V.

Főcsoport MENTÁLIS ÉS VISELKEDÉS ZAVAROK (F00-F99) Beleértve: a pszichés fejlődés zavarait Kivéve: máshol nem osztályozott tünetek, jelek és kóros laboratóriumi értékek (R00-R99) A főcsoport a következő csoportokat tartalmazza: F00-F09: Organikus és szimptómás mentális zavar F10-F19: Pszichoaktív szerek használata által okozott mentális és viselkedési zavarok F20-F29: Schizophrenia, schizotipiás és paranoid (delusív) rendellenességek F30-F39: Hangulatzavarok [affektiv rendellenességek] F40-F48: Neurotikus, stresszhez társuló és szomatoform rendellenességek F50-F59: Viselkedészavar-szindrómák, fiziológiai zavarokkal és fizikai tényezőkkel társulva F60-F69: A felnőtt személyiség- és viselkedés rendellenességei F70-F79 Mentális retardáció F80-F89: A pszihés fejlődés rendellenességei F90-F98: Viselkedési és emocionális rendellenességek, rendszerint gyerek vagy serdülőkori kezdettel F99: Nem meghatározott mentális rendellenesség A főcsoporthoz tartozó csillaggal jelölt csoportok: F00* Dementia Alzheimer betegségben F02* Dementia máshol besorolt betegségekben ORGANIKUS ÉS SZIMPTOMATIKUS MENTÁLIS ZAVAROK (F00-F09) Ez a csoport a mentális zavarok azon csoportját foglalja magába, melyek okaként ideggyógyászati betegséget, agyi sérülést vagy más inzultust tételezünk fel, ami cerebralis diszfunkcióhoz vezetett. A diszfunkció lehet elsődleges, amikor a betegség, sérülés, inzultus közvetlenül és szelektíven a központi idegrendszert érintette, vagy másodlagos, amikor az agy egyik a szisztémás megbetegedés vagy zavar által érintett szervek közül. Dementia, (F00-F03) egy szindróma, melyet a központi idegrendszer általában krónikus és progrediáló természetű megbetegedése okoz. A dementiában a magasabb kortikális funkciók zavara alakul ki, mint például a memória, a gondolkodás, tájékozódás, megértés, számolás, tanulási képességek, nyelvi- és itélőképesség zavara. A tudat nem homályosodik el. A kognitív funkciók romlásával gyakran társul, sőt azt megelőzheti az emocionális kontroll, szociális viselkedés és motiváció károsodása. Ez a szindróma előfordul Alzheimer betegségben, cerebro-vascularis betegségben, és olyan fizikális állapotokban melyek elsődlegesen vagy másodlagosan érintik a központi idegrendszert. Kiegészítő kódokat kell használni, ha szükséges, az alapvető betegség meghatározásához. F00* Dementia Alzheimer betegségben (G30.-+) Alzheimer kór a központi idegrendszer primér degeneratív megbetegedése, ismeretlen etiológiájú, jellegzetes neuropatológiai és neurokémiai elváltozásokkal. A betegség lappangva kezdődik, lassan, de folyamatosan fejlődik ki az évek sora alatt. F00.0* Dementia Alzheimer betegségben, korai kezdettel (30.0+) Alzheimer kórban jelentkező demencia 65 éves kor előtt, relative gyors lefolyással, a magassabb kortikális funkciók kifejezett, többszörös zavarával. 2-es típusú Alzheimer kór Alzheimer típusú presenilis dementia Alzheimer típusú primér degeneratív dementia presenilis kezdettel F00.1* Dementia Alzheimer betegségben, késői kezdettel (G30.1+) Alzheimer betegségben fellépő dementia 65 éves kor utáni kezdettel, általában a 70-es évek végén vagy azt követően lép fel, lassú progressziójú, és a legjellegzetesebb tünete az emlékezetzavar. 1-es típusú Alzheimer kór Alzheimer típusú primér degeneratív dementia senilis kezdettel Dementia senilis, Alzheimer tipusú F00.2* Dementia Alzheimer betegségben, atípusos, vagy kevert formájú (G30.8+) A típusos dementia Alzheimer típusa F00.9* Nem meghatározott dementia Alzheimer betegségben (G30.9+) F01 Vascularis dementia A vascularis dementia a köponti idegrendszert ért infarktusok következménye, melyeket vascularis betegség okozott, igy például a hipertóniához társuló cerebrovascularis megbetegedés. Az infarktusok általában kicsik, de kumulatív hatásúak. Rendszerint idősebb korban kezdődik. Beleértve: dementia arteriosclerotica F01.0 Vascularis dementia akut kezdettel Cerebro-vascularis trombózisok, embolusok vérzések sorozatát követően gyorsan kialakuló dementia. Ritka esetben egy nagy infarktus lehet az oka. F01.1 Multi-infarktusos dementia Fokozatosan alakul ki, számos átmeneti keringészavart követően, melyek infarktusok halmazát okozzák a cerebralis parenchimában. Elsősorban corticalis dementia F01.2 Subcorticalis vascularis dementia Mélyen az agyféltekék fehérállományában kialakuló lokális ischemiás destrukciók magasvérnyomásban szenvedő pácienseknél. A klinikai képe nagyon hasonló az Alzheimer kórban kialakuló dementiával, de ellentétben azzal, itt a (cerebrális) cortex általában megkimélt. F01.3 Kevert, subcorticalis és corticalis vascularis dementia F01.8 Egyéb vascularis dementia F01.9 Nem meghatározott vascularis dementia F02* Dementia egyéb máshová osztályozott betegségekben Demenciák olyan esetei, melyeket nem, vagy feltehetően nem Alzheimer kór vagy cerebrovascularis megbetegedések okoztak. Bármely életkorban kezdődhet, mégis ritkán idős korban. F02.0* Dementia Pick betegségben (G31.0+) Középkoruaknál kialakuló dementia, progresszív lefolyással. Korán lassan, fokozatosan megváltozik a személyiség és romlik a szociális beilleszkedés, amit az intellektus, az emlékezés, a nyelvi készségek hanyatlása követ, apátiával vagy eufóriával és ritkán extrapiramidális mozgászavarral.

PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com

F02.1*

F02.2*

F02.3*

F02.4* F02.8*

F03

F04

F05

F05.0 F05.1 F05.8 F05.9

Dementia Creutzfeldt-Jakob betegségben (A81.0+) Progrediáló dementia kiterjedt neurológiai tünetekkel, melyeket feltehetően egy átvihető ágens által okozott jellegzetes neuropatológiai elváltozások magyaráznak. Általában a középkorúaknál vagy idősebbeknél alakul ki, de bármely életkorban kezdődhet. Szubakut lefolyású, 1-2 éven belül halálhoz vezet. Dementia Huntington betegségben (G10+) A dementia a kiterjedt központi idegrendszeri degeneráció egyik tünete. A betegséget egy domináns autoszómális gén örökíti át. A tünetek rendszerint a 30-as vagy a 40-es években kezdődnek. A progresszió lassú, 10-15 éven belül halálhoz vezet. Dementia Huntigton choreaban Dementia Parkinson kórban (G20+) A dementia Parkinson kórban alakul ki. Jelenleg még nincs semmilyen elkülönítő klinikai jellegzetessége. Dementia: • paralysis agitans esetén • parkinsonizmusban Dementia HIV megbetegedésben (B22.0+) HIV betegség lefolyása során kialakuló dementia, ahol a HIV fertőzésen kivül semmilyen más társuló betegség sincs amivel a demenciát magyarázni lehetne. Dementia máshol osztályozott betegségben Dementia a következő betegségekben: • cerebralis lipidosis (E75.-+) • epilepsia (G40.-+) • hepatolenticuláris degeneráció (E83.-+) • hypercalcaemia (E83.5+) • szerzett hypothyreosis (E01, E03.-+) • intoxicatio (T36-65+) • sclerosis multiplex (G35+) • neurosyphilis (A52.1+) • niacin hiány (pellegra) (E52+) • polyarteritis nodosa (M30.0+) • SLE (M32.-+) • trypanosomiasis (B56.-+, B57.-+) • B12 vitamin hiány (E53.8+) Nem meghatározott dementia Praesenilis: • dementia k.m.n. • psychosis k.m.n. Primér degenerativ dementia k.m.n. Senilis: • dementia: • k.m.n. • depressziós vagy paranoid tipus • psychosis k.m.n. Kivéve: Senilis dementia deliriummal vagy akut zavartsággal (F05.1) Szenilitás k.m.n. (R54) Organikus amnesztikus szindróma, melyet nem alkohol vagy más pszichoaktiv szer okozott Kifejezett károsodása a megőrző emlékezésnek (rövid és hosszú távú memóriának), mialatt a azonnali felidézés (megjegyző emlékezés) megtartott, a szindróma része még az új ismeretek elsajátítási képességének a csökkenése, és az időbeni tájékozatlanság, Konfabuláció kifejezett tünet lehet, de a felfogás és észrevevés valamint más kognitív funkciók, beleértve az intellektust is, rendszerint sértetlenek. A prognózist a kiváltó megbetegedés határozza meg. Nem alkohol okozta Korszakov pszichózis vagy szindróma Kivéve: amnesia: • k.m.n. (R41.3) • anterograd (R41.1) • disszociatív (F44.0) • retrograd (R41.2) Korszakov szindróma: • alkohol indukálta vagy nem osztályozott (F10.6) • egyéb pszichoaktív szer indukálta (F11-19, leggyakrabban a 4. karakter a 6-os) Delirium, melyet nem alkohol vagy más pszichoaktív szer okozott Nem meghatározott etológiájú organikus cerebrális szindróma, melyet tudatzavar és figyelemzavar, észrevevészavar, gondolkodászavar és emlékezetzavar, valamint a pszichomotorium, az emocionalitás és az alvás-ébrenlét ciklusának a zavara jellemez. Az időtartama változó. Lehet enyhe és nagyon súlyos is. Beleértve: akut és szubakut: • agyi szindróma • zavartság (nem alkohollal összefüggő) • fertőzésekhez társuló pszichosis • organikus reakció • pszicho-organikus szindróma Kivéve: alkohol okozta vagy nem meghatározott delirium tremens (F10.4) Nem dementiához társuló delirium Dementiához társuló delirium A betegség a fenti kritériumoknak megfelel, de dementia (F33-F03) talaján alakul ki. Egyéb delirium Kevert eredetű delirium Nem meghatározott delirium 2

PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com

F06

F06.0

F06.1

F06.2

F06.3

F06.4

F06.5

F06.6

F06.7

F06.8 F06.9

F07 F07.0

Egyéb mentális rendellenességek, amelyeket agyi károsodás és diszfunkció vagy testi megbetegedés okozott Különböző állapotokat takarnak melyeket vagy a primér cerebralis megbetegedés következtében kialakult központi idegrendszer zavar, vagy a szisztémás megbetegedés, ami másodlagosan érinti a központi idegrendszert, vagy exogén toxikus anyagok vagy hormonok, vagy endokrin zavarok esetleg más szomatikus megbetegedések okoznak. Kivéve: Ha társul: • deliriummal (F05.-) • dementiával, ami F00-F03 alatt van besorolva alkohol vagy más pszichoaktiv szer okozta (F10-F19) Organikus hallucinosis Állandó vagy visszatérő, rendszerint vizuális vagy akusztikus hallucinációk jellemzik, melyek tiszta tudat mellett jelentkeznek, és az egyén felismerheti őket. Téveseszmék segítségével elaboráció történhet, de a téveseszmék nem uralják a klinikai képet, és a belátás megtartott lehet. Organikus hallucinátoros állapot (nem alkoholos) Kivéve: hallucinosis alcoholica (F15.5) schizophrenia (F20.-) Organikus katatonia Csökkent (stupor) vagy fokozott (nyugtalanság) pszichomotoros aktivítás, kataton tünetekkel. A pszichomotorium szélsőségesen változhat. Kivéve: schizophrenia katatonica (F20.2) stupor: • k.m.n. (R40.1) • disszociatív (F44.2) Organikus paranoid (delusív) [schizophrenia szerű] zavar Állandó vagy visszatérő téveseszmék uralják a klinikai képet. A téveseszmékhez hallucinációk társulhatnak. Előfordulhat néhány tünet, amelyik schizophréniára emlékeztet, mint a bizarr hallucinációk, vagy a gondolkodászavar. Organikus paranoia vagy organikus paranoid-hallucinátoros állapot Schizophrenia szerű pszichózis epilepsiásoknál Kivéve: rendellenesség: • akut és átmeneti pszichózisok (F23.-) • tartós (perzisztáló) paranoid (deluziv) zavar (F22.-) • drog indukálta pszichózisok (F11-F19, a közös negyedik karakter .5) • schizophrenia (F20.-) Organikus hangulat- (affektiv) zavarok A hangulat vagy az érzelmek valamint az általános aktivításszint változása jellemzi, depressziós, mániás vagy bipoláris zavar lehet, (lásd F30-F32), de organikus megbetegedés következtében alakul ki. Kivéve: nem organikus vagy nem meghatározott hangulatzavarok (F30-F39) Organikus szorongás zavar Generalizált szorongás (F41.1) vagy a pánik "betegség" (F41.0) tünetei vagy a kettő kombinációja jellemzi, de organikus megbetegedés következtében alakult ki. Kivéve: nem organikus vagy nem meghatározott szorongászavarok (F41.-) Organikus disszociatív zavar Az emlékek, az identitástudat és a pillanatnyi érzések valamint a testmozgások kontrollálása közötti normális integráció részleges vagy teljes megszakadása, ami organikus megbetegedés eredményeként alakul ki. Kivéve: nem organikus vagy nem meghatározott disszociatív (konverziós) zavar (F44.-) Organikus emocionális labilitás (asthenia) Jellemzője az emocionális labilitás vagy inkontinencia, fáradékonyság, és számos különböző kellemetlen testi érzet (pl. szédülés) és fájdalmak, de organikus megbetegedés okozza. Kivéve: nem organikus vagy nem meghatározott szomatoform zavar (F45.-) Enyhe kognitív zavar Jellemzője a memória károsodása, hosszabb időt igénylő feladatok esetén tanulási és koncentrálási nehézségek, jelentős szellemi fáradtság érzése, ha szellemi feladatok elvégzéséről van szó, és új dolgok tanulása szubjektive nagyon nehézkes, még akkor is ha objektíve sikeres is volt. A tünetek nem olyan súlyosak, hogy dementia (F00-F03) vagy delírium (F05.-) diagnosztikus kritériumainak megfelelne. A diagnózist csak akkor adható ha meglévő szomatikus betegséghez kötődik, és nem adható ha az F10-F99 között besorolt mentális vagy viselkedészavar diagnosztizálható. A zavar megelőzheti, társulhat és követheti cerebrális és szisztémás fertőző és szomatikus betegségek széles változatát, de a központi idegrendszer érintettségének közvetlen bizonyítéka nem szükségszerűen észlelhető. El lehet különíteni encephalitist követő szindrómától (F07.1) és post-commotios szindrómától (F07.2) a különböző etiólógia alapján és mert a tünetek lényegesen szűkebb területre korlátozódnak, valamint rövidebb ideig tartanak. Egyéb meghatározott mentális zavar, amit agykárosodás és diszfunkció valamint szervi betegség okozott Epilepsziás pszichózis k.m.n. Nem meghatározott mentális zavar amit agykárosodás és diszfunkció valamint szervi megbetegedés okozott Organikus: • agyi szindróma k.m.n. • mentális zavar k.m.n. Agyi betegség, károsodás és diszfunkció, által okozott személyiség- és viselkedészavarok A személyiség és a viselkedés megváltozása, ami reziduális vagy járulékos központi idegrendszeri betegségnek, sérülésnek vagy diszfunkciónak tulajdonítható. Organikus személyiségzavar Jellemzője a premorbid személyiséghez képest a megszokott viselkedési minták jelentős megváltozása, ami magába foglalja az érzelmek, a szükségletek, impulzusok kifejezésének a módosulását. A kognitív funkciók és a gondolkodás károsodása, a szexualitás megváltozása szintén a klinikai kép része lehet. Organikus: • pseudopsychopathia • pseudoretardált személyiség Szindrómák: 3

PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com

a nagy mennyiségű alkohol fogyasztását követő depressziós időszakok). irritábilitás. és hiányérzet. mely egészségkárosodást okoz. vagy ha a mennyiség káros (közös 4. A fő diagnózist annak az anyagnak (vagy anyagcsoportnak) megfelelően kell felállitani. klinikai formájukban. emelyik felelős a legtöbb klinikai tünetért. A komplikáció függ a kapott (gyógy)szer farmakológiai osztályától és adagolásának módjától. A legtöbb gyógyszerszedő általában egynél több pszichoaktív szert szed. megnövekedett tolerancia.9) Csak azokban az esetekben ahol a pszichoaktív szer szedés kaotikus (rendszertelen) és elkülöníthetetlen. karakter a .com . a jellemző fizikai és pszichológia tüneteket. illetve más pszichofiziológiai funkció és válasz zavara. kell a töbszörös drog használatot diagnosztizálni. koncentrálási és szellemi munkavégzési nehézség. mint szédülés. melyek különböznek súlyosságukban. Alkoholizmus Dipsomania Drog függőség . klinikai jeleket és viselkedést.m. affektív vagy viselkedési zavar. hepatitis a pszichoaktív szerek injekciós önadagolásától) vagy mentális (mint pl. pszichózist nem okozó agyi szindróma Egyéb meghatározott személyiség és viselkedészavar. A károsodás lehet fizikai (mint pl.1) meghatározott személyiségzavarok (F60. 0 Akut intoxikáció Pszichoaktív szer adását követően kialakuló tudat. A zavar közvetlenül kapcsolatba hozható a kapott szer akut farmakológiai hatásával. dohány. minden meghatározott anyag esetében. vagy a különböző pszichoaktív szerek összetétele megállapíthatatlan. A következők jellemzik: erős vágy a gyógyszer bevételére. Akut alkoholmérgezés (részegség) "Bad trips" (kábitószerek esetében) Patológiás intoxikáció Transz és kontroll zavarok pszichoaktív szer intoxikációja esetén . vagy egyéb zavart (a közös 4. (F29) Pszichoaktív szer használata által okozott mentális és viselkedészavarok (F10-F19) Ez a blokk a zavarok széles körét öleli fel.m.és percepciózavar. a káros következmények ellenére a szedés folytatása. koma. vagy ha egy 3.9 F09 • frontális lebeny • limbikus epilepsziás személyiségzavar • lobotomiát követő • leukotomia utáni Kivéve: Tartós személyiségváltozás: • katasztrófa átélése után (F62. A kódokat ha szükséges használni kell.n. Másik diagnozist akkor kell adni. emocionális izgalom vagy alkohol tolerancia. a drog szedésének az előnybe részesítése más aktívitásokkal szemben. ha más szert toxikus mennyiségben szed az illető (a közös 4. emlékezetzavar. teljes tünetmentességgel. 1 Káros használat (abusus) A pszichoaktív szer használatának olyan módja. A dependencia kialakulhat egy meghatározott szerre (mint pl.F07. • szimptomás k. kognitív. Kivéve: organikus személyiségzavar (F07. mint a páciens tulajdonában lévő drogot.) Kivéve: dependenciát nem okozó anyagok abúzusa (F55) A következő 4. de nem mindegyik negyedik karakter használható mindegyik anyag esetében.1) postconcussionalis szindróma (F07.0) • pszichiátriai betegség után (F62.pdffactory.-) Postencephalitises szindróma Variális vagy bakteriáli encephalitisből való felépülés után észlelehető nem specifikus.n. vagy a szerek egy csoportjára (opiátok) vagy farmakológiailag különböző gyógyszerek széles fajtáira.n. fáradtság.3-.0). karakter a . de mindegyik kapcsolatban van egy vagy több pszichoaktív szer használatával. Contusiót követő szindróma (encephalopathia) Traumát követő. Ez magában foglalja az autoanamnesist. vagy diazepam). Pszichoaktív szer abuzus . Kivéve: pszichózis k. A 3. amit a központi idegrendszer müködészavara. sérülése és betegsége okozott. hogy ez reverzibilis. alvászavar. kognitív és fiziológiai jelenségek meghatározott együttese. a használatának a kontrollálási nehézsége. (F19. amit a központi idegrendszer müködészavara. (ami általában eszméletvesztéssel járt) követő változatos tünetegyüttes. vagy egyéb bozonyítékokat. A komplikáció lehet trauma.m. alkohol. személy beszámolóját. A pszichoaktív szer azonosításához a rendelkezésünkre álló összes forrást használni kell. a vér és más testfolyadékok elemzését. karakter a 2-es). változatos viselkedésmodosulás. és idővel oldódik. Organikus pszichoszindróma Nem meghatározott organikus vagy szimptomatikus mentális rendellenesség Pszichózis: • organikus k. és más egészségügyi szövődmény. depenöenciát okoz (4. valamint néha fizikai megvonási tünetek. karakter a használt anyagot azonosítja. 2 Dependencia (szindróma) Viselkedési. delirium. melyeket nem feltétlenül orvosilag rendelték.8 F07. karakter a klinikai állapot kódolására szolgál az F10-F19-es csoportokhoz: . csökkent stressz-. amelyik ismételt használatot követően alakulhat ki. 3 Megvonási szindróma 4 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.0) Post-commotios szindróma A fejtraumát. karakter azonosítja a klinikai állapotot.1 F07. kivéve ha szövetkárosodás vagy más komplikació nem lépett fel. karakter az 1-es).2 F07. sérülése és betegsége okozott. a 4. görcsök. Jobb hemisphaerium organikus sérüléséhez köthető affektív zavar Nem meghatározott személyiség és viselkedészavar. Az alapvető különbség az organikus személyiség zavarhoz képest.2) postencephalitiszes szindróma (F07. aspiráció.

A flashback-et el lehet különíteni a pszichótikus állapottól annak átmeneti.és viselkedészavarok [Az altételekért lásd a csoport általános ismertetőjét] F12.Hallucinogének használata által okozott mentális . mint ahogy azt észszerűen pszichoaktív szer hatás esetén várható volna. Az időérzék és a dolgok sorrendiségének a zavara szembetűnő.7) . változatos csoportjai a tüneteknek. A kezdete a pszichoaktív szer fogyasztásával esik egybe.és viselkedészavarok 5 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. ha határozottan bizonyítható.Opiátok használata okozta mentális.és viselkedészavarok [Az altételekért lásd a csoport általános ismertetőjét] F15. és a pszichoaktív szer típusától valamint az abbahagyás vagy a jelentős mérséklés előtti.és viselkedészavarok [Az altételekért lásd a csoport általános ismertetőjét] F11. 6 Amnesticus szindróma A megőrző emlékezés (a rövid és hosszú távú memória) krónikus és kifejezett károsodása jellemzi ezt a szindrómát. épp úgy mint az új dolgok megtanulási nehézsége. és az amnesztikus deficit összehasonlíthatatlanul nagyobb a többi zavarhoz képest.m. pszichomotorium zavara (nyugtalanság vagy stupor). az intenzív félelemtől az eksztázisig. Azokban az esetekben.8 pontnál kell besorolni. A kezdete és a lefolyása időben behatárolt. 4 Megvonási szindróma deliriummal Az az állapot. Más kognitív funkciók relatíve jól megkíméltek. legutoljára használt dózis nagyságától függ.és viselkedészavarok [Az altételekért lásd a csoport általános ismertetőjét] F17.pontban leírt kritériumok szerint.n. Konfabuláció kifejezett lehet. A sensorium tiszta. vagy nem meghatározott Kivéve: nem alkohol indukálta Korszakov pszichózis vagy szindróma (F04) .m. Alkoholos dementia k.com . akkor az F05. nem súlyos zavartság. személyiségben és viselkedésben sokkal tovább tart.Kokain használata által okozott mentális. . Jellemzik a hallucinációk (tipikusan akusztikusak.Nyugtatók és altatók használata által okozott mentális.Alkohol okozta mentális. csak akkor kódolható itt. az F05. Alkohol és drog okozta amnestikus szindróma Alkohol vagy más pszichoaktív szer által indukált Korszakov pszichózis vagy szindróma. és a tünetek nem magyarázhatók akutointoxikációval vagy megvonással. ahol a fenti állapot kezdete későbbi mint a pszichoaktív szerek használata. Kivéve: alkohol vagy más pszichoaktív szer indukálta reziduális vagy késői kezdetű pszichózis (F10-19. percepció zavarai. Alkoholos: • hallucinosis • féltékenység • paranoia • psychosis k. Az azonnali felidézés (a megjegyző emlékezés) megkímélt és a közeli emlékek nagyobb mértékben károsodtak mint a távoliak. de nem mindig észlelhető.Egyéb stimulánsok használata által okozott mentális és viselkedészavarok beleértve a koffeint [Az altételekért lásd a csoport általános ismertetőjét] F16. mikor a megvonási szindróma szövődik deliriummal. a közös negyedik karakter a .pdffactory. hogy a pszichoaktív szer használat okozta reziduális állapotról van szó.5) • 8 Egyéb mentális és viselkedészavarok • 9 Nem meghatározott mentális vagy viselkedészavarok PSZICHOAKTIV SZER HASZNÁLATA ÁLTAL OKOZOTT MENTÁLIS ÉS VISELKEDÉSZAVAROK (F10-F19) F10.és viselkedészavarok [Az altételekért lásd a csoport általános ismertetőjét] F14. de gyakran több mint egy szenzoros modalításuak). 7 Reziduális és késői (kezdetű) pszichótikus zavar Az alkohol vagy pszichoaktív szer indukálta változás a kognitív funkciókban..A szer állandó használatát követően relatív vagy teljes megvonás után kialakuló különböző. téveszmék (gyakran paranoid vagy üldöztetéses tartalmakkal). lehetséges. lefolyása alapján.és viselkedészavarok [Az altételekért lásd a csoport általános ismertetőjét] F18.Illékony oldószerek (spray) okozta mentális.Cannabis és származékai által okozott mentálisés viselkedészavarok [Az altételekért lásd a csoport általános ismertetőjét] F13. Alkoholizmushoz társuló agyi szindróma Dementia és más enyhe formái a perzisztáló kognitív funkciózavarnak Hallucinációt követő percepciózavar Flashbacks Késői kezdetű pszichoaktiv szer indukálta pszichótikus zavar Hallucinációt követő percepciózavar Reziduális: • affektív zavar • személyiség és viselkedészavar Kivéve: Alkohol és pszichoaktív szer indukálta: • Korszakov szindróma (F10-F19 a közös negyedik karakter a . affektusokban. időnként nagyon rövid idejű. 5 Pszichótikus zavar Pszichótikus tünetek egy csoportja észlelhető pszichoaktív szer használata vagy azt követően.6) • pszichótikus állapot (F10-F19 a közös negyedik karakter a . de enyhe tudatzavar.n. Konvulziok szintén előfordulhatnak. és a korábbi alkoholos vagy más pszichoaktív szerrel kapcsolatos élmények megduplázódása szerint.Dohányzás okozta mentális. Delirium tremens (alkohol indukálta) . ha organikus okok is számításba jönnek a delirium kialakulásában. és abnormális affektusok. A megvonás komplikációja lehet az alkalmi konvulzió.

A legfontosabb pszichopatológiai tünetek a következők: gondolat echo (a gondolatok visszhangosodása). Paraphrenia (schizophrenia paraphrenica) Kivéve: involuciós paranoid állapot (F22. gondolkodászavar és negatív tünetek. 6 F19. hisz számtalan többféle szert szedő maga sem tudja a szedett szerek pontos alkotórészeit. F20. Hebephreniát normálisan csak serdülőknél és fiatal felnőtteknél lehet diagnosztizálni.n. Ebben az állapotban magas az öngyilkosság veszélye. karakter az 5-ös. melyet nem feltétlenül irreverzibilis. A kényszerű poziciók és attitüdők hosszú időn át fentállhatnak. A heves izgatottság feltűnő jellegzetessége ennek a szindrómának. ha a használt pszichoaktív szerek biztonsággal nem azonosíthatók vagy ismeretlenek.: meglassult pszichomotorium.) F20. A prognózis rossz.2) • ciklikus (F25. mint ennek a csoportnak a legfontosabb tagja. amelyik megfelel a schizophrenia általános kritériumainak.-). vagy viszonylag enyhék. és szegényes közösségi (társas) aktivitás.2 Kataton schizophrenia A kataton schizophrenia klinikai képét a pszichomotorium szélsőséges zavarai uralják. Schizophrenia nem diagnosztizálható igen kifejezett mániás vagy depressziós tünetek esetén. elvonása. progresszív vagy stabil deficitekkel.3 Nem differenciálható (differenciálhatatlan) schizophrenia Olyan pszichótikus állapot. amelyik elhúzódhat. A schizoaffektív zavar ellentmondásos természete ellenére ebben a csoportban maradt. Beleértve: drogok helytelen használata k. akusztikus hallucinációk. hogy melyik az amelyik felelős a domináló tünetekért. Kivéve: schizophrenia: • akut (nem differenciált) (F23. Ugyancsak nem diagnosztizálható schizophrenia nyilvánvaló idegrendszeri megbetegedés esetén valamint drog intoxikáció vagy megvonás állapotában. a hangok egyes szám 3.- PDF created with pdfFactory Pro trial version www.0 Paranoid schizophrenia A paranoid schizophrenia eset. vagy kommentálják. különösen az affektusok elsivárosodása és az akarat-szegénység (közömbösség). nem verbális kommunikáció (az arckifejezésekkel. de nem uralják már a képet. ami változhat az extrém hiperkinezistől a stuporig. és schizophrenia kialakulását követi.és viselkedészavarok [Az altételekért lásd a csoport általános ismertetőjét] Ezt a csoportot csak akkor lehet használni. Szintén használható. a beszéd inkoherens.2) schizophren reakció schizotipusos zavar (F21.8) paranoia (F22. ha pszichoaktív szer használata váltotta ki akkor az F10-F19 kódok alatt kell besorolni. nem odaillő.4 Scizophrenia utáni depresszió Depresszió. de meghatározott kognitiv deficit kialakulhat a lefolyás során. a tartós paranoid (deluzív) zavar és az akut és átmeneti pszichosisok nagyobb csoportja. Amennyiben a schizophrenia tünetei floridak és kifejezettek. illetve lehet egy vagy több epizód teljes vagy részleges remisszióval. de nem állapítható meg. initiativa szegénység.pdffactory. Ha hasonló állapot alakul ki epilepsia vagy más idegrendszeri megbetegedés esetén akkor az F06. a viselkedés felelőtlen (meggondolatlan) és kiszámíthatatlan valamint a mannerismus (gesztikuláció) általános. SCHIZOPHRENIA. amikhez általában akusztikus hallucinációk valamint percepciózavarok társulnak. a gondolatok szétsugárzása (telekomunikációs eszközzel). a hanglejtésekkel és testtartással).0F20. Dezorganizált schizophrenia Hebephrenia F20. ha legalább kettő vagy több pszichoaktív szer használatáról van szó. mert viszonylag gyorsan alakulnak ki a negatív tünetek. Az affektusok. a percepció torzulása (széttöredezése) és nem megfelelő és/vagy elsivárosodott affektusok jellemzik a schizophreniákat.5) schizophreniát követő depresszió (F20. SCHIZOTYPIÁS ÉS PARANOID (DELUSIV) RENDELLENESSÉGEK (F20-F29) A csoportban együtt található a schizophrenia. külső irányítottságról való meggyőzödöttség. elhanyagoltság. Ha schizophrenia tünetei már nem észlelhetők. a gondolatok dezorganizáltak. a percepció kóros értelmezése. csak ha egyértelműen korábban jelentek meg a schizophren tünetek. az akarati élet és beszéd zavara. Kataton stupor Schizophren: • katalepsia • katatonia • flexibilitás cerea F20. szegényes.2. F20 Schizophrenia Általánosságban a gondolkodás. anélkül hogy bármelyik tisztán meghatározó volna. A schizophrenia negatív vagy pozitív tünetei közül néhánynak meg kell lennie.2 altípusokba. személyben beszélnek a páciensről. vagy epizódikus. és kataton tünetek vagy teljesen hiányoznak. A hangulat sekélyes. negatív tünetek jellemeznek. Szociális izolációs tendencia figyelhető meg. az utóbbinál a közös 4. a beszéd elsivárosodása.2) krónikus nem differenciált schizophrenia (F20. mint pl. a téveseszmék és a hallucinációk átmenetiek és fragmentáltak.4) F20. dominancia vagy passzívitás.[Az altételekért lásd a csoport általános ismertetőjét] Többféle drog és egyéb pszichoaktív anyagok használata által okozott mentális. érzelmek elsivárosodása. A tudat tiszta és az intellektuális képességek megtartottak.1 Hebephrenia A schizophrenia azon fajtája. akkor a schizophrenia megfelelő altípusát kell diagnosztizálni. vagy több mint egy altípus tüneteit mutatja. melyben a hangulatzavar kifejezett. Atípusos schizophrenia Kivéve: akut schizophrenia szerű állapot (F23.0) F20. A katatonia kombinálódhat élénk szcenikus hallucinációkkal kisért oneiroid (álomszerű) állapottal. gyakran paranoid téveseszmék észlelhetők. vagy az automatikus engedelmességtől a negatívizmusig. passzívitás.5 Reziduális schizophrenia A schizophrenia krónikusan progrediáló típusa.com .n stabil. A schizophrenia lefolyása lehet folyamatos. a schizotypiás zavar. gondolatok betoldása. depressziót kell diagnosztizálnunk (F32. a szemkontaktus fenttartásával.m. de nem illik bele az F20.

9 F23 F23. de fokozatosan egyre kifejezetebb különc magatartás észlelhető. időnként napokon belül. Szervi eredetnek semilyen jele nem észlelhető. Nincs határozottokezdete és kifejlődése. szociális elvárásoknak nehezen tud megfelelni. A reziduális schizophreniára jellemző negatív tünetek kifejezett pszichótikus epizód jelentkezése nélkül alakulnak ki. Zavartság. valamint a gondolkodás és az affektusok különböző anomáliái (eltérései). ha nem schizophreniások.6 F20. gondolkodás. Időnként átmeneti pszichótikus állapotot mutathat heves illúziókkal. Kivéve: rövid schizophreniform zavar (F23. mint a téveseszmék. ha igen akkor rendszerint a stresszt okozó esemény 1-2 héttel a zavar kezdete alőtt észlelhető. de az időbeni.és észrevevészavart. és az összes teljesítménye hanyatlik. A fenti diagnózist kizárják: érthető beszédet tartalmazó és hosszantartó akusztikus hallucinációk. schizophrenia tünetei. tanácstalanság gyakran észlelhető. Lefolyása általában megegyezik a személyiségzavarokéval. percepció zavarai. melyet a pszichótikus. Egyéb schizophrenia Coenaesthopatias schizophrenia Schizophreniform: • rendellenesség k. kényszergondolatokat. melyek általában külső provokáció nélkül jelentkeznek. Paranoia (Deluzív zavar) Mind egyedülálló téveseszme. hallucinációk.3) • schizophrenia (F20. markáns és jellegzetes tünetei soha sem észlelhetők. melyek nem "ütik meg a téveseszmék szintjét". A zavar társulhat akut stresszel.0 Krónikus nem differenciált schizophrenia Schizophrenia reziduális állapota Restzustand (schizophrenias) Schizophrenia simplex (Egyszerű schizophrenia) A tünetek szinte észrevétlenül alakulnak ki. gyakran néhány héten belül. térbeni és autopszichés dezorientáció nem állandó vagy nem elegendően súlyos szervi. és a kőzponti idegrendszer igazolt betegsége.1) Perzisztens delusionalis rendellenességek Perzisztens (tartós) paranoid (deluzív) zavarok Különböző zavarokat foglal magába. időnként élethossziglan jelen lehetnek. a schizophrenia vagy az affektív csoportokba. fokozatosan erősődő kialakulását értjük. melyekben hosszan tartó téveseszme(ék) az egyedüli vagy a legszembetűnőbb tünet. melyek hosszan fentállnak. Akut polimorf pszichótikus zavar (schizophrenia tünetei nélkül) 7 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.n. akusztikus vagy más típusú hallucinációkkal. téveseszmékre emlékeztető gondolatokkal. Latens schizophren reakció Schizophrenia: • borderline • latens • praepsychoticus • prodromalis • pseudoneuroticus • pseudopsychopathias Schizotypusos személyiségzavar Kivéve: Asperger szindróma (F84.8 F20. melyek hasonlítanak a schizophreniában észlelhetőkre. akkor revidiálni kell a beosztást (diagnózist).0) Egyéb perzisztáló (tartós) paranoid (deluzív) zavar A téveseszme vagy téveseszmék mellett állandó akusztikus hallucinációk vannak. vagy nem megfelelő affektusokat. paranoid vagy bizarr gondolatokat.m.0) • pszichogén pszichosis (F23. különösen idősek esetében. Teljes tünetmentesség általában néhány hónapon belül bekövetkezik. de a schizophrenia határozott. Ámbár időnként.m.com . mind az ehhez kapcsolódó (másodlagos) téveseszmék jellemzik. szociális izoláció tendenciáját. szokatlan vagy különc viselkedést. tünetek hirtelen kezdete jellemez. és csak a klinikai kép elenyésző részét alkotják.-). A tünetek magukba foglalhatják a hideg.0 F22.-) Deluzív dysmorphophobia (diszmorfofóbias téveseszmés zavar) Involuciós paranoid állapot Paranoia querulans Nem meghatározott perzisztáló (tartós) paranoid (deluzív) zavar Akut és átmeneti pszichótikus rendellenességek Heterogén csoport. anhedoniát.5) Schizoid személyiségzavar (F60. melyek csak néhány hónapig tartanak az F23 alatt az átmeneti pszichótikus zavarok közé kell besorolni. Azokat a téveseszmékkel járó (deluzív) kórképeket. Az akut kezdeten az egyértelműen abnormális tünetek két héten belül. mint meggyöződöttség kivülről történő irányítottságról. Ha a zavar tartósan fentáll. organikus delirium diagnózisának a felállításához (F05. a közösségi.pdffactory. Paranoia Paranoid (deluzív): • psychosis • állapot Paraphrenia Sensitiver Beziehungswahn Kivéve: paranoid: • személyiségzavar (F60.8 F22. melyek önmagukban nem elegendőek a schizophrenia diagnosztizálásához (F20. és a megszokott viselkedés jelentős megváltozása. és nem sorolható be az organikus kórképek.3) • reakció (F23.F20. • pszihózis k.9 F21 F22 F22.2) Nem meghatározott schizophrenia Schizotypiás rendellenesség Fő jellemzője a különc viselkedés. az érzelmek (affektusok) elsivárosodása. A téveseszme(mék) tartalma nagyon változó lehet. átmeneti hallucinációk nem zárják ki a diagnózist. vagy schizophrenia tünetei.n.

n. de külön külön egyik csoport diagnózisához sem elegendőek. Akut. Ha a tünetek tartóssá válnak a diadnózist meg kell változtatni perzisztáló (tartós) paranoid (deluzív) zavarra (F22.n. Ha a téveseszmék állandósulnak a diagnózist fel kell cserélni perzisztáló paranoid (deluzív) zavarra (F22. Ha a schizophrenia tünetei tartóssá válnak a diagnózist schizophreniára kell változtattni (F20. de jelentősen változnak napról napra. (F20.3) csoportjaiba. A sokalakúság és az instabilítás jellemző a teljes klinikai képre.m. Schizoaffektív zavar mániás típusa Mind a mánia.2 F25. Krónikus hallucinátoros pszichózis Nem organikus pszichózis k.n.m.-). (F99) 8 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.1 F23.pdffactory. melyben a tünetek relative stabilak és schizoprenia tüneteivel megegyeznek. és a schizophrenia kritériumai nem teljesülnek (F20.2 F23.-). vagy ismétlődő. Az inkongruens hangulattal társuló pszichótikus tünetek affektív megbetegedésben nem indokolják a schizoaffektív zavar diagnózisát. Nem meghatározott akut és átmeneti pszichótikus zavar Rövid reaktív pszichózis. melynél organikus ok kizárható és nem illeszthető az F23. az instabilitás ellenére néhány schizophreniára jellemző tünet az idő nagyobbik részében észlelhető. vagy a súlyos depressziós epizód (F32. de csak egy hónapja állnak fent. téveseszmék. Folie á deux Indukált: • paranoid zavar • pszichótikus zavar Schizoaffektív rendellenességek Epizódikus zavarok. vagy perceptuális zavarok.0 alatt leírtakkal.com .8 F25.-). a téveseszmék a többiekben csak indukáltak (kiváltottak) és megszünnek ha elkülönítik öket.8) Egyéb akut döntően paranoid (delusív) pszichótikus zavar Akut pszichózis. akiket szoros érzelmi szálak kötnek össze.0F23. Egyéb nem organikus pszichótikus rendellenességek Téveseszmékkel vagy hallucinációkkal járó zavarok.1 F25.m. mind a schizophrenia tünetei kifejezettek.F23. ha az epizódok túlnyomó többsége mániás típusú schizoaffektív zavar.-).2) schizophreniform zavar k. és a polimorf instabilitás hiányzik. akkor F20-F29 alatt kell besorolni. és ugyanilyen gyorsan teljesen megszünnek a tünetek anélkül hogy ismét jelentkeznének. Ha a schizophrenia tünetei tartóssá válnak a diagnózist fel kell csrélni schizophreniára. mely nem illeszthető a schizophrenia (F20. Schizoaffektív pszichózis depressziós típusa Schizophreniform pszichózis depressziós típusa Schizoaffektív zavar kevert típusa Ciclikus schizophrenia Kevert schizophren és affektív zavar Egyéb schizoaffektív zavar Nem meghatározott schizoaffektív zavar Schizoaffektív pszichózis k.n. Érzelmi zaklatottság az eksztázistól a boldogságon át a szorongásig és az irritábilitásig.-). Nagyon gyakran gyorsan pár nap alatt alakulnak ki. Reaktív pszichózis Indukált delusionalis rendellenességek A deluzív zavar egyidőben két vagy több embert érint.2). melyeken a schizophrenia és a depresszió vagy mánia tünetei egyidőben észlelhetők. vagy ahhoz társulnak vagy kisérik a meglévő paranoid (deluziv) zavart. óráról órára.n. akut és átmeneti psychozisok (F23. A diagnozist egy epizód vagy ismétlődő epizódok esetén is lehet használni. k. a mánia pszichótikus típusába (F30. a perzisztáló paranoid (deluzív) zavar (F22. Csak egyikőjüknek van valódi pszichózisa. nem differenciált schizophrenia Rövid schizophreniform: • zavar • pszichózis Oneirophrenia Reactio schizophreniformis Kivéve: organikus paranoid (deluzív) (schizophreniform) zavar (F06. és a pszichosis tünetei nem elegendőek schizophrenia diagnosztizálásához (F20. de egyik zavar tünetei sem elegendőek önmagukban a mánia vagy schizophrenia diagnózisához.n. de a tünetek külön-külön nem elegendőek a schizophrenia vagy affektív zavar diagnózisához.-). melyben a klinikai képet elsősorban a meglehetősen stabil téveseszmék vagy hallucinációk alkotják.9 F28 F29 Akut pszichótikus zavar.m. Paranoid reakció Pszichogén paranoid pszichózis Egyéb akut és átmeneti pszichótikus zavar Minden más meghatározott (körülírt) akut pszichózis.8 F23. melyben szembeszökőek a hallucinációk. melyben az epizódok többsége depressziós típusa a schizoaffektív zavarnak.-) Bouffée délirante schizophrenia tünetei nélkül vagy nem meghatározott Cikloid pszichosis schizophrenia tünetei nélkül vagy nem meghatározott cikloid pszichózis Akut polimorf pszichótikus zavar schizophrenia tüneteivel Akut polimorf és instabil pszichótikus tünetek hasonlóak az F23.3 F23. Ha az affektív tünetek már meglévő skizofréniában jelentkeznek. Schizoaffektív pszichózis mániás típus Schizophreniform pszichózis mániás típusa Schizoaffektív zavar depressziós típusa A schizophrenia és a depresszió tünetei egyaránt kifejezettek. Kivéve: mentális zavar k.m.0 F25. Az epizód lehet egyszeri. Pszichózis k.-) Bouffée délirante schizophrenia tüneteivel Cikloid pszichosis schizophrenia tüneteivel Akut schizophreniform pszichózis (pszichótikus zavar) Akut pszichózis.9 F24 F25 F25. nagyon gyakori.3 pontokba (a megfelelő kritériumok alapján).m.

com . egyszeri mániás epizód (F30. (F09) HANGULATZAVAROK (AFFEKTIV RENDELLENESSÉGEK) (F30-F39) Ez a csoport olyan zavarokat foglal magában. mánia.5 Bipoláris affektív zavar. kevert) a bipoláris affektív zavarként kell kódolni (F31. F31 Bipoláris affektív zavar Jellemzője két vagy több.1 pontban leírt klinikai képhez (megalomán) téveseszmék vagy hallucinációk (általában hangok. pszichótikus tünetekkel (mint F30. F31. kik korábban már átestek egy affektív epizódon (mániás. mániás depressziós vagy kevert epizódja. vagy kevert). vagy a nyugtalanság. mint a súlyos depressziós epizód esetén pszichótikus tünetekkel (F32.1 Bipoláris affektív zavar.m. depresszió.9 Nem meghatározott mániás epizód Mánia k.1) és korábban már volt egy "affektív" epizódja (hipománia.0 Bipoláris affektív zavar. elővigyázatlanná.0 Hipománia A hangulat tartós mérsékelt emelkedettségével. A szokásos szociális kontroll (gátlások) hiánya a viselkedést vakmerővé.n. Azon egyének hypomán és mániás epizódját. mint a súlyos depressziós epizód esetén pszichótikus tünetek nélkül (F32. ami túlzott aktivításban. valamint ennek az ellenkezőjét. és nem odaillővé teszi a környezet szemében.2). jelenlegi epizód súlyos depresszió. F30. (túlzott motoros aktivítás) és a gondolatok rohanása (gondolattolulás) olyan extrém. beszélési kényszerben valamint az alvásigény csökkenésében nyilvánul meg. hipomán. Beleértve: bipoláris zavar.0) F31.-). és csökkent alvásigény gyakran észlelhető anélkül. pszichótikus tünetekkel A páciens jelenleg depressziós. mániás vagy kevert affektív epizódja. illetve könnyen érthető a hangulat és az aktivítás változásának az összefüggésében. F30.3). grandiózus elképzelésekkel és túlzott kompetencia érzésével.és magatartászavarhoz hallucinációk és téveseszmék nem társulnak. megnövekedett energiával és aktivítással. beszédesség. mint az enyhe vagy közepes depressziós epizód esetén (F32. amelyek közvetlenül a pácienshez szólnak) társulnak. hogy a pácienst nem lehet megérteni vagy képtelen hétköznapi kommunikációra. mánia. depresszió. a hangulati élet és az aktivítás szignifikáns változásával járó epizód. általában kifejezett jó közérzettel.3 Bipoláris affektív zavar. F31. Hipománia vagy mánia ismételt epizódjait is bipoláris zavarként kell besorolni (F331. jelenleg mániás epizód pszichótikus tünetekkel A páciens jelenleg mániás. pszichótikus tünetek nélkül A páciens jelenleg depressziós. és korábban már volt egy "affektív" epizódja (hipománia. jelenleg enyhe vagy közepes depressziós epizód A páciens jelenleg depressziós. jelenleg mániás epizód pszichótikus tünetek nélkül A páciens jelenleg mániás.6 Bipoláris affektív zavar. és fizikai és szellemi teljesitőképességgel jár.2 Mánia pszichótikus tünetekkel Az F31. hogy ez jelentős problémát okozna a munkavégzésben vagy elutasítást a környezet részéről. F31.0) F31.pdffactory. F32. mániás vagy kevert affektiv epizódja. mánia. A hangulat. jelenlegi epizód súlyos depresszió.m. az energia növekedését és az aktivítás fokozódását (hipománia és mánia). amelyekben az alapvető a hangulat vagy az érzelmek zavara a depressiótól (szorongással vagy anélkül) az emelkedettségig (mániáig). vagy kevert). és korábban volt legalább egy igazolt hipomán. egyszeri mániás epizó familiarity F30. barátságosság.4 Bipoláris affektív zavar. Irritábilítás és önteltség és durva viselkedés váltja fel a szokványosabb euphoriás szociábilítást. jelenleg hipomán epizód A páciens jelenleg hipomán és korábban már volt legalább egy "affektív" epizódja (hipómánia.8 Egyéb mániás epizód F30. a hangulat esését és a lelki energiák csökkenését és az aktivítás elszegényesedését (depresszió). F31. pszichótikus tünetek nélkül (mint F30.8) Beleértve: mániás-depressziós: • megbetegedés • pszihózis • reakció Kivéve: bipoláris zavar.organikus vagy szimptómás pszichózis k. mániás vagy kevert affektív epizódja.n. Korábbi jelleméhez képest idegenné (énidegenné) válik. túlzott kedvesség.2 Bipoláris affektív zavar. Kivéve: egyszeri kevert affektív epizód (F38. megnövekedett szexuális aktivítás. F31. fokozott szociábilitás. depressziós. depresszió. F30 Mániás epizód A következő altételek csak egyes epizódokra használhatók.0.1 Mánia pszichótikus tünetek nélkül A hangulat emelkedését a környezet már nehezen tolerálja. Az ide tartozó zavarok többsége ismétlődő. és az egyes epizódok kezdete gyakran stresszt okozó eseményekhez köthető. jelenleg kevert tünetek észlelhetők A páciensek korábban már volt egy igazolt hipomán. és jelenleg a mánia és a depresszió tüneteinek a keveredése vagy gyors váltakozása észlelhető. A hangulat változása rendszerint együttjár az aktivítás szintjének a változásával. ez a változás magában foglalja egyrészt a hangulat emelkedését. Mánia: • hangulat kongruens pszichótikus tünetekkel • hangulat inkongruens pszichótikus tünetekkel Mániás stupor F30. Az önértékelés jelentősen nő. A figyelmét nehezen tudja lekötni.7 Bipoláris affektív zavar.-) Cyclothymia (F34. és korábban volt legalább egy igazolt hypomán. sokszor jelentős zaklatottság (szórakozottság) figyelhető meg.2). Az emelkedett hangulat megnövekedett energiákkal társul. vagy kevert).1). és korábban volt legalább egy igazolt hipomán. ami változhat a gondtalan vidámságtól a kontrollálhatatlan izgatottságig. jelenleg remisszióban 9 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. A többi tünet általában másodlagos. F31.

de nem feltétlenül azok. és úgynevezett "szomatikus" tünetekkel társulhat. agitáció.0 F32. az érdeklődés és a koncentrálókészség csökken. melancholiával.n. több órával a megszokott idő előtt való felébredés. és ha előfodul a diagnózist bipoláris affektív zavarra (F31. Közepes depressziós epizód 4 vagy több tünet észlelhető a fentiek közül. és tevékenységének az elsivárosodásától. mániás vagy kevert epizódja. és a kórelőzményben mánia nem szerepel. Alvászavar lép fel. korábbi beosztásokban szereplő mániás-depressziós depresszióval.m. jelenleg közepes depressziós epizód Ismétlődő depressziók után a jelenlegi epizód közepessen súlyosságú.com .9 F32 F32. és a páciens számára nagy nehézséget okoz a hétköznapi.3 F32. Depresszív zavar k. Nem meghatározott depressziós epizód Depresszió k. energiáinak csökkenésétől. és valamilyen formában büntudat és értéktelenség érzése lép fel.és F92. jelentős pszichomotoros retardáció. kifejezetten fáradékony. hogy a depressziós epizódtól függetlenül a hangulat emelkedése vagy az energiák növekedése lenne észlelhető (mánia). depresszió vagy kevert). Beleértve: ismétlődő epizódjai a: • depresszív reakciónak • pszichogén depressziónak • reaktív depresszió szezonális depresszió Kivéve: visszatérő rövid depresszív epizódok (F38. Életet veszélyeztető éhezés.2) ismétlődő depresszió (F33. Az önértékelés is megfogyatkozik. Az alacsonyan fekvő hangulat csak mérsékelten változik napról. dehydratio és öngyilkosság fordulhat elő. ahogy az F32. A pácienst nagyon zavarják a tünetei. különösen a depressziós epizód végén. téveseszmék. mint érdektelenség. gyakran a kapott antidepresszivum hatására.2.-) amikor magatartászavarral társul (F91. Az első epizód bármelyik életkorban előfordulhat a gyermekkortól az öregségig. és az étvágy csökken. Agitált depresszió } Maior depresszió } egyszeri epizódja pszichótikus tünetek nélkül Vitalis depresszió } Súlyos depressziós epizód pszichótikus tünetekkel A 32. és értéktelenség és bűntudat észlelhető. anélkül. jelenleg súlyos depressziós epizód. és endogén depresszióval.0 F33.2 A páciensnek korábban már volt egy igazolt hipomán.2 pontban leírt klinikai képhez hallucinációk.0) Enyhe depressziós epizód 2-3 a fent emlitett tünetek közül rendszerint megvan. közepes vagy súlyos depresszióról beszélünk-e.9 F33 F33.n.8 F31.m. Öngyilkossági gondolatok és kisérletek gyakoriak valamint számos úgynevezett szomatikus tünet is előfordul. Rekurrens (ismétlődő) depresszió. hogy enyhe.2 F32. és egy másik affektív epizódja (hipománia. Tipikus esetben elveszett az önértékelés. hogy a megszokott hétköznapi aktivítás lehetetlenné válik. étvágytalanság. Ismétlődő depressziós rendellenesség Az F32 pontban leírt depresszió ismétlődő epizódjai jellemzik ezt a csoportot.1 pontban le van írva. A depresszió rosszabb a reggeli órákban. és a kórelőzményben mánia nem szerepel. Az öröm képessége. F33.F31. de jelenleg és már több hónapja nem szenved semmilyen kifejezett hangulatzavartól.1 F33. zavar Visszatérő mániás epizód Nem meghatározott bipoláris affektív zavar Depressziós epizód Az enyhe.m. közepes vagy súlyos depresszió tipikus esetében a páciens szenved a hangulat esésétől. Egyéb bipoláris affektív zavar Biipoláris II. ahogy az F32. megszokott aktivításának a fenttartása.8 F32.1) Rekurrens (ismétlődő) depresszió. Számtalan depressziós epizód után sem lehet teljesen kizárni mániás epizód jelentkezését.n. fogyás.. vagy lappangó és hetektől egészen hónapokig tarthat. Beleértve: egyszeri epizódja a: • depresszív reakciónak • pszichogén depressziónak • reaktív depressziónak Kivéve: alkalmazkodási zavar (F43.1 F32.-) kell megváltoztatni. Rekurrens (ismétlődő) depresszió.0 pontban le van irva. jelenleg enyhe depressziós epizód Ismétlődő depressziók után a jelenlegi epizód enyhe. Az ismétlődő depresszió súlyossabb formái (F33. A profilaktikus kezelés alatti remissziót is itt kell kódolni.3) sok hasonlóságot mutatnak korábbi elképzelésekkel egyező. A hallucinációk és téveseszmék a hangulattal kongruensek lehetnek.napra és relatíve független a környezettől. a kezdet lehet akut. pszichótikus tünetek nélkül 10 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. Lehetnek enyhe hangulati emelkedések és túlzott aktivítás (hipománia). és a szexuális vágy (libido) csökkenése. Egyszeri epizódja a: • maior depressziónak pszichótikus tünetekkel • pszichogén depressziós pszichózisnak • pszichótikus depressziónak • reaktív depressziós pszichózisnak Egyéb depressziós epizód A típusos depresszió A "maszkirozott" (lárvált) depresszió egyszeri epizódja k. de legtöbb aktivítását folytatni tudja. és örömteli érzések hiánya. Súlyos depressziós epizód pszichótikus tünetek nélkül A fent felsorolt tünetek közül több igen kifejezett és sanyargató formában észlelhető.pdffactory. mánia. A tünetek számának és súlyosságának a függvénye. pszichomotoros retardáció vagy stupos társul olyan súlyos formában. vitalis depresszióval.

Néhány cyclothym páciens később bipoláris affektív zavar tüneteit fogja mutatni. mely depressziós és enyhe hangulati emelkedések szüntelen sorozata.3 Rekkurens (ismétlődő) depresszió.n.1 Dysthymia Krónikus.8) F40 Fóbiás szorongás rendellenességek A zavaroknak egy olyan csoportja. A fóbiás szorongás és a depresszió rendszerint társul egymással. ahogy az F32. melynek a mértéke és az egyes epizódok hossza nem elegendő az enyhe.-) vagy az ismétlődő depresszió (F33. és a kórelőzményben mánia nem szerepel. vagy időtartamuk ezt nem teszi lehetővé. NEUROTIKUS. egyedül utazástól a buszon. A kifejezettebb szociális fóbiák alacsony önértékeléssel és a kritikától való félelemmel társulnak. A páciensek általában az egyéni tünetekre figyelnek.1 Szociális phobia Mások által való megfigyeléstől való félelem vezet a szociális (közösségi) helyzetek elkerülésére.Ismétlődő depressziók után a jelenlegi epizód súlyos pszichótikus tünetek nélkül. Mivel általában hosszú évekig tartanak vagy a páciens felnőttkorának a nagyobbik részében fennáll. Endogén depresszió pszichótikus tünetekkel Psychosis maniaco-depressiva phasis depressiva pszichótikus tünetekkel Ismétlődő súlyos epizódja a : • maior depressziónak pszichótikus tünetekkel • pszichogén depresszív pszichózisnak • pszichótikus depressziónak • reaktív depressziós pszichozosnak F33. hogy hipomániaként vagy enyhe depresszióként írhassuk le azokat. emiatt a phobiások egyrésze nem is érez szorongást. kényszeres tünetek. és a kórelőzményben mánia nem szerepel. F34 Perzisztáló hangulati [rendellenesség] zavar Állandó és általában fluktuáló (hullámzó) hangulatzavar. melynél az egyes epizódok nem elegendően súlyosak ahhoz. STRESSZHEZ TÁRSULÓ ÉS SZOMATOFORM RENDELLENESSÉGEK (F40-F48) Kivéve: ha viselkedészavarral társul (F91-92.9 Nem meghatározott rekurrens depresszió (zavar) Monopolaris (unipolaris) depresszió k. Gyakori bipoláris affektív zavarban szenvedők rokonai között. F33. jelenleg súlyos depressziós epizód pszichótikus tünetekkel Ismétlődő depressziók után a jelenlegi epizód súlyos pszichótikus tünetekkel.2 pontban le van irva. melyik nem illeszthető be a F30-F34 klasszifikációk közé. legalább évekig tartó depresszió. Pánik rohamok gyakori jellemzői a múltbani és jellenlegi epizodóknak.-) Depresszív: • neurózis • személyiségzavar Neurotikus depresszió Perzisztens szorongásos depresszió Kivéve: szorongásos depresszió (enyhe vagy nem állandó formái)(F41.(affektív) zavar F39 Nem meghatározott hangulat.0-F33.8 Egyéb perzisztáló (tartós) hangulatzavar F34. a gyakran másodlagosan kialakukó halálfélelem.m.com . jelenleg remisszióban A páciens 2 vagy több depressziós epizódja volt. mert sikerül elkerülnie a phobiát okozó helyzeteket.m. szociális fóbia gyakran észlelhető.4 Rekkurens (ismétlődő) depresszió.1 Egyéb rekurrens (ismétlődő) hangulat. ezért számottevően zavaró és korlátozó hatásúak. Már a phobiát okozó helyzetbe való belépés gondolata is szorongást vált ki. az F33.0 Agoraphobia A fóbiának ebbe az egészen jól meghatározott csoportjába tartoznak a félelem a lakás (otthon) elhagyásától. Járulékos tünetként depresszió. F38. A phobiát okozó helyzetek elkerülése a legkifejezettebb. ahogy az F32.(affektív) zavarok Minden egyéb affektív zavar. kontrollvesztéstől való félelem. Egyes esetekben visszatérő máskor csak egy mániás vagy depressziós epizód társulhat a meglévő affektív zavarhoz. az üzletekbe való belépéstől.3 pontban le van írva.-) diagnosztizálásához. vonaton.(affektív) zavar Affektív pszichózis k. megőrüléstől.pdffactory.8 Egyéb meghatározott hengulat. hogy két diagnózisra vagy csak egyre van szükség. melyben a szorongás egy jól meghatározott. A páciensek panaszkodhatnak 11 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. Agoraphobia pánik zavar (betegség) nélkül Pánik (betegség) agoraphobiával F40. melyben a tünetek nem elegendően súlyosak vagy hosszúak a bipoláris affektív zavar (F31. F40. de nem veszélyes helyzetben alakul ki. közepes vagy súlyos ismétlődő (rekurrens) depresszió diagnozisához (F33.(affektív) zavar Visszatérő rövid depressziós epizódok F38. Endogén depresszió pszichótikus tünetek nélkül Ismétlődő maior depresszió pszichótikus tünetek nélkül Psychosis maniaco-depressiva phasis depressiva (pszichótikus tünetek nélkül) Ismétlődő vitalis depresszió pszichótikus tünetek nélkül F33. Affektív személyiségzavar Cikloid személyiség Ciklotimiás személyiség F34. tőmegben. repülőn.9 Nem meghatározott perzisztáló (tartós) hangulatzavar F38 Egyéb hangulat.0 Cyclothymia A hangulat állandó labilitása.3 pontoknak megfelelően. F34.2) F34. mert vagy a súlyosságuk. kifejezett gyengeség ("mindjárt elájulok").0 Egyéb hangulatú [affektív] rendellenességek Kevert affektív epizód F38.n. mint a palpitáció.Eredményeként ezeket a helyzeteket a páciensek kerülik és félelemmel vészelik át. Az eltelt idő és a terápiás megfontolások határozzák meg.8 Egyéb rekurrens (ismétlődő) depresszió F33. nyilvános helyeken való tartózkodástól. de néhány hónapja mentes a depresszió tüneteitől.

m. és számtalan kisérletet tesz annak leállítására. izzadás szédülés. annak ellenére.1 F41. hogy szorongásának ezen másodlagos megnyilvánulásai az alapvető probléma.9 F42 F42. körülírt phobia (phobia simplex) A phobia egészen meghatározott helyzetben jön létre. A legmeghatározóbb tünetek változatosak. impulzusok. így valamilyen veszélytől óvják meg a pácienst.com . A kényszercselekedetek vagy ritusok újból és újból megismételt sztereotip viselkedések. vizelettartási nehézségről. de kisérletei sikertelenek. Ha a kényszercselekedetet sikerül megállítani. székelés. ezekben az esetekben a pánik rohamok másodlagosak a depresszióhoz képest. hányingerről. mint a szociális vagy az agoraphobia esetében. Általában viselkedését a páciens felismeri mint haszontalant vagy fölöslegeset. A páciens a gondolatok sajátjának érzi. fulladás érzés. Egyéb szorongások rendellenességek A szorongás a legfőbb tünet. szívdobogás érzése. és állandó nem korlátozódik és nem váltódik ki meghatározott helyzetben ("szabadon lebegő"). kézremegésről.0) Generalizált szorongás A szorongás generalizált.2) Egyéb fóbiás szorongás zavar Nem meghatározott fóbiás szorongás zavar Phobia k.0 elpirulásról. fantáziák. melyek sztereotip módon újból és újból a paciens gondolkodásának közzéppontjába kerülnek. ami a páciens gondolata szerint máskülönben bekövetkezne.3 F41.8 F41. Nem feltétlenül okoznak örömet és nem szolgálnak valamilyen hasznos cselekedetet.n. valamint a feledékenység. melyek kínzóak a páciens számára. de gyakori az idegesség. enyhe vagy nem állandó) Egyéb kevert szorongásos zavar A szorongás tünetei keverednek az F42-F48 pontok alatt felsorolt zavarok tüneteivel. akkor külön diagnosztizálni kell őket. Beleértve: Neurosis anankastica Obszesziv-kompulzív neurosis Kivéve: Obszesszív-kompulzív személyiségzavar (F60. fantáziák.n. vagy másokat. akkor a szorongás fokozódik.2) nosophobia (F45. vagy körülményre. és ezt a diagnózist nem kell használni. Acrophobia Állatfóbiák Claustrophobia Simplex phobia Kivéve: dysmorphophobia (nem deluziv) (F45. A kényszergondolatok elképzelések. vizelés nyilvános WC-ben.pdffactory. magasság. cselekvésre ösztönző impulzusok. meghatározott ételek fogyasztása. rohamokban jelentkező szorongás) A lényegét a visszatérő.F40. hogy akarata ellenére keletkeznek és visszataszítóak. Szorongásos depresszió (Reactió anxiosa et depressiva. de ezek egyértelműen másodlagosak és kevésbé súlyosak. de egyik sem domonálja a klinikai képet.5) Elsősorban kényszergondolatok vagy rumináció Általában gondolatok. Gyakran alternatív lehetőségek közötti végtelen habozás. súlyos szorongással járó rohamok (pánik) jelentik. az izomfeszülés. szédülés. Gyakran számolnak be félelemről. fogászaton. vagy baleset éri. és ezért bejósolhatatlanok. melyek nem szükithetők le egy meghatározott helyzetre. Annak ellenére. Később pánik attakok fejlődhetnek ki. ha a depresszió és a szorongás tünetei egyaránt előfordulnak. Depresszió. mellkasi fájdalom. Phobias állapot k. Időnként a páciens meg van győződve. a vele való találkozás pánik rosszullétet válthat ki. hogy a páciens vagy hozzátartozója nemsokára beteg lesz. zárt tér.m. hogy valamilyen nemkivánt eseményt megelőzzenek. Pánik betegség nem adható fő diagnózisnak. Általában szorongás kiséri.m. Pánik zavar (szindróma) (epizódikus.9 F41 F41. a remegés. triviális. Gyakran van egy másodlagos félelem a haláltól (meghalástól). mint pl. repülés. a valóság elvesztésének az érzése (deperszonalizáció és derealizáció). ha a pánik roham kialakulásának az idején a páciens depressziós volt. kényszeres tünetek és a fóbiás szorongás néhány eleme megjelenhet. Különösen szoros a kapcsolat a depresszió és a kényszeres rumináció között. Pánik: • roham • állapot Kivéve: pánik (betegség) agoraphobiával (F40. és gyomorpanaszok.2 F40.n. egy meghatározott állat közelsége. Obszesszív-kompulzív zavar (szindróma) Elengedhetetlen tünete a kényszergondolatok vagy a kényszercselekedetek megléte. kontroll elvesztésétől és a megőrüléstől. Általában kinzóak és a páciens védekezni próbál ellene. valamint vér vagy sérülés látása.0 F41. A többi szorongásos zavarral megegyezően a meghatározó tünetek a palpitáció.0) Kevert szorongásos és depressziós zavar Ezt a kevert csoportot kell használnunk. és önmagukban egyik tünetei sem elegendően súlyosak a súlyosak a diagnózis felállításához. vihar. de szükségszerű döntések meghozatalának képtelenségéhez vezet. Anthropophobia Szocialis neurosis Meghatározott.8 F40. de külön külön egyik katagória tünetei sem elegendőek az önálló besoroláshoz. ami végül a hétköznapi. és ez nem egy körülhatárolt helyzetben jelenik meg. Egyéb meghatározott szorongásos zavar Hysteria anxiativa Nem meghatározott szorongás Anxietas k. hogy a kiváltó helyzet ennnyire körülírt. A feladatunk.2 F41. 12 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. Ha a depresszió és a szorongás tünetei egyaránt elegendően súlyosak a diagnozis felállításához. Szorongásos: • neurózis • reakció • állapot Kivéve: neurasthenia (F48.

vagy stresszt okozó életeseményhez való alkalmazkodás során alakul ki. eleinte egy "kábultságot" a tudatosság és a figyelem beszűkülésével. Részleges vagy teljes amnesia (F44. különélés) vagy a szociális támogatás és értékrend szélesebb körét (emigráció. Individuális prediszpozició vagy sérülékenység jelentős befolyást gyakorol a zavar kialakulására és lefolyására. ami alkalmazkodási zavart eredményez.2-ig) vagy agitáltság. Ezeket a zavarokat korábban a "conversios hysteria" különböző formái közé sorolták be. és a testmozgások kontrollja között. melyek az akaratlagos szabályozás alatt álló testi 13 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. mint maladaptív válaszokat kifejezetten súlyos vagy folyamatos stresszre. és egy új életkörülményhez. Az itt felsorolt zavarokat úgy is tekinthetjük. ami e nélkül ki sem alakult volna. A traumát követően hetekkel hónapokkal kezdődik. A tünetek rendszerint a stresszt kiváltó stimulus jelentkezését követően egy két percen belül jelentkeznek és csak 2-3 nap múlva szűnnek meg (gyakran órák múlva).2 F43. a vágyott célok elérésének a képtelensége.8 F42.1 F42. szereplést. vagy nehezen tolerálható konfliktusokhoz. egy kivételes stresszt okozó élet-esemény akut stressz reakciót vált ki. Kis százalékban krónikus lefolyásúvá alakul át.9 F43 F43. hogy megszünik az integráció az emlékek. A stressz vagy a folyamatos kellemetlen környezet az elsődleges és meghatározó oka a zavarnak.0 F43. akiknek nincs más mentális zavaruk. Ezzel ellentétben az itt összegyűjtött zavarok esetében a stressz vagy folyamatos trauma és a keletkezett zavar között direkt összefüggést tételezünk fel.1 F43. az identitás-tudat. vagy egy lényeges változás az életben vezet kellemetlen körülményekhez. nővelhetik a kialakulás valószínűségét.0) Súlyos stresszre adott egyéb reakció Súlyos stresszre adott nem meghatározott válasz Disszociatív [konverziós) zavarok A diszociatív és konverzív zavarok közös alapja. hogy nem tud terveket készíteni a jövőre vonatkozóan. Ide csak azokat soroljuk.2 F42. általában jellemző rá a depresszió. felerősődött félelmi reakciók. anhedonia.F42. hogy nélküle nem alakulna ki.0) az eseményre előfordulhat. ha megoldhatatlan problémákkal vagy interperszonális nehézségekkel társul. Orvosi vizsgálatokkal semilyen testi vagy neurológiai megbetegedés nem mutatható ki. vagy hozzájárulhat számtalan zavarhoz. hogy az elveszett funkció valamilyen formában az érzelmi konfliktust vagy szükségleteket fejezi ki. a traumára emlékeztető cselekedetek és helyzetek kerülése. és szorosan kötődnek traumatizáló eseményekhez. A tünetek gyakran megfelelnek a páciens azon elképzelésének. előfordul annak ellenére. és tájékozatlan. A magatartászavar különösen adoleszcenciában lehet társuló tünet. A páciens képtelen arra. Bizonyítható. hogy a pillanatnyi környezet nem ad rá okot. Akut: • krizis reakció • stressz reakció Harci kimerültség Krízis állapot Pszichés sokk Poszttraumás stressz zavar Egy (el)halasztott vagy késői válasz egy kifejezetten veszélyeztető helyzetre vagy katasztrófára. Kultúrális sokk Gyászreakció Hospitalizáció gyerekeknél Kivéve: gyermekkori szeparációs szorongás (F93.9 F44 és obszesszív-kompulzív zavart csak akkor lehet diagnosztizálni. mint a személyiségjegyek (kényszeres. Szorongás és depresszió gyakran társul a fenti tünetekhez. amelyek a sikeres coping mechanizmusokat megzavarva szociális funkciózavarokhoz vezetnek. sérülékenységen múlik. szorongás. a pillanatnyi érzések. Főként kompulzív cselekedetek (rögeszmés ritusok) Kevert kényszeres gondolatok és cselekedetek Egyéb obszesszív-kompulzív zavar Nem meghatározott obszesszív-kompulzív zavar Súlyos stressz által kiváltott reakció és alkalmazkodási rendellenességek Ez a csoport nem csak a tünetekben és a lefolyásban különbözik a többitől. de teljes gyógyulás várható az esetek többségében. Akut stressz reakció Kifejezett. hogy képtelen megbirkózni a felmerülő akadályokkal. ha a rumináció depressziós tünetek nélkül keletkezett és marad meg. de önmagukban nem szükségesek és nem is elégségesek a kialakulásért.com . Előfordulhat a környezet elhanyagolása.8 F43. Ha a tünetek tartóssá válnak a diagnózist meg kell változtatni. időnként idioszinkráziás. hogy felfogja a stimulusokat.pdffactory. abnormis fizikai vagy mentális stresszre adott átmeneti zavar. rendezetlen kapcsolatokhoz. ami tovább folytatódik. Különösen abban az esetben ha kezdete egybeesik egy traumatikus eseménnyel. hogy egy fizikai betegségnek hogyan kell kinéznie. Hajlamosító tényezők. nyugdíjazás). A jellegzetes tünetek közé tartozik a trauma újraélése az előtörő emlékekben. Ebből az állapotból a további beszűkülés felé haladhat egészen a disszaciatív stuporig (F44. és öngyilkossági gondolatok sem ritkák. de egy vagy több különböző élet-esemény oki befolyással bír a szindróma kialakulására. Traumatikus neurózis Alkalmazkodási zavarok A szubjektív disztressz és érzelmi felkavarodottság állapota. menekült státusz). ami befolyásolja a közösségi tevékenységet. A legkiemelkedőbb tünet a rövid vagy elhúzódó depresszió vagy más emocionális zavar. szülővé válás. asthenias). hogy megmagyarázzák a kialakult zavar előfordulását és formáját. vagyis a megelőző (élet) események nem szükségesek és nem is elegendőek ahhoz. A lefolyás hullámzó. Különböző formákban jelenhet meg. A tünetek egy tipikusan kevert és változó képet mutatnak. túlzott tevékenykedés alakul ki (menekülési reakció vagy fuga) A pánik szorongás vegetatív tünetei (tachycardia. A disszociatív zavarok minden típusa általában néhány héten esetleg hónapon belül megszűnik. annak érzése. vagy korábbi neurosis. A stressz sor érintheti az illető szociális hálózatát (gyász. mint bénulás (paresis) vagy érzéketlenség (anaesthesia) alakulhat ki. izzadás) rendszeresen jelen vannak. Krónikus zavar. A tünetek megjelenése a pszichés stresszel szorosan összefügg. mely ebben a főcsoportban van felsorolva. Ezen zavarokat pszichés eredetűeknek tartják. álmokban vagy rémálmokban. és a hétköznapi rutin elvégzésének a képtelensége jelenik meg. de ez nem jelenti. de az oki szerepe nem teljesen tiszta vagy tisztázott. és gyakran hirtelen alakul ki. illetve magatartászavar lehet. Egyéni sérülékenység és coping kapacitás jelentős szerepet játszik az akut stressz reakció kialakulásában és súlyosságában. nem megoldható. vagy súlyosbíthatja a lefolyását. és személyiségváltozáshoz vezethet. Egyes esetekben külön külön az egyéni érzékenységen. és alvászavar. vagy az egyén életútjában létrejövő jelentős változást vagy krízist (iskolába menés. mely olyan egyéneknél alakul ki. aggódás (vagy ezek keveréke). Kevésbé súlyos pszichoszociális stressz (életesemény) kiválthatja a kezdetét. Állandó készenlét és figyelem. ami mindenkiben erős disztresszt váltana ki.

haláleset . melyekkel orvoshoz fordulnak. és ebben az esetben a disszociatív fuga (F44.0 F44. görcsök és paresis kölönböző formáival. és a tudat megtartott.1 F44. aphonia. Kivéve: állapotok.F44.3) • anterográd (R41.9 F45 funkciók zavarának tüneteivel járnak.4 F44. Noha erre az időszakra a páciens teljesen amnéziás.) között vannak besorolva. hogy emögött szervi okok állnának.6 között meghatározott betegségek kombinációi.mint baleset. melyek társulnak: • akut és átmeneti pszichótikus zavarral (F23. Az amnesia középpontjában valamilyen váratlan traumatikus esemény áll .1) • katatóniás (F20.n.3 F44.-) A disszociatív fuga A disszociatív amnezia tünetei melett (látszólag) célszerű utalások észlelhetők. Kivéve: Epilepsziások posztiktális fugája (G40) Disszociatív stupor Alapvető csőkkenése vagy teljes hiánya az akaratlagos mozgásoknak és válaszkészégeknek környezeti stimulusokra. akinesia. Kivéve: organikus katatónia (F06.2 F44. a közös negyedik karakter a . melyek nem tartoznak bele a hétkőznapi aktivításba. mint fény. melyek vallásos vagy kultúrálisan elfogadott aktivításon kivül alakulnak ki. akkor oda kell besorolni A diagnózist nem lehet felállítani szervi központi idegrendszeri megbetegedés.m. A látásélesség vagy a hallás elvesztése ritkán teljes a disszociatív zavarokban. Beleértve: konverziós: • hisztéria • reakció hysteria hisztériás pszichózis Kivéve: Malingering (tudatos szimulálás) (Z76. intoxicatió vagy igen kifejezett fáradtság esetén. Amennyiben ez az eset áll fent. fáradtságra fogjuk. Kivéve: alkohol vagy más pszichoaktív szer okozta amnezia (F10-F19.6) amnézia: • k. Mindig gondolnunk kell szervi és pszichiátriai megbetegedés későbbi kialakulására.1) részjelensége.m.-) • organikus személyiségzavarral (F07. érintés. dyskinesis. Pszichés okok. Egyéb disszociatív (konverziós) zavarok Ganser szindróma Multiplex személyiség(zavar) Pszichogén: • zavartság • homályállapot Nem meghatározott disszociatív (konverziós) zavarok Szomatoform rendellenességek Legjellemzőbb tulajdonsága az ismételt testi panaszok. hang. hogy a vizsgálatok és az orvos is megerősíti. dysarthria. A teljes és általános amnesia ritka.pdffactory.2) • depressziós (F31-F33) • mániás (F30.2) Transz(szerű) és megszállottsági zavarok Időszakosan megszünik a személyes identitás érzése és a környezetről való teljes tudatosság.-) Disszociatív mozgás-zavarok A leggyakrabban mozgásképtelenség alakul ki a teljes végtag(ok)on vagy annak egy részén.8 F44. melyek nem felelnek meg ideggyógyászati betegségnek. Disszociatív anaesthesia és érzészavar (érzéskiesés) Az érzéketlenné vált terület elhelyezkedése rendszerint már irányadó abban. Nagyon sok hasonlóság lehet az ataxia. A fájdalommal és más komplex testi érzésekkel járó zavarok a szomatizációs zavarok (F45.0) • post-traumatikus organikus agyi szindrómával (F07. karakter 0-a) • schizophreniával (F20. a kivülálló szemében viselkedése teljesen normálisnak tünhet. Ha bármilyen szervi 14 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. vagy érzéskieséssel.6 F44.5) Disszociatív amnesia Legfőbb tünete általában valamilyen fontos eseménnyel kapcsolatos emlékek elvesztése. anélkül. Pszichogén: • aphonia • dysphonia Disszociatív konvulziók A disszociatív konvulziók (görcsök) utánozhatják az epilepsziás rohamot. annak ellenére. Az érzészavar rendszerint fonákérzéssel (paraesthesia) társul.2) nem alkoholos organikus amnesztikus szindróma (F04) postictuszos amnézia epilepsiában (G40. vagy stupor illetve transz állapot válthatja fel.n. hogy a panaszok hátterében nem áll szervi megbetegedés. mint stresszt okozó események vagy problémák találhatók. Bevizelés nagyon ritka. és túl jelentős ahhoz.1) stupor: • k.com .és általában részleges és szelektív.7 F44. hogy a feledékenységre. hogy ez a páciens betegségéről való elképzeléseit és nem a valós orvosi viszonyokat tükrözi. (R40.5 F44. a közös 4.1) • retrograd (R41.2)(Postconcussionalis szindróma) • pszichoaktív szer mérgezéssel (F10-F19. Pszichogén süketség Kevert disszociatív (konverziós) zavarok Az F44. ami nem magyarázható szervi megbetegedéssel. Ide akaratlanul vagy önkéntelenül kialakult transz állapotokat értünk. (R41. apraxia. A különböző érzésféleségekre eltérő kiesések valósulhatnak meg. de nyelvharapás és sérülés nem jön létre.0-F44.

melyek ugyan pszichogének. gasztrointesztinális. ami a páciensnél tapasztalható. melyet valamelyik szervvel hoz összefüggésbe a páciens. és annak kifejezése. Azok a fájdalmak. hogy félnek és aggódnak egy testi betegségtől. hogy oki szerepüket feltételezzük. respiratórikus vagy urogenitális rendszer.n.3 F45.F45.pdffactory.-) haj-kitépés (F98. Kifejezett depresszió és szorongás gyakran előfordul. Az anamnezis hosszú és bonyolult.-) ujj-szopás (F98.4) selypítés (F80. számtalan negatív családorvosi és szakorvosi vizsgálatokról valamint eredménytelen laparotomiákról (exploratív műtétekről) szól. A pácienseknek vagy állandó panaszaik vannak.5) Nem differenciált szomatoform zavar Ha több. A másik része szubjektív panaszok. feszülés érzése. nehézség. Psychalgia Pszichogén: • fejfájás • hátfájás (derékfájdalom) Szomatoform fájdalom szindróma Kivéve: hátfájás k. megjelenést a páciensek mint abnormálist. puffadtság. visszatérő. amit nem lehet megmagyarázni élettani okokkal. szervre összpontosulnak a panaszok. melyek máshol osztályozott betegségekhez vagy zavarokhoz társulnak (F54) szexuális zavarok. melyeket nem organikus okok. A tünetek általában két típusúak.-) Szomatoform vegetatív (autonóm) diszfunkció A páciens olyan tüneteket mutat. Kivéve: disszociatív zavar (F44. A lefolyás krónikus és hullámzó. részben orvosi részben személyes. A panaszok egy része objektív. Normális vagy hétköznapi érzéseket. támogatás és figyelem. A legkülönbözőbb testrészekből származhatnak a panaszok. különböző.8) állandósult téveseszmék a test funkcióiról vagy alakjáról (F22.8) tic (gyermekeknél és serdülőknél) (F95. Nem differenciált pszichoszomatikus zavar Hipochondriásis A legfontosabb tünete a szüntelen aggódás egy vagy több súlyos. aggasztót adják elő.3) Szomatizáció(s zavar) Legalább 2 éve több. mint fájdalmak. vegetatív izgalmi állapoton alapszik. vagy egy folyamatos aggódás testi kinézésük miatt. izzadás. és időnként kiegészítő diagnózist tesz szükségessé. gyakran változó testi panaszok jellemzik. és amely rendszerint érzelmi konfliktusokkal vagy pszichoszociális problémákkal társulva fordul elő.1) pontba kell besorolni.com .8) pszichológiai és viselkedési faktorok. változó és hosszantartó szomatoform panasz van. akkor ezt a csoportot kell használni. mint például a kardiovaszkuláris. nem sorolható ide.2 F45. Rövid ideje fentálló (kevesebb mint 2 év) és kevésbé markáns tünetek esetén a nem differenciált szomatoform zavar (F45. de schizophrenia. megbetegedések okoztak (F52.2) trichotillomania (F63. interperszonális vagy szociális viselkedést megzavarja. de együttesen a szomatizáció(s zavar) kritériumai nem teljesülnek. szervi betegséggel.4 megbetegedés előfodul is. Általában egy vagy két. változó jelleggel. 15 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. feltartóztathatatlan betegségtől. elpirulás. égő érzések. felfúvódottság érzése.0 F45.1 F45. valamint azt a distresszt és tünetekkel való folyamatos foglalkozást. amelyek döntően vagy teljesen a vegetatív idegrendszer befolyása alatt álló szerv vagy szervrendszer megbetegedésére utalnak. és általában a családi. vagy depresszió részjelensége. az nem magyarázza meg a tünetek kiterjedését és természetét. súlyos és aggasztó fájdalom. Multiplex (sokszoros) pszichoszomatikus zavar Kivéve: tudatos szinlelés (Z76. és ez utóbbiak elegendően súlyosak ahhoz. Szív neurózis Da Costa szindróma Gyomor neurózis Neurocirculatoros asthenia Pszichogén: • aerophagia • köhögés • dyspepsia • dysuria • flatulentia • csuklás • hyperventillatio • gyakori vizelés • irritábilis colon szindróma • pylorus spasmus • a micturitio gyakoriságának a növekedése Kivéve: pszichológiai és viselkedési faktorok. Test dysmorphiás zavar Dysmorphophobia Hypochondrias Hypochondriás neurózis Nosophobia Kivéve: téveseszmés (deluzív) : dysmorphophobia (F22. Az eredmény általában jelentős. átmeneti nyilalások. de egyikből sem következik szervi megbetegedés.-) tourett szindróma (F95. kézremegés.m. mint szapora szívdobogásérzés. melyek máshol osztályozott betegségekhez vagy zavarokhoz társulnak (F54) Állandó szomatoform fájdalom zavar A fő panasz egy állandó.8) köröm harapdálás (F98.

Nem lehet felállítani ezt a diagnózist súlycsökkenést okozó szervi megbetegedés mellett. depresszió. étvágycsökkentők valamint vízhajtók használata. izomlázon. F48. A szenzórium normális és képesek érzelmeket kifejezni.2) F50. eltávolodtak gondolataiktól. mint túlértékelt gondolat jelenik meg. Mindkét típusban egyén változatos kellemetlen érzések vannak még. (R53) burn-out (Z73. és önmaguknak egy igen alacsony testsúlyhatárt szabnak meg.9 Nem meghatározott szomatoform zavarok Pszichoszomatikus zavar k. fizikai gyengeségen. és amelyik időben szorosan kötődik valamilyen stresszhez vagy problémához. Gyakori az aggódás a csökkenő szellemi és fizikai képességek miatt. amit nem szervi megbetegedés okozott. anhedonia.0) • pszichogén (F50. Az elalvás és az átalvás zavart. de jelentős fogyás észlelhető aktív súlycsökkentő viselkedés mellett. teste.8) F50. Például egyik kulcstünet. ebben az esetben a fő diagnózist kell megjelőlni.com . amit a páciens kezdett el és tart fent. A változás dramatikus volta ellenére a páciens tisztában van a változás valószerütlenségével. enyhe depresszió és szorongás. A tünetek közé tartozik a nagyon szigorú diéta és az intenzív testgyakorlatok. Kivéve: asthenia k. "Fáradtság" szindróma Ha szükséges.1) tenziós fejfájás (G44. és a test funkcióinak a zavara alakul ki.m. de kifejezett lehet a hiperszomnia.fájdalom: • k.3) • zavar csecsemőknél és gyerekeknél (F98. F50.2) polyphagia (R63.0) rossz közérzet és fáradtság (R53) posztvírusos fáradtság szindróma (G93.8 Egyéb meghatározott neurótikus zavar Briquet szindróma Dhat szindróma Foglalkozási neurózis.2) F45.8 Egyéb szomatoform zavarok Az érzések.1 Deperszonalizációs-derealizációs szindróma Ritka szindróma (zavar). A másik típusban a hangsúly a testi. phobia. és hashajtás.2 Bulimia nervosa 16 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. Meghatározott pszichopatológiához köthető. Az egyik típus jellemző tünete a szellemi munka utáni fokozott fáradtság. a testi funkciók és a viselkedés egyéb zavara. mint ahogy pubertáshoz közelítő gyerekeknél és menopauzába hajló nőknél.n. valótlanok.0 Anorexia nervosa Akaratlagos súlyvesztéssel jellemezhető. a gondolattársítás vagy felidézési.9 Nem meghatározott neurotikus zavar Neurosis k. Különböző súlyosságú alultápláltság figyelhető meg. Megfigyelhető irritábilitás.m.1 Atípusos anorexia nervosa Ebben az esetben a klinikai kép megfelel az anorexia nervosanak. tenziós fejfájás. de nem minden kritérium teljesül. (R63. (R52. hogy szellemi teljesítménye. körülményei minőségileg megváltoztak. ami gyakran társul a munkateljesítmény csökkenésével és a hétköznapi feladatok megoldásának a nehézségével. mint az amenorrhea vagy a rettegés a kövérségtől hiányzik. aminek következtében endokrin és metabolikus változások. koncentrálási nehézség. A szellemi fáradékonyságot a következőképpen írják le: a gondolatmenet vagy emlékek felidézésének kellemetlen megszakadásai. Két fő típus különíthető el.0) Táplálási: • nehézség és mismanagement (R63. Pszichogén: • pruritus • torticollis Fogcsikorgatás F45.m. nem megfelelő testarányoktól. és általában terméketlen gondolkodás jellemzi. és ellazulási képtelenségen van. nagy átfedésekkel. mint szédülés.2) • intractabilis (R52.9) • akut (R52. az írási görcsöt is magába foglalja Pszichaszténia (Psychastenia) Pszichaszteniás neurózis Pszichogén ájulás (syncope) F48.3) psychasthenia (F48.0 Neurasthenia Kultúrától függően több változata van. kis megterhelést követően is teljes kimerülésen. amelyik meghatározott szervre vagy a test egy részére korlátozódik. obszesszív-compulziv zavar részei is lehetnek.n. A változatos képből kiemelkednek a páciensek azon panaszai melyekben érzelmeik elvesztéséről panaszkodnak.pdffactory. testüktől. távoliak. de előfordul serdülő fiúknál és fiatalembereknél is.n.n. kiegészítő kódokat használjon a megelőző testi betegség leírásához. Kivéve: étvágytalanság (R63. gépiesek lettek. amire jellemző a rettegés a kövérségtől. VISELKEDÉSZAVAR SZINDRÓMÁK FIZIOLÓGIAI ZAVAROKKAL ÉS FIZIKAI TÉNYEZŐKKEL TÁRSULVA (F50-F59) F50 Evési zavarok (táplálkozási zavarok) Kivéve: anorexia k. F48 Egyéb neurotikus rendellenességek F48. általános bizonytalanság érzés.m. A leggyakoribb serdülő lányok és fiatal nők között. elidegenedtek.8) F48. melyben a páciens spontán panaszkodik arról.m.0) • krónikus (R52. ön-hánytatás. vagy a valós világtól. ehhez társuló izomfájdalmakon. és nem a vegetatív idegrendszeren keresztül manifesztálódik. A deperszonalizációs-derealizációs tünetek a schizophrenia.n.

Dream anxiety disorder (szorongásos álmok) Egyéb nem organikus alvászavar Nem meghatározott nem organikus alvászavar Emocionális alvászavar k. Organikus okok hiányában ez az állapot általában mentális zavarokhoz társul. de csak ritkán hagyja el a szobát. és rendszeresen az egyén túlélése. Az álmok nagyon élénkek. melyben az ébrenlét és az alvás kombinálodott.0 F51.8 F50. Alvajáráskor a személy felkel az ágyból. néhány hónapig vagy évig anorexia nervosa epizódjai előzik meg. Általánosságban. vagy testmozgás nem észlelhető.8 F51. de a teljes klinikai kép nem elegendő a diagnozishoz.4 F50. ha emocionális tényezők meghatározóak az ismételt hányinger és hányás létrejöttében. válaszkészséget és motoros ügyességet mutatva.n. Incubus (dream anxiety) ("lidércnyomás") Az álmodás szorongással félelemmel telítődik. Bulimia k.2) valamint azok. alacsony ébrenléti szintet. biztonsága vagy önbizaloma kerül veszélybe. ha az alvászavar a legfőbb panasz és mint önálló állapot észlelhető. átalvási nehézséget.2 F51. mozgalmasak. ami más pszichés zavarhoz társul Ismételt hányások disszociatív zavarban (F44.3) Nem meghatározott evészavarok (táplálkozási zavarok) Nem organikus alvási rendellenességek Sok esetben az alvászavar csak tünete más szervi vagy lelki zavarnak. vagy egy máshol osztályozott megbetegedés egyik tünete. ha az alapvető zavar (szindróma) mellett. a klinikai képet az alvászavar uralja. melyek igen kifejezett pánikkal. és jelentős vegetatív izgalom társul. vagy felkel. Nagyon gyakran ugyanaz vagy hasonló rémes álmok ismétlődnek. általában az éjszakai alvás első egyharmadában. valamint a konzultáció (orvosi vizsgálat) terápiás megfontolásának és céljának a figyelembevételével. Az eseményt rendszerint nem vagy csak nagyon korlátozottan tudja felidézni (rendszerint csak egy két különálló emlékkép).2) Somnabulismus ["alvajárás"] Módosult tudatállapot.4 F51. Pszichogén hányás Kivéve: hányinger (R11) hányás k.5 F50. magába foglalja az elalvási. de jelentős hangadás. Felébradés után nem tud visszaemlékezni a történtekre. Pavor nocturnus [Sleep terrors] Éjszakai epizódok. melyeket nem önmagukban máshol osztályozott tényezők okoztak.n.-.0) Nem organikus hypersomnia A hiperszomnia definiciójához hozzátartozik a rendkivüli nappali álmosság és alvásrohamok (melyek nem magyarázhatók elégtelen mennyiségű alvással) vagy ébredéskor hosszú átmenettel a teljes éberség eléréséig.m.com . és fel-alá járkál.-) Nem organikus insomnia Nem kielégítő mennyiségű és/vagy minőségű alvás. Hyperorexia nervosa Atípusos bulimia nervosa A bulimia nervosa egyes kritériumainak maradéktalanul teljesülnek.és csecsemőkori pica (fonák étvágy) (F98. a releváns pszichopatológiát és patofiziológiát leíró diagnózisokkal együtt. Ebben a főcsoportban azokat az alvászavarokat foglaltuk össze.n.m. Ébredéskor a személy gyorsan teljesen éberré tájékozottá válik. Szexuális diszfunkció. de jelentős testsúlyváltozás nem észlelhető.3 F50. Függetlenül attól.m. Túl-evés. vagy nagyon korai felébredést.-) Hányás. melyet nem szervi rendellenesség vagy betegség okozott 17 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. és nem máshol besorolt szervi megbetegedés váltotta ki. és csak akkor kell ide besorolni. A hányások következtében nagy valószínűséggel alakul ki ionháztartási zavar és fizikai komplikációk.-) és hypochondriasisban (F45. (R11) Egyéb evészavar (táplálkozási zavar) Felnőttkori pica Pszichogén étvágytalanság Kivéve: gyermek. megfélemlítettség érzésével járnak. ami más pszichés zavarhoz társul A stresszt okozó események (gyász.pdffactory. (G47. Nagyon részletesen emlékeznek az álmaikra.3 F51. mindenképpen (és nem csak ebben a tételben) lefolyásának. Nagyon gyakran egészen az ajtóig szalad. ennek eredményeként insomnia vagy hipersomnia alakul ki. Kivéve: organikus alvászavar (G47. az itt felsorolt kódokat kell használni. Páldául számtalan evési roham észlelhető hashajtók túlhasználásával. Pszichogén túlevés Kivéve: elhízás (E66. Az anorexia nervosával számos közös tünete van. ami jellemző sémát alakít ki. melyek kialakulásában elsődlegesek az emocionális tényezők.9 F52 Jellemzője a falási rohamok és szüntelen foglalatosság a testsúly kontrollálásával. Kivéve: organikus hypersomnia (G47. falási rohamok és ezt követő hánytatás és hashajtózás. de nem mindig. A tipikus epizód esetén megfelelő fokú vegetatív izgalom lép fel.1) narcolepsia (G47. Pszichogén megfordulása a: • cirkadian } • nyctohemeralis } ritmusnak • alvási } Kivéve: organikus alvás-ébrenlét ciklus zavar (G47. Kivéve: organikus insomnia k. Az éjszakai alvás első egyharmadában a személy rendszerint páni ordítás (kiabálás) közben felül. mint a test súlyával és alakjával való túlságos törödés. baleset. amihez intenzív vocalizálás. Ezt az altételt lehet használni terhességben előforduló hányások esetén is 021. vagy a tipikus túlzott törődés a testsúllyal és a test alakjával hiányzik.4) Az alvás-ébrenlét ciklusának nem organikus zavarai A szinkron hiánya az egyén alvás-ébrenlét ritmusa illetve a környezet által kivánatosnak vélt alvás-ébrenlét ritmus között. hogy az alvászavar önálló probléma.n. gyermekszületés stb) hatására létrejött túlevés.m.9 F51 F51. mintha szökni akarna. Insomnia számtalan mentális zavar közös tünete. ami jelentős ideig fentáll.1 F51. Gyakran. klinikai tüneteinek megfelelően kell értékelni.F50.5 F51. mozgás.

amelyik megakadályozza.1 F53. m.5 F52. hogy mindkét partner számára élvezhető legyen a szexuális együttlét.6 F52.7 F52. ha nincs semmilyen primér nem organikus szexuális diszfunkció (mint például: vaginizmus. A férfi erekciós zavara Női szexuális zavar Pszichogén impotencia Kivéve: organikus eredetű impotencia (N48.n.m. vagy betegség okozott Mentális és viselkedészavarok a gyermekágyhoz társulva. de különösen fontos csoportok a következők: (a) pszichotrop szerek. Gátolt orgazmus (női/férfi) Pszichogén anorgasmia Ejaculatio praecox (korai ejakuláció) Az ejakuláció kontrollálási képtelensége. A szexuális válasz pszichoszomatikus folyamat.Kiegészítő kódokat használj. ha szükséges. A pénisz behatolása lehetetlen vagy fájdalmas. ami a puerperiumhoz társul.• dermatitis F54 és L23-L25 • ulcus ventriculi F54 és K25 • colitis mucosa F54 és K58 • colitis ulcerosa F54 és K51. érzelmi konfliktusok. megfelelő élvezet (a szexuális öröm hiánya) Szexuális anhedonia A nemi szervek válaszképességének a csökkenése A férfiak esetében a probléma középpontjában a merevedési zavar áll. Egyéb.0 F52. mint merevedési zavar. jelentős hatásuk volt más főcsoportokban felsorolt szervi megbetegedések kialakulásában. orgazmus is kialakul. az antidepresszivumok. a társuló szervi szindróma leírására. (b) hashajtók (c) 18 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.8 F53.o. és önmagában nem jogosít fel egyetlen csoport használatára sem ebben a főcsoportban (F főcsoport) Pszichológiai tényezők. máshol nem osztályozott puerperiummal társuló mentális és magatartászavar Nem meghatározott puerperiummal társuló mentális zavar Pszichológiai tényezők és viselkedésformák.com .2) Nem organikus dyspareunia (genitális fájdalmak) Dyspareunia (fájdalom közösülés során) mind férfiaknál.4) Orgazmuszavarok Az orgazmus vagy egyáltalán nem jön létre vagy nagyon későn. vagy dyspareunia után. vagy mert nincs elegendő adat. A nők esetében a középpontban a vaginális nedvesedés teljes vagy részleges hiánya áll. Enyhe mentális és viselkedészavar. hogy a szexuális kapcsolatot elkerüli (szexuális averzió).2) Dependenciát nem okozó anyagok abúzusa A gyógyszerek és népi gyógymódok széles választéka sorolható ide. vagy vaginális szárazság) Pszichogén dyspareunia Kivéve: organikus dyspareunia (94. Ez a csoport csak mentális zavarokat tartalmaz.n. hogy úgy vegyen részt szexuális kapcsolatban. vagy a szexuális kapcsolat és válasz normálisan létrejön.9 F54 F55 A szexuális funkciózavarok alatt olyan változatos módokat érintünk.m.2 F52. vagy mert egyéb klinikai tünetek máshol való osztályozásukat beilleszthetetlenné teszik. és máshol nem került besorolásra Puerperalis pszichózis k. ami nem másodlagosan alakul ki más szexuális nehézség következtében. azaz nem jön létre vagy nem marad fent a kielégítő közösüléshez szükséges erekció. úgy gondoljuk. melyek puerperium idején alakultak ki (a szülést követő 6 héten belül) és amelyek nem illeszthetők bele ennek a főcsoportnak más csoportjaiba. Súlyos mentális és viselkedészavar. Ez a csoport csak akkor használható. melyek fizikai állapotokat befolyásolnak Példák ennek a csoportnak a használatához: • asthma F54 és J45.n. Kivéve: Dhat szindróma (F48.m. • postpartum k.0 F53. melyek képtelenné teszik az egyént. Gyakran lokális patológia áll a hátterében és így a patológiai folyamatnak megfelelő katagóriát kell feltüntetni. ami a puerperiumhoz társul. de hiányzik a hozzá kapcsolódó. szorongás).pdffactory.n.8) A zsexuális vágy hiánya vagy elvesztése A szexuális vágy elvesztése az elsődleges probléma. mint pl. melyek máshova osztályozott rendelleneségeben vagy betegségekhez társulnak Ezt a csoportot használjuk azoknak a pszichológiai vagy magatartás tényezőknek a feltüntetésére. melyek nem okoznak dependenciát. Nem organikus vaginizmus A vaginát körülvevő kismedencei izmok görcse. mind nőknél előfordul. amelyek megakadályozzák a vagina megnyílását.4 F52.8 F52.3 F52. A mentális zavar általában enyhe és elhúzódó (mint az aggódás. Frigiditás Csökkent szexuális vágy (zavara) Szexuális averzió és a szexuális kapcsolat örömtelensége Vagy a szexuális érintkezés lehetősége okoz olyan mértékü félelmet vagy szorongást.F52.• urticaria F54 és K50.1 F52. Kivéve: tenziós fejfájás (G44. és mind a pszichológiai. ahogy ő szeretné.1) Túlzott (excessziv) szexuális vágy Nimfománia Szatiriázis Egyéb szexuális diszfunkció (nem organikus elváltozás okozta) Nem meghatározott szexuális diszfunkció. Pszichogén vaginizmus Kivéve: organikus vaginizmus (N94.9 F53 F53. mind a szomatikus folyamatok szerepet játszanak a funkciózavar létrejöttében. melyet nem organikus elváltozás. és máshol nem került besorolásra Depressio: • postnatalis k. melyeknek.

melyek orvosi recept nélkül kaphatók. mint a veseelégtelenségről vagy elektrolitzavarokról.0 Paranoid személyiségzavar Erre a személyiségzavarra jellemző a kifejezett érzékenység a kudarcokra. valamint önmagához és másokhoz való viszonyulási módja nyilvánul meg. melyeknek klinikai jelentőségük van. különösen a szexuális partnerre vagy házastársra. élmények tendenciózus eltorzítása.0) • paranoia querulativa (F22.3 Érzelmileg labilis személyiségzavar Jellemzik az impulzív cselekedetek. valamint a fantáziálás. érzelmi és más érintkezésektől való visszahúzódás jellemzi.0) F60. mint pl.5) paranoid (deluzív) zavar (F22. mint az F10-F19 pontok alatt felsorolt pszichoaktív szerek esetében.com . Kivéve: Asperger szindróma (F84. vagy hihető racionalizációi annak a viselkedésnek.-) emocionálisan labilis személyiségzavar (F60. az események. változó fokban társulnak szubjektív distresszelés közösségi feladatmegoldási nehézséggel. Általában gyerekkorban vagy serdülőkorban jelennek meg és folytatódnak az egész felnőttkoron keresztül.3) F60.n. az agresszió nagyon könnyen megnyilvánul. A személyiségzavarok gyakran. az érzelmek kitörésének hajlama észlelhető. gyanakvás.pdffactory. a következmények figyelmen kivül hagyásával. dependencia vagy megvonási tünetek nem alakulnak ki.fájdalomcsillapítók. gondolkodnak. a kevert és egyéb személyiségzavarok (F61.-) mélyen gyökereznek és tartósak. Abuzus: • antacidokkal (savkötökkel) • vitaminokkal • steroidokkal és hormonkészitményekkel • gyógynövénykészítményekkel • hashajtókkal Kivéve: pszichoaktív szer abúzusa (F10-F19) F59 Nem meghatározott magatartási szindrómák.).0) • schizophrenia (F20.5) schizophrenia (F20.8) paranoid: • pszichózis (F22.-) schizotypiás zavar (F21) F60. míg másokra az élet későbbi szakaszában tesz szert a személy. Mások hibáztatásának a tendenciája észlelhető. Lebeszélési vagy megtiltási kisérlet jelentős ellenállásba ütközik. A hangulat kiszámíthatatlan és szeszélyes. részben szociális élmények részben alkati tényezők hatására. ahogy abbam a kultúrában a személyek látják a dolgokat. ami miatt konfliktusba kerültek a közösséggel (társadalommal). melyek nem közvetlenül betegség. rugalmatlan válaszkészségben nyilvánul meg személyes és szociális helyzetek egészen széles körében. és melyekben az egyén rá jellemző életstilusa.-. k. a magányos cselekedetek és az introspekció előnybe részesítése. és gyakran ártalmas szervi hatásokkal társul. és áthatják a viselkedés és a pszichés funkciók különböző területeit.2 Disszociális személyiségzavar A személyiségzavart jellemzi a társadalmi kötelezettségeknek a figyelmen kivül hagyása. Alap nélküli állandó gyanakvás. hogy a páciens erősen motivált a szerek szedésében. Ezek extrém vagy szélsőséges variációit képviselik azoknak a módoknak. és a kirobbanó viselkedés kontrolljának képtelensége. Személyiségzavar: • amoralis • antiszociális • aszociális • pszichopátiás • szociopátiás Kivéve: magatartászavarok (F91. A viselkedésnek ezen sémái stabilak.1 Schizoid személyiségzavar A szociális. A FELNŐTT SZEMÉLYISÉG ÉS VISELKEDÉS ZAVARAI (F60-F69) Ez a blokk olyan különböző állapotokat és viselkedési mintákat foglal magában. Néhány ilyen jellemvonás.0) gyerekkori schizoid zavar (F84. annak ellenére is. de nem mindig. amelyek fiziológiai zavarokkal és fizikai faktorokkal társulnak Pszichogén fiziológiai (élettani) diszfunkciók. 19 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. a hüvös közömbösség mások érzéseivel szemben. F60 Specifikus személyiségi rendellenességek A személyiségnek és a viselkedés tendenciáinak súlyos zavarai. valamint pszichiátriai megbetegedés következménye. az Aspirin vagy paracetamol (Rubophen). majdnem mindig jelentős személyes distresszel és szociális zavarral járnak. Ezen anyagok állandó használata fölösleges találkozásokat tesz szükségessé az orvosokkal vagy egészségügyi személyzettel.m.-) és tartós személyiségváltozások (F62.0) • állapot (F22. F60. Jellegzetes személyiségzavarok (F60. amelyek állandóak. Az érzéseket csak korlátozott mértékben fejezi ki. A frusztráció toleranciája alacsony. károsodás vagy agysérülés. így az erőszak is. Általában önteltség és énközpontúság. éreznek és viszonyulnak másokhoz. általában a személyiség számtalan részét érinti. az ért sérelmek megbocsátási képtelensége. Harcos és makacs meggyöződöttség a saját igazáról. azaz mások semleges vagy baráti cselekedeteit ellenségesnek vagy megvetőnek fordítja át. és ugyanigy az örömöt is csak limitáltan éli át. Noha nagyon gyakran teljesen egyértelmű. hogy felvilágosítást kapnak a szervi ártalmakról (vagy annak kifejlődéséről). Személyiség(zavar): • expanzív paranoid • fanatikus • perlekedő (querulans) • paranoid • szenzitív paranoid Kivéve: paranoia (F22. vagy viselkedési séma egészen korán kialakul az egyén fejlődése során.

szociális visszahúzodottság. az izgalmak. jellegzetes sémáit. Kevert és egyéb személyiségzavarok Olyan. tökéletességre való törekvés. korlátozott személyes kapcsolatok. bizalmatlanság. Például: • kevert személyiségzavar (F60. Személyiségzavar: • hisztériás • pszichoinfantilis Anankasztikus (obszesszív-kompulzív) személyiségzavar Jellemzi a kételkedés. Poszttraumatikus stressz zavar (F43. melyek másodlagosan alakultak ki a fentálló affektív vagy szorongásos zavarok következtében. Dependens személyiségzavar Jellemzi az átható passzív függőség más személyektől kisebb vagy nagyobb élethelyzeti döntés meghozatalában. sarkított kifejezése. Így gyakran nehezebben diagnosztizálhatóak.F60.-) Szorongó (elkerülő. szuggesztibilítás. amelyek nem tulajdonithatók agyi károsodásnak vagy betegséknek Igen tartós stressz. ha bizonyított a személy önmagáról és a környezetéről alkotott felfogásának. melyek nem érik el az obszesszív-kompulzív zavar súlyosságát. óvatosság. extrém lelkiismeretesség. így öngyilkossági jelzések és kisérletek. a célok. Személyiség(zavar): • agresszív • borderline • explozív Kivéve: disszociális személyiségzavar (F60. Két típust lehet elkülöníteni: impulziv típust. krónikus üresség érzés. mohóság.2) Hisztrionikus személyiségzavar Jellemzői a felszínes és labilis érzelmi élet. amelyek nem mutatják a tüneteknek meghatározott. az érzelmek eltúlzott. Személyiségzavar: • kényszeres (kompulzív) • obszesszionális • obszesszív-kompulzív Kivéve: obszesszív-kompulzív szindróma (zavar) (F42.6 F60. Kivéve: kihangsúlyozodó személyiségvonások (Z73. sérülés vagy diszfunkció következményeképpen kialakuló személyiségés magatartászavar (F07. túlérzékenység az elutasítással és kritikával szemben. A változás nem manifesztációja és nem maradványtünete egy másik mentális zavarnak.pdffactory. A személyiségváltozásának jelentősnek kell lennie és rugalmatlan valamint maladaptív viselkedéssel kell párosulnia. mintha állandóan fenyegetnék. idősek és mások kivánságainak passzív elfogadása. ha az impulzív cselekedeteket birálják vagy megakadályozzák. hogy lehetővé tenné a specifikusabb diagnózist. mint az F60.csoportok alatt lettek leírva. Ez a diagnozis csak akkor adható. ami nem volt észlelhető a patológiás élmények átélése előtt. A stressznek olyan erősnek kell lennie. egocentrizmus. ellenőrzés. bizonytalanság. hogy a személyiségre gyakorolt átható hatásának megmagyarázásához nem kell egyéni sérülékenységet figyelembe venni. üresség vagy reménytelenség.. a figyelem állandó keresése. intenzív és labilis személyközi kapcsolatok. az élet mindennapi elvárásaival szemben gyenge válasz. de egyik sem annyira meghatározó.5 F60..0 Házsártos viselkedési tendencia. rizikóinak ismételt eltúlzásával hajlamos elkerülni meghatározott tevékenységeket. Kitartó és kellemetlen gondolatok lehetnek. az elismerés. rigiditás.0) amelyik a fent felsorolt személyiségzavarok több típusának a tüneteit mutatja. sértődékenység. teátralítás. illetve elidegenedés érzése. problémás személyiségzavarok tartoznak ide. félelem mások támogatásának az elvesztésétől.n. Hétköznapi helyzetek potenciális veszélyeinek. csökkentértékűség. amit jellemez még az előzőeken kivül az énkép. öndestruktív viselkedésre való hajlam. Patológiás személyiség k. reménytelenség és inkompetencia érzése. katasztrófa. és a borderline típust. különösen akkor. Személyiségváltozás: 20 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.n.m. gondolkodásának. vagy pszichiátriai megbetegedést követően alakul ki a személyiség illetve a viselkedés zavara olyan egyéneknek. makacsság. mások figyelmen kivül hagyása.1) megelőzheti ezt a tipusú személyiségváltozást. mint amelyek az F60. Kivéve: agyi megbetegedés.1) Tartós személyiség-változások.csoportok. és viszonyának a tartós és jelentős változása. a "borotvaélen táncolás" krónikus érzése. és a részletekben való elmerülés. A zavart jellemzi az ellenséges vagy bizalmatlan attitüd a világgal szemben.-) A személyiség tartós változása katasztrófa átélése után Katasztrófális stressz hatására legalább két éve meglévő tartós személyiségváltozás. elfogadás után. averzív) személyiségzavar Jellemzi a feszültség. dramatikus viselkedés.9 F61 F62 F62.com .7 F60. Személyiség (zavar): • aszténiás • inadekvát • passzív • önsorsrontó (self-defeating) Egyéb specifikus (meghatározott) személyiségzavar Személyiség(zavar): • excentrikus • "haltlose" tipus • éretlen • narcisszisztikus • passzív-agresszív • pszichoneurotikus Nem meghatározott személyiségzavar Karakterneurózis k. • az F60 és F62 pontokba nem besorolható. melyet az érzelmi instabilitás és az impulzuskontroll hiánya jellemez.m. akiknek korábban nem volt személyiségzavara. másokkal konfliktusok.4 F60. Állandó sóvárgás a szeretet.8 F60. belső preferenciák zavara. zavaró (troublesome) személyiségváltozások. hajlam a felelősség másokra való áthárítására.

(esetleg ragaszkodik hozzá.9 F64 F64. Kettős-szerepű transzvesztitizmus Az ellenkező nem ruháinak a viselése. és szexuális izgalom sem társul a ruhacseréhez. hogy átmenetileg is de élvezhesse.2) • alkohol vagy pszichoaktív szer mérgezés esetén (F10-F19. legalább 2 éve fentálló személyiségváltozás. nem kontrollálhatók.2) Trichotillománia Jelentős hajhiány észlelhető. kényelmetlenül érzi magát benne. nyílvánvaló ok nélkül. szüntelen panaszkodás arról. a szórakozásban való korlátozott részvétel. terrorcselekedetek áldozataként • kínszenvedés után Kivéve: Poszt-traumatikus stressz zavar (F43. és a cselekedetek közben megkönnyebbülés. melyek nem szükségesek a számára és anyagi hasznot sem hajtanak. ismétlődő maladaptiv viselkedészavar. és melyben a páciens ismét nem tud ellenállni a cselekedet kivitelezésének. A változás nem magyarázható korábbi személyiségzavarral.0 F63. hosszantartó szociális és foglalkozási problémák. Intermittáló explozív zavar Nem meghatározott szokás és impulzus-kontroll zavarok A nemi identitás zavarai Transszexualizmus Annak a vágya. hogy megölik • életet veszélyeztető helyzetnek való tartós kitétel után. Kényszeres szerencsejáték Kivéve: a mániás páciens szerencsejátékokkal való foglalkozása (F30) szerencsejátékok és fogadás MNO (Z72. és sebészeti és hormon kezeléseket szeretne. Kivéve: pszichoaktív szer és alkohol abuzus (F10-F19) szexuális viselkedést érintő impulzus. és nem azért. mert fontos közös jellemzőjük van.6) szerencse játékok folytatása disszociális személyiségzavarban (F60.0 F64.és szokás (kontroll) zavarok (F65. A zavarok oka nem ismert. az állandó és intenzív distressz saját (anatómiai) neme miatt. hogy ő 21 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. intim kapcsolatot építsen ki és tartson fent. hogy a betegség megváltoztatta és stigmatizálta. Olyan ismételt cselekedetekkel jellemezhetők. A páciensek elmondása szerint a cselekedeteket egy belső kényszer. alatta és közvetlenül utána kielégültség érzés kiséri.1) Gyerekkori nemi identitászavar Rendszerint kora gyerekkorban. karakter a 0. és labilis hangulat. diszfória. amelyik nem más pszichiátriai szindróma másodlagos következménye. csökkent érdeklődés. vagy sebészi beavatkozásra. A tárgyakat eldobja. meggyöződöttség arról. mivel az egyén nem tud ellenállni annak a késztetésnek. Serdülő vagy felnőttkori nemi identitás zavar. mig azt követően megkönnyebbülés illetve elégedettség észlelhető. hogy kihúzza a haját. A diagnózis nem adható .com . Megelőzöen feszültség észlelhető.1 F63. a közös 4. Ez megakadályozza a pácienst abban. Gyakran növekvő feszültség észlelhető a tűzgyújtás előtt. tartós személyiségváltozás Szokási és impulzus-rendellenességek Máshol nem osztályozott viselkedészavarok kerültek ide besorolásra. ami része az egyén életének. ami meghatározó része az illető életének aláásva a szociális. és az ellenkező nemhez való tartozás szüntelen vágya.4) Egyéb szokás és impulzus-kontroll zavarok Egyéb állandóan meglévő. ha bőrgyulladás előzte meg. és el kell különíteni reziduális schizophreniától valamint előző mentális zavarok maradványtüneteitől. ismétlődő szerencsejátékokba való belefeledkezés.-) Kóros játékszenvedély A lényege gyakori.2) • magatartászavar esetén (F91.1 F62. és követelőző beállítottság mások irányában. és tűzzel égéssel kapcsolatos személyekkel való foglalatosság. házassági és családi értékeket és kötelezettségeket.3 F63.8 F62. Egyéb tartós személyiségváltozás Krónikus fájdalom személyiség szindróma Nem meghatározott.2 F63.2) Pyrománia Több alkalommal ismétlődő gyújtogatás vagy annak kisérlete.1 F64. ami nem magyarázható meglévő vagy korábbi mentális zavar reziduális tüneteivel. ami hipochondriás igényekhez és betegszerep felvállalásához vezet. vagy a hajkitépés hallucináció vagy téveseszme hatására következik be.8 F63. anélkül hogy ezen túl bármilyen kivánsága volna szexuális nemének tartós megváltoztatására.2 • koncentrációs tábori élmények után • katasztrófa után • elhúzódó: • fogság után. mint pl. Kivéve: sztereotip mozgászavar haj-húzgálással (F98.pdffactory. és jóval pubertás előtt jelenik meg. károsítva ezzel a tulajdont vagy más tárgyakat. és így szociálisan izolálódik. hogy szoros. és kifejezett izgalom közvetlenül utána. elajándékozza esetleg összegyűjti.F62. hogy ő beteg. hogy az ellenkező nem tagja. Jellemzik még passzivítás. nem transzszexuális típus Kivéve: transzvesztita fetisizmus (F65. jellemzője.9 F63 F63. és a páciens és más emberek saját érdeke(i) ellen vanak. Jellemzője a nagymérvű függőség. feszültség előzi meg.-) • organikus mentális zavar esetében (F00-F09) • schizophrenia esetén (F20) Kleptománia Újra és újra képtelen ellenállni olyan tárgyak ellopási késztetésének. A haj kitépését jelentős feszültség előzi meg. munkahelyi. Kivéve: depresszióban előforduló lopás (F31-F33) organikus mentális zavarok (F00-F09) bolti lopás elmebetegség gyanúja esetén (Z03. melyeknek nincs egyértelmű észszerű motivációja. általában a saját nemével és anatómiájával elégedetlen. hogy ellenkező nemű egyénként élhessen és fogadják el. hogy testét amennyire csak lehet a kivánt nemhez tegye hasonlatossá. Kivéve: gyújtogatás: • disszociális személyiségzavar esetén (F60. ahol állandó esély volt arra.1) A személyiség tartós változása pszichiátriai megbetegedés után A pszichiátriai megbetegedésben való szenvedés traumatikus élményének hatására kialakuló. mert sok "tüneti" hasonlóság található. azért kerültek egy csoportba.) • mentális zavar gyanúja esetén (Z03. A cselekedetet általában megnövekedett feszültség előzi meg.

0 F66. melyek kompatibilisek vagy valamilyen fizikai zavart. hogy a ruhát levegye magáról. mint az ellenkező neműek. bőr. tevékenységével való foglalkozás.4 F65. transzveszticizmus és a szado-mazochizmus. biszexuális vagy prepubertalis) nem kérdéses.vagy biszexuális) tehető felelőssé a szexuális partnerkapcsolat kialakításában vagy fenttartásában mutatkozó nehézségekért. akkor őt mazochistának nevezzük. A fétisek valamilyen formában a testhez tartoznak. műanyag) használata. homo-.9 F68 F68. de az egyén a társuló pszichológiai vagy viselkedészavar miatt megváltoztatni szeretné és emiatt segítséget is keres. mint páldául az obszcén telefonálgatás. a partner egy meghatározott ruhát visel). A szexuális érés zavara A páciens szenved saját bizonytalanságától. hogy melyik nemhez tartozik.1) a szexuális érés zavara (F66. hogy másokat intim. Szado-mazochizmus Olyan szexuális aktivítások kedvelése.com . Általában. Fetisiszta transzvesztita Exhibicionizmus Állandó vagy ismétlődő hajlam arra. állatokkal szexuális cselekedetek. akkor szadistának nevezzük. hogy egyértelmű a szexuális vágykeltéssel a kapcsolata. nyilvános helyeken másokhoz dörgölődzés szexuális izgatás céljából. ha már az orgazmust elérte és a szexuális vágya csökkent. hogy szándékában állna bárkivel is közelebbi kapcsolatot létesíteni.n.0) A nemi identitás egyéb zavara Nem meghatározott nemi identitászavar Nemi szerepzavar k. Leszázalékolási neurózis (Compensation neurosis) Facticiosus zavar. Szadizmus Mazochizmus A szexuális preferencia multiplex (többszörös) zavara Időnként egynél több abnormális szexuális preferencia észlelhető ugyannál a személynél. nyilvános helyen. Ha az egyén "elszenvedni" szereti. [Pszichés vagy testi tüneteknek vagy rokkantságnak szándékos produkciója (szimulálása) vagy erről való meggyőződés] Egyéb meghatározott zavara a felnőtt személyiségnek és viselkedésnek. A pubertáskort elért vagy azt meghaladt egyének nemi-identitás zavarát az F66.n.1 F65.csoportnál kell besorolni. A szexuális fejlődéshez és orientációhoz társuló pszichológiai és viselkedési rendellenességek Megjegyzés: a szexuális orientáció önmagában nem jelent semmilyen (mentális) zavart. Időnként csak a hagyományos módon elért szexuális izgalmat fokozzák (pl.2 F66. mely fájdalom okozásával vagy megalázással. és gyakran saját aggodalmaival van elfoglalva. öltözködésével. és az erős késztetés. és szexuális izgalom fokozása stranguláció által elért oxigén hiány segítségével. de nem mindig szexuális izgalommal társul és ezt követően maszturbációval. A leggyakoribb kombináció a fetisizmus. változok a szexuális orientációjuk. Ego-disztoniás szexuális orientáció A nemi identitás és a szexuális orientáció (heteroszexuális. hogy hetero-.1 F68.n. vagy olyan egyéneknél.6 F65. vagy lábbelik.9 F66 F66.8 F65.0 F68. A szexuális preferencia rendellenességei Beleértve: paraphilia Fetisizmus Élettelen tárgy használata szexuális vágy felkeltésére és szexuális örömszerzésre. vagy biszexuálisak. lányok vagy mindkettő) iránt érzett szexuális érdeklődés.m. A páciens rendszeresen aggódik a fájdalma vagy rokkantsága (munkaképtelensége) miatt. úgy érzik. fokozódtak. A transzszexualizmus kialakulásának az elején jelentkezhet.8 F64. vagy lányos viselkedés fiúknál nem elegendő.8 F69 ellenkező nemű). és egyik sem szorítja háttérbe a többit. Gyakran az egyének szexuális izgalmat szadista és mazochista cselekedetekkel egyaránt fenttartanak. Egyéb pszichoszexuális fejlődészavar Nem meghatározott pszichoszexuális fejlődészavar A felnőtt személyiség és viselkedés egyéb zavarai Aggravatio (Fizikai tünetek előidézése (elaborációja) pszichés okokból) Fizikai (szervi) tünetek. anélkül.. Elkülöníti a transzszexuális transzvesztitizmustól. illetve fogsággal jár. A diagnozishoz alapvető zavarnak kell lennie. mint ruhák. (Pár)kapcsolati zavarok k.0 F65. Frottörizmus Necrophilia Nem meghatározott zavara a szexuális preferenciának Szexuális deviációk k.5 F65. akik még bizonytalanok saját szexuális orientációjukban. szexuális viselkedésük alatt megnézzen pl.pdffactory. Egyéb zavara a szexuális preferenciának (beállítottságnak) A szexuális preferencia más típusai. homo. vagy kifejezettebbekké váltak. A felnőtt személyiség és viselkedés nem meghatározott (nem specifikus) zavara 22 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. Pedophilia (Korai) pubertásban lévő gyerekek (fiúk. Az egyének különböző jelentőséget tulajdonítanak fétiseinek.F64. némi fiússág lányoknál. ha "nyújtani" szereti.3 F65.n. Gyakori még valamilyen szövet (gumi. A leggyakoribb serdülők között.1 F66. és ez hosszútávon depresszióhoz és szorongáshoz vezet.2 F65. és szexuális izgalomhoz és maszturbációhoz vezet. Erről általában a megfigyelt embernek nincs tudomása. betegséget.m. A szexuális kapcsolat zavara A nemi identitás és a szexuális orientáció (hetero-.8 F66. Kivéve: ego-disztoniás szexuális orientáció (F66. akik hosszantartó stabil szexuális orientáció (gyakran párkapcsolat) után.m. amelyeket. Fetisisztikus transzvesztitizmus Az ellenkező nem ruháinak a viselése szexuális izgalom elérésére és hogy úgy nézzen ki. hogy milyen a szexuális orientációja. és az egyén pszichológiai állapotát is befolyásolják. hogy a nemi szerveit megmutassa idegeneknek (különösen ellenkező neműeknek). rokkantságot megerősítendő jöttek létre. saját nemének a tagadása. Az ellenkező nem ruháival. vetkőzés közben. Voyeurizmus Állandó vagy ismétlődő hajlam. véleménye szerint a hosszan tartó fájdalmak vagy rokkantság (munkaképtelenség) okozott.m.9 F65 F65. Karakterzavar k.

vagy nagyon enyhe romlása a viselkedésnek .pdffactory. Ezeket kiegészíthetik tájékozódó skálák az adott környezethez való szociális adaptációról. melyek szorosan kötődnek a központi idegrendszer biológiai fejlődéséhez. (c). ami figyelmet vagy terápiát igényel. Sok felnőtt képes dolgozni. vizelet. mint a olvasási.1) • receptív (F80. amelyre jellemző a külömböző készségek romlása.n. visuo-spatialis készségek. mozgásbeli. a szellemi kor 9-12 év között van). A retardáció létrejöhet minden más mentális vagy fizikai állapotától független is. melyek a fejlődés során jellenek meg. F80 A beszéd és beszédnyelv specifikus fejlődési rendellenességei Azok a zavarok tartoznak ide. F79 Nem osztályozott mentális retardáció Beleértve: mentális: • deficit k.1 A kifejező (expresszív) beszéd zavara 23 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. a kognitív.m. Beleértve: igen súlyos mentális subnormalitás F78 Mentális retardáció. és közösségi aktivításra. (R47. epilepsia. . stabil lefolyás. Beleértve: gyengeelméjűség enyhe mentális subnormalitás F71 Közepes mentális retardáció Az IQ megközelitőleg 35-49 (felnőtteknél a szellemi kor 6-9 év között van). (b) olyan funkciók fejlődésének károsodása vagy késedelme. személyközi kapcsolatok zavara.n. Intellektuális képességek és a szociális adaptáció változhatnak idővel. még az alacsony (gyatra) mentális teljesítményt is javíthatja a rehabilitáció és a tréning. • szubnormalitás k. ha társuló elváltozások észlelhetők. képes adekvát kommunikációt elsajátítani és iskolázottságra szert tenni. A PSZICHÉS (LELKI) FEJLŐDÉS ZAVARAI (F80-F89) Ebben a főcsoportban található zavarok közös jellemzője: (a).m. vagy súlyos testi fogyatékosság. de legtöbbjük képes meghatározott fokú önállóságot elérni az önellátásban. A mentális retardáció mértékét hagyományosan az intelligencia tesztekkel határozzuk meg. emocionális és viselkedészavarok.1 Markáns romlása a viselkedésnek. a szellemi kor 3-6 éve között van).com . jó szociális kapcsolatokat fentartani. F80. Valószínüleg kifejezett fejlődési lassulást eredményez gyermekkorban. de felnőttkorban is észlelhető még enyhe elmaradás (deficit). Beleértve: közepes mentális subnormalitás F72 Súlyos mentális retardáció Az IQ megközelítően 20-34 között van (felnőtteknél. melyben a gyerek által használt beszéd úgy hangzik. magatartászavar. kommunikáció és mozgás súlyosan korlátozott. mentális retardációból vagy környezeti tényezőkből. mint autizmus . Beleértve: igen súlyos mentális subnormalitás F73 Igen súlyos mentális retardáció IQ 20 alatt van (felnőtteknél a szellemi kor 3 év alatt van). A 4. ahol a nyelv elsajátításának a normál folyamata az egészen korai fázistól zavart. és fokozatosan csökken ahogy az egyén felnő. karakter a társuló viselkedés romlás mértékét fejezi ki az F70-79-es főcsoportban: . egyéb fejlődési zavar. A diagnózis függ még a gyakorlott diagnoszta teljes intellektuális képességekre kiterjedő vizsgálatától.n. remissziók és relapszusok nélkül.n.MENTÁLIS RETARDÁCIÓ (F70-F79) Abbamaradt vagy nem teljes szellemi fejlődés.8 Egyéb romlása a viselkedésnek .2) F80.9 Nem jelezték a viselkedés romlását További kódokat használjon.m.m. olyan készségeké. Az állapot nem direkt módon következik idegrendszeri vagy beszéd mechanizmusának az abnormalításából. szenzoros károsodásból. a kezdete csecsemő és gyermekkor közé esik.és székletürítési kontroll.0 Nincs. és készségeké. amelyek az intellektus minden szintjét érintik mint pl. helyesírási nehézség. A diagnózisnak mindig a pillanatnyi müködési szinten kell alapulnia. k. Eredményeként az önellátás. motoros koordináció. F70 Enyhe mentális retardáció Az IQ megközelítőleg 50-69 között (felnőtteknél.0 Az artikuláció jellegzetes zavara Az a fejlődési zavar. képességek. Nagy valószínűséggel állandó támogatásra van szüksége.0) } • apraxia (R48. szociális készségek.2) } miatt • halláskárosodás (H90-91) } • mentális retardáció (F70-F79) } • nyelvfejlődési zavarral: • expresszív (F80. mintha a megfelelő mentális szintje alatt volna. A legtöbb esetben az éríntett funkciók a következők: nyelv. A beszéd és a nyelv fejlődésének a zavarait gyakran követi társuló probléma. Fejlődési: • fonológiai zavar • beszéd artikulációs zavar Dyslalia Funkcionális beszéd-artikulációs zavar Lalia (echolalia) Kivéve: a beszéd artikulációjának a romlása (károsodása): • aphasia k. Valószinüleg tanulási nehézségeket okoz az iskolában. de emelett a nyelvi készségek teljesen normálisak. Általában a károsodás vagy késés jelen van amilyen korán már észlelni lehet. nyelvi.

ami nem magyarázható egyszerűen mentális retardációval.n. A szóbeli és írásbeli helyesírás. melyben a készségek megszerzésének a normális menete válik zavarttá.) fejlődési dysphasia vagy aphasia. (R47.n. Meghatározott olvasási zavar (dyslexia) Az olvasási készségek fejlődésének szignifikáns és meghatározott romlása. elsajátítása mind sérült.m.m. és osztás.0 F81. legfeljebb két éven belül. Kialakulásakor az EEG-n paroxismális jelenségeket lehet megfigyelni. Az artikuláció zavara előfordulhat. Az epilepsiás rohamok és a nyelvi készségek elvesztése időben egybeeshet. és nem magyarázható mentális visszamaradottsággal. A leggyakrabban 3-7 éves kor között kezdődik. olvasásértési készség.pdffactory. "Backward reading" Fejlődési dyslexia Meghatározott (specifikus) olvasási retardáció Kivéve: alexia k.1 F81.3) } Egyéb nyelvi és beszédfejlődési zavar Selypítés Nem meghatározott zavara a beszéd és a nyelv fejlődésének Nyelvi zavar k. de tetszőleges sorrendben kővetheti is egymást pár hónapon. (R48.-) Az írás zavara (dysgraphia) A legszembetűnőbb a specifikus és szignifikáns sérülés a helyesírási készségek fejlődésében. Fejlődési: • acalculia • aritmetikai zavar (számtani műveletek végzésének a zavara) • Gerstmann szindróma Kivéve: acalculia k.m. trigonometria.F80.m. szorzás.0) • expresszív (F80. geometria vagy kalkulációk. illetve kevésbé érinti a sokkal absztraktabb feladatokat. Helyesírási nehézségek gyakran társulnak meghatározott olvasási zavarokkal.n.8) aritmetikai nehézségek: • olvasási és helyesírási zavarral társulva (F81. annak ellenére hogy az olvasásban javulás tapasztalható.m. expressív típusa Kivéve: szerzett aphasia epilepsiával (Landau-Kleffner) (F80.2) dysphasia vagy aphasia k. de a beszédmegértés normális határok között van.2 F80.0) dyslexia k. A zavar vonatkozik alapvető feladatokra.1) } miatt • gyerekkor dezintegrativ zavara (F84. vagy nem megfelelő iskoláztatás rovására.1) elektív mutizmus (F94.8) Az aritmetikai készségek zavara (dyscalculia) Az aritmetikai készségek károsodása alakul ki.0-F84. a korábban megszerzett képességeket napok esetleg heteken belül elveszíti.n.8 F80. vagy szerzett idegrendszeri trauma vagy betegség következménye.3 F80. mentális retardációnak.m.0) az emocionális élet zavaraihoz társuló olvasási nehézség (F93. szellemi érettség.9 F81 F81. aphasia receptív formája • sensoros aphasia (Wernicke) Szó-süketség Kivéve: szerzett aphasia epilepsiában (Landau-Kleffer) (F80. orális olvasási készségek. ami serdülőkorra is megmarad.n. Az iskolai teljesítmény specifikus fejlődési rendelleneségei Olyan zavarok. mint az algebra. (R48.3) autizmus (F84. Kivéve: aphasia: • k.n.0) mentális retardáció (F70-F79) a fejlődés pervazív (átható) zavarai (F84.0) } • autizmus (F84. mint az összeadás. A páciensek 2/3-a többé kevésbé súlyos receptív nyelvi nehézségekkel gyógyul. (R48. látszólag minden esetben a kifejező beszéd is markánsan érintett. Fejlődési dysphasia vagy aphasia.m. Encephalitis a feltételezett oka.n. az általános intelligencia megtartottsága mellett. látászavarral vagy nem megfelelő iskoláztatással. receptív típusa (F80. Az olvasáshoz szükséges részfeladatok. és szó és hangképzési rendellenességek is vannak. (R47. Társuló emocionális és viselkedészavarok gyakoriak az iskoláskorban. Kongenitális auditoros impercepció Fejlődési: • dysphasia.3) 24 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. betűzés egyaránt éríntett.0) nyelvi elmaradottság süketség miatt (H90-H91) mentális retardáció (F70-F79) Szerzett aphasia epilepsiával [Landau-Kleffner szindróma] A korábban teljesen normálisan fejlődő gyerek elveszíti a receptív és az expresszív nyelvi készségeket.0) elektív mutizmus (F94.m.0-F84.-) A beszédmegértés (receptív beszéd) zavara A beszédmegértés a gyerek korának megfelelő szellemi szintje alatt van. szófelismerés.com . Az olvasás fejlődési zavarait rendszerint megelőzi a beszéd és nyelvi fejlődés zavara.n.0) • nem megfelelő iskoláztatás eredménye (Z55. (R48. Ez nem egyszerűen a tanulási lehetőség hiányának. és epilepsiás rohamok észlelhetők.2 Ebben a fejlődési zavarban a gyerek a kifejező beszédet a neki megfelelő szellemi korától lényegesen alacsonyabb szinvonalon használja. miközben az olvasás meghatározott zavara nem észlelhető. (R47.8) helyesírási nehézség: • olvasási nehézséggel társulva (F81.1) dysphasia és aphasia. kivonás. receptírtipusu: • k. nem írható kizárólag látásélesség.2-F84. Meghatározott helyesírási retardáció (olvasási zavar nélkül) Kivéve: agraphia k. vagy nem megfelelő oktatással.

számos nem specifikus probléma észlelhető. mint a nem rögzített végtag choreiform mozgása. Ügyetlen gyerek szindróma Fejlődési zavar: • koordinációs • dyspraxiáns Kivéve: a járás és a mozgékonyság abnormalitásai (R26.3 F81. súlyos fejlődési zavara esetén nagyon gyakori az atipusos autizmus.és F82.0) • (helyes)írásnak (F81. Autisztikus zavar Infantilis: • autizmus • pszihózis Kanner-szindróma Kivéve: autisztikus pszichopátia (F84.5) Atipusos autizmus Ezt a pervazív viselkedészavart megkülönbözteti az autizmustól egyrészt kezdetének az időpontja. hogy elsődleges diagnozisként alkalmazható volna. Jellemzi még a célirányos kézmozgások elvesztése.1 kritériumainak. abnormális vagy károsodott fejlődés 3 éves kor előtti kezdettel. és korlátozott. ha az abnormális és károsodott fejlődés 3 éves kor után kezdődik. a motoros készségek. ami nem magyarázható egyértelműen az általános intellektuális retardációval. Megszakad a környezete iránti általános érdeklődés. Ezt a csoportot csak akkor lehet használni. Egyes esetekben encephalopathia állhat a hátterében. mint fóbiák. Egyéb gyerekkori dezintegrativ zavar Teljesen normális fejlődési periódust követően alakul ki ez a pervazív fejlődési zavar.9 F82 F83 F84 F84. kézszorítási sztereotipia és hiperventilláció. és ezt követően gyakran choreoatetoid mozgászavar. a beszéd. A diagnózishoz legalább 2 vagy több meghatározott fejlődési zavar kritériumainak teljesülnie kell. Súlyosan retardált egyéneken és a receptív nyelv meghatározott. • zavar k. a társuló mentális retardációra vagy más egészségügyi problémára.n. de általában a kognitív funkciók általános károsodásával társul.-) Pervazív fejlődési zavarok A zavaroknak egy olyan csoportja. másrészt. hónap és a 24..3 • nem megfelelő oktatás miatt alakult ki (Z55. ha nagy átfedés észlelhető a fenti fejlődési zavarok között. és az autizmus diagnozisához szükséges a pszichopatológiai abnormalítások mindhárom különböző területen nem észlelhető (reciprok szociális interakciók. de önmagában egyik tünet sem elegendően kifejezett. (a). normál fejlődést követően a 7. A meghatározott diagnosztikus kritériumokon túl. valamint a finom és durva motoros koordináció zavara. és más társuló mozgászavar. Tanulási: • nehézség k. Dementia infantilis Disintegratív pszichosis 25 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. de a közösségi érdeklődés megtartott. melynek során pár hónap alatt különböző fejlődési területeken számos. A szociális és játékfejlődés éríntett.m. A kevert csoportot csak akkor lehet használni. és (b). ha szükséges. és a kommunikációs sémák minőségi abnormalitása észlelhető. vagy meghatározott kongenitális vagy szerzett neurológiai zavarral.com . motoros funkciókkombinált fejlődési zavar észlelhető.-) • a koordináció másodlagos hiánya mentális retardáció következtében (F70F79) Kevert specifikus fejlődési zavarok Reziduális csoport. melyben a beszéd a nyelv. kommunikáció. Kivéve: meghatározott zavara az: • aritmetikai készségeknek (F81.-.pdffactory. a kézhasználat részleges vagy teljes elvesztése.n. 4 éves kor körül törzstaxia és apraxia kezd kialakulni. a pszichopatológia 3 területén jellegzetes abnormális funkciók: reciprok szociális interakciók. Kiegészítő kódokat lehet használni.m. A motoros funkció specifikus fejlődési rendellenességei A legfontosabb tünete a motoros koordináció fejlődésének súlyos károsodása. dührohamok. melyek megfelelnek az F81. kommunikáció. tükörmozgás. F81. hogy a másik egy vagy két területen jellegzetes rendellenességek figyelhetők meg. Ezek a minőségi abnormalitások az egyén funkcióit minden helyzetben meghatározzák.F81. Azokra a zavarokra alkalmazzuk. hónap között indulva. hogy nem teljesül mind a 3 csoportja a diagnosztikus kritériumoknak.2 és az F81. (önmaga felé irányuló) agresszió.1 F84. Gyerekkori autizmus (autismus infantilis) Ennek a pervazív fejlődési zavarnak a diagnózisához a következőknek kell teljesülnie. alvás és táplálkozási zavarok.2) • olvasásnak (F81. ismétlődő szereotíp viselkedés) annak ellenére. Súlyos mentális retardáció majdnem mindig elkerülhetetlen szövődmény. amit a fej növekedésének a lassulása kisér.8) Az iskolai készségek kevert zavara Nehezen meghatározható csoportja az aritmetikai és az olvasási vagy (helyes)írási készségeknek.m.2 F84. az iskolai készségek. korlátozott.-) a koordináció hiánya (R27. Gyerekkori atipusos pszichózis Mentális retardáció autisztikus tünetekkel A mentális retardáció meghatározásához kiegészítő kódokat kell használni (F70-F79) Rett szindróma Csak lányokon alakul ki. Habár gondos klinikai vizsgálat a legtöbb esetben az idegrendszer fejlődési zavarára utaló jegyeket talál.1) Egyéb fejlődési zavara az iskolai készségeknek A kifejező írás fejlődési zavara Nem meghatározott fejlődési zavara az iskolai készségeknek Tanulási ismeretek elsajátítási nehézsége k. melyben mindkettő egyaránt károsodott.0 vagy F81. A zavar nem mindig.8 F81. melyben a reciprok szociális interakciók. (F80. Ismétlődő sztereotip motoros mannerizmus és a szociális interakcióknak autizmushoz hasonló abnormalitásai alakulnak ki.0 F84. addig elsajátított készség elveszik.n. ismétlődő sztereotíp viselkedés. de a diagnózist a viselkedészavar alapján állítjuk fel. A zavar egyértelműen nem magyarázható az általános a mentális retardációval vagy nem megfelelő iskoláztatással.

tűzokozás.n.n. Fejlődési zavar k. A VISELKEDÉS ÉS AZ ÉRZELMI-HANGULATI ÉLET RENDSZERINT GYERMEKKORBAN VAGY SERDÜLŐKORBAN JELENTKEZŐ ZAVARAI (F90-F98) F90 Hiperkinetikus zavarok F90. és a súlyosan zavart szülő-gyerek kapcsolat önmagában nem elegendő a diagnózishoz.1) F91. gyakori és súlyos indulatkitörések. és nem csak ellenkezést.9 Nem meghatározott pervazív (átható) fejlődési zavar F88 A pszichológiai fejlődés egyéb rendellenességei Fejlődési agnosia F89 A pszichológiai fejlődés rendellenességei k.9 Nem meghatározott hiperkinetikus zavar Hiperkinetikus reakció gyerek és serdülőkorban k. A viselkedés egészen a kornak megfelelő szociális erős áthágásához vezethet.. lopás. A serdülőknél a túlzott aktivítást a semittevés válthatja fel (ami nem szokványos a hiperkinetikus gyerekeknél. Magatartászavar. A stimuláns gyógyszerek nem hatásosak náluk. vagy egy serdülőkori lázadás.-) schizophrenia (F20. elegendő a diagnózishoz. gyakori elszökés otthonról. vagy közvetlen (közös) háztartásban élőkre korlátozódik. Határozott tendencia észlelhető.0 Az aktivítás és a figyelem zavarai Figyelem deficit: • zavar hiperaktivítással • hiperaktivítás zavar • szindróma hiperaktivítással Kivéve: hiperkinetikus zavar magatartászavarral (F90. F91 Magatartási zavarok Jellemzői a visszatérő és tartós disszociális. ellentétben a normál IQ-val rendelkezőkkel. (Szocializált magatartászavar) Jellemzője a kortárscsoportjukba jól beilleszkedett egyének állandó disszoiális vagy agresszív magatartása (mely kimeríti a 91-es pont általános kritériumait. Kivéve: Rett szindróma (F84. Gyakran társul kifejezett ügyetlenséggel.2) F84. ha kellően markáns.m.m. Nem ismert.4 Mentális retardációval és sztereotip mozgászavarral társuló túlzott aktivítás Nem teljesen meghatározott bizonytalan nozológiai csoport. akiknek normális intelligenciájuk van). ismétlődő. tárgyakkal való durva bánásmód. és elég hosszan kell tartania (hat hónap vagy annál hosszabb ideig).3 Nyílt (kihívó) oppoziciós zavar 26 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.5 Asperger szindróma Bizonytalan nozológiai csoport.0 A családi körre korlátozódó magatartászavar Disszociális és agresszív viselkedést is magában foglaló magatartászavar.n. hogy hiányzik a nyelvi vagy kognitív fejlődés késése vagy retardációja. Autisztikus pszichopátia Gyerekkori schizoid zavar F84. F91. Súlyos mentális retardációban szenvedő gyerekek (IQ 50 alatt). szereotip repertoárja társul. mint például: extrém mértéke a harcnak.1 Kortárscsoportba sem beilleszkedettek magatartászavara (Nem szocializált magatartászavar) Jellenzője az állandó disszociális és agresszív magatartásnak (mely kimeríti a 91-es pont általános kritériumait.8 Egyéb hiperkinetikus zavar F90.n. bomlasztó viselkedést) melyben az abnormális viselkedés teljesen. Csoportos magatartászavar Csoportos garázdálkodás Bandatagok támadásai (erőszakoskodásai) Csoportos lopás ("bandákban") Iskolakerülés F91. akik hiperaktivak. dac.8 Egyéb pervazív (átható) fejlődési zavar F84. Gyakran társul globális vagy specifikus fejlődési késéssel (zavarral). fenyegetésnek.m. dacot. de izolált diszszociális cselekedetek nem.com . szófogadatlanság. agresszív vagy dacos magatartássémák. Bármelyek a fentiek közül. A magatartászavar része lehet egy meglévő pszichiátriai szindrómának. nagy problémájuk van a figyelemmel. és nem csak ellenkezés. dacot. hogy az abnormalitások egészen a serdülőkorig vagy a felnőttkorig fentálljanak.-) • ha hiperkinetikus zavarokkal társul (F90.A diagnózis olyan viselkedéseken alapszik. iskolakerülés.2 Kortáscsoportba beilleszkedettek magatartászavara. pusztán agressziv tipusa Nem szocializált agressziv zavar F91. megtalálható az autizmusra jellemző reciprok szociális interakciók minőségi abnormalitása.1) F90. bomlasztó viselkedést foglal magába) és a többi gyerekkel való kapcsolat átható abnormalitásának a kombinációja.-) • ha emocionális zavarokkal társul (F92. állatokkal. hogy a viselkedési sémát milyen mértékig az alacsony intellektus vagy agyi károsodás okozza. Kivéve: hangulat (affektiv) zavarok (F30-F39) pervazív fejlődési zavarok (F84. ismételt hazudozás. F84. emberekkel. a szük családtagokkal való interakciókra. tulajdonnal szembeni extrém destrukció (rombolás). sokkal súlyosabb lehet mint egy hagyományos gyerekcsíny. és ha stimulánsokat kapnak jelentős diszfóriával.pdffactory. (nem csak elenkezés. és sztereotíp viselkedéssel. bomlasztó viselkedést takar).m.1 Hiperkinetikus magatartászavar Hiperkinetikus zavar magatartászavarral F90. időnként pszichomotoros retardációval reagálnak. vagy majdnem teljesen otthonra. ebben az esetben ezt a diagnózist kell előnyben részesíteni. A 91.pontban meghatározott kritériumoknak teljesülniük kell. amihez az érdeklődés és az aktivítások korlátozott. Kora felnőttkorban pszichótikus epizód társulhat hozzá.Heller szindróma Szimbiotikus pszichózis Kiegészítő kódokat kell használni a társuló neurológiai problémák meghatározásához. Az autizmustól alapvetően megkülönbözteti. Hiperkinetikus szindróma k.

hogy statisztikailag sokkal erősebb a szorongás. kényszergondolatok.9 F94 F94. különösen idősebb gyerekek esetében. ami lényegesen meghaladja az engedetlen. szorongással.. vagy bomlasztó magatartást. és a szociális funkciók jelentős zavarát okozza. reménytelenség érzése. A diagnózishoz szükséges.9 F92 F92..-) hangulatzavarral társul (F32. ami a fejlődési szakban kezdődik. mint szorongás.és serdülőkorban kezdődő zavarai Kissé heterogén csoport. és szociális bizalmatlanság vagy szorongás.1 Általában kisebb gyerekeknél előforduló magatartászavar. de nem a normális fejlődés részjelenségei. Gyerekkori magatartászavar k. az agoraphobia.n.0 F94. mint szociális szorongás. e között a jellegzetesen gyerekkorban kezdődő érzelmi zavar és a neurotikus zavarok (F40-F48) közötti különbségtételben.-) átmeneti mutizmus. Durvább gyerekcsínyek vagy engedetlen viselkedés önmagában nem elegendő a diagnózishoz. visszahúzódás. mint pl. Más gyerekkori félelmek.0 F93.1) gyerekkori szociális szorongás (F93.3 F93.-) schizophrenia (F20) beszéd és a nyelv meghatározott fejlődési zavarai (F80. hogy az F91.általános kritériumai teljesülnek. a gyerek bizonyos helyzetekben jó beszédképesséről tesz tanúságot.8 F92. A normális szeparációs szorongástól az különíti el. kényszercselekedetek. önvádlás. vagy hipochondriázis társulása. de a fokuk abnormális. Kevert magatartási és emociomális zavarok A fentálló agresszív .m. Csak akkor adható ez a diagnózis. elsősorban kifejezett dacos.-) kombinálódása. Gyerekkori vagy serdülőkori "kikerülő" zavar Testvér rivalizáció (zavara) A gyerekek többségénél a közvetlenül fiatalabb testvér születését valamilyen fokban mindig kiséri érzelmi zavar. amibe nem tartoznak bele garázda cselekedetek. engedetlen. A nem megfelelő fejlődés fontos diagnosztikus támpont.-) vagy a felnőtt típusú neurotikus zavar (F40-F48) vagy hangulatzavar kritériumainak egyaránt teljesülnie kell a diagnózishoz. Kivéve: generalizált szorongás zavar (F41.1) Szociális szorongás zavar gyerekkorban Idegenekkel szemben óvatosság. Testvérféltékenység Egyéb gyerekkori emocionális zavar Identitászavar Túlzott szorongás (zavara) Kivéve: gyerekkori nemi identitászavar (F64.pdffactory. ha a szeparáció áll a szorongás középpontjában és ez a szorongás előszőr az első életév folyamán jelentkezett. Elektív mutizmus Markáns.-) Egyéb kevert magatartás és emocionális zavar A magatartászavar és markáns. Kivéve: hangulat(affektiv) zavarok (F30-F39) neurotikus zavarok (F40-F48) gyerekkori fóbiás szorongás (F93.F91.-). Kivéve: ha magatartászavarral társul (F92. vagy szociálisan veszélyes helyzetbe kerül. Magatartászavar (F91. melyek gyerekkorban keletkeznek.2) Fóbiás szorongás zavar gyerekkorban Gyerekkori félelmek. (túl)érzékenység és ellenkezés.-0) Szeparációs szorongás a gyerekkorban Akkor lehet diagnosztizálni.-) és állandó kifejezett depresszió (F32. fóbiák. a gyerekkori emocionális zavar (F93.9 F93 F93. Testvér rivalizációs zavarról csak akkor beszélhetünk ha a zavar foka és időtartama statisztikailag nagyobb az átlagosnál. Egyéb magatartászavar Nem meghatározott magatartászavar Gyerekkori viselkedészavar k.2) Nem meghatározott gyerekkori emocionális zavar A szocializáció jellegzetesen gyermek. A zavar rendszerint társul jelentős személyiségvonásokkal. mert klinikailag szignifikáns magatartászavar általában disszociális vagy agressziv viselkedéssel társul. vagy más emocionális zavarral.n. Óvatosnak kell lenni ennek a diagnózisnak a használatakor. disszociális vagy kihívó magatartás kombinálódik markáns depresszióval. deperszonalizáció vagy derealizáció.8 F91. míg más helyzetekben nem beszél. állandó emocionális tünetek. sem mint minőségileg abnorálisnak. A gyerekkori magatartászavar (F91. és (ellentétben a pervazív fejlődési zavarral) nem elsődlegesen jellemezhető minden területet átható nyilvánvaló alkati szociális inkompetenciával vagy deficittel.com . ami a következő tünetekben nyilvánul meg: extrém boldogtalanság. ha az első életévekben jelentkezik.8 F93.0 F92. Szelektív mutizmus Kivéve: pervazív fejlődési zavar (F84. kötekedő (bomlasztó) visselkedéssel jellemezhető.-ban • neurotikus zavarokkal az F40-F48 -ban Nem meghatározott kevert emocionális és magatartászavar Jellegzetesen gyerekkorban kezdődő emocionális zavarok Sokkal inkább a normális fejlődés eltúlzott (sarkított) formáinak tekinthetők. a megfelelő csoportnál kell besorolni az F40-F48 résznél.0) Reaktív kötődési zavar gyerekkorban 27 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. alvászavar és étvágytalanság. másrészt abnormális szociális interakcióhoz vezet. mint a szeparációs szorongás része fiatal gyerekeknél (F93.1 F93. dacos.m.2 F93. a közös abnormalitás a szociális funkciókban található. Depressziós magatartászavar A magatartászavar (F91. ismeretlen. vagy agresszív vagy disszociális viselkedés sokkal extrémebb formái. A legtöbb esetben súlyos környezeti zavarok vagy depriváció feltehetően jelentős szerepet játszik a kialakulásában. a megszokott életévnél tovább tart. F91 alatt meghatározott magatartászavar társulása: • emocionális zavarokkal az F93. melyek kifejezett kapcsolatot mutatnak meghatározott fejlődési fázisokkal és a gyerekek többségében észlelhetők. emocionálisan meghatározott szelektivitás a beszédben. az érdeklődés és az öröm elvesztése a megszokott cslekedetekben. mikor új. és mértékében szokatlan valamint szociális funkciókban problémát okoz.

8 F95. de a tic nem tart 12 hónapnál tovább.n.és gyerekkori táplálási zavarok 28 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. grimaszolásban és fejrángásokban nyílvánul meg. szegényesen modulált. és társulnak pszichoszociális problémákkal. Kivéve: légzésvisszatartási időszakok (rohamok) (R06. Időnként gesztusok echoraxiája társul. emocionális és viselkedési zavarokkal társulhat. A széklet általában normális összetételű. vissztérő. köhögés. kialakulásában szerepet játszhat a megszerzett székletürítési kontroll elvesztése.9 F98 F98. Egyéb. ugrálás és szökdécselés. A gyakori komplex vokális tikkek a sajátos szavak ismételgetése.6) Diszinhibiciós (gátlástalan) kötődési zavar gyerekkorban Az élet első öt évében jelentkező. hogy gyerekkorban kezdődnek. és nem ideggyógyászati betegség. és máshová nem illettek be. és céltalan.m. és morgással.n. motoros mozgás (általában körülírt izomcsoportot foglal magában) vagy hangok formálása.1) Egyéb gyerekkori szociális funkciózavar Nem meghatározott gyerekkori szociális funkciózavar Tic (zavar) A legmeghatározóbb valamilyen formájú tic. A körülményektől függően. nem ritmusos.8 F94. mert sűrűn fordulnak elő.2) hiperkinetikus zavar (F90. válogatás nélküli kapcsolatteremtés.com . és a gyerek szociális kapcsolatainak a tartós abnormalításával jellemezhető.-) vagy viselkedészavar (F91) része is lehet. vagy akaratlan székelés az egyén szociokulturális környezetében nem megfelelő helyen. vagy megtartott székletürítési kontroll melett az egyén akaratlagosan nem megfelelő helyen székel. amihez emocionális zavar társul. ami hirtelen kezdődik. A vokális tikekk rendszerint többszörösek. Nem organikus enuresis Funkcionális enuresis Pszichogén enuresis Incontinentia urinae (nem organikus) Kivéve: Enuresis k. a diffúz. szipákolás.9 F95 F95. gyors.-) a szelektív kötődés normális variációi pszichoszociális problámákat okozó szexuális vagy fizikai abuzus gyerekkorban (Z61. meg nem is. A stressz fokozza és alvás megszünteti. Kombinált vokális és multiplex motoros tic (zavar) [Gilles de la Tourette szindróma] Több motoros és egy vagy több vocalis tic együtt. A tic egy önkéntelen.8) gyermekkori nemi identitászavar (F64. Obszcén szavak vagy kifejezések használata előfordul. a szociális funkciók egy részére korlátozódó rendellenesség mint pl. elkeseredettség. A tic akaratlagosan befolyásolhatatlannak tünik. figyelemfelkeltő és különbségtétel nélküli barátságos viselkedés. Szeretetnélküli (affektusok nélküli) pszichopátia Institucionális szindróma Kivéve: Asperger szindróma (F84. de szükség volt a besorolásukra. melyben motoros vagy vokális (de sohasem mindkettő) ticek vannak. torokköszörüléssel. és valaki hangjának vagy szavainak az utánzása (palilalia) Átmeneti tic (zavar) Megfelel a tic általános kritériumainak.pdffactory. Az enuresis csatlakozhat.2) nem megfelelő nevelés (T74. más fennálló emocionális viselkedészavarhoz. (vokalizációval). A tic általában szemhunyorgatásban. és még jelentős környezeti változás ellenére is tartósan fentálló.0 F98. ön és mások felé irányuló agresszió.m. egyes esetekben növekedési zavar).m.-) Nem organikus enuresis Napról napra éjszakánként akaratlan bevizelés történik.1 F95.-) reaktív kötődési zavar gyerekkorban (F94. A normális gyermeki incontinentia abnormális vonássá válása lehet.5) diszinhibiciós kötődési zavar a gyerekkorban (F94. (R15) Csecsemő. Funkcionális encopresis Incontinentia alvi (nem organikus) Pszichogén encopresis Kiegészítő kódokat kell használni a társuló constipatio (székrekedés) meghatározására. A leggyakoribb komplex tikkek a sajátmaga ütögetése. ami az illető mentális korához képest abnormálisnak minősíthető. és a pisszegés. vállemelgetés és grimaszolás. de ettől eltekintve nagyon különbőzőek.5) hospitalizáció gyerekeknél (F43. (pl.2 F95.1 F98. míg mások csupán tünetek halmaza. szociálisan nem elfogadható (gyakran obszcén) szavak használata (coprolalia).2 Az élet első öt évében kezdődik.-) emocionális okokkal magyarázható alvászavar (F51. kortársakkal szegényes szociális interakciók. A szindróma valószínüleg egyenes következménye a szülői elhanyagolásnak. nyakhajlítgatás. Krónikus motoros vagy vokális tic (zavar) Megfelel a tic általános kritériumainak.F94.8) obszesszív-kompulzív zavar (F42. de elsajátított vizeletürítési kontrollt követően is kialakulhat. A leggyakoribb egyszerű motoros ticek a szemhunyorítás. de hosszabb rövidebb időre elnyomható. kirobbanó (explozív).0 F95. Előfordulhat mint monoszimptomás zavar. ismétlődő hangadással. és tovább mint egy évig tartanak.2) Kleine-Levin szindróma (G47. A serdülőkorban rosszabbodik és felnőttkorban is tart. és környezeti változások aktiválják. Kivéve: encopresis k. vagy epilepsias roham vagy más strukturális eltérés következménye. de más emocionális (F93. de általában többszörösek.2 F94. abúzusnak vagy súlyos félrenevelésnek. ijedősség és hipervigilencia. A leggyakoribb egyszerű vokális ticek a torokköszörülés. egyszerre észlelhető. akaratlagos.4-Z61. rendszerint gyerek és serdülőkorban kezdödő viselkedési és emocionális rendellenességek Heterogén csoport egyetlen közös vonása.n. Kivéve: Asperger szindróma (F84. ami lehet obszcén természetű (copropraxia) Egyéb tic zavarok Nem meghatározott tic zavarok Tic k. felszínes kortárs kapcsolatok. Egyesek jól körülhatárolt szindrómák. Az enuresis a születéstől kezdve folyamatosan fentállhat. melyek lehetnek egyszerűek vagy multiplexek. (R32) Nem organikus encopresis Ismételt.

és a kézrázás. Nagyon gyakori mentálisan retardált gyerekeken. Csak akkor lehet zavarként felfogni. ajkak vagy más testrész harapdálása. ami nem része pszichiátriai vagy neurológiai zavarnak. festék. szereotip. vagy extrém soványság megfelelő ételmennyiség és nevelő mellett.m. és nem ritmusos. Ha a szem nyomkodása látászavarral együtt észlelehető. A sztereotip ön-veszélyes viselkedések a következők: ismételt fej-beverés (pl. hányinger vagy emésztőszervi betegség nélkül). valamint szervi megbetegedés hiányában. újjtördelő mannerizmus. csavarása. csak a meglévő zavart kell diagnosztizálni.5) tic (F95.3) • táplálási nehézség újszölötteknél (P92. vagy relative önálló pszichopatológiai viselkedésként. Gyerekkori rumináció Kivéve: anorexia nervosa és más evészavar (táplálkozási zavar) (F50.n. kéz.A táplálási zavar általában csecsemő és gyerekkorban jelentkezik. Előfordulhat.-) organikus eredetű mozgászavarok (G20-G25) körömharapdálás (körömrágás) (F98. Szereotip/szokás zavar Kivéve: abnormális akaratlan mozgások (R25. akkor mindkettőt kódolni kell.-) táplálási: • nehézség és helytelen gondozás (R63. rendszerint gyerekkorban vagy serdülőkorban kezdődő meghatározott viselkedés és emocionális zavar Figyelemhiány (zavar) hiperaktivítás nélkül Extrém mértékű maszturbáció Körömrágás Orrpiszkálás Ujjszopás F98.8 Egyéb. melyekben hibás szerkezetek fordulnak elő.8) orr-piszkálás (F98. csak az utóbbi esetben soroljuk be ide. falhoz). A nem-önveszélyes mozgások a következők: fej vagy a test ringatása. Kivéve: tic rendellenességek (F95. a folyamatosság megszakadásával. Rendszerint jellemzi a táplálék megtagadás. F98.-) csecsemő vagy gyerekkori pica (F98. a szem nyomkodását itt.9) 29 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. haj húzása. gyors löketszerű beszédkitörésekkel. A legtöbb sztereotip mozgászavar nagyon gyakran mentális retardáltaknál fordul elő (ebben az esetben mindkettőt kódolni kell). nem funkcionális (és gyakran ritmusos) mozgások. és ebben az esetben a mentális retardációt F70-F79 kell választani a fő diagnózisként.-) hadarás (F98. forgács) rendszeres evése (fogyasztása).3) F98. Kivéve: dadogás (F98. arc-pofozás.9 Rendszerint gyerekkorban vagy serdülőkorban kezdődő nem meghatározott viselkedés és emocionális zavar NEM MEGHATÁROZOTT MENTÁLIS RENDELLENESSÉG (F99) F99 Másként nem meghatározott mentális rendelleneség Mentális betegség k. ismétlődő.3 Pica csecsemő. és tétova szünetek. ischophonia) A beszéd ritmikus áramlását megszakító gyakori ismétlése vagy elnyújtása hangoknak. szótagoknak vagy szavaknak.5 Dadogás (psallismus. (F06. a látásromlást a megfelelő szomatikus kóddal.és gyerekkorban Nem élelmiszer (föld.n.6 Hadarás (agitolalia) Nagyon gyors beszéd.6) F98. A beszéd szabálytalan.8) szereotipiák melyek más pszichiátrai zavar részei (F00-F95) ujj-szopás tic trichotillomania F98.m.-) F98. mint egy fentálló pszichiátriai zavar (mint autizmus) egyik tünete. Kivéve: organikus mentális zavar k. Ha valamilyen más zavar tüneteként észleljük. de nincsenek ismétlések. vagy gyakori tétovázás vagy szünetek által. ha jelentősen megzavarja a beszéd folyamatosságát.4 Sztereotip mozgászavar Akaratlagos. szemnyomkodása.pdffactory. Társulhat ruminációval (a táplálék ismételt felbüfögésével.com . és olyan súlyos hogy rontja a beszéd intelligenciát.

com .-) X68 Szándékos önmérgezés peszticidek által Beleértve: füstölő szerek fungicidek herbicidek inszekticidek rágcsálóirtó szerek 30 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.és lázcsillapítókkal. antireumatikumokkal Beleértve: 4-aminofenol-származékok non-szteroid gyulladásgátlók [NSAID] pirazolon származékok szalicilátok X61 Szándékos önmérgezés antiepileptikum.n.n.SZÁNDÉKOS ÖNÁRTALOM (X60-X84) [A negyedik számú tételeket lásd az esemény helyszíne felsorolásnál] Beleértve: szándékos önmérgezés és önsértés öngyilkosság (kísérlet) X60 Szándékos önmérgezés nem opiod fájdalom.o. m.m. altató-nyugtató és antiparkinson szerek és pszichotróp drogok által. melyek hatással vannak az ásványi és húgysav anyagcserére X65 Szándékos önmérgezés alkohol által Beleértve: alkohol k.n. Beleértve: antidepresszánsok barbiturátok hidantoin származékok iminostilbenek methaqualon vegyületek neuroleptikumok pszichostimulánsok szukcinimidek és oxazolidiedionok tranquillansok X62 Szándékos önmérgezés narkotikumok és pszihodiszleptikumok [hallucinogének] által. Beleértve: cannabis (származékok) kokain kodein heroin LSD meszkalin metadon morfin ópium (alkaloidák) X63 Szándékos önmérgezés az autonóm idegrendszerre ható egyéb gyógyszerek által Beleértve: paraszimpatolitikumok [antikolinerg gyógyszerek és antimuszkarinok] és spazmolitikumok paraszimpatomimetikumok [kolinergikumok] szimpatolitikumok [antiadrenergikumok] szimpatomimetikumok [adrenergikumok] X64 Szándékos önmérgezés egyéb és k.és csontvázizmokra és légzőszervekre ható szerek anaestheticumok (általános) (helyi) a szív-érrendszerre és a gyomor-bél rendszerre ható gyógyszerek hormonok és szintetikus pótszereik szisztémás és haematológiai szerek szisztémás antibiotikumok és egyéb fertőzés elleni szerek terápiás gázok helyileg alkalmazott készítmények vakcinák folyadékegyensúlyra ható szerek. butilalkohol [1-butanol] etilalkohol [etanol] izopropil-alkohol [2-propanol] metilalkohol [metanol] propilalkohol [1-propanol] amilalkohol X66 Szándékos önmérgezés szerves oldószerek és szénhidrogének halogén származékai és gőzeik által Beleértve: benzol és homológjai szén-tetraklorid [tetraklór-metán] klórfluoro-karbon kőolaj (származékok) X67 Szándékos önmérgezés egyéb gázok és gőzök által Beleértve: szén-monoxid könnygáz motoros járműből kipufogó gáz nitrogén-oxid kén-dioxid háztartási gáz Kivéve: fémek gőzei és gázai (X69.m. gyógyszerek és biológiai anyagok által Beleértve: a sima.pdffactory.n.m. k.

m. villamossal Kivéve: összezúzatás légi járművel (X83. füsttel és lángokkal Szándékos önártalom forró gőzzel és tárgyakkal Szándékos önártalom szúró. kivéve mérgek 5.m. mérgező tápanyagok és növények szappanok és detergensek Szándékos önártalom akasztás. lőfegyverrel Szándékos önártalom robbanó anyagokkal Szándékos önártalom tűzzel. elektromos árammal Szándékos önártalom k.X69 X70 X71 X72 X73 X74 X75 X76 X77 X78 X79 X80 X81 X82 X83 X84 fa . égető anyagokkal.n.tartósítószerek Kivéve: növényi tápanyagok és műtrágyák (X69. vonattal 3.n. összezúzatás légi járművel 6.n. vegyszerek és mérgező anyagok által Beleértve: maró. 31 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.m.és causticus szerek ragasztószerek fémek és gőzeik festékek és lakkok növényi tápanyagok és műtrágyák mérgezés k.-) Szándékos önártalom egyéb megjelölt módon Beleértve: önsértés: 4.com .-) Szándékos önmérgezés egyéb és k.m. zsinegelés és megfojtás által Szándékos önártalom vízbe fulladás és elmerülés által Szándékos önártalom kézi lőfegyverrel Szándékos önártalom sörétes és huzagolt csövű lőfegyverrel és katonai lőfegyverrel Szándékos önártalom egyéb és k. motoros járművel 2.és vágóeszközzel Szándékos önártalom tompa tárggyal Szándékos önártalom magas helyről leugrás által Beleértve: szándékos leugrás egyik szintről a másikra Szándékos önártalom mozgó objektum elé ugrás vagy fekvés által Szándékos önártalom motoros járműtől való összezúzatás által Beleértve: szándékos összeütközés: 1.n.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful