MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

A MAGYAR HELYESÍRÁS SZABÁLYAI
TIZENEGYEDIK KIADÁS MÁSODIK (VÁLTOZATLAN) LENYOMAT

AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST 1985

TARTALOM
EL SZÓ SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Írás és helyesírás A magyar helyesírás

A TULAJDONNEVEK ÍRÁSA
A személynevek Az állatnevek A földrajzi nevek A csillagnevek Az intézménynevek A márkanevek A kitüntetések és a díjak neve A címek Tulajdonnevek köznevesülése

A BET K
A magánhangzók írása A mássalhangzók írása Az ábécé A bet rendbe sorolás

A KIEJTÉS SZERINTI ÍRÁSMÓD
A szótövek írása A toldalékok írása A szóelemek elhomályosulása

AZ IDEGEN KÖZSZAVAK ÉS TULAJDONNEVEK ÍRÁSA
A magyar írásmód szerinti írás Az idegen írásmód szerinti írás Az átírás

A SZÓELEMZ

ÍRÁSMÓD

AZ ELVÁLASZTÁS
A szótagolás szerinti elválasztás Az összetett szavaknak elemeik szerinti elválasztása

A szóelemek mai alakját tükröztet írásmód A szóelemek módosult alakjait feltüntet írásmód

A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD AZ EGYSZER SÍT ÍRÁSMÓD

AZ ÍRÁSJELEK
A mondatokat záró írásjelek A tagmondatok közötti írásjelek A mondatrészek közötti írásjelek A szövegbe ékel dést jelz írásjelek Szavak és szórészek közötti írásjelek Toldalékok kapcsolása Egyéb írásjel-használati tudnivalók

A KÜLÖNÍRÁS ÉS AZ EGYBEÍRÁS
A szóismétlések írása A mellérendel szókapcsolatok és összetételek, valamint az ikerszók írása Az alárendel szókapcsolatok és összetételek írása Egyéb típusú szókapcsolatok és összetételek

A RÖVIDÍTÉSEK ÉS A MOZAIKSZÓK
A rövidítések A mozaikszók

A KIS ÉS A NAGY KEZD BET K
A kis kezd bet k A nagy kezd bet k

EGYÉB TUDNIVALÓK

EGYÉB ESETEK

2

EL SZÓ

Helyesírási szabályzatunk 10., 1954. évi kiadása három évtizeden át szolgálta társadalmunkat. Ez alatt az id alatt a magyar helyesírásnak azel tt sohasem tapasztalt egyöntet sége jött létre, a 10. Kiadásnak az addig szabályozatlan esetekre adott tanácsai és ésszer újításai is a közgyakorlat szerves részeivé lettek. Hogy helyesírásunk egységesebbé és szabályozottabbá vált, az iskolai oktatás kiterjesztésének, a könyvkiadás és általában a sajtótermék-el állítás ugrásszer fejl désének, a nyomdaiparral szemben támasztott szigorú követelményeknek, továbbá egyéb népgazdasági és m vel déspolitikai indítékoknak szükségszer következménye volt. A helyesírás azonban csak akkor tudja betölteni társadalmi szerepét, ha szünet nélkül gondozzák. 1954 óta mind beszélt, mind írott nyelvünk – els sorban szókincsében – sokat változott, a nyelvi tudományban új nézetek, módszerek jelentkeztek, az írással él emberek igényei megnövekedtek. Az a minden irányú fejl dés, az az életünk alapjaiig ható változás, amely társadalmunkban így is végbement, id szer vé tette, hogy az Akadémia ismét áttekintse helyesírásunk szabályainak rendszerét, és formájában megújítva – a magyar írással bárhol a világon foglalkozó egyének és közösségek számára – közzétegye. Az el készít munkálatok során az illetékes akadémiai testületek aprólékosan megvizsgálták helyesírásunk minden kérdéskörét. Elemezték a felvetett módosító javaslatok indokoltságát, és felmérték, hogy végrehajtásuk esetén nyer-e velük a magyar helyesírási gyakorlat. Ez a több évig tartó munka azzal az elvi tanulsággal zárult, hogy a helyesírás állandósága, a kikristályosodott írásgyakorlat lényegének fenntartása napjainkban sokkal fontosabb társadalmi érdekké vált, mint bármikor ezel tt. Írásrendszerünk nagyobb mérv átalakítása ezért sem látszott ésszer nek. Nem kíván mélyreható reformot közönségünk sem. A társadalmi s a tudományos érdek egyaránt azt diktálta, hogy a gyakorlatban és a szakmai vitákban megszilárdult hagyomány minden értékét meg rizzük; a szokásosan els nek emlegetett helyesírási alapelvr l, a kiejtés tükröztetésér l ezért is a hagyomány rzés felé tolódott el a hangsúly. Hangjelölésünk rendszere például oly mélyen gyökerezik társadalmunk tudatában és rendkívül kiterjedt mindennapi írásgyakorlatában, hogy teljesíthetetleneknek bizonyultak a magyar bet állomány átalakítását célzó javaslatok; helyesírási alapelveink viszonyának és arányainak módosítására komolyan gondolni sem lehetett. Hagyományos különírási-egybeírási rendszerünket is gyakran kifogásolják, mert nehéznek vélik. Mégis célszer bb volt megtartani, mint a szavak ezreinek írásmódját megváltoztató, tehát az írásgyakorlat teljes összezavarodásával járó ötletekkel próbálkozni. Hogy vitatható reformokkal ne kísérletezzünk, hanem a már megszokott írásmódok mellett maradjunk: ezt tanácsolta az az ismert tény, hogy a helyesírási módosítások társadalmi feszültségek forrásaivá is válhatnak. Egyes személyek, s t egész rétegek is hátrányos helyzetbe kerülhetnek amiatt, hogy az újításokról csak késve vagy egyáltalán nem értesülnek, kimaradnak a fejl dés nagy áramából, s ezért

3

– Bár a 11. amelyek az illet szó írása szempontjából fontosak. politikai és tudományos életünk fontos és gyakran használt szavai kerültek. csak a nyelvészetben használt idegen szakszókat tudatosan kerülték. áttekinthet bb. Ezzel hosszú helyesírás-történeti folyamatban léptünk el re. A szabályok értelmezésében és megfogalmazásában a nyelvtudomány mai álláspontjának megfelel szemlélet érvényesül. hogy az eddigi írásmódok túlnyomórészt változatlanul maradtak. Számos esetben lehet ség nyílt arra. kiadás is (minden el djéhez hasonlóan) a helyesírási egység el mozdítója kíván lenni. ésszer bb a 10. kiadás idejére jellemz szavak helyére (mint a szabálypontok példái esetében is) mai társadalmi. Szavaink helyesírása a szabályzathoz igazodik. az alakváltozatokat. 4 . a 10. az idegen szavak sorvégi elválasztását stb. * A Kossuth Nyomda szed üzemének dolgozói – tanúsítva a nyomdászok ügyszeretetét – társadalmi munkában vállalták a bizottsági el terjesztések. kiadásnál rugalmasabban ítéli meg helyesírásunk több vitatott kérdését (így pl. kiadás kimondja jegyeik sorvégi szétválaszthatatlanságát. a Magyar Tudományos Akadémiának a társadalom véleményét tekintetbe vev állásfoglalása. el tag és utótag szerint csoportosított szókapcsolatok és összetételek a különírási-egybeírási kérdések megoldásához segítenek hozzá. A szabályokra. gazdasági. Ezért is beszéltünk meg ottani szakemberekkel is minden felmerült kérdést.). hogy tartózkodni kellett helyesírásunk megbolygatásától. kiadásban csak az. A helyesírási tekintetben fontos és ezért szerepeltetett szóanyag mellé. A szabályzathoz csatlakozó szótár jelent sen megújult. szabályzatunk 11. f ként a 10. a szabályzati fejezetek és a szótár sokszorosítását és többszöri korrigálását. hogy a dz és a dzs bet ábécénknek teljes jogú tagjává lépett el : a 11. és róluk véleményt nyilváníthassanak. kiadásbelinél. A szabályzat megszövegez i érthet ségre és világosságra. hogy a közös lényeget kiemel rövid bevezet után a részletek alpontokba rendezve következzenek: ezáltal a bels összefüggések jól érzékelhet vé váltak. Ezzel lehet vé tették. A címszók után következ . s tiszteletben tartották az akadémiai szinten kidolgozott és jóváhagyott szakmai szabályzatokat és szójegyzékeket. de ezek tagolása. kiadása több tekintetben jelent sen különbözik a megel z t l. – Minden eddigi szabályzatnál több figyelem fordul most a helyesírásban rejl stilisztikai lehet ségekre. törekedtek. Ez a veszély a határainkon él magyarság körében fokozott mértékben jelentkezett volna. helyeselhet írásmódokat. – A szabályzat fejezetei (a helyesírási részrendszereknek megfelel en) a hagyományosak.elszigetel dnek. a bet rendbe sorolást. Ebb l az is következik. hogy a tervezeteket sokan megismerhessék. csak kevés szó írása módosult. a nem közismert. az egyes pontok elrendezése szervesebb. Annak ellenére. kiadás az eddig legszélesebb kör demokratikus közmegegyezésen nyugvó rendszerezés. Helyesírásunk hagyományos rendszerét érint fontos változás a 11. ezzel többnyire elismerve már egyébként is elterjedt. utalószámok hívják fel a figyelmet. Így lehetett a 11. – A szabályzat gondozói egyeztették a nyelvészet és más szaktudományok szempontjait.

* A magyar helyesírás szabályainak 11. kiadását az MTA Helyesírási Bizottsága dolgozta ki, a Nyelvtudományi Bizottság egyetértésével terjesztette a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya elé. Az osztály javaslatára a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége a közrebocsátásra a jóváhagyást 1984. április 24-i ülésén megadta.

5

SZABÁLYZAT

6

ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

Írás és helyesírás
1. Az írás közlend ink rögzítése látható jelekkel. A helyesírás valamely nyelv írásának közmegállapodáson alapuló és közérdekb l szabályozott eljárásmódja, illet leg az ezt tükröz , rögzít és irányító szabályrendszer.

A magyar helyesírás
2. Helyesírásunk bet író, latin bet s, hangjelöl és értelemtükröz írásrendszer. a) Írásunk bet író rendszer , mert legkisebb egységei nem szót vagy szótagot rögzít írásjegyek, hanem hangokat jelöl bet k. b) Helyesírásunk a latin bet s írások közé tartozik, mert a sajátos magyar bet sor a latin bet készletb l alakult ki. c) A magyar írás hangjelöl , mert bet i legtöbbször a szóelemekben valóban kiejtett hangokra utalnak, szemben az olyan írásokkal, amelyekben a leírt forma jelent s mértékben eltérhet a kiejtést l. d) Írásunk sokat tükröz a magyar nyelv rendszeréb l: a szóalakokban általában ragaszkodunk a szóelemek feltüntetéséhez; az írásmóddal érzékeltetjük a tulajdonnevek különféle fajtáit; a különírás és az egybeírás révén megkülönböztetjük egymástól a szókapcsolatokat és az összetételeket; az összetett szavak elválasztásakor tekintettel vagyunk a szóhatárokra; stb. Ez hozzásegít a közölnivalók pontos kifejezéséhez és gyors felfogásához. Helyesírásunkat ezért nevezhetjük értelemtükröz nek is.

7

húr. u. mint a kisbet kre: Ökrös. é. t. vagy többjegy . dd. ty. mm. stb. ly. egy bet nk pedig háromjegy : dzs: lándzsa stb. Stilisztikai okból (a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére) a magánhangzót jelöl bet ket halmozhatjuk is: Één? Góóól! Neeem. ú. Nyolc bet nk kétjegy : cs. d. A magyar bet vagy egyjegy . Nyelvünk hangjainak (pontosabban hangtípusainak. dzs. A magánhangzók id tartamának fontos nyelvi szerepe van. b) A hosszú magánhangzókat jelöl hét bet re egy vagy két vonást teszünk: á. . jj. . a) A mássalhangzókat jelöl bet k közül tizenhét egyjegy : b. iparkodik stb. í. 5. zs: batyu. c. á. Gy. aggot. n. e. ó. szikes. A mássalhangzók írása 7. zs. í. h.A BET K 3. azaz fonémáinak) írott vagy nyomtatott jeleit bet knek nevezzük. c. sz. r. l.. Izland stb. s. i. kellett stb. nn. 5. : játék. v. 8. Ázsia.vagy többjegy . mellékjel nélküli bet kkel jelöljük. gg. dzs. ss. stb. csökönyös stb.. dz. h s. – Az egyjegy eket kétszer írjuk le: bb. 10. k. j. kk. b) A mássalhangzók hosszúságát bet kett zéssel jelöljük. . o. zs. Magánhangzóinkat egyjegy bet kkel jelöljük. hh. z: pálma. ü. cc. ze stb. ff. más szó lehet a rövid és más a hosszú magánhangzós: akar – akár bal – bál oda – óda áru – árú koros – kóros – kórós stb. nyolc. b. azaz írásjegyek kapcsolatából áll: cs. közül. zz: add. Stb. lódít. ny. fejtegetés. tt. illet leg egy vagy két ponttal írjuk: a. pp. ü: ceruza. r stb. g. A magánhangzókat jelöl nagybet kre mind kézírásban. Zs. rr. p. Óbuda. ll. gy. kér stb. s. f.. kemény – kémény öt – t irt – írt tüzért – t zért Vereb – veréb – véreb stb. (Vö. azaz egyetlen írásjegy: e. r. m. stb. Ürményi. C. ö. gy. a) A rövid magánhangzókat jelöl hét bet t pont nélkül. Mássalhangzóinkat egy.. – A többjegy eket csak az összetett szavak határán kett zzük teljesen: 8 . más részük ékezetes (vagyis ponttal vagy vonással van ellátva). vv. egy részük ékezet nélküli. – Csak a rövid i nagybet s alakján nincs pont: Ilona.) A magánhangzók írása 4. mind nyomtatásban ugyanúgy föl kell tenni az ékezeteket. R. A hosszú nagy Í-re azonban ki kell tenni az ékezetet: Írország. mind nyomtatásban vannak kisbet ink: a. Új Írás stb. és vannak nagybet ink: A. r. sz. ty. v. Mind kézírásban. Dzs. 6.

v. ssz. ddzs.: sós] ch = cs: Madách [e. gy. Z. Zs. q. Zs. A ch-t a bet rendbe sorolás szempontjából (bármely hangértékben áll is) c + h kapcsolatnak tekintjük. hason – hasson feje – fejje orom – orrom kasza – kassza stb. k.jegygy r . GYSEV stb. e. sz. Szolnok. z.: cucor] s = zs: Jósika [e. Ö. A csupa nagybet kben írt bet szókban a többjegy bet k minden jegyét naggyal írjuk: KISZ. w.] 8. c. (mondat).) Ezek a többnyire kétjegy bet k magánhangzókat és mássalhangzókat egyaránt jelölhetnek: aa = á: Gaal [e. Ú. P. . l. h.) 11. 15. W. D. K. ly. 8. R. Zsolt stb. É.. m. á. F. Stilisztikai célból (a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére) a mássalhangzót jelöl bet ket többszörözhetjük is: Nnem! Terringettét! Psszt! Stb. X. 5. I.: török] oó = ó: Soós [e. TILOS A DOHÁNYZÁS. fénynyaláb. Ly. i. Ny. stb. lly. ma már egyébként nem használatos magyar bet kkel családneveinkben találkozunk. 9. ó. V. . Cs. ggy. Á. (Vö. A magyar írásgyakorlatban is gyakran el forduló q-t. G. Dzsingisz. Ty. Ugyanígy: Ssz! (indulatszó). ny. H. j. O. eddzük.: józsika] th = t: Csáth [e. t. Q. n. díszszemle stb. alakjuk a következ : A. Gy. Az ábécé a bet k meghatározott felsorolási rendje.. 227. ha bármely szót (vagy akár hosszabb szöveget) végig nagybet vel írunk: CSOMAGMEG RZ . Régi. p.: vér] e = ö: Eötvös [e. ddz. Az ábécé 10. más szó lehet a rövid és más a hosszú mássalhangzós: hal – hall len – lenn eset – esett megy – meggy stb. s. … P. stb.. u. R … V. é. A magyar nagybet k sorrendje ugyanaz. dz. . r. ú. (Vö. (Vö. Z. vagyis csak els jegyüket írjuk kétszer: ccs. B. 226. Dz. a)] – Hasonlóképpen járunk el akkor is.. 157. Sz. E. cs. [Vö. asszonnyal stb. Y. Ü. M. r … v. S. d. f). í. dzs. 3. zzs: loccsan. b.. egyéb helyzetekben egyszer sítve kett zzük ket.: takács] 9 . x-et és y-t így soroljuk be ábécénkbe: … p. A mássalhangzók id tartamának fontos nyelvi szerepe van. 87. zs. f. .: ötvös] ew = ö: Thewrewk [e.: madács] cz = c: Czuczor [e. Ó. CSKP. A többjegy bet knek csak az els jegyét írjuk nagybet vel: Csoma. y. U. x. nny. ö. aszszony-nyal stb. Nyár van. ü. vö. 283. o. N.: gál] eé = é: Veér [e.: csát] ts = cs: Takáts [e. z. zs. w-t. J. C. ty. [De elválasztáskor: locs-csan. A magyar magánhangzókat és mássalhangzókat jelöl 40 kisbet hagyományos állománya és sora (a magyar ábécé): a.) 12. edz-dzük. Í. g. L. tty. T. Dzs.

Živogošće [e.: piaca] szerbhorvát: urić [e.: grinics].y = i: Kölcsey [e.: verter] olasz: Bologna [e. A fontosabb általános szabályok. névsorokban stb. piranha [e. Az ilyen régi bet ket tartalmazó nevek bet rendi besorolásának módjáról a 15.: nim] német: Schäfer [e.: bolonya].: kölcsei] stb. A bet rendbe sorolás 14. amellyel a szavakat – általában a magyar ábécé alapján – sorrendbe szedjük. de külön mássalhangzót jelöl kétjegy (ill.: piránya] román: Tîrgovişte [e.: zsivogostye] Az idegen bet ket és bet kapcsolatokat tartalmazó tulajdonnevek és egyéb szavak bet rendi besorolásának elveit a 15. Mindig az egyjegy bet van el bb: cudar cukor cuppant csalit dac domb duzzog dzsem Zoltán zongora zúdul zsalu 10 . A bet rendbe sorolás szempontjából nem teszünk különbséget a kis. 13.: dzsúl] cseh: Dvořák [e. Škoda [e.: gimarajs].: veselényi] stb. pont tartalmazza. pia a [e. Az egyjegy bet t teljesen elkülönítjük az azonos írásjeggyel kezd d . Az idegen tulajdonnevekben és egyéb szavakban más ábécék bet i és bet kapcsolatai is el fordulnak mind magánhangzók. illet leg keressük meg: acél cukor csók gép hideg kett Nagy nyúl olasz öröm remény sokáig szabad Tamás vásárol stb.: gyúrity]. való eligazodást segítik.: skoda] francia: Eugčne [e. w = v: Wesselényi [e.és a nagybet k között. a következ k: a) A különböz bet vel kezd d szavakat – a d) pontban jelzett kivételekkel – az els bet k ábécébeli helye szerint állítjuk rendbe. Az egységes módon való elrendezés teszi lehet vé.: séfer]. hogy a szavak rengetegében tájékozódni lehessen.: kvatrocsentó] portugál: Guimarăes [e. mind mássalhangzók jelölésére: angol: Greenwich [e.: tirgoviste].: dvorzsák]. A bet rendbe sorolás az az eljárás. melyek a szótárakban. joule [e.: özsen]. lexikonokban. háromjegy ) bet t l. Nîmes [e. pont szól. quattrocento [e. Werther [e.

háromjegy ) bet t l. Piroska stb. – Az egyjegy bet t (miként a szó elején is) teljesen elkülönítjük az azonos elemmel kezd d . o – ó. (Vagyis: bb = b + b. e) A szavakat a szó belsejében és a szó végén lev bet k tekintetében a következ képpen szedjük bet rendbe. A rövid magánhangzós szó kerül viszont el bbre olyankor. ddzs = dzs + dzs. rr = r + r. b) Ha a szavak azonos bet vel vagy bet kkel kezd dnek. stb. Dzsungária Dzsungel stb.) – A többjegy bet k kett zött változatait sohasem az egyszer sített alakok szerint soroljuk be a bet rendbe. s így soroljuk a szót a megfelel helyre. mind szavak belsejében azonos érték nek számítanak a bet rendbe szempontjából. hanem a megkett zött bet t mindig két külön bet re bontjuk. mennek nagy mennének naggyá menü nagygyakorla t menza naggyal meny nagyít Menyhért nagyobb mennybolt nagyol mennyi nagyoll stb. i – ö – . – Az egyjegy bet k sorrendjében a kett zött bet k els és második írásjegye különkülön bet nek számít. tehát az egyjegy mindig megel zi az utóbbiakat. zseni Zsigmond stb. ha két szó bet sora csak az azonos magánhangzók hosszúsága tekintetében különbözik: 11 . stb. (Vagyis: ccs = cs + cs. a sorrendet az els nem azonos bet ábécébeli helye határozza meg: tükör Tünde tünemén y Lontay pirkad tüntet lovagol stb. tüzér stb. pedig a sorolás meg is ír Irán író Irak írandó iroda iram iránt irónia stb.) lom lomb lombik pirinkó pirinyó pirít kas Kasmír Kassák kastély kasza kaszinó kassza kaszt stb. ggy = gy + gy. d) A magánhangzók rövid és hosszú változatát jelöl bet k (a – á. A magánhangzó hosszú változatát tartalmazó szó tehát el zheti a rövid változatút: í. u – ú. stb. ü – ) a kialakult szokás szerint mind a szavak elején. de külön mássalhangzót jelöl kétjegy (ill.csata Csepel stb. e – é.

kerek kerék keres kérés koros kóros kórós stb. Kis részben kissé Kiss Ern kis sorozat kissorozatgyártás kis számban kistányér kis virág stb.). A régies írású magyar családnevekben lev kétjegy bet ket elemeikre bontva soroljuk be (ew = e + w.): – Az idegen ábécékben használt kapcsolatokat szintén külön bet k egymásutánjának tekintjük. 15. ch = c + h. amelyek valamelyik magyar bet t l csak mellékjelükben különböznek. – Ugyanez a szabály érvényes a közszavak közé besorolt tulajdonnevekre is.égbolt Égeitenger Eger egér éger égés egész stb. ha az idegen mellékjeles bet t tartalmazó szó bet inek sorában nincs más különbség. vagy csak az els elem alapján szokás besorolni. A bet rendbe soroláskor a szokásostól némiképp eltér en kezeljük a régies írású magyar családnevekben. A szóhatárokat tehát nem vesszük figyelembe. oe = o + e. stb. Ilyenkor az idegen mellékjeles szó kerül hátrább: cérna Gaal Černý galamb Champagn Gärtner moshat mosna Mošna 12 . márvány márványk márvány sírk Márványtenger márványtömb Márvány Zsolt másféle másol stb. tárgymutatókban. valamint az idegen szavakban és tulajdonnevekben el forduló régi magyar. Az idegen mellékjelet csak akkor vesszük figyelembe. a több szóból álló egységeket vagy az egész kapcsolat. tiszafa Tiszahát Tisza Kálmán Tisza menti Tiszántúl Tisza-part tiszavirág tiszt stb. az ábécébe soroláskor nem tekintend k önálló bet knek. szel szél szelel szeles szelés széles szelet stb. illet leg idegen bet ket. ahogyan a könnyebben kezelhet ség érdeke vagy egyéb szempont kívánja. e) A különírt elemekb l álló szókapcsolatokat és az egybeírt vagy köt jellel kapcsolt összetételeket minden tekintetben olyan szabályok szerint soroljuk bet rendbe. mint az egyszer szavakat. – A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén követend eljárást szabvány írja el (MSZ 3401). cz = c + z. sch = s + c + h. f) Különleges célt szolgáló névsorokban. (ch = c + h. – Az idegen bet k közül azok. stb. kartotékokban stb.

amelyekben magyar és idegen nyelv szóanyag er sen keveredik egymással. f. x. c. atlaszok és térképek névmutatói stb. Az olyan sajátos célú munkák (lexikonok. sem az idegen bet k mellékjeleire. p. o. b. y. q. önálló egységnek számít. l. u.). i. illet leg bels szakmai útmutatók szabályozzák. w. rendszerint az úgynevezett általános latin bet s ábécét követik: a. Ebben a rendszerben mind a magyar. és a besorolás nincs tekintettel sem a magyar ékezetekre. n. mosópor Mřsstrand mostan munka Muńoz stb. Az ilyenfajta munkák szavainak bet rendbe sorolása bonyolult feladat. j. 13 . gáz geodézia Georges góc Goethe stb. g. mind az idegen többjegy bet knek minden egyes eleme külön. z. s. d. t. e. v. enciklopédiák. Ezek hatálya azonban nem terjeszthet ki írásbeliségünk általános gyakorlatára. m. k. A követend eljárást a könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén szabvány (MSZ 3401) írja el . 16. h. r.e Cholnoky címez cukor Czuczor csapat stb.

Hosszú ú. „ellemez” stb. helyesírásunkban már általában kialakult. „k ”. Legnagyobb részük ezt az írásformáját tartja meg akkor is. jelek. fés . kifli. ugat. zöld. gy jtemény. néni. borjú. szín. csicsí. Bár sok szóban ingadozik a kiejtés. Így van ez a toldalékok esetében is: a látni. hogy mely esetekben írunk i. súly. újra. négy stb. ezért az írásban kerülend k. t vel. stb. kell. 23. képz k. t k. -telen. u. hanem az írásgyakorlat alapján is kikristályosodott köznyelvi formákat rögzíti. formák nyelvjárási (ill. van a legtöbb f név végén: ágyú. stb. újság. -kor.). stb. formákkal. t . koszorú. szemben a nyelvjárási (ill. fény. súlya. h sek. újabb. Szavaink legnagyobb részének csak egyetlen. varjú. A szóelemek leírásának alapja a történeti hagyományban kialakult. például a kísér. „szöll ” stb.) 22. bácsi. hús. stb. szú. véd. 20. „szóma”. -ve. -bb. h s. ha több szóelemb l álló szóalakokba kerül. szív. füst. faggyú. 14 . Mari. gy jtjük. húsok. u. Bizonyos típusokban azonban a szóelemek kiejtésbeli módosulását az írás is feltünteti. u. ír. „ákác”. stb. 21. „nígy” stb. nini. illet leg a szóbelseji í. h sít. „házbul” stb. A beszélt nyelvben mutatkozó ingadozásokat (pl. Egyes szavaknak minden alakjában hosszú a szókezd . ürge. -tól. A szavak végén legtöbbször rövid i van: kocsi. köznyelvi alakok. szívb l. -t. kikirikí stb. -talan. húsból. Néhány szócsoport azonban – a nyelvhasználatbeli váltakozás vagy ingadozás miatt – bizonytalanságokra ad okot. gyep . (Vö. „z d”. ú. régies) kiejtés ek. m . ü és az í. Peti. gy r . ü az egész magyar nyelvterületen rövid: igaz. az általános köznyelvi kiejtést tükröz írott formája van.A KIEJTÉS SZERINTI ÍRÁSMÓD 17. gy sz . régies) „késér”. M vészi vagy tudományos célból azonban nyelvjárási. s. 18. „köppeny”. színez. -j. – Van azonban néhány hosszú í-re végz d szavunk is: sí. Az i. bet . -n. rí. hogy a szóelemek (szótövek. Szavaink többségében az i. szíves. háború. fut. fizet. házból stb. hogy általánossá válásukat segítse. színes. ü-t. zrí. gyanú. fiú. köznyelvi alakokkal szemben a „látnyi”. sepr . esetleg nyilvánvaló helytelenségeket (pl. kátyú. szalma. gyí. tanú. ú. A kiejtés szerinti írás elve azt jelenti. súlyos. ragok) írásformáját köznyelvi kiejtésük szerint rögzítjük: láz. kicsi. nyí. tíz. -t. : íz. akác. az „er ssen”. új. 27. húsz. ízes. gy jt. ú. ejtésmódot) helyesírásunk nem veszi figyelembe. A szótövek írása 19. -va. a helyesírás által is rzött mai köznyelvi kiejtés. íznek. -t l. régies vagy más nem köznyelvi alakok használatára is szükség lehet. Szavaink legnagyobb részének köznyelvi kiejtése határozottan megállapítható. illet leg í. a „k rut”.

stb. lány – leány. saru. ü rövid: adu. Az igék és a névszók bizonyos csoportjai egyes toldalékok el tt megtartják. de: irat (f név). fedél – födél. stb. írok. tízes. cseppfert zés. rá – reá. Vannak olyan szavaink. szörny . Írásukat megkönnyíti a nyár – nyarat. bújtat. áru. bújjon. huszad. falu. nagyszer .) a) Számos szó a toldalékos alakok többségében is meg rzi a t beli magánhangzó hosszúságát. gyalu. önálló szóként egymással váltogatható. apu. gyönyör . hova – hová.Vannak azonban olyan f neveink is. szaru. a leány. választékos hangulatú. csorog – csurog. hindu. menü. s csak néhány származékban váltja rövidre: zsír. – húsz. kinn – kint. a) Magánhangzók tekintetében váltakoznak többek között a következ szavak: 24. revü. b) Vannak viszont szabályos í – i. – bújik. – ír. mienk – miénk. gömböly . Az alakváltozatok legtöbbször nem azonos érték ek. Például: kéz víz út t z 15 . föveny – fövény. Hosszú í. csendháborítás stb. stb. ú. bábu. homorú. batyu. csepeg – csöpög. – d l. a csend és a csönd stb. zsírt. irodalom. – Rövid u-val írjuk a becézett alakokat is: anyu. stb. általános használatú. írat (ige). amelyek a köznyelvben kétféle alakban használatosak. . iroda. más toldalékok el tt megváltoztatják alapformájukat. kéz – kezet típusú szavakkal való összehasonlításuk: általában ugyanazon toldalékok el tt vált rövidre az í. húszas. d l – d l. lev – lév . húszat. foltoz – foldoz. hamu. alku. de: tized. reá stb. A csepp és a csöpp. bujdosó. bújócska. Icu. csoda – csuda. stb. zsíros. A lány. 21. de néhány összetett szavunk csak egy változatban szokásos: cseppk . d lve. ú.) Az alakváltozatok 25. hosszú. stb. de: huszadik. írás. de: zsiradék. stb. A hova és a hová. A t változatok 26. ú hangot tartalmazó szavaink két csoportra oszlanak. daru. rá stb. A melléknevek végén mindig hosszú ú. korlátozás nélkül egymás helyébe léphet. huszon-. b) Mássalhangzók tekintetében váltakoznak többek között a következ szavak: lenn – lent. könny . zsalu. savanyú. eskü. de: bujkál. lábas – lábos. lapu. mint a nyár vagy a kéz magánhangzója. ú – u. 34. tied – tiéd. d lt. (Vö. van: domború. fel – föl. ürü. stb. szomorú. 27. d l . stb. gyerek – gyermek. Ilyenkor az írásban is mindkét alakváltozat használata jogos és helyes. mért – miért. a lenn és a lent stb. – tíz. tizen-. (Vö. tízen. fenn – fent. amelyeknek a végén az u. de: düledezik. satu. kapu. sepr – söpr . bürü. dülöngél. dülleszt. – ü váltakozást mutató f nevek.

szuverén – szuverenitás. A borjúk – borjak. A helyesírás ezeket rögzíti. szocializmus. varjúk – varjak. akadémista. de: lencsét. köp . köször szó végén lev hosszú ú-val. apátlan. ELTE. Ráckevéig. hegedül. stb. köszörül. hérosz – heroikus. A szavakhoz járuló toldalékoknak – a köznyelvi kiejtésben él ingadozások ellenére – általában megvan az irodalmi nyelvben kikristályosodott. stb. 286. de: Tompát. tetsszem és tessem stb. (halas)tót – (halas)tavat. bosszul. Tompával. der . az ELTE-re. – De: akadémia. A ború. ü van: borul. e váltóhangú változatok jobbára választékosabbak és ritkábbak. csepül. Ugyanígy egyes v töv névszóknak mind magánhangzós. 81. ill. erd je – erdeje stb. a)] 30. az MTA-t. stb. egyöntet formájuk. csep .) A toldalékok írása 33. hipnotizál. hipnotizmus. fésül. Ráckeve. kolléga – kollegiális – kollegialitás stb.) 29. tet k – tetvek. ironizál. szók – szavak. bosszú. irónia – ironikus. szlavisztika. -vel szemben az -l képz s formában rövid u. (Vö. – A szabály nem vonatkozik azonban a bet szókra: MTA. A magánhangzók a toldalékokban 34. lencseféle. zászlója – zászlaja. (Vö.kézben kézre kézi de: kezet kezek kezes kezünk vízben vízre vízi vizet vizek vizes vizünk útban útra úti utat utak utas utunk t zben t zre t zi tüzet tüzek tüzes tüzünk 28. A közkelet idegen szavak jelent s részében egyes idegen eredet képz k el tt a t belseji hosszú magánhangzó rövidre változik: szláv – szlavista. A metsz. stb. szociális – szocialista. heged . derül. például: lét – levet. akadémizmus. ma is él kett s alakok. 31. Ez a szabályszer ség a továbbképzésben is érvényesül. ráckevei. – akadémikus. látsszék és lássék. A szóvégi a és e csak néhány toldalék el tt marad rövid. Mindig hosszú a magánhangzója az alábbi szóelemeknek: 16 . lencsék. fés . ill. 32. heroizmus. a legtöbb toldalék el tt á-ra. apai. de: Ráckevén. bár az a. vagy ss bet kapcsolattal írjuk: metssze és messe. stb. de apát. stb. hipnózis – hipnotikus. a látszik és a tetszik ige felszólító módú alakjait – a kétféle kiejtés miatt – vagy tssz. faluk – falvak. lencsével. – Hasonlóképpen: Tompa. 206. mind pedig v hangzós tövéb l létrejöhet (f képp összetételekben) azonos toldalékolású forma. stb. borjút – borjat. – lencse. s csak néhány indokolt esetben ad helyt a toldalékolásbeli kett sségeknek is. az MTA-nak. illet leg é-re változik: apa. köpül. [Vö.

-ózik.. keresztül. csengetty . -t l határozóragnak: szobából. cip stül. gömbölyödik. kit zött (cél). tanító. nagy kiterjedés . mozdítva. Néhány igeképz nk különbségét az o – ó. családostul. (vö. a -t.l végz désének: alól. törülközik. a -ból. tulajdonképpen. Az ilyen váltakozást mutató toldalékok a következ k: a -t. varrtuk. végül. -özik: fáradozik.. stb. szerint. mögül. kerület. ötször. felül és fölül. A mássalhangzók a toldalékokban 37. buzdít. pezsdül stb.. kérdi. dugattyú. közül. könyvet. nézi. mögött stb. A -képp. -ty és -ttyú. -k zik: zárkózik. a -szor. . erd b l. 23. -ül és a -dul. fordul. pezsdül.. lapos tetej . a -ról. Több toldalékunk mássalhangzóját magánhangzó után megkett zzük. jószív . megrótták.az -ít. -kozik. fától. -ször határozóragnak: háromszor. -k dik: rázkódik. szürkületkor. kerül. 39. mindig röviden ejtjük. másképp. fésülködik. fölött. csengetett. Gy rött. nélkül stb. stb. 24. sárgát. stb. stb. . kitalált (történet). 38. -tt a névutók végén: iránt. vízt l stb. sarkantyú. négyig. kertjei. sast. a t-t. mosott (ruha). -r l és a -tól. az -ú. elvégzett (munka).). ezért egy t-vel írjuk: hajót. a -dít és a -sít igeképz nek: épít. tet r l. hallottuk. -ódik. . -kodik. 36. -kózik. a névutók és a határozószók -ul. -tty képz féle végz désének: fogantyú. gyógyulás. -b l. egyenáramú. öklömnyi stb. házai. például. valakit stb. -képpen határozóragot két p-vel írjuk: ekképp. el l. (kivéve: túl). Pécsett. ö – közti eltérés mutatja: -odik. dobott.. felforrt (víz). a toldalékos szóalakok végén lev i-nek: esti. -j melléknévképz nek: négylábú. állandósít. írni. feleségül. a honnan? kérdésre felel névutók ragszer -ól. kivéve: át és hosszat. -közik: kínálkozik. (vö. mérk zik.. -kódik. öltözik. 35. A tárgy ragját. -stül határozóragnak: magyarul. stb. mássalhangzó után nem. nyolcat. dalolni. pörgetty stb. mozdít. -ozik. ruhástul. Vácott. a -t.. . az id határozó -kor ragjának: éjfélkor. belül. töpörty . építmény. Kaposvárott. billenty . buzdítás.).. hatott. mindig stb. -dül igeképz nek: gyógyul. kente. tiszta viz . cs stül stb. -tt igenévképz : bérelt (lakás). kezd dik. voltaképpen.. stb. b kez . -ödik: alkonyodik.. -jú. -ül és a -stul. -tt helyhatározórag: Vásárhelyt.. fehér falú. a f nevek -tyú. szivattyú. Kaposvárt v. -ködik: árulkodik. alatt. hússzor. -ül végz désének: alul. fordulva. hátul. tanít. mell l stb. többször stb. az -ul. er s rugójú. veszk dik. -tt id jel: folyt. 17 . kerget zik.. kecskeméti. állandósítani stb.zik: hallgatózik. az -ig határozóragnak: városig. éles elméj . fel l. Mindig rövid a magánhangzója az alábbi szóelemeknek: az -ul.dik: oldódik. hazáig. házról. hatkor. között. nyolc órakor stb. közt. mérsékelt árú. holnapig. a -t. hosszú szempillájú.

a ’valamilyennek látszik’. zöldell.) 43.. nagyollom. – És természetesen: megadatik. kéretik. 68. (Vö. A fosztóképz a t vég igékhez -atlan.) (Vö. -ty és a -ttyú. hitetlen stb. A hisz ige felszólító alakjaiban ez a -gy megnyúlt: higgyem. például: dobbal. szénnel. 83–84. -ll képz : fehérlik. (vasat) gy jtet. fosztóképz s származékokban is. sötétlik. piroslik. sz jed stb. stb. szebb. -etik. kékellett. a -d. -tatik. stb. tegyek. alakokkal állnak ellentétben) ezekben sem kett zzük a képz t-jét. lopóddzék stb. (vö. iszik.) Mássalhangzós vég t höz járulva a -val. kevésbé.a -b. kevesebb. id sebb. Magánhangzós és mássalhangzós kezdetet váltakoztató toldalékok 40. foglaltatik. ezekben az alakokban a t és a toldalék határán hosszú mássalhangzót írunk. -et. -telen változatában járul: csorbítatlan. sz jön. De: helyesel. (Vö. de: észrevétlen. kihirdettetik. (erd t) irtat. gy jtetik. higgyünk stb. jósággal.. stb. -vé határozórag magánhangzóra végz d t höz alapalakjában kapcsolódik. idd. helyesbít. úttalan. (könyvet) köttet. parttalan. vagy -tat. vesszen. sz dd. (A h vég szavak egy részét – mivel bennük a h-t nem ejtjük ki – magánhangzós töv nek kell tekintenünk. barnállik. ezért ezek kiejtésük szerint is mássalhangzós töv ek. k vé. kinyittatik. Ugyanez a szabálya a ma már ritka -atik. viseltetik. osztatlan. fegyelmezetlen. vetetlen.). -vel és a -vá. stb. 45. kéklett v.: – Más esetekben a t végi mássalhangzóval azonos hangként jelentkezik: ásson.. vesz. öntözzön.) 18 . sértetlen stb. egyes szám 2. lesz. f tetlen. -etlen képz van a befejezetlen. például: babával. visz igék magánhangzós tövéhez -gy alakban járul: egyem. vegye. taníttatja (a lányát). l jön. jöjjön. nézd. (kenyeret) süttet. A -val. csengetty . igyál. tolattyú. (vö. arat).. A felszólító mód -j jele a szótövek nagyobb részéhez -j (a rendhagyó ragozású jön ige rövid magánhangzós t változatához pedig -jj) alakban kapcsolódik: lépjen. bont). ill.. kevesellem. de: (búzát) arattat. stb. Az -atlan. higgyen. a hosszabb formában azonban mindig csak egy -d a személyrag: írjad. képzetlen. fedetlen. a t vég névszókhoz pedig -talan. -tet a képz . sejteti (vele). személy rövidebb formában: írd. vigyed. kösönty . -bb középfokjel: id sb. kicsinyelli. távolabb. dohhal. -etlen. Tehát (új üveget) bontat. stb. fújjon. edd. helyesebb. csehvel. (szobát) festet.) – Az eszik. 82. 41. stb. (Ez utóbbi szavak alapformájában kiejtjük a h-t.). Hasonlóképpen viselkedik a -tyú. ’valamilyennek tart’ jelentés -l. Sajátos viselkedés toldalékok 42. 75. ezért (bár jelentésük alapján a befejezett. stb. kicsinyli v. jobb. 55–58. akkor -at. legyen. stb. Ha a szóvégi t-t mássalhangzó el zi meg (pl. tesz. -tetik szenved igeképz írásának is: oltatik. -dd személyrag a felszólító módbeli tárgyas ragozású. -tet formában járul. akkor -tat. pléhvé.. élettelen. érett stb. A m veltet képz a t vég igékhez vagy -at. éretlen. 77–79. (ablakot) nyittat. -et. 66. – A t vég igékhez sajátos szabályok szerint járul. 45. stb. ha a t-t magánhangzó el zi meg (pl. -vé rag v eleme a szót végs mássalhangzójával azonossá válik. keveslem v. stb. -vel és a -vá. -tty képz féle végz dés: fogantyú. emberré. Allahhal..

47. A szóelemek elhomályosulása 46. kérj – kérjél. stb. kicsinyli – kicsinyelli (vö. rég – régen. lopódzik – lopózik.) Toldalékolásbeli kett sségek 45. szaggat összefüggését sem az akaszt. – Ugyanezek a szavak azonban az összetételekben általában a két n-es formájukban szerepelnek: bennlakás. higgyed stb. értem – érettem. A látniok. kezdték – kezdették. azaz a t végi mássalhangzóval azonos kezd hanggal jelentkezik: mossuk. dz végz dés tövekhez járulva ugyanúgy viselkedik. hidd stb. z. moss – mossál. hanem a szót a kiejtése szerint írjuk. kint. hogy az alkotóelemek eredeti hangalakját nem vesszük figyelembe. kinn. fenséges. vájd – vájjad (vö. azzal – avval. fent vagy fönt. vágj – vágjál. az állasz. érette stb. Az állsz. elavuló formák. Ilyen toldalékolásbeli kett sségek például a következ k: hallgatódzik – hallgatózik. mind a névszók toldalékos formái között vannak olyan kett s alakok. szeretniük – szeretniök. hidd – higgyed.). küldte. rosszallnám – rosszallanám. amelyek a köznyelvben egyaránt használhatók. szeretniök stb. szégyellni – szégyelleni. sz. 43. épp – éppen. írj – írjál. kissé ünnepélyesebb. Bár a benn. Viszont az írj. ezzel – evvel. toldták – toldották (vö. illet leg képzett volta annyira elhomályosult. hullt – hullott. rugdalódzik – rugdalózik. fenntart vagy fönntart. mint a -j módjel. akad. hogy – hogyan. érte stb. oly – olyan.. 80–81. t rniük – t rniök. nincs – nincsen. Mind az igék.). öregedik – öregszik. Írásban is helyes tehát mindkét forma. nézz – nézzél. 39. Több szavunk összetett. visszük. keveslem. állsz – állasz. régiesebb. nyomatékosabb felszólítás. bent. Nem tartjuk már számon az aggat. mossál. (Vö. keveslem – kevesellem. nézzük. az evvel és ezzel stb. dobd – dobjad. dobj – dobjál. dolgozz – dolgozzál. moss. küldte – küldötte. hétköznapi használatú. lenn szavakkal függenek össze. Az alakváltozatok nem mindig azonos érték ek. fakaszt. küldötte. lent. bár az els a kéz. kinnlev ség stb. – Ha az 19 . látniuk – látniok. érted – éretted. vágd – vágjad. adjad. között nemigen van különbség. bennszülött. egy n-nel írjuk ezeket a szavakat: bens . kérd – kérjed. add. mondta – mondotta. mint az írjál. mosd – mossad. 39. Így járunk el például a keszty vagy a lélegzik esetében.). A hallgatódzik és hallgatózik. igyekezik – igyekszik. faggat. peddzük stb. várniuk – várniok. most – mostan. a második a lélek szóból származik. higgy – higgyél. kevesellem. nézd – nézzed. szakad igék tövével. fakad. szakít. írd – írjad.44. fenn vagy fönn. itt – itten. 66. A tárgyas ragozás kijelent módú személyragjainak -j eleme az s.

20 . kijjebb.) 48. 49. (Vö. feljebb vagy följebb. A be. ki és le határozószók középfokát részben vagy egészen a kiejtést követve írjuk: beljebb. fel vagy föl. lejjebb. természetesen csak egy n-et írunk: bentlakó stb.összetételnek a t vég alak az el tagja.

e. sz–z. A szóelemz írás f szabálya nem érvényesül minden toldalékos szó leírásakor. A mássalhangzók min ségi változásainak jelöletlensége A mássalhangzó-hasonulás 51. e. szóalak a kiejtés alapján is így íródnék. mint a szóelemeket külön-külön: kertje (= kert+je. lóval stb. a ház t höz a -val rag módosult -zal formában járul. s a szavak kimondásakor e hangok sokszor megváltoznak. t–d. hanem a szóelemeket eredeti alakjukban íratja le. mind a toldalék.. A szóelemz írásmód elvének érvényesítése akkor válik különösen fontossá. ha a szó egészét másképp mondjuk ki. A ragos. Az egynél több szóelemb l álló szóalakokat általában a szóelemz írás elve alapján írjuk le. az összetételek. ahogyan külön-külön ejtve hangzanak: barátság (= barát+ság). A szóelemek mai alakját tükröztet írásmód 50. állatbarát (állat+barát) stb. néztük (= néz+t+ük. valamint az egymást követ szavak szóelemeinek érintkez hangjai kölcsönösen hatnak egymásra. Ha a felsorolt hangok közül egy zöngétlen és egy zöngés mássalhangzó kerül egymás mellé. hiszen pl. csakhogy az egyiket a hangszalagok rezgése nélkül. c–dz. fusson esetében pl. amely a szóelemek mai állandó alakját tükrözteti. Természetesen ezt gyakran észre sem lehet venni. a házban. barátaival (= barát+ai+val) stb. stb. illet leg a fut igének fus. amelyeknek tagjait ugyanazon a helyen és módon képezzük. Ilyen párok: p–b. s–zs. amely a szóelemek módosult alakváltozatait tünteti föl.: szálnak). k–g. e. A házzal. e. Helyesírásunk a szóelemz írásmód elvének érvényesítésével biztosítja azt. a másikat a hangszalagok rezgésével. Helyesírásunk azonban nincs tekintettel az alkalmi hangváltozásokra. szállnak (= száll+nak. barátfüle (= barát+fül+e).a felszólító módban használatos töve. s ehhez a -j módjelet s változatban tesszük hozzá. cs–dzs. Ezért a toldalékos és az összetett szavak legnagyobb részében a szóelemeket olyan alakjukban sorakoztatjuk egymás mellé.: kertye). A toldalékos szavak egy részében ugyanis a szóelemeket nem eredeti alakjukban. hanem – a hangtani környezetnek és a szóelemek történeti alakulásának megfelel en – módosult változatukban tüntetjük fel: házzal (= ház+zal). A szóalakok szóelemz írásának tárgyalásakor meg kell tehát különböztetnünk egyrészt azt az írásmódot.: nésztük). ty–gy.A SZÓELEMZ ÍRÁSMÓD 49. nyolcban (= nyolc+ban. község (= köz+ség. A h-nak 21 . kertnek. másrészt pedig azt. e. Vannak olyan mássalhangzópárok.: nyoldzban). az összetett szavakban pedig minden tag világosan felismerhet legyen. tehát zöngésen.: kösség). a kiejtésben az els hang zöngésség szempontjából legtöbbnyire hasonul az utána következ höz. f–v. a jeles és a képz s szavak. tehát zöngétlenül. fusson (= fus+s+on) stb. hogy a toldalékos szavakban mind a szót .

A teljes hasonulás révén el álló kiejtésbeli módosulásokat általában nem tüntetjük föl az írásban. – sz+zs és z+zs = zzs. – s+sz és zs+sz = ssz. hogy a két hang a kiejtésben teljesen azonossá válik: t+cs. b és m el tt m-nek (vagy az m-hez közel álló hangnak). hanem az eredeti szóelemeket jelöljük: alkotó tagok: át+csap jegy+csalás át+cipel nád+cukor köz+ség egész+ség száraz + ejtés: áccsap jeccsalás (v. d+cs és gy+cs = ccs. A v – bár van zöngétlen párja – a köznyelvben zöngétlenül. így zöngétlenít ugyan. A beszédben az n hangot p. de maga nem zöngésülhet. Ezt a hasonulással bekövetkezett változást egyik esetben sem jelöljük az írásban: alkotó tagok: szén+por azon+ban tan+menet van + még ön+gyújtó negyven + tyúk szín+nyomat ejtés: szémpor azomban tammenet vam még önygyújtó negyveny tyúk színynyomat írás: szénpor azonban tanmenet van még öngyújtó negyven tyúk színnyomat stb. de nem zöngésít.nincs zöngés párja. 53. nátcukor) kösség egésség szárazs zsömle írás: átcsap jegycsalás átcipel nádcukor község egészség száraz zsömle 22 . ty és ny el tt ny-nek (vagy az ny-hez közel álló hangnak) ejtjük. – t+gy és d+gy = ggy: – t+c. – sz+s és z+s = ss. gy. Az írásban a zöngésség szerinti hasonulást általában nem jelöljük: alkotó tagok: ejtés: ablak+ban t z+höz ad+hat lök+dös nép+dal víz+szint eszik + bel le hideg + tél ablagban t szhöz athat lögdös nébdal víszszint eszig bel le hidek tél írás: ablakban t zhöz adhat lökdös népdal vízszint eszik bel le hideg tél stb. – s+z és zs+z = zz. 52. d+c és gy+c = cc. jetycsalás) áccipel náccukor (v. Két mássalhangzó találkozásának gyakran az a következménye.

-játok. száraz zsömle) kisszer (v. Ezt a szóbelseji teljes hasonulást az írás nem jelöli. s így az igék eredeti l. vagyis -ja. valamint a toldalék j-jének jelét változtatás nélkül írjuk egymás mellé: 23 . játok. -juk. -juk. Az írás ezt a szóbelseji teljes hasonulást nem jelöli.zsömle (v. illet leg a toldalékok eredeti j hangjának jelét: alkotó tagok: hagy+játok hagy+juk hány+ja huny+játok fagy+j+on ejtés: haggyáto k haggyuk hánnya hunnyáto k faggyon írás: hagyjátok hagyjuk hányja hunyjátok fagyjon stb. valamint a nagy névszóhoz j-vel kezd d birtokos személyrag (-jel).) 54. ják) vagy a felszólító mód -j jele járul. a kiejtésben a j teljes hasonulása következik be. illet leg ll hangjának.. atya és bátya névszók csonka tövéhez. hanem megtartja az igék eredeti gy és ny hangjának. 83–85. a kiejtésben általában teljes hasonulás következik be. -jai. Ha a gy és az ny vég igékhez j-vel kezd d tárgyas igerag (-ja. ty és gy hangjának. (De vö. illet leg a toldalék eredeti j hangjának jelét: alkotó tagok: any+ja any+juk aty+ja aty+juk báty+jai báty+juk nagy+ja nagy+jaik ejtés: annya annyuk attya attyuk báttyai báttyuk naggya naggyaik írás: anyja anyjuk atyja atyjuk bátyjai bátyjuk nagyja nagyjaik stb. Ha az l és az ll vég igékhez j-vel kezd d tárgyas személyrag (-ja. Az írás ezt a szóbelseji teljes hasonulást nem jelöli. -jük. kis-szer ) kis+szer kisszer stb. -jaik járul. hanem megtartja a szavak eredeti ny. 80–81. 56. 55. -juk. a kiejtésben a j teljes hasonulása következik be. Ha az anya. -ják) vagy pedig a felszólító mód -j jele járul.

a névszó végs alkotó tagok: kert+je kürt+jei part+jai bot+ja híd+jai kard+juk vad+jai kín+juk turbán+ja d és az n vég névszókhoz j-vel kezd d birtokos személyrag (-jel). mind pedig a toldalék j-jét változatlanul hagyja: írás: ejtés: kertye kürtyei partyai bottya híggyai kargyuk vaggyai kínnyuk turbánny a kertje kürtjei partjai botja hídjai kardjuk vadjai kínjuk turbánja stb. Ha a t. 58. a kiejtésben a mássalhangzók összeolvadnak. 24 . A mássalhangzó-összeolvadás 57. jük. összeolvadnak. s így mind az ige végs mássalhangzóját. -ják). a vagyis -ja. illet leg – a t vég igék kivételével – a felszólító mód -j jele járul. a d és az n vég igékhez j-vel kezd d tárgyas személyrag (-ja. -juk. -je. -játok.alkotó tagok: ítél+jük kapál+ják tanul+ja áll+j beszél+j+ete k ejtés: ítéjjük kapájják tanujja ájj beszéjjete k írás: ítéljük kapálják tanulja állj beszéljetek stb. -jük. Írásunk ezt a szóbelseji összeolvadást nem jelöli. -jai. Ha a t. mind pedig a toldalék j-jét változatlanul hagyva írjuk: alkotó tagok: tanít+ja félt+jük lát+ják márt+játok szeret+jük ad+j+a hord+j+a marad+j+ana k fon+j+átok ken+j+ük ejtés: taníttya féltyük láttyák mártyátok szerettyük aggya horgya maraggyanak fonnyátok kennyük írás: tanítja féltjük látják mártjátok szeretjük adja hordja maradjanak fonjátok kenjük stb. -juk. -jeik járul. hanem mind mássalhangzóját. a kiejtésben a mássalhangzók Helyesírásunk ezt a szóbelseji összeolvadást nem jelöli. -jei. -jaik.

59. A mássalhangzók mennyiségi változásainak jelöletlensége A mássalhangzó-rövidülés 60. ds. hanem – hogy a szókép állandóságát megtartsa – feltünteti a hosszú mássalhangzókat: alkotó tagok: jobb+ra varr+t vidd+be ott+hon vissz+hang küld+d arc+cal part+talan ing+gomb hozzánk+képe st ejtés: jobra vart vid be othon viszhang küld arcal partalan ingomb hozzán képest írás: jobbra varrt vidd be otthon visszhang küldd arccal parttalan inggomb hozzánk képest stb. gy+s hangkapcsolat pedig rövid vagy hosszú cs hanggá olvad össze. d+s. akkor a hosszú mássalhangzó az ejtésben gyakran megrövidül. d+sz. gys bet kapcsolatot használja: alkotó tagok: met+sz ad+sz egy+szer barát+ság költ+ség bolond+ság vad+ság nagy+ság ejtés: mecc acc eccer (v. Az ilyen alkalmi hangkivetés írásunkban általában nem tükröz dik: alkotó ejtés: írás: 25 . Hármas mássalhangzócsoportok középs tagja a kiejtésben – nemegyszer más hangváltozás kíséretében – kieshet. Ha a toldalékos szó belsejében. gy+sz hangkapcsolat a kiejtésben gyakran rövid vagy hosszú c hanggá. ts. a t+s. Az írás ezt a szóbelseji mássalhangzó-összeolvadást nem jelöli. A mássalhangzó-kiesés 61. az összetételi tagok határán vagy az egymást követ szavak érintkezési helyén egy hosszú és egy másfajta rövid mássalhangzó vagy egy rövid és egy másfajta hosszú mássalhangzó kerül egymás mellé. hanem az eredeti tsz. dsz. Helyesírásunk ezt a mássalhangzó-rövidülést nem veszi figyelembe. natyság) írás: metsz adsz egyszer barátság költség bolondság vadság nagyság stb. gysz. A t+sz. etyszer) baráccság kölcség boloncság vaccság naccság (v.

26 . bár egyes alakok kiejtésekor hosszú l is hallható: szól. küldd. 49. oldd stb. Az összetételt ilyenkor köt jellel tagoljuk: sakk-kör. Ha egy összetett szó el tagja hosszú mássalhangzóra végz dik (pl. tudd. váll-lövés. fedd be. fedd meg stb. kezdd. a féle képz szer utótagot ssz-re. fújd stb.. mindnek) csug be minnyájan azt hiszem most sincs mindnek csukd be mindnyájan mondd meg stb. (nem jól) hallak. (Vö. expressz-szer . de: fullad. utótagja pedig ugyanolyan mássalhangzóval kezd dik (pl. dülleszt. 94. ff-re végz d szavakhoz kapcsoltuk.) A kezdd-féle írásmód is az általános szabályt követi: ír+d = írd. legelik. mond meg) Azonos hosszú és rövid mássalhangzó találkozása 62. kör). sakk). nyomd. gyullaszt.tagok: azt+hiszem most+sincs mind+nek csukd+be mind+nyája n mondd+meg mom meg asz hiszem (v. védd stb.) A d vég igék 63. orra (bukott). Az egyszer sítés elve alapján azonban (a kiejtésnek is megfelel en) csak két azonos bet t írunk egymás mellé: többe (kerül). múlik. múló. a szóelemzés szerint három azonos bet t kellene írni egymás után. mondd. hagyd. (v. (Vö. stb.. szólás. fullaszt. össz-szövetségi stb.) – Hasonlóképpen: dzsessz-szer . de: dülled. személy rövidebb alakot magánhangzó után hosszú d-vel. mind a -d személyragot. -be). ill. (Vö. de: gyullad. 60. Az l és ll vég igék 64. ill. tehát: kezd+d = kezdd. szidd. a szóelemz elvet követve megtartjuk az alkotó tagok eredeti írásmódját. így tehát két d-t írunk nemcsak az add.. legel. szedd. A d vég igék felszólító módjában a tárgyas ragozású egyes szám 2. gyúl. 94. balett-táncos. tépd. 94. hordd. stb. mássalhangzó után rövid d-vel ejtjük. aszt hiszem) mos sincs minnek (v. alakokban. formákban is. (De vö. hanem az áldd. mosd. edzd. több) ugyanolyan mássalhangzóval kezd d toldalék kapcsolódik (pl. fúl. A szabály alól csak néhány származékige kivétel: d l. nézd. (a) szebb l (kérek). Az l-re végz d igék toldalékos alakjaiban általában megtartjuk az egy l-es írást.) Ha viszont a hosszú mássalhangzóra végz d szóhoz (pl. mert a -szer . (megkérdezték a) vádlottól. Az írás azonban mindig feltünteti mind a t végi d-t. játszd. legel . puff-féle stb. hívd.

róttak. rósz. kicsinyell és kicsinyl . n j. rótok. Egyes szavaknak mind ll-es. de: kevesellem és keveslem. állomás. ny dd. hosszabb meg egy mássalhangzó utáni l-es. jöjjön. sz dd. egyes.) Néhány ll-es ige egy-két származékában azonban – a kiejtésnek megfelel en – rövid l-et írunk: torkollik. mállik. de más helyzetekben – az ige többi alakjaihoz hasonlóan – röviddel.) A hosszú magánhangzóra végz d igék 67. növendék.t höz járuló egy mássalhangzós toldalékokat általában kett zött alakban írjuk: jössz. stb. rí. A rendhagyó ragozású jön ige toldalékos alakjaiban (a j dögél és a j ve alak kivételével) a t magánhangzóját rövid ö-vel írjuk: jön. leszünk. jöttél. más részében viszont röviden: egyed. rosszall. egyedül. 66. kevesellette. de a képz eltérése jelentéskülönbséget hordoz: torkollik (= beleömlik) és letorkol (= szavába vágva elnémít). jöhet. rísz. jöjjenek stb. egyezik. 45. akkor is rövid a gy: egyben. egyért. keveselli és kevesli. löv . (Vö. stb. mint a többiben: leszek. egyre stb. együtt stb. rójuk. az sz és a j bet megkett zése nélkül írjuk: ró. rövidebb változat: kevesell. kékellik és kéklik. kékell és kékl . jönne stb.) – Hosszú az n is ezekben: jönni. kicsinyell. stb. (Vö. jövök. zöldell . 43. szégyellni. szégyell. stb. Egyéb esetek 68. n ttek. sarkall (= ösztönöz) és sarkal (= sarokkal lát el. rosszallhatjuk. l dd. stb. (nagyra) n tt (fa). A jö. de: sarkalatos. száll. egyetem stb. lesztek. (Vö. szégyellem. szállna. egyén. – De: jöszte. rítok. stb. 70. mállottak. de: torkolat. zöldellik. zöldell v. lesznek. de: kicsinyelli és kicsinyli. úgy. 39. n .65. egynek.) – A hosszú magánhangzó a v-vel b vült tövekben többnyire megrövidül: fövetlen. rója. rovok stb. Néhány ll vég igének két alakja van. személyének rövidebb alakja a kiejtést követi: ródd. zöldellt v. Az ll-re végz d igék legnagyobb részének toldalékos alakjaiban megtartjuk a két l-es írást. kevesellte v. nagyoll (a szükségesnél nagyobbnak tart) és nagyol (= valamit csak nagyjából csinál meg). kicsinyellené. 60. Írásunk a szókép állandóságára. Az egy számnév mássalhangzóját a szó alapalakjában. valamint j hangzós toldalékú kijelent és felszólító alakjait – ingadozó kiejtésük ellenére – a t.. zöldellett. n tt. 39. -tök személyragos alakjait. mind pedig l-es származéka él. valamint befejezett melléknévi igenévi származékaikban – a magánhangzó után – két t-t írunk: rótt. leszel. málló. kicsinyellné v. rosszallás. (Vö.) – A felszólító módban a tárgyas ragozás egyes szám 2. rívás stb. A lesz igealakot magánhangzóval kezd d szó el tt és mondat végén hosszú szszel ejtjük. pl. n sz. jövedelem stb. 69.. állt. – De: rívok. Múlt idej alakjaikban. egy magánhangzó utáni ll-es. valamint egyszer ségére 27 . valamint magánhangzók között a toldalékos szóalakok és a származékok egy részében hosszan ejtjük: egyet. noha a rá következ mássalhangzó hatására a hosszú l mindig megrövidül: áll. cip t). szégyellheti. kicsinyellés és kicsinylés. jöjj. málljanak. ríjon. szálloda. A hosszú magánhangzóra végz d igéknek -sz és -tok. n tök. 39. sarkallik. Ha mássalhangzó következik a gy után. (fába) rótt (bet k). Ezért a szókép állandósága érdekében az egyszer bb módon. (Vö. azaz mindig egy sz-szel írjuk: lesz.

A mássalhangzók min ségi változásainak jelöltsége az igealakokban 28 . potroh. pech stb. düh. er sek. Az új melléknév mássalhangzóját – a szó alapalakjában és magánhangzó el tt – sok nyelvjárásunkban hosszan ejtik. Az -s vég melléknevek tárgyragos és -n határozóragos alakját. pléh. csehvel. A szóelemek módosult alakjait feltüntet írásmód 76. utánunk. együvé. továbbá többes számát és középfokát sokan hosszú s-sel ejtik. stb. mint h-tlan. almanach. [Vö. egybe. egyéb. szónak minden alakjában ejteni szoktuk a h-t. a h bet t írásban mindig feltüntetjük. stb. doh.) 71. méh. de csak egy s-sel írjuk ket: er set. egység. egyik. méhek. Zilah stb. juhok. A kiejtésben tehát néma a h ezekben: cseh. A bolyh. juhász. egyel (ige). 72. t lünk. a szavak minden alakjában jelen van a h. ujjak.) 75. akkor a szó kiejtett alakja és írásképe között szakadék támadna. egyé (= egy+é). rüh stb. fellah. (Vö. 74. juhtúró. heh indulatszó ejtésében váltakozik a h-s alak a h-tlannal. ujjat. juh. méhvel. cseht l. egyenl . kisebbség stb. s hogy a szavak írott alakja ne szakadjon el teljesen a kiejtett formától. magasabb.. méhes. magasak. juhval. újabb. er sen. csehet. áh. legkisebbnek. egyed. – Az írásban azonban. mert a szóelemeken a régiségben er s hangváltozások mentek végbe. de egy s-sel írjuk: kisebb. A szóalakok egy részének leírásakor azért nem érvényesülhet a szóelemz írásmódnak az a törekvése. a szóelemek módosult változatait tünteti fel. éh. méh.) végén is mindig ejtjük a h-t. hah. ezekben a szóalakokban a kett zés mutatja a rag v-jének hasonulását. újat. cseh. juh. stb. – De: benne. – De természetesen: eggyel és eggyé. A MÉH bet szó inkább h-s ejtés . A személyes névmások határozóragos és névutós formáinak megfelel alakokban. e)] A h vég szavak egy részének kiejtése ingadozik. er sebb. kisebbít. stb. róla. Így például az ah. egyetlen. 73. csehül. moh. 83. enyh. együtt. nálad. (A testrész nevének írása viszont: ujj. ha a toldalék magánhangzóval kezd dik. Allah. magasan. méhnek. vagy magánhangzóval járul a t höz. padisah. – Hangzik a h ezekben: csehek. A céh. azaz a személyragos határozószókban a gyakran hallható hosszú ejtés ellenére is egy l-et vagy egy n-et írunk: bel lem. Ezekben az esetekben helyesírásunk tehát eltekint a szóelemeknek eredeti hangalakjuk szerinti írásától. méhkas. el led. A kis szó fokozott alakjait és ezek származékait hosszú s-sel ejtjük. eh. kisebbedik. írásunkban ennek ellenére csak egy j-t tüntetünk fel: új. – Akárhogyan ejtsük is azonban a h vég névszókat. egyek. 83. bennünket. újra stb. 42. keh. névszóban a h-t csak akkor ejtjük. stb. hogy híven tüntessük fel a szóelemek mai alapalakját. ujjra stb. – A ch vég szavak (pl. juhakol. sah. magasat. Ha helyesírásunk ezekben a szóalakokban is a szóelemek alapalakjának a feltüntetésére törekednék. mint a példák is mutatják. Csehszlovákia. csehnek.törekedve a szó minden alakját egy gy-vel jelöli: egy. és mindig írjuk is. egyre.

illesz. tárgyas ragozású alakjaiban megtartjuk az iget eredeti formáját. bocsássa. stb. hozzák. füröszd. z és dz változatát tüntetjük fel. mossam. kett zött z-vel és kett zött dz-vel (ddz-vel) írjuk: keressük. z és dz változatát tüntetjük fel. játszod. sz+j. z és dz vég igék felszólító alakjaiban megtartjuk az iget eredeti formáját. féltsétek. Ezeket az igealakokat tehát (az eredeti s+j. vadásszatok. kett zött sz-szel (ssz-szel). s a -d személyrag ehhez kapcsolódik.A t vég igék 77. 78. Ezeknek az igéknek felszólító mód tárgyas ragozású. lássuk. nyissátok. elolvassák. ezért ezeket az igealakokat csak egy s-sel írjuk: bocsásd. mind pedig a -j módjelnek s-sé módosult változatát írjuk le: alkoss. (A többi. Az s. rekeszd. játsszátok. éppen úgy. stb. hozzad. kett zött z-vel és kett zött dz-vel (ddz-vel) írjuk: késsen. rekessze. de a módjel mai leggyakoribb j alakja helyett annak s változatát írjuk le: ejtse. lássuk. kössétek. eddzétek. 79.stb. válaszd stb. ezért ezeket az alakokat egy s-sel. -juk. illet leg kett zött sz-et (ssz-et) írunk. illet leg sz mássalhangzójához hasonult) s. Azoknak a t vég igéknek a felszólító alakjaiban. kett zött sz-szel (sszszel). mossa. illeszd. hallgassák. z+j. amelyekben a t végi t-t mássalhangzó (de nem s. kösd. személy rövidebb alakjában a t végi t helyén s van. eddzük.) 81. 78.) Ezekben az igealakokban tehát kett zött s-et. mint az s és az sz vég igék felszólító alakjait. végezzünk. Ezeket az igealakokat tehát kett zött s-sel. – Természetesen a játszik és a metsz típusú igék is ezt a szabályt követik: játssza. szítsa. -jük. sem a felszólító mód jelét nem tüntetjük fel eredeti alakjában. 81. fürösz-. sz. metszi stb. Az st és az szt vég igék felszólító alakjait a t nélküli csonka t b l (fes-. A felszólító mód tárgyas ragozású. válassza stb. taníts. illet leg egy sz-szel írjuk: fesd. fürösszétek. de a -j módjelnek módosult (az iget végs mássalhangzójához teljesen hasonult) s. hallgasd. megtartjuk az iget végs t-jét. lopóddz(ál).). de a j-vel kezd d személyragok (-ja. márts. illesszük. egyes szám 2. Az s. tanítsd stb. sz. -játok. stb.) képezzük. metsszük stb. egyes szám 2. személyének rövidebb alakjában ts-et írunk a -d személyrag el tt: ejtsd. A felszólító mód tárgyas ragozású. z és dz vég igék kijelent módú. személyének rövidebb alakjaiban a személyrag eredeti d formájában a módjel nélküli csonka t höz kapcsolódik. sz változatát tüntetjük fel: fess. z és dz vég igék 80. sz) vagy hosszú magánhangzó el zi meg (vö. Az s. – Ennek a ts-nek a kiejtésben rövid vagy hosszú cs hang felel meg. játsszák. f ts. -ják) j elemének módosult (az iget végs mássalhangzójához teljesen hasonult) s. sz. dz+j helyett) általában kett zött s-sel. játsszuk. vadásszátok. – Természetesen a 29 . j-t nem tartalmazó alakban csak egy sz-et írunk: játszom. valamint a lát és a bocsát ige (továbbá a lót-fut összetételbeli lót el tag) felszólító alakjaiban sem az iget véghangját. nyisd stb. sz. mert a j módjelnek a módosult (a csonka t s. nevesse. A rövid magánhangzó + t kapcsolatra végz d igék. (Vö. stb. vesszenek. sz. mártsd. lóssonfusson. végezzük. egyes szám 2. hanem mind a t végi t-nek.

pl. 43. vidd. stb. pléhvé. játszunk és játsszunk (e. néggyel. -vé: bottal. tetsszél. – A doh. 75. és bet kett zéssel jelöli. vel és a -vá. higgye. Nem azonos például a szívvel és a szível (= szeret. szénné. mászd. ronggyá. tegyen. könnyé. -vel. Stb. -vé határozórag v-je (bizonyos h vég ek kivételével) minden mássalhangzóra végz d névszóhoz. kulccsal. -vé rag v-jének hasonulása nem következhet be: méhvel. e) Azokban a névszókban. gallyal. játszik. -vel és a -vá. látszik. tessél. b)] a) Egy rövid mássalhangzós szóvég + -val. iszik. komppal. vedd. hidd. nedvvé. rozzsal. minddel. olvasd. a -val. A felszólító mód tárgyas ragozású. a tervvel és a tervel (= tervez). játsszál. arannyal. juhvá. – Kilátszanak. bölccsé. lássék stb. metsz ige több kijelent és felszólító módú formájának azonos a kiejtése. szívvel. ha tetszünk neki.) c) Két mássalhangzós szóvég + -val. tettel. hogy tetsszünk neki. tudóssá. savvá. vízzé. Azt akarjuk. úszd. stb. bolonddá. tollá. (Vö. A lesz. kedvvel. hogy csak játszanak velünk. sah. szilánkká. könnyel.) A hallatszik. b) Egy hosszú mássalhangzós szóvég + -val. stb.) A tesz. egyes szám 2. higgyük. -vel és a -vá. -vé: hanggal. királlyá. E formák írásban való pontos megkülönböztetése azonban fontos követelmény: Látom.: jáccunk). (Vö. a két v-t mindig jelöljük az írásban: hévvel. látsszam. 82. stb. tollal. Kértem ket. tesz. metssze stb. edd. -vel. meggyel. -vá. stb. -vé alakmódosulásai 83. metszd (vagy mesd). szárnnyá. eszik. – Jó érzés lesz.hallatszik. -vel és a -vá. -vel. (Vö. alakváltozatok használata is helyes. hogy játsszanak velünk. eszik. nehogy kilátsszanak. gyönggyel. – Hasonlóképpen: játszd. idd. személyének rövidebb felszólító formáiban a -d személyrag a módjel nélküli magánhangzós t höz kett zött alakban járul: tedd (= te+dd). A többjegy bet ket természetesen a rájuk vonatkozó szabályok szerint kett zzük meg. stb. szárnnyal. a briddzsel (= a bridzs kártyajátékkal) és a bridzsel (= bridzsezik). tervvel. Megváltozott. özveggyé. 39. tessék. névvé. higgyétek stb. hisz ige tárgyas ragozású egyes szám 2. füstté. 32. visz. potroh. Betakarom. vegyük. vesz. -vá. 94. t r). a névszó tövének végs mássalhangzójával azonos (teljesen hasonult) formában járul a -val.). tetszik és metsz ige is ezt a szabályt követi: hallatsszatok. jobbá. szónak azonban minden alakjában ejtjük a h-t. 30 . tetté. Allah stb. személyének rövidebb alakjaiban azonban a módjel nélküli t höz kapcsolódik a -d személyrag: nyeld. (Vö. igyanak stb. rosszá. egyél. -vé rag v szóvégz déssel találkozik. végezd. 7. edzd. vesz. – A hisz ige felszólító alakjaiban hosszú gy-t ejtünk. A bet kett zés elmulasztása nemegyszer eltorzítja a szóalak értelmét. játszik. Ezt a kiejtésbeli módosulást írásunk tudomásul veszi. (Vö. és kett zött gy-t írunk: higgy. látszik. amelyeknek végs h-ját nem ejtjük ki (vö. tetszik. kékkel. stb. vigyétek.) d) Ha a -val. -vá. visz. A tessem. [Vö. könyvvé. -vé: jobbal. húzd.) A mássalhangzók min ségi változásainak jelöltsége a névszóalakokban A -val. cukorral. 60. a bölccsé (válik) és a bölcsé (= a bölcs tulajdona). iszik ige felszólító alakjaiban a módjel gy alakban járul az igék magánhangzós tövéhez: legyek (= le+gy+ek).

A mutató névmás a. -vel és a -vá. eszerint. effajta. akkor. (Vö. e alakjából és valamelyik névutó kapcsolatából keletkezett összetételeket az el . Ám csak: azzá. ezzé. – Hasonlóképpen: amannak. ez mutató névmás z-je teljesen hasonul a mássalhangzóval kezd d határozórag els hangjához. affajta. Az az. akképp. 31 . az idegen szavakhoz és tulajdonnevekhez illesztésével pedig a 211.és utótag határán egy mássalhangzóval írjuk: afelé. Az az. az evvel és ezzel alakváltozatok egyaránt helyesek. afölött. ez névmásnak és a -beli képz nek.) A -val. emellett.. erre. ehhez. akkora. ebbeli.. pont foglalkozik. potrohhal. ahhoz. sahhá. -vé ragnak a személynevekhez kapcsolásával a 163. [Vö. mindett l. ez névmás 84. Ezt a módosulást bet kett zéssel jelöljük: abba. Mindig hosszú mássalhangzót jelölünk azokban a szavakban.ezért itt az ennek megfelel ragalakokat találjuk: dohhal. 75.. -kora képz szer utótagoknak a kapcsolatából alakultak: abbeli. amelyek az az. valamint a -fajta. ugyanahhoz stb. c)] 85. -féle. ekkora. amiatt. 216–217. evégett stb. ebbe. ekkor stb. 130. efféle. arra. Allahhal stb. Az avval és azzal. 222. ekképp. afféle.

A toldalékok hasonulásából ered hosszúságot azonban ezekben a szavakban is föltüntetjük: eddzük. amelyik stb. pedzi. foly(ik). A névmásokban ly-nal jelöljük a j hangot: ily. melyekben j-t. Hagyományos írásmódról.: hajnóci] Kossuth [e.: zicsi] stb. nagyon sokféle eredet ek. stb. Helyesírásunk bizonyos meghatározott esetekben a hagyományt követi a mai hangjelölési rendszer. súly. Dózsa. lyukban.: ellipszilon] bet t.) 89. sem a szóelemzés elvével nem magyarázható. 32 . moly. a jelölésmód tekintetében különbség mutatkozik az egy szótagú és a több szótagú szavak között.: kosut] Széchenyi [e. 83.: battyányi] Cházár [e. lyuggat.. Török stb. különböz jelleg ek. Csányi. süly. A hagyomány érvényesülése ennél természetesen jóval szélesebb kör helyesírásunkban. lyukak. lyukad. mely szavakban írunk ly-t. Az ly írására pontos szabályaink nincsenek. Köznyelvünk hangrendszerében már nincs meg a régi ly hang. amely. illet leg a szóelemzés rovására.: görcs] Zichy [e. 88. bridzs.: egresi] Thököly [e.: tököli] Georch [e. amelyekben megtartjuk a ma már egyébként nem használatos. Hunyadi. mily. Kis. ilyen. 12. írásunk azonban megtartotta az ly [e.. ezért számos szóban hagyományosan ly a j hang jele. Az egy szótagú szavak közül a következ k írandók ly-nal: boly. briddzsel (= a bridzs kártyajátékkal). s t a kiejtés és a szóelemzés elvének érvényesülését is.: tarcsai] Egressy [e. ezeket tartalmazzák a következ alpontok. milyen. lyukas stb. hely (f név). 80–81.: szécsényi] Dessewffy [e. mert azok a szavak. edz .A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD 86. peddze. ha hosszú hangot jelölnek: bodza. madzag. külön.: dezs fi] Tartsay [e. lyukból. A dz-t és a dzs-t általában akkor sem kett zzük meg. Bizonyos fogódzóink mégis vannak.: császár] Czetz [e: cec] Hajnóczy [e. 87. de vannak olyan családneveink is.és egybeírási szokásainkat. ma-haradzsa. mély. (Vö. a) Szó kezdetén csak a lyuk szóban és toldalékos alakjaiban írunk ly-t: lyuk. amelyek ly-nal írandók. b) Ha a j hang a szó végén fordul el .157. mely. pedz. régies bet ket (vö. Meggyesi. Kétség esetén szótárban kell megnézni. gally. mint más szavainkban (pl.).): Batthyány [e. stb. A hagyomány alakította ki és rzi bet ink alakját. ha a máig meg rzött írásmód sem a kiejtés. olyan. a mai kiejtés. azaz a hagyomány elvének érvényesülésér l – a szónak sz kebb értelmében – mégis csak akkor beszélünk. lyukaszt. A családnevekben általában ugyanazokkal a bet kkel jelöljük a hangokat. oly. edz.

Gergely. gereblye. tartály. perje (f ) stb. 33 . óhaj. mindjárt. korcsolya.A két (vagy ennél több) szótagú szavak legnagyobb részében ly-nal jelöljük a szó végén ejtett j-t: bagoly. talaj. pünkösd stb. De: bója (vízi jelz eszköz). tavaly stb. skatulya. kapzsi. akadály. héja (madár). tolvaj. zsindely. rögtön. – A szó végén j-vel írandó szavak között többségben vannak az aj. csigolya. pocsolya. metsz. ej vég ek: duhaj. hanem hagyományosan szintén az e-vel: ejtés: ëgyél ëgyetëm embër lëhet szerelëm gyerëkëke t írás: egyél egyetem ember lehet szerelem gyerekeket stb. ibolya. lye végz dés szavak: boglya. zörej stb. fogoly. Néhány szóban a hagyomány meg rizte a ma már nem érzett eredetet. 91. tetszik. Mihály. mosoly. nyavalya. zsivaj. ezt helyesírásunk nem jelöli külön bet vel. De: karvaly. mindnyájan. ragály. zsöllye stb. harkály. robaj. hülye. tavaly. olaj. kristály. csekély. osztály. játszik. illet leg a régebbi írásformát: esd. hagyján. kevély. Ipoly. sóhaj. papagáj stb. ósdi. pehely. stb. 90. hágcsó. karaj (és karéj). pólya. Bár több nyelvjárásunkban és a köznyelvben is él az ún. dörej. cserje. De: lakáj. zárt ë hang. c) Jellegzetes szócsoportot alkotnak a lya.

mésszel. – Nem egyszer sítünk viszont akkor. 62. dzs stb. sz. Ezekben a hosszú mássalhangzós bet höz a vele azonos újabbat köt jellel kapcsoljuk: Széll-lel. balett-táncos.). b)]: loccsan. Hermann-nál. (e helyett: jegygyel stb. Tarr-ról. 93. így a többjegy bet k kett zésekor és három azonos mássalhangzót jelöl bet találkozásakor. stb. hossz-számítás. illet leg: jeggyel. – Általában ez a szabály érvényes a tulajdonnevekre is: Hosszú. mésszer stb. meggy. vagyis a bet nek csak az els jegyét ismételjük meg [vö. eddzék. 163. jegygy r . Arannyal.) 34 . mássalhangzót jelöl bet t kett zöttre egyszer sítjük: orra (= orr+ra). A toldalékolás következtében egymás mellé kerül három azonos. hússzor) kapcsoljuk az sz vég szavakhoz: ésszer . c)] A szabály nem érvényesíthet a magyar családnevekre. Wittmann-né stb. 94. [vö. rosszal. cs. ha a -szer -t kett zött sz-re (ssz-re) végz d szavakhoz kapcsoljuk: dzsessz-szer . eljátsszuk stb. nagygy lés.. illet leg: sakk-kör. fütty stb.AZ EGYSZER SÍT ÍRÁSMÓD 92. 163. c)]. Nem egyszer sítjük azonban az összetett szavak tagjainak határán találkozó azonos kétjegy bet ket: kulcscsomó. 62. tollal (= toll+lal).) kett zött alakját a t szókban és a toldalékos alakokban csonkítottan írjuk. ty. az idegen tulajdonnevekre és a szóösszetételekre. 163. 62. Kodállyal stb. briddzsel. nagyobban (= nagyobb+ban). vádlottól (= vádlott+tól). fedd meg (= fedd+d meg). Mariannal (Mariann+nal). 7. füttyel (= fütty+tyel). hosszú. Meggyes. [Vö. c)] A -szer utótag sz-ét általában csonkítva (azaz toldalék módjára. expressz-szer stb. díszszázad stb. – Hasonlóképpen: puff-féle (ül ke) stb.. könnyé (= könny+nyé).. vö. hallak (= hall+lak). fénynyaláb. össz-szövetségi stb. [Vö. A többjegy bet k (pl. (Vö. Bernadett l (Bernadett+t l). Helyesírásunk néhány esetben ésszer egyszer sítést alkalmaz.

a nap sugara stb. Ezt az alapszabályt azonban nem alkalmazhatjuk olyankor. szintén egybeírt összetett szót alkotnak: kéménysepr . illet leg köt jel alkalmazását. illet leg az összetett szavak alkotásának törvényszer ségein alapulnak. stb. kéményt sepr . Ilyenkor ki-ki hajlamos a nyelvérzékére. ami viszont nem biztos alap. Különírjuk számos. különírt szókapcsolat elemei (pl. Ennek legf bb oka az. Ilyen el fordulásukban külön kell írnunk ket. de tagjai már alig tekinthet k egymáshoz képest önálló szavaknak. de: jelz lámpa (pl. stb. hogy a szókapcsolatok és az összetételek között nincs éles határ: sok olyan szókapcsolat van. – A meggyökeresedett szokást megtartva. Helyesírásunk e területén mégis meglehet sen nagy számban vannak ingadozások. az élen járó (csapat). de nem ló. rádiót javít stb. napsugár stb. villamos gép. szakkifejezés stb. f névi igenév. A különírás és az egybeírás szabályai a szavak összekapcsolásának. Ezekb l a körülményekb l következik az. félkész. Ezek többféleképpen keletkezhetnek. egységet alkotó szókapcsolat (szólás. amely még nem igazi összetétel ugyan. – Az egyik gyakori ok az. Mondatainkban a szavak nagy többségükben alkalmi szókapcsolatok tagjaiként kerülnek egymás mellé. Az összefügg szövegben egymás után következ szavakat általában egymástól külön írjuk le. Ezeknek szoros egységét ugyanis egybeírással vagy (ennek egyik megoldási formájaként) olykor köt jeles kapcsolással fejezzük ki. szót is összetételnek tekintjük. sok lehet ség. sokszor egyénenként eltér megoldást sugall. hogy az írott szöveg világosan áttekinthet legyen. a közlekedésben).) A különírás és az egybeírás fontos kifejez eszköze helyesírásunknak. nagyon ügyes. A kétféle írásmód jól szemlélteti a kétféle alakulat közötti jelentéskülönbséget: gyors írás (= sebes írás). sok szög (= számos szög). nemegyszer jelentésváltozás nélküli szókapcsolatokat is egybeírunk. de: sokszög (a mértanban). mindig együtt használt. mint a szó és beszéd: ’alaptalan híresztelés’-t jelent. a tízórai-t nemcsak tíz órakor fogyaszthatjuk el. hogy két szó kapcsolatának jelentése több vagy más. ezért például a jókedv. A szóbeszéd is más. de: gyorsírás (= sztenográfia). egyhavi.A KÜLÖNÍRÁS ÉS AZ EGYBEÍRÁS 95. lépre csal. többféleképpen is megítélhet esetek. (A köt jelnek itt egyszersmind tagoló szerepe is van. a t zr lpattant menyecske vagy leány nem a t zr l pattant. (veszélyt) jelz lámpa. hogy a különírás és egybeírás szabályainak megfogalmazása más szabálypontokhoz képest olykor határozatlannak látszik. Egybeírjuk viszont az összetett szavakat. – Ha egy raggal jelölhet . ha két vagy több szó összekapcsolódásával keletkezett (azaz összetett) szavakat írunk le. vízbefúlás stb. Például a víziló vízi állat ugyan. de: élenjáró (= irányító szerep ). illet leg saját írásgyakorlatára hagyatkozni.) elemeit is: dugába d l. bár valójában csak a hangos nyelv és az írás természetéhez alkalmazkodik. 35 .) rag nélkül állnak együtt. mint a tagok jelentésének összege. márványtábla. Szépirodalmi alkotásokban stilisztikai szándék is indokolttá teheti az általános szabályoktól eltér különírást vagy egybeírást. félig kész. Ezt érzékeltetjük az alkotóelemek egybeírásával. A jelentésváltozás miatt egybeírt összetétel alkotó tagjai természetesen alkalmi kapcsolatban is kerülhetnek egymás mellé. Ilyenkor különírjuk ket: szilárd jellem.

n ttön-n stb. több-kevesebb. illet leg kett nél több szót ne írjunk vessz vagy köt szó 36 . stb. testi-lelki. Különírjuk egymástól ugyanannak a szónak különböz toldalékokkal ellátott változatait: szemt l szembe. gyalult (egész nap). valamint az ikerszók írása A mellérendel szókapcsolatok és összetételek 100. legeslegszebb stb. vajat.. várt. továbbá a névutós szóismétlések tagjait: fej fej mellett. anyja (eljött). azonos szerep toldalékkal ellátott szó alkalmi egységét újabban gyakran éreztetjük köt jeles összef zésükkel: kínos-fájdalmas (búcsú). várva várt stb. 99. akkor az összetétel még laza. végestelen-végig. melyeknek tagjai közül az egyik nem él önállóan: örökkön-örökké. kér -esdekl (szavakkal). messze-messze (= nagyon messze) stb. A mellérendel szókapcsolatok és összetételek tagjai egyenrangúak. már-már (= majdnem. apraját-nagyját. ezért elemeit köt jellel kapcsoljuk össze: süt-f z. nap nap után stb. sírva-nevetve (ölelte át) stb. A túlzófok kifejezésére használt leges. oktató-nevel stb. sütés-f zés. gazdasági-társadalmi (változások). unosuntalan.. alig-alig (= nehezen). hogy mennyire szoros a kapcsolat az alkotóelemek között. hehe. ide-oda. stb. 97. Az alkalmilag (általában nyomatékosítás végett) megismételt szavak közé vessz t teszünk: fiam. néha-néha (= nagy ritkán). Ezzel a lehet séggel azonban ne éljünk vissza: nem rokon vagy ellentétes értelm tagokat. – Eredetük tudatának elhomályosulása miatt egybeírjuk viszont az azaz köt szót és a nana. a) A csak alkalmilag egymás mellé kerül egynem (halmozott) mondatrészeket vessz vel választjuk el egymástól: apja. kenyeret (vásárolt). keze-lába. fiam. hasonlóképpen: ember ember hátán stb. írás-olvasás. gyorsan. kezét-lábát. f részelt. kérve kéri. legeslegnagyobb. ki-ki (= mindenki). de még mind a két tag felveszi a toldalékokat. sütött-f zött. b) Ha az egymásnak mellérendelt tagok együttese már mást jelent. A mellérendel szókapcsolatok és összetételek. egy-egy (= néhány). A változatlan formájú tagokból szókett zéssel keletkezett összetételeket köt jellel írjuk: más-más (= mindig más és más). gyorsan. nono. háztól házig. nini. dádá típusú indulatszókat. eget-földet. körös-körül. sütni- f zni. tejet. tömérdek). tudván tudta. 98.A szóismétlések írása 96. szinte). Két. mint azok különkülön. sütnek-f znek. Köt jellel kapcsoljuk egymáshoz az egyformán toldalékolt szavakból alakult mellérendel összetételek tagjait akkor is. Az ilyen alakulatok írásmódja els sorban attól függ. nyelvi-stilisztikai (elemzés).el tagot egybeírjuk a fels fokú melléknévvel: legeslegjobb. ha toldalék nélküli formájuk nem él összetételként: apraja-nagyja. szebbnél szebb. napról napra. jobbnál jobb. Köt jellel írjuk viszont az olyan módosított alakú szóismétléseket. várt. idébb-odább. réges-régi. stb. ég-föld. sok-sok (= nagyon sok. többékevésbé. orrán-száján.

A tagok közötti köt jelet az esetleges toldalékoláskor is megtartjuk: (nagy) csihi-puhit (rendezett). Az ikerszók 102. szoba-konyhás (lakás). illet leg toldalékolt ikerszók elemeit köt jellel kapcsoljuk össze: irul-pirul. (a padlón) csúszó-mászó (kisgyerek). Az ilyen mellérendel összetételek tagjait köt jellel kapcsoljuk egymáshoz: édes-bús. 101. ímmel-ámmal. csigabigák. A tagok közötti köt jelet az esetleges toldalékoláskor is megtartjuk: édes-búsan. búbánatos. A lazább (köt jellel írt) és az összeforrott (egybeírt) ikerszók csoportja nem különül el egymástól élesen. Az ikerszók írása a mellérendel összetett szavakéval azonos szabályokhoz igazodik. de: híre-neve. 103. Anna-Pannával. sakk-mattot (mondott). rúgkapálnak. stb. b) A csak a végükön toldalékolható ikerszókat egybeírjuk: mendemonda. ugribugri. A lazább (köt jellel írt) és az összeforrott (egybeírt) mellérendel összetételek csoportja nem különül el élesen egymástól. amelyek nem vagy csak kivételesen láthatók el toldalékokkal. dimbes-dombos. terefere. a) A mindkét tagjukon külön-külön toldalékolható. hányaveti. csigabiga. árvíz. de: a csúszómászók (= hüll k). b) Az ingadozó toldalékolású ikerszókat alapformájukban egybeírjuk. hadseregben. izg -mozgó. de: icit-picit. izegnek- mozognak. Ilyenkor a toldalékos formák írásképe is vagylagos: hírnév: hírneve. de: gizes-gazos. amely nem vagy csak kivételesen – és csak az utótagon – látható el toldalékokkal. a) Vannak olyan ikerszavaink is. limlomot. izeg-mozog.helyett köt jelesen: nyelvtani. rablópandúr. hadseregek. mendemondák. stb. csinn-bumm stb. stilisztikai és helyesírási (gyakorlatok). sík-domborúra (csiszolt). b) Néhány. hercehurca. rablópandúrt (játszottak). piros-fehér-zöldet. de: a szántóvet k (= földm vesek). stb. icipicit. piros-fehér-zöld. icipici. szoba-konyha. árvízt l. tyúkom-búkom. a) Számos olyan mellérendel kapcsolatunk van. (a zenekar) csinn-bummja stb. gizgazok. stb. stb. hébe-hóba. gizgazos. sík-domború (lencse). rúgkapáló. de híres-neves. hadsereg. stb. hírneves. – Hasonlóképpen írjuk a tulajdonnévi ikerszókat is: Ista-Pista. limlomos. c) A már teljesen összeforrott. stb. Ista-Pistát. Anna-Panna. hányavetiek. tereferél. ezért csak második tagjukon toldalékolt mellérendel összetett szavakat egybeírjuk: rúgkapál. búbánata. Az ilyen ikerszók tagjait köt jellel kapcsoljuk egymáshoz: csihi-puhi. limlom. fidres-fodros. sakk-matt. – A kétféle toldalékolásnak oka lehet a jelentések elkülönülése is: (a határban) szántó-vet (emberek). búbánat. stb. irult-pirult. nem: nyelvtani-stilisztikai-helyesírási (gyakorlatok). Az alárendel szókapcsolatok és összetételek írása 37 . piros-fehér-zöldre. stb. más esetekben a toldalékolás módjához igazodunk: gizgaz. stb. alapformájában egybeírt mellérendel összetétel kétféleképpen toldalékolható. piff-puff.

Az alanyos kapcsolatokat a következ képpen írjuk: a) Az alanyos kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: gondatlanság okozta (baleset). er s bordájú. b) A min ségjelz s összetételeket egybeírjuk. egyetért mosoly. 106. a min ség. A min ségjelz s kapcsolatok írásának f szabályai a következ k: a) A min ségjelz s kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: jobb kéz. kis hordónyi stb. jótett stb. ügyefogyott (= gyámoltalan. Alanyos. általános iskola. eszeveszett (= rült). tíz forint és öttusa. porhó borította (lejt ).. fehér virágú. haditerv. kispárna (párnafajta). olvasó lány. érett gyümölcs stb. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: árvíz mosta (töltés). különösen olyankor. hegygerinc: minek a gerince? – a hegynek a gerince (az el tag az utótagnak birtokos jelz je). orvosi titoktartás. b) Az alanyos összetételeket egybeírjuk. életképes: mire képes? – életre képes (az el tag az utótagnak határozója). -beli. mert az alanynak. félszeg). -j . ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét 38 . -ú. meleg nyár és színesfém. fiatalkorú. 108. baráti kézfogás. ipari ország. favágó: mit vágó? – fát vágó (az el tag az utótagnak tárgya). 107. melegágy (a kertészetben). különösen olyankor. s.. magvaváló (szilva) stb. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk számos min ségjelz s kapcsolat tagjait: nagyfokú. szúette (bútor). c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk több alanyos kapcsolat tagjait: dércsípte (levelek). a különírást általában megtartjuk: bal parti. Az alanyos. (a) számítógép ellen rizte (adatok) stb. Ha két különírt szóból álló min ségjelz s kapcsolat második tagjához -i. hidegvér (= nyugodt). – Így például: szavahihet : mi hihet ? – a szava hihet (az el tag az utótagnak alanya). lélekszakadva (= nagy sietve) stb. nyakatekert (= bonyolult). Ezek tagjainak együttes jelentése más. . drágak : milyen k ? – drága k (az el tag az utótagnak min ségjelz je). nagy erej . (a) munkások szervezte (gy lés). napsütötte (táj).. mint az el tag és az utótag jelentésének összege: gyorsvonat (vonatfajta).. mint az el tag és az utótag jelentésének összege: agyafúrt (= ravasz).és mennyiségjelz nek nincs ragja: aszály sújtotta (vidék) és farkasordító (tél). apró szem . min ségjelz s és mennyiségjelz s viszonyban a szókapcsolatok és az összetételek egyaránt jelöletlenek. -nyi képz járul. szomszéd falubeli.104. piros tet s. amely kisebb vagy nagyobb alakítással mondatrészi viszonyú szókapcsolattal is kifejezhet . traktor szántotta (föld). forgószél (szélfajta). molyrágta (sz nyeg). söröspohár (= sörnek való pohár). holtág (folyóé) stb. vízinövény. mez gazdasági gépgyár stb. légiposta. háromszög: hány szög? – három szög (az el tag az utótagnak mennyiségjelz je). Az alárendel összetételek els tagja a másodikkal olyan kapcsolatban van. tehát az utótaggal az el tagra kérdezhetünk. útitárs. valamint a min ség. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: széls bal párt. stb. különösen olyankor. anyja nevelte (gyermek) stb. -jú. Ezek tagjainak együttes jelentése más.és a mennyiségjelz s kapcsolatok 105. (a) barátom kölcsönadta (pénz).

tagja összetett szó: halványlila szín , iskolaköteles korú, hosszú szempillájú, szürke télikabátos, öntelt magatartású stb. 109. A fokozó vagy nyomósító szerep melléknévi jelz t nem írjuk egybe a jelzett melléknévvel: szép piros, szép kövér, jó nagy, jó er s, borzasztó rossz, szörny hideg stb. Hasonlóképpen: nagy néha, jó néhányszor stb. 110. A színárnyalatot kifejez melléknévi jelz t egybeírjuk a színt jelöl melléknevekkel: halványlila, sötétzöld, világossárga, zöldeskék; almásszürke, haragoszöld, mélykék, törtfekete, újpiros; stb. – Az összetett színnevek árnyalatát jelz mellékneveket azonban különírjuk: sötét rózsaszín, világos narancssárga, halvány kékeszöld stb. 111. Az olyan összetételeket, amelyekben a f név min ségjelz je az összetett szóban lev alakjában vagy jelentésében önálló szóként nem használatos (al-, bel-, köz-, kül-, szak- stb.), mindig egybeírjuk: alelnök, belföld, élüzem, el tag, közérdek, külügy, mellékjövedelem, pótágy, szakember stb. 112. Az -ó, - képz s igenevet, ha csak alkalmi min ségjelz , általában különírjuk jelzett szavától: dolgozó n , izzó fém, közvetít javaslat, parancsoló hang, sajgó térd, felszabadító mozgalom, kiváló termék, (az újoncokat) kiképz tiszt stb.; különösen olyankor, ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: mutató

névmás, szélez körf rész, növényvéd szer, rakétaindító állvány, földrengésjelz m szer, ellen rz bizottság, összeköt híd, el adó körút stb.
Ha viszont az igenévi jelz s kapcsolatok tagjai jelentés tekintetében összeforrtak (az igenév nem folyamatot, hanem valamire való képességet, rendeltetést fejez ki; illet leg a jelzett szó az igenévben kifejezett cselekvésnek valamilyen határozója), a két egyszer szót egybeírjuk: csépl gép, izzólámpa, desztillálótorony, véd n , ivóvíz, költ pénz, eladólány (üzletben), kiképz tiszt (beosztás), felvonóhíd; hálószoba, kutatóintézet, pihen nap, evez lapát, átüt papír, belép jegy; stb. (Vö. 138.) A kialakult szokást megtartva több olyan (részben jelentésváltozást is mutató) kapcsolatot is egybeírunk, amelynek valamelyik tagja összetett szó: forgószínpad, javítóm hely, mozgókórház, mér m szer, el hívótank, vendéglátóipar stb. 113. A -t, -tt képz s melléknévi igeneveket legtöbbször különírjuk jelzett szavuktól:

csapolt sör, d lt bet , sült hús, zárolt anyag, adott szó, fedett uszoda, vetített kép stb. – Csak néhány jelentésváltozáson átment kapcsolatot írunk egybe: aludttej, holtpont, nyúltagy, zártszék stb.
114. Min ségjelz ként nemcsak melléknév állhat, hanem f név is. a) A foglalkozást, kort, min séget, csoportot jelöl , esetleg csak nyomatékosító f névi jelz ket különírjuk jelzett szavuktól: mérnök bátyám, belgyógyász barátunk,

közgazdász szakért , gyermek király, ajándék könyv, rongy fráter, vendég néni, tüzér tizedes, huszár f hadnagy, rend r százados; csuda jó, kutya hideg; stb. – Hasonlóképpen különírjuk az ilyen alakulatokat is: igazgató elvtárs, tanár úr, tanító néni, mérnök szaktárs stb. b) Egybeírjuk viszont az akácerd , csiperkegomba, diáklány, feny fa, fiúgyermek, f szeráru, kölyökkutya, lakatosmester, legényember, rabszolga, vendégm vész stb.
típusú (általában fajtajelöl ) f névi min ségjelz s alakulatokat. 115. Anyagnévi jelz s kapcsolatnak azokat az alakulatokat tekintjük, amelyekben az el tag azt jelöli, hogy az utótagként megnevezett tárgy abból az anyagból készült. Az

39

anyagnévi jelz t, ha egyszer

szó, egybeírjuk a nem összetett f nevekkel: aranygy r , alumíniumedény, faburkolat, gyapjúsál, k fal, platinatégely stb. – Ha azonban az anyagnévi jelz s kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó, az anyagnevet különírjuk jelzett szavától: acél mér szalag, b r pénztárca; nyersselyem ing, vasbeton gerenda; m anyag padlóburkolat; stb. 116. A hónap vagy nap jelz ként álló nevét különírjuk jelzett szavától: január

hónapban, hétf reggel, csütörtök estére; március havi, kedd reggeli, péntek esti, vasárnap déli; stb.
117. A mennyiségjelz s kapcsolatok írásának f szabályai a következ k: a) A mennyiségjelz s kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: öt ujj, száz forint, ezer esztend , sok munka, több energia stb.; különösen olyankor, ha a kapcsolat valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: negyvenöt perces, két négyzetméternyi, huszonegy köbméteres stb. (Vö. 119.) b) A mennyiségjelz s összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az el tag és az utótag jelentésének összege: háromszög (mértani idom), tízperc (iskolában), öttusa (sportban), hatökör (= buta), ezermester (= sok mindenhez ért ), tizenkétszög (mértani idom) stb. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk számos (f leg képz vel ellátott) mennyiségjelz s kapcsolat tagjait: egynapi, nyolcoldalú, kétnyelv , ötéves, tízpercnyi, húsznaponként stb. (Vö. 119.) 118. Mennyiségjelz ként nemcsak számnév állhat, hanem (mennyiséget, mértéket, nagyságot jelent ) f név is. Az ilyen f névi jelz ket különírjuk jelzett szavuktól: egy

csomó retek, nagy halom kavics, két hordó bor, egy rakás fa, tenger virág, tíz deka vaj, tízezer kilowatt áram, száz hektár föld stb.
119. Egy egyszer t számnévnek (ill. a sok, több, fél számnévnek), valamint egy -i, -ú, - , -jú, -j , -s, -nyi képz s egyszer melléknévnek a kapcsolatát egybeírjuk:

harmincnapi, kilenchavi, háromlábú, ötágú, hétfej , kétzónájú, kétpetéj , sokmilliós, négyoldalas, húszf nyi stb. De számjegyekkel írva: 9 havi, 20 f nyi stb. – Ha
azonban akár a melléknév, akár a számnév, akár mind a kett összetett szó, a kapcsolat számnévi tagját különírjuk a melléknévi tagtól: hat vegyérték , egy

szótagos, negyven négyszögöles, száz hektoliternyi; tizenkét emeletes, huszonnégy tagú, negyvennyolc órás, száztizenhat napi; hetvenöt centiméteres, ötvenhét másodpercnyi; stb. számjegyekkel írva is: 40 köbcentiméteres, 116 napi stb. [Vö.
117. a), c)] Hasonlóképpen írjuk az ilyen -nként ragos alakulatokat is: kéthetenként, háromhavonként, ötévenként; tizenöt naponként, három hónaponként; 5 évenként, 15 naponként; stb. [Vö. 117. c)]

120. A -dik képz s sorszámnévi jelz t nem írjuk egybe sem a jelzett f névvel, sem a (rendszerint -i, -s, -ú, - képz s) melléknévvel: ezredik év, harmadik napon,

hetedik alkalommal; harmadik havi, negyedik osztályos, ötödik rend , tizenkettedik havi; stb. – A -d képz s sorszámnévi jelz t viszont egybeírjuk mind a f nevekkel, mind a melléknevekkel, mind a számnevekkel: ötödévben, hetedízben; ezredévi, ötödéves, másodrend , tizenötödrangú; harmadfél; stb. (Vö. 291.)

40

121. A visszaható névmásokkal a számnevekb l alkotott -d sorszámnévképzés jelz ket egybeírjuk: másodmagammal, századmagával; tizenhatodmagunkkal, huszonötödmagukkal; stb. A tárgyas, a határozós és a birtokos jelz s kapcsolatok 122. Tárgyas, határozós, valamint birtokos jelz s viszonyban azok a szókapcsolatok és összetételek a jelöltek, amelyekben a tagok közti viszonyt rag mutatja: fát vágó és egyetért; százszor mond és százszorszép; az asztal lapja és vásárfia; stb. Ha az alkotóelemek egyike sem ragos, a kapcsolat jelöletlen: kincskeres = kincs(et) keres ; színgazdag = szín(ekben) gazdag; iskolaudvar = (az) iskola udvar(a); stb. 123. A tárgyas kapcsolatokat a következ képpen írjuk: a) A raggal jelölt tárgyas kapcsolatok tagjait (az állandó szókapcsolatokban is) általában különírjuk egymástól: eleget tesz, kezet fog, szemet szúr, véget ér, állást

foglal, hátat fordít; tévéantennát szerel, f tengelyt esztergál, könyvtárt összerendez;
stb. b) A jelölt tárgyas kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az el tag és az utótag jelentésének összege: egyetért (= azonos véleményen van), helytáll (= derekasan viselkedik), jótáll (= szavatol), semmittev (= lusta, dologtalan), számottev (= jelent s, tekintélyes) stb. c) A jelöletlen (ragtalan el tagú) tárgyas összetételek tagjait mindig egybeírjuk: autóment , munkavállaló, úttör , híradó, kárvallott, világlátott, karöltve stb. Nem írhatjuk külön a jelöletlen tárgyas összetételeket akkor sem, ha valamelyik vagy mindkét tagjuk maga is összetett szó: alvázvéd , gázcs fektet , szakmunkásképz , létszámnyilvántartó, raktárellen rz stb.; legföljebb a túl hosszúakat a f tagok határán köt jellel tagoljuk: vízvezeték-szerel , lélegzet-visszafojtva, baleset-el idéz stb. (Vö. 138.) 124. Ha egy névszó és egy ige egymástól különírt jelölt tárgyas kapcsolatának igei tagjához képz (pl. -ó, - , -ás, -és stb.) járul, a különírást megtartjuk: nagyot akaró,

keveset ér , urat játszás, mindent megvetés, világot járt, utat tévesztve; albérletet keres , menedékhelyet nyújtó, menetgyakorlatot tartva; stb.
125. A határozós kapcsolatok írásának f szabályai a következ k: a) A valamilyen raggal jelölt határozós kapcsolatok tagjait (az állandó szókapcsolatokban is) általában különírjuk egymástól: eszébe jut, munkába lép,

rosszul jár, földre hull, nyakon csíp, pellengérre állít, ráncba szed, jutalomra érdemes
stb.; különösen akkor, ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: készpénzért veszi, külföldre utazik, vizsgára el készít stb. b) A jelölt határozós kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az el tag és az utótag jelentésének összege: észrevesz (= észlel, megfigyel), véghezvisz (= befejez), ágrólszakadt (= szegény), napraforgó (növény), semmirekell (= haszontalan), tagbaszakadt (= jól megtermett), tökkelütött (= buta) stb. c) A jelöletlen (rag nélküli) határozós összetételek tagjait mindig egybeírjuk:

energiagazdálkodás, ökölvívás, munkatárs, áldozatkész, iskolaköteles, munkaképes, mélyh tött, szélvédett stb. Nem írhatjuk külön a jelöletlen határozós összetételeket akkor sem, ha el tagjuk maga is összetett szó: atombombamentes, nyugdíjjogosult,

41

-ó. stb. helységnévtár. hogy az összetétel csak többszavas szerkezettel értelmezhet . 128. A jelentéstömörít összetételek 129. 126. (Vö. bankjegyforgalom. közeljöv . rögtönbíráskodás. motorcsónak. hófehér. galamb sz. stb. gyorsan öl . el ítélet-mentes stb. a park virágágyai. tápanyagszegény stb. iskolaorvos. b) A jelölt birtokos jelz s kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. vámmal kapcsolatos vizsgálat. -ás. stb. cinóbervörös. úgynevezett jelentéstömörít összetételek tagjait. d)] 127. tanácsháza. ellenfél. istennyila (= villám). legföljebb a túl hosszúakat a f tagok határán köt jellel tagoljuk: alkatrész-nyilvántartás. mivel kapcsolatos vizsgálat? : vámnál történ . z rzavar). városháza stb. 138. közhírré tétel. túlérzékenység. Így például: vámvizsgálat = hol történ . az írógép billenty i. hollófekete. könnybe lábadt. bolondokháza (= felfordulás. bérbeadás stb. külföldre utaztakor. Ha egy névszó és egy ige egymástól különírt jelölt határozós kapcsolatának igei tagjához képz (pl. csapágyfémgyártás. 125. a gépkocsi alváza. rigófészek. Egyéb típusú szókapcsolatok és összetételek 42 .sújtólégbiztos. hamutálca. tojásfehérje. bennfentes. szénapadlás. c) A jelöletlen. régmúlt. pellengérre állítás. Ezek tagjainak együttes jelentése más. papírba csomagolás. mint az el tag és az utótag jelentésének összege: barátfüle (tésztaféle). köztük a hasonlító összetételeket.és utótagja között olyan bonyolult kapcsolat van. gépkocsifényszóró. testvérváros.) járul. 138. stb. a különírást általában megtartjuk: hosszan tartó.) d) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk több jelölt határozós kapcsolat tagjait: partraszállás. a lakóház pincéje. a világ népei.. [De vö. földrengés. az iskola kapuja. gerelyhajítás. fényképez gép-objektív. stb. -és stb. próbára tevés. (Vö. azaz személyrag (-jel) nélküli birtokos jelz s összetételek tagjait mindig egybeírjuk: ablaküveg. Határozószóknak f nevekkel és melléknevekkel (melléknévi igenevekkel) való kapcsolatából gyakran alakulnak összetett szavak: általút. stb.. tengeralattjáró-támaszpont stb. ultramarinkék. mindig egybeírjuk: barázdabilleget .) d) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk néhány jelölt birtokos jelz s kapcsolat tagjait: napkelte. a brigád tagjai. utánfutó. kézhezvétel. A birtokos jelz s kapcsolatokat a következ képpen írjuk: a) A birtokszón a birtokviszonyra utaló birtokos személyraggal (-jellel) jelölt kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: a folyó vize. fennszóval. vásárfia (= ajándék) stb. háttérben mozgó. -ó. bennszülött. legföljebb a túl hosszúakat a f tagok határán köt jellel tagoljuk: adóbevallás-köteles. emlékkönyv. el térbe kerül . a nyomda szed terme. középpontba állítás. Az ilyen. Sok alárendel összetett szavunknak el . disznóhús. távollét. villanyvilágítás. lényegbevágó. csigalépcs = mihez hasonló lépcs ?: a csiga házához hasonló lépcs .

benéz. oda-. fönn-. (akkor) ültünk le. be-. kiállítani. le-. hagyj fel (ezzel). szét-. b) Ha az igeköt követi az igét (vagy igenevet). föld alatti (üreg). 131. le-föl sétál. beleszeretett a lányba. eldobott. agyon-. a szerint kell eljárni. egybeírjuk vele: átad. 2. hazafelé. el el t n . stb. Az igeköt s igék sajátosan viselked összetett szavak. továbbá ha rámutatószói szerep ek. Hasonlóképpen: le-föl sétálás stb. és együttesüket egybeírjuk az igével (vagy igenévvel): ki-kinéz. Itt a hiba.v.130. Mindent megbeszéltünk. délutáni. föld alatt. Mindene a zene. félbe-. szó szerinti stb. c) Az a. keresztül-. el re-. ellen-. haza szabad menni. le nem tenné.v. délel tti.. félre-. újra-. a) Ha az igeköt közvetlenül saját igéje (vagy igeneve) el tt áll. Más és más tehát: megvan húszéves. d) A megismételt igeköt k közé köt jelet teszünk. e miatt nem m ködik a gép. Elment anélkül. vissza. c) Az igeköt külön szó marad.v. míg nyaraltok. 43 . ki-. föl sem véve stb. meg-megállt. össze-. de: meg tudták javítani. felesége iránt. különírjuk t le: pihend ki (magad). ha közte és igéje (vagy igeneve) között más szó is van: el ne késs. föl-. visszaszerez. Hasonlóképpen: megtartás. s ezért összetett szóvá váltak. el-. leszokott a dohányzásról. szembeszállás stb. az. napközben. alá-. b) Ha azonban az ilyen kapcsolatok jelentése módosult. bokor mögötti. de: le szokott utazni vidékre. fel. hátra-. át-. felnyit v. fölnyit. Az igeköt k különírása vagy egybeírása gyakran értelmi különbségre is utal: annak jelöl je. ide-. metró. meg-. lebecsül. stb. holnaputáni.). [Vö. a nélkül a könyv nélkül. fenn. szó szerint. mindenekel tt. neki-. munka nélküli (jövedelem). stb. tele-. el re-hátra pillantva. haza-. mindenekfelett. mellé-. kifestetem a lakást. üljünk bele. közre-. ahelyett hogy heverészel! Stb. oda-vissza utazni. hogy az igeköt a közvetlenül utána álló igéhez tartozik-e. – Ha a névutóhoz -i képz járul. de: bele szeretett volna szólni. hogy tette. Dolgozz. elleszek nélküle. közre kell bocsátani. délután. ház mellett. illegális). utána-. túl-. fölül-. nem e szerint. (ti már) mehettek vissza stb. munka nélkül. de: el leszek fáradva. ez mutató névmásból és a különféle névutókból álló kapcsolatokat egybeírjuk. akkor csak a különírás a helyes: a köré a ház köré. újjá-. rá-. ház melletti. 243. végig-. megfogom a lepkét.stb. 84. bokor mögött. vagy ha köt szószer szerkezetek részei: Ezel tt másképp hívták. vissza-visszatérve. A névutós kapcsolatokat a következ képpen írjuk: a) A névutót az el tte álló névszótól különírjuk: id el tt. a különírást megtartjuk: id el tti. tova-. Ezután mindig jó leszek. benn-. rajta-. hogy köszönt volna. külön-. tovább-. munkanélküli (fn.). de: meg fogom nézni. szembe-. – Igeköt k lehetnek a következ k: abba-. helyre-. le-leereszt. újjá is építjük. és különírjuk ket az igét l (vagy igenévt l): ki-be járkál. megtudták a hírt. szerte-. ne sározd össze. meg nem értés stb. könyvnélküli (= szóról szóra megtanulandó lecke). stb. szembeállva. rendszerint. e. vagy az ezt követ höz. megtartó. Azalatt. menjetek el re. végbe-. földalatti (= 1. ketté-. ide-oda tekinget. körül-. hozzá-. Az ellentétes jelentés igeköt ket köt jellel kapcsoljuk össze. Stb. eszerint cselekedj! Nincs kétségem afel l. széjjel-. csak az iránt érdekl dik. egybe-. egybeírjuk ket: délel tt. de: meg van töltve. nem nézve oda. Hasonlóképpen: vissza-visszatérés stb. visszafelé stb. pártonkívüli (fn. ha egységes határozószót alkotnak. közbe-. tönkre-. felül. bele-. többek között stb. el -. d)] Ha ellenben a névmással nyomatékos rámutatást fejezünk ki. holnapután. Hasonlóképpen: be nem avatkozás. össze-összevesznek.

földalatti. semmikor stb. Tagadó névmások el tagjaként a se. mindig rád gondolok stb. önnönmagunk. ugyanis. sosem. mindenki. bármikor. valami. nemsokára. nemegyszer új jelentést hordozó összetételekké forrnak össze. éppakkora. semmi szót egybeírjuk az utána következ szóelemmel: semekkora. sehonnan. mimellettünk. éppannyi. Különírjuk viszont a se és a sem szót. 135. munkanélküli. mintha szeretné. dehogy. önmagad. egymagad. stb. 133. 134. énmiattam. hanem. amelyek beszédünkben gyakran fordulnak el egymás mellett. tenálad. tinélkületek. de: fennmarad v. dehogyis! (= nem). járókel . eléjük tett személyes névmásokkal: énbennem. Az ilyen kapcsolatokat egybeírjuk: kétségkívül (= biztosan). csakannyi. sehogy. hártyásszárnyúak stb. de: egy részt kapott bel le. semmiféle stb. (nem) félre állt (hanem középre).és egybeírás az ilyen szavak esetében is értelmi különbség hordozója lehet: úgy tett. ha határozószói szerepét hangsúlyozzuk: abba tette (amiben eredetileg volt). de: hozzájárul (valamihez). A névmási határozószókat is egybeírjuk a nyomósításukra szolgáló. neki (= neki) megy a levél. Az igeköt vel alakilag azonos határozószót is különírjuk az igét l (vagy igenévt l). e) Az igeköt ül is használt határozószót különírjuk akkor. sohasem. senki sem. A külön. hogy egybeírandó az olyan összetétel. de: idejött hozzám. mihozzánk. teáltalad. sose. önnönmagatok. szerteszét szórva stb. de: (tapintatból) félreállt. semmilyen. stb. (melléknévb l f név). mindenhonnan. önmaguk. semmint. szintakkora. mind-. minden. de: nekimegy (a szekrénynek). csakennyi. sehova se. semeddig. ha névmások és határozószók után állnak: semmi se. utána. bármi. fenn v. hogyne. csak annyi szükséges (a hangsúly az annyi szón). egyrészt (köt szó). akárhol. sehogy sem. közöttük. nekünk jött a csomag. ide jött (nem a szomszédba). velük. t le. ha világosan személyes névmási szerep : hozzá (= hozzá) ment feleségül (nem hozzád). – A határozószókban szintén egybeírjuk a se és a sem szót az utótaggal: sehol. mint utótagja önállóan volt: csúszómászó. – De: sohase.és vala. sehol sem. stb. Az akár-. stb. semennyi. ugyanakkora. 132. önmagam. de hogy is gondolod? . Hasonlóképpen: szerteszét szórás stb. szintannyi. csakhogy. Csak különírt (határozószói) formája van a nem egyes szám harmadik személy alakoknak: hozzám adták feleségül. stb. szintolyan.Különírjuk az igét l (vagy igenévt l) az összevissza. sem. de: szebb. tinektek. stb. valamerre stb. tegnapel tt. stb. semmikor se. ugyanannyi. ha nevet. ugyanolyan. mint ha sír. stb. Sok eset mutatja. Olyan szavak. épp olyan esetben (a hangsúly az olyan szón). csakolyan. De: én magam megyek oda (a hangsúly a magam szón). önnönmaga.el tagú névmásokat és névmási határozószókat egybeírjuk: akármekkora. ugyanez. bár-. semmit l sem. szerteszét határozószókat is: összevissza beszél. fönn maradt (a padláson). éppolyan. amely egészét tekintve más szófajú. 136. sohasem. de: abbahagy. (csak) rá (= rá) gondolok. de: (rossz) rágondolni is. szerteszéjjel szórták. szerteszéjjel. senkinek se. ennivaló. egymagatok. fönnmarad (a neve). mindannyi. A névmásokat egybeírjuk az el ttük álló nyomatékosító elemmel: egymagam. 44 .

pénzügy rlaktanya. extra-) tekintjük külön szónak: centiméter-beosztású. 138. leginkább hasznot hajtó stb.) televíziókészülék. de: legszívhezszólóbb. Ezeket bizonyos esetekben célszer köt jellel tagolni. de kerékpár-javítási.visszafelé. kölcsönvisszafizetés stb. úttör vasút. készruhaáruház. Az idegen szavaknak csak a magyarban is önállóan használatos elemeit (pl. (igés kapcsolatokból f név. – Gyakorlati megfontolásból az igeköt k közül csak a két vagy több szótagúakat tekintjük külön összetételi tagnak: el adó-m vészet. barnak szénkoksz. cserépedénygyártásnak. gépkocsivezet -tanfolyam = gépkocsi-vezet i tanfolyam stb.. ennélfogva. – A származékszók képz eleme azonban beleszámít a szótagszámba: kerékpárjavítás. ennél fogva húzd stb. – A hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket azonban már többnyire köt jellel tagoljuk két f összetételi tag határán: csapatzászló-avatás. fogdmeg(ek). nyersolajmotor. munkaer - Az egyébként szabályos. szintén köt jellel kapcsolandó utótag járul. nitrogénasszimiláció. 62. (határozószóból köt szó). matematikatanítás. gépkocsivezet . honvédemlékm veink. (névutós vagy egyéb kapcsolatból határozószó). els sorban stb. cserépedénygyártásban. de: befogadóképesség. deci-. rend rjár r. nemszeretem (dolog) stb. az els köt jelet (mivel közszói alárendel összetételekben két köt jel egy 45 . haddelhadd. élelmiszerkészletüknek. Az ilyen fels fokú formák helyett általában jobb a szerkezetes megoldás: harcra legkészebb. állománykiegészítés stb. ivóvízellátás. szeretetreméltóság stb. megnemtámadási (szerz dés). honvédemlékm . Szóösszetétel révén gyakran keletkeznek hosszú szavak. mértékegységrendszer stb. nyilvántartás. (b séges) élelmiszerkészlet stb. Egyetlen képz nek különírt szókapcsolatokhoz járulása nagyobbrészt nem teszi a kapcsolatot egybeírandóvá. hasonlóképpen: egymásutániság. felez egyenes. A külön. extraprofit-elmélet stb. rádiószaküzlet. nefelejcs. a) Ha egy köt jellel már tagolt szóhoz újabb. egyenl oldalúság. kerékpárjavításokat. deka-. de egymásmellettiség. élelmiszerkészlet. dokumentumfilm- bemutató. ill. mindazonáltal. leghasznothajtóbb stb. éjféltájban. de túlzottan hosszú összetett szavak szerkezetes megoldással elkerülhet k: tervez iroda-vezet = a tervez iroda vezet je. melléknév). Alapformájukban különírt kapcsolatok egybeírását eredményezi a fels foknak összefoglaló jelezése is az ilyenekben: szívhez szóló és szívhez szólóbb. inni való víz. 139. Az úgynevezett szótagszámlálás szempontjai a következ k: Szótagszámon az összetett szó jel és rag nélküli alakjának szótagszámát kell érteni: cserépedénygyártás. elnemkötelezettség. mint a kéttagúakat: cseppk barlang. könyvritkaság-gy jtemény. foszform trágya-gyártás stb. De: sakk-kör stb. az els sorban ült. hasonlóképpen: legharcrakészebb. A két egyszer közszóból alakult összetételeket egybeírjuk: asztallap.és egybeírásban három úgynevezett mozgószabály is érvényesül. képz k halmozódása azonban már egybeírást von maga után: egymás mellett és egymás melletti. nemtör döm (ember). hogy könnyebben olvashatók legyenek. centi-. stb. miután stb. 137. tornász-csapatbajnokság. A kett nél több szóból alakult (úgynevezett többszörös) összetételeket általában ugyanúgy egybeírjuk. teljesítménynövekedés stb. – De természetesen: az utcán járókel emberek. paradicsomsaláta. (Vö.

sokrét . röntgensugár stb. szabad vezeték. házi feladat. Pet fi-szer . Hasonló esetek: hideg víz. föld-leveg rakéta stb. Az ilyen szerkezet min ségjelz s el tagot különírjuk az utótagtól: munkásparaszt szövetség. 168.) Az ilyen kapcsolatok közül néhány köznévvé vált. fonóipar. Herkules-erej . foghang. de: békeszerz déstervezet-kidolgozás. 170. stb. 201.. -jú. (Vö. a békeszerz dés tervezetének kidolgozása. Hasonlóképpen: szöv ipar. aranyötvözet. de: kerekasztalkonferencia-rendezés. – Hasonló esetek: Julianus barát szobor. [Vö. -nem . de: anyagcserevizsgálat-kérés. -ú. Jedlik Ányos-féle. Kazinczy-verseny. fényjáték. Kovács mérnök. (Vö. -féle.. József Attila-díj. A -fajta. -rét. Az ilyen túlzottan hosszúra nyúlt szavak helyett azonban jobb a szerkezetes megoldás: anyagcsere-vizsgálat kérése. a két szót különírjuk egymástól: Mariska néni. 167. de: számtan-házifeladat. éljünk inkább szerkezetes megoldással: l tt vadak. mogyoró. kerekasztalkonferencia. l tt vadak árusítása (nem l ttvad-árusítás). Kossuth-díjas. c)] 46 . de: réz-arany ötvözet. ésszer stb. Tömörkény. stb. c) Két azonos utótagú összetétel (pl. stb. Kászim pasa bástya stb.) b) Ha egy tulajdonnév egy köznévvel vagy egy (rendszerint -i. csak az utolsó taghoz hozzáf zött képz szer utótagra köt jellel utalunk: bükk-. pálfordulás.és nyírfafélék. gyár). többféle. b) Ha egy különírt szókapcsolat (pl. (Vö.és Gárdonyiszer . ha értelmetlenséget kerülünk el vele. 262. hajlított bútor) olyan utótagot kap (pl.. (Vö. A mozgószabályok alkalmazása révén létrejött írásképek a kiindulási formákat természetesen nem módosítják! 140. 169. Ady-szobor. Zsiguli gépkocsi. légi fénykép. a Kalmár fiú. békeszerz dés-tervezet. – Ritkábban ugyan. . Mátyás-templom. köt jellel kapcsoljuk ket össze: Afrika-kutató. -s. Mária-arcú. vagyis az eredetileg köt jelezett szórészt az új alakulatokban egybeírjuk: anyagcserevizsgálat. rézötvözet. stb. de el tag is járulhat szókapcsolathoz: házi feladat. de: szöv -fonó ipar. stb. Fazekas elvtárs. -rét és -szer képz szer utótagot a közszókkal egybeírjuk: másfajta. munkásszövetség. h re lágyuló m anyagok feldolgozása (nem: h relágyulóm anyag-feldolgozás) stb. de: házifeladat-készítés. de: légifénykép-montázs. – A tulajdonnevekhez a -féle és a -szer szóelemeket köt jellel kapcsoljuk: Eötvös-féle.) Felsorolásban az elmaradó közös. -j képz s) melléknévvel valamilyen jelöletlen összetételt alkot. Ezeket kisbet vel kezdve egybeírjuk: ádámcsutka. amely az egészhez járul. és ehhez az utótagot (a szótagszámtól függetlenül) köt jellel kapcsoljuk: hajlítottbútor-gyár. ajakhang. Ha szószaporítás nélkül lehetséges. de: fény-árny játék. Balassi-strófás. A szabályt csak akkor alkalmazzuk. parasztszövetség) különböz el tagja gyakran lép egymással mellérendel kapcsolatba (munkásparaszt). a Nagy család. stb.összetett szóban nem lehet) kihagyjuk. F neveket és mellékneveket tulajdonnevekkel a következ képpen kapcsolunk össze: a) Ha egy tulajdonnév egy köznévnek min ségjelz je. de: szabadvezeték-hálózat.) 141. árnyjáték. negyedrét. Dezs bácsi. egynem . de: ajak-fog hang. az egyébként különírandó el részt az új alakulatban egybeírjuk.: 171. kerekasztal-konferencia rendezése stb. de: hidegvíz-csap. Fabulon arckrém. stb. Apáczai Csere Jánosemlékünnepély. továbbá: kutya-macska barátság.

a tizedes törtekkel a 274. a) és a 290. a sorszámnevekkel a 267.. a törtszámnevekkel a 291.. Az összetett számneveknek és a számoknak több vonatkozásban sajátos írásmódjával a következ pontok foglalkoznak: a bet írással és a számjegyírással a 288. 47 . pont. az összetett számnevek és a számok tagolásával a 289. és a 291.142...

a szabadságharc. Er s érzelmi töltésük ellenére általában kisbet vel írjuk a magasztos tartalmú. anyák napja. Mivel azonban a tulajdonnevek saját részrendszert alkotnak helyesírásunkban. pedagógusnap. (De vö. most. rendezvénysorozatok. a nagy októberi szocialista forradalom. székely. ötéves terv. Kis kezd bet vel írjuk az ünnepeket. fenséges. stb. palóc. – Az intézményszer eket azonban az intézménynevek mintájára írjuk: Budapesti Nemzetközi Vásár. a honfoglalás. légkörkutatási szimpózium. Kisbet vel kezdjük a népek. református stb. a mohácsi vész. 191. ejha. nyugati szláv. Mindig nagybet vel kezdjük a tulajdonneveket. szász. néger. május elseje. germán. a nagy honvéd háború. magyar. ugye. húsvét. stb. A kis kezd bet k 144. haza. ország.) 147. és. indián. a debreceni országgy lés. kellemes hangulatú és jelentés szavakat is: béke. felkiáltójel és bizonyos esetekben kett spont után – minden új mondat élén: Háromórai id volt engedve a kitiltottaknak. szókapcsolatokat (bár olykor nem kicsi az érzelmi töltésük): március tizenötödike. olvasó népért. népcsoportok és nyelvcsaládok nevét: észt. drága. szlovák. a magyar nyelv hete. finnugor. élet. (Vö. vasutasnap. ami. 150. jóllehet. orosz.. kínai. kérd jel. népelemek. virágzik. valamint – pont. három. erdészeti és faipari tudományos napok. az alkotmány ünnepe. A rendezvények. édesanya. fásítási hónap. felekezetekhez tartozást jelent szavak: buddhista. Közszavainkat általában kisbet vel kezdjük: szeret. országos középiskolai tanulmányi verseny stb. Írásunknak világossá és áttekinthet vé tétele végett a közszavakat is nagybet vel kezdjük minden szöveg.) 145. párt. nemzetközi n nap. programok stb. család stb. stb. nemzetközi orvoskongresszus. katolikus. nahát. kevés. a francia forradalom. elnök. Szegedi Szabadtéri Játékok stb. külön fejezetben tárgyaljuk ket. nevét általában kisbet vel írjuk: jöv kutatási konferencia. felszabadulás. román.A KIS ÉS A NAGY KEZD BET K 143. tavasz. hogy motyóikat összeszedjék… Ez a háromórai id pedig 48 . A nagy kezd bet k 148. szabadság. a nevezetes napokat. karácsony. a felszabadulás napja. mohamedán. itt. sváb. 146. bármennyi. urál-altaji. A magyar közszavakat általában kis kezd bet vel írjuk. 149. országos távlati tudományos kutatási terv. a történelmi eseményeket jelent szavakat. de egyes meghatározott esetekben naggyal is. a rövidebbhosszabb id szakokat. a szakma ifjú mestere. társadalmi és politikai mozgalmak. termoanalitikai tudományos ülésszak. Ugyancsak kis kezd bet sek a vallásokhoz.

metróvonal. B porta. stb. Stb. Melegen érdekl dött irántatok. grafikonok. amelyek a megszólított személyére vonatkoznak. törökül. 49 . perzsául! Hát még a sánta Biróczy hogy tréfálta meg ket víg ötleteivel! S most ezeket mind kicsapták. ajtó. Mi vagyunk: Jöv és Igazság. Stb. látogass meg minket! Arra kérem (a) tanácselnök elvtársat. „Légy fegyelmezett!” stb.) [Vö. szöveg belsejében általában kisbet vel kezdjük: Légy szíves. a Végzet.. Hasonlóképpen: Felkérem Horváth kartársat vitaindító el adásának megtartására. (Vö. 256. Stb.. 144. Kinyílt / a földbe zárt titok. III. Pénztár. stb. s t egyszerre is szolgálhatja mindegyik célt: a Szerelem. Bárcsak itt lehetnél te is! Valószín leg önöket is érdeklik fejlesztési terveink. illet leg kisbet vel: „El ttünk egy nemzetnek sorsa áll. ha nem értene félre. Két (vagy több) szóból álló megszólításoknak ilyenkor is csak az els szavát kezdjük nagybet vel: Bocsássa meg. az utána következ szó kis kezd bet s: 2.] 152. köt szókat már nem): Drága Ilonka Néni! Osztályvezet Kartárs! Tisztelt Kovács Úr! Mélyen tisztelt Asszonyom és Uram! Stb. A légfék vázlatos rajza. Házfelügyel .) 150. 5. Széntermelésünk. alatti szövegeket nagybet vel kezdjük: Bejárat. 253. (Vö. 144. akkor csak az els szó nagy kezd bet s: Kett s megállóhely. s ezt számjeggyel írjuk. hogy a város népessége mindent megtudjon… Mi volt a diákok vétsége? Hogyan védelmezték magukat? Milyen nagy dolgokat vágott oda a vaskalaposoknak Jen y? Hát Barkó hogy replikázott nekik tatárul. névmásokat és névmási szerep határozószókat. felhívhatja a figyelmet fogalmi tartalmukra. er sítheti a szavak hangulatát. szíveskedjék ügyemet kedvez en elbírálni. stb. Szeretnék mindig Veled lenni. els sorban költ i m vekben – lehet a megszemélyesítés eszköze. A legf bb érdem az Önöké. hogy… stb.” (Vagy: „…a földre sütöttük” stb. ábrák stb.éppen elég volt arra. – Fokozott tisztelet kifejezésére azonban az ilyen esetekben nagybet is alkalmazható: Szeretném. Örökké hálás leszek neked a segítségedért. Igazgató úr. vágány stb. a Hatalom.”. 264. a táblázatok.) Egyéb esetek 151. Nyilvános telefon. Közszavaknak nagybet s kezdése – kivételesen. Az iskola szeme fényeit! Az általános szabályoktól – stilisztikai okokból – csak a szépírók szoktak olykor eltérni. 149. Igazgató. Levelekben és hivatalos iratokban a megszólítás els szaván és tulajdonnévi tagján kívül nagybet vel szokás kezdeni a megszólításban szerepl közneveket is (de a mellékneveket. – Ha egy ilyen szöveg több szóból áll. Az idézeteket és az idézeten belüli további részeket az eredeti szövegnek megfelel en kezdjük nagy-. a). Az útbaigazító feliratokat. Apám. Magánlevelekben a megszólítás els szaván és tulajdonnévi tagján kívül a többi szót kezdhetjük kisbet vel is: Kedves barátom! Tisztelt Nagy úr! Édes jó anyám és apám! Azokat a közneveket. Ezt Ferenc bátyám és Erzsi néném is jól tudja. illet leg: „a földre sütöttük szemünk. hogy soraimmal fölkeresem! Tisztelettel emlékeztetem (az) Államtitkár elvtársat arra. – Ha a szöveg els szava számnév. barátom. / Engesztelés és nagy Ítélet.

id sb. igazgató. oszlopba rendezett névsorban stb. özvegy stb. végén az aláírás alatti megjelölést: elnök. ifjabb. illet leg rövidítésüket csak kiemelt helyzetben (aláírásban. A családnevek el tti doktor.) és mondat elején kezdjük nagybet vel: Dr. a bizottság titkára. Özvegy Lukács Péterné azzal a kéréssel fordult a tanácshoz. Jakab Imréné. 50 . Id. rektor. Mészáros Mihály is. Mészáros Mihály. stb.Kisbet vel kezdjük az ügyiratok. levélcímzésben. Lukács Péter panaszt tettek özvegy Jakab Imréné ellen. de szövegben: Miniszteri tárcát vállalt báró Eötvös József is. oklevelek stb. titkár. – Mondat belsejében ugyanezek kisbet vel írandók: Ott volt dr. igazolványok. szót. – Hasonlóan a történelmi nevek esetében: Gróf Széchenyi István. stb. a társtulajdonosok közös képvisel je. hogy…. Szép Gergely és ifj. miniszter. Kelemen László. 153. Ifj.

Tóthpál. Bár az egyes típusok írásmódja nem egyetlen elvhez igazodik. Kortárs (folyóirat címe). Nagybet vel kezdjük a tagok mindegyikét: Zrínyi Miklós. A családnevek és a keresztnevek írásmódját – helyesírásunk rendszerének figyelembevételével – az anyakönyvezésre és a személyi okmányok kiállítására vonatkozó jogszabályok állapítják meg. de: rák (állat neve). Pepsi-Cola. Parázs (t zhelymárka neve). Egybeírjuk az alkotó tagokat: Kispista. de: fakó (színnév). Helyesírási tanácsadó szótár stb. de a több elemb l álló nevek esetében érzékeltetni kell a tulajdonnevek terjedelmét is. A többelem nevek tagjainak összetartozását többféleképpen jelezhetjük. Wittmanné. Észak-Afrika stb. Rutascorbin. személynév). newyorki stb. Mind a családneveket (vezetékneveket).) A személynevek 155. b) A nagy kezd bet mutatja ugyan. Szeremlei-Szabó Zsolt. így pl. hogy a tulajdonnevek egyes típusaiban ragaszkodunk a történelmileg kialakult vagy a mai helyesírási szabályok szerinti formákhoz: Thököly. Szerencsés András. de: parázs (izzó tüzel anyag). A címek esetében az alakulat sajátos (kiemelt) helyzete teszi világossá a tulajdonnév terjedelmét: Egri csillagok. amely biztosítja az alapforma visszaállíthatóságát: Kiss-sel. stb.) szó a név utolsó eleme. a csillagneveket. Velencei-tó. Pál. K rösi Csoma Sándor. Köt jellel kapcsoljuk egymáshoz az alkotó tagokat: Nemeskéri-Kiss. Rák (csillagkép neve). hogy a tulajdonneveket megkülönböztesse a köznevekt l. de: patyolat (fehér. (Nem pedig: Kissel. stb. Magyar Nyelv r stb. az Ének a pesti ligetr l cím vers stb. az intézményneveket. az utca (u. A név nyelvi felépítése is jelezheti. New York-i stb. 51 . Hollófészek (hegy neve). Deli. A város peremén. a földrajzi neveket.A TULAJDONNEVEK ÍRÁSA 154. hogy világosan elhatárolódjanak a környez szövegt l. Éva. meddig tart a tulajdonnév.) szó pedig közvetlenül követi a név utolsó elemét: Kiss János altábornagy utca. Olaszország stb. Központi Fizikai Kutatóintézet. ezért minden tulajdonnevet nagybet vel kezdünk: Sz ke (családnév). de: mór (népnév). Szántó. György. Annamária. Zsuzsa. Budapesti M szaki Egyetem. hogy tulajdonnévvel van dolgunk. hogy a toldalékos alakok leírására olyan megoldást találjunk. de: sz ke (hajszín). de: hollófészek (a holló fészke). mind a keresztneveket (utóneveket) nagy kezd bet vel írjuk: Bakos. Fakó (tónév). a cím (c. Mór (helységnév. Patyolat (vállalat neve). Ez egyrészt azt jelenti. de: kortárs (valakivel egy id ben él ). hófehér). Wittmann-né. a címeket stb. c) A tulajdonnevek írásának jellemz vonása az állandóság. a márkaneveket. Nagyk rös. A tulajdonneveknek több típusát különböztethetjük meg: a személyneveket. a) Mindegyik csoport írásában érvényesül helyesírásunknak az a régi törekvése. Werb czy. három szempontból mégis egyformán viselkednek. az állatneveket. stb. Másrészt arra kell törekednünk. Hegyalja. Körmendi.

87. Az összetett (két külön névb l eggyéforrt) családneveket egybeírjuk: Kispéter. c) Az olyan névformák. Takács stb. Bíró. Csokonai Vitéz. de már hosszú és következetes hagyományuk van írásgyakorlatunkban. Pais stb. 12. használatos az N. Keöcherepy stb. 12. sem pedig korszer síteni (pl. hogy a nevet az egykori hangzásnak megfelel en ejthessük ki: Komjáthy. – Stilisztikai okokból vagy rövidség kedvéért azonban a jelz t magában is használhatjuk a teljes név helyett: Csokonai. Vay stb.) miatt azonban számos él névben találkozunk a mai írásformáktól kisebb-nagyobb mértékben eltér jelölésmódokkal: Biró. Gombocz.). Csulyak stb. illet leg: Kakas. Hajdu. Tóthmátyás. stb.) – Hasonlóképpen tiszteletben tartandó a tudatos szépírói névadással alkotott nevek írásmódja is: Baradlay. Kemechey. ebben a formában használandók: Bocskai. 157.156. 52 . ezért a két névelem általában együtt használandó. Kultsár. Teleky stb. – Az ilyen neveket nem szabad sem visszarégiesíteni (pl. (Vö. Czombor. (nem Komjáti.) b) A családnevek hagyomány rz helyesírása viszonylag kés n alakult ki. Nagygyörgy. Családneveink nagyobb részének formája követi a mai magyar hangjelölési rendszert: Asztalos. Kovács Anna forma is. Ilyenkor az egyöntet írásgyakorlat biztosítása végett a család vagy a kiemelked történelmi személy által rögzített.. Az asszonynevek formái a jogi el írások szerint a következ k: Nagy Jánosné. korunkhoz legközelebb es formát kell használni. A kett s (két név mellérendel kapcsolatából alakult) családnevek tagjait az újabb anyakönyvi jogszabályok szerint köt jellel kell összekapcsolni: Bajcsy-Zsilinszky. Lorántffy. Kunszabó. Endr dy-Somogyi. Sigray. A régi jelz s családnevekben a jelz és a tulajdonképpeni név közé nem teszünk köt jelet: Baróti Szabó. A történelmi családnevek írásának f bb szempontjai a következ k: a) A történelmi nevek védelme érdekében a régi magyar családnevek eredeti alakját általában meg rizzük: Beythe. Verb ci. amely az elolvasását nem zavaró régies írássajátságokat tiszteletben tartja. melyek eltérnek ugyan az egykoriaktól. Zrínyi. Tótfalusi Kis stb. Tótfalusi stb. Kerpel-Fronius. Kiss. Apáczai Csere. Pesti. Tsétsi János. Zrini). – A családnevek írásában érvényesül hagyomány és egyéb okok (jogi megfontolások stb. d) Szilárdan kialakult név hiányában olyan formát szokás kialakítani. A jelz s nevek is szerves egységet alkotnak. – Bár nem hivatalos. Verseghy stb. 87. Batsányi. Vatai stb. Kazinczy. Nagyné Kovács Anna. Hajdú. Batsányi – Bacsányi). Buday. Ezek természetesen az anyakönyvben rögzített alakjukban használandók. Chuliak stb. Nagy Jánosné Kovács Anna. Rákóczi. Nagy Anna és (ha valaki férjhezmenetele után is lánynevét tartja meg) Kovács Anna. és sorrendjük nem cserélhet fel. Kis. ezért az eredeti formák mellett az id k folyamán névváltozatok is keletkeztek (pl. Werb czy. Csécsi). (Vö. Maszlaczky. 158. Rákóczy. (nem Cacas. Vörösbaranyi stb. ami eltérhet a régi család vagy történelmi személy nevének írásmódjától: Dezs fi. Pesthi.). 159. Konkoly-Thege stb. s azt kell következetesen érvényesíteni: Apafi.. Gaál. Wathay stb. de egyszersmind lehet vé teszi. Ma él személyek is viselnek történelmi családneveket. Orczy. Thewrewk. K rösi Csoma. Csombor. Eördögh.

53 . leninizmus. a Hunyadiak. (Vö.. a régies bet t változatlanul hagyjuk. – Az isten szót gyakran használjuk köznévi értelemben is. A magyar személynevekhez általában ugyanúgy közvetlenül. mikszáthos. mint a közszavakhoz: Dózsát. Véghgel. Babitscsal. Zeusz stb. nagy kezd bet s formájához: az Árpádok. László. Móriczcal. pet fiesked k. Ilosvai Selymes Péter-es stb. személynévként használt nevek általában nagy kezd bet sek: Allah. (Vö. 62. illet leg olyan szövegösszefüggésben.) b) Ha régies bet re végz d családnevekhez kapcsolódnak ezek a ragok. 160. Makk-kal. c) Ha a családnév mássalhangzót jelöl kett zött bet vel végz dik.) 162. Marcellel. mi lett vele. azaz köt jel nélkül illesztjük hozzá a toldalékokat (ragokat. stb. jeleket. Mariannal stb. Csokonai Vitéz Mihály-os (verselés) stb. 209. ripplrónais. Piroska. A -k többesjelet közvetlenül kapcsoljuk a személyneveknek általában változatlan. Isten. Rátzcal. akkor ezt a bet t megkett zzük: Ádámmal. amelyben kisbet s kezdése a helyes: a görög istenek. Ozirisz. Zsanett. Betti. rövidítés beiktatása is fölösleges: Szabó Lászlóné Nagy Katalin vagy Szabóné Nagy Katalin stb. – De ha a személynév két vagy több elemb l áll. Márió. (Vö. Jolán. az -ista és az -izmus f névképz vel ellátott egyelem és összetett (egybeírt). 161. (Vö. (Vö. mind pedig más nyelvekb l újabban átvett keresztneveinket mai köznyelvi kiejtésüket tükröztetve írjuk: Csilla. a -val. Szemerér l. Jupiter.) 163. A mitológia és a vallás fogalomkörébe tartozó. akkor megtartjuk az eredeti nagy kezd bet ket. Vörösmartyé. kispéteres. stb. 165. Eötvös József-i (iskolareform). Ilosvai Selymes Péternél. a Kisfaludyak. Papp-pal. erdey-grúzi. madáchi. – A ch-t és az x-et azonban (a közszókhoz hasonlóan) a keresztnevekben és a becenevekben is megtartjuk: Richárd. Alexandra. Paiszsal. Vilma. haragot stb. Táncsicsok kora. Lexi stb. -vé) rag megfelel alakját köt jellel kapcsoljuk hozzá. Szabolccsal stb. illet leg kett s (köt jellel összekapcsolt) személyneveket kisbet vel kezdjük. s a szül.) 164. képz ket). 165. -vel (és néha -vá. Az -i és az -s melléknévképz vel. Marcellal v. Kodállyal.) A személynevek alkalmi kis kezd bet s írása (többnyire -k többesjeles formában) stilisztikai fogás lehet: a név visel jével szemben érzett megvetést. – De: Táncsics Mihály-i. Pet fik. tóthpáli. és a képz ket közvetlenül kapcsoljuk hozzájuk: móriczi. s a név utolsó tagjához köt jellel kapcsoljuk a képz t: Széchenyi István-i (elképzelések).) – Egyszer sítve írjuk viszont a keresztneveket: Bernadettel. Zsolt. 94. Táncsics Mihálynak. a Kossuthok. 94. 162. Árpád. az Ady Endrék és József Attilák küzdelmei stb. Az isten szerelmére! Hála istennek! Stb. hogy az alapforma világosan kit njön: Kiss-sel. érzékeltetheti. Hadúr. stb. Széll-lel stb. Raul.A férj nevének -né képz s származéka és a leánykori név közé nem teszünk vessz t. -vel (és néha a -vá. Félix. Bálint. marxista. Kossuthhoz. (Vö. -vé) ragos formájának írásában a következ képpen járunk el: a) Ha a név rövid mássalhangzót jelöl bet vel végz dik. jókais. Klaudia. Bálinttal. 83. Artúr. Tudja isten. Boldogasszony. Mind régi (eredeti és jövevény). a rag v-je helyett pedig ennek a név végén ejtett hanghoz idomult mai formáját írjuk: Kossuthtal. Madáchcsá. stb. A mássalhangzóra végz d személynevek -val.

– A történelmi személyek nevének szerves részét alkotó állandó jelz ket azonban nagy kezd bet vel írjuk: Könyves Kálmán. -j képz vel) alakult melléknevek is összetételszer kapcsolatok. Kossuth-díj. Deák- párt. 167. Konkoly-Thege-érmes. Arany János-idézet. Tanácsos feloldani ket: Julianus barát szobra stb. Habsburg-ház. Geiger–Müller-számlálócs . Moharos kartársn . Zrínyi-soros. Bartók Bélaemlékév. Az egy. 140. Rettegett Iván. krisztustövis. -beli. stb. Bánk bán. Mária-arcú. Marót-csoport. Polgár doktor. stb. 201. -s. 140. Földényi-kórus. a szép Csapóné stb. Celsius-fok. Az uralkodóházat jelent ház. család és dinasztia szót is köt jellel kapcsoljuk a családnévhez: Árpád-ház. 140. Bessenyei-kúria.). József Attila-díjas. Személynév – akár egy-. Lenkey-század. b). Kászim pasa bástya. Pet fi-kultusz.jelz ket kisbet vel kezdjük: a nagy Napóleon. Az ilyenekben a tagokat köt jellel f zzük össze: Árpád- kori. akár többelem – állhat köznév min ségjelz jeként is. Hadrovics–Gáldi-szótár. -jú. különírjuk a gy jt névi vagy gy jt névi jelleg közszókat: Benedek család. Ilyenkor a személynevet és a köznevet különírjuk egymástól: István király. Zalka Máté lövészezred.vagy többelem személynevek és köznevek gyakran lépnek egymással valamilyen jelöletlen összetételnek tekinthet kapcsolatba (pl. Bourbon-család. 168. (Vö. [Vö. stb. Herkules-erej . Egy. Nagy Péter. Jeremiás próféta kolostor stb. 140. Sabin-cseppek. szobor) kapcsolódik. Kodály-módszer .) Az ilyen szerkezetek gyakran er ltetettek. [Vö. -ú. Anjou-ház.. Ha a személynév és a köznév együtteséb l köznév lett. Zsófi néni. Ha egymástól különírt. Radnóti rs. Inotai úr. Nádasdy-kastély.] 169. stb. Nyék törzs. a)] Azoktól a felvett vagy kapott személynevekt l (vagy más tulajdonnevekt l. Az ilyen összetételszer alakulatokban a személynév és a köznév szoros összetartozását köt jellel érzékeltetjük: Balassi-strófa. [Vö. a nyelvújító Kazinczy. s t fantázianevekt l). személynévb l és köznévb l álló min ségjelz s szerkezetekhez (Julianus barát) egy újabb f név (pl. amelyeket kisebb-nagyobb embercsoportok viselnek. stb. Kossuth-szobor = Kossuth szobra. El re brigád. Szent Benedek-rend. 168. az ifjú Ady. 169. b). Szent István vértanú plébániatemplom. [Vö. Ady-vers. A személynév elé tett alkalmi min sít 167. Kossuth-nóta = Kossuthról szóló nóta stb. R tszakállú Frigyes. Erdélyi Ilona tudományos kutató. Vajda Elemér akadémikus. Sárosi János marós. Csák nemzetség. Ady Endre úttör csapat. 166. 54 . Szent Erzsébet stb. martinkemence stb. Somogyi Béláné f el adó. Tudor-dinasztia. Noszty fiú. stb.] 170. Oroszlánszív Richárd. Konkoly-Thege-érem. Szalay Tamás érdemes m vész. .vagy többelem személynevek és köznevek együtteséb l az alapforma megtartásával (többnyire -i. Jagelló-ház. Hadrovics–Gáldi-szótárbeli. b). Kodály-módszer.] A kisebb-nagyobb embercsoportokat vezet személyek nevéhez szintén köt jellel kapcsoljuk a gy jt névi vagy gy jt névi jelleg közszókat: Aranyosi-brigád. Kossuth-díjas. Németh mérnök. Jókai-regénybeli. az összetételt kisbet vel kezdve egybeírjuk: katicabogár. Mátyás-templomi. Kovács államtitkár. Dobay szakaszvezet . Szemere-kormány. ez elé nem teszünk köt jelet: Julianus barát szobor.

A földrajzi nevek 173. Munkácsy-szer . de: Sárospatak (helységnév). Ráró lovam stb. de: H vösvölgy (városrésznév). A földrajzi nevek nyelvi fölépítése rendkívül változatos. Az egyelem nevek (pl. de más-más dolgot jelöl nevek írásmódja eltér en alakulhat: H vös-völgy (domborzati név).) mellett igen nagy a többelem Az egyelem és az egybeírt földrajzi nevek 174. Tiszántúl. Cirmos. (Vö. Az állatok tulajdonnevét nagy kezd bet vel írjuk: Bodri. DélAmerika stb. Villám. Az itt következ szabályok csak a gyakoribb földrajzinév-típusok írásmódjára nézve adnak eligazítást. Paál László-szer . Ezeknek az egységét bizonyos típusokban az egybeírás mutatja (pl.). Pillányi út stb. de: Ferenc körút (utcanév). – Az esetleges magyarázó utótag kisbet vel és köt jel nélkül járul hozzájuk: Bodri kutya. mert a formailag hasonló (s t azonos). mégpedig az -i (olykor -beli) képz s származékokkal együtt. Magyarország fontosabb hivatalos földrajzi neveinek jelent s részét a hivatalos helységnévtár és a földrajzinévtár tartalmazza. az alapformát természetesen nagybet vel. Joliot-Curie-féle. Ráró. Olasz Köztársaság. A -féle és a -szer képz szer utótagot köt jellel kapcsoljuk a személynevekhez: Eötvös-féle.) esetében pedig a helyesírási forma vagy a nyelvi fölépítés érzékelteti az összetartozást. Wesselényi-féle.171. stb. Ferenc-hegy (domborzati név). 141. Ennek a s r n el forduló toldaléknak a kapcsolási módja ugyanis nem minden típusban egyforma. Szinyei Merse Pál-szer . A többi toldalék kapcsolása megegyezik a más tulajdonnévtípusokban követett eljárásokkal. az -i képz s származékot pedig kisbet vel kezdjük.). Alapforma: -i képz s forma: Európa Itália Erdély Mátra európai itáliai erdélyi mátrai 55 .) Az állatnevek 172. Apáthy-szikla. Szeged stb. Sáros-patak (víznév). Bagira. stb. nevek száma. Erdey-Grúz–Schay-féle. Ha egy földrajzi név egyelem (azaz egyetlen egyszer szó). más csoportokban a szoros kapcsolatot (a többelem nevekre leginkább jellemz módon) az alkotó tagok közé tett köt jellel fejezzük ki (pl. Vuk stb. Az -ire végz d ilyen szavak -i képz s származékában (kiejtésüknek megfelel en) csak egy i-t írunk. – Más nyelvi kategóriákhoz hasonlóan a földrajzi nevek írásában is figyelembe kell venni a név jelentését. Szombathely stb. Csákó. a különírt tagokból álló nevek (pl. Zsivány-patak.

valamint a jelentésükben tömbösödött tájneveket: alapforma: -i képz s forma: Magyarország Franciaország Jakutföld Németalföld Elefántcsontpar t Kisalföld Hegyalja stb. ország. valamint általában a helységrészneveket: alapforma: Budapest Balatonalmádi Hódmez vásárhel y Törökkanizsa Fokváros Békásmegyer Újszeged Alsóbélatelep Albertmajor Csehipuszta Rétitanya stb.Duna Debrecen Krakkó Tamási stb. part utótagú országneveket. Az i-re végz d ilyen nevek -i képz s származékának végén csak egy i-t írunk. magyarországi franciaországi jakutföldi németalföldi elefántcsontpar ti kisalföldi hegyaljai stb. dunai debreceni krakkói tamási stb. – Az -i képz s 56 . föld. 175. b) a több elemb l álló magyar nyelv helységneveket. Alapformájukban nagy. -i képz s származékukban kis kezd bet vel egybeírjuk: a) a több elemb l álló. Ha egy földrajzi név egy földrajzi köznévb l és egy eléje járuló (egyelem vagy egybeírt többelem ) közszóból vagy tulajdonnévb l áll. az országrészneveket. A köt jellel összekapcsolt elemekb l álló földrajzi nevek 176. -i képz s forma: budapesti balatonalmádi hódmez vásárhel yi törökkanizsai fokvárosi békásmegyeri újszegedi alsóbélatelepi albertmajori csehipusztai rétitanyai stb. a nagybet vel kezdett el taghoz köt jellel kapcsoljuk a kisbet vel kezdett utótagot. Az egybeírandó tájneveket a szótári rész tartalmazza. alföld.

-i képz s forma: Vas Mihály-hegyi József Attilalakótelepi Buen Tiempo-foki stb. stb. hegy. Ha az alapforma el tagja tulajdonnév. egyelem tulajdonneveknek számítanak. hágó. öntöz csatorna. Az olyan nevek.. Földrajzi köznéven a földrajzi fogalmakat jelöl f neveket értjük. d l . -tavi Szandaváralja-patak Szandaváralja-pataki Dunazug-hegység Dunazug-hegységi stb. 57 . a) Közszói el taggal alapforma: Arany-patak Velencei-tó Sólyom-sziget Szabadság-hegy Kis-k szikla Holdvilág-árok Dunántúli-középhegység stb. fennsík. dombvidék. holtág. ill. alapforma: Vas Mihály-hegy József Attilalakótelep Buen Tiempo-fok stb. a 177. névrészek. tó. ennek nagy kezd bet jét megtartjuk. lapos. sz l hegy. Ezek lehetnek egyszer szavak is: óceán. -tavi sólyom-szigeti szabadság-hegyi kis-k sziklai holdvilág-ároki dunántúli-középhegységi stb. összetett szavak is: félsziget. b) pontban: Huron. Zéland. sivatag stb. a 176. patak. völgy. halastó stb. egyébként az alakulatot kisbet vel kezdjük. a) pontban: Csel te. Kab. Így pl. b) Tulajdonnévi el taggal alapforma: -i képz s forma: arany-pataki velencei-tói v. amelyekben a mai magyar nyelvérzék nem ismer föl közszói jelentést (akár magyar. akár idegen eredet ek). -i képz s forma: János-d l János-d l i Csepel-sziget Csepel-szigeti Duna-part Duna-parti Balaton-felvidék Balaton-felvidéki Kaszpi-tenger Kaszpi-tengeri Kab-hegy Kab-hegyi Huron-tó Huron-tói v.származékokban a köt jelet meghagyjuk. A tulajdonnévi (vagy annak tekintett) el tag állhat két (vagy több) különírt elemb l is. Kaszpi. domb.

Ha egy földrajzi név utótagja (egyelem vagy egybeírt többelem ) tulajdonnév. köt jellel összef zött földrajzi név [Arany-patak. 176. stb. -i képz s forma: kál-kápolnai gy r-soproni bödd-bakodi csörnöc-herpeny i stb.) kerül. 58 . a) Közszói el taggal alapforma: Holt-Tisza Dél-Kína Öreg-Csel te Új-Zéland Nyugat-Dunántúl Délkelet-Magyarország stb. b) Tulajdonnévi el taggal alapforma: Kál-Kápolna (vasútállomás) Gy r-Sopron (megye) Bödd-Bakod (terület) Csörnöc-Herpeny (vízfolyás) stb. vö. – Az -i képz a változatlan alapformához köt jellel kapcsolódik. – Az -i képz s származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak köt jeles kapcsolását. 176. ezt az írásmódját az új névalakulaton belül is megtartja. el tagja pedig (egyelem vagy egybeírt többelem ) közszó vagy tulajdonnév. – Az ilyen nevek -i képz s származékában általában mindkét tagot kisbet vel kezdjük. nagy stb. b)] elé egy közszói el tag (rohonci. a) Ha egy kételem . az alakulatot nagybet vel kezdjük. -i képz s forma: holt-tiszai dél-kínai öreg-csel tei új-zélandi nyugat-dunántúli délkelet-magyarországi stb. s a tagokat köt jellel kapcsoljuk össze. Háromelem földrajzi nevek keletkezésének két különösen gyakori módja van. János-d l . a tulajdonnévi tagokat nagybet vel kezdjük. bels . amikor a hivatalos helységnév után a helységrész vagy kerület nevét is föltüntetjük. Hasonlóképpen járunk el olyankor is. Holt-Tisza. vö. 177. az alkotó tagokat köt jellel kapcsoljuk össze. Ha a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) utótag két (vagy több) különírt elemb l áll. Érd-Ófalu Gy r-Ménf csanak stb. a). és a köt jelet megtartjuk. vö. a közszói tagokat kisbet vel. 178. érd-ófalui gy r-ménf csanaki stb. a). alapforma: -i képz s forma: Keleti-Sierra Madre Keleti-Sierra Madre-i Nagy-New York Nagy-New York-i stb.177.

köt jellel írt földrajzi név [Arany-patak. vö. a). – Az -i képz t a változatlan alapformához tesszük hozzá. b) Ha egy kételem . alapforma: 179. -i képz s forma: rohonci-arany-pataki nagy-ausztráliai-öböli alcsi-holt-tiszai új-dél-walesi bels -János-d l i déli-Shetland-szigeteki stb. -i képz s forma: Arany-patak-völgy arany-patak-völgyi Két-bükkfa-nyereg két-bükkfa-nyeregi Dél-kínai-tenger dél-kínai-tengeri Észak-borsodiészak-borsodikarszt karszti Holt-Tisza-berek holt-Tisza-bereki Sebes-Körös-d l sebes-Körös-d l i János-d l -oldalas János-d l -oldalasi Misa-réti-patak stb. ezt az utótagot kisbet vel kezdve köt jellel kapcsoljuk az alapul szolgáló névhez. vö. 59 . vö. -i képz s forma: Volga–Don-csatornai Duna–Majna–Rajna-csatornai stb. és az képz t csak az alakulat utolsó tagjához tesszük hozzá. a tulajdonnévi tagokat nagybet vel kezdjük. – Az ilyen alakulatok -i képz s származékában a nagyköt jeleket megtartjuk. alapforma: Budapest–Bécs Moszkva–Párizs Gy r–Sopron–Ebenfurt stb. b)] egy utána tett földrajzi köznévvel b vül. -i képz s forma: budapest–bécsi moszkva–párizsi gy r–sopron–ebenfurti stb. ha azok valamit l valameddig viszonyt érzékeltetnek. de minden tagot kisbet vel kezdünk. Misa-réti-pataki stb. 176. 177. a). Az ilyen alakulatokhoz földrajzi köznevet kisbet vel kezdve és köt jellel kapcsolunk.alapforma: Rohonci-Arany-patak Nagy-Ausztráliai-öböl Alcsi-Holt-Tisza Új-Dél-Wales Bels -János-d l Déli-Shetland-szigetek stb. – Az -i képz s származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak köt jeles kapcsolását. alapforma: Volga–Don-csatorna Duna–Majna–Rajna-csatorna stb. 176. köt jel nélkül. a közszói tagokat kisbet vel. Holt-Tisza. János-d l . Nagyköt jellel f zzük egymáshoz a nagybet vel kezdett földrajzi neveket akkor.

mint: Cseh–Morva-dombság Zala–Somogyi-határárok stb. alapforma: 181. A különírt elemekb l álló földrajzi nevek 180. -i (-beli) képz s forma: Magyar Népköztársaság magyar népköztársasági Grúz Szovjet Szocialista grúz szovjet szocialista Köztársaság köztársasági Egyesült Királyság egyesült királysági Ománi Szultánság ománi szultánsági Amerikai Egyesült Államok amerikai egyesült államokbeli Dél-afrikai Köztársaság dél-afrikai köztársasági Római Birodalom római birodalomi Kijevi Nagyfejedelemség kijevi nagyfejedelemségi Központi Iparvidék központi iparvidéki Észak-kaukázusi Gazdasági Körzet észak-kaukázusi gazdasági körzeti de: Zaire Köztársaság Zaire köztársasági San Marino Köztársaság stb. továbbá a gazdasági földrajzi körzetnevekben. A mai és a történelmi államrészek nevében a kis kezd bet s megye. állambeli 60 . a közszói tagokat kisbet vel. utótagot különírjuk az el tte álló névrészekt l. városkörnyék. -i képz s forma: budai járási veszprémi városkörnyéki letenyei nagyközségkörnyéki voronyezsi területi szörényi bánsági Baranya megyei Szabolcs-Szatmár megyei Kent grófsági New York állami v. San Marino köztársasági stb. – Az ilyen nevek -i (-beli) képz s származékában megtartjuk a különírást. Minden tagot külön szóba írunk. cseh–morva-dombsági zala–somogyi-határároki stb. a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket nagybet vel kezdjük. csak a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket hagyjuk meg nagybet snek. grófság. bánság. terület stb. és nagybet vel kezdünk a mai és a történelmi államnevekben (amelyek általában tartalmazzák az államformára utaló szót). alapforma: Budai járás Veszprémi városkörnyék Letenyei nagyközségkörnyék Voronyezsi terület Szörényi bánság de: Baranya megye Szabolcs-Szatmár megye Kent grófság New York állam stb.Alapformájukban hasonlóképpen. járás. – Az ilyen nevek -i (-beli) képz s származékában megtartjuk a különírást. -i képz s formájukban azonban kis kezd bet kkel írjuk az olyan névtársítások tagjait. de az alkotó tagokat általában kisbet vel kezdjük.

-i képz s forma: (az) olasz alpokbeli (az) erd s bükki (a) lengyel magastátrai (a) második bakui stb. alapforma: Gyöngyös város Mátra hegység Duna folyam Szahara sivatag stb. alapforma: Váci utca Gorkij fasor Szabó Ilonka lépcs Tas vezér utca Március 15. ez azonban nem válik a név részévé. 182. téri Tábor-hegyi úti Erzsébet hídi stb. 184. – Az ilyen kapcsolatok -i (-beli) képz s származékában megtartjuk a különírást. Ha a híd szó valamely folyó nevével birtokos jelz s viszonyban van. – Az -i képz t az ilyen nevek változatlan formájához tesszük hozzá. Ezeket a nevet értelmez szavakat a névt l különírjuk. valamint névutós szerkezetek is gyakran szolgálnak földrajzi nevekként.stb. köt jellel kapcsoljuk: Tisza-híd (= a Tisza hídja). alapforma: -i képz s forma: 61 . út.) Kisbet vel kezdve különírjuk a névhez nem tartozó alkalmi jelz ket is: alapforma: (az) olasz Alpok (az) erd s Bükk (a) lengyel MagasTátra (a) második Baku stb. jelölt birtokos jelz s. A közterületek nevében a kis kezd bet s utca. híd stb. 183. Az ilyen alakulatokban a különírást megtartjuk. s a kezd bet k változatlanul maradnak. – Az ilyen nevek -i képz s származékában megtartjuk az alapformát. s ehhez f zzük hozzá a képz t. köz. jelölt határozós. de a szerkezetek els tagját természetesen nagybet vel kezdjük. tér Tábor-hegyi út Erzsébet híd stb. -i képz s forma: Váci utcai Gorkij fasori Szabó Ilonka lépcs i Tas vezér utcai Március 15. a Duna-hidak stb. Különírt szavakból álló jelölt tárgyas. (Vö. -i képz s forma: Gyöngyös városi Mátra hegységi Duna folyami Szahara sivatagi stb. 194. szót különírjuk az el tte álló névrészekt l. tér. Földrajzi nevekhez magyarázó céllal néha hozzákapcsolunk egy közszót.

nagybet vel kezdjük: a Hold távolsága a Földt l stb. Duna–Tisza köze Maros–Körös köze stb. Az intézménynevek 62 . csillagképek. Orion. alapforma: Hosszú Csobod alja Kis Bot foka Alsó Dunára d l stb. A csillagok. A csillagnevek 185. Mária asszony sziget Pál varga d l Küls Pesti út Régi Fóti út stb. alji) Duna menti Szekszárd vidéki Vác környéki Rétek alatti Fels -Marcal melléki Kis-kút feletti stb. Tejút. Plútó. Duna–Tisza közi Maros–Körös közi stb.Keveset ér Székre járó Tilos alja Duna mente Szekszárd vidéke Vác környéke Rétek alatt Fels -Marcal melléke Kis-kút feletti stb. a nap sugarai stb. Ha a föld. holdak stb. Fiastyúk. bolygók. Mária asszony szigeti Pál varga d l i Küls Pesti úti Régi Fóti úti stb. a hold szépen világít. alji) Kis Bot foki Alsó Dunára d l i stb. az egész alakulatot pedig nagybet vel kezdjük. Merkúr. Az ilyen nevek elé járuló köznevet vagy az ket követ földrajzi köznevet különírjuk. – Az -i képz a változatlan alapformához köt jel nélkül kapcsolódik. Hasonlóképpen: Keveset ér i Székre járói Tilos aljai (v. tehát: föld körüli utazás. – A mindennapi írásgyakorlatban azonban az ilyen tulajdonnévi szándékú szóhasználatot fölösleges er ltetni. Vénusz stb. Hasonlóképpen: -i képz s forma: Hosszú Csobod aljai (v. nevét nagy kezd bet vel írjuk: Ikrek. a hold és a nap szót tulajdonnévként használjuk.

A teljes és cégszer intézménynevek mellett vagy helyett használt egyéb formák írásában a következ k szerint kell eljárni: a) Sok olyan intézménynevünk van. a tolmácsi általános iskola stb.. cégszer nevében – az és köt szó. de intézménynévként: Balatonfenyvesi Állami Gazdaság. Az intézménynevek – néhány esetet nem számítva – több szóból állnak. A hivatalok. munkáspártbeli Danuvia központi szerszám.és készülékgyári Madách színházi József Attila gimnáziumi Vas megyei tanácsi Géza király téri egészségügyi szakközépiskolai országos Széchényi könyvtári Új Egység cipészipari szövetkezeti magyar–szovjet baráti társasági Április 4. szövetkezetek. Sz. alapforma: Egészségügyi Minisztérium Magyar Tudományos Akadémia Magyar Szocialista Munkáspárt Danuvia Központi Szerszám. Az -i (néha -beli) képz s származékokban a tulajdonnévi vagy az azzal egyenérték tag(ok) nagy kezd bet jét megtartjuk. Tolmácsi 63 . Ezek összetartozását. a pécsi nevel intézet. ahogyan az intézményt nem hivatalosan is emlegetni szoktuk. a név kezdetét és végét az alkotóelemek nagy kezd bet s írása jelzi.és Készülékgyár Madách Színház József Attila Gimnázium Vas Megye Tanácsa. Pécsi Nevel intézet. a köznévi elem(ek)et pedig kisbet vel kezdve írjuk. tudományos intézetek. A világos f szabályon kívül – az intézménynevek körében él nyelvhasználati ingadozások miatt – néhány kiegészít szabályt is figyelembe kell venni. sz. gépgyári kelet-bükki állami gazdasági 43.: Vas Megyei Tanács Géza Király Téri Egészségügyi Szakközépiskola Országos Széchényi Könyvtár Új Egység Cipészipari Szövetkezet Magyar–Szovjet Baráti Társaság Április 4. Említésben: a balatonfenyvesi állami gazdaság. vállalatok és hasonlók többelem hivatalos. 187. belügyminisztériumi pénzügyminisztériu mi bélyegmúzeumi stb. Gépgyár Kelet-bükki Állami Gazdaság 43. Épít ipari Vállalat Volga Szálló Szabadság Szálló stb. ill. szállóbeli) stb. épít ipari vállalati Volga szállói (v.186. oktatási intézmények. társadalmi szervezetek. amely megegyezik azzal a formával. Belügyminisztérium Pénzügyminisztériu m Bélyegmúzeum stb. szállóbeli) Szabadság szállói (v. valamint a nével k kivételével – minden tagot nagybet vel kezdünk. Egyszavas intézménynevek is vannak: -i képz s forma: egészségügyi minisztériumi magyar tudományos akadémiai magyar szocialista munkáspárti v. 188.

tanács. feljegyzés a jogi csoportnak. kérelem az üzemi szakszervezeti bizottsághoz stb. az El re Asztalosipari Szövetkezetben). Kerületi Bizottsága stb.és Magfizikai Kutatóintézet.) olyankor is kisbet vel írjuk. stb. Magyar Földrajzi Társaság (f hatósága az MTA) stb. Nagy kezd bet ket csak akkor írunk. Dusnok. Szeged. de: a kutatóintézet kidolgozta. – Csak néhány kivétel van: az Akadémia (= Magyar Tudományos Akadémia). b) Egy intézményen belüli nagyobb szervezeti egység. d) Az intézménytípusokat jelent szavakat (minisztérium. vállalat. ha az egyediség érzékeltetésére szükség van: a Földés Bányászati Tudományok Osztálya (az MTA testülete). A nem állandó jelleggel m köd bizottságokra stb. Hasonlóképpen: a Gondolat jelentette meg. ha ki akarjuk emelni a megnevezés tulajdonnévi jellegét. a tanács intézkedett. Állam. üzem.és Jogtudományi Kar (az Eötvös Loránd Tudományegyetemen). iskola. Ezek nevét is minden tagjában nagy kezd bet vel írjuk: M szaki Kémiai Kutatóintézet (az MTA intézete). szókapcsolatokat szintén kisbet vel kell írni: a két vállalat koordináló bizottságot alakított. – Kisbet sek önmagukban használva is: emlékeztet a m szaki osztály részére. a Nemzetiben játsszák. ha nyilvánvalóan alkalmiak. rend rkapitányság stb. 189. Tanács szakorvosi rendel je stb. Kisegít Színház. a szegedi József Attila Tudományegyetem stb. a Bölcsészettudományi Kar gondnoksága. Szegedi Nemzeti Színház stb. segélyt kapott a vállalattól. az Eötvös Lorándon végzett. – Hasonlóképpen: bement a minisztériumba. Kossuth Lajos c) A teljes intézménynév helyett gyakran annak csak egy vagy több egyesít elemét használjuk. a Medicor M vek Vállalkozási Gyára. stb. az Eötvösön v. Ker. c) Az intézmények azonos rendeltetés kisebb egységeinek típusukra utaló megnevezését kis kezd bet vel írjuk: a Kossuth Nyomda személyzeti osztálya. de: a bizottság véleménye szerint. s a m fajjelöl szót vagy szavakat elhagyjuk.Általános Iskola stb. amikor valamely szövegben egy bizonyos intézményre utalnak: Részecske. Nemzeti Ha az ilyen szerkezet alakulatok helységnévi eleme -i képz s melléknévi jelz ként a név élére kerül. egy karbantartó csoportot szerveztek. 64 . F városi Földhivatal (Budapest F város Tanácsánál). s ezért nagybet vel kezdjük: Dusnoki Egyesült Munkás-Paraszt Tsz. neve akkor írandó intézménynévszer en. a XI. Sopron. egyetem. az Opera (= Magyar Állami Operaház) stb. a Hazafias Népfront X. a debreceni Tudományegyetem. stb. az intézménynév részének tekintjük. testület stb. stb. (Foglalkoztató) Iskola és Kisbet vel kezdjük viszont az intézmények m ködési helyére utaló -i képz s melléknévi jelz ket. amelyekben a telephely neve (vessz vel elkülönítve) az alakulat végén áll: Egyesült Munkás-Paraszt Tsz. Országos Pedagógiai Intézet (a M vel dési Minisztérium intézménye). tehát a névnek nem részei: a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem. b) Teljes és cégszer intézménynévnek tekintjük az olyan formákat. a tanárképz f iskolán stb. utaló szavakat. hivatal. Országos M szaki Fejlesztési Bizottság. a Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsa. intézet. Soproni Kisegít Nevel otthon. Az intézmények alárendelt egységeinek nevét a következ k szerint írjuk: a) Számos intézménynek (mint f hatóságnak) alárendelt intézményei is vannak. Az ilyen rövidült névben megmarad a részeknek a teljes névbeli írásmódja: az El rében dolgozik (ti. (Foglalkoztató) Iskola és Nevel otthon.

az Észak-atlanti Szerz dés Szervezete. bélyegz n stb. a lengyel hadsereg. 146. (Vö. Kerepesi temet stb. Kis Rabló éttermi stb. az értelmezésre szolgáló köznévi tagot (tagokat) pedig kisbet vel kezdve különírjuk: Keleti pályaudvar. mint a magyar intézményneveket: az Egyesült Nemzetek Szervezete. Vadászati Világkiállítás stb. Gyártmányoknak.d) Az alárendelt viszonyú intézményeket jelöl birtokos jelz s szerkezetek nével jét és a birtokszó személyragját (-jelét) általában ki kell tenni: A (a) Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Építészmérnöki Kara. Vegacillin (gyógyszer). 65 . Nemzetközi Valutaalap. üzletek. Szegedi Szabadtéri Játékok. A nem márkanévként használt. illet leg az azzal egyenérték tagot (tagokat) nagybet vel írjuk. Intézményszer (rendszeresen ismétl d országos vagy nemzetközi) rendezvények. annak minden tagját nagy kezd bet vel írjuk: Ultra (mosópor). – Az intézménynévszer megjelölések értelmezésére szolgáló köznévi tag(ok) elhagyható(k): a Keletib l indul. stb. (vagyis kiemelt helyzetben) más megoldás is helyes lehet: Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet Budapesti M szaki Egyetem Építészmérnöki Kar 190. termékeknek. Nemzetközi vagy külföldi intézményeknek. Lukács fürd . fürd k. Intézete. meggylé. Ezekben a csak intézménynévszer megjelölésekben a tulajdonnévi. többnyire a termék anyagára vagy származási helyére utaló nevekben a tagokat kis kezd bet vel írjuk: narancsital. vendégl k. nevét az intézményekével azonos módon szokás írni: Budapesti Nemzetközi Vásár. stb. A márkanevek 193. az osztrák légitársaság stb. A pályaudvarok. a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Katonatelep vasúti megállóhely. CocaCola (üdít ital). A (a) Budapesti M szaki Egyetem Cégtáblán. Vén Diák eszpresszó. Rómeó férfiruházati bolt. temet k stb.) 192. kiállítások. szervezeteknek stb. Fabulon (arckrém). – De: jöv kutatási konferencia stb. levélpapíron. Az intézménynévszer megjelölések -i (-beli) képz s származékában meghagyjuk a nagy kezd bet ket is. Ferihegyi repül tér. Ugocsa mozibeli. Nem kell viszont intézményszer en írni az ilyen (nem hivatalos) megnevezéseket: a francia külügyminisztérium jegyzéke. eszpresszók. Trabant (gépkocsi). a Francia Köztársaság Külügyminisztériuma stb. repül terek. vásárok stb. mozik. a különírást is: Keleti pályaudvari. magyar vagy magyarra fordított hivatalos nevét úgy írjuk. az olasz fémipari szakszervezetek. megnevezésében az intézménynévi jelleg kevésbé érvényesül. Alfa Romeo (gépkocsi). a Kis Rablóban vacsoráztak stb. a Lukácsba jár úszni. 191. készítményeknek márkanévként használt elnevezését. Ugocsa mozi. Kis Rabló étterem. megállóhelyek.

a képz m vészeti alkotásoknak. – A címek írása tükrözi ezt a jellegbeli kett sséget. kifejezéseket kisbet vel írjuk: a Munka Érdemrend arany fokozata. Az állandó címeket. Nyugat. emlékérem stb. Kiváló Dolgozó stb. 66 . a szocialista munka h se is megjelent. Eötvös Lorándemlékérem stb. 197. Tomi Mat mosópor. Odol fogkrém. tokaji bor. hirdetésen stb. A szerz ezeknél szándékosan kerüli az ismétl dést. Eötvös Loránd-emlékérmes stb. – Állandó cím az újságoké. A többelem címekben – a címben lev és köt szó kivételével – minden szót nagybet vel írunk: Búvár. József Attila-díjas. Népszabadság. egyediségre és egyszeriségre törekszik. továbbá ha csupán címként szerepelnek. József Attila-díj. A tanácskozáson Nagy József. A szabályt akkor is követni kell. – Kis kezd bet sek viszont az ilyen nevek esetleges melléknévi származékukban. Akadémiai Aranyérem. hogy több. Pest Megyei Hírlap. – Egyedi címük van viszont az irodalmi m veknek. vagy ha valamilyen rövidebb formában használjuk ket: Er s Bálint állami díjas tudós új kötete elfogyott. stb.kecskeméti barack. Nobel-díj. – Az ilyen nevek -s képz s származékában az alapformát változatlanul megtartjuk: Kossuth-díjas. folyóiratoké.. – Címkén. Ha a márkanév után tájékoztatásképpen odatesszük a típust. a dolgot jelöl szót is. Nobel-díjas. (Vö. a zenem veknek stb. hetilapoké. stb. ha a címlap megtervez i esetleg más írásmódot alkalmaztak. hetilapok és folyóiratok címét nagybet vel kezdjük. N k Lapja. stb. A kitüntetések és a díjak nevét a következ képpen írjuk: a) A díj. Magyar Nemzet. Valóság. A címek 196.és díjnevekben az alkotó tagokat nagybet vel kezdjük: Állami Díj. s t sok szám címeként használatosak. Kiváló Munkáért kitüntet jelvény stb. a cikkeknek. Élet és Tudomány. illet leg típusait jelöl szavakat. a kett közé nem teszünk köt jelet: Omnia kávé. Az értekezleten Fejes Katalin kiváló dolgozó ismertette munkamódszereit. 194. – Egyes hosszabb állandó címekben csak az els szó nagybet s: A magyar nyelv és irodalom tanítása stb. a Munka Vörös Zászló Érdemrendje. alakulatkezd helyzetben az els tagot természetesen nagybet vel kezdjük: Kecskeméti barack stb. A címek két nagy csoportra oszthatók: állandó címekre és egyedi címekre. érem. Stb. c) A kitüntetések és díjak fokozatait. Új Tükör. Kincskeres . Panangin tabletta. 183. a Szocialista Munka H se. tehát az újságok. szót tulajdonnévhez (rendszerint személynévhez) köt jellel kapcsoljuk: Kossuth-díj. Az Est. Ezeket az jellemzi. b) A több különírt közszóból álló kitüntetés.) A kitüntetések és a díjak neve 195.

a Nemzeti dalt. termosz stb. így: Pet fi a Szül földemen cím versében…. Az idegen írásmódot is magyarossal cseréljük fel: aszpirin. Az egyedi címeket. háryjános. [Vö. – A valamilyen írásjellel lezárt és a ragra végz d címekhez a ragokat és a jeleket köt jellel kapcsoljuk: Juhász Gyula versének. általában nem szükséges ket idéz jelbe tenni vagy más módon kiemelni. Tanulmányok Arany János költészetér l. Örökzöld dallamok. s az egykori tulajdonnév írásmódjától esetleg más tekintetben is eltérünk: röntgen. Kék fény stb. Martinász. Odüsszeia-beli (világ). Ember az embertelenségben. Az idegen írásmódot is gyakran magyarossal váltjuk föl: paszt roltás. hát megleltem hazámat” is. Zenedélel tt stb. Pet fi a Szül földemen-ben…. stb. értekezések. a Szerelem?-nek…. A ragokat és a jeleket a címekkel általában egybeírjuk: a Kritikában. dízelmotor. pecsovics. Orvosi Hetilap-beli (cikk). a Siralomháznak a betyár a f alakja. Álarcosbál. 140. Új Tükör-szer hetilap. Népszava-beli (hirdetés). pullmankocsi. – Stb. – Az egyszavas címeket nagybet vel kezdjük: Szózat. konyak. címét a következ képpen írjuk. 168. – Ihletetten szavalta el Az eltévedt lovast. a Számadásnak. tehát a költ i m vek. m sorszámok stb. cikkek. Tulajdonnevek gyakran válnak köznevekké. könyvek. stb. a Népszabadságé. IX. A tulajdonnevek és közszók összeforrásából keletkezett összetett szavakat is kisbet vel kezdjük. zenem vek. havanna. Ragos címhez újabb rag függesztését lehet leg el kell kerülni a mondat átszerkesztésével. Képes politikai és gazdasági világatlasz. Hajóvontatók a Volgán.] 67 . b). Elterjedt szokás azonban az egyedi címek idéz jelbe foglalása vagy eltér bet típussal való szedése is: József Attila utolsó évének versei között van az „Íme. a Kritika-féle folyóiratok. Kis éji zene. 199. pálfordulás. – Az új híd felavatásáról az Esti Hírlap közölte az els tudósítást. – Munkácsy képének. Tulajdonnevek köznevesülése 201. stb. – Tanulmányát a Magyar Nyelv jelentette meg. – Stb. Továbbá: 1916 szén. – A többszavas címekben csak az els szót és a tulajdonneveket írjuk nagy kezd bet vel: Magyar értelmez kéziszótár. – Hosszan gyönyörködött a Majális színeiben. stb. szendvics. 200. Hazám. Pályamunkások. dízelolaj stb. Éjjeli menedékhely-beli (alakok). Magyar Hírlap-beli (közlemény). wertheimkassza. ferencjóska. Ha a címeket szövegbe illesztjük. a Társadalmi Szemlét. priznic. és az alkotóelemeket egybeírjuk: ádámcsutka. szentjánoskenyér. képek. szimfónia stb.A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén a szabvány (MSZ 3424/2) el írásait követve az állandó címekben is csak az els elemet kezdik nagybet vel. szobrok. makadámút. stb. A -beli képz t és a képz szer utótagokat a címek változatlan formájához mindig köt jellel kapcsoljuk: Valóság-beli (vita). pl. stb. A k szív ember fiai. 198. Jókainak „Az arany ember”-e…. Különösen az egyszavas címek és a többszavas állandó címek szövegbeli megkülönböztetése fölösleges: Móricznak egyik híres regénye a Rokonok. Ilyenkor már természetesen kis kezd bet vel írjuk ket. Arany Toldijában.

idegenesen írt tulajdonnévi és a kis kezd bet s. ha a társadalmi tudatban a köznévvé válás már elég széles körben végbement. 68 . Ennek során az írásformák egy ideig ingadoznak a nagy kezd bet s. magyarosan írt közszói formák között. Az írásmódváltozásra csak akkor kerülhet sor.A köznevesülés lassú folyamat.

A latin bet s írású nyelvekb l átvett és közkelet vé vált köznyelvi és szakmai idegen szavakat általában magyarosan írjuk. eredeti formájukban használjuk. digitális. amelyeknek más nyelvi eredete még többé-kevésbé nyilvánvaló. a) Az idegen eredet közszavak id múltával jövevényszavakká válhatnak. mechanikus. – Az egyébként magyarosan írt alakokban is meg rz dött az eredeti írásmódnak a magyar kiejtést l eltér bonbon. taxi. ha h-nak ejtjük. hogy a latin bet s írású nyelvekb l átkerült idegen neveket általában minden változtatás nélkül. idegen szavakként tartjuk számon. s csak egy-egy kivételes esetben írunk helyette ksz-et: bokszol stb. lézer. Az olyan szavakat. egzisztencia stb. s csak néha tartjuk meg: exegézis. oxigén. azaz olyannyira meghonosodhatnak. mikroszkopikus. Az idegen szavakat tehát aszerint írjuk már magyar vagy még idegen írásmód szerint. megtartjuk: jacht. fix stb. lehet leg a forrásnyelvb l írjuk át.AZ IDEGEN KÖZSZAVAK ÉS TULAJDONNEVEK ÍRÁSA 202. monarchia. 209. exogámia stb. A magyar írásmód szerinti írás A közszavak írása 203. egy-egy eleme: 204. szexuális. szelektív stb. (Vö. A tulajdonneveknek azonosító. ha közkelet ek. Ha a magyarosan írt közkelet idegen szavak eredeti idegen írásában ch. textil. amelyeknek más nyelvekb l való származását még felismerjük. kóla. kemping. Az egymással érintkez nyelvek mindig adnak át egymásnak. A ksz-nek ejtett x-et általában meghagyjuk: expressz. karbamid. szemben azokkal az idegen nevekkel. a következ képpen járunk el: A ch-t. Ha egy latin bet s írású nyelvb l átvett. általános fogalmat jelöl idegen szó közkelet vé válik. – A gz ejtés x-et többnyire átírjuk: egzakt. Bizonyos meghatározott esetekben azonban más átírási rendszerek is alkalmazhatók. c) A nem latin bet s írású nyelvek közszavait és tulajdonneveit általában a magyar ábécé bet ivel. hisztamin. izotóp.. menedzser.) 69 . Csak kisebb részüknek van magyar alakja. millió stb. hogy más nyelvb l való származásuk feledésbe merül. és vesznek át egymástól közszavakat is. A jövevényszavakat ezért mindig magyarosan írjuk. technika. egyedet jelöl nyelvi szerepéb l következik. x vagy q bet van. egzotikus. mechanika. pech. eredeti írásmódját a magyar kiejtést tükröz formával váltjuk fel. kombájn. még akkor is. tulajdonneveket is. technikus stb. televízió. magnetofon.. futball. azaz szokásos kiejtésüket a magyar hangjelölés szabályai szerint tükröztetjük: antracén. hogy mennyire haladtak el re a jövevényszóvá válás útján. b) Az idegen eredet tulajdonnevek egy részét már teljesen magyarnak tekintjük.

gésa. Itália. stb. karate.) 210.) el tt a t belseji hosszú magánhangzó rövidre változik: passzív – passzivitás. Husz János. típus – tipikus. Napoli. Isztambul. pagoda. 205. dzsunka. (Vö. 28. Moldva. Rajna. A latin bet s írású nyelvekb l átvett személynevek közül csak néhány nagy történelmi vagy irodalmi múltú és rendszerint közismert nevet használunk hagyományos megmagyarosodott formájában. 206. tajga. A földrajztudomány. A nem latin bet s írású nyelvekb l (gyakran több nyelv közvetítésével) korábban olyan névformák is bekerültek nyelvünkbe. Luther Márton. A nem latin bet s írású nyelvekb l (gyakran több nyelv közvetítésével) átvett és már meghonosodott szavakat – a forrásnyelvre vonatkozó átírási szabályoktól függetlenül – a magyarban szokásos kiejtésük szerint írjuk: szamovár. esztétikum. ( or e Branković. A ch-t és az x-et a magyarosan írt idegen eredet keresztnevekben és földrajzi nevekben is megtartjuk: Albrecht.) A hosszú magánhangzó azonban (nem mindig következetesen) néhány szó származékaiban is meg rz dik: akadémia – akadémikus. (Friedrich Engels. Prešov. Odera. stb. Vezúv. Koppenhága. továbbá a térképeken – f leg a helységnevek esetében – az idegen nyelvbeli név is használható: Wien. -izmus stb. Nagyvárad. 204. a könyvtárügy. esztéta – esztétika. Ausztrália. akadémizmus. akadémista. stb. Krakkó. Nápoly. stanbul. Mercédesz. Krisztián. Richard Wagner stb. Eperjes. Csendes-óceán. helyett). Újabban a nyelvhasználat nem törekszik ilyen teljesen vagy részben magyaros névformák kialakítására. de megmaradt a családnév eredeti írása: Engels Frigyes. Beatrix. Oszvald. Karl Marx. az idegenforgalom. Alpok. stb. határainkon kívüli hegyek. 209. helyett). periódus – periodikus. Jan Hus. Kordillerák. Svájc. Maximilián. Mexikó. -itás.Az eredeti qu bet együttes helyett mindig kv bet kapcsolatot írunk: akvárium. Kolumbusz v. Temze. Kraków. A közkelet idegen szavak túlnyomó többségében egyes idegen eredet képz k (-ikus. Sziklás-hegység. A tulajdonnevek írása 207. Paris stb. Luxemburg. Marx Károly. (Vö. a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció). Alsó-Ausztria. realizál. Szabadka. Hispánia. Bécs. tipizál. Cristoforo Colombo stb. Jean Calvin. a postai forgalom területén. realizmus. Martin Luther. külföldi területek. minaret. Elba. -ista. amelyek a mai átírási 70 .) 208. Párizs. Szent L rinc-folyó. láma. -izál. Kolumbus Kristóf stb. megnevezésére gyakran magyar neveket vagy magyaros formájú és írású névváltozatokat használunk: Franciaország. Oradea. stb. szamuráj. esztétikus. Burgundia. (Vö. Wagner Richárd stb. Křbenhavn. reális – realista. szovjet. de – a régi hagyományt folytatva – a keresztnevekb l a viszonylag újabban átvetteket is magyarosan írjuk: Kármen. Szicília. mecset. tájfun. antikvárium stb. helységek stb. Kálvin János. 161. Subotica. vizek. számum stb. Más nevekben a sorrend és a keresztnév magyaros. Latin bet s írásrendszer országok. Ezek közül némelyik teljesen magyaros alakú: Brankovics György.

214. Horatius. Vaasa. conditio sine qua non. Lódz. Ezópus.szabályoktól eltérnek. stb. de a mellékjeles bet k helyett az alapbet kt l eltér más magyar bet k alkalmazása.) 213. A toldalékok kapcsolása 211. A latin írású nyelvek tulajdonneveiben általában változtatás nélkül követjük az idegen írásmódot: Cervantes. Marańón. Liepāja. Karadzsics) teljességgel helytelen. stb. 71 . show. Tallinn. a mellékjelet elhagyjuk. annak tagjaként fordul el . Njegoš.. Kairó. riporttal. Moličre. de: tuberculosis bronchialis. Potemkin-falvak. Peking. eppur si muove. Eredeti idegen írásmódjuk szerint írjuk a latin bet s írású nyelvekb l átvett többszavas kifejezéseket. dózis. Puccini. stb.) Az idegen írásmód szerinti írás A közszavak írása 212. (Vö. A magyarosan írt idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez ugyanazon szabályok szerint kapcsoljuk a toldalékokat. krómoz. közmondásokat: all right. tęte-ŕ-tęte stb. nikotinos. arabeszkek. azaz a névnek fonetikus vagy éppen eltorzított átírása (pl. Milánóig. (Vö. Bologna. Athén. de: Bacillus anthracis. Anyegin. hobbija. Shakespeare. Prágában. Françoise helyett Franszoáz v. nem általános használatú közszavakat idegenesen. Ha az egyébként már magyarosan írt idegen szó idegen kifejezésben. löncsöl. Néva. Így járunk el természetesen akkor is. de: dosis effectiva minima. François. Plzen. Nyomtatásban. kálvini. Az ilyen hagyományos nevek közül e formában több csak bizonyos állandósult kifejezésekben él: valóságos Kr zus. nápolyi. A latin bet s írású nyelvekb l átvett. tüchtig stb. Franszoise. Karadžić helyett Karadzsity v. Rio Grande do Norte. Dubrovnik. Moliere. Maranón. Krleža. eredeti helyesírással írandó: bacilus. Rousseau. 174–184. hagyományossá vált magyar alakjukban írjuk: Dárius. stb. Herkules. Châtelet. Zweig. Lenin. Liepaja. Gdańsk. szólásokat. Loire. de görögösen: Kroiszosz. myocarditis. mint a magyar szavakhoz és nevekhez: frontálisan. stb. couchette. de: Potyomkin. Himalája. Francois. Huszé. A tulajdonnevek írása 214. Wuppertal. Ezeket közkelet . Karlovy Vary. Buenos Aires. Eminescu. ha az idegen nevek a magyarban nem használatos mellékjeles bet ket tartalmaznak: Čapek. Chopin. Marasesti. ha nincs megfelel bet . Łódź. Babilon. vagyis a forrásnyelv helyesírásának szabályai szerint írjuk: bestseller. Mărăşeşti. – A mellékjelek elhagyása szükségmegoldás. Chatelet. stb. az alapbet t megtartjuk: Capek. és ha a nyomtatási eljárás a mellékjel pótlását nem teszi lehet vé. koktélt. Latium. rinascimento. lady. Gdansk. 163–165. Kréta. stb. tuberkulózis. Plzeň. seńor. park and ride. Kr zus. lemberdzsekben.

b) A -val. hogy v-je teljesen hasonul az utolsó kiejtett mássalhangzóhoz: Andrićtyal. monsieur-nek. -vé rag v-je ilyenkor is az utolsóként kiejtett mássalhangzóhoz hasonul: guillotine-nal. az alábbi két részletszabály megtartására kell ügyelni: a) Mind a közszavak. – Goethe. lille-i. voltaire-izmus. é-t. a) Ha az idegen írásmód szerint írt közszó vagy tulajdonnév végén hangérték nélküli (ún. Voltaire-é. wrocławi. e-je. Frankfurt am Main-i. (Vö. Walter Scott-os. bordeaux-i. Peugeot-t. stb. fixszel. campanile. [Vö.) Az i-re végz d idegen helységnevek -i képz s származékának végén (a magyar i vég helységnevekhez hasonlóan) csak egy i-t írunk: (a) helsinki (olimpia). 164. greenwichi. – allegro. barrelnyi. Greenwichcsel. -izmus) képz t (a többelem magyar tulajdonnevekhez hasonlóan) mindig köt jellel kapcsoljuk az utolsó elemhez. Glasgow-ban. ploieşti-i. Engelsszel. ó-t. Bizonyos esetekben köt jellel kapcsoljuk a toldalékokat az idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez. Coca-Cola-szer . châlons-sur-marne-i. -izmus) képz s származéka természetesen kis kezd bet s: shakespeare-i. goethés (Vö. – De hagyományosan: Anjouk. malm i. horatiusi. 175. vichyi stb. mind a tulajdonnevek végs a-ja. mint a magyar szavakhoz és tulajdonnevekhez: businessb l. stb.). -ista. b) Ha az idegen tulajdonnév két vagy több különírt elemb l áll. y-ra végz d idegen helységnévhez járul. goethei.. amelyekben ezek a szóvégi hangok a magyar kiejtésben megnyújtva fordulnak el : signorina. Stockholmnál. Steinbeckkel. 163. Iaşi-sal. ill. de: Malm b l. (a) pompeji (ásatások) stb. az -i-t a névhez közvetlenül kapcsoljuk: coventryi. 163–165. oslói. cowboynak. ortodoxszá. b)] 217. Marxszal stb. verdis. voltaire-es. írásrendszerünkben szokatlan együttese jelöli. toulouselautreci. -vel és a -vá. A -val.A toldalékok kapcsolása 215. shoppingol. de: signorinák. (Vö. -vel és a -vá. s az alapforma szerinti kezd bet ket megtartjuk: Victor Hugó-i. pechhel. néma) bet van. Moličre-rel. de: campanilén. Montreux-ig. -ista. de: Coca-Colát. de: Goethének. 29. fairül. Leonardo da Vinci-s. schillingért. Amundsenr l. allegrós. 216. stb. Iaşi-nál. Az egyelem vagy köt jellel összef zött tagokból álló tulajdonnévnek (a néma bet s végz dés miatt köt jellel odakapcsolt) -i (-s. -vé rag a mássalhangzót jelöl nem magyar bet re vagy bet kapcsolatra végz d idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez úgy járul. Ha idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez közvetlenül kapcsolunk magyar toldalékokat. de: Oslóban. 174–184. Loire-on. New York-i. vagy ha az utolsó kiejtett hangot bet knek bonyolult. – Coca-Cola. Bachhal. Janus Pannoniustól. sinaiai. Anatole France-i. akkor az -i (-s. stb. de: Sinaiában. Montesquieu-nek.) 72 . Balzackal. Az idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez általában ugyanúgy közvetlenül (tehát köt jel nélkül) tapasztjuk hozzá a toldalékokat. – Malmö. -t írunk az olyan toldalékos alakokban. signorét. joliot-curie-s. stb. Félixszel. o-ja és ö-je helyett á-t. Habsburgok. Karlovy Vary-i. – Sinaia. fixszé. – Oslo. campanileszer . allegroszer . karl-marx-stadti. stb. stewardessek. [Vö. hertzcel. Rousseau-val. akkor a magyar toldalékot mindig köt jellel f zzük a szó testéhez: guillotine-t. de: allegróban. b)] Ha az i képz egyelem .

Hupej. Kijev. Platón. stb.) 219. Periklész. A cirill bet s szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása. Macujama. 163. c)] Az átírás Az átírás elvei 218. A szépirodalmi m vekben.). A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) a mindenkor érvényes szabványokat követi. khitón. lehet leg a forrásnyelvb l (tehát más nyelv közvetítése nélkül) írjuk át. Iszmáilíja. -vé rag megfelel alakját is) köt jellel kapcsoljuk. Ha egy tulajdonnév vagy közszó nem szabályosan átírt alakban honosodott meg nyelvünkben.. Gogol. a görög stb. hagyományos formájában használjuk. szputnyik. Scott-tal stb. 1981. A toldalékok kapcsolása 73 . továbbá a térképeken olyan átírást szokás alkalmazni. a kínai esetében) vagy az idegen bet . Po Csü-ji. Hokuszai. Báb-el-Mandeb. Kuroszava. Dzulfikár. esetében) nyelvenként szabályozott módon helyettesítjük magyar hangokkal. A magyar átírású neveket és közszavakat a bennük szerepl magyar bet k hangértéke szerint kell olvasni: Hérakleitosz. Zsenmin Zsipao. hogy a név alapformája világosan kit njék: Mann-nak.. 210. (Vö. Odüsszeusz. Szun Jat-szen. Sanghaj. Az egyes nem latin bet s nyelvekre vonatkozó magyar átírás szabályait a következ akadémiai kiadványok tartalmazzák: Keleti nevek magyar helyesírása. Thébai. az általános és középiskolai oktatást szolgáló vagy kiegészít kiadványokban a nem latin bet s írású nyelvek neveit és szavait a magyar ábécé bet ivel (vö. 220. Seremetyjevo. Nagoja. Szaladin. 205. Fagyejev. Kavála. A magyar átírás alkalmazása a forrásnyelvvel kapcsolatban kialakult közgyakorlattól is függ (pl. 221. a postaforgalom. Budapest. Grimm-mel. bektási. Hirosima. Tolsztoj. A szaktudományok. a sajtóban. Délosz. vagy elterjedten ismernek. Falstaff-fal. vagy amilyet valamely nemzetközi testület (amelynek hazánk is tagja) használatra javasol. Iráklion. Budapest.c) A mássalhangzót jelöl kett zött bet re végz d idegen tulajdonnevekhez az azonos bet vel kezd d magyar toldalékot (s így a -val. Szecsuan. Marrákes. Az újgörög nevek magyar helyesírása. az egyetemi és f iskolai oktatás. illet leg az ezeknek megfelel magyar bet kkel. 94.és hangsort együttvéve (pl. Átíráskor az idegen hangsort (pl. E helyett vagy e mellett – a munka jellegét l függ en – a magyar átírás is alkalmazható. Venizélosz. Lancsou. az orosz vagy a kínai magyar átírása elterjedtebb más átírási módok használatához képest). amilyet az adott nyelvet beszél országban hivatalosan el írnak. Ahmed. az idegenforgalom. Scott-tól. Irtis. [Vö. 10. hidzsra. 1984. az orosz. ikebana. Tallinn-nál. Evdokía. -vel és a -vá. amilyet a szaktudományok a nemzetközi érintkezésben általában alkalmaznak. Harun ar-Rasíd. az arab. a tudományos ismeretterjesztés területén.

mint a magyar nevekhez és szavakhoz: Csehovtól. A nem latin bet s írású nyelvekb l átírt nevekhez és szavakhoz ugyanazon szabályok szerint tapasztjuk a toldalékokat. Tobrukig. tatamin. arisztotelészi. kuvaiti. Plutarkhosszal. Velikije Lukii. dzsúdózik. alma-atai. 74 . Solohovval. stb. száriban. kamikadzék. Szapphóé. Hriszto Botev-i.222. Szöulnál.

part. [De vö. 229. shop. blues. Az írásnak ez a megszakítása az elválasztás. nyolc.. Azokat a szavakat. há-zig. A több szótagú. könyvei-tek vagy könyve-itek. tolnai-ak vagy tolna-iak stb. illet leg a következ sorba átvinni. lajst-rom. fi-a-i-é. stb. Be-rety-tyó. stb. drog. stb. Csak összetett szavak elválasztásakor veend figyelembe az alkotóelemek (az összetételi tagok) határa. Bánk. asztal. asz-tal. Leo-nóra vagy Le-onóra. ka- to-na. de ejtésükben egy szótagú idegen közszavak és tulajdonnevek vagy a régies magyar családnevek írásformájuk alapján megszakíthatók volnának: air. Soós. amelyek csak egyetlen magánhangzót tartalmaznak. Le-ó stb. Sásd. 226. Elég gyakori. Pest. street. ahány magánhangzó van benne: bál. vagy (az els t kivéve) egyetlen rövid mássalhangzóval: le-ány. ma-gá-nyos. ragos. É-va. a)] – A szótag mindig vagy magánhangzóval kezd dik. Csil-la. szükség esetén elválasztható: kala-uz. tehát az „a-lap”. Gaal. York. ideá-lis vagy ideális. team. 230. a nyomtatásban nem ajánlott elválasztási formák. Maugham. dry. „Le-a” stb. fia-tal. stb. 75 . – Ez a szabály olyankor is érvényes. Schmidt. Brahms. fiatal. pró-ba. 225. Georch. sztrájk. – A magánhangzó önmagában is alkothat szótagot: di-ó-nyi. eu bet kapcsolat. hogy helysz ke miatt (vagy más okokból) a szónak vagy szóalaknak egy részét a sor végér l át kell vinni a következ sorba. me-ta-fo-ra. stb. ill. Nîmes. Az elválasztásnak – alapformákban és toldalékos alakokban egyaránt – a szótagolás az alapja. Az au. 224. „emóci-ó”. Zsolt. Chartres. stb. fe-udális stb. Hume. a)] 226. illet leg több kiejtett magánhangzót tartalmazó szavak és szóalakok elválasztásának szabályai a következ k: a) Az egymagukban szótagot alkotó magánhangzók tetszés szerint hagyhatók az el z sorban. jeles) alakját a szótagolás szerint választjuk el. hajt. te-ker-vé-nyes. Az egyetlen magánhangzóból álló szókezd és szóvégi szótagot – bár önállóságát nyelvi tekintetben el kell ismerni – esztétikai okokból nem szokás egymagában a sor végén hagyni. A szótagolás szerinti elválasztás f szempontjai a következ k. nem választjuk el: föld. De-zs . strand. vagy vihet k át a következ be: dia-dal vagy di-adal. „e-móció”. ha az eredeti helyesírással átvett. mivel tagjai a szótagoláskor szétválhatnak. a „haza-i”. Ke-recsend. Annáé-ké vagy Annáéké. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: árui-nak vagy áru-inak. vá-szon. A szótagolás szerinti elválasztás 224. [Vö. – A több szótagú szavakat és szóalakokat bármelyik szótag határán meg lehet szakítani: ren-dületlenül. font. – Minden szó annyi szótagú. rendületle-nül. rendü-letlenül. „Á-ron”. György. bugy-gyos..AZ ELVÁLASZTÁS 223. Az egyszer közszavak és tulajdonnevek alapformáját és toldalékos (képz s.

A szótagolás szerinti elválasztás szabályai érvényesek természetesen a szóalakokhoz járuló újabb és újabb toldalékokra is: adós-ság. arany-nyal. Me-csek. [Vö. hogy a kett zött bet egyik tagját meghagyjuk a sor végén. könny-t l. karszt-tá. kalci-um. 76 . hanem egy-egy önálló mássalhangzót. ennek egyik jegyét az el z sorban hagyjuk. tiha-nyi. maharadzsa. ész-szer . Bony-hád. Szabol-csé.b) Azokat a magánhangzókat. mind a következ sor elején ki kell írni a teljes rövid megfelel jét: meny-nyi. Ing-rid. köny-nyes. víz-zé. hal-lak. stb. a másikat átvisszük az új sorba: bors-sal. recs-ki. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: ember-rel. stb. Job-bágy. kamika-dzék. amelyek szótagot kezdenek. csoport-tól. vi-asz. Boty-tyán. c)] f ) Ha a két magánhangzó közötti hosszú mássalhangzót egyszer sítetten kett zött többjegy bet jelöli. De: Széll-lel. – A toldalékos alakokat is így kell elválasztani: ágy- gyal. maga-san. tink-túra. Vajdá-ék. bizott-ság. stb. halan-dzsázik. Kecskemé-ten. kom-munális. tarisz-nya. akkor úgy választjuk el a szót. lopó-dzott. Ojszt-rah. ezért elválasztáskor ugyanúgy kezeljük ket. pén-zért. ma-dzag. Veszp-rém. akár többjegy ek – az els t az el bbi sorban hagyjuk. pogy-gyász. vonz- za. mint más többjegy bet inket. átvisszük a következ sorba: fi-ók. szity-tya. Kiss-nek. Ford-dal. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: bron-zot. házun-kat. stb. al-lons. c) A két magánhangzó között lev egyetlen mássalhangzót – akár egy-. Szél-lért. stb. Tallin-nig. rongy-gyá. Mikló-sék. Papp-tól. Gyu-la. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: ablaká-ig. stb. stb. – Így járunk el akkor is. adóssá-gok. rossz-kor. né-gyet. Tallinn-nak stb. másik jegyét pedig átvisszük: ber-reg. – Ha a toldalékos alakokban a két magánhangzó között álló mássalhangzók közül az utolsót kett zött bet jelöli. stb. g) Ha két magánhangzó között kett nél több mássalhangzót jelöl bet van. tömb-ben. azaz nem hangkapcsolatot jelöl. Car-rara. gy r -dzik. dobban. brin-dza. ba-tyu. kilenc-kor. rózsa. temp-lom. ösz-sze. pe-dzi. stb. mene-dzser. Ily-lyés. mil-liméter. bri-dzset. ka-sza. meggy-b l. – A két magánhangzót jelöl azonos bet ket is szétválaszthatjuk: ko-ordinál. Nagy-gyal. há-zunk. adósságo-kat. akár többjegy a bet je – a következ sorba visszük át: be-t . A dz-t és a dzs-t tartalmazó szavak ennek megfelel en a leírt szóalak alapul vételével. Hosz-szú. ko-sár. háza-ik. több-let. Mari-etta. Bar-tók. edz-het. moza-ik. Heren-dig. Gellért-t l. Tri-eszt. 227. csak az utolsó kerül a következ sorba: cent-rum. Er-zsi. Maupas-sant. ha a két mássalhangzó közül az els t kett zött bet jelöli: hall-gat. lán-dzsás. húsz-szor. leni-nizmus. a másodikat pedig átvisszük a következ be: am-per. ost-rom. mor-zsa. ton-na. stb. megy-gyel. stb. pa-don. kulcs-csal. lajst-rom. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: batiszt-ból. ennek elválasztásakor mind a sor végén. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: apá-mé. az elválasztás általános szabályai szerint szakítandók meg: bo-dza. tá-dzsik. bratsz-ki stb. d) A két magánhangzó között lev kétféle mássalhangzót jelöl nem kett zött bet k közül – akár egy-. Ecse-ren. Szabolcs-csal. ás-vány. e) Ha a két magánhangzó közötti mássalhangzót kett zött bet jelöli. metsz-szük stb. A dz és a dzs többjegy bet . Kodály-lyal. fosz-fát. pesti-es. 163. Hamburg-ban. hit-tem. ker-tig. stb. talpalatnyi. ki-sebb. ódz-kodik. tet-ted. Ugyanígy: játsz-szál. váku-um stb. töl-gyes. stb. Dosztojevsz-kij. galy-lyak. stb. Boz-zai.

Baude-laire. War-gha [e. -vel és a -vá. rek-lám. -vé ragos alakulatok elválasztása: pech-hel. prog-ram. Balo-ghék. amelyek az idegen nyelvekben elválasztáskor többnyire együtt tartandók. ezért a magyar szótagolás szabályai szerint választjuk el ket: abszt- rakt. mondat. konk-rét. Bár az ilyen alakulatoknak eredetileg összetett voltát a mai átlagos magyar nyelvérzék általában nem tartja számon. ery-the- ma. – A mássalhangzót jelöl kett zött bet k közül az egyiket az el z sorban hagyjuk. lopódz-dzanak. elválasztáskor az illet nyelv elválasztási szabályait kell követni. Mah-ler. a másikat pedig átvisszük a következ sorba: Bes-senyei. 230. Babi-tsé. prog-nózis.: de-zs ]. Beö-thy [e. inst-ruktor. kossu-thi. Thewrewk [e.). Thewrew-köt. ha utánuk magánhangzó következik: almana-chot. b)) 229. magyar szövegben szótagolási szabályainknak megfelel en szétválhatnak: cas-co. stb [Vö. – Ha a ch és az x vég idegen szavak toldalékos formáit a szó és a toldalék érintkezése táján kell elválasztanunk. c) A különböz hangokat jelöl olyan bet csoportok. stb. (Vö. a magyarban nem önálló lét elemb l keletkeztek. Cze-tzet. azaz a magyar kiejtésükön alapuló szótagolás szerint választjuk el. 231. Gi-gli. züri-chi. pra-xis. a ch-t és az x-et a következ sorba visszük át akkor. Chris-tie. Szé-chy [e. a) Az egy szótagba kerül . A fontosabb szempontok a következ k. he-xameter. lengyel stb. egy magánhangzót jelöl bet csoportokat nem választjuk el: cou-chette. Zág-ráb. edz-dze. Bach-hal. diszk-rét. 226. Fi-scher. Wa-shington. stb.: szé-csi].: fara-gó]. [Vö. stb. refle-xek. c). idegen írásmód szerint írt közszavakat és tulajdonneveket is a magyar szokásnak megfelel en. Kis-sék stb. stb. de nem egy hangot jelölnek. stb. Gior-gio. Miche-langelo. Ped-ro. Mün-chen. pszi-chológia. illet leg: Szél-lért. – A toldalékos alakok elválasztásakor a régies magyar bet k egységét természetesen szintén meg rizzük. f)] 228. A ch kétjegy ugyan. nem tekintjük összetételeknek. Belg-rád. A családneveinkben el forduló többjegy régies magyar bet k az elválasztásban hangértéküknek megfelel en kezelend k: De-seö [e. szind-róma. Ma-dzsar. Ben-czúr [e. parag-rafus. mint a rövid mássalhangzókat jelöl magyar bet ket: ar-chívum. amelyek a forrásnyelvben két (vagy több). stb. pe-ches. or-chidea. s így mindkett egy bet nek számít az elválasztáskor. bridzs-dzsel (ragos fn. fi-lantróp. – A -val. tele-xezünk. bóra-xos. demok-rata. van betoldva. fi-xet. esp-lanade. Mar-xot. kivéve a kett zött bet két: Deseö-nek. Bibera-chot.: var-ga] stb. stb.) nyelv többszavas kifejezés. Pap-pot. francia. inf-láció. Mon-taigne. Kos-suth stb. ma-chináció. bekezdés stb. az ismertebb el . Félixé. Chur-chill.: ben-cúr]. Kiliman-dzsáró. ma-ximum.Fuku-dzava. mar-xizmus. ce-pha-lal-gia. as-piráns. maest-ro. angol.és utótagok 77 . kataszt-rófa. bórax-szá. Fab-ri-zio. obst-rukció. Fara-ghó [e. Shakes-peare. Fu-dzsi. 216. de egyetlen hangot jelöl. Ka-ra-džić. d). Az olyan idegen közszavakat és tulajdonneveket. Me-xikó. stb. az x pedig két hang (k+sz) jele. – Kivételes elválasztású név: Bat- thyá-ny.) b) Az egy mássalhangzót jelöl bet csoportokat (a többjegy magyar bet khöz hasonlóan) nem választjuk szét: bron-chi-tis. komp-resszor. Ha magyar szövegbe idegen (pl. Ezért úgy tekintjük ket.. Marx-szal. ce-chem. Ljub-lja-na.: b -ti].: tö-rök]. móriczos. cou-lomb. A latin bet s írású nyelvekb l átvett. Bo-lo-gna. Gas-cogne. 224. latin. com-pa-gnie. Coo-per. Ri-chárd. Ale-xandra. de egyetlen jegy .

b) A szóösszevonásokat. Zala-egerszeg vagy Zalaeger-szeg. zápor-es . kül-ügy. NDK-beli. 234. A két egytagú szóból álló összetett közszavakat és tulajdonneveket úgy választjuk el. hol-ott. vas-út.r. Ofo-tért. ha az összetett szót vagy szóalakot nem az összetételi határon szakítjuk meg. tölgy-erd . 235. NOB. különélés. a másik összetett szó: me-gint (= újra). mind toldalékos alakjukban a szótagolás alapján szakítjuk meg: Ag-ro-co-op.és toldalékos alakjukban egyaránt) a szótagolás szerint választandók el. pa-ragrafus vagy paragra-fus. ha a köt jel nem szótaghatáron áll. egy-el re. Az összetett szavakat alkotó tagok (alap. kétség esetén tanácsos ezzel a lehet séggel élni: aspi-ráns. – A két vagy több magánhangzót tartalmazó bet szók szükség esetén szótagolás szerint szakíthatók meg: MÉ-MOSZ. Bornem-issza. Ugyanígy járunk el természetesen az igeköt s igék elválasztásában is: fel-ad. Pál-ffy. Az azonos alakú szavak között több olyan van. amelynek elválasztása kétféle. ELTE-re. kivált szaktudományi munkákban. Kis-ar (helységnév). KISZ-esek. 78 . MLSZ. vírus-interferencia. Magyar-alád. Mivel a szavakat a sor végén természetesen máshol is meg lehet szakítani. stb. elektron-optika. amelyben csak mássalhangzó vagy legfeljebb egy magánhangzó van. stb.figyelembevételével történ elválasztás. Az összetett közszavak és tulajdonnevek elválasztásában csak az összetételt alkotó tagok határán lehet különbség az egyszer szavakéhoz képest. vagyis. ion-stabilitás. viszont-eladó. – Elválasztás esetén a toldalékos bet szóknak a köt jellel kapcsolt toldalékát kell a következ sorba átvinni akkor is. Az összetett szavaknak elemeik szerinti elválasztása 233. leg-er sebb. hogy az egyik szó az els . A sor végére kerül mozaikszók elválasztásának a következ k a lehet ségei: a) Az olyan bet szó. szintén elfogadható: fotog-ráfia vagy foto-gráfia. stb. de a toldalék tartalmaz magánhangzót: ASZSZK-ban. gépe-lem (ige). mind-egy. A kett nél több szótagból álló összetett közszavakat és tulajdonneveket leginkább az összetétel tagjainak határán szokás elválasztani: csal-étek. Kö-zér-tig. szét-üt stb. Intransz-mas. ha az összetev k határa nem esik egybe a szótaghatárral. hón-alj. épp-úgy. Röl-tex. de: gép-elem (fn. Dessew-ffy.). SZOT. szak-avatott. de: meg-int (= figyelmeztet). ing-ujj. leg-alább. meg-öl. dél-után. Mi-chelangelo vagy Michelan-gelo stb. ugyan-is. kar-öltve. mikrosz-kóp vagy mikro-szkóp. A mai átlagos magyar nyelvérzék számára felismerhet összetételeket ugyanis az alkotó tagok szerint választjuk el akkor is. kis-asszony. 232. MTESZ. SZTK. mind alap-. egyszer-egy. Nyíregyháza vagy Nyíregy-háza. ENSZ-ért stb. NA-TO stb. még-is. nemcsak a problémát okozó helyen. termosz-tát vagy termo-sztát stb. ha elválasztásukra kényszerülünk. Ke-ra-vill. a másik szó pedig a következ sorba jusson: csak-is. stb. Ma-va-dé. rend. nem választható el: BVSC. Kis-oroszi. stb. mert az azonos alakú szópár egyik tagja toldalékos alak. Bu-vá-ti.

vas-utas. kétség esetén tanácsos ezzel a lehet séggel élni: interakció vagy interak-ció. Lenin-grád. kivételesen. im-produktív vagy imp-roduktív. Ha a köt jellel írt szóösszetételt vagy tulajdonnevet a szóhatáron szakítjuk meg. Tito-grad stb. 236. stb. meg-állás. in-tranzitív vagy int-ranzitív. dez-informál vagy de-zinformál. a köt jelet csak a sor végén tesszük ki. stb. ultra-projektométer. kilo-gramm. – Hasonlóképpen: Jugo-szlávia stb. amelynek egyik eleme (legtöbbször az utótagja) a magyarban is önálló szó.Ez a szabály azonban nem azt jelenti. fela-dat. vasutas. stb. vígope-rai. Mivel a szavakat sor végén máshol is meg lehet szakítani. nagy-atádi. para-frázis vagy paraf-rázis. megál-lás. víg-operai. nemcsak a problémát okozó helyen. fel-adat. tranz-akció vagy tran-zakció. és a szót vagy szóalakot itt szakítjuk meg: centi-gramm. pre-klasszikus. Ennek a sor elején való megismétlése csak szakmunkákban szokás. az alakulat összetett voltára általában tekintettel vagyunk. mikro-klíma. melo-dráma. Sok olyan idegen szavunk van. extra- kromoszomális. az így keletkezett származékot az alapszó tagjai szerint választjuk el: rend. proto-plazma. Za-laegerszeg. Nem szabálytalanok természetesen az ilyen megoldások sem: rend -ri. 237. Ha az összetett szó egészéhez járul képz . a szótagolás szerinti elválasztás is helyes: de-presszió vagy depresszió. transzurán. 238. infra-struktúra. Ha az ilyen alakulatok összetettsége a mai átlagos magyar nyelvérzék számára kevésbé nyilvánvaló. Antark-tisz stb. anti-klerikális. Ha a sor végi elválasztás ezeknek találkozási helyén válik szükségessé. Antarktisz vagy An-tarktisz. hogy összetett szót csak szóhatáron szabad megszakítani. a köt jeles alapformára való figyelmeztetés végett: …földrajzinév-tár… (helyesírási szótárban) …Nagy-Kevély… (helyesírási szótárban) …nátrium-klorid… (kémiai szakkönyvben) 79 . Helyes elválasztások ezek is: elekt-ronoptika vagy elektronop-tika. deci-liter. stb. preklasz-szikus. a másik eleme (legtöbbször az el tagja) viszont csak néhány esetben külön szó érték .ri. milli-gramm. interakció. nagyatá-di.

. a pontosvessz el tt. Ezeknek a keretein belül egyazon esetre sokszor több. 250.AZ ÍRÁSJELEK 239.. 247. 281. Az egyszer mondatok végére a közlés szándékának megfelel írásjelet teszünk. Az írásjelek használatának szabályai általában a nyelvtani viszonyokhoz igazodnak.). a vessz . a pontosvessz (vö. 293–297.. Részben a mondatok szerkezetét...). 80 .. a berekeszt zárójel és idéz jel pedig az el tte álló szóhoz stb. 290. Az írásgyakorlatban használt sok írásjel közül a legfontosabbak: a pont (vö. Stb. (Hogy mikor kell szóközöket hagyni. Kérd alakú felszólítások és felkiáltások végén felkiáltójel is szokott állni: Nem viszed el mindjárt! Miért ver engem a sors! Stb.. 248.). 245. ezért csak szépíróktól fogadható el – egyes esetekben.)..). 270. 256. 268–269. 271. 244.. 266. tagolódását. 266.). a felkiáltójel (vö. c) Az egyszer felkiáltó.. 240–242. 247–255. a kezd zárójel és idéz jel hozzátapad az utána következ . 299. 240–242. 248. 248.. 243. annak részletkérdéseit gépírási szabványok és tipográfiai el írások tartalmazzák. továbbá a köt jel és a nagyköt jel két oldalán.).). Az írásjelek változatos és kifejez használata fontos eszköze az értelmileg és érzelmileg egyaránt árnyalt közlésmódnak. 246. 250–252. 263.. 271. 266–267. 262. a zárójel (vö. 256. Szóközt hagyunk a szavak..). 253. 296–297.. 274. tudatos eljárásként – az írásjelek részleges vagy teljes mell zése... a) Az egyszer kijelent mondat végén pont van: Jóból is megárt a sok.. részben némiképpen a beszédnek bet kkel ki nem fejezhet sajátságaira.).. 250. Az egyéb írásjelek közül a gyakoribbakat egy összefoglaló pont tartalmazza (vö. a zárójelek és az idéz jelek közé foglalt közlési egységek el tt és után. Pipacsot éget a kövér határra / A lángoló magyar nyár t zvarázsa. 278. a hanglejtésre és a beszédbeli szünetekre utalnak. 256... a gondolatjel (vö. 256–257. amelyikkel mondanivalónkat a lehet legteljesebben tudjuk érzékeltetni... 264.. 265. a köt jel (vö. a kett spont. a kett spont (vö. a gondolatjel el tt és után stb. 260–261.)..) a kérd jel (vö.. valamint az írásjellel lezárt mondatok és tagmondatok között. 258–259... a vessz (vö. 250–252. Nincs viszont szóköz a pont. részeik-részleteik egymáshoz kapcsolódását tükrözik.) A mondatokat záró írásjelek 240. egyaránt helyes megoldás kínálkozik. 272–273. Ilyenkor azt az írásjelet kell választani. – Közvetett felszólítást. 256... b) Az egyszer kérd mondat végére kérd jelet kell tenni: Ki látta? Meglátogattok-e holnap? Szereted a zenét? Stb. 240– 242. a nagyköt jel (vö.... Az írásjelek szerepe kett s. 275.. az idéz jel (vö.. a felkiáltójel. 256.. Az írás tagolásában fontos szerep jut a szóköznek is.. óhajtó és felszólító mondatot felkiáltójellel zárjuk: Ezt aztán megcsináltad! De soká jön a tavasz! Bárcsak sikerülne a tervem! Legalább a szemem lenne jó! Azonnal idejössz! Szeresd a hazát! Légy jó mindhalálig! Stb. 96. a kérd jel.. 100. 275. 299.

úgy arat. nem pedig összehasonlításra szolgál: Ez több mint szemtelenség. mint a fal. Hat több. amire megkértelek? (A f mondat kérd . miért várnánk rá tovább? (A második tagmondat kérd . hogy máskor jöjjön? Nem felejted el. (Ilyenkor a több ragozható: többet. ki lesz az els ! (A f mondat felszólító. hogyha késem. hogy nem szabad bejönni! A tagmondatok közötti írásjelek 243. mi a baja. akár van köt szó. mint a tavalyi.) A mellékmondatnak megfelel írásjellel is zárható az olyan mondatszerkezet. 241. De: Hirtelen fölugrott és elrohant. haza. Az alárendel összetett mondatok végére olyan írásjelet kell tenni. Stb. aki még egy nyelven tud. hogy anyanyelvét is jobban tudja. hogy úszik el a dinnyehéj. meg. Szeretném tudni. ne üsse bele az orrát! Stb. / néztem.) – Nem kell azonban vessz t tenni a több mint alakulatban a mint elé. minek neked kett ? Induljunk már. ne várjunk rá tovább! (A második tagmondat felszólító. akár nincs: Régi igazság.) Folytasd ott. vagy csak a figyelem fölkeltésére szolgál: Kérdem. Az érzelmek hullámzását vagy er sebb fokát írásjelek halmozásával érzékeltethetjük: Hogy képzeled ezt?! Valóban?? Nem!!! Stb. mennyire szeretlek? Vajon megmondták már neki. Ilyenkor az írásjelhasználat ingadozhat. amelynek (akár el is hagyható) f mondata csupán mellékes tájékoztatást tartalmaz. vagy köt szó el tt is ki kell tenni a vessz t: Az ebédre nem kell senkit is megvárnom. Éj van-e. mint szerkezetben vessz van a mint el tt: Ez sokkal több. ahol abbahagytad! Mondd meg neki.) 242. Fehér lett. s. olyan nagy hibát követtem el? Javasolom. Kértem. A mellérendel összetett mondatok végére az utolsó tagmondatnak megfelel írásjelet teszünk: Esik a hó. s. / És mindnyájan várnak énrám.) Az apja is Miska. Az összetett mondatok tagmondatait általában vessz vel választjuk el egymástól. hogy az és.) Érzed-e. ha az voltaképpen idézet: Hiába mondtam neki. mint ötöt stb. Stb. 249. Stb. hogy azonnal menjen haza. Stb. és dühösen elrohant. ezért köt szava elé mindig vessz t kell tenni: Tündöklik. (A f mondat kijelent . Sokszor meglehet sen nehéz eldönteni. mégis fekete az utca. család. vagy köt szóval kapcsolt rész önálló tagmondat-e: Bevágta az ajtót. b)] A hasonlító több.utasítást kifejez . bár felszólító alakú mondatokat ponttal is zárhatunk: Írjunk egy-egy mondatot ezekkel a f nevekkel: béke. ha a több mint (a majdnem ellentéteként) a mondanivaló tartalmának er sítésére. holnap indulhat! Figyeljétek. a) A tagmondatok határán a vessz mindig kiteend . Ne várjunk rá tovább. vagy szemem világa veszett ki? Stb. A mondatzáró írásjelet akkor is a mellékmondathoz igazíthatjuk. [De vö. A rakodópart alsó kövén ültem. mint öt. b) A tagmondatokat bevezet és. (A második tagmondat kijelent . (Ilyenkor a több nem ragozható.) A többieknek egy takaró is elég. mint a gondolat maga. meg. kenyér. amilyent a f mondat kíván: Ki mint vet. / a téli éjszaka. c) A mint köt szóval bevezetett hasonlítás önálló (bár sokszor hiányos) tagmondatnak számít.) 81 . Több mint öt évig élt külföldön. hiszen nem jön már. legyen is Miska! Sokat késik.

Cselekedj ahelyett. anélkül hogy pihent volna. Kéttagú összetett mondatban is állhat pontosvessz . Irodalmunknak új kifejezési formákra volt szüksége. lelkes. a)] b) A felsorolásban pontosvessz t is használunk. A többszörösen összetett mondatokban pontosvessz vel határoljuk el egymástól a szorosabban összetartozó tagmondatok csoportjait: Nyugat fel l sötét felh ket hozott a szél. olvas. ír. Ilyenkor a hogy el tt nincs vessz : Felrohant a lépcs n. Ha kett sponttal lezárt közös figyelemfelhívó mondat után több külön mondat következik. vessz kkel tagolt mondatrészeket akarunk elkülöníteni másnem ekb l álló sorozattól: Mindenki ismeri az ilyen szavakat: beszél. tinta. hogy rabok tovább / Nem leszünk! Stb. köt szószer szókapcsolatok elé vessz t teszünk. a port felkavarta. felkiáltójel és kérd jel után még gondolatjelet is teszünk: Rabok legyünk.] 82 . ha a tagmondatok kapcsolata laza: Kabátja szinte a bokájáig ért. 244. [De vö. stb. hogy tétovázol! Stb. eléjük nem teszünk vessz t. ahelyett hogy stb. Stb. elé is pontosvessz t kell tenni. Ha azt akarjuk jelezni. Az ilyen jelleg felsorolások végén a stb. A mondatrészek közötti írásjelek 247. aszerint. Stb. külön-külön hangsúlyozott azonos szerep mondatrészek (s az ilyenekb l alakult felsorolások tagjai) közé vessz t teszünk. utánuk (a hogy elé) azonban igen: Felrohant a lépcs n anélkül. ha egy-egy lényeges gondolatra hívjuk fel a figyelmet. ha köt szó nélkül következnek egymás után: Az Ér nagy. és az emberek arcába vágta. Cselekedj. elemek az els tagmondathoz tapadnak. válasszatok! – / A magyarok istenére / Esküszünk. A más-más tartalmi típusú tagmondatok közé szintén tehetünk vessz helyett pontosvessz t: Eddig jól megvoltunk. ahelyett stb.d) Az anélkül hogy. nagyot alkotni. hogy a tagmondat fontosabb magyarázatot vagy következtetést tartalmaz: Közös a célunk: mindig többet. hogy derekuk ne törjön. vagy szabadok? / Ez a kérdés. mindegyiket (már az els t is) nagy bet vel kezdjük: A nyelvújításnak több oka volt: Nem tudtuk a tudományokat anyanyelven m velni. álmos. sás. égesd el! Stb. hogy bizonyos mértékig elkülönül gondolatsor kezd dik. aszerint hogy. most váljunk ellenségekké? Ezt többet nem veszem fel. egyre jobbat akarunk. Stb. szépet. A mellérendelt mondatrészek közötti írásjelhasználat fontosabb esetei a következ k: a) Az egymásnak mellérendelt. Szeretett volna valami újat.. / Esküszünk. hogy pihent volna. ceruza. [De vö. / Pocsolyás víz. 246. 249. becsületes. s a közeled viharnak látni lehetett már egy-egy távoli villámlását is. a büszke jegenyék alázatosan hajlongtak. nyáron is azt hordta.. Stb. káka lakják. vagy ha jelezni óhajtjuk. ahelyett hogy tétovázol! Stb. 245. – Ha azonban az anélkül. pont. Összetett mondatainkban kett spontot teszünk. könyv. Tiltakozást jelentett az elnémetesítéssel szemben. d) alpont. furcsa árok. ha azonos szerep . szorgalmas. Vörös jelek a Hadak Útján: / Hunniában valami készül.

mind az értelmez re külön hangsúly esik. rövidítésben az s köt szó rejlik (= s a többi). búsak. s t veszedelmes vállalkozásba fogott. A rózsának.c) Ha az azonos szerep mondatrészek között köt szó van. meg a kenyeret. de helytelen elméletet agyalt ki. f leg ha az értelmez felsorolást tartalmaz. Ha azonban az ilyen kifejezések nem értelmez k. s. Stb. és a személynév után nincs vessz : Mózes Pál nagykövetet. s. kapdos. Stb. és a beszédben szünet van közöttük. eléjük nem teszünk vessz t: A tésztára sok mákot és cukrot szórt. mögéje is vessz t tehetünk: Anna. Kállay Imre kandidátusé. c) Ha a kitüntetést. d) Ha azonos mondatrészek között és. f) A páros köt szóval alakult mellérendel szerkezetekben a második köt szó elé mindig vessz t teszünk (a páros vagy második tagja elé is): Vagy ezt. Kertjük díszét. a t szomszédomat kereste. Ezt az írásban vessz vel jelezzük: Németh Pétert. Stb. se posztó. beszélget stb. Stb. Sem testem. népköztársaságunk nagykövetét. meg a szalonnát. Se pénz. álldogál. vagy azt választhatod. a vessz t közvetlenül eléje tesszük: Én t dicsérem csak. illet leg háromszor kezdtük újra. rossz is. az éjszakai vihar kidöntötte. e köt szók elé vessz t teszünk: A szüleire gondolt. vagy köt szó beszédszünettel elválasztott. Mivel a felsorolások végére tett stb. Ég és föld között lebegett. Ha az értelmez távolabb kerül az értelmezett l. Erny t hozzál magaddal a kirándulásra. furcsák. s. akkor az el tte álló személynév értelmez jének számít. vagy kabátot! Stb. vagy köt szókat): Tetszet s. hol ahhoz kapott. Az ilyen közbevetésszer értelmez t olykor nem vessz vel. Kossuth-díjas írón nknek. Szép Izabella SZOT-díjassal. Elhibázott. vagy csattanós befejez je a szerkezetnek: S égtek lelkemben kis r zse-dalok: / Füstösek. meg. gyakran határozott nével vel kezd d kifejezés birtokos szerkezet. meg a zöldpaprikát. a szerkezetet csak a végén ragozzuk. hátravetett mondatrészeket vezet be. Dömötör Béla. rangot jelent . stb. illet leg: Kovács Tiborral. a Magyar Népköztársaság kiváló m vészét.] e) Ha az és. b) alpont. A személynév után ebben a típusban vessz t teszünk: Nagy Elemér. 248. Hol ehhez. fokozatot. sem lelkem nem kívánja. és szegény n vérére. majd jóíz en falatozni kezdett. Stb. Mózes Pált. A vessz helyére kett spont is kerülhet. a szegf nek vagy a levendulának az illatát szereted? Stb. Az értelmez vel kapcsolatos fontosabb írásjel-használati esetek a következ k: a) Az értelmez s szerkezetben rendszerint mind az értelmezettre. bíborak… Fölröppen a komor ég homlokára / Egy nagyszer mosoly: / A forradalom vörös hajnala. [De vö. Komáromi Pálnak a javaslatára betonjárdát építenek. meg. egy öreg diófát. Zsigmond Elek Kossuth-díjastól stb. varrni tanult. Kétszer. városunk díszpolgára. hanem gondolatjellel (esetleg zárójellel) különítjük el: A baleset sérültjét – a motorkerékpárost – kórházba szállították. az állami díjas mérnökkel. és az értelmez s szerkezetnek mindkét f tagja ragozódik. stb. a leány. Lehet jó is. a csupa vessz s felsorolás végén nem kell eléje vessz : Gyakorító igék például ezek: járkál. – Ugyanígy: Balla Erzsébetnek. az irodalomtudomány doktora. A község tanácselnökének. meg. Kálmán Etelkát. az élet anyját… Stb. b) Ha az értelmez után is szünet van a beszédben. Aztán el vette a bicskát. 83 . ez elé vessz t teszünk (kivéve az és. min sítést. vagy köt szó áll.

-ve és a -ván. István. c). Az egymásnak alárendelt mondatrészek közé általában nem kell írásjelet tenni. Egész nap az erd t járta. Stb. A szövegbe ékel dést jelz írásjelek A közbevetés 250. a fenti szabály alkalmazása a fogalmazó egyén megítélését l függ. sajnos. a)] b) Ha a mint szó állapotot vagy min séget jelöl szó vagy szókapcsolat el tt áll. 250. nem tud eljönni. Bátyámat. Nagybátyám szombaton érkezett meg. Stb. Stb. János maga is ott lesz. -vén képz s igeneves szerkezet csak mondatrész. Ma reggel nagy es esett. ha alárendel viszonyban vannak egymással: Fehér bottal a kezében egy fekete szemüveges férfi jött vele szemben. a feleségével együtt. Akár le is mondhat a beékelésr l: A vonat persze megint késett. b)] Érzelem kifejezésére – f leg régies vagy szépirodalmi jelleg szövegekben – a mondatba felkiáltójel vagy kérd jel is beékel dhet. mint mérnököt. Kossuth korábban mint meg nem alkuvó újságíró harcolt a magyar nép jogaiért. kabátját magára kapva. e) A szünettel elkülönül értelmez szer . Magát Bartókot hallottuk a hanglemezr l. – Ha azonban az igeneves szerkezet szinte külön mellékmondatnak érz dik. Bátyámat (a baleset tanújaként) többször is kihallgatták. ezért többnyire nem különítjük el vessz vel a mondat egészét l: Munkaruhát húzva fogott neki a motor szerelésének. Bátyámat – a baleset tanújaként – többször is kihallgatták. a m szakiakhoz osztották be. a lámpa mellé tette.] e) A -va. 249. 249. Mivel a közbevetés szándékát és írásbeli kifejezésének szükségét valójában csak a közlemény megalkotója érzi. valamint a mondathoz lazán hozzátoldott határozók elé vessz t teszünk: A könyvet az íróasztalára. Kiszaladt az udvarra. Az országban mindenütt jó termés ígérkezik. Maga János is ott lesz. 243. Az olyan szót vagy szókapcsolatot. Stb. Az ilyen közbevetett 84 . mint említettem. [De vö. Stb. amelyet a közbevetés szándékával ékelünk be a mondatba. áteveztünk a túlsó partra. vessz k. beteg lett. A rádió zenéjét hallgatva is jól tudok tanulni. Stb.d) Ha az értelmezett szó vagy az értelmez a maga vagy a mind névmás. vagy hátravetve a mondathoz lazán kapcsolódik. felszabadultan. nem teszünk eléje vessz t: Bátyámat mint tanút (= tanúként) hallgatták ki. A mint köt szó sokszor beszédszünetekkel határolt közbevetést vezet be: Ádám barátomat. A kiejtés szerinti (fonetikus) átírás a nyelvjárásgy jtésben igen fontos. Ádám barátomnak – mint kiválóan képzett mérnöknek – az átlagosnál magasabb a fizetése. [De vö. A sok pásztor mind muzsikál. Pet fi mint ember nem hazudtolta meg a költ t. persze. Stb. Péter. Stb. a baleset tanújaként. nagyokat lélegezve. Új találmányát – természetesen – azonnal szabadalmaztatta. célszer vessz vel elkülöníteni: Gondolván egy merészet. [De vö. nincs szükség vessz re: Te magad mondtad. 247. gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük: A vonat. többször is kihallgatták. a) Az egymás után köt szó nélkül következ egynem jelz k és egynem határozók közé nem teszünk vessz t akkor. megint késett. Ádám barátomtól (mint országszerte jól ismert mérnökt l) gyakran kérnek szakvéleményt.

) A megszólítás 253. Stb. (Vö. nézzétek csak! Nagyon vártalak már. Az idéz jelet (kézírásban és nyomtatásban) az idézet kezdetén alul. A szövegbe ékelt szó szerinti idézetet általában idéz jelpór fogja közre. amit javíttatni vitt. bár még át tudott volna szaladni az úttesten. fagy. mögéje is vessz t teszünk: Most pedig. Ha a megszólítás beékel dik a mondatba. édes fiam. 271. mondat érték kiemelt megszólítások után. Ne felejts el fölébreszteni holnap reggel (6-kor)! Stb. a mondatvégi írásjelet a berekeszt zárójel után tesszük ki: Bizonyos szavak igék is. nyom). el bb hagyta elmenni a teherautót. de író lett. Stb. A mondat elején vagy végén álló megszólítást vessz vel választjuk el a mondat többi részét l: Gyerekek. Évi – bár még át tudott volna szaladni az úttesten – el bb hagyta elmenni a teherautót. ezt a közbevetett mondatot vessz k. Felvették a jelentkez k nagyobb részét (45 fiút és lányt). s csak néhány alkalmatlant kellett elutasítani. névszók is (pl. 271. csak még a magnója hiányzott. Ha az összetett mondat valamelyik tagmondatába beékel dik egy másik tagmondat. barátaim. az írásjelet a közbevetés után.) Magánlevelekben a kiemelt megszólítások után vessz t is lehet tenni. a 256. Az idézés rátérünk a dolog lényegére. Stb. hohó! mind. (De vö. Sándor. / Csúnya hazugság volt. (Az ellenvéleményen lev k el se jöttek a gy lésre. Évi (bár még át tudott volna szaladni az úttesten) el bb hagyta elmenni a teherautót. vagyis a közbevetett részt körülfogó gondolatjelpár vagy zárójelpór második tagja után ki kell tenni: M szaki egyetemen szerzett diplomát – vegyészmérnökit –. Ha a közbevetett szó. hazugság. amit mondtam. Stb. hogy minél kényelmesebben érezze magát – ez mindig fontos volt neki –.) Stb. les. kötelességedet? Stb. 149.felkiáltójel vagy kérd jel után a mondat természetesen kisbet vel folytatódik: Meghaltál-e? vagy a kezedet görcs bántja. eléje is. az idézet végén pedig fölül tesszük ki: „Jót s jól! Ebben áll a nagy titok” – figyelmezteti Kazinczy költ társait. gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük: Évi. Stb. Ha a zárójelbe tett megjegyzés a mondat végére esik. imádott / Jankóm… Most veszem észre. 254. Egy gondolat bántotta (és nem tudott megszabadulni t le): hogy is felel s a hiányért. 251. Tudod-e. 252. Sok megszokott holmiját becsomagolta. (Vö. Az olyan önálló. általában felkiáltójelet teszünk: Drága Szüleim! (Drága szüleim!) Tisztelt Közönség! Kedves Barátaim! Igen tisztelt F orvos úr! Egyetlen Ilonám! Stb.) – A zárójelbe tett önálló mondat írásjele azonban a zárójelen belülre kerül: A jelenlev k mind helyeselték a javaslatot. szókapcsolat vagy tagmondat írásjelnél ékel dik a mondatba. 85 . 255. amelyek egy hosszabb szöveget vezetnek be.

Ha az idéz jelbe tett mondaton belül még egy idéz jelre van szükség. és kisbet vel kezdjük. most adjatok neki!” – figyelmeztette Pet i az urakat. utánuk viszont nincs. de ennek jelzésére nem idéz jeleket. a berekeszt idéz jel elé olyan írásjel kerül. és az idézetet kezd közszót (az eredeti szöveg ellenére is) kisbet vel kezdjük: A tanterv szerint az iskola egyik célja az. / ha süvít a böjti szél. amely „a szabadág útjára visz gyász és romok felett”. hanem gondolatjeleket szokás használni. a) Az idézetet bevezet mondat után kett spontot teszünk. 257. hegyével befelé forduló jelpárt használunk: Pet fi írta apjáról: „Szemében »mesterségem« / Most is nagy szálka még. 258. amire ne lennék képes a gyerekeimért. Szépirodalmi m vekben az író mintegy idézi a szerepl k szavait.” Stb. b) Ha az idéz mondat követi az idézetet. Stb. melynek nincs virága?” „Az eszmék er sbek / A rossz anyagnál – vallja Madách. – Ezt ledöntheti / Er szak. e) Az idézetbe iktatott idéz mondat közbevetésnek számít. Idézés alkalmával az idéz mondat megel zheti. „Ó. amilyent az idézett mondat tartalma kíván: Bessenyei ma is érvényes igazságot fogalmazott meg: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós. követheti vagy megszakíthatja az idézetet. Az els idéz jel után az idézet els szavát általában nagybet vel kezdjük. megvan-e még az az otthon?” – sóhajt fel Radnóti. mint farsangi plakátok. c)] a) Ha az író idéz mondata megel zi a szerepl szavait. Mások szavainak némiképp megváltoztatott. de ez csak a társadalom egészének tevékeny közrem ködésével érhet el. tehát gondolatjelek közé tesszük. hogy az eredeti szövegben is kisbet van: A közeled szt ekképp jeleníti meg Babits: „már hullnak a cifra virágok / szirmai. b). [Vö. gondolatjellel kapcsoljuk. mint követni” – írta unokaöccsének Kölcsey. hogy nincs az az áldozat. 256. Így szokás kezelni az úgynevezett kapcsolt egyenes beszédet is: Mondtam neki. Ha a szó szerinti idézetet szervesen belesz jük saját szövegünkbe.” Stb. Ilyenkor az idézet végén a kérd jelet és a felkiáltójelet kitesszük. rongyban. / El ítéletét az / Évek nem szünteték. Az írásjelek és a kezd bet k tekintetében egyébként az idézéskor szokásos írásmódot alkalmazzuk. 86 . Stb. Stb. ember: küzdj és bízva bízzál!” ma is gyakran idézzük. „Még kér a nép.” Örök kérdést tesz fel Vörösmarty: „Mi dolgunk a világon?” Pet fi így kezdi híres versét: „Ne fogjon senki könnyelm en a húrok pengetésihez!” Stb. szellemileg egészséges. az örökre élni fog. Stb. Kisbet vel kezdjük az idézetet. de idegenen sohasem. A második idéz jel a szövegzáró írásjel után következik: „A tudományos felfogás szerint – írja Kosztolányi – nincs semmiféle rangkülönbség a nyelvek között.” Stb. gondolatjel van el ttük. az idézett részt idéz jelek közé foglaljuk. – A megszakított idéz mondat kisbet vel folytatódik: Madách szavait: „Mondottam. ha úgy emeltük ki. edzett nemzedéket neveljen”. Stb. a). – Ha a mondat az idézett résszel végz dik. Az idézet végére. Stb. a pontot azonban nem: „Ismerni a jót könnyebb. hogy „testileg.” „Lesz-e gyümölcs a fán – kérdi Pet fi –. vagyis úgynevezett tartalmi idézésekor nem használunk idéz jeleket: Alkotmányunk kimondja. A „rendületlenül” kés bb jelszóból magatartásformává érett. a mondatot befejez írásjelet az idéz jel után tesszük ki: Juhász Gyula a munkában azt az er t látja. és kisbet vel kezdjük. hogy társadalmi rendszerünknek a munka az alapja.

Ha közmondásokhoz. hiszel nekem? Türelmetlenül szólt rá: – Add már ide! – Nem adom! b) Ha az író idéz mondata követi a szerepl közre. s mikor egy forráshoz ért. – Ne higgy neki! – támadt rá. de mert hideg volt. c) Ha az író idéz mondata a szerepl szavai közé van iktatva. Köt jelet szavak és szórészek között az alábbi esetekben alkalmazunk: 87 . csak az els elé teszünk vessz t: A hegymászásban elfáradt. illet leg elé. Ha a tagmondat közbeékel dése miatt vagy bármi más okból két köt szó kerül egymás mellé. eszem a lelked! Hova megy.Határozatlanul mondta: – Nem is tudom. messze szálltak! Stb. sarkigazságokhoz. rövid pihen t tartott. – Add már ide! – szólt rá türelmetlenül. Hívták. és a beszél k els szavai el tt gondolatjel van: – Kapitány uram. – Nagyon vártalak már – fogadta a barátját. Stb. be megjártam! Jaj de elfáradtam! vagy: Jaj. Reménykedve kérdezte: – Ugye. kiegészít megjegyzést f zünk. szavait. hogy kisemmiztek.és szünetviszonyai ezt megkívánják: Ejnye be megjártam! vagy: Ejnye. – Sok a teend nk. csak itt lenne már! Jaj. Vessz t szoktunk tenni az indulatszók után. szállóigékhez. haj. – Ugye. magyarázó. a megszakítás után újabb gondolatjel következik. Szavak és szórészek közötti írásjelek 260. de elfáradtam! Stb. Hová merült el szép szemed világa? – szoktuk tréfásan kérdezni. – Annyiszor becsapott! – Gyere ide – kiáltott rá –. – Hova a pokolba? – Maklárra. – Maga itt volt. 262. láthatta. vagy kétszázan kimennénk az éjjel. hé? Fiatalságunk évei. Stb. – Kik jártak itt? – faggatta tovább. az indulatszó és a nyomósító szócska közé csak akkor teszünk vessz t. aranyat lel – tartja a közmondás. hiszel nekem? – kérdezte reménykedve. nem indult útnak. és segíts már egy kicsit! – Sehogy sem tudok belenyugodni abba – folytatta –. 261. Az idéz mondatok nélkül egymást váltogató párbeszéd megszólításonként külön sorokban kezd dik. Termeljünk többet és olcsóbban! – ez most a feladat. jelszókhoz stb. nem használunk idéz jeleket. 259. de az írásjelek és a kezd bet k tekintetében az idézéskor szokásos írásmódot követjük: Ki korán kel. ezeket gondolatjelpár fogja – Nem is tudom – mondta határozatlanul. a) Az indulatszókat vessz vel különítjük el: Hej. b) Ha valamely indulatszó után a be vagy a de nyomósító szócska következik. – Maklárra? – Jó estét mondani a töröknek. ha a mondat hangsúly.

Csepel-sziget. 139. illet leg csak az els összetett szót írjuk ki teljes alakjában. 168–169. a)). b).. a mellérendel összetételeknek és az ikerszóknak. 263. csihi-puhi. alkalmi szóösszetételeknek köt jeles írása a költ i nyelv kifejez eszköze: r zse-dalok. 177. 140. francia–spanyol (határ). (Vö. bel. Balassi-strófás. a)].és gyorsíró. örökkön-örökké. k -iszonyatját. sírva-nevetve [vö. könyvritkaság-gy jtemény. 97. 10-12 (éves). Kál-Kápolna. 139. néha-néha (vö. stb. stb. h) Az -e kérd szócskát köt jellel kapcsoljuk az el tte álló szóhoz: Tudod-e. Osztrák–Magyar Monarchia. Nagy-New York. -szerel és -javító üzem. hidegvíz-csap [vö. olasz–német (mérk zés). vagylagosságot fejez ki: egy-két (ember). Holt-Tisza. Széll-lel. a)]. (Vö. stb. AnnaPanna [vö. szótárban).). szakos) stb.. Nagyköt jelet szavak között a következ esetekben szokás használni: a) Két vagy több nép (nyelv) nevének kapcsolatát nagyköt jellel érzékeltetjük: angol–magyar (szótár). c)]. kibe ugrál.. merre menjünk? Jobbra-e vagy balra? Stb. valamint az alárendel összetételeknek bizonyos típusaiban az alkotó tagokat köt jellel kapcsoljuk egymáshoz: egy-egy. össz-szövetségi. Konkoly-Thege stb. [Vö. b)]. illet leg tulajdonnévi szóalakokat.).). József Attila-díja. zöldség. stb. mérk zést). 102. Ilyenkor az elhagyott közös utótagra. Cseh– Morva-dombság. 103. 103.). irul-pirul [vö. nyolctíz (napra). amelyekben a tagok.és külkereskedelem. Rohonci-Arany-patak. Mann-né. i) Mind a bet kkel. Szokatlan. süt-f z. Érd-Ófalu (vö. gyémánt-hitemet. illet leg el tagra köt jellel utalunk: gép. (láttam az) angol–brazilt (ti. mind a számjegyekkel írt számkapcsolatokban köt jelet teszünk. vissza-visszatérés. foszform trágyagyártás (vö. rendszerint csak az utolsó. meg-megállt. 139. 158. 94. a)] b) A szóismétléseknek. [Vö.). köt jellel tagoljuk: sakk-kör. 131.és gyümölcsfelhozatal. Vas Mihály-hegy (vö. szöv -fonó ipar [vö. Kazinczy-verseny. b)]. Aranypatak-völgy (vö. [Vö. mássalhangzót jelöl bet kerül egymás mellé. 179. szobakonyhás [vö.] f) A kett s családnevek elemeinek összetartozását köt jellel érzékeltetjük: Endr dySomogyi. tej-. 178. 101. rokonrtüzek stb. 5-6 (darab). bogáncs-szívem. stb. dimbes-dombos. gizes-gazos (vö. illet leg: bortermel és -értékesít szövetkezet. Magyar–Szovjet Baráti Társaság. stb. német– franciás (ti. c) Ha két vagy több egymás után következ összetett szónak azonos az utótagja vagy az el tagja. unos-untalan (vö. a)]. b)].) Az ilyen alakulatok utolsó tagjához köt jel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat: (a) magyar–angolban (ti. 62. stb. köd-gubában. illet leg a szóelemek határán három azonos. édes-bús. d) Kétezeren felül – ha az ezres után még más szám is következik – az összetett számnevek írásában köt jelet használunk: ötezer-nyolcszáztíz. 289. orrán-száján. tizenegyezerhuszonnyolc stb.a) Az olyan összetett szavakat. 98. 265. 100. ott-tartózkodás.) g) A többelem földrajzi nevek több típusában köt jellel fejezzük ki az alkotó tagok összetartozását: Arany-patak. 138. a)] e) Tulajdonnevekhez f neveket és bel lük képzett mellékneveket bizonyos típusokban köt jellel kapcsolunk: Afrika-kutató. gépgyártó. 176. le-föl sétálás [vö. anyagcserevizsgálat-kérés [vö. ha a kapcsolat hozzávet legességet.). 88 . d)]. stb. József Attila-díj.

Bonn-nal. 1848–49-ben. 265.) – De: a 128–9. b) Köt jellel kapcsoljuk a több különírt elemb l álló személynevekhez és földrajzi nevekhez a képz ket és a képz szer utótagokat: Arany János-i. puff-féle (vö.. 94. Meggondolni háborítlan.. 62. Toldalékok kapcsolása 265. 141. [Vö. Bonn-nál [vö. Karlovy Vary-i. sz.-en.) – Hasonlóképpen: Vág-szer (folyó).. budapest–bécsi. néma) bet re és a bonyolult. Omega-féle (id mér k). Három pontot használunk akkor is. Az ilyen alakulatok utolsó tagjához köt jel nélkül kapcsoljuk a ragokat: (a) Hadrovics–Gáldiban (ti. 217. Frankfurt am Main-i. 94. TU–154. (a) Videoton–Haladáson (ti. Leonardo da Vinci-s. a képz ket és a képz szer utótagokat általában közvetlenül kapcsoljuk a szót höz. Wittmann-né [vö. június–júliusi. stb. Három pontot teszünk a gondolat befejezetlenségének jeléül: De tart a harc… a kard s az ágyú / Helyett most eszmék küzdenek. d) Köt jellel f zzük hozzá a hangérték nélküli (ún. mérk zésen) stb.vagy szó. Népszabadság-beli (cikk) stb. TU–154-gyel. 1983–1984. e. 163. Ménesi út 11–13. Szojuz–14-ben. (Vö. (vö. a jeleket.. / Ami immár közelebb van… stb. ha valamely szövegb l kihagyunk egy részt: …s rendezni végre közös dolgainkat. / ez a mi munkánk… Respublika. stb. illet leg: a Szojuz–24 – Szaljut–5 rkomplexum.. New York-szer . 200. a tavasz–nyár folyamán. az els – negyedik osztályban. tavasszal–nyáron. Hadrovics–Gáldi: Orosz–magyar szótár.) c) Köt jellel kapcsoljuk az egyelem személynevekhez a képz szer utótagokat: Eötvös-féle. (Vö. c) Nagyköt jellel f zzük egymáshoz az olyan szavakat. mássalhangzót jelöl bet közvetlen találkozását egyes típusokban. stb. tavaszi–nyári. szabadság gyermeke / …Köszöntelek a távolból el re! Stb. 456.-ben. az els –negyedikben. Illyés Gyula-féle.). stb. Bonyolultabb esetekben a nagyköt jel kivételesen szóközökkel illeszkedhet a tagok közé: i. az I–IV. kelet–nyugat irányban. 1914–18-as. Az ilyen alakulatokhoz minden toldalékot köt jellel kapcsolunk: T–34-et. e)] d) Nagyköt jelet használunk géptípusok stb. a) Köt jellel hárítjuk el toldalékok kapcsolásakor három azonos. 179. c)]. Duna–Majna–Rajna-csatorna. Apollo–11-es. stb. az I–IV. T–34-es. b)] – Hasonlóképpen: Magyar Nemzetbeli stb. [Vö. június–július hónapban. stb. 217. stb. Pet fi-szer stb. c)]. 753 – i. 164. Apollo–11. 1981–1985-i. amelyek valamit l valameddig viszonyt érzékeltetnek: Budapest–Bécs. Az ilyen alakulatok utolsó (esetleg mindkét) tagjához köt jel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat: Budapest–Bécsen át. évi. Újpesti Dózsa–Ferencváros (rangadó) stb. stb. 164. 171. (Vö.). a 128–9. dzsessz-szer . stb. Szojuz–14. Néhány esetben azonban köt jelet használunk. osztályban.. bet . írásrendszerünkben szokatlan bet csoportokra végz d szavakhoz a toldalékokat: 89 . ahol az egyszer sítés nem alkalmazható: Széll-lel. kelet–nyugati. A ragokat.b) Két vagy több tulajdonnév kapcsolatát nagyköt jellel érzékeltetjük: Marx–Engels– Lenin. lapon. 264. szótárban).és számjelzése között: T–34. New York-i. 141.

-en. katalógusban stb. §-ban. elválasztáskor – a szétválasztott szórészek összetartozásának jelölésére – köt jelet használunk: asz-tal.) 268. 280. Sor végén. Rousseau-nak. 80%-os. 19-szer. A hírlapok. kerület stb. dolgozatok. 1983. utalásban.. a)] Egyéb írásjel-használati tudnivalók 266. tervhivatal stb. bet szókhoz stb. Arany: Toldi. 293. fejezetek címe.25-kor.. folyóiratok. 278. írásjelekhez. stb. 290. felsorolásban. ploieşti-i stb. 12-t. munkaverseny.) b) Pontot teszünk a rövidítések egy része után: aug. 100 °C-on. cikkek. ha a nevet és a címet mondattani viszonyítás nélkül említjük egymás mellett (pl.. s utána mondat kezd dik. Bp. du. a 15. a IV. [Vö. Glasgow-ban. 90 . a hónapot és a napot jelöl szám után: 1848. kb. (Vö. hazám! Stb. aug.. rövidítésekhez. a)] e) Köt jellel kapcsoljuk a számjegyekhez. a végére pontot teszünk: A s ze mé lye s n é v m á s o k . Stb. 6%kal. te-kint stb. Pontot használunk viszont a következ esetekben: a) A sorszámneveket jelöl számok után általában pont van: 10. özv. 15. – Ha azonban a cím szövegben van.. – Birtokos szerkezetben azonban a név és a cím közé nem teszünk írásjelet: Arany János Toldija fellelkesítette Pet fit. Mikszáth „Különös házasság” cím regényéb l filmet készítettek. a toldalékokat: 4-et. Kett sponttal mutatunk rá a példaként említett szóra. 20-án. A kijelent mondatban megállapítunk. könyvek. (Vö. 217. Bp. Kett spontot teszünk a szerz neve és az írásm címe közé akkor. Stb.. valamint az intézménynevek és útbaigazító feliratok után a mai gyakorlat szerint nem kell pont akkor. versszak. 16. 269. (Vö.guillotine-t.) 270.-be jár. az MTA-tól. 267.. évi. értekezések. közlünk valamit: Magyarország legnagyobb tava a Balaton. IX. voltaire-es. jöv kutatás. stb. III.) c) Pontot teszünk a keltezésben az évet. 286. Személyes névmásoknak nevezzük azokat a szavakat… – A kérd jelet és a felkiáltójelet a kiemelt címsorok végén is ki kell tenni: Minek nevezzelek? Készülj. [Vö. 199. (Vö. költ i m vek. 282. 67-es.): Vörösmarty: Csongor és Tünde. ha kiemelt címsorokként vagy önmagukban szerepelnek: Népszabadság Puszták népe Nemzeti dal El szó Kett s megállóhely Szerencsi Csokoládégyár stb. Pet fi: János vitéz. Montreux-ig. szócsoportra vagy mondatra: A felszabadulás óta számos új összetétel keletkezett nyelvünkben: békepolitika.

a paragrafus jele fordíts! vagy 1 a jegyzet jele az ismétlés jele a hiány jele a fok jele az ismétl dés. 291. 3°-kal stb. költ i m veknek. a 6. – Ha a zárójelbe tett rész ponttal rövidített szóval végz dik. amelyeknek hangulati velejáróját./ nak. mint gyakorlati anyanyelvismeret (Az általános iskolai nevelés és oktatás terve).) 274.6 (harmincnyolc egész hat tized). [Vö.és többjegy számokat általában közzel tagoljuk a hátulról számolt hármas csoportok szerint: 23 816 stb. Ha a mondat végén lev zárójeles rész szorosabban kapcsolódik a mondathoz. Ezzel a lehet séggel azonban – a divatnak hódolva – ne éljünk vissza! 273. §-ban. b)] 275./ ot stb. 265. jele § /. * ” ’ ° ~ . Ugyanígy nagyköt jelnél: egy TU– / 154-esen stb. Stb. és a zárójel után is használnunk kell a megfelel mondatvégi írásjelet: Szövetkezeteink már saját gépeikkel dolgoznak (traktorokkal. a paragrafus és a fok jeléhez köt jellel kapcsoljuk a toldalékot. Idéz jelek közé teszünk a mondaton belül olyan szavakat. Stb. 199. A számok írásában a tizedes törtek kezdetét vessz vel jelöljük: 38. A könyveknek. amilyenben a kimondott formához kapcsolódnék. gúnyos vagy egyéb értelmét ki akarjuk emelni: Megkaptam „kedves” soraidat. Gyakrabban használjuk még a következ írásjeleket is: + — : = % / az összeadás jele a kivonás jele a szorzás jele az osztás jele az egyenl ség jele a százalék jele a vagylagosság. Stb. értekezéseknek.) 272. a berekeszt zárójel elé a rövidítést jelz pontot ki kell tennünk.) – Az öt. Stb. (Vö. stb. tárcsás boronákkal stb. hogy a szóalakban már van köt jel: t zzel./ vassal. 289. 1.23 (egy egész huszonhárom század). több szóból álló címét szöveg közben idéz jelbe is tehetjük: A haladó magyar költészet remekeit mutatja be a „Hét évszázad magyar versei” cím négykötetes antológia.). Dumas. tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit. a mondat tartalmának megfelel mondatvégi írásjelet a berekeszt zárójel után tesszük ki: A helyesírás nem egyéb. a tört szám stb. 271. valamint kiírjuk az esetleges köt hangzót is: 10%-os. cikkeknek stb. Ne akarj te engem mindenáron „jobb belátásra bírni”! Stb.Az elválasztás alapja lehet az a körülmény is. a SZOT. [Vö. kombájnokkal. illet leg a megfelelés jele A százalék. e)] 91 . (Vö. (De vö. 252. Ilyenkor a toldalékok köt jellel kapcsolódnak: Ez benne van a „Hét évszázad magyar versei”ben. Ilyenkor a toldalék mindig olyan alakjában járul az írásjelhez.

cm (= centiméter). (= Boldog új évet kíván). az MTA. kiejtve Budapest. (= általános). (= saját kezével). mássalhangzóval kezd d rövidítések el tt a határozott nével t használunk: az igh. (= Magyarország) stb. B. gyes (= gyermekgondozási segély) stb. délben érkezünk. Mahart (= Magyar Hajózási Részvénytársaság). D. stb. b) A rövidített szónak vagy szavaknak kis vagy nagy kezd bet jét általában a rövidítésben is megtartjuk: c. km kiejtve kilométer. ahány különírt szóból áll a rövidített szókapcsolat: a. vö. Vagy a bet k nevét mondjuk ki egymás után: OTP (= Országos Takarékpénztár) kiejtve ó-té-pé. (= körülbelül). (= az igazgatóhelyettes). az OTP.és nagybet k tekintetében nem követi az alapforma írásmódját: Ft (= forint). (= a szerkeszt ). az Áfor. ÉNy (= északnyugat). (= cím ). kiejtve utca. HTSz. szb (= szakszervezeti bizottság) kiejtve esz-bé stb. hogy a jel közszóból vagy személynévb l származik: m (= méter). az szb. Mindig nagy kezd bet vel írjuk azonban az elemek vegyjelét: O (= oxigén). (= s a többi). Sok rövidítés azonban a kis. rkp. a f. Szfv. r. k. sz. – A mozaikszók el tti határozott nével a kiejtett alakhoz igazodik: a MÁV. a szerk. pság. m. stb. (= magasföldszint). Kb. Na (= nátrium) stb. (= annyi mint). Y. (= magyar). Mo. vagy összeolvassuk a bet ket: MÁV (= Magyar Államvasutak) kiejtve máv.. Ha egy magában kisbet s rövidítés mondatkezd helyzetbe kerül. (= vesd össze!). 92 . az i. (= mint vendég). k. i. (= New York) stb. (= parancsnokság). Bp. Áfor (= Ásványolaj-forgalmi Vállalat) kiejtve áfor. kb. K (= kelvin). ú. (= gépkocsi). stb. (= Debrecen). A különírt szavakból álló szókapcsolatok rövidítése általában annyi (ponttal elkülönített) tagot tartalmaz. A rövidítések 277. k. (= Helyesírási tanácsadó szótár) stb. é. a tsz.A RÖVIDÍTÉSEK ÉS A MOZAIKSZÓK 276. (= rakpart). a Mahart. (= az idézett m ). – Ennek megfelel en a magánhangzóval kezd d rövidítések el tt az. km (= kilométer). a) Az egyszer és az összetett szavaknak több bet b l álló rövidítése egységes csoportot alkot: ált. stb. (= római katolikus). – Nem ritka azonban a rövidítés elemeinek egybeírása sem: stb. ( id számításunk szerint). stb. gk. (= nota bene!) stb. N. (= Székesfehérvár). m. húszan leszünk. v. k. A rövidítések (és hozzájuk hasonlóan a rövidítésként használt jelek és kódok is) leginkább csak az írásban élnek. A mozaikszók különféle fajtáit (a bet szókat és a szóösszevonásokat) írásformájuk alapján ejtjük ki. els bet je természetesen nagyra cserél dik: Csüt. s. (= a felel s kiadó). m. A mértékegységek jelét kis vagy nagy kezd bet vel írjuk aszerint. a beszédben teljes alakjukban ejtjük ki ket: u. A rövidítések alakja általában emlékeztet a rövidített szavak teljes formájára. Közszavak és tulajdonnevek teljes alakja helyett gyakran használjuk rövidített formájukat. mfszt. N (= newton). NB. m.

a matematikai jelöléseket: lg (= logaritmus). °C-on. CS (= Csehszlovákia). Ha a rövidítés valamely teljes szóval alkot összetételt. stb.-kivonat stb. °C-os (= Celsius-fokon.) Pont nélkül írjuk azonban (szabványainkhoz és a nemzetközi szokáshoz igazodva) a pénzfajták rövidítését: f (= fillér). a toldalékokat köt jellel kapcsoljuk. tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit. az országnevek kódjait: HU (= Magyarország). 282. a vegyjeleket: S (= kén).Stb. bp. ápr. dec. ált. négyzetméteres).) mell l is elhagyható a pont. MW (= megawatt). (= Salgótarján) tb. uaz (= ugyanaz) stb. dec. é. Rbl (= rubel). ALAPTERÜLET: 100 m2. 282. é. sin (= szinusz). Ft-tal (= forintot. A á. Ft-ot. 280. A rövidítések többsége után pontot szokás tenni: a. alatt. káliummal). A magyar és a nemzetközi szabványokban rögzített jeleket és kódokat az ott el írt formában kell használni. hl (= hektoliter).. valamint kiírjuk az esetleges el hangzót is: u. ol. dag dl dm DNy Dr. (Vö. alsó amper átvitt értelemben állami általános annyi mint április augusztus bar Budapest budapesti Boldog új évet kíván Celsius-fok cím cm cm2 cm3 csüt. °C c.) – A nemzetközi mértékegységek (az SIegységek) írásmódját minisztertanácsi rendelet szabályozza.) Egyébként ponttal írt rövidítések (nm. stb.. m2-enként. fszla. (Vö. aug. centiméter négyzetcentiméter köbcentiméter csütörtök dél darab délel tt december délkelet dekagramm deciliter deciméter délnyugat doktor 93 . ú. – Szabványokban el írt formákat csupa nagybet s szövegben sem szabad megváltoztatni: A KÉSZÍTMÉNY ÁRA 15 Ft. 281. v. ÉK-en (= északkeleten). m.. Cl (= klór).-ban (= utcában). n. A szokásos eljárásokkal alkotott rövidítéseken kívül a szaktudományok különleges rövidítéseket. (= alatt. k. (= december). jeleket és kódokat is alkalmazhatnak. stb. ker. amelyeknek a vége teljes szó: u (= ugyan ). az égtájak rövidítését: D (= dél). amilyenben a kiejtett formákhoz kapcsolódnának. A gyakrabban el forduló állandó rövidítések és jelek: a. ha szótárakban. a mértékegységek jelét: g (= gramm). dr. 279. K-mal (= káliumot. 278. DK dkg v. (Vö. 282.-nek (= kerületnek). lexikonokban stb. rég (= régies forma). 278. Ilyenkor ezek mindig olyan alakjukban járulnak a rövidítésekhez. bar Bp. K-ot. (= év nélkül). áll. az el . D db de. NL (= Hollandia). a. ol (= olasz) stb. 279. é. – Nincs pont az olyan rövidítések után sem. °C-kal. Ilyenkor célszer ket külön jegyzékbe foglalni: nm (= névmás). Celsiusfokos) stb.-i B. ÉK (= északkelet). a gépkocsik országjelzését: H (= Magyarország). Salg. jelekhez stb. rég. alsó).és az utótagot köt jellel f zzük össze: mm-beosztás.. jelekhez stb. nagy tömegben fordulnak el . A rövidítésekhez. Celsius-fokkal. a fizikai mennyiségek jelét: a (= gyorsulás). v (= sebesség). forinttal). m2-es (= négyzetméterenként.

krt. v. kb. N. f. mint fent következ körút liter lap lásd! méter magyar megye millió forint négyzetméter köbméter május március megbízott múlt évi meghalt perc miniszteri milliméter milliárd forint newton nota bene! (a figyelmeztetés jele) az ismeretlen név pótlásául november nyugalmazott nyugat oldal okleveles október olvasd! özvegy pont pascal pecsét helye például pályaudvar rész másodperc saját kezével s a többi szám(ú) század szeptember szerkesztette. pu. jegyz. K K k. i. év febr. kg kk. f. megh. Id. stb. m. okt. m. szept. ifj. i. ker. f. hl honv.du. ny.) pl. é. köv. márc. szerk. t t. évf. hiv. ind. igh. m. özv. N. okl. m. J jan. k. Szt. hó ford. olv. fej. júl. isk. felv. sz. Ft g gimn. Özv. r. ill. tc. fszt. h h. H. i. s s. min min. l l. ÉNy érk. e. ig. szül. Pa (P. m m. id. é. Ifj. f. négyzetkilométer Kelt. sz. mb. fszla. nov. szerkeszt (ség) szent született tonna tisztelt törvénycikk 94 . Ny o. M Ft m2 m3 máj. v. v. i. km délután ezer forint észak északkelet emelet északnyugat érkezik évfolyam fillér fent folyó évi folyó év február fejezet felvonás folyó havi folyó hó fordította folyószámla földszint forint gramm gimnázium(i) óra helyett(es) hivatalos hektoliter honvéd id sb id számításunk el tt(i) ifjabb igazgató igazgatóhelyettes idézett helyen illet leg. f. h. l. E Ft É ÉK em. jún. p. h. illetve idézett m indul(ás) iskola(i) id számításunk szerint(i) joule január jegyzet július június kelet kelvin kötet körülbelül kerület kilogramm következ k (lapszám után) kilométer km2 K. f f. mm Mrd Ft N NB. sz.

NE (= nemzetközi egység). DNS (= dezoxiribonukleinsav). tébécé. A szóösszevonásokat. EKG (= elektrokardiogram). Nem helytelenek az ilyen köznyelvi. a többi bet jét kisbet vel írjuk. ELTE (= Eötvös Loránd Tudományegyetem). Kermi (= Kereskedelmi Min ségellen rz Intézet). UNESCO (= United Nations Educational.ti. A szaktudományok körében a többelem közszói alakulatokat is csupa nagybet kkel írt bet szókkal szokás helyettesíteni: CB (= citizen band). TDK (= tudományos diákkör) stb. Ofotért (= Optikai. 95 . u. V vö. ahogyan a tulajdonneveket: Aluterv (= Alumíniumipari Tervez Vállalat). kisebb-nagyobb szórészletekb l. KISZ (= Kommunista Ifjúsági Szövetség). szb (= szakszervezeti bizottság). esetleg részben kezd bet kb l alakultak. tehát úgy. Scientific and Cultural Organization) stb. a) A tulajdonnévi (f ként többelem intézményneveket helyettesít ) magyar és idegen szóösszevonásoknak az els bet jét általában nagy-. kétféleképpen írjuk. tv (= televízió). PVC [= poli(vinil-klorid)]. URH (= ultrarövidhullám) stb. kétféleképpen írjuk. Ui. tsz (= termel szövetkezet). Alitalia (= ala italiana). KGST (= Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa). tbc (= tuberkulózis). tvr. A közszói bet szót alkotó bet k nevét néhány esetben már teljesen kiírjuk: pévécé. b) A közszói bet szók csupa kisbet b l állnak. TASZSZ (= Tyelegrafnoje Agentsztvo Szovjetszkovo Szojuza). Vegyterv (= Vegyim veket Tervez Vállalat). MSZMP (= Magyar Szocialista Munkáspárt). Fényszöv (= Budapesti Fényképész-szövetkezet). mivel kis kezd bet s szavakat helyettesítenek: gmk (= gazdasági munkaközösség). amelyek (nyelvünkben. ua. Komszomol (= Kommunyisztyicseszkij Szojuz Mologyozsi) stb. nagybet kkel írt bet szók sem: OTTKT (= országos távlati tudományos kutatási terv). ui. vsz. a) A tulajdonnévi (f ként többelem intézményneveket helyettesít ) magyar és idegen bet szóknak minden bet jét (a többjegy eknek minden jegyét) nagybet vel írjuk. v. vagyis azokat a mozaikszókat. úm. vagyis azokat a mozaikszókat. esetleg már az átadó idegen nyelvben) valamely többszavas név elemeinek kezd bet ib l alakultak. amelyek rövid (vagy rövidített) szavakból. mivel legtöbbször nagybet vel kezdett szavakat képviselnek: BKV (= Budapesti Közlekedési Vállalat). vb (= végrehajtó bizottság) stb. NDK (= Német Demokratikus Köztársaság). tmk (= tervszer megel z karbantartás). tévé stb. a nagybet s írásmód is szokásos: VEGYTERV. Reklámcélokból stb. Y. tudniillik törvényerej rendelet utca ugyanaz ugyanis utóirat úgymint úgynevezett uo. téesz. ALITALIA stb. 284. Javszer (= F városi Javító-szerel Vállalat). ún. ugyanott vagy volt vesd össze! versszak watt az ismeretlen név pótlásául A mozaikszók 283. W X. Finommechanikai és Fotocikkeket Értékesít Vállalat). A bet szókat.

94. a MÁV-ot.) Hasonlóképpen a bet k nevével kiírt közszói bet szókhoz: tébécés. a létrejött szót kisbet vel kezdjük: aluterves. URH-adás. MAFC-os. az ETO-hoz stb. amilyet kiejtett hangalakjuk kíván. 285. komszomolista stb. gyes (= gyermekgondozási segély). továbbá kiírjuk az esetleges el hangzót. stb.b) A közszói szóösszevonásokat (és az idegenb l átvett ilyen alakulatokat) csupa kisbet vel írjuk. az Alitaliánál. fényszövbeli. A mozaikszókhoz a toldalékokat olyan formában f zzük. A mozaikszóknak sem az alkotóelemei közé. telexezünk. telex (= teletype exchange). OTP-kölcsön. A tulajdonnévi szóösszevonásból köznevesült közért (= élelmiszerüzlet) szót kisbet vel kezdjük. az ENSZ-szel. szovhoz (= szovjetszkoje hozjajsztvo). kolhoz (= kollektyivnoje hozjajsztvo). e. az ELTE-n. tévézik). Ofotért-üzlet. 29. pont szól. KISZ-es. – Ha a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz melléknévképz t kapcsolunk. 286. b) A közszói szóösszevonásokkal az összetételi utótagokat egybeírjuk: telexgép. Beruházási Vállalat). tévézik stb. tmk (= tervszer megel z karbantartás). UEFA-torna. A mozaikszókhoz az összetételi utótagokat a következ képpen kapcsoljuk: a) A bet szókhoz és a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz köt jellel f zzük az utótagokat: MTI-hír. Komintern (= Kommunista Internacionálé) stb. stb. ahogyan a közszavakat: belker (= belkereskedelem). kisker (= kiskereskedelem). Hasonlóképpen: tébécészakorvos. tehát úgy. szb-titkár. tsz-tag. az Elzett-t l stb. radar (= radio detection and ranging). Áfor-kút. Alitalia-iroda. tv-zik (v. tehát ennek alapján vesszük tekintetbe az illeszkedés és a hasonulás törvényeit. a Röltexszel. tv- közvetítés. kolhozban. 96 . 287. stb.) b) A szóösszevonásokhoz a toldalékot köt jel nélkül kapcsoljuk: a Fényszövnél. – A csupa nagybet vel írt tulajdonnévi bet szók végén toldalékoláskor írásban nem nyújtjuk az a. gyesen (van). DNS-sel. TDK-s stb. a tsz-szel. Agrober (= Mez gazdasági és Élelmiszeripari Tervez . SZOT-üdül . TDK-dolgozat. LSD (= lizergsav-dietil-amid). – A kisbet s test szóösszevonásokban megnyújtjuk a toldalékok el tt az a. – A csupa nagybet vel írt bet szók alapalakjukat melléknévképz s formájukban is megtartják: ENSZ-beli. De értelemszer en: a Keravill-lal. a Hungexpónál stb. NATO (= North Atlantic Treaty Organization). trafó (= transzformátor) stb. Fényszöv-laboratórium. ENSZ (= Egyesült Nemzetek Szervezete). tbc-s. (Vö. a tmk-ban. tévéközvetítés stb. e. téesztag. (a) trafója. A mozaikszók alapformáinak és toldalékos alakjainak elválasztásáról a 232. o-t: stukák. Csemadok (= Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete). (Vö. sem a végére nem teszünk pontot: HNF (= Hazafias Népfront). o-t: az MTA-nak. trafótekercselés stb. telexszel. a) A bet szókhoz a toldalékokat köt jellel kapcsoljuk: a BKV-nál.

EGYÉB TUDNIVALÓK A számok 288. s a jelzett szó f névi érték . ötvenháromezer.vagy ennél több jegy számok írásában a számjegyeket a hátulról számított szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk.-ba jár. Ha azonban a t számnévi jelz s törtszámnév egészében jelz i szerep . statisztikai adat és hasonlók lejegyzésében: du. és a csoportok közé köt jelet teszünk: háromezer-tizenhat. hatvankétmillió stb. A számokat a következ képpen tagoljuk. 5 602 164. ha a szám toldalékos alakban. háromnegyed négyre stb. 5 órakor. Ha a törtszámnévnek t számnévi jelz je van.5. b) Ha a számokat számjeggyel írjuk. mérték. névutós szókapcsolatban vagy más szóval összetéve szerepel: huszonötöt. sor. húsz. A pontot a toldalékokat kapcsoló köt jel el tt is megtartjuk: 3. tízmillió stb. Az órát jelöl kapcsolatokat is ezek szerint írjuk: negyed kilenckor. s az egyes csoportokat közzel választjuk el egymástól: 1552. negyvenhétezer-ötszázhatvanhárom. arra nincsenek határozott szabályok. 296. másrészt akkor. kétezerig minden szám nevét egybeírjuk. két harmad. másrészt az id pont. 5826. tizennégy.16. ezerhétszázhetvenkett . nyolcszázkilencvenhat. Hogy mikor használunk bet írást. számjegyekkel is. f képpen irodalmi jelleg szövegben a rövid szóval kimondható számok lejegyzésekor: öt. ha az ezres után a szám még folytatódik. 65 téglát stb. a) Ha a t számneveket bet vel írjuk. százezer. a 10. a 10–12. mikor számjegyírást. ezeket is közzel tagoljuk: 21 126 4 210 12 305 9 258 290. A kialakult gyakorlat szerint inkább bet írást használunk egyrészt a folyamatos. vö. az összetett számnevet a hátulról számolt szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk. 9710. Ha öt vagy több számjegy számokkal együtt négyjegy eket is írunk egyazon oszlopba. A számjegyekkel írt tizedes törtek egész és tört értékei közé (köz nélkül) tizedesvessz t teszünk: 3. a 8. harmincnyolc egész egy tized stb. osztály. 289.413. évi. kéthetenként stb. A számokat írhatjuk bet kkel is.-kel. 4. nagyobb számok írásában: 388 személy részére. a két számnevet egybeírjuk: az ország kétharmad része.-ben stb. harmadmagával. ezer. 3 Ft 50 f.) 291. stb.-nak futott be. tízféle. háromnegyed óra múlva stb. hétmilliónégyszázkilencvenezer-ötszázharminc stb. Számjegyírást használunk egyrészt a hosszabb szóval kimondható. 97 . – Kétezeren felül. 353 864. a kapcsolat két tagját különírjuk: egy negyed. ezen felül csak a kerek ezreseket és a milliósokat. 1978.. ezernek. (A keltezés e tekintetben kivétel. de: 20 611. stb. a Tutaj u.. A sorszámnevek után – ha számjegyekkel írjuk ket – pontot teszünk: 1. 37. 15 méter szövet stb. oldalon stb. fél tizenkett ig. hatvan után. az öt. pénzösszeg. 3. 20 611.

4/a osztály. Pet fi u. XIX. század 1944. március–áprilisban 1919. A római számok visszaszorulóban vannak. 1983. 295. Az évszámot mindig arab számmal írjuk. Az általános iskolai osztályokat arab számmal szokás jelölni: 2. IX. 28. III. 295. 4. szi. november 28. október folyamán. kerület. de: 1944 szén (vö. Mai alkalmazásuk pontos körét nem lehet meghatározni. Egyébként egyaránt helyes: 3. 8. 28. század v. de: 1848 márciusában (vö. 11. 1983. IV. Római számokat következetesen csak néhány hagyományos esetben és csak sorszámnevek jelölésére használunk: IV. arab számmal is. 365 nap. 295. a napot mindig arab számmal írjuk. 295. 38 tanuló. a középiskolai osztályokat pedig római számmal: II.. XIX–XX. 1848. márciusban. de: 1918 folyamán (vö. Rákóczi Ferenc.) stb. október havában 1918. v. évi 19–20.. III. A keltezés 293. kötet v. kötet.) 1848. A szakmai szokások is tiszteletben tartandók: X. v. 2500 Ft stb. Gergely. évi 1983–1984. vagy ha az évszám (évszámcsoport) birtokos jelz je egy másik szónak. század. tavaszi–nyári 1918. VII. II. IV/A osztály.) 1945. IV.292. A v. Pontot akkor teszünk az évszám (évszámcsoport) után. IV/3-as körzet. stb. a v. 2. ha az arab számokkal szemben megkülönböztet vagy tagoló szerepük lehet: 1983. XI. Terjed ben van a pontok nélküli. stb. Az évszámok után a következ esetekben nincs pont: a) Ha az évszámot (évszámcsoportot) névutó vagy névutóból képzett melléknév követi. köt jelekkel tagolt forma is: 1983-11-28 294. Használatuk leginkább olyankor tanácsolható. NB I. 1983–84. agyideg. osztály. XI. kongresszus stb. 295. október végén. A számjegyeket túlnyomórészt arab számokkal írjuk: 25 mm. a hónap neve teljesen kiírható vagy rövidíthet . Béla. 1983. nov. 28. század v. 1983/1984. 16. osztály. de: 1918 októberének végén (vö. v. nem teszünk utána pontot: 1848 el tt 1848 el tti 1526 augusztusában 1848 h sei 1918 kés szén 1848 els felében 98 . áprilisi 1983. 12. március 9. XVI. 1983. s utána pontot teszünk. s utána pontot teszünk. 1983/84. illet leg jelölhet római számmal is.) 1918. ágyéki csigolya stb.. ha az utána következ hónapnévvel vagy id t jelöl egyéb szóval nincs birtokviszonyban: 1848.

december 20. 1848. között. ker.35-ig. – Ha az id pontot számjegyekkel adjuk meg. Rákóczi út 28/A II. b) Nem teszünk pontot az évszám (évszámcsoport) után. 10/B 1072 Szekszárd. és 31. Az elseje. 1941–1945 mérhetetlen károkat okozott népünknek. de: 1983. 4024 Kis János Miskolc Pf. márc. óta.35 stb. Az óra és a perc szót folyó szövegben általában kiírjuk: 10 óra 25 perckor stb. II.. Az elseji v. Rákóczi út 28. Magyarország 1514-ben. Budapest VII. elsejei szóalakok számjeggyel írva: 1-ji v. kerület. II. 296. 297. Más esetek 298. december 20-a és 31-e között. 20 3500 sorba írt lakáscímeket. a számok után a pontot (vagy a birtokos személyragot) ki kell tenni: 1983. em. Kadarka u. elsején. Az évet és a napot jelöl számjegyekhez a toldalékok pont nélkül. az óra és a perc közé (szóköz nélkül) pontot teszünk: 10. december 10. de: 1983. Ehhez a formához a toldalékokat köt jellel kapcsoljuk: 10. 10. egy következ képpen írjuk: Budapest VII. 4–6. 10. Leveleket és más küldeményeket a posta címzésmintái szerint kell megcímezni: Mátyás Antal Debrecen Csapó u. 1-jei. 1849 tavaszi hónapjai 1944/45 nehéz telén stb. 2700 299.35-ös stb. 99 . 6–8.35-kor.1849 után 1867 és 1896 között stb. 10. április 4ig vagy 4-éig. 1-jéig stb. december 10-e óta stb. ha a mondatban ez az alany: 1789 fordulópont az emberiség történelmében. szóalakok számjegyes írása: 1-je. 15-én. 1-jén. 10/B Budapest VII. em. Elhagyható a pont a zárójelbe tett évszámok mell l is: Az elmúlt év (1983) rendkívül aszályos volt. vagy: 1983.. köt jellel kapcsolódnak: az 1838-i árvíz. Ha a napok sorszáma után névutó következik. stb. elsejéig stb. 12-t l vagy 12-ét l. 1849 mártírjai 1918–1919 forradalmai stb. Rákóczi út 28/A II. rendeltetési helyeket a A folyamatosan.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful