V.

Főcsoport MENTÁLIS ÉS VISELKEDÉS ZAVAROK (F00-F99) Beleértve: a pszichés fejlődés zavarait Kivéve: máshol nem osztályozott tünetek, jelek és kóros laboratóriumi értékek (R00-R99) A főcsoport a következő csoportokat tartalmazza: F00-F09: Organikus és szimptómás mentális zavar F10-F19: Pszichoaktív szerek használata által okozott mentális és viselkedési zavarok F20-F29: Schizophrenia, schizotipiás és paranoid (delusív) rendellenességek F30-F39: Hangulatzavarok [affektiv rendellenességek] F40-F48: Neurotikus, stresszhez társuló és szomatoform rendellenességek F50-F59: Viselkedészavar-szindrómák, fiziológiai zavarokkal és fizikai tényezőkkel társulva F60-F69: A felnőtt személyiség- és viselkedés rendellenességei F70-F79 Mentális retardáció F80-F89: A pszihés fejlődés rendellenességei F90-F98: Viselkedési és emocionális rendellenességek, rendszerint gyerek vagy serdülőkori kezdettel F99: Nem meghatározott mentális rendellenesség A főcsoporthoz tartozó csillaggal jelölt csoportok: F00* Dementia Alzheimer betegségben F02* Dementia máshol besorolt betegségekben ORGANIKUS ÉS SZIMPTOMATIKUS MENTÁLIS ZAVAROK (F00-F09) Ez a csoport a mentális zavarok azon csoportját foglalja magába, melyek okaként ideggyógyászati betegséget, agyi sérülést vagy más inzultust tételezünk fel, ami cerebralis diszfunkcióhoz vezetett. A diszfunkció lehet elsődleges, amikor a betegség, sérülés, inzultus közvetlenül és szelektíven a központi idegrendszert érintette, vagy másodlagos, amikor az agy egyik a szisztémás megbetegedés vagy zavar által érintett szervek közül. Dementia, (F00-F03) egy szindróma, melyet a központi idegrendszer általában krónikus és progrediáló természetű megbetegedése okoz. A dementiában a magasabb kortikális funkciók zavara alakul ki, mint például a memória, a gondolkodás, tájékozódás, megértés, számolás, tanulási képességek, nyelvi- és itélőképesség zavara. A tudat nem homályosodik el. A kognitív funkciók romlásával gyakran társul, sőt azt megelőzheti az emocionális kontroll, szociális viselkedés és motiváció károsodása. Ez a szindróma előfordul Alzheimer betegségben, cerebro-vascularis betegségben, és olyan fizikális állapotokban melyek elsődlegesen vagy másodlagosan érintik a központi idegrendszert. Kiegészítő kódokat kell használni, ha szükséges, az alapvető betegség meghatározásához. F00* Dementia Alzheimer betegségben (G30.-+) Alzheimer kór a központi idegrendszer primér degeneratív megbetegedése, ismeretlen etiológiájú, jellegzetes neuropatológiai és neurokémiai elváltozásokkal. A betegség lappangva kezdődik, lassan, de folyamatosan fejlődik ki az évek sora alatt. F00.0* Dementia Alzheimer betegségben, korai kezdettel (30.0+) Alzheimer kórban jelentkező demencia 65 éves kor előtt, relative gyors lefolyással, a magassabb kortikális funkciók kifejezett, többszörös zavarával. 2-es típusú Alzheimer kór Alzheimer típusú presenilis dementia Alzheimer típusú primér degeneratív dementia presenilis kezdettel F00.1* Dementia Alzheimer betegségben, késői kezdettel (G30.1+) Alzheimer betegségben fellépő dementia 65 éves kor utáni kezdettel, általában a 70-es évek végén vagy azt követően lép fel, lassú progressziójú, és a legjellegzetesebb tünete az emlékezetzavar. 1-es típusú Alzheimer kór Alzheimer típusú primér degeneratív dementia senilis kezdettel Dementia senilis, Alzheimer tipusú F00.2* Dementia Alzheimer betegségben, atípusos, vagy kevert formájú (G30.8+) A típusos dementia Alzheimer típusa F00.9* Nem meghatározott dementia Alzheimer betegségben (G30.9+) F01 Vascularis dementia A vascularis dementia a köponti idegrendszert ért infarktusok következménye, melyeket vascularis betegség okozott, igy például a hipertóniához társuló cerebrovascularis megbetegedés. Az infarktusok általában kicsik, de kumulatív hatásúak. Rendszerint idősebb korban kezdődik. Beleértve: dementia arteriosclerotica F01.0 Vascularis dementia akut kezdettel Cerebro-vascularis trombózisok, embolusok vérzések sorozatát követően gyorsan kialakuló dementia. Ritka esetben egy nagy infarktus lehet az oka. F01.1 Multi-infarktusos dementia Fokozatosan alakul ki, számos átmeneti keringészavart követően, melyek infarktusok halmazát okozzák a cerebralis parenchimában. Elsősorban corticalis dementia F01.2 Subcorticalis vascularis dementia Mélyen az agyféltekék fehérállományában kialakuló lokális ischemiás destrukciók magasvérnyomásban szenvedő pácienseknél. A klinikai képe nagyon hasonló az Alzheimer kórban kialakuló dementiával, de ellentétben azzal, itt a (cerebrális) cortex általában megkimélt. F01.3 Kevert, subcorticalis és corticalis vascularis dementia F01.8 Egyéb vascularis dementia F01.9 Nem meghatározott vascularis dementia F02* Dementia egyéb máshová osztályozott betegségekben Demenciák olyan esetei, melyeket nem, vagy feltehetően nem Alzheimer kór vagy cerebrovascularis megbetegedések okoztak. Bármely életkorban kezdődhet, mégis ritkán idős korban. F02.0* Dementia Pick betegségben (G31.0+) Középkoruaknál kialakuló dementia, progresszív lefolyással. Korán lassan, fokozatosan megváltozik a személyiség és romlik a szociális beilleszkedés, amit az intellektus, az emlékezés, a nyelvi készségek hanyatlása követ, apátiával vagy eufóriával és ritkán extrapiramidális mozgászavarral.

PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com

F02.1*

F02.2*

F02.3*

F02.4* F02.8*

F03

F04

F05

F05.0 F05.1 F05.8 F05.9

Dementia Creutzfeldt-Jakob betegségben (A81.0+) Progrediáló dementia kiterjedt neurológiai tünetekkel, melyeket feltehetően egy átvihető ágens által okozott jellegzetes neuropatológiai elváltozások magyaráznak. Általában a középkorúaknál vagy idősebbeknél alakul ki, de bármely életkorban kezdődhet. Szubakut lefolyású, 1-2 éven belül halálhoz vezet. Dementia Huntington betegségben (G10+) A dementia a kiterjedt központi idegrendszeri degeneráció egyik tünete. A betegséget egy domináns autoszómális gén örökíti át. A tünetek rendszerint a 30-as vagy a 40-es években kezdődnek. A progresszió lassú, 10-15 éven belül halálhoz vezet. Dementia Huntigton choreaban Dementia Parkinson kórban (G20+) A dementia Parkinson kórban alakul ki. Jelenleg még nincs semmilyen elkülönítő klinikai jellegzetessége. Dementia: • paralysis agitans esetén • parkinsonizmusban Dementia HIV megbetegedésben (B22.0+) HIV betegség lefolyása során kialakuló dementia, ahol a HIV fertőzésen kivül semmilyen más társuló betegség sincs amivel a demenciát magyarázni lehetne. Dementia máshol osztályozott betegségben Dementia a következő betegségekben: • cerebralis lipidosis (E75.-+) • epilepsia (G40.-+) • hepatolenticuláris degeneráció (E83.-+) • hypercalcaemia (E83.5+) • szerzett hypothyreosis (E01, E03.-+) • intoxicatio (T36-65+) • sclerosis multiplex (G35+) • neurosyphilis (A52.1+) • niacin hiány (pellegra) (E52+) • polyarteritis nodosa (M30.0+) • SLE (M32.-+) • trypanosomiasis (B56.-+, B57.-+) • B12 vitamin hiány (E53.8+) Nem meghatározott dementia Praesenilis: • dementia k.m.n. • psychosis k.m.n. Primér degenerativ dementia k.m.n. Senilis: • dementia: • k.m.n. • depressziós vagy paranoid tipus • psychosis k.m.n. Kivéve: Senilis dementia deliriummal vagy akut zavartsággal (F05.1) Szenilitás k.m.n. (R54) Organikus amnesztikus szindróma, melyet nem alkohol vagy más pszichoaktiv szer okozott Kifejezett károsodása a megőrző emlékezésnek (rövid és hosszú távú memóriának), mialatt a azonnali felidézés (megjegyző emlékezés) megtartott, a szindróma része még az új ismeretek elsajátítási képességének a csökkenése, és az időbeni tájékozatlanság, Konfabuláció kifejezett tünet lehet, de a felfogás és észrevevés valamint más kognitív funkciók, beleértve az intellektust is, rendszerint sértetlenek. A prognózist a kiváltó megbetegedés határozza meg. Nem alkohol okozta Korszakov pszichózis vagy szindróma Kivéve: amnesia: • k.m.n. (R41.3) • anterograd (R41.1) • disszociatív (F44.0) • retrograd (R41.2) Korszakov szindróma: • alkohol indukálta vagy nem osztályozott (F10.6) • egyéb pszichoaktív szer indukálta (F11-19, leggyakrabban a 4. karakter a 6-os) Delirium, melyet nem alkohol vagy más pszichoaktív szer okozott Nem meghatározott etológiájú organikus cerebrális szindróma, melyet tudatzavar és figyelemzavar, észrevevészavar, gondolkodászavar és emlékezetzavar, valamint a pszichomotorium, az emocionalitás és az alvás-ébrenlét ciklusának a zavara jellemez. Az időtartama változó. Lehet enyhe és nagyon súlyos is. Beleértve: akut és szubakut: • agyi szindróma • zavartság (nem alkohollal összefüggő) • fertőzésekhez társuló pszichosis • organikus reakció • pszicho-organikus szindróma Kivéve: alkohol okozta vagy nem meghatározott delirium tremens (F10.4) Nem dementiához társuló delirium Dementiához társuló delirium A betegség a fenti kritériumoknak megfelel, de dementia (F33-F03) talaján alakul ki. Egyéb delirium Kevert eredetű delirium Nem meghatározott delirium 2

PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com

F06

F06.0

F06.1

F06.2

F06.3

F06.4

F06.5

F06.6

F06.7

F06.8 F06.9

F07 F07.0

Egyéb mentális rendellenességek, amelyeket agyi károsodás és diszfunkció vagy testi megbetegedés okozott Különböző állapotokat takarnak melyeket vagy a primér cerebralis megbetegedés következtében kialakult központi idegrendszer zavar, vagy a szisztémás megbetegedés, ami másodlagosan érinti a központi idegrendszert, vagy exogén toxikus anyagok vagy hormonok, vagy endokrin zavarok esetleg más szomatikus megbetegedések okoznak. Kivéve: Ha társul: • deliriummal (F05.-) • dementiával, ami F00-F03 alatt van besorolva alkohol vagy más pszichoaktiv szer okozta (F10-F19) Organikus hallucinosis Állandó vagy visszatérő, rendszerint vizuális vagy akusztikus hallucinációk jellemzik, melyek tiszta tudat mellett jelentkeznek, és az egyén felismerheti őket. Téveseszmék segítségével elaboráció történhet, de a téveseszmék nem uralják a klinikai képet, és a belátás megtartott lehet. Organikus hallucinátoros állapot (nem alkoholos) Kivéve: hallucinosis alcoholica (F15.5) schizophrenia (F20.-) Organikus katatonia Csökkent (stupor) vagy fokozott (nyugtalanság) pszichomotoros aktivítás, kataton tünetekkel. A pszichomotorium szélsőségesen változhat. Kivéve: schizophrenia katatonica (F20.2) stupor: • k.m.n. (R40.1) • disszociatív (F44.2) Organikus paranoid (delusív) [schizophrenia szerű] zavar Állandó vagy visszatérő téveseszmék uralják a klinikai képet. A téveseszmékhez hallucinációk társulhatnak. Előfordulhat néhány tünet, amelyik schizophréniára emlékeztet, mint a bizarr hallucinációk, vagy a gondolkodászavar. Organikus paranoia vagy organikus paranoid-hallucinátoros állapot Schizophrenia szerű pszichózis epilepsiásoknál Kivéve: rendellenesség: • akut és átmeneti pszichózisok (F23.-) • tartós (perzisztáló) paranoid (deluziv) zavar (F22.-) • drog indukálta pszichózisok (F11-F19, a közös negyedik karakter .5) • schizophrenia (F20.-) Organikus hangulat- (affektiv) zavarok A hangulat vagy az érzelmek valamint az általános aktivításszint változása jellemzi, depressziós, mániás vagy bipoláris zavar lehet, (lásd F30-F32), de organikus megbetegedés következtében alakul ki. Kivéve: nem organikus vagy nem meghatározott hangulatzavarok (F30-F39) Organikus szorongás zavar Generalizált szorongás (F41.1) vagy a pánik "betegség" (F41.0) tünetei vagy a kettő kombinációja jellemzi, de organikus megbetegedés következtében alakult ki. Kivéve: nem organikus vagy nem meghatározott szorongászavarok (F41.-) Organikus disszociatív zavar Az emlékek, az identitástudat és a pillanatnyi érzések valamint a testmozgások kontrollálása közötti normális integráció részleges vagy teljes megszakadása, ami organikus megbetegedés eredményeként alakul ki. Kivéve: nem organikus vagy nem meghatározott disszociatív (konverziós) zavar (F44.-) Organikus emocionális labilitás (asthenia) Jellemzője az emocionális labilitás vagy inkontinencia, fáradékonyság, és számos különböző kellemetlen testi érzet (pl. szédülés) és fájdalmak, de organikus megbetegedés okozza. Kivéve: nem organikus vagy nem meghatározott szomatoform zavar (F45.-) Enyhe kognitív zavar Jellemzője a memória károsodása, hosszabb időt igénylő feladatok esetén tanulási és koncentrálási nehézségek, jelentős szellemi fáradtság érzése, ha szellemi feladatok elvégzéséről van szó, és új dolgok tanulása szubjektive nagyon nehézkes, még akkor is ha objektíve sikeres is volt. A tünetek nem olyan súlyosak, hogy dementia (F00-F03) vagy delírium (F05.-) diagnosztikus kritériumainak megfelelne. A diagnózist csak akkor adható ha meglévő szomatikus betegséghez kötődik, és nem adható ha az F10-F99 között besorolt mentális vagy viselkedészavar diagnosztizálható. A zavar megelőzheti, társulhat és követheti cerebrális és szisztémás fertőző és szomatikus betegségek széles változatát, de a központi idegrendszer érintettségének közvetlen bizonyítéka nem szükségszerűen észlelhető. El lehet különíteni encephalitist követő szindrómától (F07.1) és post-commotios szindrómától (F07.2) a különböző etiólógia alapján és mert a tünetek lényegesen szűkebb területre korlátozódnak, valamint rövidebb ideig tartanak. Egyéb meghatározott mentális zavar, amit agykárosodás és diszfunkció valamint szervi betegség okozott Epilepsziás pszichózis k.m.n. Nem meghatározott mentális zavar amit agykárosodás és diszfunkció valamint szervi megbetegedés okozott Organikus: • agyi szindróma k.m.n. • mentális zavar k.m.n. Agyi betegség, károsodás és diszfunkció, által okozott személyiség- és viselkedészavarok A személyiség és a viselkedés megváltozása, ami reziduális vagy járulékos központi idegrendszeri betegségnek, sérülésnek vagy diszfunkciónak tulajdonítható. Organikus személyiségzavar Jellemzője a premorbid személyiséghez képest a megszokott viselkedési minták jelentős megváltozása, ami magába foglalja az érzelmek, a szükségletek, impulzusok kifejezésének a módosulását. A kognitív funkciók és a gondolkodás károsodása, a szexualitás megváltozása szintén a klinikai kép része lehet. Organikus: • pseudopsychopathia • pseudoretardált személyiség Szindrómák: 3

PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com

emelyik felelős a legtöbb klinikai tünetért. minden meghatározott anyag esetében.F07.m. amit a központi idegrendszer müködészavara. de nem mindegyik negyedik karakter használható mindegyik anyag esetében. Organikus pszichoszindróma Nem meghatározott organikus vagy szimptomatikus mentális rendellenesség Pszichózis: • organikus k. karakter a . Kivéve: organikus személyiségzavar (F07.és percepciózavar. Pszichoaktív szer abuzus . csökkent stressz-. karakter a klinikai állapot kódolására szolgál az F10-F19-es csoportokhoz: . a drog szedésének az előnybe részesítése más aktívitásokkal szemben. A kódokat ha szükséges használni kell. karakter az 1-es). alvászavar. aspiráció. de mindegyik kapcsolatban van egy vagy több pszichoaktív szer használatával.m. vagy egyéb bozonyítékokat. megnövekedett tolerancia.3-. dohány. 1 Káros használat (abusus) A pszichoaktív szer használatának olyan módja. 2 Dependencia (szindróma) Viselkedési. a nagy mennyiségű alkohol fogyasztását követő depressziós időszakok). A komplikáció lehet trauma.9 F09 • frontális lebeny • limbikus epilepsziás személyiségzavar • lobotomiát követő • leukotomia utáni Kivéve: Tartós személyiségváltozás: • katasztrófa átélése után (F62. irritábilitás. (F19.m. vagy a különböző pszichoaktív szerek összetétele megállapíthatatlan.1) meghatározott személyiségzavarok (F60. (F29) Pszichoaktív szer használata által okozott mentális és viselkedészavarok (F10-F19) Ez a blokk a zavarok széles körét öleli fel. fáradtság. vagy diazepam).2 F07. valamint néha fizikai megvonási tünetek. 0 Akut intoxikáció Pszichoaktív szer adását követően kialakuló tudat. személy beszámolóját. a káros következmények ellenére a szedés folytatása. karakter a 2-es). karakter a .2) postencephalitiszes szindróma (F07. kivéve ha szövetkárosodás vagy más komplikació nem lépett fel. Alkoholizmus Dipsomania Drog függőség . Másik diagnozist akkor kell adni. kell a töbszörös drog használatot diagnosztizálni.-) Postencephalitises szindróma Variális vagy bakteriáli encephalitisből való felépülés után észlelehető nem specifikus. vagy a szerek egy csoportjára (opiátok) vagy farmakológiailag különböző gyógyszerek széles fajtáira. a használatának a kontrollálási nehézsége. A komplikáció függ a kapott (gyógy)szer farmakológiai osztályától és adagolásának módjától. melyek különböznek súlyosságukban. koma. emlékezetzavar. mint a páciens tulajdonában lévő drogot. változatos viselkedésmodosulás. kognitív és fiziológiai jelenségek meghatározott együttese. sérülése és betegsége okozott. amit a központi idegrendszer müködészavara. a jellemző fizikai és pszichológia tüneteket.0). A következők jellemzik: erős vágy a gyógyszer bevételére. A 3. vagy ha a mennyiség káros (közös 4. A legtöbb gyógyszerszedő általában egynél több pszichoaktív szert szed. 3 Megvonási szindróma 4 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. karakter azonosítja a klinikai állapotot.com . hepatitis a pszichoaktív szerek injekciós önadagolásától) vagy mentális (mint pl. amelyik ismételt használatot követően alakulhat ki. sérülése és betegsége okozott. a vér és más testfolyadékok elemzését. illetve más pszichofiziológiai funkció és válasz zavara. Akut alkoholmérgezés (részegség) "Bad trips" (kábitószerek esetében) Patológiás intoxikáció Transz és kontroll zavarok pszichoaktív szer intoxikációja esetén . és hiányérzet.) Kivéve: dependenciát nem okozó anyagok abúzusa (F55) A következő 4.pdffactory. hogy ez reverzibilis. görcsök. a 4. depenöenciát okoz (4.0) • pszichiátriai betegség után (F62. affektív vagy viselkedési zavar. vagy egyéb zavart (a közös 4.1) postconcussionalis szindróma (F07.n. és más egészségügyi szövődmény. delirium. alkohol. ha más szert toxikus mennyiségben szed az illető (a közös 4.n. (ami általában eszméletvesztéssel járt) követő változatos tünetegyüttes. emocionális izgalom vagy alkohol tolerancia. A fő diagnózist annak az anyagnak (vagy anyagcsoportnak) megfelelően kell felállitani. Ez magában foglalja az autoanamnesist. klinikai jeleket és viselkedést. karakter a használt anyagot azonosítja.n. koncentrálási és szellemi munkavégzési nehézség. • szimptomás k. pszichózist nem okozó agyi szindróma Egyéb meghatározott személyiség és viselkedészavar. A dependencia kialakulhat egy meghatározott szerre (mint pl. A zavar közvetlenül kapcsolatba hozható a kapott szer akut farmakológiai hatásával. Jobb hemisphaerium organikus sérüléséhez köthető affektív zavar Nem meghatározott személyiség és viselkedészavar.8 F07. és idővel oldódik. Az alapvető különbség az organikus személyiség zavarhoz képest. vagy ha egy 3. klinikai formájukban. kognitív. mely egészségkárosodást okoz.0) Post-commotios szindróma A fejtraumát. A károsodás lehet fizikai (mint pl.9) Csak azokban az esetekben ahol a pszichoaktív szer szedés kaotikus (rendszertelen) és elkülöníthetetlen. Contusiót követő szindróma (encephalopathia) Traumát követő. teljes tünetmentességgel. melyeket nem feltétlenül orvosilag rendelték.1 F07. A pszichoaktív szer azonosításához a rendelkezésünkre álló összes forrást használni kell. Kivéve: pszichózis k. mint szédülés.

affektusokban.és viselkedészavarok [Az altételekért lásd a csoport általános ismertetőjét] F18.Hallucinogének használata által okozott mentális .Egyéb stimulánsok használata által okozott mentális és viselkedészavarok beleértve a koffeint [Az altételekért lásd a csoport általános ismertetőjét] F16. az intenzív félelemtől az eksztázisig. mikor a megvonási szindróma szövődik deliriummal. hogy a pszichoaktív szer használat okozta reziduális állapotról van szó.pontban leírt kritériumok szerint.m.és viselkedészavarok [Az altételekért lásd a csoport általános ismertetőjét] F12. változatos csoportjai a tüneteknek.7) .és viselkedészavarok [Az altételekért lásd a csoport általános ismertetőjét] F17. az F05.és viselkedészavarok [Az altételekért lásd a csoport általános ismertetőjét] F11. épp úgy mint az új dolgok megtanulási nehézsége.és viselkedészavarok [Az altételekért lásd a csoport általános ismertetőjét] F14. Azokban az esetekben.A szer állandó használatát követően relatív vagy teljes megvonás után kialakuló különböző. 5 Pszichótikus zavar Pszichótikus tünetek egy csoportja észlelhető pszichoaktív szer használata vagy azt követően. ha határozottan bizonyítható. Az időérzék és a dolgok sorrendiségének a zavara szembetűnő.8 pontnál kell besorolni.Opiátok használata okozta mentális. ha organikus okok is számításba jönnek a delirium kialakulásában. vagy nem meghatározott Kivéve: nem alkohol indukálta Korszakov pszichózis vagy szindróma (F04) . percepció zavarai. de enyhe tudatzavar. A flashback-et el lehet különíteni a pszichótikus állapottól annak átmeneti. ahol a fenti állapot kezdete későbbi mint a pszichoaktív szerek használata. A sensorium tiszta.és viselkedészavarok [Az altételekért lásd a csoport általános ismertetőjét] F15. de nem mindig észlelhető.Dohányzás okozta mentális. és a tünetek nem magyarázhatók akutointoxikációval vagy megvonással. és az amnesztikus deficit összehasonlíthatatlanul nagyobb a többi zavarhoz képest. 4 Megvonási szindróma deliriummal Az az állapot. mint ahogy azt észszerűen pszichoaktív szer hatás esetén várható volna.com . nem súlyos zavartság. A megvonás komplikációja lehet az alkalmi konvulzió. akkor az F05. A kezdete a pszichoaktív szer fogyasztásával esik egybe. A kezdete és a lefolyása időben behatárolt. Konvulziok szintén előfordulhatnak.m. pszichomotorium zavara (nyugtalanság vagy stupor). Más kognitív funkciók relatíve jól megkíméltek.pdffactory. Konfabuláció kifejezett lehet.5) • 8 Egyéb mentális és viselkedészavarok • 9 Nem meghatározott mentális vagy viselkedészavarok PSZICHOAKTIV SZER HASZNÁLATA ÁLTAL OKOZOTT MENTÁLIS ÉS VISELKEDÉSZAVAROK (F10-F19) F10. és a korábbi alkoholos vagy más pszichoaktív szerrel kapcsolatos élmények megduplázódása szerint. Az azonnali felidézés (a megjegyző emlékezés) megkímélt és a közeli emlékek nagyobb mértékben károsodtak mint a távoliak. időnként nagyon rövid idejű. Delirium tremens (alkohol indukálta) . Alkoholos: • hallucinosis • féltékenység • paranoia • psychosis k.és viselkedészavarok 5 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. Alkohol és drog okozta amnestikus szindróma Alkohol vagy más pszichoaktív szer által indukált Korszakov pszichózis vagy szindróma. Alkoholos dementia k.n. Alkoholizmushoz társuló agyi szindróma Dementia és más enyhe formái a perzisztáló kognitív funkciózavarnak Hallucinációt követő percepciózavar Flashbacks Késői kezdetű pszichoaktiv szer indukálta pszichótikus zavar Hallucinációt követő percepciózavar Reziduális: • affektív zavar • személyiség és viselkedészavar Kivéve: Alkohol és pszichoaktív szer indukálta: • Korszakov szindróma (F10-F19 a közös negyedik karakter a .Nyugtatók és altatók használata által okozott mentális. lefolyása alapján. és a pszichoaktív szer típusától valamint az abbahagyás vagy a jelentős mérséklés előtti. és abnormális affektusok.Illékony oldószerek (spray) okozta mentális. Jellemzik a hallucinációk (tipikusan akusztikusak. . téveszmék (gyakran paranoid vagy üldöztetéses tartalmakkal).n.6) • pszichótikus állapot (F10-F19 a közös negyedik karakter a .Alkohol okozta mentális.Kokain használata által okozott mentális. legutoljára használt dózis nagyságától függ. személyiségben és viselkedésben sokkal tovább tart.Cannabis és származékai által okozott mentálisés viselkedészavarok [Az altételekért lásd a csoport általános ismertetőjét] F13. csak akkor kódolható itt.. lehetséges. a közös negyedik karakter a . de gyakran több mint egy szenzoros modalításuak). Kivéve: alkohol vagy más pszichoaktív szer indukálta reziduális vagy késői kezdetű pszichózis (F10-19. 7 Reziduális és késői (kezdetű) pszichótikus zavar Az alkohol vagy pszichoaktív szer indukálta változás a kognitív funkciókban. 6 Amnesticus szindróma A megőrző emlékezés (a rövid és hosszú távú memória) krónikus és kifejezett károsodása jellemzi ezt a szindrómát.

de nem állapítható meg.0F20. mint pl.1 Hebephrenia A schizophrenia azon fajtája.pdffactory. melyben a hangulatzavar kifejezett. Az affektusok.8) paranoia (F22. A heves izgatottság feltűnő jellegzetessége ennek a szindrómának. nem odaillő.és viselkedészavarok [Az altételekért lásd a csoport általános ismertetőjét] Ezt a csoportot csak akkor lehet használni. A schizophrenia lefolyása lehet folyamatos. mint ennek a csoportnak a legfontosabb tagja. gondolatok betoldása. Dezorganizált schizophrenia Hebephrenia F20. vagy epizódikus. Ha schizophrenia tünetei már nem észlelhetők. illetve lehet egy vagy több epizód teljes vagy részleges remisszióval. Szociális izolációs tendencia figyelhető meg. vagy viszonylag enyhék. vagy kommentálják. nem verbális kommunikáció (az arckifejezésekkel.) F20. a beszéd inkoherens. negatív tünetek jellemeznek. mert viszonylag gyorsan alakulnak ki a negatív tünetek. A prognózis rossz. ha legalább kettő vagy több pszichoaktív szer használatáról van szó. Schizophrenia nem diagnosztizálható igen kifejezett mániás vagy depressziós tünetek esetén. Kataton stupor Schizophren: • katalepsia • katatonia • flexibilitás cerea F20.-). az akarati élet és beszéd zavara.n stabil.0) F20. hogy melyik az amelyik felelős a domináló tünetekért.2) krónikus nem differenciált schizophrenia (F20. de nem illik bele az F20. a gondolatok szétsugárzása (telekomunikációs eszközzel). Ha hasonló állapot alakul ki epilepsia vagy más idegrendszeri megbetegedés esetén akkor az F06. progresszív vagy stabil deficitekkel.[Az altételekért lásd a csoport általános ismertetőjét] Többféle drog és egyéb pszichoaktív anyagok használata által okozott mentális.5) schizophreniát követő depresszió (F20. 6 F19. amikhez általában akusztikus hallucinációk valamint percepciózavarok társulnak. a téveseszmék és a hallucinációk átmenetiek és fragmentáltak.4) F20. Ebben az állapotban magas az öngyilkosság veszélye. ha a használt pszichoaktív szerek biztonsággal nem azonosíthatók vagy ismeretlenek. szegényes.0 Paranoid schizophrenia A paranoid schizophrenia eset. melyet nem feltétlenül irreverzibilis. a percepció kóros értelmezése.: meglassult pszichomotorium. SCHIZOPHRENIA. de meghatározott kognitiv deficit kialakulhat a lefolyás során.com . A legfontosabb pszichopatológiai tünetek a következők: gondolat echo (a gondolatok visszhangosodása). A katatonia kombinálódhat élénk szcenikus hallucinációkkal kisért oneiroid (álomszerű) állapottal.3 Nem differenciálható (differenciálhatatlan) schizophrenia Olyan pszichótikus állapot. de nem uralják már a képet. Paraphrenia (schizophrenia paraphrenica) Kivéve: involuciós paranoid állapot (F22. ami változhat az extrém hiperkinezistől a stuporig. a schizotypiás zavar. akusztikus hallucinációk. dominancia vagy passzívitás. F20 Schizophrenia Általánosságban a gondolkodás. A hangulat sekélyes. a szemkontaktus fenttartásával. és szegényes közösségi (társas) aktivitás. gyakran paranoid téveseszmék észlelhetők.2 altípusokba. és kataton tünetek vagy teljesen hiányoznak.2) • ciklikus (F25. ha pszichoaktív szer használata váltotta ki akkor az F10-F19 kódok alatt kell besorolni. vagy az automatikus engedelmességtől a negatívizmusig. külső irányítottságról való meggyőzödöttség. elhanyagoltság. a hangok egyes szám 3. amelyik elhúzódhat. A tudat tiszta és az intellektuális képességek megtartottak. az utóbbinál a közös 4.2. a viselkedés felelőtlen (meggondolatlan) és kiszámíthatatlan valamint a mannerismus (gesztikuláció) általános. elvonása. SCHIZOTYPIÁS ÉS PARANOID (DELUSIV) RENDELLENESSÉGEK (F20-F29) A csoportban együtt található a schizophrenia. a beszéd elsivárosodása. Atípusos schizophrenia Kivéve: akut schizophrenia szerű állapot (F23. a gondolatok dezorganizáltak. amelyik megfelel a schizophrenia általános kritériumainak. A kényszerű poziciók és attitüdők hosszú időn át fentállhatnak. akkor a schizophrenia megfelelő altípusát kell diagnosztizálni. depressziót kell diagnosztizálnunk (F32. gondolkodászavar és negatív tünetek. Kivéve: schizophrenia: • akut (nem differenciált) (F23.m. Szintén használható. F20. csak ha egyértelműen korábban jelentek meg a schizophren tünetek. Hebephreniát normálisan csak serdülőknél és fiatal felnőtteknél lehet diagnosztizálni. passzívitás.4 Scizophrenia utáni depresszió Depresszió.2) schizophren reakció schizotipusos zavar (F21.5 Reziduális schizophrenia A schizophrenia krónikusan progrediáló típusa.- PDF created with pdfFactory Pro trial version www.n. a percepció torzulása (széttöredezése) és nem megfelelő és/vagy elsivárosodott affektusok jellemzik a schizophreniákat. Beleértve: drogok helytelen használata k. különösen az affektusok elsivárosodása és az akarat-szegénység (közömbösség). initiativa szegénység. a tartós paranoid (deluzív) zavar és az akut és átmeneti pszichosisok nagyobb csoportja. Amennyiben a schizophrenia tünetei floridak és kifejezettek. vagy több mint egy altípus tüneteit mutatja. karakter az 5-ös. Ugyancsak nem diagnosztizálható schizophrenia nyilvánvaló idegrendszeri megbetegedés esetén valamint drog intoxikáció vagy megvonás állapotában. anélkül hogy bármelyik tisztán meghatározó volna. a hanglejtésekkel és testtartással). A schizoaffektív zavar ellentmondásos természete ellenére ebben a csoportban maradt.2 Kataton schizophrenia A kataton schizophrenia klinikai képét a pszichomotorium szélsőséges zavarai uralják. személyben beszélnek a páciensről. érzelmek elsivárosodása. A schizophrenia negatív vagy pozitív tünetei közül néhánynak meg kell lennie. és schizophrenia kialakulását követi. hisz számtalan többféle szert szedő maga sem tudja a szedett szerek pontos alkotórészeit.

Időnként átmeneti pszichótikus állapotot mutathat heves illúziókkal. mint a téveseszmék.8 F20.9 F23 F23. anhedoniát. vagy nem megfelelő affektusokat. A tünetek magukba foglalhatják a hideg. a közösségi. átmeneti hallucinációk nem zárják ki a diagnózist. Nincs határozottokezdete és kifejlődése. markáns és jellegzetes tünetei soha sem észlelhetők.5) Schizoid személyiségzavar (F60. Kivéve: rövid schizophreniform zavar (F23. gondolkodás.0 Krónikus nem differenciált schizophrenia Schizophrenia reziduális állapota Restzustand (schizophrenias) Schizophrenia simplex (Egyszerű schizophrenia) A tünetek szinte észrevétlenül alakulnak ki. Zavartság. melyek általában külső provokáció nélkül jelentkeznek. de az időbeni.0) • pszichogén pszichosis (F23. Az akut kezdeten az egyértelműen abnormális tünetek két héten belül.m. tünetek hirtelen kezdete jellemez.8 F22. és a kőzponti idegrendszer igazolt betegsége. melyek önmagukban nem elegendőek a schizophrenia diagnosztizálásához (F20.1) Perzisztens delusionalis rendellenességek Perzisztens (tartós) paranoid (deluzív) zavarok Különböző zavarokat foglal magába. téveseszmékre emlékeztető gondolatokkal. de fokozatosan egyre kifejezetebb különc magatartás észlelhető.3) • schizophrenia (F20.6 F20. ha igen akkor rendszerint a stresszt okozó esemény 1-2 héttel a zavar kezdete alőtt észlelhető. schizophrenia tünetei. vagy schizophrenia tünetei. akusztikus vagy más típusú hallucinációkkal. szociális izoláció tendenciáját. A zavar társulhat akut stresszel. melyekben hosszan tartó téveseszme(ék) az egyedüli vagy a legszembetűnőbb tünet. melyet a pszichótikus. mind az ehhez kapcsolódó (másodlagos) téveseszmék jellemzik. Paranoia (Deluzív zavar) Mind egyedülálló téveseszme. és az összes teljesítménye hanyatlik. és a megszokott viselkedés jelentős megváltozása. hallucinációk. melyek csak néhány hónapig tartanak az F23 alatt az átmeneti pszichótikus zavarok közé kell besorolni. mint meggyöződöttség kivülről történő irányítottságról. Szervi eredetnek semilyen jele nem észlelhető. az érzelmek (affektusok) elsivárosodása.3) • reakció (F23. Lefolyása általában megegyezik a személyiségzavarokéval. ha nem schizophreniások.n. fokozatosan erősődő kialakulását értjük. A fenti diagnózist kizárják: érthető beszédet tartalmazó és hosszantartó akusztikus hallucinációk. • pszihózis k. Paranoia Paranoid (deluzív): • psychosis • állapot Paraphrenia Sensitiver Beziehungswahn Kivéve: paranoid: • személyiségzavar (F60. időnként napokon belül. és csak a klinikai kép elenyésző részét alkotják. Akut polimorf pszichótikus zavar (schizophrenia tünetei nélkül) 7 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. Ha a zavar tartósan fentáll. percepció zavarai.F20. organikus delirium diagnózisának a felállításához (F05. szociális elvárásoknak nehezen tud megfelelni. tanácstalanság gyakran észlelhető.m.pdffactory. Ámbár időnként.9 F21 F22 F22. kényszergondolatokat. valamint a gondolkodás és az affektusok különböző anomáliái (eltérései). paranoid vagy bizarr gondolatokat. Egyéb schizophrenia Coenaesthopatias schizophrenia Schizophreniform: • rendellenesség k.-). különösen idősek esetében. melyek hasonlítanak a schizophreniában észlelhetőkre.com .0 F22. akkor revidiálni kell a beosztást (diagnózist).0) Egyéb perzisztáló (tartós) paranoid (deluzív) zavar A téveseszme vagy téveseszmék mellett állandó akusztikus hallucinációk vannak. és nem sorolható be az organikus kórképek. melyek nem "ütik meg a téveseszmék szintjét". szokatlan vagy különc viselkedést. a schizophrenia vagy az affektív csoportokba. de a schizophrenia határozott.-) Deluzív dysmorphophobia (diszmorfofóbias téveseszmés zavar) Involuciós paranoid állapot Paranoia querulans Nem meghatározott perzisztáló (tartós) paranoid (deluzív) zavar Akut és átmeneti pszichótikus rendellenességek Heterogén csoport. időnként élethossziglan jelen lehetnek. A reziduális schizophreniára jellemző negatív tünetek kifejezett pszichótikus epizód jelentkezése nélkül alakulnak ki.n. térbeni és autopszichés dezorientáció nem állandó vagy nem elegendően súlyos szervi. Teljes tünetmentesség általában néhány hónapon belül bekövetkezik.és észrevevészavart. A téveseszme(mék) tartalma nagyon változó lehet. gyakran néhány héten belül. melyek hosszan fentállnak.2) Nem meghatározott schizophrenia Schizotypiás rendellenesség Fő jellemzője a különc viselkedés. Azokat a téveseszmékkel járó (deluzív) kórképeket. Latens schizophren reakció Schizophrenia: • borderline • latens • praepsychoticus • prodromalis • pseudoneuroticus • pseudopsychopathias Schizotypusos személyiségzavar Kivéve: Asperger szindróma (F84.

0F23. Az inkongruens hangulattal társuló pszichótikus tünetek affektív megbetegedésben nem indokolják a schizoaffektív zavar diagnózisát. Egyéb nem organikus pszichótikus rendellenességek Téveseszmékkel vagy hallucinációkkal járó zavarok. akkor F20-F29 alatt kell besorolni.m. Reaktív pszichózis Indukált delusionalis rendellenességek A deluzív zavar egyidőben két vagy több embert érint.8 F25. de a tünetek külön-külön nem elegendőek a schizophrenia vagy affektív zavar diagnózisához. Nagyon gyakran gyorsan pár nap alatt alakulnak ki. Krónikus hallucinátoros pszichózis Nem organikus pszichózis k.n.com .m. akiket szoros érzelmi szálak kötnek össze.0 F25.m.2 F23. téveseszmék. akut és átmeneti psychozisok (F23.-).-) Bouffée délirante schizophrenia tüneteivel Cikloid pszichosis schizophrenia tüneteivel Akut schizophreniform pszichózis (pszichótikus zavar) Akut pszichózis.9 F24 F25 F25.2). Nem meghatározott akut és átmeneti pszichótikus zavar Rövid reaktív pszichózis.n. Schizoaffektív zavar mániás típusa Mind a mánia. melyben az epizódok többsége depressziós típusa a schizoaffektív zavarnak. (F99) 8 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. Paranoid reakció Pszichogén paranoid pszichózis Egyéb akut és átmeneti pszichótikus zavar Minden más meghatározott (körülírt) akut pszichózis.8) Egyéb akut döntően paranoid (delusív) pszichótikus zavar Akut pszichózis.m. k. mind a schizophrenia tünetei kifejezettek. de egyik zavar tünetei sem elegendőek önmagukban a mánia vagy schizophrenia diagnózisához. Ha a schizophrenia tünetei tartóssá válnak a diagnózist fel kell csrélni schizophreniára.m.3 F23.-).-) Bouffée délirante schizophrenia tünetei nélkül vagy nem meghatározott Cikloid pszichosis schizophrenia tünetei nélkül vagy nem meghatározott cikloid pszichózis Akut polimorf pszichótikus zavar schizophrenia tüneteivel Akut polimorf és instabil pszichótikus tünetek hasonlóak az F23. Ha az affektív tünetek már meglévő skizofréniában jelentkeznek. és a pszichosis tünetei nem elegendőek schizophrenia diagnosztizálásához (F20.pdffactory.-).n. és ugyanilyen gyorsan teljesen megszünnek a tünetek anélkül hogy ismét jelentkeznének. A sokalakúság és az instabilítás jellemző a teljes klinikai képre. de csak egy hónapja állnak fent. Ha a tünetek tartóssá válnak a diadnózist meg kell változtatni perzisztáló (tartós) paranoid (deluzív) zavarra (F22.1 F23. nagyon gyakori.2) schizophreniform zavar k.m. vagy perceptuális zavarok. de külön külön egyik csoport diagnózisához sem elegendőek. (F20. és a schizophrenia kritériumai nem teljesülnek (F20. A diagnozist egy epizód vagy ismétlődő epizódok esetén is lehet használni. nem differenciált schizophrenia Rövid schizophreniform: • zavar • pszichózis Oneirophrenia Reactio schizophreniformis Kivéve: organikus paranoid (deluzív) (schizophreniform) zavar (F06.n.-). melyeken a schizophrenia és a depresszió vagy mánia tünetei egyidőben észlelhetők. Schizoaffektív pszichózis depressziós típusa Schizophreniform pszichózis depressziós típusa Schizoaffektív zavar kevert típusa Ciclikus schizophrenia Kevert schizophren és affektív zavar Egyéb schizoaffektív zavar Nem meghatározott schizoaffektív zavar Schizoaffektív pszichózis k. Ha a schizophrenia tünetei tartóssá válnak a diagnózist schizophreniára kell változtattni (F20.n. de jelentősen változnak napról napra.3) csoportjaiba. Kivéve: mentális zavar k. melyben a klinikai képet elsősorban a meglehetősen stabil téveseszmék vagy hallucinációk alkotják. vagy a súlyos depressziós epizód (F32. ha az epizódok túlnyomó többsége mániás típusú schizoaffektív zavar. Pszichózis k. óráról órára. és a polimorf instabilitás hiányzik.9 F28 F29 Akut pszichótikus zavar.n.-). Csak egyikőjüknek van valódi pszichózisa.1 F25.0 alatt leírtakkal.3 pontokba (a megfelelő kritériumok alapján).-). melynél organikus ok kizárható és nem illeszthető az F23. Schizoaffektív pszichózis mániás típus Schizophreniform pszichózis mániás típusa Schizoaffektív zavar depressziós típusa A schizophrenia és a depresszió tünetei egyaránt kifejezettek. a téveseszmék a többiekben csak indukáltak (kiváltottak) és megszünnek ha elkülönítik öket. Ha a téveseszmék állandósulnak a diagnózist fel kell cserélni perzisztáló paranoid (deluzív) zavarra (F22.2 F25. az instabilitás ellenére néhány schizophreniára jellemző tünet az idő nagyobbik részében észlelhető. melyben szembeszökőek a hallucinációk.8 F23. Az epizód lehet egyszeri. vagy ismétlődő. mely nem illeszthető a schizophrenia (F20. Érzelmi zaklatottság az eksztázistól a boldogságon át a szorongásig és az irritábilitásig.F23. Folie á deux Indukált: • paranoid zavar • pszichótikus zavar Schizoaffektív rendellenességek Epizódikus zavarok. melyben a tünetek relative stabilak és schizoprenia tüneteivel megegyeznek. vagy ahhoz társulnak vagy kisérik a meglévő paranoid (deluziv) zavart. a perzisztáló paranoid (deluzív) zavar (F22. a mánia pszichótikus típusába (F30. Akut.

beszélési kényszerben valamint az alvásigény csökkenésében nyilvánul meg. Irritábilítás és önteltség és durva viselkedés váltja fel a szokványosabb euphoriás szociábilítást.0) F31. jelenleg mániás epizód pszichótikus tünetekkel A páciens jelenleg mániás. és korábban már volt egy "affektív" epizódja (hipománia. és korábban volt legalább egy igazolt hipomán. jelenleg remisszióban 9 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.-) Cyclothymia (F34.-).1) és korábban már volt egy "affektív" epizódja (hipománia.6 Bipoláris affektív zavar. Hipománia vagy mánia ismételt epizódjait is bipoláris zavarként kell besorolni (F331. mániás depressziós vagy kevert epizódja. A hangulat változása rendszerint együttjár az aktivítás szintjének a változásával. a hangulat esését és a lelki energiák csökkenését és az aktivítás elszegényesedését (depresszió). és csökkent alvásigény gyakran észlelhető anélkül. mint a súlyos depressziós epizód esetén pszichótikus tünetekkel (F32. F30.1 Mánia pszichótikus tünetek nélkül A hangulat emelkedését a környezet már nehezen tolerálja.1 Bipoláris affektív zavar. elővigyázatlanná. valamint ennek az ellenkezőjét. mánia. kevert) a bipoláris affektív zavarként kell kódolni (F31.2).1). jelenleg kevert tünetek észlelhetők A páciensek korábban már volt egy igazolt hipomán. barátságosság. jelenleg mániás epizód pszichótikus tünetek nélkül A páciens jelenleg mániás. mánia. és az egyes epizódok kezdete gyakran stresszt okozó eseményekhez köthető. Beleértve: bipoláris zavar. F31 Bipoláris affektív zavar Jellemzője két vagy több. beszédesség.organikus vagy szimptómás pszichózis k. jelenlegi epizód súlyos depresszió. (F09) HANGULATZAVAROK (AFFEKTIV RENDELLENESSÉGEK) (F30-F39) Ez a csoport olyan zavarokat foglal magában. pszichótikus tünetekkel (mint F30. pszichótikus tünetek nélkül (mint F30. illetve könnyen érthető a hangulat és az aktivítás változásának az összefüggésében. F30 Mániás epizód A következő altételek csak egyes epizódokra használhatók.n.m. az energia növekedését és az aktivítás fokozódását (hipománia és mánia). amelyekben az alapvető a hangulat vagy az érzelmek zavara a depressiótól (szorongással vagy anélkül) az emelkedettségig (mániáig). A hangulat. jelenleg enyhe vagy közepes depressziós epizód A páciens jelenleg depressziós. általában kifejezett jó közérzettel. megnövekedett szexuális aktivítás. F31.com .0) F31.5 Bipoláris affektív zavar. fokozott szociábilitás. A figyelmét nehezen tudja lekötni.3). depresszió. jelenleg hipomán epizód A páciens jelenleg hipomán és korábban már volt legalább egy "affektív" epizódja (hipómánia. vagy a nyugtalanság.2 Mánia pszichótikus tünetekkel Az F31.9 Nem meghatározott mániás epizód Mánia k.7 Bipoláris affektív zavar.n.2 Bipoláris affektív zavar. mániás vagy kevert affektív epizódja. pszichótikus tünetekkel A páciens jelenleg depressziós. F31. hogy ez jelentős problémát okozna a munkavégzésben vagy elutasítást a környezet részéről. Az emelkedett hangulat megnövekedett energiákkal társul. Korábbi jelleméhez képest idegenné (énidegenné) válik.2). F31. F31.4 Bipoláris affektív zavar. grandiózus elképzelésekkel és túlzott kompetencia érzésével. F31. mánia. és korábban volt legalább egy igazolt hypomán.0 Hipománia A hangulat tartós mérsékelt emelkedettségével. ez a változás magában foglalja egyrészt a hangulat emelkedését.0 Bipoláris affektív zavar.és magatartászavarhoz hallucinációk és téveseszmék nem társulnak. a hangulati élet és az aktivítás szignifikáns változásával járó epizód. pszichótikus tünetek nélkül A páciens jelenleg depressziós. mint a súlyos depressziós epizód esetén pszichótikus tünetek nélkül (F32. jelenlegi epizód súlyos depresszió. mániás vagy kevert affektiv epizódja. egyszeri mániás epizó familiarity F30.0. ami változhat a gondtalan vidámságtól a kontrollálhatatlan izgatottságig. F30. egyszeri mániás epizód (F30. depresszió. vagy kevert). mániás vagy kevert affektív epizódja. (túlzott motoros aktivítás) és a gondolatok rohanása (gondolattolulás) olyan extrém. F31. Azon egyének hypomán és mániás epizódját. és nem odaillővé teszi a környezet szemében. sokszor jelentős zaklatottság (szórakozottság) figyelhető meg. A szokásos szociális kontroll (gátlások) hiánya a viselkedést vakmerővé. Kivéve: egyszeri kevert affektív epizód (F38. hogy a pácienst nem lehet megérteni vagy képtelen hétköznapi kommunikációra. Az ide tartozó zavarok többsége ismétlődő. depresszió. depressziós. A többi tünet általában másodlagos. Mánia: • hangulat kongruens pszichótikus tünetekkel • hangulat inkongruens pszichótikus tünetekkel Mániás stupor F30.1 pontban leírt klinikai képhez (megalomán) téveseszmék vagy hallucinációk (általában hangok. túlzott kedvesség. kik korábban már átestek egy affektív epizódon (mániás. vagy kevert). hipomán.m. amelyek közvetlenül a pácienshez szólnak) társulnak. ami túlzott aktivításban.3 Bipoláris affektív zavar. és korábban volt legalább egy igazolt hipomán. Az önértékelés jelentősen nő.8 Egyéb mániás epizód F30. és fizikai és szellemi teljesitőképességgel jár. vagy kevert). F32. megnövekedett energiával és aktivítással.8) Beleértve: mániás-depressziós: • megbetegedés • pszihózis • reakció Kivéve: bipoláris zavar. mint az enyhe vagy közepes depressziós epizód esetén (F32.pdffactory. és jelenleg a mánia és a depresszió tüneteinek a keveredése vagy gyors váltakozása észlelhető.

zavar Visszatérő mániás epizód Nem meghatározott bipoláris affektív zavar Depressziós epizód Az enyhe.m. ahogy az F32.-) amikor magatartászavarral társul (F91.0 pontban le van irva. dehydratio és öngyilkosság fordulhat elő. de jelenleg és már több hónapja nem szenved semmilyen kifejezett hangulatzavartól.-) kell megváltoztatni. A hallucinációk és téveseszmék a hangulattal kongruensek lehetnek. energiáinak csökkenésétől. Öngyilkossági gondolatok és kisérletek gyakoriak valamint számos úgynevezett szomatikus tünet is előfordul.n. hogy a megszokott hétköznapi aktivítás lehetetlenné válik. Beleértve: ismétlődő epizódjai a: • depresszív reakciónak • pszichogén depressziónak • reaktív depresszió szezonális depresszió Kivéve: visszatérő rövid depresszív epizódok (F38. agitáció. kifejezetten fáradékony.1) Rekurrens (ismétlődő) depresszió. Lehetnek enyhe hangulati emelkedések és túlzott aktivítás (hipománia). Számtalan depressziós epizód után sem lehet teljesen kizárni mániás epizód jelentkezését. Egyszeri epizódja a: • maior depressziónak pszichótikus tünetekkel • pszichogén depressziós pszichózisnak • pszichótikus depressziónak • reaktív depressziós pszichózisnak Egyéb depressziós epizód A típusos depresszió A "maszkirozott" (lárvált) depresszió egyszeri epizódja k.3) sok hasonlóságot mutatnak korábbi elképzelésekkel egyező. Egyéb bipoláris affektív zavar Biipoláris II.és F92. A depresszió rosszabb a reggeli órákban. anélkül.0 F32. ahogy az F32.1 pontban le van írva. téveseszmék. és a kórelőzményben mánia nem szerepel. mánia. hogy a depressziós epizódtól függetlenül a hangulat emelkedése vagy az energiák növekedése lenne észlelhető (mánia). és a szexuális vágy (libido) csökkenése. különösen a depressziós epizód végén.com . és a kórelőzményben mánia nem szerepel. és egy másik affektív epizódja (hipománia. melancholiával. Súlyos depressziós epizód pszichótikus tünetek nélkül A fent felsorolt tünetek közül több igen kifejezett és sanyargató formában észlelhető.1 F32.m.napra és relatíve független a környezettől. és valamilyen formában büntudat és értéktelenség érzése lép fel. és úgynevezett "szomatikus" tünetekkel társulhat.. és a páciens számára nagy nehézséget okoz a hétköznapi.8 F32. Az első epizód bármelyik életkorban előfordulhat a gyermekkortól az öregségig. a kezdet lehet akut. Rekurrens (ismétlődő) depresszió. és endogén depresszióval. és örömteli érzések hiánya. Rekurrens (ismétlődő) depresszió.F31. Életet veszélyeztető éhezés.n.pdffactory. Agitált depresszió } Maior depresszió } egyszeri epizódja pszichótikus tünetek nélkül Vitalis depresszió } Súlyos depressziós epizód pszichótikus tünetekkel A 32. A tünetek számának és súlyosságának a függvénye.2 pontban leírt klinikai képhez hallucinációk.2 F32. hogy enyhe. A pácienst nagyon zavarják a tünetei.8 F31.9 F33 F33. megszokott aktivításának a fenttartása.2. fogyás.0) Enyhe depressziós epizód 2-3 a fent emlitett tünetek közül rendszerint megvan. és értéktelenség és bűntudat észlelhető. A profilaktikus kezelés alatti remissziót is itt kell kódolni. étvágytalanság. vitalis depresszióval.m. mániás vagy kevert epizódja. jelenleg enyhe depressziós epizód Ismétlődő depressziók után a jelenlegi epizód enyhe. Az alacsonyan fekvő hangulat csak mérsékelten változik napról. közepes vagy súlyos depresszió tipikus esetében a páciens szenved a hangulat esésétől.2 A páciensnek korábban már volt egy igazolt hipomán. pszichótikus tünetek nélkül 10 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. Nem meghatározott depressziós epizód Depresszió k. több órával a megszokott idő előtt való felébredés.3 F32. depresszió vagy kevert). gyakran a kapott antidepresszivum hatására. jelentős pszichomotoros retardáció. de legtöbb aktivítását folytatni tudja. Közepes depressziós epizód 4 vagy több tünet észlelhető a fentiek közül. jelenleg súlyos depressziós epizód. Az öröm képessége. Alvászavar lép fel. Beleértve: egyszeri epizódja a: • depresszív reakciónak • pszichogén depressziónak • reaktív depressziónak Kivéve: alkalmazkodási zavar (F43.2) ismétlődő depresszió (F33. Tipikus esetben elveszett az önértékelés. Ismétlődő depressziós rendellenesség Az F32 pontban leírt depresszió ismétlődő epizódjai jellemzik ezt a csoportot. vagy lappangó és hetektől egészen hónapokig tarthat.n. Az ismétlődő depresszió súlyossabb formái (F33. korábbi beosztásokban szereplő mániás-depressziós depresszióval. Az önértékelés is megfogyatkozik.0 F33. és az étvágy csökken. de nem feltétlenül azok. jelenleg közepes depressziós epizód Ismétlődő depressziók után a jelenlegi epizód közepessen súlyosságú. és ha előfodul a diagnózist bipoláris affektív zavarra (F31. pszichomotoros retardáció vagy stupos társul olyan súlyos formában. mint érdektelenség.9 F32 F32. F33.1 F33. és tevékenységének az elsivárosodásától. Depresszív zavar k. közepes vagy súlyos depresszióról beszélünk-e. az érdeklődés és a koncentrálókészség csökken.

jelenleg remisszióban A páciens 2 vagy több depressziós epizódja volt. Mivel általában hosszú évekig tartanak vagy a páciens felnőttkorának a nagyobbik részében fennáll. NEUROTIKUS.8 Egyéb rekurrens (ismétlődő) depresszió F33.1 Dysthymia Krónikus. melyben a tünetek nem elegendően súlyosak vagy hosszúak a bipoláris affektív zavar (F31.-) vagy az ismétlődő depresszió (F33. vonaton. Gyakori bipoláris affektív zavarban szenvedők rokonai között.(affektív) zavarok Minden egyéb affektív zavar. vagy időtartamuk ezt nem teszi lehetővé.4 Rekkurens (ismétlődő) depresszió.3 Rekkurens (ismétlődő) depresszió.2) F34.(affektív) zavar F39 Nem meghatározott hangulat. melynél az egyes epizódok nem elegendően súlyosak ahhoz. F34. Endogén depresszió pszichótikus tünetek nélkül Ismétlődő maior depresszió pszichótikus tünetek nélkül Psychosis maniaco-depressiva phasis depressiva (pszichótikus tünetek nélkül) Ismétlődő vitalis depresszió pszichótikus tünetek nélkül F33.m.9 Nem meghatározott perzisztáló (tartós) hangulatzavar F38 Egyéb hangulat.2 pontban le van irva.8 Egyéb meghatározott hengulat. Endogén depresszió pszichótikus tünetekkel Psychosis maniaco-depressiva phasis depressiva pszichótikus tünetekkel Ismétlődő súlyos epizódja a : • maior depressziónak pszichótikus tünetekkel • pszichogén depresszív pszichózisnak • pszichótikus depressziónak • reaktív depressziós pszichozosnak F33. de néhány hónapja mentes a depresszió tüneteitől.(affektív) zavar Visszatérő rövid depressziós epizódok F38.-) diagnosztizálásához.com .1 Szociális phobia Mások által való megfigyeléstől való félelem vezet a szociális (közösségi) helyzetek elkerülésére. A páciensek panaszkodhatnak 11 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. tőmegben. kifejezett gyengeség ("mindjárt elájulok"). emiatt a phobiások egyrésze nem is érez szorongást. Az eltelt idő és a terápiás megfontolások határozzák meg.(affektív) zavar Affektív pszichózis k.1 Egyéb rekurrens (ismétlődő) hangulat. de nem veszélyes helyzetben alakul ki. megőrüléstől.Ismétlődő depressziók után a jelenlegi epizód súlyos pszichótikus tünetek nélkül. kontrollvesztéstől való félelem. és a kórelőzményben mánia nem szerepel. repülőn. nyilvános helyeken való tartózkodástól. F38.-) Depresszív: • neurózis • személyiségzavar Neurotikus depresszió Perzisztens szorongásos depresszió Kivéve: szorongásos depresszió (enyhe vagy nem állandó formái)(F41. hogy két diagnózisra vagy csak egyre van szükség. egyedül utazástól a buszon. Affektív személyiségzavar Cikloid személyiség Ciklotimiás személyiség F34.0-F33. és a kórelőzményben mánia nem szerepel. melynek a mértéke és az egyes epizódok hossza nem elegendő az enyhe.9 Nem meghatározott rekurrens depresszió (zavar) Monopolaris (unipolaris) depresszió k. ahogy az F32.0 Agoraphobia A fóbiának ebbe az egészen jól meghatározott csoportjába tartoznak a félelem a lakás (otthon) elhagyásától. hogy hipomániaként vagy enyhe depresszióként írhassuk le azokat.Eredményeként ezeket a helyzeteket a páciensek kerülik és félelemmel vészelik át. F34 Perzisztáló hangulati [rendellenesség] zavar Állandó és általában fluktuáló (hullámzó) hangulatzavar. Járulékos tünetként depresszió. ahogy az F32.n. jelenleg súlyos depressziós epizód pszichótikus tünetekkel Ismétlődő depressziók után a jelenlegi epizód súlyos pszichótikus tünetekkel. A páciensek általában az egyéni tünetekre figyelnek. mely depressziós és enyhe hangulati emelkedések szüntelen sorozata. mert sikerül elkerülnie a phobiát okozó helyzeteket. melyik nem illeszthető be a F30-F34 klasszifikációk közé. közepes vagy súlyos ismétlődő (rekurrens) depresszió diagnozisához (F33.8) F40 Fóbiás szorongás rendellenességek A zavaroknak egy olyan csoportja.8 Egyéb perzisztáló (tartós) hangulatzavar F34. mint a palpitáció.m. mert vagy a súlyosságuk. a gyakran másodlagosan kialakukó halálfélelem. Már a phobiát okozó helyzetbe való belépés gondolata is szorongást vált ki. Agoraphobia pánik zavar (betegség) nélkül Pánik (betegség) agoraphobiával F40. A phobiát okozó helyzetek elkerülése a legkifejezettebb. STRESSZHEZ TÁRSULÓ ÉS SZOMATOFORM RENDELLENESSÉGEK (F40-F48) Kivéve: ha viselkedészavarral társul (F91-92. F33. szociális fóbia gyakran észlelhető.0 Cyclothymia A hangulat állandó labilitása.pdffactory.n. Egyes esetekben visszatérő máskor csak egy mániás vagy depressziós epizód társulhat a meglévő affektív zavarhoz. Néhány cyclothym páciens később bipoláris affektív zavar tüneteit fogja mutatni. A kifejezettebb szociális fóbiák alacsony önértékeléssel és a kritikától való félelemmel társulnak.0 Egyéb hangulatú [affektív] rendellenességek Kevert affektív epizód F38. Pánik rohamok gyakori jellemzői a múltbani és jellenlegi epizodóknak. kényszeres tünetek. melyben a szorongás egy jól meghatározott. ezért számottevően zavaró és korlátozó hatásúak. legalább évekig tartó depresszió. az F33.3 pontban le van írva. A fóbiás szorongás és a depresszió rendszerint társul egymással.3 pontoknak megfelelően. az üzletekbe való belépéstől. F40.

de külön külön egyik katagória tünetei sem elegendőek az önálló besoroláshoz. Nem feltétlenül okoznak örömet és nem szolgálnak valamilyen hasznos cselekedetet. hogy a kiváltó helyzet ennnyire körülírt. rohamokban jelentkező szorongás) A lényegét a visszatérő. akkor külön diagnosztizálni kell őket.0 elpirulásról. ha a depresszió és a szorongás tünetei egyaránt előfordulnak. Pánik zavar (szindróma) (epizódikus. izzadás szédülés. valamint a feledékenység.2 F41. triviális. székelés. Annak ellenére. vagy baleset éri. Később pánik attakok fejlődhetnek ki.m. Ha a kényszercselekedetet sikerül megállítani. hogy akarata ellenére keletkeznek és visszataszítóak. A feladatunk. cselekvésre ösztönző impulzusok. Különösen szoros a kapcsolat a depresszió és a kényszeres rumináció között.n.n. a remegés. A páciens a gondolatok sajátjának érzi. valamint vér vagy sérülés látása. hogy a páciens vagy hozzátartozója nemsokára beteg lesz. vihar.2) nosophobia (F45. ezekben az esetekben a pánik rohamok másodlagosak a depresszióhoz képest. súlyos szorongással járó rohamok (pánik) jelentik. mint a szociális vagy az agoraphobia esetében.0) Kevert szorongásos és depressziós zavar Ezt a kevert csoportot kell használnunk. de szükségszerű döntések meghozatalának képtelenségéhez vezet.m. Gyakran van egy másodlagos félelem a haláltól (meghalástól).5) Elsősorban kényszergondolatok vagy rumináció Általában gondolatok. a vele való találkozás pánik rosszullétet válthat ki. vagy körülményre. A kényszercselekedetek vagy ritusok újból és újból megismételt sztereotip viselkedések. Anthropophobia Szocialis neurosis Meghatározott. vizelettartási nehézségről. Depresszió.F40.9 F41 F41.pdffactory. vagy másokat. repülés. de gyakori az idegesség. Egyéb meghatározott szorongásos zavar Hysteria anxiativa Nem meghatározott szorongás Anxietas k. mellkasi fájdalom.8 F40. hogy szorongásának ezen másodlagos megnyilvánulásai az alapvető probléma. szívdobogás érzése. de ezek egyértelműen másodlagosak és kevésbé súlyosak. így valamilyen veszélytől óvják meg a pácienst. Általában kinzóak és a páciens védekezni próbál ellene. magasság. az izomfeszülés. de kisérletei sikertelenek. egy meghatározott állat közelsége. hogy valamilyen nemkivánt eseményt megelőzzenek. A többi szorongásos zavarral megegyezően a meghatározó tünetek a palpitáció.1 F41. A legmeghatározóbb tünetek változatosak. és állandó nem korlátozódik és nem váltódik ki meghatározott helyzetben ("szabadon lebegő"). Általában viselkedését a páciens felismeri mint haszontalant vagy fölöslegeset. Acrophobia Állatfóbiák Claustrophobia Simplex phobia Kivéve: dysmorphophobia (nem deluziv) (F45.3 F41. enyhe vagy nem állandó) Egyéb kevert szorongásos zavar A szorongás tünetei keverednek az F42-F48 pontok alatt felsorolt zavarok tüneteivel.0 F41. Ha a depresszió és a szorongás tünetei egyaránt elegendően súlyosak a diagnozis felállításához. akkor a szorongás fokozódik. Obszesszív-kompulzív zavar (szindróma) Elengedhetetlen tünete a kényszergondolatok vagy a kényszercselekedetek megléte. szédülés. és önmagukban egyik tünetei sem elegendően súlyosak a súlyosak a diagnózis felállításához. Beleértve: Neurosis anankastica Obszesziv-kompulzív neurosis Kivéve: Obszesszív-kompulzív személyiségzavar (F60.m. ha a pánik roham kialakulásának az idején a páciens depressziós volt. és számtalan kisérletet tesz annak leállítására. ami a páciens gondolata szerint máskülönben bekövetkezne. Általában szorongás kiséri. hányingerről. kontroll elvesztésétől és a megőrüléstől. Egyéb szorongások rendellenességek A szorongás a legfőbb tünet. Gyakran számolnak be félelemről. Pánik: • roham • állapot Kivéve: pánik (betegség) agoraphobiával (F40. és ezt a diagnózist nem kell használni. vizelés nyilvános WC-ben. és gyomorpanaszok. melyek sztereotip módon újból és újból a paciens gondolkodásának közzéppontjába kerülnek. a valóság elvesztésének az érzése (deperszonalizáció és derealizáció). ami végül a hétköznapi. fantáziák. melyek kínzóak a páciens számára.2 F40. annak ellenére. A kényszergondolatok elképzelések. kézremegésről. meghatározott ételek fogyasztása.9 F42 F42.8 F41.n. körülírt phobia (phobia simplex) A phobia egészen meghatározott helyzetben jön létre.com . melyek nem szükithetők le egy meghatározott helyzetre. 12 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. mint pl. és ez nem egy körülhatárolt helyzetben jelenik meg. fulladás érzés. Phobias állapot k. Szorongásos: • neurózis • reakció • állapot Kivéve: neurasthenia (F48. Gyakran alternatív lehetőségek közötti végtelen habozás. Szorongásos depresszió (Reactió anxiosa et depressiva.0) Generalizált szorongás A szorongás generalizált. Pánik betegség nem adható fő diagnózisnak.2) Egyéb fóbiás szorongás zavar Nem meghatározott fóbiás szorongás zavar Phobia k. zárt tér. impulzusok. fantáziák. és ezért bejósolhatatlanok. de egyik sem domonálja a klinikai képet. Időnként a páciens meg van győződve. kényszeres tünetek és a fóbiás szorongás néhány eleme megjelenhet. fogászaton.

és tájékozatlan.8 F43. hogy felfogja a stimulusokat. A disszociatív zavarok minden típusa általában néhány héten esetleg hónapon belül megszűnik. és egy új életkörülményhez. Kis százalékban krónikus lefolyásúvá alakul át. ha a rumináció depressziós tünetek nélkül keletkezett és marad meg. hogy az elveszett funkció valamilyen formában az érzelmi konfliktust vagy szükségleteket fejezi ki. egy kivételes stresszt okozó élet-esemény akut stressz reakciót vált ki. Egyes esetekben külön külön az egyéni érzékenységen. A tünetek egy tipikusan kevert és változó képet mutatnak. sérülékenységen múlik. de teljes gyógyulás várható az esetek többségében. vagy az egyén életútjában létrejövő jelentős változást vagy krízist (iskolába menés.F42.0) Súlyos stresszre adott egyéb reakció Súlyos stresszre adott nem meghatározott válasz Disszociatív [konverziós) zavarok A diszociatív és konverzív zavarok közös alapja. izzadás) rendszeresen jelen vannak. hogy képtelen megbirkózni a felmerülő akadályokkal. Ezeket a zavarokat korábban a "conversios hysteria" különböző formái közé sorolták be. Ide csak azokat soroljuk. A stressz vagy a folyamatos kellemetlen környezet az elsődleges és meghatározó oka a zavarnak. akiknek nincs más mentális zavaruk. Hajlamosító tényezők. ami e nélkül ki sem alakult volna. eleinte egy "kábultságot" a tudatosság és a figyelem beszűkülésével. Bizonyítható. és szorosan kötődnek traumatizáló eseményekhez. annak érzése. vagy stresszt okozó életeseményhez való alkalmazkodás során alakul ki.8 F42. A traumát követően hetekkel hónapokkal kezdődik. Ha a tünetek tartóssá válnak a diagnózist meg kell változtatni. mint bénulás (paresis) vagy érzéketlenség (anaesthesia) alakulhat ki. hogy a pillanatnyi környezet nem ad rá okot. vagy nehezen tolerálható konfliktusokhoz. aggódás (vagy ezek keveréke). A legkiemelkedőbb tünet a rövid vagy elhúzódó depresszió vagy más emocionális zavar. Egyéni sérülékenység és coping kapacitás jelentős szerepet játszik az akut stressz reakció kialakulásában és súlyosságában. abnormis fizikai vagy mentális stresszre adott átmeneti zavar. Ezen zavarokat pszichés eredetűeknek tartják. Kultúrális sokk Gyászreakció Hospitalizáció gyerekeknél Kivéve: gyermekkori szeparációs szorongás (F93. szereplést. Ebből az állapotból a további beszűkülés felé haladhat egészen a disszaciatív stuporig (F44. Szorongás és depresszió gyakran társul a fenti tünetekhez. Az itt felsorolt zavarokat úgy is tekinthetjük. ami tovább folytatódik. vagyis a megelőző (élet) események nem szükségesek és nem is elegendőek ahhoz. általában jellemző rá a depresszió. nem megoldható. és személyiségváltozáshoz vezethet. Kevésbé súlyos pszichoszociális stressz (életesemény) kiválthatja a kezdetét. de önmagukban nem szükségesek és nem is elégségesek a kialakulásért. asthenias). anhedonia. nővelhetik a kialakulás valószínűségét.2 F42. és öngyilkossági gondolatok sem ritkák. és a testmozgások kontrollja között. vagy súlyosbíthatja a lefolyását. a traumára emlékeztető cselekedetek és helyzetek kerülése. hogy nem tud terveket készíteni a jövőre vonatkozóan. vagy egy lényeges változás az életben vezet kellemetlen körülményekhez. Különösen abban az esetben ha kezdete egybeesik egy traumatikus eseménnyel. A lefolyás hullámzó. felerősődött félelmi reakciók. a pillanatnyi érzések. rendezetlen kapcsolatokhoz. Krónikus zavar. A tünetek megjelenése a pszichés stresszel szorosan összefügg. nyugdíjazás). az identitás-tudat. mely olyan egyéneknél alakul ki. Előfordulhat a környezet elhanyagolása. túlzott tevékenykedés alakul ki (menekülési reakció vagy fuga) A pánik szorongás vegetatív tünetei (tachycardia. és gyakran hirtelen alakul ki.2-ig) vagy agitáltság. Ezzel ellentétben az itt összegyűjtött zavarok esetében a stressz vagy folyamatos trauma és a keletkezett zavar között direkt összefüggést tételezünk fel. de ez nem jelenti. vagy hozzájárulhat számtalan zavarhoz. A tünetek rendszerint a stresszt kiváltó stimulus jelentkezését követően egy két percen belül jelentkeznek és csak 2-3 nap múlva szűnnek meg (gyakran órák múlva). hogy egy fizikai betegségnek hogyan kell kinéznie. időnként idioszinkráziás. de az oki szerepe nem teljesen tiszta vagy tisztázott. a vágyott célok elérésének a képtelensége. A tünetek gyakran megfelelnek a páciens azon elképzelésének. A magatartászavar különösen adoleszcenciában lehet társuló tünet. hogy megszünik az integráció az emlékek. hogy megmagyarázzák a kialakult zavar előfordulását és formáját. illetve magatartászavar lehet. ha megoldhatatlan problémákkal vagy interperszonális nehézségekkel társul. Állandó készenlét és figyelem.9 F43 F43. Akut stressz reakció Kifejezett. Különböző formákban jelenhet meg. szorongás.9 F44 és obszesszív-kompulzív zavart csak akkor lehet diagnosztizálni. és a hétköznapi rutin elvégzésének a képtelensége jelenik meg.1 F42. mint maladaptív válaszokat kifejezetten súlyos vagy folyamatos stresszre. Individuális prediszpozició vagy sérülékenység jelentős befolyást gyakorol a zavar kialakulására és lefolyására. ami befolyásolja a közösségi tevékenységet. vagy korábbi neurosis. A páciens képtelen arra.com . álmokban vagy rémálmokban.1 F43. ami alkalmazkodási zavart eredményez.pdffactory. amelyek a sikeres coping mechanizmusokat megzavarva szociális funkciózavarokhoz vezetnek. és alvászavar.0) az eseményre előfordulhat. szülővé válás. különélés) vagy a szociális támogatás és értékrend szélesebb körét (emigráció. előfordul annak ellenére. hogy nélküle nem alakulna ki. ami mindenkiben erős disztresszt váltana ki. Főként kompulzív cselekedetek (rögeszmés ritusok) Kevert kényszeres gondolatok és cselekedetek Egyéb obszesszív-kompulzív zavar Nem meghatározott obszesszív-kompulzív zavar Súlyos stressz által kiváltott reakció és alkalmazkodási rendellenességek Ez a csoport nem csak a tünetekben és a lefolyásban különbözik a többitől. menekült státusz). Traumatikus neurózis Alkalmazkodási zavarok A szubjektív disztressz és érzelmi felkavarodottság állapota. mely ebben a főcsoportban van felsorolva. melyek az akaratlagos szabályozás alatt álló testi 13 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. Orvosi vizsgálatokkal semilyen testi vagy neurológiai megbetegedés nem mutatható ki. mint a személyiségjegyek (kényszeres.0 F43. Akut: • krizis reakció • stressz reakció Harci kimerültség Krízis állapot Pszichés sokk Poszttraumás stressz zavar Egy (el)halasztott vagy késői válasz egy kifejezetten veszélyeztető helyzetre vagy katasztrófára. Részleges vagy teljes amnesia (F44. A jellegzetes tünetek közé tartozik a trauma újraélése az előtörő emlékekben.2 F43. A stressz sor érintheti az illető szociális hálózatát (gyász. de egy vagy több különböző élet-esemény oki befolyással bír a szindróma kialakulására.

-) A disszociatív fuga A disszociatív amnezia tünetei melett (látszólag) célszerű utalások észlelhetők.9 F45 funkciók zavarának tüneteivel járnak. és a tudat megtartott. haláleset .n. (R41. a közös negyedik karakter a . aphonia.0) • post-traumatikus organikus agyi szindrómával (F07. Disszociatív anaesthesia és érzészavar (érzéskiesés) Az érzéketlenné vált terület elhelyezkedése rendszerint már irányadó abban. hogy ez a páciens betegségéről való elképzeléseit és nem a valós orvosi viszonyokat tükrözi.1) • retrograd (R41.2) Transz(szerű) és megszállottsági zavarok Időszakosan megszünik a személyes identitás érzése és a környezetről való teljes tudatosság. Ide akaratlanul vagy önkéntelenül kialakult transz állapotokat értünk. anélkül. melyek nem tartoznak bele a hétkőznapi aktivításba.6) amnézia: • k.6 között meghatározott betegségek kombinációi. érintés. Mindig gondolnunk kell szervi és pszichiátriai megbetegedés későbbi kialakulására. a kivülálló szemében viselkedése teljesen normálisnak tünhet.3 F44.5 F44. intoxicatió vagy igen kifejezett fáradtság esetén.3) • anterográd (R41. Noha erre az időszakra a páciens teljesen amnéziás.1 F44. melyekkel orvoshoz fordulnak. Az amnesia középpontjában valamilyen váratlan traumatikus esemény áll . mint stresszt okozó események vagy problémák találhatók. vagy érzéskieséssel.F44. Bevizelés nagyon ritka. Pszichogén: • aphonia • dysphonia Disszociatív konvulziók A disszociatív konvulziók (görcsök) utánozhatják az epilepsziás rohamot. A látásélesség vagy a hallás elvesztése ritkán teljes a disszociatív zavarokban. Egyéb disszociatív (konverziós) zavarok Ganser szindróma Multiplex személyiség(zavar) Pszichogén: • zavartság • homályállapot Nem meghatározott disszociatív (konverziós) zavarok Szomatoform rendellenességek Legjellemzőbb tulajdonsága az ismételt testi panaszok. a közös 4. mint fény.-) • organikus személyiségzavarral (F07.5) Disszociatív amnesia Legfőbb tünete általában valamilyen fontos eseménnyel kapcsolatos emlékek elvesztése.1) stupor: • k.2) • depressziós (F31-F33) • mániás (F30. hang. hogy a vizsgálatok és az orvos is megerősíti. annak ellenére.és általában részleges és szelektív. Az érzészavar rendszerint fonákérzéssel (paraesthesia) társul. dyskinesis. de nyelvharapás és sérülés nem jön létre.1) • katatóniás (F20. akkor oda kell besorolni A diagnózist nem lehet felállítani szervi központi idegrendszeri megbetegedés. hogy emögött szervi okok állnának.mint baleset. Amennyiben ez az eset áll fent. dysarthria. hogy a panaszok hátterében nem áll szervi megbetegedés.7 F44. karakter 0-a) • schizophreniával (F20. Ha bármilyen szervi 14 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. melyek társulnak: • akut és átmeneti pszichótikus zavarral (F23.m.n. Pszichés okok.6 F44.) között vannak besorolva. (R40. akinesia. apraxia. görcsök és paresis kölönböző formáival.2) nem alkoholos organikus amnesztikus szindróma (F04) postictuszos amnézia epilepsiában (G40. A különböző érzésféleségekre eltérő kiesések valósulhatnak meg. Kivéve: Epilepsziások posztiktális fugája (G40) Disszociatív stupor Alapvető csőkkenése vagy teljes hiánya az akaratlagos mozgásoknak és válaszkészégeknek környezeti stimulusokra. melyek vallásos vagy kultúrálisan elfogadott aktivításon kivül alakulnak ki. melyek nem felelnek meg ideggyógyászati betegségnek.m.1) részjelensége. A fájdalommal és más komplex testi érzésekkel járó zavarok a szomatizációs zavarok (F45.2 F44.0 F44. és túl jelentős ahhoz. és ebben az esetben a disszociatív fuga (F44.-) Disszociatív mozgás-zavarok A leggyakrabban mozgásképtelenség alakul ki a teljes végtag(ok)on vagy annak egy részén. Kivéve: állapotok. vagy stupor illetve transz állapot válthatja fel.2)(Postconcussionalis szindróma) • pszichoaktív szer mérgezéssel (F10-F19.com .pdffactory. Nagyon sok hasonlóság lehet az ataxia. Kivéve: organikus katatónia (F06. Pszichogén süketség Kevert disszociatív (konverziós) zavarok Az F44. fáradtságra fogjuk.0-F44.8 F44. Kivéve: alkohol vagy más pszichoaktív szer okozta amnezia (F10-F19. ami nem magyarázható szervi megbetegedéssel.4 F44. Beleértve: konverziós: • hisztéria • reakció hysteria hisztériás pszichózis Kivéve: Malingering (tudatos szimulálás) (Z76. A teljes és általános amnesia ritka. hogy a feledékenységre.

változó és hosszantartó szomatoform panasz van.4) selypítés (F80. hogy félnek és aggódnak egy testi betegségtől. kézremegés. A legkülönbözőbb testrészekből származhatnak a panaszok. izzadás. hogy oki szerepüket feltételezzük.8) tic (gyermekeknél és serdülőknél) (F95. valamint azt a distresszt és tünetekkel való folyamatos foglalkozást. A tünetek általában két típusúak. mint fájdalmak. feltartóztathatatlan betegségtől. puffadtság. megjelenést a páciensek mint abnormálist. és amely rendszerint érzelmi konfliktusokkal vagy pszichoszociális problémákkal társulva fordul elő. Rövid ideje fentálló (kevesebb mint 2 év) és kevésbé markáns tünetek esetén a nem differenciált szomatoform zavar (F45.n. amelyek döntően vagy teljesen a vegetatív idegrendszer befolyása alatt álló szerv vagy szervrendszer megbetegedésére utalnak. Psychalgia Pszichogén: • fejfájás • hátfájás (derékfájdalom) Szomatoform fájdalom szindróma Kivéve: hátfájás k. nehézség. Kivéve: disszociatív zavar (F44.m. respiratórikus vagy urogenitális rendszer.3 F45. szervre összpontosulnak a panaszok.-) ujj-szopás (F98. vagy egy folyamatos aggódás testi kinézésük miatt. A panaszok egy része objektív.0 F45.1) pontba kell besorolni. megbetegedések okoztak (F52.-) haj-kitépés (F98. Multiplex (sokszoros) pszichoszomatikus zavar Kivéve: tudatos szinlelés (Z76. Az eredmény általában jelentős. változó jelleggel.2) trichotillomania (F63. de schizophrenia. támogatás és figyelem. részben orvosi részben személyes.-) Szomatoform vegetatív (autonóm) diszfunkció A páciens olyan tüneteket mutat. de együttesen a szomatizáció(s zavar) kritériumai nem teljesülnek.4 megbetegedés előfodul is. Kifejezett depresszió és szorongás gyakran előfordul. súlyos és aggasztó fájdalom. akkor ezt a csoportot kell használni. Test dysmorphiás zavar Dysmorphophobia Hypochondrias Hypochondriás neurózis Nosophobia Kivéve: téveseszmés (deluzív) : dysmorphophobia (F22. átmeneti nyilalások. Szív neurózis Da Costa szindróma Gyomor neurózis Neurocirculatoros asthenia Pszichogén: • aerophagia • köhögés • dyspepsia • dysuria • flatulentia • csuklás • hyperventillatio • gyakori vizelés • irritábilis colon szindróma • pylorus spasmus • a micturitio gyakoriságának a növekedése Kivéve: pszichológiai és viselkedési faktorok. melyek ugyan pszichogének. aggasztót adják elő.8) pszichológiai és viselkedési faktorok. és általában a családi.-) tourett szindróma (F95.3) Szomatizáció(s zavar) Legalább 2 éve több. A pácienseknek vagy állandó panaszaik vannak. interperszonális vagy szociális viselkedést megzavarja. ami a páciensnél tapasztalható. amit nem lehet megmagyarázni élettani okokkal. melyeket nem organikus okok. feszülés érzése. vagy depresszió részjelensége. mint például a kardiovaszkuláris. és ez utóbbiak elegendően súlyosak ahhoz. melyek máshol osztályozott betegségekhez vagy zavarokhoz társulnak (F54) szexuális zavarok. gyakran változó testi panaszok jellemzik.2 F45. szervi betegséggel. gasztrointesztinális. mint szapora szívdobogásérzés. különböző.1 F45. 15 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. és időnként kiegészítő diagnózist tesz szükségessé. Normális vagy hétköznapi érzéseket. melyek máshol osztályozott betegségekhez vagy zavarokhoz társulnak (F54) Állandó szomatoform fájdalom zavar A fő panasz egy állandó.8) köröm harapdálás (F98. Azok a fájdalmak.5) Nem differenciált szomatoform zavar Ha több.com .pdffactory. visszatérő.8) állandósult téveseszmék a test funkcióiról vagy alakjáról (F22. elpirulás.F45. nem sorolható ide. melyet valamelyik szervvel hoz összefüggésbe a páciens. az nem magyarázza meg a tünetek kiterjedését és természetét. égő érzések. vegetatív izgalmi állapoton alapszik. de egyikből sem következik szervi megbetegedés. A másik része szubjektív panaszok. Az anamnezis hosszú és bonyolult. Nem differenciált pszichoszomatikus zavar Hipochondriásis A legfontosabb tünete a szüntelen aggódás egy vagy több súlyos. Általában egy vagy két. számtalan negatív családorvosi és szakorvosi vizsgálatokról valamint eredménytelen laparotomiákról (exploratív műtétekről) szól. felfúvódottság érzése. A lefolyás krónikus és hullámzó. és annak kifejezése.

Mindkét típusban egyén változatos kellemetlen érzések vannak még. melyben a páciens spontán panaszkodik arról. ebben az esetben a fő diagnózist kell megjelőlni. mint ahogy pubertáshoz közelítő gyerekeknél és menopauzába hajló nőknél. az írási görcsöt is magába foglalja Pszichaszténia (Psychastenia) Pszichaszteniás neurózis Pszichogén ájulás (syncope) F48. de nem minden kritérium teljesül. mint túlértékelt gondolat jelenik meg. "Fáradtság" szindróma Ha szükséges. aminek következtében endokrin és metabolikus változások. és nem a vegetatív idegrendszeren keresztül manifesztálódik. nem megfelelő testarányoktól. A szenzórium normális és képesek érzelmeket kifejezni. A változatos képből kiemelkednek a páciensek azon panaszai melyekben érzelmeik elvesztéséről panaszkodnak. (R52. F50. A tünetek közé tartozik a nagyon szigorú diéta és az intenzív testgyakorlatok. A másik típusban a hangsúly a testi. amit a páciens kezdett el és tart fent.3) • zavar csecsemőknél és gyerekeknél (F98. A deperszonalizációs-derealizációs tünetek a schizophrenia. a testi funkciók és a viselkedés egyéb zavara. A leggyakoribb serdülő lányok és fiatal nők között. (R53) burn-out (Z73.m. vagy a valós világtól. Pszichogén: • pruritus • torticollis Fogcsikorgatás F45. amit nem szervi megbetegedés okozott. és önmaguknak egy igen alacsony testsúlyhatárt szabnak meg. és ellazulási képtelenségen van. amire jellemző a rettegés a kövérségtől. gépiesek lettek.fájdalom: • k.2) • intractabilis (R52. és hashajtás. F48.0) • krónikus (R52.8) F50. fizikai gyengeségen. Kivéve: étvágytalanság (R63. VISELKEDÉSZAVAR SZINDRÓMÁK FIZIOLÓGIAI ZAVAROKKAL ÉS FIZIKAI TÉNYEZŐKKEL TÁRSULVA (F50-F59) F50 Evési zavarok (táplálkozási zavarok) Kivéve: anorexia k. elidegenedtek. A változás dramatikus volta ellenére a páciens tisztában van a változás valószerütlenségével. Nem lehet felállítani ezt a diagnózist súlycsökkenést okozó szervi megbetegedés mellett. eltávolodtak gondolataiktól.m.8 Egyéb szomatoform zavarok Az érzések. de jelentős fogyás észlelhető aktív súlycsökkentő viselkedés mellett. de kifejezett lehet a hiperszomnia.n.n. kiegészítő kódokat használjon a megelőző testi betegség leírásához.1 Atípusos anorexia nervosa Ebben az esetben a klinikai kép megfelel az anorexia nervosanak. a gondolattársítás vagy felidézési. de előfordul serdülő fiúknál és fiatalembereknél is. teste. Kivéve: asthenia k.0 Neurasthenia Kultúrától függően több változata van.8 Egyéb meghatározott neurótikus zavar Briquet szindróma Dhat szindróma Foglalkozási neurózis.m. amelyik meghatározott szervre vagy a test egy részére korlátozódik. kis megterhelést követően is teljes kimerülésen.1 Deperszonalizációs-derealizációs szindróma Ritka szindróma (zavar).m.n.9) • akut (R52. F48 Egyéb neurotikus rendellenességek F48. Az egyik típus jellemző tünete a szellemi munka utáni fokozott fáradtság. A szellemi fáradékonyságot a következőképpen írják le: a gondolatmenet vagy emlékek felidézésének kellemetlen megszakadásai. ami gyakran társul a munkateljesítmény csökkenésével és a hétköznapi feladatok megoldásának a nehézségével. ön-hánytatás. phobia.3) psychasthenia (F48.n. valótlanok.9 Nem meghatározott szomatoform zavarok Pszichoszomatikus zavar k. Például egyik kulcstünet. Gyakori az aggódás a csökkenő szellemi és fizikai képességek miatt.9 Nem meghatározott neurotikus zavar Neurosis k. általános bizonytalanság érzés. és a test funkcióinak a zavara alakul ki. hogy szellemi teljesítménye.n. izomlázon.2) F45.2) F50. (R63.0 Anorexia nervosa Akaratlagos súlyvesztéssel jellemezhető.com . Az elalvás és az átalvás zavart. koncentrálási nehézség. és általában terméketlen gondolkodás jellemzi.2 Bulimia nervosa 16 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. Két fő típus különíthető el. anhedonia.0) Táplálási: • nehézség és mismanagement (R63. Meghatározott pszichopatológiához köthető.0) • pszichogén (F50. tenziós fejfájás. Különböző súlyosságú alultápláltság figyelhető meg. depresszió. és amelyik időben szorosan kötődik valamilyen stresszhez vagy problémához.m.0) rossz közérzet és fáradtság (R53) posztvírusos fáradtság szindróma (G93. enyhe depresszió és szorongás. körülményei minőségileg megváltoztak. nagy átfedésekkel. étvágycsökkentők valamint vízhajtók használata.1) tenziós fejfájás (G44.pdffactory. mint szédülés.8) F48.2) polyphagia (R63. testüktől. Megfigyelhető irritábilitás. távoliak. obszesszív-compulziv zavar részei is lehetnek. mint az amenorrhea vagy a rettegés a kövérségtől hiányzik. ehhez társuló izomfájdalmakon.

Pavor nocturnus [Sleep terrors] Éjszakai epizódok.0) Nem organikus hypersomnia A hiperszomnia definiciójához hozzátartozik a rendkivüli nappali álmosság és alvásrohamok (melyek nem magyarázhatók elégtelen mennyiségű alvással) vagy ébredéskor hosszú átmenettel a teljes éberség eléréséig. A tipikus epizód esetén megfelelő fokú vegetatív izgalom lép fel. de jelentős hangadás.n.m. Az éjszakai alvás első egyharmadában a személy rendszerint páni ordítás (kiabálás) közben felül. vagy a tipikus túlzott törődés a testsúllyal és a test alakjával hiányzik. és fel-alá járkál.és csecsemőkori pica (fonák étvágy) (F98. és csak akkor kell ide besorolni.3 F50.F50.-) Nem organikus insomnia Nem kielégítő mennyiségű és/vagy minőségű alvás. Ébredéskor a személy gyorsan teljesen éberré tájékozottá válik. mozgalmasak.8 F51. és rendszeresen az egyén túlélése. vagy felkel. de a teljes klinikai kép nem elegendő a diagnozishoz. és jelentős vegetatív izgalom társul. melyek kialakulásában elsődlegesek az emocionális tényezők. ennek eredményeként insomnia vagy hipersomnia alakul ki. Nagyon gyakran ugyanaz vagy hasonló rémes álmok ismétlődnek. (R11) Egyéb evészavar (táplálkozási zavar) Felnőttkori pica Pszichogén étvágytalanság Kivéve: gyermek.n. mint a test súlyával és alakjával való túlságos törödés. baleset. melyet nem szervi rendellenesség vagy betegség okozott 17 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.com . alacsony ébrenléti szintet. Az eseményt rendszerint nem vagy csak nagyon korlátozottan tudja felidézni (rendszerint csak egy két különálló emlékkép). biztonsága vagy önbizaloma kerül veszélybe. Bulimia k. és nem máshol besorolt szervi megbetegedés váltotta ki. az itt felsorolt kódokat kell használni. falási rohamok és ezt követő hánytatás és hashajtózás. melyeket nem önmagukban máshol osztályozott tényezők okoztak.9 F51 F51. valamint a konzultáció (orvosi vizsgálat) terápiás megfontolásának és céljának a figyelembevételével. vagy egy máshol osztályozott megbetegedés egyik tünete. ha emocionális tényezők meghatározóak az ismételt hányinger és hányás létrejöttében. Alvajáráskor a személy felkel az ágyból. ha az alvászavar a legfőbb panasz és mint önálló állapot észlelhető. válaszkészséget és motoros ügyességet mutatva.3 F51.8 F50. Túl-evés.-. Incubus (dream anxiety) ("lidércnyomás") Az álmodás szorongással félelemmel telítődik. mozgás. amihez intenzív vocalizálás.2 F51. a klinikai képet az alvászavar uralja. Az anorexia nervosával számos közös tünete van. átalvási nehézséget.4 F51. mindenképpen (és nem csak ebben a tételben) lefolyásának.9 F52 Jellemzője a falási rohamok és szüntelen foglalatosság a testsúly kontrollálásával.3) Nem meghatározott evészavarok (táplálkozási zavarok) Nem organikus alvási rendellenességek Sok esetben az alvászavar csak tünete más szervi vagy lelki zavarnak. Kivéve: organikus alvászavar (G47. A hányások következtében nagy valószínűséggel alakul ki ionháztartási zavar és fizikai komplikációk. Páldául számtalan evési roham észlelhető hashajtók túlhasználásával. Szexuális diszfunkció. Pszichogén megfordulása a: • cirkadian } • nyctohemeralis } ritmusnak • alvási } Kivéve: organikus alvás-ébrenlét ciklus zavar (G47.-) Hányás. Kivéve: organikus hypersomnia (G47. de jelentős testsúlyváltozás nem észlelhető. megfélemlítettség érzésével járnak. Ebben a főcsoportban azokat az alvászavarokat foglaltuk össze. Ezt az altételt lehet használni terhességben előforduló hányások esetén is 021. ami más pszichés zavarhoz társul Ismételt hányások disszociatív zavarban (F44. Organikus okok hiányában ez az állapot általában mentális zavarokhoz társul.m. ami más pszichés zavarhoz társul A stresszt okozó események (gyász.1) narcolepsia (G47. ami jelentős ideig fentáll. de csak ritkán hagyja el a szobát.2) Somnabulismus ["alvajárás"] Módosult tudatállapot.-) és hypochondriasisban (F45.n. Pszichogén hányás Kivéve: hányinger (R11) hányás k.n. Nagyon gyakran egészen az ajtóig szalad.2) valamint azok. Hyperorexia nervosa Atípusos bulimia nervosa A bulimia nervosa egyes kritériumainak maradéktalanul teljesülnek. Függetlenül attól. Insomnia számtalan mentális zavar közös tünete.4 F50. mintha szökni akarna. klinikai tüneteinek megfelelően kell értékelni. de nem mindig. Pszichogén túlevés Kivéve: elhízás (E66. általában az éjszakai alvás első egyharmadában. vagy testmozgás nem észlelhető. a releváns pszichopatológiát és patofiziológiát leíró diagnózisokkal együtt.5 F50. (G47. Gyakran. néhány hónapig vagy évig anorexia nervosa epizódjai előzik meg.4) Az alvás-ébrenlét ciklusának nem organikus zavarai A szinkron hiánya az egyén alvás-ébrenlét ritmusa illetve a környezet által kivánatosnak vélt alvás-ébrenlét ritmus között.0 F51. Felébradés után nem tud visszaemlékezni a történtekre. magába foglalja az elalvási.1 F51. Kivéve: organikus insomnia k. Az álmok nagyon élénkek. vagy nagyon korai felébredést. Dream anxiety disorder (szorongásos álmok) Egyéb nem organikus alvászavar Nem meghatározott nem organikus alvászavar Emocionális alvászavar k. melyek igen kifejezett pánikkal. ami jellemző sémát alakít ki. ha az alapvető zavar (szindróma) mellett.pdffactory. melyben az ébrenlét és az alvás kombinálodott.5 F51.m.m. Általánosságban. hogy az alvászavar önálló probléma. Nagyon részletesen emlékeznek az álmaikra. gyermekszületés stb) hatására létrejött túlevés.

mind a szomatikus folyamatok szerepet játszanak a funkciózavar létrejöttében.• dermatitis F54 és L23-L25 • ulcus ventriculi F54 és K25 • colitis mucosa F54 és K58 • colitis ulcerosa F54 és K51. mind nőknél előfordul. Nem organikus vaginizmus A vaginát körülvevő kismedencei izmok görcse.• urticaria F54 és K50.7 F52. hogy a szexuális kapcsolatot elkerüli (szexuális averzió). m. Ez a csoport csak akkor használható. és máshol nem került besorolásra Depressio: • postnatalis k. érzelmi konfliktusok. ami a puerperiumhoz társul. A nők esetében a középpontban a vaginális nedvesedés teljes vagy részleges hiánya áll. Súlyos mentális és viselkedészavar. Pszichogén vaginizmus Kivéve: organikus vaginizmus (N94.2) Nem organikus dyspareunia (genitális fájdalmak) Dyspareunia (fájdalom közösülés során) mind férfiaknál.n. vagy dyspareunia után.F52. melyek fizikai állapotokat befolyásolnak Példák ennek a csoportnak a használatához: • asthma F54 és J45. szorongás). A mentális zavar általában enyhe és elhúzódó (mint az aggódás.n.n. (b) hashajtók (c) 18 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. Kivéve: Dhat szindróma (F48. de hiányzik a hozzá kapcsolódó.2 F52. Ez a csoport csak mentális zavarokat tartalmaz.m. Egyéb.8 F52. mint pl.com .n. Gátolt orgazmus (női/férfi) Pszichogén anorgasmia Ejaculatio praecox (korai ejakuláció) Az ejakuláció kontrollálási képtelensége.4 F52. melyek puerperium idején alakultak ki (a szülést követő 6 héten belül) és amelyek nem illeszthetők bele ennek a főcsoportnak más csoportjaiba. amelyik megakadályozza.0 F52. és máshol nem került besorolásra Puerperalis pszichózis k.m. ha nincs semmilyen primér nem organikus szexuális diszfunkció (mint például: vaginizmus.5 F52.9 F54 F55 A szexuális funkciózavarok alatt olyan változatos módokat érintünk.1 F53. Kivéve: tenziós fejfájás (G44. vagy mert nincs elegendő adat.m. A szexuális válasz pszichoszomatikus folyamat. a társuló szervi szindróma leírására. • postpartum k.pdffactory. melyet nem organikus elváltozás. máshol nem osztályozott puerperiummal társuló mentális és magatartászavar Nem meghatározott puerperiummal társuló mentális zavar Pszichológiai tényezők és viselkedésformák. ha szükséges.Kiegészítő kódokat használj. mint merevedési zavar.3 F52. A férfi erekciós zavara Női szexuális zavar Pszichogén impotencia Kivéve: organikus eredetű impotencia (N48. melyeknek. Gyakran lokális patológia áll a hátterében és így a patológiai folyamatnak megfelelő katagóriát kell feltüntetni. amelyek megakadályozzák a vagina megnyílását. jelentős hatásuk volt más főcsoportokban felsorolt szervi megbetegedések kialakulásában. Enyhe mentális és viselkedészavar.1 F52. ahogy ő szeretné.1) Túlzott (excessziv) szexuális vágy Nimfománia Szatiriázis Egyéb szexuális diszfunkció (nem organikus elváltozás okozta) Nem meghatározott szexuális diszfunkció. melyek nem okoznak dependenciát. vagy mert egyéb klinikai tünetek máshol való osztályozásukat beilleszthetetlenné teszik. ami nem másodlagosan alakul ki más szexuális nehézség következtében. hogy mindkét partner számára élvezhető legyen a szexuális együttlét. melyek máshova osztályozott rendelleneségeben vagy betegségekhez társulnak Ezt a csoportot használjuk azoknak a pszichológiai vagy magatartás tényezőknek a feltüntetésére. az antidepresszivumok. és mind a pszichológiai. vagy a szexuális kapcsolat és válasz normálisan létrejön. vagy betegség okozott Mentális és viselkedészavarok a gyermekágyhoz társulva. úgy gondoljuk.6 F52.4) Orgazmuszavarok Az orgazmus vagy egyáltalán nem jön létre vagy nagyon későn. Frigiditás Csökkent szexuális vágy (zavara) Szexuális averzió és a szexuális kapcsolat örömtelensége Vagy a szexuális érintkezés lehetősége okoz olyan mértékü félelmet vagy szorongást. vagy vaginális szárazság) Pszichogén dyspareunia Kivéve: organikus dyspareunia (94. de különösen fontos csoportok a következők: (a) pszichotrop szerek.o.2) Dependenciát nem okozó anyagok abúzusa A gyógyszerek és népi gyógymódok széles választéka sorolható ide. megfelelő élvezet (a szexuális öröm hiánya) Szexuális anhedonia A nemi szervek válaszképességének a csökkenése A férfiak esetében a probléma középpontjában a merevedési zavar áll. hogy úgy vegyen részt szexuális kapcsolatban. melyek képtelenné teszik az egyént. orgazmus is kialakul.0 F53.8) A zsexuális vágy hiánya vagy elvesztése A szexuális vágy elvesztése az elsődleges probléma. A pénisz behatolása lehetetlen vagy fájdalmas.9 F53 F53. és önmagában nem jogosít fel egyetlen csoport használatára sem ebben a főcsoportban (F főcsoport) Pszichológiai tényezők.8 F53. azaz nem jön létre vagy nem marad fent a kielégítő közösüléshez szükséges erekció. ami a puerperiumhoz társul.

Noha nagyon gyakran teljesen egyértelmű.0) • schizophrenia (F20. így az erőszak is. Harcos és makacs meggyöződöttség a saját igazáról. éreznek és viszonyulnak másokhoz. Néhány ilyen jellemvonás. az események. valamint önmagához és másokhoz való viszonyulási módja nyilvánul meg. dependencia vagy megvonási tünetek nem alakulnak ki. A frusztráció toleranciája alacsony. melyek nem közvetlenül betegség.5) paranoid (deluzív) zavar (F22. mint az F10-F19 pontok alatt felsorolt pszichoaktív szerek esetében. F60 Specifikus személyiségi rendellenességek A személyiségnek és a viselkedés tendenciáinak súlyos zavarai. Személyiségzavar: • amoralis • antiszociális • aszociális • pszichopátiás • szociopátiás Kivéve: magatartászavarok (F91. az agresszió nagyon könnyen megnyilvánul. változó fokban társulnak szubjektív distresszelés közösségi feladatmegoldási nehézséggel. gyanakvás. mint a veseelégtelenségről vagy elektrolitzavarokról. és melyekben az egyén rá jellemző életstilusa. Alap nélküli állandó gyanakvás.). Ezen anyagok állandó használata fölösleges találkozásokat tesz szükségessé az orvosokkal vagy egészségügyi személyzettel. gondolkodnak. Személyiség(zavar): • expanzív paranoid • fanatikus • perlekedő (querulans) • paranoid • szenzitív paranoid Kivéve: paranoia (F22. valamint a fantáziálás. károsodás vagy agysérülés. részben szociális élmények részben alkati tényezők hatására.fájdalomcsillapítók. A személyiségzavarok gyakran. melyeknek klinikai jelentőségük van.8) paranoid: • pszichózis (F22.n. F60. az ért sérelmek megbocsátási képtelensége. és ugyanigy az örömöt is csak limitáltan éli át.m.-) mélyen gyökereznek és tartósak. ami miatt konfliktusba kerültek a közösséggel (társadalommal). valamint pszichiátriai megbetegedés következménye.com . az Aspirin vagy paracetamol (Rubophen). és áthatják a viselkedés és a pszichés funkciók különböző területeit.-) és tartós személyiségváltozások (F62. vagy hihető racionalizációi annak a viselkedésnek. 19 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. míg másokra az élet későbbi szakaszában tesz szert a személy.0 Paranoid személyiségzavar Erre a személyiségzavarra jellemző a kifejezett érzékenység a kudarcokra.-. Jellegzetes személyiségzavarok (F60.3 Érzelmileg labilis személyiségzavar Jellemzik az impulzív cselekedetek. annak ellenére is. Lebeszélési vagy megtiltási kisérlet jelentős ellenállásba ütközik. azaz mások semleges vagy baráti cselekedeteit ellenségesnek vagy megvetőnek fordítja át.0) • paranoia querulativa (F22.0) gyerekkori schizoid zavar (F84. A viselkedésnek ezen sémái stabilak. mint pl. amelyek fiziológiai zavarokkal és fizikai faktorokkal társulnak Pszichogén fiziológiai (élettani) diszfunkciók. vagy viselkedési séma egészen korán kialakul az egyén fejlődése során. majdnem mindig jelentős személyes distresszel és szociális zavarral járnak.-) emocionálisan labilis személyiségzavar (F60. a következmények figyelmen kivül hagyásával. Általában önteltség és énközpontúság. és gyakran ártalmas szervi hatásokkal társul. az érzelmek kitörésének hajlama észlelhető.1 Schizoid személyiségzavar A szociális. Abuzus: • antacidokkal (savkötökkel) • vitaminokkal • steroidokkal és hormonkészitményekkel • gyógynövénykészítményekkel • hashajtókkal Kivéve: pszichoaktív szer abúzusa (F10-F19) F59 Nem meghatározott magatartási szindrómák. rugalmatlan válaszkészségben nyilvánul meg személyes és szociális helyzetek egészen széles körében.pdffactory. ahogy abbam a kultúrában a személyek látják a dolgokat. amelyek állandóak. Az érzéseket csak korlátozott mértékben fejezi ki.-) schizotypiás zavar (F21) F60. a magányos cselekedetek és az introspekció előnybe részesítése.3) F60. Mások hibáztatásának a tendenciája észlelhető. a kevert és egyéb személyiségzavarok (F61. hogy felvilágosítást kapnak a szervi ártalmakról (vagy annak kifejlődéséről). Kivéve: Asperger szindróma (F84. A hangulat kiszámíthatatlan és szeszélyes. A FELNŐTT SZEMÉLYISÉG ÉS VISELKEDÉS ZAVARAI (F60-F69) Ez a blokk olyan különböző állapotokat és viselkedési mintákat foglal magában. de nem mindig. Általában gyerekkorban vagy serdülőkorban jelennek meg és folytatódnak az egész felnőttkoron keresztül. k. a hüvös közömbösség mások érzéseivel szemben. különösen a szexuális partnerre vagy házastársra. és a kirobbanó viselkedés kontrolljának képtelensége. Ezek extrém vagy szélsőséges variációit képviselik azoknak a módoknak.5) schizophrenia (F20.0) • állapot (F22. élmények tendenciózus eltorzítása.2 Disszociális személyiségzavar A személyiségzavart jellemzi a társadalmi kötelezettségeknek a figyelmen kivül hagyása.0) F60. érzelmi és más érintkezésektől való visszahúzódás jellemzi. hogy a páciens erősen motivált a szerek szedésében. általában a személyiség számtalan részét érinti. melyek orvosi recept nélkül kaphatók.

amelyek nem tulajdonithatók agyi károsodásnak vagy betegséknek Igen tartós stressz. idősek és mások kivánságainak passzív elfogadása. Dependens személyiségzavar Jellemzi az átható passzív függőség más személyektől kisebb vagy nagyobb élethelyzeti döntés meghozatalában.. Személyiség (zavar): • aszténiás • inadekvát • passzív • önsorsrontó (self-defeating) Egyéb specifikus (meghatározott) személyiségzavar Személyiség(zavar): • excentrikus • "haltlose" tipus • éretlen • narcisszisztikus • passzív-agresszív • pszichoneurotikus Nem meghatározott személyiségzavar Karakterneurózis k. Személyiségzavar: • hisztériás • pszichoinfantilis Anankasztikus (obszesszív-kompulzív) személyiségzavar Jellemzi a kételkedés. ami nem volt észlelhető a patológiás élmények átélése előtt.-) A személyiség tartós változása katasztrófa átélése után Katasztrófális stressz hatására legalább két éve meglévő tartós személyiségváltozás. Két típust lehet elkülöníteni: impulziv típust. elfogadás után. Személyiségzavar: • kényszeres (kompulzív) • obszesszionális • obszesszív-kompulzív Kivéve: obszesszív-kompulzív szindróma (zavar) (F42. így öngyilkossági jelzések és kisérletek.n.7 F60. óvatosság. öndestruktív viselkedésre való hajlam.1) megelőzheti ezt a tipusú személyiségváltozást. melyek másodlagosan alakultak ki a fentálló affektív vagy szorongásos zavarok következtében. a "borotvaélen táncolás" krónikus érzése. jellegzetes sémáit. mint amelyek az F60.. és a borderline típust. csökkentértékűség. katasztrófa. intenzív és labilis személyközi kapcsolatok. mohóság. mások figyelmen kivül hagyása. A személyiségváltozásának jelentősnek kell lennie és rugalmatlan valamint maladaptív viselkedéssel kell párosulnia. szociális visszahúzodottság.4 F60.9 F61 F62 F62.-) Szorongó (elkerülő.m. és a részletekben való elmerülés. sértődékenység. Személyiség(zavar): • agresszív • borderline • explozív Kivéve: disszociális személyiségzavar (F60. bizalmatlanság. extrém lelkiismeretesség.5 F60. melyet az érzelmi instabilitás és az impulzuskontroll hiánya jellemez. bizonytalanság. korlátozott személyes kapcsolatok. makacsság.2) Hisztrionikus személyiségzavar Jellemzői a felszínes és labilis érzelmi élet. másokkal konfliktusok. az élet mindennapi elvárásaival szemben gyenge válasz. Például: • kevert személyiségzavar (F60. akiknek korábban nem volt személyiségzavara. Személyiségváltozás: 20 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. tökéletességre való törekvés. hajlam a felelősség másokra való áthárítására. Kivéve: kihangsúlyozodó személyiségvonások (Z73. A változás nem manifesztációja és nem maradványtünete egy másik mentális zavarnak. de egyik sem annyira meghatározó. gondolkodásának. krónikus üresség érzés. a célok. ellenőrzés. Patológiás személyiség k. különösen akkor. teátralítás. az izgalmak. melyek nem érik el az obszesszív-kompulzív zavar súlyosságát.F60. a figyelem állandó keresése. Poszttraumatikus stressz zavar (F43. Ez a diagnozis csak akkor adható. az elismerés. A stressznek olyan erősnek kell lennie. illetve elidegenedés érzése. zavaró (troublesome) személyiségváltozások. belső preferenciák zavara. hogy lehetővé tenné a specifikusabb diagnózist. averzív) személyiségzavar Jellemzi a feszültség. Kivéve: agyi megbetegedés. reménytelenség és inkompetencia érzése. sérülés vagy diszfunkció következményeképpen kialakuló személyiségés magatartászavar (F07. Kitartó és kellemetlen gondolatok lehetnek.6 F60. mintha állandóan fenyegetnék. üresség vagy reménytelenség.0) amelyik a fent felsorolt személyiségzavarok több típusának a tüneteit mutatja. az érzelmek eltúlzott. hogy a személyiségre gyakorolt átható hatásának megmagyarázásához nem kell egyéni sérülékenységet figyelembe venni.csoportok alatt lettek leírva.com . mint az F60.csoportok. ha az impulzív cselekedeteket birálják vagy megakadályozzák.0 Házsártos viselkedési tendencia.n. Így gyakran nehezebben diagnosztizálhatóak. amit jellemez még az előzőeken kivül az énkép. Kevert és egyéb személyiségzavarok Olyan. szuggesztibilítás. A zavart jellemzi az ellenséges vagy bizalmatlan attitüd a világgal szemben. amelyek nem mutatják a tüneteknek meghatározott. Állandó sóvárgás a szeretet. egocentrizmus.m. rigiditás. rizikóinak ismételt eltúlzásával hajlamos elkerülni meghatározott tevékenységeket.8 F60. félelem mások támogatásának az elvesztésétől.1) Tartós személyiség-változások. Hétköznapi helyzetek potenciális veszélyeinek. dramatikus viselkedés.pdffactory. problémás személyiségzavarok tartoznak ide. és viszonyának a tartós és jelentős változása. ha bizonyított a személy önmagáról és a környezetéről alkotott felfogásának. • az F60 és F62 pontokba nem besorolható. túlérzékenység az elutasítással és kritikával szemben. vagy pszichiátriai megbetegedést követően alakul ki a személyiség illetve a viselkedés zavara olyan egyéneknek. sarkított kifejezése.

nem kontrollálhatók.pdffactory. amelyik nem más pszichiátriai szindróma másodlagos következménye. nyílvánvaló ok nélkül.3 F63. legalább 2 éve fentálló személyiségváltozás. ismétlődő szerencsejátékokba való belefeledkezés.9 F64 F64. diszfória.F62. A diagnózis nem adható .8 F62. A páciensek elmondása szerint a cselekedeteket egy belső kényszer. általában a saját nemével és anatómiájával elégedetlen. Egyéb tartós személyiségváltozás Krónikus fájdalom személyiség szindróma Nem meghatározott. hosszantartó szociális és foglalkozási problémák. A cselekedetet általában megnövekedett feszültség előzi meg. hogy a betegség megváltoztatta és stigmatizálta. és az ellenkező nemhez való tartozás szüntelen vágya. Kivéve: sztereotip mozgászavar haj-húzgálással (F98.1) A személyiség tartós változása pszichiátriai megbetegedés után A pszichiátriai megbetegedésben való szenvedés traumatikus élményének hatására kialakuló. Ez megakadályozza a pácienst abban. feszültség előzi meg. károsítva ezzel a tulajdont vagy más tárgyakat.-) • organikus mentális zavar esetében (F00-F09) • schizophrenia esetén (F20) Kleptománia Újra és újra képtelen ellenállni olyan tárgyak ellopási késztetésének. tartós személyiségváltozás Szokási és impulzus-rendellenességek Máshol nem osztályozott viselkedészavarok kerültek ide besorolásra. vagy sebészi beavatkozásra. és labilis hangulat. hogy ő 21 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. elajándékozza esetleg összegyűjti.2) • alkohol vagy pszichoaktív szer mérgezés esetén (F10-F19. hogy testét amennyire csak lehet a kivánt nemhez tegye hasonlatossá. ami nem magyarázható meglévő vagy korábbi mentális zavar reziduális tüneteivel. vagy a hajkitépés hallucináció vagy téveseszme hatására következik be. az állandó és intenzív distressz saját (anatómiai) neme miatt. ami meghatározó része az illető életének aláásva a szociális. ami hipochondriás igényekhez és betegszerep felvállalásához vezet. Kettős-szerepű transzvesztitizmus Az ellenkező nem ruháinak a viselése. (esetleg ragaszkodik hozzá. Kivéve: depresszióban előforduló lopás (F31-F33) organikus mentális zavarok (F00-F09) bolti lopás elmebetegség gyanúja esetén (Z03. meggyöződöttség arról.) • mentális zavar gyanúja esetén (Z03. munkahelyi. alatta és közvetlenül utána kielégültség érzés kiséri.-) Kóros játékszenvedély A lényege gyakori.2 • koncentrációs tábori élmények után • katasztrófa után • elhúzódó: • fogság után.2) Trichotillománia Jelentős hajhiány észlelhető. hogy átmenetileg is de élvezhesse.8 F63. házassági és családi értékeket és kötelezettségeket. mint pl.0 F64. mert sok "tüneti" hasonlóság található. mert fontos közös jellemzőjük van. terrorcselekedetek áldozataként • kínszenvedés után Kivéve: Poszt-traumatikus stressz zavar (F43.1) Gyerekkori nemi identitászavar Rendszerint kora gyerekkorban.és szokás (kontroll) zavarok (F65. hogy szoros. Gyakran növekvő feszültség észlelhető a tűzgyújtás előtt. intim kapcsolatot építsen ki és tartson fent. és szexuális izgalom sem társul a ruhacseréhez. és melyben a páciens ismét nem tud ellenállni a cselekedet kivitelezésének. karakter a 0. melyek nem szükségesek a számára és anyagi hasznot sem hajtanak.4) Egyéb szokás és impulzus-kontroll zavarok Egyéb állandóan meglévő. hogy ellenkező nemű egyénként élhessen és fogadják el.1 F62. Jellemzik még passzivítás. Olyan ismételt cselekedetekkel jellemezhetők. anélkül hogy ezen túl bármilyen kivánsága volna szexuális nemének tartós megváltoztatására.9 F63 F63. ami része az egyén életének. a szórakozásban való korlátozott részvétel. ismétlődő maladaptiv viselkedészavar.2 F63. és sebészeti és hormon kezeléseket szeretne. hogy megölik • életet veszélyeztető helyzetnek való tartós kitétel után. ahol állandó esély volt arra. csökkent érdeklődés.6) szerencse játékok folytatása disszociális személyiségzavarban (F60.0 F63. hogy ő beteg. Kényszeres szerencsejáték Kivéve: a mániás páciens szerencsejátékokkal való foglalkozása (F30) szerencsejátékok és fogadás MNO (Z72. A tárgyakat eldobja. és nem azért.1 F63. ha bőrgyulladás előzte meg. azért kerültek egy csoportba. A zavarok oka nem ismert. Kivéve: gyújtogatás: • disszociális személyiségzavar esetén (F60. és jóval pubertás előtt jelenik meg. és így szociálisan izolálódik.com . jellemzője. Megelőzöen feszültség észlelhető. mivel az egyén nem tud ellenállni annak a késztetésnek.2) • magatartászavar esetén (F91.1 F64. és kifejezett izgalom közvetlenül utána.2) Pyrománia Több alkalommal ismétlődő gyújtogatás vagy annak kisérlete. hogy az ellenkező nem tagja. és a cselekedetek közben megkönnyebbülés. és követelőző beállítottság mások irányában. Kivéve: pszichoaktív szer és alkohol abuzus (F10-F19) szexuális viselkedést érintő impulzus. és a páciens és más emberek saját érdeke(i) ellen vanak. Intermittáló explozív zavar Nem meghatározott szokás és impulzus-kontroll zavarok A nemi identitás zavarai Transszexualizmus Annak a vágya. és tűzzel égéssel kapcsolatos személyekkel való foglalatosság. Jellemzője a nagymérvű függőség. melyeknek nincs egyértelmű észszerű motivációja. Serdülő vagy felnőttkori nemi identitás zavar. A haj kitépését jelentős feszültség előzi meg. nem transzszexuális típus Kivéve: transzvesztita fetisizmus (F65. kényelmetlenül érzi magát benne. és el kell különíteni reziduális schizophreniától valamint előző mentális zavarok maradványtüneteitől. hogy kihúzza a haját. A változás nem magyarázható korábbi személyiségzavarral. mig azt követően megkönnyebbülés illetve elégedettség észlelhető. a közös 4. szüntelen panaszkodás arról.

ha "nyújtani" szereti. transzveszticizmus és a szado-mazochizmus. akkor őt mazochistának nevezzük. Egyéb pszichoszexuális fejlődészavar Nem meghatározott pszichoszexuális fejlődészavar A felnőtt személyiség és viselkedés egyéb zavarai Aggravatio (Fizikai tünetek előidézése (elaborációja) pszichés okokból) Fizikai (szervi) tünetek. hogy egyértelmű a szexuális vágykeltéssel a kapcsolata.4 F65.0 F66. Ha az egyén "elszenvedni" szereti. akik még bizonytalanok saját szexuális orientációjukban. A szexuális érés zavara A páciens szenved saját bizonytalanságától. illetve fogsággal jár.n. a partner egy meghatározott ruhát visel).m. A fétisek valamilyen formában a testhez tartoznak. változok a szexuális orientációjuk. homo-.2 F65.n. Általában. hogy a nemi szerveit megmutassa idegeneknek (különösen ellenkező neműeknek). vagy olyan egyéneknél. rokkantságot megerősítendő jöttek létre. hogy szándékában állna bárkivel is közelebbi kapcsolatot létesíteni. A diagnozishoz alapvető zavarnak kell lennie.n. A páciens rendszeresen aggódik a fájdalma vagy rokkantsága (munkaképtelensége) miatt. öltözködésével. A transzszexualizmus kialakulásának az elején jelentkezhet. ha már az orgazmust elérte és a szexuális vágya csökkent. Szado-mazochizmus Olyan szexuális aktivítások kedvelése.1 F65. és szexuális izgalom fokozása stranguláció által elért oxigén hiány segítségével. Fetisisztikus transzvesztitizmus Az ellenkező nem ruháinak a viselése szexuális izgalom elérésére és hogy úgy nézzen ki.1 F68. és egyik sem szorítja háttérbe a többit. hogy melyik nemhez tartozik. Frottörizmus Necrophilia Nem meghatározott zavara a szexuális preferenciának Szexuális deviációk k.2 F66. és az egyén pszichológiai állapotát is befolyásolják. fokozódtak.1 F66. úgy érzik. hogy hetero-.0 F68. A szexuális preferencia rendellenességei Beleértve: paraphilia Fetisizmus Élettelen tárgy használata szexuális vágy felkeltésére és szexuális örömszerzésre. vetkőzés közben. anélkül. Gyakran az egyének szexuális izgalmat szadista és mazochista cselekedetekkel egyaránt fenttartanak. vagy biszexuálisak.8 F66.3 F65. Pedophilia (Korai) pubertásban lévő gyerekek (fiúk. mint páldául az obszcén telefonálgatás. amelyeket. tevékenységével való foglalkozás.m.0) A nemi identitás egyéb zavara Nem meghatározott nemi identitászavar Nemi szerepzavar k. A szexuális fejlődéshez és orientációhoz társuló pszichológiai és viselkedési rendellenességek Megjegyzés: a szexuális orientáció önmagában nem jelent semmilyen (mentális) zavart. és szexuális izgalomhoz és maszturbációhoz vezet. Ego-disztoniás szexuális orientáció A nemi identitás és a szexuális orientáció (heteroszexuális.m. hogy másokat intim. Az egyének különböző jelentőséget tulajdonítanak fétiseinek.com . A leggyakoribb serdülők között. lányok vagy mindkettő) iránt érzett szexuális érdeklődés.9 F68 F68.vagy biszexuális) tehető felelőssé a szexuális partnerkapcsolat kialakításában vagy fenttartásában mutatkozó nehézségekért.9 F65 F65. melyek kompatibilisek vagy valamilyen fizikai zavart. mint ruhák. Gyakori még valamilyen szövet (gumi. biszexuális vagy prepubertalis) nem kérdéses. Erről általában a megfigyelt embernek nincs tudomása. bőr.m.F64. A szexuális kapcsolat zavara A nemi identitás és a szexuális orientáció (hetero-. hogy a ruhát levegye magáról. állatokkal szexuális cselekedetek. műanyag) használata. Egyéb zavara a szexuális preferenciának (beállítottságnak) A szexuális preferencia más típusai. A leggyakoribb kombináció a fetisizmus. nyilvános helyen. mint az ellenkező neműek. betegséget. A pubertáskort elért vagy azt meghaladt egyének nemi-identitás zavarát az F66. [Pszichés vagy testi tüneteknek vagy rokkantságnak szándékos produkciója (szimulálása) vagy erről való meggyőződés] Egyéb meghatározott zavara a felnőtt személyiségnek és viselkedésnek.0 F65. Karakterzavar k. Időnként csak a hagyományos módon elért szexuális izgalmat fokozzák (pl. nyilvános helyeken másokhoz dörgölődzés szexuális izgatás céljából. (Pár)kapcsolati zavarok k.n. vagy lányos viselkedés fiúknál nem elegendő. némi fiússág lányoknál. szexuális viselkedésük alatt megnézzen pl.. Voyeurizmus Állandó vagy ismétlődő hajlam.8 F65. Elkülöníti a transzszexuális transzvesztitizmustól.6 F65.5 F65. saját nemének a tagadása. mely fájdalom okozásával vagy megalázással. Szadizmus Mazochizmus A szexuális preferencia multiplex (többszörös) zavara Időnként egynél több abnormális szexuális preferencia észlelhető ugyannál a személynél. homo.pdffactory. akkor szadistának nevezzük. Az ellenkező nem ruháival. de nem mindig szexuális izgalommal társul és ezt követően maszturbációval.8 F69 ellenkező nemű). hogy milyen a szexuális orientációja. akik hosszantartó stabil szexuális orientáció (gyakran párkapcsolat) után. vagy kifejezettebbekké váltak. vagy lábbelik. és gyakran saját aggodalmaival van elfoglalva. de az egyén a társuló pszichológiai vagy viselkedészavar miatt megváltoztatni szeretné és emiatt segítséget is keres.8 F64. Leszázalékolási neurózis (Compensation neurosis) Facticiosus zavar. és ez hosszútávon depresszióhoz és szorongáshoz vezet.1) a szexuális érés zavara (F66. Fetisiszta transzvesztita Exhibicionizmus Állandó vagy ismétlődő hajlam arra.9 F66 F66.csoportnál kell besorolni. A felnőtt személyiség és viselkedés nem meghatározott (nem specifikus) zavara 22 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. Kivéve: ego-disztoniás szexuális orientáció (F66. és az erős késztetés. véleménye szerint a hosszan tartó fájdalmak vagy rokkantság (munkaképtelenség) okozott.

egyéb fejlődési zavar. Eredményeként az önellátás. és közösségi aktivításra. mintha a megfelelő mentális szintje alatt volna. A diagnózisnak mindig a pillanatnyi müködési szinten kell alapulnia.n.MENTÁLIS RETARDÁCIÓ (F70-F79) Abbamaradt vagy nem teljes szellemi fejlődés. szociális készségek.m.9 Nem jelezték a viselkedés romlását További kódokat használjon. mentális retardációból vagy környezeti tényezőkből.n. epilepsia. F80 A beszéd és beszédnyelv specifikus fejlődési rendellenességei Azok a zavarok tartoznak ide. vagy súlyos testi fogyatékosság. visuo-spatialis készségek.m.1) • receptív (F80. ha társuló elváltozások észlelhetők.0 Nincs. Az állapot nem direkt módon következik idegrendszeri vagy beszéd mechanizmusának az abnormalításából. olyan készségeké. amelyek az intellektus minden szintjét érintik mint pl. magatartászavar.m. F79 Nem osztályozott mentális retardáció Beleértve: mentális: • deficit k. • szubnormalitás k.pdffactory. vagy nagyon enyhe romlása a viselkedésnek . Fejlődési: • fonológiai zavar • beszéd artikulációs zavar Dyslalia Funkcionális beszéd-artikulációs zavar Lalia (echolalia) Kivéve: a beszéd artikulációjának a romlása (károsodása): • aphasia k. stabil lefolyás. Sok felnőtt képes dolgozni. nyelvi.2) } miatt • halláskárosodás (H90-91) } • mentális retardáció (F70-F79) } • nyelvfejlődési zavarral: • expresszív (F80. F70 Enyhe mentális retardáció Az IQ megközelítőleg 50-69 között (felnőtteknél. .n.m. mint autizmus . ahol a nyelv elsajátításának a normál folyamata az egészen korai fázistól zavart. A PSZICHÉS (LELKI) FEJLŐDÉS ZAVARAI (F80-F89) Ebben a főcsoportban található zavarok közös jellemzője: (a). Nagy valószínűséggel állandó támogatásra van szüksége. képességek. melyben a gyerek által használt beszéd úgy hangzik. Beleértve: közepes mentális subnormalitás F72 Súlyos mentális retardáció Az IQ megközelítően 20-34 között van (felnőtteknél. Valószinüleg tanulási nehézségeket okoz az iskolában. karakter a társuló viselkedés romlás mértékét fejezi ki az F70-79-es főcsoportban: . Általában a károsodás vagy késés jelen van amilyen korán már észlelni lehet. melyek a fejlődés során jellenek meg. A legtöbb esetben az éríntett funkciók a következők: nyelv. és fokozatosan csökken ahogy az egyén felnő. kommunikáció és mozgás súlyosan korlátozott. ami figyelmet vagy terápiát igényel.n. jó szociális kapcsolatokat fentartani. A retardáció létrejöhet minden más mentális vagy fizikai állapotától független is.1 A kifejező (expresszív) beszéd zavara 23 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. mint a olvasási.1 Markáns romlása a viselkedésnek.0) } • apraxia (R48. Beleértve: igen súlyos mentális subnormalitás F78 Mentális retardáció. A diagnózis függ még a gyakorlott diagnoszta teljes intellektuális képességekre kiterjedő vizsgálatától. vizelet. a szellemi kor 3-6 éve között van). Valószínüleg kifejezett fejlődési lassulást eredményez gyermekkorban. Beleértve: igen súlyos mentális subnormalitás F73 Igen súlyos mentális retardáció IQ 20 alatt van (felnőtteknél a szellemi kor 3 év alatt van). Intellektuális képességek és a szociális adaptáció változhatnak idővel. motoros koordináció. szenzoros károsodásból. A mentális retardáció mértékét hagyományosan az intelligencia tesztekkel határozzuk meg. k. képes adekvát kommunikációt elsajátítani és iskolázottságra szert tenni. a kezdete csecsemő és gyermekkor közé esik. de emelett a nyelvi készségek teljesen normálisak. a kognitív.és székletürítési kontroll. (b) olyan funkciók fejlődésének károsodása vagy késedelme.com . és készségeké. mozgásbeli. (c). A 4. de felnőttkorban is észlelhető még enyhe elmaradás (deficit).0 Az artikuláció jellegzetes zavara Az a fejlődési zavar. helyesírási nehézség. (R47. a szellemi kor 9-12 év között van). melyek szorosan kötődnek a központi idegrendszer biológiai fejlődéséhez. remissziók és relapszusok nélkül. F80. Ezeket kiegészíthetik tájékozódó skálák az adott környezethez való szociális adaptációról. de legtöbbjük képes meghatározott fokú önállóságot elérni az önellátásban. személyközi kapcsolatok zavara. még az alacsony (gyatra) mentális teljesítményt is javíthatja a rehabilitáció és a tréning. Beleértve: gyengeelméjűség enyhe mentális subnormalitás F71 Közepes mentális retardáció Az IQ megközelitőleg 35-49 (felnőtteknél a szellemi kor 6-9 év között van). A beszéd és a nyelv fejlődésének a zavarait gyakran követi társuló probléma.2) F80. amelyre jellemző a külömböző készségek romlása. emocionális és viselkedészavarok.8 Egyéb romlása a viselkedésnek .

3 F80.n.n.n. expressív típusa Kivéve: szerzett aphasia epilepsiával (Landau-Kleffner) (F80.m.n.F80.0) nyelvi elmaradottság süketség miatt (H90-H91) mentális retardáció (F70-F79) Szerzett aphasia epilepsiával [Landau-Kleffner szindróma] A korábban teljesen normálisan fejlődő gyerek elveszíti a receptív és az expresszív nyelvi készségeket. (R48.com . a korábban megszerzett képességeket napok esetleg heteken belül elveszíti.2) dysphasia vagy aphasia k. Az epilepsiás rohamok és a nyelvi készségek elvesztése időben egybeeshet.m. Az iskolai teljesítmény specifikus fejlődési rendelleneségei Olyan zavarok. és osztás. olvasásértési készség.8) Az aritmetikai készségek zavara (dyscalculia) Az aritmetikai készségek károsodása alakul ki.8) helyesírási nehézség: • olvasási nehézséggel társulva (F81.8) aritmetikai nehézségek: • olvasási és helyesírási zavarral társulva (F81.8 F80. "Backward reading" Fejlődési dyslexia Meghatározott (specifikus) olvasási retardáció Kivéve: alexia k. elsajátítása mind sérült.3) 24 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. geometria vagy kalkulációk.) fejlődési dysphasia vagy aphasia.pdffactory. legfeljebb két éven belül. mint az algebra. látászavarral vagy nem megfelelő iskoláztatással. de tetszőleges sorrendben kővetheti is egymást pár hónapon.n.3) autizmus (F84. Meghatározott olvasási zavar (dyslexia) Az olvasási készségek fejlődésének szignifikáns és meghatározott romlása. A szóbeli és írásbeli helyesírás.-) A beszédmegértés (receptív beszéd) zavara A beszédmegértés a gyerek korának megfelelő szellemi szintje alatt van.2 Ebben a fejlődési zavarban a gyerek a kifejező beszédet a neki megfelelő szellemi korától lényegesen alacsonyabb szinvonalon használja. Az artikuláció zavara előfordulhat.0) } • autizmus (F84. az általános intelligencia megtartottsága mellett. Encephalitis a feltételezett oka. trigonometria.m. receptív típusa (F80. Kialakulásakor az EEG-n paroxismális jelenségeket lehet megfigyelni.0 F81. ami serdülőkorra is megmarad. szorzás. Kivéve: aphasia: • k. betűzés egyaránt éríntett. (R48. de a beszédmegértés normális határok között van. látszólag minden esetben a kifejező beszéd is markánsan érintett.0) elektív mutizmus (F94. annak ellenére hogy az olvasásban javulás tapasztalható.0-F84. A páciensek 2/3-a többé kevésbé súlyos receptív nyelvi nehézségekkel gyógyul.m. és epilepsiás rohamok észlelhetők. vagy nem megfelelő oktatással. A leggyakrabban 3-7 éves kor között kezdődik.0) • nem megfelelő iskoláztatás eredménye (Z55. szellemi érettség. A zavar vonatkozik alapvető feladatokra.m.0) mentális retardáció (F70-F79) a fejlődés pervazív (átható) zavarai (F84.1) elektív mutizmus (F94. orális olvasási készségek. (R48.n.-) Az írás zavara (dysgraphia) A legszembetűnőbb a specifikus és szignifikáns sérülés a helyesírási készségek fejlődésében. aphasia receptív formája • sensoros aphasia (Wernicke) Szó-süketség Kivéve: szerzett aphasia epilepsiában (Landau-Kleffer) (F80. illetve kevésbé érinti a sokkal absztraktabb feladatokat.1 F81.2 F80. (R48. Társuló emocionális és viselkedészavarok gyakoriak az iskoláskorban. és szó és hangképzési rendellenességek is vannak.0) • expresszív (F80. és nem magyarázható mentális visszamaradottsággal. vagy nem megfelelő iskoláztatás rovására. ami nem magyarázható egyszerűen mentális retardációval.0) dyslexia k. receptírtipusu: • k. (R47. mint az összeadás. melyben a készségek megszerzésének a normális menete válik zavarttá. kivonás. Az olvasáshoz szükséges részfeladatok. Ez nem egyszerűen a tanulási lehetőség hiányának.n. szófelismerés.1) } miatt • gyerekkor dezintegrativ zavara (F84.9 F81 F81.m.0-F84.m. Helyesírási nehézségek gyakran társulnak meghatározott olvasási zavarokkal. (R47.1) dysphasia és aphasia. Meghatározott helyesírási retardáció (olvasási zavar nélkül) Kivéve: agraphia k. miközben az olvasás meghatározott zavara nem észlelhető. nem írható kizárólag látásélesség. vagy szerzett idegrendszeri trauma vagy betegség következménye.m. Kongenitális auditoros impercepció Fejlődési: • dysphasia.0) az emocionális élet zavaraihoz társuló olvasási nehézség (F93.n. (R47. Fejlődési: • acalculia • aritmetikai zavar (számtani műveletek végzésének a zavara) • Gerstmann szindróma Kivéve: acalculia k.3) } Egyéb nyelvi és beszédfejlődési zavar Selypítés Nem meghatározott zavara a beszéd és a nyelv fejlődésének Nyelvi zavar k.2-F84. Az olvasás fejlődési zavarait rendszerint megelőzi a beszéd és nyelvi fejlődés zavara. Fejlődési dysphasia vagy aphasia. mentális retardációnak.

és F82. Habár gondos klinikai vizsgálat a legtöbb esetben az idegrendszer fejlődési zavarára utaló jegyeket talál. Ezt a csoportot csak akkor lehet használni.m. (a). ismétlődő szereotíp viselkedés) annak ellenére. és ezt követően gyakran choreoatetoid mozgászavar. valamint a finom és durva motoros koordináció zavara. alvás és táplálkozási zavarok. és más társuló mozgászavar. A meghatározott diagnosztikus kritériumokon túl. de önmagában egyik tünet sem elegendően kifejezett. de a diagnózist a viselkedészavar alapján állítjuk fel. ha nagy átfedés észlelhető a fenti fejlődési zavarok között. ismétlődő sztereotíp viselkedés. Gyerekkori autizmus (autismus infantilis) Ennek a pervazív fejlődési zavarnak a diagnózisához a következőknek kell teljesülnie. vagy meghatározott kongenitális vagy szerzett neurológiai zavarral. mint fóbiák. a társuló mentális retardációra vagy más egészségügyi problémára. hónap és a 24. • zavar k. az iskolai készségek. kommunikáció. Megszakad a környezete iránti általános érdeklődés. ami nem magyarázható egyértelműen az általános intellektuális retardációval.8) Az iskolai készségek kevert zavara Nehezen meghatározható csoportja az aritmetikai és az olvasási vagy (helyes)írási készségeknek. hogy elsődleges diagnozisként alkalmazható volna. hogy nem teljesül mind a 3 csoportja a diagnosztikus kritériumoknak. Súlyos mentális retardáció majdnem mindig elkerülhetetlen szövődmény.8 F81.1 F84. 4 éves kor körül törzstaxia és apraxia kezd kialakulni.-) Pervazív fejlődési zavarok A zavaroknak egy olyan csoportja. A zavar nem mindig.3 F81. melyben a reciprok szociális interakciók. de a közösségi érdeklődés megtartott. Egyes esetekben encephalopathia állhat a hátterében.1) Egyéb fejlődési zavara az iskolai készségeknek A kifejező írás fejlődési zavara Nem meghatározott fejlődési zavara az iskolai készségeknek Tanulási ismeretek elsajátítási nehézsége k. Ügyetlen gyerek szindróma Fejlődési zavar: • koordinációs • dyspraxiáns Kivéve: a járás és a mozgékonyság abnormalitásai (R26.2) • olvasásnak (F81.9 F82 F83 F84 F84. a motoros készségek. hogy a másik egy vagy két területen jellegzetes rendellenességek figyelhetők meg. (önmaga felé irányuló) agresszió.-) a koordináció hiánya (R27. ha szükséges.n. Ezek a minőségi abnormalitások az egyén funkcióit minden helyzetben meghatározzák. melyben a beszéd a nyelv. melyek megfelelnek az F81.n. ha az abnormális és károsodott fejlődés 3 éves kor után kezdődik.m. melyben mindkettő egyaránt károsodott. súlyos fejlődési zavara esetén nagyon gyakori az atipusos autizmus.-. Dementia infantilis Disintegratív pszichosis 25 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. de általában a kognitív funkciók általános károsodásával társul. Egyéb gyerekkori dezintegrativ zavar Teljesen normális fejlődési periódust követően alakul ki ez a pervazív fejlődési zavar. mint a nem rögzített végtag choreiform mozgása. a pszichopatológia 3 területén jellegzetes abnormális funkciók: reciprok szociális interakciók.n. és (b).5) Atipusos autizmus Ezt a pervazív viselkedészavart megkülönbözteti az autizmustól egyrészt kezdetének az időpontja. számos nem specifikus probléma észlelhető. abnormális vagy károsodott fejlődés 3 éves kor előtti kezdettel. melynek során pár hónap alatt különböző fejlődési területeken számos. másrészt. amit a fej növekedésének a lassulása kisér. kommunikáció. hónap között indulva. Autisztikus zavar Infantilis: • autizmus • pszihózis Kanner-szindróma Kivéve: autisztikus pszichopátia (F84. Kiegészítő kódokat lehet használni. A motoros funkció specifikus fejlődési rendellenességei A legfontosabb tünete a motoros koordináció fejlődésének súlyos károsodása. A diagnózishoz legalább 2 vagy több meghatározott fejlődési zavar kritériumainak teljesülnie kell. és a kommunikációs sémák minőségi abnormalitása észlelhető.-) • a koordináció másodlagos hiánya mentális retardáció következtében (F70F79) Kevert specifikus fejlődési zavarok Reziduális csoport. dührohamok.2 és az F81. Súlyosan retardált egyéneken és a receptív nyelv meghatározott..F81. (F80.m.0) • (helyes)írásnak (F81. A szociális és játékfejlődés éríntett. Gyerekkori atipusos pszichózis Mentális retardáció autisztikus tünetekkel A mentális retardáció meghatározásához kiegészítő kódokat kell használni (F70-F79) Rett szindróma Csak lányokon alakul ki.0 F84.2 F84. kézszorítási sztereotipia és hiperventilláció. A zavar egyértelműen nem magyarázható az általános a mentális retardációval vagy nem megfelelő iskoláztatással. Tanulási: • nehézség k. A kevert csoportot csak akkor lehet használni. Kivéve: meghatározott zavara az: • aritmetikai készségeknek (F81. tükörmozgás. normál fejlődést követően a 7. motoros funkciókkombinált fejlődési zavar észlelhető.1 kritériumainak. Jellemzi még a célirányos kézmozgások elvesztése. F81.pdffactory. addig elsajátított készség elveszik. és korlátozott.3 • nem megfelelő oktatás miatt alakult ki (Z55. korlátozott.com .0 vagy F81. a beszéd. és az autizmus diagnozisához szükséges a pszichopatológiai abnormalítások mindhárom különböző területen nem észlelhető (reciprok szociális interakciók. a kézhasználat részleges vagy teljes elvesztése. Azokra a zavarokra alkalmazzuk. Ismétlődő sztereotip motoros mannerizmus és a szociális interakcióknak autizmushoz hasonló abnormalitásai alakulnak ki.

hogy az abnormalitások egészen a serdülőkorig vagy a felnőttkorig fentálljanak.3 Nyílt (kihívó) oppoziciós zavar 26 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. tárgyakkal való durva bánásmód. gyakori és súlyos indulatkitörések.m.-) schizophrenia (F20. ellentétben a normál IQ-val rendelkezőkkel.A diagnózis olyan viselkedéseken alapszik. megtalálható az autizmusra jellemző reciprok szociális interakciók minőségi abnormalitása. F91 Magatartási zavarok Jellemzői a visszatérő és tartós disszociális. Gyakran társul kifejezett ügyetlenséggel.8 Egyéb hiperkinetikus zavar F90. bomlasztó viselkedést) melyben az abnormális viselkedés teljesen.Heller szindróma Szimbiotikus pszichózis Kiegészítő kódokat kell használni a társuló neurológiai problémák meghatározásához. nagy problémájuk van a figyelemmel. Bármelyek a fentiek közül.0 A családi körre korlátozódó magatartászavar Disszociális és agresszív viselkedést is magában foglaló magatartászavar. vagy egy serdülőkori lázadás.m. Nem ismert. akik hiperaktivak.-) • ha hiperkinetikus zavarokkal társul (F90. Kivéve: hangulat (affektiv) zavarok (F30-F39) pervazív fejlődési zavarok (F84. ismétlődő.m. Fejlődési zavar k.1 Kortárscsoportba sem beilleszkedettek magatartászavara (Nem szocializált magatartászavar) Jellenzője az állandó disszociális és agresszív magatartásnak (mely kimeríti a 91-es pont általános kritériumait.9 Nem meghatározott hiperkinetikus zavar Hiperkinetikus reakció gyerek és serdülőkorban k. ismételt hazudozás. A VISELKEDÉS ÉS AZ ÉRZELMI-HANGULATI ÉLET RENDSZERINT GYERMEKKORBAN VAGY SERDÜLŐKORBAN JELENTKEZŐ ZAVARAI (F90-F98) F90 Hiperkinetikus zavarok F90. sokkal súlyosabb lehet mint egy hagyományos gyerekcsíny.1 Hiperkinetikus magatartászavar Hiperkinetikus zavar magatartászavarral F90. A stimuláns gyógyszerek nem hatásosak náluk.n. tulajdonnal szembeni extrém destrukció (rombolás). (Szocializált magatartászavar) Jellemzője a kortárscsoportjukba jól beilleszkedett egyének állandó disszoiális vagy agresszív magatartása (mely kimeríti a 91-es pont általános kritériumait. szófogadatlanság.9 Nem meghatározott pervazív (átható) fejlődési zavar F88 A pszichológiai fejlődés egyéb rendellenességei Fejlődési agnosia F89 A pszichológiai fejlődés rendellenességei k. F84. amihez az érdeklődés és az aktivítások korlátozott.0 Az aktivítás és a figyelem zavarai Figyelem deficit: • zavar hiperaktivítással • hiperaktivítás zavar • szindróma hiperaktivítással Kivéve: hiperkinetikus zavar magatartászavarral (F90. Kivéve: Rett szindróma (F84. (nem csak elenkezés. F91. Hiperkinetikus szindróma k. Kora felnőttkorban pszichótikus epizód társulhat hozzá. és elég hosszan kell tartania (hat hónap vagy annál hosszabb ideig). hogy a viselkedési sémát milyen mértékig az alacsony intellektus vagy agyi károsodás okozza.m.1) F90.4 Mentális retardációval és sztereotip mozgászavarral társuló túlzott aktivítás Nem teljesen meghatározott bizonytalan nozológiai csoport.pdffactory. és a súlyosan zavart szülő-gyerek kapcsolat önmagában nem elegendő a diagnózishoz.n.-) • ha emocionális zavarokkal társul (F92.n. agresszív vagy dacos magatartássémák. és nem csak ellenkezés. A viselkedés egészen a kornak megfelelő szociális erős áthágásához vezethet. elegendő a diagnózishoz. fenyegetésnek. Gyakran társul globális vagy specifikus fejlődési késéssel (zavarral).. A 91. tűzokozás. Csoportos magatartászavar Csoportos garázdálkodás Bandatagok támadásai (erőszakoskodásai) Csoportos lopás ("bandákban") Iskolakerülés F91. akiknek normális intelligenciájuk van). dacot. Súlyos mentális retardációban szenvedő gyerekek (IQ 50 alatt).5 Asperger szindróma Bizonytalan nozológiai csoport.2 Kortáscsoportba beilleszkedettek magatartászavara. A magatartászavar része lehet egy meglévő pszichiátriai szindrómának. Autisztikus pszichopátia Gyerekkori schizoid zavar F84. de izolált diszszociális cselekedetek nem. és ha stimulánsokat kapnak jelentős diszfóriával. Határozott tendencia észlelhető. és sztereotíp viselkedéssel. bomlasztó viselkedést foglal magába) és a többi gyerekkel való kapcsolat átható abnormalitásának a kombinációja.1) F91. állatokkal.com .pontban meghatározott kritériumoknak teljesülniük kell. hogy hiányzik a nyelvi vagy kognitív fejlődés késése vagy retardációja. Magatartászavar.n. dacot.8 Egyéb pervazív (átható) fejlődési zavar F84. pusztán agressziv tipusa Nem szocializált agressziv zavar F91. Az autizmustól alapvetően megkülönbözteti.2) F84. a szük családtagokkal való interakciókra. ebben az esetben ezt a diagnózist kell előnyben részesíteni. dac. bomlasztó viselkedést takar). ha kellően markáns. szereotip repertoárja társul. gyakori elszökés otthonról. emberekkel. vagy majdnem teljesen otthonra. időnként pszichomotoros retardációval reagálnak. iskolakerülés. lopás. és nem csak ellenkezést. mint például: extrém mértéke a harcnak. vagy közvetlen (közös) háztartásban élőkre korlátozódik. A serdülőknél a túlzott aktivítást a semittevés válthatja fel (ami nem szokványos a hiperkinetikus gyerekeknél.

dacos. A diagnózishoz szükséges.0) Reaktív kötődési zavar gyerekkorban 27 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. mert klinikailag szignifikáns magatartászavar általában disszociális vagy agressziv viselkedéssel társul. vagy agresszív vagy disszociális viselkedés sokkal extrémebb formái.-) és állandó kifejezett depresszió (F32. másrészt abnormális szociális interakcióhoz vezet. Elektív mutizmus Markáns. e között a jellegzetesen gyerekkorban kezdődő érzelmi zavar és a neurotikus zavarok (F40-F48) közötti különbségtételben.. amibe nem tartoznak bele garázda cselekedetek. F91 alatt meghatározott magatartászavar társulása: • emocionális zavarokkal az F93. Gyerekkori vagy serdülőkori "kikerülő" zavar Testvér rivalizáció (zavara) A gyerekek többségénél a közvetlenül fiatalabb testvér születését valamilyen fokban mindig kiséri érzelmi zavar. önvádlás. ismeretlen. a közös abnormalitás a szociális funkciókban található.9 F92 F92.1 Általában kisebb gyerekeknél előforduló magatartászavar.m. A zavar rendszerint társul jelentős személyiségvonásokkal..0 F93.n. Testvérféltékenység Egyéb gyerekkori emocionális zavar Identitászavar Túlzott szorongás (zavara) Kivéve: gyerekkori nemi identitászavar (F64.2) Nem meghatározott gyerekkori emocionális zavar A szocializáció jellegzetesen gyermek. melyek gyerekkorban keletkeznek. kényszergondolatok. mint szociális szorongás.általános kritériumai teljesülnek. Kivéve: generalizált szorongás zavar (F41. Testvér rivalizációs zavarról csak akkor beszélhetünk ha a zavar foka és időtartama statisztikailag nagyobb az átlagosnál.1) gyerekkori szociális szorongás (F93.-) hangulatzavarral társul (F32. és szociális bizalmatlanság vagy szorongás. melyek kifejezett kapcsolatot mutatnak meghatározott fejlődési fázisokkal és a gyerekek többségében észlelhetők. deperszonalizáció vagy derealizáció. a megfelelő csoportnál kell besorolni az F40-F48 résznél. ami lényegesen meghaladja az engedetlen. A legtöbb esetben súlyos környezeti zavarok vagy depriváció feltehetően jelentős szerepet játszik a kialakulásában.8 F92. vagy szociálisan veszélyes helyzetbe kerül.m. (túl)érzékenység és ellenkezés.3 F93. de nem a normális fejlődés részjelenségei.-) schizophrenia (F20) beszéd és a nyelv meghatározott fejlődési zavarai (F80.0 F92. sem mint minőségileg abnorálisnak. ami a fejlődési szakban kezdődik.-) Egyéb kevert magatartás és emocionális zavar A magatartászavar és markáns.-) kombinálódása. engedetlen.8 F93. ha az első életévekben jelentkezik. Szelektív mutizmus Kivéve: pervazív fejlődési zavar (F84. Csak akkor adható ez a diagnózis. Kivéve: hangulat(affektiv) zavarok (F30-F39) neurotikus zavarok (F40-F48) gyerekkori fóbiás szorongás (F93. Kivéve: ha magatartászavarral társul (F92. hogy az F91.-ban • neurotikus zavarokkal az F40-F48 -ban Nem meghatározott kevert emocionális és magatartászavar Jellegzetesen gyerekkorban kezdődő emocionális zavarok Sokkal inkább a normális fejlődés eltúlzott (sarkított) formáinak tekinthetők. különösen idősebb gyerekek esetében.-) átmeneti mutizmus.2) Fóbiás szorongás zavar gyerekkorban Gyerekkori félelmek. hogy statisztikailag sokkal erősebb a szorongás.1) Szociális szorongás zavar gyerekkorban Idegenekkel szemben óvatosság. vagy bomlasztó magatartást. emocionálisan meghatározott szelektivitás a beszédben. Gyerekkori magatartászavar k.-). a megszokott életévnél tovább tart. Magatartászavar (F91. A gyerekkori magatartászavar (F91. ha a szeparáció áll a szorongás középpontjában és ez a szorongás előszőr az első életév folyamán jelentkezett. az érdeklődés és az öröm elvesztése a megszokott cslekedetekben. vagy más emocionális zavarral. és mértékében szokatlan valamint szociális funkciókban problémát okoz. Más gyerekkori félelmek.n. A nem megfelelő fejlődés fontos diagnosztikus támpont.-) vagy a felnőtt típusú neurotikus zavar (F40-F48) vagy hangulatzavar kritériumainak egyaránt teljesülnie kell a diagnózishoz. mint szorongás. A normális szeparációs szorongástól az különíti el.-0) Szeparációs szorongás a gyerekkorban Akkor lehet diagnosztizálni. az agoraphobia. ami a következő tünetekben nyilvánul meg: extrém boldogtalanság. mint pl.9 F94 F94. kényszercselekedetek. disszociális vagy kihívó magatartás kombinálódik markáns depresszióval. és (ellentétben a pervazív fejlődési zavarral) nem elsődlegesen jellemezhető minden területet átható nyilvánvaló alkati szociális inkompetenciával vagy deficittel. reménytelenség érzése. fóbiák. mint a szeparációs szorongás része fiatal gyerekeknél (F93. Óvatosnak kell lenni ennek a diagnózisnak a használatakor. visszahúzódás.0 F94.és serdülőkorban kezdődő zavarai Kissé heterogén csoport. míg más helyzetekben nem beszél. szorongással.F91. Kevert magatartási és emociomális zavarok A fentálló agresszív . a gyerekkori emocionális zavar (F93.pdffactory. elsősorban kifejezett dacos. és a szociális funkciók jelentős zavarát okozza. Egyéb magatartászavar Nem meghatározott magatartászavar Gyerekkori viselkedészavar k. vagy hipochondriázis társulása. Depressziós magatartászavar A magatartászavar (F91. a gyerek bizonyos helyzetekben jó beszédképesséről tesz tanúságot.1 F93.8 F91. mikor új. de a fokuk abnormális.com .2 F93. kötekedő (bomlasztó) visselkedéssel jellemezhető. alvászavar és étvágytalanság. állandó emocionális tünetek. Durvább gyerekcsínyek vagy engedetlen viselkedés önmagában nem elegendő a diagnózishoz.9 F93 F93.

Az enuresis csatlakozhat. ön és mások felé irányuló agresszió. figyelemfelkeltő és különbségtétel nélküli barátságos viselkedés. vagy akaratlan székelés az egyén szociokulturális környezetében nem megfelelő helyen. de ettől eltekintve nagyon különbőzőek. abúzusnak vagy súlyos félrenevelésnek. Egyéb. (vokalizációval). felszínes kortárs kapcsolatok. kialakulásában szerepet játszhat a megszerzett székletürítési kontroll elvesztése. A leggyakoribb komplex tikkek a sajátmaga ütögetése. más fennálló emocionális viselkedészavarhoz. (pl. de hosszabb rövidebb időre elnyomható.n.2) Kleine-Levin szindróma (G47.5) hospitalizáció gyerekeknél (F43.m. szegényesen modulált. A serdülőkorban rosszabbodik és felnőttkorban is tart. de elsajátított vizeletürítési kontrollt követően is kialakulhat. A normális gyermeki incontinentia abnormális vonássá válása lehet.m. Kombinált vokális és multiplex motoros tic (zavar) [Gilles de la Tourette szindróma] Több motoros és egy vagy több vocalis tic együtt.n.9 F95 F95. Egyesek jól körülhatárolt szindrómák.és gyerekkori táplálási zavarok 28 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. hogy gyerekkorban kezdődnek. emocionális és viselkedési zavarokkal társulhat. vissztérő. grimaszolásban és fejrángásokban nyílvánul meg.m. Krónikus motoros vagy vokális tic (zavar) Megfelel a tic általános kritériumainak. A széklet általában normális összetételű. de általában többszörösek. mert sűrűn fordulnak elő.2) hiperkinetikus zavar (F90. ami az illető mentális korához képest abnormálisnak minősíthető. meg nem is. ami hirtelen kezdődik. nem ritmusos.-) emocionális okokkal magyarázható alvászavar (F51. nyakhajlítgatás. vállemelgetés és grimaszolás. akaratlagos. kortársakkal szegényes szociális interakciók. a szociális funkciók egy részére korlátozódó rendellenesség mint pl. de más emocionális (F93. A tic egy önkéntelen.-) Nem organikus enuresis Napról napra éjszakánként akaratlan bevizelés történik. gyors. torokköszörüléssel. elkeseredettség. A gyakori komplex vokális tikkek a sajátos szavak ismételgetése. és valaki hangjának vagy szavainak az utánzása (palilalia) Átmeneti tic (zavar) Megfelel a tic általános kritériumainak. vagy epilepsias roham vagy más strukturális eltérés következménye. Szeretetnélküli (affektusok nélküli) pszichopátia Institucionális szindróma Kivéve: Asperger szindróma (F84. kirobbanó (explozív). Kivéve: légzésvisszatartási időszakok (rohamok) (R06. Időnként gesztusok echoraxiája társul. Kivéve: Asperger szindróma (F84. és tovább mint egy évig tartanak.pdffactory.0 F95. (R15) Csecsemő.8) gyermekkori nemi identitászavar (F64. A körülményektől függően.8 F94.1 F98. és céltalan.8 F95. egyszerre észlelhető. szipákolás. míg mások csupán tünetek halmaza. Nem organikus enuresis Funkcionális enuresis Pszichogén enuresis Incontinentia urinae (nem organikus) Kivéve: Enuresis k. de a tic nem tart 12 hónapnál tovább.2 Az élet első öt évében kezdődik. rendszerint gyerek és serdülőkorban kezdödő viselkedési és emocionális rendellenességek Heterogén csoport egyetlen közös vonása.9 F98 F98. melyben motoros vagy vokális (de sohasem mindkettő) ticek vannak. és morgással.com . amihez emocionális zavar társul. ismétlődő hangadással. és környezeti változások aktiválják. A szindróma valószínüleg egyenes következménye a szülői elhanyagolásnak. (R32) Nem organikus encopresis Ismételt.F94.2 F94.8) obszesszív-kompulzív zavar (F42. és máshová nem illettek be. és még jelentős környezeti változás ellenére is tartósan fentálló. A tic akaratlagosan befolyásolhatatlannak tünik.-) vagy viselkedészavar (F91) része is lehet. ijedősség és hipervigilencia. Kivéve: encopresis k.2 F95.6) Diszinhibiciós (gátlástalan) kötődési zavar gyerekkorban Az élet első öt évében jelentkező. Előfordulhat mint monoszimptomás zavar.2) nem megfelelő nevelés (T74. A stressz fokozza és alvás megszünteti.n. ami lehet obszcén természetű (copropraxia) Egyéb tic zavarok Nem meghatározott tic zavarok Tic k. szociálisan nem elfogadható (gyakran obszcén) szavak használata (coprolalia). és a gyerek szociális kapcsolatainak a tartós abnormalításával jellemezhető. ugrálás és szökdécselés. Funkcionális encopresis Incontinentia alvi (nem organikus) Pszichogén encopresis Kiegészítő kódokat kell használni a társuló constipatio (székrekedés) meghatározására. A vokális tikekk rendszerint többszörösek.-) a szelektív kötődés normális variációi pszichoszociális problámákat okozó szexuális vagy fizikai abuzus gyerekkorban (Z61. melyek lehetnek egyszerűek vagy multiplexek. a diffúz. és a pisszegés. válogatás nélküli kapcsolatteremtés.0 F98. egyes esetekben növekedési zavar). köhögés.1 F95. Az enuresis a születéstől kezdve folyamatosan fentállhat.4-Z61. és társulnak pszichoszociális problémákkal. A tic általában szemhunyorgatásban.-) reaktív kötődési zavar gyerekkorban (F94. vagy megtartott székletürítési kontroll melett az egyén akaratlagosan nem megfelelő helyen székel.1) Egyéb gyerekkori szociális funkciózavar Nem meghatározott gyerekkori szociális funkciózavar Tic (zavar) A legmeghatározóbb valamilyen formájú tic. A leggyakoribb egyszerű vokális ticek a torokköszörülés. A leggyakoribb egyszerű motoros ticek a szemhunyorítás.5) diszinhibiciós kötődési zavar a gyerekkorban (F94. de szükség volt a besorolásukra. motoros mozgás (általában körülírt izomcsoportot foglal magában) vagy hangok formálása. Obszcén szavak vagy kifejezések használata előfordul. és nem ideggyógyászati betegség.

A sztereotip ön-veszélyes viselkedések a következők: ismételt fej-beverés (pl. falhoz). és a kézrázás. akkor mindkettőt kódolni kell.8) szereotipiák melyek más pszichiátrai zavar részei (F00-F95) ujj-szopás tic trichotillomania F98. kéz.9 Rendszerint gyerekkorban vagy serdülőkorban kezdődő nem meghatározott viselkedés és emocionális zavar NEM MEGHATÁROZOTT MENTÁLIS RENDELLENESSÉG (F99) F99 Másként nem meghatározott mentális rendelleneség Mentális betegség k. A nem-önveszélyes mozgások a következők: fej vagy a test ringatása.n. Nagyon gyakori mentálisan retardált gyerekeken. csak a meglévő zavart kell diagnosztizálni. a szem nyomkodását itt.-) hadarás (F98.9) 29 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. és olyan súlyos hogy rontja a beszéd intelligenciát.5 Dadogás (psallismus.5) tic (F95.3) F98. ajkak vagy más testrész harapdálása. Társulhat ruminációval (a táplálék ismételt felbüfögésével.m. nem funkcionális (és gyakran ritmusos) mozgások. Ha a szem nyomkodása látászavarral együtt észlelehető. (F06. csavarása. szótagoknak vagy szavaknak. Előfordulhat. Ha valamilyen más zavar tüneteként észleljük. hányinger vagy emésztőszervi betegség nélkül).6) F98. Szereotip/szokás zavar Kivéve: abnormális akaratlan mozgások (R25.-) F98.pdffactory. de nincsenek ismétlések. vagy relative önálló pszichopatológiai viselkedésként. ischophonia) A beszéd ritmikus áramlását megszakító gyakori ismétlése vagy elnyújtása hangoknak. arc-pofozás. csak az utóbbi esetben soroljuk be ide. Rendszerint jellemzi a táplálék megtagadás. és tétova szünetek.-) csecsemő vagy gyerekkori pica (F98. Gyerekkori rumináció Kivéve: anorexia nervosa és más evészavar (táplálkozási zavar) (F50. A legtöbb sztereotip mozgászavar nagyon gyakran mentális retardáltaknál fordul elő (ebben az esetben mindkettőt kódolni kell). melyekben hibás szerkezetek fordulnak elő. a folyamatosság megszakadásával.8) orr-piszkálás (F98. A beszéd szabálytalan. ha jelentősen megzavarja a beszéd folyamatosságát. gyors löketszerű beszédkitörésekkel. valamint szervi megbetegedés hiányában.8 Egyéb.m.és gyerekkorban Nem élelmiszer (föld.com . mint egy fentálló pszichiátriai zavar (mint autizmus) egyik tünete. vagy gyakori tétovázás vagy szünetek által. vagy extrém soványság megfelelő ételmennyiség és nevelő mellett. haj húzása.6 Hadarás (agitolalia) Nagyon gyors beszéd. ismétlődő. Csak akkor lehet zavarként felfogni. és ebben az esetben a mentális retardációt F70-F79 kell választani a fő diagnózisként. ami nem része pszichiátriai vagy neurológiai zavarnak. újjtördelő mannerizmus. szemnyomkodása. forgács) rendszeres evése (fogyasztása). Kivéve: organikus mentális zavar k.3 Pica csecsemő.4 Sztereotip mozgászavar Akaratlagos.A táplálási zavar általában csecsemő és gyerekkorban jelentkezik. rendszerint gyerekkorban vagy serdülőkorban kezdődő meghatározott viselkedés és emocionális zavar Figyelemhiány (zavar) hiperaktivítás nélkül Extrém mértékű maszturbáció Körömrágás Orrpiszkálás Ujjszopás F98. F98. a látásromlást a megfelelő szomatikus kóddal.-) táplálási: • nehézség és helytelen gondozás (R63. festék. és nem ritmusos.3) • táplálási nehézség újszölötteknél (P92.n.-) organikus eredetű mozgászavarok (G20-G25) körömharapdálás (körömrágás) (F98. szereotip. Kivéve: tic rendellenességek (F95. Kivéve: dadogás (F98.

n. Beleértve: antidepresszánsok barbiturátok hidantoin származékok iminostilbenek methaqualon vegyületek neuroleptikumok pszichostimulánsok szukcinimidek és oxazolidiedionok tranquillansok X62 Szándékos önmérgezés narkotikumok és pszihodiszleptikumok [hallucinogének] által.és lázcsillapítókkal.m. altató-nyugtató és antiparkinson szerek és pszichotróp drogok által. k.SZÁNDÉKOS ÖNÁRTALOM (X60-X84) [A negyedik számú tételeket lásd az esemény helyszíne felsorolásnál] Beleértve: szándékos önmérgezés és önsértés öngyilkosság (kísérlet) X60 Szándékos önmérgezés nem opiod fájdalom. melyek hatással vannak az ásványi és húgysav anyagcserére X65 Szándékos önmérgezés alkohol által Beleértve: alkohol k.n. m.m.és csontvázizmokra és légzőszervekre ható szerek anaestheticumok (általános) (helyi) a szív-érrendszerre és a gyomor-bél rendszerre ható gyógyszerek hormonok és szintetikus pótszereik szisztémás és haematológiai szerek szisztémás antibiotikumok és egyéb fertőzés elleni szerek terápiás gázok helyileg alkalmazott készítmények vakcinák folyadékegyensúlyra ható szerek.-) X68 Szándékos önmérgezés peszticidek által Beleértve: füstölő szerek fungicidek herbicidek inszekticidek rágcsálóirtó szerek 30 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.o.m.pdffactory.com .n. Beleértve: cannabis (származékok) kokain kodein heroin LSD meszkalin metadon morfin ópium (alkaloidák) X63 Szándékos önmérgezés az autonóm idegrendszerre ható egyéb gyógyszerek által Beleértve: paraszimpatolitikumok [antikolinerg gyógyszerek és antimuszkarinok] és spazmolitikumok paraszimpatomimetikumok [kolinergikumok] szimpatolitikumok [antiadrenergikumok] szimpatomimetikumok [adrenergikumok] X64 Szándékos önmérgezés egyéb és k. butilalkohol [1-butanol] etilalkohol [etanol] izopropil-alkohol [2-propanol] metilalkohol [metanol] propilalkohol [1-propanol] amilalkohol X66 Szándékos önmérgezés szerves oldószerek és szénhidrogének halogén származékai és gőzeik által Beleértve: benzol és homológjai szén-tetraklorid [tetraklór-metán] klórfluoro-karbon kőolaj (származékok) X67 Szándékos önmérgezés egyéb gázok és gőzök által Beleértve: szén-monoxid könnygáz motoros járműből kipufogó gáz nitrogén-oxid kén-dioxid háztartási gáz Kivéve: fémek gőzei és gázai (X69. antireumatikumokkal Beleértve: 4-aminofenol-származékok non-szteroid gyulladásgátlók [NSAID] pirazolon származékok szalicilátok X61 Szándékos önmérgezés antiepileptikum. gyógyszerek és biológiai anyagok által Beleértve: a sima.n.

vegyszerek és mérgező anyagok által Beleértve: maró. lőfegyverrel Szándékos önártalom robbanó anyagokkal Szándékos önártalom tűzzel. mérgező tápanyagok és növények szappanok és detergensek Szándékos önártalom akasztás.-) Szándékos önártalom egyéb megjelölt módon Beleértve: önsértés: 4. vonattal 3. villamossal Kivéve: összezúzatás légi járművel (X83.n.com .tartósítószerek Kivéve: növényi tápanyagok és műtrágyák (X69.m. zsinegelés és megfojtás által Szándékos önártalom vízbe fulladás és elmerülés által Szándékos önártalom kézi lőfegyverrel Szándékos önártalom sörétes és huzagolt csövű lőfegyverrel és katonai lőfegyverrel Szándékos önártalom egyéb és k.pdffactory.m.X69 X70 X71 X72 X73 X74 X75 X76 X77 X78 X79 X80 X81 X82 X83 X84 fa . összezúzatás légi járművel 6.és causticus szerek ragasztószerek fémek és gőzeik festékek és lakkok növényi tápanyagok és műtrágyák mérgezés k.n. égető anyagokkal. motoros járművel 2.m. füsttel és lángokkal Szándékos önártalom forró gőzzel és tárgyakkal Szándékos önártalom szúró. elektromos árammal Szándékos önártalom k. kivéve mérgek 5.és vágóeszközzel Szándékos önártalom tompa tárggyal Szándékos önártalom magas helyről leugrás által Beleértve: szándékos leugrás egyik szintről a másikra Szándékos önártalom mozgó objektum elé ugrás vagy fekvés által Szándékos önártalom motoros járműtől való összezúzatás által Beleértve: szándékos összeütközés: 1.n.-) Szándékos önmérgezés egyéb és k.m. 31 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.n.

Master your semester with Scribd & The New York Times

Special offer for students: Only $4.99/month.

Master your semester with Scribd & The New York Times

Cancel anytime.