MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

A MAGYAR HELYESÍRÁS SZABÁLYAI
TIZENEGYEDIK KIADÁS MÁSODIK (VÁLTOZATLAN) LENYOMAT

AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST 1985

TARTALOM
EL SZÓ SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Írás és helyesírás A magyar helyesírás

A TULAJDONNEVEK ÍRÁSA
A személynevek Az állatnevek A földrajzi nevek A csillagnevek Az intézménynevek A márkanevek A kitüntetések és a díjak neve A címek Tulajdonnevek köznevesülése

A BET K
A magánhangzók írása A mássalhangzók írása Az ábécé A bet rendbe sorolás

A KIEJTÉS SZERINTI ÍRÁSMÓD
A szótövek írása A toldalékok írása A szóelemek elhomályosulása

AZ IDEGEN KÖZSZAVAK ÉS TULAJDONNEVEK ÍRÁSA
A magyar írásmód szerinti írás Az idegen írásmód szerinti írás Az átírás

A SZÓELEMZ

ÍRÁSMÓD

AZ ELVÁLASZTÁS
A szótagolás szerinti elválasztás Az összetett szavaknak elemeik szerinti elválasztása

A szóelemek mai alakját tükröztet írásmód A szóelemek módosult alakjait feltüntet írásmód

A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD AZ EGYSZER SÍT ÍRÁSMÓD

AZ ÍRÁSJELEK
A mondatokat záró írásjelek A tagmondatok közötti írásjelek A mondatrészek közötti írásjelek A szövegbe ékel dést jelz írásjelek Szavak és szórészek közötti írásjelek Toldalékok kapcsolása Egyéb írásjel-használati tudnivalók

A KÜLÖNÍRÁS ÉS AZ EGYBEÍRÁS
A szóismétlések írása A mellérendel szókapcsolatok és összetételek, valamint az ikerszók írása Az alárendel szókapcsolatok és összetételek írása Egyéb típusú szókapcsolatok és összetételek

A RÖVIDÍTÉSEK ÉS A MOZAIKSZÓK
A rövidítések A mozaikszók

A KIS ÉS A NAGY KEZD BET K
A kis kezd bet k A nagy kezd bet k

EGYÉB TUDNIVALÓK

EGYÉB ESETEK

2

EL SZÓ

Helyesírási szabályzatunk 10., 1954. évi kiadása három évtizeden át szolgálta társadalmunkat. Ez alatt az id alatt a magyar helyesírásnak azel tt sohasem tapasztalt egyöntet sége jött létre, a 10. Kiadásnak az addig szabályozatlan esetekre adott tanácsai és ésszer újításai is a közgyakorlat szerves részeivé lettek. Hogy helyesírásunk egységesebbé és szabályozottabbá vált, az iskolai oktatás kiterjesztésének, a könyvkiadás és általában a sajtótermék-el állítás ugrásszer fejl désének, a nyomdaiparral szemben támasztott szigorú követelményeknek, továbbá egyéb népgazdasági és m vel déspolitikai indítékoknak szükségszer következménye volt. A helyesírás azonban csak akkor tudja betölteni társadalmi szerepét, ha szünet nélkül gondozzák. 1954 óta mind beszélt, mind írott nyelvünk – els sorban szókincsében – sokat változott, a nyelvi tudományban új nézetek, módszerek jelentkeztek, az írással él emberek igényei megnövekedtek. Az a minden irányú fejl dés, az az életünk alapjaiig ható változás, amely társadalmunkban így is végbement, id szer vé tette, hogy az Akadémia ismét áttekintse helyesírásunk szabályainak rendszerét, és formájában megújítva – a magyar írással bárhol a világon foglalkozó egyének és közösségek számára – közzétegye. Az el készít munkálatok során az illetékes akadémiai testületek aprólékosan megvizsgálták helyesírásunk minden kérdéskörét. Elemezték a felvetett módosító javaslatok indokoltságát, és felmérték, hogy végrehajtásuk esetén nyer-e velük a magyar helyesírási gyakorlat. Ez a több évig tartó munka azzal az elvi tanulsággal zárult, hogy a helyesírás állandósága, a kikristályosodott írásgyakorlat lényegének fenntartása napjainkban sokkal fontosabb társadalmi érdekké vált, mint bármikor ezel tt. Írásrendszerünk nagyobb mérv átalakítása ezért sem látszott ésszer nek. Nem kíván mélyreható reformot közönségünk sem. A társadalmi s a tudományos érdek egyaránt azt diktálta, hogy a gyakorlatban és a szakmai vitákban megszilárdult hagyomány minden értékét meg rizzük; a szokásosan els nek emlegetett helyesírási alapelvr l, a kiejtés tükröztetésér l ezért is a hagyomány rzés felé tolódott el a hangsúly. Hangjelölésünk rendszere például oly mélyen gyökerezik társadalmunk tudatában és rendkívül kiterjedt mindennapi írásgyakorlatában, hogy teljesíthetetleneknek bizonyultak a magyar bet állomány átalakítását célzó javaslatok; helyesírási alapelveink viszonyának és arányainak módosítására komolyan gondolni sem lehetett. Hagyományos különírási-egybeírási rendszerünket is gyakran kifogásolják, mert nehéznek vélik. Mégis célszer bb volt megtartani, mint a szavak ezreinek írásmódját megváltoztató, tehát az írásgyakorlat teljes összezavarodásával járó ötletekkel próbálkozni. Hogy vitatható reformokkal ne kísérletezzünk, hanem a már megszokott írásmódok mellett maradjunk: ezt tanácsolta az az ismert tény, hogy a helyesírási módosítások társadalmi feszültségek forrásaivá is válhatnak. Egyes személyek, s t egész rétegek is hátrányos helyzetbe kerülhetnek amiatt, hogy az újításokról csak késve vagy egyáltalán nem értesülnek, kimaradnak a fejl dés nagy áramából, s ezért

3

kiadás idejére jellemz szavak helyére (mint a szabálypontok példái esetében is) mai társadalmi. * A Kossuth Nyomda szed üzemének dolgozói – tanúsítva a nyomdászok ügyszeretetét – társadalmi munkában vállalták a bizottsági el terjesztések. – Bár a 11. kiadás is (minden el djéhez hasonlóan) a helyesírási egység el mozdítója kíván lenni. kiadása több tekintetben jelent sen különbözik a megel z t l. A szabályokra. a bet rendbe sorolást. kiadásnál rugalmasabban ítéli meg helyesírásunk több vitatott kérdését (így pl. – Minden eddigi szabályzatnál több figyelem fordul most a helyesírásban rejl stilisztikai lehet ségekre. a szabályzati fejezetek és a szótár sokszorosítását és többszöri korrigálását. kiadás kimondja jegyeik sorvégi szétválaszthatatlanságát. f ként a 10. hogy az eddigi írásmódok túlnyomórészt változatlanul maradtak. az idegen szavak sorvégi elválasztását stb. politikai és tudományos életünk fontos és gyakran használt szavai kerültek. Ez a veszély a határainkon él magyarság körében fokozott mértékben jelentkezett volna. törekedtek. csak kevés szó írása módosult. hogy a dz és a dzs bet ábécénknek teljes jogú tagjává lépett el : a 11. de ezek tagolása.). Ezzel hosszú helyesírás-történeti folyamatban léptünk el re. helyeselhet írásmódokat. A címszók után következ . ésszer bb a 10. szabályzatunk 11. Számos esetben lehet ség nyílt arra. a nem közismert. amelyek az illet szó írása szempontjából fontosak. Így lehetett a 11. – A szabályzat fejezetei (a helyesírási részrendszereknek megfelel en) a hagyományosak. gazdasági. A szabályok értelmezésében és megfogalmazásában a nyelvtudomány mai álláspontjának megfelel szemlélet érvényesül. utalószámok hívják fel a figyelmet. Ebb l az is következik. csak a nyelvészetben használt idegen szakszókat tudatosan kerülték. Ezért is beszéltünk meg ottani szakemberekkel is minden felmerült kérdést. A helyesírási tekintetben fontos és ezért szerepeltetett szóanyag mellé. kiadás az eddig legszélesebb kör demokratikus közmegegyezésen nyugvó rendszerezés. hogy tartózkodni kellett helyesírásunk megbolygatásától. hogy a tervezeteket sokan megismerhessék. a Magyar Tudományos Akadémiának a társadalom véleményét tekintetbe vev állásfoglalása. 4 . ezzel többnyire elismerve már egyébként is elterjedt. a 10. – A szabályzat gondozói egyeztették a nyelvészet és más szaktudományok szempontjait. Szavaink helyesírása a szabályzathoz igazodik. és róluk véleményt nyilváníthassanak. Ezzel lehet vé tették. el tag és utótag szerint csoportosított szókapcsolatok és összetételek a különírási-egybeírási kérdések megoldásához segítenek hozzá. hogy a közös lényeget kiemel rövid bevezet után a részletek alpontokba rendezve következzenek: ezáltal a bels összefüggések jól érzékelhet vé váltak. Helyesírásunk hagyományos rendszerét érint fontos változás a 11. A szabályzathoz csatlakozó szótár jelent sen megújult. A szabályzat megszövegez i érthet ségre és világosságra. s tiszteletben tartották az akadémiai szinten kidolgozott és jóváhagyott szakmai szabályzatokat és szójegyzékeket.elszigetel dnek. az alakváltozatokat. áttekinthet bb. kiadásbelinél. Annak ellenére. kiadásban csak az. az egyes pontok elrendezése szervesebb.

* A magyar helyesírás szabályainak 11. kiadását az MTA Helyesírási Bizottsága dolgozta ki, a Nyelvtudományi Bizottság egyetértésével terjesztette a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya elé. Az osztály javaslatára a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége a közrebocsátásra a jóváhagyást 1984. április 24-i ülésén megadta.

5

SZABÁLYZAT

6

ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

Írás és helyesírás
1. Az írás közlend ink rögzítése látható jelekkel. A helyesírás valamely nyelv írásának közmegállapodáson alapuló és közérdekb l szabályozott eljárásmódja, illet leg az ezt tükröz , rögzít és irányító szabályrendszer.

A magyar helyesírás
2. Helyesírásunk bet író, latin bet s, hangjelöl és értelemtükröz írásrendszer. a) Írásunk bet író rendszer , mert legkisebb egységei nem szót vagy szótagot rögzít írásjegyek, hanem hangokat jelöl bet k. b) Helyesírásunk a latin bet s írások közé tartozik, mert a sajátos magyar bet sor a latin bet készletb l alakult ki. c) A magyar írás hangjelöl , mert bet i legtöbbször a szóelemekben valóban kiejtett hangokra utalnak, szemben az olyan írásokkal, amelyekben a leírt forma jelent s mértékben eltérhet a kiejtést l. d) Írásunk sokat tükröz a magyar nyelv rendszeréb l: a szóalakokban általában ragaszkodunk a szóelemek feltüntetéséhez; az írásmóddal érzékeltetjük a tulajdonnevek különféle fajtáit; a különírás és az egybeírás révén megkülönböztetjük egymástól a szókapcsolatokat és az összetételeket; az összetett szavak elválasztásakor tekintettel vagyunk a szóhatárokra; stb. Ez hozzásegít a közölnivalók pontos kifejezéséhez és gyors felfogásához. Helyesírásunkat ezért nevezhetjük értelemtükröz nek is.

7

r. í. vagy többjegy . sz. Óbuda. zs: batyu. 5. vv. mind nyomtatásban vannak kisbet ink: a. Stb. azaz írásjegyek kapcsolatából áll: cs. dzs. fejtegetés. közül. A magánhangzókat jelöl nagybet kre mind kézírásban. csökönyös stb. ö. gg. – Csak a rövid i nagybet s alakján nincs pont: Ilona.A BET K 3. szikes. azaz egyetlen írásjegy: e. ó. Dzs. u.. C. mellékjel nélküli bet kkel jelöljük. pp. iparkodik stb. sz. 5. v. A magánhangzók id tartamának fontos nyelvi szerepe van. Ürményi. é. 6. Zs. dd. d. a) A mássalhangzókat jelöl bet k közül tizenhét egyjegy : b. . (Vö. mm.vagy többjegy . stb. h. e. tt. rr. ü. aggot. ll. . Magánhangzóinkat egyjegy bet kkel jelöljük. ze stb. í. A magyar bet vagy egyjegy . hh. és vannak nagybet ink: A.. kk. r. zs. mind nyomtatásban ugyanúgy föl kell tenni az ékezeteket. : játék. ty. r. – A többjegy eket csak az összetett szavak határán kett zzük teljesen: 8 . . p. zs. gy. azaz fonémáinak) írott vagy nyomtatott jeleit bet knek nevezzük. m. n. stb. kellett stb. más szó lehet a rövid és más a hosszú magánhangzós: akar – akár bal – bál oda – óda áru – árú koros – kóros – kórós stb. húr. mint a kisbet kre: Ökrös. Nyolc bet nk kétjegy : cs. stb. cc. A mássalhangzók írása 7. i. dz. nn. v. f. b) A mássalhangzók hosszúságát bet kett zéssel jelöljük. egy részük ékezet nélküli. 8. illet leg egy vagy két ponttal írjuk: a. ss. b. Izland stb. A hosszú nagy Í-re azonban ki kell tenni az ékezetet: Írország.) A magánhangzók írása 4. Ázsia. nyolc. Mind kézírásban. s. s. lódít. jj. kemény – kémény öt – t irt – írt tüzért – t zért Vereb – veréb – véreb stb.. ff. ly. más részük ékezetes (vagyis ponttal vagy vonással van ellátva). ü: ceruza. Stilisztikai okból (a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére) a magánhangzót jelöl bet ket halmozhatjuk is: Één? Góóól! Neeem. ty. – Az egyjegy eket kétszer írjuk le: bb. a) A rövid magánhangzókat jelöl hét bet t pont nélkül. R. kér stb. j. ú. zz: add. g.. ny. l. Új Írás stb. dzs. r stb. Nyelvünk hangjainak (pontosabban hangtípusainak. Gy. k. c. egy bet nk pedig háromjegy : dzs: lándzsa stb. h s. b) A hosszú magánhangzókat jelöl hét bet re egy vagy két vonást teszünk: á. gy. z: pálma. o. Mássalhangzóinkat egy. á. c. t. 10.

m. edz-dzük. egyéb helyzetekben egyszer sítve kett zzük ket. (Vö. u. vö. lly. R. hason – hasson feje – fejje orom – orrom kasza – kassza stb.: józsika] th = t: Csáth [e.: ötvös] ew = ö: Thewrewk [e. . x.] 8. más szó lehet a rövid és más a hosszú mássalhangzós: hal – hall len – lenn eset – esett megy – meggy stb. stb. Cs. j. I. A többjegy bet knek csak az els jegyét írjuk nagybet vel: Csoma.. ddz. 15. g.: sós] ch = cs: Madách [e. e. aszszony-nyal stb. ö. Ly. A csupa nagybet kben írt bet szókban a többjegy bet k minden jegyét naggyal írjuk: KISZ.: vér] e = ö: Eötvös [e. 87.) 12. U. 8. p. Nyár van. V. Zs. a)] – Hasonlóképpen járunk el akkor is. Zs. E. … P. r … v. C. F. K. Ny. zs. Az ábécé 10. Dzs. l.) Ezek a többnyire kétjegy bet k magánhangzókat és mássalhangzókat egyaránt jelölhetnek: aa = á: Gaal [e. á.: török] oó = ó: Soós [e. Dzsingisz. f. Régi. n.. Stilisztikai célból (a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére) a mássalhangzót jelöl bet ket többszörözhetjük is: Nnem! Terringettét! Psszt! Stb. ma már egyébként nem használatos magyar bet kkel családneveinkben találkozunk. w-t. ha bármely szót (vagy akár hosszabb szöveget) végig nagybet vel írunk: CSOMAGMEG RZ . asszonnyal stb. Az ábécé a bet k meghatározott felsorolási rendje. ny. Ugyanígy: Ssz! (indulatszó). A mássalhangzók id tartamának fontos nyelvi szerepe van. ty. TILOS A DOHÁNYZÁS. A magyar írásgyakorlatban is gyakran el forduló q-t. zzs: loccsan. 9. 3. vagyis csak els jegyüket írjuk kétszer: ccs. ó.. [De elválasztáskor: locs-csan. t. P. A magyar nagybet k sorrendje ugyanaz. 5. zs. s. Y. Sz. r. Ó.: madács] cz = c: Czuczor [e. z. é. M. R … V. L. k. S. B. 157. . alakjuk a következ : A. y. 227. z. ü.. ggy. dzs. stb. w. N. i.: cucor] s = zs: Jósika [e. f). fénynyaláb. ssz. [Vö. Szolnok. W. 226. b. (Vö. í. Ü. Gy. Ö. d. nny. G.) 11. D. . v. A magyar magánhangzókat és mássalhangzókat jelöl 40 kisbet hagyományos állománya és sora (a magyar ábécé): a. X. cs. T. ly. A ch-t a bet rendbe sorolás szempontjából (bármely hangértékben áll is) c + h kapcsolatnak tekintjük. eddzük. (mondat). Á. Ú. Z.jegygy r . . dz. q. H. o. Í.: gál] eé = é: Veér [e. O. Z. Q. c. É. ú. díszszemle stb.. Dz. ddzs. J. (Vö. Zsolt stb.: takács] 9 . 283. x-et és y-t így soroljuk be ábécénkbe: … p. gy. Ty.: csát] ts = cs: Takáts [e. tty. h. CSKP. GYSEV stb. sz.

névsorokban stb.: kölcsei] stb. pia a [e.: piaca] szerbhorvát: urić [e. lexikonokban. Werther [e. Az egységes módon való elrendezés teszi lehet vé. A fontosabb általános szabályok. melyek a szótárakban. illet leg keressük meg: acél cukor csók gép hideg kett Nagy nyúl olasz öröm remény sokáig szabad Tamás vásárol stb. mind mássalhangzók jelölésére: angol: Greenwich [e. Az idegen tulajdonnevekben és egyéb szavakban más ábécék bet i és bet kapcsolatai is el fordulnak mind magánhangzók.: özsen]. háromjegy ) bet t l. A bet rendbe sorolás 14.: séfer].: veselényi] stb.: kvatrocsentó] portugál: Guimarăes [e.: dvorzsák].: dzsúl] cseh: Dvořák [e.: nim] német: Schäfer [e.: skoda] francia: Eugčne [e. A bet rendbe sorolás szempontjából nem teszünk különbséget a kis. pont tartalmazza.: gimarajs]. piranha [e.: gyúrity].: verter] olasz: Bologna [e. pont szól. Mindig az egyjegy bet van el bb: cudar cukor cuppant csalit dac domb duzzog dzsem Zoltán zongora zúdul zsalu 10 .: tirgoviste].: zsivogostye] Az idegen bet ket és bet kapcsolatokat tartalmazó tulajdonnevek és egyéb szavak bet rendi besorolásának elveit a 15. A bet rendbe sorolás az az eljárás. Az egyjegy bet t teljesen elkülönítjük az azonos írásjeggyel kezd d . Živogošće [e.: grinics].és a nagybet k között. Az ilyen régi bet ket tartalmazó nevek bet rendi besorolásának módjáról a 15. Škoda [e. 13. quattrocento [e.y = i: Kölcsey [e.: piránya] román: Tîrgovişte [e. joule [e. való eligazodást segítik.: bolonya]. Nîmes [e. w = v: Wesselényi [e. de külön mássalhangzót jelöl kétjegy (ill. hogy a szavak rengetegében tájékozódni lehessen. amellyel a szavakat – általában a magyar ábécé alapján – sorrendbe szedjük. a következ k: a) A különböz bet vel kezd d szavakat – a d) pontban jelzett kivételekkel – az els bet k ábécébeli helye szerint állítjuk rendbe.

(Vagyis: ccs = cs + cs. a sorrendet az els nem azonos bet ábécébeli helye határozza meg: tükör Tünde tünemén y Lontay pirkad tüntet lovagol stb. e) A szavakat a szó belsejében és a szó végén lev bet k tekintetében a következ képpen szedjük bet rendbe. s így soroljuk a szót a megfelel helyre. ü – ) a kialakult szokás szerint mind a szavak elején. Piroska stb. Dzsungária Dzsungel stb. stb. d) A magánhangzók rövid és hosszú változatát jelöl bet k (a – á. i – ö – .) – A többjegy bet k kett zött változatait sohasem az egyszer sített alakok szerint soroljuk be a bet rendbe. hanem a megkett zött bet t mindig két külön bet re bontjuk. b) Ha a szavak azonos bet vel vagy bet kkel kezd dnek. ggy = gy + gy. mennek nagy mennének naggyá menü nagygyakorla t menza naggyal meny nagyít Menyhért nagyobb mennybolt nagyol mennyi nagyoll stb. de külön mássalhangzót jelöl kétjegy (ill. – Az egyjegy bet t (miként a szó elején is) teljesen elkülönítjük az azonos elemmel kezd d . mind szavak belsejében azonos érték nek számítanak a bet rendbe szempontjából. o – ó. pedig a sorolás meg is ír Irán író Irak írandó iroda iram iránt irónia stb. tüzér stb. ha két szó bet sora csak az azonos magánhangzók hosszúsága tekintetében különbözik: 11 . háromjegy ) bet t l. rr = r + r. A rövid magánhangzós szó kerül viszont el bbre olyankor.) lom lomb lombik pirinkó pirinyó pirít kas Kasmír Kassák kastély kasza kaszinó kassza kaszt stb. stb.csata Csepel stb. – Az egyjegy bet k sorrendjében a kett zött bet k els és második írásjegye különkülön bet nek számít. ddzs = dzs + dzs. u – ú. e – é. tehát az egyjegy mindig megel zi az utóbbiakat. (Vagyis: bb = b + b. zseni Zsigmond stb. A magánhangzó hosszú változatát tartalmazó szó tehát el zheti a rövid változatút: í. stb.

a több szóból álló egységeket vagy az egész kapcsolat. szel szél szelel szeles szelés széles szelet stb. cz = c + z. – Az idegen bet k közül azok.égbolt Égeitenger Eger egér éger égés egész stb. mint az egyszer szavakat. kartotékokban stb. vagy csak az els elem alapján szokás besorolni. – Ugyanez a szabály érvényes a közszavak közé besorolt tulajdonnevekre is. az ábécébe soroláskor nem tekintend k önálló bet knek. ahogyan a könnyebben kezelhet ség érdeke vagy egyéb szempont kívánja. A bet rendbe soroláskor a szokásostól némiképp eltér en kezeljük a régies írású magyar családnevekben. e) A különírt elemekb l álló szókapcsolatokat és az egybeírt vagy köt jellel kapcsolt összetételeket minden tekintetben olyan szabályok szerint soroljuk bet rendbe. Ilyenkor az idegen mellékjeles szó kerül hátrább: cérna Gaal Černý galamb Champagn Gärtner moshat mosna Mošna 12 . ha az idegen mellékjeles bet t tartalmazó szó bet inek sorában nincs más különbség. kerek kerék keres kérés koros kóros kórós stb. tiszafa Tiszahát Tisza Kálmán Tisza menti Tiszántúl Tisza-part tiszavirág tiszt stb. tárgymutatókban. amelyek valamelyik magyar bet t l csak mellékjelükben különböznek. – A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén követend eljárást szabvány írja el (MSZ 3401). sch = s + c + h. 15. illet leg idegen bet ket. márvány márványk márvány sírk Márványtenger márványtömb Márvány Zsolt másféle másol stb. valamint az idegen szavakban és tulajdonnevekben el forduló régi magyar.): – Az idegen ábécékben használt kapcsolatokat szintén külön bet k egymásutánjának tekintjük. A régies írású magyar családnevekben lev kétjegy bet ket elemeikre bontva soroljuk be (ew = e + w. Kis részben kissé Kiss Ern kis sorozat kissorozatgyártás kis számban kistányér kis virág stb. oe = o + e. (ch = c + h. stb. stb. Az idegen mellékjelet csak akkor vesszük figyelembe. f) Különleges célt szolgáló névsorokban.). A szóhatárokat tehát nem vesszük figyelembe. ch = c + h.

v. illet leg bels szakmai útmutatók szabályozzák. o. és a besorolás nincs tekintettel sem a magyar ékezetekre. j.e Cholnoky címez cukor Czuczor csapat stb. x. z. f. Az ilyenfajta munkák szavainak bet rendbe sorolása bonyolult feladat. g. n. b. rendszerint az úgynevezett általános latin bet s ábécét követik: a. A követend eljárást a könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén szabvány (MSZ 3401) írja el .). Ezek hatálya azonban nem terjeszthet ki írásbeliségünk általános gyakorlatára. Az olyan sajátos célú munkák (lexikonok. 13 . q. mosópor Mřsstrand mostan munka Muńoz stb. r. t. s. gáz geodézia Georges góc Goethe stb. u. i. atlaszok és térképek névmutatói stb. l. k. amelyekben magyar és idegen nyelv szóanyag er sen keveredik egymással. d. mind az idegen többjegy bet knek minden egyes eleme külön. 16. c. enciklopédiák. y. sem az idegen bet k mellékjeleire. e. m. p. Ebben a rendszerben mind a magyar. önálló egységnek számít. w. h.

). gyí. t vel. szíves. húsz. -talan. „nígy” stb. helyesírásunkban már általában kialakult. -bb. fiú. tíz. u. formák nyelvjárási (ill. a helyesírás által is rzött mai köznyelvi kiejtés. 18. szú. van a legtöbb f név végén: ágyú. h s. csicsí. fut. 27. stb. hogy mely esetekben írunk i. szív. új. ü-t. -j. újabb. kifli. zöld. „k ”. gy jtemény. h sek. A szótövek írása 19. hanem az írásgyakorlat alapján is kikristályosodott köznyelvi formákat rögzíti. házból stb. ejtésmódot) helyesírásunk nem veszi figyelembe. ü az egész magyar nyelvterületen rövid: igaz. ürge. ha több szóelemb l álló szóalakokba kerül. -tól. -t. hogy a szóelemek (szótövek. Szavaink többségében az i. 14 . ízes. a „k rut”. füst. „z d”. Egyes szavaknak minden alakjában hosszú a szókezd .A KIEJTÉS SZERINTI ÍRÁSMÓD 17. gy sz . köznyelvi alakok. kell. az „er ssen”. súlya. koszorú. – Van azonban néhány hosszú í-re végz d szavunk is: sí. ú. fés . „szóma”.) 22. u. 21. rí. szemben a nyelvjárási (ill. nyí. szalma. hogy általánossá válásukat segítse. Szavaink legnagyobb részének csak egyetlen. : íz. sepr . kicsi. színez. 20. gy r . esetleg nyilvánvaló helytelenségeket (pl. szívb l. Legnagyobb részük ezt az írásformáját tartja meg akkor is. illet leg a szóbelseji í. fizet. A szóelemek leírásának alapja a történeti hagyományban kialakult. Hosszú ú. Bizonyos típusokban azonban a szóelemek kiejtésbeli módosulását az írás is feltünteti. tanú. varjú. régies vagy más nem köznyelvi alakok használatára is szükség lehet. ezért az írásban kerülend k. stb. -t l. „ellemez” stb. A beszélt nyelvben mutatkozó ingadozásokat (pl. háború. A szavak végén legtöbbször rövid i van: kocsi. m . nini. -telen. ú. (Vö. -t. stb. stb. stb. húsok. zrí. bet . -ve. t k. hús. faggyú. formákkal. fény. véd. ú. képz k. kikirikí stb. újság. akác. „köppeny”. gyep . -va. jelek. bácsi. 23. u. -n. gyanú. például a kísér. Peti. súly. „szöll ” stb. kátyú. gy jt. borjú. „házbul” stb. az általános köznyelvi kiejtést tükröz írott formája van. súlyos. köznyelvi alakokkal szemben a „látnyi”. ragok) írásformáját köznyelvi kiejtésük szerint rögzítjük: láz. négy stb. ír. gy jtjük. íznek. t . húsból. régies) „késér”. ü és az í. Így van ez a toldalékok esetében is: a látni. újra. Néhány szócsoport azonban – a nyelvhasználatbeli váltakozás vagy ingadozás miatt – bizonytalanságokra ad okot. Az i. régies) kiejtés ek. illet leg í. -kor. A kiejtés szerinti írás elve azt jelenti. M vészi vagy tudományos célból azonban nyelvjárási. h sít. Bár sok szóban ingadozik a kiejtés. Szavaink legnagyobb részének köznyelvi kiejtése határozottan megállapítható. színes. Mari. szín. néni. s. ugat. „ákác”.

de: huszadik. batyu. (Vö. s csak néhány származékban váltja rövidre: zsír. de: düledezik. nagyszer . zsírt. stb. 27. mint a nyár vagy a kéz magánhangzója. gyerek – gyermek. lábas – lábos. választékos hangulatú. amelyek a köznyelvben kétféle alakban használatosak. sepr – söpr . hindu. gyalu. csorog – csurog. írok. önálló szóként egymással váltogatható. bábu. lapu. fedél – födél. d lt. rá – reá.) Az alakváltozatok 25.Vannak azonban olyan f neveink is. tizen-. könny . A melléknevek végén mindig hosszú ú. de: zsiradék. csepeg – csöpög. stb. gömböly . mienk – miénk. stb. – d l. stb. cseppfert zés. stb. 34. de: irat (f név). stb. kéz – kezet típusú szavakkal való összehasonlításuk: általában ugyanazon toldalékok el tt vált rövidre az í. szaru. ü rövid: adu. stb. Például: kéz víz út t z 15 . Ilyenkor az írásban is mindkét alakváltozat használata jogos és helyes. Írásukat megkönnyíti a nyár – nyarat. apu. bujdosó. húszas. eskü. hosszú. áru. homorú. de néhány összetett szavunk csak egy változatban szokásos: cseppk . a csend és a csönd stb. lev – lév . hova – hová. de: tized. – ü váltakozást mutató f nevek.) a) Számos szó a toldalékos alakok többségében is meg rzi a t beli magánhangzó hosszúságát. satu. huszad. ú hangot tartalmazó szavaink két csoportra oszlanak. Vannak olyan szavaink. írás. csoda – csuda. írat (ige). 21. kapu. – Rövid u-val írjuk a becézett alakokat is: anyu. bújjon. kinn – kint. d lve. szomorú. van: domború. A lány. daru. irodalom. más toldalékok el tt megváltoztatják alapformájukat. – bújik. gyönyör . lány – leány. ú – u. zsíros. huszon-. dülöngél. ú. – húsz. bújtat. foltoz – foldoz. bürü. d l – d l. menü. tízen. hamu. b) Vannak viszont szabályos í – i. . korlátozás nélkül egymás helyébe léphet. amelyeknek a végén az u. Az igék és a névszók bizonyos csoportjai egyes toldalékok el tt megtartják. falu. savanyú. alku. a) Magánhangzók tekintetében váltakoznak többek között a következ szavak: 24. fel – föl. saru. bújócska. általános használatú. iroda. stb. revü. Az alakváltozatok legtöbbször nem azonos érték ek. A csepp és a csöpp. de: bujkál. (Vö. ú. tied – tiéd. A t változatok 26. csendháborítás stb. – tíz. b) Mássalhangzók tekintetében váltakoznak többek között a következ szavak: lenn – lent. fenn – fent. A hova és a hová. húszat. mért – miért. Hosszú í. Icu. a lenn és a lent stb. föveny – fövény. zsalu. rá stb. – ír. a leány. stb. dülleszt. d l . szörny . ürü. tízes. reá stb.

s csak néhány indokolt esetben ad helyt a toldalékolásbeli kett sségeknek is. ma is él kett s alakok. tetsszem és tessem stb. köpül. Tompával. hérosz – heroikus. szocializmus. kolléga – kollegiális – kollegialitás stb. [Vö. A borjúk – borjak. heged . csep . A magánhangzók a toldalékokban 34. a legtöbb toldalék el tt á-ra. tet k – tetvek. bosszul. A szavakhoz járuló toldalékoknak – a köznyelvi kiejtésben él ingadozások ellenére – általában megvan az irodalmi nyelvben kikristályosodott. derül. 81. – lencse. stb. fés . apai. hegedül. bosszú. – Hasonlóképpen: Tompa.) A toldalékok írása 33. Ez a szabályszer ség a továbbképzésben is érvényesül. A közkelet idegen szavak jelent s részében egyes idegen eredet képz k el tt a t belseji hosszú magánhangzó rövidre változik: szláv – szlavista. – akadémikus. szók – szavak. az MTA-t. e váltóhangú változatok jobbára választékosabbak és ritkábbak. Ráckevéig.) 29. Ugyanígy egyes v töv névszóknak mind magánhangzós. akadémista. heroizmus. szlavisztika. ironizál. hipnotizál. a látszik és a tetszik ige felszólító módú alakjait – a kétféle kiejtés miatt – vagy tssz. szuverén – szuverenitás. akadémizmus. -vel szemben az -l képz s formában rövid u. lencseféle. ill. hipnotizmus. Ráckeve. stb. bár az a. der . fésül. ü van: borul. az MTA-nak. A helyesírás ezeket rögzíti. például: lét – levet. illet leg é-re változik: apa. 31. 206. faluk – falvak. A ború. Mindig hosszú a magánhangzója az alábbi szóelemeknek: 16 . 286. de: lencsét. vagy ss bet kapcsolattal írjuk: metssze és messe. látsszék és lássék. stb. a)] 30. – De: akadémia. erd je – erdeje stb. ill. stb. A szóvégi a és e csak néhány toldalék el tt marad rövid. stb. 32. ELTE. köször szó végén lev hosszú ú-val. köp . (Vö. stb. (Vö. de: Tompát. ráckevei. hipnózis – hipnotikus. de apát. A metsz. apátlan. borjút – borjat. köszörül. egyöntet formájuk. lencsék. csepül. lencsével. zászlója – zászlaja. irónia – ironikus. az ELTE-re. – A szabály nem vonatkozik azonban a bet szókra: MTA. (halas)tót – (halas)tavat. stb. szociális – szocialista. de: Ráckevén. varjúk – varjak. mind pedig v hangzós tövéb l létrejöhet (f képp összetételekben) azonos toldalékolású forma.kézben kézre kézi de: kezet kezek kezes kezünk vízben vízre vízi vizet vizek vizes vizünk útban útra úti utat utak utas utunk t zben t zre t zi tüzet tüzek tüzes tüzünk 28.

. szivattyú. -tt id jel: folyt. építmény. kérdi. stb. stb. kerül.. a névutók és a határozószók -ul. -tt a névutók végén: iránt. holnapig. a f nevek -tyú. lapos tetej . -ül és a -stul.. állandósítani stb. öklömnyi stb. (vö. -k dik: rázkódik. éles elméj . házai. a -t. -özik: fáradozik. nélkül stb. pezsdül. stb. az -ul. mell l stb. keresztül. hátul. dobott. mérsékelt árú. buzdít. el l. kecskeméti. kezd dik. Kaposvárott. házról. Néhány igeképz nk különbségét az o – ó. nyolcat. kivéve: át és hosszat. fölött. a -ból. tanít. -ül és a -dul. -b l.. -ödik: alkonyodik. megrótták. ezért egy t-vel írjuk: hajót. erd b l.). mozdít. Több toldalékunk mássalhangzóját magánhangzó után megkett zzük. felül és fölül.. (vö. -k zik: zárkózik. -kodik. mozdítva. ruhástul. nyolc órakor stb. tulajdonképpen. hatott. Az ilyen váltakozást mutató toldalékok a következ k: a -t. végül.. törülközik. -tt igenévképz : bérelt (lakás). Gy rött. b kez . Kaposvárt v. családostul. -j melléknévképz nek: négylábú. belül. hallottuk. stb. Vácott. szürkületkor. buzdítás. stb. -kozik. kerület. dugattyú. mássalhangzó után nem. 24. gömbölyödik.. kente.. -ször határozóragnak: háromszor. varrtuk. -ül végz désének: alul. fordulva. mosott (ruha).). állandósít. fától. er s rugójú. töpörty . tet r l.l végz désének: alól.az -ít. a t-t.. pörgetty stb. valakit stb. 38. a toldalékos szóalakok végén lev i-nek: esti. -képpen határozóragot két p-vel írjuk: ekképp. feleségül. voltaképpen. a -dít és a -sít igeképz nek: épít. kit zött (cél). (kivéve: túl). 36. közt. ötször. . másképp. Mindig rövid a magánhangzója az alábbi szóelemeknek: az -ul. -jú. 39. 17 . -ködik: árulkodik. írni. gyógyulás. fel l. -ozik. -stül határozóragnak: magyarul. a -szor. -közik: kínálkozik. billenty . kerget zik. -ózik. az -ig határozóragnak: városig. 23. . egyenáramú. nézi. mindig röviden ejtjük. mögül. kertjei. mérk zik. fésülködik. elvégzett (munka). többször stb. sast. . A -képp. . tanító. cip stül. dalolni. négyig. például. könyvet. hazáig. -kózik. csengetett. hosszú szempillájú. sárgát. a honnan? kérdésre felel névutók ragszer -ól.zik: hallgatózik. -kódik. között. 35.. veszk dik. mindig stb. hússzor. -tty képz féle végz désének: fogantyú. pezsdül stb. fordul.dik: oldódik. a -t. A mássalhangzók a toldalékokban 37. -dül igeképz nek: gyógyul. felforrt (víz). az id határozó -kor ragjának: éjfélkor. mögött stb. -r l és a -tól. -tt helyhatározórag: Vásárhelyt. az -ú. közül.. kitalált (történet). jószív . vízt l stb. -t l határozóragnak: szobából. öltözik. ö – közti eltérés mutatja: -odik. sarkantyú. -ódik. a -ról. -ty és -ttyú. csengetty . nagy kiterjedés . stb. alatt. szerint. a -t. fehér falú. cs stül stb. hatkor. tiszta viz . Pécsett. A tárgy ragját..

vigyed. -et. A m veltet képz a t vég igékhez vagy -at. l jön. stb. kéretik. 55–58. -et. úttalan. (vö. hitetlen stb. -ll képz : fehérlik. vetetlen. stb. pléhvé. kösönty . Az -atlan. vesz. stb. lopóddzék stb. kevesebb. kinyittatik.a -b. A felszólító mód -j jele a szótövek nagyobb részéhez -j (a rendhagyó ragozású jön ige rövid magánhangzós t változatához pedig -jj) alakban kapcsolódik: lépjen. kevésbé. Magánhangzós és mássalhangzós kezdetet váltakoztató toldalékok 40. -tetik szenved igeképz írásának is: oltatik. -vé rag v eleme a szót végs mássalhangzójával azonossá válik.. -etik. stb. sz jön. A hisz ige felszólító alakjaiban ez a -gy megnyúlt: higgyem. kékellett. stb. stb.... kihirdettetik. ezért (bár jelentésük alapján a befejezett.: – Más esetekben a t végi mássalhangzóval azonos hangként jelentkezik: ásson. vesszen.) 18 . jöjjön. sejteti (vele). ezért ezek kiejtésük szerint is mássalhangzós töv ek. gy jtetik. képzetlen. viseltetik. De: helyesel. -dd személyrag a felszólító módbeli tárgyas ragozású. -etlen képz van a befejezetlen. higgyen. (vasat) gy jtet. emberré. például: dobbal. de: (búzát) arattat.. – A t vég igékhez sajátos szabályok szerint járul. stb. (A h vég szavak egy részét – mivel bennük a h-t nem ejtjük ki – magánhangzós töv nek kell tekintenünk. piroslik. zöldell. parttalan. stb. (Ez utóbbi szavak alapformájában kiejtjük a h-t. idd. (kenyeret) süttet. -tty képz féle végz dés: fogantyú. öntözzön. tesz. (könyvet) köttet. osztatlan. Tehát (új üveget) bontat. a t vég névszókhoz pedig -talan. visz igék magánhangzós tövéhez -gy alakban járul: egyem. a ’valamilyennek látszik’. -etlen. fújjon. 45. 66. kevesellem. higgyünk stb.. arat). élettelen. sértetlen stb. jósággal.. ha a t-t magánhangzó el zi meg (pl. sötétlik. például: babával. -vel és a -vá. Allahhal. dohhal. (Vö. -bb középfokjel: id sb. tegyek. Hasonlóképpen viselkedik a -tyú. -ty és a -ttyú. ’valamilyennek tart’ jelentés -l. ill. ezekben az alakokban a t és a toldalék határán hosszú mássalhangzót írunk. A -val. stb. A fosztóképz a t vég igékhez -atlan. kéklett v. de: észrevétlen. iszik. 82. stb. akkor -at. személy rövidebb formában: írd. nagyollom. -telen változatában járul: csorbítatlan. -tet formában járul. stb. keveslem v. nézd. szénnel. lesz. a hosszabb formában azonban mindig csak egy -d a személyrag: írjad. -tet a képz .). (szobát) festet. (erd t) irtat. helyesbít. távolabb. (ablakot) nyittat. 75. 83–84. egyes szám 2. sz jed stb. bont).) – Az eszik. (vö. kicsinyelli. érett stb.) (Vö.) Mássalhangzós vég t höz járulva a -val. k vé. csengetty . -tatik. -vel és a -vá. a -d.). alakokkal állnak ellentétben) ezekben sem kett zzük a képz t-jét. helyesebb. barnállik. fedetlen. igyál. csehvel. Ha a szóvégi t-t mássalhangzó el zi meg (pl. taníttatja (a lányát). éretlen. jobb. 77–79. -vé határozórag magánhangzóra végz d t höz alapalakjában kapcsolódik. kicsinyli v. – És természetesen: megadatik. vegye.) 43. fosztóképz s származékokban is. 68. edd. sz dd. f tetlen. id sebb. foglaltatik. Sajátos viselkedés toldalékok 42. vagy -tat. tolattyú. legyen. 41. fegyelmezetlen. akkor -tat. 45. szebb. (Vö. Ugyanez a szabálya a ma már ritka -atik.

nincs – nincsen. bár az els a kéz. mondta – mondotta. írj – írjál. elavuló formák. hogy az alkotóelemek eredeti hangalakját nem vesszük figyelembe. add. peddzük stb. látniuk – látniok.). vájd – vájjad (vö. szeretniük – szeretniök. hanem a szót a kiejtése szerint írjuk. érette stb. fakaszt.) Toldalékolásbeli kett sségek 45. Mind az igék. hidd stb. sz. az állasz. dobj – dobjál. dobd – dobjad. szakad igék tövével. az evvel és ezzel stb. régiesebb. t rniük – t rniök.). hétköznapi használatú. bent. küldte. értem – érettem. mint az írjál. kezdték – kezdették. keveslem – kevesellem. Írásban is helyes tehát mindkét forma. küldte – küldötte. kinnlev ség stb. higgy – higgyél. mint a -j módjel. fenséges. 47. lent. érted – éretted. higgyed stb. 43. most – mostan. vágj – vágjál.. faggat. írd – írjad. z. rég – régen. oly – olyan. kissé ünnepélyesebb. szaggat összefüggését sem az akaszt. között nemigen van különbség. (Vö. fenntart vagy fönntart. A látniok. szakít. Bár a benn. kinn. 39. fent vagy fönt. itt – itten. egy n-nel írjuk ezeket a szavakat: bens . rosszallnám – rosszallanám. szégyellni – szégyelleni. állsz – állasz.44. keveslem. adjad. amelyek a köznyelvben egyaránt használhatók. kevesellem. lopódzik – lopózik. épp – éppen. várniuk – várniok. kicsinyli – kicsinyelli (vö. igyekezik – igyekszik. moss – mossál. Így járunk el például a keszty vagy a lélegzik esetében. nézz – nézzél. stb. moss. rugdalódzik – rugdalózik. Nem tartjuk már számon az aggat. toldták – toldották (vö. dolgozz – dolgozzál. mossál. dz végz dés tövekhez járulva ugyanúgy viselkedik. nyomatékosabb felszólítás. kérj – kérjél. kint. – Ha az 19 . bennszülött. 80–81. hidd – higgyed. 66. visszük. vágd – vágjad. szeretniök stb. érte stb. kérd – kérjed. nézzük. A szóelemek elhomályosulása 46. Ilyen toldalékolásbeli kett sségek például a következ k: hallgatódzik – hallgatózik. mind a névszók toldalékos formái között vannak olyan kett s alakok. akad. Több szavunk összetett. nézd – nézzed. öregedik – öregszik. – Ugyanezek a szavak azonban az összetételekben általában a két n-es formájukban szerepelnek: bennlakás.). fakad. hullt – hullott. azzal – avval. Viszont az írj. a második a lélek szóból származik. azaz a t végi mássalhangzóval azonos kezd hanggal jelentkezik: mossuk. 39. mosd – mossad. Az alakváltozatok nem mindig azonos érték ek. A tárgyas ragozás kijelent módú személyragjainak -j eleme az s. fenn vagy fönn. ezzel – evvel. A hallgatódzik és hallgatózik. lenn szavakkal függenek össze. illet leg képzett volta annyira elhomályosult. küldötte. Az állsz. hogy – hogyan.

fel vagy föl. feljebb vagy följebb.) 48. 20 . 49. természetesen csak egy n-et írunk: bentlakó stb.összetételnek a t vég alak az el tagja. kijjebb. A be. ki és le határozószók középfokát részben vagy egészen a kiejtést követve írjuk: beljebb. (Vö. lejjebb.

a jeles és a képz s szavak. Ha a felsorolt hangok közül egy zöngétlen és egy zöngés mássalhangzó kerül egymás mellé. Ezért a toldalékos és az összetett szavak legnagyobb részében a szóelemeket olyan alakjukban sorakoztatjuk egymás mellé. Helyesírásunk a szóelemz írásmód elvének érvényesítésével biztosítja azt. barátaival (= barát+ai+val) stb. valamint az egymást követ szavak szóelemeinek érintkez hangjai kölcsönösen hatnak egymásra. s ehhez a -j módjelet s változatban tesszük hozzá.: kertye). e. másrészt pedig azt. hiszen pl. s–zs. amely a szóelemek mai állandó alakját tükrözteti.: nyoldzban). hogy a toldalékos szavakban mind a szót . mint a szóelemeket külön-külön: kertje (= kert+je. A házzal. A szóelemz írásmód elvének érvényesítése akkor válik különösen fontossá. t–d.: nésztük). sz–z. A szóelemek mai alakját tükröztet írásmód 50. nyolcban (= nyolc+ban. az összetett szavakban pedig minden tag világosan felismerhet legyen. e. mind a toldalék.A SZÓELEMZ ÍRÁSMÓD 49. k–g. stb. Természetesen ezt gyakran észre sem lehet venni. község (= köz+ség. illet leg a fut igének fus. e. amelyeknek tagjait ugyanazon a helyen és módon képezzük. Vannak olyan mássalhangzópárok.: kösség). Ilyen párok: p–b. barátfüle (= barát+fül+e). néztük (= néz+t+ük. az összetételek. amely a szóelemek módosult alakváltozatait tünteti föl. a kiejtésben az els hang zöngésség szempontjából legtöbbnyire hasonul az utána következ höz.. állatbarát (állat+barát) stb. A mássalhangzók min ségi változásainak jelöletlensége A mássalhangzó-hasonulás 51. ty–gy. A h-nak 21 . hanem – a hangtani környezetnek és a szóelemek történeti alakulásának megfelel en – módosult változatukban tüntetjük fel: házzal (= ház+zal). lóval stb. szállnak (= száll+nak. tehát zöngésen. cs–dzs. csakhogy az egyiket a hangszalagok rezgése nélkül. c–dz. fusson esetében pl. A ragos. a másikat a hangszalagok rezgésével.: szálnak). a házban. e. f–v. ha a szó egészét másképp mondjuk ki. hanem a szóelemeket eredeti alakjukban íratja le.a felszólító módban használatos töve. Az egynél több szóelemb l álló szóalakokat általában a szóelemz írás elve alapján írjuk le. tehát zöngétlenül. s a szavak kimondásakor e hangok sokszor megváltoznak. fusson (= fus+s+on) stb. A toldalékos szavak egy részében ugyanis a szóelemeket nem eredeti alakjukban. kertnek. Helyesírásunk azonban nincs tekintettel az alkalmi hangváltozásokra. A szóalakok szóelemz írásának tárgyalásakor meg kell tehát különböztetnünk egyrészt azt az írásmódot. ahogyan külön-külön ejtve hangzanak: barátság (= barát+ság). A szóelemz írás f szabálya nem érvényesül minden toldalékos szó leírásakor. e. a ház t höz a -val rag módosult -zal formában járul. szóalak a kiejtés alapján is így íródnék.

így zöngétlenít ugyan. – sz+s és z+s = ss. ty és ny el tt ny-nek (vagy az ny-hez közel álló hangnak) ejtjük. d+cs és gy+cs = ccs. de nem zöngésít. hogy a két hang a kiejtésben teljesen azonossá válik: t+cs. 53. jetycsalás) áccipel náccukor (v. b és m el tt m-nek (vagy az m-hez közel álló hangnak). de maga nem zöngésülhet. A beszédben az n hangot p. – t+gy és d+gy = ggy: – t+c.nincs zöngés párja. – s+z és zs+z = zz. Az írásban a zöngésség szerinti hasonulást általában nem jelöljük: alkotó tagok: ejtés: ablak+ban t z+höz ad+hat lök+dös nép+dal víz+szint eszik + bel le hideg + tél ablagban t szhöz athat lögdös nébdal víszszint eszig bel le hidek tél írás: ablakban t zhöz adhat lökdös népdal vízszint eszik bel le hideg tél stb. A teljes hasonulás révén el álló kiejtésbeli módosulásokat általában nem tüntetjük föl az írásban. – s+sz és zs+sz = ssz. Két mássalhangzó találkozásának gyakran az a következménye. gy. nátcukor) kösség egésség szárazs zsömle írás: átcsap jegycsalás átcipel nádcukor község egészség száraz zsömle 22 . – sz+zs és z+zs = zzs. d+c és gy+c = cc. A v – bár van zöngétlen párja – a köznyelvben zöngétlenül. Ezt a hasonulással bekövetkezett változást egyik esetben sem jelöljük az írásban: alkotó tagok: szén+por azon+ban tan+menet van + még ön+gyújtó negyven + tyúk szín+nyomat ejtés: szémpor azomban tammenet vam még önygyújtó negyveny tyúk színynyomat írás: szénpor azonban tanmenet van még öngyújtó negyven tyúk színnyomat stb. hanem az eredeti szóelemeket jelöljük: alkotó tagok: át+csap jegy+csalás át+cipel nád+cukor köz+ség egész+ség száraz + ejtés: áccsap jeccsalás (v. 52.

atya és bátya névszók csonka tövéhez. -juk. Ha a gy és az ny vég igékhez j-vel kezd d tárgyas igerag (-ja. valamint a nagy névszóhoz j-vel kezd d birtokos személyrag (-jel). 83–85. 55. s így az igék eredeti l. -jai. -juk. illet leg a toldalék eredeti j hangjának jelét: alkotó tagok: any+ja any+juk aty+ja aty+juk báty+jai báty+juk nagy+ja nagy+jaik ejtés: annya annyuk attya attyuk báttyai báttyuk naggya naggyaik írás: anyja anyjuk atyja atyjuk bátyjai bátyjuk nagyja nagyjaik stb. -ják) vagy pedig a felszólító mód -j jele járul. ty és gy hangjának. ják) vagy a felszólító mód -j jele járul.) 54. vagyis -ja. a kiejtésben a j teljes hasonulása következik be. Az írás ezt a szóbelseji teljes hasonulást nem jelöli. hanem megtartja az igék eredeti gy és ny hangjának. -jük. Ha az anya. a kiejtésben a j teljes hasonulása következik be. Az írás ezt a szóbelseji teljes hasonulást nem jelöli. 56. illet leg a toldalékok eredeti j hangjának jelét: alkotó tagok: hagy+játok hagy+juk hány+ja huny+játok fagy+j+on ejtés: haggyáto k haggyuk hánnya hunnyáto k faggyon írás: hagyjátok hagyjuk hányja hunyjátok fagyjon stb. (De vö.. Ha az l és az ll vég igékhez j-vel kezd d tárgyas személyrag (-ja. száraz zsömle) kisszer (v. hanem megtartja a szavak eredeti ny. valamint a toldalék j-jének jelét változtatás nélkül írjuk egymás mellé: 23 . játok. Ezt a szóbelseji teljes hasonulást az írás nem jelöli. -jaik járul. a kiejtésben általában teljes hasonulás következik be. kis-szer ) kis+szer kisszer stb. illet leg ll hangjának. -játok.zsömle (v. -juk. 80–81.

-jaik. -jei. a kiejtésben a mássalhangzók összeolvadnak. Ha a t. 58. 24 . összeolvadnak. mind pedig a toldalék j-jét változatlanul hagyva írjuk: alkotó tagok: tanít+ja félt+jük lát+ják márt+játok szeret+jük ad+j+a hord+j+a marad+j+ana k fon+j+átok ken+j+ük ejtés: taníttya féltyük láttyák mártyátok szerettyük aggya horgya maraggyanak fonnyátok kennyük írás: tanítja féltjük látják mártjátok szeretjük adja hordja maradjanak fonjátok kenjük stb. -jük. -juk. A mássalhangzó-összeolvadás 57. a kiejtésben a mássalhangzók Helyesírásunk ezt a szóbelseji összeolvadást nem jelöli. -je. -jeik járul. illet leg – a t vég igék kivételével – a felszólító mód -j jele járul. hanem mind mássalhangzóját. Ha a t. -jai. jük.alkotó tagok: ítél+jük kapál+ják tanul+ja áll+j beszél+j+ete k ejtés: ítéjjük kapájják tanujja ájj beszéjjete k írás: ítéljük kapálják tanulja állj beszéljetek stb. s így mind az ige végs mássalhangzóját. a d és az n vég igékhez j-vel kezd d tárgyas személyrag (-ja. a vagyis -ja. a névszó végs alkotó tagok: kert+je kürt+jei part+jai bot+ja híd+jai kard+juk vad+jai kín+juk turbán+ja d és az n vég névszókhoz j-vel kezd d birtokos személyrag (-jel). -játok. mind pedig a toldalék j-jét változatlanul hagyja: írás: ejtés: kertye kürtyei partyai bottya híggyai kargyuk vaggyai kínnyuk turbánny a kertje kürtjei partjai botja hídjai kardjuk vadjai kínjuk turbánja stb. -juk. Írásunk ezt a szóbelseji összeolvadást nem jelöli. -ják).

hanem – hogy a szókép állandóságát megtartsa – feltünteti a hosszú mássalhangzókat: alkotó tagok: jobb+ra varr+t vidd+be ott+hon vissz+hang küld+d arc+cal part+talan ing+gomb hozzánk+képe st ejtés: jobra vart vid be othon viszhang küld arcal partalan ingomb hozzán képest írás: jobbra varrt vidd be otthon visszhang küldd arccal parttalan inggomb hozzánk képest stb. dsz. d+sz. natyság) írás: metsz adsz egyszer barátság költség bolondság vadság nagyság stb. az összetételi tagok határán vagy az egymást követ szavak érintkezési helyén egy hosszú és egy másfajta rövid mássalhangzó vagy egy rövid és egy másfajta hosszú mássalhangzó kerül egymás mellé.59. ds. A mássalhangzó-kiesés 61. Az ilyen alkalmi hangkivetés írásunkban általában nem tükröz dik: alkotó ejtés: írás: 25 . A t+sz. etyszer) baráccság kölcség boloncság vaccság naccság (v. gy+sz hangkapcsolat a kiejtésben gyakran rövid vagy hosszú c hanggá. Helyesírásunk ezt a mássalhangzó-rövidülést nem veszi figyelembe. Hármas mássalhangzócsoportok középs tagja a kiejtésben – nemegyszer más hangváltozás kíséretében – kieshet. d+s. ts. a t+s. Ha a toldalékos szó belsejében. gys bet kapcsolatot használja: alkotó tagok: met+sz ad+sz egy+szer barát+ság költ+ség bolond+ság vad+ság nagy+ság ejtés: mecc acc eccer (v. A mássalhangzók mennyiségi változásainak jelöletlensége A mássalhangzó-rövidülés 60. gysz. Az írás ezt a szóbelseji mássalhangzó-összeolvadást nem jelöli. gy+s hangkapcsolat pedig rövid vagy hosszú cs hanggá olvad össze. akkor a hosszú mássalhangzó az ejtésben gyakran megrövidül. hanem az eredeti tsz.

49. 94. mond meg) Azonos hosszú és rövid mássalhangzó találkozása 62. küldd. ill. sakk).. fedd meg stb. aszt hiszem) mos sincs minnek (v. kör). (Vö. mondd. A szabály alól csak néhány származékige kivétel: d l. mindnek) csug be minnyájan azt hiszem most sincs mindnek csukd be mindnyájan mondd meg stb. fedd be.) A kezdd-féle írásmód is az általános szabályt követi: ír+d = írd. hordd. (v. nézd. legelik. több) ugyanolyan mássalhangzóval kezd d toldalék kapcsolódik (pl. stb. Az l és ll vég igék 64. fúl. puff-féle stb. szedd. gyullaszt. Az összetételt ilyenkor köt jellel tagoljuk: sakk-kör. váll-lövés. hagyd. ff-re végz d szavakhoz kapcsoltuk. szólás. (Vö. tépd. nyomd. a szóelemz elvet követve megtartjuk az alkotó tagok eredeti írásmódját. balett-táncos. 94. mert a -szer . játszd. legel.. Az egyszer sítés elve alapján azonban (a kiejtésnek is megfelel en) csak két azonos bet t írunk egymás mellé: többe (kerül). de: dülled. formákban is. fullaszt. alakokban.) Ha viszont a hosszú mássalhangzóra végz d szóhoz (pl. stb. edzd. össz-szövetségi stb. múló. (nem jól) hallak.tagok: azt+hiszem most+sincs mind+nek csukd+be mind+nyája n mondd+meg mom meg asz hiszem (v. múlik. bár egyes alakok kiejtésekor hosszú l is hallható: szól. hanem az áldd. utótagja pedig ugyanolyan mássalhangzóval kezd dik (pl. 26 . dülleszt. tudd. (megkérdezték a) vádlottól.) A d vég igék 63. ill. személy rövidebb alakot magánhangzó után hosszú d-vel. így tehát két d-t írunk nemcsak az add. A d vég igék felszólító módjában a tárgyas ragozású egyes szám 2. -be). a féle képz szer utótagot ssz-re. mind a -d személyragot. tehát: kezd+d = kezdd. szidd. fújd stb. Az l-re végz d igék toldalékos alakjaiban általában megtartjuk az egy l-es írást. Ha egy összetett szó el tagja hosszú mássalhangzóra végz dik (pl. (a) szebb l (kérek). mosd. (Vö. 94. oldd stb. gyúl. (De vö. de: gyullad.. expressz-szer . a szóelemzés szerint három azonos bet t kellene írni egymás után. legel . kezdd. orra (bukott). védd stb. hívd. mássalhangzó után rövid d-vel ejtjük. 60. de: fullad. Az írás azonban mindig feltünteti mind a t végi d-t.) – Hasonlóképpen: dzsessz-szer .

jövedelem stb. Múlt idej alakjaikban. rósz. zöldellt v. ríjon. A hosszú magánhangzóra végz d igéknek -sz és -tok. egyetem stb. 39. leszel. száll. zöldell .. rosszallás. mállik. n sz. rójuk. sarkallik. 45. keveselli és kevesli. mállottak. szégyellem. állomás. rívás stb. Az egy számnév mássalhangzóját a szó alapalakjában. stb. rítok.) – A felszólító módban a tárgyas ragozás egyes szám 2. növendék. (fába) rótt (bet k). együtt stb. A lesz igealakot magánhangzóval kezd d szó el tt és mondat végén hosszú szszel ejtjük.) – Hosszú az n is ezekben: jönni. hosszabb meg egy mássalhangzó utáni l-es. jövök. személyének rövidebb alakja a kiejtést követi: ródd. úgy. valamint j hangzós toldalékú kijelent és felszólító alakjait – ingadozó kiejtésük ellenére – a t. rója. valamint egyszer ségére 27 . leszünk.65. lesznek. mind pedig l-es származéka él. – De: rívok. egyért. -tök személyragos alakjait. Egyes szavaknak mind ll-es. valamint magánhangzók között a toldalékos szóalakok és a származékok egy részében hosszan ejtjük: egyet. rísz. rovok stb. kicsinyell. szégyellheti. pl. sz dd. jöttél. (nagyra) n tt (fa). egy magánhangzó utáni ll-es. (Vö. 43. akkor is rövid a gy: egyben. Ha mássalhangzó következik a gy után. jönne stb. 60. kicsinyell és kicsinyl . málló. de: kicsinyelli és kicsinyli. Írásunk a szókép állandóságára. egynek. 66. kicsinyellés és kicsinylés. egyezik. kicsinyellené. n tök. de: sarkalatos.) Néhány ll-es ige egy-két származékában azonban – a kiejtésnek megfelel en – rövid l-et írunk: torkollik. de más helyzetekben – az ige többi alakjaihoz hasonlóan – röviddel. rosszall. kevesellette. szállna. n j. nagyoll (a szükségesnél nagyobbnak tart) és nagyol (= valamit csak nagyjából csinál meg). róttak. rövidebb változat: kevesell. jöhet. kékell és kékl . 39. Ezért a szókép állandósága érdekében az egyszer bb módon. n . stb. egyedül. zöldell v. rosszallhatjuk. stb. (Vö. stb. egyre stb. egyes. jöjj. rí. de: kevesellem és keveslem. rótok. noha a rá következ mássalhangzó hatására a hosszú l mindig megrövidül: áll. Egyéb esetek 68. 69. n ttek. lesztek. más részében viszont röviden: egyed. kevesellte v. málljanak. 70. állt. – De: jöszte. stb. szégyellni. jöjjenek stb. A rendhagyó ragozású jön ige toldalékos alakjaiban (a j dögél és a j ve alak kivételével) a t magánhangzóját rövid ö-vel írjuk: jön.. azaz mindig egy sz-szel írjuk: lesz. szálloda. zöldellik. 39. zöldellett. ny dd. stb. n tt. valamint befejezett melléknévi igenévi származékaikban – a magánhangzó után – két t-t írunk: rótt. A jö. mint a többiben: leszek.) A hosszú magánhangzóra végz d igék 67. sarkall (= ösztönöz) és sarkal (= sarokkal lát el. jöjjön. Az ll-re végz d igék legnagyobb részének toldalékos alakjaiban megtartjuk a két l-es írást. kicsinyellné v.t höz járuló egy mássalhangzós toldalékokat általában kett zött alakban írjuk: jössz. de a képz eltérése jelentéskülönbséget hordoz: torkollik (= beleömlik) és letorkol (= szavába vágva elnémít). cip t). (Vö. szégyell.) – A hosszú magánhangzó a v-vel b vült tövekben többnyire megrövidül: fövetlen. de: torkolat. l dd. (Vö. löv . kékellik és kéklik. az sz és a j bet megkett zése nélkül írjuk: ró. (Vö. Néhány ll vég igének két alakja van. egyén.

egybe. utánunk. ezekben a szóalakokban a kett zés mutatja a rag v-jének hasonulását. legkisebbnek. er sek. éh. cseh. A bolyh. keh. azaz a személyragos határozószókban a gyakran hallható hosszú ejtés ellenére is egy l-et vagy egy n-et írunk: bel lem. a h bet t írásban mindig feltüntetjük. almanach. pléh. róla. Így például az ah. A szóelemek módosult alakjait feltüntet írásmód 76. A kiejtésben tehát néma a h ezekben: cseh. de egy s-sel írjuk: kisebb. kisebbség stb. méhek.) 75. ujjra stb. A kis szó fokozott alakjait és ezek származékait hosszú s-sel ejtjük. csehvel. 72. egyek. ha a toldalék magánhangzóval kezd dik. újra stb. egyenl . mint h-tlan. magasat. de csak egy s-sel írjuk ket: er set. csehnek. eh. potroh. Csehszlovákia. A MÉH bet szó inkább h-s ejtés . egyre. mint a példák is mutatják. Ezekben az esetekben helyesírásunk tehát eltekint a szóelemeknek eredeti hangalakjuk szerinti írásától. juhakol. a szavak minden alakjában jelen van a h. juh. A személyes névmások határozóragos és névutós formáinak megfelel alakokban. – De természetesen: eggyel és eggyé. el led. er sen. A szóalakok egy részének leírásakor azért nem érvényesülhet a szóelemz írásmódnak az a törekvése. együtt. egyetlen. mert a szóelemeken a régiségben er s hangváltozások mentek végbe. egyé (= egy+é). s hogy a szavak írott alakja ne szakadjon el teljesen a kiejtett formától. kisebbít. sah. áh. egyik. Az új melléknév mássalhangzóját – a szó alapalakjában és magánhangzó el tt – sok nyelvjárásunkban hosszan ejtik. újabb. ujjak. méhkas. – Az írásban azonban. moh. egyed.törekedve a szó minden alakját egy gy-vel jelöli: egy. (Vö. méhnek. pech stb.. hogy híven tüntessük fel a szóelemek mai alapalakját. enyh. juhász. t lünk. juhok. egyéb. Zilah stb. írásunkban ennek ellenére csak egy j-t tüntetünk fel: új. Allah. csehet. ujjat. juh. kisebbedik. szónak minden alakjában ejteni szoktuk a h-t. névszóban a h-t csak akkor ejtjük. 83. rüh stb. er sebb. A mássalhangzók min ségi változásainak jelöltsége az igealakokban 28 . cseht l. egyel (ige). 74. e)] A h vég szavak egy részének kiejtése ingadozik. méhvel. 73. padisah.) 71. stb. juhtúró. és mindig írjuk is. düh. a szóelemek módosult változatait tünteti fel. magasan. Az -s vég melléknevek tárgyragos és -n határozóragos alakját. magasabb. Ha helyesírásunk ezekben a szóalakokban is a szóelemek alapalakjának a feltüntetésére törekednék. méhes. doh. egység. stb. – Hangzik a h ezekben: csehek. akkor a szó kiejtett alakja és írásképe között szakadék támadna. újat. stb. nálad.) végén is mindig ejtjük a h-t. méh. – De: benne. 42. – Akárhogyan ejtsük is azonban a h vég névszókat. fellah. stb. együvé. A céh. [Vö. – A ch vég szavak (pl. csehül. heh indulatszó ejtésében váltakozik a h-s alak a h-tlannal. stb. bennünket. hah. (A testrész nevének írása viszont: ujj. méh. magasak. továbbá többes számát és középfokát sokan hosszú s-sel ejtik. vagy magánhangzóval járul a t höz. 83. juhval.

illet leg kett zött sz-et (ssz-et) írunk. de a -j módjelnek módosult (az iget végs mássalhangzójához teljesen hasonult) s. hozzad. lopóddz(ál). kett zött sz-szel (sszszel). Az st és az szt vég igék felszólító alakjait a t nélküli csonka t b l (fes-. -juk. lóssonfusson. illeszd. sz. A rövid magánhangzó + t kapcsolatra végz d igék. nevesse. rekessze. megtartjuk az iget végs t-jét. lássuk. lássuk. személyének rövidebb alakjában ts-et írunk a -d személyrag el tt: ejtsd. fürösszétek. kössétek. sz+j. füröszd. illesz. nyissátok. kösd. hallgasd. Ezeket az igealakokat tehát (az eredeti s+j. – Természetesen a 29 . Azoknak a t vég igéknek a felszólító alakjaiban. z és dz változatát tüntetjük fel. Az s. szítsa. taníts. személyének rövidebb alakjaiban a személyrag eredeti d formájában a módjel nélküli csonka t höz kapcsolódik. hallgassák. vadásszatok. – Természetesen a játszik és a metsz típusú igék is ezt a szabályt követik: játssza. stb. egyes szám 2. mint az s és az sz vég igék felszólító alakjait. A felszólító mód tárgyas ragozású. sem a felszólító mód jelét nem tüntetjük fel eredeti alakjában. vesszenek. Ezeknek az igéknek felszólító mód tárgyas ragozású. illesszük. A felszólító mód tárgyas ragozású.) Ezekben az igealakokban tehát kett zött s-et. (Vö. metsszük stb. tárgyas ragozású alakjaiban megtartjuk az iget eredeti formáját. féltsétek. sz) vagy hosszú magánhangzó el zi meg (vö. válaszd stb. válassza stb. rekeszd. mártsd. stb. illet leg egy sz-szel írjuk: fesd. személy rövidebb alakjában a t végi t helyén s van. ezért ezeket az alakokat egy s-sel. de a j-vel kezd d személyragok (-ja.A t vég igék 77. sz. játszod. játsszák. fürösz-. mossam. valamint a lát és a bocsát ige (továbbá a lót-fut összetételbeli lót el tag) felszólító alakjaiban sem az iget véghangját. végezzünk. ezért ezeket az igealakokat csak egy s-sel írjuk: bocsásd. kett zött sz-szel (ssz-szel). elolvassák. eddzétek. amelyekben a t végi t-t mássalhangzó (de nem s. 79. hanem mind a t végi t-nek. egyes szám 2. z és dz vég igék 80. Az s. mossa. metszi stb. z+j. 78. mind pedig a -j módjelnek s-sé módosult változatát írjuk le: alkoss. z és dz vég igék kijelent módú.) képezzük. illet leg sz mássalhangzójához hasonult) s. z és dz változatát tüntetjük fel. sz. nyisd stb.).) 81. -ják) j elemének módosult (az iget végs mássalhangzójához teljesen hasonult) s. mert a j módjelnek a módosult (a csonka t s. z és dz vég igék felszólító alakjaiban megtartjuk az iget eredeti formáját. bocsássa. sz. egyes szám 2. eddzük. f ts. dz+j helyett) általában kett zött s-sel. kett zött z-vel és kett zött dz-vel (ddz-vel) írjuk: késsen. – Ennek a ts-nek a kiejtésben rövid vagy hosszú cs hang felel meg. Az s. tanítsd stb. játsszuk. sz változatát tüntetjük fel: fess. Ezeket az igealakokat tehát kett zött s-sel. végezzük.stb. márts. de a módjel mai leggyakoribb j alakja helyett annak s változatát írjuk le: ejtse. stb. (A többi. -játok. sz. hozzák. vadásszátok. stb. játsszátok. kett zött z-vel és kett zött dz-vel (ddz-vel) írjuk: keressük. j-t nem tartalmazó alakban csak egy sz-et írunk: játszom. 78. 81. s a -d személyrag ehhez kapcsolódik. -jük. éppen úgy.

játszunk és játsszunk (e. nehogy kilátsszanak. gyönggyel. eszik. metsz ige több kijelent és felszólító módú formájának azonos a kiejtése. savvá. a névszó tövének végs mássalhangzójával azonos (teljesen hasonult) formában járul a -val. jobbá. -vel. -vel. -vel és a -vá. névvé. b) Egy hosszú mássalhangzós szóvég + -val. potroh. Nem azonos például a szívvel és a szível (= szeret. stb. vedd. gallyal. tetszik és metsz ige is ezt a szabályt követi: hallatsszatok. -vé határozórag v-je (bizonyos h vég ek kivételével) minden mássalhangzóra végz d névszóhoz. meggyel. tudóssá. minddel. e) Azokban a névszókban. Ezt a kiejtésbeli módosulást írásunk tudomásul veszi. hogy játsszanak velünk. tessél. igyanak stb. vegyük. vesz. kékkel. iszik.) A tesz. 7. alakváltozatok használata is helyes.hallatszik. stb. (Vö.: jáccunk). a két v-t mindig jelöljük az írásban: hévvel. -vé: bottal. tervvel. arannyal. – Hasonlóképpen: játszd. szónak azonban minden alakjában ejtjük a h-t. -vé rag v-jének hasonulása nem következhet be: méhvel. hisz ige tárgyas ragozású egyes szám 2. – Jó érzés lesz. játsszál. mászd.) A mássalhangzók min ségi változásainak jelöltsége a névszóalakokban A -val. özveggyé. b)] a) Egy rövid mássalhangzós szóvég + -val. (Vö. A tessem. 60. rozzsal. visz. nedvvé.) c) Két mássalhangzós szóvég + -val. -vé: jobbal. -vá. tetszik. tetté. 94. vízzé. pl. 82. királlyá. Azt akarjuk. bolonddá. hogy csak játszanak velünk. stb. – A hisz ige felszólító alakjaiban hosszú gy-t ejtünk. A többjegy bet ket természetesen a rájuk vonatkozó szabályok szerint kett zzük meg. Allah stb.) d) Ha a -val. szárnnyal. a briddzsel (= a bridzs kártyajátékkal) és a bridzsel (= bridzsezik). a bölccsé (válik) és a bölcsé (= a bölcs tulajdona). juhvá. iszik ige felszólító alakjaiban a módjel gy alakban járul az igék magánhangzós tövéhez: legyek (= le+gy+ek).). metszd (vagy mesd). a -val. tessék. 75. A bet kett zés elmulasztása nemegyszer eltorzítja a szóalak értelmét. [Vö.) A hallatszik. edd. kedvvel. Kértem ket. kulccsal. lássék stb. szénné. stb. ronggyá. rosszá. tesz. szilánkká. -vel és a -vá. A lesz. könnyel. metssze stb. végezd. könnyé. hidd. játszik. látsszam. -vé: hanggal. higgyük. 39. és bet kett zéssel jelöli. vesz. stb. szárnnyá. tollá. -vel. személyének rövidebb alakjaiban azonban a módjel nélküli t höz kapcsolódik a -d személyrag: nyeld. tettel. 32. Stb. E formák írásban való pontos megkülönböztetése azonban fontos követelmény: Látom. 30 . húzd. látszik. stb. (Vö. stb. visz. amelyeknek végs h-ját nem ejtjük ki (vö. idd. -vel és a -vá. -vé rag v szóvégz déssel találkozik. t r). vidd. Betakarom. higgye. úszd. személyének rövidebb felszólító formáiban a -d személyrag a módjel nélküli magánhangzós t höz kett zött alakban járul: tedd (= te+dd). higgyétek stb. (Vö. -vá. a tervvel és a tervel (= tervez). egyél. A felszólító mód tárgyas ragozású. cukorral. Megváltozott. játszik. olvasd. néggyel. 43. hogy tetsszünk neki. (Vö. sah. szívvel. -vé alakmódosulásai 83. – Kilátszanak. egyes szám 2. -vá. és kett zött gy-t írunk: higgy. pléhvé. füstté. vigyétek. edzd. könyvvé. vel és a -vá. ha tetszünk neki. eszik. tollal. tetsszél. bölccsé. látszik. – A doh. tegyen. komppal.

Allahhal stb. ekkor stb. 222.. efféle. ekkora. ezzé.és utótag határán egy mássalhangzóval írjuk: afelé. sahhá. effajta. -féle. ebbe. 75. [Vö. ugyanahhoz stb. affajta. afölött. Mindig hosszú mássalhangzót jelölünk azokban a szavakban. Az az. arra. A mutató névmás a. afféle. akképp. amelyek az az. emellett. eszerint. mindett l. az evvel és ezzel alakváltozatok egyaránt helyesek. Az avval és azzal.. evégett stb. valamint a -fajta. 31 . az idegen szavakhoz és tulajdonnevekhez illesztésével pedig a 211. 216–217. ekképp. ehhez. ez mutató névmás z-je teljesen hasonul a mássalhangzóval kezd d határozórag els hangjához. akkora. ahhoz. akkor. Az az. -kora képz szer utótagoknak a kapcsolatából alakultak: abbeli. amiatt. erre. (Vö. e alakjából és valamelyik névutó kapcsolatából keletkezett összetételeket az el .ezért itt az ennek megfelel ragalakokat találjuk: dohhal.. 130. ebbeli. – Hasonlóképpen: amannak. Ezt a módosulást bet kett zéssel jelöljük: abba. -vel és a -vá. pont foglalkozik. Ám csak: azzá. c)] 85. ez névmásnak és a -beli képz nek.) A -val. -vé ragnak a személynevekhez kapcsolásával a 163. potrohhal. ez névmás 84.

amely. 83. írásunk azonban megtartotta az ly [e. lyukból.: zicsi] stb.: tarcsai] Egressy [e.: ellipszilon] bet t. Dózsa. Hagyományos írásmódról. a jelölésmód tekintetében különbség mutatkozik az egy szótagú és a több szótagú szavak között. Az ly írására pontos szabályaink nincsenek. b) Ha a j hang a szó végén fordul el . peddze.: görcs] Zichy [e.: kosut] Széchenyi [e. lyukak. pedzi. ilyen. hely (f név). edz. Török stb. ma-haradzsa. ezért számos szóban hagyományosan ly a j hang jele. mely.: császár] Czetz [e: cec] Hajnóczy [e. mily. ha hosszú hangot jelölnek: bodza. milyen. briddzsel (= a bridzs kártyajátékkal).: battyányi] Cházár [e. s t a kiejtés és a szóelemzés elvének érvényesülését is. stb. Az egy szótagú szavak közül a következ k írandók ly-nal: boly. (Vö. de vannak olyan családneveink is. stb. foly(ik).. 80–81. Kétség esetén szótárban kell megnézni. 87. moly.és egybeírási szokásainkat. Bizonyos fogódzóink mégis vannak. illet leg a szóelemzés rovására. süly. külön. Csányi. lyukaszt. ha a máig meg rzött írásmód sem a kiejtés. oly. A hagyomány alakította ki és rzi bet ink alakját.. edz . amelyik stb.). súly. Köznyelvünk hangrendszerében már nincs meg a régi ly hang.): Batthyány [e. olyan. A hagyomány érvényesülése ennél természetesen jóval szélesebb kör helyesírásunkban.: szécsényi] Dessewffy [e. mély.: dezs fi] Tartsay [e. madzag. Helyesírásunk bizonyos meghatározott esetekben a hagyományt követi a mai hangjelölési rendszer. bridzs. gally.A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD 86.: hajnóci] Kossuth [e. lyukad. lyuggat. a mai kiejtés.) 89. A családnevekben általában ugyanazokkal a bet kkel jelöljük a hangokat. mert azok a szavak. amelyekben megtartjuk a ma már egyébként nem használatos. 88.: egresi] Thököly [e. Meggyesi. ezeket tartalmazzák a következ alpontok. régies bet ket (vö. sem a szóelemzés elvével nem magyarázható. amelyek ly-nal írandók. Hunyadi.157. azaz a hagyomány elvének érvényesülésér l – a szónak sz kebb értelmében – mégis csak akkor beszélünk. lyukban. A dz-t és a dzs-t általában akkor sem kett zzük meg. pedz. A névmásokban ly-nal jelöljük a j hangot: ily. Kis. mint más szavainkban (pl. 12. különböz jelleg ek. 32 . nagyon sokféle eredet ek. melyekben j-t. A toldalékok hasonulásából ered hosszúságot azonban ezekben a szavakban is föltüntetjük: eddzük. mely szavakban írunk ly-t.: tököli] Georch [e. lyukas stb. a) Szó kezdetén csak a lyuk szóban és toldalékos alakjaiban írunk ly-t: lyuk.

tavaly stb. Gergely. illet leg a régebbi írásformát: esd. Néhány szóban a hagyomány meg rizte a ma már nem érzett eredetet. zörej stb. stb. héja (madár). óhaj. tolvaj. fogoly. skatulya. 90. hágcsó.A két (vagy ennél több) szótagú szavak legnagyobb részében ly-nal jelöljük a szó végén ejtett j-t: bagoly. ej vég ek: duhaj. ezt helyesírásunk nem jelöli külön bet vel. De: bója (vízi jelz eszköz). papagáj stb. pólya. zsivaj. karaj (és karéj). talaj. zárt ë hang. hagyján. olaj. harkály. mindnyájan. tavaly. – A szó végén j-vel írandó szavak között többségben vannak az aj. ragály. pocsolya. 33 . cserje. kevély. robaj. korcsolya. metsz. csigolya. nyavalya. pehely. Mihály. ósdi. kapzsi. zsindely. Ipoly. tartály. c) Jellegzetes szócsoportot alkotnak a lya. osztály. lye végz dés szavak: boglya. rögtön. csekély. kristály. gereblye. akadály. pünkösd stb. sóhaj. perje (f ) stb. zsöllye stb. tetszik. hanem hagyományosan szintén az e-vel: ejtés: ëgyél ëgyetëm embër lëhet szerelëm gyerëkëke t írás: egyél egyetem ember lehet szerelem gyerekeket stb. 91. De: karvaly. Bár több nyelvjárásunkban és a köznyelvben is él az ún. De: lakáj. játszik. mindjárt. hülye. dörej. ibolya. mosoly.

b)]: loccsan. 93. fénynyaláb. (Vö. meggy. így a többjegy bet k kett zésekor és három azonos mássalhangzót jelöl bet találkozásakor. 62. nagyobban (= nagyobb+ban). c)]. ty. Nem egyszer sítjük azonban az összetett szavak tagjainak határán találkozó azonos kétjegy bet ket: kulcscsomó.) kett zött alakját a t szókban és a toldalékos alakokban csonkítottan írjuk. Arannyal. Ezekben a hosszú mássalhangzós bet höz a vele azonos újabbat köt jellel kapcsoljuk: Széll-lel. fedd meg (= fedd+d meg). Bernadett l (Bernadett+t l). sz. 94. tollal (= toll+lal). 7. illet leg: jeggyel. rosszal. balett-táncos. [Vö. füttyel (= fütty+tyel). jegygy r . Wittmann-né stb. Kodállyal stb. Mariannal (Mariann+nal). hossz-számítás. 62. könnyé (= könny+nyé). 62.. illet leg: sakk-kör. ha a -szer -t kett zött sz-re (ssz-re) végz d szavakhoz kapcsoljuk: dzsessz-szer .. vö.. briddzsel. össz-szövetségi stb. [vö. mássalhangzót jelöl bet t kett zöttre egyszer sítjük: orra (= orr+ra). vagyis a bet nek csak az els jegyét ismételjük meg [vö. – Nem egyszer sítünk viszont akkor. eddzék. A többjegy bet k (pl. [Vö. díszszázad stb. – Hasonlóképpen: puff-féle (ül ke) stb. 163. stb. fütty stb. vádlottól (= vádlott+tól).AZ EGYSZER SÍT ÍRÁSMÓD 92. az idegen tulajdonnevekre és a szóösszetételekre. Tarr-ról.) 34 . Hermann-nál. c)] A szabály nem érvényesíthet a magyar családnevekre. Helyesírásunk néhány esetben ésszer egyszer sítést alkalmaz. – Általában ez a szabály érvényes a tulajdonnevekre is: Hosszú. mésszer stb. expressz-szer stb. dzs stb. eljátsszuk stb. A toldalékolás következtében egymás mellé kerül három azonos. cs. nagygy lés. (e helyett: jegygyel stb. 163. c)] A -szer utótag sz-ét általában csonkítva (azaz toldalék módjára. hallak (= hall+lak). 163.). mésszel. hosszú. hússzor) kapcsoljuk az sz vég szavakhoz: ésszer . Meggyes.

lépre csal. de: sokszög (a mértanban). Például a víziló vízi állat ugyan. de: gyorsírás (= sztenográfia). de tagjai már alig tekinthet k egymáshoz képest önálló szavaknak.) elemeit is: dugába d l. Ilyen el fordulásukban külön kell írnunk ket. A jelentésváltozás miatt egybeírt összetétel alkotó tagjai természetesen alkalmi kapcsolatban is kerülhetnek egymás mellé. sok szög (= számos szög). szót is összetételnek tekintjük. Különírjuk számos. a t zr lpattant menyecske vagy leány nem a t zr l pattant. hogy a különírás és egybeírás szabályainak megfogalmazása más szabálypontokhoz képest olykor határozatlannak látszik. illet leg köt jel alkalmazását. ami viszont nem biztos alap. sok lehet ség. a nap sugara stb. villamos gép.) rag nélkül állnak együtt. félig kész. Ilyenkor különírjuk ket: szilárd jellem. hogy a szókapcsolatok és az összetételek között nincs éles határ: sok olyan szókapcsolat van. szintén egybeírt összetett szót alkotnak: kéménysepr . a közlekedésben). félkész. – A meggyökeresedett szokást megtartva. illet leg saját írásgyakorlatára hagyatkozni. Ennek legf bb oka az. Az összefügg szövegben egymás után következ szavakat általában egymástól külön írjuk le. vízbefúlás stb. Mondatainkban a szavak nagy többségükben alkalmi szókapcsolatok tagjaiként kerülnek egymás mellé. rádiót javít stb. hogy két szó kapcsolatának jelentése több vagy más. mint a tagok jelentésének összege. egységet alkotó szókapcsolat (szólás. nemegyszer jelentésváltozás nélküli szókapcsolatokat is egybeírunk. amely még nem igazi összetétel ugyan. bár valójában csak a hangos nyelv és az írás természetéhez alkalmazkodik. mint a szó és beszéd: ’alaptalan híresztelés’-t jelent. (A köt jelnek itt egyszersmind tagoló szerepe is van. mindig együtt használt. többféleképpen is megítélhet esetek. márványtábla.) A különírás és az egybeírás fontos kifejez eszköze helyesírásunknak. Ezeknek szoros egységét ugyanis egybeírással vagy (ennek egyik megoldási formájaként) olykor köt jeles kapcsolással fejezzük ki. az élen járó (csapat). Ezek többféleképpen keletkezhetnek. illet leg az összetett szavak alkotásának törvényszer ségein alapulnak. stb. hogy az írott szöveg világosan áttekinthet legyen.A KÜLÖNÍRÁS ÉS AZ EGYBEÍRÁS 95. Egybeírjuk viszont az összetett szavakat. A kétféle írásmód jól szemlélteti a kétféle alakulat közötti jelentéskülönbséget: gyors írás (= sebes írás). de: élenjáró (= irányító szerep ). ha két vagy több szó összekapcsolódásával keletkezett (azaz összetett) szavakat írunk le. Ezt az alapszabályt azonban nem alkalmazhatjuk olyankor. stb. napsugár stb. ezért például a jókedv. A szóbeszéd is más. Helyesírásunk e területén mégis meglehet sen nagy számban vannak ingadozások. sokszor egyénenként eltér megoldást sugall. Ezt érzékeltetjük az alkotóelemek egybeírásával. – Ha egy raggal jelölhet . egyhavi. Ilyenkor ki-ki hajlamos a nyelvérzékére. Ezekb l a körülményekb l következik az. nagyon ügyes. (veszélyt) jelz lámpa. de nem ló. 35 . A különírás és az egybeírás szabályai a szavak összekapcsolásának. a tízórai-t nemcsak tíz órakor fogyaszthatjuk el. – Az egyik gyakori ok az. de: jelz lámpa (pl. kéményt sepr . szakkifejezés stb. Szépirodalmi alkotásokban stilisztikai szándék is indokolttá teheti az általános szabályoktól eltér különírást vagy egybeírást. f névi igenév. különírt szókapcsolat elemei (pl.

A mellérendel szókapcsolatok és összetételek. A változatlan formájú tagokból szókett zéssel keletkezett összetételeket köt jellel írjuk: más-más (= mindig más és más).. Két. keze-lába. kérve kéri. – Eredetük tudatának elhomályosulása miatt egybeírjuk viszont az azaz köt szót és a nana. sütés-f zés. A túlzófok kifejezésére használt leges. azonos szerep toldalékkal ellátott szó alkalmi egységét újabban gyakran éreztetjük köt jeles összef zésükkel: kínos-fájdalmas (búcsú). legeslegnagyobb. 99. idébb-odább. n ttön-n stb. ezért elemeit köt jellel kapcsoljuk össze: süt-f z. orrán-száján. nap nap után stb. sütnek-f znek. sírva-nevetve (ölelte át) stb. unosuntalan. alig-alig (= nehezen). eget-földet. továbbá a névutós szóismétlések tagjait: fej fej mellett. Köt jellel kapcsoljuk egymáshoz az egyformán toldalékolt szavakból alakult mellérendel összetételek tagjait akkor is. vajat. messze-messze (= nagyon messze) stb. egy-egy (= néhány). kezét-lábát. gyalult (egész nap). szebbnél szebb. testi-lelki. ide-oda. de még mind a két tag felveszi a toldalékokat. tejet. sütött-f zött. apraját-nagyját. napról napra. körös-körül. nyelvi-stilisztikai (elemzés). b) Ha az egymásnak mellérendelt tagok együttese már mást jelent. Különírjuk egymástól ugyanannak a szónak különböz toldalékokkal ellátott változatait: szemt l szembe. stb. melyeknek tagjai közül az egyik nem él önállóan: örökkön-örökké. gyorsan. nono. Köt jellel írjuk viszont az olyan módosított alakú szóismétléseket. a) A csak alkalmilag egymás mellé kerül egynem (halmozott) mondatrészeket vessz vel választjuk el egymástól: apja. hasonlóképpen: ember ember hátán stb. több-kevesebb. szinte). néha-néha (= nagy ritkán). mint azok különkülön. jobbnál jobb. kér -esdekl (szavakkal). várt. réges-régi. f részelt. 98. hehe. tudván tudta. valamint az ikerszók írása A mellérendel szókapcsolatok és összetételek 100. anyja (eljött). tömérdek). Az ilyen alakulatok írásmódja els sorban attól függ. stb.. stb. nini. dádá típusú indulatszókat. gazdasági-társadalmi (változások). Az alkalmilag (általában nyomatékosítás végett) megismételt szavak közé vessz t teszünk: fiam. már-már (= majdnem. írás-olvasás. oktató-nevel stb. hogy mennyire szoros a kapcsolat az alkotóelemek között. sok-sok (= nagyon sok. végestelen-végig. ki-ki (= mindenki).el tagot egybeírjuk a fels fokú melléknévvel: legeslegjobb. fiam. ha toldalék nélküli formájuk nem él összetételként: apraja-nagyja. háztól házig. Ezzel a lehet séggel azonban ne éljünk vissza: nem rokon vagy ellentétes értelm tagokat. többékevésbé. ég-föld. várt. A mellérendel szókapcsolatok és összetételek tagjai egyenrangúak. 97. akkor az összetétel még laza.A szóismétlések írása 96. sütni- f zni. kenyeret (vásárolt). várva várt stb. illet leg kett nél több szót ne írjunk vessz vagy köt szó 36 . legeslegszebb stb. gyorsan.

fidres-fodros. icipici. stb. irult-pirult. dimbes-dombos. terefere. stb. piros-fehér-zöldre. b) Néhány. Az ilyen ikerszók tagjait köt jellel kapcsoljuk egymáshoz: csihi-puhi. Az ilyen mellérendel összetételek tagjait köt jellel kapcsoljuk egymáshoz: édes-bús. Ilyenkor a toldalékos formák írásképe is vagylagos: hírnév: hírneve. Anna-Pannával. hadsereg. Az ikerszók írása a mellérendel összetett szavakéval azonos szabályokhoz igazodik. mendemondák. de: a szántóvet k (= földm vesek). ezért csak második tagjukon toldalékolt mellérendel összetett szavakat egybeírjuk: rúgkapál. limlomot. rúgkapáló. szoba-konyha. de: híre-neve. árvízt l. – A kétféle toldalékolásnak oka lehet a jelentések elkülönülése is: (a határban) szántó-vet (emberek). A lazább (köt jellel írt) és az összeforrott (egybeírt) ikerszók csoportja nem különül el egymástól élesen. sakk-mattot (mondott). piros-fehér-zöldet. stb. hadseregek. csigabigák. izeg-mozog. illet leg toldalékolt ikerszók elemeit köt jellel kapcsoljuk össze: irul-pirul. búbánatos. (a padlón) csúszó-mászó (kisgyerek). búbánata. gizgazos. 101. Ista-Pistát. Anna-Panna. de: icit-picit. izegnek- mozognak. a) Vannak olyan ikerszavaink is. rablópandúr. piros-fehér-zöld. a) A mindkét tagjukon külön-külön toldalékolható. hányaveti. de: gizes-gazos. izg -mozgó. stb. hercehurca.helyett köt jelesen: nyelvtani. b) A csak a végükön toldalékolható ikerszókat egybeírjuk: mendemonda. limlomos. stb. sakk-matt. Az ikerszók 102. Az alárendel szókapcsolatok és összetételek írása 37 . szoba-konyhás (lakás). stb. amely nem vagy csak kivételesen – és csak az utótagon – látható el toldalékokkal. tyúkom-búkom. A lazább (köt jellel írt) és az összeforrott (egybeírt) mellérendel összetételek csoportja nem különül el élesen egymástól. de: a csúszómászók (= hüll k). búbánat. de híres-neves. b) Az ingadozó toldalékolású ikerszókat alapformájukban egybeírjuk. hírneves. más esetekben a toldalékolás módjához igazodunk: gizgaz. sík-domború (lencse). rablópandúrt (játszottak). stb. hányavetiek. stilisztikai és helyesírási (gyakorlatok). amelyek nem vagy csak kivételesen láthatók el toldalékokkal. sík-domborúra (csiszolt). piff-puff. icipicit. csinn-bumm stb. stb. alapformájában egybeírt mellérendel összetétel kétféleképpen toldalékolható. (a zenekar) csinn-bummja stb. nem: nyelvtani-stilisztikai-helyesírási (gyakorlatok). – Hasonlóképpen írjuk a tulajdonnévi ikerszókat is: Ista-Pista. ugribugri. A tagok közötti köt jelet az esetleges toldalékoláskor is megtartjuk: édes-búsan. a) Számos olyan mellérendel kapcsolatunk van. 103. limlom. stb. A tagok közötti köt jelet az esetleges toldalékoláskor is megtartjuk: (nagy) csihi-puhit (rendezett). tereferél. árvíz. ímmel-ámmal. hadseregben. c) A már teljesen összeforrott. gizgazok. rúgkapálnak. csigabiga. hébe-hóba. stb.

nyakatekert (= bonyolult). Alanyos. mint az el tag és az utótag jelentésének összege: gyorsvonat (vonatfajta). 108. anyja nevelte (gyermek) stb. s. 106. fehér virágú. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: széls bal párt. olvasó lány. Az alanyos. amely kisebb vagy nagyobb alakítással mondatrészi viszonyú szókapcsolattal is kifejezhet . -j . tehát az utótaggal az el tagra kérdezhetünk. porhó borította (lejt ). holtág (folyóé) stb. Ha két különírt szóból álló min ségjelz s kapcsolat második tagjához -i. különösen olyankor. haditerv. Ezek tagjainak együttes jelentése más.és a mennyiségjelz s kapcsolatok 105. tíz forint és öttusa. félszeg). .. Ezek tagjainak együttes jelentése más. háromszög: hány szög? – három szög (az el tag az utótagnak mennyiségjelz je). b) Az alanyos összetételeket egybeírjuk.104. egyetért mosoly. favágó: mit vágó? – fát vágó (az el tag az utótagnak tárgya). életképes: mire képes? – életre képes (az el tag az utótagnak határozója). meleg nyár és színesfém. stb. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: árvíz mosta (töltés). forgószél (szélfajta). mez gazdasági gépgyár stb. ipari ország. mert az alanynak. általános iskola. valamint a min ség.. traktor szántotta (föld). szomszéd falubeli. Az alanyos kapcsolatokat a következ képpen írjuk: a) Az alanyos kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: gondatlanság okozta (baleset). baráti kézfogás. min ségjelz s és mennyiségjelz s viszonyban a szókapcsolatok és az összetételek egyaránt jelöletlenek. lélekszakadva (= nagy sietve) stb. útitárs. drágak : milyen k ? – drága k (az el tag az utótagnak min ségjelz je). c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk több alanyos kapcsolat tagjait: dércsípte (levelek). -jú. apró szem . -nyi képz járul. A min ségjelz s kapcsolatok írásának f szabályai a következ k: a) A min ségjelz s kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: jobb kéz. -beli. orvosi titoktartás. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk számos min ségjelz s kapcsolat tagjait: nagyfokú. 107.és mennyiségjelz nek nincs ragja: aszály sújtotta (vidék) és farkasordító (tél). (a) számítógép ellen rizte (adatok) stb. érett gyümölcs stb. légiposta. molyrágta (sz nyeg). (a) barátom kölcsönadta (pénz). különösen olyankor. b) A min ségjelz s összetételeket egybeírjuk. söröspohár (= sörnek való pohár). kispárna (párnafajta).. nagy erej .. melegágy (a kertészetben). kis hordónyi stb. er s bordájú. jótett stb. különösen olyankor. Az alárendel összetételek els tagja a másodikkal olyan kapcsolatban van. hegygerinc: minek a gerince? – a hegynek a gerince (az el tag az utótagnak birtokos jelz je). mint az el tag és az utótag jelentésének összege: agyafúrt (= ravasz). (a) munkások szervezte (gy lés). eszeveszett (= rült). a min ség. vízinövény. magvaváló (szilva) stb. ügyefogyott (= gyámoltalan. -ú. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét 38 . napsütötte (táj). hidegvér (= nyugodt). piros tet s. a különírást általában megtartjuk: bal parti. – Így például: szavahihet : mi hihet ? – a szava hihet (az el tag az utótagnak alanya). szúette (bútor). fiatalkorú.

tagja összetett szó: halványlila szín , iskolaköteles korú, hosszú szempillájú, szürke télikabátos, öntelt magatartású stb. 109. A fokozó vagy nyomósító szerep melléknévi jelz t nem írjuk egybe a jelzett melléknévvel: szép piros, szép kövér, jó nagy, jó er s, borzasztó rossz, szörny hideg stb. Hasonlóképpen: nagy néha, jó néhányszor stb. 110. A színárnyalatot kifejez melléknévi jelz t egybeírjuk a színt jelöl melléknevekkel: halványlila, sötétzöld, világossárga, zöldeskék; almásszürke, haragoszöld, mélykék, törtfekete, újpiros; stb. – Az összetett színnevek árnyalatát jelz mellékneveket azonban különírjuk: sötét rózsaszín, világos narancssárga, halvány kékeszöld stb. 111. Az olyan összetételeket, amelyekben a f név min ségjelz je az összetett szóban lev alakjában vagy jelentésében önálló szóként nem használatos (al-, bel-, köz-, kül-, szak- stb.), mindig egybeírjuk: alelnök, belföld, élüzem, el tag, közérdek, külügy, mellékjövedelem, pótágy, szakember stb. 112. Az -ó, - képz s igenevet, ha csak alkalmi min ségjelz , általában különírjuk jelzett szavától: dolgozó n , izzó fém, közvetít javaslat, parancsoló hang, sajgó térd, felszabadító mozgalom, kiváló termék, (az újoncokat) kiképz tiszt stb.; különösen olyankor, ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: mutató

névmás, szélez körf rész, növényvéd szer, rakétaindító állvány, földrengésjelz m szer, ellen rz bizottság, összeköt híd, el adó körút stb.
Ha viszont az igenévi jelz s kapcsolatok tagjai jelentés tekintetében összeforrtak (az igenév nem folyamatot, hanem valamire való képességet, rendeltetést fejez ki; illet leg a jelzett szó az igenévben kifejezett cselekvésnek valamilyen határozója), a két egyszer szót egybeírjuk: csépl gép, izzólámpa, desztillálótorony, véd n , ivóvíz, költ pénz, eladólány (üzletben), kiképz tiszt (beosztás), felvonóhíd; hálószoba, kutatóintézet, pihen nap, evez lapát, átüt papír, belép jegy; stb. (Vö. 138.) A kialakult szokást megtartva több olyan (részben jelentésváltozást is mutató) kapcsolatot is egybeírunk, amelynek valamelyik tagja összetett szó: forgószínpad, javítóm hely, mozgókórház, mér m szer, el hívótank, vendéglátóipar stb. 113. A -t, -tt képz s melléknévi igeneveket legtöbbször különírjuk jelzett szavuktól:

csapolt sör, d lt bet , sült hús, zárolt anyag, adott szó, fedett uszoda, vetített kép stb. – Csak néhány jelentésváltozáson átment kapcsolatot írunk egybe: aludttej, holtpont, nyúltagy, zártszék stb.
114. Min ségjelz ként nemcsak melléknév állhat, hanem f név is. a) A foglalkozást, kort, min séget, csoportot jelöl , esetleg csak nyomatékosító f névi jelz ket különírjuk jelzett szavuktól: mérnök bátyám, belgyógyász barátunk,

közgazdász szakért , gyermek király, ajándék könyv, rongy fráter, vendég néni, tüzér tizedes, huszár f hadnagy, rend r százados; csuda jó, kutya hideg; stb. – Hasonlóképpen különírjuk az ilyen alakulatokat is: igazgató elvtárs, tanár úr, tanító néni, mérnök szaktárs stb. b) Egybeírjuk viszont az akácerd , csiperkegomba, diáklány, feny fa, fiúgyermek, f szeráru, kölyökkutya, lakatosmester, legényember, rabszolga, vendégm vész stb.
típusú (általában fajtajelöl ) f névi min ségjelz s alakulatokat. 115. Anyagnévi jelz s kapcsolatnak azokat az alakulatokat tekintjük, amelyekben az el tag azt jelöli, hogy az utótagként megnevezett tárgy abból az anyagból készült. Az

39

anyagnévi jelz t, ha egyszer

szó, egybeírjuk a nem összetett f nevekkel: aranygy r , alumíniumedény, faburkolat, gyapjúsál, k fal, platinatégely stb. – Ha azonban az anyagnévi jelz s kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó, az anyagnevet különírjuk jelzett szavától: acél mér szalag, b r pénztárca; nyersselyem ing, vasbeton gerenda; m anyag padlóburkolat; stb. 116. A hónap vagy nap jelz ként álló nevét különírjuk jelzett szavától: január

hónapban, hétf reggel, csütörtök estére; március havi, kedd reggeli, péntek esti, vasárnap déli; stb.
117. A mennyiségjelz s kapcsolatok írásának f szabályai a következ k: a) A mennyiségjelz s kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: öt ujj, száz forint, ezer esztend , sok munka, több energia stb.; különösen olyankor, ha a kapcsolat valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: negyvenöt perces, két négyzetméternyi, huszonegy köbméteres stb. (Vö. 119.) b) A mennyiségjelz s összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az el tag és az utótag jelentésének összege: háromszög (mértani idom), tízperc (iskolában), öttusa (sportban), hatökör (= buta), ezermester (= sok mindenhez ért ), tizenkétszög (mértani idom) stb. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk számos (f leg képz vel ellátott) mennyiségjelz s kapcsolat tagjait: egynapi, nyolcoldalú, kétnyelv , ötéves, tízpercnyi, húsznaponként stb. (Vö. 119.) 118. Mennyiségjelz ként nemcsak számnév állhat, hanem (mennyiséget, mértéket, nagyságot jelent ) f név is. Az ilyen f névi jelz ket különírjuk jelzett szavuktól: egy

csomó retek, nagy halom kavics, két hordó bor, egy rakás fa, tenger virág, tíz deka vaj, tízezer kilowatt áram, száz hektár föld stb.
119. Egy egyszer t számnévnek (ill. a sok, több, fél számnévnek), valamint egy -i, -ú, - , -jú, -j , -s, -nyi képz s egyszer melléknévnek a kapcsolatát egybeírjuk:

harmincnapi, kilenchavi, háromlábú, ötágú, hétfej , kétzónájú, kétpetéj , sokmilliós, négyoldalas, húszf nyi stb. De számjegyekkel írva: 9 havi, 20 f nyi stb. – Ha
azonban akár a melléknév, akár a számnév, akár mind a kett összetett szó, a kapcsolat számnévi tagját különírjuk a melléknévi tagtól: hat vegyérték , egy

szótagos, negyven négyszögöles, száz hektoliternyi; tizenkét emeletes, huszonnégy tagú, negyvennyolc órás, száztizenhat napi; hetvenöt centiméteres, ötvenhét másodpercnyi; stb. számjegyekkel írva is: 40 köbcentiméteres, 116 napi stb. [Vö.
117. a), c)] Hasonlóképpen írjuk az ilyen -nként ragos alakulatokat is: kéthetenként, háromhavonként, ötévenként; tizenöt naponként, három hónaponként; 5 évenként, 15 naponként; stb. [Vö. 117. c)]

120. A -dik képz s sorszámnévi jelz t nem írjuk egybe sem a jelzett f névvel, sem a (rendszerint -i, -s, -ú, - képz s) melléknévvel: ezredik év, harmadik napon,

hetedik alkalommal; harmadik havi, negyedik osztályos, ötödik rend , tizenkettedik havi; stb. – A -d képz s sorszámnévi jelz t viszont egybeírjuk mind a f nevekkel, mind a melléknevekkel, mind a számnevekkel: ötödévben, hetedízben; ezredévi, ötödéves, másodrend , tizenötödrangú; harmadfél; stb. (Vö. 291.)

40

121. A visszaható névmásokkal a számnevekb l alkotott -d sorszámnévképzés jelz ket egybeírjuk: másodmagammal, századmagával; tizenhatodmagunkkal, huszonötödmagukkal; stb. A tárgyas, a határozós és a birtokos jelz s kapcsolatok 122. Tárgyas, határozós, valamint birtokos jelz s viszonyban azok a szókapcsolatok és összetételek a jelöltek, amelyekben a tagok közti viszonyt rag mutatja: fát vágó és egyetért; százszor mond és százszorszép; az asztal lapja és vásárfia; stb. Ha az alkotóelemek egyike sem ragos, a kapcsolat jelöletlen: kincskeres = kincs(et) keres ; színgazdag = szín(ekben) gazdag; iskolaudvar = (az) iskola udvar(a); stb. 123. A tárgyas kapcsolatokat a következ képpen írjuk: a) A raggal jelölt tárgyas kapcsolatok tagjait (az állandó szókapcsolatokban is) általában különírjuk egymástól: eleget tesz, kezet fog, szemet szúr, véget ér, állást

foglal, hátat fordít; tévéantennát szerel, f tengelyt esztergál, könyvtárt összerendez;
stb. b) A jelölt tárgyas kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az el tag és az utótag jelentésének összege: egyetért (= azonos véleményen van), helytáll (= derekasan viselkedik), jótáll (= szavatol), semmittev (= lusta, dologtalan), számottev (= jelent s, tekintélyes) stb. c) A jelöletlen (ragtalan el tagú) tárgyas összetételek tagjait mindig egybeírjuk: autóment , munkavállaló, úttör , híradó, kárvallott, világlátott, karöltve stb. Nem írhatjuk külön a jelöletlen tárgyas összetételeket akkor sem, ha valamelyik vagy mindkét tagjuk maga is összetett szó: alvázvéd , gázcs fektet , szakmunkásképz , létszámnyilvántartó, raktárellen rz stb.; legföljebb a túl hosszúakat a f tagok határán köt jellel tagoljuk: vízvezeték-szerel , lélegzet-visszafojtva, baleset-el idéz stb. (Vö. 138.) 124. Ha egy névszó és egy ige egymástól különírt jelölt tárgyas kapcsolatának igei tagjához képz (pl. -ó, - , -ás, -és stb.) járul, a különírást megtartjuk: nagyot akaró,

keveset ér , urat játszás, mindent megvetés, világot járt, utat tévesztve; albérletet keres , menedékhelyet nyújtó, menetgyakorlatot tartva; stb.
125. A határozós kapcsolatok írásának f szabályai a következ k: a) A valamilyen raggal jelölt határozós kapcsolatok tagjait (az állandó szókapcsolatokban is) általában különírjuk egymástól: eszébe jut, munkába lép,

rosszul jár, földre hull, nyakon csíp, pellengérre állít, ráncba szed, jutalomra érdemes
stb.; különösen akkor, ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: készpénzért veszi, külföldre utazik, vizsgára el készít stb. b) A jelölt határozós kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az el tag és az utótag jelentésének összege: észrevesz (= észlel, megfigyel), véghezvisz (= befejez), ágrólszakadt (= szegény), napraforgó (növény), semmirekell (= haszontalan), tagbaszakadt (= jól megtermett), tökkelütött (= buta) stb. c) A jelöletlen (rag nélküli) határozós összetételek tagjait mindig egybeírjuk:

energiagazdálkodás, ökölvívás, munkatárs, áldozatkész, iskolaköteles, munkaképes, mélyh tött, szélvédett stb. Nem írhatjuk külön a jelöletlen határozós összetételeket akkor sem, ha el tagjuk maga is összetett szó: atombombamentes, nyugdíjjogosult,

41

könnybe lábadt. -ó. (Vö. rögtönbíráskodás. a brigád tagjai. -ás. 138.. ellenfél. gyorsan öl . bérbeadás stb. az írógép billenty i. úgynevezett jelentéstömörít összetételek tagjait. Egyéb típusú szókapcsolatok és összetételek 42 . papírba csomagolás. c) A jelöletlen. el ítélet-mentes stb. mindig egybeírjuk: barázdabilleget . 126. (Vö. hogy az összetétel csak többszavas szerkezettel értelmezhet . városháza stb. Ha egy névszó és egy ige egymástól különírt jelölt határozós kapcsolatának igei tagjához képz (pl. tanácsháza.) d) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk néhány jelölt birtokos jelz s kapcsolat tagjait: napkelte. régmúlt. stb. Sok alárendel összetett szavunknak el . tojásfehérje. 138. a gépkocsi alváza. csapágyfémgyártás. Az ilyen. túlérzékenység. fennszóval. középpontba állítás. -és stb. ultramarinkék. stb. galamb sz. stb. fényképez gép-objektív. emlékkönyv. testvérváros. bankjegyforgalom. háttérben mozgó. vásárfia (= ajándék) stb. vámmal kapcsolatos vizsgálat. a lakóház pincéje.) járul. disznóhús. iskolaorvos. A jelentéstömörít összetételek 129. 125. motorcsónak.és utótagja között olyan bonyolult kapcsolat van. az iskola kapuja. stb. cinóbervörös. utánfutó. istennyila (= villám). gépkocsifényszóró.) d) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk több jelölt határozós kapcsolat tagjait: partraszállás. helységnévtár. legföljebb a túl hosszúakat a f tagok határán köt jellel tagoljuk: alkatrész-nyilvántartás. hamutálca. a különírást általában megtartjuk: hosszan tartó. Így például: vámvizsgálat = hol történ . legföljebb a túl hosszúakat a f tagok határán köt jellel tagoljuk: adóbevallás-köteles. lényegbevágó. tápanyagszegény stb. Ezek tagjainak együttes jelentése más.sújtólégbiztos. b) A jelölt birtokos jelz s kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. z rzavar). A birtokos jelz s kapcsolatokat a következ képpen írjuk: a) A birtokszón a birtokviszonyra utaló birtokos személyraggal (-jellel) jelölt kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: a folyó vize. -ó. csigalépcs = mihez hasonló lépcs ?: a csiga házához hasonló lépcs . bennszülött. szénapadlás. hollófekete. Határozószóknak f nevekkel és melléknevekkel (melléknévi igenevekkel) való kapcsolatából gyakran alakulnak összetett szavak: általút. rigófészek. [De vö. stb. mint az el tag és az utótag jelentésének összege: barátfüle (tésztaféle). a park virágágyai. gerelyhajítás. el térbe kerül . távollét. közeljöv . a nyomda szed terme. földrengés. a világ népei. d)] 127. kézhezvétel.. bolondokháza (= felfordulás. stb. mivel kapcsolatos vizsgálat? : vámnál történ . pellengérre állítás. villanyvilágítás. külföldre utaztakor. bennfentes. tengeralattjáró-támaszpont stb. közhírré tétel. hófehér. 128. azaz személyrag (-jel) nélküli birtokos jelz s összetételek tagjait mindig egybeírjuk: ablaküveg. köztük a hasonlító összetételeket. próbára tevés.

munka nélkül. Hasonlóképpen: vissza-visszatérés stb. míg nyaraltok. d) A megismételt igeköt k közé köt jelet teszünk. Itt a hiba. külön-. fölnyit. pártonkívüli (fn. fölül-. de: bele szeretett volna szólni. széjjel-. üljünk bele. Azalatt. ki-. Az igeköt k különírása vagy egybeírása gyakran értelmi különbségre is utal: annak jelöl je. ez mutató névmásból és a különféle névutókból álló kapcsolatokat egybeírjuk. össze-összevesznek. Hasonlóképpen: be nem avatkozás.). A névutós kapcsolatokat a következ képpen írjuk: a) A névutót az el tte álló névszótól különírjuk: id el tt. le-leereszt. 131. meg nem értés stb. felnyit v. egybeírjuk vele: átad. többek között stb. ellen-. de: meg van töltve.130. 2. Elment anélkül. szó szerinti stb. haza-. el re-. holnaputáni. elleszek nélküle. oda-vissza utazni. a különírást megtartjuk: id el tti. de: meg tudták javítani. stb. Az igeköt s igék sajátosan viselked összetett szavak. – Igeköt k lehetnek a következ k: abba-. mindenekfelett. a) Ha az igeköt közvetlenül saját igéje (vagy igeneve) el tt áll. szerte-. kiállítani. felesége iránt. hátra-. Stb. le nem tenné. Hasonlóképpen: le-föl sétálás stb. rendszerint. tele-. össze-.v. fönn-. vagy az ezt követ höz. újjá-. szembeállva. el re-hátra pillantva. bokor mögötti. el -. (akkor) ültünk le. s ezért összetett szóvá váltak. ide-oda tekinget. körül-. félre-. illegális).stb. végbe-. 84.v. hazafelé. mellé-. hagyj fel (ezzel). hogy tette.). ház mellett. Az ellentétes jelentés igeköt ket köt jellel kapcsoljuk össze. utána-. – Ha a névutóhoz -i képz járul. mindenekel tt. b) Ha az igeköt követi az igét (vagy igenevet). [Vö. szembe-. és különírjuk ket az igét l (vagy igenévt l): ki-be járkál. délel tti. hozzá-. szó szerint. leszokott a dohányzásról. stb. vissza-visszatérve. hogy az igeköt a közvetlenül utána álló igéhez tartozik-e. metró. munka nélküli (jövedelem). lebecsül.. délutáni. földalatti (= 1. ahelyett hogy heverészel! Stb. benn-. újjá is építjük. eldobott. meg-megállt. benéz. föl-. Hasonlóképpen: megtartás. tönkre-. felül. föl sem véve stb. vagy ha köt szószer szerkezetek részei: Ezel tt másképp hívták.v. tovább-. menjetek el re. szembeszállás stb. közre kell bocsátani. ha egységes határozószót alkotnak. c) Az a. stb. 243. hogy köszönt volna. akkor csak a különírás a helyes: a köré a ház köré. helyre-. visszaszerez. föld alatt. át-. ház melletti. eszerint cselekedj! Nincs kétségem afel l. Dolgozz. ne sározd össze. félbe-. közre-. végig-. keresztül-. megtartó. de: meg fogom nézni. be-. rajta-. oda-. bokor mögött. ide-. neki-. a nélkül a könyv nélkül. délután. fenn. el el t n . egybeírjuk ket: délel tt. rá-. c) Az igeköt külön szó marad. d)] Ha ellenben a névmással nyomatékos rámutatást fejezünk ki. visszafelé stb. le-. és együttesüket egybeírjuk az igével (vagy igenévvel): ki-kinéz. meg-. (ti már) mehettek vissza stb. különírjuk t le: pihend ki (magad). könyvnélküli (= szóról szóra megtanulandó lecke). de: el leszek fáradva. Más és más tehát: megvan húszéves. stb. le-föl sétál. szét-. 43 . b) Ha azonban az ilyen kapcsolatok jelentése módosult. agyon-. ketté-. továbbá ha rámutatószói szerep ek. de: le szokott utazni vidékre. e. megfogom a lepkét. vissza. bele-. kifestetem a lakást. Ezután mindig jó leszek. a szerint kell eljárni. Mindene a zene. Mindent megbeszéltünk. napközben. e miatt nem m ködik a gép. újra-. nem e szerint. alá-. csak az iránt érdekl dik. az. föld alatti (üreg). ha közte és igéje (vagy igeneve) között más szó is van: el ne késs. el-. egybe-. fel. haza szabad menni. munkanélküli (fn. nem nézve oda. túl-. beleszeretett a lányba. közbe-. tova-. holnapután. megtudták a hírt.

földalatti. 135.és egybeírás az ilyen szavak esetében is értelmi különbség hordozója lehet: úgy tett. csakannyi. senkinek se. mindenki. stb. dehogyis! (= nem). (nem) félre állt (hanem középre). semmilyen. ha névmások és határozószók után állnak: semmi se. A külön. Csak különírt (határozószói) formája van a nem egyes szám harmadik személy alakoknak: hozzám adták feleségül. mimellettünk. valami. sehova se. ugyanis. Hasonlóképpen: szerteszét szórás stb. A névmásokat egybeírjuk az el ttük álló nyomatékosító elemmel: egymagam. nemegyszer új jelentést hordozó összetételekké forrnak össze. önmaguk. semeddig. nemsokára. neki (= neki) megy a levél. tinélkületek. de hogy is gondolod? . ugyanolyan. akárhol. stb. énmiattam. bármi. stb.el tagú névmásokat és névmási határozószókat egybeírjuk: akármekkora. teáltalad. szerteszét szórva stb. – De: sohase. közöttük. valamerre stb. ha nevet. mindig rád gondolok stb. egymagad. szerteszéjjel szórták. sohasem.és vala. senki sem. – A határozószókban szintén egybeírjuk a se és a sem szót az utótaggal: sehol. semmikor se. Különírjuk viszont a se és a sem szót. szintakkora. 44 . éppannyi. (melléknévb l f név). sose. fönn maradt (a padláson). járókel . mindenhonnan. 136. hogyne. Sok eset mutatja. de: fennmarad v. stb. ide jött (nem a szomszédba). semennyi.Különírjuk az igét l (vagy igenévt l) az összevissza. ennivaló. Az ilyen kapcsolatokat egybeírjuk: kétségkívül (= biztosan). t le. de: abbahagy. sehogy. önnönmagunk. hártyásszárnyúak stb. egymagatok. tinektek. fenn v. 133. De: én magam megyek oda (a hangsúly a magam szón). Tagadó névmások el tagjaként a se. ugyanannyi. amelyek beszédünkben gyakran fordulnak el egymás mellett. de: szebb. csakolyan. dehogy. mind-. önnönmaga. ha határozószói szerepét hangsúlyozzuk: abba tette (amiben eredetileg volt). semmit l sem. Az igeköt vel alakilag azonos határozószót is különírjuk az igét l (vagy igenévt l). önmagad. szintannyi. önnönmagatok. semmint. sehogy sem. Az akár-. szerteszéjjel. semmiféle stb. mint utótagja önállóan volt: csúszómászó. önmagam. sehol sem. de: hozzájárul (valamihez). velük. stb. ha világosan személyes névmási szerep : hozzá (= hozzá) ment feleségül (nem hozzád). éppolyan. e) Az igeköt ül is használt határozószót különírjuk akkor. hanem. hogy egybeírandó az olyan összetétel. semmikor stb. csakennyi. tenálad. Olyan szavak. A névmási határozószókat is egybeírjuk a nyomósításukra szolgáló. de: egy részt kapott bel le. sohasem. stb. csakhogy. sehonnan. mint ha sír. sosem. épp olyan esetben (a hangsúly az olyan szón). semmi szót egybeírjuk az utána következ szóelemmel: semekkora. éppakkora. mindannyi. csak annyi szükséges (a hangsúly az annyi szón). mintha szeretné. fönnmarad (a neve). (csak) rá (= rá) gondolok. mihozzánk. bármikor. stb. sem. ugyanakkora. utána. nekünk jött a csomag. ugyanez. de: nekimegy (a szekrénynek). stb. de: idejött hozzám. minden. tegnapel tt. munkanélküli. szintolyan. 134. 132. egyrészt (köt szó). bár-. de: (tapintatból) félreállt. de: (rossz) rágondolni is. eléjük tett személyes névmásokkal: énbennem. amely egészét tekintve más szófajú. szerteszét határozószókat is: összevissza beszél.

A kett nél több szóból alakult (úgynevezett többszörös) összetételeket általában ugyanúgy egybeírjuk. gépkocsivezet -tanfolyam = gépkocsi-vezet i tanfolyam stb. de: befogadóképesség. melléknév). fogdmeg(ek). hogy könnyebben olvashatók legyenek. nefelejcs. honvédemlékm veink. – A hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket azonban már többnyire köt jellel tagoljuk két f összetételi tag határán: csapatzászló-avatás. barnak szénkoksz. centi-. élelmiszerkészletüknek. Az ilyen fels fokú formák helyett általában jobb a szerkezetes megoldás: harcra legkészebb. nyilvántartás.és egybeírásban három úgynevezett mozgószabály is érvényesül. egyenl oldalúság. inni való víz. kölcsönvisszafizetés stb. teljesítménynövekedés stb. szintén köt jellel kapcsolandó utótag járul. leginkább hasznot hajtó stb. 138. Szóösszetétel révén gyakran keletkeznek hosszú szavak. els sorban stb. munkaer - Az egyébként szabályos. mint a kéttagúakat: cseppk barlang. haddelhadd. stb. 62. úttör vasút. A külön. (határozószóból köt szó). de: legszívhezszólóbb. készruhaáruház. de túlzottan hosszú összetett szavak szerkezetes megoldással elkerülhet k: tervez iroda-vezet = a tervez iroda vezet je. dokumentumfilm- bemutató. honvédemlékm . mértékegységrendszer stb. a) Ha egy köt jellel már tagolt szóhoz újabb. rend rjár r. könyvritkaság-gy jtemény. cserépedénygyártásban. az els köt jelet (mivel közszói alárendel összetételekben két köt jel egy 45 . ill. leghasznothajtóbb stb. A két egyszer közszóból alakult összetételeket egybeírjuk: asztallap.. Alapformájukban különírt kapcsolatok egybeírását eredményezi a fels foknak összefoglaló jelezése is az ilyenekben: szívhez szóló és szívhez szólóbb. paradicsomsaláta. tornász-csapatbajnokság. miután stb. cserépedénygyártásnak. gépkocsivezet . ivóvízellátás. (névutós vagy egyéb kapcsolatból határozószó).visszafelé. rádiószaküzlet. deci-. matematikatanítás. (b séges) élelmiszerkészlet stb. de kerékpár-javítási. nemszeretem (dolog) stb. (igés kapcsolatokból f név. extraprofit-elmélet stb. kerékpárjavításokat. 137. foszform trágya-gyártás stb. – De természetesen: az utcán járókel emberek. ennél fogva húzd stb. de egymásmellettiség. élelmiszerkészlet. az els sorban ült. mindazonáltal. elnemkötelezettség. De: sakk-kör stb. pénzügy rlaktanya. 139. megnemtámadási (szerz dés). – A származékszók képz eleme azonban beleszámít a szótagszámba: kerékpárjavítás. nyersolajmotor. hasonlóképpen: legharcrakészebb. szeretetreméltóság stb. felez egyenes. extra-) tekintjük külön szónak: centiméter-beosztású.) televíziókészülék. éjféltájban. Ezeket bizonyos esetekben célszer köt jellel tagolni. deka-. ennélfogva. (Vö. nitrogénasszimiláció. hasonlóképpen: egymásutániság. Az úgynevezett szótagszámlálás szempontjai a következ k: Szótagszámon az összetett szó jel és rag nélküli alakjának szótagszámát kell érteni: cserépedénygyártás. képz k halmozódása azonban már egybeírást von maga után: egymás mellett és egymás melletti. nemtör döm (ember). – Gyakorlati megfontolásból az igeköt k közül csak a két vagy több szótagúakat tekintjük külön összetételi tagnak: el adó-m vészet. állománykiegészítés stb. Az idegen szavaknak csak a magyarban is önállóan használatos elemeit (pl. Egyetlen képz nek különírt szókapcsolatokhoz járulása nagyobbrészt nem teszi a kapcsolatot egybeírandóvá.

-rét. éljünk inkább szerkezetes megoldással: l tt vadak. Ady-szobor. Az ilyen szerkezet min ségjelz s el tagot különírjuk az utótagtól: munkásparaszt szövetség. [Vö. és ehhez az utótagot (a szótagszámtól függetlenül) köt jellel kapcsoljuk: hajlítottbútor-gyár. fényjáték. foghang. stb. fonóipar. -jú.) b) Ha egy tulajdonnév egy köznévvel vagy egy (rendszerint -i. kerekasztalkonferencia.. parasztszövetség) különböz el tagja gyakran lép egymással mellérendel kapcsolatba (munkásparaszt). de: szöv -fonó ipar. Fabulon arckrém. -s. de: kerekasztalkonferencia-rendezés. 262. röntgensugár stb. Apáczai Csere Jánosemlékünnepély. az egyébként különírandó el részt az új alakulatban egybeírjuk. (Vö. amely az egészhez járul. 169. Az ilyen túlzottan hosszúra nyúlt szavak helyett azonban jobb a szerkezetes megoldás: anyagcsere-vizsgálat kérése. stb. h re lágyuló m anyagok feldolgozása (nem: h relágyulóm anyag-feldolgozás) stb. de: számtan-házifeladat. F neveket és mellékneveket tulajdonnevekkel a következ képpen kapcsolunk össze: a) Ha egy tulajdonnév egy köznévnek min ségjelz je. de: békeszerz déstervezet-kidolgozás. föld-leveg rakéta stb. de: anyagcserevizsgálat-kérés. továbbá: kutya-macska barátság. 167. házi feladat. (Vö. -nem . József Attila-díj. Balassi-strófás. negyedrét. Ezeket kisbet vel kezdve egybeírjuk: ádámcsutka.összetett szóban nem lehet) kihagyjuk. Zsiguli gépkocsi. Kossuth-díjas. Kovács mérnök. Mátyás-templom. többféle. békeszerz dés-tervezet. ésszer stb. Mária-arcú. kerekasztal-konferencia rendezése stb. Kazinczy-verseny. stb.és Gárdonyiszer . de: fény-árny játék.) Az ilyen kapcsolatok közül néhány köznévvé vált. Hasonló esetek: hideg víz.: 171. (Vö. pálfordulás. de: szabadvezeték-hálózat. Ha szószaporítás nélkül lehetséges. – A tulajdonnevekhez a -féle és a -szer szóelemeket köt jellel kapcsoljuk: Eötvös-féle. -ú. rézötvözet. munkásszövetség. A -fajta. A szabályt csak akkor alkalmazzuk.. mogyoró. a Nagy család. -rét és -szer képz szer utótagot a közszókkal egybeírjuk: másfajta. stb. Dezs bácsi. de: légifénykép-montázs. gyár). légi fénykép. sokrét . l tt vadak árusítása (nem l ttvad-árusítás). c) Két azonos utótagú összetétel (pl. – Ritkábban ugyan. 168. b) Ha egy különírt szókapcsolat (pl. vagyis az eredetileg köt jelezett szórészt az új alakulatokban egybeírjuk: anyagcserevizsgálat. aranyötvözet. árnyjáték. csak az utolsó taghoz hozzáf zött képz szer utótagra köt jellel utalunk: bükk-. (Vö. Hasonlóképpen: szöv ipar.és nyírfafélék.) 141. 201. hajlított bútor) olyan utótagot kap (pl. c)] 46 . . de: hidegvíz-csap. a Kalmár fiú. stb. egynem . de: réz-arany ötvözet. Kászim pasa bástya stb. a két szót különírjuk egymástól: Mariska néni. de: ajak-fog hang. Jedlik Ányos-féle. de el tag is járulhat szókapcsolathoz: házi feladat. -j képz s) melléknévvel valamilyen jelöletlen összetételt alkot. – Hasonló esetek: Julianus barát szobor. Tömörkény.. stb. ajakhang. ha értelmetlenséget kerülünk el vele. a békeszerz dés tervezetének kidolgozása. stb. Herkules-erej . A mozgószabályok alkalmazása révén létrejött írásképek a kiindulási formákat természetesen nem módosítják! 140. 170. szabad vezeték. -féle.) Felsorolásban az elmaradó közös. Pet fi-szer . Fazekas elvtárs. de: házifeladat-készítés. köt jellel kapcsoljuk ket össze: Afrika-kutató.

és a 291.142. a) és a 290.. a sorszámnevekkel a 267. pont.. a törtszámnevekkel a 291. az összetett számnevek és a számok tagolásával a 289. a tizedes törtekkel a 274.. Az összetett számneveknek és a számoknak több vonatkozásban sajátos írásmódjával a következ pontok foglalkoznak: a bet írással és a számjegyírással a 288.. 47 .

jóllehet. felszabadulás. mohamedán. elnök.A KIS ÉS A NAGY KEZD BET K 143.) 145. – Az intézményszer eket azonban az intézménynevek mintájára írjuk: Budapesti Nemzetközi Vásár. népelemek. A rendezvények. kevés. katolikus. országos távlati tudományos kutatási terv. nevét általában kisbet vel írjuk: jöv kutatási konferencia. Ugyancsak kis kezd bet sek a vallásokhoz. külön fejezetben tárgyaljuk ket. a történelmi eseményeket jelent szavakat. magyar. székely. (De vö. itt. termoanalitikai tudományos ülésszak. stb. A magyar közszavakat általában kis kezd bet vel írjuk. élet. orosz. pedagógusnap. ami. család stb. fásítási hónap. Írásunknak világossá és áttekinthet vé tétele végett a közszavakat is nagybet vel kezdjük minden szöveg. ország. tavasz. urál-altaji. 150. drága. szlovák. hogy motyóikat összeszedjék… Ez a háromórai id pedig 48 . felkiáltójel és bizonyos esetekben kett spont után – minden új mondat élén: Háromórai id volt engedve a kitiltottaknak. párt. felekezetekhez tartozást jelent szavak: buddhista. nahát. a rövidebbhosszabb id szakokat. Mindig nagybet vel kezdjük a tulajdonneveket. anyák napja. rendezvénysorozatok. román. Er s érzelmi töltésük ellenére általában kisbet vel írjuk a magasztos tartalmú. három. ejha. palóc. népcsoportok és nyelvcsaládok nevét: észt. a debreceni országgy lés. valamint – pont. Mivel azonban a tulajdonnevek saját részrendszert alkotnak helyesírásunkban. a nagy honvéd háború. Kisbet vel kezdjük a népek. és. haza. Kis kezd bet vel írjuk az ünnepeket. a francia forradalom. nyugati szláv. 149. május elseje. 146. a mohácsi vész.) 147. vasutasnap. finnugor. karácsony. Szegedi Szabadtéri Játékok stb. szókapcsolatokat (bár olykor nem kicsi az érzelmi töltésük): március tizenötödike. kérd jel.. nemzetközi orvoskongresszus. stb. fenséges. református stb. programok stb. virágzik. ugye. de egyes meghatározott esetekben naggyal is. (Vö. társadalmi és politikai mozgalmak. légkörkutatási szimpózium. ötéves terv. húsvét. néger. 191. olvasó népért. az alkotmány ünnepe. A nagy kezd bet k 148. kínai. erdészeti és faipari tudományos napok. a honfoglalás. a szabadságharc. a magyar nyelv hete. a nagy októberi szocialista forradalom. kellemes hangulatú és jelentés szavakat is: béke. A kis kezd bet k 144. a nevezetes napokat. a szakma ifjú mestere. bármennyi. szász. országos középiskolai tanulmányi verseny stb. stb. most. a felszabadulás napja. indián. Közszavainkat általában kisbet vel kezdjük: szeret. germán. nemzetközi n nap. szabadság. édesanya. sváb.

”. barátom. 149. (Vö. Mi vagyunk: Jöv és Igazság. látogass meg minket! Arra kérem (a) tanácselnök elvtársat. hogy soraimmal fölkeresem! Tisztelettel emlékeztetem (az) Államtitkár elvtársat arra. 49 . Igazgató. Az iskola szeme fényeit! Az általános szabályoktól – stilisztikai okokból – csak a szépírók szoktak olykor eltérni. Pénztár. stb. felhívhatja a figyelmet fogalmi tartalmukra. Igazgató úr.. 256. Stb. a Hatalom. s t egyszerre is szolgálhatja mindegyik célt: a Szerelem. Házfelügyel . ajtó.éppen elég volt arra. Levelekben és hivatalos iratokban a megszólítás els szaván és tulajdonnévi tagján kívül nagybet vel szokás kezdeni a megszólításban szerepl közneveket is (de a mellékneveket.) Egyéb esetek 151. / Engesztelés és nagy Ítélet. ha nem értene félre. törökül. grafikonok. a táblázatok. hogy… stb. B porta. Örökké hálás leszek neked a segítségedért.” (Vagy: „…a földre sütöttük” stb. „Légy fegyelmezett!” stb. stb. Ezt Ferenc bátyám és Erzsi néném is jól tudja. perzsául! Hát még a sánta Biróczy hogy tréfálta meg ket víg ötleteivel! S most ezeket mind kicsapták. amelyek a megszólított személyére vonatkoznak. 264. hogy a város népessége mindent megtudjon… Mi volt a diákok vétsége? Hogyan védelmezték magukat? Milyen nagy dolgokat vágott oda a vaskalaposoknak Jen y? Hát Barkó hogy replikázott nekik tatárul. szöveg belsejében általában kisbet vel kezdjük: Légy szíves. alatti szövegeket nagybet vel kezdjük: Bejárat. 253. A légfék vázlatos rajza. – Fokozott tisztelet kifejezésére azonban az ilyen esetekben nagybet is alkalmazható: Szeretném. az utána következ szó kis kezd bet s: 2. (Vö. s ezt számjeggyel írjuk. Az útbaigazító feliratokat. Két (vagy több) szóból álló megszólításoknak ilyenkor is csak az els szavát kezdjük nagybet vel: Bocsássa meg. A legf bb érdem az Önöké. Kinyílt / a földbe zárt titok. Hasonlóképpen: Felkérem Horváth kartársat vitaindító el adásának megtartására. akkor csak az els szó nagy kezd bet s: Kett s megállóhely. er sítheti a szavak hangulatát. III. 144. Apám. stb. névmásokat és névmási szerep határozószókat. 5.] 152. Melegen érdekl dött irántatok. Stb. köt szókat már nem): Drága Ilonka Néni! Osztályvezet Kartárs! Tisztelt Kovács Úr! Mélyen tisztelt Asszonyom és Uram! Stb. Az idézeteket és az idézeten belüli további részeket az eredeti szövegnek megfelel en kezdjük nagy-. metróvonal.) 150. Széntermelésünk. ábrák stb. Közszavaknak nagybet s kezdése – kivételesen. els sorban költ i m vekben – lehet a megszemélyesítés eszköze. – Ha egy ilyen szöveg több szóból áll. illet leg kisbet vel: „El ttünk egy nemzetnek sorsa áll. – Ha a szöveg els szava számnév. a). Magánlevelekben a megszólítás els szaván és tulajdonnévi tagján kívül a többi szót kezdhetjük kisbet vel is: Kedves barátom! Tisztelt Nagy úr! Édes jó anyám és apám! Azokat a közneveket. Stb. vágány stb. Nyilvános telefon. szíveskedjék ügyemet kedvez en elbírálni. a Végzet. 144. Bárcsak itt lehetnél te is! Valószín leg önöket is érdeklik fejlesztési terveink.) [Vö.. Szeretnék mindig Veled lenni. illet leg: „a földre sütöttük szemünk.

153. Mészáros Mihály. Jakab Imréné. ifjabb. – Hasonlóan a történelmi nevek esetében: Gróf Széchenyi István. oklevelek stb. Mészáros Mihály is. Özvegy Lukács Péterné azzal a kéréssel fordult a tanácshoz. a társtulajdonosok közös képvisel je. stb. illet leg rövidítésüket csak kiemelt helyzetben (aláírásban. – Mondat belsejében ugyanezek kisbet vel írandók: Ott volt dr. stb. szót. rektor. Id.Kisbet vel kezdjük az ügyiratok. miniszter. Szép Gergely és ifj. végén az aláírás alatti megjelölést: elnök.) és mondat elején kezdjük nagybet vel: Dr. titkár. 50 . levélcímzésben. özvegy stb. a bizottság titkára. igazolványok. Lukács Péter panaszt tettek özvegy Jakab Imréné ellen. Kelemen László. igazgató. A családnevek el tti doktor. de szövegben: Miniszteri tárcát vállalt báró Eötvös József is. hogy…. id sb. Ifj. oszlopba rendezett névsorban stb.

az intézményneveket. hogy világosan elhatárolódjanak a környez szövegt l. Hegyalja. Pepsi-Cola. Annamária.A TULAJDONNEVEK ÍRÁSA 154. Wittmanné. de: sz ke (hajszín). így pl. Szántó. ezért minden tulajdonnevet nagybet vel kezdünk: Sz ke (családnév). Olaszország stb. A többelem nevek tagjainak összetartozását többféleképpen jelezhetjük. Rutascorbin. 51 . Kortárs (folyóirat címe). Fakó (tónév). az utca (u.) szó a név utolsó eleme. Budapesti M szaki Egyetem. a címeket stb. A név nyelvi felépítése is jelezheti. Nagyk rös. hogy a toldalékos alakok leírására olyan megoldást találjunk. newyorki stb. Zsuzsa.) A személynevek 155. c) A tulajdonnevek írásának jellemz vonása az állandóság. Szeremlei-Szabó Zsolt. Pál. személynév). hófehér). hogy tulajdonnévvel van dolgunk. Mór (helységnév. a cím (c. három szempontból mégis egyformán viselkednek. Hollófészek (hegy neve). hogy a tulajdonnevek egyes típusaiban ragaszkodunk a történelmileg kialakult vagy a mai helyesírási szabályok szerinti formákhoz: Thököly. Körmendi. a márkaneveket. az Ének a pesti ligetr l cím vers stb. Mind a családneveket (vezetékneveket). Werb czy. hogy a tulajdonneveket megkülönböztesse a köznevekt l. Egybeírjuk az alkotó tagokat: Kispista. Éva. de: hollófészek (a holló fészke). meddig tart a tulajdonnév. a) Mindegyik csoport írásában érvényesül helyesírásunknak az a régi törekvése. Köt jellel kapcsoljuk egymáshoz az alkotó tagokat: Nemeskéri-Kiss. Deli. Bár az egyes típusok írásmódja nem egyetlen elvhez igazodik.) szó pedig közvetlenül követi a név utolsó elemét: Kiss János altábornagy utca. de: patyolat (fehér. A város peremén. de: kortárs (valakivel egy id ben él ). Parázs (t zhelymárka neve). amely biztosítja az alapforma visszaállíthatóságát: Kiss-sel. stb. Észak-Afrika stb. Patyolat (vállalat neve). Velencei-tó. Tóthpál. a csillagneveket. Ez egyrészt azt jelenti. de: mór (népnév). Helyesírási tanácsadó szótár stb. Szerencsés András. de a több elemb l álló nevek esetében érzékeltetni kell a tulajdonnevek terjedelmét is. az állatneveket. stb. A címek esetében az alakulat sajátos (kiemelt) helyzete teszi világossá a tulajdonnév terjedelmét: Egri csillagok. György. de: rák (állat neve). Rák (csillagkép neve). stb. Wittmann-né. A családnevek és a keresztnevek írásmódját – helyesírásunk rendszerének figyelembevételével – az anyakönyvezésre és a személyi okmányok kiállítására vonatkozó jogszabályok állapítják meg. de: fakó (színnév). mind a keresztneveket (utóneveket) nagy kezd bet vel írjuk: Bakos. Központi Fizikai Kutatóintézet. a földrajzi neveket. de: parázs (izzó tüzel anyag). A tulajdonneveknek több típusát különböztethetjük meg: a személyneveket. (Nem pedig: Kissel. Nagybet vel kezdjük a tagok mindegyikét: Zrínyi Miklós. b) A nagy kezd bet mutatja ugyan. K rösi Csoma Sándor. Magyar Nyelv r stb. New York-i stb. Másrészt arra kell törekednünk.

Apáczai Csere. c) Az olyan névformák. sem pedig korszer síteni (pl. K rösi Csoma. ebben a formában használandók: Bocskai. stb.). Kemechey. Verb ci. A történelmi családnevek írásának f bb szempontjai a következ k: a) A történelmi nevek védelme érdekében a régi magyar családnevek eredeti alakját általában meg rizzük: Beythe. Keöcherepy stb. Lorántffy. s azt kell következetesen érvényesíteni: Apafi. Zrini). ami eltérhet a régi család vagy történelmi személy nevének írásmódjától: Dezs fi. Bíró. 158.). Csokonai Vitéz. d) Szilárdan kialakult név hiányában olyan formát szokás kialakítani. Buday. Az asszonynevek formái a jogi el írások szerint a következ k: Nagy Jánosné. Orczy. és sorrendjük nem cserélhet fel. Tsétsi János. Zrínyi. Tóthmátyás. Nagy Jánosné Kovács Anna.) – Hasonlóképpen tiszteletben tartandó a tudatos szépírói névadással alkotott nevek írásmódja is: Baradlay. Batsányi. Tótfalusi stb. használatos az N. Thewrewk. Vatai stb. Werb czy. – A családnevek írásában érvényesül hagyomány és egyéb okok (jogi megfontolások stb. Czombor. 157. Kiss. (nem Cacas. Teleky stb. Sigray. Verseghy stb.) miatt azonban számos él névben találkozunk a mai írásformáktól kisebb-nagyobb mértékben eltér jelölésmódokkal: Biró. Takács stb. – Bár nem hivatalos. 87. 12. Gombocz. Nagy Anna és (ha valaki férjhezmenetele után is lánynevét tartja meg) Kovács Anna. A jelz s nevek is szerves egységet alkotnak. Wathay stb. 52 . Vörösbaranyi stb. (Vö. Rákóczy. ezért a két névelem általában együtt használandó.) b) A családnevek hagyomány rz helyesírása viszonylag kés n alakult ki. Kerpel-Fronius. A kett s (két név mellérendel kapcsolatából alakult) családnevek tagjait az újabb anyakönyvi jogszabályok szerint köt jellel kell összekapcsolni: Bajcsy-Zsilinszky. illet leg: Kakas. Hajdú. Nagygyörgy. Gaál.. Kis. de már hosszú és következetes hagyományuk van írásgyakorlatunkban. Konkoly-Thege stb. Pesthi. ezért az eredeti formák mellett az id k folyamán névváltozatok is keletkeztek (pl. – Stilisztikai okokból vagy rövidség kedvéért azonban a jelz t magában is használhatjuk a teljes név helyett: Csokonai. amely az elolvasását nem zavaró régies írássajátságokat tiszteletben tartja. – Az ilyen neveket nem szabad sem visszarégiesíteni (pl. (Vö. Chuliak stb. Csulyak stb. Ma él személyek is viselnek történelmi családneveket. Maszlaczky. Eördögh. korunkhoz legközelebb es formát kell használni. Endr dy-Somogyi.156. Ezek természetesen az anyakönyvben rögzített alakjukban használandók. Ilyenkor az egyöntet írásgyakorlat biztosítása végett a család vagy a kiemelked történelmi személy által rögzített. Kultsár. 12. hogy a nevet az egykori hangzásnak megfelel en ejthessük ki: Komjáthy. Csombor. Vay stb. Nagyné Kovács Anna. Kazinczy. 87. Az összetett (két külön névb l eggyéforrt) családneveket egybeírjuk: Kispéter. (nem Komjáti. 159. Kunszabó. Pesti. de egyszersmind lehet vé teszi. Hajdu. Kovács Anna forma is. Csécsi). Tótfalusi Kis stb. Családneveink nagyobb részének formája követi a mai magyar hangjelölési rendszert: Asztalos. melyek eltérnek ugyan az egykoriaktól. Pais stb.. Batsányi – Bacsányi). A régi jelz s családnevekben a jelz és a tulajdonképpeni név közé nem teszünk köt jelet: Baróti Szabó. Rákóczi.

– A ch-t és az x-et azonban (a közszókhoz hasonlóan) a keresztnevekben és a becenevekben is megtartjuk: Richárd. a Hunyadiak. Artúr. s a név utolsó tagjához köt jellel kapcsoljuk a képz t: Széchenyi István-i (elképzelések). Bálinttal. (Vö. A magyar személynevekhez általában ugyanúgy közvetlenül.) – Egyszer sítve írjuk viszont a keresztneveket: Bernadettel. c) Ha a családnév mássalhangzót jelöl kett zött bet vel végz dik. Árpád. Szemerér l. (Vö. a rag v-je helyett pedig ennek a név végén ejtett hanghoz idomult mai formáját írjuk: Kossuthtal. Marcellal v. Jupiter. ripplrónais. A -k többesjelet közvetlenül kapcsoljuk a személyneveknek általában változatlan. akkor ezt a bet t megkett zzük: Ádámmal. stb. Eötvös József-i (iskolareform). Piroska. – De ha a személynév két vagy több elemb l áll. Szabolccsal stb. Csokonai Vitéz Mihály-os (verselés) stb. Isten. Táncsics Mihálynak. Vilma. 160. -vel (és néha -vá. (Vö. stb. Az isten szerelmére! Hála istennek! Stb. 94. kispéteres. nagy kezd bet s formájához: az Árpádok. Hadúr. -vé) rag megfelel alakját köt jellel kapcsoljuk hozzá. mikszáthos. leninizmus. a régies bet t változatlanul hagyjuk. Véghgel. (Vö. akkor megtartjuk az eredeti nagy kezd bet ket. erdey-grúzi. Ilosvai Selymes Péter-es stb. 162. Az -i és az -s melléknévképz vel. Zsanett. 83. Vörösmartyé. – De: Táncsics Mihály-i. Paiszsal. Makk-kal. stb. Jolán. Mind régi (eredeti és jövevény).) 163. jeleket. Betti. Rátzcal. 165. a -val. (Vö. rövidítés beiktatása is fölösleges: Szabó Lászlóné Nagy Katalin vagy Szabóné Nagy Katalin stb. Zeusz stb. s a szül. képz ket). madáchi. mi lett vele. Mariannal stb. a Kisfaludyak. mint a közszavakhoz: Dózsát. – Az isten szót gyakran használjuk köznévi értelemben is. Lexi stb. jókais. László. Márió. Félix. stb. azaz köt jel nélkül illesztjük hozzá a toldalékokat (ragokat. Boldogasszony. és a képz ket közvetlenül kapcsoljuk hozzájuk: móriczi. Széll-lel stb. 165. Kodállyal. Raul.) 162.) 164. tóthpáli. 62.A férj nevének -né képz s származéka és a leánykori név közé nem teszünk vessz t. hogy az alapforma világosan kit njön: Kiss-sel. Táncsicsok kora. Kossuthhoz. Papp-pal. amelyben kisbet s kezdése a helyes: a görög istenek. Pet fik.. személynévként használt nevek általában nagy kezd bet sek: Allah. A mássalhangzóra végz d személynevek -val. Marcellel. Ilosvai Selymes Péternél. Bálint. Klaudia. 161. mind pedig más nyelvekb l újabban átvett keresztneveinket mai köznyelvi kiejtésüket tükröztetve írjuk: Csilla.) b) Ha régies bet re végz d családnevekhez kapcsolódnak ezek a ragok. Tudja isten. Alexandra. az Ady Endrék és József Attilák küzdelmei stb. 94. -vel (és néha a -vá. Babitscsal. Madáchcsá. érzékeltetheti. Móriczcal. marxista. Zsolt. illet leg olyan szövegösszefüggésben. -vé) ragos formájának írásában a következ képpen járunk el: a) Ha a név rövid mássalhangzót jelöl bet vel végz dik. a Kossuthok. 53 . Ozirisz. (Vö. pet fiesked k.) A személynevek alkalmi kis kezd bet s írása (többnyire -k többesjeles formában) stilisztikai fogás lehet: a név visel jével szemben érzett megvetést. illet leg kett s (köt jellel összekapcsolt) személyneveket kisbet vel kezdjük. 209. az -ista és az -izmus f névképz vel ellátott egyelem és összetett (egybeírt). A mitológia és a vallás fogalomkörébe tartozó. haragot stb.

Bourbon-család. Dobay szakaszvezet . József Attila-díjas. Deák- párt. Kossuth-díjas. El re brigád.vagy többelem személynevek és köznevek együtteséb l az alapforma megtartásával (többnyire -i. Bessenyei-kúria. Szemere-kormány.). [Vö. Személynév – akár egy-. Az uralkodóházat jelent ház. az ifjú Ady. Erdélyi Ilona tudományos kutató. Zrínyi-soros.] 169. krisztustövis. A személynév elé tett alkalmi min sít 167. b). Ha egymástól különírt. Ady-vers. Sárosi János marós. Kodály-módszer. Kovács államtitkár. Jagelló-ház. Nyék törzs. Zalka Máté lövészezred. Somogyi Béláné f el adó. 167. -s. -jú. akár többelem – állhat köznév min ségjelz jeként is.jelz ket kisbet vel kezdjük: a nagy Napóleon. . 140. Anjou-ház. a)] Azoktól a felvett vagy kapott személynevekt l (vagy más tulajdonnevekt l. Celsius-fok. a szép Csapóné stb.vagy többelem személynevek és köznevek gyakran lépnek egymással valamilyen jelöletlen összetételnek tekinthet kapcsolatba (pl. személynévb l és köznévb l álló min ségjelz s szerkezetekhez (Julianus barát) egy újabb f név (pl. stb. b). 54 . Noszty fiú. Radnóti rs. Egy. Földényi-kórus. [Vö. Csák nemzetség. Kossuth-díj. Bánk bán. b). stb. Lenkey-század. Polgár doktor. Vajda Elemér akadémikus. család és dinasztia szót is köt jellel kapcsoljuk a családnévhez: Árpád-ház. -beli. Marót-csoport. Ha a személynév és a köznév együtteséb l köznév lett. Moharos kartársn . 140.) Az ilyen szerkezetek gyakran er ltetettek. Bartók Bélaemlékév. stb. Ady Endre úttör csapat. Az egy. ez elé nem teszünk köt jelet: Julianus barát szobor. stb. Az ilyen összetételszer alakulatokban a személynév és a köznév szoros összetartozását köt jellel érzékeltetjük: Balassi-strófa. Nagy Péter. Hadrovics–Gáldi-szótár. Németh mérnök. Herkules-erej . 169. Jókai-regénybeli. Kossuth-szobor = Kossuth szobra. martinkemence stb. Konkoly-Thege-érmes. Az ilyenekben a tagokat köt jellel f zzük össze: Árpád- kori. (Vö. stb. Arany János-idézet. – A történelmi személyek nevének szerves részét alkotó állandó jelz ket azonban nagy kezd bet vel írjuk: Könyves Kálmán. stb. szobor) kapcsolódik.] 170. Mátyás-templomi. Mária-arcú. R tszakállú Frigyes. 140. Oroszlánszív Richárd. [Vö. Ilyenkor a személynevet és a köznevet különírjuk egymástól: István király. Pet fi-kultusz. Inotai úr. 166. [Vö. Szent Benedek-rend. Sabin-cseppek. az összetételt kisbet vel kezdve egybeírjuk: katicabogár. Nádasdy-kastély. különírjuk a gy jt névi vagy gy jt névi jelleg közszókat: Benedek család. amelyeket kisebb-nagyobb embercsoportok viselnek. Kodály-módszer . -j képz vel) alakult melléknevek is összetételszer kapcsolatok. Rettegett Iván. 168. Zsófi néni. -ú. a nyelvújító Kazinczy. Szent Erzsébet stb. Jeremiás próféta kolostor stb. 201. Kászim pasa bástya. s t fantázianevekt l). Konkoly-Thege-érem. Hadrovics–Gáldi-szótárbeli. Tanácsos feloldani ket: Julianus barát szobra stb. Szent István vértanú plébániatemplom. Kossuth-nóta = Kossuthról szóló nóta stb.. 140. 168.] A kisebb-nagyobb embercsoportokat vezet személyek nevéhez szintén köt jellel kapcsoljuk a gy jt névi vagy gy jt névi jelleg közszókat: Aranyosi-brigád. Szalay Tamás érdemes m vész. Geiger–Müller-számlálócs . Habsburg-ház. Tudor-dinasztia.

(Vö. Villám. Az állatok tulajdonnevét nagy kezd bet vel írjuk: Bodri. de: Ferenc körút (utcanév). Az egyelem nevek (pl. Wesselényi-féle.).) Az állatnevek 172. Paál László-szer . Alapforma: -i képz s forma: Európa Itália Erdély Mátra európai itáliai erdélyi mátrai 55 . az -i képz s származékot pedig kisbet vel kezdjük. de más-más dolgot jelöl nevek írásmódja eltér en alakulhat: H vös-völgy (domborzati név). Csákó. Bagira. DélAmerika stb. Joliot-Curie-féle. Magyarország fontosabb hivatalos földrajzi neveinek jelent s részét a hivatalos helységnévtár és a földrajzinévtár tartalmazza. Vuk stb. Sáros-patak (víznév). Az itt következ szabályok csak a gyakoribb földrajzinév-típusok írásmódjára nézve adnak eligazítást. más csoportokban a szoros kapcsolatot (a többelem nevekre leginkább jellemz módon) az alkotó tagok közé tett köt jellel fejezzük ki (pl. – Más nyelvi kategóriákhoz hasonlóan a földrajzi nevek írásában is figyelembe kell venni a név jelentését. Ferenc-hegy (domborzati név). A földrajzi nevek 173. Az -ire végz d ilyen szavak -i képz s származékában (kiejtésüknek megfelel en) csak egy i-t írunk. – Az esetleges magyarázó utótag kisbet vel és köt jel nélkül járul hozzájuk: Bodri kutya. de: Sárospatak (helységnév). stb. Ráró. Munkácsy-szer . Olasz Köztársaság. mert a formailag hasonló (s t azonos). mégpedig az -i (olykor -beli) képz s származékokkal együtt. Cirmos. Zsivány-patak. stb. Szombathely stb. Pillányi út stb. nevek száma.). Ráró lovam stb. Erdey-Grúz–Schay-féle. Apáthy-szikla. Tiszántúl. 141. a különírt tagokból álló nevek (pl.) esetében pedig a helyesírási forma vagy a nyelvi fölépítés érzékelteti az összetartozást.) mellett igen nagy a többelem Az egyelem és az egybeírt földrajzi nevek 174. A -féle és a -szer képz szer utótagot köt jellel kapcsoljuk a személynevekhez: Eötvös-féle. Szinyei Merse Pál-szer . Ennek a s r n el forduló toldaléknak a kapcsolási módja ugyanis nem minden típusban egyforma. A többi toldalék kapcsolása megegyezik a más tulajdonnévtípusokban követett eljárásokkal. de: H vösvölgy (városrésznév). A földrajzi nevek nyelvi fölépítése rendkívül változatos. az alapformát természetesen nagybet vel. Szeged stb.171. Ezeknek az egységét bizonyos típusokban az egybeírás mutatja (pl. Ha egy földrajzi név egyelem (azaz egyetlen egyszer szó).

Az egybeírandó tájneveket a szótári rész tartalmazza. a nagybet vel kezdett el taghoz köt jellel kapcsoljuk a kisbet vel kezdett utótagot. Ha egy földrajzi név egy földrajzi köznévb l és egy eléje járuló (egyelem vagy egybeírt többelem ) közszóból vagy tulajdonnévb l áll. 175. Alapformájukban nagy. az országrészneveket. b) a több elemb l álló magyar nyelv helységneveket. valamint a jelentésükben tömbösödött tájneveket: alapforma: -i képz s forma: Magyarország Franciaország Jakutföld Németalföld Elefántcsontpar t Kisalföld Hegyalja stb. alföld. part utótagú országneveket.Duna Debrecen Krakkó Tamási stb. valamint általában a helységrészneveket: alapforma: Budapest Balatonalmádi Hódmez vásárhel y Törökkanizsa Fokváros Békásmegyer Újszeged Alsóbélatelep Albertmajor Csehipuszta Rétitanya stb. magyarországi franciaországi jakutföldi németalföldi elefántcsontpar ti kisalföldi hegyaljai stb. -i képz s származékukban kis kezd bet vel egybeírjuk: a) a több elemb l álló. ország. – Az -i képz s 56 . föld. dunai debreceni krakkói tamási stb. -i képz s forma: budapesti balatonalmádi hódmez vásárhel yi törökkanizsai fokvárosi békásmegyeri újszegedi alsóbélatelepi albertmajori csehipusztai rétitanyai stb. A köt jellel összekapcsolt elemekb l álló földrajzi nevek 176. Az i-re végz d ilyen nevek -i képz s származékának végén csak egy i-t írunk.

ennek nagy kezd bet jét megtartjuk. holtág. d l . domb. Így pl. b) Tulajdonnévi el taggal alapforma: -i képz s forma: arany-pataki velencei-tói v. sivatag stb. patak. Kaszpi. amelyekben a mai magyar nyelvérzék nem ismer föl közszói jelentést (akár magyar. halastó stb. Kab. Földrajzi köznéven a földrajzi fogalmakat jelöl f neveket értjük. Ezek lehetnek egyszer szavak is: óceán. öntöz csatorna. ill. dombvidék. 57 . -i képz s forma: Vas Mihály-hegyi József Attilalakótelepi Buen Tiempo-foki stb. egyelem tulajdonneveknek számítanak. -tavi Szandaváralja-patak Szandaváralja-pataki Dunazug-hegység Dunazug-hegységi stb. hegy. Az olyan nevek. alapforma: Vas Mihály-hegy József Attilalakótelep Buen Tiempo-fok stb. b) pontban: Huron. sz l hegy. a 177. lapos.. Zéland. völgy. -tavi sólyom-szigeti szabadság-hegyi kis-k sziklai holdvilág-ároki dunántúli-középhegységi stb. Ha az alapforma el tagja tulajdonnév. stb. összetett szavak is: félsziget. tó.származékokban a köt jelet meghagyjuk. -i képz s forma: János-d l János-d l i Csepel-sziget Csepel-szigeti Duna-part Duna-parti Balaton-felvidék Balaton-felvidéki Kaszpi-tenger Kaszpi-tengeri Kab-hegy Kab-hegyi Huron-tó Huron-tói v. A tulajdonnévi (vagy annak tekintett) el tag állhat két (vagy több) különírt elemb l is. akár idegen eredet ek). egyébként az alakulatot kisbet vel kezdjük. a) Közszói el taggal alapforma: Arany-patak Velencei-tó Sólyom-sziget Szabadság-hegy Kis-k szikla Holdvilág-árok Dunántúli-középhegység stb. névrészek. hágó. a) pontban: Csel te. a 176. fennsík.

176. – Az -i képz s származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak köt jeles kapcsolását.177. a) Közszói el taggal alapforma: Holt-Tisza Dél-Kína Öreg-Csel te Új-Zéland Nyugat-Dunántúl Délkelet-Magyarország stb. a). köt jellel összef zött földrajzi név [Arany-patak. ezt az írásmódját az új névalakulaton belül is megtartja. s a tagokat köt jellel kapcsoljuk össze. 177. és a köt jelet megtartjuk. Háromelem földrajzi nevek keletkezésének két különösen gyakori módja van. a). a) Ha egy kételem .) kerül. el tagja pedig (egyelem vagy egybeírt többelem ) közszó vagy tulajdonnév. vö. Hasonlóképpen járunk el olyankor is. alapforma: -i képz s forma: Keleti-Sierra Madre Keleti-Sierra Madre-i Nagy-New York Nagy-New York-i stb. b)] elé egy közszói el tag (rohonci. János-d l . b) Tulajdonnévi el taggal alapforma: Kál-Kápolna (vasútállomás) Gy r-Sopron (megye) Bödd-Bakod (terület) Csörnöc-Herpeny (vízfolyás) stb. bels . 176. vö. -i képz s forma: holt-tiszai dél-kínai öreg-csel tei új-zélandi nyugat-dunántúli délkelet-magyarországi stb. Holt-Tisza. nagy stb. érd-ófalui gy r-ménf csanaki stb. a tulajdonnévi tagokat nagybet vel kezdjük. -i képz s forma: kál-kápolnai gy r-soproni bödd-bakodi csörnöc-herpeny i stb. amikor a hivatalos helységnév után a helységrész vagy kerület nevét is föltüntetjük. az alakulatot nagybet vel kezdjük. stb. Ha a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) utótag két (vagy több) különírt elemb l áll. – Az -i képz a változatlan alapformához köt jellel kapcsolódik. – Az ilyen nevek -i képz s származékában általában mindkét tagot kisbet vel kezdjük. vö. az alkotó tagokat köt jellel kapcsoljuk össze. Ha egy földrajzi név utótagja (egyelem vagy egybeírt többelem ) tulajdonnév. Érd-Ófalu Gy r-Ménf csanak stb. 178. a közszói tagokat kisbet vel. 58 .

-i képz s forma: budapest–bécsi moszkva–párizsi gy r–sopron–ebenfurti stb. alapforma: 179. és az képz t csak az alakulat utolsó tagjához tesszük hozzá. alapforma: Volga–Don-csatorna Duna–Majna–Rajna-csatorna stb. -i képz s forma: Volga–Don-csatornai Duna–Majna–Rajna-csatornai stb. Holt-Tisza. a). -i képz s forma: Arany-patak-völgy arany-patak-völgyi Két-bükkfa-nyereg két-bükkfa-nyeregi Dél-kínai-tenger dél-kínai-tengeri Észak-borsodiészak-borsodikarszt karszti Holt-Tisza-berek holt-Tisza-bereki Sebes-Körös-d l sebes-Körös-d l i János-d l -oldalas János-d l -oldalasi Misa-réti-patak stb. 176. 176. b) Ha egy kételem . ha azok valamit l valameddig viszonyt érzékeltetnek.alapforma: Rohonci-Arany-patak Nagy-Ausztráliai-öböl Alcsi-Holt-Tisza Új-Dél-Wales Bels -János-d l Déli-Shetland-szigetek stb. b)] egy utána tett földrajzi köznévvel b vül. vö. – Az -i képz s származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak köt jeles kapcsolását. Nagyköt jellel f zzük egymáshoz a nagybet vel kezdett földrajzi neveket akkor. ezt az utótagot kisbet vel kezdve köt jellel kapcsoljuk az alapul szolgáló névhez. köt jellel írt földrajzi név [Arany-patak. a tulajdonnévi tagokat nagybet vel kezdjük. -i képz s forma: rohonci-arany-pataki nagy-ausztráliai-öböli alcsi-holt-tiszai új-dél-walesi bels -János-d l i déli-Shetland-szigeteki stb. 59 . alapforma: Budapest–Bécs Moszkva–Párizs Gy r–Sopron–Ebenfurt stb. János-d l . Az ilyen alakulatokhoz földrajzi köznevet kisbet vel kezdve és köt jellel kapcsolunk. – Az -i képz t a változatlan alapformához tesszük hozzá. vö. – Az ilyen alakulatok -i képz s származékában a nagyköt jeleket megtartjuk. vö. a közszói tagokat kisbet vel. a). 177. de minden tagot kisbet vel kezdünk. Misa-réti-pataki stb. köt jel nélkül.

a közszói tagokat kisbet vel. utótagot különírjuk az el tte álló névrészekt l. A különírt elemekb l álló földrajzi nevek 180. – Az ilyen nevek -i (-beli) képz s származékában megtartjuk a különírást. cseh–morva-dombsági zala–somogyi-határároki stb. bánság. a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket nagybet vel kezdjük. Minden tagot külön szóba írunk. grófság. alapforma: 181. továbbá a gazdasági földrajzi körzetnevekben. és nagybet vel kezdünk a mai és a történelmi államnevekben (amelyek általában tartalmazzák az államformára utaló szót). San Marino köztársasági stb. A mai és a történelmi államrészek nevében a kis kezd bet s megye. városkörnyék. csak a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket hagyjuk meg nagybet snek.Alapformájukban hasonlóképpen. állambeli 60 . alapforma: Budai járás Veszprémi városkörnyék Letenyei nagyközségkörnyék Voronyezsi terület Szörényi bánság de: Baranya megye Szabolcs-Szatmár megye Kent grófság New York állam stb. -i képz s formájukban azonban kis kezd bet kkel írjuk az olyan névtársítások tagjait. – Az ilyen nevek -i (-beli) képz s származékában megtartjuk a különírást. -i (-beli) képz s forma: Magyar Népköztársaság magyar népköztársasági Grúz Szovjet Szocialista grúz szovjet szocialista Köztársaság köztársasági Egyesült Királyság egyesült királysági Ománi Szultánság ománi szultánsági Amerikai Egyesült Államok amerikai egyesült államokbeli Dél-afrikai Köztársaság dél-afrikai köztársasági Római Birodalom római birodalomi Kijevi Nagyfejedelemség kijevi nagyfejedelemségi Központi Iparvidék központi iparvidéki Észak-kaukázusi Gazdasági Körzet észak-kaukázusi gazdasági körzeti de: Zaire Köztársaság Zaire köztársasági San Marino Köztársaság stb. terület stb. mint: Cseh–Morva-dombság Zala–Somogyi-határárok stb. járás. -i képz s forma: budai járási veszprémi városkörnyéki letenyei nagyközségkörnyéki voronyezsi területi szörényi bánsági Baranya megyei Szabolcs-Szatmár megyei Kent grófsági New York állami v. de az alkotó tagokat általában kisbet vel kezdjük.

stb. valamint névutós szerkezetek is gyakran szolgálnak földrajzi nevekként. téri Tábor-hegyi úti Erzsébet hídi stb. Különírt szavakból álló jelölt tárgyas. A közterületek nevében a kis kezd bet s utca. a Duna-hidak stb. 183. alapforma: Gyöngyös város Mátra hegység Duna folyam Szahara sivatag stb. köz. Földrajzi nevekhez magyarázó céllal néha hozzákapcsolunk egy közszót. jelölt birtokos jelz s. szót különírjuk az el tte álló névrészekt l. alapforma: -i képz s forma: 61 . Ha a híd szó valamely folyó nevével birtokos jelz s viszonyban van. Ezeket a nevet értelmez szavakat a névt l különírjuk. ez azonban nem válik a név részévé. 194. – Az ilyen nevek -i képz s származékában megtartjuk az alapformát. út. alapforma: Váci utca Gorkij fasor Szabó Ilonka lépcs Tas vezér utca Március 15. köt jellel kapcsoljuk: Tisza-híd (= a Tisza hídja). -i képz s forma: (az) olasz alpokbeli (az) erd s bükki (a) lengyel magastátrai (a) második bakui stb. (Vö. – Az -i képz t az ilyen nevek változatlan formájához tesszük hozzá. de a szerkezetek els tagját természetesen nagybet vel kezdjük. s ehhez f zzük hozzá a képz t. tér. s a kezd bet k változatlanul maradnak.) Kisbet vel kezdve különírjuk a névhez nem tartozó alkalmi jelz ket is: alapforma: (az) olasz Alpok (az) erd s Bükk (a) lengyel MagasTátra (a) második Baku stb. híd stb. – Az ilyen kapcsolatok -i (-beli) képz s származékában megtartjuk a különírást. jelölt határozós. 182. -i képz s forma: Váci utcai Gorkij fasori Szabó Ilonka lépcs i Tas vezér utcai Március 15. -i képz s forma: Gyöngyös városi Mátra hegységi Duna folyami Szahara sivatagi stb. Az ilyen alakulatokban a különírást megtartjuk. 184. tér Tábor-hegyi út Erzsébet híd stb.

Duna–Tisza közi Maros–Körös közi stb. a nap sugarai stb. – A mindennapi írásgyakorlatban azonban az ilyen tulajdonnévi szándékú szóhasználatot fölösleges er ltetni. Hasonlóképpen: Keveset ér i Székre járói Tilos aljai (v. Az ilyen nevek elé járuló köznevet vagy az ket követ földrajzi köznevet különírjuk. Mária asszony sziget Pál varga d l Küls Pesti út Régi Fóti út stb. Plútó. Ha a föld. Orion. csillagképek. Vénusz stb. a hold és a nap szót tulajdonnévként használjuk. alapforma: Hosszú Csobod alja Kis Bot foka Alsó Dunára d l stb. bolygók. Hasonlóképpen: -i képz s forma: Hosszú Csobod aljai (v. Merkúr. Tejút. Az intézménynevek 62 . A csillagnevek 185. A csillagok. alji) Duna menti Szekszárd vidéki Vác környéki Rétek alatti Fels -Marcal melléki Kis-kút feletti stb. tehát: föld körüli utazás. holdak stb. nagybet vel kezdjük: a Hold távolsága a Földt l stb. Duna–Tisza köze Maros–Körös köze stb. alji) Kis Bot foki Alsó Dunára d l i stb. az egész alakulatot pedig nagybet vel kezdjük. nevét nagy kezd bet vel írjuk: Ikrek. Mária asszony szigeti Pál varga d l i Küls Pesti úti Régi Fóti úti stb. – Az -i képz a változatlan alapformához köt jel nélkül kapcsolódik. a hold szépen világít. Fiastyúk.Keveset ér Székre járó Tilos alja Duna mente Szekszárd vidéke Vác környéke Rétek alatt Fels -Marcal melléke Kis-kút feletti stb.

társadalmi szervezetek. Sz. oktatási intézmények. ill. a név kezdetét és végét az alkotóelemek nagy kezd bet s írása jelzi. vállalatok és hasonlók többelem hivatalos. alapforma: Egészségügyi Minisztérium Magyar Tudományos Akadémia Magyar Szocialista Munkáspárt Danuvia Központi Szerszám. Gépgyár Kelet-bükki Állami Gazdaság 43. Említésben: a balatonfenyvesi állami gazdaság. sz. 187. munkáspártbeli Danuvia központi szerszám. gépgyári kelet-bükki állami gazdasági 43. Belügyminisztérium Pénzügyminisztériu m Bélyegmúzeum stb.. a pécsi nevel intézet. a tolmácsi általános iskola stb. Pécsi Nevel intézet.: Vas Megyei Tanács Géza Király Téri Egészségügyi Szakközépiskola Országos Széchényi Könyvtár Új Egység Cipészipari Szövetkezet Magyar–Szovjet Baráti Társaság Április 4. A hivatalok. épít ipari vállalati Volga szállói (v.és készülékgyári Madách színházi József Attila gimnáziumi Vas megyei tanácsi Géza király téri egészségügyi szakközépiskolai országos Széchényi könyvtári Új Egység cipészipari szövetkezeti magyar–szovjet baráti társasági Április 4. de intézménynévként: Balatonfenyvesi Állami Gazdaság. a köznévi elem(ek)et pedig kisbet vel kezdve írjuk. szövetkezetek. A világos f szabályon kívül – az intézménynevek körében él nyelvhasználati ingadozások miatt – néhány kiegészít szabályt is figyelembe kell venni. cégszer nevében – az és köt szó.és Készülékgyár Madách Színház József Attila Gimnázium Vas Megye Tanácsa. Az intézménynevek – néhány esetet nem számítva – több szóból állnak. 188. Az -i (néha -beli) képz s származékokban a tulajdonnévi vagy az azzal egyenérték tag(ok) nagy kezd bet jét megtartjuk. belügyminisztériumi pénzügyminisztériu mi bélyegmúzeumi stb. szállóbeli) Szabadság szállói (v. Egyszavas intézménynevek is vannak: -i képz s forma: egészségügyi minisztériumi magyar tudományos akadémiai magyar szocialista munkáspárti v. Ezek összetartozását. A teljes és cégszer intézménynevek mellett vagy helyett használt egyéb formák írásában a következ k szerint kell eljárni: a) Sok olyan intézménynevünk van. szállóbeli) stb. ahogyan az intézményt nem hivatalosan is emlegetni szoktuk. valamint a nével k kivételével – minden tagot nagybet vel kezdünk. Tolmácsi 63 . tudományos intézetek. Épít ipari Vállalat Volga Szálló Szabadság Szálló stb.186. amely megegyezik azzal a formával.

(Foglalkoztató) Iskola és Kisbet vel kezdjük viszont az intézmények m ködési helyére utaló -i képz s melléknévi jelz ket. stb. egy karbantartó csoportot szerveztek. iskola. ha nyilvánvalóan alkalmiak. c) Az intézmények azonos rendeltetés kisebb egységeinek típusukra utaló megnevezését kis kezd bet vel írjuk: a Kossuth Nyomda személyzeti osztálya. b) Teljes és cégszer intézménynévnek tekintjük az olyan formákat. Szeged. Ker. Országos Pedagógiai Intézet (a M vel dési Minisztérium intézménye). a Medicor M vek Vállalkozási Gyára. rend rkapitányság stb. Soproni Kisegít Nevel otthon. az Eötvösön v. A nem állandó jelleggel m köd bizottságokra stb. a Bölcsészettudományi Kar gondnoksága. Tanács szakorvosi rendel je stb. segélyt kapott a vállalattól. de: a kutatóintézet kidolgozta. Az ilyen rövidült névben megmarad a részeknek a teljes névbeli írásmódja: az El rében dolgozik (ti. Dusnok. Szegedi Nemzeti Színház stb. 189. stb. Az intézmények alárendelt egységeinek nevét a következ k szerint írjuk: a) Számos intézménynek (mint f hatóságnak) alárendelt intézményei is vannak. Magyar Földrajzi Társaság (f hatósága az MTA) stb. Kossuth Lajos c) A teljes intézménynév helyett gyakran annak csak egy vagy több egyesít elemét használjuk. az Eötvös Lorándon végzett. szókapcsolatokat szintén kisbet vel kell írni: a két vállalat koordináló bizottságot alakított. ha ki akarjuk emelni a megnevezés tulajdonnévi jellegét.Általános Iskola stb. feljegyzés a jogi csoportnak. a tanács intézkedett. stb. s ezért nagybet vel kezdjük: Dusnoki Egyesült Munkás-Paraszt Tsz. – Csak néhány kivétel van: az Akadémia (= Magyar Tudományos Akadémia). az intézménynév részének tekintjük. Állam. vállalat. Sopron. a Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsa. neve akkor írandó intézménynévszer en. a Hazafias Népfront X. intézet.és Magfizikai Kutatóintézet. a XI. amikor valamely szövegben egy bizonyos intézményre utalnak: Részecske. F városi Földhivatal (Budapest F város Tanácsánál). b) Egy intézményen belüli nagyobb szervezeti egység. Kisegít Színház. az Opera (= Magyar Állami Operaház) stb. tanács. a Nemzetiben játsszák.) olyankor is kisbet vel írjuk. (Foglalkoztató) Iskola és Nevel otthon. a tanárképz f iskolán stb. ha az egyediség érzékeltetésére szükség van: a Földés Bányászati Tudományok Osztálya (az MTA testülete). a debreceni Tudományegyetem. Nagy kezd bet ket csak akkor írunk.és Jogtudományi Kar (az Eötvös Loránd Tudományegyetemen). amelyekben a telephely neve (vessz vel elkülönítve) az alakulat végén áll: Egyesült Munkás-Paraszt Tsz. Hasonlóképpen: a Gondolat jelentette meg. – Hasonlóképpen: bement a minisztériumba. testület stb. de: a bizottság véleménye szerint. s a m fajjelöl szót vagy szavakat elhagyjuk. üzem. Ezek nevét is minden tagjában nagy kezd bet vel írjuk: M szaki Kémiai Kutatóintézet (az MTA intézete). stb. – Kisbet sek önmagukban használva is: emlékeztet a m szaki osztály részére. Országos M szaki Fejlesztési Bizottság. hivatal. Kerületi Bizottsága stb. utaló szavakat. d) Az intézménytípusokat jelent szavakat (minisztérium. egyetem. kérelem az üzemi szakszervezeti bizottsághoz stb. 64 . tehát a névnek nem részei: a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem. a szegedi József Attila Tudományegyetem stb. az El re Asztalosipari Szövetkezetben). Nemzeti Ha az ilyen szerkezet alakulatok helységnévi eleme -i képz s melléknévi jelz ként a név élére kerül.

kiállítások. Ezekben a csak intézménynévszer megjelölésekben a tulajdonnévi. annak minden tagját nagy kezd bet vel írjuk: Ultra (mosópor). – Az intézménynévszer megjelölések értelmezésére szolgáló köznévi tag(ok) elhagyható(k): a Keletib l indul. az osztrák légitársaság stb. a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. fürd k. a lengyel hadsereg. Intézete. Vegacillin (gyógyszer). termékeknek. Az intézménynévszer megjelölések -i (-beli) képz s származékában meghagyjuk a nagy kezd bet ket is. magyar vagy magyarra fordított hivatalos nevét úgy írjuk. többnyire a termék anyagára vagy származási helyére utaló nevekben a tagokat kis kezd bet vel írjuk: narancsital. nevét az intézményekével azonos módon szokás írni: Budapesti Nemzetközi Vásár. Nemzetközi Valutaalap. Intézményszer (rendszeresen ismétl d országos vagy nemzetközi) rendezvények. mint a magyar intézményneveket: az Egyesült Nemzetek Szervezete. Rómeó férfiruházati bolt. Ugocsa mozibeli. (vagyis kiemelt helyzetben) más megoldás is helyes lehet: Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet Budapesti M szaki Egyetem Építészmérnöki Kar 190. eszpresszók. CocaCola (üdít ital). Fabulon (arckrém). Kis Rabló éttermi stb. A (a) Budapesti M szaki Egyetem Cégtáblán. vendégl k. Kerepesi temet stb. repül terek. Lukács fürd . A pályaudvarok. Nem kell viszont intézményszer en írni az ilyen (nem hivatalos) megnevezéseket: a francia külügyminisztérium jegyzéke. az Észak-atlanti Szerz dés Szervezete. a Kis Rablóban vacsoráztak stb. készítményeknek márkanévként használt elnevezését. az olasz fémipari szakszervezetek. Alfa Romeo (gépkocsi). megnevezésében az intézménynévi jelleg kevésbé érvényesül. 191. Kis Rabló étterem. üzletek. szervezeteknek stb. temet k stb. illet leg az azzal egyenérték tagot (tagokat) nagybet vel írjuk. A nem márkanévként használt. vásárok stb. 65 . a különírást is: Keleti pályaudvari. bélyegz n stb. Gyártmányoknak. – De: jöv kutatási konferencia stb. Nemzetközi vagy külföldi intézményeknek. a Francia Köztársaság Külügyminisztériuma stb. stb. levélpapíron. A márkanevek 193. Trabant (gépkocsi). Szegedi Szabadtéri Játékok. Vén Diák eszpresszó. Vadászati Világkiállítás stb. meggylé. mozik. megállóhelyek. stb. a Lukácsba jár úszni. Ferihegyi repül tér.) 192. (Vö. az értelmezésre szolgáló köznévi tagot (tagokat) pedig kisbet vel kezdve különírjuk: Keleti pályaudvar.d) Az alárendelt viszonyú intézményeket jelöl birtokos jelz s szerkezetek nével jét és a birtokszó személyragját (-jelét) általában ki kell tenni: A (a) Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Építészmérnöki Kara. Ugocsa mozi. 146. Katonatelep vasúti megállóhely.

) A kitüntetések és a díjak neve 195. (Vö. Odol fogkrém. A szerz ezeknél szándékosan kerüli az ismétl dést. Eötvös Loránd-emlékérmes stb. s t sok szám címeként használatosak. A kitüntetések és a díjak nevét a következ képpen írjuk: a) A díj. stb. a Munka Vörös Zászló Érdemrendje. a zenem veknek stb. Kincskeres . A címek két nagy csoportra oszthatók: állandó címekre és egyedi címekre. – A címek írása tükrözi ezt a jellegbeli kett sséget. Nyugat. továbbá ha csupán címként szerepelnek. Új Tükör. illet leg típusait jelöl szavakat. alakulatkezd helyzetben az els tagot természetesen nagybet vel kezdjük: Kecskeméti barack stb. A többelem címekben – a címben lev és köt szó kivételével – minden szót nagybet vel írunk: Búvár. tehát az újságok. Stb. ha a címlap megtervez i esetleg más írásmódot alkalmaztak.kecskeméti barack. a cikkeknek. Az értekezleten Fejes Katalin kiváló dolgozó ismertette munkamódszereit. Kiváló Dolgozó stb. – Az ilyen nevek -s képz s származékában az alapformát változatlanul megtartjuk: Kossuth-díjas. – Egyedi címük van viszont az irodalmi m veknek. Nobel-díj. 194. vagy ha valamilyen rövidebb formában használjuk ket: Er s Bálint állami díjas tudós új kötete elfogyott. – Címkén.és díjnevekben az alkotó tagokat nagybet vel kezdjük: Állami Díj. 66 . A tanácskozáson Nagy József. kifejezéseket kisbet vel írjuk: a Munka Érdemrend arany fokozata. Az Est. – Egyes hosszabb állandó címekben csak az els szó nagybet s: A magyar nyelv és irodalom tanítása stb. b) A több különírt közszóból álló kitüntetés. hetilapoké. Pest Megyei Hírlap. hogy több. a Szocialista Munka H se.. Ezeket az jellemzi. A címek 196. Valóság. Kiváló Munkáért kitüntet jelvény stb. hirdetésen stb. Panangin tabletta. szót tulajdonnévhez (rendszerint személynévhez) köt jellel kapcsoljuk: Kossuth-díj. egyediségre és egyszeriségre törekszik. Eötvös Lorándemlékérem stb. a szocialista munka h se is megjelent. tokaji bor. A szabályt akkor is követni kell. Tomi Mat mosópor. József Attila-díjas. József Attila-díj. Élet és Tudomány. N k Lapja. 183. stb. érem. – Kis kezd bet sek viszont az ilyen nevek esetleges melléknévi származékukban. a képz m vészeti alkotásoknak. Népszabadság. a dolgot jelöl szót is. a kett közé nem teszünk köt jelet: Omnia kávé. hetilapok és folyóiratok címét nagybet vel kezdjük. folyóiratoké. – Állandó cím az újságoké. stb. 197. emlékérem stb. Ha a márkanév után tájékoztatásképpen odatesszük a típust. Akadémiai Aranyérem. Nobel-díjas. Magyar Nemzet. Az állandó címeket. c) A kitüntetések és díjak fokozatait.

szobrok. Orvosi Hetilap-beli (cikk). Kék fény stb. a Siralomháznak a betyár a f alakja. – Hosszan gyönyörködött a Majális színeiben. [Vö. – Munkácsy képének. pecsovics. hát megleltem hazámat” is. Ragos címhez újabb rag függesztését lehet leg el kell kerülni a mondat átszerkesztésével. stb. 168. – A többszavas címekben csak az els szót és a tulajdonneveket írjuk nagy kezd bet vel: Magyar értelmez kéziszótár. a Népszabadságé. képek. stb. 198. a Szerelem?-nek…. Hazám. 199. zenem vek. – Ihletetten szavalta el Az eltévedt lovast. havanna. Új Tükör-szer hetilap. 140. Zenedélel tt stb. – Stb. tehát a költ i m vek. Az idegen írásmódot is magyarossal cseréljük fel: aszpirin. Hajóvontatók a Volgán. pullmankocsi. pálfordulás. Arany Toldijában. – Az új híd felavatásáról az Esti Hírlap közölte az els tudósítást. Ha a címeket szövegbe illesztjük. cikkek. konyak. A k szív ember fiai. stb. Magyar Hírlap-beli (közlemény). Elterjedt szokás azonban az egyedi címek idéz jelbe foglalása vagy eltér bet típussal való szedése is: József Attila utolsó évének versei között van az „Íme. – Az egyszavas címeket nagybet vel kezdjük: Szózat. 200. m sorszámok stb. Tanulmányok Arany János költészetér l. pl. IX. a Nemzeti dalt.] 67 . és az alkotóelemeket egybeírjuk: ádámcsutka. Pályamunkások. Kis éji zene. b). stb. a Társadalmi Szemlét. Ember az embertelenségben. Az egyedi címeket. Pet fi a Szül földemen-ben…. dízelmotor. Örökzöld dallamok. Éjjeli menedékhely-beli (alakok). Tulajdonnevek gyakran válnak köznevekké. A -beli képz t és a képz szer utótagokat a címek változatlan formájához mindig köt jellel kapcsoljuk: Valóság-beli (vita). stb. ferencjóska. Az idegen írásmódot is gyakran magyarossal váltjuk föl: paszt roltás. Képes politikai és gazdasági világatlasz. priznic. így: Pet fi a Szül földemen cím versében…. – Tanulmányát a Magyar Nyelv jelentette meg. Martinász. címét a következ képpen írjuk. – A valamilyen írásjellel lezárt és a ragra végz d címekhez a ragokat és a jeleket köt jellel kapcsoljuk: Juhász Gyula versének. a Kritika-féle folyóiratok. wertheimkassza. Ilyenkor már természetesen kis kezd bet vel írjuk ket. termosz stb. Odüsszeia-beli (világ). – Stb. szentjánoskenyér. háryjános. Továbbá: 1916 szén. Különösen az egyszavas címek és a többszavas állandó címek szövegbeli megkülönböztetése fölösleges: Móricznak egyik híres regénye a Rokonok. általában nem szükséges ket idéz jelbe tenni vagy más módon kiemelni. Tulajdonnevek köznevesülése 201. a Számadásnak. Jókainak „Az arany ember”-e…. könyvek. értekezések. s az egykori tulajdonnév írásmódjától esetleg más tekintetben is eltérünk: röntgen. makadámút. dízelolaj stb. A tulajdonnevek és közszók összeforrásából keletkezett összetett szavakat is kisbet vel kezdjük. stb. Álarcosbál. A ragokat és a jeleket a címekkel általában egybeírjuk: a Kritikában.A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén a szabvány (MSZ 3424/2) el írásait követve az állandó címekben is csak az els elemet kezdik nagybet vel. Népszava-beli (hirdetés). szendvics. szimfónia stb.

magyarosan írt közszói formák között. Az írásmódváltozásra csak akkor kerülhet sor. ha a társadalmi tudatban a köznévvé válás már elég széles körben végbement. 68 .A köznevesülés lassú folyamat. idegenesen írt tulajdonnévi és a kis kezd bet s. Ennek során az írásformák egy ideig ingadoznak a nagy kezd bet s.

egzisztencia stb. kombájn. amelyeknek más nyelvi eredete még többé-kevésbé nyilvánvaló. kemping. megtartjuk: jacht. – A gz ejtés x-et többnyire átírjuk: egzakt. a) Az idegen eredet közszavak id múltával jövevényszavakká válhatnak.AZ IDEGEN KÖZSZAVAK ÉS TULAJDONNEVEK ÍRÁSA 202. eredeti írásmódját a magyar kiejtést tükröz formával váltjuk fel. monarchia. menedzser. millió stb. hisztamin. azaz szokásos kiejtésüket a magyar hangjelölés szabályai szerint tükröztetjük: antracén. pech. karbamid. eredeti formájukban használjuk. mikroszkopikus. kóla. a következ képpen járunk el: A ch-t. A ksz-nek ejtett x-et általában meghagyjuk: expressz. tulajdonneveket is. – Az egyébként magyarosan írt alakokban is meg rz dött az eredeti írásmódnak a magyar kiejtést l eltér bonbon. Ha egy latin bet s írású nyelvb l átvett. Az egymással érintkez nyelvek mindig adnak át egymásnak. futball. exogámia stb. technikus stb. egyedet jelöl nyelvi szerepéb l következik. taxi. s csak egy-egy kivételes esetben írunk helyette ksz-et: bokszol stb. Az olyan szavakat. b) Az idegen eredet tulajdonnevek egy részét már teljesen magyarnak tekintjük. Csak kisebb részüknek van magyar alakja. izotóp.. amelyeknek más nyelvekb l való származását még felismerjük. általános fogalmat jelöl idegen szó közkelet vé válik. hogy más nyelvb l való származásuk feledésbe merül. és vesznek át egymástól közszavakat is. azaz olyannyira meghonosodhatnak. hogy mennyire haladtak el re a jövevényszóvá válás útján. ha h-nak ejtjük. Az idegen szavakat tehát aszerint írjuk már magyar vagy még idegen írásmód szerint. szemben azokkal az idegen nevekkel. mechanikus. magnetofon. 209. még akkor is. szelektív stb. Ha a magyarosan írt közkelet idegen szavak eredeti idegen írásában ch. technika. hogy a latin bet s írású nyelvekb l átkerült idegen neveket általában minden változtatás nélkül. A magyar írásmód szerinti írás A közszavak írása 203. s csak néha tartjuk meg: exegézis.. Bizonyos meghatározott esetekben azonban más átírási rendszerek is alkalmazhatók. oxigén. c) A nem latin bet s írású nyelvek közszavait és tulajdonneveit általában a magyar ábécé bet ivel. egzotikus. A tulajdonneveknek azonosító. fix stb. szexuális.) 69 . A jövevényszavakat ezért mindig magyarosan írjuk. A latin bet s írású nyelvekb l átvett és közkelet vé vált köznyelvi és szakmai idegen szavakat általában magyarosan írjuk. lézer. textil. x vagy q bet van. egy-egy eleme: 204. lehet leg a forrásnyelvb l írjuk át. ha közkelet ek. (Vö. mechanika. digitális. televízió. idegen szavakként tartjuk számon.

Szicília. Marx Károly. Karl Marx. Szabadka. Paris stb. Napoli. Kolumbusz v. Ausztrália. Vezúv. periódus – periodikus. Itália. Párizs. Richard Wagner stb. az idegenforgalom. típus – tipikus. Újabban a nyelvhasználat nem törekszik ilyen teljesen vagy részben magyaros névformák kialakítására. Koppenhága. Oradea. Nápoly. karate. Szent L rinc-folyó. Oszvald. stanbul. 209. Isztambul. de – a régi hagyományt folytatva – a keresztnevekb l a viszonylag újabban átvetteket is magyarosan írjuk: Kármen. szamuráj. helyett). realizmus. A nem latin bet s írású nyelvekb l (gyakran több nyelv közvetítésével) átvett és már meghonosodott szavakat – a forrásnyelvre vonatkozó átírási szabályoktól függetlenül – a magyarban szokásos kiejtésük szerint írjuk: szamovár. stb. Alpok. gésa. Nagyvárad. (Vö. akadémista. Cristoforo Colombo stb. esztétikus. 161. Temze. Burgundia. stb. láma. megnevezésére gyakran magyar neveket vagy magyaros formájú és írású névváltozatokat használunk: Franciaország. -itás. külföldi területek. A ch-t és az x-et a magyarosan írt idegen eredet keresztnevekben és földrajzi nevekben is megtartjuk: Albrecht. Bécs. Prešov. de megmaradt a családnév eredeti írása: Engels Frigyes. esztéta – esztétika. Ezek közül némelyik teljesen magyaros alakú: Brankovics György. Eperjes. (Vö. akadémizmus. Kálvin János. dzsunka. Mexikó. Krakkó. határainkon kívüli hegyek. 206. Jean Calvin. (Vö. Alsó-Ausztria. Křbenhavn. Rajna. A latin bet s írású nyelvekb l átvett személynevek közül csak néhány nagy történelmi vagy irodalmi múltú és rendszerint közismert nevet használunk hagyományos megmagyarosodott formájában.) 208. szovjet. 28. Csendes-óceán. Elba. Mercédesz. tájfun. Odera. Kraków. esztétikum. Más nevekben a sorrend és a keresztnév magyaros. realizál. a postai forgalom területén. ( or e Branković. Subotica. Krisztián. pagoda. Hispánia.) 210. reális – realista. minaret. számum stb. Luther Márton. Kolumbus Kristóf stb. Luxemburg. Wagner Richárd stb.Az eredeti qu bet együttes helyett mindig kv bet kapcsolatot írunk: akvárium. -izál. -ista. Latin bet s írásrendszer országok. (Friedrich Engels. tajga. vizek. 204. A földrajztudomány. A közkelet idegen szavak túlnyomó többségében egyes idegen eredet képz k (-ikus. Maximilián. Kordillerák. helységek stb. a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció). A tulajdonnevek írása 207. stb. továbbá a térképeken – f leg a helységnevek esetében – az idegen nyelvbeli név is használható: Wien.) A hosszú magánhangzó azonban (nem mindig következetesen) néhány szó származékaiban is meg rz dik: akadémia – akadémikus. antikvárium stb. Moldva. stb. -izmus stb. helyett). tipizál. amelyek a mai átírási 70 . Martin Luther. mecset. Husz János. Svájc. Beatrix. stb.) el tt a t belseji hosszú magánhangzó rövidre változik: passzív – passzivitás. Sziklás-hegység. A nem latin bet s írású nyelvekb l (gyakran több nyelv közvetítésével) korábban olyan névformák is bekerültek nyelvünkbe. Jan Hus. 205. a könyvtárügy.

hagyományossá vált magyar alakjukban írjuk: Dárius. Chatelet. Plzen. Horatius. de a mellékjeles bet k helyett az alapbet kt l eltér más magyar bet k alkalmazása. Így járunk el természetesen akkor is. Bologna. Eredeti idegen írásmódjuk szerint írjuk a latin bet s írású nyelvekb l átvett többszavas kifejezéseket. Karlovy Vary. az alapbet t megtartjuk: Capek. de: tuberculosis bronchialis.szabályoktól eltérnek. azaz a névnek fonetikus vagy éppen eltorzított átírása (pl. stb. Moličre. 71 . nem általános használatú közszavakat idegenesen. tüchtig stb. myocarditis. Néva. Mărăşeşti. Franszoise. közmondásokat: all right. tuberkulózis. de görögösen: Kroiszosz. eppur si muove. Moliere. lemberdzsekben. hobbija. Karadzsics) teljességgel helytelen. de: dosis effectiva minima.. Vaasa. Liepāja. de: Potyomkin. A magyarosan írt idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez ugyanazon szabályok szerint kapcsoljuk a toldalékokat. vagyis a forrásnyelv helyesírásának szabályai szerint írjuk: bestseller. Liepaja. Tallinn. Shakespeare. Marasesti. Athén. eredeti helyesírással írandó: bacilus. Babilon. Gdansk. A tulajdonnevek írása 214. koktélt. Karadžić helyett Karadzsity v.) Az idegen írásmód szerinti írás A közszavak írása 212. (Vö. Njegoš. stb. Buenos Aires. Kairó. Ezeket közkelet . tęte-ŕ-tęte stb. Rio Grande do Norte. szólásokat. – A mellékjelek elhagyása szükségmegoldás. A toldalékok kapcsolása 211. 174–184. seńor. stb. Francois. show. lady. kálvini. park and ride. nápolyi. krómoz. Az ilyen hagyományos nevek közül e formában több csak bizonyos állandósult kifejezésekben él: valóságos Kr zus. Peking. couchette. Ha az egyébként már magyarosan írt idegen szó idegen kifejezésben. és ha a nyomtatási eljárás a mellékjel pótlását nem teszi lehet vé. Dubrovnik. Kr zus. François. Zweig. Kréta. Łódź. nikotinos. Maranón. Himalája. Anyegin. (Vö. 214. Herkules. de: Bacillus anthracis. conditio sine qua non. Plzeň. Eminescu. löncsöl. arabeszkek. Marańón. stb. Latium. Lódz. Nyomtatásban. Lenin. 163–165. A latin bet s írású nyelvekb l átvett. Gdańsk. Milánóig. Krleža. Loire. Ezópus. a mellékjelet elhagyjuk. Wuppertal. mint a magyar szavakhoz és nevekhez: frontálisan. Puccini. Châtelet. Prágában.) 213. Françoise helyett Franszoáz v. ha az idegen nevek a magyarban nem használatos mellékjeles bet ket tartalmaznak: Čapek. Huszé. dózis. Rousseau. annak tagjaként fordul el . stb. Potemkin-falvak. ha nincs megfelel bet . A latin írású nyelvek tulajdonneveiben általában változtatás nélkül követjük az idegen írásmódot: Cervantes. Chopin. stb. rinascimento. riporttal. stb.

Ha idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez közvetlenül kapcsolunk magyar toldalékokat. karl-marx-stadti. vichyi stb. horatiusi. e-je. Stockholmnál. -ista. stb. de: Coca-Colát. signorét. de: Malm b l. néma) bet van. stb. hogy v-je teljesen hasonul az utolsó kiejtett mássalhangzóhoz: Andrićtyal. – Coca-Cola. ortodoxszá. de: Goethének. akkor az -i (-s. mind a tulajdonnevek végs a-ja. A -val. Habsburgok. ó-t.. Steinbeckkel. Iaşi-sal. -ista. allegrós. -vel és a -vá. Janus Pannoniustól. 216. Loire-on. Bachhal. de: allegróban. sinaiai. ploieşti-i. Félixszel. ill. (Vö. amelyekben ezek a szóvégi hangok a magyar kiejtésben megnyújtva fordulnak el : signorina. voltaire-es. cowboynak. malm i. -izmus) képz t (a többelem magyar tulajdonnevekhez hasonlóan) mindig köt jellel kapcsoljuk az utolsó elemhez. 29. de: Sinaiában. [Vö. Leonardo da Vinci-s. voltaire-izmus. Peugeot-t. Bizonyos esetekben köt jellel kapcsoljuk a toldalékokat az idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez. allegroszer . campanileszer . oslói. wrocławi. campanile. Karlovy Vary-i. -vé rag a mássalhangzót jelöl nem magyar bet re vagy bet kapcsolatra végz d idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez úgy járul. o-ja és ö-je helyett á-t. s az alapforma szerinti kezd bet ket megtartjuk: Victor Hugó-i. vagy ha az utolsó kiejtett hangot bet knek bonyolult. bordeaux-i. de: Oslóban. – Malmö. monsieur-nek. b)] Ha az i képz egyelem . Montreux-ig. fairül. hertzcel. mint a magyar szavakhoz és tulajdonnevekhez: businessb l. Balzackal. a) Ha az idegen írásmód szerint írt közszó vagy tulajdonnév végén hangérték nélküli (ún. -vé rag v-je ilyenkor is az utolsóként kiejtett mássalhangzóhoz hasonul: guillotine-nal. shoppingol. az -i-t a névhez közvetlenül kapcsoljuk: coventryi. pechhel. -izmus) képz s származéka természetesen kis kezd bet s: shakespeare-i. Iaşi-nál. – Sinaia. (a) pompeji (ásatások) stb. b) A -val. 163–165. châlons-sur-marne-i. stb. Moličre-rel. az alábbi két részletszabály megtartására kell ügyelni: a) Mind a közszavak. verdis. y-ra végz d idegen helységnévhez járul. stb. – allegro. goethei. Coca-Cola-szer . lille-i. New York-i. 175.) Az i-re végz d idegen helységnevek -i képz s származékának végén (a magyar i vég helységnevekhez hasonlóan) csak egy i-t írunk: (a) helsinki (olimpia).). b) Ha az idegen tulajdonnév két vagy több különírt elemb l áll. stb. stewardessek. írásrendszerünkben szokatlan együttese jelöli. Amundsenr l. 163. 174–184. greenwichi. -t írunk az olyan toldalékos alakokban. joliot-curie-s. -vel és a -vá.A toldalékok kapcsolása 215. Az idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez általában ugyanúgy közvetlenül (tehát köt jel nélkül) tapasztjuk hozzá a toldalékokat. Az egyelem vagy köt jellel összef zött tagokból álló tulajdonnévnek (a néma bet s végz dés miatt köt jellel odakapcsolt) -i (-s. (Vö. akkor a magyar toldalékot mindig köt jellel f zzük a szó testéhez: guillotine-t. de: signorinák. Anatole France-i. Montesquieu-nek. é-t. goethés (Vö. 164. stb. barrelnyi. – Oslo. Rousseau-val. Marxszal stb. toulouselautreci. fixszé. Walter Scott-os. schillingért. b)] 217. – De hagyományosan: Anjouk. Engelsszel. Glasgow-ban.) 72 . de: campanilén. Voltaire-é. fixszel. Frankfurt am Main-i. [Vö. Greenwichcsel. – Goethe.

vagy elterjedten ismernek. A toldalékok kapcsolása 73 . Tallinn-nál. Harun ar-Rasíd. Tolsztoj. az általános és középiskolai oktatást szolgáló vagy kiegészít kiadványokban a nem latin bet s írású nyelvek neveit és szavait a magyar ábécé bet ivel (vö. Hupej. Grimm-mel. amilyet az adott nyelvet beszél országban hivatalosan el írnak. ikebana. amilyet a szaktudományok a nemzetközi érintkezésben általában alkalmaznak. Lancsou. 205. -vé rag megfelel alakját is) köt jellel kapcsoljuk. khitón. Iráklion. az orosz vagy a kínai magyar átírása elterjedtebb más átírási módok használatához képest). Evdokía. Szecsuan. Délosz. 94. Venizélosz. A szépirodalmi m vekben. Iszmáilíja. Platón. 220. hidzsra. Hirosima. Kijev. c)] Az átírás Az átírás elvei 218. hagyományos formájában használjuk. Irtis. a postaforgalom. A szaktudományok. Báb-el-Mandeb. Odüsszeusz. illet leg az ezeknek megfelel magyar bet kkel. vagy amilyet valamely nemzetközi testület (amelynek hazánk is tagja) használatra javasol. Gogol. stb. Sanghaj. (Vö. 163. Ahmed. Po Csü-ji. Periklész. szputnyik. 221. Scott-tól. 1981. Átíráskor az idegen hangsort (pl. -vel és a -vá. az egyetemi és f iskolai oktatás.. az arab. az orosz. a sajtóban. Szaladin. 10. A magyar átírású neveket és közszavakat a bennük szerepl magyar bet k hangértéke szerint kell olvasni: Hérakleitosz. 210. esetében) nyelvenként szabályozott módon helyettesítjük magyar hangokkal. Az egyes nem latin bet s nyelvekre vonatkozó magyar átírás szabályait a következ akadémiai kiadványok tartalmazzák: Keleti nevek magyar helyesírása.. Thébai. Ha egy tulajdonnév vagy közszó nem szabályosan átírt alakban honosodott meg nyelvünkben.) 219. Macujama. a görög stb. Marrákes. [Vö. Hokuszai.). Fagyejev.és hangsort együttvéve (pl. Zsenmin Zsipao. Scott-tal stb. Budapest. Seremetyjevo. Dzulfikár. a tudományos ismeretterjesztés területén. Szun Jat-szen. Falstaff-fal. bektási. továbbá a térképeken olyan átírást szokás alkalmazni. A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) a mindenkor érvényes szabványokat követi. hogy a név alapformája világosan kit njék: Mann-nak. Budapest. Az újgörög nevek magyar helyesírása. az idegenforgalom. Nagoja. Kavála. Kuroszava. a kínai esetében) vagy az idegen bet . 1984. A cirill bet s szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása. A magyar átírás alkalmazása a forrásnyelvvel kapcsolatban kialakult közgyakorlattól is függ (pl. lehet leg a forrásnyelvb l (tehát más nyelv közvetítése nélkül) írjuk át.c) A mássalhangzót jelöl kett zött bet re végz d idegen tulajdonnevekhez az azonos bet vel kezd d magyar toldalékot (s így a -val. E helyett vagy e mellett – a munka jellegét l függ en – a magyar átírás is alkalmazható.

kuvaiti. Szöulnál. Plutarkhosszal. alma-atai. 74 . arisztotelészi. száriban. Solohovval. stb. mint a magyar nevekhez és szavakhoz: Csehovtól. tatamin. kamikadzék. A nem latin bet s írású nyelvekb l átírt nevekhez és szavakhoz ugyanazon szabályok szerint tapasztjuk a toldalékokat. Szapphóé. Tobrukig.222. Velikije Lukii. dzsúdózik. Hriszto Botev-i.

„e-móció”. sztrájk. ill. – A magánhangzó önmagában is alkothat szótagot: di-ó-nyi. – Ez a szabály olyankor is érvényes. rendü-letlenül. York. shop. É-va. jeles) alakját a szótagolás szerint választjuk el. pró-ba. A szótagolás szerinti elválasztás 224. hogy helysz ke miatt (vagy más okokból) a szónak vagy szóalaknak egy részét a sor végér l át kell vinni a következ sorba. rendületle-nül. eu bet kapcsolat. asztal. strand. Pest. a)] – A szótag mindig vagy magánhangzóval kezd dik. Chartres. vagy (az els t kivéve) egyetlen rövid mássalhangzóval: le-ány.AZ ELVÁLASZTÁS 223. 225. A több szótagú. fia-tal. Hume. Nîmes. Elég gyakori. „Le-a” stb. „Á-ron”. Azokat a szavakat. stb. asz-tal. [De vö. A szótagolás szerinti elválasztás f szempontjai a következ k. Ke-recsend. Leo-nóra vagy Le-onóra. stb. [Vö. ka- to-na. De-zs . me-ta-fo-ra. stb. amelyek csak egyetlen magánhangzót tartalmaznak. – Minden szó annyi szótagú. part. tehát az „a-lap”. Csil-la. Be-rety-tyó. – A több szótagú szavakat és szóalakokat bármelyik szótag határán meg lehet szakítani: ren-dületlenül. Soós. Brahms. tolnai-ak vagy tolna-iak stb.. stb. 226. nem választjuk el: föld. ma-gá-nyos. Az egyszer közszavak és tulajdonnevek alapformáját és toldalékos (képz s. György. Sásd. Az au. stb. a)] 226. Annáé-ké vagy Annáéké. ragos. stb. bugy-gyos. ideá-lis vagy ideális. szükség esetén elválasztható: kala-uz. street. ahány magánhangzó van benne: bál. há-zig. ha az eredeti helyesírással átvett. 224. Zsolt. vá-szon.. illet leg a következ sorba átvinni. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: árui-nak vagy áru-inak. font. fi-a-i-é. Georch. Maugham. Az írásnak ez a megszakítása az elválasztás. Csak összetett szavak elválasztásakor veend figyelembe az alkotóelemek (az összetételi tagok) határa. dry. lajst-rom. 230. illet leg több kiejtett magánhangzót tartalmazó szavak és szóalakok elválasztásának szabályai a következ k: a) Az egymagukban szótagot alkotó magánhangzók tetszés szerint hagyhatók az el z sorban. blues. Az egyetlen magánhangzóból álló szókezd és szóvégi szótagot – bár önállóságát nyelvi tekintetben el kell ismerni – esztétikai okokból nem szokás egymagában a sor végén hagyni. fiatal. Az elválasztásnak – alapformákban és toldalékos alakokban egyaránt – a szótagolás az alapja. „emóci-ó”. könyvei-tek vagy könyve-itek. te-ker-vé-nyes. a nyomtatásban nem ajánlott elválasztási formák. a „haza-i”. de ejtésükben egy szótagú idegen közszavak és tulajdonnevek vagy a régies magyar családnevek írásformájuk alapján megszakíthatók volnának: air. 229. drog. 75 . team. vagy vihet k át a következ be: dia-dal vagy di-adal. nyolc. hajt. fe-udális stb. Schmidt. Bánk. Gaal. mivel tagjai a szótagoláskor szétválhatnak. Le-ó stb.

bri-dzset. akkor úgy választjuk el a szót. Ugyanígy: játsz-szál. a másodikat pedig átvisszük a következ be: am-per. pogy-gyász. több-let. bratsz-ki stb. szity-tya. Boz-zai. csak az utolsó kerül a következ sorba: cent-rum. kamika-dzék. Szabolcs-csal. talpalatnyi. Veszp-rém. adóssá-gok. másik jegyét pedig átvisszük: ber-reg. stb. Ecse-ren. halan-dzsázik. Kodály-lyal. hal-lak. kulcs-csal. pe-dzi. A dz-t és a dzs-t tartalmazó szavak ennek megfelel en a leírt szóalak alapul vételével. Hosz-szú. pén-zért. hit-tem. ost-rom. – A két magánhangzót jelöl azonos bet ket is szétválaszthatjuk: ko-ordinál. mor-zsa. edz-het. Boty-tyán. háza-ik. karszt-tá. d) A két magánhangzó között lev kétféle mássalhangzót jelöl nem kett zött bet k közül – akár egy-. De: Széll-lel. húsz-szor. stb. g) Ha két magánhangzó között kett nél több mássalhangzót jelöl bet van. c) A két magánhangzó között lev egyetlen mássalhangzót – akár egy-. Szél-lért. rózsa. stb. ton-na. vonz- za. Tallin-nig. gy r -dzik.b) Azokat a magánhangzókat. hanem egy-egy önálló mássalhangzót. ösz-sze. lajst-rom. Ily-lyés. tiha-nyi. lopó-dzott. stb. Heren-dig. stb. Ojszt-rah. Nagy-gyal. rongy-gyá. Mikló-sék. Job-bágy. tet-ted. töl-gyes. há-zunk. Hamburg-ban. Me-csek. Papp-tól. metsz-szük stb. ba-tyu. ennek egyik jegyét az el z sorban hagyjuk. rossz-kor. akár többjegy ek – az els t az el bbi sorban hagyjuk. mene-dzser. adósságo-kat. csoport-tól. mind a következ sor elején ki kell írni a teljes rövid megfelel jét: meny-nyi. stb. – A toldalékos alakokat is így kell elválasztani: ágy- gyal. mint más többjegy bet inket. ás-vány. hogy a kett zött bet egyik tagját meghagyjuk a sor végén. Er-zsi. ezért elválasztáskor ugyanúgy kezeljük ket. Maupas-sant. kalci-um. fosz-fát. lán-dzsás. pa-don. galy-lyak. stb. e) Ha a két magánhangzó közötti mássalhangzót kett zött bet jelöli. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: ember-rel. az elválasztás általános szabályai szerint szakítandók meg: bo-dza. stb. tink-túra. mil-liméter. stb. kilenc-kor. – Így járunk el akkor is. A szótagolás szerinti elválasztás szabályai érvényesek természetesen a szóalakokhoz járuló újabb és újabb toldalékokra is: adós-ság. maharadzsa. ha a két mássalhangzó közül az els t kett zött bet jelöli: hall-gat. ko-sár. házun-kat. recs-ki. váku-um stb. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: apá-mé. pesti-es. c)] f ) Ha a két magánhangzó közötti hosszú mássalhangzót egyszer sítetten kett zött többjegy bet jelöli. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: ablaká-ig. leni-nizmus. ész-szer . A dz és a dzs többjegy bet . maga-san. 227. ki-sebb. tömb-ben. Gellért-t l. stb. stb. stb. meggy-b l. köny-nyes. 76 . – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: batiszt-ból. Ing-rid. azaz nem hangkapcsolatot jelöl. 163. megy-gyel. ódz-kodik. víz-zé. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: bron-zot. Bony-hád. Kiss-nek. Vajdá-ék. moza-ik. akár többjegy a bet je – a következ sorba visszük át: be-t . stb. Car-rara. tarisz-nya. bizott-ság. dobban. a másikat átvisszük az új sorba: bors-sal. Szabol-csé. temp-lom. – Ha a toldalékos alakokban a két magánhangzó között álló mássalhangzók közül az utolsót kett zött bet jelöli. [Vö. al-lons. Kecskemé-ten. tá-dzsik. Ford-dal. Tallinn-nak stb. Gyu-la. átvisszük a következ sorba: fi-ók. stb. ker-tig. ma-dzag. arany-nyal. ka-sza. Tri-eszt. Mari-etta. amelyek szótagot kezdenek. ennek elválasztásakor mind a sor végén. kom-munális. brin-dza. könny-t l. vi-asz. né-gyet. Bar-tók. Dosztojevsz-kij.

Mün-chen. az x pedig két hang (k+sz) jele.: tö-rök].. pra-xis. ce-chem. fi-xet. Ma-dzsar. stb [Vö. prog-ram. stb. 226. mint a rövid mássalhangzókat jelöl magyar bet ket: ar-chívum. parag-rafus. maest-ro. szind-róma.: var-ga] stb. ery-the- ma. Bach-hal. Gior-gio. van betoldva. móriczos.) b) Az egy mássalhangzót jelöl bet csoportokat (a többjegy magyar bet khöz hasonlóan) nem választjuk szét: bron-chi-tis. A családneveinkben el forduló többjegy régies magyar bet k az elválasztásban hangértéküknek megfelel en kezelend k: De-seö [e. a ch-t és az x-et a következ sorba visszük át akkor. Bo-lo-gna. 231. Cze-tzet. stb. Gas-cogne. a magyarban nem önálló lét elemb l keletkeztek. a) Az egy szótagba kerül . mondat. Beö-thy [e. amelyek a forrásnyelvben két (vagy több). de egyetlen jegy . Shakes-peare. Kis-sék stb. Bibera-chot. pszi-chológia. magyar szövegben szótagolási szabályainknak megfelel en szétválhatnak: cas-co. refle-xek. francia. stb. inf-láció. stb. c). Ljub-lja-na. 230.: de-zs ]. bórax-szá. ha utánuk magánhangzó következik: almana-chot. rek-lám. Ale-xandra. Fu-dzsi.: fara-gó]. A latin bet s írású nyelvekb l átvett. Ped-ro. Félixé. (Vö. Wa-shington. – A -val. – A toldalékos alakok elválasztásakor a régies magyar bet k egységét természetesen szintén meg rizzük. pe-ches. -vel és a -vá. Ri-chárd. ce-pha-lal-gia. edz-dze. Mar-xot. b)) 229. -vé ragos alakulatok elválasztása: pech-hel. as-piráns. – A mássalhangzót jelöl kett zött bet k közül az egyiket az el z sorban hagyjuk. d). kivéve a kett zött bet két: Deseö-nek. kataszt-rófa. demok-rata. Babi-tsé. az ismertebb el . stb.Fuku-dzava. illet leg: Szél-lért. cou-lomb. stb. esp-lanade. latin. com-pa-gnie. A ch kétjegy ugyan. amelyek az idegen nyelvekben elválasztáskor többnyire együtt tartandók. obst-rukció. Mah-ler. Bár az ilyen alakulatoknak eredetileg összetett voltát a mai átlagos magyar nyelvérzék általában nem tartja számon. fi-lantróp. ma-ximum. de egyetlen hangot jelöl. stb. Thewrew-köt. Az olyan idegen közszavakat és tulajdonneveket.és utótagok 77 . lopódz-dzanak. – Kivételes elválasztású név: Bat- thyá-ny. Pap-pot. inst-ruktor. ma-chináció. Ben-czúr [e. konk-rét.: szé-csi]. prog-nózis. Kos-suth stb. züri-chi. Fi-scher. komp-resszor. – Ha a ch és az x vég idegen szavak toldalékos formáit a szó és a toldalék érintkezése táján kell elválasztanunk. Marx-szal. A fontosabb szempontok a következ k. c) A különböz hangokat jelöl olyan bet csoportok. Balo-ghék. angol. lengyel stb. idegen írásmód szerint írt közszavakat és tulajdonneveket is a magyar szokásnak megfelel en. kossu-thi. Fara-ghó [e. or-chidea.: ben-cúr]. Kiliman-dzsáró. Baude-laire. 224. Chur-chill. f)] 228. Ha magyar szövegbe idegen (pl. War-gha [e. mar-xizmus. Coo-per. Szé-chy [e. he-xameter. Fab-ri-zio. s így mindkett egy bet nek számít az elválasztáskor. 216.: b -ti]. azaz a magyar kiejtésükön alapuló szótagolás szerint választjuk el. Ezért úgy tekintjük ket. bóra-xos. a másikat pedig átvisszük a következ sorba: Bes-senyei. ezért a magyar szótagolás szabályai szerint választjuk el ket: abszt- rakt.). bekezdés stb. egy magánhangzót jelöl bet csoportokat nem választjuk el: cou-chette. Belg-rád. elválasztáskor az illet nyelv elválasztási szabályait kell követni. Ka-ra-džić. Mon-taigne.) nyelv többszavas kifejezés. Miche-langelo. bridzs-dzsel (ragos fn. nem tekintjük összetételeknek. stb. Chris-tie. Thewrewk [e. de nem egy hangot jelölnek. Me-xikó. diszk-rét. Gi-gli. Zág-ráb. [Vö. tele-xezünk.

NDK-beli. szak-avatott. ha elválasztásukra kényszerülünk. ing-ujj. Ke-ra-vill. kül-ügy. különélés. mert az azonos alakú szópár egyik tagja toldalékos alak. de: gép-elem (fn. ha az összetett szót vagy szóalakot nem az összetételi határon szakítjuk meg. b) A szóösszevonásokat. épp-úgy.r. ha a köt jel nem szótaghatáron áll. Ofo-tért. Kö-zér-tig. stb. MTESZ. hogy az egyik szó az els . A két egytagú szóból álló összetett közszavakat és tulajdonneveket úgy választjuk el. stb. Az összetett szavakat alkotó tagok (alap. Intransz-mas. dél-után. nem választható el: BVSC.). zápor-es . SZOT. Ma-va-dé. amelyben csak mássalhangzó vagy legfeljebb egy magánhangzó van. amelynek elválasztása kétféle. nemcsak a problémát okozó helyen. ELTE-re. mind toldalékos alakjukban a szótagolás alapján szakítjuk meg: Ag-ro-co-op. Nyíregyháza vagy Nyíregy-háza. Pál-ffy. kivált szaktudományi munkákban. de a toldalék tartalmaz magánhangzót: ASZSZK-ban. leg-er sebb. KISZ-esek. – A két vagy több magánhangzót tartalmazó bet szók szükség esetén szótagolás szerint szakíthatók meg: MÉ-MOSZ. még-is. de: meg-int (= figyelmeztet). egyszer-egy. SZTK. meg-öl. stb. Dessew-ffy. mikrosz-kóp vagy mikro-szkóp. NA-TO stb. kétség esetén tanácsos ezzel a lehet séggel élni: aspi-ráns. Magyar-alád. Bornem-issza. Bu-vá-ti. 78 . Kis-ar (helységnév). Mivel a szavakat a sor végén természetesen máshol is meg lehet szakítani. 234. ENSZ-ért stb. mind alap-. Ugyanígy járunk el természetesen az igeköt s igék elválasztásában is: fel-ad. Az összetett közszavak és tulajdonnevek elválasztásában csak az összetételt alkotó tagok határán lehet különbség az egyszer szavakéhoz képest. A kett nél több szótagból álló összetett közszavakat és tulajdonneveket leginkább az összetétel tagjainak határán szokás elválasztani: csal-étek. NOB. stb. stb. tölgy-erd . ugyan-is. elektron-optika. a másik összetett szó: me-gint (= újra). vagyis. a másik szó pedig a következ sorba jusson: csak-is. Mi-chelangelo vagy Michelan-gelo stb. mind-egy. vas-út. pa-ragrafus vagy paragra-fus. szét-üt stb. MLSZ. A mai átlagos magyar nyelvérzék számára felismerhet összetételeket ugyanis az alkotó tagok szerint választjuk el akkor is. viszont-eladó. – Elválasztás esetén a toldalékos bet szóknak a köt jellel kapcsolt toldalékát kell a következ sorba átvinni akkor is. termosz-tát vagy termo-sztát stb. gépe-lem (ige). Az összetett szavaknak elemeik szerinti elválasztása 233. egy-el re. Röl-tex. Az azonos alakú szavak között több olyan van. Zala-egerszeg vagy Zalaeger-szeg. Kis-oroszi. 232. hol-ott. rend.figyelembevételével történ elválasztás. kar-öltve. kis-asszony. 235. A sor végére kerül mozaikszók elválasztásának a következ k a lehet ségei: a) Az olyan bet szó. vírus-interferencia. hón-alj. leg-alább. ha az összetev k határa nem esik egybe a szótaghatárral. ion-stabilitás. szintén elfogadható: fotog-ráfia vagy foto-gráfia.és toldalékos alakjukban egyaránt) a szótagolás szerint választandók el.

a köt jeles alapformára való figyelmeztetés végett: …földrajzinév-tár… (helyesírási szótárban) …Nagy-Kevély… (helyesírási szótárban) …nátrium-klorid… (kémiai szakkönyvben) 79 . a másik eleme (legtöbbször az el tagja) viszont csak néhány esetben külön szó érték . vasutas.ri. Ha az összetett szó egészéhez járul képz . dez-informál vagy de-zinformál. ultra-projektométer. fela-dat. az alakulat összetett voltára általában tekintettel vagyunk. kilo-gramm. pre-klasszikus. nagy-atádi. fel-adat. in-tranzitív vagy int-ranzitív. infra-struktúra. kivételesen. preklasz-szikus. 237. tranz-akció vagy tran-zakció. interakció. Za-laegerszeg. Ha a köt jellel írt szóösszetételt vagy tulajdonnevet a szóhatáron szakítjuk meg. kétség esetén tanácsos ezzel a lehet séggel élni: interakció vagy interak-ció. proto-plazma. víg-operai. vígope-rai. Helyes elválasztások ezek is: elekt-ronoptika vagy elektronop-tika. Mivel a szavakat sor végén máshol is meg lehet szakítani. extra- kromoszomális. stb. milli-gramm. nemcsak a problémát okozó helyen. – Hasonlóképpen: Jugo-szlávia stb.Ez a szabály azonban nem azt jelenti. deci-liter. stb. para-frázis vagy paraf-rázis. melo-dráma. anti-klerikális. mikro-klíma. Tito-grad stb. amelynek egyik eleme (legtöbbször az utótagja) a magyarban is önálló szó. az így keletkezett származékot az alapszó tagjai szerint választjuk el: rend. megál-lás. 236. a köt jelet csak a sor végén tesszük ki. Ha az ilyen alakulatok összetettsége a mai átlagos magyar nyelvérzék számára kevésbé nyilvánvaló. Antarktisz vagy An-tarktisz. Ennek a sor elején való megismétlése csak szakmunkákban szokás. stb. nagyatá-di. Sok olyan idegen szavunk van. 238. transzurán. Ha a sor végi elválasztás ezeknek találkozási helyén válik szükségessé. im-produktív vagy imp-roduktív. és a szót vagy szóalakot itt szakítjuk meg: centi-gramm. Antark-tisz stb. stb. meg-állás. hogy összetett szót csak szóhatáron szabad megszakítani. a szótagolás szerinti elválasztás is helyes: de-presszió vagy depresszió. Lenin-grád. vas-utas. Nem szabálytalanok természetesen az ilyen megoldások sem: rend -ri.

egyaránt helyes megoldás kínálkozik.. Ezeknek a keretein belül egyazon esetre sokszor több. továbbá a köt jel és a nagyköt jel két oldalán. az idéz jel (vö. Ilyenkor azt az írásjelet kell választani. a zárójelek és az idéz jelek közé foglalt közlési egységek el tt és után. Szóközt hagyunk a szavak. (Hogy mikor kell szóközöket hagyni. 256.).. 278. 263.).. a hanglejtésre és a beszédbeli szünetekre utalnak.).. a kett spont (vö. 100.. 247–255. Kérd alakú felszólítások és felkiáltások végén felkiáltójel is szokott állni: Nem viszed el mindjárt! Miért ver engem a sors! Stb. 247. 290. 244. 256–257. 268–269. részben némiképpen a beszédnek bet kkel ki nem fejezhet sajátságaira... 281. Nincs viszont szóköz a pont. 296–297..AZ ÍRÁSJELEK 239. 248. Az írásjelek használatának szabályai általában a nyelvtani viszonyokhoz igazodnak. 258–259.. 274. 245. a köt jel (vö. a zárójel (vö... Az írás tagolásában fontos szerep jut a szóköznek is... Az írásgyakorlatban használt sok írásjel közül a legfontosabbak: a pont (vö. 256. a kezd zárójel és idéz jel hozzátapad az utána következ . 256.). valamint az írásjellel lezárt mondatok és tagmondatok között. Pipacsot éget a kövér határra / A lángoló magyar nyár t zvarázsa. Az egyéb írásjelek közül a gyakoribbakat egy összefoglaló pont tartalmazza (vö.. 253.. 243. 240–242. c) Az egyszer felkiáltó. a gondolatjel (vö.. 266. 293–297. 275... 262..) a kérd jel (vö...). tagolódását.... 246. a felkiáltójel (vö. 299. a pontosvessz el tt. 250–252. a kérd jel.. 96. 248. 264. 250. 250–252... a berekeszt zárójel és idéz jel pedig az el tte álló szóhoz stb. Az írásjelek szerepe kett s. Az egyszer mondatok végére a közlés szándékának megfelel írásjelet teszünk. a pontosvessz (vö. 240– 242. 248. 240–242.). 299. a vessz . Stb.). 266–267. 260–261. 271. 80 . 265..) A mondatokat záró írásjelek 240.. a gondolatjel el tt és után stb. annak részletkérdéseit gépírási szabványok és tipográfiai el írások tartalmazzák..).. ezért csak szépíróktól fogadható el – egyes esetekben. a felkiáltójel.). 275. b) Az egyszer kérd mondat végére kérd jelet kell tenni: Ki látta? Meglátogattok-e holnap? Szereted a zenét? Stb.)..). amelyikkel mondanivalónkat a lehet legteljesebben tudjuk érzékeltetni. Az írásjelek változatos és kifejez használata fontos eszköze az értelmileg és érzelmileg egyaránt árnyalt közlésmódnak. 271.. 250.... – Közvetett felszólítást. 256. 270. Részben a mondatok szerkezetét. 272–273. a vessz (vö. tudatos eljárásként – az írásjelek részleges vagy teljes mell zése. a) Az egyszer kijelent mondat végén pont van: Jóból is megárt a sok. 266. részeik-részleteik egymáshoz kapcsolódását tükrözik. 256. a nagyköt jel (vö.. óhajtó és felszólító mondatot felkiáltójellel zárjuk: Ezt aztán megcsináltad! De soká jön a tavasz! Bárcsak sikerülne a tervem! Legalább a szemem lenne jó! Azonnal idejössz! Szeresd a hazát! Légy jó mindhalálig! Stb. a kett spont.

/ a téli éjszaka. aki még egy nyelven tud. amire megkértelek? (A f mondat kérd . család. és dühösen elrohant.) A mellékmondatnak megfelel írásjellel is zárható az olyan mondatszerkezet. b) A tagmondatokat bevezet és. A mellérendel összetett mondatok végére az utolsó tagmondatnak megfelel írásjelet teszünk: Esik a hó. meg. a) A tagmondatok határán a vessz mindig kiteend . s. Stb.utasítást kifejez . hogy nem szabad bejönni! A tagmondatok közötti írásjelek 243. Az összetett mondatok tagmondatait általában vessz vel választjuk el egymástól. Hat több. 241. mint szerkezetben vessz van a mint el tt: Ez sokkal több. hogy úszik el a dinnyehéj. meg. Szeretném tudni. ne várjunk rá tovább! (A második tagmondat felszólító. mint a fal. vagy szemem világa veszett ki? Stb. Stb. ki lesz az els ! (A f mondat felszólító. / néztem.) A többieknek egy takaró is elég. mégis fekete az utca. legyen is Miska! Sokat késik. ha az voltaképpen idézet: Hiába mondtam neki.) – Nem kell azonban vessz t tenni a több mint alakulatban a mint elé. Ne várjunk rá tovább. Kértem. mennyire szeretlek? Vajon megmondták már neki. De: Hirtelen fölugrott és elrohant. Stb. amelynek (akár el is hagyható) f mondata csupán mellékes tájékoztatást tartalmaz. hogy azonnal menjen haza. (A f mondat kijelent . c) A mint köt szóval bevezetett hasonlítás önálló (bár sokszor hiányos) tagmondatnak számít. hiszen nem jön már. haza. Az alárendel összetett mondatok végére olyan írásjelet kell tenni. Az érzelmek hullámzását vagy er sebb fokát írásjelek halmozásával érzékeltethetjük: Hogy képzeled ezt?! Valóban?? Nem!!! Stb. vagy köt szó el tt is ki kell tenni a vessz t: Az ebédre nem kell senkit is megvárnom. mi a baja. úgy arat. hogyha késem. Fehér lett. b)] A hasonlító több. ne üsse bele az orrát! Stb. / És mindnyájan várnak énrám.) Az apja is Miska. (A második tagmondat kijelent . Több mint öt évig élt külföldön. Éj van-e. mint a tavalyi.) 242. Sokszor meglehet sen nehéz eldönteni. hogy az és. olyan nagy hibát követtem el? Javasolom. kenyér. s. mint öt. mint a gondolat maga. (Ilyenkor a több nem ragozható. Ilyenkor az írásjelhasználat ingadozhat. Stb. minek neked kett ? Induljunk már. ahol abbahagytad! Mondd meg neki.) 81 . 249. holnap indulhat! Figyeljétek. akár nincs: Régi igazság. miért várnánk rá tovább? (A második tagmondat kérd . bár felszólító alakú mondatokat ponttal is zárhatunk: Írjunk egy-egy mondatot ezekkel a f nevekkel: béke. vagy csak a figyelem fölkeltésére szolgál: Kérdem. hogy anyanyelvét is jobban tudja. mint ötöt stb.) Folytasd ott. amilyent a f mondat kíván: Ki mint vet. vagy köt szóval kapcsolt rész önálló tagmondat-e: Bevágta az ajtót. A rakodópart alsó kövén ültem. hogy máskor jöjjön? Nem felejted el. (Ilyenkor a több ragozható: többet. ha a több mint (a majdnem ellentéteként) a mondanivaló tartalmának er sítésére. [De vö. akár van köt szó. ezért köt szava elé mindig vessz t kell tenni: Tündöklik. nem pedig összehasonlításra szolgál: Ez több mint szemtelenség. A mondatzáró írásjelet akkor is a mellékmondathoz igazíthatjuk.) Érzed-e.

tinta. elemek az els tagmondathoz tapadnak. Ilyenkor a hogy el tt nincs vessz : Felrohant a lépcs n. / Pocsolyás víz. a)] b) A felsorolásban pontosvessz t is használunk. szépet. köt szószer szókapcsolatok elé vessz t teszünk. eléjük nem teszünk vessz t. vagy ha jelezni óhajtjuk. sás. nagyot alkotni. szorgalmas. A más-más tartalmi típusú tagmondatok közé szintén tehetünk vessz helyett pontosvessz t: Eddig jól megvoltunk.. utánuk (a hogy elé) azonban igen: Felrohant a lépcs n anélkül. káka lakják. ha köt szó nélkül következnek egymás után: Az Ér nagy. ha a tagmondatok kapcsolata laza: Kabátja szinte a bokájáig ért. Vörös jelek a Hadak Útján: / Hunniában valami készül. Összetett mondatainkban kett spontot teszünk. Stb. ahelyett hogy tétovázol! Stb. 245. Cselekedj ahelyett. égesd el! Stb. Stb. Cselekedj. Tiltakozást jelentett az elnémetesítéssel szemben. elé is pontosvessz t kell tenni. hogy bizonyos mértékig elkülönül gondolatsor kezd dik. Szeretett volna valami újat. ceruza. lelkes. / Esküszünk. A mellérendelt mondatrészek közötti írásjelhasználat fontosabb esetei a következ k: a) Az egymásnak mellérendelt.] 82 . a port felkavarta. Stb. vagy szabadok? / Ez a kérdés. nyáron is azt hordta.. könyv. egyre jobbat akarunk. Kéttagú összetett mondatban is állhat pontosvessz .d) Az anélkül hogy. furcsa árok. külön-külön hangsúlyozott azonos szerep mondatrészek (s az ilyenekb l alakult felsorolások tagjai) közé vessz t teszünk. A többszörösen összetett mondatokban pontosvessz vel határoljuk el egymástól a szorosabban összetartozó tagmondatok csoportjait: Nyugat fel l sötét felh ket hozott a szél. – Ha azonban az anélkül. d) alpont. hogy a tagmondat fontosabb magyarázatot vagy következtetést tartalmaz: Közös a célunk: mindig többet. most váljunk ellenségekké? Ezt többet nem veszem fel. hogy rabok tovább / Nem leszünk! Stb. 246. és az emberek arcába vágta. 244. ahelyett stb. 249. olvas. felkiáltójel és kérd jel után még gondolatjelet is teszünk: Rabok legyünk. hogy tétovázol! Stb. hogy derekuk ne törjön. válasszatok! – / A magyarok istenére / Esküszünk. ahelyett hogy stb. s a közeled viharnak látni lehetett már egy-egy távoli villámlását is. Stb. mindegyiket (már az els t is) nagy bet vel kezdjük: A nyelvújításnak több oka volt: Nem tudtuk a tudományokat anyanyelven m velni. anélkül hogy pihent volna. álmos. pont. Irodalmunknak új kifejezési formákra volt szüksége. aszerint. aszerint hogy. stb. vessz kkel tagolt mondatrészeket akarunk elkülöníteni másnem ekb l álló sorozattól: Mindenki ismeri az ilyen szavakat: beszél. a büszke jegenyék alázatosan hajlongtak. ha egy-egy lényeges gondolatra hívjuk fel a figyelmet. Ha azt akarjuk jelezni. ha azonos szerep . [De vö. becsületes. A mondatrészek közötti írásjelek 247. ír. Ha kett sponttal lezárt közös figyelemfelhívó mondat után több külön mondat következik. [De vö. Az ilyen jelleg felsorolások végén a stb. hogy pihent volna.

Szép Izabella SZOT-díjassal. rangot jelent . Komáromi Pálnak a javaslatára betonjárdát építenek. és az értelmez s szerkezetnek mindkét f tagja ragozódik. 83 . hanem gondolatjellel (esetleg zárójellel) különítjük el: A baleset sérültjét – a motorkerékpárost – kórházba szállították. egy öreg diófát. c) Ha a kitüntetést. Elhibázott. ez elé vessz t teszünk (kivéve az és. és a személynév után nincs vessz : Mózes Pál nagykövetet. rövidítésben az s köt szó rejlik (= s a többi). majd jóíz en falatozni kezdett. és szegény n vérére. A rózsának. rossz is. illet leg: Kovács Tiborral. d) Ha azonos mondatrészek között és. Stb. a vessz t közvetlenül eléje tesszük: Én t dicsérem csak. Mivel a felsorolások végére tett stb. s t veszedelmes vállalkozásba fogott. Kállay Imre kandidátusé. Ezt az írásban vessz vel jelezzük: Németh Pétert. A község tanácselnökének. b) alpont. akkor az el tte álló személynév értelmez jének számít. Kertjük díszét. az állami díjas mérnökkel. Sem testem. Mózes Pált. Stb. a csupa vessz s felsorolás végén nem kell eléje vessz : Gyakorító igék például ezek: járkál. eléjük nem teszünk vessz t: A tésztára sok mákot és cukrot szórt. A vessz helyére kett spont is kerülhet. meg. városunk díszpolgára. az éjszakai vihar kidöntötte. [De vö. vagy köt szókat): Tetszet s. vagy csattanós befejez je a szerkezetnek: S égtek lelkemben kis r zse-dalok: / Füstösek. Az ilyen közbevetésszer értelmez t olykor nem vessz vel. de helytelen elméletet agyalt ki. Ha az értelmez távolabb kerül az értelmezett l. Ha azonban az ilyen kifejezések nem értelmez k. A személynév után ebben a típusban vessz t teszünk: Nagy Elemér. hátravetett mondatrészeket vezet be. s. és a beszédben szünet van közöttük. gyakran határozott nével vel kezd d kifejezés birtokos szerkezet. álldogál. a Magyar Népköztársaság kiváló m vészét. Lehet jó is. bíborak… Fölröppen a komor ég homlokára / Egy nagyszer mosoly: / A forradalom vörös hajnala. Kálmán Etelkát. a szegf nek vagy a levendulának az illatát szereted? Stb. Stb. meg a zöldpaprikát. Hol ehhez. beszélget stb. furcsák. a szerkezetet csak a végén ragozzuk. mind az értelmez re külön hangsúly esik. 248. Ég és föld között lebegett. vagy kabátot! Stb. stb. se posztó.c) Ha az azonos szerep mondatrészek között köt szó van. Kossuth-díjas írón nknek. az élet anyját… Stb. s. f) A páros köt szóval alakult mellérendel szerkezetekben a második köt szó elé mindig vessz t teszünk (a páros vagy második tagja elé is): Vagy ezt.] e) Ha az és. meg a kenyeret. vagy köt szó áll. Kétszer. e köt szók elé vessz t teszünk: A szüleire gondolt. hol ahhoz kapott. – Ugyanígy: Balla Erzsébetnek. meg a szalonnát. a leány. vagy azt választhatod. s. Zsigmond Elek Kossuth-díjastól stb. kapdos. illet leg háromszor kezdtük újra. stb. a t szomszédomat kereste. meg. Dömötör Béla. fokozatot. az irodalomtudomány doktora. min sítést. Se pénz. f leg ha az értelmez felsorolást tartalmaz. Az értelmez vel kapcsolatos fontosabb írásjel-használati esetek a következ k: a) Az értelmez s szerkezetben rendszerint mind az értelmezettre. Aztán el vette a bicskát. Stb. meg. Erny t hozzál magaddal a kirándulásra. vagy köt szó beszédszünettel elválasztott. búsak. varrni tanult. népköztársaságunk nagykövetét. mögéje is vessz t tehetünk: Anna. sem lelkem nem kívánja. Stb. b) Ha az értelmez után is szünet van a beszédben.

Stb. -ve és a -ván. 249. nem tud eljönni. mint említettem. a) Az egymás után köt szó nélkül következ egynem jelz k és egynem határozók közé nem teszünk vessz t akkor. A mint köt szó sokszor beszédszünetekkel határolt közbevetést vezet be: Ádám barátomat. Ma reggel nagy es esett. A sok pásztor mind muzsikál. Nagybátyám szombaton érkezett meg. nem teszünk eléje vessz t: Bátyámat mint tanút (= tanúként) hallgatták ki. Ádám barátomtól (mint országszerte jól ismert mérnökt l) gyakran kérnek szakvéleményt. többször is kihallgatták. [De vö. Bátyámat – a baleset tanújaként – többször is kihallgatták. 250. Maga János is ott lesz. célszer vessz vel elkülöníteni: Gondolván egy merészet. Stb. Stb. [De vö. a baleset tanújaként. Kossuth korábban mint meg nem alkuvó újságíró harcolt a magyar nép jogaiért. -vén képz s igeneves szerkezet csak mondatrész. Stb. persze. Bátyámat (a baleset tanújaként) többször is kihallgatták. Pet fi mint ember nem hazudtolta meg a költ t. vessz k. Bátyámat. áteveztünk a túlsó partra. Az országban mindenütt jó termés ígérkezik. c). gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük: A vonat. amelyet a közbevetés szándékával ékelünk be a mondatba. Péter. Az ilyen közbevetett 84 . Mivel a közbevetés szándékát és írásbeli kifejezésének szükségét valójában csak a közlemény megalkotója érzi. ezért többnyire nem különítjük el vessz vel a mondat egészét l: Munkaruhát húzva fogott neki a motor szerelésének. e) A szünettel elkülönül értelmez szer .] e) A -va. Stb. nagyokat lélegezve. Stb. b)] Érzelem kifejezésére – f leg régies vagy szépirodalmi jelleg szövegekben – a mondatba felkiáltójel vagy kérd jel is beékel dhet. Az olyan szót vagy szókapcsolatot. Stb. Stb. sajnos. valamint a mondathoz lazán hozzátoldott határozók elé vessz t teszünk: A könyvet az íróasztalára. 247. Akár le is mondhat a beékelésr l: A vonat persze megint késett. a)] b) Ha a mint szó állapotot vagy min séget jelöl szó vagy szókapcsolat el tt áll. a feleségével együtt. A rádió zenéjét hallgatva is jól tudok tanulni. mint mérnököt. a fenti szabály alkalmazása a fogalmazó egyén megítélését l függ. Egész nap az erd t járta. István. Kiszaladt az udvarra. felszabadultan. vagy hátravetve a mondathoz lazán kapcsolódik. Az egymásnak alárendelt mondatrészek közé általában nem kell írásjelet tenni. Ádám barátomnak – mint kiválóan képzett mérnöknek – az átlagosnál magasabb a fizetése. ha alárendel viszonyban vannak egymással: Fehér bottal a kezében egy fekete szemüveges férfi jött vele szemben. A szövegbe ékel dést jelz írásjelek A közbevetés 250. Új találmányát – természetesen – azonnal szabadalmaztatta. nincs szükség vessz re: Te magad mondtad. a lámpa mellé tette. 243. megint késett. beteg lett. [De vö. A kiejtés szerinti (fonetikus) átírás a nyelvjárásgy jtésben igen fontos.d) Ha az értelmezett szó vagy az értelmez a maga vagy a mind névmás. a m szakiakhoz osztották be. kabátját magára kapva. János maga is ott lesz. Magát Bartókot hallottuk a hanglemezr l. 249. – Ha azonban az igeneves szerkezet szinte külön mellékmondatnak érz dik.

mondat érték kiemelt megszólítások után. kötelességedet? Stb. Az idéz jelet (kézírásban és nyomtatásban) az idézet kezdetén alul. bár még át tudott volna szaladni az úttesten. A szövegbe ékelt szó szerinti idézetet általában idéz jelpór fogja közre. gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük: Évi. s csak néhány alkalmatlant kellett elutasítani. Tudod-e. 252. Stb. mögéje is vessz t teszünk: Most pedig. csak még a magnója hiányzott. nyom). (Vö. eléje is. Az idézés rátérünk a dolog lényegére. vagyis a közbevetett részt körülfogó gondolatjelpár vagy zárójelpór második tagja után ki kell tenni: M szaki egyetemen szerzett diplomát – vegyészmérnökit –. Ha a megszólítás beékel dik a mondatba. Évi – bár még át tudott volna szaladni az úttesten – el bb hagyta elmenni a teherautót. a 256. Ha az összetett mondat valamelyik tagmondatába beékel dik egy másik tagmondat. a mondatvégi írásjelet a berekeszt zárójel után tesszük ki: Bizonyos szavak igék is. Ha a zárójelbe tett megjegyzés a mondat végére esik. Stb. imádott / Jankóm… Most veszem észre. az írásjelet a közbevetés után. hohó! mind. Stb. 271. A mondat elején vagy végén álló megszólítást vessz vel választjuk el a mondat többi részét l: Gyerekek. Ne felejts el fölébreszteni holnap reggel (6-kor)! Stb. hogy minél kényelmesebben érezze magát – ez mindig fontos volt neki –. névszók is (pl. (Vö. 149. les. Felvették a jelentkez k nagyobb részét (45 fiút és lányt).felkiáltójel vagy kérd jel után a mondat természetesen kisbet vel folytatódik: Meghaltál-e? vagy a kezedet görcs bántja. általában felkiáltójelet teszünk: Drága Szüleim! (Drága szüleim!) Tisztelt Közönség! Kedves Barátaim! Igen tisztelt F orvos úr! Egyetlen Ilonám! Stb. de író lett. amit mondtam. 255.) Magánlevelekben a kiemelt megszólítások után vessz t is lehet tenni.) Stb. el bb hagyta elmenni a teherautót. Sok megszokott holmiját becsomagolta. 271. Egy gondolat bántotta (és nem tudott megszabadulni t le): hogy is felel s a hiányért. édes fiam. Az olyan önálló. Ha a közbevetett szó. szókapcsolat vagy tagmondat írásjelnél ékel dik a mondatba. 254. hazugság. Sándor. 85 .) A megszólítás 253. barátaim. amit javíttatni vitt. Stb. Stb. nézzétek csak! Nagyon vártalak már. 251. az idézet végén pedig fölül tesszük ki: „Jót s jól! Ebben áll a nagy titok” – figyelmezteti Kazinczy költ társait. amelyek egy hosszabb szöveget vezetnek be. ezt a közbevetett mondatot vessz k. (Az ellenvéleményen lev k el se jöttek a gy lésre. / Csúnya hazugság volt.) – A zárójelbe tett önálló mondat írásjele azonban a zárójelen belülre kerül: A jelenlev k mind helyeselték a javaslatot. fagy. (De vö. Évi (bár még át tudott volna szaladni az úttesten) el bb hagyta elmenni a teherautót.

Kisbet vel kezdjük az idézetet. mint farsangi plakátok. Ha a szó szerinti idézetet szervesen belesz jük saját szövegünkbe. ember: küzdj és bízva bízzál!” ma is gyakran idézzük. hogy társadalmi rendszerünknek a munka az alapja. szellemileg egészséges. b). de idegenen sohasem. „Még kér a nép. vagyis úgynevezett tartalmi idézésekor nem használunk idéz jeleket: Alkotmányunk kimondja. melynek nincs virága?” „Az eszmék er sbek / A rossz anyagnál – vallja Madách. a berekeszt idéz jel elé olyan írásjel kerül. „Ó. Szépirodalmi m vekben az író mintegy idézi a szerepl k szavait. c)] a) Ha az író idéz mondata megel zi a szerepl szavait. most adjatok neki!” – figyelmeztette Pet i az urakat. e) Az idézetbe iktatott idéz mondat közbevetésnek számít. az örökre élni fog. Az els idéz jel után az idézet els szavát általában nagybet vel kezdjük. hogy „testileg.” Örök kérdést tesz fel Vörösmarty: „Mi dolgunk a világon?” Pet fi így kezdi híres versét: „Ne fogjon senki könnyelm en a húrok pengetésihez!” Stb. az idézett részt idéz jelek közé foglaljuk. Stb. utánuk viszont nincs.” Stb.” Stb. a mondatot befejez írásjelet az idéz jel után tesszük ki: Juhász Gyula a munkában azt az er t látja. mint követni” – írta unokaöccsének Kölcsey. Idézés alkalmával az idéz mondat megel zheti. Mások szavainak némiképp megváltoztatott. b) Ha az idéz mondat követi az idézetet. Stb.” Stb. Az írásjelek és a kezd bet k tekintetében egyébként az idézéskor szokásos írásmódot alkalmazzuk. A második idéz jel a szövegzáró írásjel után következik: „A tudományos felfogás szerint – írja Kosztolányi – nincs semmiféle rangkülönbség a nyelvek között. a). hegyével befelé forduló jelpárt használunk: Pet fi írta apjáról: „Szemében »mesterségem« / Most is nagy szálka még. hogy nincs az az áldozat. tehát gondolatjelek közé tesszük. hanem gondolatjeleket szokás használni. ha úgy emeltük ki. edzett nemzedéket neveljen”. de ennek jelzésére nem idéz jeleket. és kisbet vel kezdjük. amely „a szabadág útjára visz gyász és romok felett”. Az idézet végére. / ha süvít a böjti szél. amire ne lennék képes a gyerekeimért. 256. 86 . 257. Ilyenkor az idézet végén a kérd jelet és a felkiáltójelet kitesszük. gondolatjel van el ttük. és kisbet vel kezdjük. Stb. Stb. [Vö.” „Lesz-e gyümölcs a fán – kérdi Pet fi –. – Ezt ledöntheti / Er szak. a) Az idézetet bevezet mondat után kett spontot teszünk. de ez csak a társadalom egészének tevékeny közrem ködésével érhet el. – Ha a mondat az idézett résszel végz dik. Stb. és az idézetet kezd közszót (az eredeti szöveg ellenére is) kisbet vel kezdjük: A tanterv szerint az iskola egyik célja az. megvan-e még az az otthon?” – sóhajt fel Radnóti.Ha az idéz jelbe tett mondaton belül még egy idéz jelre van szükség. A „rendületlenül” kés bb jelszóból magatartásformává érett. / El ítéletét az / Évek nem szünteték. Így szokás kezelni az úgynevezett kapcsolt egyenes beszédet is: Mondtam neki. 258. hogy az eredeti szövegben is kisbet van: A közeled szt ekképp jeleníti meg Babits: „már hullnak a cifra virágok / szirmai. a pontot azonban nem: „Ismerni a jót könnyebb. amilyent az idézett mondat tartalma kíván: Bessenyei ma is érvényes igazságot fogalmazott meg: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós. gondolatjellel kapcsoljuk. – A megszakított idéz mondat kisbet vel folytatódik: Madách szavait: „Mondottam. rongyban. követheti vagy megszakíthatja az idézetet. Stb.

Határozatlanul mondta: – Nem is tudom. nem használunk idéz jeleket. – Kik jártak itt? – faggatta tovább. rövid pihen t tartott. magyarázó. haj. hiszel nekem? Türelmetlenül szólt rá: – Add már ide! – Nem adom! b) Ha az író idéz mondata követi a szerepl közre. – Sok a teend nk. ezeket gondolatjelpár fogja – Nem is tudom – mondta határozatlanul. Reménykedve kérdezte: – Ugye. szavait. hiszel nekem? – kérdezte reménykedve. jelszókhoz stb. csak itt lenne már! Jaj. 262. – Nagyon vártalak már – fogadta a barátját. s mikor egy forráshoz ért. Hívták. szállóigékhez. b) Ha valamely indulatszó után a be vagy a de nyomósító szócska következik. – Maga itt volt. Hová merült el szép szemed világa? – szoktuk tréfásan kérdezni. Az idéz mondatok nélkül egymást váltogató párbeszéd megszólításonként külön sorokban kezd dik. és segíts már egy kicsit! – Sehogy sem tudok belenyugodni abba – folytatta –.és szünetviszonyai ezt megkívánják: Ejnye be megjártam! vagy: Ejnye. hé? Fiatalságunk évei. és a beszél k els szavai el tt gondolatjel van: – Kapitány uram. Stb. sarkigazságokhoz. be megjártam! Jaj de elfáradtam! vagy: Jaj. nem indult útnak. ha a mondat hangsúly. Vessz t szoktunk tenni az indulatszók után. Szavak és szórészek közötti írásjelek 260. az indulatszó és a nyomósító szócska közé csak akkor teszünk vessz t. kiegészít megjegyzést f zünk. – Hova a pokolba? – Maklárra. Stb. messze szálltak! Stb. aranyat lel – tartja a közmondás. a megszakítás után újabb gondolatjel következik. illet leg elé. hogy kisemmiztek. c) Ha az író idéz mondata a szerepl szavai közé van iktatva. csak az els elé teszünk vessz t: A hegymászásban elfáradt. – Ugye. Köt jelet szavak és szórészek között az alábbi esetekben alkalmazunk: 87 . Termeljünk többet és olcsóbban! – ez most a feladat. Ha közmondásokhoz. láthatta. eszem a lelked! Hova megy. a) Az indulatszókat vessz vel különítjük el: Hej. de mert hideg volt. – Ne higgy neki! – támadt rá. de elfáradtam! Stb. – Maklárra? – Jó estét mondani a töröknek. de az írásjelek és a kezd bet k tekintetében az idézéskor szokásos írásmódot követjük: Ki korán kel. 261. – Add már ide! – szólt rá türelmetlenül. 259. Ha a tagmondat közbeékel dése miatt vagy bármi más okból két köt szó kerül egymás mellé. – Annyiszor becsapott! – Gyere ide – kiáltott rá –. vagy kétszázan kimennénk az éjjel.

kibe ugrál.] f) A kett s családnevek elemeinek összetartozását köt jellel érzékeltetjük: Endr dySomogyi. gyémánt-hitemet. c) Ha két vagy több egymás után következ összetett szónak azonos az utótagja vagy az el tagja. b)]. köt jellel tagoljuk: sakk-kör. stb. ha a kapcsolat hozzávet legességet.). 139. stb. stb. olasz–német (mérk zés). Balassi-strófás. 289. a)]. szakos) stb. Nagy-New York. Kazinczy-verseny.). Cseh– Morva-dombság.).a) Az olyan összetett szavakat.. alkalmi szóösszetételeknek köt jeles írása a költ i nyelv kifejez eszköze: r zse-dalok. gépgyártó. 139. mássalhangzót jelöl bet kerül egymás mellé. d)]. unos-untalan (vö. b)]. 103. tizenegyezerhuszonnyolc stb. Osztrák–Magyar Monarchia.és gyorsíró. irul-pirul [vö. 94. a)]. 103. amelyekben a tagok. szótárban). h) Az -e kérd szócskát köt jellel kapcsoljuk az el tte álló szóhoz: Tudod-e. zöldség. stb. anyagcserevizsgálat-kérés [vö. orrán-száján. süt-f z.. [Vö.) Az ilyen alakulatok utolsó tagjához köt jel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat: (a) magyar–angolban (ti. (láttam az) angol–brazilt (ti. a)] b) A szóismétléseknek. nyolctíz (napra). 138. c)]. édes-bús. 263. vissza-visszatérés. gizes-gazos (vö. köd-gubában.). merre menjünk? Jobbra-e vagy balra? Stb. Mann-né. (Vö. -szerel és -javító üzem. össz-szövetségi. tej-. mind a számjegyekkel írt számkapcsolatokban köt jelet teszünk. 101. 178. 177. Széll-lel. szobakonyhás [vö. i) Mind a bet kkel. ott-tartózkodás. hidegvíz-csap [vö. a)). b). dimbes-dombos. Ilyenkor az elhagyott közös utótagra. Nagyköt jelet szavak között a következ esetekben szokás használni: a) Két vagy több nép (nyelv) nevének kapcsolatát nagyköt jellel érzékeltetjük: angol–magyar (szótár). bel. József Attila-díj. illet leg a szóelemek határán három azonos. le-föl sétálás [vö. stb. (Vö. illet leg csak az els összetett szót írjuk ki teljes alakjában. József Attila-díja. 140. 176. Csepel-sziget. foszform trágyagyártás (vö. [Vö.. 139. mérk zést). francia–spanyol (határ). meg-megállt. stb. rendszerint csak az utolsó. a)]. Holt-Tisza. d) Kétezeren felül – ha az ezres után még más szám is következik – az összetett számnevek írásában köt jelet használunk: ötezer-nyolcszáztíz. 102. a mellérendel összetételeknek és az ikerszóknak. 131.és gyümölcsfelhozatal. a)] e) Tulajdonnevekhez f neveket és bel lük képzett mellékneveket bizonyos típusokban köt jellel kapcsolunk: Afrika-kutató. Érd-Ófalu (vö. Vas Mihály-hegy (vö. 97. szöv -fonó ipar [vö. 179. [Vö. örökkön-örökké. Magyar–Szovjet Baráti Társaság. 10-12 (éves).és külkereskedelem. 100. Konkoly-Thege stb. Szokatlan. néha-néha (vö. 5-6 (darab). b)]. stb. illet leg el tagra köt jellel utalunk: gép. Rohonci-Arany-patak. 62. Aranypatak-völgy (vö. 168–169. vagylagosságot fejez ki: egy-két (ember).). 265. 98. valamint az alárendel összetételeknek bizonyos típusaiban az alkotó tagokat köt jellel kapcsoljuk egymáshoz: egy-egy. AnnaPanna [vö. könyvritkaság-gy jtemény. német– franciás (ti. 88 . csihi-puhi. illet leg: bortermel és -értékesít szövetkezet. sírva-nevetve [vö. bogáncs-szívem. k -iszonyatját. Kál-Kápolna. illet leg tulajdonnévi szóalakokat. rokonrtüzek stb. stb.).) g) A többelem földrajzi nevek több típusában köt jellel fejezzük ki az alkotó tagok összetartozását: Arany-patak. 158.

Három pontot használunk akkor is.. Toldalékok kapcsolása 265. 753 – i. Apollo–11-es. stb. 1983–1984. 141.. Frankfurt am Main-i.) c) Köt jellel kapcsoljuk az egyelem személynevekhez a képz szer utótagokat: Eötvös-féle. 141. tavaszi–nyári. Ménesi út 11–13. puff-féle (vö. 456.) – Hasonlóképpen: Vág-szer (folyó). az I–IV. amelyek valamit l valameddig viszonyt érzékeltetnek: Budapest–Bécs. Karlovy Vary-i. Leonardo da Vinci-s. 264.). 1914–18-as. 164. lapon. stb. A ragokat.). stb. TU–154. b) Köt jellel kapcsoljuk a több különírt elemb l álló személynevekhez és földrajzi nevekhez a képz ket és a képz szer utótagokat: Arany János-i. Omega-féle (id mér k). 163. New York-i. T–34-es. ha valamely szövegb l kihagyunk egy részt: …s rendezni végre közös dolgainkat. (Vö. tavasszal–nyáron. 217.. a jeleket. Bonyolultabb esetekben a nagyköt jel kivételesen szóközökkel illeszkedhet a tagok közé: i. Meggondolni háborítlan. [Vö. Az ilyen alakulatok utolsó tagjához köt jel nélkül kapcsoljuk a ragokat: (a) Hadrovics–Gáldiban (ti. 94. 1981–1985-i.) – De: a 128–9. az I–IV. 265.vagy szó. stb. / Ami immár közelebb van… stb. budapest–bécsi. stb. e. szabadság gyermeke / …Köszöntelek a távolból el re! Stb. 179. Wittmann-né [vö. Újpesti Dózsa–Ferencváros (rangadó) stb. stb. 1848–49-ben. c)]. Néhány esetben azonban köt jelet használunk. stb. sz. írásrendszerünkben szokatlan bet csoportokra végz d szavakhoz a toldalékokat: 89 . / ez a mi munkánk… Respublika. 200. Az ilyen alakulatok utolsó (esetleg mindkét) tagjához köt jel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat: Budapest–Bécsen át. az els –negyedikben. Apollo–11. bet . illet leg: a Szojuz–24 – Szaljut–5 rkomplexum. a tavasz–nyár folyamán. c)]. Bonn-nal. c) Nagyköt jellel f zzük egymáshoz az olyan szavakat. Duna–Majna–Rajna-csatorna. kelet–nyugat irányban. június–július hónapban. mérk zésen) stb. e)] d) Nagyköt jelet használunk géptípusok stb. b)] – Hasonlóképpen: Magyar Nemzetbeli stb. az els – negyedik osztályban. Pet fi-szer stb. dzsessz-szer . (Vö. New York-szer . stb.-en.és számjelzése között: T–34. Az ilyen alakulatokhoz minden toldalékot köt jellel kapcsolunk: T–34-et. 62. (vö. a 128–9. d) Köt jellel f zzük hozzá a hangérték nélküli (ún. 217. Illyés Gyula-féle.. (Vö. Hadrovics–Gáldi: Orosz–magyar szótár.b) Két vagy több tulajdonnév kapcsolatát nagyköt jellel érzékeltetjük: Marx–Engels– Lenin.. évi. 171. Bonn-nál [vö.-ben. Népszabadság-beli (cikk) stb. a képz ket és a képz szer utótagokat általában közvetlenül kapcsoljuk a szót höz. június–júliusi. Szojuz–14-ben.. (a) Videoton–Haladáson (ti. ahol az egyszer sítés nem alkalmazható: Széll-lel. 94. Három pontot teszünk a gondolat befejezetlenségének jeléül: De tart a harc… a kard s az ágyú / Helyett most eszmék küzdenek. szótárban). 164. Szojuz–14. kelet–nyugati. osztályban. mássalhangzót jelöl bet közvetlen találkozását egyes típusokban. stb. TU–154-gyel. a) Köt jellel hárítjuk el toldalékok kapcsolásakor három azonos. [Vö. néma) bet re és a bonyolult.

Sor végén. Mikszáth „Különös házasság” cím regényéb l filmet készítettek.... voltaire-es. Montreux-ig. fejezetek címe. hazám! Stb. (Vö.-be jár. te-kint stb. 20-án. 1983. 286. 278. 16. – Birtokos szerkezetben azonban a név és a cím közé nem teszünk írásjelet: Arany János Toldija fellelkesítette Pet fit. versszak. a hónapot és a napot jelöl szám után: 1848. aug. költ i m vek. 282. 280. utalásban. (Vö. Rousseau-nak. IX. [Vö. 67-es. 269. közlünk valamit: Magyarország legnagyobb tava a Balaton.-en. értekezések. rövidítésekhez. Pet fi: János vitéz. cikkek. A hírlapok. évi. bet szókhoz stb.) 268. szócsoportra vagy mondatra: A felszabadulás óta számos új összetétel keletkezett nyelvünkben: békepolitika. a)] Egyéb írásjel-használati tudnivalók 266. 199. 15. [Vö. stb. kerület stb. ha a nevet és a címet mondattani viszonyítás nélkül említjük egymás mellett (pl. Személyes névmásoknak nevezzük azokat a szavakat… – A kérd jelet és a felkiáltójelet a kiemelt címsorok végén is ki kell tenni: Minek nevezzelek? Készülj. Kett sponttal mutatunk rá a példaként említett szóra. Kett spontot teszünk a szerz neve és az írásm címe közé akkor. 80%-os.) c) Pontot teszünk a keltezésben az évet. könyvek.): Vörösmarty: Csongor és Tünde. ha kiemelt címsorokként vagy önmagukban szerepelnek: Népszabadság Puszták népe Nemzeti dal El szó Kett s megállóhely Szerencsi Csokoládégyár stb. ploieşti-i stb. kb. §-ban. írásjelekhez. munkaverseny. katalógusban stb. dolgozatok. (Vö. a IV. Stb. 100 °C-on. 12-t.. elválasztáskor – a szétválasztott szórészek összetartozásának jelölésére – köt jelet használunk: asz-tal. 217. a)] e) Köt jellel kapcsoljuk a számjegyekhez. 90 . 290. Glasgow-ban. a végére pontot teszünk: A s ze mé lye s n é v m á s o k . stb. (Vö. özv.25-kor. Pontot használunk viszont a következ esetekben: a) A sorszámneveket jelöl számok után általában pont van: 10.. 19-szer. a 15. III. 293. Bp.. 267.) 270. tervhivatal stb. s utána mondat kezd dik. 6%kal. Bp. – Ha azonban a cím szövegben van.) b) Pontot teszünk a rövidítések egy része után: aug. Arany: Toldi. du. Stb. az MTA-tól. a toldalékokat: 4-et.guillotine-t. felsorolásban. valamint az intézménynevek és útbaigazító feliratok után a mai gyakorlat szerint nem kell pont akkor. A kijelent mondatban megállapítunk.. folyóiratok. jöv kutatás.

több szóból álló címét szöveg közben idéz jelbe is tehetjük: A haladó magyar költészet remekeit mutatja be a „Hét évszázad magyar versei” cím négykötetes antológia. a paragrafus és a fok jeléhez köt jellel kapcsoljuk a toldalékot. Gyakrabban használjuk még a következ írásjeleket is: + — : = % / az összeadás jele a kivonás jele a szorzás jele az osztás jele az egyenl ség jele a százalék jele a vagylagosság. Stb. jele § /. Ugyanígy nagyköt jelnél: egy TU– / 154-esen stb. illet leg a megfelelés jele A százalék./ ot stb. mint gyakorlati anyanyelvismeret (Az általános iskolai nevelés és oktatás terve). Stb. Ilyenkor a toldalék mindig olyan alakjában járul az írásjelhez.) 272. A számok írásában a tizedes törtek kezdetét vessz vel jelöljük: 38. (De vö.). [Vö. 289. * ” ’ ° ~ .23 (egy egész huszonhárom század). 1. 3°-kal stb. hogy a szóalakban már van köt jel: t zzel. (Vö. 199. Dumas. 252.és többjegy számokat általában közzel tagoljuk a hátulról számolt hármas csoportok szerint: 23 816 stb. tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit. e)] 91 . a berekeszt zárójel elé a rövidítést jelz pontot ki kell tennünk. és a zárójel után is használnunk kell a megfelel mondatvégi írásjelet: Szövetkezeteink már saját gépeikkel dolgoznak (traktorokkal. – Ha a zárójelbe tett rész ponttal rövidített szóval végz dik./ vassal./ nak. a paragrafus jele fordíts! vagy 1 a jegyzet jele az ismétlés jele a hiány jele a fok jele az ismétl dés. amelyeknek hangulati velejáróját. Ezzel a lehet séggel azonban – a divatnak hódolva – ne éljünk vissza! 273. a 6.) – Az öt. A könyveknek. 265. a SZOT. költ i m veknek.) 274. értekezéseknek. b)] 275.Az elválasztás alapja lehet az a körülmény is. amilyenben a kimondott formához kapcsolódnék. cikkeknek stb. tárcsás boronákkal stb. Stb. kombájnokkal. 271. Idéz jelek közé teszünk a mondaton belül olyan szavakat. gúnyos vagy egyéb értelmét ki akarjuk emelni: Megkaptam „kedves” soraidat. [Vö. stb. a mondat tartalmának megfelel mondatvégi írásjelet a berekeszt zárójel után tesszük ki: A helyesírás nem egyéb. Stb. Ne akarj te engem mindenáron „jobb belátásra bírni”! Stb. valamint kiírjuk az esetleges köt hangzót is: 10%-os. §-ban.6 (harmincnyolc egész hat tized). Ilyenkor a toldalékok köt jellel kapcsolódnak: Ez benne van a „Hét évszázad magyar versei”ben. Ha a mondat végén lev zárójeles rész szorosabban kapcsolódik a mondathoz. a tört szám stb. (Vö. 291.

ahány különírt szóból áll a rövidített szókapcsolat: a. (= rakpart). hogy a jel közszóból vagy személynévb l származik: m (= méter). kb. m. ( id számításunk szerint). (= parancsnokság). kiejtve Budapest. A rövidítések alakja általában emlékeztet a rövidített szavak teljes formájára. D. v. (= a szerkeszt ). NB. mfszt. stb. délben érkezünk. stb. (= saját kezével). km (= kilométer). é. (= New York) stb. Y. r. Bp. vö. Szfv. (= gépkocsi). m. sz. s. (= Helyesírási tanácsadó szótár) stb. (= s a többi). rkp. az szb. K (= kelvin). i. gyes (= gyermekgondozási segély) stb. (= annyi mint). k. Mindig nagy kezd bet vel írjuk azonban az elemek vegyjelét: O (= oxigén). (= magasföldszint). az i. k. az Áfor. (= vesd össze!). Közszavak és tulajdonnevek teljes alakja helyett gyakran használjuk rövidített formájukat. – Ennek megfelel en a magánhangzóval kezd d rövidítések el tt az. Vagy a bet k nevét mondjuk ki egymás után: OTP (= Országos Takarékpénztár) kiejtve ó-té-pé. szb (= szakszervezeti bizottság) kiejtve esz-bé stb. (= mint vendég). A rövidítések (és hozzájuk hasonlóan a rövidítésként használt jelek és kódok is) leginkább csak az írásban élnek. stb. gk. a Mahart. (= Boldog új évet kíván). a szerk. a beszédben teljes alakjukban ejtjük ki ket: u. (= körülbelül). A rövidítések 277. (= római katolikus). a tsz. (= általános). (= Debrecen). (= az igazgatóhelyettes). kiejtve utca. húszan leszünk. – Nem ritka azonban a rövidítés elemeinek egybeírása sem: stb. (= a felel s kiadó). m. A mozaikszók különféle fajtáit (a bet szókat és a szóösszevonásokat) írásformájuk alapján ejtjük ki. ú.és nagybet k tekintetében nem követi az alapforma írásmódját: Ft (= forint). Mahart (= Magyar Hajózási Részvénytársaság). B. m. N (= newton). mássalhangzóval kezd d rövidítések el tt a határozott nével t használunk: az igh. pság. Na (= nátrium) stb. (= Magyarország) stb. cm (= centiméter). a f. ÉNy (= északnyugat). els bet je természetesen nagyra cserél dik: Csüt. stb. N. Áfor (= Ásványolaj-forgalmi Vállalat) kiejtve áfor. (= az idézett m ). (= nota bene!) stb. (= magyar). k. A különírt szavakból álló szókapcsolatok rövidítése általában annyi (ponttal elkülönített) tagot tartalmaz. stb. – A mozaikszók el tti határozott nével a kiejtett alakhoz igazodik: a MÁV. (= cím ). vagy összeolvassuk a bet ket: MÁV (= Magyar Államvasutak) kiejtve máv. k.. az MTA. HTSz. Mo. km kiejtve kilométer. Sok rövidítés azonban a kis. a) Az egyszer és az összetett szavaknak több bet b l álló rövidítése egységes csoportot alkot: ált. Ha egy magában kisbet s rövidítés mondatkezd helyzetbe kerül. az OTP. b) A rövidített szónak vagy szavaknak kis vagy nagy kezd bet jét általában a rövidítésben is megtartjuk: c. (= Székesfehérvár). 92 . A mértékegységek jelét kis vagy nagy kezd bet vel írjuk aszerint.A RÖVIDÍTÉSEK ÉS A MOZAIKSZÓK 276. Kb.

(= alatt. aug. CS (= Csehszlovákia). bp.. fszla. 278. v (= sebesség). jelekhez stb. ALAPTERÜLET: 100 m2. stb. D db de. A rövidítésekhez. Ft-ot. °C-os (= Celsius-fokon. lexikonokban stb. ker. az országnevek kódjait: HU (= Magyarország).) Egyébként ponttal írt rövidítések (nm. Ilyenkor célszer ket külön jegyzékbe foglalni: nm (= névmás). MW (= megawatt). a gépkocsik országjelzését: H (= Magyarország).-nek (= kerületnek). (Vö. hl (= hektoliter). Celsius-fokkal. °C-kal. Ft-tal (= forintot. bar Bp. a matematikai jelöléseket: lg (= logaritmus). 279. stb. a toldalékokat köt jellel kapcsoljuk. a. Salg. m. (= december). alsó amper átvitt értelemben állami általános annyi mint április augusztus bar Budapest budapesti Boldog új évet kíván Celsius-fok cím cm cm2 cm3 csüt. 280. °C-on.és az utótagot köt jellel f zzük össze: mm-beosztás. (= év nélkül). Celsiusfokos) stb. – Szabványokban el írt formákat csupa nagybet s szövegben sem szabad megváltoztatni: A KÉSZÍTMÉNY ÁRA 15 Ft. °C c. az égtájak rövidítését: D (= dél). dag dl dm DNy Dr. Rbl (= rubel). é. jeleket és kódokat is alkalmazhatnak.. 281.) mell l is elhagyható a pont. ú.) – A nemzetközi mértékegységek (az SIegységek) írásmódját minisztertanácsi rendelet szabályozza.. (= Salgótarján) tb. alatt. amelyeknek a vége teljes szó: u (= ugyan ). nagy tömegben fordulnak el . A szokásos eljárásokkal alkotott rövidítéseken kívül a szaktudományok különleges rövidítéseket. Cl (= klór). ha szótárakban. 282. áll. 282. Ilyenkor ezek mindig olyan alakjukban járulnak a rövidítésekhez. ÉK (= északkelet). ol (= olasz) stb. m2-enként. (Vö.) Pont nélkül írjuk azonban (szabványainkhoz és a nemzetközi szokáshoz igazodva) a pénzfajták rövidítését: f (= fillér). ált. Ha a rövidítés valamely teljes szóval alkot összetételt. dr. káliummal). sin (= szinusz). rég (= régies forma). négyzetméteres). alsó). K-mal (= káliumot. forinttal). (Vö. az el . dec. A gyakrabban el forduló állandó rövidítések és jelek: a. n.. 278. a vegyjeleket: S (= kén). NL (= Hollandia). ÉK-en (= északkeleten).-i B. valamint kiírjuk az esetleges el hangzót is: u. stb. v. a fizikai mennyiségek jelét: a (= gyorsulás). K-ot. ápr.-kivonat stb. centiméter négyzetcentiméter köbcentiméter csütörtök dél darab délel tt december délkelet dekagramm deciliter deciméter délnyugat doktor 93 . A magyar és a nemzetközi szabványokban rögzített jeleket és kódokat az ott el írt formában kell használni. dec. A á.-ban (= utcában). k. 282. – Nincs pont az olyan rövidítések után sem. ol. A rövidítések többsége után pontot szokás tenni: a. tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit. é.Stb. a mértékegységek jelét: g (= gramm). jelekhez stb. é. m2-es (= négyzetméterenként. 279. amilyenben a kiejtett formákhoz kapcsolódnának. uaz (= ugyanaz) stb. rég. DK dkg v.

szerk. i. i. ÉNy érk. özv. jegyz. min min. olv. krt. k. Ny o. é. fszt. tc. ker. jún. p. szerkeszt (ség) szent született tonna tisztelt törvénycikk 94 . szept. v. t t. igh. m. fej. köv. i. s s. l. Ifj. J jan. felv. l l. f. h h. négyzetkilométer Kelt. v. hiv. ny. E Ft É ÉK em. v. Id. mm Mrd Ft N NB. ill. f. hl honv. Szt. fszla. mint fent következ körút liter lap lásd! méter magyar megye millió forint négyzetméter köbméter május március megbízott múlt évi meghalt perc miniszteri milliméter milliárd forint newton nota bene! (a figyelmeztetés jele) az ismeretlen név pótlásául november nyugalmazott nyugat oldal okleveles október olvasd! özvegy pont pascal pecsét helye például pályaudvar rész másodperc saját kezével s a többi szám(ú) század szeptember szerkesztette. f. h. f f. e. Özv. m. okt. M Ft m2 m3 máj. h. f. évf. é. hó ford. isk. illetve idézett m indul(ás) iskola(i) id számításunk szerint(i) joule január jegyzet július június kelet kelvin kötet körülbelül kerület kilogramm következ k (lapszám után) kilométer km2 K. N. nov. m. év febr. júl. ifj. H. Ft g gimn. kb. sz. stb. megh. N. pu. ind. kg kk. szül. okl. sz. ig. márc. K K k. sz. r.) pl. m m.du. id. Pa (P. mb. f. m. i. km délután ezer forint észak északkelet emelet északnyugat érkezik évfolyam fillér fent folyó évi folyó év február fejezet felvonás folyó havi folyó hó fordította folyószámla földszint forint gramm gimnázium(i) óra helyett(es) hivatalos hektoliter honvéd id sb id számításunk el tt(i) ifjabb igazgató igazgatóhelyettes idézett helyen illet leg.

A szaktudományok körében a többelem közszói alakulatokat is csupa nagybet kkel írt bet szókkal szokás helyettesíteni: CB (= citizen band). esetleg már az átadó idegen nyelvben) valamely többszavas név elemeinek kezd bet ib l alakultak. tudniillik törvényerej rendelet utca ugyanaz ugyanis utóirat úgymint úgynevezett uo. a többi bet jét kisbet vel írjuk. PVC [= poli(vinil-klorid)]. kétféleképpen írjuk. kétféleképpen írjuk. amelyek rövid (vagy rövidített) szavakból. NE (= nemzetközi egység). A bet szókat. Reklámcélokból stb. EKG (= elektrokardiogram). úm. W X. DNS (= dezoxiribonukleinsav). a) A tulajdonnévi (f ként többelem intézményneveket helyettesít ) magyar és idegen bet szóknak minden bet jét (a többjegy eknek minden jegyét) nagybet vel írjuk.ti. téesz. Ofotért (= Optikai. vsz. kisebb-nagyobb szórészletekb l. ELTE (= Eötvös Loránd Tudományegyetem). mivel legtöbbször nagybet vel kezdett szavakat képviselnek: BKV (= Budapesti Közlekedési Vállalat). UNESCO (= United Nations Educational. a nagybet s írásmód is szokásos: VEGYTERV. mivel kis kezd bet s szavakat helyettesítenek: gmk (= gazdasági munkaközösség). ui. 95 . Javszer (= F városi Javító-szerel Vállalat). Ui. tsz (= termel szövetkezet). esetleg részben kezd bet kb l alakultak. tévé stb. tehát úgy. Kermi (= Kereskedelmi Min ségellen rz Intézet). u. KGST (= Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa). tébécé. vagyis azokat a mozaikszókat. vagyis azokat a mozaikszókat. V vö. szb (= szakszervezeti bizottság). tv (= televízió). Vegyterv (= Vegyim veket Tervez Vállalat). Fényszöv (= Budapesti Fényképész-szövetkezet). ún. Y. a) A tulajdonnévi (f ként többelem intézményneveket helyettesít ) magyar és idegen szóösszevonásoknak az els bet jét általában nagy-. NDK (= Német Demokratikus Köztársaság). ugyanott vagy volt vesd össze! versszak watt az ismeretlen név pótlásául A mozaikszók 283. 284. Finommechanikai és Fotocikkeket Értékesít Vállalat). v. nagybet kkel írt bet szók sem: OTTKT (= országos távlati tudományos kutatási terv). tmk (= tervszer megel z karbantartás). Nem helytelenek az ilyen köznyelvi. Scientific and Cultural Organization) stb. b) A közszói bet szók csupa kisbet b l állnak. ALITALIA stb. ahogyan a tulajdonneveket: Aluterv (= Alumíniumipari Tervez Vállalat). TASZSZ (= Tyelegrafnoje Agentsztvo Szovjetszkovo Szojuza). TDK (= tudományos diákkör) stb. ua. Alitalia (= ala italiana). amelyek (nyelvünkben. MSZMP (= Magyar Szocialista Munkáspárt). URH (= ultrarövidhullám) stb. tbc (= tuberkulózis). vb (= végrehajtó bizottság) stb. KISZ (= Kommunista Ifjúsági Szövetség). Komszomol (= Kommunyisztyicseszkij Szojuz Mologyozsi) stb. tvr. A közszói bet szót alkotó bet k nevét néhány esetben már teljesen kiírjuk: pévécé. A szóösszevonásokat.

– A csupa nagybet vel írt tulajdonnévi bet szók végén toldalékoláskor írásban nem nyújtjuk az a. – A csupa nagybet vel írt bet szók alapalakjukat melléknévképz s formájukban is megtartják: ENSZ-beli. radar (= radio detection and ranging). 94. LSD (= lizergsav-dietil-amid). ENSZ (= Egyesült Nemzetek Szervezete). A mozaikszóknak sem az alkotóelemei közé. trafó (= transzformátor) stb. 287. tv- közvetítés. tv-zik (v. o-t: az MTA-nak.) Hasonlóképpen a bet k nevével kiírt közszói bet szókhoz: tébécés. tévézik). a tsz-szel. telex (= teletype exchange). De értelemszer en: a Keravill-lal.) b) A szóösszevonásokhoz a toldalékot köt jel nélkül kapcsoljuk: a Fényszövnél. az ETO-hoz stb. e. továbbá kiírjuk az esetleges el hangzót. stb. 29. tmk (= tervszer megel z karbantartás). a létrejött szót kisbet vel kezdjük: aluterves. pont szól. telexezünk. NATO (= North Atlantic Treaty Organization). – A kisbet s test szóösszevonásokban megnyújtjuk a toldalékok el tt az a. a) A bet szókhoz a toldalékokat köt jellel kapcsoljuk: a BKV-nál. a tmk-ban. Ofotért-üzlet. tehát ennek alapján vesszük tekintetbe az illeszkedés és a hasonulás törvényeit. A mozaikszókhoz a toldalékokat olyan formában f zzük. 285. – Ha a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz melléknévképz t kapcsolunk. b) A közszói szóösszevonásokkal az összetételi utótagokat egybeírjuk: telexgép. szovhoz (= szovjetszkoje hozjajsztvo). tehát úgy. KISZ-es. Beruházási Vállalat). az ELTE-n. TDK-s stb. A mozaikszók alapformáinak és toldalékos alakjainak elválasztásáról a 232. tsz-tag. kolhozban. szb-titkár. gyes (= gyermekgondozási segély). DNS-sel. (a) trafója. Áfor-kút. (Vö. amilyet kiejtett hangalakjuk kíván. téesztag. 286. a Röltexszel. ahogyan a közszavakat: belker (= belkereskedelem). tévézik stb. az Alitaliánál. MAFC-os. stb. OTP-kölcsön. tévéközvetítés stb. Alitalia-iroda. az ENSZ-szel. stb. trafótekercselés stb. (Vö. SZOT-üdül . komszomolista stb. tbc-s. sem a végére nem teszünk pontot: HNF (= Hazafias Népfront). a Hungexpónál stb. 96 . a MÁV-ot. kisker (= kiskereskedelem). kolhoz (= kollektyivnoje hozjajsztvo).b) A közszói szóösszevonásokat (és az idegenb l átvett ilyen alakulatokat) csupa kisbet vel írjuk. Agrober (= Mez gazdasági és Élelmiszeripari Tervez . e. URH-adás. gyesen (van). telexszel. A mozaikszókhoz az összetételi utótagokat a következ képpen kapcsoljuk: a) A bet szókhoz és a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz köt jellel f zzük az utótagokat: MTI-hír. fényszövbeli. Fényszöv-laboratórium. Komintern (= Kommunista Internacionálé) stb. UEFA-torna. TDK-dolgozat. Hasonlóképpen: tébécészakorvos. az Elzett-t l stb. A tulajdonnévi szóösszevonásból köznevesült közért (= élelmiszerüzlet) szót kisbet vel kezdjük. Csemadok (= Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete). o-t: stukák.

hétmilliónégyszázkilencvenezer-ötszázharminc stb. Az órát jelöl kapcsolatokat is ezek szerint írjuk: negyed kilenckor. ha a szám toldalékos alakban. osztály. ha az ezres után a szám még folytatódik. A sorszámnevek után – ha számjegyekkel írjuk ket – pontot teszünk: 1. arra nincsenek határozott szabályok.vagy ennél több jegy számok írásában a számjegyeket a hátulról számított szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk.-nak futott be.-ben stb. 353 864.. nagyobb számok írásában: 388 személy részére. a 8. hatvankétmillió stb. 5 órakor. (A keltezés e tekintetben kivétel. mikor számjegyírást. pénzösszeg. évi. 5826. ezernek. A pontot a toldalékokat kapcsoló köt jel el tt is megtartjuk: 3.. számjegyekkel is. az öt. és a csoportok közé köt jelet teszünk: háromezer-tizenhat. százezer. tízmillió stb. a 10. 5 602 164. A számokat írhatjuk bet kkel is. húsz. A kialakult gyakorlat szerint inkább bet írást használunk egyrészt a folyamatos. ezer. névutós szókapcsolatban vagy más szóval összetéve szerepel: huszonötöt. negyvenhétezer-ötszázhatvanhárom. f képpen irodalmi jelleg szövegben a rövid szóval kimondható számok lejegyzésekor: öt. 1978. oldalon stb. 97 . ötvenháromezer. Ha azonban a t számnévi jelz s törtszámnév egészében jelz i szerep . harmadmagával. stb. 296. a 10–12. 9710. két harmad. kétezerig minden szám nevét egybeírjuk. – Kétezeren felül. ezerhétszázhetvenkett . 37. a kapcsolat két tagját különírjuk: egy negyed. tizennégy. 15 méter szövet stb. az összetett számnevet a hátulról számolt szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk.-kel.EGYÉB TUDNIVALÓK A számok 288.16.413. vö. kéthetenként stb. A számjegyekkel írt tizedes törtek egész és tört értékei közé (köz nélkül) tizedesvessz t teszünk: 3. 65 téglát stb. másrészt akkor. a két számnevet egybeírjuk: az ország kétharmad része. Hogy mikor használunk bet írást. stb. fél tizenkett ig. másrészt az id pont. statisztikai adat és hasonlók lejegyzésében: du. 289. Ha a törtszámnévnek t számnévi jelz je van. 3. sor. 20 611.5. harmincnyolc egész egy tized stb. mérték.-ba jár. de: 20 611. 4. háromnegyed óra múlva stb. a) Ha a t számneveket bet vel írjuk. b) Ha a számokat számjeggyel írjuk. Számjegyírást használunk egyrészt a hosszabb szóval kimondható. Ha öt vagy több számjegy számokkal együtt négyjegy eket is írunk egyazon oszlopba. hatvan után. s a jelzett szó f névi érték . ezen felül csak a kerek ezreseket és a milliósokat. háromnegyed négyre stb. ezeket is közzel tagoljuk: 21 126 4 210 12 305 9 258 290. tízféle. nyolcszázkilencvenhat. s az egyes csoportokat közzel választjuk el egymástól: 1552.) 291. A számokat a következ képpen tagoljuk. a Tutaj u. 3 Ft 50 f.

évi 19–20. de: 1944 szén (vö. 1983–84. vagy ha az évszám (évszámcsoport) birtokos jelz je egy másik szónak. s utána pontot teszünk. A számjegyeket túlnyomórészt arab számokkal írjuk: 25 mm. Rákóczi Ferenc. XI. 12. szi. a v. a középiskolai osztályokat pedig római számmal: II. század. de: 1918 folyamán (vö. 295. ágyéki csigolya stb. A keltezés 293. v. 1983. 295. XI. október havában 1918. 16. 295. Az évszámok után a következ esetekben nincs pont: a) Ha az évszámot (évszámcsoportot) névutó vagy névutóból képzett melléknév követi.. 2. NB I. Béla. 4/a osztály. 1848. század v. 2500 Ft stb. de: 1918 októberének végén (vö. illet leg jelölhet római számmal is. a napot mindig arab számmal írjuk. XIX. stb. 295. XIX–XX. október végén. 1983/1984. 295. a hónap neve teljesen kiírható vagy rövidíthet . tavaszi–nyári 1918. agyideg. VII. kötet. 28. március–áprilisban 1919. IV. ha az utána következ hónapnévvel vagy id t jelöl egyéb szóval nincs birtokviszonyban: 1848. stb. IV/3-as körzet. október folyamán.. II. 1983/84. kongresszus stb. Egyébként egyaránt helyes: 3. kötet v. 28. 1983. köt jelekkel tagolt forma is: 1983-11-28 294. osztály. v. 11. áprilisi 1983. Az általános iskolai osztályokat arab számmal szokás jelölni: 2. ha az arab számokkal szemben megkülönböztet vagy tagoló szerepük lehet: 1983. de: 1848 márciusában (vö.. évi 1983–1984. III. 1983. arab számmal is. 1983. A szakmai szokások is tiszteletben tartandók: X. IV/A osztály.) 1918. A v. Az évszámot mindig arab számmal írjuk. Gergely. 4. v.292.) 1848. Pontot akkor teszünk az évszám (évszámcsoport) után.) stb. Terjed ben van a pontok nélküli. A római számok visszaszorulóban vannak. 8. III. XVI. s utána pontot teszünk. század 1944. nem teszünk utána pontot: 1848 el tt 1848 el tti 1526 augusztusában 1848 h sei 1918 kés szén 1848 els felében 98 . Pet fi u. Római számokat következetesen csak néhány hagyományos esetben és csak sorszámnevek jelölésére használunk: IV. Használatuk leginkább olyankor tanácsolható. 38 tanuló. nov. Mai alkalmazásuk pontos körét nem lehet meghatározni. március 9. IX. IV. osztály. kerület. 28. 365 nap. november 28. márciusban.) 1945. század v.

kerület. Ha a napok sorszáma után névutó következik. Elhagyható a pont a zárójelbe tett évszámok mell l is: Az elmúlt év (1983) rendkívül aszályos volt. 99 . 10. em. Az elseji v. 296. de: 1983. b) Nem teszünk pontot az évszám (évszámcsoport) után. vagy: 1983. Az évet és a napot jelöl számjegyekhez a toldalékok pont nélkül.. ker. 10. elsejei szóalakok számjeggyel írva: 1-ji v. Rákóczi út 28. 1848. de: 1983. Az elseje. 6–8.. 20 3500 sorba írt lakáscímeket.35-ig. Leveleket és más küldeményeket a posta címzésmintái szerint kell megcímezni: Mátyás Antal Debrecen Csapó u. II. 4–6. december 20-a és 31-e között. Rákóczi út 28/A II. 1-jei. az óra és a perc közé (szóköz nélkül) pontot teszünk: 10. Az óra és a perc szót folyó szövegben általában kiírjuk: 10 óra 25 perckor stb. 297.35 stb. egy következ képpen írjuk: Budapest VII.35-ös stb. december 20. 2700 299. a számok után a pontot (vagy a birtokos személyragot) ki kell tenni: 1983. 10/B 1072 Szekszárd. december 10-e óta stb. szóalakok számjegyes írása: 1-je. ha a mondatban ez az alany: 1789 fordulópont az emberiség történelmében. 10/B Budapest VII. 1849 mártírjai 1918–1919 forradalmai stb. és 31. óta. – Ha az id pontot számjegyekkel adjuk meg. 1-jén. 15-én. stb. elsejéig stb. között. Kadarka u.35-kor. Magyarország 1514-ben. 1849 tavaszi hónapjai 1944/45 nehéz telén stb. Rákóczi út 28/A II. rendeltetési helyeket a A folyamatosan. II. december 10. em. április 4ig vagy 4-éig. 1-jéig stb.1849 után 1867 és 1896 között stb. márc. elsején. 4024 Kis János Miskolc Pf. Más esetek 298. köt jellel kapcsolódnak: az 1838-i árvíz. 10. 1941–1945 mérhetetlen károkat okozott népünknek. 12-t l vagy 12-ét l. Budapest VII. Ehhez a formához a toldalékokat köt jellel kapcsoljuk: 10.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful