MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

A MAGYAR HELYESÍRÁS SZABÁLYAI
TIZENEGYEDIK KIADÁS MÁSODIK (VÁLTOZATLAN) LENYOMAT

AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST 1985

TARTALOM
EL SZÓ SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Írás és helyesírás A magyar helyesírás

A TULAJDONNEVEK ÍRÁSA
A személynevek Az állatnevek A földrajzi nevek A csillagnevek Az intézménynevek A márkanevek A kitüntetések és a díjak neve A címek Tulajdonnevek köznevesülése

A BET K
A magánhangzók írása A mássalhangzók írása Az ábécé A bet rendbe sorolás

A KIEJTÉS SZERINTI ÍRÁSMÓD
A szótövek írása A toldalékok írása A szóelemek elhomályosulása

AZ IDEGEN KÖZSZAVAK ÉS TULAJDONNEVEK ÍRÁSA
A magyar írásmód szerinti írás Az idegen írásmód szerinti írás Az átírás

A SZÓELEMZ

ÍRÁSMÓD

AZ ELVÁLASZTÁS
A szótagolás szerinti elválasztás Az összetett szavaknak elemeik szerinti elválasztása

A szóelemek mai alakját tükröztet írásmód A szóelemek módosult alakjait feltüntet írásmód

A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD AZ EGYSZER SÍT ÍRÁSMÓD

AZ ÍRÁSJELEK
A mondatokat záró írásjelek A tagmondatok közötti írásjelek A mondatrészek közötti írásjelek A szövegbe ékel dést jelz írásjelek Szavak és szórészek közötti írásjelek Toldalékok kapcsolása Egyéb írásjel-használati tudnivalók

A KÜLÖNÍRÁS ÉS AZ EGYBEÍRÁS
A szóismétlések írása A mellérendel szókapcsolatok és összetételek, valamint az ikerszók írása Az alárendel szókapcsolatok és összetételek írása Egyéb típusú szókapcsolatok és összetételek

A RÖVIDÍTÉSEK ÉS A MOZAIKSZÓK
A rövidítések A mozaikszók

A KIS ÉS A NAGY KEZD BET K
A kis kezd bet k A nagy kezd bet k

EGYÉB TUDNIVALÓK

EGYÉB ESETEK

2

EL SZÓ

Helyesírási szabályzatunk 10., 1954. évi kiadása három évtizeden át szolgálta társadalmunkat. Ez alatt az id alatt a magyar helyesírásnak azel tt sohasem tapasztalt egyöntet sége jött létre, a 10. Kiadásnak az addig szabályozatlan esetekre adott tanácsai és ésszer újításai is a közgyakorlat szerves részeivé lettek. Hogy helyesírásunk egységesebbé és szabályozottabbá vált, az iskolai oktatás kiterjesztésének, a könyvkiadás és általában a sajtótermék-el állítás ugrásszer fejl désének, a nyomdaiparral szemben támasztott szigorú követelményeknek, továbbá egyéb népgazdasági és m vel déspolitikai indítékoknak szükségszer következménye volt. A helyesírás azonban csak akkor tudja betölteni társadalmi szerepét, ha szünet nélkül gondozzák. 1954 óta mind beszélt, mind írott nyelvünk – els sorban szókincsében – sokat változott, a nyelvi tudományban új nézetek, módszerek jelentkeztek, az írással él emberek igényei megnövekedtek. Az a minden irányú fejl dés, az az életünk alapjaiig ható változás, amely társadalmunkban így is végbement, id szer vé tette, hogy az Akadémia ismét áttekintse helyesírásunk szabályainak rendszerét, és formájában megújítva – a magyar írással bárhol a világon foglalkozó egyének és közösségek számára – közzétegye. Az el készít munkálatok során az illetékes akadémiai testületek aprólékosan megvizsgálták helyesírásunk minden kérdéskörét. Elemezték a felvetett módosító javaslatok indokoltságát, és felmérték, hogy végrehajtásuk esetén nyer-e velük a magyar helyesírási gyakorlat. Ez a több évig tartó munka azzal az elvi tanulsággal zárult, hogy a helyesírás állandósága, a kikristályosodott írásgyakorlat lényegének fenntartása napjainkban sokkal fontosabb társadalmi érdekké vált, mint bármikor ezel tt. Írásrendszerünk nagyobb mérv átalakítása ezért sem látszott ésszer nek. Nem kíván mélyreható reformot közönségünk sem. A társadalmi s a tudományos érdek egyaránt azt diktálta, hogy a gyakorlatban és a szakmai vitákban megszilárdult hagyomány minden értékét meg rizzük; a szokásosan els nek emlegetett helyesírási alapelvr l, a kiejtés tükröztetésér l ezért is a hagyomány rzés felé tolódott el a hangsúly. Hangjelölésünk rendszere például oly mélyen gyökerezik társadalmunk tudatában és rendkívül kiterjedt mindennapi írásgyakorlatában, hogy teljesíthetetleneknek bizonyultak a magyar bet állomány átalakítását célzó javaslatok; helyesírási alapelveink viszonyának és arányainak módosítására komolyan gondolni sem lehetett. Hagyományos különírási-egybeírási rendszerünket is gyakran kifogásolják, mert nehéznek vélik. Mégis célszer bb volt megtartani, mint a szavak ezreinek írásmódját megváltoztató, tehát az írásgyakorlat teljes összezavarodásával járó ötletekkel próbálkozni. Hogy vitatható reformokkal ne kísérletezzünk, hanem a már megszokott írásmódok mellett maradjunk: ezt tanácsolta az az ismert tény, hogy a helyesírási módosítások társadalmi feszültségek forrásaivá is válhatnak. Egyes személyek, s t egész rétegek is hátrányos helyzetbe kerülhetnek amiatt, hogy az újításokról csak késve vagy egyáltalán nem értesülnek, kimaradnak a fejl dés nagy áramából, s ezért

3

a nem közismert. kiadásbelinél. az egyes pontok elrendezése szervesebb. Ez a veszély a határainkon él magyarság körében fokozott mértékben jelentkezett volna. Számos esetben lehet ség nyílt arra. A szabályzat megszövegez i érthet ségre és világosságra. helyeselhet írásmódokat.elszigetel dnek. kiadás idejére jellemz szavak helyére (mint a szabálypontok példái esetében is) mai társadalmi. ezzel többnyire elismerve már egyébként is elterjedt. * A Kossuth Nyomda szed üzemének dolgozói – tanúsítva a nyomdászok ügyszeretetét – társadalmi munkában vállalták a bizottsági el terjesztések. Annak ellenére. amelyek az illet szó írása szempontjából fontosak. hogy a dz és a dzs bet ábécénknek teljes jogú tagjává lépett el : a 11. – A szabályzat fejezetei (a helyesírási részrendszereknek megfelel en) a hagyományosak. 4 . a Magyar Tudományos Akadémiának a társadalom véleményét tekintetbe vev állásfoglalása. kiadása több tekintetben jelent sen különbözik a megel z t l. Helyesírásunk hagyományos rendszerét érint fontos változás a 11. – Minden eddigi szabályzatnál több figyelem fordul most a helyesírásban rejl stilisztikai lehet ségekre. kiadás az eddig legszélesebb kör demokratikus közmegegyezésen nyugvó rendszerezés. Így lehetett a 11. Szavaink helyesírása a szabályzathoz igazodik. f ként a 10. utalószámok hívják fel a figyelmet. hogy az eddigi írásmódok túlnyomórészt változatlanul maradtak. A szabályokra. a bet rendbe sorolást. Ezzel lehet vé tették. gazdasági.). Ebb l az is következik. – A szabályzat gondozói egyeztették a nyelvészet és más szaktudományok szempontjait. Ezért is beszéltünk meg ottani szakemberekkel is minden felmerült kérdést. csak kevés szó írása módosult. kiadás kimondja jegyeik sorvégi szétválaszthatatlanságát. az idegen szavak sorvégi elválasztását stb. s tiszteletben tartották az akadémiai szinten kidolgozott és jóváhagyott szakmai szabályzatokat és szójegyzékeket. A helyesírási tekintetben fontos és ezért szerepeltetett szóanyag mellé. törekedtek. áttekinthet bb. az alakváltozatokat. de ezek tagolása. A szabályok értelmezésében és megfogalmazásában a nyelvtudomány mai álláspontjának megfelel szemlélet érvényesül. és róluk véleményt nyilváníthassanak. A címszók után következ . hogy tartózkodni kellett helyesírásunk megbolygatásától. kiadásban csak az. ésszer bb a 10. A szabályzathoz csatlakozó szótár jelent sen megújult. a szabályzati fejezetek és a szótár sokszorosítását és többszöri korrigálását. kiadásnál rugalmasabban ítéli meg helyesírásunk több vitatott kérdését (így pl. – Bár a 11. hogy a közös lényeget kiemel rövid bevezet után a részletek alpontokba rendezve következzenek: ezáltal a bels összefüggések jól érzékelhet vé váltak. kiadás is (minden el djéhez hasonlóan) a helyesírási egység el mozdítója kíván lenni. el tag és utótag szerint csoportosított szókapcsolatok és összetételek a különírási-egybeírási kérdések megoldásához segítenek hozzá. a 10. Ezzel hosszú helyesírás-történeti folyamatban léptünk el re. csak a nyelvészetben használt idegen szakszókat tudatosan kerülték. politikai és tudományos életünk fontos és gyakran használt szavai kerültek. szabályzatunk 11. hogy a tervezeteket sokan megismerhessék.

* A magyar helyesírás szabályainak 11. kiadását az MTA Helyesírási Bizottsága dolgozta ki, a Nyelvtudományi Bizottság egyetértésével terjesztette a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya elé. Az osztály javaslatára a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége a közrebocsátásra a jóváhagyást 1984. április 24-i ülésén megadta.

5

SZABÁLYZAT

6

ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

Írás és helyesírás
1. Az írás közlend ink rögzítése látható jelekkel. A helyesírás valamely nyelv írásának közmegállapodáson alapuló és közérdekb l szabályozott eljárásmódja, illet leg az ezt tükröz , rögzít és irányító szabályrendszer.

A magyar helyesírás
2. Helyesírásunk bet író, latin bet s, hangjelöl és értelemtükröz írásrendszer. a) Írásunk bet író rendszer , mert legkisebb egységei nem szót vagy szótagot rögzít írásjegyek, hanem hangokat jelöl bet k. b) Helyesírásunk a latin bet s írások közé tartozik, mert a sajátos magyar bet sor a latin bet készletb l alakult ki. c) A magyar írás hangjelöl , mert bet i legtöbbször a szóelemekben valóban kiejtett hangokra utalnak, szemben az olyan írásokkal, amelyekben a leírt forma jelent s mértékben eltérhet a kiejtést l. d) Írásunk sokat tükröz a magyar nyelv rendszeréb l: a szóalakokban általában ragaszkodunk a szóelemek feltüntetéséhez; az írásmóddal érzékeltetjük a tulajdonnevek különféle fajtáit; a különírás és az egybeírás révén megkülönböztetjük egymástól a szókapcsolatokat és az összetételeket; az összetett szavak elválasztásakor tekintettel vagyunk a szóhatárokra; stb. Ez hozzásegít a közölnivalók pontos kifejezéséhez és gyors felfogásához. Helyesírásunkat ezért nevezhetjük értelemtükröz nek is.

7

dd. ó. és vannak nagybet ink: A. illet leg egy vagy két ponttal írjuk: a. Stilisztikai okból (a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére) a magánhangzót jelöl bet ket halmozhatjuk is: Één? Góóól! Neeem. csökönyös stb. mind nyomtatásban vannak kisbet ink: a. h. b) A mássalhangzók hosszúságát bet kett zéssel jelöljük. A magyar bet vagy egyjegy . (Vö. r. ü: ceruza. azaz írásjegyek kapcsolatából áll: cs. d. ll. v. fejtegetés. b. ö. ú. sz. Magánhangzóinkat egyjegy bet kkel jelöljük. : játék. Izland stb. dzs. Ázsia. sz. vagy többjegy . 5. l. a) A rövid magánhangzókat jelöl hét bet t pont nélkül. i. – Csak a rövid i nagybet s alakján nincs pont: Ilona. azaz egyetlen írásjegy: e.A BET K 3. Gy. stb. o. lódít. 6. zs. r. . í. ty. Nyelvünk hangjainak (pontosabban hangtípusainak. aggot. nn. s. A mássalhangzók írása 7. hh. Mind kézírásban. pp.. Zs. ny. 8. zs. Ürményi. s. jj. A magánhangzókat jelöl nagybet kre mind kézírásban. mellékjel nélküli bet kkel jelöljük. u. dz. ss. z: pálma. v. Nyolc bet nk kétjegy : cs. azaz fonémáinak) írott vagy nyomtatott jeleit bet knek nevezzük. 10. – A többjegy eket csak az összetett szavak határán kett zzük teljesen: 8 . c. iparkodik stb. A hosszú nagy Í-re azonban ki kell tenni az ékezetet: Írország. zz: add. 5. kellett stb. t. cc. . j. szikes. a) A mássalhangzókat jelöl bet k közül tizenhét egyjegy : b. gg. C.) A magánhangzók írása 4.vagy többjegy . . Új Írás stb. stb. á. kemény – kémény öt – t irt – írt tüzért – t zért Vereb – veréb – véreb stb. é. kér stb. m. más részük ékezetes (vagyis ponttal vagy vonással van ellátva). b) A hosszú magánhangzókat jelöl hét bet re egy vagy két vonást teszünk: á. gy. ü. e. rr. Óbuda. ff. közül. tt. nyolc. g. h s. k. vv. n. A magánhangzók id tartamának fontos nyelvi szerepe van. r stb.. r. Dzs. f. Stb. ly.. mind nyomtatásban ugyanúgy föl kell tenni az ékezeteket. ty. R.. gy. egy bet nk pedig háromjegy : dzs: lándzsa stb. kk. húr. ze stb. p. stb. más szó lehet a rövid és más a hosszú magánhangzós: akar – akár bal – bál oda – óda áru – árú koros – kóros – kórós stb. mint a kisbet kre: Ökrös. egy részük ékezet nélküli. mm. c. dzs. – Az egyjegy eket kétszer írjuk le: bb. zs: batyu. í. Mássalhangzóinkat egy.

Ü. Q. Y. b. Régi. ty. v. N. dz. cs.) Ezek a többnyire kétjegy bet k magánhangzókat és mássalhangzókat egyaránt jelölhetnek: aa = á: Gaal [e. GYSEV stb. A ch-t a bet rendbe sorolás szempontjából (bármely hangértékben áll is) c + h kapcsolatnak tekintjük. díszszemle stb. m. (mondat). [Vö. . stb. 9. lly. zs. g. A csupa nagybet kben írt bet szókban a többjegy bet k minden jegyét naggyal írjuk: KISZ. Z.. Z. nny. Nyár van. ly. A mássalhangzók id tartamának fontos nyelvi szerepe van. ddz.] 8. Ú. l. ssz. H. hason – hasson feje – fejje orom – orrom kasza – kassza stb.: vér] e = ö: Eötvös [e. ggy. M.) 11.: madács] cz = c: Czuczor [e. Dzsingisz. h. Á. egyéb helyzetekben egyszer sítve kett zzük ket. ú. p. Ö. 87. D.: sós] ch = cs: Madách [e. E. 5. 3.) 12. T. 8. ó. S. c. edz-dzük. fénynyaláb. R.. [De elválasztáskor: locs-csan. Ly. r … v. w. Gy. … P. Ny. (Vö. ma már egyébként nem használatos magyar bet kkel családneveinkben találkozunk.jegygy r . F. y. Az ábécé a bet k meghatározott felsorolási rendje.: török] oó = ó: Soós [e. TILOS A DOHÁNYZÁS. X. z.. stb. Í. vö.: gál] eé = é: Veér [e. C. L. G. á. í.: cucor] s = zs: Jósika [e. ny. P. V. n. Zsolt stb. 283. x-et és y-t így soroljuk be ábécénkbe: … p. A magyar magánhangzókat és mássalhangzókat jelöl 40 kisbet hagyományos állománya és sora (a magyar ábécé): a. ö. . J. Szolnok. dzs. é. j. Cs. Ty. d. w-t. K. 227. B. U. ha bármely szót (vagy akár hosszabb szöveget) végig nagybet vel írunk: CSOMAGMEG RZ . zzs: loccsan. asszonnyal stb. . A magyar nagybet k sorrendje ugyanaz.: józsika] th = t: Csáth [e. (Vö. . ddzs.. aszszony-nyal stb. ü. x. Az ábécé 10. t. tty. Zs..: takács] 9 . R … V. e. 226. Ugyanígy: Ssz! (indulatszó). más szó lehet a rövid és más a hosszú mássalhangzós: hal – hall len – lenn eset – esett megy – meggy stb. Dz. sz. Dzs.: csát] ts = cs: Takáts [e. I. Ó. alakjuk a következ : A. A magyar írásgyakorlatban is gyakran el forduló q-t.: ötvös] ew = ö: Thewrewk [e. k. (Vö. o. gy. s. 15. CSKP. i. a)] – Hasonlóképpen járunk el akkor is. eddzük. O. Sz. É. vagyis csak els jegyüket írjuk kétszer: ccs. W. zs. r. A többjegy bet knek csak az els jegyét írjuk nagybet vel: Csoma. f). Zs. f. z. q. 157. Stilisztikai célból (a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére) a mássalhangzót jelöl bet ket többszörözhetjük is: Nnem! Terringettét! Psszt! Stb. u.

piranha [e.: kölcsei] stb. pont tartalmazza. A fontosabb általános szabályok.: dvorzsák]. Mindig az egyjegy bet van el bb: cudar cukor cuppant csalit dac domb duzzog dzsem Zoltán zongora zúdul zsalu 10 . mind mássalhangzók jelölésére: angol: Greenwich [e.és a nagybet k között.: zsivogostye] Az idegen bet ket és bet kapcsolatokat tartalmazó tulajdonnevek és egyéb szavak bet rendi besorolásának elveit a 15.: skoda] francia: Eugčne [e.: nim] német: Schäfer [e. illet leg keressük meg: acél cukor csók gép hideg kett Nagy nyúl olasz öröm remény sokáig szabad Tamás vásárol stb. amellyel a szavakat – általában a magyar ábécé alapján – sorrendbe szedjük.: dzsúl] cseh: Dvořák [e. Živogošće [e. névsorokban stb.: gyúrity].: piaca] szerbhorvát: urić [e. pia a [e. 13. A bet rendbe sorolás 14.: tirgoviste]. Nîmes [e. Az egységes módon való elrendezés teszi lehet vé. Werther [e.: veselényi] stb. pont szól. háromjegy ) bet t l. Az egyjegy bet t teljesen elkülönítjük az azonos írásjeggyel kezd d . w = v: Wesselényi [e. Az idegen tulajdonnevekben és egyéb szavakban más ábécék bet i és bet kapcsolatai is el fordulnak mind magánhangzók. való eligazodást segítik. de külön mássalhangzót jelöl kétjegy (ill.y = i: Kölcsey [e.: verter] olasz: Bologna [e.: gimarajs]. hogy a szavak rengetegében tájékozódni lehessen. Az ilyen régi bet ket tartalmazó nevek bet rendi besorolásának módjáról a 15. A bet rendbe sorolás az az eljárás. lexikonokban.: piránya] román: Tîrgovişte [e. joule [e.: séfer].: grinics]. melyek a szótárakban. A bet rendbe sorolás szempontjából nem teszünk különbséget a kis. Škoda [e.: özsen].: bolonya].: kvatrocsentó] portugál: Guimarăes [e. a következ k: a) A különböz bet vel kezd d szavakat – a d) pontban jelzett kivételekkel – az els bet k ábécébeli helye szerint állítjuk rendbe. quattrocento [e.

Dzsungária Dzsungel stb. e – é. Piroska stb. – Az egyjegy bet t (miként a szó elején is) teljesen elkülönítjük az azonos elemmel kezd d . stb. s így soroljuk a szót a megfelel helyre. b) Ha a szavak azonos bet vel vagy bet kkel kezd dnek.) lom lomb lombik pirinkó pirinyó pirít kas Kasmír Kassák kastély kasza kaszinó kassza kaszt stb. u – ú. ha két szó bet sora csak az azonos magánhangzók hosszúsága tekintetében különbözik: 11 . A rövid magánhangzós szó kerül viszont el bbre olyankor. mind szavak belsejében azonos érték nek számítanak a bet rendbe szempontjából. ggy = gy + gy. mennek nagy mennének naggyá menü nagygyakorla t menza naggyal meny nagyít Menyhért nagyobb mennybolt nagyol mennyi nagyoll stb. ü – ) a kialakult szokás szerint mind a szavak elején. (Vagyis: bb = b + b. A magánhangzó hosszú változatát tartalmazó szó tehát el zheti a rövid változatút: í. a sorrendet az els nem azonos bet ábécébeli helye határozza meg: tükör Tünde tünemén y Lontay pirkad tüntet lovagol stb. d) A magánhangzók rövid és hosszú változatát jelöl bet k (a – á. – Az egyjegy bet k sorrendjében a kett zött bet k els és második írásjegye különkülön bet nek számít. tüzér stb.csata Csepel stb.) – A többjegy bet k kett zött változatait sohasem az egyszer sített alakok szerint soroljuk be a bet rendbe. o – ó. ddzs = dzs + dzs. hanem a megkett zött bet t mindig két külön bet re bontjuk. de külön mássalhangzót jelöl kétjegy (ill. i – ö – . háromjegy ) bet t l. e) A szavakat a szó belsejében és a szó végén lev bet k tekintetében a következ képpen szedjük bet rendbe. (Vagyis: ccs = cs + cs. stb. tehát az egyjegy mindig megel zi az utóbbiakat. pedig a sorolás meg is ír Irán író Irak írandó iroda iram iránt irónia stb. stb. zseni Zsigmond stb. rr = r + r.

– A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén követend eljárást szabvány írja el (MSZ 3401). sch = s + c + h. illet leg idegen bet ket.égbolt Égeitenger Eger egér éger égés egész stb.): – Az idegen ábécékben használt kapcsolatokat szintén külön bet k egymásutánjának tekintjük. ha az idegen mellékjeles bet t tartalmazó szó bet inek sorában nincs más különbség. márvány márványk márvány sírk Márványtenger márványtömb Márvány Zsolt másféle másol stb. ahogyan a könnyebben kezelhet ség érdeke vagy egyéb szempont kívánja. amelyek valamelyik magyar bet t l csak mellékjelükben különböznek. e) A különírt elemekb l álló szókapcsolatokat és az egybeírt vagy köt jellel kapcsolt összetételeket minden tekintetben olyan szabályok szerint soroljuk bet rendbe. vagy csak az els elem alapján szokás besorolni. stb. a több szóból álló egységeket vagy az egész kapcsolat. – Ugyanez a szabály érvényes a közszavak közé besorolt tulajdonnevekre is. stb. Kis részben kissé Kiss Ern kis sorozat kissorozatgyártás kis számban kistányér kis virág stb. (ch = c + h. tiszafa Tiszahát Tisza Kálmán Tisza menti Tiszántúl Tisza-part tiszavirág tiszt stb. f) Különleges célt szolgáló névsorokban. valamint az idegen szavakban és tulajdonnevekben el forduló régi magyar. szel szél szelel szeles szelés széles szelet stb. Ilyenkor az idegen mellékjeles szó kerül hátrább: cérna Gaal Černý galamb Champagn Gärtner moshat mosna Mošna 12 . tárgymutatókban. oe = o + e. mint az egyszer szavakat. A szóhatárokat tehát nem vesszük figyelembe. A régies írású magyar családnevekben lev kétjegy bet ket elemeikre bontva soroljuk be (ew = e + w. cz = c + z. kartotékokban stb. kerek kerék keres kérés koros kóros kórós stb. – Az idegen bet k közül azok. ch = c + h. az ábécébe soroláskor nem tekintend k önálló bet knek.). A bet rendbe soroláskor a szokásostól némiképp eltér en kezeljük a régies írású magyar családnevekben. 15. Az idegen mellékjelet csak akkor vesszük figyelembe.

u. f. l. 16. v. amelyekben magyar és idegen nyelv szóanyag er sen keveredik egymással. w. m.). z. mosópor Mřsstrand mostan munka Muńoz stb. sem az idegen bet k mellékjeleire. p. atlaszok és térképek névmutatói stb. s. c. rendszerint az úgynevezett általános latin bet s ábécét követik: a. h. mind az idegen többjegy bet knek minden egyes eleme külön. és a besorolás nincs tekintettel sem a magyar ékezetekre. Az ilyenfajta munkák szavainak bet rendbe sorolása bonyolult feladat. k. b. o. 13 . e. q. önálló egységnek számít. gáz geodézia Georges góc Goethe stb. Ezek hatálya azonban nem terjeszthet ki írásbeliségünk általános gyakorlatára. Az olyan sajátos célú munkák (lexikonok. j. i. A követend eljárást a könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén szabvány (MSZ 3401) írja el . n. t.e Cholnoky címez cukor Czuczor csapat stb. y. x. d. g. Ebben a rendszerben mind a magyar. illet leg bels szakmai útmutatók szabályozzák. enciklopédiák. r.

újra. négy stb. bet . hogy a szóelemek (szótövek. köznyelvi alakokkal szemben a „látnyi”. például a kísér. Néhány szócsoport azonban – a nyelvhasználatbeli váltakozás vagy ingadozás miatt – bizonytalanságokra ad okot. Peti.A KIEJTÉS SZERINTI ÍRÁSMÓD 17. szú. stb. szíves. illet leg a szóbelseji í. Legnagyobb részük ezt az írásformáját tartja meg akkor is. gyí. rí. nyí. fiú. A kiejtés szerinti írás elve azt jelenti. hús. h s. kicsi. -va. formák nyelvjárási (ill. Mari.). gyep . -j. ír. Szavaink többségében az i. h sek. ürge. -bb. régies vagy más nem köznyelvi alakok használatára is szükség lehet. hanem az írásgyakorlat alapján is kikristályosodott köznyelvi formákat rögzíti. véd. Bizonyos típusokban azonban a szóelemek kiejtésbeli módosulását az írás is feltünteti. szívb l. az általános köznyelvi kiejtést tükröz írott formája van. ízes. -t. „szöll ” stb. „házbul” stb. húsok. ejtésmódot) helyesírásunk nem veszi figyelembe. „köppeny”. Hosszú ú. hogy mely esetekben írunk i. fés . gyanú. új. -telen. -n. Szavaink legnagyobb részének csak egyetlen. stb. fény. koszorú. esetleg nyilvánvaló helytelenségeket (pl. szín. kikirikí stb. bácsi. 18. köznyelvi alakok. szív. régies) „késér”. húsból. u. „z d”. s. m . A szóelemek leírásának alapja a történeti hagyományban kialakult. „szóma”. „k ”. „ellemez” stb. ha több szóelemb l álló szóalakokba kerül. A beszélt nyelvben mutatkozó ingadozásokat (pl. : íz. h sít. hogy általánossá válásukat segítse. Az i. -kor. fizet. szemben a nyelvjárási (ill. 23. t k. Így van ez a toldalékok esetében is: a látni. ú. képz k. tíz. borjú. tanú. 14 . ü és az í. u. zrí. néni. kell. 20. Egyes szavaknak minden alakjában hosszú a szókezd . háború. stb. (Vö. 27. kifli. jelek. sepr . ü az egész magyar nyelvterületen rövid: igaz. súly. ú. van a legtöbb f név végén: ágyú. gy jtemény. csicsí. gy jtjük. a „k rut”. a helyesírás által is rzött mai köznyelvi kiejtés. -ve. ezért az írásban kerülend k. az „er ssen”. M vészi vagy tudományos célból azonban nyelvjárási. t . Szavaink legnagyobb részének köznyelvi kiejtése határozottan megállapítható. stb. – Van azonban néhány hosszú í-re végz d szavunk is: sí. ü-t. füst. akác. „nígy” stb. helyesírásunkban már általában kialakult. A szótövek írása 19. u. Bár sok szóban ingadozik a kiejtés. varjú. A szavak végén legtöbbször rövid i van: kocsi. -t. színez. t vel. kátyú. fut. súlyos. „ákác”. formákkal. -talan. gy sz . -tól. stb. -t l. húsz. újság. faggyú. szalma. illet leg í. gy r . régies) kiejtés ek. gy jt. súlya. ugat. házból stb. íznek. újabb. ragok) írásformáját köznyelvi kiejtésük szerint rögzítjük: láz. nini. 21.) 22. színes. ú. zöld.

csoda – csuda. sepr – söpr . – ír. apu. A melléknevek végén mindig hosszú ú. 21. hindu. savanyú. tízes. satu. áru. lev – lév . . mért – miért. Az igék és a névszók bizonyos csoportjai egyes toldalékok el tt megtartják. ü rövid: adu. lány – leány. zsalu. dülöngél. Írásukat megkönnyíti a nyár – nyarat. de: düledezik. tied – tiéd. csendháborítás stb. A hova és a hová. gyönyör . irodalom. A lány. lábas – lábos. d lt. b) Mássalhangzók tekintetében váltakoznak többek között a következ szavak: lenn – lent. falu. revü. – d l. stb. tízen. Vannak olyan szavaink. A csepp és a csöpp. mint a nyár vagy a kéz magánhangzója. kéz – kezet típusú szavakkal való összehasonlításuk: általában ugyanazon toldalékok el tt vált rövidre az í. gömböly . iroda. huszad. mienk – miénk. b) Vannak viszont szabályos í – i. fenn – fent. ú hangot tartalmazó szavaink két csoportra oszlanak. gyerek – gyermek. zsíros. gyalu. kapu. Például: kéz víz út t z 15 . a leány. húszas. Ilyenkor az írásban is mindkét alakváltozat használata jogos és helyes. stb. bújjon. korlátozás nélkül egymás helyébe léphet. csepeg – csöpög. stb. saru. szaru. (Vö.) a) Számos szó a toldalékos alakok többségében is meg rzi a t beli magánhangzó hosszúságát. ú – u. ú. önálló szóként egymással váltogatható. stb. foltoz – foldoz. általános használatú. bujdosó. huszon-. 27. írat (ige). daru. a csend és a csönd stb. dülleszt. Az alakváltozatok legtöbbször nem azonos érték ek. a) Magánhangzók tekintetében váltakoznak többek között a következ szavak: 24.) Az alakváltozatok 25. reá stb. hosszú. d l . amelyek a köznyelvben kétféle alakban használatosak. választékos hangulatú. de: huszadik. de néhány összetett szavunk csak egy változatban szokásos: cseppk . A t változatok 26. de: tized.Vannak azonban olyan f neveink is. s csak néhány származékban váltja rövidre: zsír. könny . – húsz. stb. d lve. írok. bürü. de: zsiradék. cseppfert zés. nagyszer . bábu. de: irat (f név). ú. stb. stb. – bújik. hova – hová. – tíz. – Rövid u-val írjuk a becézett alakokat is: anyu. Hosszú í. rá – reá. szörny . húszat. – ü váltakozást mutató f nevek. rá stb. bújtat. a lenn és a lent stb. stb. batyu. lapu. ürü. kinn – kint. csorog – csurog. más toldalékok el tt megváltoztatják alapformájukat. 34. van: domború. eskü. írás. föveny – fövény. fedél – födél. fel – föl. szomorú. hamu. homorú. tizen-. stb. d l – d l. zsírt. (Vö. menü. amelyeknek a végén az u. alku. Icu. de: bujkál. bújócska.

Mindig hosszú a magánhangzója az alábbi szóelemeknek: 16 . ill.) A toldalékok írása 33. – lencse. – Hasonlóképpen: Tompa. 32. s csak néhány indokolt esetben ad helyt a toldalékolásbeli kett sségeknek is. stb. Ugyanígy egyes v töv névszóknak mind magánhangzós. A magánhangzók a toldalékokban 34. ráckevei. bár az a. mind pedig v hangzós tövéb l létrejöhet (f képp összetételekben) azonos toldalékolású forma. bosszul. ma is él kett s alakok. 81. heroizmus. -vel szemben az -l képz s formában rövid u. hérosz – heroikus. az MTA-t. hipnotizmus. – akadémikus. der . köpül. látsszék és lássék. (halas)tót – (halas)tavat. például: lét – levet. bosszú. 31. csep . 286. lencsék. e váltóhangú változatok jobbára választékosabbak és ritkábbak. hipnózis – hipnotikus. akadémizmus. A szóvégi a és e csak néhány toldalék el tt marad rövid. szlavisztika. derül. köp . stb. illet leg é-re változik: apa. de: Tompát. A borjúk – borjak. heged . A közkelet idegen szavak jelent s részében egyes idegen eredet képz k el tt a t belseji hosszú magánhangzó rövidre változik: szláv – szlavista. Ráckeve. – De: akadémia. borjút – borjat. kolléga – kollegiális – kollegialitás stb. akadémista. hegedül. ELTE. (Vö. stb. fés . de: lencsét. [Vö. erd je – erdeje stb. 206. apai. a)] 30. vagy ss bet kapcsolattal írjuk: metssze és messe. tetsszem és tessem stb. stb.kézben kézre kézi de: kezet kezek kezes kezünk vízben vízre vízi vizet vizek vizes vizünk útban útra úti utat utak utas utunk t zben t zre t zi tüzet tüzek tüzes tüzünk 28. köször szó végén lev hosszú ú-val. – A szabály nem vonatkozik azonban a bet szókra: MTA. Ez a szabályszer ség a továbbképzésben is érvényesül. varjúk – varjak. a legtöbb toldalék el tt á-ra. faluk – falvak. fésül. A helyesírás ezeket rögzíti.) 29. szók – szavak. stb. de apát. A metsz. ü van: borul. (Vö. szocializmus. hipnotizál. stb. egyöntet formájuk. lencsével. lencseféle. köszörül. apátlan. ironizál. szociális – szocialista. csepül. a látszik és a tetszik ige felszólító módú alakjait – a kétféle kiejtés miatt – vagy tssz. tet k – tetvek. stb. de: Ráckevén. A szavakhoz járuló toldalékoknak – a köznyelvi kiejtésben él ingadozások ellenére – általában megvan az irodalmi nyelvben kikristályosodott. zászlója – zászlaja. Tompával. az MTA-nak. irónia – ironikus. az ELTE-re. ill. szuverén – szuverenitás. A ború. Ráckevéig.

-k dik: rázkódik. szerint. kerül.. a toldalékos szóalakok végén lev i-nek: esti. varrtuk. kecskeméti. csengetett. éles elméj . a -t. -ül és a -stul. holnapig. az -ú. vízt l stb. 38. között... A mássalhangzók a toldalékokban 37. stb. mindig stb. cip stül. -kódik. 24. építmény. a t-t. stb. . -j melléknévképz nek: négylábú. a -ról. állandósít. többször stb. fel l. a -t.zik: hallgatózik. négyig. kit zött (cél). nyolcat. csengetty . (vö. mindig röviden ejtjük. kertjei. -képpen határozóragot két p-vel írjuk: ekképp. nagy kiterjedés . -ül végz désének: alul. például.. hallottuk. A tárgy ragját. A -képp. a -t. kerget zik. valakit stb.. -kózik. tanító. Az ilyen váltakozást mutató toldalékok a következ k: a -t. ö – közti eltérés mutatja: -odik.). Kaposvárt v. gömbölyödik. mozdítva. -ödik: alkonyodik. Kaposvárott. buzdít. családostul. végül. nézi. mérsékelt árú. kezd dik. öklömnyi stb. -kodik. dugattyú. mérk zik. -tty képz féle végz désének: fogantyú. sárgát. törülközik.. feleségül. mögött stb. -dül igeképz nek: gyógyul. hússzor. (kivéve: túl). hatott. fehér falú. töpörty . stb. jószív . ruhástul. -ül és a -dul. szürkületkor.l végz désének: alól.. 23. pezsdül. felforrt (víz). gyógyulás. az -ul. az -ig határozóragnak: városig. egyenáramú. stb.). -tt igenévképz : bérelt (lakás). el l. szivattyú. erd b l. pezsdül stb. a honnan? kérdésre felel névutók ragszer -ól. Néhány igeképz nk különbségét az o – ó. hosszú szempillájú. közt. -stül határozóragnak: magyarul. mosott (ruha). lapos tetej .az -ít. voltaképpen. kivéve: át és hosszat. dobott. er s rugójú. a névutók és a határozószók -ul. mell l stb. alatt. fától. közül. -b l. fordul. kerület. 17 . -k zik: zárkózik. felül és fölül. -ször határozóragnak: háromszor.. tanít. házról. a f nevek -tyú. pörgetty stb. -kozik. Gy rött. hatkor. 39. nélkül stb. másképp. b kez . -ózik. mássalhangzó után nem. -özik: fáradozik. -ozik. . öltözik. tet r l. -r l és a -tól. a -dít és a -sít igeképz nek: épít. Pécsett. mozdít. stb. keresztül. ezért egy t-vel írjuk: hajót. nyolc órakor stb. stb. mögül. ötször. -tt a névutók végén: iránt. -tt helyhatározórag: Vásárhelyt. 36. Több toldalékunk mássalhangzóját magánhangzó után megkett zzük.. Mindig rövid a magánhangzója az alábbi szóelemeknek: az -ul. kente. állandósítani stb. sast. (vö. írni. belül. -ködik: árulkodik.dik: oldódik. házai. elvégzett (munka).. hátul. billenty . buzdítás.. kitalált (történet). az id határozó -kor ragjának: éjfélkor. Vácott. a -ból. -ódik. veszk dik. fordulva. -jú. tiszta viz . a -szor. kérdi. dalolni. tulajdonképpen. . . -tt id jel: folyt. 35. -ty és -ttyú. -t l határozóragnak: szobából.. -közik: kínálkozik. fésülködik. megrótták. hazáig. cs stül stb. sarkantyú. könyvet. fölött.

Az -atlan. stb. stb. ezekben az alakokban a t és a toldalék határán hosszú mássalhangzót írunk. egyes szám 2. 66.). sejteti (vele). l jön. (szobát) festet. A m veltet képz a t vég igékhez vagy -at. távolabb. helyesebb. higgyünk stb.). sértetlen stb. idd. Hasonlóképpen viselkedik a -tyú. 45. jöjjön. úttalan.. id sebb. éretlen. Ha a szóvégi t-t mássalhangzó el zi meg (pl. osztatlan. (erd t) irtat. zöldell. szebb. kéklett v. k vé. -vé rag v eleme a szót végs mássalhangzójával azonossá válik. helyesbít. 77–79. vetetlen. (kenyeret) süttet. vigyed.. Tehát (új üveget) bontat. (ablakot) nyittat. (vö. emberré. -ty és a -ttyú. csengetty . A hisz ige felszólító alakjaiban ez a -gy megnyúlt: higgyem. -tetik szenved igeképz írásának is: oltatik. foglaltatik. Sajátos viselkedés toldalékok 42. kicsinyli v. parttalan. -tet formában járul. -etlen képz van a befejezetlen. kinyittatik. -tatik. fosztóképz s származékokban is. például: babával. tesz. stb. A -val. vesszen. -bb középfokjel: id sb.. visz igék magánhangzós tövéhez -gy alakban járul: egyem. a -d. (vö. (A h vég szavak egy részét – mivel bennük a h-t nem ejtjük ki – magánhangzós töv nek kell tekintenünk. 55–58. fújjon. -tet a képz . lesz. tolattyú.. De: helyesel. akkor -tat.a -b. élettelen. vegye. képzetlen. pléhvé.) 43. gy jtetik. (Ez utóbbi szavak alapformájában kiejtjük a h-t. -etik. sz jön. barnállik. kevesellem. -vel és a -vá.. csehvel.: – Más esetekben a t végi mássalhangzóval azonos hangként jelentkezik: ásson. nézd. 41.) – Az eszik. akkor -at. -dd személyrag a felszólító módbeli tárgyas ragozású. -telen változatában járul: csorbítatlan. -et. kevésbé. vesz. jobb. A fosztóképz a t vég igékhez -atlan.) Mássalhangzós vég t höz járulva a -val. stb. arat). sötétlik. sz dd. ezért ezek kiejtésük szerint is mássalhangzós töv ek. (Vö. alakokkal állnak ellentétben) ezekben sem kett zzük a képz t-jét. stb. a ’valamilyennek látszik’. Magánhangzós és mássalhangzós kezdetet váltakoztató toldalékok 40. Allahhal. de: észrevétlen. a hosszabb formában azonban mindig csak egy -d a személyrag: írjad. ha a t-t magánhangzó el zi meg (pl. A felszólító mód -j jele a szótövek nagyobb részéhez -j (a rendhagyó ragozású jön ige rövid magánhangzós t változatához pedig -jj) alakban kapcsolódik: lépjen.) (Vö. 75. iszik. edd. 82. stb. szénnel. igyál.) 18 . 45. öntözzön. stb. legyen. -etlen. de: (búzát) arattat. fegyelmezetlen. 68. érett stb. ’valamilyennek tart’ jelentés -l. kicsinyelli. viseltetik. nagyollom. (könyvet) köttet. stb. vagy -tat. kékellett.. kösönty . személy rövidebb formában: írd. bont).. -et. piroslik. stb. kihirdettetik. (Vö. hitetlen stb. jósággal. ill. -tty képz féle végz dés: fogantyú. tegyek. például: dobbal. stb. kevesebb. kéretik. Ugyanez a szabálya a ma már ritka -atik. stb. – És természetesen: megadatik. 83–84. dohhal. -vé határozórag magánhangzóra végz d t höz alapalakjában kapcsolódik. keveslem v. higgyen. (vasat) gy jtet. f tetlen. a t vég névszókhoz pedig -talan. lopóddzék stb. sz jed stb. -vel és a -vá. ezért (bár jelentésük alapján a befejezett. -ll képz : fehérlik. – A t vég igékhez sajátos szabályok szerint járul. taníttatja (a lányát). fedetlen.

várniuk – várniok. 39. 39. szakít. fenséges. Bár a benn. adjad. kinn.. az evvel és ezzel stb. z. nézd – nézzed.) Toldalékolásbeli kett sségek 45. Mind az igék. szaggat összefüggését sem az akaszt. kint. moss. visszük. ezzel – evvel. dz végz dés tövekhez járulva ugyanúgy viselkedik. higgy – higgyél. illet leg képzett volta annyira elhomályosult. bár az els a kéz. látniuk – látniok. faggat. hogy – hogyan. mondta – mondotta. itt – itten. mint a -j módjel. mossál. hétköznapi használatú. az állasz. fenntart vagy fönntart. küldte – küldötte. keveslem – kevesellem. régiesebb. lopódzik – lopózik. Így járunk el például a keszty vagy a lélegzik esetében. rég – régen. hullt – hullott. nincs – nincsen. kérj – kérjél. bennszülött. Az állsz. 66. peddzük stb. fent vagy fönt. t rniük – t rniök. hogy az alkotóelemek eredeti hangalakját nem vesszük figyelembe. kérd – kérjed. hanem a szót a kiejtése szerint írjuk. moss – mossál. bent. 80–81. nézz – nézzél. most – mostan.). fakad. értem – érettem. hidd – higgyed. – Ha az 19 . kicsinyli – kicsinyelli (vö. A látniok. amelyek a köznyelvben egyaránt használhatók. szeretniük – szeretniök. szeretniök stb. rosszallnám – rosszallanám. öregedik – öregszik. nyomatékosabb felszólítás. lent. Írásban is helyes tehát mindkét forma. A szóelemek elhomályosulása 46. küldte. – Ugyanezek a szavak azonban az összetételekben általában a két n-es formájukban szerepelnek: bennlakás. között nemigen van különbség. kezdték – kezdették. kinnlev ség stb. higgyed stb. dolgozz – dolgozzál. oly – olyan. igyekezik – igyekszik. épp – éppen. állsz – állasz. sz. vágd – vágjad. egy n-nel írjuk ezeket a szavakat: bens . A tárgyas ragozás kijelent módú személyragjainak -j eleme az s. szégyellni – szégyelleni. Ilyen toldalékolásbeli kett sségek például a következ k: hallgatódzik – hallgatózik. Az alakváltozatok nem mindig azonos érték ek. elavuló formák. A hallgatódzik és hallgatózik. mint az írjál. rugdalódzik – rugdalózik. hidd stb. 47. mosd – mossad. érette stb. (Vö. érte stb. küldötte.44. Több szavunk összetett. vájd – vájjad (vö. add. kissé ünnepélyesebb.). kevesellem. keveslem. azzal – avval. 43. írj – írjál. a második a lélek szóból származik. azaz a t végi mássalhangzóval azonos kezd hanggal jelentkezik: mossuk. stb. fakaszt. lenn szavakkal függenek össze. szakad igék tövével. Nem tartjuk már számon az aggat. nézzük.). akad. írd – írjad. vágj – vágjál. dobd – dobjad. érted – éretted. mind a névszók toldalékos formái között vannak olyan kett s alakok. fenn vagy fönn. Viszont az írj. dobj – dobjál. toldták – toldották (vö.

A be. ki és le határozószók középfokát részben vagy egészen a kiejtést követve írjuk: beljebb. fel vagy föl.) 48. 20 . természetesen csak egy n-et írunk: bentlakó stb. (Vö.összetételnek a t vég alak az el tagja. feljebb vagy följebb. kijjebb. lejjebb. 49.

A házzal.: kösség). e. a kiejtésben az els hang zöngésség szempontjából legtöbbnyire hasonul az utána következ höz. Vannak olyan mássalhangzópárok.A SZÓELEMZ ÍRÁSMÓD 49.: nésztük). szóalak a kiejtés alapján is így íródnék. A mássalhangzók min ségi változásainak jelöletlensége A mássalhangzó-hasonulás 51. ty–gy. cs–dzs. Ilyen párok: p–b. állatbarát (állat+barát) stb. A ragos. A szóelemz írás f szabálya nem érvényesül minden toldalékos szó leírásakor. c–dz. e. Ezért a toldalékos és az összetett szavak legnagyobb részében a szóelemeket olyan alakjukban sorakoztatjuk egymás mellé. a jeles és a képz s szavak. f–v. mint a szóelemeket külön-külön: kertje (= kert+je. illet leg a fut igének fus. község (= köz+ség. hanem a szóelemeket eredeti alakjukban íratja le. A szóelemz írásmód elvének érvényesítése akkor válik különösen fontossá. barátaival (= barát+ai+val) stb. s a szavak kimondásakor e hangok sokszor megváltoznak. A toldalékos szavak egy részében ugyanis a szóelemeket nem eredeti alakjukban. e. kertnek. nyolcban (= nyolc+ban. hogy a toldalékos szavakban mind a szót . hiszen pl.a felszólító módban használatos töve. szállnak (= száll+nak. másrészt pedig azt. amelyeknek tagjait ugyanazon a helyen és módon képezzük. t–d.: szálnak). fusson esetében pl. csakhogy az egyiket a hangszalagok rezgése nélkül. Helyesírásunk a szóelemz írásmód elvének érvényesítésével biztosítja azt. A szóelemek mai alakját tükröztet írásmód 50. fusson (= fus+s+on) stb. amely a szóelemek módosult alakváltozatait tünteti föl. s–zs. A h-nak 21 . néztük (= néz+t+ük. Természetesen ezt gyakran észre sem lehet venni.: nyoldzban). tehát zöngétlenül. az összetett szavakban pedig minden tag világosan felismerhet legyen.. Helyesírásunk azonban nincs tekintettel az alkalmi hangváltozásokra. tehát zöngésen. s ehhez a -j módjelet s változatban tesszük hozzá. hanem – a hangtani környezetnek és a szóelemek történeti alakulásának megfelel en – módosult változatukban tüntetjük fel: házzal (= ház+zal). barátfüle (= barát+fül+e). e. ahogyan külön-külön ejtve hangzanak: barátság (= barát+ság). az összetételek. mind a toldalék. amely a szóelemek mai állandó alakját tükrözteti. Az egynél több szóelemb l álló szóalakokat általában a szóelemz írás elve alapján írjuk le. stb. a ház t höz a -val rag módosult -zal formában járul. lóval stb.: kertye). a másikat a hangszalagok rezgésével. sz–z. ha a szó egészét másképp mondjuk ki. e. a házban. valamint az egymást követ szavak szóelemeinek érintkez hangjai kölcsönösen hatnak egymásra. A szóalakok szóelemz írásának tárgyalásakor meg kell tehát különböztetnünk egyrészt azt az írásmódot. Ha a felsorolt hangok közül egy zöngétlen és egy zöngés mássalhangzó kerül egymás mellé. k–g.

– s+z és zs+z = zz. Két mássalhangzó találkozásának gyakran az a következménye. hogy a két hang a kiejtésben teljesen azonossá válik: t+cs. jetycsalás) áccipel náccukor (v. de nem zöngésít. 53. Az írásban a zöngésség szerinti hasonulást általában nem jelöljük: alkotó tagok: ejtés: ablak+ban t z+höz ad+hat lök+dös nép+dal víz+szint eszik + bel le hideg + tél ablagban t szhöz athat lögdös nébdal víszszint eszig bel le hidek tél írás: ablakban t zhöz adhat lökdös népdal vízszint eszik bel le hideg tél stb. b és m el tt m-nek (vagy az m-hez közel álló hangnak). – s+sz és zs+sz = ssz. 52. így zöngétlenít ugyan. ty és ny el tt ny-nek (vagy az ny-hez közel álló hangnak) ejtjük. de maga nem zöngésülhet. – sz+s és z+s = ss. – sz+zs és z+zs = zzs. nátcukor) kösség egésség szárazs zsömle írás: átcsap jegycsalás átcipel nádcukor község egészség száraz zsömle 22 . A beszédben az n hangot p. hanem az eredeti szóelemeket jelöljük: alkotó tagok: át+csap jegy+csalás át+cipel nád+cukor köz+ség egész+ség száraz + ejtés: áccsap jeccsalás (v. gy. d+cs és gy+cs = ccs. – t+gy és d+gy = ggy: – t+c.nincs zöngés párja. A v – bár van zöngétlen párja – a köznyelvben zöngétlenül. Ezt a hasonulással bekövetkezett változást egyik esetben sem jelöljük az írásban: alkotó tagok: szén+por azon+ban tan+menet van + még ön+gyújtó negyven + tyúk szín+nyomat ejtés: szémpor azomban tammenet vam még önygyújtó negyveny tyúk színynyomat írás: szénpor azonban tanmenet van még öngyújtó negyven tyúk színnyomat stb. d+c és gy+c = cc. A teljes hasonulás révén el álló kiejtésbeli módosulásokat általában nem tüntetjük föl az írásban.

-jük. Ha az anya. ják) vagy a felszólító mód -j jele járul. -juk. -juk. valamint a toldalék j-jének jelét változtatás nélkül írjuk egymás mellé: 23 . illet leg ll hangjának. 83–85. atya és bátya névszók csonka tövéhez. (De vö. Az írás ezt a szóbelseji teljes hasonulást nem jelöli. Ha a gy és az ny vég igékhez j-vel kezd d tárgyas igerag (-ja. a kiejtésben a j teljes hasonulása következik be. valamint a nagy névszóhoz j-vel kezd d birtokos személyrag (-jel). illet leg a toldalék eredeti j hangjának jelét: alkotó tagok: any+ja any+juk aty+ja aty+juk báty+jai báty+juk nagy+ja nagy+jaik ejtés: annya annyuk attya attyuk báttyai báttyuk naggya naggyaik írás: anyja anyjuk atyja atyjuk bátyjai bátyjuk nagyja nagyjaik stb.zsömle (v. száraz zsömle) kisszer (v. játok. Ha az l és az ll vég igékhez j-vel kezd d tárgyas személyrag (-ja. a kiejtésben a j teljes hasonulása következik be. -jaik járul. hanem megtartja az igék eredeti gy és ny hangjának. -juk. Ezt a szóbelseji teljes hasonulást az írás nem jelöli. 80–81. -jai.. illet leg a toldalékok eredeti j hangjának jelét: alkotó tagok: hagy+játok hagy+juk hány+ja huny+játok fagy+j+on ejtés: haggyáto k haggyuk hánnya hunnyáto k faggyon írás: hagyjátok hagyjuk hányja hunyjátok fagyjon stb. a kiejtésben általában teljes hasonulás következik be. -játok. -ják) vagy pedig a felszólító mód -j jele járul. ty és gy hangjának. 55. kis-szer ) kis+szer kisszer stb. hanem megtartja a szavak eredeti ny. vagyis -ja.) 54. Az írás ezt a szóbelseji teljes hasonulást nem jelöli. 56. s így az igék eredeti l.

-jai. illet leg – a t vég igék kivételével – a felszólító mód -j jele járul. összeolvadnak. Ha a t. -jei. mind pedig a toldalék j-jét változatlanul hagyja: írás: ejtés: kertye kürtyei partyai bottya híggyai kargyuk vaggyai kínnyuk turbánny a kertje kürtjei partjai botja hídjai kardjuk vadjai kínjuk turbánja stb. a kiejtésben a mássalhangzók Helyesírásunk ezt a szóbelseji összeolvadást nem jelöli. -ják). 58. -jaik. hanem mind mássalhangzóját. -juk. a kiejtésben a mássalhangzók összeolvadnak. -jeik járul. -je. a vagyis -ja. a névszó végs alkotó tagok: kert+je kürt+jei part+jai bot+ja híd+jai kard+juk vad+jai kín+juk turbán+ja d és az n vég névszókhoz j-vel kezd d birtokos személyrag (-jel). s így mind az ige végs mássalhangzóját.alkotó tagok: ítél+jük kapál+ják tanul+ja áll+j beszél+j+ete k ejtés: ítéjjük kapájják tanujja ájj beszéjjete k írás: ítéljük kapálják tanulja állj beszéljetek stb. A mássalhangzó-összeolvadás 57. mind pedig a toldalék j-jét változatlanul hagyva írjuk: alkotó tagok: tanít+ja félt+jük lát+ják márt+játok szeret+jük ad+j+a hord+j+a marad+j+ana k fon+j+átok ken+j+ük ejtés: taníttya féltyük láttyák mártyátok szerettyük aggya horgya maraggyanak fonnyátok kennyük írás: tanítja féltjük látják mártjátok szeretjük adja hordja maradjanak fonjátok kenjük stb. -játok. -juk. jük. Ha a t. -jük. Írásunk ezt a szóbelseji összeolvadást nem jelöli. 24 . a d és az n vég igékhez j-vel kezd d tárgyas személyrag (-ja.

d+s. gy+s hangkapcsolat pedig rövid vagy hosszú cs hanggá olvad össze. hanem – hogy a szókép állandóságát megtartsa – feltünteti a hosszú mássalhangzókat: alkotó tagok: jobb+ra varr+t vidd+be ott+hon vissz+hang küld+d arc+cal part+talan ing+gomb hozzánk+képe st ejtés: jobra vart vid be othon viszhang küld arcal partalan ingomb hozzán képest írás: jobbra varrt vidd be otthon visszhang küldd arccal parttalan inggomb hozzánk képest stb. Hármas mássalhangzócsoportok középs tagja a kiejtésben – nemegyszer más hangváltozás kíséretében – kieshet. az összetételi tagok határán vagy az egymást követ szavak érintkezési helyén egy hosszú és egy másfajta rövid mássalhangzó vagy egy rövid és egy másfajta hosszú mássalhangzó kerül egymás mellé. A mássalhangzó-kiesés 61. A t+sz. Ha a toldalékos szó belsejében. gy+sz hangkapcsolat a kiejtésben gyakran rövid vagy hosszú c hanggá. ts. Az ilyen alkalmi hangkivetés írásunkban általában nem tükröz dik: alkotó ejtés: írás: 25 . Az írás ezt a szóbelseji mássalhangzó-összeolvadást nem jelöli. etyszer) baráccság kölcség boloncság vaccság naccság (v. akkor a hosszú mássalhangzó az ejtésben gyakran megrövidül. ds. hanem az eredeti tsz. a t+s. gysz. d+sz. dsz. gys bet kapcsolatot használja: alkotó tagok: met+sz ad+sz egy+szer barát+ság költ+ség bolond+ság vad+ság nagy+ság ejtés: mecc acc eccer (v. A mássalhangzók mennyiségi változásainak jelöletlensége A mássalhangzó-rövidülés 60. natyság) írás: metsz adsz egyszer barátság költség bolondság vadság nagyság stb. Helyesírásunk ezt a mássalhangzó-rövidülést nem veszi figyelembe.59.

küldd. (nem jól) hallak. stb. dülleszt. mond meg) Azonos hosszú és rövid mássalhangzó találkozása 62. játszd. orra (bukott). össz-szövetségi stb. kezdd.. (Vö. fedd meg stb. de: dülled.) A kezdd-féle írásmód is az általános szabályt követi: ír+d = írd. több) ugyanolyan mássalhangzóval kezd d toldalék kapcsolódik (pl. Az összetételt ilyenkor köt jellel tagoljuk: sakk-kör. Ha egy összetett szó el tagja hosszú mássalhangzóra végz dik (pl.) – Hasonlóképpen: dzsessz-szer . tépd. 49. mind a -d személyragot. hívd. (a) szebb l (kérek).) A d vég igék 63. váll-lövés. gyullaszt. legel. oldd stb. múlik. alakokban. hagyd. de: fullad. (Vö. a szóelemzés szerint három azonos bet t kellene írni egymás után. (v. de: gyullad. ill. ff-re végz d szavakhoz kapcsoltuk. mássalhangzó után rövid d-vel ejtjük. 94. mondd. mindnek) csug be minnyájan azt hiszem most sincs mindnek csukd be mindnyájan mondd meg stb. tudd. 94.tagok: azt+hiszem most+sincs mind+nek csukd+be mind+nyája n mondd+meg mom meg asz hiszem (v. legel . kör). fedd be. védd stb.) Ha viszont a hosszú mássalhangzóra végz d szóhoz (pl. tehát: kezd+d = kezdd. hanem az áldd. szólás. hordd. legelik. -be). edzd. így tehát két d-t írunk nemcsak az add. bár egyes alakok kiejtésekor hosszú l is hallható: szól. a szóelemz elvet követve megtartjuk az alkotó tagok eredeti írásmódját. sakk). stb. (De vö. Az l-re végz d igék toldalékos alakjaiban általában megtartjuk az egy l-es írást. szidd. szedd. formákban is. 94. Az l és ll vég igék 64. fúl. fújd stb. balett-táncos. mosd. mert a -szer . expressz-szer . nézd. gyúl. (Vö. nyomd. múló. a féle képz szer utótagot ssz-re. (megkérdezték a) vádlottól. személy rövidebb alakot magánhangzó után hosszú d-vel. ill. Az egyszer sítés elve alapján azonban (a kiejtésnek is megfelel en) csak két azonos bet t írunk egymás mellé: többe (kerül). fullaszt. 26 . Az írás azonban mindig feltünteti mind a t végi d-t.. utótagja pedig ugyanolyan mássalhangzóval kezd dik (pl. puff-féle stb. A szabály alól csak néhány származékige kivétel: d l. aszt hiszem) mos sincs minnek (v. 60.. A d vég igék felszólító módjában a tárgyas ragozású egyes szám 2.

kékellik és kéklik. leszel. 60. rítok. kicsinyellné v. mint a többiben: leszek. -tök személyragos alakjait. (Vö.) Néhány ll-es ige egy-két származékában azonban – a kiejtésnek megfelel en – rövid l-et írunk: torkollik. kevesellette.. Néhány ll vég igének két alakja van. (Vö. rovok stb. jöjj. rósz. rójuk. (nagyra) n tt (fa). de más helyzetekben – az ige többi alakjaihoz hasonlóan – röviddel. Írásunk a szókép állandóságára. A hosszú magánhangzóra végz d igéknek -sz és -tok. stb. stb. egyes. zöldellett. jönne stb. 69. n tök. sarkall (= ösztönöz) és sarkal (= sarokkal lát el. (fába) rótt (bet k). pl. együtt stb. 70. Az ll-re végz d igék legnagyobb részének toldalékos alakjaiban megtartjuk a két l-es írást. stb. Ha mássalhangzó következik a gy után. növendék. kicsinyellené. lesztek. zöldell . zöldellt v. jöjjenek stb. de: kevesellem és keveslem. szégyellem. kékell és kékl . kevesellte v. 43. 66. zöldell v. valamint magánhangzók között a toldalékos szóalakok és a származékok egy részében hosszan ejtjük: egyet. n j. keveselli és kevesli. zöldellik. (Vö. akkor is rövid a gy: egyben. rosszallhatjuk. egynek. személyének rövidebb alakja a kiejtést követi: ródd. 39. egy magánhangzó utáni ll-es. A rendhagyó ragozású jön ige toldalékos alakjaiban (a j dögél és a j ve alak kivételével) a t magánhangzóját rövid ö-vel írjuk: jön. hosszabb meg egy mássalhangzó utáni l-es. rísz. kicsinyellés és kicsinylés. – De: rívok. 39. 39. n sz. málló. (Vö. valamint j hangzós toldalékú kijelent és felszólító alakjait – ingadozó kiejtésük ellenére – a t. azaz mindig egy sz-szel írjuk: lesz.) – A hosszú magánhangzó a v-vel b vült tövekben többnyire megrövidül: fövetlen. Múlt idej alakjaikban. jövedelem stb. rosszall. stb. úgy. egyezik. mállottak. jöhet. szégyellni. rója. 45. sarkallik. Egyéb esetek 68. valamint egyszer ségére 27 . n tt. száll. mállik. noha a rá következ mássalhangzó hatására a hosszú l mindig megrövidül: áll. stb. de a képz eltérése jelentéskülönbséget hordoz: torkollik (= beleömlik) és letorkol (= szavába vágva elnémít). mind pedig l-es származéka él. A jö. Ezért a szókép állandósága érdekében az egyszer bb módon. sz dd. egyén. egyre stb. állomás.65. rótok. de: kicsinyelli és kicsinyli. n ttek. az sz és a j bet megkett zése nélkül írjuk: ró. jöjjön.) A hosszú magánhangzóra végz d igék 67. málljanak. jöttél. stb. – De: jöszte.t höz járuló egy mássalhangzós toldalékokat általában kett zött alakban írjuk: jössz. ríjon. rí. lesznek. ny dd. cip t). kicsinyell és kicsinyl . szállna. más részében viszont röviden: egyed. nagyoll (a szükségesnél nagyobbnak tart) és nagyol (= valamit csak nagyjából csinál meg). kicsinyell. egyedül. de: torkolat.) – Hosszú az n is ezekben: jönni. (Vö. leszünk. szálloda.. egyetem stb. rövidebb változat: kevesell. rosszallás. egyért. Az egy számnév mássalhangzóját a szó alapalakjában. löv . szégyell. Egyes szavaknak mind ll-es. A lesz igealakot magánhangzóval kezd d szó el tt és mondat végén hosszú szszel ejtjük. állt. valamint befejezett melléknévi igenévi származékaikban – a magánhangzó után – két t-t írunk: rótt. l dd.) – A felszólító módban a tárgyas ragozás egyes szám 2. jövök. róttak. n . de: sarkalatos. szégyellheti. rívás stb.

– Hangzik a h ezekben: csehek. (A testrész nevének írása viszont: ujj. csehül. doh. – Az írásban azonban. áh. a h bet t írásban mindig feltüntetjük. düh. egyenl . el led. méhvel. ujjat. A szóelemek módosult alakjait feltüntet írásmód 76. cseht l. újat. egyetlen. magasat. stb. kisebbít.) végén is mindig ejtjük a h-t. mert a szóelemeken a régiségben er s hangváltozások mentek végbe.törekedve a szó minden alakját egy gy-vel jelöli: egy. A kiejtésben tehát néma a h ezekben: cseh. fellah. és mindig írjuk is. együvé. de egy s-sel írjuk: kisebb. egyé (= egy+é). – A ch vég szavak (pl. A személyes névmások határozóragos és névutós formáinak megfelel alakokban. stb. 42. padisah. A mássalhangzók min ségi változásainak jelöltsége az igealakokban 28 . juhász. legkisebbnek. kisebbség stb. potroh. er sek. Így például az ah. magasan.. e)] A h vég szavak egy részének kiejtése ingadozik. nálad. sah. Ha helyesírásunk ezekben a szóalakokban is a szóelemek alapalakjának a feltüntetésére törekednék. stb. stb. egység. egyed. a szóelemek módosult változatait tünteti fel. egyre. juhval. 73. ujjak. A szóalakok egy részének leírásakor azért nem érvényesülhet a szóelemz írásmódnak az a törekvése. 83. (Vö. egyéb. A MÉH bet szó inkább h-s ejtés . A kis szó fokozott alakjait és ezek származékait hosszú s-sel ejtjük. a szavak minden alakjában jelen van a h. ujjra stb. méhnek. vagy magánhangzóval járul a t höz. hah. hogy híven tüntessük fel a szóelemek mai alapalakját. írásunkban ennek ellenére csak egy j-t tüntetünk fel: új. egybe. – Akárhogyan ejtsük is azonban a h vég névszókat. csehnek. de csak egy s-sel írjuk ket: er set. stb. t lünk. juhakol. A bolyh. – De természetesen: eggyel és eggyé. 72.) 71. akkor a szó kiejtett alakja és írásképe között szakadék támadna. továbbá többes számát és középfokát sokan hosszú s-sel ejtik. mint h-tlan. 74. moh. méhkas. Ezekben az esetekben helyesírásunk tehát eltekint a szóelemeknek eredeti hangalakjuk szerinti írásától. Az új melléknév mássalhangzóját – a szó alapalakjában és magánhangzó el tt – sok nyelvjárásunkban hosszan ejtik. újra stb. névszóban a h-t csak akkor ejtjük. újabb. Csehszlovákia. cseh. 83. egyel (ige). méh. juh. juhtúró. kisebbedik. magasabb. pech stb. egyek. heh indulatszó ejtésében váltakozik a h-s alak a h-tlannal. róla. méh. – De: benne. csehvel. azaz a személyragos határozószókban a gyakran hallható hosszú ejtés ellenére is egy l-et vagy egy n-et írunk: bel lem. ha a toldalék magánhangzóval kezd dik. szónak minden alakjában ejteni szoktuk a h-t. s hogy a szavak írott alakja ne szakadjon el teljesen a kiejtett formától.) 75. juhok. pléh. bennünket. csehet. juh. Allah. egyik. együtt. er sen. keh. Az -s vég melléknevek tárgyragos és -n határozóragos alakját. utánunk. magasak. almanach. rüh stb. Zilah stb. A céh. mint a példák is mutatják. er sebb. éh. ezekben a szóalakokban a kett zés mutatja a rag v-jének hasonulását. eh. enyh. méhek. méhes. [Vö.

stb. sz) vagy hosszú magánhangzó el zi meg (vö. Az s. bocsássa. j-t nem tartalmazó alakban csak egy sz-et írunk: játszom. z és dz vég igék 80. lopóddz(ál). illet leg kett zött sz-et (ssz-et) írunk. ezért ezeket az alakokat egy s-sel. – Természetesen a 29 . kett zött z-vel és kett zött dz-vel (ddz-vel) írjuk: keressük. dz+j helyett) általában kett zött s-sel. lóssonfusson. végezzük. kett zött sz-szel (ssz-szel). Ezeket az igealakokat tehát kett zött s-sel. mártsd. valamint a lát és a bocsát ige (továbbá a lót-fut összetételbeli lót el tag) felszólító alakjaiban sem az iget véghangját. – Ennek a ts-nek a kiejtésben rövid vagy hosszú cs hang felel meg. illet leg sz mássalhangzójához hasonult) s. Ezeket az igealakokat tehát (az eredeti s+j. játsszátok. de a -j módjelnek módosult (az iget végs mássalhangzójához teljesen hasonult) s. z és dz változatát tüntetjük fel. de a j-vel kezd d személyragok (-ja. fürösz-. játsszák. fürösszétek. személy rövidebb alakjában a t végi t helyén s van. Ezeknek az igéknek felszólító mód tárgyas ragozású. s a -d személyrag ehhez kapcsolódik. 78. kössétek. válaszd stb. amelyekben a t végi t-t mássalhangzó (de nem s. stb. sz. mind pedig a -j módjelnek s-sé módosult változatát írjuk le: alkoss. vadásszátok. z és dz vég igék kijelent módú. Az st és az szt vég igék felszólító alakjait a t nélküli csonka t b l (fes-. válassza stb. megtartjuk az iget végs t-jét. lássuk. -játok. nevesse. féltsétek. mert a j módjelnek a módosult (a csonka t s. z és dz vég igék felszólító alakjaiban megtartjuk az iget eredeti formáját. játszod. – Természetesen a játszik és a metsz típusú igék is ezt a szabályt követik: játssza.) 81. 78. eddzük.). vadásszatok. stb. (A többi. eddzétek. hozzad. füröszd. sz+j. (Vö. hanem mind a t végi t-nek. rekeszd. egyes szám 2. egyes szám 2. személyének rövidebb alakjaiban a személyrag eredeti d formájában a módjel nélküli csonka t höz kapcsolódik. lássuk. -jük. metsszük stb. sz. szítsa. márts. tárgyas ragozású alakjaiban megtartjuk az iget eredeti formáját. -ják) j elemének módosult (az iget végs mássalhangzójához teljesen hasonult) s. z+j. A rövid magánhangzó + t kapcsolatra végz d igék. végezzünk. stb. tanítsd stb. nyisd stb. illeszd. sz. sz változatát tüntetjük fel: fess. Az s. kösd. mint az s és az sz vég igék felszólító alakjait. nyissátok. illesz. 81. sem a felszólító mód jelét nem tüntetjük fel eredeti alakjában. Az s.) Ezekben az igealakokban tehát kett zött s-et. Azoknak a t vég igéknek a felszólító alakjaiban. személyének rövidebb alakjában ts-et írunk a -d személyrag el tt: ejtsd.A t vég igék 77. de a módjel mai leggyakoribb j alakja helyett annak s változatát írjuk le: ejtse. -juk. taníts. metszi stb. mossam. egyes szám 2. hallgasd. A felszólító mód tárgyas ragozású. sz. játsszuk. hozzák. A felszólító mód tárgyas ragozású. z és dz változatát tüntetjük fel. vesszenek. ezért ezeket az igealakokat csak egy s-sel írjuk: bocsásd. éppen úgy. illesszük. elolvassák. illet leg egy sz-szel írjuk: fesd. sz. kett zött sz-szel (sszszel). rekessze. kett zött z-vel és kett zött dz-vel (ddz-vel) írjuk: késsen.) képezzük. hallgassák. mossa. 79.stb. f ts.

94. Megváltozott. rozzsal. vedd. a két v-t mindig jelöljük az írásban: hévvel. végezd. arannyal. b) Egy hosszú mássalhangzós szóvég + -val. 75. higgyétek stb. személyének rövidebb felszólító formáiban a -d személyrag a módjel nélküli magánhangzós t höz kett zött alakban járul: tedd (= te+dd). Allah stb. vel és a -vá. iszik. névvé. nedvvé. [Vö. A bet kett zés elmulasztása nemegyszer eltorzítja a szóalak értelmét. hidd. pléhvé. -vel és a -vá. tollá. 7. -vá. Stb. a -val. a tervvel és a tervel (= tervez). – A hisz ige felszólító alakjaiban hosszú gy-t ejtünk. savvá. cukorral. füstté. tesz. látszik. tettel. könyvvé. nehogy kilátsszanak. igyanak stb. – A doh. visz. 82.) d) Ha a -val. -vel. tetszik és metsz ige is ezt a szabályt követi: hallatsszatok. a névszó tövének végs mássalhangzójával azonos (teljesen hasonult) formában járul a -val. 43. vesz. szilánkká. szívvel. stb. – Kilátszanak. vidd. lássék stb. könnyel. kedvvel. iszik ige felszólító alakjaiban a módjel gy alakban járul az igék magánhangzós tövéhez: legyek (= le+gy+ek). A tessem. a briddzsel (= a bridzs kártyajátékkal) és a bridzsel (= bridzsezik). minddel. A felszólító mód tárgyas ragozású. tervvel. metszd (vagy mesd). 60. hisz ige tárgyas ragozású egyes szám 2. húzd. A lesz. komppal. (Vö. A többjegy bet ket természetesen a rájuk vonatkozó szabályok szerint kett zzük meg. tetté. látszik. ronggyá. (Vö. sah. tollal. stb. tessél. gyönggyel. -vel és a -vá. potroh.) A mássalhangzók min ségi változásainak jelöltsége a névszóalakokban A -val. – Hasonlóképpen: játszd. játszik. egyél. -vé határozórag v-je (bizonyos h vég ek kivételével) minden mássalhangzóra végz d névszóhoz. és bet kett zéssel jelöli. mászd. amelyeknek végs h-ját nem ejtjük ki (vö. és kett zött gy-t írunk: higgy. vigyétek. idd. rosszá. szénné. edd. -vé: bottal. visz. vesz.). játszik. tudóssá. egyes szám 2.) A hallatszik. jobbá. eszik. néggyel. edzd. hogy tetsszünk neki. ha tetszünk neki. 32. vízzé. hogy játsszanak velünk. játszunk és játsszunk (e. 39. stb. stb. stb. meggyel. szónak azonban minden alakjában ejtjük a h-t. -vé alakmódosulásai 83. özveggyé. úszd. pl. olvasd. stb. kékkel. könnyé. -vé rag v szóvégz déssel találkozik. Kértem ket. szárnnyá. -vé rag v-jének hasonulása nem következhet be: méhvel. b)] a) Egy rövid mássalhangzós szóvég + -val. (Vö. -vel. vegyük. e) Azokban a névszókban. Ezt a kiejtésbeli módosulást írásunk tudomásul veszi. (Vö.hallatszik. Betakarom. – Jó érzés lesz. t r). tessék. szárnnyal. Nem azonos például a szívvel és a szível (= szeret. -vé: hanggal. személyének rövidebb alakjaiban azonban a módjel nélküli t höz kapcsolódik a -d személyrag: nyeld. kulccsal. látsszam. -vel. Azt akarjuk. (Vö. gallyal. bolonddá. higgye. hogy csak játszanak velünk. játsszál. királlyá. -vá. -vá. alakváltozatok használata is helyes. juhvá. a bölccsé (válik) és a bölcsé (= a bölcs tulajdona). metsz ige több kijelent és felszólító módú formájának azonos a kiejtése.) A tesz. tetsszél. tegyen. -vé: jobbal. eszik. metssze stb. tetszik. stb. bölccsé. 30 . higgyük.) c) Két mássalhangzós szóvég + -val. E formák írásban való pontos megkülönböztetése azonban fontos követelmény: Látom.: jáccunk). -vel és a -vá.

ebbe. akkor.. ezzé. 216–217. amiatt. – Hasonlóképpen: amannak. Az az. Ezt a módosulást bet kett zéssel jelöljük: abba. evégett stb. efféle. A mutató névmás a. -vé ragnak a személynevekhez kapcsolásával a 163. ez mutató névmás z-je teljesen hasonul a mássalhangzóval kezd d határozórag els hangjához.ezért itt az ennek megfelel ragalakokat találjuk: dohhal. az evvel és ezzel alakváltozatok egyaránt helyesek. ez névmásnak és a -beli képz nek. pont foglalkozik. amelyek az az. Allahhal stb. (Vö. [Vö.) A -val. ekképp. 31 . akkora.és utótag határán egy mássalhangzóval írjuk: afelé. erre. Ám csak: azzá. ugyanahhoz stb. afféle. -vel és a -vá. Mindig hosszú mássalhangzót jelölünk azokban a szavakban. eszerint. affajta. ez névmás 84. c)] 85. -kora képz szer utótagoknak a kapcsolatából alakultak: abbeli. e alakjából és valamelyik névutó kapcsolatából keletkezett összetételeket az el . sahhá. ehhez. valamint a -fajta. ahhoz. potrohhal. 130. mindett l. Az az.. akképp. 222. ebbeli. ekkor stb. 75.. Az avval és azzal. -féle. effajta. az idegen szavakhoz és tulajdonnevekhez illesztésével pedig a 211. emellett. ekkora. arra. afölött.

stb. súly.157.) 89.: császár] Czetz [e: cec] Hajnóczy [e.: dezs fi] Tartsay [e. A dz-t és a dzs-t általában akkor sem kett zzük meg. mély. mely szavakban írunk ly-t. mert azok a szavak. ha hosszú hangot jelölnek: bodza.A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD 86. Hagyományos írásmódról. lyukban. lyukad. edz . süly. Kétség esetén szótárban kell megnézni.).): Batthyány [e. ilyen. ezeket tartalmazzák a következ alpontok. Bizonyos fogódzóink mégis vannak. Török stb. pedz. pedzi. 12. Meggyesi. a mai kiejtés. s t a kiejtés és a szóelemzés elvének érvényesülését is. amelyek ly-nal írandók. mily.: battyányi] Cházár [e. 80–81. amelyekben megtartjuk a ma már egyébként nem használatos. azaz a hagyomány elvének érvényesülésér l – a szónak sz kebb értelmében – mégis csak akkor beszélünk. peddze. régies bet ket (vö.: szécsényi] Dessewffy [e. ha a máig meg rzött írásmód sem a kiejtés. de vannak olyan családneveink is. amely. A családnevekben általában ugyanazokkal a bet kkel jelöljük a hangokat. ma-haradzsa. foly(ik). Köznyelvünk hangrendszerében már nincs meg a régi ly hang.. stb. Hunyadi. milyen. mely.: hajnóci] Kossuth [e.: ellipszilon] bet t. a) Szó kezdetén csak a lyuk szóban és toldalékos alakjaiban írunk ly-t: lyuk.: tarcsai] Egressy [e. (Vö.: tököli] Georch [e. sem a szóelemzés elvével nem magyarázható. A toldalékok hasonulásából ered hosszúságot azonban ezekben a szavakban is föltüntetjük: eddzük. illet leg a szóelemzés rovására. írásunk azonban megtartotta az ly [e. Csányi. hely (f név). gally. külön. 88. A hagyomány érvényesülése ennél természetesen jóval szélesebb kör helyesírásunkban. lyukas stb. 32 . Az egy szótagú szavak közül a következ k írandók ly-nal: boly. Az ly írására pontos szabályaink nincsenek. b) Ha a j hang a szó végén fordul el . lyuggat. mint más szavainkban (pl. amelyik stb.: zicsi] stb.: görcs] Zichy [e. Helyesírásunk bizonyos meghatározott esetekben a hagyományt követi a mai hangjelölési rendszer. A hagyomány alakította ki és rzi bet ink alakját. madzag. bridzs. a jelölésmód tekintetében különbség mutatkozik az egy szótagú és a több szótagú szavak között.: egresi] Thököly [e.. lyukból. ezért számos szóban hagyományosan ly a j hang jele. Dózsa. briddzsel (= a bridzs kártyajátékkal). oly. moly. edz. melyekben j-t. nagyon sokféle eredet ek. 87. különböz jelleg ek. 83. olyan.: kosut] Széchenyi [e. Kis. lyukaszt. A névmásokban ly-nal jelöljük a j hangot: ily. lyukak.és egybeírási szokásainkat.

ej vég ek: duhaj. hanem hagyományosan szintén az e-vel: ejtés: ëgyél ëgyetëm embër lëhet szerelëm gyerëkëke t írás: egyél egyetem ember lehet szerelem gyerekeket stb. illet leg a régebbi írásformát: esd. c) Jellegzetes szócsoportot alkotnak a lya. sóhaj. 91. stb. zsöllye stb. ibolya. metsz. Néhány szóban a hagyomány meg rizte a ma már nem érzett eredetet. De: lakáj. óhaj. tolvaj. zsivaj. korcsolya. talaj. ósdi. 33 . cserje. olaj. tetszik. Gergely. ezt helyesírásunk nem jelöli külön bet vel. mindnyájan. hülye. perje (f ) stb. gereblye. rögtön. tartály. robaj. akadály. nyavalya. pünkösd stb. pehely. lye végz dés szavak: boglya. kristály. fogoly. karaj (és karéj). 90. harkály. mosoly. csekély. zsindely. csigolya. Bár több nyelvjárásunkban és a köznyelvben is él az ún. dörej. kevély. pocsolya. osztály. kapzsi. papagáj stb. De: karvaly. pólya. hagyján. tavaly stb. De: bója (vízi jelz eszköz). játszik. héja (madár). ragály. hágcsó.A két (vagy ennél több) szótagú szavak legnagyobb részében ly-nal jelöljük a szó végén ejtett j-t: bagoly. zörej stb. skatulya. Ipoly. Mihály. zárt ë hang. mindjárt. – A szó végén j-vel írandó szavak között többségben vannak az aj. tavaly.

illet leg: jeggyel. 93. nagygy lés. díszszázad stb. így a többjegy bet k kett zésekor és három azonos mássalhangzót jelöl bet találkozásakor. c)] A szabály nem érvényesíthet a magyar családnevekre. dzs stb. A toldalékolás következtében egymás mellé kerül három azonos. rosszal. 62. vádlottól (= vádlott+tól). eljátsszuk stb. vagyis a bet nek csak az els jegyét ismételjük meg [vö. ty. [vö. cs. b)]: loccsan. mésszel.. tollal (= toll+lal). Kodállyal stb. hallak (= hall+lak). briddzsel. 163. Ezekben a hosszú mássalhangzós bet höz a vele azonos újabbat köt jellel kapcsoljuk: Széll-lel. hússzor) kapcsoljuk az sz vég szavakhoz: ésszer . mássalhangzót jelöl bet t kett zöttre egyszer sítjük: orra (= orr+ra).) 34 . eddzék. – Nem egyszer sítünk viszont akkor.. Nem egyszer sítjük azonban az összetett szavak tagjainak határán találkozó azonos kétjegy bet ket: kulcscsomó. hossz-számítás. Wittmann-né stb. [Vö. c)] A -szer utótag sz-ét általában csonkítva (azaz toldalék módjára. [Vö.). Hermann-nál. 163. stb. 94. Arannyal. 7.. (Vö. fénynyaláb. vö. nagyobban (= nagyobb+ban). füttyel (= fütty+tyel). Bernadett l (Bernadett+t l). (e helyett: jegygyel stb. meggy. 62. Tarr-ról. sz. össz-szövetségi stb. illet leg: sakk-kör. A többjegy bet k (pl. – Általában ez a szabály érvényes a tulajdonnevekre is: Hosszú. az idegen tulajdonnevekre és a szóösszetételekre. Mariannal (Mariann+nal). 62. fedd meg (= fedd+d meg).AZ EGYSZER SÍT ÍRÁSMÓD 92. könnyé (= könny+nyé). expressz-szer stb. fütty stb. jegygy r . balett-táncos. Meggyes. ha a -szer -t kett zött sz-re (ssz-re) végz d szavakhoz kapcsoljuk: dzsessz-szer . 163. – Hasonlóképpen: puff-féle (ül ke) stb. Helyesírásunk néhány esetben ésszer egyszer sítést alkalmaz. hosszú. mésszer stb. c)].) kett zött alakját a t szókban és a toldalékos alakokban csonkítottan írjuk.

Helyesírásunk e területén mégis meglehet sen nagy számban vannak ingadozások. a nap sugara stb. mindig együtt használt. stb. Ezekb l a körülményekb l következik az. sokszor egyénenként eltér megoldást sugall. hogy az írott szöveg világosan áttekinthet legyen. de nem ló. de: gyorsírás (= sztenográfia). a t zr lpattant menyecske vagy leány nem a t zr l pattant. Szépirodalmi alkotásokban stilisztikai szándék is indokolttá teheti az általános szabályoktól eltér különírást vagy egybeírást. márványtábla. illet leg köt jel alkalmazását. Ilyenkor ki-ki hajlamos a nyelvérzékére. – A meggyökeresedett szokást megtartva. az élen járó (csapat). szót is összetételnek tekintjük. hogy a szókapcsolatok és az összetételek között nincs éles határ: sok olyan szókapcsolat van. Ennek legf bb oka az. Ilyen el fordulásukban külön kell írnunk ket. lépre csal. Ilyenkor különírjuk ket: szilárd jellem. de: jelz lámpa (pl. stb. szintén egybeírt összetett szót alkotnak: kéménysepr . Különírjuk számos. 35 . napsugár stb. egységet alkotó szókapcsolat (szólás. hogy két szó kapcsolatának jelentése több vagy más.) A különírás és az egybeírás fontos kifejez eszköze helyesírásunknak. hogy a különírás és egybeírás szabályainak megfogalmazása más szabálypontokhoz képest olykor határozatlannak látszik. illet leg saját írásgyakorlatára hagyatkozni. de tagjai már alig tekinthet k egymáshoz képest önálló szavaknak. különírt szókapcsolat elemei (pl. a tízórai-t nemcsak tíz órakor fogyaszthatjuk el. szakkifejezés stb. mint a tagok jelentésének összege. többféleképpen is megítélhet esetek. nagyon ügyes. Ezeknek szoros egységét ugyanis egybeírással vagy (ennek egyik megoldási formájaként) olykor köt jeles kapcsolással fejezzük ki. rádiót javít stb.) elemeit is: dugába d l. nemegyszer jelentésváltozás nélküli szókapcsolatokat is egybeírunk. Például a víziló vízi állat ugyan. Az összefügg szövegben egymás után következ szavakat általában egymástól külön írjuk le. – Az egyik gyakori ok az. ami viszont nem biztos alap. villamos gép. A különírás és az egybeírás szabályai a szavak összekapcsolásának. (veszélyt) jelz lámpa. f névi igenév. sok szög (= számos szög). Ezek többféleképpen keletkezhetnek. illet leg az összetett szavak alkotásának törvényszer ségein alapulnak. félig kész. (A köt jelnek itt egyszersmind tagoló szerepe is van. mint a szó és beszéd: ’alaptalan híresztelés’-t jelent.A KÜLÖNÍRÁS ÉS AZ EGYBEÍRÁS 95. de: sokszög (a mértanban). A jelentésváltozás miatt egybeírt összetétel alkotó tagjai természetesen alkalmi kapcsolatban is kerülhetnek egymás mellé. Egybeírjuk viszont az összetett szavakat. – Ha egy raggal jelölhet . egyhavi. vízbefúlás stb. félkész. amely még nem igazi összetétel ugyan. bár valójában csak a hangos nyelv és az írás természetéhez alkalmazkodik. de: élenjáró (= irányító szerep ). A szóbeszéd is más. Ezt az alapszabályt azonban nem alkalmazhatjuk olyankor. sok lehet ség. ha két vagy több szó összekapcsolódásával keletkezett (azaz összetett) szavakat írunk le. kéményt sepr . Ezt érzékeltetjük az alkotóelemek egybeírásával. ezért például a jókedv. A kétféle írásmód jól szemlélteti a kétféle alakulat közötti jelentéskülönbséget: gyors írás (= sebes írás). Mondatainkban a szavak nagy többségükben alkalmi szókapcsolatok tagjaiként kerülnek egymás mellé.) rag nélkül állnak együtt. a közlekedésben).

fiam. oktató-nevel stb. tudván tudta. keze-lába. várt. végestelen-végig. ha toldalék nélküli formájuk nem él összetételként: apraja-nagyja. Ezzel a lehet séggel azonban ne éljünk vissza: nem rokon vagy ellentétes értelm tagokat. sütni- f zni. Különírjuk egymástól ugyanannak a szónak különböz toldalékokkal ellátott változatait: szemt l szembe. ki-ki (= mindenki). várt. sütött-f zött. várva várt stb. azonos szerep toldalékkal ellátott szó alkalmi egységét újabban gyakran éreztetjük köt jeles összef zésükkel: kínos-fájdalmas (búcsú). egy-egy (= néhány). b) Ha az egymásnak mellérendelt tagok együttese már mást jelent. 97. továbbá a névutós szóismétlések tagjait: fej fej mellett. több-kevesebb. Köt jellel írjuk viszont az olyan módosított alakú szóismétléseket. Az ilyen alakulatok írásmódja els sorban attól függ. írás-olvasás. kezét-lábát. hehe. nono. néha-néha (= nagy ritkán). idébb-odább. ezért elemeit köt jellel kapcsoljuk össze: süt-f z. tömérdek). már-már (= majdnem. stb. legeslegnagyobb. nyelvi-stilisztikai (elemzés). kérve kéri. nap nap után stb. 98. a) A csak alkalmilag egymás mellé kerül egynem (halmozott) mondatrészeket vessz vel választjuk el egymástól: apja. A túlzófok kifejezésére használt leges. ég-föld. illet leg kett nél több szót ne írjunk vessz vagy köt szó 36 . ide-oda. orrán-száján.A szóismétlések írása 96. szebbnél szebb. sütés-f zés. tejet. messze-messze (= nagyon messze) stb. sírva-nevetve (ölelte át) stb. körös-körül. 99. többékevésbé. gyorsan. A mellérendel szókapcsolatok és összetételek tagjai egyenrangúak. testi-lelki. kenyeret (vásárolt). unosuntalan.. gyalult (egész nap). n ttön-n stb. de még mind a két tag felveszi a toldalékokat. akkor az összetétel még laza. sütnek-f znek. gazdasági-társadalmi (változások). dádá típusú indulatszókat. f részelt. – Eredetük tudatának elhomályosulása miatt egybeírjuk viszont az azaz köt szót és a nana. kér -esdekl (szavakkal). anyja (eljött). napról napra. stb.. szinte). Két. A mellérendel szókapcsolatok és összetételek. hogy mennyire szoros a kapcsolat az alkotóelemek között. sok-sok (= nagyon sok. nini. Az alkalmilag (általában nyomatékosítás végett) megismételt szavak közé vessz t teszünk: fiam. mint azok különkülön. alig-alig (= nehezen). Köt jellel kapcsoljuk egymáshoz az egyformán toldalékolt szavakból alakult mellérendel összetételek tagjait akkor is. A változatlan formájú tagokból szókett zéssel keletkezett összetételeket köt jellel írjuk: más-más (= mindig más és más).el tagot egybeírjuk a fels fokú melléknévvel: legeslegjobb. jobbnál jobb. valamint az ikerszók írása A mellérendel szókapcsolatok és összetételek 100. eget-földet. melyeknek tagjai közül az egyik nem él önállóan: örökkön-örökké. stb. háztól házig. legeslegszebb stb. gyorsan. apraját-nagyját. hasonlóképpen: ember ember hátán stb. vajat. réges-régi.

nem: nyelvtani-stilisztikai-helyesírási (gyakorlatok). b) Néhány. piros-fehér-zöldet. stb. ugribugri. sakk-matt. hadsereg. Anna-Panna. hírneves. búbánat. stb. a) A mindkét tagjukon külön-külön toldalékolható. Az ikerszók 102. 101. árvíz. stb. a) Számos olyan mellérendel kapcsolatunk van. piff-puff. rablópandúrt (játszottak). terefere. piros-fehér-zöldre. búbánatos. gizgazos. – Hasonlóképpen írjuk a tulajdonnévi ikerszókat is: Ista-Pista. dimbes-dombos. stb. de: a szántóvet k (= földm vesek). stb. de: híre-neve. alapformájában egybeírt mellérendel összetétel kétféleképpen toldalékolható. rúgkapálnak. tyúkom-búkom. – A kétféle toldalékolásnak oka lehet a jelentések elkülönülése is: (a határban) szántó-vet (emberek). b) Az ingadozó toldalékolású ikerszókat alapformájukban egybeírjuk. árvízt l. Anna-Pannával. limlomot. de: a csúszómászók (= hüll k). rúgkapáló. A tagok közötti köt jelet az esetleges toldalékoláskor is megtartjuk: édes-búsan. izg -mozgó. stb. hébe-hóba.helyett köt jelesen: nyelvtani. Az ilyen ikerszók tagjait köt jellel kapcsoljuk egymáshoz: csihi-puhi. csigabiga. ezért csak második tagjukon toldalékolt mellérendel összetett szavakat egybeírjuk: rúgkapál. ímmel-ámmal. limlom. stb. búbánata. icipici. hányaveti. a) Vannak olyan ikerszavaink is. hányavetiek. A lazább (köt jellel írt) és az összeforrott (egybeírt) ikerszók csoportja nem különül el egymástól élesen. de: gizes-gazos. hadseregek. csinn-bumm stb. izeg-mozog. illet leg toldalékolt ikerszók elemeit köt jellel kapcsoljuk össze: irul-pirul. gizgazok. Ista-Pistát. Az ilyen mellérendel összetételek tagjait köt jellel kapcsoljuk egymáshoz: édes-bús. hercehurca. (a padlón) csúszó-mászó (kisgyerek). limlomos. tereferél. más esetekben a toldalékolás módjához igazodunk: gizgaz. de: icit-picit. stb. mendemondák. b) A csak a végükön toldalékolható ikerszókat egybeírjuk: mendemonda. A tagok közötti köt jelet az esetleges toldalékoláskor is megtartjuk: (nagy) csihi-puhit (rendezett). Az alárendel szókapcsolatok és összetételek írása 37 . szoba-konyha. irult-pirult. csigabigák. szoba-konyhás (lakás). icipicit. sakk-mattot (mondott). sík-domború (lencse). de híres-neves. amely nem vagy csak kivételesen – és csak az utótagon – látható el toldalékokkal. hadseregben. c) A már teljesen összeforrott. (a zenekar) csinn-bummja stb. stilisztikai és helyesírási (gyakorlatok). fidres-fodros. stb. amelyek nem vagy csak kivételesen láthatók el toldalékokkal. izegnek- mozognak. piros-fehér-zöld. rablópandúr. sík-domborúra (csiszolt). Ilyenkor a toldalékos formák írásképe is vagylagos: hírnév: hírneve. 103. Az ikerszók írása a mellérendel összetett szavakéval azonos szabályokhoz igazodik. A lazább (köt jellel írt) és az összeforrott (egybeírt) mellérendel összetételek csoportja nem különül el élesen egymástól. stb.

különösen olyankor. légiposta. ipari ország. kispárna (párnafajta).és a mennyiségjelz s kapcsolatok 105. haditerv. nyakatekert (= bonyolult). stb. -j . s. lélekszakadva (= nagy sietve) stb. 107. (a) munkások szervezte (gy lés). ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: széls bal párt.. tehát az utótaggal az el tagra kérdezhetünk. vízinövény. szúette (bútor). hidegvér (= nyugodt). útitárs. Az alárendel összetételek els tagja a másodikkal olyan kapcsolatban van. Ezek tagjainak együttes jelentése más.104. amely kisebb vagy nagyobb alakítással mondatrészi viszonyú szókapcsolattal is kifejezhet . hegygerinc: minek a gerince? – a hegynek a gerince (az el tag az utótagnak birtokos jelz je). favágó: mit vágó? – fát vágó (az el tag az utótagnak tárgya). ügyefogyott (= gyámoltalan. félszeg). orvosi titoktartás. Alanyos. mert az alanynak. a különírást általában megtartjuk: bal parti. fiatalkorú. b) A min ségjelz s összetételeket egybeírjuk. mint az el tag és az utótag jelentésének összege: gyorsvonat (vonatfajta). holtág (folyóé) stb. fehér virágú. forgószél (szélfajta).. -jú. -beli. jótett stb. valamint a min ség. b) Az alanyos összetételeket egybeírjuk. – Így például: szavahihet : mi hihet ? – a szava hihet (az el tag az utótagnak alanya). a min ség. (a) számítógép ellen rizte (adatok) stb. -nyi képz járul. apró szem . 108. anyja nevelte (gyermek) stb. szomszéd falubeli. traktor szántotta (föld). molyrágta (sz nyeg). er s bordájú. életképes: mire képes? – életre képes (az el tag az utótagnak határozója). háromszög: hány szög? – három szög (az el tag az utótagnak mennyiségjelz je). magvaváló (szilva) stb. különösen olyankor.és mennyiségjelz nek nincs ragja: aszály sújtotta (vidék) és farkasordító (tél). 106. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét 38 . különösen olyankor. mint az el tag és az utótag jelentésének összege: agyafúrt (= ravasz). porhó borította (lejt ). Az alanyos kapcsolatokat a következ képpen írjuk: a) Az alanyos kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: gondatlanság okozta (baleset). drágak : milyen k ? – drága k (az el tag az utótagnak min ségjelz je). mez gazdasági gépgyár stb.. egyetért mosoly. piros tet s. -ú. Az alanyos. érett gyümölcs stb. nagy erej . olvasó lány. min ségjelz s és mennyiségjelz s viszonyban a szókapcsolatok és az összetételek egyaránt jelöletlenek. általános iskola.. eszeveszett (= rült). c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk több alanyos kapcsolat tagjait: dércsípte (levelek). meleg nyár és színesfém. . kis hordónyi stb. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: árvíz mosta (töltés). baráti kézfogás. melegágy (a kertészetben). Ezek tagjainak együttes jelentése más. (a) barátom kölcsönadta (pénz). Ha két különírt szóból álló min ségjelz s kapcsolat második tagjához -i. söröspohár (= sörnek való pohár). c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk számos min ségjelz s kapcsolat tagjait: nagyfokú. napsütötte (táj). A min ségjelz s kapcsolatok írásának f szabályai a következ k: a) A min ségjelz s kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: jobb kéz. tíz forint és öttusa.

tagja összetett szó: halványlila szín , iskolaköteles korú, hosszú szempillájú, szürke télikabátos, öntelt magatartású stb. 109. A fokozó vagy nyomósító szerep melléknévi jelz t nem írjuk egybe a jelzett melléknévvel: szép piros, szép kövér, jó nagy, jó er s, borzasztó rossz, szörny hideg stb. Hasonlóképpen: nagy néha, jó néhányszor stb. 110. A színárnyalatot kifejez melléknévi jelz t egybeírjuk a színt jelöl melléknevekkel: halványlila, sötétzöld, világossárga, zöldeskék; almásszürke, haragoszöld, mélykék, törtfekete, újpiros; stb. – Az összetett színnevek árnyalatát jelz mellékneveket azonban különírjuk: sötét rózsaszín, világos narancssárga, halvány kékeszöld stb. 111. Az olyan összetételeket, amelyekben a f név min ségjelz je az összetett szóban lev alakjában vagy jelentésében önálló szóként nem használatos (al-, bel-, köz-, kül-, szak- stb.), mindig egybeírjuk: alelnök, belföld, élüzem, el tag, közérdek, külügy, mellékjövedelem, pótágy, szakember stb. 112. Az -ó, - képz s igenevet, ha csak alkalmi min ségjelz , általában különírjuk jelzett szavától: dolgozó n , izzó fém, közvetít javaslat, parancsoló hang, sajgó térd, felszabadító mozgalom, kiváló termék, (az újoncokat) kiképz tiszt stb.; különösen olyankor, ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: mutató

névmás, szélez körf rész, növényvéd szer, rakétaindító állvány, földrengésjelz m szer, ellen rz bizottság, összeköt híd, el adó körút stb.
Ha viszont az igenévi jelz s kapcsolatok tagjai jelentés tekintetében összeforrtak (az igenév nem folyamatot, hanem valamire való képességet, rendeltetést fejez ki; illet leg a jelzett szó az igenévben kifejezett cselekvésnek valamilyen határozója), a két egyszer szót egybeírjuk: csépl gép, izzólámpa, desztillálótorony, véd n , ivóvíz, költ pénz, eladólány (üzletben), kiképz tiszt (beosztás), felvonóhíd; hálószoba, kutatóintézet, pihen nap, evez lapát, átüt papír, belép jegy; stb. (Vö. 138.) A kialakult szokást megtartva több olyan (részben jelentésváltozást is mutató) kapcsolatot is egybeírunk, amelynek valamelyik tagja összetett szó: forgószínpad, javítóm hely, mozgókórház, mér m szer, el hívótank, vendéglátóipar stb. 113. A -t, -tt képz s melléknévi igeneveket legtöbbször különírjuk jelzett szavuktól:

csapolt sör, d lt bet , sült hús, zárolt anyag, adott szó, fedett uszoda, vetített kép stb. – Csak néhány jelentésváltozáson átment kapcsolatot írunk egybe: aludttej, holtpont, nyúltagy, zártszék stb.
114. Min ségjelz ként nemcsak melléknév állhat, hanem f név is. a) A foglalkozást, kort, min séget, csoportot jelöl , esetleg csak nyomatékosító f névi jelz ket különírjuk jelzett szavuktól: mérnök bátyám, belgyógyász barátunk,

közgazdász szakért , gyermek király, ajándék könyv, rongy fráter, vendég néni, tüzér tizedes, huszár f hadnagy, rend r százados; csuda jó, kutya hideg; stb. – Hasonlóképpen különírjuk az ilyen alakulatokat is: igazgató elvtárs, tanár úr, tanító néni, mérnök szaktárs stb. b) Egybeírjuk viszont az akácerd , csiperkegomba, diáklány, feny fa, fiúgyermek, f szeráru, kölyökkutya, lakatosmester, legényember, rabszolga, vendégm vész stb.
típusú (általában fajtajelöl ) f névi min ségjelz s alakulatokat. 115. Anyagnévi jelz s kapcsolatnak azokat az alakulatokat tekintjük, amelyekben az el tag azt jelöli, hogy az utótagként megnevezett tárgy abból az anyagból készült. Az

39

anyagnévi jelz t, ha egyszer

szó, egybeírjuk a nem összetett f nevekkel: aranygy r , alumíniumedény, faburkolat, gyapjúsál, k fal, platinatégely stb. – Ha azonban az anyagnévi jelz s kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó, az anyagnevet különírjuk jelzett szavától: acél mér szalag, b r pénztárca; nyersselyem ing, vasbeton gerenda; m anyag padlóburkolat; stb. 116. A hónap vagy nap jelz ként álló nevét különírjuk jelzett szavától: január

hónapban, hétf reggel, csütörtök estére; március havi, kedd reggeli, péntek esti, vasárnap déli; stb.
117. A mennyiségjelz s kapcsolatok írásának f szabályai a következ k: a) A mennyiségjelz s kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: öt ujj, száz forint, ezer esztend , sok munka, több energia stb.; különösen olyankor, ha a kapcsolat valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: negyvenöt perces, két négyzetméternyi, huszonegy köbméteres stb. (Vö. 119.) b) A mennyiségjelz s összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az el tag és az utótag jelentésének összege: háromszög (mértani idom), tízperc (iskolában), öttusa (sportban), hatökör (= buta), ezermester (= sok mindenhez ért ), tizenkétszög (mértani idom) stb. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk számos (f leg képz vel ellátott) mennyiségjelz s kapcsolat tagjait: egynapi, nyolcoldalú, kétnyelv , ötéves, tízpercnyi, húsznaponként stb. (Vö. 119.) 118. Mennyiségjelz ként nemcsak számnév állhat, hanem (mennyiséget, mértéket, nagyságot jelent ) f név is. Az ilyen f névi jelz ket különírjuk jelzett szavuktól: egy

csomó retek, nagy halom kavics, két hordó bor, egy rakás fa, tenger virág, tíz deka vaj, tízezer kilowatt áram, száz hektár föld stb.
119. Egy egyszer t számnévnek (ill. a sok, több, fél számnévnek), valamint egy -i, -ú, - , -jú, -j , -s, -nyi képz s egyszer melléknévnek a kapcsolatát egybeírjuk:

harmincnapi, kilenchavi, háromlábú, ötágú, hétfej , kétzónájú, kétpetéj , sokmilliós, négyoldalas, húszf nyi stb. De számjegyekkel írva: 9 havi, 20 f nyi stb. – Ha
azonban akár a melléknév, akár a számnév, akár mind a kett összetett szó, a kapcsolat számnévi tagját különírjuk a melléknévi tagtól: hat vegyérték , egy

szótagos, negyven négyszögöles, száz hektoliternyi; tizenkét emeletes, huszonnégy tagú, negyvennyolc órás, száztizenhat napi; hetvenöt centiméteres, ötvenhét másodpercnyi; stb. számjegyekkel írva is: 40 köbcentiméteres, 116 napi stb. [Vö.
117. a), c)] Hasonlóképpen írjuk az ilyen -nként ragos alakulatokat is: kéthetenként, háromhavonként, ötévenként; tizenöt naponként, három hónaponként; 5 évenként, 15 naponként; stb. [Vö. 117. c)]

120. A -dik képz s sorszámnévi jelz t nem írjuk egybe sem a jelzett f névvel, sem a (rendszerint -i, -s, -ú, - képz s) melléknévvel: ezredik év, harmadik napon,

hetedik alkalommal; harmadik havi, negyedik osztályos, ötödik rend , tizenkettedik havi; stb. – A -d képz s sorszámnévi jelz t viszont egybeírjuk mind a f nevekkel, mind a melléknevekkel, mind a számnevekkel: ötödévben, hetedízben; ezredévi, ötödéves, másodrend , tizenötödrangú; harmadfél; stb. (Vö. 291.)

40

121. A visszaható névmásokkal a számnevekb l alkotott -d sorszámnévképzés jelz ket egybeírjuk: másodmagammal, századmagával; tizenhatodmagunkkal, huszonötödmagukkal; stb. A tárgyas, a határozós és a birtokos jelz s kapcsolatok 122. Tárgyas, határozós, valamint birtokos jelz s viszonyban azok a szókapcsolatok és összetételek a jelöltek, amelyekben a tagok közti viszonyt rag mutatja: fát vágó és egyetért; százszor mond és százszorszép; az asztal lapja és vásárfia; stb. Ha az alkotóelemek egyike sem ragos, a kapcsolat jelöletlen: kincskeres = kincs(et) keres ; színgazdag = szín(ekben) gazdag; iskolaudvar = (az) iskola udvar(a); stb. 123. A tárgyas kapcsolatokat a következ képpen írjuk: a) A raggal jelölt tárgyas kapcsolatok tagjait (az állandó szókapcsolatokban is) általában különírjuk egymástól: eleget tesz, kezet fog, szemet szúr, véget ér, állást

foglal, hátat fordít; tévéantennát szerel, f tengelyt esztergál, könyvtárt összerendez;
stb. b) A jelölt tárgyas kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az el tag és az utótag jelentésének összege: egyetért (= azonos véleményen van), helytáll (= derekasan viselkedik), jótáll (= szavatol), semmittev (= lusta, dologtalan), számottev (= jelent s, tekintélyes) stb. c) A jelöletlen (ragtalan el tagú) tárgyas összetételek tagjait mindig egybeírjuk: autóment , munkavállaló, úttör , híradó, kárvallott, világlátott, karöltve stb. Nem írhatjuk külön a jelöletlen tárgyas összetételeket akkor sem, ha valamelyik vagy mindkét tagjuk maga is összetett szó: alvázvéd , gázcs fektet , szakmunkásképz , létszámnyilvántartó, raktárellen rz stb.; legföljebb a túl hosszúakat a f tagok határán köt jellel tagoljuk: vízvezeték-szerel , lélegzet-visszafojtva, baleset-el idéz stb. (Vö. 138.) 124. Ha egy névszó és egy ige egymástól különírt jelölt tárgyas kapcsolatának igei tagjához képz (pl. -ó, - , -ás, -és stb.) járul, a különírást megtartjuk: nagyot akaró,

keveset ér , urat játszás, mindent megvetés, világot járt, utat tévesztve; albérletet keres , menedékhelyet nyújtó, menetgyakorlatot tartva; stb.
125. A határozós kapcsolatok írásának f szabályai a következ k: a) A valamilyen raggal jelölt határozós kapcsolatok tagjait (az állandó szókapcsolatokban is) általában különírjuk egymástól: eszébe jut, munkába lép,

rosszul jár, földre hull, nyakon csíp, pellengérre állít, ráncba szed, jutalomra érdemes
stb.; különösen akkor, ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: készpénzért veszi, külföldre utazik, vizsgára el készít stb. b) A jelölt határozós kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az el tag és az utótag jelentésének összege: észrevesz (= észlel, megfigyel), véghezvisz (= befejez), ágrólszakadt (= szegény), napraforgó (növény), semmirekell (= haszontalan), tagbaszakadt (= jól megtermett), tökkelütött (= buta) stb. c) A jelöletlen (rag nélküli) határozós összetételek tagjait mindig egybeírjuk:

energiagazdálkodás, ökölvívás, munkatárs, áldozatkész, iskolaköteles, munkaképes, mélyh tött, szélvédett stb. Nem írhatjuk külön a jelöletlen határozós összetételeket akkor sem, ha el tagjuk maga is összetett szó: atombombamentes, nyugdíjjogosult,

41

hófehér. Ha egy névszó és egy ige egymástól különírt jelölt határozós kapcsolatának igei tagjához képz (pl. Az ilyen. a brigád tagjai. fennszóval. vásárfia (= ajándék) stb. Így például: vámvizsgálat = hol történ . távollét. iskolaorvos. köztük a hasonlító összetételeket. mindig egybeírjuk: barázdabilleget . b) A jelölt birtokos jelz s kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. galamb sz. mivel kapcsolatos vizsgálat? : vámnál történ . csapágyfémgyártás. Határozószóknak f nevekkel és melléknevekkel (melléknévi igenevekkel) való kapcsolatából gyakran alakulnak összetett szavak: általút. el ítélet-mentes stb.. Egyéb típusú szókapcsolatok és összetételek 42 . ellenfél. bennfentes. túlérzékenység. c) A jelöletlen. azaz személyrag (-jel) nélküli birtokos jelz s összetételek tagjait mindig egybeírjuk: ablaküveg. motorcsónak. stb. úgynevezett jelentéstömörít összetételek tagjait. legföljebb a túl hosszúakat a f tagok határán köt jellel tagoljuk: adóbevallás-köteles. városháza stb. cinóbervörös. könnybe lábadt. lényegbevágó. istennyila (= villám). 138. 125. 128. -ó. szénapadlás. Ezek tagjainak együttes jelentése más.) d) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk több jelölt határozós kapcsolat tagjait: partraszállás. ultramarinkék. hollófekete. külföldre utaztakor. hamutálca. rögtönbíráskodás. 138. a világ népei. háttérben mozgó. Sok alárendel összetett szavunknak el .sújtólégbiztos. középpontba állítás. pellengérre állítás. fényképez gép-objektív. villanyvilágítás. -és stb. régmúlt. közeljöv . gépkocsifényszóró. stb. közhírré tétel. próbára tevés. rigófészek. a lakóház pincéje. stb. a park virágágyai. emlékkönyv. tojásfehérje. csigalépcs = mihez hasonló lépcs ?: a csiga házához hasonló lépcs . helységnévtár. legföljebb a túl hosszúakat a f tagok határán köt jellel tagoljuk: alkatrész-nyilvántartás. stb. A jelentéstömörít összetételek 129. gerelyhajítás. az iskola kapuja. földrengés. z rzavar). gyorsan öl .) d) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk néhány jelölt birtokos jelz s kapcsolat tagjait: napkelte. testvérváros. a gépkocsi alváza. bankjegyforgalom. A birtokos jelz s kapcsolatokat a következ képpen írjuk: a) A birtokszón a birtokviszonyra utaló birtokos személyraggal (-jellel) jelölt kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: a folyó vize. bolondokháza (= felfordulás. vámmal kapcsolatos vizsgálat. kézhezvétel. el térbe kerül . 126. bennszülött.. papírba csomagolás. mint az el tag és az utótag jelentésének összege: barátfüle (tésztaféle). -ó. (Vö. stb.) járul. [De vö. a különírást általában megtartjuk: hosszan tartó. utánfutó. disznóhús. bérbeadás stb. d)] 127. tengeralattjáró-támaszpont stb.és utótagja között olyan bonyolult kapcsolat van. hogy az összetétel csak többszavas szerkezettel értelmezhet . stb. tanácsháza. tápanyagszegény stb. az írógép billenty i. (Vö. -ás. a nyomda szed terme.

fel. közbe-. Hasonlóképpen: be nem avatkozás. egybeírjuk ket: délel tt. ketté-. holnaputáni. felesége iránt. vissza-visszatérve. menjetek el re. le-. be-. föl sem véve stb. beleszeretett a lányba. délel tti. többek között stb. agyon-. visszafelé stb. fölül-. fönn-. stb. utána-. haza-. stb. A névutós kapcsolatokat a következ képpen írjuk: a) A névutót az el tte álló névszótól különírjuk: id el tt. 43 . tele-. Más és más tehát: megvan húszéves.). ház melletti. Hasonlóképpen: megtartás. de: bele szeretett volna szólni. ne sározd össze. ahelyett hogy heverészel! Stb. fenn. csak az iránt érdekl dik.v. 131. napközben. el re-hátra pillantva. újjá-. el-. akkor csak a különírás a helyes: a köré a ház köré. meg-megállt. kifestetem a lakást. benéz. szembe-. ez mutató névmásból és a különféle névutókból álló kapcsolatokat egybeírjuk. – Ha a névutóhoz -i képz járul. s ezért összetett szóvá váltak. b) Ha az igeköt követi az igét (vagy igenevet). e. szó szerint. föld alatti (üreg). végbe-. nem e szerint. de: meg van töltve. helyre-.v. le-leereszt. közre kell bocsátani. e miatt nem m ködik a gép. de: le szokott utazni vidékre.stb. Hasonlóképpen: le-föl sétálás stb. d)] Ha ellenben a névmással nyomatékos rámutatást fejezünk ki. körül-. de: el leszek fáradva. Hasonlóképpen: vissza-visszatérés stb. tova-. ellen-. túl-. de: meg tudták javítani. oda-. d) A megismételt igeköt k közé köt jelet teszünk. újra-. munkanélküli (fn. fölnyit. felnyit v. külön-. szembeállva. mindenekel tt. illegális). hátra-. bokor mögött. megtudták a hírt. föld alatt. bokor mögötti. könyvnélküli (= szóról szóra megtanulandó lecke). hogy az igeköt a közvetlenül utána álló igéhez tartozik-e. végig-. szerte-. Mindene a zene. lebecsül. és együttesüket egybeírjuk az igével (vagy igenévvel): ki-kinéz.v. 84. és különírjuk ket az igét l (vagy igenévt l): ki-be járkál. Az ellentétes jelentés igeköt ket köt jellel kapcsoljuk össze. vagy ha köt szószer szerkezetek részei: Ezel tt másképp hívták. c) Az igeköt külön szó marad. eszerint cselekedj! Nincs kétségem afel l. megtartó. rendszerint. mellé-. egybe-. (ti már) mehettek vissza stb. visszaszerez. neki-. délután. meg-. félre-. a) Ha az igeköt közvetlenül saját igéje (vagy igeneve) el tt áll. elleszek nélküle. félbe-. b) Ha azonban az ilyen kapcsolatok jelentése módosult. Azalatt. szó szerinti stb. hogy tette. alá-. újjá is építjük. le nem tenné. délutáni. 2. pártonkívüli (fn. ide-oda tekinget. üljünk bele. hogy köszönt volna. holnapután. hagyj fel (ezzel). munka nélkül. el re-. Elment anélkül. bele-. földalatti (= 1. különírjuk t le: pihend ki (magad).130. metró. a szerint kell eljárni. Ezután mindig jó leszek. leszokott a dohányzásról. hozzá-. hazafelé. vissza. rajta-. benn-. kiállítani. [Vö. Mindent megbeszéltünk. tönkre-. Dolgozz. ház mellett. szembeszállás stb. 243.. ide-. tovább-. össze-. felül. míg nyaraltok. de: meg fogom nézni. Az igeköt k különírása vagy egybeírása gyakran értelmi különbségre is utal: annak jelöl je. megfogom a lepkét. el -. – Igeköt k lehetnek a következ k: abba-. nem nézve oda. föl-. széjjel-. Itt a hiba. közre-. Az igeköt s igék sajátosan viselked összetett szavak. rá-. ki-. vagy az ezt követ höz. a nélkül a könyv nélkül. c) Az a. az. ha közte és igéje (vagy igeneve) között más szó is van: el ne késs. (akkor) ültünk le. le-föl sétál. keresztül-. oda-vissza utazni. mindenekfelett. a különírást megtartjuk: id el tti. stb.). el el t n . stb. át-. meg nem értés stb. továbbá ha rámutatószói szerep ek. egybeírjuk vele: átad. ha egységes határozószót alkotnak. munka nélküli (jövedelem). haza szabad menni. eldobott. össze-összevesznek. Stb. szét-.

semmit l sem. nekünk jött a csomag. közöttük. (melléknévb l f név). stb. ugyanakkora. Hasonlóképpen: szerteszét szórás stb. énmiattam. sehonnan. teáltalad. ha névmások és határozószók után állnak: semmi se. ugyanis. amely egészét tekintve más szófajú. sehogy sem. éppakkora. A névmásokat egybeírjuk az el ttük álló nyomatékosító elemmel: egymagam. Az akár-. mindenhonnan. – A határozószókban szintén egybeírjuk a se és a sem szót az utótaggal: sehol. sehogy. ugyanolyan.és egybeírás az ilyen szavak esetében is értelmi különbség hordozója lehet: úgy tett. mihozzánk. 133. hártyásszárnyúak stb. senki sem. de: fennmarad v. egyrészt (köt szó). fönnmarad (a neve). mimellettünk. éppolyan. de: (tapintatból) félreállt. – De: sohase. sem. önnönmagatok. bármi. Sok eset mutatja. akárhol. (nem) félre állt (hanem középre). dehogyis! (= nem). amelyek beszédünkben gyakran fordulnak el egymás mellett. mint utótagja önállóan volt: csúszómászó. mint ha sír. ennivaló. A névmási határozószókat is egybeírjuk a nyomósításukra szolgáló. semennyi. bár-. ide jött (nem a szomszédba). fönn maradt (a padláson). 132. semmilyen. stb. hanem. ha világosan személyes névmási szerep : hozzá (= hozzá) ment feleségül (nem hozzád). semmint. önnönmaga. stb. de: idejött hozzám. de: (rossz) rágondolni is. szerteszét határozószókat is: összevissza beszél. munkanélküli. mindannyi. valamerre stb. de: hozzájárul (valamihez). de: szebb. Csak különírt (határozószói) formája van a nem egyes szám harmadik személy alakoknak: hozzám adták feleségül. nemsokára.és vala. sehova se. tegnapel tt. nemegyszer új jelentést hordozó összetételekké forrnak össze. 44 . Az igeköt vel alakilag azonos határozószót is különírjuk az igét l (vagy igenévt l). tinélkületek. csakolyan. sehol sem. szintakkora. 135. épp olyan esetben (a hangsúly az olyan szón). (csak) rá (= rá) gondolok. önnönmagunk. e) Az igeköt ül is használt határozószót különírjuk akkor. de: abbahagy. csakennyi. fenn v. mindig rád gondolok stb. mind-. szintannyi. hogy egybeírandó az olyan összetétel. ugyanez. szerteszét szórva stb. bármikor. szerteszéjjel. Különírjuk viszont a se és a sem szót. ugyanannyi. egymagatok. stb. senkinek se. De: én magam megyek oda (a hangsúly a magam szón). szintolyan. önmaguk. semmikor se. velük. tinektek. semmi szót egybeírjuk az utána következ szóelemmel: semekkora. sose. stb. 134. stb. önmagad. tenálad.Különírjuk az igét l (vagy igenévt l) az összevissza. de: egy részt kapott bel le. neki (= neki) megy a levél. stb. A külön. egymagad. semmikor stb. minden. sohasem.el tagú névmásokat és névmási határozószókat egybeírjuk: akármekkora. éppannyi. 136. de: nekimegy (a szekrénynek). stb. valami. csakhogy. Tagadó névmások el tagjaként a se. dehogy. ha határozószói szerepét hangsúlyozzuk: abba tette (amiben eredetileg volt). semeddig. mindenki. csakannyi. mintha szeretné. Az ilyen kapcsolatokat egybeírjuk: kétségkívül (= biztosan). csak annyi szükséges (a hangsúly az annyi szón). Olyan szavak. önmagam. t le. járókel . szerteszéjjel szórták. utána. hogyne. de hogy is gondolod? . földalatti. sohasem. ha nevet. semmiféle stb. sosem. eléjük tett személyes névmásokkal: énbennem.

137. a) Ha egy köt jellel már tagolt szóhoz újabb. Alapformájukban különírt kapcsolatok egybeírását eredményezi a fels foknak összefoglaló jelezése is az ilyenekben: szívhez szóló és szívhez szólóbb. kerékpárjavításokat. leginkább hasznot hajtó stb. gépkocsivezet . (b séges) élelmiszerkészlet stb. Az úgynevezett szótagszámlálás szempontjai a következ k: Szótagszámon az összetett szó jel és rag nélküli alakjának szótagszámát kell érteni: cserépedénygyártás. 62. deka-. felez egyenes. honvédemlékm veink. – A hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket azonban már többnyire köt jellel tagoljuk két f összetételi tag határán: csapatzászló-avatás. készruhaáruház. szeretetreméltóság stb. A kett nél több szóból alakult (úgynevezett többszörös) összetételeket általában ugyanúgy egybeírjuk. deci-. ivóvízellátás. élelmiszerkészlet. ennélfogva. hasonlóképpen: egymásutániság. ill. mint a kéttagúakat: cseppk barlang. – Gyakorlati megfontolásból az igeköt k közül csak a két vagy több szótagúakat tekintjük külön összetételi tagnak: el adó-m vészet. extra-) tekintjük külön szónak: centiméter-beosztású. rend rjár r. éjféltájban. elnemkötelezettség. de: legszívhezszólóbb. állománykiegészítés stb. rádiószaküzlet. – De természetesen: az utcán járókel emberek. nitrogénasszimiláció. (határozószóból köt szó). de túlzottan hosszú összetett szavak szerkezetes megoldással elkerülhet k: tervez iroda-vezet = a tervez iroda vezet je.visszafelé. melléknév). (igés kapcsolatokból f név. nemtör döm (ember). matematikatanítás. inni való víz. képz k halmozódása azonban már egybeírást von maga után: egymás mellett és egymás melletti. miután stb. – A származékszók képz eleme azonban beleszámít a szótagszámba: kerékpárjavítás. az els sorban ült. nyilvántartás. nemszeretem (dolog) stb. Az idegen szavaknak csak a magyarban is önállóan használatos elemeit (pl. Egyetlen képz nek különírt szókapcsolatokhoz járulása nagyobbrészt nem teszi a kapcsolatot egybeírandóvá.. leghasznothajtóbb stb. az els köt jelet (mivel közszói alárendel összetételekben két köt jel egy 45 . fogdmeg(ek). hogy könnyebben olvashatók legyenek. A külön. stb. (Vö. kölcsönvisszafizetés stb. könyvritkaság-gy jtemény. cserépedénygyártásnak. centi-. A két egyszer közszóból alakult összetételeket egybeírjuk: asztallap. honvédemlékm . ennél fogva húzd stb. egyenl oldalúság.) televíziókészülék. 139. úttör vasút. teljesítménynövekedés stb. haddelhadd. pénzügy rlaktanya. cserépedénygyártásban. munkaer - Az egyébként szabályos. Ezeket bizonyos esetekben célszer köt jellel tagolni. 138. De: sakk-kör stb. Az ilyen fels fokú formák helyett általában jobb a szerkezetes megoldás: harcra legkészebb. mértékegységrendszer stb.és egybeírásban három úgynevezett mozgószabály is érvényesül. hasonlóképpen: legharcrakészebb. megnemtámadási (szerz dés). els sorban stb. extraprofit-elmélet stb. nyersolajmotor. paradicsomsaláta. tornász-csapatbajnokság. dokumentumfilm- bemutató. nefelejcs. de: befogadóképesség. mindazonáltal. foszform trágya-gyártás stb. gépkocsivezet -tanfolyam = gépkocsi-vezet i tanfolyam stb. szintén köt jellel kapcsolandó utótag járul. (névutós vagy egyéb kapcsolatból határozószó). de kerékpár-javítási. élelmiszerkészletüknek. Szóösszetétel révén gyakran keletkeznek hosszú szavak. barnak szénkoksz. de egymásmellettiség.

stb. Apáczai Csere Jánosemlékünnepély. (Vö. pálfordulás. 169. a Kalmár fiú. A -fajta. Ady-szobor. de: szabadvezeték-hálózat. köt jellel kapcsoljuk ket össze: Afrika-kutató. foghang. Tömörkény.) Felsorolásban az elmaradó közös. -rét és -szer képz szer utótagot a közszókkal egybeírjuk: másfajta. hajlított bútor) olyan utótagot kap (pl. Hasonló esetek: hideg víz. Pet fi-szer .. József Attila-díj. ésszer stb. vagyis az eredetileg köt jelezett szórészt az új alakulatokban egybeírjuk: anyagcserevizsgálat. (Vö. -rét. Mária-arcú. b) Ha egy különírt szókapcsolat (pl. mogyoró. -s. 167. . h re lágyuló m anyagok feldolgozása (nem: h relágyulóm anyag-feldolgozás) stb. fényjáték. c)] 46 . Balassi-strófás.) b) Ha egy tulajdonnév egy köznévvel vagy egy (rendszerint -i. Kazinczy-verseny. stb. csak az utolsó taghoz hozzáf zött képz szer utótagra köt jellel utalunk: bükk-. ajakhang.) Az ilyen kapcsolatok közül néhány köznévvé vált. de el tag is járulhat szókapcsolathoz: házi feladat. stb.összetett szóban nem lehet) kihagyjuk.: 171. Kovács mérnök. Fabulon arckrém. házi feladat. Kossuth-díjas. -jú. fonóipar. a két szót különírjuk egymástól: Mariska néni. de: réz-arany ötvözet. 168. aranyötvözet. Zsiguli gépkocsi. Mátyás-templom.. az egyébként különírandó el részt az új alakulatban egybeírjuk. – Ritkábban ugyan. (Vö. éljünk inkább szerkezetes megoldással: l tt vadak. 201. többféle. Kászim pasa bástya stb. de: anyagcserevizsgálat-kérés. A szabályt csak akkor alkalmazzuk. 170. stb. parasztszövetség) különböz el tagja gyakran lép egymással mellérendel kapcsolatba (munkásparaszt). -ú. [Vö. de: ajak-fog hang. de: fény-árny játék. továbbá: kutya-macska barátság. stb. kerekasztalkonferencia. c) Két azonos utótagú összetétel (pl. Ha szószaporítás nélkül lehetséges. de: házifeladat-készítés. 262..és Gárdonyiszer . Herkules-erej . F neveket és mellékneveket tulajdonnevekkel a következ képpen kapcsolunk össze: a) Ha egy tulajdonnév egy köznévnek min ségjelz je. ha értelmetlenséget kerülünk el vele. l tt vadak árusítása (nem l ttvad-árusítás). de: kerekasztalkonferencia-rendezés. -j képz s) melléknévvel valamilyen jelöletlen összetételt alkot. stb. Fazekas elvtárs. rézötvözet. kerekasztal-konferencia rendezése stb. de: szöv -fonó ipar. de: számtan-házifeladat. szabad vezeték. (Vö. Hasonlóképpen: szöv ipar. munkásszövetség.és nyírfafélék. -nem . amely az egészhez járul. gyár). – Hasonló esetek: Julianus barát szobor. Az ilyen szerkezet min ségjelz s el tagot különírjuk az utótagtól: munkásparaszt szövetség. -féle. A mozgószabályok alkalmazása révén létrejött írásképek a kiindulási formákat természetesen nem módosítják! 140. föld-leveg rakéta stb. sokrét . de: hidegvíz-csap. légi fénykép. egynem . a Nagy család. stb. a békeszerz dés tervezetének kidolgozása. – A tulajdonnevekhez a -féle és a -szer szóelemeket köt jellel kapcsoljuk: Eötvös-féle. de: békeszerz déstervezet-kidolgozás.) 141. Dezs bácsi. Az ilyen túlzottan hosszúra nyúlt szavak helyett azonban jobb a szerkezetes megoldás: anyagcsere-vizsgálat kérése. negyedrét. Ezeket kisbet vel kezdve egybeírjuk: ádámcsutka. és ehhez az utótagot (a szótagszámtól függetlenül) köt jellel kapcsoljuk: hajlítottbútor-gyár. árnyjáték. Jedlik Ányos-féle. de: légifénykép-montázs. békeszerz dés-tervezet. röntgensugár stb.

142.. a tizedes törtekkel a 274.. a) és a 290. Az összetett számneveknek és a számoknak több vonatkozásban sajátos írásmódjával a következ pontok foglalkoznak: a bet írással és a számjegyírással a 288... a törtszámnevekkel a 291. 47 . az összetett számnevek és a számok tagolásával a 289. pont. a sorszámnevekkel a 267. és a 291.

kevés. felszabadulás. a mohácsi vész. országos középiskolai tanulmányi verseny stb. katolikus. indián. nahát. Szegedi Szabadtéri Játékok stb. szlovák.. rendezvénysorozatok. sváb. valamint – pont. május elseje. ami. magyar. szókapcsolatokat (bár olykor nem kicsi az érzelmi töltésük): március tizenötödike. felkiáltójel és bizonyos esetekben kett spont után – minden új mondat élén: Háromórai id volt engedve a kitiltottaknak. a nagy októberi szocialista forradalom. stb. tavasz. pedagógusnap. három. néger. a debreceni országgy lés. stb. ötéves terv. a nevezetes napokat. hogy motyóikat összeszedjék… Ez a háromórai id pedig 48 . Írásunknak világossá és áttekinthet vé tétele végett a közszavakat is nagybet vel kezdjük minden szöveg. a magyar nyelv hete. Mivel azonban a tulajdonnevek saját részrendszert alkotnak helyesírásunkban. A nagy kezd bet k 148. élet. a felszabadulás napja. család stb. a történelmi eseményeket jelent szavakat. a szakma ifjú mestere. kínai. légkörkutatási szimpózium. palóc. édesanya. szász. Kis kezd bet vel írjuk az ünnepeket. nevét általában kisbet vel írjuk: jöv kutatási konferencia. román. drága. 146. haza. jóllehet. párt. 150. – Az intézményszer eket azonban az intézménynevek mintájára írjuk: Budapesti Nemzetközi Vásár. ejha. most. Kisbet vel kezdjük a népek. kellemes hangulatú és jelentés szavakat is: béke. karácsony. Er s érzelmi töltésük ellenére általában kisbet vel írjuk a magasztos tartalmú. 149. húsvét. elnök. A magyar közszavakat általában kis kezd bet vel írjuk. ugye. népelemek. programok stb. fásítási hónap. a honfoglalás. társadalmi és politikai mozgalmak. 191. olvasó népért. termoanalitikai tudományos ülésszak. (De vö. Közszavainkat általában kisbet vel kezdjük: szeret. a nagy honvéd háború. szabadság. külön fejezetben tárgyaljuk ket. A rendezvények. orosz. felekezetekhez tartozást jelent szavak: buddhista. itt. germán. nemzetközi n nap. országos távlati tudományos kutatási terv. székely. Ugyancsak kis kezd bet sek a vallásokhoz. fenséges. az alkotmány ünnepe. erdészeti és faipari tudományos napok. népcsoportok és nyelvcsaládok nevét: észt.A KIS ÉS A NAGY KEZD BET K 143. anyák napja. de egyes meghatározott esetekben naggyal is. a francia forradalom. virágzik. ország. a szabadságharc. A kis kezd bet k 144. Mindig nagybet vel kezdjük a tulajdonneveket. stb. és.) 145.) 147. (Vö. bármennyi. református stb. mohamedán. kérd jel. nyugati szláv. vasutasnap. finnugor. urál-altaji. a rövidebbhosszabb id szakokat. nemzetközi orvoskongresszus.

szíveskedjék ügyemet kedvez en elbírálni. 149. stb. látogass meg minket! Arra kérem (a) tanácselnök elvtársat. / Engesztelés és nagy Ítélet. Igazgató úr. els sorban költ i m vekben – lehet a megszemélyesítés eszköze. alatti szövegeket nagybet vel kezdjük: Bejárat. barátom. Ezt Ferenc bátyám és Erzsi néném is jól tudja. Stb. 49 .”. metróvonal. 144. törökül. Stb. Két (vagy több) szóból álló megszólításoknak ilyenkor is csak az els szavát kezdjük nagybet vel: Bocsássa meg.) 150. Apám. Házfelügyel . Kinyílt / a földbe zárt titok. er sítheti a szavak hangulatát. „Légy fegyelmezett!” stb. 256. – Fokozott tisztelet kifejezésére azonban az ilyen esetekben nagybet is alkalmazható: Szeretném. stb. (Vö. III. hogy soraimmal fölkeresem! Tisztelettel emlékeztetem (az) Államtitkár elvtársat arra. grafikonok.. a Hatalom.] 152. hogy a város népessége mindent megtudjon… Mi volt a diákok vétsége? Hogyan védelmezték magukat? Milyen nagy dolgokat vágott oda a vaskalaposoknak Jen y? Hát Barkó hogy replikázott nekik tatárul. B porta. Bárcsak itt lehetnél te is! Valószín leg önöket is érdeklik fejlesztési terveink. ábrák stb. a táblázatok. felhívhatja a figyelmet fogalmi tartalmukra. Az útbaigazító feliratokat. 253. 264. ajtó. Mi vagyunk: Jöv és Igazság. Levelekben és hivatalos iratokban a megszólítás els szaván és tulajdonnévi tagján kívül nagybet vel szokás kezdeni a megszólításban szerepl közneveket is (de a mellékneveket. köt szókat már nem): Drága Ilonka Néni! Osztályvezet Kartárs! Tisztelt Kovács Úr! Mélyen tisztelt Asszonyom és Uram! Stb. (Vö. Melegen érdekl dött irántatok. Az idézeteket és az idézeten belüli további részeket az eredeti szövegnek megfelel en kezdjük nagy-. 144. amelyek a megszólított személyére vonatkoznak.éppen elég volt arra.) [Vö. s t egyszerre is szolgálhatja mindegyik célt: a Szerelem. az utána következ szó kis kezd bet s: 2. Nyilvános telefon. – Ha a szöveg els szava számnév. Örökké hálás leszek neked a segítségedért. stb. Közszavaknak nagybet s kezdése – kivételesen. a Végzet. Igazgató. Az iskola szeme fényeit! Az általános szabályoktól – stilisztikai okokból – csak a szépírók szoktak olykor eltérni. szöveg belsejében általában kisbet vel kezdjük: Légy szíves. ha nem értene félre.. vágány stb. Széntermelésünk. Stb. perzsául! Hát még a sánta Biróczy hogy tréfálta meg ket víg ötleteivel! S most ezeket mind kicsapták. Magánlevelekben a megszólítás els szaván és tulajdonnévi tagján kívül a többi szót kezdhetjük kisbet vel is: Kedves barátom! Tisztelt Nagy úr! Édes jó anyám és apám! Azokat a közneveket. akkor csak az els szó nagy kezd bet s: Kett s megállóhely. névmásokat és névmási szerep határozószókat. a).” (Vagy: „…a földre sütöttük” stb. hogy… stb. A légfék vázlatos rajza. s ezt számjeggyel írjuk.) Egyéb esetek 151. illet leg: „a földre sütöttük szemünk. Pénztár. – Ha egy ilyen szöveg több szóból áll. Szeretnék mindig Veled lenni. A legf bb érdem az Önöké. Hasonlóképpen: Felkérem Horváth kartársat vitaindító el adásának megtartására. 5. illet leg kisbet vel: „El ttünk egy nemzetnek sorsa áll.

Mészáros Mihály is. Jakab Imréné. Mészáros Mihály. Kelemen László. stb. 153. Lukács Péter panaszt tettek özvegy Jakab Imréné ellen. Szép Gergely és ifj. – Hasonlóan a történelmi nevek esetében: Gróf Széchenyi István. miniszter. szót. illet leg rövidítésüket csak kiemelt helyzetben (aláírásban. stb.) és mondat elején kezdjük nagybet vel: Dr. titkár.Kisbet vel kezdjük az ügyiratok. oklevelek stb. A családnevek el tti doktor. Ifj. 50 . Id. ifjabb. id sb. de szövegben: Miniszteri tárcát vállalt báró Eötvös József is. végén az aláírás alatti megjelölést: elnök. a társtulajdonosok közös képvisel je. – Mondat belsejében ugyanezek kisbet vel írandók: Ott volt dr. oszlopba rendezett névsorban stb. levélcímzésben. Özvegy Lukács Péterné azzal a kéréssel fordult a tanácshoz. özvegy stb. hogy…. igazgató. rektor. a bizottság titkára. igazolványok.

de: fakó (színnév). hófehér). hogy a tulajdonneveket megkülönböztesse a köznevekt l. a címeket stb. Rutascorbin. hogy tulajdonnévvel van dolgunk. Magyar Nyelv r stb. Észak-Afrika stb. Mór (helységnév. a) Mindegyik csoport írásában érvényesül helyesírásunknak az a régi törekvése. így pl.) szó a név utolsó eleme. a földrajzi neveket. A többelem nevek tagjainak összetartozását többféleképpen jelezhetjük. de: sz ke (hajszín). stb. de: parázs (izzó tüzel anyag). három szempontból mégis egyformán viselkednek. Patyolat (vállalat neve). Ez egyrészt azt jelenti. New York-i stb. Hegyalja. de: mór (népnév). A város peremén. hogy a toldalékos alakok leírására olyan megoldást találjunk. Deli. Szeremlei-Szabó Zsolt. Pepsi-Cola. Wittmann-né. Wittmanné. ezért minden tulajdonnevet nagybet vel kezdünk: Sz ke (családnév). meddig tart a tulajdonnév. A címek esetében az alakulat sajátos (kiemelt) helyzete teszi világossá a tulajdonnév terjedelmét: Egri csillagok. Központi Fizikai Kutatóintézet. hogy a tulajdonnevek egyes típusaiban ragaszkodunk a történelmileg kialakult vagy a mai helyesírási szabályok szerinti formákhoz: Thököly. mind a keresztneveket (utóneveket) nagy kezd bet vel írjuk: Bakos. Fakó (tónév). Körmendi. Hollófészek (hegy neve). Rák (csillagkép neve). Másrészt arra kell törekednünk. de a több elemb l álló nevek esetében érzékeltetni kell a tulajdonnevek terjedelmét is. Köt jellel kapcsoljuk egymáshoz az alkotó tagokat: Nemeskéri-Kiss. Parázs (t zhelymárka neve).) A személynevek 155.) szó pedig közvetlenül követi a név utolsó elemét: Kiss János altábornagy utca.A TULAJDONNEVEK ÍRÁSA 154. Mind a családneveket (vezetékneveket). Egybeírjuk az alkotó tagokat: Kispista. Annamária. A név nyelvi felépítése is jelezheti. 51 . de: kortárs (valakivel egy id ben él ). de: hollófészek (a holló fészke). Szántó. c) A tulajdonnevek írásának jellemz vonása az állandóság. K rösi Csoma Sándor. A családnevek és a keresztnevek írásmódját – helyesírásunk rendszerének figyelembevételével – az anyakönyvezésre és a személyi okmányok kiállítására vonatkozó jogszabályok állapítják meg. az Ének a pesti ligetr l cím vers stb. (Nem pedig: Kissel. Velencei-tó. Werb czy. Budapesti M szaki Egyetem. György. Nagyk rös. a cím (c. Kortárs (folyóirat címe). Helyesírási tanácsadó szótár stb. Zsuzsa. az utca (u. Bár az egyes típusok írásmódja nem egyetlen elvhez igazodik. stb. Pál. de: patyolat (fehér. személynév). Szerencsés András. A tulajdonneveknek több típusát különböztethetjük meg: a személyneveket. de: rák (állat neve). Tóthpál. Éva. az állatneveket. a márkaneveket. Nagybet vel kezdjük a tagok mindegyikét: Zrínyi Miklós. Olaszország stb. b) A nagy kezd bet mutatja ugyan. amely biztosítja az alapforma visszaállíthatóságát: Kiss-sel. stb. newyorki stb. hogy világosan elhatárolódjanak a környez szövegt l. a csillagneveket. az intézményneveket.

158. Csécsi). Hajdú. Chuliak stb. Czombor. ezért a két névelem általában együtt használandó. Tsétsi János. korunkhoz legközelebb es formát kell használni. ezért az eredeti formák mellett az id k folyamán névváltozatok is keletkeztek (pl. Sigray. hogy a nevet az egykori hangzásnak megfelel en ejthessük ki: Komjáthy. Kultsár. ami eltérhet a régi család vagy történelmi személy nevének írásmódjától: Dezs fi. Batsányi. 87. Pesthi. Nagy Jánosné Kovács Anna. Rákóczi. Wathay stb. Tóthmátyás. d) Szilárdan kialakult név hiányában olyan formát szokás kialakítani. 157. Csulyak stb. Teleky stb. Konkoly-Thege stb.) – Hasonlóképpen tiszteletben tartandó a tudatos szépírói névadással alkotott nevek írásmódja is: Baradlay. (Vö. Kovács Anna forma is. K rösi Csoma. Kunszabó.).. Kerpel-Fronius. Maszlaczky. 159. használatos az N. Vatai stb. – Az ilyen neveket nem szabad sem visszarégiesíteni (pl. A történelmi családnevek írásának f bb szempontjai a következ k: a) A történelmi nevek védelme érdekében a régi magyar családnevek eredeti alakját általában meg rizzük: Beythe. stb. Kis. Vörösbaranyi stb. Zrínyi. Bíró. amely az elolvasását nem zavaró régies írássajátságokat tiszteletben tartja. (nem Cacas. Verb ci. Zrini). Kazinczy. Csombor. Ilyenkor az egyöntet írásgyakorlat biztosítása végett a család vagy a kiemelked történelmi személy által rögzített. Takács stb. (Vö. Tótfalusi Kis stb. Gombocz.). Buday. melyek eltérnek ugyan az egykoriaktól.. Ma él személyek is viselnek történelmi családneveket. és sorrendjük nem cserélhet fel. Ezek természetesen az anyakönyvben rögzített alakjukban használandók. – A családnevek írásában érvényesül hagyomány és egyéb okok (jogi megfontolások stb.) miatt azonban számos él névben találkozunk a mai írásformáktól kisebb-nagyobb mértékben eltér jelölésmódokkal: Biró. Tótfalusi stb. – Stilisztikai okokból vagy rövidség kedvéért azonban a jelz t magában is használhatjuk a teljes név helyett: Csokonai. 12. Vay stb. Csokonai Vitéz. Kemechey. Pais stb. s azt kell következetesen érvényesíteni: Apafi.) b) A családnevek hagyomány rz helyesírása viszonylag kés n alakult ki. ebben a formában használandók: Bocskai. Keöcherepy stb. Családneveink nagyobb részének formája követi a mai magyar hangjelölési rendszert: Asztalos. Batsányi – Bacsányi). Apáczai Csere. Werb czy. sem pedig korszer síteni (pl. Verseghy stb. A régi jelz s családnevekben a jelz és a tulajdonképpeni név közé nem teszünk köt jelet: Baróti Szabó. Lorántffy. Orczy. 12. Az asszonynevek formái a jogi el írások szerint a következ k: Nagy Jánosné. 52 . de egyszersmind lehet vé teszi. – Bár nem hivatalos. A jelz s nevek is szerves egységet alkotnak. Nagy Anna és (ha valaki férjhezmenetele után is lánynevét tartja meg) Kovács Anna. Kiss. Nagyné Kovács Anna.156. de már hosszú és következetes hagyományuk van írásgyakorlatunkban. Az összetett (két külön névb l eggyéforrt) családneveket egybeírjuk: Kispéter. Endr dy-Somogyi. Rákóczy. 87. Hajdu. (nem Komjáti. Thewrewk. A kett s (két név mellérendel kapcsolatából alakult) családnevek tagjait az újabb anyakönyvi jogszabályok szerint köt jellel kell összekapcsolni: Bajcsy-Zsilinszky. c) Az olyan névformák. Gaál. Eördögh. Nagygyörgy. Pesti. illet leg: Kakas.

jeleket. Alexandra. 83. 165. személynévként használt nevek általában nagy kezd bet sek: Allah. (Vö. s a név utolsó tagjához köt jellel kapcsoljuk a képz t: Széchenyi István-i (elképzelések). Szabolccsal stb.) A személynevek alkalmi kis kezd bet s írása (többnyire -k többesjeles formában) stilisztikai fogás lehet: a név visel jével szemben érzett megvetést. Zsolt. Táncsics Mihálynak. nagy kezd bet s formájához: az Árpádok. kispéteres. Tudja isten. Rátzcal. Papp-pal. (Vö. jókais. mind pedig más nyelvekb l újabban átvett keresztneveinket mai köznyelvi kiejtésüket tükröztetve írjuk: Csilla. A mássalhangzóra végz d személynevek -val. 94. képz ket). 53 . Marcellal v. 94. stb. azaz köt jel nélkül illesztjük hozzá a toldalékokat (ragokat. Hadúr. Piroska. a Kossuthok. marxista.) 163. Ilosvai Selymes Péter-es stb. mi lett vele. Táncsicsok kora. – De: Táncsics Mihály-i. Bálinttal. -vel (és néha -vá. Mind régi (eredeti és jövevény). madáchi.A férj nevének -né képz s származéka és a leánykori név közé nem teszünk vessz t. Pet fik. (Vö. (Vö. a -val. stb. A mitológia és a vallás fogalomkörébe tartozó. haragot stb. Az -i és az -s melléknévképz vel. rövidítés beiktatása is fölösleges: Szabó Lászlóné Nagy Katalin vagy Szabóné Nagy Katalin stb.) – Egyszer sítve írjuk viszont a keresztneveket: Bernadettel. Raul. az -ista és az -izmus f névképz vel ellátott egyelem és összetett (egybeírt). Boldogasszony. Kossuthhoz. Jupiter. pet fiesked k. 209.. stb. Vilma. Jolán. – De ha a személynév két vagy több elemb l áll. Félix.) b) Ha régies bet re végz d családnevekhez kapcsolódnak ezek a ragok.) 162. c) Ha a családnév mássalhangzót jelöl kett zött bet vel végz dik. A -k többesjelet közvetlenül kapcsoljuk a személyneveknek általában változatlan. Bálint. Széll-lel stb. mint a közszavakhoz: Dózsát. Marcellel. Kodállyal. Isten. s a szül. ripplrónais. -vé) ragos formájának írásában a következ képpen járunk el: a) Ha a név rövid mássalhangzót jelöl bet vel végz dik. Makk-kal. 165. Artúr. tóthpáli. illet leg kett s (köt jellel összekapcsolt) személyneveket kisbet vel kezdjük. 161. a rag v-je helyett pedig ennek a név végén ejtett hanghoz idomult mai formáját írjuk: Kossuthtal. A magyar személynevekhez általában ugyanúgy közvetlenül. akkor ezt a bet t megkett zzük: Ádámmal. (Vö. illet leg olyan szövegösszefüggésben. érzékeltetheti. Zsanett. 62. Klaudia. Csokonai Vitéz Mihály-os (verselés) stb. (Vö. akkor megtartjuk az eredeti nagy kezd bet ket. amelyben kisbet s kezdése a helyes: a görög istenek. hogy az alapforma világosan kit njön: Kiss-sel. Babitscsal. Paiszsal. Betti. mikszáthos. Zeusz stb. a Kisfaludyak. a régies bet t változatlanul hagyjuk. László. -vel (és néha a -vá. az Ady Endrék és József Attilák küzdelmei stb. – A ch-t és az x-et azonban (a közszókhoz hasonlóan) a keresztnevekben és a becenevekben is megtartjuk: Richárd. Móriczcal. Véghgel. a Hunyadiak. Ozirisz. stb. – Az isten szót gyakran használjuk köznévi értelemben is. Madáchcsá. -vé) rag megfelel alakját köt jellel kapcsoljuk hozzá.) 164. Márió. erdey-grúzi. Szemerér l. Eötvös József-i (iskolareform). leninizmus. Árpád. 162. Ilosvai Selymes Péternél. Vörösmartyé. és a képz ket közvetlenül kapcsoljuk hozzájuk: móriczi. 160. Lexi stb. Mariannal stb. Az isten szerelmére! Hála istennek! Stb.

Csák nemzetség. stb. Inotai úr. El re brigád. család és dinasztia szót is köt jellel kapcsoljuk a családnévhez: Árpád-ház. Kászim pasa bástya. -ú. Az egy. Hadrovics–Gáldi-szótár. b). Ady-vers. Herkules-erej . Konkoly-Thege-érmes. Noszty fiú. 201. 54 . Anjou-ház. stb. R tszakállú Frigyes. Kovács államtitkár. Celsius-fok. -s. az összetételt kisbet vel kezdve egybeírjuk: katicabogár. 140. Németh mérnök. Oroszlánszív Richárd.vagy többelem személynevek és köznevek gyakran lépnek egymással valamilyen jelöletlen összetételnek tekinthet kapcsolatba (pl. Zsófi néni. a nyelvújító Kazinczy. 140. szobor) kapcsolódik. Földényi-kórus. Egy. Tanácsos feloldani ket: Julianus barát szobra stb. stb. Szent Benedek-rend. Moharos kartársn . Kodály-módszer. [Vö. -jú. Bessenyei-kúria. Jeremiás próféta kolostor stb. Konkoly-Thege-érem. b). Szent Erzsébet stb. 140. Tudor-dinasztia.) Az ilyen szerkezetek gyakran er ltetettek. Nádasdy-kastély. b). Kossuth-szobor = Kossuth szobra.vagy többelem személynevek és köznevek együtteséb l az alapforma megtartásával (többnyire -i. Rettegett Iván. különírjuk a gy jt névi vagy gy jt névi jelleg közszókat: Benedek család. Kodály-módszer . Erdélyi Ilona tudományos kutató. Deák- párt. A személynév elé tett alkalmi min sít 167. martinkemence stb. stb. Zrínyi-soros. Mátyás-templomi. [Vö. 166. Szent István vértanú plébániatemplom. Dobay szakaszvezet . – A történelmi személyek nevének szerves részét alkotó állandó jelz ket azonban nagy kezd bet vel írjuk: Könyves Kálmán. Ha egymástól különírt. Nyék törzs. Jagelló-ház. [Vö. Kossuth-díjas. -beli.. 167. 140. József Attila-díjas. a)] Azoktól a felvett vagy kapott személynevekt l (vagy más tulajdonnevekt l. . Mária-arcú. Bartók Bélaemlékév. 168. Hadrovics–Gáldi-szótárbeli. Az ilyenekben a tagokat köt jellel f zzük össze: Árpád- kori.] 169. s t fantázianevekt l). (Vö. Polgár doktor. az ifjú Ady. Ady Endre úttör csapat. stb. Kossuth-díj. Nagy Péter. akár többelem – állhat köznév min ségjelz jeként is. Lenkey-század. Sárosi János marós. Az ilyen összetételszer alakulatokban a személynév és a köznév szoros összetartozását köt jellel érzékeltetjük: Balassi-strófa. Marót-csoport. Szemere-kormány. -j képz vel) alakult melléknevek is összetételszer kapcsolatok. Zalka Máté lövészezred. Ilyenkor a személynevet és a köznevet különírjuk egymástól: István király.jelz ket kisbet vel kezdjük: a nagy Napóleon. Az uralkodóházat jelent ház. 169. a szép Csapóné stb. Kossuth-nóta = Kossuthról szóló nóta stb. ez elé nem teszünk köt jelet: Julianus barát szobor. Bourbon-család.). Szalay Tamás érdemes m vész. [Vö. Bánk bán.] 170. Személynév – akár egy-. krisztustövis. Vajda Elemér akadémikus. Somogyi Béláné f el adó. Jókai-regénybeli. amelyeket kisebb-nagyobb embercsoportok viselnek. Radnóti rs. Arany János-idézet. stb. Sabin-cseppek. 168. Geiger–Müller-számlálócs .] A kisebb-nagyobb embercsoportokat vezet személyek nevéhez szintén köt jellel kapcsoljuk a gy jt névi vagy gy jt névi jelleg közszókat: Aranyosi-brigád. Ha a személynév és a köznév együtteséb l köznév lett. Pet fi-kultusz. személynévb l és köznévb l álló min ségjelz s szerkezetekhez (Julianus barát) egy újabb f név (pl. Habsburg-ház.

) Az állatnevek 172.). Wesselényi-féle. mert a formailag hasonló (s t azonos).) esetében pedig a helyesírási forma vagy a nyelvi fölépítés érzékelteti az összetartozást. A földrajzi nevek 173. Szinyei Merse Pál-szer . Vuk stb. Magyarország fontosabb hivatalos földrajzi neveinek jelent s részét a hivatalos helységnévtár és a földrajzinévtár tartalmazza. Munkácsy-szer . Sáros-patak (víznév). Ráró lovam stb.). az -i képz s származékot pedig kisbet vel kezdjük. Alapforma: -i képz s forma: Európa Itália Erdély Mátra európai itáliai erdélyi mátrai 55 . Az itt következ szabályok csak a gyakoribb földrajzinév-típusok írásmódjára nézve adnak eligazítást. A földrajzi nevek nyelvi fölépítése rendkívül változatos. más csoportokban a szoros kapcsolatot (a többelem nevekre leginkább jellemz módon) az alkotó tagok közé tett köt jellel fejezzük ki (pl. Paál László-szer . a különírt tagokból álló nevek (pl. de: Ferenc körút (utcanév). 141. Csákó. Ezeknek az egységét bizonyos típusokban az egybeírás mutatja (pl. Ha egy földrajzi név egyelem (azaz egyetlen egyszer szó). A többi toldalék kapcsolása megegyezik a más tulajdonnévtípusokban követett eljárásokkal. – Az esetleges magyarázó utótag kisbet vel és köt jel nélkül járul hozzájuk: Bodri kutya. Cirmos. (Vö. Tiszántúl. Az -ire végz d ilyen szavak -i képz s származékában (kiejtésüknek megfelel en) csak egy i-t írunk. de: Sárospatak (helységnév). Ferenc-hegy (domborzati név). Apáthy-szikla. A -féle és a -szer képz szer utótagot köt jellel kapcsoljuk a személynevekhez: Eötvös-féle. Olasz Köztársaság. – Más nyelvi kategóriákhoz hasonlóan a földrajzi nevek írásában is figyelembe kell venni a név jelentését. Zsivány-patak. Szeged stb. nevek száma.) mellett igen nagy a többelem Az egyelem és az egybeírt földrajzi nevek 174. stb. stb. Pillányi út stb. Bagira. Erdey-Grúz–Schay-féle. Az állatok tulajdonnevét nagy kezd bet vel írjuk: Bodri. de: H vösvölgy (városrésznév). Az egyelem nevek (pl.171. de más-más dolgot jelöl nevek írásmódja eltér en alakulhat: H vös-völgy (domborzati név). Szombathely stb. Joliot-Curie-féle. Ennek a s r n el forduló toldaléknak a kapcsolási módja ugyanis nem minden típusban egyforma. az alapformát természetesen nagybet vel. Villám. DélAmerika stb. Ráró. mégpedig az -i (olykor -beli) képz s származékokkal együtt.

Az i-re végz d ilyen nevek -i képz s származékának végén csak egy i-t írunk. föld. az országrészneveket. magyarországi franciaországi jakutföldi németalföldi elefántcsontpar ti kisalföldi hegyaljai stb. part utótagú országneveket. dunai debreceni krakkói tamási stb. A köt jellel összekapcsolt elemekb l álló földrajzi nevek 176. ország. -i képz s származékukban kis kezd bet vel egybeírjuk: a) a több elemb l álló.Duna Debrecen Krakkó Tamási stb. Alapformájukban nagy. Az egybeírandó tájneveket a szótári rész tartalmazza. – Az -i képz s 56 . valamint a jelentésükben tömbösödött tájneveket: alapforma: -i képz s forma: Magyarország Franciaország Jakutföld Németalföld Elefántcsontpar t Kisalföld Hegyalja stb. 175. b) a több elemb l álló magyar nyelv helységneveket. -i képz s forma: budapesti balatonalmádi hódmez vásárhel yi törökkanizsai fokvárosi békásmegyeri újszegedi alsóbélatelepi albertmajori csehipusztai rétitanyai stb. alföld. Ha egy földrajzi név egy földrajzi köznévb l és egy eléje járuló (egyelem vagy egybeírt többelem ) közszóból vagy tulajdonnévb l áll. valamint általában a helységrészneveket: alapforma: Budapest Balatonalmádi Hódmez vásárhel y Törökkanizsa Fokváros Békásmegyer Újszeged Alsóbélatelep Albertmajor Csehipuszta Rétitanya stb. a nagybet vel kezdett el taghoz köt jellel kapcsoljuk a kisbet vel kezdett utótagot.

-i képz s forma: János-d l János-d l i Csepel-sziget Csepel-szigeti Duna-part Duna-parti Balaton-felvidék Balaton-felvidéki Kaszpi-tenger Kaszpi-tengeri Kab-hegy Kab-hegyi Huron-tó Huron-tói v. dombvidék. fennsík. stb. ennek nagy kezd bet jét megtartjuk. halastó stb.származékokban a köt jelet meghagyjuk. b) pontban: Huron. Így pl. patak. domb. Földrajzi köznéven a földrajzi fogalmakat jelöl f neveket értjük. a) Közszói el taggal alapforma: Arany-patak Velencei-tó Sólyom-sziget Szabadság-hegy Kis-k szikla Holdvilág-árok Dunántúli-középhegység stb. b) Tulajdonnévi el taggal alapforma: -i képz s forma: arany-pataki velencei-tói v. holtág. összetett szavak is: félsziget. lapos. d l . -i képz s forma: Vas Mihály-hegyi József Attilalakótelepi Buen Tiempo-foki stb. a) pontban: Csel te. amelyekben a mai magyar nyelvérzék nem ismer föl közszói jelentést (akár magyar. Ezek lehetnek egyszer szavak is: óceán. a 176. Kaszpi. 57 . Ha az alapforma el tagja tulajdonnév. -tavi Szandaváralja-patak Szandaváralja-pataki Dunazug-hegység Dunazug-hegységi stb. hegy. Kab. sivatag stb. sz l hegy. egyébként az alakulatot kisbet vel kezdjük. öntöz csatorna. a 177. hágó. Zéland.. egyelem tulajdonneveknek számítanak. akár idegen eredet ek). ill. alapforma: Vas Mihály-hegy József Attilalakótelep Buen Tiempo-fok stb. Az olyan nevek. völgy. névrészek. -tavi sólyom-szigeti szabadság-hegyi kis-k sziklai holdvilág-ároki dunántúli-középhegységi stb. A tulajdonnévi (vagy annak tekintett) el tag állhat két (vagy több) különírt elemb l is. tó.

176.) kerül. s a tagokat köt jellel kapcsoljuk össze. a). vö. vö. érd-ófalui gy r-ménf csanaki stb. a tulajdonnévi tagokat nagybet vel kezdjük. vö. Hasonlóképpen járunk el olyankor is. alapforma: -i képz s forma: Keleti-Sierra Madre Keleti-Sierra Madre-i Nagy-New York Nagy-New York-i stb. az alkotó tagokat köt jellel kapcsoljuk össze. Ha egy földrajzi név utótagja (egyelem vagy egybeírt többelem ) tulajdonnév. 177. b)] elé egy közszói el tag (rohonci. bels . – Az -i képz a változatlan alapformához köt jellel kapcsolódik. a közszói tagokat kisbet vel. Holt-Tisza. -i képz s forma: kál-kápolnai gy r-soproni bödd-bakodi csörnöc-herpeny i stb. a) Közszói el taggal alapforma: Holt-Tisza Dél-Kína Öreg-Csel te Új-Zéland Nyugat-Dunántúl Délkelet-Magyarország stb. 58 . amikor a hivatalos helységnév után a helységrész vagy kerület nevét is föltüntetjük. Érd-Ófalu Gy r-Ménf csanak stb. 176. -i képz s forma: holt-tiszai dél-kínai öreg-csel tei új-zélandi nyugat-dunántúli délkelet-magyarországi stb. Háromelem földrajzi nevek keletkezésének két különösen gyakori módja van. a) Ha egy kételem . el tagja pedig (egyelem vagy egybeírt többelem ) közszó vagy tulajdonnév.177. az alakulatot nagybet vel kezdjük. János-d l . stb. Ha a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) utótag két (vagy több) különírt elemb l áll. és a köt jelet megtartjuk. ezt az írásmódját az új névalakulaton belül is megtartja. a). – Az ilyen nevek -i képz s származékában általában mindkét tagot kisbet vel kezdjük. köt jellel összef zött földrajzi név [Arany-patak. b) Tulajdonnévi el taggal alapforma: Kál-Kápolna (vasútállomás) Gy r-Sopron (megye) Bödd-Bakod (terület) Csörnöc-Herpeny (vízfolyás) stb. nagy stb. 178. – Az -i képz s származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak köt jeles kapcsolását.

alapforma: 179. alapforma: Volga–Don-csatorna Duna–Majna–Rajna-csatorna stb. a tulajdonnévi tagokat nagybet vel kezdjük. Holt-Tisza. – Az -i képz t a változatlan alapformához tesszük hozzá. János-d l . Misa-réti-pataki stb. – Az ilyen alakulatok -i képz s származékában a nagyköt jeleket megtartjuk.alapforma: Rohonci-Arany-patak Nagy-Ausztráliai-öböl Alcsi-Holt-Tisza Új-Dél-Wales Bels -János-d l Déli-Shetland-szigetek stb. 176. vö. -i képz s forma: rohonci-arany-pataki nagy-ausztráliai-öböli alcsi-holt-tiszai új-dél-walesi bels -János-d l i déli-Shetland-szigeteki stb. 59 . b)] egy utána tett földrajzi köznévvel b vül. – Az -i képz s származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak köt jeles kapcsolását. de minden tagot kisbet vel kezdünk. -i képz s forma: Volga–Don-csatornai Duna–Majna–Rajna-csatornai stb. vö. ha azok valamit l valameddig viszonyt érzékeltetnek. és az képz t csak az alakulat utolsó tagjához tesszük hozzá. Nagyköt jellel f zzük egymáshoz a nagybet vel kezdett földrajzi neveket akkor. Az ilyen alakulatokhoz földrajzi köznevet kisbet vel kezdve és köt jellel kapcsolunk. alapforma: Budapest–Bécs Moszkva–Párizs Gy r–Sopron–Ebenfurt stb. a). -i képz s forma: Arany-patak-völgy arany-patak-völgyi Két-bükkfa-nyereg két-bükkfa-nyeregi Dél-kínai-tenger dél-kínai-tengeri Észak-borsodiészak-borsodikarszt karszti Holt-Tisza-berek holt-Tisza-bereki Sebes-Körös-d l sebes-Körös-d l i János-d l -oldalas János-d l -oldalasi Misa-réti-patak stb. vö. b) Ha egy kételem . a közszói tagokat kisbet vel. a). köt jellel írt földrajzi név [Arany-patak. 176. ezt az utótagot kisbet vel kezdve köt jellel kapcsoljuk az alapul szolgáló névhez. -i képz s forma: budapest–bécsi moszkva–párizsi gy r–sopron–ebenfurti stb. köt jel nélkül. 177.

a közszói tagokat kisbet vel. járás. -i képz s forma: budai járási veszprémi városkörnyéki letenyei nagyközségkörnyéki voronyezsi területi szörényi bánsági Baranya megyei Szabolcs-Szatmár megyei Kent grófsági New York állami v. – Az ilyen nevek -i (-beli) képz s származékában megtartjuk a különírást. mint: Cseh–Morva-dombság Zala–Somogyi-határárok stb. A különírt elemekb l álló földrajzi nevek 180. alapforma: Budai járás Veszprémi városkörnyék Letenyei nagyközségkörnyék Voronyezsi terület Szörényi bánság de: Baranya megye Szabolcs-Szatmár megye Kent grófság New York állam stb. cseh–morva-dombsági zala–somogyi-határároki stb. alapforma: 181.Alapformájukban hasonlóképpen. de az alkotó tagokat általában kisbet vel kezdjük. és nagybet vel kezdünk a mai és a történelmi államnevekben (amelyek általában tartalmazzák az államformára utaló szót). utótagot különírjuk az el tte álló névrészekt l. továbbá a gazdasági földrajzi körzetnevekben. San Marino köztársasági stb. terület stb. -i (-beli) képz s forma: Magyar Népköztársaság magyar népköztársasági Grúz Szovjet Szocialista grúz szovjet szocialista Köztársaság köztársasági Egyesült Királyság egyesült királysági Ománi Szultánság ománi szultánsági Amerikai Egyesült Államok amerikai egyesült államokbeli Dél-afrikai Köztársaság dél-afrikai köztársasági Római Birodalom római birodalomi Kijevi Nagyfejedelemség kijevi nagyfejedelemségi Központi Iparvidék központi iparvidéki Észak-kaukázusi Gazdasági Körzet észak-kaukázusi gazdasági körzeti de: Zaire Köztársaság Zaire köztársasági San Marino Köztársaság stb. A mai és a történelmi államrészek nevében a kis kezd bet s megye. városkörnyék. a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket nagybet vel kezdjük. Minden tagot külön szóba írunk. csak a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket hagyjuk meg nagybet snek. állambeli 60 . – Az ilyen nevek -i (-beli) képz s származékában megtartjuk a különírást. bánság. grófság. -i képz s formájukban azonban kis kezd bet kkel írjuk az olyan névtársítások tagjait.

194. jelölt határozós. köz. – Az ilyen kapcsolatok -i (-beli) képz s származékában megtartjuk a különírást. Ezeket a nevet értelmez szavakat a névt l különírjuk. de a szerkezetek els tagját természetesen nagybet vel kezdjük. – Az ilyen nevek -i képz s származékában megtartjuk az alapformát.) Kisbet vel kezdve különírjuk a névhez nem tartozó alkalmi jelz ket is: alapforma: (az) olasz Alpok (az) erd s Bükk (a) lengyel MagasTátra (a) második Baku stb. (Vö. -i képz s forma: Váci utcai Gorkij fasori Szabó Ilonka lépcs i Tas vezér utcai Március 15. s ehhez f zzük hozzá a képz t. Földrajzi nevekhez magyarázó céllal néha hozzákapcsolunk egy közszót. -i képz s forma: (az) olasz alpokbeli (az) erd s bükki (a) lengyel magastátrai (a) második bakui stb. alapforma: Váci utca Gorkij fasor Szabó Ilonka lépcs Tas vezér utca Március 15. a Duna-hidak stb. 182. tér Tábor-hegyi út Erzsébet híd stb. alapforma: Gyöngyös város Mátra hegység Duna folyam Szahara sivatag stb. valamint névutós szerkezetek is gyakran szolgálnak földrajzi nevekként. A közterületek nevében a kis kezd bet s utca. tér.stb. út. híd stb. 183. 184. -i képz s forma: Gyöngyös városi Mátra hegységi Duna folyami Szahara sivatagi stb. Az ilyen alakulatokban a különírást megtartjuk. alapforma: -i képz s forma: 61 . köt jellel kapcsoljuk: Tisza-híd (= a Tisza hídja). szót különírjuk az el tte álló névrészekt l. ez azonban nem válik a név részévé. jelölt birtokos jelz s. – Az -i képz t az ilyen nevek változatlan formájához tesszük hozzá. s a kezd bet k változatlanul maradnak. Különírt szavakból álló jelölt tárgyas. Ha a híd szó valamely folyó nevével birtokos jelz s viszonyban van. téri Tábor-hegyi úti Erzsébet hídi stb.

alji) Duna menti Szekszárd vidéki Vác környéki Rétek alatti Fels -Marcal melléki Kis-kút feletti stb. tehát: föld körüli utazás. alapforma: Hosszú Csobod alja Kis Bot foka Alsó Dunára d l stb. csillagképek.Keveset ér Székre járó Tilos alja Duna mente Szekszárd vidéke Vác környéke Rétek alatt Fels -Marcal melléke Kis-kút feletti stb. Hasonlóképpen: -i képz s forma: Hosszú Csobod aljai (v. a hold szépen világít. Duna–Tisza köze Maros–Körös köze stb. – Az -i képz a változatlan alapformához köt jel nélkül kapcsolódik. A csillagnevek 185. Hasonlóképpen: Keveset ér i Székre járói Tilos aljai (v. Duna–Tisza közi Maros–Körös közi stb. Ha a föld. – A mindennapi írásgyakorlatban azonban az ilyen tulajdonnévi szándékú szóhasználatot fölösleges er ltetni. Merkúr. holdak stb. nagybet vel kezdjük: a Hold távolsága a Földt l stb. Az ilyen nevek elé járuló köznevet vagy az ket követ földrajzi köznevet különírjuk. Mária asszony sziget Pál varga d l Küls Pesti út Régi Fóti út stb. Plútó. a hold és a nap szót tulajdonnévként használjuk. A csillagok. nevét nagy kezd bet vel írjuk: Ikrek. Az intézménynevek 62 . a nap sugarai stb. Tejút. alji) Kis Bot foki Alsó Dunára d l i stb. Fiastyúk. Mária asszony szigeti Pál varga d l i Küls Pesti úti Régi Fóti úti stb. az egész alakulatot pedig nagybet vel kezdjük. bolygók. Vénusz stb. Orion.

alapforma: Egészségügyi Minisztérium Magyar Tudományos Akadémia Magyar Szocialista Munkáspárt Danuvia Központi Szerszám. Belügyminisztérium Pénzügyminisztériu m Bélyegmúzeum stb. ill. szállóbeli) Szabadság szállói (v. Az -i (néha -beli) képz s származékokban a tulajdonnévi vagy az azzal egyenérték tag(ok) nagy kezd bet jét megtartjuk. belügyminisztériumi pénzügyminisztériu mi bélyegmúzeumi stb. Pécsi Nevel intézet. amely megegyezik azzal a formával.. Sz. A hivatalok. a pécsi nevel intézet. Épít ipari Vállalat Volga Szálló Szabadság Szálló stb. munkáspártbeli Danuvia központi szerszám.: Vas Megyei Tanács Géza Király Téri Egészségügyi Szakközépiskola Országos Széchényi Könyvtár Új Egység Cipészipari Szövetkezet Magyar–Szovjet Baráti Társaság Április 4. oktatási intézmények.és készülékgyári Madách színházi József Attila gimnáziumi Vas megyei tanácsi Géza király téri egészségügyi szakközépiskolai országos Széchényi könyvtári Új Egység cipészipari szövetkezeti magyar–szovjet baráti társasági Április 4. a köznévi elem(ek)et pedig kisbet vel kezdve írjuk. a név kezdetét és végét az alkotóelemek nagy kezd bet s írása jelzi. 188. szállóbeli) stb. sz. szövetkezetek. A teljes és cégszer intézménynevek mellett vagy helyett használt egyéb formák írásában a következ k szerint kell eljárni: a) Sok olyan intézménynevünk van. Tolmácsi 63 . valamint a nével k kivételével – minden tagot nagybet vel kezdünk. Egyszavas intézménynevek is vannak: -i képz s forma: egészségügyi minisztériumi magyar tudományos akadémiai magyar szocialista munkáspárti v. Említésben: a balatonfenyvesi állami gazdaság. a tolmácsi általános iskola stb. ahogyan az intézményt nem hivatalosan is emlegetni szoktuk. Az intézménynevek – néhány esetet nem számítva – több szóból állnak.és Készülékgyár Madách Színház József Attila Gimnázium Vas Megye Tanácsa. társadalmi szervezetek. tudományos intézetek. Gépgyár Kelet-bükki Állami Gazdaság 43.186. 187. Ezek összetartozását. vállalatok és hasonlók többelem hivatalos. épít ipari vállalati Volga szállói (v. gépgyári kelet-bükki állami gazdasági 43. A világos f szabályon kívül – az intézménynevek körében él nyelvhasználati ingadozások miatt – néhány kiegészít szabályt is figyelembe kell venni. cégszer nevében – az és köt szó. de intézménynévként: Balatonfenyvesi Állami Gazdaság.

(Foglalkoztató) Iskola és Kisbet vel kezdjük viszont az intézmények m ködési helyére utaló -i képz s melléknévi jelz ket. utaló szavakat. Állam. stb. stb. a XI. tehát a névnek nem részei: a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem. kérelem az üzemi szakszervezeti bizottsághoz stb. – Hasonlóképpen: bement a minisztériumba. F városi Földhivatal (Budapest F város Tanácsánál). stb. a Nemzetiben játsszák. stb. ha ki akarjuk emelni a megnevezés tulajdonnévi jellegét. Szegedi Nemzeti Színház stb. c) Az intézmények azonos rendeltetés kisebb egységeinek típusukra utaló megnevezését kis kezd bet vel írjuk: a Kossuth Nyomda személyzeti osztálya. Kisegít Színház. egy karbantartó csoportot szerveztek. Országos M szaki Fejlesztési Bizottság. 189. s a m fajjelöl szót vagy szavakat elhagyjuk. az intézménynév részének tekintjük. a debreceni Tudományegyetem. Magyar Földrajzi Társaság (f hatósága az MTA) stb. a tanárképz f iskolán stb. Az ilyen rövidült névben megmarad a részeknek a teljes névbeli írásmódja: az El rében dolgozik (ti. Tanács szakorvosi rendel je stb. de: a bizottság véleménye szerint. A nem állandó jelleggel m köd bizottságokra stb. segélyt kapott a vállalattól. hivatal. a Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsa. Nagy kezd bet ket csak akkor írunk. Ezek nevét is minden tagjában nagy kezd bet vel írjuk: M szaki Kémiai Kutatóintézet (az MTA intézete). az Eötvös Lorándon végzett. a Medicor M vek Vállalkozási Gyára. tanács. neve akkor írandó intézménynévszer en. de: a kutatóintézet kidolgozta. – Csak néhány kivétel van: az Akadémia (= Magyar Tudományos Akadémia). amelyekben a telephely neve (vessz vel elkülönítve) az alakulat végén áll: Egyesült Munkás-Paraszt Tsz. rend rkapitányság stb.Általános Iskola stb. ha az egyediség érzékeltetésére szükség van: a Földés Bányászati Tudományok Osztálya (az MTA testülete). ha nyilvánvalóan alkalmiak. Sopron. amikor valamely szövegben egy bizonyos intézményre utalnak: Részecske. feljegyzés a jogi csoportnak. a Hazafias Népfront X. intézet. egyetem. a tanács intézkedett. Nemzeti Ha az ilyen szerkezet alakulatok helységnévi eleme -i képz s melléknévi jelz ként a név élére kerül. az Eötvösön v. – Kisbet sek önmagukban használva is: emlékeztet a m szaki osztály részére. s ezért nagybet vel kezdjük: Dusnoki Egyesült Munkás-Paraszt Tsz. Az intézmények alárendelt egységeinek nevét a következ k szerint írjuk: a) Számos intézménynek (mint f hatóságnak) alárendelt intézményei is vannak. az El re Asztalosipari Szövetkezetben). Kossuth Lajos c) A teljes intézménynév helyett gyakran annak csak egy vagy több egyesít elemét használjuk. az Opera (= Magyar Állami Operaház) stb.és Magfizikai Kutatóintézet. Szeged. iskola. Ker. Kerületi Bizottsága stb.) olyankor is kisbet vel írjuk. d) Az intézménytípusokat jelent szavakat (minisztérium. 64 . Soproni Kisegít Nevel otthon. szókapcsolatokat szintén kisbet vel kell írni: a két vállalat koordináló bizottságot alakított. Országos Pedagógiai Intézet (a M vel dési Minisztérium intézménye). a szegedi József Attila Tudományegyetem stb. b) Egy intézményen belüli nagyobb szervezeti egység. (Foglalkoztató) Iskola és Nevel otthon. Hasonlóképpen: a Gondolat jelentette meg. a Bölcsészettudományi Kar gondnoksága. vállalat. b) Teljes és cégszer intézménynévnek tekintjük az olyan formákat. üzem.és Jogtudományi Kar (az Eötvös Loránd Tudományegyetemen). testület stb. Dusnok.

(vagyis kiemelt helyzetben) más megoldás is helyes lehet: Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet Budapesti M szaki Egyetem Építészmérnöki Kar 190. az Észak-atlanti Szerz dés Szervezete. Vadászati Világkiállítás stb. Ugocsa mozibeli. a különírást is: Keleti pályaudvari. fürd k. levélpapíron. temet k stb. 65 . bélyegz n stb. magyar vagy magyarra fordított hivatalos nevét úgy írjuk. az olasz fémipari szakszervezetek. vendégl k. Lukács fürd . megnevezésében az intézménynévi jelleg kevésbé érvényesül. illet leg az azzal egyenérték tagot (tagokat) nagybet vel írjuk. Ugocsa mozi. Katonatelep vasúti megállóhely. a Francia Köztársaság Külügyminisztériuma stb. Kis Rabló étterem. Vén Diák eszpresszó. Ezekben a csak intézménynévszer megjelölésekben a tulajdonnévi. A nem márkanévként használt. Kis Rabló éttermi stb. Fabulon (arckrém). Kerepesi temet stb. Nem kell viszont intézményszer en írni az ilyen (nem hivatalos) megnevezéseket: a francia külügyminisztérium jegyzéke. stb. a lengyel hadsereg. Intézete. – Az intézménynévszer megjelölések értelmezésére szolgáló köznévi tag(ok) elhagyható(k): a Keletib l indul. (Vö. Az intézménynévszer megjelölések -i (-beli) képz s származékában meghagyjuk a nagy kezd bet ket is. a Lukácsba jár úszni. Intézményszer (rendszeresen ismétl d országos vagy nemzetközi) rendezvények. a Kis Rablóban vacsoráztak stb. A pályaudvarok. mint a magyar intézményneveket: az Egyesült Nemzetek Szervezete. szervezeteknek stb. a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. termékeknek. repül terek. nevét az intézményekével azonos módon szokás írni: Budapesti Nemzetközi Vásár. Alfa Romeo (gépkocsi). készítményeknek márkanévként használt elnevezését. – De: jöv kutatási konferencia stb.) 192. Vegacillin (gyógyszer). eszpresszók. 146. Rómeó férfiruházati bolt. Gyártmányoknak. A (a) Budapesti M szaki Egyetem Cégtáblán. üzletek. az értelmezésre szolgáló köznévi tagot (tagokat) pedig kisbet vel kezdve különírjuk: Keleti pályaudvar. annak minden tagját nagy kezd bet vel írjuk: Ultra (mosópor). meggylé. 191. az osztrák légitársaság stb. megállóhelyek. Szegedi Szabadtéri Játékok. kiállítások. Ferihegyi repül tér. Nemzetközi vagy külföldi intézményeknek. mozik.d) Az alárendelt viszonyú intézményeket jelöl birtokos jelz s szerkezetek nével jét és a birtokszó személyragját (-jelét) általában ki kell tenni: A (a) Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Építészmérnöki Kara. Trabant (gépkocsi). vásárok stb. Nemzetközi Valutaalap. A márkanevek 193. CocaCola (üdít ital). többnyire a termék anyagára vagy származási helyére utaló nevekben a tagokat kis kezd bet vel írjuk: narancsital. stb.

194. – Egyedi címük van viszont az irodalmi m veknek. stb. Valóság. (Vö. 197. A szabályt akkor is követni kell. A tanácskozáson Nagy József. Odol fogkrém. s t sok szám címeként használatosak. N k Lapja. Nyugat. Eötvös Lorándemlékérem stb. Nobel-díj. c) A kitüntetések és díjak fokozatait. – Állandó cím az újságoké. hetilapok és folyóiratok címét nagybet vel kezdjük. folyóiratoké. stb. – Az ilyen nevek -s képz s származékában az alapformát változatlanul megtartjuk: Kossuth-díjas. – A címek írása tükrözi ezt a jellegbeli kett sséget. illet leg típusait jelöl szavakat. A címek 196. a cikkeknek. Élet és Tudomány.és díjnevekben az alkotó tagokat nagybet vel kezdjük: Állami Díj. továbbá ha csupán címként szerepelnek. József Attila-díj. hetilapoké. – Kis kezd bet sek viszont az ilyen nevek esetleges melléknévi származékukban. vagy ha valamilyen rövidebb formában használjuk ket: Er s Bálint állami díjas tudós új kötete elfogyott. Kiváló Dolgozó stb. A címek két nagy csoportra oszthatók: állandó címekre és egyedi címekre. A többelem címekben – a címben lev és köt szó kivételével – minden szót nagybet vel írunk: Búvár. stb. Nobel-díjas. a Munka Vörös Zászló Érdemrendje. Az állandó címeket. Panangin tabletta. Új Tükör. Ezeket az jellemzi. a szocialista munka h se is megjelent. a képz m vészeti alkotásoknak. Kiváló Munkáért kitüntet jelvény stb. b) A több különírt közszóból álló kitüntetés. a dolgot jelöl szót is. Az értekezleten Fejes Katalin kiváló dolgozó ismertette munkamódszereit. Eötvös Loránd-emlékérmes stb. A kitüntetések és a díjak nevét a következ képpen írjuk: a) A díj. Népszabadság. emlékérem stb. A szerz ezeknél szándékosan kerüli az ismétl dést. Kincskeres .. 66 . Stb. alakulatkezd helyzetben az els tagot természetesen nagybet vel kezdjük: Kecskeméti barack stb. a kett közé nem teszünk köt jelet: Omnia kávé. a zenem veknek stb. Magyar Nemzet. ha a címlap megtervez i esetleg más írásmódot alkalmaztak. József Attila-díjas. – Címkén. tehát az újságok. Az Est. hogy több. tokaji bor. szót tulajdonnévhez (rendszerint személynévhez) köt jellel kapcsoljuk: Kossuth-díj. kifejezéseket kisbet vel írjuk: a Munka Érdemrend arany fokozata. a Szocialista Munka H se.) A kitüntetések és a díjak neve 195. – Egyes hosszabb állandó címekben csak az els szó nagybet s: A magyar nyelv és irodalom tanítása stb. Akadémiai Aranyérem. Ha a márkanév után tájékoztatásképpen odatesszük a típust. hirdetésen stb.kecskeméti barack. Tomi Mat mosópor. érem. egyediségre és egyszeriségre törekszik. 183. Pest Megyei Hírlap.

a Nemzeti dalt. a Számadásnak. Ilyenkor már természetesen kis kezd bet vel írjuk ket. Jókainak „Az arany ember”-e…. Tulajdonnevek köznevesülése 201. így: Pet fi a Szül földemen cím versében…. Hazám. háryjános. – A valamilyen írásjellel lezárt és a ragra végz d címekhez a ragokat és a jeleket köt jellel kapcsoljuk: Juhász Gyula versének. Odüsszeia-beli (világ). – Munkácsy képének. hát megleltem hazámat” is. cikkek. stb. dízelmotor.] 67 . Álarcosbál. stb. Különösen az egyszavas címek és a többszavas állandó címek szövegbeli megkülönböztetése fölösleges: Móricznak egyik híres regénye a Rokonok. IX. A ragokat és a jeleket a címekkel általában egybeírjuk: a Kritikában. Pályamunkások. termosz stb. a Kritika-féle folyóiratok. szendvics. makadámút. 200. a Siralomháznak a betyár a f alakja. A k szív ember fiai. Ha a címeket szövegbe illesztjük. [Vö. Magyar Hírlap-beli (közlemény). pálfordulás. szobrok. Pet fi a Szül földemen-ben…. wertheimkassza. stb. zenem vek. Új Tükör-szer hetilap. Ragos címhez újabb rag függesztését lehet leg el kell kerülni a mondat átszerkesztésével. pecsovics. tehát a költ i m vek. Elterjedt szokás azonban az egyedi címek idéz jelbe foglalása vagy eltér bet típussal való szedése is: József Attila utolsó évének versei között van az „Íme. 140. priznic. stb. A tulajdonnevek és közszók összeforrásából keletkezett összetett szavakat is kisbet vel kezdjük. Képes politikai és gazdasági világatlasz. – A többszavas címekben csak az els szót és a tulajdonneveket írjuk nagy kezd bet vel: Magyar értelmez kéziszótár. Éjjeli menedékhely-beli (alakok). – Stb. Tanulmányok Arany János költészetér l. a Társadalmi Szemlét. – Stb. Örökzöld dallamok. stb. pl. – Az egyszavas címeket nagybet vel kezdjük: Szózat. pullmankocsi. 198.A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén a szabvány (MSZ 3424/2) el írásait követve az állandó címekben is csak az els elemet kezdik nagybet vel. Népszava-beli (hirdetés). Az idegen írásmódot is magyarossal cseréljük fel: aszpirin. – Az új híd felavatásáról az Esti Hírlap közölte az els tudósítást. konyak. 168. Orvosi Hetilap-beli (cikk). ferencjóska. stb. m sorszámok stb. b). A -beli képz t és a képz szer utótagokat a címek változatlan formájához mindig köt jellel kapcsoljuk: Valóság-beli (vita). Kis éji zene. Kék fény stb. havanna. a Népszabadságé. – Hosszan gyönyörködött a Majális színeiben. Martinász. dízelolaj stb. és az alkotóelemeket egybeírjuk: ádámcsutka. szentjánoskenyér. Ember az embertelenségben. könyvek. Hajóvontatók a Volgán. Zenedélel tt stb. a Szerelem?-nek…. – Tanulmányát a Magyar Nyelv jelentette meg. értekezések. címét a következ képpen írjuk. 199. Arany Toldijában. Az idegen írásmódot is gyakran magyarossal váltjuk föl: paszt roltás. Továbbá: 1916 szén. Az egyedi címeket. Tulajdonnevek gyakran válnak köznevekké. képek. általában nem szükséges ket idéz jelbe tenni vagy más módon kiemelni. szimfónia stb. s az egykori tulajdonnév írásmódjától esetleg más tekintetben is eltérünk: röntgen. – Ihletetten szavalta el Az eltévedt lovast.

idegenesen írt tulajdonnévi és a kis kezd bet s. ha a társadalmi tudatban a köznévvé válás már elég széles körben végbement. magyarosan írt közszói formák között. Ennek során az írásformák egy ideig ingadoznak a nagy kezd bet s. Az írásmódváltozásra csak akkor kerülhet sor.A köznevesülés lassú folyamat. 68 .

A ksz-nek ejtett x-et általában meghagyjuk: expressz. szelektív stb.. hisztamin. digitális. b) Az idegen eredet tulajdonnevek egy részét már teljesen magyarnak tekintjük. szexuális. megtartjuk: jacht. és vesznek át egymástól közszavakat is. Ha egy latin bet s írású nyelvb l átvett. eredeti írásmódját a magyar kiejtést tükröz formával váltjuk fel. amelyeknek más nyelvekb l való származását még felismerjük. Az egymással érintkez nyelvek mindig adnak át egymásnak.) 69 . ha h-nak ejtjük. A tulajdonneveknek azonosító. a következ képpen járunk el: A ch-t. futball.. szemben azokkal az idegen nevekkel. A magyar írásmód szerinti írás A közszavak írása 203. amelyeknek más nyelvi eredete még többé-kevésbé nyilvánvaló. hogy a latin bet s írású nyelvekb l átkerült idegen neveket általában minden változtatás nélkül. még akkor is. menedzser. Az idegen szavakat tehát aszerint írjuk már magyar vagy még idegen írásmód szerint. hogy mennyire haladtak el re a jövevényszóvá válás útján. mikroszkopikus. textil. televízió. a) Az idegen eredet közszavak id múltával jövevényszavakká válhatnak. egy-egy eleme: 204. Bizonyos meghatározott esetekben azonban más átírási rendszerek is alkalmazhatók. Csak kisebb részüknek van magyar alakja. – A gz ejtés x-et többnyire átírjuk: egzakt. monarchia. ha közkelet ek. s csak egy-egy kivételes esetben írunk helyette ksz-et: bokszol stb. eredeti formájukban használjuk. általános fogalmat jelöl idegen szó közkelet vé válik. lehet leg a forrásnyelvb l írjuk át. exogámia stb. kombájn. technikus stb. A jövevényszavakat ezért mindig magyarosan írjuk. 209. – Az egyébként magyarosan írt alakokban is meg rz dött az eredeti írásmódnak a magyar kiejtést l eltér bonbon. Ha a magyarosan írt közkelet idegen szavak eredeti idegen írásában ch. s csak néha tartjuk meg: exegézis. tulajdonneveket is. oxigén. taxi. pech. c) A nem latin bet s írású nyelvek közszavait és tulajdonneveit általában a magyar ábécé bet ivel. egzotikus. karbamid. fix stb. izotóp. lézer. A latin bet s írású nyelvekb l átvett és közkelet vé vált köznyelvi és szakmai idegen szavakat általában magyarosan írjuk. kemping. magnetofon. azaz szokásos kiejtésüket a magyar hangjelölés szabályai szerint tükröztetjük: antracén. millió stb. technika. mechanika. egyedet jelöl nyelvi szerepéb l következik. azaz olyannyira meghonosodhatnak. kóla. x vagy q bet van. hogy más nyelvb l való származásuk feledésbe merül.AZ IDEGEN KÖZSZAVAK ÉS TULAJDONNEVEK ÍRÁSA 202. Az olyan szavakat. egzisztencia stb. mechanikus. idegen szavakként tartjuk számon. (Vö.

A nem latin bet s írású nyelvekb l (gyakran több nyelv közvetítésével) átvett és már meghonosodott szavakat – a forrásnyelvre vonatkozó átírási szabályoktól függetlenül – a magyarban szokásos kiejtésük szerint írjuk: szamovár. 209. Ezek közül némelyik teljesen magyaros alakú: Brankovics György. Wagner Richárd stb. Elba. stb. Odera. stb.) A hosszú magánhangzó azonban (nem mindig következetesen) néhány szó származékaiban is meg rz dik: akadémia – akadémikus. Szicília. Kraków. Koppenhága. esztétikus. Szent L rinc-folyó. Prešov. Marx Károly. Jan Hus. Más nevekben a sorrend és a keresztnév magyaros. Husz János. Temze. Martin Luther. Latin bet s írásrendszer országok. -ista. Rajna. amelyek a mai átírási 70 . akadémista. Hispánia. gésa. akadémizmus.Az eredeti qu bet együttes helyett mindig kv bet kapcsolatot írunk: akvárium. Křbenhavn. -itás.) 210. helységek stb. A közkelet idegen szavak túlnyomó többségében egyes idegen eredet képz k (-ikus. megnevezésére gyakran magyar neveket vagy magyaros formájú és írású névváltozatokat használunk: Franciaország. Mexikó. Sziklás-hegység. láma. Krakkó. Luxemburg. A ch-t és az x-et a magyarosan írt idegen eredet keresztnevekben és földrajzi nevekben is megtartjuk: Albrecht. a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció). Luther Márton. a postai forgalom területén. stanbul. de megmaradt a családnév eredeti írása: Engels Frigyes. stb. Vezúv. Kolumbus Kristóf stb. tipizál. realizál. Moldva. továbbá a térképeken – f leg a helységnevek esetében – az idegen nyelvbeli név is használható: Wien. Jean Calvin. Burgundia. Itália. Csendes-óceán. (Friedrich Engels. reális – realista. az idegenforgalom. (Vö. Alpok. -izmus stb. Párizs. Nápoly. esztétikum. tájfun. a könyvtárügy. Oradea. Paris stb. realizmus. 206. Beatrix. de – a régi hagyományt folytatva – a keresztnevekb l a viszonylag újabban átvetteket is magyarosan írjuk: Kármen. (Vö. helyett). stb. típus – tipikus. Nagyvárad. Eperjes. periódus – periodikus. határainkon kívüli hegyek. Kálvin János. antikvárium stb. Napoli. esztéta – esztétika. Alsó-Ausztria. vizek. helyett). Richard Wagner stb. 204. Cristoforo Colombo stb. Subotica. Karl Marx. Kordillerák. Isztambul. Krisztián. Oszvald. minaret. Svájc. A tulajdonnevek írása 207. ( or e Branković. 205.) 208. Ausztrália. Mercédesz. szovjet. (Vö. szamuráj. Kolumbusz v. tajga. -izál. stb. pagoda. 161. A latin bet s írású nyelvekb l átvett személynevek közül csak néhány nagy történelmi vagy irodalmi múltú és rendszerint közismert nevet használunk hagyományos megmagyarosodott formájában. karate. Újabban a nyelvhasználat nem törekszik ilyen teljesen vagy részben magyaros névformák kialakítására. Bécs. mecset. dzsunka.) el tt a t belseji hosszú magánhangzó rövidre változik: passzív – passzivitás. Szabadka. 28. A nem latin bet s írású nyelvekb l (gyakran több nyelv közvetítésével) korábban olyan névformák is bekerültek nyelvünkbe. A földrajztudomány. külföldi területek. Maximilián. számum stb.

Njegoš. 214. Gdańsk. (Vö. Liepaja. Huszé. szólásokat. löncsöl. ha az idegen nevek a magyarban nem használatos mellékjeles bet ket tartalmaznak: Čapek. stb. hobbija. Anyegin. Mărăşeşti. és ha a nyomtatási eljárás a mellékjel pótlását nem teszi lehet vé. Kréta. eredeti helyesírással írandó: bacilus. rinascimento. stb. park and ride. stb. Milánóig. Nyomtatásban. Potemkin-falvak. Moličre. seńor. Athén. conditio sine qua non. couchette. Marasesti. Így járunk el természetesen akkor is. riporttal. Krleža. lemberdzsekben. közmondásokat: all right. Herkules. Karadžić helyett Karadzsity v. stb. Tallinn. Karlovy Vary. Néva. Ezópus. Himalája. koktélt. Loire. de: Bacillus anthracis. dózis. show. Vaasa. Kr zus. Prágában. 174–184. arabeszkek. krómoz. – A mellékjelek elhagyása szükségmegoldás. Peking. Chatelet. Karadzsics) teljességgel helytelen. de görögösen: Kroiszosz. mint a magyar szavakhoz és nevekhez: frontálisan. stb. tęte-ŕ-tęte stb. nikotinos. Rio Grande do Norte. A latin bet s írású nyelvekb l átvett. A tulajdonnevek írása 214. de: Potyomkin. az alapbet t megtartjuk: Capek. Babilon. de: tuberculosis bronchialis. tüchtig stb. vagyis a forrásnyelv helyesírásának szabályai szerint írjuk: bestseller.. de: dosis effectiva minima. A magyarosan írt idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez ugyanazon szabályok szerint kapcsoljuk a toldalékokat. Zweig. Kairó. Maranón. stb. stb. nápolyi. a mellékjelet elhagyjuk. François. Buenos Aires. 71 . annak tagjaként fordul el . Latium. Lenin. Moliere. myocarditis. ha nincs megfelel bet . Francois. Ha az egyébként már magyarosan írt idegen szó idegen kifejezésben. Châtelet.szabályoktól eltérnek. (Vö. Bologna. Az ilyen hagyományos nevek közül e formában több csak bizonyos állandósult kifejezésekben él: valóságos Kr zus.) Az idegen írásmód szerinti írás A közszavak írása 212. Eminescu. lady. Gdansk. azaz a névnek fonetikus vagy éppen eltorzított átírása (pl. Liepāja. kálvini. Ezeket közkelet . Rousseau. Lódz. 163–165. Marańón. Dubrovnik. A toldalékok kapcsolása 211. Eredeti idegen írásmódjuk szerint írjuk a latin bet s írású nyelvekb l átvett többszavas kifejezéseket. Puccini. Łódź. Wuppertal. Shakespeare.) 213. A latin írású nyelvek tulajdonneveiben általában változtatás nélkül követjük az idegen írásmódot: Cervantes. de a mellékjeles bet k helyett az alapbet kt l eltér más magyar bet k alkalmazása. tuberkulózis. eppur si muove. Françoise helyett Franszoáz v. Franszoise. Plzeň. Chopin. nem általános használatú közszavakat idegenesen. hagyományossá vált magyar alakjukban írjuk: Dárius. Horatius. Plzen.

toulouselautreci. b)] Ha az i képz egyelem . [Vö. (a) pompeji (ásatások) stb. -izmus) képz t (a többelem magyar tulajdonnevekhez hasonlóan) mindig köt jellel kapcsoljuk az utolsó elemhez. -vé rag a mássalhangzót jelöl nem magyar bet re vagy bet kapcsolatra végz d idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez úgy járul. akkor az -i (-s. stewardessek. írásrendszerünkben szokatlan együttese jelöli. -ista. Stockholmnál. y-ra végz d idegen helységnévhez járul. sinaiai. [Vö. ploieşti-i. Iaşi-sal. néma) bet van. monsieur-nek. ó-t. mind a tulajdonnevek végs a-ja. New York-i. – De hagyományosan: Anjouk. voltaire-izmus. de: allegróban. ill. 163–165. Glasgow-ban. stb. – Goethe. stb. 174–184. 175. a) Ha az idegen írásmód szerint írt közszó vagy tulajdonnév végén hangérték nélküli (ún. Félixszel. Iaşi-nál. stb. wrocławi. ortodoxszá. – Malmö. Montreux-ig. cowboynak.) 72 . -t írunk az olyan toldalékos alakokban. b) Ha az idegen tulajdonnév két vagy több különírt elemb l áll. joliot-curie-s. Peugeot-t. vagy ha az utolsó kiejtett hangot bet knek bonyolult. Ha idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez közvetlenül kapcsolunk magyar toldalékokat. amelyekben ezek a szóvégi hangok a magyar kiejtésben megnyújtva fordulnak el : signorina. stb. stb. -izmus) képz s származéka természetesen kis kezd bet s: shakespeare-i. bordeaux-i. e-je. Frankfurt am Main-i. hogy v-je teljesen hasonul az utolsó kiejtett mássalhangzóhoz: Andrićtyal. Habsburgok. de: Oslóban. Bachhal. shoppingol. signorét. Bizonyos esetekben köt jellel kapcsoljuk a toldalékokat az idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez. de: campanilén. Marxszal stb. Janus Pannoniustól. akkor a magyar toldalékot mindig köt jellel f zzük a szó testéhez: guillotine-t. az -i-t a névhez közvetlenül kapcsoljuk: coventryi. é-t. A -val. Coca-Cola-szer . Montesquieu-nek. o-ja és ö-je helyett á-t. goethés (Vö. de: Goethének. voltaire-es. Walter Scott-os.) Az i-re végz d idegen helységnevek -i képz s származékának végén (a magyar i vég helységnevekhez hasonlóan) csak egy i-t írunk: (a) helsinki (olimpia). 164. pechhel. Anatole France-i. stb. Karlovy Vary-i. Az idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez általában ugyanúgy közvetlenül (tehát köt jel nélkül) tapasztjuk hozzá a toldalékokat. Leonardo da Vinci-s. fairül. b)] 217. (Vö. greenwichi. Amundsenr l. az alábbi két részletszabály megtartására kell ügyelni: a) Mind a közszavak. karl-marx-stadti. -vé rag v-je ilyenkor is az utolsóként kiejtett mássalhangzóhoz hasonul: guillotine-nal. vichyi stb. Engelsszel. horatiusi.A toldalékok kapcsolása 215. lille-i. hertzcel. allegrós. verdis. Steinbeckkel. campanile. – Sinaia. de: Malm b l. – Oslo. -ista. oslói. Az egyelem vagy köt jellel összef zött tagokból álló tulajdonnévnek (a néma bet s végz dés miatt köt jellel odakapcsolt) -i (-s. campanileszer .. Moličre-rel. de: Sinaiában. Rousseau-val. malm i. de: signorinák. s az alapforma szerinti kezd bet ket megtartjuk: Victor Hugó-i. -vel és a -vá. goethei. mint a magyar szavakhoz és tulajdonnevekhez: businessb l. 216. Voltaire-é. b) A -val. 163. de: Coca-Colát. – Coca-Cola. fixszel. fixszé. schillingért.). allegroszer . -vel és a -vá. Balzackal. barrelnyi. 29. châlons-sur-marne-i. Loire-on. – allegro. (Vö. Greenwichcsel.

Zsenmin Zsipao. hogy a név alapformája világosan kit njék: Mann-nak. vagy amilyet valamely nemzetközi testület (amelynek hazánk is tagja) használatra javasol. Scott-tal stb. Dzulfikár.). Hirosima. Platón. Seremetyjevo. a tudományos ismeretterjesztés területén. A szépirodalmi m vekben. stb. a sajtóban. 221. továbbá a térképeken olyan átírást szokás alkalmazni. A toldalékok kapcsolása 73 . Harun ar-Rasíd. esetében) nyelvenként szabályozott módon helyettesítjük magyar hangokkal. 94. lehet leg a forrásnyelvb l (tehát más nyelv közvetítése nélkül) írjuk át. Fagyejev. Evdokía. hagyományos formájában használjuk.. -vel és a -vá. A magyar átírású neveket és közszavakat a bennük szerepl magyar bet k hangértéke szerint kell olvasni: Hérakleitosz. amilyet az adott nyelvet beszél országban hivatalosan el írnak. az arab. a postaforgalom. Hupej. 210. Szun Jat-szen. c)] Az átírás Az átírás elvei 218. szputnyik. Szecsuan. A cirill bet s szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása.) 219. Iszmáilíja. ikebana. Marrákes. Ha egy tulajdonnév vagy közszó nem szabályosan átírt alakban honosodott meg nyelvünkben. az általános és középiskolai oktatást szolgáló vagy kiegészít kiadványokban a nem latin bet s írású nyelvek neveit és szavait a magyar ábécé bet ivel (vö. 220. az orosz vagy a kínai magyar átírása elterjedtebb más átírási módok használatához képest). a görög stb. Gogol. bektási. khitón. Irtis. Báb-el-Mandeb. illet leg az ezeknek megfelel magyar bet kkel. Kavála. A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) a mindenkor érvényes szabványokat követi. az egyetemi és f iskolai oktatás. Periklész. Venizélosz. Délosz. Az újgörög nevek magyar helyesírása. A szaktudományok. Ahmed. Scott-tól. E helyett vagy e mellett – a munka jellegét l függ en – a magyar átírás is alkalmazható. 10. Tallinn-nál. (Vö. Lancsou.c) A mássalhangzót jelöl kett zött bet re végz d idegen tulajdonnevekhez az azonos bet vel kezd d magyar toldalékot (s így a -val. Budapest. vagy elterjedten ismernek. Iráklion. a kínai esetében) vagy az idegen bet . Thébai. [Vö. Macujama. Hokuszai. -vé rag megfelel alakját is) köt jellel kapcsoljuk. Kuroszava. Falstaff-fal.és hangsort együttvéve (pl. Kijev. Tolsztoj. az orosz. 1981. az idegenforgalom. Odüsszeusz. A magyar átírás alkalmazása a forrásnyelvvel kapcsolatban kialakult közgyakorlattól is függ (pl. Szaladin. 163. Budapest. 1984. 205.. Nagoja. Sanghaj. amilyet a szaktudományok a nemzetközi érintkezésben általában alkalmaznak. Grimm-mel. Po Csü-ji. hidzsra. Átíráskor az idegen hangsort (pl. Az egyes nem latin bet s nyelvekre vonatkozó magyar átírás szabályait a következ akadémiai kiadványok tartalmazzák: Keleti nevek magyar helyesírása.

Solohovval. tatamin. alma-atai. 74 . Velikije Lukii. A nem latin bet s írású nyelvekb l átírt nevekhez és szavakhoz ugyanazon szabályok szerint tapasztjuk a toldalékokat. arisztotelészi. stb. Szapphóé. Tobrukig. mint a magyar nevekhez és szavakhoz: Csehovtól. Szöulnál. dzsúdózik. Plutarkhosszal. kuvaiti. Hriszto Botev-i. kamikadzék.222. száriban.

tolnai-ak vagy tolna-iak stb. te-ker-vé-nyes. stb. amelyek csak egyetlen magánhangzót tartalmaznak. ideá-lis vagy ideális. Az elválasztásnak – alapformákban és toldalékos alakokban egyaránt – a szótagolás az alapja. 230. „Le-a” stb. – Minden szó annyi szótagú. asztal. könyvei-tek vagy könyve-itek. hajt. Pest. stb. stb. De-zs . font. pró-ba. fe-udális stb. a)] 226. 224. Az írásnak ez a megszakítása az elválasztás. Soós. Maugham. „emóci-ó”. Leo-nóra vagy Le-onóra. lajst-rom. há-zig. a)] – A szótag mindig vagy magánhangzóval kezd dik. – A magánhangzó önmagában is alkothat szótagot: di-ó-nyi. hogy helysz ke miatt (vagy más okokból) a szónak vagy szóalaknak egy részét a sor végér l át kell vinni a következ sorba. „e-móció”. [Vö. me-ta-fo-ra. ahány magánhangzó van benne: bál. Le-ó stb. 226. Az egyetlen magánhangzóból álló szókezd és szóvégi szótagot – bár önállóságát nyelvi tekintetben el kell ismerni – esztétikai okokból nem szokás egymagában a sor végén hagyni. rendületle-nül. 225. shop. rendü-letlenül. illet leg több kiejtett magánhangzót tartalmazó szavak és szóalakok elválasztásának szabályai a következ k: a) Az egymagukban szótagot alkotó magánhangzók tetszés szerint hagyhatók az el z sorban. Chartres. fia-tal. strand. Zsolt. street. Csil-la. Gaal. York. drog. jeles) alakját a szótagolás szerint választjuk el. A több szótagú. É-va. Nîmes. nyolc. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: árui-nak vagy áru-inak. dry.. team. Azokat a szavakat. Annáé-ké vagy Annáéké. Az au.AZ ELVÁLASZTÁS 223. part. stb. [De vö. nem választjuk el: föld. a „haza-i”. a nyomtatásban nem ajánlott elválasztási formák. – A több szótagú szavakat és szóalakokat bármelyik szótag határán meg lehet szakítani: ren-dületlenül. tehát az „a-lap”. – Ez a szabály olyankor is érvényes. Ke-recsend. Elég gyakori. mivel tagjai a szótagoláskor szétválhatnak. illet leg a következ sorba átvinni. fi-a-i-é. bugy-gyos. Csak összetett szavak elválasztásakor veend figyelembe az alkotóelemek (az összetételi tagok) határa. ragos. asz-tal. „Á-ron”. stb. Hume.. ma-gá-nyos. ka- to-na. 229. blues. A szótagolás szerinti elválasztás 224. Az egyszer közszavak és tulajdonnevek alapformáját és toldalékos (képz s. 75 . Brahms. fiatal. ill. de ejtésükben egy szótagú idegen közszavak és tulajdonnevek vagy a régies magyar családnevek írásformájuk alapján megszakíthatók volnának: air. Georch. Be-rety-tyó. stb. Sásd. vagy vihet k át a következ be: dia-dal vagy di-adal. sztrájk. eu bet kapcsolat. ha az eredeti helyesírással átvett. vá-szon. vagy (az els t kivéve) egyetlen rövid mássalhangzóval: le-ány. György. Schmidt. szükség esetén elválasztható: kala-uz. Bánk. A szótagolás szerinti elválasztás f szempontjai a következ k.

– A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: apá-mé. kalci-um. stb. akár többjegy a bet je – a következ sorba visszük át: be-t . Mari-etta. Kiss-nek. 76 . Tri-eszt. c) A két magánhangzó között lev egyetlen mássalhangzót – akár egy-. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: ember-rel. gy r -dzik. házun-kat. Ford-dal. Kecskemé-ten. rossz-kor. fosz-fát. Szél-lért. ösz-sze. mint más többjegy bet inket. stb. stb. [Vö. Boty-tyán. há-zunk.b) Azokat a magánhangzókat. tömb-ben. stb. hogy a kett zött bet egyik tagját meghagyjuk a sor végén. tink-túra. mil-liméter. 227. Gyu-la. stb. csoport-tól. stb. Boz-zai. Bar-tók. rózsa. Ugyanígy: játsz-szál. több-let. metsz-szük stb. maharadzsa. a másodikat pedig átvisszük a következ be: am-per. arany-nyal. Ing-rid. hit-tem. Job-bágy. megy-gyel. töl-gyes. mor-zsa. Ily-lyés. az elválasztás általános szabályai szerint szakítandók meg: bo-dza. vi-asz. De: Széll-lel. stb. mind a következ sor elején ki kell írni a teljes rövid megfelel jét: meny-nyi. – Így járunk el akkor is. pa-don. ma-dzag. a másikat átvisszük az új sorba: bors-sal. Hosz-szú. ennek egyik jegyét az el z sorban hagyjuk. stb. Nagy-gyal. ost-rom. adósságo-kat. Gellért-t l. – Ha a toldalékos alakokban a két magánhangzó között álló mássalhangzók közül az utolsót kett zött bet jelöli. Heren-dig. azaz nem hangkapcsolatot jelöl. tarisz-nya. pogy-gyász. e) Ha a két magánhangzó közötti mássalhangzót kett zött bet jelöli. csak az utolsó kerül a következ sorba: cent-rum. váku-um stb. stb. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: batiszt-ból. amelyek szótagot kezdenek. lán-dzsás. dobban. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: bron-zot. Ojszt-rah. húsz-szor. karszt-tá. ás-vány. ha a két mássalhangzó közül az els t kett zött bet jelöli: hall-gat. Bony-hád. stb. ódz-kodik. tet-ted. háza-ik. g) Ha két magánhangzó között kett nél több mássalhangzót jelöl bet van. kom-munális. stb. Veszp-rém. köny-nyes. vonz- za. akkor úgy választjuk el a szót. edz-het. pén-zért. lajst-rom. A dz és a dzs többjegy bet . Mikló-sék. hanem egy-egy önálló mássalhangzót. stb. galy-lyak. brin-dza. ko-sár. 163. könny-t l. stb. A szótagolás szerinti elválasztás szabályai érvényesek természetesen a szóalakokhoz járuló újabb és újabb toldalékokra is: adós-ság. adóssá-gok. Papp-tól. – A toldalékos alakokat is így kell elválasztani: ágy- gyal. víz-zé. Car-rara. talpalatnyi. ka-sza. akár többjegy ek – az els t az el bbi sorban hagyjuk. lopó-dzott. kulcs-csal. rongy-gyá. moza-ik. ba-tyu. másik jegyét pedig átvisszük: ber-reg. al-lons. – A két magánhangzót jelöl azonos bet ket is szétválaszthatjuk: ko-ordinál. pesti-es. átvisszük a következ sorba: fi-ók. kamika-dzék. ész-szer . stb. Maupas-sant. hal-lak. ton-na. bratsz-ki stb. Tallinn-nak stb. Er-zsi. bri-dzset. kilenc-kor. Ecse-ren. pe-dzi. d) A két magánhangzó között lev kétféle mássalhangzót jelöl nem kett zött bet k közül – akár egy-. ki-sebb. Hamburg-ban. tiha-nyi. maga-san. c)] f ) Ha a két magánhangzó közötti hosszú mássalhangzót egyszer sítetten kett zött többjegy bet jelöli. Vajdá-ék. né-gyet. ennek elválasztásakor mind a sor végén. ker-tig. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: ablaká-ig. Kodály-lyal. bizott-ság. Me-csek. Szabolcs-csal. Szabol-csé. recs-ki. szity-tya. mene-dzser. ezért elválasztáskor ugyanúgy kezeljük ket. tá-dzsik. meggy-b l. leni-nizmus. A dz-t és a dzs-t tartalmazó szavak ennek megfelel en a leírt szóalak alapul vételével. halan-dzsázik. temp-lom. Dosztojevsz-kij. Tallin-nig.

ezért a magyar szótagolás szabályai szerint választjuk el ket: abszt- rakt. Ka-ra-džić. parag-rafus. kossu-thi.Fuku-dzava. az ismertebb el . esp-lanade. 226. ma-chináció.: fara-gó]. b)) 229. stb. magyar szövegben szótagolási szabályainknak megfelel en szétválhatnak: cas-co. stb. 231. Me-xikó. Chur-chill. Belg-rád. mint a rövid mássalhangzókat jelöl magyar bet ket: ar-chívum. obst-rukció. diszk-rét. elválasztáskor az illet nyelv elválasztási szabályait kell követni.: b -ti]. Beö-thy [e. bekezdés stb. bridzs-dzsel (ragos fn. stb. Ale-xandra. pe-ches. – Ha a ch és az x vég idegen szavak toldalékos formáit a szó és a toldalék érintkezése táján kell elválasztanunk. a ch-t és az x-et a következ sorba visszük át akkor. Ezért úgy tekintjük ket. Pap-pot. fi-xet. kataszt-rófa. as-piráns. konk-rét. Kos-suth stb. ery-the- ma. az x pedig két hang (k+sz) jele.). azaz a magyar kiejtésükön alapuló szótagolás szerint választjuk el. ha utánuk magánhangzó következik: almana-chot. Ha magyar szövegbe idegen (pl. pra-xis. Ljub-lja-na. egy magánhangzót jelöl bet csoportokat nem választjuk el: cou-chette. Cze-tzet. stb [Vö. ma-ximum. stb. Thewrewk [e. s így mindkett egy bet nek számít az elválasztáskor. pszi-chológia. cou-lomb. – A mássalhangzót jelöl kett zött bet k közül az egyiket az el z sorban hagyjuk. Wa-shington. rek-lám. bórax-szá.és utótagok 77 . Bibera-chot. Mün-chen. illet leg: Szél-lért. tele-xezünk. móriczos. f)] 228. or-chidea. Gior-gio. Fu-dzsi. Thewrew-köt. A latin bet s írású nyelvekb l átvett. stb.: tö-rök]. Mon-taigne. c). – A -val. 224. züri-chi. d). com-pa-gnie. maest-ro. Balo-ghék.: szé-csi]. stb. Az olyan idegen közszavakat és tulajdonneveket. 216. van betoldva. Kiliman-dzsáró. -vel és a -vá. inf-láció. stb. c) A különböz hangokat jelöl olyan bet csoportok. amelyek a forrásnyelvben két (vagy több). prog-nózis. francia. Mah-ler. a magyarban nem önálló lét elemb l keletkeztek. [Vö. Ben-czúr [e. szind-róma.: ben-cúr]. latin.) nyelv többszavas kifejezés.. – Kivételes elválasztású név: Bat- thyá-ny. A ch kétjegy ugyan. Miche-langelo. Bár az ilyen alakulatoknak eredetileg összetett voltát a mai átlagos magyar nyelvérzék általában nem tartja számon. – A toldalékos alakok elválasztásakor a régies magyar bet k egységét természetesen szintén meg rizzük. nem tekintjük összetételeknek. Kis-sék stb. de nem egy hangot jelölnek. Mar-xot. ce-pha-lal-gia. idegen írásmód szerint írt közszavakat és tulajdonneveket is a magyar szokásnak megfelel en. angol. Szé-chy [e. ce-chem. bóra-xos.) b) Az egy mássalhangzót jelöl bet csoportokat (a többjegy magyar bet khöz hasonlóan) nem választjuk szét: bron-chi-tis. a) Az egy szótagba kerül . -vé ragos alakulatok elválasztása: pech-hel. War-gha [e. Baude-laire. de egyetlen hangot jelöl. Bo-lo-gna. stb. Gas-cogne. Ri-chárd. lengyel stb. refle-xek. Ma-dzsar.: de-zs ]. mondat. (Vö. Fara-ghó [e. Zág-ráb. Bach-hal. Ped-ro.: var-ga] stb. Fi-scher. A családneveinkben el forduló többjegy régies magyar bet k az elválasztásban hangértéküknek megfelel en kezelend k: De-seö [e. demok-rata. Chris-tie. A fontosabb szempontok a következ k. lopódz-dzanak. amelyek az idegen nyelvekben elválasztáskor többnyire együtt tartandók. Shakes-peare. Fab-ri-zio. mar-xizmus. a másikat pedig átvisszük a következ sorba: Bes-senyei. he-xameter. Félixé. fi-lantróp. Marx-szal. edz-dze. de egyetlen jegy . Coo-per. prog-ram. 230. Gi-gli. Babi-tsé. komp-resszor. inst-ruktor. kivéve a kett zött bet két: Deseö-nek.

Röl-tex. zápor-es . SZTK. – A két vagy több magánhangzót tartalmazó bet szók szükség esetén szótagolás szerint szakíthatók meg: MÉ-MOSZ. vírus-interferencia. Az azonos alakú szavak között több olyan van. mert az azonos alakú szópár egyik tagja toldalékos alak.r. Pál-ffy. A sor végére kerül mozaikszók elválasztásának a következ k a lehet ségei: a) Az olyan bet szó. meg-öl. leg-er sebb. még-is. KISZ-esek. mind-egy. stb. amelyben csak mássalhangzó vagy legfeljebb egy magánhangzó van. MLSZ. NOB. A mai átlagos magyar nyelvérzék számára felismerhet összetételeket ugyanis az alkotó tagok szerint választjuk el akkor is. leg-alább. MTESZ. kis-asszony. Magyar-alád. Zala-egerszeg vagy Zalaeger-szeg. de: gép-elem (fn. épp-úgy. szintén elfogadható: fotog-ráfia vagy foto-gráfia. stb. hol-ott. termosz-tát vagy termo-sztát stb. ELTE-re. Ma-va-dé. stb.). kivált szaktudományi munkákban. NDK-beli. hogy az egyik szó az els . Ofo-tért. Kis-ar (helységnév). egyszer-egy. a másik szó pedig a következ sorba jusson: csak-is. szak-avatott. ENSZ-ért stb. kül-ügy. dél-után. Intransz-mas. elektron-optika. Bornem-issza. Az összetett szavaknak elemeik szerinti elválasztása 233. vas-út. pa-ragrafus vagy paragra-fus. Az összetett közszavak és tulajdonnevek elválasztásában csak az összetételt alkotó tagok határán lehet különbség az egyszer szavakéhoz képest. hón-alj. gépe-lem (ige). Mi-chelangelo vagy Michelan-gelo stb. ha elválasztásukra kényszerülünk. a másik összetett szó: me-gint (= újra). de a toldalék tartalmaz magánhangzót: ASZSZK-ban. Nyíregyháza vagy Nyíregy-háza. NA-TO stb. 232. nem választható el: BVSC. Dessew-ffy. rend. szét-üt stb. egy-el re. mikrosz-kóp vagy mikro-szkóp. Ke-ra-vill. nemcsak a problémát okozó helyen. ing-ujj. ha a köt jel nem szótaghatáron áll.és toldalékos alakjukban egyaránt) a szótagolás szerint választandók el. Bu-vá-ti. tölgy-erd . SZOT. ha az összetett szót vagy szóalakot nem az összetételi határon szakítjuk meg. kar-öltve. 78 . de: meg-int (= figyelmeztet). ion-stabilitás. mind alap-. Kis-oroszi. stb. – Elválasztás esetén a toldalékos bet szóknak a köt jellel kapcsolt toldalékát kell a következ sorba átvinni akkor is. Ugyanígy járunk el természetesen az igeköt s igék elválasztásában is: fel-ad. A kett nél több szótagból álló összetett közszavakat és tulajdonneveket leginkább az összetétel tagjainak határán szokás elválasztani: csal-étek. 234.figyelembevételével történ elválasztás. A két egytagú szóból álló összetett közszavakat és tulajdonneveket úgy választjuk el. kétség esetén tanácsos ezzel a lehet séggel élni: aspi-ráns. különélés. 235. stb. Kö-zér-tig. mind toldalékos alakjukban a szótagolás alapján szakítjuk meg: Ag-ro-co-op. vagyis. Az összetett szavakat alkotó tagok (alap. ha az összetev k határa nem esik egybe a szótaghatárral. Mivel a szavakat a sor végén természetesen máshol is meg lehet szakítani. ugyan-is. amelynek elválasztása kétféle. b) A szóösszevonásokat. viszont-eladó.

Ez a szabály azonban nem azt jelenti. hogy összetett szót csak szóhatáron szabad megszakítani. Lenin-grád. pre-klasszikus. Za-laegerszeg. kétség esetén tanácsos ezzel a lehet séggel élni: interakció vagy interak-ció. fel-adat. vígope-rai. Antarktisz vagy An-tarktisz. interakció. kivételesen. im-produktív vagy imp-roduktív. Ha az ilyen alakulatok összetettsége a mai átlagos magyar nyelvérzék számára kevésbé nyilvánvaló. amelynek egyik eleme (legtöbbször az utótagja) a magyarban is önálló szó. mikro-klíma. melo-dráma. deci-liter. stb. milli-gramm. fela-dat. dez-informál vagy de-zinformál. proto-plazma. Mivel a szavakat sor végén máshol is meg lehet szakítani. Helyes elválasztások ezek is: elekt-ronoptika vagy elektronop-tika. 237. a köt jelet csak a sor végén tesszük ki. 238. preklasz-szikus. a másik eleme (legtöbbször az el tagja) viszont csak néhány esetben külön szó érték . megál-lás. infra-struktúra. transzurán. Antark-tisz stb. nagyatá-di. nagy-atádi. stb. tranz-akció vagy tran-zakció. az alakulat összetett voltára általában tekintettel vagyunk. a köt jeles alapformára való figyelmeztetés végett: …földrajzinév-tár… (helyesírási szótárban) …Nagy-Kevély… (helyesírási szótárban) …nátrium-klorid… (kémiai szakkönyvben) 79 . a szótagolás szerinti elválasztás is helyes: de-presszió vagy depresszió. anti-klerikális. Ennek a sor elején való megismétlése csak szakmunkákban szokás. vasutas. – Hasonlóképpen: Jugo-szlávia stb. nemcsak a problémát okozó helyen. kilo-gramm. Tito-grad stb. para-frázis vagy paraf-rázis. Ha a sor végi elválasztás ezeknek találkozási helyén válik szükségessé. 236. Sok olyan idegen szavunk van.ri. ultra-projektométer. az így keletkezett származékot az alapszó tagjai szerint választjuk el: rend. vas-utas. stb. és a szót vagy szóalakot itt szakítjuk meg: centi-gramm. in-tranzitív vagy int-ranzitív. Nem szabálytalanok természetesen az ilyen megoldások sem: rend -ri. víg-operai. stb. Ha a köt jellel írt szóösszetételt vagy tulajdonnevet a szóhatáron szakítjuk meg. extra- kromoszomális. meg-állás. Ha az összetett szó egészéhez járul képz .

268–269. annak részletkérdéseit gépírási szabványok és tipográfiai el írások tartalmazzák. 274..... Kérd alakú felszólítások és felkiáltások végén felkiáltójel is szokott állni: Nem viszed el mindjárt! Miért ver engem a sors! Stb.. részeik-részleteik egymáshoz kapcsolódását tükrözik.). 256. a köt jel (vö. 256. 272–273.. a kett spont (vö. egyaránt helyes megoldás kínálkozik.). 248. (Hogy mikor kell szóközöket hagyni.) a kérd jel (vö. 96. a pontosvessz (vö. Az egyéb írásjelek közül a gyakoribbakat egy összefoglaló pont tartalmazza (vö. 247–255. továbbá a köt jel és a nagyköt jel két oldalán.. c) Az egyszer felkiáltó. a vessz . b) Az egyszer kérd mondat végére kérd jelet kell tenni: Ki látta? Meglátogattok-e holnap? Szereted a zenét? Stb.. 256. 240–242.). a zárójelek és az idéz jelek közé foglalt közlési egységek el tt és után. 240–242. 250...). óhajtó és felszólító mondatot felkiáltójellel zárjuk: Ezt aztán megcsináltad! De soká jön a tavasz! Bárcsak sikerülne a tervem! Legalább a szemem lenne jó! Azonnal idejössz! Szeresd a hazát! Légy jó mindhalálig! Stb. 263. 256. 293–297. a felkiáltójel (vö.. 281. 253.... 256–257. 247. Az írásgyakorlatban használt sok írásjel közül a legfontosabbak: a pont (vö..AZ ÍRÁSJELEK 239. 258–259. a pontosvessz el tt. 278. Nincs viszont szóköz a pont. 266. 275. 243. a gondolatjel (vö. 299.)..). a) Az egyszer kijelent mondat végén pont van: Jóból is megárt a sok... a vessz (vö. Ezeknek a keretein belül egyazon esetre sokszor több.. 266. az idéz jel (vö... 250–252. 296–297.. tagolódását. 265. 271.. Az írásjelek változatos és kifejez használata fontos eszköze az értelmileg és érzelmileg egyaránt árnyalt közlésmódnak. a felkiáltójel. Ilyenkor azt az írásjelet kell választani. 100. Részben a mondatok szerkezetét. Pipacsot éget a kövér határra / A lángoló magyar nyár t zvarázsa.).. 290. Szóközt hagyunk a szavak. amelyikkel mondanivalónkat a lehet legteljesebben tudjuk érzékeltetni. 80 . 250–252. ezért csak szépíróktól fogadható el – egyes esetekben. a kérd jel.. 264..). 262..).. Az írásjelek használatának szabályai általában a nyelvtani viszonyokhoz igazodnak.. 299. részben némiképpen a beszédnek bet kkel ki nem fejezhet sajátságaira. 240– 242. a nagyköt jel (vö. 250. 244.). 266–267.. a kett spont. a berekeszt zárójel és idéz jel pedig az el tte álló szóhoz stb.) A mondatokat záró írásjelek 240. 246. 275. 245. 271..).. 248. 270.. 260–261... Stb. valamint az írásjellel lezárt mondatok és tagmondatok között. a hanglejtésre és a beszédbeli szünetekre utalnak. Az írás tagolásában fontos szerep jut a szóköznek is... a gondolatjel el tt és után stb. a kezd zárójel és idéz jel hozzátapad az utána következ . Az írásjelek szerepe kett s. 248. a zárójel (vö. tudatos eljárásként – az írásjelek részleges vagy teljes mell zése. Az egyszer mondatok végére a közlés szándékának megfelel írásjelet teszünk. 256. – Közvetett felszólítást.

) 242. Szeretném tudni. mi a baja. Több mint öt évig élt külföldön. Kértem. legyen is Miska! Sokat késik. meg. Hat több. hiszen nem jön már. család. vagy köt szóval kapcsolt rész önálló tagmondat-e: Bevágta az ajtót. holnap indulhat! Figyeljétek. Stb. Az érzelmek hullámzását vagy er sebb fokát írásjelek halmozásával érzékeltethetjük: Hogy képzeled ezt?! Valóban?? Nem!!! Stb. minek neked kett ? Induljunk már. 241. Stb. mint a gondolat maga. [De vö. hogy anyanyelvét is jobban tudja. Fehér lett. Éj van-e. (Ilyenkor a több nem ragozható. úgy arat. kenyér. és dühösen elrohant. / És mindnyájan várnak énrám. vagy csak a figyelem fölkeltésére szolgál: Kérdem. mégis fekete az utca. nem pedig összehasonlításra szolgál: Ez több mint szemtelenség. hogy az és. A mondatzáró írásjelet akkor is a mellékmondathoz igazíthatjuk. vagy szemem világa veszett ki? Stb. mint szerkezetben vessz van a mint el tt: Ez sokkal több. Stb. s.utasítást kifejez . olyan nagy hibát követtem el? Javasolom. s.) – Nem kell azonban vessz t tenni a több mint alakulatban a mint elé. vagy köt szó el tt is ki kell tenni a vessz t: Az ebédre nem kell senkit is megvárnom. ha az voltaképpen idézet: Hiába mondtam neki. amire megkértelek? (A f mondat kérd . amelynek (akár el is hagyható) f mondata csupán mellékes tájékoztatást tartalmaz. b) A tagmondatokat bevezet és. (A f mondat kijelent . ahol abbahagytad! Mondd meg neki. ne üsse bele az orrát! Stb. Stb. Ilyenkor az írásjelhasználat ingadozhat. Ne várjunk rá tovább. Sokszor meglehet sen nehéz eldönteni. a) A tagmondatok határán a vessz mindig kiteend . Az alárendel összetett mondatok végére olyan írásjelet kell tenni. ezért köt szava elé mindig vessz t kell tenni: Tündöklik. haza. mint a tavalyi. b)] A hasonlító több. c) A mint köt szóval bevezetett hasonlítás önálló (bár sokszor hiányos) tagmondatnak számít. hogyha késem. amilyent a f mondat kíván: Ki mint vet. akár nincs: Régi igazság. ki lesz az els ! (A f mondat felszólító. Az összetett mondatok tagmondatait általában vessz vel választjuk el egymástól. akár van köt szó. hogy úszik el a dinnyehéj. hogy nem szabad bejönni! A tagmondatok közötti írásjelek 243. / néztem.) Az apja is Miska. / a téli éjszaka.) A mellékmondatnak megfelel írásjellel is zárható az olyan mondatszerkezet. 249. bár felszólító alakú mondatokat ponttal is zárhatunk: Írjunk egy-egy mondatot ezekkel a f nevekkel: béke.) 81 . mint a fal. miért várnánk rá tovább? (A második tagmondat kérd . hogy azonnal menjen haza. ha a több mint (a majdnem ellentéteként) a mondanivaló tartalmának er sítésére.) A többieknek egy takaró is elég. ne várjunk rá tovább! (A második tagmondat felszólító. mint ötöt stb.) Érzed-e. (Ilyenkor a több ragozható: többet. A rakodópart alsó kövén ültem. aki még egy nyelven tud. De: Hirtelen fölugrott és elrohant. mennyire szeretlek? Vajon megmondták már neki. (A második tagmondat kijelent . mint öt.) Folytasd ott. A mellérendel összetett mondatok végére az utolsó tagmondatnak megfelel írásjelet teszünk: Esik a hó. meg. hogy máskor jöjjön? Nem felejted el.

felkiáltójel és kérd jel után még gondolatjelet is teszünk: Rabok legyünk. köt szószer szókapcsolatok elé vessz t teszünk. Stb. Cselekedj. 246. – Ha azonban az anélkül. válasszatok! – / A magyarok istenére / Esküszünk. 249. álmos. ír. szorgalmas. Kéttagú összetett mondatban is állhat pontosvessz . Vörös jelek a Hadak Útján: / Hunniában valami készül. Stb. nagyot alkotni. a büszke jegenyék alázatosan hajlongtak. becsületes. Stb. hogy a tagmondat fontosabb magyarázatot vagy következtetést tartalmaz: Közös a célunk: mindig többet. d) alpont. ha azonos szerep . hogy derekuk ne törjön. A mellérendelt mondatrészek közötti írásjelhasználat fontosabb esetei a következ k: a) Az egymásnak mellérendelt. és az emberek arcába vágta. Ha kett sponttal lezárt közös figyelemfelhívó mondat után több külön mondat következik. furcsa árok. ha a tagmondatok kapcsolata laza: Kabátja szinte a bokájáig ért. [De vö. a)] b) A felsorolásban pontosvessz t is használunk.] 82 .d) Az anélkül hogy. A mondatrészek közötti írásjelek 247. 244. ahelyett hogy stb. Stb. olvas. egyre jobbat akarunk. vagy ha jelezni óhajtjuk. mindegyiket (már az els t is) nagy bet vel kezdjük: A nyelvújításnak több oka volt: Nem tudtuk a tudományokat anyanyelven m velni. aszerint. aszerint hogy. 245. pont. nyáron is azt hordta. hogy tétovázol! Stb. a port felkavarta. stb. Cselekedj ahelyett. külön-külön hangsúlyozott azonos szerep mondatrészek (s az ilyenekb l alakult felsorolások tagjai) közé vessz t teszünk. hogy pihent volna.. Ilyenkor a hogy el tt nincs vessz : Felrohant a lépcs n. [De vö. szépet. hogy rabok tovább / Nem leszünk! Stb. Irodalmunknak új kifejezési formákra volt szüksége. ha köt szó nélkül következnek egymás után: Az Ér nagy. vagy szabadok? / Ez a kérdés. lelkes. Az ilyen jelleg felsorolások végén a stb. elemek az els tagmondathoz tapadnak.. anélkül hogy pihent volna. most váljunk ellenségekké? Ezt többet nem veszem fel. égesd el! Stb. ahelyett stb. ha egy-egy lényeges gondolatra hívjuk fel a figyelmet. tinta. ahelyett hogy tétovázol! Stb. / Esküszünk. utánuk (a hogy elé) azonban igen: Felrohant a lépcs n anélkül. Összetett mondatainkban kett spontot teszünk. könyv. A többszörösen összetett mondatokban pontosvessz vel határoljuk el egymástól a szorosabban összetartozó tagmondatok csoportjait: Nyugat fel l sötét felh ket hozott a szél. ceruza. hogy bizonyos mértékig elkülönül gondolatsor kezd dik. sás. vessz kkel tagolt mondatrészeket akarunk elkülöníteni másnem ekb l álló sorozattól: Mindenki ismeri az ilyen szavakat: beszél. káka lakják. Tiltakozást jelentett az elnémetesítéssel szemben. Szeretett volna valami újat. eléjük nem teszünk vessz t. Ha azt akarjuk jelezni. A más-más tartalmi típusú tagmondatok közé szintén tehetünk vessz helyett pontosvessz t: Eddig jól megvoltunk. elé is pontosvessz t kell tenni. s a közeled viharnak látni lehetett már egy-egy távoli villámlását is. / Pocsolyás víz.

az éjszakai vihar kidöntötte. Stb. Komáromi Pálnak a javaslatára betonjárdát építenek. Mózes Pált. A rózsának. búsak. varrni tanult. Kállay Imre kandidátusé. majd jóíz en falatozni kezdett. min sítést. meg a szalonnát.] e) Ha az és. Sem testem. meg. meg a zöldpaprikát. illet leg háromszor kezdtük újra. s. Stb. sem lelkem nem kívánja. s. eléjük nem teszünk vessz t: A tésztára sok mákot és cukrot szórt. s. mögéje is vessz t tehetünk: Anna. Elhibázott. s t veszedelmes vállalkozásba fogott. hol ahhoz kapott. illet leg: Kovács Tiborral. az irodalomtudomány doktora. – Ugyanígy: Balla Erzsébetnek. e köt szók elé vessz t teszünk: A szüleire gondolt. gyakran határozott nével vel kezd d kifejezés birtokos szerkezet. rangot jelent . rövidítésben az s köt szó rejlik (= s a többi). a csupa vessz s felsorolás végén nem kell eléje vessz : Gyakorító igék például ezek: járkál. Stb. fokozatot. Az értelmez vel kapcsolatos fontosabb írásjel-használati esetek a következ k: a) Az értelmez s szerkezetben rendszerint mind az értelmezettre. az élet anyját… Stb. hátravetett mondatrészeket vezet be. vagy köt szó áll. Kertjük díszét. akkor az el tte álló személynév értelmez jének számít. Kossuth-díjas írón nknek. vagy azt választhatod. beszélget stb. meg. kapdos. Mivel a felsorolások végére tett stb. Ha az értelmez távolabb kerül az értelmezett l. Dömötör Béla. c) Ha a kitüntetést. f leg ha az értelmez felsorolást tartalmaz. b) alpont. A személynév után ebben a típusban vessz t teszünk: Nagy Elemér. a vessz t közvetlenül eléje tesszük: Én t dicsérem csak. de helytelen elméletet agyalt ki. meg a kenyeret. vagy köt szókat): Tetszet s. városunk díszpolgára. Szép Izabella SZOT-díjassal. Kálmán Etelkát. a Magyar Népköztársaság kiváló m vészét. a leány. álldogál. vagy csattanós befejez je a szerkezetnek: S égtek lelkemben kis r zse-dalok: / Füstösek. vagy kabátot! Stb. 248. 83 . Ég és föld között lebegett. és az értelmez s szerkezetnek mindkét f tagja ragozódik. vagy köt szó beszédszünettel elválasztott. Stb. egy öreg diófát. népköztársaságunk nagykövetét. mind az értelmez re külön hangsúly esik. Se pénz. és a beszédben szünet van közöttük. b) Ha az értelmez után is szünet van a beszédben. Aztán el vette a bicskát. meg. a szegf nek vagy a levendulának az illatát szereted? Stb. a szerkezetet csak a végén ragozzuk. A község tanácselnökének. a t szomszédomat kereste. és szegény n vérére. hanem gondolatjellel (esetleg zárójellel) különítjük el: A baleset sérültjét – a motorkerékpárost – kórházba szállították. d) Ha azonos mondatrészek között és. ez elé vessz t teszünk (kivéve az és. Lehet jó is. Ha azonban az ilyen kifejezések nem értelmez k. az állami díjas mérnökkel. bíborak… Fölröppen a komor ég homlokára / Egy nagyszer mosoly: / A forradalom vörös hajnala. rossz is. se posztó. stb. Ezt az írásban vessz vel jelezzük: Németh Pétert. Az ilyen közbevetésszer értelmez t olykor nem vessz vel. stb. és a személynév után nincs vessz : Mózes Pál nagykövetet. f) A páros köt szóval alakult mellérendel szerkezetekben a második köt szó elé mindig vessz t teszünk (a páros vagy második tagja elé is): Vagy ezt. Erny t hozzál magaddal a kirándulásra. [De vö. Hol ehhez. furcsák.c) Ha az azonos szerep mondatrészek között köt szó van. Stb. A vessz helyére kett spont is kerülhet. Kétszer. Zsigmond Elek Kossuth-díjastól stb.

Stb. mint mérnököt. ha alárendel viszonyban vannak egymással: Fehér bottal a kezében egy fekete szemüveges férfi jött vele szemben. Bátyámat. A sok pásztor mind muzsikál. A szövegbe ékel dést jelz írásjelek A közbevetés 250. [De vö. beteg lett. Stb. 249. Egész nap az erd t járta. b)] Érzelem kifejezésére – f leg régies vagy szépirodalmi jelleg szövegekben – a mondatba felkiáltójel vagy kérd jel is beékel dhet. e) A szünettel elkülönül értelmez szer . többször is kihallgatták. Kossuth korábban mint meg nem alkuvó újságíró harcolt a magyar nép jogaiért. István. János maga is ott lesz. áteveztünk a túlsó partra. Ádám barátomnak – mint kiválóan képzett mérnöknek – az átlagosnál magasabb a fizetése. 247. Bátyámat (a baleset tanújaként) többször is kihallgatták. Stb. célszer vessz vel elkülöníteni: Gondolván egy merészet. persze. sajnos. a baleset tanújaként. Akár le is mondhat a beékelésr l: A vonat persze megint késett. 250. Az ilyen közbevetett 84 . a)] b) Ha a mint szó állapotot vagy min séget jelöl szó vagy szókapcsolat el tt áll. a m szakiakhoz osztották be. Ádám barátomtól (mint országszerte jól ismert mérnökt l) gyakran kérnek szakvéleményt. Stb. Magát Bartókot hallottuk a hanglemezr l. nincs szükség vessz re: Te magad mondtad. a feleségével együtt.d) Ha az értelmezett szó vagy az értelmez a maga vagy a mind névmás. A rádió zenéjét hallgatva is jól tudok tanulni. nagyokat lélegezve. felszabadultan. Stb. nem tud eljönni. Péter. ezért többnyire nem különítjük el vessz vel a mondat egészét l: Munkaruhát húzva fogott neki a motor szerelésének. Nagybátyám szombaton érkezett meg. mint említettem. Bátyámat – a baleset tanújaként – többször is kihallgatták. Az olyan szót vagy szókapcsolatot. Kiszaladt az udvarra. vessz k. Az országban mindenütt jó termés ígérkezik. kabátját magára kapva. Új találmányát – természetesen – azonnal szabadalmaztatta. a) Az egymás után köt szó nélkül következ egynem jelz k és egynem határozók közé nem teszünk vessz t akkor. amelyet a közbevetés szándékával ékelünk be a mondatba. a lámpa mellé tette. nem teszünk eléje vessz t: Bátyámat mint tanút (= tanúként) hallgatták ki. c).] e) A -va. Maga János is ott lesz. – Ha azonban az igeneves szerkezet szinte külön mellékmondatnak érz dik. -ve és a -ván. valamint a mondathoz lazán hozzátoldott határozók elé vessz t teszünk: A könyvet az íróasztalára. 243. -vén képz s igeneves szerkezet csak mondatrész. vagy hátravetve a mondathoz lazán kapcsolódik. a fenti szabály alkalmazása a fogalmazó egyén megítélését l függ. 249. Stb. Stb. [De vö. Ma reggel nagy es esett. Stb. Pet fi mint ember nem hazudtolta meg a költ t. [De vö. A kiejtés szerinti (fonetikus) átírás a nyelvjárásgy jtésben igen fontos. Mivel a közbevetés szándékát és írásbeli kifejezésének szükségét valójában csak a közlemény megalkotója érzi. gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük: A vonat. megint késett. A mint köt szó sokszor beszédszünetekkel határolt közbevetést vezet be: Ádám barátomat. Az egymásnak alárendelt mondatrészek közé általában nem kell írásjelet tenni.

nyom). Az idéz jelet (kézírásban és nyomtatásban) az idézet kezdetén alul. amit javíttatni vitt. 254. (De vö. (Az ellenvéleményen lev k el se jöttek a gy lésre. mögéje is vessz t teszünk: Most pedig. Ha a közbevetett szó. (Vö. Ha a megszólítás beékel dik a mondatba.) Magánlevelekben a kiemelt megszólítások után vessz t is lehet tenni. amit mondtam. 85 . s csak néhány alkalmatlant kellett elutasítani. amelyek egy hosszabb szöveget vezetnek be. az írásjelet a közbevetés után. Ne felejts el fölébreszteni holnap reggel (6-kor)! Stb. A szövegbe ékelt szó szerinti idézetet általában idéz jelpór fogja közre. mondat érték kiemelt megszólítások után. vagyis a közbevetett részt körülfogó gondolatjelpár vagy zárójelpór második tagja után ki kell tenni: M szaki egyetemen szerzett diplomát – vegyészmérnökit –. 271.) – A zárójelbe tett önálló mondat írásjele azonban a zárójelen belülre kerül: A jelenlev k mind helyeselték a javaslatot. gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük: Évi. hohó! mind. Az olyan önálló. névszók is (pl. az idézet végén pedig fölül tesszük ki: „Jót s jól! Ebben áll a nagy titok” – figyelmezteti Kazinczy költ társait. de író lett. fagy. 255. Sok megszokott holmiját becsomagolta. Tudod-e. szókapcsolat vagy tagmondat írásjelnél ékel dik a mondatba. nézzétek csak! Nagyon vártalak már. imádott / Jankóm… Most veszem észre. Felvették a jelentkez k nagyobb részét (45 fiút és lányt). les. Évi (bár még át tudott volna szaladni az úttesten) el bb hagyta elmenni a teherautót. 271. Ha az összetett mondat valamelyik tagmondatába beékel dik egy másik tagmondat. hogy minél kényelmesebben érezze magát – ez mindig fontos volt neki –. Stb. Stb. kötelességedet? Stb. Egy gondolat bántotta (és nem tudott megszabadulni t le): hogy is felel s a hiányért.) Stb.) A megszólítás 253. eléje is.felkiáltójel vagy kérd jel után a mondat természetesen kisbet vel folytatódik: Meghaltál-e? vagy a kezedet görcs bántja. hazugság. 149. a 256. bár még át tudott volna szaladni az úttesten. Stb. / Csúnya hazugság volt. el bb hagyta elmenni a teherautót. Ha a zárójelbe tett megjegyzés a mondat végére esik. Sándor. (Vö. ezt a közbevetett mondatot vessz k. Stb. 251. A mondat elején vagy végén álló megszólítást vessz vel választjuk el a mondat többi részét l: Gyerekek. a mondatvégi írásjelet a berekeszt zárójel után tesszük ki: Bizonyos szavak igék is. Évi – bár még át tudott volna szaladni az úttesten – el bb hagyta elmenni a teherautót. általában felkiáltójelet teszünk: Drága Szüleim! (Drága szüleim!) Tisztelt Közönség! Kedves Barátaim! Igen tisztelt F orvos úr! Egyetlen Ilonám! Stb. édes fiam. Stb. 252. barátaim. Az idézés rátérünk a dolog lényegére. csak még a magnója hiányzott.

Kisbet vel kezdjük az idézetet. a berekeszt idéz jel elé olyan írásjel kerül. hogy társadalmi rendszerünknek a munka az alapja.Ha az idéz jelbe tett mondaton belül még egy idéz jelre van szükség. amire ne lennék képes a gyerekeimért. melynek nincs virága?” „Az eszmék er sbek / A rossz anyagnál – vallja Madách. de ennek jelzésére nem idéz jeleket. Az idézet végére. amely „a szabadág útjára visz gyász és romok felett”. Stb. A második idéz jel a szövegzáró írásjel után következik: „A tudományos felfogás szerint – írja Kosztolányi – nincs semmiféle rangkülönbség a nyelvek között. az örökre élni fog. rongyban. Ha a szó szerinti idézetet szervesen belesz jük saját szövegünkbe. Stb.” Stb. c)] a) Ha az író idéz mondata megel zi a szerepl szavait.” Örök kérdést tesz fel Vörösmarty: „Mi dolgunk a világon?” Pet fi így kezdi híres versét: „Ne fogjon senki könnyelm en a húrok pengetésihez!” Stb. és kisbet vel kezdjük. és kisbet vel kezdjük. most adjatok neki!” – figyelmeztette Pet i az urakat. / El ítéletét az / Évek nem szünteték. 258.” Stb. a pontot azonban nem: „Ismerni a jót könnyebb. b) Ha az idéz mondat követi az idézetet. utánuk viszont nincs. b). – Ha a mondat az idézett résszel végz dik. mint követni” – írta unokaöccsének Kölcsey. [Vö. Szépirodalmi m vekben az író mintegy idézi a szerepl k szavait. szellemileg egészséges. hogy „testileg. és az idézetet kezd közszót (az eredeti szöveg ellenére is) kisbet vel kezdjük: A tanterv szerint az iskola egyik célja az. Idézés alkalmával az idéz mondat megel zheti. Stb. a mondatot befejez írásjelet az idéz jel után tesszük ki: Juhász Gyula a munkában azt az er t látja. megvan-e még az az otthon?” – sóhajt fel Radnóti. „Ó. gondolatjel van el ttük. hogy nincs az az áldozat. „Még kér a nép. a). / ha süvít a böjti szél. – A megszakított idéz mondat kisbet vel folytatódik: Madách szavait: „Mondottam. Stb. ha úgy emeltük ki. A „rendületlenül” kés bb jelszóból magatartásformává érett.” Stb. edzett nemzedéket neveljen”. e) Az idézetbe iktatott idéz mondat közbevetésnek számít. hegyével befelé forduló jelpárt használunk: Pet fi írta apjáról: „Szemében »mesterségem« / Most is nagy szálka még. de ez csak a társadalom egészének tevékeny közrem ködésével érhet el.” „Lesz-e gyümölcs a fán – kérdi Pet fi –. Ilyenkor az idézet végén a kérd jelet és a felkiáltójelet kitesszük. 86 . 257. amilyent az idézett mondat tartalma kíván: Bessenyei ma is érvényes igazságot fogalmazott meg: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós. tehát gondolatjelek közé tesszük. Stb. Az els idéz jel után az idézet els szavát általában nagybet vel kezdjük. 256. de idegenen sohasem. hogy az eredeti szövegben is kisbet van: A közeled szt ekképp jeleníti meg Babits: „már hullnak a cifra virágok / szirmai. Stb. gondolatjellel kapcsoljuk. követheti vagy megszakíthatja az idézetet. az idézett részt idéz jelek közé foglaljuk. ember: küzdj és bízva bízzál!” ma is gyakran idézzük. hanem gondolatjeleket szokás használni. Mások szavainak némiképp megváltoztatott. Így szokás kezelni az úgynevezett kapcsolt egyenes beszédet is: Mondtam neki. – Ezt ledöntheti / Er szak. a) Az idézetet bevezet mondat után kett spontot teszünk. vagyis úgynevezett tartalmi idézésekor nem használunk idéz jeleket: Alkotmányunk kimondja. Az írásjelek és a kezd bet k tekintetében egyébként az idézéskor szokásos írásmódot alkalmazzuk. mint farsangi plakátok.

a megszakítás után újabb gondolatjel következik. nem indult útnak. – Add már ide! – szólt rá türelmetlenül. c) Ha az író idéz mondata a szerepl szavai közé van iktatva. az indulatszó és a nyomósító szócska közé csak akkor teszünk vessz t. b) Ha valamely indulatszó után a be vagy a de nyomósító szócska következik. szavait. ha a mondat hangsúly. csak itt lenne már! Jaj. és a beszél k els szavai el tt gondolatjel van: – Kapitány uram. Termeljünk többet és olcsóbban! – ez most a feladat. Ha a tagmondat közbeékel dése miatt vagy bármi más okból két köt szó kerül egymás mellé. – Sok a teend nk. rövid pihen t tartott. Vessz t szoktunk tenni az indulatszók után. de az írásjelek és a kezd bet k tekintetében az idézéskor szokásos írásmódot követjük: Ki korán kel. Ha közmondásokhoz. haj. csak az els elé teszünk vessz t: A hegymászásban elfáradt.Határozatlanul mondta: – Nem is tudom. jelszókhoz stb. sarkigazságokhoz. hiszel nekem? – kérdezte reménykedve. Stb. a) Az indulatszókat vessz vel különítjük el: Hej. – Ugye. Szavak és szórészek közötti írásjelek 260. Hívták. Az idéz mondatok nélkül egymást váltogató párbeszéd megszólításonként külön sorokban kezd dik. – Nagyon vártalak már – fogadta a barátját. 259. és segíts már egy kicsit! – Sehogy sem tudok belenyugodni abba – folytatta –. – Maga itt volt. – Hova a pokolba? – Maklárra. s mikor egy forráshoz ért. aranyat lel – tartja a közmondás. nem használunk idéz jeleket. de elfáradtam! Stb. be megjártam! Jaj de elfáradtam! vagy: Jaj. Hová merült el szép szemed világa? – szoktuk tréfásan kérdezni. – Kik jártak itt? – faggatta tovább. kiegészít megjegyzést f zünk. hé? Fiatalságunk évei. 262. ezeket gondolatjelpár fogja – Nem is tudom – mondta határozatlanul. 261. vagy kétszázan kimennénk az éjjel. hogy kisemmiztek. Stb. – Annyiszor becsapott! – Gyere ide – kiáltott rá –. láthatta. Köt jelet szavak és szórészek között az alábbi esetekben alkalmazunk: 87 . eszem a lelked! Hova megy. szállóigékhez.és szünetviszonyai ezt megkívánják: Ejnye be megjártam! vagy: Ejnye. Reménykedve kérdezte: – Ugye. hiszel nekem? Türelmetlenül szólt rá: – Add már ide! – Nem adom! b) Ha az író idéz mondata követi a szerepl közre. magyarázó. de mert hideg volt. messze szálltak! Stb. illet leg elé. – Maklárra? – Jó estét mondani a töröknek. – Ne higgy neki! – támadt rá.

német– franciás (ti. meg-megállt. b)]. Cseh– Morva-dombság. tizenegyezerhuszonnyolc stb. csihi-puhi. Osztrák–Magyar Monarchia. Magyar–Szovjet Baráti Társaság. Nagy-New York. Érd-Ófalu (vö. Rohonci-Arany-patak. 265. foszform trágyagyártás (vö. c) Ha két vagy több egymás után következ összetett szónak azonos az utótagja vagy az el tagja. a)]. 179. sírva-nevetve [vö.). a)]. Mann-né. Holt-Tisza.. -szerel és -javító üzem. (láttam az) angol–brazilt (ti.) Az ilyen alakulatok utolsó tagjához köt jel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat: (a) magyar–angolban (ti. 131. 101. ha a kapcsolat hozzávet legességet. Nagyköt jelet szavak között a következ esetekben szokás használni: a) Két vagy több nép (nyelv) nevének kapcsolatát nagyköt jellel érzékeltetjük: angol–magyar (szótár).. 139. stb. 103. orrán-száján. bogáncs-szívem. (Vö. 100. Széll-lel. néha-néha (vö.). i) Mind a bet kkel. mássalhangzót jelöl bet kerül egymás mellé. 289. stb. anyagcserevizsgálat-kérés [vö. b)]. illet leg: bortermel és -értékesít szövetkezet. 103. köt jellel tagoljuk: sakk-kör. illet leg el tagra köt jellel utalunk: gép. József Attila-díj. irul-pirul [vö. a mellérendel összetételeknek és az ikerszóknak. Konkoly-Thege stb. kibe ugrál. stb. Szokatlan. 94. k -iszonyatját. dimbes-dombos.. (Vö. a)] b) A szóismétléseknek. 177. 158. 5-6 (darab). AnnaPanna [vö. édes-bús. szótárban). 88 .és gyorsíró. köd-gubában. vissza-visszatérés. 176. illet leg csak az els összetett szót írjuk ki teljes alakjában. 10-12 (éves). 62. gyémánt-hitemet. mérk zést). 263.) g) A többelem földrajzi nevek több típusában köt jellel fejezzük ki az alkotó tagok összetartozását: Arany-patak. rokonrtüzek stb. a)). [Vö. alkalmi szóösszetételeknek köt jeles írása a költ i nyelv kifejez eszköze: r zse-dalok. stb. 102. illet leg tulajdonnévi szóalakokat. unos-untalan (vö. vagylagosságot fejez ki: egy-két (ember). nyolctíz (napra). 138. össz-szövetségi. gépgyártó. zöldség. 139.). valamint az alárendel összetételeknek bizonyos típusaiban az alkotó tagokat köt jellel kapcsoljuk egymáshoz: egy-egy. könyvritkaság-gy jtemény. örökkön-örökké. süt-f z.] f) A kett s családnevek elemeinek összetartozását köt jellel érzékeltetjük: Endr dySomogyi. francia–spanyol (határ). 140. a)]. ott-tartózkodás. 97. stb. Kál-Kápolna. a)] e) Tulajdonnevekhez f neveket és bel lük képzett mellékneveket bizonyos típusokban köt jellel kapcsolunk: Afrika-kutató.). d) Kétezeren felül – ha az ezres után még más szám is következik – az összetett számnevek írásában köt jelet használunk: ötezer-nyolcszáztíz. tej-. 178. bel. h) Az -e kérd szócskát köt jellel kapcsoljuk az el tte álló szóhoz: Tudod-e. Csepel-sziget. rendszerint csak az utolsó. szöv -fonó ipar [vö. olasz–német (mérk zés). 98. Aranypatak-völgy (vö. szakos) stb. merre menjünk? Jobbra-e vagy balra? Stb. szobakonyhás [vö.). [Vö. b). József Attila-díja. amelyekben a tagok. Kazinczy-verseny. c)]. Balassi-strófás. hidegvíz-csap [vö. b)].a) Az olyan összetett szavakat. 168–169. Ilyenkor az elhagyott közös utótagra. stb. Vas Mihály-hegy (vö. d)]. stb. mind a számjegyekkel írt számkapcsolatokban köt jelet teszünk. stb. gizes-gazos (vö.és külkereskedelem. [Vö. le-föl sétálás [vö. 139.).és gyümölcsfelhozatal. illet leg a szóelemek határán három azonos.

TU–154. 456. bet . c)]. az els –negyedikben. Apollo–11-es. 1981–1985-i.-en. 164. Szojuz–14. (a) Videoton–Haladáson (ti. 179.) – De: a 128–9.) – Hasonlóképpen: Vág-szer (folyó). puff-féle (vö. stb.. stb. (Vö. sz.b) Két vagy több tulajdonnév kapcsolatát nagyköt jellel érzékeltetjük: Marx–Engels– Lenin. 753 – i. 200. 217. A ragokat.) c) Köt jellel kapcsoljuk az egyelem személynevekhez a képz szer utótagokat: Eötvös-féle. Három pontot teszünk a gondolat befejezetlenségének jeléül: De tart a harc… a kard s az ágyú / Helyett most eszmék küzdenek. T–34-es.. a jeleket. New York-szer . Omega-féle (id mér k). tavaszi–nyári. Az ilyen alakulatok utolsó (esetleg mindkét) tagjához köt jel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat: Budapest–Bécsen át. 141. június–júliusi. évi.. e. június–július hónapban.). 1983–1984. osztályban. (Vö. szótárban). Karlovy Vary-i. Meggondolni háborítlan. [Vö. 62. Bonn-nal. c) Nagyköt jellel f zzük egymáshoz az olyan szavakat. 94. szabadság gyermeke / …Köszöntelek a távolból el re! Stb.. tavasszal–nyáron. / ez a mi munkánk… Respublika. Három pontot használunk akkor is. (vö.. Hadrovics–Gáldi: Orosz–magyar szótár. 141. stb. New York-i. stb. Ménesi út 11–13. stb. stb. Bonyolultabb esetekben a nagyköt jel kivételesen szóközökkel illeszkedhet a tagok közé: i. lapon. 265. a képz ket és a képz szer utótagokat általában közvetlenül kapcsoljuk a szót höz. Néhány esetben azonban köt jelet használunk. b) Köt jellel kapcsoljuk a több különírt elemb l álló személynevekhez és földrajzi nevekhez a képz ket és a képz szer utótagokat: Arany János-i. kelet–nyugati. / Ami immár közelebb van… stb. Wittmann-né [vö. Az ilyen alakulatok utolsó tagjához köt jel nélkül kapcsoljuk a ragokat: (a) Hadrovics–Gáldiban (ti. az I–IV. d) Köt jellel f zzük hozzá a hangérték nélküli (ún. ha valamely szövegb l kihagyunk egy részt: …s rendezni végre közös dolgainkat. a tavasz–nyár folyamán. Pet fi-szer stb. Frankfurt am Main-i. Duna–Majna–Rajna-csatorna. stb. 217. ahol az egyszer sítés nem alkalmazható: Széll-lel. 164. 163. írásrendszerünkben szokatlan bet csoportokra végz d szavakhoz a toldalékokat: 89 . az els – negyedik osztályban. mássalhangzót jelöl bet közvetlen találkozását egyes típusokban. dzsessz-szer . kelet–nyugat irányban. amelyek valamit l valameddig viszonyt érzékeltetnek: Budapest–Bécs. stb. Toldalékok kapcsolása 265. Bonn-nál [vö. b)] – Hasonlóképpen: Magyar Nemzetbeli stb. 1848–49-ben.). Az ilyen alakulatokhoz minden toldalékot köt jellel kapcsolunk: T–34-et. e)] d) Nagyköt jelet használunk géptípusok stb..és számjelzése között: T–34. a 128–9. Leonardo da Vinci-s. illet leg: a Szojuz–24 – Szaljut–5 rkomplexum. a) Köt jellel hárítjuk el toldalékok kapcsolásakor három azonos. mérk zésen) stb. stb. 264. Népszabadság-beli (cikk) stb. TU–154-gyel. Apollo–11. 1914–18-as. c)]. [Vö.vagy szó.-ben. 171. budapest–bécsi. Szojuz–14-ben. Újpesti Dózsa–Ferencváros (rangadó) stb. az I–IV. (Vö. Illyés Gyula-féle. 94. néma) bet re és a bonyolult.

évi. költ i m vek. kerület stb.. bet szókhoz stb. 12-t. özv. a)] Egyéb írásjel-használati tudnivalók 266. tervhivatal stb. stb.. Pet fi: János vitéz.) 270. A hírlapok. §-ban.guillotine-t.25-kor. 16. dolgozatok. Pontot használunk viszont a következ esetekben: a) A sorszámneveket jelöl számok után általában pont van: 10. Mikszáth „Különös házasság” cím regényéb l filmet készítettek. Arany: Toldi. közlünk valamit: Magyarország legnagyobb tava a Balaton. (Vö.-be jár. (Vö. a hónapot és a napot jelöl szám után: 1848. 269. Személyes névmásoknak nevezzük azokat a szavakat… – A kérd jelet és a felkiáltójelet a kiemelt címsorok végén is ki kell tenni: Minek nevezzelek? Készülj. du. 290. III. voltaire-es. a toldalékokat: 4-et. Montreux-ig. a végére pontot teszünk: A s ze mé lye s n é v m á s o k . 19-szer. IX. Bp. te-kint stb. írásjelekhez.) 268. a IV. Stb. stb. a)] e) Köt jellel kapcsoljuk a számjegyekhez. az MTA-tól. kb. 20-án. [Vö. (Vö. 280. a 15. Glasgow-ban. rövidítésekhez. folyóiratok.) b) Pontot teszünk a rövidítések egy része után: aug. szócsoportra vagy mondatra: A felszabadulás óta számos új összetétel keletkezett nyelvünkben: békepolitika. 286. 15. 6%kal.-en. 267. Kett spontot teszünk a szerz neve és az írásm címe közé akkor. [Vö. ha a nevet és a címet mondattani viszonyítás nélkül említjük egymás mellett (pl. felsorolásban.. Kett sponttal mutatunk rá a példaként említett szóra. 100 °C-on. utalásban. értekezések. Bp. (Vö. ploieşti-i stb. 217. 1983. 293. munkaverseny. 199.): Vörösmarty: Csongor és Tünde. valamint az intézménynevek és útbaigazító feliratok után a mai gyakorlat szerint nem kell pont akkor.. – Ha azonban a cím szövegben van. Stb...) c) Pontot teszünk a keltezésben az évet. A kijelent mondatban megállapítunk. könyvek. ha kiemelt címsorokként vagy önmagukban szerepelnek: Népszabadság Puszták népe Nemzeti dal El szó Kett s megállóhely Szerencsi Csokoládégyár stb. jöv kutatás. s utána mondat kezd dik. 90 . Rousseau-nak. Sor végén. cikkek.. 278. – Birtokos szerkezetben azonban a név és a cím közé nem teszünk írásjelet: Arany János Toldija fellelkesítette Pet fit. hazám! Stb. katalógusban stb. 80%-os. elválasztáskor – a szétválasztott szórészek összetartozásának jelölésére – köt jelet használunk: asz-tal. versszak. fejezetek címe. 282. 67-es. aug.

265. hogy a szóalakban már van köt jel: t zzel.) – Az öt. tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit. Stb. Gyakrabban használjuk még a következ írásjeleket is: + — : = % / az összeadás jele a kivonás jele a szorzás jele az osztás jele az egyenl ség jele a százalék jele a vagylagosság.). Stb. (Vö. cikkeknek stb. e)] 91 . a 6. stb. a mondat tartalmának megfelel mondatvégi írásjelet a berekeszt zárójel után tesszük ki: A helyesírás nem egyéb. b)] 275. 1.6 (harmincnyolc egész hat tized).és többjegy számokat általában közzel tagoljuk a hátulról számolt hármas csoportok szerint: 23 816 stb. a berekeszt zárójel elé a rövidítést jelz pontot ki kell tennünk. Ne akarj te engem mindenáron „jobb belátásra bírni”! Stb. * ” ’ ° ~ . a SZOT./ ot stb. §-ban. kombájnokkal./ nak. [Vö.23 (egy egész huszonhárom század). Ha a mondat végén lev zárójeles rész szorosabban kapcsolódik a mondathoz. Dumas. Stb. (De vö. valamint kiírjuk az esetleges köt hangzót is: 10%-os. Ezzel a lehet séggel azonban – a divatnak hódolva – ne éljünk vissza! 273. A könyveknek. 271. Ugyanígy nagyköt jelnél: egy TU– / 154-esen stb. 252. a paragrafus és a fok jeléhez köt jellel kapcsoljuk a toldalékot. tárcsás boronákkal stb. illet leg a megfelelés jele A százalék. a tört szám stb. mint gyakorlati anyanyelvismeret (Az általános iskolai nevelés és oktatás terve). Ilyenkor a toldalékok köt jellel kapcsolódnak: Ez benne van a „Hét évszázad magyar versei”ben. költ i m veknek. és a zárójel után is használnunk kell a megfelel mondatvégi írásjelet: Szövetkezeteink már saját gépeikkel dolgoznak (traktorokkal. [Vö. 291. gúnyos vagy egyéb értelmét ki akarjuk emelni: Megkaptam „kedves” soraidat. amelyeknek hangulati velejáróját. 289. Stb. értekezéseknek. (Vö. 3°-kal stb. A számok írásában a tizedes törtek kezdetét vessz vel jelöljük: 38. Ilyenkor a toldalék mindig olyan alakjában járul az írásjelhez.) 274.) 272. – Ha a zárójelbe tett rész ponttal rövidített szóval végz dik. a paragrafus jele fordíts! vagy 1 a jegyzet jele az ismétlés jele a hiány jele a fok jele az ismétl dés. 199. amilyenben a kimondott formához kapcsolódnék. jele § /./ vassal. több szóból álló címét szöveg közben idéz jelbe is tehetjük: A haladó magyar költészet remekeit mutatja be a „Hét évszázad magyar versei” cím négykötetes antológia.Az elválasztás alapja lehet az a körülmény is. Idéz jelek közé teszünk a mondaton belül olyan szavakat.

é. az i. r. b) A rövidített szónak vagy szavaknak kis vagy nagy kezd bet jét általában a rövidítésben is megtartjuk: c. (= általános). gyes (= gyermekgondozási segély) stb. (= mint vendég). (= az igazgatóhelyettes). Ha egy magában kisbet s rövidítés mondatkezd helyzetbe kerül. vö. (= a felel s kiadó).. km (= kilométer). (= New York) stb. az Áfor. vagy összeolvassuk a bet ket: MÁV (= Magyar Államvasutak) kiejtve máv. HTSz. N. a) Az egyszer és az összetett szavaknak több bet b l álló rövidítése egységes csoportot alkot: ált. – Ennek megfelel en a magánhangzóval kezd d rövidítések el tt az. A rövidítések (és hozzájuk hasonlóan a rövidítésként használt jelek és kódok is) leginkább csak az írásban élnek. K (= kelvin). gk. az szb. (= annyi mint). húszan leszünk. (= rakpart). Kb. D. Közszavak és tulajdonnevek teljes alakja helyett gyakran használjuk rövidített formájukat. m. (= nota bene!) stb. B. (= magyar). pság. (= körülbelül). (= Helyesírási tanácsadó szótár) stb. (= gépkocsi). Sok rövidítés azonban a kis. k. stb. az MTA. (= magasföldszint). v. (= Magyarország) stb. hogy a jel közszóból vagy személynévb l származik: m (= méter). a beszédben teljes alakjukban ejtjük ki ket: u. rkp. – Nem ritka azonban a rövidítés elemeinek egybeírása sem: stb.A RÖVIDÍTÉSEK ÉS A MOZAIKSZÓK 276. k. Mo. km kiejtve kilométer. az OTP. ÉNy (= északnyugat). k. A rövidítések 277. Vagy a bet k nevét mondjuk ki egymás után: OTP (= Országos Takarékpénztár) kiejtve ó-té-pé. A mértékegységek jelét kis vagy nagy kezd bet vel írjuk aszerint. m. Mindig nagy kezd bet vel írjuk azonban az elemek vegyjelét: O (= oxigén). Y. Mahart (= Magyar Hajózási Részvénytársaság). m. (= Boldog új évet kíván). stb. cm (= centiméter). a Mahart. Bp. a f. Na (= nátrium) stb. – A mozaikszók el tti határozott nével a kiejtett alakhoz igazodik: a MÁV. s. ( id számításunk szerint). ahány különírt szóból áll a rövidített szókapcsolat: a. (= római katolikus). stb. szb (= szakszervezeti bizottság) kiejtve esz-bé stb. m. NB. stb. Áfor (= Ásványolaj-forgalmi Vállalat) kiejtve áfor. A rövidítések alakja általában emlékeztet a rövidített szavak teljes formájára. sz. kiejtve utca. els bet je természetesen nagyra cserél dik: Csüt. Szfv. a szerk. (= az idézett m ). N (= newton). (= cím ). mfszt. (= parancsnokság). (= Székesfehérvár). kiejtve Budapest. (= saját kezével). (= Debrecen). A mozaikszók különféle fajtáit (a bet szókat és a szóösszevonásokat) írásformájuk alapján ejtjük ki. ú. kb. a tsz. i. 92 . délben érkezünk. A különírt szavakból álló szókapcsolatok rövidítése általában annyi (ponttal elkülönített) tagot tartalmaz. (= a szerkeszt ). (= s a többi). (= vesd össze!). k. stb. mássalhangzóval kezd d rövidítések el tt a határozott nével t használunk: az igh.és nagybet k tekintetében nem követi az alapforma írásmódját: Ft (= forint).

278. Ha a rövidítés valamely teljes szóval alkot összetételt. °C-kal. 282. 281. m2-enként.. Celsius-fokkal. ol (= olasz) stb. ol. Cl (= klór). jelekhez stb. K-mal (= káliumot. é. jeleket és kódokat is alkalmazhatnak. Celsiusfokos) stb. A magyar és a nemzetközi szabványokban rögzített jeleket és kódokat az ott el írt formában kell használni. ÉK-en (= északkeleten). amilyenben a kiejtett formákhoz kapcsolódnának. nagy tömegben fordulnak el . CS (= Csehszlovákia). a toldalékokat köt jellel kapcsoljuk. rég (= régies forma). MW (= megawatt). Ft-tal (= forintot. 278. k. amelyeknek a vége teljes szó: u (= ugyan ). alsó amper átvitt értelemben állami általános annyi mint április augusztus bar Budapest budapesti Boldog új évet kíván Celsius-fok cím cm cm2 cm3 csüt.-nek (= kerületnek). centiméter négyzetcentiméter köbcentiméter csütörtök dél darab délel tt december délkelet dekagramm deciliter deciméter délnyugat doktor 93 . alsó). m2-es (= négyzetméterenként. 279. (Vö. 279. az el . (= év nélkül). Rbl (= rubel). az országnevek kódjait: HU (= Magyarország). Ilyenkor ezek mindig olyan alakjukban járulnak a rövidítésekhez. stb. 282.-kivonat stb. n. Salg. 280.. (= Salgótarján) tb. stb. A á. °C-on.. káliummal). °C-os (= Celsius-fokon.-ban (= utcában). Ilyenkor célszer ket külön jegyzékbe foglalni: nm (= névmás). é. A rövidítésekhez. ker.. (= december).) Egyébként ponttal írt rövidítések (nm. A szokásos eljárásokkal alkotott rövidítéseken kívül a szaktudományok különleges rövidítéseket. DK dkg v. 282. dag dl dm DNy Dr. °C c. ALAPTERÜLET: 100 m2. v (= sebesség).-i B. ápr. v. alatt. (Vö.) Pont nélkül írjuk azonban (szabványainkhoz és a nemzetközi szokáshoz igazodva) a pénzfajták rövidítését: f (= fillér). áll. sin (= szinusz). fszla. A gyakrabban el forduló állandó rövidítések és jelek: a. lexikonokban stb. négyzetméteres). rég. D db de. a matematikai jelöléseket: lg (= logaritmus). uaz (= ugyanaz) stb. a vegyjeleket: S (= kén). forinttal). bar Bp. aug. NL (= Hollandia). stb. A rövidítések többsége után pontot szokás tenni: a. az égtájak rövidítését: D (= dél). a. ha szótárakban. ált. – Szabványokban el írt formákat csupa nagybet s szövegben sem szabad megváltoztatni: A KÉSZÍTMÉNY ÁRA 15 Ft. – Nincs pont az olyan rövidítések után sem. (= alatt. K-ot.) mell l is elhagyható a pont. Ft-ot. a mértékegységek jelét: g (= gramm).) – A nemzetközi mértékegységek (az SIegységek) írásmódját minisztertanácsi rendelet szabályozza. hl (= hektoliter). a fizikai mennyiségek jelét: a (= gyorsulás). jelekhez stb. bp. é.és az utótagot köt jellel f zzük össze: mm-beosztás. (Vö. ÉK (= északkelet). valamint kiírjuk az esetleges el hangzót is: u. dec. dec. tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit. a gépkocsik országjelzését: H (= Magyarország). dr. m. ú.Stb.

f. h. h. ill.) pl. E Ft É ÉK em. stb. mint fent következ körút liter lap lásd! méter magyar megye millió forint négyzetméter köbméter május március megbízott múlt évi meghalt perc miniszteri milliméter milliárd forint newton nota bene! (a figyelmeztetés jele) az ismeretlen név pótlásául november nyugalmazott nyugat oldal okleveles október olvasd! özvegy pont pascal pecsét helye például pályaudvar rész másodperc saját kezével s a többi szám(ú) század szeptember szerkesztette. l. Ifj. köv. Ft g gimn. pu. szerk. m. r. Ny o. okt. K K k. m. okl. é. ifj. kg kk. felv. hl honv. i. fszt. m m. szept. sz. N. N. v. mm Mrd Ft N NB. f. id. l l. k. özv. olv. nov. ny. isk. m. m. i. v. hiv. h h. i. f. p. e. t t. ker. Pa (P. ind. tc. sz. Szt. H. f f. M Ft m2 m3 máj.du. kb. ig. fej. jún. négyzetkilométer Kelt. sz. km délután ezer forint észak északkelet emelet északnyugat érkezik évfolyam fillér fent folyó évi folyó év február fejezet felvonás folyó havi folyó hó fordította folyószámla földszint forint gramm gimnázium(i) óra helyett(es) hivatalos hektoliter honvéd id sb id számításunk el tt(i) ifjabb igazgató igazgatóhelyettes idézett helyen illet leg. márc. é. megh. szül. f. júl. min min. f. szerkeszt (ség) szent született tonna tisztelt törvénycikk 94 . illetve idézett m indul(ás) iskola(i) id számításunk szerint(i) joule január jegyzet július június kelet kelvin kötet körülbelül kerület kilogramm következ k (lapszám után) kilométer km2 K. mb. J jan. Özv. igh. jegyz. Id. fszla. i. hó ford. év febr. ÉNy érk. v. évf. s s. krt.

Ofotért (= Optikai. Y. úm. Reklámcélokból stb. tbc (= tuberkulózis). vb (= végrehajtó bizottság) stb. Kermi (= Kereskedelmi Min ségellen rz Intézet). 95 . nagybet kkel írt bet szók sem: OTTKT (= országos távlati tudományos kutatási terv). esetleg részben kezd bet kb l alakultak. ALITALIA stb. Ui. ui. tébécé. W X. u. ua. ugyanott vagy volt vesd össze! versszak watt az ismeretlen név pótlásául A mozaikszók 283. szb (= szakszervezeti bizottság). vsz. MSZMP (= Magyar Szocialista Munkáspárt). TASZSZ (= Tyelegrafnoje Agentsztvo Szovjetszkovo Szojuza). A bet szókat. 284. a) A tulajdonnévi (f ként többelem intézményneveket helyettesít ) magyar és idegen szóösszevonásoknak az els bet jét általában nagy-. URH (= ultrarövidhullám) stb. téesz. Finommechanikai és Fotocikkeket Értékesít Vállalat). kétféleképpen írjuk. tudniillik törvényerej rendelet utca ugyanaz ugyanis utóirat úgymint úgynevezett uo. Alitalia (= ala italiana).ti. tsz (= termel szövetkezet). vagyis azokat a mozaikszókat. v. V vö. EKG (= elektrokardiogram). tehát úgy. UNESCO (= United Nations Educational. A szaktudományok körében a többelem közszói alakulatokat is csupa nagybet kkel írt bet szókkal szokás helyettesíteni: CB (= citizen band). vagyis azokat a mozaikszókat. A szóösszevonásokat. Javszer (= F városi Javító-szerel Vállalat). NE (= nemzetközi egység). NDK (= Német Demokratikus Köztársaság). tévé stb. KGST (= Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa). PVC [= poli(vinil-klorid)]. TDK (= tudományos diákkör) stb. amelyek rövid (vagy rövidített) szavakból. DNS (= dezoxiribonukleinsav). mivel legtöbbször nagybet vel kezdett szavakat képviselnek: BKV (= Budapesti Közlekedési Vállalat). a nagybet s írásmód is szokásos: VEGYTERV. ún. amelyek (nyelvünkben. kétféleképpen írjuk. b) A közszói bet szók csupa kisbet b l állnak. ELTE (= Eötvös Loránd Tudományegyetem). Fényszöv (= Budapesti Fényképész-szövetkezet). tmk (= tervszer megel z karbantartás). Komszomol (= Kommunyisztyicseszkij Szojuz Mologyozsi) stb. A közszói bet szót alkotó bet k nevét néhány esetben már teljesen kiírjuk: pévécé. KISZ (= Kommunista Ifjúsági Szövetség). tvr. kisebb-nagyobb szórészletekb l. a többi bet jét kisbet vel írjuk. a) A tulajdonnévi (f ként többelem intézményneveket helyettesít ) magyar és idegen bet szóknak minden bet jét (a többjegy eknek minden jegyét) nagybet vel írjuk. Nem helytelenek az ilyen köznyelvi. mivel kis kezd bet s szavakat helyettesítenek: gmk (= gazdasági munkaközösség). Vegyterv (= Vegyim veket Tervez Vállalat). esetleg már az átadó idegen nyelvben) valamely többszavas név elemeinek kezd bet ib l alakultak. Scientific and Cultural Organization) stb. ahogyan a tulajdonneveket: Aluterv (= Alumíniumipari Tervez Vállalat). tv (= televízió).

A mozaikszóknak sem az alkotóelemei közé. a Hungexpónál stb. fényszövbeli. az ELTE-n. gyesen (van). tévézik). UEFA-torna. 286. a Röltexszel. tévézik stb. tv-zik (v. – Ha a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz melléknévképz t kapcsolunk. az Alitaliánál. kisker (= kiskereskedelem). NATO (= North Atlantic Treaty Organization). téesztag. (Vö. trafótekercselés stb. MAFC-os. tmk (= tervszer megel z karbantartás). telex (= teletype exchange). SZOT-üdül . sem a végére nem teszünk pontot: HNF (= Hazafias Népfront). szovhoz (= szovjetszkoje hozjajsztvo). TDK-s stb. stb. (a) trafója. – A csupa nagybet vel írt bet szók alapalakjukat melléknévképz s formájukban is megtartják: ENSZ-beli. KISZ-es. 287. az ENSZ-szel. tévéközvetítés stb. Ofotért-üzlet. trafó (= transzformátor) stb. gyes (= gyermekgondozási segély). A tulajdonnévi szóösszevonásból köznevesült közért (= élelmiszerüzlet) szót kisbet vel kezdjük. amilyet kiejtett hangalakjuk kíván. szb-titkár. a létrejött szót kisbet vel kezdjük: aluterves. a tsz-szel. Áfor-kút.) b) A szóösszevonásokhoz a toldalékot köt jel nélkül kapcsoljuk: a Fényszövnél. tehát ennek alapján vesszük tekintetbe az illeszkedés és a hasonulás törvényeit. továbbá kiírjuk az esetleges el hangzót. tsz-tag. az ETO-hoz stb. Agrober (= Mez gazdasági és Élelmiszeripari Tervez . komszomolista stb. tehát úgy. b) A közszói szóösszevonásokkal az összetételi utótagokat egybeírjuk: telexgép. stb. kolhoz (= kollektyivnoje hozjajsztvo). ENSZ (= Egyesült Nemzetek Szervezete). stb. (Vö. a) A bet szókhoz a toldalékokat köt jellel kapcsoljuk: a BKV-nál. 285. A mozaikszók alapformáinak és toldalékos alakjainak elválasztásáról a 232. DNS-sel. OTP-kölcsön. e. TDK-dolgozat. o-t: stukák. Beruházási Vállalat). 96 . radar (= radio detection and ranging). tbc-s. 94. – A csupa nagybet vel írt tulajdonnévi bet szók végén toldalékoláskor írásban nem nyújtjuk az a. – A kisbet s test szóösszevonásokban megnyújtjuk a toldalékok el tt az a. Fényszöv-laboratórium. telexszel. 29. Komintern (= Kommunista Internacionálé) stb.) Hasonlóképpen a bet k nevével kiírt közszói bet szókhoz: tébécés. tv- közvetítés. De értelemszer en: a Keravill-lal. e. a MÁV-ot. pont szól. ahogyan a közszavakat: belker (= belkereskedelem). kolhozban. A mozaikszókhoz a toldalékokat olyan formában f zzük. A mozaikszókhoz az összetételi utótagokat a következ képpen kapcsoljuk: a) A bet szókhoz és a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz köt jellel f zzük az utótagokat: MTI-hír. a tmk-ban. telexezünk. Hasonlóképpen: tébécészakorvos. LSD (= lizergsav-dietil-amid).b) A közszói szóösszevonásokat (és az idegenb l átvett ilyen alakulatokat) csupa kisbet vel írjuk. Alitalia-iroda. Csemadok (= Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete). URH-adás. az Elzett-t l stb. o-t: az MTA-nak.

Az órát jelöl kapcsolatokat is ezek szerint írjuk: negyed kilenckor. statisztikai adat és hasonlók lejegyzésében: du.413. 5 órakor.-kel. húsz. a) Ha a t számneveket bet vel írjuk. és a csoportok közé köt jelet teszünk: háromezer-tizenhat. ezerhétszázhetvenkett . (A keltezés e tekintetben kivétel.. a 10–12. az öt. tízféle. ötvenháromezer. 4. s a jelzett szó f névi érték .5. háromnegyed óra múlva stb. 3. évi. harmadmagával. százezer. Hogy mikor használunk bet írást. ha az ezres után a szám még folytatódik. az összetett számnevet a hátulról számolt szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk. Ha a törtszámnévnek t számnévi jelz je van. negyvenhétezer-ötszázhatvanhárom. 37. harmincnyolc egész egy tized stb. fél tizenkett ig. osztály. A számjegyekkel írt tizedes törtek egész és tört értékei közé (köz nélkül) tizedesvessz t teszünk: 3. 15 méter szövet stb. arra nincsenek határozott szabályok.-ben stb. Ha öt vagy több számjegy számokkal együtt négyjegy eket is írunk egyazon oszlopba. 289. ha a szám toldalékos alakban. tízmillió stb. mikor számjegyírást. tizennégy. hatvan után. kétezerig minden szám nevét egybeírjuk. 97 .EGYÉB TUDNIVALÓK A számok 288. – Kétezeren felül. oldalon stb. ezernek. nagyobb számok írásában: 388 személy részére. ezeket is közzel tagoljuk: 21 126 4 210 12 305 9 258 290. de: 20 611. kéthetenként stb. a 10.-nak futott be. a két számnevet egybeírjuk: az ország kétharmad része. Ha azonban a t számnévi jelz s törtszámnév egészében jelz i szerep . A számokat a következ képpen tagoljuk. 353 864. vö. s az egyes csoportokat közzel választjuk el egymástól: 1552. a kapcsolat két tagját különírjuk: egy negyed. másrészt az id pont. mérték.vagy ennél több jegy számok írásában a számjegyeket a hátulról számított szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk. 5826. háromnegyed négyre stb. számjegyekkel is. pénzösszeg. f képpen irodalmi jelleg szövegben a rövid szóval kimondható számok lejegyzésekor: öt. A számokat írhatjuk bet kkel is. Számjegyírást használunk egyrészt a hosszabb szóval kimondható. a 8.16. stb.-ba jár. 296. stb. hétmilliónégyszázkilencvenezer-ötszázharminc stb. 1978. ezer.) 291. a Tutaj u. másrészt akkor. hatvankétmillió stb. 65 téglát stb. ezen felül csak a kerek ezreseket és a milliósokat. sor. 3 Ft 50 f.. 20 611. két harmad. A sorszámnevek után – ha számjegyekkel írjuk ket – pontot teszünk: 1. A pontot a toldalékokat kapcsoló köt jel el tt is megtartjuk: 3. 5 602 164. 9710. A kialakult gyakorlat szerint inkább bet írást használunk egyrészt a folyamatos. nyolcszázkilencvenhat. b) Ha a számokat számjeggyel írjuk. névutós szókapcsolatban vagy más szóval összetéve szerepel: huszonötöt.

28. s utána pontot teszünk. IV.. agyideg. v. ágyéki csigolya stb. március–áprilisban 1919. osztály. IV/A osztály. de: 1944 szén (vö. áprilisi 1983. a hónap neve teljesen kiírható vagy rövidíthet . de: 1848 márciusában (vö. 295. Terjed ben van a pontok nélküli. Rákóczi Ferenc. 1983. v. A szakmai szokások is tiszteletben tartandók: X. Római számokat következetesen csak néhány hagyományos esetben és csak sorszámnevek jelölésére használunk: IV. XI. 16. november 28. 365 nap. a középiskolai osztályokat pedig római számmal: II. 4. 295. 2.) 1848. 1983/84. A római számok visszaszorulóban vannak. Pet fi u. 12. október végén. tavaszi–nyári 1918. század. a napot mindig arab számmal írjuk. s utána pontot teszünk. Egyébként egyaránt helyes: 3. szi. A keltezés 293. XI. a v.) stb. v. IV. III. márciusban. A v. illet leg jelölhet római számmal is.) 1918. IV/3-as körzet. 38 tanuló. XIX. köt jelekkel tagolt forma is: 1983-11-28 294. 1983. 8. Az évszámot mindig arab számmal írjuk. stb. nem teszünk utána pontot: 1848 el tt 1848 el tti 1526 augusztusában 1848 h sei 1918 kés szén 1848 els felében 98 . október folyamán. kongresszus stb. XVI. Béla. de: 1918 októberének végén (vö. 1983. osztály.) 1945. március 9. 1983/1984. vagy ha az évszám (évszámcsoport) birtokos jelz je egy másik szónak. 295. 2500 Ft stb. VII. Gergely. kötet. Pontot akkor teszünk az évszám (évszámcsoport) után. század v. 11. NB I. II. évi 19–20. kötet v. III. 28. kerület. nov. ha az utána következ hónapnévvel vagy id t jelöl egyéb szóval nincs birtokviszonyban: 1848. 1983–84. 295. évi 1983–1984. stb. Az általános iskolai osztályokat arab számmal szokás jelölni: 2. Az évszámok után a következ esetekben nincs pont: a) Ha az évszámot (évszámcsoportot) névutó vagy névutóból képzett melléknév követi. XIX–XX. 295... 4/a osztály. ha az arab számokkal szemben megkülönböztet vagy tagoló szerepük lehet: 1983. október havában 1918. Mai alkalmazásuk pontos körét nem lehet meghatározni. de: 1918 folyamán (vö.292. 1983. 1848. század 1944. 28. IX. A számjegyeket túlnyomórészt arab számokkal írjuk: 25 mm. Használatuk leginkább olyankor tanácsolható. arab számmal is. század v.

Leveleket és más küldeményeket a posta címzésmintái szerint kell megcímezni: Mátyás Antal Debrecen Csapó u. 1941–1945 mérhetetlen károkat okozott népünknek. II. és 31. Rákóczi út 28. Az elseji v. ker. 297. egy következ képpen írjuk: Budapest VII. 10. 4024 Kis János Miskolc Pf. december 20-a és 31-e között.1849 után 1867 és 1896 között stb. II. 1-jei. Ehhez a formához a toldalékokat köt jellel kapcsoljuk: 10. Magyarország 1514-ben. 6–8. az óra és a perc közé (szóköz nélkül) pontot teszünk: 10. 1849 tavaszi hónapjai 1944/45 nehéz telén stb.35-ös stb. között. elsejéig stb.. de: 1983. de: 1983. 1-jéig stb. 10/B 1072 Szekszárd. 10/B Budapest VII. 99 . Az évet és a napot jelöl számjegyekhez a toldalékok pont nélkül.35 stb. Budapest VII. 10. em. óta. Kadarka u. 1848. 1-jén. december 10. 1849 mártírjai 1918–1919 forradalmai stb. b) Nem teszünk pontot az évszám (évszámcsoport) után. a számok után a pontot (vagy a birtokos személyragot) ki kell tenni: 1983. em. Az elseje. elsején. április 4ig vagy 4-éig. 15-én. Rákóczi út 28/A II. szóalakok számjegyes írása: 1-je. Más esetek 298. rendeltetési helyeket a A folyamatosan. december 20. 20 3500 sorba írt lakáscímeket. márc. – Ha az id pontot számjegyekkel adjuk meg. 4–6.. Ha a napok sorszáma után névutó következik.35-ig. stb. kerület. köt jellel kapcsolódnak: az 1838-i árvíz. Az óra és a perc szót folyó szövegben általában kiírjuk: 10 óra 25 perckor stb. 2700 299. vagy: 1983. december 10-e óta stb. 12-t l vagy 12-ét l. ha a mondatban ez az alany: 1789 fordulópont az emberiség történelmében. 10. 296. Rákóczi út 28/A II.35-kor. elsejei szóalakok számjeggyel írva: 1-ji v. Elhagyható a pont a zárójelbe tett évszámok mell l is: Az elmúlt év (1983) rendkívül aszályos volt.