MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

A MAGYAR HELYESÍRÁS SZABÁLYAI
TIZENEGYEDIK KIADÁS MÁSODIK (VÁLTOZATLAN) LENYOMAT

AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST 1985

TARTALOM
EL SZÓ SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK
Írás és helyesírás A magyar helyesírás

A TULAJDONNEVEK ÍRÁSA
A személynevek Az állatnevek A földrajzi nevek A csillagnevek Az intézménynevek A márkanevek A kitüntetések és a díjak neve A címek Tulajdonnevek köznevesülése

A BET K
A magánhangzók írása A mássalhangzók írása Az ábécé A bet rendbe sorolás

A KIEJTÉS SZERINTI ÍRÁSMÓD
A szótövek írása A toldalékok írása A szóelemek elhomályosulása

AZ IDEGEN KÖZSZAVAK ÉS TULAJDONNEVEK ÍRÁSA
A magyar írásmód szerinti írás Az idegen írásmód szerinti írás Az átírás

A SZÓELEMZ

ÍRÁSMÓD

AZ ELVÁLASZTÁS
A szótagolás szerinti elválasztás Az összetett szavaknak elemeik szerinti elválasztása

A szóelemek mai alakját tükröztet írásmód A szóelemek módosult alakjait feltüntet írásmód

A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD AZ EGYSZER SÍT ÍRÁSMÓD

AZ ÍRÁSJELEK
A mondatokat záró írásjelek A tagmondatok közötti írásjelek A mondatrészek közötti írásjelek A szövegbe ékel dést jelz írásjelek Szavak és szórészek közötti írásjelek Toldalékok kapcsolása Egyéb írásjel-használati tudnivalók

A KÜLÖNÍRÁS ÉS AZ EGYBEÍRÁS
A szóismétlések írása A mellérendel szókapcsolatok és összetételek, valamint az ikerszók írása Az alárendel szókapcsolatok és összetételek írása Egyéb típusú szókapcsolatok és összetételek

A RÖVIDÍTÉSEK ÉS A MOZAIKSZÓK
A rövidítések A mozaikszók

A KIS ÉS A NAGY KEZD BET K
A kis kezd bet k A nagy kezd bet k

EGYÉB TUDNIVALÓK

EGYÉB ESETEK

2

EL SZÓ

Helyesírási szabályzatunk 10., 1954. évi kiadása három évtizeden át szolgálta társadalmunkat. Ez alatt az id alatt a magyar helyesírásnak azel tt sohasem tapasztalt egyöntet sége jött létre, a 10. Kiadásnak az addig szabályozatlan esetekre adott tanácsai és ésszer újításai is a közgyakorlat szerves részeivé lettek. Hogy helyesírásunk egységesebbé és szabályozottabbá vált, az iskolai oktatás kiterjesztésének, a könyvkiadás és általában a sajtótermék-el állítás ugrásszer fejl désének, a nyomdaiparral szemben támasztott szigorú követelményeknek, továbbá egyéb népgazdasági és m vel déspolitikai indítékoknak szükségszer következménye volt. A helyesírás azonban csak akkor tudja betölteni társadalmi szerepét, ha szünet nélkül gondozzák. 1954 óta mind beszélt, mind írott nyelvünk – els sorban szókincsében – sokat változott, a nyelvi tudományban új nézetek, módszerek jelentkeztek, az írással él emberek igényei megnövekedtek. Az a minden irányú fejl dés, az az életünk alapjaiig ható változás, amely társadalmunkban így is végbement, id szer vé tette, hogy az Akadémia ismét áttekintse helyesírásunk szabályainak rendszerét, és formájában megújítva – a magyar írással bárhol a világon foglalkozó egyének és közösségek számára – közzétegye. Az el készít munkálatok során az illetékes akadémiai testületek aprólékosan megvizsgálták helyesírásunk minden kérdéskörét. Elemezték a felvetett módosító javaslatok indokoltságát, és felmérték, hogy végrehajtásuk esetén nyer-e velük a magyar helyesírási gyakorlat. Ez a több évig tartó munka azzal az elvi tanulsággal zárult, hogy a helyesírás állandósága, a kikristályosodott írásgyakorlat lényegének fenntartása napjainkban sokkal fontosabb társadalmi érdekké vált, mint bármikor ezel tt. Írásrendszerünk nagyobb mérv átalakítása ezért sem látszott ésszer nek. Nem kíván mélyreható reformot közönségünk sem. A társadalmi s a tudományos érdek egyaránt azt diktálta, hogy a gyakorlatban és a szakmai vitákban megszilárdult hagyomány minden értékét meg rizzük; a szokásosan els nek emlegetett helyesírási alapelvr l, a kiejtés tükröztetésér l ezért is a hagyomány rzés felé tolódott el a hangsúly. Hangjelölésünk rendszere például oly mélyen gyökerezik társadalmunk tudatában és rendkívül kiterjedt mindennapi írásgyakorlatában, hogy teljesíthetetleneknek bizonyultak a magyar bet állomány átalakítását célzó javaslatok; helyesírási alapelveink viszonyának és arányainak módosítására komolyan gondolni sem lehetett. Hagyományos különírási-egybeírási rendszerünket is gyakran kifogásolják, mert nehéznek vélik. Mégis célszer bb volt megtartani, mint a szavak ezreinek írásmódját megváltoztató, tehát az írásgyakorlat teljes összezavarodásával járó ötletekkel próbálkozni. Hogy vitatható reformokkal ne kísérletezzünk, hanem a már megszokott írásmódok mellett maradjunk: ezt tanácsolta az az ismert tény, hogy a helyesírási módosítások társadalmi feszültségek forrásaivá is válhatnak. Egyes személyek, s t egész rétegek is hátrányos helyzetbe kerülhetnek amiatt, hogy az újításokról csak késve vagy egyáltalán nem értesülnek, kimaradnak a fejl dés nagy áramából, s ezért

3

gazdasági. – A szabályzat gondozói egyeztették a nyelvészet és más szaktudományok szempontjait. Annak ellenére. hogy a közös lényeget kiemel rövid bevezet után a részletek alpontokba rendezve következzenek: ezáltal a bels összefüggések jól érzékelhet vé váltak. és róluk véleményt nyilváníthassanak. Szavaink helyesírása a szabályzathoz igazodik. kiadása több tekintetben jelent sen különbözik a megel z t l. kiadás az eddig legszélesebb kör demokratikus közmegegyezésen nyugvó rendszerezés. az alakváltozatokat. utalószámok hívják fel a figyelmet. el tag és utótag szerint csoportosított szókapcsolatok és összetételek a különírási-egybeírási kérdések megoldásához segítenek hozzá. az egyes pontok elrendezése szervesebb.elszigetel dnek. Így lehetett a 11. A szabályzat megszövegez i érthet ségre és világosságra. A helyesírási tekintetben fontos és ezért szerepeltetett szóanyag mellé. * A Kossuth Nyomda szed üzemének dolgozói – tanúsítva a nyomdászok ügyszeretetét – társadalmi munkában vállalták a bizottsági el terjesztések. helyeselhet írásmódokat. a nem közismert. Ezzel hosszú helyesírás-történeti folyamatban léptünk el re. A szabályokra. ezzel többnyire elismerve már egyébként is elterjedt. A szabályok értelmezésében és megfogalmazásában a nyelvtudomány mai álláspontjának megfelel szemlélet érvényesül. A címszók után következ . kiadásnál rugalmasabban ítéli meg helyesírásunk több vitatott kérdését (így pl. A szabályzathoz csatlakozó szótár jelent sen megújult. kiadás is (minden el djéhez hasonlóan) a helyesírási egység el mozdítója kíván lenni. ésszer bb a 10. Számos esetben lehet ség nyílt arra.). Ezzel lehet vé tették. hogy a dz és a dzs bet ábécénknek teljes jogú tagjává lépett el : a 11. Ez a veszély a határainkon él magyarság körében fokozott mértékben jelentkezett volna. az idegen szavak sorvégi elválasztását stb. kiadás kimondja jegyeik sorvégi szétválaszthatatlanságát. csak a nyelvészetben használt idegen szakszókat tudatosan kerülték. Ebb l az is következik. szabályzatunk 11. de ezek tagolása. s tiszteletben tartották az akadémiai szinten kidolgozott és jóváhagyott szakmai szabályzatokat és szójegyzékeket. hogy tartózkodni kellett helyesírásunk megbolygatásától. kiadásbelinél. – Bár a 11. áttekinthet bb. kiadásban csak az. Ezért is beszéltünk meg ottani szakemberekkel is minden felmerült kérdést. hogy a tervezeteket sokan megismerhessék. kiadás idejére jellemz szavak helyére (mint a szabálypontok példái esetében is) mai társadalmi. törekedtek. – A szabályzat fejezetei (a helyesírási részrendszereknek megfelel en) a hagyományosak. f ként a 10. a Magyar Tudományos Akadémiának a társadalom véleményét tekintetbe vev állásfoglalása. 4 . a szabályzati fejezetek és a szótár sokszorosítását és többszöri korrigálását. amelyek az illet szó írása szempontjából fontosak. a 10. politikai és tudományos életünk fontos és gyakran használt szavai kerültek. csak kevés szó írása módosult. Helyesírásunk hagyományos rendszerét érint fontos változás a 11. a bet rendbe sorolást. hogy az eddigi írásmódok túlnyomórészt változatlanul maradtak. – Minden eddigi szabályzatnál több figyelem fordul most a helyesírásban rejl stilisztikai lehet ségekre.

* A magyar helyesírás szabályainak 11. kiadását az MTA Helyesírási Bizottsága dolgozta ki, a Nyelvtudományi Bizottság egyetértésével terjesztette a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya elé. Az osztály javaslatára a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége a közrebocsátásra a jóváhagyást 1984. április 24-i ülésén megadta.

5

SZABÁLYZAT

6

ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

Írás és helyesírás
1. Az írás közlend ink rögzítése látható jelekkel. A helyesírás valamely nyelv írásának közmegállapodáson alapuló és közérdekb l szabályozott eljárásmódja, illet leg az ezt tükröz , rögzít és irányító szabályrendszer.

A magyar helyesírás
2. Helyesírásunk bet író, latin bet s, hangjelöl és értelemtükröz írásrendszer. a) Írásunk bet író rendszer , mert legkisebb egységei nem szót vagy szótagot rögzít írásjegyek, hanem hangokat jelöl bet k. b) Helyesírásunk a latin bet s írások közé tartozik, mert a sajátos magyar bet sor a latin bet készletb l alakult ki. c) A magyar írás hangjelöl , mert bet i legtöbbször a szóelemekben valóban kiejtett hangokra utalnak, szemben az olyan írásokkal, amelyekben a leírt forma jelent s mértékben eltérhet a kiejtést l. d) Írásunk sokat tükröz a magyar nyelv rendszeréb l: a szóalakokban általában ragaszkodunk a szóelemek feltüntetéséhez; az írásmóddal érzékeltetjük a tulajdonnevek különféle fajtáit; a különírás és az egybeírás révén megkülönböztetjük egymástól a szókapcsolatokat és az összetételeket; az összetett szavak elválasztásakor tekintettel vagyunk a szóhatárokra; stb. Ez hozzásegít a közölnivalók pontos kifejezéséhez és gyors felfogásához. Helyesírásunkat ezért nevezhetjük értelemtükröz nek is.

7

p. mm. v. d. más részük ékezetes (vagyis ponttal vagy vonással van ellátva). h s. és vannak nagybet ink: A. . ü. c. stb. j. fejtegetés. Gy. zs: batyu. – A többjegy eket csak az összetett szavak határán kett zzük teljesen: 8 . mellékjel nélküli bet kkel jelöljük. azaz fonémáinak) írott vagy nyomtatott jeleit bet knek nevezzük. ze stb. sz. . 8. zs. Izland stb. gy. 10. szikes. R. u. b. m. Zs. csökönyös stb. dz. pp. n. Nyelvünk hangjainak (pontosabban hangtípusainak. h. b) A hosszú magánhangzókat jelöl hét bet re egy vagy két vonást teszünk: á. z: pálma. ny. tt. A mássalhangzók írása 7. nn. dd. stb.A BET K 3. í. ty. azaz írásjegyek kapcsolatából áll: cs. Ürményi. Dzs. – Az egyjegy eket kétszer írjuk le: bb. a) A mássalhangzókat jelöl bet k közül tizenhét egyjegy : b. cc. gy. más szó lehet a rövid és más a hosszú magánhangzós: akar – akár bal – bál oda – óda áru – árú koros – kóros – kórós stb. A magánhangzók id tartamának fontos nyelvi szerepe van. ss. Stilisztikai okból (a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére) a magánhangzót jelöl bet ket halmozhatjuk is: Één? Góóól! Neeem. A hosszú nagy Í-re azonban ki kell tenni az ékezetet: Írország.) A magánhangzók írása 4. ö. f. : játék. A magyar bet vagy egyjegy . dzs. c. egy részük ékezet nélküli. Ázsia. Új Írás stb. í. ly. g. gg. 5. k. i. 6. o. mind nyomtatásban ugyanúgy föl kell tenni az ékezeteket. a) A rövid magánhangzókat jelöl hét bet t pont nélkül. l.. vv. 5. Nyolc bet nk kétjegy : cs. zs. r. Mind kézírásban. A magánhangzókat jelöl nagybet kre mind kézírásban. egy bet nk pedig háromjegy : dzs: lándzsa stb. stb. ll. rr. Mássalhangzóinkat egy. e.vagy többjegy . t. kemény – kémény öt – t irt – írt tüzért – t zért Vereb – veréb – véreb stb. – Csak a rövid i nagybet s alakján nincs pont: Ilona. Magánhangzóinkat egyjegy bet kkel jelöljük. zz: add. s. r stb. ff. ó. é. dzs. aggot. lódít. . á. vagy többjegy . hh. ty. nyolc. (Vö. Óbuda. jj. Stb. C. illet leg egy vagy két ponttal írjuk: a. húr. r. mint a kisbet kre: Ökrös. v. kk. sz. mind nyomtatásban vannak kisbet ink: a. kér stb. ú. b) A mássalhangzók hosszúságát bet kett zéssel jelöljük. iparkodik stb. ü: ceruza. r.. közül. kellett stb. s. azaz egyetlen írásjegy: e...

gy. Í. CSKP. stb. ddz. 226. v. 9. É.: gál] eé = é: Veér [e. r … v. Ly.] 8. r.. eddzük. … P. 283. (mondat). 227. b. Ü. E. S. edz-dzük. stb. 5. Z.: sós] ch = cs: Madách [e. I. Ó. B. Sz. Ny. 3. s.: józsika] th = t: Csáth [e. K. . J. w. zzs: loccsan. ú. dz. alakjuk a következ : A. V. X.: cucor] s = zs: Jósika [e. Az ábécé 10.. (Vö. A mássalhangzók id tartamának fontos nyelvi szerepe van. ha bármely szót (vagy akár hosszabb szöveget) végig nagybet vel írunk: CSOMAGMEG RZ . tty. G. Ö. R … V. W. e.: madács] cz = c: Czuczor [e. A magyar magánhangzókat és mássalhangzókat jelöl 40 kisbet hagyományos állománya és sora (a magyar ábécé): a. Zs.: csát] ts = cs: Takáts [e. O. vö. n. l. más szó lehet a rövid és más a hosszú mássalhangzós: hal – hall len – lenn eset – esett megy – meggy stb. M. ddzs. í. g.: vér] e = ö: Eötvös [e. H. asszonnyal stb. P.jegygy r . L. ggy. Az ábécé a bet k meghatározott felsorolási rendje. u. [Vö. A csupa nagybet kben írt bet szókban a többjegy bet k minden jegyét naggyal írjuk: KISZ. . ty.: takács] 9 . 8. . Á.) 12.) 11. 15. Q. w-t. TILOS A DOHÁNYZÁS. Ugyanígy: Ssz! (indulatszó). ö. ma már egyébként nem használatos magyar bet kkel családneveinkben találkozunk. ly.. C. a)] – Hasonlóképpen járunk el akkor is. h. k. i. 157. o. A magyar nagybet k sorrendje ugyanaz. Stilisztikai célból (a szokatlanul hosszú ejtés érzékeltetésére) a mássalhangzót jelöl bet ket többszörözhetjük is: Nnem! Terringettét! Psszt! Stb.. R. GYSEV stb. z. Gy. A magyar írásgyakorlatban is gyakran el forduló q-t. lly. m. Z. á. c. egyéb helyzetekben egyszer sítve kett zzük ket. ny. Zs. Dz. x-et és y-t így soroljuk be ábécénkbe: … p.: török] oó = ó: Soós [e. p. T. A ch-t a bet rendbe sorolás szempontjából (bármely hangértékben áll is) c + h kapcsolatnak tekintjük. cs. . f. z.: ötvös] ew = ö: Thewrewk [e. A többjegy bet knek csak az els jegyét írjuk nagybet vel: Csoma. díszszemle stb. ó.) Ezek a többnyire kétjegy bet k magánhangzókat és mássalhangzókat egyaránt jelölhetnek: aa = á: Gaal [e. F. y. vagyis csak els jegyüket írjuk kétszer: ccs. Régi. hason – hasson feje – fejje orom – orrom kasza – kassza stb. t. Dzsingisz. Nyár van. é. Ú. Dzs. zs. Cs. d. fénynyaláb. ssz. D. (Vö. f). U.. Y. sz. [De elválasztáskor: locs-csan. N. j. aszszony-nyal stb. zs. 87. nny. dzs. x. ü. Szolnok. Zsolt stb. q. (Vö. Ty.

: gyúrity].: veselényi] stb. amellyel a szavakat – általában a magyar ábécé alapján – sorrendbe szedjük. háromjegy ) bet t l. 13.: kölcsei] stb. w = v: Wesselényi [e.: nim] német: Schäfer [e.: zsivogostye] Az idegen bet ket és bet kapcsolatokat tartalmazó tulajdonnevek és egyéb szavak bet rendi besorolásának elveit a 15. való eligazodást segítik. joule [e. A bet rendbe sorolás 14.: dzsúl] cseh: Dvořák [e. mind mássalhangzók jelölésére: angol: Greenwich [e.: grinics]. A bet rendbe sorolás szempontjából nem teszünk különbséget a kis.: piránya] román: Tîrgovişte [e.: dvorzsák]. A fontosabb általános szabályok. pont szól.y = i: Kölcsey [e.: tirgoviste].: kvatrocsentó] portugál: Guimarăes [e. de külön mássalhangzót jelöl kétjegy (ill. melyek a szótárakban. Az egyjegy bet t teljesen elkülönítjük az azonos írásjeggyel kezd d . Mindig az egyjegy bet van el bb: cudar cukor cuppant csalit dac domb duzzog dzsem Zoltán zongora zúdul zsalu 10 .: gimarajs].: özsen]. A bet rendbe sorolás az az eljárás. Nîmes [e.: verter] olasz: Bologna [e. pont tartalmazza. a következ k: a) A különböz bet vel kezd d szavakat – a d) pontban jelzett kivételekkel – az els bet k ábécébeli helye szerint állítjuk rendbe. Živogošće [e.: skoda] francia: Eugčne [e. illet leg keressük meg: acél cukor csók gép hideg kett Nagy nyúl olasz öröm remény sokáig szabad Tamás vásárol stb. Az ilyen régi bet ket tartalmazó nevek bet rendi besorolásának módjáról a 15. lexikonokban.: séfer]. Az egységes módon való elrendezés teszi lehet vé.: bolonya]. névsorokban stb. hogy a szavak rengetegében tájékozódni lehessen.és a nagybet k között. Az idegen tulajdonnevekben és egyéb szavakban más ábécék bet i és bet kapcsolatai is el fordulnak mind magánhangzók. quattrocento [e. Škoda [e.: piaca] szerbhorvát: urić [e. pia a [e. Werther [e. piranha [e.

o – ó. stb. stb. A rövid magánhangzós szó kerül viszont el bbre olyankor. (Vagyis: ccs = cs + cs. mennek nagy mennének naggyá menü nagygyakorla t menza naggyal meny nagyít Menyhért nagyobb mennybolt nagyol mennyi nagyoll stb. e – é. ha két szó bet sora csak az azonos magánhangzók hosszúsága tekintetében különbözik: 11 . pedig a sorolás meg is ír Irán író Irak írandó iroda iram iránt irónia stb. mind szavak belsejében azonos érték nek számítanak a bet rendbe szempontjából. de külön mássalhangzót jelöl kétjegy (ill. e) A szavakat a szó belsejében és a szó végén lev bet k tekintetében a következ képpen szedjük bet rendbe. – Az egyjegy bet t (miként a szó elején is) teljesen elkülönítjük az azonos elemmel kezd d . (Vagyis: bb = b + b. tüzér stb. a sorrendet az els nem azonos bet ábécébeli helye határozza meg: tükör Tünde tünemén y Lontay pirkad tüntet lovagol stb. – Az egyjegy bet k sorrendjében a kett zött bet k els és második írásjegye különkülön bet nek számít. ddzs = dzs + dzs. zseni Zsigmond stb. b) Ha a szavak azonos bet vel vagy bet kkel kezd dnek.csata Csepel stb. stb. i – ö – .) lom lomb lombik pirinkó pirinyó pirít kas Kasmír Kassák kastély kasza kaszinó kassza kaszt stb. Piroska stb. d) A magánhangzók rövid és hosszú változatát jelöl bet k (a – á. háromjegy ) bet t l. ü – ) a kialakult szokás szerint mind a szavak elején. hanem a megkett zött bet t mindig két külön bet re bontjuk. rr = r + r. s így soroljuk a szót a megfelel helyre. u – ú.) – A többjegy bet k kett zött változatait sohasem az egyszer sített alakok szerint soroljuk be a bet rendbe. A magánhangzó hosszú változatát tartalmazó szó tehát el zheti a rövid változatút: í. ggy = gy + gy. Dzsungária Dzsungel stb. tehát az egyjegy mindig megel zi az utóbbiakat.

sch = s + c + h. Ilyenkor az idegen mellékjeles szó kerül hátrább: cérna Gaal Černý galamb Champagn Gärtner moshat mosna Mošna 12 . Kis részben kissé Kiss Ern kis sorozat kissorozatgyártás kis számban kistányér kis virág stb. A régies írású magyar családnevekben lev kétjegy bet ket elemeikre bontva soroljuk be (ew = e + w. illet leg idegen bet ket. f) Különleges célt szolgáló névsorokban.égbolt Égeitenger Eger egér éger égés egész stb. valamint az idegen szavakban és tulajdonnevekben el forduló régi magyar. cz = c + z. márvány márványk márvány sírk Márványtenger márványtömb Márvány Zsolt másféle másol stb. oe = o + e. A bet rendbe soroláskor a szokásostól némiképp eltér en kezeljük a régies írású magyar családnevekben. a több szóból álló egységeket vagy az egész kapcsolat. vagy csak az els elem alapján szokás besorolni. – A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén követend eljárást szabvány írja el (MSZ 3401). – Az idegen bet k közül azok. szel szél szelel szeles szelés széles szelet stb. ch = c + h. – Ugyanez a szabály érvényes a közszavak közé besorolt tulajdonnevekre is. stb.). A szóhatárokat tehát nem vesszük figyelembe. 15. stb. Az idegen mellékjelet csak akkor vesszük figyelembe. tárgymutatókban. az ábécébe soroláskor nem tekintend k önálló bet knek. (ch = c + h. e) A különírt elemekb l álló szókapcsolatokat és az egybeírt vagy köt jellel kapcsolt összetételeket minden tekintetben olyan szabályok szerint soroljuk bet rendbe. ha az idegen mellékjeles bet t tartalmazó szó bet inek sorában nincs más különbség. amelyek valamelyik magyar bet t l csak mellékjelükben különböznek. tiszafa Tiszahát Tisza Kálmán Tisza menti Tiszántúl Tisza-part tiszavirág tiszt stb. mint az egyszer szavakat. ahogyan a könnyebben kezelhet ség érdeke vagy egyéb szempont kívánja. kerek kerék keres kérés koros kóros kórós stb. kartotékokban stb.): – Az idegen ábécékben használt kapcsolatokat szintén külön bet k egymásutánjának tekintjük.

u. c. mosópor Mřsstrand mostan munka Muńoz stb. n. mind az idegen többjegy bet knek minden egyes eleme külön. sem az idegen bet k mellékjeleire. p.e Cholnoky címez cukor Czuczor csapat stb. Ebben a rendszerben mind a magyar. illet leg bels szakmai útmutatók szabályozzák. t. amelyekben magyar és idegen nyelv szóanyag er sen keveredik egymással. atlaszok és térképek névmutatói stb. e. A követend eljárást a könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén szabvány (MSZ 3401) írja el . rendszerint az úgynevezett általános latin bet s ábécét követik: a. k. Az olyan sajátos célú munkák (lexikonok. i. Ezek hatálya azonban nem terjeszthet ki írásbeliségünk általános gyakorlatára. b. o. h. 16.). önálló egységnek számít. y. f. r. v. m. gáz geodézia Georges góc Goethe stb. z. és a besorolás nincs tekintettel sem a magyar ékezetekre. d. g. w. q. x. 13 . l. enciklopédiák. j. s. Az ilyenfajta munkák szavainak bet rendbe sorolása bonyolult feladat.

Bizonyos típusokban azonban a szóelemek kiejtésbeli módosulását az írás is feltünteti. fény. kicsi. súly. -n. M vészi vagy tudományos célból azonban nyelvjárási. csicsí. például a kísér. hogy általánossá válásukat segítse. köznyelvi alakok. nini. faggyú. A beszélt nyelvben mutatkozó ingadozásokat (pl. tíz. -kor. -t. illet leg a szóbelseji í. „házbul” stb. ü az egész magyar nyelvterületen rövid: igaz. nyí. „ellemez” stb. újra. jelek. színes. hanem az írásgyakorlat alapján is kikristályosodott köznyelvi formákat rögzíti. u. formák nyelvjárási (ill. kifli. stb. borjú. fiú. -tól. Peti. ízes. u. A szóelemek leírásának alapja a történeti hagyományban kialakult. „köppeny”. gyep . tanú. Szavaink legnagyobb részének csak egyetlen. esetleg nyilvánvaló helytelenségeket (pl. sepr . hús. s. akác. 21. régies) kiejtés ek. stb. fés . illet leg í. ü-t. gyí. régies vagy más nem köznyelvi alakok használatára is szükség lehet. házból stb. ír. stb.) 22. „z d”. t . A kiejtés szerinti írás elve azt jelenti. néni. h s. húsok. ú. „ákác”. gy jtemény. helyesírásunkban már általában kialakult.A KIEJTÉS SZERINTI ÍRÁSMÓD 17. h sít. -va. „szöll ” stb. ürge. újság. hogy a szóelemek (szótövek. m . szín. -bb. négy stb. Egyes szavaknak minden alakjában hosszú a szókezd . ha több szóelemb l álló szóalakokba kerül. stb. Legnagyobb részük ezt az írásformáját tartja meg akkor is. íznek. új. A szótövek írása 19. ú. véd. húsz. u. „szóma”. szíves. ejtésmódot) helyesírásunk nem veszi figyelembe. súlya. -talan. ú. 27. -telen. bácsi. -t. Mari. ezért az írásban kerülend k. szemben a nyelvjárási (ill. stb. a „k rut”. varjú. Az i. (Vö. gy jt. Bár sok szóban ingadozik a kiejtés. zöld. A szavak végén legtöbbször rövid i van: kocsi. 23. az „er ssen”. 18. -t l. ü és az í. szalma. fizet. ugat. -ve. gy r . h sek. az általános köznyelvi kiejtést tükröz írott formája van. 20. képz k. : íz. füst. rí. Szavaink többségében az i. kell. kikirikí stb. háború. 14 . gy sz . – Van azonban néhány hosszú í-re végz d szavunk is: sí. bet . fut. gyanú. súlyos. t vel. újabb. zrí. kátyú. Hosszú ú. a helyesírás által is rzött mai köznyelvi kiejtés. szív. régies) „késér”. ragok) írásformáját köznyelvi kiejtésük szerint rögzítjük: láz. húsból. formákkal. színez. koszorú. „k ”.). t k. Néhány szócsoport azonban – a nyelvhasználatbeli váltakozás vagy ingadozás miatt – bizonytalanságokra ad okot. gy jtjük. Így van ez a toldalékok esetében is: a látni. „nígy” stb. van a legtöbb f név végén: ágyú. köznyelvi alakokkal szemben a „látnyi”. szívb l. -j. hogy mely esetekben írunk i. Szavaink legnagyobb részének köznyelvi kiejtése határozottan megállapítható. szú.

– bújik. stb. Írásukat megkönnyíti a nyár – nyarat. iroda. stb. A hova és a hová. kinn – kint. gyönyör . zsírt. a csend és a csönd stb. d lt. 27. stb. stb. cseppfert zés. csorog – csurog. eskü. tied – tiéd. zsalu. de: düledezik. huszad. dülleszt. gyalu. ú. hamu. amelyeknek a végén az u. Az igék és a névszók bizonyos csoportjai egyes toldalékok el tt megtartják. mért – miért. szörny . A csepp és a csöpp. stb.Vannak azonban olyan f neveink is. Icu. hova – hová. A lány. – tíz. alku. korlátozás nélkül egymás helyébe léphet. bábu. (Vö. van: domború. amelyek a köznyelvben kétféle alakban használatosak. Ilyenkor az írásban is mindkét alakváltozat használata jogos és helyes. ü rövid: adu. csendháborítás stb. tízes. reá stb. ú. bújtat. stb. – d l. általános használatú. föveny – fövény. más toldalékok el tt megváltoztatják alapformájukat. A t változatok 26. hosszú. s csak néhány származékban váltja rövidre: zsír. kapu. szomorú. revü. apu. csoda – csuda. (Vö. saru. lapu. szaru. de: huszadik. savanyú. ú hangot tartalmazó szavaink két csoportra oszlanak. bújócska. A melléknevek végén mindig hosszú ú. Hosszú í. Az alakváltozatok legtöbbször nem azonos érték ek. Vannak olyan szavaink. zsíros. stb. – ír. huszon-. 21. lány – leány. írás. ú – u. . lev – lév . ürü. gyerek – gyermek. a leány. batyu. bürü. – húsz. gömböly . bújjon. de: tized. homorú. nagyszer . a) Magánhangzók tekintetében váltakoznak többek között a következ szavak: 24. de: bujkál. húszat. daru. fel – föl. fedél – födél. stb. mint a nyár vagy a kéz magánhangzója. stb. Például: kéz víz út t z 15 . a lenn és a lent stb. tízen. b) Vannak viszont szabályos í – i. sepr – söpr . önálló szóként egymással váltogatható. bujdosó. foltoz – foldoz. fenn – fent. csepeg – csöpög. kéz – kezet típusú szavakkal való összehasonlításuk: általában ugyanazon toldalékok el tt vált rövidre az í. – Rövid u-val írjuk a becézett alakokat is: anyu. húszas. d lve. satu. – ü váltakozást mutató f nevek. tizen-. d l . rá – reá. menü. de néhány összetett szavunk csak egy változatban szokásos: cseppk . de: irat (f név). lábas – lábos. áru.) a) Számos szó a toldalékos alakok többségében is meg rzi a t beli magánhangzó hosszúságát. mienk – miénk. dülöngél. írat (ige).) Az alakváltozatok 25. 34. könny . b) Mássalhangzók tekintetében váltakoznak többek között a következ szavak: lenn – lent. írok. választékos hangulatú. irodalom. falu. d l – d l. hindu. de: zsiradék. rá stb.

heged . 286. fés .) 29. ráckevei. erd je – erdeje stb. hipnózis – hipnotikus. hipnotizmus. bosszú. ill. az MTA-nak. az MTA-t. A közkelet idegen szavak jelent s részében egyes idegen eredet képz k el tt a t belseji hosszú magánhangzó rövidre változik: szláv – szlavista. stb. mind pedig v hangzós tövéb l létrejöhet (f képp összetételekben) azonos toldalékolású forma. – akadémikus. tetsszem és tessem stb. -vel szemben az -l képz s formában rövid u. heroizmus. csep . A borjúk – borjak. tet k – tetvek. ü van: borul. stb.) A toldalékok írása 33. – lencse. vagy ss bet kapcsolattal írjuk: metssze és messe. zászlója – zászlaja. lencsével. stb. ma is él kett s alakok. de: Tompát. de: Ráckevén. stb. hérosz – heroikus. stb. stb. varjúk – varjak. csepül. borjút – borjat. (Vö. szocializmus. a legtöbb toldalék el tt á-ra. 31. az ELTE-re. derül. a látszik és a tetszik ige felszólító módú alakjait – a kétféle kiejtés miatt – vagy tssz. illet leg é-re változik: apa. A helyesírás ezeket rögzíti. a)] 30. [Vö. Ez a szabályszer ség a továbbképzésben is érvényesül. Ugyanígy egyes v töv névszóknak mind magánhangzós. (Vö. bár az a. fésül. köp . szlavisztika. szociális – szocialista. e váltóhangú változatok jobbára választékosabbak és ritkábbak. például: lét – levet. kolléga – kollegiális – kollegialitás stb. A ború. szók – szavak. lencseféle. A szóvégi a és e csak néhány toldalék el tt marad rövid. – Hasonlóképpen: Tompa. stb. ill. irónia – ironikus. hegedül. egyöntet formájuk. apátlan. köször szó végén lev hosszú ú-val. apai. A metsz. lencsék. 32. akadémista. Ráckeve. de: lencsét. de apát. ironizál. – A szabály nem vonatkozik azonban a bet szókra: MTA. A magánhangzók a toldalékokban 34. Mindig hosszú a magánhangzója az alábbi szóelemeknek: 16 . (halas)tót – (halas)tavat. 206. köpül. ELTE. látsszék és lássék. 81. szuverén – szuverenitás. s csak néhány indokolt esetben ad helyt a toldalékolásbeli kett sségeknek is. faluk – falvak. der .kézben kézre kézi de: kezet kezek kezes kezünk vízben vízre vízi vizet vizek vizes vizünk útban útra úti utat utak utas utunk t zben t zre t zi tüzet tüzek tüzes tüzünk 28. bosszul. köszörül. Ráckevéig. – De: akadémia. Tompával. hipnotizál. A szavakhoz járuló toldalékoknak – a köznyelvi kiejtésben él ingadozások ellenére – általában megvan az irodalmi nyelvben kikristályosodott. akadémizmus.

38. mindig röviden ejtjük. többször stb.. Mindig rövid a magánhangzója az alábbi szóelemeknek: az -ul. nélkül stb.. öltözik. fordul. buzdít. 17 . vízt l stb. egyenáramú. a f nevek -tyú. -r l és a -tól. közt. mozdítva. -t l határozóragnak: szobából. fésülködik.. -b l. -k zik: zárkózik. -ül és a -dul. . (vö.. buzdítás. -ozik. 39. kerület.. mögül. a -t. sast. mosott (ruha). mindig stb. keresztül. -tt a névutók végén: iránt. belül. csengetett. 23.l végz désének: alól. fától. ruhástul. közül. -kózik. tulajdonképpen. valakit stb. -k dik: rázkódik. pezsdül. stb. kezd dik. kertjei. a honnan? kérdésre felel névutók ragszer -ól. házról.dik: oldódik.). mérk zik. er s rugójú. A tárgy ragját. hazáig. a -dít és a -sít igeképz nek: épít. (kivéve: túl). törülközik. Gy rött. -ködik: árulkodik. a toldalékos szóalakok végén lev i-nek: esti. 35. kente. stb. kerül. például.. . mögött stb. -kozik. dobott. Több toldalékunk mássalhangzóját magánhangzó után megkett zzük. stb.zik: hallgatózik. töpörty . -j melléknévképz nek: négylábú. nagy kiterjedés . el l. cip stül. voltaképpen. a -t. -ózik. családostul. billenty . cs stül stb. szerint. (vö. mérsékelt árú. állandósít. mássalhangzó után nem.. nyolc órakor stb. szürkületkor. hússzor. az id határozó -kor ragjának: éjfélkor. mell l stb. írni. szivattyú. dugattyú. -tt id jel: folyt. stb. fordulva. varrtuk. között. másképp. . öklömnyi stb. Kaposvárott.. sárgát. -ty és -ttyú. tanító. pezsdül stb. a -ról. erd b l. a -szor. felül és fölül. könyvet. stb. éles elméj . kitalált (történet). Vácott. -közik: kínálkozik. mozdít. a -t. dalolni. tiszta viz . a névutók és a határozószók -ul.).. kivéve: át és hosszat. sarkantyú. pörgetty stb. kecskeméti. megrótták.. -ül és a -stul. Az ilyen váltakozást mutató toldalékok a következ k: a -t. A mássalhangzók a toldalékokban 37. jószív . állandósítani stb. tanít. 36. -ödik: alkonyodik. -kodik. -kódik. nyolcat. kerget zik. négyig. veszk dik. alatt. házai. -képpen határozóragot két p-vel írjuk: ekképp. felforrt (víz). Pécsett. holnapig. hatott. nézi. A -képp. Kaposvárt v. kit zött (cél). fölött. az -ig határozóragnak: városig. Néhány igeképz nk különbségét az o – ó. csengetty . -stül határozóragnak: magyarul. ö – közti eltérés mutatja: -odik. feleségül. -tty képz féle végz désének: fogantyú. gömbölyödik. -özik: fáradozik. -tt igenévképz : bérelt (lakás).. -ódik. -ször határozóragnak: háromszor. hallottuk. hosszú szempillájú. stb. kérdi. az -ul. -ül végz désének: alul. -dül igeképz nek: gyógyul.. építmény. tet r l. fehér falú. fel l. a t-t. gyógyulás. ezért egy t-vel írjuk: hajót. . -tt helyhatározórag: Vásárhelyt. lapos tetej . hátul. 24. végül. -jú. az -ú. elvégzett (munka).az -ít. hatkor. ötször. a -ból. b kez .

) – Az eszik. edd. -tatik. helyesbít. (Vö. vagy -tat. öntözzön. higgyünk stb. kékellett. akkor -tat. A hisz ige felszólító alakjaiban ez a -gy megnyúlt: higgyem. kevesellem.a -b. keveslem v. -bb középfokjel: id sb. (Vö. tegyek. A m veltet képz a t vég igékhez vagy -at. (ablakot) nyittat. élettelen.. – És természetesen: megadatik. -etlen képz van a befejezetlen. lesz. kevesebb. sejteti (vele). igyál. stb.) 18 . 68. 83–84. például: babával. ezért ezek kiejtésük szerint is mássalhangzós töv ek. a t vég névszókhoz pedig -talan. (vö. (vö. fegyelmezetlen. kevésbé. a hosszabb formában azonban mindig csak egy -d a személyrag: írjad. a -d. viseltetik. tesz. higgyen. -dd személyrag a felszólító módbeli tárgyas ragozású. éretlen. idd. Az -atlan. sértetlen stb. kicsinyli v.. (könyvet) köttet. -tty képz féle végz dés: fogantyú. csengetty . vesszen. -vé rag v eleme a szót végs mássalhangzójával azonossá válik. 45. stb. – A t vég igékhez sajátos szabályok szerint járul.) (Vö.). stb. ha a t-t magánhangzó el zi meg (pl. -ty és a -ttyú. vigyed.. visz igék magánhangzós tövéhez -gy alakban járul: egyem. képzetlen. gy jtetik. -vel és a -vá. hitetlen stb. kéklett v. a ’valamilyennek látszik’.) Mássalhangzós vég t höz járulva a -val. kösönty . piroslik. ezért (bár jelentésük alapján a befejezett. Ugyanez a szabálya a ma már ritka -atik.. sötétlik. 45. úttalan.). parttalan. 66. de: (búzát) arattat. ’valamilyennek tart’ jelentés -l. lopóddzék stb. 75. stb. 55–58. zöldell. iszik. ezekben az alakokban a t és a toldalék határán hosszú mássalhangzót írunk. A felszólító mód -j jele a szótövek nagyobb részéhez -j (a rendhagyó ragozású jön ige rövid magánhangzós t változatához pedig -jj) alakban kapcsolódik: lépjen. de: észrevétlen. kicsinyelli. (Ez utóbbi szavak alapformájában kiejtjük a h-t. 82. kéretik. Sajátos viselkedés toldalékok 42. (A h vég szavak egy részét – mivel bennük a h-t nem ejtjük ki – magánhangzós töv nek kell tekintenünk. A fosztóképz a t vég igékhez -atlan.. stb. osztatlan. például: dobbal. személy rövidebb formában: írd. vesz. (vasat) gy jtet. jöjjön. emberré. l jön. stb. fosztóképz s származékokban is. tolattyú.. k vé. stb. -vé határozórag magánhangzóra végz d t höz alapalakjában kapcsolódik. Allahhal.: – Más esetekben a t végi mássalhangzóval azonos hangként jelentkezik: ásson. -etik. kinyittatik. id sebb. (erd t) irtat. kihirdettetik. szénnel. fedetlen. stb. f tetlen. -etlen. Tehát (új üveget) bontat. nézd. Ha a szóvégi t-t mássalhangzó el zi meg (pl. stb. 41. dohhal. jobb. -et. akkor -at. sz jön. alakokkal állnak ellentétben) ezekben sem kett zzük a képz t-jét. (szobát) festet. -vel és a -vá. stb.. vegye. -et. szebb.) 43. csehvel. Hasonlóképpen viselkedik a -tyú. A -val. legyen. 77–79. jósággal. bont). pléhvé. ill. foglaltatik. Magánhangzós és mássalhangzós kezdetet váltakoztató toldalékok 40. fújjon. De: helyesel. taníttatja (a lányát). egyes szám 2. nagyollom. távolabb. -tet formában járul. -tet a képz . helyesebb. arat). sz jed stb. vetetlen. -ll képz : fehérlik. stb. (kenyeret) süttet. érett stb. barnállik. sz dd. -telen változatában járul: csorbítatlan. -tetik szenved igeképz írásának is: oltatik.

– Ugyanezek a szavak azonban az összetételekben általában a két n-es formájukban szerepelnek: bennlakás. érted – éretted. Az állsz. mind a névszók toldalékos formái között vannak olyan kett s alakok. A hallgatódzik és hallgatózik.) Toldalékolásbeli kett sségek 45. vágj – vágjál. mint az írjál. mondta – mondotta. kezdték – kezdették. rugdalódzik – rugdalózik. küldte. elavuló formák. amelyek a köznyelvben egyaránt használhatók. szaggat összefüggését sem az akaszt. moss – mossál. fent vagy fönt. Ilyen toldalékolásbeli kett sségek például a következ k: hallgatódzik – hallgatózik. hogy az alkotóelemek eredeti hangalakját nem vesszük figyelembe. Viszont az írj. 66. fenséges. hidd – higgyed. dobd – dobjad. Mind az igék. bent. mosd – mossad. bennszülött. peddzük stb. stb. Nem tartjuk már számon az aggat. A látniok. kérd – kérjed. 43.). visszük. mossál. fakad. szeretniök stb. 39. azzal – avval. öregedik – öregszik. értem – érettem. érette stb. kevesellem. rosszallnám – rosszallanám. szégyellni – szégyelleni. hullt – hullott. Több szavunk összetett. azaz a t végi mássalhangzóval azonos kezd hanggal jelentkezik: mossuk. szakít. fakaszt. higgy – higgyél.). igyekezik – igyekszik. kissé ünnepélyesebb. régiesebb. lopódzik – lopózik. az evvel és ezzel stb. nyomatékosabb felszólítás. (Vö. fenntart vagy fönntart. küldte – küldötte. Bár a benn. dolgozz – dolgozzál. t rniük – t rniök. állsz – állasz. A szóelemek elhomályosulása 46. higgyed stb. az állasz. faggat. 39. – Ha az 19 . most – mostan. sz. toldták – toldották (vö. illet leg képzett volta annyira elhomályosult. hidd stb. 47. nézz – nézzél. nézzük. Az alakváltozatok nem mindig azonos érték ek. nincs – nincsen. z. várniuk – várniok. írj – írjál. kicsinyli – kicsinyelli (vö. hogy – hogyan. akad. itt – itten. írd – írjad. vájd – vájjad (vö. Írásban is helyes tehát mindkét forma. lent. egy n-nel írjuk ezeket a szavakat: bens . dz végz dés tövekhez járulva ugyanúgy viselkedik. ezzel – evvel. küldötte. szakad igék tövével. rég – régen. A tárgyas ragozás kijelent módú személyragjainak -j eleme az s. add. kinnlev ség stb. oly – olyan. bár az els a kéz. Így járunk el például a keszty vagy a lélegzik esetében. épp – éppen. kinn.. dobj – dobjál. lenn szavakkal függenek össze. 80–81. fenn vagy fönn. nézd – nézzed. a második a lélek szóból származik. kérj – kérjél. érte stb. keveslem. között nemigen van különbség. hétköznapi használatú. mint a -j módjel.44. hanem a szót a kiejtése szerint írjuk.). látniuk – látniok. keveslem – kevesellem. adjad. kint. szeretniük – szeretniök. moss. vágd – vágjad.

) 48. feljebb vagy följebb. A be. (Vö. kijjebb. fel vagy föl. lejjebb. természetesen csak egy n-et írunk: bentlakó stb. 20 . ki és le határozószók középfokát részben vagy egészen a kiejtést követve írjuk: beljebb.összetételnek a t vég alak az el tagja. 49.

: nésztük). néztük (= néz+t+ük. az összetett szavakban pedig minden tag világosan felismerhet legyen. hiszen pl. fusson esetében pl. Helyesírásunk azonban nincs tekintettel az alkalmi hangváltozásokra. mint a szóelemeket külön-külön: kertje (= kert+je. e. A szóelemek mai alakját tükröztet írásmód 50. kertnek. e. község (= köz+ség.: kertye). tehát zöngétlenül. Természetesen ezt gyakran észre sem lehet venni. A ragos.: szálnak).. nyolcban (= nyolc+ban. mind a toldalék. e. hogy a toldalékos szavakban mind a szót . csakhogy az egyiket a hangszalagok rezgése nélkül.: nyoldzban). cs–dzs. ty–gy. Vannak olyan mássalhangzópárok. hanem a szóelemeket eredeti alakjukban íratja le. f–v. s ehhez a -j módjelet s változatban tesszük hozzá. amelyeknek tagjait ugyanazon a helyen és módon képezzük.a felszólító módban használatos töve. amely a szóelemek módosult alakváltozatait tünteti föl. ahogyan külön-külön ejtve hangzanak: barátság (= barát+ság).: kösség). a ház t höz a -val rag módosult -zal formában járul. szállnak (= száll+nak. e.A SZÓELEMZ ÍRÁSMÓD 49. hanem – a hangtani környezetnek és a szóelemek történeti alakulásának megfelel en – módosult változatukban tüntetjük fel: házzal (= ház+zal). illet leg a fut igének fus. c–dz. Helyesírásunk a szóelemz írásmód elvének érvényesítésével biztosítja azt. lóval stb. Az egynél több szóelemb l álló szóalakokat általában a szóelemz írás elve alapján írjuk le. A házzal. s a szavak kimondásakor e hangok sokszor megváltoznak. tehát zöngésen. állatbarát (állat+barát) stb. A mássalhangzók min ségi változásainak jelöletlensége A mássalhangzó-hasonulás 51. A szóalakok szóelemz írásának tárgyalásakor meg kell tehát különböztetnünk egyrészt azt az írásmódot. s–zs. Ezért a toldalékos és az összetett szavak legnagyobb részében a szóelemeket olyan alakjukban sorakoztatjuk egymás mellé. a jeles és a képz s szavak. k–g. barátaival (= barát+ai+val) stb. ha a szó egészét másképp mondjuk ki. másrészt pedig azt. a kiejtésben az els hang zöngésség szempontjából legtöbbnyire hasonul az utána következ höz. A h-nak 21 . valamint az egymást követ szavak szóelemeinek érintkez hangjai kölcsönösen hatnak egymásra. sz–z. fusson (= fus+s+on) stb. a másikat a hangszalagok rezgésével. A szóelemz írásmód elvének érvényesítése akkor válik különösen fontossá. A szóelemz írás f szabálya nem érvényesül minden toldalékos szó leírásakor. A toldalékos szavak egy részében ugyanis a szóelemeket nem eredeti alakjukban. e. Ilyen párok: p–b. az összetételek. stb. amely a szóelemek mai állandó alakját tükrözteti. a házban. szóalak a kiejtés alapján is így íródnék. barátfüle (= barát+fül+e). t–d. Ha a felsorolt hangok közül egy zöngétlen és egy zöngés mássalhangzó kerül egymás mellé.

b és m el tt m-nek (vagy az m-hez közel álló hangnak). 53.nincs zöngés párja. Ezt a hasonulással bekövetkezett változást egyik esetben sem jelöljük az írásban: alkotó tagok: szén+por azon+ban tan+menet van + még ön+gyújtó negyven + tyúk szín+nyomat ejtés: szémpor azomban tammenet vam még önygyújtó negyveny tyúk színynyomat írás: szénpor azonban tanmenet van még öngyújtó negyven tyúk színnyomat stb. d+c és gy+c = cc. de maga nem zöngésülhet. hogy a két hang a kiejtésben teljesen azonossá válik: t+cs. – sz+s és z+s = ss. Két mássalhangzó találkozásának gyakran az a következménye. – t+gy és d+gy = ggy: – t+c. – sz+zs és z+zs = zzs. – s+z és zs+z = zz. A teljes hasonulás révén el álló kiejtésbeli módosulásokat általában nem tüntetjük föl az írásban. de nem zöngésít. d+cs és gy+cs = ccs. Az írásban a zöngésség szerinti hasonulást általában nem jelöljük: alkotó tagok: ejtés: ablak+ban t z+höz ad+hat lök+dös nép+dal víz+szint eszik + bel le hideg + tél ablagban t szhöz athat lögdös nébdal víszszint eszig bel le hidek tél írás: ablakban t zhöz adhat lökdös népdal vízszint eszik bel le hideg tél stb. nátcukor) kösség egésség szárazs zsömle írás: átcsap jegycsalás átcipel nádcukor község egészség száraz zsömle 22 . jetycsalás) áccipel náccukor (v. hanem az eredeti szóelemeket jelöljük: alkotó tagok: át+csap jegy+csalás át+cipel nád+cukor köz+ség egész+ség száraz + ejtés: áccsap jeccsalás (v. – s+sz és zs+sz = ssz. A beszédben az n hangot p. ty és ny el tt ny-nek (vagy az ny-hez közel álló hangnak) ejtjük. így zöngétlenít ugyan. A v – bár van zöngétlen párja – a köznyelvben zöngétlenül. 52. gy.

. (De vö. illet leg a toldalék eredeti j hangjának jelét: alkotó tagok: any+ja any+juk aty+ja aty+juk báty+jai báty+juk nagy+ja nagy+jaik ejtés: annya annyuk attya attyuk báttyai báttyuk naggya naggyaik írás: anyja anyjuk atyja atyjuk bátyjai bátyjuk nagyja nagyjaik stb. -juk. a kiejtésben általában teljes hasonulás következik be. a kiejtésben a j teljes hasonulása következik be. a kiejtésben a j teljes hasonulása következik be. Az írás ezt a szóbelseji teljes hasonulást nem jelöli. Ha a gy és az ny vég igékhez j-vel kezd d tárgyas igerag (-ja.) 54. illet leg a toldalékok eredeti j hangjának jelét: alkotó tagok: hagy+játok hagy+juk hány+ja huny+játok fagy+j+on ejtés: haggyáto k haggyuk hánnya hunnyáto k faggyon írás: hagyjátok hagyjuk hányja hunyjátok fagyjon stb. 55. -juk. vagyis -ja. 83–85. Ha az l és az ll vég igékhez j-vel kezd d tárgyas személyrag (-ja. atya és bátya névszók csonka tövéhez. 80–81. ty és gy hangjának. -játok. valamint a nagy névszóhoz j-vel kezd d birtokos személyrag (-jel). Ezt a szóbelseji teljes hasonulást az írás nem jelöli. -ják) vagy pedig a felszólító mód -j jele járul. száraz zsömle) kisszer (v. illet leg ll hangjának. hanem megtartja a szavak eredeti ny. valamint a toldalék j-jének jelét változtatás nélkül írjuk egymás mellé: 23 . -jaik járul. Az írás ezt a szóbelseji teljes hasonulást nem jelöli. -jai. s így az igék eredeti l. hanem megtartja az igék eredeti gy és ny hangjának. 56. -juk. Ha az anya. ják) vagy a felszólító mód -j jele járul. -jük.zsömle (v. játok. kis-szer ) kis+szer kisszer stb.

hanem mind mássalhangzóját. -jaik. a kiejtésben a mássalhangzók Helyesírásunk ezt a szóbelseji összeolvadást nem jelöli. mind pedig a toldalék j-jét változatlanul hagyja: írás: ejtés: kertye kürtyei partyai bottya híggyai kargyuk vaggyai kínnyuk turbánny a kertje kürtjei partjai botja hídjai kardjuk vadjai kínjuk turbánja stb. jük. -juk. a d és az n vég igékhez j-vel kezd d tárgyas személyrag (-ja. -jei. 24 . -jeik járul. mind pedig a toldalék j-jét változatlanul hagyva írjuk: alkotó tagok: tanít+ja félt+jük lát+ják márt+játok szeret+jük ad+j+a hord+j+a marad+j+ana k fon+j+átok ken+j+ük ejtés: taníttya féltyük láttyák mártyátok szerettyük aggya horgya maraggyanak fonnyátok kennyük írás: tanítja féltjük látják mártjátok szeretjük adja hordja maradjanak fonjátok kenjük stb. a kiejtésben a mássalhangzók összeolvadnak. illet leg – a t vég igék kivételével – a felszólító mód -j jele járul. s így mind az ige végs mássalhangzóját. -játok. a névszó végs alkotó tagok: kert+je kürt+jei part+jai bot+ja híd+jai kard+juk vad+jai kín+juk turbán+ja d és az n vég névszókhoz j-vel kezd d birtokos személyrag (-jel). -jük. 58. -jai. összeolvadnak. Írásunk ezt a szóbelseji összeolvadást nem jelöli. -je. A mássalhangzó-összeolvadás 57. Ha a t. -juk. -ják). Ha a t.alkotó tagok: ítél+jük kapál+ják tanul+ja áll+j beszél+j+ete k ejtés: ítéjjük kapájják tanujja ájj beszéjjete k írás: ítéljük kapálják tanulja állj beszéljetek stb. a vagyis -ja.

A mássalhangzók mennyiségi változásainak jelöletlensége A mássalhangzó-rövidülés 60. gy+sz hangkapcsolat a kiejtésben gyakran rövid vagy hosszú c hanggá.59. hanem – hogy a szókép állandóságát megtartsa – feltünteti a hosszú mássalhangzókat: alkotó tagok: jobb+ra varr+t vidd+be ott+hon vissz+hang küld+d arc+cal part+talan ing+gomb hozzánk+képe st ejtés: jobra vart vid be othon viszhang küld arcal partalan ingomb hozzán képest írás: jobbra varrt vidd be otthon visszhang küldd arccal parttalan inggomb hozzánk képest stb. ds. akkor a hosszú mássalhangzó az ejtésben gyakran megrövidül. etyszer) baráccság kölcség boloncság vaccság naccság (v. a t+s. gysz. natyság) írás: metsz adsz egyszer barátság költség bolondság vadság nagyság stb. ts. gy+s hangkapcsolat pedig rövid vagy hosszú cs hanggá olvad össze. d+s. d+sz. gys bet kapcsolatot használja: alkotó tagok: met+sz ad+sz egy+szer barát+ság költ+ség bolond+ság vad+ság nagy+ság ejtés: mecc acc eccer (v. Az írás ezt a szóbelseji mássalhangzó-összeolvadást nem jelöli. az összetételi tagok határán vagy az egymást követ szavak érintkezési helyén egy hosszú és egy másfajta rövid mássalhangzó vagy egy rövid és egy másfajta hosszú mássalhangzó kerül egymás mellé. Ha a toldalékos szó belsejében. Helyesírásunk ezt a mássalhangzó-rövidülést nem veszi figyelembe. dsz. A t+sz. A mássalhangzó-kiesés 61. Az ilyen alkalmi hangkivetés írásunkban általában nem tükröz dik: alkotó ejtés: írás: 25 . hanem az eredeti tsz. Hármas mássalhangzócsoportok középs tagja a kiejtésben – nemegyszer más hangváltozás kíséretében – kieshet.

gyúl. így tehát két d-t írunk nemcsak az add. tehát: kezd+d = kezdd. fullaszt. alakokban.) – Hasonlóképpen: dzsessz-szer . szidd. 94. orra (bukott). de: gyullad. több) ugyanolyan mássalhangzóval kezd d toldalék kapcsolódik (pl. fújd stb. hordd. (Vö. A d vég igék felszólító módjában a tárgyas ragozású egyes szám 2. múlik. múló. (a) szebb l (kérek). mondd.tagok: azt+hiszem most+sincs mind+nek csukd+be mind+nyája n mondd+meg mom meg asz hiszem (v. de: fullad. Ha egy összetett szó el tagja hosszú mássalhangzóra végz dik (pl. stb. kör). balett-táncos. mond meg) Azonos hosszú és rövid mássalhangzó találkozása 62. puff-féle stb. 94. szedd. mindnek) csug be minnyájan azt hiszem most sincs mindnek csukd be mindnyájan mondd meg stb. játszd. formákban is. össz-szövetségi stb. 26 . hagyd. küldd. (De vö. utótagja pedig ugyanolyan mássalhangzóval kezd dik (pl. gyullaszt. tépd. stb.) A kezdd-féle írásmód is az általános szabályt követi: ír+d = írd. fúl. bár egyes alakok kiejtésekor hosszú l is hallható: szól. mind a -d személyragot. fedd meg stb. Az l-re végz d igék toldalékos alakjaiban általában megtartjuk az egy l-es írást. nézd. A szabály alól csak néhány származékige kivétel: d l. (v. Az írás azonban mindig feltünteti mind a t végi d-t. váll-lövés. a szóelemzés szerint három azonos bet t kellene írni egymás után. a féle képz szer utótagot ssz-re. 94. 49. ff-re végz d szavakhoz kapcsoltuk. fedd be. védd stb.. dülleszt. (nem jól) hallak.. Az l és ll vég igék 64. -be). de: dülled. expressz-szer . a szóelemz elvet követve megtartjuk az alkotó tagok eredeti írásmódját. legel . mert a -szer . (Vö. ill.) Ha viszont a hosszú mássalhangzóra végz d szóhoz (pl. nyomd. szólás. (megkérdezték a) vádlottól. edzd. sakk). legel.. 60. mássalhangzó után rövid d-vel ejtjük. legelik. Az összetételt ilyenkor köt jellel tagoljuk: sakk-kör. tudd. kezdd. mosd. hanem az áldd. hívd. ill. (Vö. személy rövidebb alakot magánhangzó után hosszú d-vel.) A d vég igék 63. Az egyszer sítés elve alapján azonban (a kiejtésnek is megfelel en) csak két azonos bet t írunk egymás mellé: többe (kerül). aszt hiszem) mos sincs minnek (v. oldd stb.

stb. szégyellni. szállna. valamint befejezett melléknévi igenévi származékaikban – a magánhangzó után – két t-t írunk: rótt. állomás. száll. úgy.65. zöldellett. kevesellette. zöldell v. azaz mindig egy sz-szel írjuk: lesz. jönne stb. 45. szégyell. Az egy számnév mássalhangzóját a szó alapalakjában. kékell és kékl . rövidebb változat: kevesell. róttak. stb. mállik.) – Hosszú az n is ezekben: jönni. stb.. zöldellik. együtt stb. (Vö. – De: rívok. sarkallik. n tök. egyért. szégyellem. mind pedig l-es származéka él. szálloda. jövök.t höz járuló egy mássalhangzós toldalékokat általában kett zött alakban írjuk: jössz. más részében viszont röviden: egyed. akkor is rövid a gy: egyben. n tt. rosszall. ny dd. leszünk. löv . 60. (Vö. egyedül. egyre stb. valamint egyszer ségére 27 . stb. 43. (nagyra) n tt (fa). ríjon. személyének rövidebb alakja a kiejtést követi: ródd. rísz. noha a rá következ mássalhangzó hatására a hosszú l mindig megrövidül: áll. A lesz igealakot magánhangzóval kezd d szó el tt és mondat végén hosszú szszel ejtjük. kékellik és kéklik. de: kevesellem és keveslem. stb. jöjjenek stb. pl. növendék. állt. rójuk. egyén. egyes. rovok stb. A rendhagyó ragozású jön ige toldalékos alakjaiban (a j dögél és a j ve alak kivételével) a t magánhangzóját rövid ö-vel írjuk: jön. rosszallás. 69. -tök személyragos alakjait. de a képz eltérése jelentéskülönbséget hordoz: torkollik (= beleömlik) és letorkol (= szavába vágva elnémít). Néhány ll vég igének két alakja van. egyetem stb. de: torkolat. Ha mássalhangzó következik a gy után. mállottak. n sz. Egyéb esetek 68. zöldell . 39. rívás stb. Ezért a szókép állandósága érdekében az egyszer bb módon. 66. málljanak. de: kicsinyelli és kicsinyli. rósz. valamint j hangzós toldalékú kijelent és felszólító alakjait – ingadozó kiejtésük ellenére – a t. málló. az sz és a j bet megkett zése nélkül írjuk: ró. A hosszú magánhangzóra végz d igéknek -sz és -tok. keveselli és kevesli.. stb. (Vö. jöttél. sz dd. A jö. rója. kevesellte v. kicsinyell. zöldellt v. kicsinyell és kicsinyl . rí. – De: jöszte. 39. mint a többiben: leszek. l dd. valamint magánhangzók között a toldalékos szóalakok és a származékok egy részében hosszan ejtjük: egyet. lesznek. leszel. Múlt idej alakjaikban. (fába) rótt (bet k). egynek. jövedelem stb. hosszabb meg egy mássalhangzó utáni l-es.) A hosszú magánhangzóra végz d igék 67. nagyoll (a szükségesnél nagyobbnak tart) és nagyol (= valamit csak nagyjából csinál meg). Egyes szavaknak mind ll-es. jöjj. (Vö. jöjjön. egyezik. sarkall (= ösztönöz) és sarkal (= sarokkal lát el. de más helyzetekben – az ige többi alakjaihoz hasonlóan – röviddel. 70. n j.) Néhány ll-es ige egy-két származékában azonban – a kiejtésnek megfelel en – rövid l-et írunk: torkollik. n ttek. kicsinyellné v. egy magánhangzó utáni ll-es. rosszallhatjuk.) – A hosszú magánhangzó a v-vel b vült tövekben többnyire megrövidül: fövetlen. kicsinyellené. szégyellheti. Írásunk a szókép állandóságára. rítok. n . jöhet. cip t). Az ll-re végz d igék legnagyobb részének toldalékos alakjaiban megtartjuk a két l-es írást. rótok. lesztek. kicsinyellés és kicsinylés. (Vö. 39. de: sarkalatos.) – A felszólító módban a tárgyas ragozás egyes szám 2.

– Akárhogyan ejtsük is azonban a h vég névszókat. Csehszlovákia.) 75. azaz a személyragos határozószókban a gyakran hallható hosszú ejtés ellenére is egy l-et vagy egy n-et írunk: bel lem. Az -s vég melléknevek tárgyragos és -n határozóragos alakját. méhek. potroh. cseht l. – De: benne. 74. méhnek. pech stb. újra stb. méhkas. méhes. stb. sah. egyetlen. 83. magasak. vagy magánhangzóval járul a t höz. egyel (ige). el led. egyre. egyéb. stb. Az új melléknév mássalhangzóját – a szó alapalakjában és magánhangzó el tt – sok nyelvjárásunkban hosszan ejtik. A MÉH bet szó inkább h-s ejtés . eh. doh. A szóelemek módosult alakjait feltüntet írásmód 76. együvé. ezekben a szóalakokban a kett zés mutatja a rag v-jének hasonulását. ujjak. de egy s-sel írjuk: kisebb. – Hangzik a h ezekben: csehek. egybe. A céh. juh. kisebbít. juhász. róla. magasat. stb. juhakol. együtt. [Vö. A kis szó fokozott alakjait és ezek származékait hosszú s-sel ejtjük. egység. heh indulatszó ejtésében váltakozik a h-s alak a h-tlannal. kisebbség stb. A mássalhangzók min ségi változásainak jelöltsége az igealakokban 28 . A bolyh. rüh stb. de csak egy s-sel írjuk ket: er set. 73. a h bet t írásban mindig feltüntetjük. csehnek. akkor a szó kiejtett alakja és írásképe között szakadék támadna. cseh. 83. stb. kisebbedik. er sen. utánunk. legkisebbnek.) végén is mindig ejtjük a h-t. egyenl . névszóban a h-t csak akkor ejtjük. nálad. (A testrész nevének írása viszont: ujj. düh. – A ch vég szavak (pl. mert a szóelemeken a régiségben er s hangváltozások mentek végbe. padisah. újat. és mindig írjuk is. méhvel. újabb. A kiejtésben tehát néma a h ezekben: cseh. pléh. 42. magasan. stb. fellah. áh. (Vö. juhtúró. bennünket. A személyes névmások határozóragos és névutós formáinak megfelel alakokban. – De természetesen: eggyel és eggyé..törekedve a szó minden alakját egy gy-vel jelöli: egy. csehvel. szónak minden alakjában ejteni szoktuk a h-t. méh. e)] A h vég szavak egy részének kiejtése ingadozik. er sebb. A szóalakok egy részének leírásakor azért nem érvényesülhet a szóelemz írásmódnak az a törekvése. Ha helyesírásunk ezekben a szóalakokban is a szóelemek alapalakjának a feltüntetésére törekednék. méh. keh. egyé (= egy+é). éh. – Az írásban azonban.) 71. Zilah stb. továbbá többes számát és középfokát sokan hosszú s-sel ejtik. a szóelemek módosult változatait tünteti fel. juhval. moh. hah. mint h-tlan. egyek. ha a toldalék magánhangzóval kezd dik. juh. Ezekben az esetekben helyesírásunk tehát eltekint a szóelemeknek eredeti hangalakjuk szerinti írásától. s hogy a szavak írott alakja ne szakadjon el teljesen a kiejtett formától. er sek. egyik. mint a példák is mutatják. csehet. enyh. egyed. 72. Allah. magasabb. a szavak minden alakjában jelen van a h. Így például az ah. ujjat. juhok. almanach. ujjra stb. t lünk. csehül. hogy híven tüntessük fel a szóelemek mai alapalakját. írásunkban ennek ellenére csak egy j-t tüntetünk fel: új.

79. személy rövidebb alakjában a t végi t helyén s van. fürösszétek. stb. fürösz-. (A többi. egyes szám 2. de a j-vel kezd d személyragok (-ja. tanítsd stb. vesszenek. – Ennek a ts-nek a kiejtésben rövid vagy hosszú cs hang felel meg. z és dz változatát tüntetjük fel. rekessze.). -ják) j elemének módosult (az iget végs mássalhangzójához teljesen hasonult) s. végezzük. tárgyas ragozású alakjaiban megtartjuk az iget eredeti formáját. hallgassák. nyissátok. illet leg egy sz-szel írjuk: fesd. elolvassák. – Természetesen a 29 . bocsássa. z és dz vég igék felszólító alakjaiban megtartjuk az iget eredeti formáját. egyes szám 2.stb. mossam. illet leg kett zött sz-et (ssz-et) írunk. nevesse. kett zött sz-szel (sszszel). egyes szám 2. sz. z és dz vég igék kijelent módú. metszi stb. hanem mind a t végi t-nek. valamint a lát és a bocsát ige (továbbá a lót-fut összetételbeli lót el tag) felszólító alakjaiban sem az iget véghangját. – Természetesen a játszik és a metsz típusú igék is ezt a szabályt követik: játssza. s a -d személyrag ehhez kapcsolódik. személyének rövidebb alakjaiban a személyrag eredeti d formájában a módjel nélküli csonka t höz kapcsolódik. nyisd stb. A felszólító mód tárgyas ragozású. illeszd. játszod. kett zött z-vel és kett zött dz-vel (ddz-vel) írjuk: keressük. rekeszd.) képezzük. illesz. sz+j. ezért ezeket az igealakokat csak egy s-sel írjuk: bocsásd. lopóddz(ál).) Ezekben az igealakokban tehát kett zött s-et. lássuk. stb. válaszd stb. sz) vagy hosszú magánhangzó el zi meg (vö. illesszük. Ezeknek az igéknek felszólító mód tárgyas ragozású. z+j. kett zött z-vel és kett zött dz-vel (ddz-vel) írjuk: késsen. -juk. dz+j helyett) általában kett zött s-sel. megtartjuk az iget végs t-jét. végezzünk. kett zött sz-szel (ssz-szel). játsszátok. személyének rövidebb alakjában ts-et írunk a -d személyrag el tt: ejtsd. hozzad. szítsa. 78. illet leg sz mássalhangzójához hasonult) s. f ts. játsszák. eddzük. Az s. lóssonfusson. eddzétek. de a módjel mai leggyakoribb j alakja helyett annak s változatát írjuk le: ejtse. taníts. mint az s és az sz vég igék felszólító alakjait. füröszd. de a -j módjelnek módosult (az iget végs mássalhangzójához teljesen hasonult) s. sz. Ezeket az igealakokat tehát (az eredeti s+j. kössétek. stb.A t vég igék 77. sz. z és dz vég igék 80. (Vö. 81. féltsétek. hallgasd. -jük. lássuk. 78. vadásszatok. sz változatát tüntetjük fel: fess. j-t nem tartalmazó alakban csak egy sz-et írunk: játszom. Az s. Az s. z és dz változatát tüntetjük fel. kösd. stb. sz. mind pedig a -j módjelnek s-sé módosult változatát írjuk le: alkoss. mártsd. sem a felszólító mód jelét nem tüntetjük fel eredeti alakjában. amelyekben a t végi t-t mássalhangzó (de nem s.) 81. vadásszátok. válassza stb. A rövid magánhangzó + t kapcsolatra végz d igék. ezért ezeket az alakokat egy s-sel. A felszólító mód tárgyas ragozású. -játok. Ezeket az igealakokat tehát kett zött s-sel. Azoknak a t vég igéknek a felszólító alakjaiban. mert a j módjelnek a módosult (a csonka t s. hozzák. Az st és az szt vég igék felszólító alakjait a t nélküli csonka t b l (fes-. metsszük stb. éppen úgy. mossa. márts. játsszuk. sz.

savvá. 94. kulccsal. -vá. bölccsé. rosszá. látszik. szónak azonban minden alakjában ejtjük a h-t. A tessem. stb. könnyel. t r). lássék stb. kedvvel.) d) Ha a -val. higgyük. tudóssá. minddel. a névszó tövének végs mássalhangzójával azonos (teljesen hasonult) formában járul a -val. névvé. metsz ige több kijelent és felszólító módú formájának azonos a kiejtése. 75. tollá. – Kilátszanak. alakváltozatok használata is helyes. higgye. látszik. 43. hisz ige tárgyas ragozású egyes szám 2.) c) Két mássalhangzós szóvég + -val. húzd. pléhvé. gallyal. idd. – Jó érzés lesz. -vá. Allah stb. stb. (Vö. Megváltozott. -vá. A lesz. játszik. -vel és a -vá. – Hasonlóképpen: játszd. -vé rag v-jének hasonulása nem következhet be: méhvel. vegyük. könyvvé. szívvel. A bet kett zés elmulasztása nemegyszer eltorzítja a szóalak értelmét. vesz. Stb. a két v-t mindig jelöljük az írásban: hévvel. (Vö.). (Vö. tegyen. vízzé. -vel.) A hallatszik. tetszik. iszik. E formák írásban való pontos megkülönböztetése azonban fontos követelmény: Látom. jobbá.hallatszik. egyes szám 2. Kértem ket. -vé: bottal. hidd. eszik. – A hisz ige felszólító alakjaiban hosszú gy-t ejtünk. úszd. a -val. -vé rag v szóvégz déssel találkozik.: jáccunk). kékkel. komppal. vedd. cukorral. edd. játszik. nedvvé. igyanak stb. olvasd. egyél. visz. vel és a -vá. stb. a bölccsé (válik) és a bölcsé (= a bölcs tulajdona). a briddzsel (= a bridzs kártyajátékkal) és a bridzsel (= bridzsezik). látsszam. sah. játszunk és játsszunk (e. Ezt a kiejtésbeli módosulást írásunk tudomásul veszi. Nem azonos például a szívvel és a szível (= szeret. hogy tetsszünk neki. királlyá. ronggyá. stb. -vé: jobbal. gyönggyel.) A mássalhangzók min ségi változásainak jelöltsége a névszóalakokban A -val. a tervvel és a tervel (= tervez). stb. nehogy kilátsszanak. stb. – A doh. -vel és a -vá. szárnnyal. Betakarom. visz. tessél. pl. b)] a) Egy rövid mássalhangzós szóvég + -val. -vel. mászd. tessék. vigyétek. néggyel. edzd. vesz. bolonddá. e) Azokban a névszókban. tetté. A felszólító mód tárgyas ragozású. özveggyé. 32.) A tesz. juhvá. A többjegy bet ket természetesen a rájuk vonatkozó szabályok szerint kett zzük meg. könnyé. hogy csak játszanak velünk. metszd (vagy mesd). szárnnyá. hogy játsszanak velünk. rozzsal. (Vö. -vé: hanggal. 7. ha tetszünk neki. potroh. 39. személyének rövidebb alakjaiban azonban a módjel nélküli t höz kapcsolódik a -d személyrag: nyeld. 30 . tervvel. tetszik és metsz ige is ezt a szabályt követi: hallatsszatok. (Vö. szilánkká. higgyétek stb. tetsszél. eszik. -vé határozórag v-je (bizonyos h vég ek kivételével) minden mássalhangzóra végz d névszóhoz. és kett zött gy-t írunk: higgy. füstté. vidd. amelyeknek végs h-ját nem ejtjük ki (vö. -vé alakmódosulásai 83. stb. iszik ige felszólító alakjaiban a módjel gy alakban járul az igék magánhangzós tövéhez: legyek (= le+gy+ek). szénné. személyének rövidebb felszólító formáiban a -d személyrag a módjel nélküli magánhangzós t höz kett zött alakban járul: tedd (= te+dd). meggyel. -vel és a -vá. 82. játsszál. arannyal. b) Egy hosszú mássalhangzós szóvég + -val. metssze stb. és bet kett zéssel jelöli. -vel. végezd. tettel. 60. Azt akarjuk. tollal. tesz. [Vö.

Az avval és azzal. afféle.) A -val. -kora képz szer utótagoknak a kapcsolatából alakultak: abbeli. 31 . eszerint.. ekképp.ezért itt az ennek megfelel ragalakokat találjuk: dohhal. ebbeli. ez névmás 84. afölött. -vé ragnak a személynevekhez kapcsolásával a 163. potrohhal. emellett.. [Vö. 130. effajta. mindett l. sahhá. – Hasonlóképpen: amannak. ugyanahhoz stb. amiatt. ebbe. evégett stb. erre. -vel és a -vá. Mindig hosszú mássalhangzót jelölünk azokban a szavakban. 216–217. 222. A mutató névmás a. (Vö. 75. pont foglalkozik. ekkora. Ezt a módosulást bet kett zéssel jelöljük: abba. ezzé. Ám csak: azzá. akkor. c)] 85. -féle. akképp. ekkor stb. arra. efféle. akkora. ehhez. e alakjából és valamelyik névutó kapcsolatából keletkezett összetételeket az el . az evvel és ezzel alakváltozatok egyaránt helyesek. ahhoz. Az az. affajta.és utótag határán egy mássalhangzóval írjuk: afelé. Az az. ez névmásnak és a -beli képz nek. az idegen szavakhoz és tulajdonnevekhez illesztésével pedig a 211. ez mutató névmás z-je teljesen hasonul a mássalhangzóval kezd d határozórag els hangjához. amelyek az az. valamint a -fajta. Allahhal stb..

stb. sem a szóelemzés elvével nem magyarázható. mily.: battyányi] Cházár [e. ezeket tartalmazzák a következ alpontok. peddze. amelyik stb. stb. A hagyomány érvényesülése ennél természetesen jóval szélesebb kör helyesírásunkban. madzag.): Batthyány [e. lyukban. Kétség esetén szótárban kell megnézni. Az egy szótagú szavak közül a következ k írandók ly-nal: boly. mely. 88.: kosut] Széchenyi [e. ilyen.157. hely (f név). amely. de vannak olyan családneveink is. Hunyadi. A dz-t és a dzs-t általában akkor sem kett zzük meg. mély. foly(ik). 87.: görcs] Zichy [e. lyukaszt. edz. olyan. azaz a hagyomány elvének érvényesülésér l – a szónak sz kebb értelmében – mégis csak akkor beszélünk. a mai kiejtés. Dózsa. pedz. edz . moly. külön. ha a máig meg rzött írásmód sem a kiejtés. Meggyesi. oly. nagyon sokféle eredet ek.: dezs fi] Tartsay [e. lyuggat.. milyen. amelyek ly-nal írandók.). süly. ma-haradzsa.: ellipszilon] bet t. 12. Hagyományos írásmódról. A családnevekben általában ugyanazokkal a bet kkel jelöljük a hangokat. ha hosszú hangot jelölnek: bodza. Csányi. gally. régies bet ket (vö.: hajnóci] Kossuth [e. lyukad. 32 . briddzsel (= a bridzs kártyajátékkal). Kis. ezért számos szóban hagyományosan ly a j hang jele. Az ly írására pontos szabályaink nincsenek. amelyekben megtartjuk a ma már egyébként nem használatos. Török stb.: császár] Czetz [e: cec] Hajnóczy [e. mely szavakban írunk ly-t.: tököli] Georch [e.. A hagyomány alakította ki és rzi bet ink alakját. A toldalékok hasonulásából ered hosszúságot azonban ezekben a szavakban is föltüntetjük: eddzük. A névmásokban ly-nal jelöljük a j hangot: ily. 80–81.: tarcsai] Egressy [e. illet leg a szóelemzés rovására. a jelölésmód tekintetében különbség mutatkozik az egy szótagú és a több szótagú szavak között. (Vö.és egybeírási szokásainkat. mint más szavainkban (pl.) 89. írásunk azonban megtartotta az ly [e.A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD 86. lyukas stb. s t a kiejtés és a szóelemzés elvének érvényesülését is. pedzi. mert azok a szavak. lyukból. bridzs. lyukak.: egresi] Thököly [e. a) Szó kezdetén csak a lyuk szóban és toldalékos alakjaiban írunk ly-t: lyuk. Bizonyos fogódzóink mégis vannak.: szécsényi] Dessewffy [e. 83.: zicsi] stb. különböz jelleg ek. b) Ha a j hang a szó végén fordul el . melyekben j-t. Helyesírásunk bizonyos meghatározott esetekben a hagyományt követi a mai hangjelölési rendszer. súly. Köznyelvünk hangrendszerében már nincs meg a régi ly hang.

Ipoly. sóhaj. korcsolya. tolvaj. perje (f ) stb. Néhány szóban a hagyomány meg rizte a ma már nem érzett eredetet. mindjárt. harkály. mosoly. zsivaj. zörej stb.A két (vagy ennél több) szótagú szavak legnagyobb részében ly-nal jelöljük a szó végén ejtett j-t: bagoly. zsindely. metsz. nyavalya. zárt ë hang. stb. óhaj. tavaly stb. kristály. tartály. rögtön. hülye. akadály. pólya. kevély. – A szó végén j-vel írandó szavak között többségben vannak az aj. c) Jellegzetes szócsoportot alkotnak a lya. 33 . ósdi. osztály. ezt helyesírásunk nem jelöli külön bet vel. ragály. De: bója (vízi jelz eszköz). robaj. csigolya. 90. olaj. hágcsó. kapzsi. illet leg a régebbi írásformát: esd. gereblye. ibolya. csekély. talaj. hagyján. skatulya. De: lakáj. ej vég ek: duhaj. pünkösd stb. héja (madár). Mihály. papagáj stb. lye végz dés szavak: boglya. karaj (és karéj). Bár több nyelvjárásunkban és a köznyelvben is él az ún. játszik. 91. dörej. tetszik. cserje. pocsolya. fogoly. De: karvaly. mindnyájan. pehely. tavaly. zsöllye stb. Gergely. hanem hagyományosan szintén az e-vel: ejtés: ëgyél ëgyetëm embër lëhet szerelëm gyerëkëke t írás: egyél egyetem ember lehet szerelem gyerekeket stb.

A többjegy bet k (pl. briddzsel.AZ EGYSZER SÍT ÍRÁSMÓD 92. tollal (= toll+lal). dzs stb. Ezekben a hosszú mássalhangzós bet höz a vele azonos újabbat köt jellel kapcsoljuk: Széll-lel. 62. vagyis a bet nek csak az els jegyét ismételjük meg [vö. mésszer stb. illet leg: sakk-kör. illet leg: jeggyel.) kett zött alakját a t szókban és a toldalékos alakokban csonkítottan írjuk. vádlottól (= vádlott+tól). [Vö. fütty stb. Hermann-nál. füttyel (= fütty+tyel). Mariannal (Mariann+nal). 93.). mésszel. 163. 62. Tarr-ról. hallak (= hall+lak). eddzék. 62. ha a -szer -t kett zött sz-re (ssz-re) végz d szavakhoz kapcsoljuk: dzsessz-szer . stb. [vö. 94. hossz-számítás.) 34 . 7. – Nem egyszer sítünk viszont akkor. hússzor) kapcsoljuk az sz vég szavakhoz: ésszer . cs. díszszázad stb. meggy. így a többjegy bet k kett zésekor és három azonos mássalhangzót jelöl bet találkozásakor. c)]. hosszú. nagygy lés. nagyobban (= nagyobb+ban). Arannyal. mássalhangzót jelöl bet t kett zöttre egyszer sítjük: orra (= orr+ra). 163. Kodállyal stb.. fénynyaláb. Wittmann-né stb. eljátsszuk stb. 163. sz. az idegen tulajdonnevekre és a szóösszetételekre. c)] A szabály nem érvényesíthet a magyar családnevekre. Nem egyszer sítjük azonban az összetett szavak tagjainak határán találkozó azonos kétjegy bet ket: kulcscsomó. – Általában ez a szabály érvényes a tulajdonnevekre is: Hosszú. – Hasonlóképpen: puff-féle (ül ke) stb. össz-szövetségi stb. Helyesírásunk néhány esetben ésszer egyszer sítést alkalmaz. rosszal. (Vö. (e helyett: jegygyel stb.. [Vö. A toldalékolás következtében egymás mellé kerül három azonos.. fedd meg (= fedd+d meg). b)]: loccsan. könnyé (= könny+nyé). jegygy r . vö. ty. expressz-szer stb. balett-táncos. Meggyes. c)] A -szer utótag sz-ét általában csonkítva (azaz toldalék módjára. Bernadett l (Bernadett+t l).

mint a tagok jelentésének összege. illet leg az összetett szavak alkotásának törvényszer ségein alapulnak. f névi igenév. kéményt sepr . de: jelz lámpa (pl. de: élenjáró (= irányító szerep ). a közlekedésben). mint a szó és beszéd: ’alaptalan híresztelés’-t jelent. A kétféle írásmód jól szemlélteti a kétféle alakulat közötti jelentéskülönbséget: gyors írás (= sebes írás). félig kész. amely még nem igazi összetétel ugyan. Ezt érzékeltetjük az alkotóelemek egybeírásával. stb. A különírás és az egybeírás szabályai a szavak összekapcsolásának. Ezeknek szoros egységét ugyanis egybeírással vagy (ennek egyik megoldási formájaként) olykor köt jeles kapcsolással fejezzük ki. Egybeírjuk viszont az összetett szavakat. az élen járó (csapat). szót is összetételnek tekintjük. napsugár stb. Ezek többféleképpen keletkezhetnek. sokszor egyénenként eltér megoldást sugall. de nem ló. (A köt jelnek itt egyszersmind tagoló szerepe is van. bár valójában csak a hangos nyelv és az írás természetéhez alkalmazkodik. Szépirodalmi alkotásokban stilisztikai szándék is indokolttá teheti az általános szabályoktól eltér különírást vagy egybeírást. a tízórai-t nemcsak tíz órakor fogyaszthatjuk el. Ezt az alapszabályt azonban nem alkalmazhatjuk olyankor.) A különírás és az egybeírás fontos kifejez eszköze helyesírásunknak. illet leg köt jel alkalmazását. Helyesírásunk e területén mégis meglehet sen nagy számban vannak ingadozások. sok szög (= számos szög). egyhavi.A KÜLÖNÍRÁS ÉS AZ EGYBEÍRÁS 95. – Ha egy raggal jelölhet . lépre csal. stb. egységet alkotó szókapcsolat (szólás. illet leg saját írásgyakorlatára hagyatkozni. többféleképpen is megítélhet esetek. hogy két szó kapcsolatának jelentése több vagy más. 35 . rádiót javít stb. villamos gép. Ilyenkor ki-ki hajlamos a nyelvérzékére. Ezekb l a körülményekb l következik az. nemegyszer jelentésváltozás nélküli szókapcsolatokat is egybeírunk. márványtábla. a t zr lpattant menyecske vagy leány nem a t zr l pattant. nagyon ügyes. hogy a különírás és egybeírás szabályainak megfogalmazása más szabálypontokhoz képest olykor határozatlannak látszik. hogy az írott szöveg világosan áttekinthet legyen.) rag nélkül állnak együtt. sok lehet ség. Ennek legf bb oka az. A jelentésváltozás miatt egybeírt összetétel alkotó tagjai természetesen alkalmi kapcsolatban is kerülhetnek egymás mellé. hogy a szókapcsolatok és az összetételek között nincs éles határ: sok olyan szókapcsolat van. szakkifejezés stb. különírt szókapcsolat elemei (pl.) elemeit is: dugába d l. Ilyenkor különírjuk ket: szilárd jellem. szintén egybeírt összetett szót alkotnak: kéménysepr . (veszélyt) jelz lámpa. Például a víziló vízi állat ugyan. Különírjuk számos. Ilyen el fordulásukban külön kell írnunk ket. mindig együtt használt. a nap sugara stb. vízbefúlás stb. ha két vagy több szó összekapcsolódásával keletkezett (azaz összetett) szavakat írunk le. A szóbeszéd is más. Mondatainkban a szavak nagy többségükben alkalmi szókapcsolatok tagjaiként kerülnek egymás mellé. ezért például a jókedv. de tagjai már alig tekinthet k egymáshoz képest önálló szavaknak. – Az egyik gyakori ok az. ami viszont nem biztos alap. Az összefügg szövegben egymás után következ szavakat általában egymástól külön írjuk le. de: gyorsírás (= sztenográfia). – A meggyökeresedett szokást megtartva. félkész. de: sokszög (a mértanban).

alig-alig (= nehezen). sírva-nevetve (ölelte át) stb..A szóismétlések írása 96. több-kevesebb. A változatlan formájú tagokból szókett zéssel keletkezett összetételeket köt jellel írjuk: más-más (= mindig más és más). nyelvi-stilisztikai (elemzés). már-már (= majdnem. anyja (eljött). keze-lába. kezét-lábát. hasonlóképpen: ember ember hátán stb. sütni- f zni. – Eredetük tudatának elhomályosulása miatt egybeírjuk viszont az azaz köt szót és a nana. gyorsan. várva várt stb. orrán-száján. Az ilyen alakulatok írásmódja els sorban attól függ. A mellérendel szókapcsolatok és összetételek. tömérdek). napról napra. 99. sütés-f zés. A túlzófok kifejezésére használt leges. f részelt. Különírjuk egymástól ugyanannak a szónak különböz toldalékokkal ellátott változatait: szemt l szembe. stb. sütnek-f znek. tejet. nini. dádá típusú indulatszókat. vajat. unosuntalan. b) Ha az egymásnak mellérendelt tagok együttese már mást jelent. Ezzel a lehet séggel azonban ne éljünk vissza: nem rokon vagy ellentétes értelm tagokat.el tagot egybeírjuk a fels fokú melléknévvel: legeslegjobb. 97. melyeknek tagjai közül az egyik nem él önállóan: örökkön-örökké. hogy mennyire szoros a kapcsolat az alkotóelemek között. a) A csak alkalmilag egymás mellé kerül egynem (halmozott) mondatrészeket vessz vel választjuk el egymástól: apja.. oktató-nevel stb. szebbnél szebb. legeslegszebb stb. gazdasági-társadalmi (változások). Köt jellel kapcsoljuk egymáshoz az egyformán toldalékolt szavakból alakult mellérendel összetételek tagjait akkor is. stb. réges-régi. körös-körül. ég-föld. akkor az összetétel még laza. de még mind a két tag felveszi a toldalékokat. írás-olvasás. illet leg kett nél több szót ne írjunk vessz vagy köt szó 36 . kenyeret (vásárolt). várt. legeslegnagyobb. azonos szerep toldalékkal ellátott szó alkalmi egységét újabban gyakran éreztetjük köt jeles összef zésükkel: kínos-fájdalmas (búcsú). Köt jellel írjuk viszont az olyan módosított alakú szóismétléseket. várt. ki-ki (= mindenki). tudván tudta. valamint az ikerszók írása A mellérendel szókapcsolatok és összetételek 100. Két. kér -esdekl (szavakkal). A mellérendel szókapcsolatok és összetételek tagjai egyenrangúak. fiam. ha toldalék nélküli formájuk nem él összetételként: apraja-nagyja. egy-egy (= néhány). Az alkalmilag (általában nyomatékosítás végett) megismételt szavak közé vessz t teszünk: fiam. n ttön-n stb. néha-néha (= nagy ritkán). szinte). testi-lelki. stb. gyorsan. ide-oda. hehe. mint azok különkülön. sütött-f zött. nono. sok-sok (= nagyon sok. idébb-odább. nap nap után stb. végestelen-végig. messze-messze (= nagyon messze) stb. kérve kéri. jobbnál jobb. apraját-nagyját. továbbá a névutós szóismétlések tagjait: fej fej mellett. ezért elemeit köt jellel kapcsoljuk össze: süt-f z. 98. háztól házig. gyalult (egész nap). többékevésbé. eget-földet.

terefere. sík-domborúra (csiszolt). nem: nyelvtani-stilisztikai-helyesírási (gyakorlatok). ugribugri. hébe-hóba. b) Az ingadozó toldalékolású ikerszókat alapformájukban egybeírjuk. rúgkapálnak. ímmel-ámmal. szoba-konyhás (lakás). A lazább (köt jellel írt) és az összeforrott (egybeírt) ikerszók csoportja nem különül el egymástól élesen. stb. piff-puff.helyett köt jelesen: nyelvtani. csinn-bumm stb. limlom. hadseregben. hercehurca. izg -mozgó. Az ilyen ikerszók tagjait köt jellel kapcsoljuk egymáshoz: csihi-puhi. csigabigák. b) Néhány. Ista-Pistát. stb. icipicit. szoba-konyha. árvíz. Ilyenkor a toldalékos formák írásképe is vagylagos: hírnév: hírneve. stb. A tagok közötti köt jelet az esetleges toldalékoláskor is megtartjuk: édes-búsan. izegnek- mozognak. – Hasonlóképpen írjuk a tulajdonnévi ikerszókat is: Ista-Pista. de: híre-neve. stb. stb. illet leg toldalékolt ikerszók elemeit köt jellel kapcsoljuk össze: irul-pirul. gizgazos. amely nem vagy csak kivételesen – és csak az utótagon – látható el toldalékokkal. piros-fehér-zöldre. alapformájában egybeírt mellérendel összetétel kétféleképpen toldalékolható. ezért csak második tagjukon toldalékolt mellérendel összetett szavakat egybeírjuk: rúgkapál. hadseregek. stilisztikai és helyesírási (gyakorlatok). fidres-fodros. tyúkom-búkom. de: a szántóvet k (= földm vesek). limlomot. gizgazok. 101. irult-pirult. dimbes-dombos. b) A csak a végükön toldalékolható ikerszókat egybeírjuk: mendemonda. stb. amelyek nem vagy csak kivételesen láthatók el toldalékokkal. limlomos. de: gizes-gazos. hadsereg. hányaveti. sakk-mattot (mondott). más esetekben a toldalékolás módjához igazodunk: gizgaz. sakk-matt. Az ilyen mellérendel összetételek tagjait köt jellel kapcsoljuk egymáshoz: édes-bús. A tagok közötti köt jelet az esetleges toldalékoláskor is megtartjuk: (nagy) csihi-puhit (rendezett). rablópandúr. (a padlón) csúszó-mászó (kisgyerek). búbánata. mendemondák. árvízt l. stb. 103. hírneves. de: a csúszómászók (= hüll k). sík-domború (lencse). tereferél. Anna-Pannával. stb. c) A már teljesen összeforrott. de: icit-picit. Az ikerszók 102. – A kétféle toldalékolásnak oka lehet a jelentések elkülönülése is: (a határban) szántó-vet (emberek). icipici. a) Számos olyan mellérendel kapcsolatunk van. stb. hányavetiek. rúgkapáló. Anna-Panna. stb. A lazább (köt jellel írt) és az összeforrott (egybeírt) mellérendel összetételek csoportja nem különül el élesen egymástól. Az alárendel szókapcsolatok és összetételek írása 37 . csigabiga. búbánat. (a zenekar) csinn-bummja stb. búbánatos. Az ikerszók írása a mellérendel összetett szavakéval azonos szabályokhoz igazodik. a) Vannak olyan ikerszavaink is. piros-fehér-zöldet. izeg-mozog. piros-fehér-zöld. rablópandúrt (játszottak). de híres-neves. a) A mindkét tagjukon külön-külön toldalékolható.

olvasó lány. (a) barátom kölcsönadta (pénz). . molyrágta (sz nyeg). napsütötte (táj). ipari ország. eszeveszett (= rült). a különírást általában megtartjuk: bal parti. 107. szúette (bútor). mint az el tag és az utótag jelentésének összege: agyafúrt (= ravasz). ügyefogyott (= gyámoltalan. melegágy (a kertészetben). Ezek tagjainak együttes jelentése más. Az alanyos. háromszög: hány szög? – három szög (az el tag az utótagnak mennyiségjelz je). b) Az alanyos összetételeket egybeírjuk. holtág (folyóé) stb. (a) munkások szervezte (gy lés). nagy erej . általános iskola. a min ség. Az alárendel összetételek els tagja a másodikkal olyan kapcsolatban van. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: árvíz mosta (töltés).. mez gazdasági gépgyár stb. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: széls bal párt. légiposta.. hidegvér (= nyugodt). érett gyümölcs stb. -nyi képz járul. különösen olyankor. -ú.. – Így például: szavahihet : mi hihet ? – a szava hihet (az el tag az utótagnak alanya). lélekszakadva (= nagy sietve) stb. s. Ezek tagjainak együttes jelentése más. haditerv.és a mennyiségjelz s kapcsolatok 105. Ha két különírt szóból álló min ségjelz s kapcsolat második tagjához -i. szomszéd falubeli. Az alanyos kapcsolatokat a következ képpen írjuk: a) Az alanyos kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: gondatlanság okozta (baleset). Alanyos. vízinövény. mert az alanynak. -beli.. magvaváló (szilva) stb. A min ségjelz s kapcsolatok írásának f szabályai a következ k: a) A min ségjelz s kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: jobb kéz. er s bordájú. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk számos min ségjelz s kapcsolat tagjait: nagyfokú. fehér virágú. baráti kézfogás. különösen olyankor. amely kisebb vagy nagyobb alakítással mondatrészi viszonyú szókapcsolattal is kifejezhet .és mennyiségjelz nek nincs ragja: aszály sújtotta (vidék) és farkasordító (tél). mint az el tag és az utótag jelentésének összege: gyorsvonat (vonatfajta). tíz forint és öttusa. kis hordónyi stb. ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét 38 . különösen olyankor. 106. meleg nyár és színesfém. porhó borította (lejt ). -jú. egyetért mosoly. útitárs. forgószél (szélfajta). anyja nevelte (gyermek) stb. félszeg). életképes: mire képes? – életre képes (az el tag az utótagnak határozója). fiatalkorú. -j . min ségjelz s és mennyiségjelz s viszonyban a szókapcsolatok és az összetételek egyaránt jelöletlenek. piros tet s. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk több alanyos kapcsolat tagjait: dércsípte (levelek). stb. traktor szántotta (föld). orvosi titoktartás. apró szem . kispárna (párnafajta). (a) számítógép ellen rizte (adatok) stb. tehát az utótaggal az el tagra kérdezhetünk. b) A min ségjelz s összetételeket egybeírjuk. valamint a min ség.104. drágak : milyen k ? – drága k (az el tag az utótagnak min ségjelz je). favágó: mit vágó? – fát vágó (az el tag az utótagnak tárgya). söröspohár (= sörnek való pohár). nyakatekert (= bonyolult). jótett stb. hegygerinc: minek a gerince? – a hegynek a gerince (az el tag az utótagnak birtokos jelz je). 108.

tagja összetett szó: halványlila szín , iskolaköteles korú, hosszú szempillájú, szürke télikabátos, öntelt magatartású stb. 109. A fokozó vagy nyomósító szerep melléknévi jelz t nem írjuk egybe a jelzett melléknévvel: szép piros, szép kövér, jó nagy, jó er s, borzasztó rossz, szörny hideg stb. Hasonlóképpen: nagy néha, jó néhányszor stb. 110. A színárnyalatot kifejez melléknévi jelz t egybeírjuk a színt jelöl melléknevekkel: halványlila, sötétzöld, világossárga, zöldeskék; almásszürke, haragoszöld, mélykék, törtfekete, újpiros; stb. – Az összetett színnevek árnyalatát jelz mellékneveket azonban különírjuk: sötét rózsaszín, világos narancssárga, halvány kékeszöld stb. 111. Az olyan összetételeket, amelyekben a f név min ségjelz je az összetett szóban lev alakjában vagy jelentésében önálló szóként nem használatos (al-, bel-, köz-, kül-, szak- stb.), mindig egybeírjuk: alelnök, belföld, élüzem, el tag, közérdek, külügy, mellékjövedelem, pótágy, szakember stb. 112. Az -ó, - képz s igenevet, ha csak alkalmi min ségjelz , általában különírjuk jelzett szavától: dolgozó n , izzó fém, közvetít javaslat, parancsoló hang, sajgó térd, felszabadító mozgalom, kiváló termék, (az újoncokat) kiképz tiszt stb.; különösen olyankor, ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: mutató

névmás, szélez körf rész, növényvéd szer, rakétaindító állvány, földrengésjelz m szer, ellen rz bizottság, összeköt híd, el adó körút stb.
Ha viszont az igenévi jelz s kapcsolatok tagjai jelentés tekintetében összeforrtak (az igenév nem folyamatot, hanem valamire való képességet, rendeltetést fejez ki; illet leg a jelzett szó az igenévben kifejezett cselekvésnek valamilyen határozója), a két egyszer szót egybeírjuk: csépl gép, izzólámpa, desztillálótorony, véd n , ivóvíz, költ pénz, eladólány (üzletben), kiképz tiszt (beosztás), felvonóhíd; hálószoba, kutatóintézet, pihen nap, evez lapát, átüt papír, belép jegy; stb. (Vö. 138.) A kialakult szokást megtartva több olyan (részben jelentésváltozást is mutató) kapcsolatot is egybeírunk, amelynek valamelyik tagja összetett szó: forgószínpad, javítóm hely, mozgókórház, mér m szer, el hívótank, vendéglátóipar stb. 113. A -t, -tt képz s melléknévi igeneveket legtöbbször különírjuk jelzett szavuktól:

csapolt sör, d lt bet , sült hús, zárolt anyag, adott szó, fedett uszoda, vetített kép stb. – Csak néhány jelentésváltozáson átment kapcsolatot írunk egybe: aludttej, holtpont, nyúltagy, zártszék stb.
114. Min ségjelz ként nemcsak melléknév állhat, hanem f név is. a) A foglalkozást, kort, min séget, csoportot jelöl , esetleg csak nyomatékosító f névi jelz ket különírjuk jelzett szavuktól: mérnök bátyám, belgyógyász barátunk,

közgazdász szakért , gyermek király, ajándék könyv, rongy fráter, vendég néni, tüzér tizedes, huszár f hadnagy, rend r százados; csuda jó, kutya hideg; stb. – Hasonlóképpen különírjuk az ilyen alakulatokat is: igazgató elvtárs, tanár úr, tanító néni, mérnök szaktárs stb. b) Egybeírjuk viszont az akácerd , csiperkegomba, diáklány, feny fa, fiúgyermek, f szeráru, kölyökkutya, lakatosmester, legényember, rabszolga, vendégm vész stb.
típusú (általában fajtajelöl ) f névi min ségjelz s alakulatokat. 115. Anyagnévi jelz s kapcsolatnak azokat az alakulatokat tekintjük, amelyekben az el tag azt jelöli, hogy az utótagként megnevezett tárgy abból az anyagból készült. Az

39

anyagnévi jelz t, ha egyszer

szó, egybeírjuk a nem összetett f nevekkel: aranygy r , alumíniumedény, faburkolat, gyapjúsál, k fal, platinatégely stb. – Ha azonban az anyagnévi jelz s kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó, az anyagnevet különírjuk jelzett szavától: acél mér szalag, b r pénztárca; nyersselyem ing, vasbeton gerenda; m anyag padlóburkolat; stb. 116. A hónap vagy nap jelz ként álló nevét különírjuk jelzett szavától: január

hónapban, hétf reggel, csütörtök estére; március havi, kedd reggeli, péntek esti, vasárnap déli; stb.
117. A mennyiségjelz s kapcsolatok írásának f szabályai a következ k: a) A mennyiségjelz s kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: öt ujj, száz forint, ezer esztend , sok munka, több energia stb.; különösen olyankor, ha a kapcsolat valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: negyvenöt perces, két négyzetméternyi, huszonegy köbméteres stb. (Vö. 119.) b) A mennyiségjelz s összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az el tag és az utótag jelentésének összege: háromszög (mértani idom), tízperc (iskolában), öttusa (sportban), hatökör (= buta), ezermester (= sok mindenhez ért ), tizenkétszög (mértani idom) stb. c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk számos (f leg képz vel ellátott) mennyiségjelz s kapcsolat tagjait: egynapi, nyolcoldalú, kétnyelv , ötéves, tízpercnyi, húsznaponként stb. (Vö. 119.) 118. Mennyiségjelz ként nemcsak számnév állhat, hanem (mennyiséget, mértéket, nagyságot jelent ) f név is. Az ilyen f névi jelz ket különírjuk jelzett szavuktól: egy

csomó retek, nagy halom kavics, két hordó bor, egy rakás fa, tenger virág, tíz deka vaj, tízezer kilowatt áram, száz hektár föld stb.
119. Egy egyszer t számnévnek (ill. a sok, több, fél számnévnek), valamint egy -i, -ú, - , -jú, -j , -s, -nyi képz s egyszer melléknévnek a kapcsolatát egybeírjuk:

harmincnapi, kilenchavi, háromlábú, ötágú, hétfej , kétzónájú, kétpetéj , sokmilliós, négyoldalas, húszf nyi stb. De számjegyekkel írva: 9 havi, 20 f nyi stb. – Ha
azonban akár a melléknév, akár a számnév, akár mind a kett összetett szó, a kapcsolat számnévi tagját különírjuk a melléknévi tagtól: hat vegyérték , egy

szótagos, negyven négyszögöles, száz hektoliternyi; tizenkét emeletes, huszonnégy tagú, negyvennyolc órás, száztizenhat napi; hetvenöt centiméteres, ötvenhét másodpercnyi; stb. számjegyekkel írva is: 40 köbcentiméteres, 116 napi stb. [Vö.
117. a), c)] Hasonlóképpen írjuk az ilyen -nként ragos alakulatokat is: kéthetenként, háromhavonként, ötévenként; tizenöt naponként, három hónaponként; 5 évenként, 15 naponként; stb. [Vö. 117. c)]

120. A -dik képz s sorszámnévi jelz t nem írjuk egybe sem a jelzett f névvel, sem a (rendszerint -i, -s, -ú, - képz s) melléknévvel: ezredik év, harmadik napon,

hetedik alkalommal; harmadik havi, negyedik osztályos, ötödik rend , tizenkettedik havi; stb. – A -d képz s sorszámnévi jelz t viszont egybeírjuk mind a f nevekkel, mind a melléknevekkel, mind a számnevekkel: ötödévben, hetedízben; ezredévi, ötödéves, másodrend , tizenötödrangú; harmadfél; stb. (Vö. 291.)

40

121. A visszaható névmásokkal a számnevekb l alkotott -d sorszámnévképzés jelz ket egybeírjuk: másodmagammal, századmagával; tizenhatodmagunkkal, huszonötödmagukkal; stb. A tárgyas, a határozós és a birtokos jelz s kapcsolatok 122. Tárgyas, határozós, valamint birtokos jelz s viszonyban azok a szókapcsolatok és összetételek a jelöltek, amelyekben a tagok közti viszonyt rag mutatja: fát vágó és egyetért; százszor mond és százszorszép; az asztal lapja és vásárfia; stb. Ha az alkotóelemek egyike sem ragos, a kapcsolat jelöletlen: kincskeres = kincs(et) keres ; színgazdag = szín(ekben) gazdag; iskolaudvar = (az) iskola udvar(a); stb. 123. A tárgyas kapcsolatokat a következ képpen írjuk: a) A raggal jelölt tárgyas kapcsolatok tagjait (az állandó szókapcsolatokban is) általában különírjuk egymástól: eleget tesz, kezet fog, szemet szúr, véget ér, állást

foglal, hátat fordít; tévéantennát szerel, f tengelyt esztergál, könyvtárt összerendez;
stb. b) A jelölt tárgyas kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az el tag és az utótag jelentésének összege: egyetért (= azonos véleményen van), helytáll (= derekasan viselkedik), jótáll (= szavatol), semmittev (= lusta, dologtalan), számottev (= jelent s, tekintélyes) stb. c) A jelöletlen (ragtalan el tagú) tárgyas összetételek tagjait mindig egybeírjuk: autóment , munkavállaló, úttör , híradó, kárvallott, világlátott, karöltve stb. Nem írhatjuk külön a jelöletlen tárgyas összetételeket akkor sem, ha valamelyik vagy mindkét tagjuk maga is összetett szó: alvázvéd , gázcs fektet , szakmunkásképz , létszámnyilvántartó, raktárellen rz stb.; legföljebb a túl hosszúakat a f tagok határán köt jellel tagoljuk: vízvezeték-szerel , lélegzet-visszafojtva, baleset-el idéz stb. (Vö. 138.) 124. Ha egy névszó és egy ige egymástól különírt jelölt tárgyas kapcsolatának igei tagjához képz (pl. -ó, - , -ás, -és stb.) járul, a különírást megtartjuk: nagyot akaró,

keveset ér , urat játszás, mindent megvetés, világot járt, utat tévesztve; albérletet keres , menedékhelyet nyújtó, menetgyakorlatot tartva; stb.
125. A határozós kapcsolatok írásának f szabályai a következ k: a) A valamilyen raggal jelölt határozós kapcsolatok tagjait (az állandó szókapcsolatokban is) általában különírjuk egymástól: eszébe jut, munkába lép,

rosszul jár, földre hull, nyakon csíp, pellengérre állít, ráncba szed, jutalomra érdemes
stb.; különösen akkor, ha a kapcsolatnak valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: készpénzért veszi, külföldre utazik, vizsgára el készít stb. b) A jelölt határozós kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az el tag és az utótag jelentésének összege: észrevesz (= észlel, megfigyel), véghezvisz (= befejez), ágrólszakadt (= szegény), napraforgó (növény), semmirekell (= haszontalan), tagbaszakadt (= jól megtermett), tökkelütött (= buta) stb. c) A jelöletlen (rag nélküli) határozós összetételek tagjait mindig egybeírjuk:

energiagazdálkodás, ökölvívás, munkatárs, áldozatkész, iskolaköteles, munkaképes, mélyh tött, szélvédett stb. Nem írhatjuk külön a jelöletlen határozós összetételeket akkor sem, ha el tagjuk maga is összetett szó: atombombamentes, nyugdíjjogosult,

41

stb. köztük a hasonlító összetételeket. Sok alárendel összetett szavunknak el . 126. vámmal kapcsolatos vizsgálat. középpontba állítás. A birtokos jelz s kapcsolatokat a következ képpen írjuk: a) A birtokszón a birtokviszonyra utaló birtokos személyraggal (-jellel) jelölt kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: a folyó vize. hamutálca. stb. iskolaorvos. 138. hófehér. bennszülött.. kézhezvétel. hogy az összetétel csak többszavas szerkezettel értelmezhet . b) A jelölt birtokos jelz s kapcsolatokból keletkezett összetételeket egybeírjuk. el ítélet-mentes stb. gyorsan öl . bankjegyforgalom. a világ népei. (Vö. -ás. bolondokháza (= felfordulás. tojásfehérje. Így például: vámvizsgálat = hol történ . villanyvilágítás. 128. c) A jelöletlen.és utótagja között olyan bonyolult kapcsolat van. galamb sz. fényképez gép-objektív. stb. lényegbevágó. Egyéb típusú szókapcsolatok és összetételek 42 . stb. régmúlt. gépkocsifényszóró. távollét. A jelentéstömörít összetételek 129.sújtólégbiztos. z rzavar). mint az el tag és az utótag jelentésének összege: barátfüle (tésztaféle). az írógép billenty i. gerelyhajítás. ellenfél. külföldre utaztakor. rögtönbíráskodás. disznóhús. csapágyfémgyártás. azaz személyrag (-jel) nélküli birtokos jelz s összetételek tagjait mindig egybeírjuk: ablaküveg. pellengérre állítás. a brigád tagjai. könnybe lábadt. ultramarinkék. testvérváros. (Vö. vásárfia (= ajándék) stb. [De vö. istennyila (= villám). háttérben mozgó. Ezek tagjainak együttes jelentése más. közeljöv . bennfentes. túlérzékenység. szénapadlás. motorcsónak. papírba csomagolás.) d) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk néhány jelölt birtokos jelz s kapcsolat tagjait: napkelte. legföljebb a túl hosszúakat a f tagok határán köt jellel tagoljuk: adóbevallás-köteles.. d)] 127. cinóbervörös. 125. a nyomda szed terme. mivel kapcsolatos vizsgálat? : vámnál történ . csigalépcs = mihez hasonló lépcs ?: a csiga házához hasonló lépcs . Határozószóknak f nevekkel és melléknevekkel (melléknévi igenevekkel) való kapcsolatából gyakran alakulnak összetett szavak: általút. fennszóval. a különírást általában megtartjuk: hosszan tartó. -ó. emlékkönyv. stb. a lakóház pincéje. közhírré tétel. rigófészek. mindig egybeírjuk: barázdabilleget . Az ilyen. tápanyagszegény stb. -és stb. próbára tevés. a park virágágyai. az iskola kapuja. tanácsháza. úgynevezett jelentéstömörít összetételek tagjait. tengeralattjáró-támaszpont stb. hollófekete.) járul. Ha egy névszó és egy ige egymástól különírt jelölt határozós kapcsolatának igei tagjához képz (pl. földrengés. bérbeadás stb. utánfutó. 138. a gépkocsi alváza.) d) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk több jelölt határozós kapcsolat tagjait: partraszállás. helységnévtár. városháza stb. -ó. stb. el térbe kerül . legföljebb a túl hosszúakat a f tagok határán köt jellel tagoljuk: alkatrész-nyilvántartás.

Hasonlóképpen: megtartás. ha egységes határozószót alkotnak. 2. közbe-. mindenekel tt. végig-. el re-hátra pillantva. délutáni. munka nélkül. oda-vissza utazni. haza-. le-föl sétál. elleszek nélküle. neki-. össze-összevesznek. a) Ha az igeköt közvetlenül saját igéje (vagy igeneve) el tt áll. eldobott. stb. helyre-. akkor csak a különírás a helyes: a köré a ház köré. felesége iránt. munka nélküli (jövedelem). széjjel-. mindenekfelett. újjá-. stb.stb. hazafelé. és különírjuk ket az igét l (vagy igenévt l): ki-be járkál. vagy ha köt szószer szerkezetek részei: Ezel tt másképp hívták. vagy az ezt követ höz. körül-. Ezután mindig jó leszek. felnyit v. megtartó. fölül-. b) Ha azonban az ilyen kapcsolatok jelentése módosult. benéz. szembeállva. 43 . c) Az a. meg-.v. ide-oda tekinget. el re-.v. külön-. holnaputáni. Más és más tehát: megvan húszéves. eszerint cselekedj! Nincs kétségem afel l. át-. bele-. 84. kiállítani. d)] Ha ellenben a névmással nyomatékos rámutatást fejezünk ki. ahelyett hogy heverészel! Stb. ne sározd össze. hátra-. e miatt nem m ködik a gép. földalatti (= 1. vissza. megfogom a lepkét. A névutós kapcsolatokat a következ képpen írjuk: a) A névutót az el tte álló névszótól különírjuk: id el tt. – Igeköt k lehetnek a következ k: abba-. le nem tenné. rendszerint. beleszeretett a lányba. (akkor) ültünk le. túl-. mellé-. különírjuk t le: pihend ki (magad). könyvnélküli (= szóról szóra megtanulandó lecke). délel tti. illegális). többek között stb. metró. 131. ház melletti. Hasonlóképpen: le-föl sétálás stb. Mindent megbeszéltünk. 243. félbe-. utána-. stb. tova-. egybeírjuk ket: délel tt. kifestetem a lakást. Az ellentétes jelentés igeköt ket köt jellel kapcsoljuk össze. haza szabad menni. össze-. hozzá-.130. bokor mögött. alá-. egybe-. ketté-. be-.v. – Ha a névutóhoz -i képz járul. a nélkül a könyv nélkül. (ti már) mehettek vissza stb. végbe-. szó szerinti stb. közre-. benn-. újra-. Stb. Hasonlóképpen: be nem avatkozás. ellen-. visszaszerez. félre-. továbbá ha rámutatószói szerep ek. szét-. fönn-. és együttesüket egybeírjuk az igével (vagy igenévvel): ki-kinéz. c) Az igeköt külön szó marad. napközben. le-. ez mutató névmásból és a különféle névutókból álló kapcsolatokat egybeírjuk. el -. föl sem véve stb. fölnyit. újjá is építjük. leszokott a dohányzásról. de: meg van töltve. föld alatti (üreg). tele-. lebecsül. tovább-. ház mellett. a különírást megtartjuk: id el tti.). föld alatt. le-leereszt. d) A megismételt igeköt k közé köt jelet teszünk. közre kell bocsátani. csak az iránt érdekl dik. felül. holnapután. oda-. stb. föl-. fel. az. visszafelé stb. ide-. el-. nem e szerint. vissza-visszatérve. hagyj fel (ezzel). délután. de: le szokott utazni vidékre. b) Ha az igeköt követi az igét (vagy igenevet). a szerint kell eljárni. Hasonlóképpen: vissza-visszatérés stb. de: el leszek fáradva. megtudták a hírt.). keresztül-. e. [Vö. de: bele szeretett volna szólni. el el t n . szerte-. munkanélküli (fn. Azalatt. üljünk bele. hogy tette. bokor mögötti. tönkre-. nem nézve oda. míg nyaraltok. meg nem értés stb. egybeírjuk vele: átad. szó szerint. hogy köszönt volna. rajta-. meg-megállt. pártonkívüli (fn. de: meg fogom nézni. agyon-. s ezért összetett szóvá váltak. ha közte és igéje (vagy igeneve) között más szó is van: el ne késs. fenn. Az igeköt s igék sajátosan viselked összetett szavak. hogy az igeköt a közvetlenül utána álló igéhez tartozik-e. menjetek el re. szembeszállás stb. Az igeköt k különírása vagy egybeírása gyakran értelmi különbségre is utal: annak jelöl je. rá-. Dolgozz. Itt a hiba. Elment anélkül.. de: meg tudták javítani. szembe-. Mindene a zene. ki-.

nemegyszer új jelentést hordozó összetételekké forrnak össze. Különírjuk viszont a se és a sem szót. nemsokára. szintolyan. de: nekimegy (a szekrénynek). sehogy. Az igeköt vel alakilag azonos határozószót is különírjuk az igét l (vagy igenévt l). 132. semmilyen. sehonnan. teáltalad. semmit l sem. Tagadó névmások el tagjaként a se. énmiattam. ugyanez. A névmásokat egybeírjuk az el ttük álló nyomatékosító elemmel: egymagam.és egybeírás az ilyen szavak esetében is értelmi különbség hordozója lehet: úgy tett. sehova se. de: hozzájárul (valamihez). de: abbahagy. szerteszét határozószókat is: összevissza beszél. dehogy. valamerre stb. egymagatok. e) Az igeköt ül is használt határozószót különírjuk akkor. földalatti. valami. de: (tapintatból) félreállt. bár-. hogy egybeírandó az olyan összetétel. utána. amelyek beszédünkben gyakran fordulnak el egymás mellett. stb. ugyanis. mindenhonnan. éppannyi. de: fennmarad v. minden. ha nevet. Az ilyen kapcsolatokat egybeírjuk: kétségkívül (= biztosan). önnönmagunk. A külön. 133. ugyanolyan. de: egy részt kapott bel le. szintannyi. mindannyi. sem. mihozzánk. ennivaló.és vala. fenn v. csakolyan. de: (rossz) rágondolni is. semennyi. munkanélküli.Különírjuk az igét l (vagy igenévt l) az összevissza. 44 . eléjük tett személyes névmásokkal: énbennem. sehogy sem. ugyanakkora. fönn maradt (a padláson). önnönmagatok. dehogyis! (= nem). semmint. 134. stb. egymagad. szintakkora. stb. éppolyan. szerteszéjjel. sosem. mint ha sír. Olyan szavak. mindig rád gondolok stb. neki (= neki) megy a levél. sohasem. hogyne. semmiféle stb. önmaguk. ide jött (nem a szomszédba). csakannyi. senki sem. 135. Hasonlóképpen: szerteszét szórás stb. szerteszét szórva stb. de hogy is gondolod? . A névmási határozószókat is egybeírjuk a nyomósításukra szolgáló. bármi. mind-. fönnmarad (a neve). stb. csak annyi szükséges (a hangsúly az annyi szón). bármikor. hanem. (csak) rá (= rá) gondolok. sose. szerteszéjjel szórták. (nem) félre állt (hanem középre). járókel . csakennyi. épp olyan esetben (a hangsúly az olyan szón). ha névmások és határozószók után állnak: semmi se. éppakkora. velük. Sok eset mutatja. senkinek se. nekünk jött a csomag. önnönmaga. mimellettünk. közöttük. mindenki. (melléknévb l f név). ha határozószói szerepét hangsúlyozzuk: abba tette (amiben eredetileg volt). tinélkületek. – A határozószókban szintén egybeírjuk a se és a sem szót az utótaggal: sehol. stb. t le. hártyásszárnyúak stb. mintha szeretné. De: én magam megyek oda (a hangsúly a magam szón). semeddig. 136. ha világosan személyes névmási szerep : hozzá (= hozzá) ment feleségül (nem hozzád). stb. mint utótagja önállóan volt: csúszómászó. semmi szót egybeírjuk az utána következ szóelemmel: semekkora. – De: sohase.el tagú névmásokat és névmási határozószókat egybeírjuk: akármekkora. sohasem. amely egészét tekintve más szófajú. önmagam. semmikor stb. Csak különírt (határozószói) formája van a nem egyes szám harmadik személy alakoknak: hozzám adták feleségül. önmagad. egyrészt (köt szó). akárhol. de: idejött hozzám. csakhogy. sehol sem. ugyanannyi. semmikor se. stb. Az akár-. tegnapel tt. tenálad. stb. tinektek. de: szebb.

tornász-csapatbajnokság. Az úgynevezett szótagszámlálás szempontjai a következ k: Szótagszámon az összetett szó jel és rag nélküli alakjának szótagszámát kell érteni: cserépedénygyártás. A két egyszer közszóból alakult összetételeket egybeírjuk: asztallap. nemtör döm (ember). nitrogénasszimiláció. kerékpárjavításokat. nyersolajmotor. munkaer - Az egyébként szabályos. foszform trágya-gyártás stb. A külön. els sorban stb. ivóvízellátás. Az idegen szavaknak csak a magyarban is önállóan használatos elemeit (pl. leghasznothajtóbb stb. paradicsomsaláta. fogdmeg(ek). 137. hasonlóképpen: egymásutániság. melléknév). éjféltájban. könyvritkaság-gy jtemény. Alapformájukban különírt kapcsolatok egybeírását eredményezi a fels foknak összefoglaló jelezése is az ilyenekben: szívhez szóló és szívhez szólóbb. cserépedénygyártásnak. mindazonáltal. nemszeretem (dolog) stb. (határozószóból köt szó). készruhaáruház. (b séges) élelmiszerkészlet stb. cserépedénygyártásban. Egyetlen képz nek különírt szókapcsolatokhoz járulása nagyobbrészt nem teszi a kapcsolatot egybeírandóvá. elnemkötelezettség. mértékegységrendszer stb. De: sakk-kör stb. az els sorban ült. honvédemlékm veink. inni való víz. extraprofit-elmélet stb. rend rjár r.visszafelé. ennélfogva. 139. pénzügy rlaktanya. ennél fogva húzd stb. képz k halmozódása azonban már egybeírást von maga után: egymás mellett és egymás melletti. – A hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket azonban már többnyire köt jellel tagoljuk két f összetételi tag határán: csapatzászló-avatás.) televíziókészülék. de kerékpár-javítási. szeretetreméltóság stb. felez egyenes. honvédemlékm . kölcsönvisszafizetés stb. (Vö. miután stb. Ezeket bizonyos esetekben célszer köt jellel tagolni. ill. extra-) tekintjük külön szónak: centiméter-beosztású. élelmiszerkészlet. stb. hasonlóképpen: legharcrakészebb. haddelhadd. 138. az els köt jelet (mivel közszói alárendel összetételekben két köt jel egy 45 . de egymásmellettiség.. leginkább hasznot hajtó stb. élelmiszerkészletüknek. de: befogadóképesség. mint a kéttagúakat: cseppk barlang.és egybeírásban három úgynevezett mozgószabály is érvényesül. gépkocsivezet . 62. matematikatanítás. – A származékszók képz eleme azonban beleszámít a szótagszámba: kerékpárjavítás. nefelejcs. (névutós vagy egyéb kapcsolatból határozószó). Szóösszetétel révén gyakran keletkeznek hosszú szavak. a) Ha egy köt jellel már tagolt szóhoz újabb. (igés kapcsolatokból f név. hogy könnyebben olvashatók legyenek. egyenl oldalúság. megnemtámadási (szerz dés). de: legszívhezszólóbb. – De természetesen: az utcán járókel emberek. A kett nél több szóból alakult (úgynevezett többszörös) összetételeket általában ugyanúgy egybeírjuk. teljesítménynövekedés stb. centi-. úttör vasút. állománykiegészítés stb. – Gyakorlati megfontolásból az igeköt k közül csak a két vagy több szótagúakat tekintjük külön összetételi tagnak: el adó-m vészet. gépkocsivezet -tanfolyam = gépkocsi-vezet i tanfolyam stb. deci-. nyilvántartás. rádiószaküzlet. barnak szénkoksz. Az ilyen fels fokú formák helyett általában jobb a szerkezetes megoldás: harcra legkészebb. deka-. szintén köt jellel kapcsolandó utótag járul. de túlzottan hosszú összetett szavak szerkezetes megoldással elkerülhet k: tervez iroda-vezet = a tervez iroda vezet je. dokumentumfilm- bemutató.

de: szöv -fonó ipar. 201. F neveket és mellékneveket tulajdonnevekkel a következ képpen kapcsolunk össze: a) Ha egy tulajdonnév egy köznévnek min ségjelz je. Ady-szobor. légi fénykép. -nem . fonóipar. negyedrét. de: anyagcserevizsgálat-kérés. házi feladat. de: házifeladat-készítés.és nyírfafélék. 169. c)] 46 . ha értelmetlenséget kerülünk el vele. stb. l tt vadak árusítása (nem l ttvad-árusítás). továbbá: kutya-macska barátság. Ha szószaporítás nélkül lehetséges. Fabulon arckrém.. az egyébként különírandó el részt az új alakulatban egybeírjuk. Az ilyen szerkezet min ségjelz s el tagot különírjuk az utótagtól: munkásparaszt szövetség. 262. c) Két azonos utótagú összetétel (pl. munkásszövetség. de: légifénykép-montázs.) Felsorolásban az elmaradó közös. – Hasonló esetek: Julianus barát szobor. röntgensugár stb. -j képz s) melléknévvel valamilyen jelöletlen összetételt alkot. de: fény-árny játék. -rét és -szer képz szer utótagot a közszókkal egybeírjuk: másfajta. pálfordulás. ésszer stb. Kazinczy-verseny. mogyoró. . Pet fi-szer . föld-leveg rakéta stb. vagyis az eredetileg köt jelezett szórészt az új alakulatokban egybeírjuk: anyagcserevizsgálat. foghang. többféle. h re lágyuló m anyagok feldolgozása (nem: h relágyulóm anyag-feldolgozás) stb. Dezs bácsi. A mozgószabályok alkalmazása révén létrejött írásképek a kiindulási formákat természetesen nem módosítják! 140. de: kerekasztalkonferencia-rendezés. [Vö. Fazekas elvtárs. stb. rézötvözet. a két szót különírjuk egymástól: Mariska néni. József Attila-díj. -féle. -rét. a Kalmár fiú. b) Ha egy különírt szókapcsolat (pl. de: számtan-házifeladat. de: hidegvíz-csap. (Vö. Balassi-strófás. stb. de: ajak-fog hang. de: békeszerz déstervezet-kidolgozás. árnyjáték. 170. Herkules-erej . Jedlik Ányos-féle. A szabályt csak akkor alkalmazzuk. de: szabadvezeték-hálózat. stb. – A tulajdonnevekhez a -féle és a -szer szóelemeket köt jellel kapcsoljuk: Eötvös-féle. de: réz-arany ötvözet. köt jellel kapcsoljuk ket össze: Afrika-kutató. A -fajta. (Vö. a békeszerz dés tervezetének kidolgozása. -ú. -s. Mátyás-templom.) 141. Mária-arcú. csak az utolsó taghoz hozzáf zött képz szer utótagra köt jellel utalunk: bükk-.) Az ilyen kapcsolatok közül néhány köznévvé vált. (Vö.. hajlított bútor) olyan utótagot kap (pl.) b) Ha egy tulajdonnév egy köznévvel vagy egy (rendszerint -i. békeszerz dés-tervezet.összetett szóban nem lehet) kihagyjuk. 167. kerekasztal-konferencia rendezése stb. Hasonlóképpen: szöv ipar. (Vö. Tömörkény. aranyötvözet. éljünk inkább szerkezetes megoldással: l tt vadak. Kászim pasa bástya stb. Ezeket kisbet vel kezdve egybeírjuk: ádámcsutka. stb. szabad vezeték.. parasztszövetség) különböz el tagja gyakran lép egymással mellérendel kapcsolatba (munkásparaszt). kerekasztalkonferencia.: 171. amely az egészhez járul. és ehhez az utótagot (a szótagszámtól függetlenül) köt jellel kapcsoljuk: hajlítottbútor-gyár. 168. de el tag is járulhat szókapcsolathoz: házi feladat. -jú. – Ritkábban ugyan. Apáczai Csere Jánosemlékünnepély. Hasonló esetek: hideg víz. Az ilyen túlzottan hosszúra nyúlt szavak helyett azonban jobb a szerkezetes megoldás: anyagcsere-vizsgálat kérése. ajakhang. gyár). Kovács mérnök. stb. fényjáték. sokrét . Zsiguli gépkocsi. stb. egynem . a Nagy család.és Gárdonyiszer . Kossuth-díjas.

47 .. a törtszámnevekkel a 291.. Az összetett számneveknek és a számoknak több vonatkozásban sajátos írásmódjával a következ pontok foglalkoznak: a bet írással és a számjegyírással a 288. a) és a 290. a sorszámnevekkel a 267. az összetett számnevek és a számok tagolásával a 289.142.. a tizedes törtekkel a 274. és a 291.. pont.

haza. a francia forradalom. erdészeti és faipari tudományos napok. szász. anyák napja. pedagógusnap. szlovák. Ugyancsak kis kezd bet sek a vallásokhoz. Szegedi Szabadtéri Játékok stb. ami. (Vö. nemzetközi orvoskongresszus. 150. kevés. Mivel azonban a tulajdonnevek saját részrendszert alkotnak helyesírásunkban.A KIS ÉS A NAGY KEZD BET K 143. felszabadulás. nahát. 149. a nagy októberi szocialista forradalom. rendezvénysorozatok. Er s érzelmi töltésük ellenére általában kisbet vel írjuk a magasztos tartalmú. székely. ejha. vasutasnap.) 147. stb. a szabadságharc. felkiáltójel és bizonyos esetekben kett spont után – minden új mondat élén: Háromórai id volt engedve a kitiltottaknak. kínai. a debreceni országgy lés. nevét általában kisbet vel írjuk: jöv kutatási konferencia. a felszabadulás napja. programok stb. országos távlati tudományos kutatási terv. élet. református stb. elnök. a magyar nyelv hete. a szakma ifjú mestere. most. stb. fenséges. Közszavainkat általában kisbet vel kezdjük: szeret. (De vö. kellemes hangulatú és jelentés szavakat is: béke. karácsony. a nagy honvéd háború. kérd jel. a nevezetes napokat. népcsoportok és nyelvcsaládok nevét: észt.) 145. olvasó népért. család stb. szókapcsolatokat (bár olykor nem kicsi az érzelmi töltésük): március tizenötödike. május elseje. légkörkutatási szimpózium. 191. Kisbet vel kezdjük a népek. a honfoglalás. néger. ugye. külön fejezetben tárgyaljuk ket. a történelmi eseményeket jelent szavakat. – Az intézményszer eket azonban az intézménynevek mintájára írjuk: Budapesti Nemzetközi Vásár. országos középiskolai tanulmányi verseny stb. indián. Mindig nagybet vel kezdjük a tulajdonneveket. Írásunknak világossá és áttekinthet vé tétele végett a közszavakat is nagybet vel kezdjük minden szöveg. tavasz. mohamedán. de egyes meghatározott esetekben naggyal is. az alkotmány ünnepe. párt. A kis kezd bet k 144. stb. drága. három. germán. és. nemzetközi n nap. valamint – pont. katolikus. A magyar közszavakat általában kis kezd bet vel írjuk. húsvét. a mohácsi vész. nyugati szláv.. Kis kezd bet vel írjuk az ünnepeket. ország. termoanalitikai tudományos ülésszak. ötéves terv. sváb. a rövidebbhosszabb id szakokat. édesanya. itt. A rendezvények. finnugor. 146. orosz. népelemek. fásítási hónap. virágzik. magyar. urál-altaji. A nagy kezd bet k 148. jóllehet. román. szabadság. palóc. hogy motyóikat összeszedjék… Ez a háromórai id pedig 48 . bármennyi. felekezetekhez tartozást jelent szavak: buddhista. társadalmi és politikai mozgalmak.

stb. Igazgató. 264. az utána következ szó kis kezd bet s: 2. A legf bb érdem az Önöké. Stb.) [Vö. amelyek a megszólított személyére vonatkoznak. Szeretnék mindig Veled lenni. Két (vagy több) szóból álló megszólításoknak ilyenkor is csak az els szavát kezdjük nagybet vel: Bocsássa meg. / Engesztelés és nagy Ítélet.” (Vagy: „…a földre sütöttük” stb. hogy a város népessége mindent megtudjon… Mi volt a diákok vétsége? Hogyan védelmezték magukat? Milyen nagy dolgokat vágott oda a vaskalaposoknak Jen y? Hát Barkó hogy replikázott nekik tatárul. – Fokozott tisztelet kifejezésére azonban az ilyen esetekben nagybet is alkalmazható: Szeretném. törökül. – Ha egy ilyen szöveg több szóból áll. Kinyílt / a földbe zárt titok.”.. alatti szövegeket nagybet vel kezdjük: Bejárat. ha nem értene félre. illet leg: „a földre sütöttük szemünk. a Végzet. Széntermelésünk. Pénztár. Igazgató úr. (Vö. 144. hogy soraimmal fölkeresem! Tisztelettel emlékeztetem (az) Államtitkár elvtársat arra. – Ha a szöveg els szava számnév. metróvonal. barátom. 256. akkor csak az els szó nagy kezd bet s: Kett s megállóhely. s t egyszerre is szolgálhatja mindegyik célt: a Szerelem. a Hatalom. ábrák stb. 253. Magánlevelekben a megszólítás els szaván és tulajdonnévi tagján kívül a többi szót kezdhetjük kisbet vel is: Kedves barátom! Tisztelt Nagy úr! Édes jó anyám és apám! Azokat a közneveket. Hasonlóképpen: Felkérem Horváth kartársat vitaindító el adásának megtartására. látogass meg minket! Arra kérem (a) tanácselnök elvtársat. ajtó. hogy… stb. szöveg belsejében általában kisbet vel kezdjük: Légy szíves. s ezt számjeggyel írjuk. Stb. Mi vagyunk: Jöv és Igazság. Ezt Ferenc bátyám és Erzsi néném is jól tudja. A légfék vázlatos rajza. els sorban költ i m vekben – lehet a megszemélyesítés eszköze. Levelekben és hivatalos iratokban a megszólítás els szaván és tulajdonnévi tagján kívül nagybet vel szokás kezdeni a megszólításban szerepl közneveket is (de a mellékneveket. Házfelügyel .) 150. Apám. 5. Az útbaigazító feliratokat. illet leg kisbet vel: „El ttünk egy nemzetnek sorsa áll. grafikonok.] 152. perzsául! Hát még a sánta Biróczy hogy tréfálta meg ket víg ötleteivel! S most ezeket mind kicsapták.. Örökké hálás leszek neked a segítségedért. B porta. III. (Vö. a).éppen elég volt arra. 144. stb. Stb. felhívhatja a figyelmet fogalmi tartalmukra. vágány stb. Közszavaknak nagybet s kezdése – kivételesen. Bárcsak itt lehetnél te is! Valószín leg önöket is érdeklik fejlesztési terveink. Az idézeteket és az idézeten belüli további részeket az eredeti szövegnek megfelel en kezdjük nagy-. Nyilvános telefon. 149. a táblázatok. er sítheti a szavak hangulatát. Az iskola szeme fényeit! Az általános szabályoktól – stilisztikai okokból – csak a szépírók szoktak olykor eltérni. Melegen érdekl dött irántatok. köt szókat már nem): Drága Ilonka Néni! Osztályvezet Kartárs! Tisztelt Kovács Úr! Mélyen tisztelt Asszonyom és Uram! Stb. 49 . stb.) Egyéb esetek 151. „Légy fegyelmezett!” stb. szíveskedjék ügyemet kedvez en elbírálni. névmásokat és névmási szerep határozószókat.

levélcímzésben. A családnevek el tti doktor.Kisbet vel kezdjük az ügyiratok. Ifj. Kelemen László. miniszter. igazgató. oszlopba rendezett névsorban stb. Szép Gergely és ifj. igazolványok. a bizottság titkára. hogy…. özvegy stb. oklevelek stb. Mészáros Mihály is. Id.) és mondat elején kezdjük nagybet vel: Dr. id sb. rektor. de szövegben: Miniszteri tárcát vállalt báró Eötvös József is. – Mondat belsejében ugyanezek kisbet vel írandók: Ott volt dr. 50 . – Hasonlóan a történelmi nevek esetében: Gróf Széchenyi István. stb. Özvegy Lukács Péterné azzal a kéréssel fordult a tanácshoz. illet leg rövidítésüket csak kiemelt helyzetben (aláírásban. Jakab Imréné. végén az aláírás alatti megjelölést: elnök. szót. a társtulajdonosok közös képvisel je. Lukács Péter panaszt tettek özvegy Jakab Imréné ellen. ifjabb. stb. titkár. 153. Mészáros Mihály.

hogy a tulajdonneveket megkülönböztesse a köznevekt l. Kortárs (folyóirat címe). Velencei-tó. az intézményneveket. de a több elemb l álló nevek esetében érzékeltetni kell a tulajdonnevek terjedelmét is. hogy a tulajdonnevek egyes típusaiban ragaszkodunk a történelmileg kialakult vagy a mai helyesírási szabályok szerinti formákhoz: Thököly. Köt jellel kapcsoljuk egymáshoz az alkotó tagokat: Nemeskéri-Kiss. Pepsi-Cola. Hegyalja. az Ének a pesti ligetr l cím vers stb. hófehér). Központi Fizikai Kutatóintézet. hogy a toldalékos alakok leírására olyan megoldást találjunk. de: fakó (színnév). meddig tart a tulajdonnév. (Nem pedig: Kissel.) szó pedig közvetlenül követi a név utolsó elemét: Kiss János altábornagy utca. a) Mindegyik csoport írásában érvényesül helyesírásunknak az a régi törekvése. New York-i stb. a címeket stb. de: patyolat (fehér. Körmendi. Wittmanné. b) A nagy kezd bet mutatja ugyan.) A személynevek 155. Deli. Egybeírjuk az alkotó tagokat: Kispista. de: sz ke (hajszín). Nagyk rös. de: rák (állat neve). Werb czy. newyorki stb. Nagybet vel kezdjük a tagok mindegyikét: Zrínyi Miklós. személynév). Tóthpál. de: kortárs (valakivel egy id ben él ). hogy tulajdonnévvel van dolgunk. ezért minden tulajdonnevet nagybet vel kezdünk: Sz ke (családnév). c) A tulajdonnevek írásának jellemz vonása az állandóság. Wittmann-né. Helyesírási tanácsadó szótár stb. amely biztosítja az alapforma visszaállíthatóságát: Kiss-sel. Hollófészek (hegy neve). A tulajdonneveknek több típusát különböztethetjük meg: a személyneveket. Fakó (tónév). K rösi Csoma Sándor. három szempontból mégis egyformán viselkednek. 51 . Bár az egyes típusok írásmódja nem egyetlen elvhez igazodik. Észak-Afrika stb. stb. Rutascorbin. hogy világosan elhatárolódjanak a környez szövegt l. az állatneveket. a csillagneveket. stb. A többelem nevek tagjainak összetartozását többféleképpen jelezhetjük. Szeremlei-Szabó Zsolt. Ez egyrészt azt jelenti. Éva. Pál. A név nyelvi felépítése is jelezheti. Patyolat (vállalat neve). az utca (u. a földrajzi neveket. György. Mind a családneveket (vezetékneveket). így pl. de: hollófészek (a holló fészke). a márkaneveket. Szerencsés András. Parázs (t zhelymárka neve). Rák (csillagkép neve). Mór (helységnév. Annamária. stb. de: mór (népnév). Magyar Nyelv r stb. Másrészt arra kell törekednünk.) szó a név utolsó eleme. A város peremén.A TULAJDONNEVEK ÍRÁSA 154. A családnevek és a keresztnevek írásmódját – helyesírásunk rendszerének figyelembevételével – az anyakönyvezésre és a személyi okmányok kiállítására vonatkozó jogszabályok állapítják meg. de: parázs (izzó tüzel anyag). Zsuzsa. mind a keresztneveket (utóneveket) nagy kezd bet vel írjuk: Bakos. a cím (c. Olaszország stb. Budapesti M szaki Egyetem. Szántó. A címek esetében az alakulat sajátos (kiemelt) helyzete teszi világossá a tulajdonnév terjedelmét: Egri csillagok.

Kultsár. Vatai stb. K rösi Csoma. Rákóczi. sem pedig korszer síteni (pl. – A családnevek írásában érvényesül hagyomány és egyéb okok (jogi megfontolások stb. Tótfalusi Kis stb. Kerpel-Fronius. Wathay stb. (Vö. Endr dy-Somogyi. Tótfalusi stb. Pesti.. Thewrewk. Kovács Anna forma is. ezért a két névelem általában együtt használandó. A történelmi családnevek írásának f bb szempontjai a következ k: a) A történelmi nevek védelme érdekében a régi magyar családnevek eredeti alakját általában meg rizzük: Beythe. és sorrendjük nem cserélhet fel. Takács stb. Batsányi – Bacsányi). A régi jelz s családnevekben a jelz és a tulajdonképpeni név közé nem teszünk köt jelet: Baróti Szabó. Ma él személyek is viselnek történelmi családneveket. illet leg: Kakas. Batsányi. Hajdu.). Nagy Jánosné Kovács Anna. Kiss.). c) Az olyan névformák. A jelz s nevek is szerves egységet alkotnak. Verb ci. – Az ilyen neveket nem szabad sem visszarégiesíteni (pl. Apáczai Csere. 87. de egyszersmind lehet vé teszi. (Vö. Ezek természetesen az anyakönyvben rögzített alakjukban használandók. (nem Cacas. Zrínyi. Ilyenkor az egyöntet írásgyakorlat biztosítása végett a család vagy a kiemelked történelmi személy által rögzített. 157. Czombor. 159. Az asszonynevek formái a jogi el írások szerint a következ k: Nagy Jánosné. Kis. ebben a formában használandók: Bocskai. ezért az eredeti formák mellett az id k folyamán névváltozatok is keletkeztek (pl. Konkoly-Thege stb. Csokonai Vitéz. Chuliak stb. Nagyné Kovács Anna. melyek eltérnek ugyan az egykoriaktól. Csulyak stb.) miatt azonban számos él névben találkozunk a mai írásformáktól kisebb-nagyobb mértékben eltér jelölésmódokkal: Biró. korunkhoz legközelebb es formát kell használni. Werb czy. Maszlaczky. ami eltérhet a régi család vagy történelmi személy nevének írásmódjától: Dezs fi. Gombocz. Teleky stb. 52 . 87. Pesthi. Kunszabó. Hajdú. Eördögh. Tsétsi János. Vörösbaranyi stb. Zrini). Kemechey. Csombor. de már hosszú és következetes hagyományuk van írásgyakorlatunkban. Keöcherepy stb. stb. d) Szilárdan kialakult név hiányában olyan formát szokás kialakítani. Lorántffy.) b) A családnevek hagyomány rz helyesírása viszonylag kés n alakult ki. Családneveink nagyobb részének formája követi a mai magyar hangjelölési rendszert: Asztalos. Buday.156. 158. 12. Pais stb. Nagygyörgy. Tóthmátyás.. 12. Orczy. Kazinczy. A kett s (két név mellérendel kapcsolatából alakult) családnevek tagjait az újabb anyakönyvi jogszabályok szerint köt jellel kell összekapcsolni: Bajcsy-Zsilinszky. hogy a nevet az egykori hangzásnak megfelel en ejthessük ki: Komjáthy. Bíró. Sigray. Gaál. Nagy Anna és (ha valaki férjhezmenetele után is lánynevét tartja meg) Kovács Anna. Az összetett (két külön névb l eggyéforrt) családneveket egybeírjuk: Kispéter. – Bár nem hivatalos. amely az elolvasását nem zavaró régies írássajátságokat tiszteletben tartja. használatos az N.) – Hasonlóképpen tiszteletben tartandó a tudatos szépírói névadással alkotott nevek írásmódja is: Baradlay. Verseghy stb. Csécsi). Vay stb. Rákóczy. – Stilisztikai okokból vagy rövidség kedvéért azonban a jelz t magában is használhatjuk a teljes név helyett: Csokonai. s azt kell következetesen érvényesíteni: Apafi. (nem Komjáti.

62.) 163.) 164. 162. Jupiter. tóthpáli. pet fiesked k. Klaudia. madáchi. Piroska. c) Ha a családnév mássalhangzót jelöl kett zött bet vel végz dik. Babitscsal. -vel (és néha -vá. érzékeltetheti. A mitológia és a vallás fogalomkörébe tartozó. Betti. – De ha a személynév két vagy több elemb l áll. stb. Mariannal stb. Artúr. 161. Jolán. A mássalhangzóra végz d személynevek -val.) b) Ha régies bet re végz d családnevekhez kapcsolódnak ezek a ragok. illet leg kett s (köt jellel összekapcsolt) személyneveket kisbet vel kezdjük. – De: Táncsics Mihály-i. A -k többesjelet közvetlenül kapcsoljuk a személyneveknek általában változatlan. Kossuthhoz. Félix. stb.A férj nevének -né képz s származéka és a leánykori név közé nem teszünk vessz t. – A ch-t és az x-et azonban (a közszókhoz hasonlóan) a keresztnevekben és a becenevekben is megtartjuk: Richárd. s a név utolsó tagjához köt jellel kapcsoljuk a képz t: Széchenyi István-i (elképzelések). a Kossuthok. -vé) rag megfelel alakját köt jellel kapcsoljuk hozzá. Táncsicsok kora. (Vö. Papp-pal. Ilosvai Selymes Péternél. Boldogasszony.) 162. mint a közszavakhoz: Dózsát. 83. kispéteres. Zeusz stb. az -ista és az -izmus f névképz vel ellátott egyelem és összetett (egybeírt). stb. Tudja isten. azaz köt jel nélkül illesztjük hozzá a toldalékokat (ragokat. -vé) ragos formájának írásában a következ képpen járunk el: a) Ha a név rövid mássalhangzót jelöl bet vel végz dik. Vilma. Lexi stb. a Hunyadiak. Ilosvai Selymes Péter-es stb. Szemerér l. Szabolccsal stb. László. Vörösmartyé. Mind régi (eredeti és jövevény). marxista. Széll-lel stb. 94. -vel (és néha a -vá. Az isten szerelmére! Hála istennek! Stb. ripplrónais. mikszáthos. 165. Madáchcsá. és a képz ket közvetlenül kapcsoljuk hozzájuk: móriczi. akkor megtartjuk az eredeti nagy kezd bet ket. Marcellal v. (Vö. a régies bet t változatlanul hagyjuk. Márió. (Vö. stb. Táncsics Mihálynak. Csokonai Vitéz Mihály-os (verselés) stb. az Ady Endrék és József Attilák küzdelmei stb. képz ket). s a szül.. személynévként használt nevek általában nagy kezd bet sek: Allah. Eötvös József-i (iskolareform). akkor ezt a bet t megkett zzük: Ádámmal. amelyben kisbet s kezdése a helyes: a görög istenek. Móriczcal.) – Egyszer sítve írjuk viszont a keresztneveket: Bernadettel. rövidítés beiktatása is fölösleges: Szabó Lászlóné Nagy Katalin vagy Szabóné Nagy Katalin stb. haragot stb. Bálint. Rátzcal. Véghgel.) A személynevek alkalmi kis kezd bet s írása (többnyire -k többesjeles formában) stilisztikai fogás lehet: a név visel jével szemben érzett megvetést. (Vö. Makk-kal. 53 . erdey-grúzi. Hadúr. illet leg olyan szövegösszefüggésben. (Vö. Alexandra. jeleket. mi lett vele. a Kisfaludyak. Árpád. 94. Bálinttal. Zsolt. A magyar személynevekhez általában ugyanúgy közvetlenül. Isten. a -val. (Vö. Zsanett. hogy az alapforma világosan kit njön: Kiss-sel. Kodállyal. leninizmus. jókais. mind pedig más nyelvekb l újabban átvett keresztneveinket mai köznyelvi kiejtésüket tükröztetve írjuk: Csilla. Marcellel. 165. – Az isten szót gyakran használjuk köznévi értelemben is. a rag v-je helyett pedig ennek a név végén ejtett hanghoz idomult mai formáját írjuk: Kossuthtal. Az -i és az -s melléknévképz vel. 160. 209. Paiszsal. nagy kezd bet s formájához: az Árpádok. Pet fik. Ozirisz. Raul.

Csák nemzetség. 140. [Vö. Kossuth-díjas. Dobay szakaszvezet . Az ilyen összetételszer alakulatokban a személynév és a köznév szoros összetartozását köt jellel érzékeltetjük: Balassi-strófa. -jú.] A kisebb-nagyobb embercsoportokat vezet személyek nevéhez szintén köt jellel kapcsoljuk a gy jt névi vagy gy jt névi jelleg közszókat: Aranyosi-brigád. Tudor-dinasztia. Marót-csoport. 140. 168. Ha a személynév és a köznév együtteséb l köznév lett. Szalay Tamás érdemes m vész. Bessenyei-kúria. stb. Konkoly-Thege-érmes. Ilyenkor a személynevet és a köznevet különírjuk egymástól: István király. Tanácsos feloldani ket: Julianus barát szobra stb. Kászim pasa bástya. Jeremiás próféta kolostor stb. 166. az összetételt kisbet vel kezdve egybeírjuk: katicabogár. stb. 54 . b). Habsburg-ház. különírjuk a gy jt névi vagy gy jt névi jelleg közszókat: Benedek család.vagy többelem személynevek és köznevek gyakran lépnek egymással valamilyen jelöletlen összetételnek tekinthet kapcsolatba (pl.] 170. Az egy. stb. Konkoly-Thege-érem.). Németh mérnök. -j képz vel) alakult melléknevek is összetételszer kapcsolatok. Kossuth-nóta = Kossuthról szóló nóta stb. Nádasdy-kastély. Bartók Bélaemlékév. -s. Szent István vértanú plébániatemplom. Hadrovics–Gáldi-szótár. s t fantázianevekt l).. [Vö.] 169. 169. martinkemence stb. stb. Bánk bán. Deák- párt. 140. Személynév – akár egy-. Egy. stb. Radnóti rs. Kossuth-szobor = Kossuth szobra. Polgár doktor. A személynév elé tett alkalmi min sít 167. Somogyi Béláné f el adó. József Attila-díjas. Szent Benedek-rend. Herkules-erej . Jagelló-ház. Kodály-módszer. 201. a szép Csapóné stb. család és dinasztia szót is köt jellel kapcsoljuk a családnévhez: Árpád-ház. szobor) kapcsolódik. Kovács államtitkár. b). stb. Kossuth-díj. Az ilyenekben a tagokat köt jellel f zzük össze: Árpád- kori. -ú. Nyék törzs. Jókai-regénybeli. Moharos kartársn . Ady Endre úttör csapat. (Vö. amelyeket kisebb-nagyobb embercsoportok viselnek. Zalka Máté lövészezred. Sárosi János marós. Földényi-kórus. Mária-arcú. Inotai úr.jelz ket kisbet vel kezdjük: a nagy Napóleon. ez elé nem teszünk köt jelet: Julianus barát szobor.) Az ilyen szerkezetek gyakran er ltetettek. Hadrovics–Gáldi-szótárbeli. Ha egymástól különírt. Mátyás-templomi. Celsius-fok. Lenkey-század. Anjou-ház. -beli. Erdélyi Ilona tudományos kutató. a nyelvújító Kazinczy. Szent Erzsébet stb. Oroszlánszív Richárd. Bourbon-család. . Ady-vers. Arany János-idézet. El re brigád. Zrínyi-soros. b). R tszakállú Frigyes. Az uralkodóházat jelent ház. az ifjú Ady. akár többelem – állhat köznév min ségjelz jeként is. – A történelmi személyek nevének szerves részét alkotó állandó jelz ket azonban nagy kezd bet vel írjuk: Könyves Kálmán. Szemere-kormány. Kodály-módszer . Rettegett Iván. 167. krisztustövis. 168. Nagy Péter. 140. [Vö. Zsófi néni. Vajda Elemér akadémikus. személynévb l és köznévb l álló min ségjelz s szerkezetekhez (Julianus barát) egy újabb f név (pl. Sabin-cseppek. Noszty fiú.vagy többelem személynevek és köznevek együtteséb l az alapforma megtartásával (többnyire -i. [Vö. Geiger–Müller-számlálócs . Pet fi-kultusz. a)] Azoktól a felvett vagy kapott személynevekt l (vagy más tulajdonnevekt l.

Magyarország fontosabb hivatalos földrajzi neveinek jelent s részét a hivatalos helységnévtár és a földrajzinévtár tartalmazza. Villám. Pillányi út stb. Az -ire végz d ilyen szavak -i képz s származékában (kiejtésüknek megfelel en) csak egy i-t írunk. stb. Erdey-Grúz–Schay-féle. nevek száma. Az itt következ szabályok csak a gyakoribb földrajzinév-típusok írásmódjára nézve adnak eligazítást. mert a formailag hasonló (s t azonos). A többi toldalék kapcsolása megegyezik a más tulajdonnévtípusokban követett eljárásokkal. Szinyei Merse Pál-szer . de: Ferenc körút (utcanév).) Az állatnevek 172. stb. DélAmerika stb. Paál László-szer . Ferenc-hegy (domborzati név). Csákó.) mellett igen nagy a többelem Az egyelem és az egybeírt földrajzi nevek 174. Cirmos. Bagira. de: Sárospatak (helységnév). A földrajzi nevek nyelvi fölépítése rendkívül változatos. A földrajzi nevek 173. az -i képz s származékot pedig kisbet vel kezdjük. mégpedig az -i (olykor -beli) képz s származékokkal együtt. Sáros-patak (víznév). A -féle és a -szer képz szer utótagot köt jellel kapcsoljuk a személynevekhez: Eötvös-féle. Ráró lovam stb. Ha egy földrajzi név egyelem (azaz egyetlen egyszer szó). (Vö. Vuk stb.). Olasz Köztársaság. – Más nyelvi kategóriákhoz hasonlóan a földrajzi nevek írásában is figyelembe kell venni a név jelentését. Joliot-Curie-féle. de: H vösvölgy (városrésznév).171. Tiszántúl. Alapforma: -i képz s forma: Európa Itália Erdély Mátra európai itáliai erdélyi mátrai 55 . más csoportokban a szoros kapcsolatot (a többelem nevekre leginkább jellemz módon) az alkotó tagok közé tett köt jellel fejezzük ki (pl. Az egyelem nevek (pl. az alapformát természetesen nagybet vel. a különírt tagokból álló nevek (pl. Ennek a s r n el forduló toldaléknak a kapcsolási módja ugyanis nem minden típusban egyforma. Apáthy-szikla.). – Az esetleges magyarázó utótag kisbet vel és köt jel nélkül járul hozzájuk: Bodri kutya. Munkácsy-szer . Ráró. Szombathely stb. Az állatok tulajdonnevét nagy kezd bet vel írjuk: Bodri. Szeged stb.) esetében pedig a helyesírási forma vagy a nyelvi fölépítés érzékelteti az összetartozást. 141. Ezeknek az egységét bizonyos típusokban az egybeírás mutatja (pl. de más-más dolgot jelöl nevek írásmódja eltér en alakulhat: H vös-völgy (domborzati név). Zsivány-patak. Wesselényi-féle.

az országrészneveket. – Az -i képz s 56 . a nagybet vel kezdett el taghoz köt jellel kapcsoljuk a kisbet vel kezdett utótagot. -i képz s forma: budapesti balatonalmádi hódmez vásárhel yi törökkanizsai fokvárosi békásmegyeri újszegedi alsóbélatelepi albertmajori csehipusztai rétitanyai stb.Duna Debrecen Krakkó Tamási stb. A köt jellel összekapcsolt elemekb l álló földrajzi nevek 176. Ha egy földrajzi név egy földrajzi köznévb l és egy eléje járuló (egyelem vagy egybeírt többelem ) közszóból vagy tulajdonnévb l áll. Az egybeírandó tájneveket a szótári rész tartalmazza. Alapformájukban nagy. dunai debreceni krakkói tamási stb. föld. part utótagú országneveket. alföld. Az i-re végz d ilyen nevek -i képz s származékának végén csak egy i-t írunk. ország. -i képz s származékukban kis kezd bet vel egybeírjuk: a) a több elemb l álló. magyarországi franciaországi jakutföldi németalföldi elefántcsontpar ti kisalföldi hegyaljai stb. b) a több elemb l álló magyar nyelv helységneveket. 175. valamint a jelentésükben tömbösödött tájneveket: alapforma: -i képz s forma: Magyarország Franciaország Jakutföld Németalföld Elefántcsontpar t Kisalföld Hegyalja stb. valamint általában a helységrészneveket: alapforma: Budapest Balatonalmádi Hódmez vásárhel y Törökkanizsa Fokváros Békásmegyer Újszeged Alsóbélatelep Albertmajor Csehipuszta Rétitanya stb.

származékokban a köt jelet meghagyjuk. -tavi sólyom-szigeti szabadság-hegyi kis-k sziklai holdvilág-ároki dunántúli-középhegységi stb. névrészek. hegy. -i képz s forma: János-d l János-d l i Csepel-sziget Csepel-szigeti Duna-part Duna-parti Balaton-felvidék Balaton-felvidéki Kaszpi-tenger Kaszpi-tengeri Kab-hegy Kab-hegyi Huron-tó Huron-tói v. Így pl. d l . alapforma: Vas Mihály-hegy József Attilalakótelep Buen Tiempo-fok stb. ill. stb. völgy. Ha az alapforma el tagja tulajdonnév. -i képz s forma: Vas Mihály-hegyi József Attilalakótelepi Buen Tiempo-foki stb. b) Tulajdonnévi el taggal alapforma: -i képz s forma: arany-pataki velencei-tói v. akár idegen eredet ek). b) pontban: Huron. Földrajzi köznéven a földrajzi fogalmakat jelöl f neveket értjük. A tulajdonnévi (vagy annak tekintett) el tag állhat két (vagy több) különírt elemb l is. a) Közszói el taggal alapforma: Arany-patak Velencei-tó Sólyom-sziget Szabadság-hegy Kis-k szikla Holdvilág-árok Dunántúli-középhegység stb. fennsík. Az olyan nevek. sz l hegy. Kab. sivatag stb. a 177. ennek nagy kezd bet jét megtartjuk. a) pontban: Csel te. Zéland. Kaszpi. Ezek lehetnek egyszer szavak is: óceán. egyébként az alakulatot kisbet vel kezdjük. holtág. 57 . öntöz csatorna. a 176. egyelem tulajdonneveknek számítanak. domb.. amelyekben a mai magyar nyelvérzék nem ismer föl közszói jelentést (akár magyar. patak. lapos. halastó stb. dombvidék. összetett szavak is: félsziget. tó. -tavi Szandaváralja-patak Szandaváralja-pataki Dunazug-hegység Dunazug-hegységi stb. hágó.

stb. Ha egy földrajzi név utótagja (egyelem vagy egybeírt többelem ) tulajdonnév. – Az -i képz a változatlan alapformához köt jellel kapcsolódik. s a tagokat köt jellel kapcsoljuk össze. 176. bels . -i képz s forma: kál-kápolnai gy r-soproni bödd-bakodi csörnöc-herpeny i stb. vö. -i képz s forma: holt-tiszai dél-kínai öreg-csel tei új-zélandi nyugat-dunántúli délkelet-magyarországi stb. Háromelem földrajzi nevek keletkezésének két különösen gyakori módja van. b)] elé egy közszói el tag (rohonci. János-d l . – Az -i képz s származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak köt jeles kapcsolását. el tagja pedig (egyelem vagy egybeírt többelem ) közszó vagy tulajdonnév. alapforma: -i képz s forma: Keleti-Sierra Madre Keleti-Sierra Madre-i Nagy-New York Nagy-New York-i stb. 177. a). 176. a). Ha a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) utótag két (vagy több) különírt elemb l áll. érd-ófalui gy r-ménf csanaki stb. nagy stb. 178. vö. az alakulatot nagybet vel kezdjük. a) Közszói el taggal alapforma: Holt-Tisza Dél-Kína Öreg-Csel te Új-Zéland Nyugat-Dunántúl Délkelet-Magyarország stb. köt jellel összef zött földrajzi név [Arany-patak. Érd-Ófalu Gy r-Ménf csanak stb. a tulajdonnévi tagokat nagybet vel kezdjük. Hasonlóképpen járunk el olyankor is.) kerül. a) Ha egy kételem . és a köt jelet megtartjuk.177. Holt-Tisza. vö. az alkotó tagokat köt jellel kapcsoljuk össze. amikor a hivatalos helységnév után a helységrész vagy kerület nevét is föltüntetjük. ezt az írásmódját az új névalakulaton belül is megtartja. – Az ilyen nevek -i képz s származékában általában mindkét tagot kisbet vel kezdjük. 58 . b) Tulajdonnévi el taggal alapforma: Kál-Kápolna (vasútállomás) Gy r-Sopron (megye) Bödd-Bakod (terület) Csörnöc-Herpeny (vízfolyás) stb. a közszói tagokat kisbet vel.

vö. alapforma: 179. a). 176. de minden tagot kisbet vel kezdünk.alapforma: Rohonci-Arany-patak Nagy-Ausztráliai-öböl Alcsi-Holt-Tisza Új-Dél-Wales Bels -János-d l Déli-Shetland-szigetek stb. köt jellel írt földrajzi név [Arany-patak. – Az -i képz t a változatlan alapformához tesszük hozzá. – Az -i képz s származékokban megtartjuk az alapul szolgáló nevek tagjainak köt jeles kapcsolását. -i képz s forma: budapest–bécsi moszkva–párizsi gy r–sopron–ebenfurti stb. és az képz t csak az alakulat utolsó tagjához tesszük hozzá. -i képz s forma: Volga–Don-csatornai Duna–Majna–Rajna-csatornai stb. a). a közszói tagokat kisbet vel. -i képz s forma: rohonci-arany-pataki nagy-ausztráliai-öböli alcsi-holt-tiszai új-dél-walesi bels -János-d l i déli-Shetland-szigeteki stb. ha azok valamit l valameddig viszonyt érzékeltetnek. vö. 59 . – Az ilyen alakulatok -i képz s származékában a nagyköt jeleket megtartjuk. 177. 176. Az ilyen alakulatokhoz földrajzi köznevet kisbet vel kezdve és köt jellel kapcsolunk. köt jel nélkül. vö. Misa-réti-pataki stb. b)] egy utána tett földrajzi köznévvel b vül. ezt az utótagot kisbet vel kezdve köt jellel kapcsoljuk az alapul szolgáló névhez. Nagyköt jellel f zzük egymáshoz a nagybet vel kezdett földrajzi neveket akkor. b) Ha egy kételem . alapforma: Volga–Don-csatorna Duna–Majna–Rajna-csatorna stb. Holt-Tisza. alapforma: Budapest–Bécs Moszkva–Párizs Gy r–Sopron–Ebenfurt stb. -i képz s forma: Arany-patak-völgy arany-patak-völgyi Két-bükkfa-nyereg két-bükkfa-nyeregi Dél-kínai-tenger dél-kínai-tengeri Észak-borsodiészak-borsodikarszt karszti Holt-Tisza-berek holt-Tisza-bereki Sebes-Körös-d l sebes-Körös-d l i János-d l -oldalas János-d l -oldalasi Misa-réti-patak stb. János-d l . a tulajdonnévi tagokat nagybet vel kezdjük.

San Marino köztársasági stb. de az alkotó tagokat általában kisbet vel kezdjük. városkörnyék. A mai és a történelmi államrészek nevében a kis kezd bet s megye. – Az ilyen nevek -i (-beli) képz s származékában megtartjuk a különírást. csak a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket hagyjuk meg nagybet snek. bánság. a közszói tagokat kisbet vel. terület stb. A különírt elemekb l álló földrajzi nevek 180. járás. a tulajdonnévi (vagy annak tekintett) elemeket nagybet vel kezdjük. állambeli 60 . alapforma: Budai járás Veszprémi városkörnyék Letenyei nagyközségkörnyék Voronyezsi terület Szörényi bánság de: Baranya megye Szabolcs-Szatmár megye Kent grófság New York állam stb. grófság. mint: Cseh–Morva-dombság Zala–Somogyi-határárok stb. Minden tagot külön szóba írunk. alapforma: 181. -i (-beli) képz s forma: Magyar Népköztársaság magyar népköztársasági Grúz Szovjet Szocialista grúz szovjet szocialista Köztársaság köztársasági Egyesült Királyság egyesült királysági Ománi Szultánság ománi szultánsági Amerikai Egyesült Államok amerikai egyesült államokbeli Dél-afrikai Köztársaság dél-afrikai köztársasági Római Birodalom római birodalomi Kijevi Nagyfejedelemség kijevi nagyfejedelemségi Központi Iparvidék központi iparvidéki Észak-kaukázusi Gazdasági Körzet észak-kaukázusi gazdasági körzeti de: Zaire Köztársaság Zaire köztársasági San Marino Köztársaság stb. továbbá a gazdasági földrajzi körzetnevekben. – Az ilyen nevek -i (-beli) képz s származékában megtartjuk a különírást. és nagybet vel kezdünk a mai és a történelmi államnevekben (amelyek általában tartalmazzák az államformára utaló szót). -i képz s forma: budai járási veszprémi városkörnyéki letenyei nagyközségkörnyéki voronyezsi területi szörényi bánsági Baranya megyei Szabolcs-Szatmár megyei Kent grófsági New York állami v.Alapformájukban hasonlóképpen. cseh–morva-dombsági zala–somogyi-határároki stb. -i képz s formájukban azonban kis kezd bet kkel írjuk az olyan névtársítások tagjait. utótagot különírjuk az el tte álló névrészekt l.

) Kisbet vel kezdve különírjuk a névhez nem tartozó alkalmi jelz ket is: alapforma: (az) olasz Alpok (az) erd s Bükk (a) lengyel MagasTátra (a) második Baku stb. köz. Ha a híd szó valamely folyó nevével birtokos jelz s viszonyban van. Az ilyen alakulatokban a különírást megtartjuk. -i képz s forma: (az) olasz alpokbeli (az) erd s bükki (a) lengyel magastátrai (a) második bakui stb. 184. (Vö. de a szerkezetek els tagját természetesen nagybet vel kezdjük. Földrajzi nevekhez magyarázó céllal néha hozzákapcsolunk egy közszót. 182. alapforma: Gyöngyös város Mátra hegység Duna folyam Szahara sivatag stb. Ezeket a nevet értelmez szavakat a névt l különírjuk. tér. a Duna-hidak stb. alapforma: -i képz s forma: 61 . valamint névutós szerkezetek is gyakran szolgálnak földrajzi nevekként. -i képz s forma: Váci utcai Gorkij fasori Szabó Ilonka lépcs i Tas vezér utcai Március 15. A közterületek nevében a kis kezd bet s utca. jelölt határozós. út. s a kezd bet k változatlanul maradnak. 194. Különírt szavakból álló jelölt tárgyas.stb. s ehhez f zzük hozzá a képz t. alapforma: Váci utca Gorkij fasor Szabó Ilonka lépcs Tas vezér utca Március 15. – Az ilyen nevek -i képz s származékában megtartjuk az alapformát. – Az -i képz t az ilyen nevek változatlan formájához tesszük hozzá. köt jellel kapcsoljuk: Tisza-híd (= a Tisza hídja). – Az ilyen kapcsolatok -i (-beli) képz s származékában megtartjuk a különírást. -i képz s forma: Gyöngyös városi Mátra hegységi Duna folyami Szahara sivatagi stb. híd stb. tér Tábor-hegyi út Erzsébet híd stb. jelölt birtokos jelz s. 183. ez azonban nem válik a név részévé. téri Tábor-hegyi úti Erzsébet hídi stb. szót különírjuk az el tte álló névrészekt l.

Duna–Tisza köze Maros–Körös köze stb. bolygók. Hasonlóképpen: Keveset ér i Székre járói Tilos aljai (v. nevét nagy kezd bet vel írjuk: Ikrek. Duna–Tisza közi Maros–Körös közi stb. – Az -i képz a változatlan alapformához köt jel nélkül kapcsolódik. Merkúr. a hold szépen világít. nagybet vel kezdjük: a Hold távolsága a Földt l stb. Plútó. Orion. Mária asszony sziget Pál varga d l Küls Pesti út Régi Fóti út stb. Mária asszony szigeti Pál varga d l i Küls Pesti úti Régi Fóti úti stb. Fiastyúk. csillagképek. Az ilyen nevek elé járuló köznevet vagy az ket követ földrajzi köznevet különírjuk. Ha a föld. A csillagok. a nap sugarai stb. Az intézménynevek 62 . A csillagnevek 185. Hasonlóképpen: -i képz s forma: Hosszú Csobod aljai (v. az egész alakulatot pedig nagybet vel kezdjük. tehát: föld körüli utazás. – A mindennapi írásgyakorlatban azonban az ilyen tulajdonnévi szándékú szóhasználatot fölösleges er ltetni. alapforma: Hosszú Csobod alja Kis Bot foka Alsó Dunára d l stb.Keveset ér Székre járó Tilos alja Duna mente Szekszárd vidéke Vác környéke Rétek alatt Fels -Marcal melléke Kis-kút feletti stb. holdak stb. a hold és a nap szót tulajdonnévként használjuk. Tejút. alji) Duna menti Szekszárd vidéki Vác környéki Rétek alatti Fels -Marcal melléki Kis-kút feletti stb. Vénusz stb. alji) Kis Bot foki Alsó Dunára d l i stb.

a név kezdetét és végét az alkotóelemek nagy kezd bet s írása jelzi. Épít ipari Vállalat Volga Szálló Szabadság Szálló stb. Egyszavas intézménynevek is vannak: -i képz s forma: egészségügyi minisztériumi magyar tudományos akadémiai magyar szocialista munkáspárti v. cégszer nevében – az és köt szó. társadalmi szervezetek. vállalatok és hasonlók többelem hivatalos. sz. Gépgyár Kelet-bükki Állami Gazdaság 43. szállóbeli) stb. szövetkezetek.. valamint a nével k kivételével – minden tagot nagybet vel kezdünk. Az -i (néha -beli) képz s származékokban a tulajdonnévi vagy az azzal egyenérték tag(ok) nagy kezd bet jét megtartjuk. ill.és Készülékgyár Madách Színház József Attila Gimnázium Vas Megye Tanácsa. a tolmácsi általános iskola stb. amely megegyezik azzal a formával. A hivatalok. a köznévi elem(ek)et pedig kisbet vel kezdve írjuk. ahogyan az intézményt nem hivatalosan is emlegetni szoktuk. oktatási intézmények. belügyminisztériumi pénzügyminisztériu mi bélyegmúzeumi stb. gépgyári kelet-bükki állami gazdasági 43. 187. Az intézménynevek – néhány esetet nem számítva – több szóból állnak. Ezek összetartozását.186. 188. szállóbeli) Szabadság szállói (v. alapforma: Egészségügyi Minisztérium Magyar Tudományos Akadémia Magyar Szocialista Munkáspárt Danuvia Központi Szerszám.és készülékgyári Madách színházi József Attila gimnáziumi Vas megyei tanácsi Géza király téri egészségügyi szakközépiskolai országos Széchényi könyvtári Új Egység cipészipari szövetkezeti magyar–szovjet baráti társasági Április 4. tudományos intézetek. a pécsi nevel intézet.: Vas Megyei Tanács Géza Király Téri Egészségügyi Szakközépiskola Országos Széchényi Könyvtár Új Egység Cipészipari Szövetkezet Magyar–Szovjet Baráti Társaság Április 4. de intézménynévként: Balatonfenyvesi Állami Gazdaság. Belügyminisztérium Pénzügyminisztériu m Bélyegmúzeum stb. A teljes és cégszer intézménynevek mellett vagy helyett használt egyéb formák írásában a következ k szerint kell eljárni: a) Sok olyan intézménynevünk van. Sz. Pécsi Nevel intézet. munkáspártbeli Danuvia központi szerszám. Említésben: a balatonfenyvesi állami gazdaság. épít ipari vállalati Volga szállói (v. Tolmácsi 63 . A világos f szabályon kívül – az intézménynevek körében él nyelvhasználati ingadozások miatt – néhány kiegészít szabályt is figyelembe kell venni.

stb. ha az egyediség érzékeltetésére szükség van: a Földés Bányászati Tudományok Osztálya (az MTA testülete). de: a kutatóintézet kidolgozta. d) Az intézménytípusokat jelent szavakat (minisztérium. Soproni Kisegít Nevel otthon. Ker. F városi Földhivatal (Budapest F város Tanácsánál). s a m fajjelöl szót vagy szavakat elhagyjuk. a Nemzetiben játsszák. Az intézmények alárendelt egységeinek nevét a következ k szerint írjuk: a) Számos intézménynek (mint f hatóságnak) alárendelt intézményei is vannak.és Magfizikai Kutatóintézet. a tanács intézkedett. egyetem. de: a bizottság véleménye szerint. stb. a Hazafias Népfront X.Általános Iskola stb. Magyar Földrajzi Társaság (f hatósága az MTA) stb. amelyekben a telephely neve (vessz vel elkülönítve) az alakulat végén áll: Egyesült Munkás-Paraszt Tsz. az intézménynév részének tekintjük. (Foglalkoztató) Iskola és Kisbet vel kezdjük viszont az intézmények m ködési helyére utaló -i képz s melléknévi jelz ket. kérelem az üzemi szakszervezeti bizottsághoz stb. stb. Kossuth Lajos c) A teljes intézménynév helyett gyakran annak csak egy vagy több egyesít elemét használjuk. hivatal. Szegedi Nemzeti Színház stb. segélyt kapott a vállalattól. az Opera (= Magyar Állami Operaház) stb. b) Egy intézményen belüli nagyobb szervezeti egység. Nagy kezd bet ket csak akkor írunk. utaló szavakat. a tanárképz f iskolán stb. amikor valamely szövegben egy bizonyos intézményre utalnak: Részecske. intézet. b) Teljes és cégszer intézménynévnek tekintjük az olyan formákat. Szeged. Dusnok. egy karbantartó csoportot szerveztek. Országos M szaki Fejlesztési Bizottság. stb. a XI. ha ki akarjuk emelni a megnevezés tulajdonnévi jellegét. c) Az intézmények azonos rendeltetés kisebb egységeinek típusukra utaló megnevezését kis kezd bet vel írjuk: a Kossuth Nyomda személyzeti osztálya. a Bölcsészettudományi Kar gondnoksága. (Foglalkoztató) Iskola és Nevel otthon. ha nyilvánvalóan alkalmiak. a Medicor M vek Vállalkozási Gyára. Országos Pedagógiai Intézet (a M vel dési Minisztérium intézménye). Tanács szakorvosi rendel je stb. a szegedi József Attila Tudományegyetem stb. – Kisbet sek önmagukban használva is: emlékeztet a m szaki osztály részére.és Jogtudományi Kar (az Eötvös Loránd Tudományegyetemen). rend rkapitányság stb. Kisegít Színház. tanács. a Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsa. üzem. tehát a névnek nem részei: a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem. az Eötvös Lorándon végzett. 64 . neve akkor írandó intézménynévszer en. 189. az Eötvösön v. Az ilyen rövidült névben megmarad a részeknek a teljes névbeli írásmódja: az El rében dolgozik (ti. Állam. Ezek nevét is minden tagjában nagy kezd bet vel írjuk: M szaki Kémiai Kutatóintézet (az MTA intézete). Kerületi Bizottsága stb. Nemzeti Ha az ilyen szerkezet alakulatok helységnévi eleme -i képz s melléknévi jelz ként a név élére kerül. testület stb. – Hasonlóképpen: bement a minisztériumba. feljegyzés a jogi csoportnak. iskola. s ezért nagybet vel kezdjük: Dusnoki Egyesült Munkás-Paraszt Tsz. Hasonlóképpen: a Gondolat jelentette meg. a debreceni Tudományegyetem. az El re Asztalosipari Szövetkezetben). Sopron.) olyankor is kisbet vel írjuk. szókapcsolatokat szintén kisbet vel kell írni: a két vállalat koordináló bizottságot alakított. – Csak néhány kivétel van: az Akadémia (= Magyar Tudományos Akadémia). A nem állandó jelleggel m köd bizottságokra stb. vállalat.

A (a) Budapesti M szaki Egyetem Cégtáblán. Nemzetközi Valutaalap. illet leg az azzal egyenérték tagot (tagokat) nagybet vel írjuk. Az intézménynévszer megjelölések -i (-beli) képz s származékában meghagyjuk a nagy kezd bet ket is. A nem márkanévként használt. meggylé. mozik. üzletek. 146. temet k stb. Lukács fürd . a különírást is: Keleti pályaudvari. termékeknek. Kis Rabló étterem. (Vö. 65 .d) Az alárendelt viszonyú intézményeket jelöl birtokos jelz s szerkezetek nével jét és a birtokszó személyragját (-jelét) általában ki kell tenni: A (a) Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Építészmérnöki Kara. Ugocsa mozi. Vén Diák eszpresszó. vásárok stb. a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Nemzetközi vagy külföldi intézményeknek. Szegedi Szabadtéri Játékok. Intézményszer (rendszeresen ismétl d országos vagy nemzetközi) rendezvények. 191. Fabulon (arckrém). Vegacillin (gyógyszer). Trabant (gépkocsi). Intézete. mint a magyar intézményneveket: az Egyesült Nemzetek Szervezete. szervezeteknek stb. stb. A márkanevek 193. Rómeó férfiruházati bolt. Kis Rabló éttermi stb. Gyártmányoknak. Ugocsa mozibeli. az osztrák légitársaság stb. megállóhelyek. nevét az intézményekével azonos módon szokás írni: Budapesti Nemzetközi Vásár. bélyegz n stb. (vagyis kiemelt helyzetben) más megoldás is helyes lehet: Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet Budapesti M szaki Egyetem Építészmérnöki Kar 190. Ferihegyi repül tér. többnyire a termék anyagára vagy származási helyére utaló nevekben a tagokat kis kezd bet vel írjuk: narancsital. Katonatelep vasúti megállóhely. eszpresszók. stb. repül terek.) 192. az értelmezésre szolgáló köznévi tagot (tagokat) pedig kisbet vel kezdve különírjuk: Keleti pályaudvar. fürd k. CocaCola (üdít ital). az Észak-atlanti Szerz dés Szervezete. magyar vagy magyarra fordított hivatalos nevét úgy írjuk. Nem kell viszont intézményszer en írni az ilyen (nem hivatalos) megnevezéseket: a francia külügyminisztérium jegyzéke. kiállítások. Vadászati Világkiállítás stb. A pályaudvarok. Alfa Romeo (gépkocsi). készítményeknek márkanévként használt elnevezését. megnevezésében az intézménynévi jelleg kevésbé érvényesül. levélpapíron. a Kis Rablóban vacsoráztak stb. a lengyel hadsereg. az olasz fémipari szakszervezetek. a Lukácsba jár úszni. a Francia Köztársaság Külügyminisztériuma stb. Ezekben a csak intézménynévszer megjelölésekben a tulajdonnévi. – Az intézménynévszer megjelölések értelmezésére szolgáló köznévi tag(ok) elhagyható(k): a Keletib l indul. vendégl k. annak minden tagját nagy kezd bet vel írjuk: Ultra (mosópor). – De: jöv kutatási konferencia stb. Kerepesi temet stb.

József Attila-díjas. Magyar Nemzet. hirdetésen stb. Az állandó címeket.) A kitüntetések és a díjak neve 195. 194. szót tulajdonnévhez (rendszerint személynévhez) köt jellel kapcsoljuk: Kossuth-díj. N k Lapja. Stb. A tanácskozáson Nagy József. A címek 196. Kiváló Dolgozó stb. Ha a márkanév után tájékoztatásképpen odatesszük a típust. – Kis kezd bet sek viszont az ilyen nevek esetleges melléknévi származékukban. hetilapoké. kifejezéseket kisbet vel írjuk: a Munka Érdemrend arany fokozata. Az Est. Az értekezleten Fejes Katalin kiváló dolgozó ismertette munkamódszereit. illet leg típusait jelöl szavakat. Odol fogkrém. a dolgot jelöl szót is. ha a címlap megtervez i esetleg más írásmódot alkalmaztak. Panangin tabletta. – Az ilyen nevek -s képz s származékában az alapformát változatlanul megtartjuk: Kossuth-díjas. Népszabadság.kecskeméti barack. József Attila-díj. érem. Nyugat. alakulatkezd helyzetben az els tagot természetesen nagybet vel kezdjük: Kecskeméti barack stb. Kiváló Munkáért kitüntet jelvény stb. a szocialista munka h se is megjelent. A szerz ezeknél szándékosan kerüli az ismétl dést. s t sok szám címeként használatosak. stb..és díjnevekben az alkotó tagokat nagybet vel kezdjük: Állami Díj. A szabályt akkor is követni kell. c) A kitüntetések és díjak fokozatait. egyediségre és egyszeriségre törekszik. Eötvös Loránd-emlékérmes stb. a zenem veknek stb. 197. Pest Megyei Hírlap. Akadémiai Aranyérem. stb. folyóiratoké. Eötvös Lorándemlékérem stb. – Állandó cím az újságoké. a kett közé nem teszünk köt jelet: Omnia kávé. Nobel-díjas. emlékérem stb. Élet és Tudomány. A címek két nagy csoportra oszthatók: állandó címekre és egyedi címekre. a Szocialista Munka H se. b) A több különírt közszóból álló kitüntetés. A kitüntetések és a díjak nevét a következ képpen írjuk: a) A díj. Valóság. 66 . a cikkeknek. stb. hogy több. – Egyes hosszabb állandó címekben csak az els szó nagybet s: A magyar nyelv és irodalom tanítása stb. a képz m vészeti alkotásoknak. A többelem címekben – a címben lev és köt szó kivételével – minden szót nagybet vel írunk: Búvár. 183. Nobel-díj. tokaji bor. továbbá ha csupán címként szerepelnek. – Egyedi címük van viszont az irodalmi m veknek. (Vö. hetilapok és folyóiratok címét nagybet vel kezdjük. a Munka Vörös Zászló Érdemrendje. – Címkén. Ezeket az jellemzi. Új Tükör. vagy ha valamilyen rövidebb formában használjuk ket: Er s Bálint állami díjas tudós új kötete elfogyott. – A címek írása tükrözi ezt a jellegbeli kett sséget. tehát az újságok. Kincskeres . Tomi Mat mosópor.

termosz stb. szendvics. Örökzöld dallamok. – Az új híd felavatásáról az Esti Hírlap közölte az els tudósítást. Különösen az egyszavas címek és a többszavas állandó címek szövegbeli megkülönböztetése fölösleges: Móricznak egyik híres regénye a Rokonok. Tanulmányok Arany János költészetér l. 168. szobrok. Képes politikai és gazdasági világatlasz. Jókainak „Az arany ember”-e…. A ragokat és a jeleket a címekkel általában egybeírjuk: a Kritikában. Pályamunkások. makadámút. – Ihletetten szavalta el Az eltévedt lovast. A tulajdonnevek és közszók összeforrásából keletkezett összetett szavakat is kisbet vel kezdjük. a Siralomháznak a betyár a f alakja. Népszava-beli (hirdetés). Odüsszeia-beli (világ). 140. Ragos címhez újabb rag függesztését lehet leg el kell kerülni a mondat átszerkesztésével. stb. Ember az embertelenségben. címét a következ képpen írjuk. Tulajdonnevek gyakran válnak köznevekké. – A valamilyen írásjellel lezárt és a ragra végz d címekhez a ragokat és a jeleket köt jellel kapcsoljuk: Juhász Gyula versének. s az egykori tulajdonnév írásmódjától esetleg más tekintetben is eltérünk: röntgen. dízelmotor. a Népszabadságé. 199. Éjjeli menedékhely-beli (alakok). a Társadalmi Szemlét. – Stb. Kék fény stb. stb. és az alkotóelemeket egybeírjuk: ádámcsutka. Tulajdonnevek köznevesülése 201. – Hosszan gyönyörködött a Majális színeiben. Ha a címeket szövegbe illesztjük. A -beli képz t és a képz szer utótagokat a címek változatlan formájához mindig köt jellel kapcsoljuk: Valóság-beli (vita). szentjánoskenyér. Az egyedi címeket. – Tanulmányát a Magyar Nyelv jelentette meg. havanna. képek. hát megleltem hazámat” is.A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) területén a szabvány (MSZ 3424/2) el írásait követve az állandó címekben is csak az els elemet kezdik nagybet vel. 198. Az idegen írásmódot is gyakran magyarossal váltjuk föl: paszt roltás. IX. szimfónia stb. Orvosi Hetilap-beli (cikk). Zenedélel tt stb. – Az egyszavas címeket nagybet vel kezdjük: Szózat. Magyar Hírlap-beli (közlemény). m sorszámok stb. a Kritika-féle folyóiratok. Kis éji zene. priznic. ferencjóska. stb. könyvek. Elterjedt szokás azonban az egyedi címek idéz jelbe foglalása vagy eltér bet típussal való szedése is: József Attila utolsó évének versei között van az „Íme. Új Tükör-szer hetilap. konyak.] 67 . – A többszavas címekben csak az els szót és a tulajdonneveket írjuk nagy kezd bet vel: Magyar értelmez kéziszótár. stb. Martinász. wertheimkassza. pálfordulás. általában nem szükséges ket idéz jelbe tenni vagy más módon kiemelni. cikkek. 200. b). így: Pet fi a Szül földemen cím versében…. tehát a költ i m vek. – Munkácsy képének. Továbbá: 1916 szén. pecsovics. a Szerelem?-nek…. Hazám. – Stb. stb. Arany Toldijában. a Nemzeti dalt. A k szív ember fiai. Ilyenkor már természetesen kis kezd bet vel írjuk ket. pullmankocsi. pl. stb. Hajóvontatók a Volgán. zenem vek. Álarcosbál. [Vö. háryjános. értekezések. dízelolaj stb. Az idegen írásmódot is magyarossal cseréljük fel: aszpirin. a Számadásnak. Pet fi a Szül földemen-ben….

68 . magyarosan írt közszói formák között. Az írásmódváltozásra csak akkor kerülhet sor.A köznevesülés lassú folyamat. Ennek során az írásformák egy ideig ingadoznak a nagy kezd bet s. ha a társadalmi tudatban a köznévvé válás már elég széles körben végbement. idegenesen írt tulajdonnévi és a kis kezd bet s.

b) Az idegen eredet tulajdonnevek egy részét már teljesen magyarnak tekintjük. megtartjuk: jacht. mechanikus. mechanika. eredeti formájukban használjuk. fix stb. általános fogalmat jelöl idegen szó közkelet vé válik. kombájn.AZ IDEGEN KÖZSZAVAK ÉS TULAJDONNEVEK ÍRÁSA 202. még akkor is. digitális. egzisztencia stb. karbamid. hogy a latin bet s írású nyelvekb l átkerült idegen neveket általában minden változtatás nélkül. egyedet jelöl nyelvi szerepéb l következik. idegen szavakként tartjuk számon. Az egymással érintkez nyelvek mindig adnak át egymásnak. Az olyan szavakat. oxigén. egy-egy eleme: 204. monarchia. millió stb. A jövevényszavakat ezért mindig magyarosan írjuk. A magyar írásmód szerinti írás A közszavak írása 203. szemben azokkal az idegen nevekkel. A tulajdonneveknek azonosító. egzotikus. – A gz ejtés x-et többnyire átírjuk: egzakt. technikus stb. és vesznek át egymástól közszavakat is. textil.. mikroszkopikus. Ha egy latin bet s írású nyelvb l átvett. televízió.. s csak egy-egy kivételes esetben írunk helyette ksz-et: bokszol stb. Ha a magyarosan írt közkelet idegen szavak eredeti idegen írásában ch. Bizonyos meghatározott esetekben azonban más átírási rendszerek is alkalmazhatók. a következ képpen járunk el: A ch-t. kemping. amelyeknek más nyelvi eredete még többé-kevésbé nyilvánvaló. hogy mennyire haladtak el re a jövevényszóvá válás útján. (Vö. Az idegen szavakat tehát aszerint írjuk már magyar vagy még idegen írásmód szerint. futball. ha közkelet ek. ha h-nak ejtjük. azaz szokásos kiejtésüket a magyar hangjelölés szabályai szerint tükröztetjük: antracén. technika. lézer. Csak kisebb részüknek van magyar alakja. A ksz-nek ejtett x-et általában meghagyjuk: expressz. pech. szelektív stb. exogámia stb. 209. kóla. tulajdonneveket is. c) A nem latin bet s írású nyelvek közszavait és tulajdonneveit általában a magyar ábécé bet ivel. hisztamin. amelyeknek más nyelvekb l való származását még felismerjük. s csak néha tartjuk meg: exegézis. izotóp. taxi. menedzser. x vagy q bet van. eredeti írásmódját a magyar kiejtést tükröz formával váltjuk fel. a) Az idegen eredet közszavak id múltával jövevényszavakká válhatnak. azaz olyannyira meghonosodhatnak. lehet leg a forrásnyelvb l írjuk át. magnetofon. A latin bet s írású nyelvekb l átvett és közkelet vé vált köznyelvi és szakmai idegen szavakat általában magyarosan írjuk. hogy más nyelvb l való származásuk feledésbe merül. – Az egyébként magyarosan írt alakokban is meg rz dött az eredeti írásmódnak a magyar kiejtést l eltér bonbon. szexuális.) 69 .

-izál. stb. Krakkó. stanbul. láma. Ezek közül némelyik teljesen magyaros alakú: Brankovics György. 205. akadémizmus. tipizál. Oradea. Kordillerák. Napoli. stb. Kolumbusz v. Sziklás-hegység.) 208. esztétikum. Csendes-óceán. realizál. Isztambul. megnevezésére gyakran magyar neveket vagy magyaros formájú és írású névváltozatokat használunk: Franciaország. Szicília. Wagner Richárd stb. szamuráj. Alsó-Ausztria. Itália. Kolumbus Kristóf stb. A tulajdonnevek írása 207. (Vö. Cristoforo Colombo stb. (Vö. Temze. Subotica. A ch-t és az x-et a magyarosan írt idegen eredet keresztnevekben és földrajzi nevekben is megtartjuk: Albrecht. Burgundia. Alpok. esztétikus. amelyek a mai átírási 70 . gésa. Richard Wagner stb. Más nevekben a sorrend és a keresztnév magyaros.) 210. A nem latin bet s írású nyelvekb l (gyakran több nyelv közvetítésével) korábban olyan névformák is bekerültek nyelvünkbe. de megmaradt a családnév eredeti írása: Engels Frigyes. a postai forgalom területén. helyett). Marx Károly. 206. az idegenforgalom. Nápoly. ( or e Branković. Krisztián. Svájc. Paris stb. -itás. Maximilián. vizek. Jean Calvin. antikvárium stb.) el tt a t belseji hosszú magánhangzó rövidre változik: passzív – passzivitás. Párizs. Ausztrália. A közkelet idegen szavak túlnyomó többségében egyes idegen eredet képz k (-ikus. karate. (Vö. továbbá a térképeken – f leg a helységnevek esetében – az idegen nyelvbeli név is használható: Wien. Koppenhága. tajga. a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció). Kraków. pagoda. esztéta – esztétika. helyett). stb. Nagyvárad. akadémista. tájfun. Szabadka. Karl Marx. Eperjes. 209. de – a régi hagyományt folytatva – a keresztnevekb l a viszonylag újabban átvetteket is magyarosan írjuk: Kármen. -izmus stb. -ista. 28. határainkon kívüli hegyek. Martin Luther. Luther Márton. A földrajztudomány. Latin bet s írásrendszer országok. Újabban a nyelvhasználat nem törekszik ilyen teljesen vagy részben magyaros névformák kialakítására. Elba. stb. a könyvtárügy. szovjet. Beatrix. típus – tipikus. külföldi területek. Rajna. Kálvin János. Křbenhavn. reális – realista. Hispánia.) A hosszú magánhangzó azonban (nem mindig következetesen) néhány szó származékaiban is meg rz dik: akadémia – akadémikus. mecset. Husz János. helységek stb. 161. minaret. Prešov. (Friedrich Engels. Bécs. 204. Jan Hus. Szent L rinc-folyó. Oszvald. Vezúv. stb. Mexikó. Luxemburg. Moldva.Az eredeti qu bet együttes helyett mindig kv bet kapcsolatot írunk: akvárium. A latin bet s írású nyelvekb l átvett személynevek közül csak néhány nagy történelmi vagy irodalmi múltú és rendszerint közismert nevet használunk hagyományos megmagyarosodott formájában. számum stb. dzsunka. periódus – periodikus. A nem latin bet s írású nyelvekb l (gyakran több nyelv közvetítésével) átvett és már meghonosodott szavakat – a forrásnyelvre vonatkozó átírási szabályoktól függetlenül – a magyarban szokásos kiejtésük szerint írjuk: szamovár. Mercédesz. Odera. realizmus.

de: Potyomkin. Gdańsk. Kairó. nem általános használatú közszavakat idegenesen. stb. (Vö. Horatius. Dubrovnik. annak tagjaként fordul el . Bologna. 174–184. Moliere. 71 . Anyegin. lemberdzsekben. Ha az egyébként már magyarosan írt idegen szó idegen kifejezésben. de görögösen: Kroiszosz. Buenos Aires. myocarditis. show. Wuppertal. Lenin. seńor. Eredeti idegen írásmódjuk szerint írjuk a latin bet s írású nyelvekb l átvett többszavas kifejezéseket. stb. Krleža. stb. de: tuberculosis bronchialis. Françoise helyett Franszoáz v.szabályoktól eltérnek. Lódz.. löncsöl. Mărăşeşti. Karadžić helyett Karadzsity v. eredeti helyesírással írandó: bacilus. riporttal. koktélt.) Az idegen írásmód szerinti írás A közszavak írása 212. Kréta. hobbija. ha az idegen nevek a magyarban nem használatos mellékjeles bet ket tartalmaznak: Čapek. Az ilyen hagyományos nevek közül e formában több csak bizonyos állandósult kifejezésekben él: valóságos Kr zus. Herkules. Kr zus. Eminescu. Néva. az alapbet t megtartjuk: Capek. Njegoš. Himalája. stb. Rio Grande do Norte. lady. tüchtig stb. Karlovy Vary. (Vö. azaz a névnek fonetikus vagy éppen eltorzított átírása (pl. Zweig. Chatelet. Marasesti. Prágában. Peking. Babilon. Milánóig. de: Bacillus anthracis. Athén. stb. Liepāja. krómoz. vagyis a forrásnyelv helyesírásának szabályai szerint írjuk: bestseller. Karadzsics) teljességgel helytelen. Tallinn. de a mellékjeles bet k helyett az alapbet kt l eltér más magyar bet k alkalmazása. Plzeň. tuberkulózis. rinascimento. Francois. és ha a nyomtatási eljárás a mellékjel pótlását nem teszi lehet vé.) 213. Loire. François. Franszoise. – A mellékjelek elhagyása szükségmegoldás. A latin bet s írású nyelvekb l átvett. 214. Latium. Łódź. A tulajdonnevek írása 214. Maranón. Vaasa. nápolyi. Châtelet. arabeszkek. Plzen. Így járunk el természetesen akkor is. eppur si muove. Ezeket közkelet . Rousseau. dózis. Ezópus. Puccini. Shakespeare. Potemkin-falvak. mint a magyar szavakhoz és nevekhez: frontálisan. 163–165. Chopin. A toldalékok kapcsolása 211. nikotinos. conditio sine qua non. közmondásokat: all right. stb. a mellékjelet elhagyjuk. kálvini. Liepaja. tęte-ŕ-tęte stb. stb. ha nincs megfelel bet . park and ride. hagyományossá vált magyar alakjukban írjuk: Dárius. szólásokat. Nyomtatásban. couchette. de: dosis effectiva minima. A latin írású nyelvek tulajdonneveiben általában változtatás nélkül követjük az idegen írásmódot: Cervantes. Marańón. Gdansk. Huszé. Moličre. A magyarosan írt idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez ugyanazon szabályok szerint kapcsoljuk a toldalékokat.

de: campanilén. stb. Janus Pannoniustól. s az alapforma szerinti kezd bet ket megtartjuk: Victor Hugó-i. greenwichi. wrocławi. 175. -vé rag a mássalhangzót jelöl nem magyar bet re vagy bet kapcsolatra végz d idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez úgy járul. 163. b) A -val. Az idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez általában ugyanúgy közvetlenül (tehát köt jel nélkül) tapasztjuk hozzá a toldalékokat. – allegro. Anatole France-i. hertzcel. Loire-on. allegroszer . lille-i. signorét. b)] Ha az i képz egyelem . vagy ha az utolsó kiejtett hangot bet knek bonyolult. ó-t. akkor a magyar toldalékot mindig köt jellel f zzük a szó testéhez: guillotine-t. fairül. goethés (Vö. Iaşi-nál. akkor az -i (-s. Ha idegen írásmód szerint írt közszavakhoz és tulajdonnevekhez közvetlenül kapcsolunk magyar toldalékokat. stb. (Vö. y-ra végz d idegen helységnévhez járul. barrelnyi. ill. – Sinaia. fixszel. Voltaire-é. 164. stewardessek. de: Coca-Colát. Karlovy Vary-i. -t írunk az olyan toldalékos alakokban. -vel és a -vá. Rousseau-val. Stockholmnál. -vel és a -vá. shoppingol. b) Ha az idegen tulajdonnév két vagy több különírt elemb l áll. cowboynak. de: Oslóban. ploieşti-i. stb. – Goethe. A -val. voltaire-izmus. é-t. sinaiai. – Coca-Cola. e-je. o-ja és ö-je helyett á-t. Marxszal stb. campanile. malm i. de: allegróban. írásrendszerünkben szokatlan együttese jelöli. de: signorinák. -ista. Moličre-rel. pechhel. bordeaux-i. Bizonyos esetekben köt jellel kapcsoljuk a toldalékokat az idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez. Leonardo da Vinci-s. Walter Scott-os. Bachhal. stb. (a) pompeji (ásatások) stb. mint a magyar szavakhoz és tulajdonnevekhez: businessb l. Greenwichcsel. 163–165. allegrós. karl-marx-stadti. de: Malm b l. (Vö. vichyi stb. Habsburgok. -vé rag v-je ilyenkor is az utolsóként kiejtett mássalhangzóhoz hasonul: guillotine-nal. stb. b)] 217.A toldalékok kapcsolása 215. Balzackal. Iaşi-sal. 174–184. de: Goethének. monsieur-nek. Amundsenr l. mind a tulajdonnevek végs a-ja. stb. 29. amelyekben ezek a szóvégi hangok a magyar kiejtésben megnyújtva fordulnak el : signorina. hogy v-je teljesen hasonul az utolsó kiejtett mássalhangzóhoz: Andrićtyal. Az egyelem vagy köt jellel összef zött tagokból álló tulajdonnévnek (a néma bet s végz dés miatt köt jellel odakapcsolt) -i (-s. oslói. horatiusi. goethei. ortodoxszá. châlons-sur-marne-i. schillingért. 216. az alábbi két részletszabály megtartására kell ügyelni: a) Mind a közszavak. [Vö. Montreux-ig.) 72 . -izmus) képz s származéka természetesen kis kezd bet s: shakespeare-i. Glasgow-ban. de: Sinaiában. Engelsszel. Steinbeckkel. -ista. a) Ha az idegen írásmód szerint írt közszó vagy tulajdonnév végén hangérték nélküli (ún. fixszé. néma) bet van. – De hagyományosan: Anjouk. Coca-Cola-szer . verdis. toulouselautreci. – Malmö. Peugeot-t.. az -i-t a névhez közvetlenül kapcsoljuk: coventryi. Frankfurt am Main-i. joliot-curie-s. – Oslo.). Félixszel. -izmus) képz t (a többelem magyar tulajdonnevekhez hasonlóan) mindig köt jellel kapcsoljuk az utolsó elemhez. New York-i. voltaire-es.) Az i-re végz d idegen helységnevek -i képz s származékának végén (a magyar i vég helységnevekhez hasonlóan) csak egy i-t írunk: (a) helsinki (olimpia). campanileszer . Montesquieu-nek. [Vö.

Harun ar-Rasíd. A magyar átírás alkalmazása a forrásnyelvvel kapcsolatban kialakult közgyakorlattól is függ (pl. továbbá a térképeken olyan átírást szokás alkalmazni. Po Csü-ji. khitón. 1981. Báb-el-Mandeb. A cirill bet s szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása. Sanghaj. Átíráskor az idegen hangsort (pl. a sajtóban. bektási. hidzsra.c) A mássalhangzót jelöl kett zött bet re végz d idegen tulajdonnevekhez az azonos bet vel kezd d magyar toldalékot (s így a -val. Dzulfikár. A szépirodalmi m vekben. Evdokía. illet leg az ezeknek megfelel magyar bet kkel. A szaktudományok. esetében) nyelvenként szabályozott módon helyettesítjük magyar hangokkal. Délosz. vagy amilyet valamely nemzetközi testület (amelynek hazánk is tagja) használatra javasol. Marrákes. [Vö. Zsenmin Zsipao. stb. Iszmáilíja. Gogol. ikebana. Odüsszeusz. amilyet a szaktudományok a nemzetközi érintkezésben általában alkalmaznak. Ahmed. 220. Kijev. az arab. az orosz. Iráklion. A könyvtárügy és a szakirodalmi tájékoztatás (dokumentáció) a mindenkor érvényes szabványokat követi. lehet leg a forrásnyelvb l (tehát más nyelv közvetítése nélkül) írjuk át. Grimm-mel. E helyett vagy e mellett – a munka jellegét l függ en – a magyar átírás is alkalmazható. Budapest. 163. Tallinn-nál. Lancsou. Tolsztoj. a görög stb. 221. Szaladin. -vel és a -vá. Thébai. 10. az orosz vagy a kínai magyar átírása elterjedtebb más átírási módok használatához képest). A magyar átírású neveket és közszavakat a bennük szerepl magyar bet k hangértéke szerint kell olvasni: Hérakleitosz. hagyományos formájában használjuk.. vagy elterjedten ismernek. Periklész. Az újgörög nevek magyar helyesírása. 205. a postaforgalom. Macujama. a tudományos ismeretterjesztés területén.és hangsort együttvéve (pl. Venizélosz.) 219. Irtis. -vé rag megfelel alakját is) köt jellel kapcsoljuk. c)] Az átírás Az átírás elvei 218. Seremetyjevo. A toldalékok kapcsolása 73 . (Vö. Kavála. Ha egy tulajdonnév vagy közszó nem szabályosan átírt alakban honosodott meg nyelvünkben. az egyetemi és f iskolai oktatás. 94. Fagyejev. Az egyes nem latin bet s nyelvekre vonatkozó magyar átírás szabályait a következ akadémiai kiadványok tartalmazzák: Keleti nevek magyar helyesírása. hogy a név alapformája világosan kit njék: Mann-nak. Nagoja. 1984. Scott-tól. Hokuszai. Hupej. az idegenforgalom. szputnyik. 210. Szun Jat-szen.).. Falstaff-fal. Kuroszava. Szecsuan. amilyet az adott nyelvet beszél országban hivatalosan el írnak. Budapest. Platón. Hirosima. Scott-tal stb. az általános és középiskolai oktatást szolgáló vagy kiegészít kiadványokban a nem latin bet s írású nyelvek neveit és szavait a magyar ábécé bet ivel (vö. a kínai esetében) vagy az idegen bet .

Velikije Lukii. kuvaiti. Solohovval. Hriszto Botev-i. A nem latin bet s írású nyelvekb l átírt nevekhez és szavakhoz ugyanazon szabályok szerint tapasztjuk a toldalékokat.222. dzsúdózik. mint a magyar nevekhez és szavakhoz: Csehovtól. arisztotelészi. Szapphóé. alma-atai. 74 . Tobrukig. száriban. tatamin. Plutarkhosszal. kamikadzék. stb. Szöulnál.

stb. György. fi-a-i-é. sztrájk. Ke-recsend. „Á-ron”. part. stb. – A magánhangzó önmagában is alkothat szótagot: di-ó-nyi. ill. a nyomtatásban nem ajánlott elválasztási formák.. fiatal. team. Hume. vá-szon. Sásd. street. Le-ó stb. ha az eredeti helyesírással átvett. szükség esetén elválasztható: kala-uz. pró-ba. Elég gyakori. Az írásnak ez a megszakítása az elválasztás. – Minden szó annyi szótagú. vagy vihet k át a következ be: dia-dal vagy di-adal. Zsolt. 230. dry. jeles) alakját a szótagolás szerint választjuk el. Georch. amelyek csak egyetlen magánhangzót tartalmaznak. ma-gá-nyos. Nîmes. Csak összetett szavak elválasztásakor veend figyelembe az alkotóelemek (az összetételi tagok) határa. fe-udális stb. tolnai-ak vagy tolna-iak stb. stb. Brahms. ragos. Az elválasztásnak – alapformákban és toldalékos alakokban egyaránt – a szótagolás az alapja. vagy (az els t kivéve) egyetlen rövid mássalhangzóval: le-ány. 226. könyvei-tek vagy könyve-itek. – Ez a szabály olyankor is érvényes. York. Csil-la. tehát az „a-lap”. Az egyszer közszavak és tulajdonnevek alapformáját és toldalékos (képz s. hogy helysz ke miatt (vagy más okokból) a szónak vagy szóalaknak egy részét a sor végér l át kell vinni a következ sorba. a „haza-i”. há-zig. a)] 226. me-ta-fo-ra. De-zs . Azokat a szavakat. shop. A több szótagú. A szótagolás szerinti elválasztás 224. a)] – A szótag mindig vagy magánhangzóval kezd dik. nyolc. ka- to-na. stb. illet leg több kiejtett magánhangzót tartalmazó szavak és szóalakok elválasztásának szabályai a következ k: a) Az egymagukban szótagot alkotó magánhangzók tetszés szerint hagyhatók az el z sorban. te-ker-vé-nyes. Leo-nóra vagy Le-onóra. Az au. de ejtésükben egy szótagú idegen közszavak és tulajdonnevek vagy a régies magyar családnevek írásformájuk alapján megszakíthatók volnának: air. Az egyetlen magánhangzóból álló szókezd és szóvégi szótagot – bár önállóságát nyelvi tekintetben el kell ismerni – esztétikai okokból nem szokás egymagában a sor végén hagyni. 75 . [De vö. asztal.. mivel tagjai a szótagoláskor szétválhatnak. Soós. rendü-letlenül. blues. eu bet kapcsolat. Annáé-ké vagy Annáéké. „e-móció”. Pest. ideá-lis vagy ideális. asz-tal. „emóci-ó”. Schmidt. [Vö. Bánk. strand.AZ ELVÁLASZTÁS 223. ahány magánhangzó van benne: bál. bugy-gyos. drog. É-va. Be-rety-tyó. stb. 225. rendületle-nül. 229. 224. stb. Chartres. illet leg a következ sorba átvinni. „Le-a” stb. lajst-rom. font. A szótagolás szerinti elválasztás f szempontjai a következ k. fia-tal. hajt. nem választjuk el: föld. Gaal. Maugham. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: árui-nak vagy áru-inak. – A több szótagú szavakat és szóalakokat bármelyik szótag határán meg lehet szakítani: ren-dületlenül.

tink-túra. g) Ha két magánhangzó között kett nél több mássalhangzót jelöl bet van. Ugyanígy: játsz-szál. talpalatnyi. ba-tyu. Car-rara. Mari-etta. adóssá-gok.b) Azokat a magánhangzókat. ás-vány. akár többjegy a bet je – a következ sorba visszük át: be-t . gy r -dzik. 76 . házun-kat. [Vö. Ford-dal. Szabolcs-csal. Tri-eszt. tarisz-nya. De: Széll-lel. ka-sza. Mikló-sék. Maupas-sant. a másikat átvisszük az új sorba: bors-sal. moza-ik. halan-dzsázik. Gyu-la. ton-na. könny-t l. lopó-dzott. Szél-lért. a másodikat pedig átvisszük a következ be: am-per. pa-don. Heren-dig. stb. stb. szity-tya. Ojszt-rah. Gellért-t l. pe-dzi. stb. ennek egyik jegyét az el z sorban hagyjuk. pesti-es. húsz-szor. rongy-gyá. több-let. recs-ki. ki-sebb. töl-gyes. A szótagolás szerinti elválasztás szabályai érvényesek természetesen a szóalakokhoz járuló újabb és újabb toldalékokra is: adós-ság. amelyek szótagot kezdenek. né-gyet. stb. – A toldalékos alakokat is így kell elválasztani: ágy- gyal. Hamburg-ban. csak az utolsó kerül a következ sorba: cent-rum. pogy-gyász. tet-ted. metsz-szük stb. temp-lom. csoport-tól. Boz-zai. ész-szer . lajst-rom. Bar-tók. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: ablaká-ig. há-zunk. maga-san. mor-zsa. ennek elválasztásakor mind a sor végén. hit-tem. Tallin-nig. Vajdá-ék. hal-lak. stb. stb. azaz nem hangkapcsolatot jelöl. – A két magánhangzót jelöl azonos bet ket is szétválaszthatjuk: ko-ordinál. 163. dobban. fosz-fát. karszt-tá. ha a két mássalhangzó közül az els t kett zött bet jelöli: hall-gat. stb. c) A két magánhangzó között lev egyetlen mássalhangzót – akár egy-. másik jegyét pedig átvisszük: ber-reg. vonz- za. Kiss-nek. Tallinn-nak stb. Szabol-csé. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: ember-rel. kilenc-kor. stb. Er-zsi. bizott-ság. Bony-hád. kamika-dzék. – Így járunk el akkor is. átvisszük a következ sorba: fi-ók. bri-dzset. ma-dzag. Ily-lyés. ost-rom. c)] f ) Ha a két magánhangzó közötti hosszú mássalhangzót egyszer sítetten kett zött többjegy bet jelöli. hanem egy-egy önálló mássalhangzót. akár többjegy ek – az els t az el bbi sorban hagyjuk. 227. hogy a kett zött bet egyik tagját meghagyjuk a sor végén. akkor úgy választjuk el a szót. kulcs-csal. víz-zé. e) Ha a két magánhangzó közötti mássalhangzót kett zött bet jelöli. kom-munális. d) A két magánhangzó között lev kétféle mássalhangzót jelöl nem kett zött bet k közül – akár egy-. köny-nyes. Job-bágy. Ing-rid. Veszp-rém. váku-um stb. Dosztojevsz-kij. arany-nyal. stb. stb. A dz-t és a dzs-t tartalmazó szavak ennek megfelel en a leírt szóalak alapul vételével. al-lons. stb. lán-dzsás. tá-dzsik. adósságo-kat. megy-gyel. Ecse-ren. mint más többjegy bet inket. edz-het. vi-asz. mil-liméter. Boty-tyán. Papp-tól. A dz és a dzs többjegy bet . ódz-kodik. mene-dzser. Kecskemé-ten. tömb-ben. tiha-nyi. brin-dza. háza-ik. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: batiszt-ból. galy-lyak. Hosz-szú. bratsz-ki stb. ösz-sze. meggy-b l. rózsa. Kodály-lyal. rossz-kor. leni-nizmus. Nagy-gyal. mind a következ sor elején ki kell írni a teljes rövid megfelel jét: meny-nyi. ezért elválasztáskor ugyanúgy kezeljük ket. kalci-um. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: bron-zot. ker-tig. stb. stb. – Ha a toldalékos alakokban a két magánhangzó között álló mássalhangzók közül az utolsót kett zött bet jelöli. maharadzsa. – A toldalékos alakok elválasztásakor is így kell eljárni: apá-mé. Me-csek. ko-sár. az elválasztás általános szabályai szerint szakítandók meg: bo-dza. pén-zért. stb.

angol. Kiliman-dzsáró. de egyetlen hangot jelöl. szind-róma. de egyetlen jegy .és utótagok 77 .: de-zs ]. Félixé. Thewrewk [e. ce-chem. mondat. Bach-hal. – A -val. Mon-taigne.) nyelv többszavas kifejezés. Ben-czúr [e. Chris-tie. d). obst-rukció. Ma-dzsar. A latin bet s írású nyelvekb l átvett. ezért a magyar szótagolás szabályai szerint választjuk el ket: abszt- rakt. 224. (Vö. s így mindkett egy bet nek számít az elválasztáskor. azaz a magyar kiejtésükön alapuló szótagolás szerint választjuk el. cou-lomb. rek-lám. lengyel stb. Bo-lo-gna. parag-rafus. Balo-ghék. -vel és a -vá. stb.) b) Az egy mássalhangzót jelöl bet csoportokat (a többjegy magyar bet khöz hasonlóan) nem választjuk szét: bron-chi-tis. lopódz-dzanak. a másikat pedig átvisszük a következ sorba: Bes-senyei. van betoldva. mint a rövid mássalhangzókat jelöl magyar bet ket: ar-chívum. elválasztáskor az illet nyelv elválasztási szabályait kell követni. Fi-scher. [Vö. 226. Gior-gio. fi-lantróp. War-gha [e.Fuku-dzava. 230. Fu-dzsi. Az olyan idegen közszavakat és tulajdonneveket. züri-chi. stb. edz-dze.). prog-ram. Baude-laire. bekezdés stb. ha utánuk magánhangzó következik: almana-chot. kataszt-rófa. Me-xikó. a ch-t és az x-et a következ sorba visszük át akkor.: fara-gó]. inst-ruktor. – Kivételes elválasztású név: Bat- thyá-ny. demok-rata. Pap-pot. tele-xezünk. idegen írásmód szerint írt közszavakat és tulajdonneveket is a magyar szokásnak megfelel en. latin. maest-ro. az ismertebb el . stb. A fontosabb szempontok a következ k. – A mássalhangzót jelöl kett zött bet k közül az egyiket az el z sorban hagyjuk..: b -ti]. Mah-ler. stb. stb.: szé-csi]. f)] 228. kossu-thi. Shakes-peare. esp-lanade. bórax-szá. Marx-szal. amelyek az idegen nyelvekben elválasztáskor többnyire együtt tartandók. stb [Vö. – A toldalékos alakok elválasztásakor a régies magyar bet k egységét természetesen szintén meg rizzük. kivéve a kett zött bet két: Deseö-nek. Fab-ri-zio. Bibera-chot. ma-chináció. móriczos. illet leg: Szél-lért. 231. francia. Fara-ghó [e. komp-resszor. -vé ragos alakulatok elválasztása: pech-hel. magyar szövegben szótagolási szabályainknak megfelel en szétválhatnak: cas-co.: ben-cúr]. Ha magyar szövegbe idegen (pl. he-xameter. Ale-xandra. Ped-ro. – Ha a ch és az x vég idegen szavak toldalékos formáit a szó és a toldalék érintkezése táján kell elválasztanunk. Beö-thy [e. Mar-xot. Thewrew-köt. A ch kétjegy ugyan. Belg-rád. de nem egy hangot jelölnek. pra-xis. A családneveinkben el forduló többjegy régies magyar bet k az elválasztásban hangértéküknek megfelel en kezelend k: De-seö [e. Ezért úgy tekintjük ket. Mün-chen. Gi-gli. Kos-suth stb. ma-ximum. az x pedig két hang (k+sz) jele. c) A különböz hangokat jelöl olyan bet csoportok. a magyarban nem önálló lét elemb l keletkeztek.: var-ga] stb. bridzs-dzsel (ragos fn. or-chidea. konk-rét. Cze-tzet. Kis-sék stb. ery-the- ma. ce-pha-lal-gia. Coo-per. Bár az ilyen alakulatoknak eredetileg összetett voltát a mai átlagos magyar nyelvérzék általában nem tartja számon. stb. Ri-chárd. com-pa-gnie. diszk-rét. amelyek a forrásnyelvben két (vagy több). Chur-chill. refle-xek. Wa-shington. 216. c). mar-xizmus. a) Az egy szótagba kerül . stb. stb. Zág-ráb.: tö-rök]. egy magánhangzót jelöl bet csoportokat nem választjuk el: cou-chette. bóra-xos. Babi-tsé. inf-láció. fi-xet. prog-nózis. Szé-chy [e. b)) 229. Ljub-lja-na. nem tekintjük összetételeknek. Gas-cogne. Ka-ra-džić. pe-ches. as-piráns. Miche-langelo. pszi-chológia.

KISZ-esek. Az azonos alakú szavak között több olyan van. ha az összetett szót vagy szóalakot nem az összetételi határon szakítjuk meg. egy-el re. Magyar-alád. Ofo-tért. különélés. rend. a másik összetett szó: me-gint (= újra). épp-úgy. A sor végére kerül mozaikszók elválasztásának a következ k a lehet ségei: a) Az olyan bet szó. ha elválasztásukra kényszerülünk. Dessew-ffy. NA-TO stb. Az összetett szavaknak elemeik szerinti elválasztása 233. zápor-es . SZTK. NDK-beli. ELTE-re. MTESZ. mind alap-. A mai átlagos magyar nyelvérzék számára felismerhet összetételeket ugyanis az alkotó tagok szerint választjuk el akkor is. Ke-ra-vill. mikrosz-kóp vagy mikro-szkóp. mind toldalékos alakjukban a szótagolás alapján szakítjuk meg: Ag-ro-co-op. – Elválasztás esetén a toldalékos bet szóknak a köt jellel kapcsolt toldalékát kell a következ sorba átvinni akkor is. ha az összetev k határa nem esik egybe a szótaghatárral. meg-öl. hogy az egyik szó az els . Mivel a szavakat a sor végén természetesen máshol is meg lehet szakítani. egyszer-egy. gépe-lem (ige). szak-avatott. szét-üt stb. kül-ügy. kivált szaktudományi munkákban. termosz-tát vagy termo-sztát stb. 78 . vas-út. A két egytagú szóból álló összetett közszavakat és tulajdonneveket úgy választjuk el. Ma-va-dé. kar-öltve. Intransz-mas. szintén elfogadható: fotog-ráfia vagy foto-gráfia. Mi-chelangelo vagy Michelan-gelo stb. 235. Ugyanígy járunk el természetesen az igeköt s igék elválasztásában is: fel-ad. ion-stabilitás.r. b) A szóösszevonásokat. Bornem-issza. elektron-optika. SZOT. kétség esetén tanácsos ezzel a lehet séggel élni: aspi-ráns. Az összetett közszavak és tulajdonnevek elválasztásában csak az összetételt alkotó tagok határán lehet különbség az egyszer szavakéhoz képest. nem választható el: BVSC. ha a köt jel nem szótaghatáron áll. hón-alj. vagyis. de: meg-int (= figyelmeztet). még-is.és toldalékos alakjukban egyaránt) a szótagolás szerint választandók el. Nyíregyháza vagy Nyíregy-háza. amelynek elválasztása kétféle. Kö-zér-tig. ugyan-is. Kis-oroszi.figyelembevételével történ elválasztás. amelyben csak mássalhangzó vagy legfeljebb egy magánhangzó van. stb. de a toldalék tartalmaz magánhangzót: ASZSZK-ban. leg-alább. ENSZ-ért stb. hol-ott. MLSZ. NOB. Zala-egerszeg vagy Zalaeger-szeg. A kett nél több szótagból álló összetett közszavakat és tulajdonneveket leginkább az összetétel tagjainak határán szokás elválasztani: csal-étek. Pál-ffy. dél-után.). leg-er sebb. stb. mert az azonos alakú szópár egyik tagja toldalékos alak. Kis-ar (helységnév). vírus-interferencia. stb. Bu-vá-ti. de: gép-elem (fn. a másik szó pedig a következ sorba jusson: csak-is. ing-ujj. Az összetett szavakat alkotó tagok (alap. nemcsak a problémát okozó helyen. stb. stb. Röl-tex. 232. tölgy-erd . – A két vagy több magánhangzót tartalmazó bet szók szükség esetén szótagolás szerint szakíthatók meg: MÉ-MOSZ. pa-ragrafus vagy paragra-fus. mind-egy. kis-asszony. 234. viszont-eladó.

és a szót vagy szóalakot itt szakítjuk meg: centi-gramm. Nem szabálytalanok természetesen az ilyen megoldások sem: rend -ri. infra-struktúra. vasutas. stb. az alakulat összetett voltára általában tekintettel vagyunk. fela-dat. kivételesen. anti-klerikális. interakció. pre-klasszikus. proto-plazma. amelynek egyik eleme (legtöbbször az utótagja) a magyarban is önálló szó. in-tranzitív vagy int-ranzitív. Mivel a szavakat sor végén máshol is meg lehet szakítani. megál-lás. preklasz-szikus. nemcsak a problémát okozó helyen. para-frázis vagy paraf-rázis. Lenin-grád. Ennek a sor elején való megismétlése csak szakmunkákban szokás. nagy-atádi. kétség esetén tanácsos ezzel a lehet séggel élni: interakció vagy interak-ció. melo-dráma. nagyatá-di. 238. stb. Ha az összetett szó egészéhez járul képz . az így keletkezett származékot az alapszó tagjai szerint választjuk el: rend. im-produktív vagy imp-roduktív. a köt jelet csak a sor végén tesszük ki. Tito-grad stb. Sok olyan idegen szavunk van. dez-informál vagy de-zinformál. víg-operai. meg-állás. a szótagolás szerinti elválasztás is helyes: de-presszió vagy depresszió. kilo-gramm. Za-laegerszeg. Ha az ilyen alakulatok összetettsége a mai átlagos magyar nyelvérzék számára kevésbé nyilvánvaló. – Hasonlóképpen: Jugo-szlávia stb. Helyes elválasztások ezek is: elekt-ronoptika vagy elektronop-tika.ri. fel-adat. vígope-rai. milli-gramm. a köt jeles alapformára való figyelmeztetés végett: …földrajzinév-tár… (helyesírási szótárban) …Nagy-Kevély… (helyesírási szótárban) …nátrium-klorid… (kémiai szakkönyvben) 79 .Ez a szabály azonban nem azt jelenti. 236. hogy összetett szót csak szóhatáron szabad megszakítani. stb. vas-utas. stb. tranz-akció vagy tran-zakció. transzurán. Ha a sor végi elválasztás ezeknek találkozási helyén válik szükségessé. a másik eleme (legtöbbször az el tagja) viszont csak néhány esetben külön szó érték . extra- kromoszomális. Antarktisz vagy An-tarktisz. Antark-tisz stb. mikro-klíma. 237. deci-liter. Ha a köt jellel írt szóösszetételt vagy tulajdonnevet a szóhatáron szakítjuk meg. ultra-projektométer.

240– 242... annak részletkérdéseit gépírási szabványok és tipográfiai el írások tartalmazzák. 256. részeik-részleteik egymáshoz kapcsolódását tükrözik. Kérd alakú felszólítások és felkiáltások végén felkiáltójel is szokott állni: Nem viszed el mindjárt! Miért ver engem a sors! Stb. Pipacsot éget a kövér határra / A lángoló magyar nyár t zvarázsa..) a kérd jel (vö. 246. a) Az egyszer kijelent mondat végén pont van: Jóból is megárt a sok... 264. a berekeszt zárójel és idéz jel pedig az el tte álló szóhoz stb. Részben a mondatok szerkezetét. 253.. 256. 262.... a zárójelek és az idéz jelek közé foglalt közlési egységek el tt és után. 248.). 256.. ezért csak szépíróktól fogadható el – egyes esetekben.. 266. a felkiáltójel (vö. a vessz (vö.. 244. 281. óhajtó és felszólító mondatot felkiáltójellel zárjuk: Ezt aztán megcsináltad! De soká jön a tavasz! Bárcsak sikerülne a tervem! Legalább a szemem lenne jó! Azonnal idejössz! Szeresd a hazát! Légy jó mindhalálig! Stb.. Szóközt hagyunk a szavak..... 250. 247. 278. 299... 271. 275. Az írásjelek használatának szabályai általában a nyelvtani viszonyokhoz igazodnak. Az egyszer mondatok végére a közlés szándékának megfelel írásjelet teszünk. részben némiképpen a beszédnek bet kkel ki nem fejezhet sajátságaira. a pontosvessz (vö. 293–297. 243. – Közvetett felszólítást. a vessz . Az írás tagolásában fontos szerep jut a szóköznek is. 256. 96. (Hogy mikor kell szóközöket hagyni. 260–261. valamint az írásjellel lezárt mondatok és tagmondatok között. a kérd jel.. a pontosvessz el tt. 250–252.).)..)..). 263. a gondolatjel (vö. a felkiáltójel. Ilyenkor azt az írásjelet kell választani.. 80 . a köt jel (vö..). 274. Az írásgyakorlatban használt sok írásjel közül a legfontosabbak: a pont (vö. Az írásjelek szerepe kett s. tudatos eljárásként – az írásjelek részleges vagy teljes mell zése. a nagyköt jel (vö. a zárójel (vö. továbbá a köt jel és a nagyköt jel két oldalán. 265. 245.. a kezd zárójel és idéz jel hozzátapad az utána következ ..) A mondatokat záró írásjelek 240. 100.). 248. Az írásjelek változatos és kifejez használata fontos eszköze az értelmileg és érzelmileg egyaránt árnyalt közlésmódnak. 268–269. 275. 299..). az idéz jel (vö. egyaránt helyes megoldás kínálkozik. 248.. 240–242. c) Az egyszer felkiáltó.. 270. amelyikkel mondanivalónkat a lehet legteljesebben tudjuk érzékeltetni. Az egyéb írásjelek közül a gyakoribbakat egy összefoglaló pont tartalmazza (vö.. 240–242. 250–252. a kett spont (vö. Stb. a gondolatjel el tt és után stb. Ezeknek a keretein belül egyazon esetre sokszor több. Nincs viszont szóköz a pont.. 256.. 290. 258–259. 266–267. 272–273.).AZ ÍRÁSJELEK 239.).. 250... a kett spont.). 266.. 296–297. a hanglejtésre és a beszédbeli szünetekre utalnak. 247–255.. tagolódását. b) Az egyszer kérd mondat végére kérd jelet kell tenni: Ki látta? Meglátogattok-e holnap? Szereted a zenét? Stb. 256–257. 271.

) A mellékmondatnak megfelel írásjellel is zárható az olyan mondatszerkezet. Az alárendel összetett mondatok végére olyan írásjelet kell tenni. mint ötöt stb. haza. Az összetett mondatok tagmondatait általában vessz vel választjuk el egymástól. ahol abbahagytad! Mondd meg neki. meg. ne várjunk rá tovább! (A második tagmondat felszólító. miért várnánk rá tovább? (A második tagmondat kérd . mi a baja. Kértem. mint a fal. A rakodópart alsó kövén ültem. (A második tagmondat kijelent . hogy anyanyelvét is jobban tudja. Stb. / És mindnyájan várnak énrám. család. Az érzelmek hullámzását vagy er sebb fokát írásjelek halmozásával érzékeltethetjük: Hogy képzeled ezt?! Valóban?? Nem!!! Stb. Hat több. hogy úszik el a dinnyehéj. a) A tagmondatok határán a vessz mindig kiteend . c) A mint köt szóval bevezetett hasonlítás önálló (bár sokszor hiányos) tagmondatnak számít. hogyha késem. amelynek (akár el is hagyható) f mondata csupán mellékes tájékoztatást tartalmaz.) Az apja is Miska. kenyér. mint szerkezetben vessz van a mint el tt: Ez sokkal több. Éj van-e. hiszen nem jön már. Stb.) Folytasd ott. De: Hirtelen fölugrott és elrohant. 249. ne üsse bele az orrát! Stb. legyen is Miska! Sokat késik.) 81 . s. vagy csak a figyelem fölkeltésére szolgál: Kérdem. vagy köt szó el tt is ki kell tenni a vessz t: Az ebédre nem kell senkit is megvárnom. A mellérendel összetett mondatok végére az utolsó tagmondatnak megfelel írásjelet teszünk: Esik a hó. hogy azonnal menjen haza. Több mint öt évig élt külföldön. mint a tavalyi. vagy szemem világa veszett ki? Stb. A mondatzáró írásjelet akkor is a mellékmondathoz igazíthatjuk. olyan nagy hibát követtem el? Javasolom. s. akár nincs: Régi igazság. aki még egy nyelven tud. mint a gondolat maga. ezért köt szava elé mindig vessz t kell tenni: Tündöklik. mennyire szeretlek? Vajon megmondták már neki. holnap indulhat! Figyeljétek. minek neked kett ? Induljunk már. mégis fekete az utca. hogy máskor jöjjön? Nem felejted el. (Ilyenkor a több ragozható: többet. ha az voltaképpen idézet: Hiába mondtam neki. Ilyenkor az írásjelhasználat ingadozhat. (A f mondat kijelent .utasítást kifejez . úgy arat.) 242. nem pedig összehasonlításra szolgál: Ez több mint szemtelenség. akár van köt szó. b)] A hasonlító több. ha a több mint (a majdnem ellentéteként) a mondanivaló tartalmának er sítésére. / néztem. / a téli éjszaka. (Ilyenkor a több nem ragozható. amire megkértelek? (A f mondat kérd . meg. és dühösen elrohant.) – Nem kell azonban vessz t tenni a több mint alakulatban a mint elé. b) A tagmondatokat bevezet és.) Érzed-e. amilyent a f mondat kíván: Ki mint vet. vagy köt szóval kapcsolt rész önálló tagmondat-e: Bevágta az ajtót. Stb. Szeretném tudni. bár felszólító alakú mondatokat ponttal is zárhatunk: Írjunk egy-egy mondatot ezekkel a f nevekkel: béke. 241. ki lesz az els ! (A f mondat felszólító. Fehér lett. Stb. Ne várjunk rá tovább. hogy nem szabad bejönni! A tagmondatok közötti írásjelek 243.) A többieknek egy takaró is elég. [De vö. hogy az és. mint öt. Sokszor meglehet sen nehéz eldönteni.

Tiltakozást jelentett az elnémetesítéssel szemben. hogy rabok tovább / Nem leszünk! Stb. nyáron is azt hordta. d) alpont. Stb. a)] b) A felsorolásban pontosvessz t is használunk. s a közeled viharnak látni lehetett már egy-egy távoli villámlását is. Cselekedj. ahelyett hogy tétovázol! Stb.. egyre jobbat akarunk. Kéttagú összetett mondatban is állhat pontosvessz . köt szószer szókapcsolatok elé vessz t teszünk. sás. könyv. pont. égesd el! Stb. külön-külön hangsúlyozott azonos szerep mondatrészek (s az ilyenekb l alakult felsorolások tagjai) közé vessz t teszünk. anélkül hogy pihent volna. A mondatrészek közötti írásjelek 247. 249. eléjük nem teszünk vessz t. hogy derekuk ne törjön. Vörös jelek a Hadak Útján: / Hunniában valami készül. / Pocsolyás víz. Összetett mondatainkban kett spontot teszünk. ceruza. Irodalmunknak új kifejezési formákra volt szüksége. hogy bizonyos mértékig elkülönül gondolatsor kezd dik. most váljunk ellenségekké? Ezt többet nem veszem fel. Stb. tinta. [De vö. utánuk (a hogy elé) azonban igen: Felrohant a lépcs n anélkül. ha köt szó nélkül következnek egymás után: Az Ér nagy. szorgalmas. Az ilyen jelleg felsorolások végén a stb. aszerint. hogy pihent volna. vessz kkel tagolt mondatrészeket akarunk elkülöníteni másnem ekb l álló sorozattól: Mindenki ismeri az ilyen szavakat: beszél. stb. Cselekedj ahelyett. ha a tagmondatok kapcsolata laza: Kabátja szinte a bokájáig ért.. ha egy-egy lényeges gondolatra hívjuk fel a figyelmet. aszerint hogy. [De vö. hogy a tagmondat fontosabb magyarázatot vagy következtetést tartalmaz: Közös a célunk: mindig többet. elemek az els tagmondathoz tapadnak.d) Az anélkül hogy. Stb. ahelyett stb. elé is pontosvessz t kell tenni. becsületes. nagyot alkotni. Ilyenkor a hogy el tt nincs vessz : Felrohant a lépcs n. 246.] 82 . A többszörösen összetett mondatokban pontosvessz vel határoljuk el egymástól a szorosabban összetartozó tagmondatok csoportjait: Nyugat fel l sötét felh ket hozott a szél. vagy ha jelezni óhajtjuk. – Ha azonban az anélkül. Ha kett sponttal lezárt közös figyelemfelhívó mondat után több külön mondat következik. 245. felkiáltójel és kérd jel után még gondolatjelet is teszünk: Rabok legyünk. ír. Stb. A más-más tartalmi típusú tagmondatok közé szintén tehetünk vessz helyett pontosvessz t: Eddig jól megvoltunk. Ha azt akarjuk jelezni. 244. vagy szabadok? / Ez a kérdés. és az emberek arcába vágta. lelkes. hogy tétovázol! Stb. káka lakják. olvas. A mellérendelt mondatrészek közötti írásjelhasználat fontosabb esetei a következ k: a) Az egymásnak mellérendelt. mindegyiket (már az els t is) nagy bet vel kezdjük: A nyelvújításnak több oka volt: Nem tudtuk a tudományokat anyanyelven m velni. szépet. furcsa árok. álmos. a büszke jegenyék alázatosan hajlongtak. Szeretett volna valami újat. ahelyett hogy stb. válasszatok! – / A magyarok istenére / Esküszünk. ha azonos szerep . / Esküszünk. a port felkavarta.

illet leg: Kovács Tiborral. a leány. rövidítésben az s köt szó rejlik (= s a többi). bíborak… Fölröppen a komor ég homlokára / Egy nagyszer mosoly: / A forradalom vörös hajnala. vagy azt választhatod. de helytelen elméletet agyalt ki. a Magyar Népköztársaság kiváló m vészét. meg. álldogál. A személynév után ebben a típusban vessz t teszünk: Nagy Elemér. s. [De vö. és a beszédben szünet van közöttük. sem lelkem nem kívánja. búsak. hátravetett mondatrészeket vezet be. 248. a t szomszédomat kereste. meg a kenyeret. b) Ha az értelmez után is szünet van a beszédben. furcsák. Komáromi Pálnak a javaslatára betonjárdát építenek. Aztán el vette a bicskát. Zsigmond Elek Kossuth-díjastól stb. – Ugyanígy: Balla Erzsébetnek. Ezt az írásban vessz vel jelezzük: Németh Pétert. meg. egy öreg diófát. se posztó. stb. kapdos. és a személynév után nincs vessz : Mózes Pál nagykövetet. meg a zöldpaprikát. meg a szalonnát. s t veszedelmes vállalkozásba fogott. Szép Izabella SZOT-díjassal. vagy kabátot! Stb. A rózsának. Erny t hozzál magaddal a kirándulásra. stb. Sem testem. hol ahhoz kapott. és az értelmez s szerkezetnek mindkét f tagja ragozódik. e köt szók elé vessz t teszünk: A szüleire gondolt. c) Ha a kitüntetést. akkor az el tte álló személynév értelmez jének számít. Dömötör Béla. Kétszer. Hol ehhez. Stb. Az ilyen közbevetésszer értelmez t olykor nem vessz vel. gyakran határozott nével vel kezd d kifejezés birtokos szerkezet. az éjszakai vihar kidöntötte. A vessz helyére kett spont is kerülhet. 83 . f) A páros köt szóval alakult mellérendel szerkezetekben a második köt szó elé mindig vessz t teszünk (a páros vagy második tagja elé is): Vagy ezt. az állami díjas mérnökkel. s. vagy köt szó áll. Ha az értelmez távolabb kerül az értelmezett l. és szegény n vérére. Ha azonban az ilyen kifejezések nem értelmez k. a szerkezetet csak a végén ragozzuk. Mózes Pált. vagy csattanós befejez je a szerkezetnek: S égtek lelkemben kis r zse-dalok: / Füstösek. Az értelmez vel kapcsolatos fontosabb írásjel-használati esetek a következ k: a) Az értelmez s szerkezetben rendszerint mind az értelmezettre. illet leg háromszor kezdtük újra. népköztársaságunk nagykövetét. a szegf nek vagy a levendulának az illatát szereted? Stb. f leg ha az értelmez felsorolást tartalmaz. eléjük nem teszünk vessz t: A tésztára sok mákot és cukrot szórt. városunk díszpolgára. Stb. A község tanácselnökének. Kertjük díszét. meg. hanem gondolatjellel (esetleg zárójellel) különítjük el: A baleset sérültjét – a motorkerékpárost – kórházba szállították. majd jóíz en falatozni kezdett. Mivel a felsorolások végére tett stb. beszélget stb. Stb. az élet anyját… Stb. mögéje is vessz t tehetünk: Anna.] e) Ha az és. b) alpont. ez elé vessz t teszünk (kivéve az és. s. Kossuth-díjas írón nknek. d) Ha azonos mondatrészek között és. Kálmán Etelkát. Kállay Imre kandidátusé. a csupa vessz s felsorolás végén nem kell eléje vessz : Gyakorító igék például ezek: járkál. Stb. fokozatot. Lehet jó is. a vessz t közvetlenül eléje tesszük: Én t dicsérem csak. Ég és föld között lebegett. mind az értelmez re külön hangsúly esik. rossz is. vagy köt szó beszédszünettel elválasztott. min sítést. vagy köt szókat): Tetszet s.c) Ha az azonos szerep mondatrészek között köt szó van. varrni tanult. Elhibázott. rangot jelent . Se pénz. Stb. az irodalomtudomány doktora.

nem teszünk eléje vessz t: Bátyámat mint tanút (= tanúként) hallgatták ki. Péter. Stb. megint késett. A szövegbe ékel dést jelz írásjelek A közbevetés 250. sajnos. nincs szükség vessz re: Te magad mondtad. Stb. vagy hátravetve a mondathoz lazán kapcsolódik. kabátját magára kapva. Stb. Az olyan szót vagy szókapcsolatot. persze. Az országban mindenütt jó termés ígérkezik. – Ha azonban az igeneves szerkezet szinte külön mellékmondatnak érz dik. Egész nap az erd t járta. Akár le is mondhat a beékelésr l: A vonat persze megint késett. 249. Stb. A mint köt szó sokszor beszédszünetekkel határolt közbevetést vezet be: Ádám barátomat. a baleset tanújaként. Stb. amelyet a közbevetés szándékával ékelünk be a mondatba. a) Az egymás után köt szó nélkül következ egynem jelz k és egynem határozók közé nem teszünk vessz t akkor. A kiejtés szerinti (fonetikus) átírás a nyelvjárásgy jtésben igen fontos. b)] Érzelem kifejezésére – f leg régies vagy szépirodalmi jelleg szövegekben – a mondatba felkiáltójel vagy kérd jel is beékel dhet. Bátyámat (a baleset tanújaként) többször is kihallgatták. a feleségével együtt. János maga is ott lesz.] e) A -va. nem tud eljönni. -ve és a -ván. Az egymásnak alárendelt mondatrészek közé általában nem kell írásjelet tenni. Bátyámat – a baleset tanújaként – többször is kihallgatták. -vén képz s igeneves szerkezet csak mondatrész. Maga János is ott lesz.d) Ha az értelmezett szó vagy az értelmez a maga vagy a mind névmás. ezért többnyire nem különítjük el vessz vel a mondat egészét l: Munkaruhát húzva fogott neki a motor szerelésének. valamint a mondathoz lazán hozzátoldott határozók elé vessz t teszünk: A könyvet az íróasztalára. többször is kihallgatták. célszer vessz vel elkülöníteni: Gondolván egy merészet. felszabadultan. a m szakiakhoz osztották be. Stb. Kiszaladt az udvarra. Új találmányát – természetesen – azonnal szabadalmaztatta. áteveztünk a túlsó partra. Mivel a közbevetés szándékát és írásbeli kifejezésének szükségét valójában csak a közlemény megalkotója érzi. 247. 250. Stb. A rádió zenéjét hallgatva is jól tudok tanulni. Ádám barátomnak – mint kiválóan képzett mérnöknek – az átlagosnál magasabb a fizetése. a fenti szabály alkalmazása a fogalmazó egyén megítélését l függ. a)] b) Ha a mint szó állapotot vagy min séget jelöl szó vagy szókapcsolat el tt áll. [De vö. 243. [De vö. e) A szünettel elkülönül értelmez szer . nagyokat lélegezve. Ádám barátomtól (mint országszerte jól ismert mérnökt l) gyakran kérnek szakvéleményt. beteg lett. mint említettem. Kossuth korábban mint meg nem alkuvó újságíró harcolt a magyar nép jogaiért. Stb. A sok pásztor mind muzsikál. 249. Magát Bartókot hallottuk a hanglemezr l. Pet fi mint ember nem hazudtolta meg a költ t. [De vö. István. mint mérnököt. vessz k. ha alárendel viszonyban vannak egymással: Fehér bottal a kezében egy fekete szemüveges férfi jött vele szemben. Bátyámat. c). a lámpa mellé tette. Nagybátyám szombaton érkezett meg. Ma reggel nagy es esett. gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük: A vonat. Az ilyen közbevetett 84 .

el bb hagyta elmenni a teherautót. Az idéz jelet (kézírásban és nyomtatásban) az idézet kezdetén alul. az írásjelet a közbevetés után. Stb. hazugság. amit mondtam. ezt a közbevetett mondatot vessz k. Tudod-e. Stb. de író lett. Egy gondolat bántotta (és nem tudott megszabadulni t le): hogy is felel s a hiányért. barátaim.) A megszólítás 253. / Csúnya hazugság volt. nézzétek csak! Nagyon vártalak már. 149.felkiáltójel vagy kérd jel után a mondat természetesen kisbet vel folytatódik: Meghaltál-e? vagy a kezedet görcs bántja. Sándor. Stb. 251. s csak néhány alkalmatlant kellett elutasítani. kötelességedet? Stb. Az olyan önálló. nyom). névszók is (pl. 271. eléje is. Felvették a jelentkez k nagyobb részét (45 fiút és lányt). Ha az összetett mondat valamelyik tagmondatába beékel dik egy másik tagmondat. vagyis a közbevetett részt körülfogó gondolatjelpár vagy zárójelpór második tagja után ki kell tenni: M szaki egyetemen szerzett diplomát – vegyészmérnökit –. Sok megszokott holmiját becsomagolta. mögéje is vessz t teszünk: Most pedig. 254. csak még a magnója hiányzott. a mondatvégi írásjelet a berekeszt zárójel után tesszük ki: Bizonyos szavak igék is. amelyek egy hosszabb szöveget vezetnek be. a 256. 255. (De vö. les. 271. édes fiam. általában felkiáltójelet teszünk: Drága Szüleim! (Drága szüleim!) Tisztelt Közönség! Kedves Barátaim! Igen tisztelt F orvos úr! Egyetlen Ilonám! Stb. 85 . Évi (bár még át tudott volna szaladni az úttesten) el bb hagyta elmenni a teherautót. (Vö.) Stb. Évi – bár még át tudott volna szaladni az úttesten – el bb hagyta elmenni a teherautót. imádott / Jankóm… Most veszem észre. Ha a zárójelbe tett megjegyzés a mondat végére esik. bár még át tudott volna szaladni az úttesten. A szövegbe ékelt szó szerinti idézetet általában idéz jelpór fogja közre. mondat érték kiemelt megszólítások után. gondolatjelek vagy zárójelek közé tesszük: Évi. szókapcsolat vagy tagmondat írásjelnél ékel dik a mondatba. A mondat elején vagy végén álló megszólítást vessz vel választjuk el a mondat többi részét l: Gyerekek.) – A zárójelbe tett önálló mondat írásjele azonban a zárójelen belülre kerül: A jelenlev k mind helyeselték a javaslatot. Ha a megszólítás beékel dik a mondatba. Ne felejts el fölébreszteni holnap reggel (6-kor)! Stb. Az idézés rátérünk a dolog lényegére. hogy minél kényelmesebben érezze magát – ez mindig fontos volt neki –. amit javíttatni vitt. az idézet végén pedig fölül tesszük ki: „Jót s jól! Ebben áll a nagy titok” – figyelmezteti Kazinczy költ társait. (Az ellenvéleményen lev k el se jöttek a gy lésre.) Magánlevelekben a kiemelt megszólítások után vessz t is lehet tenni. fagy. Ha a közbevetett szó. 252. (Vö. Stb. hohó! mind. Stb.

c)] a) Ha az író idéz mondata megel zi a szerepl szavait. a berekeszt idéz jel elé olyan írásjel kerül. a) Az idézetet bevezet mondat után kett spontot teszünk. megvan-e még az az otthon?” – sóhajt fel Radnóti. hogy nincs az az áldozat.” „Lesz-e gyümölcs a fán – kérdi Pet fi –. A „rendületlenül” kés bb jelszóból magatartásformává érett. Stb. szellemileg egészséges. vagyis úgynevezett tartalmi idézésekor nem használunk idéz jeleket: Alkotmányunk kimondja. a pontot azonban nem: „Ismerni a jót könnyebb. amely „a szabadág útjára visz gyász és romok felett”. 256. az idézett részt idéz jelek közé foglaljuk. de ennek jelzésére nem idéz jeleket. Az írásjelek és a kezd bet k tekintetében egyébként az idézéskor szokásos írásmódot alkalmazzuk.” Stb. 258. hegyével befelé forduló jelpárt használunk: Pet fi írta apjáról: „Szemében »mesterségem« / Most is nagy szálka még. hogy „testileg.Ha az idéz jelbe tett mondaton belül még egy idéz jelre van szükség. de ez csak a társadalom egészének tevékeny közrem ködésével érhet el. hanem gondolatjeleket szokás használni. utánuk viszont nincs. gondolatjel van el ttük. Ha a szó szerinti idézetet szervesen belesz jük saját szövegünkbe. b). 257. ha úgy emeltük ki. rongyban. mint farsangi plakátok.” Stb. gondolatjellel kapcsoljuk. „Ó. Stb. hogy az eredeti szövegben is kisbet van: A közeled szt ekképp jeleníti meg Babits: „már hullnak a cifra virágok / szirmai. tehát gondolatjelek közé tesszük. / El ítéletét az / Évek nem szünteték. amire ne lennék képes a gyerekeimért. most adjatok neki!” – figyelmeztette Pet i az urakat. Stb. az örökre élni fog. és az idézetet kezd közszót (az eredeti szöveg ellenére is) kisbet vel kezdjük: A tanterv szerint az iskola egyik célja az. Az els idéz jel után az idézet els szavát általában nagybet vel kezdjük. Stb. Ilyenkor az idézet végén a kérd jelet és a felkiáltójelet kitesszük. e) Az idézetbe iktatott idéz mondat közbevetésnek számít. és kisbet vel kezdjük. a). ember: küzdj és bízva bízzál!” ma is gyakran idézzük. Mások szavainak némiképp megváltoztatott. – A megszakított idéz mondat kisbet vel folytatódik: Madách szavait: „Mondottam. [Vö. Stb. mint követni” – írta unokaöccsének Kölcsey. „Még kér a nép. a mondatot befejez írásjelet az idéz jel után tesszük ki: Juhász Gyula a munkában azt az er t látja. de idegenen sohasem.” Stb. Szépirodalmi m vekben az író mintegy idézi a szerepl k szavait. hogy társadalmi rendszerünknek a munka az alapja.” Örök kérdést tesz fel Vörösmarty: „Mi dolgunk a világon?” Pet fi így kezdi híres versét: „Ne fogjon senki könnyelm en a húrok pengetésihez!” Stb. követheti vagy megszakíthatja az idézetet. / ha süvít a böjti szél. Az idézet végére. 86 . – Ezt ledöntheti / Er szak. Így szokás kezelni az úgynevezett kapcsolt egyenes beszédet is: Mondtam neki. edzett nemzedéket neveljen”. Kisbet vel kezdjük az idézetet. melynek nincs virága?” „Az eszmék er sbek / A rossz anyagnál – vallja Madách. amilyent az idézett mondat tartalma kíván: Bessenyei ma is érvényes igazságot fogalmazott meg: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós. b) Ha az idéz mondat követi az idézetet. és kisbet vel kezdjük. – Ha a mondat az idézett résszel végz dik. Idézés alkalmával az idéz mondat megel zheti. A második idéz jel a szövegzáró írásjel után következik: „A tudományos felfogás szerint – írja Kosztolányi – nincs semmiféle rangkülönbség a nyelvek között. Stb.

Határozatlanul mondta: – Nem is tudom. – Ugye. Stb. – Add már ide! – szólt rá türelmetlenül. láthatta. jelszókhoz stb. messze szálltak! Stb. sarkigazságokhoz. – Nagyon vártalak már – fogadta a barátját. – Sok a teend nk. Ha közmondásokhoz. 262. Hová merült el szép szemed világa? – szoktuk tréfásan kérdezni.és szünetviszonyai ezt megkívánják: Ejnye be megjártam! vagy: Ejnye. ezeket gondolatjelpár fogja – Nem is tudom – mondta határozatlanul. de az írásjelek és a kezd bet k tekintetében az idézéskor szokásos írásmódot követjük: Ki korán kel. vagy kétszázan kimennénk az éjjel. aranyat lel – tartja a közmondás. Termeljünk többet és olcsóbban! – ez most a feladat. és a beszél k els szavai el tt gondolatjel van: – Kapitány uram. hogy kisemmiztek. hé? Fiatalságunk évei. be megjártam! Jaj de elfáradtam! vagy: Jaj. – Ne higgy neki! – támadt rá. Vessz t szoktunk tenni az indulatszók után. Hívták. szavait. szállóigékhez. Szavak és szórészek közötti írásjelek 260. a) Az indulatszókat vessz vel különítjük el: Hej. kiegészít megjegyzést f zünk. hiszel nekem? – kérdezte reménykedve. – Annyiszor becsapott! – Gyere ide – kiáltott rá –. Reménykedve kérdezte: – Ugye. csak itt lenne már! Jaj. nem indult útnak. hiszel nekem? Türelmetlenül szólt rá: – Add már ide! – Nem adom! b) Ha az író idéz mondata követi a szerepl közre. Ha a tagmondat közbeékel dése miatt vagy bármi más okból két köt szó kerül egymás mellé. Köt jelet szavak és szórészek között az alábbi esetekben alkalmazunk: 87 . c) Ha az író idéz mondata a szerepl szavai közé van iktatva. nem használunk idéz jeleket. haj. 261. az indulatszó és a nyomósító szócska közé csak akkor teszünk vessz t. magyarázó. – Maga itt volt. – Maklárra? – Jó estét mondani a töröknek. ha a mondat hangsúly. csak az els elé teszünk vessz t: A hegymászásban elfáradt. – Kik jártak itt? – faggatta tovább. és segíts már egy kicsit! – Sehogy sem tudok belenyugodni abba – folytatta –. de elfáradtam! Stb. s mikor egy forráshoz ért. eszem a lelked! Hova megy. de mert hideg volt. a megszakítás után újabb gondolatjel következik. Az idéz mondatok nélkül egymást váltogató párbeszéd megszólításonként külön sorokban kezd dik. – Hova a pokolba? – Maklárra. Stb. rövid pihen t tartott. illet leg elé. 259. b) Ha valamely indulatszó után a be vagy a de nyomósító szócska következik.

103. stb. ha a kapcsolat hozzávet legességet. stb. néha-néha (vö. zöldség. unos-untalan (vö. Kazinczy-verseny. tej-. köt jellel tagoljuk: sakk-kör. 139. foszform trágyagyártás (vö. stb. stb. 179. rokonrtüzek stb. olasz–német (mérk zés). orrán-száján. 88 . meg-megállt.).). amelyekben a tagok. 139. c)].). 131. c) Ha két vagy több egymás után következ összetett szónak azonos az utótagja vagy az el tagja. tizenegyezerhuszonnyolc stb. [Vö. gépgyártó. Széll-lel. 158. Rohonci-Arany-patak. szakos) stb. 62. Csepel-sziget. édes-bús. (Vö. Cseh– Morva-dombság. rendszerint csak az utolsó.). francia–spanyol (határ).és gyümölcsfelhozatal. Osztrák–Magyar Monarchia. 178. Kál-Kápolna. merre menjünk? Jobbra-e vagy balra? Stb. b)]. h) Az -e kérd szócskát köt jellel kapcsoljuk az el tte álló szóhoz: Tudod-e. Magyar–Szovjet Baráti Társaság. Érd-Ófalu (vö. Balassi-strófás. a)]. stb.a) Az olyan összetett szavakat. örökkön-örökké. le-föl sétálás [vö. vissza-visszatérés. 265. 138. bogáncs-szívem. illet leg: bortermel és -értékesít szövetkezet. 140.). [Vö. 102.. 168–169.). AnnaPanna [vö. illet leg a szóelemek határán három azonos. stb. mind a számjegyekkel írt számkapcsolatokban köt jelet teszünk.] f) A kett s családnevek elemeinek összetartozását köt jellel érzékeltetjük: Endr dySomogyi. a)] e) Tulajdonnevekhez f neveket és bel lük képzett mellékneveket bizonyos típusokban köt jellel kapcsolunk: Afrika-kutató. stb. b)]. József Attila-díja. Vas Mihály-hegy (vö. 263. dimbes-dombos. 103. kibe ugrál. illet leg csak az els összetett szót írjuk ki teljes alakjában. ott-tartózkodás. hidegvíz-csap [vö. Ilyenkor az elhagyott közös utótagra. alkalmi szóösszetételeknek köt jeles írása a költ i nyelv kifejez eszköze: r zse-dalok. a)]. Szokatlan. Nagy-New York. Mann-né. d)]. vagylagosságot fejez ki: egy-két (ember).) Az ilyen alakulatok utolsó tagjához köt jel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat: (a) magyar–angolban (ti. Konkoly-Thege stb. i) Mind a bet kkel. -szerel és -javító üzem. [Vö. nyolctíz (napra). 5-6 (darab). szobakonyhás [vö. Nagyköt jelet szavak között a következ esetekben szokás használni: a) Két vagy több nép (nyelv) nevének kapcsolatát nagyköt jellel érzékeltetjük: angol–magyar (szótár). 177. mérk zést). a)]. valamint az alárendel összetételeknek bizonyos típusaiban az alkotó tagokat köt jellel kapcsoljuk egymáshoz: egy-egy. Aranypatak-völgy (vö. 100. 289. 101. (láttam az) angol–brazilt (ti. gizes-gazos (vö. a)). 97. 176.és külkereskedelem. a)] b) A szóismétléseknek.és gyorsíró. illet leg tulajdonnévi szóalakokat. b)].. József Attila-díj. mássalhangzót jelöl bet kerül egymás mellé. k -iszonyatját. süt-f z. d) Kétezeren felül – ha az ezres után még más szám is következik – az összetett számnevek írásában köt jelet használunk: ötezer-nyolcszáztíz. könyvritkaság-gy jtemény. b). össz-szövetségi.) g) A többelem földrajzi nevek több típusában köt jellel fejezzük ki az alkotó tagok összetartozását: Arany-patak. a mellérendel összetételeknek és az ikerszóknak. szöv -fonó ipar [vö. sírva-nevetve [vö. 139. irul-pirul [vö. stb. 94.. bel. 10-12 (éves). köd-gubában. anyagcserevizsgálat-kérés [vö. gyémánt-hitemet. illet leg el tagra köt jellel utalunk: gép. csihi-puhi. német– franciás (ti. 98. szótárban). (Vö. Holt-Tisza.

. 179. Néhány esetben azonban köt jelet használunk.. 94. mérk zésen) stb. stb. Ménesi út 11–13.vagy szó. [Vö. TU–154. 753 – i. az els –negyedikben.-en... (a) Videoton–Haladáson (ti. 141. Három pontot használunk akkor is.. Bonyolultabb esetekben a nagyköt jel kivételesen szóközökkel illeszkedhet a tagok közé: i. 1848–49-ben. 62. c)]. e. dzsessz-szer . b)] – Hasonlóképpen: Magyar Nemzetbeli stb. puff-féle (vö. 1914–18-as. az I–IV. Duna–Majna–Rajna-csatorna.) c) Köt jellel kapcsoljuk az egyelem személynevekhez a képz szer utótagokat: Eötvös-féle. az I–IV. Az ilyen alakulatok utolsó (esetleg mindkét) tagjához köt jel nélkül kapcsoljuk a toldalékokat: Budapest–Bécsen át. Bonn-nál [vö.). a tavasz–nyár folyamán. Népszabadság-beli (cikk) stb. TU–154-gyel.). Apollo–11-es. Hadrovics–Gáldi: Orosz–magyar szótár. tavasszal–nyáron. ha valamely szövegb l kihagyunk egy részt: …s rendezni végre közös dolgainkat. az els – negyedik osztályban. (vö. / ez a mi munkánk… Respublika. mássalhangzót jelöl bet közvetlen találkozását egyes típusokban. 456. Illyés Gyula-féle. stb. 1983–1984. New York-i. 94. Az ilyen alakulatokhoz minden toldalékot köt jellel kapcsolunk: T–34-et. stb. 200. kelet–nyugat irányban. június–júliusi.b) Két vagy több tulajdonnév kapcsolatát nagyköt jellel érzékeltetjük: Marx–Engels– Lenin. d) Köt jellel f zzük hozzá a hangérték nélküli (ún. A ragokat. ahol az egyszer sítés nem alkalmazható: Széll-lel. szótárban). e)] d) Nagyköt jelet használunk géptípusok stb. New York-szer . tavaszi–nyári. Frankfurt am Main-i. a) Köt jellel hárítjuk el toldalékok kapcsolásakor három azonos. (Vö. néma) bet re és a bonyolult. Omega-féle (id mér k). a képz ket és a képz szer utótagokat általában közvetlenül kapcsoljuk a szót höz. 265. osztályban. / Ami immár közelebb van… stb. 164. Bonn-nal. Toldalékok kapcsolása 265. T–34-es. a 128–9. a jeleket. (Vö. stb.és számjelzése között: T–34. lapon. stb. 217. stb.) – Hasonlóképpen: Vág-szer (folyó). 217.-ben. 163. bet . stb. évi.. Három pontot teszünk a gondolat befejezetlenségének jeléül: De tart a harc… a kard s az ágyú / Helyett most eszmék küzdenek. c)]. (Vö. írásrendszerünkben szokatlan bet csoportokra végz d szavakhoz a toldalékokat: 89 . Szojuz–14-ben. c) Nagyköt jellel f zzük egymáshoz az olyan szavakat. 164. Újpesti Dózsa–Ferencváros (rangadó) stb. [Vö. kelet–nyugati. sz. Wittmann-né [vö. 171. 141. Karlovy Vary-i. stb. illet leg: a Szojuz–24 – Szaljut–5 rkomplexum. b) Köt jellel kapcsoljuk a több különírt elemb l álló személynevekhez és földrajzi nevekhez a képz ket és a képz szer utótagokat: Arany János-i. budapest–bécsi. Az ilyen alakulatok utolsó tagjához köt jel nélkül kapcsoljuk a ragokat: (a) Hadrovics–Gáldiban (ti. Leonardo da Vinci-s. szabadság gyermeke / …Köszöntelek a távolból el re! Stb.) – De: a 128–9. Pet fi-szer stb. 1981–1985-i. Szojuz–14. amelyek valamit l valameddig viszonyt érzékeltetnek: Budapest–Bécs. Meggondolni háborítlan. június–július hónapban. stb. Apollo–11. 264.

III. (Vö. hazám! Stb. Montreux-ig. folyóiratok. munkaverseny. ha a nevet és a címet mondattani viszonyítás nélkül említjük egymás mellett (pl.. utalásban. katalógusban stb. 282. stb. kerület stb. A kijelent mondatban megállapítunk. 20-án. 12-t. 16. Bp.. 286. stb. a hónapot és a napot jelöl szám után: 1848. Kett sponttal mutatunk rá a példaként említett szóra. 269. [Vö. elválasztáskor – a szétválasztott szórészek összetartozásának jelölésére – köt jelet használunk: asz-tal. költ i m vek. 278. valamint az intézménynevek és útbaigazító feliratok után a mai gyakorlat szerint nem kell pont akkor. aug. Rousseau-nak. a 15. Bp. versszak. (Vö. 280. az MTA-tól. s utána mondat kezd dik. 1983. IX. A hírlapok. (Vö. jöv kutatás.25-kor. írásjelekhez.) c) Pontot teszünk a keltezésben az évet. tervhivatal stb. Személyes névmásoknak nevezzük azokat a szavakat… – A kérd jelet és a felkiáltójelet a kiemelt címsorok végén is ki kell tenni: Minek nevezzelek? Készülj. felsorolásban. – Ha azonban a cím szövegben van. a végére pontot teszünk: A s ze mé lye s n é v m á s o k . 67-es. 217. [Vö. voltaire-es. Stb. Glasgow-ban. értekezések. szócsoportra vagy mondatra: A felszabadulás óta számos új összetétel keletkezett nyelvünkben: békepolitika.) 268. 267. du. évi. a)] Egyéb írásjel-használati tudnivalók 266. Pet fi: János vitéz. könyvek. 90 . 290. Mikszáth „Különös házasság” cím regényéb l filmet készítettek. 293. §-ban... 199. fejezetek címe. – Birtokos szerkezetben azonban a név és a cím közé nem teszünk írásjelet: Arany János Toldija fellelkesítette Pet fit. 6%kal.. ha kiemelt címsorokként vagy önmagukban szerepelnek: Népszabadság Puszták népe Nemzeti dal El szó Kett s megállóhely Szerencsi Csokoládégyár stb. Stb.. te-kint stb. Arany: Toldi.): Vörösmarty: Csongor és Tünde. Pontot használunk viszont a következ esetekben: a) A sorszámneveket jelöl számok után általában pont van: 10. bet szókhoz stb.) b) Pontot teszünk a rövidítések egy része után: aug.) 270. dolgozatok. (Vö.-en. a toldalékokat: 4-et.guillotine-t. rövidítésekhez. kb. közlünk valamit: Magyarország legnagyobb tava a Balaton. a)] e) Köt jellel kapcsoljuk a számjegyekhez. cikkek. Kett spontot teszünk a szerz neve és az írásm címe közé akkor.-be jár. özv. ploieşti-i stb.. 80%-os. 19-szer. 15. Sor végén. a IV. 100 °C-on.

illet leg a megfelelés jele A százalék. 199. – Ha a zárójelbe tett rész ponttal rövidített szóval végz dik. stb. jele § /./ vassal. 252.) 274. Ha a mondat végén lev zárójeles rész szorosabban kapcsolódik a mondathoz. 271. 265. mint gyakorlati anyanyelvismeret (Az általános iskolai nevelés és oktatás terve). Ilyenkor a toldalék mindig olyan alakjában járul az írásjelhez. hogy a szóalakban már van köt jel: t zzel. amilyenben a kimondott formához kapcsolódnék. 291. 289.23 (egy egész huszonhárom század). Ne akarj te engem mindenáron „jobb belátásra bírni”! Stb.Az elválasztás alapja lehet az a körülmény is.és többjegy számokat általában közzel tagoljuk a hátulról számolt hármas csoportok szerint: 23 816 stb. [Vö. §-ban. cikkeknek stb. értekezéseknek. e)] 91 . Ugyanígy nagyköt jelnél: egy TU– / 154-esen stb./ ot stb. A könyveknek. b)] 275. tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit. Stb. Stb. a mondat tartalmának megfelel mondatvégi írásjelet a berekeszt zárójel után tesszük ki: A helyesírás nem egyéb. Dumas. Gyakrabban használjuk még a következ írásjeleket is: + — : = % / az összeadás jele a kivonás jele a szorzás jele az osztás jele az egyenl ség jele a százalék jele a vagylagosság. költ i m veknek. a berekeszt zárójel elé a rövidítést jelz pontot ki kell tennünk./ nak. a paragrafus és a fok jeléhez köt jellel kapcsoljuk a toldalékot. gúnyos vagy egyéb értelmét ki akarjuk emelni: Megkaptam „kedves” soraidat.) 272. Stb. és a zárójel után is használnunk kell a megfelel mondatvégi írásjelet: Szövetkezeteink már saját gépeikkel dolgoznak (traktorokkal. 3°-kal stb. valamint kiírjuk az esetleges köt hangzót is: 10%-os. (Vö.). Stb. a paragrafus jele fordíts! vagy 1 a jegyzet jele az ismétlés jele a hiány jele a fok jele az ismétl dés. [Vö. amelyeknek hangulati velejáróját. (Vö.) – Az öt. Ezzel a lehet séggel azonban – a divatnak hódolva – ne éljünk vissza! 273.6 (harmincnyolc egész hat tized). Idéz jelek közé teszünk a mondaton belül olyan szavakat. a tört szám stb. Ilyenkor a toldalékok köt jellel kapcsolódnak: Ez benne van a „Hét évszázad magyar versei”ben. a SZOT. * ” ’ ° ~ . tárcsás boronákkal stb. 1. a 6. kombájnokkal. (De vö. A számok írásában a tizedes törtek kezdetét vessz vel jelöljük: 38. több szóból álló címét szöveg közben idéz jelbe is tehetjük: A haladó magyar költészet remekeit mutatja be a „Hét évszázad magyar versei” cím négykötetes antológia.

(= általános). A különírt szavakból álló szókapcsolatok rövidítése általában annyi (ponttal elkülönített) tagot tartalmaz. (= nota bene!) stb. s. k. (= Helyesírási tanácsadó szótár) stb. stb. m. km (= kilométer). A mértékegységek jelét kis vagy nagy kezd bet vel írjuk aszerint.. b) A rövidített szónak vagy szavaknak kis vagy nagy kezd bet jét általában a rövidítésben is megtartjuk: c. (= az igazgatóhelyettes). a szerk. kb. els bet je természetesen nagyra cserél dik: Csüt. m. (= New York) stb. (= saját kezével). r. stb. Sok rövidítés azonban a kis. Közszavak és tulajdonnevek teljes alakja helyett gyakran használjuk rövidített formájukat. mfszt. – Ennek megfelel en a magánhangzóval kezd d rövidítések el tt az. hogy a jel közszóból vagy személynévb l származik: m (= méter). i. Szfv. gyes (= gyermekgondozási segély) stb.és nagybet k tekintetében nem követi az alapforma írásmódját: Ft (= forint). kiejtve Budapest. (= az idézett m ). A mozaikszók különféle fajtáit (a bet szókat és a szóösszevonásokat) írásformájuk alapján ejtjük ki. (= gépkocsi). (= cím ). NB. az MTA. A rövidítések (és hozzájuk hasonlóan a rövidítésként használt jelek és kódok is) leginkább csak az írásban élnek. cm (= centiméter). rkp. Mindig nagy kezd bet vel írjuk azonban az elemek vegyjelét: O (= oxigén). k. (= parancsnokság). – Nem ritka azonban a rövidítés elemeinek egybeírása sem: stb. Kb. (= vesd össze!). Na (= nátrium) stb. (= mint vendég). pság. (= Debrecen). az i. é. stb. A rövidítések alakja általában emlékeztet a rövidített szavak teljes formájára. gk. Vagy a bet k nevét mondjuk ki egymás után: OTP (= Országos Takarékpénztár) kiejtve ó-té-pé. (= Boldog új évet kíván). az Áfor. A rövidítések 277. Áfor (= Ásványolaj-forgalmi Vállalat) kiejtve áfor. (= rakpart). k. a beszédben teljes alakjukban ejtjük ki ket: u. stb. vagy összeolvassuk a bet ket: MÁV (= Magyar Államvasutak) kiejtve máv. – A mozaikszók el tti határozott nével a kiejtett alakhoz igazodik: a MÁV. a tsz. (= körülbelül). húszan leszünk. délben érkezünk. ú. (= Székesfehérvár). (= a felel s kiadó). (= annyi mint). (= római katolikus). a) Az egyszer és az összetett szavaknak több bet b l álló rövidítése egységes csoportot alkot: ált. Ha egy magában kisbet s rövidítés mondatkezd helyzetbe kerül. ÉNy (= északnyugat). B. m. (= magasföldszint). stb. 92 . km kiejtve kilométer. Bp.A RÖVIDÍTÉSEK ÉS A MOZAIKSZÓK 276. Mahart (= Magyar Hajózási Részvénytársaság). sz. (= a szerkeszt ). k. a Mahart. m. a f. ( id számításunk szerint). ahány különírt szóból áll a rövidített szókapcsolat: a. vö. (= magyar). (= Magyarország) stb. Y. HTSz. Mo. az szb. (= s a többi). szb (= szakszervezeti bizottság) kiejtve esz-bé stb. N (= newton). K (= kelvin). D. N. v. mássalhangzóval kezd d rövidítések el tt a határozott nével t használunk: az igh. az OTP. kiejtve utca.

alsó amper átvitt értelemben állami általános annyi mint április augusztus bar Budapest budapesti Boldog új évet kíván Celsius-fok cím cm cm2 cm3 csüt. centiméter négyzetcentiméter köbcentiméter csütörtök dél darab délel tt december délkelet dekagramm deciliter deciméter délnyugat doktor 93 . ha szótárakban.-nek (= kerületnek). rég. ALAPTERÜLET: 100 m2. a mértékegységek jelét: g (= gramm). Ft-tal (= forintot. (Vö. káliummal). a matematikai jelöléseket: lg (= logaritmus). 279. Rbl (= rubel). – Szabványokban el írt formákat csupa nagybet s szövegben sem szabad megváltoztatni: A KÉSZÍTMÉNY ÁRA 15 Ft.és az utótagot köt jellel f zzük össze: mm-beosztás. K-ot. m2-enként. é. v. az égtájak rövidítését: D (= dél). aug. é. alatt. ker. v (= sebesség). stb. Ilyenkor ezek mindig olyan alakjukban járulnak a rövidítésekhez. dr. stb. K-mal (= káliumot. négyzetméteres). tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás törvényeit. °C-on. hl (= hektoliter). Ilyenkor célszer ket külön jegyzékbe foglalni: nm (= névmás). (= Salgótarján) tb. A á. dag dl dm DNy Dr. rég (= régies forma).. 282. A rövidítések többsége után pontot szokás tenni: a. áll. az el . (Vö. ált. amilyenben a kiejtett formákhoz kapcsolódnának. °C-kal. a toldalékokat köt jellel kapcsoljuk. stb... nagy tömegben fordulnak el . alsó). forinttal).Stb. bp.. ápr. (Vö. °C-os (= Celsius-fokon. – Nincs pont az olyan rövidítések után sem. MW (= megawatt). A rövidítésekhez. a vegyjeleket: S (= kén). a.) Egyébként ponttal írt rövidítések (nm. lexikonokban stb. 278. (= alatt. a fizikai mennyiségek jelét: a (= gyorsulás).-kivonat stb. m. NL (= Hollandia). A gyakrabban el forduló állandó rövidítések és jelek: a. a gépkocsik országjelzését: H (= Magyarország). bar Bp. Celsiusfokos) stb. é. Salg. uaz (= ugyanaz) stb. ú. jelekhez stb. Celsius-fokkal. ÉK (= északkelet). n. 281. sin (= szinusz).-i B. ÉK-en (= északkeleten). 280. k. fszla. 278. jelekhez stb. m2-es (= négyzetméterenként. amelyeknek a vége teljes szó: u (= ugyan ). dec. jeleket és kódokat is alkalmazhatnak.) – A nemzetközi mértékegységek (az SIegységek) írásmódját minisztertanácsi rendelet szabályozza. az országnevek kódjait: HU (= Magyarország).) Pont nélkül írjuk azonban (szabványainkhoz és a nemzetközi szokáshoz igazodva) a pénzfajták rövidítését: f (= fillér).-ban (= utcában). A szokásos eljárásokkal alkotott rövidítéseken kívül a szaktudományok különleges rövidítéseket. (= december). DK dkg v. Cl (= klór). 282. 279. dec. (= év nélkül). D db de. °C c.) mell l is elhagyható a pont. ol. ol (= olasz) stb. Ha a rövidítés valamely teljes szóval alkot összetételt. CS (= Csehszlovákia). Ft-ot. 282. A magyar és a nemzetközi szabványokban rögzített jeleket és kódokat az ott el írt formában kell használni. valamint kiírjuk az esetleges el hangzót is: u.

p. v. szerkeszt (ség) szent született tonna tisztelt törvénycikk 94 . köv. hiv. s s. é. i. f f. mb. szül. mint fent következ körút liter lap lásd! méter magyar megye millió forint négyzetméter köbméter május március megbízott múlt évi meghalt perc miniszteri milliméter milliárd forint newton nota bene! (a figyelmeztetés jele) az ismeretlen név pótlásául november nyugalmazott nyugat oldal okleveles október olvasd! özvegy pont pascal pecsét helye például pályaudvar rész másodperc saját kezével s a többi szám(ú) század szeptember szerkesztette. ifj. stb. f. Szt. sz. Id. szerk. jegyz. H. Pa (P. isk. felv. hl honv. km délután ezer forint észak északkelet emelet északnyugat érkezik évfolyam fillér fent folyó évi folyó év február fejezet felvonás folyó havi folyó hó fordította folyószámla földszint forint gramm gimnázium(i) óra helyett(es) hivatalos hektoliter honvéd id sb id számításunk el tt(i) ifjabb igazgató igazgatóhelyettes idézett helyen illet leg. ÉNy érk. f. márc. h. Özv. m. évf. fszt. h. sz. okt. k. id. l. f. megh. i.du. E Ft É ÉK em. M Ft m2 m3 máj. K K k. e. fej. N. v. okl. m m. kb. kg kk. l l. i. f. fszla. jún. ill. J jan. é. özv. krt. ny. igh. tc. ind. pu. i. f. ig. négyzetkilométer Kelt. N. mm Mrd Ft N NB. júl. t t. hó ford. Ny o.) pl. m. m. ker. v. nov. sz. m. szept. r. Ifj. olv. év febr. illetve idézett m indul(ás) iskola(i) id számításunk szerint(i) joule január jegyzet július június kelet kelvin kötet körülbelül kerület kilogramm következ k (lapszám után) kilométer km2 K. h h. Ft g gimn. min min.

95 . URH (= ultrarövidhullám) stb. kétféleképpen írjuk. vagyis azokat a mozaikszókat. Alitalia (= ala italiana). MSZMP (= Magyar Szocialista Munkáspárt). A szaktudományok körében a többelem közszói alakulatokat is csupa nagybet kkel írt bet szókkal szokás helyettesíteni: CB (= citizen band). ua. KISZ (= Kommunista Ifjúsági Szövetség). tébécé. kétféleképpen írjuk. nagybet kkel írt bet szók sem: OTTKT (= országos távlati tudományos kutatási terv). a többi bet jét kisbet vel írjuk. Nem helytelenek az ilyen köznyelvi. A szóösszevonásokat. mivel legtöbbször nagybet vel kezdett szavakat képviselnek: BKV (= Budapesti Közlekedési Vállalat). Fényszöv (= Budapesti Fényképész-szövetkezet). NE (= nemzetközi egység). Ofotért (= Optikai. szb (= szakszervezeti bizottság). tmk (= tervszer megel z karbantartás). esetleg már az átadó idegen nyelvben) valamely többszavas név elemeinek kezd bet ib l alakultak. v. esetleg részben kezd bet kb l alakultak. a) A tulajdonnévi (f ként többelem intézményneveket helyettesít ) magyar és idegen szóösszevonásoknak az els bet jét általában nagy-. Vegyterv (= Vegyim veket Tervez Vállalat).ti. ugyanott vagy volt vesd össze! versszak watt az ismeretlen név pótlásául A mozaikszók 283. tehát úgy. KGST (= Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa). amelyek (nyelvünkben. Ui. Kermi (= Kereskedelmi Min ségellen rz Intézet). tvr. a nagybet s írásmód is szokásos: VEGYTERV. Javszer (= F városi Javító-szerel Vállalat). ALITALIA stb. ahogyan a tulajdonneveket: Aluterv (= Alumíniumipari Tervez Vállalat). UNESCO (= United Nations Educational. tévé stb. tv (= televízió). ún. ELTE (= Eötvös Loránd Tudományegyetem). a) A tulajdonnévi (f ként többelem intézményneveket helyettesít ) magyar és idegen bet szóknak minden bet jét (a többjegy eknek minden jegyét) nagybet vel írjuk. TASZSZ (= Tyelegrafnoje Agentsztvo Szovjetszkovo Szojuza). úm. TDK (= tudományos diákkör) stb. u. tbc (= tuberkulózis). kisebb-nagyobb szórészletekb l. tsz (= termel szövetkezet). Finommechanikai és Fotocikkeket Értékesít Vállalat). Scientific and Cultural Organization) stb. EKG (= elektrokardiogram). téesz. vb (= végrehajtó bizottság) stb. A közszói bet szót alkotó bet k nevét néhány esetben már teljesen kiírjuk: pévécé. 284. DNS (= dezoxiribonukleinsav). vagyis azokat a mozaikszókat. Reklámcélokból stb. A bet szókat. b) A közszói bet szók csupa kisbet b l állnak. vsz. V vö. Komszomol (= Kommunyisztyicseszkij Szojuz Mologyozsi) stb. PVC [= poli(vinil-klorid)]. Y. W X. tudniillik törvényerej rendelet utca ugyanaz ugyanis utóirat úgymint úgynevezett uo. amelyek rövid (vagy rövidített) szavakból. mivel kis kezd bet s szavakat helyettesítenek: gmk (= gazdasági munkaközösség). ui. NDK (= Német Demokratikus Köztársaság).

b) A közszói szóösszevonásokat (és az idegenb l átvett ilyen alakulatokat) csupa kisbet vel írjuk. Alitalia-iroda. az ELTE-n. (Vö. ahogyan a közszavakat: belker (= belkereskedelem). A mozaikszókhoz az összetételi utótagokat a következ képpen kapcsoljuk: a) A bet szókhoz és a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz köt jellel f zzük az utótagokat: MTI-hír. tsz-tag. pont szól. Áfor-kút. stb. Csemadok (= Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete). 286. Komintern (= Kommunista Internacionálé) stb. sem a végére nem teszünk pontot: HNF (= Hazafias Népfront). (a) trafója. kolhozban. stb. Ofotért-üzlet. Agrober (= Mez gazdasági és Élelmiszeripari Tervez . tehát ennek alapján vesszük tekintetbe az illeszkedés és a hasonulás törvényeit. az ETO-hoz stb. továbbá kiírjuk az esetleges el hangzót. b) A közszói szóösszevonásokkal az összetételi utótagokat egybeírjuk: telexgép. e. fényszövbeli. A mozaikszókhoz a toldalékokat olyan formában f zzük. 287. kisker (= kiskereskedelem). komszomolista stb. UEFA-torna. TDK-dolgozat. tmk (= tervszer megel z karbantartás). e. (Vö. Beruházási Vállalat). 285. a létrejött szót kisbet vel kezdjük: aluterves. 94. az Elzett-t l stb. téesztag. telexszel. NATO (= North Atlantic Treaty Organization). radar (= radio detection and ranging). URH-adás. o-t: stukák. OTP-kölcsön. a tmk-ban. kolhoz (= kollektyivnoje hozjajsztvo). a) A bet szókhoz a toldalékokat köt jellel kapcsoljuk: a BKV-nál. telex (= teletype exchange). az Alitaliánál. DNS-sel. KISZ-es. tévézik). – Ha a tulajdonnévi szóösszevonásokhoz melléknévképz t kapcsolunk. LSD (= lizergsav-dietil-amid). 96 . szovhoz (= szovjetszkoje hozjajsztvo). tv-zik (v. – A kisbet s test szóösszevonásokban megnyújtjuk a toldalékok el tt az a. trafó (= transzformátor) stb. SZOT-üdül . tbc-s. gyesen (van). az ENSZ-szel. szb-titkár. tehát úgy.) Hasonlóképpen a bet k nevével kiírt közszói bet szókhoz: tébécés.) b) A szóösszevonásokhoz a toldalékot köt jel nélkül kapcsoljuk: a Fényszövnél. stb. – A csupa nagybet vel írt bet szók alapalakjukat melléknévképz s formájukban is megtartják: ENSZ-beli. a Hungexpónál stb. a MÁV-ot. 29. A mozaikszók alapformáinak és toldalékos alakjainak elválasztásáról a 232. A mozaikszóknak sem az alkotóelemei közé. De értelemszer en: a Keravill-lal. amilyet kiejtett hangalakjuk kíván. MAFC-os. tévéközvetítés stb. ENSZ (= Egyesült Nemzetek Szervezete). tévézik stb. tv- közvetítés. Fényszöv-laboratórium. – A csupa nagybet vel írt tulajdonnévi bet szók végén toldalékoláskor írásban nem nyújtjuk az a. trafótekercselés stb. gyes (= gyermekgondozási segély). A tulajdonnévi szóösszevonásból köznevesült közért (= élelmiszerüzlet) szót kisbet vel kezdjük. TDK-s stb. Hasonlóképpen: tébécészakorvos. telexezünk. o-t: az MTA-nak. a tsz-szel. a Röltexszel.

ezer. stb. kétezerig minden szám nevét egybeírjuk. stb. és a csoportok közé köt jelet teszünk: háromezer-tizenhat.) 291. 4. 5826. – Kétezeren felül. nagyobb számok írásában: 388 személy részére. Számjegyírást használunk egyrészt a hosszabb szóval kimondható. Az órát jelöl kapcsolatokat is ezek szerint írjuk: negyed kilenckor. háromnegyed óra múlva stb.-nak futott be. az öt. százezer. fél tizenkett ig. Ha a törtszámnévnek t számnévi jelz je van. mikor számjegyírást. A kialakult gyakorlat szerint inkább bet írást használunk egyrészt a folyamatos. tizennégy. másrészt akkor.. harmadmagával. 289. A számokat a következ képpen tagoljuk. nyolcszázkilencvenhat. 5 órakor. arra nincsenek határozott szabályok. az összetett számnevet a hátulról számolt szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk. a kapcsolat két tagját különírjuk: egy negyed. háromnegyed négyre stb.413. 97 . hétmilliónégyszázkilencvenezer-ötszázharminc stb. s az egyes csoportokat közzel választjuk el egymástól: 1552. ezeket is közzel tagoljuk: 21 126 4 210 12 305 9 258 290. 65 téglát stb.5. 37.-ba jár. Ha öt vagy több számjegy számokkal együtt négyjegy eket is írunk egyazon oszlopba. A számokat írhatjuk bet kkel is. 3. két harmad. másrészt az id pont. 3 Ft 50 f. a Tutaj u. hatvankétmillió stb. f képpen irodalmi jelleg szövegben a rövid szóval kimondható számok lejegyzésekor: öt. évi. mérték. A számjegyekkel írt tizedes törtek egész és tört értékei közé (köz nélkül) tizedesvessz t teszünk: 3. 9710.-ben stb..16. a 10. harmincnyolc egész egy tized stb. pénzösszeg. statisztikai adat és hasonlók lejegyzésében: du.EGYÉB TUDNIVALÓK A számok 288. 5 602 164. ha az ezres után a szám még folytatódik. Ha azonban a t számnévi jelz s törtszámnév egészében jelz i szerep . számjegyekkel is. tízféle. ezen felül csak a kerek ezreseket és a milliósokat. a) Ha a t számneveket bet vel írjuk. Hogy mikor használunk bet írást. 20 611. névutós szókapcsolatban vagy más szóval összetéve szerepel: huszonötöt. osztály. ötvenháromezer. 353 864. ha a szám toldalékos alakban. ezernek. A sorszámnevek után – ha számjegyekkel írjuk ket – pontot teszünk: 1. hatvan után. sor. 296.vagy ennél több jegy számok írásában a számjegyeket a hátulról számított szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk. a 8. a két számnevet egybeírjuk: az ország kétharmad része. tízmillió stb. 1978. kéthetenként stb. a 10–12. de: 20 611. A pontot a toldalékokat kapcsoló köt jel el tt is megtartjuk: 3. húsz. ezerhétszázhetvenkett . negyvenhétezer-ötszázhatvanhárom. (A keltezés e tekintetben kivétel.-kel. oldalon stb. vö. b) Ha a számokat számjeggyel írjuk. 15 méter szövet stb. s a jelzett szó f névi érték .

XI. 1983. IV. Gergely.292. Az általános iskolai osztályokat arab számmal szokás jelölni: 2. IV/A osztály. de: 1848 márciusában (vö. Pontot akkor teszünk az évszám (évszámcsoport) után. 38 tanuló. kötet v. de: 1918 októberének végén (vö. II. 8. 365 nap. század 1944. v. 295. A v. v. s utána pontot teszünk.) 1848. század v. század. VII. évi 1983–1984. 295. 12. A számjegyeket túlnyomórészt arab számokkal írjuk: 25 mm. március 9.. október folyamán. 16. tavaszi–nyári 1918. stb. osztály. A keltezés 293. a napot mindig arab számmal írjuk. Egyébként egyaránt helyes: 3. Rákóczi Ferenc. Az évszámot mindig arab számmal írjuk. 2500 Ft stb. Pet fi u. 1983/1984. III. március–áprilisban 1919. 1983/84. a középiskolai osztályokat pedig római számmal: II. 295. évi 19–20. III. kötet. illet leg jelölhet római számmal is. 1848. 1983–84. IV/3-as körzet. XIX. 1983. Római számokat következetesen csak néhány hagyományos esetben és csak sorszámnevek jelölésére használunk: IV. 28. Mai alkalmazásuk pontos körét nem lehet meghatározni. a v. szi. köt jelekkel tagolt forma is: 1983-11-28 294. 1983. nem teszünk utána pontot: 1848 el tt 1848 el tti 1526 augusztusában 1848 h sei 1918 kés szén 1848 els felében 98 . 295. de: 1944 szén (vö. nov. 28. XIX–XX. XI. agyideg. XVI. 2. IX. NB I. IV. Terjed ben van a pontok nélküli. áprilisi 1983. kerület.) 1918. arab számmal is. november 28. Béla. század v. ágyéki csigolya stb. 295. 11.. 4. október havában 1918. de: 1918 folyamán (vö. 4/a osztály. október végén.) stb. 1983. vagy ha az évszám (évszámcsoport) birtokos jelz je egy másik szónak. ha az utána következ hónapnévvel vagy id t jelöl egyéb szóval nincs birtokviszonyban: 1848. v. a hónap neve teljesen kiírható vagy rövidíthet . kongresszus stb. Használatuk leginkább olyankor tanácsolható. osztály. Az évszámok után a következ esetekben nincs pont: a) Ha az évszámot (évszámcsoportot) névutó vagy névutóból képzett melléknév követi. A szakmai szokások is tiszteletben tartandók: X.. s utána pontot teszünk. stb. 28. A római számok visszaszorulóban vannak. márciusban. ha az arab számokkal szemben megkülönböztet vagy tagoló szerepük lehet: 1983.) 1945.

Ehhez a formához a toldalékokat köt jellel kapcsoljuk: 10. Budapest VII. 12-t l vagy 12-ét l. Más esetek 298. óta. december 10. 1941–1945 mérhetetlen károkat okozott népünknek. egy következ képpen írjuk: Budapest VII. a számok után a pontot (vagy a birtokos személyragot) ki kell tenni: 1983. 297. 1-jén. Magyarország 1514-ben. Kadarka u.35-ös stb.. b) Nem teszünk pontot az évszám (évszámcsoport) után. II. Az elseji v.1849 után 1867 és 1896 között stb. de: 1983.35-ig. elsejei szóalakok számjeggyel írva: 1-ji v. 10. Rákóczi út 28/A II. kerület. Rákóczi út 28. 296. márc. ker. 10. szóalakok számjegyes írása: 1-je. 4024 Kis János Miskolc Pf. 1849 tavaszi hónapjai 1944/45 nehéz telén stb. december 20. Az elseje. 10/B Budapest VII. 1-jéig stb. december 20-a és 31-e között. között. elsejéig stb. 10/B 1072 Szekszárd. 1848.35-kor. rendeltetési helyeket a A folyamatosan. Ha a napok sorszáma után névutó következik. ha a mondatban ez az alany: 1789 fordulópont az emberiség történelmében. 6–8.. köt jellel kapcsolódnak: az 1838-i árvíz. elsején. Leveleket és más küldeményeket a posta címzésmintái szerint kell megcímezni: Mátyás Antal Debrecen Csapó u. 20 3500 sorba írt lakáscímeket. Elhagyható a pont a zárójelbe tett évszámok mell l is: Az elmúlt év (1983) rendkívül aszályos volt.35 stb. Rákóczi út 28/A II. az óra és a perc közé (szóköz nélkül) pontot teszünk: 10. Az évet és a napot jelöl számjegyekhez a toldalékok pont nélkül. – Ha az id pontot számjegyekkel adjuk meg. vagy: 1983. december 10-e óta stb. Az óra és a perc szót folyó szövegben általában kiírjuk: 10 óra 25 perckor stb. 15-én. em. 99 . 4–6. 1-jei. és 31. stb. 2700 299. április 4ig vagy 4-éig. 1849 mártírjai 1918–1919 forradalmai stb. em. de: 1983. 10. II.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful