V.

Főcsoport MENTÁLIS ÉS VISELKEDÉS ZAVAROK (F00-F99) Beleértve: a pszichés fejlődés zavarait Kivéve: máshol nem osztályozott tünetek, jelek és kóros laboratóriumi értékek (R00-R99) A főcsoport a következő csoportokat tartalmazza: F00-F09: Organikus és szimptómás mentális zavar F10-F19: Pszichoaktív szerek használata által okozott mentális és viselkedési zavarok F20-F29: Schizophrenia, schizotipiás és paranoid (delusív) rendellenességek F30-F39: Hangulatzavarok [affektiv rendellenességek] F40-F48: Neurotikus, stresszhez társuló és szomatoform rendellenességek F50-F59: Viselkedészavar-szindrómák, fiziológiai zavarokkal és fizikai tényezőkkel társulva F60-F69: A felnőtt személyiség- és viselkedés rendellenességei F70-F79 Mentális retardáció F80-F89: A pszihés fejlődés rendellenességei F90-F98: Viselkedési és emocionális rendellenességek, rendszerint gyerek vagy serdülőkori kezdettel F99: Nem meghatározott mentális rendellenesség A főcsoporthoz tartozó csillaggal jelölt csoportok: F00* Dementia Alzheimer betegségben F02* Dementia máshol besorolt betegségekben ORGANIKUS ÉS SZIMPTOMATIKUS MENTÁLIS ZAVAROK (F00-F09) Ez a csoport a mentális zavarok azon csoportját foglalja magába, melyek okaként ideggyógyászati betegséget, agyi sérülést vagy más inzultust tételezünk fel, ami cerebralis diszfunkcióhoz vezetett. A diszfunkció lehet elsődleges, amikor a betegség, sérülés, inzultus közvetlenül és szelektíven a központi idegrendszert érintette, vagy másodlagos, amikor az agy egyik a szisztémás megbetegedés vagy zavar által érintett szervek közül. Dementia, (F00-F03) egy szindróma, melyet a központi idegrendszer általában krónikus és progrediáló természetű megbetegedése okoz. A dementiában a magasabb kortikális funkciók zavara alakul ki, mint például a memória, a gondolkodás, tájékozódás, megértés, számolás, tanulási képességek, nyelvi- és itélőképesség zavara. A tudat nem homályosodik el. A kognitív funkciók romlásával gyakran társul, sőt azt megelőzheti az emocionális kontroll, szociális viselkedés és motiváció károsodása. Ez a szindróma előfordul Alzheimer betegségben, cerebro-vascularis betegségben, és olyan fizikális állapotokban melyek elsődlegesen vagy másodlagosan érintik a központi idegrendszert. Kiegészítő kódokat kell használni, ha szükséges, az alapvető betegség meghatározásához. F00* Dementia Alzheimer betegségben (G30.-+) Alzheimer kór a központi idegrendszer primér degeneratív megbetegedése, ismeretlen etiológiájú, jellegzetes neuropatológiai és neurokémiai elváltozásokkal. A betegség lappangva kezdődik, lassan, de folyamatosan fejlődik ki az évek sora alatt. F00.0* Dementia Alzheimer betegségben, korai kezdettel (30.0+) Alzheimer kórban jelentkező demencia 65 éves kor előtt, relative gyors lefolyással, a magassabb kortikális funkciók kifejezett, többszörös zavarával. 2-es típusú Alzheimer kór Alzheimer típusú presenilis dementia Alzheimer típusú primér degeneratív dementia presenilis kezdettel F00.1* Dementia Alzheimer betegségben, késői kezdettel (G30.1+) Alzheimer betegségben fellépő dementia 65 éves kor utáni kezdettel, általában a 70-es évek végén vagy azt követően lép fel, lassú progressziójú, és a legjellegzetesebb tünete az emlékezetzavar. 1-es típusú Alzheimer kór Alzheimer típusú primér degeneratív dementia senilis kezdettel Dementia senilis, Alzheimer tipusú F00.2* Dementia Alzheimer betegségben, atípusos, vagy kevert formájú (G30.8+) A típusos dementia Alzheimer típusa F00.9* Nem meghatározott dementia Alzheimer betegségben (G30.9+) F01 Vascularis dementia A vascularis dementia a köponti idegrendszert ért infarktusok következménye, melyeket vascularis betegség okozott, igy például a hipertóniához társuló cerebrovascularis megbetegedés. Az infarktusok általában kicsik, de kumulatív hatásúak. Rendszerint idősebb korban kezdődik. Beleértve: dementia arteriosclerotica F01.0 Vascularis dementia akut kezdettel Cerebro-vascularis trombózisok, embolusok vérzések sorozatát követően gyorsan kialakuló dementia. Ritka esetben egy nagy infarktus lehet az oka. F01.1 Multi-infarktusos dementia Fokozatosan alakul ki, számos átmeneti keringészavart követően, melyek infarktusok halmazát okozzák a cerebralis parenchimában. Elsősorban corticalis dementia F01.2 Subcorticalis vascularis dementia Mélyen az agyféltekék fehérállományában kialakuló lokális ischemiás destrukciók magasvérnyomásban szenvedő pácienseknél. A klinikai képe nagyon hasonló az Alzheimer kórban kialakuló dementiával, de ellentétben azzal, itt a (cerebrális) cortex általában megkimélt. F01.3 Kevert, subcorticalis és corticalis vascularis dementia F01.8 Egyéb vascularis dementia F01.9 Nem meghatározott vascularis dementia F02* Dementia egyéb máshová osztályozott betegségekben Demenciák olyan esetei, melyeket nem, vagy feltehetően nem Alzheimer kór vagy cerebrovascularis megbetegedések okoztak. Bármely életkorban kezdődhet, mégis ritkán idős korban. F02.0* Dementia Pick betegségben (G31.0+) Középkoruaknál kialakuló dementia, progresszív lefolyással. Korán lassan, fokozatosan megváltozik a személyiség és romlik a szociális beilleszkedés, amit az intellektus, az emlékezés, a nyelvi készségek hanyatlása követ, apátiával vagy eufóriával és ritkán extrapiramidális mozgászavarral.

PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com

F02.1*

F02.2*

F02.3*

F02.4* F02.8*

F03

F04

F05

F05.0 F05.1 F05.8 F05.9

Dementia Creutzfeldt-Jakob betegségben (A81.0+) Progrediáló dementia kiterjedt neurológiai tünetekkel, melyeket feltehetően egy átvihető ágens által okozott jellegzetes neuropatológiai elváltozások magyaráznak. Általában a középkorúaknál vagy idősebbeknél alakul ki, de bármely életkorban kezdődhet. Szubakut lefolyású, 1-2 éven belül halálhoz vezet. Dementia Huntington betegségben (G10+) A dementia a kiterjedt központi idegrendszeri degeneráció egyik tünete. A betegséget egy domináns autoszómális gén örökíti át. A tünetek rendszerint a 30-as vagy a 40-es években kezdődnek. A progresszió lassú, 10-15 éven belül halálhoz vezet. Dementia Huntigton choreaban Dementia Parkinson kórban (G20+) A dementia Parkinson kórban alakul ki. Jelenleg még nincs semmilyen elkülönítő klinikai jellegzetessége. Dementia: • paralysis agitans esetén • parkinsonizmusban Dementia HIV megbetegedésben (B22.0+) HIV betegség lefolyása során kialakuló dementia, ahol a HIV fertőzésen kivül semmilyen más társuló betegség sincs amivel a demenciát magyarázni lehetne. Dementia máshol osztályozott betegségben Dementia a következő betegségekben: • cerebralis lipidosis (E75.-+) • epilepsia (G40.-+) • hepatolenticuláris degeneráció (E83.-+) • hypercalcaemia (E83.5+) • szerzett hypothyreosis (E01, E03.-+) • intoxicatio (T36-65+) • sclerosis multiplex (G35+) • neurosyphilis (A52.1+) • niacin hiány (pellegra) (E52+) • polyarteritis nodosa (M30.0+) • SLE (M32.-+) • trypanosomiasis (B56.-+, B57.-+) • B12 vitamin hiány (E53.8+) Nem meghatározott dementia Praesenilis: • dementia k.m.n. • psychosis k.m.n. Primér degenerativ dementia k.m.n. Senilis: • dementia: • k.m.n. • depressziós vagy paranoid tipus • psychosis k.m.n. Kivéve: Senilis dementia deliriummal vagy akut zavartsággal (F05.1) Szenilitás k.m.n. (R54) Organikus amnesztikus szindróma, melyet nem alkohol vagy más pszichoaktiv szer okozott Kifejezett károsodása a megőrző emlékezésnek (rövid és hosszú távú memóriának), mialatt a azonnali felidézés (megjegyző emlékezés) megtartott, a szindróma része még az új ismeretek elsajátítási képességének a csökkenése, és az időbeni tájékozatlanság, Konfabuláció kifejezett tünet lehet, de a felfogás és észrevevés valamint más kognitív funkciók, beleértve az intellektust is, rendszerint sértetlenek. A prognózist a kiváltó megbetegedés határozza meg. Nem alkohol okozta Korszakov pszichózis vagy szindróma Kivéve: amnesia: • k.m.n. (R41.3) • anterograd (R41.1) • disszociatív (F44.0) • retrograd (R41.2) Korszakov szindróma: • alkohol indukálta vagy nem osztályozott (F10.6) • egyéb pszichoaktív szer indukálta (F11-19, leggyakrabban a 4. karakter a 6-os) Delirium, melyet nem alkohol vagy más pszichoaktív szer okozott Nem meghatározott etológiájú organikus cerebrális szindróma, melyet tudatzavar és figyelemzavar, észrevevészavar, gondolkodászavar és emlékezetzavar, valamint a pszichomotorium, az emocionalitás és az alvás-ébrenlét ciklusának a zavara jellemez. Az időtartama változó. Lehet enyhe és nagyon súlyos is. Beleértve: akut és szubakut: • agyi szindróma • zavartság (nem alkohollal összefüggő) • fertőzésekhez társuló pszichosis • organikus reakció • pszicho-organikus szindróma Kivéve: alkohol okozta vagy nem meghatározott delirium tremens (F10.4) Nem dementiához társuló delirium Dementiához társuló delirium A betegség a fenti kritériumoknak megfelel, de dementia (F33-F03) talaján alakul ki. Egyéb delirium Kevert eredetű delirium Nem meghatározott delirium 2

PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com

F06

F06.0

F06.1

F06.2

F06.3

F06.4

F06.5

F06.6

F06.7

F06.8 F06.9

F07 F07.0

Egyéb mentális rendellenességek, amelyeket agyi károsodás és diszfunkció vagy testi megbetegedés okozott Különböző állapotokat takarnak melyeket vagy a primér cerebralis megbetegedés következtében kialakult központi idegrendszer zavar, vagy a szisztémás megbetegedés, ami másodlagosan érinti a központi idegrendszert, vagy exogén toxikus anyagok vagy hormonok, vagy endokrin zavarok esetleg más szomatikus megbetegedések okoznak. Kivéve: Ha társul: • deliriummal (F05.-) • dementiával, ami F00-F03 alatt van besorolva alkohol vagy más pszichoaktiv szer okozta (F10-F19) Organikus hallucinosis Állandó vagy visszatérő, rendszerint vizuális vagy akusztikus hallucinációk jellemzik, melyek tiszta tudat mellett jelentkeznek, és az egyén felismerheti őket. Téveseszmék segítségével elaboráció történhet, de a téveseszmék nem uralják a klinikai képet, és a belátás megtartott lehet. Organikus hallucinátoros állapot (nem alkoholos) Kivéve: hallucinosis alcoholica (F15.5) schizophrenia (F20.-) Organikus katatonia Csökkent (stupor) vagy fokozott (nyugtalanság) pszichomotoros aktivítás, kataton tünetekkel. A pszichomotorium szélsőségesen változhat. Kivéve: schizophrenia katatonica (F20.2) stupor: • k.m.n. (R40.1) • disszociatív (F44.2) Organikus paranoid (delusív) [schizophrenia szerű] zavar Állandó vagy visszatérő téveseszmék uralják a klinikai képet. A téveseszmékhez hallucinációk társulhatnak. Előfordulhat néhány tünet, amelyik schizophréniára emlékeztet, mint a bizarr hallucinációk, vagy a gondolkodászavar. Organikus paranoia vagy organikus paranoid-hallucinátoros állapot Schizophrenia szerű pszichózis epilepsiásoknál Kivéve: rendellenesség: • akut és átmeneti pszichózisok (F23.-) • tartós (perzisztáló) paranoid (deluziv) zavar (F22.-) • drog indukálta pszichózisok (F11-F19, a közös negyedik karakter .5) • schizophrenia (F20.-) Organikus hangulat- (affektiv) zavarok A hangulat vagy az érzelmek valamint az általános aktivításszint változása jellemzi, depressziós, mániás vagy bipoláris zavar lehet, (lásd F30-F32), de organikus megbetegedés következtében alakul ki. Kivéve: nem organikus vagy nem meghatározott hangulatzavarok (F30-F39) Organikus szorongás zavar Generalizált szorongás (F41.1) vagy a pánik "betegség" (F41.0) tünetei vagy a kettő kombinációja jellemzi, de organikus megbetegedés következtében alakult ki. Kivéve: nem organikus vagy nem meghatározott szorongászavarok (F41.-) Organikus disszociatív zavar Az emlékek, az identitástudat és a pillanatnyi érzések valamint a testmozgások kontrollálása közötti normális integráció részleges vagy teljes megszakadása, ami organikus megbetegedés eredményeként alakul ki. Kivéve: nem organikus vagy nem meghatározott disszociatív (konverziós) zavar (F44.-) Organikus emocionális labilitás (asthenia) Jellemzője az emocionális labilitás vagy inkontinencia, fáradékonyság, és számos különböző kellemetlen testi érzet (pl. szédülés) és fájdalmak, de organikus megbetegedés okozza. Kivéve: nem organikus vagy nem meghatározott szomatoform zavar (F45.-) Enyhe kognitív zavar Jellemzője a memória károsodása, hosszabb időt igénylő feladatok esetén tanulási és koncentrálási nehézségek, jelentős szellemi fáradtság érzése, ha szellemi feladatok elvégzéséről van szó, és új dolgok tanulása szubjektive nagyon nehézkes, még akkor is ha objektíve sikeres is volt. A tünetek nem olyan súlyosak, hogy dementia (F00-F03) vagy delírium (F05.-) diagnosztikus kritériumainak megfelelne. A diagnózist csak akkor adható ha meglévő szomatikus betegséghez kötődik, és nem adható ha az F10-F99 között besorolt mentális vagy viselkedészavar diagnosztizálható. A zavar megelőzheti, társulhat és követheti cerebrális és szisztémás fertőző és szomatikus betegségek széles változatát, de a központi idegrendszer érintettségének közvetlen bizonyítéka nem szükségszerűen észlelhető. El lehet különíteni encephalitist követő szindrómától (F07.1) és post-commotios szindrómától (F07.2) a különböző etiólógia alapján és mert a tünetek lényegesen szűkebb területre korlátozódnak, valamint rövidebb ideig tartanak. Egyéb meghatározott mentális zavar, amit agykárosodás és diszfunkció valamint szervi betegség okozott Epilepsziás pszichózis k.m.n. Nem meghatározott mentális zavar amit agykárosodás és diszfunkció valamint szervi megbetegedés okozott Organikus: • agyi szindróma k.m.n. • mentális zavar k.m.n. Agyi betegség, károsodás és diszfunkció, által okozott személyiség- és viselkedészavarok A személyiség és a viselkedés megváltozása, ami reziduális vagy járulékos központi idegrendszeri betegségnek, sérülésnek vagy diszfunkciónak tulajdonítható. Organikus személyiségzavar Jellemzője a premorbid személyiséghez képest a megszokott viselkedési minták jelentős megváltozása, ami magába foglalja az érzelmek, a szükségletek, impulzusok kifejezésének a módosulását. A kognitív funkciók és a gondolkodás károsodása, a szexualitás megváltozása szintén a klinikai kép része lehet. Organikus: • pseudopsychopathia • pseudoretardált személyiség Szindrómák: 3

PDF created with pdfFactory Pro trial version www.pdffactory.com

koncentrálási és szellemi munkavégzési nehézség. (F19. emlékezetzavar. és idővel oldódik. de nem mindegyik negyedik karakter használható mindegyik anyag esetében. 1 Káros használat (abusus) A pszichoaktív szer használatának olyan módja. de mindegyik kapcsolatban van egy vagy több pszichoaktív szer használatával.-) Postencephalitises szindróma Variális vagy bakteriáli encephalitisből való felépülés után észlelehető nem specifikus. A legtöbb gyógyszerszedő általában egynél több pszichoaktív szert szed. csökkent stressz-.n. hepatitis a pszichoaktív szerek injekciós önadagolásától) vagy mentális (mint pl. delirium. amit a központi idegrendszer müködészavara. vagy ha egy 3. melyeket nem feltétlenül orvosilag rendelték. A zavar közvetlenül kapcsolatba hozható a kapott szer akut farmakológiai hatásával. karakter az 1-es). sérülése és betegsége okozott. a drog szedésének az előnybe részesítése más aktívitásokkal szemben. Másik diagnozist akkor kell adni. amit a központi idegrendszer müködészavara.3-. koma. A komplikáció függ a kapott (gyógy)szer farmakológiai osztályától és adagolásának módjától. vagy ha a mennyiség káros (közös 4. kivéve ha szövetkárosodás vagy más komplikació nem lépett fel. A fő diagnózist annak az anyagnak (vagy anyagcsoportnak) megfelelően kell felállitani. A kódokat ha szükséges használni kell. kell a töbszörös drog használatot diagnosztizálni. megnövekedett tolerancia. Ez magában foglalja az autoanamnesist. fáradtság. vagy egyéb bozonyítékokat. A 3. Kivéve: pszichózis k. A következők jellemzik: erős vágy a gyógyszer bevételére. vagy diazepam). alkohol. aspiráció.0) Post-commotios szindróma A fejtraumát. Contusiót követő szindróma (encephalopathia) Traumát követő. mely egészségkárosodást okoz. karakter a klinikai állapot kódolására szolgál az F10-F19-es csoportokhoz: . kognitív. a használatának a kontrollálási nehézsége. klinikai jeleket és viselkedést.9) Csak azokban az esetekben ahol a pszichoaktív szer szedés kaotikus (rendszertelen) és elkülöníthetetlen. teljes tünetmentességgel. ha más szert toxikus mennyiségben szed az illető (a közös 4. kognitív és fiziológiai jelenségek meghatározott együttese. Jobb hemisphaerium organikus sérüléséhez köthető affektív zavar Nem meghatározott személyiség és viselkedészavar. emelyik felelős a legtöbb klinikai tünetért.F07. mint a páciens tulajdonában lévő drogot. karakter a használt anyagot azonosítja. a vér és más testfolyadékok elemzését. A károsodás lehet fizikai (mint pl. affektív vagy viselkedési zavar. A dependencia kialakulhat egy meghatározott szerre (mint pl. minden meghatározott anyag esetében.1 F07. a jellemző fizikai és pszichológia tüneteket. Pszichoaktív szer abuzus .0). A pszichoaktív szer azonosításához a rendelkezésünkre álló összes forrást használni kell. (ami általában eszméletvesztéssel járt) követő változatos tünetegyüttes. változatos viselkedésmodosulás.m. vagy a szerek egy csoportjára (opiátok) vagy farmakológiailag különböző gyógyszerek széles fajtáira. karakter a . a káros következmények ellenére a szedés folytatása. amelyik ismételt használatot követően alakulhat ki. görcsök. illetve más pszichofiziológiai funkció és válasz zavara.n. klinikai formájukban. és más egészségügyi szövődmény. vagy a különböző pszichoaktív szerek összetétele megállapíthatatlan. alvászavar.8 F07.) Kivéve: dependenciát nem okozó anyagok abúzusa (F55) A következő 4.m. depenöenciát okoz (4. Az alapvető különbség az organikus személyiség zavarhoz képest. Alkoholizmus Dipsomania Drog függőség .2 F07. 2 Dependencia (szindróma) Viselkedési. (F29) Pszichoaktív szer használata által okozott mentális és viselkedészavarok (F10-F19) Ez a blokk a zavarok széles körét öleli fel.és percepciózavar. Organikus pszichoszindróma Nem meghatározott organikus vagy szimptomatikus mentális rendellenesség Pszichózis: • organikus k. valamint néha fizikai megvonási tünetek. A komplikáció lehet trauma. karakter azonosítja a klinikai állapotot. és hiányérzet.m.9 F09 • frontális lebeny • limbikus epilepsziás személyiségzavar • lobotomiát követő • leukotomia utáni Kivéve: Tartós személyiségváltozás: • katasztrófa átélése után (F62. 0 Akut intoxikáció Pszichoaktív szer adását követően kialakuló tudat. sérülése és betegsége okozott.1) meghatározott személyiségzavarok (F60. személy beszámolóját. pszichózist nem okozó agyi szindróma Egyéb meghatározott személyiség és viselkedészavar. vagy egyéb zavart (a közös 4.1) postconcussionalis szindróma (F07. emocionális izgalom vagy alkohol tolerancia. • szimptomás k.com . a 4. a nagy mennyiségű alkohol fogyasztását követő depressziós időszakok). irritábilitás. Kivéve: organikus személyiségzavar (F07.2) postencephalitiszes szindróma (F07. dohány.n. karakter a .0) • pszichiátriai betegség után (F62. melyek különböznek súlyosságukban. Akut alkoholmérgezés (részegség) "Bad trips" (kábitószerek esetében) Patológiás intoxikáció Transz és kontroll zavarok pszichoaktív szer intoxikációja esetén .pdffactory. 3 Megvonási szindróma 4 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. hogy ez reverzibilis. mint szédülés. karakter a 2-es).

pdffactory. A kezdete és a lefolyása időben behatárolt. és a tünetek nem magyarázhatók akutointoxikációval vagy megvonással. Delirium tremens (alkohol indukálta) .Opiátok használata okozta mentális. percepció zavarai. Konvulziok szintén előfordulhatnak.Cannabis és származékai által okozott mentálisés viselkedészavarok [Az altételekért lásd a csoport általános ismertetőjét] F13.pontban leírt kritériumok szerint. épp úgy mint az új dolgok megtanulási nehézsége.8 pontnál kell besorolni. A kezdete a pszichoaktív szer fogyasztásával esik egybe. A megvonás komplikációja lehet az alkalmi konvulzió.6) • pszichótikus állapot (F10-F19 a közös negyedik karakter a . mikor a megvonási szindróma szövődik deliriummal. Kivéve: alkohol vagy más pszichoaktív szer indukálta reziduális vagy késői kezdetű pszichózis (F10-19..és viselkedészavarok [Az altételekért lásd a csoport általános ismertetőjét] F15. csak akkor kódolható itt. ha határozottan bizonyítható.és viselkedészavarok [Az altételekért lásd a csoport általános ismertetőjét] F12. a közös negyedik karakter a . pszichomotorium zavara (nyugtalanság vagy stupor). 7 Reziduális és késői (kezdetű) pszichótikus zavar Az alkohol vagy pszichoaktív szer indukálta változás a kognitív funkciókban. Az időérzék és a dolgok sorrendiségének a zavara szembetűnő. változatos csoportjai a tüneteknek.m. Alkoholizmushoz társuló agyi szindróma Dementia és más enyhe formái a perzisztáló kognitív funkciózavarnak Hallucinációt követő percepciózavar Flashbacks Késői kezdetű pszichoaktiv szer indukálta pszichótikus zavar Hallucinációt követő percepciózavar Reziduális: • affektív zavar • személyiség és viselkedészavar Kivéve: Alkohol és pszichoaktív szer indukálta: • Korszakov szindróma (F10-F19 a közös negyedik karakter a . 6 Amnesticus szindróma A megőrző emlékezés (a rövid és hosszú távú memória) krónikus és kifejezett károsodása jellemzi ezt a szindrómát.és viselkedészavarok [Az altételekért lásd a csoport általános ismertetőjét] F11.Dohányzás okozta mentális. lehetséges.Egyéb stimulánsok használata által okozott mentális és viselkedészavarok beleértve a koffeint [Az altételekért lásd a csoport általános ismertetőjét] F16.n. vagy nem meghatározott Kivéve: nem alkohol indukálta Korszakov pszichózis vagy szindróma (F04) . az F05. nem súlyos zavartság. legutoljára használt dózis nagyságától függ. Alkoholos: • hallucinosis • féltékenység • paranoia • psychosis k. de enyhe tudatzavar. és a pszichoaktív szer típusától valamint az abbahagyás vagy a jelentős mérséklés előtti. hogy a pszichoaktív szer használat okozta reziduális állapotról van szó. affektusokban.és viselkedészavarok 5 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. időnként nagyon rövid idejű. és abnormális affektusok. Más kognitív funkciók relatíve jól megkíméltek.és viselkedészavarok [Az altételekért lásd a csoport általános ismertetőjét] F17.com . A sensorium tiszta.Alkohol okozta mentális.Illékony oldószerek (spray) okozta mentális.5) • 8 Egyéb mentális és viselkedészavarok • 9 Nem meghatározott mentális vagy viselkedészavarok PSZICHOAKTIV SZER HASZNÁLATA ÁLTAL OKOZOTT MENTÁLIS ÉS VISELKEDÉSZAVAROK (F10-F19) F10.és viselkedészavarok [Az altételekért lásd a csoport általános ismertetőjét] F14. Alkohol és drog okozta amnestikus szindróma Alkohol vagy más pszichoaktív szer által indukált Korszakov pszichózis vagy szindróma. A flashback-et el lehet különíteni a pszichótikus állapottól annak átmeneti. de gyakran több mint egy szenzoros modalításuak). ha organikus okok is számításba jönnek a delirium kialakulásában. az intenzív félelemtől az eksztázisig.és viselkedészavarok [Az altételekért lásd a csoport általános ismertetőjét] F18.Kokain használata által okozott mentális. ahol a fenti állapot kezdete későbbi mint a pszichoaktív szerek használata. mint ahogy azt észszerűen pszichoaktív szer hatás esetén várható volna. és a korábbi alkoholos vagy más pszichoaktív szerrel kapcsolatos élmények megduplázódása szerint.A szer állandó használatát követően relatív vagy teljes megvonás után kialakuló különböző. Az azonnali felidézés (a megjegyző emlékezés) megkímélt és a közeli emlékek nagyobb mértékben károsodtak mint a távoliak. lefolyása alapján. és az amnesztikus deficit összehasonlíthatatlanul nagyobb a többi zavarhoz képest. 4 Megvonási szindróma deliriummal Az az állapot. 5 Pszichótikus zavar Pszichótikus tünetek egy csoportja észlelhető pszichoaktív szer használata vagy azt követően. személyiségben és viselkedésben sokkal tovább tart. Alkoholos dementia k.7) .Hallucinogének használata által okozott mentális . akkor az F05.m.n. Azokban az esetekben. Konfabuláció kifejezett lehet.Nyugtatók és altatók használata által okozott mentális. . de nem mindig észlelhető. téveszmék (gyakran paranoid vagy üldöztetéses tartalmakkal). Jellemzik a hallucinációk (tipikusan akusztikusak.

és schizophrenia kialakulását követi. ha legalább kettő vagy több pszichoaktív szer használatáról van szó. anélkül hogy bármelyik tisztán meghatározó volna. melyet nem feltétlenül irreverzibilis. A schizophrenia negatív vagy pozitív tünetei közül néhánynak meg kell lennie. A tudat tiszta és az intellektuális képességek megtartottak. elhanyagoltság.1 Hebephrenia A schizophrenia azon fajtája.0F20.0 Paranoid schizophrenia A paranoid schizophrenia eset.és viselkedészavarok [Az altételekért lásd a csoport általános ismertetőjét] Ezt a csoportot csak akkor lehet használni. Ebben az állapotban magas az öngyilkosság veszélye. és szegényes közösségi (társas) aktivitás. vagy viszonylag enyhék. amelyik elhúzódhat. negatív tünetek jellemeznek. de meghatározott kognitiv deficit kialakulhat a lefolyás során. Schizophrenia nem diagnosztizálható igen kifejezett mániás vagy depressziós tünetek esetén. vagy kommentálják.pdffactory.m. mert viszonylag gyorsan alakulnak ki a negatív tünetek.) F20.2) • ciklikus (F25. A kényszerű poziciók és attitüdők hosszú időn át fentállhatnak. A katatonia kombinálódhat élénk szcenikus hallucinációkkal kisért oneiroid (álomszerű) állapottal.-). az akarati élet és beszéd zavara. A prognózis rossz. különösen az affektusok elsivárosodása és az akarat-szegénység (közömbösség).2) schizophren reakció schizotipusos zavar (F21. a beszéd inkoherens. ha a használt pszichoaktív szerek biztonsággal nem azonosíthatók vagy ismeretlenek.: meglassult pszichomotorium.2 altípusokba. a schizotypiás zavar. amelyik megfelel a schizophrenia általános kritériumainak. SCHIZOPHRENIA. a gondolatok dezorganizáltak. A legfontosabb pszichopatológiai tünetek a következők: gondolat echo (a gondolatok visszhangosodása). initiativa szegénység. illetve lehet egy vagy több epizód teljes vagy részleges remisszióval. Paraphrenia (schizophrenia paraphrenica) Kivéve: involuciós paranoid állapot (F22. gondolkodászavar és negatív tünetek. külső irányítottságról való meggyőzödöttség. Amennyiben a schizophrenia tünetei floridak és kifejezettek. mint ennek a csoportnak a legfontosabb tagja. vagy epizódikus. csak ha egyértelműen korábban jelentek meg a schizophren tünetek. A schizoaffektív zavar ellentmondásos természete ellenére ebben a csoportban maradt. amikhez általában akusztikus hallucinációk valamint percepciózavarok társulnak. F20. A hangulat sekélyes.0) F20. de nem illik bele az F20. személyben beszélnek a páciensről. a gondolatok szétsugárzása (telekomunikációs eszközzel). hisz számtalan többféle szert szedő maga sem tudja a szedett szerek pontos alkotórészeit. ha pszichoaktív szer használata váltotta ki akkor az F10-F19 kódok alatt kell besorolni. a hanglejtésekkel és testtartással). progresszív vagy stabil deficitekkel.3 Nem differenciálható (differenciálhatatlan) schizophrenia Olyan pszichótikus állapot.[Az altételekért lásd a csoport általános ismertetőjét] Többféle drog és egyéb pszichoaktív anyagok használata által okozott mentális. 6 F19.8) paranoia (F22. nem odaillő. a viselkedés felelőtlen (meggondolatlan) és kiszámíthatatlan valamint a mannerismus (gesztikuláció) általános. melyben a hangulatzavar kifejezett. Az affektusok. SCHIZOTYPIÁS ÉS PARANOID (DELUSIV) RENDELLENESSÉGEK (F20-F29) A csoportban együtt található a schizophrenia. vagy az automatikus engedelmességtől a negatívizmusig. de nem állapítható meg. dominancia vagy passzívitás.- PDF created with pdfFactory Pro trial version www.2 Kataton schizophrenia A kataton schizophrenia klinikai képét a pszichomotorium szélsőséges zavarai uralják.2. Szintén használható. passzívitás.n. mint pl. elvonása. Ha hasonló állapot alakul ki epilepsia vagy más idegrendszeri megbetegedés esetén akkor az F06. akkor a schizophrenia megfelelő altípusát kell diagnosztizálni. karakter az 5-ös. Ha schizophrenia tünetei már nem észlelhetők. az utóbbinál a közös 4. gyakran paranoid téveseszmék észlelhetők. akusztikus hallucinációk. a téveseszmék és a hallucinációk átmenetiek és fragmentáltak. a szemkontaktus fenttartásával.com . a hangok egyes szám 3. a tartós paranoid (deluzív) zavar és az akut és átmeneti pszichosisok nagyobb csoportja. Beleértve: drogok helytelen használata k. ami változhat az extrém hiperkinezistől a stuporig. Kivéve: schizophrenia: • akut (nem differenciált) (F23. de nem uralják már a képet.n stabil. nem verbális kommunikáció (az arckifejezésekkel. F20 Schizophrenia Általánosságban a gondolkodás.2) krónikus nem differenciált schizophrenia (F20. Hebephreniát normálisan csak serdülőknél és fiatal felnőtteknél lehet diagnosztizálni. A heves izgatottság feltűnő jellegzetessége ennek a szindrómának. Atípusos schizophrenia Kivéve: akut schizophrenia szerű állapot (F23. Dezorganizált schizophrenia Hebephrenia F20. Ugyancsak nem diagnosztizálható schizophrenia nyilvánvaló idegrendszeri megbetegedés esetén valamint drog intoxikáció vagy megvonás állapotában. A schizophrenia lefolyása lehet folyamatos. depressziót kell diagnosztizálnunk (F32. a beszéd elsivárosodása. és kataton tünetek vagy teljesen hiányoznak. a percepció kóros értelmezése.4 Scizophrenia utáni depresszió Depresszió. gondolatok betoldása.5 Reziduális schizophrenia A schizophrenia krónikusan progrediáló típusa. a percepció torzulása (széttöredezése) és nem megfelelő és/vagy elsivárosodott affektusok jellemzik a schizophreniákat.5) schizophreniát követő depresszió (F20.4) F20. vagy több mint egy altípus tüneteit mutatja. szegényes. hogy melyik az amelyik felelős a domináló tünetekért. érzelmek elsivárosodása. Szociális izolációs tendencia figyelhető meg. Kataton stupor Schizophren: • katalepsia • katatonia • flexibilitás cerea F20.

szociális elvárásoknak nehezen tud megfelelni. melyek önmagukban nem elegendőek a schizophrenia diagnosztizálásához (F20.6 F20. tanácstalanság gyakran észlelhető. mind az ehhez kapcsolódó (másodlagos) téveseszmék jellemzik. és az összes teljesítménye hanyatlik. organikus delirium diagnózisának a felállításához (F05. és csak a klinikai kép elenyésző részét alkotják. szokatlan vagy különc viselkedést. Akut polimorf pszichótikus zavar (schizophrenia tünetei nélkül) 7 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. mint a téveseszmék. Időnként átmeneti pszichótikus állapotot mutathat heves illúziókkal. ha igen akkor rendszerint a stresszt okozó esemény 1-2 héttel a zavar kezdete alőtt észlelhető.3) • schizophrenia (F20. és a kőzponti idegrendszer igazolt betegsége. de a schizophrenia határozott. ha nem schizophreniások. tünetek hirtelen kezdete jellemez. valamint a gondolkodás és az affektusok különböző anomáliái (eltérései). a közösségi.8 F22.9 F23 F23.8 F20. fokozatosan erősődő kialakulását értjük.1) Perzisztens delusionalis rendellenességek Perzisztens (tartós) paranoid (deluzív) zavarok Különböző zavarokat foglal magába. a schizophrenia vagy az affektív csoportokba.-) Deluzív dysmorphophobia (diszmorfofóbias téveseszmés zavar) Involuciós paranoid állapot Paranoia querulans Nem meghatározott perzisztáló (tartós) paranoid (deluzív) zavar Akut és átmeneti pszichótikus rendellenességek Heterogén csoport. vagy nem megfelelő affektusokat. Teljes tünetmentesség általában néhány hónapon belül bekövetkezik.m. átmeneti hallucinációk nem zárják ki a diagnózist. paranoid vagy bizarr gondolatokat. Szervi eredetnek semilyen jele nem észlelhető.2) Nem meghatározott schizophrenia Schizotypiás rendellenesség Fő jellemzője a különc viselkedés. akkor revidiálni kell a beosztást (diagnózist). Egyéb schizophrenia Coenaesthopatias schizophrenia Schizophreniform: • rendellenesség k.com . téveseszmékre emlékeztető gondolatokkal.n. de fokozatosan egyre kifejezetebb különc magatartás észlelhető. gyakran néhány héten belül. időnként napokon belül.3) • reakció (F23. melyekben hosszan tartó téveseszme(ék) az egyedüli vagy a legszembetűnőbb tünet. kényszergondolatokat. • pszihózis k. A téveseszme(mék) tartalma nagyon változó lehet. Paranoia Paranoid (deluzív): • psychosis • állapot Paraphrenia Sensitiver Beziehungswahn Kivéve: paranoid: • személyiségzavar (F60. A tünetek magukba foglalhatják a hideg. percepció zavarai. A zavar társulhat akut stresszel. mint meggyöződöttség kivülről történő irányítottságról. Lefolyása általában megegyezik a személyiségzavarokéval. melyek csak néhány hónapig tartanak az F23 alatt az átmeneti pszichótikus zavarok közé kell besorolni. és nem sorolható be az organikus kórképek. időnként élethossziglan jelen lehetnek.m. melyek nem "ütik meg a téveseszmék szintjét". és a megszokott viselkedés jelentős megváltozása. Latens schizophren reakció Schizophrenia: • borderline • latens • praepsychoticus • prodromalis • pseudoneuroticus • pseudopsychopathias Schizotypusos személyiségzavar Kivéve: Asperger szindróma (F84. szociális izoláció tendenciáját.-). A reziduális schizophreniára jellemző negatív tünetek kifejezett pszichótikus epizód jelentkezése nélkül alakulnak ki. Paranoia (Deluzív zavar) Mind egyedülálló téveseszme. Kivéve: rövid schizophreniform zavar (F23. Azokat a téveseszmékkel járó (deluzív) kórképeket. gondolkodás. anhedoniát. de az időbeni. Ámbár időnként.és észrevevészavart. vagy schizophrenia tünetei.9 F21 F22 F22.pdffactory.0 F22. A fenti diagnózist kizárják: érthető beszédet tartalmazó és hosszantartó akusztikus hallucinációk. hallucinációk. melyek hasonlítanak a schizophreniában észlelhetőkre.0) • pszichogén pszichosis (F23. schizophrenia tünetei. melyek általában külső provokáció nélkül jelentkeznek. melyet a pszichótikus. markáns és jellegzetes tünetei soha sem észlelhetők.0) Egyéb perzisztáló (tartós) paranoid (deluzív) zavar A téveseszme vagy téveseszmék mellett állandó akusztikus hallucinációk vannak. Nincs határozottokezdete és kifejlődése.n. az érzelmek (affektusok) elsivárosodása. különösen idősek esetében.5) Schizoid személyiségzavar (F60. térbeni és autopszichés dezorientáció nem állandó vagy nem elegendően súlyos szervi. akusztikus vagy más típusú hallucinációkkal.F20.0 Krónikus nem differenciált schizophrenia Schizophrenia reziduális állapota Restzustand (schizophrenias) Schizophrenia simplex (Egyszerű schizophrenia) A tünetek szinte észrevétlenül alakulnak ki. Az akut kezdeten az egyértelműen abnormális tünetek két héten belül. melyek hosszan fentállnak. Ha a zavar tartósan fentáll. Zavartság.

a perzisztáló paranoid (deluzív) zavar (F22. Schizoaffektív zavar mániás típusa Mind a mánia.-).com .2) schizophreniform zavar k. Folie á deux Indukált: • paranoid zavar • pszichótikus zavar Schizoaffektív rendellenességek Epizódikus zavarok.n.2).-). és ugyanilyen gyorsan teljesen megszünnek a tünetek anélkül hogy ismét jelentkeznének.-).8 F23. melyben az epizódok többsége depressziós típusa a schizoaffektív zavarnak. de jelentősen változnak napról napra.8) Egyéb akut döntően paranoid (delusív) pszichótikus zavar Akut pszichózis.m. Akut.m. (F20.m.-) Bouffée délirante schizophrenia tüneteivel Cikloid pszichosis schizophrenia tüneteivel Akut schizophreniform pszichózis (pszichótikus zavar) Akut pszichózis. téveseszmék. melyeken a schizophrenia és a depresszió vagy mánia tünetei egyidőben észlelhetők. (F99) 8 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. nem differenciált schizophrenia Rövid schizophreniform: • zavar • pszichózis Oneirophrenia Reactio schizophreniformis Kivéve: organikus paranoid (deluzív) (schizophreniform) zavar (F06.n.1 F23. de a tünetek külön-külön nem elegendőek a schizophrenia vagy affektív zavar diagnózisához.2 F23.n.0F23.n. melyben szembeszökőek a hallucinációk. Paranoid reakció Pszichogén paranoid pszichózis Egyéb akut és átmeneti pszichótikus zavar Minden más meghatározott (körülírt) akut pszichózis. vagy ahhoz társulnak vagy kisérik a meglévő paranoid (deluziv) zavart. az instabilitás ellenére néhány schizophreniára jellemző tünet az idő nagyobbik részében észlelhető.9 F24 F25 F25. Schizoaffektív pszichózis depressziós típusa Schizophreniform pszichózis depressziós típusa Schizoaffektív zavar kevert típusa Ciclikus schizophrenia Kevert schizophren és affektív zavar Egyéb schizoaffektív zavar Nem meghatározott schizoaffektív zavar Schizoaffektív pszichózis k. a téveseszmék a többiekben csak indukáltak (kiváltottak) és megszünnek ha elkülönítik öket. de egyik zavar tünetei sem elegendőek önmagukban a mánia vagy schizophrenia diagnózisához.m. Kivéve: mentális zavar k.1 F25. melynél organikus ok kizárható és nem illeszthető az F23.-) Bouffée délirante schizophrenia tünetei nélkül vagy nem meghatározott Cikloid pszichosis schizophrenia tünetei nélkül vagy nem meghatározott cikloid pszichózis Akut polimorf pszichótikus zavar schizophrenia tüneteivel Akut polimorf és instabil pszichótikus tünetek hasonlóak az F23. A diagnozist egy epizód vagy ismétlődő epizódok esetén is lehet használni.8 F25.n. Az inkongruens hangulattal társuló pszichótikus tünetek affektív megbetegedésben nem indokolják a schizoaffektív zavar diagnózisát.3 F23. vagy perceptuális zavarok.m. a mánia pszichótikus típusába (F30.0 F25. de külön külön egyik csoport diagnózisához sem elegendőek. Nem meghatározott akut és átmeneti pszichótikus zavar Rövid reaktív pszichózis. Ha az affektív tünetek már meglévő skizofréniában jelentkeznek. Ha a schizophrenia tünetei tartóssá válnak a diagnózist schizophreniára kell változtattni (F20. akut és átmeneti psychozisok (F23.-). Egyéb nem organikus pszichótikus rendellenességek Téveseszmékkel vagy hallucinációkkal járó zavarok. Krónikus hallucinátoros pszichózis Nem organikus pszichózis k.3 pontokba (a megfelelő kritériumok alapján).n. Az epizód lehet egyszeri.2 F25. de csak egy hónapja állnak fent.-).pdffactory. mind a schizophrenia tünetei kifejezettek. mely nem illeszthető a schizophrenia (F20. melyben a klinikai képet elsősorban a meglehetősen stabil téveseszmék vagy hallucinációk alkotják. Csak egyikőjüknek van valódi pszichózisa. Reaktív pszichózis Indukált delusionalis rendellenességek A deluzív zavar egyidőben két vagy több embert érint. k. melyben a tünetek relative stabilak és schizoprenia tüneteivel megegyeznek. A sokalakúság és az instabilítás jellemző a teljes klinikai képre. Nagyon gyakran gyorsan pár nap alatt alakulnak ki. ha az epizódok túlnyomó többsége mániás típusú schizoaffektív zavar.3) csoportjaiba.0 alatt leírtakkal. nagyon gyakori. Ha a tünetek tartóssá válnak a diadnózist meg kell változtatni perzisztáló (tartós) paranoid (deluzív) zavarra (F22. vagy ismétlődő.-). Ha a schizophrenia tünetei tartóssá válnak a diagnózist fel kell csrélni schizophreniára.9 F28 F29 Akut pszichótikus zavar. Schizoaffektív pszichózis mániás típus Schizophreniform pszichózis mániás típusa Schizoaffektív zavar depressziós típusa A schizophrenia és a depresszió tünetei egyaránt kifejezettek. akiket szoros érzelmi szálak kötnek össze.m. és a polimorf instabilitás hiányzik. akkor F20-F29 alatt kell besorolni. óráról órára.F23. Pszichózis k. és a pszichosis tünetei nem elegendőek schizophrenia diagnosztizálásához (F20. és a schizophrenia kritériumai nem teljesülnek (F20. Érzelmi zaklatottság az eksztázistól a boldogságon át a szorongásig és az irritábilitásig. Ha a téveseszmék állandósulnak a diagnózist fel kell cserélni perzisztáló paranoid (deluzív) zavarra (F22. vagy a súlyos depressziós epizód (F32.

Az emelkedett hangulat megnövekedett energiákkal társul. F31. depresszió.-).n. F32. F31. Azon egyének hypomán és mániás epizódját. F30 Mániás epizód A következő altételek csak egyes epizódokra használhatók. jelenleg kevert tünetek észlelhetők A páciensek korábban már volt egy igazolt hipomán. mint az enyhe vagy közepes depressziós epizód esetén (F32. amelyekben az alapvető a hangulat vagy az érzelmek zavara a depressiótól (szorongással vagy anélkül) az emelkedettségig (mániáig). hipomán. sokszor jelentős zaklatottság (szórakozottság) figyelhető meg. vagy a nyugtalanság. a hangulati élet és az aktivítás szignifikáns változásával járó epizód. Korábbi jelleméhez képest idegenné (énidegenné) válik. beszédesség. jelenleg remisszióban 9 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. túlzott kedvesség. depresszió. pszichótikus tünetek nélkül A páciens jelenleg depressziós. A szokásos szociális kontroll (gátlások) hiánya a viselkedést vakmerővé. F30. F31. elővigyázatlanná. A figyelmét nehezen tudja lekötni. beszélési kényszerben valamint az alvásigény csökkenésében nyilvánul meg.m.3).1 Mánia pszichótikus tünetek nélkül A hangulat emelkedését a környezet már nehezen tolerálja. vagy kevert).organikus vagy szimptómás pszichózis k. fokozott szociábilitás.8 Egyéb mániás epizód F30. mint a súlyos depressziós epizód esetén pszichótikus tünetekkel (F32.5 Bipoláris affektív zavar.com .0 Bipoláris affektív zavar. mánia. F31. hogy a pácienst nem lehet megérteni vagy képtelen hétköznapi kommunikációra. valamint ennek az ellenkezőjét.-) Cyclothymia (F34. jelenlegi epizód súlyos depresszió. kevert) a bipoláris affektív zavarként kell kódolni (F31. pszichótikus tünetek nélkül (mint F30. Hipománia vagy mánia ismételt epizódjait is bipoláris zavarként kell besorolni (F331. depresszió. ami változhat a gondtalan vidámságtól a kontrollálhatatlan izgatottságig. illetve könnyen érthető a hangulat és az aktivítás változásának az összefüggésében. és korábban volt legalább egy igazolt hipomán. kik korábban már átestek egy affektív epizódon (mániás. barátságosság. Beleértve: bipoláris zavar.8) Beleértve: mániás-depressziós: • megbetegedés • pszihózis • reakció Kivéve: bipoláris zavar. jelenleg hipomán epizód A páciens jelenleg hipomán és korábban már volt legalább egy "affektív" epizódja (hipómánia.2 Mánia pszichótikus tünetekkel Az F31. Kivéve: egyszeri kevert affektív epizód (F38.1 Bipoláris affektív zavar. vagy kevert). vagy kevert).0) F31. és csökkent alvásigény gyakran észlelhető anélkül. mint a súlyos depressziós epizód esetén pszichótikus tünetek nélkül (F32. mánia. jelenlegi epizód súlyos depresszió. jelenleg mániás epizód pszichótikus tünetek nélkül A páciens jelenleg mániás. pszichótikus tünetekkel A páciens jelenleg depressziós.6 Bipoláris affektív zavar. mániás vagy kevert affektív epizódja. és jelenleg a mánia és a depresszió tüneteinek a keveredése vagy gyors váltakozása észlelhető.4 Bipoláris affektív zavar. (túlzott motoros aktivítás) és a gondolatok rohanása (gondolattolulás) olyan extrém. hogy ez jelentős problémát okozna a munkavégzésben vagy elutasítást a környezet részéről.1 pontban leírt klinikai képhez (megalomán) téveseszmék vagy hallucinációk (általában hangok. A hangulat. jelenleg mániás epizód pszichótikus tünetekkel A páciens jelenleg mániás. pszichótikus tünetekkel (mint F30. és az egyes epizódok kezdete gyakran stresszt okozó eseményekhez köthető. mániás depressziós vagy kevert epizódja. ami túlzott aktivításban. depressziós. F31 Bipoláris affektív zavar Jellemzője két vagy több.2). A többi tünet általában másodlagos.3 Bipoláris affektív zavar. egyszeri mániás epizó familiarity F30. mániás vagy kevert affektiv epizódja. ez a változás magában foglalja egyrészt a hangulat emelkedését. és fizikai és szellemi teljesitőképességgel jár. Az önértékelés jelentősen nő.7 Bipoláris affektív zavar. és korábban volt legalább egy igazolt hipomán. az energia növekedését és az aktivítás fokozódását (hipománia és mánia). és korábban már volt egy "affektív" epizódja (hipománia. amelyek közvetlenül a pácienshez szólnak) társulnak.n. és korábban volt legalább egy igazolt hypomán.9 Nem meghatározott mániás epizód Mánia k. és nem odaillővé teszi a környezet szemében. (F09) HANGULATZAVAROK (AFFEKTIV RENDELLENESSÉGEK) (F30-F39) Ez a csoport olyan zavarokat foglal magában.2).0 Hipománia A hangulat tartós mérsékelt emelkedettségével. a hangulat esését és a lelki energiák csökkenését és az aktivítás elszegényesedését (depresszió). jelenleg enyhe vagy közepes depressziós epizód A páciens jelenleg depressziós. megnövekedett energiával és aktivítással. F30. mánia. F31.1). mániás vagy kevert affektív epizódja.0) F31.pdffactory. egyszeri mániás epizód (F30. általában kifejezett jó közérzettel. Mánia: • hangulat kongruens pszichótikus tünetekkel • hangulat inkongruens pszichótikus tünetekkel Mániás stupor F30.1) és korábban már volt egy "affektív" epizódja (hipománia.m. megnövekedett szexuális aktivítás. grandiózus elképzelésekkel és túlzott kompetencia érzésével.2 Bipoláris affektív zavar. A hangulat változása rendszerint együttjár az aktivítás szintjének a változásával. Az ide tartozó zavarok többsége ismétlődő. Irritábilítás és önteltség és durva viselkedés váltja fel a szokványosabb euphoriás szociábilítást.és magatartászavarhoz hallucinációk és téveseszmék nem társulnak. F31.0.

Egyéb bipoláris affektív zavar Biipoláris II. mánia.-) amikor magatartászavarral társul (F91.-) kell megváltoztatni. és ha előfodul a diagnózist bipoláris affektív zavarra (F31.9 F33 F33. fogyás. korábbi beosztásokban szereplő mániás-depressziós depresszióval. pszichótikus tünetek nélkül 10 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. Súlyos depressziós epizód pszichótikus tünetek nélkül A fent felsorolt tünetek közül több igen kifejezett és sanyargató formában észlelhető. Az önértékelés is megfogyatkozik. és a kórelőzményben mánia nem szerepel. Az öröm képessége. Ismétlődő depressziós rendellenesség Az F32 pontban leírt depresszió ismétlődő epizódjai jellemzik ezt a csoportot. a kezdet lehet akut. energiáinak csökkenésétől. Tipikus esetben elveszett az önértékelés.2 A páciensnek korábban már volt egy igazolt hipomán. F33.2. vitalis depresszióval. Az első epizód bármelyik életkorban előfordulhat a gyermekkortól az öregségig. különösen a depressziós epizód végén. mint érdektelenség. jelenleg súlyos depressziós epizód. Számtalan depressziós epizód után sem lehet teljesen kizárni mániás epizód jelentkezését. több órával a megszokott idő előtt való felébredés. jelenleg enyhe depressziós epizód Ismétlődő depressziók után a jelenlegi epizód enyhe. és úgynevezett "szomatikus" tünetekkel társulhat.0 pontban le van irva. és a szexuális vágy (libido) csökkenése. ahogy az F32. Nem meghatározott depressziós epizód Depresszió k.2 pontban leírt klinikai képhez hallucinációk.1 pontban le van írva. A pácienst nagyon zavarják a tünetei. kifejezetten fáradékony. de nem feltétlenül azok.2) ismétlődő depresszió (F33. hogy enyhe. Öngyilkossági gondolatok és kisérletek gyakoriak valamint számos úgynevezett szomatikus tünet is előfordul. hogy a megszokott hétköznapi aktivítás lehetetlenné válik. Depresszív zavar k. agitáció. hogy a depressziós epizódtól függetlenül a hangulat emelkedése vagy az energiák növekedése lenne észlelhető (mánia). és egy másik affektív epizódja (hipománia.és F92.F31. vagy lappangó és hetektől egészen hónapokig tarthat. Életet veszélyeztető éhezés.9 F32 F32. jelentős pszichomotoros retardáció.com . Egyszeri epizódja a: • maior depressziónak pszichótikus tünetekkel • pszichogén depressziós pszichózisnak • pszichótikus depressziónak • reaktív depressziós pszichózisnak Egyéb depressziós epizód A típusos depresszió A "maszkirozott" (lárvált) depresszió egyszeri epizódja k. A hallucinációk és téveseszmék a hangulattal kongruensek lehetnek. Rekurrens (ismétlődő) depresszió.n. étvágytalanság. de legtöbb aktivítását folytatni tudja.0 F32. Az ismétlődő depresszió súlyossabb formái (F33.2 F32. Közepes depressziós epizód 4 vagy több tünet észlelhető a fentiek közül. depresszió vagy kevert). és értéktelenség és bűntudat észlelhető. és tevékenységének az elsivárosodásától.n.m.m. anélkül. melancholiával. az érdeklődés és a koncentrálókészség csökken. dehydratio és öngyilkosság fordulhat elő. és a kórelőzményben mánia nem szerepel. téveseszmék.0) Enyhe depressziós epizód 2-3 a fent emlitett tünetek közül rendszerint megvan. A profilaktikus kezelés alatti remissziót is itt kell kódolni.3 F32. ahogy az F32. Agitált depresszió } Maior depresszió } egyszeri epizódja pszichótikus tünetek nélkül Vitalis depresszió } Súlyos depressziós epizód pszichótikus tünetekkel A 32.1 F33. pszichomotoros retardáció vagy stupos társul olyan súlyos formában. Beleértve: ismétlődő epizódjai a: • depresszív reakciónak • pszichogén depressziónak • reaktív depresszió szezonális depresszió Kivéve: visszatérő rövid depresszív epizódok (F38. közepes vagy súlyos depresszió tipikus esetében a páciens szenved a hangulat esésétől. Az alacsonyan fekvő hangulat csak mérsékelten változik napról. közepes vagy súlyos depresszióról beszélünk-e. de jelenleg és már több hónapja nem szenved semmilyen kifejezett hangulatzavartól. A depresszió rosszabb a reggeli órákban. megszokott aktivításának a fenttartása. és örömteli érzések hiánya. zavar Visszatérő mániás epizód Nem meghatározott bipoláris affektív zavar Depressziós epizód Az enyhe.8 F32. és endogén depresszióval.m. Alvászavar lép fel.3) sok hasonlóságot mutatnak korábbi elképzelésekkel egyező. és a páciens számára nagy nehézséget okoz a hétköznapi. és valamilyen formában büntudat és értéktelenség érzése lép fel.1) Rekurrens (ismétlődő) depresszió. Beleértve: egyszeri epizódja a: • depresszív reakciónak • pszichogén depressziónak • reaktív depressziónak Kivéve: alkalmazkodási zavar (F43. A tünetek számának és súlyosságának a függvénye.1 F32. mániás vagy kevert epizódja.pdffactory. és az étvágy csökken. gyakran a kapott antidepresszivum hatására. Lehetnek enyhe hangulati emelkedések és túlzott aktivítás (hipománia)..0 F33. Rekurrens (ismétlődő) depresszió.napra és relatíve független a környezettől.8 F31. jelenleg közepes depressziós epizód Ismétlődő depressziók után a jelenlegi epizód közepessen súlyosságú.n.

mert sikerül elkerülnie a phobiát okozó helyzeteket. legalább évekig tartó depresszió. mint a palpitáció.Eredményeként ezeket a helyzeteket a páciensek kerülik és félelemmel vészelik át.1 Szociális phobia Mások által való megfigyeléstől való félelem vezet a szociális (közösségi) helyzetek elkerülésére.8 Egyéb perzisztáló (tartós) hangulatzavar F34.8 Egyéb meghatározott hengulat.-) diagnosztizálásához.1 Egyéb rekurrens (ismétlődő) hangulat. Endogén depresszió pszichótikus tünetekkel Psychosis maniaco-depressiva phasis depressiva pszichótikus tünetekkel Ismétlődő súlyos epizódja a : • maior depressziónak pszichótikus tünetekkel • pszichogén depresszív pszichózisnak • pszichótikus depressziónak • reaktív depressziós pszichozosnak F33. F33.0 Egyéb hangulatú [affektív] rendellenességek Kevert affektív epizód F38. Már a phobiát okozó helyzetbe való belépés gondolata is szorongást vált ki. A kifejezettebb szociális fóbiák alacsony önértékeléssel és a kritikától való félelemmel társulnak. ezért számottevően zavaró és korlátozó hatásúak.-) Depresszív: • neurózis • személyiségzavar Neurotikus depresszió Perzisztens szorongásos depresszió Kivéve: szorongásos depresszió (enyhe vagy nem állandó formái)(F41. emiatt a phobiások egyrésze nem is érez szorongást. megőrüléstől. nyilvános helyeken való tartózkodástól. hogy hipomániaként vagy enyhe depresszióként írhassuk le azokat. és a kórelőzményben mánia nem szerepel. A fóbiás szorongás és a depresszió rendszerint társul egymással. Néhány cyclothym páciens később bipoláris affektív zavar tüneteit fogja mutatni. melyik nem illeszthető be a F30-F34 klasszifikációk közé.9 Nem meghatározott perzisztáló (tartós) hangulatzavar F38 Egyéb hangulat. kifejezett gyengeség ("mindjárt elájulok").0-F33. Pánik rohamok gyakori jellemzői a múltbani és jellenlegi epizodóknak. de néhány hónapja mentes a depresszió tüneteitől. vagy időtartamuk ezt nem teszi lehetővé. Az eltelt idő és a terápiás megfontolások határozzák meg.pdffactory.n. az F33. A páciensek általában az egyéni tünetekre figyelnek.4 Rekkurens (ismétlődő) depresszió. melyben a tünetek nem elegendően súlyosak vagy hosszúak a bipoláris affektív zavar (F31. Mivel általában hosszú évekig tartanak vagy a páciens felnőttkorának a nagyobbik részében fennáll.8 Egyéb rekurrens (ismétlődő) depresszió F33. a gyakran másodlagosan kialakukó halálfélelem. Gyakori bipoláris affektív zavarban szenvedők rokonai között.(affektív) zavar Visszatérő rövid depressziós epizódok F38. Endogén depresszió pszichótikus tünetek nélkül Ismétlődő maior depresszió pszichótikus tünetek nélkül Psychosis maniaco-depressiva phasis depressiva (pszichótikus tünetek nélkül) Ismétlődő vitalis depresszió pszichótikus tünetek nélkül F33. jelenleg súlyos depressziós epizód pszichótikus tünetekkel Ismétlődő depressziók után a jelenlegi epizód súlyos pszichótikus tünetekkel.n. kényszeres tünetek. egyedül utazástól a buszon. melyben a szorongás egy jól meghatározott. F40. Agoraphobia pánik zavar (betegség) nélkül Pánik (betegség) agoraphobiával F40. Egyes esetekben visszatérő máskor csak egy mániás vagy depressziós epizód társulhat a meglévő affektív zavarhoz.2) F34. Járulékos tünetként depresszió.(affektív) zavar F39 Nem meghatározott hangulat.-) vagy az ismétlődő depresszió (F33. szociális fóbia gyakran észlelhető.1 Dysthymia Krónikus.m. NEUROTIKUS. F34. és a kórelőzményben mánia nem szerepel.0 Agoraphobia A fóbiának ebbe az egészen jól meghatározott csoportjába tartoznak a félelem a lakás (otthon) elhagyásától. A páciensek panaszkodhatnak 11 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. F34 Perzisztáló hangulati [rendellenesség] zavar Állandó és általában fluktuáló (hullámzó) hangulatzavar. mely depressziós és enyhe hangulati emelkedések szüntelen sorozata. F38. vonaton. tőmegben. Affektív személyiségzavar Cikloid személyiség Ciklotimiás személyiség F34. jelenleg remisszióban A páciens 2 vagy több depressziós epizódja volt. STRESSZHEZ TÁRSULÓ ÉS SZOMATOFORM RENDELLENESSÉGEK (F40-F48) Kivéve: ha viselkedészavarral társul (F91-92. repülőn. kontrollvesztéstől való félelem.(affektív) zavar Affektív pszichózis k.(affektív) zavarok Minden egyéb affektív zavar.8) F40 Fóbiás szorongás rendellenességek A zavaroknak egy olyan csoportja. közepes vagy súlyos ismétlődő (rekurrens) depresszió diagnozisához (F33.3 pontoknak megfelelően. ahogy az F32. hogy két diagnózisra vagy csak egyre van szükség. A phobiát okozó helyzetek elkerülése a legkifejezettebb. melynek a mértéke és az egyes epizódok hossza nem elegendő az enyhe.3 Rekkurens (ismétlődő) depresszió.0 Cyclothymia A hangulat állandó labilitása. melynél az egyes epizódok nem elegendően súlyosak ahhoz. az üzletekbe való belépéstől. mert vagy a súlyosságuk.2 pontban le van irva.com . ahogy az F32. de nem veszélyes helyzetben alakul ki.3 pontban le van írva.m.Ismétlődő depressziók után a jelenlegi epizód súlyos pszichótikus tünetek nélkül.9 Nem meghatározott rekurrens depresszió (zavar) Monopolaris (unipolaris) depresszió k.

vihar. kényszeres tünetek és a fóbiás szorongás néhány eleme megjelenhet.2) Egyéb fóbiás szorongás zavar Nem meghatározott fóbiás szorongás zavar Phobia k. hogy akarata ellenére keletkeznek és visszataszítóak.0) Kevert szorongásos és depressziós zavar Ezt a kevert csoportot kell használnunk. szédülés. Szorongásos: • neurózis • reakció • állapot Kivéve: neurasthenia (F48. Phobias állapot k. egy meghatározott állat közelsége. Anthropophobia Szocialis neurosis Meghatározott. enyhe vagy nem állandó) Egyéb kevert szorongásos zavar A szorongás tünetei keverednek az F42-F48 pontok alatt felsorolt zavarok tüneteivel. Depresszió.5) Elsősorban kényszergondolatok vagy rumináció Általában gondolatok.F40. és ezért bejósolhatatlanok. magasság. hogy a kiváltó helyzet ennnyire körülírt. Különösen szoros a kapcsolat a depresszió és a kényszeres rumináció között.0 elpirulásról. Később pánik attakok fejlődhetnek ki. és állandó nem korlátozódik és nem váltódik ki meghatározott helyzetben ("szabadon lebegő"). körülírt phobia (phobia simplex) A phobia egészen meghatározott helyzetben jön létre. meghatározott ételek fogyasztása.m. Szorongásos depresszió (Reactió anxiosa et depressiva. vagy körülményre.3 F41. hogy valamilyen nemkivánt eseményt megelőzzenek. Ha a depresszió és a szorongás tünetei egyaránt elegendően súlyosak a diagnozis felállításához. Gyakran van egy másodlagos félelem a haláltól (meghalástól). Időnként a páciens meg van győződve. A páciens a gondolatok sajátjának érzi.1 F41. A kényszergondolatok elképzelések. A feladatunk.n. a vele való találkozás pánik rosszullétet válthat ki. valamint vér vagy sérülés látása.2 F40.8 F40. súlyos szorongással járó rohamok (pánik) jelentik. hogy a páciens vagy hozzátartozója nemsokára beteg lesz. Acrophobia Állatfóbiák Claustrophobia Simplex phobia Kivéve: dysmorphophobia (nem deluziv) (F45. fantáziák. Gyakran alternatív lehetőségek közötti végtelen habozás. Egyéb szorongások rendellenességek A szorongás a legfőbb tünet. az izomfeszülés.pdffactory. zárt tér. szívdobogás érzése. Ha a kényszercselekedetet sikerül megállítani. de egyik sem domonálja a klinikai képet.8 F41. rohamokban jelentkező szorongás) A lényegét a visszatérő. de szükségszerű döntések meghozatalának képtelenségéhez vezet. Obszesszív-kompulzív zavar (szindróma) Elengedhetetlen tünete a kényszergondolatok vagy a kényszercselekedetek megléte. Pánik zavar (szindróma) (epizódikus. annak ellenére. Általában szorongás kiséri. Pánik: • roham • állapot Kivéve: pánik (betegség) agoraphobiával (F40. ha a pánik roham kialakulásának az idején a páciens depressziós volt. de külön külön egyik katagória tünetei sem elegendőek az önálló besoroláshoz.0 F41. repülés. és ezt a diagnózist nem kell használni. fulladás érzés. melyek nem szükithetők le egy meghatározott helyzetre.m. fantáziák.n. melyek sztereotip módon újból és újból a paciens gondolkodásának közzéppontjába kerülnek. mint a szociális vagy az agoraphobia esetében. Pánik betegség nem adható fő diagnózisnak. ha a depresszió és a szorongás tünetei egyaránt előfordulnak. A kényszercselekedetek vagy ritusok újból és újból megismételt sztereotip viselkedések. fogászaton. Annak ellenére. impulzusok. valamint a feledékenység. hogy szorongásának ezen másodlagos megnyilvánulásai az alapvető probléma. akkor külön diagnosztizálni kell őket. Általában kinzóak és a páciens védekezni próbál ellene. ezekben az esetekben a pánik rohamok másodlagosak a depresszióhoz képest. de kisérletei sikertelenek.m. kontroll elvesztésétől és a megőrüléstől.2) nosophobia (F45. mint pl.0) Generalizált szorongás A szorongás generalizált. Nem feltétlenül okoznak örömet és nem szolgálnak valamilyen hasznos cselekedetet. kézremegésről. Beleértve: Neurosis anankastica Obszesziv-kompulzív neurosis Kivéve: Obszesszív-kompulzív személyiségzavar (F60. cselekvésre ösztönző impulzusok. a remegés. A többi szorongásos zavarral megegyezően a meghatározó tünetek a palpitáció.9 F41 F41. vagy másokat. vizelettartási nehézségről. ami a páciens gondolata szerint máskülönben bekövetkezne. Általában viselkedését a páciens felismeri mint haszontalant vagy fölöslegeset. mellkasi fájdalom. A legmeghatározóbb tünetek változatosak. így valamilyen veszélytől óvják meg a pácienst. 12 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. székelés. és számtalan kisérletet tesz annak leállítására.2 F41. és ez nem egy körülhatárolt helyzetben jelenik meg. és gyomorpanaszok. de gyakori az idegesség.9 F42 F42. a valóság elvesztésének az érzése (deperszonalizáció és derealizáció). akkor a szorongás fokozódik. triviális. de ezek egyértelműen másodlagosak és kevésbé súlyosak. vizelés nyilvános WC-ben. vagy baleset éri. izzadás szédülés.com . hányingerről. Egyéb meghatározott szorongásos zavar Hysteria anxiativa Nem meghatározott szorongás Anxietas k. ami végül a hétköznapi. Gyakran számolnak be félelemről. melyek kínzóak a páciens számára. és önmagukban egyik tünetei sem elegendően súlyosak a súlyosak a diagnózis felállításához.n.

hogy a pillanatnyi környezet nem ad rá okot. A páciens képtelen arra.2 F43. melyek az akaratlagos szabályozás alatt álló testi 13 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. és személyiségváltozáshoz vezethet. Ezzel ellentétben az itt összegyűjtött zavarok esetében a stressz vagy folyamatos trauma és a keletkezett zavar között direkt összefüggést tételezünk fel. álmokban vagy rémálmokban. szorongás. mint maladaptív válaszokat kifejezetten súlyos vagy folyamatos stresszre. szülővé válás. mely ebben a főcsoportban van felsorolva. Az itt felsorolt zavarokat úgy is tekinthetjük. Állandó készenlét és figyelem. ami alkalmazkodási zavart eredményez. Krónikus zavar. illetve magatartászavar lehet. nyugdíjazás). és gyakran hirtelen alakul ki. Kultúrális sokk Gyászreakció Hospitalizáció gyerekeknél Kivéve: gyermekkori szeparációs szorongás (F93. Individuális prediszpozició vagy sérülékenység jelentős befolyást gyakorol a zavar kialakulására és lefolyására. hogy megszünik az integráció az emlékek. Előfordulhat a környezet elhanyagolása. és öngyilkossági gondolatok sem ritkák. Ezen zavarokat pszichés eredetűeknek tartják. hogy egy fizikai betegségnek hogyan kell kinéznie. Egyéni sérülékenység és coping kapacitás jelentős szerepet játszik az akut stressz reakció kialakulásában és súlyosságában. A legkiemelkedőbb tünet a rövid vagy elhúzódó depresszió vagy más emocionális zavar. nem megoldható. A traumát követően hetekkel hónapokkal kezdődik. Traumatikus neurózis Alkalmazkodási zavarok A szubjektív disztressz és érzelmi felkavarodottság állapota. A stressz vagy a folyamatos kellemetlen környezet az elsődleges és meghatározó oka a zavarnak. Akut: • krizis reakció • stressz reakció Harci kimerültség Krízis állapot Pszichés sokk Poszttraumás stressz zavar Egy (el)halasztott vagy késői válasz egy kifejezetten veszélyeztető helyzetre vagy katasztrófára.0) az eseményre előfordulhat. ha a rumináció depressziós tünetek nélkül keletkezett és marad meg. menekült státusz). Akut stressz reakció Kifejezett. egy kivételes stresszt okozó élet-esemény akut stressz reakciót vált ki. Ide csak azokat soroljuk. vagyis a megelőző (élet) események nem szükségesek és nem is elegendőek ahhoz. a vágyott célok elérésének a képtelensége. Kevésbé súlyos pszichoszociális stressz (életesemény) kiválthatja a kezdetét.2 F42. mely olyan egyéneknél alakul ki. amelyek a sikeres coping mechanizmusokat megzavarva szociális funkciózavarokhoz vezetnek.0 F43. vagy korábbi neurosis. A tünetek egy tipikusan kevert és változó képet mutatnak. de egy vagy több különböző élet-esemény oki befolyással bír a szindróma kialakulására. és tájékozatlan. A tünetek rendszerint a stresszt kiváltó stimulus jelentkezését követően egy két percen belül jelentkeznek és csak 2-3 nap múlva szűnnek meg (gyakran órák múlva).com . szereplést. A lefolyás hullámzó.pdffactory. Ebből az állapotból a további beszűkülés felé haladhat egészen a disszaciatív stuporig (F44. vagy súlyosbíthatja a lefolyását.1 F42. hogy képtelen megbirkózni a felmerülő akadályokkal. de ez nem jelenti. hogy megmagyarázzák a kialakult zavar előfordulását és formáját. Részleges vagy teljes amnesia (F44. A tünetek megjelenése a pszichés stresszel szorosan összefügg. Kis százalékban krónikus lefolyásúvá alakul át. Főként kompulzív cselekedetek (rögeszmés ritusok) Kevert kényszeres gondolatok és cselekedetek Egyéb obszesszív-kompulzív zavar Nem meghatározott obszesszív-kompulzív zavar Súlyos stressz által kiváltott reakció és alkalmazkodási rendellenességek Ez a csoport nem csak a tünetekben és a lefolyásban különbözik a többitől.8 F43.2-ig) vagy agitáltság. Bizonyítható. különélés) vagy a szociális támogatás és értékrend szélesebb körét (emigráció. de önmagukban nem szükségesek és nem is elégségesek a kialakulásért. de az oki szerepe nem teljesen tiszta vagy tisztázott. Orvosi vizsgálatokkal semilyen testi vagy neurológiai megbetegedés nem mutatható ki. időnként idioszinkráziás. abnormis fizikai vagy mentális stresszre adott átmeneti zavar. az identitás-tudat. vagy hozzájárulhat számtalan zavarhoz. hogy az elveszett funkció valamilyen formában az érzelmi konfliktust vagy szükségleteket fejezi ki. eleinte egy "kábultságot" a tudatosság és a figyelem beszűkülésével.F42. a pillanatnyi érzések. A jellegzetes tünetek közé tartozik a trauma újraélése az előtörő emlékekben. annak érzése. anhedonia. Különösen abban az esetben ha kezdete egybeesik egy traumatikus eseménnyel. aggódás (vagy ezek keveréke). akiknek nincs más mentális zavaruk. és a testmozgások kontrollja között. asthenias). A disszociatív zavarok minden típusa általában néhány héten esetleg hónapon belül megszűnik. mint a személyiségjegyek (kényszeres. ami tovább folytatódik. Egyes esetekben külön külön az egyéni érzékenységen. túlzott tevékenykedés alakul ki (menekülési reakció vagy fuga) A pánik szorongás vegetatív tünetei (tachycardia. de teljes gyógyulás várható az esetek többségében. Hajlamosító tényezők. és szorosan kötődnek traumatizáló eseményekhez. Ha a tünetek tartóssá válnak a diagnózist meg kell változtatni. A magatartászavar különösen adoleszcenciában lehet társuló tünet.0) Súlyos stresszre adott egyéb reakció Súlyos stresszre adott nem meghatározott válasz Disszociatív [konverziós) zavarok A diszociatív és konverzív zavarok közös alapja. Szorongás és depresszió gyakran társul a fenti tünetekhez. hogy felfogja a stimulusokat. sérülékenységen múlik. A tünetek gyakran megfelelnek a páciens azon elképzelésének. a traumára emlékeztető cselekedetek és helyzetek kerülése. nővelhetik a kialakulás valószínűségét. ha megoldhatatlan problémákkal vagy interperszonális nehézségekkel társul. felerősődött félelmi reakciók. vagy stresszt okozó életeseményhez való alkalmazkodás során alakul ki. Ezeket a zavarokat korábban a "conversios hysteria" különböző formái közé sorolták be. ami befolyásolja a közösségi tevékenységet. ami e nélkül ki sem alakult volna. vagy nehezen tolerálható konfliktusokhoz. és alvászavar. előfordul annak ellenére.8 F42. izzadás) rendszeresen jelen vannak. vagy egy lényeges változás az életben vezet kellemetlen körülményekhez. hogy nem tud terveket készíteni a jövőre vonatkozóan.1 F43.9 F43 F43. vagy az egyén életútjában létrejövő jelentős változást vagy krízist (iskolába menés. hogy nélküle nem alakulna ki. általában jellemző rá a depresszió. mint bénulás (paresis) vagy érzéketlenség (anaesthesia) alakulhat ki. ami mindenkiben erős disztresszt váltana ki. rendezetlen kapcsolatokhoz. Különböző formákban jelenhet meg. A stressz sor érintheti az illető szociális hálózatát (gyász. és a hétköznapi rutin elvégzésének a képtelensége jelenik meg. és egy új életkörülményhez.9 F44 és obszesszív-kompulzív zavart csak akkor lehet diagnosztizálni.

Kivéve: organikus katatónia (F06. annak ellenére.5) Disszociatív amnesia Legfőbb tünete általában valamilyen fontos eseménnyel kapcsolatos emlékek elvesztése. melyek társulnak: • akut és átmeneti pszichótikus zavarral (F23. a közös negyedik karakter a .-) • organikus személyiségzavarral (F07. Kivéve: alkohol vagy más pszichoaktív szer okozta amnezia (F10-F19.1) részjelensége. akinesia.9 F45 funkciók zavarának tüneteivel járnak. mint fény. hang.m. dysarthria. Bevizelés nagyon ritka. mint stresszt okozó események vagy problémák találhatók.-) A disszociatív fuga A disszociatív amnezia tünetei melett (látszólag) célszerű utalások észlelhetők. melyek nem tartoznak bele a hétkőznapi aktivításba. Disszociatív anaesthesia és érzészavar (érzéskiesés) Az érzéketlenné vált terület elhelyezkedése rendszerint már irányadó abban. Nagyon sok hasonlóság lehet az ataxia. Pszichés okok.0 F44. és ebben az esetben a disszociatív fuga (F44. A különböző érzésféleségekre eltérő kiesések valósulhatnak meg. intoxicatió vagy igen kifejezett fáradtság esetén.0) • post-traumatikus organikus agyi szindrómával (F07. ami nem magyarázható szervi megbetegedéssel.1) • katatóniás (F20.mint baleset.3) • anterográd (R41.2) nem alkoholos organikus amnesztikus szindróma (F04) postictuszos amnézia epilepsiában (G40.n.2) Transz(szerű) és megszállottsági zavarok Időszakosan megszünik a személyes identitás érzése és a környezetről való teljes tudatosság. de nyelvharapás és sérülés nem jön létre. hogy ez a páciens betegségéről való elképzeléseit és nem a valós orvosi viszonyokat tükrözi.1) • retrograd (R41.) között vannak besorolva. A látásélesség vagy a hallás elvesztése ritkán teljes a disszociatív zavarokban. a közös 4. Az amnesia középpontjában valamilyen váratlan traumatikus esemény áll . (R40. hogy a vizsgálatok és az orvos is megerősíti.pdffactory.6) amnézia: • k.1) stupor: • k. Kivéve: Epilepsziások posztiktális fugája (G40) Disszociatív stupor Alapvető csőkkenése vagy teljes hiánya az akaratlagos mozgásoknak és válaszkészégeknek környezeti stimulusokra.7 F44. a kivülálló szemében viselkedése teljesen normálisnak tünhet. Kivéve: állapotok. melyek nem felelnek meg ideggyógyászati betegségnek. apraxia. görcsök és paresis kölönböző formáival. Egyéb disszociatív (konverziós) zavarok Ganser szindróma Multiplex személyiség(zavar) Pszichogén: • zavartság • homályállapot Nem meghatározott disszociatív (konverziós) zavarok Szomatoform rendellenességek Legjellemzőbb tulajdonsága az ismételt testi panaszok.2 F44. fáradtságra fogjuk.-) Disszociatív mozgás-zavarok A leggyakrabban mozgásképtelenség alakul ki a teljes végtag(ok)on vagy annak egy részén. és a tudat megtartott. melyek vallásos vagy kultúrálisan elfogadott aktivításon kivül alakulnak ki. Az érzészavar rendszerint fonákérzéssel (paraesthesia) társul.m.8 F44. dyskinesis.6 között meghatározott betegségek kombinációi. Mindig gondolnunk kell szervi és pszichiátriai megbetegedés későbbi kialakulására. vagy érzéskieséssel.com . és túl jelentős ahhoz.2)(Postconcussionalis szindróma) • pszichoaktív szer mérgezéssel (F10-F19.4 F44. hogy a feledékenységre. melyekkel orvoshoz fordulnak. (R41.5 F44.2) • depressziós (F31-F33) • mániás (F30. Noha erre az időszakra a páciens teljesen amnéziás. vagy stupor illetve transz állapot válthatja fel. hogy emögött szervi okok állnának.0-F44.és általában részleges és szelektív. anélkül. Beleértve: konverziós: • hisztéria • reakció hysteria hisztériás pszichózis Kivéve: Malingering (tudatos szimulálás) (Z76.F44.6 F44. A teljes és általános amnesia ritka. aphonia. A fájdalommal és más komplex testi érzésekkel járó zavarok a szomatizációs zavarok (F45. hogy a panaszok hátterében nem áll szervi megbetegedés.n. akkor oda kell besorolni A diagnózist nem lehet felállítani szervi központi idegrendszeri megbetegedés. haláleset . karakter 0-a) • schizophreniával (F20. Pszichogén: • aphonia • dysphonia Disszociatív konvulziók A disszociatív konvulziók (görcsök) utánozhatják az epilepsziás rohamot. Ha bármilyen szervi 14 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. Amennyiben ez az eset áll fent.1 F44.3 F44. érintés. Ide akaratlanul vagy önkéntelenül kialakult transz állapotokat értünk. Pszichogén süketség Kevert disszociatív (konverziós) zavarok Az F44.

Psychalgia Pszichogén: • fejfájás • hátfájás (derékfájdalom) Szomatoform fájdalom szindróma Kivéve: hátfájás k. hogy oki szerepüket feltételezzük. melyeket nem organikus okok. súlyos és aggasztó fájdalom.5) Nem differenciált szomatoform zavar Ha több.-) tourett szindróma (F95. Normális vagy hétköznapi érzéseket. A panaszok egy része objektív. A pácienseknek vagy állandó panaszaik vannak.8) állandósult téveseszmék a test funkcióiról vagy alakjáról (F22. hogy félnek és aggódnak egy testi betegségtől. de együttesen a szomatizáció(s zavar) kritériumai nem teljesülnek. respiratórikus vagy urogenitális rendszer.-) ujj-szopás (F98. változó jelleggel. gasztrointesztinális. aggasztót adják elő.2) trichotillomania (F63.-) Szomatoform vegetatív (autonóm) diszfunkció A páciens olyan tüneteket mutat. A másik része szubjektív panaszok. és időnként kiegészítő diagnózist tesz szükségessé. vagy depresszió részjelensége. gyakran változó testi panaszok jellemzik.2 F45. égő érzések. interperszonális vagy szociális viselkedést megzavarja. mint fájdalmak. A tünetek általában két típusúak. de schizophrenia.n.8) köröm harapdálás (F98. feszülés érzése. vagy egy folyamatos aggódás testi kinézésük miatt. akkor ezt a csoportot kell használni. felfúvódottság érzése. Multiplex (sokszoros) pszichoszomatikus zavar Kivéve: tudatos szinlelés (Z76. elpirulás.F45. nehézség. Általában egy vagy két.1) pontba kell besorolni. megbetegedések okoztak (F52. melyek máshol osztályozott betegségekhez vagy zavarokhoz társulnak (F54) szexuális zavarok. különböző.1 F45. támogatás és figyelem. számtalan negatív családorvosi és szakorvosi vizsgálatokról valamint eredménytelen laparotomiákról (exploratív műtétekről) szól. amit nem lehet megmagyarázni élettani okokkal.3) Szomatizáció(s zavar) Legalább 2 éve több. és ez utóbbiak elegendően súlyosak ahhoz. szervi betegséggel.4 megbetegedés előfodul is. Kifejezett depresszió és szorongás gyakran előfordul. 15 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. feltartóztathatatlan betegségtől. valamint azt a distresszt és tünetekkel való folyamatos foglalkozást.8) tic (gyermekeknél és serdülőknél) (F95. A lefolyás krónikus és hullámzó. visszatérő. mint szapora szívdobogásérzés.0 F45. Szív neurózis Da Costa szindróma Gyomor neurózis Neurocirculatoros asthenia Pszichogén: • aerophagia • köhögés • dyspepsia • dysuria • flatulentia • csuklás • hyperventillatio • gyakori vizelés • irritábilis colon szindróma • pylorus spasmus • a micturitio gyakoriságának a növekedése Kivéve: pszichológiai és viselkedési faktorok. és annak kifejezése. és amely rendszerint érzelmi konfliktusokkal vagy pszichoszociális problémákkal társulva fordul elő. izzadás. megjelenést a páciensek mint abnormálist. melyek ugyan pszichogének.-) haj-kitépés (F98. amelyek döntően vagy teljesen a vegetatív idegrendszer befolyása alatt álló szerv vagy szervrendszer megbetegedésére utalnak. Az eredmény általában jelentős. Rövid ideje fentálló (kevesebb mint 2 év) és kevésbé markáns tünetek esetén a nem differenciált szomatoform zavar (F45.3 F45. melyet valamelyik szervvel hoz összefüggésbe a páciens. vegetatív izgalmi állapoton alapszik. az nem magyarázza meg a tünetek kiterjedését és természetét. Test dysmorphiás zavar Dysmorphophobia Hypochondrias Hypochondriás neurózis Nosophobia Kivéve: téveseszmés (deluzív) : dysmorphophobia (F22.m. részben orvosi részben személyes. ami a páciensnél tapasztalható. változó és hosszantartó szomatoform panasz van. melyek máshol osztályozott betegségekhez vagy zavarokhoz társulnak (F54) Állandó szomatoform fájdalom zavar A fő panasz egy állandó. szervre összpontosulnak a panaszok. de egyikből sem következik szervi megbetegedés. nem sorolható ide.8) pszichológiai és viselkedési faktorok. Az anamnezis hosszú és bonyolult.pdffactory. A legkülönbözőbb testrészekből származhatnak a panaszok. puffadtság. és általában a családi. Azok a fájdalmak. Nem differenciált pszichoszomatikus zavar Hipochondriásis A legfontosabb tünete a szüntelen aggódás egy vagy több súlyos. átmeneti nyilalások.com . mint például a kardiovaszkuláris.4) selypítés (F80. kézremegés. Kivéve: disszociatív zavar (F44.

com .8) F48. és a test funkcióinak a zavara alakul ki. mint túlértékelt gondolat jelenik meg.1 Deperszonalizációs-derealizációs szindróma Ritka szindróma (zavar).1 Atípusos anorexia nervosa Ebben az esetben a klinikai kép megfelel az anorexia nervosanak. ami gyakran társul a munkateljesítmény csökkenésével és a hétköznapi feladatok megoldásának a nehézségével.0) • pszichogén (F50. általános bizonytalanság érzés. Nem lehet felállítani ezt a diagnózist súlycsökkenést okozó szervi megbetegedés mellett. enyhe depresszió és szorongás. kiegészítő kódokat használjon a megelőző testi betegség leírásához. vagy a valós világtól. és ellazulási képtelenségen van. A tünetek közé tartozik a nagyon szigorú diéta és az intenzív testgyakorlatok.0) • krónikus (R52. A deperszonalizációs-derealizációs tünetek a schizophrenia. Az egyik típus jellemző tünete a szellemi munka utáni fokozott fáradtság. obszesszív-compulziv zavar részei is lehetnek. fizikai gyengeségen.m. Kivéve: étvágytalanság (R63.3) • zavar csecsemőknél és gyerekeknél (F98.n. nem megfelelő testarányoktól.fájdalom: • k. Gyakori az aggódás a csökkenő szellemi és fizikai képességek miatt. de kifejezett lehet a hiperszomnia. ebben az esetben a fő diagnózist kell megjelőlni. A változás dramatikus volta ellenére a páciens tisztában van a változás valószerütlenségével. tenziós fejfájás.3) psychasthenia (F48. az írási görcsöt is magába foglalja Pszichaszténia (Psychastenia) Pszichaszteniás neurózis Pszichogén ájulás (syncope) F48. a gondolattársítás vagy felidézési.0) rossz közérzet és fáradtság (R53) posztvírusos fáradtság szindróma (G93.8) F50. és nem a vegetatív idegrendszeren keresztül manifesztálódik. Meghatározott pszichopatológiához köthető. eltávolodtak gondolataiktól. valótlanok. Két fő típus különíthető el. F48 Egyéb neurotikus rendellenességek F48.9 Nem meghatározott neurotikus zavar Neurosis k. Kivéve: asthenia k.m. a testi funkciók és a viselkedés egyéb zavara. teste.9) • akut (R52. Az elalvás és az átalvás zavart. gépiesek lettek. A leggyakoribb serdülő lányok és fiatal nők között.2 Bulimia nervosa 16 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. depresszió. phobia. Például egyik kulcstünet. A szenzórium normális és képesek érzelmeket kifejezni.8 Egyéb szomatoform zavarok Az érzések. (R63. testüktől.9 Nem meghatározott szomatoform zavarok Pszichoszomatikus zavar k. mint ahogy pubertáshoz közelítő gyerekeknél és menopauzába hajló nőknél.2) F50. ön-hánytatás. F50. anhedonia.2) • intractabilis (R52. amit nem szervi megbetegedés okozott.n. Pszichogén: • pruritus • torticollis Fogcsikorgatás F45. (R53) burn-out (Z73.0 Anorexia nervosa Akaratlagos súlyvesztéssel jellemezhető.8 Egyéb meghatározott neurótikus zavar Briquet szindróma Dhat szindróma Foglalkozási neurózis.n. "Fáradtság" szindróma Ha szükséges. Megfigyelhető irritábilitás. amelyik meghatározott szervre vagy a test egy részére korlátozódik. elidegenedtek. de előfordul serdülő fiúknál és fiatalembereknél is. amit a páciens kezdett el és tart fent. melyben a páciens spontán panaszkodik arról. A másik típusban a hangsúly a testi. koncentrálási nehézség. kis megterhelést követően is teljes kimerülésen. de jelentős fogyás észlelhető aktív súlycsökkentő viselkedés mellett. F48.2) polyphagia (R63.pdffactory. és önmaguknak egy igen alacsony testsúlyhatárt szabnak meg. de nem minden kritérium teljesül. A változatos képből kiemelkednek a páciensek azon panaszai melyekben érzelmeik elvesztéséről panaszkodnak. és általában terméketlen gondolkodás jellemzi.n. ehhez társuló izomfájdalmakon. hogy szellemi teljesítménye. és amelyik időben szorosan kötődik valamilyen stresszhez vagy problémához. aminek következtében endokrin és metabolikus változások.0 Neurasthenia Kultúrától függően több változata van. Különböző súlyosságú alultápláltság figyelhető meg. körülményei minőségileg megváltoztak.2) F45. A szellemi fáradékonyságot a következőképpen írják le: a gondolatmenet vagy emlékek felidézésének kellemetlen megszakadásai.m. étvágycsökkentők valamint vízhajtók használata. (R52.m.n. és hashajtás. mint szédülés. izomlázon.m.0) Táplálási: • nehézség és mismanagement (R63. távoliak. mint az amenorrhea vagy a rettegés a kövérségtől hiányzik. amire jellemző a rettegés a kövérségtől. Mindkét típusban egyén változatos kellemetlen érzések vannak még.1) tenziós fejfájás (G44. nagy átfedésekkel. VISELKEDÉSZAVAR SZINDRÓMÁK FIZIOLÓGIAI ZAVAROKKAL ÉS FIZIKAI TÉNYEZŐKKEL TÁRSULVA (F50-F59) F50 Evési zavarok (táplálkozási zavarok) Kivéve: anorexia k.

m. Páldául számtalan evési roham észlelhető hashajtók túlhasználásával.5 F51.4 F51. vagy felkel.2 F51. vagy testmozgás nem észlelhető. magába foglalja az elalvási.8 F50. Az anorexia nervosával számos közös tünete van. és fel-alá járkál. de jelentős testsúlyváltozás nem észlelhető. (G47. ha az alvászavar a legfőbb panasz és mint önálló állapot észlelhető.-) és hypochondriasisban (F45. vagy egy máshol osztályozott megbetegedés egyik tünete. Szexuális diszfunkció. mint a test súlyával és alakjával való túlságos törödés.m.2) Somnabulismus ["alvajárás"] Módosult tudatállapot. Nagyon gyakran egészen az ajtóig szalad. Pavor nocturnus [Sleep terrors] Éjszakai epizódok.-) Nem organikus insomnia Nem kielégítő mennyiségű és/vagy minőségű alvás. gyermekszületés stb) hatására létrejött túlevés.1 F51. Pszichogén túlevés Kivéve: elhízás (E66.n. Organikus okok hiányában ez az állapot általában mentális zavarokhoz társul.1) narcolepsia (G47. amihez intenzív vocalizálás. ami más pszichés zavarhoz társul A stresszt okozó események (gyász. Kivéve: organikus hypersomnia (G47. és csak akkor kell ide besorolni. Általánosságban. mindenképpen (és nem csak ebben a tételben) lefolyásának. a releváns pszichopatológiát és patofiziológiát leíró diagnózisokkal együtt. melyek kialakulásában elsődlegesek az emocionális tényezők. ha az alapvető zavar (szindróma) mellett. mozgalmasak. Az éjszakai alvás első egyharmadában a személy rendszerint páni ordítás (kiabálás) közben felül.9 F51 F51. ami más pszichés zavarhoz társul Ismételt hányások disszociatív zavarban (F44.F50.com . megfélemlítettség érzésével járnak. átalvási nehézséget. ami jellemző sémát alakít ki. Függetlenül attól.5 F50. baleset. Ezt az altételt lehet használni terhességben előforduló hányások esetén is 021. vagy nagyon korai felébredést. Dream anxiety disorder (szorongásos álmok) Egyéb nem organikus alvászavar Nem meghatározott nem organikus alvászavar Emocionális alvászavar k.4 F50.n. melyek igen kifejezett pánikkal.-.m.és csecsemőkori pica (fonák étvágy) (F98. Bulimia k.pdffactory.3 F51. de a teljes klinikai kép nem elegendő a diagnozishoz. de csak ritkán hagyja el a szobát. Kivéve: organikus insomnia k. valamint a konzultáció (orvosi vizsgálat) terápiás megfontolásának és céljának a figyelembevételével. melyet nem szervi rendellenesség vagy betegség okozott 17 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. vagy a tipikus túlzott törődés a testsúllyal és a test alakjával hiányzik. mozgás. biztonsága vagy önbizaloma kerül veszélybe. A tipikus epizód esetén megfelelő fokú vegetatív izgalom lép fel. néhány hónapig vagy évig anorexia nervosa epizódjai előzik meg. Nagyon részletesen emlékeznek az álmaikra. a klinikai képet az alvászavar uralja. Pszichogén megfordulása a: • cirkadian } • nyctohemeralis } ritmusnak • alvási } Kivéve: organikus alvás-ébrenlét ciklus zavar (G47. Pszichogén hányás Kivéve: hányinger (R11) hányás k.n. Gyakran.4) Az alvás-ébrenlét ciklusának nem organikus zavarai A szinkron hiánya az egyén alvás-ébrenlét ritmusa illetve a környezet által kivánatosnak vélt alvás-ébrenlét ritmus között. ha emocionális tényezők meghatározóak az ismételt hányinger és hányás létrejöttében.2) valamint azok. Felébradés után nem tud visszaemlékezni a történtekre. ennek eredményeként insomnia vagy hipersomnia alakul ki. Alvajáráskor a személy felkel az ágyból. melyeket nem önmagukban máshol osztályozott tényezők okoztak. Az eseményt rendszerint nem vagy csak nagyon korlátozottan tudja felidézni (rendszerint csak egy két különálló emlékkép). hogy az alvászavar önálló probléma. és rendszeresen az egyén túlélése.n.0 F51. klinikai tüneteinek megfelelően kell értékelni. Nagyon gyakran ugyanaz vagy hasonló rémes álmok ismétlődnek. és jelentős vegetatív izgalom társul.8 F51. melyben az ébrenlét és az alvás kombinálodott. A hányások következtében nagy valószínűséggel alakul ki ionháztartási zavar és fizikai komplikációk. Ebben a főcsoportban azokat az alvászavarokat foglaltuk össze. ami jelentős ideig fentáll.0) Nem organikus hypersomnia A hiperszomnia definiciójához hozzátartozik a rendkivüli nappali álmosság és alvásrohamok (melyek nem magyarázhatók elégtelen mennyiségű alvással) vagy ébredéskor hosszú átmenettel a teljes éberség eléréséig. Insomnia számtalan mentális zavar közös tünete. alacsony ébrenléti szintet. de nem mindig.3 F50. Hyperorexia nervosa Atípusos bulimia nervosa A bulimia nervosa egyes kritériumainak maradéktalanul teljesülnek. de jelentős hangadás. válaszkészséget és motoros ügyességet mutatva. (R11) Egyéb evészavar (táplálkozási zavar) Felnőttkori pica Pszichogén étvágytalanság Kivéve: gyermek.9 F52 Jellemzője a falási rohamok és szüntelen foglalatosság a testsúly kontrollálásával. az itt felsorolt kódokat kell használni. Ébredéskor a személy gyorsan teljesen éberré tájékozottá válik.m. mintha szökni akarna. Incubus (dream anxiety) ("lidércnyomás") Az álmodás szorongással félelemmel telítődik. Az álmok nagyon élénkek. általában az éjszakai alvás első egyharmadában. és nem máshol besorolt szervi megbetegedés váltotta ki. Kivéve: organikus alvászavar (G47. Túl-evés.-) Hányás. falási rohamok és ezt követő hánytatás és hashajtózás.3) Nem meghatározott evészavarok (táplálkozási zavarok) Nem organikus alvási rendellenességek Sok esetben az alvászavar csak tünete más szervi vagy lelki zavarnak.

8) A zsexuális vágy hiánya vagy elvesztése A szexuális vágy elvesztése az elsődleges probléma.com .m. vagy dyspareunia után. A férfi erekciós zavara Női szexuális zavar Pszichogén impotencia Kivéve: organikus eredetű impotencia (N48.4 F52. érzelmi konfliktusok.2 F52. melyek máshova osztályozott rendelleneségeben vagy betegségekhez társulnak Ezt a csoportot használjuk azoknak a pszichológiai vagy magatartás tényezőknek a feltüntetésére. (b) hashajtók (c) 18 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. Pszichogén vaginizmus Kivéve: organikus vaginizmus (N94. hogy mindkét partner számára élvezhető legyen a szexuális együttlét. Egyéb. vagy mert nincs elegendő adat. A mentális zavar általában enyhe és elhúzódó (mint az aggódás. orgazmus is kialakul.n. amelyik megakadályozza. Kivéve: Dhat szindróma (F48.5 F52.6 F52. Nem organikus vaginizmus A vaginát körülvevő kismedencei izmok görcse. melyek képtelenné teszik az egyént. Frigiditás Csökkent szexuális vágy (zavara) Szexuális averzió és a szexuális kapcsolat örömtelensége Vagy a szexuális érintkezés lehetősége okoz olyan mértékü félelmet vagy szorongást. vagy a szexuális kapcsolat és válasz normálisan létrejön. Gátolt orgazmus (női/férfi) Pszichogén anorgasmia Ejaculatio praecox (korai ejakuláció) Az ejakuláció kontrollálási képtelensége. és önmagában nem jogosít fel egyetlen csoport használatára sem ebben a főcsoportban (F főcsoport) Pszichológiai tényezők. ahogy ő szeretné.3 F52. melyet nem organikus elváltozás.8 F53.1 F52. • postpartum k.• dermatitis F54 és L23-L25 • ulcus ventriculi F54 és K25 • colitis mucosa F54 és K58 • colitis ulcerosa F54 és K51.• urticaria F54 és K50.9 F53 F53.pdffactory. az antidepresszivumok. melyeknek. vagy vaginális szárazság) Pszichogén dyspareunia Kivéve: organikus dyspareunia (94. de különösen fontos csoportok a következők: (a) pszichotrop szerek.0 F52. ha szükséges. máshol nem osztályozott puerperiummal társuló mentális és magatartászavar Nem meghatározott puerperiummal társuló mentális zavar Pszichológiai tényezők és viselkedésformák. A nők esetében a középpontban a vaginális nedvesedés teljes vagy részleges hiánya áll.m. mind a szomatikus folyamatok szerepet játszanak a funkciózavar létrejöttében. Gyakran lokális patológia áll a hátterében és így a patológiai folyamatnak megfelelő katagóriát kell feltüntetni. ami a puerperiumhoz társul.o. hogy a szexuális kapcsolatot elkerüli (szexuális averzió). szorongás).7 F52. Enyhe mentális és viselkedészavar.9 F54 F55 A szexuális funkciózavarok alatt olyan változatos módokat érintünk. Súlyos mentális és viselkedészavar. mint pl. azaz nem jön létre vagy nem marad fent a kielégítő közösüléshez szükséges erekció. melyek fizikai állapotokat befolyásolnak Példák ennek a csoportnak a használatához: • asthma F54 és J45. Kivéve: tenziós fejfájás (G44. melyek nem okoznak dependenciát. a társuló szervi szindróma leírására. ha nincs semmilyen primér nem organikus szexuális diszfunkció (mint például: vaginizmus. amelyek megakadályozzák a vagina megnyílását. ami a puerperiumhoz társul. melyek puerperium idején alakultak ki (a szülést követő 6 héten belül) és amelyek nem illeszthetők bele ennek a főcsoportnak más csoportjaiba. de hiányzik a hozzá kapcsolódó. úgy gondoljuk.4) Orgazmuszavarok Az orgazmus vagy egyáltalán nem jön létre vagy nagyon későn. és mind a pszichológiai. A szexuális válasz pszichoszomatikus folyamat. mint merevedési zavar. ami nem másodlagosan alakul ki más szexuális nehézség következtében.1) Túlzott (excessziv) szexuális vágy Nimfománia Szatiriázis Egyéb szexuális diszfunkció (nem organikus elváltozás okozta) Nem meghatározott szexuális diszfunkció.0 F53. jelentős hatásuk volt más főcsoportokban felsorolt szervi megbetegedések kialakulásában.2) Nem organikus dyspareunia (genitális fájdalmak) Dyspareunia (fájdalom közösülés során) mind férfiaknál. Ez a csoport csak akkor használható.2) Dependenciát nem okozó anyagok abúzusa A gyógyszerek és népi gyógymódok széles választéka sorolható ide.F52. és máshol nem került besorolásra Puerperalis pszichózis k.n.m.1 F53. vagy betegség okozott Mentális és viselkedészavarok a gyermekágyhoz társulva. A pénisz behatolása lehetetlen vagy fájdalmas. hogy úgy vegyen részt szexuális kapcsolatban.8 F52. m. vagy mert egyéb klinikai tünetek máshol való osztályozásukat beilleszthetetlenné teszik. és máshol nem került besorolásra Depressio: • postnatalis k.n. mind nőknél előfordul.Kiegészítő kódokat használj.n. megfelelő élvezet (a szexuális öröm hiánya) Szexuális anhedonia A nemi szervek válaszképességének a csökkenése A férfiak esetében a probléma középpontjában a merevedési zavar áll. Ez a csoport csak mentális zavarokat tartalmaz.

-) schizotypiás zavar (F21) F60. Abuzus: • antacidokkal (savkötökkel) • vitaminokkal • steroidokkal és hormonkészitményekkel • gyógynövénykészítményekkel • hashajtókkal Kivéve: pszichoaktív szer abúzusa (F10-F19) F59 Nem meghatározott magatartási szindrómák.n. általában a személyiség számtalan részét érinti.-) és tartós személyiségváltozások (F62. mint az F10-F19 pontok alatt felsorolt pszichoaktív szerek esetében.0) gyerekkori schizoid zavar (F84. Alap nélküli állandó gyanakvás. különösen a szexuális partnerre vagy házastársra. melyek nem közvetlenül betegség. élmények tendenciózus eltorzítása. Ezek extrém vagy szélsőséges variációit képviselik azoknak a módoknak. az ért sérelmek megbocsátási képtelensége. Személyiség(zavar): • expanzív paranoid • fanatikus • perlekedő (querulans) • paranoid • szenzitív paranoid Kivéve: paranoia (F22. gondolkodnak. ami miatt konfliktusba kerültek a közösséggel (társadalommal). az események. melyeknek klinikai jelentőségük van.0) • paranoia querulativa (F22. a következmények figyelmen kivül hagyásával. az Aspirin vagy paracetamol (Rubophen). F60 Specifikus személyiségi rendellenességek A személyiségnek és a viselkedés tendenciáinak súlyos zavarai. éreznek és viszonyulnak másokhoz.0 Paranoid személyiségzavar Erre a személyiségzavarra jellemző a kifejezett érzékenység a kudarcokra.pdffactory. k. így az erőszak is. az agresszió nagyon könnyen megnyilvánul. A viselkedésnek ezen sémái stabilak. amelyek állandóak. mint a veseelégtelenségről vagy elektrolitzavarokról. A személyiségzavarok gyakran.3) F60. amelyek fiziológiai zavarokkal és fizikai faktorokkal társulnak Pszichogén fiziológiai (élettani) diszfunkciók. a hüvös közömbösség mások érzéseivel szemben. mint pl. Általában gyerekkorban vagy serdülőkorban jelennek meg és folytatódnak az egész felnőttkoron keresztül.com . Lebeszélési vagy megtiltási kisérlet jelentős ellenállásba ütközik. Személyiségzavar: • amoralis • antiszociális • aszociális • pszichopátiás • szociopátiás Kivéve: magatartászavarok (F91. dependencia vagy megvonási tünetek nem alakulnak ki. hogy felvilágosítást kapnak a szervi ártalmakról (vagy annak kifejlődéséről).-) emocionálisan labilis személyiségzavar (F60. és melyekben az egyén rá jellemző életstilusa.5) paranoid (deluzív) zavar (F22. Jellegzetes személyiségzavarok (F60.8) paranoid: • pszichózis (F22. gyanakvás. Néhány ilyen jellemvonás. a kevert és egyéb személyiségzavarok (F61. azaz mások semleges vagy baráti cselekedeteit ellenségesnek vagy megvetőnek fordítja át. és ugyanigy az örömöt is csak limitáltan éli át.0) F60. valamint önmagához és másokhoz való viszonyulási módja nyilvánul meg. Ezen anyagok állandó használata fölösleges találkozásokat tesz szükségessé az orvosokkal vagy egészségügyi személyzettel.0) • schizophrenia (F20. hogy a páciens erősen motivált a szerek szedésében. és a kirobbanó viselkedés kontrolljának képtelensége.fájdalomcsillapítók. vagy hihető racionalizációi annak a viselkedésnek. F60.). Általában önteltség és énközpontúság. változó fokban társulnak szubjektív distresszelés közösségi feladatmegoldási nehézséggel. majdnem mindig jelentős személyes distresszel és szociális zavarral járnak. károsodás vagy agysérülés. de nem mindig.-) mélyen gyökereznek és tartósak.2 Disszociális személyiségzavar A személyiségzavart jellemzi a társadalmi kötelezettségeknek a figyelmen kivül hagyása. érzelmi és más érintkezésektől való visszahúzódás jellemzi. A hangulat kiszámíthatatlan és szeszélyes.-. 19 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. a magányos cselekedetek és az introspekció előnybe részesítése. részben szociális élmények részben alkati tényezők hatására. Kivéve: Asperger szindróma (F84.3 Érzelmileg labilis személyiségzavar Jellemzik az impulzív cselekedetek. és áthatják a viselkedés és a pszichés funkciók különböző területeit. míg másokra az élet későbbi szakaszában tesz szert a személy. vagy viselkedési séma egészen korán kialakul az egyén fejlődése során. Az érzéseket csak korlátozott mértékben fejezi ki. és gyakran ártalmas szervi hatásokkal társul. valamint pszichiátriai megbetegedés következménye. Mások hibáztatásának a tendenciája észlelhető. Noha nagyon gyakran teljesen egyértelmű.m.5) schizophrenia (F20. az érzelmek kitörésének hajlama észlelhető. annak ellenére is. ahogy abbam a kultúrában a személyek látják a dolgokat. A frusztráció toleranciája alacsony. valamint a fantáziálás. rugalmatlan válaszkészségben nyilvánul meg személyes és szociális helyzetek egészen széles körében. melyek orvosi recept nélkül kaphatók.1 Schizoid személyiségzavar A szociális. Harcos és makacs meggyöződöttség a saját igazáról. A FELNŐTT SZEMÉLYISÉG ÉS VISELKEDÉS ZAVARAI (F60-F69) Ez a blokk olyan különböző állapotokat és viselkedési mintákat foglal magában.0) • állapot (F22.

Két típust lehet elkülöníteni: impulziv típust. csökkentértékűség. Kivéve: agyi megbetegedés. sarkított kifejezése. Például: • kevert személyiségzavar (F60.0) amelyik a fent felsorolt személyiségzavarok több típusának a tüneteit mutatja.pdffactory. teátralítás. ami nem volt észlelhető a patológiás élmények átélése előtt.m.1) Tartós személyiség-változások. szuggesztibilítás. Kevert és egyéb személyiségzavarok Olyan. mások figyelmen kivül hagyása. Állandó sóvárgás a szeretet. Kivéve: kihangsúlyozodó személyiségvonások (Z73. akiknek korábban nem volt személyiségzavara. az élet mindennapi elvárásaival szemben gyenge válasz. és a borderline típust. jellegzetes sémáit. sérülés vagy diszfunkció következményeképpen kialakuló személyiségés magatartászavar (F07.8 F60. vagy pszichiátriai megbetegedést követően alakul ki a személyiség illetve a viselkedés zavara olyan egyéneknek. félelem mások támogatásának az elvesztésétől. A stressznek olyan erősnek kell lennie.4 F60. óvatosság. Dependens személyiségzavar Jellemzi az átható passzív függőség más személyektől kisebb vagy nagyobb élethelyzeti döntés meghozatalában. rigiditás. zavaró (troublesome) személyiségváltozások.n.6 F60. Hétköznapi helyzetek potenciális veszélyeinek. intenzív és labilis személyközi kapcsolatok. ha az impulzív cselekedeteket birálják vagy megakadályozzák. Kitartó és kellemetlen gondolatok lehetnek. így öngyilkossági jelzések és kisérletek. melyek másodlagosan alakultak ki a fentálló affektív vagy szorongásos zavarok következtében. idősek és mások kivánságainak passzív elfogadása. melyet az érzelmi instabilitás és az impulzuskontroll hiánya jellemez. mintha állandóan fenyegetnék.-) Szorongó (elkerülő. problémás személyiségzavarok tartoznak ide. mint az F60. krónikus üresség érzés.5 F60.n.csoportok alatt lettek leírva.. az elismerés. ha bizonyított a személy önmagáról és a környezetéről alkotott felfogásának. túlérzékenység az elutasítással és kritikával szemben. korlátozott személyes kapcsolatok. és a részletekben való elmerülés. Ez a diagnozis csak akkor adható. különösen akkor. A személyiségváltozásának jelentősnek kell lennie és rugalmatlan valamint maladaptív viselkedéssel kell párosulnia. Személyiségzavar: • hisztériás • pszichoinfantilis Anankasztikus (obszesszív-kompulzív) személyiségzavar Jellemzi a kételkedés. belső preferenciák zavara. rizikóinak ismételt eltúlzásával hajlamos elkerülni meghatározott tevékenységeket.1) megelőzheti ezt a tipusú személyiségváltozást. reménytelenség és inkompetencia érzése. mohóság. a figyelem állandó keresése. Poszttraumatikus stressz zavar (F43. az érzelmek eltúlzott. tökéletességre való törekvés. extrém lelkiismeretesség. makacsság. egocentrizmus.. gondolkodásának.csoportok. illetve elidegenedés érzése. a célok. az izgalmak. ellenőrzés. hogy lehetővé tenné a specifikusabb diagnózist. averzív) személyiségzavar Jellemzi a feszültség.7 F60.-) A személyiség tartós változása katasztrófa átélése után Katasztrófális stressz hatására legalább két éve meglévő tartós személyiségváltozás.9 F61 F62 F62. szociális visszahúzodottság. amelyek nem tulajdonithatók agyi károsodásnak vagy betegséknek Igen tartós stressz. de egyik sem annyira meghatározó. hogy a személyiségre gyakorolt átható hatásának megmagyarázásához nem kell egyéni sérülékenységet figyelembe venni. öndestruktív viselkedésre való hajlam. másokkal konfliktusok.F60.0 Házsártos viselkedési tendencia. üresség vagy reménytelenség.m. amelyek nem mutatják a tüneteknek meghatározott. Személyiségváltozás: 20 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. bizalmatlanság. mint amelyek az F60. Személyiségzavar: • kényszeres (kompulzív) • obszesszionális • obszesszív-kompulzív Kivéve: obszesszív-kompulzív szindróma (zavar) (F42. a "borotvaélen táncolás" krónikus érzése. katasztrófa. dramatikus viselkedés. Így gyakran nehezebben diagnosztizálhatóak. melyek nem érik el az obszesszív-kompulzív zavar súlyosságát. amit jellemez még az előzőeken kivül az énkép. és viszonyának a tartós és jelentős változása. A változás nem manifesztációja és nem maradványtünete egy másik mentális zavarnak. A zavart jellemzi az ellenséges vagy bizalmatlan attitüd a világgal szemben. hajlam a felelősség másokra való áthárítására. Patológiás személyiség k. sértődékenység. Személyiség (zavar): • aszténiás • inadekvát • passzív • önsorsrontó (self-defeating) Egyéb specifikus (meghatározott) személyiségzavar Személyiség(zavar): • excentrikus • "haltlose" tipus • éretlen • narcisszisztikus • passzív-agresszív • pszichoneurotikus Nem meghatározott személyiségzavar Karakterneurózis k. bizonytalanság.2) Hisztrionikus személyiségzavar Jellemzői a felszínes és labilis érzelmi élet. • az F60 és F62 pontokba nem besorolható.com . Személyiség(zavar): • agresszív • borderline • explozív Kivéve: disszociális személyiségzavar (F60. elfogadás után.

az állandó és intenzív distressz saját (anatómiai) neme miatt. csökkent érdeklődés.4) Egyéb szokás és impulzus-kontroll zavarok Egyéb állandóan meglévő.1 F64.3 F63.F62. és szexuális izgalom sem társul a ruhacseréhez. házassági és családi értékeket és kötelezettségeket. amelyik nem más pszichiátriai szindróma másodlagos következménye. Egyéb tartós személyiségváltozás Krónikus fájdalom személyiség szindróma Nem meghatározott.9 F63 F63. és követelőző beállítottság mások irányában. mig azt követően megkönnyebbülés illetve elégedettség észlelhető. alatta és közvetlenül utána kielégültség érzés kiséri.com . hosszantartó szociális és foglalkozási problémák. Kényszeres szerencsejáték Kivéve: a mániás páciens szerencsejátékokkal való foglalkozása (F30) szerencsejátékok és fogadás MNO (Z72. Intermittáló explozív zavar Nem meghatározott szokás és impulzus-kontroll zavarok A nemi identitás zavarai Transszexualizmus Annak a vágya. és tűzzel égéssel kapcsolatos személyekkel való foglalatosság. és a cselekedetek közben megkönnyebbülés. és nem azért. intim kapcsolatot építsen ki és tartson fent. ami nem magyarázható meglévő vagy korábbi mentális zavar reziduális tüneteivel. Megelőzöen feszültség észlelhető. A tárgyakat eldobja.2) • magatartászavar esetén (F91.2 • koncentrációs tábori élmények után • katasztrófa után • elhúzódó: • fogság után. hogy megölik • életet veszélyeztető helyzetnek való tartós kitétel után. hogy az ellenkező nem tagja. hogy ő 21 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. és labilis hangulat. szüntelen panaszkodás arról. A cselekedetet általában megnövekedett feszültség előzi meg. ismétlődő szerencsejátékokba való belefeledkezés. Kivéve: sztereotip mozgászavar haj-húzgálással (F98.2 F63. munkahelyi. ismétlődő maladaptiv viselkedészavar. A diagnózis nem adható . mint pl. vagy sebészi beavatkozásra. és jóval pubertás előtt jelenik meg. meggyöződöttség arról.1 F63. hogy testét amennyire csak lehet a kivánt nemhez tegye hasonlatossá. A változás nem magyarázható korábbi személyiségzavarral.pdffactory.9 F64 F64. nem kontrollálhatók. és kifejezett izgalom közvetlenül utána. diszfória.8 F63. A páciensek elmondása szerint a cselekedeteket egy belső kényszer. és el kell különíteni reziduális schizophreniától valamint előző mentális zavarok maradványtüneteitől. melyeknek nincs egyértelmű észszerű motivációja. nem transzszexuális típus Kivéve: transzvesztita fetisizmus (F65. azért kerültek egy csoportba.0 F64. kényelmetlenül érzi magát benne. mert fontos közös jellemzőjük van. ha bőrgyulladás előzte meg. Jellemzője a nagymérvű függőség. legalább 2 éve fentálló személyiségváltozás. vagy a hajkitépés hallucináció vagy téveseszme hatására következik be. (esetleg ragaszkodik hozzá. hogy átmenetileg is de élvezhesse. hogy ő beteg. feszültség előzi meg. és így szociálisan izolálódik. anélkül hogy ezen túl bármilyen kivánsága volna szexuális nemének tartós megváltoztatására. és sebészeti és hormon kezeléseket szeretne. és a páciens és más emberek saját érdeke(i) ellen vanak.8 F62. Kettős-szerepű transzvesztitizmus Az ellenkező nem ruháinak a viselése. a közös 4. Olyan ismételt cselekedetekkel jellemezhetők. nyílvánvaló ok nélkül. terrorcselekedetek áldozataként • kínszenvedés után Kivéve: Poszt-traumatikus stressz zavar (F43. Jellemzik még passzivítás. általában a saját nemével és anatómiájával elégedetlen. és melyben a páciens ismét nem tud ellenállni a cselekedet kivitelezésének. ami hipochondriás igényekhez és betegszerep felvállalásához vezet.6) szerencse játékok folytatása disszociális személyiségzavarban (F60. károsítva ezzel a tulajdont vagy más tárgyakat.1) A személyiség tartós változása pszichiátriai megbetegedés után A pszichiátriai megbetegedésben való szenvedés traumatikus élményének hatására kialakuló.2) Pyrománia Több alkalommal ismétlődő gyújtogatás vagy annak kisérlete. hogy szoros. és az ellenkező nemhez való tartozás szüntelen vágya. Kivéve: pszichoaktív szer és alkohol abuzus (F10-F19) szexuális viselkedést érintő impulzus.2) Trichotillománia Jelentős hajhiány észlelhető. mivel az egyén nem tud ellenállni annak a késztetésnek. karakter a 0. melyek nem szükségesek a számára és anyagi hasznot sem hajtanak. Kivéve: depresszióban előforduló lopás (F31-F33) organikus mentális zavarok (F00-F09) bolti lopás elmebetegség gyanúja esetén (Z03. Kivéve: gyújtogatás: • disszociális személyiségzavar esetén (F60.) • mentális zavar gyanúja esetén (Z03. tartós személyiségváltozás Szokási és impulzus-rendellenességek Máshol nem osztályozott viselkedészavarok kerültek ide besorolásra.-) • organikus mentális zavar esetében (F00-F09) • schizophrenia esetén (F20) Kleptománia Újra és újra képtelen ellenállni olyan tárgyak ellopási késztetésének. A zavarok oka nem ismert.2) • alkohol vagy pszichoaktív szer mérgezés esetén (F10-F19.és szokás (kontroll) zavarok (F65. hogy kihúzza a haját.1 F62. mert sok "tüneti" hasonlóság található.1) Gyerekkori nemi identitászavar Rendszerint kora gyerekkorban. Ez megakadályozza a pácienst abban.-) Kóros játékszenvedély A lényege gyakori.0 F63. ami része az egyén életének. ahol állandó esély volt arra. hogy ellenkező nemű egyénként élhessen és fogadják el. jellemzője. Serdülő vagy felnőttkori nemi identitás zavar. A haj kitépését jelentős feszültség előzi meg. Gyakran növekvő feszültség észlelhető a tűzgyújtás előtt. elajándékozza esetleg összegyűjti. hogy a betegség megváltoztatta és stigmatizálta. a szórakozásban való korlátozott részvétel. ami meghatározó része az illető életének aláásva a szociális.

úgy érzik. A pubertáskort elért vagy azt meghaladt egyének nemi-identitás zavarát az F66.n. és az erős késztetés. fokozódtak. bőr.9 F66 F66. Időnként csak a hagyományos módon elért szexuális izgalmat fokozzák (pl. tevékenységével való foglalkozás. Gyakori még valamilyen szövet (gumi. Ha az egyén "elszenvedni" szereti. amelyeket. nyilvános helyen. Pedophilia (Korai) pubertásban lévő gyerekek (fiúk. mint páldául az obszcén telefonálgatás.csoportnál kell besorolni. Karakterzavar k. véleménye szerint a hosszan tartó fájdalmak vagy rokkantság (munkaképtelenség) okozott. A fétisek valamilyen formában a testhez tartoznak.2 F66. A leggyakoribb serdülők között.9 F65 F65. Voyeurizmus Állandó vagy ismétlődő hajlam. Leszázalékolási neurózis (Compensation neurosis) Facticiosus zavar.5 F65.m. és szexuális izgalom fokozása stranguláció által elért oxigén hiány segítségével. biszexuális vagy prepubertalis) nem kérdéses.m.vagy biszexuális) tehető felelőssé a szexuális partnerkapcsolat kialakításában vagy fenttartásában mutatkozó nehézségekért. hogy a nemi szerveit megmutassa idegeneknek (különösen ellenkező neműeknek).0) A nemi identitás egyéb zavara Nem meghatározott nemi identitászavar Nemi szerepzavar k.. Egyéb pszichoszexuális fejlődészavar Nem meghatározott pszichoszexuális fejlődészavar A felnőtt személyiség és viselkedés egyéb zavarai Aggravatio (Fizikai tünetek előidézése (elaborációja) pszichés okokból) Fizikai (szervi) tünetek. homo-. Gyakran az egyének szexuális izgalmat szadista és mazochista cselekedetekkel egyaránt fenttartanak. mint ruhák.m. vagy kifejezettebbekké váltak. Az ellenkező nem ruháival. mely fájdalom okozásával vagy megalázással. homo. A páciens rendszeresen aggódik a fájdalma vagy rokkantsága (munkaképtelensége) miatt. némi fiússág lányoknál. Szadizmus Mazochizmus A szexuális preferencia multiplex (többszörös) zavara Időnként egynél több abnormális szexuális preferencia észlelhető ugyannál a személynél.n. Elkülöníti a transzszexuális transzvesztitizmustól. Erről általában a megfigyelt embernek nincs tudomása.2 F65.1 F65. hogy hetero-. ha már az orgazmust elérte és a szexuális vágya csökkent. akkor szadistának nevezzük. [Pszichés vagy testi tüneteknek vagy rokkantságnak szándékos produkciója (szimulálása) vagy erről való meggyőződés] Egyéb meghatározott zavara a felnőtt személyiségnek és viselkedésnek. A szexuális érés zavara A páciens szenved saját bizonytalanságától. vagy olyan egyéneknél.1) a szexuális érés zavara (F66.n. hogy szándékában állna bárkivel is közelebbi kapcsolatot létesíteni.8 F66. mint az ellenkező neműek. változok a szexuális orientációjuk. A szexuális kapcsolat zavara A nemi identitás és a szexuális orientáció (hetero-. A diagnozishoz alapvető zavarnak kell lennie. Fetisiszta transzvesztita Exhibicionizmus Állandó vagy ismétlődő hajlam arra. és ez hosszútávon depresszióhoz és szorongáshoz vezet. állatokkal szexuális cselekedetek. betegséget. és egyik sem szorítja háttérbe a többit.1 F68. a partner egy meghatározott ruhát visel). anélkül. és szexuális izgalomhoz és maszturbációhoz vezet.9 F68 F68. illetve fogsággal jár. Az egyének különböző jelentőséget tulajdonítanak fétiseinek. Szado-mazochizmus Olyan szexuális aktivítások kedvelése. vagy lányos viselkedés fiúknál nem elegendő.3 F65. transzveszticizmus és a szado-mazochizmus. A transzszexualizmus kialakulásának az elején jelentkezhet. műanyag) használata.8 F64. hogy másokat intim. de az egyén a társuló pszichológiai vagy viselkedészavar miatt megváltoztatni szeretné és emiatt segítséget is keres.8 F65. és gyakran saját aggodalmaival van elfoglalva. hogy a ruhát levegye magáról. A felnőtt személyiség és viselkedés nem meghatározott (nem specifikus) zavara 22 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. ha "nyújtani" szereti. Egyéb zavara a szexuális preferenciának (beállítottságnak) A szexuális preferencia más típusai. A leggyakoribb kombináció a fetisizmus. vagy lábbelik. akkor őt mazochistának nevezzük. vagy biszexuálisak.pdffactory.0 F68. hogy egyértelmű a szexuális vágykeltéssel a kapcsolata. akik még bizonytalanok saját szexuális orientációjukban. Fetisisztikus transzvesztitizmus Az ellenkező nem ruháinak a viselése szexuális izgalom elérésére és hogy úgy nézzen ki. Frottörizmus Necrophilia Nem meghatározott zavara a szexuális preferenciának Szexuális deviációk k. rokkantságot megerősítendő jöttek létre. A szexuális preferencia rendellenességei Beleértve: paraphilia Fetisizmus Élettelen tárgy használata szexuális vágy felkeltésére és szexuális örömszerzésre. szexuális viselkedésük alatt megnézzen pl.8 F69 ellenkező nemű).0 F66. A szexuális fejlődéshez és orientációhoz társuló pszichológiai és viselkedési rendellenességek Megjegyzés: a szexuális orientáció önmagában nem jelent semmilyen (mentális) zavart. öltözködésével. lányok vagy mindkettő) iránt érzett szexuális érdeklődés. Ego-disztoniás szexuális orientáció A nemi identitás és a szexuális orientáció (heteroszexuális.n. nyilvános helyeken másokhoz dörgölődzés szexuális izgatás céljából. vetkőzés közben.0 F65. hogy melyik nemhez tartozik.6 F65.F64. (Pár)kapcsolati zavarok k.m.com . Kivéve: ego-disztoniás szexuális orientáció (F66.1 F66. Általában. melyek kompatibilisek vagy valamilyen fizikai zavart. és az egyén pszichológiai állapotát is befolyásolják. akik hosszantartó stabil szexuális orientáció (gyakran párkapcsolat) után. hogy milyen a szexuális orientációja. saját nemének a tagadása. de nem mindig szexuális izgalommal társul és ezt követően maszturbációval.4 F65.

képességek.n.8 Egyéb romlása a viselkedésnek . a kognitív. A mentális retardáció mértékét hagyományosan az intelligencia tesztekkel határozzuk meg. olyan készségeké. vizelet. képes adekvát kommunikációt elsajátítani és iskolázottságra szert tenni. mintha a megfelelő mentális szintje alatt volna. emocionális és viselkedészavarok. ahol a nyelv elsajátításának a normál folyamata az egészen korai fázistól zavart. Beleértve: igen súlyos mentális subnormalitás F78 Mentális retardáció. motoros koordináció. de legtöbbjük képes meghatározott fokú önállóságot elérni az önellátásban. Intellektuális képességek és a szociális adaptáció változhatnak idővel. Eredményeként az önellátás. magatartászavar. stabil lefolyás.1 Markáns romlása a viselkedésnek. és közösségi aktivításra. F70 Enyhe mentális retardáció Az IQ megközelítőleg 50-69 között (felnőtteknél. Fejlődési: • fonológiai zavar • beszéd artikulációs zavar Dyslalia Funkcionális beszéd-artikulációs zavar Lalia (echolalia) Kivéve: a beszéd artikulációjának a romlása (károsodása): • aphasia k. amelyre jellemző a külömböző készségek romlása.2) } miatt • halláskárosodás (H90-91) } • mentális retardáció (F70-F79) } • nyelvfejlődési zavarral: • expresszív (F80. nyelvi. A legtöbb esetben az éríntett funkciók a következők: nyelv. epilepsia. visuo-spatialis készségek. F80.n. F79 Nem osztályozott mentális retardáció Beleértve: mentális: • deficit k. még az alacsony (gyatra) mentális teljesítményt is javíthatja a rehabilitáció és a tréning. Beleértve: közepes mentális subnormalitás F72 Súlyos mentális retardáció Az IQ megközelítően 20-34 között van (felnőtteknél. szenzoros károsodásból. Ezeket kiegészíthetik tájékozódó skálák az adott környezethez való szociális adaptációról. személyközi kapcsolatok zavara. és fokozatosan csökken ahogy az egyén felnő. Általában a károsodás vagy késés jelen van amilyen korán már észlelni lehet. Beleértve: gyengeelméjűség enyhe mentális subnormalitás F71 Közepes mentális retardáció Az IQ megközelitőleg 35-49 (felnőtteknél a szellemi kor 6-9 év között van). ha társuló elváltozások észlelhetők. jó szociális kapcsolatokat fentartani. (c).0) } • apraxia (R48. vagy nagyon enyhe romlása a viselkedésnek .com . melyek szorosan kötődnek a központi idegrendszer biológiai fejlődéséhez.m. Sok felnőtt képes dolgozni. melyek a fejlődés során jellenek meg. karakter a társuló viselkedés romlás mértékét fejezi ki az F70-79-es főcsoportban: . ami figyelmet vagy terápiát igényel. .0 Az artikuláció jellegzetes zavara Az a fejlődési zavar. egyéb fejlődési zavar. Az állapot nem direkt módon következik idegrendszeri vagy beszéd mechanizmusának az abnormalításából. mentális retardációból vagy környezeti tényezőkből.MENTÁLIS RETARDÁCIÓ (F70-F79) Abbamaradt vagy nem teljes szellemi fejlődés. melyben a gyerek által használt beszéd úgy hangzik.m. szociális készségek. a kezdete csecsemő és gyermekkor közé esik. A retardáció létrejöhet minden más mentális vagy fizikai állapotától független is. kommunikáció és mozgás súlyosan korlátozott. mint a olvasási. Nagy valószínűséggel állandó támogatásra van szüksége.1 A kifejező (expresszív) beszéd zavara 23 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. Valószinüleg tanulási nehézségeket okoz az iskolában.n. Beleértve: igen súlyos mentális subnormalitás F73 Igen súlyos mentális retardáció IQ 20 alatt van (felnőtteknél a szellemi kor 3 év alatt van).m.m. amelyek az intellektus minden szintjét érintik mint pl. és készségeké. A beszéd és a nyelv fejlődésének a zavarait gyakran követi társuló probléma. a szellemi kor 9-12 év között van). de emelett a nyelvi készségek teljesen normálisak. remissziók és relapszusok nélkül. • szubnormalitás k.0 Nincs. Valószínüleg kifejezett fejlődési lassulást eredményez gyermekkorban. mint autizmus . helyesírási nehézség.n. mozgásbeli. a szellemi kor 3-6 éve között van).pdffactory. de felnőttkorban is észlelhető még enyhe elmaradás (deficit). (R47. k. F80 A beszéd és beszédnyelv specifikus fejlődési rendellenességei Azok a zavarok tartoznak ide. A diagnózisnak mindig a pillanatnyi müködési szinten kell alapulnia.9 Nem jelezték a viselkedés romlását További kódokat használjon. (b) olyan funkciók fejlődésének károsodása vagy késedelme. A diagnózis függ még a gyakorlott diagnoszta teljes intellektuális képességekre kiterjedő vizsgálatától. vagy súlyos testi fogyatékosság. A PSZICHÉS (LELKI) FEJLŐDÉS ZAVARAI (F80-F89) Ebben a főcsoportban található zavarok közös jellemzője: (a).1) • receptív (F80.2) F80.és székletürítési kontroll. A 4.

n. (R48.-) A beszédmegértés (receptív beszéd) zavara A beszédmegértés a gyerek korának megfelelő szellemi szintje alatt van. (R47.n.0) • nem megfelelő iskoláztatás eredménye (Z55.n. "Backward reading" Fejlődési dyslexia Meghatározott (specifikus) olvasási retardáció Kivéve: alexia k.0-F84. szófelismerés. A zavar vonatkozik alapvető feladatokra. Az iskolai teljesítmény specifikus fejlődési rendelleneségei Olyan zavarok. expressív típusa Kivéve: szerzett aphasia epilepsiával (Landau-Kleffner) (F80. szellemi érettség. Ez nem egyszerűen a tanulási lehetőség hiányának.8) helyesírási nehézség: • olvasási nehézséggel társulva (F81.2 F80.n. A szóbeli és írásbeli helyesírás. mentális retardációnak.1) } miatt • gyerekkor dezintegrativ zavara (F84. Helyesírási nehézségek gyakran társulnak meghatározott olvasási zavarokkal.9 F81 F81. Fejlődési: • acalculia • aritmetikai zavar (számtani műveletek végzésének a zavara) • Gerstmann szindróma Kivéve: acalculia k. szorzás. (R48. olvasásértési készség.3) 24 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.8) aritmetikai nehézségek: • olvasási és helyesírási zavarral társulva (F81.0) nyelvi elmaradottság süketség miatt (H90-H91) mentális retardáció (F70-F79) Szerzett aphasia epilepsiával [Landau-Kleffner szindróma] A korábban teljesen normálisan fejlődő gyerek elveszíti a receptív és az expresszív nyelvi készségeket. ami serdülőkorra is megmarad. látászavarral vagy nem megfelelő iskoláztatással.0) elektív mutizmus (F94. Kivéve: aphasia: • k. aphasia receptív formája • sensoros aphasia (Wernicke) Szó-süketség Kivéve: szerzett aphasia epilepsiában (Landau-Kleffer) (F80. látszólag minden esetben a kifejező beszéd is markánsan érintett. Meghatározott helyesírási retardáció (olvasási zavar nélkül) Kivéve: agraphia k. ami nem magyarázható egyszerűen mentális retardációval. de a beszédmegértés normális határok között van.0) } • autizmus (F84.2) dysphasia vagy aphasia k.n.8) Az aritmetikai készségek zavara (dyscalculia) Az aritmetikai készségek károsodása alakul ki.3 F80.m. és nem magyarázható mentális visszamaradottsággal.1) elektív mutizmus (F94.-) Az írás zavara (dysgraphia) A legszembetűnőbb a specifikus és szignifikáns sérülés a helyesírási készségek fejlődésében.m.n.com . annak ellenére hogy az olvasásban javulás tapasztalható. orális olvasási készségek. vagy nem megfelelő iskoláztatás rovására.m. Társuló emocionális és viselkedészavarok gyakoriak az iskoláskorban. mint az összeadás. receptírtipusu: • k. Fejlődési dysphasia vagy aphasia. de tetszőleges sorrendben kővetheti is egymást pár hónapon.2-F84. legfeljebb két éven belül.0 F81. a korábban megszerzett képességeket napok esetleg heteken belül elveszíti. mint az algebra. Az epilepsiás rohamok és a nyelvi készségek elvesztése időben egybeeshet.n. melyben a készségek megszerzésének a normális menete válik zavarttá. Kialakulásakor az EEG-n paroxismális jelenségeket lehet megfigyelni.m.3) } Egyéb nyelvi és beszédfejlődési zavar Selypítés Nem meghatározott zavara a beszéd és a nyelv fejlődésének Nyelvi zavar k.pdffactory.1) dysphasia és aphasia.0) az emocionális élet zavaraihoz társuló olvasási nehézség (F93. miközben az olvasás meghatározott zavara nem észlelhető. vagy nem megfelelő oktatással. kivonás. Az olvasáshoz szükséges részfeladatok. betűzés egyaránt éríntett.) fejlődési dysphasia vagy aphasia. és osztás. (R47.1 F81.8 F80. nem írható kizárólag látásélesség. receptív típusa (F80.0) • expresszív (F80.3) autizmus (F84. A páciensek 2/3-a többé kevésbé súlyos receptív nyelvi nehézségekkel gyógyul. Az artikuláció zavara előfordulhat.F80. és szó és hangképzési rendellenességek is vannak. az általános intelligencia megtartottsága mellett. Encephalitis a feltételezett oka. Kongenitális auditoros impercepció Fejlődési: • dysphasia.m. vagy szerzett idegrendszeri trauma vagy betegség következménye.m. A leggyakrabban 3-7 éves kor között kezdődik.0-F84.n.m. Meghatározott olvasási zavar (dyslexia) Az olvasási készségek fejlődésének szignifikáns és meghatározott romlása. illetve kevésbé érinti a sokkal absztraktabb feladatokat. trigonometria.m. (R47.2 Ebben a fejlődési zavarban a gyerek a kifejező beszédet a neki megfelelő szellemi korától lényegesen alacsonyabb szinvonalon használja.0) mentális retardáció (F70-F79) a fejlődés pervazív (átható) zavarai (F84.0) dyslexia k. (R48. (R48. geometria vagy kalkulációk. Az olvasás fejlődési zavarait rendszerint megelőzi a beszéd és nyelvi fejlődés zavara. és epilepsiás rohamok észlelhetők. elsajátítása mind sérült.

ha az abnormális és károsodott fejlődés 3 éves kor után kezdődik. a beszéd.8 F81. és más társuló mozgászavar. ismétlődő szereotíp viselkedés) annak ellenére.9 F82 F83 F84 F84. Egyéb gyerekkori dezintegrativ zavar Teljesen normális fejlődési periódust követően alakul ki ez a pervazív fejlődési zavar. hogy elsődleges diagnozisként alkalmazható volna. Autisztikus zavar Infantilis: • autizmus • pszihózis Kanner-szindróma Kivéve: autisztikus pszichopátia (F84. Súlyos mentális retardáció majdnem mindig elkerülhetetlen szövődmény. melyben a beszéd a nyelv. kézszorítási sztereotipia és hiperventilláció.m. Jellemzi még a célirányos kézmozgások elvesztése. motoros funkciókkombinált fejlődési zavar észlelhető. számos nem specifikus probléma észlelhető.1 F84. Azokra a zavarokra alkalmazzuk. a társuló mentális retardációra vagy más egészségügyi problémára. és (b).. mint a nem rögzített végtag choreiform mozgása. ami nem magyarázható egyértelműen az általános intellektuális retardációval. Ismétlődő sztereotip motoros mannerizmus és a szociális interakcióknak autizmushoz hasonló abnormalitásai alakulnak ki. Kivéve: meghatározott zavara az: • aritmetikai készségeknek (F81. melyek megfelelnek az F81. és ezt követően gyakran choreoatetoid mozgászavar. kommunikáció. Dementia infantilis Disintegratív pszichosis 25 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.2) • olvasásnak (F81.2 és az F81.pdffactory. a motoros készségek. korlátozott. A zavar nem mindig. Kiegészítő kódokat lehet használni.8) Az iskolai készségek kevert zavara Nehezen meghatározható csoportja az aritmetikai és az olvasási vagy (helyes)írási készségeknek. melyben mindkettő egyaránt károsodott. A zavar egyértelműen nem magyarázható az általános a mentális retardációval vagy nem megfelelő iskoláztatással.-) Pervazív fejlődési zavarok A zavaroknak egy olyan csoportja.1) Egyéb fejlődési zavara az iskolai készségeknek A kifejező írás fejlődési zavara Nem meghatározott fejlődési zavara az iskolai készségeknek Tanulási ismeretek elsajátítási nehézsége k.0 F84. és korlátozott. Megszakad a környezete iránti általános érdeklődés. A szociális és játékfejlődés éríntett. melynek során pár hónap alatt különböző fejlődési területeken számos. addig elsajátított készség elveszik. ha szükséges. dührohamok. (F80. Súlyosan retardált egyéneken és a receptív nyelv meghatározott. Egyes esetekben encephalopathia állhat a hátterében. A meghatározott diagnosztikus kritériumokon túl. mint fóbiák. Gyerekkori atipusos pszichózis Mentális retardáció autisztikus tünetekkel A mentális retardáció meghatározásához kiegészítő kódokat kell használni (F70-F79) Rett szindróma Csak lányokon alakul ki.5) Atipusos autizmus Ezt a pervazív viselkedészavart megkülönbözteti az autizmustól egyrészt kezdetének az időpontja.2 F84. de a diagnózist a viselkedészavar alapján állítjuk fel.3 F81. de általában a kognitív funkciók általános károsodásával társul. A kevert csoportot csak akkor lehet használni. hogy a másik egy vagy két területen jellegzetes rendellenességek figyelhetők meg.m. a kézhasználat részleges vagy teljes elvesztése.m. A diagnózishoz legalább 2 vagy több meghatározott fejlődési zavar kritériumainak teljesülnie kell.1 kritériumainak. normál fejlődést követően a 7.-.-) • a koordináció másodlagos hiánya mentális retardáció következtében (F70F79) Kevert specifikus fejlődési zavarok Reziduális csoport. súlyos fejlődési zavara esetén nagyon gyakori az atipusos autizmus. hónap között indulva. (önmaga felé irányuló) agresszió. amit a fej növekedésének a lassulása kisér.3 • nem megfelelő oktatás miatt alakult ki (Z55. Ezek a minőségi abnormalitások az egyén funkcióit minden helyzetben meghatározzák. • zavar k. másrészt.com . alvás és táplálkozási zavarok.n. 4 éves kor körül törzstaxia és apraxia kezd kialakulni. F81. de önmagában egyik tünet sem elegendően kifejezett. Gyerekkori autizmus (autismus infantilis) Ennek a pervazív fejlődési zavarnak a diagnózisához a következőknek kell teljesülnie. kommunikáció. ha nagy átfedés észlelhető a fenti fejlődési zavarok között.F81. a pszichopatológia 3 területén jellegzetes abnormális funkciók: reciprok szociális interakciók. az iskolai készségek. hónap és a 24. és a kommunikációs sémák minőségi abnormalitása észlelhető.0 vagy F81. vagy meghatározott kongenitális vagy szerzett neurológiai zavarral.-) a koordináció hiánya (R27.n. melyben a reciprok szociális interakciók. ismétlődő sztereotíp viselkedés. A motoros funkció specifikus fejlődési rendellenességei A legfontosabb tünete a motoros koordináció fejlődésének súlyos károsodása. valamint a finom és durva motoros koordináció zavara. Ügyetlen gyerek szindróma Fejlődési zavar: • koordinációs • dyspraxiáns Kivéve: a járás és a mozgékonyság abnormalitásai (R26. és az autizmus diagnozisához szükséges a pszichopatológiai abnormalítások mindhárom különböző területen nem észlelhető (reciprok szociális interakciók.és F82. (a). Habár gondos klinikai vizsgálat a legtöbb esetben az idegrendszer fejlődési zavarára utaló jegyeket talál. hogy nem teljesül mind a 3 csoportja a diagnosztikus kritériumoknak. Tanulási: • nehézség k.0) • (helyes)írásnak (F81. Ezt a csoportot csak akkor lehet használni. de a közösségi érdeklődés megtartott. tükörmozgás.n. abnormális vagy károsodott fejlődés 3 éves kor előtti kezdettel.

. megtalálható az autizmusra jellemző reciprok szociális interakciók minőségi abnormalitása. Kora felnőttkorban pszichótikus epizód társulhat hozzá.-) • ha hiperkinetikus zavarokkal társul (F90.pdffactory.5 Asperger szindróma Bizonytalan nozológiai csoport.0 A családi körre korlátozódó magatartászavar Disszociális és agresszív viselkedést is magában foglaló magatartászavar. A serdülőknél a túlzott aktivítást a semittevés válthatja fel (ami nem szokványos a hiperkinetikus gyerekeknél. Nem ismert. fenyegetésnek.8 Egyéb pervazív (átható) fejlődési zavar F84. A 91. vagy közvetlen (közös) háztartásban élőkre korlátozódik. szófogadatlanság. a szük családtagokkal való interakciókra.2) F84. agresszív vagy dacos magatartássémák.n. Az autizmustól alapvetően megkülönbözteti.9 Nem meghatározott hiperkinetikus zavar Hiperkinetikus reakció gyerek és serdülőkorban k. gyakori és súlyos indulatkitörések. és elég hosszan kell tartania (hat hónap vagy annál hosszabb ideig).m.0 Az aktivítás és a figyelem zavarai Figyelem deficit: • zavar hiperaktivítással • hiperaktivítás zavar • szindróma hiperaktivítással Kivéve: hiperkinetikus zavar magatartászavarral (F90. bomlasztó viselkedést foglal magába) és a többi gyerekkel való kapcsolat átható abnormalitásának a kombinációja. Gyakran társul globális vagy specifikus fejlődési késéssel (zavarral). A stimuláns gyógyszerek nem hatásosak náluk.1 Kortárscsoportba sem beilleszkedettek magatartászavara (Nem szocializált magatartászavar) Jellenzője az állandó disszociális és agresszív magatartásnak (mely kimeríti a 91-es pont általános kritériumait. Hiperkinetikus szindróma k. hogy hiányzik a nyelvi vagy kognitív fejlődés késése vagy retardációja. dacot. gyakori elszökés otthonról. Kivéve: Rett szindróma (F84. iskolakerülés. de izolált diszszociális cselekedetek nem. ismételt hazudozás. (Szocializált magatartászavar) Jellemzője a kortárscsoportjukba jól beilleszkedett egyének állandó disszoiális vagy agresszív magatartása (mely kimeríti a 91-es pont általános kritériumait. szereotip repertoárja társul.4 Mentális retardációval és sztereotip mozgászavarral társuló túlzott aktivítás Nem teljesen meghatározott bizonytalan nozológiai csoport.9 Nem meghatározott pervazív (átható) fejlődési zavar F88 A pszichológiai fejlődés egyéb rendellenességei Fejlődési agnosia F89 A pszichológiai fejlődés rendellenességei k. dacot. tulajdonnal szembeni extrém destrukció (rombolás). mint például: extrém mértéke a harcnak. időnként pszichomotoros retardációval reagálnak. A VISELKEDÉS ÉS AZ ÉRZELMI-HANGULATI ÉLET RENDSZERINT GYERMEKKORBAN VAGY SERDÜLŐKORBAN JELENTKEZŐ ZAVARAI (F90-F98) F90 Hiperkinetikus zavarok F90. akik hiperaktivak. lopás.A diagnózis olyan viselkedéseken alapszik. emberekkel. Magatartászavar. F84.1) F91.com . ebben az esetben ezt a diagnózist kell előnyben részesíteni. Fejlődési zavar k. bomlasztó viselkedést) melyben az abnormális viselkedés teljesen. vagy egy serdülőkori lázadás. és sztereotíp viselkedéssel.n. és nem csak ellenkezés. Határozott tendencia észlelhető.m. bomlasztó viselkedést takar). és a súlyosan zavart szülő-gyerek kapcsolat önmagában nem elegendő a diagnózishoz. és ha stimulánsokat kapnak jelentős diszfóriával.pontban meghatározott kritériumoknak teljesülniük kell. ha kellően markáns. F91 Magatartási zavarok Jellemzői a visszatérő és tartós disszociális. ellentétben a normál IQ-val rendelkezőkkel. Autisztikus pszichopátia Gyerekkori schizoid zavar F84.n. A magatartászavar része lehet egy meglévő pszichiátriai szindrómának.m.-) • ha emocionális zavarokkal társul (F92.8 Egyéb hiperkinetikus zavar F90. vagy majdnem teljesen otthonra. hogy a viselkedési sémát milyen mértékig az alacsony intellektus vagy agyi károsodás okozza. és nem csak ellenkezést. amihez az érdeklődés és az aktivítások korlátozott. hogy az abnormalitások egészen a serdülőkorig vagy a felnőttkorig fentálljanak. A viselkedés egészen a kornak megfelelő szociális erős áthágásához vezethet.2 Kortáscsoportba beilleszkedettek magatartászavara. állatokkal.n. tárgyakkal való durva bánásmód.-) schizophrenia (F20. elegendő a diagnózishoz. ismétlődő. Súlyos mentális retardációban szenvedő gyerekek (IQ 50 alatt).1) F90. (nem csak elenkezés. Csoportos magatartászavar Csoportos garázdálkodás Bandatagok támadásai (erőszakoskodásai) Csoportos lopás ("bandákban") Iskolakerülés F91.m.3 Nyílt (kihívó) oppoziciós zavar 26 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.1 Hiperkinetikus magatartászavar Hiperkinetikus zavar magatartászavarral F90. dac. pusztán agressziv tipusa Nem szocializált agressziv zavar F91. Kivéve: hangulat (affektiv) zavarok (F30-F39) pervazív fejlődési zavarok (F84. Gyakran társul kifejezett ügyetlenséggel. sokkal súlyosabb lehet mint egy hagyományos gyerekcsíny. F91. tűzokozás. akiknek normális intelligenciájuk van).Heller szindróma Szimbiotikus pszichózis Kiegészítő kódokat kell használni a társuló neurológiai problémák meghatározásához. Bármelyek a fentiek közül. nagy problémájuk van a figyelemmel.

A zavar rendszerint társul jelentős személyiségvonásokkal.-0) Szeparációs szorongás a gyerekkorban Akkor lehet diagnosztizálni. fóbiák.2) Nem meghatározott gyerekkori emocionális zavar A szocializáció jellegzetesen gyermek.m.. emocionálisan meghatározott szelektivitás a beszédben. (túl)érzékenység és ellenkezés.n. a gyerekkori emocionális zavar (F93. mint a szeparációs szorongás része fiatal gyerekeknél (F93.0) Reaktív kötődési zavar gyerekkorban 27 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. mint szociális szorongás. Szelektív mutizmus Kivéve: pervazív fejlődési zavar (F84. de a fokuk abnormális. elsősorban kifejezett dacos. Óvatosnak kell lenni ennek a diagnózisnak a használatakor. Depressziós magatartászavar A magatartászavar (F91.általános kritériumai teljesülnek. engedetlen. disszociális vagy kihívó magatartás kombinálódik markáns depresszióval. vagy más emocionális zavarral. melyek kifejezett kapcsolatot mutatnak meghatározott fejlődési fázisokkal és a gyerekek többségében észlelhetők.-) schizophrenia (F20) beszéd és a nyelv meghatározott fejlődési zavarai (F80. az agoraphobia.3 F93. A normális szeparációs szorongástól az különíti el. vagy szociálisan veszélyes helyzetbe kerül. vagy agresszív vagy disszociális viselkedés sokkal extrémebb formái. Testvérféltékenység Egyéb gyerekkori emocionális zavar Identitászavar Túlzott szorongás (zavara) Kivéve: gyerekkori nemi identitászavar (F64. ami a következő tünetekben nyilvánul meg: extrém boldogtalanság. különösen idősebb gyerekek esetében. és mértékében szokatlan valamint szociális funkciókban problémát okoz.8 F91. Testvér rivalizációs zavarról csak akkor beszélhetünk ha a zavar foka és időtartama statisztikailag nagyobb az átlagosnál. A diagnózishoz szükséges.n. amibe nem tartoznak bele garázda cselekedetek. ami a fejlődési szakban kezdődik.. és (ellentétben a pervazív fejlődési zavarral) nem elsődlegesen jellemezhető minden területet átható nyilvánvaló alkati szociális inkompetenciával vagy deficittel. sem mint minőségileg abnorálisnak. szorongással. Durvább gyerekcsínyek vagy engedetlen viselkedés önmagában nem elegendő a diagnózishoz. ha az első életévekben jelentkezik. dacos. Kivéve: ha magatartászavarral társul (F92. önvádlás. ha a szeparáció áll a szorongás középpontjában és ez a szorongás előszőr az első életév folyamán jelentkezett. Kivéve: hangulat(affektiv) zavarok (F30-F39) neurotikus zavarok (F40-F48) gyerekkori fóbiás szorongás (F93. deperszonalizáció vagy derealizáció. a megszokott életévnél tovább tart. Magatartászavar (F91. de nem a normális fejlődés részjelenségei. hogy statisztikailag sokkal erősebb a szorongás.1) gyerekkori szociális szorongás (F93.9 F94 F94.m.com . alvászavar és étvágytalanság. Más gyerekkori félelmek.9 F93 F93.-) átmeneti mutizmus. kötekedő (bomlasztó) visselkedéssel jellemezhető. míg más helyzetekben nem beszél. ami lényegesen meghaladja az engedetlen. Elektív mutizmus Markáns.9 F92 F92.-) Egyéb kevert magatartás és emocionális zavar A magatartászavar és markáns.0 F93. állandó emocionális tünetek. vagy bomlasztó magatartást. Kevert magatartási és emociomális zavarok A fentálló agresszív .8 F93. Gyerekkori magatartászavar k.pdffactory. a megfelelő csoportnál kell besorolni az F40-F48 résznél. A gyerekkori magatartászavar (F91. reménytelenség érzése.-ban • neurotikus zavarokkal az F40-F48 -ban Nem meghatározott kevert emocionális és magatartászavar Jellegzetesen gyerekkorban kezdődő emocionális zavarok Sokkal inkább a normális fejlődés eltúlzott (sarkított) formáinak tekinthetők. A legtöbb esetben súlyos környezeti zavarok vagy depriváció feltehetően jelentős szerepet játszik a kialakulásában.-) kombinálódása.-) és állandó kifejezett depresszió (F32. Egyéb magatartászavar Nem meghatározott magatartászavar Gyerekkori viselkedészavar k.és serdülőkorban kezdődő zavarai Kissé heterogén csoport.8 F92. Gyerekkori vagy serdülőkori "kikerülő" zavar Testvér rivalizáció (zavara) A gyerekek többségénél a közvetlenül fiatalabb testvér születését valamilyen fokban mindig kiséri érzelmi zavar. mint pl. e között a jellegzetesen gyerekkorban kezdődő érzelmi zavar és a neurotikus zavarok (F40-F48) közötti különbségtételben. Kivéve: generalizált szorongás zavar (F41. melyek gyerekkorban keletkeznek. mint szorongás. A nem megfelelő fejlődés fontos diagnosztikus támpont. vagy hipochondriázis társulása. F91 alatt meghatározott magatartászavar társulása: • emocionális zavarokkal az F93.-). mert klinikailag szignifikáns magatartászavar általában disszociális vagy agressziv viselkedéssel társul.-) vagy a felnőtt típusú neurotikus zavar (F40-F48) vagy hangulatzavar kritériumainak egyaránt teljesülnie kell a diagnózishoz. ismeretlen.2 F93.1) Szociális szorongás zavar gyerekkorban Idegenekkel szemben óvatosság. és a szociális funkciók jelentős zavarát okozza.F91.1 F93. mikor új. hogy az F91.-) hangulatzavarral társul (F32. az érdeklődés és az öröm elvesztése a megszokott cslekedetekben.0 F92.0 F94. a gyerek bizonyos helyzetekben jó beszédképesséről tesz tanúságot. kényszergondolatok. a közös abnormalitás a szociális funkciókban található.2) Fóbiás szorongás zavar gyerekkorban Gyerekkori félelmek. kényszercselekedetek. és szociális bizalmatlanság vagy szorongás.1 Általában kisebb gyerekeknél előforduló magatartászavar. másrészt abnormális szociális interakcióhoz vezet. visszahúzódás. Csak akkor adható ez a diagnózis.

és gyerekkori táplálási zavarok 28 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.0 F95. vagy akaratlan székelés az egyén szociokulturális környezetében nem megfelelő helyen.-) Nem organikus enuresis Napról napra éjszakánként akaratlan bevizelés történik.8 F95. és tovább mint egy évig tartanak. ami az illető mentális korához képest abnormálisnak minősíthető. amihez emocionális zavar társul. A körülményektől függően. grimaszolásban és fejrángásokban nyílvánul meg. melyben motoros vagy vokális (de sohasem mindkettő) ticek vannak. Szeretetnélküli (affektusok nélküli) pszichopátia Institucionális szindróma Kivéve: Asperger szindróma (F84. szociálisan nem elfogadható (gyakran obszcén) szavak használata (coprolalia).-) reaktív kötődési zavar gyerekkorban (F94. míg mások csupán tünetek halmaza. de más emocionális (F93. és valaki hangjának vagy szavainak az utánzása (palilalia) Átmeneti tic (zavar) Megfelel a tic általános kritériumainak. kialakulásában szerepet játszhat a megszerzett székletürítési kontroll elvesztése. A tic egy önkéntelen. Időnként gesztusok echoraxiája társul. A tic általában szemhunyorgatásban.-) vagy viselkedészavar (F91) része is lehet. kirobbanó (explozív). figyelemfelkeltő és különbségtétel nélküli barátságos viselkedés. ön és mások felé irányuló agresszió. és a pisszegés. nyakhajlítgatás. vállemelgetés és grimaszolás.m. de ettől eltekintve nagyon különbőzőek. A gyakori komplex vokális tikkek a sajátos szavak ismételgetése.1 F95. A leggyakoribb komplex tikkek a sajátmaga ütögetése. Kivéve: légzésvisszatartási időszakok (rohamok) (R06. A szindróma valószínüleg egyenes következménye a szülői elhanyagolásnak.1 F98. nem ritmusos. Obszcén szavak vagy kifejezések használata előfordul. és környezeti változások aktiválják. és morgással. A széklet általában normális összetételű. de hosszabb rövidebb időre elnyomható. Nem organikus enuresis Funkcionális enuresis Pszichogén enuresis Incontinentia urinae (nem organikus) Kivéve: Enuresis k.2 F94. A serdülőkorban rosszabbodik és felnőttkorban is tart. ami lehet obszcén természetű (copropraxia) Egyéb tic zavarok Nem meghatározott tic zavarok Tic k.com . de szükség volt a besorolásukra.2 Az élet első öt évében kezdődik.5) diszinhibiciós kötődési zavar a gyerekkorban (F94. köhögés. a diffúz.m.n. de elsajátított vizeletürítési kontrollt követően is kialakulhat.pdffactory.9 F98 F98. (pl.1) Egyéb gyerekkori szociális funkciózavar Nem meghatározott gyerekkori szociális funkciózavar Tic (zavar) A legmeghatározóbb valamilyen formájú tic. (R15) Csecsemő. vagy epilepsias roham vagy más strukturális eltérés következménye.5) hospitalizáció gyerekeknél (F43. Kivéve: Asperger szindróma (F84. Az enuresis csatlakozhat.2) hiperkinetikus zavar (F90.8) gyermekkori nemi identitászavar (F64. vagy megtartott székletürítési kontroll melett az egyén akaratlagosan nem megfelelő helyen székel. Kivéve: encopresis k. Krónikus motoros vagy vokális tic (zavar) Megfelel a tic általános kritériumainak. (R32) Nem organikus encopresis Ismételt. felszínes kortárs kapcsolatok. ismétlődő hangadással.2 F95.2) nem megfelelő nevelés (T74. Az enuresis a születéstől kezdve folyamatosan fentállhat.F94.8 F94.8) obszesszív-kompulzív zavar (F42. és még jelentős környezeti változás ellenére is tartósan fentálló. A stressz fokozza és alvás megszünteti. és máshová nem illettek be. abúzusnak vagy súlyos félrenevelésnek. rendszerint gyerek és serdülőkorban kezdödő viselkedési és emocionális rendellenességek Heterogén csoport egyetlen közös vonása. elkeseredettség. a szociális funkciók egy részére korlátozódó rendellenesség mint pl.2) Kleine-Levin szindróma (G47. mert sűrűn fordulnak elő. Egyesek jól körülhatárolt szindrómák. ugrálás és szökdécselés. Egyéb. gyors. A vokális tikekk rendszerint többszörösek. egyes esetekben növekedési zavar).n. szipákolás. Funkcionális encopresis Incontinentia alvi (nem organikus) Pszichogén encopresis Kiegészítő kódokat kell használni a társuló constipatio (székrekedés) meghatározására. torokköszörüléssel. és céltalan. A leggyakoribb egyszerű vokális ticek a torokköszörülés. emocionális és viselkedési zavarokkal társulhat. Előfordulhat mint monoszimptomás zavar.4-Z61. A normális gyermeki incontinentia abnormális vonássá válása lehet. de a tic nem tart 12 hónapnál tovább. és a gyerek szociális kapcsolatainak a tartós abnormalításával jellemezhető. és nem ideggyógyászati betegség. akaratlagos. ami hirtelen kezdődik. hogy gyerekkorban kezdődnek.6) Diszinhibiciós (gátlástalan) kötődési zavar gyerekkorban Az élet első öt évében jelentkező. vissztérő. ijedősség és hipervigilencia. szegényesen modulált. A leggyakoribb egyszerű motoros ticek a szemhunyorítás. de általában többszörösek. válogatás nélküli kapcsolatteremtés. kortársakkal szegényes szociális interakciók.m. és társulnak pszichoszociális problémákkal. A tic akaratlagosan befolyásolhatatlannak tünik. motoros mozgás (általában körülírt izomcsoportot foglal magában) vagy hangok formálása. más fennálló emocionális viselkedészavarhoz. Kombinált vokális és multiplex motoros tic (zavar) [Gilles de la Tourette szindróma] Több motoros és egy vagy több vocalis tic együtt. melyek lehetnek egyszerűek vagy multiplexek.-) a szelektív kötődés normális variációi pszichoszociális problámákat okozó szexuális vagy fizikai abuzus gyerekkorban (Z61.n. (vokalizációval).9 F95 F95.-) emocionális okokkal magyarázható alvászavar (F51.0 F98. meg nem is. egyszerre észlelhető.

-) csecsemő vagy gyerekkori pica (F98.3) • táplálási nehézség újszölötteknél (P92. gyors löketszerű beszédkitörésekkel. Ha a szem nyomkodása látászavarral együtt észlelehető. A nem-önveszélyes mozgások a következők: fej vagy a test ringatása.n.6 Hadarás (agitolalia) Nagyon gyors beszéd. A legtöbb sztereotip mozgászavar nagyon gyakran mentális retardáltaknál fordul elő (ebben az esetben mindkettőt kódolni kell). Kivéve: organikus mentális zavar k. szótagoknak vagy szavaknak. vagy extrém soványság megfelelő ételmennyiség és nevelő mellett.3) F98. arc-pofozás. de nincsenek ismétlések. ami nem része pszichiátriai vagy neurológiai zavarnak.-) hadarás (F98.A táplálási zavar általában csecsemő és gyerekkorban jelentkezik. (F06.5 Dadogás (psallismus. kéz. Csak akkor lehet zavarként felfogni. hányinger vagy emésztőszervi betegség nélkül).pdffactory. ha jelentősen megzavarja a beszéd folyamatosságát.3 Pica csecsemő. A beszéd szabálytalan. valamint szervi megbetegedés hiányában. a látásromlást a megfelelő szomatikus kóddal.8 Egyéb. és ebben az esetben a mentális retardációt F70-F79 kell választani a fő diagnózisként. Előfordulhat. vagy gyakori tétovázás vagy szünetek által. csak az utóbbi esetben soroljuk be ide.6) F98.4 Sztereotip mozgászavar Akaratlagos.és gyerekkorban Nem élelmiszer (föld. csavarása. nem funkcionális (és gyakran ritmusos) mozgások. Kivéve: dadogás (F98.-) organikus eredetű mozgászavarok (G20-G25) körömharapdálás (körömrágás) (F98. újjtördelő mannerizmus. rendszerint gyerekkorban vagy serdülőkorban kezdődő meghatározott viselkedés és emocionális zavar Figyelemhiány (zavar) hiperaktivítás nélkül Extrém mértékű maszturbáció Körömrágás Orrpiszkálás Ujjszopás F98.m. Kivéve: tic rendellenességek (F95. szereotip. akkor mindkettőt kódolni kell. haj húzása. a szem nyomkodását itt.m. Ha valamilyen más zavar tüneteként észleljük. Szereotip/szokás zavar Kivéve: abnormális akaratlan mozgások (R25.5) tic (F95. ischophonia) A beszéd ritmikus áramlását megszakító gyakori ismétlése vagy elnyújtása hangoknak.-) táplálási: • nehézség és helytelen gondozás (R63. és a kézrázás.n.8) szereotipiák melyek más pszichiátrai zavar részei (F00-F95) ujj-szopás tic trichotillomania F98. ismétlődő. és nem ritmusos. Nagyon gyakori mentálisan retardált gyerekeken. forgács) rendszeres evése (fogyasztása). szemnyomkodása. Rendszerint jellemzi a táplálék megtagadás. Gyerekkori rumináció Kivéve: anorexia nervosa és más evészavar (táplálkozási zavar) (F50. festék. csak a meglévő zavart kell diagnosztizálni.9 Rendszerint gyerekkorban vagy serdülőkorban kezdődő nem meghatározott viselkedés és emocionális zavar NEM MEGHATÁROZOTT MENTÁLIS RENDELLENESSÉG (F99) F99 Másként nem meghatározott mentális rendelleneség Mentális betegség k. a folyamatosság megszakadásával.com . mint egy fentálló pszichiátriai zavar (mint autizmus) egyik tünete. A sztereotip ön-veszélyes viselkedések a következők: ismételt fej-beverés (pl. F98.8) orr-piszkálás (F98.-) F98. és olyan súlyos hogy rontja a beszéd intelligenciát. vagy relative önálló pszichopatológiai viselkedésként. Társulhat ruminációval (a táplálék ismételt felbüfögésével. falhoz). ajkak vagy más testrész harapdálása. melyekben hibás szerkezetek fordulnak elő.9) 29 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. és tétova szünetek.

com .m.m. m. altató-nyugtató és antiparkinson szerek és pszichotróp drogok által. gyógyszerek és biológiai anyagok által Beleértve: a sima.n. k.n.és lázcsillapítókkal. butilalkohol [1-butanol] etilalkohol [etanol] izopropil-alkohol [2-propanol] metilalkohol [metanol] propilalkohol [1-propanol] amilalkohol X66 Szándékos önmérgezés szerves oldószerek és szénhidrogének halogén származékai és gőzeik által Beleértve: benzol és homológjai szén-tetraklorid [tetraklór-metán] klórfluoro-karbon kőolaj (származékok) X67 Szándékos önmérgezés egyéb gázok és gőzök által Beleértve: szén-monoxid könnygáz motoros járműből kipufogó gáz nitrogén-oxid kén-dioxid háztartási gáz Kivéve: fémek gőzei és gázai (X69.n. melyek hatással vannak az ásványi és húgysav anyagcserére X65 Szándékos önmérgezés alkohol által Beleértve: alkohol k. Beleértve: cannabis (származékok) kokain kodein heroin LSD meszkalin metadon morfin ópium (alkaloidák) X63 Szándékos önmérgezés az autonóm idegrendszerre ható egyéb gyógyszerek által Beleértve: paraszimpatolitikumok [antikolinerg gyógyszerek és antimuszkarinok] és spazmolitikumok paraszimpatomimetikumok [kolinergikumok] szimpatolitikumok [antiadrenergikumok] szimpatomimetikumok [adrenergikumok] X64 Szándékos önmérgezés egyéb és k.pdffactory.m. antireumatikumokkal Beleértve: 4-aminofenol-származékok non-szteroid gyulladásgátlók [NSAID] pirazolon származékok szalicilátok X61 Szándékos önmérgezés antiepileptikum.-) X68 Szándékos önmérgezés peszticidek által Beleértve: füstölő szerek fungicidek herbicidek inszekticidek rágcsálóirtó szerek 30 PDF created with pdfFactory Pro trial version www.n.SZÁNDÉKOS ÖNÁRTALOM (X60-X84) [A negyedik számú tételeket lásd az esemény helyszíne felsorolásnál] Beleértve: szándékos önmérgezés és önsértés öngyilkosság (kísérlet) X60 Szándékos önmérgezés nem opiod fájdalom.és csontvázizmokra és légzőszervekre ható szerek anaestheticumok (általános) (helyi) a szív-érrendszerre és a gyomor-bél rendszerre ható gyógyszerek hormonok és szintetikus pótszereik szisztémás és haematológiai szerek szisztémás antibiotikumok és egyéb fertőzés elleni szerek terápiás gázok helyileg alkalmazott készítmények vakcinák folyadékegyensúlyra ható szerek. Beleértve: antidepresszánsok barbiturátok hidantoin származékok iminostilbenek methaqualon vegyületek neuroleptikumok pszichostimulánsok szukcinimidek és oxazolidiedionok tranquillansok X62 Szándékos önmérgezés narkotikumok és pszihodiszleptikumok [hallucinogének] által.o.

vegyszerek és mérgező anyagok által Beleértve: maró.com . összezúzatás légi járművel 6.n. lőfegyverrel Szándékos önártalom robbanó anyagokkal Szándékos önártalom tűzzel. 31 PDF created with pdfFactory Pro trial version www. motoros járművel 2. füsttel és lángokkal Szándékos önártalom forró gőzzel és tárgyakkal Szándékos önártalom szúró.és vágóeszközzel Szándékos önártalom tompa tárggyal Szándékos önártalom magas helyről leugrás által Beleértve: szándékos leugrás egyik szintről a másikra Szándékos önártalom mozgó objektum elé ugrás vagy fekvés által Szándékos önártalom motoros járműtől való összezúzatás által Beleértve: szándékos összeütközés: 1.és causticus szerek ragasztószerek fémek és gőzeik festékek és lakkok növényi tápanyagok és műtrágyák mérgezés k. elektromos árammal Szándékos önártalom k.tartósítószerek Kivéve: növényi tápanyagok és műtrágyák (X69.m.-) Szándékos önmérgezés egyéb és k.m.pdffactory.n. kivéve mérgek 5. villamossal Kivéve: összezúzatás légi járművel (X83.m.n. mérgező tápanyagok és növények szappanok és detergensek Szándékos önártalom akasztás. vonattal 3.m.-) Szándékos önártalom egyéb megjelölt módon Beleértve: önsértés: 4. égető anyagokkal.X69 X70 X71 X72 X73 X74 X75 X76 X77 X78 X79 X80 X81 X82 X83 X84 fa .n. zsinegelés és megfojtás által Szándékos önártalom vízbe fulladás és elmerülés által Szándékos önártalom kézi lőfegyverrel Szándékos önártalom sörétes és huzagolt csövű lőfegyverrel és katonai lőfegyverrel Szándékos önártalom egyéb és k.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful