MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

A MAGYAR HELYESÍRÁS SZABÁLYAI
TIZENEGYEDIK KIADÁS MÁSODIK (VÁLTOZATLAN) LENYOMAT

AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST 1985

TARTALOM
EL SZÓ SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Írás és helyesírás A magyar helyesírás

A TULAJDONNEVEK ÍRÁSA
A személynevek Az állatnevek A földrajzi nevek A csillagnevek Az intézménynevek A márkanevek A kitüntetések és a díjak neve A címek Tulajdonnevek köznevesülése

A BET K
A magánhangzók írása A mássalhangzók írása Az ábécé A bet rendbe sorolás

A KIEJTÉS SZERINTI ÍRÁSMÓD
A szótövek írása A toldalékok írása A szóelemek elhomályosulása

AZ IDEGEN KÖZSZAVAK ÉS TULAJDONNEVEK ÍRÁSA
A magyar írásmód szerinti írás Az idegen írásmód szerinti írás Az átírás

A SZÓELEMZ

ÍRÁSMÓD

AZ ELVÁLASZTÁS
A szótagolás szerinti elválasztás Az összetett szavaknak elemeik szerinti elválasztása

A szóelemek mai alakját tükröztet írásmód A szóelemek módosult alakjait feltüntet írásmód

A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD AZ EGYSZER SÍT ÍRÁSMÓD

AZ ÍRÁSJELEK
A mondatokat záró írásjelek A tagmondatok közötti írásjelek A mondatrészek közötti írásjelek A szövegbe ékel dést jelz írásjelek Szavak és szórészek közötti írásjelek Toldalékok kapcsolása Egyéb írásjel-használati tudnivalók

A KÜLÖNÍRÁS ÉS AZ EGYBEÍRÁS
A szóismétlések írása A mellérendel szókapcsolatok és összetételek, valamint az ikerszók írása Az alárendel szókapcsolatok és összetételek írása Egyéb típusú szókapcsolatok és összetételek

A RÖVIDÍTÉSEK ÉS A MOZAIKSZÓK
A rövidítések A mozaikszók

A KIS ÉS A NAGY KEZD BET K
A kis kezd bet k A nagy kezd bet k

EGYÉB TUDNIVALÓK

EGYÉB ESETEK

2

EL SZÓ

Helyesírási szabályzatunk 10., 1954. évi kiadása három évtizeden át szolgálta társadalmunkat. Ez alatt az id alatt a magyar helyesírásnak azel tt sohasem tapasztalt egyöntet sége jött létre, a 10. Kiadásnak az addig szabályozatlan esetekre adott tanácsai és ésszer újításai is a közgyakorlat szerves részeivé lettek. Hogy helyesírásunk egységesebbé és szabályozottabbá vált, az iskolai oktatás kiterjesztésének, a könyvkiadás és általában a sajtótermék-el állítás ugrásszer fejl désének, a nyomdaiparral szemben támasztott szigorú követelményeknek, továbbá egyéb népgazdasági és m vel déspolitikai indítékoknak szükségszer következménye volt. A helyesírás azonban csak akkor tudja betölteni társadalmi szerepét, ha szünet nélkül gondozzák. 1954 óta mind beszélt, mind írott nyelvünk – els sorban szókincsében – sokat változott, a nyelvi tudományban új nézetek, módszerek jelentkeztek, az írással él emberek igényei megnövekedtek. Az a minden irányú fejl dés, az az életünk alapjaiig ható változás, amely társadalmunkban így is végbement, id szer vé tette, hogy az Akadémia ismét áttekintse helyesírásunk szabályainak rendszerét, és formájában megújítva – a magyar írással bárhol a világon foglalkozó egyének és közösségek számára – közzétegye. Az el készít munkálatok során az illetékes akadémiai testületek aprólékosan megvizsgálták helyesírásunk minden kérdéskörét. Elemezték a felvetett módosító javaslatok indokoltságát, és felmérték, hogy végrehajtásuk esetén nyer-e velük a magyar helyesírási gyakorlat. Ez a több évig tartó munka azzal az elvi tanulsággal zárult, hogy a helyesírás állandósága, a kikristályosodott írásgyakorlat lényegének fenntartása napjainkban sokkal fontosabb társadalmi érdekké vált, mint bármikor ezel tt. Írásrendszerünk nagyobb mérv átalakítása ezért sem látszott ésszer nek. Nem kíván mélyreható reformot közönségünk sem. A társadalmi s a tudományos érdek egyaránt azt diktálta, hogy a gyakorlatban és a szakmai vitákban megszilárdult hagyomány minden értékét meg rizzük; a szokásosan els nek emlegetett helyesírási alapelvr l, a kiejtés tükröztetésér l ezért is a hagyomány rzés felé tolódott el a hangsúly. Hangjelölésünk rendszere például oly mélyen gyökerezik társadalmunk tudatában és rendkívül kiterjedt mindennapi írásgyakorlatában, hogy teljesíthetetleneknek bizonyultak a magyar bet állomány átalakítását célzó javaslatok; helyesírási alapelveink viszonyának és arányainak módosítására komolyan gondolni sem lehetett. Hagyományos különírási-egybeírási rendszerünket is gyakran kifogásolják, mert nehéznek vélik. Mégis célszer bb volt megtartani, mint a szavak ezreinek írásmódját megváltoztató, tehát az írásgyakorlat teljes összezavarodásával járó ötletekkel próbálkozni. Hogy vitatható reformokkal ne kísérletezzünk, hanem a már megszokott írásmódok mellett maradjunk: ezt tanácsolta az az ismert tény, hogy a helyesírási módosítások társadalmi feszültségek forrásaivá is válhatnak. Egyes személyek, s t egész rétegek is hátrányos helyzetbe kerülhetnek amiatt, hogy az újításokról csak késve vagy egyáltalán nem értesülnek, kimaradnak a fejl dés nagy áramából, s ezért

3

és róluk véleményt nyilváníthassanak. Szavaink helyesírása a szabályzathoz igazodik. ésszer bb a 10. Ez a veszély a határainkon él magyarság körében fokozott mértékben jelentkezett volna. politikai és tudományos életünk fontos és gyakran használt szavai kerültek. kiadás is (minden el djéhez hasonlóan) a helyesírási egység el mozdítója kíván lenni. A szabályokra. szabályzatunk 11. * A Kossuth Nyomda szed üzemének dolgozói – tanúsítva a nyomdászok ügyszeretetét – társadalmi munkában vállalták a bizottsági el terjesztések. a nem közismert. kiadásban csak az. Ezért is beszéltünk meg ottani szakemberekkel is minden felmerült kérdést. – Bár a 11.elszigetel dnek. – Minden eddigi szabályzatnál több figyelem fordul most a helyesírásban rejl stilisztikai lehet ségekre. kiadásnál rugalmasabban ítéli meg helyesírásunk több vitatott kérdését (így pl. hogy a dz és a dzs bet ábécénknek teljes jogú tagjává lépett el : a 11. f ként a 10. kiadásbelinél. hogy a tervezeteket sokan megismerhessék. az idegen szavak sorvégi elválasztását stb.). kiadás idejére jellemz szavak helyére (mint a szabálypontok példái esetében is) mai társadalmi. a szabályzati fejezetek és a szótár sokszorosítását és többszöri korrigálását. ezzel többnyire elismerve már egyébként is elterjedt. a Magyar Tudományos Akadémiának a társadalom véleményét tekintetbe vev állásfoglalása. de ezek tagolása. amelyek az illet szó írása szempontjából fontosak. – A szabályzat fejezetei (a helyesírási részrendszereknek megfelel en) a hagyományosak. hogy a közös lényeget kiemel rövid bevezet után a részletek alpontokba rendezve következzenek: ezáltal a bels összefüggések jól érzékelhet vé váltak. gazdasági. az alakváltozatokat. – A szabályzat gondozói egyeztették a nyelvészet és más szaktudományok szempontjait. kiadása több tekintetben jelent sen különbözik a megel z t l. A címszók után következ . A szabályzat megszövegez i érthet ségre és világosságra. Számos esetben lehet ség nyílt arra. hogy tartózkodni kellett helyesírásunk megbolygatásától. a bet rendbe sorolást. Helyesírásunk hagyományos rendszerét érint fontos változás a 11. Ezzel lehet vé tették. kiadás az eddig legszélesebb kör demokratikus közmegegyezésen nyugvó rendszerezés. csak kevés szó írása módosult. kiadás kimondja jegyeik sorvégi szétválaszthatatlanságát. s tiszteletben tartották az akadémiai szinten kidolgozott és jóváhagyott szakmai szabályzatokat és szójegyzékeket. A szabályzathoz csatlakozó szótár jelent sen megújult. 4 . el tag és utótag szerint csoportosított szókapcsolatok és összetételek a különírási-egybeírási kérdések megoldásához segítenek hozzá. Így lehetett a 11. utalószámok hívják fel a figyelmet. a 10. áttekinthet bb. Annak ellenére. A szabályok értelmezésében és megfogalmazásában a nyelvtudomány mai álláspontjának megfelel szemlélet érvényesül. Ezzel hosszú helyesírás-történeti folyamatban léptünk el re. helyeselhet írásmódokat. törekedtek. A helyesírási tekintetben fontos és ezért szerepeltetett szóanyag mellé. csak a nyelvészetben használt idegen szakszókat tudatosan kerülték. Ebb l az is következik. hogy az eddigi írásmódok túlnyomórészt változatlanul maradtak. az egyes pontok elrendezése szervesebb.

* A magyar helyesírás szabályainak 11. kiadását az MTA Helyesírási Bizottsága dolgozta ki, a Nyelvtudományi Bizottság egyetértésével terjesztette a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya elé. Az osztály javaslatára a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége a közrebocsátásra a jóváhagyást 1984. április 24-i ülésén megadta.

5

SZABÁLYZAT

6

ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

Írás és helyesírás
1. Az írás közlend ink rögzítése látható jelekkel. A helyesírás valamely nyelv írásának közmegállapodáson alapuló és közérdekb l szabályozott eljárásmódja, illet leg az ezt tükröz , rögzít és irányító szabályrendszer.

A magyar helyesírás
2. Helyesírásunk bet író, latin bet s, hangjelöl és értelemtükröz írásrendszer. a) Írásunk bet író rendszer , mert legkisebb egységei nem szót vagy szótagot rögzít írásjegyek, hanem hangokat jelöl bet k. b) Helyesírásunk a latin bet s írások közé tartozik, mert a sajátos magyar bet sor a latin bet készletb l alakult ki. c) A magyar írás hangjelöl , mert bet i legtöbbször a szóelemekben valóban kiejtett hangokra utalnak, szemben az olyan írásokkal, amelyekben a leírt forma jelent s mértékben eltérhet a kiejtést l. d) Írásunk sokat tükröz a magyar nyelv rendszeréb l: a szóalakokban általában ragaszkodunk a szóelemek feltüntetéséhez; az írásmóddal érzékeltetjük a tulajdonnevek különféle fajtáit; a különírás és az egybeírás révén megkülönböztetjük egymástól a szókapcsolatokat és az összetételeket; az összetett szavak elválasztásakor tekintettel vagyunk a szóhatárokra; stb. Ez hozzásegít a közölnivalók pontos kifejezéséhez és gyors felfogásához. Helyesírásunkat ezért nevezhetjük értelemtükröz nek is.

7

r. húr. tt. é. b) A mássalhangzók hosszúságát bet kett zéssel jelöljük. stb. azaz fonémáinak) írott vagy nyomtatott jeleit bet knek nevezzük. á. aggot. ss. Nyelvünk hangjainak (pontosabban hangtípusainak. zz: add.. szikes. j. más részük ékezetes (vagyis ponttal vagy vonással van ellátva). csökönyös stb. b. A magánhangzók id tartamának fontos nyelvi szerepe van. gy. ll. Gy.A BET K 3. nn. kk. cc. mind nyomtatásban vannak kisbet ink: a. r stb. más szó lehet a rövid és más a hosszú magánhangzós: akar – akár bal – bál oda – óda áru – árú koros – kóros – kórós stb. Magánhangzóinkat egyjegy bet kkel jelöljük. lódít. c. A magánhangzókat jelöl nagybet kre mind kézírásban. 10... 6. . kemény – kémény öt – t irt – írt tüzért – t zért Vereb – veréb – véreb stb. ty. nyolc. A hosszú nagy Í-re azonban ki kell tenni az ékezetet: Írország. m. ö. dd. z: pálma. stb. zs: batyu. közül. Ázsia. r. C. 5. egy bet nk pedig háromjegy : dzs: lándzsa stb. vagy többjegy . c. ff. n. o. kér stb. e. (Vö. ly. ze stb. A magyar bet vagy egyjegy . u. v.vagy többjegy . zs. ü. a) A mássalhangzókat jelöl bet k közül tizenhét egyjegy : b. ny. k. h s. Mássalhangzóinkat egy. pp. és vannak nagybet ink: A. – Csak a rövid i nagybet s alakján nincs pont: Ilona. a) A rövid magánhangzókat jelöl hét bet t pont nélkül. azaz egyetlen írásjegy: e. p. illet leg egy vagy két ponttal írjuk: a. Mind kézírásban. azaz írásjegyek kapcsolatából áll: cs. dz. i. zs. 5. iparkodik stb. Dzs. ó. – A többjegy eket csak az összetett szavak határán kett zzük teljesen: 8 . 8. hh. r. g. gy. s. – Az egyjegy eket kétszer írjuk le: bb. mellékjel nélküli bet kkel jelöljük. egy részük ékezet nélküli.. sz. Stb. kellett stb. stb. h. v. mind nyomtatásban ugyanúgy föl kell tenni az ékezeteket. l. A mássalhangzók írása 7. : játék. sz. mint a kisbet kre: Ökrös. Óbuda. í. fejtegetés. b) A hosszú magánhangzókat jelöl hét bet re egy vagy két vonást teszünk: á. rr. ü: ceruza.) A magánhangzók írása 4. Izland stb. t. mm. . Zs. ty. . f. dzs. ú. Nyolc bet nk kétjegy : cs. gg. Új Írás stb. Stilisztikai okból (a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére) a magánhangzót jelöl bet ket halmozhatjuk is: Één? Góóól! Neeem. dzs. R. d. Ürményi. vv. í. jj. s.

: sós] ch = cs: Madách [e. Az ábécé a bet k meghatározott felsorolási rendje. 283. c. O. J.) Ezek a többnyire kétjegy bet k magánhangzókat és mássalhangzókat egyaránt jelölhetnek: aa = á: Gaal [e. ggy. L. egyéb helyzetekben egyszer sítve kett zzük ket. w-t. stb. eddzük. ly. Zs. í. S. C. Dzs. y. A ch-t a bet rendbe sorolás szempontjából (bármely hangértékben áll is) c + h kapcsolatnak tekintjük.. 3. . v. Gy. U. Stilisztikai célból (a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére) a mássalhangzót jelöl bet ket többszörözhetjük is: Nnem! Terringettét! Psszt! Stb. K.: csát] ts = cs: Takáts [e. ddz. . . b. Dz. f.jegygy r . f). (Vö.: gál] eé = é: Veér [e. B. fénynyaláb. t. P. A magyar nagybet k sorrendje ugyanaz. 226.. ssz. N. 227. n. TILOS A DOHÁNYZÁS. edz-dzük. (Vö.: józsika] th = t: Csáth [e. GYSEV stb. Sz. lly. p. É.: madács] cz = c: Czuczor [e. Ugyanígy: Ssz! (indulatszó). alakjuk a következ : A. T. d. gy. Ö. R. j.: takács] 9 . E. cs. R … V. Az ábécé 10. á. D. Ty.: török] oó = ó: Soós [e. g. vagyis csak els jegyüket írjuk kétszer: ccs.: cucor] s = zs: Jósika [e. aszszony-nyal stb. k. Dzsingisz.) 11. G. . dz. M. 15. Q. Szolnok. A többjegy bet knek csak az els jegyét írjuk nagybet vel: Csoma. x. zzs: loccsan. W. x-et és y-t így soroljuk be ábécénkbe: … p. 9. q. Y. u. ny. (mondat). hason – hasson feje – fejje orom – orrom kasza – kassza stb. z. zs. o. Cs. ty. ma már egyébként nem használatos magyar bet kkel családneveinkben találkozunk. i. A mássalhangzók id tartamának fontos nyelvi szerepe van. sz. asszonnyal stb. ú. I. ü. zs. stb. 157. m. Nyár van. X. Ú. (Vö. Régi. e. r.] 8. Ny. h.. Z. CSKP. s.) 12. Z. Ü. [Vö. A magyar magánhangzókat és mássalhangzókat jelöl 40 kisbet hagyományos állománya és sora (a magyar ábécé): a. Ó. r … v. dzs. 87. ha bármely szót (vagy akár hosszabb szöveget) végig nagybet vel írunk: CSOMAGMEG RZ . a)] – Hasonlóképpen járunk el akkor is. díszszemle stb.: vér] e = ö: Eötvös [e. A csupa nagybet kben írt bet szókban a többjegy bet k minden jegyét naggyal írjuk: KISZ. Ly.. ó. Á. V. w. nny. z. … P. 5. H. Í. l.. Zs. A magyar írásgyakorlatban is gyakran el forduló q-t. [De elválasztáskor: locs-csan. ddzs. Zsolt stb. é. ö. F. 8. más szó lehet a rövid és más a hosszú mássalhangzós: hal – hall len – lenn eset – esett megy – meggy stb.: ötvös] ew = ö: Thewrewk [e. tty. vö.

: kvatrocsentó] portugál: Guimarăes [e. hogy a szavak rengetegében tájékozódni lehessen. A bet rendbe sorolás az az eljárás. pont szól. pont tartalmazza. A bet rendbe sorolás szempontjából nem teszünk különbséget a kis.: verter] olasz: Bologna [e. lexikonokban. A bet rendbe sorolás 14. névsorokban stb. w = v: Wesselényi [e. mind mássalhangzók jelölésére: angol: Greenwich [e.: skoda] francia: Eugčne [e.: tirgoviste]. illet leg keressük meg: acél cukor csók gép hideg kett Nagy nyúl olasz öröm remény sokáig szabad Tamás vásárol stb.y = i: Kölcsey [e.: bolonya]. de külön mássalhangzót jelöl kétjegy (ill. piranha [e. Az ilyen régi bet ket tartalmazó nevek bet rendi besorolásának módjáról a 15. Nîmes [e. Škoda [e.: piaca] szerbhorvát: urić [e. joule [e. a következ k: a) A különböz bet vel kezd d szavakat – a d) pontban jelzett kivételekkel – az els bet k ábécébeli helye szerint állítjuk rendbe.: veselényi] stb.: gyúrity].: özsen].: grinics].: gimarajs].: dzsúl] cseh: Dvořák [e. Mindig az egyjegy bet van el bb: cudar cukor cuppant csalit dac domb duzzog dzsem Zoltán zongora zúdul zsalu 10 . háromjegy ) bet t l.: nim] német: Schäfer [e.és a nagybet k között. 13.: séfer]. pia a [e. Az egységes módon való elrendezés teszi lehet vé. való eligazodást segítik.: kölcsei] stb.: piránya] román: Tîrgovişte [e. Az idegen tulajdonnevekben és egyéb szavakban más ábécék bet i és bet kapcsolatai is el fordulnak mind magánhangzók.: dvorzsák]. Werther [e. A fontosabb általános szabályok. Živogošće [e. quattrocento [e.: zsivogostye] Az idegen bet ket és bet kapcsolatokat tartalmazó tulajdonnevek és egyéb szavak bet rendi besorolásának elveit a 15. amellyel a szavakat – általában a magyar ábécé alapján – sorrendbe szedjük. Az egyjegy bet t teljesen elkülönítjük az azonos írásjeggyel kezd d . melyek a szótárakban.

i – ö – . e) A szavakat a szó belsejében és a szó végén lev bet k tekintetében a következ képpen szedjük bet rendbe. ggy = gy + gy. ü – ) a kialakult szokás szerint mind a szavak elején. háromjegy ) bet t l. rr = r + r.) lom lomb lombik pirinkó pirinyó pirít kas Kasmír Kassák kastély kasza kaszinó kassza kaszt stb. Dzsungária Dzsungel stb. a sorrendet az els nem azonos bet ábécébeli helye határozza meg: tükör Tünde tünemén y Lontay pirkad tüntet lovagol stb. (Vagyis: ccs = cs + cs. stb. pedig a sorolás meg is ír Irán író Irak írandó iroda iram iránt irónia stb. stb. e – é. de külön mássalhangzót jelöl kétjegy (ill. d) A magánhangzók rövid és hosszú változatát jelöl bet k (a – á. – Az egyjegy bet k sorrendjében a kett zött bet k els és második írásjegye különkülön bet nek számít. stb. mennek nagy mennének naggyá menü nagygyakorla t menza naggyal meny nagyít Menyhért nagyobb mennybolt nagyol mennyi nagyoll stb. ddzs = dzs + dzs. o – ó. Piroska stb. mind szavak belsejében azonos érték nek számítanak a bet rendbe szempontjából. tüzér stb. u – ú. A magánhangzó hosszú változatát tartalmazó szó tehát el zheti a rövid változatút: í.csata Csepel stb. ha két szó bet sora csak az azonos magánhangzók hosszúsága tekintetében különbözik: 11 . tehát az egyjegy mindig megel zi az utóbbiakat.) – A többjegy bet k kett zött változatait sohasem az egyszer sített alakok szerint soroljuk be a bet rendbe. – Az egyjegy bet t (miként a szó elején is) teljesen elkülönítjük az azonos elemmel kezd d . s így soroljuk a szót a megfelel helyre. A rövid magánhangzós szó kerül viszont el bbre olyankor. (Vagyis: bb = b + b. zseni Zsigmond stb. hanem a megkett zött bet t mindig két külön bet re bontjuk. b) Ha a szavak azonos bet vel vagy bet kkel kezd dnek.

). az ábécébe soroláskor nem tekintend k önálló bet knek. ha az idegen mellékjeles bet t tartalmazó szó bet inek sorában nincs más különbség. tiszafa Tiszahát Tisza Kálmán Tisza menti Tiszántúl Tisza-part tiszavirág tiszt stb. vagy csak az els elem alapján szokás besorolni. A szóhatárokat tehát nem vesszük figyelembe. Az idegen mellékjelet csak akkor vesszük figyelembe. Ilyenkor az idegen mellékjeles szó kerül hátrább: cérna Gaal Černý galamb Champagn Gärtner moshat mosna Mošna 12 . Kis részben kissé Kiss Ern kis sorozat kissorozatgyártás kis számban kistányér kis virág stb. stb. ch = c + h. – A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén követend eljárást szabvány írja el (MSZ 3401). (ch = c + h. illet leg idegen bet ket. ahogyan a könnyebben kezelhet ség érdeke vagy egyéb szempont kívánja. 15. valamint az idegen szavakban és tulajdonnevekben el forduló régi magyar. amelyek valamelyik magyar bet t l csak mellékjelükben különböznek. – Az idegen bet k közül azok. tárgymutatókban. f) Különleges célt szolgáló névsorokban. cz = c + z. kartotékokban stb.égbolt Égeitenger Eger egér éger égés egész stb. e) A különírt elemekb l álló szókapcsolatokat és az egybeírt vagy köt jellel kapcsolt összetételeket minden tekintetben olyan szabályok szerint soroljuk bet rendbe. A régies írású magyar családnevekben lev kétjegy bet ket elemeikre bontva soroljuk be (ew = e + w. márvány márványk márvány sírk Márványtenger márványtömb Márvány Zsolt másféle másol stb. stb. A bet rendbe soroláskor a szokásostól némiképp eltér en kezeljük a régies írású magyar családnevekben. kerek kerék keres kérés koros kóros kórós stb. a több szóból álló egységeket vagy az egész kapcsolat. oe = o + e. sch = s + c + h. mint az egyszer szavakat.): – Az idegen ábécékben használt kapcsolatokat szintén külön bet k egymásutánjának tekintjük. szel szél szelel szeles szelés széles szelet stb. – Ugyanez a szabály érvényes a közszavak közé besorolt tulajdonnevekre is.

Az ilyenfajta munkák szavainak bet rendbe sorolása bonyolult feladat. önálló egységnek számít. h. sem az idegen bet k mellékjeleire. d. mind az idegen többjegy bet knek minden egyes eleme külön. q. x. mosópor Mřsstrand mostan munka Muńoz stb. amelyekben magyar és idegen nyelv szóanyag er sen keveredik egymással. 16.).e Cholnoky címez cukor Czuczor csapat stb. r. enciklopédiák. t. g. illet leg bels szakmai útmutatók szabályozzák. k. A követend eljárást a könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén szabvány (MSZ 3401) írja el . s. Ebben a rendszerben mind a magyar. v. f. Az olyan sajátos célú munkák (lexikonok. n. Ezek hatálya azonban nem terjeszthet ki írásbeliségünk általános gyakorlatára. o. i. z. rendszerint az úgynevezett általános latin bet s ábécét követik: a. j. y. 13 . e. atlaszok és térképek névmutatói stb. l. gáz geodézia Georges góc Goethe stb. b. c. m. p. u. w. és a besorolás nincs tekintettel sem a magyar ékezetekre.

súly. -tól. -talan. Néhány szócsoport azonban – a nyelvhasználatbeli váltakozás vagy ingadozás miatt – bizonytalanságokra ad okot. bet . „nígy” stb. sepr . húsból. ír. -t. régies) kiejtés ek. hanem az írásgyakorlat alapján is kikristályosodott köznyelvi formákat rögzíti. például a kísér. az általános köznyelvi kiejtést tükröz írott formája van. -j. súlyos.A KIEJTÉS SZERINTI ÍRÁSMÓD 17. u. új. újabb. bácsi. helyesírásunkban már általában kialakult. fény. M vészi vagy tudományos célból azonban nyelvjárási. ha több szóelemb l álló szóalakokba kerül. A szóelemek leírásának alapja a történeti hagyományban kialakult. „szóma”. kicsi. koszorú. súlya. fizet. ü az egész magyar nyelvterületen rövid: igaz. húsok. 18. néni. házból stb. „szöll ” stb. s. -n. A kiejtés szerinti írás elve azt jelenti. fut. faggyú. Szavaink legnagyobb részének csak egyetlen. „ellemez” stb. hogy a szóelemek (szótövek. „köppeny”. illet leg a szóbelseji í. 20. Bár sok szóban ingadozik a kiejtés. köznyelvi alakok. tíz. ú. A szótövek írása 19. színes. borjú. gyanú. ejtésmódot) helyesírásunk nem veszi figyelembe. régies vagy más nem köznyelvi alakok használatára is szükség lehet. t k. h s. ú. h sít. négy stb. ü-t. varjú. kikirikí stb. u. -t l. „házbul” stb. A beszélt nyelvben mutatkozó ingadozásokat (pl. stb. -ve. hogy mely esetekben írunk i. gy sz . -va. újság. ezért az írásban kerülend k. gy jt. újra. véd. fés . (Vö. esetleg nyilvánvaló helytelenségeket (pl. csicsí. -t. illet leg í. zöld. szemben a nyelvjárási (ill.). színez. ürge. Szavaink többségében az i. stb. háború. kifli. nyí. h sek. Szavaink legnagyobb részének köznyelvi kiejtése határozottan megállapítható. gy jtemény. hús. – Van azonban néhány hosszú í-re végz d szavunk is: sí. a helyesírás által is rzött mai köznyelvi kiejtés. tanú. ugat. zrí. szín. ízes. ü és az í. szalma. A szavak végén legtöbbször rövid i van: kocsi. Mari. ragok) írásformáját köznyelvi kiejtésük szerint rögzítjük: láz. szú. Hosszú ú. kell. füst. Így van ez a toldalékok esetében is: a látni. stb. 14 . „k ”. m . rí. -bb. gyí. szíves. Bizonyos típusokban azonban a szóelemek kiejtésbeli módosulását az írás is feltünteti. az „er ssen”. u. : íz. 21.) 22. gyep . 23. a „k rut”. fiú. Peti. 27. nini. gy r . formák nyelvjárási (ill. íznek. -kor. „z d”. Legnagyobb részük ezt az írásformáját tartja meg akkor is. kátyú. formákkal. t . -telen. szívb l. t vel. akác. jelek. képz k. gy jtjük. hogy általánossá válásukat segítse. húsz. stb. stb. szív. régies) „késér”. ú. köznyelvi alakokkal szemben a „látnyi”. van a legtöbb f név végén: ágyú. „ákác”. Az i. Egyes szavaknak minden alakjában hosszú a szókezd .

bábu. de: zsiradék. ú hangot tartalmazó szavaink két csoportra oszlanak. szörny . homorú. – húsz. bürü. de néhány összetett szavunk csak egy változatban szokásos: cseppk . lapu. Például: kéz víz út t z 15 . húszas. – Rövid u-val írjuk a becézett alakokat is: anyu. Vannak olyan szavaink. a lenn és a lent stb. zsalu. a) Magánhangzók tekintetében váltakoznak többek között a következ szavak: 24. stb. de: bujkál. a leány. sepr – söpr . rá stb. reá stb. kapu. húszat. ürü. más toldalékok el tt megváltoztatják alapformájukat. csendháborítás stb. Hosszú í. b) Vannak viszont szabályos í – i. 34. fenn – fent. írok. savanyú. bújtat. huszad. írás. menü. d lve. korlátozás nélkül egymás helyébe léphet. csepeg – csöpög. . 21. Írásukat megkönnyíti a nyár – nyarat. revü. áru. stb. Ilyenkor az írásban is mindkét alakváltozat használata jogos és helyes. amelyek a köznyelvben kétféle alakban használatosak. ú. bújócska. foltoz – foldoz. – bújik. stb. falu. (Vö. hindu. rá – reá. Icu. de: tized. dülleszt. A t változatok 26. a csend és a csönd stb. stb. kéz – kezet típusú szavakkal való összehasonlításuk: általában ugyanazon toldalékok el tt vált rövidre az í. gyalu. hosszú. – d l. szaru.Vannak azonban olyan f neveink is. irodalom. – tíz. tizen-. eskü. gyönyör . zsírt. A lány. batyu. d lt. lány – leány. szomorú. ú – u. stb.) Az alakváltozatok 25. d l .) a) Számos szó a toldalékos alakok többségében is meg rzi a t beli magánhangzó hosszúságát. saru. hamu. A hova és a hová. de: irat (f név). de: huszadik. A melléknevek végén mindig hosszú ú. gömböly . stb. ú. 27. d l – d l. iroda. ü rövid: adu. alku. stb. dülöngél. bujdosó. nagyszer . huszon-. A csepp és a csöpp. zsíros. tied – tiéd. lev – lév . b) Mássalhangzók tekintetében váltakoznak többek között a következ szavak: lenn – lent. amelyeknek a végén az u. önálló szóként egymással váltogatható. tízes. bújjon. mért – miért. lábas – lábos. de: düledezik. választékos hangulatú. gyerek – gyermek. mienk – miénk. kinn – kint. – ü váltakozást mutató f nevek. csoda – csuda. daru. stb. s csak néhány származékban váltja rövidre: zsír. fel – föl. könny . hova – hová. írat (ige). – ír. apu. satu. Az alakváltozatok legtöbbször nem azonos érték ek. van: domború. (Vö. stb. csorog – csurog. mint a nyár vagy a kéz magánhangzója. tízen. fedél – födél. föveny – fövény. cseppfert zés. Az igék és a névszók bizonyos csoportjai egyes toldalékok el tt megtartják. általános használatú.

A közkelet idegen szavak jelent s részében egyes idegen eredet képz k el tt a t belseji hosszú magánhangzó rövidre változik: szláv – szlavista. 31. az ELTE-re. A helyesírás ezeket rögzíti. hipnotizmus. – A szabály nem vonatkozik azonban a bet szókra: MTA. szocializmus. akadémizmus. heged . Tompával. faluk – falvak. A szóvégi a és e csak néhány toldalék el tt marad rövid. bosszú. lencsék. ELTE. bár az a. stb. Ráckevéig. varjúk – varjak. szók – szavak. e váltóhangú változatok jobbára választékosabbak és ritkábbak. apátlan. A metsz. a látszik és a tetszik ige felszólító módú alakjait – a kétféle kiejtés miatt – vagy tssz. de apát. -vel szemben az -l képz s formában rövid u. A borjúk – borjak. az MTA-nak. stb. Mindig hosszú a magánhangzója az alábbi szóelemeknek: 16 . derül. az MTA-t. ma is él kett s alakok. 81. A magánhangzók a toldalékokban 34. zászlója – zászlaja. – De: akadémia. hegedül. hérosz – heroikus. apai. – akadémikus. A ború. szuverén – szuverenitás. ironizál. borjút – borjat. 206. der . kolléga – kollegiális – kollegialitás stb. tetsszem és tessem stb. (halas)tót – (halas)tavat. fésül. a legtöbb toldalék el tt á-ra. szlavisztika. köpül. de: Ráckevén. illet leg é-re változik: apa. ü van: borul. lencsével. egyöntet formájuk. szociális – szocialista. stb. ill. csepül. bosszul. stb. köszörül. akadémista. (Vö. A szavakhoz járuló toldalékoknak – a köznyelvi kiejtésben él ingadozások ellenére – általában megvan az irodalmi nyelvben kikristályosodott. Ugyanígy egyes v töv névszóknak mind magánhangzós. Ez a szabályszer ség a továbbképzésben is érvényesül. tet k – tetvek. mind pedig v hangzós tövéb l létrejöhet (f képp összetételekben) azonos toldalékolású forma. hipnotizál. például: lét – levet. de: lencsét. 32. köp . csep . heroizmus. Ráckeve. fés . látsszék és lássék. stb. a)] 30. erd je – erdeje stb. irónia – ironikus. ráckevei.) 29.kézben kézre kézi de: kezet kezek kezes kezünk vízben vízre vízi vizet vizek vizes vizünk útban útra úti utat utak utas utunk t zben t zre t zi tüzet tüzek tüzes tüzünk 28. stb. [Vö. s csak néhány indokolt esetben ad helyt a toldalékolásbeli kett sségeknek is. köször szó végén lev hosszú ú-val. hipnózis – hipnotikus.) A toldalékok írása 33. stb. ill. vagy ss bet kapcsolattal írjuk: metssze és messe. – lencse. lencseféle. (Vö. – Hasonlóképpen: Tompa. de: Tompát. 286.

házról. -j melléknévképz nek: négylábú. -ül végz désének: alul.. mosott (ruha). kerül. hallottuk. -k zik: zárkózik.zik: hallgatózik.. -dül igeképz nek: gyógyul. -k dik: rázkódik. keresztül. éles elméj . 39. hosszú szempillájú. egyenáramú. felforrt (víz).. mozdítva. házai. kerület. nézi. közül. fehér falú. . szürkületkor. családostul. öltözik. ezért egy t-vel írjuk: hajót. . fölött. ruhástul. az -ul. töpörty . Kaposvárt v. szerint. -kodik. mérsékelt árú. -ódik. a -ról. mindig röviden ejtjük. -ózik. írni. jószív . végül. az id határozó -kor ragjának: éjfélkor. -képpen határozóragot két p-vel írjuk: ekképp. A -képp. buzdítás.. fától. mell l stb. tanít. kerget zik. könyvet. pezsdül. . 36. lapos tetej .. Vácott. fordul. -ül és a -dul. -ozik. 24. alatt.dik: oldódik. 17 . stb. Pécsett. -stül határozóragnak: magyarul. fésülködik. hazáig. pörgetty stb. a t-t. kente. tanító. sast. er s rugójú. el l. belül. -közik: kínálkozik. Több toldalékunk mássalhangzóját magánhangzó után megkett zzük. -tty képz féle végz désének: fogantyú. nyolcat. -tt helyhatározórag: Vásárhelyt. varrtuk. a -t. mérk zik. pezsdül stb. mozdít. másképp.. -tt a névutók végén: iránt. mássalhangzó után nem. a f nevek -tyú. között. a honnan? kérdésre felel névutók ragszer -ól. a -t. -jú. -kozik.. állandósít. -ty és -ttyú. építmény. a toldalékos szóalakok végén lev i-nek: esti. voltaképpen.. kertjei. szivattyú. állandósítani stb.. erd b l.). Az ilyen váltakozást mutató toldalékok a következ k: a -t. kérdi. az -ú. -tt igenévképz : bérelt (lakás). (vö. Gy rött. Mindig rövid a magánhangzója az alábbi szóelemeknek: az -ul. stb. öklömnyi stb. négyig. ötször. -ül és a -stul. dobott. 38. felül és fölül. -tt id jel: folyt. A tárgy ragját. feleségül. ö – közti eltérés mutatja: -odik.). a -szor. gömbölyödik. valakit stb. stb. többször stb. cip stül. billenty . 35. buzdít. sarkantyú. nagy kiterjedés . fel l. -b l. hatott. holnapig. kezd dik. -ködik: árulkodik. kecskeméti. -ször határozóragnak: háromszor. veszk dik. az -ig határozóragnak: városig. dugattyú. mögött stb. stb. közt. elvégzett (munka). cs stül stb. csengetty . A mássalhangzók a toldalékokban 37. hátul. -t l határozóragnak: szobából. dalolni.. tulajdonképpen. tet r l. Néhány igeképz nk különbségét az o – ó. hússzor.. -kózik. a -dít és a -sít igeképz nek: épít. b kez . mögül. vízt l stb. -r l és a -tól.az -ít. kivéve: át és hosszat. nyolc órakor stb. -kódik. kitalált (történet). nélkül stb.. . csengetett. (kivéve: túl). kit zött (cél). hatkor. Kaposvárott. -ödik: alkonyodik. stb. a -t. gyógyulás. például. törülközik. fordulva. tiszta viz . mindig stb. sárgát. -özik: fáradozik. a -ból. (vö. megrótták. a névutók és a határozószók -ul. 23. stb.l végz désének: alól.

iszik. (ablakot) nyittat. (vasat) gy jtet.) Mássalhangzós vég t höz járulva a -val. vesszen. akkor -tat. pléhvé. id sebb.. arat). -telen változatában járul: csorbítatlan. Hasonlóképpen viselkedik a -tyú.) (Vö. viseltetik. sz jed stb. nagyollom. 83–84. stb. Ugyanez a szabálya a ma már ritka -atik. például: dobbal. szénnel. – A t vég igékhez sajátos szabályok szerint járul. -ty és a -ttyú. vegye. tesz. -vé határozórag magánhangzóra végz d t höz alapalakjában kapcsolódik. hitetlen stb. gy jtetik. emberré. kékellett. sötétlik. kinyittatik. például: babával. Allahhal. taníttatja (a lányát). (vö.. alakokkal állnak ellentétben) ezekben sem kett zzük a képz t-jét. -ll képz : fehérlik. 68. vesz. lesz. (vö. stb. jósággal. de: (búzát) arattat. (kenyeret) süttet. barnállik. 66.: – Más esetekben a t végi mássalhangzóval azonos hangként jelentkezik: ásson. 82. a t vég névszókhoz pedig -talan. stb. higgyünk stb. (Vö.. csengetty . élettelen. Az -atlan.) 18 . De: helyesel.. -vel és a -vá. -tatik. kéretik. Sajátos viselkedés toldalékok 42. ha a t-t magánhangzó el zi meg (pl. – És természetesen: megadatik. fedetlen. -et. -vel és a -vá. 55–58. (Ez utóbbi szavak alapformájában kiejtjük a h-t.. stb. ezekben az alakokban a t és a toldalék határán hosszú mássalhangzót írunk.. A hisz ige felszólító alakjaiban ez a -gy megnyúlt: higgyem. A m veltet képz a t vég igékhez vagy -at. érett stb. fújjon. szebb. fegyelmezetlen.). sejteti (vele). -dd személyrag a felszólító módbeli tárgyas ragozású. tolattyú. a hosszabb formában azonban mindig csak egy -d a személyrag: írjad. -etik. -vé rag v eleme a szót végs mássalhangzójával azonossá válik. A -val. (könyvet) köttet. f tetlen. stb. (Vö. a -d. kevesebb. -tty képz féle végz dés: fogantyú. zöldell. Tehát (új üveget) bontat. stb. kéklett v. nézd. képzetlen. kicsinyelli. -tetik szenved igeképz írásának is: oltatik. helyesebb. sz jön. stb. Ha a szóvégi t-t mássalhangzó el zi meg (pl. keveslem v.) 43. sértetlen stb. de: észrevétlen. idd. 77–79. edd. úttalan. fosztóképz s származékokban is. l jön. -bb középfokjel: id sb. A felszólító mód -j jele a szótövek nagyobb részéhez -j (a rendhagyó ragozású jön ige rövid magánhangzós t változatához pedig -jj) alakban kapcsolódik: lépjen. Magánhangzós és mássalhangzós kezdetet váltakoztató toldalékok 40. kösönty . jöjjön. ezért (bár jelentésük alapján a befejezett. egyes szám 2. 45. stb. vagy -tat. lopóddzék stb. -etlen képz van a befejezetlen. legyen. higgyen. a ’valamilyennek látszik’. -et. (szobát) festet. 75. -tet formában járul.a -b. vigyed. igyál.).) – Az eszik. (A h vég szavak egy részét – mivel bennük a h-t nem ejtjük ki – magánhangzós töv nek kell tekintenünk. ezért ezek kiejtésük szerint is mássalhangzós töv ek. ill. visz igék magánhangzós tövéhez -gy alakban járul: egyem. kihirdettetik. személy rövidebb formában: írd. stb. -tet a képz . tegyek. kevésbé. A fosztóképz a t vég igékhez -atlan. stb. k vé. osztatlan. jobb. akkor -at. kicsinyli v. parttalan. 41. ’valamilyennek tart’ jelentés -l. foglaltatik. stb. öntözzön. bont). csehvel. -etlen. (erd t) irtat. sz dd. vetetlen. éretlen. helyesbít. 45. kevesellem. piroslik. dohhal. távolabb..

) Toldalékolásbeli kett sségek 45. mint az írjál. szeretniük – szeretniök.44. vágj – vágjál. nyomatékosabb felszólítás. fakad. A látniok.). mossál. kinn. nézzük. vájd – vájjad (vö. bár az els a kéz. moss. állsz – állasz. sz. kint. keveslem. mint a -j módjel. értem – érettem. akad. A tárgyas ragozás kijelent módú személyragjainak -j eleme az s. toldták – toldották (vö. kicsinyli – kicsinyelli (vö.. higgyed stb.). fenn vagy fönn. szégyellni – szégyelleni. dobd – dobjad. Bár a benn. írj – írjál. – Ha az 19 . lopódzik – lopózik. (Vö. keveslem – kevesellem. az állasz. öregedik – öregszik. nincs – nincsen. faggat. mondta – mondotta. szaggat összefüggését sem az akaszt. mosd – mossad. ezzel – evvel. kérd – kérjed. szakít. itt – itten. nézz – nézzél. szakad igék tövével. szeretniök stb. között nemigen van különbség. 43. 39. visszük. Az állsz. az evvel és ezzel stb. írd – írjad. kevesellem. vágd – vágjad. várniuk – várniok. kérj – kérjél. hullt – hullott. dz végz dés tövekhez járulva ugyanúgy viselkedik. régiesebb. moss – mossál. 47. fent vagy fönt. épp – éppen. higgy – higgyél. mind a névszók toldalékos formái között vannak olyan kett s alakok. kinnlev ség stb. stb. A szóelemek elhomályosulása 46. nézd – nézzed.). 66. fakaszt. Viszont az írj. rég – régen. bennszülött. kezdték – kezdették. látniuk – látniok. illet leg képzett volta annyira elhomályosult. hétköznapi használatú. rugdalódzik – rugdalózik. hogy az alkotóelemek eredeti hangalakját nem vesszük figyelembe. amelyek a köznyelvben egyaránt használhatók. dobj – dobjál. t rniük – t rniök. – Ugyanezek a szavak azonban az összetételekben általában a két n-es formájukban szerepelnek: bennlakás. elavuló formák. hogy – hogyan. Nem tartjuk már számon az aggat. rosszallnám – rosszallanám. z. Több szavunk összetett. adjad. lenn szavakkal függenek össze. küldte. A hallgatódzik és hallgatózik. 39. fenntart vagy fönntart. Írásban is helyes tehát mindkét forma. azzal – avval. most – mostan. hidd – higgyed. igyekezik – igyekszik. érette stb. egy n-nel írjuk ezeket a szavakat: bens . Mind az igék. küldte – küldötte. érte stb. érted – éretted. a második a lélek szóból származik. fenséges. bent. hanem a szót a kiejtése szerint írjuk. Így járunk el például a keszty vagy a lélegzik esetében. kissé ünnepélyesebb. add. azaz a t végi mássalhangzóval azonos kezd hanggal jelentkezik: mossuk. lent. dolgozz – dolgozzál. 80–81. oly – olyan. Az alakváltozatok nem mindig azonos érték ek. Ilyen toldalékolásbeli kett sségek például a következ k: hallgatódzik – hallgatózik. hidd stb. peddzük stb. küldötte.

fel vagy föl. ki és le határozószók középfokát részben vagy egészen a kiejtést követve írjuk: beljebb. (Vö. feljebb vagy följebb. A be. lejjebb. kijjebb. természetesen csak egy n-et írunk: bentlakó stb.összetételnek a t vég alak az el tagja. 20 . 49.) 48.

: kertye). állatbarát (állat+barát) stb. A szóelemz írásmód elvének érvényesítése akkor válik különösen fontossá. ha a szó egészét másképp mondjuk ki. A szóelemz írás f szabálya nem érvényesül minden toldalékos szó leírásakor. amely a szóelemek mai állandó alakját tükrözteti. másrészt pedig azt. hogy a toldalékos szavakban mind a szót . barátfüle (= barát+fül+e). e. a ház t höz a -val rag módosult -zal formában járul. Vannak olyan mássalhangzópárok.. ty–gy. a másikat a hangszalagok rezgésével. tehát zöngésen. a házban. A mássalhangzók min ségi változásainak jelöletlensége A mássalhangzó-hasonulás 51. hanem a szóelemeket eredeti alakjukban íratja le. a kiejtésben az els hang zöngésség szempontjából legtöbbnyire hasonul az utána következ höz.A SZÓELEMZ ÍRÁSMÓD 49. csakhogy az egyiket a hangszalagok rezgése nélkül. Ha a felsorolt hangok közül egy zöngétlen és egy zöngés mássalhangzó kerül egymás mellé. s–zs. mint a szóelemeket külön-külön: kertje (= kert+je. tehát zöngétlenül. f–v. amely a szóelemek módosult alakváltozatait tünteti föl.: nésztük). Természetesen ezt gyakran észre sem lehet venni. c–dz. cs–dzs. valamint az egymást követ szavak szóelemeinek érintkez hangjai kölcsönösen hatnak egymásra. nyolcban (= nyolc+ban. A h-nak 21 . barátaival (= barát+ai+val) stb. A szóalakok szóelemz írásának tárgyalásakor meg kell tehát különböztetnünk egyrészt azt az írásmódot. szóalak a kiejtés alapján is így íródnék.: nyoldzban). Ilyen párok: p–b. a jeles és a képz s szavak. A szóelemek mai alakját tükröztet írásmód 50. amelyeknek tagjait ugyanazon a helyen és módon képezzük. s a szavak kimondásakor e hangok sokszor megváltoznak. Helyesírásunk a szóelemz írásmód elvének érvényesítésével biztosítja azt. A toldalékos szavak egy részében ugyanis a szóelemeket nem eredeti alakjukban. Ezért a toldalékos és az összetett szavak legnagyobb részében a szóelemeket olyan alakjukban sorakoztatjuk egymás mellé.a felszólító módban használatos töve. e. e. Helyesírásunk azonban nincs tekintettel az alkalmi hangváltozásokra. szállnak (= száll+nak. az összetételek. község (= köz+ség. hiszen pl. k–g. fusson esetében pl. sz–z. lóval stb.: szálnak). fusson (= fus+s+on) stb. néztük (= néz+t+ük. A házzal. kertnek. e. A ragos. mind a toldalék. ahogyan külön-külön ejtve hangzanak: barátság (= barát+ság).: kösség). stb. s ehhez a -j módjelet s változatban tesszük hozzá. e. az összetett szavakban pedig minden tag világosan felismerhet legyen. Az egynél több szóelemb l álló szóalakokat általában a szóelemz írás elve alapján írjuk le. t–d. hanem – a hangtani környezetnek és a szóelemek történeti alakulásának megfelel en – módosult változatukban tüntetjük fel: házzal (= ház+zal). illet leg a fut igének fus.

hanem az eredeti szóelemeket jelöljük: alkotó tagok: át+csap jegy+csalás át+cipel nád+cukor köz+ség egész+ség száraz + ejtés: áccsap jeccsalás (v. Két mássalhangzó találkozásának gyakran az a következménye. hogy a két hang a kiejtésben teljesen azonossá válik: t+cs. Ezt a hasonulással bekövetkezett változást egyik esetben sem jelöljük az írásban: alkotó tagok: szén+por azon+ban tan+menet van + még ön+gyújtó negyven + tyúk szín+nyomat ejtés: szémpor azomban tammenet vam még önygyújtó negyveny tyúk színynyomat írás: szénpor azonban tanmenet van még öngyújtó negyven tyúk színnyomat stb. 53. b és m el tt m-nek (vagy az m-hez közel álló hangnak). így zöngétlenít ugyan. – t+gy és d+gy = ggy: – t+c. – sz+s és z+s = ss. – s+sz és zs+sz = ssz. Az írásban a zöngésség szerinti hasonulást általában nem jelöljük: alkotó tagok: ejtés: ablak+ban t z+höz ad+hat lök+dös nép+dal víz+szint eszik + bel le hideg + tél ablagban t szhöz athat lögdös nébdal víszszint eszig bel le hidek tél írás: ablakban t zhöz adhat lökdös népdal vízszint eszik bel le hideg tél stb. gy. – sz+zs és z+zs = zzs. de nem zöngésít. A teljes hasonulás révén el álló kiejtésbeli módosulásokat általában nem tüntetjük föl az írásban. d+cs és gy+cs = ccs. ty és ny el tt ny-nek (vagy az ny-hez közel álló hangnak) ejtjük. A beszédben az n hangot p. de maga nem zöngésülhet. nátcukor) kösség egésség szárazs zsömle írás: átcsap jegycsalás átcipel nádcukor község egészség száraz zsömle 22 . jetycsalás) áccipel náccukor (v. A v – bár van zöngétlen párja – a köznyelvben zöngétlenül.nincs zöngés párja. 52. d+c és gy+c = cc. – s+z és zs+z = zz.

a kiejtésben a j teljes hasonulása következik be. kis-szer ) kis+szer kisszer stb. Ha a gy és az ny vég igékhez j-vel kezd d tárgyas igerag (-ja. 83–85. 80–81. játok. a kiejtésben általában teljes hasonulás következik be. -juk. a kiejtésben a j teljes hasonulása következik be. -jaik járul. 55. száraz zsömle) kisszer (v. atya és bátya névszók csonka tövéhez. -ják) vagy pedig a felszólító mód -j jele járul. -jük. Az írás ezt a szóbelseji teljes hasonulást nem jelöli. vagyis -ja. Ha az l és az ll vég igékhez j-vel kezd d tárgyas személyrag (-ja. 56. -játok. valamint a nagy névszóhoz j-vel kezd d birtokos személyrag (-jel). hanem megtartja a szavak eredeti ny. (De vö.) 54. Ezt a szóbelseji teljes hasonulást az írás nem jelöli. -juk. s így az igék eredeti l. hanem megtartja az igék eredeti gy és ny hangjának. ják) vagy a felszólító mód -j jele járul. ty és gy hangjának. Ha az anya. illet leg a toldalék eredeti j hangjának jelét: alkotó tagok: any+ja any+juk aty+ja aty+juk báty+jai báty+juk nagy+ja nagy+jaik ejtés: annya annyuk attya attyuk báttyai báttyuk naggya naggyaik írás: anyja anyjuk atyja atyjuk bátyjai bátyjuk nagyja nagyjaik stb. Az írás ezt a szóbelseji teljes hasonulást nem jelöli. -juk. illet leg ll hangjának.. -jai. illet leg a toldalékok eredeti j hangjának jelét: alkotó tagok: hagy+játok hagy+juk hány+ja huny+játok fagy+j+on ejtés: haggyáto k haggyuk hánnya hunnyáto k faggyon írás: hagyjátok hagyjuk hányja hunyjátok fagyjon stb. valamint a toldalék j-jének jelét változtatás nélkül írjuk egymás mellé: 23 .zsömle (v.

a kiejtésben a mássalhangzók összeolvadnak. mind pedig a toldalék j-jét változatlanul hagyva írjuk: alkotó tagok: tanít+ja félt+jük lát+ják márt+játok szeret+jük ad+j+a hord+j+a marad+j+ana k fon+j+átok ken+j+ük ejtés: taníttya féltyük láttyák mártyátok szerettyük aggya horgya maraggyanak fonnyátok kennyük írás: tanítja féltjük látják mártjátok szeretjük adja hordja maradjanak fonjátok kenjük stb. a vagyis -ja. a kiejtésben a mássalhangzók Helyesírásunk ezt a szóbelseji összeolvadást nem jelöli. illet leg – a t vég igék kivételével – a felszólító mód -j jele járul. a d és az n vég igékhez j-vel kezd d tárgyas személyrag (-ja. jük. -játok. -jük. A mássalhangzó-összeolvadás 57. Ha a t. összeolvadnak. mind pedig a toldalék j-jét változatlanul hagyja: írás: ejtés: kertye kürtyei partyai bottya híggyai kargyuk vaggyai kínnyuk turbánny a kertje kürtjei partjai botja hídjai kardjuk vadjai kínjuk turbánja stb. 58.alkotó tagok: ítél+jük kapál+ják tanul+ja áll+j beszél+j+ete k ejtés: ítéjjük kapájják tanujja ájj beszéjjete k írás: ítéljük kapálják tanulja állj beszéljetek stb. s így mind az ige végs mássalhangzóját. -jaik. 24 . a névszó végs alkotó tagok: kert+je kürt+jei part+jai bot+ja híd+jai kard+juk vad+jai kín+juk turbán+ja d és az n vég névszókhoz j-vel kezd d birtokos személyrag (-jel). -juk. -jeik járul. -juk. Ha a t. -jai. -je. -jei. Írásunk ezt a szóbelseji összeolvadást nem jelöli. hanem mind mássalhangzóját. -ják).

59. etyszer) baráccság kölcség boloncság vaccság naccság (v. akkor a hosszú mássalhangzó az ejtésben gyakran megrövidül. a t+s. d+sz. natyság) írás: metsz adsz egyszer barátság költség bolondság vadság nagyság stb. Az ilyen alkalmi hangkivetés írásunkban általában nem tükröz dik: alkotó ejtés: írás: 25 . az összetételi tagok határán vagy az egymást követ szavak érintkezési helyén egy hosszú és egy másfajta rövid mássalhangzó vagy egy rövid és egy másfajta hosszú mássalhangzó kerül egymás mellé. hanem az eredeti tsz. Hármas mássalhangzócsoportok középs tagja a kiejtésben – nemegyszer más hangváltozás kíséretében – kieshet. gy+s hangkapcsolat pedig rövid vagy hosszú cs hanggá olvad össze. hanem – hogy a szókép állandóságát megtartsa – feltünteti a hosszú mássalhangzókat: alkotó tagok: jobb+ra varr+t vidd+be ott+hon vissz+hang küld+d arc+cal part+talan ing+gomb hozzánk+képe st ejtés: jobra vart vid be othon viszhang küld arcal partalan ingomb hozzán képest írás: jobbra varrt vidd be otthon visszhang küldd arccal parttalan inggomb hozzánk képest stb. A mássalhangzók mennyiségi változásainak jelöletlensége A mássalhangzó-rövidülés 60. gy+sz hangkapcsolat a kiejtésben gyakran rövid vagy hosszú c hanggá. Helyesírásunk ezt a mássalhangzó-rövidülést nem veszi figyelembe. ts. A mássalhangzó-kiesés 61. dsz. A t+sz. gysz. d+s. Ha a toldalékos szó belsejében. Az írás ezt a szóbelseji mássalhangzó-összeolvadást nem jelöli. ds. gys bet kapcsolatot használja: alkotó tagok: met+sz ad+sz egy+szer barát+ság költ+ség bolond+ság vad+ság nagy+ság ejtés: mecc acc eccer (v.

oldd stb.) Ha viszont a hosszú mássalhangzóra végz d szóhoz (pl. expressz-szer . legel . fedd meg stb. sakk). 60. de: fullad. több) ugyanolyan mássalhangzóval kezd d toldalék kapcsolódik (pl. szólás. stb. mosd. mindnek) csug be minnyájan azt hiszem most sincs mindnek csukd be mindnyájan mondd meg stb. (De vö. 26 . fúl. hagyd. a féle képz szer utótagot ssz-re. hívd. bár egyes alakok kiejtésekor hosszú l is hallható: szól. mond meg) Azonos hosszú és rövid mássalhangzó találkozása 62. védd stb. gyullaszt. mássalhangzó után rövid d-vel ejtjük. (megkérdezték a) vádlottól. Az l és ll vég igék 64. múló. utótagja pedig ugyanolyan mássalhangzóval kezd dik (pl. Az írás azonban mindig feltünteti mind a t végi d-t. orra (bukott). stb. váll-lövés. hordd. így tehát két d-t írunk nemcsak az add.. kör).tagok: azt+hiszem most+sincs mind+nek csukd+be mind+nyája n mondd+meg mom meg asz hiszem (v. 94. (Vö. személy rövidebb alakot magánhangzó után hosszú d-vel. fújd stb. Az l-re végz d igék toldalékos alakjaiban általában megtartjuk az egy l-es írást. mind a -d személyragot. szedd. játszd. szidd. de: gyullad. de: dülled.) A d vég igék 63. múlik. ff-re végz d szavakhoz kapcsoltuk. edzd. ill. a szóelemz elvet követve megtartjuk az alkotó tagok eredeti írásmódját. nyomd. balett-táncos. mert a -szer . alakokban. (Vö.) – Hasonlóképpen: dzsessz-szer . (nem jól) hallak. puff-féle stb. (v. fullaszt. fedd be. A szabály alól csak néhány származékige kivétel: d l. hanem az áldd. (a) szebb l (kérek). dülleszt. aszt hiszem) mos sincs minnek (v. össz-szövetségi stb. (Vö.) A kezdd-féle írásmód is az általános szabályt követi: ír+d = írd.. 49. tudd. Az egyszer sítés elve alapján azonban (a kiejtésnek is megfelel en) csak két azonos bet t írunk egymás mellé: többe (kerül). ill. a szóelemzés szerint három azonos bet t kellene írni egymás után. tehát: kezd+d = kezdd. kezdd. tépd.. formákban is. nézd. Ha egy összetett szó el tagja hosszú mássalhangzóra végz dik (pl. -be). 94. legel. mondd. küldd. legelik. Az összetételt ilyenkor köt jellel tagoljuk: sakk-kör. A d vég igék felszólító módjában a tárgyas ragozású egyes szám 2. 94. gyúl.

Múlt idej alakjaikban. 43. rója. cip t). stb. róttak.) – Hosszú az n is ezekben: jönni. kicsinyell és kicsinyl . málló. löv . kicsinyellné v. akkor is rövid a gy: egyben.) – A felszólító módban a tárgyas ragozás egyes szám 2. rosszall. Ha mássalhangzó következik a gy után.65. Ezért a szókép állandósága érdekében az egyszer bb módon. úgy. -tök személyragos alakjait. szálloda. állomás. sarkall (= ösztönöz) és sarkal (= sarokkal lát el. sarkallik. jönne stb.) – A hosszú magánhangzó a v-vel b vült tövekben többnyire megrövidül: fövetlen. kevesellte v. – De: jöszte. 69. 70. rójuk. jöjj. rosszallhatjuk. valamint egyszer ségére 27 . mint a többiben: leszek. (Vö. stb. n tt. Egyéb esetek 68. egyedül. stb. szégyellem. ny dd. (Vö. nagyoll (a szükségesnél nagyobbnak tart) és nagyol (= valamit csak nagyjából csinál meg). hosszabb meg egy mássalhangzó utáni l-es. egyes. keveselli és kevesli. 39. mállik. lesznek. zöldellett.t höz járuló egy mássalhangzós toldalékokat általában kett zött alakban írjuk: jössz. (fába) rótt (bet k). szégyellni. pl. stb. növendék. de: kicsinyelli és kicsinyli. együtt stb. szégyellheti. A hosszú magánhangzóra végz d igéknek -sz és -tok. noha a rá következ mássalhangzó hatására a hosszú l mindig megrövidül: áll. egyért. jöttél. (Vö. de: kevesellem és keveslem. A lesz igealakot magánhangzóval kezd d szó el tt és mondat végén hosszú szszel ejtjük. jöjjenek stb. kékellik és kéklik. egyetem stb. zöldellik. leszünk. (Vö. Néhány ll vég igének két alakja van. jövök. más részében viszont röviden: egyed. jövedelem stb.) Néhány ll-es ige egy-két származékában azonban – a kiejtésnek megfelel en – rövid l-et írunk: torkollik. l dd. száll. mind pedig l-es származéka él. de: sarkalatos. rívás stb. zöldellt v. kékell és kékl . jöhet. rítok. valamint befejezett melléknévi igenévi származékaikban – a magánhangzó után – két t-t írunk: rótt. rótok. jöjjön. zöldell v. Írásunk a szókép állandóságára. de a képz eltérése jelentéskülönbséget hordoz: torkollik (= beleömlik) és letorkol (= szavába vágva elnémít). kicsinyellené. de: torkolat. szállna. rósz. azaz mindig egy sz-szel írjuk: lesz. n j. 45. (Vö. – De: rívok. egyezik. lesztek. Az ll-re végz d igék legnagyobb részének toldalékos alakjaiban megtartjuk a két l-es írást. kevesellette. rosszallás.. n . stb. rövidebb változat: kevesell. rísz. leszel. sz dd. személyének rövidebb alakja a kiejtést követi: ródd. málljanak. A rendhagyó ragozású jön ige toldalékos alakjaiban (a j dögél és a j ve alak kivételével) a t magánhangzóját rövid ö-vel írjuk: jön. 60. A jö. ríjon.) A hosszú magánhangzóra végz d igék 67. 39. n sz. egy magánhangzó utáni ll-es.. n tök. Az egy számnév mássalhangzóját a szó alapalakjában. de más helyzetekben – az ige többi alakjaihoz hasonlóan – röviddel. mállottak. Egyes szavaknak mind ll-es. az sz és a j bet megkett zése nélkül írjuk: ró. 66. egyén. n ttek. rí. valamint magánhangzók között a toldalékos szóalakok és a származékok egy részében hosszan ejtjük: egyet. kicsinyell. (nagyra) n tt (fa). egynek. valamint j hangzós toldalékú kijelent és felszólító alakjait – ingadozó kiejtésük ellenére – a t. szégyell. kicsinyellés és kicsinylés. zöldell . 39. rovok stb. állt. egyre stb. stb.

magasabb.) 71. nálad. egybe. padisah. egyik. egyre. bennünket. egyé (= egy+é). de csak egy s-sel írjuk ket: er set. csehül. A mássalhangzók min ségi változásainak jelöltsége az igealakokban 28 . kisebbség stb. egyek. A bolyh. A kiejtésben tehát néma a h ezekben: cseh. a szavak minden alakjában jelen van a h.törekedve a szó minden alakját egy gy-vel jelöli: egy. [Vö. legkisebbnek. egyenl . enyh. ujjat.) 75. ha a toldalék magánhangzóval kezd dik. juhtúró. éh. cseh. ezekben a szóalakokban a kett zés mutatja a rag v-jének hasonulását. juhász. doh. fellah. cseht l. méh. mint a példák is mutatják. – De: benne. magasak. és mindig írjuk is. potroh. hogy híven tüntessük fel a szóelemek mai alapalakját. juh. egyéb. stb. almanach. – Az írásban azonban. méhek. 42. Az új melléknév mássalhangzóját – a szó alapalakjában és magánhangzó el tt – sok nyelvjárásunkban hosszan ejtik. újabb. 73. A céh. – A ch vég szavak (pl. Csehszlovákia. magasat. pech stb. a szóelemek módosult változatait tünteti fel. heh indulatszó ejtésében váltakozik a h-s alak a h-tlannal. együvé. csehet. rüh stb. újat. (A testrész nevének írása viszont: ujj. 74. stb. vagy magánhangzóval járul a t höz. magasan. egyetlen. s hogy a szavak írott alakja ne szakadjon el teljesen a kiejtett formától. 83. juh. mert a szóelemeken a régiségben er s hangváltozások mentek végbe. írásunkban ennek ellenére csak egy j-t tüntetünk fel: új. düh. utánunk. a h bet t írásban mindig feltüntetjük. t lünk. egyed. A személyes névmások határozóragos és névutós formáinak megfelel alakokban. akkor a szó kiejtett alakja és írásképe között szakadék támadna. Allah. újra stb. szónak minden alakjában ejteni szoktuk a h-t. áh. egyel (ige). juhok. (Vö. A szóelemek módosult alakjait feltüntet írásmód 76. stb. méhvel. pléh. névszóban a h-t csak akkor ejtjük. ujjak. Így például az ah. Ezekben az esetekben helyesírásunk tehát eltekint a szóelemeknek eredeti hangalakjuk szerinti írásától. – Akárhogyan ejtsük is azonban a h vég névszókat. er sek. de egy s-sel írjuk: kisebb. moh. A MÉH bet szó inkább h-s ejtés . – De természetesen: eggyel és eggyé. csehvel. 83. továbbá többes számát és középfokát sokan hosszú s-sel ejtik. stb. er sebb. Az -s vég melléknevek tárgyragos és -n határozóragos alakját. keh. kisebbít. méhnek. sah. juhakol. méh. hah. – Hangzik a h ezekben: csehek. kisebbedik. róla. el led.. csehnek. egység. azaz a személyragos határozószókban a gyakran hallható hosszú ejtés ellenére is egy l-et vagy egy n-et írunk: bel lem. mint h-tlan. A kis szó fokozott alakjait és ezek származékait hosszú s-sel ejtjük. együtt. A szóalakok egy részének leírásakor azért nem érvényesülhet a szóelemz írásmódnak az a törekvése. juhval. Ha helyesírásunk ezekben a szóalakokban is a szóelemek alapalakjának a feltüntetésére törekednék. méhes. Zilah stb. ujjra stb. er sen. 72. stb. e)] A h vég szavak egy részének kiejtése ingadozik. eh.) végén is mindig ejtjük a h-t. méhkas.

valamint a lát és a bocsát ige (továbbá a lót-fut összetételbeli lót el tag) felszólító alakjaiban sem az iget véghangját. kössétek.A t vég igék 77. személyének rövidebb alakjaiban a személyrag eredeti d formájában a módjel nélküli csonka t höz kapcsolódik. mert a j módjelnek a módosult (a csonka t s. -juk. f ts. egyes szám 2. kett zött z-vel és kett zött dz-vel (ddz-vel) írjuk: késsen. ezért ezeket az alakokat egy s-sel. z és dz vég igék 80. rekeszd. egyes szám 2. -játok. Az s. végezzünk. 78. kett zött z-vel és kett zött dz-vel (ddz-vel) írjuk: keressük. sz. illeszd. kett zött sz-szel (ssz-szel).) képezzük. 81. illesszük. megtartjuk az iget végs t-jét. mossam. Ezeknek az igéknek felszólító mód tárgyas ragozású. illet leg sz mássalhangzójához hasonult) s. de a j-vel kezd d személyragok (-ja. sz. ezért ezeket az igealakokat csak egy s-sel írjuk: bocsásd. Ezeket az igealakokat tehát kett zött s-sel. lóssonfusson. kösd. személyének rövidebb alakjában ts-et írunk a -d személyrag el tt: ejtsd. személy rövidebb alakjában a t végi t helyén s van. eddzétek. z és dz változatát tüntetjük fel. de a -j módjelnek módosult (az iget végs mássalhangzójához teljesen hasonult) s. tárgyas ragozású alakjaiban megtartjuk az iget eredeti formáját. A felszólító mód tárgyas ragozású. de a módjel mai leggyakoribb j alakja helyett annak s változatát írjuk le: ejtse. amelyekben a t végi t-t mássalhangzó (de nem s. végezzük. mint az s és az sz vég igék felszólító alakjait. elolvassák. hozzák. válassza stb. hanem mind a t végi t-nek. j-t nem tartalmazó alakban csak egy sz-et írunk: játszom. z és dz vég igék kijelent módú.) 81. lássuk. -ják) j elemének módosult (az iget végs mássalhangzójához teljesen hasonult) s. válaszd stb. játszod. s a -d személyrag ehhez kapcsolódik. sz. A felszólító mód tárgyas ragozású. sz) vagy hosszú magánhangzó el zi meg (vö. hozzad. hallgasd. (Vö. z+j. sz+j. – Ennek a ts-nek a kiejtésben rövid vagy hosszú cs hang felel meg. márts. 79. -jük. z és dz változatát tüntetjük fel. eddzük. (A többi. Ezeket az igealakokat tehát (az eredeti s+j. vadásszátok. éppen úgy. fürösszétek. füröszd. z és dz vég igék felszólító alakjaiban megtartjuk az iget eredeti formáját. lopóddz(ál). metszi stb. Azoknak a t vég igéknek a felszólító alakjaiban. – Természetesen a játszik és a metsz típusú igék is ezt a szabályt követik: játssza. tanítsd stb. mossa. vadásszatok. 78. nyisd stb. stb. lássuk. sz változatát tüntetjük fel: fess. – Természetesen a 29 . vesszenek. sem a felszólító mód jelét nem tüntetjük fel eredeti alakjában.stb. kett zött sz-szel (sszszel). taníts. illet leg egy sz-szel írjuk: fesd. Az s. szítsa. sz. játsszátok. stb. mártsd. Az s. rekessze. nevesse. játsszuk. fürösz-. hallgassák. illet leg kett zött sz-et (ssz-et) írunk. dz+j helyett) általában kett zött s-sel. illesz. metsszük stb. bocsássa.) Ezekben az igealakokban tehát kett zött s-et. stb. játsszák. féltsétek.). nyissátok. stb. sz. egyes szám 2. A rövid magánhangzó + t kapcsolatra végz d igék. mind pedig a -j módjelnek s-sé módosult változatát írjuk le: alkoss. Az st és az szt vég igék felszólító alakjait a t nélküli csonka t b l (fes-.

-vé: bottal. – Hasonlóképpen: játszd. játsszál. stb. iszik ige felszólító alakjaiban a módjel gy alakban járul az igék magánhangzós tövéhez: legyek (= le+gy+ek). a briddzsel (= a bridzs kártyajátékkal) és a bridzsel (= bridzsezik). alakváltozatok használata is helyes. tetté. tetszik. [Vö. ronggyá. -vel és a -vá. -vé rag v-jének hasonulása nem következhet be: méhvel. pléhvé. idd. Nem azonos például a szívvel és a szível (= szeret. személyének rövidebb alakjaiban azonban a módjel nélküli t höz kapcsolódik a -d személyrag: nyeld. néggyel.) A mássalhangzók min ségi változásainak jelöltsége a névszóalakokban A -val. szónak azonban minden alakjában ejtjük a h-t. b) Egy hosszú mássalhangzós szóvég + -val. stb. nedvvé. (Vö. eszik. vesz. eszik. (Vö. E formák írásban való pontos megkülönböztetése azonban fontos követelmény: Látom. tollal. amelyeknek végs h-ját nem ejtjük ki (vö. bölccsé. vízzé. lássék stb. 32. úszd. -vá. -vel. b)] a) Egy rövid mássalhangzós szóvég + -val. edzd. tesz. savvá. – A doh. a -val. (Vö. vidd. igyanak stb. hogy csak játszanak velünk. juhvá. 60. ha tetszünk neki. jobbá. látsszam. egyes szám 2. és kett zött gy-t írunk: higgy. tessél. (Vö. -vé: jobbal. -vé rag v szóvégz déssel találkozik. 7. 94. sah. hidd. meggyel. -vel és a -vá. -vel és a -vá. vel és a -vá. higgyük. stb. -vel. minddel. t r). gyönggyel. vigyétek. visz. Megváltozott.) A tesz. szilánkká. tetszik és metsz ige is ezt a szabályt követi: hallatsszatok. -vá. a két v-t mindig jelöljük az írásban: hévvel. e) Azokban a névszókban. metsz ige több kijelent és felszólító módú formájának azonos a kiejtése. könnyel. higgyétek stb. a tervvel és a tervel (= tervez).) A hallatszik. tetsszél. füstté. kedvvel. a bölccsé (válik) és a bölcsé (= a bölcs tulajdona). mászd. metssze stb. kulccsal. nehogy kilátsszanak. végezd. 82. 43. Ezt a kiejtésbeli módosulást írásunk tudomásul veszi. -vel.) c) Két mássalhangzós szóvég + -val. névvé. tudóssá. szénné. játszik. rosszá. -vé alakmódosulásai 83. szárnnyá. egyél. edd. A többjegy bet ket természetesen a rájuk vonatkozó szabályok szerint kett zzük meg. metszd (vagy mesd). 30 . tervvel. stb. stb. -vá. húzd. 75. játszunk és játsszunk (e. -vé határozórag v-je (bizonyos h vég ek kivételével) minden mássalhangzóra végz d névszóhoz. stb. A felszólító mód tárgyas ragozású. özveggyé. olvasd.). Kértem ket. hogy játsszanak velünk. Allah stb. komppal. vegyük. és bet kett zéssel jelöli. bolonddá. könnyé. – A hisz ige felszólító alakjaiban hosszú gy-t ejtünk. gallyal. vesz. a névszó tövének végs mássalhangzójával azonos (teljesen hasonult) formában járul a -val.: jáccunk). tessék. Betakarom. szárnnyal. arannyal. tettel. 39. Stb. könyvvé. – Kilátszanak.) d) Ha a -val. tollá. hogy tetsszünk neki. játszik. – Jó érzés lesz. tegyen. A bet kett zés elmulasztása nemegyszer eltorzítja a szóalak értelmét. látszik. vedd. Azt akarjuk. királlyá. visz. potroh. stb. (Vö. rozzsal. kékkel. látszik. hisz ige tárgyas ragozású egyes szám 2. személyének rövidebb felszólító formáiban a -d személyrag a módjel nélküli magánhangzós t höz kett zött alakban járul: tedd (= te+dd). pl. higgye. A lesz. A tessem. -vé: hanggal.hallatszik. szívvel. iszik. cukorral.

Ezt a módosulást bet kett zéssel jelöljük: abba.. afölött. ez névmásnak és a -beli képz nek. c)] 85. (Vö. az evvel és ezzel alakváltozatok egyaránt helyesek. eszerint. emellett. [Vö.. sahhá. valamint a -fajta. Az avval és azzal. 31 . ugyanahhoz stb. afféle. evégett stb. -kora képz szer utótagoknak a kapcsolatából alakultak: abbeli. erre.ezért itt az ennek megfelel ragalakokat találjuk: dohhal. 75. affajta. ekképp.és utótag határán egy mássalhangzóval írjuk: afelé. ahhoz.. efféle. amiatt. Az az. potrohhal. ehhez. amelyek az az. ez névmás 84. akkora. akkor. Ám csak: azzá. ebbeli. – Hasonlóképpen: amannak. Az az. -vé ragnak a személynevekhez kapcsolásával a 163. arra. Mindig hosszú mássalhangzót jelölünk azokban a szavakban. ez mutató névmás z-je teljesen hasonul a mássalhangzóval kezd d határozórag els hangjához. e alakjából és valamelyik névutó kapcsolatából keletkezett összetételeket az el . az idegen szavakhoz és tulajdonnevekhez illesztésével pedig a 211. Allahhal stb. A mutató névmás a.) A -val. ezzé. pont foglalkozik. mindett l. 130. -vel és a -vá. -féle. 216–217. ebbe. ekkor stb. effajta. ekkora. akképp. 222.

a) Szó kezdetén csak a lyuk szóban és toldalékos alakjaiban írunk ly-t: lyuk. A dz-t és a dzs-t általában akkor sem kett zzük meg. nagyon sokféle eredet ek. lyukból.157. 88.: ellipszilon] bet t. sem a szóelemzés elvével nem magyarázható. stb. lyuggat. régies bet ket (vö. gally. lyukad. Köznyelvünk hangrendszerében már nincs meg a régi ly hang.: szécsényi] Dessewffy [e.: tököli] Georch [e. A hagyomány érvényesülése ennél természetesen jóval szélesebb kör helyesírásunkban. ilyen. mint más szavainkban (pl. Kétség esetén szótárban kell megnézni. ezért számos szóban hagyományosan ly a j hang jele.: császár] Czetz [e: cec] Hajnóczy [e. stb. melyekben j-t. hely (f név). mely szavakban írunk ly-t. ha a máig meg rzött írásmód sem a kiejtés. a mai kiejtés.: egresi] Thököly [e. milyen. Csányi. edz . 83. pedzi.: battyányi] Cházár [e. moly. ezeket tartalmazzák a következ alpontok. A hagyomány alakította ki és rzi bet ink alakját. foly(ik). süly. madzag. briddzsel (= a bridzs kártyajátékkal). peddze. 12. azaz a hagyomány elvének érvényesülésér l – a szónak sz kebb értelmében – mégis csak akkor beszélünk. Az egy szótagú szavak közül a következ k írandók ly-nal: boly.) 89. a jelölésmód tekintetében különbség mutatkozik az egy szótagú és a több szótagú szavak között. edz. Hagyományos írásmódról. Az ly írására pontos szabályaink nincsenek. pedz. Dózsa. különböz jelleg ek. oly. A toldalékok hasonulásából ered hosszúságot azonban ezekben a szavakban is föltüntetjük: eddzük. Kis.. Meggyesi. bridzs.: zicsi] stb. ma-haradzsa. ha hosszú hangot jelölnek: bodza. írásunk azonban megtartotta az ly [e. mily. Török stb. A családnevekben általában ugyanazokkal a bet kkel jelöljük a hangokat. mert azok a szavak. amelyek ly-nal írandók.és egybeírási szokásainkat. lyukas stb. A névmásokban ly-nal jelöljük a j hangot: ily. (Vö. amelyik stb. külön.). s t a kiejtés és a szóelemzés elvének érvényesülését is. 80–81. olyan. mély. amelyekben megtartjuk a ma már egyébként nem használatos.): Batthyány [e. de vannak olyan családneveink is. lyukaszt. lyukak. mely.: dezs fi] Tartsay [e..: görcs] Zichy [e.A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD 86.: hajnóci] Kossuth [e. amely. Hunyadi. súly. 87. 32 .: kosut] Széchenyi [e. b) Ha a j hang a szó végén fordul el . Helyesírásunk bizonyos meghatározott esetekben a hagyományt követi a mai hangjelölési rendszer. Bizonyos fogódzóink mégis vannak.: tarcsai] Egressy [e. lyukban. illet leg a szóelemzés rovására.

hülye. Bár több nyelvjárásunkban és a köznyelvben is él az ún. metsz. perje (f ) stb. zsivaj. zsindely. rögtön. De: lakáj. stb. talaj. akadály. Néhány szóban a hagyomány meg rizte a ma már nem érzett eredetet. pocsolya. kapzsi. lye végz dés szavak: boglya. c) Jellegzetes szócsoportot alkotnak a lya. olaj. gereblye. pólya.A két (vagy ennél több) szótagú szavak legnagyobb részében ly-nal jelöljük a szó végén ejtett j-t: bagoly. karaj (és karéj). ibolya. dörej. sóhaj. mindjárt. ragály. 90. Mihály. csekély. tolvaj. tavaly. De: bója (vízi jelz eszköz). pehely. nyavalya. De: karvaly. tartály. skatulya. papagáj stb. cserje. óhaj. ezt helyesírásunk nem jelöli külön bet vel. – A szó végén j-vel írandó szavak között többségben vannak az aj. 33 . játszik. csigolya. ósdi. héja (madár). tetszik. mindnyájan. hagyján. ej vég ek: duhaj. korcsolya. fogoly. 91. kevély. tavaly stb. zörej stb. hanem hagyományosan szintén az e-vel: ejtés: ëgyél ëgyetëm embër lëhet szerelëm gyerëkëke t írás: egyél egyetem ember lehet szerelem gyerekeket stb. kristály. robaj. hágcsó. pünkösd stb. mosoly. Gergely. illet leg a régebbi írásformát: esd. osztály. zárt ë hang. harkály. Ipoly. zsöllye stb.

163. eljátsszuk stb. jegygy r . Helyesírásunk néhány esetben ésszer egyszer sítést alkalmaz. Hermann-nál. Kodállyal stb.. briddzsel. 7. Bernadett l (Bernadett+t l). könnyé (= könny+nyé). – Általában ez a szabály érvényes a tulajdonnevekre is: Hosszú. c)] A szabály nem érvényesíthet a magyar családnevekre. hossz-számítás. mésszer stb. b)]: loccsan. nagyobban (= nagyobb+ban). vagyis a bet nek csak az els jegyét ismételjük meg [vö. 163. balett-táncos. össz-szövetségi stb. hallak (= hall+lak). c)]. (e helyett: jegygyel stb. fütty stb. az idegen tulajdonnevekre és a szóösszetételekre.) 34 . eddzék. 62. A többjegy bet k (pl. rosszal. 94. Nem egyszer sítjük azonban az összetett szavak tagjainak határán találkozó azonos kétjegy bet ket: kulcscsomó. ty. 62. nagygy lés. hosszú. vádlottól (= vádlott+tól). cs. [Vö. díszszázad stb. mésszel. Tarr-ról. illet leg: jeggyel. Meggyes.. Arannyal. stb. tollal (= toll+lal).AZ EGYSZER SÍT ÍRÁSMÓD 92. (Vö. Wittmann-né stb. ha a -szer -t kett zött sz-re (ssz-re) végz d szavakhoz kapcsoljuk: dzsessz-szer . A toldalékolás következtében egymás mellé kerül három azonos. így a többjegy bet k kett zésekor és három azonos mássalhangzót jelöl bet találkozásakor. Ezekben a hosszú mássalhangzós bet höz a vele azonos újabbat köt jellel kapcsoljuk: Széll-lel. 163. 62. mássalhangzót jelöl bet t kett zöttre egyszer sítjük: orra (= orr+ra). illet leg: sakk-kör. vö.) kett zött alakját a t szókban és a toldalékos alakokban csonkítottan írjuk. c)] A -szer utótag sz-ét általában csonkítva (azaz toldalék módjára. – Nem egyszer sítünk viszont akkor. füttyel (= fütty+tyel). meggy. sz. Mariannal (Mariann+nal). hússzor) kapcsoljuk az sz vég szavakhoz: ésszer . – Hasonlóképpen: puff-féle (ül ke) stb. fedd meg (= fedd+d meg). expressz-szer stb.). [vö. dzs stb.. 93. fénynyaláb. [Vö.

ha két vagy több szó összekapcsolódásával keletkezett (azaz összetett) szavakat írunk le. – A meggyökeresedett szokást megtartva. különírt szókapcsolat elemei (pl. többféleképpen is megítélhet esetek. sok szög (= számos szög). de: gyorsírás (= sztenográfia). hogy a különírás és egybeírás szabályainak megfogalmazása más szabálypontokhoz képest olykor határozatlannak látszik. Például a víziló vízi állat ugyan. de nem ló. Ilyenkor különírjuk ket: szilárd jellem. sokszor egyénenként eltér megoldást sugall. hogy az írott szöveg világosan áttekinthet legyen. mint a tagok jelentésének összege. Az összefügg szövegben egymás után következ szavakat általában egymástól külön írjuk le. (veszélyt) jelz lámpa. egyhavi. márványtábla. sok lehet ség. kéményt sepr . szót is összetételnek tekintjük. rádiót javít stb. Ezek többféleképpen keletkezhetnek. hogy a szókapcsolatok és az összetételek között nincs éles határ: sok olyan szókapcsolat van. Ezeknek szoros egységét ugyanis egybeírással vagy (ennek egyik megoldási formájaként) olykor köt jeles kapcsolással fejezzük ki. villamos gép. f névi igenév. A jelentésváltozás miatt egybeírt összetétel alkotó tagjai természetesen alkalmi kapcsolatban is kerülhetnek egymás mellé. illet leg az összetett szavak alkotásának törvényszer ségein alapulnak. – Ha egy raggal jelölhet . Helyesírásunk e területén mégis meglehet sen nagy számban vannak ingadozások. Ezekb l a körülményekb l következik az. hogy két szó kapcsolatának jelentése több vagy más. Ezt érzékeltetjük az alkotóelemek egybeírásával. lépre csal. a t zr lpattant menyecske vagy leány nem a t zr l pattant. a nap sugara stb. A szóbeszéd is más. Mondatainkban a szavak nagy többségükben alkalmi szókapcsolatok tagjaiként kerülnek egymás mellé. A kétféle írásmód jól szemlélteti a kétféle alakulat közötti jelentéskülönbséget: gyors írás (= sebes írás). (A köt jelnek itt egyszersmind tagoló szerepe is van. stb. Egybeírjuk viszont az összetett szavakat. Szépirodalmi alkotásokban stilisztikai szándék is indokolttá teheti az általános szabályoktól eltér különírást vagy egybeírást. illet leg köt jel alkalmazását. vízbefúlás stb. szakkifejezés stb.) rag nélkül állnak együtt. – Az egyik gyakori ok az. mindig együtt használt. Ezt az alapszabályt azonban nem alkalmazhatjuk olyankor. félkész. A különírás és az egybeírás szabályai a szavak összekapcsolásának. amely még nem igazi összetétel ugyan. napsugár stb. de: jelz lámpa (pl. ami viszont nem biztos alap. Különírjuk számos. stb. Ilyenkor ki-ki hajlamos a nyelvérzékére. a tízórai-t nemcsak tíz órakor fogyaszthatjuk el. mint a szó és beszéd: ’alaptalan híresztelés’-t jelent. egységet alkotó szókapcsolat (szólás.) A különírás és az egybeírás fontos kifejez eszköze helyesírásunknak. illet leg saját írásgyakorlatára hagyatkozni.) elemeit is: dugába d l. de: élenjáró (= irányító szerep ). bár valójában csak a hangos nyelv és az írás természetéhez alkalmazkodik. de: sokszög (a mértanban). de tagjai már alig tekinthet k egymáshoz képest önálló szavaknak. szintén egybeírt összetett szót alkotnak: kéménysepr . Ilyen el fordulásukban külön kell írnunk ket. a közlekedésben). az élen járó (csapat).A KÜLÖNÍRÁS ÉS AZ EGYBEÍRÁS 95. Ennek legf bb oka az. nemegyszer jelentésváltozás nélküli szókapcsolatokat is egybeírunk. ezért például a jókedv. félig kész. nagyon ügyes. 35 .

várva várt stb. nini. Köt jellel kapcsoljuk egymáshoz az egyformán toldalékolt szavakból alakult mellérendel összetételek tagjait akkor is. anyja (eljött). várt. ezért elemeit köt jellel kapcsoljuk össze: süt-f z. kérve kéri. stb. legeslegnagyobb. sütnek-f znek. sírva-nevetve (ölelte át) stb. háztól házig. hogy mennyire szoros a kapcsolat az alkotóelemek között. szinte). jobbnál jobb. továbbá a névutós szóismétlések tagjait: fej fej mellett. hasonlóképpen: ember ember hátán stb. A túlzófok kifejezésére használt leges. tömérdek). de még mind a két tag felveszi a toldalékokat. már-már (= majdnem. Különírjuk egymástól ugyanannak a szónak különböz toldalékokkal ellátott változatait: szemt l szembe. nono. szebbnél szebb. többékevésbé. Ezzel a lehet séggel azonban ne éljünk vissza: nem rokon vagy ellentétes értelm tagokat. keze-lába. több-kevesebb. mint azok különkülön. A mellérendel szókapcsolatok és összetételek. körös-körül. napról napra. néha-néha (= nagy ritkán). stb. 99. tejet. ha toldalék nélküli formájuk nem él összetételként: apraja-nagyja. kér -esdekl (szavakkal).. eget-földet. ki-ki (= mindenki). sütött-f zött. ég-föld. a) A csak alkalmilag egymás mellé kerül egynem (halmozott) mondatrészeket vessz vel választjuk el egymástól: apja. oktató-nevel stb. stb. tudván tudta. apraját-nagyját.. azonos szerep toldalékkal ellátott szó alkalmi egységét újabban gyakran éreztetjük köt jeles összef zésükkel: kínos-fájdalmas (búcsú). f részelt. sok-sok (= nagyon sok. gyorsan.A szóismétlések írása 96. alig-alig (= nehezen). messze-messze (= nagyon messze) stb. sütni- f zni. 97. akkor az összetétel még laza. gazdasági-társadalmi (változások). várt. b) Ha az egymásnak mellérendelt tagok együttese már mást jelent. réges-régi. A mellérendel szókapcsolatok és összetételek tagjai egyenrangúak.el tagot egybeírjuk a fels fokú melléknévvel: legeslegjobb. kezét-lábát. nyelvi-stilisztikai (elemzés). dádá típusú indulatszókat. n ttön-n stb. Az ilyen alakulatok írásmódja els sorban attól függ. vajat. idébb-odább. testi-lelki. írás-olvasás. unosuntalan. orrán-száján. sütés-f zés. egy-egy (= néhány). nap nap után stb. Köt jellel írjuk viszont az olyan módosított alakú szóismétléseket. – Eredetük tudatának elhomályosulása miatt egybeírjuk viszont az azaz köt szót és a nana. ide-oda. végestelen-végig. hehe. 98. kenyeret (vásárolt). gyorsan. fiam. illet leg kett nél több szót ne írjunk vessz vagy köt szó 36 . Két. valamint az ikerszók írása A mellérendel szókapcsolatok és összetételek 100. melyeknek tagjai közül az egyik nem él önállóan: örökkön-örökké. gyalult (egész nap). Az alkalmilag (általában nyomatékosítás végett) megismételt szavak közé vessz t teszünk: fiam. A változatlan formájú tagokból szókett zéssel keletkezett összetételeket köt jellel írjuk: más-más (= mindig más és más). legeslegszebb stb.

de: a csúszómászók (= hüll k). A tagok közötti köt jelet az esetleges toldalékoláskor is megtartjuk: (nagy) csihi-puhit (rendezett). A lazább (köt jellel írt) és az összeforrott (egybeírt) ikerszók csoportja nem különül el egymástól élesen. amely nem vagy csak kivételesen – és csak az utótagon – látható el toldalékokkal. sakk-mattot (mondott). icipicit. izg -mozgó. stb. tyúkom-búkom. hébe-hóba. rúgkapálnak. csigabigák. gizgazos. Az ilyen ikerszók tagjait köt jellel kapcsoljuk egymáshoz: csihi-puhi. a) Vannak olyan ikerszavaink is. izegnek- mozognak. A lazább (köt jellel írt) és az összeforrott (egybeírt) mellérendel összetételek csoportja nem különül el élesen egymástól. – A kétféle toldalékolásnak oka lehet a jelentések elkülönülése is: (a határban) szántó-vet (emberek). hányavetiek. búbánatos. dimbes-dombos. Az alárendel szókapcsolatok és összetételek írása 37 . stb. ezért csak második tagjukon toldalékolt mellérendel összetett szavakat egybeírjuk: rúgkapál. stb. szoba-konyha. piff-puff. de: híre-neve. illet leg toldalékolt ikerszók elemeit köt jellel kapcsoljuk össze: irul-pirul. terefere. stb. csinn-bumm stb. Az ikerszók írása a mellérendel összetett szavakéval azonos szabályokhoz igazodik. de: icit-picit. a) A mindkét tagjukon külön-külön toldalékolható. sakk-matt. sík-domború (lencse). ímmel-ámmal. b) Néhány. csigabiga. de híres-neves. ugribugri. hercehurca. mendemondák. c) A már teljesen összeforrott. stilisztikai és helyesírási (gyakorlatok). rablópandúr. hadsereg. Az ilyen mellérendel összetételek tagjait köt jellel kapcsoljuk egymáshoz: édes-bús. Az ikerszók 102. piros-fehér-zöldet. piros-fehér-zöld. stb. Ilyenkor a toldalékos formák írásképe is vagylagos: hírnév: hírneve. más esetekben a toldalékolás módjához igazodunk: gizgaz. rablópandúrt (játszottak). nem: nyelvtani-stilisztikai-helyesírási (gyakorlatok). – Hasonlóképpen írjuk a tulajdonnévi ikerszókat is: Ista-Pista. stb. stb. stb. rúgkapáló. szoba-konyhás (lakás). b) A csak a végükön toldalékolható ikerszókat egybeírjuk: mendemonda. fidres-fodros. gizgazok. búbánata. de: a szántóvet k (= földm vesek). limlom. (a padlón) csúszó-mászó (kisgyerek). amelyek nem vagy csak kivételesen láthatók el toldalékokkal. Anna-Pannával. limlomot. de: gizes-gazos. árvíz. alapformájában egybeírt mellérendel összetétel kétféleképpen toldalékolható. hadseregben. búbánat. sík-domborúra (csiszolt). b) Az ingadozó toldalékolású ikerszókat alapformájukban egybeírjuk. icipici. hadseregek. hányaveti. árvízt l. a) Számos olyan mellérendel kapcsolatunk van. limlomos. izeg-mozog. tereferél. Anna-Panna. A tagok közötti köt jelet az esetleges toldalékoláskor is megtartjuk: édes-búsan. piros-fehér-zöldre. hírneves. Ista-Pistát. irult-pirult. 101. (a zenekar) csinn-bummja stb. stb. 103. stb.helyett köt jelesen: nyelvtani.

Az alárendel összetételek els tagja a másodikkal olyan kapcsolatban van. molyrágta (sz nyeg). tehát az utótaggal az el tagra kérdezhetünk. ügyefogyott (= gyámoltalan. különösen olyankor. háromszög: hány szög? – három szög (az el tag az utótagnak mennyiségjelz je). forgószél (szélfajta). (a) számítógép ellen rizte (adatok) stb. hegygerinc: minek a gerince? – a hegynek a gerince (az el tag az utótagnak birtokos jelz je). nyakatekert (= bonyolult). orvosi titoktartás. holtág (folyóé) stb. a különírást általában megtartjuk: bal parti. meleg nyár és színesfém. -jú. különösen olyankor. jótett stb. a min ség.. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk számos min ségjelz s kapcsolat tagjait: nagyfokú. fehér virágú. porhó borította (lejt ). mert az alanynak. nagy erej .és a mennyiségjelz s kapcsolatok 105. szúette (bútor). b) Az alanyos összetételeket egybeírjuk. (a) munkások szervezte (gy lés). egyetért mosoly. napsütötte (táj). baráti kézfogás. Az alanyos kapcsolatokat a következ képpen írjuk: a) Az alanyos kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: gondatlanság okozta (baleset). ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: széls bal párt. 107. valamint a min ség. félszeg). életképes: mire képes? – életre képes (az el tag az utótagnak határozója). -nyi képz járul.104. söröspohár (= sörnek való pohár). mez gazdasági gépgyár stb.. útitárs. kis hordónyi stb.és mennyiségjelz nek nincs ragja: aszály sújtotta (vidék) és farkasordító (tél). ipari ország. s. -j . kispárna (párnafajta). apró szem . drágak : milyen k ? – drága k (az el tag az utótagnak min ségjelz je). magvaváló (szilva) stb. érett gyümölcs stb. Ha két különírt szóból álló min ségjelz s kapcsolat második tagjához -i. általános iskola. er s bordájú. vízinövény. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk több alanyos kapcsolat tagjait: dércsípte (levelek). A min ségjelz s kapcsolatok írásának f szabályai a következ k: a) A min ségjelz s kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: jobb kéz. különösen olyankor. Ezek tagjainak együttes jelentése más. olvasó lány. -beli. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: árvíz mosta (töltés). melegágy (a kertészetben). Alanyos. favágó: mit vágó? – fát vágó (az el tag az utótagnak tárgya). hidegvér (= nyugodt). Az alanyos. mint az el tag és az utótag jelentésének összege: gyorsvonat (vonatfajta). lélekszakadva (= nagy sietve) stb. traktor szántotta (föld). haditerv. b) A min ségjelz s összetételeket egybeírjuk. min ségjelz s és mennyiségjelz s viszonyban a szókapcsolatok és az összetételek egyaránt jelöletlenek.. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét 38 . .. (a) barátom kölcsönadta (pénz). stb. amely kisebb vagy nagyobb alakítással mondatrészi viszonyú szókapcsolattal is kifejezhet . fiatalkorú. mint az el tag és az utótag jelentésének összege: agyafúrt (= ravasz). -ú. 106. légiposta. – Így például: szavahihet : mi hihet ? – a szava hihet (az el tag az utótagnak alanya). eszeveszett (= rült). anyja nevelte (gyermek) stb. 108. Ezek tagjainak együttes jelentése más. szomszéd falubeli. tíz forint és öttusa. piros tet s.

tagja összetett szó: halványlila szín , iskolaköteles korú, hosszú szempillájú, szürke télikabátos, öntelt magatartású stb. 109. A fokozó vagy nyomósító szerep melléknévi jelz t nem írjuk egybe a jelzett melléknévvel: szép piros, szép kövér, jó nagy, jó er s, borzasztó rossz, szörny hideg stb. Hasonlóképpen: nagy néha, jó néhányszor stb. 110. A színárnyalatot kifejez melléknévi jelz t egybeírjuk a színt jelöl melléknevekkel: halványlila, sötétzöld, világossárga, zöldeskék; almásszürke, haragoszöld, mélykék, törtfekete, újpiros; stb. – Az összetett színnevek árnyalatát jelz mellékneveket azonban különírjuk: sötét rózsaszín, világos narancssárga, halvány kékeszöld stb. 111. Az olyan összetételeket, amelyekben a f név min ségjelz je az összetett szóban lev alakjában vagy jelentésében önálló szóként nem használatos (al-, bel-, köz-, kül-, szak- stb.), mindig egybeírjuk: alelnök, belföld, élüzem, el tag, közérdek, külügy, mellékjövedelem, pótágy, szakember stb. 112. Az -ó, - képz s igenevet, ha csak alkalmi min ségjelz , általában különírjuk jelzett szavától: dolgozó n , izzó fém, közvetít javaslat, parancsoló hang, sajgó térd, felszabadító mozgalom, kiváló termék, (az újoncokat) kiképz tiszt stb.; különösen olyankor, ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: mutató

névmás, szélez körf rész, növényvéd szer, rakétaindító állvány, földrengésjelz m szer, ellen rz bizottság, összeköt híd, el adó körút stb.
Ha viszont az igenévi jelz s kapcsolatok tagjai jelentés tekintetében összeforrtak (az igenév nem folyamatot, hanem valamire való képességet, rendeltetést fejez ki; illet leg a jelzett szó az igenévben kifejezett cselekvésnek valamilyen határozója), a két egyszer szót egybeírjuk: csépl gép, izzólámpa, desztillálótorony, véd n , ivóvíz, költ pénz, eladólány (üzletben), kiképz tiszt (beosztás), felvonóhíd; hálószoba, kutatóintézet, pihen nap, evez lapát, átüt papír, belép jegy; stb. (Vö. 138.) A kialakult szokást megtartva több olyan (részben jelentésváltozást is mutató) kapcsolatot is egybeírunk, amelynek valamelyik tagja összetett szó: forgószínpad, javítóm hely, mozgókórház, mér m szer, el hívótank, vendéglátóipar stb. 113. A -t, -tt képz s melléknévi igeneveket legtöbbször különírjuk jelzett szavuktól:

csapolt sör, d lt bet , sült hús, zárolt anyag, adott szó, fedett uszoda, vetített kép stb. – Csak néhány jelentésváltozáson átment kapcsolatot írunk egybe: aludttej, holtpont, nyúltagy, zártszék stb.
114. Min ségjelz ként nemcsak melléknév állhat, hanem f név is. a) A foglalkozást, kort, min séget, csoportot jelöl , esetleg csak nyomatékosító f névi jelz ket különírjuk jelzett szavuktól: mérnök bátyám, belgyógyász barátunk,

közgazdász szakért , gyermek király, ajándék könyv, rongy fráter, vendég néni, tüzér tizedes, huszár f hadnagy, rend r százados; csuda jó, kutya hideg; stb. – Hasonlóképpen különírjuk az ilyen alakulatokat is: igazgató elvtárs, tanár úr, tanító néni, mérnök szaktárs stb. b) Egybeírjuk viszont az akácerd , csiperkegomba, diáklány, feny fa, fiúgyermek, f szeráru, kölyökkutya, lakatosmester, legényember, rabszolga, vendégm vész stb.
típusú (általában fajtajelöl ) f névi min ségjelz s alakulatokat. 115. Anyagnévi jelz s kapcsolatnak azokat az alakulatokat tekintjük, amelyekben az el tag azt jelöli, hogy az utótagként megnevezett tárgy abból az anyagból készült. Az

39

anyagnévi jelz t, ha egyszer

szó, egybeírjuk a nem összetett f nevekkel: aranygy r , alumíniumedény, faburkolat, gyapjúsál, k fal, platinatégely stb. – Ha azonban az anyagnévi jelz s kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó, az anyagnevet különírjuk jelzett szavától: acél mér szalag, b r pénztárca; nyersselyem ing, vasbeton gerenda; m anyag padlóburkolat; stb. 116. A hónap vagy nap jelz ként álló nevét különírjuk jelzett szavától: január

hónapban, hétf reggel, csütörtök estére; március havi, kedd reggeli, péntek esti, vasárnap déli; stb.
117. A mennyiségjelz s kapcsolatok írásának f szabályai a következ k: a) A mennyiségjelz s kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: öt ujj, száz forint, ezer esztend , sok munka, több energia stb.; különösen olyankor, ha a kapcsolat valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: negyvenöt perces, két négyzetméternyi, huszonegy köbméteres stb. (Vö. 119.) b) A mennyiségjelz s összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az el tag és az utótag jelentésének összege: háromszög (mértani idom), tízperc (iskolában), öttusa (sportban), hatökör (= buta), ezermester (= sok mindenhez ért ), tizenkétszög (mértani idom) stb. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk számos (f leg képz vel ellátott) mennyiségjelz s kapcsolat tagjait: egynapi, nyolcoldalú, kétnyelv , ötéves, tízpercnyi, húsznaponként stb. (Vö. 119.) 118. Mennyiségjelz ként nemcsak számnév állhat, hanem (mennyiséget, mértéket, nagyságot jelent ) f név is. Az ilyen f névi jelz ket különírjuk jelzett szavuktól: egy

csomó retek, nagy halom kavics, két hordó bor, egy rakás fa, tenger virág, tíz deka vaj, tízezer kilowatt áram, száz hektár föld stb.
119. Egy egyszer t számnévnek (ill. a sok, több, fél számnévnek), valamint egy -i, -ú, - , -jú, -j , -s, -nyi képz s egyszer melléknévnek a kapcsolatát egybeírjuk:

harmincnapi, kilenchavi, háromlábú, ötágú, hétfej , kétzónájú, kétpetéj , sokmilliós, négyoldalas, húszf nyi stb. De számjegyekkel írva: 9 havi, 20 f nyi stb. – Ha
azonban akár a melléknév, akár a számnév, akár mind a kett összetett szó, a kapcsolat számnévi tagját különírjuk a melléknévi tagtól: hat vegyérték , egy

szótagos, negyven négyszögöles, száz hektoliternyi; tizenkét emeletes, huszonnégy tagú, negyvennyolc órás, száztizenhat napi; hetvenöt centiméteres, ötvenhét másodpercnyi; stb. számjegyekkel írva is: 40 köbcentiméteres, 116 napi stb. [Vö.
117. a), c)] Hasonlóképpen írjuk az ilyen -nként ragos alakulatokat is: kéthetenként, háromhavonként, ötévenként; tizenöt naponként, három hónaponként; 5 évenként, 15 naponként; stb. [Vö. 117. c)]

120. A -dik képz s sorszámnévi jelz t nem írjuk egybe sem a jelzett f névvel, sem a (rendszerint -i, -s, -ú, - képz s) melléknévvel: ezredik év, harmadik napon,

hetedik alkalommal; harmadik havi, negyedik osztályos, ötödik rend , tizenkettedik havi; stb. – A -d képz s sorszámnévi jelz t viszont egybeírjuk mind a f nevekkel, mind a melléknevekkel, mind a számnevekkel: ötödévben, hetedízben; ezredévi, ötödéves, másodrend , tizenötödrangú; harmadfél; stb. (Vö. 291.)

40

121. A visszaható névmásokkal a számnevekb l alkotott -d sorszámnévképzés jelz ket egybeírjuk: másodmagammal, századmagával; tizenhatodmagunkkal, huszonötödmagukkal; stb. A tárgyas, a határozós és a birtokos jelz s kapcsolatok 122. Tárgyas, határozós, valamint birtokos jelz s viszonyban azok a szókapcsolatok és összetételek a jelöltek, amelyekben a tagok közti viszonyt rag mutatja: fát vágó és egyetért; százszor mond és százszorszép; az asztal lapja és vásárfia; stb. Ha az alkotóelemek egyike sem ragos, a kapcsolat jelöletlen: kincskeres = kincs(et) keres ; színgazdag = szín(ekben) gazdag; iskolaudvar = (az) iskola udvar(a); stb. 123. A tárgyas kapcsolatokat a következ képpen írjuk: a) A raggal jelölt tárgyas kapcsolatok tagjait (az állandó szókapcsolatokban is) általában különírjuk egymástól: eleget tesz, kezet fog, szemet szúr, véget ér, állást

foglal, hátat fordít; tévéantennát szerel, f tengelyt esztergál, könyvtárt összerendez;
stb. b) A jelölt tárgyas kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az el tag és az utótag jelentésének összege: egyetért (= azonos véleményen van), helytáll (= derekasan viselkedik), jótáll (= szavatol), semmittev (= lusta, dologtalan), számottev (= jelent s, tekintélyes) stb. c) A jelöletlen (ragtalan el tagú) tárgyas összetételek tagjait mindig egybeírjuk: autóment , munkavállaló, úttör , híradó, kárvallott, világlátott, karöltve stb. Nem írhatjuk külön a jelöletlen tárgyas összetételeket akkor sem, ha valamelyik vagy mindkét tagjuk maga is összetett szó: alvázvéd , gázcs fektet , szakmunkásképz , létszámnyilvántartó, raktárellen rz stb.; legföljebb a túl hosszúakat a f tagok határán köt jellel tagoljuk: vízvezeték-szerel , lélegzet-visszafojtva, baleset-el idéz stb. (Vö. 138.) 124. Ha egy névszó és egy ige egymástól különírt jelölt tárgyas kapcsolatának igei tagjához képz (pl. -ó, - , -ás, -és stb.) járul, a különírást megtartjuk: nagyot akaró,

keveset ér , urat játszás, mindent megvetés, világot járt, utat tévesztve; albérletet keres , menedékhelyet nyújtó, menetgyakorlatot tartva; stb.
125. A határozós kapcsolatok írásának f szabályai a következ k: a) A valamilyen raggal jelölt határozós kapcsolatok tagjait (az állandó szókapcsolatokban is) általában különírjuk egymástól: eszébe jut, munkába lép,

rosszul jár, földre hull, nyakon csíp, pellengérre állít, ráncba szed, jutalomra érdemes
stb.; különösen akkor, ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: készpénzért veszi, külföldre utazik, vizsgára el készít stb. b) A jelölt határozós kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az el tag és az utótag jelentésének összege: észrevesz (= észlel, megfigyel), véghezvisz (= befejez), ágrólszakadt (= szegény), napraforgó (növény), semmirekell (= haszontalan), tagbaszakadt (= jól megtermett), tökkelütött (= buta) stb. c) A jelöletlen (rag nélküli) határozós összetételek tagjait mindig egybeírjuk:

energiagazdálkodás, ökölvívás, munkatárs, áldozatkész, iskolaköteles, munkaképes, mélyh tött, szélvédett stb. Nem írhatjuk külön a jelöletlen határozós összetételeket akkor sem, ha el tagjuk maga is összetett szó: atombombamentes, nyugdíjjogosult,

41

bennszülött. el ítélet-mentes stb. ultramarinkék. utánfutó. A birtokos jelz s kapcsolatokat a következ képpen írjuk: a) A birtokszón a birtokviszonyra utaló birtokos személyraggal (-jellel) jelölt kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: a folyó vize. külföldre utaztakor. szénapadlás. d)] 127.sújtólégbiztos. Sok alárendel összetett szavunknak el .. tojásfehérje. hollófekete. [De vö. gerelyhajítás. mint az el tag és az utótag jelentésének összege: barátfüle (tésztaféle). -ó. stb. pellengérre állítás. 125. városháza stb. papírba csomagolás. távollét. vásárfia (= ajándék) stb. c) A jelöletlen. próbára tevés. gépkocsifényszóró. köztük a hasonlító összetételeket. stb. fennszóval. Határozószóknak f nevekkel és melléknevekkel (melléknévi igenevekkel) való kapcsolatából gyakran alakulnak összetett szavak: általút. bolondokháza (= felfordulás. -és stb. -ó. stb. disznóhús. kézhezvétel. hófehér. hogy az összetétel csak többszavas szerkezettel értelmezhet . 128. az iskola kapuja. közeljöv . a lakóház pincéje. Ha egy névszó és egy ige egymástól különírt jelölt határozós kapcsolatának igei tagjához képz (pl.) járul. tápanyagszegény stb. legföljebb a túl hosszúakat a f tagok határán köt jellel tagoljuk: alkatrész-nyilvántartás. z rzavar). emlékkönyv. rögtönbíráskodás. Így például: vámvizsgálat = hol történ . háttérben mozgó. könnybe lábadt. Az ilyen. bankjegyforgalom.és utótagja között olyan bonyolult kapcsolat van. legföljebb a túl hosszúakat a f tagok határán köt jellel tagoljuk: adóbevallás-köteles.. 138. tengeralattjáró-támaszpont stb. 138. mindig egybeírjuk: barázdabilleget . stb. a park virágágyai. gyorsan öl . úgynevezett jelentéstömörít összetételek tagjait. lényegbevágó. Egyéb típusú szókapcsolatok és összetételek 42 . mivel kapcsolatos vizsgálat? : vámnál történ . a nyomda szed terme. Ezek tagjainak együttes jelentése más. motorcsónak. bérbeadás stb. középpontba állítás. helységnévtár. cinóbervörös. régmúlt. a különírást általában megtartjuk: hosszan tartó. istennyila (= villám). azaz személyrag (-jel) nélküli birtokos jelz s összetételek tagjait mindig egybeírjuk: ablaküveg. b) A jelölt birtokos jelz s kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk.) d) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk több jelölt határozós kapcsolat tagjait: partraszállás. az írógép billenty i. rigófészek. (Vö. stb. a gépkocsi alváza. 126. a világ népei. bennfentes. hamutálca. galamb sz. földrengés. (Vö. iskolaorvos. el térbe kerül . ellenfél. A jelentéstömörít összetételek 129. -ás. csigalépcs = mihez hasonló lépcs ?: a csiga házához hasonló lépcs . tanácsháza. testvérváros. a brigád tagjai. fényképez gép-objektív. csapágyfémgyártás. túlérzékenység. közhírré tétel.) d) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk néhány jelölt birtokos jelz s kapcsolat tagjait: napkelte. stb. villanyvilágítás. vámmal kapcsolatos vizsgálat.

Mindene a zene. le-. ház mellett. de: el leszek fáradva. haza szabad menni. meg nem értés stb. ha egységes határozószót alkotnak. megtartó. helyre-. napközben. bokor mögött. kifestetem a lakást. délután. le-leereszt. felül. de: meg van töltve. a) Ha az igeköt közvetlenül saját igéje (vagy igeneve) el tt áll. Az ellentétes jelentés igeköt ket köt jellel kapcsoljuk össze. szét-. újjá is építjük. végig-. közbe-. ahelyett hogy heverészel! Stb. munkanélküli (fn. hogy tette. Hasonlóképpen: le-föl sétálás stb. és együttesüket egybeírjuk az igével (vagy igenévvel): ki-kinéz. tele-. szó szerinti stb. fenn. 243. menjetek el re. külön-. eszerint cselekedj! Nincs kétségem afel l. de: meg tudták javítani. haza-. leszokott a dohányzásról. neki-. el el t n . munka nélkül. újra-. metró. el -. ki-. de: bele szeretett volna szólni. – Igeköt k lehetnek a következ k: abba-. föl sem véve stb. akkor csak a különírás a helyes: a köré a ház köré. (akkor) ültünk le. beleszeretett a lányba. meg-megállt. holnaputáni. tova-. nem nézve oda. fölnyit. stb. egybeírjuk ket: délel tt. míg nyaraltok.). el re-.v. hagyj fel (ezzel). föld alatti (üreg). a nélkül a könyv nélkül. felnyit v. d)] Ha ellenben a névmással nyomatékos rámutatást fejezünk ki. ez mutató névmásból és a különféle névutókból álló kapcsolatokat egybeírjuk. el-. kiállítani. hátra-. csak az iránt érdekl dik. megtudták a hírt. Hasonlóképpen: be nem avatkozás. 43 . e. tovább-. Más és más tehát: megvan húszéves. szembeszállás stb. meg-. (ti már) mehettek vissza stb. b) Ha azonban az ilyen kapcsolatok jelentése módosult. továbbá ha rámutatószói szerep ek. vagy az ezt követ höz. közre kell bocsátani. Mindent megbeszéltünk. benn-. rendszerint. fönn-. le-föl sétál. 84. egybeírjuk vele: átad. körül-. 2. utána-. vissza. és különírjuk ket az igét l (vagy igenévt l): ki-be járkál. fel. Hasonlóképpen: megtartás. ketté-. eldobott. b) Ha az igeköt követi az igét (vagy igenevet). vissza-visszatérve. nem e szerint. össze-összevesznek. visszaszerez. 131.. széjjel-. c) Az igeköt külön szó marad. hogy az igeköt a közvetlenül utána álló igéhez tartozik-e. ellen-. A névutós kapcsolatokat a következ képpen írjuk: a) A névutót az el tte álló névszótól különírjuk: id el tt. földalatti (= 1. alá-. illegális). délutáni. vagy ha köt szószer szerkezetek részei: Ezel tt másképp hívták. többek között stb. végbe-. el re-hátra pillantva. elleszek nélküle. hogy köszönt volna. benéz. üljünk bele. oda-. rajta-. hozzá-. félbe-. ha közte és igéje (vagy igeneve) között más szó is van: el ne késs. túl-. mindenekfelett. ide-oda tekinget. munka nélküli (jövedelem). be-. bokor mögötti. ház melletti. agyon-. Elment anélkül. mellé-. szembeállva. különírjuk t le: pihend ki (magad). holnapután. megfogom a lepkét.v. felesége iránt. tönkre-. délel tti. rá-.). fölül-. föl-. szó szerint. hazafelé. stb. félre-. d) A megismételt igeköt k közé köt jelet teszünk. Azalatt. pártonkívüli (fn. oda-vissza utazni. le nem tenné. lebecsül. e miatt nem m ködik a gép. bele-. Ezután mindig jó leszek.130. egybe-. Stb. de: le szokott utazni vidékre. stb. stb. [Vö.stb. keresztül-. a különírást megtartjuk: id el tti. Az igeköt s igék sajátosan viselked összetett szavak. a szerint kell eljárni.v. könyvnélküli (= szóról szóra megtanulandó lecke). szerte-. Hasonlóképpen: vissza-visszatérés stb. s ezért összetett szóvá váltak. Az igeköt k különírása vagy egybeírása gyakran értelmi különbségre is utal: annak jelöl je. föld alatt. át-. – Ha a névutóhoz -i képz járul. szembe-. az. visszafelé stb. ide-. össze-. Dolgozz. újjá-. ne sározd össze. mindenekel tt. közre-. de: meg fogom nézni. Itt a hiba. c) Az a.

földalatti. semmilyen. fenn v. szerteszéjjel. mindig rád gondolok stb. mind-. éppolyan.Különírjuk az igét l (vagy igenévt l) az összevissza. nemsokára. mint ha sír. sem. mihozzánk. 135.és egybeírás az ilyen szavak esetében is értelmi különbség hordozója lehet: úgy tett. épp olyan esetben (a hangsúly az olyan szón). – A határozószókban szintén egybeírjuk a se és a sem szót az utótaggal: sehol. önmagad. csakennyi. stb. ha nevet. ugyanannyi. sehogy sem. 136. önnönmagatok. szintannyi. sohasem. A külön. de: szebb. mint utótagja önállóan volt: csúszómászó. teáltalad. sehol sem. Tagadó névmások el tagjaként a se. – De: sohase. szerteszét szórva stb. de: fennmarad v. hanem. éppannyi. stb. de: egy részt kapott bel le. valami. ide jött (nem a szomszédba). szerteszéjjel szórták. stb. csak annyi szükséges (a hangsúly az annyi szón). neki (= neki) megy a levél. mindannyi.és vala. sosem. utána. szerteszét határozószókat is: összevissza beszél. e) Az igeköt ül is használt határozószót különírjuk akkor. tegnapel tt. 134. önmagam. 132. semmint. önnönmagunk. ugyanis. senkinek se. Csak különírt (határozószói) formája van a nem egyes szám harmadik személy alakoknak: hozzám adták feleségül. amely egészét tekintve más szófajú. (nem) félre állt (hanem középre). fönn maradt (a padláson). tenálad. szintakkora. bármi. stb. tinélkületek. csakannyi. sehogy. fönnmarad (a neve). önnönmaga. egymagad. hogyne. de: hozzájárul (valamihez). valamerre stb. járókel . senki sem. 44 . velük. csakolyan. Hasonlóképpen: szerteszét szórás stb. De: én magam megyek oda (a hangsúly a magam szón). 133. semmiféle stb. hogy egybeírandó az olyan összetétel. tinektek. stb. de: nekimegy (a szekrénynek). önmaguk. de: abbahagy. ugyanolyan. közöttük. de: (rossz) rágondolni is. mimellettünk. stb.el tagú névmásokat és névmási határozószókat egybeírjuk: akármekkora. sohasem. dehogyis! (= nem). t le. szintolyan. mintha szeretné. csakhogy. de hogy is gondolod? . semennyi. ennivaló. sehonnan. de: idejött hozzám. akárhol. ha névmások és határozószók után állnak: semmi se. egymagatok. ha határozószói szerepét hangsúlyozzuk: abba tette (amiben eredetileg volt). hártyásszárnyúak stb. Az akár-. semmikor se. Az ilyen kapcsolatokat egybeírjuk: kétségkívül (= biztosan). Olyan szavak. Különírjuk viszont a se és a sem szót. nekünk jött a csomag. A névmásokat egybeírjuk az el ttük álló nyomatékosító elemmel: egymagam. sehova se. amelyek beszédünkben gyakran fordulnak el egymás mellett. (csak) rá (= rá) gondolok. ugyanakkora. Sok eset mutatja. Az igeköt vel alakilag azonos határozószót is különírjuk az igét l (vagy igenévt l). dehogy. egyrészt (köt szó). mindenki. semmit l sem. stb. munkanélküli. semmikor stb. ha világosan személyes névmási szerep : hozzá (= hozzá) ment feleségül (nem hozzád). semmi szót egybeírjuk az utána következ szóelemmel: semekkora. de: (tapintatból) félreállt. (melléknévb l f név). A névmási határozószókat is egybeírjuk a nyomósításukra szolgáló. semeddig. ugyanez. bármikor. énmiattam. mindenhonnan. stb. éppakkora. minden. nemegyszer új jelentést hordozó összetételekké forrnak össze. sose. bár-. eléjük tett személyes névmásokkal: énbennem.

honvédemlékm veink. (Vö. úttör vasút.) televíziókészülék. hasonlóképpen: legharcrakészebb. de: legszívhezszólóbb. az els köt jelet (mivel közszói alárendel összetételekben két köt jel egy 45 . könyvritkaság-gy jtemény. – A származékszók képz eleme azonban beleszámít a szótagszámba: kerékpárjavítás. A külön. gépkocsivezet -tanfolyam = gépkocsi-vezet i tanfolyam stb. Egyetlen képz nek különírt szókapcsolatokhoz járulása nagyobbrészt nem teszi a kapcsolatot egybeírandóvá. szintén köt jellel kapcsolandó utótag járul. (határozószóból köt szó). felez egyenes. kölcsönvisszafizetés stb. de kerékpár-javítási. 137. éjféltájban. A két egyszer közszóból alakult összetételeket egybeírjuk: asztallap. inni való víz. A kett nél több szóból alakult (úgynevezett többszörös) összetételeket általában ugyanúgy egybeírjuk. deka-. fogdmeg(ek). teljesítménynövekedés stb. állománykiegészítés stb. rend rjár r.visszafelé. deci-. nemszeretem (dolog) stb. – De természetesen: az utcán járókel emberek. nyilvántartás. paradicsomsaláta. készruhaáruház. foszform trágya-gyártás stb. megnemtámadási (szerz dés). egyenl oldalúság. tornász-csapatbajnokság. haddelhadd. mint a kéttagúakat: cseppk barlang. kerékpárjavításokat. stb. extra-) tekintjük külön szónak: centiméter-beosztású. Az úgynevezett szótagszámlálás szempontjai a következ k: Szótagszámon az összetett szó jel és rag nélküli alakjának szótagszámát kell érteni: cserépedénygyártás. (igés kapcsolatokból f név. szeretetreméltóság stb. nitrogénasszimiláció. leginkább hasznot hajtó stb.. 62. cserépedénygyártásnak. de: befogadóképesség. 139. (b séges) élelmiszerkészlet stb. az els sorban ült. mindazonáltal. de túlzottan hosszú összetett szavak szerkezetes megoldással elkerülhet k: tervez iroda-vezet = a tervez iroda vezet je. Az ilyen fels fokú formák helyett általában jobb a szerkezetes megoldás: harcra legkészebb. a) Ha egy köt jellel már tagolt szóhoz újabb. honvédemlékm . barnak szénkoksz. ivóvízellátás. ennél fogva húzd stb. gépkocsivezet . cserépedénygyártásban. nyersolajmotor. – A hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket azonban már többnyire köt jellel tagoljuk két f összetételi tag határán: csapatzászló-avatás. nemtör döm (ember). elnemkötelezettség. – Gyakorlati megfontolásból az igeköt k közül csak a két vagy több szótagúakat tekintjük külön összetételi tagnak: el adó-m vészet. ill. hogy könnyebben olvashatók legyenek. képz k halmozódása azonban már egybeírást von maga után: egymás mellett és egymás melletti.és egybeírásban három úgynevezett mozgószabály is érvényesül. melléknév). élelmiszerkészletüknek. 138. rádiószaküzlet. dokumentumfilm- bemutató. els sorban stb. Ezeket bizonyos esetekben célszer köt jellel tagolni. De: sakk-kör stb. mértékegységrendszer stb. (névutós vagy egyéb kapcsolatból határozószó). de egymásmellettiség. leghasznothajtóbb stb. ennélfogva. nefelejcs. élelmiszerkészlet. pénzügy rlaktanya. munkaer - Az egyébként szabályos. extraprofit-elmélet stb. hasonlóképpen: egymásutániság. Alapformájukban különírt kapcsolatok egybeírását eredményezi a fels foknak összefoglaló jelezése is az ilyenekben: szívhez szóló és szívhez szólóbb. Az idegen szavaknak csak a magyarban is önállóan használatos elemeit (pl. centi-. matematikatanítás. miután stb. Szóösszetétel révén gyakran keletkeznek hosszú szavak.

foghang. stb. sokrét . de: házifeladat-készítés. Mátyás-templom. gyár). éljünk inkább szerkezetes megoldással: l tt vadak. Apáczai Csere Jánosemlékünnepély. 170. (Vö. de: légifénykép-montázs. Hasonlóképpen: szöv ipar. de: anyagcserevizsgálat-kérés. c)] 46 . F neveket és mellékneveket tulajdonnevekkel a következ képpen kapcsolunk össze: a) Ha egy tulajdonnév egy köznévnek min ségjelz je. -rét és -szer képz szer utótagot a közszókkal egybeírjuk: másfajta. b) Ha egy különírt szókapcsolat (pl.) 141. -s. hajlított bútor) olyan utótagot kap (pl. Zsiguli gépkocsi.és Gárdonyiszer . c) Két azonos utótagú összetétel (pl. de: szabadvezeték-hálózat. Ezeket kisbet vel kezdve egybeírjuk: ádámcsutka. A -fajta. ésszer stb. Kászim pasa bástya stb. parasztszövetség) különböz el tagja gyakran lép egymással mellérendel kapcsolatba (munkásparaszt). József Attila-díj. de: réz-arany ötvözet.és nyírfafélék.összetett szóban nem lehet) kihagyjuk. Mária-arcú. légi fénykép. – A tulajdonnevekhez a -féle és a -szer szóelemeket köt jellel kapcsoljuk: Eötvös-féle. -féle. de el tag is járulhat szókapcsolathoz: házi feladat. 167. -nem .) b) Ha egy tulajdonnév egy köznévvel vagy egy (rendszerint -i. házi feladat. stb. továbbá: kutya-macska barátság. -jú. aranyötvözet. negyedrét. Ady-szobor. fonóipar. Fabulon arckrém. békeszerz dés-tervezet. l tt vadak árusítása (nem l ttvad-árusítás). A mozgószabályok alkalmazása révén létrejött írásképek a kiindulási formákat természetesen nem módosítják! 140. Pet fi-szer . 262. a békeszerz dés tervezetének kidolgozása. de: kerekasztalkonferencia-rendezés. -rét. amely az egészhez járul. pálfordulás. – Hasonló esetek: Julianus barát szobor. Kazinczy-verseny. szabad vezeték..: 171. -j képz s) melléknévvel valamilyen jelöletlen összetételt alkot.) Az ilyen kapcsolatok közül néhány köznévvé vált. Kovács mérnök. [Vö. Herkules-erej . vagyis az eredetileg köt jelezett szórészt az új alakulatokban egybeírjuk: anyagcserevizsgálat. (Vö. ajakhang.. de: fény-árny játék. röntgensugár stb. de: hidegvíz-csap. a Nagy család. köt jellel kapcsoljuk ket össze: Afrika-kutató. kerekasztalkonferencia. Az ilyen túlzottan hosszúra nyúlt szavak helyett azonban jobb a szerkezetes megoldás: anyagcsere-vizsgálat kérése. Balassi-strófás. Az ilyen szerkezet min ségjelz s el tagot különírjuk az utótagtól: munkásparaszt szövetség. stb. az egyébként különírandó el részt az új alakulatban egybeírjuk. a Kalmár fiú. munkásszövetség. csak az utolsó taghoz hozzáf zött képz szer utótagra köt jellel utalunk: bükk-. 168. Ha szószaporítás nélkül lehetséges. Jedlik Ányos-féle. de: szöv -fonó ipar. 169. stb. 201. h re lágyuló m anyagok feldolgozása (nem: h relágyulóm anyag-feldolgozás) stb. többféle. Tömörkény.. (Vö. de: számtan-házifeladat. Dezs bácsi. A szabályt csak akkor alkalmazzuk.) Felsorolásban az elmaradó közös. de: békeszerz déstervezet-kidolgozás. stb. Fazekas elvtárs. stb. Hasonló esetek: hideg víz. rézötvözet. stb. árnyjáték. de: ajak-fog hang. Kossuth-díjas. – Ritkábban ugyan. kerekasztal-konferencia rendezése stb. a két szót különírjuk egymástól: Mariska néni. fényjáték. (Vö. ha értelmetlenséget kerülünk el vele. egynem . és ehhez az utótagot (a szótagszámtól függetlenül) köt jellel kapcsoljuk: hajlítottbútor-gyár. mogyoró. . -ú. föld-leveg rakéta stb.

a) és a 290.. pont.. a törtszámnevekkel a 291.. és a 291. a sorszámnevekkel a 267..142. Az összetett számneveknek és a számoknak több vonatkozásban sajátos írásmódjával a következ pontok foglalkoznak: a bet írással és a számjegyírással a 288. a tizedes törtekkel a 274. az összetett számnevek és a számok tagolásával a 289. 47 .

stb. 149. nevét általában kisbet vel írjuk: jöv kutatási konferencia. népcsoportok és nyelvcsaládok nevét: észt. nyugati szláv. kevés. hogy motyóikat összeszedjék… Ez a háromórai id pedig 48 . Írásunknak világossá és áttekinthet vé tétele végett a közszavakat is nagybet vel kezdjük minden szöveg. székely. és. (Vö. virágzik. – Az intézményszer eket azonban az intézménynevek mintájára írjuk: Budapesti Nemzetközi Vásár. germán. stb. anyák napja. társadalmi és politikai mozgalmak. nahát. kérd jel. palóc. édesanya. a honfoglalás. A nagy kezd bet k 148. országos középiskolai tanulmányi verseny stb. a magyar nyelv hete. ország. valamint – pont. Ugyancsak kis kezd bet sek a vallásokhoz. rendezvénysorozatok. szász. a mohácsi vész. elnök. a francia forradalom. mohamedán. pedagógusnap. stb. országos távlati tudományos kutatási terv. most. 191. nemzetközi orvoskongresszus. 150. Szegedi Szabadtéri Játékok stb. kellemes hangulatú és jelentés szavakat is: béke. a rövidebbhosszabb id szakokat. ugye. román. katolikus.) 145. a szabadságharc. református stb. a nagy honvéd háború. itt. A magyar közszavakat általában kis kezd bet vel írjuk. néger. jóllehet. ejha. szókapcsolatokat (bár olykor nem kicsi az érzelmi töltésük): március tizenötödike. szlovák. orosz. három. felszabadulás. bármennyi. a nagy októberi szocialista forradalom. (De vö. A rendezvények. Kis kezd bet vel írjuk az ünnepeket.. urál-altaji. Mindig nagybet vel kezdjük a tulajdonneveket. sváb. élet. a szakma ifjú mestere. család stb. magyar. kínai. indián. 146. programok stb. fenséges. A kis kezd bet k 144. vasutasnap. párt. nemzetközi n nap. népelemek. Mivel azonban a tulajdonnevek saját részrendszert alkotnak helyesírásunkban. drága. karácsony. külön fejezetben tárgyaljuk ket. Er s érzelmi töltésük ellenére általában kisbet vel írjuk a magasztos tartalmú. finnugor.A KIS ÉS A NAGY KEZD BET K 143. május elseje. húsvét. olvasó népért. a felszabadulás napja. fásítási hónap. haza. a debreceni országgy lés.) 147. felkiáltójel és bizonyos esetekben kett spont után – minden új mondat élén: Háromórai id volt engedve a kitiltottaknak. szabadság. felekezetekhez tartozást jelent szavak: buddhista. tavasz. de egyes meghatározott esetekben naggyal is. Kisbet vel kezdjük a népek. Közszavainkat általában kisbet vel kezdjük: szeret. légkörkutatási szimpózium. erdészeti és faipari tudományos napok. a történelmi eseményeket jelent szavakat. termoanalitikai tudományos ülésszak. ötéves terv. a nevezetes napokat. ami. az alkotmány ünnepe.

felhívhatja a figyelmet fogalmi tartalmukra. – Ha egy ilyen szöveg több szóból áll. s ezt számjeggyel írjuk. törökül. Hasonlóképpen: Felkérem Horváth kartársat vitaindító el adásának megtartására. 49 . 149. hogy a város népessége mindent megtudjon… Mi volt a diákok vétsége? Hogyan védelmezték magukat? Milyen nagy dolgokat vágott oda a vaskalaposoknak Jen y? Hát Barkó hogy replikázott nekik tatárul. stb. hogy soraimmal fölkeresem! Tisztelettel emlékeztetem (az) Államtitkár elvtársat arra. Stb. perzsául! Hát még a sánta Biróczy hogy tréfálta meg ket víg ötleteivel! S most ezeket mind kicsapták. B porta.” (Vagy: „…a földre sütöttük” stb.] 152. alatti szövegeket nagybet vel kezdjük: Bejárat. Igazgató úr. 253. ajtó. Apám. látogass meg minket! Arra kérem (a) tanácselnök elvtársat. stb. Magánlevelekben a megszólítás els szaván és tulajdonnévi tagján kívül a többi szót kezdhetjük kisbet vel is: Kedves barátom! Tisztelt Nagy úr! Édes jó anyám és apám! Azokat a közneveket. illet leg: „a földre sütöttük szemünk. Két (vagy több) szóból álló megszólításoknak ilyenkor is csak az els szavát kezdjük nagybet vel: Bocsássa meg. vágány stb. Pénztár. (Vö. Szeretnék mindig Veled lenni. Nyilvános telefon. Bárcsak itt lehetnél te is! Valószín leg önöket is érdeklik fejlesztési terveink. stb. hogy… stb. a). A legf bb érdem az Önöké. els sorban költ i m vekben – lehet a megszemélyesítés eszköze. Örökké hálás leszek neked a segítségedért. 144. grafikonok. a táblázatok.”. Az útbaigazító feliratokat. 144.) 150.. a Végzet. illet leg kisbet vel: „El ttünk egy nemzetnek sorsa áll. Közszavaknak nagybet s kezdése – kivételesen. er sítheti a szavak hangulatát. ha nem értene félre. Ezt Ferenc bátyám és Erzsi néném is jól tudja. Házfelügyel . Igazgató. / Engesztelés és nagy Ítélet. „Légy fegyelmezett!” stb. az utána következ szó kis kezd bet s: 2.) Egyéb esetek 151.. ábrák stb. Melegen érdekl dött irántatok. 264. Az idézeteket és az idézeten belüli további részeket az eredeti szövegnek megfelel en kezdjük nagy-. Stb. szöveg belsejében általában kisbet vel kezdjük: Légy szíves. Széntermelésünk. névmásokat és névmási szerep határozószókat. – Ha a szöveg els szava számnév. a Hatalom.éppen elég volt arra. Mi vagyunk: Jöv és Igazság. szíveskedjék ügyemet kedvez en elbírálni. amelyek a megszólított személyére vonatkoznak. 5. Stb. – Fokozott tisztelet kifejezésére azonban az ilyen esetekben nagybet is alkalmazható: Szeretném.) [Vö. köt szókat már nem): Drága Ilonka Néni! Osztályvezet Kartárs! Tisztelt Kovács Úr! Mélyen tisztelt Asszonyom és Uram! Stb. (Vö. barátom. 256. metróvonal. Az iskola szeme fényeit! Az általános szabályoktól – stilisztikai okokból – csak a szépírók szoktak olykor eltérni. akkor csak az els szó nagy kezd bet s: Kett s megállóhely. s t egyszerre is szolgálhatja mindegyik célt: a Szerelem. A légfék vázlatos rajza. Levelekben és hivatalos iratokban a megszólítás els szaván és tulajdonnévi tagján kívül nagybet vel szokás kezdeni a megszólításban szerepl közneveket is (de a mellékneveket. Kinyílt / a földbe zárt titok. III.

A családnevek el tti doktor.Kisbet vel kezdjük az ügyiratok. oszlopba rendezett névsorban stb. levélcímzésben. a bizottság titkára. Özvegy Lukács Péterné azzal a kéréssel fordult a tanácshoz. Ifj. hogy…. igazgató. stb.) és mondat elején kezdjük nagybet vel: Dr. Id. illet leg rövidítésüket csak kiemelt helyzetben (aláírásban. Szép Gergely és ifj. a társtulajdonosok közös képvisel je. szót. Jakab Imréné. – Mondat belsejében ugyanezek kisbet vel írandók: Ott volt dr. miniszter. de szövegben: Miniszteri tárcát vállalt báró Eötvös József is. rektor. id sb. igazolványok. Lukács Péter panaszt tettek özvegy Jakab Imréné ellen. stb. ifjabb. oklevelek stb. titkár. özvegy stb. Mészáros Mihály is. 50 . Kelemen László. 153. végén az aláírás alatti megjelölést: elnök. – Hasonlóan a történelmi nevek esetében: Gróf Széchenyi István. Mészáros Mihály.

A TULAJDONNEVEK ÍRÁSA 154. az állatneveket. Magyar Nyelv r stb. Másrészt arra kell törekednünk. Wittmanné. hófehér). a márkaneveket. három szempontból mégis egyformán viselkednek. de: rák (állat neve). Zsuzsa. A tulajdonneveknek több típusát különböztethetjük meg: a személyneveket. Hollófészek (hegy neve). a cím (c. Olaszország stb. de: sz ke (hajszín). Köt jellel kapcsoljuk egymáshoz az alkotó tagokat: Nemeskéri-Kiss. az intézményneveket. Werb czy. Szerencsés András. de: parázs (izzó tüzel anyag). b) A nagy kezd bet mutatja ugyan. de: kortárs (valakivel egy id ben él ). Egybeírjuk az alkotó tagokat: Kispista. személynév). A város peremén. de: patyolat (fehér. a csillagneveket. Helyesírási tanácsadó szótár stb. A címek esetében az alakulat sajátos (kiemelt) helyzete teszi világossá a tulajdonnév terjedelmét: Egri csillagok. mind a keresztneveket (utóneveket) nagy kezd bet vel írjuk: Bakos. György. Nagybet vel kezdjük a tagok mindegyikét: Zrínyi Miklós. de: mór (népnév). Ez egyrészt azt jelenti. a földrajzi neveket. az utca (u. de a több elemb l álló nevek esetében érzékeltetni kell a tulajdonnevek terjedelmét is. de: hollófészek (a holló fészke). Hegyalja. Velencei-tó. amely biztosítja az alapforma visszaállíthatóságát: Kiss-sel. stb.) szó pedig közvetlenül követi a név utolsó elemét: Kiss János altábornagy utca. Pepsi-Cola. ezért minden tulajdonnevet nagybet vel kezdünk: Sz ke (családnév). Wittmann-né. Budapesti M szaki Egyetem. hogy tulajdonnévvel van dolgunk. a címeket stb. Mind a családneveket (vezetékneveket). hogy a toldalékos alakok leírására olyan megoldást találjunk.) A személynevek 155. Éva. Parázs (t zhelymárka neve). Mór (helységnév. Rák (csillagkép neve). A név nyelvi felépítése is jelezheti. Patyolat (vállalat neve). Nagyk rös. K rösi Csoma Sándor. Fakó (tónév). 51 . de: fakó (színnév). Szántó. Pál. A többelem nevek tagjainak összetartozását többféleképpen jelezhetjük. Kortárs (folyóirat címe). a) Mindegyik csoport írásában érvényesül helyesírásunknak az a régi törekvése. hogy világosan elhatárolódjanak a környez szövegt l. hogy a tulajdonnevek egyes típusaiban ragaszkodunk a történelmileg kialakult vagy a mai helyesírási szabályok szerinti formákhoz: Thököly. Szeremlei-Szabó Zsolt. stb. Központi Fizikai Kutatóintézet. Bár az egyes típusok írásmódja nem egyetlen elvhez igazodik. így pl. stb. newyorki stb. meddig tart a tulajdonnév. Deli. (Nem pedig: Kissel. Körmendi. New York-i stb. Annamária.) szó a név utolsó eleme. Tóthpál. c) A tulajdonnevek írásának jellemz vonása az állandóság. az Ének a pesti ligetr l cím vers stb. Észak-Afrika stb. Rutascorbin. hogy a tulajdonneveket megkülönböztesse a köznevekt l. A családnevek és a keresztnevek írásmódját – helyesírásunk rendszerének figyelembevételével – az anyakönyvezésre és a személyi okmányok kiállítására vonatkozó jogszabályok állapítják meg.

Thewrewk. Nagy Jánosné Kovács Anna. ebben a formában használandók: Bocskai. – A családnevek írásában érvényesül hagyomány és egyéb okok (jogi megfontolások stb. használatos az N. de egyszersmind lehet vé teszi. korunkhoz legközelebb es formát kell használni. 159. Batsányi – Bacsányi). Verb ci.). Tóthmátyás.156. hogy a nevet az egykori hangzásnak megfelel en ejthessük ki: Komjáthy. Pesti.) b) A családnevek hagyomány rz helyesírása viszonylag kés n alakult ki. Zrínyi. Takács stb. Nagy Anna és (ha valaki férjhezmenetele után is lánynevét tartja meg) Kovács Anna. Sigray. Kemechey. Czombor. Hajdú. 52 . Hajdu. Chuliak stb. Csokonai Vitéz. Orczy. (nem Cacas. Ezek természetesen az anyakönyvben rögzített alakjukban használandók. Ilyenkor az egyöntet írásgyakorlat biztosítása végett a család vagy a kiemelked történelmi személy által rögzített. Családneveink nagyobb részének formája követi a mai magyar hangjelölési rendszert: Asztalos.. Buday. (Vö.) – Hasonlóképpen tiszteletben tartandó a tudatos szépírói névadással alkotott nevek írásmódja is: Baradlay. Endr dy-Somogyi. Pais stb. 12. Kazinczy. Csulyak stb. A régi jelz s családnevekben a jelz és a tulajdonképpeni név közé nem teszünk köt jelet: Baróti Szabó. Tsétsi János. Pesthi.). amely az elolvasását nem zavaró régies írássajátságokat tiszteletben tartja. Az asszonynevek formái a jogi el írások szerint a következ k: Nagy Jánosné. Nagyné Kovács Anna. Ma él személyek is viselnek történelmi családneveket. Kiss. Konkoly-Thege stb. Vay stb. Teleky stb. Kerpel-Fronius. Csombor. Zrini). stb. Az összetett (két külön névb l eggyéforrt) családneveket egybeírjuk: Kispéter. Wathay stb. A történelmi családnevek írásának f bb szempontjai a következ k: a) A történelmi nevek védelme érdekében a régi magyar családnevek eredeti alakját általában meg rizzük: Beythe. Kovács Anna forma is. és sorrendjük nem cserélhet fel. s azt kell következetesen érvényesíteni: Apafi. ami eltérhet a régi család vagy történelmi személy nevének írásmódjától: Dezs fi. K rösi Csoma. Apáczai Csere. Rákóczy.) miatt azonban számos él névben találkozunk a mai írásformáktól kisebb-nagyobb mértékben eltér jelölésmódokkal: Biró.. melyek eltérnek ugyan az egykoriaktól. Vörösbaranyi stb. de már hosszú és következetes hagyományuk van írásgyakorlatunkban. 87. d) Szilárdan kialakult név hiányában olyan formát szokás kialakítani. A jelz s nevek is szerves egységet alkotnak. Bíró. – Az ilyen neveket nem szabad sem visszarégiesíteni (pl. Tótfalusi Kis stb. 157. Csécsi). Vatai stb. (Vö. Rákóczi. 12. – Bár nem hivatalos. Keöcherepy stb. Kultsár. – Stilisztikai okokból vagy rövidség kedvéért azonban a jelz t magában is használhatjuk a teljes név helyett: Csokonai. Gaál. Kis. Tótfalusi stb. Gombocz. illet leg: Kakas. ezért a két névelem általában együtt használandó. 87. c) Az olyan névformák. Batsányi. Nagygyörgy. Verseghy stb. sem pedig korszer síteni (pl. A kett s (két név mellérendel kapcsolatából alakult) családnevek tagjait az újabb anyakönyvi jogszabályok szerint köt jellel kell összekapcsolni: Bajcsy-Zsilinszky. ezért az eredeti formák mellett az id k folyamán névváltozatok is keletkeztek (pl. Kunszabó. Werb czy. 158. Eördögh. (nem Komjáti. Lorántffy. Maszlaczky.

illet leg kett s (köt jellel összekapcsolt) személyneveket kisbet vel kezdjük. (Vö. – De: Táncsics Mihály-i. Félix. érzékeltetheti. a Hunyadiak.A férj nevének -né képz s származéka és a leánykori név közé nem teszünk vessz t.) 164. pet fiesked k. Rátzcal. Pet fik. c) Ha a családnév mássalhangzót jelöl kett zött bet vel végz dik. Klaudia. stb. azaz köt jel nélkül illesztjük hozzá a toldalékokat (ragokat. Bálint. ripplrónais.) – Egyszer sítve írjuk viszont a keresztneveket: Bernadettel. a Kossuthok. s a szül. Eötvös József-i (iskolareform). Széll-lel stb. nagy kezd bet s formájához: az Árpádok. stb. László.) 163. Marcellel. Csokonai Vitéz Mihály-os (verselés) stb. rövidítés beiktatása is fölösleges: Szabó Lászlóné Nagy Katalin vagy Szabóné Nagy Katalin stb. Marcellal v. Isten.. 83. Paiszsal. stb. a régies bet t változatlanul hagyjuk. Ozirisz. A magyar személynevekhez általában ugyanúgy közvetlenül. haragot stb. -vel (és néha a -vá.) 162. akkor ezt a bet t megkett zzük: Ádámmal. Vörösmartyé. 94. Mariannal stb. – Az isten szót gyakran használjuk köznévi értelemben is. Kossuthhoz. (Vö. illet leg olyan szövegösszefüggésben. jókais. jeleket. 62. leninizmus. Táncsicsok kora. Mind régi (eredeti és jövevény). Jolán. Ilosvai Selymes Péter-es stb. kispéteres. személynévként használt nevek általában nagy kezd bet sek: Allah. Vilma. marxista. Betti. Madáchcsá. Boldogasszony. Szemerér l. az -ista és az -izmus f névképz vel ellátott egyelem és összetett (egybeírt). A -k többesjelet közvetlenül kapcsoljuk a személyneveknek általában változatlan. tóthpáli. Makk-kal. 165. 160.) A személynevek alkalmi kis kezd bet s írása (többnyire -k többesjeles formában) stilisztikai fogás lehet: a név visel jével szemben érzett megvetést.) b) Ha régies bet re végz d családnevekhez kapcsolódnak ezek a ragok. s a név utolsó tagjához köt jellel kapcsoljuk a képz t: Széchenyi István-i (elképzelések). stb. képz ket). -vé) ragos formájának írásában a következ képpen járunk el: a) Ha a név rövid mássalhangzót jelöl bet vel végz dik. -vé) rag megfelel alakját köt jellel kapcsoljuk hozzá. 161. Bálinttal. Jupiter. madáchi. Hadúr. (Vö. Zeusz stb. (Vö. Árpád. akkor megtartjuk az eredeti nagy kezd bet ket. Ilosvai Selymes Péternél. és a képz ket közvetlenül kapcsoljuk hozzájuk: móriczi. hogy az alapforma világosan kit njön: Kiss-sel. Az isten szerelmére! Hála istennek! Stb. (Vö. a rag v-je helyett pedig ennek a név végén ejtett hanghoz idomult mai formáját írjuk: Kossuthtal. 209. – De ha a személynév két vagy több elemb l áll. A mássalhangzóra végz d személynevek -val. Véghgel. Tudja isten. Alexandra. Piroska. Babitscsal. Zsolt. Papp-pal. Zsanett. erdey-grúzi. Szabolccsal stb. -vel (és néha -vá. mint a közszavakhoz: Dózsát. mind pedig más nyelvekb l újabban átvett keresztneveinket mai köznyelvi kiejtésüket tükröztetve írjuk: Csilla. a Kisfaludyak. Kodállyal. Artúr. 94. a -val. 53 . 162. (Vö. Móriczcal. Lexi stb. Az -i és az -s melléknévképz vel. Raul. amelyben kisbet s kezdése a helyes: a görög istenek. az Ady Endrék és József Attilák küzdelmei stb. Táncsics Mihálynak. Márió. – A ch-t és az x-et azonban (a közszókhoz hasonlóan) a keresztnevekben és a becenevekben is megtartjuk: Richárd. mi lett vele. A mitológia és a vallás fogalomkörébe tartozó. 165. mikszáthos.

[Vö. Radnóti rs. Dobay szakaszvezet . Jókai-regénybeli. Erdélyi Ilona tudományos kutató. stb. Ha a személynév és a köznév együtteséb l köznév lett. Moharos kartársn . b). Sabin-cseppek. – A történelmi személyek nevének szerves részét alkotó állandó jelz ket azonban nagy kezd bet vel írjuk: Könyves Kálmán. R tszakállú Frigyes. 54 . akár többelem – állhat köznév min ségjelz jeként is. Bartók Bélaemlékév. Kossuth-díjas. Vajda Elemér akadémikus. Polgár doktor. b). 140. Szent István vértanú plébániatemplom. Személynév – akár egy-. szobor) kapcsolódik. Nádasdy-kastély.). Habsburg-ház. Németh mérnök. Kászim pasa bástya. stb. [Vö. [Vö. Szent Benedek-rend. Egy. Ady Endre úttör csapat. Geiger–Müller-számlálócs . [Vö. Hadrovics–Gáldi-szótár. Nyék törzs. . 166. család és dinasztia szót is köt jellel kapcsoljuk a családnévhez: Árpád-ház. 168. 201. a szép Csapóné stb. Tudor-dinasztia.] 169. a nyelvújító Kazinczy. Oroszlánszív Richárd. Ady-vers. Rettegett Iván. Pet fi-kultusz. Zalka Máté lövészezred. Nagy Péter. Celsius-fok. stb. Az uralkodóházat jelent ház. b). személynévb l és köznévb l álló min ségjelz s szerkezetekhez (Julianus barát) egy újabb f név (pl.vagy többelem személynevek és köznevek együtteséb l az alapforma megtartásával (többnyire -i. Szalay Tamás érdemes m vész. különírjuk a gy jt névi vagy gy jt névi jelleg közszókat: Benedek család. a)] Azoktól a felvett vagy kapott személynevekt l (vagy más tulajdonnevekt l. Lenkey-század. Zrínyi-soros. Mária-arcú. Bánk bán. Bourbon-család. Arany János-idézet. ez elé nem teszünk köt jelet: Julianus barát szobor. Csák nemzetség. stb. Földényi-kórus.vagy többelem személynevek és köznevek gyakran lépnek egymással valamilyen jelöletlen összetételnek tekinthet kapcsolatba (pl. Zsófi néni.. Noszty fiú. Deák- párt. -jú. Kossuth-szobor = Kossuth szobra. Kovács államtitkár. -ú.] A kisebb-nagyobb embercsoportokat vezet személyek nevéhez szintén köt jellel kapcsoljuk a gy jt névi vagy gy jt névi jelleg közszókat: Aranyosi-brigád. Jagelló-ház. Szent Erzsébet stb. El re brigád. stb. Herkules-erej . s t fantázianevekt l). (Vö. Ha egymástól különírt. 140. 140. Kodály-módszer. Szemere-kormány. Kossuth-nóta = Kossuthról szóló nóta stb. Kossuth-díj. amelyeket kisebb-nagyobb embercsoportok viselnek. 167. Ilyenkor a személynevet és a köznevet különírjuk egymástól: István király.] 170. krisztustövis. -j képz vel) alakult melléknevek is összetételszer kapcsolatok. -s. stb. -beli. Kodály-módszer . Mátyás-templomi. A személynév elé tett alkalmi min sít 167. Inotai úr. Az ilyen összetételszer alakulatokban a személynév és a köznév szoros összetartozását köt jellel érzékeltetjük: Balassi-strófa. 169. Hadrovics–Gáldi-szótárbeli. Marót-csoport. martinkemence stb. az összetételt kisbet vel kezdve egybeírjuk: katicabogár.jelz ket kisbet vel kezdjük: a nagy Napóleon. Anjou-ház. Az ilyenekben a tagokat köt jellel f zzük össze: Árpád- kori. 140. Somogyi Béláné f el adó.) Az ilyen szerkezetek gyakran er ltetettek. Jeremiás próféta kolostor stb. Sárosi János marós. az ifjú Ady. Konkoly-Thege-érem. Az egy. József Attila-díjas. Konkoly-Thege-érmes. Bessenyei-kúria. Tanácsos feloldani ket: Julianus barát szobra stb. 168.

mert a formailag hasonló (s t azonos). az -i képz s származékot pedig kisbet vel kezdjük. Munkácsy-szer . nevek száma. Szombathely stb. Tiszántúl. Villám. Ferenc-hegy (domborzati név). Szinyei Merse Pál-szer . Cirmos. Ha egy földrajzi név egyelem (azaz egyetlen egyszer szó). – Más nyelvi kategóriákhoz hasonlóan a földrajzi nevek írásában is figyelembe kell venni a név jelentését. de: Sárospatak (helységnév).). más csoportokban a szoros kapcsolatot (a többelem nevekre leginkább jellemz módon) az alkotó tagok közé tett köt jellel fejezzük ki (pl. Paál László-szer . Zsivány-patak. A többi toldalék kapcsolása megegyezik a más tulajdonnévtípusokban követett eljárásokkal. Ráró. Joliot-Curie-féle. Pillányi út stb. Ennek a s r n el forduló toldaléknak a kapcsolási módja ugyanis nem minden típusban egyforma. 141. de más-más dolgot jelöl nevek írásmódja eltér en alakulhat: H vös-völgy (domborzati név). Ráró lovam stb. Csákó. a különírt tagokból álló nevek (pl.) Az állatnevek 172. Apáthy-szikla. Ezeknek az egységét bizonyos típusokban az egybeírás mutatja (pl. A -féle és a -szer képz szer utótagot köt jellel kapcsoljuk a személynevekhez: Eötvös-féle. Az egyelem nevek (pl. Az állatok tulajdonnevét nagy kezd bet vel írjuk: Bodri. (Vö.). Szeged stb. A földrajzi nevek 173. Az itt következ szabályok csak a gyakoribb földrajzinév-típusok írásmódjára nézve adnak eligazítást. Az -ire végz d ilyen szavak -i képz s származékában (kiejtésüknek megfelel en) csak egy i-t írunk. – Az esetleges magyarázó utótag kisbet vel és köt jel nélkül járul hozzájuk: Bodri kutya. mégpedig az -i (olykor -beli) képz s származékokkal együtt. Bagira.) mellett igen nagy a többelem Az egyelem és az egybeírt földrajzi nevek 174. Wesselényi-féle. DélAmerika stb. stb. de: Ferenc körút (utcanév). de: H vösvölgy (városrésznév). Vuk stb. az alapformát természetesen nagybet vel. Sáros-patak (víznév).) esetében pedig a helyesírási forma vagy a nyelvi fölépítés érzékelteti az összetartozást. Olasz Köztársaság. Erdey-Grúz–Schay-féle. Magyarország fontosabb hivatalos földrajzi neveinek jelent s részét a hivatalos helységnévtár és a földrajzinévtár tartalmazza. A földrajzi nevek nyelvi fölépítése rendkívül változatos. stb. Alapforma: -i képz s forma: Európa Itália Erdély Mátra európai itáliai erdélyi mátrai 55 .171.

valamint általában a helységrészneveket: alapforma: Budapest Balatonalmádi Hódmez vásárhel y Törökkanizsa Fokváros Békásmegyer Újszeged Alsóbélatelep Albertmajor Csehipuszta Rétitanya stb. A köt jellel összekapcsolt elemekb l álló földrajzi nevek 176. a nagybet vel kezdett el taghoz köt jellel kapcsoljuk a kisbet vel kezdett utótagot. alföld.Duna Debrecen Krakkó Tamási stb. föld. Ha egy földrajzi név egy földrajzi köznévb l és egy eléje járuló (egyelem vagy egybeírt többelem ) közszóból vagy tulajdonnévb l áll. Alapformájukban nagy. 175. valamint a jelentésükben tömbösödött tájneveket: alapforma: -i képz s forma: Magyarország Franciaország Jakutföld Németalföld Elefántcsontpar t Kisalföld Hegyalja stb. part utótagú országneveket. Az i-re végz d ilyen nevek -i képz s származékának végén csak egy i-t írunk. ország. dunai debreceni krakkói tamási stb. – Az -i képz s 56 . -i képz s származékukban kis kezd bet vel egybeírjuk: a) a több elemb l álló. -i képz s forma: budapesti balatonalmádi hódmez vásárhel yi törökkanizsai fokvárosi békásmegyeri újszegedi alsóbélatelepi albertmajori csehipusztai rétitanyai stb. b) a több elemb l álló magyar nyelv helységneveket. Az egybeírandó tájneveket a szótári rész tartalmazza. magyarországi franciaországi jakutföldi németalföldi elefántcsontpar ti kisalföldi hegyaljai stb. az országrészneveket.

sz l hegy. völgy. halastó stb. hegy. hágó. 57 . Kab. akár idegen eredet ek). domb. ennek nagy kezd bet jét megtartjuk. Kaszpi. öntöz csatorna.. -i képz s forma: János-d l János-d l i Csepel-sziget Csepel-szigeti Duna-part Duna-parti Balaton-felvidék Balaton-felvidéki Kaszpi-tenger Kaszpi-tengeri Kab-hegy Kab-hegyi Huron-tó Huron-tói v. -tavi sólyom-szigeti szabadság-hegyi kis-k sziklai holdvilág-ároki dunántúli-középhegységi stb. holtág. -i képz s forma: Vas Mihály-hegyi József Attilalakótelepi Buen Tiempo-foki stb. egyelem tulajdonneveknek számítanak. névrészek. Ezek lehetnek egyszer szavak is: óceán. sivatag stb. amelyekben a mai magyar nyelvérzék nem ismer föl közszói jelentést (akár magyar. egyébként az alakulatot kisbet vel kezdjük. b) pontban: Huron. összetett szavak is: félsziget. ill. fennsík. Ha az alapforma el tagja tulajdonnév. a) Közszói el taggal alapforma: Arany-patak Velencei-tó Sólyom-sziget Szabadság-hegy Kis-k szikla Holdvilág-árok Dunántúli-középhegység stb. a) pontban: Csel te. Így pl. Az olyan nevek. patak. stb.származékokban a köt jelet meghagyjuk. Földrajzi köznéven a földrajzi fogalmakat jelöl f neveket értjük. -tavi Szandaváralja-patak Szandaváralja-pataki Dunazug-hegység Dunazug-hegységi stb. b) Tulajdonnévi el taggal alapforma: -i képz s forma: arany-pataki velencei-tói v. alapforma: Vas Mihály-hegy József Attilalakótelep Buen Tiempo-fok stb. Zéland. tó. a 177. A tulajdonnévi (vagy annak tekintett) el tag állhat két (vagy több) különírt elemb l is. a 176. dombvidék. d l . lapos.

az alakulatot nagybet vel kezdjük. b)] elé egy közszói el tag (rohonci. s a tagokat köt jellel kapcsoljuk össze. a közszói tagokat kisbet vel. az alkotó tagokat köt jellel kapcsoljuk össze. köt jellel összef zött földrajzi név [Arany-patak. Ha a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) utótag két (vagy több) különírt elemb l áll. a) Közszói el taggal alapforma: Holt-Tisza Dél-Kína Öreg-Csel te Új-Zéland Nyugat-Dunántúl Délkelet-Magyarország stb. – Az ilyen nevek -i képz s származékában általában mindkét tagot kisbet vel kezdjük. stb. vö. nagy stb. -i képz s forma: kál-kápolnai gy r-soproni bödd-bakodi csörnöc-herpeny i stb. el tagja pedig (egyelem vagy egybeírt többelem ) közszó vagy tulajdonnév. vö. a) Ha egy kételem . a). 176. vö. 178. János-d l . Háromelem földrajzi nevek keletkezésének két különösen gyakori módja van. amikor a hivatalos helységnév után a helységrész vagy kerület nevét is föltüntetjük. – Az -i képz s származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak köt jeles kapcsolását. – Az -i képz a változatlan alapformához köt jellel kapcsolódik. a). 58 . és a köt jelet megtartjuk. érd-ófalui gy r-ménf csanaki stb.177. -i képz s forma: holt-tiszai dél-kínai öreg-csel tei új-zélandi nyugat-dunántúli délkelet-magyarországi stb. 177. alapforma: -i képz s forma: Keleti-Sierra Madre Keleti-Sierra Madre-i Nagy-New York Nagy-New York-i stb.) kerül. Holt-Tisza. b) Tulajdonnévi el taggal alapforma: Kál-Kápolna (vasútállomás) Gy r-Sopron (megye) Bödd-Bakod (terület) Csörnöc-Herpeny (vízfolyás) stb. ezt az írásmódját az új névalakulaton belül is megtartja. Ha egy földrajzi név utótagja (egyelem vagy egybeírt többelem ) tulajdonnév. 176. Érd-Ófalu Gy r-Ménf csanak stb. bels . a tulajdonnévi tagokat nagybet vel kezdjük. Hasonlóképpen járunk el olyankor is.

a tulajdonnévi tagokat nagybet vel kezdjük. 177. de minden tagot kisbet vel kezdünk. János-d l . ezt az utótagot kisbet vel kezdve köt jellel kapcsoljuk az alapul szolgáló névhez. – Az -i képz s származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak köt jeles kapcsolását. ha azok valamit l valameddig viszonyt érzékeltetnek. köt jel nélkül. vö. Holt-Tisza. 176. alapforma: Volga–Don-csatorna Duna–Majna–Rajna-csatorna stb. vö. a). -i képz s forma: Volga–Don-csatornai Duna–Majna–Rajna-csatornai stb. – Az -i képz t a változatlan alapformához tesszük hozzá. -i képz s forma: budapest–bécsi moszkva–párizsi gy r–sopron–ebenfurti stb. vö. 59 . -i képz s forma: Arany-patak-völgy arany-patak-völgyi Két-bükkfa-nyereg két-bükkfa-nyeregi Dél-kínai-tenger dél-kínai-tengeri Észak-borsodiészak-borsodikarszt karszti Holt-Tisza-berek holt-Tisza-bereki Sebes-Körös-d l sebes-Körös-d l i János-d l -oldalas János-d l -oldalasi Misa-réti-patak stb. Misa-réti-pataki stb. -i képz s forma: rohonci-arany-pataki nagy-ausztráliai-öböli alcsi-holt-tiszai új-dél-walesi bels -János-d l i déli-Shetland-szigeteki stb. Az ilyen alakulatokhoz földrajzi köznevet kisbet vel kezdve és köt jellel kapcsolunk. és az képz t csak az alakulat utolsó tagjához tesszük hozzá. alapforma: Budapest–Bécs Moszkva–Párizs Gy r–Sopron–Ebenfurt stb. 176. b) Ha egy kételem . köt jellel írt földrajzi név [Arany-patak. Nagyköt jellel f zzük egymáshoz a nagybet vel kezdett földrajzi neveket akkor.alapforma: Rohonci-Arany-patak Nagy-Ausztráliai-öböl Alcsi-Holt-Tisza Új-Dél-Wales Bels -János-d l Déli-Shetland-szigetek stb. a). alapforma: 179. a közszói tagokat kisbet vel. b)] egy utána tett földrajzi köznévvel b vül. – Az ilyen alakulatok -i képz s származékában a nagyköt jeleket megtartjuk.

a közszói tagokat kisbet vel. állambeli 60 . de az alkotó tagokat általában kisbet vel kezdjük. bánság. és nagybet vel kezdünk a mai és a történelmi államnevekben (amelyek általában tartalmazzák az államformára utaló szót). utótagot különírjuk az el tte álló névrészekt l. csak a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket hagyjuk meg nagybet snek. járás. – Az ilyen nevek -i (-beli) képz s származékában megtartjuk a különírást.Alapformájukban hasonlóképpen. cseh–morva-dombsági zala–somogyi-határároki stb. alapforma: Budai járás Veszprémi városkörnyék Letenyei nagyközségkörnyék Voronyezsi terület Szörényi bánság de: Baranya megye Szabolcs-Szatmár megye Kent grófság New York állam stb. alapforma: 181. terület stb. mint: Cseh–Morva-dombság Zala–Somogyi-határárok stb. Minden tagot külön szóba írunk. San Marino köztársasági stb. továbbá a gazdasági földrajzi körzetnevekben. -i (-beli) képz s forma: Magyar Népköztársaság magyar népköztársasági Grúz Szovjet Szocialista grúz szovjet szocialista Köztársaság köztársasági Egyesült Királyság egyesült királysági Ománi Szultánság ománi szultánsági Amerikai Egyesült Államok amerikai egyesült államokbeli Dél-afrikai Köztársaság dél-afrikai köztársasági Római Birodalom római birodalomi Kijevi Nagyfejedelemség kijevi nagyfejedelemségi Központi Iparvidék központi iparvidéki Észak-kaukázusi Gazdasági Körzet észak-kaukázusi gazdasági körzeti de: Zaire Köztársaság Zaire köztársasági San Marino Köztársaság stb. a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket nagybet vel kezdjük. grófság. városkörnyék. -i képz s formájukban azonban kis kezd bet kkel írjuk az olyan névtársítások tagjait. A mai és a történelmi államrészek nevében a kis kezd bet s megye. -i képz s forma: budai járási veszprémi városkörnyéki letenyei nagyközségkörnyéki voronyezsi területi szörényi bánsági Baranya megyei Szabolcs-Szatmár megyei Kent grófsági New York állami v. A különírt elemekb l álló földrajzi nevek 180. – Az ilyen nevek -i (-beli) képz s származékában megtartjuk a különírást.

híd stb. -i képz s forma: Gyöngyös városi Mátra hegységi Duna folyami Szahara sivatagi stb. Ezeket a nevet értelmez szavakat a névt l különírjuk. alapforma: Gyöngyös város Mátra hegység Duna folyam Szahara sivatag stb. 184. 194. – Az ilyen kapcsolatok -i (-beli) képz s származékában megtartjuk a különírást. köt jellel kapcsoljuk: Tisza-híd (= a Tisza hídja). alapforma: Váci utca Gorkij fasor Szabó Ilonka lépcs Tas vezér utca Március 15. jelölt birtokos jelz s. tér. alapforma: -i képz s forma: 61 . szót különírjuk az el tte álló névrészekt l. – Az ilyen nevek -i képz s származékában megtartjuk az alapformát. jelölt határozós. -i képz s forma: Váci utcai Gorkij fasori Szabó Ilonka lépcs i Tas vezér utcai Március 15. tér Tábor-hegyi út Erzsébet híd stb. köz. Ha a híd szó valamely folyó nevével birtokos jelz s viszonyban van.) Kisbet vel kezdve különírjuk a névhez nem tartozó alkalmi jelz ket is: alapforma: (az) olasz Alpok (az) erd s Bükk (a) lengyel MagasTátra (a) második Baku stb. ez azonban nem válik a név részévé. s a kezd bet k változatlanul maradnak. Az ilyen alakulatokban a különírást megtartjuk. de a szerkezetek els tagját természetesen nagybet vel kezdjük. Földrajzi nevekhez magyarázó céllal néha hozzákapcsolunk egy közszót. (Vö. 182. a Duna-hidak stb. 183. -i képz s forma: (az) olasz alpokbeli (az) erd s bükki (a) lengyel magastátrai (a) második bakui stb. út. s ehhez f zzük hozzá a képz t. téri Tábor-hegyi úti Erzsébet hídi stb. Különírt szavakból álló jelölt tárgyas. – Az -i képz t az ilyen nevek változatlan formájához tesszük hozzá. valamint névutós szerkezetek is gyakran szolgálnak földrajzi nevekként. A közterületek nevében a kis kezd bet s utca.stb.

Mária asszony sziget Pál varga d l Küls Pesti út Régi Fóti út stb. Hasonlóképpen: Keveset ér i Székre járói Tilos aljai (v. Duna–Tisza köze Maros–Körös köze stb. a nap sugarai stb. Duna–Tisza közi Maros–Körös közi stb.Keveset ér Székre járó Tilos alja Duna mente Szekszárd vidéke Vác környéke Rétek alatt Fels -Marcal melléke Kis-kút feletti stb. Az intézménynevek 62 . az egész alakulatot pedig nagybet vel kezdjük. alji) Duna menti Szekszárd vidéki Vác környéki Rétek alatti Fels -Marcal melléki Kis-kút feletti stb. bolygók. nagybet vel kezdjük: a Hold távolsága a Földt l stb. tehát: föld körüli utazás. Hasonlóképpen: -i képz s forma: Hosszú Csobod aljai (v. Merkúr. Vénusz stb. A csillagok. – Az -i képz a változatlan alapformához köt jel nélkül kapcsolódik. alji) Kis Bot foki Alsó Dunára d l i stb. a hold és a nap szót tulajdonnévként használjuk. nevét nagy kezd bet vel írjuk: Ikrek. A csillagnevek 185. Fiastyúk. Orion. holdak stb. Az ilyen nevek elé járuló köznevet vagy az ket követ földrajzi köznevet különírjuk. Plútó. a hold szépen világít. Tejút. csillagképek. Mária asszony szigeti Pál varga d l i Küls Pesti úti Régi Fóti úti stb. alapforma: Hosszú Csobod alja Kis Bot foka Alsó Dunára d l stb. – A mindennapi írásgyakorlatban azonban az ilyen tulajdonnévi szándékú szóhasználatot fölösleges er ltetni. Ha a föld.

a név kezdetét és végét az alkotóelemek nagy kezd bet s írása jelzi. Az intézménynevek – néhány esetet nem számítva – több szóból állnak. Az -i (néha -beli) képz s származékokban a tulajdonnévi vagy az azzal egyenérték tag(ok) nagy kezd bet jét megtartjuk. a köznévi elem(ek)et pedig kisbet vel kezdve írjuk. Tolmácsi 63 . sz.186.. A világos f szabályon kívül – az intézménynevek körében él nyelvhasználati ingadozások miatt – néhány kiegészít szabályt is figyelembe kell venni. 188.és készülékgyári Madách színházi József Attila gimnáziumi Vas megyei tanácsi Géza király téri egészségügyi szakközépiskolai országos Széchényi könyvtári Új Egység cipészipari szövetkezeti magyar–szovjet baráti társasági Április 4. Említésben: a balatonfenyvesi állami gazdaság. a pécsi nevel intézet. belügyminisztériumi pénzügyminisztériu mi bélyegmúzeumi stb. Épít ipari Vállalat Volga Szálló Szabadság Szálló stb. Egyszavas intézménynevek is vannak: -i képz s forma: egészségügyi minisztériumi magyar tudományos akadémiai magyar szocialista munkáspárti v. tudományos intézetek. gépgyári kelet-bükki állami gazdasági 43. szövetkezetek. de intézménynévként: Balatonfenyvesi Állami Gazdaság. szállóbeli) Szabadság szállói (v. A hivatalok. 187.: Vas Megyei Tanács Géza Király Téri Egészségügyi Szakközépiskola Országos Széchényi Könyvtár Új Egység Cipészipari Szövetkezet Magyar–Szovjet Baráti Társaság Április 4. társadalmi szervezetek. ill. valamint a nével k kivételével – minden tagot nagybet vel kezdünk. oktatási intézmények. alapforma: Egészségügyi Minisztérium Magyar Tudományos Akadémia Magyar Szocialista Munkáspárt Danuvia Központi Szerszám. amely megegyezik azzal a formával. épít ipari vállalati Volga szállói (v. cégszer nevében – az és köt szó. vállalatok és hasonlók többelem hivatalos. Pécsi Nevel intézet. Ezek összetartozását. Gépgyár Kelet-bükki Állami Gazdaság 43. munkáspártbeli Danuvia központi szerszám. A teljes és cégszer intézménynevek mellett vagy helyett használt egyéb formák írásában a következ k szerint kell eljárni: a) Sok olyan intézménynevünk van.és Készülékgyár Madách Színház József Attila Gimnázium Vas Megye Tanácsa. szállóbeli) stb. a tolmácsi általános iskola stb. Sz. ahogyan az intézményt nem hivatalosan is emlegetni szoktuk. Belügyminisztérium Pénzügyminisztériu m Bélyegmúzeum stb.

az intézménynév részének tekintjük.) olyankor is kisbet vel írjuk. stb. szókapcsolatokat szintén kisbet vel kell írni: a két vállalat koordináló bizottságot alakított. stb. az Opera (= Magyar Állami Operaház) stb. 189. a szegedi József Attila Tudományegyetem stb. a Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsa. d) Az intézménytípusokat jelent szavakat (minisztérium. b) Egy intézményen belüli nagyobb szervezeti egység. – Kisbet sek önmagukban használva is: emlékeztet a m szaki osztály részére. s ezért nagybet vel kezdjük: Dusnoki Egyesült Munkás-Paraszt Tsz. vállalat. Az ilyen rövidült névben megmarad a részeknek a teljes névbeli írásmódja: az El rében dolgozik (ti. ha az egyediség érzékeltetésére szükség van: a Földés Bányászati Tudományok Osztálya (az MTA testülete). üzem. Hasonlóképpen: a Gondolat jelentette meg. a tanács intézkedett. Nagy kezd bet ket csak akkor írunk. b) Teljes és cégszer intézménynévnek tekintjük az olyan formákat.és Jogtudományi Kar (az Eötvös Loránd Tudományegyetemen). iskola.Általános Iskola stb. stb. Kerületi Bizottsága stb. a Nemzetiben játsszák. Ezek nevét is minden tagjában nagy kezd bet vel írjuk: M szaki Kémiai Kutatóintézet (az MTA intézete). a Medicor M vek Vállalkozási Gyára. rend rkapitányság stb. Nemzeti Ha az ilyen szerkezet alakulatok helységnévi eleme -i képz s melléknévi jelz ként a név élére kerül. Ker. Országos M szaki Fejlesztési Bizottság. Sopron. Szeged. az Eötvös Lorándon végzett. az El re Asztalosipari Szövetkezetben). neve akkor írandó intézménynévszer en. amelyekben a telephely neve (vessz vel elkülönítve) az alakulat végén áll: Egyesült Munkás-Paraszt Tsz. egy karbantartó csoportot szerveztek. intézet. Állam. ha nyilvánvalóan alkalmiak. (Foglalkoztató) Iskola és Nevel otthon. Magyar Földrajzi Társaság (f hatósága az MTA) stb. (Foglalkoztató) Iskola és Kisbet vel kezdjük viszont az intézmények m ködési helyére utaló -i képz s melléknévi jelz ket. ha ki akarjuk emelni a megnevezés tulajdonnévi jellegét. – Hasonlóképpen: bement a minisztériumba. a XI. c) Az intézmények azonos rendeltetés kisebb egységeinek típusukra utaló megnevezését kis kezd bet vel írjuk: a Kossuth Nyomda személyzeti osztálya. de: a kutatóintézet kidolgozta. F városi Földhivatal (Budapest F város Tanácsánál). Az intézmények alárendelt egységeinek nevét a következ k szerint írjuk: a) Számos intézménynek (mint f hatóságnak) alárendelt intézményei is vannak. tanács.és Magfizikai Kutatóintézet. utaló szavakat. Dusnok. amikor valamely szövegben egy bizonyos intézményre utalnak: Részecske. egyetem. Szegedi Nemzeti Színház stb. 64 . hivatal. stb. Soproni Kisegít Nevel otthon. a tanárképz f iskolán stb. kérelem az üzemi szakszervezeti bizottsághoz stb. tehát a névnek nem részei: a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem. a Bölcsészettudományi Kar gondnoksága. Kisegít Színház. feljegyzés a jogi csoportnak. az Eötvösön v. a Hazafias Népfront X. de: a bizottság véleménye szerint. testület stb. segélyt kapott a vállalattól. a debreceni Tudományegyetem. Kossuth Lajos c) A teljes intézménynév helyett gyakran annak csak egy vagy több egyesít elemét használjuk. – Csak néhány kivétel van: az Akadémia (= Magyar Tudományos Akadémia). Tanács szakorvosi rendel je stb. Országos Pedagógiai Intézet (a M vel dési Minisztérium intézménye). A nem állandó jelleggel m köd bizottságokra stb. s a m fajjelöl szót vagy szavakat elhagyjuk.

mint a magyar intézményneveket: az Egyesült Nemzetek Szervezete. eszpresszók. A márkanevek 193. mozik. Alfa Romeo (gépkocsi). a Francia Köztársaság Külügyminisztériuma stb. Vén Diák eszpresszó. megnevezésében az intézménynévi jelleg kevésbé érvényesül.d) Az alárendelt viszonyú intézményeket jelöl birtokos jelz s szerkezetek nével jét és a birtokszó személyragját (-jelét) általában ki kell tenni: A (a) Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Építészmérnöki Kara. 146. Kis Rabló étterem. stb. Nemzetközi Valutaalap. Intézete. meggylé. vendégl k. (vagyis kiemelt helyzetben) más megoldás is helyes lehet: Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet Budapesti M szaki Egyetem Építészmérnöki Kar 190. Vegacillin (gyógyszer). bélyegz n stb. (Vö. Trabant (gépkocsi). Ferihegyi repül tér. termékeknek. a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. a lengyel hadsereg. Ugocsa mozi. Nemzetközi vagy külföldi intézményeknek. – De: jöv kutatási konferencia stb. Kerepesi temet stb. Intézményszer (rendszeresen ismétl d országos vagy nemzetközi) rendezvények. temet k stb. a Lukácsba jár úszni. Nem kell viszont intézményszer en írni az ilyen (nem hivatalos) megnevezéseket: a francia külügyminisztérium jegyzéke. az értelmezésre szolgáló köznévi tagot (tagokat) pedig kisbet vel kezdve különírjuk: Keleti pályaudvar. annak minden tagját nagy kezd bet vel írjuk: Ultra (mosópor). A nem márkanévként használt.) 192. Szegedi Szabadtéri Játékok. készítményeknek márkanévként használt elnevezését. Rómeó férfiruházati bolt. Lukács fürd . Az intézménynévszer megjelölések -i (-beli) képz s származékában meghagyjuk a nagy kezd bet ket is. vásárok stb. szervezeteknek stb. A (a) Budapesti M szaki Egyetem Cégtáblán. az osztrák légitársaság stb. az olasz fémipari szakszervezetek. a Kis Rablóban vacsoráztak stb. Ugocsa mozibeli. CocaCola (üdít ital). repül terek. nevét az intézményekével azonos módon szokás írni: Budapesti Nemzetközi Vásár. üzletek. Vadászati Világkiállítás stb. Gyártmányoknak. A pályaudvarok. Katonatelep vasúti megállóhely. levélpapíron. kiállítások. illet leg az azzal egyenérték tagot (tagokat) nagybet vel írjuk. többnyire a termék anyagára vagy származási helyére utaló nevekben a tagokat kis kezd bet vel írjuk: narancsital. 65 . Ezekben a csak intézménynévszer megjelölésekben a tulajdonnévi. Kis Rabló éttermi stb. az Észak-atlanti Szerz dés Szervezete. megállóhelyek. a különírást is: Keleti pályaudvari. 191. stb. fürd k. Fabulon (arckrém). – Az intézménynévszer megjelölések értelmezésére szolgáló köznévi tag(ok) elhagyható(k): a Keletib l indul. magyar vagy magyarra fordított hivatalos nevét úgy írjuk.

folyóiratoké. hetilapoké. vagy ha valamilyen rövidebb formában használjuk ket: Er s Bálint állami díjas tudós új kötete elfogyott. a kett közé nem teszünk köt jelet: Omnia kávé. hogy több. Tomi Mat mosópor. c) A kitüntetések és díjak fokozatait.és díjnevekben az alkotó tagokat nagybet vel kezdjük: Állami Díj. (Vö. N k Lapja. József Attila-díj. Új Tükör. – Egyedi címük van viszont az irodalmi m veknek. – Kis kezd bet sek viszont az ilyen nevek esetleges melléknévi származékukban. alakulatkezd helyzetben az els tagot természetesen nagybet vel kezdjük: Kecskeméti barack stb. egyediségre és egyszeriségre törekszik. továbbá ha csupán címként szerepelnek. a cikkeknek. Az állandó címeket. b) A több különírt közszóból álló kitüntetés. József Attila-díjas. a zenem veknek stb. Nyugat.. A többelem címekben – a címben lev és köt szó kivételével – minden szót nagybet vel írunk: Búvár. 66 . emlékérem stb. Odol fogkrém. 183. – Állandó cím az újságoké. Kincskeres . Az Est. Valóság. Az értekezleten Fejes Katalin kiváló dolgozó ismertette munkamódszereit. Ha a márkanév után tájékoztatásképpen odatesszük a típust. – A címek írása tükrözi ezt a jellegbeli kett sséget. Stb. Élet és Tudomány. érem. Nobel-díjas.) A kitüntetések és a díjak neve 195. s t sok szám címeként használatosak. A szabályt akkor is követni kell. Eötvös Lorándemlékérem stb. A szerz ezeknél szándékosan kerüli az ismétl dést. Ezeket az jellemzi. – Az ilyen nevek -s képz s származékában az alapformát változatlanul megtartjuk: Kossuth-díjas. hetilapok és folyóiratok címét nagybet vel kezdjük. ha a címlap megtervez i esetleg más írásmódot alkalmaztak. kifejezéseket kisbet vel írjuk: a Munka Érdemrend arany fokozata. szót tulajdonnévhez (rendszerint személynévhez) köt jellel kapcsoljuk: Kossuth-díj. a dolgot jelöl szót is. Pest Megyei Hírlap. a Szocialista Munka H se. 197. Panangin tabletta. a Munka Vörös Zászló Érdemrendje. Eötvös Loránd-emlékérmes stb. Magyar Nemzet. Kiváló Dolgozó stb. A tanácskozáson Nagy József. Kiváló Munkáért kitüntet jelvény stb. Akadémiai Aranyérem. stb. a képz m vészeti alkotásoknak. stb. A címek 196. stb. tokaji bor. A címek két nagy csoportra oszthatók: állandó címekre és egyedi címekre. 194. Nobel-díj. Népszabadság. – Címkén. A kitüntetések és a díjak nevét a következ képpen írjuk: a) A díj. hirdetésen stb. tehát az újságok. a szocialista munka h se is megjelent.kecskeméti barack. illet leg típusait jelöl szavakat. – Egyes hosszabb állandó címekben csak az els szó nagybet s: A magyar nyelv és irodalom tanítása stb.

wertheimkassza. stb. – Munkácsy képének. címét a következ képpen írjuk. Továbbá: 1916 szén. – A többszavas címekben csak az els szót és a tulajdonneveket írjuk nagy kezd bet vel: Magyar értelmez kéziszótár. priznic. s az egykori tulajdonnév írásmódjától esetleg más tekintetben is eltérünk: röntgen. b). makadámút. – Stb. Ha a címeket szövegbe illesztjük. – A valamilyen írásjellel lezárt és a ragra végz d címekhez a ragokat és a jeleket köt jellel kapcsoljuk: Juhász Gyula versének. Martinász. – Stb. hát megleltem hazámat” is. zenem vek. Pet fi a Szül földemen-ben…. Zenedélel tt stb. cikkek. képek. így: Pet fi a Szül földemen cím versében…. és az alkotóelemeket egybeírjuk: ádámcsutka. általában nem szükséges ket idéz jelbe tenni vagy más módon kiemelni. Kis éji zene. 199. konyak. Népszava-beli (hirdetés). a Siralomháznak a betyár a f alakja. Orvosi Hetilap-beli (cikk). – Az új híd felavatásáról az Esti Hírlap közölte az els tudósítást. Az egyedi címeket. Elterjedt szokás azonban az egyedi címek idéz jelbe foglalása vagy eltér bet típussal való szedése is: József Attila utolsó évének versei között van az „Íme. értekezések.] 67 . Odüsszeia-beli (világ). stb. Pályamunkások. 198. dízelolaj stb. Örökzöld dallamok. a Számadásnak. Tulajdonnevek köznevesülése 201. pl. havanna. Az idegen írásmódot is gyakran magyarossal váltjuk föl: paszt roltás. A ragokat és a jeleket a címekkel általában egybeírjuk: a Kritikában. könyvek. A k szív ember fiai. A tulajdonnevek és közszók összeforrásából keletkezett összetett szavakat is kisbet vel kezdjük. Jókainak „Az arany ember”-e…. stb. Az idegen írásmódot is magyarossal cseréljük fel: aszpirin. stb. IX. 168. pecsovics. stb. Ilyenkor már természetesen kis kezd bet vel írjuk ket. – Ihletetten szavalta el Az eltévedt lovast. 200. Tanulmányok Arany János költészetér l. a Kritika-féle folyóiratok. Ember az embertelenségben. pálfordulás. A -beli képz t és a képz szer utótagokat a címek változatlan formájához mindig köt jellel kapcsoljuk: Valóság-beli (vita). szobrok. Különösen az egyszavas címek és a többszavas állandó címek szövegbeli megkülönböztetése fölösleges: Móricznak egyik híres regénye a Rokonok. 140. ferencjóska. – Tanulmányát a Magyar Nyelv jelentette meg. tehát a költ i m vek. szendvics. – Az egyszavas címeket nagybet vel kezdjük: Szózat. Új Tükör-szer hetilap.A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén a szabvány (MSZ 3424/2) el írásait követve az állandó címekben is csak az els elemet kezdik nagybet vel. a Társadalmi Szemlét. a Nemzeti dalt. dízelmotor. – Hosszan gyönyörködött a Majális színeiben. Arany Toldijában. Kék fény stb. stb. háryjános. Hajóvontatók a Volgán. Álarcosbál. [Vö. termosz stb. szentjánoskenyér. Magyar Hírlap-beli (közlemény). Éjjeli menedékhely-beli (alakok). szimfónia stb. Ragos címhez újabb rag függesztését lehet leg el kell kerülni a mondat átszerkesztésével. a Népszabadságé. pullmankocsi. a Szerelem?-nek…. Képes politikai és gazdasági világatlasz. m sorszámok stb. Hazám. Tulajdonnevek gyakran válnak köznevekké.

idegenesen írt tulajdonnévi és a kis kezd bet s. magyarosan írt közszói formák között. 68 . Az írásmódváltozásra csak akkor kerülhet sor. Ennek során az írásformák egy ideig ingadoznak a nagy kezd bet s. ha a társadalmi tudatban a köznévvé válás már elég széles körben végbement.A köznevesülés lassú folyamat.

eredeti írásmódját a magyar kiejtést tükröz formával váltjuk fel. Az egymással érintkez nyelvek mindig adnak át egymásnak. ha h-nak ejtjük. kombájn. hogy a latin bet s írású nyelvekb l átkerült idegen neveket általában minden változtatás nélkül. monarchia. hogy mennyire haladtak el re a jövevényszóvá válás útján. x vagy q bet van. Bizonyos meghatározott esetekben azonban más átírási rendszerek is alkalmazhatók. amelyeknek más nyelvekb l való származását még felismerjük. általános fogalmat jelöl idegen szó közkelet vé válik. hisztamin. 209. szexuális. millió stb. Csak kisebb részüknek van magyar alakja. menedzser. ha közkelet ek. s csak egy-egy kivételes esetben írunk helyette ksz-et: bokszol stb. A ksz-nek ejtett x-et általában meghagyjuk: expressz. s csak néha tartjuk meg: exegézis. fix stb. tulajdonneveket is. egyedet jelöl nyelvi szerepéb l következik. szemben azokkal az idegen nevekkel. karbamid. – A gz ejtés x-et többnyire átírjuk: egzakt. digitális. exogámia stb. hogy más nyelvb l való származásuk feledésbe merül. mikroszkopikus... Az olyan szavakat. a) Az idegen eredet közszavak id múltával jövevényszavakká válhatnak. magnetofon. technika. technikus stb. egzotikus. egy-egy eleme: 204. mechanika. kóla.AZ IDEGEN KÖZSZAVAK ÉS TULAJDONNEVEK ÍRÁSA 202. – Az egyébként magyarosan írt alakokban is meg rz dött az eredeti írásmódnak a magyar kiejtést l eltér bonbon. egzisztencia stb. Ha a magyarosan írt közkelet idegen szavak eredeti idegen írásában ch. a következ képpen járunk el: A ch-t. A tulajdonneveknek azonosító. Az idegen szavakat tehát aszerint írjuk már magyar vagy még idegen írásmód szerint. futball. (Vö. taxi.) 69 . mechanikus. A jövevényszavakat ezért mindig magyarosan írjuk. eredeti formájukban használjuk. megtartjuk: jacht. izotóp. lézer. c) A nem latin bet s írású nyelvek közszavait és tulajdonneveit általában a magyar ábécé bet ivel. még akkor is. A latin bet s írású nyelvekb l átvett és közkelet vé vált köznyelvi és szakmai idegen szavakat általában magyarosan írjuk. idegen szavakként tartjuk számon. b) Az idegen eredet tulajdonnevek egy részét már teljesen magyarnak tekintjük. kemping. és vesznek át egymástól közszavakat is. A magyar írásmód szerinti írás A közszavak írása 203. lehet leg a forrásnyelvb l írjuk át. Ha egy latin bet s írású nyelvb l átvett. televízió. textil. azaz szokásos kiejtésüket a magyar hangjelölés szabályai szerint tükröztetjük: antracén. azaz olyannyira meghonosodhatnak. szelektív stb. pech. oxigén. amelyeknek más nyelvi eredete még többé-kevésbé nyilvánvaló.

stb. Vezúv. Ausztrália. A tulajdonnevek írása 207. szamuráj. -izmus stb. Krisztián. stanbul. A ch-t és az x-et a magyarosan írt idegen eredet keresztnevekben és földrajzi nevekben is megtartjuk: Albrecht. Itália. Napoli. Jan Hus. Más nevekben a sorrend és a keresztnév magyaros. 205. (Vö. stb. Kolumbus Kristóf stb. gésa. esztétikus. stb. -izál. Szabadka. Prešov.) A hosszú magánhangzó azonban (nem mindig következetesen) néhány szó származékaiban is meg rz dik: akadémia – akadémikus. Subotica. akadémizmus. Luther Márton.) el tt a t belseji hosszú magánhangzó rövidre változik: passzív – passzivitás. Isztambul. A nem latin bet s írású nyelvekb l (gyakran több nyelv közvetítésével) korábban olyan névformák is bekerültek nyelvünkbe. 204. Alsó-Ausztria. szovjet. helyett). Odera. stb. de – a régi hagyományt folytatva – a keresztnevekb l a viszonylag újabban átvetteket is magyarosan írjuk: Kármen. Krakkó. (Vö. tájfun. Moldva. továbbá a térképeken – f leg a helységnevek esetében – az idegen nyelvbeli név is használható: Wien. A földrajztudomány. Latin bet s írásrendszer országok. Kálvin János. 209. de megmaradt a családnév eredeti írása: Engels Frigyes. Oszvald. Mercédesz. Svájc. A nem latin bet s írású nyelvekb l (gyakran több nyelv közvetítésével) átvett és már meghonosodott szavakat – a forrásnyelvre vonatkozó átírási szabályoktól függetlenül – a magyarban szokásos kiejtésük szerint írjuk: szamovár. Mexikó. esztéta – esztétika. Jean Calvin. pagoda. Kordillerák. 161. 206. helyett). láma. Rajna. Beatrix. Párizs. számum stb.Az eredeti qu bet együttes helyett mindig kv bet kapcsolatot írunk: akvárium. reális – realista. Nagyvárad. Burgundia. Kolumbusz v. Paris stb. Martin Luther. ( or e Branković. periódus – periodikus. esztétikum. Marx Károly. Eperjes. realizál. típus – tipikus. Wagner Richárd stb. Elba. -itás. A közkelet idegen szavak túlnyomó többségében egyes idegen eredet képz k (-ikus. mecset. Nápoly. Richard Wagner stb. Oradea. határainkon kívüli hegyek. dzsunka. amelyek a mai átírási 70 . (Friedrich Engels. antikvárium stb. Csendes-óceán. Luxemburg. Karl Marx. vizek. Újabban a nyelvhasználat nem törekszik ilyen teljesen vagy részben magyaros névformák kialakítására. Ezek közül némelyik teljesen magyaros alakú: Brankovics György. a könyvtárügy.) 210. Kraków. Szicília. Maximilián. Sziklás-hegység. 28. akadémista. A latin bet s írású nyelvekb l átvett személynevek közül csak néhány nagy történelmi vagy irodalmi múltú és rendszerint közismert nevet használunk hagyományos megmagyarosodott formájában. minaret. realizmus. tajga. Bécs. Hispánia. tipizál. stb. a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció). az idegenforgalom. -ista. Temze.) 208. megnevezésére gyakran magyar neveket vagy magyaros formájú és írású névváltozatokat használunk: Franciaország. Husz János. karate. a postai forgalom területén. külföldi területek. Cristoforo Colombo stb. Koppenhága. (Vö. Alpok. Szent L rinc-folyó. helységek stb. Křbenhavn.

a mellékjelet elhagyjuk. Plzeň. Prágában. 71 . de: tuberculosis bronchialis. Dubrovnik. Peking. nem általános használatú közszavakat idegenesen. azaz a névnek fonetikus vagy éppen eltorzított átírása (pl. François. A tulajdonnevek írása 214. annak tagjaként fordul el . Horatius. de a mellékjeles bet k helyett az alapbet kt l eltér más magyar bet k alkalmazása. Karadžić helyett Karadzsity v. mint a magyar szavakhoz és nevekhez: frontálisan. krómoz. Rousseau.) 213. eredeti helyesírással írandó: bacilus. Kairó. tüchtig stb. Rio Grande do Norte. (Vö. Buenos Aires. Huszé. Liepaja. Ezeket közkelet . Plzen. Bologna. Châtelet. hagyományossá vált magyar alakjukban írjuk: Dárius. eppur si muove. Chopin. Njegoš. Franszoise. Nyomtatásban. Így járunk el természetesen akkor is. és ha a nyomtatási eljárás a mellékjel pótlását nem teszi lehet vé. Karadzsics) teljességgel helytelen. nápolyi. A latin írású nyelvek tulajdonneveiben általában változtatás nélkül követjük az idegen írásmódot: Cervantes. Łódź. Gdansk. Himalája. stb. Moličre. Babilon. A latin bet s írású nyelvekb l átvett. tuberkulózis. myocarditis. Tallinn. Karlovy Vary. dózis. koktélt. stb. Shakespeare. hobbija. Francois. stb. stb. Moliere. Potemkin-falvak. tęte-ŕ-tęte stb. Vaasa.. Françoise helyett Franszoáz v. nikotinos. stb. kálvini. Ha az egyébként már magyarosan írt idegen szó idegen kifejezésben. A toldalékok kapcsolása 211. közmondásokat: all right. Athén. Puccini. löncsöl. Maranón. ha az idegen nevek a magyarban nem használatos mellékjeles bet ket tartalmaznak: Čapek. ha nincs megfelel bet . stb. Chatelet. Latium.szabályoktól eltérnek. Anyegin. 163–165. Krleža. Mărăşeşti. Lenin. Marańón. arabeszkek. (Vö. Liepāja. A magyarosan írt idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez ugyanazon szabályok szerint kapcsoljuk a toldalékokat. de: Potyomkin. couchette. szólásokat. Gdańsk. Kr zus.) Az idegen írásmód szerinti írás A közszavak írása 212. Eredeti idegen írásmódjuk szerint írjuk a latin bet s írású nyelvekb l átvett többszavas kifejezéseket. de: Bacillus anthracis. vagyis a forrásnyelv helyesírásának szabályai szerint írjuk: bestseller. Lódz. Wuppertal. de: dosis effectiva minima. seńor. Zweig. Herkules. Milánóig. Loire. conditio sine qua non. 214. Eminescu. riporttal. Néva. lemberdzsekben. de görögösen: Kroiszosz. lady. park and ride. stb. show. Az ilyen hagyományos nevek közül e formában több csak bizonyos állandósult kifejezésekben él: valóságos Kr zus. – A mellékjelek elhagyása szükségmegoldás. 174–184. az alapbet t megtartjuk: Capek. Ezópus. Kréta. Marasesti. rinascimento.

-t írunk az olyan toldalékos alakokban. az alábbi két részletszabály megtartására kell ügyelni: a) Mind a közszavak. Amundsenr l. allegrós. 175. Iaşi-sal. – Coca-Cola. vagy ha az utolsó kiejtett hangot bet knek bonyolult. stb. stb. lille-i. ill. Montesquieu-nek. oslói. Stockholmnál. 164. b) A -val. Habsburgok. 163. greenwichi. Ha idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez közvetlenül kapcsolunk magyar toldalékokat. -ista. Loire-on. Leonardo da Vinci-s. verdis. – De hagyományosan: Anjouk. A -val. goethei. stewardessek. Karlovy Vary-i. s az alapforma szerinti kezd bet ket megtartjuk: Victor Hugó-i. Rousseau-val. amelyekben ezek a szóvégi hangok a magyar kiejtésben megnyújtva fordulnak el : signorina.) 72 . de: campanilén. 174–184. mind a tulajdonnevek végs a-ja. (Vö. ploieşti-i. ó-t. -izmus) képz s származéka természetesen kis kezd bet s: shakespeare-i. Montreux-ig. – Goethe. Greenwichcsel. – Oslo. vichyi stb. akkor az -i (-s. voltaire-izmus. goethés (Vö. – Sinaia. Félixszel. Moličre-rel. [Vö. Engelsszel. (Vö. hogy v-je teljesen hasonul az utolsó kiejtett mássalhangzóhoz: Andrićtyal. b) Ha az idegen tulajdonnév két vagy több különírt elemb l áll. de: Sinaiában. wrocławi. 163–165. Az egyelem vagy köt jellel összef zött tagokból álló tulajdonnévnek (a néma bet s végz dés miatt köt jellel odakapcsolt) -i (-s. bordeaux-i. -vel és a -vá. akkor a magyar toldalékot mindig köt jellel f zzük a szó testéhez: guillotine-t. voltaire-es. hertzcel. stb. schillingért. Glasgow-ban. -vel és a -vá. campanileszer . e-je. -vé rag v-je ilyenkor is az utolsóként kiejtett mássalhangzóhoz hasonul: guillotine-nal. New York-i. 29. barrelnyi. stb. horatiusi. Walter Scott-os. -ista. karl-marx-stadti. mint a magyar szavakhoz és tulajdonnevekhez: businessb l. [Vö.. fixszel. az -i-t a névhez közvetlenül kapcsoljuk: coventryi. monsieur-nek. Balzackal. malm i. fixszé. signorét. Steinbeckkel. Marxszal stb. de: Coca-Colát. Az idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez általában ugyanúgy közvetlenül (tehát köt jel nélkül) tapasztjuk hozzá a toldalékokat. cowboynak.) Az i-re végz d idegen helységnevek -i képz s származékának végén (a magyar i vég helységnevekhez hasonlóan) csak egy i-t írunk: (a) helsinki (olimpia). – Malmö. Bizonyos esetekben köt jellel kapcsoljuk a toldalékokat az idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez. -vé rag a mássalhangzót jelöl nem magyar bet re vagy bet kapcsolatra végz d idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez úgy járul. ortodoxszá. b)] 217. châlons-sur-marne-i. b)] Ha az i képz egyelem . Anatole France-i. toulouselautreci. 216. campanile. de: Oslóban. Peugeot-t.A toldalékok kapcsolása 215. y-ra végz d idegen helységnévhez járul. allegroszer . fairül. pechhel. Iaşi-nál. é-t. (a) pompeji (ásatások) stb. néma) bet van.). Frankfurt am Main-i. stb. sinaiai. Voltaire-é. írásrendszerünkben szokatlan együttese jelöli. a) Ha az idegen írásmód szerint írt közszó vagy tulajdonnév végén hangérték nélküli (ún. Janus Pannoniustól. de: signorinák. de: allegróban. o-ja és ö-je helyett á-t. -izmus) képz t (a többelem magyar tulajdonnevekhez hasonlóan) mindig köt jellel kapcsoljuk az utolsó elemhez. de: Malm b l. Bachhal. – allegro. de: Goethének. shoppingol. stb. Coca-Cola-szer . joliot-curie-s.

Átíráskor az idegen hangsort (pl. Thébai. 205. Irtis. Kuroszava. Ahmed. A szaktudományok..) 219. Iráklion. c)] Az átírás Az átírás elvei 218. Szaladin. Budapest. Nagoja. Tolsztoj. -vé rag megfelel alakját is) köt jellel kapcsoljuk. Báb-el-Mandeb. amilyet a szaktudományok a nemzetközi érintkezésben általában alkalmaznak. Gogol. vagy elterjedten ismernek. a görög stb. Platón.c) A mássalhangzót jelöl kett zött bet re végz d idegen tulajdonnevekhez az azonos bet vel kezd d magyar toldalékot (s így a -val. Grimm-mel. Ha egy tulajdonnév vagy közszó nem szabályosan átírt alakban honosodott meg nyelvünkben. 221. az általános és középiskolai oktatást szolgáló vagy kiegészít kiadványokban a nem latin bet s írású nyelvek neveit és szavait a magyar ábécé bet ivel (vö. A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) a mindenkor érvényes szabványokat követi. -vel és a -vá. szputnyik. [Vö. a tudományos ismeretterjesztés területén. Sanghaj. 1981. Falstaff-fal. (Vö. Dzulfikár. illet leg az ezeknek megfelel magyar bet kkel. lehet leg a forrásnyelvb l (tehát más nyelv közvetítése nélkül) írjuk át. A magyar átírású neveket és közszavakat a bennük szerepl magyar bet k hangértéke szerint kell olvasni: Hérakleitosz. amilyet az adott nyelvet beszél országban hivatalosan el írnak. hogy a név alapformája világosan kit njék: Mann-nak. Kijev. A magyar átírás alkalmazása a forrásnyelvvel kapcsolatban kialakult közgyakorlattól is függ (pl. az egyetemi és f iskolai oktatás. Szun Jat-szen. az orosz. az orosz vagy a kínai magyar átírása elterjedtebb más átírási módok használatához képest). Hirosima. Zsenmin Zsipao. továbbá a térképeken olyan átírást szokás alkalmazni. a sajtóban. Az egyes nem latin bet s nyelvekre vonatkozó magyar átírás szabályait a következ akadémiai kiadványok tartalmazzák: Keleti nevek magyar helyesírása. 210. a kínai esetében) vagy az idegen bet . Scott-tól. Po Csü-ji. bektási. stb. vagy amilyet valamely nemzetközi testület (amelynek hazánk is tagja) használatra javasol. A szépirodalmi m vekben. ikebana. E helyett vagy e mellett – a munka jellegét l függ en – a magyar átírás is alkalmazható. 1984. Kavála. Lancsou. esetében) nyelvenként szabályozott módon helyettesítjük magyar hangokkal. Hokuszai. Scott-tal stb. a postaforgalom. 94. az arab. Venizélosz. Odüsszeusz. khitón. Evdokía. Szecsuan. hagyományos formájában használjuk. Periklész. 220. Az újgörög nevek magyar helyesírása. 163. 10. Hupej. Harun ar-Rasíd. az idegenforgalom. Marrákes. Fagyejev. A cirill bet s szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása.és hangsort együttvéve (pl.. Délosz. Seremetyjevo.). hidzsra. Macujama. Tallinn-nál. A toldalékok kapcsolása 73 . Budapest. Iszmáilíja.

Szapphóé. Szöulnál. száriban. 74 .222. Plutarkhosszal. Hriszto Botev-i. Velikije Lukii. stb. kuvaiti. A nem latin bet s írású nyelvekb l átírt nevekhez és szavakhoz ugyanazon szabályok szerint tapasztjuk a toldalékokat. dzsúdózik. alma-atai. Tobrukig. arisztotelészi. kamikadzék. mint a magyar nevekhez és szavakhoz: Csehovtól. tatamin. Solohovval.

tolnai-ak vagy tolna-iak stb. Pest. Az egyetlen magánhangzóból álló szókezd és szóvégi szótagot – bár önállóságát nyelvi tekintetben el kell ismerni – esztétikai okokból nem szokás egymagában a sor végén hagyni. eu bet kapcsolat. Sásd. ideá-lis vagy ideális. strand. 224. 226. A szótagolás szerinti elválasztás 224. part. de ejtésükben egy szótagú idegen közszavak és tulajdonnevek vagy a régies magyar családnevek írásformájuk alapján megszakíthatók volnának: air. 230. „Le-a” stb. Nîmes. Az au. lajst-rom. mivel tagjai a szótagoláskor szétválhatnak. Schmidt. asz-tal. ha az eredeti helyesírással átvett. shop. 229. rendületle-nül. György. fe-udális stb. pró-ba. Maugham. Chartres. A több szótagú. blues. a „haza-i”. Zsolt. rendü-letlenül. stb. nyolc. – Ez a szabály olyankor is érvényes. hajt. stb. Csil-la. Elég gyakori. Ke-recsend. Bánk. dry. vá-szon. Georch. [De vö. [Vö. a)] 226. team. Az egyszer közszavak és tulajdonnevek alapformáját és toldalékos (képz s. bugy-gyos. Azokat a szavakat.AZ ELVÁLASZTÁS 223. a)] – A szótag mindig vagy magánhangzóval kezd dik. É-va. Brahms. ahány magánhangzó van benne: bál. – Minden szó annyi szótagú. vagy vihet k át a következ be: dia-dal vagy di-adal. sztrájk. „e-móció”. me-ta-fo-ra. A szótagolás szerinti elválasztás f szempontjai a következ k. könyvei-tek vagy könyve-itek. nem választjuk el: föld. tehát az „a-lap”. Leo-nóra vagy Le-onóra. ill. street. Az elválasztásnak – alapformákban és toldalékos alakokban egyaránt – a szótagolás az alapja. vagy (az els t kivéve) egyetlen rövid mássalhangzóval: le-ány. ka- to-na. stb. Gaal. amelyek csak egyetlen magánhangzót tartalmaznak. Be-rety-tyó. drog. „Á-ron”. Hume. – A magánhangzó önmagában is alkothat szótagot: di-ó-nyi. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: árui-nak vagy áru-inak. a nyomtatásban nem ajánlott elválasztási formák. illet leg a következ sorba átvinni. – A több szótagú szavakat és szóalakokat bármelyik szótag határán meg lehet szakítani: ren-dületlenül. Le-ó stb. stb. De-zs . fia-tal. Annáé-ké vagy Annáéké.. há-zig.. „emóci-ó”. stb. illet leg több kiejtett magánhangzót tartalmazó szavak és szóalakok elválasztásának szabályai a következ k: a) Az egymagukban szótagot alkotó magánhangzók tetszés szerint hagyhatók az el z sorban. ragos. stb. te-ker-vé-nyes. fiatal. Csak összetett szavak elválasztásakor veend figyelembe az alkotóelemek (az összetételi tagok) határa. ma-gá-nyos. asztal. hogy helysz ke miatt (vagy más okokból) a szónak vagy szóalaknak egy részét a sor végér l át kell vinni a következ sorba. 75 . jeles) alakját a szótagolás szerint választjuk el. szükség esetén elválasztható: kala-uz. 225. Az írásnak ez a megszakítása az elválasztás. fi-a-i-é. font. York. Soós.

stb. dobban. metsz-szük stb. Bony-hád. a másikat átvisszük az új sorba: bors-sal. Boz-zai. kom-munális. ba-tyu. tet-ted. kulcs-csal. az elválasztás általános szabályai szerint szakítandók meg: bo-dza. stb. Maupas-sant. rózsa. ennek elválasztásakor mind a sor végén. ódz-kodik. háza-ik. maharadzsa. kalci-um. Szél-lért. Hamburg-ban. Mikló-sék. stb. töl-gyes. stb. Kodály-lyal. stb. Ing-rid. pesti-es. Heren-dig. vi-asz. lajst-rom. 227. arany-nyal. hanem egy-egy önálló mássalhangzót. bri-dzset. Mari-etta. ka-sza. stb. stb. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: ablaká-ig. bizott-ság. talpalatnyi. moza-ik. megy-gyel. Gellért-t l. házun-kat. akár többjegy ek – az els t az el bbi sorban hagyjuk. másik jegyét pedig átvisszük: ber-reg. brin-dza. Szabolcs-csal. Ily-lyés. stb. tá-dzsik. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: apá-mé. ker-tig. pogy-gyász. temp-lom. rongy-gyá. köny-nyes. szity-tya. tink-túra. Me-csek. ezért elválasztáskor ugyanúgy kezeljük ket. A dz és a dzs többjegy bet . – Így járunk el akkor is. tarisz-nya. pa-don. lopó-dzott. Gyu-la. ha a két mássalhangzó közül az els t kett zött bet jelöli: hall-gat. galy-lyak. g) Ha két magánhangzó között kett nél több mássalhangzót jelöl bet van. – A két magánhangzót jelöl azonos bet ket is szétválaszthatjuk: ko-ordinál. húsz-szor. kilenc-kor. ösz-sze. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: bron-zot. pe-dzi. Kecskemé-ten. rossz-kor. c)] f ) Ha a két magánhangzó közötti hosszú mássalhangzót egyszer sítetten kett zött többjegy bet jelöli. Ecse-ren. hogy a kett zött bet egyik tagját meghagyjuk a sor végén. ost-rom. stb. ennek egyik jegyét az el z sorban hagyjuk. Job-bágy. adósságo-kat. Nagy-gyal. ma-dzag. Tallin-nig. stb. e) Ha a két magánhangzó közötti mássalhangzót kett zött bet jelöli. né-gyet. Kiss-nek. 76 . gy r -dzik. meggy-b l. d) A két magánhangzó között lev kétféle mássalhangzót jelöl nem kett zött bet k közül – akár egy-. mint más többjegy bet inket. ko-sár. több-let. Ugyanígy: játsz-szál. – Ha a toldalékos alakokban a két magánhangzó között álló mássalhangzók közül az utolsót kett zött bet jelöli. – A toldalékos alakokat is így kell elválasztani: ágy- gyal. bratsz-ki stb. A szótagolás szerinti elválasztás szabályai érvényesek természetesen a szóalakokhoz járuló újabb és újabb toldalékokra is: adós-ság. lán-dzsás.b) Azokat a magánhangzókat. hit-tem. recs-ki. váku-um stb. Hosz-szú. [Vö. De: Széll-lel. Szabol-csé. ki-sebb. Ojszt-rah. tiha-nyi. vonz- za. Ford-dal. akkor úgy választjuk el a szót. A dz-t és a dzs-t tartalmazó szavak ennek megfelel en a leírt szóalak alapul vételével. könny-t l. csak az utolsó kerül a következ sorba: cent-rum. maga-san. ás-vány. átvisszük a következ sorba: fi-ók. ész-szer . Bar-tók. ton-na. víz-zé. stb. edz-het. stb. tömb-ben. Vajdá-ék. 163. há-zunk. Tri-eszt. stb. azaz nem hangkapcsolatot jelöl. Tallinn-nak stb. csoport-tól. fosz-fát. karszt-tá. akár többjegy a bet je – a következ sorba visszük át: be-t . pén-zért. kamika-dzék. leni-nizmus. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: ember-rel. al-lons. Veszp-rém. Dosztojevsz-kij. halan-dzsázik. Papp-tól. mil-liméter. Er-zsi. c) A két magánhangzó között lev egyetlen mássalhangzót – akár egy-. Car-rara. mene-dzser. adóssá-gok. hal-lak. mind a következ sor elején ki kell írni a teljes rövid megfelel jét: meny-nyi. amelyek szótagot kezdenek. mor-zsa. Boty-tyán. a másodikat pedig átvisszük a következ be: am-per. stb. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: batiszt-ból.

bórax-szá. obst-rukció.) nyelv többszavas kifejezés. az x pedig két hang (k+sz) jele. stb. kataszt-rófa. parag-rafus. Bár az ilyen alakulatoknak eredetileg összetett voltát a mai átlagos magyar nyelvérzék általában nem tartja számon. Thewrew-köt. A családneveinkben el forduló többjegy régies magyar bet k az elválasztásban hangértéküknek megfelel en kezelend k: De-seö [e.: szé-csi]. egy magánhangzót jelöl bet csoportokat nem választjuk el: cou-chette.: de-zs ]. Wa-shington.: tö-rök]. Bach-hal. Ka-ra-džić. Kiliman-dzsáró. – A toldalékos alakok elválasztásakor a régies magyar bet k egységét természetesen szintén meg rizzük. Shakes-peare. Gas-cogne. latin. inst-ruktor. stb. Ben-czúr [e. Belg-rád. Coo-per. amelyek az idegen nyelvekben elválasztáskor többnyire együtt tartandók. Mon-taigne. Thewrewk [e. lopódz-dzanak. züri-chi. a másikat pedig átvisszük a következ sorba: Bes-senyei. edz-dze. as-piráns. A fontosabb szempontok a következ k. móriczos. Mün-chen. Beö-thy [e. A latin bet s írású nyelvekb l átvett. Ha magyar szövegbe idegen (pl. refle-xek. c). pszi-chológia. Zág-ráb. -vé ragos alakulatok elválasztása: pech-hel. prog-ram. cou-lomb. de egyetlen hangot jelöl. demok-rata. Miche-langelo. Marx-szal. 226. Babi-tsé. 224. angol. a) Az egy szótagba kerül . stb. 231. prog-nózis. fi-lantróp. Ped-ro. – Kivételes elválasztású név: Bat- thyá-ny. mint a rövid mássalhangzókat jelöl magyar bet ket: ar-chívum.: ben-cúr]. Chur-chill. Ezért úgy tekintjük ket. a ch-t és az x-et a következ sorba visszük át akkor.: b -ti]. Mah-ler.és utótagok 77 . Félixé. Kos-suth stb. kivéve a kett zött bet két: Deseö-nek. fi-xet. Ma-dzsar. f)] 228. Gi-gli. Az olyan idegen közszavakat és tulajdonneveket. ezért a magyar szótagolás szabályai szerint választjuk el ket: abszt- rakt. b)) 229. stb. A ch kétjegy ugyan.) b) Az egy mássalhangzót jelöl bet csoportokat (a többjegy magyar bet khöz hasonlóan) nem választjuk szét: bron-chi-tis. konk-rét. bekezdés stb. esp-lanade. Fu-dzsi. – A -val. 216. Bibera-chot. idegen írásmód szerint írt közszavakat és tulajdonneveket is a magyar szokásnak megfelel en. -vel és a -vá. azaz a magyar kiejtésükön alapuló szótagolás szerint választjuk el. diszk-rét. illet leg: Szél-lért. Pap-pot. d). kossu-thi. 230. de nem egy hangot jelölnek. Ljub-lja-na. ha utánuk magánhangzó következik: almana-chot. Baude-laire. Kis-sék stb. [Vö. rek-lám. Mar-xot. Szé-chy [e. szind-róma. Me-xikó. inf-láció.. Balo-ghék. pra-xis.). a magyarban nem önálló lét elemb l keletkeztek. ce-chem. Ri-chárd. ma-ximum. Cze-tzet. c) A különböz hangokat jelöl olyan bet csoportok. van betoldva. com-pa-gnie. he-xameter. lengyel stb.: fara-gó]. or-chidea. Ale-xandra. bóra-xos. elválasztáskor az illet nyelv elválasztási szabályait kell követni. – A mássalhangzót jelöl kett zött bet k közül az egyiket az el z sorban hagyjuk. bridzs-dzsel (ragos fn.Fuku-dzava. magyar szövegben szótagolási szabályainknak megfelel en szétválhatnak: cas-co. maest-ro. francia. s így mindkett egy bet nek számít az elválasztáskor. pe-ches. Fara-ghó [e. tele-xezünk. amelyek a forrásnyelvben két (vagy több). (Vö.: var-ga] stb. mar-xizmus. stb. ma-chináció. Gior-gio. az ismertebb el . – Ha a ch és az x vég idegen szavak toldalékos formáit a szó és a toldalék érintkezése táján kell elválasztanunk. stb [Vö. mondat. War-gha [e. komp-resszor. nem tekintjük összetételeknek. de egyetlen jegy . stb. Fab-ri-zio. ce-pha-lal-gia. stb. Chris-tie. Bo-lo-gna. Fi-scher. ery-the- ma. stb.

mind toldalékos alakjukban a szótagolás alapján szakítjuk meg: Ag-ro-co-op. mind-egy. A kett nél több szótagból álló összetett közszavakat és tulajdonneveket leginkább az összetétel tagjainak határán szokás elválasztani: csal-étek. SZOT. Ofo-tért. mind alap-. 78 . ha az összetett szót vagy szóalakot nem az összetételi határon szakítjuk meg. amelyben csak mássalhangzó vagy legfeljebb egy magánhangzó van. Zala-egerszeg vagy Zalaeger-szeg. Az összetett szavakat alkotó tagok (alap. leg-alább. hol-ott. stb. MLSZ. egy-el re. hogy az egyik szó az els . rend. stb. mert az azonos alakú szópár egyik tagja toldalékos alak. még-is. szintén elfogadható: fotog-ráfia vagy foto-gráfia. Bu-vá-ti.r. Bornem-issza. 234. Ke-ra-vill. kétség esetén tanácsos ezzel a lehet séggel élni: aspi-ráns. épp-úgy. Röl-tex. NA-TO stb. – Elválasztás esetén a toldalékos bet szóknak a köt jellel kapcsolt toldalékát kell a következ sorba átvinni akkor is. stb. SZTK. elektron-optika. ha az összetev k határa nem esik egybe a szótaghatárral. leg-er sebb. különélés. Az összetett közszavak és tulajdonnevek elválasztásában csak az összetételt alkotó tagok határán lehet különbség az egyszer szavakéhoz képest.figyelembevételével történ elválasztás. b) A szóösszevonásokat. nemcsak a problémát okozó helyen. nem választható el: BVSC. a másik összetett szó: me-gint (= újra). ha a köt jel nem szótaghatáron áll. Mivel a szavakat a sor végén természetesen máshol is meg lehet szakítani. amelynek elválasztása kétféle. hón-alj. kül-ügy. vas-út. stb. tölgy-erd . Nyíregyháza vagy Nyíregy-háza. 232. – A két vagy több magánhangzót tartalmazó bet szók szükség esetén szótagolás szerint szakíthatók meg: MÉ-MOSZ. Kis-ar (helységnév). ELTE-re.és toldalékos alakjukban egyaránt) a szótagolás szerint választandók el. A sor végére kerül mozaikszók elválasztásának a következ k a lehet ségei: a) Az olyan bet szó. gépe-lem (ige). de: meg-int (= figyelmeztet). 235. szak-avatott. NDK-beli. mikrosz-kóp vagy mikro-szkóp. kis-asszony. ing-ujj. stb. Pál-ffy. Intransz-mas. A két egytagú szóból álló összetett közszavakat és tulajdonneveket úgy választjuk el. Dessew-ffy. egyszer-egy. a másik szó pedig a következ sorba jusson: csak-is. A mai átlagos magyar nyelvérzék számára felismerhet összetételeket ugyanis az alkotó tagok szerint választjuk el akkor is. meg-öl. vírus-interferencia. zápor-es . de: gép-elem (fn.). de a toldalék tartalmaz magánhangzót: ASZSZK-ban. Mi-chelangelo vagy Michelan-gelo stb. Ma-va-dé. szét-üt stb. termosz-tát vagy termo-sztát stb. KISZ-esek. Az azonos alakú szavak között több olyan van. Magyar-alád. pa-ragrafus vagy paragra-fus. ENSZ-ért stb. Kö-zér-tig. ha elválasztásukra kényszerülünk. dél-után. kivált szaktudományi munkákban. ugyan-is. Ugyanígy járunk el természetesen az igeköt s igék elválasztásában is: fel-ad. MTESZ. NOB. Az összetett szavaknak elemeik szerinti elválasztása 233. vagyis. ion-stabilitás. kar-öltve. Kis-oroszi. viszont-eladó.

Za-laegerszeg. és a szót vagy szóalakot itt szakítjuk meg: centi-gramm. a köt jelet csak a sor végén tesszük ki. melo-dráma. az így keletkezett származékot az alapszó tagjai szerint választjuk el: rend. fel-adat. nemcsak a problémát okozó helyen. para-frázis vagy paraf-rázis. vígope-rai. kétség esetén tanácsos ezzel a lehet séggel élni: interakció vagy interak-ció. az alakulat összetett voltára általában tekintettel vagyunk. Tito-grad stb. im-produktív vagy imp-roduktív. kivételesen. Ha az összetett szó egészéhez járul képz . 237. Helyes elválasztások ezek is: elekt-ronoptika vagy elektronop-tika.ri. nagyatá-di. a köt jeles alapformára való figyelmeztetés végett: …földrajzinév-tár… (helyesírási szótárban) …Nagy-Kevély… (helyesírási szótárban) …nátrium-klorid… (kémiai szakkönyvben) 79 . – Hasonlóképpen: Jugo-szlávia stb. Nem szabálytalanok természetesen az ilyen megoldások sem: rend -ri. stb. extra- kromoszomális. Sok olyan idegen szavunk van. milli-gramm. stb. transzurán. Lenin-grád. interakció. stb. nagy-atádi. megál-lás. Ha a sor végi elválasztás ezeknek találkozási helyén válik szükségessé. vas-utas. Ha az ilyen alakulatok összetettsége a mai átlagos magyar nyelvérzék számára kevésbé nyilvánvaló. meg-állás. deci-liter. vasutas. Antarktisz vagy An-tarktisz. proto-plazma. infra-struktúra. a szótagolás szerinti elválasztás is helyes: de-presszió vagy depresszió. pre-klasszikus. 238. tranz-akció vagy tran-zakció. víg-operai. a másik eleme (legtöbbször az el tagja) viszont csak néhány esetben külön szó érték . kilo-gramm. Mivel a szavakat sor végén máshol is meg lehet szakítani. amelynek egyik eleme (legtöbbször az utótagja) a magyarban is önálló szó. hogy összetett szót csak szóhatáron szabad megszakítani. stb.Ez a szabály azonban nem azt jelenti. fela-dat. 236. Ennek a sor elején való megismétlése csak szakmunkákban szokás. dez-informál vagy de-zinformál. mikro-klíma. Ha a köt jellel írt szóösszetételt vagy tulajdonnevet a szóhatáron szakítjuk meg. anti-klerikális. Antark-tisz stb. preklasz-szikus. in-tranzitív vagy int-ranzitív. ultra-projektométer.

266–267. 271.. 264. 281. 299. b) Az egyszer kérd mondat végére kérd jelet kell tenni: Ki látta? Meglátogattok-e holnap? Szereted a zenét? Stb. a vessz . 290. 266. Az írásgyakorlatban használt sok írásjel közül a legfontosabbak: a pont (vö. 256. 247–255. a kett spont (vö. 243. 266. 275. 256.. amelyikkel mondanivalónkat a lehet legteljesebben tudjuk érzékeltetni. 248.. 262... Pipacsot éget a kövér határra / A lángoló magyar nyár t zvarázsa. a zárójelek és az idéz jelek közé foglalt közlési egységek el tt és után. a nagyköt jel (vö.). részeik-részleteik egymáshoz kapcsolódását tükrözik.. Az írásjelek változatos és kifejez használata fontos eszköze az értelmileg és érzelmileg egyaránt árnyalt közlésmódnak. 100. 258–259. 260–261. tagolódását. a köt jel (vö..). részben némiképpen a beszédnek bet kkel ki nem fejezhet sajátságaira. 96... a gondolatjel el tt és után stb. 293–297. 253. ezért csak szépíróktól fogadható el – egyes esetekben. a vessz (vö.....) a kérd jel (vö. 256..).). a hanglejtésre és a beszédbeli szünetekre utalnak. Nincs viszont szóköz a pont. 268–269.). 244. továbbá a köt jel és a nagyköt jel két oldalán.).). c) Az egyszer felkiáltó. Az írásjelek használatának szabályai általában a nyelvtani viszonyokhoz igazodnak.. tudatos eljárásként – az írásjelek részleges vagy teljes mell zése.). 250.. Szóközt hagyunk a szavak. – Közvetett felszólítást. 265. Ilyenkor azt az írásjelet kell választani.. Az írásjelek szerepe kett s.... egyaránt helyes megoldás kínálkozik... 274. 299.. a zárójel (vö. 296–297.. a pontosvessz el tt. az idéz jel (vö. Az egyéb írásjelek közül a gyakoribbakat egy összefoglaló pont tartalmazza (vö. annak részletkérdéseit gépírási szabványok és tipográfiai el írások tartalmazzák.. 250–252. a) Az egyszer kijelent mondat végén pont van: Jóból is megárt a sok. 278. 250–252.. Részben a mondatok szerkezetét. 263. Kérd alakú felszólítások és felkiáltások végén felkiáltójel is szokott állni: Nem viszed el mindjárt! Miért ver engem a sors! Stb. a gondolatjel (vö.. 248. Az egyszer mondatok végére a közlés szándékának megfelel írásjelet teszünk. a felkiáltójel (vö. 270. a berekeszt zárójel és idéz jel pedig az el tte álló szóhoz stb. 256. óhajtó és felszólító mondatot felkiáltójellel zárjuk: Ezt aztán megcsináltad! De soká jön a tavasz! Bárcsak sikerülne a tervem! Legalább a szemem lenne jó! Azonnal idejössz! Szeresd a hazát! Légy jó mindhalálig! Stb. a kezd zárójel és idéz jel hozzátapad az utána következ .AZ ÍRÁSJELEK 239.. 248.).) A mondatokat záró írásjelek 240. 272–273. 240–242... 256.. 245. valamint az írásjellel lezárt mondatok és tagmondatok között. 246.. a pontosvessz (vö. 250.. 275.. Az írás tagolásában fontos szerep jut a szóköznek is. 240– 242. 256–257.). Ezeknek a keretein belül egyazon esetre sokszor több. 271.. a kett spont. a kérd jel. 240–242. Stb. 80 . (Hogy mikor kell szóközöket hagyni. a felkiáltójel.). 247...

Stb. hogy nem szabad bejönni! A tagmondatok közötti írásjelek 243. Sokszor meglehet sen nehéz eldönteni. család. ki lesz az els ! (A f mondat felszólító. vagy szemem világa veszett ki? Stb.) A többieknek egy takaró is elég. / a téli éjszaka. legyen is Miska! Sokat késik. Az összetett mondatok tagmondatait általában vessz vel választjuk el egymástól. kenyér. hogy azonnal menjen haza. ha az voltaképpen idézet: Hiába mondtam neki. Ne várjunk rá tovább. A mellérendel összetett mondatok végére az utolsó tagmondatnak megfelel írásjelet teszünk: Esik a hó. [De vö. Az alárendel összetett mondatok végére olyan írásjelet kell tenni. s. / És mindnyájan várnak énrám. Az érzelmek hullámzását vagy er sebb fokát írásjelek halmozásával érzékeltethetjük: Hogy képzeled ezt?! Valóban?? Nem!!! Stb. hogy anyanyelvét is jobban tudja. amilyent a f mondat kíván: Ki mint vet. holnap indulhat! Figyeljétek. mint szerkezetben vessz van a mint el tt: Ez sokkal több. aki még egy nyelven tud. mégis fekete az utca. hogy az és. ezért köt szava elé mindig vessz t kell tenni: Tündöklik. (A f mondat kijelent . meg. bár felszólító alakú mondatokat ponttal is zárhatunk: Írjunk egy-egy mondatot ezekkel a f nevekkel: béke. hogy úszik el a dinnyehéj. b)] A hasonlító több. olyan nagy hibát követtem el? Javasolom.utasítást kifejez . mint a tavalyi. 249. A mondatzáró írásjelet akkor is a mellékmondathoz igazíthatjuk. vagy köt szóval kapcsolt rész önálló tagmondat-e: Bevágta az ajtót. b) A tagmondatokat bevezet és. Fehér lett. hogyha késem. Éj van-e.) Érzed-e. mint a fal. s. c) A mint köt szóval bevezetett hasonlítás önálló (bár sokszor hiányos) tagmondatnak számít. vagy csak a figyelem fölkeltésére szolgál: Kérdem. Kértem. ha a több mint (a majdnem ellentéteként) a mondanivaló tartalmának er sítésére.) Folytasd ott. úgy arat. meg.) – Nem kell azonban vessz t tenni a több mint alakulatban a mint elé. miért várnánk rá tovább? (A második tagmondat kérd . minek neked kett ? Induljunk már. Stb. A rakodópart alsó kövén ültem. mi a baja. ne üsse bele az orrát! Stb. mint ötöt stb. Több mint öt évig élt külföldön. amire megkértelek? (A f mondat kérd . Stb. 241. Szeretném tudni. vagy köt szó el tt is ki kell tenni a vessz t: Az ebédre nem kell senkit is megvárnom. akár nincs: Régi igazság. mint a gondolat maga. Ilyenkor az írásjelhasználat ingadozhat. haza. (Ilyenkor a több ragozható: többet.) 81 . hiszen nem jön már. ahol abbahagytad! Mondd meg neki. ne várjunk rá tovább! (A második tagmondat felszólító. hogy máskor jöjjön? Nem felejted el. akár van köt szó. mint öt. a) A tagmondatok határán a vessz mindig kiteend . mennyire szeretlek? Vajon megmondták már neki. Stb.) Az apja is Miska.) A mellékmondatnak megfelel írásjellel is zárható az olyan mondatszerkezet. / néztem. és dühösen elrohant. nem pedig összehasonlításra szolgál: Ez több mint szemtelenség. (Ilyenkor a több nem ragozható. Hat több. De: Hirtelen fölugrott és elrohant.) 242. amelynek (akár el is hagyható) f mondata csupán mellékes tájékoztatást tartalmaz. (A második tagmondat kijelent .

stb. válasszatok! – / A magyarok istenére / Esküszünk. Az ilyen jelleg felsorolások végén a stb. Cselekedj ahelyett. / Pocsolyás víz. vagy szabadok? / Ez a kérdés. ceruza. A mondatrészek közötti írásjelek 247. pont. Irodalmunknak új kifejezési formákra volt szüksége. nyáron is azt hordta. égesd el! Stb.] 82 . a büszke jegenyék alázatosan hajlongtak. felkiáltójel és kérd jel után még gondolatjelet is teszünk: Rabok legyünk. hogy derekuk ne törjön. Szeretett volna valami újat.. lelkes. álmos. hogy bizonyos mértékig elkülönül gondolatsor kezd dik. ha a tagmondatok kapcsolata laza: Kabátja szinte a bokájáig ért.. 245. [De vö. Cselekedj. / Esküszünk. anélkül hogy pihent volna. ír. vagy ha jelezni óhajtjuk. 246. Összetett mondatainkban kett spontot teszünk. s a közeled viharnak látni lehetett már egy-egy távoli villámlását is. köt szószer szókapcsolatok elé vessz t teszünk. és az emberek arcába vágta. Stb. Stb. Stb. szorgalmas. egyre jobbat akarunk. ha egy-egy lényeges gondolatra hívjuk fel a figyelmet. elé is pontosvessz t kell tenni. Stb. elemek az els tagmondathoz tapadnak. hogy a tagmondat fontosabb magyarázatot vagy következtetést tartalmaz: Közös a célunk: mindig többet. külön-külön hangsúlyozott azonos szerep mondatrészek (s az ilyenekb l alakult felsorolások tagjai) közé vessz t teszünk. könyv. ahelyett hogy tétovázol! Stb. szépet. tinta. 244. Tiltakozást jelentett az elnémetesítéssel szemben. – Ha azonban az anélkül. sás. Ilyenkor a hogy el tt nincs vessz : Felrohant a lépcs n. [De vö.d) Az anélkül hogy. Ha kett sponttal lezárt közös figyelemfelhívó mondat után több külön mondat következik. eléjük nem teszünk vessz t. hogy tétovázol! Stb. hogy pihent volna. ahelyett hogy stb. olvas. A mellérendelt mondatrészek közötti írásjelhasználat fontosabb esetei a következ k: a) Az egymásnak mellérendelt. káka lakják. Ha azt akarjuk jelezni. a port felkavarta. aszerint. becsületes. furcsa árok. mindegyiket (már az els t is) nagy bet vel kezdjük: A nyelvújításnak több oka volt: Nem tudtuk a tudományokat anyanyelven m velni. Kéttagú összetett mondatban is állhat pontosvessz . A más-más tartalmi típusú tagmondatok közé szintén tehetünk vessz helyett pontosvessz t: Eddig jól megvoltunk. ahelyett stb. hogy rabok tovább / Nem leszünk! Stb. a)] b) A felsorolásban pontosvessz t is használunk. utánuk (a hogy elé) azonban igen: Felrohant a lépcs n anélkül. Vörös jelek a Hadak Útján: / Hunniában valami készül. ha köt szó nélkül következnek egymás után: Az Ér nagy. d) alpont. most váljunk ellenségekké? Ezt többet nem veszem fel. 249. aszerint hogy. nagyot alkotni. A többszörösen összetett mondatokban pontosvessz vel határoljuk el egymástól a szorosabban összetartozó tagmondatok csoportjait: Nyugat fel l sötét felh ket hozott a szél. vessz kkel tagolt mondatrészeket akarunk elkülöníteni másnem ekb l álló sorozattól: Mindenki ismeri az ilyen szavakat: beszél. ha azonos szerep .

az irodalomtudomány doktora. a Magyar Népköztársaság kiváló m vészét. furcsák. és szegény n vérére. a csupa vessz s felsorolás végén nem kell eléje vessz : Gyakorító igék például ezek: járkál. vagy azt választhatod. Kállay Imre kandidátusé. és a beszédben szünet van közöttük. beszélget stb. hanem gondolatjellel (esetleg zárójellel) különítjük el: A baleset sérültjét – a motorkerékpárost – kórházba szállították. sem lelkem nem kívánja. kapdos. meg. Ég és föld között lebegett. hol ahhoz kapott. Kertjük díszét. városunk díszpolgára.c) Ha az azonos szerep mondatrészek között köt szó van. eléjük nem teszünk vessz t: A tésztára sok mákot és cukrot szórt. [De vö. b) alpont. A község tanácselnökének. varrni tanult. s. vagy kabátot! Stb. de helytelen elméletet agyalt ki. Szép Izabella SZOT-díjassal. s. a t szomszédomat kereste. és az értelmez s szerkezetnek mindkét f tagja ragozódik. Kossuth-díjas írón nknek. Ha az értelmez távolabb kerül az értelmezett l. vagy köt szó beszédszünettel elválasztott. Zsigmond Elek Kossuth-díjastól stb. f leg ha az értelmez felsorolást tartalmaz. Ha azonban az ilyen kifejezések nem értelmez k. az állami díjas mérnökkel. álldogál. Dömötör Béla. illet leg háromszor kezdtük újra. mind az értelmez re külön hangsúly esik. Stb. az éjszakai vihar kidöntötte. a leány. népköztársaságunk nagykövetét. majd jóíz en falatozni kezdett. rövidítésben az s köt szó rejlik (= s a többi). Elhibázott. Erny t hozzál magaddal a kirándulásra. ez elé vessz t teszünk (kivéve az és. Se pénz. Komáromi Pálnak a javaslatára betonjárdát építenek. a szerkezetet csak a végén ragozzuk. az élet anyját… Stb. Stb. Stb. 83 . – Ugyanígy: Balla Erzsébetnek. Hol ehhez. bíborak… Fölröppen a komor ég homlokára / Egy nagyszer mosoly: / A forradalom vörös hajnala. d) Ha azonos mondatrészek között és. stb. Stb. Kétszer. min sítést. rossz is. Ezt az írásban vessz vel jelezzük: Németh Pétert. Stb. A személynév után ebben a típusban vessz t teszünk: Nagy Elemér. egy öreg diófát. Mivel a felsorolások végére tett stb. A vessz helyére kett spont is kerülhet. Aztán el vette a bicskát. gyakran határozott nével vel kezd d kifejezés birtokos szerkezet. a szegf nek vagy a levendulának az illatát szereted? Stb. hátravetett mondatrészeket vezet be. vagy köt szókat): Tetszet s. meg a zöldpaprikát. és a személynév után nincs vessz : Mózes Pál nagykövetet. s t veszedelmes vállalkozásba fogott. s. búsak. vagy köt szó áll. se posztó. meg. stb. fokozatot. Az értelmez vel kapcsolatos fontosabb írásjel-használati esetek a következ k: a) Az értelmez s szerkezetben rendszerint mind az értelmezettre. rangot jelent . Mózes Pált. e köt szók elé vessz t teszünk: A szüleire gondolt.] e) Ha az és. meg. vagy csattanós befejez je a szerkezetnek: S égtek lelkemben kis r zse-dalok: / Füstösek. a vessz t közvetlenül eléje tesszük: Én t dicsérem csak. 248. akkor az el tte álló személynév értelmez jének számít. Lehet jó is. meg a kenyeret. meg a szalonnát. Sem testem. A rózsának. Kálmán Etelkát. f) A páros köt szóval alakult mellérendel szerkezetekben a második köt szó elé mindig vessz t teszünk (a páros vagy második tagja elé is): Vagy ezt. b) Ha az értelmez után is szünet van a beszédben. illet leg: Kovács Tiborral. mögéje is vessz t tehetünk: Anna. Az ilyen közbevetésszer értelmez t olykor nem vessz vel. c) Ha a kitüntetést.

Ma reggel nagy es esett. ha alárendel viszonyban vannak egymással: Fehér bottal a kezében egy fekete szemüveges férfi jött vele szemben. János maga is ott lesz. A szövegbe ékel dést jelz írásjelek A közbevetés 250. Stb. 247. nem tud eljönni. Stb. a feleségével együtt. Kossuth korábban mint meg nem alkuvó újságíró harcolt a magyar nép jogaiért. Stb. vagy hátravetve a mondathoz lazán kapcsolódik. beteg lett. nagyokat lélegezve. Stb. [De vö. – Ha azonban az igeneves szerkezet szinte külön mellékmondatnak érz dik. 249. A mint köt szó sokszor beszédszünetekkel határolt közbevetést vezet be: Ádám barátomat. Stb. Stb. Akár le is mondhat a beékelésr l: A vonat persze megint késett.d) Ha az értelmezett szó vagy az értelmez a maga vagy a mind névmás. nem teszünk eléje vessz t: Bátyámat mint tanút (= tanúként) hallgatták ki. [De vö. Egész nap az erd t járta. e) A szünettel elkülönül értelmez szer . Az ilyen közbevetett 84 . Kiszaladt az udvarra. A sok pásztor mind muzsikál. Új találmányát – természetesen – azonnal szabadalmaztatta. a) Az egymás után köt szó nélkül következ egynem jelz k és egynem határozók közé nem teszünk vessz t akkor. Bátyámat (a baleset tanújaként) többször is kihallgatták. Ádám barátomtól (mint országszerte jól ismert mérnökt l) gyakran kérnek szakvéleményt. -ve és a -ván. a fenti szabály alkalmazása a fogalmazó egyén megítélését l függ. Magát Bartókot hallottuk a hanglemezr l. sajnos. [De vö. többször is kihallgatták. A kiejtés szerinti (fonetikus) átírás a nyelvjárásgy jtésben igen fontos. nincs szükség vessz re: Te magad mondtad. Ádám barátomnak – mint kiválóan képzett mérnöknek – az átlagosnál magasabb a fizetése. Bátyámat. Stb. felszabadultan. 250. a)] b) Ha a mint szó állapotot vagy min séget jelöl szó vagy szókapcsolat el tt áll. c). persze. áteveztünk a túlsó partra. Stb. amelyet a közbevetés szándékával ékelünk be a mondatba. Bátyámat – a baleset tanújaként – többször is kihallgatták. Nagybátyám szombaton érkezett meg. ezért többnyire nem különítjük el vessz vel a mondat egészét l: Munkaruhát húzva fogott neki a motor szerelésének. gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük: A vonat. a baleset tanújaként. mint mérnököt. Péter. a m szakiakhoz osztották be. Maga János is ott lesz. célszer vessz vel elkülöníteni: Gondolván egy merészet. István. A rádió zenéjét hallgatva is jól tudok tanulni. a lámpa mellé tette. kabátját magára kapva. 249. b)] Érzelem kifejezésére – f leg régies vagy szépirodalmi jelleg szövegekben – a mondatba felkiáltójel vagy kérd jel is beékel dhet. megint késett. valamint a mondathoz lazán hozzátoldott határozók elé vessz t teszünk: A könyvet az íróasztalára.] e) A -va. mint említettem. -vén képz s igeneves szerkezet csak mondatrész. Az országban mindenütt jó termés ígérkezik. Mivel a közbevetés szándékát és írásbeli kifejezésének szükségét valójában csak a közlemény megalkotója érzi. 243. Pet fi mint ember nem hazudtolta meg a költ t. vessz k. Az egymásnak alárendelt mondatrészek közé általában nem kell írásjelet tenni. Az olyan szót vagy szókapcsolatot.

nézzétek csak! Nagyon vártalak már. az írásjelet a közbevetés után. Stb. 271. hohó! mind. barátaim. s csak néhány alkalmatlant kellett elutasítani.) Stb. Az idéz jelet (kézírásban és nyomtatásban) az idézet kezdetén alul. névszók is (pl. / Csúnya hazugság volt. hazugság. Évi (bár még át tudott volna szaladni az úttesten) el bb hagyta elmenni a teherautót. hogy minél kényelmesebben érezze magát – ez mindig fontos volt neki –. Stb. az idézet végén pedig fölül tesszük ki: „Jót s jól! Ebben áll a nagy titok” – figyelmezteti Kazinczy költ társait. nyom). Tudod-e. eléje is. de író lett. Ha a zárójelbe tett megjegyzés a mondat végére esik. Ha a közbevetett szó. Egy gondolat bántotta (és nem tudott megszabadulni t le): hogy is felel s a hiányért. 251. fagy. Ha az összetett mondat valamelyik tagmondatába beékel dik egy másik tagmondat. mögéje is vessz t teszünk: Most pedig. Sándor. 255. amit mondtam. a mondatvégi írásjelet a berekeszt zárójel után tesszük ki: Bizonyos szavak igék is. el bb hagyta elmenni a teherautót. édes fiam. szókapcsolat vagy tagmondat írásjelnél ékel dik a mondatba. 85 . 149. csak még a magnója hiányzott.) – A zárójelbe tett önálló mondat írásjele azonban a zárójelen belülre kerül: A jelenlev k mind helyeselték a javaslatot. (Vö. kötelességedet? Stb. A mondat elején vagy végén álló megszólítást vessz vel választjuk el a mondat többi részét l: Gyerekek. Sok megszokott holmiját becsomagolta.) A megszólítás 253. amelyek egy hosszabb szöveget vezetnek be. 271. bár még át tudott volna szaladni az úttesten. mondat érték kiemelt megszólítások után. 252. Felvették a jelentkez k nagyobb részét (45 fiút és lányt). Az idézés rátérünk a dolog lényegére. a 256.) Magánlevelekben a kiemelt megszólítások után vessz t is lehet tenni. (Vö. gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük: Évi. imádott / Jankóm… Most veszem észre. Ne felejts el fölébreszteni holnap reggel (6-kor)! Stb. amit javíttatni vitt. Az olyan önálló. 254. ezt a közbevetett mondatot vessz k. Stb. (De vö. les. (Az ellenvéleményen lev k el se jöttek a gy lésre. A szövegbe ékelt szó szerinti idézetet általában idéz jelpór fogja közre. általában felkiáltójelet teszünk: Drága Szüleim! (Drága szüleim!) Tisztelt Közönség! Kedves Barátaim! Igen tisztelt F orvos úr! Egyetlen Ilonám! Stb.felkiáltójel vagy kérd jel után a mondat természetesen kisbet vel folytatódik: Meghaltál-e? vagy a kezedet görcs bántja. Stb. Stb. Ha a megszólítás beékel dik a mondatba. vagyis a közbevetett részt körülfogó gondolatjelpár vagy zárójelpór második tagja után ki kell tenni: M szaki egyetemen szerzett diplomát – vegyészmérnökit –. Évi – bár még át tudott volna szaladni az úttesten – el bb hagyta elmenni a teherautót.

256. mint követni” – írta unokaöccsének Kölcsey. Stb. – Ezt ledöntheti / Er szak. Stb.” „Lesz-e gyümölcs a fán – kérdi Pet fi –. tehát gondolatjelek közé tesszük. – Ha a mondat az idézett résszel végz dik. c)] a) Ha az író idéz mondata megel zi a szerepl szavait. hogy nincs az az áldozat. melynek nincs virága?” „Az eszmék er sbek / A rossz anyagnál – vallja Madách. és az idézetet kezd közszót (az eredeti szöveg ellenére is) kisbet vel kezdjük: A tanterv szerint az iskola egyik célja az. Ilyenkor az idézet végén a kérd jelet és a felkiáltójelet kitesszük. / El ítéletét az / Évek nem szünteték. e) Az idézetbe iktatott idéz mondat közbevetésnek számít. Stb. de ez csak a társadalom egészének tevékeny közrem ködésével érhet el. Így szokás kezelni az úgynevezett kapcsolt egyenes beszédet is: Mondtam neki. de idegenen sohasem. és kisbet vel kezdjük. most adjatok neki!” – figyelmeztette Pet i az urakat. mint farsangi plakátok.Ha az idéz jelbe tett mondaton belül még egy idéz jelre van szükség.” Stb. utánuk viszont nincs. vagyis úgynevezett tartalmi idézésekor nem használunk idéz jeleket: Alkotmányunk kimondja. követheti vagy megszakíthatja az idézetet. 258. Stb. hogy az eredeti szövegben is kisbet van: A közeled szt ekképp jeleníti meg Babits: „már hullnak a cifra virágok / szirmai. amilyent az idézett mondat tartalma kíván: Bessenyei ma is érvényes igazságot fogalmazott meg: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós. de ennek jelzésére nem idéz jeleket. a pontot azonban nem: „Ismerni a jót könnyebb.” Stb. [Vö. rongyban. megvan-e még az az otthon?” – sóhajt fel Radnóti. „Ó.” Stb. hanem gondolatjeleket szokás használni. / ha süvít a böjti szél. Kisbet vel kezdjük az idézetet. Idézés alkalmával az idéz mondat megel zheti. Az írásjelek és a kezd bet k tekintetében egyébként az idézéskor szokásos írásmódot alkalmazzuk. ember: küzdj és bízva bízzál!” ma is gyakran idézzük. Stb. ha úgy emeltük ki. „Még kér a nép. az idézett részt idéz jelek közé foglaljuk. 257. Szépirodalmi m vekben az író mintegy idézi a szerepl k szavait. edzett nemzedéket neveljen”. b) Ha az idéz mondat követi az idézetet. 86 . amely „a szabadág útjára visz gyász és romok felett”. hegyével befelé forduló jelpárt használunk: Pet fi írta apjáról: „Szemében »mesterségem« / Most is nagy szálka még. és kisbet vel kezdjük. hogy „testileg. Az idézet végére. Az els idéz jel után az idézet els szavát általában nagybet vel kezdjük. hogy társadalmi rendszerünknek a munka az alapja. gondolatjellel kapcsoljuk. Ha a szó szerinti idézetet szervesen belesz jük saját szövegünkbe. amire ne lennék képes a gyerekeimért. – A megszakított idéz mondat kisbet vel folytatódik: Madách szavait: „Mondottam. Mások szavainak némiképp megváltoztatott. gondolatjel van el ttük. a) Az idézetet bevezet mondat után kett spontot teszünk. az örökre élni fog. a). Stb. a mondatot befejez írásjelet az idéz jel után tesszük ki: Juhász Gyula a munkában azt az er t látja.” Örök kérdést tesz fel Vörösmarty: „Mi dolgunk a világon?” Pet fi így kezdi híres versét: „Ne fogjon senki könnyelm en a húrok pengetésihez!” Stb. b). szellemileg egészséges. A második idéz jel a szövegzáró írásjel után következik: „A tudományos felfogás szerint – írja Kosztolányi – nincs semmiféle rangkülönbség a nyelvek között. a berekeszt idéz jel elé olyan írásjel kerül. A „rendületlenül” kés bb jelszóból magatartásformává érett.

de az írásjelek és a kezd bet k tekintetében az idézéskor szokásos írásmódot követjük: Ki korán kel. – Ne higgy neki! – támadt rá. Köt jelet szavak és szórészek között az alábbi esetekben alkalmazunk: 87 . Az idéz mondatok nélkül egymást váltogató párbeszéd megszólításonként külön sorokban kezd dik. – Annyiszor becsapott! – Gyere ide – kiáltott rá –. de elfáradtam! Stb. kiegészít megjegyzést f zünk. hiszel nekem? Türelmetlenül szólt rá: – Add már ide! – Nem adom! b) Ha az író idéz mondata követi a szerepl közre. sarkigazságokhoz. Termeljünk többet és olcsóbban! – ez most a feladat. – Maklárra? – Jó estét mondani a töröknek. ha a mondat hangsúly. de mert hideg volt. rövid pihen t tartott. hogy kisemmiztek. 261. – Kik jártak itt? – faggatta tovább. vagy kétszázan kimennénk az éjjel. ezeket gondolatjelpár fogja – Nem is tudom – mondta határozatlanul. Ha a tagmondat közbeékel dése miatt vagy bármi más okból két köt szó kerül egymás mellé. 262. az indulatszó és a nyomósító szócska közé csak akkor teszünk vessz t.Határozatlanul mondta: – Nem is tudom. – Add már ide! – szólt rá türelmetlenül. és segíts már egy kicsit! – Sehogy sem tudok belenyugodni abba – folytatta –. a megszakítás után újabb gondolatjel következik. hiszel nekem? – kérdezte reménykedve. eszem a lelked! Hova megy. be megjártam! Jaj de elfáradtam! vagy: Jaj. magyarázó. nem indult útnak. – Maga itt volt. c) Ha az író idéz mondata a szerepl szavai közé van iktatva. és a beszél k els szavai el tt gondolatjel van: – Kapitány uram. b) Ha valamely indulatszó után a be vagy a de nyomósító szócska következik. 259. Stb. Ha közmondásokhoz. láthatta. Vessz t szoktunk tenni az indulatszók után. Reménykedve kérdezte: – Ugye. csak az els elé teszünk vessz t: A hegymászásban elfáradt. Hová merült el szép szemed világa? – szoktuk tréfásan kérdezni. hé? Fiatalságunk évei. haj. csak itt lenne már! Jaj. szállóigékhez. Hívták. a) Az indulatszókat vessz vel különítjük el: Hej. – Nagyon vártalak már – fogadta a barátját. nem használunk idéz jeleket. – Sok a teend nk. s mikor egy forráshoz ért. szavait. Stb.és szünetviszonyai ezt megkívánják: Ejnye be megjártam! vagy: Ejnye. jelszókhoz stb. illet leg elé. messze szálltak! Stb. – Hova a pokolba? – Maklárra. aranyat lel – tartja a közmondás. Szavak és szórészek közötti írásjelek 260. – Ugye.

néha-néha (vö. Kazinczy-verseny. vagylagosságot fejez ki: egy-két (ember). a)] b) A szóismétléseknek.és gyorsíró. 176. nyolctíz (napra).. Nagyköt jelet szavak között a következ esetekben szokás használni: a) Két vagy több nép (nyelv) nevének kapcsolatát nagyköt jellel érzékeltetjük: angol–magyar (szótár). Holt-Tisza. 62. b)]. Széll-lel. 10-12 (éves). hidegvíz-csap [vö. Aranypatak-völgy (vö. 177. Csepel-sziget. 131. illet leg tulajdonnévi szóalakokat. orrán-száján. bogáncs-szívem. mind a számjegyekkel írt számkapcsolatokban köt jelet teszünk.és külkereskedelem. sírva-nevetve [vö. 139. könyvritkaság-gy jtemény. 5-6 (darab). Ilyenkor az elhagyott közös utótagra. 103. köt jellel tagoljuk: sakk-kör. Konkoly-Thege stb. stb. le-föl sétálás [vö. kibe ugrál. stb.) Az ilyen alakulatok utolsó tagjához köt jel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat: (a) magyar–angolban (ti. Vas Mihály-hegy (vö. 94. 168–169. édes-bús. merre menjünk? Jobbra-e vagy balra? Stb. gépgyártó. 179. meg-megállt. 139. 103. 263. a mellérendel összetételeknek és az ikerszóknak. 102. zöldség. h) Az -e kérd szócskát köt jellel kapcsoljuk az el tte álló szóhoz: Tudod-e.a) Az olyan összetett szavakat.. 101. össz-szövetségi.). süt-f z. mássalhangzót jelöl bet kerül egymás mellé. irul-pirul [vö. k -iszonyatját. a)). Magyar–Szovjet Baráti Társaság. 138. stb.). olasz–német (mérk zés). József Attila-díja. unos-untalan (vö. c) Ha két vagy több egymás után következ összetett szónak azonos az utótagja vagy az el tagja. tej-. AnnaPanna [vö.. foszform trágyagyártás (vö. [Vö. csihi-puhi.). francia–spanyol (határ).] f) A kett s családnevek elemeinek összetartozását köt jellel érzékeltetjük: Endr dySomogyi. 100. b)]. szobakonyhás [vö. (Vö. Cseh– Morva-dombság. stb. c)]. 97. a)]. (Vö. 178. illet leg: bortermel és -értékesít szövetkezet. köd-gubában. József Attila-díj. Érd-Ófalu (vö. ha a kapcsolat hozzávet legességet. 88 . valamint az alárendel összetételeknek bizonyos típusaiban az alkotó tagokat köt jellel kapcsoljuk egymáshoz: egy-egy. mérk zést). a)]. Rohonci-Arany-patak. 289. tizenegyezerhuszonnyolc stb. b). stb. 158. 265. b)]. örökkön-örökké. gizes-gazos (vö. (láttam az) angol–brazilt (ti. 139. Nagy-New York. [Vö. Osztrák–Magyar Monarchia. vissza-visszatérés. bel. szöv -fonó ipar [vö.) g) A többelem földrajzi nevek több típusában köt jellel fejezzük ki az alkotó tagok összetartozását: Arany-patak. alkalmi szóösszetételeknek köt jeles írása a költ i nyelv kifejez eszköze: r zse-dalok.). [Vö. anyagcserevizsgálat-kérés [vö.). Kál-Kápolna. stb. stb. rendszerint csak az utolsó. ott-tartózkodás. rokonrtüzek stb. illet leg a szóelemek határán három azonos.és gyümölcsfelhozatal. d)]. amelyekben a tagok. a)] e) Tulajdonnevekhez f neveket és bel lük képzett mellékneveket bizonyos típusokban köt jellel kapcsolunk: Afrika-kutató. Szokatlan. gyémánt-hitemet. 98. illet leg el tagra köt jellel utalunk: gép. i) Mind a bet kkel. szakos) stb. illet leg csak az els összetett szót írjuk ki teljes alakjában. szótárban). a)]. német– franciás (ti. stb. -szerel és -javító üzem.). dimbes-dombos. Mann-né. Balassi-strófás. 140. d) Kétezeren felül – ha az ezres után még más szám is következik – az összetett számnevek írásában köt jelet használunk: ötezer-nyolcszáztíz.

New York-i. 141. c) Nagyköt jellel f zzük egymáshoz az olyan szavakat. szótárban). Illyés Gyula-féle. e)] d) Nagyköt jelet használunk géptípusok stb. az els – negyedik osztályban. 164. lapon. Toldalékok kapcsolása 265. tavaszi–nyári.vagy szó. 1981–1985-i. b) Köt jellel kapcsoljuk a több különírt elemb l álló személynevekhez és földrajzi nevekhez a képz ket és a képz szer utótagokat: Arany János-i.. osztályban. stb. Szojuz–14-ben. 163. c)]. Leonardo da Vinci-s. 94. dzsessz-szer . (Vö.b) Két vagy több tulajdonnév kapcsolatát nagyköt jellel érzékeltetjük: Marx–Engels– Lenin. Néhány esetben azonban köt jelet használunk. Bonn-nal. 62. stb. 753 – i. Az ilyen alakulatok utolsó tagjához köt jel nélkül kapcsoljuk a ragokat: (a) Hadrovics–Gáldiban (ti. (a) Videoton–Haladáson (ti.) – De: a 128–9.-ben. mérk zésen) stb. a jeleket. kelet–nyugat irányban. a) Köt jellel hárítjuk el toldalékok kapcsolásakor három azonos. a tavasz–nyár folyamán. stb. 1848–49-ben. (Vö. ahol az egyszer sítés nem alkalmazható: Széll-lel.). T–34-es. írásrendszerünkben szokatlan bet csoportokra végz d szavakhoz a toldalékokat: 89 . [Vö. néma) bet re és a bonyolult.) c) Köt jellel kapcsoljuk az egyelem személynevekhez a képz szer utótagokat: Eötvös-féle. Három pontot teszünk a gondolat befejezetlenségének jeléül: De tart a harc… a kard s az ágyú / Helyett most eszmék küzdenek. Apollo–11-es. stb. e. a képz ket és a képz szer utótagokat általában közvetlenül kapcsoljuk a szót höz. 265. c)]. Meggondolni háborítlan. 1983–1984. 141. 171. kelet–nyugati. illet leg: a Szojuz–24 – Szaljut–5 rkomplexum. Újpesti Dózsa–Ferencváros (rangadó) stb.) – Hasonlóképpen: Vág-szer (folyó). Az ilyen alakulatok utolsó (esetleg mindkét) tagjához köt jel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat: Budapest–Bécsen át. stb. [Vö. az I–IV. Szojuz–14. (vö. b)] – Hasonlóképpen: Magyar Nemzetbeli stb. az els –negyedikben.. június–júliusi. TU–154. 264. Bonyolultabb esetekben a nagyköt jel kivételesen szóközökkel illeszkedhet a tagok közé: i. 200. ha valamely szövegb l kihagyunk egy részt: …s rendezni végre közös dolgainkat. évi. 217. Ménesi út 11–13. Apollo–11. Duna–Majna–Rajna-csatorna. sz. A ragokat.és számjelzése között: T–34. Pet fi-szer stb. az I–IV. amelyek valamit l valameddig viszonyt érzékeltetnek: Budapest–Bécs. stb. / ez a mi munkánk… Respublika. Az ilyen alakulatokhoz minden toldalékot köt jellel kapcsolunk: T–34-et. Hadrovics–Gáldi: Orosz–magyar szótár. stb. puff-féle (vö.). Omega-féle (id mér k).. 456. a 128–9. 179. tavasszal–nyáron. / Ami immár közelebb van… stb. bet . szabadság gyermeke / …Köszöntelek a távolból el re! Stb. Három pontot használunk akkor is. Frankfurt am Main-i. mássalhangzót jelöl bet közvetlen találkozását egyes típusokban. június–július hónapban. Karlovy Vary-i. 94. 164. New York-szer . budapest–bécsi. stb. Népszabadság-beli (cikk) stb. stb. 217. (Vö.. Bonn-nál [vö.. TU–154-gyel.-en. d) Köt jellel f zzük hozzá a hangérték nélküli (ún.. 1914–18-as. Wittmann-né [vö.

) 268. kb. Sor végén. 293. 90 . valamint az intézménynevek és útbaigazító feliratok után a mai gyakorlat szerint nem kell pont akkor. Montreux-ig. a IV. költ i m vek. özv. dolgozatok. 6%kal. 280. 278.. ploieşti-i stb. Mikszáth „Különös házasság” cím regényéb l filmet készítettek. III. [Vö. stb. 16. a 15.. közlünk valamit: Magyarország legnagyobb tava a Balaton.): Vörösmarty: Csongor és Tünde. 15. utalásban. a hónapot és a napot jelöl szám után: 1848. cikkek. a)] e) Köt jellel kapcsoljuk a számjegyekhez. – Birtokos szerkezetben azonban a név és a cím közé nem teszünk írásjelet: Arany János Toldija fellelkesítette Pet fit. rövidítésekhez. Bp. 217. 290. [Vö. A hírlapok. tervhivatal stb. 12-t. az MTA-tól. (Vö.-en. 269. értekezések. elválasztáskor – a szétválasztott szórészek összetartozásának jelölésére – köt jelet használunk: asz-tal. §-ban. Kett sponttal mutatunk rá a példaként említett szóra. a végére pontot teszünk: A s ze mé lye s n é v m á s o k .) c) Pontot teszünk a keltezésben az évet. írásjelekhez. bet szókhoz stb. fejezetek címe. 267. Glasgow-ban.. voltaire-es. (Vö. munkaverseny. hazám! Stb. 19-szer. szócsoportra vagy mondatra: A felszabadulás óta számos új összetétel keletkezett nyelvünkben: békepolitika. 1983. jöv kutatás. évi. ha a nevet és a címet mondattani viszonyítás nélkül említjük egymás mellett (pl. Stb. 282. – Ha azonban a cím szövegben van. 67-es.) 270. ha kiemelt címsorokként vagy önmagukban szerepelnek: Népszabadság Puszták népe Nemzeti dal El szó Kett s megállóhely Szerencsi Csokoládégyár stb. (Vö. folyóiratok. katalógusban stb.guillotine-t. te-kint stb. du. versszak. s utána mondat kezd dik. 286. kerület stb..25-kor. Rousseau-nak. Pontot használunk viszont a következ esetekben: a) A sorszámneveket jelöl számok után általában pont van: 10.. Pet fi: János vitéz. 80%-os. könyvek. Bp. felsorolásban. 199. IX. aug. 100 °C-on..) b) Pontot teszünk a rövidítések egy része után: aug.-be jár. a toldalékokat: 4-et. (Vö. Kett spontot teszünk a szerz neve és az írásm címe közé akkor. Arany: Toldi. 20-án. Stb. Személyes névmásoknak nevezzük azokat a szavakat… – A kérd jelet és a felkiáltójelet a kiemelt címsorok végén is ki kell tenni: Minek nevezzelek? Készülj. stb. A kijelent mondatban megállapítunk.. a)] Egyéb írásjel-használati tudnivalók 266.

tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit. Stb. 291. Ezzel a lehet séggel azonban – a divatnak hódolva – ne éljünk vissza! 273.23 (egy egész huszonhárom század). a paragrafus jele fordíts! vagy 1 a jegyzet jele az ismétlés jele a hiány jele a fok jele az ismétl dés. (Vö. 1. mint gyakorlati anyanyelvismeret (Az általános iskolai nevelés és oktatás terve). Ilyenkor a toldalék mindig olyan alakjában járul az írásjelhez. amilyenben a kimondott formához kapcsolódnék. A számok írásában a tizedes törtek kezdetét vessz vel jelöljük: 38. a tört szám stb./ vassal. jele § /. valamint kiírjuk az esetleges köt hangzót is: 10%-os. Ha a mondat végén lev zárójeles rész szorosabban kapcsolódik a mondathoz. és a zárójel után is használnunk kell a megfelel mondatvégi írásjelet: Szövetkezeteink már saját gépeikkel dolgoznak (traktorokkal. a paragrafus és a fok jeléhez köt jellel kapcsoljuk a toldalékot. értekezéseknek./ nak. Gyakrabban használjuk még a következ írásjeleket is: + — : = % / az összeadás jele a kivonás jele a szorzás jele az osztás jele az egyenl ség jele a százalék jele a vagylagosság. Idéz jelek közé teszünk a mondaton belül olyan szavakat. (Vö. b)] 275.Az elválasztás alapja lehet az a körülmény is. költ i m veknek. Ilyenkor a toldalékok köt jellel kapcsolódnak: Ez benne van a „Hét évszázad magyar versei”ben. 252.6 (harmincnyolc egész hat tized).) 274. stb. kombájnokkal. [Vö.és többjegy számokat általában közzel tagoljuk a hátulról számolt hármas csoportok szerint: 23 816 stb. 289. Stb. 199. (De vö. tárcsás boronákkal stb. Stb. A könyveknek. a mondat tartalmának megfelel mondatvégi írásjelet a berekeszt zárójel után tesszük ki: A helyesírás nem egyéb.) 272. 3°-kal stb. a SZOT. §-ban. Dumas. 265.) – Az öt. a berekeszt zárójel elé a rövidítést jelz pontot ki kell tennünk. – Ha a zárójelbe tett rész ponttal rövidített szóval végz dik. Ne akarj te engem mindenáron „jobb belátásra bírni”! Stb. Ugyanígy nagyköt jelnél: egy TU– / 154-esen stb. a 6. [Vö. 271./ ot stb. Stb. amelyeknek hangulati velejáróját. * ” ’ ° ~ . e)] 91 .). több szóból álló címét szöveg közben idéz jelbe is tehetjük: A haladó magyar költészet remekeit mutatja be a „Hét évszázad magyar versei” cím négykötetes antológia. illet leg a megfelelés jele A százalék. hogy a szóalakban már van köt jel: t zzel. gúnyos vagy egyéb értelmét ki akarjuk emelni: Megkaptam „kedves” soraidat. cikkeknek stb.

stb.. k. Vagy a bet k nevét mondjuk ki egymás után: OTP (= Országos Takarékpénztár) kiejtve ó-té-pé. NB. stb. Áfor (= Ásványolaj-forgalmi Vállalat) kiejtve áfor. (= gépkocsi). Mo. (= az idézett m ). (= magasföldszint). pság. ahány különírt szóból áll a rövidített szókapcsolat: a.és nagybet k tekintetében nem követi az alapforma írásmódját: Ft (= forint). K (= kelvin). (= annyi mint). A mozaikszók különféle fajtáit (a bet szókat és a szóösszevonásokat) írásformájuk alapján ejtjük ki. – Nem ritka azonban a rövidítés elemeinek egybeírása sem: stb. (= az igazgatóhelyettes). N. km (= kilométer). Kb. mássalhangzóval kezd d rövidítések el tt a határozott nével t használunk: az igh. (= vesd össze!). m. Szfv. i. (= a szerkeszt ). Sok rövidítés azonban a kis. (= cím ). stb. D. (= mint vendég). Mahart (= Magyar Hajózási Részvénytársaság). ( id számításunk szerint). az MTA. k. az i. (= New York) stb. (= körülbelül). A rövidítések (és hozzájuk hasonlóan a rövidítésként használt jelek és kódok is) leginkább csak az írásban élnek. a Mahart. sz. Közszavak és tulajdonnevek teljes alakja helyett gyakran használjuk rövidített formájukat. a f. (= Boldog új évet kíván). gyes (= gyermekgondozási segély) stb. (= Helyesírási tanácsadó szótár) stb. (= magyar). 92 . (= nota bene!) stb. cm (= centiméter). (= Debrecen). szb (= szakszervezeti bizottság) kiejtve esz-bé stb. A mértékegységek jelét kis vagy nagy kezd bet vel írjuk aszerint. – Ennek megfelel en a magánhangzóval kezd d rövidítések el tt az. húszan leszünk. A különírt szavakból álló szókapcsolatok rövidítése általában annyi (ponttal elkülönített) tagot tartalmaz. kiejtve Budapest. kiejtve utca. – A mozaikszók el tti határozott nével a kiejtett alakhoz igazodik: a MÁV. s. m. vö. m. (= római katolikus). Bp. délben érkezünk. rkp. N (= newton). els bet je természetesen nagyra cserél dik: Csüt. B. m. ú. a) Az egyszer és az összetett szavaknak több bet b l álló rövidítése egységes csoportot alkot: ált. gk. (= parancsnokság). a tsz.A RÖVIDÍTÉSEK ÉS A MOZAIKSZÓK 276. Ha egy magában kisbet s rövidítés mondatkezd helyzetbe kerül. kb. Mindig nagy kezd bet vel írjuk azonban az elemek vegyjelét: O (= oxigén). r. az OTP. ÉNy (= északnyugat). k. v. a szerk. b) A rövidített szónak vagy szavaknak kis vagy nagy kezd bet jét általában a rövidítésben is megtartjuk: c. é. hogy a jel közszóból vagy személynévb l származik: m (= méter). (= Székesfehérvár). A rövidítések alakja általában emlékeztet a rövidített szavak teljes formájára. (= Magyarország) stb. az szb. Y. A rövidítések 277. mfszt. HTSz. vagy összeolvassuk a bet ket: MÁV (= Magyar Államvasutak) kiejtve máv. (= saját kezével). stb. (= általános). Na (= nátrium) stb. a beszédben teljes alakjukban ejtjük ki ket: u. (= a felel s kiadó). km kiejtve kilométer. k. (= s a többi). (= rakpart). az Áfor. stb.

282. a vegyjeleket: S (= kén). a matematikai jelöléseket: lg (= logaritmus). é. 281. sin (= szinusz). káliummal). K-ot. a mértékegységek jelét: g (= gramm). A rövidítések többsége után pontot szokás tenni: a. Ft-ot. jelekhez stb. v (= sebesség). 279. m2-enként. ált. a toldalékokat köt jellel kapcsoljuk.. a. (= év nélkül). – Szabványokban el írt formákat csupa nagybet s szövegben sem szabad megváltoztatni: A KÉSZÍTMÉNY ÁRA 15 Ft. négyzetméteres). Ft-tal (= forintot. jeleket és kódokat is alkalmazhatnak.-nek (= kerületnek).-ban (= utcában). Cl (= klór). Celsiusfokos) stb. lexikonokban stb.. bp. forinttal). az el . °C-kal. ÉK (= északkelet). 278. alatt. °C-on. a gépkocsik országjelzését: H (= Magyarország). 280. az országnevek kódjait: HU (= Magyarország). – Nincs pont az olyan rövidítések után sem. uaz (= ugyanaz) stb. K-mal (= káliumot.és az utótagot köt jellel f zzük össze: mm-beosztás. k.-i B. v. (Vö. CS (= Csehszlovákia). centiméter négyzetcentiméter köbcentiméter csütörtök dél darab délel tt december délkelet dekagramm deciliter deciméter délnyugat doktor 93 . a fizikai mennyiségek jelét: a (= gyorsulás).-kivonat stb.. dag dl dm DNy Dr.) mell l is elhagyható a pont. D db de. Ilyenkor célszer ket külön jegyzékbe foglalni: nm (= névmás). °C-os (= Celsius-fokon. amelyeknek a vége teljes szó: u (= ugyan ). rég. (= december). 278. m. A szokásos eljárásokkal alkotott rövidítéseken kívül a szaktudományok különleges rövidítéseket. áll. 282. (Vö. ol (= olasz) stb. ápr. alsó amper átvitt értelemben állami általános annyi mint április augusztus bar Budapest budapesti Boldog új évet kíván Celsius-fok cím cm cm2 cm3 csüt. tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit. fszla. Ha a rövidítés valamely teljes szóval alkot összetételt. aug. (= alatt. NL (= Hollandia). dr. MW (= megawatt). nagy tömegben fordulnak el . jelekhez stb. bar Bp. A magyar és a nemzetközi szabványokban rögzített jeleket és kódokat az ott el írt formában kell használni. DK dkg v. alsó). (Vö. dec. n. é. (= Salgótarján) tb. ol.. m2-es (= négyzetméterenként. 279. az égtájak rövidítését: D (= dél). stb. é. A gyakrabban el forduló állandó rövidítések és jelek: a. stb. ker. stb. Rbl (= rubel). hl (= hektoliter).) – A nemzetközi mértékegységek (az SIegységek) írásmódját minisztertanácsi rendelet szabályozza. A á. dec. Salg.) Egyébként ponttal írt rövidítések (nm. ú. amilyenben a kiejtett formákhoz kapcsolódnának. ÉK-en (= északkeleten).Stb. rég (= régies forma). Ilyenkor ezek mindig olyan alakjukban járulnak a rövidítésekhez. A rövidítésekhez. °C c. Celsius-fokkal. ALAPTERÜLET: 100 m2. ha szótárakban. 282. valamint kiírjuk az esetleges el hangzót is: u.) Pont nélkül írjuk azonban (szabványainkhoz és a nemzetközi szokáshoz igazodva) a pénzfajták rövidítését: f (= fillér).

J jan. ker. nov. Ft g gimn. fszt. ill. p. márc. v. i. v. min min. tc.) pl. l. m. k. ÉNy érk. igh. m. sz. stb. K K k. megh. é. h h. id. sz. évf. l l. h. krt. isk. f. ig. h. r. e. i. hl honv. H. ny. N. felv. f. pu. Ifj. f f. özv. m. év febr. ind. kb. é. M Ft m2 m3 máj. jún. kg kk. fszla. Özv. Id. mint fent következ körút liter lap lásd! méter magyar megye millió forint négyzetméter köbméter május március megbízott múlt évi meghalt perc miniszteri milliméter milliárd forint newton nota bene! (a figyelmeztetés jele) az ismeretlen név pótlásául november nyugalmazott nyugat oldal okleveles október olvasd! özvegy pont pascal pecsét helye például pályaudvar rész másodperc saját kezével s a többi szám(ú) század szeptember szerkesztette. Pa (P. négyzetkilométer Kelt. mm Mrd Ft N NB. f. okt. szept. szerkeszt (ség) szent született tonna tisztelt törvénycikk 94 . jegyz. E Ft É ÉK em. Ny o.du. Szt. s s. t t. km délután ezer forint észak északkelet emelet északnyugat érkezik évfolyam fillér fent folyó évi folyó év február fejezet felvonás folyó havi folyó hó fordította folyószámla földszint forint gramm gimnázium(i) óra helyett(es) hivatalos hektoliter honvéd id sb id számításunk el tt(i) ifjabb igazgató igazgatóhelyettes idézett helyen illet leg. szerk. sz. júl. mb. f. v. olv. i. hiv. m. f. i. m m. fej. N. ifj. szül. köv. illetve idézett m indul(ás) iskola(i) id számításunk szerint(i) joule január jegyzet július június kelet kelvin kötet körülbelül kerület kilogramm következ k (lapszám után) kilométer km2 K. okl. hó ford.

tbc (= tuberkulózis). KISZ (= Kommunista Ifjúsági Szövetség). Ofotért (= Optikai. szb (= szakszervezeti bizottság). Alitalia (= ala italiana). ún. NDK (= Német Demokratikus Köztársaság). A közszói bet szót alkotó bet k nevét néhány esetben már teljesen kiírjuk: pévécé. tévé stb. Nem helytelenek az ilyen köznyelvi. V vö. 95 . 284. DNS (= dezoxiribonukleinsav). ui. ALITALIA stb. kétféleképpen írjuk.ti. KGST (= Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa). NE (= nemzetközi egység). esetleg már az átadó idegen nyelvben) valamely többszavas név elemeinek kezd bet ib l alakultak. v. ugyanott vagy volt vesd össze! versszak watt az ismeretlen név pótlásául A mozaikszók 283. ELTE (= Eötvös Loránd Tudományegyetem). Finommechanikai és Fotocikkeket Értékesít Vállalat). UNESCO (= United Nations Educational. ua. Javszer (= F városi Javító-szerel Vállalat). b) A közszói bet szók csupa kisbet b l állnak. tvr. u. A bet szókat. A szóösszevonásokat. Ui. Vegyterv (= Vegyim veket Tervez Vállalat). tehát úgy. esetleg részben kezd bet kb l alakultak. ahogyan a tulajdonneveket: Aluterv (= Alumíniumipari Tervez Vállalat). amelyek rövid (vagy rövidített) szavakból. tmk (= tervszer megel z karbantartás). tsz (= termel szövetkezet). amelyek (nyelvünkben. a többi bet jét kisbet vel írjuk. EKG (= elektrokardiogram). TASZSZ (= Tyelegrafnoje Agentsztvo Szovjetszkovo Szojuza). a) A tulajdonnévi (f ként többelem intézményneveket helyettesít ) magyar és idegen bet szóknak minden bet jét (a többjegy eknek minden jegyét) nagybet vel írjuk. Fényszöv (= Budapesti Fényképész-szövetkezet). Y. tv (= televízió). mivel kis kezd bet s szavakat helyettesítenek: gmk (= gazdasági munkaközösség). URH (= ultrarövidhullám) stb. a nagybet s írásmód is szokásos: VEGYTERV. PVC [= poli(vinil-klorid)]. Reklámcélokból stb. vagyis azokat a mozaikszókat. tudniillik törvényerej rendelet utca ugyanaz ugyanis utóirat úgymint úgynevezett uo. Komszomol (= Kommunyisztyicseszkij Szojuz Mologyozsi) stb. téesz. Kermi (= Kereskedelmi Min ségellen rz Intézet). kisebb-nagyobb szórészletekb l. úm. W X. a) A tulajdonnévi (f ként többelem intézményneveket helyettesít ) magyar és idegen szóösszevonásoknak az els bet jét általában nagy-. MSZMP (= Magyar Szocialista Munkáspárt). mivel legtöbbször nagybet vel kezdett szavakat képviselnek: BKV (= Budapesti Közlekedési Vállalat). vsz. Scientific and Cultural Organization) stb. vagyis azokat a mozaikszókat. kétféleképpen írjuk. vb (= végrehajtó bizottság) stb. TDK (= tudományos diákkör) stb. A szaktudományok körében a többelem közszói alakulatokat is csupa nagybet kkel írt bet szókkal szokás helyettesíteni: CB (= citizen band). nagybet kkel írt bet szók sem: OTTKT (= országos távlati tudományos kutatási terv). tébécé.

tévéközvetítés stb. a tsz-szel. kisker (= kiskereskedelem). URH-adás. OTP-kölcsön. tévézik). szovhoz (= szovjetszkoje hozjajsztvo). e. A mozaikszókhoz a toldalékokat olyan formában f zzük. ENSZ (= Egyesült Nemzetek Szervezete). TDK-dolgozat. (a) trafója. a MÁV-ot. a Röltexszel. telexszel. szb-titkár. tbc-s. stb. a Hungexpónál stb. KISZ-es. tévézik stb. – A kisbet s test szóösszevonásokban megnyújtjuk a toldalékok el tt az a. Ofotért-üzlet. gyesen (van). A mozaikszók alapformáinak és toldalékos alakjainak elválasztásáról a 232. komszomolista stb.b) A közszói szóösszevonásokat (és az idegenb l átvett ilyen alakulatokat) csupa kisbet vel írjuk. NATO (= North Atlantic Treaty Organization). fényszövbeli. telexezünk. radar (= radio detection and ranging). továbbá kiírjuk az esetleges el hangzót. LSD (= lizergsav-dietil-amid). tehát ennek alapján vesszük tekintetbe az illeszkedés és a hasonulás törvényeit.) b) A szóösszevonásokhoz a toldalékot köt jel nélkül kapcsoljuk: a Fényszövnél. amilyet kiejtett hangalakjuk kíván. sem a végére nem teszünk pontot: HNF (= Hazafias Népfront). gyes (= gyermekgondozási segély). Csemadok (= Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete). az ETO-hoz stb. UEFA-torna. Beruházási Vállalat). (Vö. a létrejött szót kisbet vel kezdjük: aluterves. kolhozban. b) A közszói szóösszevonásokkal az összetételi utótagokat egybeírjuk: telexgép. az ELTE-n. (Vö. – A csupa nagybet vel írt tulajdonnévi bet szók végén toldalékoláskor írásban nem nyújtjuk az a. stb. De értelemszer en: a Keravill-lal. trafó (= transzformátor) stb. SZOT-üdül . – A csupa nagybet vel írt bet szók alapalakjukat melléknévképz s formájukban is megtartják: ENSZ-beli. stb. az Elzett-t l stb.) Hasonlóképpen a bet k nevével kiírt közszói bet szókhoz: tébécés. tmk (= tervszer megel z karbantartás). trafótekercselés stb. telex (= teletype exchange). 96 . a tmk-ban. tsz-tag. kolhoz (= kollektyivnoje hozjajsztvo). tv- közvetítés. 285. A mozaikszóknak sem az alkotóelemei közé. Alitalia-iroda. Áfor-kút. 287. tv-zik (v. 94. 286. o-t: az MTA-nak. téesztag. Fényszöv-laboratórium. MAFC-os. A mozaikszókhoz az összetételi utótagokat a következ képpen kapcsoljuk: a) A bet szókhoz és a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz köt jellel f zzük az utótagokat: MTI-hír. tehát úgy. Agrober (= Mez gazdasági és Élelmiszeripari Tervez . az Alitaliánál. Hasonlóképpen: tébécészakorvos. az ENSZ-szel. A tulajdonnévi szóösszevonásból köznevesült közért (= élelmiszerüzlet) szót kisbet vel kezdjük. DNS-sel. o-t: stukák. 29. e. Komintern (= Kommunista Internacionálé) stb. TDK-s stb. – Ha a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz melléknévképz t kapcsolunk. ahogyan a közszavakat: belker (= belkereskedelem). a) A bet szókhoz a toldalékokat köt jellel kapcsoljuk: a BKV-nál. pont szól.

s az egyes csoportokat közzel választjuk el egymástól: 1552. Ha a törtszámnévnek t számnévi jelz je van.-nak futott be.. mikor számjegyírást. tízféle. 289. a) Ha a t számneveket bet vel írjuk.-kel. 20 611. 3 Ft 50 f. 4. és a csoportok közé köt jelet teszünk: háromezer-tizenhat. arra nincsenek határozott szabályok. 1978. húsz. ha az ezres után a szám még folytatódik. a 10. százezer. vö. ezeket is közzel tagoljuk: 21 126 4 210 12 305 9 258 290. tízmillió stb. 3. A kialakult gyakorlat szerint inkább bet írást használunk egyrészt a folyamatos. az összetett számnevet a hátulról számolt szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk.-ba jár. hatvan után. háromnegyed négyre stb.16. az öt. a 10–12. ezerhétszázhetvenkett . Hogy mikor használunk bet írást. háromnegyed óra múlva stb. fél tizenkett ig. ezer.-ben stb. ezen felül csak a kerek ezreseket és a milliósokat. 296. két harmad. stb. A pontot a toldalékokat kapcsoló köt jel el tt is megtartjuk: 3.413. 5 602 164. névutós szókapcsolatban vagy más szóval összetéve szerepel: huszonötöt.EGYÉB TUDNIVALÓK A számok 288. tizennégy. 65 téglát stb. – Kétezeren felül. 353 864. 5 órakor.. sor.5. kéthetenként stb. A sorszámnevek után – ha számjegyekkel írjuk ket – pontot teszünk: 1. számjegyekkel is.vagy ennél több jegy számok írásában a számjegyeket a hátulról számított szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk. 5826. a Tutaj u. ezernek. pénzösszeg. a 8. A számjegyekkel írt tizedes törtek egész és tört értékei közé (köz nélkül) tizedesvessz t teszünk: 3. hatvankétmillió stb. nyolcszázkilencvenhat. (A keltezés e tekintetben kivétel. osztály. másrészt akkor. harmadmagával. a két számnevet egybeírjuk: az ország kétharmad része. A számokat írhatjuk bet kkel is. Az órát jelöl kapcsolatokat is ezek szerint írjuk: negyed kilenckor. hétmilliónégyszázkilencvenezer-ötszázharminc stb. Ha azonban a t számnévi jelz s törtszámnév egészében jelz i szerep . statisztikai adat és hasonlók lejegyzésében: du. harmincnyolc egész egy tized stb. A számokat a következ képpen tagoljuk. 15 méter szövet stb. s a jelzett szó f névi érték . 37. 97 . nagyobb számok írásában: 388 személy részére. b) Ha a számokat számjeggyel írjuk. 9710. stb. kétezerig minden szám nevét egybeírjuk. másrészt az id pont. Számjegyírást használunk egyrészt a hosszabb szóval kimondható. ha a szám toldalékos alakban. mérték. f képpen irodalmi jelleg szövegben a rövid szóval kimondható számok lejegyzésekor: öt. oldalon stb.) 291. ötvenháromezer. de: 20 611. Ha öt vagy több számjegy számokkal együtt négyjegy eket is írunk egyazon oszlopba. negyvenhétezer-ötszázhatvanhárom. a kapcsolat két tagját különírjuk: egy negyed. évi.

28. század 1944. Római számokat következetesen csak néhány hagyományos esetben és csak sorszámnevek jelölésére használunk: IV. s utána pontot teszünk. szi. 28. s utána pontot teszünk. ágyéki csigolya stb. VII.) 1945. 2500 Ft stb. III. 295. a napot mindig arab számmal írjuk. 8. de: 1918 folyamán (vö. október folyamán. A számjegyeket túlnyomórészt arab számokkal írjuk: 25 mm. IV/A osztály. IV. 1983.) 1848. évi 19–20. de: 1918 októberének végén (vö. Béla. század v. 295. 1983. 365 nap. Az évszámok után a következ esetekben nincs pont: a) Ha az évszámot (évszámcsoportot) névutó vagy névutóból képzett melléknév követi. de: 1944 szén (vö. 28. 38 tanuló. kötet v. osztály. v. de: 1848 márciusában (vö. ha az arab számokkal szemben megkülönböztet vagy tagoló szerepük lehet: 1983. IV/3-as körzet. Az évszámot mindig arab számmal írjuk. 4. XIX. nem teszünk utána pontot: 1848 el tt 1848 el tti 1526 augusztusában 1848 h sei 1918 kés szén 1848 els felében 98 . október havában 1918. 1983/84. osztály. Terjed ben van a pontok nélküli. Rákóczi Ferenc. Gergely. Mai alkalmazásuk pontos körét nem lehet meghatározni. 1983/1984. stb. v. XI. század. 295.292. stb. A római számok visszaszorulóban vannak. 16. II. ha az utána következ hónapnévvel vagy id t jelöl egyéb szóval nincs birtokviszonyban: 1848. Egyébként egyaránt helyes: 3. a v.. tavaszi–nyári 1918. Pontot akkor teszünk az évszám (évszámcsoport) után. Használatuk leginkább olyankor tanácsolható. november 28. XIX–XX. a hónap neve teljesen kiírható vagy rövidíthet . vagy ha az évszám (évszámcsoport) birtokos jelz je egy másik szónak. 2.) stb. 295. 4/a osztály. kerület. XVI. 295.) 1918. köt jelekkel tagolt forma is: 1983-11-28 294. áprilisi 1983. kötet. márciusban. 1983. évi 1983–1984. A szakmai szokások is tiszteletben tartandók: X. október végén. III. agyideg. 11. XI. arab számmal is. március 9. A keltezés 293. IX. március–áprilisban 1919. század v. illet leg jelölhet római számmal is.. 12. Az általános iskolai osztályokat arab számmal szokás jelölni: 2. a középiskolai osztályokat pedig római számmal: II.. Pet fi u. A v. v. kongresszus stb. nov. IV. 1848. 1983–84. 1983. NB I.

10. december 20-a és 31-e között. 1849 tavaszi hónapjai 1944/45 nehéz telén stb. 10/B 1072 Szekszárd. 1849 mártírjai 1918–1919 forradalmai stb. Az évet és a napot jelöl számjegyekhez a toldalékok pont nélkül. 2700 299. december 10.. de: 1983. az óra és a perc közé (szóköz nélkül) pontot teszünk: 10. 4–6. 1941–1945 mérhetetlen károkat okozott népünknek. óta. 1-jéig stb. 12-t l vagy 12-ét l. Leveleket és más küldeményeket a posta címzésmintái szerint kell megcímezni: Mátyás Antal Debrecen Csapó u. Más esetek 298. 1-jén. 15-én. em. 10. 296. Kadarka u.35 stb. II. Budapest VII. vagy: 1983. Ehhez a formához a toldalékokat köt jellel kapcsoljuk: 10.35-ös stb. Az elseji v. egy következ képpen írjuk: Budapest VII. 20 3500 sorba írt lakáscímeket. 6–8. december 20. – Ha az id pontot számjegyekkel adjuk meg. 1-jei. Rákóczi út 28. márc. Az óra és a perc szót folyó szövegben általában kiírjuk: 10 óra 25 perckor stb. szóalakok számjegyes írása: 1-je. december 10-e óta stb. kerület.35-kor. 4024 Kis János Miskolc Pf. Ha a napok sorszáma után névutó következik.1849 után 1867 és 1896 között stb.. 99 . 10/B Budapest VII. 297. stb. ker. elsejéig stb. Az elseje. b) Nem teszünk pontot az évszám (évszámcsoport) után. elsejei szóalakok számjeggyel írva: 1-ji v. Rákóczi út 28/A II. Elhagyható a pont a zárójelbe tett évszámok mell l is: Az elmúlt év (1983) rendkívül aszályos volt. elsején. 1848. Magyarország 1514-ben. ha a mondatban ez az alany: 1789 fordulópont az emberiség történelmében. és 31. II. a számok után a pontot (vagy a birtokos személyragot) ki kell tenni: 1983. Rákóczi út 28/A II. között. de: 1983. április 4ig vagy 4-éig.35-ig. köt jellel kapcsolódnak: az 1838-i árvíz. em. rendeltetési helyeket a A folyamatosan. 10.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful