V.

Főcsoport MENTÁLIS ÉS VISELKEDÉS ZAVAROK (F00-F99) Beleértve: a pszichés fejlődés zavarait Kivéve: máshol nem osztályozott tünetek, jelek és kóros laboratóriumi értékek (R00-R99) A főcsoport a következő csoportokat tartalmazza: F00-F09: Organikus és szimptómás mentális zavar F10-F19: Pszichoaktív szerek használata által okozott mentális és viselkedési zavarok F20-F29: Schizophrenia, schizotipiás és paranoid (delusív) rendellenességek F30-F39: Hangulatzavarok [affektiv rendellenességek] F40-F48: Neurotikus, stresszhez társuló és szomatoform rendellenességek F50-F59: Viselkedészavar-szindrómák, fiziológiai zavarokkal és fizikai tényezőkkel társulva F60-F69: A felnőtt személyiség- és viselkedés rendellenességei F70-F79 Mentális retardáció F80-F89: A pszihés fejlődés rendellenességei F90-F98: Viselkedési és emocionális rendellenességek, rendszerint gyerek vagy serdülőkori kezdettel F99: Nem meghatározott mentális rendellenesség A főcsoporthoz tartozó csillaggal jelölt csoportok: F00* Dementia Alzheimer betegségben F02* Dementia máshol besorolt betegségekben ORGANIKUS ÉS SZIMPTOMATIKUS MENTÁLIS ZAVAROK (F00-F09) Ez a csoport a mentális zavarok azon csoportját foglalja magába, melyek okaként ideggyógyászati betegséget, agyi sérülést vagy más inzultust tételezünk fel, ami cerebralis diszfunkcióhoz vezetett. A diszfunkció lehet elsődleges, amikor a betegség, sérülés, inzultus közvetlenül és szelektíven a központi idegrendszert érintette, vagy másodlagos, amikor az agy egyik a szisztémás megbetegedés vagy zavar által érintett szervek közül. Dementia, (F00-F03) egy szindróma, melyet a központi idegrendszer általában krónikus és progrediáló természetű megbetegedése okoz. A dementiában a magasabb kortikális funkciók zavara alakul ki, mint például a memória, a gondolkodás, tájékozódás, megértés, számolás, tanulási képességek, nyelvi- és itélőképesség zavara. A tudat nem homályosodik el. A kognitív funkciók romlásával gyakran társul, sőt azt megelőzheti az emocionális kontroll, szociális viselkedés és motiváció károsodása. Ez a szindróma előfordul Alzheimer betegségben, cerebro-vascularis betegségben, és olyan fizikális állapotokban melyek elsődlegesen vagy másodlagosan érintik a központi idegrendszert. Kiegészítő kódokat kell használni, ha szükséges, az alapvető betegség meghatározásához. F00* Dementia Alzheimer betegségben (G30.-+) Alzheimer kór a központi idegrendszer primér degeneratív megbetegedése, ismeretlen etiológiájú, jellegzetes neuropatológiai és neurokémiai elváltozásokkal. A betegség lappangva kezdődik, lassan, de folyamatosan fejlődik ki az évek sora alatt. F00.0* Dementia Alzheimer betegségben, korai kezdettel (30.0+) Alzheimer kórban jelentkező demencia 65 éves kor előtt, relative gyors lefolyással, a magassabb kortikális funkciók kifejezett, többszörös zavarával. 2-es típusú Alzheimer kór Alzheimer típusú presenilis dementia Alzheimer típusú primér degeneratív dementia presenilis kezdettel F00.1* Dementia Alzheimer betegségben, késői kezdettel (G30.1+) Alzheimer betegségben fellépő dementia 65 éves kor utáni kezdettel, általában a 70-es évek végén vagy azt követően lép fel, lassú progressziójú, és a legjellegzetesebb tünete az emlékezetzavar. 1-es típusú Alzheimer kór Alzheimer típusú primér degeneratív dementia senilis kezdettel Dementia senilis, Alzheimer tipusú F00.2* Dementia Alzheimer betegségben, atípusos, vagy kevert formájú (G30.8+) A típusos dementia Alzheimer típusa F00.9* Nem meghatározott dementia Alzheimer betegségben (G30.9+) F01 Vascularis dementia A vascularis dementia a köponti idegrendszert ért infarktusok következménye, melyeket vascularis betegség okozott, igy például a hipertóniához társuló cerebrovascularis megbetegedés. Az infarktusok általában kicsik, de kumulatív hatásúak. Rendszerint idősebb korban kezdődik. Beleértve: dementia arteriosclerotica F01.0 Vascularis dementia akut kezdettel Cerebro-vascularis trombózisok, embolusok vérzések sorozatát követően gyorsan kialakuló dementia. Ritka esetben egy nagy infarktus lehet az oka. F01.1 Multi-infarktusos dementia Fokozatosan alakul ki, számos átmeneti keringészavart követően, melyek infarktusok halmazát okozzák a cerebralis parenchimában. Elsősorban corticalis dementia F01.2 Subcorticalis vascularis dementia Mélyen az agyféltekék fehérállományában kialakuló lokális ischemiás destrukciók magasvérnyomásban szenvedő pácienseknél. A klinikai képe nagyon hasonló az Alzheimer kórban kialakuló dementiával, de ellentétben azzal, itt a (cerebrális) cortex általában megkimélt. F01.3 Kevert, subcorticalis és corticalis vascularis dementia F01.8 Egyéb vascularis dementia F01.9 Nem meghatározott vascularis dementia F02* Dementia egyéb máshová osztályozott betegségekben Demenciák olyan esetei, melyeket nem, vagy feltehetően nem Alzheimer kór vagy cerebrovascularis megbetegedések okoztak. Bármely életkorban kezdődhet, mégis ritkán idős korban. F02.0* Dementia Pick betegségben (G31.0+) Középkoruaknál kialakuló dementia, progresszív lefolyással. Korán lassan, fokozatosan megváltozik a személyiség és romlik a szociális beilleszkedés, amit az intellektus, az emlékezés, a nyelvi készségek hanyatlása követ, apátiával vagy eufóriával és ritkán extrapiramidális mozgászavarral.

PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com

F02.1*

F02.2*

F02.3*

F02.4* F02.8*

F03

F04

F05

F05.0 F05.1 F05.8 F05.9

Dementia Creutzfeldt-Jakob betegségben (A81.0+) Progrediáló dementia kiterjedt neurológiai tünetekkel, melyeket feltehetően egy átvihető ágens által okozott jellegzetes neuropatológiai elváltozások magyaráznak. Általában a középkorúaknál vagy idősebbeknél alakul ki, de bármely életkorban kezdődhet. Szubakut lefolyású, 1-2 éven belül halálhoz vezet. Dementia Huntington betegségben (G10+) A dementia a kiterjedt központi idegrendszeri degeneráció egyik tünete. A betegséget egy domináns autoszómális gén örökíti át. A tünetek rendszerint a 30-as vagy a 40-es években kezdődnek. A progresszió lassú, 10-15 éven belül halálhoz vezet. Dementia Huntigton choreaban Dementia Parkinson kórban (G20+) A dementia Parkinson kórban alakul ki. Jelenleg még nincs semmilyen elkülönítő klinikai jellegzetessége. Dementia: • paralysis agitans esetén • parkinsonizmusban Dementia HIV megbetegedésben (B22.0+) HIV betegség lefolyása során kialakuló dementia, ahol a HIV fertőzésen kivül semmilyen más társuló betegség sincs amivel a demenciát magyarázni lehetne. Dementia máshol osztályozott betegségben Dementia a következő betegségekben: • cerebralis lipidosis (E75.-+) • epilepsia (G40.-+) • hepatolenticuláris degeneráció (E83.-+) • hypercalcaemia (E83.5+) • szerzett hypothyreosis (E01, E03.-+) • intoxicatio (T36-65+) • sclerosis multiplex (G35+) • neurosyphilis (A52.1+) • niacin hiány (pellegra) (E52+) • polyarteritis nodosa (M30.0+) • SLE (M32.-+) • trypanosomiasis (B56.-+, B57.-+) • B12 vitamin hiány (E53.8+) Nem meghatározott dementia Praesenilis: • dementia k.m.n. • psychosis k.m.n. Primér degenerativ dementia k.m.n. Senilis: • dementia: • k.m.n. • depressziós vagy paranoid tipus • psychosis k.m.n. Kivéve: Senilis dementia deliriummal vagy akut zavartsággal (F05.1) Szenilitás k.m.n. (R54) Organikus amnesztikus szindróma, melyet nem alkohol vagy más pszichoaktiv szer okozott Kifejezett károsodása a megőrző emlékezésnek (rövid és hosszú távú memóriának), mialatt a azonnali felidézés (megjegyző emlékezés) megtartott, a szindróma része még az új ismeretek elsajátítási képességének a csökkenése, és az időbeni tájékozatlanság, Konfabuláció kifejezett tünet lehet, de a felfogás és észrevevés valamint más kognitív funkciók, beleértve az intellektust is, rendszerint sértetlenek. A prognózist a kiváltó megbetegedés határozza meg. Nem alkohol okozta Korszakov pszichózis vagy szindróma Kivéve: amnesia: • k.m.n. (R41.3) • anterograd (R41.1) • disszociatív (F44.0) • retrograd (R41.2) Korszakov szindróma: • alkohol indukálta vagy nem osztályozott (F10.6) • egyéb pszichoaktív szer indukálta (F11-19, leggyakrabban a 4. karakter a 6-os) Delirium, melyet nem alkohol vagy más pszichoaktív szer okozott Nem meghatározott etológiájú organikus cerebrális szindróma, melyet tudatzavar és figyelemzavar, észrevevészavar, gondolkodászavar és emlékezetzavar, valamint a pszichomotorium, az emocionalitás és az alvás-ébrenlét ciklusának a zavara jellemez. Az időtartama változó. Lehet enyhe és nagyon súlyos is. Beleértve: akut és szubakut: • agyi szindróma • zavartság (nem alkohollal összefüggő) • fertőzésekhez társuló pszichosis • organikus reakció • pszicho-organikus szindróma Kivéve: alkohol okozta vagy nem meghatározott delirium tremens (F10.4) Nem dementiához társuló delirium Dementiához társuló delirium A betegség a fenti kritériumoknak megfelel, de dementia (F33-F03) talaján alakul ki. Egyéb delirium Kevert eredetű delirium Nem meghatározott delirium 2

PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com

F06

F06.0

F06.1

F06.2

F06.3

F06.4

F06.5

F06.6

F06.7

F06.8 F06.9

F07 F07.0

Egyéb mentális rendellenességek, amelyeket agyi károsodás és diszfunkció vagy testi megbetegedés okozott Különböző állapotokat takarnak melyeket vagy a primér cerebralis megbetegedés következtében kialakult központi idegrendszer zavar, vagy a szisztémás megbetegedés, ami másodlagosan érinti a központi idegrendszert, vagy exogén toxikus anyagok vagy hormonok, vagy endokrin zavarok esetleg más szomatikus megbetegedések okoznak. Kivéve: Ha társul: • deliriummal (F05.-) • dementiával, ami F00-F03 alatt van besorolva alkohol vagy más pszichoaktiv szer okozta (F10-F19) Organikus hallucinosis Állandó vagy visszatérő, rendszerint vizuális vagy akusztikus hallucinációk jellemzik, melyek tiszta tudat mellett jelentkeznek, és az egyén felismerheti őket. Téveseszmék segítségével elaboráció történhet, de a téveseszmék nem uralják a klinikai képet, és a belátás megtartott lehet. Organikus hallucinátoros állapot (nem alkoholos) Kivéve: hallucinosis alcoholica (F15.5) schizophrenia (F20.-) Organikus katatonia Csökkent (stupor) vagy fokozott (nyugtalanság) pszichomotoros aktivítás, kataton tünetekkel. A pszichomotorium szélsőségesen változhat. Kivéve: schizophrenia katatonica (F20.2) stupor: • k.m.n. (R40.1) • disszociatív (F44.2) Organikus paranoid (delusív) [schizophrenia szerű] zavar Állandó vagy visszatérő téveseszmék uralják a klinikai képet. A téveseszmékhez hallucinációk társulhatnak. Előfordulhat néhány tünet, amelyik schizophréniára emlékeztet, mint a bizarr hallucinációk, vagy a gondolkodászavar. Organikus paranoia vagy organikus paranoid-hallucinátoros állapot Schizophrenia szerű pszichózis epilepsiásoknál Kivéve: rendellenesség: • akut és átmeneti pszichózisok (F23.-) • tartós (perzisztáló) paranoid (deluziv) zavar (F22.-) • drog indukálta pszichózisok (F11-F19, a közös negyedik karakter .5) • schizophrenia (F20.-) Organikus hangulat- (affektiv) zavarok A hangulat vagy az érzelmek valamint az általános aktivításszint változása jellemzi, depressziós, mániás vagy bipoláris zavar lehet, (lásd F30-F32), de organikus megbetegedés következtében alakul ki. Kivéve: nem organikus vagy nem meghatározott hangulatzavarok (F30-F39) Organikus szorongás zavar Generalizált szorongás (F41.1) vagy a pánik "betegség" (F41.0) tünetei vagy a kettő kombinációja jellemzi, de organikus megbetegedés következtében alakult ki. Kivéve: nem organikus vagy nem meghatározott szorongászavarok (F41.-) Organikus disszociatív zavar Az emlékek, az identitástudat és a pillanatnyi érzések valamint a testmozgások kontrollálása közötti normális integráció részleges vagy teljes megszakadása, ami organikus megbetegedés eredményeként alakul ki. Kivéve: nem organikus vagy nem meghatározott disszociatív (konverziós) zavar (F44.-) Organikus emocionális labilitás (asthenia) Jellemzője az emocionális labilitás vagy inkontinencia, fáradékonyság, és számos különböző kellemetlen testi érzet (pl. szédülés) és fájdalmak, de organikus megbetegedés okozza. Kivéve: nem organikus vagy nem meghatározott szomatoform zavar (F45.-) Enyhe kognitív zavar Jellemzője a memória károsodása, hosszabb időt igénylő feladatok esetén tanulási és koncentrálási nehézségek, jelentős szellemi fáradtság érzése, ha szellemi feladatok elvégzéséről van szó, és új dolgok tanulása szubjektive nagyon nehézkes, még akkor is ha objektíve sikeres is volt. A tünetek nem olyan súlyosak, hogy dementia (F00-F03) vagy delírium (F05.-) diagnosztikus kritériumainak megfelelne. A diagnózist csak akkor adható ha meglévő szomatikus betegséghez kötődik, és nem adható ha az F10-F99 között besorolt mentális vagy viselkedészavar diagnosztizálható. A zavar megelőzheti, társulhat és követheti cerebrális és szisztémás fertőző és szomatikus betegségek széles változatát, de a központi idegrendszer érintettségének közvetlen bizonyítéka nem szükségszerűen észlelhető. El lehet különíteni encephalitist követő szindrómától (F07.1) és post-commotios szindrómától (F07.2) a különböző etiólógia alapján és mert a tünetek lényegesen szűkebb területre korlátozódnak, valamint rövidebb ideig tartanak. Egyéb meghatározott mentális zavar, amit agykárosodás és diszfunkció valamint szervi betegség okozott Epilepsziás pszichózis k.m.n. Nem meghatározott mentális zavar amit agykárosodás és diszfunkció valamint szervi megbetegedés okozott Organikus: • agyi szindróma k.m.n. • mentális zavar k.m.n. Agyi betegség, károsodás és diszfunkció, által okozott személyiség- és viselkedészavarok A személyiség és a viselkedés megváltozása, ami reziduális vagy járulékos központi idegrendszeri betegségnek, sérülésnek vagy diszfunkciónak tulajdonítható. Organikus személyiségzavar Jellemzője a premorbid személyiséghez képest a megszokott viselkedési minták jelentős megváltozása, ami magába foglalja az érzelmek, a szükségletek, impulzusok kifejezésének a módosulását. A kognitív funkciók és a gondolkodás károsodása, a szexualitás megváltozása szintén a klinikai kép része lehet. Organikus: • pseudopsychopathia • pseudoretardált személyiség Szindrómák: 3

PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com

karakter a . A kódokat ha szükséges használni kell. Ez magában foglalja az autoanamnesist. karakter azonosítja a klinikai állapotot. (ami általában eszméletvesztéssel járt) követő változatos tünetegyüttes.0) Post-commotios szindróma A fejtraumát. A 3. Jobb hemisphaerium organikus sérüléséhez köthető affektív zavar Nem meghatározott személyiség és viselkedészavar. de mindegyik kapcsolatban van egy vagy több pszichoaktív szer használatával. karakter a 2-es). Az alapvető különbség az organikus személyiség zavarhoz képest. Alkoholizmus Dipsomania Drog függőség . vagy ha egy 3. változatos viselkedésmodosulás. koncentrálási és szellemi munkavégzési nehézség. vagy diazepam). irritábilitás.com .8 F07. vagy a különböző pszichoaktív szerek összetétele megállapíthatatlan. A zavar közvetlenül kapcsolatba hozható a kapott szer akut farmakológiai hatásával. dohány. emelyik felelős a legtöbb klinikai tünetért. 0 Akut intoxikáció Pszichoaktív szer adását követően kialakuló tudat. görcsök.1) postconcussionalis szindróma (F07. (F19. a drog szedésének az előnybe részesítése más aktívitásokkal szemben. klinikai jeleket és viselkedést. a használatának a kontrollálási nehézsége.m. megnövekedett tolerancia. alvászavar. emlékezetzavar.9) Csak azokban az esetekben ahol a pszichoaktív szer szedés kaotikus (rendszertelen) és elkülöníthetetlen. A pszichoaktív szer azonosításához a rendelkezésünkre álló összes forrást használni kell. és más egészségügyi szövődmény. karakter az 1-es). alkohol. teljes tünetmentességgel. kognitív. és hiányérzet. kognitív és fiziológiai jelenségek meghatározott együttese. amelyik ismételt használatot követően alakulhat ki. mint a páciens tulajdonában lévő drogot.n. vagy egyéb zavart (a közös 4.2 F07. A dependencia kialakulhat egy meghatározott szerre (mint pl. hogy ez reverzibilis. emocionális izgalom vagy alkohol tolerancia. melyeket nem feltétlenül orvosilag rendelték. a jellemző fizikai és pszichológia tüneteket. a nagy mennyiségű alkohol fogyasztását követő depressziós időszakok).0). koma.n. minden meghatározott anyag esetében. sérülése és betegsége okozott. a káros következmények ellenére a szedés folytatása. sérülése és betegsége okozott. a vér és más testfolyadékok elemzését. A károsodás lehet fizikai (mint pl. karakter a használt anyagot azonosítja. Contusiót követő szindróma (encephalopathia) Traumát követő. kell a töbszörös drog használatot diagnosztizálni. A következők jellemzik: erős vágy a gyógyszer bevételére. vagy egyéb bozonyítékokat. valamint néha fizikai megvonási tünetek. A legtöbb gyógyszerszedő általában egynél több pszichoaktív szert szed. (F29) Pszichoaktív szer használata által okozott mentális és viselkedészavarok (F10-F19) Ez a blokk a zavarok széles körét öleli fel. 1 Káros használat (abusus) A pszichoaktív szer használatának olyan módja.9 F09 • frontális lebeny • limbikus epilepsziás személyiségzavar • lobotomiát követő • leukotomia utáni Kivéve: Tartós személyiségváltozás: • katasztrófa átélése után (F62. pszichózist nem okozó agyi szindróma Egyéb meghatározott személyiség és viselkedészavar. aspiráció. Pszichoaktív szer abuzus . mint szédülés.és percepciózavar.1 F07.m.1) meghatározott személyiségzavarok (F60. személy beszámolóját. klinikai formájukban. Kivéve: pszichózis k. illetve más pszichofiziológiai funkció és válasz zavara. Másik diagnozist akkor kell adni. delirium. kivéve ha szövetkárosodás vagy más komplikació nem lépett fel. karakter a . Kivéve: organikus személyiségzavar (F07. a 4. A fő diagnózist annak az anyagnak (vagy anyagcsoportnak) megfelelően kell felállitani. Organikus pszichoszindróma Nem meghatározott organikus vagy szimptomatikus mentális rendellenesség Pszichózis: • organikus k. mely egészségkárosodást okoz. vagy a szerek egy csoportjára (opiátok) vagy farmakológiailag különböző gyógyszerek széles fajtáira. karakter a klinikai állapot kódolására szolgál az F10-F19-es csoportokhoz: . 3 Megvonási szindróma 4 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.m.) Kivéve: dependenciát nem okozó anyagok abúzusa (F55) A következő 4. hepatitis a pszichoaktív szerek injekciós önadagolásától) vagy mentális (mint pl. Akut alkoholmérgezés (részegség) "Bad trips" (kábitószerek esetében) Patológiás intoxikáció Transz és kontroll zavarok pszichoaktív szer intoxikációja esetén . amit a központi idegrendszer müködészavara. fáradtság.-) Postencephalitises szindróma Variális vagy bakteriáli encephalitisből való felépülés után észlelehető nem specifikus.2) postencephalitiszes szindróma (F07. • szimptomás k. és idővel oldódik. 2 Dependencia (szindróma) Viselkedési. ha más szert toxikus mennyiségben szed az illető (a közös 4.F07. vagy ha a mennyiség káros (közös 4. amit a központi idegrendszer müködészavara.3-. depenöenciát okoz (4. A komplikáció lehet trauma. A komplikáció függ a kapott (gyógy)szer farmakológiai osztályától és adagolásának módjától.0) • pszichiátriai betegség után (F62. melyek különböznek súlyosságukban.n. csökkent stressz-. de nem mindegyik negyedik karakter használható mindegyik anyag esetében.pdffactory. affektív vagy viselkedési zavar.

Azokban az esetekben. lefolyása alapján. affektusokban.Illékony oldószerek (spray) okozta mentális.Alkohol okozta mentális.és viselkedészavarok [Az altételekért lásd a csoport általános ismertetőjét] F14. 4 Megvonási szindróma deliriummal Az az állapot.pdffactory. a közös negyedik karakter a .8 pontnál kell besorolni.és viselkedészavarok 5 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. és a tünetek nem magyarázhatók akutointoxikációval vagy megvonással. de nem mindig észlelhető.és viselkedészavarok [Az altételekért lásd a csoport általános ismertetőjét] F17.Dohányzás okozta mentális. 5 Pszichótikus zavar Pszichótikus tünetek egy csoportja észlelhető pszichoaktív szer használata vagy azt követően.Opiátok használata okozta mentális. de enyhe tudatzavar. A kezdete és a lefolyása időben behatárolt. Jellemzik a hallucinációk (tipikusan akusztikusak. Alkoholos dementia k. lehetséges. Más kognitív funkciók relatíve jól megkíméltek. Konvulziok szintén előfordulhatnak.5) • 8 Egyéb mentális és viselkedészavarok • 9 Nem meghatározott mentális vagy viselkedészavarok PSZICHOAKTIV SZER HASZNÁLATA ÁLTAL OKOZOTT MENTÁLIS ÉS VISELKEDÉSZAVAROK (F10-F19) F10.és viselkedészavarok [Az altételekért lásd a csoport általános ismertetőjét] F12. Az azonnali felidézés (a megjegyző emlékezés) megkímélt és a közeli emlékek nagyobb mértékben károsodtak mint a távoliak. és abnormális affektusok.7) . akkor az F05. és a pszichoaktív szer típusától valamint az abbahagyás vagy a jelentős mérséklés előtti. változatos csoportjai a tüneteknek. Alkoholos: • hallucinosis • féltékenység • paranoia • psychosis k. hogy a pszichoaktív szer használat okozta reziduális állapotról van szó. csak akkor kódolható itt. az F05.com . percepció zavarai. de gyakran több mint egy szenzoros modalításuak).n. ha határozottan bizonyítható. 6 Amnesticus szindróma A megőrző emlékezés (a rövid és hosszú távú memória) krónikus és kifejezett károsodása jellemzi ezt a szindrómát. téveszmék (gyakran paranoid vagy üldöztetéses tartalmakkal).és viselkedészavarok [Az altételekért lásd a csoport általános ismertetőjét] F11. Konfabuláció kifejezett lehet.. személyiségben és viselkedésben sokkal tovább tart. Alkoholizmushoz társuló agyi szindróma Dementia és más enyhe formái a perzisztáló kognitív funkciózavarnak Hallucinációt követő percepciózavar Flashbacks Késői kezdetű pszichoaktiv szer indukálta pszichótikus zavar Hallucinációt követő percepciózavar Reziduális: • affektív zavar • személyiség és viselkedészavar Kivéve: Alkohol és pszichoaktív szer indukálta: • Korszakov szindróma (F10-F19 a közös negyedik karakter a . időnként nagyon rövid idejű.és viselkedészavarok [Az altételekért lásd a csoport általános ismertetőjét] F15. Kivéve: alkohol vagy más pszichoaktív szer indukálta reziduális vagy késői kezdetű pszichózis (F10-19. 7 Reziduális és késői (kezdetű) pszichótikus zavar Az alkohol vagy pszichoaktív szer indukálta változás a kognitív funkciókban. az intenzív félelemtől az eksztázisig. A kezdete a pszichoaktív szer fogyasztásával esik egybe. Az időérzék és a dolgok sorrendiségének a zavara szembetűnő. Delirium tremens (alkohol indukálta) .m.Nyugtatók és altatók használata által okozott mentális. épp úgy mint az új dolgok megtanulási nehézsége.és viselkedészavarok [Az altételekért lásd a csoport általános ismertetőjét] F18. A sensorium tiszta.A szer állandó használatát követően relatív vagy teljes megvonás után kialakuló különböző.Kokain használata által okozott mentális. A megvonás komplikációja lehet az alkalmi konvulzió.Hallucinogének használata által okozott mentális .n. mikor a megvonási szindróma szövődik deliriummal.Cannabis és származékai által okozott mentálisés viselkedészavarok [Az altételekért lásd a csoport általános ismertetőjét] F13. nem súlyos zavartság.m. és az amnesztikus deficit összehasonlíthatatlanul nagyobb a többi zavarhoz képest. ahol a fenti állapot kezdete későbbi mint a pszichoaktív szerek használata. vagy nem meghatározott Kivéve: nem alkohol indukálta Korszakov pszichózis vagy szindróma (F04) . legutoljára használt dózis nagyságától függ. A flashback-et el lehet különíteni a pszichótikus állapottól annak átmeneti. ha organikus okok is számításba jönnek a delirium kialakulásában. . és a korábbi alkoholos vagy más pszichoaktív szerrel kapcsolatos élmények megduplázódása szerint.6) • pszichótikus állapot (F10-F19 a közös negyedik karakter a .Egyéb stimulánsok használata által okozott mentális és viselkedészavarok beleértve a koffeint [Az altételekért lásd a csoport általános ismertetőjét] F16.pontban leírt kritériumok szerint. mint ahogy azt észszerűen pszichoaktív szer hatás esetén várható volna. pszichomotorium zavara (nyugtalanság vagy stupor). Alkohol és drog okozta amnestikus szindróma Alkohol vagy más pszichoaktív szer által indukált Korszakov pszichózis vagy szindróma.

Ha schizophrenia tünetei már nem észlelhetők. nem verbális kommunikáció (az arckifejezésekkel.1 Hebephrenia A schizophrenia azon fajtája.m. gondolkodászavar és negatív tünetek. Ebben az állapotban magas az öngyilkosság veszélye. Dezorganizált schizophrenia Hebephrenia F20. Kivéve: schizophrenia: • akut (nem differenciált) (F23.[Az altételekért lásd a csoport általános ismertetőjét] Többféle drog és egyéb pszichoaktív anyagok használata által okozott mentális.0 Paranoid schizophrenia A paranoid schizophrenia eset.és viselkedészavarok [Az altételekért lásd a csoport általános ismertetőjét] Ezt a csoportot csak akkor lehet használni. A legfontosabb pszichopatológiai tünetek a következők: gondolat echo (a gondolatok visszhangosodása). anélkül hogy bármelyik tisztán meghatározó volna. és schizophrenia kialakulását követi. akusztikus hallucinációk. vagy viszonylag enyhék. és kataton tünetek vagy teljesen hiányoznak. ha a használt pszichoaktív szerek biztonsággal nem azonosíthatók vagy ismeretlenek. Szociális izolációs tendencia figyelhető meg. Beleértve: drogok helytelen használata k. a gondolatok dezorganizáltak. F20 Schizophrenia Általánosságban a gondolkodás. illetve lehet egy vagy több epizód teljes vagy részleges remisszióval. szegényes. dominancia vagy passzívitás.2. de nem állapítható meg. A hangulat sekélyes. elhanyagoltság.4) F20. SCHIZOTYPIÁS ÉS PARANOID (DELUSIV) RENDELLENESSÉGEK (F20-F29) A csoportban együtt található a schizophrenia. a szemkontaktus fenttartásával.n stabil.5 Reziduális schizophrenia A schizophrenia krónikusan progrediáló típusa. Atípusos schizophrenia Kivéve: akut schizophrenia szerű állapot (F23. a percepció kóros értelmezése. a hanglejtésekkel és testtartással). vagy epizódikus.8) paranoia (F22. melyben a hangulatzavar kifejezett. a beszéd elsivárosodása. külső irányítottságról való meggyőzödöttség. Hebephreniát normálisan csak serdülőknél és fiatal felnőtteknél lehet diagnosztizálni. a tartós paranoid (deluzív) zavar és az akut és átmeneti pszichosisok nagyobb csoportja. amelyik elhúzódhat. hogy melyik az amelyik felelős a domináló tünetekért. a schizotypiás zavar.-). mint pl.2 Kataton schizophrenia A kataton schizophrenia klinikai képét a pszichomotorium szélsőséges zavarai uralják.) F20. személyben beszélnek a páciensről. Paraphrenia (schizophrenia paraphrenica) Kivéve: involuciós paranoid állapot (F22.com . gyakran paranoid téveseszmék észlelhetők. a beszéd inkoherens.n. csak ha egyértelműen korábban jelentek meg a schizophren tünetek. Amennyiben a schizophrenia tünetei floridak és kifejezettek.0) F20. a percepció torzulása (széttöredezése) és nem megfelelő és/vagy elsivárosodott affektusok jellemzik a schizophreniákat. Kataton stupor Schizophren: • katalepsia • katatonia • flexibilitás cerea F20. SCHIZOPHRENIA. nem odaillő. melyet nem feltétlenül irreverzibilis. elvonása. A schizophrenia negatív vagy pozitív tünetei közül néhánynak meg kell lennie. ha legalább kettő vagy több pszichoaktív szer használatáról van szó. Ha hasonló állapot alakul ki epilepsia vagy más idegrendszeri megbetegedés esetén akkor az F06. Szintén használható.4 Scizophrenia utáni depresszió Depresszió. negatív tünetek jellemeznek. különösen az affektusok elsivárosodása és az akarat-szegénység (közömbösség). Schizophrenia nem diagnosztizálható igen kifejezett mániás vagy depressziós tünetek esetén.2) • ciklikus (F25. érzelmek elsivárosodása. A schizoaffektív zavar ellentmondásos természete ellenére ebben a csoportban maradt. A kényszerű poziciók és attitüdők hosszú időn át fentállhatnak. és szegényes közösségi (társas) aktivitás.3 Nem differenciálható (differenciálhatatlan) schizophrenia Olyan pszichótikus állapot. vagy kommentálják. vagy az automatikus engedelmességtől a negatívizmusig. akkor a schizophrenia megfelelő altípusát kell diagnosztizálni.2) schizophren reakció schizotipusos zavar (F21.0F20. a téveseszmék és a hallucinációk átmenetiek és fragmentáltak. az akarati élet és beszéd zavara.5) schizophreniát követő depresszió (F20. A schizophrenia lefolyása lehet folyamatos. de nem illik bele az F20. mert viszonylag gyorsan alakulnak ki a negatív tünetek. ami változhat az extrém hiperkinezistől a stuporig. mint ennek a csoportnak a legfontosabb tagja.- PDF created with pdfFactory Pro trial version www. amikhez általában akusztikus hallucinációk valamint percepciózavarok társulnak. Ugyancsak nem diagnosztizálható schizophrenia nyilvánvaló idegrendszeri megbetegedés esetén valamint drog intoxikáció vagy megvonás állapotában. F20. initiativa szegénység. a viselkedés felelőtlen (meggondolatlan) és kiszámíthatatlan valamint a mannerismus (gesztikuláció) általános. progresszív vagy stabil deficitekkel. az utóbbinál a közös 4.2 altípusokba. 6 F19. hisz számtalan többféle szert szedő maga sem tudja a szedett szerek pontos alkotórészeit.: meglassult pszichomotorium. A katatonia kombinálódhat élénk szcenikus hallucinációkkal kisért oneiroid (álomszerű) állapottal. karakter az 5-ös. ha pszichoaktív szer használata váltotta ki akkor az F10-F19 kódok alatt kell besorolni. amelyik megfelel a schizophrenia általános kritériumainak. A tudat tiszta és az intellektuális képességek megtartottak. A prognózis rossz. a hangok egyes szám 3. Az affektusok.pdffactory. passzívitás.2) krónikus nem differenciált schizophrenia (F20. de meghatározott kognitiv deficit kialakulhat a lefolyás során. A heves izgatottság feltűnő jellegzetessége ennek a szindrómának. depressziót kell diagnosztizálnunk (F32. a gondolatok szétsugárzása (telekomunikációs eszközzel). de nem uralják már a képet. gondolatok betoldása. vagy több mint egy altípus tüneteit mutatja.

markáns és jellegzetes tünetei soha sem észlelhetők. téveseszmékre emlékeztető gondolatokkal.0) Egyéb perzisztáló (tartós) paranoid (deluzív) zavar A téveseszme vagy téveseszmék mellett állandó akusztikus hallucinációk vannak. melyek csak néhány hónapig tartanak az F23 alatt az átmeneti pszichótikus zavarok közé kell besorolni. akkor revidiálni kell a beosztást (diagnózist). Kivéve: rövid schizophreniform zavar (F23.-) Deluzív dysmorphophobia (diszmorfofóbias téveseszmés zavar) Involuciós paranoid állapot Paranoia querulans Nem meghatározott perzisztáló (tartós) paranoid (deluzív) zavar Akut és átmeneti pszichótikus rendellenességek Heterogén csoport. A zavar társulhat akut stresszel. időnként élethossziglan jelen lehetnek.m. de a schizophrenia határozott. schizophrenia tünetei.com .és észrevevészavart. A fenti diagnózist kizárják: érthető beszédet tartalmazó és hosszantartó akusztikus hallucinációk. szokatlan vagy különc viselkedést. melyekben hosszan tartó téveseszme(ék) az egyedüli vagy a legszembetűnőbb tünet. akusztikus vagy más típusú hallucinációkkal. kényszergondolatokat.m. térbeni és autopszichés dezorientáció nem állandó vagy nem elegendően súlyos szervi.F20. Ha a zavar tartósan fentáll.6 F20. és csak a klinikai kép elenyésző részét alkotják. Egyéb schizophrenia Coenaesthopatias schizophrenia Schizophreniform: • rendellenesség k. Teljes tünetmentesség általában néhány hónapon belül bekövetkezik. időnként napokon belül. mint a téveseszmék.8 F22. tanácstalanság gyakran észlelhető.8 F20. A tünetek magukba foglalhatják a hideg. átmeneti hallucinációk nem zárják ki a diagnózist. fokozatosan erősődő kialakulását értjük. mint meggyöződöttség kivülről történő irányítottságról. melyek hasonlítanak a schizophreniában észlelhetőkre. de az időbeni. ha igen akkor rendszerint a stresszt okozó esemény 1-2 héttel a zavar kezdete alőtt észlelhető. percepció zavarai. de fokozatosan egyre kifejezetebb különc magatartás észlelhető. hallucinációk. és nem sorolható be az organikus kórképek. különösen idősek esetében. mind az ehhez kapcsolódó (másodlagos) téveseszmék jellemzik. és a kőzponti idegrendszer igazolt betegsége. Azokat a téveseszmékkel járó (deluzív) kórképeket. anhedoniát.1) Perzisztens delusionalis rendellenességek Perzisztens (tartós) paranoid (deluzív) zavarok Különböző zavarokat foglal magába.2) Nem meghatározott schizophrenia Schizotypiás rendellenesség Fő jellemzője a különc viselkedés.3) • schizophrenia (F20.pdffactory. Szervi eredetnek semilyen jele nem észlelhető. Paranoia Paranoid (deluzív): • psychosis • állapot Paraphrenia Sensitiver Beziehungswahn Kivéve: paranoid: • személyiségzavar (F60. • pszihózis k. Az akut kezdeten az egyértelműen abnormális tünetek két héten belül. melyek nem "ütik meg a téveseszmék szintjét". és a megszokott viselkedés jelentős megváltozása.9 F21 F22 F22. A téveseszme(mék) tartalma nagyon változó lehet. Lefolyása általában megegyezik a személyiségzavarokéval.9 F23 F23. szociális elvárásoknak nehezen tud megfelelni. a közösségi. valamint a gondolkodás és az affektusok különböző anomáliái (eltérései). gyakran néhány héten belül. melyek önmagukban nem elegendőek a schizophrenia diagnosztizálásához (F20. paranoid vagy bizarr gondolatokat.5) Schizoid személyiségzavar (F60. ha nem schizophreniások. Latens schizophren reakció Schizophrenia: • borderline • latens • praepsychoticus • prodromalis • pseudoneuroticus • pseudopsychopathias Schizotypusos személyiségzavar Kivéve: Asperger szindróma (F84. szociális izoláció tendenciáját. Időnként átmeneti pszichótikus állapotot mutathat heves illúziókkal. gondolkodás.3) • reakció (F23.0 F22. az érzelmek (affektusok) elsivárosodása. Akut polimorf pszichótikus zavar (schizophrenia tünetei nélkül) 7 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.0) • pszichogén pszichosis (F23. Ámbár időnként. vagy nem megfelelő affektusokat. a schizophrenia vagy az affektív csoportokba. melyet a pszichótikus. vagy schizophrenia tünetei. Paranoia (Deluzív zavar) Mind egyedülálló téveseszme.-). Nincs határozottokezdete és kifejlődése. melyek általában külső provokáció nélkül jelentkeznek.n. organikus delirium diagnózisának a felállításához (F05. A reziduális schizophreniára jellemző negatív tünetek kifejezett pszichótikus epizód jelentkezése nélkül alakulnak ki. melyek hosszan fentállnak. tünetek hirtelen kezdete jellemez. Zavartság.0 Krónikus nem differenciált schizophrenia Schizophrenia reziduális állapota Restzustand (schizophrenias) Schizophrenia simplex (Egyszerű schizophrenia) A tünetek szinte észrevétlenül alakulnak ki.n. és az összes teljesítménye hanyatlik.

n. (F20. de csak egy hónapja állnak fent. és a pszichosis tünetei nem elegendőek schizophrenia diagnosztizálásához (F20. téveseszmék. óráról órára. a mánia pszichótikus típusába (F30. a téveseszmék a többiekben csak indukáltak (kiváltottak) és megszünnek ha elkülönítik öket. de jelentősen változnak napról napra.n.0 F25. Az inkongruens hangulattal társuló pszichótikus tünetek affektív megbetegedésben nem indokolják a schizoaffektív zavar diagnózisát. Reaktív pszichózis Indukált delusionalis rendellenességek A deluzív zavar egyidőben két vagy több embert érint. és a polimorf instabilitás hiányzik.9 F24 F25 F25. és ugyanilyen gyorsan teljesen megszünnek a tünetek anélkül hogy ismét jelentkeznének.m. melynél organikus ok kizárható és nem illeszthető az F23. Ha a schizophrenia tünetei tartóssá válnak a diagnózist schizophreniára kell változtattni (F20.-). A sokalakúság és az instabilítás jellemző a teljes klinikai képre.2) schizophreniform zavar k.3 pontokba (a megfelelő kritériumok alapján).1 F25. Nem meghatározott akut és átmeneti pszichótikus zavar Rövid reaktív pszichózis.m.-). Nagyon gyakran gyorsan pár nap alatt alakulnak ki. Ha a tünetek tartóssá válnak a diadnózist meg kell változtatni perzisztáló (tartós) paranoid (deluzív) zavarra (F22. Érzelmi zaklatottság az eksztázistól a boldogságon át a szorongásig és az irritábilitásig. Paranoid reakció Pszichogén paranoid pszichózis Egyéb akut és átmeneti pszichótikus zavar Minden más meghatározott (körülírt) akut pszichózis. Az epizód lehet egyszeri. Csak egyikőjüknek van valódi pszichózisa. ha az epizódok túlnyomó többsége mániás típusú schizoaffektív zavar. de külön külön egyik csoport diagnózisához sem elegendőek.2). (F99) 8 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. vagy a súlyos depressziós epizód (F32.com . Folie á deux Indukált: • paranoid zavar • pszichótikus zavar Schizoaffektív rendellenességek Epizódikus zavarok.8 F23. melyeken a schizophrenia és a depresszió vagy mánia tünetei egyidőben észlelhetők.1 F23. akiket szoros érzelmi szálak kötnek össze. k. Schizoaffektív pszichózis depressziós típusa Schizophreniform pszichózis depressziós típusa Schizoaffektív zavar kevert típusa Ciclikus schizophrenia Kevert schizophren és affektív zavar Egyéb schizoaffektív zavar Nem meghatározott schizoaffektív zavar Schizoaffektív pszichózis k. Ha a téveseszmék állandósulnak a diagnózist fel kell cserélni perzisztáló paranoid (deluzív) zavarra (F22.n. és a schizophrenia kritériumai nem teljesülnek (F20. vagy ismétlődő. Akut. Krónikus hallucinátoros pszichózis Nem organikus pszichózis k.n. mind a schizophrenia tünetei kifejezettek.2 F25.-) Bouffée délirante schizophrenia tüneteivel Cikloid pszichosis schizophrenia tüneteivel Akut schizophreniform pszichózis (pszichótikus zavar) Akut pszichózis.pdffactory. Ha a schizophrenia tünetei tartóssá válnak a diagnózist fel kell csrélni schizophreniára. Kivéve: mentális zavar k.-) Bouffée délirante schizophrenia tünetei nélkül vagy nem meghatározott Cikloid pszichosis schizophrenia tünetei nélkül vagy nem meghatározott cikloid pszichózis Akut polimorf pszichótikus zavar schizophrenia tüneteivel Akut polimorf és instabil pszichótikus tünetek hasonlóak az F23. melyben a klinikai képet elsősorban a meglehetősen stabil téveseszmék vagy hallucinációk alkotják. nem differenciált schizophrenia Rövid schizophreniform: • zavar • pszichózis Oneirophrenia Reactio schizophreniformis Kivéve: organikus paranoid (deluzív) (schizophreniform) zavar (F06.m. melyben a tünetek relative stabilak és schizoprenia tüneteivel megegyeznek.n.-). mely nem illeszthető a schizophrenia (F20. melyben szembeszökőek a hallucinációk.n. de egyik zavar tünetei sem elegendőek önmagukban a mánia vagy schizophrenia diagnózisához. vagy perceptuális zavarok. melyben az epizódok többsége depressziós típusa a schizoaffektív zavarnak.3 F23.m.F23. Pszichózis k. nagyon gyakori. Schizoaffektív pszichózis mániás típus Schizophreniform pszichózis mániás típusa Schizoaffektív zavar depressziós típusa A schizophrenia és a depresszió tünetei egyaránt kifejezettek.m.-). akut és átmeneti psychozisok (F23.-).8 F25. Schizoaffektív zavar mániás típusa Mind a mánia. de a tünetek külön-külön nem elegendőek a schizophrenia vagy affektív zavar diagnózisához. A diagnozist egy epizód vagy ismétlődő epizódok esetén is lehet használni. Ha az affektív tünetek már meglévő skizofréniában jelentkeznek.9 F28 F29 Akut pszichótikus zavar. akkor F20-F29 alatt kell besorolni.-). Egyéb nem organikus pszichótikus rendellenességek Téveseszmékkel vagy hallucinációkkal járó zavarok. az instabilitás ellenére néhány schizophreniára jellemző tünet az idő nagyobbik részében észlelhető.0F23.m. a perzisztáló paranoid (deluzív) zavar (F22.2 F23. vagy ahhoz társulnak vagy kisérik a meglévő paranoid (deluziv) zavart.8) Egyéb akut döntően paranoid (delusív) pszichótikus zavar Akut pszichózis.3) csoportjaiba.0 alatt leírtakkal.

9 Nem meghatározott mániás epizód Mánia k. depresszió. és csökkent alvásigény gyakran észlelhető anélkül. Beleértve: bipoláris zavar. Korábbi jelleméhez képest idegenné (énidegenné) válik. depresszió. depresszió.com . Hipománia vagy mánia ismételt epizódjait is bipoláris zavarként kell besorolni (F331. F30.n.0 Hipománia A hangulat tartós mérsékelt emelkedettségével. és nem odaillővé teszi a környezet szemében.n. kevert) a bipoláris affektív zavarként kell kódolni (F31. a hangulati élet és az aktivítás szignifikáns változásával járó epizód. vagy kevert). és korábban volt legalább egy igazolt hypomán. mániás vagy kevert affektiv epizódja. jelenleg kevert tünetek észlelhetők A páciensek korábban már volt egy igazolt hipomán. egyszeri mániás epizó familiarity F30. valamint ennek az ellenkezőjét. Az emelkedett hangulat megnövekedett energiákkal társul. A figyelmét nehezen tudja lekötni. jelenlegi epizód súlyos depresszió. és korábban volt legalább egy igazolt hipomán.4 Bipoláris affektív zavar. Kivéve: egyszeri kevert affektív epizód (F38. barátságosság. A többi tünet általában másodlagos.-). (F09) HANGULATZAVAROK (AFFEKTIV RENDELLENESSÉGEK) (F30-F39) Ez a csoport olyan zavarokat foglal magában. F31. Irritábilítás és önteltség és durva viselkedés váltja fel a szokványosabb euphoriás szociábilítást. vagy a nyugtalanság. mint az enyhe vagy közepes depressziós epizód esetén (F32. és jelenleg a mánia és a depresszió tüneteinek a keveredése vagy gyors váltakozása észlelhető.m. pszichótikus tünetek nélkül A páciens jelenleg depressziós. mánia. kik korábban már átestek egy affektív epizódon (mániás. F30 Mániás epizód A következő altételek csak egyes epizódokra használhatók. pszichótikus tünetekkel A páciens jelenleg depressziós. jelenleg mániás epizód pszichótikus tünetek nélkül A páciens jelenleg mániás.organikus vagy szimptómás pszichózis k. grandiózus elképzelésekkel és túlzott kompetencia érzésével. A hangulat.m. F31. Mánia: • hangulat kongruens pszichótikus tünetekkel • hangulat inkongruens pszichótikus tünetekkel Mániás stupor F30.1) és korábban már volt egy "affektív" epizódja (hipománia. általában kifejezett jó közérzettel. beszédesség. ez a változás magában foglalja egyrészt a hangulat emelkedését. F32.1).8) Beleértve: mániás-depressziós: • megbetegedés • pszihózis • reakció Kivéve: bipoláris zavar. illetve könnyen érthető a hangulat és az aktivítás változásának az összefüggésében. A hangulat változása rendszerint együttjár az aktivítás szintjének a változásával. mániás vagy kevert affektív epizódja. sokszor jelentős zaklatottság (szórakozottság) figyelhető meg. F31 Bipoláris affektív zavar Jellemzője két vagy több. beszélési kényszerben valamint az alvásigény csökkenésében nyilvánul meg. és korábban már volt egy "affektív" epizódja (hipománia. és korábban volt legalább egy igazolt hipomán. Az önértékelés jelentősen nő.0) F31.0.2 Mánia pszichótikus tünetekkel Az F31. vagy kevert). (túlzott motoros aktivítás) és a gondolatok rohanása (gondolattolulás) olyan extrém. a hangulat esését és a lelki energiák csökkenését és az aktivítás elszegényesedését (depresszió). az energia növekedését és az aktivítás fokozódását (hipománia és mánia). mániás depressziós vagy kevert epizódja. ami változhat a gondtalan vidámságtól a kontrollálhatatlan izgatottságig.3 Bipoláris affektív zavar.7 Bipoláris affektív zavar.2). megnövekedett energiával és aktivítással.2). mint a súlyos depressziós epizód esetén pszichótikus tünetekkel (F32.3). és az egyes epizódok kezdete gyakran stresszt okozó eseményekhez köthető. amelyekben az alapvető a hangulat vagy az érzelmek zavara a depressiótól (szorongással vagy anélkül) az emelkedettségig (mániáig).pdffactory. F31. megnövekedett szexuális aktivítás.1 Mánia pszichótikus tünetek nélkül A hangulat emelkedését a környezet már nehezen tolerálja. amelyek közvetlenül a pácienshez szólnak) társulnak.6 Bipoláris affektív zavar. F31. Azon egyének hypomán és mániás epizódját.1 pontban leírt klinikai képhez (megalomán) téveseszmék vagy hallucinációk (általában hangok.1 Bipoláris affektív zavar. mint a súlyos depressziós epizód esetén pszichótikus tünetek nélkül (F32.és magatartászavarhoz hallucinációk és téveseszmék nem társulnak. F31. depressziós.2 Bipoláris affektív zavar.0) F31. pszichótikus tünetekkel (mint F30. jelenleg remisszióban 9 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. Az ide tartozó zavarok többsége ismétlődő.8 Egyéb mániás epizód F30. és fizikai és szellemi teljesitőképességgel jár. hogy ez jelentős problémát okozna a munkavégzésben vagy elutasítást a környezet részéről. mánia. vagy kevert).0 Bipoláris affektív zavar. elővigyázatlanná. pszichótikus tünetek nélkül (mint F30. F30. jelenleg hipomán epizód A páciens jelenleg hipomán és korábban már volt legalább egy "affektív" epizódja (hipómánia. hipomán. A szokásos szociális kontroll (gátlások) hiánya a viselkedést vakmerővé. túlzott kedvesség. ami túlzott aktivításban. mániás vagy kevert affektív epizódja. jelenleg enyhe vagy közepes depressziós epizód A páciens jelenleg depressziós. hogy a pácienst nem lehet megérteni vagy képtelen hétköznapi kommunikációra. jelenlegi epizód súlyos depresszió. jelenleg mániás epizód pszichótikus tünetekkel A páciens jelenleg mániás. mánia.5 Bipoláris affektív zavar. egyszeri mániás epizód (F30.-) Cyclothymia (F34. F31. fokozott szociábilitás.

jelenleg enyhe depressziós epizód Ismétlődő depressziók után a jelenlegi epizód enyhe.n. ahogy az F32. hogy enyhe. és a páciens számára nagy nehézséget okoz a hétköznapi. a kezdet lehet akut. Nem meghatározott depressziós epizód Depresszió k. hogy a depressziós epizódtól függetlenül a hangulat emelkedése vagy az energiák növekedése lenne észlelhető (mánia).1 pontban le van írva. és endogén depresszióval. Tipikus esetben elveszett az önértékelés. Az önértékelés is megfogyatkozik. Ismétlődő depressziós rendellenesség Az F32 pontban leírt depresszió ismétlődő epizódjai jellemzik ezt a csoportot.m.F31. kifejezetten fáradékony.3 F32.2.0) Enyhe depressziós epizód 2-3 a fent emlitett tünetek közül rendszerint megvan.8 F32. és az étvágy csökken. de jelenleg és már több hónapja nem szenved semmilyen kifejezett hangulatzavartól. és úgynevezett "szomatikus" tünetekkel társulhat. és örömteli érzések hiánya. anélkül.pdffactory.és F92. mánia. téveseszmék. Depresszív zavar k. és egy másik affektív epizódja (hipománia.0 F32. Egyéb bipoláris affektív zavar Biipoláris II.8 F31. fogyás. Rekurrens (ismétlődő) depresszió. gyakran a kapott antidepresszivum hatására. Életet veszélyeztető éhezés.1 F33. és tevékenységének az elsivárosodásától.2 pontban leírt klinikai képhez hallucinációk.9 F33 F33. jelenleg súlyos depressziós epizód. Egyszeri epizódja a: • maior depressziónak pszichótikus tünetekkel • pszichogén depressziós pszichózisnak • pszichótikus depressziónak • reaktív depressziós pszichózisnak Egyéb depressziós epizód A típusos depresszió A "maszkirozott" (lárvált) depresszió egyszeri epizódja k.n. vagy lappangó és hetektől egészen hónapokig tarthat. F33. Agitált depresszió } Maior depresszió } egyszeri epizódja pszichótikus tünetek nélkül Vitalis depresszió } Súlyos depressziós epizód pszichótikus tünetekkel A 32. mániás vagy kevert epizódja.m. jelenleg közepes depressziós epizód Ismétlődő depressziók után a jelenlegi epizód közepessen súlyosságú. korábbi beosztásokban szereplő mániás-depressziós depresszióval. A hallucinációk és téveseszmék a hangulattal kongruensek lehetnek.3) sok hasonlóságot mutatnak korábbi elképzelésekkel egyező. Az alacsonyan fekvő hangulat csak mérsékelten változik napról.1) Rekurrens (ismétlődő) depresszió.0 F33.napra és relatíve független a környezettől.com .1 F32. Alvászavar lép fel. A depresszió rosszabb a reggeli órákban. A pácienst nagyon zavarják a tünetei. Közepes depressziós epizód 4 vagy több tünet észlelhető a fentiek közül. zavar Visszatérő mániás epizód Nem meghatározott bipoláris affektív zavar Depressziós epizód Az enyhe. Lehetnek enyhe hangulati emelkedések és túlzott aktivítás (hipománia). Beleértve: ismétlődő epizódjai a: • depresszív reakciónak • pszichogén depressziónak • reaktív depresszió szezonális depresszió Kivéve: visszatérő rövid depresszív epizódok (F38. energiáinak csökkenésétől.2 A páciensnek korábban már volt egy igazolt hipomán. dehydratio és öngyilkosság fordulhat elő. A tünetek számának és súlyosságának a függvénye. pszichótikus tünetek nélkül 10 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.2) ismétlődő depresszió (F33. étvágytalanság. mint érdektelenség.2 F32.n. ahogy az F32. Az ismétlődő depresszió súlyossabb formái (F33. és értéktelenség és bűntudat észlelhető. melancholiával.9 F32 F32. több órával a megszokott idő előtt való felébredés. az érdeklődés és a koncentrálókészség csökken. Számtalan depressziós epizód után sem lehet teljesen kizárni mániás epizód jelentkezését.-) amikor magatartászavarral társul (F91. és a kórelőzményben mánia nem szerepel. de nem feltétlenül azok. vitalis depresszióval. Az első epizód bármelyik életkorban előfordulhat a gyermekkortól az öregségig. hogy a megszokott hétköznapi aktivítás lehetetlenné válik. Beleértve: egyszeri epizódja a: • depresszív reakciónak • pszichogén depressziónak • reaktív depressziónak Kivéve: alkalmazkodási zavar (F43.m.-) kell megváltoztatni. Rekurrens (ismétlődő) depresszió. és a kórelőzményben mánia nem szerepel. Öngyilkossági gondolatok és kisérletek gyakoriak valamint számos úgynevezett szomatikus tünet is előfordul. jelentős pszichomotoros retardáció. depresszió vagy kevert). pszichomotoros retardáció vagy stupos társul olyan súlyos formában..0 pontban le van irva. különösen a depressziós epizód végén. és a szexuális vágy (libido) csökkenése. Súlyos depressziós epizód pszichótikus tünetek nélkül A fent felsorolt tünetek közül több igen kifejezett és sanyargató formában észlelhető. és valamilyen formában büntudat és értéktelenség érzése lép fel. Az öröm képessége. közepes vagy súlyos depresszió tipikus esetében a páciens szenved a hangulat esésétől. agitáció. közepes vagy súlyos depresszióról beszélünk-e. és ha előfodul a diagnózist bipoláris affektív zavarra (F31. A profilaktikus kezelés alatti remissziót is itt kell kódolni. megszokott aktivításának a fenttartása. de legtöbb aktivítását folytatni tudja.

ahogy az F32. A phobiát okozó helyzetek elkerülése a legkifejezettebb. F38.com .0 Agoraphobia A fóbiának ebbe az egészen jól meghatározott csoportjába tartoznak a félelem a lakás (otthon) elhagyásától. megőrüléstől. Mivel általában hosszú évekig tartanak vagy a páciens felnőttkorának a nagyobbik részében fennáll.n. Endogén depresszió pszichótikus tünetekkel Psychosis maniaco-depressiva phasis depressiva pszichótikus tünetekkel Ismétlődő súlyos epizódja a : • maior depressziónak pszichótikus tünetekkel • pszichogén depresszív pszichózisnak • pszichótikus depressziónak • reaktív depressziós pszichozosnak F33. A kifejezettebb szociális fóbiák alacsony önértékeléssel és a kritikától való félelemmel társulnak. közepes vagy súlyos ismétlődő (rekurrens) depresszió diagnozisához (F33. repülőn. Endogén depresszió pszichótikus tünetek nélkül Ismétlődő maior depresszió pszichótikus tünetek nélkül Psychosis maniaco-depressiva phasis depressiva (pszichótikus tünetek nélkül) Ismétlődő vitalis depresszió pszichótikus tünetek nélkül F33.8 Egyéb perzisztáló (tartós) hangulatzavar F34. az üzletekbe való belépéstől. A páciensek általában az egyéni tünetekre figyelnek. mert sikerül elkerülnie a phobiát okozó helyzeteket. szociális fóbia gyakran észlelhető.8 Egyéb meghatározott hengulat. ezért számottevően zavaró és korlátozó hatásúak.n. melyik nem illeszthető be a F30-F34 klasszifikációk közé.m. melyben a tünetek nem elegendően súlyosak vagy hosszúak a bipoláris affektív zavar (F31. és a kórelőzményben mánia nem szerepel.3 pontoknak megfelelően. melynél az egyes epizódok nem elegendően súlyosak ahhoz.0 Egyéb hangulatú [affektív] rendellenességek Kevert affektív epizód F38. nyilvános helyeken való tartózkodástól.0 Cyclothymia A hangulat állandó labilitása. mely depressziós és enyhe hangulati emelkedések szüntelen sorozata. és a kórelőzményben mánia nem szerepel. tőmegben. de néhány hónapja mentes a depresszió tüneteitől. Gyakori bipoláris affektív zavarban szenvedők rokonai között. melyben a szorongás egy jól meghatározott.9 Nem meghatározott perzisztáló (tartós) hangulatzavar F38 Egyéb hangulat. Affektív személyiségzavar Cikloid személyiség Ciklotimiás személyiség F34. hogy két diagnózisra vagy csak egyre van szükség.1 Dysthymia Krónikus. Pánik rohamok gyakori jellemzői a múltbani és jellenlegi epizodóknak. kifejezett gyengeség ("mindjárt elájulok"). hogy hipomániaként vagy enyhe depresszióként írhassuk le azokat.1 Egyéb rekurrens (ismétlődő) hangulat.0-F33. egyedül utazástól a buszon.Ismétlődő depressziók után a jelenlegi epizód súlyos pszichótikus tünetek nélkül.2) F34.m. kontrollvesztéstől való félelem. Az eltelt idő és a terápiás megfontolások határozzák meg.(affektív) zavar Visszatérő rövid depressziós epizódok F38. de nem veszélyes helyzetben alakul ki. Egyes esetekben visszatérő máskor csak egy mániás vagy depressziós epizód társulhat a meglévő affektív zavarhoz. STRESSZHEZ TÁRSULÓ ÉS SZOMATOFORM RENDELLENESSÉGEK (F40-F48) Kivéve: ha viselkedészavarral társul (F91-92.(affektív) zavar Affektív pszichózis k. mert vagy a súlyosságuk. Már a phobiát okozó helyzetbe való belépés gondolata is szorongást vált ki.(affektív) zavarok Minden egyéb affektív zavar.4 Rekkurens (ismétlődő) depresszió.(affektív) zavar F39 Nem meghatározott hangulat.pdffactory. F34 Perzisztáló hangulati [rendellenesség] zavar Állandó és általában fluktuáló (hullámzó) hangulatzavar. emiatt a phobiások egyrésze nem is érez szorongást. mint a palpitáció. jelenleg súlyos depressziós epizód pszichótikus tünetekkel Ismétlődő depressziók után a jelenlegi epizód súlyos pszichótikus tünetekkel. jelenleg remisszióban A páciens 2 vagy több depressziós epizódja volt.1 Szociális phobia Mások által való megfigyeléstől való félelem vezet a szociális (közösségi) helyzetek elkerülésére.8) F40 Fóbiás szorongás rendellenességek A zavaroknak egy olyan csoportja. vagy időtartamuk ezt nem teszi lehetővé. NEUROTIKUS. F40. ahogy az F32. az F33.-) vagy az ismétlődő depresszió (F33.3 Rekkurens (ismétlődő) depresszió.3 pontban le van írva. Agoraphobia pánik zavar (betegség) nélkül Pánik (betegség) agoraphobiával F40. legalább évekig tartó depresszió. Járulékos tünetként depresszió. kényszeres tünetek. a gyakran másodlagosan kialakukó halálfélelem.-) diagnosztizálásához. F34.9 Nem meghatározott rekurrens depresszió (zavar) Monopolaris (unipolaris) depresszió k.Eredményeként ezeket a helyzeteket a páciensek kerülik és félelemmel vészelik át. A fóbiás szorongás és a depresszió rendszerint társul egymással.-) Depresszív: • neurózis • személyiségzavar Neurotikus depresszió Perzisztens szorongásos depresszió Kivéve: szorongásos depresszió (enyhe vagy nem állandó formái)(F41. Néhány cyclothym páciens később bipoláris affektív zavar tüneteit fogja mutatni. vonaton. F33. A páciensek panaszkodhatnak 11 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. melynek a mértéke és az egyes epizódok hossza nem elegendő az enyhe.8 Egyéb rekurrens (ismétlődő) depresszió F33.2 pontban le van irva.

2 F41. de egyik sem domonálja a klinikai képet. magasság. és ezt a diagnózist nem kell használni. súlyos szorongással járó rohamok (pánik) jelentik. mellkasi fájdalom. A páciens a gondolatok sajátjának érzi. hogy a páciens vagy hozzátartozója nemsokára beteg lesz. Pánik: • roham • állapot Kivéve: pánik (betegség) agoraphobiával (F40. de gyakori az idegesség. kézremegésről.0 F41. ezekben az esetekben a pánik rohamok másodlagosak a depresszióhoz képest. Nem feltétlenül okoznak örömet és nem szolgálnak valamilyen hasznos cselekedetet. Általában viselkedését a páciens felismeri mint haszontalant vagy fölöslegeset. izzadás szédülés.pdffactory. hogy akarata ellenére keletkeznek és visszataszítóak. Gyakran számolnak be félelemről. és állandó nem korlátozódik és nem váltódik ki meghatározott helyzetben ("szabadon lebegő"). ami a páciens gondolata szerint máskülönben bekövetkezne. Gyakran van egy másodlagos félelem a haláltól (meghalástól). Pánik betegség nem adható fő diagnózisnak. vihar. 12 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. zárt tér. mint a szociális vagy az agoraphobia esetében. körülírt phobia (phobia simplex) A phobia egészen meghatározott helyzetben jön létre. melyek nem szükithetők le egy meghatározott helyzetre. Egyéb szorongások rendellenességek A szorongás a legfőbb tünet. Egyéb meghatározott szorongásos zavar Hysteria anxiativa Nem meghatározott szorongás Anxietas k. ha a pánik roham kialakulásának az idején a páciens depressziós volt. de külön külön egyik katagória tünetei sem elegendőek az önálló besoroláshoz. meghatározott ételek fogyasztása. Ha a depresszió és a szorongás tünetei egyaránt elegendően súlyosak a diagnozis felállításához. cselekvésre ösztönző impulzusok. vagy baleset éri.n. és önmagukban egyik tünetei sem elegendően súlyosak a súlyosak a diagnózis felállításához. székelés. és ezért bejósolhatatlanok. Anthropophobia Szocialis neurosis Meghatározott. szédülés. rohamokban jelentkező szorongás) A lényegét a visszatérő. Obszesszív-kompulzív zavar (szindróma) Elengedhetetlen tünete a kényszergondolatok vagy a kényszercselekedetek megléte. az izomfeszülés. fulladás érzés. vizelettartási nehézségről. valamint vér vagy sérülés látása. melyek sztereotip módon újból és újból a paciens gondolkodásának közzéppontjába kerülnek. vagy körülményre. Pánik zavar (szindróma) (epizódikus. Általában kinzóak és a páciens védekezni próbál ellene. Phobias állapot k. hogy szorongásának ezen másodlagos megnyilvánulásai az alapvető probléma.3 F41. hogy valamilyen nemkivánt eseményt megelőzzenek. vizelés nyilvános WC-ben. a remegés. Szorongásos: • neurózis • reakció • állapot Kivéve: neurasthenia (F48. és gyomorpanaszok.0) Generalizált szorongás A szorongás generalizált. A feladatunk. impulzusok. de szükségszerű döntések meghozatalának képtelenségéhez vezet. A legmeghatározóbb tünetek változatosak. de kisérletei sikertelenek. akkor a szorongás fokozódik. ami végül a hétköznapi.F40. Beleértve: Neurosis anankastica Obszesziv-kompulzív neurosis Kivéve: Obszesszív-kompulzív személyiségzavar (F60. Később pánik attakok fejlődhetnek ki. kényszeres tünetek és a fóbiás szorongás néhány eleme megjelenhet. mint pl. kontroll elvesztésétől és a megőrüléstől. Depresszió. A többi szorongásos zavarral megegyezően a meghatározó tünetek a palpitáció.2) Egyéb fóbiás szorongás zavar Nem meghatározott fóbiás szorongás zavar Phobia k. Általában szorongás kiséri.m. Gyakran alternatív lehetőségek közötti végtelen habozás.n. Annak ellenére. akkor külön diagnosztizálni kell őket. Időnként a páciens meg van győződve.0 elpirulásról. fogászaton. Szorongásos depresszió (Reactió anxiosa et depressiva.m. így valamilyen veszélytől óvják meg a pácienst. fantáziák. hogy a kiváltó helyzet ennnyire körülírt.0) Kevert szorongásos és depressziós zavar Ezt a kevert csoportot kell használnunk. enyhe vagy nem állandó) Egyéb kevert szorongásos zavar A szorongás tünetei keverednek az F42-F48 pontok alatt felsorolt zavarok tüneteivel. és számtalan kisérletet tesz annak leállítására.m.com . a valóság elvesztésének az érzése (deperszonalizáció és derealizáció). melyek kínzóak a páciens számára.n. Különösen szoros a kapcsolat a depresszió és a kényszeres rumináció között. fantáziák. triviális.8 F41. ha a depresszió és a szorongás tünetei egyaránt előfordulnak.8 F40.2) nosophobia (F45. A kényszercselekedetek vagy ritusok újból és újból megismételt sztereotip viselkedések. vagy másokat. a vele való találkozás pánik rosszullétet válthat ki.1 F41.9 F41 F41.5) Elsősorban kényszergondolatok vagy rumináció Általában gondolatok. Acrophobia Állatfóbiák Claustrophobia Simplex phobia Kivéve: dysmorphophobia (nem deluziv) (F45. de ezek egyértelműen másodlagosak és kevésbé súlyosak. Ha a kényszercselekedetet sikerül megállítani. hányingerről. szívdobogás érzése.2 F40. A kényszergondolatok elképzelések. valamint a feledékenység. annak ellenére. repülés. egy meghatározott állat közelsége. és ez nem egy körülhatárolt helyzetben jelenik meg.9 F42 F42.

és tájékozatlan.2-ig) vagy agitáltság. hogy nem tud terveket készíteni a jövőre vonatkozóan. A magatartászavar különösen adoleszcenciában lehet társuló tünet. amelyek a sikeres coping mechanizmusokat megzavarva szociális funkciózavarokhoz vezetnek. A lefolyás hullámzó. szülővé válás. A disszociatív zavarok minden típusa általában néhány héten esetleg hónapon belül megszűnik. mint a személyiségjegyek (kényszeres. de egy vagy több különböző élet-esemény oki befolyással bír a szindróma kialakulására.1 F43. Részleges vagy teljes amnesia (F44. anhedonia. és alvászavar. álmokban vagy rémálmokban. sérülékenységen múlik. szereplést. nem megoldható. aggódás (vagy ezek keveréke). Különböző formákban jelenhet meg. és személyiségváltozáshoz vezethet. vagy stresszt okozó életeseményhez való alkalmazkodás során alakul ki. Ezen zavarokat pszichés eredetűeknek tartják. de ez nem jelenti. melyek az akaratlagos szabályozás alatt álló testi 13 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. Traumatikus neurózis Alkalmazkodási zavarok A szubjektív disztressz és érzelmi felkavarodottság állapota. hogy megszünik az integráció az emlékek. Állandó készenlét és figyelem. és a hétköznapi rutin elvégzésének a képtelensége jelenik meg. és öngyilkossági gondolatok sem ritkák. nővelhetik a kialakulás valószínűségét. Krónikus zavar.9 F43 F43. általában jellemző rá a depresszió. szorongás. Orvosi vizsgálatokkal semilyen testi vagy neurológiai megbetegedés nem mutatható ki. asthenias). vagy hozzájárulhat számtalan zavarhoz. rendezetlen kapcsolatokhoz. mint bénulás (paresis) vagy érzéketlenség (anaesthesia) alakulhat ki. Ide csak azokat soroljuk. hogy egy fizikai betegségnek hogyan kell kinéznie. akiknek nincs más mentális zavaruk. A páciens képtelen arra. ami e nélkül ki sem alakult volna. vagyis a megelőző (élet) események nem szükségesek és nem is elegendőek ahhoz. ami befolyásolja a közösségi tevékenységet. de az oki szerepe nem teljesen tiszta vagy tisztázott. hogy az elveszett funkció valamilyen formában az érzelmi konfliktust vagy szükségleteket fejezi ki. A stressz sor érintheti az illető szociális hálózatát (gyász. Hajlamosító tényezők. menekült státusz). ha a rumináció depressziós tünetek nélkül keletkezett és marad meg. mely ebben a főcsoportban van felsorolva. Különösen abban az esetben ha kezdete egybeesik egy traumatikus eseménnyel. A traumát követően hetekkel hónapokkal kezdődik. ha megoldhatatlan problémákkal vagy interperszonális nehézségekkel társul. előfordul annak ellenére. Akut stressz reakció Kifejezett. ami tovább folytatódik. felerősődött félelmi reakciók. A legkiemelkedőbb tünet a rövid vagy elhúzódó depresszió vagy más emocionális zavar. Akut: • krizis reakció • stressz reakció Harci kimerültség Krízis állapot Pszichés sokk Poszttraumás stressz zavar Egy (el)halasztott vagy késői válasz egy kifejezetten veszélyeztető helyzetre vagy katasztrófára. időnként idioszinkráziás. A tünetek gyakran megfelelnek a páciens azon elképzelésének. ami mindenkiben erős disztresszt váltana ki. abnormis fizikai vagy mentális stresszre adott átmeneti zavar. vagy súlyosbíthatja a lefolyását.8 F43. A tünetek egy tipikusan kevert és változó képet mutatnak. hogy nélküle nem alakulna ki. hogy képtelen megbirkózni a felmerülő akadályokkal. különélés) vagy a szociális támogatás és értékrend szélesebb körét (emigráció. Kis százalékban krónikus lefolyásúvá alakul át.2 F42. és egy új életkörülményhez. ami alkalmazkodási zavart eredményez. mint maladaptív válaszokat kifejezetten súlyos vagy folyamatos stresszre. eleinte egy "kábultságot" a tudatosság és a figyelem beszűkülésével. Főként kompulzív cselekedetek (rögeszmés ritusok) Kevert kényszeres gondolatok és cselekedetek Egyéb obszesszív-kompulzív zavar Nem meghatározott obszesszív-kompulzív zavar Súlyos stressz által kiváltott reakció és alkalmazkodási rendellenességek Ez a csoport nem csak a tünetekben és a lefolyásban különbözik a többitől.0 F43.pdffactory. Előfordulhat a környezet elhanyagolása.0) az eseményre előfordulhat. A jellegzetes tünetek közé tartozik a trauma újraélése az előtörő emlékekben. vagy nehezen tolerálható konfliktusokhoz. hogy a pillanatnyi környezet nem ad rá okot.8 F42. Ezeket a zavarokat korábban a "conversios hysteria" különböző formái közé sorolták be. Az itt felsorolt zavarokat úgy is tekinthetjük. az identitás-tudat. A stressz vagy a folyamatos kellemetlen környezet az elsődleges és meghatározó oka a zavarnak. izzadás) rendszeresen jelen vannak. Ezzel ellentétben az itt összegyűjtött zavarok esetében a stressz vagy folyamatos trauma és a keletkezett zavar között direkt összefüggést tételezünk fel. túlzott tevékenykedés alakul ki (menekülési reakció vagy fuga) A pánik szorongás vegetatív tünetei (tachycardia. Ebből az állapotból a további beszűkülés felé haladhat egészen a disszaciatív stuporig (F44. Kultúrális sokk Gyászreakció Hospitalizáció gyerekeknél Kivéve: gyermekkori szeparációs szorongás (F93. Ha a tünetek tartóssá válnak a diagnózist meg kell változtatni. Egyes esetekben külön külön az egyéni érzékenységen. annak érzése. Bizonyítható.2 F43. Szorongás és depresszió gyakran társul a fenti tünetekhez. vagy egy lényeges változás az életben vezet kellemetlen körülményekhez. A tünetek megjelenése a pszichés stresszel szorosan összefügg. és szorosan kötődnek traumatizáló eseményekhez. a vágyott célok elérésének a képtelensége. és a testmozgások kontrollja között. de teljes gyógyulás várható az esetek többségében. és gyakran hirtelen alakul ki. Egyéni sérülékenység és coping kapacitás jelentős szerepet játszik az akut stressz reakció kialakulásában és súlyosságában. hogy megmagyarázzák a kialakult zavar előfordulását és formáját. hogy felfogja a stimulusokat.1 F42. a traumára emlékeztető cselekedetek és helyzetek kerülése. egy kivételes stresszt okozó élet-esemény akut stressz reakciót vált ki. A tünetek rendszerint a stresszt kiváltó stimulus jelentkezését követően egy két percen belül jelentkeznek és csak 2-3 nap múlva szűnnek meg (gyakran órák múlva). nyugdíjazás). mely olyan egyéneknél alakul ki. Kevésbé súlyos pszichoszociális stressz (életesemény) kiválthatja a kezdetét.9 F44 és obszesszív-kompulzív zavart csak akkor lehet diagnosztizálni. Individuális prediszpozició vagy sérülékenység jelentős befolyást gyakorol a zavar kialakulására és lefolyására. vagy az egyén életútjában létrejövő jelentős változást vagy krízist (iskolába menés.com .F42. a pillanatnyi érzések.0) Súlyos stresszre adott egyéb reakció Súlyos stresszre adott nem meghatározott válasz Disszociatív [konverziós) zavarok A diszociatív és konverzív zavarok közös alapja. vagy korábbi neurosis. de önmagukban nem szükségesek és nem is elégségesek a kialakulásért. illetve magatartászavar lehet.

Bevizelés nagyon ritka.6 között meghatározott betegségek kombinációi. dysarthria. hang.8 F44. akinesia. A teljes és általános amnesia ritka. Kivéve: Epilepsziások posztiktális fugája (G40) Disszociatív stupor Alapvető csőkkenése vagy teljes hiánya az akaratlagos mozgásoknak és válaszkészégeknek környezeti stimulusokra. melyek társulnak: • akut és átmeneti pszichótikus zavarral (F23.mint baleset. Pszichogén süketség Kevert disszociatív (konverziós) zavarok Az F44.1 F44. hogy ez a páciens betegségéről való elképzeléseit és nem a valós orvosi viszonyokat tükrözi.1) stupor: • k. mint fény. érintés.5 F44. hogy a panaszok hátterében nem áll szervi megbetegedés.0) • post-traumatikus organikus agyi szindrómával (F07. Az érzészavar rendszerint fonákérzéssel (paraesthesia) társul. és túl jelentős ahhoz. Noha erre az időszakra a páciens teljesen amnéziás. Nagyon sok hasonlóság lehet az ataxia.3 F44. Amennyiben ez az eset áll fent. de nyelvharapás és sérülés nem jön létre.-) Disszociatív mozgás-zavarok A leggyakrabban mozgásképtelenség alakul ki a teljes végtag(ok)on vagy annak egy részén. a közös 4.F44.3) • anterográd (R41.0-F44. (R40. hogy a vizsgálatok és az orvos is megerősíti. Kivéve: organikus katatónia (F06.2) Transz(szerű) és megszállottsági zavarok Időszakosan megszünik a személyes identitás érzése és a környezetről való teljes tudatosság. és ebben az esetben a disszociatív fuga (F44. ami nem magyarázható szervi megbetegedéssel. hogy a feledékenységre.1) • katatóniás (F20. A különböző érzésféleségekre eltérő kiesések valósulhatnak meg. Kivéve: állapotok. melyekkel orvoshoz fordulnak.m. Kivéve: alkohol vagy más pszichoaktív szer okozta amnezia (F10-F19. Pszichogén: • aphonia • dysphonia Disszociatív konvulziók A disszociatív konvulziók (görcsök) utánozhatják az epilepsziás rohamot. karakter 0-a) • schizophreniával (F20. vagy stupor illetve transz állapot válthatja fel.2) • depressziós (F31-F33) • mániás (F30.7 F44.6) amnézia: • k. Az amnesia középpontjában valamilyen váratlan traumatikus esemény áll . melyek nem felelnek meg ideggyógyászati betegségnek. a közös negyedik karakter a . aphonia.2)(Postconcussionalis szindróma) • pszichoaktív szer mérgezéssel (F10-F19.n. melyek nem tartoznak bele a hétkőznapi aktivításba. melyek vallásos vagy kultúrálisan elfogadott aktivításon kivül alakulnak ki. Disszociatív anaesthesia és érzészavar (érzéskiesés) Az érzéketlenné vált terület elhelyezkedése rendszerint már irányadó abban. és a tudat megtartott. anélkül. görcsök és paresis kölönböző formáival.1) részjelensége.4 F44.pdffactory. Ide akaratlanul vagy önkéntelenül kialakult transz állapotokat értünk.) között vannak besorolva.2) nem alkoholos organikus amnesztikus szindróma (F04) postictuszos amnézia epilepsiában (G40. mint stresszt okozó események vagy problémák találhatók.-) A disszociatív fuga A disszociatív amnezia tünetei melett (látszólag) célszerű utalások észlelhetők. vagy érzéskieséssel. Ha bármilyen szervi 14 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. a kivülálló szemében viselkedése teljesen normálisnak tünhet. annak ellenére.5) Disszociatív amnesia Legfőbb tünete általában valamilyen fontos eseménnyel kapcsolatos emlékek elvesztése.n. A fájdalommal és más komplex testi érzésekkel járó zavarok a szomatizációs zavarok (F45. Egyéb disszociatív (konverziós) zavarok Ganser szindróma Multiplex személyiség(zavar) Pszichogén: • zavartság • homályállapot Nem meghatározott disszociatív (konverziós) zavarok Szomatoform rendellenességek Legjellemzőbb tulajdonsága az ismételt testi panaszok. Mindig gondolnunk kell szervi és pszichiátriai megbetegedés későbbi kialakulására. akkor oda kell besorolni A diagnózist nem lehet felállítani szervi központi idegrendszeri megbetegedés. dyskinesis.0 F44.2 F44.és általában részleges és szelektív. Beleértve: konverziós: • hisztéria • reakció hysteria hisztériás pszichózis Kivéve: Malingering (tudatos szimulálás) (Z76. hogy emögött szervi okok állnának. apraxia.com .6 F44. A látásélesség vagy a hallás elvesztése ritkán teljes a disszociatív zavarokban. haláleset .-) • organikus személyiségzavarral (F07. intoxicatió vagy igen kifejezett fáradtság esetén.1) • retrograd (R41. Pszichés okok.9 F45 funkciók zavarának tüneteivel járnak.m. (R41. fáradtságra fogjuk.

feszülés érzése. de schizophrenia.1) pontba kell besorolni.pdffactory. megbetegedések okoztak (F52. A panaszok egy része objektív. 15 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. megjelenést a páciensek mint abnormálist.4 megbetegedés előfodul is.8) pszichológiai és viselkedési faktorok.5) Nem differenciált szomatoform zavar Ha több.1 F45. visszatérő. támogatás és figyelem. és amely rendszerint érzelmi konfliktusokkal vagy pszichoszociális problémákkal társulva fordul elő. A legkülönbözőbb testrészekből származhatnak a panaszok. A pácienseknek vagy állandó panaszaik vannak. részben orvosi részben személyes. súlyos és aggasztó fájdalom. és időnként kiegészítő diagnózist tesz szükségessé. feltartóztathatatlan betegségtől.2) trichotillomania (F63.-) Szomatoform vegetatív (autonóm) diszfunkció A páciens olyan tüneteket mutat. Test dysmorphiás zavar Dysmorphophobia Hypochondrias Hypochondriás neurózis Nosophobia Kivéve: téveseszmés (deluzív) : dysmorphophobia (F22. melyek ugyan pszichogének. Az eredmény általában jelentős. A másik része szubjektív panaszok. és ez utóbbiak elegendően súlyosak ahhoz. interperszonális vagy szociális viselkedést megzavarja. akkor ezt a csoportot kell használni.com .3 F45. de egyikből sem következik szervi megbetegedés. mint szapora szívdobogásérzés. hogy oki szerepüket feltételezzük.m. vagy depresszió részjelensége. különböző. Rövid ideje fentálló (kevesebb mint 2 év) és kevésbé markáns tünetek esetén a nem differenciált szomatoform zavar (F45.-) haj-kitépés (F98. változó jelleggel. aggasztót adják elő. hogy félnek és aggódnak egy testi betegségtől.n. Azok a fájdalmak. égő érzések. amelyek döntően vagy teljesen a vegetatív idegrendszer befolyása alatt álló szerv vagy szervrendszer megbetegedésére utalnak.-) tourett szindróma (F95. ami a páciensnél tapasztalható. és általában a családi. felfúvódottság érzése. számtalan negatív családorvosi és szakorvosi vizsgálatokról valamint eredménytelen laparotomiákról (exploratív műtétekről) szól. gasztrointesztinális. gyakran változó testi panaszok jellemzik. izzadás.8) tic (gyermekeknél és serdülőknél) (F95. amit nem lehet megmagyarázni élettani okokkal. nem sorolható ide. melyeket nem organikus okok. Szív neurózis Da Costa szindróma Gyomor neurózis Neurocirculatoros asthenia Pszichogén: • aerophagia • köhögés • dyspepsia • dysuria • flatulentia • csuklás • hyperventillatio • gyakori vizelés • irritábilis colon szindróma • pylorus spasmus • a micturitio gyakoriságának a növekedése Kivéve: pszichológiai és viselkedési faktorok. és annak kifejezése. melyek máshol osztályozott betegségekhez vagy zavarokhoz társulnak (F54) szexuális zavarok. átmeneti nyilalások.F45.2 F45. melyek máshol osztályozott betegségekhez vagy zavarokhoz társulnak (F54) Állandó szomatoform fájdalom zavar A fő panasz egy állandó. nehézség.8) állandósult téveseszmék a test funkcióiról vagy alakjáról (F22.0 F45. Normális vagy hétköznapi érzéseket. kézremegés. mint fájdalmak. mint például a kardiovaszkuláris. Psychalgia Pszichogén: • fejfájás • hátfájás (derékfájdalom) Szomatoform fájdalom szindróma Kivéve: hátfájás k. szervi betegséggel. A tünetek általában két típusúak. respiratórikus vagy urogenitális rendszer.4) selypítés (F80. vegetatív izgalmi állapoton alapszik. A lefolyás krónikus és hullámzó. Nem differenciált pszichoszomatikus zavar Hipochondriásis A legfontosabb tünete a szüntelen aggódás egy vagy több súlyos. valamint azt a distresszt és tünetekkel való folyamatos foglalkozást. Kivéve: disszociatív zavar (F44. Általában egy vagy két. szervre összpontosulnak a panaszok.-) ujj-szopás (F98. de együttesen a szomatizáció(s zavar) kritériumai nem teljesülnek. Multiplex (sokszoros) pszichoszomatikus zavar Kivéve: tudatos szinlelés (Z76.3) Szomatizáció(s zavar) Legalább 2 éve több. Kifejezett depresszió és szorongás gyakran előfordul. melyet valamelyik szervvel hoz összefüggésbe a páciens.8) köröm harapdálás (F98. vagy egy folyamatos aggódás testi kinézésük miatt. puffadtság. az nem magyarázza meg a tünetek kiterjedését és természetét. Az anamnezis hosszú és bonyolult. változó és hosszantartó szomatoform panasz van. elpirulás.

elidegenedtek. Például egyik kulcstünet. izomlázon. mint az amenorrhea vagy a rettegés a kövérségtől hiányzik. Kivéve: asthenia k.0 Neurasthenia Kultúrától függően több változata van. A deperszonalizációs-derealizációs tünetek a schizophrenia. tenziós fejfájás. (R63. A másik típusban a hangsúly a testi.9 Nem meghatározott neurotikus zavar Neurosis k.pdffactory. eltávolodtak gondolataiktól.n. A szellemi fáradékonyságot a következőképpen írják le: a gondolatmenet vagy emlékek felidézésének kellemetlen megszakadásai. Mindkét típusban egyén változatos kellemetlen érzések vannak még.2 Bulimia nervosa 16 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. Két fő típus különíthető el.9 Nem meghatározott szomatoform zavarok Pszichoszomatikus zavar k. és általában terméketlen gondolkodás jellemzi.0) • krónikus (R52. mint túlértékelt gondolat jelenik meg.0) rossz közérzet és fáradtság (R53) posztvírusos fáradtság szindróma (G93.n. ön-hánytatás. A változás dramatikus volta ellenére a páciens tisztában van a változás valószerütlenségével.n.1) tenziós fejfájás (G44.com . depresszió.9) • akut (R52.n. de nem minden kritérium teljesül. Különböző súlyosságú alultápláltság figyelhető meg. Gyakori az aggódás a csökkenő szellemi és fizikai képességek miatt. F50. Meghatározott pszichopatológiához köthető. és hashajtás.m.8 Egyéb szomatoform zavarok Az érzések. amit nem szervi megbetegedés okozott. étvágycsökkentők valamint vízhajtók használata.1 Atípusos anorexia nervosa Ebben az esetben a klinikai kép megfelel az anorexia nervosanak.m. A tünetek közé tartozik a nagyon szigorú diéta és az intenzív testgyakorlatok.8) F48. Az elalvás és az átalvás zavart.3) • zavar csecsemőknél és gyerekeknél (F98. fizikai gyengeségen. VISELKEDÉSZAVAR SZINDRÓMÁK FIZIOLÓGIAI ZAVAROKKAL ÉS FIZIKAI TÉNYEZŐKKEL TÁRSULVA (F50-F59) F50 Evési zavarok (táplálkozási zavarok) Kivéve: anorexia k.m. mint szédülés. de előfordul serdülő fiúknál és fiatalembereknél is. Pszichogén: • pruritus • torticollis Fogcsikorgatás F45. ami gyakran társul a munkateljesítmény csökkenésével és a hétköznapi feladatok megoldásának a nehézségével.8 Egyéb meghatározott neurótikus zavar Briquet szindróma Dhat szindróma Foglalkozási neurózis. F48 Egyéb neurotikus rendellenességek F48.fájdalom: • k. ebben az esetben a fő diagnózist kell megjelőlni. aminek következtében endokrin és metabolikus változások. F48. (R52. Megfigyelhető irritábilitás. nem megfelelő testarányoktól. amire jellemző a rettegés a kövérségtől. és amelyik időben szorosan kötődik valamilyen stresszhez vagy problémához. kis megterhelést követően is teljes kimerülésen. teste. gépiesek lettek.1 Deperszonalizációs-derealizációs szindróma Ritka szindróma (zavar). "Fáradtság" szindróma Ha szükséges. ehhez társuló izomfájdalmakon.m. általános bizonytalanság érzés.2) polyphagia (R63. kiegészítő kódokat használjon a megelőző testi betegség leírásához. távoliak. hogy szellemi teljesítménye.0) Táplálási: • nehézség és mismanagement (R63.m.0) • pszichogén (F50. phobia. és a test funkcióinak a zavara alakul ki. koncentrálási nehézség.2) F50. A leggyakoribb serdülő lányok és fiatal nők között. és önmaguknak egy igen alacsony testsúlyhatárt szabnak meg.3) psychasthenia (F48. de jelentős fogyás észlelhető aktív súlycsökkentő viselkedés mellett.8) F50.n. a testi funkciók és a viselkedés egyéb zavara. a gondolattársítás vagy felidézési. enyhe depresszió és szorongás. és ellazulási képtelenségen van. obszesszív-compulziv zavar részei is lehetnek. körülményei minőségileg megváltoztak. anhedonia. testüktől. amelyik meghatározott szervre vagy a test egy részére korlátozódik. nagy átfedésekkel. A szenzórium normális és képesek érzelmeket kifejezni. melyben a páciens spontán panaszkodik arról. az írási görcsöt is magába foglalja Pszichaszténia (Psychastenia) Pszichaszteniás neurózis Pszichogén ájulás (syncope) F48. Nem lehet felállítani ezt a diagnózist súlycsökkenést okozó szervi megbetegedés mellett. Az egyik típus jellemző tünete a szellemi munka utáni fokozott fáradtság. A változatos képből kiemelkednek a páciensek azon panaszai melyekben érzelmeik elvesztéséről panaszkodnak.0 Anorexia nervosa Akaratlagos súlyvesztéssel jellemezhető. de kifejezett lehet a hiperszomnia. Kivéve: étvágytalanság (R63. (R53) burn-out (Z73.2) • intractabilis (R52.2) F45. amit a páciens kezdett el és tart fent. mint ahogy pubertáshoz közelítő gyerekeknél és menopauzába hajló nőknél. vagy a valós világtól. és nem a vegetatív idegrendszeren keresztül manifesztálódik. valótlanok.

Pszichogén túlevés Kivéve: elhízás (E66. Az anorexia nervosával számos közös tünete van.pdffactory. Dream anxiety disorder (szorongásos álmok) Egyéb nem organikus alvászavar Nem meghatározott nem organikus alvászavar Emocionális alvászavar k. de jelentős testsúlyváltozás nem észlelhető.és csecsemőkori pica (fonák étvágy) (F98. Pavor nocturnus [Sleep terrors] Éjszakai epizódok.F50. Pszichogén megfordulása a: • cirkadian } • nyctohemeralis } ritmusnak • alvási } Kivéve: organikus alvás-ébrenlét ciklus zavar (G47. magába foglalja az elalvási. Incubus (dream anxiety) ("lidércnyomás") Az álmodás szorongással félelemmel telítődik. Az éjszakai alvás első egyharmadában a személy rendszerint páni ordítás (kiabálás) közben felül. Ezt az altételt lehet használni terhességben előforduló hányások esetén is 021. Gyakran. de a teljes klinikai kép nem elegendő a diagnozishoz.-) Nem organikus insomnia Nem kielégítő mennyiségű és/vagy minőségű alvás. vagy felkel. ha az alapvető zavar (szindróma) mellett. mint a test súlyával és alakjával való túlságos törödés.1) narcolepsia (G47. mintha szökni akarna.3) Nem meghatározott evészavarok (táplálkozási zavarok) Nem organikus alvási rendellenességek Sok esetben az alvászavar csak tünete más szervi vagy lelki zavarnak.4 F51. melyben az ébrenlét és az alvás kombinálodott. vagy a tipikus túlzott törődés a testsúllyal és a test alakjával hiányzik. válaszkészséget és motoros ügyességet mutatva. a releváns pszichopatológiát és patofiziológiát leíró diagnózisokkal együtt. amihez intenzív vocalizálás. Alvajáráskor a személy felkel az ágyból. Függetlenül attól.2) Somnabulismus ["alvajárás"] Módosult tudatállapot. A tipikus epizód esetén megfelelő fokú vegetatív izgalom lép fel.5 F51.m.8 F51.9 F52 Jellemzője a falási rohamok és szüntelen foglalatosság a testsúly kontrollálásával. valamint a konzultáció (orvosi vizsgálat) terápiás megfontolásának és céljának a figyelembevételével. Páldául számtalan evési roham észlelhető hashajtók túlhasználásával. vagy nagyon korai felébredést. és fel-alá járkál. hogy az alvászavar önálló probléma. átalvási nehézséget.-. Az álmok nagyon élénkek. Organikus okok hiányában ez az állapot általában mentális zavarokhoz társul.2 F51. az itt felsorolt kódokat kell használni. néhány hónapig vagy évig anorexia nervosa epizódjai előzik meg. a klinikai képet az alvászavar uralja. ha az alvászavar a legfőbb panasz és mint önálló állapot észlelhető. A hányások következtében nagy valószínűséggel alakul ki ionháztartási zavar és fizikai komplikációk. és rendszeresen az egyén túlélése. Nagyon gyakran ugyanaz vagy hasonló rémes álmok ismétlődnek.3 F51.-) és hypochondriasisban (F45. Túl-evés. megfélemlítettség érzésével járnak. mozgalmasak. ami jellemző sémát alakít ki. Bulimia k. és csak akkor kell ide besorolni. (G47.5 F50. de csak ritkán hagyja el a szobát. melyek igen kifejezett pánikkal. melyeket nem önmagukban máshol osztályozott tényezők okoztak. ami más pszichés zavarhoz társul A stresszt okozó események (gyász.3 F50. mindenképpen (és nem csak ebben a tételben) lefolyásának. ami jelentős ideig fentáll. ha emocionális tényezők meghatározóak az ismételt hányinger és hányás létrejöttében. klinikai tüneteinek megfelelően kell értékelni. általában az éjszakai alvás első egyharmadában. alacsony ébrenléti szintet.m.n. Ébredéskor a személy gyorsan teljesen éberré tájékozottá válik. de nem mindig.m.9 F51 F51. vagy egy máshol osztályozott megbetegedés egyik tünete. de jelentős hangadás. baleset.n. ennek eredményeként insomnia vagy hipersomnia alakul ki. melyet nem szervi rendellenesség vagy betegség okozott 17 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. biztonsága vagy önbizaloma kerül veszélybe. Ebben a főcsoportban azokat az alvászavarokat foglaltuk össze.-) Hányás. Hyperorexia nervosa Atípusos bulimia nervosa A bulimia nervosa egyes kritériumainak maradéktalanul teljesülnek.2) valamint azok. Pszichogén hányás Kivéve: hányinger (R11) hányás k. Felébradés után nem tud visszaemlékezni a történtekre.m.com .n. és jelentős vegetatív izgalom társul. Insomnia számtalan mentális zavar közös tünete. Kivéve: organikus insomnia k. gyermekszületés stb) hatására létrejött túlevés.n. Nagyon gyakran egészen az ajtóig szalad. Kivéve: organikus alvászavar (G47. Kivéve: organikus hypersomnia (G47. vagy testmozgás nem észlelhető. mozgás.8 F50. ami más pszichés zavarhoz társul Ismételt hányások disszociatív zavarban (F44. Általánosságban.1 F51. Nagyon részletesen emlékeznek az álmaikra. melyek kialakulásában elsődlegesek az emocionális tényezők. Az eseményt rendszerint nem vagy csak nagyon korlátozottan tudja felidézni (rendszerint csak egy két különálló emlékkép).4) Az alvás-ébrenlét ciklusának nem organikus zavarai A szinkron hiánya az egyén alvás-ébrenlét ritmusa illetve a környezet által kivánatosnak vélt alvás-ébrenlét ritmus között.0 F51.4 F50. és nem máshol besorolt szervi megbetegedés váltotta ki.0) Nem organikus hypersomnia A hiperszomnia definiciójához hozzátartozik a rendkivüli nappali álmosság és alvásrohamok (melyek nem magyarázhatók elégtelen mennyiségű alvással) vagy ébredéskor hosszú átmenettel a teljes éberség eléréséig. (R11) Egyéb evészavar (táplálkozási zavar) Felnőttkori pica Pszichogén étvágytalanság Kivéve: gyermek. falási rohamok és ezt követő hánytatás és hashajtózás. Szexuális diszfunkció.

Gyakran lokális patológia áll a hátterében és így a patológiai folyamatnak megfelelő katagóriát kell feltüntetni. • postpartum k. úgy gondoljuk. melyek fizikai állapotokat befolyásolnak Példák ennek a csoportnak a használatához: • asthma F54 és J45. ami a puerperiumhoz társul. vagy vaginális szárazság) Pszichogén dyspareunia Kivéve: organikus dyspareunia (94.7 F52.2) Nem organikus dyspareunia (genitális fájdalmak) Dyspareunia (fájdalom közösülés során) mind férfiaknál. ami nem másodlagosan alakul ki más szexuális nehézség következtében.F52. és mind a pszichológiai. hogy úgy vegyen részt szexuális kapcsolatban. Ez a csoport csak akkor használható. A nők esetében a középpontban a vaginális nedvesedés teljes vagy részleges hiánya áll.n.pdffactory. mind nőknél előfordul. Nem organikus vaginizmus A vaginát körülvevő kismedencei izmok görcse.1) Túlzott (excessziv) szexuális vágy Nimfománia Szatiriázis Egyéb szexuális diszfunkció (nem organikus elváltozás okozta) Nem meghatározott szexuális diszfunkció. (b) hashajtók (c) 18 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. Gátolt orgazmus (női/férfi) Pszichogén anorgasmia Ejaculatio praecox (korai ejakuláció) Az ejakuláció kontrollálási képtelensége. Kivéve: tenziós fejfájás (G44. A mentális zavar általában enyhe és elhúzódó (mint az aggódás.9 F53 F53. az antidepresszivumok. vagy a szexuális kapcsolat és válasz normálisan létrejön. vagy betegség okozott Mentális és viselkedészavarok a gyermekágyhoz társulva.4 F52.n. m. a társuló szervi szindróma leírására.9 F54 F55 A szexuális funkciózavarok alatt olyan változatos módokat érintünk. és máshol nem került besorolásra Puerperalis pszichózis k.2) Dependenciát nem okozó anyagok abúzusa A gyógyszerek és népi gyógymódok széles választéka sorolható ide. amelyik megakadályozza. amelyek megakadályozzák a vagina megnyílását. Pszichogén vaginizmus Kivéve: organikus vaginizmus (N94. melyek puerperium idején alakultak ki (a szülést követő 6 héten belül) és amelyek nem illeszthetők bele ennek a főcsoportnak más csoportjaiba.1 F52.• urticaria F54 és K50. A pénisz behatolása lehetetlen vagy fájdalmas. mint merevedési zavar. Kivéve: Dhat szindróma (F48.n. mint pl. ahogy ő szeretné.4) Orgazmuszavarok Az orgazmus vagy egyáltalán nem jön létre vagy nagyon későn. érzelmi konfliktusok. és máshol nem került besorolásra Depressio: • postnatalis k. vagy dyspareunia után. jelentős hatásuk volt más főcsoportokban felsorolt szervi megbetegedések kialakulásában. azaz nem jön létre vagy nem marad fent a kielégítő közösüléshez szükséges erekció.n. máshol nem osztályozott puerperiummal társuló mentális és magatartászavar Nem meghatározott puerperiummal társuló mentális zavar Pszichológiai tényezők és viselkedésformák.• dermatitis F54 és L23-L25 • ulcus ventriculi F54 és K25 • colitis mucosa F54 és K58 • colitis ulcerosa F54 és K51. A szexuális válasz pszichoszomatikus folyamat. melyet nem organikus elváltozás.6 F52. megfelelő élvezet (a szexuális öröm hiánya) Szexuális anhedonia A nemi szervek válaszképességének a csökkenése A férfiak esetében a probléma középpontjában a merevedési zavar áll.3 F52.0 F53.m.o.5 F52.1 F53. de különösen fontos csoportok a következők: (a) pszichotrop szerek. szorongás). melyek máshova osztályozott rendelleneségeben vagy betegségekhez társulnak Ezt a csoportot használjuk azoknak a pszichológiai vagy magatartás tényezőknek a feltüntetésére. ha nincs semmilyen primér nem organikus szexuális diszfunkció (mint például: vaginizmus.com . orgazmus is kialakul. mind a szomatikus folyamatok szerepet játszanak a funkciózavar létrejöttében. Frigiditás Csökkent szexuális vágy (zavara) Szexuális averzió és a szexuális kapcsolat örömtelensége Vagy a szexuális érintkezés lehetősége okoz olyan mértékü félelmet vagy szorongást. vagy mert egyéb klinikai tünetek máshol való osztályozásukat beilleszthetetlenné teszik. Súlyos mentális és viselkedészavar.8 F52.0 F52.m. de hiányzik a hozzá kapcsolódó. hogy a szexuális kapcsolatot elkerüli (szexuális averzió). A férfi erekciós zavara Női szexuális zavar Pszichogén impotencia Kivéve: organikus eredetű impotencia (N48. Enyhe mentális és viselkedészavar. melyek képtelenné teszik az egyént. vagy mert nincs elegendő adat. Ez a csoport csak mentális zavarokat tartalmaz.Kiegészítő kódokat használj.8 F53.8) A zsexuális vágy hiánya vagy elvesztése A szexuális vágy elvesztése az elsődleges probléma.2 F52. és önmagában nem jogosít fel egyetlen csoport használatára sem ebben a főcsoportban (F főcsoport) Pszichológiai tényezők. Egyéb. ha szükséges. ami a puerperiumhoz társul.m. melyek nem okoznak dependenciát. hogy mindkét partner számára élvezhető legyen a szexuális együttlét. melyeknek.

amelyek fiziológiai zavarokkal és fizikai faktorokkal társulnak Pszichogén fiziológiai (élettani) diszfunkciók. amelyek állandóak. és gyakran ártalmas szervi hatásokkal társul. A hangulat kiszámíthatatlan és szeszélyes.1 Schizoid személyiségzavar A szociális.n.-) mélyen gyökereznek és tartósak. ami miatt konfliktusba kerültek a közösséggel (társadalommal).3 Érzelmileg labilis személyiségzavar Jellemzik az impulzív cselekedetek. vagy viselkedési séma egészen korán kialakul az egyén fejlődése során. gondolkodnak. az események. valamint önmagához és másokhoz való viszonyulási módja nyilvánul meg. Kivéve: Asperger szindróma (F84.). az ért sérelmek megbocsátási képtelensége. azaz mások semleges vagy baráti cselekedeteit ellenségesnek vagy megvetőnek fordítja át. rugalmatlan válaszkészségben nyilvánul meg személyes és szociális helyzetek egészen széles körében. mint a veseelégtelenségről vagy elektrolitzavarokról. hogy felvilágosítást kapnak a szervi ártalmakról (vagy annak kifejlődéséről). melyek nem közvetlenül betegség.0) • schizophrenia (F20. hogy a páciens erősen motivált a szerek szedésében. és ugyanigy az örömöt is csak limitáltan éli át. Személyiségzavar: • amoralis • antiszociális • aszociális • pszichopátiás • szociopátiás Kivéve: magatartászavarok (F91. A viselkedésnek ezen sémái stabilak. mint az F10-F19 pontok alatt felsorolt pszichoaktív szerek esetében. így az erőszak is.0) • paranoia querulativa (F22. érzelmi és más érintkezésektől való visszahúzódás jellemzi. ahogy abbam a kultúrában a személyek látják a dolgokat. Személyiség(zavar): • expanzív paranoid • fanatikus • perlekedő (querulans) • paranoid • szenzitív paranoid Kivéve: paranoia (F22. A frusztráció toleranciája alacsony. majdnem mindig jelentős személyes distresszel és szociális zavarral járnak. dependencia vagy megvonási tünetek nem alakulnak ki. Noha nagyon gyakran teljesen egyértelmű. és melyekben az egyén rá jellemző életstilusa. gyanakvás.0) F60.fájdalomcsillapítók.m. Lebeszélési vagy megtiltási kisérlet jelentős ellenállásba ütközik.2 Disszociális személyiségzavar A személyiségzavart jellemzi a társadalmi kötelezettségeknek a figyelmen kivül hagyása.0) gyerekkori schizoid zavar (F84.0) • állapot (F22. éreznek és viszonyulnak másokhoz. F60 Specifikus személyiségi rendellenességek A személyiségnek és a viselkedés tendenciáinak súlyos zavarai. A FELNŐTT SZEMÉLYISÉG ÉS VISELKEDÉS ZAVARAI (F60-F69) Ez a blokk olyan különböző állapotokat és viselkedési mintákat foglal magában. A személyiségzavarok gyakran. az Aspirin vagy paracetamol (Rubophen). a hüvös közömbösség mások érzéseivel szemben. Az érzéseket csak korlátozott mértékben fejezi ki. különösen a szexuális partnerre vagy házastársra. változó fokban társulnak szubjektív distresszelés közösségi feladatmegoldási nehézséggel.-) és tartós személyiségváltozások (F62. és a kirobbanó viselkedés kontrolljának képtelensége. vagy hihető racionalizációi annak a viselkedésnek. mint pl. Ezen anyagok állandó használata fölösleges találkozásokat tesz szükségessé az orvosokkal vagy egészségügyi személyzettel.-) schizotypiás zavar (F21) F60.5) schizophrenia (F20. de nem mindig. valamint a fantáziálás. Általában önteltség és énközpontúság. Ezek extrém vagy szélsőséges variációit képviselik azoknak a módoknak. melyeknek klinikai jelentőségük van. a kevert és egyéb személyiségzavarok (F61.3) F60. melyek orvosi recept nélkül kaphatók. az agresszió nagyon könnyen megnyilvánul.5) paranoid (deluzív) zavar (F22. Harcos és makacs meggyöződöttség a saját igazáról. Általában gyerekkorban vagy serdülőkorban jelennek meg és folytatódnak az egész felnőttkoron keresztül. részben szociális élmények részben alkati tényezők hatására. k. Jellegzetes személyiségzavarok (F60. Alap nélküli állandó gyanakvás.-) emocionálisan labilis személyiségzavar (F60. és áthatják a viselkedés és a pszichés funkciók különböző területeit. a magányos cselekedetek és az introspekció előnybe részesítése.-. Néhány ilyen jellemvonás.8) paranoid: • pszichózis (F22. az érzelmek kitörésének hajlama észlelhető.com . károsodás vagy agysérülés. élmények tendenciózus eltorzítása. annak ellenére is. Mások hibáztatásának a tendenciája észlelhető. Abuzus: • antacidokkal (savkötökkel) • vitaminokkal • steroidokkal és hormonkészitményekkel • gyógynövénykészítményekkel • hashajtókkal Kivéve: pszichoaktív szer abúzusa (F10-F19) F59 Nem meghatározott magatartási szindrómák.pdffactory. 19 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. általában a személyiség számtalan részét érinti. F60. a következmények figyelmen kivül hagyásával. míg másokra az élet későbbi szakaszában tesz szert a személy. valamint pszichiátriai megbetegedés következménye.0 Paranoid személyiségzavar Erre a személyiségzavarra jellemző a kifejezett érzékenység a kudarcokra.

ha az impulzív cselekedeteket birálják vagy megakadályozzák. amit jellemez még az előzőeken kivül az énkép. vagy pszichiátriai megbetegedést követően alakul ki a személyiség illetve a viselkedés zavara olyan egyéneknek. idősek és mások kivánságainak passzív elfogadása. problémás személyiségzavarok tartoznak ide.. de egyik sem annyira meghatározó. bizonytalanság.n.-) A személyiség tartós változása katasztrófa átélése után Katasztrófális stressz hatására legalább két éve meglévő tartós személyiségváltozás. Személyiség (zavar): • aszténiás • inadekvát • passzív • önsorsrontó (self-defeating) Egyéb specifikus (meghatározott) személyiségzavar Személyiség(zavar): • excentrikus • "haltlose" tipus • éretlen • narcisszisztikus • passzív-agresszív • pszichoneurotikus Nem meghatározott személyiségzavar Karakterneurózis k. makacsság. Személyiségzavar: • hisztériás • pszichoinfantilis Anankasztikus (obszesszív-kompulzív) személyiségzavar Jellemzi a kételkedés. túlérzékenység az elutasítással és kritikával szemben. Hétköznapi helyzetek potenciális veszélyeinek.pdffactory.9 F61 F62 F62.2) Hisztrionikus személyiségzavar Jellemzői a felszínes és labilis érzelmi élet. és a részletekben való elmerülés. amelyek nem mutatják a tüneteknek meghatározott. bizalmatlanság. és a borderline típust. Így gyakran nehezebben diagnosztizálhatóak. sarkított kifejezése. melyek másodlagosan alakultak ki a fentálló affektív vagy szorongásos zavarok következtében. teátralítás. A változás nem manifesztációja és nem maradványtünete egy másik mentális zavarnak. ami nem volt észlelhető a patológiás élmények átélése előtt. melyek nem érik el az obszesszív-kompulzív zavar súlyosságát. óvatosság. elfogadás után. Például: • kevert személyiségzavar (F60.com . másokkal konfliktusok. az érzelmek eltúlzott. gondolkodásának. jellegzetes sémáit.m. szuggesztibilítás. csökkentértékűség. szociális visszahúzodottság. a figyelem állandó keresése.F60. extrém lelkiismeretesség. Poszttraumatikus stressz zavar (F43. ha bizonyított a személy önmagáról és a környezetéről alkotott felfogásának. dramatikus viselkedés.7 F60. Kivéve: agyi megbetegedés. rigiditás.0) amelyik a fent felsorolt személyiségzavarok több típusának a tüneteit mutatja. belső preferenciák zavara. mintha állandóan fenyegetnék. A személyiségváltozásának jelentősnek kell lennie és rugalmatlan valamint maladaptív viselkedéssel kell párosulnia. hogy lehetővé tenné a specifikusabb diagnózist. averzív) személyiségzavar Jellemzi a feszültség. amelyek nem tulajdonithatók agyi károsodásnak vagy betegséknek Igen tartós stressz. Kivéve: kihangsúlyozodó személyiségvonások (Z73. sérülés vagy diszfunkció következményeképpen kialakuló személyiségés magatartászavar (F07. Kevert és egyéb személyiségzavarok Olyan. intenzív és labilis személyközi kapcsolatok. sértődékenység.1) Tartós személyiség-változások. A zavart jellemzi az ellenséges vagy bizalmatlan attitüd a világgal szemben. hogy a személyiségre gyakorolt átható hatásának megmagyarázásához nem kell egyéni sérülékenységet figyelembe venni. tökéletességre való törekvés. Személyiségváltozás: 20 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.m. az izgalmak. Két típust lehet elkülöníteni: impulziv típust. Személyiség(zavar): • agresszív • borderline • explozív Kivéve: disszociális személyiségzavar (F60. így öngyilkossági jelzések és kisérletek. az elismerés.csoportok alatt lettek leírva. különösen akkor.. • az F60 és F62 pontokba nem besorolható. az élet mindennapi elvárásaival szemben gyenge válasz. öndestruktív viselkedésre való hajlam. katasztrófa. ellenőrzés. Kitartó és kellemetlen gondolatok lehetnek. Dependens személyiségzavar Jellemzi az átható passzív függőség más személyektől kisebb vagy nagyobb élethelyzeti döntés meghozatalában.-) Szorongó (elkerülő.5 F60. A stressznek olyan erősnek kell lennie. mohóság.4 F60. és viszonyának a tartós és jelentős változása. krónikus üresség érzés. Személyiségzavar: • kényszeres (kompulzív) • obszesszionális • obszesszív-kompulzív Kivéve: obszesszív-kompulzív szindróma (zavar) (F42. félelem mások támogatásának az elvesztésétől.1) megelőzheti ezt a tipusú személyiségváltozást.8 F60. melyet az érzelmi instabilitás és az impulzuskontroll hiánya jellemez. korlátozott személyes kapcsolatok. Patológiás személyiség k. egocentrizmus.n. üresség vagy reménytelenség. mint amelyek az F60.6 F60. mások figyelmen kivül hagyása. Állandó sóvárgás a szeretet. rizikóinak ismételt eltúlzásával hajlamos elkerülni meghatározott tevékenységeket. akiknek korábban nem volt személyiségzavara. hajlam a felelősség másokra való áthárítására.0 Házsártos viselkedési tendencia. a célok. mint az F60. illetve elidegenedés érzése. Ez a diagnozis csak akkor adható. reménytelenség és inkompetencia érzése.csoportok. zavaró (troublesome) személyiségváltozások. a "borotvaélen táncolás" krónikus érzése.

6) szerencse játékok folytatása disszociális személyiségzavarban (F60. ismétlődő maladaptiv viselkedészavar. munkahelyi.8 F63. hogy megölik • életet veszélyeztető helyzetnek való tartós kitétel után. házassági és családi értékeket és kötelezettségeket. azért kerültek egy csoportba.1) A személyiség tartós változása pszichiátriai megbetegedés után A pszichiátriai megbetegedésben való szenvedés traumatikus élményének hatására kialakuló. és el kell különíteni reziduális schizophreniától valamint előző mentális zavarok maradványtüneteitől. és labilis hangulat. A változás nem magyarázható korábbi személyiségzavarral. feszültség előzi meg.0 F64.0 F63. hogy testét amennyire csak lehet a kivánt nemhez tegye hasonlatossá. elajándékozza esetleg összegyűjti. és szexuális izgalom sem társul a ruhacseréhez. vagy a hajkitépés hallucináció vagy téveseszme hatására következik be. Kivéve: pszichoaktív szer és alkohol abuzus (F10-F19) szexuális viselkedést érintő impulzus. ami része az egyén életének.2) Pyrománia Több alkalommal ismétlődő gyújtogatás vagy annak kisérlete. szüntelen panaszkodás arról. mivel az egyén nem tud ellenállni annak a késztetésnek. és a cselekedetek közben megkönnyebbülés. és kifejezett izgalom közvetlenül utána.2) • alkohol vagy pszichoaktív szer mérgezés esetén (F10-F19.-) Kóros játékszenvedély A lényege gyakori.9 F64 F64. Serdülő vagy felnőttkori nemi identitás zavar. mert sok "tüneti" hasonlóság található. Megelőzöen feszültség észlelhető. amelyik nem más pszichiátriai szindróma másodlagos következménye. és így szociálisan izolálódik. nem kontrollálhatók. A páciensek elmondása szerint a cselekedeteket egy belső kényszer.2 F63. és követelőző beállítottság mások irányában. A diagnózis nem adható . ahol állandó esély volt arra. hogy ellenkező nemű egyénként élhessen és fogadják el. nyílvánvaló ok nélkül. és tűzzel égéssel kapcsolatos személyekkel való foglalatosság. ami nem magyarázható meglévő vagy korábbi mentális zavar reziduális tüneteivel. és sebészeti és hormon kezeléseket szeretne.4) Egyéb szokás és impulzus-kontroll zavarok Egyéb állandóan meglévő.2) Trichotillománia Jelentős hajhiány észlelhető. Kivéve: sztereotip mozgászavar haj-húzgálással (F98.2 • koncentrációs tábori élmények után • katasztrófa után • elhúzódó: • fogság után. csökkent érdeklődés. diszfória. és nem azért. A zavarok oka nem ismert. az állandó és intenzív distressz saját (anatómiai) neme miatt. hogy kihúzza a haját. terrorcselekedetek áldozataként • kínszenvedés után Kivéve: Poszt-traumatikus stressz zavar (F43.és szokás (kontroll) zavarok (F65. és melyben a páciens ismét nem tud ellenállni a cselekedet kivitelezésének. hogy ő 21 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. károsítva ezzel a tulajdont vagy más tárgyakat. Jellemzője a nagymérvű függőség. Kivéve: depresszióban előforduló lopás (F31-F33) organikus mentális zavarok (F00-F09) bolti lopás elmebetegség gyanúja esetén (Z03. legalább 2 éve fentálló személyiségváltozás. Kettős-szerepű transzvesztitizmus Az ellenkező nem ruháinak a viselése. intim kapcsolatot építsen ki és tartson fent. hogy a betegség megváltoztatta és stigmatizálta. és jóval pubertás előtt jelenik meg. ami hipochondriás igényekhez és betegszerep felvállalásához vezet. meggyöződöttség arról.1 F62. mig azt követően megkönnyebbülés illetve elégedettség észlelhető.1) Gyerekkori nemi identitászavar Rendszerint kora gyerekkorban. karakter a 0.9 F63 F63.F62. ismétlődő szerencsejátékokba való belefeledkezés. hogy ő beteg. és a páciens és más emberek saját érdeke(i) ellen vanak. hogy szoros. Egyéb tartós személyiségváltozás Krónikus fájdalom személyiség szindróma Nem meghatározott.3 F63.2) • magatartászavar esetén (F91.-) • organikus mentális zavar esetében (F00-F09) • schizophrenia esetén (F20) Kleptománia Újra és újra képtelen ellenállni olyan tárgyak ellopási késztetésének. Kényszeres szerencsejáték Kivéve: a mániás páciens szerencsejátékokkal való foglalkozása (F30) szerencsejátékok és fogadás MNO (Z72. ha bőrgyulladás előzte meg. hogy az ellenkező nem tagja. mert fontos közös jellemzőjük van. anélkül hogy ezen túl bármilyen kivánsága volna szexuális nemének tartós megváltoztatására. (esetleg ragaszkodik hozzá.1 F63.pdffactory.) • mentális zavar gyanúja esetén (Z03. ami meghatározó része az illető életének aláásva a szociális. Gyakran növekvő feszültség észlelhető a tűzgyújtás előtt. Ez megakadályozza a pácienst abban. alatta és közvetlenül utána kielégültség érzés kiséri. a közös 4. a szórakozásban való korlátozott részvétel. A tárgyakat eldobja. melyeknek nincs egyértelmű észszerű motivációja.com . Intermittáló explozív zavar Nem meghatározott szokás és impulzus-kontroll zavarok A nemi identitás zavarai Transszexualizmus Annak a vágya. Olyan ismételt cselekedetekkel jellemezhetők. Jellemzik még passzivítás. hogy átmenetileg is de élvezhesse. mint pl. hosszantartó szociális és foglalkozási problémák. tartós személyiségváltozás Szokási és impulzus-rendellenességek Máshol nem osztályozott viselkedészavarok kerültek ide besorolásra. vagy sebészi beavatkozásra. A cselekedetet általában megnövekedett feszültség előzi meg. általában a saját nemével és anatómiájával elégedetlen. nem transzszexuális típus Kivéve: transzvesztita fetisizmus (F65.1 F64. A haj kitépését jelentős feszültség előzi meg. Kivéve: gyújtogatás: • disszociális személyiségzavar esetén (F60. kényelmetlenül érzi magát benne. melyek nem szükségesek a számára és anyagi hasznot sem hajtanak. és az ellenkező nemhez való tartozás szüntelen vágya.8 F62. jellemzője.

öltözködésével.n. és ez hosszútávon depresszióhoz és szorongáshoz vezet. A szexuális érés zavara A páciens szenved saját bizonytalanságától. Egyéb zavara a szexuális preferenciának (beállítottságnak) A szexuális preferencia más típusai. Voyeurizmus Állandó vagy ismétlődő hajlam. hogy melyik nemhez tartozik.8 F69 ellenkező nemű). tevékenységével való foglalkozás. Ego-disztoniás szexuális orientáció A nemi identitás és a szexuális orientáció (heteroszexuális. mint ruhák. vagy lábbelik. Gyakori még valamilyen szövet (gumi. A leggyakoribb serdülők között. hogy a nemi szerveit megmutassa idegeneknek (különösen ellenkező neműeknek). vagy lányos viselkedés fiúknál nem elegendő. akik hosszantartó stabil szexuális orientáció (gyakran párkapcsolat) után. mint páldául az obszcén telefonálgatás.9 F68 F68.9 F66 F66. A leggyakoribb kombináció a fetisizmus. és az egyén pszichológiai állapotát is befolyásolják.n. rokkantságot megerősítendő jöttek létre.0 F65. Ha az egyén "elszenvedni" szereti. A páciens rendszeresen aggódik a fájdalma vagy rokkantsága (munkaképtelensége) miatt. Időnként csak a hagyományos módon elért szexuális izgalmat fokozzák (pl. biszexuális vagy prepubertalis) nem kérdéses. hogy egyértelmű a szexuális vágykeltéssel a kapcsolata. hogy szándékában állna bárkivel is közelebbi kapcsolatot létesíteni.6 F65.n. fokozódtak. illetve fogsággal jár.0 F66.. A szexuális fejlődéshez és orientációhoz társuló pszichológiai és viselkedési rendellenességek Megjegyzés: a szexuális orientáció önmagában nem jelent semmilyen (mentális) zavart.8 F65. mely fájdalom okozásával vagy megalázással.2 F65.1 F65. állatokkal szexuális cselekedetek. a partner egy meghatározott ruhát visel). bőr. lányok vagy mindkettő) iránt érzett szexuális érdeklődés. akik még bizonytalanok saját szexuális orientációjukban. Erről általában a megfigyelt embernek nincs tudomása. ha már az orgazmust elérte és a szexuális vágya csökkent. Az egyének különböző jelentőséget tulajdonítanak fétiseinek. vagy olyan egyéneknél. Leszázalékolási neurózis (Compensation neurosis) Facticiosus zavar. A diagnozishoz alapvető zavarnak kell lennie. hogy hetero-. homo. Frottörizmus Necrophilia Nem meghatározott zavara a szexuális preferenciának Szexuális deviációk k. A transzszexualizmus kialakulásának az elején jelentkezhet. amelyeket.4 F65. vagy kifejezettebbekké váltak. A szexuális preferencia rendellenességei Beleértve: paraphilia Fetisizmus Élettelen tárgy használata szexuális vágy felkeltésére és szexuális örömszerzésre. de nem mindig szexuális izgalommal társul és ezt követően maszturbációval. Gyakran az egyének szexuális izgalmat szadista és mazochista cselekedetekkel egyaránt fenttartanak. és gyakran saját aggodalmaival van elfoglalva.8 F66. Fetisisztikus transzvesztitizmus Az ellenkező nem ruháinak a viselése szexuális izgalom elérésére és hogy úgy nézzen ki. saját nemének a tagadása. (Pár)kapcsolati zavarok k. Karakterzavar k. műanyag) használata. véleménye szerint a hosszan tartó fájdalmak vagy rokkantság (munkaképtelenség) okozott. nyilvános helyeken másokhoz dörgölődzés szexuális izgatás céljából. akkor őt mazochistának nevezzük. Szado-mazochizmus Olyan szexuális aktivítások kedvelése. úgy érzik. és szexuális izgalom fokozása stranguláció által elért oxigén hiány segítségével.1 F66. szexuális viselkedésük alatt megnézzen pl.0) A nemi identitás egyéb zavara Nem meghatározott nemi identitászavar Nemi szerepzavar k.8 F64. A pubertáskort elért vagy azt meghaladt egyének nemi-identitás zavarát az F66. hogy milyen a szexuális orientációja.F64. A szexuális kapcsolat zavara A nemi identitás és a szexuális orientáció (hetero-.3 F65. némi fiússág lányoknál. betegséget.com . ha "nyújtani" szereti.n. vagy biszexuálisak. melyek kompatibilisek vagy valamilyen fizikai zavart. és szexuális izgalomhoz és maszturbációhoz vezet. Szadizmus Mazochizmus A szexuális preferencia multiplex (többszörös) zavara Időnként egynél több abnormális szexuális preferencia észlelhető ugyannál a személynél. nyilvános helyen. hogy a ruhát levegye magáról.vagy biszexuális) tehető felelőssé a szexuális partnerkapcsolat kialakításában vagy fenttartásában mutatkozó nehézségekért. Az ellenkező nem ruháival. A felnőtt személyiség és viselkedés nem meghatározott (nem specifikus) zavara 22 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.5 F65.m. transzveszticizmus és a szado-mazochizmus. homo-. akkor szadistának nevezzük.0 F68.m. de az egyén a társuló pszichológiai vagy viselkedészavar miatt megváltoztatni szeretné és emiatt segítséget is keres.pdffactory.1) a szexuális érés zavara (F66. vetkőzés közben. hogy másokat intim. változok a szexuális orientációjuk.2 F66. és az erős késztetés. Fetisiszta transzvesztita Exhibicionizmus Állandó vagy ismétlődő hajlam arra. és egyik sem szorítja háttérbe a többit.1 F68. mint az ellenkező neműek. Általában. [Pszichés vagy testi tüneteknek vagy rokkantságnak szándékos produkciója (szimulálása) vagy erről való meggyőződés] Egyéb meghatározott zavara a felnőtt személyiségnek és viselkedésnek. Egyéb pszichoszexuális fejlődészavar Nem meghatározott pszichoszexuális fejlődészavar A felnőtt személyiség és viselkedés egyéb zavarai Aggravatio (Fizikai tünetek előidézése (elaborációja) pszichés okokból) Fizikai (szervi) tünetek. Elkülöníti a transzszexuális transzvesztitizmustól. A fétisek valamilyen formában a testhez tartoznak.9 F65 F65.m. Pedophilia (Korai) pubertásban lévő gyerekek (fiúk.csoportnál kell besorolni. Kivéve: ego-disztoniás szexuális orientáció (F66. anélkül.m.

nyelvi. Általában a károsodás vagy késés jelen van amilyen korán már észlelni lehet. vizelet. (b) olyan funkciók fejlődésének károsodása vagy késedelme. jó szociális kapcsolatokat fentartani. Beleértve: igen súlyos mentális subnormalitás F73 Igen súlyos mentális retardáció IQ 20 alatt van (felnőtteknél a szellemi kor 3 év alatt van). személyközi kapcsolatok zavara.m. F70 Enyhe mentális retardáció Az IQ megközelítőleg 50-69 között (felnőtteknél.2) } miatt • halláskárosodás (H90-91) } • mentális retardáció (F70-F79) } • nyelvfejlődési zavarral: • expresszív (F80. és közösségi aktivításra. emocionális és viselkedészavarok.1 Markáns romlása a viselkedésnek. epilepsia. mozgásbeli. . (c). Sok felnőtt képes dolgozni. F80. ahol a nyelv elsajátításának a normál folyamata az egészen korai fázistól zavart. a szellemi kor 9-12 év között van). A beszéd és a nyelv fejlődésének a zavarait gyakran követi társuló probléma. szenzoros károsodásból. remissziók és relapszusok nélkül. amelyre jellemző a külömböző készségek romlása. de felnőttkorban is észlelhető még enyhe elmaradás (deficit). és fokozatosan csökken ahogy az egyén felnő.n.MENTÁLIS RETARDÁCIÓ (F70-F79) Abbamaradt vagy nem teljes szellemi fejlődés.com . ami figyelmet vagy terápiát igényel. F80 A beszéd és beszédnyelv specifikus fejlődési rendellenességei Azok a zavarok tartoznak ide. mint autizmus . a kognitív. Nagy valószínűséggel állandó támogatásra van szüksége. de legtöbbjük képes meghatározott fokú önállóságot elérni az önellátásban. Eredményeként az önellátás. F79 Nem osztályozott mentális retardáció Beleértve: mentális: • deficit k.1 A kifejező (expresszív) beszéd zavara 23 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.1) • receptív (F80. k. Beleértve: közepes mentális subnormalitás F72 Súlyos mentális retardáció Az IQ megközelítően 20-34 között van (felnőtteknél. • szubnormalitás k. A PSZICHÉS (LELKI) FEJLŐDÉS ZAVARAI (F80-F89) Ebben a főcsoportban található zavarok közös jellemzője: (a). ha társuló elváltozások észlelhetők.m. a kezdete csecsemő és gyermekkor közé esik.n.n.n. mint a olvasási.és székletürítési kontroll. helyesírási nehézség. és készségeké.pdffactory.m. de emelett a nyelvi készségek teljesen normálisak. Ezeket kiegészíthetik tájékozódó skálák az adott környezethez való szociális adaptációról. még az alacsony (gyatra) mentális teljesítményt is javíthatja a rehabilitáció és a tréning. vagy nagyon enyhe romlása a viselkedésnek .9 Nem jelezték a viselkedés romlását További kódokat használjon. Beleértve: gyengeelméjűség enyhe mentális subnormalitás F71 Közepes mentális retardáció Az IQ megközelitőleg 35-49 (felnőtteknél a szellemi kor 6-9 év között van). A legtöbb esetben az éríntett funkciók a következők: nyelv. karakter a társuló viselkedés romlás mértékét fejezi ki az F70-79-es főcsoportban: . Intellektuális képességek és a szociális adaptáció változhatnak idővel. Fejlődési: • fonológiai zavar • beszéd artikulációs zavar Dyslalia Funkcionális beszéd-artikulációs zavar Lalia (echolalia) Kivéve: a beszéd artikulációjának a romlása (károsodása): • aphasia k. mentális retardációból vagy környezeti tényezőkből. képességek. melyek a fejlődés során jellenek meg. melyek szorosan kötődnek a központi idegrendszer biológiai fejlődéséhez. melyben a gyerek által használt beszéd úgy hangzik. Valószínüleg kifejezett fejlődési lassulást eredményez gyermekkorban. motoros koordináció. A diagnózisnak mindig a pillanatnyi müködési szinten kell alapulnia. kommunikáció és mozgás súlyosan korlátozott. visuo-spatialis készségek.0 Nincs. A diagnózis függ még a gyakorlott diagnoszta teljes intellektuális képességekre kiterjedő vizsgálatától. stabil lefolyás. vagy súlyos testi fogyatékosság. szociális készségek. A mentális retardáció mértékét hagyományosan az intelligencia tesztekkel határozzuk meg. egyéb fejlődési zavar. Beleértve: igen súlyos mentális subnormalitás F78 Mentális retardáció. (R47. Valószinüleg tanulási nehézségeket okoz az iskolában.m. a szellemi kor 3-6 éve között van).8 Egyéb romlása a viselkedésnek . mintha a megfelelő mentális szintje alatt volna. amelyek az intellektus minden szintjét érintik mint pl. Az állapot nem direkt módon következik idegrendszeri vagy beszéd mechanizmusának az abnormalításából. magatartászavar. képes adekvát kommunikációt elsajátítani és iskolázottságra szert tenni.2) F80. A retardáció létrejöhet minden más mentális vagy fizikai állapotától független is. A 4.0 Az artikuláció jellegzetes zavara Az a fejlődési zavar. olyan készségeké.0) } • apraxia (R48.

betűzés egyaránt éríntett. (R48.0-F84.2 F80.0 F81.0) • nem megfelelő iskoláztatás eredménye (Z55.2) dysphasia vagy aphasia k. melyben a készségek megszerzésének a normális menete válik zavarttá.0) • expresszív (F80. és nem magyarázható mentális visszamaradottsággal.2-F84. (R48. legfeljebb két éven belül.0-F84.1 F81. a korábban megszerzett képességeket napok esetleg heteken belül elveszíti. vagy nem megfelelő iskoláztatás rovására. Meghatározott olvasási zavar (dyslexia) Az olvasási készségek fejlődésének szignifikáns és meghatározott romlása. Kongenitális auditoros impercepció Fejlődési: • dysphasia. ami nem magyarázható egyszerűen mentális retardációval.n. Az olvasáshoz szükséges részfeladatok.1) dysphasia és aphasia.m. Kivéve: aphasia: • k. receptírtipusu: • k. és epilepsiás rohamok észlelhetők.m. nem írható kizárólag látásélesség.3) } Egyéb nyelvi és beszédfejlődési zavar Selypítés Nem meghatározott zavara a beszéd és a nyelv fejlődésének Nyelvi zavar k.1) } miatt • gyerekkor dezintegrativ zavara (F84. mint az összeadás.0) } • autizmus (F84.n.2 Ebben a fejlődési zavarban a gyerek a kifejező beszédet a neki megfelelő szellemi korától lényegesen alacsonyabb szinvonalon használja.1) elektív mutizmus (F94.0) dyslexia k. Az artikuláció zavara előfordulhat.0) az emocionális élet zavaraihoz társuló olvasási nehézség (F93. A szóbeli és írásbeli helyesírás. (R47.0) nyelvi elmaradottság süketség miatt (H90-H91) mentális retardáció (F70-F79) Szerzett aphasia epilepsiával [Landau-Kleffner szindróma] A korábban teljesen normálisan fejlődő gyerek elveszíti a receptív és az expresszív nyelvi készségeket.m. vagy nem megfelelő oktatással.com .8 F80.0) mentális retardáció (F70-F79) a fejlődés pervazív (átható) zavarai (F84.m. de a beszédmegértés normális határok között van.3) autizmus (F84.8) Az aritmetikai készségek zavara (dyscalculia) Az aritmetikai készségek károsodása alakul ki.3) 24 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. látszólag minden esetben a kifejező beszéd is markánsan érintett.n. A páciensek 2/3-a többé kevésbé súlyos receptív nyelvi nehézségekkel gyógyul. (R47. Meghatározott helyesírási retardáció (olvasási zavar nélkül) Kivéve: agraphia k. orális olvasási készségek. "Backward reading" Fejlődési dyslexia Meghatározott (specifikus) olvasási retardáció Kivéve: alexia k. geometria vagy kalkulációk. miközben az olvasás meghatározott zavara nem észlelhető. receptív típusa (F80. elsajátítása mind sérült.) fejlődési dysphasia vagy aphasia.-) A beszédmegértés (receptív beszéd) zavara A beszédmegértés a gyerek korának megfelelő szellemi szintje alatt van. Helyesírási nehézségek gyakran társulnak meghatározott olvasási zavarokkal. Fejlődési: • acalculia • aritmetikai zavar (számtani műveletek végzésének a zavara) • Gerstmann szindróma Kivéve: acalculia k. Társuló emocionális és viselkedészavarok gyakoriak az iskoláskorban.F80. látászavarral vagy nem megfelelő iskoláztatással. A zavar vonatkozik alapvető feladatokra. szófelismerés.n. Az iskolai teljesítmény specifikus fejlődési rendelleneségei Olyan zavarok. trigonometria. Az epilepsiás rohamok és a nyelvi készségek elvesztése időben egybeeshet.3 F80.pdffactory. olvasásértési készség. és szó és hangképzési rendellenességek is vannak.-) Az írás zavara (dysgraphia) A legszembetűnőbb a specifikus és szignifikáns sérülés a helyesírási készségek fejlődésében. annak ellenére hogy az olvasásban javulás tapasztalható.m.0) elektív mutizmus (F94. aphasia receptív formája • sensoros aphasia (Wernicke) Szó-süketség Kivéve: szerzett aphasia epilepsiában (Landau-Kleffer) (F80. Az olvasás fejlődési zavarait rendszerint megelőzi a beszéd és nyelvi fejlődés zavara. vagy szerzett idegrendszeri trauma vagy betegség következménye.m. Fejlődési dysphasia vagy aphasia. mentális retardációnak.n. szellemi érettség. (R47. mint az algebra. és osztás. Encephalitis a feltételezett oka.8) aritmetikai nehézségek: • olvasási és helyesírási zavarral társulva (F81.m. az általános intelligencia megtartottsága mellett.n.m. expressív típusa Kivéve: szerzett aphasia epilepsiával (Landau-Kleffner) (F80. (R48. Ez nem egyszerűen a tanulási lehetőség hiányának. ami serdülőkorra is megmarad.n. Kialakulásakor az EEG-n paroxismális jelenségeket lehet megfigyelni.9 F81 F81. illetve kevésbé érinti a sokkal absztraktabb feladatokat. szorzás. A leggyakrabban 3-7 éves kor között kezdődik. de tetszőleges sorrendben kővetheti is egymást pár hónapon. (R48.8) helyesírási nehézség: • olvasási nehézséggel társulva (F81.n. kivonás.

és az autizmus diagnozisához szükséges a pszichopatológiai abnormalítások mindhárom különböző területen nem észlelhető (reciprok szociális interakciók. A meghatározott diagnosztikus kritériumokon túl. az iskolai készségek.1) Egyéb fejlődési zavara az iskolai készségeknek A kifejező írás fejlődési zavara Nem meghatározott fejlődési zavara az iskolai készségeknek Tanulási ismeretek elsajátítási nehézsége k.com .m. Tanulási: • nehézség k. Súlyosan retardált egyéneken és a receptív nyelv meghatározott. a társuló mentális retardációra vagy más egészségügyi problémára. melyben a reciprok szociális interakciók. hónap és a 24. A kevert csoportot csak akkor lehet használni. és (b). Ismétlődő sztereotip motoros mannerizmus és a szociális interakcióknak autizmushoz hasonló abnormalitásai alakulnak ki. és ezt követően gyakran choreoatetoid mozgászavar. (a). a motoros készségek. Kiegészítő kódokat lehet használni. mint fóbiák. a pszichopatológia 3 területén jellegzetes abnormális funkciók: reciprok szociális interakciók. korlátozott. (F80. hónap között indulva.5) Atipusos autizmus Ezt a pervazív viselkedészavart megkülönbözteti az autizmustól egyrészt kezdetének az időpontja. Autisztikus zavar Infantilis: • autizmus • pszihózis Kanner-szindróma Kivéve: autisztikus pszichopátia (F84.-) • a koordináció másodlagos hiánya mentális retardáció következtében (F70F79) Kevert specifikus fejlődési zavarok Reziduális csoport. de a közösségi érdeklődés megtartott.-) a koordináció hiánya (R27.8 F81. melyben mindkettő egyaránt károsodott. Dementia infantilis Disintegratív pszichosis 25 PDF created with pdfFactory Pro trial version www..0) • (helyes)írásnak (F81.n.F81. addig elsajátított készség elveszik. alvás és táplálkozási zavarok.9 F82 F83 F84 F84.0 vagy F81. 4 éves kor körül törzstaxia és apraxia kezd kialakulni. ismétlődő sztereotíp viselkedés. Súlyos mentális retardáció majdnem mindig elkerülhetetlen szövődmény. ha nagy átfedés észlelhető a fenti fejlődési zavarok között. (önmaga felé irányuló) agresszió. normál fejlődést követően a 7. A diagnózishoz legalább 2 vagy több meghatározott fejlődési zavar kritériumainak teljesülnie kell. de általában a kognitív funkciók általános károsodásával társul. kommunikáció. Egyes esetekben encephalopathia állhat a hátterében.3 • nem megfelelő oktatás miatt alakult ki (Z55. tükörmozgás. ha az abnormális és károsodott fejlődés 3 éves kor után kezdődik. A szociális és játékfejlődés éríntett.2 és az F81. és a kommunikációs sémák minőségi abnormalitása észlelhető. Kivéve: meghatározott zavara az: • aritmetikai készségeknek (F81. Egyéb gyerekkori dezintegrativ zavar Teljesen normális fejlődési periódust követően alakul ki ez a pervazív fejlődési zavar.2) • olvasásnak (F81.1 F84. amit a fej növekedésének a lassulása kisér.8) Az iskolai készségek kevert zavara Nehezen meghatározható csoportja az aritmetikai és az olvasási vagy (helyes)írási készségeknek. Megszakad a környezete iránti általános érdeklődés. melyek megfelelnek az F81. a kézhasználat részleges vagy teljes elvesztése. melynek során pár hónap alatt különböző fejlődési területeken számos. Ezt a csoportot csak akkor lehet használni.-. Gyerekkori atipusos pszichózis Mentális retardáció autisztikus tünetekkel A mentális retardáció meghatározásához kiegészítő kódokat kell használni (F70-F79) Rett szindróma Csak lányokon alakul ki. A zavar egyértelműen nem magyarázható az általános a mentális retardációval vagy nem megfelelő iskoláztatással. abnormális vagy károsodott fejlődés 3 éves kor előtti kezdettel. Gyerekkori autizmus (autismus infantilis) Ennek a pervazív fejlődési zavarnak a diagnózisához a következőknek kell teljesülnie. és korlátozott.m. kézszorítási sztereotipia és hiperventilláció. dührohamok. • zavar k. Ezek a minőségi abnormalitások az egyén funkcióit minden helyzetben meghatározzák. súlyos fejlődési zavara esetén nagyon gyakori az atipusos autizmus.1 kritériumainak. ha szükséges.pdffactory.és F82.0 F84.-) Pervazív fejlődési zavarok A zavaroknak egy olyan csoportja. A zavar nem mindig. hogy elsődleges diagnozisként alkalmazható volna. hogy nem teljesül mind a 3 csoportja a diagnosztikus kritériumoknak. motoros funkciókkombinált fejlődési zavar észlelhető. számos nem specifikus probléma észlelhető. F81.n. kommunikáció. hogy a másik egy vagy két területen jellegzetes rendellenességek figyelhetők meg. Jellemzi még a célirányos kézmozgások elvesztése. valamint a finom és durva motoros koordináció zavara. de önmagában egyik tünet sem elegendően kifejezett. ismétlődő szereotíp viselkedés) annak ellenére. a beszéd. ami nem magyarázható egyértelműen az általános intellektuális retardációval.2 F84. és más társuló mozgászavar. Habár gondos klinikai vizsgálat a legtöbb esetben az idegrendszer fejlődési zavarára utaló jegyeket talál. mint a nem rögzített végtag choreiform mozgása. Azokra a zavarokra alkalmazzuk. vagy meghatározott kongenitális vagy szerzett neurológiai zavarral. másrészt.m.n. de a diagnózist a viselkedészavar alapján állítjuk fel.3 F81. melyben a beszéd a nyelv. Ügyetlen gyerek szindróma Fejlődési zavar: • koordinációs • dyspraxiáns Kivéve: a járás és a mozgékonyság abnormalitásai (R26. A motoros funkció specifikus fejlődési rendellenességei A legfontosabb tünete a motoros koordináció fejlődésének súlyos károsodása.

pusztán agressziv tipusa Nem szocializált agressziv zavar F91. Fejlődési zavar k. (Szocializált magatartászavar) Jellemzője a kortárscsoportjukba jól beilleszkedett egyének állandó disszoiális vagy agresszív magatartása (mely kimeríti a 91-es pont általános kritériumait. tárgyakkal való durva bánásmód. Magatartászavar.n. gyakori elszökés otthonról. A viselkedés egészen a kornak megfelelő szociális erős áthágásához vezethet. ismétlődő. akiknek normális intelligenciájuk van). Hiperkinetikus szindróma k.m.8 Egyéb pervazív (átható) fejlődési zavar F84. A 91. F91. elegendő a diagnózishoz. nagy problémájuk van a figyelemmel. vagy majdnem teljesen otthonra.0 Az aktivítás és a figyelem zavarai Figyelem deficit: • zavar hiperaktivítással • hiperaktivítás zavar • szindróma hiperaktivítással Kivéve: hiperkinetikus zavar magatartászavarral (F90.2 Kortáscsoportba beilleszkedettek magatartászavara. amihez az érdeklődés és az aktivítások korlátozott.pontban meghatározott kritériumoknak teljesülniük kell. és ha stimulánsokat kapnak jelentős diszfóriával. állatokkal. hogy hiányzik a nyelvi vagy kognitív fejlődés késése vagy retardációja. Kivéve: hangulat (affektiv) zavarok (F30-F39) pervazív fejlődési zavarok (F84. bomlasztó viselkedést takar).m. és sztereotíp viselkedéssel. A magatartászavar része lehet egy meglévő pszichiátriai szindrómának. vagy egy serdülőkori lázadás. Autisztikus pszichopátia Gyerekkori schizoid zavar F84.0 A családi körre korlátozódó magatartászavar Disszociális és agresszív viselkedést is magában foglaló magatartászavar.3 Nyílt (kihívó) oppoziciós zavar 26 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. Kora felnőttkorban pszichótikus epizód társulhat hozzá. dac. akik hiperaktivak. tulajdonnal szembeni extrém destrukció (rombolás).-) • ha hiperkinetikus zavarokkal társul (F90.9 Nem meghatározott pervazív (átható) fejlődési zavar F88 A pszichológiai fejlődés egyéb rendellenességei Fejlődési agnosia F89 A pszichológiai fejlődés rendellenességei k. Kivéve: Rett szindróma (F84.4 Mentális retardációval és sztereotip mozgászavarral társuló túlzott aktivítás Nem teljesen meghatározott bizonytalan nozológiai csoport. megtalálható az autizmusra jellemző reciprok szociális interakciók minőségi abnormalitása. mint például: extrém mértéke a harcnak. dacot.A diagnózis olyan viselkedéseken alapszik.1 Kortárscsoportba sem beilleszkedettek magatartászavara (Nem szocializált magatartászavar) Jellenzője az állandó disszociális és agresszív magatartásnak (mely kimeríti a 91-es pont általános kritériumait. Gyakran társul globális vagy specifikus fejlődési késéssel (zavarral)..8 Egyéb hiperkinetikus zavar F90. és elég hosszan kell tartania (hat hónap vagy annál hosszabb ideig). A serdülőknél a túlzott aktivítást a semittevés válthatja fel (ami nem szokványos a hiperkinetikus gyerekeknél. hogy az abnormalitások egészen a serdülőkorig vagy a felnőttkorig fentálljanak. bomlasztó viselkedést foglal magába) és a többi gyerekkel való kapcsolat átható abnormalitásának a kombinációja. ebben az esetben ezt a diagnózist kell előnyben részesíteni.1 Hiperkinetikus magatartászavar Hiperkinetikus zavar magatartászavarral F90. tűzokozás. szereotip repertoárja társul. Bármelyek a fentiek közül. agresszív vagy dacos magatartássémák. szófogadatlanság. Az autizmustól alapvetően megkülönbözteti.m. fenyegetésnek. emberekkel. időnként pszichomotoros retardációval reagálnak. ha kellően markáns. F84. dacot. hogy a viselkedési sémát milyen mértékig az alacsony intellektus vagy agyi károsodás okozza. Súlyos mentális retardációban szenvedő gyerekek (IQ 50 alatt).n.-) • ha emocionális zavarokkal társul (F92.1) F91. a szük családtagokkal való interakciókra.Heller szindróma Szimbiotikus pszichózis Kiegészítő kódokat kell használni a társuló neurológiai problémák meghatározásához. ismételt hazudozás. bomlasztó viselkedést) melyben az abnormális viselkedés teljesen. és nem csak ellenkezés. de izolált diszszociális cselekedetek nem.9 Nem meghatározott hiperkinetikus zavar Hiperkinetikus reakció gyerek és serdülőkorban k.1) F90. Csoportos magatartászavar Csoportos garázdálkodás Bandatagok támadásai (erőszakoskodásai) Csoportos lopás ("bandákban") Iskolakerülés F91.n. Nem ismert. A stimuláns gyógyszerek nem hatásosak náluk. lopás.com . és a súlyosan zavart szülő-gyerek kapcsolat önmagában nem elegendő a diagnózishoz.2) F84. Gyakran társul kifejezett ügyetlenséggel. vagy közvetlen (közös) háztartásban élőkre korlátozódik. iskolakerülés.pdffactory.n. és nem csak ellenkezést.m. F91 Magatartási zavarok Jellemzői a visszatérő és tartós disszociális.5 Asperger szindróma Bizonytalan nozológiai csoport. Határozott tendencia észlelhető. ellentétben a normál IQ-val rendelkezőkkel. gyakori és súlyos indulatkitörések. A VISELKEDÉS ÉS AZ ÉRZELMI-HANGULATI ÉLET RENDSZERINT GYERMEKKORBAN VAGY SERDÜLŐKORBAN JELENTKEZŐ ZAVARAI (F90-F98) F90 Hiperkinetikus zavarok F90. sokkal súlyosabb lehet mint egy hagyományos gyerekcsíny. (nem csak elenkezés.-) schizophrenia (F20.

0) Reaktív kötődési zavar gyerekkorban 27 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. deperszonalizáció vagy derealizáció.8 F92.-) és állandó kifejezett depresszió (F32. A diagnózishoz szükséges.1) gyerekkori szociális szorongás (F93. dacos. mint a szeparációs szorongás része fiatal gyerekeknél (F93.9 F93 F93. ami lényegesen meghaladja az engedetlen. Szelektív mutizmus Kivéve: pervazív fejlődési zavar (F84. szorongással. A gyerekkori magatartászavar (F91.-). különösen idősebb gyerekek esetében. sem mint minőségileg abnorálisnak. melyek gyerekkorban keletkeznek. vagy agresszív vagy disszociális viselkedés sokkal extrémebb formái. vagy bomlasztó magatartást.n.-) schizophrenia (F20) beszéd és a nyelv meghatározott fejlődési zavarai (F80.1) Szociális szorongás zavar gyerekkorban Idegenekkel szemben óvatosság.általános kritériumai teljesülnek. állandó emocionális tünetek.-) Egyéb kevert magatartás és emocionális zavar A magatartászavar és markáns..-0) Szeparációs szorongás a gyerekkorban Akkor lehet diagnosztizálni.2) Fóbiás szorongás zavar gyerekkorban Gyerekkori félelmek. Elektív mutizmus Markáns.-) hangulatzavarral társul (F32. emocionálisan meghatározott szelektivitás a beszédben.-) átmeneti mutizmus. vagy más emocionális zavarral. és a szociális funkciók jelentős zavarát okozza. a gyerekkori emocionális zavar (F93.8 F93.0 F94. A normális szeparációs szorongástól az különíti el.F91. a megszokott életévnél tovább tart.és serdülőkorban kezdődő zavarai Kissé heterogén csoport.-ban • neurotikus zavarokkal az F40-F48 -ban Nem meghatározott kevert emocionális és magatartászavar Jellegzetesen gyerekkorban kezdődő emocionális zavarok Sokkal inkább a normális fejlődés eltúlzott (sarkított) formáinak tekinthetők.1 F93. A nem megfelelő fejlődés fontos diagnosztikus támpont. hogy statisztikailag sokkal erősebb a szorongás. másrészt abnormális szociális interakcióhoz vezet. ami a fejlődési szakban kezdődik.-) vagy a felnőtt típusú neurotikus zavar (F40-F48) vagy hangulatzavar kritériumainak egyaránt teljesülnie kell a diagnózishoz. kényszercselekedetek. reménytelenség érzése. az érdeklődés és az öröm elvesztése a megszokott cslekedetekben. (túl)érzékenység és ellenkezés. ha a szeparáció áll a szorongás középpontjában és ez a szorongás előszőr az első életév folyamán jelentkezett. Durvább gyerekcsínyek vagy engedetlen viselkedés önmagában nem elegendő a diagnózishoz. Kevert magatartási és emociomális zavarok A fentálló agresszív . és szociális bizalmatlanság vagy szorongás. Testvér rivalizációs zavarról csak akkor beszélhetünk ha a zavar foka és időtartama statisztikailag nagyobb az átlagosnál. amibe nem tartoznak bele garázda cselekedetek. e között a jellegzetesen gyerekkorban kezdődő érzelmi zavar és a neurotikus zavarok (F40-F48) közötti különbségtételben. engedetlen. Más gyerekkori félelmek. a megfelelő csoportnál kell besorolni az F40-F48 résznél. disszociális vagy kihívó magatartás kombinálódik markáns depresszióval. visszahúzódás. Egyéb magatartászavar Nem meghatározott magatartászavar Gyerekkori viselkedészavar k.pdffactory.com . A legtöbb esetben súlyos környezeti zavarok vagy depriváció feltehetően jelentős szerepet játszik a kialakulásában. ha az első életévekben jelentkezik.m. Óvatosnak kell lenni ennek a diagnózisnak a használatakor. mint szorongás. vagy hipochondriázis társulása.8 F91. mikor új. de nem a normális fejlődés részjelenségei.3 F93. Kivéve: hangulat(affektiv) zavarok (F30-F39) neurotikus zavarok (F40-F48) gyerekkori fóbiás szorongás (F93.2) Nem meghatározott gyerekkori emocionális zavar A szocializáció jellegzetesen gyermek. Gyerekkori vagy serdülőkori "kikerülő" zavar Testvér rivalizáció (zavara) A gyerekek többségénél a közvetlenül fiatalabb testvér születését valamilyen fokban mindig kiséri érzelmi zavar. ami a következő tünetekben nyilvánul meg: extrém boldogtalanság. Csak akkor adható ez a diagnózis. A zavar rendszerint társul jelentős személyiségvonásokkal. de a fokuk abnormális. mert klinikailag szignifikáns magatartászavar általában disszociális vagy agressziv viselkedéssel társul. vagy szociálisan veszélyes helyzetbe kerül.2 F93.0 F92.. hogy az F91. és mértékében szokatlan valamint szociális funkciókban problémát okoz. Testvérféltékenység Egyéb gyerekkori emocionális zavar Identitászavar Túlzott szorongás (zavara) Kivéve: gyerekkori nemi identitászavar (F64. fóbiák. Depressziós magatartászavar A magatartászavar (F91. mint pl.0 F93. a gyerek bizonyos helyzetekben jó beszédképesséről tesz tanúságot.m. Gyerekkori magatartászavar k.1 Általában kisebb gyerekeknél előforduló magatartászavar.9 F94 F94. Magatartászavar (F91. önvádlás.n. kötekedő (bomlasztó) visselkedéssel jellemezhető. Kivéve: generalizált szorongás zavar (F41. mint szociális szorongás. és (ellentétben a pervazív fejlődési zavarral) nem elsődlegesen jellemezhető minden területet átható nyilvánvaló alkati szociális inkompetenciával vagy deficittel. elsősorban kifejezett dacos. a közös abnormalitás a szociális funkciókban található. Kivéve: ha magatartászavarral társul (F92. ismeretlen. alvászavar és étvágytalanság. melyek kifejezett kapcsolatot mutatnak meghatározott fejlődési fázisokkal és a gyerekek többségében észlelhetők. az agoraphobia. kényszergondolatok.-) kombinálódása. F91 alatt meghatározott magatartászavar társulása: • emocionális zavarokkal az F93.9 F92 F92. míg más helyzetekben nem beszél.

A széklet általában normális összetételű. Funkcionális encopresis Incontinentia alvi (nem organikus) Pszichogén encopresis Kiegészítő kódokat kell használni a társuló constipatio (székrekedés) meghatározására.8 F95. de más emocionális (F93.0 F95. melyben motoros vagy vokális (de sohasem mindkettő) ticek vannak. grimaszolásban és fejrángásokban nyílvánul meg. akaratlagos. Szeretetnélküli (affektusok nélküli) pszichopátia Institucionális szindróma Kivéve: Asperger szindróma (F84. a diffúz. és még jelentős környezeti változás ellenére is tartósan fentálló. ismétlődő hangadással. melyek lehetnek egyszerűek vagy multiplexek. mert sűrűn fordulnak elő. amihez emocionális zavar társul. Kombinált vokális és multiplex motoros tic (zavar) [Gilles de la Tourette szindróma] Több motoros és egy vagy több vocalis tic együtt. és a pisszegés. felszínes kortárs kapcsolatok.1 F95.n.m. ugrálás és szökdécselés. Obszcén szavak vagy kifejezések használata előfordul. szociálisan nem elfogadható (gyakran obszcén) szavak használata (coprolalia). de ettől eltekintve nagyon különbőzőek.0 F98. míg mások csupán tünetek halmaza. és környezeti változások aktiválják. rendszerint gyerek és serdülőkorban kezdödő viselkedési és emocionális rendellenességek Heterogén csoport egyetlen közös vonása. és céltalan. A tic általában szemhunyorgatásban. más fennálló emocionális viselkedészavarhoz. egyszerre észlelhető. de elsajátított vizeletürítési kontrollt követően is kialakulhat. és valaki hangjának vagy szavainak az utánzása (palilalia) Átmeneti tic (zavar) Megfelel a tic általános kritériumainak. és társulnak pszichoszociális problémákkal. és tovább mint egy évig tartanak. kialakulásában szerepet játszhat a megszerzett székletürítési kontroll elvesztése. ami az illető mentális korához képest abnormálisnak minősíthető. vagy epilepsias roham vagy más strukturális eltérés következménye. A stressz fokozza és alvás megszünteti. Egyéb. de hosszabb rövidebb időre elnyomható. ami lehet obszcén természetű (copropraxia) Egyéb tic zavarok Nem meghatározott tic zavarok Tic k. A leggyakoribb egyszerű vokális ticek a torokköszörülés. figyelemfelkeltő és különbségtétel nélküli barátságos viselkedés. meg nem is.-) Nem organikus enuresis Napról napra éjszakánként akaratlan bevizelés történik. vállemelgetés és grimaszolás.m.2) Kleine-Levin szindróma (G47.2 Az élet első öt évében kezdődik.1 F98. de a tic nem tart 12 hónapnál tovább.5) diszinhibiciós kötődési zavar a gyerekkorban (F94. Az enuresis a születéstől kezdve folyamatosan fentállhat.5) hospitalizáció gyerekeknél (F43. emocionális és viselkedési zavarokkal társulhat. nyakhajlítgatás. abúzusnak vagy súlyos félrenevelésnek. torokköszörüléssel.9 F95 F95. A leggyakoribb komplex tikkek a sajátmaga ütögetése. köhögés.6) Diszinhibiciós (gátlástalan) kötődési zavar gyerekkorban Az élet első öt évében jelentkező. szegényesen modulált.2 F95.F94.1) Egyéb gyerekkori szociális funkciózavar Nem meghatározott gyerekkori szociális funkciózavar Tic (zavar) A legmeghatározóbb valamilyen formájú tic. válogatás nélküli kapcsolatteremtés. A tic akaratlagosan befolyásolhatatlannak tünik. A körülményektől függően.m.-) emocionális okokkal magyarázható alvászavar (F51. a szociális funkciók egy részére korlátozódó rendellenesség mint pl. vagy megtartott székletürítési kontroll melett az egyén akaratlagosan nem megfelelő helyen székel. (R32) Nem organikus encopresis Ismételt.8) obszesszív-kompulzív zavar (F42.és gyerekkori táplálási zavarok 28 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. Egyesek jól körülhatárolt szindrómák. ön és mások felé irányuló agresszió. (R15) Csecsemő.2) nem megfelelő nevelés (T74. és nem ideggyógyászati betegség. Nem organikus enuresis Funkcionális enuresis Pszichogén enuresis Incontinentia urinae (nem organikus) Kivéve: Enuresis k. elkeseredettség.n. egyes esetekben növekedési zavar). Kivéve: légzésvisszatartási időszakok (rohamok) (R06.-) vagy viselkedészavar (F91) része is lehet. ijedősség és hipervigilencia. A serdülőkorban rosszabbodik és felnőttkorban is tart. Kivéve: encopresis k.4-Z61. A vokális tikekk rendszerint többszörösek. vissztérő. Előfordulhat mint monoszimptomás zavar. A normális gyermeki incontinentia abnormális vonássá válása lehet. motoros mozgás (általában körülírt izomcsoportot foglal magában) vagy hangok formálása. de általában többszörösek.pdffactory. Kivéve: Asperger szindróma (F84. nem ritmusos.2 F94. de szükség volt a besorolásukra.n. hogy gyerekkorban kezdődnek. A szindróma valószínüleg egyenes következménye a szülői elhanyagolásnak. Krónikus motoros vagy vokális tic (zavar) Megfelel a tic általános kritériumainak.8) gyermekkori nemi identitászavar (F64.com .-) reaktív kötődési zavar gyerekkorban (F94. Az enuresis csatlakozhat. (vokalizációval).9 F98 F98.-) a szelektív kötődés normális variációi pszichoszociális problámákat okozó szexuális vagy fizikai abuzus gyerekkorban (Z61. kortársakkal szegényes szociális interakciók. és morgással. és máshová nem illettek be. A leggyakoribb egyszerű motoros ticek a szemhunyorítás. A tic egy önkéntelen. A gyakori komplex vokális tikkek a sajátos szavak ismételgetése. szipákolás. gyors. vagy akaratlan székelés az egyén szociokulturális környezetében nem megfelelő helyen.2) hiperkinetikus zavar (F90. Időnként gesztusok echoraxiája társul. (pl. kirobbanó (explozív). és a gyerek szociális kapcsolatainak a tartós abnormalításával jellemezhető.8 F94. ami hirtelen kezdődik.

haj húzása.-) organikus eredetű mozgászavarok (G20-G25) körömharapdálás (körömrágás) (F98. ha jelentősen megzavarja a beszéd folyamatosságát. csak az utóbbi esetben soroljuk be ide. valamint szervi megbetegedés hiányában.9 Rendszerint gyerekkorban vagy serdülőkorban kezdődő nem meghatározott viselkedés és emocionális zavar NEM MEGHATÁROZOTT MENTÁLIS RENDELLENESSÉG (F99) F99 Másként nem meghatározott mentális rendelleneség Mentális betegség k.8) orr-piszkálás (F98. Gyerekkori rumináció Kivéve: anorexia nervosa és más evészavar (táplálkozási zavar) (F50. gyors löketszerű beszédkitörésekkel.m.8 Egyéb.3) F98. festék. Kivéve: dadogás (F98. és olyan súlyos hogy rontja a beszéd intelligenciát. Előfordulhat.n. mint egy fentálló pszichiátriai zavar (mint autizmus) egyik tünete.pdffactory.-) hadarás (F98. vagy relative önálló pszichopatológiai viselkedésként. falhoz). A legtöbb sztereotip mozgászavar nagyon gyakran mentális retardáltaknál fordul elő (ebben az esetben mindkettőt kódolni kell). és ebben az esetben a mentális retardációt F70-F79 kell választani a fő diagnózisként. akkor mindkettőt kódolni kell. Ha valamilyen más zavar tüneteként észleljük. és tétova szünetek.6 Hadarás (agitolalia) Nagyon gyors beszéd.-) táplálási: • nehézség és helytelen gondozás (R63. ajkak vagy más testrész harapdálása. ismétlődő.6) F98. F98. A sztereotip ön-veszélyes viselkedések a következők: ismételt fej-beverés (pl.-) F98. A beszéd szabálytalan. forgács) rendszeres evése (fogyasztása). kéz.9) 29 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. ischophonia) A beszéd ritmikus áramlását megszakító gyakori ismétlése vagy elnyújtása hangoknak. arc-pofozás. vagy gyakori tétovázás vagy szünetek által. csak a meglévő zavart kell diagnosztizálni. ami nem része pszichiátriai vagy neurológiai zavarnak. szótagoknak vagy szavaknak.n. a folyamatosság megszakadásával. Szereotip/szokás zavar Kivéve: abnormális akaratlan mozgások (R25. és nem ritmusos. hányinger vagy emésztőszervi betegség nélkül). Ha a szem nyomkodása látászavarral együtt észlelehető. Kivéve: organikus mentális zavar k. melyekben hibás szerkezetek fordulnak elő. rendszerint gyerekkorban vagy serdülőkorban kezdődő meghatározott viselkedés és emocionális zavar Figyelemhiány (zavar) hiperaktivítás nélkül Extrém mértékű maszturbáció Körömrágás Orrpiszkálás Ujjszopás F98.3 Pica csecsemő.3) • táplálási nehézség újszölötteknél (P92.4 Sztereotip mozgászavar Akaratlagos. Társulhat ruminációval (a táplálék ismételt felbüfögésével. Csak akkor lehet zavarként felfogni. újjtördelő mannerizmus.A táplálási zavar általában csecsemő és gyerekkorban jelentkezik. és a kézrázás. A nem-önveszélyes mozgások a következők: fej vagy a test ringatása.5) tic (F95. nem funkcionális (és gyakran ritmusos) mozgások.8) szereotipiák melyek más pszichiátrai zavar részei (F00-F95) ujj-szopás tic trichotillomania F98. Kivéve: tic rendellenességek (F95.5 Dadogás (psallismus. vagy extrém soványság megfelelő ételmennyiség és nevelő mellett.-) csecsemő vagy gyerekkori pica (F98. Nagyon gyakori mentálisan retardált gyerekeken.com . Rendszerint jellemzi a táplálék megtagadás. a látásromlást a megfelelő szomatikus kóddal. szemnyomkodása. csavarása. de nincsenek ismétlések.és gyerekkorban Nem élelmiszer (föld. szereotip. a szem nyomkodását itt.m. (F06.

és lázcsillapítókkal. altató-nyugtató és antiparkinson szerek és pszichotróp drogok által.o.n. m. gyógyszerek és biológiai anyagok által Beleértve: a sima.m.-) X68 Szándékos önmérgezés peszticidek által Beleértve: füstölő szerek fungicidek herbicidek inszekticidek rágcsálóirtó szerek 30 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.SZÁNDÉKOS ÖNÁRTALOM (X60-X84) [A negyedik számú tételeket lásd az esemény helyszíne felsorolásnál] Beleértve: szándékos önmérgezés és önsértés öngyilkosság (kísérlet) X60 Szándékos önmérgezés nem opiod fájdalom.n. melyek hatással vannak az ásványi és húgysav anyagcserére X65 Szándékos önmérgezés alkohol által Beleértve: alkohol k.com .pdffactory. Beleértve: antidepresszánsok barbiturátok hidantoin származékok iminostilbenek methaqualon vegyületek neuroleptikumok pszichostimulánsok szukcinimidek és oxazolidiedionok tranquillansok X62 Szándékos önmérgezés narkotikumok és pszihodiszleptikumok [hallucinogének] által.n.m. antireumatikumokkal Beleértve: 4-aminofenol-származékok non-szteroid gyulladásgátlók [NSAID] pirazolon származékok szalicilátok X61 Szándékos önmérgezés antiepileptikum. k. butilalkohol [1-butanol] etilalkohol [etanol] izopropil-alkohol [2-propanol] metilalkohol [metanol] propilalkohol [1-propanol] amilalkohol X66 Szándékos önmérgezés szerves oldószerek és szénhidrogének halogén származékai és gőzeik által Beleértve: benzol és homológjai szén-tetraklorid [tetraklór-metán] klórfluoro-karbon kőolaj (származékok) X67 Szándékos önmérgezés egyéb gázok és gőzök által Beleértve: szén-monoxid könnygáz motoros járműből kipufogó gáz nitrogén-oxid kén-dioxid háztartási gáz Kivéve: fémek gőzei és gázai (X69.és csontvázizmokra és légzőszervekre ható szerek anaestheticumok (általános) (helyi) a szív-érrendszerre és a gyomor-bél rendszerre ható gyógyszerek hormonok és szintetikus pótszereik szisztémás és haematológiai szerek szisztémás antibiotikumok és egyéb fertőzés elleni szerek terápiás gázok helyileg alkalmazott készítmények vakcinák folyadékegyensúlyra ható szerek.m.n. Beleértve: cannabis (származékok) kokain kodein heroin LSD meszkalin metadon morfin ópium (alkaloidák) X63 Szándékos önmérgezés az autonóm idegrendszerre ható egyéb gyógyszerek által Beleértve: paraszimpatolitikumok [antikolinerg gyógyszerek és antimuszkarinok] és spazmolitikumok paraszimpatomimetikumok [kolinergikumok] szimpatolitikumok [antiadrenergikumok] szimpatomimetikumok [adrenergikumok] X64 Szándékos önmérgezés egyéb és k.

mérgező tápanyagok és növények szappanok és detergensek Szándékos önártalom akasztás. zsinegelés és megfojtás által Szándékos önártalom vízbe fulladás és elmerülés által Szándékos önártalom kézi lőfegyverrel Szándékos önártalom sörétes és huzagolt csövű lőfegyverrel és katonai lőfegyverrel Szándékos önártalom egyéb és k. kivéve mérgek 5.pdffactory. motoros járművel 2.n.m. füsttel és lángokkal Szándékos önártalom forró gőzzel és tárgyakkal Szándékos önártalom szúró. elektromos árammal Szándékos önártalom k.m.n. vonattal 3. vegyszerek és mérgező anyagok által Beleértve: maró. 31 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. égető anyagokkal.és causticus szerek ragasztószerek fémek és gőzeik festékek és lakkok növényi tápanyagok és műtrágyák mérgezés k.com .m.-) Szándékos önártalom egyéb megjelölt módon Beleértve: önsértés: 4.m.n. lőfegyverrel Szándékos önártalom robbanó anyagokkal Szándékos önártalom tűzzel.n.és vágóeszközzel Szándékos önártalom tompa tárggyal Szándékos önártalom magas helyről leugrás által Beleértve: szándékos leugrás egyik szintről a másikra Szándékos önártalom mozgó objektum elé ugrás vagy fekvés által Szándékos önártalom motoros járműtől való összezúzatás által Beleértve: szándékos összeütközés: 1.tartósítószerek Kivéve: növényi tápanyagok és műtrágyák (X69. villamossal Kivéve: összezúzatás légi járművel (X83.-) Szándékos önmérgezés egyéb és k.X69 X70 X71 X72 X73 X74 X75 X76 X77 X78 X79 X80 X81 X82 X83 X84 fa . összezúzatás légi járművel 6.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful