P. 1
A magyar helyesírás szabályai

A magyar helyesírás szabályai

|Views: 183|Likes:
Published by Tankó Lehel

More info:

Published by: Tankó Lehel on Apr 05, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

04/05/2012

pdf

text

original

Sections

  • 240. Az egyszer mondatok végére a közlés szándékának megfelel írásjelet
  • 243. Az összetett mondatok tagmondatait általában vessz vel választjuk el
  • 247. A mellérendelt mondatrészek közötti írásjelhasználat fontosabb esetei a

MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

A MAGYAR HELYESÍRÁS SZABÁLYAI
TIZENEGYEDIK KIADÁS MÁSODIK (VÁLTOZATLAN) LENYOMAT

AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST 1985

TARTALOM
EL SZÓ SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Írás és helyesírás A magyar helyesírás

A TULAJDONNEVEK ÍRÁSA
A személynevek Az állatnevek A földrajzi nevek A csillagnevek Az intézménynevek A márkanevek A kitüntetések és a díjak neve A címek Tulajdonnevek köznevesülése

A BET K
A magánhangzók írása A mássalhangzók írása Az ábécé A bet rendbe sorolás

A KIEJTÉS SZERINTI ÍRÁSMÓD
A szótövek írása A toldalékok írása A szóelemek elhomályosulása

AZ IDEGEN KÖZSZAVAK ÉS TULAJDONNEVEK ÍRÁSA
A magyar írásmód szerinti írás Az idegen írásmód szerinti írás Az átírás

A SZÓELEMZ

ÍRÁSMÓD

AZ ELVÁLASZTÁS
A szótagolás szerinti elválasztás Az összetett szavaknak elemeik szerinti elválasztása

A szóelemek mai alakját tükröztet írásmód A szóelemek módosult alakjait feltüntet írásmód

A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD AZ EGYSZER SÍT ÍRÁSMÓD

AZ ÍRÁSJELEK
A mondatokat záró írásjelek A tagmondatok közötti írásjelek A mondatrészek közötti írásjelek A szövegbe ékel dést jelz írásjelek Szavak és szórészek közötti írásjelek Toldalékok kapcsolása Egyéb írásjel-használati tudnivalók

A KÜLÖNÍRÁS ÉS AZ EGYBEÍRÁS
A szóismétlések írása A mellérendel szókapcsolatok és összetételek, valamint az ikerszók írása Az alárendel szókapcsolatok és összetételek írása Egyéb típusú szókapcsolatok és összetételek

A RÖVIDÍTÉSEK ÉS A MOZAIKSZÓK
A rövidítések A mozaikszók

A KIS ÉS A NAGY KEZD BET K
A kis kezd bet k A nagy kezd bet k

EGYÉB TUDNIVALÓK

EGYÉB ESETEK

2

EL SZÓ

Helyesírási szabályzatunk 10., 1954. évi kiadása három évtizeden át szolgálta társadalmunkat. Ez alatt az id alatt a magyar helyesírásnak azel tt sohasem tapasztalt egyöntet sége jött létre, a 10. Kiadásnak az addig szabályozatlan esetekre adott tanácsai és ésszer újításai is a közgyakorlat szerves részeivé lettek. Hogy helyesírásunk egységesebbé és szabályozottabbá vált, az iskolai oktatás kiterjesztésének, a könyvkiadás és általában a sajtótermék-el állítás ugrásszer fejl désének, a nyomdaiparral szemben támasztott szigorú követelményeknek, továbbá egyéb népgazdasági és m vel déspolitikai indítékoknak szükségszer következménye volt. A helyesírás azonban csak akkor tudja betölteni társadalmi szerepét, ha szünet nélkül gondozzák. 1954 óta mind beszélt, mind írott nyelvünk – els sorban szókincsében – sokat változott, a nyelvi tudományban új nézetek, módszerek jelentkeztek, az írással él emberek igényei megnövekedtek. Az a minden irányú fejl dés, az az életünk alapjaiig ható változás, amely társadalmunkban így is végbement, id szer vé tette, hogy az Akadémia ismét áttekintse helyesírásunk szabályainak rendszerét, és formájában megújítva – a magyar írással bárhol a világon foglalkozó egyének és közösségek számára – közzétegye. Az el készít munkálatok során az illetékes akadémiai testületek aprólékosan megvizsgálták helyesírásunk minden kérdéskörét. Elemezték a felvetett módosító javaslatok indokoltságát, és felmérték, hogy végrehajtásuk esetén nyer-e velük a magyar helyesírási gyakorlat. Ez a több évig tartó munka azzal az elvi tanulsággal zárult, hogy a helyesírás állandósága, a kikristályosodott írásgyakorlat lényegének fenntartása napjainkban sokkal fontosabb társadalmi érdekké vált, mint bármikor ezel tt. Írásrendszerünk nagyobb mérv átalakítása ezért sem látszott ésszer nek. Nem kíván mélyreható reformot közönségünk sem. A társadalmi s a tudományos érdek egyaránt azt diktálta, hogy a gyakorlatban és a szakmai vitákban megszilárdult hagyomány minden értékét meg rizzük; a szokásosan els nek emlegetett helyesírási alapelvr l, a kiejtés tükröztetésér l ezért is a hagyomány rzés felé tolódott el a hangsúly. Hangjelölésünk rendszere például oly mélyen gyökerezik társadalmunk tudatában és rendkívül kiterjedt mindennapi írásgyakorlatában, hogy teljesíthetetleneknek bizonyultak a magyar bet állomány átalakítását célzó javaslatok; helyesírási alapelveink viszonyának és arányainak módosítására komolyan gondolni sem lehetett. Hagyományos különírási-egybeírási rendszerünket is gyakran kifogásolják, mert nehéznek vélik. Mégis célszer bb volt megtartani, mint a szavak ezreinek írásmódját megváltoztató, tehát az írásgyakorlat teljes összezavarodásával járó ötletekkel próbálkozni. Hogy vitatható reformokkal ne kísérletezzünk, hanem a már megszokott írásmódok mellett maradjunk: ezt tanácsolta az az ismert tény, hogy a helyesírási módosítások társadalmi feszültségek forrásaivá is válhatnak. Egyes személyek, s t egész rétegek is hátrányos helyzetbe kerülhetnek amiatt, hogy az újításokról csak késve vagy egyáltalán nem értesülnek, kimaradnak a fejl dés nagy áramából, s ezért

3

hogy tartózkodni kellett helyesírásunk megbolygatásától. helyeselhet írásmódokat. Szavaink helyesírása a szabályzathoz igazodik. A szabályokra. kiadás idejére jellemz szavak helyére (mint a szabálypontok példái esetében is) mai társadalmi. kiadásban csak az. kiadás is (minden el djéhez hasonlóan) a helyesírási egység el mozdítója kíván lenni. ésszer bb a 10. – A szabályzat gondozói egyeztették a nyelvészet és más szaktudományok szempontjait. Annak ellenére. kiadásnál rugalmasabban ítéli meg helyesírásunk több vitatott kérdését (így pl. A szabályzathoz csatlakozó szótár jelent sen megújult. Ezért is beszéltünk meg ottani szakemberekkel is minden felmerült kérdést. kiadás kimondja jegyeik sorvégi szétválaszthatatlanságát. Ezzel hosszú helyesírás-történeti folyamatban léptünk el re. és róluk véleményt nyilváníthassanak. a 10. szabályzatunk 11. Helyesírásunk hagyományos rendszerét érint fontos változás a 11. – A szabályzat fejezetei (a helyesírási részrendszereknek megfelel en) a hagyományosak. gazdasági. hogy a közös lényeget kiemel rövid bevezet után a részletek alpontokba rendezve következzenek: ezáltal a bels összefüggések jól érzékelhet vé váltak. 4 . amelyek az illet szó írása szempontjából fontosak. Ez a veszély a határainkon él magyarság körében fokozott mértékben jelentkezett volna. kiadásbelinél. áttekinthet bb. – Bár a 11. az alakváltozatokat. Így lehetett a 11.). hogy a tervezeteket sokan megismerhessék. Számos esetben lehet ség nyílt arra. az idegen szavak sorvégi elválasztását stb. de ezek tagolása. hogy az eddigi írásmódok túlnyomórészt változatlanul maradtak. Ebb l az is következik. a nem közismert. utalószámok hívják fel a figyelmet. – Minden eddigi szabályzatnál több figyelem fordul most a helyesírásban rejl stilisztikai lehet ségekre. kiadás az eddig legszélesebb kör demokratikus közmegegyezésen nyugvó rendszerezés. hogy a dz és a dzs bet ábécénknek teljes jogú tagjává lépett el : a 11. kiadása több tekintetben jelent sen különbözik a megel z t l. Ezzel lehet vé tették.elszigetel dnek. ezzel többnyire elismerve már egyébként is elterjedt. A címszók után következ . a Magyar Tudományos Akadémiának a társadalom véleményét tekintetbe vev állásfoglalása. A szabályzat megszövegez i érthet ségre és világosságra. az egyes pontok elrendezése szervesebb. a szabályzati fejezetek és a szótár sokszorosítását és többszöri korrigálását. politikai és tudományos életünk fontos és gyakran használt szavai kerültek. f ként a 10. csak a nyelvészetben használt idegen szakszókat tudatosan kerülték. A szabályok értelmezésében és megfogalmazásában a nyelvtudomány mai álláspontjának megfelel szemlélet érvényesül. törekedtek. A helyesírási tekintetben fontos és ezért szerepeltetett szóanyag mellé. csak kevés szó írása módosult. a bet rendbe sorolást. s tiszteletben tartották az akadémiai szinten kidolgozott és jóváhagyott szakmai szabályzatokat és szójegyzékeket. el tag és utótag szerint csoportosított szókapcsolatok és összetételek a különírási-egybeírási kérdések megoldásához segítenek hozzá. * A Kossuth Nyomda szed üzemének dolgozói – tanúsítva a nyomdászok ügyszeretetét – társadalmi munkában vállalták a bizottsági el terjesztések.

* A magyar helyesírás szabályainak 11. kiadását az MTA Helyesírási Bizottsága dolgozta ki, a Nyelvtudományi Bizottság egyetértésével terjesztette a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya elé. Az osztály javaslatára a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége a közrebocsátásra a jóváhagyást 1984. április 24-i ülésén megadta.

5

SZABÁLYZAT

6

ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

Írás és helyesírás
1. Az írás közlend ink rögzítése látható jelekkel. A helyesírás valamely nyelv írásának közmegállapodáson alapuló és közérdekb l szabályozott eljárásmódja, illet leg az ezt tükröz , rögzít és irányító szabályrendszer.

A magyar helyesírás
2. Helyesírásunk bet író, latin bet s, hangjelöl és értelemtükröz írásrendszer. a) Írásunk bet író rendszer , mert legkisebb egységei nem szót vagy szótagot rögzít írásjegyek, hanem hangokat jelöl bet k. b) Helyesírásunk a latin bet s írások közé tartozik, mert a sajátos magyar bet sor a latin bet készletb l alakult ki. c) A magyar írás hangjelöl , mert bet i legtöbbször a szóelemekben valóban kiejtett hangokra utalnak, szemben az olyan írásokkal, amelyekben a leírt forma jelent s mértékben eltérhet a kiejtést l. d) Írásunk sokat tükröz a magyar nyelv rendszeréb l: a szóalakokban általában ragaszkodunk a szóelemek feltüntetéséhez; az írásmóddal érzékeltetjük a tulajdonnevek különféle fajtáit; a különírás és az egybeírás révén megkülönböztetjük egymástól a szókapcsolatokat és az összetételeket; az összetett szavak elválasztásakor tekintettel vagyunk a szóhatárokra; stb. Ez hozzásegít a közölnivalók pontos kifejezéséhez és gyors felfogásához. Helyesírásunkat ezért nevezhetjük értelemtükröz nek is.

7

dd. – Csak a rövid i nagybet s alakján nincs pont: Ilona. és vannak nagybet ink: A. 10. ü. aggot. b) A hosszú magánhangzókat jelöl hét bet re egy vagy két vonást teszünk: á. a) A rövid magánhangzókat jelöl hét bet t pont nélkül. csökönyös stb. dz. t. tt. Óbuda. fejtegetés. g. A hosszú nagy Í-re azonban ki kell tenni az ékezetet: Írország. h. ny. jj. azaz egyetlen írásjegy: e. ly. 6. r. kér stb. Mássalhangzóinkat egy. Nyelvünk hangjainak (pontosabban hangtípusainak. . A magánhangzókat jelöl nagybet kre mind kézírásban. azaz fonémáinak) írott vagy nyomtatott jeleit bet knek nevezzük. A magyar bet vagy egyjegy . vagy többjegy . szikes. í.) A magánhangzók írása 4. . ze stb. gy.. nyolc. ty. ú. stb. mind nyomtatásban ugyanúgy föl kell tenni az ékezeteket. egy bet nk pedig háromjegy : dzs: lándzsa stb. C. gg. – A többjegy eket csak az összetett szavak határán kett zzük teljesen: 8 . n. r stb. c. egy részük ékezet nélküli. (Vö. k. ü: ceruza. azaz írásjegyek kapcsolatából áll: cs. dzs. z: pálma. é. Dzs.A BET K 3. más szó lehet a rövid és más a hosszú magánhangzós: akar – akár bal – bál oda – óda áru – árú koros – kóros – kórós stb. v. a) A mássalhangzókat jelöl bet k közül tizenhét egyjegy : b. mint a kisbet kre: Ökrös. u. közül. hh. mm. h s. zs. ff. R. : játék. stb. nn. . iparkodik stb. húr. Zs. sz. p. f. vv. Gy. dzs.. Ázsia. sz. 8. s. Mind kézírásban. o. í. j. mind nyomtatásban vannak kisbet ink: a. stb. ty. gy. r. zz: add. rr. ll. á. b) A mássalhangzók hosszúságát bet kett zéssel jelöljük. s. i. r. zs. Izland stb. illet leg egy vagy két ponttal írjuk: a. Új Írás stb. m. Magánhangzóinkat egyjegy bet kkel jelöljük. 5. Nyolc bet nk kétjegy : cs. mellékjel nélküli bet kkel jelöljük. más részük ékezetes (vagyis ponttal vagy vonással van ellátva). cc. v. b. Ürményi. d. kk. pp. Stb. l. e. A magánhangzók id tartamának fontos nyelvi szerepe van. c. – Az egyjegy eket kétszer írjuk le: bb. A mássalhangzók írása 7. ö. ss. ó. kemény – kémény öt – t irt – írt tüzért – t zért Vereb – veréb – véreb stb. lódít.. zs: batyu. Stilisztikai okból (a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére) a magánhangzót jelöl bet ket halmozhatjuk is: Één? Góóól! Neeem. 5.vagy többjegy .. kellett stb.

5. vö. M. GYSEV stb. ty. Zs. eddzük. Régi. T. x. zs. Az ábécé 10. a)] – Hasonlóképpen járunk el akkor is. S. Zs. Ny. W.) 11. Ly. N. x-et és y-t így soroljuk be ábécénkbe: … p. stb. (Vö. vagyis csak els jegyüket írjuk kétszer: ccs. ly. K. Í. í. 8. p.: madács] cz = c: Czuczor [e. (Vö. A ch-t a bet rendbe sorolás szempontjából (bármely hangértékben áll is) c + h kapcsolatnak tekintjük. v. [Vö. L. lly. f. [De elválasztáskor: locs-csan.. ó. 157. g. ma már egyébként nem használatos magyar bet kkel családneveinkben találkozunk. dzs. ggy. más szó lehet a rövid és más a hosszú mássalhangzós: hal – hall len – lenn eset – esett megy – meggy stb. C. c. ö.. V. sz. Ó. Dzs. . 87. Sz. ssz. ddzs. R. ny. o. fénynyaláb. ddz. I.: józsika] th = t: Csáth [e. r. díszszemle stb. ü.: gál] eé = é: Veér [e. B. tty. Szolnok.: vér] e = ö: Eötvös [e. Cs. u. Ty. alakjuk a következ : A. F. j. 227. t. U. A csupa nagybet kben írt bet szókban a többjegy bet k minden jegyét naggyal írjuk: KISZ. edz-dzük. ú.: sós] ch = cs: Madách [e. R … V. z. . J. w. A többjegy bet knek csak az els jegyét írjuk nagybet vel: Csoma. A magyar magánhangzókat és mássalhangzókat jelöl 40 kisbet hagyományos állománya és sora (a magyar ábécé): a. A mássalhangzók id tartamának fontos nyelvi szerepe van. q.: csát] ts = cs: Takáts [e. k. . X. zzs: loccsan. É. z. 226. . Az ábécé a bet k meghatározott felsorolási rendje. Stilisztikai célból (a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére) a mássalhangzót jelöl bet ket többszörözhetjük is: Nnem! Terringettét! Psszt! Stb.: takács] 9 . i. 3. dz. m. w-t. stb.: ötvös] ew = ö: Thewrewk [e. á. gy. TILOS A DOHÁNYZÁS. Dz. l. D. P. A magyar írásgyakorlatban is gyakran el forduló q-t. 283. r … v. aszszony-nyal stb. Z.jegygy r .) 12. 9. f). Zsolt stb. CSKP. hason – hasson feje – fejje orom – orrom kasza – kassza stb. ha bármely szót (vagy akár hosszabb szöveget) végig nagybet vel írunk: CSOMAGMEG RZ . … P. O. b. Dzsingisz. Ú. Ugyanígy: Ssz! (indulatszó). (mondat). nny. H. A magyar nagybet k sorrendje ugyanaz. Y.: cucor] s = zs: Jósika [e.: török] oó = ó: Soós [e. Z. d. G. é. egyéb helyzetekben egyszer sítve kett zzük ket. 15. Q. asszonnyal stb. n. Ü. Ö.) Ezek a többnyire kétjegy bet k magánhangzókat és mássalhangzókat egyaránt jelölhetnek: aa = á: Gaal [e. s. Gy. E. e..] 8. Nyár van... y. Á. (Vö. zs. h. cs.

: dvorzsák].: séfer].és a nagybet k között. hogy a szavak rengetegében tájékozódni lehessen. quattrocento [e.: veselényi] stb.: nim] német: Schäfer [e. de külön mássalhangzót jelöl kétjegy (ill.: dzsúl] cseh: Dvořák [e. amellyel a szavakat – általában a magyar ábécé alapján – sorrendbe szedjük.: gimarajs]. Az ilyen régi bet ket tartalmazó nevek bet rendi besorolásának módjáról a 15.: kvatrocsentó] portugál: Guimarăes [e. Werther [e. névsorokban stb.: verter] olasz: Bologna [e.: zsivogostye] Az idegen bet ket és bet kapcsolatokat tartalmazó tulajdonnevek és egyéb szavak bet rendi besorolásának elveit a 15. A bet rendbe sorolás szempontjából nem teszünk különbséget a kis. illet leg keressük meg: acél cukor csók gép hideg kett Nagy nyúl olasz öröm remény sokáig szabad Tamás vásárol stb. Az egyjegy bet t teljesen elkülönítjük az azonos írásjeggyel kezd d . piranha [e. lexikonokban. joule [e. való eligazodást segítik. w = v: Wesselényi [e. Nîmes [e.y = i: Kölcsey [e. A bet rendbe sorolás az az eljárás.: piránya] román: Tîrgovişte [e. Mindig az egyjegy bet van el bb: cudar cukor cuppant csalit dac domb duzzog dzsem Zoltán zongora zúdul zsalu 10 . A fontosabb általános szabályok. Az idegen tulajdonnevekben és egyéb szavakban más ábécék bet i és bet kapcsolatai is el fordulnak mind magánhangzók.: gyúrity]. Az egységes módon való elrendezés teszi lehet vé. Živogošće [e. Škoda [e. pont tartalmazza. pia a [e.: piaca] szerbhorvát: urić [e.: özsen]. mind mássalhangzók jelölésére: angol: Greenwich [e. melyek a szótárakban. pont szól.: skoda] francia: Eugčne [e.: bolonya].: kölcsei] stb.: grinics]. háromjegy ) bet t l.: tirgoviste]. a következ k: a) A különböz bet vel kezd d szavakat – a d) pontban jelzett kivételekkel – az els bet k ábécébeli helye szerint állítjuk rendbe. A bet rendbe sorolás 14. 13.

ü – ) a kialakult szokás szerint mind a szavak elején. stb. mennek nagy mennének naggyá menü nagygyakorla t menza naggyal meny nagyít Menyhért nagyobb mennybolt nagyol mennyi nagyoll stb. – Az egyjegy bet k sorrendjében a kett zött bet k els és második írásjegye különkülön bet nek számít. s így soroljuk a szót a megfelel helyre. u – ú. háromjegy ) bet t l. b) Ha a szavak azonos bet vel vagy bet kkel kezd dnek. hanem a megkett zött bet t mindig két külön bet re bontjuk. stb. tehát az egyjegy mindig megel zi az utóbbiakat. – Az egyjegy bet t (miként a szó elején is) teljesen elkülönítjük az azonos elemmel kezd d . tüzér stb. ha két szó bet sora csak az azonos magánhangzók hosszúsága tekintetében különbözik: 11 . rr = r + r. zseni Zsigmond stb. d) A magánhangzók rövid és hosszú változatát jelöl bet k (a – á. i – ö – . A magánhangzó hosszú változatát tartalmazó szó tehát el zheti a rövid változatút: í.csata Csepel stb. (Vagyis: bb = b + b. A rövid magánhangzós szó kerül viszont el bbre olyankor. mind szavak belsejében azonos érték nek számítanak a bet rendbe szempontjából. ggy = gy + gy. (Vagyis: ccs = cs + cs. stb. ddzs = dzs + dzs. pedig a sorolás meg is ír Irán író Irak írandó iroda iram iránt irónia stb.) – A többjegy bet k kett zött változatait sohasem az egyszer sített alakok szerint soroljuk be a bet rendbe. e) A szavakat a szó belsejében és a szó végén lev bet k tekintetében a következ képpen szedjük bet rendbe. o – ó. Piroska stb. e – é. Dzsungária Dzsungel stb. a sorrendet az els nem azonos bet ábécébeli helye határozza meg: tükör Tünde tünemén y Lontay pirkad tüntet lovagol stb. de külön mássalhangzót jelöl kétjegy (ill.) lom lomb lombik pirinkó pirinyó pirít kas Kasmír Kassák kastély kasza kaszinó kassza kaszt stb.

A régies írású magyar családnevekben lev kétjegy bet ket elemeikre bontva soroljuk be (ew = e + w. márvány márványk márvány sírk Márványtenger márványtömb Márvány Zsolt másféle másol stb. a több szóból álló egységeket vagy az egész kapcsolat.égbolt Égeitenger Eger egér éger égés egész stb.). mint az egyszer szavakat. ch = c + h. A bet rendbe soroláskor a szokásostól némiképp eltér en kezeljük a régies írású magyar családnevekben. ha az idegen mellékjeles bet t tartalmazó szó bet inek sorában nincs más különbség. stb. Az idegen mellékjelet csak akkor vesszük figyelembe. – Ugyanez a szabály érvényes a közszavak közé besorolt tulajdonnevekre is. Ilyenkor az idegen mellékjeles szó kerül hátrább: cérna Gaal Černý galamb Champagn Gärtner moshat mosna Mošna 12 . stb. oe = o + e. az ábécébe soroláskor nem tekintend k önálló bet knek. (ch = c + h. – Az idegen bet k közül azok.): – Az idegen ábécékben használt kapcsolatokat szintén külön bet k egymásutánjának tekintjük. ahogyan a könnyebben kezelhet ség érdeke vagy egyéb szempont kívánja. tárgymutatókban. tiszafa Tiszahát Tisza Kálmán Tisza menti Tiszántúl Tisza-part tiszavirág tiszt stb. f) Különleges célt szolgáló névsorokban. valamint az idegen szavakban és tulajdonnevekben el forduló régi magyar. vagy csak az els elem alapján szokás besorolni. kerek kerék keres kérés koros kóros kórós stb. – A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén követend eljárást szabvány írja el (MSZ 3401). A szóhatárokat tehát nem vesszük figyelembe. sch = s + c + h. cz = c + z. szel szél szelel szeles szelés széles szelet stb. kartotékokban stb. amelyek valamelyik magyar bet t l csak mellékjelükben különböznek. Kis részben kissé Kiss Ern kis sorozat kissorozatgyártás kis számban kistányér kis virág stb. illet leg idegen bet ket. e) A különírt elemekb l álló szókapcsolatokat és az egybeírt vagy köt jellel kapcsolt összetételeket minden tekintetben olyan szabályok szerint soroljuk bet rendbe. 15.

Ezek hatálya azonban nem terjeszthet ki írásbeliségünk általános gyakorlatára. Az ilyenfajta munkák szavainak bet rendbe sorolása bonyolult feladat. o. v. d. enciklopédiák. A követend eljárást a könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén szabvány (MSZ 3401) írja el . m. Az olyan sajátos célú munkák (lexikonok. atlaszok és térképek névmutatói stb. gáz geodézia Georges góc Goethe stb.). y. mind az idegen többjegy bet knek minden egyes eleme külön. h. f. 16. rendszerint az úgynevezett általános latin bet s ábécét követik: a. r. önálló egységnek számít. e. i. x. b. w. p. illet leg bels szakmai útmutatók szabályozzák. k. l. z. sem az idegen bet k mellékjeleire. c. s. g. n. j. és a besorolás nincs tekintettel sem a magyar ékezetekre. q. u. Ebben a rendszerben mind a magyar.e Cholnoky címez cukor Czuczor csapat stb. 13 . mosópor Mřsstrand mostan munka Muńoz stb. t. amelyekben magyar és idegen nyelv szóanyag er sen keveredik egymással.

Hosszú ú. h s. súlya. s. koszorú. „házbul” stb. „nígy” stb. Peti. hogy általánossá válásukat segítse. húsz. hús. illet leg í. ürge. „z d”. például a kísér. sepr . köznyelvi alakokkal szemben a „látnyi”. -j. gy r . gy jtjük. varjú. kátyú. színes. Legnagyobb részük ezt az írásformáját tartja meg akkor is. véd. fés . régies vagy más nem köznyelvi alakok használatára is szükség lehet. Szavaink legnagyobb részének köznyelvi kiejtése határozottan megállapítható. ír. A kiejtés szerinti írás elve azt jelenti. ha több szóelemb l álló szóalakokba kerül. helyesírásunkban már általában kialakult. Szavaink legnagyobb részének csak egyetlen. kicsi. „szöll ” stb. -t. van a legtöbb f név végén: ágyú. Így van ez a toldalékok esetében is: a látni. régies) kiejtés ek. új. Az i. gy jtemény. u. kell. -va. a „k rut”. stb. ü-t. hanem az írásgyakorlat alapján is kikristályosodott köznyelvi formákat rögzíti. – Van azonban néhány hosszú í-re végz d szavunk is: sí. 14 . illet leg a szóbelseji í. jelek. 23. néni. a helyesírás által is rzött mai köznyelvi kiejtés.) 22. gyí. szú. súlyos. t vel.A KIEJTÉS SZERINTI ÍRÁSMÓD 17. súly. újra. színez. gy sz . zrí. (Vö. M vészi vagy tudományos célból azonban nyelvjárási. gy jt. hogy a szóelemek (szótövek. nini. szívb l. gyep . szalma. kifli. -bb. -t l. hogy mely esetekben írunk i. stb. u. h sít. formákkal. rí. -kor. ugat. A beszélt nyelvben mutatkozó ingadozásokat (pl. íznek. : íz. A szavak végén legtöbbször rövid i van: kocsi. Mari. köznyelvi alakok. újabb. ü az egész magyar nyelvterületen rövid: igaz. ejtésmódot) helyesírásunk nem veszi figyelembe. -t. t . 21. nyí. -tól. szíves. kikirikí stb. háború. -n. házból stb. bácsi. Egyes szavaknak minden alakjában hosszú a szókezd . 27. újság. t k. húsok. füst. tíz. húsból. gyanú. „köppeny”. h sek. ragok) írásformáját köznyelvi kiejtésük szerint rögzítjük: láz. bet . esetleg nyilvánvaló helytelenségeket (pl. „k ”. szemben a nyelvjárási (ill. szív. ú. stb. 18. akác. 20. fizet. stb. képz k. -ve. fiú. az „er ssen”. Néhány szócsoport azonban – a nyelvhasználatbeli váltakozás vagy ingadozás miatt – bizonytalanságokra ad okot. ú. „ellemez” stb. faggyú. csicsí. stb. ízes.). ú. A szótövek írása 19. szín. m . régies) „késér”. borjú. „szóma”. u. zöld. -talan. az általános köznyelvi kiejtést tükröz írott formája van. A szóelemek leírásának alapja a történeti hagyományban kialakult. tanú. Szavaink többségében az i. ü és az í. -telen. fut. négy stb. ezért az írásban kerülend k. „ákác”. formák nyelvjárási (ill. fény. Bár sok szóban ingadozik a kiejtés. Bizonyos típusokban azonban a szóelemek kiejtésbeli módosulását az írás is feltünteti.

bábu. a) Magánhangzók tekintetében váltakoznak többek között a következ szavak: 24. cseppfert zés. stb. s csak néhány származékban váltja rövidre: zsír. hova – hová. 34. kéz – kezet típusú szavakkal való összehasonlításuk: általában ugyanazon toldalékok el tt vált rövidre az í. írat (ige). kapu. bújjon. amelyeknek a végén az u. Az alakváltozatok legtöbbször nem azonos érték ek. van: domború. mért – miért. stb. a leány. foltoz – foldoz. ú hangot tartalmazó szavaink két csoportra oszlanak. (Vö. d l – d l. Ilyenkor az írásban is mindkét alakváltozat használata jogos és helyes. batyu. stb. áru. gyerek – gyermek. – ü váltakozást mutató f nevek. d lt. de néhány összetett szavunk csak egy változatban szokásos: cseppk . korlátozás nélkül egymás helyébe léphet. sepr – söpr . Icu. zsíros. zsírt. kinn – kint. – tíz. hindu. szaru. más toldalékok el tt megváltoztatják alapformájukat. homorú. A lány. tizen-. A melléknevek végén mindig hosszú ú.) a) Számos szó a toldalékos alakok többségében is meg rzi a t beli magánhangzó hosszúságát. fedél – födél. – d l. lev – lév . ü rövid: adu. alku. írás. stb.Vannak azonban olyan f neveink is. – bújik. huszad. – Rövid u-val írjuk a becézett alakokat is: anyu. satu. szörny . bujdosó. d lve. csorog – csurog. b) Vannak viszont szabályos í – i. revü. bújtat. b) Mássalhangzók tekintetében váltakoznak többek között a következ szavak: lenn – lent. stb. d l . tied – tiéd. apu. Írásukat megkönnyíti a nyár – nyarat. A t változatok 26. rá – reá. savanyú. fenn – fent. reá stb. tízen. stb. saru. dülöngél. csendháborítás stb. fel – föl. rá stb. Vannak olyan szavaink. de: tized. (Vö. mint a nyár vagy a kéz magánhangzója. zsalu. könny . Például: kéz víz út t z 15 . – ír. Hosszú í. húszas. amelyek a köznyelvben kétféle alakban használatosak. Az igék és a névszók bizonyos csoportjai egyes toldalékok el tt megtartják. stb. daru. bürü. 21. menü. hamu. a lenn és a lent stb. de: huszadik. nagyszer . tízes. írok. de: irat (f név). de: bujkál. gyalu. bújócska. 27. a csend és a csönd stb. hosszú. huszon-. gyönyör . választékos hangulatú. gömböly . A csepp és a csöpp. dülleszt. lapu. szomorú. stb. – húsz. csepeg – csöpög. csoda – csuda. A hova és a hová. önálló szóként egymással váltogatható. ú. mienk – miénk. ú. föveny – fövény. ürü. de: zsiradék. lány – leány. húszat. irodalom. . falu.) Az alakváltozatok 25. de: düledezik. ú – u. lábas – lábos. általános használatú. stb. eskü. iroda.

köp . hipnózis – hipnotikus. bosszú. Ugyanígy egyes v töv névszóknak mind magánhangzós. a)] 30. de: lencsét. A magánhangzók a toldalékokban 34. köszörül. szociális – szocialista. ironizál. ü van: borul. stb. szók – szavak. A borjúk – borjak. stb. ráckevei. hegedül. – akadémikus. szocializmus. derül. 206. zászlója – zászlaja.kézben kézre kézi de: kezet kezek kezes kezünk vízben vízre vízi vizet vizek vizes vizünk útban útra úti utat utak utas utunk t zben t zre t zi tüzet tüzek tüzes tüzünk 28. apai. 286. stb. A szóvégi a és e csak néhány toldalék el tt marad rövid. heged . (halas)tót – (halas)tavat. kolléga – kollegiális – kollegialitás stb. mind pedig v hangzós tövéb l létrejöhet (f képp összetételekben) azonos toldalékolású forma. vagy ss bet kapcsolattal írjuk: metssze és messe. 32. a legtöbb toldalék el tt á-ra. lencsével. stb. der . – A szabály nem vonatkozik azonban a bet szókra: MTA. 81. irónia – ironikus. stb. hérosz – heroikus. tet k – tetvek. A metsz. az ELTE-re. ELTE. stb. illet leg é-re változik: apa. de: Ráckevén. köször szó végén lev hosszú ú-val. apátlan. A szavakhoz járuló toldalékoknak – a köznyelvi kiejtésben él ingadozások ellenére – általában megvan az irodalmi nyelvben kikristályosodott. 31. akadémista. a látszik és a tetszik ige felszólító módú alakjait – a kétféle kiejtés miatt – vagy tssz. bár az a. – lencse. varjúk – varjak. Ráckeve. ill. tetsszem és tessem stb. s csak néhány indokolt esetben ad helyt a toldalékolásbeli kett sségeknek is. Tompával. Ráckevéig. fés . faluk – falvak. de: Tompát. (Vö. az MTA-t. köpül. e váltóhangú változatok jobbára választékosabbak és ritkábbak. bosszul. Ez a szabályszer ség a továbbképzésben is érvényesül. hipnotizmus. ill. stb. fésül. csep . erd je – erdeje stb. látsszék és lássék. [Vö. (Vö. az MTA-nak. szlavisztika.) A toldalékok írása 33. – De: akadémia. -vel szemben az -l képz s formában rövid u. ma is él kett s alakok. szuverén – szuverenitás. lencsék. hipnotizál. csepül. A helyesírás ezeket rögzíti. lencseféle. például: lét – levet. A ború. heroizmus. Mindig hosszú a magánhangzója az alábbi szóelemeknek: 16 . akadémizmus. borjút – borjat. – Hasonlóképpen: Tompa. egyöntet formájuk. de apát.) 29. A közkelet idegen szavak jelent s részében egyes idegen eredet képz k el tt a t belseji hosszú magánhangzó rövidre változik: szláv – szlavista.

szürkületkor. Az ilyen váltakozást mutató toldalékok a következ k: a -t. erd b l. nyolc órakor stb. 36. (vö.. állandósítani stb. -k dik: rázkódik. voltaképpen. könyvet. A mássalhangzók a toldalékokban 37. megrótták. szerint. sast.. közül. 23. házai. kerül. egyenáramú. pezsdül. fehér falú.). -közik: kínálkozik. keresztül.. töpörty . az -ú.. dugattyú. -tt helyhatározórag: Vásárhelyt. stb. 39. -r l és a -tól. -b l. -ödik: alkonyodik. mássalhangzó után nem. -özik: fáradozik. . éles elméj . az id határozó -kor ragjának: éjfélkor. tet r l. ruhástul. -ódik. pörgetty stb. -kodik. nélkül stb.. mérsékelt árú. kivéve: át és hosszat. Kaposvárt v. 17 . -kózik. -tt a névutók végén: iránt. Mindig rövid a magánhangzója az alábbi szóelemeknek: az -ul. a -t. -tt id jel: folyt. másképp. -ül és a -dul. mérk zik. csengetty . állandósít. -kozik. (vö. a -t. (kivéve: túl). 24. a t-t. fordulva. 38.. végül. . buzdítás. hússzor. mindig röviden ejtjük. -k zik: zárkózik. az -ul.dik: oldódik. kérdi. kente. Gy rött. A -képp. mell l stb. -stül határozóragnak: magyarul. cip stül. a -szor. építmény. tiszta viz . gyógyulás. hátul. elvégzett (munka). például. mozdítva. hatkor. . -jú.l végz désének: alól. ezért egy t-vel írjuk: hajót. fel l. hallottuk. szivattyú. -t l határozóragnak: szobából. A tárgy ragját. varrtuk. -ózik. hosszú szempillájú. családostul. a toldalékos szóalakok végén lev i-nek: esti. -ször határozóragnak: háromszor. dobott.az -ít. er s rugójú. -kódik. billenty . házról. -tt igenévképz : bérelt (lakás). -ül végz désének: alul. holnapig.. stb. nézi. kit zött (cél). stb. fésülködik. kertjei. b kez . a névutók és a határozószók -ul. a honnan? kérdésre felel névutók ragszer -ól. öklömnyi stb. ötször. alatt. az -ig határozóragnak: városig. tanító. többször stb. mindig stb. kezd dik. . kerget zik. Vácott. -ül és a -stul... törülközik. fordul. tulajdonképpen. -j melléknévképz nek: négylábú. felforrt (víz). vízt l stb.. valakit stb. a f nevek -tyú. mosott (ruha). -ty és -ttyú. Néhány igeképz nk különbségét az o – ó. stb.). el l. Több toldalékunk mássalhangzóját magánhangzó után megkett zzük. lapos tetej . hazáig. között. öltözik. a -dít és a -sít igeképz nek: épít. stb. -dül igeképz nek: gyógyul. a -t. sarkantyú. -ozik. -ködik: árulkodik. mögül. a -ról. 35. fölött. csengetett. feleségül. hatott. gömbölyödik. kecskeméti. a -ból. közt. fától. stb. belül. írni. veszk dik. tanít.. pezsdül stb. buzdít. -képpen határozóragot két p-vel írjuk: ekképp. kerület. mozdít. Kaposvárott.zik: hallgatózik.. nagy kiterjedés . dalolni. Pécsett. kitalált (történet). cs stül stb. négyig. nyolcat. -tty képz féle végz désének: fogantyú. felül és fölül. ö – közti eltérés mutatja: -odik. jószív . mögött stb. sárgát.

-telen változatában járul: csorbítatlan. id sebb. 66. vesz. jöjjön. Hasonlóképpen viselkedik a -tyú. 82. foglaltatik. osztatlan. nagyollom. Ha a szóvégi t-t mássalhangzó el zi meg (pl. sz jön. A -val. -bb középfokjel: id sb. stb. A hisz ige felszólító alakjaiban ez a -gy megnyúlt: higgyem. f tetlen. De: helyesel. fújjon. tesz.a -b. -tet formában járul. -et. -tetik szenved igeképz írásának is: oltatik. alakokkal állnak ellentétben) ezekben sem kett zzük a képz t-jét. a -d. sz jed stb. vetetlen. Sajátos viselkedés toldalékok 42. (vö.. (Vö. l jön. helyesbít. (kenyeret) süttet. A fosztóképz a t vég igékhez -atlan. parttalan. (vasat) gy jtet. vesszen. stb. 45. (vö. dohhal. igyál. bont). stb. sz dd. helyesebb. Allahhal. -vé rag v eleme a szót végs mássalhangzójával azonossá válik. stb. ha a t-t magánhangzó el zi meg (pl. személy rövidebb formában: írd. 83–84. -vel és a -vá. fegyelmezetlen. sötétlik. jósággal.) 18 . 77–79. nézd. kicsinyelli. sértetlen stb. viseltetik. szebb. ill. pléhvé. kicsinyli v. -etlen. higgyen. k vé. -dd személyrag a felszólító módbeli tárgyas ragozású. csengetty . például: babával. taníttatja (a lányát). öntözzön. de: észrevétlen. (Vö. Az -atlan. képzetlen. stb. – A t vég igékhez sajátos szabályok szerint járul. 45. a t vég névszókhoz pedig -talan.. a hosszabb formában azonban mindig csak egy -d a személyrag: írjad. élettelen. akkor -at.) – Az eszik. érett stb. emberré. stb. fedetlen. -vé határozórag magánhangzóra végz d t höz alapalakjában kapcsolódik. -tty képz féle végz dés: fogantyú. hitetlen stb. (könyvet) köttet. – És természetesen: megadatik.. éretlen. visz igék magánhangzós tövéhez -gy alakban járul: egyem. kihirdettetik. -vel és a -vá. lesz.. kéklett v. akkor -tat.. gy jtetik.). kevésbé. -tet a képz . csehvel. fosztóképz s származékokban is. stb. idd. keveslem v. Tehát (új üveget) bontat. (szobát) festet. távolabb. kösönty . (A h vég szavak egy részét – mivel bennük a h-t nem ejtjük ki – magánhangzós töv nek kell tekintenünk. lopóddzék stb. -ll képz : fehérlik. sejteti (vele). egyes szám 2. -etik... 41. stb. arat). jobb.) Mássalhangzós vég t höz járulva a -val. például: dobbal. 75. ezért ezek kiejtésük szerint is mássalhangzós töv ek. -tatik.: – Más esetekben a t végi mássalhangzóval azonos hangként jelentkezik: ásson. A felszólító mód -j jele a szótövek nagyobb részéhez -j (a rendhagyó ragozású jön ige rövid magánhangzós t változatához pedig -jj) alakban kapcsolódik: lépjen. kéretik. zöldell. Ugyanez a szabálya a ma már ritka -atik.) 43. kevesebb. barnállik. legyen. (Ez utóbbi szavak alapformájában kiejtjük a h-t. stb. ezért (bár jelentésük alapján a befejezett. a ’valamilyennek látszik’. 68. kevesellem. ezekben az alakokban a t és a toldalék határán hosszú mássalhangzót írunk.). -etlen képz van a befejezetlen. kékellett. úttalan. (ablakot) nyittat. vigyed. -et. (erd t) irtat. tolattyú. de: (búzát) arattat. higgyünk stb.) (Vö. stb. vegye. Magánhangzós és mássalhangzós kezdetet váltakoztató toldalékok 40. -ty és a -ttyú. A m veltet képz a t vég igékhez vagy -at. vagy -tat. tegyek. stb. iszik. ’valamilyennek tart’ jelentés -l. 55–58. kinyittatik. edd. piroslik. szénnel.

fakaszt.). várniuk – várniok. küldte.) Toldalékolásbeli kett sségek 45. (Vö. látniuk – látniok. t rniük – t rniök. add. visszük. bár az els a kéz. 80–81. lenn szavakkal függenek össze. állsz – állasz. fenntart vagy fönntart.). hogy – hogyan. szégyellni – szégyelleni. hanem a szót a kiejtése szerint írjuk. faggat. z. hidd – higgyed. Ilyen toldalékolásbeli kett sségek például a következ k: hallgatódzik – hallgatózik. A tárgyas ragozás kijelent módú személyragjainak -j eleme az s. régiesebb. rugdalódzik – rugdalózik. Így járunk el például a keszty vagy a lélegzik esetében. kérj – kérjél. Viszont az írj. dobd – dobjad. mind a névszók toldalékos formái között vannak olyan kett s alakok. Az állsz. küldötte. toldták – toldották (vö. A látniok. azzal – avval. azaz a t végi mássalhangzóval azonos kezd hanggal jelentkezik: mossuk. egy n-nel írjuk ezeket a szavakat: bens . dz végz dés tövekhez járulva ugyanúgy viselkedik. elavuló formák. hogy az alkotóelemek eredeti hangalakját nem vesszük figyelembe. kezdték – kezdették. nézd – nézzed. rosszallnám – rosszallanám. fakad. érted – éretted. ezzel – evvel.). között nemigen van különbség. amelyek a köznyelvben egyaránt használhatók. higgyed stb. Írásban is helyes tehát mindkét forma. illet leg képzett volta annyira elhomályosult. bennszülött. vágj – vágjál. keveslem – kevesellem. öregedik – öregszik. Több szavunk összetett. kinn. az állasz. moss – mossál. nyomatékosabb felszólítás. keveslem. dolgozz – dolgozzál. értem – érettem. érette stb. lopódzik – lopózik. a második a lélek szóból származik. hidd stb. kinnlev ség stb. Mind az igék. nézz – nézzél. rég – régen. dobj – dobjál. oly – olyan. szakít. hétköznapi használatú. szeretniük – szeretniök. épp – éppen. akad. higgy – higgyél.44. szaggat összefüggését sem az akaszt. nincs – nincsen. kevesellem. írj – írjál. írd – írjad. 66. nézzük. Nem tartjuk már számon az aggat. Bár a benn. kérd – kérjed. most – mostan. szeretniök stb. moss. Az alakváltozatok nem mindig azonos érték ek. mossál. 47. érte stb. vágd – vágjad. hullt – hullott.. mosd – mossad. – Ha az 19 . kicsinyli – kicsinyelli (vö. mint az írjál. itt – itten. – Ugyanezek a szavak azonban az összetételekben általában a két n-es formájukban szerepelnek: bennlakás. mondta – mondotta. A szóelemek elhomályosulása 46. A hallgatódzik és hallgatózik. bent. mint a -j módjel. adjad. vájd – vájjad (vö. küldte – küldötte. 39. igyekezik – igyekszik. lent. fent vagy fönt. stb. kint. sz. 39. az evvel és ezzel stb. kissé ünnepélyesebb. peddzük stb. fenséges. fenn vagy fönn. szakad igék tövével. 43.

lejjebb. A be. fel vagy föl. feljebb vagy följebb. kijjebb. ki és le határozószók középfokát részben vagy egészen a kiejtést követve írjuk: beljebb.összetételnek a t vég alak az el tagja. 20 .) 48. (Vö. 49. természetesen csak egy n-et írunk: bentlakó stb.

A toldalékos szavak egy részében ugyanis a szóelemeket nem eredeti alakjukban. a kiejtésben az els hang zöngésség szempontjából legtöbbnyire hasonul az utána következ höz. t–d. ahogyan külön-külön ejtve hangzanak: barátság (= barát+ság). a jeles és a képz s szavak. valamint az egymást követ szavak szóelemeinek érintkez hangjai kölcsönösen hatnak egymásra. község (= köz+ség. lóval stb. Helyesírásunk azonban nincs tekintettel az alkalmi hangváltozásokra. hogy a toldalékos szavakban mind a szót . Ezért a toldalékos és az összetett szavak legnagyobb részében a szóelemeket olyan alakjukban sorakoztatjuk egymás mellé. sz–z. e. A szóalakok szóelemz írásának tárgyalásakor meg kell tehát különböztetnünk egyrészt azt az írásmódot. s–zs. az összetételek. fusson esetében pl. mind a toldalék. e. cs–dzs. mint a szóelemeket külön-külön: kertje (= kert+je. Az egynél több szóelemb l álló szóalakokat általában a szóelemz írás elve alapján írjuk le. szóalak a kiejtés alapján is így íródnék. ty–gy. ha a szó egészét másképp mondjuk ki. hiszen pl. A mássalhangzók min ségi változásainak jelöletlensége A mássalhangzó-hasonulás 51.: nésztük). illet leg a fut igének fus. hanem a szóelemeket eredeti alakjukban íratja le. A házzal. A ragos. A szóelemz írás f szabálya nem érvényesül minden toldalékos szó leírásakor.. csakhogy az egyiket a hangszalagok rezgése nélkül. szállnak (= száll+nak. f–v. e. barátfüle (= barát+fül+e). kertnek. a ház t höz a -val rag módosult -zal formában járul. c–dz. másrészt pedig azt. néztük (= néz+t+ük. s a szavak kimondásakor e hangok sokszor megváltoznak. A szóelemek mai alakját tükröztet írásmód 50.a felszólító módban használatos töve.A SZÓELEMZ ÍRÁSMÓD 49. Helyesírásunk a szóelemz írásmód elvének érvényesítésével biztosítja azt. k–g. tehát zöngésen. az összetett szavakban pedig minden tag világosan felismerhet legyen. hanem – a hangtani környezetnek és a szóelemek történeti alakulásának megfelel en – módosult változatukban tüntetjük fel: házzal (= ház+zal). s ehhez a -j módjelet s változatban tesszük hozzá. stb.: nyoldzban). tehát zöngétlenül. fusson (= fus+s+on) stb. amely a szóelemek mai állandó alakját tükrözteti. A h-nak 21 . e. amelyeknek tagjait ugyanazon a helyen és módon képezzük. barátaival (= barát+ai+val) stb. a házban. Természetesen ezt gyakran észre sem lehet venni.: kösség). állatbarát (állat+barát) stb. Ha a felsorolt hangok közül egy zöngétlen és egy zöngés mássalhangzó kerül egymás mellé. amely a szóelemek módosult alakváltozatait tünteti föl. e. Ilyen párok: p–b. Vannak olyan mássalhangzópárok.: kertye).: szálnak). a másikat a hangszalagok rezgésével. nyolcban (= nyolc+ban. A szóelemz írásmód elvének érvényesítése akkor válik különösen fontossá.

hogy a két hang a kiejtésben teljesen azonossá válik: t+cs. A teljes hasonulás révén el álló kiejtésbeli módosulásokat általában nem tüntetjük föl az írásban. hanem az eredeti szóelemeket jelöljük: alkotó tagok: át+csap jegy+csalás át+cipel nád+cukor köz+ség egész+ség száraz + ejtés: áccsap jeccsalás (v. 52. – s+z és zs+z = zz. Az írásban a zöngésség szerinti hasonulást általában nem jelöljük: alkotó tagok: ejtés: ablak+ban t z+höz ad+hat lök+dös nép+dal víz+szint eszik + bel le hideg + tél ablagban t szhöz athat lögdös nébdal víszszint eszig bel le hidek tél írás: ablakban t zhöz adhat lökdös népdal vízszint eszik bel le hideg tél stb. 53. – s+sz és zs+sz = ssz. – t+gy és d+gy = ggy: – t+c. gy. de nem zöngésít. A v – bár van zöngétlen párja – a köznyelvben zöngétlenül. ty és ny el tt ny-nek (vagy az ny-hez közel álló hangnak) ejtjük. de maga nem zöngésülhet.nincs zöngés párja. – sz+zs és z+zs = zzs. Két mássalhangzó találkozásának gyakran az a következménye. jetycsalás) áccipel náccukor (v. d+c és gy+c = cc. – sz+s és z+s = ss. d+cs és gy+cs = ccs. A beszédben az n hangot p. Ezt a hasonulással bekövetkezett változást egyik esetben sem jelöljük az írásban: alkotó tagok: szén+por azon+ban tan+menet van + még ön+gyújtó negyven + tyúk szín+nyomat ejtés: szémpor azomban tammenet vam még önygyújtó negyveny tyúk színynyomat írás: szénpor azonban tanmenet van még öngyújtó negyven tyúk színnyomat stb. b és m el tt m-nek (vagy az m-hez közel álló hangnak). nátcukor) kösség egésség szárazs zsömle írás: átcsap jegycsalás átcipel nádcukor község egészség száraz zsömle 22 . így zöngétlenít ugyan.

) 54. -juk. illet leg a toldalék eredeti j hangjának jelét: alkotó tagok: any+ja any+juk aty+ja aty+juk báty+jai báty+juk nagy+ja nagy+jaik ejtés: annya annyuk attya attyuk báttyai báttyuk naggya naggyaik írás: anyja anyjuk atyja atyjuk bátyjai bátyjuk nagyja nagyjaik stb. -ják) vagy pedig a felszólító mód -j jele járul. kis-szer ) kis+szer kisszer stb. -jai.. valamint a toldalék j-jének jelét változtatás nélkül írjuk egymás mellé: 23 . Ha az anya. Az írás ezt a szóbelseji teljes hasonulást nem jelöli. 56. Ha a gy és az ny vég igékhez j-vel kezd d tárgyas igerag (-ja. ják) vagy a felszólító mód -j jele járul. a kiejtésben a j teljes hasonulása következik be. -juk. valamint a nagy névszóhoz j-vel kezd d birtokos személyrag (-jel). s így az igék eredeti l. (De vö. atya és bátya névszók csonka tövéhez. -jaik járul. 55. száraz zsömle) kisszer (v. hanem megtartja az igék eredeti gy és ny hangjának. ty és gy hangjának. illet leg ll hangjának. 83–85. Az írás ezt a szóbelseji teljes hasonulást nem jelöli. a kiejtésben általában teljes hasonulás következik be. játok. vagyis -ja. 80–81. -juk. a kiejtésben a j teljes hasonulása következik be. -játok.zsömle (v. illet leg a toldalékok eredeti j hangjának jelét: alkotó tagok: hagy+játok hagy+juk hány+ja huny+játok fagy+j+on ejtés: haggyáto k haggyuk hánnya hunnyáto k faggyon írás: hagyjátok hagyjuk hányja hunyjátok fagyjon stb. Ha az l és az ll vég igékhez j-vel kezd d tárgyas személyrag (-ja. Ezt a szóbelseji teljes hasonulást az írás nem jelöli. -jük. hanem megtartja a szavak eredeti ny.

-juk. s így mind az ige végs mássalhangzóját. -ják). -jeik járul.alkotó tagok: ítél+jük kapál+ják tanul+ja áll+j beszél+j+ete k ejtés: ítéjjük kapájják tanujja ájj beszéjjete k írás: ítéljük kapálják tanulja állj beszéljetek stb. -jaik. hanem mind mássalhangzóját. 24 . -jai. -játok. -jük. a vagyis -ja. a d és az n vég igékhez j-vel kezd d tárgyas személyrag (-ja. Ha a t. a kiejtésben a mássalhangzók összeolvadnak. -je. a névszó végs alkotó tagok: kert+je kürt+jei part+jai bot+ja híd+jai kard+juk vad+jai kín+juk turbán+ja d és az n vég névszókhoz j-vel kezd d birtokos személyrag (-jel). Írásunk ezt a szóbelseji összeolvadást nem jelöli. mind pedig a toldalék j-jét változatlanul hagyja: írás: ejtés: kertye kürtyei partyai bottya híggyai kargyuk vaggyai kínnyuk turbánny a kertje kürtjei partjai botja hídjai kardjuk vadjai kínjuk turbánja stb. illet leg – a t vég igék kivételével – a felszólító mód -j jele járul. jük. -jei. összeolvadnak. Ha a t. -juk. A mássalhangzó-összeolvadás 57. 58. a kiejtésben a mássalhangzók Helyesírásunk ezt a szóbelseji összeolvadást nem jelöli. mind pedig a toldalék j-jét változatlanul hagyva írjuk: alkotó tagok: tanít+ja félt+jük lát+ják márt+játok szeret+jük ad+j+a hord+j+a marad+j+ana k fon+j+átok ken+j+ük ejtés: taníttya féltyük láttyák mártyátok szerettyük aggya horgya maraggyanak fonnyátok kennyük írás: tanítja féltjük látják mártjátok szeretjük adja hordja maradjanak fonjátok kenjük stb.

Helyesírásunk ezt a mássalhangzó-rövidülést nem veszi figyelembe. ts. A mássalhangzók mennyiségi változásainak jelöletlensége A mássalhangzó-rövidülés 60. ds. gys bet kapcsolatot használja: alkotó tagok: met+sz ad+sz egy+szer barát+ság költ+ség bolond+ság vad+ság nagy+ság ejtés: mecc acc eccer (v. akkor a hosszú mássalhangzó az ejtésben gyakran megrövidül. Ha a toldalékos szó belsejében. hanem az eredeti tsz.59. natyság) írás: metsz adsz egyszer barátság költség bolondság vadság nagyság stb. A mássalhangzó-kiesés 61. d+s. etyszer) baráccság kölcség boloncság vaccság naccság (v. Az írás ezt a szóbelseji mássalhangzó-összeolvadást nem jelöli. a t+s. d+sz. A t+sz. dsz. gy+s hangkapcsolat pedig rövid vagy hosszú cs hanggá olvad össze. hanem – hogy a szókép állandóságát megtartsa – feltünteti a hosszú mássalhangzókat: alkotó tagok: jobb+ra varr+t vidd+be ott+hon vissz+hang küld+d arc+cal part+talan ing+gomb hozzánk+képe st ejtés: jobra vart vid be othon viszhang küld arcal partalan ingomb hozzán képest írás: jobbra varrt vidd be otthon visszhang küldd arccal parttalan inggomb hozzánk képest stb. Az ilyen alkalmi hangkivetés írásunkban általában nem tükröz dik: alkotó ejtés: írás: 25 . az összetételi tagok határán vagy az egymást követ szavak érintkezési helyén egy hosszú és egy másfajta rövid mássalhangzó vagy egy rövid és egy másfajta hosszú mássalhangzó kerül egymás mellé. gy+sz hangkapcsolat a kiejtésben gyakran rövid vagy hosszú c hanggá. gysz. Hármas mássalhangzócsoportok középs tagja a kiejtésben – nemegyszer más hangváltozás kíséretében – kieshet.

(megkérdezték a) vádlottól. a féle képz szer utótagot ssz-re.. a szóelemz elvet követve megtartjuk az alkotó tagok eredeti írásmódját. hordd. alakokban. szedd. gyúl. A d vég igék felszólító módjában a tárgyas ragozású egyes szám 2. szólás. ill. fedd be. 26 .tagok: azt+hiszem most+sincs mind+nek csukd+be mind+nyája n mondd+meg mom meg asz hiszem (v. (Vö. ff-re végz d szavakhoz kapcsoltuk. játszd. mond meg) Azonos hosszú és rövid mássalhangzó találkozása 62. (De vö. hanem az áldd. mosd. mondd. 94. legelik. puff-féle stb. 94. dülleszt. edzd. nézd. (nem jól) hallak. fúl. Az összetételt ilyenkor köt jellel tagoljuk: sakk-kör. fedd meg stb. 60. orra (bukott). tépd. mássalhangzó után rövid d-vel ejtjük. utótagja pedig ugyanolyan mássalhangzóval kezd dik (pl. legel . tudd. a szóelemzés szerint három azonos bet t kellene írni egymás után. szidd. hívd. gyullaszt. fullaszt. küldd. Az írás azonban mindig feltünteti mind a t végi d-t. (Vö. védd stb. mind a -d személyragot.) A kezdd-féle írásmód is az általános szabályt követi: ír+d = írd. össz-szövetségi stb. fújd stb. múlik. személy rövidebb alakot magánhangzó után hosszú d-vel. hagyd. formákban is. több) ugyanolyan mássalhangzóval kezd d toldalék kapcsolódik (pl. Ha egy összetett szó el tagja hosszú mássalhangzóra végz dik (pl.. legel. tehát: kezd+d = kezdd. Az l-re végz d igék toldalékos alakjaiban általában megtartjuk az egy l-es írást. (a) szebb l (kérek). így tehát két d-t írunk nemcsak az add. oldd stb. váll-lövés.) – Hasonlóképpen: dzsessz-szer . bár egyes alakok kiejtésekor hosszú l is hallható: szól. expressz-szer .. mert a -szer .) Ha viszont a hosszú mássalhangzóra végz d szóhoz (pl. -be). (Vö. Az l és ll vég igék 64. stb. ill. sakk). de: gyullad. kör). A szabály alól csak néhány származékige kivétel: d l. kezdd. mindnek) csug be minnyájan azt hiszem most sincs mindnek csukd be mindnyájan mondd meg stb. Az egyszer sítés elve alapján azonban (a kiejtésnek is megfelel en) csak két azonos bet t írunk egymás mellé: többe (kerül). balett-táncos. (v. nyomd. stb. de: dülled. múló. de: fullad. 94. 49.) A d vég igék 63. aszt hiszem) mos sincs minnek (v.

70. n tt. Írásunk a szókép állandóságára. – De: rívok. szégyellni. de a képz eltérése jelentéskülönbséget hordoz: torkollik (= beleömlik) és letorkol (= szavába vágva elnémít). valamint j hangzós toldalékú kijelent és felszólító alakjait – ingadozó kiejtésük ellenére – a t. Néhány ll vég igének két alakja van. kékellik és kéklik. kevesellte v. stb. lesznek. 39. Múlt idej alakjaikban. rítok. egyezik. sarkallik. kicsinyellés és kicsinylés. cip t). együtt stb. sarkall (= ösztönöz) és sarkal (= sarokkal lát el. löv . rója. -tök személyragos alakjait. jönne stb. rótok. úgy. kicsinyellené. rosszallhatjuk. mint a többiben: leszek. – De: jöszte. róttak.) – A hosszú magánhangzó a v-vel b vült tövekben többnyire megrövidül: fövetlen. málljanak. stb. 39. nagyoll (a szükségesnél nagyobbnak tart) és nagyol (= valamit csak nagyjából csinál meg). ríjon. szégyell. (Vö.) Néhány ll-es ige egy-két származékában azonban – a kiejtésnek megfelel en – rövid l-et írunk: torkollik. zöldellt v. de más helyzetekben – az ige többi alakjaihoz hasonlóan – röviddel. stb. (Vö.) – Hosszú az n is ezekben: jönni. zöldell v. egyért. 39. A lesz igealakot magánhangzóval kezd d szó el tt és mondat végén hosszú szszel ejtjük. állt. 69. jöjj. rí. jövedelem stb.. jöjjön. stb. más részében viszont röviden: egyed. Ezért a szókép állandósága érdekében az egyszer bb módon. jövök. rövidebb változat: kevesell. A hosszú magánhangzóra végz d igéknek -sz és -tok. egynek. 43.) – A felszólító módban a tárgyas ragozás egyes szám 2. Egyes szavaknak mind ll-es. szálloda. mállik. pl.) A hosszú magánhangzóra végz d igék 67. akkor is rövid a gy: egyben. kicsinyell. személyének rövidebb alakja a kiejtést követi: ródd. de: sarkalatos. szégyellheti. málló. egyedül. n tök. száll. (Vö. valamint magánhangzók között a toldalékos szóalakok és a származékok egy részében hosszan ejtjük: egyet. noha a rá következ mássalhangzó hatására a hosszú l mindig megrövidül: áll. n . egyes. jöhet. az sz és a j bet megkett zése nélkül írjuk: ró. 66. stb. valamint befejezett melléknévi igenévi származékaikban – a magánhangzó után – két t-t írunk: rótt. egy magánhangzó utáni ll-es. (fába) rótt (bet k). ny dd. szégyellem. de: torkolat. (Vö. növendék.t höz járuló egy mássalhangzós toldalékokat általában kett zött alakban írjuk: jössz. rosszallás. kicsinyellné v. zöldellik. stb. valamint egyszer ségére 27 . leszünk. de: kevesellem és keveslem. egyetem stb. mind pedig l-es származéka él. egyén. lesztek. egyre stb. (Vö. kékell és kékl . jöjjenek stb. rovok stb.. A jö. (nagyra) n tt (fa). zöldell . sz dd. l dd. Ha mássalhangzó következik a gy után. jöttél. kevesellette. állomás. A rendhagyó ragozású jön ige toldalékos alakjaiban (a j dögél és a j ve alak kivételével) a t magánhangzóját rövid ö-vel írjuk: jön. rósz. mállottak.65. 45. rójuk. azaz mindig egy sz-szel írjuk: lesz. kicsinyell és kicsinyl . leszel. keveselli és kevesli. szállna. n j. hosszabb meg egy mássalhangzó utáni l-es. rísz. rosszall. n ttek. 60. Az ll-re végz d igék legnagyobb részének toldalékos alakjaiban megtartjuk a két l-es írást. rívás stb. n sz. zöldellett. de: kicsinyelli és kicsinyli. Egyéb esetek 68. Az egy számnév mássalhangzóját a szó alapalakjában.

72. Ezekben az esetekben helyesírásunk tehát eltekint a szóelemeknek eredeti hangalakjuk szerinti írásától. névszóban a h-t csak akkor ejtjük. Az új melléknév mássalhangzóját – a szó alapalakjában és magánhangzó el tt – sok nyelvjárásunkban hosszan ejtik. cseh. ezekben a szóalakokban a kett zés mutatja a rag v-jének hasonulását. juhok. csehvel. magasat. újat. csehnek. méh. [Vö.. 74. méhek. Allah.törekedve a szó minden alakját egy gy-vel jelöli: egy. egyik. egyel (ige). pech stb. utánunk. s hogy a szavak írott alakja ne szakadjon el teljesen a kiejtett formától. juhtúró. er sen. Csehszlovákia. hogy híven tüntessük fel a szóelemek mai alapalakját. ujjra stb. A bolyh. méhnek. továbbá többes számát és középfokát sokan hosszú s-sel ejtik. 83. egyetlen. heh indulatszó ejtésében váltakozik a h-s alak a h-tlannal. rüh stb. de egy s-sel írjuk: kisebb. A kis szó fokozott alakjait és ezek származékait hosszú s-sel ejtjük. potroh. t lünk. csehül. mint a példák is mutatják. egyek. stb. – De: benne. magasabb. düh. – Az írásban azonban. pléh. egyenl . Ha helyesírásunk ezekben a szóalakokban is a szóelemek alapalakjának a feltüntetésére törekednék. együtt. mert a szóelemeken a régiségben er s hangváltozások mentek végbe.) 75. egyé (= egy+é). 42. fellah. ha a toldalék magánhangzóval kezd dik. sah.) 71. – De természetesen: eggyel és eggyé. és mindig írjuk is. egyéb. juhász. er sebb. stb. Zilah stb. stb. méhvel. méhes. cseht l. egyre. újra stb. egybe. éh. A mássalhangzók min ségi változásainak jelöltsége az igealakokban 28 . enyh. er sek. (Vö. A szóelemek módosult alakjait feltüntet írásmód 76. A kiejtésben tehát néma a h ezekben: cseh. mint h-tlan. róla. magasan. a szóelemek módosult változatait tünteti fel. kisebbedik. csehet. kisebbség stb. bennünket.) végén is mindig ejtjük a h-t. eh. keh. A személyes névmások határozóragos és névutós formáinak megfelel alakokban. akkor a szó kiejtett alakja és írásképe között szakadék támadna. 73. nálad. Így például az ah. azaz a személyragos határozószókban a gyakran hallható hosszú ejtés ellenére is egy l-et vagy egy n-et írunk: bel lem. a h bet t írásban mindig feltüntetjük. juhval. (A testrész nevének írása viszont: ujj. kisebbít. írásunkban ennek ellenére csak egy j-t tüntetünk fel: új. A szóalakok egy részének leírásakor azért nem érvényesülhet a szóelemz írásmódnak az a törekvése. a szavak minden alakjában jelen van a h. stb. ujjak. de csak egy s-sel írjuk ket: er set. szónak minden alakjában ejteni szoktuk a h-t. padisah. együvé. újabb. 83. áh. méhkas. e)] A h vég szavak egy részének kiejtése ingadozik. méh. juh. – Akárhogyan ejtsük is azonban a h vég névszókat. egység. juh. legkisebbnek. – A ch vég szavak (pl. juhakol. magasak. hah. doh. vagy magánhangzóval járul a t höz. – Hangzik a h ezekben: csehek. Az -s vég melléknevek tárgyragos és -n határozóragos alakját. A MÉH bet szó inkább h-s ejtés . almanach. moh. stb. A céh. el led. ujjat. egyed.

illeszd. de a módjel mai leggyakoribb j alakja helyett annak s változatát írjuk le: ejtse. füröszd.). illet leg sz mássalhangzójához hasonult) s. metszi stb. A felszólító mód tárgyas ragozású. sz változatát tüntetjük fel: fess. hanem mind a t végi t-nek. – Ennek a ts-nek a kiejtésben rövid vagy hosszú cs hang felel meg. fürösz-. játszod. z és dz vég igék 80. illesz. féltsétek. sz) vagy hosszú magánhangzó el zi meg (vö. egyes szám 2. 81. megtartjuk az iget végs t-jét. lássuk. mossam. sz. f ts. vadásszatok. – Természetesen a 29 . stb. illet leg egy sz-szel írjuk: fesd. Azoknak a t vég igéknek a felszólító alakjaiban. kösd. rekeszd. ezért ezeket az alakokat egy s-sel. játsszátok. vadásszátok. sz. eddzük. sz. (A többi. valamint a lát és a bocsát ige (továbbá a lót-fut összetételbeli lót el tag) felszólító alakjaiban sem az iget véghangját. j-t nem tartalmazó alakban csak egy sz-et írunk: játszom.A t vég igék 77. mossa. stb. tárgyas ragozású alakjaiban megtartjuk az iget eredeti formáját. kett zött z-vel és kett zött dz-vel (ddz-vel) írjuk: keressük. hallgasd. márts. sem a felszólító mód jelét nem tüntetjük fel eredeti alakjában. eddzétek. de a j-vel kezd d személyragok (-ja.stb.) képezzük. 78. amelyekben a t végi t-t mássalhangzó (de nem s. Az s. kössétek. lóssonfusson. z és dz vég igék felszólító alakjaiban megtartjuk az iget eredeti formáját. 79. illet leg kett zött sz-et (ssz-et) írunk. mind pedig a -j módjelnek s-sé módosult változatát írjuk le: alkoss. válaszd stb. lopóddz(ál). sz. -ják) j elemének módosult (az iget végs mássalhangzójához teljesen hasonult) s. A felszólító mód tárgyas ragozású. z és dz változatát tüntetjük fel. bocsássa. z és dz vég igék kijelent módú. -jük. személy rövidebb alakjában a t végi t helyén s van. végezzük. játsszák. A rövid magánhangzó + t kapcsolatra végz d igék. ezért ezeket az igealakokat csak egy s-sel írjuk: bocsásd. Az s. játsszuk. mártsd. fürösszétek. tanítsd stb. Ezeknek az igéknek felszólító mód tárgyas ragozású. stb. z+j. mert a j módjelnek a módosult (a csonka t s. Ezeket az igealakokat tehát kett zött s-sel. -játok. – Természetesen a játszik és a metsz típusú igék is ezt a szabályt követik: játssza. hozzák. egyes szám 2. metsszük stb. mint az s és az sz vég igék felszólító alakjait. nyisd stb. éppen úgy. s a -d személyrag ehhez kapcsolódik. egyes szám 2. nyissátok. sz. taníts. nevesse. válassza stb. lássuk. z és dz változatát tüntetjük fel. hozzad. kett zött sz-szel (sszszel).) 81. kett zött z-vel és kett zött dz-vel (ddz-vel) írjuk: késsen. szítsa. de a -j módjelnek módosult (az iget végs mássalhangzójához teljesen hasonult) s. kett zött sz-szel (ssz-szel). rekessze. személyének rövidebb alakjaiban a személyrag eredeti d formájában a módjel nélküli csonka t höz kapcsolódik. sz+j. (Vö. végezzünk. 78. -juk. Az s.) Ezekben az igealakokban tehát kett zött s-et. Az st és az szt vég igék felszólító alakjait a t nélküli csonka t b l (fes-. stb. személyének rövidebb alakjában ts-et írunk a -d személyrag el tt: ejtsd. elolvassák. illesszük. dz+j helyett) általában kett zött s-sel. vesszenek. Ezeket az igealakokat tehát (az eredeti s+j. hallgassák.

olvasd.hallatszik. -vel és a -vá. hisz ige tárgyas ragozású egyes szám 2. 30 . (Vö. tetszik és metsz ige is ezt a szabályt követi: hallatsszatok. edzd. meggyel. egyél. – A hisz ige felszólító alakjaiban hosszú gy-t ejtünk. – Jó érzés lesz.) A hallatszik. 75. nedvvé. idd. ronggyá. tessél. tollá. -vel. szárnnyá. könnyel. játszik. látszik. vegyük. szénné. Azt akarjuk. Allah stb. bolonddá. pl. 82. végezd. a két v-t mindig jelöljük az írásban: hévvel. úszd. királlyá. szilánkká. -vé határozórag v-je (bizonyos h vég ek kivételével) minden mássalhangzóra végz d névszóhoz. pléhvé. metsz ige több kijelent és felszólító módú formájának azonos a kiejtése. játsszál. Kértem ket. 39. iszik. lássék stb. füstté. stb. e) Azokban a névszókban. amelyeknek végs h-ját nem ejtjük ki (vö. t r). kulccsal. egyes szám 2. Megváltozott. tettel. arannyal. és bet kett zéssel jelöli.) c) Két mássalhangzós szóvég + -val. iszik ige felszólító alakjaiban a módjel gy alakban járul az igék magánhangzós tövéhez: legyek (= le+gy+ek). eszik. b)] a) Egy rövid mássalhangzós szóvég + -val. tetté. nehogy kilátsszanak. tollal. visz. tessék. személyének rövidebb felszólító formáiban a -d személyrag a módjel nélküli magánhangzós t höz kett zött alakban járul: tedd (= te+dd). higgye.). stb. játszunk és játsszunk (e. jobbá. hidd. rosszá. Stb. mászd. A tessem. higgyük. vedd. szívvel. látszik. húzd. kékkel.) A mássalhangzók min ségi változásainak jelöltsége a névszóalakokban A -val. tervvel. hogy csak játszanak velünk. – A doh. 7. személyének rövidebb alakjaiban azonban a módjel nélküli t höz kapcsolódik a -d személyrag: nyeld. Nem azonos például a szívvel és a szível (= szeret. metssze stb. A lesz. vesz. látsszam. vesz. savvá. szárnnyal. néggyel. 60. bölccsé. sah. vidd. [Vö. A többjegy bet ket természetesen a rájuk vonatkozó szabályok szerint kett zzük meg. -vel. a -val. tegyen. -vá. (Vö. szónak azonban minden alakjában ejtjük a h-t. (Vö. a bölccsé (válik) és a bölcsé (= a bölcs tulajdona). a névszó tövének végs mássalhangzójával azonos (teljesen hasonult) formában járul a -val. stb. -vá. tudóssá. edd. rozzsal. vel és a -vá. -vé alakmódosulásai 83. és kett zött gy-t írunk: higgy. A felszólító mód tárgyas ragozású. -vá. vízzé. 94.) A tesz. komppal. hogy tetsszünk neki. – Kilátszanak. potroh. -vé: hanggal. Betakarom. gyönggyel. hogy játsszanak velünk. névvé. -vé: jobbal. stb. könyvvé. (Vö. visz. könnyé. -vel. tetszik. özveggyé. -vel és a -vá. higgyétek stb. -vé rag v-jének hasonulása nem következhet be: méhvel.: jáccunk). tetsszél. A bet kett zés elmulasztása nemegyszer eltorzítja a szóalak értelmét. – Hasonlóképpen: játszd. igyanak stb. játszik. E formák írásban való pontos megkülönböztetése azonban fontos követelmény: Látom. gallyal. juhvá. -vé rag v szóvégz déssel találkozik. 43. eszik. stb. a tervvel és a tervel (= tervez). a briddzsel (= a bridzs kártyajátékkal) és a bridzsel (= bridzsezik). (Vö. metszd (vagy mesd). stb. b) Egy hosszú mássalhangzós szóvég + -val. stb. vigyétek.) d) Ha a -val. cukorral. tesz. kedvvel. Ezt a kiejtésbeli módosulást írásunk tudomásul veszi. 32. -vé: bottal. minddel. ha tetszünk neki. -vel és a -vá. alakváltozatok használata is helyes.

effajta.. ez névmásnak és a -beli képz nek. -kora képz szer utótagoknak a kapcsolatából alakultak: abbeli. akkora. Mindig hosszú mássalhangzót jelölünk azokban a szavakban. afölött. e alakjából és valamelyik névutó kapcsolatából keletkezett összetételeket az el . [Vö. Allahhal stb. 75. amelyek az az.és utótag határán egy mássalhangzóval írjuk: afelé. Az az. 130. -vé ragnak a személynevekhez kapcsolásával a 163. emellett. – Hasonlóképpen: amannak. efféle.ezért itt az ennek megfelel ragalakokat találjuk: dohhal. valamint a -fajta. affajta. az idegen szavakhoz és tulajdonnevekhez illesztésével pedig a 211. pont foglalkozik. eszerint. c)] 85. ekkor stb.. ez mutató névmás z-je teljesen hasonul a mássalhangzóval kezd d határozórag els hangjához. ekkora. -féle. Az avval és azzal. akképp. Ezt a módosulást bet kett zéssel jelöljük: abba. A mutató névmás a. potrohhal. Az az. az evvel és ezzel alakváltozatok egyaránt helyesek. ekképp. 222. (Vö.) A -val. ahhoz. ebbe. arra.. akkor. afféle. ebbeli. ehhez. erre. ez névmás 84. amiatt. 31 . -vel és a -vá. evégett stb. mindett l. ugyanahhoz stb. ezzé. sahhá. Ám csak: azzá. 216–217.

s t a kiejtés és a szóelemzés elvének érvényesülését is. ha a máig meg rzött írásmód sem a kiejtés. amelyik stb. mely szavakban írunk ly-t. A családnevekben általában ugyanazokkal a bet kkel jelöljük a hangokat.: battyányi] Cházár [e.: tököli] Georch [e. mily. ilyen.és egybeírási szokásainkat. ma-haradzsa. lyukas stb. mely. süly. lyuggat.. melyekben j-t. Török stb. ha hosszú hangot jelölnek: bodza.: görcs] Zichy [e.: zicsi] stb. b) Ha a j hang a szó végén fordul el . Kis. madzag. Bizonyos fogódzóink mégis vannak.: császár] Czetz [e: cec] Hajnóczy [e. Dózsa. 32 . Kétség esetén szótárban kell megnézni. nagyon sokféle eredet ek. mert azok a szavak.: ellipszilon] bet t.157. különböz jelleg ek.A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD 86. Hunyadi. A névmásokban ly-nal jelöljük a j hangot: ily. illet leg a szóelemzés rovására. briddzsel (= a bridzs kártyajátékkal). stb.. régies bet ket (vö. sem a szóelemzés elvével nem magyarázható. lyukaszt. Csányi. moly. oly.: tarcsai] Egressy [e. amelyekben megtartjuk a ma már egyébként nem használatos. lyukad. súly. Hagyományos írásmódról. mint más szavainkban (pl. foly(ik).: kosut] Széchenyi [e. Köznyelvünk hangrendszerében már nincs meg a régi ly hang. A hagyomány érvényesülése ennél természetesen jóval szélesebb kör helyesírásunkban. stb. milyen. de vannak olyan családneveink is. pedz.): Batthyány [e. a mai kiejtés. mély. edz . pedzi. 83. ezeket tartalmazzák a következ alpontok. A hagyomány alakította ki és rzi bet ink alakját. ezért számos szóban hagyományosan ly a j hang jele. peddze. A dz-t és a dzs-t általában akkor sem kett zzük meg. olyan.). a jelölésmód tekintetében különbség mutatkozik az egy szótagú és a több szótagú szavak között. lyukból. 12.: dezs fi] Tartsay [e.: szécsényi] Dessewffy [e. írásunk azonban megtartotta az ly [e. gally.) 89. 88.: egresi] Thököly [e. a) Szó kezdetén csak a lyuk szóban és toldalékos alakjaiban írunk ly-t: lyuk. lyukban. amelyek ly-nal írandók.: hajnóci] Kossuth [e. Helyesírásunk bizonyos meghatározott esetekben a hagyományt követi a mai hangjelölési rendszer. külön. Az egy szótagú szavak közül a következ k írandók ly-nal: boly. (Vö. bridzs. 87. edz. Az ly írására pontos szabályaink nincsenek. A toldalékok hasonulásából ered hosszúságot azonban ezekben a szavakban is föltüntetjük: eddzük. hely (f név). lyukak. Meggyesi. amely. 80–81. azaz a hagyomány elvének érvényesülésér l – a szónak sz kebb értelmében – mégis csak akkor beszélünk.

pünkösd stb. hágcsó. Gergely. Néhány szóban a hagyomány meg rizte a ma már nem érzett eredetet. ej vég ek: duhaj. 91. talaj. – A szó végén j-vel írandó szavak között többségben vannak az aj. karaj (és karéj). Ipoly. csekély. 33 . hagyján. Mihály. ibolya. mindjárt. hanem hagyományosan szintén az e-vel: ejtés: ëgyél ëgyetëm embër lëhet szerelëm gyerëkëke t írás: egyél egyetem ember lehet szerelem gyerekeket stb. óhaj. 90. tavaly. pehely. héja (madár). kristály. nyavalya. robaj. illet leg a régebbi írásformát: esd. zsindely. zörej stb. tolvaj. mindnyájan.A két (vagy ennél több) szótagú szavak legnagyobb részében ly-nal jelöljük a szó végén ejtett j-t: bagoly. skatulya. hülye. mosoly. csigolya. ezt helyesírásunk nem jelöli külön bet vel. rögtön. fogoly. játszik. dörej. kevély. Bár több nyelvjárásunkban és a köznyelvben is él az ún. akadály. osztály. zsivaj. kapzsi. papagáj stb. gereblye. De: bója (vízi jelz eszköz). cserje. ragály. lye végz dés szavak: boglya. korcsolya. zárt ë hang. olaj. De: karvaly. ósdi. sóhaj. De: lakáj. harkály. zsöllye stb. stb. metsz. pocsolya. perje (f ) stb. pólya. tetszik. tartály. c) Jellegzetes szócsoportot alkotnak a lya. tavaly stb.

nagyobban (= nagyobb+ban).. Wittmann-né stb. Mariannal (Mariann+nal). 62. 163. 94. b)]: loccsan. Helyesírásunk néhány esetben ésszer egyszer sítést alkalmaz. – Általában ez a szabály érvényes a tulajdonnevekre is: Hosszú.. illet leg: jeggyel. 93. – Nem egyszer sítünk viszont akkor. sz.) kett zött alakját a t szókban és a toldalékos alakokban csonkítottan írjuk. Ezekben a hosszú mássalhangzós bet höz a vele azonos újabbat köt jellel kapcsoljuk: Széll-lel. c)]. eddzék. vádlottól (= vádlott+tól). így a többjegy bet k kett zésekor és három azonos mássalhangzót jelöl bet találkozásakor. Arannyal. fedd meg (= fedd+d meg). [vö. eljátsszuk stb. [Vö. ty.AZ EGYSZER SÍT ÍRÁSMÓD 92. az idegen tulajdonnevekre és a szóösszetételekre. cs. hosszú. hússzor) kapcsoljuk az sz vég szavakhoz: ésszer . (Vö. nagygy lés.. briddzsel. balett-táncos. A többjegy bet k (pl. 7. rosszal. vö. expressz-szer stb. Kodállyal stb. c)] A -szer utótag sz-ét általában csonkítva (azaz toldalék módjára. Meggyes. ha a -szer -t kett zött sz-re (ssz-re) végz d szavakhoz kapcsoljuk: dzsessz-szer . A toldalékolás következtében egymás mellé kerül három azonos. (e helyett: jegygyel stb. Hermann-nál. tollal (= toll+lal). össz-szövetségi stb. mésszel. c)] A szabály nem érvényesíthet a magyar családnevekre. könnyé (= könny+nyé). mésszer stb. Bernadett l (Bernadett+t l). stb. füttyel (= fütty+tyel). Nem egyszer sítjük azonban az összetett szavak tagjainak határán találkozó azonos kétjegy bet ket: kulcscsomó. hossz-számítás.) 34 . meggy.). jegygy r . 62. – Hasonlóképpen: puff-féle (ül ke) stb. fütty stb. díszszázad stb. 62. vagyis a bet nek csak az els jegyét ismételjük meg [vö. dzs stb. 163. fénynyaláb. mássalhangzót jelöl bet t kett zöttre egyszer sítjük: orra (= orr+ra). illet leg: sakk-kör. 163. hallak (= hall+lak). Tarr-ról. [Vö.

Az összefügg szövegben egymás után következ szavakat általában egymástól külön írjuk le. hogy a különírás és egybeírás szabályainak megfogalmazása más szabálypontokhoz képest olykor határozatlannak látszik. bár valójában csak a hangos nyelv és az írás természetéhez alkalmazkodik. hogy a szókapcsolatok és az összetételek között nincs éles határ: sok olyan szókapcsolat van. márványtábla. többféleképpen is megítélhet esetek. nemegyszer jelentésváltozás nélküli szókapcsolatokat is egybeírunk. az élen járó (csapat). napsugár stb. szakkifejezés stb. félig kész. szót is összetételnek tekintjük. (A köt jelnek itt egyszersmind tagoló szerepe is van. hogy az írott szöveg világosan áttekinthet legyen. Mondatainkban a szavak nagy többségükben alkalmi szókapcsolatok tagjaiként kerülnek egymás mellé. A különírás és az egybeírás szabályai a szavak összekapcsolásának. Ezt érzékeltetjük az alkotóelemek egybeírásával. Ilyenkor ki-ki hajlamos a nyelvérzékére. félkész. Ezt az alapszabályt azonban nem alkalmazhatjuk olyankor. lépre csal. a nap sugara stb. 35 . A jelentésváltozás miatt egybeírt összetétel alkotó tagjai természetesen alkalmi kapcsolatban is kerülhetnek egymás mellé. de: jelz lámpa (pl. hogy két szó kapcsolatának jelentése több vagy más. Ennek legf bb oka az. de nem ló. sokszor egyénenként eltér megoldást sugall. kéményt sepr . villamos gép. f névi igenév. Egybeírjuk viszont az összetett szavakat. illet leg az összetett szavak alkotásának törvényszer ségein alapulnak. nagyon ügyes. Különírjuk számos. A szóbeszéd is más. a t zr lpattant menyecske vagy leány nem a t zr l pattant. egyhavi.A KÜLÖNÍRÁS ÉS AZ EGYBEÍRÁS 95. Például a víziló vízi állat ugyan. mint a szó és beszéd: ’alaptalan híresztelés’-t jelent. – Ha egy raggal jelölhet . ami viszont nem biztos alap. de: élenjáró (= irányító szerep ). de: sokszög (a mértanban). de: gyorsírás (= sztenográfia). a tízórai-t nemcsak tíz órakor fogyaszthatjuk el.) rag nélkül állnak együtt. ezért például a jókedv. Helyesírásunk e területén mégis meglehet sen nagy számban vannak ingadozások. ha két vagy több szó összekapcsolódásával keletkezett (azaz összetett) szavakat írunk le. Ezeknek szoros egységét ugyanis egybeírással vagy (ennek egyik megoldási formájaként) olykor köt jeles kapcsolással fejezzük ki. Ilyen el fordulásukban külön kell írnunk ket. illet leg köt jel alkalmazását. stb. – Az egyik gyakori ok az. egységet alkotó szókapcsolat (szólás.) elemeit is: dugába d l. rádiót javít stb. Ilyenkor különírjuk ket: szilárd jellem. – A meggyökeresedett szokást megtartva. mindig együtt használt. illet leg saját írásgyakorlatára hagyatkozni. szintén egybeírt összetett szót alkotnak: kéménysepr . mint a tagok jelentésének összege. amely még nem igazi összetétel ugyan. de tagjai már alig tekinthet k egymáshoz képest önálló szavaknak. A kétféle írásmód jól szemlélteti a kétféle alakulat közötti jelentéskülönbséget: gyors írás (= sebes írás). Szépirodalmi alkotásokban stilisztikai szándék is indokolttá teheti az általános szabályoktól eltér különírást vagy egybeírást. a közlekedésben). sok lehet ség. Ezekb l a körülményekb l következik az. különírt szókapcsolat elemei (pl. stb. vízbefúlás stb.) A különírás és az egybeírás fontos kifejez eszköze helyesírásunknak. (veszélyt) jelz lámpa. sok szög (= számos szög). Ezek többféleképpen keletkezhetnek.

Köt jellel kapcsoljuk egymáshoz az egyformán toldalékolt szavakból alakult mellérendel összetételek tagjait akkor is. már-már (= majdnem. háztól házig. de még mind a két tag felveszi a toldalékokat. A mellérendel szókapcsolatok és összetételek. többékevésbé. továbbá a névutós szóismétlések tagjait: fej fej mellett. egy-egy (= néhány). ezért elemeit köt jellel kapcsoljuk össze: süt-f z. kérve kéri. várt. 97. kér -esdekl (szavakkal). sütött-f zött. nini. várt. 99. réges-régi. valamint az ikerszók írása A mellérendel szókapcsolatok és összetételek 100. A mellérendel szókapcsolatok és összetételek tagjai egyenrangúak. nyelvi-stilisztikai (elemzés). több-kevesebb. n ttön-n stb. idébb-odább. ha toldalék nélküli formájuk nem él összetételként: apraja-nagyja. Köt jellel írjuk viszont az olyan módosított alakú szóismétléseket. dádá típusú indulatszókat. szebbnél szebb. hasonlóképpen: ember ember hátán stb. nono. néha-néha (= nagy ritkán). legeslegszebb stb. gyorsan. f részelt. végestelen-végig. írás-olvasás. kezét-lábát. azonos szerep toldalékkal ellátott szó alkalmi egységét újabban gyakran éreztetjük köt jeles összef zésükkel: kínos-fájdalmas (búcsú). ég-föld. tejet.el tagot egybeírjuk a fels fokú melléknévvel: legeslegjobb. napról napra. messze-messze (= nagyon messze) stb. Különírjuk egymástól ugyanannak a szónak különböz toldalékokkal ellátott változatait: szemt l szembe. hogy mennyire szoros a kapcsolat az alkotóelemek között. akkor az összetétel még laza. fiam. Az ilyen alakulatok írásmódja els sorban attól függ. sütnek-f znek. stb. gyorsan. mint azok különkülön. hehe.A szóismétlések írása 96.. gyalult (egész nap). tömérdek). A változatlan formájú tagokból szókett zéssel keletkezett összetételeket köt jellel írjuk: más-más (= mindig más és más). ki-ki (= mindenki). A túlzófok kifejezésére használt leges. várva várt stb. kenyeret (vásárolt). eget-földet. b) Ha az egymásnak mellérendelt tagok együttese már mást jelent. körös-körül. tudván tudta. jobbnál jobb. gazdasági-társadalmi (változások). 98. Két. stb. sírva-nevetve (ölelte át) stb. illet leg kett nél több szót ne írjunk vessz vagy köt szó 36 . szinte). ide-oda.. testi-lelki. sütés-f zés. sok-sok (= nagyon sok. a) A csak alkalmilag egymás mellé kerül egynem (halmozott) mondatrészeket vessz vel választjuk el egymástól: apja. melyeknek tagjai közül az egyik nem él önállóan: örökkön-örökké. sütni- f zni. stb. alig-alig (= nehezen). nap nap után stb. keze-lába. apraját-nagyját. vajat. unosuntalan. – Eredetük tudatának elhomályosulása miatt egybeírjuk viszont az azaz köt szót és a nana. anyja (eljött). orrán-száján. oktató-nevel stb. Az alkalmilag (általában nyomatékosítás végett) megismételt szavak közé vessz t teszünk: fiam. legeslegnagyobb. Ezzel a lehet séggel azonban ne éljünk vissza: nem rokon vagy ellentétes értelm tagokat.

A tagok közötti köt jelet az esetleges toldalékoláskor is megtartjuk: édes-búsan. Ilyenkor a toldalékos formák írásképe is vagylagos: hírnév: hírneve. szoba-konyha. búbánat. rablópandúrt (játszottak). Az ilyen mellérendel összetételek tagjait köt jellel kapcsoljuk egymáshoz: édes-bús. A lazább (köt jellel írt) és az összeforrott (egybeírt) mellérendel összetételek csoportja nem különül el élesen egymástól. mendemondák. hadseregben. stb. (a padlón) csúszó-mászó (kisgyerek). a) A mindkét tagjukon külön-külön toldalékolható. sakk-mattot (mondott). Anna-Pannával. stb. alapformájában egybeírt mellérendel összetétel kétféleképpen toldalékolható. (a zenekar) csinn-bummja stb. limlomot. stb. hányavetiek. A lazább (köt jellel írt) és az összeforrott (egybeírt) ikerszók csoportja nem különül el egymástól élesen. piros-fehér-zöldet. 101. búbánata. amely nem vagy csak kivételesen – és csak az utótagon – látható el toldalékokkal. rúgkapálnak. dimbes-dombos. de: a szántóvet k (= földm vesek). Anna-Panna. b) Néhány. hercehurca. csinn-bumm stb. izeg-mozog. tyúkom-búkom. terefere. stilisztikai és helyesírási (gyakorlatok). tereferél. b) A csak a végükön toldalékolható ikerszókat egybeírjuk: mendemonda. rúgkapáló. amelyek nem vagy csak kivételesen láthatók el toldalékokkal. ímmel-ámmal. sík-domborúra (csiszolt). de: híre-neve. Az ikerszók írása a mellérendel összetett szavakéval azonos szabályokhoz igazodik. Ista-Pistát. csigabiga. nem: nyelvtani-stilisztikai-helyesírási (gyakorlatok). c) A már teljesen összeforrott. gizgazos. hadseregek. izegnek- mozognak. hírneves. – A kétféle toldalékolásnak oka lehet a jelentések elkülönülése is: (a határban) szántó-vet (emberek). hadsereg.helyett köt jelesen: nyelvtani. izg -mozgó. irult-pirult. icipici. hébe-hóba. stb. búbánatos. de híres-neves. stb. árvízt l. de: gizes-gazos. hányaveti. fidres-fodros. Az alárendel szókapcsolatok és összetételek írása 37 . piff-puff. sakk-matt. piros-fehér-zöldre. a) Számos olyan mellérendel kapcsolatunk van. stb. illet leg toldalékolt ikerszók elemeit köt jellel kapcsoljuk össze: irul-pirul. Az ikerszók 102. csigabigák. stb. rablópandúr. árvíz. A tagok közötti köt jelet az esetleges toldalékoláskor is megtartjuk: (nagy) csihi-puhit (rendezett). de: icit-picit. stb. a) Vannak olyan ikerszavaink is. 103. de: a csúszómászók (= hüll k). piros-fehér-zöld. limlomos. szoba-konyhás (lakás). – Hasonlóképpen írjuk a tulajdonnévi ikerszókat is: Ista-Pista. sík-domború (lencse). limlom. icipicit. stb. stb. ezért csak második tagjukon toldalékolt mellérendel összetett szavakat egybeírjuk: rúgkapál. más esetekben a toldalékolás módjához igazodunk: gizgaz. gizgazok. ugribugri. Az ilyen ikerszók tagjait köt jellel kapcsoljuk egymáshoz: csihi-puhi. b) Az ingadozó toldalékolású ikerszókat alapformájukban egybeírjuk.

drágak : milyen k ? – drága k (az el tag az utótagnak min ségjelz je). Az alanyos. -ú. b) A min ségjelz s összetételeket egybeírjuk. haditerv. kis hordónyi stb. kispárna (párnafajta).. a min ség. mez gazdasági gépgyár stb. favágó: mit vágó? – fát vágó (az el tag az utótagnak tárgya). Ha két különírt szóból álló min ségjelz s kapcsolat második tagjához -i. jótett stb. A min ségjelz s kapcsolatok írásának f szabályai a következ k: a) A min ségjelz s kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: jobb kéz. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk több alanyos kapcsolat tagjait: dércsípte (levelek). tehát az utótaggal az el tagra kérdezhetünk. forgószél (szélfajta). holtág (folyóé) stb. különösen olyankor. amely kisebb vagy nagyobb alakítással mondatrészi viszonyú szókapcsolattal is kifejezhet . -beli. -nyi képz járul. molyrágta (sz nyeg). er s bordájú.104. Alanyos. valamint a min ség. mint az el tag és az utótag jelentésének összege: gyorsvonat (vonatfajta). min ségjelz s és mennyiségjelz s viszonyban a szókapcsolatok és az összetételek egyaránt jelöletlenek. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: széls bal párt. stb. tíz forint és öttusa. a különírást általában megtartjuk: bal parti. 107. Az alárendel összetételek els tagja a másodikkal olyan kapcsolatban van. baráti kézfogás. Ezek tagjainak együttes jelentése más. hegygerinc: minek a gerince? – a hegynek a gerince (az el tag az utótagnak birtokos jelz je). c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk számos min ségjelz s kapcsolat tagjait: nagyfokú. fehér virágú. s. érett gyümölcs stb. piros tet s. . nyakatekert (= bonyolult). általános iskola. fiatalkorú. -j . -jú. lélekszakadva (= nagy sietve) stb. életképes: mire képes? – életre képes (az el tag az utótagnak határozója). (a) barátom kölcsönadta (pénz). söröspohár (= sörnek való pohár). magvaváló (szilva) stb. – Így például: szavahihet : mi hihet ? – a szava hihet (az el tag az utótagnak alanya). vízinövény. különösen olyankor. eszeveszett (= rült). orvosi titoktartás. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét 38 ... szúette (bútor).és a mennyiségjelz s kapcsolatok 105. apró szem . félszeg). traktor szántotta (föld). 108. háromszög: hány szög? – három szög (az el tag az utótagnak mennyiségjelz je). szomszéd falubeli. anyja nevelte (gyermek) stb. útitárs. porhó borította (lejt ). 106. olvasó lány. mint az el tag és az utótag jelentésének összege: agyafúrt (= ravasz). mert az alanynak. melegágy (a kertészetben). napsütötte (táj). Ezek tagjainak együttes jelentése más. különösen olyankor. meleg nyár és színesfém. hidegvér (= nyugodt). (a) munkások szervezte (gy lés). egyetért mosoly. ipari ország. (a) számítógép ellen rizte (adatok) stb. nagy erej .és mennyiségjelz nek nincs ragja: aszály sújtotta (vidék) és farkasordító (tél). b) Az alanyos összetételeket egybeírjuk. légiposta.. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: árvíz mosta (töltés). ügyefogyott (= gyámoltalan. Az alanyos kapcsolatokat a következ képpen írjuk: a) Az alanyos kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: gondatlanság okozta (baleset).

tagja összetett szó: halványlila szín , iskolaköteles korú, hosszú szempillájú, szürke télikabátos, öntelt magatartású stb. 109. A fokozó vagy nyomósító szerep melléknévi jelz t nem írjuk egybe a jelzett melléknévvel: szép piros, szép kövér, jó nagy, jó er s, borzasztó rossz, szörny hideg stb. Hasonlóképpen: nagy néha, jó néhányszor stb. 110. A színárnyalatot kifejez melléknévi jelz t egybeírjuk a színt jelöl melléknevekkel: halványlila, sötétzöld, világossárga, zöldeskék; almásszürke, haragoszöld, mélykék, törtfekete, újpiros; stb. – Az összetett színnevek árnyalatát jelz mellékneveket azonban különírjuk: sötét rózsaszín, világos narancssárga, halvány kékeszöld stb. 111. Az olyan összetételeket, amelyekben a f név min ségjelz je az összetett szóban lev alakjában vagy jelentésében önálló szóként nem használatos (al-, bel-, köz-, kül-, szak- stb.), mindig egybeírjuk: alelnök, belföld, élüzem, el tag, közérdek, külügy, mellékjövedelem, pótágy, szakember stb. 112. Az -ó, - képz s igenevet, ha csak alkalmi min ségjelz , általában különírjuk jelzett szavától: dolgozó n , izzó fém, közvetít javaslat, parancsoló hang, sajgó térd, felszabadító mozgalom, kiváló termék, (az újoncokat) kiképz tiszt stb.; különösen olyankor, ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: mutató

névmás, szélez körf rész, növényvéd szer, rakétaindító állvány, földrengésjelz m szer, ellen rz bizottság, összeköt híd, el adó körút stb.
Ha viszont az igenévi jelz s kapcsolatok tagjai jelentés tekintetében összeforrtak (az igenév nem folyamatot, hanem valamire való képességet, rendeltetést fejez ki; illet leg a jelzett szó az igenévben kifejezett cselekvésnek valamilyen határozója), a két egyszer szót egybeírjuk: csépl gép, izzólámpa, desztillálótorony, véd n , ivóvíz, költ pénz, eladólány (üzletben), kiképz tiszt (beosztás), felvonóhíd; hálószoba, kutatóintézet, pihen nap, evez lapát, átüt papír, belép jegy; stb. (Vö. 138.) A kialakult szokást megtartva több olyan (részben jelentésváltozást is mutató) kapcsolatot is egybeírunk, amelynek valamelyik tagja összetett szó: forgószínpad, javítóm hely, mozgókórház, mér m szer, el hívótank, vendéglátóipar stb. 113. A -t, -tt képz s melléknévi igeneveket legtöbbször különírjuk jelzett szavuktól:

csapolt sör, d lt bet , sült hús, zárolt anyag, adott szó, fedett uszoda, vetített kép stb. – Csak néhány jelentésváltozáson átment kapcsolatot írunk egybe: aludttej, holtpont, nyúltagy, zártszék stb.
114. Min ségjelz ként nemcsak melléknév állhat, hanem f név is. a) A foglalkozást, kort, min séget, csoportot jelöl , esetleg csak nyomatékosító f névi jelz ket különírjuk jelzett szavuktól: mérnök bátyám, belgyógyász barátunk,

közgazdász szakért , gyermek király, ajándék könyv, rongy fráter, vendég néni, tüzér tizedes, huszár f hadnagy, rend r százados; csuda jó, kutya hideg; stb. – Hasonlóképpen különírjuk az ilyen alakulatokat is: igazgató elvtárs, tanár úr, tanító néni, mérnök szaktárs stb. b) Egybeírjuk viszont az akácerd , csiperkegomba, diáklány, feny fa, fiúgyermek, f szeráru, kölyökkutya, lakatosmester, legényember, rabszolga, vendégm vész stb.
típusú (általában fajtajelöl ) f névi min ségjelz s alakulatokat. 115. Anyagnévi jelz s kapcsolatnak azokat az alakulatokat tekintjük, amelyekben az el tag azt jelöli, hogy az utótagként megnevezett tárgy abból az anyagból készült. Az

39

anyagnévi jelz t, ha egyszer

szó, egybeírjuk a nem összetett f nevekkel: aranygy r , alumíniumedény, faburkolat, gyapjúsál, k fal, platinatégely stb. – Ha azonban az anyagnévi jelz s kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó, az anyagnevet különírjuk jelzett szavától: acél mér szalag, b r pénztárca; nyersselyem ing, vasbeton gerenda; m anyag padlóburkolat; stb. 116. A hónap vagy nap jelz ként álló nevét különírjuk jelzett szavától: január

hónapban, hétf reggel, csütörtök estére; március havi, kedd reggeli, péntek esti, vasárnap déli; stb.
117. A mennyiségjelz s kapcsolatok írásának f szabályai a következ k: a) A mennyiségjelz s kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: öt ujj, száz forint, ezer esztend , sok munka, több energia stb.; különösen olyankor, ha a kapcsolat valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: negyvenöt perces, két négyzetméternyi, huszonegy köbméteres stb. (Vö. 119.) b) A mennyiségjelz s összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az el tag és az utótag jelentésének összege: háromszög (mértani idom), tízperc (iskolában), öttusa (sportban), hatökör (= buta), ezermester (= sok mindenhez ért ), tizenkétszög (mértani idom) stb. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk számos (f leg képz vel ellátott) mennyiségjelz s kapcsolat tagjait: egynapi, nyolcoldalú, kétnyelv , ötéves, tízpercnyi, húsznaponként stb. (Vö. 119.) 118. Mennyiségjelz ként nemcsak számnév állhat, hanem (mennyiséget, mértéket, nagyságot jelent ) f név is. Az ilyen f névi jelz ket különírjuk jelzett szavuktól: egy

csomó retek, nagy halom kavics, két hordó bor, egy rakás fa, tenger virág, tíz deka vaj, tízezer kilowatt áram, száz hektár föld stb.
119. Egy egyszer t számnévnek (ill. a sok, több, fél számnévnek), valamint egy -i, -ú, - , -jú, -j , -s, -nyi képz s egyszer melléknévnek a kapcsolatát egybeírjuk:

harmincnapi, kilenchavi, háromlábú, ötágú, hétfej , kétzónájú, kétpetéj , sokmilliós, négyoldalas, húszf nyi stb. De számjegyekkel írva: 9 havi, 20 f nyi stb. – Ha
azonban akár a melléknév, akár a számnév, akár mind a kett összetett szó, a kapcsolat számnévi tagját különírjuk a melléknévi tagtól: hat vegyérték , egy

szótagos, negyven négyszögöles, száz hektoliternyi; tizenkét emeletes, huszonnégy tagú, negyvennyolc órás, száztizenhat napi; hetvenöt centiméteres, ötvenhét másodpercnyi; stb. számjegyekkel írva is: 40 köbcentiméteres, 116 napi stb. [Vö.
117. a), c)] Hasonlóképpen írjuk az ilyen -nként ragos alakulatokat is: kéthetenként, háromhavonként, ötévenként; tizenöt naponként, három hónaponként; 5 évenként, 15 naponként; stb. [Vö. 117. c)]

120. A -dik képz s sorszámnévi jelz t nem írjuk egybe sem a jelzett f névvel, sem a (rendszerint -i, -s, -ú, - képz s) melléknévvel: ezredik év, harmadik napon,

hetedik alkalommal; harmadik havi, negyedik osztályos, ötödik rend , tizenkettedik havi; stb. – A -d képz s sorszámnévi jelz t viszont egybeírjuk mind a f nevekkel, mind a melléknevekkel, mind a számnevekkel: ötödévben, hetedízben; ezredévi, ötödéves, másodrend , tizenötödrangú; harmadfél; stb. (Vö. 291.)

40

121. A visszaható névmásokkal a számnevekb l alkotott -d sorszámnévképzés jelz ket egybeírjuk: másodmagammal, századmagával; tizenhatodmagunkkal, huszonötödmagukkal; stb. A tárgyas, a határozós és a birtokos jelz s kapcsolatok 122. Tárgyas, határozós, valamint birtokos jelz s viszonyban azok a szókapcsolatok és összetételek a jelöltek, amelyekben a tagok közti viszonyt rag mutatja: fát vágó és egyetért; százszor mond és százszorszép; az asztal lapja és vásárfia; stb. Ha az alkotóelemek egyike sem ragos, a kapcsolat jelöletlen: kincskeres = kincs(et) keres ; színgazdag = szín(ekben) gazdag; iskolaudvar = (az) iskola udvar(a); stb. 123. A tárgyas kapcsolatokat a következ képpen írjuk: a) A raggal jelölt tárgyas kapcsolatok tagjait (az állandó szókapcsolatokban is) általában különírjuk egymástól: eleget tesz, kezet fog, szemet szúr, véget ér, állást

foglal, hátat fordít; tévéantennát szerel, f tengelyt esztergál, könyvtárt összerendez;
stb. b) A jelölt tárgyas kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az el tag és az utótag jelentésének összege: egyetért (= azonos véleményen van), helytáll (= derekasan viselkedik), jótáll (= szavatol), semmittev (= lusta, dologtalan), számottev (= jelent s, tekintélyes) stb. c) A jelöletlen (ragtalan el tagú) tárgyas összetételek tagjait mindig egybeírjuk: autóment , munkavállaló, úttör , híradó, kárvallott, világlátott, karöltve stb. Nem írhatjuk külön a jelöletlen tárgyas összetételeket akkor sem, ha valamelyik vagy mindkét tagjuk maga is összetett szó: alvázvéd , gázcs fektet , szakmunkásképz , létszámnyilvántartó, raktárellen rz stb.; legföljebb a túl hosszúakat a f tagok határán köt jellel tagoljuk: vízvezeték-szerel , lélegzet-visszafojtva, baleset-el idéz stb. (Vö. 138.) 124. Ha egy névszó és egy ige egymástól különírt jelölt tárgyas kapcsolatának igei tagjához képz (pl. -ó, - , -ás, -és stb.) járul, a különírást megtartjuk: nagyot akaró,

keveset ér , urat játszás, mindent megvetés, világot járt, utat tévesztve; albérletet keres , menedékhelyet nyújtó, menetgyakorlatot tartva; stb.
125. A határozós kapcsolatok írásának f szabályai a következ k: a) A valamilyen raggal jelölt határozós kapcsolatok tagjait (az állandó szókapcsolatokban is) általában különírjuk egymástól: eszébe jut, munkába lép,

rosszul jár, földre hull, nyakon csíp, pellengérre állít, ráncba szed, jutalomra érdemes
stb.; különösen akkor, ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: készpénzért veszi, külföldre utazik, vizsgára el készít stb. b) A jelölt határozós kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az el tag és az utótag jelentésének összege: észrevesz (= észlel, megfigyel), véghezvisz (= befejez), ágrólszakadt (= szegény), napraforgó (növény), semmirekell (= haszontalan), tagbaszakadt (= jól megtermett), tökkelütött (= buta) stb. c) A jelöletlen (rag nélküli) határozós összetételek tagjait mindig egybeírjuk:

energiagazdálkodás, ökölvívás, munkatárs, áldozatkész, iskolaköteles, munkaképes, mélyh tött, szélvédett stb. Nem írhatjuk külön a jelöletlen határozós összetételeket akkor sem, ha el tagjuk maga is összetett szó: atombombamentes, nyugdíjjogosult,

41

könnybe lábadt. rögtönbíráskodás. iskolaorvos. külföldre utaztakor.és utótagja között olyan bonyolult kapcsolat van. túlérzékenység. a gépkocsi alváza. rigófészek. -ó. hófehér. Ha egy névszó és egy ige egymástól különírt jelölt határozós kapcsolatának igei tagjához képz (pl. A jelentéstömörít összetételek 129. el ítélet-mentes stb. stb.. a nyomda szed terme. 138. földrengés. 126. bankjegyforgalom. tápanyagszegény stb. c) A jelöletlen. tojásfehérje. tengeralattjáró-támaszpont stb. mint az el tag és az utótag jelentésének összege: barátfüle (tésztaféle). a brigád tagjai. Így például: vámvizsgálat = hol történ . 125. kézhezvétel. papírba csomagolás. háttérben mozgó. stb. bérbeadás stb. a lakóház pincéje. vásárfia (= ajándék) stb. az írógép billenty i. stb. vámmal kapcsolatos vizsgálat.) d) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk néhány jelölt birtokos jelz s kapcsolat tagjait: napkelte. A birtokos jelz s kapcsolatokat a következ képpen írjuk: a) A birtokszón a birtokviszonyra utaló birtokos személyraggal (-jellel) jelölt kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: a folyó vize. Egyéb típusú szókapcsolatok és összetételek 42 . gerelyhajítás. távollét. b) A jelölt birtokos jelz s kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. stb.. z rzavar). villanyvilágítás. ultramarinkék. legföljebb a túl hosszúakat a f tagok határán köt jellel tagoljuk: adóbevallás-köteles. bolondokháza (= felfordulás. galamb sz. -és stb. [De vö. csapágyfémgyártás. legföljebb a túl hosszúakat a f tagok határán köt jellel tagoljuk: alkatrész-nyilvántartás. közeljöv . d)] 127. bennszülött. cinóbervörös. (Vö.sújtólégbiztos. utánfutó. Az ilyen. fennszóval. szénapadlás. istennyila (= villám). középpontba állítás. motorcsónak. Ezek tagjainak együttes jelentése más. -ás. azaz személyrag (-jel) nélküli birtokos jelz s összetételek tagjait mindig egybeírjuk: ablaküveg. mivel kapcsolatos vizsgálat? : vámnál történ . mindig egybeírjuk: barázdabilleget . disznóhús. Határozószóknak f nevekkel és melléknevekkel (melléknévi igenevekkel) való kapcsolatából gyakran alakulnak összetett szavak: általút. pellengérre állítás. hogy az összetétel csak többszavas szerkezettel értelmezhet . stb. városháza stb. Sok alárendel összetett szavunknak el . testvérváros. próbára tevés. csigalépcs = mihez hasonló lépcs ?: a csiga házához hasonló lépcs . el térbe kerül . a világ népei. úgynevezett jelentéstömörít összetételek tagjait. fényképez gép-objektív. a különírást általában megtartjuk: hosszan tartó.) járul. emlékkönyv. (Vö. tanácsháza. lényegbevágó. közhírré tétel. gyorsan öl . ellenfél. stb. 138. a park virágágyai. bennfentes. köztük a hasonlító összetételeket. hollófekete. gépkocsifényszóró. 128. -ó. helységnévtár. hamutálca.) d) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk több jelölt határozós kapcsolat tagjait: partraszállás. régmúlt. az iskola kapuja.

vissza. 243. közre kell bocsátani.). ne sározd össze. beleszeretett a lányba. helyre-. lebecsül. tele-. fölnyit. ahelyett hogy heverészel! Stb. Hasonlóképpen: vissza-visszatérés stb. le-föl sétál. benn-. pártonkívüli (fn. haza szabad menni. bele-. el re-. egybeírjuk ket: délel tt. de: meg tudták javítani. továbbá ha rámutatószói szerep ek. és különírjuk ket az igét l (vagy igenévt l): ki-be járkál. b) Ha az igeköt követi az igét (vagy igenevet). fönn-. különírjuk t le: pihend ki (magad). keresztül-. le nem tenné. A névutós kapcsolatokat a következ képpen írjuk: a) A névutót az el tte álló névszótól különírjuk: id el tt. [Vö. stb. le-leereszt.stb. utána-. e. a szerint kell eljárni. össze-. föl-. el el t n . szembe-. meg-megállt. ellen-. fölül-. a különírást megtartjuk: id el tti. d)] Ha ellenben a névmással nyomatékos rámutatást fejezünk ki. közre-. félre-. az. hátra-. illegális). üljünk bele. széjjel-. megtartó. metró. megfogom a lepkét. c) Az a. föld alatt. ide-. végig-. hagyj fel (ezzel). szerte-. de: meg fogom nézni. Itt a hiba. ide-oda tekinget. leszokott a dohányzásról. délután. visszafelé stb. rendszerint. benéz. le-. 131.130. el-. hozzá-. el re-hátra pillantva. végbe-. földalatti (= 1. tovább-. b) Ha azonban az ilyen kapcsolatok jelentése módosult. szembeállva. munkanélküli (fn. délel tti. kiállítani. szó szerinti stb.. – Igeköt k lehetnek a következ k: abba-. holnaputáni. át-. félbe-. stb. d) A megismételt igeköt k közé köt jelet teszünk. Hasonlóképpen: megtartás. el -. (ti már) mehettek vissza stb. föl sem véve stb. mellé-. e miatt nem m ködik a gép. Más és más tehát: megvan húszéves. eldobott. vissza-visszatérve. mindenekfelett. agyon-. csak az iránt érdekl dik. Elment anélkül. eszerint cselekedj! Nincs kétségem afel l. felül. Stb.). körül-. oda-vissza utazni. szét-. külön-. újra-. akkor csak a különírás a helyes: a köré a ház köré. többek között stb. fel. de: meg van töltve. napközben. rajta-. könyvnélküli (= szóról szóra megtanulandó lecke). nem nézve oda. felnyit v. Dolgozz. hogy az igeköt a közvetlenül utána álló igéhez tartozik-e. – Ha a névutóhoz -i képz járul. egybeírjuk vele: átad. rá-. (akkor) ültünk le. Az igeköt s igék sajátosan viselked összetett szavak. meg nem értés stb. holnapután. bokor mögötti. újjá is építjük. vagy az ezt követ höz. de: le szokott utazni vidékre. be-. egybe-. ház mellett. Hasonlóképpen: be nem avatkozás. stb. de: bele szeretett volna szólni. Ezután mindig jó leszek. a) Ha az igeköt közvetlenül saját igéje (vagy igeneve) el tt áll. szó szerint. nem e szerint. és együttesüket egybeírjuk az igével (vagy igenévvel): ki-kinéz. tönkre-. bokor mögött. mindenekel tt. tova-. menjetek el re. fenn. míg nyaraltok. 84.v. elleszek nélküle. c) Az igeköt külön szó marad. oda-. de: el leszek fáradva. Mindent megbeszéltünk. munka nélkül. hogy köszönt volna. 2. ház melletti. közbe-. ez mutató névmásból és a különféle névutókból álló kapcsolatokat egybeírjuk. a nélkül a könyv nélkül. visszaszerez. neki-. hazafelé.v. ki-. 43 . meg-. felesége iránt. haza-. s ezért összetett szóvá váltak. délutáni. össze-összevesznek.v. föld alatti (üreg). hogy tette. stb. munka nélküli (jövedelem). szembeszállás stb. ha egységes határozószót alkotnak. Az igeköt k különírása vagy egybeírása gyakran értelmi különbségre is utal: annak jelöl je. ketté-. alá-. ha közte és igéje (vagy igeneve) között más szó is van: el ne késs. vagy ha köt szószer szerkezetek részei: Ezel tt másképp hívták. megtudták a hírt. Azalatt. kifestetem a lakást. Az ellentétes jelentés igeköt ket köt jellel kapcsoljuk össze. túl-. újjá-. Hasonlóképpen: le-föl sétálás stb. Mindene a zene.

éppakkora. nemsokára. mint utótagja önállóan volt: csúszómászó. de: (rossz) rágondolni is. A névmási határozószókat is egybeírjuk a nyomósításukra szolgáló. de: hozzájárul (valamihez). sehogy.és egybeírás az ilyen szavak esetében is értelmi különbség hordozója lehet: úgy tett. csak annyi szükséges (a hangsúly az annyi szón). Csak különírt (határozószói) formája van a nem egyes szám harmadik személy alakoknak: hozzám adták feleségül. de: (tapintatból) félreállt. semmit l sem. dehogyis! (= nem). egyrészt (köt szó). fönn maradt (a padláson). énmiattam. épp olyan esetben (a hangsúly az olyan szón). Az ilyen kapcsolatokat egybeírjuk: kétségkívül (= biztosan). fenn v. ha határozószói szerepét hangsúlyozzuk: abba tette (amiben eredetileg volt). tegnapel tt. mint ha sír. sehova se. semmikor se. csakolyan. ugyanakkora. sose. bár-. (nem) félre állt (hanem középre).és vala. de: nekimegy (a szekrénynek). semmiféle stb. közöttük. e) Az igeköt ül is használt határozószót különírjuk akkor. stb. mintha szeretné. semennyi. akárhol. mihozzánk.Különírjuk az igét l (vagy igenévt l) az összevissza. teáltalad. de: fennmarad v. stb. 132. valamerre stb. ha nevet. Tagadó névmások el tagjaként a se. sehonnan. – De: sohase. nemegyszer új jelentést hordozó összetételekké forrnak össze. semeddig. 136. tinektek. Az akár-. hogyne. velük. sosem. t le. stb. 134. semmint. eléjük tett személyes névmásokkal: énbennem. utána. szerteszéjjel szórták. szintakkora. sehogy sem. stb. – A határozószókban szintén egybeírjuk a se és a sem szót az utótaggal: sehol. ha névmások és határozószók után állnak: semmi se. 135. csakannyi. semmi szót egybeírjuk az utána következ szóelemmel: semekkora. A névmásokat egybeírjuk az el ttük álló nyomatékosító elemmel: egymagam. bármi. éppolyan. hogy egybeírandó az olyan összetétel. sohasem. egymagatok. szerteszét határozószókat is: összevissza beszél. semmikor stb. járókel . (csak) rá (= rá) gondolok. tinélkületek. szintannyi. önmagad. mindig rád gondolok stb. A külön. neki (= neki) megy a levél. senkinek se. egymagad. mimellettünk. Hasonlóképpen: szerteszét szórás stb. stb. stb. minden. munkanélküli.el tagú névmásokat és névmási határozószókat egybeírjuk: akármekkora. csakennyi. önnönmaga. de: idejött hozzám. dehogy. önmagam. ugyanolyan. földalatti. ugyanannyi. mindenhonnan. nekünk jött a csomag. fönnmarad (a neve). (melléknévb l f név). ugyanez. stb. mindannyi. amelyek beszédünkben gyakran fordulnak el egymás mellett. amely egészét tekintve más szófajú. de hogy is gondolod? . bármikor. Olyan szavak. tenálad. sohasem. Az igeköt vel alakilag azonos határozószót is különírjuk az igét l (vagy igenévt l). Sok eset mutatja. mindenki. szerteszét szórva stb. de: egy részt kapott bel le. stb. önnönmagunk. 133. semmilyen. mind-. sem. senki sem. csakhogy. éppannyi. önmaguk. ugyanis. ha világosan személyes névmási szerep : hozzá (= hozzá) ment feleségül (nem hozzád). ide jött (nem a szomszédba). hártyásszárnyúak stb. de: szebb. 44 . ennivaló. Különírjuk viszont a se és a sem szót. hanem. De: én magam megyek oda (a hangsúly a magam szón). szerteszéjjel. sehol sem. szintolyan. önnönmagatok. valami. de: abbahagy.

honvédemlékm . munkaer - Az egyébként szabályos. extra-) tekintjük külön szónak: centiméter-beosztású. hasonlóképpen: legharcrakészebb. az els köt jelet (mivel közszói alárendel összetételekben két köt jel egy 45 . teljesítménynövekedés stb. cserépedénygyártásban. megnemtámadási (szerz dés). készruhaáruház. (b séges) élelmiszerkészlet stb. 137. els sorban stb. állománykiegészítés stb. kerékpárjavításokat. dokumentumfilm- bemutató. hogy könnyebben olvashatók legyenek. nemszeretem (dolog) stb. egyenl oldalúság. mint a kéttagúakat: cseppk barlang. leghasznothajtóbb stb. extraprofit-elmélet stb. a) Ha egy köt jellel már tagolt szóhoz újabb. leginkább hasznot hajtó stb. haddelhadd. A kett nél több szóból alakult (úgynevezett többszörös) összetételeket általában ugyanúgy egybeírjuk. nitrogénasszimiláció. deci-. inni való víz. nyilvántartás. felez egyenes. – De természetesen: az utcán járókel emberek. hasonlóképpen: egymásutániság. élelmiszerkészlet. De: sakk-kör stb. de: legszívhezszólóbb. kölcsönvisszafizetés stb. képz k halmozódása azonban már egybeírást von maga után: egymás mellett és egymás melletti. úttör vasút. az els sorban ült. Szóösszetétel révén gyakran keletkeznek hosszú szavak. szintén köt jellel kapcsolandó utótag járul. – A származékszók képz eleme azonban beleszámít a szótagszámba: kerékpárjavítás.és egybeírásban három úgynevezett mozgószabály is érvényesül. 138. stb. barnak szénkoksz. nyersolajmotor. paradicsomsaláta. Ezeket bizonyos esetekben célszer köt jellel tagolni. rádiószaküzlet. Alapformájukban különírt kapcsolatok egybeírását eredményezi a fels foknak összefoglaló jelezése is az ilyenekben: szívhez szóló és szívhez szólóbb. elnemkötelezettség. de: befogadóképesség. de kerékpár-javítási. mindazonáltal. fogdmeg(ek). rend rjár r. centi-. tornász-csapatbajnokság. 62. nefelejcs. ill. pénzügy rlaktanya. ennél fogva húzd stb. éjféltájban. Az ilyen fels fokú formák helyett általában jobb a szerkezetes megoldás: harcra legkészebb. (Vö. deka-. szeretetreméltóság stb. cserépedénygyártásnak. melléknév). matematikatanítás.. Egyetlen képz nek különírt szókapcsolatokhoz járulása nagyobbrészt nem teszi a kapcsolatot egybeírandóvá. 139. gépkocsivezet -tanfolyam = gépkocsi-vezet i tanfolyam stb. A két egyszer közszóból alakult összetételeket egybeírjuk: asztallap. A külön. (határozószóból köt szó). gépkocsivezet . de túlzottan hosszú összetett szavak szerkezetes megoldással elkerülhet k: tervez iroda-vezet = a tervez iroda vezet je. élelmiszerkészletüknek. (igés kapcsolatokból f név. Az úgynevezett szótagszámlálás szempontjai a következ k: Szótagszámon az összetett szó jel és rag nélküli alakjának szótagszámát kell érteni: cserépedénygyártás. honvédemlékm veink. könyvritkaság-gy jtemény. Az idegen szavaknak csak a magyarban is önállóan használatos elemeit (pl. de egymásmellettiség.) televíziókészülék.visszafelé. foszform trágya-gyártás stb. ivóvízellátás. – Gyakorlati megfontolásból az igeköt k közül csak a két vagy több szótagúakat tekintjük külön összetételi tagnak: el adó-m vészet. – A hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket azonban már többnyire köt jellel tagoljuk két f összetételi tag határán: csapatzászló-avatás. nemtör döm (ember). miután stb. (névutós vagy egyéb kapcsolatból határozószó). mértékegységrendszer stb. ennélfogva.

de: kerekasztalkonferencia-rendezés. Jedlik Ányos-féle. mogyoró. 201. de: réz-arany ötvözet.. éljünk inkább szerkezetes megoldással: l tt vadak. F neveket és mellékneveket tulajdonnevekkel a következ képpen kapcsolunk össze: a) Ha egy tulajdonnév egy köznévnek min ségjelz je. -ú. 170. -nem .és Gárdonyiszer . Kazinczy-verseny. Ady-szobor. föld-leveg rakéta stb. békeszerz dés-tervezet. -rét. stb. Hasonlóképpen: szöv ipar. egynem .) Az ilyen kapcsolatok közül néhány köznévvé vált. Fazekas elvtárs. (Vö. de: hidegvíz-csap. Mária-arcú. Kászim pasa bástya stb. röntgensugár stb. – Hasonló esetek: Julianus barát szobor. stb. Ha szószaporítás nélkül lehetséges. köt jellel kapcsoljuk ket össze: Afrika-kutató. gyár).. sokrét . l tt vadak árusítása (nem l ttvad-árusítás). c)] 46 .összetett szóban nem lehet) kihagyjuk. ajakhang.. Balassi-strófás. ésszer stb. de: anyagcserevizsgálat-kérés.) Felsorolásban az elmaradó közös. de: fény-árny játék. Az ilyen szerkezet min ségjelz s el tagot különírjuk az utótagtól: munkásparaszt szövetség. de: békeszerz déstervezet-kidolgozás. Tömörkény. csak az utolsó taghoz hozzáf zött képz szer utótagra köt jellel utalunk: bükk-. stb. a két szót különírjuk egymástól: Mariska néni. foghang. de: házifeladat-készítés. Apáczai Csere Jánosemlékünnepély.: 171. fényjáték.) b) Ha egy tulajdonnév egy köznévvel vagy egy (rendszerint -i. stb. negyedrét. többféle. . házi feladat. kerekasztalkonferencia. -j képz s) melléknévvel valamilyen jelöletlen összetételt alkot. vagyis az eredetileg köt jelezett szórészt az új alakulatokban egybeírjuk: anyagcserevizsgálat. kerekasztal-konferencia rendezése stb. Ezeket kisbet vel kezdve egybeírjuk: ádámcsutka. hajlított bútor) olyan utótagot kap (pl. légi fénykép. 169. b) Ha egy különírt szókapcsolat (pl. 167. -rét és -szer képz szer utótagot a közszókkal egybeírjuk: másfajta. A -fajta. a békeszerz dés tervezetének kidolgozása. – A tulajdonnevekhez a -féle és a -szer szóelemeket köt jellel kapcsoljuk: Eötvös-féle. aranyötvözet. Kossuth-díjas. parasztszövetség) különböz el tagja gyakran lép egymással mellérendel kapcsolatba (munkásparaszt). A mozgószabályok alkalmazása révén létrejött írásképek a kiindulási formákat természetesen nem módosítják! 140. [Vö. Herkules-erej . de: ajak-fog hang. c) Két azonos utótagú összetétel (pl. (Vö. A szabályt csak akkor alkalmazzuk. stb. stb. – Ritkábban ugyan. amely az egészhez járul. továbbá: kutya-macska barátság. 168. Hasonló esetek: hideg víz. rézötvözet. a Nagy család. szabad vezeték. de: szöv -fonó ipar.és nyírfafélék. (Vö. árnyjáték. de: szabadvezeték-hálózat. -s. -féle. -jú. és ehhez az utótagot (a szótagszámtól függetlenül) köt jellel kapcsoljuk: hajlítottbútor-gyár. pálfordulás. (Vö. ha értelmetlenséget kerülünk el vele. Zsiguli gépkocsi. Dezs bácsi. a Kalmár fiú. Fabulon arckrém. h re lágyuló m anyagok feldolgozása (nem: h relágyulóm anyag-feldolgozás) stb. fonóipar.) 141. Mátyás-templom. de: számtan-házifeladat. de el tag is járulhat szókapcsolathoz: házi feladat. Az ilyen túlzottan hosszúra nyúlt szavak helyett azonban jobb a szerkezetes megoldás: anyagcsere-vizsgálat kérése. az egyébként különírandó el részt az új alakulatban egybeírjuk. stb. 262. Pet fi-szer . de: légifénykép-montázs. munkásszövetség. Kovács mérnök. József Attila-díj.

a törtszámnevekkel a 291.... 47 . a) és a 290. pont. az összetett számnevek és a számok tagolásával a 289. a sorszámnevekkel a 267.. és a 291. a tizedes törtekkel a 274.142. Az összetett számneveknek és a számoknak több vonatkozásban sajátos írásmódjával a következ pontok foglalkoznak: a bet írással és a számjegyírással a 288.

elnök. szabadság. indián. a szakma ifjú mestere. palóc. országos távlati tudományos kutatási terv. A rendezvények. pedagógusnap. itt. programok stb. felkiáltójel és bizonyos esetekben kett spont után – minden új mondat élén: Háromórai id volt engedve a kitiltottaknak. nemzetközi orvoskongresszus. szókapcsolatokat (bár olykor nem kicsi az érzelmi töltésük): március tizenötödike. drága. A nagy kezd bet k 148. termoanalitikai tudományos ülésszak. kérd jel. Írásunknak világossá és áttekinthet vé tétele végett a közszavakat is nagybet vel kezdjük minden szöveg. nyugati szláv. ország. Mindig nagybet vel kezdjük a tulajdonneveket. A kis kezd bet k 144. felekezetekhez tartozást jelent szavak: buddhista. kínai. most. virágzik. a nagy októberi szocialista forradalom.) 147. A magyar közszavakat általában kis kezd bet vel írjuk. ejha. román. 150. rendezvénysorozatok. ötéves terv. stb. a magyar nyelv hete. május elseje. a történelmi eseményeket jelent szavakat. nemzetközi n nap. olvasó népért. a nagy honvéd háború. bármennyi. finnugor. néger. és. három. a szabadságharc. magyar. család stb. nevét általában kisbet vel írjuk: jöv kutatási konferencia. a rövidebbhosszabb id szakokat. a felszabadulás napja. germán. a debreceni országgy lés. (Vö. légkörkutatási szimpózium. Kis kezd bet vel írjuk az ünnepeket. társadalmi és politikai mozgalmak. urál-altaji. stb. Kisbet vel kezdjük a népek. hogy motyóikat összeszedjék… Ez a háromórai id pedig 48 . sváb. katolikus. a honfoglalás.. népcsoportok és nyelvcsaládok nevét: észt. orosz. párt. jóllehet. szlovák. külön fejezetben tárgyaljuk ket. mohamedán. húsvét. Er s érzelmi töltésük ellenére általában kisbet vel írjuk a magasztos tartalmú. Szegedi Szabadtéri Játékok stb. 191. de egyes meghatározott esetekben naggyal is. kevés. Mivel azonban a tulajdonnevek saját részrendszert alkotnak helyesírásunkban. erdészeti és faipari tudományos napok. református stb. felszabadulás. ugye. anyák napja. országos középiskolai tanulmányi verseny stb. az alkotmány ünnepe. népelemek. 149. kellemes hangulatú és jelentés szavakat is: béke. haza. ami. vasutasnap. élet. Ugyancsak kis kezd bet sek a vallásokhoz. karácsony. (De vö. tavasz.) 145. szász. édesanya. a francia forradalom. Közszavainkat általában kisbet vel kezdjük: szeret. 146. stb. a nevezetes napokat. nahát. a mohácsi vész.A KIS ÉS A NAGY KEZD BET K 143. fenséges. – Az intézményszer eket azonban az intézménynevek mintájára írjuk: Budapesti Nemzetközi Vásár. valamint – pont. székely. fásítási hónap.

illet leg: „a földre sütöttük szemünk. Stb. 5. A legf bb érdem az Önöké. barátom. A légfék vázlatos rajza. ábrák stb. er sítheti a szavak hangulatát. a táblázatok. B porta. felhívhatja a figyelmet fogalmi tartalmukra. Magánlevelekben a megszólítás els szaván és tulajdonnévi tagján kívül a többi szót kezdhetjük kisbet vel is: Kedves barátom! Tisztelt Nagy úr! Édes jó anyám és apám! Azokat a közneveket. 253. 49 . – Fokozott tisztelet kifejezésére azonban az ilyen esetekben nagybet is alkalmazható: Szeretném. Kinyílt / a földbe zárt titok. grafikonok. stb. Az idézeteket és az idézeten belüli további részeket az eredeti szövegnek megfelel en kezdjük nagy-. – Ha a szöveg els szava számnév. Hasonlóképpen: Felkérem Horváth kartársat vitaindító el adásának megtartására. hogy… stb. Apám. 149. metróvonal. Igazgató. szöveg belsejében általában kisbet vel kezdjük: Légy szíves.) 150.” (Vagy: „…a földre sütöttük” stb. a Hatalom. az utána következ szó kis kezd bet s: 2. akkor csak az els szó nagy kezd bet s: Kett s megállóhely. hogy soraimmal fölkeresem! Tisztelettel emlékeztetem (az) Államtitkár elvtársat arra. Bárcsak itt lehetnél te is! Valószín leg önöket is érdeklik fejlesztési terveink. Levelekben és hivatalos iratokban a megszólítás els szaván és tulajdonnévi tagján kívül nagybet vel szokás kezdeni a megszólításban szerepl közneveket is (de a mellékneveket. els sorban költ i m vekben – lehet a megszemélyesítés eszköze. illet leg kisbet vel: „El ttünk egy nemzetnek sorsa áll. „Légy fegyelmezett!” stb. ajtó. s t egyszerre is szolgálhatja mindegyik célt: a Szerelem. köt szókat már nem): Drága Ilonka Néni! Osztályvezet Kartárs! Tisztelt Kovács Úr! Mélyen tisztelt Asszonyom és Uram! Stb. Házfelügyel . Két (vagy több) szóból álló megszólításoknak ilyenkor is csak az els szavát kezdjük nagybet vel: Bocsássa meg. Örökké hálás leszek neked a segítségedért.) Egyéb esetek 151. Stb.éppen elég volt arra.. ha nem értene félre. névmásokat és névmási szerep határozószókat. (Vö. amelyek a megszólított személyére vonatkoznak. stb. – Ha egy ilyen szöveg több szóból áll. Igazgató úr. törökül. Nyilvános telefon. a). Melegen érdekl dött irántatok.] 152.) [Vö.. hogy a város népessége mindent megtudjon… Mi volt a diákok vétsége? Hogyan védelmezték magukat? Milyen nagy dolgokat vágott oda a vaskalaposoknak Jen y? Hát Barkó hogy replikázott nekik tatárul. III. Az útbaigazító feliratokat. alatti szövegeket nagybet vel kezdjük: Bejárat. 264. vágány stb. Pénztár. Mi vagyunk: Jöv és Igazság. stb. Az iskola szeme fényeit! Az általános szabályoktól – stilisztikai okokból – csak a szépírók szoktak olykor eltérni. / Engesztelés és nagy Ítélet. 144. Széntermelésünk. látogass meg minket! Arra kérem (a) tanácselnök elvtársat.”. Stb. a Végzet. Ezt Ferenc bátyám és Erzsi néném is jól tudja. szíveskedjék ügyemet kedvez en elbírálni. perzsául! Hát még a sánta Biróczy hogy tréfálta meg ket víg ötleteivel! S most ezeket mind kicsapták. Szeretnék mindig Veled lenni. 144. (Vö. 256. Közszavaknak nagybet s kezdése – kivételesen. s ezt számjeggyel írjuk.

Mészáros Mihály is. Özvegy Lukács Péterné azzal a kéréssel fordult a tanácshoz.Kisbet vel kezdjük az ügyiratok. stb. a társtulajdonosok közös képvisel je. ifjabb. oszlopba rendezett névsorban stb. oklevelek stb. Kelemen László. A családnevek el tti doktor. a bizottság titkára. – Mondat belsejében ugyanezek kisbet vel írandók: Ott volt dr. hogy…. Jakab Imréné. igazgató. illet leg rövidítésüket csak kiemelt helyzetben (aláírásban. Ifj. miniszter. Id. 50 .) és mondat elején kezdjük nagybet vel: Dr. levélcímzésben. igazolványok. de szövegben: Miniszteri tárcát vállalt báró Eötvös József is. titkár. özvegy stb. stb. Lukács Péter panaszt tettek özvegy Jakab Imréné ellen. végén az aláírás alatti megjelölést: elnök. – Hasonlóan a történelmi nevek esetében: Gróf Széchenyi István. 153. id sb. rektor. szót. Mészáros Mihály. Szép Gergely és ifj.

Ez egyrészt azt jelenti. Budapesti M szaki Egyetem. Kortárs (folyóirat címe). c) A tulajdonnevek írásának jellemz vonása az állandóság. Tóthpál. de: rák (állat neve). az Ének a pesti ligetr l cím vers stb. Hollófészek (hegy neve). az állatneveket. hogy a tulajdonnevek egyes típusaiban ragaszkodunk a történelmileg kialakult vagy a mai helyesírási szabályok szerinti formákhoz: Thököly. Éva. K rösi Csoma Sándor. Pepsi-Cola. Zsuzsa.) A személynevek 155. de: fakó (színnév). A név nyelvi felépítése is jelezheti. Észak-Afrika stb. Mór (helységnév. Parázs (t zhelymárka neve). Magyar Nyelv r stb. de: patyolat (fehér. de: sz ke (hajszín). a címeket stb. Hegyalja. meddig tart a tulajdonnév. Másrészt arra kell törekednünk. az intézményneveket. Szerencsés András. Rák (csillagkép neve). Szántó. de: mór (népnév). stb. b) A nagy kezd bet mutatja ugyan. de: hollófészek (a holló fészke). a földrajzi neveket. 51 . stb. A családnevek és a keresztnevek írásmódját – helyesírásunk rendszerének figyelembevételével – az anyakönyvezésre és a személyi okmányok kiállítására vonatkozó jogszabályok állapítják meg. a márkaneveket. Köt jellel kapcsoljuk egymáshoz az alkotó tagokat: Nemeskéri-Kiss. Mind a családneveket (vezetékneveket). három szempontból mégis egyformán viselkednek. Helyesírási tanácsadó szótár stb. az utca (u. Nagyk rös. Annamária. de: kortárs (valakivel egy id ben él ). A többelem nevek tagjainak összetartozását többféleképpen jelezhetjük. de a több elemb l álló nevek esetében érzékeltetni kell a tulajdonnevek terjedelmét is. hogy a tulajdonneveket megkülönböztesse a köznevekt l. a csillagneveket. Wittmanné. Körmendi. így pl. A címek esetében az alakulat sajátos (kiemelt) helyzete teszi világossá a tulajdonnév terjedelmét: Egri csillagok. Pál. mind a keresztneveket (utóneveket) nagy kezd bet vel írjuk: Bakos. hogy tulajdonnévvel van dolgunk. de: parázs (izzó tüzel anyag). A város peremén. Olaszország stb. stb. newyorki stb.) szó pedig közvetlenül követi a név utolsó elemét: Kiss János altábornagy utca. Velencei-tó. hófehér). ezért minden tulajdonnevet nagybet vel kezdünk: Sz ke (családnév). György.) szó a név utolsó eleme. a) Mindegyik csoport írásában érvényesül helyesírásunknak az a régi törekvése. New York-i stb. Fakó (tónév). (Nem pedig: Kissel. Szeremlei-Szabó Zsolt. Patyolat (vállalat neve). Werb czy. Rutascorbin. Központi Fizikai Kutatóintézet. Wittmann-né. hogy világosan elhatárolódjanak a környez szövegt l. Deli. Nagybet vel kezdjük a tagok mindegyikét: Zrínyi Miklós. Bár az egyes típusok írásmódja nem egyetlen elvhez igazodik. Egybeírjuk az alkotó tagokat: Kispista. A tulajdonneveknek több típusát különböztethetjük meg: a személyneveket. amely biztosítja az alapforma visszaállíthatóságát: Kiss-sel. hogy a toldalékos alakok leírására olyan megoldást találjunk.A TULAJDONNEVEK ÍRÁSA 154. személynév). a cím (c.

Sigray. Pesthi. de egyszersmind lehet vé teszi. Az összetett (két külön névb l eggyéforrt) családneveket egybeírjuk: Kispéter. Pesti. amely az elolvasását nem zavaró régies írássajátságokat tiszteletben tartja. Kis. Gaál. 157. hogy a nevet az egykori hangzásnak megfelel en ejthessük ki: Komjáthy. 87. Orczy. korunkhoz legközelebb es formát kell használni. ezért a két névelem általában együtt használandó. Takács stb. (Vö. ami eltérhet a régi család vagy történelmi személy nevének írásmódjától: Dezs fi. K rösi Csoma. ezért az eredeti formák mellett az id k folyamán névváltozatok is keletkeztek (pl. Zrini). és sorrendjük nem cserélhet fel. ebben a formában használandók: Bocskai.156. Ma él személyek is viselnek történelmi családneveket. Tsétsi János.) miatt azonban számos él névben találkozunk a mai írásformáktól kisebb-nagyobb mértékben eltér jelölésmódokkal: Biró. sem pedig korszer síteni (pl. c) Az olyan névformák. illet leg: Kakas. Wathay stb. 12. Kazinczy. Nagygyörgy. Gombocz. Tóthmátyás. Thewrewk. (Vö. Buday. 52 . Ezek természetesen az anyakönyvben rögzített alakjukban használandók. Zrínyi. Rákóczy. Lorántffy.). – A családnevek írásában érvényesül hagyomány és egyéb okok (jogi megfontolások stb. Kerpel-Fronius. 87. Csécsi). s azt kell következetesen érvényesíteni: Apafi. melyek eltérnek ugyan az egykoriaktól. Batsányi. de már hosszú és következetes hagyományuk van írásgyakorlatunkban. Apáczai Csere. Werb czy. Vatai stb. Endr dy-Somogyi. Vörösbaranyi stb.). Kemechey. Verseghy stb. Eördögh. Pais stb. A régi jelz s családnevekben a jelz és a tulajdonképpeni név közé nem teszünk köt jelet: Baróti Szabó. d) Szilárdan kialakult név hiányában olyan formát szokás kialakítani. (nem Cacas. Csokonai Vitéz. Az asszonynevek formái a jogi el írások szerint a következ k: Nagy Jánosné. Nagy Anna és (ha valaki férjhezmenetele után is lánynevét tartja meg) Kovács Anna. használatos az N. 159. – Az ilyen neveket nem szabad sem visszarégiesíteni (pl. Teleky stb. Tótfalusi stb. Rákóczi. Családneveink nagyobb részének formája követi a mai magyar hangjelölési rendszert: Asztalos. Kovács Anna forma is. Kiss. Csulyak stb. Maszlaczky. Nagyné Kovács Anna. Ilyenkor az egyöntet írásgyakorlat biztosítása végett a család vagy a kiemelked történelmi személy által rögzített.) – Hasonlóképpen tiszteletben tartandó a tudatos szépírói névadással alkotott nevek írásmódja is: Baradlay. 12.. Czombor. Chuliak stb.) b) A családnevek hagyomány rz helyesírása viszonylag kés n alakult ki. – Stilisztikai okokból vagy rövidség kedvéért azonban a jelz t magában is használhatjuk a teljes név helyett: Csokonai.. A kett s (két név mellérendel kapcsolatából alakult) családnevek tagjait az újabb anyakönyvi jogszabályok szerint köt jellel kell összekapcsolni: Bajcsy-Zsilinszky. 158. Kultsár. Hajdú. Kunszabó. Batsányi – Bacsányi). Hajdu. Verb ci. – Bár nem hivatalos. Konkoly-Thege stb. A jelz s nevek is szerves egységet alkotnak. (nem Komjáti. Vay stb. stb. Tótfalusi Kis stb. A történelmi családnevek írásának f bb szempontjai a következ k: a) A történelmi nevek védelme érdekében a régi magyar családnevek eredeti alakját általában meg rizzük: Beythe. Keöcherepy stb. Csombor. Bíró. Nagy Jánosné Kovács Anna.

Széll-lel stb. Ozirisz. Tudja isten. Móriczcal. 161.) 164. -vé) rag megfelel alakját köt jellel kapcsoljuk hozzá. Táncsicsok kora. A mitológia és a vallás fogalomkörébe tartozó. marxista. Eötvös József-i (iskolareform). Papp-pal. (Vö. amelyben kisbet s kezdése a helyes: a görög istenek. akkor megtartjuk az eredeti nagy kezd bet ket. rövidítés beiktatása is fölösleges: Szabó Lászlóné Nagy Katalin vagy Szabóné Nagy Katalin stb. 94. László. (Vö. Az -i és az -s melléknévképz vel. hogy az alapforma világosan kit njön: Kiss-sel. Klaudia. Jolán. Zsanett. Bálint.) – Egyszer sítve írjuk viszont a keresztneveket: Bernadettel. stb. tóthpáli. a rag v-je helyett pedig ennek a név végén ejtett hanghoz idomult mai formáját írjuk: Kossuthtal. jeleket. haragot stb. Makk-kal. 160. pet fiesked k.) A személynevek alkalmi kis kezd bet s írása (többnyire -k többesjeles formában) stilisztikai fogás lehet: a név visel jével szemben érzett megvetést. a Hunyadiak. 209. Árpád. Ilosvai Selymes Péternél. személynévként használt nevek általában nagy kezd bet sek: Allah. erdey-grúzi. Jupiter. Marcellal v. Csokonai Vitéz Mihály-os (verselés) stb. 83.A férj nevének -né képz s származéka és a leánykori név közé nem teszünk vessz t.) 162. madáchi. Paiszsal. a Kisfaludyak. Madáchcsá. -vel (és néha a -vá. Bálinttal. Boldogasszony. (Vö. Félix. Véghgel. (Vö. Szemerér l. Az isten szerelmére! Hála istennek! Stb. Márió. stb. Piroska. a Kossuthok. Raul. mint a közszavakhoz: Dózsát. Betti. A mássalhangzóra végz d személynevek -val. mikszáthos. -vel (és néha -vá. (Vö. – A ch-t és az x-et azonban (a közszókhoz hasonlóan) a keresztnevekben és a becenevekben is megtartjuk: Richárd. Vilma. mi lett vele. Táncsics Mihálynak. illet leg olyan szövegösszefüggésben. stb. A magyar személynevekhez általában ugyanúgy közvetlenül. nagy kezd bet s formájához: az Árpádok. Ilosvai Selymes Péter-es stb. stb. c) Ha a családnév mássalhangzót jelöl kett zött bet vel végz dik. az Ady Endrék és József Attilák küzdelmei stb. Rátzcal. Lexi stb. A -k többesjelet közvetlenül kapcsoljuk a személyneveknek általában változatlan. az -ista és az -izmus f névképz vel ellátott egyelem és összetett (egybeírt). képz ket). kispéteres. leninizmus. és a képz ket közvetlenül kapcsoljuk hozzájuk: móriczi. Babitscsal. – De ha a személynév két vagy több elemb l áll.) b) Ha régies bet re végz d családnevekhez kapcsolódnak ezek a ragok. Pet fik. 162.. a régies bet t változatlanul hagyjuk. Kossuthhoz. – De: Táncsics Mihály-i. Hadúr. (Vö. Mariannal stb. azaz köt jel nélkül illesztjük hozzá a toldalékokat (ragokat. érzékeltetheti. illet leg kett s (köt jellel összekapcsolt) személyneveket kisbet vel kezdjük. Marcellel. Zsolt. Alexandra. s a szül. 165. Mind régi (eredeti és jövevény). ripplrónais. Isten. a -val. Zeusz stb. – Az isten szót gyakran használjuk köznévi értelemben is. -vé) ragos formájának írásában a következ képpen járunk el: a) Ha a név rövid mássalhangzót jelöl bet vel végz dik. akkor ezt a bet t megkett zzük: Ádámmal.) 163. s a név utolsó tagjához köt jellel kapcsoljuk a képz t: Széchenyi István-i (elképzelések). 165. 94. Kodállyal. Szabolccsal stb. mind pedig más nyelvekb l újabban átvett keresztneveinket mai köznyelvi kiejtésüket tükröztetve írjuk: Csilla. 53 . jókais. 62. Vörösmartyé. Artúr.

Zrínyi-soros. Mária-arcú.) Az ilyen szerkezetek gyakran er ltetettek. Somogyi Béláné f el adó. Deák- párt. Szent István vértanú plébániatemplom. Bessenyei-kúria. Celsius-fok. 140. [Vö. Ilyenkor a személynevet és a köznevet különírjuk egymástól: István király. Marót-csoport. 167. Zsófi néni. 140. ez elé nem teszünk köt jelet: Julianus barát szobor. -j képz vel) alakult melléknevek is összetételszer kapcsolatok. család és dinasztia szót is köt jellel kapcsoljuk a családnévhez: Árpád-ház. Kossuth-szobor = Kossuth szobra. 140. Geiger–Müller-számlálócs . Kovács államtitkár. -s. [Vö. Németh mérnök. Noszty fiú. Földényi-kórus. 54 . Kodály-módszer. stb.] 169. s t fantázianevekt l). b). Ha egymástól különírt. (Vö. Ady-vers. Dobay szakaszvezet . El re brigád. Szent Benedek-rend. stb. . Pet fi-kultusz. stb. Kossuth-nóta = Kossuthról szóló nóta stb. Tanácsos feloldani ket: Julianus barát szobra stb. szobor) kapcsolódik. a nyelvújító Kazinczy. Anjou-ház. Szemere-kormány. Hadrovics–Gáldi-szótár. Kodály-módszer . R tszakállú Frigyes.. Hadrovics–Gáldi-szótárbeli. Oroszlánszív Richárd. Sabin-cseppek. Jagelló-ház. a szép Csapóné stb. Bartók Bélaemlékév. Lenkey-század. Szalay Tamás érdemes m vész. Erdélyi Ilona tudományos kutató. Konkoly-Thege-érem. Az uralkodóházat jelent ház. b). stb. Ha a személynév és a köznév együtteséb l köznév lett. A személynév elé tett alkalmi min sít 167. 140. akár többelem – állhat köznév min ségjelz jeként is. stb. személynévb l és köznévb l álló min ségjelz s szerkezetekhez (Julianus barát) egy újabb f név (pl.] A kisebb-nagyobb embercsoportokat vezet személyek nevéhez szintén köt jellel kapcsoljuk a gy jt névi vagy gy jt névi jelleg közszókat: Aranyosi-brigád. – A történelmi személyek nevének szerves részét alkotó állandó jelz ket azonban nagy kezd bet vel írjuk: Könyves Kálmán. Rettegett Iván. Személynév – akár egy-. Jeremiás próféta kolostor stb. 168. különírjuk a gy jt névi vagy gy jt névi jelleg közszókat: Benedek család. 169. Habsburg-ház. Az egy. a)] Azoktól a felvett vagy kapott személynevekt l (vagy más tulajdonnevekt l. -jú. Kossuth-díjas. Az ilyenekben a tagokat köt jellel f zzük össze: Árpád- kori. József Attila-díjas.] 170. Konkoly-Thege-érmes. -ú. az összetételt kisbet vel kezdve egybeírjuk: katicabogár. Az ilyen összetételszer alakulatokban a személynév és a köznév szoros összetartozását köt jellel érzékeltetjük: Balassi-strófa. Moharos kartársn . Ady Endre úttör csapat. stb. martinkemence stb. Sárosi János marós. Egy. -beli. Inotai úr. Csák nemzetség. Polgár doktor. [Vö. [Vö. Nagy Péter. Kászim pasa bástya. Kossuth-díj. b).jelz ket kisbet vel kezdjük: a nagy Napóleon. Herkules-erej . Mátyás-templomi. Zalka Máté lövészezred.). Nádasdy-kastély. 201. Jókai-regénybeli. 166. Bourbon-család. 168. amelyeket kisebb-nagyobb embercsoportok viselnek. krisztustövis. Radnóti rs. Tudor-dinasztia. az ifjú Ady. Szent Erzsébet stb. Nyék törzs.vagy többelem személynevek és köznevek együtteséb l az alapforma megtartásával (többnyire -i. Arany János-idézet.vagy többelem személynevek és köznevek gyakran lépnek egymással valamilyen jelöletlen összetételnek tekinthet kapcsolatba (pl. Bánk bán. Vajda Elemér akadémikus.

Szeged stb. Ferenc-hegy (domborzati név). A többi toldalék kapcsolása megegyezik a más tulajdonnévtípusokban követett eljárásokkal. mégpedig az -i (olykor -beli) képz s származékokkal együtt.) mellett igen nagy a többelem Az egyelem és az egybeírt földrajzi nevek 174. Cirmos. Erdey-Grúz–Schay-féle. Joliot-Curie-féle. Szinyei Merse Pál-szer . Alapforma: -i képz s forma: Európa Itália Erdély Mátra európai itáliai erdélyi mátrai 55 . Ha egy földrajzi név egyelem (azaz egyetlen egyszer szó). de: Sárospatak (helységnév). Apáthy-szikla.) esetében pedig a helyesírási forma vagy a nyelvi fölépítés érzékelteti az összetartozást. Ennek a s r n el forduló toldaléknak a kapcsolási módja ugyanis nem minden típusban egyforma. az alapformát természetesen nagybet vel. Sáros-patak (víznév). Ráró lovam stb.) Az állatnevek 172. DélAmerika stb. Magyarország fontosabb hivatalos földrajzi neveinek jelent s részét a hivatalos helységnévtár és a földrajzinévtár tartalmazza. Wesselényi-féle. Paál László-szer . Vuk stb. Munkácsy-szer . más csoportokban a szoros kapcsolatot (a többelem nevekre leginkább jellemz módon) az alkotó tagok közé tett köt jellel fejezzük ki (pl. Ráró. Az egyelem nevek (pl. de más-más dolgot jelöl nevek írásmódja eltér en alakulhat: H vös-völgy (domborzati név). Villám. de: H vösvölgy (városrésznév). Ezeknek az egységét bizonyos típusokban az egybeírás mutatja (pl. Olasz Köztársaság. mert a formailag hasonló (s t azonos). Zsivány-patak.). A -féle és a -szer képz szer utótagot köt jellel kapcsoljuk a személynevekhez: Eötvös-féle. A földrajzi nevek nyelvi fölépítése rendkívül változatos. A földrajzi nevek 173. Szombathely stb. stb. az -i képz s származékot pedig kisbet vel kezdjük. Az állatok tulajdonnevét nagy kezd bet vel írjuk: Bodri. Tiszántúl. (Vö. de: Ferenc körút (utcanév). a különírt tagokból álló nevek (pl. Bagira. – Más nyelvi kategóriákhoz hasonlóan a földrajzi nevek írásában is figyelembe kell venni a név jelentését. Az itt következ szabályok csak a gyakoribb földrajzinév-típusok írásmódjára nézve adnak eligazítást. stb. 141. – Az esetleges magyarázó utótag kisbet vel és köt jel nélkül járul hozzájuk: Bodri kutya. Pillányi út stb. Az -ire végz d ilyen szavak -i képz s származékában (kiejtésüknek megfelel en) csak egy i-t írunk. Csákó.171. nevek száma.).

A köt jellel összekapcsolt elemekb l álló földrajzi nevek 176. magyarországi franciaországi jakutföldi németalföldi elefántcsontpar ti kisalföldi hegyaljai stb. az országrészneveket. valamint a jelentésükben tömbösödött tájneveket: alapforma: -i képz s forma: Magyarország Franciaország Jakutföld Németalföld Elefántcsontpar t Kisalföld Hegyalja stb. ország. valamint általában a helységrészneveket: alapforma: Budapest Balatonalmádi Hódmez vásárhel y Törökkanizsa Fokváros Békásmegyer Újszeged Alsóbélatelep Albertmajor Csehipuszta Rétitanya stb. b) a több elemb l álló magyar nyelv helységneveket. dunai debreceni krakkói tamási stb. alföld. 175. -i képz s származékukban kis kezd bet vel egybeírjuk: a) a több elemb l álló. Az i-re végz d ilyen nevek -i képz s származékának végén csak egy i-t írunk. Alapformájukban nagy. Az egybeírandó tájneveket a szótári rész tartalmazza. -i képz s forma: budapesti balatonalmádi hódmez vásárhel yi törökkanizsai fokvárosi békásmegyeri újszegedi alsóbélatelepi albertmajori csehipusztai rétitanyai stb. a nagybet vel kezdett el taghoz köt jellel kapcsoljuk a kisbet vel kezdett utótagot. part utótagú országneveket. Ha egy földrajzi név egy földrajzi köznévb l és egy eléje járuló (egyelem vagy egybeírt többelem ) közszóból vagy tulajdonnévb l áll. föld.Duna Debrecen Krakkó Tamási stb. – Az -i képz s 56 .

akár idegen eredet ek). egyelem tulajdonneveknek számítanak. Földrajzi köznéven a földrajzi fogalmakat jelöl f neveket értjük. -i képz s forma: Vas Mihály-hegyi József Attilalakótelepi Buen Tiempo-foki stb. a) pontban: Csel te. -tavi Szandaváralja-patak Szandaváralja-pataki Dunazug-hegység Dunazug-hegységi stb. Az olyan nevek. -tavi sólyom-szigeti szabadság-hegyi kis-k sziklai holdvilág-ároki dunántúli-középhegységi stb. lapos. összetett szavak is: félsziget. hágó. Kab. a 176. Így pl.. ill. A tulajdonnévi (vagy annak tekintett) el tag állhat két (vagy több) különírt elemb l is. dombvidék. a 177. alapforma: Vas Mihály-hegy József Attilalakótelep Buen Tiempo-fok stb. holtág. d l . Kaszpi. öntöz csatorna. névrészek.származékokban a köt jelet meghagyjuk. sz l hegy. stb. Zéland. ennek nagy kezd bet jét megtartjuk. halastó stb. b) pontban: Huron. domb. Ezek lehetnek egyszer szavak is: óceán. tó. patak. -i képz s forma: János-d l János-d l i Csepel-sziget Csepel-szigeti Duna-part Duna-parti Balaton-felvidék Balaton-felvidéki Kaszpi-tenger Kaszpi-tengeri Kab-hegy Kab-hegyi Huron-tó Huron-tói v. sivatag stb. amelyekben a mai magyar nyelvérzék nem ismer föl közszói jelentést (akár magyar. völgy. 57 . a) Közszói el taggal alapforma: Arany-patak Velencei-tó Sólyom-sziget Szabadság-hegy Kis-k szikla Holdvilág-árok Dunántúli-középhegység stb. hegy. fennsík. Ha az alapforma el tagja tulajdonnév. egyébként az alakulatot kisbet vel kezdjük. b) Tulajdonnévi el taggal alapforma: -i képz s forma: arany-pataki velencei-tói v.

a). a) Ha egy kételem . Holt-Tisza. Ha a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) utótag két (vagy több) különírt elemb l áll. a tulajdonnévi tagokat nagybet vel kezdjük. el tagja pedig (egyelem vagy egybeírt többelem ) közszó vagy tulajdonnév. Ha egy földrajzi név utótagja (egyelem vagy egybeírt többelem ) tulajdonnév.) kerül. vö. az alakulatot nagybet vel kezdjük. nagy stb. ezt az írásmódját az új névalakulaton belül is megtartja. -i képz s forma: kál-kápolnai gy r-soproni bödd-bakodi csörnöc-herpeny i stb. vö. -i képz s forma: holt-tiszai dél-kínai öreg-csel tei új-zélandi nyugat-dunántúli délkelet-magyarországi stb. 177. 176. – Az ilyen nevek -i képz s származékában általában mindkét tagot kisbet vel kezdjük. köt jellel összef zött földrajzi név [Arany-patak. – Az -i képz a változatlan alapformához köt jellel kapcsolódik. és a köt jelet megtartjuk. Hasonlóképpen járunk el olyankor is. a). b) Tulajdonnévi el taggal alapforma: Kál-Kápolna (vasútállomás) Gy r-Sopron (megye) Bödd-Bakod (terület) Csörnöc-Herpeny (vízfolyás) stb. 58 . érd-ófalui gy r-ménf csanaki stb. a) Közszói el taggal alapforma: Holt-Tisza Dél-Kína Öreg-Csel te Új-Zéland Nyugat-Dunántúl Délkelet-Magyarország stb. a közszói tagokat kisbet vel. Érd-Ófalu Gy r-Ménf csanak stb. bels . 176. János-d l .177. stb. amikor a hivatalos helységnév után a helységrész vagy kerület nevét is föltüntetjük. alapforma: -i képz s forma: Keleti-Sierra Madre Keleti-Sierra Madre-i Nagy-New York Nagy-New York-i stb. b)] elé egy közszói el tag (rohonci. s a tagokat köt jellel kapcsoljuk össze. 178. – Az -i képz s származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak köt jeles kapcsolását. az alkotó tagokat köt jellel kapcsoljuk össze. vö. Háromelem földrajzi nevek keletkezésének két különösen gyakori módja van.

alapforma: Volga–Don-csatorna Duna–Majna–Rajna-csatorna stb. köt jellel írt földrajzi név [Arany-patak. és az képz t csak az alakulat utolsó tagjához tesszük hozzá. Az ilyen alakulatokhoz földrajzi köznevet kisbet vel kezdve és köt jellel kapcsolunk. b) Ha egy kételem . János-d l . vö. de minden tagot kisbet vel kezdünk. -i képz s forma: Volga–Don-csatornai Duna–Majna–Rajna-csatornai stb. Holt-Tisza. 176. 177. a). ezt az utótagot kisbet vel kezdve köt jellel kapcsoljuk az alapul szolgáló névhez. vö. köt jel nélkül. – Az ilyen alakulatok -i képz s származékában a nagyköt jeleket megtartjuk. -i képz s forma: rohonci-arany-pataki nagy-ausztráliai-öböli alcsi-holt-tiszai új-dél-walesi bels -János-d l i déli-Shetland-szigeteki stb. – Az -i képz s származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak köt jeles kapcsolását. alapforma: Budapest–Bécs Moszkva–Párizs Gy r–Sopron–Ebenfurt stb. alapforma: 179. -i képz s forma: Arany-patak-völgy arany-patak-völgyi Két-bükkfa-nyereg két-bükkfa-nyeregi Dél-kínai-tenger dél-kínai-tengeri Észak-borsodiészak-borsodikarszt karszti Holt-Tisza-berek holt-Tisza-bereki Sebes-Körös-d l sebes-Körös-d l i János-d l -oldalas János-d l -oldalasi Misa-réti-patak stb. a tulajdonnévi tagokat nagybet vel kezdjük. vö. b)] egy utána tett földrajzi köznévvel b vül. 176. – Az -i képz t a változatlan alapformához tesszük hozzá. 59 . Nagyköt jellel f zzük egymáshoz a nagybet vel kezdett földrajzi neveket akkor. a). a közszói tagokat kisbet vel. -i képz s forma: budapest–bécsi moszkva–párizsi gy r–sopron–ebenfurti stb.alapforma: Rohonci-Arany-patak Nagy-Ausztráliai-öböl Alcsi-Holt-Tisza Új-Dél-Wales Bels -János-d l Déli-Shetland-szigetek stb. Misa-réti-pataki stb. ha azok valamit l valameddig viszonyt érzékeltetnek.

alapforma: 181. -i képz s forma: budai járási veszprémi városkörnyéki letenyei nagyközségkörnyéki voronyezsi területi szörényi bánsági Baranya megyei Szabolcs-Szatmár megyei Kent grófsági New York állami v. továbbá a gazdasági földrajzi körzetnevekben. állambeli 60 . járás. csak a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket hagyjuk meg nagybet snek. városkörnyék. bánság. A mai és a történelmi államrészek nevében a kis kezd bet s megye. Minden tagot külön szóba írunk. terület stb. – Az ilyen nevek -i (-beli) képz s származékában megtartjuk a különírást. alapforma: Budai járás Veszprémi városkörnyék Letenyei nagyközségkörnyék Voronyezsi terület Szörényi bánság de: Baranya megye Szabolcs-Szatmár megye Kent grófság New York állam stb. de az alkotó tagokat általában kisbet vel kezdjük. A különírt elemekb l álló földrajzi nevek 180. és nagybet vel kezdünk a mai és a történelmi államnevekben (amelyek általában tartalmazzák az államformára utaló szót). mint: Cseh–Morva-dombság Zala–Somogyi-határárok stb. San Marino köztársasági stb. -i képz s formájukban azonban kis kezd bet kkel írjuk az olyan névtársítások tagjait. a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket nagybet vel kezdjük. – Az ilyen nevek -i (-beli) képz s származékában megtartjuk a különírást. utótagot különírjuk az el tte álló névrészekt l. a közszói tagokat kisbet vel. grófság. -i (-beli) képz s forma: Magyar Népköztársaság magyar népköztársasági Grúz Szovjet Szocialista grúz szovjet szocialista Köztársaság köztársasági Egyesült Királyság egyesült királysági Ománi Szultánság ománi szultánsági Amerikai Egyesült Államok amerikai egyesült államokbeli Dél-afrikai Köztársaság dél-afrikai köztársasági Római Birodalom római birodalomi Kijevi Nagyfejedelemség kijevi nagyfejedelemségi Központi Iparvidék központi iparvidéki Észak-kaukázusi Gazdasági Körzet észak-kaukázusi gazdasági körzeti de: Zaire Köztársaság Zaire köztársasági San Marino Köztársaság stb. cseh–morva-dombsági zala–somogyi-határároki stb.Alapformájukban hasonlóképpen.

stb. jelölt határozós. 194. (Vö. valamint névutós szerkezetek is gyakran szolgálnak földrajzi nevekként. alapforma: Gyöngyös város Mátra hegység Duna folyam Szahara sivatag stb. 182. téri Tábor-hegyi úti Erzsébet hídi stb. ez azonban nem válik a név részévé. tér. – Az ilyen nevek -i képz s származékában megtartjuk az alapformát. út. köz. 183. -i képz s forma: (az) olasz alpokbeli (az) erd s bükki (a) lengyel magastátrai (a) második bakui stb. A közterületek nevében a kis kezd bet s utca. alapforma: Váci utca Gorkij fasor Szabó Ilonka lépcs Tas vezér utca Március 15. Ha a híd szó valamely folyó nevével birtokos jelz s viszonyban van. -i képz s forma: Gyöngyös városi Mátra hegységi Duna folyami Szahara sivatagi stb. de a szerkezetek els tagját természetesen nagybet vel kezdjük. Ezeket a nevet értelmez szavakat a névt l különírjuk. a Duna-hidak stb. -i képz s forma: Váci utcai Gorkij fasori Szabó Ilonka lépcs i Tas vezér utcai Március 15. alapforma: -i képz s forma: 61 . s a kezd bet k változatlanul maradnak. s ehhez f zzük hozzá a képz t. híd stb. jelölt birtokos jelz s. tér Tábor-hegyi út Erzsébet híd stb. Az ilyen alakulatokban a különírást megtartjuk. szót különírjuk az el tte álló névrészekt l. Különírt szavakból álló jelölt tárgyas. Földrajzi nevekhez magyarázó céllal néha hozzákapcsolunk egy közszót. 184. – Az ilyen kapcsolatok -i (-beli) képz s származékában megtartjuk a különírást. – Az -i képz t az ilyen nevek változatlan formájához tesszük hozzá.) Kisbet vel kezdve különírjuk a névhez nem tartozó alkalmi jelz ket is: alapforma: (az) olasz Alpok (az) erd s Bükk (a) lengyel MagasTátra (a) második Baku stb. köt jellel kapcsoljuk: Tisza-híd (= a Tisza hídja).

alapforma: Hosszú Csobod alja Kis Bot foka Alsó Dunára d l stb. Merkúr. alji) Kis Bot foki Alsó Dunára d l i stb. tehát: föld körüli utazás. bolygók. Duna–Tisza közi Maros–Körös közi stb. csillagképek. a hold szépen világít. nevét nagy kezd bet vel írjuk: Ikrek. Az ilyen nevek elé járuló köznevet vagy az ket követ földrajzi köznevet különírjuk. holdak stb. Fiastyúk. A csillagnevek 185. Plútó. Tejút. az egész alakulatot pedig nagybet vel kezdjük. A csillagok. – A mindennapi írásgyakorlatban azonban az ilyen tulajdonnévi szándékú szóhasználatot fölösleges er ltetni.Keveset ér Székre járó Tilos alja Duna mente Szekszárd vidéke Vác környéke Rétek alatt Fels -Marcal melléke Kis-kút feletti stb. a nap sugarai stb. Orion. a hold és a nap szót tulajdonnévként használjuk. Duna–Tisza köze Maros–Körös köze stb. Hasonlóképpen: Keveset ér i Székre járói Tilos aljai (v. alji) Duna menti Szekszárd vidéki Vác környéki Rétek alatti Fels -Marcal melléki Kis-kút feletti stb. Ha a föld. Hasonlóképpen: -i képz s forma: Hosszú Csobod aljai (v. Mária asszony sziget Pál varga d l Küls Pesti út Régi Fóti út stb. Az intézménynevek 62 . Mária asszony szigeti Pál varga d l i Küls Pesti úti Régi Fóti úti stb. Vénusz stb. nagybet vel kezdjük: a Hold távolsága a Földt l stb. – Az -i képz a változatlan alapformához köt jel nélkül kapcsolódik.

a tolmácsi általános iskola stb. Tolmácsi 63 . gépgyári kelet-bükki állami gazdasági 43. alapforma: Egészségügyi Minisztérium Magyar Tudományos Akadémia Magyar Szocialista Munkáspárt Danuvia Központi Szerszám.és készülékgyári Madách színházi József Attila gimnáziumi Vas megyei tanácsi Géza király téri egészségügyi szakközépiskolai országos Széchényi könyvtári Új Egység cipészipari szövetkezeti magyar–szovjet baráti társasági Április 4.186. oktatási intézmények. A teljes és cégszer intézménynevek mellett vagy helyett használt egyéb formák írásában a következ k szerint kell eljárni: a) Sok olyan intézménynevünk van. de intézménynévként: Balatonfenyvesi Állami Gazdaság. A hivatalok. szövetkezetek. Épít ipari Vállalat Volga Szálló Szabadság Szálló stb. sz. szállóbeli) stb. Belügyminisztérium Pénzügyminisztériu m Bélyegmúzeum stb. a pécsi nevel intézet. valamint a nével k kivételével – minden tagot nagybet vel kezdünk. Egyszavas intézménynevek is vannak: -i képz s forma: egészségügyi minisztériumi magyar tudományos akadémiai magyar szocialista munkáspárti v. ahogyan az intézményt nem hivatalosan is emlegetni szoktuk.: Vas Megyei Tanács Géza Király Téri Egészségügyi Szakközépiskola Országos Széchényi Könyvtár Új Egység Cipészipari Szövetkezet Magyar–Szovjet Baráti Társaság Április 4. amely megegyezik azzal a formával. szállóbeli) Szabadság szállói (v. cégszer nevében – az és köt szó.. Említésben: a balatonfenyvesi állami gazdaság.és Készülékgyár Madách Színház József Attila Gimnázium Vas Megye Tanácsa. a név kezdetét és végét az alkotóelemek nagy kezd bet s írása jelzi. a köznévi elem(ek)et pedig kisbet vel kezdve írjuk. Az intézménynevek – néhány esetet nem számítva – több szóból állnak. Gépgyár Kelet-bükki Állami Gazdaság 43. vállalatok és hasonlók többelem hivatalos. tudományos intézetek. 187. 188. Pécsi Nevel intézet. társadalmi szervezetek. munkáspártbeli Danuvia központi szerszám. belügyminisztériumi pénzügyminisztériu mi bélyegmúzeumi stb. Az -i (néha -beli) képz s származékokban a tulajdonnévi vagy az azzal egyenérték tag(ok) nagy kezd bet jét megtartjuk. A világos f szabályon kívül – az intézménynevek körében él nyelvhasználati ingadozások miatt – néhány kiegészít szabályt is figyelembe kell venni. Ezek összetartozását. ill. Sz. épít ipari vállalati Volga szállói (v.

s a m fajjelöl szót vagy szavakat elhagyjuk. (Foglalkoztató) Iskola és Nevel otthon. s ezért nagybet vel kezdjük: Dusnoki Egyesült Munkás-Paraszt Tsz. a Bölcsészettudományi Kar gondnoksága. hivatal. Soproni Kisegít Nevel otthon. a tanács intézkedett. az Eötvösön v. tanács.Általános Iskola stb. A nem állandó jelleggel m köd bizottságokra stb. de: a kutatóintézet kidolgozta. tehát a névnek nem részei: a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem. stb. Magyar Földrajzi Társaság (f hatósága az MTA) stb. a Hazafias Népfront X. ha nyilvánvalóan alkalmiak. feljegyzés a jogi csoportnak. utaló szavakat. egy karbantartó csoportot szerveztek. amelyekben a telephely neve (vessz vel elkülönítve) az alakulat végén áll: Egyesült Munkás-Paraszt Tsz. – Hasonlóképpen: bement a minisztériumba. F városi Földhivatal (Budapest F város Tanácsánál). stb. Nagy kezd bet ket csak akkor írunk. szókapcsolatokat szintén kisbet vel kell írni: a két vállalat koordináló bizottságot alakított. b) Egy intézményen belüli nagyobb szervezeti egység. Dusnok. az intézménynév részének tekintjük. de: a bizottság véleménye szerint. c) Az intézmények azonos rendeltetés kisebb egységeinek típusukra utaló megnevezését kis kezd bet vel írjuk: a Kossuth Nyomda személyzeti osztálya.) olyankor is kisbet vel írjuk. kérelem az üzemi szakszervezeti bizottsághoz stb. Kossuth Lajos c) A teljes intézménynév helyett gyakran annak csak egy vagy több egyesít elemét használjuk. a tanárképz f iskolán stb. Kerületi Bizottsága stb. Az intézmények alárendelt egységeinek nevét a következ k szerint írjuk: a) Számos intézménynek (mint f hatóságnak) alárendelt intézményei is vannak. testület stb. 64 . stb. amikor valamely szövegben egy bizonyos intézményre utalnak: Részecske. – Kisbet sek önmagukban használva is: emlékeztet a m szaki osztály részére. Országos Pedagógiai Intézet (a M vel dési Minisztérium intézménye). Hasonlóképpen: a Gondolat jelentette meg. a Medicor M vek Vállalkozási Gyára. a szegedi József Attila Tudományegyetem stb. Országos M szaki Fejlesztési Bizottság. Nemzeti Ha az ilyen szerkezet alakulatok helységnévi eleme -i képz s melléknévi jelz ként a név élére kerül.és Jogtudományi Kar (az Eötvös Loránd Tudományegyetemen). segélyt kapott a vállalattól. ha ki akarjuk emelni a megnevezés tulajdonnévi jellegét. b) Teljes és cégszer intézménynévnek tekintjük az olyan formákat. üzem. stb. (Foglalkoztató) Iskola és Kisbet vel kezdjük viszont az intézmények m ködési helyére utaló -i képz s melléknévi jelz ket. a Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsa. Tanács szakorvosi rendel je stb. Állam. rend rkapitányság stb. iskola. az El re Asztalosipari Szövetkezetben). vállalat. neve akkor írandó intézménynévszer en. 189. Szegedi Nemzeti Színház stb. Az ilyen rövidült névben megmarad a részeknek a teljes névbeli írásmódja: az El rében dolgozik (ti. az Eötvös Lorándon végzett. Ker. Szeged. a Nemzetiben játsszák. Sopron.és Magfizikai Kutatóintézet. Kisegít Színház. egyetem. ha az egyediség érzékeltetésére szükség van: a Földés Bányászati Tudományok Osztálya (az MTA testülete). Ezek nevét is minden tagjában nagy kezd bet vel írjuk: M szaki Kémiai Kutatóintézet (az MTA intézete). – Csak néhány kivétel van: az Akadémia (= Magyar Tudományos Akadémia). az Opera (= Magyar Állami Operaház) stb. a XI. a debreceni Tudományegyetem. d) Az intézménytípusokat jelent szavakat (minisztérium. intézet.

Kis Rabló étterem. készítményeknek márkanévként használt elnevezését. Ezekben a csak intézménynévszer megjelölésekben a tulajdonnévi. (vagyis kiemelt helyzetben) más megoldás is helyes lehet: Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet Budapesti M szaki Egyetem Építészmérnöki Kar 190. Intézményszer (rendszeresen ismétl d országos vagy nemzetközi) rendezvények. kiállítások. levélpapíron. a Lukácsba jár úszni. Vadászati Világkiállítás stb. a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. a Francia Köztársaság Külügyminisztériuma stb. eszpresszók.) 192. A márkanevek 193. Rómeó férfiruházati bolt. megnevezésében az intézménynévi jelleg kevésbé érvényesül. Nem kell viszont intézményszer en írni az ilyen (nem hivatalos) megnevezéseket: a francia külügyminisztérium jegyzéke. Ugocsa mozi. az Észak-atlanti Szerz dés Szervezete. az értelmezésre szolgáló köznévi tagot (tagokat) pedig kisbet vel kezdve különírjuk: Keleti pályaudvar. Vegacillin (gyógyszer). Nemzetközi Valutaalap. Az intézménynévszer megjelölések -i (-beli) képz s származékában meghagyjuk a nagy kezd bet ket is. temet k stb. szervezeteknek stb. a Kis Rablóban vacsoráztak stb.d) Az alárendelt viszonyú intézményeket jelöl birtokos jelz s szerkezetek nével jét és a birtokszó személyragját (-jelét) általában ki kell tenni: A (a) Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Építészmérnöki Kara. Szegedi Szabadtéri Játékok. magyar vagy magyarra fordított hivatalos nevét úgy írjuk. termékeknek. 191. Gyártmányoknak. Alfa Romeo (gépkocsi). mozik. (Vö. az osztrák légitársaság stb. meggylé. Intézete. Katonatelep vasúti megállóhely. Ferihegyi repül tér. A nem márkanévként használt. repül terek. stb. Trabant (gépkocsi). fürd k. megállóhelyek. bélyegz n stb. A pályaudvarok. az olasz fémipari szakszervezetek. Ugocsa mozibeli. – Az intézménynévszer megjelölések értelmezésére szolgáló köznévi tag(ok) elhagyható(k): a Keletib l indul. 65 . Fabulon (arckrém). Vén Diák eszpresszó. a különírást is: Keleti pályaudvari. 146. Nemzetközi vagy külföldi intézményeknek. annak minden tagját nagy kezd bet vel írjuk: Ultra (mosópor). CocaCola (üdít ital). mint a magyar intézményneveket: az Egyesült Nemzetek Szervezete. többnyire a termék anyagára vagy származási helyére utaló nevekben a tagokat kis kezd bet vel írjuk: narancsital. vendégl k. stb. a lengyel hadsereg. Lukács fürd . A (a) Budapesti M szaki Egyetem Cégtáblán. – De: jöv kutatási konferencia stb. Kerepesi temet stb. illet leg az azzal egyenérték tagot (tagokat) nagybet vel írjuk. üzletek. nevét az intézményekével azonos módon szokás írni: Budapesti Nemzetközi Vásár. vásárok stb. Kis Rabló éttermi stb.

Stb. József Attila-díjas. stb. Az Est. illet leg típusait jelöl szavakat. A többelem címekben – a címben lev és köt szó kivételével – minden szót nagybet vel írunk: Búvár. Nobel-díjas. Magyar Nemzet. a cikkeknek. Odol fogkrém. Új Tükör. stb. A címek 196. c) A kitüntetések és díjak fokozatait. Az értekezleten Fejes Katalin kiváló dolgozó ismertette munkamódszereit.. hogy több. hirdetésen stb. s t sok szám címeként használatosak. a Munka Vörös Zászló Érdemrendje. a képz m vészeti alkotásoknak. tokaji bor. folyóiratoké. – Az ilyen nevek -s képz s származékában az alapformát változatlanul megtartjuk: Kossuth-díjas. Ezeket az jellemzi. a zenem veknek stb. a Szocialista Munka H se. egyediségre és egyszeriségre törekszik. 194. – Kis kezd bet sek viszont az ilyen nevek esetleges melléknévi származékukban. Nyugat. Kincskeres . vagy ha valamilyen rövidebb formában használjuk ket: Er s Bálint állami díjas tudós új kötete elfogyott. N k Lapja. a dolgot jelöl szót is. Nobel-díj. Kiváló Dolgozó stb. emlékérem stb. – A címek írása tükrözi ezt a jellegbeli kett sséget. Kiváló Munkáért kitüntet jelvény stb. hetilapoké.kecskeméti barack. Eötvös Loránd-emlékérmes stb. – Egyes hosszabb állandó címekben csak az els szó nagybet s: A magyar nyelv és irodalom tanítása stb. – Címkén. Pest Megyei Hírlap. érem. Ha a márkanév után tájékoztatásképpen odatesszük a típust. ha a címlap megtervez i esetleg más írásmódot alkalmaztak. Akadémiai Aranyérem. A szerz ezeknél szándékosan kerüli az ismétl dést. a szocialista munka h se is megjelent. továbbá ha csupán címként szerepelnek. József Attila-díj. 66 . A kitüntetések és a díjak nevét a következ képpen írjuk: a) A díj. alakulatkezd helyzetben az els tagot természetesen nagybet vel kezdjük: Kecskeméti barack stb. A szabályt akkor is követni kell. a kett közé nem teszünk köt jelet: Omnia kávé. (Vö. Népszabadság. Az állandó címeket. stb. 183. tehát az újságok. 197. Eötvös Lorándemlékérem stb. hetilapok és folyóiratok címét nagybet vel kezdjük.) A kitüntetések és a díjak neve 195. A tanácskozáson Nagy József.és díjnevekben az alkotó tagokat nagybet vel kezdjük: Állami Díj. Élet és Tudomány. Tomi Mat mosópor. – Egyedi címük van viszont az irodalmi m veknek. – Állandó cím az újságoké. kifejezéseket kisbet vel írjuk: a Munka Érdemrend arany fokozata. b) A több különírt közszóból álló kitüntetés. Valóság. Panangin tabletta. szót tulajdonnévhez (rendszerint személynévhez) köt jellel kapcsoljuk: Kossuth-díj. A címek két nagy csoportra oszthatók: állandó címekre és egyedi címekre.

Hazám. A k szív ember fiai. Különösen az egyszavas címek és a többszavas állandó címek szövegbeli megkülönböztetése fölösleges: Móricznak egyik híres regénye a Rokonok. stb. szobrok. stb. – A többszavas címekben csak az els szót és a tulajdonneveket írjuk nagy kezd bet vel: Magyar értelmez kéziszótár. háryjános. értekezések. 140. Ilyenkor már természetesen kis kezd bet vel írjuk ket. és az alkotóelemeket egybeírjuk: ádámcsutka. – Stb. Ember az embertelenségben. Álarcosbál. dízelmotor. hát megleltem hazámat” is. Zenedélel tt stb. A -beli képz t és a képz szer utótagokat a címek változatlan formájához mindig köt jellel kapcsoljuk: Valóság-beli (vita).] 67 . Arany Toldijában. wertheimkassza. stb. Hajóvontatók a Volgán. A ragokat és a jeleket a címekkel általában egybeírjuk: a Kritikában. Pet fi a Szül földemen-ben…. b). Új Tükör-szer hetilap. A tulajdonnevek és közszók összeforrásából keletkezett összetett szavakat is kisbet vel kezdjük. címét a következ képpen írjuk. Az idegen írásmódot is gyakran magyarossal váltjuk föl: paszt roltás. stb. pullmankocsi. Jókainak „Az arany ember”-e…. – Munkácsy képének. Tanulmányok Arany János költészetér l. 200. Ha a címeket szövegbe illesztjük. – A valamilyen írásjellel lezárt és a ragra végz d címekhez a ragokat és a jeleket köt jellel kapcsoljuk: Juhász Gyula versének. – Stb. m sorszámok stb. – Hosszan gyönyörködött a Majális színeiben. [Vö. 199. a Kritika-féle folyóiratok. így: Pet fi a Szül földemen cím versében…. s az egykori tulajdonnév írásmódjától esetleg más tekintetben is eltérünk: röntgen. – Tanulmányát a Magyar Nyelv jelentette meg. Népszava-beli (hirdetés). a Számadásnak. Éjjeli menedékhely-beli (alakok). Tulajdonnevek gyakran válnak köznevekké. Odüsszeia-beli (világ). pálfordulás. Az egyedi címeket. általában nem szükséges ket idéz jelbe tenni vagy más módon kiemelni. Tulajdonnevek köznevesülése 201. dízelolaj stb. Ragos címhez újabb rag függesztését lehet leg el kell kerülni a mondat átszerkesztésével. szendvics. a Szerelem?-nek…. a Társadalmi Szemlét. Képes politikai és gazdasági világatlasz. havanna. szimfónia stb. pecsovics. a Népszabadságé. pl. Kék fény stb. könyvek. 168. – Az egyszavas címeket nagybet vel kezdjük: Szózat. makadámút. szentjánoskenyér. tehát a költ i m vek. zenem vek. Az idegen írásmódot is magyarossal cseréljük fel: aszpirin. ferencjóska. Martinász. termosz stb. a Siralomháznak a betyár a f alakja. Magyar Hírlap-beli (közlemény). konyak. Kis éji zene. képek. Továbbá: 1916 szén. stb. Pályamunkások. priznic. Örökzöld dallamok. 198. – Ihletetten szavalta el Az eltévedt lovast.A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén a szabvány (MSZ 3424/2) el írásait követve az állandó címekben is csak az els elemet kezdik nagybet vel. cikkek. stb. a Nemzeti dalt. Elterjedt szokás azonban az egyedi címek idéz jelbe foglalása vagy eltér bet típussal való szedése is: József Attila utolsó évének versei között van az „Íme. – Az új híd felavatásáról az Esti Hírlap közölte az els tudósítást. Orvosi Hetilap-beli (cikk). IX.

A köznevesülés lassú folyamat. Ennek során az írásformák egy ideig ingadoznak a nagy kezd bet s. magyarosan írt közszói formák között. 68 . ha a társadalmi tudatban a köznévvé válás már elég széles körben végbement. idegenesen írt tulajdonnévi és a kis kezd bet s. Az írásmódváltozásra csak akkor kerülhet sor.

c) A nem latin bet s írású nyelvek közszavait és tulajdonneveit általában a magyar ábécé bet ivel. televízió. kombájn. még akkor is. Csak kisebb részüknek van magyar alakja. általános fogalmat jelöl idegen szó közkelet vé válik. szelektív stb. amelyeknek más nyelvi eredete még többé-kevésbé nyilvánvaló. A ksz-nek ejtett x-et általában meghagyjuk: expressz. millió stb. oxigén. Ha egy latin bet s írású nyelvb l átvett. és vesznek át egymástól közszavakat is. karbamid. exogámia stb.. ha közkelet ek. lézer. mechanikus. azaz szokásos kiejtésüket a magyar hangjelölés szabályai szerint tükröztetjük: antracén. megtartjuk: jacht. Bizonyos meghatározott esetekben azonban más átírási rendszerek is alkalmazhatók. mikroszkopikus. technika. hogy más nyelvb l való származásuk feledésbe merül. fix stb. a) Az idegen eredet közszavak id múltával jövevényszavakká válhatnak. – Az egyébként magyarosan írt alakokban is meg rz dött az eredeti írásmódnak a magyar kiejtést l eltér bonbon. ha h-nak ejtjük. A jövevényszavakat ezért mindig magyarosan írjuk. hisztamin.. hogy mennyire haladtak el re a jövevényszóvá válás útján. mechanika. szemben azokkal az idegen nevekkel. monarchia. A magyar írásmód szerinti írás A közszavak írása 203. egyedet jelöl nyelvi szerepéb l következik. A tulajdonneveknek azonosító. digitális. x vagy q bet van. (Vö. a következ képpen járunk el: A ch-t. taxi. kemping. menedzser. kóla. s csak néha tartjuk meg: exegézis. Az egymással érintkez nyelvek mindig adnak át egymásnak. 209. tulajdonneveket is. izotóp. eredeti formájukban használjuk. egy-egy eleme: 204. futball.AZ IDEGEN KÖZSZAVAK ÉS TULAJDONNEVEK ÍRÁSA 202. technikus stb. magnetofon. pech. Az idegen szavakat tehát aszerint írjuk már magyar vagy még idegen írásmód szerint. egzisztencia stb. egzotikus. s csak egy-egy kivételes esetben írunk helyette ksz-et: bokszol stb. b) Az idegen eredet tulajdonnevek egy részét már teljesen magyarnak tekintjük. amelyeknek más nyelvekb l való származását még felismerjük. lehet leg a forrásnyelvb l írjuk át. eredeti írásmódját a magyar kiejtést tükröz formával váltjuk fel. Az olyan szavakat. idegen szavakként tartjuk számon. azaz olyannyira meghonosodhatnak. szexuális. textil.) 69 . A latin bet s írású nyelvekb l átvett és közkelet vé vált köznyelvi és szakmai idegen szavakat általában magyarosan írjuk. Ha a magyarosan írt közkelet idegen szavak eredeti idegen írásában ch. hogy a latin bet s írású nyelvekb l átkerült idegen neveket általában minden változtatás nélkül. – A gz ejtés x-et többnyire átírjuk: egzakt.

Sziklás-hegység. Szent L rinc-folyó. Beatrix. külföldi területek. Ezek közül némelyik teljesen magyaros alakú: Brankovics György. Krisztián. 209. akadémista. helységek stb. Napoli. gésa. típus – tipikus. Svájc. Mercédesz. A földrajztudomány. Rajna. Isztambul. antikvárium stb. (Vö. A nem latin bet s írású nyelvekb l (gyakran több nyelv közvetítésével) átvett és már meghonosodott szavakat – a forrásnyelvre vonatkozó átírási szabályoktól függetlenül – a magyarban szokásos kiejtésük szerint írjuk: szamovár. pagoda. Mexikó. Szicília. szamuráj. Itália. stb. dzsunka. a postai forgalom területén. 204. Nagyvárad. -izmus stb. tajga. stb. Luxemburg. Elba. Kolumbus Kristóf stb. Prešov. 28. Wagner Richárd stb. Odera. esztétikum. amelyek a mai átírási 70 . A ch-t és az x-et a magyarosan írt idegen eredet keresztnevekben és földrajzi nevekben is megtartjuk: Albrecht. (Vö. stb. Koppenhága.) 208. realizmus. mecset. Martin Luther. Kordillerák. láma. határainkon kívüli hegyek. akadémizmus. vizek.Az eredeti qu bet együttes helyett mindig kv bet kapcsolatot írunk: akvárium. periódus – periodikus. Oradea. Alpok. Párizs. helyett). Paris stb. A tulajdonnevek írása 207. Más nevekben a sorrend és a keresztnév magyaros. 161. Křbenhavn. -itás. esztétikus. -izál. 206. Subotica. stb. tipizál. Marx Károly. számum stb. Kraków. Kolumbusz v. 205. Szabadka. (Vö. Cristoforo Colombo stb. Krakkó. Újabban a nyelvhasználat nem törekszik ilyen teljesen vagy részben magyaros névformák kialakítására. minaret. (Friedrich Engels. Nápoly. Alsó-Ausztria. A nem latin bet s írású nyelvekb l (gyakran több nyelv közvetítésével) korábban olyan névformák is bekerültek nyelvünkbe. Jean Calvin. A latin bet s írású nyelvekb l átvett személynevek közül csak néhány nagy történelmi vagy irodalmi múltú és rendszerint közismert nevet használunk hagyományos megmagyarosodott formájában. reális – realista. Karl Marx. Moldva. az idegenforgalom. a könyvtárügy. esztéta – esztétika. A közkelet idegen szavak túlnyomó többségében egyes idegen eredet képz k (-ikus. Luther Márton. -ista. Latin bet s írásrendszer országok. Husz János.) A hosszú magánhangzó azonban (nem mindig következetesen) néhány szó származékaiban is meg rz dik: akadémia – akadémikus. tájfun. Hispánia. de – a régi hagyományt folytatva – a keresztnevekb l a viszonylag újabban átvetteket is magyarosan írjuk: Kármen. Kálvin János. Maximilián. Ausztrália. a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció). Richard Wagner stb. szovjet.) 210. továbbá a térképeken – f leg a helységnevek esetében – az idegen nyelvbeli név is használható: Wien. de megmaradt a családnév eredeti írása: Engels Frigyes. Jan Hus.) el tt a t belseji hosszú magánhangzó rövidre változik: passzív – passzivitás. stb. ( or e Branković. helyett). stanbul. Burgundia. karate. Bécs. Vezúv. Oszvald. realizál. Temze. Csendes-óceán. megnevezésére gyakran magyar neveket vagy magyaros formájú és írású névváltozatokat használunk: Franciaország. Eperjes.

eppur si muove. Kairó. (Vö. de a mellékjeles bet k helyett az alapbet kt l eltér más magyar bet k alkalmazása. Franszoise. Rousseau. Tallinn. Kréta. stb.) Az idegen írásmód szerinti írás A közszavak írása 212. Prágában. de: tuberculosis bronchialis. stb. Ha az egyébként már magyarosan írt idegen szó idegen kifejezésben. Bologna. ha az idegen nevek a magyarban nem használatos mellékjeles bet ket tartalmaznak: Čapek. Łódź. de: Bacillus anthracis. Rio Grande do Norte. nikotinos. Eredeti idegen írásmódjuk szerint írjuk a latin bet s írású nyelvekb l átvett többszavas kifejezéseket.) 213. Plzen. A latin írású nyelvek tulajdonneveiben általában változtatás nélkül követjük az idegen írásmódot: Cervantes. stb. Francois. tuberkulózis. Moliere. Krleža. Shakespeare. A latin bet s írású nyelvekb l átvett. közmondásokat: all right.szabályoktól eltérnek. A toldalékok kapcsolása 211. hagyományossá vált magyar alakjukban írjuk: Dárius. Châtelet. Chatelet. (Vö. Gdańsk. tüchtig stb. Babilon. Liepaja. Az ilyen hagyományos nevek közül e formában több csak bizonyos állandósult kifejezésekben él: valóságos Kr zus. Mărăşeşti. vagyis a forrásnyelv helyesírásának szabályai szerint írjuk: bestseller. stb. annak tagjaként fordul el . Athén. kálvini. a mellékjelet elhagyjuk. Lenin. Potemkin-falvak. hobbija. Horatius. Milánóig. 214. és ha a nyomtatási eljárás a mellékjel pótlását nem teszi lehet vé. François. Buenos Aires. koktélt. Ezeket közkelet . Latium. A tulajdonnevek írása 214. lady. Moličre. lemberdzsekben. Huszé. eredeti helyesírással írandó: bacilus. Puccini. krómoz. park and ride. arabeszkek. Dubrovnik. Françoise helyett Franszoáz v. Ezópus. Így járunk el természetesen akkor is. – A mellékjelek elhagyása szükségmegoldás. tęte-ŕ-tęte stb. ha nincs megfelel bet . show. Karadzsics) teljességgel helytelen. conditio sine qua non. Zweig. dózis. Wuppertal. Karlovy Vary. seńor. 71 . Plzeň. stb. az alapbet t megtartjuk: Capek. Peking. Kr zus. de: dosis effectiva minima. riporttal. Gdansk. A magyarosan írt idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez ugyanazon szabályok szerint kapcsoljuk a toldalékokat. Loire. Marasesti. Anyegin. Nyomtatásban. stb.. Eminescu. 163–165. Karadžić helyett Karadzsity v. Himalája. stb. Liepāja. mint a magyar szavakhoz és nevekhez: frontálisan. Vaasa. Lódz. azaz a névnek fonetikus vagy éppen eltorzított átírása (pl. Marańón. Njegoš. rinascimento. nápolyi. löncsöl. de görögösen: Kroiszosz. Maranón. couchette. de: Potyomkin. Chopin. myocarditis. Néva. nem általános használatú közszavakat idegenesen. Herkules. szólásokat. 174–184.

bordeaux-i. fixszel. New York-i. o-ja és ö-je helyett á-t. 174–184. – Coca-Cola. schillingért.). -vé rag a mássalhangzót jelöl nem magyar bet re vagy bet kapcsolatra végz d idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez úgy járul. az alábbi két részletszabály megtartására kell ügyelni: a) Mind a közszavak. Loire-on. 216. stb. verdis. wrocławi. Rousseau-val. Amundsenr l. allegroszer . malm i. é-t. stb. akkor a magyar toldalékot mindig köt jellel f zzük a szó testéhez: guillotine-t. 175. néma) bet van. de: Malm b l. Janus Pannoniustól. 29. (Vö. 163. b)] Ha az i képz egyelem . oslói. -vel és a -vá. (a) pompeji (ásatások) stb. fairül. – Goethe. y-ra végz d idegen helységnévhez járul. -izmus) képz s származéka természetesen kis kezd bet s: shakespeare-i. campanile. ortodoxszá. goethés (Vö. hogy v-je teljesen hasonul az utolsó kiejtett mássalhangzóhoz: Andrićtyal. b) Ha az idegen tulajdonnév két vagy több különírt elemb l áll. -vel és a -vá. allegrós. de: Coca-Colát. cowboynak. de: campanilén. ó-t. -izmus) képz t (a többelem magyar tulajdonnevekhez hasonlóan) mindig köt jellel kapcsoljuk az utolsó elemhez. Iaşi-nál. Voltaire-é. -vé rag v-je ilyenkor is az utolsóként kiejtett mássalhangzóhoz hasonul: guillotine-nal. ploieşti-i. -ista. greenwichi. stb. amelyekben ezek a szóvégi hangok a magyar kiejtésben megnyújtva fordulnak el : signorina. de: Sinaiában. Az idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez általában ugyanúgy közvetlenül (tehát köt jel nélkül) tapasztjuk hozzá a toldalékokat. [Vö. de: allegróban. Bachhal. A -val. fixszé. stewardessek. akkor az -i (-s.) Az i-re végz d idegen helységnevek -i képz s származékának végén (a magyar i vég helységnevekhez hasonlóan) csak egy i-t írunk: (a) helsinki (olimpia). Félixszel. Coca-Cola-szer . Bizonyos esetekben köt jellel kapcsoljuk a toldalékokat az idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez. campanileszer . Steinbeckkel. a) Ha az idegen írásmód szerint írt közszó vagy tulajdonnév végén hangérték nélküli (ún. barrelnyi. joliot-curie-s. Montreux-ig. châlons-sur-marne-i.A toldalékok kapcsolása 215. signorét. -ista. – Sinaia. stb. de: Oslóban. Karlovy Vary-i. karl-marx-stadti. goethei. stb. az -i-t a névhez közvetlenül kapcsoljuk: coventryi. Stockholmnál. hertzcel. Az egyelem vagy köt jellel összef zött tagokból álló tulajdonnévnek (a néma bet s végz dés miatt köt jellel odakapcsolt) -i (-s. vagy ha az utolsó kiejtett hangot bet knek bonyolult. – allegro. Engelsszel. de: Goethének. – Oslo. vichyi stb. [Vö. Moličre-rel. Iaşi-sal. – De hagyományosan: Anjouk. – Malmö. (Vö. Marxszal stb. ill. horatiusi. Glasgow-ban. b) A -val. monsieur-nek. mind a tulajdonnevek végs a-ja. 164. -t írunk az olyan toldalékos alakokban. pechhel. Walter Scott-os. mint a magyar szavakhoz és tulajdonnevekhez: businessb l. Frankfurt am Main-i. shoppingol. Montesquieu-nek. Greenwichcsel. de: signorinák. voltaire-es. sinaiai. Peugeot-t. e-je. 163–165. lille-i. Leonardo da Vinci-s. s az alapforma szerinti kezd bet ket megtartjuk: Victor Hugó-i. voltaire-izmus.) 72 . Balzackal. stb. toulouselautreci. Habsburgok.. b)] 217. írásrendszerünkben szokatlan együttese jelöli. Ha idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez közvetlenül kapcsolunk magyar toldalékokat. Anatole France-i.

és hangsort együttvéve (pl. A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) a mindenkor érvényes szabványokat követi. Tolsztoj. c)] Az átírás Az átírás elvei 218. 1981. Macujama. az arab.) 219. Kijev. Irtis. Odüsszeusz. illet leg az ezeknek megfelel magyar bet kkel. Tallinn-nál. ikebana. Szun Jat-szen. lehet leg a forrásnyelvb l (tehát más nyelv közvetítése nélkül) írjuk át.. hagyományos formájában használjuk. Szaladin. Seremetyjevo. [Vö. Scott-tal stb. Platón. 10. Hupej. az általános és középiskolai oktatást szolgáló vagy kiegészít kiadványokban a nem latin bet s írású nyelvek neveit és szavait a magyar ábécé bet ivel (vö. khitón. Szecsuan. 163. A szépirodalmi m vekben. szputnyik. amilyet a szaktudományok a nemzetközi érintkezésben általában alkalmaznak. Evdokía. a sajtóban. Scott-tól. Budapest. az orosz vagy a kínai magyar átírása elterjedtebb más átírási módok használatához képest). (Vö. Délosz. az idegenforgalom. stb.c) A mássalhangzót jelöl kett zött bet re végz d idegen tulajdonnevekhez az azonos bet vel kezd d magyar toldalékot (s így a -val. esetében) nyelvenként szabályozott módon helyettesítjük magyar hangokkal. Iráklion. a görög stb. Hokuszai. Hirosima. hidzsra. 1984. 205. Báb-el-Mandeb. A magyar átírású neveket és közszavakat a bennük szerepl magyar bet k hangértéke szerint kell olvasni: Hérakleitosz. Fagyejev. Sanghaj. a postaforgalom. 221. vagy elterjedten ismernek. A magyar átírás alkalmazása a forrásnyelvvel kapcsolatban kialakult közgyakorlattól is függ (pl. 210. Periklész. A toldalékok kapcsolása 73 .). Iszmáilíja. Az újgörög nevek magyar helyesírása. a kínai esetében) vagy az idegen bet . Kavála. Po Csü-ji. Lancsou. hogy a név alapformája világosan kit njék: Mann-nak. az egyetemi és f iskolai oktatás. E helyett vagy e mellett – a munka jellegét l függ en – a magyar átírás is alkalmazható. Marrákes. 220. továbbá a térképeken olyan átírást szokás alkalmazni. Zsenmin Zsipao. -vé rag megfelel alakját is) köt jellel kapcsoljuk. bektási. 94. Grimm-mel.. Átíráskor az idegen hangsort (pl. Ha egy tulajdonnév vagy közszó nem szabályosan átírt alakban honosodott meg nyelvünkben. Thébai. Nagoja. -vel és a -vá. Ahmed. Falstaff-fal. A szaktudományok. amilyet az adott nyelvet beszél országban hivatalosan el írnak. Harun ar-Rasíd. Venizélosz. a tudományos ismeretterjesztés területén. az orosz. Budapest. Az egyes nem latin bet s nyelvekre vonatkozó magyar átírás szabályait a következ akadémiai kiadványok tartalmazzák: Keleti nevek magyar helyesírása. A cirill bet s szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása. vagy amilyet valamely nemzetközi testület (amelynek hazánk is tagja) használatra javasol. Gogol. Dzulfikár. Kuroszava.

dzsúdózik. Hriszto Botev-i. kuvaiti. stb. A nem latin bet s írású nyelvekb l átírt nevekhez és szavakhoz ugyanazon szabályok szerint tapasztjuk a toldalékokat. alma-atai. Tobrukig. tatamin. 74 .222. mint a magyar nevekhez és szavakhoz: Csehovtól. Plutarkhosszal. kamikadzék. Szapphóé. Velikije Lukii. Solohovval. Szöulnál. arisztotelészi. száriban.

– A magánhangzó önmagában is alkothat szótagot: di-ó-nyi. vagy vihet k át a következ be: dia-dal vagy di-adal. nyolc. Az elválasztásnak – alapformákban és toldalékos alakokban egyaránt – a szótagolás az alapja. A szótagolás szerinti elválasztás 224. Chartres. 224.AZ ELVÁLASZTÁS 223. fiatal. fi-a-i-é. asztal. [De vö. stb. Leo-nóra vagy Le-onóra. de ejtésükben egy szótagú idegen közszavak és tulajdonnevek vagy a régies magyar családnevek írásformájuk alapján megszakíthatók volnának: air. Az egyszer közszavak és tulajdonnevek alapformáját és toldalékos (képz s. Be-rety-tyó. „Le-a” stb. Hume. – A több szótagú szavakat és szóalakokat bármelyik szótag határán meg lehet szakítani: ren-dületlenül. 229. hajt. ill. a)] – A szótag mindig vagy magánhangzóval kezd dik. stb. – Ez a szabály olyankor is érvényes. Schmidt. György. Az írásnak ez a megszakítása az elválasztás. Annáé-ké vagy Annáéké. stb. a)] 226. 75 . fe-udális stb. jeles) alakját a szótagolás szerint választjuk el. ragos. É-va. Csil-la. – Minden szó annyi szótagú. blues. Pest. eu bet kapcsolat. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: árui-nak vagy áru-inak. asz-tal. ahány magánhangzó van benne: bál. Azokat a szavakat. De-zs . illet leg a következ sorba átvinni. 230. „emóci-ó”. Elég gyakori. York. 226. part. illet leg több kiejtett magánhangzót tartalmazó szavak és szóalakok elválasztásának szabályai a következ k: a) Az egymagukban szótagot alkotó magánhangzók tetszés szerint hagyhatók az el z sorban. Brahms. ma-gá-nyos. „e-móció”. a nyomtatásban nem ajánlott elválasztási formák. tolnai-ak vagy tolna-iak stb. Bánk. Gaal. Az egyetlen magánhangzóból álló szókezd és szóvégi szótagot – bár önállóságát nyelvi tekintetben el kell ismerni – esztétikai okokból nem szokás egymagában a sor végén hagyni. mivel tagjai a szótagoláskor szétválhatnak. stb. rendületle-nül. Le-ó stb. stb. shop. sztrájk. ha az eredeti helyesírással átvett. rendü-letlenül. [Vö. te-ker-vé-nyes. tehát az „a-lap”. strand. há-zig. drog. Nîmes. Ke-recsend. A több szótagú. nem választjuk el: föld. Az au. Maugham. a „haza-i”. vá-szon. A szótagolás szerinti elválasztás f szempontjai a következ k. bugy-gyos. Sásd. font. pró-ba. fia-tal. dry. me-ta-fo-ra. „Á-ron”. Csak összetett szavak elválasztásakor veend figyelembe az alkotóelemek (az összetételi tagok) határa. Georch. street. lajst-rom. ka- to-na. hogy helysz ke miatt (vagy más okokból) a szónak vagy szóalaknak egy részét a sor végér l át kell vinni a következ sorba. könyvei-tek vagy könyve-itek. team.. stb. szükség esetén elválasztható: kala-uz. 225. Zsolt. vagy (az els t kivéve) egyetlen rövid mássalhangzóval: le-ány. amelyek csak egyetlen magánhangzót tartalmaznak. Soós.. ideá-lis vagy ideális.

ész-szer . mene-dzser. szity-tya. az elválasztás általános szabályai szerint szakítandók meg: bo-dza. Ford-dal. recs-ki. pesti-es. Tallinn-nak stb. pogy-gyász. rongy-gyá. stb. rossz-kor. stb. ezért elválasztáskor ugyanúgy kezeljük ket. galy-lyak. – A két magánhangzót jelöl azonos bet ket is szétválaszthatjuk: ko-ordinál. talpalatnyi. hal-lak. Car-rara. húsz-szor. Hamburg-ban. csoport-tól. tömb-ben. lán-dzsás. stb. Boz-zai. ás-vány. 76 . Gyu-la. Heren-dig. al-lons. adóssá-gok. Maupas-sant. ko-sár. stb. Mikló-sék. Boty-tyán. temp-lom. Tri-eszt. Ecse-ren. ki-sebb. Ing-rid. 163. Ugyanígy: játsz-szál. Bony-hád. stb. hit-tem. mint más többjegy bet inket. – A toldalékos alakokat is így kell elválasztani: ágy- gyal. A dz-t és a dzs-t tartalmazó szavak ennek megfelel en a leírt szóalak alapul vételével. tiha-nyi. ha a két mássalhangzó közül az els t kett zött bet jelöli: hall-gat. köny-nyes. tarisz-nya. ma-dzag. adósságo-kat. ton-na. maga-san. A dz és a dzs többjegy bet . A szótagolás szerinti elválasztás szabályai érvényesek természetesen a szóalakokhoz járuló újabb és újabb toldalékokra is: adós-ság. csak az utolsó kerül a következ sorba: cent-rum. Papp-tól. stb. g) Ha két magánhangzó között kett nél több mássalhangzót jelöl bet van.b) Azokat a magánhangzókat. rózsa. Vajdá-ék. kom-munális. akkor úgy választjuk el a szót. stb. Szabolcs-csal. c) A két magánhangzó között lev egyetlen mássalhangzót – akár egy-. Tallin-nig. megy-gyel. stb. arany-nyal. d) A két magánhangzó között lev kétféle mássalhangzót jelöl nem kett zött bet k közül – akár egy-. tink-túra. De: Széll-lel. kamika-dzék. vonz- za. átvisszük a következ sorba: fi-ók. metsz-szük stb. maharadzsa. edz-het. kalci-um. könny-t l. Hosz-szú. hogy a kett zött bet egyik tagját meghagyjuk a sor végén. 227. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: ember-rel. Kodály-lyal. Me-csek. akár többjegy ek – az els t az el bbi sorban hagyjuk. bratsz-ki stb. másik jegyét pedig átvisszük: ber-reg. moza-ik. háza-ik. c)] f ) Ha a két magánhangzó közötti hosszú mássalhangzót egyszer sítetten kett zött többjegy bet jelöli. azaz nem hangkapcsolatot jelöl. fosz-fát. Kecskemé-ten. karszt-tá. halan-dzsázik. tet-ted. pe-dzi. dobban. bizott-ság. Veszp-rém. Kiss-nek. ka-sza. né-gyet. mind a következ sor elején ki kell írni a teljes rövid megfelel jét: meny-nyi. töl-gyes. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: ablaká-ig. kilenc-kor. Ojszt-rah. hanem egy-egy önálló mássalhangzót. stb. több-let. há-zunk. ker-tig. amelyek szótagot kezdenek. a másikat átvisszük az új sorba: bors-sal. ba-tyu. ennek elválasztásakor mind a sor végén. gy r -dzik. akár többjegy a bet je – a következ sorba visszük át: be-t . stb. Bar-tók. váku-um stb. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: bron-zot. ódz-kodik. stb. házun-kat. – Ha a toldalékos alakokban a két magánhangzó között álló mássalhangzók közül az utolsót kett zött bet jelöli. brin-dza. pa-don. Nagy-gyal. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: batiszt-ból. stb. ösz-sze. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: apá-mé. Ily-lyés. lajst-rom. kulcs-csal. e) Ha a két magánhangzó közötti mássalhangzót kett zött bet jelöli. mor-zsa. bri-dzset. stb. leni-nizmus. – Így járunk el akkor is. ost-rom. Szabol-csé. Szél-lért. mil-liméter. Er-zsi. víz-zé. lopó-dzott. Gellért-t l. pén-zért. vi-asz. meggy-b l. tá-dzsik. Job-bágy. stb. a másodikat pedig átvisszük a következ be: am-per. Dosztojevsz-kij. [Vö. ennek egyik jegyét az el z sorban hagyjuk. Mari-etta.

War-gha [e.: fara-gó]. edz-dze. Fu-dzsi. Mün-chen. tele-xezünk. Az olyan idegen közszavakat és tulajdonneveket.). d). bóra-xos. Ben-czúr [e. stb. Kis-sék stb. ma-ximum. Gas-cogne. Kos-suth stb. f)] 228. Ale-xandra. parag-rafus. ha utánuk magánhangzó következik: almana-chot. Bár az ilyen alakulatoknak eredetileg összetett voltát a mai átlagos magyar nyelvérzék általában nem tartja számon. Baude-laire. Chur-chill. – A -val. stb. stb. c) A különböz hangokat jelöl olyan bet csoportok. inst-ruktor. azaz a magyar kiejtésükön alapuló szótagolás szerint választjuk el. bekezdés stb. prog-nózis. Gi-gli. idegen írásmód szerint írt közszavakat és tulajdonneveket is a magyar szokásnak megfelel en. fi-lantróp. a másikat pedig átvisszük a következ sorba: Bes-senyei. -vel és a -vá. – A mássalhangzót jelöl kett zött bet k közül az egyiket az el z sorban hagyjuk. bridzs-dzsel (ragos fn. ery-the- ma. stb. diszk-rét. konk-rét. ezért a magyar szótagolás szabályai szerint választjuk el ket: abszt- rakt.: tö-rök]. angol. mint a rövid mássalhangzókat jelöl magyar bet ket: ar-chívum. Chris-tie. Balo-ghék. Kiliman-dzsáró. de egyetlen jegy . magyar szövegben szótagolási szabályainknak megfelel en szétválhatnak: cas-co. van betoldva. bórax-szá. stb. Marx-szal.: b -ti]. Gior-gio. inf-láció. 216. a) Az egy szótagba kerül . Me-xikó. Fi-scher. de egyetlen hangot jelöl. lopódz-dzanak. Shakes-peare. 231.: de-zs ].: ben-cúr]. Miche-langelo. Ljub-lja-na. (Vö. 226. or-chidea. Ka-ra-džić. refle-xek. az x pedig két hang (k+sz) jele. illet leg: Szél-lért. Thewrewk [e. stb [Vö. fi-xet.) b) Az egy mássalhangzót jelöl bet csoportokat (a többjegy magyar bet khöz hasonlóan) nem választjuk szét: bron-chi-tis. komp-resszor. com-pa-gnie. a magyarban nem önálló lét elemb l keletkeztek. Félixé. pe-ches. kivéve a kett zött bet két: Deseö-nek. Thewrew-köt. Coo-per. as-piráns. Bach-hal. mar-xizmus. züri-chi. Fab-ri-zio. ce-chem. A ch kétjegy ugyan.: var-ga] stb. Ri-chárd. pra-xis. elválasztáskor az illet nyelv elválasztási szabályait kell követni. Mon-taigne. mondat. kossu-thi. maest-ro. Szé-chy [e. Bo-lo-gna. esp-lanade. A latin bet s írású nyelvekb l átvett. a ch-t és az x-et a következ sorba visszük át akkor. francia. de nem egy hangot jelölnek. szind-róma. amelyek a forrásnyelvben két (vagy több). demok-rata. Ma-dzsar. obst-rukció. Ped-ro. Bibera-chot.: szé-csi]. Pap-pot. amelyek az idegen nyelvekben elválasztáskor többnyire együtt tartandók. Mah-ler. Belg-rád. pszi-chológia. ce-pha-lal-gia. b)) 229. – Kivételes elválasztású név: Bat- thyá-ny. Ha magyar szövegbe idegen (pl. [Vö. c). nem tekintjük összetételeknek. stb. Ezért úgy tekintjük ket. 230. móriczos. s így mindkett egy bet nek számít az elválasztáskor. stb. -vé ragos alakulatok elválasztása: pech-hel. az ismertebb el . Babi-tsé. – A toldalékos alakok elválasztásakor a régies magyar bet k egységét természetesen szintén meg rizzük.Fuku-dzava. 224.) nyelv többszavas kifejezés. kataszt-rófa.és utótagok 77 . Wa-shington. A fontosabb szempontok a következ k. cou-lomb.. rek-lám. stb. lengyel stb. egy magánhangzót jelöl bet csoportokat nem választjuk el: cou-chette. Mar-xot. – Ha a ch és az x vég idegen szavak toldalékos formáit a szó és a toldalék érintkezése táján kell elválasztanunk. Beö-thy [e. Cze-tzet. ma-chináció. he-xameter. A családneveinkben el forduló többjegy régies magyar bet k az elválasztásban hangértéküknek megfelel en kezelend k: De-seö [e. latin. Zág-ráb. Fara-ghó [e. prog-ram.

vírus-interferencia. Mivel a szavakat a sor végén természetesen máshol is meg lehet szakítani. mind-egy. mikrosz-kóp vagy mikro-szkóp. ENSZ-ért stb. Ofo-tért. Mi-chelangelo vagy Michelan-gelo stb. b) A szóösszevonásokat. A sor végére kerül mozaikszók elválasztásának a következ k a lehet ségei: a) Az olyan bet szó. Pál-ffy. de: gép-elem (fn. stb. mind alap-. Nyíregyháza vagy Nyíregy-háza. egy-el re. 235. Kis-ar (helységnév). ha a köt jel nem szótaghatáron áll. Az összetett szavakat alkotó tagok (alap. Az összetett közszavak és tulajdonnevek elválasztásában csak az összetételt alkotó tagok határán lehet különbség az egyszer szavakéhoz képest. Kis-oroszi. Dessew-ffy. SZTK. épp-úgy. szét-üt stb. NDK-beli. zápor-es . stb. rend. 234. kül-ügy. kis-asszony. MTESZ. mind toldalékos alakjukban a szótagolás alapján szakítjuk meg: Ag-ro-co-op. vas-út. ing-ujj. a másik összetett szó: me-gint (= újra). kar-öltve. elektron-optika. hogy az egyik szó az els . NOB. szak-avatott. A kett nél több szótagból álló összetett közszavakat és tulajdonneveket leginkább az összetétel tagjainak határán szokás elválasztani: csal-étek. még-is. Ke-ra-vill. de: meg-int (= figyelmeztet). viszont-eladó. MLSZ. NA-TO stb. ha az összetev k határa nem esik egybe a szótaghatárral. nemcsak a problémát okozó helyen.és toldalékos alakjukban egyaránt) a szótagolás szerint választandók el. a másik szó pedig a következ sorba jusson: csak-is. A mai átlagos magyar nyelvérzék számára felismerhet összetételeket ugyanis az alkotó tagok szerint választjuk el akkor is. amelyben csak mássalhangzó vagy legfeljebb egy magánhangzó van. Röl-tex. dél-után. pa-ragrafus vagy paragra-fus. ion-stabilitás. nem választható el: BVSC. Az összetett szavaknak elemeik szerinti elválasztása 233. de a toldalék tartalmaz magánhangzót: ASZSZK-ban.r. meg-öl. vagyis. hol-ott. ugyan-is. stb. ELTE-re. Bornem-issza. 232. leg-er sebb. Magyar-alád. KISZ-esek. egyszer-egy. tölgy-erd . ha az összetett szót vagy szóalakot nem az összetételi határon szakítjuk meg. amelynek elválasztása kétféle. 78 . Ma-va-dé. stb.figyelembevételével történ elválasztás. leg-alább. – Elválasztás esetén a toldalékos bet szóknak a köt jellel kapcsolt toldalékát kell a következ sorba átvinni akkor is. mert az azonos alakú szópár egyik tagja toldalékos alak. Kö-zér-tig. Bu-vá-ti.). ha elválasztásukra kényszerülünk. SZOT. különélés. kivált szaktudományi munkákban. stb. Zala-egerszeg vagy Zalaeger-szeg. Az azonos alakú szavak között több olyan van. kétség esetén tanácsos ezzel a lehet séggel élni: aspi-ráns. termosz-tát vagy termo-sztát stb. Intransz-mas. gépe-lem (ige). szintén elfogadható: fotog-ráfia vagy foto-gráfia. hón-alj. A két egytagú szóból álló összetett közszavakat és tulajdonneveket úgy választjuk el. – A két vagy több magánhangzót tartalmazó bet szók szükség esetén szótagolás szerint szakíthatók meg: MÉ-MOSZ. Ugyanígy járunk el természetesen az igeköt s igék elválasztásában is: fel-ad.

nemcsak a problémát okozó helyen. proto-plazma. interakció. stb. para-frázis vagy paraf-rázis. vas-utas. a köt jeles alapformára való figyelmeztetés végett: …földrajzinév-tár… (helyesírási szótárban) …Nagy-Kevély… (helyesírási szótárban) …nátrium-klorid… (kémiai szakkönyvben) 79 . kilo-gramm. kétség esetén tanácsos ezzel a lehet séggel élni: interakció vagy interak-ció. Nem szabálytalanok természetesen az ilyen megoldások sem: rend -ri. tranz-akció vagy tran-zakció. milli-gramm. megál-lás. vasutas. Ha a köt jellel írt szóösszetételt vagy tulajdonnevet a szóhatáron szakítjuk meg. meg-állás. vígope-rai. kivételesen.ri. amelynek egyik eleme (legtöbbször az utótagja) a magyarban is önálló szó. Mivel a szavakat sor végén máshol is meg lehet szakítani. Sok olyan idegen szavunk van. nagy-atádi. Lenin-grád. ultra-projektométer. in-tranzitív vagy int-ranzitív. Helyes elválasztások ezek is: elekt-ronoptika vagy elektronop-tika. és a szót vagy szóalakot itt szakítjuk meg: centi-gramm. 237. im-produktív vagy imp-roduktív. – Hasonlóképpen: Jugo-szlávia stb. fel-adat. mikro-klíma. Tito-grad stb. nagyatá-di. preklasz-szikus. fela-dat. stb. az így keletkezett származékot az alapszó tagjai szerint választjuk el: rend. Za-laegerszeg. 236. Ha az ilyen alakulatok összetettsége a mai átlagos magyar nyelvérzék számára kevésbé nyilvánvaló. Ha az összetett szó egészéhez járul képz . a szótagolás szerinti elválasztás is helyes: de-presszió vagy depresszió. Antarktisz vagy An-tarktisz. stb. 238. hogy összetett szót csak szóhatáron szabad megszakítani. Ha a sor végi elválasztás ezeknek találkozási helyén válik szükségessé. anti-klerikális. extra- kromoszomális. melo-dráma. a köt jelet csak a sor végén tesszük ki. deci-liter. pre-klasszikus. a másik eleme (legtöbbször az el tagja) viszont csak néhány esetben külön szó érték . Antark-tisz stb. transzurán. víg-operai. infra-struktúra. stb. Ennek a sor elején való megismétlése csak szakmunkákban szokás. dez-informál vagy de-zinformál. az alakulat összetett voltára általában tekintettel vagyunk.Ez a szabály azonban nem azt jelenti.

. 248.. 250.... 299. 247. a zárójelek és az idéz jelek közé foglalt közlési egységek el tt és után. 264. 96... a kett spont (vö.. 240– 242. Ilyenkor azt az írásjelet kell választani.. Kérd alakú felszólítások és felkiáltások végén felkiáltójel is szokott állni: Nem viszed el mindjárt! Miért ver engem a sors! Stb. b) Az egyszer kérd mondat végére kérd jelet kell tenni: Ki látta? Meglátogattok-e holnap? Szereted a zenét? Stb.).. 260–261. Szóközt hagyunk a szavak. Nincs viszont szóköz a pont. a) Az egyszer kijelent mondat végén pont van: Jóból is megárt a sok. amelyikkel mondanivalónkat a lehet legteljesebben tudjuk érzékeltetni. 256. 293–297.. 243. Az írás tagolásában fontos szerep jut a szóköznek is. a felkiáltójel (vö. 275. 244. 266. 272–273. a zárójel (vö. 262. 240–242. 275. a kezd zárójel és idéz jel hozzátapad az utána következ . annak részletkérdéseit gépírási szabványok és tipográfiai el írások tartalmazzák. Az írásjelek használatának szabályai általában a nyelvtani viszonyokhoz igazodnak. 100. Ezeknek a keretein belül egyazon esetre sokszor több.. Stb. a köt jel (vö.. 250–252. 248. a felkiáltójel. 256–257. a pontosvessz (vö.). továbbá a köt jel és a nagyköt jel két oldalán. részben némiképpen a beszédnek bet kkel ki nem fejezhet sajátságaira. 248. 250–252.. 265. 299. a nagyköt jel (vö. 247–255.) a kérd jel (vö. egyaránt helyes megoldás kínálkozik. a hanglejtésre és a beszédbeli szünetekre utalnak.). 263.. 290. 268–269. 253. a kérd jel. a vessz (vö. 240–242..)... Az írásgyakorlatban használt sok írásjel közül a legfontosabbak: a pont (vö.. 281.. Az írásjelek szerepe kett s.. – Közvetett felszólítást...). 80 .. 274.. 270. a gondolatjel (vö. 256. tudatos eljárásként – az írásjelek részleges vagy teljes mell zése. Az egyszer mondatok végére a közlés szándékának megfelel írásjelet teszünk. a kett spont. 271. 278.. 246.. 256..).).. a vessz .) A mondatokat záró írásjelek 240. 250. Részben a mondatok szerkezetét. 245. az idéz jel (vö. a berekeszt zárójel és idéz jel pedig az el tte álló szóhoz stb. 258–259.).. tagolódását. ezért csak szépíróktól fogadható el – egyes esetekben.AZ ÍRÁSJELEK 239. részeik-részleteik egymáshoz kapcsolódását tükrözik. 296–297.). a gondolatjel el tt és után stb..)... valamint az írásjellel lezárt mondatok és tagmondatok között. Pipacsot éget a kövér határra / A lángoló magyar nyár t zvarázsa.. óhajtó és felszólító mondatot felkiáltójellel zárjuk: Ezt aztán megcsináltad! De soká jön a tavasz! Bárcsak sikerülne a tervem! Legalább a szemem lenne jó! Azonnal idejössz! Szeresd a hazát! Légy jó mindhalálig! Stb. Az írásjelek változatos és kifejez használata fontos eszköze az értelmileg és érzelmileg egyaránt árnyalt közlésmódnak.. Az egyéb írásjelek közül a gyakoribbakat egy összefoglaló pont tartalmazza (vö. 266–267. 256. (Hogy mikor kell szóközöket hagyni. 266. 271. c) Az egyszer felkiáltó.. a pontosvessz el tt.).. 256.

mint a fal. minek neked kett ? Induljunk már. ha az voltaképpen idézet: Hiába mondtam neki. Stb. család. vagy köt szóval kapcsolt rész önálló tagmondat-e: Bevágta az ajtót.utasítást kifejez . hogy úszik el a dinnyehéj.) A mellékmondatnak megfelel írásjellel is zárható az olyan mondatszerkezet. A mondatzáró írásjelet akkor is a mellékmondathoz igazíthatjuk. mint szerkezetben vessz van a mint el tt: Ez sokkal több. olyan nagy hibát követtem el? Javasolom. De: Hirtelen fölugrott és elrohant.) Érzed-e. vagy csak a figyelem fölkeltésére szolgál: Kérdem. ne várjunk rá tovább! (A második tagmondat felszólító. s. mint a gondolat maga. miért várnánk rá tovább? (A második tagmondat kérd . amire megkértelek? (A f mondat kérd .) – Nem kell azonban vessz t tenni a több mint alakulatban a mint elé. haza. és dühösen elrohant. / a téli éjszaka. akár nincs: Régi igazság. úgy arat. Szeretném tudni. Fehér lett. mint ötöt stb. meg. kenyér. Sokszor meglehet sen nehéz eldönteni. akár van köt szó. amelynek (akár el is hagyható) f mondata csupán mellékes tájékoztatást tartalmaz. s. b) A tagmondatokat bevezet és. amilyent a f mondat kíván: Ki mint vet. Több mint öt évig élt külföldön. (Ilyenkor a több ragozható: többet. hiszen nem jön már. ne üsse bele az orrát! Stb. Ne várjunk rá tovább. holnap indulhat! Figyeljétek. a) A tagmondatok határán a vessz mindig kiteend . (A f mondat kijelent . aki még egy nyelven tud. hogyha késem.) 81 . 249.) Folytasd ott. nem pedig összehasonlításra szolgál: Ez több mint szemtelenség. hogy anyanyelvét is jobban tudja. Az alárendel összetett mondatok végére olyan írásjelet kell tenni. ha a több mint (a majdnem ellentéteként) a mondanivaló tartalmának er sítésére. Hat több. Az összetett mondatok tagmondatait általában vessz vel választjuk el egymástól.) Az apja is Miska. b)] A hasonlító több. hogy az és. Éj van-e. A rakodópart alsó kövén ültem. mi a baja. mégis fekete az utca. Stb. Az érzelmek hullámzását vagy er sebb fokát írásjelek halmozásával érzékeltethetjük: Hogy képzeled ezt?! Valóban?? Nem!!! Stb. 241. / néztem. hogy nem szabad bejönni! A tagmondatok közötti írásjelek 243. (A második tagmondat kijelent . ezért köt szava elé mindig vessz t kell tenni: Tündöklik. Stb. hogy máskor jöjjön? Nem felejted el. / És mindnyájan várnak énrám. [De vö. ahol abbahagytad! Mondd meg neki.) 242. vagy szemem világa veszett ki? Stb. hogy azonnal menjen haza. meg. mint öt. ki lesz az els ! (A f mondat felszólító. mint a tavalyi. A mellérendel összetett mondatok végére az utolsó tagmondatnak megfelel írásjelet teszünk: Esik a hó.) A többieknek egy takaró is elég. c) A mint köt szóval bevezetett hasonlítás önálló (bár sokszor hiányos) tagmondatnak számít. (Ilyenkor a több nem ragozható. legyen is Miska! Sokat késik. bár felszólító alakú mondatokat ponttal is zárhatunk: Írjunk egy-egy mondatot ezekkel a f nevekkel: béke. vagy köt szó el tt is ki kell tenni a vessz t: Az ebédre nem kell senkit is megvárnom. Kértem. Stb. mennyire szeretlek? Vajon megmondták már neki. Ilyenkor az írásjelhasználat ingadozhat.

káka lakják. hogy derekuk ne törjön. szorgalmas. [De vö. a büszke jegenyék alázatosan hajlongtak. vessz kkel tagolt mondatrészeket akarunk elkülöníteni másnem ekb l álló sorozattól: Mindenki ismeri az ilyen szavakat: beszél. A mellérendelt mondatrészek közötti írásjelhasználat fontosabb esetei a következ k: a) Az egymásnak mellérendelt. hogy tétovázol! Stb. eléjük nem teszünk vessz t. becsületes. ha egy-egy lényeges gondolatra hívjuk fel a figyelmet. stb. a port felkavarta. Összetett mondatainkban kett spontot teszünk. s a közeled viharnak látni lehetett már egy-egy távoli villámlását is. [De vö. pont. ceruza. ahelyett stb. ír. köt szószer szókapcsolatok elé vessz t teszünk. 244. lelkes. most váljunk ellenségekké? Ezt többet nem veszem fel. ahelyett hogy stb. ha köt szó nélkül következnek egymás után: Az Ér nagy. Ha kett sponttal lezárt közös figyelemfelhívó mondat után több külön mondat következik.. ha a tagmondatok kapcsolata laza: Kabátja szinte a bokájáig ért. tinta. Stb. – Ha azonban az anélkül. válasszatok! – / A magyarok istenére / Esküszünk. Tiltakozást jelentett az elnémetesítéssel szemben. 249. A más-más tartalmi típusú tagmondatok közé szintén tehetünk vessz helyett pontosvessz t: Eddig jól megvoltunk. Stb. Ha azt akarjuk jelezni. Stb. / Pocsolyás víz. / Esküszünk. A mondatrészek közötti írásjelek 247. hogy rabok tovább / Nem leszünk! Stb. furcsa árok. külön-külön hangsúlyozott azonos szerep mondatrészek (s az ilyenekb l alakult felsorolások tagjai) közé vessz t teszünk. elé is pontosvessz t kell tenni. aszerint hogy. Cselekedj.. Kéttagú összetett mondatban is állhat pontosvessz . Vörös jelek a Hadak Útján: / Hunniában valami készül. álmos. könyv. vagy ha jelezni óhajtjuk. 246. olvas. egyre jobbat akarunk. 245. d) alpont. Szeretett volna valami újat. Stb. A többszörösen összetett mondatokban pontosvessz vel határoljuk el egymástól a szorosabban összetartozó tagmondatok csoportjait: Nyugat fel l sötét felh ket hozott a szél. aszerint. utánuk (a hogy elé) azonban igen: Felrohant a lépcs n anélkül. ahelyett hogy tétovázol! Stb. hogy bizonyos mértékig elkülönül gondolatsor kezd dik. nagyot alkotni. nyáron is azt hordta. Cselekedj ahelyett. hogy a tagmondat fontosabb magyarázatot vagy következtetést tartalmaz: Közös a célunk: mindig többet. elemek az els tagmondathoz tapadnak. vagy szabadok? / Ez a kérdés. és az emberek arcába vágta. Ilyenkor a hogy el tt nincs vessz : Felrohant a lépcs n. Az ilyen jelleg felsorolások végén a stb. felkiáltójel és kérd jel után még gondolatjelet is teszünk: Rabok legyünk. hogy pihent volna. a)] b) A felsorolásban pontosvessz t is használunk. sás. ha azonos szerep . égesd el! Stb. mindegyiket (már az els t is) nagy bet vel kezdjük: A nyelvújításnak több oka volt: Nem tudtuk a tudományokat anyanyelven m velni. Irodalmunknak új kifejezési formákra volt szüksége.] 82 . anélkül hogy pihent volna.d) Az anélkül hogy. szépet.

Stb. mind az értelmez re külön hangsúly esik. Ég és föld között lebegett. e köt szók elé vessz t teszünk: A szüleire gondolt. – Ugyanígy: Balla Erzsébetnek. a leány. meg a kenyeret. de helytelen elméletet agyalt ki. A község tanácselnökének. meg. Mózes Pált. s. rossz is. Elhibázott. illet leg háromszor kezdtük újra. Az értelmez vel kapcsolatos fontosabb írásjel-használati esetek a következ k: a) Az értelmez s szerkezetben rendszerint mind az értelmezettre. Aztán el vette a bicskát. és a beszédben szünet van közöttük. s. akkor az el tte álló személynév értelmez jének számít. illet leg: Kovács Tiborral. vagy köt szó beszédszünettel elválasztott. A személynév után ebben a típusban vessz t teszünk: Nagy Elemér. vagy köt szó áll. stb. Hol ehhez. meg a zöldpaprikát. Lehet jó is. [De vö. Erny t hozzál magaddal a kirándulásra. stb. Stb. vagy köt szókat): Tetszet s. f leg ha az értelmez felsorolást tartalmaz. s. Az ilyen közbevetésszer értelmez t olykor nem vessz vel. és a személynév után nincs vessz : Mózes Pál nagykövetet. Stb. az élet anyját… Stb. Kertjük díszét. A rózsának. se posztó. b) alpont. hanem gondolatjellel (esetleg zárójellel) különítjük el: A baleset sérültjét – a motorkerékpárost – kórházba szállították. hátravetett mondatrészeket vezet be. 248. a t szomszédomat kereste. Ezt az írásban vessz vel jelezzük: Németh Pétert. városunk díszpolgára. Mivel a felsorolások végére tett stb. a vessz t közvetlenül eléje tesszük: Én t dicsérem csak. egy öreg diófát. beszélget stb. varrni tanult. eléjük nem teszünk vessz t: A tésztára sok mákot és cukrot szórt. Zsigmond Elek Kossuth-díjastól stb. népköztársaságunk nagykövetét. Komáromi Pálnak a javaslatára betonjárdát építenek. a Magyar Népköztársaság kiváló m vészét. vagy kabátot! Stb. Szép Izabella SZOT-díjassal. Dömötör Béla. majd jóíz en falatozni kezdett. mögéje is vessz t tehetünk: Anna. és szegény n vérére. búsak. Kossuth-díjas írón nknek. az éjszakai vihar kidöntötte. A vessz helyére kett spont is kerülhet. Sem testem. meg. Kétszer. vagy csattanós befejez je a szerkezetnek: S égtek lelkemben kis r zse-dalok: / Füstösek. sem lelkem nem kívánja. fokozatot. gyakran határozott nével vel kezd d kifejezés birtokos szerkezet. hol ahhoz kapott. a szegf nek vagy a levendulának az illatát szereted? Stb. az állami díjas mérnökkel. d) Ha azonos mondatrészek között és. Kállay Imre kandidátusé. b) Ha az értelmez után is szünet van a beszédben. vagy azt választhatod. meg a szalonnát.] e) Ha az és. 83 . a csupa vessz s felsorolás végén nem kell eléje vessz : Gyakorító igék például ezek: járkál. Ha azonban az ilyen kifejezések nem értelmez k. az irodalomtudomány doktora. Stb. álldogál. Stb. meg. Ha az értelmez távolabb kerül az értelmezett l. min sítést. kapdos. c) Ha a kitüntetést. s t veszedelmes vállalkozásba fogott. rangot jelent . f) A páros köt szóval alakult mellérendel szerkezetekben a második köt szó elé mindig vessz t teszünk (a páros vagy második tagja elé is): Vagy ezt. Se pénz. és az értelmez s szerkezetnek mindkét f tagja ragozódik. a szerkezetet csak a végén ragozzuk. Kálmán Etelkát. ez elé vessz t teszünk (kivéve az és. furcsák. rövidítésben az s köt szó rejlik (= s a többi). bíborak… Fölröppen a komor ég homlokára / Egy nagyszer mosoly: / A forradalom vörös hajnala.c) Ha az azonos szerep mondatrészek között köt szó van.

a feleségével együtt. Mivel a közbevetés szándékát és írásbeli kifejezésének szükségét valójában csak a közlemény megalkotója érzi. a)] b) Ha a mint szó állapotot vagy min séget jelöl szó vagy szókapcsolat el tt áll. megint késett. a m szakiakhoz osztották be. nagyokat lélegezve. a) Az egymás után köt szó nélkül következ egynem jelz k és egynem határozók közé nem teszünk vessz t akkor. mint említettem. felszabadultan. Ádám barátomtól (mint országszerte jól ismert mérnökt l) gyakran kérnek szakvéleményt. gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük: A vonat. János maga is ott lesz. nincs szükség vessz re: Te magad mondtad. ha alárendel viszonyban vannak egymással: Fehér bottal a kezében egy fekete szemüveges férfi jött vele szemben. nem teszünk eléje vessz t: Bátyámat mint tanút (= tanúként) hallgatták ki. ezért többnyire nem különítjük el vessz vel a mondat egészét l: Munkaruhát húzva fogott neki a motor szerelésének. Stb. -ve és a -ván. beteg lett. Stb. Stb. 247. mint mérnököt. e) A szünettel elkülönül értelmez szer . Az országban mindenütt jó termés ígérkezik.] e) A -va. Stb.d) Ha az értelmezett szó vagy az értelmez a maga vagy a mind névmás. Kiszaladt az udvarra. áteveztünk a túlsó partra. c). b)] Érzelem kifejezésére – f leg régies vagy szépirodalmi jelleg szövegekben – a mondatba felkiáltójel vagy kérd jel is beékel dhet. vessz k. A kiejtés szerinti (fonetikus) átírás a nyelvjárásgy jtésben igen fontos. Bátyámat. Nagybátyám szombaton érkezett meg. István. persze. vagy hátravetve a mondathoz lazán kapcsolódik. 249. Az olyan szót vagy szókapcsolatot. 249. kabátját magára kapva. 243. Maga János is ott lesz. Stb. Új találmányát – természetesen – azonnal szabadalmaztatta. Az ilyen közbevetett 84 . Ádám barátomnak – mint kiválóan képzett mérnöknek – az átlagosnál magasabb a fizetése. [De vö. valamint a mondathoz lazán hozzátoldott határozók elé vessz t teszünk: A könyvet az íróasztalára. Stb. [De vö. Akár le is mondhat a beékelésr l: A vonat persze megint késett. Bátyámat – a baleset tanújaként – többször is kihallgatták. Stb. Egész nap az erd t járta. Magát Bartókot hallottuk a hanglemezr l. A sok pásztor mind muzsikál. amelyet a közbevetés szándékával ékelünk be a mondatba. Az egymásnak alárendelt mondatrészek közé általában nem kell írásjelet tenni. Kossuth korábban mint meg nem alkuvó újságíró harcolt a magyar nép jogaiért. A mint köt szó sokszor beszédszünetekkel határolt közbevetést vezet be: Ádám barátomat. célszer vessz vel elkülöníteni: Gondolván egy merészet. A szövegbe ékel dést jelz írásjelek A közbevetés 250. Péter. -vén képz s igeneves szerkezet csak mondatrész. – Ha azonban az igeneves szerkezet szinte külön mellékmondatnak érz dik. Bátyámat (a baleset tanújaként) többször is kihallgatták. nem tud eljönni. Ma reggel nagy es esett. [De vö. 250. a baleset tanújaként. Pet fi mint ember nem hazudtolta meg a költ t. Stb. A rádió zenéjét hallgatva is jól tudok tanulni. a lámpa mellé tette. a fenti szabály alkalmazása a fogalmazó egyén megítélését l függ. sajnos. többször is kihallgatták.

imádott / Jankóm… Most veszem észre. (Az ellenvéleményen lev k el se jöttek a gy lésre. amelyek egy hosszabb szöveget vezetnek be. Az olyan önálló. Stb. Sándor.felkiáltójel vagy kérd jel után a mondat természetesen kisbet vel folytatódik: Meghaltál-e? vagy a kezedet görcs bántja. Ha a közbevetett szó. édes fiam. 149. nyom). az idézet végén pedig fölül tesszük ki: „Jót s jól! Ebben áll a nagy titok” – figyelmezteti Kazinczy költ társait. Ne felejts el fölébreszteni holnap reggel (6-kor)! Stb. vagyis a közbevetett részt körülfogó gondolatjelpár vagy zárójelpór második tagja után ki kell tenni: M szaki egyetemen szerzett diplomát – vegyészmérnökit –. Évi (bár még át tudott volna szaladni az úttesten) el bb hagyta elmenni a teherautót. (De vö. Stb. szókapcsolat vagy tagmondat írásjelnél ékel dik a mondatba. Évi – bár még át tudott volna szaladni az úttesten – el bb hagyta elmenni a teherautót. általában felkiáltójelet teszünk: Drága Szüleim! (Drága szüleim!) Tisztelt Közönség! Kedves Barátaim! Igen tisztelt F orvos úr! Egyetlen Ilonám! Stb. csak még a magnója hiányzott. Egy gondolat bántotta (és nem tudott megszabadulni t le): hogy is felel s a hiányért. amit mondtam. az írásjelet a közbevetés után. hazugság. Stb. Felvették a jelentkez k nagyobb részét (45 fiút és lányt). Tudod-e. A mondat elején vagy végén álló megszólítást vessz vel választjuk el a mondat többi részét l: Gyerekek.) – A zárójelbe tett önálló mondat írásjele azonban a zárójelen belülre kerül: A jelenlev k mind helyeselték a javaslatot. a mondatvégi írásjelet a berekeszt zárójel után tesszük ki: Bizonyos szavak igék is. nézzétek csak! Nagyon vártalak már. a 256. 254. barátaim. gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük: Évi. 85 . s csak néhány alkalmatlant kellett elutasítani. bár még át tudott volna szaladni az úttesten. 271. / Csúnya hazugság volt. (Vö. (Vö. névszók is (pl. mögéje is vessz t teszünk: Most pedig. de író lett. Ha az összetett mondat valamelyik tagmondatába beékel dik egy másik tagmondat. ezt a közbevetett mondatot vessz k. A szövegbe ékelt szó szerinti idézetet általában idéz jelpór fogja közre. hogy minél kényelmesebben érezze magát – ez mindig fontos volt neki –. 255. Az idézés rátérünk a dolog lényegére.) Stb. el bb hagyta elmenni a teherautót. Sok megszokott holmiját becsomagolta. kötelességedet? Stb. mondat érték kiemelt megszólítások után. amit javíttatni vitt. fagy. 252. les. Stb. eléje is. 271.) Magánlevelekben a kiemelt megszólítások után vessz t is lehet tenni.) A megszólítás 253. 251. Stb. Ha a zárójelbe tett megjegyzés a mondat végére esik. Ha a megszólítás beékel dik a mondatba. Az idéz jelet (kézírásban és nyomtatásban) az idézet kezdetén alul. hohó! mind.

ember: küzdj és bízva bízzál!” ma is gyakran idézzük. az örökre élni fog. követheti vagy megszakíthatja az idézetet. Kisbet vel kezdjük az idézetet. 256. de idegenen sohasem. Idézés alkalmával az idéz mondat megel zheti. Mások szavainak némiképp megváltoztatott. „Ó. megvan-e még az az otthon?” – sóhajt fel Radnóti. és kisbet vel kezdjük. de ez csak a társadalom egészének tevékeny közrem ködésével érhet el. rongyban. vagyis úgynevezett tartalmi idézésekor nem használunk idéz jeleket: Alkotmányunk kimondja. ha úgy emeltük ki. Stb. – A megszakított idéz mondat kisbet vel folytatódik: Madách szavait: „Mondottam. 257. Stb. / ha süvít a böjti szél. A „rendületlenül” kés bb jelszóból magatartásformává érett. hogy az eredeti szövegben is kisbet van: A közeled szt ekképp jeleníti meg Babits: „már hullnak a cifra virágok / szirmai. mint követni” – írta unokaöccsének Kölcsey. Stb.Ha az idéz jelbe tett mondaton belül még egy idéz jelre van szükség. Stb. utánuk viszont nincs. [Vö.” „Lesz-e gyümölcs a fán – kérdi Pet fi –. hegyével befelé forduló jelpárt használunk: Pet fi írta apjáról: „Szemében »mesterségem« / Most is nagy szálka még. szellemileg egészséges.” Örök kérdést tesz fel Vörösmarty: „Mi dolgunk a világon?” Pet fi így kezdi híres versét: „Ne fogjon senki könnyelm en a húrok pengetésihez!” Stb. „Még kér a nép. A második idéz jel a szövegzáró írásjel után következik: „A tudományos felfogás szerint – írja Kosztolányi – nincs semmiféle rangkülönbség a nyelvek között. de ennek jelzésére nem idéz jeleket. Az idézet végére. hogy nincs az az áldozat. és az idézetet kezd közszót (az eredeti szöveg ellenére is) kisbet vel kezdjük: A tanterv szerint az iskola egyik célja az. a). a berekeszt idéz jel elé olyan írásjel kerül. e) Az idézetbe iktatott idéz mondat közbevetésnek számít. Ilyenkor az idézet végén a kérd jelet és a felkiáltójelet kitesszük. 86 . a pontot azonban nem: „Ismerni a jót könnyebb. most adjatok neki!” – figyelmeztette Pet i az urakat. hanem gondolatjeleket szokás használni. amire ne lennék képes a gyerekeimért.” Stb. a) Az idézetet bevezet mondat után kett spontot teszünk. Stb. Az írásjelek és a kezd bet k tekintetében egyébként az idézéskor szokásos írásmódot alkalmazzuk. mint farsangi plakátok. gondolatjel van el ttük. gondolatjellel kapcsoljuk. hogy „testileg. Szépirodalmi m vekben az író mintegy idézi a szerepl k szavait. az idézett részt idéz jelek közé foglaljuk. b) Ha az idéz mondat követi az idézetet.” Stb. edzett nemzedéket neveljen”. b). c)] a) Ha az író idéz mondata megel zi a szerepl szavait.” Stb. – Ha a mondat az idézett résszel végz dik. amilyent az idézett mondat tartalma kíván: Bessenyei ma is érvényes igazságot fogalmazott meg: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós. Így szokás kezelni az úgynevezett kapcsolt egyenes beszédet is: Mondtam neki. hogy társadalmi rendszerünknek a munka az alapja. – Ezt ledöntheti / Er szak. amely „a szabadág útjára visz gyász és romok felett”. Ha a szó szerinti idézetet szervesen belesz jük saját szövegünkbe. Stb. / El ítéletét az / Évek nem szünteték. Az els idéz jel után az idézet els szavát általában nagybet vel kezdjük. a mondatot befejez írásjelet az idéz jel után tesszük ki: Juhász Gyula a munkában azt az er t látja. 258. tehát gondolatjelek közé tesszük. és kisbet vel kezdjük. melynek nincs virága?” „Az eszmék er sbek / A rossz anyagnál – vallja Madách.

Köt jelet szavak és szórészek között az alábbi esetekben alkalmazunk: 87 . eszem a lelked! Hova megy. c) Ha az író idéz mondata a szerepl szavai közé van iktatva. Vessz t szoktunk tenni az indulatszók után. hé? Fiatalságunk évei. Ha közmondásokhoz. b) Ha valamely indulatszó után a be vagy a de nyomósító szócska következik. Hová merült el szép szemed világa? – szoktuk tréfásan kérdezni. csak itt lenne már! Jaj. Stb. haj. Szavak és szórészek közötti írásjelek 260. csak az els elé teszünk vessz t: A hegymászásban elfáradt. de elfáradtam! Stb. messze szálltak! Stb. a megszakítás után újabb gondolatjel következik. vagy kétszázan kimennénk az éjjel. 262. 259. kiegészít megjegyzést f zünk. – Maklárra? – Jó estét mondani a töröknek. sarkigazságokhoz. Hívták. és segíts már egy kicsit! – Sehogy sem tudok belenyugodni abba – folytatta –. – Hova a pokolba? – Maklárra. 261. Termeljünk többet és olcsóbban! – ez most a feladat.Határozatlanul mondta: – Nem is tudom.és szünetviszonyai ezt megkívánják: Ejnye be megjártam! vagy: Ejnye. – Sok a teend nk. ha a mondat hangsúly. – Ne higgy neki! – támadt rá. az indulatszó és a nyomósító szócska közé csak akkor teszünk vessz t. ezeket gondolatjelpár fogja – Nem is tudom – mondta határozatlanul. Az idéz mondatok nélkül egymást váltogató párbeszéd megszólításonként külön sorokban kezd dik. aranyat lel – tartja a közmondás. hiszel nekem? Türelmetlenül szólt rá: – Add már ide! – Nem adom! b) Ha az író idéz mondata követi a szerepl közre. nem használunk idéz jeleket. Stb. – Annyiszor becsapott! – Gyere ide – kiáltott rá –. szavait. de az írásjelek és a kezd bet k tekintetében az idézéskor szokásos írásmódot követjük: Ki korán kel. – Ugye. – Kik jártak itt? – faggatta tovább. de mert hideg volt. Reménykedve kérdezte: – Ugye. magyarázó. rövid pihen t tartott. nem indult útnak. – Maga itt volt. Ha a tagmondat közbeékel dése miatt vagy bármi más okból két köt szó kerül egymás mellé. s mikor egy forráshoz ért. – Nagyon vártalak már – fogadta a barátját. hogy kisemmiztek. a) Az indulatszókat vessz vel különítjük el: Hej. szállóigékhez. be megjártam! Jaj de elfáradtam! vagy: Jaj. – Add már ide! – szólt rá türelmetlenül. illet leg elé. jelszókhoz stb. hiszel nekem? – kérdezte reménykedve. és a beszél k els szavai el tt gondolatjel van: – Kapitány uram. láthatta.

176. 177. meg-megállt. a mellérendel összetételeknek és az ikerszóknak. h) Az -e kérd szócskát köt jellel kapcsoljuk az el tte álló szóhoz: Tudod-e. 178. merre menjünk? Jobbra-e vagy balra? Stb. tej-. zöldség. (Vö..).). német– franciás (ti. 139. dimbes-dombos. bel. illet leg a szóelemek határán három azonos. tizenegyezerhuszonnyolc stb. Ilyenkor az elhagyott közös utótagra. nyolctíz (napra). 88 . d) Kétezeren felül – ha az ezres után még más szám is következik – az összetett számnevek írásában köt jelet használunk: ötezer-nyolcszáztíz. Nagy-New York. vagylagosságot fejez ki: egy-két (ember). stb.és külkereskedelem. a)]. francia–spanyol (határ). illet leg el tagra köt jellel utalunk: gép. anyagcserevizsgálat-kérés [vö. 263. sírva-nevetve [vö. Aranypatak-völgy (vö. 139. a)] e) Tulajdonnevekhez f neveket és bel lük képzett mellékneveket bizonyos típusokban köt jellel kapcsolunk: Afrika-kutató. Mann-né. 265. 138. 289. stb. foszform trágyagyártás (vö. [Vö. b)]. 102. Csepel-sziget. 5-6 (darab). 97. rokonrtüzek stb. Holt-Tisza. szótárban).). könyvritkaság-gy jtemény. ott-tartózkodás. (láttam az) angol–brazilt (ti. szöv -fonó ipar [vö. szobakonyhás [vö.a) Az olyan összetett szavakat. k -iszonyatját.] f) A kett s családnevek elemeinek összetartozását köt jellel érzékeltetjük: Endr dySomogyi. Magyar–Szovjet Baráti Társaság. stb. csihi-puhi. AnnaPanna [vö. Rohonci-Arany-patak. kibe ugrál. 98. valamint az alárendel összetételeknek bizonyos típusaiban az alkotó tagokat köt jellel kapcsoljuk egymáshoz: egy-egy. József Attila-díj. gépgyártó. unos-untalan (vö. illet leg tulajdonnévi szóalakokat. édes-bús. vissza-visszatérés. stb. [Vö. stb. gizes-gazos (vö. Széll-lel.és gyorsíró. 140. örökkön-örökké. amelyekben a tagok. Nagyköt jelet szavak között a következ esetekben szokás használni: a) Két vagy több nép (nyelv) nevének kapcsolatát nagyköt jellel érzékeltetjük: angol–magyar (szótár).). orrán-száján. Osztrák–Magyar Monarchia. Érd-Ófalu (vö. hidegvíz-csap [vö. illet leg: bortermel és -értékesít szövetkezet. Vas Mihály-hegy (vö. 103. 62. össz-szövetségi. szakos) stb. 94. néha-néha (vö. olasz–német (mérk zés). mind a számjegyekkel írt számkapcsolatokban köt jelet teszünk. alkalmi szóösszetételeknek köt jeles írása a költ i nyelv kifejez eszköze: r zse-dalok. Kazinczy-verseny. a)] b) A szóismétléseknek. c) Ha két vagy több egymás után következ összetett szónak azonos az utótagja vagy az el tagja. József Attila-díja. i) Mind a bet kkel. le-föl sétálás [vö. köt jellel tagoljuk: sakk-kör. stb. bogáncs-szívem. -szerel és -javító üzem. a)). b)]. 179. mássalhangzót jelöl bet kerül egymás mellé. 103. Kál-Kápolna. c)]. stb. ha a kapcsolat hozzávet legességet. stb. Szokatlan.) Az ilyen alakulatok utolsó tagjához köt jel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat: (a) magyar–angolban (ti. Cseh– Morva-dombság. a)].) g) A többelem földrajzi nevek több típusában köt jellel fejezzük ki az alkotó tagok összetartozását: Arany-patak. 139.. illet leg csak az els összetett szót írjuk ki teljes alakjában. 10-12 (éves).). b). gyémánt-hitemet. irul-pirul [vö. Konkoly-Thege stb. köd-gubában. 100. d)].és gyümölcsfelhozatal. [Vö. (Vö. Balassi-strófás. süt-f z. 101.. 131. 168–169. 158. mérk zést). rendszerint csak az utolsó. a)].). b)].

(vö. évi. sz. 62. ha valamely szövegb l kihagyunk egy részt: …s rendezni végre közös dolgainkat. [Vö. Wittmann-né [vö. dzsessz-szer . Meggondolni háborítlan. 164. stb. Népszabadság-beli (cikk) stb. Három pontot használunk akkor is. a képz ket és a képz szer utótagokat általában közvetlenül kapcsoljuk a szót höz. szabadság gyermeke / …Köszöntelek a távolból el re! Stb. e. 456. budapest–bécsi. ahol az egyszer sítés nem alkalmazható: Széll-lel. Bonn-nál [vö. Néhány esetben azonban köt jelet használunk. A ragokat. d) Köt jellel f zzük hozzá a hangérték nélküli (ún. június–július hónapban. az els – negyedik osztályban. június–júliusi..) c) Köt jellel kapcsoljuk az egyelem személynevekhez a képz szer utótagokat: Eötvös-féle. Illyés Gyula-féle. T–34-es. Az ilyen alakulatokhoz minden toldalékot köt jellel kapcsolunk: T–34-et. 200. Újpesti Dózsa–Ferencváros (rangadó) stb. Frankfurt am Main-i. osztályban. a tavasz–nyár folyamán. 179. mérk zésen) stb. 141. Omega-féle (id mér k). Az ilyen alakulatok utolsó (esetleg mindkét) tagjához köt jel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat: Budapest–Bécsen át. 163. 264. 94. 1848–49-ben. tavasszal–nyáron. Apollo–11. Hadrovics–Gáldi: Orosz–magyar szótár. Leonardo da Vinci-s. 94. a) Köt jellel hárítjuk el toldalékok kapcsolásakor három azonos. 217.. 1981–1985-i. (Vö. írásrendszerünkben szokatlan bet csoportokra végz d szavakhoz a toldalékokat: 89 . amelyek valamit l valameddig viszonyt érzékeltetnek: Budapest–Bécs. (Vö. (a) Videoton–Haladáson (ti. stb. az I–IV. / Ami immár közelebb van… stb. 753 – i.). puff-féle (vö. 1914–18-as. Toldalékok kapcsolása 265. c)].-en. New York-szer .). a 128–9. néma) bet re és a bonyolult. c) Nagyköt jellel f zzük egymáshoz az olyan szavakat. Három pontot teszünk a gondolat befejezetlenségének jeléül: De tart a harc… a kard s az ágyú / Helyett most eszmék küzdenek.. szótárban). az I–IV.. mássalhangzót jelöl bet közvetlen találkozását egyes típusokban.vagy szó. Pet fi-szer stb. Apollo–11-es. stb. TU–154. illet leg: a Szojuz–24 – Szaljut–5 rkomplexum.. TU–154-gyel. 171. (Vö.-ben. Ménesi út 11–13. 265. Karlovy Vary-i. a jeleket. 1983–1984. stb.. c)]. lapon. stb. / ez a mi munkánk… Respublika. 141. kelet–nyugat irányban.) – De: a 128–9. [Vö. stb.) – Hasonlóképpen: Vág-szer (folyó). stb. kelet–nyugati. b) Köt jellel kapcsoljuk a több különírt elemb l álló személynevekhez és földrajzi nevekhez a képz ket és a képz szer utótagokat: Arany János-i. az els –negyedikben. e)] d) Nagyköt jelet használunk géptípusok stb. New York-i. Szojuz–14-ben. 164. Az ilyen alakulatok utolsó tagjához köt jel nélkül kapcsoljuk a ragokat: (a) Hadrovics–Gáldiban (ti. stb. bet . tavaszi–nyári.és számjelzése között: T–34. 217. Szojuz–14. Bonyolultabb esetekben a nagyköt jel kivételesen szóközökkel illeszkedhet a tagok közé: i. Bonn-nal. stb. b)] – Hasonlóképpen: Magyar Nemzetbeli stb.b) Két vagy több tulajdonnév kapcsolatát nagyköt jellel érzékeltetjük: Marx–Engels– Lenin. Duna–Majna–Rajna-csatorna.

290.25-kor. – Ha azonban a cím szövegben van. 19-szer. A kijelent mondatban megállapítunk.guillotine-t. 267. Stb. folyóiratok. felsorolásban. aug. 280. Rousseau-nak.): Vörösmarty: Csongor és Tünde. a 15.) c) Pontot teszünk a keltezésben az évet. 100 °C-on. a IV. stb.. jöv kutatás. 293. szócsoportra vagy mondatra: A felszabadulás óta számos új összetétel keletkezett nyelvünkben: békepolitika. a toldalékokat: 4-et. 80%-os. (Vö. értekezések.) b) Pontot teszünk a rövidítések egy része után: aug. (Vö. 269. kerület stb. voltaire-es. az MTA-tól. kb. 90 . (Vö. Kett sponttal mutatunk rá a példaként említett szóra. [Vö. 15.-be jár. (Vö.) 268. Stb. ha a nevet és a címet mondattani viszonyítás nélkül említjük egymás mellett (pl. a végére pontot teszünk: A s ze mé lye s n é v m á s o k . költ i m vek. valamint az intézménynevek és útbaigazító feliratok után a mai gyakorlat szerint nem kell pont akkor. 16. Pet fi: János vitéz.. 282. 12-t. te-kint stb.. tervhivatal stb. Bp. fejezetek címe. ploieşti-i stb. 217.) 270. Arany: Toldi.. Pontot használunk viszont a következ esetekben: a) A sorszámneveket jelöl számok után általában pont van: 10. bet szókhoz stb. Montreux-ig. utalásban. írásjelekhez. Kett spontot teszünk a szerz neve és az írásm címe közé akkor. özv. Személyes névmásoknak nevezzük azokat a szavakat… – A kérd jelet és a felkiáltójelet a kiemelt címsorok végén is ki kell tenni: Minek nevezzelek? Készülj. katalógusban stb. közlünk valamit: Magyarország legnagyobb tava a Balaton. – Birtokos szerkezetben azonban a név és a cím közé nem teszünk írásjelet: Arany János Toldija fellelkesítette Pet fit. a)] e) Köt jellel kapcsoljuk a számjegyekhez. 199. könyvek. IX. [Vö.-en. elválasztáskor – a szétválasztott szórészek összetartozásának jelölésére – köt jelet használunk: asz-tal. évi. dolgozatok. Sor végén. 20-án. cikkek. a hónapot és a napot jelöl szám után: 1848.. Bp. §-ban. stb. III. 278. s utána mondat kezd dik. a)] Egyéb írásjel-használati tudnivalók 266. Mikszáth „Különös házasság” cím regényéb l filmet készítettek.. rövidítésekhez. ha kiemelt címsorokként vagy önmagukban szerepelnek: Népszabadság Puszták népe Nemzeti dal El szó Kett s megállóhely Szerencsi Csokoládégyár stb. 286. munkaverseny. du.. 6%kal. versszak. 1983. Glasgow-ban. hazám! Stb. 67-es. A hírlapok.

Ha a mondat végén lev zárójeles rész szorosabban kapcsolódik a mondathoz. 271. 3°-kal stb./ nak. 199. 265. Ne akarj te engem mindenáron „jobb belátásra bírni”! Stb. több szóból álló címét szöveg közben idéz jelbe is tehetjük: A haladó magyar költészet remekeit mutatja be a „Hét évszázad magyar versei” cím négykötetes antológia. a 6. cikkeknek stb. §-ban. A számok írásában a tizedes törtek kezdetét vessz vel jelöljük: 38. b)] 275. valamint kiírjuk az esetleges köt hangzót is: 10%-os. 252. gúnyos vagy egyéb értelmét ki akarjuk emelni: Megkaptam „kedves” soraidat.).) – Az öt. * ” ’ ° ~ . Ilyenkor a toldalék mindig olyan alakjában járul az írásjelhez. (Vö. Gyakrabban használjuk még a következ írásjeleket is: + — : = % / az összeadás jele a kivonás jele a szorzás jele az osztás jele az egyenl ség jele a százalék jele a vagylagosság.6 (harmincnyolc egész hat tized). [Vö. amilyenben a kimondott formához kapcsolódnék.Az elválasztás alapja lehet az a körülmény is.) 272. A könyveknek. tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit. (Vö. költ i m veknek. Stb. jele § /. Ezzel a lehet séggel azonban – a divatnak hódolva – ne éljünk vissza! 273./ vassal. (De vö. hogy a szóalakban már van köt jel: t zzel.és többjegy számokat általában közzel tagoljuk a hátulról számolt hármas csoportok szerint: 23 816 stb./ ot stb. 291. Ilyenkor a toldalékok köt jellel kapcsolódnak: Ez benne van a „Hét évszázad magyar versei”ben. a mondat tartalmának megfelel mondatvégi írásjelet a berekeszt zárójel után tesszük ki: A helyesírás nem egyéb. és a zárójel után is használnunk kell a megfelel mondatvégi írásjelet: Szövetkezeteink már saját gépeikkel dolgoznak (traktorokkal. a paragrafus jele fordíts! vagy 1 a jegyzet jele az ismétlés jele a hiány jele a fok jele az ismétl dés. illet leg a megfelelés jele A százalék. e)] 91 . a berekeszt zárójel elé a rövidítést jelz pontot ki kell tennünk. Stb. Ugyanígy nagyköt jelnél: egy TU– / 154-esen stb. Stb. a paragrafus és a fok jeléhez köt jellel kapcsoljuk a toldalékot. kombájnokkal. Stb. a tört szám stb. mint gyakorlati anyanyelvismeret (Az általános iskolai nevelés és oktatás terve). stb. értekezéseknek. 1. – Ha a zárójelbe tett rész ponttal rövidített szóval végz dik.) 274. 289.23 (egy egész huszonhárom század). a SZOT. Idéz jelek közé teszünk a mondaton belül olyan szavakat. Dumas. tárcsás boronákkal stb. [Vö. amelyeknek hangulati velejáróját.

Vagy a bet k nevét mondjuk ki egymás után: OTP (= Országos Takarékpénztár) kiejtve ó-té-pé. kiejtve Budapest. k. Y. k. (= s a többi). Kb. kiejtve utca. 92 . é. a) Az egyszer és az összetett szavaknak több bet b l álló rövidítése egységes csoportot alkot: ált. i.. (= Debrecen). (= annyi mint). (= Helyesírási tanácsadó szótár) stb. mássalhangzóval kezd d rövidítések el tt a határozott nével t használunk: az igh. szb (= szakszervezeti bizottság) kiejtve esz-bé stb. km (= kilométer). a beszédben teljes alakjukban ejtjük ki ket: u. (= cím ). ú. Mahart (= Magyar Hajózási Részvénytársaság). (= az idézett m ). – A mozaikszók el tti határozott nével a kiejtett alakhoz igazodik: a MÁV. (= római katolikus). Ha egy magában kisbet s rövidítés mondatkezd helyzetbe kerül. (= Székesfehérvár). (= a szerkeszt ). Bp. mfszt. Szfv. stb.és nagybet k tekintetében nem követi az alapforma írásmódját: Ft (= forint). m. s. ahány különírt szóból áll a rövidített szókapcsolat: a. a f. gk. stb. cm (= centiméter). az OTP. (= körülbelül). (= mint vendég). Sok rövidítés azonban a kis. (= saját kezével). az szb. (= általános). A mértékegységek jelét kis vagy nagy kezd bet vel írjuk aszerint. Na (= nátrium) stb. m. kb. a Mahart. az MTA. a szerk. A rövidítések 277. vö. A mozaikszók különféle fajtáit (a bet szókat és a szóösszevonásokat) írásformájuk alapján ejtjük ki. vagy összeolvassuk a bet ket: MÁV (= Magyar Államvasutak) kiejtve máv. m. (= magasföldszint). B. (= New York) stb. ÉNy (= északnyugat). K (= kelvin). stb. – Ennek megfelel en a magánhangzóval kezd d rövidítések el tt az. sz. N. Mo. k. (= magyar). m. húszan leszünk. N (= newton). hogy a jel közszóból vagy személynévb l származik: m (= méter). ( id számításunk szerint). (= vesd össze!). stb.A RÖVIDÍTÉSEK ÉS A MOZAIKSZÓK 276. délben érkezünk. (= az igazgatóhelyettes). A különírt szavakból álló szókapcsolatok rövidítése általában annyi (ponttal elkülönített) tagot tartalmaz. – Nem ritka azonban a rövidítés elemeinek egybeírása sem: stb. A rövidítések (és hozzájuk hasonlóan a rövidítésként használt jelek és kódok is) leginkább csak az írásban élnek. az i. (= rakpart). km kiejtve kilométer. rkp. (= a felel s kiadó). HTSz. (= parancsnokság). Áfor (= Ásványolaj-forgalmi Vállalat) kiejtve áfor. v. gyes (= gyermekgondozási segély) stb. (= gépkocsi). k. Közszavak és tulajdonnevek teljes alakja helyett gyakran használjuk rövidített formájukat. D. r. a tsz. b) A rövidített szónak vagy szavaknak kis vagy nagy kezd bet jét általában a rövidítésben is megtartjuk: c. az Áfor. (= Magyarország) stb. Mindig nagy kezd bet vel írjuk azonban az elemek vegyjelét: O (= oxigén). stb. pság. els bet je természetesen nagyra cserél dik: Csüt. A rövidítések alakja általában emlékeztet a rövidített szavak teljes formájára. NB. (= nota bene!) stb. (= Boldog új évet kíván).

dec.) – A nemzetközi mértékegységek (az SIegységek) írásmódját minisztertanácsi rendelet szabályozza. A szokásos eljárásokkal alkotott rövidítéseken kívül a szaktudományok különleges rövidítéseket.. forinttal). (= Salgótarján) tb. v (= sebesség). rég (= régies forma). 280. Rbl (= rubel). 281. nagy tömegben fordulnak el .. Ha a rövidítés valamely teljes szóval alkot összetételt. ápr. m2-es (= négyzetméterenként. alsó).) mell l is elhagyható a pont. – Szabványokban el írt formákat csupa nagybet s szövegben sem szabad megváltoztatni: A KÉSZÍTMÉNY ÁRA 15 Ft. négyzetméteres). dag dl dm DNy Dr. ÉK (= északkelet). bp. K-mal (= káliumot. MW (= megawatt). 282. °C-on. A gyakrabban el forduló állandó rövidítések és jelek: a. az el . sin (= szinusz). A á. rég. bar Bp. amilyenben a kiejtett formákhoz kapcsolódnának.-kivonat stb. alatt. K-ot. a fizikai mennyiségek jelét: a (= gyorsulás). (Vö. CS (= Csehszlovákia). v. ú. tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit. fszla. uaz (= ugyanaz) stb.. alsó amper átvitt értelemben állami általános annyi mint április augusztus bar Budapest budapesti Boldog új évet kíván Celsius-fok cím cm cm2 cm3 csüt.-nek (= kerületnek).-i B. °C c. Ilyenkor célszer ket külön jegyzékbe foglalni: nm (= névmás). amelyeknek a vége teljes szó: u (= ugyan ). – Nincs pont az olyan rövidítések után sem. stb. dr. ALAPTERÜLET: 100 m2.-ban (= utcában). a toldalékokat köt jellel kapcsoljuk.. é. az égtájak rövidítését: D (= dél). Salg. (= év nélkül). m. Cl (= klór). áll. 282. (= december). jeleket és kódokat is alkalmazhatnak. dec. ker. n. ált. 278. aug. 282. az országnevek kódjait: HU (= Magyarország). A rövidítések többsége után pontot szokás tenni: a. Ilyenkor ezek mindig olyan alakjukban járulnak a rövidítésekhez. a matematikai jelöléseket: lg (= logaritmus). a gépkocsik országjelzését: H (= Magyarország). Celsiusfokos) stb. é. Ft-ot. Celsius-fokkal. 278. a vegyjeleket: S (= kén).Stb. ol. ÉK-en (= északkeleten). káliummal). (Vö. a mértékegységek jelét: g (= gramm). °C-kal. jelekhez stb. ha szótárakban. valamint kiírjuk az esetleges el hangzót is: u.) Pont nélkül írjuk azonban (szabványainkhoz és a nemzetközi szokáshoz igazodva) a pénzfajták rövidítését: f (= fillér). (Vö. hl (= hektoliter). lexikonokban stb. °C-os (= Celsius-fokon. 279.) Egyébként ponttal írt rövidítések (nm. stb. D db de. k. centiméter négyzetcentiméter köbcentiméter csütörtök dél darab délel tt december délkelet dekagramm deciliter deciméter délnyugat doktor 93 . DK dkg v. m2-enként. ol (= olasz) stb. NL (= Hollandia). 279. a. stb. Ft-tal (= forintot. é. (= alatt. A rövidítésekhez. A magyar és a nemzetközi szabványokban rögzített jeleket és kódokat az ott el írt formában kell használni.és az utótagot köt jellel f zzük össze: mm-beosztás. jelekhez stb.

ind. f. e. okl. f. sz. Ny o. krt. l l. f f. pu. min min. fszla. r. tc. v. Szt. okt. Özv. m m. négyzetkilométer Kelt. f. hiv. ig. jún. ker.du. m. M Ft m2 m3 máj. id. mint fent következ körút liter lap lásd! méter magyar megye millió forint négyzetméter köbméter május március megbízott múlt évi meghalt perc miniszteri milliméter milliárd forint newton nota bene! (a figyelmeztetés jele) az ismeretlen név pótlásául november nyugalmazott nyugat oldal okleveles október olvasd! özvegy pont pascal pecsét helye például pályaudvar rész másodperc saját kezével s a többi szám(ú) század szeptember szerkesztette. m. szül. kg kk. Ft g gimn. v. évf. ifj. szerk. H. olv. szerkeszt (ség) szent született tonna tisztelt törvénycikk 94 . l. jegyz. m. megh. nov. felv. Pa (P. fej. sz. szept. f. i. fszt. isk. i. K K k. ill. ÉNy érk. N. km délután ezer forint észak északkelet emelet északnyugat érkezik évfolyam fillér fent folyó évi folyó év február fejezet felvonás folyó havi folyó hó fordította folyószámla földszint forint gramm gimnázium(i) óra helyett(es) hivatalos hektoliter honvéd id sb id számításunk el tt(i) ifjabb igazgató igazgatóhelyettes idézett helyen illet leg. mb. köv. hl honv. k. Id. v. é. E Ft É ÉK em. sz. i. h. hó ford. m. t t. N. özv. s s. h h. stb. p. f.) pl. é. júl. illetve idézett m indul(ás) iskola(i) id számításunk szerint(i) joule január jegyzet július június kelet kelvin kötet körülbelül kerület kilogramm következ k (lapszám után) kilométer km2 K. igh. mm Mrd Ft N NB. kb. i. J jan. ny. márc. h. Ifj. év febr.

a többi bet jét kisbet vel írjuk. Ofotért (= Optikai. vb (= végrehajtó bizottság) stb. 284. Y. szb (= szakszervezeti bizottság). amelyek (nyelvünkben. tvr. kétféleképpen írjuk. tmk (= tervszer megel z karbantartás). UNESCO (= United Nations Educational. Alitalia (= ala italiana). Scientific and Cultural Organization) stb. W X. mivel legtöbbször nagybet vel kezdett szavakat képviselnek: BKV (= Budapesti Közlekedési Vállalat). ALITALIA stb. téesz. amelyek rövid (vagy rövidített) szavakból. A szaktudományok körében a többelem közszói alakulatokat is csupa nagybet kkel írt bet szókkal szokás helyettesíteni: CB (= citizen band). esetleg részben kezd bet kb l alakultak. Finommechanikai és Fotocikkeket Értékesít Vállalat). nagybet kkel írt bet szók sem: OTTKT (= országos távlati tudományos kutatási terv). TDK (= tudományos diákkör) stb. v.ti. ún. b) A közszói bet szók csupa kisbet b l állnak. tudniillik törvényerej rendelet utca ugyanaz ugyanis utóirat úgymint úgynevezett uo. V vö. MSZMP (= Magyar Szocialista Munkáspárt). u. vagyis azokat a mozaikszókat. a nagybet s írásmód is szokásos: VEGYTERV. úm. A szóösszevonásokat. A bet szókat. Javszer (= F városi Javító-szerel Vállalat). Kermi (= Kereskedelmi Min ségellen rz Intézet). mivel kis kezd bet s szavakat helyettesítenek: gmk (= gazdasági munkaközösség). tsz (= termel szövetkezet). Fényszöv (= Budapesti Fényképész-szövetkezet). A közszói bet szót alkotó bet k nevét néhány esetben már teljesen kiírjuk: pévécé. 95 . tv (= televízió). Ui. tévé stb. PVC [= poli(vinil-klorid)]. ugyanott vagy volt vesd össze! versszak watt az ismeretlen név pótlásául A mozaikszók 283. KISZ (= Kommunista Ifjúsági Szövetség). TASZSZ (= Tyelegrafnoje Agentsztvo Szovjetszkovo Szojuza). Vegyterv (= Vegyim veket Tervez Vállalat). Reklámcélokból stb. a) A tulajdonnévi (f ként többelem intézményneveket helyettesít ) magyar és idegen szóösszevonásoknak az els bet jét általában nagy-. EKG (= elektrokardiogram). kisebb-nagyobb szórészletekb l. KGST (= Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa). tbc (= tuberkulózis). Komszomol (= Kommunyisztyicseszkij Szojuz Mologyozsi) stb. ua. tébécé. Nem helytelenek az ilyen köznyelvi. tehát úgy. esetleg már az átadó idegen nyelvben) valamely többszavas név elemeinek kezd bet ib l alakultak. ui. a) A tulajdonnévi (f ként többelem intézményneveket helyettesít ) magyar és idegen bet szóknak minden bet jét (a többjegy eknek minden jegyét) nagybet vel írjuk. NDK (= Német Demokratikus Köztársaság). vagyis azokat a mozaikszókat. ELTE (= Eötvös Loránd Tudományegyetem). DNS (= dezoxiribonukleinsav). kétféleképpen írjuk. ahogyan a tulajdonneveket: Aluterv (= Alumíniumipari Tervez Vállalat). NE (= nemzetközi egység). URH (= ultrarövidhullám) stb. vsz.

e. (a) trafója. telexszel. stb. A mozaikszókhoz az összetételi utótagokat a következ képpen kapcsoljuk: a) A bet szókhoz és a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz köt jellel f zzük az utótagokat: MTI-hír. – A kisbet s test szóösszevonásokban megnyújtjuk a toldalékok el tt az a. gyesen (van). gyes (= gyermekgondozási segély). a tmk-ban. A mozaikszók alapformáinak és toldalékos alakjainak elválasztásáról a 232. 285. tv- közvetítés. amilyet kiejtett hangalakjuk kíván. – Ha a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz melléknévképz t kapcsolunk. (Vö. 96 . a tsz-szel. TDK-dolgozat.) Hasonlóképpen a bet k nevével kiírt közszói bet szókhoz: tébécés. stb. az ENSZ-szel. o-t: stukák. a Hungexpónál stb. az ELTE-n. tsz-tag. e. OTP-kölcsön. komszomolista stb. az ETO-hoz stb. a létrejött szót kisbet vel kezdjük: aluterves. kisker (= kiskereskedelem). sem a végére nem teszünk pontot: HNF (= Hazafias Népfront). UEFA-torna. 286. szovhoz (= szovjetszkoje hozjajsztvo). pont szól. az Elzett-t l stb. ENSZ (= Egyesült Nemzetek Szervezete). KISZ-es. Áfor-kút. szb-titkár. b) A közszói szóösszevonásokkal az összetételi utótagokat egybeírjuk: telexgép. 29. (Vö. tv-zik (v. DNS-sel. TDK-s stb. Hasonlóképpen: tébécészakorvos. NATO (= North Atlantic Treaty Organization). telex (= teletype exchange). tehát ennek alapján vesszük tekintetbe az illeszkedés és a hasonulás törvényeit. trafó (= transzformátor) stb. – A csupa nagybet vel írt bet szók alapalakjukat melléknévképz s formájukban is megtartják: ENSZ-beli. az Alitaliánál. Fényszöv-laboratórium. Alitalia-iroda. A tulajdonnévi szóösszevonásból köznevesült közért (= élelmiszerüzlet) szót kisbet vel kezdjük. kolhozban.) b) A szóösszevonásokhoz a toldalékot köt jel nélkül kapcsoljuk: a Fényszövnél. 94. URH-adás. Csemadok (= Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete). Agrober (= Mez gazdasági és Élelmiszeripari Tervez . a MÁV-ot. o-t: az MTA-nak. LSD (= lizergsav-dietil-amid). SZOT-üdül . tbc-s. a Röltexszel.b) A közszói szóösszevonásokat (és az idegenb l átvett ilyen alakulatokat) csupa kisbet vel írjuk. téesztag. A mozaikszóknak sem az alkotóelemei közé. tévézik). kolhoz (= kollektyivnoje hozjajsztvo). – A csupa nagybet vel írt tulajdonnévi bet szók végén toldalékoláskor írásban nem nyújtjuk az a. Ofotért-üzlet. fényszövbeli. tévéközvetítés stb. stb. 287. radar (= radio detection and ranging). trafótekercselés stb. MAFC-os. telexezünk. a) A bet szókhoz a toldalékokat köt jellel kapcsoljuk: a BKV-nál. továbbá kiírjuk az esetleges el hangzót. Komintern (= Kommunista Internacionálé) stb. tmk (= tervszer megel z karbantartás). tehát úgy. De értelemszer en: a Keravill-lal. ahogyan a közszavakat: belker (= belkereskedelem). tévézik stb. Beruházási Vállalat). A mozaikszókhoz a toldalékokat olyan formában f zzük.

ha az ezres után a szám még folytatódik. mérték. 3 Ft 50 f. a) Ha a t számneveket bet vel írjuk. b) Ha a számokat számjeggyel írjuk. 5 órakor. ha a szám toldalékos alakban. névutós szókapcsolatban vagy más szóval összetéve szerepel: huszonötöt. a 10–12. A számokat írhatjuk bet kkel is. fél tizenkett ig. 4.16. számjegyekkel is. mikor számjegyírást. 289.) 291. 5 602 164.-ben stb. Ha öt vagy több számjegy számokkal együtt négyjegy eket is írunk egyazon oszlopba. vö.-nak futott be. háromnegyed négyre stb. és a csoportok közé köt jelet teszünk: háromezer-tizenhat. tízmillió stb. A sorszámnevek után – ha számjegyekkel írjuk ket – pontot teszünk: 1. 65 téglát stb. ezer. – Kétezeren felül. 353 864. másrészt akkor. tizennégy. 20 611.-kel. százezer. statisztikai adat és hasonlók lejegyzésében: du.-ba jár. kéthetenként stb. a 8.413. hatvan után. harmadmagával. Az órát jelöl kapcsolatokat is ezek szerint írjuk: negyed kilenckor. a két számnevet egybeírjuk: az ország kétharmad része. ezerhétszázhetvenkett .vagy ennél több jegy számok írásában a számjegyeket a hátulról számított szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk. s a jelzett szó f névi érték . 5826. stb.. két harmad. (A keltezés e tekintetben kivétel.5. kétezerig minden szám nevét egybeírjuk. a kapcsolat két tagját különírjuk: egy negyed. másrészt az id pont. harmincnyolc egész egy tized stb. oldalon stb. osztály. a Tutaj u. nagyobb számok írásában: 388 személy részére. húsz. A pontot a toldalékokat kapcsoló köt jel el tt is megtartjuk: 3. 3. hétmilliónégyszázkilencvenezer-ötszázharminc stb. 1978. 37. Ha a törtszámnévnek t számnévi jelz je van. A számjegyekkel írt tizedes törtek egész és tört értékei közé (köz nélkül) tizedesvessz t teszünk: 3. tízféle. ezen felül csak a kerek ezreseket és a milliósokat. de: 20 611.. 296. Hogy mikor használunk bet írást. Számjegyírást használunk egyrészt a hosszabb szóval kimondható. A számokat a következ képpen tagoljuk. 9710. 97 . nyolcszázkilencvenhat. évi. 15 méter szövet stb. arra nincsenek határozott szabályok. ezernek. s az egyes csoportokat közzel választjuk el egymástól: 1552. sor. A kialakult gyakorlat szerint inkább bet írást használunk egyrészt a folyamatos. negyvenhétezer-ötszázhatvanhárom. az összetett számnevet a hátulról számolt szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk. az öt. hatvankétmillió stb. Ha azonban a t számnévi jelz s törtszámnév egészében jelz i szerep . f képpen irodalmi jelleg szövegben a rövid szóval kimondható számok lejegyzésekor: öt. háromnegyed óra múlva stb.EGYÉB TUDNIVALÓK A számok 288. pénzösszeg. ötvenháromezer. a 10. ezeket is közzel tagoljuk: 21 126 4 210 12 305 9 258 290. stb.

295. 1983/1984. 1983. kerület.) 1945. szi. IV. nem teszünk utána pontot: 1848 el tt 1848 el tti 1526 augusztusában 1848 h sei 1918 kés szén 1848 els felében 98 . osztály. 4. 1848. IV. a hónap neve teljesen kiírható vagy rövidíthet . 38 tanuló. Az évszámok után a következ esetekben nincs pont: a) Ha az évszámot (évszámcsoportot) névutó vagy névutóból képzett melléknév követi. Egyébként egyaránt helyes: 3. arab számmal is. 28. A szakmai szokások is tiszteletben tartandók: X. 8. 28. Rákóczi Ferenc. 16. osztály. 12. 1983/84. v. áprilisi 1983. 295. stb. agyideg. v. márciusban.. III. XIX–XX. ha az utána következ hónapnévvel vagy id t jelöl egyéb szóval nincs birtokviszonyban: 1848. 365 nap.) stb. század v. A v. IV/3-as körzet. Római számokat következetesen csak néhány hagyományos esetben és csak sorszámnevek jelölésére használunk: IV. II. v. XI. kötet. 2. a középiskolai osztályokat pedig római számmal: II. NB I.. s utána pontot teszünk. XVI.. Gergely. 295. ágyéki csigolya stb. 295. stb. nov. 1983. de: 1918 folyamán (vö. Használatuk leginkább olyankor tanácsolható. Pet fi u.292. 295. A számjegyeket túlnyomórészt arab számokkal írjuk: 25 mm. 11. évi 19–20. 4/a osztály. Terjed ben van a pontok nélküli. A keltezés 293. kötet v. A római számok visszaszorulóban vannak. köt jelekkel tagolt forma is: 1983-11-28 294. a napot mindig arab számmal írjuk. március 9. kongresszus stb. évi 1983–1984. Az általános iskolai osztályokat arab számmal szokás jelölni: 2. s utána pontot teszünk. század 1944. Béla. március–áprilisban 1919. október végén. a v. Az évszámot mindig arab számmal írjuk. 1983. 1983–84. Pontot akkor teszünk az évszám (évszámcsoport) után. VII. 2500 Ft stb. október havában 1918. század v. 1983. század. november 28. illet leg jelölhet római számmal is. vagy ha az évszám (évszámcsoport) birtokos jelz je egy másik szónak. IX. III. de: 1944 szén (vö.) 1918. de: 1918 októberének végén (vö. 28. tavaszi–nyári 1918. Mai alkalmazásuk pontos körét nem lehet meghatározni.) 1848. XI. XIX. október folyamán. de: 1848 márciusában (vö. IV/A osztály. ha az arab számokkal szemben megkülönböztet vagy tagoló szerepük lehet: 1983.

köt jellel kapcsolódnak: az 1838-i árvíz. Rákóczi út 28/A II. Rákóczi út 28. a számok után a pontot (vagy a birtokos személyragot) ki kell tenni: 1983. em. b) Nem teszünk pontot az évszám (évszámcsoport) után. de: 1983.35 stb.. 1849 mártírjai 1918–1919 forradalmai stb.35-kor. 1941–1945 mérhetetlen károkat okozott népünknek. 1-jéig stb. szóalakok számjegyes írása: 1-je. stb. em. ker. és 31. márc. 297. 4024 Kis János Miskolc Pf. Elhagyható a pont a zárójelbe tett évszámok mell l is: Az elmúlt év (1983) rendkívül aszályos volt. december 20-a és 31-e között. 1-jén. Magyarország 1514-ben. Rákóczi út 28/A II. december 20. 6–8. 99 . 2700 299. – Ha az id pontot számjegyekkel adjuk meg. Az elseji v. 10. 1849 tavaszi hónapjai 1944/45 nehéz telén stb. 296. de: 1983. Az elseje. Leveleket és más küldeményeket a posta címzésmintái szerint kell megcímezni: Mátyás Antal Debrecen Csapó u. 10.. vagy: 1983. Az óra és a perc szót folyó szövegben általában kiírjuk: 10 óra 25 perckor stb. Kadarka u. 1848. 15-én.35-ig. Budapest VII. elsejei szóalakok számjeggyel írva: 1-ji v. egy következ képpen írjuk: Budapest VII. 12-t l vagy 12-ét l. 10/B 1072 Szekszárd. 10/B Budapest VII. Ehhez a formához a toldalékokat köt jellel kapcsoljuk: 10. az óra és a perc közé (szóköz nélkül) pontot teszünk: 10. elsején. II. 4–6. 10. Az évet és a napot jelöl számjegyekhez a toldalékok pont nélkül. Ha a napok sorszáma után névutó következik. 1-jei. rendeltetési helyeket a A folyamatosan. december 10. kerület. ha a mondatban ez az alany: 1789 fordulópont az emberiség történelmében. 20 3500 sorba írt lakáscímeket. április 4ig vagy 4-éig. december 10-e óta stb. elsejéig stb.1849 után 1867 és 1896 között stb. Más esetek 298. között. óta.35-ös stb. II.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->