MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

A MAGYAR HELYESÍRÁS SZABÁLYAI
TIZENEGYEDIK KIADÁS MÁSODIK (VÁLTOZATLAN) LENYOMAT

AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST 1985

TARTALOM
EL SZÓ SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Írás és helyesírás A magyar helyesírás

A TULAJDONNEVEK ÍRÁSA
A személynevek Az állatnevek A földrajzi nevek A csillagnevek Az intézménynevek A márkanevek A kitüntetések és a díjak neve A címek Tulajdonnevek köznevesülése

A BET K
A magánhangzók írása A mássalhangzók írása Az ábécé A bet rendbe sorolás

A KIEJTÉS SZERINTI ÍRÁSMÓD
A szótövek írása A toldalékok írása A szóelemek elhomályosulása

AZ IDEGEN KÖZSZAVAK ÉS TULAJDONNEVEK ÍRÁSA
A magyar írásmód szerinti írás Az idegen írásmód szerinti írás Az átírás

A SZÓELEMZ

ÍRÁSMÓD

AZ ELVÁLASZTÁS
A szótagolás szerinti elválasztás Az összetett szavaknak elemeik szerinti elválasztása

A szóelemek mai alakját tükröztet írásmód A szóelemek módosult alakjait feltüntet írásmód

A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD AZ EGYSZER SÍT ÍRÁSMÓD

AZ ÍRÁSJELEK
A mondatokat záró írásjelek A tagmondatok közötti írásjelek A mondatrészek közötti írásjelek A szövegbe ékel dést jelz írásjelek Szavak és szórészek közötti írásjelek Toldalékok kapcsolása Egyéb írásjel-használati tudnivalók

A KÜLÖNÍRÁS ÉS AZ EGYBEÍRÁS
A szóismétlések írása A mellérendel szókapcsolatok és összetételek, valamint az ikerszók írása Az alárendel szókapcsolatok és összetételek írása Egyéb típusú szókapcsolatok és összetételek

A RÖVIDÍTÉSEK ÉS A MOZAIKSZÓK
A rövidítések A mozaikszók

A KIS ÉS A NAGY KEZD BET K
A kis kezd bet k A nagy kezd bet k

EGYÉB TUDNIVALÓK

EGYÉB ESETEK

2

EL SZÓ

Helyesírási szabályzatunk 10., 1954. évi kiadása három évtizeden át szolgálta társadalmunkat. Ez alatt az id alatt a magyar helyesírásnak azel tt sohasem tapasztalt egyöntet sége jött létre, a 10. Kiadásnak az addig szabályozatlan esetekre adott tanácsai és ésszer újításai is a közgyakorlat szerves részeivé lettek. Hogy helyesírásunk egységesebbé és szabályozottabbá vált, az iskolai oktatás kiterjesztésének, a könyvkiadás és általában a sajtótermék-el állítás ugrásszer fejl désének, a nyomdaiparral szemben támasztott szigorú követelményeknek, továbbá egyéb népgazdasági és m vel déspolitikai indítékoknak szükségszer következménye volt. A helyesírás azonban csak akkor tudja betölteni társadalmi szerepét, ha szünet nélkül gondozzák. 1954 óta mind beszélt, mind írott nyelvünk – els sorban szókincsében – sokat változott, a nyelvi tudományban új nézetek, módszerek jelentkeztek, az írással él emberek igényei megnövekedtek. Az a minden irányú fejl dés, az az életünk alapjaiig ható változás, amely társadalmunkban így is végbement, id szer vé tette, hogy az Akadémia ismét áttekintse helyesírásunk szabályainak rendszerét, és formájában megújítva – a magyar írással bárhol a világon foglalkozó egyének és közösségek számára – közzétegye. Az el készít munkálatok során az illetékes akadémiai testületek aprólékosan megvizsgálták helyesírásunk minden kérdéskörét. Elemezték a felvetett módosító javaslatok indokoltságát, és felmérték, hogy végrehajtásuk esetén nyer-e velük a magyar helyesírási gyakorlat. Ez a több évig tartó munka azzal az elvi tanulsággal zárult, hogy a helyesírás állandósága, a kikristályosodott írásgyakorlat lényegének fenntartása napjainkban sokkal fontosabb társadalmi érdekké vált, mint bármikor ezel tt. Írásrendszerünk nagyobb mérv átalakítása ezért sem látszott ésszer nek. Nem kíván mélyreható reformot közönségünk sem. A társadalmi s a tudományos érdek egyaránt azt diktálta, hogy a gyakorlatban és a szakmai vitákban megszilárdult hagyomány minden értékét meg rizzük; a szokásosan els nek emlegetett helyesírási alapelvr l, a kiejtés tükröztetésér l ezért is a hagyomány rzés felé tolódott el a hangsúly. Hangjelölésünk rendszere például oly mélyen gyökerezik társadalmunk tudatában és rendkívül kiterjedt mindennapi írásgyakorlatában, hogy teljesíthetetleneknek bizonyultak a magyar bet állomány átalakítását célzó javaslatok; helyesírási alapelveink viszonyának és arányainak módosítására komolyan gondolni sem lehetett. Hagyományos különírási-egybeírási rendszerünket is gyakran kifogásolják, mert nehéznek vélik. Mégis célszer bb volt megtartani, mint a szavak ezreinek írásmódját megváltoztató, tehát az írásgyakorlat teljes összezavarodásával járó ötletekkel próbálkozni. Hogy vitatható reformokkal ne kísérletezzünk, hanem a már megszokott írásmódok mellett maradjunk: ezt tanácsolta az az ismert tény, hogy a helyesírási módosítások társadalmi feszültségek forrásaivá is válhatnak. Egyes személyek, s t egész rétegek is hátrányos helyzetbe kerülhetnek amiatt, hogy az újításokról csak késve vagy egyáltalán nem értesülnek, kimaradnak a fejl dés nagy áramából, s ezért

3

kiadás is (minden el djéhez hasonlóan) a helyesírási egység el mozdítója kíván lenni. – A szabályzat gondozói egyeztették a nyelvészet és más szaktudományok szempontjait. Ezért is beszéltünk meg ottani szakemberekkel is minden felmerült kérdést. Ebb l az is következik. Helyesírásunk hagyományos rendszerét érint fontos változás a 11. hogy a tervezeteket sokan megismerhessék. a bet rendbe sorolást. A szabályzathoz csatlakozó szótár jelent sen megújult. kiadás idejére jellemz szavak helyére (mint a szabálypontok példái esetében is) mai társadalmi. Annak ellenére. az egyes pontok elrendezése szervesebb. hogy tartózkodni kellett helyesírásunk megbolygatásától. 4 . Ezzel lehet vé tették. Ezzel hosszú helyesírás-történeti folyamatban léptünk el re. helyeselhet írásmódokat. kiadásbelinél. csak a nyelvészetben használt idegen szakszókat tudatosan kerülték. – A szabályzat fejezetei (a helyesírási részrendszereknek megfelel en) a hagyományosak. gazdasági.). kiadása több tekintetben jelent sen különbözik a megel z t l. az alakváltozatokat. s tiszteletben tartották az akadémiai szinten kidolgozott és jóváhagyott szakmai szabályzatokat és szójegyzékeket. hogy a dz és a dzs bet ábécénknek teljes jogú tagjává lépett el : a 11. a 10. f ként a 10. a nem közismert. politikai és tudományos életünk fontos és gyakran használt szavai kerültek. A címszók után következ . Szavaink helyesírása a szabályzathoz igazodik. Számos esetben lehet ség nyílt arra. A szabályok értelmezésében és megfogalmazásában a nyelvtudomány mai álláspontjának megfelel szemlélet érvényesül. utalószámok hívják fel a figyelmet.elszigetel dnek. el tag és utótag szerint csoportosított szókapcsolatok és összetételek a különírási-egybeírási kérdések megoldásához segítenek hozzá. Ez a veszély a határainkon él magyarság körében fokozott mértékben jelentkezett volna. hogy a közös lényeget kiemel rövid bevezet után a részletek alpontokba rendezve következzenek: ezáltal a bels összefüggések jól érzékelhet vé váltak. törekedtek. A szabályokra. a Magyar Tudományos Akadémiának a társadalom véleményét tekintetbe vev állásfoglalása. az idegen szavak sorvégi elválasztását stb. * A Kossuth Nyomda szed üzemének dolgozói – tanúsítva a nyomdászok ügyszeretetét – társadalmi munkában vállalták a bizottsági el terjesztések. amelyek az illet szó írása szempontjából fontosak. A helyesírási tekintetben fontos és ezért szerepeltetett szóanyag mellé. – Bár a 11. – Minden eddigi szabályzatnál több figyelem fordul most a helyesírásban rejl stilisztikai lehet ségekre. ésszer bb a 10. ezzel többnyire elismerve már egyébként is elterjedt. kiadás az eddig legszélesebb kör demokratikus közmegegyezésen nyugvó rendszerezés. Így lehetett a 11. de ezek tagolása. kiadásnál rugalmasabban ítéli meg helyesírásunk több vitatott kérdését (így pl. hogy az eddigi írásmódok túlnyomórészt változatlanul maradtak. és róluk véleményt nyilváníthassanak. a szabályzati fejezetek és a szótár sokszorosítását és többszöri korrigálását. kiadásban csak az. szabályzatunk 11. csak kevés szó írása módosult. áttekinthet bb. kiadás kimondja jegyeik sorvégi szétválaszthatatlanságát. A szabályzat megszövegez i érthet ségre és világosságra.

* A magyar helyesírás szabályainak 11. kiadását az MTA Helyesírási Bizottsága dolgozta ki, a Nyelvtudományi Bizottság egyetértésével terjesztette a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya elé. Az osztály javaslatára a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége a közrebocsátásra a jóváhagyást 1984. április 24-i ülésén megadta.

5

SZABÁLYZAT

6

ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

Írás és helyesírás
1. Az írás közlend ink rögzítése látható jelekkel. A helyesírás valamely nyelv írásának közmegállapodáson alapuló és közérdekb l szabályozott eljárásmódja, illet leg az ezt tükröz , rögzít és irányító szabályrendszer.

A magyar helyesírás
2. Helyesírásunk bet író, latin bet s, hangjelöl és értelemtükröz írásrendszer. a) Írásunk bet író rendszer , mert legkisebb egységei nem szót vagy szótagot rögzít írásjegyek, hanem hangokat jelöl bet k. b) Helyesírásunk a latin bet s írások közé tartozik, mert a sajátos magyar bet sor a latin bet készletb l alakult ki. c) A magyar írás hangjelöl , mert bet i legtöbbször a szóelemekben valóban kiejtett hangokra utalnak, szemben az olyan írásokkal, amelyekben a leírt forma jelent s mértékben eltérhet a kiejtést l. d) Írásunk sokat tükröz a magyar nyelv rendszeréb l: a szóalakokban általában ragaszkodunk a szóelemek feltüntetéséhez; az írásmóddal érzékeltetjük a tulajdonnevek különféle fajtáit; a különírás és az egybeírás révén megkülönböztetjük egymástól a szókapcsolatokat és az összetételeket; az összetett szavak elválasztásakor tekintettel vagyunk a szóhatárokra; stb. Ez hozzásegít a közölnivalók pontos kifejezéséhez és gyors felfogásához. Helyesírásunkat ezért nevezhetjük értelemtükröz nek is.

7

Dzs. k. mm. a) A mássalhangzókat jelöl bet k közül tizenhét egyjegy : b. v. (Vö. j. Magánhangzóinkat egyjegy bet kkel jelöljük.vagy többjegy . stb. csökönyös stb. fejtegetés.. Stb. ö. zz: add. Nyelvünk hangjainak (pontosabban hangtípusainak. ll. közül. r.A BET K 3. kellett stb. kemény – kémény öt – t irt – írt tüzért – t zért Vereb – veréb – véreb stb. 6. h. Mind kézírásban. aggot. mind nyomtatásban ugyanúgy föl kell tenni az ékezeteket. m. ty. dzs. e. Gy. lódít. ty. – Csak a rövid i nagybet s alakján nincs pont: Ilona. p. é. s. vagy többjegy . azaz egyetlen írásjegy: e. – A többjegy eket csak az összetett szavak határán kett zzük teljesen: 8 . s. Izland stb. más szó lehet a rövid és más a hosszú magánhangzós: akar – akár bal – bál oda – óda áru – árú koros – kóros – kórós stb. sz. ff. i. stb. mint a kisbet kre: Ökrös. g. tt. dzs. rr. zs. r stb. C. Új Írás stb. hh. pp. zs: batyu. Ázsia. . gy. o. egy bet nk pedig háromjegy : dzs: lándzsa stb. ze stb. mind nyomtatásban vannak kisbet ink: a. kk. Nyolc bet nk kétjegy : cs. A magyar bet vagy egyjegy . Stilisztikai okból (a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére) a magánhangzót jelöl bet ket halmozhatjuk is: Één? Góóól! Neeem.. A magánhangzókat jelöl nagybet kre mind kézírásban. és vannak nagybet ink: A. á. más részük ékezetes (vagyis ponttal vagy vonással van ellátva). egy részük ékezet nélküli. Zs. iparkodik stb. Óbuda. azaz írásjegyek kapcsolatából áll: cs. ó. b. u. stb. Mássalhangzóinkat egy. sz. h s. z: pálma. gy. zs. .) A magánhangzók írása 4. – Az egyjegy eket kétszer írjuk le: bb. c. jj. a) A rövid magánhangzókat jelöl hét bet t pont nélkül. nyolc. ly. í. b) A hosszú magánhangzókat jelöl hét bet re egy vagy két vonást teszünk: á. cc. ü: ceruza. n. 10. b) A mássalhangzók hosszúságát bet kett zéssel jelöljük. ny. dd. f. dz. A hosszú nagy Í-re azonban ki kell tenni az ékezetet: Írország. nn. l. Ürményi. vv. v. d.. ss. ú. c. A mássalhangzók írása 7. mellékjel nélküli bet kkel jelöljük.. R. gg. húr. . ü. r. 5. kér stb. : játék. 5. 8. A magánhangzók id tartamának fontos nyelvi szerepe van. azaz fonémáinak) írott vagy nyomtatott jeleit bet knek nevezzük. r. illet leg egy vagy két ponttal írjuk: a. í. szikes. t.

Ly. Ny. ty.. x-et és y-t így soroljuk be ábécénkbe: … p. U. ö. g. R … V. eddzük. b.: sós] ch = cs: Madách [e. edz-dzük. ny. (Vö. A mássalhangzók id tartamának fontos nyelvi szerepe van. A magyar nagybet k sorrendje ugyanaz. díszszemle stb. Nyár van. ó. (Vö.: gál] eé = é: Veér [e. K. [Vö. X. f. nny. H. É. . Y. ly. A többjegy bet knek csak az els jegyét írjuk nagybet vel: Csoma. a)] – Hasonlóképpen járunk el akkor is. Á. Ty. B. í.: vér] e = ö: Eötvös [e. d. Í. vö. o.: madács] cz = c: Czuczor [e. ddz. … P. e. Zs. S. egyéb helyzetekben egyszer sítve kett zzük ket. 87. alakjuk a következ : A. y. 3. l. A ch-t a bet rendbe sorolás szempontjából (bármely hangértékben áll is) c + h kapcsolatnak tekintjük. gy. aszszony-nyal stb. p. Ú. á. ssz. Ugyanígy: Ssz! (indulatszó). fénynyaláb.] 8. dzs. W. ü. zs. 9. j. 5. ma már egyébként nem használatos magyar bet kkel családneveinkben találkozunk. Régi. Szolnok. CSKP.: józsika] th = t: Csáth [e. O. w. . vagyis csak els jegyüket írjuk kétszer: ccs. 8. F. 283.) 11. 15. Q. Dz. J. Z. r. zzs: loccsan. T. C. t. V. v. Ö. ú. Sz. sz. 226. Zs. N.: ötvös] ew = ö: Thewrewk [e. [De elválasztáskor: locs-csan. Gy. . Cs. k. Az ábécé a bet k meghatározott felsorolási rendje. I. más szó lehet a rövid és más a hosszú mássalhangzós: hal – hall len – lenn eset – esett megy – meggy stb. (mondat). u.. Ü. ddzs. (Vö.: takács] 9 . TILOS A DOHÁNYZÁS. w-t. Az ábécé 10. Dzsingisz. s. Dzs. D. n. ha bármely szót (vagy akár hosszabb szöveget) végig nagybet vel írunk: CSOMAGMEG RZ . M. x. stb. q.) 12. dz. Ó.: török] oó = ó: Soós [e.. 227. . G. hason – hasson feje – fejje orom – orrom kasza – kassza stb. Stilisztikai célból (a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére) a mássalhangzót jelöl bet ket többszörözhetjük is: Nnem! Terringettét! Psszt! Stb. i. L. lly. z. GYSEV stb. A magyar írásgyakorlatban is gyakran el forduló q-t.jegygy r .. cs. c. A magyar magánhangzókat és mássalhangzókat jelöl 40 kisbet hagyományos állománya és sora (a magyar ábécé): a. stb. zs. Z. f). Zsolt stb. 157. tty. z. R.. P.: cucor] s = zs: Jósika [e. E. A csupa nagybet kben írt bet szókban a többjegy bet k minden jegyét naggyal írjuk: KISZ.: csát] ts = cs: Takáts [e. ggy. é. r … v.) Ezek a többnyire kétjegy bet k magánhangzókat és mássalhangzókat egyaránt jelölhetnek: aa = á: Gaal [e. m. h. asszonnyal stb.

w = v: Wesselényi [e. pia a [e.: dzsúl] cseh: Dvořák [e. Az idegen tulajdonnevekben és egyéb szavakban más ábécék bet i és bet kapcsolatai is el fordulnak mind magánhangzók. piranha [e. Az egyjegy bet t teljesen elkülönítjük az azonos írásjeggyel kezd d .: gyúrity].: kölcsei] stb. A bet rendbe sorolás az az eljárás. való eligazodást segítik. a következ k: a) A különböz bet vel kezd d szavakat – a d) pontban jelzett kivételekkel – az els bet k ábécébeli helye szerint állítjuk rendbe.: nim] német: Schäfer [e. illet leg keressük meg: acél cukor csók gép hideg kett Nagy nyúl olasz öröm remény sokáig szabad Tamás vásárol stb. A bet rendbe sorolás szempontjából nem teszünk különbséget a kis.: grinics].: piránya] román: Tîrgovişte [e.: bolonya].: skoda] francia: Eugčne [e. joule [e.: veselényi] stb.: tirgoviste]. Az ilyen régi bet ket tartalmazó nevek bet rendi besorolásának módjáról a 15. pont tartalmazza. de külön mássalhangzót jelöl kétjegy (ill.: dvorzsák]. 13. Werther [e. A fontosabb általános szabályok.és a nagybet k között.y = i: Kölcsey [e. quattrocento [e. Živogošće [e.: piaca] szerbhorvát: urić [e.: gimarajs].: séfer].: verter] olasz: Bologna [e. Nîmes [e. mind mássalhangzók jelölésére: angol: Greenwich [e. hogy a szavak rengetegében tájékozódni lehessen.: kvatrocsentó] portugál: Guimarăes [e. lexikonokban. Mindig az egyjegy bet van el bb: cudar cukor cuppant csalit dac domb duzzog dzsem Zoltán zongora zúdul zsalu 10 . Az egységes módon való elrendezés teszi lehet vé.: özsen]. pont szól. névsorokban stb.: zsivogostye] Az idegen bet ket és bet kapcsolatokat tartalmazó tulajdonnevek és egyéb szavak bet rendi besorolásának elveit a 15. A bet rendbe sorolás 14. melyek a szótárakban. háromjegy ) bet t l. amellyel a szavakat – általában a magyar ábécé alapján – sorrendbe szedjük. Škoda [e.

Dzsungária Dzsungel stb. – Az egyjegy bet t (miként a szó elején is) teljesen elkülönítjük az azonos elemmel kezd d . (Vagyis: bb = b + b. mind szavak belsejében azonos érték nek számítanak a bet rendbe szempontjából. pedig a sorolás meg is ír Irán író Irak írandó iroda iram iránt irónia stb. A rövid magánhangzós szó kerül viszont el bbre olyankor. ddzs = dzs + dzs. e – é. Piroska stb. A magánhangzó hosszú változatát tartalmazó szó tehát el zheti a rövid változatút: í. stb. de külön mássalhangzót jelöl kétjegy (ill. stb. rr = r + r. i – ö – . mennek nagy mennének naggyá menü nagygyakorla t menza naggyal meny nagyít Menyhért nagyobb mennybolt nagyol mennyi nagyoll stb. b) Ha a szavak azonos bet vel vagy bet kkel kezd dnek.) lom lomb lombik pirinkó pirinyó pirít kas Kasmír Kassák kastély kasza kaszinó kassza kaszt stb. e) A szavakat a szó belsejében és a szó végén lev bet k tekintetében a következ képpen szedjük bet rendbe. zseni Zsigmond stb. ggy = gy + gy. tehát az egyjegy mindig megel zi az utóbbiakat. o – ó. (Vagyis: ccs = cs + cs. stb. háromjegy ) bet t l. u – ú. d) A magánhangzók rövid és hosszú változatát jelöl bet k (a – á. ü – ) a kialakult szokás szerint mind a szavak elején. s így soroljuk a szót a megfelel helyre. a sorrendet az els nem azonos bet ábécébeli helye határozza meg: tükör Tünde tünemén y Lontay pirkad tüntet lovagol stb. tüzér stb.) – A többjegy bet k kett zött változatait sohasem az egyszer sített alakok szerint soroljuk be a bet rendbe.csata Csepel stb. – Az egyjegy bet k sorrendjében a kett zött bet k els és második írásjegye különkülön bet nek számít. ha két szó bet sora csak az azonos magánhangzók hosszúsága tekintetében különbözik: 11 . hanem a megkett zött bet t mindig két külön bet re bontjuk.

). cz = c + z. márvány márványk márvány sírk Márványtenger márványtömb Márvány Zsolt másféle másol stb. amelyek valamelyik magyar bet t l csak mellékjelükben különböznek. vagy csak az els elem alapján szokás besorolni. a több szóból álló egységeket vagy az egész kapcsolat. kartotékokban stb. – A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén követend eljárást szabvány írja el (MSZ 3401). tiszafa Tiszahát Tisza Kálmán Tisza menti Tiszántúl Tisza-part tiszavirág tiszt stb. – Az idegen bet k közül azok. mint az egyszer szavakat.égbolt Égeitenger Eger egér éger égés egész stb. Ilyenkor az idegen mellékjeles szó kerül hátrább: cérna Gaal Černý galamb Champagn Gärtner moshat mosna Mošna 12 . stb. tárgymutatókban. kerek kerék keres kérés koros kóros kórós stb. f) Különleges célt szolgáló névsorokban. ch = c + h.): – Az idegen ábécékben használt kapcsolatokat szintén külön bet k egymásutánjának tekintjük. 15. ha az idegen mellékjeles bet t tartalmazó szó bet inek sorában nincs más különbség. (ch = c + h. oe = o + e. ahogyan a könnyebben kezelhet ség érdeke vagy egyéb szempont kívánja. Az idegen mellékjelet csak akkor vesszük figyelembe. sch = s + c + h. Kis részben kissé Kiss Ern kis sorozat kissorozatgyártás kis számban kistányér kis virág stb. A régies írású magyar családnevekben lev kétjegy bet ket elemeikre bontva soroljuk be (ew = e + w. stb. A bet rendbe soroláskor a szokásostól némiképp eltér en kezeljük a régies írású magyar családnevekben. valamint az idegen szavakban és tulajdonnevekben el forduló régi magyar. az ábécébe soroláskor nem tekintend k önálló bet knek. e) A különírt elemekb l álló szókapcsolatokat és az egybeírt vagy köt jellel kapcsolt összetételeket minden tekintetben olyan szabályok szerint soroljuk bet rendbe. szel szél szelel szeles szelés széles szelet stb. A szóhatárokat tehát nem vesszük figyelembe. illet leg idegen bet ket. – Ugyanez a szabály érvényes a közszavak közé besorolt tulajdonnevekre is.

mind az idegen többjegy bet knek minden egyes eleme külön. amelyekben magyar és idegen nyelv szóanyag er sen keveredik egymással. j. h. y.e Cholnoky címez cukor Czuczor csapat stb. p. 16. b. sem az idegen bet k mellékjeleire. Ebben a rendszerben mind a magyar. x. Ezek hatálya azonban nem terjeszthet ki írásbeliségünk általános gyakorlatára. enciklopédiák. l. q. r. k. Az olyan sajátos célú munkák (lexikonok. m. és a besorolás nincs tekintettel sem a magyar ékezetekre. A követend eljárást a könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén szabvány (MSZ 3401) írja el . d. illet leg bels szakmai útmutatók szabályozzák. u.). g. z. rendszerint az úgynevezett általános latin bet s ábécét követik: a. s. e. önálló egységnek számít. i. t. mosópor Mřsstrand mostan munka Muńoz stb. v. f. w. gáz geodézia Georges góc Goethe stb. n. o. c. 13 . Az ilyenfajta munkák szavainak bet rendbe sorolása bonyolult feladat. atlaszok és térképek névmutatói stb.

stb. u. csicsí.). h sek. t vel. 20. gy jtjük. rí. Szavaink legnagyobb részének csak egyetlen. A szóelemek leírásának alapja a történeti hagyományban kialakult. ü az egész magyar nyelvterületen rövid: igaz. húsok. -tól. kikirikí stb. -t l. szívb l. hús. A szótövek írása 19. gyep . régies) „késér”. bácsi. hogy általánossá válásukat segítse. régies vagy más nem köznyelvi alakok használatára is szükség lehet. köznyelvi alakok. „ellemez” stb. ú. hogy mely esetekben írunk i. tanú. szú. ú. s. Az i. néni. h s. gy r . -va. a „k rut”. M vészi vagy tudományos célból azonban nyelvjárási. bet . Egyes szavaknak minden alakjában hosszú a szókezd . ezért az írásban kerülend k. színez. tíz. -bb. „ákác”. szín. 23. A szavak végén legtöbbször rövid i van: kocsi. – Van azonban néhány hosszú í-re végz d szavunk is: sí. például a kísér. gy jt. A beszélt nyelvben mutatkozó ingadozásokat (pl. szíves. Hosszú ú. nini. fut. illet leg a szóbelseji í. házból stb. faggyú. gyí. stb. helyesírásunkban már általában kialakult. m . -kor. -t.) 22. „k ”. h sít. ü és az í. u. gy sz . stb. szalma. stb. -ve. újság. Néhány szócsoport azonban – a nyelvhasználatbeli váltakozás vagy ingadozás miatt – bizonytalanságokra ad okot. (Vö. formákkal. akác. kifli. gyanú. Bizonyos típusokban azonban a szóelemek kiejtésbeli módosulását az írás is feltünteti. -talan. esetleg nyilvánvaló helytelenségeket (pl. ha több szóelemb l álló szóalakokba kerül. jelek. az „er ssen”. t k. ír. súlyos. képz k. ejtésmódot) helyesírásunk nem veszi figyelembe. Peti. zrí. „z d”. fés . az általános köznyelvi kiejtést tükröz írott formája van. nyí. „nígy” stb. „szöll ” stb. Legnagyobb részük ezt az írásformáját tartja meg akkor is. Szavaink legnagyobb részének köznyelvi kiejtése határozottan megállapítható. Mari. hanem az írásgyakorlat alapján is kikristályosodott köznyelvi formákat rögzíti. hogy a szóelemek (szótövek. -t. húsból. Bár sok szóban ingadozik a kiejtés. : íz. íznek. -n. ü-t. négy stb. illet leg í. varjú. ízes.A KIEJTÉS SZERINTI ÍRÁSMÓD 17. fiú. köznyelvi alakokkal szemben a „látnyi”. húsz. u. koszorú. gy jtemény. újra. 18. „köppeny”. Így van ez a toldalékok esetében is: a látni. 21. borjú. sepr . véd. háború. 27. ugat. színes. 14 . -telen. a helyesírás által is rzött mai köznyelvi kiejtés. kell. stb. kicsi. van a legtöbb f név végén: ágyú. -j. fény. zöld. fizet. kátyú. füst. formák nyelvjárási (ill. szemben a nyelvjárási (ill. „házbul” stb. ú. „szóma”. t . régies) kiejtés ek. A kiejtés szerinti írás elve azt jelenti. újabb. szív. Szavaink többségében az i. súly. ürge. új. súlya. ragok) írásformáját köznyelvi kiejtésük szerint rögzítjük: láz.

d l – d l. lev – lév . mint a nyár vagy a kéz magánhangzója. stb. A t változatok 26. stb. daru. stb. d l .) Az alakváltozatok 25. de: tized. apu. revü. kinn – kint. ú hangot tartalmazó szavaink két csoportra oszlanak. van: domború. írás. zsíros. de néhány összetett szavunk csak egy változatban szokásos: cseppk . fel – föl. satu. föveny – fövény. de: bujkál. zsalu. csoda – csuda. saru. de: düledezik. Hosszú í. – ü váltakozást mutató f nevek. b) Vannak viszont szabályos í – i. Írásukat megkönnyíti a nyár – nyarat. más toldalékok el tt megváltoztatják alapformájukat. stb.) a) Számos szó a toldalékos alakok többségében is meg rzi a t beli magánhangzó hosszúságát. választékos hangulatú. d lve. tizen-. dülöngél. írok. szörny . – húsz. savanyú. Vannak olyan szavaink. írat (ige). szaru. hindu. tied – tiéd. cseppfert zés. gyerek – gyermek. d lt. bábu. a leány. tízes. falu. önálló szóként egymással váltogatható. irodalom. A hova és a hová. – d l. kéz – kezet típusú szavakkal való összehasonlításuk: általában ugyanazon toldalékok el tt vált rövidre az í. ú – u. fedél – födél. hova – hová. mért – miért. Ilyenkor az írásban is mindkét alakváltozat használata jogos és helyes. Az igék és a névszók bizonyos csoportjai egyes toldalékok el tt megtartják. 21. sepr – söpr . eskü. bujdosó. de: irat (f név). ú. batyu. ürü. stb. alku. fenn – fent. a) Magánhangzók tekintetében váltakoznak többek között a következ szavak: 24. lány – leány. kapu. gyönyör . gömböly . ü rövid: adu. zsírt. általános használatú. csendháborítás stb. stb. huszad. amelyeknek a végén az u. húszas. 27. bújtat. reá stb. mienk – miénk. – ír. húszat. csepeg – csöpög. stb. a lenn és a lent stb. ú. de: zsiradék. korlátozás nélkül egymás helyébe léphet. 34. (Vö. menü. Például: kéz víz út t z 15 . hosszú. szomorú. bújjon. A melléknevek végén mindig hosszú ú. stb. homorú. foltoz – foldoz. amelyek a köznyelvben kétféle alakban használatosak. de: huszadik. rá stb. huszon-. bújócska. b) Mássalhangzók tekintetében váltakoznak többek között a következ szavak: lenn – lent. gyalu. . csorog – csurog. – Rövid u-val írjuk a becézett alakokat is: anyu. Az alakváltozatok legtöbbször nem azonos érték ek. Icu. s csak néhány származékban váltja rövidre: zsír. lábas – lábos. (Vö. dülleszt. – bújik.Vannak azonban olyan f neveink is. A csepp és a csöpp. nagyszer . iroda. bürü. lapu. stb. áru. A lány. – tíz. hamu. könny . rá – reá. tízen. a csend és a csönd stb.

irónia – ironikus. der . hipnózis – hipnotikus. lencseféle. vagy ss bet kapcsolattal írjuk: metssze és messe. bosszul. szocializmus. heroizmus. ELTE. akadémista. szociális – szocialista. lencsével. A szavakhoz járuló toldalékoknak – a köznyelvi kiejtésben él ingadozások ellenére – általában megvan az irodalmi nyelvben kikristályosodott. köször szó végén lev hosszú ú-val. ill.kézben kézre kézi de: kezet kezek kezes kezünk vízben vízre vízi vizet vizek vizes vizünk útban útra úti utat utak utas utunk t zben t zre t zi tüzet tüzek tüzes tüzünk 28. ü van: borul. 286. derül. fésül. köp . stb. a látszik és a tetszik ige felszólító módú alakjait – a kétféle kiejtés miatt – vagy tssz. az ELTE-re. szuverén – szuverenitás.) A toldalékok írása 33. 206. A ború. – lencse. bosszú. stb. Tompával. a legtöbb toldalék el tt á-ra. – A szabály nem vonatkozik azonban a bet szókra: MTA. A borjúk – borjak. faluk – falvak. csep . apai. szlavisztika. stb. látsszék és lássék. Ráckeve. s csak néhány indokolt esetben ad helyt a toldalékolásbeli kett sségeknek is. 31. Ráckevéig. akadémizmus. A magánhangzók a toldalékokban 34. lencsék. apátlan. (halas)tót – (halas)tavat. Ez a szabályszer ség a továbbképzésben is érvényesül. stb. – akadémikus. e váltóhangú változatok jobbára választékosabbak és ritkábbak. Mindig hosszú a magánhangzója az alábbi szóelemeknek: 16 . -vel szemben az -l képz s formában rövid u. hegedül. tet k – tetvek. stb. ironizál. egyöntet formájuk. de: Ráckevén. borjút – borjat. szók – szavak. ráckevei. illet leg é-re változik: apa. bár az a. varjúk – varjak. 81. (Vö. fés . például: lét – levet. A közkelet idegen szavak jelent s részében egyes idegen eredet képz k el tt a t belseji hosszú magánhangzó rövidre változik: szláv – szlavista. de: lencsét. az MTA-nak. de apát. (Vö. tetsszem és tessem stb. 32. de: Tompát. köszörül. [Vö. csepül. A helyesírás ezeket rögzíti. hipnotizmus. Ugyanígy egyes v töv névszóknak mind magánhangzós. köpül. ma is él kett s alakok. A metsz. ill. kolléga – kollegiális – kollegialitás stb. hérosz – heroikus. mind pedig v hangzós tövéb l létrejöhet (f képp összetételekben) azonos toldalékolású forma. hipnotizál. stb. – Hasonlóképpen: Tompa. zászlója – zászlaja. A szóvégi a és e csak néhány toldalék el tt marad rövid. az MTA-t. – De: akadémia. a)] 30. erd je – erdeje stb. heged . stb.) 29.

mosott (ruha). -tt igenévképz : bérelt (lakás). az id határozó -kor ragjának: éjfélkor. -ödik: alkonyodik. 35. -ty és -ttyú. -tt id jel: folyt. kérdi. többször stb. (vö. -t l határozóragnak: szobából. sast. kerül. tet r l. fehér falú. veszk dik. fordulva. a f nevek -tyú. elvégzett (munka). buzdítás. ötször. fésülködik. a -szor. megrótták. például. Vácott. sárgát. hátul. állandósít. egyenáramú. hatkor. stb. A mássalhangzók a toldalékokban 37. A tárgy ragját. hatott. mell l stb... stb. -özik: fáradozik. négyig. kerget zik. Több toldalékunk mássalhangzóját magánhangzó után megkett zzük. billenty .. kertjei. nyolcat. . közül. a -dít és a -sít igeképz nek: épít. -ször határozóragnak: háromszor. stb. végül. feleségül. 39. Kaposvárott. tanító..l végz désének: alól. buzdít. öltözik.. A -képp. az -ig határozóragnak: városig. kezd dik. Kaposvárt v. nyolc órakor stb. házai. varrtuk. a -t. kecskeméti. stb. vízt l stb. fölött. er s rugójú. könyvet. törülközik. csengetett. -ül és a -dul. éles elméj . pezsdül stb. -ül és a -stul. felül és fölül. b kez . szürkületkor. -ózik. másképp. pörgetty stb. -közik: kínálkozik. 24. kente. az -ul. (kivéve: túl). -jú. a -t. szerint. fától. írni. öklömnyi stb. -stül határozóragnak: magyarul. az -ú. közt. -b l. a honnan? kérdésre felel névutók ragszer -ól. a t-t. ruhástul. -kodik. -tt a névutók végén: iránt. dobott. keresztül. a -ról. (vö. hallottuk. cip stül. -kozik. mozdít. erd b l. mindig stb. szivattyú. mérsékelt árú. Gy rött. stb. lapos tetej . mögött stb. gyógyulás. Pécsett.dik: oldódik. -k dik: rázkódik.. -k zik: zárkózik. nélkül stb. kerület. között. kivéve: át és hosszat. jószív .az -ít. csengetty . ezért egy t-vel írjuk: hajót. a -t.. hazáig.. -kózik. -kódik. felforrt (víz). Néhány igeképz nk különbségét az o – ó. alatt. -r l és a -tól. . valakit stb. -tty képz féle végz désének: fogantyú. voltaképpen.. nézi. sarkantyú. 38. tiszta viz . -j melléknévképz nek: négylábú. -ozik. építmény. tanít. Mindig rövid a magánhangzója az alábbi szóelemeknek: az -ul. kit zött (cél). nagy kiterjedés . Az ilyen váltakozást mutató toldalékok a következ k: a -t. a névutók és a határozószók -ul..zik: hallgatózik. tulajdonképpen. fordul.. családostul. 36. -képpen határozóragot két p-vel írjuk: ekképp.. hosszú szempillájú. belül. -ködik: árulkodik. kitalált (történet). mögül. stb. el l. 23. . -ül végz désének: alul. házról. mozdítva. gömbölyödik. mindig röviden ejtjük. hússzor. mérk zik. pezsdül. töpörty . 17 . állandósítani stb. -dül igeképz nek: gyógyul. -ódik.). mássalhangzó után nem. ö – közti eltérés mutatja: -odik. . -tt helyhatározórag: Vásárhelyt. holnapig.). dalolni. cs stül stb. dugattyú. a toldalékos szóalakok végén lev i-nek: esti. a -ból. fel l.

ezért (bár jelentésük alapján a befejezett. pléhvé. Sajátos viselkedés toldalékok 42. stb. képzetlen. A hisz ige felszólító alakjaiban ez a -gy megnyúlt: higgyem. Allahhal. fújjon. (vö. 82. -tet a képz . A felszólító mód -j jele a szótövek nagyobb részéhez -j (a rendhagyó ragozású jön ige rövid magánhangzós t változatához pedig -jj) alakban kapcsolódik: lépjen. vigyed. -telen változatában járul: csorbítatlan. érett stb. kéklett v. 45. (könyvet) köttet. például: babával. Ha a szóvégi t-t mássalhangzó el zi meg (pl. arat). stb. zöldell. tolattyú. távolabb. (A h vég szavak egy részét – mivel bennük a h-t nem ejtjük ki – magánhangzós töv nek kell tekintenünk. 45. stb. stb. osztatlan. fegyelmezetlen. úttalan. higgyünk stb. bont). Magánhangzós és mássalhangzós kezdetet váltakoztató toldalékok 40. kinyittatik. (Vö.) (Vö. – A t vég igékhez sajátos szabályok szerint járul. sz jön. id sebb. visz igék magánhangzós tövéhez -gy alakban járul: egyem. csehvel. tesz. stb. de: (búzát) arattat.. idd.). stb. -ty és a -ttyú. -etlen. lesz. 41. viseltetik. élettelen. -tty képz féle végz dés: fogantyú. Tehát (új üveget) bontat. jósággal. a -d. a ’valamilyennek látszik’. akkor -at. például: dobbal. l jön. -vel és a -vá.) Mássalhangzós vég t höz járulva a -val. A -val. kihirdettetik. a hosszabb formában azonban mindig csak egy -d a személyrag: írjad. barnállik. 75. (kenyeret) süttet. (ablakot) nyittat. -etik. személy rövidebb formában: írd.) 43. vesz. fosztóképz s származékokban is. higgyen. stb. 68. stb. foglaltatik. szebb. 66. vetetlen. f tetlen. legyen.. a t vég névszókhoz pedig -talan. -etlen képz van a befejezetlen. -et... szénnel. kevésbé. (Vö. (erd t) irtat. Az -atlan. sötétlik. éretlen. 55–58. kevesellem.: – Más esetekben a t végi mássalhangzóval azonos hangként jelentkezik: ásson. öntözzön. sz jed stb. -tatik. fedetlen. Hasonlóképpen viselkedik a -tyú. -dd személyrag a felszólító módbeli tárgyas ragozású. helyesebb. vesszen. -tet formában járul. stb. alakokkal állnak ellentétben) ezekben sem kett zzük a képz t-jét. -tetik szenved igeképz írásának is: oltatik. -ll képz : fehérlik. -vé rag v eleme a szót végs mássalhangzójával azonossá válik. keveslem v. vagy -tat. akkor -tat. lopóddzék stb. Ugyanez a szabálya a ma már ritka -atik. (szobát) festet. nézd. (Ez utóbbi szavak alapformájában kiejtjük a h-t. kékellett. sz dd. (vasat) gy jtet. -et. de: észrevétlen. De: helyesel. taníttatja (a lányát). nagyollom. 83–84. -vel és a -vá. -bb középfokjel: id sb. hitetlen stb. A fosztóképz a t vég igékhez -atlan. stb. emberré. stb. helyesbít.).. vegye. jobb. ill. gy jtetik.a -b. – És természetesen: megadatik.) – Az eszik. kevesebb. dohhal. csengetty . ha a t-t magánhangzó el zi meg (pl. kicsinyelli. egyes szám 2. k vé. 77–79. (vö. tegyek. iszik. kösönty . parttalan. piroslik. sejteti (vele).) 18 . ezért ezek kiejtésük szerint is mássalhangzós töv ek. kéretik.. A m veltet képz a t vég igékhez vagy -at. sértetlen stb. jöjjön. ezekben az alakokban a t és a toldalék határán hosszú mássalhangzót írunk. igyál. ’valamilyennek tart’ jelentés -l. -vé határozórag magánhangzóra végz d t höz alapalakjában kapcsolódik. kicsinyli v.. edd.

szakad igék tövével. Több szavunk összetett. rugdalódzik – rugdalózik. azzal – avval. 39. rosszallnám – rosszallanám. mind a névszók toldalékos formái között vannak olyan kett s alakok. oly – olyan. lent. peddzük stb. moss. szeretniük – szeretniök. kérd – kérjed. illet leg képzett volta annyira elhomályosult. A szóelemek elhomályosulása 46. írd – írjad. 43. kezdték – kezdették. lopódzik – lopózik. Mind az igék.44. azaz a t végi mássalhangzóval azonos kezd hanggal jelentkezik: mossuk. kérj – kérjél. nézd – nézzed. kevesellem. A látniok. régiesebb. keveslem – kevesellem. hogy – hogyan. szaggat összefüggését sem az akaszt. nincs – nincsen. szakít. Az alakváltozatok nem mindig azonos érték ek. mint a -j módjel. szégyellni – szégyelleni. kissé ünnepélyesebb. bennszülött. (Vö. Bár a benn. akad. add. bár az els a kéz. vájd – vájjad (vö. fenntart vagy fönntart. amelyek a köznyelvben egyaránt használhatók.). 47. adjad. most – mostan.. nézzük. moss – mossál. itt – itten. vágj – vágjál. fenn vagy fönn. fent vagy fönt. kint. hidd – higgyed. mint az írjál. fenséges. z. kinnlev ség stb. A tárgyas ragozás kijelent módú személyragjainak -j eleme az s. dz végz dés tövekhez járulva ugyanúgy viselkedik.). bent. küldte – küldötte. – Ugyanezek a szavak azonban az összetételekben általában a két n-es formájukban szerepelnek: bennlakás. érette stb. keveslem. hullt – hullott. várniuk – várniok. dobj – dobjál. 66. Az állsz. között nemigen van különbség. Ilyen toldalékolásbeli kett sségek például a következ k: hallgatódzik – hallgatózik. épp – éppen. 80–81. lenn szavakkal függenek össze. fakaszt. írj – írjál. küldte. az evvel és ezzel stb. mosd – mossad. higgyed stb.) Toldalékolásbeli kett sségek 45. elavuló formák. küldötte. Viszont az írj. faggat. sz. fakad. egy n-nel írjuk ezeket a szavakat: bens . – Ha az 19 . érte stb. a második a lélek szóból származik. Írásban is helyes tehát mindkét forma.). visszük. A hallgatódzik és hallgatózik. nyomatékosabb felszólítás. ezzel – evvel. értem – érettem. kinn. toldták – toldották (vö. az állasz. érted – éretted. hanem a szót a kiejtése szerint írjuk. mossál. hidd stb. mondta – mondotta. igyekezik – igyekszik. nézz – nézzél. állsz – állasz. 39. szeretniök stb. dobd – dobjad. dolgozz – dolgozzál. vágd – vágjad. Így járunk el például a keszty vagy a lélegzik esetében. öregedik – öregszik. stb. higgy – higgyél. látniuk – látniok. rég – régen. t rniük – t rniök. kicsinyli – kicsinyelli (vö. Nem tartjuk már számon az aggat. hogy az alkotóelemek eredeti hangalakját nem vesszük figyelembe. hétköznapi használatú.

(Vö. 20 . ki és le határozószók középfokát részben vagy egészen a kiejtést követve írjuk: beljebb. kijjebb. feljebb vagy följebb.) 48.összetételnek a t vég alak az el tagja. természetesen csak egy n-et írunk: bentlakó stb. A be. lejjebb. 49. fel vagy föl.

barátaival (= barát+ai+val) stb. hogy a toldalékos szavakban mind a szót . e. másrészt pedig azt.. Ezért a toldalékos és az összetett szavak legnagyobb részében a szóelemeket olyan alakjukban sorakoztatjuk egymás mellé. Vannak olyan mássalhangzópárok. Ilyen párok: p–b. a másikat a hangszalagok rezgésével. A házzal. illet leg a fut igének fus. amelyeknek tagjait ugyanazon a helyen és módon képezzük. s–zs. Helyesírásunk a szóelemz írásmód elvének érvényesítésével biztosítja azt. állatbarát (állat+barát) stb. tehát zöngésen. szállnak (= száll+nak. f–v.A SZÓELEMZ ÍRÁSMÓD 49. lóval stb. e. a kiejtésben az els hang zöngésség szempontjából legtöbbnyire hasonul az utána következ höz.: nyoldzban). ha a szó egészét másképp mondjuk ki. fusson esetében pl. A ragos. a ház t höz a -val rag módosult -zal formában járul. A h-nak 21 . hanem a szóelemeket eredeti alakjukban íratja le. kertnek.: nésztük). amely a szóelemek mai állandó alakját tükrözteti. amely a szóelemek módosult alakváltozatait tünteti föl. s ehhez a -j módjelet s változatban tesszük hozzá. A mássalhangzók min ségi változásainak jelöletlensége A mássalhangzó-hasonulás 51. k–g. néztük (= néz+t+ük. A szóalakok szóelemz írásának tárgyalásakor meg kell tehát különböztetnünk egyrészt azt az írásmódot. község (= köz+ség. e. mind a toldalék. hiszen pl. e. A szóelemek mai alakját tükröztet írásmód 50. barátfüle (= barát+fül+e). c–dz. ty–gy. stb. szóalak a kiejtés alapján is így íródnék. ahogyan külön-külön ejtve hangzanak: barátság (= barát+ság).a felszólító módban használatos töve. Helyesírásunk azonban nincs tekintettel az alkalmi hangváltozásokra. nyolcban (= nyolc+ban. A szóelemz írásmód elvének érvényesítése akkor válik különösen fontossá. cs–dzs. A szóelemz írás f szabálya nem érvényesül minden toldalékos szó leírásakor. Az egynél több szóelemb l álló szóalakokat általában a szóelemz írás elve alapján írjuk le. A toldalékos szavak egy részében ugyanis a szóelemeket nem eredeti alakjukban.: szálnak). tehát zöngétlenül. sz–z. t–d. a jeles és a képz s szavak. e.: kösség).: kertye). Természetesen ezt gyakran észre sem lehet venni. az összetett szavakban pedig minden tag világosan felismerhet legyen. s a szavak kimondásakor e hangok sokszor megváltoznak. fusson (= fus+s+on) stb. mint a szóelemeket külön-külön: kertje (= kert+je. az összetételek. valamint az egymást követ szavak szóelemeinek érintkez hangjai kölcsönösen hatnak egymásra. Ha a felsorolt hangok közül egy zöngétlen és egy zöngés mássalhangzó kerül egymás mellé. csakhogy az egyiket a hangszalagok rezgése nélkül. a házban. hanem – a hangtani környezetnek és a szóelemek történeti alakulásának megfelel en – módosult változatukban tüntetjük fel: házzal (= ház+zal).

ty és ny el tt ny-nek (vagy az ny-hez közel álló hangnak) ejtjük. d+cs és gy+cs = ccs. hogy a két hang a kiejtésben teljesen azonossá válik: t+cs. jetycsalás) áccipel náccukor (v. 52. nátcukor) kösség egésség szárazs zsömle írás: átcsap jegycsalás átcipel nádcukor község egészség száraz zsömle 22 . A v – bár van zöngétlen párja – a köznyelvben zöngétlenül. gy. 53. – sz+s és z+s = ss. de nem zöngésít. Ezt a hasonulással bekövetkezett változást egyik esetben sem jelöljük az írásban: alkotó tagok: szén+por azon+ban tan+menet van + még ön+gyújtó negyven + tyúk szín+nyomat ejtés: szémpor azomban tammenet vam még önygyújtó negyveny tyúk színynyomat írás: szénpor azonban tanmenet van még öngyújtó negyven tyúk színnyomat stb. A teljes hasonulás révén el álló kiejtésbeli módosulásokat általában nem tüntetjük föl az írásban. Két mássalhangzó találkozásának gyakran az a következménye. b és m el tt m-nek (vagy az m-hez közel álló hangnak). Az írásban a zöngésség szerinti hasonulást általában nem jelöljük: alkotó tagok: ejtés: ablak+ban t z+höz ad+hat lök+dös nép+dal víz+szint eszik + bel le hideg + tél ablagban t szhöz athat lögdös nébdal víszszint eszig bel le hidek tél írás: ablakban t zhöz adhat lökdös népdal vízszint eszik bel le hideg tél stb. – s+sz és zs+sz = ssz. hanem az eredeti szóelemeket jelöljük: alkotó tagok: át+csap jegy+csalás át+cipel nád+cukor köz+ség egész+ség száraz + ejtés: áccsap jeccsalás (v. – s+z és zs+z = zz.nincs zöngés párja. így zöngétlenít ugyan. – t+gy és d+gy = ggy: – t+c. d+c és gy+c = cc. – sz+zs és z+zs = zzs. A beszédben az n hangot p. de maga nem zöngésülhet.

illet leg a toldalékok eredeti j hangjának jelét: alkotó tagok: hagy+játok hagy+juk hány+ja huny+játok fagy+j+on ejtés: haggyáto k haggyuk hánnya hunnyáto k faggyon írás: hagyjátok hagyjuk hányja hunyjátok fagyjon stb. -játok. valamint a toldalék j-jének jelét változtatás nélkül írjuk egymás mellé: 23 . -ják) vagy pedig a felszólító mód -j jele járul. a kiejtésben a j teljes hasonulása következik be. -juk. 56. Az írás ezt a szóbelseji teljes hasonulást nem jelöli. illet leg a toldalék eredeti j hangjának jelét: alkotó tagok: any+ja any+juk aty+ja aty+juk báty+jai báty+juk nagy+ja nagy+jaik ejtés: annya annyuk attya attyuk báttyai báttyuk naggya naggyaik írás: anyja anyjuk atyja atyjuk bátyjai bátyjuk nagyja nagyjaik stb. Ha a gy és az ny vég igékhez j-vel kezd d tárgyas igerag (-ja. -jük. 83–85.) 54. vagyis -ja. ják) vagy a felszólító mód -j jele járul.zsömle (v. játok. a kiejtésben a j teljes hasonulása következik be. Ezt a szóbelseji teljes hasonulást az írás nem jelöli. száraz zsömle) kisszer (v. ty és gy hangjának. -juk. s így az igék eredeti l. Ha az l és az ll vég igékhez j-vel kezd d tárgyas személyrag (-ja. 55. a kiejtésben általában teljes hasonulás következik be. -jaik járul. kis-szer ) kis+szer kisszer stb. Ha az anya. valamint a nagy névszóhoz j-vel kezd d birtokos személyrag (-jel). illet leg ll hangjának. hanem megtartja a szavak eredeti ny. hanem megtartja az igék eredeti gy és ny hangjának. -juk. -jai. 80–81. (De vö. atya és bátya névszók csonka tövéhez.. Az írás ezt a szóbelseji teljes hasonulást nem jelöli.

illet leg – a t vég igék kivételével – a felszólító mód -j jele járul. mind pedig a toldalék j-jét változatlanul hagyja: írás: ejtés: kertye kürtyei partyai bottya híggyai kargyuk vaggyai kínnyuk turbánny a kertje kürtjei partjai botja hídjai kardjuk vadjai kínjuk turbánja stb. 24 . a kiejtésben a mássalhangzók összeolvadnak. hanem mind mássalhangzóját. a kiejtésben a mássalhangzók Helyesírásunk ezt a szóbelseji összeolvadást nem jelöli. -jaik. A mássalhangzó-összeolvadás 57. -juk. Ha a t. -jük. -juk. Ha a t. -ják). a vagyis -ja. 58. s így mind az ige végs mássalhangzóját. a d és az n vég igékhez j-vel kezd d tárgyas személyrag (-ja. a névszó végs alkotó tagok: kert+je kürt+jei part+jai bot+ja híd+jai kard+juk vad+jai kín+juk turbán+ja d és az n vég névszókhoz j-vel kezd d birtokos személyrag (-jel). -je. mind pedig a toldalék j-jét változatlanul hagyva írjuk: alkotó tagok: tanít+ja félt+jük lát+ják márt+játok szeret+jük ad+j+a hord+j+a marad+j+ana k fon+j+átok ken+j+ük ejtés: taníttya féltyük láttyák mártyátok szerettyük aggya horgya maraggyanak fonnyátok kennyük írás: tanítja féltjük látják mártjátok szeretjük adja hordja maradjanak fonjátok kenjük stb. -jei. -jai. Írásunk ezt a szóbelseji összeolvadást nem jelöli. -jeik járul. összeolvadnak.alkotó tagok: ítél+jük kapál+ják tanul+ja áll+j beszél+j+ete k ejtés: ítéjjük kapájják tanujja ájj beszéjjete k írás: ítéljük kapálják tanulja állj beszéljetek stb. jük. -játok.

akkor a hosszú mássalhangzó az ejtésben gyakran megrövidül. gys bet kapcsolatot használja: alkotó tagok: met+sz ad+sz egy+szer barát+ság költ+ség bolond+ság vad+ság nagy+ság ejtés: mecc acc eccer (v. Az írás ezt a szóbelseji mássalhangzó-összeolvadást nem jelöli. az összetételi tagok határán vagy az egymást követ szavak érintkezési helyén egy hosszú és egy másfajta rövid mássalhangzó vagy egy rövid és egy másfajta hosszú mássalhangzó kerül egymás mellé. Hármas mássalhangzócsoportok középs tagja a kiejtésben – nemegyszer más hangváltozás kíséretében – kieshet. Helyesírásunk ezt a mássalhangzó-rövidülést nem veszi figyelembe. hanem az eredeti tsz. etyszer) baráccság kölcség boloncság vaccság naccság (v. Az ilyen alkalmi hangkivetés írásunkban általában nem tükröz dik: alkotó ejtés: írás: 25 . A mássalhangzó-kiesés 61. d+s. dsz. a t+s. ds. A mássalhangzók mennyiségi változásainak jelöletlensége A mássalhangzó-rövidülés 60. Ha a toldalékos szó belsejében. gy+s hangkapcsolat pedig rövid vagy hosszú cs hanggá olvad össze. natyság) írás: metsz adsz egyszer barátság költség bolondság vadság nagyság stb. ts. A t+sz. hanem – hogy a szókép állandóságát megtartsa – feltünteti a hosszú mássalhangzókat: alkotó tagok: jobb+ra varr+t vidd+be ott+hon vissz+hang küld+d arc+cal part+talan ing+gomb hozzánk+képe st ejtés: jobra vart vid be othon viszhang küld arcal partalan ingomb hozzán képest írás: jobbra varrt vidd be otthon visszhang küldd arccal parttalan inggomb hozzánk képest stb.59. gy+sz hangkapcsolat a kiejtésben gyakran rövid vagy hosszú c hanggá. d+sz. gysz.

kör).) – Hasonlóképpen: dzsessz-szer . szidd. hordd. de: fullad.. gyúl. utótagja pedig ugyanolyan mássalhangzóval kezd dik (pl. a szóelemz elvet követve megtartjuk az alkotó tagok eredeti írásmódját. (De vö. mássalhangzó után rövid d-vel ejtjük. legelik. -be). A szabály alól csak néhány származékige kivétel: d l. tehát: kezd+d = kezdd. stb.. szedd. védd stb. (Vö. 94. mond meg) Azonos hosszú és rövid mássalhangzó találkozása 62. több) ugyanolyan mássalhangzóval kezd d toldalék kapcsolódik (pl. múló. (a) szebb l (kérek). személy rövidebb alakot magánhangzó után hosszú d-vel. fedd be. legel . 26 . 60.) A d vég igék 63. oldd stb. fullaszt. küldd. alakokban. hívd. orra (bukott).) A kezdd-féle írásmód is az általános szabályt követi: ír+d = írd. Az egyszer sítés elve alapján azonban (a kiejtésnek is megfelel en) csak két azonos bet t írunk egymás mellé: többe (kerül). ff-re végz d szavakhoz kapcsoltuk. 49. Ha egy összetett szó el tagja hosszú mássalhangzóra végz dik (pl. szólás. sakk). így tehát két d-t írunk nemcsak az add. de: dülled. balett-táncos. 94. (Vö. fedd meg stb. tudd. Az l-re végz d igék toldalékos alakjaiban általában megtartjuk az egy l-es írást. mert a -szer . nyomd. ill. múlik. Az l és ll vég igék 64.tagok: azt+hiszem most+sincs mind+nek csukd+be mind+nyája n mondd+meg mom meg asz hiszem (v. dülleszt. nézd. fúl. (nem jól) hallak. 94. mind a -d személyragot. (megkérdezték a) vádlottól.. gyullaszt. a féle képz szer utótagot ssz-re. puff-féle stb. Az írás azonban mindig feltünteti mind a t végi d-t. formákban is. mondd. (v.) Ha viszont a hosszú mássalhangzóra végz d szóhoz (pl. Az összetételt ilyenkor köt jellel tagoljuk: sakk-kör. váll-lövés. hanem az áldd. játszd. mindnek) csug be minnyájan azt hiszem most sincs mindnek csukd be mindnyájan mondd meg stb. hagyd. (Vö. mosd. fújd stb. bár egyes alakok kiejtésekor hosszú l is hallható: szól. ill. kezdd. a szóelemzés szerint három azonos bet t kellene írni egymás után. stb. edzd. A d vég igék felszólító módjában a tárgyas ragozású egyes szám 2. tépd. össz-szövetségi stb. legel. de: gyullad. aszt hiszem) mos sincs minnek (v. expressz-szer .

róttak. rosszallás.) – A felszólító módban a tárgyas ragozás egyes szám 2. (nagyra) n tt (fa). kicsinyellné v. egy magánhangzó utáni ll-es. zöldellik. rovok stb. stb. stb. sarkall (= ösztönöz) és sarkal (= sarokkal lát el. jönne stb. löv . sz dd. valamint befejezett melléknévi igenévi származékaikban – a magánhangzó után – két t-t írunk: rótt. de a képz eltérése jelentéskülönbséget hordoz: torkollik (= beleömlik) és letorkol (= szavába vágva elnémít). egyre stb. szálloda. sarkallik. ríjon. lesztek. málljanak. stb. 39. állt. pl. úgy. de: kevesellem és keveslem. szállna. n . akkor is rövid a gy: egyben. A hosszú magánhangzóra végz d igéknek -sz és -tok. A jö. málló. jöjjenek stb.65. Múlt idej alakjaikban. mállik. A lesz igealakot magánhangzóval kezd d szó el tt és mondat végén hosszú szszel ejtjük. rosszallhatjuk. 39.. szégyellem. rövidebb változat: kevesell. lesznek. azaz mindig egy sz-szel írjuk: lesz. Ha mássalhangzó következik a gy után. – De: rívok. (Vö. növendék. rósz. nagyoll (a szükségesnél nagyobbnak tart) és nagyol (= valamit csak nagyjából csinál meg).) A hosszú magánhangzóra végz d igék 67. 39. kékellik és kéklik. egyes. rí. de: torkolat. egynek. de más helyzetekben – az ige többi alakjaihoz hasonlóan – röviddel. szégyellni. – De: jöszte. zöldellett. személyének rövidebb alakja a kiejtést követi: ródd. n sz. szégyell. stb. valamint magánhangzók között a toldalékos szóalakok és a származékok egy részében hosszan ejtjük: egyet. zöldell . n ttek. jöjjön. jöttél. kékell és kékl . 45. jöjj. 43. rójuk. l dd. (Vö. rísz.. (Vö. 60. n j. zöldell v. kicsinyellené. stb. de: sarkalatos. mind pedig l-es származéka él. noha a rá következ mássalhangzó hatására a hosszú l mindig megrövidül: áll. n tök. más részében viszont röviden: egyed. egyetem stb. 70. Az egy számnév mássalhangzóját a szó alapalakjában. cip t). Az ll-re végz d igék legnagyobb részének toldalékos alakjaiban megtartjuk a két l-es írást. mint a többiben: leszek. Egyes szavaknak mind ll-es. száll. az sz és a j bet megkett zése nélkül írjuk: ró. jövedelem stb.) Néhány ll-es ige egy-két származékában azonban – a kiejtésnek megfelel en – rövid l-et írunk: torkollik. együtt stb. jövök. n tt. leszünk. egyedül. valamint j hangzós toldalékú kijelent és felszólító alakjait – ingadozó kiejtésük ellenére – a t. szégyellheti. 66. rója. (Vö. stb. rítok. kevesellte v. hosszabb meg egy mássalhangzó utáni l-es. mállottak.) – A hosszú magánhangzó a v-vel b vült tövekben többnyire megrövidül: fövetlen.) – Hosszú az n is ezekben: jönni. kicsinyell. -tök személyragos alakjait. A rendhagyó ragozású jön ige toldalékos alakjaiban (a j dögél és a j ve alak kivételével) a t magánhangzóját rövid ö-vel írjuk: jön. kicsinyellés és kicsinylés. egyért. állomás. valamint egyszer ségére 27 . keveselli és kevesli. Egyéb esetek 68. egyén. egyezik. Néhány ll vég igének két alakja van. rívás stb. leszel. (fába) rótt (bet k). 69. de: kicsinyelli és kicsinyli. kevesellette. Ezért a szókép állandósága érdekében az egyszer bb módon. jöhet. ny dd.t höz járuló egy mássalhangzós toldalékokat általában kett zött alakban írjuk: jössz. Írásunk a szókép állandóságára. rosszall. rótok. zöldellt v. (Vö. kicsinyell és kicsinyl .

méhek. keh. (Vö. juh. ezekben a szóalakokban a kett zés mutatja a rag v-jének hasonulását. legkisebbnek. névszóban a h-t csak akkor ejtjük. – A ch vég szavak (pl. 83. méh. hah. egyé (= egy+é). düh. hogy híven tüntessük fel a szóelemek mai alapalakját. mert a szóelemeken a régiségben er s hangváltozások mentek végbe. azaz a személyragos határozószókban a gyakran hallható hosszú ejtés ellenére is egy l-et vagy egy n-et írunk: bel lem. magasat. együtt. A MÉH bet szó inkább h-s ejtés . A kiejtésben tehát néma a h ezekben: cseh. s hogy a szavak írott alakja ne szakadjon el teljesen a kiejtett formától. egybe. méhnek. pech stb. Zilah stb. – Hangzik a h ezekben: csehek. és mindig írjuk is. együvé. er sen. újra stb. padisah. juh. ujjak. egyek. szónak minden alakjában ejteni szoktuk a h-t. kisebbít. – De: benne. 83. stb. akkor a szó kiejtett alakja és írásképe között szakadék támadna. 74. pléh. fellah. ujjra stb. A mássalhangzók min ségi változásainak jelöltsége az igealakokban 28 . Csehszlovákia. Az új melléknév mássalhangzóját – a szó alapalakjában és magánhangzó el tt – sok nyelvjárásunkban hosszan ejtik. mint h-tlan. eh. A szóalakok egy részének leírásakor azért nem érvényesülhet a szóelemz írásmódnak az a törekvése. egyetlen. ujjat. stb.) végén is mindig ejtjük a h-t. cseht l. vagy magánhangzóval járul a t höz. cseh. Ezekben az esetekben helyesírásunk tehát eltekint a szóelemeknek eredeti hangalakjuk szerinti írásától. utánunk. (A testrész nevének írása viszont: ujj. 42.) 71. 73. A bolyh. továbbá többes számát és középfokát sokan hosszú s-sel ejtik. egység. nálad. csehnek. bennünket. er sebb. egyik. egyed. enyh. A szóelemek módosult alakjait feltüntet írásmód 76. rüh stb. sah. csehet. el led. a szóelemek módosult változatait tünteti fel. kisebbedik. – De természetesen: eggyel és eggyé. de csak egy s-sel írjuk ket: er set. csehül. a szavak minden alakjában jelen van a h. csehvel. doh. áh. e)] A h vég szavak egy részének kiejtése ingadozik. moh. juhok. juhval. er sek. heh indulatszó ejtésében váltakozik a h-s alak a h-tlannal. – Akárhogyan ejtsük is azonban a h vég névszókat. magasabb. A személyes névmások határozóragos és névutós formáinak megfelel alakokban. méh. potroh. méhes. juhtúró. róla. stb.. Az -s vég melléknevek tárgyragos és -n határozóragos alakját. méhkas. stb.törekedve a szó minden alakját egy gy-vel jelöli: egy. stb. Ha helyesírásunk ezekben a szóalakokban is a szóelemek alapalakjának a feltüntetésére törekednék. méhvel. egyenl . ha a toldalék magánhangzóval kezd dik. mint a példák is mutatják. újat. írásunkban ennek ellenére csak egy j-t tüntetünk fel: új. t lünk. [Vö. magasan. almanach. Allah. de egy s-sel írjuk: kisebb. 72. A kis szó fokozott alakjait és ezek származékait hosszú s-sel ejtjük. egyre. egyéb. Így például az ah.) 75. – Az írásban azonban. juhász. juhakol. a h bet t írásban mindig feltüntetjük. magasak. újabb. egyel (ige). éh. A céh. kisebbség stb.

fürösz-. stb. válassza stb. de a -j módjelnek módosult (az iget végs mássalhangzójához teljesen hasonult) s. Ezeknek az igéknek felszólító mód tárgyas ragozású. vadásszatok. Az s. 78. kett zött sz-szel (ssz-szel). z és dz vég igék felszólító alakjaiban megtartjuk az iget eredeti formáját. vesszenek. A felszólító mód tárgyas ragozású. Ezeket az igealakokat tehát kett zött s-sel. Az st és az szt vég igék felszólító alakjait a t nélküli csonka t b l (fes-.) 81. tanítsd stb. Az s. rekessze. amelyekben a t végi t-t mássalhangzó (de nem s. tárgyas ragozású alakjaiban megtartjuk az iget eredeti formáját. szítsa. mint az s és az sz vég igék felszólító alakjait. Azoknak a t vég igéknek a felszólító alakjaiban. illet leg egy sz-szel írjuk: fesd. kett zött z-vel és kett zött dz-vel (ddz-vel) írjuk: keressük. sz+j. kösd. de a módjel mai leggyakoribb j alakja helyett annak s változatát írjuk le: ejtse. mind pedig a -j módjelnek s-sé módosult változatát írjuk le: alkoss. Ezeket az igealakokat tehát (az eredeti s+j. mert a j módjelnek a módosult (a csonka t s. elolvassák. sz. eddzük. 79. -juk. nevesse.) képezzük. személyének rövidebb alakjában ts-et írunk a -d személyrag el tt: ejtsd. nyissátok. j-t nem tartalmazó alakban csak egy sz-et írunk: játszom. z+j. (Vö. A felszólító mód tárgyas ragozású. lássuk. s a -d személyrag ehhez kapcsolódik. rekeszd. stb. illet leg sz mássalhangzójához hasonult) s. válaszd stb. játsszátok. stb. mártsd. taníts. éppen úgy. személyének rövidebb alakjaiban a személyrag eredeti d formájában a módjel nélküli csonka t höz kapcsolódik. – Ennek a ts-nek a kiejtésben rövid vagy hosszú cs hang felel meg. játsszuk. végezzük. illeszd. egyes szám 2. játszod. sz) vagy hosszú magánhangzó el zi meg (vö. hallgasd. mossam. sz. egyes szám 2. sz változatát tüntetjük fel: fess. illet leg kett zött sz-et (ssz-et) írunk. lopóddz(ál). egyes szám 2. kössétek. fürösszétek.). 78. bocsássa. hallgassák. A rövid magánhangzó + t kapcsolatra végz d igék. dz+j helyett) általában kett zött s-sel. személy rövidebb alakjában a t végi t helyén s van. féltsétek. valamint a lát és a bocsát ige (továbbá a lót-fut összetételbeli lót el tag) felszólító alakjaiban sem az iget véghangját. sem a felszólító mód jelét nem tüntetjük fel eredeti alakjában. mossa. metszi stb. eddzétek. füröszd. nyisd stb. hanem mind a t végi t-nek.stb. lássuk. kett zött sz-szel (sszszel). hozzák. – Természetesen a játszik és a metsz típusú igék is ezt a szabályt követik: játssza. z és dz változatát tüntetjük fel. sz. z és dz változatát tüntetjük fel. vadásszátok. kett zött z-vel és kett zött dz-vel (ddz-vel) írjuk: késsen. lóssonfusson. sz. (A többi. metsszük stb. ezért ezeket az igealakokat csak egy s-sel írjuk: bocsásd. játsszák. megtartjuk az iget végs t-jét. Az s. z és dz vég igék 80. 81. -játok. illesszük. sz. de a j-vel kezd d személyragok (-ja. ezért ezeket az alakokat egy s-sel. – Természetesen a 29 . végezzünk.A t vég igék 77. f ts.) Ezekben az igealakokban tehát kett zött s-et. z és dz vég igék kijelent módú. illesz. hozzad. -ják) j elemének módosult (az iget végs mássalhangzójához teljesen hasonult) s. márts. stb. -jük.

vigyétek. tetszik. szónak azonban minden alakjában ejtjük a h-t. idd. Nem azonos például a szívvel és a szível (= szeret. személyének rövidebb felszólító formáiban a -d személyrag a módjel nélküli magánhangzós t höz kett zött alakban járul: tedd (= te+dd). eszik. vesz. vidd. Azt akarjuk. pl. A többjegy bet ket természetesen a rájuk vonatkozó szabályok szerint kett zzük meg. stb. -vel. arannyal. potroh. királlyá. e) Azokban a névszókban. – Hasonlóképpen: játszd. higgyétek stb. (Vö. pléhvé. amelyeknek végs h-ját nem ejtjük ki (vö. eszik. a névszó tövének végs mássalhangzójával azonos (teljesen hasonult) formában járul a -val. Ezt a kiejtésbeli módosulást írásunk tudomásul veszi. (Vö. 32. egyél. 30 . iszik. -vé rag v szóvégz déssel találkozik. (Vö. -vé: hanggal. -vé határozórag v-je (bizonyos h vég ek kivételével) minden mássalhangzóra végz d névszóhoz. igyanak stb. A tessem. hidd. úszd. rozzsal. játszunk és játsszunk (e. -vé rag v-jének hasonulása nem következhet be: méhvel. hogy játsszanak velünk. Kértem ket. cukorral. 75. egyes szám 2. 43. (Vö. névvé. E formák írásban való pontos megkülönböztetése azonban fontos követelmény: Látom. Stb.: jáccunk). látszik. szilánkká. b) Egy hosszú mássalhangzós szóvég + -val. 60.) A tesz. lássék stb. vesz. stb. visz. Betakarom. 94. stb. edzd. t r). stb. tudóssá. a két v-t mindig jelöljük az írásban: hévvel. tetté. bolonddá. tesz. kékkel. könnyel. stb. olvasd. edd. -vel. -vé alakmódosulásai 83. -vé: bottal. tettel. a -val. néggyel. ronggyá. sah.) A mássalhangzók min ségi változásainak jelöltsége a névszóalakokban A -val. játsszál. -vé: jobbal. könyvvé. savvá. és kett zött gy-t írunk: higgy. mászd. -vá. kedvvel. bölccsé. higgyük. gallyal. juhvá.) d) Ha a -val. nehogy kilátsszanak. vegyük. hogy csak játszanak velünk. játszik. 7. -vel és a -vá. visz. metsz ige több kijelent és felszólító módú formájának azonos a kiejtése. végezd. szívvel. -vel és a -vá. b)] a) Egy rövid mássalhangzós szóvég + -val. – A doh. füstté. -vá. a bölccsé (válik) és a bölcsé (= a bölcs tulajdona). ha tetszünk neki. -vel. A bet kett zés elmulasztása nemegyszer eltorzítja a szóalak értelmét. és bet kett zéssel jelöli. – A hisz ige felszólító alakjaiban hosszú gy-t ejtünk. tollá. (Vö. -vel és a -vá. vedd. látszik. metszd (vagy mesd). szénné. – Kilátszanak. kulccsal. A lesz. hisz ige tárgyas ragozású egyes szám 2. szárnnyal. tegyen. vízzé. tessék. rosszá. személyének rövidebb alakjaiban azonban a módjel nélküli t höz kapcsolódik a -d személyrag: nyeld. húzd. 39. – Jó érzés lesz. játszik. Allah stb. tessél. Megváltozott. szárnnyá.) A hallatszik. hogy tetsszünk neki. tollal.) c) Két mássalhangzós szóvég + -val. nedvvé. tervvel. özveggyé. meggyel. komppal. 82. iszik ige felszólító alakjaiban a módjel gy alakban járul az igék magánhangzós tövéhez: legyek (= le+gy+ek). minddel.hallatszik. tetszik és metsz ige is ezt a szabályt követi: hallatsszatok. könnyé. jobbá. gyönggyel. stb. stb.). [Vö. látsszam. metssze stb. -vá. vel és a -vá. higgye. alakváltozatok használata is helyes. a briddzsel (= a bridzs kártyajátékkal) és a bridzsel (= bridzsezik). a tervvel és a tervel (= tervez). A felszólító mód tárgyas ragozású. tetsszél.

ez névmás 84. amiatt. efféle.. emellett. (Vö. potrohhal.és utótag határán egy mássalhangzóval írjuk: afelé. ebbeli.ezért itt az ennek megfelel ragalakokat találjuk: dohhal. akkora. -kora képz szer utótagoknak a kapcsolatából alakultak: abbeli. A mutató névmás a. ekkora. Az az. eszerint. ebbe. [Vö. az evvel és ezzel alakváltozatok egyaránt helyesek. 222. ezzé.. ehhez. Ám csak: azzá. valamint a -fajta. 31 . arra. ugyanahhoz stb. akképp.. effajta. mindett l. ahhoz. -féle.) A -val. Ezt a módosulást bet kett zéssel jelöljük: abba. Allahhal stb. sahhá. ez névmásnak és a -beli képz nek. akkor. Az avval és azzal. az idegen szavakhoz és tulajdonnevekhez illesztésével pedig a 211. evégett stb. ekképp. erre. ez mutató névmás z-je teljesen hasonul a mássalhangzóval kezd d határozórag els hangjához. afölött. affajta. 130. Mindig hosszú mássalhangzót jelölünk azokban a szavakban. afféle. amelyek az az. – Hasonlóképpen: amannak. c)] 85. ekkor stb. e alakjából és valamelyik névutó kapcsolatából keletkezett összetételeket az el . Az az. -vé ragnak a személynevekhez kapcsolásával a 163. pont foglalkozik. -vel és a -vá. 216–217. 75.

a) Szó kezdetén csak a lyuk szóban és toldalékos alakjaiban írunk ly-t: lyuk. mily. súly. b) Ha a j hang a szó végén fordul el . moly. de vannak olyan családneveink is. ha hosszú hangot jelölnek: bodza. gally. lyukban. Hagyományos írásmódról.: tököli] Georch [e. lyukad. a jelölésmód tekintetében különbség mutatkozik az egy szótagú és a több szótagú szavak között. sem a szóelemzés elvével nem magyarázható. nagyon sokféle eredet ek. Török stb. A családnevekben általában ugyanazokkal a bet kkel jelöljük a hangokat.: tarcsai] Egressy [e. stb. mert azok a szavak. A névmásokban ly-nal jelöljük a j hangot: ily. lyukból.: császár] Czetz [e: cec] Hajnóczy [e. Bizonyos fogódzóink mégis vannak. amely. lyukak. mély.: ellipszilon] bet t. 83. lyukas stb.: szécsényi] Dessewffy [e. stb..és egybeírási szokásainkat. s t a kiejtés és a szóelemzés elvének érvényesülését is. (Vö. 32 . madzag. pedz. írásunk azonban megtartotta az ly [e. A toldalékok hasonulásából ered hosszúságot azonban ezekben a szavakban is föltüntetjük: eddzük. Az ly írására pontos szabályaink nincsenek. ezeket tartalmazzák a következ alpontok.A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD 86. külön. Meggyesi. briddzsel (= a bridzs kártyajátékkal). 88.: görcs] Zichy [e. milyen. Hunyadi. különböz jelleg ek.: egresi] Thököly [e. azaz a hagyomány elvének érvényesülésér l – a szónak sz kebb értelmében – mégis csak akkor beszélünk. lyuggat. 12.: hajnóci] Kossuth [e. Dózsa. a mai kiejtés. amelyek ly-nal írandók.: kosut] Széchenyi [e. amelyekben megtartjuk a ma már egyébként nem használatos. 80–81.). régies bet ket (vö. Az egy szótagú szavak közül a következ k írandók ly-nal: boly. mint más szavainkban (pl.) 89. 87. oly. peddze. Helyesírásunk bizonyos meghatározott esetekben a hagyományt követi a mai hangjelölési rendszer. foly(ik). ha a máig meg rzött írásmód sem a kiejtés.. A dz-t és a dzs-t általában akkor sem kett zzük meg. ilyen. olyan. edz . süly. mely szavakban írunk ly-t. hely (f név). Csányi.): Batthyány [e. ezért számos szóban hagyományosan ly a j hang jele. ma-haradzsa. edz. lyukaszt.157. melyekben j-t. A hagyomány alakította ki és rzi bet ink alakját.: battyányi] Cházár [e. bridzs.: zicsi] stb. Köznyelvünk hangrendszerében már nincs meg a régi ly hang. Kis. illet leg a szóelemzés rovására. amelyik stb. A hagyomány érvényesülése ennél természetesen jóval szélesebb kör helyesírásunkban.: dezs fi] Tartsay [e. pedzi. mely. Kétség esetén szótárban kell megnézni.

mindjárt. ezt helyesírásunk nem jelöli külön bet vel. nyavalya. osztály. c) Jellegzetes szócsoportot alkotnak a lya. karaj (és karéj). mindnyájan. 90. hágcsó. zárt ë hang.A két (vagy ennél több) szótagú szavak legnagyobb részében ly-nal jelöljük a szó végén ejtett j-t: bagoly. akadály. robaj. dörej. Bár több nyelvjárásunkban és a köznyelvben is él az ún. kevély. pehely. rögtön. pünkösd stb. skatulya. zsöllye stb. tavaly stb. De: bója (vízi jelz eszköz). zsivaj. 33 . zörej stb. De: karvaly. gereblye. ragály. csekély. hanem hagyományosan szintén az e-vel: ejtés: ëgyél ëgyetëm embër lëhet szerelëm gyerëkëke t írás: egyél egyetem ember lehet szerelem gyerekeket stb. Mihály. Ipoly. korcsolya. kristály. mosoly. csigolya. ósdi. zsindely. cserje. pólya. Gergely. sóhaj. – A szó végén j-vel írandó szavak között többségben vannak az aj. tetszik. kapzsi. héja (madár). papagáj stb. metsz. De: lakáj. tavaly. játszik. pocsolya. perje (f ) stb. illet leg a régebbi írásformát: esd. olaj. tartály. stb. ibolya. Néhány szóban a hagyomány meg rizte a ma már nem érzett eredetet. lye végz dés szavak: boglya. ej vég ek: duhaj. óhaj. tolvaj. fogoly. harkály. hülye. 91. talaj. hagyján.

Arannyal. c)]. vö. illet leg: jeggyel. füttyel (= fütty+tyel). könnyé (= könny+nyé). 62. Hermann-nál. cs. – Általában ez a szabály érvényes a tulajdonnevekre is: Hosszú. eddzék. Ezekben a hosszú mássalhangzós bet höz a vele azonos újabbat köt jellel kapcsoljuk: Széll-lel. c)] A -szer utótag sz-ét általában csonkítva (azaz toldalék módjára.) 34 . Helyesírásunk néhány esetben ésszer egyszer sítést alkalmaz. Wittmann-né stb... balett-táncos. Nem egyszer sítjük azonban az összetett szavak tagjainak határán találkozó azonos kétjegy bet ket: kulcscsomó. 62. nagyobban (= nagyobb+ban). össz-szövetségi stb. A többjegy bet k (pl.. [Vö. 94. [vö. c)] A szabály nem érvényesíthet a magyar családnevekre. hosszú. ha a -szer -t kett zött sz-re (ssz-re) végz d szavakhoz kapcsoljuk: dzsessz-szer . 7. mésszer stb. mésszel. hússzor) kapcsoljuk az sz vég szavakhoz: ésszer .). tollal (= toll+lal). dzs stb. fedd meg (= fedd+d meg). vagyis a bet nek csak az els jegyét ismételjük meg [vö. Mariannal (Mariann+nal). rosszal. [Vö. fütty stb. 163. Bernadett l (Bernadett+t l). Kodállyal stb. hossz-számítás. Tarr-ról. illet leg: sakk-kör. az idegen tulajdonnevekre és a szóösszetételekre. – Hasonlóképpen: puff-féle (ül ke) stb. így a többjegy bet k kett zésekor és három azonos mássalhangzót jelöl bet találkozásakor. nagygy lés. 93. A toldalékolás következtében egymás mellé kerül három azonos. stb. Meggyes. (Vö. – Nem egyszer sítünk viszont akkor. meggy. mássalhangzót jelöl bet t kett zöttre egyszer sítjük: orra (= orr+ra). b)]: loccsan. eljátsszuk stb. vádlottól (= vádlott+tól). ty. fénynyaláb. hallak (= hall+lak).AZ EGYSZER SÍT ÍRÁSMÓD 92. díszszázad stb. sz.) kett zött alakját a t szókban és a toldalékos alakokban csonkítottan írjuk. (e helyett: jegygyel stb. 163. expressz-szer stb. 62. 163. jegygy r . briddzsel.

Ezeknek szoros egységét ugyanis egybeírással vagy (ennek egyik megoldási formájaként) olykor köt jeles kapcsolással fejezzük ki. illet leg saját írásgyakorlatára hagyatkozni. Ezekb l a körülményekb l következik az. mindig együtt használt. kéményt sepr . hogy az írott szöveg világosan áttekinthet legyen. vízbefúlás stb. de tagjai már alig tekinthet k egymáshoz képest önálló szavaknak. Az összefügg szövegben egymás után következ szavakat általában egymástól külön írjuk le. hogy a különírás és egybeírás szabályainak megfogalmazása más szabálypontokhoz képest olykor határozatlannak látszik. sokszor egyénenként eltér megoldást sugall. ami viszont nem biztos alap. – Ha egy raggal jelölhet . stb. Ennek legf bb oka az. többféleképpen is megítélhet esetek. a közlekedésben). de: gyorsírás (= sztenográfia). szót is összetételnek tekintjük. a t zr lpattant menyecske vagy leány nem a t zr l pattant. hogy két szó kapcsolatának jelentése több vagy más. bár valójában csak a hangos nyelv és az írás természetéhez alkalmazkodik. A különírás és az egybeírás szabályai a szavak összekapcsolásának. Ezek többféleképpen keletkezhetnek. Különírjuk számos. különírt szókapcsolat elemei (pl. rádiót javít stb. napsugár stb. Ilyenkor különírjuk ket: szilárd jellem. szakkifejezés stb. de nem ló. egyhavi. f névi igenév.) rag nélkül állnak együtt. stb. a tízórai-t nemcsak tíz órakor fogyaszthatjuk el. márványtábla. Ilyenkor ki-ki hajlamos a nyelvérzékére. szintén egybeírt összetett szót alkotnak: kéménysepr .A KÜLÖNÍRÁS ÉS AZ EGYBEÍRÁS 95. de: sokszög (a mértanban). hogy a szókapcsolatok és az összetételek között nincs éles határ: sok olyan szókapcsolat van. sok szög (= számos szög). egységet alkotó szókapcsolat (szólás. 35 . (veszélyt) jelz lámpa. ha két vagy több szó összekapcsolódásával keletkezett (azaz összetett) szavakat írunk le. Mondatainkban a szavak nagy többségükben alkalmi szókapcsolatok tagjaiként kerülnek egymás mellé. amely még nem igazi összetétel ugyan. ezért például a jókedv. nemegyszer jelentésváltozás nélküli szókapcsolatokat is egybeírunk. Ezt az alapszabályt azonban nem alkalmazhatjuk olyankor. Például a víziló vízi állat ugyan.) elemeit is: dugába d l. mint a szó és beszéd: ’alaptalan híresztelés’-t jelent. de: élenjáró (= irányító szerep ). A kétféle írásmód jól szemlélteti a kétféle alakulat közötti jelentéskülönbséget: gyors írás (= sebes írás). Ilyen el fordulásukban külön kell írnunk ket. lépre csal. A szóbeszéd is más. az élen járó (csapat). illet leg köt jel alkalmazását. a nap sugara stb.) A különírás és az egybeírás fontos kifejez eszköze helyesírásunknak. illet leg az összetett szavak alkotásának törvényszer ségein alapulnak. Szépirodalmi alkotásokban stilisztikai szándék is indokolttá teheti az általános szabályoktól eltér különírást vagy egybeírást. nagyon ügyes. – Az egyik gyakori ok az. villamos gép. Helyesírásunk e területén mégis meglehet sen nagy számban vannak ingadozások. sok lehet ség. – A meggyökeresedett szokást megtartva. Ezt érzékeltetjük az alkotóelemek egybeírásával. (A köt jelnek itt egyszersmind tagoló szerepe is van. félig kész. de: jelz lámpa (pl. félkész. mint a tagok jelentésének összege. A jelentésváltozás miatt egybeírt összetétel alkotó tagjai természetesen alkalmi kapcsolatban is kerülhetnek egymás mellé. Egybeírjuk viszont az összetett szavakat.

várt. Ezzel a lehet séggel azonban ne éljünk vissza: nem rokon vagy ellentétes értelm tagokat. dádá típusú indulatszókat. ha toldalék nélküli formájuk nem él összetételként: apraja-nagyja. napról napra. alig-alig (= nehezen). tejet. – Eredetük tudatának elhomályosulása miatt egybeírjuk viszont az azaz köt szót és a nana. nini. vajat. mint azok különkülön. unosuntalan.A szóismétlések írása 96. apraját-nagyját. szebbnél szebb. sírva-nevetve (ölelte át) stb. gyalult (egész nap). melyeknek tagjai közül az egyik nem él önállóan: örökkön-örökké.el tagot egybeírjuk a fels fokú melléknévvel: legeslegjobb. egy-egy (= néhány). körös-körül. Az alkalmilag (általában nyomatékosítás végett) megismételt szavak közé vessz t teszünk: fiam. messze-messze (= nagyon messze) stb. várt. gazdasági-társadalmi (változások). Az ilyen alakulatok írásmódja els sorban attól függ. oktató-nevel stb. sütés-f zés. réges-régi. hasonlóképpen: ember ember hátán stb. keze-lába. 98. nap nap után stb. A túlzófok kifejezésére használt leges. nono. sok-sok (= nagyon sok. Különírjuk egymástól ugyanannak a szónak különböz toldalékokkal ellátott változatait: szemt l szembe. sütni- f zni. több-kevesebb. n ttön-n stb. néha-néha (= nagy ritkán). orrán-száján. Két. a) A csak alkalmilag egymás mellé kerül egynem (halmozott) mondatrészeket vessz vel választjuk el egymástól: apja. stb. gyorsan. A mellérendel szókapcsolatok és összetételek tagjai egyenrangúak. várva várt stb. szinte). többékevésbé. írás-olvasás. Köt jellel írjuk viszont az olyan módosított alakú szóismétléseket. illet leg kett nél több szót ne írjunk vessz vagy köt szó 36 . hogy mennyire szoros a kapcsolat az alkotóelemek között. A mellérendel szókapcsolatok és összetételek. 97. anyja (eljött).. 99. A változatlan formájú tagokból szókett zéssel keletkezett összetételeket köt jellel írjuk: más-más (= mindig más és más). ég-föld. ide-oda. legeslegnagyobb. kenyeret (vásárolt). továbbá a névutós szóismétlések tagjait: fej fej mellett. azonos szerep toldalékkal ellátott szó alkalmi egységét újabban gyakran éreztetjük köt jeles összef zésükkel: kínos-fájdalmas (búcsú). hehe. tömérdek). sütött-f zött. fiam. valamint az ikerszók írása A mellérendel szókapcsolatok és összetételek 100. testi-lelki. stb. ezért elemeit köt jellel kapcsoljuk össze: süt-f z. háztól házig. sütnek-f znek. nyelvi-stilisztikai (elemzés). legeslegszebb stb.. Köt jellel kapcsoljuk egymáshoz az egyformán toldalékolt szavakból alakult mellérendel összetételek tagjait akkor is. már-már (= majdnem. végestelen-végig. kérve kéri. akkor az összetétel még laza. kezét-lábát. b) Ha az egymásnak mellérendelt tagok együttese már mást jelent. idébb-odább. eget-földet. ki-ki (= mindenki). jobbnál jobb. kér -esdekl (szavakkal). f részelt. tudván tudta. de még mind a két tag felveszi a toldalékokat. stb. gyorsan.

ímmel-ámmal. Anna-Pannával. terefere. stb. A lazább (köt jellel írt) és az összeforrott (egybeírt) ikerszók csoportja nem különül el egymástól élesen. piff-puff. A tagok közötti köt jelet az esetleges toldalékoláskor is megtartjuk: édes-búsan. hercehurca. de: icit-picit. stb. tyúkom-búkom. búbánatos. árvíz. csinn-bumm stb. hébe-hóba. irult-pirult. limlomot. icipici. ugribugri. fidres-fodros. gizgazos. stb. stb. izeg-mozog. hadsereg. Az alárendel szókapcsolatok és összetételek írása 37 . Ista-Pistát. (a padlón) csúszó-mászó (kisgyerek). de: híre-neve. – Hasonlóképpen írjuk a tulajdonnévi ikerszókat is: Ista-Pista. A lazább (köt jellel írt) és az összeforrott (egybeírt) mellérendel összetételek csoportja nem különül el élesen egymástól. stb. Anna-Panna. gizgazok. rablópandúrt (játszottak). 103.helyett köt jelesen: nyelvtani. a) Vannak olyan ikerszavaink is. Az ilyen ikerszók tagjait köt jellel kapcsoljuk egymáshoz: csihi-puhi. – A kétféle toldalékolásnak oka lehet a jelentések elkülönülése is: (a határban) szántó-vet (emberek). rúgkapálnak. b) Az ingadozó toldalékolású ikerszókat alapformájukban egybeírjuk. Az ikerszók 102. amely nem vagy csak kivételesen – és csak az utótagon – látható el toldalékokkal. búbánata. hányaveti. piros-fehér-zöldet. tereferél. Az ikerszók írása a mellérendel összetett szavakéval azonos szabályokhoz igazodik. hadseregek. hírneves. izegnek- mozognak. más esetekben a toldalékolás módjához igazodunk: gizgaz. stb. icipicit. sakk-matt. rablópandúr. 101. limlomos. Ilyenkor a toldalékos formák írásképe is vagylagos: hírnév: hírneve. de híres-neves. illet leg toldalékolt ikerszók elemeit köt jellel kapcsoljuk össze: irul-pirul. árvízt l. piros-fehér-zöld. amelyek nem vagy csak kivételesen láthatók el toldalékokkal. rúgkapáló. stb. de: gizes-gazos. szoba-konyhás (lakás). Az ilyen mellérendel összetételek tagjait köt jellel kapcsoljuk egymáshoz: édes-bús. piros-fehér-zöldre. sík-domború (lencse). dimbes-dombos. csigabiga. sík-domborúra (csiszolt). csigabigák. nem: nyelvtani-stilisztikai-helyesírási (gyakorlatok). limlom. de: a csúszómászók (= hüll k). (a zenekar) csinn-bummja stb. a) Számos olyan mellérendel kapcsolatunk van. A tagok közötti köt jelet az esetleges toldalékoláskor is megtartjuk: (nagy) csihi-puhit (rendezett). izg -mozgó. szoba-konyha. ezért csak második tagjukon toldalékolt mellérendel összetett szavakat egybeírjuk: rúgkapál. alapformájában egybeírt mellérendel összetétel kétféleképpen toldalékolható. stb. stilisztikai és helyesírási (gyakorlatok). de: a szántóvet k (= földm vesek). a) A mindkét tagjukon külön-külön toldalékolható. búbánat. stb. b) Néhány. b) A csak a végükön toldalékolható ikerszókat egybeírjuk: mendemonda. stb. hányavetiek. c) A már teljesen összeforrott. mendemondák. hadseregben. sakk-mattot (mondott).

napsütötte (táj). forgószél (szélfajta). haditerv. fiatalkorú. 107. molyrágta (sz nyeg). általános iskola. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk számos min ségjelz s kapcsolat tagjait: nagyfokú. min ségjelz s és mennyiségjelz s viszonyban a szókapcsolatok és az összetételek egyaránt jelöletlenek. favágó: mit vágó? – fát vágó (az el tag az utótagnak tárgya). stb. s. különösen olyankor. A min ségjelz s kapcsolatok írásának f szabályai a következ k: a) A min ségjelz s kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: jobb kéz. lélekszakadva (= nagy sietve) stb. söröspohár (= sörnek való pohár). Ha két különírt szóból álló min ségjelz s kapcsolat második tagjához -i.és mennyiségjelz nek nincs ragja: aszály sújtotta (vidék) és farkasordító (tél). holtág (folyóé) stb. anyja nevelte (gyermek) stb. mert az alanynak. mint az el tag és az utótag jelentésének összege: gyorsvonat (vonatfajta). Az alanyos. érett gyümölcs stb. (a) munkások szervezte (gy lés).és a mennyiségjelz s kapcsolatok 105. traktor szántotta (föld). Az alanyos kapcsolatokat a következ képpen írjuk: a) Az alanyos kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: gondatlanság okozta (baleset). melegágy (a kertészetben). -nyi képz járul. er s bordájú. -ú. . meleg nyár és színesfém. apró szem . kis hordónyi stb. Az alárendel összetételek els tagja a másodikkal olyan kapcsolatban van. hegygerinc: minek a gerince? – a hegynek a gerince (az el tag az utótagnak birtokos jelz je). b) Az alanyos összetételeket egybeírjuk. porhó borította (lejt ). – Így például: szavahihet : mi hihet ? – a szava hihet (az el tag az utótagnak alanya). tehát az utótaggal az el tagra kérdezhetünk. Ezek tagjainak együttes jelentése más. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: árvíz mosta (töltés). (a) barátom kölcsönadta (pénz). magvaváló (szilva) stb. különösen olyankor. szomszéd falubeli. félszeg).. vízinövény. nyakatekert (= bonyolult). a min ség. útitárs. fehér virágú. mint az el tag és az utótag jelentésének összege: agyafúrt (= ravasz). valamint a min ség. Alanyos. ipari ország. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk több alanyos kapcsolat tagjait: dércsípte (levelek). (a) számítógép ellen rizte (adatok) stb. Ezek tagjainak együttes jelentése más. eszeveszett (= rült). ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét 38 . ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: széls bal párt. életképes: mire képes? – életre képes (az el tag az utótagnak határozója). olvasó lány. 106.. drágak : milyen k ? – drága k (az el tag az utótagnak min ségjelz je). baráti kézfogás. 108..104. egyetért mosoly. háromszög: hány szög? – három szög (az el tag az utótagnak mennyiségjelz je). piros tet s. hidegvér (= nyugodt). -beli. amely kisebb vagy nagyobb alakítással mondatrészi viszonyú szókapcsolattal is kifejezhet . szúette (bútor). -jú. légiposta. -j . jótett stb. orvosi titoktartás. mez gazdasági gépgyár stb. ügyefogyott (= gyámoltalan.. különösen olyankor. tíz forint és öttusa. b) A min ségjelz s összetételeket egybeírjuk. nagy erej . kispárna (párnafajta). a különírást általában megtartjuk: bal parti.

tagja összetett szó: halványlila szín , iskolaköteles korú, hosszú szempillájú, szürke télikabátos, öntelt magatartású stb. 109. A fokozó vagy nyomósító szerep melléknévi jelz t nem írjuk egybe a jelzett melléknévvel: szép piros, szép kövér, jó nagy, jó er s, borzasztó rossz, szörny hideg stb. Hasonlóképpen: nagy néha, jó néhányszor stb. 110. A színárnyalatot kifejez melléknévi jelz t egybeírjuk a színt jelöl melléknevekkel: halványlila, sötétzöld, világossárga, zöldeskék; almásszürke, haragoszöld, mélykék, törtfekete, újpiros; stb. – Az összetett színnevek árnyalatát jelz mellékneveket azonban különírjuk: sötét rózsaszín, világos narancssárga, halvány kékeszöld stb. 111. Az olyan összetételeket, amelyekben a f név min ségjelz je az összetett szóban lev alakjában vagy jelentésében önálló szóként nem használatos (al-, bel-, köz-, kül-, szak- stb.), mindig egybeírjuk: alelnök, belföld, élüzem, el tag, közérdek, külügy, mellékjövedelem, pótágy, szakember stb. 112. Az -ó, - képz s igenevet, ha csak alkalmi min ségjelz , általában különírjuk jelzett szavától: dolgozó n , izzó fém, közvetít javaslat, parancsoló hang, sajgó térd, felszabadító mozgalom, kiváló termék, (az újoncokat) kiképz tiszt stb.; különösen olyankor, ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: mutató

névmás, szélez körf rész, növényvéd szer, rakétaindító állvány, földrengésjelz m szer, ellen rz bizottság, összeköt híd, el adó körút stb.
Ha viszont az igenévi jelz s kapcsolatok tagjai jelentés tekintetében összeforrtak (az igenév nem folyamatot, hanem valamire való képességet, rendeltetést fejez ki; illet leg a jelzett szó az igenévben kifejezett cselekvésnek valamilyen határozója), a két egyszer szót egybeírjuk: csépl gép, izzólámpa, desztillálótorony, véd n , ivóvíz, költ pénz, eladólány (üzletben), kiképz tiszt (beosztás), felvonóhíd; hálószoba, kutatóintézet, pihen nap, evez lapát, átüt papír, belép jegy; stb. (Vö. 138.) A kialakult szokást megtartva több olyan (részben jelentésváltozást is mutató) kapcsolatot is egybeírunk, amelynek valamelyik tagja összetett szó: forgószínpad, javítóm hely, mozgókórház, mér m szer, el hívótank, vendéglátóipar stb. 113. A -t, -tt képz s melléknévi igeneveket legtöbbször különírjuk jelzett szavuktól:

csapolt sör, d lt bet , sült hús, zárolt anyag, adott szó, fedett uszoda, vetített kép stb. – Csak néhány jelentésváltozáson átment kapcsolatot írunk egybe: aludttej, holtpont, nyúltagy, zártszék stb.
114. Min ségjelz ként nemcsak melléknév állhat, hanem f név is. a) A foglalkozást, kort, min séget, csoportot jelöl , esetleg csak nyomatékosító f névi jelz ket különírjuk jelzett szavuktól: mérnök bátyám, belgyógyász barátunk,

közgazdász szakért , gyermek király, ajándék könyv, rongy fráter, vendég néni, tüzér tizedes, huszár f hadnagy, rend r százados; csuda jó, kutya hideg; stb. – Hasonlóképpen különírjuk az ilyen alakulatokat is: igazgató elvtárs, tanár úr, tanító néni, mérnök szaktárs stb. b) Egybeírjuk viszont az akácerd , csiperkegomba, diáklány, feny fa, fiúgyermek, f szeráru, kölyökkutya, lakatosmester, legényember, rabszolga, vendégm vész stb.
típusú (általában fajtajelöl ) f névi min ségjelz s alakulatokat. 115. Anyagnévi jelz s kapcsolatnak azokat az alakulatokat tekintjük, amelyekben az el tag azt jelöli, hogy az utótagként megnevezett tárgy abból az anyagból készült. Az

39

anyagnévi jelz t, ha egyszer

szó, egybeírjuk a nem összetett f nevekkel: aranygy r , alumíniumedény, faburkolat, gyapjúsál, k fal, platinatégely stb. – Ha azonban az anyagnévi jelz s kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó, az anyagnevet különírjuk jelzett szavától: acél mér szalag, b r pénztárca; nyersselyem ing, vasbeton gerenda; m anyag padlóburkolat; stb. 116. A hónap vagy nap jelz ként álló nevét különírjuk jelzett szavától: január

hónapban, hétf reggel, csütörtök estére; március havi, kedd reggeli, péntek esti, vasárnap déli; stb.
117. A mennyiségjelz s kapcsolatok írásának f szabályai a következ k: a) A mennyiségjelz s kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: öt ujj, száz forint, ezer esztend , sok munka, több energia stb.; különösen olyankor, ha a kapcsolat valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: negyvenöt perces, két négyzetméternyi, huszonegy köbméteres stb. (Vö. 119.) b) A mennyiségjelz s összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az el tag és az utótag jelentésének összege: háromszög (mértani idom), tízperc (iskolában), öttusa (sportban), hatökör (= buta), ezermester (= sok mindenhez ért ), tizenkétszög (mértani idom) stb. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk számos (f leg képz vel ellátott) mennyiségjelz s kapcsolat tagjait: egynapi, nyolcoldalú, kétnyelv , ötéves, tízpercnyi, húsznaponként stb. (Vö. 119.) 118. Mennyiségjelz ként nemcsak számnév állhat, hanem (mennyiséget, mértéket, nagyságot jelent ) f név is. Az ilyen f névi jelz ket különírjuk jelzett szavuktól: egy

csomó retek, nagy halom kavics, két hordó bor, egy rakás fa, tenger virág, tíz deka vaj, tízezer kilowatt áram, száz hektár föld stb.
119. Egy egyszer t számnévnek (ill. a sok, több, fél számnévnek), valamint egy -i, -ú, - , -jú, -j , -s, -nyi képz s egyszer melléknévnek a kapcsolatát egybeírjuk:

harmincnapi, kilenchavi, háromlábú, ötágú, hétfej , kétzónájú, kétpetéj , sokmilliós, négyoldalas, húszf nyi stb. De számjegyekkel írva: 9 havi, 20 f nyi stb. – Ha
azonban akár a melléknév, akár a számnév, akár mind a kett összetett szó, a kapcsolat számnévi tagját különírjuk a melléknévi tagtól: hat vegyérték , egy

szótagos, negyven négyszögöles, száz hektoliternyi; tizenkét emeletes, huszonnégy tagú, negyvennyolc órás, száztizenhat napi; hetvenöt centiméteres, ötvenhét másodpercnyi; stb. számjegyekkel írva is: 40 köbcentiméteres, 116 napi stb. [Vö.
117. a), c)] Hasonlóképpen írjuk az ilyen -nként ragos alakulatokat is: kéthetenként, háromhavonként, ötévenként; tizenöt naponként, három hónaponként; 5 évenként, 15 naponként; stb. [Vö. 117. c)]

120. A -dik képz s sorszámnévi jelz t nem írjuk egybe sem a jelzett f névvel, sem a (rendszerint -i, -s, -ú, - képz s) melléknévvel: ezredik év, harmadik napon,

hetedik alkalommal; harmadik havi, negyedik osztályos, ötödik rend , tizenkettedik havi; stb. – A -d képz s sorszámnévi jelz t viszont egybeírjuk mind a f nevekkel, mind a melléknevekkel, mind a számnevekkel: ötödévben, hetedízben; ezredévi, ötödéves, másodrend , tizenötödrangú; harmadfél; stb. (Vö. 291.)

40

121. A visszaható névmásokkal a számnevekb l alkotott -d sorszámnévképzés jelz ket egybeírjuk: másodmagammal, századmagával; tizenhatodmagunkkal, huszonötödmagukkal; stb. A tárgyas, a határozós és a birtokos jelz s kapcsolatok 122. Tárgyas, határozós, valamint birtokos jelz s viszonyban azok a szókapcsolatok és összetételek a jelöltek, amelyekben a tagok közti viszonyt rag mutatja: fát vágó és egyetért; százszor mond és százszorszép; az asztal lapja és vásárfia; stb. Ha az alkotóelemek egyike sem ragos, a kapcsolat jelöletlen: kincskeres = kincs(et) keres ; színgazdag = szín(ekben) gazdag; iskolaudvar = (az) iskola udvar(a); stb. 123. A tárgyas kapcsolatokat a következ képpen írjuk: a) A raggal jelölt tárgyas kapcsolatok tagjait (az állandó szókapcsolatokban is) általában különírjuk egymástól: eleget tesz, kezet fog, szemet szúr, véget ér, állást

foglal, hátat fordít; tévéantennát szerel, f tengelyt esztergál, könyvtárt összerendez;
stb. b) A jelölt tárgyas kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az el tag és az utótag jelentésének összege: egyetért (= azonos véleményen van), helytáll (= derekasan viselkedik), jótáll (= szavatol), semmittev (= lusta, dologtalan), számottev (= jelent s, tekintélyes) stb. c) A jelöletlen (ragtalan el tagú) tárgyas összetételek tagjait mindig egybeírjuk: autóment , munkavállaló, úttör , híradó, kárvallott, világlátott, karöltve stb. Nem írhatjuk külön a jelöletlen tárgyas összetételeket akkor sem, ha valamelyik vagy mindkét tagjuk maga is összetett szó: alvázvéd , gázcs fektet , szakmunkásképz , létszámnyilvántartó, raktárellen rz stb.; legföljebb a túl hosszúakat a f tagok határán köt jellel tagoljuk: vízvezeték-szerel , lélegzet-visszafojtva, baleset-el idéz stb. (Vö. 138.) 124. Ha egy névszó és egy ige egymástól különírt jelölt tárgyas kapcsolatának igei tagjához képz (pl. -ó, - , -ás, -és stb.) járul, a különírást megtartjuk: nagyot akaró,

keveset ér , urat játszás, mindent megvetés, világot járt, utat tévesztve; albérletet keres , menedékhelyet nyújtó, menetgyakorlatot tartva; stb.
125. A határozós kapcsolatok írásának f szabályai a következ k: a) A valamilyen raggal jelölt határozós kapcsolatok tagjait (az állandó szókapcsolatokban is) általában különírjuk egymástól: eszébe jut, munkába lép,

rosszul jár, földre hull, nyakon csíp, pellengérre állít, ráncba szed, jutalomra érdemes
stb.; különösen akkor, ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: készpénzért veszi, külföldre utazik, vizsgára el készít stb. b) A jelölt határozós kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az el tag és az utótag jelentésének összege: észrevesz (= észlel, megfigyel), véghezvisz (= befejez), ágrólszakadt (= szegény), napraforgó (növény), semmirekell (= haszontalan), tagbaszakadt (= jól megtermett), tökkelütött (= buta) stb. c) A jelöletlen (rag nélküli) határozós összetételek tagjait mindig egybeírjuk:

energiagazdálkodás, ökölvívás, munkatárs, áldozatkész, iskolaköteles, munkaképes, mélyh tött, szélvédett stb. Nem írhatjuk külön a jelöletlen határozós összetételeket akkor sem, ha el tagjuk maga is összetett szó: atombombamentes, nyugdíjjogosult,

41

közhírré tétel. istennyila (= villám). hogy az összetétel csak többszavas szerkezettel értelmezhet . a különírást általában megtartjuk: hosszan tartó. c) A jelöletlen. könnybe lábadt. csigalépcs = mihez hasonló lépcs ?: a csiga házához hasonló lépcs . ellenfél. bankjegyforgalom. szénapadlás. túlérzékenység. disznóhús. el ítélet-mentes stb. hamutálca. stb. villanyvilágítás. kézhezvétel. bérbeadás stb. stb. stb. távollét. stb. a park virágágyai. háttérben mozgó. gerelyhajítás. utánfutó. a világ népei. gyorsan öl . hollófekete. köztük a hasonlító összetételeket. 138. (Vö. rögtönbíráskodás. legföljebb a túl hosszúakat a f tagok határán köt jellel tagoljuk: alkatrész-nyilvántartás. bolondokháza (= felfordulás. gépkocsifényszóró. 125. rigófészek. lényegbevágó. Határozószóknak f nevekkel és melléknevekkel (melléknévi igenevekkel) való kapcsolatából gyakran alakulnak összetett szavak: általút. d)] 127.) járul. hófehér. motorcsónak. Az ilyen. tápanyagszegény stb..és utótagja között olyan bonyolult kapcsolat van. ultramarinkék. Ha egy névszó és egy ige egymástól különírt jelölt határozós kapcsolatának igei tagjához képz (pl. helységnévtár. mindig egybeírjuk: barázdabilleget . bennfentes. úgynevezett jelentéstömörít összetételek tagjait. 138. az iskola kapuja. próbára tevés. a gépkocsi alváza. A birtokos jelz s kapcsolatokat a következ képpen írjuk: a) A birtokszón a birtokviszonyra utaló birtokos személyraggal (-jellel) jelölt kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: a folyó vize. városháza stb. fényképez gép-objektív. földrengés. középpontba állítás. csapágyfémgyártás. b) A jelölt birtokos jelz s kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. tanácsháza. -ó. tengeralattjáró-támaszpont stb. testvérváros. közeljöv . cinóbervörös. mint az el tag és az utótag jelentésének összege: barátfüle (tésztaféle). pellengérre állítás. iskolaorvos. -ás. bennszülött.sújtólégbiztos. -és stb. külföldre utaztakor. Sok alárendel összetett szavunknak el . vámmal kapcsolatos vizsgálat. [De vö. tojásfehérje. z rzavar). az írógép billenty i. galamb sz. (Vö. vásárfia (= ajándék) stb.) d) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk több jelölt határozós kapcsolat tagjait: partraszállás. legföljebb a túl hosszúakat a f tagok határán köt jellel tagoljuk: adóbevallás-köteles. a brigád tagjai. 128. Egyéb típusú szókapcsolatok és összetételek 42 . el térbe kerül . régmúlt. stb.. a nyomda szed terme. azaz személyrag (-jel) nélküli birtokos jelz s összetételek tagjait mindig egybeírjuk: ablaküveg. 126.) d) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk néhány jelölt birtokos jelz s kapcsolat tagjait: napkelte. Ezek tagjainak együttes jelentése más. fennszóval. a lakóház pincéje. papírba csomagolás. stb. Így például: vámvizsgálat = hol történ . mivel kapcsolatos vizsgálat? : vámnál történ . -ó. A jelentéstömörít összetételek 129. emlékkönyv.

de: meg fogom nézni. meg nem értés stb. beleszeretett a lányba. rajta-. fel. a) Ha az igeköt közvetlenül saját igéje (vagy igeneve) el tt áll. vissza. – Igeköt k lehetnek a következ k: abba-. félbe-. holnaputáni. ne sározd össze.v. bele-. Hasonlóképpen: megtartás. fenn. megtartó. hogy köszönt volna. meg-megállt. napközben. stb. közre kell bocsátani. el-. 43 . földalatti (= 1. ház mellett. e. s ezért összetett szóvá váltak. oda-. mindenekfelett. felesége iránt. de: bele szeretett volna szólni. közbe-. széjjel-. Stb. 2. egybeírjuk ket: délel tt. túl-. szembe-. tele-. felül. el re-hátra pillantva. mellé-. le-.v. vagy az ezt követ höz. stb. helyre-. el el t n . benn-. le nem tenné. menjetek el re. c) Az a. és különírjuk ket az igét l (vagy igenévt l): ki-be járkál. fölül-. oda-vissza utazni. felnyit v. 243. 131. tönkre-. ki-. félre-. haza-. ide-. b) Ha az igeköt követi az igét (vagy igenevet). keresztül-. rá-. Az igeköt k különírása vagy egybeírása gyakran értelmi különbségre is utal: annak jelöl je. a különírást megtartjuk: id el tti. hazafelé. Ezután mindig jó leszek. alá-. könyvnélküli (= szóról szóra megtanulandó lecke). míg nyaraltok. ketté-. benéz. végig-. tovább-. le-leereszt. [Vö. de: meg van töltve. illegális). (akkor) ültünk le. e miatt nem m ködik a gép. vagy ha köt szószer szerkezetek részei: Ezel tt másképp hívták. közre-. neki-. Hasonlóképpen: be nem avatkozás. föld alatti (üreg). délutáni. újjá is építjük. lebecsül. össze-összevesznek. stb. bokor mögötti. fönn-. Dolgozz. üljünk bele.stb. ház melletti. hozzá-. össze-. egybe-. Mindene a zene. különírjuk t le: pihend ki (magad). haza szabad menni. Az igeköt s igék sajátosan viselked összetett szavak. ellen-.130. többek között stb. utána-. újra-. visszaszerez. munka nélkül. a szerint kell eljárni. c) Az igeköt külön szó marad. ha egységes határozószót alkotnak. megtudták a hírt. tova-. 84. délután. szó szerint. hagyj fel (ezzel). munkanélküli (fn. a nélkül a könyv nélkül. elleszek nélküle. kiállítani. föl-. Elment anélkül. meg-. leszokott a dohányzásról. végbe-. de: meg tudták javítani. eldobott. metró. szó szerinti stb. szerte-. át-. ha közte és igéje (vagy igeneve) között más szó is van: el ne késs. hogy tette.. mindenekel tt. szembeszállás stb.v. bokor mögött. de: le szokott utazni vidékre. Hasonlóképpen: le-föl sétálás stb. Hasonlóképpen: vissza-visszatérés stb. Azalatt. el re-. akkor csak a különírás a helyes: a köré a ház köré. ez mutató névmásból és a különféle névutókból álló kapcsolatokat egybeírjuk.). szembeállva. vissza-visszatérve. föld alatt. d)] Ha ellenben a névmással nyomatékos rámutatást fejezünk ki. munka nélküli (jövedelem). megfogom a lepkét. Más és más tehát: megvan húszéves. csak az iránt érdekl dik.). és együttesüket egybeírjuk az igével (vagy igenévvel): ki-kinéz. hogy az igeköt a közvetlenül utána álló igéhez tartozik-e. Mindent megbeszéltünk. újjá-. körül-. visszafelé stb. A névutós kapcsolatokat a következ képpen írjuk: a) A névutót az el tte álló névszótól különírjuk: id el tt. pártonkívüli (fn. hátra-. az. nem e szerint. délel tti. ahelyett hogy heverészel! Stb. Itt a hiba. agyon-. föl sem véve stb. egybeírjuk vele: átad. b) Ha azonban az ilyen kapcsolatok jelentése módosult. külön-. továbbá ha rámutatószói szerep ek. szét-. kifestetem a lakást. – Ha a névutóhoz -i képz járul. d) A megismételt igeköt k közé köt jelet teszünk. holnapután. de: el leszek fáradva. Az ellentétes jelentés igeköt ket köt jellel kapcsoljuk össze. fölnyit. ide-oda tekinget. el -. eszerint cselekedj! Nincs kétségem afel l. be-. nem nézve oda. stb. (ti már) mehettek vissza stb. le-föl sétál. rendszerint.

ennivaló. semennyi. sehogy. ugyanez. mihozzánk. nemegyszer új jelentést hordozó összetételekké forrnak össze. A névmási határozószókat is egybeírjuk a nyomósításukra szolgáló. hártyásszárnyúak stb. fönnmarad (a neve). nemsokára. mindenhonnan. semmiféle stb. épp olyan esetben (a hangsúly az olyan szón). stb. szerteszéjjel szórták. sohasem. valamerre stb.el tagú névmásokat és névmási határozószókat egybeírjuk: akármekkora. bármi. amelyek beszédünkben gyakran fordulnak el egymás mellett. stb. stb. Az akár-. semmilyen. 135. mint ha sír. tinektek. énmiattam. sehonnan. Az ilyen kapcsolatokat egybeírjuk: kétségkívül (= biztosan). ide jött (nem a szomszédba). mindig rád gondolok stb. semmi szót egybeírjuk az utána következ szóelemmel: semekkora. mintha szeretné. önmaguk. sohasem. neki (= neki) megy a levél. Csak különírt (határozószói) formája van a nem egyes szám harmadik személy alakoknak: hozzám adták feleségül. Különírjuk viszont a se és a sem szót. de: abbahagy. Sok eset mutatja. nekünk jött a csomag. szerteszét határozószókat is: összevissza beszél. ugyanakkora. éppolyan. utána. de: egy részt kapott bel le. stb. mimellettünk. 136. éppannyi. 132. de: nekimegy (a szekrénynek). Hasonlóképpen: szerteszét szórás stb. dehogy. szintakkora. de: idejött hozzám. De: én magam megyek oda (a hangsúly a magam szón). egyrészt (köt szó). önnönmagunk. sehova se. bár-. tegnapel tt. senki sem. Tagadó névmások el tagjaként a se.és vala. szintannyi. sehol sem. de: hozzájárul (valamihez). de: (rossz) rágondolni is. járókel . ha határozószói szerepét hangsúlyozzuk: abba tette (amiben eredetileg volt). hanem. önmagam. sem. t le. de hogy is gondolod? . hogyne. e) Az igeköt ül is használt határozószót különírjuk akkor. (nem) félre állt (hanem középre). semmikor stb. stb. de: (tapintatból) félreállt.Különírjuk az igét l (vagy igenévt l) az összevissza. – A határozószókban szintén egybeírjuk a se és a sem szót az utótaggal: sehol. közöttük. semmit l sem. földalatti. akárhol. A külön. semmint. önnönmaga. ha világosan személyes névmási szerep : hozzá (= hozzá) ment feleségül (nem hozzád). szerteszét szórva stb. senkinek se. semmikor se. (melléknévb l f név). egymagad. mint utótagja önállóan volt: csúszómászó. sosem. valami. de: szebb. 44 . velük. szerteszéjjel. szintolyan. amely egészét tekintve más szófajú. de: fennmarad v. éppakkora. mind-. önnönmagatok. ha névmások és határozószók után állnak: semmi se. 134. 133. tenálad. dehogyis! (= nem). ugyanolyan. stb. – De: sohase. stb. csakolyan. fenn v. sose. tinélkületek. stb. munkanélküli. egymagatok. sehogy sem. mindannyi. csakennyi. (csak) rá (= rá) gondolok. A névmásokat egybeírjuk az el ttük álló nyomatékosító elemmel: egymagam. csak annyi szükséges (a hangsúly az annyi szón). hogy egybeírandó az olyan összetétel. Olyan szavak. ugyanis.és egybeírás az ilyen szavak esetében is értelmi különbség hordozója lehet: úgy tett. fönn maradt (a padláson). mindenki. csakannyi. csakhogy. bármikor. eléjük tett személyes névmásokkal: énbennem. ugyanannyi. teáltalad. Az igeköt vel alakilag azonos határozószót is különírjuk az igét l (vagy igenévt l). önmagad. minden. semeddig. ha nevet.

deka-. teljesítménynövekedés stb. cserépedénygyártásban. az els sorban ült. honvédemlékm . pénzügy rlaktanya. centi-. stb. hasonlóképpen: egymásutániság. munkaer - Az egyébként szabályos. 137. Az ilyen fels fokú formák helyett általában jobb a szerkezetes megoldás: harcra legkészebb. miután stb. állománykiegészítés stb. gépkocsivezet . mértékegységrendszer stb. nefelejcs. rend rjár r. ennél fogva húzd stb. ennélfogva. elnemkötelezettség. foszform trágya-gyártás stb. leghasznothajtóbb stb. tornász-csapatbajnokság. egyenl oldalúság. fogdmeg(ek). extra-) tekintjük külön szónak: centiméter-beosztású. de kerékpár-javítási. – De természetesen: az utcán járókel emberek. ill. hogy könnyebben olvashatók legyenek. (határozószóból köt szó). A két egyszer közszóból alakult összetételeket egybeírjuk: asztallap. 139. az els köt jelet (mivel közszói alárendel összetételekben két köt jel egy 45 . barnak szénkoksz. els sorban stb. gépkocsivezet -tanfolyam = gépkocsi-vezet i tanfolyam stb. paradicsomsaláta. (igés kapcsolatokból f név. ivóvízellátás. élelmiszerkészletüknek. Alapformájukban különírt kapcsolatok egybeírását eredményezi a fels foknak összefoglaló jelezése is az ilyenekben: szívhez szóló és szívhez szólóbb. de: befogadóképesség. Szóösszetétel révén gyakran keletkeznek hosszú szavak. cserépedénygyártásnak. 138. nemszeretem (dolog) stb. felez egyenes. extraprofit-elmélet stb.és egybeírásban három úgynevezett mozgószabály is érvényesül.) televíziókészülék. Az idegen szavaknak csak a magyarban is önállóan használatos elemeit (pl. (b séges) élelmiszerkészlet stb. (Vö. de egymásmellettiség. hasonlóképpen: legharcrakészebb. – A származékszók képz eleme azonban beleszámít a szótagszámba: kerékpárjavítás. nitrogénasszimiláció. könyvritkaság-gy jtemény. – Gyakorlati megfontolásból az igeköt k közül csak a két vagy több szótagúakat tekintjük külön összetételi tagnak: el adó-m vészet. A külön. képz k halmozódása azonban már egybeírást von maga után: egymás mellett és egymás melletti. nyilvántartás. mindazonáltal. deci-. szeretetreméltóság stb. (névutós vagy egyéb kapcsolatból határozószó). mint a kéttagúakat: cseppk barlang. melléknév). Ezeket bizonyos esetekben célszer köt jellel tagolni. nemtör döm (ember). készruhaáruház. úttör vasút. matematikatanítás. Az úgynevezett szótagszámlálás szempontjai a következ k: Szótagszámon az összetett szó jel és rag nélküli alakjának szótagszámát kell érteni: cserépedénygyártás. haddelhadd.. kölcsönvisszafizetés stb. A kett nél több szóból alakult (úgynevezett többszörös) összetételeket általában ugyanúgy egybeírjuk. De: sakk-kör stb. de túlzottan hosszú összetett szavak szerkezetes megoldással elkerülhet k: tervez iroda-vezet = a tervez iroda vezet je. honvédemlékm veink. de: legszívhezszólóbb. megnemtámadási (szerz dés). Egyetlen képz nek különírt szókapcsolatokhoz járulása nagyobbrészt nem teszi a kapcsolatot egybeírandóvá.visszafelé. nyersolajmotor. kerékpárjavításokat. éjféltájban. a) Ha egy köt jellel már tagolt szóhoz újabb. 62. szintén köt jellel kapcsolandó utótag járul. dokumentumfilm- bemutató. leginkább hasznot hajtó stb. – A hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket azonban már többnyire köt jellel tagoljuk két f összetételi tag határán: csapatzászló-avatás. rádiószaküzlet. élelmiszerkészlet. inni való víz.

kerekasztalkonferencia. stb. negyedrét. többféle.. 167. A szabályt csak akkor alkalmazzuk. föld-leveg rakéta stb. (Vö. c)] 46 . az egyébként különírandó el részt az új alakulatban egybeírjuk. (Vö. békeszerz dés-tervezet.és Gárdonyiszer . köt jellel kapcsoljuk ket össze: Afrika-kutató. de: légifénykép-montázs. Mátyás-templom. de: szabadvezeték-hálózat. aranyötvözet. parasztszövetség) különböz el tagja gyakran lép egymással mellérendel kapcsolatba (munkásparaszt). éljünk inkább szerkezetes megoldással: l tt vadak. sokrét .) b) Ha egy tulajdonnév egy köznévvel vagy egy (rendszerint -i. (Vö. h re lágyuló m anyagok feldolgozása (nem: h relágyulóm anyag-feldolgozás) stb. Hasonlóképpen: szöv ipar.) Az ilyen kapcsolatok közül néhány köznévvé vált. A -fajta. árnyjáték. 201. Az ilyen túlzottan hosszúra nyúlt szavak helyett azonban jobb a szerkezetes megoldás: anyagcsere-vizsgálat kérése. Kovács mérnök. továbbá: kutya-macska barátság. amely az egészhez járul. szabad vezeték. – Hasonló esetek: Julianus barát szobor. -rét. a Nagy család. Herkules-erej . de: ajak-fog hang. 170. -nem . és ehhez az utótagot (a szótagszámtól függetlenül) köt jellel kapcsoljuk: hajlítottbútor-gyár. Pet fi-szer . stb. pálfordulás. a Kalmár fiú. -j képz s) melléknévvel valamilyen jelöletlen összetételt alkot. b) Ha egy különírt szókapcsolat (pl. stb. Balassi-strófás. ajakhang. stb. – A tulajdonnevekhez a -féle és a -szer szóelemeket köt jellel kapcsoljuk: Eötvös-féle. stb. foghang.: 171. vagyis az eredetileg köt jelezett szórészt az új alakulatokban egybeírjuk: anyagcserevizsgálat. Kazinczy-verseny. József Attila-díj. munkásszövetség. Ezeket kisbet vel kezdve egybeírjuk: ádámcsutka. -jú. egynem . Zsiguli gépkocsi.) 141. Az ilyen szerkezet min ségjelz s el tagot különírjuk az utótagtól: munkásparaszt szövetség. 262. fonóipar. (Vö. Ha szószaporítás nélkül lehetséges. kerekasztal-konferencia rendezése stb. A mozgószabályok alkalmazása révén létrejött írásképek a kiindulási formákat természetesen nem módosítják! 140. -ú.összetett szóban nem lehet) kihagyjuk. röntgensugár stb. – Ritkábban ugyan. Fazekas elvtárs. Fabulon arckrém.) Felsorolásban az elmaradó közös. -s. -féle. légi fénykép. Ady-szobor. ésszer stb. Jedlik Ányos-féle. stb. ha értelmetlenséget kerülünk el vele. rézötvözet. . de: számtan-házifeladat. fényjáték. a két szót különírjuk egymástól: Mariska néni. de: kerekasztalkonferencia-rendezés. Mária-arcú. Hasonló esetek: hideg víz. hajlított bútor) olyan utótagot kap (pl. l tt vadak árusítása (nem l ttvad-árusítás).. c) Két azonos utótagú összetétel (pl. [Vö. Dezs bácsi. mogyoró. csak az utolsó taghoz hozzáf zött képz szer utótagra köt jellel utalunk: bükk-. de: réz-arany ötvözet. F neveket és mellékneveket tulajdonnevekkel a következ képpen kapcsolunk össze: a) Ha egy tulajdonnév egy köznévnek min ségjelz je.és nyírfafélék. a békeszerz dés tervezetének kidolgozása. de: hidegvíz-csap. házi feladat. Kossuth-díjas. stb.. de: házifeladat-készítés. de: szöv -fonó ipar. de el tag is járulhat szókapcsolathoz: házi feladat. de: békeszerz déstervezet-kidolgozás. Apáczai Csere Jánosemlékünnepély. de: anyagcserevizsgálat-kérés. 169. 168. de: fény-árny játék. Tömörkény. gyár). -rét és -szer képz szer utótagot a közszókkal egybeírjuk: másfajta. Kászim pasa bástya stb.

a tizedes törtekkel a 274. a) és a 290.. Az összetett számneveknek és a számoknak több vonatkozásban sajátos írásmódjával a következ pontok foglalkoznak: a bet írással és a számjegyírással a 288.. a törtszámnevekkel a 291.142.. 47 . és a 291.. az összetett számnevek és a számok tagolásával a 289. a sorszámnevekkel a 267. pont.

Kis kezd bet vel írjuk az ünnepeket. a történelmi eseményeket jelent szavakat. három. kevés. katolikus. drága. ugye. református stb. külön fejezetben tárgyaljuk ket. nevét általában kisbet vel írjuk: jöv kutatási konferencia. programok stb. 191. a francia forradalom. a szakma ifjú mestere. hogy motyóikat összeszedjék… Ez a háromórai id pedig 48 . 150. szlovák. Ugyancsak kis kezd bet sek a vallásokhoz. légkörkutatási szimpózium. termoanalitikai tudományos ülésszak. párt. stb. kérd jel. A rendezvények. ejha. pedagógusnap. szabadság. népcsoportok és nyelvcsaládok nevét: észt.) 145. és. de egyes meghatározott esetekben naggyal is. szász. olvasó népért. sváb. Mivel azonban a tulajdonnevek saját részrendszert alkotnak helyesírásunkban. bármennyi. élet. nemzetközi orvoskongresszus. virágzik. stb. palóc. nyugati szláv. orosz. felkiáltójel és bizonyos esetekben kett spont után – minden új mondat élén: Háromórai id volt engedve a kitiltottaknak. nemzetközi n nap. (Vö. május elseje. elnök. itt. indián. – Az intézményszer eket azonban az intézménynevek mintájára írjuk: Budapesti Nemzetközi Vásár. az alkotmány ünnepe. stb. Írásunknak világossá és áttekinthet vé tétele végett a közszavakat is nagybet vel kezdjük minden szöveg. erdészeti és faipari tudományos napok. a magyar nyelv hete. A kis kezd bet k 144. haza. most. (De vö. nahát. rendezvénysorozatok. 146. a rövidebbhosszabb id szakokat. finnugor. A nagy kezd bet k 148. 149. Közszavainkat általában kisbet vel kezdjük: szeret. karácsony. vasutasnap. édesanya. a honfoglalás. anyák napja. ötéves terv. germán. Kisbet vel kezdjük a népek. fásítási hónap. magyar. tavasz. A magyar közszavakat általában kis kezd bet vel írjuk. Szegedi Szabadtéri Játékok stb. kínai. országos középiskolai tanulmányi verseny stb.) 147. valamint – pont. család stb. a mohácsi vész. román. szókapcsolatokat (bár olykor nem kicsi az érzelmi töltésük): március tizenötödike. ország. néger. felszabadulás. országos távlati tudományos kutatási terv. népelemek. a felszabadulás napja. fenséges. székely. a nagy októberi szocialista forradalom. felekezetekhez tartozást jelent szavak: buddhista. a nevezetes napokat.. társadalmi és politikai mozgalmak. Mindig nagybet vel kezdjük a tulajdonneveket. urál-altaji. a nagy honvéd háború. Er s érzelmi töltésük ellenére általában kisbet vel írjuk a magasztos tartalmú. mohamedán. húsvét. jóllehet.A KIS ÉS A NAGY KEZD BET K 143. kellemes hangulatú és jelentés szavakat is: béke. a debreceni országgy lés. ami. a szabadságharc.

(Vö. Stb. stb. 264. törökül. 5. els sorban költ i m vekben – lehet a megszemélyesítés eszköze. a Végzet. III. Igazgató.) [Vö. Két (vagy több) szóból álló megszólításoknak ilyenkor is csak az els szavát kezdjük nagybet vel: Bocsássa meg.”. A légfék vázlatos rajza. stb. Magánlevelekben a megszólítás els szaván és tulajdonnévi tagján kívül a többi szót kezdhetjük kisbet vel is: Kedves barátom! Tisztelt Nagy úr! Édes jó anyám és apám! Azokat a közneveket. a Hatalom. szöveg belsejében általában kisbet vel kezdjük: Légy szíves. Igazgató úr. Ezt Ferenc bátyám és Erzsi néném is jól tudja. hogy… stb. stb.] 152. ha nem értene félre. 253. látogass meg minket! Arra kérem (a) tanácselnök elvtársat. vágány stb. 144. Stb. alatti szövegeket nagybet vel kezdjük: Bejárat. Stb. Hasonlóképpen: Felkérem Horváth kartársat vitaindító el adásának megtartására. – Ha a szöveg els szava számnév. hogy a város népessége mindent megtudjon… Mi volt a diákok vétsége? Hogyan védelmezték magukat? Milyen nagy dolgokat vágott oda a vaskalaposoknak Jen y? Hát Barkó hogy replikázott nekik tatárul. s ezt számjeggyel írjuk. Kinyílt / a földbe zárt titok. Közszavaknak nagybet s kezdése – kivételesen.) 150. (Vö.. Levelekben és hivatalos iratokban a megszólítás els szaván és tulajdonnévi tagján kívül nagybet vel szokás kezdeni a megszólításban szerepl közneveket is (de a mellékneveket. s t egyszerre is szolgálhatja mindegyik célt: a Szerelem. Bárcsak itt lehetnél te is! Valószín leg önöket is érdeklik fejlesztési terveink. perzsául! Hát még a sánta Biróczy hogy tréfálta meg ket víg ötleteivel! S most ezeket mind kicsapták. 256. köt szókat már nem): Drága Ilonka Néni! Osztályvezet Kartárs! Tisztelt Kovács Úr! Mélyen tisztelt Asszonyom és Uram! Stb. a táblázatok. „Légy fegyelmezett!” stb.” (Vagy: „…a földre sütöttük” stb. – Ha egy ilyen szöveg több szóból áll. Apám. Melegen érdekl dött irántatok. Az idézeteket és az idézeten belüli további részeket az eredeti szövegnek megfelel en kezdjük nagy-. illet leg: „a földre sütöttük szemünk. er sítheti a szavak hangulatát. 149.éppen elég volt arra. a). ajtó. névmásokat és névmási szerep határozószókat. Az útbaigazító feliratokat. Szeretnék mindig Veled lenni. Az iskola szeme fényeit! Az általános szabályoktól – stilisztikai okokból – csak a szépírók szoktak olykor eltérni. metróvonal. Pénztár. – Fokozott tisztelet kifejezésére azonban az ilyen esetekben nagybet is alkalmazható: Szeretném. ábrák stb. 49 . amelyek a megszólított személyére vonatkoznak. Házfelügyel . szíveskedjék ügyemet kedvez en elbírálni. Örökké hálás leszek neked a segítségedért. grafikonok. Mi vagyunk: Jöv és Igazság. az utána következ szó kis kezd bet s: 2. barátom.. felhívhatja a figyelmet fogalmi tartalmukra. illet leg kisbet vel: „El ttünk egy nemzetnek sorsa áll. hogy soraimmal fölkeresem! Tisztelettel emlékeztetem (az) Államtitkár elvtársat arra. A legf bb érdem az Önöké. akkor csak az els szó nagy kezd bet s: Kett s megállóhely. / Engesztelés és nagy Ítélet. B porta. 144.) Egyéb esetek 151. Széntermelésünk. Nyilvános telefon.

Id. Lukács Péter panaszt tettek özvegy Jakab Imréné ellen. 50 . levélcímzésben. miniszter. hogy…. Mészáros Mihály. 153. stb.) és mondat elején kezdjük nagybet vel: Dr. stb. szót. titkár. rektor.Kisbet vel kezdjük az ügyiratok. oszlopba rendezett névsorban stb. – Mondat belsejében ugyanezek kisbet vel írandók: Ott volt dr. Ifj. de szövegben: Miniszteri tárcát vállalt báró Eötvös József is. Jakab Imréné. Kelemen László. oklevelek stb. özvegy stb. – Hasonlóan a történelmi nevek esetében: Gróf Széchenyi István. ifjabb. Szép Gergely és ifj. A családnevek el tti doktor. a társtulajdonosok közös képvisel je. végén az aláírás alatti megjelölést: elnök. igazgató. igazolványok. a bizottság titkára. id sb. Mészáros Mihály is. Özvegy Lukács Péterné azzal a kéréssel fordult a tanácshoz. illet leg rövidítésüket csak kiemelt helyzetben (aláírásban.

stb. Wittmann-né. Magyar Nyelv r stb. Szeremlei-Szabó Zsolt. A tulajdonneveknek több típusát különböztethetjük meg: a személyneveket. Rák (csillagkép neve). Budapesti M szaki Egyetem. Szántó. Másrészt arra kell törekednünk. Tóthpál. az Ének a pesti ligetr l cím vers stb. hogy a tulajdonneveket megkülönböztesse a köznevekt l. de: parázs (izzó tüzel anyag). a címeket stb. (Nem pedig: Kissel. New York-i stb. Pepsi-Cola. Pál. Köt jellel kapcsoljuk egymáshoz az alkotó tagokat: Nemeskéri-Kiss. de a több elemb l álló nevek esetében érzékeltetni kell a tulajdonnevek terjedelmét is. a cím (c. Olaszország stb.A TULAJDONNEVEK ÍRÁSA 154. de: fakó (színnév). a márkaneveket. hogy tulajdonnévvel van dolgunk.) szó pedig közvetlenül követi a név utolsó elemét: Kiss János altábornagy utca. Fakó (tónév). Nagyk rös. amely biztosítja az alapforma visszaállíthatóságát: Kiss-sel. ezért minden tulajdonnevet nagybet vel kezdünk: Sz ke (családnév). hófehér). de: hollófészek (a holló fészke). c) A tulajdonnevek írásának jellemz vonása az állandóság. meddig tart a tulajdonnév. Mór (helységnév. de: mór (népnév). Szerencsés András. Központi Fizikai Kutatóintézet. de: kortárs (valakivel egy id ben él ). három szempontból mégis egyformán viselkednek. hogy világosan elhatárolódjanak a környez szövegt l. A többelem nevek tagjainak összetartozását többféleképpen jelezhetjük. stb. A címek esetében az alakulat sajátos (kiemelt) helyzete teszi világossá a tulajdonnév terjedelmét: Egri csillagok.) A személynevek 155. a csillagneveket. hogy a tulajdonnevek egyes típusaiban ragaszkodunk a történelmileg kialakult vagy a mai helyesírási szabályok szerinti formákhoz: Thököly. Ez egyrészt azt jelenti. Éva. K rösi Csoma Sándor. György. a földrajzi neveket. Körmendi. Werb czy. Deli. Bár az egyes típusok írásmódja nem egyetlen elvhez igazodik. Hegyalja. mind a keresztneveket (utóneveket) nagy kezd bet vel írjuk: Bakos. Kortárs (folyóirat címe). A város peremén. A családnevek és a keresztnevek írásmódját – helyesírásunk rendszerének figyelembevételével – az anyakönyvezésre és a személyi okmányok kiállítására vonatkozó jogszabályok állapítják meg. személynév). 51 . Annamária. Velencei-tó. newyorki stb. hogy a toldalékos alakok leírására olyan megoldást találjunk. de: patyolat (fehér. Észak-Afrika stb. Wittmanné. A név nyelvi felépítése is jelezheti. az állatneveket. de: sz ke (hajszín). stb. Nagybet vel kezdjük a tagok mindegyikét: Zrínyi Miklós. Hollófészek (hegy neve).) szó a név utolsó eleme. Zsuzsa. Egybeírjuk az alkotó tagokat: Kispista. Parázs (t zhelymárka neve). az intézményneveket. Mind a családneveket (vezetékneveket). Patyolat (vállalat neve). b) A nagy kezd bet mutatja ugyan. így pl. Helyesírási tanácsadó szótár stb. de: rák (állat neve). az utca (u. Rutascorbin. a) Mindegyik csoport írásában érvényesül helyesírásunknak az a régi törekvése.

s azt kell következetesen érvényesíteni: Apafi. de már hosszú és következetes hagyományuk van írásgyakorlatunkban. Nagygyörgy. A történelmi családnevek írásának f bb szempontjai a következ k: a) A történelmi nevek védelme érdekében a régi magyar családnevek eredeti alakját általában meg rizzük: Beythe. Takács stb. ebben a formában használandók: Bocskai. Tóthmátyás. Tótfalusi Kis stb. Nagy Jánosné Kovács Anna. de egyszersmind lehet vé teszi. illet leg: Kakas. d) Szilárdan kialakult név hiányában olyan formát szokás kialakítani. (nem Cacas. Werb czy. Bíró. (Vö. (Vö. Nagyné Kovács Anna. Nagy Anna és (ha valaki férjhezmenetele után is lánynevét tartja meg) Kovács Anna. Csécsi). Apáczai Csere. 157. Kiss. Buday. A kett s (két név mellérendel kapcsolatából alakult) családnevek tagjait az újabb anyakönyvi jogszabályok szerint köt jellel kell összekapcsolni: Bajcsy-Zsilinszky. Chuliak stb. Kazinczy. Csokonai Vitéz. stb. használatos az N. Pesthi. Csombor. Orczy. K rösi Csoma. Kunszabó. Batsányi – Bacsányi). Sigray. Zrini). Teleky stb. 12. c) Az olyan névformák.). Czombor. Pesti. Zrínyi. Gombocz. Verseghy stb.156. Kemechey. Vatai stb. és sorrendjük nem cserélhet fel. – A családnevek írásában érvényesül hagyomány és egyéb okok (jogi megfontolások stb. Thewrewk. Endr dy-Somogyi. Eördögh.) b) A családnevek hagyomány rz helyesírása viszonylag kés n alakult ki. Az asszonynevek formái a jogi el írások szerint a következ k: Nagy Jánosné. Ilyenkor az egyöntet írásgyakorlat biztosítása végett a család vagy a kiemelked történelmi személy által rögzített. Ma él személyek is viselnek történelmi családneveket. korunkhoz legközelebb es formát kell használni. Maszlaczky. Konkoly-Thege stb. Hajdú. Rákóczi. (nem Komjáti.. – Stilisztikai okokból vagy rövidség kedvéért azonban a jelz t magában is használhatjuk a teljes név helyett: Csokonai. Vay stb. 87. 52 . A régi jelz s családnevekben a jelz és a tulajdonképpeni név közé nem teszünk köt jelet: Baróti Szabó. Keöcherepy stb. Csulyak stb. sem pedig korszer síteni (pl. hogy a nevet az egykori hangzásnak megfelel en ejthessük ki: Komjáthy. 87. Kultsár. 12. Az összetett (két külön névb l eggyéforrt) családneveket egybeírjuk: Kispéter. Hajdu. Ezek természetesen az anyakönyvben rögzített alakjukban használandók. – Bár nem hivatalos. Lorántffy. – Az ilyen neveket nem szabad sem visszarégiesíteni (pl. Családneveink nagyobb részének formája követi a mai magyar hangjelölési rendszert: Asztalos.) – Hasonlóképpen tiszteletben tartandó a tudatos szépírói névadással alkotott nevek írásmódja is: Baradlay. ezért a két névelem általában együtt használandó. Rákóczy. 159. Kovács Anna forma is. Tsétsi János. 158.).) miatt azonban számos él névben találkozunk a mai írásformáktól kisebb-nagyobb mértékben eltér jelölésmódokkal: Biró. ami eltérhet a régi család vagy történelmi személy nevének írásmódjától: Dezs fi. Wathay stb. ezért az eredeti formák mellett az id k folyamán névváltozatok is keletkeztek (pl. amely az elolvasását nem zavaró régies írássajátságokat tiszteletben tartja. Kis. Verb ci. A jelz s nevek is szerves egységet alkotnak.. Pais stb. melyek eltérnek ugyan az egykoriaktól. Gaál. Vörösbaranyi stb. Kerpel-Fronius. Batsányi. Tótfalusi stb.

Zsanett. (Vö. akkor megtartjuk az eredeti nagy kezd bet ket. mind pedig más nyelvekb l újabban átvett keresztneveinket mai köznyelvi kiejtésüket tükröztetve írjuk: Csilla. a Kisfaludyak. Kossuthhoz.A férj nevének -né képz s származéka és a leánykori név közé nem teszünk vessz t. Az -i és az -s melléknévképz vel. rövidítés beiktatása is fölösleges: Szabó Lászlóné Nagy Katalin vagy Szabóné Nagy Katalin stb.) – Egyszer sítve írjuk viszont a keresztneveket: Bernadettel.) b) Ha régies bet re végz d családnevekhez kapcsolódnak ezek a ragok. Alexandra. Bálinttal. Táncsicsok kora. Kodállyal. Árpád. Az isten szerelmére! Hála istennek! Stb. A magyar személynevekhez általában ugyanúgy közvetlenül. Szemerér l. Ozirisz. Klaudia. -vé) rag megfelel alakját köt jellel kapcsoljuk hozzá. 62. -vel (és néha -vá. haragot stb. Eötvös József-i (iskolareform). Jolán. 161. Madáchcsá. a rag v-je helyett pedig ennek a név végén ejtett hanghoz idomult mai formáját írjuk: Kossuthtal. Tudja isten. jeleket. 162. 165. Piroska. Hadúr. stb. 83. A mássalhangzóra végz d személynevek -val. s a szül. stb. a -val.) 163. Vilma. 160. (Vö. mi lett vele. érzékeltetheti. c) Ha a családnév mássalhangzót jelöl kett zött bet vel végz dik.) A személynevek alkalmi kis kezd bet s írása (többnyire -k többesjeles formában) stilisztikai fogás lehet: a név visel jével szemben érzett megvetést. Széll-lel stb. marxista. személynévként használt nevek általában nagy kezd bet sek: Allah.) 164. a régies bet t változatlanul hagyjuk. Mind régi (eredeti és jövevény). Paiszsal. Szabolccsal stb. tóthpáli. Márió. s a név utolsó tagjához köt jellel kapcsoljuk a képz t: Széchenyi István-i (elképzelések).) 162.. kispéteres. Félix. stb. 94. Jupiter. erdey-grúzi. (Vö. 94. az Ady Endrék és József Attilák küzdelmei stb. -vel (és néha a -vá. mikszáthos. Lexi stb. – Az isten szót gyakran használjuk köznévi értelemben is. hogy az alapforma világosan kit njön: Kiss-sel. Makk-kal. nagy kezd bet s formájához: az Árpádok. Bálint. Papp-pal. Ilosvai Selymes Péter-es stb. pet fiesked k. – De: Táncsics Mihály-i. azaz köt jel nélkül illesztjük hozzá a toldalékokat (ragokat. Rátzcal. Marcellel. Mariannal stb. Boldogasszony. madáchi. (Vö. képz ket). jókais. Vörösmartyé. amelyben kisbet s kezdése a helyes: a görög istenek. László. leninizmus. Marcellal v. akkor ezt a bet t megkett zzük: Ádámmal. Véghgel. A mitológia és a vallás fogalomkörébe tartozó. Zsolt. -vé) ragos formájának írásában a következ képpen járunk el: a) Ha a név rövid mássalhangzót jelöl bet vel végz dik. – A ch-t és az x-et azonban (a közszókhoz hasonlóan) a keresztnevekben és a becenevekben is megtartjuk: Richárd. a Kossuthok. Babitscsal. (Vö. 165. Móriczcal. Ilosvai Selymes Péternél. Pet fik. Zeusz stb. ripplrónais. A -k többesjelet közvetlenül kapcsoljuk a személyneveknek általában változatlan. illet leg kett s (köt jellel összekapcsolt) személyneveket kisbet vel kezdjük. mint a közszavakhoz: Dózsát. (Vö. az -ista és az -izmus f névképz vel ellátott egyelem és összetett (egybeírt). 53 . stb. és a képz ket közvetlenül kapcsoljuk hozzájuk: móriczi. Isten. a Hunyadiak. Táncsics Mihálynak. Csokonai Vitéz Mihály-os (verselés) stb. Betti. 209. illet leg olyan szövegösszefüggésben. Raul. – De ha a személynév két vagy több elemb l áll. Artúr.

Sárosi János marós. Jagelló-ház. b). Az egy. 166. Szent Erzsébet stb. Nyék törzs. stb. stb. 168.). -beli. Hadrovics–Gáldi-szótár. Bartók Bélaemlékév. stb. Ha a személynév és a köznév együtteséb l köznév lett. Sabin-cseppek. 169. Mátyás-templomi. Az ilyenekben a tagokat köt jellel f zzük össze: Árpád- kori. 168. Szent Benedek-rend.] 170. Tudor-dinasztia. Lenkey-század. Kovács államtitkár. Zalka Máté lövészezred. a szép Csapóné stb. 140. Tanácsos feloldani ket: Julianus barát szobra stb. Oroszlánszív Richárd. Kossuth-díj. -s. Marót-csoport. Pet fi-kultusz. Ady Endre úttör csapat. Somogyi Béláné f el adó. Erdélyi Ilona tudományos kutató. stb. Ha egymástól különírt. b). a)] Azoktól a felvett vagy kapott személynevekt l (vagy más tulajdonnevekt l. Kodály-módszer. Bessenyei-kúria. Az uralkodóházat jelent ház. Zrínyi-soros. Inotai úr. Kossuth-nóta = Kossuthról szóló nóta stb. 167. Konkoly-Thege-érmes. a nyelvújító Kazinczy. Rettegett Iván. család és dinasztia szót is köt jellel kapcsoljuk a családnévhez: Árpád-ház. Szent István vértanú plébániatemplom. [Vö. Szalay Tamás érdemes m vész. stb. Polgár doktor. Kossuth-szobor = Kossuth szobra. 140. Moharos kartársn . Hadrovics–Gáldi-szótárbeli. Konkoly-Thege-érem. b). Kossuth-díjas. [Vö. akár többelem – állhat köznév min ségjelz jeként is. az összetételt kisbet vel kezdve egybeírjuk: katicabogár. [Vö. Habsburg-ház. Nagy Péter. Zsófi néni. Bourbon-család. József Attila-díjas. Deák- párt. Herkules-erej . martinkemence stb. krisztustövis. Személynév – akár egy-. Ilyenkor a személynevet és a köznevet különírjuk egymástól: István király. (Vö. különírjuk a gy jt névi vagy gy jt névi jelleg közszókat: Benedek család. Mária-arcú. stb. Jeremiás próféta kolostor stb. amelyeket kisebb-nagyobb embercsoportok viselnek. Kodály-módszer . -j képz vel) alakult melléknevek is összetételszer kapcsolatok. Anjou-ház.vagy többelem személynevek és köznevek gyakran lépnek egymással valamilyen jelöletlen összetételnek tekinthet kapcsolatba (pl. Németh mérnök. 201. személynévb l és köznévb l álló min ségjelz s szerkezetekhez (Julianus barát) egy újabb f név (pl. 140. Noszty fiú. R tszakállú Frigyes. – A történelmi személyek nevének szerves részét alkotó állandó jelz ket azonban nagy kezd bet vel írjuk: Könyves Kálmán. A személynév elé tett alkalmi min sít 167.) Az ilyen szerkezetek gyakran er ltetettek. Vajda Elemér akadémikus. -ú. Geiger–Müller-számlálócs . [Vö. Csák nemzetség. Szemere-kormány. Kászim pasa bástya. Jókai-regénybeli. 54 . Celsius-fok. Arany János-idézet.vagy többelem személynevek és köznevek együtteséb l az alapforma megtartásával (többnyire -i. Nádasdy-kastély. s t fantázianevekt l). az ifjú Ady.jelz ket kisbet vel kezdjük: a nagy Napóleon. Radnóti rs. Földényi-kórus. El re brigád. Dobay szakaszvezet .] A kisebb-nagyobb embercsoportokat vezet személyek nevéhez szintén köt jellel kapcsoljuk a gy jt névi vagy gy jt névi jelleg közszókat: Aranyosi-brigád. Bánk bán. .. Ady-vers. -jú.] 169. ez elé nem teszünk köt jelet: Julianus barát szobor. 140. Az ilyen összetételszer alakulatokban a személynév és a köznév szoros összetartozását köt jellel érzékeltetjük: Balassi-strófa. Egy. szobor) kapcsolódik.

Paál László-szer . DélAmerika stb. Ráró lovam stb. Ráró. (Vö. Pillányi út stb. A földrajzi nevek 173. Ezeknek az egységét bizonyos típusokban az egybeírás mutatja (pl. Szeged stb. Szinyei Merse Pál-szer .). stb. Csákó. de: Ferenc körút (utcanév). Ha egy földrajzi név egyelem (azaz egyetlen egyszer szó). Apáthy-szikla. A -féle és a -szer képz szer utótagot köt jellel kapcsoljuk a személynevekhez: Eötvös-féle. más csoportokban a szoros kapcsolatot (a többelem nevekre leginkább jellemz módon) az alkotó tagok közé tett köt jellel fejezzük ki (pl. Vuk stb. Az itt következ szabályok csak a gyakoribb földrajzinév-típusok írásmódjára nézve adnak eligazítást. nevek száma.) esetében pedig a helyesírási forma vagy a nyelvi fölépítés érzékelteti az összetartozást. A földrajzi nevek nyelvi fölépítése rendkívül változatos. Bagira. Villám. de: Sárospatak (helységnév). – Az esetleges magyarázó utótag kisbet vel és köt jel nélkül járul hozzájuk: Bodri kutya. Joliot-Curie-féle. Erdey-Grúz–Schay-féle. 141. a különírt tagokból álló nevek (pl. – Más nyelvi kategóriákhoz hasonlóan a földrajzi nevek írásában is figyelembe kell venni a név jelentését. Szombathely stb.171. Az egyelem nevek (pl. A többi toldalék kapcsolása megegyezik a más tulajdonnévtípusokban követett eljárásokkal.) mellett igen nagy a többelem Az egyelem és az egybeírt földrajzi nevek 174. Alapforma: -i képz s forma: Európa Itália Erdély Mátra európai itáliai erdélyi mátrai 55 . mégpedig az -i (olykor -beli) képz s származékokkal együtt.). Magyarország fontosabb hivatalos földrajzi neveinek jelent s részét a hivatalos helységnévtár és a földrajzinévtár tartalmazza. Az állatok tulajdonnevét nagy kezd bet vel írjuk: Bodri. Cirmos. Ennek a s r n el forduló toldaléknak a kapcsolási módja ugyanis nem minden típusban egyforma. Az -ire végz d ilyen szavak -i képz s származékában (kiejtésüknek megfelel en) csak egy i-t írunk. Sáros-patak (víznév).) Az állatnevek 172. Munkácsy-szer . stb. de: H vösvölgy (városrésznév). Tiszántúl. mert a formailag hasonló (s t azonos). Ferenc-hegy (domborzati név). Zsivány-patak. az alapformát természetesen nagybet vel. de más-más dolgot jelöl nevek írásmódja eltér en alakulhat: H vös-völgy (domborzati név). Wesselényi-féle. az -i képz s származékot pedig kisbet vel kezdjük. Olasz Köztársaság.

– Az -i képz s 56 . az országrészneveket. a nagybet vel kezdett el taghoz köt jellel kapcsoljuk a kisbet vel kezdett utótagot. b) a több elemb l álló magyar nyelv helységneveket. föld.Duna Debrecen Krakkó Tamási stb. ország. Alapformájukban nagy. Az egybeírandó tájneveket a szótári rész tartalmazza. -i képz s származékukban kis kezd bet vel egybeírjuk: a) a több elemb l álló. -i képz s forma: budapesti balatonalmádi hódmez vásárhel yi törökkanizsai fokvárosi békásmegyeri újszegedi alsóbélatelepi albertmajori csehipusztai rétitanyai stb. alföld. Az i-re végz d ilyen nevek -i képz s származékának végén csak egy i-t írunk. valamint általában a helységrészneveket: alapforma: Budapest Balatonalmádi Hódmez vásárhel y Törökkanizsa Fokváros Békásmegyer Újszeged Alsóbélatelep Albertmajor Csehipuszta Rétitanya stb. valamint a jelentésükben tömbösödött tájneveket: alapforma: -i képz s forma: Magyarország Franciaország Jakutföld Németalföld Elefántcsontpar t Kisalföld Hegyalja stb. 175. part utótagú országneveket. magyarországi franciaországi jakutföldi németalföldi elefántcsontpar ti kisalföldi hegyaljai stb. dunai debreceni krakkói tamási stb. A köt jellel összekapcsolt elemekb l álló földrajzi nevek 176. Ha egy földrajzi név egy földrajzi köznévb l és egy eléje járuló (egyelem vagy egybeírt többelem ) közszóból vagy tulajdonnévb l áll.

alapforma: Vas Mihály-hegy József Attilalakótelep Buen Tiempo-fok stb. Zéland. Ha az alapforma el tagja tulajdonnév. hegy. b) Tulajdonnévi el taggal alapforma: -i képz s forma: arany-pataki velencei-tói v. Kab. Ezek lehetnek egyszer szavak is: óceán. Kaszpi. patak. sz l hegy. akár idegen eredet ek). dombvidék. stb. összetett szavak is: félsziget.. a 176. Az olyan nevek. sivatag stb. ennek nagy kezd bet jét megtartjuk. tó. a) pontban: Csel te. domb. -i képz s forma: Vas Mihály-hegyi József Attilalakótelepi Buen Tiempo-foki stb. a 177. -tavi sólyom-szigeti szabadság-hegyi kis-k sziklai holdvilág-ároki dunántúli-középhegységi stb. A tulajdonnévi (vagy annak tekintett) el tag állhat két (vagy több) különírt elemb l is.származékokban a köt jelet meghagyjuk. névrészek. 57 . holtág. fennsík. völgy. -tavi Szandaváralja-patak Szandaváralja-pataki Dunazug-hegység Dunazug-hegységi stb. öntöz csatorna. Így pl. -i képz s forma: János-d l János-d l i Csepel-sziget Csepel-szigeti Duna-part Duna-parti Balaton-felvidék Balaton-felvidéki Kaszpi-tenger Kaszpi-tengeri Kab-hegy Kab-hegyi Huron-tó Huron-tói v. egyébként az alakulatot kisbet vel kezdjük. amelyekben a mai magyar nyelvérzék nem ismer föl közszói jelentést (akár magyar. hágó. halastó stb. lapos. egyelem tulajdonneveknek számítanak. b) pontban: Huron. Földrajzi köznéven a földrajzi fogalmakat jelöl f neveket értjük. ill. a) Közszói el taggal alapforma: Arany-patak Velencei-tó Sólyom-sziget Szabadság-hegy Kis-k szikla Holdvilág-árok Dunántúli-középhegység stb. d l .

– Az -i képz a változatlan alapformához köt jellel kapcsolódik. Érd-Ófalu Gy r-Ménf csanak stb. érd-ófalui gy r-ménf csanaki stb. Ha egy földrajzi név utótagja (egyelem vagy egybeírt többelem ) tulajdonnév. köt jellel összef zött földrajzi név [Arany-patak. – Az -i képz s származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak köt jeles kapcsolását. el tagja pedig (egyelem vagy egybeírt többelem ) közszó vagy tulajdonnév. a tulajdonnévi tagokat nagybet vel kezdjük. a) Ha egy kételem . b) Tulajdonnévi el taggal alapforma: Kál-Kápolna (vasútállomás) Gy r-Sopron (megye) Bödd-Bakod (terület) Csörnöc-Herpeny (vízfolyás) stb. a közszói tagokat kisbet vel. 58 . és a köt jelet megtartjuk. bels .177. 177. – Az ilyen nevek -i képz s származékában általában mindkét tagot kisbet vel kezdjük. 178. vö. 176. Háromelem földrajzi nevek keletkezésének két különösen gyakori módja van. vö. a). -i képz s forma: holt-tiszai dél-kínai öreg-csel tei új-zélandi nyugat-dunántúli délkelet-magyarországi stb. nagy stb.) kerül. az alakulatot nagybet vel kezdjük. Ha a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) utótag két (vagy több) különírt elemb l áll. Holt-Tisza. János-d l . vö. b)] elé egy közszói el tag (rohonci. stb. ezt az írásmódját az új névalakulaton belül is megtartja. s a tagokat köt jellel kapcsoljuk össze. Hasonlóképpen járunk el olyankor is. az alkotó tagokat köt jellel kapcsoljuk össze. alapforma: -i képz s forma: Keleti-Sierra Madre Keleti-Sierra Madre-i Nagy-New York Nagy-New York-i stb. 176. -i képz s forma: kál-kápolnai gy r-soproni bödd-bakodi csörnöc-herpeny i stb. a) Közszói el taggal alapforma: Holt-Tisza Dél-Kína Öreg-Csel te Új-Zéland Nyugat-Dunántúl Délkelet-Magyarország stb. a). amikor a hivatalos helységnév után a helységrész vagy kerület nevét is föltüntetjük.

köt jellel írt földrajzi név [Arany-patak. b) Ha egy kételem . – Az -i képz s származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak köt jeles kapcsolását. 176. de minden tagot kisbet vel kezdünk. Az ilyen alakulatokhoz földrajzi köznevet kisbet vel kezdve és köt jellel kapcsolunk. alapforma: Budapest–Bécs Moszkva–Párizs Gy r–Sopron–Ebenfurt stb. -i képz s forma: budapest–bécsi moszkva–párizsi gy r–sopron–ebenfurti stb. -i képz s forma: Arany-patak-völgy arany-patak-völgyi Két-bükkfa-nyereg két-bükkfa-nyeregi Dél-kínai-tenger dél-kínai-tengeri Észak-borsodiészak-borsodikarszt karszti Holt-Tisza-berek holt-Tisza-bereki Sebes-Körös-d l sebes-Körös-d l i János-d l -oldalas János-d l -oldalasi Misa-réti-patak stb. a közszói tagokat kisbet vel. János-d l . Holt-Tisza. a tulajdonnévi tagokat nagybet vel kezdjük. Nagyköt jellel f zzük egymáshoz a nagybet vel kezdett földrajzi neveket akkor. b)] egy utána tett földrajzi köznévvel b vül. -i képz s forma: Volga–Don-csatornai Duna–Majna–Rajna-csatornai stb. – Az -i képz t a változatlan alapformához tesszük hozzá. 59 . és az képz t csak az alakulat utolsó tagjához tesszük hozzá. a). ha azok valamit l valameddig viszonyt érzékeltetnek. Misa-réti-pataki stb. 176. a). 177. vö. – Az ilyen alakulatok -i képz s származékában a nagyköt jeleket megtartjuk.alapforma: Rohonci-Arany-patak Nagy-Ausztráliai-öböl Alcsi-Holt-Tisza Új-Dél-Wales Bels -János-d l Déli-Shetland-szigetek stb. köt jel nélkül. alapforma: Volga–Don-csatorna Duna–Majna–Rajna-csatorna stb. vö. alapforma: 179. vö. -i képz s forma: rohonci-arany-pataki nagy-ausztráliai-öböli alcsi-holt-tiszai új-dél-walesi bels -János-d l i déli-Shetland-szigeteki stb. ezt az utótagot kisbet vel kezdve köt jellel kapcsoljuk az alapul szolgáló névhez.

csak a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket hagyjuk meg nagybet snek. Minden tagot külön szóba írunk. a közszói tagokat kisbet vel. San Marino köztársasági stb. a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket nagybet vel kezdjük. továbbá a gazdasági földrajzi körzetnevekben. városkörnyék. -i (-beli) képz s forma: Magyar Népköztársaság magyar népköztársasági Grúz Szovjet Szocialista grúz szovjet szocialista Köztársaság köztársasági Egyesült Királyság egyesült királysági Ománi Szultánság ománi szultánsági Amerikai Egyesült Államok amerikai egyesült államokbeli Dél-afrikai Köztársaság dél-afrikai köztársasági Római Birodalom római birodalomi Kijevi Nagyfejedelemség kijevi nagyfejedelemségi Központi Iparvidék központi iparvidéki Észak-kaukázusi Gazdasági Körzet észak-kaukázusi gazdasági körzeti de: Zaire Köztársaság Zaire köztársasági San Marino Köztársaság stb. de az alkotó tagokat általában kisbet vel kezdjük. állambeli 60 . alapforma: 181. mint: Cseh–Morva-dombság Zala–Somogyi-határárok stb. A mai és a történelmi államrészek nevében a kis kezd bet s megye. – Az ilyen nevek -i (-beli) képz s származékában megtartjuk a különírást. cseh–morva-dombsági zala–somogyi-határároki stb. utótagot különírjuk az el tte álló névrészekt l. – Az ilyen nevek -i (-beli) képz s származékában megtartjuk a különírást. és nagybet vel kezdünk a mai és a történelmi államnevekben (amelyek általában tartalmazzák az államformára utaló szót). bánság. A különírt elemekb l álló földrajzi nevek 180. alapforma: Budai járás Veszprémi városkörnyék Letenyei nagyközségkörnyék Voronyezsi terület Szörényi bánság de: Baranya megye Szabolcs-Szatmár megye Kent grófság New York állam stb. -i képz s forma: budai járási veszprémi városkörnyéki letenyei nagyközségkörnyéki voronyezsi területi szörényi bánsági Baranya megyei Szabolcs-Szatmár megyei Kent grófsági New York állami v. járás.Alapformájukban hasonlóképpen. grófság. terület stb. -i képz s formájukban azonban kis kezd bet kkel írjuk az olyan névtársítások tagjait.

tér Tábor-hegyi út Erzsébet híd stb. jelölt birtokos jelz s. Ezeket a nevet értelmez szavakat a névt l különírjuk. híd stb. 182.) Kisbet vel kezdve különírjuk a névhez nem tartozó alkalmi jelz ket is: alapforma: (az) olasz Alpok (az) erd s Bükk (a) lengyel MagasTátra (a) második Baku stb. – Az -i képz t az ilyen nevek változatlan formájához tesszük hozzá. -i képz s forma: Váci utcai Gorkij fasori Szabó Ilonka lépcs i Tas vezér utcai Március 15. alapforma: Gyöngyös város Mátra hegység Duna folyam Szahara sivatag stb. Különírt szavakból álló jelölt tárgyas.stb. alapforma: -i képz s forma: 61 . tér. valamint névutós szerkezetek is gyakran szolgálnak földrajzi nevekként. Földrajzi nevekhez magyarázó céllal néha hozzákapcsolunk egy közszót. köz. alapforma: Váci utca Gorkij fasor Szabó Ilonka lépcs Tas vezér utca Március 15. – Az ilyen nevek -i képz s származékában megtartjuk az alapformát. Ha a híd szó valamely folyó nevével birtokos jelz s viszonyban van. a Duna-hidak stb. de a szerkezetek els tagját természetesen nagybet vel kezdjük. s ehhez f zzük hozzá a képz t. (Vö. -i képz s forma: (az) olasz alpokbeli (az) erd s bükki (a) lengyel magastátrai (a) második bakui stb. köt jellel kapcsoljuk: Tisza-híd (= a Tisza hídja). jelölt határozós. – Az ilyen kapcsolatok -i (-beli) képz s származékában megtartjuk a különírást. A közterületek nevében a kis kezd bet s utca. Az ilyen alakulatokban a különírást megtartjuk. szót különírjuk az el tte álló névrészekt l. téri Tábor-hegyi úti Erzsébet hídi stb. -i képz s forma: Gyöngyös városi Mátra hegységi Duna folyami Szahara sivatagi stb. 183. ez azonban nem válik a név részévé. 184. s a kezd bet k változatlanul maradnak. 194. út.

nevét nagy kezd bet vel írjuk: Ikrek. alapforma: Hosszú Csobod alja Kis Bot foka Alsó Dunára d l stb. Tejút. a hold és a nap szót tulajdonnévként használjuk. alji) Kis Bot foki Alsó Dunára d l i stb. Orion. Plútó. Mária asszony szigeti Pál varga d l i Küls Pesti úti Régi Fóti úti stb. bolygók.Keveset ér Székre járó Tilos alja Duna mente Szekszárd vidéke Vác környéke Rétek alatt Fels -Marcal melléke Kis-kút feletti stb. az egész alakulatot pedig nagybet vel kezdjük. alji) Duna menti Szekszárd vidéki Vác környéki Rétek alatti Fels -Marcal melléki Kis-kút feletti stb. – Az -i képz a változatlan alapformához köt jel nélkül kapcsolódik. a nap sugarai stb. Ha a föld. Hasonlóképpen: Keveset ér i Székre járói Tilos aljai (v. Az intézménynevek 62 . Duna–Tisza közi Maros–Körös közi stb. Hasonlóképpen: -i képz s forma: Hosszú Csobod aljai (v. Mária asszony sziget Pál varga d l Küls Pesti út Régi Fóti út stb. A csillagok. tehát: föld körüli utazás. Az ilyen nevek elé járuló köznevet vagy az ket követ földrajzi köznevet különírjuk. a hold szépen világít. Merkúr. Vénusz stb. csillagképek. A csillagnevek 185. Fiastyúk. Duna–Tisza köze Maros–Körös köze stb. holdak stb. – A mindennapi írásgyakorlatban azonban az ilyen tulajdonnévi szándékú szóhasználatot fölösleges er ltetni. nagybet vel kezdjük: a Hold távolsága a Földt l stb.

ahogyan az intézményt nem hivatalosan is emlegetni szoktuk. a köznévi elem(ek)et pedig kisbet vel kezdve írjuk. Tolmácsi 63 . szövetkezetek. A hivatalok. sz. Az -i (néha -beli) képz s származékokban a tulajdonnévi vagy az azzal egyenérték tag(ok) nagy kezd bet jét megtartjuk. alapforma: Egészségügyi Minisztérium Magyar Tudományos Akadémia Magyar Szocialista Munkáspárt Danuvia Központi Szerszám. Egyszavas intézménynevek is vannak: -i képz s forma: egészségügyi minisztériumi magyar tudományos akadémiai magyar szocialista munkáspárti v.186.és Készülékgyár Madách Színház József Attila Gimnázium Vas Megye Tanácsa. de intézménynévként: Balatonfenyvesi Állami Gazdaság. amely megegyezik azzal a formával. oktatási intézmények. 187. társadalmi szervezetek. Ezek összetartozását.és készülékgyári Madách színházi József Attila gimnáziumi Vas megyei tanácsi Géza király téri egészségügyi szakközépiskolai országos Széchényi könyvtári Új Egység cipészipari szövetkezeti magyar–szovjet baráti társasági Április 4. a tolmácsi általános iskola stb. a pécsi nevel intézet. gépgyári kelet-bükki állami gazdasági 43. Gépgyár Kelet-bükki Állami Gazdaság 43. Pécsi Nevel intézet. szállóbeli) stb. szállóbeli) Szabadság szállói (v. tudományos intézetek. vállalatok és hasonlók többelem hivatalos. 188. belügyminisztériumi pénzügyminisztériu mi bélyegmúzeumi stb.: Vas Megyei Tanács Géza Király Téri Egészségügyi Szakközépiskola Országos Széchényi Könyvtár Új Egység Cipészipari Szövetkezet Magyar–Szovjet Baráti Társaság Április 4. munkáspártbeli Danuvia központi szerszám. Épít ipari Vállalat Volga Szálló Szabadság Szálló stb. Belügyminisztérium Pénzügyminisztériu m Bélyegmúzeum stb. A világos f szabályon kívül – az intézménynevek körében él nyelvhasználati ingadozások miatt – néhány kiegészít szabályt is figyelembe kell venni. A teljes és cégszer intézménynevek mellett vagy helyett használt egyéb formák írásában a következ k szerint kell eljárni: a) Sok olyan intézménynevünk van. épít ipari vállalati Volga szállói (v. Az intézménynevek – néhány esetet nem számítva – több szóból állnak.. ill. Sz. a név kezdetét és végét az alkotóelemek nagy kezd bet s írása jelzi. Említésben: a balatonfenyvesi állami gazdaság. cégszer nevében – az és köt szó. valamint a nével k kivételével – minden tagot nagybet vel kezdünk.

iskola. stb. a Nemzetiben játsszák. Az ilyen rövidült névben megmarad a részeknek a teljes névbeli írásmódja: az El rében dolgozik (ti. a Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsa. vállalat. (Foglalkoztató) Iskola és Kisbet vel kezdjük viszont az intézmények m ködési helyére utaló -i képz s melléknévi jelz ket. az Opera (= Magyar Állami Operaház) stb. segélyt kapott a vállalattól. (Foglalkoztató) Iskola és Nevel otthon. a tanárképz f iskolán stb. stb. a Hazafias Népfront X. A nem állandó jelleggel m köd bizottságokra stb. Hasonlóképpen: a Gondolat jelentette meg. a XI. az El re Asztalosipari Szövetkezetben). az Eötvösön v. tehát a névnek nem részei: a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem. testület stb. Kisegít Színház. F városi Földhivatal (Budapest F város Tanácsánál). Szegedi Nemzeti Színház stb. neve akkor írandó intézménynévszer en. stb. – Hasonlóképpen: bement a minisztériumba. üzem. Tanács szakorvosi rendel je stb. Az intézmények alárendelt egységeinek nevét a következ k szerint írjuk: a) Számos intézménynek (mint f hatóságnak) alárendelt intézményei is vannak. amikor valamely szövegben egy bizonyos intézményre utalnak: Részecske. feljegyzés a jogi csoportnak. a Bölcsészettudományi Kar gondnoksága. s ezért nagybet vel kezdjük: Dusnoki Egyesült Munkás-Paraszt Tsz. stb. c) Az intézmények azonos rendeltetés kisebb egységeinek típusukra utaló megnevezését kis kezd bet vel írjuk: a Kossuth Nyomda személyzeti osztálya. d) Az intézménytípusokat jelent szavakat (minisztérium. 64 .és Magfizikai Kutatóintézet. az Eötvös Lorándon végzett. b) Egy intézményen belüli nagyobb szervezeti egység. Állam. b) Teljes és cégszer intézménynévnek tekintjük az olyan formákat. Szeged. ha nyilvánvalóan alkalmiak. amelyekben a telephely neve (vessz vel elkülönítve) az alakulat végén áll: Egyesült Munkás-Paraszt Tsz. Országos M szaki Fejlesztési Bizottság. a Medicor M vek Vállalkozási Gyára. a tanács intézkedett. egy karbantartó csoportot szerveztek. – Csak néhány kivétel van: az Akadémia (= Magyar Tudományos Akadémia). Országos Pedagógiai Intézet (a M vel dési Minisztérium intézménye). Dusnok. de: a bizottság véleménye szerint.Általános Iskola stb. Nagy kezd bet ket csak akkor írunk. Ezek nevét is minden tagjában nagy kezd bet vel írjuk: M szaki Kémiai Kutatóintézet (az MTA intézete). Ker. ha az egyediség érzékeltetésére szükség van: a Földés Bányászati Tudományok Osztálya (az MTA testülete). szókapcsolatokat szintén kisbet vel kell írni: a két vállalat koordináló bizottságot alakított. Kerületi Bizottsága stb. – Kisbet sek önmagukban használva is: emlékeztet a m szaki osztály részére. ha ki akarjuk emelni a megnevezés tulajdonnévi jellegét. de: a kutatóintézet kidolgozta.és Jogtudományi Kar (az Eötvös Loránd Tudományegyetemen). a szegedi József Attila Tudományegyetem stb. Nemzeti Ha az ilyen szerkezet alakulatok helységnévi eleme -i képz s melléknévi jelz ként a név élére kerül. 189. kérelem az üzemi szakszervezeti bizottsághoz stb. Kossuth Lajos c) A teljes intézménynév helyett gyakran annak csak egy vagy több egyesít elemét használjuk. rend rkapitányság stb.) olyankor is kisbet vel írjuk. hivatal. s a m fajjelöl szót vagy szavakat elhagyjuk. az intézménynév részének tekintjük. utaló szavakat. a debreceni Tudományegyetem. Soproni Kisegít Nevel otthon. intézet. tanács. egyetem. Sopron. Magyar Földrajzi Társaság (f hatósága az MTA) stb.

(vagyis kiemelt helyzetben) más megoldás is helyes lehet: Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet Budapesti M szaki Egyetem Építészmérnöki Kar 190. – De: jöv kutatási konferencia stb. Lukács fürd . Vén Diák eszpresszó. Szegedi Szabadtéri Játékok. A pályaudvarok. 146.d) Az alárendelt viszonyú intézményeket jelöl birtokos jelz s szerkezetek nével jét és a birtokszó személyragját (-jelét) általában ki kell tenni: A (a) Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Építészmérnöki Kara. Ezekben a csak intézménynévszer megjelölésekben a tulajdonnévi. kiállítások. Kerepesi temet stb. Fabulon (arckrém). Rómeó férfiruházati bolt. a lengyel hadsereg. eszpresszók. Nemzetközi vagy külföldi intézményeknek. az értelmezésre szolgáló köznévi tagot (tagokat) pedig kisbet vel kezdve különírjuk: Keleti pályaudvar. A nem márkanévként használt. Vegacillin (gyógyszer). vendégl k. 65 . a Lukácsba jár úszni. mint a magyar intézményneveket: az Egyesült Nemzetek Szervezete. stb. Gyártmányoknak. temet k stb. meggylé. nevét az intézményekével azonos módon szokás írni: Budapesti Nemzetközi Vásár. az olasz fémipari szakszervezetek. Kis Rabló éttermi stb. megállóhelyek. annak minden tagját nagy kezd bet vel írjuk: Ultra (mosópor). Vadászati Világkiállítás stb. az osztrák légitársaság stb. készítményeknek márkanévként használt elnevezését.) 192. illet leg az azzal egyenérték tagot (tagokat) nagybet vel írjuk. A márkanevek 193. A (a) Budapesti M szaki Egyetem Cégtáblán. üzletek. CocaCola (üdít ital). Katonatelep vasúti megállóhely. (Vö. termékeknek. megnevezésében az intézménynévi jelleg kevésbé érvényesül. Intézete. vásárok stb. mozik. a Francia Köztársaság Külügyminisztériuma stb. Intézményszer (rendszeresen ismétl d országos vagy nemzetközi) rendezvények. a különírást is: Keleti pályaudvari. a Kis Rablóban vacsoráztak stb. bélyegz n stb. Az intézménynévszer megjelölések -i (-beli) képz s származékában meghagyjuk a nagy kezd bet ket is. Kis Rabló étterem. Nemzetközi Valutaalap. Ferihegyi repül tér. stb. szervezeteknek stb. Ugocsa mozibeli. levélpapíron. többnyire a termék anyagára vagy származási helyére utaló nevekben a tagokat kis kezd bet vel írjuk: narancsital. magyar vagy magyarra fordított hivatalos nevét úgy írjuk. Alfa Romeo (gépkocsi). az Észak-atlanti Szerz dés Szervezete. fürd k. Ugocsa mozi. Trabant (gépkocsi). Nem kell viszont intézményszer en írni az ilyen (nem hivatalos) megnevezéseket: a francia külügyminisztérium jegyzéke. – Az intézménynévszer megjelölések értelmezésére szolgáló köznévi tag(ok) elhagyható(k): a Keletib l indul. repül terek. a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. 191.

József Attila-díj. Magyar Nemzet. Élet és Tudomány. Az Est. A címek 196. Nobel-díjas. Pest Megyei Hírlap. hetilapoké. Nobel-díj. Akadémiai Aranyérem. – Címkén. folyóiratoké. – Az ilyen nevek -s képz s származékában az alapformát változatlanul megtartjuk: Kossuth-díjas. Az értekezleten Fejes Katalin kiváló dolgozó ismertette munkamódszereit. hetilapok és folyóiratok címét nagybet vel kezdjük. (Vö. s t sok szám címeként használatosak. A kitüntetések és a díjak nevét a következ képpen írjuk: a) A díj. 194. alakulatkezd helyzetben az els tagot természetesen nagybet vel kezdjük: Kecskeméti barack stb.kecskeméti barack. stb. a szocialista munka h se is megjelent. Odol fogkrém. Panangin tabletta. Kiváló Munkáért kitüntet jelvény stb. illet leg típusait jelöl szavakat.. – Egyedi címük van viszont az irodalmi m veknek. továbbá ha csupán címként szerepelnek. – Állandó cím az újságoké. Az állandó címeket. vagy ha valamilyen rövidebb formában használjuk ket: Er s Bálint állami díjas tudós új kötete elfogyott. A szabályt akkor is követni kell. Nyugat. ha a címlap megtervez i esetleg más írásmódot alkalmaztak. a Szocialista Munka H se. Eötvös Lorándemlékérem stb. emlékérem stb. szót tulajdonnévhez (rendszerint személynévhez) köt jellel kapcsoljuk: Kossuth-díj. Ezeket az jellemzi. Eötvös Loránd-emlékérmes stb. hirdetésen stb. a cikkeknek. Stb. A tanácskozáson Nagy József. stb. érem. c) A kitüntetések és díjak fokozatait. kifejezéseket kisbet vel írjuk: a Munka Érdemrend arany fokozata. b) A több különírt közszóból álló kitüntetés. Kiváló Dolgozó stb. Tomi Mat mosópor. Kincskeres . – A címek írása tükrözi ezt a jellegbeli kett sséget. 197. egyediségre és egyszeriségre törekszik. Valóság. tokaji bor. 183. Népszabadság. a kett közé nem teszünk köt jelet: Omnia kávé. a zenem veknek stb. stb. tehát az újságok. a dolgot jelöl szót is. – Kis kezd bet sek viszont az ilyen nevek esetleges melléknévi származékukban. – Egyes hosszabb állandó címekben csak az els szó nagybet s: A magyar nyelv és irodalom tanítása stb. hogy több.és díjnevekben az alkotó tagokat nagybet vel kezdjük: Állami Díj. Ha a márkanév után tájékoztatásképpen odatesszük a típust. A címek két nagy csoportra oszthatók: állandó címekre és egyedi címekre. A szerz ezeknél szándékosan kerüli az ismétl dést. a képz m vészeti alkotásoknak. József Attila-díjas.) A kitüntetések és a díjak neve 195. a Munka Vörös Zászló Érdemrendje. N k Lapja. Új Tükör. A többelem címekben – a címben lev és köt szó kivételével – minden szót nagybet vel írunk: Búvár. 66 .

priznic. Jókainak „Az arany ember”-e…. A -beli képz t és a képz szer utótagokat a címek változatlan formájához mindig köt jellel kapcsoljuk: Valóság-beli (vita). szentjánoskenyér. Elterjedt szokás azonban az egyedi címek idéz jelbe foglalása vagy eltér bet típussal való szedése is: József Attila utolsó évének versei között van az „Íme. szendvics. 140. Ilyenkor már természetesen kis kezd bet vel írjuk ket. a Nemzeti dalt. háryjános. pálfordulás. tehát a költ i m vek. Különösen az egyszavas címek és a többszavas állandó címek szövegbeli megkülönböztetése fölösleges: Móricznak egyik híres regénye a Rokonok. – Az új híd felavatásáról az Esti Hírlap közölte az els tudósítást. Az idegen írásmódot is gyakran magyarossal váltjuk föl: paszt roltás. a Szerelem?-nek…. általában nem szükséges ket idéz jelbe tenni vagy más módon kiemelni. 199. Tanulmányok Arany János költészetér l. A tulajdonnevek és közszók összeforrásából keletkezett összetett szavakat is kisbet vel kezdjük. szimfónia stb.] 67 . cikkek. 198. makadámút. stb. pecsovics. Ember az embertelenségben. havanna. Ragos címhez újabb rag függesztését lehet leg el kell kerülni a mondat átszerkesztésével. Álarcosbál. stb. Örökzöld dallamok. Ha a címeket szövegbe illesztjük. pl. Orvosi Hetilap-beli (cikk). – Stb. a Siralomháznak a betyár a f alakja. stb. 168. dízelmotor. dízelolaj stb. stb. s az egykori tulajdonnév írásmódjától esetleg más tekintetben is eltérünk: röntgen. Kék fény stb. a Számadásnak. – Tanulmányát a Magyar Nyelv jelentette meg. Pályamunkások. konyak. m sorszámok stb. Arany Toldijában. pullmankocsi. b). Tulajdonnevek köznevesülése 201. – A valamilyen írásjellel lezárt és a ragra végz d címekhez a ragokat és a jeleket köt jellel kapcsoljuk: Juhász Gyula versének. Martinász. Magyar Hírlap-beli (közlemény). wertheimkassza. így: Pet fi a Szül földemen cím versében….A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén a szabvány (MSZ 3424/2) el írásait követve az állandó címekben is csak az els elemet kezdik nagybet vel. Az egyedi címeket. ferencjóska. képek. Népszava-beli (hirdetés). stb. IX. Új Tükör-szer hetilap. Hajóvontatók a Volgán. hát megleltem hazámat” is. Zenedélel tt stb. Képes politikai és gazdasági világatlasz. stb. – Ihletetten szavalta el Az eltévedt lovast. termosz stb. – A többszavas címekben csak az els szót és a tulajdonneveket írjuk nagy kezd bet vel: Magyar értelmez kéziszótár. Továbbá: 1916 szén. – Hosszan gyönyörködött a Majális színeiben. Az idegen írásmódot is magyarossal cseréljük fel: aszpirin. Odüsszeia-beli (világ). a Kritika-féle folyóiratok. – Munkácsy képének. szobrok. A ragokat és a jeleket a címekkel általában egybeírjuk: a Kritikában. Tulajdonnevek gyakran válnak köznevekké. Pet fi a Szül földemen-ben…. A k szív ember fiai. címét a következ képpen írjuk. és az alkotóelemeket egybeírjuk: ádámcsutka. – Az egyszavas címeket nagybet vel kezdjük: Szózat. értekezések. könyvek. 200. Éjjeli menedékhely-beli (alakok). a Népszabadságé. Hazám. Kis éji zene. – Stb. a Társadalmi Szemlét. [Vö. zenem vek.

Az írásmódváltozásra csak akkor kerülhet sor. Ennek során az írásformák egy ideig ingadoznak a nagy kezd bet s.A köznevesülés lassú folyamat. 68 . idegenesen írt tulajdonnévi és a kis kezd bet s. magyarosan írt közszói formák között. ha a társadalmi tudatban a köznévvé válás már elég széles körben végbement.

AZ IDEGEN KÖZSZAVAK ÉS TULAJDONNEVEK ÍRÁSA 202. pech. kombájn. A tulajdonneveknek azonosító.. a) Az idegen eredet közszavak id múltával jövevényszavakká válhatnak. technika. mechanika. lézer. b) Az idegen eredet tulajdonnevek egy részét már teljesen magyarnak tekintjük. s csak egy-egy kivételes esetben írunk helyette ksz-et: bokszol stb. millió stb. fix stb. hogy más nyelvb l való származásuk feledésbe merül. A ksz-nek ejtett x-et általában meghagyjuk: expressz. futball. taxi. egy-egy eleme: 204. ha közkelet ek. menedzser. izotóp. egyedet jelöl nyelvi szerepéb l következik. A jövevényszavakat ezért mindig magyarosan írjuk. a következ képpen járunk el: A ch-t. exogámia stb. s csak néha tartjuk meg: exegézis. azaz olyannyira meghonosodhatnak. monarchia. digitális. idegen szavakként tartjuk számon. egzotikus. lehet leg a forrásnyelvb l írjuk át. Az olyan szavakat. amelyeknek más nyelvekb l való származását még felismerjük. televízió. Csak kisebb részüknek van magyar alakja. mikroszkopikus. – A gz ejtés x-et többnyire átírjuk: egzakt. x vagy q bet van. technikus stb. eredeti formájukban használjuk. c) A nem latin bet s írású nyelvek közszavait és tulajdonneveit általában a magyar ábécé bet ivel. Ha a magyarosan írt közkelet idegen szavak eredeti idegen írásában ch. Az idegen szavakat tehát aszerint írjuk már magyar vagy még idegen írásmód szerint. szelektív stb. hogy a latin bet s írású nyelvekb l átkerült idegen neveket általában minden változtatás nélkül. és vesznek át egymástól közszavakat is.. szemben azokkal az idegen nevekkel. általános fogalmat jelöl idegen szó közkelet vé válik. azaz szokásos kiejtésüket a magyar hangjelölés szabályai szerint tükröztetjük: antracén. tulajdonneveket is. még akkor is. hogy mennyire haladtak el re a jövevényszóvá válás útján. A magyar írásmód szerinti írás A közszavak írása 203. kemping. magnetofon. hisztamin. amelyeknek más nyelvi eredete még többé-kevésbé nyilvánvaló. egzisztencia stb. mechanikus.) 69 . textil. Az egymással érintkez nyelvek mindig adnak át egymásnak. oxigén. eredeti írásmódját a magyar kiejtést tükröz formával váltjuk fel. A latin bet s írású nyelvekb l átvett és közkelet vé vált köznyelvi és szakmai idegen szavakat általában magyarosan írjuk. karbamid. (Vö. ha h-nak ejtjük. Ha egy latin bet s írású nyelvb l átvett. kóla. Bizonyos meghatározott esetekben azonban más átírási rendszerek is alkalmazhatók. megtartjuk: jacht. szexuális. 209. – Az egyébként magyarosan írt alakokban is meg rz dött az eredeti írásmódnak a magyar kiejtést l eltér bonbon.

Latin bet s írásrendszer országok. (Vö. (Vö.Az eredeti qu bet együttes helyett mindig kv bet kapcsolatot írunk: akvárium. stb. reális – realista. Alsó-Ausztria. 161. helyett). Moldva. szovjet. amelyek a mai átírási 70 . stb. Ezek közül némelyik teljesen magyaros alakú: Brankovics György. antikvárium stb. esztéta – esztétika. a postai forgalom területén. gésa. Kálvin János.) el tt a t belseji hosszú magánhangzó rövidre változik: passzív – passzivitás. továbbá a térképeken – f leg a helységnevek esetében – az idegen nyelvbeli név is használható: Wien. A földrajztudomány. szamuráj. a könyvtárügy. Prešov. vizek. Ausztrália. realizmus. Husz János. (Vö. Rajna. A latin bet s írású nyelvekb l átvett személynevek közül csak néhány nagy történelmi vagy irodalmi múltú és rendszerint közismert nevet használunk hagyományos megmagyarosodott formájában. Más nevekben a sorrend és a keresztnév magyaros. 28. Křbenhavn. Csendes-óceán.) 210. mecset. láma. Karl Marx. stb. Isztambul. realizál. Hispánia. 204. számum stb. periódus – periodikus. stb. A nem latin bet s írású nyelvekb l (gyakran több nyelv közvetítésével) korábban olyan névformák is bekerültek nyelvünkbe. Sziklás-hegység. -ista. Krakkó.) 208. 209. Martin Luther. (Friedrich Engels. Krisztián. Vezúv. Paris stb. Kraków. tipizál. Jan Hus. esztétikus. 205. pagoda. Szabadka. karate. helyett). Koppenhága. Szicília. de – a régi hagyományt folytatva – a keresztnevekb l a viszonylag újabban átvetteket is magyarosan írjuk: Kármen. -itás. Mercédesz. Wagner Richárd stb. külföldi területek. Jean Calvin. dzsunka. megnevezésére gyakran magyar neveket vagy magyaros formájú és írású névváltozatokat használunk: Franciaország. akadémizmus. Oszvald. -izmus stb. stanbul. stb. ( or e Branković. Burgundia. az idegenforgalom. Szent L rinc-folyó. A ch-t és az x-et a magyarosan írt idegen eredet keresztnevekben és földrajzi nevekben is megtartjuk: Albrecht. -izál. Elba. Kordillerák. Nagyvárad. Kolumbus Kristóf stb. Itália. Párizs. Svájc. a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció). Eperjes. Napoli. Mexikó. Alpok. Újabban a nyelvhasználat nem törekszik ilyen teljesen vagy részben magyaros névformák kialakítására. tajga. helységek stb. de megmaradt a családnév eredeti írása: Engels Frigyes. Cristoforo Colombo stb. A nem latin bet s írású nyelvekb l (gyakran több nyelv közvetítésével) átvett és már meghonosodott szavakat – a forrásnyelvre vonatkozó átírási szabályoktól függetlenül – a magyarban szokásos kiejtésük szerint írjuk: szamovár. határainkon kívüli hegyek. Nápoly. A tulajdonnevek írása 207. Beatrix. Bécs. Marx Károly. típus – tipikus. Oradea. tájfun. A közkelet idegen szavak túlnyomó többségében egyes idegen eredet képz k (-ikus. Subotica. Kolumbusz v. Luxemburg. Temze.) A hosszú magánhangzó azonban (nem mindig következetesen) néhány szó származékaiban is meg rz dik: akadémia – akadémikus. Richard Wagner stb. Luther Márton. akadémista. esztétikum. minaret. Odera. Maximilián. 206.

Liepaja. conditio sine qua non. de görögösen: Kroiszosz. kálvini. de: dosis effectiva minima. stb. Nyomtatásban. Liepāja. Marańón. 71 . löncsöl. hobbija. eppur si muove. nápolyi. Karadzsics) teljességgel helytelen. és ha a nyomtatási eljárás a mellékjel pótlását nem teszi lehet vé. Plzeň.szabályoktól eltérnek. Ha az egyébként már magyarosan írt idegen szó idegen kifejezésben. park and ride. Zweig. François. vagyis a forrásnyelv helyesírásának szabályai szerint írjuk: bestseller. Rousseau. Gdansk. stb. lemberdzsekben. szólásokat. Latium. Prágában. Gdańsk. 214. myocarditis. Karadžić helyett Karadzsity v. Shakespeare. Krleža. Chatelet. Ezeket közkelet . 174–184. Maranón.) 213. közmondásokat: all right. Lódz. Ezópus. Moličre. de a mellékjeles bet k helyett az alapbet kt l eltér más magyar bet k alkalmazása. Mărăşeşti. Puccini. Moliere. Peking. 163–165. A tulajdonnevek írása 214. Loire. A latin bet s írású nyelvekb l átvett. ha nincs megfelel bet . Bologna. Tallinn. tuberkulózis. Milánóig. A magyarosan írt idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez ugyanazon szabályok szerint kapcsoljuk a toldalékokat. stb. Athén. Potemkin-falvak. Himalája.. nem általános használatú közszavakat idegenesen. koktélt. de: tuberculosis bronchialis. rinascimento. Plzen. Karlovy Vary. eredeti helyesírással írandó: bacilus. Néva. nikotinos. Horatius. Babilon. Łódź. show. Eminescu. de: Potyomkin. – A mellékjelek elhagyása szükségmegoldás. Így járunk el természetesen akkor is. couchette. dózis. A toldalékok kapcsolása 211. Françoise helyett Franszoáz v. Francois. Kairó. ha az idegen nevek a magyarban nem használatos mellékjeles bet ket tartalmaznak: Čapek. stb. Châtelet. de: Bacillus anthracis. Kréta. seńor. (Vö. Buenos Aires. Marasesti. Eredeti idegen írásmódjuk szerint írjuk a latin bet s írású nyelvekb l átvett többszavas kifejezéseket. az alapbet t megtartjuk: Capek. krómoz. stb. azaz a névnek fonetikus vagy éppen eltorzított átírása (pl. Anyegin. Chopin. Herkules. riporttal. stb. tüchtig stb. Huszé. annak tagjaként fordul el . a mellékjelet elhagyjuk. Vaasa. Dubrovnik. tęte-ŕ-tęte stb. hagyományossá vált magyar alakjukban írjuk: Dárius. Wuppertal.) Az idegen írásmód szerinti írás A közszavak írása 212. Njegoš. lady. mint a magyar szavakhoz és nevekhez: frontálisan. Rio Grande do Norte. (Vö. Kr zus. Franszoise. A latin írású nyelvek tulajdonneveiben általában változtatás nélkül követjük az idegen írásmódot: Cervantes. Az ilyen hagyományos nevek közül e formában több csak bizonyos állandósult kifejezésekben él: valóságos Kr zus. stb. Lenin. arabeszkek.

allegrós. a) Ha az idegen írásmód szerint írt közszó vagy tulajdonnév végén hangérték nélküli (ún. karl-marx-stadti. stewardessek. monsieur-nek. horatiusi. y-ra végz d idegen helységnévhez járul.) 72 .A toldalékok kapcsolása 215. akkor az -i (-s. stb. châlons-sur-marne-i. – Malmö. Greenwichcsel. hertzcel. Félixszel. b) A -val. (a) pompeji (ásatások) stb. Ha idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez közvetlenül kapcsolunk magyar toldalékokat. -ista. barrelnyi. é-t. de: allegróban. schillingért. Voltaire-é. allegroszer . 163–165. mind a tulajdonnevek végs a-ja. – Oslo. wrocławi. goethés (Vö. lille-i. – Coca-Cola. b)] 217. -vel és a -vá. Leonardo da Vinci-s. Montesquieu-nek. -izmus) képz s származéka természetesen kis kezd bet s: shakespeare-i. – De hagyományosan: Anjouk. 164. Marxszal stb. signorét. Bachhal. Coca-Cola-szer . Stockholmnál. e-je. Janus Pannoniustól. -vé rag v-je ilyenkor is az utolsóként kiejtett mássalhangzóhoz hasonul: guillotine-nal. greenwichi. Engelsszel. Az egyelem vagy köt jellel összef zött tagokból álló tulajdonnévnek (a néma bet s végz dés miatt köt jellel odakapcsolt) -i (-s. 174–184. akkor a magyar toldalékot mindig köt jellel f zzük a szó testéhez: guillotine-t. sinaiai. az -i-t a névhez közvetlenül kapcsoljuk: coventryi. bordeaux-i. hogy v-je teljesen hasonul az utolsó kiejtett mássalhangzóhoz: Andrićtyal. stb. New York-i. Iaşi-sal.). Az idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez általában ugyanúgy közvetlenül (tehát köt jel nélkül) tapasztjuk hozzá a toldalékokat. de: Sinaiában. de: Goethének. – allegro. b) Ha az idegen tulajdonnév két vagy több különírt elemb l áll. Bizonyos esetekben köt jellel kapcsoljuk a toldalékokat az idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez. stb. ill. Glasgow-ban. mint a magyar szavakhoz és tulajdonnevekhez: businessb l. Steinbeckkel. 175. fixszel. 163. amelyekben ezek a szóvégi hangok a magyar kiejtésben megnyújtva fordulnak el : signorina. stb. ortodoxszá. stb. verdis. campanileszer . [Vö. de: Coca-Colát. Peugeot-t. -vé rag a mássalhangzót jelöl nem magyar bet re vagy bet kapcsolatra végz d idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez úgy járul. ó-t. 216. malm i. ploieşti-i. -izmus) képz t (a többelem magyar tulajdonnevekhez hasonlóan) mindig köt jellel kapcsoljuk az utolsó elemhez. stb. Loire-on. A -val. joliot-curie-s. Balzackal. 29. Iaşi-nál. (Vö. campanile. -t írunk az olyan toldalékos alakokban. pechhel. -ista. o-ja és ö-je helyett á-t. – Goethe. de: Malm b l. (Vö. Amundsenr l. oslói. vichyi stb. de: campanilén.) Az i-re végz d idegen helységnevek -i képz s származékának végén (a magyar i vég helységnevekhez hasonlóan) csak egy i-t írunk: (a) helsinki (olimpia). Karlovy Vary-i. toulouselautreci. néma) bet van. Rousseau-val. voltaire-es.. Moličre-rel. fixszé. Walter Scott-os. cowboynak. az alábbi két részletszabály megtartására kell ügyelni: a) Mind a közszavak. Montreux-ig. [Vö. voltaire-izmus. Habsburgok. shoppingol. Anatole France-i. fairül. s az alapforma szerinti kezd bet ket megtartjuk: Victor Hugó-i. vagy ha az utolsó kiejtett hangot bet knek bonyolult. Frankfurt am Main-i. de: Oslóban. írásrendszerünkben szokatlan együttese jelöli. goethei. b)] Ha az i képz egyelem . de: signorinák. – Sinaia. -vel és a -vá.

1981. az általános és középiskolai oktatást szolgáló vagy kiegészít kiadványokban a nem latin bet s írású nyelvek neveit és szavait a magyar ábécé bet ivel (vö. az idegenforgalom. a kínai esetében) vagy az idegen bet . A szépirodalmi m vekben. hogy a név alapformája világosan kit njék: Mann-nak. Gogol. Po Csü-ji. -vé rag megfelel alakját is) köt jellel kapcsoljuk.). Scott-tól. vagy elterjedten ismernek. az arab. Seremetyjevo.c) A mássalhangzót jelöl kett zött bet re végz d idegen tulajdonnevekhez az azonos bet vel kezd d magyar toldalékot (s így a -val. A cirill bet s szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása. az orosz vagy a kínai magyar átírása elterjedtebb más átírási módok használatához képest). Délosz. A szaktudományok. a görög stb. Az újgörög nevek magyar helyesírása. -vel és a -vá. 221. ikebana. 94. Iszmáilíja. 220. amilyet a szaktudományok a nemzetközi érintkezésben általában alkalmaznak. stb. lehet leg a forrásnyelvb l (tehát más nyelv közvetítése nélkül) írjuk át. a postaforgalom. Kuroszava. Kijev. khitón. szputnyik. Szaladin. az egyetemi és f iskolai oktatás. bektási. Grimm-mel. esetében) nyelvenként szabályozott módon helyettesítjük magyar hangokkal. a tudományos ismeretterjesztés területén. Harun ar-Rasíd. Scott-tal stb. Hirosima. Iráklion. Az egyes nem latin bet s nyelvekre vonatkozó magyar átírás szabályait a következ akadémiai kiadványok tartalmazzák: Keleti nevek magyar helyesírása. Venizélosz. A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) a mindenkor érvényes szabványokat követi. [Vö. hidzsra.. Lancsou. Tolsztoj. Hokuszai. továbbá a térképeken olyan átírást szokás alkalmazni. 1984. Odüsszeusz. hagyományos formájában használjuk. Szun Jat-szen. Fagyejev. Marrákes. Kavála. Hupej. Báb-el-Mandeb. A toldalékok kapcsolása 73 . Ha egy tulajdonnév vagy közszó nem szabályosan átírt alakban honosodott meg nyelvünkben. Ahmed. 163. Átíráskor az idegen hangsort (pl. az orosz.és hangsort együttvéve (pl.. Macujama. Thébai. illet leg az ezeknek megfelel magyar bet kkel. vagy amilyet valamely nemzetközi testület (amelynek hazánk is tagja) használatra javasol. Budapest. amilyet az adott nyelvet beszél országban hivatalosan el írnak. 10. Periklész. 210. A magyar átírás alkalmazása a forrásnyelvvel kapcsolatban kialakult közgyakorlattól is függ (pl. 205. Irtis. (Vö. Dzulfikár. a sajtóban. Zsenmin Zsipao. Nagoja. Falstaff-fal. Evdokía. Platón. E helyett vagy e mellett – a munka jellegét l függ en – a magyar átírás is alkalmazható. c)] Az átírás Az átírás elvei 218. Budapest. A magyar átírású neveket és közszavakat a bennük szerepl magyar bet k hangértéke szerint kell olvasni: Hérakleitosz. Tallinn-nál. Sanghaj. Szecsuan.) 219.

arisztotelészi. alma-atai. mint a magyar nevekhez és szavakhoz: Csehovtól. Plutarkhosszal. A nem latin bet s írású nyelvekb l átírt nevekhez és szavakhoz ugyanazon szabályok szerint tapasztjuk a toldalékokat. száriban. dzsúdózik. Solohovval. stb. Szapphóé. Szöulnál. tatamin. kamikadzék. 74 .222. Tobrukig. Velikije Lukii. Hriszto Botev-i. kuvaiti.

tehát az „a-lap”. blues. asz-tal. Chartres. Georch. – A több szótagú szavakat és szóalakokat bármelyik szótag határán meg lehet szakítani: ren-dületlenül. mivel tagjai a szótagoláskor szétválhatnak. ragos. Zsolt.AZ ELVÁLASZTÁS 223. eu bet kapcsolat.. – Minden szó annyi szótagú. stb. sztrájk. illet leg több kiejtett magánhangzót tartalmazó szavak és szóalakok elválasztásának szabályai a következ k: a) Az egymagukban szótagot alkotó magánhangzók tetszés szerint hagyhatók az el z sorban. 230. Annáé-ké vagy Annáéké. amelyek csak egyetlen magánhangzót tartalmaznak. Ke-recsend. drog. – Ez a szabály olyankor is érvényes. tolnai-ak vagy tolna-iak stb. pró-ba. A szótagolás szerinti elválasztás f szempontjai a következ k. [Vö. stb. ka- to-na. fi-a-i-é. Az au. a „haza-i”. vagy vihet k át a következ be: dia-dal vagy di-adal. jeles) alakját a szótagolás szerint választjuk el. font. rendületle-nül. ha az eredeti helyesírással átvett. street. Maugham. szükség esetén elválasztható: kala-uz. Azokat a szavakat. Az egyszer közszavak és tulajdonnevek alapformáját és toldalékos (képz s. 226. a nyomtatásban nem ajánlott elválasztási formák. Az egyetlen magánhangzóból álló szókezd és szóvégi szótagot – bár önállóságát nyelvi tekintetben el kell ismerni – esztétikai okokból nem szokás egymagában a sor végén hagyni. hogy helysz ke miatt (vagy más okokból) a szónak vagy szóalaknak egy részét a sor végér l át kell vinni a következ sorba. 75 . [De vö. „e-móció”. a)] – A szótag mindig vagy magánhangzóval kezd dik. Csak összetett szavak elválasztásakor veend figyelembe az alkotóelemek (az összetételi tagok) határa. Be-rety-tyó. György. Sásd. Csil-la. könyvei-tek vagy könyve-itek. É-va. A több szótagú. 225. A szótagolás szerinti elválasztás 224. Brahms. – A magánhangzó önmagában is alkothat szótagot: di-ó-nyi. Pest. fe-udális stb. dry. lajst-rom. a)] 226. stb. stb. há-zig. Gaal. fiatal. team. part. stb. Schmidt. ma-gá-nyos. hajt. Elég gyakori. nyolc. Az írásnak ez a megszakítása az elválasztás. me-ta-fo-ra. vá-szon. Az elválasztásnak – alapformákban és toldalékos alakokban egyaránt – a szótagolás az alapja.. bugy-gyos. ill. asztal. ahány magánhangzó van benne: bál. Bánk. nem választjuk el: föld. rendü-letlenül. shop. „Le-a” stb. Le-ó stb. De-zs . stb. illet leg a következ sorba átvinni. de ejtésükben egy szótagú idegen közszavak és tulajdonnevek vagy a régies magyar családnevek írásformájuk alapján megszakíthatók volnának: air. fia-tal. Leo-nóra vagy Le-onóra. ideá-lis vagy ideális. Nîmes. Soós. „emóci-ó”. 229. vagy (az els t kivéve) egyetlen rövid mássalhangzóval: le-ány. te-ker-vé-nyes. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: árui-nak vagy áru-inak. strand. „Á-ron”. York. Hume. 224.

fosz-fát. csoport-tól. Vajdá-ék. Heren-dig. a másodikat pedig átvisszük a következ be: am-per. Er-zsi. Tallinn-nak stb. Ojszt-rah. vi-asz. amelyek szótagot kezdenek. Ford-dal. Boz-zai. húsz-szor. hanem egy-egy önálló mássalhangzót. temp-lom. ódz-kodik. Ing-rid. ezért elválasztáskor ugyanúgy kezeljük ket. leni-nizmus. c) A két magánhangzó között lev egyetlen mássalhangzót – akár egy-. házun-kat. pe-dzi. Szél-lért. ker-tig. stb. né-gyet. lopó-dzott. Car-rara. bri-dzset. Bar-tók. pesti-es. köny-nyes. A dz-t és a dzs-t tartalmazó szavak ennek megfelel en a leírt szóalak alapul vételével. ás-vány. csak az utolsó kerül a következ sorba: cent-rum. A szótagolás szerinti elválasztás szabályai érvényesek természetesen a szóalakokhoz járuló újabb és újabb toldalékokra is: adós-ság. könny-t l. tá-dzsik. stb. c)] f ) Ha a két magánhangzó közötti hosszú mássalhangzót egyszer sítetten kett zött többjegy bet jelöli. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: batiszt-ból. akár többjegy a bet je – a következ sorba visszük át: be-t . rózsa. mint más többjegy bet inket. töl-gyes. kilenc-kor. stb. Hosz-szú. talpalatnyi. tiha-nyi. Ecse-ren. – Ha a toldalékos alakokban a két magánhangzó között álló mássalhangzók közül az utolsót kett zött bet jelöli. Tallin-nig. stb. há-zunk. vonz- za. 227. Ugyanígy: játsz-szál. Hamburg-ban. g) Ha két magánhangzó között kett nél több mássalhangzót jelöl bet van. pa-don. ba-tyu. [Vö. maharadzsa. adóssá-gok. tet-ted. e) Ha a két magánhangzó közötti mássalhangzót kett zött bet jelöli. De: Széll-lel. kulcs-csal. stb. Papp-tól. azaz nem hangkapcsolatot jelöl. stb. hit-tem. Szabol-csé. tarisz-nya. Job-bágy. karszt-tá. lán-dzsás. Kodály-lyal. hogy a kett zött bet egyik tagját meghagyjuk a sor végén. mind a következ sor elején ki kell írni a teljes rövid megfelel jét: meny-nyi. 163. az elválasztás általános szabályai szerint szakítandók meg: bo-dza. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: ablaká-ig.b) Azokat a magánhangzókat. ha a két mássalhangzó közül az els t kett zött bet jelöli: hall-gat. Dosztojevsz-kij. Kiss-nek. ész-szer . – Így járunk el akkor is. – A két magánhangzót jelöl azonos bet ket is szétválaszthatjuk: ko-ordinál. Szabolcs-csal. háza-ik. víz-zé. galy-lyak. átvisszük a következ sorba: fi-ók. Mikló-sék. Gyu-la. ka-sza. stb. Ily-lyés. kom-munális. lajst-rom. meggy-b l. Kecskemé-ten. bizott-ság. ki-sebb. hal-lak. Me-csek. ennek egyik jegyét az el z sorban hagyjuk. bratsz-ki stb. Mari-etta. Nagy-gyal. maga-san. stb. mene-dzser. stb. stb. a másikat átvisszük az új sorba: bors-sal. edz-het. recs-ki. halan-dzsázik. mor-zsa. ton-na. dobban. több-let. – A toldalékos alakokat is így kell elválasztani: ágy- gyal. Maupas-sant. mil-liméter. brin-dza. ösz-sze. akár többjegy ek – az els t az el bbi sorban hagyjuk. ma-dzag. adósságo-kat. gy r -dzik. ko-sár. arany-nyal. A dz és a dzs többjegy bet . rongy-gyá. Boty-tyán. stb. d) A két magánhangzó között lev kétféle mássalhangzót jelöl nem kett zött bet k közül – akár egy-. Gellért-t l. Bony-hád. másik jegyét pedig átvisszük: ber-reg. megy-gyel. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: ember-rel. pén-zért. metsz-szük stb. Veszp-rém. tömb-ben. kamika-dzék. stb. kalci-um. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: apá-mé. pogy-gyász. moza-ik. ennek elválasztásakor mind a sor végén. ost-rom. váku-um stb. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: bron-zot. rossz-kor. 76 . al-lons. tink-túra. stb. akkor úgy választjuk el a szót. szity-tya. stb. Tri-eszt.

s így mindkett egy bet nek számít az elválasztáskor. Kos-suth stb. kataszt-rófa. az x pedig két hang (k+sz) jele. Babi-tsé. as-piráns. latin. stb. pe-ches. esp-lanade. bórax-szá. Wa-shington. Az olyan idegen közszavakat és tulajdonneveket. mar-xizmus. maest-ro. idegen írásmód szerint írt közszavakat és tulajdonneveket is a magyar szokásnak megfelel en. stb. Ped-ro. rek-lám. (Vö. francia. nem tekintjük összetételeknek. 216. kivéve a kett zött bet két: Deseö-nek. – A toldalékos alakok elválasztásakor a régies magyar bet k egységét természetesen szintén meg rizzük. a) Az egy szótagba kerül . diszk-rét.: fara-gó]. -vel és a -vá. A latin bet s írású nyelvekb l átvett. stb. Ka-ra-džić. Kiliman-dzsáró.Fuku-dzava. -vé ragos alakulatok elválasztása: pech-hel. ha utánuk magánhangzó következik: almana-chot. cou-lomb. ery-the- ma. stb. de egyetlen jegy . lengyel stb. – A -val. edz-dze. Miche-langelo. or-chidea. Ben-czúr [e. parag-rafus. Fara-ghó [e. 231. a ch-t és az x-et a következ sorba visszük át akkor. stb. Pap-pot. angol. obst-rukció. d). Bibera-chot. Cze-tzet. tele-xezünk. stb. Szé-chy [e.) nyelv többszavas kifejezés. stb [Vö. Mah-ler. Ale-xandra. Ma-dzsar. c) A különböz hangokat jelöl olyan bet csoportok. ma-chináció. 230. lopódz-dzanak. azaz a magyar kiejtésükön alapuló szótagolás szerint választjuk el. magyar szövegben szótagolási szabályainknak megfelel en szétválhatnak: cas-co. b)) 229. – A mássalhangzót jelöl kett zött bet k közül az egyiket az el z sorban hagyjuk. stb.: de-zs ]. A családneveinkben el forduló többjegy régies magyar bet k az elválasztásban hangértéküknek megfelel en kezelend k: De-seö [e. konk-rét.: var-ga] stb. Mon-taigne. mondat. Ljub-lja-na. [Vö. a magyarban nem önálló lét elemb l keletkeztek. c). inst-ruktor. elválasztáskor az illet nyelv elválasztási szabályait kell követni. Coo-per. fi-xet. de egyetlen hangot jelöl.: ben-cúr]. Baude-laire. Gi-gli. A fontosabb szempontok a következ k. bóra-xos. Kis-sék stb. prog-nózis. a másikat pedig átvisszük a következ sorba: Bes-senyei. pszi-chológia. pra-xis.. demok-rata. kossu-thi. War-gha [e. bridzs-dzsel (ragos fn. – Ha a ch és az x vég idegen szavak toldalékos formáit a szó és a toldalék érintkezése táján kell elválasztanunk. Balo-ghék. com-pa-gnie. inf-láció.). Bár az ilyen alakulatoknak eredetileg összetett voltát a mai átlagos magyar nyelvérzék általában nem tartja számon. Beö-thy [e. komp-resszor. ce-chem. stb. szind-róma. Bo-lo-gna. prog-ram. Fab-ri-zio. Félixé.és utótagok 77 . Belg-rád. de nem egy hangot jelölnek. züri-chi. Thewrew-köt. fi-lantróp. Shakes-peare. ezért a magyar szótagolás szabályai szerint választjuk el ket: abszt- rakt. ma-ximum. Ha magyar szövegbe idegen (pl. mint a rövid mássalhangzókat jelöl magyar bet ket: ar-chívum. Thewrewk [e. Zág-ráb. amelyek a forrásnyelvben két (vagy több). Me-xikó. egy magánhangzót jelöl bet csoportokat nem választjuk el: cou-chette. A ch kétjegy ugyan. ce-pha-lal-gia. móriczos. Fi-scher. – Kivételes elválasztású név: Bat- thyá-ny. Marx-szal. Fu-dzsi.: szé-csi]. Chur-chill. Ri-chárd. he-xameter. Bach-hal. Mün-chen. refle-xek. Mar-xot. amelyek az idegen nyelvekben elválasztáskor többnyire együtt tartandók. Gas-cogne.: b -ti]. Gior-gio. Ezért úgy tekintjük ket. bekezdés stb. 224. Chris-tie.: tö-rök]. az ismertebb el . f)] 228. illet leg: Szél-lért. van betoldva.) b) Az egy mássalhangzót jelöl bet csoportokat (a többjegy magyar bet khöz hasonlóan) nem választjuk szét: bron-chi-tis. 226.

Az összetett szavaknak elemeik szerinti elválasztása 233. szintén elfogadható: fotog-ráfia vagy foto-gráfia. kar-öltve. Mi-chelangelo vagy Michelan-gelo stb. Az összetett szavakat alkotó tagok (alap. Dessew-ffy.figyelembevételével történ elválasztás. nem választható el: BVSC. A két egytagú szóból álló összetett közszavakat és tulajdonneveket úgy választjuk el. vas-út. SZTK. stb. – Elválasztás esetén a toldalékos bet szóknak a köt jellel kapcsolt toldalékát kell a következ sorba átvinni akkor is. meg-öl. Magyar-alád. de: meg-int (= figyelmeztet). NA-TO stb. szak-avatott. vagyis. különélés. nemcsak a problémát okozó helyen. Kis-ar (helységnév). egyszer-egy.r. 234. ELTE-re. rend. ion-stabilitás. kis-asszony. ha a köt jel nem szótaghatáron áll. ha az összetev k határa nem esik egybe a szótaghatárral. pa-ragrafus vagy paragra-fus. hol-ott. Nyíregyháza vagy Nyíregy-háza. dél-után. hón-alj. A sor végére kerül mozaikszók elválasztásának a következ k a lehet ségei: a) Az olyan bet szó. de a toldalék tartalmaz magánhangzót: ASZSZK-ban. NOB. Röl-tex.). épp-úgy. ha elválasztásukra kényszerülünk. SZOT. Mivel a szavakat a sor végén természetesen máshol is meg lehet szakítani. ENSZ-ért stb. stb. vírus-interferencia. 78 . stb. Ugyanígy járunk el természetesen az igeköt s igék elválasztásában is: fel-ad. hogy az egyik szó az els . szét-üt stb. gépe-lem (ige). viszont-eladó. egy-el re. ing-ujj. stb. leg-er sebb. MTESZ. még-is. Intransz-mas. amelynek elválasztása kétféle. A mai átlagos magyar nyelvérzék számára felismerhet összetételeket ugyanis az alkotó tagok szerint választjuk el akkor is. Ke-ra-vill. kivált szaktudományi munkákban. ugyan-is. Kis-oroszi. A kett nél több szótagból álló összetett közszavakat és tulajdonneveket leginkább az összetétel tagjainak határán szokás elválasztani: csal-étek. 232. Bu-vá-ti. tölgy-erd . MLSZ. Kö-zér-tig. mind-egy. zápor-es . termosz-tát vagy termo-sztát stb. elektron-optika. kétség esetén tanácsos ezzel a lehet séggel élni: aspi-ráns. a másik szó pedig a következ sorba jusson: csak-is. Az összetett közszavak és tulajdonnevek elválasztásában csak az összetételt alkotó tagok határán lehet különbség az egyszer szavakéhoz képest. Zala-egerszeg vagy Zalaeger-szeg. Ma-va-dé. kül-ügy. NDK-beli. ha az összetett szót vagy szóalakot nem az összetételi határon szakítjuk meg. b) A szóösszevonásokat. – A két vagy több magánhangzót tartalmazó bet szók szükség esetén szótagolás szerint szakíthatók meg: MÉ-MOSZ. mind toldalékos alakjukban a szótagolás alapján szakítjuk meg: Ag-ro-co-op. mind alap-. KISZ-esek. Ofo-tért. amelyben csak mássalhangzó vagy legfeljebb egy magánhangzó van. mikrosz-kóp vagy mikro-szkóp. leg-alább. Bornem-issza. 235. stb. de: gép-elem (fn. Pál-ffy. a másik összetett szó: me-gint (= újra). mert az azonos alakú szópár egyik tagja toldalékos alak. Az azonos alakú szavak között több olyan van.és toldalékos alakjukban egyaránt) a szótagolás szerint választandók el.

nemcsak a problémát okozó helyen. Mivel a szavakat sor végén máshol is meg lehet szakítani. Sok olyan idegen szavunk van. amelynek egyik eleme (legtöbbször az utótagja) a magyarban is önálló szó. nagy-atádi. Ennek a sor elején való megismétlése csak szakmunkákban szokás. deci-liter. az alakulat összetett voltára általában tekintettel vagyunk. meg-állás. 238. stb. Antark-tisz stb. transzurán. Antarktisz vagy An-tarktisz. para-frázis vagy paraf-rázis. kivételesen. tranz-akció vagy tran-zakció. fela-dat. kétség esetén tanácsos ezzel a lehet séggel élni: interakció vagy interak-ció. Ha az ilyen alakulatok összetettsége a mai átlagos magyar nyelvérzék számára kevésbé nyilvánvaló. Ha az összetett szó egészéhez járul képz . stb. hogy összetett szót csak szóhatáron szabad megszakítani. Ha a köt jellel írt szóösszetételt vagy tulajdonnevet a szóhatáron szakítjuk meg. ultra-projektométer. a szótagolás szerinti elválasztás is helyes: de-presszió vagy depresszió. pre-klasszikus.ri. im-produktív vagy imp-roduktív. mikro-klíma. kilo-gramm. dez-informál vagy de-zinformál. Za-laegerszeg. anti-klerikális. a másik eleme (legtöbbször az el tagja) viszont csak néhány esetben külön szó érték . Lenin-grád. Tito-grad stb. – Hasonlóképpen: Jugo-szlávia stb. Helyes elválasztások ezek is: elekt-ronoptika vagy elektronop-tika. preklasz-szikus. Ha a sor végi elválasztás ezeknek találkozási helyén válik szükségessé. megál-lás. infra-struktúra. extra- kromoszomális. interakció. proto-plazma. vasutas. fel-adat. stb. 236.Ez a szabály azonban nem azt jelenti. a köt jelet csak a sor végén tesszük ki. melo-dráma. a köt jeles alapformára való figyelmeztetés végett: …földrajzinév-tár… (helyesírási szótárban) …Nagy-Kevély… (helyesírási szótárban) …nátrium-klorid… (kémiai szakkönyvben) 79 . nagyatá-di. vas-utas. 237. az így keletkezett származékot az alapszó tagjai szerint választjuk el: rend. és a szót vagy szóalakot itt szakítjuk meg: centi-gramm. milli-gramm. Nem szabálytalanok természetesen az ilyen megoldások sem: rend -ri. vígope-rai. stb. víg-operai. in-tranzitív vagy int-ranzitív.

annak részletkérdéseit gépírási szabványok és tipográfiai el írások tartalmazzák. 244. 250.. Pipacsot éget a kövér határra / A lángoló magyar nyár t zvarázsa.. 296–297.. 274. 258–259.). 270. 264..).) A mondatokat záró írásjelek 240. 256. 250. a hanglejtésre és a beszédbeli szünetekre utalnak... a vessz . a pontosvessz (vö. 256.) a kérd jel (vö. ezért csak szépíróktól fogadható el – egyes esetekben. a kérd jel. a felkiáltójel.).).. Az egyszer mondatok végére a közlés szándékának megfelel írásjelet teszünk. a felkiáltójel (vö. 262.. 243.). óhajtó és felszólító mondatot felkiáltójellel zárjuk: Ezt aztán megcsináltad! De soká jön a tavasz! Bárcsak sikerülne a tervem! Legalább a szemem lenne jó! Azonnal idejössz! Szeresd a hazát! Légy jó mindhalálig! Stb. a kett spont.).... 240– 242.).. 275.). 253. Ezeknek a keretein belül egyazon esetre sokszor több... amelyikkel mondanivalónkat a lehet legteljesebben tudjuk érzékeltetni. a kett spont (vö. Kérd alakú felszólítások és felkiáltások végén felkiáltójel is szokott állni: Nem viszed el mindjárt! Miért ver engem a sors! Stb.. továbbá a köt jel és a nagyköt jel két oldalán. Az írásjelek használatának szabályai általában a nyelvtani viszonyokhoz igazodnak. tudatos eljárásként – az írásjelek részleges vagy teljes mell zése. Az írás tagolásában fontos szerep jut a szóköznek is. a nagyköt jel (vö. részeik-részleteik egymáshoz kapcsolódását tükrözik. 247. a zárójelek és az idéz jelek közé foglalt közlési egységek el tt és után. tagolódását. 265.).. 256.).. 268–269. 260–261. 293–297. 100.. a kezd zárójel és idéz jel hozzátapad az utána következ . 278. a berekeszt zárójel és idéz jel pedig az el tte álló szóhoz stb. 80 . 248.. a gondolatjel el tt és után stb. Stb.AZ ÍRÁSJELEK 239. 248.. 246. 256. Szóközt hagyunk a szavak.. 250–252..). 281.. 272–273....... valamint az írásjellel lezárt mondatok és tagmondatok között. Az írásjelek változatos és kifejez használata fontos eszköze az értelmileg és érzelmileg egyaránt árnyalt közlésmódnak. c) Az egyszer felkiáltó. 299.. 247–255. 271. az idéz jel (vö. részben némiképpen a beszédnek bet kkel ki nem fejezhet sajátságaira... 275. 256–257. 266–267. 266. Az írásjelek szerepe kett s. 263. 271. 240–242. a pontosvessz el tt. Az egyéb írásjelek közül a gyakoribbakat egy összefoglaló pont tartalmazza (vö. a zárójel (vö. 250–252. 266. 256. a vessz (vö. 248. egyaránt helyes megoldás kínálkozik.. a) Az egyszer kijelent mondat végén pont van: Jóból is megárt a sok. a köt jel (vö. b) Az egyszer kérd mondat végére kérd jelet kell tenni: Ki látta? Meglátogattok-e holnap? Szereted a zenét? Stb.. (Hogy mikor kell szóközöket hagyni.. Részben a mondatok szerkezetét. Ilyenkor azt az írásjelet kell választani. 299. a gondolatjel (vö.. 290. 245.. 240–242. Az írásgyakorlatban használt sok írásjel közül a legfontosabbak: a pont (vö. – Közvetett felszólítást. 96. Nincs viszont szóköz a pont.

legyen is Miska! Sokat késik. Az összetett mondatok tagmondatait általában vessz vel választjuk el egymástól. Éj van-e. meg. meg. hogy anyanyelvét is jobban tudja. Stb. és dühösen elrohant. s. mint a gondolat maga. Sokszor meglehet sen nehéz eldönteni. A rakodópart alsó kövén ültem. miért várnánk rá tovább? (A második tagmondat kérd . Több mint öt évig élt külföldön. ki lesz az els ! (A f mondat felszólító. ezért köt szava elé mindig vessz t kell tenni: Tündöklik. vagy köt szó el tt is ki kell tenni a vessz t: Az ebédre nem kell senkit is megvárnom. ha az voltaképpen idézet: Hiába mondtam neki. A mondatzáró írásjelet akkor is a mellékmondathoz igazíthatjuk. ha a több mint (a majdnem ellentéteként) a mondanivaló tartalmának er sítésére. mi a baja. b)] A hasonlító több. s. [De vö.) – Nem kell azonban vessz t tenni a több mint alakulatban a mint elé. mint szerkezetben vessz van a mint el tt: Ez sokkal több. / És mindnyájan várnak énrám. ne várjunk rá tovább! (A második tagmondat felszólító.) 242. A mellérendel összetett mondatok végére az utolsó tagmondatnak megfelel írásjelet teszünk: Esik a hó. úgy arat. Fehér lett.) A többieknek egy takaró is elég. vagy szemem világa veszett ki? Stb. vagy csak a figyelem fölkeltésére szolgál: Kérdem. holnap indulhat! Figyeljétek. / néztem.) Folytasd ott. olyan nagy hibát követtem el? Javasolom. akár van köt szó. Az alárendel összetett mondatok végére olyan írásjelet kell tenni. Ne várjunk rá tovább. ahol abbahagytad! Mondd meg neki. nem pedig összehasonlításra szolgál: Ez több mint szemtelenség.) Érzed-e. Szeretném tudni. kenyér. minek neked kett ? Induljunk már. amelynek (akár el is hagyható) f mondata csupán mellékes tájékoztatást tartalmaz. Hat több. mint a tavalyi. 249. De: Hirtelen fölugrott és elrohant. c) A mint köt szóval bevezetett hasonlítás önálló (bár sokszor hiányos) tagmondatnak számít. amilyent a f mondat kíván: Ki mint vet. (Ilyenkor a több nem ragozható. hiszen nem jön már. Kértem. a) A tagmondatok határán a vessz mindig kiteend . mennyire szeretlek? Vajon megmondták már neki. vagy köt szóval kapcsolt rész önálló tagmondat-e: Bevágta az ajtót. mégis fekete az utca. hogyha késem. hogy úszik el a dinnyehéj. (A f mondat kijelent . aki még egy nyelven tud. mint a fal. / a téli éjszaka. (Ilyenkor a több ragozható: többet. hogy az és. mint ötöt stb. akár nincs: Régi igazság. Stb. Az érzelmek hullámzását vagy er sebb fokát írásjelek halmozásával érzékeltethetjük: Hogy képzeled ezt?! Valóban?? Nem!!! Stb. hogy máskor jöjjön? Nem felejted el. ne üsse bele az orrát! Stb. (A második tagmondat kijelent . hogy nem szabad bejönni! A tagmondatok közötti írásjelek 243. Stb. család. b) A tagmondatokat bevezet és. haza.) Az apja is Miska. hogy azonnal menjen haza.) A mellékmondatnak megfelel írásjellel is zárható az olyan mondatszerkezet. Stb.) 81 . amire megkértelek? (A f mondat kérd . 241.utasítást kifejez . bár felszólító alakú mondatokat ponttal is zárhatunk: Írjunk egy-egy mondatot ezekkel a f nevekkel: béke. Ilyenkor az írásjelhasználat ingadozhat. mint öt.

vessz kkel tagolt mondatrészeket akarunk elkülöníteni másnem ekb l álló sorozattól: Mindenki ismeri az ilyen szavakat: beszél. eléjük nem teszünk vessz t. égesd el! Stb.] 82 . olvas. most váljunk ellenségekké? Ezt többet nem veszem fel. furcsa árok. ha köt szó nélkül következnek egymás után: Az Ér nagy. ha a tagmondatok kapcsolata laza: Kabátja szinte a bokájáig ért. Cselekedj. hogy derekuk ne törjön. a port felkavarta. vagy szabadok? / Ez a kérdés. szépet. – Ha azonban az anélkül. A mondatrészek közötti írásjelek 247. A más-más tartalmi típusú tagmondatok közé szintén tehetünk vessz helyett pontosvessz t: Eddig jól megvoltunk. aszerint. köt szószer szókapcsolatok elé vessz t teszünk. Tiltakozást jelentett az elnémetesítéssel szemben. káka lakják. ahelyett hogy stb. Irodalmunknak új kifejezési formákra volt szüksége. Stb. nyáron is azt hordta. A mellérendelt mondatrészek közötti írásjelhasználat fontosabb esetei a következ k: a) Az egymásnak mellérendelt. Stb. ahelyett stb. elemek az els tagmondathoz tapadnak.. stb. A többszörösen összetett mondatokban pontosvessz vel határoljuk el egymástól a szorosabban összetartozó tagmondatok csoportjait: Nyugat fel l sötét felh ket hozott a szél. álmos. Vörös jelek a Hadak Útján: / Hunniában valami készül. Ha azt akarjuk jelezni. külön-külön hangsúlyozott azonos szerep mondatrészek (s az ilyenekb l alakult felsorolások tagjai) közé vessz t teszünk. 246. tinta. lelkes. mindegyiket (már az els t is) nagy bet vel kezdjük: A nyelvújításnak több oka volt: Nem tudtuk a tudományokat anyanyelven m velni. egyre jobbat akarunk. a)] b) A felsorolásban pontosvessz t is használunk. Kéttagú összetett mondatban is állhat pontosvessz . 244. hogy rabok tovább / Nem leszünk! Stb. ha azonos szerep . sás. Összetett mondatainkban kett spontot teszünk. és az emberek arcába vágta. / Pocsolyás víz. ír.d) Az anélkül hogy. ha egy-egy lényeges gondolatra hívjuk fel a figyelmet. a büszke jegenyék alázatosan hajlongtak. hogy pihent volna. válasszatok! – / A magyarok istenére / Esküszünk. Ilyenkor a hogy el tt nincs vessz : Felrohant a lépcs n. d) alpont. 249. s a közeled viharnak látni lehetett már egy-egy távoli villámlását is. nagyot alkotni. ahelyett hogy tétovázol! Stb. hogy tétovázol! Stb. becsületes. anélkül hogy pihent volna. [De vö. aszerint hogy. felkiáltójel és kérd jel után még gondolatjelet is teszünk: Rabok legyünk. ceruza. Ha kett sponttal lezárt közös figyelemfelhívó mondat után több külön mondat következik. hogy bizonyos mértékig elkülönül gondolatsor kezd dik. Stb. Stb. vagy ha jelezni óhajtjuk. elé is pontosvessz t kell tenni. / Esküszünk. Szeretett volna valami újat. 245. szorgalmas. pont. könyv. [De vö.. Az ilyen jelleg felsorolások végén a stb. Cselekedj ahelyett. utánuk (a hogy elé) azonban igen: Felrohant a lépcs n anélkül. hogy a tagmondat fontosabb magyarázatot vagy következtetést tartalmaz: Közös a célunk: mindig többet.

akkor az el tte álló személynév értelmez jének számít. Kossuth-díjas írón nknek. majd jóíz en falatozni kezdett. Stb. s. e köt szók elé vessz t teszünk: A szüleire gondolt. de helytelen elméletet agyalt ki. a t szomszédomat kereste. mind az értelmez re külön hangsúly esik. hol ahhoz kapott. 248. s. stb. vagy azt választhatod. stb. Kertjük díszét. Stb. d) Ha azonos mondatrészek között és. meg. vagy kabátot! Stb. A vessz helyére kett spont is kerülhet. ez elé vessz t teszünk (kivéve az és. – Ugyanígy: Balla Erzsébetnek. a leány. Se pénz. egy öreg diófát. az éjszakai vihar kidöntötte. beszélget stb. a csupa vessz s felsorolás végén nem kell eléje vessz : Gyakorító igék például ezek: járkál. s. Mózes Pált. A rózsának. álldogál. a szerkezetet csak a végén ragozzuk. búsak. vagy köt szó áll. az állami díjas mérnökkel. Sem testem. Kálmán Etelkát. b) Ha az értelmez után is szünet van a beszédben. Az értelmez vel kapcsolatos fontosabb írásjel-használati esetek a következ k: a) Az értelmez s szerkezetben rendszerint mind az értelmezettre. furcsák. meg a szalonnát. Szép Izabella SZOT-díjassal. Stb. sem lelkem nem kívánja. népköztársaságunk nagykövetét. meg a zöldpaprikát. f) A páros köt szóval alakult mellérendel szerkezetekben a második köt szó elé mindig vessz t teszünk (a páros vagy második tagja elé is): Vagy ezt. A község tanácselnökének. Kétszer. Az ilyen közbevetésszer értelmez t olykor nem vessz vel.c) Ha az azonos szerep mondatrészek között köt szó van. Hol ehhez. meg. s t veszedelmes vállalkozásba fogott. Kállay Imre kandidátusé. A személynév után ebben a típusban vessz t teszünk: Nagy Elemér. kapdos. illet leg: Kovács Tiborral. gyakran határozott nével vel kezd d kifejezés birtokos szerkezet. Stb. Zsigmond Elek Kossuth-díjastól stb. varrni tanult. min sítést. illet leg háromszor kezdtük újra. az élet anyját… Stb. Stb. Ég és föld között lebegett. rossz is. b) alpont. meg. rövidítésben az s köt szó rejlik (= s a többi). fokozatot. vagy köt szókat): Tetszet s. Elhibázott. a szegf nek vagy a levendulának az illatát szereted? Stb. városunk díszpolgára. [De vö. vagy csattanós befejez je a szerkezetnek: S égtek lelkemben kis r zse-dalok: / Füstösek. vagy köt szó beszédszünettel elválasztott. 83 . meg a kenyeret. mögéje is vessz t tehetünk: Anna. Mivel a felsorolások végére tett stb. és a személynév után nincs vessz : Mózes Pál nagykövetet. Komáromi Pálnak a javaslatára betonjárdát építenek. az irodalomtudomány doktora. eléjük nem teszünk vessz t: A tésztára sok mákot és cukrot szórt. Ha azonban az ilyen kifejezések nem értelmez k. c) Ha a kitüntetést. se posztó. és szegény n vérére. a Magyar Népköztársaság kiváló m vészét. hátravetett mondatrészeket vezet be. és az értelmez s szerkezetnek mindkét f tagja ragozódik. bíborak… Fölröppen a komor ég homlokára / Egy nagyszer mosoly: / A forradalom vörös hajnala. Dömötör Béla. f leg ha az értelmez felsorolást tartalmaz. és a beszédben szünet van közöttük.] e) Ha az és. Ezt az írásban vessz vel jelezzük: Németh Pétert. rangot jelent . Aztán el vette a bicskát. Ha az értelmez távolabb kerül az értelmezett l. Erny t hozzál magaddal a kirándulásra. Lehet jó is. a vessz t közvetlenül eléje tesszük: Én t dicsérem csak. hanem gondolatjellel (esetleg zárójellel) különítjük el: A baleset sérültjét – a motorkerékpárost – kórházba szállították.

Bátyámat (a baleset tanújaként) többször is kihallgatták. c). ha alárendel viszonyban vannak egymással: Fehér bottal a kezében egy fekete szemüveges férfi jött vele szemben. Stb. Stb. -vén képz s igeneves szerkezet csak mondatrész. Ádám barátomnak – mint kiválóan képzett mérnöknek – az átlagosnál magasabb a fizetése. Pet fi mint ember nem hazudtolta meg a költ t. vessz k. a feleségével együtt. a) Az egymás után köt szó nélkül következ egynem jelz k és egynem határozók közé nem teszünk vessz t akkor. A szövegbe ékel dést jelz írásjelek A közbevetés 250. beteg lett. János maga is ott lesz. nem teszünk eléje vessz t: Bátyámat mint tanút (= tanúként) hallgatták ki. Ma reggel nagy es esett. -ve és a -ván. Bátyámat. Stb. A kiejtés szerinti (fonetikus) átírás a nyelvjárásgy jtésben igen fontos. nem tud eljönni. a baleset tanújaként. Péter. nagyokat lélegezve. a m szakiakhoz osztották be. [De vö. Stb. István. Stb. felszabadultan. a fenti szabály alkalmazása a fogalmazó egyén megítélését l függ. A mint köt szó sokszor beszédszünetekkel határolt közbevetést vezet be: Ádám barátomat. Stb. amelyet a közbevetés szándékával ékelünk be a mondatba. mint mérnököt. Az ilyen közbevetett 84 . Kossuth korábban mint meg nem alkuvó újságíró harcolt a magyar nép jogaiért. mint említettem. [De vö.d) Ha az értelmezett szó vagy az értelmez a maga vagy a mind névmás. 243. sajnos. Nagybátyám szombaton érkezett meg. célszer vessz vel elkülöníteni: Gondolván egy merészet. Kiszaladt az udvarra. Mivel a közbevetés szándékát és írásbeli kifejezésének szükségét valójában csak a közlemény megalkotója érzi. 247. kabátját magára kapva. Stb. megint késett. Maga János is ott lesz. 249. Bátyámat – a baleset tanújaként – többször is kihallgatták.] e) A -va. [De vö. Akár le is mondhat a beékelésr l: A vonat persze megint késett. vagy hátravetve a mondathoz lazán kapcsolódik. A rádió zenéjét hallgatva is jól tudok tanulni. a)] b) Ha a mint szó állapotot vagy min séget jelöl szó vagy szókapcsolat el tt áll. áteveztünk a túlsó partra. Ádám barátomtól (mint országszerte jól ismert mérnökt l) gyakran kérnek szakvéleményt. 249. Az egymásnak alárendelt mondatrészek közé általában nem kell írásjelet tenni. A sok pásztor mind muzsikál. Magát Bartókot hallottuk a hanglemezr l. valamint a mondathoz lazán hozzátoldott határozók elé vessz t teszünk: A könyvet az íróasztalára. ezért többnyire nem különítjük el vessz vel a mondat egészét l: Munkaruhát húzva fogott neki a motor szerelésének. – Ha azonban az igeneves szerkezet szinte külön mellékmondatnak érz dik. persze. Az olyan szót vagy szókapcsolatot. e) A szünettel elkülönül értelmez szer . gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük: A vonat. Új találmányát – természetesen – azonnal szabadalmaztatta. többször is kihallgatták. Stb. Az országban mindenütt jó termés ígérkezik. 250. nincs szükség vessz re: Te magad mondtad. Egész nap az erd t járta. a lámpa mellé tette. b)] Érzelem kifejezésére – f leg régies vagy szépirodalmi jelleg szövegekben – a mondatba felkiáltójel vagy kérd jel is beékel dhet.

/ Csúnya hazugság volt. barátaim. Ne felejts el fölébreszteni holnap reggel (6-kor)! Stb. vagyis a közbevetett részt körülfogó gondolatjelpár vagy zárójelpór második tagja után ki kell tenni: M szaki egyetemen szerzett diplomát – vegyészmérnökit –. az idézet végén pedig fölül tesszük ki: „Jót s jól! Ebben áll a nagy titok” – figyelmezteti Kazinczy költ társait. névszók is (pl. les.) – A zárójelbe tett önálló mondat írásjele azonban a zárójelen belülre kerül: A jelenlev k mind helyeselték a javaslatot.) Stb. Évi – bár még át tudott volna szaladni az úttesten – el bb hagyta elmenni a teherautót. (De vö. Az olyan önálló. A szövegbe ékelt szó szerinti idézetet általában idéz jelpór fogja közre. Stb. Ha az összetett mondat valamelyik tagmondatába beékel dik egy másik tagmondat. 271. 254. Stb. kötelességedet? Stb. amit javíttatni vitt. 149. 255. nézzétek csak! Nagyon vártalak már. amit mondtam. a 256. A mondat elején vagy végén álló megszólítást vessz vel választjuk el a mondat többi részét l: Gyerekek. szókapcsolat vagy tagmondat írásjelnél ékel dik a mondatba. fagy. Sok megszokott holmiját becsomagolta. Az idéz jelet (kézírásban és nyomtatásban) az idézet kezdetén alul. amelyek egy hosszabb szöveget vezetnek be. eléje is.) A megszólítás 253. de író lett. 251. hazugság. mögéje is vessz t teszünk: Most pedig. édes fiam. mondat érték kiemelt megszólítások után. Tudod-e. Ha a közbevetett szó. Egy gondolat bántotta (és nem tudott megszabadulni t le): hogy is felel s a hiányért. (Vö. 252. hogy minél kényelmesebben érezze magát – ez mindig fontos volt neki –. hohó! mind. nyom). bár még át tudott volna szaladni az úttesten. Sándor. gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük: Évi.) Magánlevelekben a kiemelt megszólítások után vessz t is lehet tenni. 85 . Felvették a jelentkez k nagyobb részét (45 fiút és lányt). s csak néhány alkalmatlant kellett elutasítani. a mondatvégi írásjelet a berekeszt zárójel után tesszük ki: Bizonyos szavak igék is. csak még a magnója hiányzott. imádott / Jankóm… Most veszem észre.felkiáltójel vagy kérd jel után a mondat természetesen kisbet vel folytatódik: Meghaltál-e? vagy a kezedet görcs bántja. ezt a közbevetett mondatot vessz k. Ha a zárójelbe tett megjegyzés a mondat végére esik. az írásjelet a közbevetés után. Stb. Az idézés rátérünk a dolog lényegére. Ha a megszólítás beékel dik a mondatba. Évi (bár még át tudott volna szaladni az úttesten) el bb hagyta elmenni a teherautót. 271. el bb hagyta elmenni a teherautót. általában felkiáltójelet teszünk: Drága Szüleim! (Drága szüleim!) Tisztelt Közönség! Kedves Barátaim! Igen tisztelt F orvos úr! Egyetlen Ilonám! Stb. (Vö. Stb. (Az ellenvéleményen lev k el se jöttek a gy lésre. Stb.

b). edzett nemzedéket neveljen”. – Ha a mondat az idézett résszel végz dik. – Ezt ledöntheti / Er szak. A második idéz jel a szövegzáró írásjel után következik: „A tudományos felfogás szerint – írja Kosztolányi – nincs semmiféle rangkülönbség a nyelvek között. és az idézetet kezd közszót (az eredeti szöveg ellenére is) kisbet vel kezdjük: A tanterv szerint az iskola egyik célja az. hegyével befelé forduló jelpárt használunk: Pet fi írta apjáról: „Szemében »mesterségem« / Most is nagy szálka még. de ennek jelzésére nem idéz jeleket. Ha a szó szerinti idézetet szervesen belesz jük saját szövegünkbe. rongyban.Ha az idéz jelbe tett mondaton belül még egy idéz jelre van szükség. b) Ha az idéz mondat követi az idézetet. most adjatok neki!” – figyelmeztette Pet i az urakat. „Ó. amilyent az idézett mondat tartalma kíván: Bessenyei ma is érvényes igazságot fogalmazott meg: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós. melynek nincs virága?” „Az eszmék er sbek / A rossz anyagnál – vallja Madách. Stb. követheti vagy megszakíthatja az idézetet. tehát gondolatjelek közé tesszük. Mások szavainak némiképp megváltoztatott. Stb. „Még kér a nép. 256. hogy társadalmi rendszerünknek a munka az alapja. Kisbet vel kezdjük az idézetet. és kisbet vel kezdjük. [Vö. e) Az idézetbe iktatott idéz mondat közbevetésnek számít. 86 . szellemileg egészséges.” Stb. 258. c)] a) Ha az író idéz mondata megel zi a szerepl szavait. amire ne lennék képes a gyerekeimért. Az els idéz jel után az idézet els szavát általában nagybet vel kezdjük. Idézés alkalmával az idéz mondat megel zheti. Szépirodalmi m vekben az író mintegy idézi a szerepl k szavait. A „rendületlenül” kés bb jelszóból magatartásformává érett. de ez csak a társadalom egészének tevékeny közrem ködésével érhet el. vagyis úgynevezett tartalmi idézésekor nem használunk idéz jeleket: Alkotmányunk kimondja.” Stb. Stb. ember: küzdj és bízva bízzál!” ma is gyakran idézzük. / ha süvít a böjti szél. utánuk viszont nincs. gondolatjellel kapcsoljuk. Stb. de idegenen sohasem. hogy az eredeti szövegben is kisbet van: A közeled szt ekképp jeleníti meg Babits: „már hullnak a cifra virágok / szirmai. hogy nincs az az áldozat. 257.” Örök kérdést tesz fel Vörösmarty: „Mi dolgunk a világon?” Pet fi így kezdi híres versét: „Ne fogjon senki könnyelm en a húrok pengetésihez!” Stb. mint követni” – írta unokaöccsének Kölcsey. a pontot azonban nem: „Ismerni a jót könnyebb. Így szokás kezelni az úgynevezett kapcsolt egyenes beszédet is: Mondtam neki. a). Az írásjelek és a kezd bet k tekintetében egyébként az idézéskor szokásos írásmódot alkalmazzuk. amely „a szabadág útjára visz gyász és romok felett”. gondolatjel van el ttük. hogy „testileg.” „Lesz-e gyümölcs a fán – kérdi Pet fi –. – A megszakított idéz mondat kisbet vel folytatódik: Madách szavait: „Mondottam. megvan-e még az az otthon?” – sóhajt fel Radnóti. és kisbet vel kezdjük. a berekeszt idéz jel elé olyan írásjel kerül. mint farsangi plakátok.” Stb. a) Az idézetet bevezet mondat után kett spontot teszünk. Stb. az örökre élni fog. ha úgy emeltük ki. az idézett részt idéz jelek közé foglaljuk. hanem gondolatjeleket szokás használni. Stb. a mondatot befejez írásjelet az idéz jel után tesszük ki: Juhász Gyula a munkában azt az er t látja. Ilyenkor az idézet végén a kérd jelet és a felkiáltójelet kitesszük. Az idézet végére. / El ítéletét az / Évek nem szünteték.

Stb. Az idéz mondatok nélkül egymást váltogató párbeszéd megszólításonként külön sorokban kezd dik. Szavak és szórészek közötti írásjelek 260. sarkigazságokhoz. – Maklárra? – Jó estét mondani a töröknek. – Hova a pokolba? – Maklárra. csak az els elé teszünk vessz t: A hegymászásban elfáradt. csak itt lenne már! Jaj. illet leg elé. s mikor egy forráshoz ért. de az írásjelek és a kezd bet k tekintetében az idézéskor szokásos írásmódot követjük: Ki korán kel. Hová merült el szép szemed világa? – szoktuk tréfásan kérdezni.Határozatlanul mondta: – Nem is tudom. – Annyiszor becsapott! – Gyere ide – kiáltott rá –. szavait. Ha a tagmondat közbeékel dése miatt vagy bármi más okból két köt szó kerül egymás mellé. és segíts már egy kicsit! – Sehogy sem tudok belenyugodni abba – folytatta –. a megszakítás után újabb gondolatjel következik. magyarázó. nem használunk idéz jeleket. – Sok a teend nk. – Nagyon vártalak már – fogadta a barátját. kiegészít megjegyzést f zünk. ezeket gondolatjelpár fogja – Nem is tudom – mondta határozatlanul. vagy kétszázan kimennénk az éjjel. b) Ha valamely indulatszó után a be vagy a de nyomósító szócska következik. aranyat lel – tartja a közmondás. – Ne higgy neki! – támadt rá. be megjártam! Jaj de elfáradtam! vagy: Jaj. Termeljünk többet és olcsóbban! – ez most a feladat. Stb. 259. haj. szállóigékhez. Vessz t szoktunk tenni az indulatszók után. – Kik jártak itt? – faggatta tovább. az indulatszó és a nyomósító szócska közé csak akkor teszünk vessz t. c) Ha az író idéz mondata a szerepl szavai közé van iktatva. nem indult útnak. de mert hideg volt. hiszel nekem? Türelmetlenül szólt rá: – Add már ide! – Nem adom! b) Ha az író idéz mondata követi a szerepl közre. 262. Hívták. 261. hogy kisemmiztek. jelszókhoz stb. – Ugye. hiszel nekem? – kérdezte reménykedve. – Maga itt volt. – Add már ide! – szólt rá türelmetlenül.és szünetviszonyai ezt megkívánják: Ejnye be megjártam! vagy: Ejnye. Ha közmondásokhoz. a) Az indulatszókat vessz vel különítjük el: Hej. és a beszél k els szavai el tt gondolatjel van: – Kapitány uram. rövid pihen t tartott. eszem a lelked! Hova megy. ha a mondat hangsúly. Köt jelet szavak és szórészek között az alábbi esetekben alkalmazunk: 87 . Reménykedve kérdezte: – Ugye. messze szálltak! Stb. hé? Fiatalságunk évei. láthatta. de elfáradtam! Stb.

140. 103. le-föl sétálás [vö. szöv -fonó ipar [vö. a)] b) A szóismétléseknek. a)] e) Tulajdonnevekhez f neveket és bel lük képzett mellékneveket bizonyos típusokban köt jellel kapcsolunk: Afrika-kutató. Nagy-New York.). 98. stb. 139.) Az ilyen alakulatok utolsó tagjához köt jel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat: (a) magyar–angolban (ti.. süt-f z. (láttam az) angol–brazilt (ti. mássalhangzót jelöl bet kerül egymás mellé. Csepel-sziget. Balassi-strófás. d)]. b)]. stb. József Attila-díj. k -iszonyatját. illet leg csak az els összetett szót írjuk ki teljes alakjában. -szerel és -javító üzem. stb. ott-tartózkodás. 88 . édes-bús.) g) A többelem földrajzi nevek több típusában köt jellel fejezzük ki az alkotó tagok összetartozását: Arany-patak. gépgyártó. alkalmi szóösszetételeknek köt jeles írása a költ i nyelv kifejez eszköze: r zse-dalok.). francia–spanyol (határ). csihi-puhi. tej-. tizenegyezerhuszonnyolc stb.és gyümölcsfelhozatal. szakos) stb. 177. a mellérendel összetételeknek és az ikerszóknak. nyolctíz (napra). Szokatlan. a)]. c)]. 263. 176. c) Ha két vagy több egymás után következ összetett szónak azonos az utótagja vagy az el tagja. stb. 289. stb. Aranypatak-völgy (vö. vissza-visszatérés. Mann-né. 179. olasz–német (mérk zés). 265. stb. 5-6 (darab). 97. illet leg tulajdonnévi szóalakokat. köd-gubában. a)]. b). bogáncs-szívem.). illet leg: bortermel és -értékesít szövetkezet.a) Az olyan összetett szavakat. 94... 139. dimbes-dombos. 101. hidegvíz-csap [vö. irul-pirul [vö. örökkön-örökké. szobakonyhás [vö. József Attila-díja. a)]. foszform trágyagyártás (vö. 62. rokonrtüzek stb. (Vö. német– franciás (ti. gizes-gazos (vö. b)].). [Vö. AnnaPanna [vö.és gyorsíró. Vas Mihály-hegy (vö. ha a kapcsolat hozzávet legességet. stb.és külkereskedelem. szótárban). 168–169. Nagyköt jelet szavak között a következ esetekben szokás használni: a) Két vagy több nép (nyelv) nevének kapcsolatát nagyköt jellel érzékeltetjük: angol–magyar (szótár).).] f) A kett s családnevek elemeinek összetartozását köt jellel érzékeltetjük: Endr dySomogyi. i) Mind a bet kkel. Széll-lel. vagylagosságot fejez ki: egy-két (ember). a)). illet leg a szóelemek határán három azonos. mérk zést). unos-untalan (vö. h) Az -e kérd szócskát köt jellel kapcsoljuk az el tte álló szóhoz: Tudod-e. Rohonci-Arany-patak. stb. d) Kétezeren felül – ha az ezres után még más szám is következik – az összetett számnevek írásában köt jelet használunk: ötezer-nyolcszáztíz. 10-12 (éves). Konkoly-Thege stb. köt jellel tagoljuk: sakk-kör. 100. 103. Magyar–Szovjet Baráti Társaság. kibe ugrál. b)]. mind a számjegyekkel írt számkapcsolatokban köt jelet teszünk. 139. [Vö. 131. Kál-Kápolna. 158. zöldség. könyvritkaság-gy jtemény. össz-szövetségi. valamint az alárendel összetételeknek bizonyos típusaiban az alkotó tagokat köt jellel kapcsoljuk egymáshoz: egy-egy. gyémánt-hitemet. [Vö. Érd-Ófalu (vö. rendszerint csak az utolsó. sírva-nevetve [vö. meg-megállt. 102. illet leg el tagra köt jellel utalunk: gép. anyagcserevizsgálat-kérés [vö. 178. Osztrák–Magyar Monarchia. amelyekben a tagok. orrán-száján. Kazinczy-verseny.). bel. (Vö. néha-néha (vö. 138. Cseh– Morva-dombság. Holt-Tisza. merre menjünk? Jobbra-e vagy balra? Stb. Ilyenkor az elhagyott közös utótagra.

1848–49-ben. Szojuz–14-ben. 1983–1984. [Vö. stb. / Ami immár közelebb van… stb. Apollo–11-es. az els –negyedikben. 164. a) Köt jellel hárítjuk el toldalékok kapcsolásakor három azonos. d) Köt jellel f zzük hozzá a hangérték nélküli (ún.b) Két vagy több tulajdonnév kapcsolatát nagyköt jellel érzékeltetjük: Marx–Engels– Lenin. az I–IV.-ben.) – Hasonlóképpen: Vág-szer (folyó). Pet fi-szer stb. 94.. New York-i. Szojuz–14. lapon. stb. az els – negyedik osztályban. TU–154-gyel. 200. a jeleket. c) Nagyköt jellel f zzük egymáshoz az olyan szavakat.). 179. Bonn-nal. bet . (a) Videoton–Haladáson (ti. Omega-féle (id mér k). c)]. ha valamely szövegb l kihagyunk egy részt: …s rendezni végre közös dolgainkat. T–34-es. b)] – Hasonlóképpen: Magyar Nemzetbeli stb. amelyek valamit l valameddig viszonyt érzékeltetnek: Budapest–Bécs. stb. 1981–1985-i. Leonardo da Vinci-s. 141. Bonn-nál [vö. Apollo–11.) c) Köt jellel kapcsoljuk az egyelem személynevekhez a képz szer utótagokat: Eötvös-féle. Wittmann-né [vö. Három pontot használunk akkor is. illet leg: a Szojuz–24 – Szaljut–5 rkomplexum. néma) bet re és a bonyolult. e)] d) Nagyköt jelet használunk géptípusok stb. a 128–9. Népszabadság-beli (cikk) stb. Három pontot teszünk a gondolat befejezetlenségének jeléül: De tart a harc… a kard s az ágyú / Helyett most eszmék küzdenek. / ez a mi munkánk… Respublika. b) Köt jellel kapcsoljuk a több különírt elemb l álló személynevekhez és földrajzi nevekhez a képz ket és a képz szer utótagokat: Arany János-i. Bonyolultabb esetekben a nagyköt jel kivételesen szóközökkel illeszkedhet a tagok közé: i. június–júliusi. 163.. ahol az egyszer sítés nem alkalmazható: Széll-lel. szótárban). stb.vagy szó. 171. (Vö. 265. (vö. Újpesti Dózsa–Ferencváros (rangadó) stb.. Toldalékok kapcsolása 265. stb. tavaszi–nyári. puff-féle (vö.) – De: a 128–9. 264. a tavasz–nyár folyamán. New York-szer .-en. 141.. stb. mássalhangzót jelöl bet közvetlen találkozását egyes típusokban. sz. budapest–bécsi. a képz ket és a képz szer utótagokat általában közvetlenül kapcsoljuk a szót höz. Néhány esetben azonban köt jelet használunk. 164. 456. 217. Meggondolni háborítlan. [Vö. kelet–nyugat irányban. Frankfurt am Main-i. évi. (Vö. kelet–nyugati. 62. szabadság gyermeke / …Köszöntelek a távolból el re! Stb. az I–IV. (Vö. 94. Duna–Majna–Rajna-csatorna. Hadrovics–Gáldi: Orosz–magyar szótár. dzsessz-szer . június–július hónapban. tavasszal–nyáron. 753 – i. osztályban. stb. Az ilyen alakulatok utolsó (esetleg mindkét) tagjához köt jel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat: Budapest–Bécsen át. Az ilyen alakulatokhoz minden toldalékot köt jellel kapcsolunk: T–34-et. mérk zésen) stb. c)]. stb.). A ragokat. e. Karlovy Vary-i. Ménesi út 11–13.és számjelzése között: T–34. Az ilyen alakulatok utolsó tagjához köt jel nélkül kapcsoljuk a ragokat: (a) Hadrovics–Gáldiban (ti. stb... írásrendszerünkben szokatlan bet csoportokra végz d szavakhoz a toldalékokat: 89 . 217. 1914–18-as. Illyés Gyula-féle. TU–154.

Sor végén. Bp.) 268. özv. Kett sponttal mutatunk rá a példaként említett szóra. Rousseau-nak. a IV.. a végére pontot teszünk: A s ze mé lye s n é v m á s o k . rövidítésekhez. 217. (Vö. könyvek. A kijelent mondatban megállapítunk. Stb. ploieşti-i stb. A hírlapok.. a)] e) Köt jellel kapcsoljuk a számjegyekhez.): Vörösmarty: Csongor és Tünde. te-kint stb. §-ban. Személyes névmásoknak nevezzük azokat a szavakat… – A kérd jelet és a felkiáltójelet a kiemelt címsorok végén is ki kell tenni: Minek nevezzelek? Készülj. s utána mondat kezd dik. a 15. 269. [Vö.. folyóiratok. Stb. Montreux-ig. 16. jöv kutatás. közlünk valamit: Magyarország legnagyobb tava a Balaton. fejezetek címe. 80%-os. kb. ha kiemelt címsorokként vagy önmagukban szerepelnek: Népszabadság Puszták népe Nemzeti dal El szó Kett s megállóhely Szerencsi Csokoládégyár stb. Mikszáth „Különös házasság” cím regényéb l filmet készítettek.) c) Pontot teszünk a keltezésben az évet. 67-es. 280. 6%kal. értekezések. – Birtokos szerkezetben azonban a név és a cím közé nem teszünk írásjelet: Arany János Toldija fellelkesítette Pet fit..) 270..) b) Pontot teszünk a rövidítések egy része után: aug.25-kor. 293.. Arany: Toldi.-en. III. költ i m vek. 19-szer.. 100 °C-on. aug.-be jár. cikkek. 290. 1983. (Vö. Pontot használunk viszont a következ esetekben: a) A sorszámneveket jelöl számok után általában pont van: 10. dolgozatok. stb. – Ha azonban a cím szövegben van. írásjelekhez. tervhivatal stb. Pet fi: János vitéz. 278. (Vö. katalógusban stb. du. Kett spontot teszünk a szerz neve és az írásm címe közé akkor. felsorolásban. stb. 199. 12-t. Glasgow-ban. évi. szócsoportra vagy mondatra: A felszabadulás óta számos új összetétel keletkezett nyelvünkben: békepolitika. valamint az intézménynevek és útbaigazító feliratok után a mai gyakorlat szerint nem kell pont akkor. az MTA-tól. 286. 20-án. kerület stb. a)] Egyéb írásjel-használati tudnivalók 266. IX. (Vö. a toldalékokat: 4-et. 90 . ha a nevet és a címet mondattani viszonyítás nélkül említjük egymás mellett (pl. munkaverseny. 15. versszak. voltaire-es. 267. 282. utalásban. a hónapot és a napot jelöl szám után: 1848. hazám! Stb. [Vö. Bp.guillotine-t. bet szókhoz stb. elválasztáskor – a szétválasztott szórészek összetartozásának jelölésére – köt jelet használunk: asz-tal.

gúnyos vagy egyéb értelmét ki akarjuk emelni: Megkaptam „kedves” soraidat. (Vö. b)] 275. Stb. Gyakrabban használjuk még a következ írásjeleket is: + — : = % / az összeadás jele a kivonás jele a szorzás jele az osztás jele az egyenl ség jele a százalék jele a vagylagosság. (Vö. [Vö. 252. e)] 91 . cikkeknek stb. A könyveknek.) – Az öt. Ne akarj te engem mindenáron „jobb belátásra bírni”! Stb. §-ban. Idéz jelek közé teszünk a mondaton belül olyan szavakat. Ha a mondat végén lev zárójeles rész szorosabban kapcsolódik a mondathoz. Ugyanígy nagyköt jelnél: egy TU– / 154-esen stb. 199. a paragrafus jele fordíts! vagy 1 a jegyzet jele az ismétlés jele a hiány jele a fok jele az ismétl dés. költ i m veknek.és többjegy számokat általában közzel tagoljuk a hátulról számolt hármas csoportok szerint: 23 816 stb. stb. (De vö. a SZOT. A számok írásában a tizedes törtek kezdetét vessz vel jelöljük: 38. amilyenben a kimondott formához kapcsolódnék./ ot stb. mint gyakorlati anyanyelvismeret (Az általános iskolai nevelés és oktatás terve). Ilyenkor a toldalékok köt jellel kapcsolódnak: Ez benne van a „Hét évszázad magyar versei”ben. Stb. 271./ vassal. 289. értekezéseknek. 3°-kal stb. jele § /. a mondat tartalmának megfelel mondatvégi írásjelet a berekeszt zárójel után tesszük ki: A helyesírás nem egyéb. illet leg a megfelelés jele A százalék. amelyeknek hangulati velejáróját. 265./ nak. a paragrafus és a fok jeléhez köt jellel kapcsoljuk a toldalékot. – Ha a zárójelbe tett rész ponttal rövidített szóval végz dik. tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit. 1.23 (egy egész huszonhárom század). a 6.). és a zárójel után is használnunk kell a megfelel mondatvégi írásjelet: Szövetkezeteink már saját gépeikkel dolgoznak (traktorokkal. több szóból álló címét szöveg közben idéz jelbe is tehetjük: A haladó magyar költészet remekeit mutatja be a „Hét évszázad magyar versei” cím négykötetes antológia.) 272. tárcsás boronákkal stb.6 (harmincnyolc egész hat tized). kombájnokkal. Ilyenkor a toldalék mindig olyan alakjában járul az írásjelhez.Az elválasztás alapja lehet az a körülmény is. hogy a szóalakban már van köt jel: t zzel.) 274. Ezzel a lehet séggel azonban – a divatnak hódolva – ne éljünk vissza! 273. Stb. Dumas. a tört szám stb. 291. * ” ’ ° ~ . Stb. a berekeszt zárójel elé a rövidítést jelz pontot ki kell tennünk. [Vö. valamint kiírjuk az esetleges köt hangzót is: 10%-os.

a Mahart. (= körülbelül). s. Bp. a f. K (= kelvin). stb. ( id számításunk szerint). Közszavak és tulajdonnevek teljes alakja helyett gyakran használjuk rövidített formájukat. (= rakpart). A rövidítések alakja általában emlékeztet a rövidített szavak teljes formájára. m.A RÖVIDÍTÉSEK ÉS A MOZAIKSZÓK 276. vagy összeolvassuk a bet ket: MÁV (= Magyar Államvasutak) kiejtve máv. els bet je természetesen nagyra cserél dik: Csüt. NB. (= Magyarország) stb. (= római katolikus). – Nem ritka azonban a rövidítés elemeinek egybeírása sem: stb. ÉNy (= északnyugat). az szb. (= saját kezével). vö. sz. i. az OTP. rkp. A különírt szavakból álló szókapcsolatok rövidítése általában annyi (ponttal elkülönített) tagot tartalmaz. HTSz. (= az idézett m ). N (= newton). k. k. Mindig nagy kezd bet vel írjuk azonban az elemek vegyjelét: O (= oxigén). (= parancsnokság). v. Szfv. a) Az egyszer és az összetett szavaknak több bet b l álló rövidítése egységes csoportot alkot: ált. m. A rövidítések 277. Kb. stb. ú. (= gépkocsi). stb. cm (= centiméter). (= Debrecen). Ha egy magában kisbet s rövidítés mondatkezd helyzetbe kerül. km (= kilométer). (= Boldog új évet kíván).. mássalhangzóval kezd d rövidítések el tt a határozott nével t használunk: az igh. B. m. húszan leszünk. délben érkezünk. (= New York) stb. stb. az MTA. kb. (= magasföldszint). Y. – A mozaikszók el tti határozott nével a kiejtett alakhoz igazodik: a MÁV. gk. A mértékegységek jelét kis vagy nagy kezd bet vel írjuk aszerint. az Áfor. stb. Sok rövidítés azonban a kis. a tsz. (= magyar). (= nota bene!) stb. (= s a többi). N. kiejtve utca. a szerk. A rövidítések (és hozzájuk hasonlóan a rövidítésként használt jelek és kódok is) leginkább csak az írásban élnek. é. Mahart (= Magyar Hajózási Részvénytársaság). Mo. m. (= Helyesírási tanácsadó szótár) stb. kiejtve Budapest. a beszédben teljes alakjukban ejtjük ki ket: u. k. mfszt. r. b) A rövidített szónak vagy szavaknak kis vagy nagy kezd bet jét általában a rövidítésben is megtartjuk: c. km kiejtve kilométer. k. (= az igazgatóhelyettes). A mozaikszók különféle fajtáit (a bet szókat és a szóösszevonásokat) írásformájuk alapján ejtjük ki. Áfor (= Ásványolaj-forgalmi Vállalat) kiejtve áfor. hogy a jel közszóból vagy személynévb l származik: m (= méter). (= általános). az i. ahány különírt szóból áll a rövidített szókapcsolat: a. (= a szerkeszt ). – Ennek megfelel en a magánhangzóval kezd d rövidítések el tt az. Na (= nátrium) stb. (= Székesfehérvár). (= annyi mint). D. (= cím ). (= vesd össze!). pság. gyes (= gyermekgondozási segély) stb. Vagy a bet k nevét mondjuk ki egymás után: OTP (= Országos Takarékpénztár) kiejtve ó-té-pé. (= a felel s kiadó). szb (= szakszervezeti bizottság) kiejtve esz-bé stb. (= mint vendég).és nagybet k tekintetében nem követi az alapforma írásmódját: Ft (= forint). 92 .

(Vö.) Egyébként ponttal írt rövidítések (nm. (= év nélkül). Rbl (= rubel). °C-os (= Celsius-fokon. Celsius-fokkal. az égtájak rövidítését: D (= dél). 278. – Nincs pont az olyan rövidítések után sem. amelyeknek a vége teljes szó: u (= ugyan ). Cl (= klór). dec. a fizikai mennyiségek jelét: a (= gyorsulás). ha szótárakban. Salg. forinttal).-nek (= kerületnek). aug. (Vö. ÉK (= északkelet). jeleket és kódokat is alkalmazhatnak. fszla. áll. a toldalékokat köt jellel kapcsoljuk. A magyar és a nemzetközi szabványokban rögzített jeleket és kódokat az ott el írt formában kell használni. é. káliummal). hl (= hektoliter). DK dkg v. 282. v.) – A nemzetközi mértékegységek (az SIegységek) írásmódját minisztertanácsi rendelet szabályozza. MW (= megawatt). CS (= Csehszlovákia). négyzetméteres). – Szabványokban el írt formákat csupa nagybet s szövegben sem szabad megváltoztatni: A KÉSZÍTMÉNY ÁRA 15 Ft. (= Salgótarján) tb. a mértékegységek jelét: g (= gramm). jelekhez stb. ker. ALAPTERÜLET: 100 m2.-i B. A szokásos eljárásokkal alkotott rövidítéseken kívül a szaktudományok különleges rövidítéseket.-ban (= utcában). NL (= Hollandia). amilyenben a kiejtett formákhoz kapcsolódnának. °C-on. A rövidítések többsége után pontot szokás tenni: a. bar Bp. sin (= szinusz). m2-es (= négyzetméterenként. alsó amper átvitt értelemben állami általános annyi mint április augusztus bar Budapest budapesti Boldog új évet kíván Celsius-fok cím cm cm2 cm3 csüt.-kivonat stb. stb. Celsiusfokos) stb. K-mal (= káliumot. Ilyenkor ezek mindig olyan alakjukban járulnak a rövidítésekhez. (= alatt.) mell l is elhagyható a pont. k. °C-kal. n. 278. ol (= olasz) stb. valamint kiírjuk az esetleges el hangzót is: u. 282. A á. A gyakrabban el forduló állandó rövidítések és jelek: a. a matematikai jelöléseket: lg (= logaritmus). 279. °C c. 279. lexikonokban stb. ÉK-en (= északkeleten). alsó). A rövidítésekhez.Stb. stb. ált. m. jelekhez stb. dec. D db de. dag dl dm DNy Dr. Ilyenkor célszer ket külön jegyzékbe foglalni: nm (= névmás). uaz (= ugyanaz) stb.. é. dr.és az utótagot köt jellel f zzük össze: mm-beosztás. Ft-ot. Ft-tal (= forintot. nagy tömegben fordulnak el . rég. bp. a. m2-enként. alatt. é. 282. 281. centiméter négyzetcentiméter köbcentiméter csütörtök dél darab délel tt december délkelet dekagramm deciliter deciméter délnyugat doktor 93 . stb.... 280. a gépkocsik országjelzését: H (= Magyarország). az országnevek kódjait: HU (= Magyarország). (= december).) Pont nélkül írjuk azonban (szabványainkhoz és a nemzetközi szokáshoz igazodva) a pénzfajták rövidítését: f (= fillér). v (= sebesség). (Vö. Ha a rövidítés valamely teljes szóval alkot összetételt. ápr. tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit. rég (= régies forma). az el . K-ot. ol. ú. a vegyjeleket: S (= kén).

igh. márc. Id. kb. júl. sz. Pa (P. h. M Ft m2 m3 máj. mb.) pl.du. jegyz. nov. hó ford. km délután ezer forint észak északkelet emelet északnyugat érkezik évfolyam fillér fent folyó évi folyó év február fejezet felvonás folyó havi folyó hó fordította folyószámla földszint forint gramm gimnázium(i) óra helyett(es) hivatalos hektoliter honvéd id sb id számításunk el tt(i) ifjabb igazgató igazgatóhelyettes idézett helyen illet leg. hl honv. l. szerk. é. i. felv. f. m. f. köv. E Ft É ÉK em. illetve idézett m indul(ás) iskola(i) id számításunk szerint(i) joule január jegyzet július június kelet kelvin kötet körülbelül kerület kilogramm következ k (lapszám után) kilométer km2 K. özv. pu. H. s s. i. isk. i. megh. i. ÉNy érk. szerkeszt (ség) szent született tonna tisztelt törvénycikk 94 . m. p. v. m. Ny o. ind. olv. mm Mrd Ft N NB. hiv. f. v. okl. szept. mint fent következ körút liter lap lásd! méter magyar megye millió forint négyzetméter köbméter május március megbízott múlt évi meghalt perc miniszteri milliméter milliárd forint newton nota bene! (a figyelmeztetés jele) az ismeretlen név pótlásául november nyugalmazott nyugat oldal okleveles október olvasd! özvegy pont pascal pecsét helye például pályaudvar rész másodperc saját kezével s a többi szám(ú) század szeptember szerkesztette. l l. N. h h. fszt. fej. év febr. Özv. m m. N. okt. m. ig. évf. v. K K k. é. f f. ker. Szt. tc. Ft g gimn. stb. sz. szül. h. r. k. kg kk. e. f. jún. négyzetkilométer Kelt. min min. fszla. Ifj. sz. J jan. f. ny. t t. ill. ifj. krt. id.

Y. Vegyterv (= Vegyim veket Tervez Vállalat). A szóösszevonásokat. Ofotért (= Optikai. NE (= nemzetközi egység). v. a többi bet jét kisbet vel írjuk. mivel legtöbbször nagybet vel kezdett szavakat képviselnek: BKV (= Budapesti Közlekedési Vállalat). tbc (= tuberkulózis). 284. kétféleképpen írjuk. ui.ti. A közszói bet szót alkotó bet k nevét néhány esetben már teljesen kiírjuk: pévécé. ugyanott vagy volt vesd össze! versszak watt az ismeretlen név pótlásául A mozaikszók 283. ahogyan a tulajdonneveket: Aluterv (= Alumíniumipari Tervez Vállalat). A bet szókat. ELTE (= Eötvös Loránd Tudományegyetem). TASZSZ (= Tyelegrafnoje Agentsztvo Szovjetszkovo Szojuza). Kermi (= Kereskedelmi Min ségellen rz Intézet). tévé stb. Reklámcélokból stb. V vö. úm. KISZ (= Kommunista Ifjúsági Szövetség). A szaktudományok körében a többelem közszói alakulatokat is csupa nagybet kkel írt bet szókkal szokás helyettesíteni: CB (= citizen band). a) A tulajdonnévi (f ként többelem intézményneveket helyettesít ) magyar és idegen szóösszevonásoknak az els bet jét általában nagy-. UNESCO (= United Nations Educational. amelyek (nyelvünkben. b) A közszói bet szók csupa kisbet b l állnak. ua. 95 . u. DNS (= dezoxiribonukleinsav). tv (= televízió). ALITALIA stb. NDK (= Német Demokratikus Köztársaság). nagybet kkel írt bet szók sem: OTTKT (= országos távlati tudományos kutatási terv). vsz. a nagybet s írásmód is szokásos: VEGYTERV. Komszomol (= Kommunyisztyicseszkij Szojuz Mologyozsi) stb. esetleg már az átadó idegen nyelvben) valamely többszavas név elemeinek kezd bet ib l alakultak. Javszer (= F városi Javító-szerel Vállalat). a) A tulajdonnévi (f ként többelem intézményneveket helyettesít ) magyar és idegen bet szóknak minden bet jét (a többjegy eknek minden jegyét) nagybet vel írjuk. vagyis azokat a mozaikszókat. Fényszöv (= Budapesti Fényképész-szövetkezet). amelyek rövid (vagy rövidített) szavakból. tébécé. kétféleképpen írjuk. tmk (= tervszer megel z karbantartás). vb (= végrehajtó bizottság) stb. szb (= szakszervezeti bizottság). Ui. tsz (= termel szövetkezet). KGST (= Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa). Finommechanikai és Fotocikkeket Értékesít Vállalat). EKG (= elektrokardiogram). esetleg részben kezd bet kb l alakultak. kisebb-nagyobb szórészletekb l. PVC [= poli(vinil-klorid)]. tudniillik törvényerej rendelet utca ugyanaz ugyanis utóirat úgymint úgynevezett uo. téesz. tvr. W X. vagyis azokat a mozaikszókat. Alitalia (= ala italiana). ún. mivel kis kezd bet s szavakat helyettesítenek: gmk (= gazdasági munkaközösség). Nem helytelenek az ilyen köznyelvi. tehát úgy. Scientific and Cultural Organization) stb. URH (= ultrarövidhullám) stb. MSZMP (= Magyar Szocialista Munkáspárt). TDK (= tudományos diákkör) stb.

URH-adás. (Vö. Hasonlóképpen: tébécészakorvos. e. Alitalia-iroda. – A kisbet s test szóösszevonásokban megnyújtjuk a toldalékok el tt az a. Agrober (= Mez gazdasági és Élelmiszeripari Tervez . tehát ennek alapján vesszük tekintetbe az illeszkedés és a hasonulás törvényeit. Csemadok (= Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete). gyes (= gyermekgondozási segély). tévézik stb. 96 . a Hungexpónál stb.) Hasonlóképpen a bet k nevével kiírt közszói bet szókhoz: tébécés. kisker (= kiskereskedelem). 286. ahogyan a közszavakat: belker (= belkereskedelem). stb. az ELTE-n. KISZ-es. DNS-sel. az ENSZ-szel. A tulajdonnévi szóösszevonásból köznevesült közért (= élelmiszerüzlet) szót kisbet vel kezdjük. amilyet kiejtett hangalakjuk kíván. a tsz-szel. telexezünk. sem a végére nem teszünk pontot: HNF (= Hazafias Népfront). UEFA-torna. A mozaikszókhoz az összetételi utótagokat a következ képpen kapcsoljuk: a) A bet szókhoz és a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz köt jellel f zzük az utótagokat: MTI-hír. tsz-tag. fényszövbeli. telexszel. kolhozban. a létrejött szót kisbet vel kezdjük: aluterves. tv- közvetítés. (a) trafója. továbbá kiírjuk az esetleges el hangzót.) b) A szóösszevonásokhoz a toldalékot köt jel nélkül kapcsoljuk: a Fényszövnél. Fényszöv-laboratórium. komszomolista stb. TDK-s stb. (Vö. a) A bet szókhoz a toldalékokat köt jellel kapcsoljuk: a BKV-nál. szb-titkár. Komintern (= Kommunista Internacionálé) stb. LSD (= lizergsav-dietil-amid). o-t: stukák. telex (= teletype exchange). A mozaikszóknak sem az alkotóelemei közé. az Elzett-t l stb. A mozaikszókhoz a toldalékokat olyan formában f zzük. NATO (= North Atlantic Treaty Organization). 29. radar (= radio detection and ranging). o-t: az MTA-nak. 287. Áfor-kút. 285. – A csupa nagybet vel írt bet szók alapalakjukat melléknévképz s formájukban is megtartják: ENSZ-beli. az Alitaliánál. Beruházási Vállalat). SZOT-üdül . stb. De értelemszer en: a Keravill-lal. trafó (= transzformátor) stb. tv-zik (v. a Röltexszel. téesztag. a MÁV-ot. trafótekercselés stb. a tmk-ban. – A csupa nagybet vel írt tulajdonnévi bet szók végén toldalékoláskor írásban nem nyújtjuk az a. OTP-kölcsön. az ETO-hoz stb. tbc-s. Ofotért-üzlet. szovhoz (= szovjetszkoje hozjajsztvo). A mozaikszók alapformáinak és toldalékos alakjainak elválasztásáról a 232. tehát úgy. gyesen (van). 94. e. MAFC-os. tmk (= tervszer megel z karbantartás). pont szól.b) A közszói szóösszevonásokat (és az idegenb l átvett ilyen alakulatokat) csupa kisbet vel írjuk. TDK-dolgozat. stb. – Ha a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz melléknévképz t kapcsolunk. tévézik). ENSZ (= Egyesült Nemzetek Szervezete). tévéközvetítés stb. b) A közszói szóösszevonásokkal az összetételi utótagokat egybeírjuk: telexgép. kolhoz (= kollektyivnoje hozjajsztvo).

-nak futott be. stb. A számokat a következ képpen tagoljuk.. a Tutaj u. s az egyes csoportokat közzel választjuk el egymástól: 1552. százezer. tízféle.-ben stb.16. 296. ezerhétszázhetvenkett . pénzösszeg. 5826. 1978. nyolcszázkilencvenhat. kéthetenként stb. – Kétezeren felül. harmadmagával. másrészt akkor. ezeket is közzel tagoljuk: 21 126 4 210 12 305 9 258 290. húsz. f képpen irodalmi jelleg szövegben a rövid szóval kimondható számok lejegyzésekor: öt. tízmillió stb. oldalon stb. 353 864. b) Ha a számokat számjeggyel írjuk. a 10. A sorszámnevek után – ha számjegyekkel írjuk ket – pontot teszünk: 1. hétmilliónégyszázkilencvenezer-ötszázharminc stb. ezen felül csak a kerek ezreseket és a milliósokat. 5 órakor. hatvan után. a kapcsolat két tagját különírjuk: egy negyed. ha a szám toldalékos alakban. de: 20 611. a 8. Ha öt vagy több számjegy számokkal együtt négyjegy eket is írunk egyazon oszlopba. az összetett számnevet a hátulról számolt szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk. s a jelzett szó f névi érték . vö. sor. névutós szókapcsolatban vagy más szóval összetéve szerepel: huszonötöt.-kel. 4. a 10–12. 97 . háromnegyed óra múlva stb. 5 602 164. A kialakult gyakorlat szerint inkább bet írást használunk egyrészt a folyamatos. hatvankétmillió stb.-ba jár. A pontot a toldalékokat kapcsoló köt jel el tt is megtartjuk: 3. negyvenhétezer-ötszázhatvanhárom.) 291. két harmad. 3. Ha azonban a t számnévi jelz s törtszámnév egészében jelz i szerep . számjegyekkel is. ötvenháromezer. stb. ezernek. és a csoportok közé köt jelet teszünk: háromezer-tizenhat.vagy ennél több jegy számok írásában a számjegyeket a hátulról számított szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk. 9710. nagyobb számok írásában: 388 személy részére. Az órát jelöl kapcsolatokat is ezek szerint írjuk: negyed kilenckor. mikor számjegyírást. mérték. A számjegyekkel írt tizedes törtek egész és tört értékei közé (köz nélkül) tizedesvessz t teszünk: 3. osztály. statisztikai adat és hasonlók lejegyzésében: du. másrészt az id pont.5. Számjegyírást használunk egyrészt a hosszabb szóval kimondható. Hogy mikor használunk bet írást. 15 méter szövet stb. 289. évi.413. a két számnevet egybeírjuk: az ország kétharmad része. ezer. tizennégy.EGYÉB TUDNIVALÓK A számok 288. ha az ezres után a szám még folytatódik. (A keltezés e tekintetben kivétel. 65 téglát stb. fél tizenkett ig. a) Ha a t számneveket bet vel írjuk.. háromnegyed négyre stb. 3 Ft 50 f. 20 611. Ha a törtszámnévnek t számnévi jelz je van. kétezerig minden szám nevét egybeírjuk. 37. az öt. A számokat írhatjuk bet kkel is. arra nincsenek határozott szabályok. harmincnyolc egész egy tized stb.

század v. IV. Pet fi u. 1983. NB I. illet leg jelölhet római számmal is. 16. köt jelekkel tagolt forma is: 1983-11-28 294. v.) 1945.) stb. október havában 1918. III. XIX. 8. Az évszámok után a következ esetekben nincs pont: a) Ha az évszámot (évszámcsoportot) névutó vagy névutóból képzett melléknév követi. IV/3-as körzet. március 9. agyideg. kötet.) 1918. XVI. a napot mindig arab számmal írjuk. de: 1918 folyamán (vö. kerület. október végén. Béla. de: 1918 októberének végén (vö. 28. tavaszi–nyári 1918. Római számokat következetesen csak néhány hagyományos esetben és csak sorszámnevek jelölésére használunk: IV. II. A számjegyeket túlnyomórészt arab számokkal írjuk: 25 mm. VII. század v. kongresszus stb. stb. osztály. osztály. évi 1983–1984. XIX–XX. 4/a osztály. Az általános iskolai osztályokat arab számmal szokás jelölni: 2. A szakmai szokások is tiszteletben tartandók: X. 38 tanuló. a hónap neve teljesen kiírható vagy rövidíthet . III. 2500 Ft stb. s utána pontot teszünk. 1983–84. Mai alkalmazásuk pontos körét nem lehet meghatározni. Terjed ben van a pontok nélküli. A v. 11. de: 1848 márciusában (vö. nem teszünk utána pontot: 1848 el tt 1848 el tti 1526 augusztusában 1848 h sei 1918 kés szén 1848 els felében 98 . XI. 12. 28. márciusban. 1983. A keltezés 293. arab számmal is. Rákóczi Ferenc. 1983/84. 4. stb. vagy ha az évszám (évszámcsoport) birtokos jelz je egy másik szónak. 28. XI.. v. 295. 295. Használatuk leginkább olyankor tanácsolható. A római számok visszaszorulóban vannak. század. de: 1944 szén (vö. 295. ha az utána következ hónapnévvel vagy id t jelöl egyéb szóval nincs birtokviszonyban: 1848. s utána pontot teszünk. v. a középiskolai osztályokat pedig római számmal: II. 1983/1984. október folyamán.. 295. ha az arab számokkal szemben megkülönböztet vagy tagoló szerepük lehet: 1983. évi 19–20. nov. a v. század 1944.) 1848. november 28. szi.. 1848. Egyébként egyaránt helyes: 3. áprilisi 1983. Pontot akkor teszünk az évszám (évszámcsoport) után. 365 nap. ágyéki csigolya stb. kötet v. március–áprilisban 1919. 1983. 2. IX. Az évszámot mindig arab számmal írjuk.292. IV. 1983. IV/A osztály. Gergely. 295.

december 20. stb.. 297. 1-jén. az óra és a perc közé (szóköz nélkül) pontot teszünk: 10. elsejei szóalakok számjeggyel írva: 1-ji v. de: 1983. között. Leveleket és más küldeményeket a posta címzésmintái szerint kell megcímezni: Mátyás Antal Debrecen Csapó u. II. – Ha az id pontot számjegyekkel adjuk meg. Az elseje. 1-jei. ha a mondatban ez az alany: 1789 fordulópont az emberiség történelmében. 1849 mártírjai 1918–1919 forradalmai stb. december 10-e óta stb. 12-t l vagy 12-ét l. Az elseji v.. 99 . egy következ képpen írjuk: Budapest VII. Kadarka u. és 31. rendeltetési helyeket a A folyamatosan. em. Rákóczi út 28/A II. 1941–1945 mérhetetlen károkat okozott népünknek. 10/B 1072 Szekszárd. márc. 1-jéig stb. óta. Rákóczi út 28. 1849 tavaszi hónapjai 1944/45 nehéz telén stb. december 20-a és 31-e között. vagy: 1983. a számok után a pontot (vagy a birtokos személyragot) ki kell tenni: 1983. 10. 4–6. 1848. december 10. b) Nem teszünk pontot az évszám (évszámcsoport) után. elsejéig stb. 296. kerület. április 4ig vagy 4-éig.35-ös stb. ker. 10/B Budapest VII.35 stb. Más esetek 298. Budapest VII. Az évet és a napot jelöl számjegyekhez a toldalékok pont nélkül.35-kor. 10. 2700 299. szóalakok számjegyes írása: 1-je.35-ig. 20 3500 sorba írt lakáscímeket. 15-én.1849 után 1867 és 1896 között stb. Ehhez a formához a toldalékokat köt jellel kapcsoljuk: 10. de: 1983. Ha a napok sorszáma után névutó következik. II. Rákóczi út 28/A II. em. köt jellel kapcsolódnak: az 1838-i árvíz. elsején. 10. 6–8. Elhagyható a pont a zárójelbe tett évszámok mell l is: Az elmúlt év (1983) rendkívül aszályos volt. 4024 Kis János Miskolc Pf. Magyarország 1514-ben. Az óra és a perc szót folyó szövegben általában kiírjuk: 10 óra 25 perckor stb.