E l s ő

E l s ő zalai gyümölcsészkönyv
Tájban az ember
Kiadja
a Göcsej Természetvédelmi Alapítvány
2010.
Szerkesztette:
LázárPéter
A k ü l s ő borító fotóit
Kusztor Dávid és Lantos Tamás
készítették
További fotók:
Darázsi Zsolt
Kovács Gyula
Kis Attila Sándor
Lantos Tamás
Lázár Péter
ISBN 978-963-08-0608-4
F e l e l ő s kiadó:
Darázsi Zsolt
Ziegler-nyomda
Keszthely
Tartalom j egyzék
tc.-él az olvasóhoz .. . ....................................... 5
l Az alkalmazkodó gyümölcsészet alapvonásai ............... 9
(Lantos Tamás)
l. Mi a gyümölcsös . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . l O
2. Gyümölcsös típusok. .. .. ............................ 14
3. A gyümölcsös rendszere . . . . .. . ....... . .............. 17
4. Az alkalmazkodó gyümölcsészet ..................... 24
ő sajátosságai
5. A gyümölcsös kialakítása ........................ .... 38
6 A
.. •• t .. ' l t t ' 45
. gyumo csos e e ese ... . . . . .. . ... . . . . .. . ........ : ..
7. Az alkalmazkodó gyümölcsészet haszonvételei ........ 63
8. A gyümölcstermékek tárolása, . ... . . . ................ 64
feldolgozása és tartósítása
9. A gyümölcstermékek értékesítési ő ..... . .... . 67
10. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz ... . . . .. . . . ... . . ... 69
II. A Göcsej gyümölcsészeti hagyománya ..... .. . . ... . . . . .... 77
(Kovács Gyula)
III. Madárbarát gyümölcsös ... . . ... .. .................. .. .. 97
(Darázsi Zsolt)
IV. Aszalás az önfenntartó gazdaságban .................. .. . 107
(Dáka László)
V. Kertészeti növények tájfajtáinak \<iskertes ...... .. ........ 131
ő és magfogási praktikái
(Bócsó Renáta és Juhász Attila)
Kapcsolatok, ő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147
- 3 -
Kedves Olvasó!
Egy olyan könyvecskét tartasz a kezedben, amely ebben a
kaotikus, kilátástalan ő ő korban - az emeberemlékezet ő
tudáshoz visszanyúlva - az új Föld megteremtésének reménységével
ajándékoz meg.
Könyvünk egy "táj- és embervédelmi" program (hivatalosan:
" Fenntartható ő a háztájiban - Alkalmazkodó gyümölcsészel
bevezetése zalai aprófalvakban") eredményeképp született, a Norvég
Civil Támogatási Alap felbecsülhetetlen segítségéveL
Amikor ez év márciusában ő alkalommal találkoztunk a
résztveválckel - fiatalok és ő kisgyerekes családok és
magányosan gazdálkodók, ő és ő -, azonnal
világossá vált, hogy nem egy szokványos "kertészeti tanfolyam"
ő leszünk, hanem ő együttgondolkodásé,
amelynek fókuszában az ember és természet viszonya áll, s amelyben
minden kapott vagy szerzett tudás, tapasztalat és szemléletmód
ő értéknek számít.
Ez a gazdag, számtalan egymásba fonódó ő álló program
megmutatta számunkra egy tiszta lelkiismerettel járható út
ő és a hazatalálás örömével ajándékozott meg bennünket.
Olyan felismerések tudatosultak bennünk, amelyeket mindig is
tudtunk, de még magunknak sem mertünk kimondani, mert azt
hittük, hOgJJ társtalan "másként gondolkodók" E
könyvecskén keresztül nem tudjuk mindazt átadni Neked, ami
velünk, illetve bennünk történt, de azt gondoljuk, hogy a sarok között
át fog sütni az a melegség - a hit, a remény és a szeretet melegsége -,
ami kísérte és kísérni fogja.
Kiadványunk az ő zalai gyümölcsészkönyv" címet viseli.
ő azért, mert hamarosan követni fogja egy új abb kötet. Az
ő a természeti adottságok és az abban ő ő feló1 közelíti
meg az alkalmazkodó gyümölcsészetet (Tájban az ember), a
másodikban (Ember a tájban) olyan, a gyümölcsészel szerves részét
ő témákkal foglalkozunk majd, amelyek a résztól azaz a
tájalkotó ember ő közelítenek az egész felé. (Ilyen témák pl. a
fenntartható otthon, közösségépítés, függetlenedés a ő
(fenn)tarthatatlan ő az alkalmazkodó gyümölcsészel
etikai vonatkozásai.)
"Zalai" azért, mert a két zalai civil szervezet (a Göcsej
Természetvédelmi Alapítvány és a Táltos Szabad Színházi és
Humanisztikus Pedagógiai Egyesület) által meghirdetett
programnak két kis zalai falu, Almásháza és Tilaj adott otthont, és az
ő ő is zalai tájakról érkeztek. A zalai helyszín azért bír
nagt; ő mert itt - egy csodálatos, mozaikos ű
tájba ágyazottan - még ő a gyümölcsészel ő és tovább
ő hagyománya a szervesen hozzá tartozó tájfajtákkal és
változatokkal együtt. A gyümölcsészetet nem kell egy lélektelen,
holdbéli tájon a ő kezdeni, mert itt még hatalmas - pénzben
kifejezhetetlen ű természetes tó'ke áll rendelkezésünkre!
,
Es "Gyümölcsészkönyv" azért, mert középpontjában az önellátó
gazdálkodás legösszetettebb formája, a gyümölcsészet, és annak is az
újragondolt, szelíden gondoskodó és alkalmazkodó változata áll.
A könyvben olvasható öt írást, akárcsak a gyümölcsészetet, a
sokféleség (idegen szávai "diverzitás") jellemzi. Az írások nemcsak
abban különböznek, hogy a gyümölcsészet rendszerének ő
szintjén álló elemeit tárgyalják, hanem abban is, hogy ő a
megközelítésük. Ne ő meg tehát Kedves Olvasó, ha egy
gondolati, modellközpontú közelítés után egt; élményközpontúval, a
könyv végén pedig egy technológiai ű találkozol. Az
alkalmazkodó gyümölcsészet egyik nagt; erénye éppen az, hogy ezt a
fajta sokféleséget is magába fogadja és a rendszer szerves részévé
teszi. (Szemben a nagyüzemi gazdálkodással, amelyben kizárólag a
profitorientált, pénzközpontú szemlélet érvényesülhet.)
-6-
Mindemellett a ő van egy nagyon fontos közös
h1lajdonsága. Valamennyien "hiteles" emberek, úgy élnek és
dolgoznak ahogy gondolkodnak, mégpedig (egy kivétellel) falun, az
elméleti tudásukat gyakorlatra váltva. Az írásokat a ő rövid
bemutatásával szerelném a figyelmedbe ajánlani:
Az ő tanulmány az alkalmazkodó gyümölcsészel elméleti
alapköve, mely átfogja az egész, ű gondolati
modellt. Két hasonló tartalmú publikáció után ebben a formában és
terjedelemben itt kerül ő közlésre. ő Lantos Tamás,
agrármérnök, szociológus. Az általa megalkotott modell gyakorlatba
ő átültetését több mint két évtizeddel ő kezdte meg
Európa egyik - statisztikai megközelítés szerint - leghátrányosabb,
de valaha évszázadokon keresztül az egyik legfejlettebb
gazdálkodásával ő térségében, az Ormánságban.
A helyi hagyomány ő a máig fennmaradt és
.
ő értékekre Kovács Gyula saját élményanyagból
táplálkozó, szenvedélyes hangú írása hívja fel a figyelmet. A ő
foglalkozását tekintve erdész, elhivatottságát tekintve pedig régi
tüzek gondos és rendíthetetlen ő ő Saját ű több
mint ezer(!) régi gyümölcsfajtát és változatot ő Tevékenységéért
,
2010. januárjában átvehette "Az Ev Zalai Embere" címet.
Szeptemberben 27-én Medesen ünnepélyes keretek közöttelkészítette
az "új idó'k" ő szabad ő ű pálinkáját.
A madarak jelenléte és tevékenysége a gyümölcsösben ő
ő bír, ezért is kapott helyet Darázsi Zsolt írása a kötetben.
A ő végzettségeszerint gépész és vadgazdálkodó. ő azaz
alapításától kezdve tagja a Magyar Madártani Egyesületnek. 30 éve
titkára a zalai helyi csoportnak. Négytagú családjávalszinte minden
élelmiszert maga állít ő a kertjében. A Göcsej Természetvédelmi
Alapítvány motorjaként több komplex - a fenntartható ő
szolgáló -programot bonyolított le.
-7 -
Nem is olyan régen az aszalás a zalai önfenntartó
gtjümölcsészetek legfontosabb tartósítási, feldolgozási eljárása, s
egyben jövedelmet biztosító tevékenysége volt. Ezért is tartottuk
fontosnak, hogy Dóka László jó néhány évig asztalfiókban ő
kézirata végre nyomtatott formában. is rendelkezésre álljon. A ő
kertészmérnök, Zalaszentgróton él és folyamatosan keresi a
kisgazdaságok kreatív fejlesztésének ő
Az ötödik tanulmány az ő ő hasonlóan kis ű
kézikönyvként is f elfogható. A tanulmány rávilágít a gyümölcsös
gyepszintjében ő zöldségfélék tájfajtáiban ő genetikai
örökségre. A ő - Bócsó Renáta és Juhász Attila - a jégbezárt
kincs helyett annak ő ő és gyarapítását, az ehhez
kapcsolódó feladatok társadalmasítását ű ki célul. Mindketten
agrármérnökök. ő munkahelyük a Tápiószelei Agrobotanikai
Intézet volt. 2007 óta a Tolna megtjei Nagyszékelyen élnek, ahol
családjukkal és a környezetükben ő hasonló gondolkodású
emberekkel ű a közösségi önellátás megvalósításán
dolgoznak.
A Kozmikus Evangélium ő részletével kívánok
gondolatokban és élményekben gazdag kalandozást a könyvben:
., A vér, meiy bennünk lakozik, Föld-Anyánk ő születék. Föld-Anyánk
vére hullik a ő szökken a fold ő csörgedez a hegyi
patakokban. Hömpölyög a síkok folyóiban, nyugszik az álló Javakban,
háborog a viharos tengereken. A ő melyet belélegzünk, Föld-Anyánk
ő születék. Föld-Anyánk lehellete kéklik a ő és a
magasságokban, süvölt a hegyek ormain, susog az ő lombjaiban.
Hullámzik a búzamezök felett, alszik a méfy völgyekben és izzik a pusztán ...
Aki pediglen megtartja az ő Anyjának törvényeit, azt az Anyja is megtartja.
Meggyógyítja az ő minden nyavalyáiból, úgy, hogy soha beteg nem /es·z. "
Almásháza, 2010. december 12.
Lázár Péter
-8-
Az alkalmazkodó gyümölcsészet alapvonásai
Lantos Tamás
A tájhoz alkalmazkodó gazdálkodás, vagy röviden a tájgazdálkodás
magában foglalja az adott tájban ő valamennyi ökológiai
rendszerrel való gazdálkodást. E gazdálkodás célja a gazdálkodó
közösség szükségleteinek minél teljesebb kielégítése, és ű a
táj fönntartása, ő ő A táj fönntartása nélkül
a gazdálkodó közösség ő saját ellátását sem tudná
biztosítani.
A tájgazdálkodás közvetlen terméke az ökológiai rendszerek által
termelt, emberi haszonvételre alkalmas biomassza, amely a Kárpát-
medencében ő képes kielégíteni a lakosság élelmiszer- és
ű e'nergia igényét, és igaz ez bizonyos ipari nyersanyagokra is.
Olyan ű fölösleg termelésére is adottak a feltételek, hogy
az értékesítésükkel szerzett piaci bevétel ő ő lehet
núnden olyan termék megvásárlására, amely nem állítható ő
helyben. Azért kell ezt a gazdagságot hangsúlyoznunk, hogy ne
uralkedhasson el az a téves nézet, miszerint hátrányos ű
és fejletlenek vagyunk, ezért mindenképpen mások (a
"fejlettebbek") segítségére szorulunk. Annak ellenére, hogy nem
szorulunk ő segítségre, jelenleg az adottságainknak csak a
töredékét használjuk ki.
A saját lábunkra kell állni, saját forrásainkból kell kiépíteni a
bennünket fönntartó-ellátó tájainkat Minden ő segítségnek
(különösen a pénztámogatásnak) komoly ára van, éspedig általában
éppen az, hogy adjuk föl érte a helyi gazdaságunk függetlcnségét, és
bérmunkát ő engedelmes adózó és fogyasztó polgárokként
kapcsolódjunk rá a globális hálóza tra. E hálózat elemei többek között
a globális piac, anyag- és energiaellátás, technológia, fogyasztási
-9-
kultúra stb. Segítség igénybevétele helyett olyan gazdálkodást keJI
folytatnunk, amely a megmaradt ő is ő és
amely hosszútávon képes regenerálni leromlott tájunkat, beleértve
saját magunkat és közösségeinket is. Az alkalmazkodó gazdálkodás,
és azon belül az alkalmazkodó gyümölcsészet éppen erre alkalmas.
Az al kalmazkodó ő esetünkben a tájhoz való alkalmazkodást
jelenti, aminek természetes velejárója, hogy lemondunk a globális
hálózat elemeihez való egyoldalú alkalmazkodásróL
A ő a gyümölcsészet példáján mutatjuk be a tájhoz
alkalmazkodó gazdálkodási módot. Hozzá kell azonban tennünk,
hogy ha nem szakadt volna meg a falvakban folyó gazdálkodás
történelmi folyamata, akkor szinte minden, amit leírunk, magától
ő ő lenne. Nem mondunk tehát túl sok újat, csupán
megfogalmazzuk azt, amit a régebbi ő nem volt szükséges
megfogalmazni, mert táj és ember harmonikus kapcsolata enélkül is
ű
•• ••
l . MI A GYUMOLCS?
A gyümölcsöt általában e fogalom kategóriájába sorolt növényi
,
termékek fölsorolásával szakták meghatározni. Igy gyümölcs a
körte, alma, birs, berkenye, naspolya, szilva, ő barack, kajszi,
cseresznye, meggy, dió, mogyoró, mandula, ribiszke, egres, eper,
málna, szeder, hecsedli, galagonya, stb. Vannak határesetek, mint pl.
a paprika, paradicsom, dinnye, uborka, fekete és gyalog bodza, tölgy
és bükkmakk. A fölsorolás többé-kevésbé azokat a terméseket
tartalmazza, amelyek emberi fogyasztásra alkalmasak. A
gyümölcsök ízletessége és gazdag táplálkozási értéke ű
szarosan összefügg azzal, hogy az ökológiai rendszerekben a
termések fogyasztása általában ő a magok, és ezzel a
ő növények terjedését. A magok terjedhetnek az
állatok (szajkó, seregély, sárgarigó, nyest ... ) ő csatamájának
megjárása után az ürülékkel (eperfa, cseresznye, meggy, galagonya
... ), véletlen elpotyogtatással (dió, tölgymakk ... ), ember általi
- 10 -
.szétszórással véletlenül (pl. utak mentén ő "köpevények") vagy
. .;zandékosan (vetés). A gyümölcsöt tehát a növény azért hozza létre,
felkínálja fogyasztásra. A fogyasztó a gyümölcs fogyasztásával
o;egíti az adott ő növény populációjának terjedését és
:oruunaradását.
Ha abból indulunk ki, hogy a gyümölcs az a növényi termék,
amelyet a populáció mások általi elfogyasztásra állított ő akkor a
foga lom sokkal tágabb értelmezéséhez jutunk. Az érett ökológiai
:endszerek (klimax társulások) elemei a szukcessziós folyamatban
lezajlott hosszú igazodás után nagyrészt a helyükre kerültek. Az
alacsonyabban ő rendszerekben az igazodás folyamata
állandó versengéssel jár, mindaddig, amíg valamennyi populáció el
nem foglalja a neki ő helyet.. KHmax társulásbaJl a versengés
es ű aránya ő eltolódik az ű
felé, hiszen a helyükre került alrendszerek (populációk) már nem
akarják más populációk helyét elfoglalni Egyre ő lesznek
egymásra utalva, és fönnmaradásuk valamint helyük ő
érdekében ű kényszerülnek. Versengés ugyanis
mindig a hasonló ű populációk között folyik akkor, ha az
általuk elfoglalni kivánt funkcionális tér (ökológiai niche) nem tudja
ezek mindegyi két befogadni.
A róka és az általa üldözött nyúl esete nem versengés, hanem
ragadozó-préda viszony, amely az ő és az üldözött populációja
közötti szoros ű jele lehet. Ugyanakkor komoly
versengés alakulhat ki róka és róka vagy róka és aranysakál
populáció között mindaddig, amíg be nem áll az az egyensúly,
amikor mindkét populáció ő táplálékhoz jut, részben éppen a
nyúl populációkkal való ű eredményeként. Minél
szervezettebb tehát egy ökológiai rendszer és minél több populáció
foglalta el benne a helyét , annál kevésbé ő a populációk közti
versengés, és annál ő a köztük ő együttrn{íködés.
Egy ökológiai rendszer alapstruktúráját az adáson és
elfogadáson (input-output kapcsolatokon) alapuló körfolyamatok
- 11 -
adják. E körfolyamatok egymásba kapcsolódó bonyolult struktúrája
más ő rendszerekre is ő pl. a biokémiai vagy a
kommunikációs rendszerekre. A körfolyamat egyes elemei az ő
ő ő ő átveszik az általuk fölkínált termékeket,
bevonják azokat ő folyamataikba, majd valamilyen más terméket
bocsátanak ki. Ezt a körfolyamat ő eleme veszi ő át, és
így tovább. Ha valamelyik elem nem bocsát ki a ő elem
számára hasznosítható terméket, vagy nem veszi át az ő ő elem
neki szánt termékét, akkor- megszakítva a körfolyamatot-gátolja
az ő rendszer ű
A továbbiakban abból indultunk ki, hogy a gyümölcs az a növényi
termék, amelyet a ő növényi populáció más ő
általi fogyasztásra állított ő Ha tehát az ő rendszerek
alapstruktúráját az egymásba kapcsolódó körfolyamatok adják, és e
körfolyamatokat - nagyon ű - az elemeik közötti adás-
elfogadás ű akkor minden olyan termék, amelyet egy-egy
elem a ő elem számára kibocsát, gyümölcsnek ő A
gyümölcsös ökológiai rendszerében gyümölcs a réten ő fü, amely
a ő állatok tápláléka; a fában ő ő lárva, amelyet madarak
fogyasztanak el; vagy gyümölcs a rovarok által szívogatott nektár.
Ebben az értelmezésben egy ökológiai rendszer gyümölcse minden
olyan termék, amely a körfolyamatokban kering: egyik elem kiadja
(fölkínálja), a ő elem pedig átveszi és hasznosítja. A
rendszer ő képessége (fajlagos, pl. területegységre
vetített hozama) pedig annál nagyobb, minél nagyobb ű
anyagot keringtetnek a rendszer körfolyamatainak elemei. A
ő képesség összefügg az ökológiai rendszer
szervezettségével és stabilitásával, hiszen mindegyik alapfeltétele az
egymásba kapcsolódó körfolyamatok összetettsége.
ő a ő egyenesen következik, hogy két
legyet ütünk egy csapásra akkor, ha arra törekszünk, hogy
gyümölcsösünk a szukcessziós folyamatban minél ő
állapotba (szukcessziós stádiumba) kerüljön, mert a folyamat során a
- 12 -
!- -=:::"!&ölcsösünk stabilitása együtt növekszik a ő

a kiterjesztett gyümölcsértelmezés a gyümölcsös fogalmát is
a·:estelmezi: Eszerint gyümölcsös az az emberi gondozás alatt álló és
baszonvételre alkalmas ökológiai egység, amely nemcsak almát,
;-'Tlét, szilvát stb., hanem a rendszer körfolyamataiban ő
bi:Jill,asszát is terem. t A gyümölcsös gondozásakor ez az összefüggés
leD, hogy meghatározza minden egyes ő beavatkozásunkat
Ezen értelmezés alapján nem nevezhetjük gyümölcsösnek az
ű ű gyümölcsültetvényeket, hiszen ű
alapvonása az ökológiai körfolyamatok blokkolása és a szukcessziós
folyamat megrekesztése egy alacsony ű stádiumban.
A gyümölcs fogalmának átértelmezésénél ügyelnünk kell arra, hogy
ne távolodjunk el túlzottan a szó ma érvényes használatától, hisz
amikor gyümölcsöst gondoz valaki, akkor ezt azért teszi mert -
többek között - a ű értelembe véve gyümölcsnek nevezett finom
táplálékot, piacon eladható terméket akar ő
Az alkalmazkodó gyümölcsészemek egyebek mellett ehhez az
elváráshoz is alkalmazkodnia kell a ő szempontok ű
érvényesítésével:
• Legyen a gyümölcsös a szukcessziós folyamat minél
ő stádiumában;
1 A magyar nyelv szófejtésével is hasonló eredményre jutunk. A jön szó
egyik változata a gyün. ő származtatható a gyüvés is, ami a ő
kijött (kigyütt) gyökérsarjak, vagy fiatal magoncok elnevezése, illetve a
gyom is, ami pedig a ő ő (kigyütt) lágyszárú növényeket jelenti, és
ide sorolható a gyümölcs is, ami ugyancsak a "gyütt", a rendszer másik
ő ő és a rendelkezésre álló javakat jelenti. (A gyom fenti
értelmezésével megsz(ínik a gyomnövények negatív szerepe, hiszen egy
ökológiai rendszer szükséges részét képezi.)
- 13 -
• Rendelkezzen az egymásba kapcsolódó körfolyamatok minél
összetettebb rendszerével;
• Legyen a körfolyamatokban intenzív a biomassza
áramJása/áramoltatása;
• A körfolyamatokban termelt biomassza ő része legyen a
ű értelmezett gyümölcs.
Ezek a szempontok olymértékben összefüggenek, hogy csak
egyszerre érvényesülhetnek.
2. GYÜMÖLCSÖS TÍPUSOK
A gyümölcs ő helyszíne több típusba sorolható.
Viszonyítási alapnak a gyümölcsöst tekintjük, és ő kiindulva
különböztetjük meg a gyümölcsöst a ő és
beszélünk átmeneti formákról, ő a gyümölcsös
vonatkozásában ..
2.1. GYÜMÖLCSÜLTETVÉNY
Az ember által kialakított és fönntartott ő növények
homogén csoportja, amelynek egyetlen vagy ő célja a
jövedelemszerzés, ezért meghatározó mértékben a piac irányítása
alatt áll. Az ember által hasznosított egyetlen terméke a gyümölcs. A
gyümölcsültetvény önállóan nem képez rendszert, csak annak a
magasabb fokozatú gazdasági rendszemek a része, amelynek az
ültetvényt létrehozó és fönntartó ember is egy rendszereleme. Mivel
nem önálló rendszer, az ember ű ő beavatkozásá nak
ű rövid ő belül összeomlik. ű valamelyik
ű technológiával történik. Hivatalos nyilvántartásban
ő (elismert) fajtákat tartalmaz. (1.kép)
2.2. GYÜMÖLCSÖS (GYÜMÖLCSÖSKERT)
Az ember hozzájárulásával kialakított és fönntartott ökológiai
termelési rendszer, amelynek ő (karakter) növényei a szlílkcn
értelmezett ő növények. ő terméke a gyümölcs,
- 14 -
amely mellett számos más haszonvételre alkalmas terméket is
ő Önellátást és árutermelést egyaránt szolgál. Rendszerint
határozottan elkülönül a ő sok esetben mesterségesen
(kerítéssel, sövénnyel, árokkal, füves sávval stb.) elhatárolva.
ű általában családi, közösségi ű alapul és
nem igényel bérmunkát. A közösségi gyümölcsészet ő
gyümölcsészeti intézményrendszert is kitermel magából. 2
ÁTMENETI FORMÁK
2.2.1. Gyümölcsény ő
Olyan ökológiai termelési rendszer, amelyet az emberi beavatkozás
az ő ő ő természetes szukcesszió folyamatától csak
annyira térített el, hogy bizonyos gyümölcs haszonvételt biztosítson
számára. ő (karakter) növényei a ű értelmezett
ő növények, de számos terméke között a gyümölcs
nem ő Gyümölcsei között ő hányadot képviselnek a
vad (nemesítetlen) gyümölcsök is. Nem árutermelés a célja, de
termelhet ő - nemcsak gyümölcs - javakat. ű
általában családi vagy közösségi ű igényel.
2.2.2. Gyümölcsfás ő ő
Olyan fás ő amelynek egyedülálló fái ő
ő növények (szilva, cseresznye, alma, dió, eperfa stb.),
sok esetben nemes fajták Szegélytársulásában is megtalálhatók a
ő növények, így a ő gyümölcs haszonvétel re is
alkalmas, de a gyümölcs csak a másodiagos terméke.
2 Lásd pl. a fokgazdálkodás intézrnényrendszerét. Andrásfalvy Bertalan:
Duna mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az
ármentesítés befejezéséig. Tanulmányok tolna megye ő Yli., 252-
254., 257-258., 270. oldal
- 15 -
2.2.3. ő gyümölcsösök ő
Azok a területek tartoznak ide, amelyekben a sírok gyümölcsfák
között vannak. Lehet gyümölcsösbe helyezett sír, vagy gyümölcsfát
tartalmazó ő Az utóbbi esetben a gyümölcs haszonvétel nem
cél, a gyümölcsfáknak spirituáUs vagy esztétikai ő van.
GYÜMÖLCSÖS TÖREDÉKEK
Ide soroljuk azokat a tájelerneket, amelyek valamilyen
meghatározott funkció betöltése rnellett gyümölcs haszonvételre is
alkalmasak, és az ernber folyamatos ű tarja fönn ő Önálló
ő rendszert nem képeznek.
2.2.4. Magányos (szoliter) fák
Parkokban, gyepekben, ritkábban szántókban egyedül álló fák.
ő ő ő funkciójuk lehet: esztétikai
(parkok), tudományos (botanikus kertek), ő A ő
egyedül álló gyümölcsfái is idetartoznak, amelyek ha meghatározzák
a ő karakterét, akkor együttesen gyümölcsfás ő alkotnak.
(2.kép)
2.2.5. Gyümölcsös sövények
Parcellákat elválasztó (és ökológiailag ő fajokban igen
gazdag, ő növényeket is tartalmazó hosszanti
növénytársulás. Lehet természetes sövény, de vetéssei illetve
ültetéssel, valarnint rnetszéssel ő befolyásolható. Ökológiai
szerepe az ő de ő képessége is ő
lehet. (3.kép)
2.2.6. Gyümölcsfasorok és -sávok
Utak és árkok mentén, vagy parcellák határvonalán álló
gyümölcsfák kaszált gyeppel, vagy kaszálatlanul, cserjékkel
ő (Az utóbbi átmenetet képez a sövény és a fasáv között.)
-16-
ő szerepük lehet régi fajták ő és spontán
kialakuló új változatok megjelenésében, illetve a helyi klima
javításában (szél mérséklése, ő ... ) (4.kép)
2.2.7. Gyümölcsfa csoportok
Gyümölcsfák olyan csoportja, amely nem éri el a gyümölcsös
méretét, így nem rendelkezik a gyümölcsös ő
Gyepek vagy szántók sarkaiban, szegélyében fordul ő
Hagyományosan hozzátartozik egyes tájak képéhez (pl. Ormánság),
ahol a mozaikos tájszerkezet és az ökológiai hálózat fontos eleme; és
a gyümölcs haszonvétel mellett esztétikai és ő szerepe is
van.
2.2.8. Kiskerti gyümölcsösök
Olyan gyümölcsfa csoportok, amelyek lakóházak mellett helyezked-
nek el, ő gondozásban részesülnek, (általában vegycsen) a
legjobb fajtájú ő növényeket tartalmazzák.
3. A GYÜMÖLCSÖS RENDSZERE
Az alkalmazkodó gyümölcsészet eredményét (alkalmazkodó)
gyümölcsösnek nevezzük az ő ő meghatározott értelemben.
Tehát gyümölcsös alatt nem a "gyümölcsültetvényt" értjük, amely
ő vagy kizárólag az ő gyümölcstermesztést
szolgálja, és a ő ő ő ű kemizált,
gépesített, "intenzív", konvencionális, monokultúrás, high-input stb.
A hagyományos gyümölcstermesztés hagyományos gyümölcsösben,
az alkalmazkodó gyümölcsészet pedig alkalmazkodóban zajlik. A
ő között az az ő kiUönbség, hogy az alkalmazkodó
gyümöksészetben a hagyományos eljárásokat részben javítjuk,
részben pedig kiegészítjük, továbbfejlesztjük a legC1jabb ő
ökológiai) ismereteink szerint. Ezt a gazdálkodási rnódot azért
- 17 -
nevezzük "alkalmazkodó" -nak, mert ő ő a tájhoz, a
természeti adottságokhoz ő alkalmazkodás.
Az alkalmazkodó gyümölcsészet eredménye - a haszonvételre
alkalmas javakon kívül- az "alkalmazkodó gyümölcsös", amely a táj
szerves része, ő alrendszere. A természetes vegetációkhoz
hasonlóan mozaikos ű és szintekre tagozódik.
'
Allományában a vegyes fajú és fajtájú, illetve vegyes korú,
"állékony" gyümölcsfák dominálnak. Folyamatos gondozást igényel,
és nagyfokú, változatos emberi haszonvételre nyújt ő A
ű haszonvétel feltétele, hogy a gondozó, vagyis a
gyümölcsész helyben, a gyümölcsösével szeros kapcsolatban éljen,
így folyamatosan érzékelje a ő ő visszajelzéseket,
amelyek jó irányba terelik vise.lkedését.
A gyümölcsösök fajgazdagsága közel áll az igen változatos
természetes ő gazdagságához. (5.kép) Számos hazai
megfigyelés is bizonyítja, hogy " ... a kertekben jóval több madarat
láthatunk és hallhatunk, mint az ő azonos darabkáján. A madarak
kedvelik a változatos, ű ű is kevert, bokrosokkal, füves tisztásokkal
tarkállt ő és az ő láncot alkotó természetközeli kertek,
éppen ezt kínálják számukra. "
3
Az ember a gyümölcsös berendezésével
olyan rendszer vázát hozza létre, amellyel ő helyet
(funkcionális teret) biztosít önmagának (az emberi haszonvételnek és
alkotó munkának), ugyanakkor nem sérti a táj ő ű
rendjét, hanem alkalmazkodik hozzá. Igazodás hiányában a
gyümölcsész ő a gyümölcsös
gyümölcsültetvénnyé alakulna át, amelyek következtében a táj
egésze károsodna.
A régi fajtáinkat ő ő régi gyümölcsösök és a gyümölcsösökbe
burkolózó falvaink sokasága is jelzi, hogy a Kárpát-medencei tájak
gyümölcsészetre és ű önellátásra igen alkalmasak, és
3 Schmidt Egon: Állatok a kertben. Anno Kiadó, 2001., ll oldal
- 18 -
l . kép
Gyümölcsültetvény az Ormánságban
3. kép
Gyümölcsös sövény
-19 -
2. kép
Egyedülálló vadkörtefa (Székelydálya)
4. kép
Parcellákat elhatáro ló szilvafasor
5. kép
Ligetes gyümölcsös
7. kép
Gyümölcsösbe ágyazódó szánt{)
(pityókaföld)
- 20 -
'
6. kép
Arok töltésén kialakított sövény
(Botykapeterd)
ő jövedelmet nyújthatnak. A gyümölcs ma is meghatározó
·-vedelemforrás lehet, arnennyiben a gyümölcsészet ő
feltételei ő A gyümölcsös azonban nemcsak ő
üzem, hanem - az embemek nyújtott sokféle terméke révén- a tájak
ő ő is.
3.1. A GYÜMÖLCSÖS SZERKEZETE
A természetes tájak rnindig többé-kevésbé tagoltak, a tájelemek
igazodnak a környezeti ő térbeli változatosságához. A
Kárpát-medencében csak ott találunk azonos környezeti ő
nagyobb területre ő (homogén környezet), ahol az ember a
nagyobb termelési és gazdasági hatékonyság érdekében ezt az
azonosságot szándékosan ő és fönntartja. Így jönnek létre - a
természetes mintázat ellenében - a ő és fatermesztési
monokultúrák.
A gyümölcsös- mint egy karakteres és egységes egészként ű ő
tájelem - hozzájárul a táj tagolódásához. De maga a gyümölcsös is
további kisebb egységekre tagolódik, amely ő ránézésre ligetes
szerkezetként ő Ott, ahol a táj természetes ő
érvényesül, a tagoltság magától, emberi beavatkozás nélkül jön létre.
A gyümölcsösben viszont az ember (is) tudatosan és ű
tagolja a teret. Fák és más ő telepítésével, valamint mesterséges
építményekkel kialakítja a gyümölcsös "természeti-társadalmi
vázát", amely a vadon ő ő spontán betelepülésével és az
ember térfoglalásával kel életre és teljesedik ki egy ő tagolt,
"beérett" gyümölcsös képében.
A ligetes szerkezetet ő egységek ű mozaikos
elrendezése nyújtja:
• Facsoportok, sarjtelepek, fás-cserjés egységek
• Egyedül álló (szoliter) fák (2.kép)
• Kaszált, legeltetett, vagy magára hagyott gyepek
- 21-
'
• ő elhatároló elemek: sövények, fasávok és fasorok, cihatároló
gyepek (6.kép)
• "Ipari" nyersanyag területe ű cirok, ű ő stb.)
• Vizes ő vízfolyások, tavak, pocsolyák, nedves rétck
• Gabonaféléket, zöldséget, gyógy-, ű és dísznövényeket
ő területek. (7.kép)
• Mesterséges építmények: kerítés, kapu, út, kút, karám, támasztó
berendezés, ő kerti bútor, épület, méhkaptár, ő -
itató és -odú stb.
A gyümölcsös egységei közül egyesek ő önállósággal
(autonómiával), ő rendszerekkel és elhatároló-
ő elemekkel (határral, mezsgyével) ő alrendszerek.
May szerint "... egy komplex ökoszisztéma modell relative ellenálló
minden típusú hatással szemben, ha (a) olyan alrendszerek egljÜltese,
amelyek mindeglJike önszabályozó, és (b) ha a teljes rendszer viszonylatában
az alrerzdszerek közölti kölcsönhatások glJöngébbek, mint az önszabályozó
kölcsönhatások az alrendszereken belül. "
4
Az egységeknek, mint a
gyümölcsös alrendszereinek autonómiája eszerint jánll hozzá az
egész gyümölcsös stabili tásához.
A ligetes, mozaikos szerkezet számos ő nyújt ő
Tudományos vizsgálat nélkül is nyilvánvaló, hogy a gyümölcsös
biológiai diverzitása igen nagy. Rengeteg faj (növény, állat, gomba és
mikroorganizmus) találja meg benne a helyét.
3.2. A Ő NÖVÉNYEK HELYE
A GYÜMÖLCSÖSBEN
Gyümölcsösben a ű értel mezett gyümölcs a facsoportok,
sarjtelepek, fás-cserjés egységek, egyedül álló (szoliter) fák és az ő
4 May, R. M.: The structure and dynamics of ecoJogical communlti cs. l n.
Anderson et al. 1979 ., 397 oldal
- 22 -
elhatároló elemek (sövények, fasávok és fasorok) egységeiben terem.
Az itt kialakuló növényegyüttesek valamennyi tagja funkcióval
rendelkezik és gazdag táplálékhálózat alapját képezi. Ebben az
ertelemben a káros és hasznos ő fogalma elveszíti az értelmét,
mert minden ő teszi a dolgát, betölti a funkcióját, és minél
gazdagabb (változatosabb) a rendszer, annál stabilabb. Azok az
ő amelyek a külvilág zavarai miatt ő ő
bontják meg az egység ű összhangját, kivételt képeznek,
és káros ő kaphatnak. Ilyenek például az ő
ő ellenálló (gyom)növények ű seprence, süntök,
gombvirág); az általában jövevény (adventív), a természeti rendszer
szabályozó hatása alól kibúvó, és ezáltal "ellenállóvá" vált
mikroorganizmusok és ízeltlábúak (burgonyavész, t(ízelhalás,
monília, burgonyabogár, ű (8,kép) stb.); vagy akár maga, a
"konvencionális" ű technológiával kárt okozó ember.
A gyümölcsös emberi haszonvétel szempontjából ő (karakter)
növényei a ő növények. Bár a gyümölcsös ökológiai
tulajdonságait, szerkezeti és ű sajátosságait, biomassza
termelését nemcsak a ő növények határozzák meg,
ő a ő növények szerepe az, hogy a helyi
társadalmat a gyümölcsösbe, mint helyi természeti egységbe
integrálja.
A ő növények csak akkor képesek megmaradni a
gyürnölcsösben, ha abban túlélésre és ő haszon termelésére
képesek. Ha nem bizonyulnak elég hasznosnak, akkor a szelekciós
ő az ember (a gyümölcsész) lesz, aki eltávolítja ő a
ő Ha a "természetközeli" körülményeket nem bírják,
akkor a gyümölcsös maga fog gondoskodni a kiszelektálódásukról.
Az alkalmazkodó gyümölcsösben ő a "tájfaj ta" gyümölcsök
képesek a túlélésre, amelyek hosszú ő alatt a táj ő
viszonyai között alakultak ki, és az ember is hasznukat vette. Azok a
ő növények, amelyeket a piaci igények szeri nt és
intenzí v gondoskodást feltételezve nemesítettek, nagy
ű ő ű a ő
-23-
4. AZ ALKALMAZKODÓ GYÜMÖLCSÉSZET Ő
, ,
SAJATOSSAGAI
4.1. Ő
A gyümölcsészet megtérülési ideje, vagyis az az ő amikor a
gyümölcsösnek már ő haszonvétele lehet (önellátás és
jövedelemszerzés), igen hosszú. Egyes gyümölcsfák ő
fordulásak ideje önmagában nagyon hosszú (dió, házi berkenye
stb.), de a gyümölcsös teljes rendszerének kiépülése még ennél is
több ő (évtizedeket) igényel. A rendszer kiépülését lehet
gyorsítani, de nem korlátlan mértékben. A tájgazdálkodásra
ő ő beavatkozásokkal úgy lehet gyorsítani a
gyümölcsös kiépülését, hogy a cselekvésünk hatására a gyü-
mölcsös olyan struktúrája jön létre, amilyen nélkülünk is létrejött
volna, de a rendszerbe más elemek is beépülnek, más folyamatok
is kialakulnak. A fá k (nemcsak gyümölcsfák) jól ő
helyre ő vet ésével pl. Azok megtelepülését gyorsíthatjuk, és
egyúttal a fajok és fajták összetételét is befolyásolhatjuk Persze
csak bizonyos mértékig, mert az elvetett, de gyengén ő vagy
ő fák kiszelektálódnak, és csak az ő ű
és ellenállóbbak maradnak meg. Bizonyos ő
kialakításával is gyorsítani lehet a biológiai változatosság
(biodiverzitás) kialakulását. (Pl. ű ű cserjés-fás részek kialakítása
magvetéssei és a spontán ő növények - magoncok, gyökér-
sarjak, sarjtelepek - meghagyása, vizes ő kialakítása, ma-
dárodúk kihelyezése stb).
A ő magatartás azon lényegi sajátossága, hogy csak a
beavatkozás nélkül is ő folyamatot gyorsítjuk föl, nem azt
jelenti, hogy a gyümölcsös minden részlete csak a természetes
folyamat szerint jöhet létre, hanem azt, hogy a gyümölcsösnek, mint
egésznek a struktúrája, illetve a ő folyamatának trendje
nem vá ltozik a beavatkozások hatására. A trend a spontán ő
a kjalakuló struktúra pedig pl. A gyümölcsös ligetes szerkezete,
vagy a ő biológiai diverzitás. Ha tehát az ő vagy a
-24 -
diverzitás kialakulását gyorsítjuk, akkor nem változtatjuk meg az
ő szukcessziós folyamatát, és az annak eredményeképpen
icialakuló struktúrát sem.
A kiépített struktúrára már ráépülnek azok a részletek, amelyek a
gyümölcsös szerves ő az elemek lassú összeérését
eredményezik. Az elemek beépülése és az érés is befolyásolható sok
apró beavatkozással, amelyet azonba csak a helyi ernber képes
mindennapi tevékenységgel ő elvégezni.
A gyümölcsös lassú kialakulása ellenére már az ő ő kezdve
is várható több haszonvétel, és ő kezdve rninden évben ő a
termékek mennyisége és választéka. A teljes haszonvétel elérése több
évtizedes folyamat.
4.2. MUNKA
Az alkalmazkodó gyümölcsészet egyik ő erénye az, hogy kicsi
a faj lagos (mind a területegységre, mind pedig a termékmennyiségre
vonatkoztatott) ő Annak ellenére kicsi, hogy kicsi a
gép- és vegyszer használata, amely az emberi fizikai munkát hivatott
helyettesíteni. Az alkalmazkodó gyümölcsészeméi nem a gépek,
hanern a gyümölcsös rendszere, a természet dolgozik ő az
embemek csak itt-ott kell beavatkoznia a nélküle is ő
folyamatba. A gyümölcsös rendszerének kiépítésekor viszont
ő lehet az emberi beavatkozás igénye. Ekkor olyan eszközök,
gépek használata is szükségessé válhat, amelyek a ű ő
rendszerben már feleslegessk. A kiépülés fázisában különösen nagy
ő van a közösségi ű ami a háztartási
ű ő ő csökkentheti. Hosszú távon a
kiépülés fázisa ki is esik, hiszen a gyümölcsös élete átível az emberi
generációkon, így a ő generációk ű ő gyümölcsösöket
örökölhetnek A kiépítés fáradtsága az ő terheli.
A bérmunka, a napszámosok foglalkoztatása csak különleges
esetekben fogadható el az alkalmazkodó gyümölcsészetben. A
fizetett ő azonnali kifizetésekre és súlyos adók elviselésére
-25-
kényszeríti a gazdálkodót, ami pedig gyors jövedelemszerzési
kényszert idéz ő A gyümölcsészet alkalmazkodó sajátossága egy
ilyen pénzügyi présben nem tartható fönn, ő utóbb ő
gyümölcsterrnesztéssé alakul. A bérrnunkástól - alkalmazotti hely-
ő fakadóan - amúgy sem várható ő munka.
Ugyanakkor a társas (ajándéknak ő ő vagy kaláka) munkák, a
helyi munkamegosztásból származó kölcsönös kisegítések,
cserekapcsolatok rendszere Oobb esetben intézménye) a
gyümölcsészet igen lényeges eleme. A jól ű ő közösségi
munkavégzés eredménye az, ha maga a közösség (mint egész) a
gyümölcsész. Ez utóbbi esetben a családok gondozzák a saját
gyümölcsösüket, de egyes gyümölcsészeti munkák olyan mértékben
összehangoltak az érintett közösségi intézmények segítségéve!, hogy
végeredményében a közösség egy egységként végzi azokat.Számos
gyümölcsészeti tevékenység közösségi szinten ő a
legeredményesebben (föl dolgozás, betakarítás, faiskolai szaporítás
stb.), így ha ez a szint kiesik a ő akkor ő a családi
ű fajlagos munkaráfordítás. Hasonló a helyzet azokban a
faluközösségekben, amelyek tagjaj a ő ő valójában külön-
külön ű a ő ő mégis a ő ő egésze egy egységes
ő ő alkot, a családok pedig egy közösségként müvelik azt. (A
ő ő is gyümölcs, és a ő ő olyan gyümölcsös, amelyben a
ő ő kiemeit ő van.)
A gyümölcsészet millden embernek képes értelmes munkát nyújta ru,
a család vagy a közösség bármely tagját valamilyen mértékben
foglalkoztatni, legyen az férfi, ő ő gyerek, ő beteg vagy
fogyatékos. Mai szóhasználattal élve a gyürnölcsészet fontos
feladatokat lát el aszociális foglalkoztatásban és a gyereknevelésben.
A gyümölcsészethen a munka nemcsak a jövedelemszerzés eszköze,
hanem az élet szerves és elhagyhatatlan része, amely hozzájárul a
munkát ő ember személyiségének ő és az élet
élvezéséhez (a tartós boldogsághoz). A gyürnölcsészet tehát
átértelmezi a munka fogalmát és feje tetejére állílja a munka jelenlegi
szerepét: Nem az az ő célja, hogy ahhoz a jövedelemhez
-26-
juttassa a ő amelyet majd a fogyasztása kielégítése
érdekében elkölt, hanem az, hogy maga a munka váljon a fogyasztási
javak egyik legfontosabbikává. (A munka ebben az értelmezésben
ugyanolyan helyet foglal el az ember tevékenységei között, mint egy
színházlátogatás, egy tengerparti nyaralás, vagy esti iszogatás a
kocsmában.) A munka ilyen értelmezésében nem a gyümölcsészel
munkaigényének a csökkentése a cél, hanem a munka ő
"fogyasztási" értékének, ő hatásának fokozása. A
munka mennyísége akkor ő ha nem túl sok és nem túl
kevés, ha ő nyújt a komótos, ütemes tevékenykedésre, a
tennivalóknaknak mindig a ő ő való elvégzésére,
a munka közbeni tanulásra, a gyümölcsös élvezetére, ő - paradox
módon - az aktív pihenésre.
,
4.3. PENZ
A gyümölcsészel egyik ő erénye az, hogy igen kis ő
beindítható és fönntartha tó, de ennek a gyümölcsös lassú kíépülése
és csak fokozatosan kialakuló haszonvételek az ára. Amennyíben a
szükséges természetbeni ő rendelkezésre állnak, egy
szerény ű háztartás is bátran belevághat a gyümölcsészetbe.
ő helyett a rendelkezésére álló természetbeni ő használja,
és egyúttal meg is ő azt. Használja, és ű ő az ő
talajt, igazodik a helyi klímához, tájfajta növényeket alkalmaz,
fölhasználja a rendelkezésre álló helyi tudást, eszközöket, anyagokat,
gazdasági épületeket és energiaforrást
A haszonvételi ő kialakulása ő az érintett háztartás a
munkára fordított ő miatt elesik a bérmunkával ő
ő Ennek a jövedelemkiesésnek a kompenzálásával a
gy ü mölcsészet kiinduló anyagi feltételei megterem ő letmének.
A gyümölcsészet folytonossága, generációról-generációra ő
hagyományozódása miatt a lassú kiépi.ilés problémája az újabb
generációknál már nem jelentkezik.
- 27 -
A gyürnölcsészet pénzügyí vonatkozásai ellentétesek a jelenlegi
trenddel, amely az egyének esetében a mínél nagyobb jövedelem, a
minél nagyobb adófizetés, a közszolgáltatások ő
igénybevétele és a minél intenzívebb vásárlás (a jövedelem elköltése)
felé mutat. A vállalkozások esetében a trend a mínél nagyobb
ő mínél nagyobb hozam reményében. Ez sok esetben
eladósodáshoz vezet. Az alkalmazkodó gyümölcsészet viszonya a
pénzhez és ő nem illik ebbe a trendbe, és így esetenként nem
illeszkedik az ezt a trendet szolgáló szokásokhoz és jogszabályokhoz
sem. Az alkalmazkodó ű ő eredményes ű tehát
jogszabálymódosításokat igényel.
Az alkalmazkodó gyürnölcsészet nem jövedelem maximalizáló
vállalkozás. ő a gyümölcsész háztartás vagy közösség saját
fogyasztási javait szolgáJtalja, vagyis a gyümölcsész háztartás
közvetlen ellátására törekszik (önellátás). A háztartás a saját
fogyasztás kielégítése után megmaradó fölösleg értékesítésével
juthat jövedelemhez, ami ő a pénz helyi körforgásában vesz
részt, mert a nagybani piacon szinte értékesithetetlen gyürnölcsészeti
'
tennékek ő többsége helyben kerül piacra. Igy viszont közösségi
szinten piaci értékesítés esetén is önellátás történik. Nem is beszélve
arról, hogy az alkalmazkodó gyümölcsészet életre hívhatja azokat a
hagyományos intézményeket, amelyek a helyi termékek elosztását
végzik közösségen belül: a helyi piacot, a termékcserét (barter
kapcsolat), az ajándékozások ű ű hálózatát (reciprocitás), illetve a
társas munkák, kölcsönös segitségek, kalákák rendszerét.
A gyümölcsészet tehát csökkenti a pénzforgást, de növeli a
fogyasztási javak helyi körforgását, miközbem maximalizálja a
közösség ellátásának komplexitását és a fogyasztási javak ő
Ezzel az a - legalábbis a mai körülmények között - paradox helyzet
alaku1 ki, hogy a pénzforgalom ő csökkenésével (kevesebb
bevétel, kevesebb kiadás) ő a megélhetés biztonsága, javulnak a
gyümölcsészethen ő boldogu1ásának feltétclci.
- 28-
'
4A. MERET
Az alkalmazkodó gyümö1csészet, számos ő alapján, csak kis
(legföljebb helyi közössé g ű "üzemméretben" valósítható
meg. Emiatt jellemezheti a kis ő a családi-közösségi
ő való alapozás, az ő az önellátás ő
szerepe, a nagybani piac kerülése stb. A kis üzemméret és az
önellátásra törekvés a technikai eszközök kis méretét és
ű igényli. Ma, amikor a piac a nagy üzemméretet
kényszeríti ki, a modem technikai eszközöket is a nagy méretre
szabják. Hiányzik tehát az a tudományos-technikai háttér, amely az
alkalmazkodó gyümölcsészet korszeru ű szükséges
lenne.
" A tiszta tudomány eredményeinek gyakorlati alkalmazása közben a
Jel találók és technikusok arra törekedtek, hogy nagy érdekeltségeket ldssanak
el a tömegtermelés és nagybani szétosztás költséges eszközeivel, és nem arra
volt gondjuk, hogy egyéneket és kisebb munkaközösségeket lássanak el a
helyi piac szükségleteit szolgáló olcsó és ű termelési eszközökkel. " 5
Azóta, hogy Huxley ezt a mondatot 63 évvel ő leírta, a nagy
még nagyobb lett, a kicsi pedig még magára hagyatottabb, így a
érvényessége is ő Mivel a feltalálók és technikusok
munkáját nem a gyümölcsészek finanszírozzák, nem is számíthatnak
a szolgálataíkra. Ez az egyik oka annak, hogy a kis méret és az
önellátásra való berendezkedés a hagyományos tudás használatára
szorul, és törekszik olyan ű eszközöket alkalmazni, amelyek
helyi tudással és helyi anyagokból közösségi szinten (helyben)
ő ő ű ő
A gyümölcsészet sok kis üzeme viszont egymással egységet alkotva
meghatározó lehet a tájak ő az ökológiai hálózat
kiépítésében, a vidéki ember megélhetésében, a vidék-város
cserekapcsolatok ő A hagyományos gazdálkodástól
5 Aldous Huxley: Tudomány, szabadság, béke Franklill Társulat, Budapest,
1947 l 5. oldal
-29 -
egyáltalán nem idegenek a sok kicsi üzem által kialakított nagyobb
egységek. A hajdani sok kicsi "parcella" ű ő egyesült
meghatározó ű egységbe- és ez a rendszer jól ű
4.5. HELYI KÖZÖSSÉG ÉS A GYÜMÖLCSÉSZ
Az alkalmazkodó gyümölcsészkedéshez a tájról szerzett közvetlen
tapasztalatok (akció-reakció típusú kommunikáció, megfigyelés), és
a helyi kultúrába ágyazódott - gyümölcsészetre vonatkozó - helyi
cselekvési modellek szükségesek. A gyümölcsészeti cselekvési
modellek alatt azokat a gyümölcsészeti technológiákat értjük,
amelyeket a gyümölcsész a gyümölcsösökben zajló folyamatok
általános rendjére vonatkozó szakmai ismeretei alapján dolgoz ki
magának (nem készen kapott "recept"). Az alkalmazkodó
gyümölcsészet teljes köre - mint a tájgazdálkodás szerves része -
elválaszthatatlan egységet képez a gyümölcsész személyévet
családjával, közösségévet ezért csak ő életmóddal és
fogyaszttási mintázattal társítva, illetve közösségi rend érvényesülése
mellett lehetséges. Az alkalmazkodó ő tágabban értelmezve azt
is jelenti, hogy nemcsak a gyi.i mölcsöst kell a piaci és az emberi
fogyasztási igényekhez igazítani, hanem a piacnak, az érintett
közösségeknek, háztartásoknak és egyéneknek is igazodniuk kell a
gyümölcsösükhöz, és azon keresztül a tájukhoz. Ehhez ő
feltételek szükségesek, amelyek egyben az érintett közösségek illetve
egyének ismérvei is:
Személyiség: A gyümölcsész a gyümölcsösével közvetlen
kommunikációra képes és ő érzékenyen,
ő és figyelemmel fordul a gyümölcsös és a táj felé.
(Nem ő tehát a magas ű szakmai tudás és vállalkozói
képesség.)
Tudás: A gyümölcsész rendelkezik az érintett (számos) szakmai
területen ő elméleti és gyakorlati tudássat amely alapján a
konkrét helyzet függvényében képes magának kidolgozni a
ő gyümölcsészen modelleket és eljárásokat. A konkrét
- 30 -
helyzet ismeretéhez és megértéséhez az ő ő pontban említett
személyiség jegyek szükségesek.
Alkalmazkodás: A gazdálkodási, gyümölcsészeti modellek
dinamikusak, mert azok ő feltétele a modell és a
tapasztalt konkrét valóság folyamatos egybevetése. Ez maga az
alkalmazkodás, ami szemben áll a modellek recept-, illetve
ő ű alkalmazásával.
Jelenlét : A gyümölcsésznek abban a tájban kell élnie, amelynek a
gyümölcsös is része, rendszereleme. A gyümölcsész közvetlen
ő és ő kapcsolatot tart fönn a táj egészével, illetve
a gyümölcsösset amely során közvetlen tapasztalatokat szerez róluk,
és amelyek alapján képes alávetni cselekedeteit a táj ő és a
ő ő irányításnak. A jelenlét módszertani
ő többek között az is következik, hogy ő
gyümölcsészet nem lehetséges akkor, ha a gyümölcsészetet olyan
alkalmazottak végzik, akiket "szakemberek", vállalkozók, netalán
hivatalnokok ő irányítanak. A gyümölcsészeti ő
szóló döntéseket mindig a gyümölcsésznek, a ő kell
meghoznia (ez a szubszidiaritás egyféle érvényesülését jelenti).
A tájnak a gyümölcsész jelenlétével járó irányító képessége a
ű gyakorlati feladatok megoldásában is
nélkülözhetetlen. A gyümölcsészet folyamatos szabályozást kis
ő beavatkozásokat, javításokat, karbantartásokat igényel.
Ezek ű esetén a ő ő a ő
beavatkozások történhetnek, amivel igen ű válik az élet, és
töredékére csökken a szükséges mwlkavégzés meru1yisége. Szinte
végtelen számú, egészen ű példával lehet illusztrálni a
jelenlét ő fontosságát, amelyek- éppen számosságuknál fogva -
meghatározó ő ű Ha pl. az eltörött ő azonnal
kicseréljük, sok munkát és pénzt ő kárt ő meg. Ha a
pince ajtaját az alma betárolása után minden hideg éjszakán kitárjuk,
és amint melegszik a ő becsukjuk, akkor megvédjük
gyümölcsünket attól, hogy tönkremenjen. A növényeink és állataink
rendszeres figyelésével betegségeiket, elpusztulásukat ő
meg. Stb., stb. Ezt a sok kis beavatkozást csak az tudja ő
- 31 -
elvégezni, aki helyben van, a gyümölcsöséért ő érez, és
saját ő érzi minden elhibázott cselekvés kárát. Ez az ember nem
lehet alkalmazott, csak a gazdálkodó maga.
,
Eletmód: A tájgazdálkodó az életmódját, fogyasztási szerkezetét a
táj kínálatához (tájhoz alkalmazkodó életmód). Ha a
tájgazdálkodó és családja, közössége képes olyan fogyasztási
szerkezet kialakítására, hogy fogyasztását ő mértékben a
rendelkezésére álló helyi javakból elégíti ki, akkor az életszínvonala
nem csökken, hanem ő A (tájnak) ő fogyasztási szerkezet
kialakulása az egyének és közösségek olyan ű szellemi
autonómiáját feltételezi, hogy azok ki tudják válogatni a
rendelkezésre álló fogyasztási javak közül a számukra valóban
szükségeseket. (Ez más szavakkal annyit jelent, hogy ellen tudnak
állni a piacon kínált ámk "zajos" marketinggel támogatott hamis
csábításának.) A már említett jelenlét is lényeges életmódelern. Az
alkalmazkodó gyümölcsészet tehát radikális életmódváltást követel,
és azon belül is egy ő fogyasztási szerkezetváltást. Ez a
szerkezetváltás azonban nem kisebb, hanem más fogyasztást jelent,
amely a megélhetést és boldogulást ő nem korlátozza,
hanem javítja.
Miért jár a fent említett fogyasztási szerkezetváltás az ő
javulásával? Ha a fogyasztó (család) azt ami eleve a
rendelkezésére áll, és azt termeli, amit valóban igényel, akkor a
ő ő élvezi:
• Fogyasztási javainak ő nem kell különösebb
ő tennie (pl. A a tája szépségét élvezve nem kell
pénzt keresnie ahhoz, hogy másutt vásárolhassa meg a hasonló
ű szépséget).
• A saját maga által ő termékek, amelyek a család által
fogyasztott javak ő de akár ő hányadát is kitehetik,
pontosan azok és olyanok, amelyeket a család kíván. A
használati érték rovására nem kell teljiesíteniük egyetlen piaci
,
kritériumot sem (pl. Eretlen állapotban való leszedés,
-32-
ű szállíthatóság stb.), és nem kell megfelelniük
semmiféle szabványnak. PL A család fogyaszthatja a szutyósodó
körtét, számos "nem piacos" szilvafajtát stb.
• em elhanyagolható a saját teljesítmény öröme a fogyasztási
javak ő amely elmarad a javak vásárlása kor.
• A saját ő mindig egyediek. Maga az egyediség, az,
hogy a család fogyasztása minden más családtól különbözik,
önmagában érték. Ugyanúgy igaz ez az otthon tervezett és varrt
egyeeli ruhára, mint ahogyan az egyedi ételekre, az egyedi
szerszámokra, bútorokra stb.
• Sokat emel a család ő a biztonság növekedése.
Minél több saját ő vagy helyben ő
rendelkezésére álló javat fogyaszt, annál kevésbé kiszolgáltatott
egyrészt a ő szolgáltatóknak, másrészt a pénznek. Az
önellátásra ő család háztartásában igen kicsi a
pénzforgalom (kjcsi a bevétel és kicsi a kiadás). Az ő
javakhoz való hozzáférés tehát nem függ másoktól, és nem függ
ő mert igen kicsi a jövedelem iránti igény. A
biztonság ugyanakkor csökken is az olyan csaláeli "katasztrófák"
esetén, amikor ő általában pénzbe ő ő segitségre
szorul a család (pl. Egy súlyos betegség esetén). Ez a kockázat
azonban a ő két bekezdésben írtak mjatt nagyon kksi.
• A fogyasztás egésze, a ő kksi mértéke, a nemcsak
materiális igények magas ű kielégítettsége (pl. Alacsony
ű stressz, szorongásmentcsség, a közösséghez tarlOZé:lS
érzése, a feladattudat stb.) ő csökkenti a betegség
kockázatát. A fogyasztási szerkezetváltás tehát ő
ő hatást is gyakorol.
• A közösségi szinten megvalósuló fogyasztási szerkezetváltás
a közösség biztonságát nyújtja minden családnak. Ha pl. Baj van
(akár családi katasztrófa), a közösség tagjai kisegitik egymást. Pl.
Kaláka munkában fölépítik a .leégett házat, összedobják a pénzt a
beteg gyermek gyógykezelésére stb. Gyakorlatilag a biztosító
intézményeket pótolja a közösség, csak itt nem kell bíztosítási díjat
-33-
fizetni, sem pedig bürokratikus eljárásokban résztvenni, és senki
nincs kiszolgáltatva a ő elrejtett csapdáknak
Szinte az összes fent jelzett ő ő következik a talán legfontosabb:
a hasznosság, a szükségesség tudata (a funkció- vagy feladattudat).
A gyümölcsész család az általa gondozott - bármilyen kicsi -
területért ő annak az állapota ő mértékben függ ő Van
értelme az életének, hisz tudja és érzi, hogy minden tevékenységével
hozzájárul a táj, a bioszféra, az élet fönnmaradásához. Ebben a
boldogító tudatban a család minden tagja részesülhet, mert
mindenkinek van feladata.
Piac: A gyümölcsészeti termékek piaci rendszerének megszervezését
a termékek sokféleségére, változékonyságára (minden évben más a
termékösszetétel), gazdag táplálkozási értékére, ő
szerepére, eszmei értékére Qárulékos hatásai a táj gazdagodását
szolgálják) stb. kell építeni. A kis tételek miatt közösségi
ű alapuló piacszervezés ő a hitelesség,
megbízhatóság; a helyi vagy regionális piacon való értékesítés az
árumozgatás csökkentése érdekében; a közvetlen ő
kapcsolatok; a fogyasztó és a ő bizalmi viszonya (pl. a formális
"ökológiai" ő helyett); a földolgozott termékek nagy aránya
a nagy ű hullott gyümölcs hasznosításának
következtében.
A fenti, többé-kevésbé magától ő ő ismérvek rögzítése azért
fontos, mert - bár valóban maguktól ő ő és ezért nem
szarulnak különösebb bizonyításra - a jelenlegi gyümölcstermesztési
gyakorlatban mégsem érvényesülnek.
A ő ű helyi ember és a jól strukturált helyi
közösség a tájgazdálkodásnak ugyanúgy ő mint pl. az
ő a talajadottságok, vagy a genetikai állomány. Védclmük,
rekonstrukciójuk és ő legalább annyira nélkülözhetetlen,
mint a tájfaj ták, a hagyományos gyümölcsészeti tudás, vagy a táj
vízrendszerének védelme.
- 34 -
4.6. INTENZÍV V AGY EXTENZÍV?
. apjainkban a gazdálkodás megbecsültségét, társadalmi és szakmai
értékét ő befolyásolja, hogy extenzívnek vagy intenzívnek
ő A hagyományos gazdálkodás értékcsökkenésének egyik
ő oka éppen az, hogy mind a szakmai, mind a laikus közvélemény
eleve extenzívnek tekinti. Mind a hagyományos gazdálkodás, mind
pedig az alkalmazkodó gyümölcsészet rangjának emelése érdekében
néhány gondolat erejéig érdemes kitérnünk erre a problémára.
A gazdálkodás intenzív vagy extenzív jellegének elemzéséhez
induljunk ki abból az állításból, hogy a hajdan volt fokgazdálkodás
minden szakmai és közvélekedés ellenére intenzív gazdálkodás volt
- amennyiben a gazdálkodás intenzitása alatt a területegységre
vonatkoztatott, emberi haszonvételre alkalmas (fajlagos) biomassza
hozamot értjük. Ha viszont a területegységre ő befektetett munkát,
fosszilis energiát, vegyszert, gépi munkát vagy ő értjük intenzitás
alatt, akkor a fokgazdálkodás extenzív volt, hiszen ezek mennyisége
igen alacsony volt.
A ő leírások a Duna menti fokgazdálkodás - az emberi
haszonvételre alkalmas termékeinek fajlagos hozamára vonatkozó -
intenzitását mutatják. "Az ártérbó1 ő az ártéri gazdálkodás
viszonylagos szabadsága idején, a XVIII. Század végéig, egyes helyeken még
késóöbi ő is, ő és vagyonos jobbágyok voltak és eleinte nem Le;
maradtak el vagyon és fogyasztás tekintetében a földmüvelést ő
ő és így nagyobb területet ő jobbágt;okkal szemben. ( .. .)
azok a jobbágyok, akiket telkesként tüntettek fel, alig ű egy-két hold
Jóldet a XVIII. Század elején. A telek eszményi volt, a jobbágyok
adózóképességél tükrözte és nem az általuk ű föld nagyságát."
A Duna menti ártéri gyümölcstermesztés ő szolgáltatott
gyümölcsöt piacra is, ami ő jövedelemforrás volt; nem is
beszélve az árterek közismerten nagy halhozamáróL "(. .. ) különösen a
gyümölcsfákkal borított kertek áldásdúsak ő lakóira nézve.
'
Evenként több ezer forintra ő pénzért adatik el részint az Ország
ő Pesten, részint Baján és más városokban a Szigetben
- 35 -
termesztett különféle ű alma, körtvély, szilva az itteni lakók által. "6 A
ő csak egy idézettel illusztráljuk "Gyakran lehetett látni és
még most is látható, hogy ha a Duna, Tisza, Temes, Dráva és más nagy
folyók áradásai után a víz Lefolyik, a partok mélyedéseiben igen nagy számú
hal marad vissza, s ez a sertések tápláléka lesz. "
7
A hasonló tartalmú korabeli leírások sokasága jelzi, hogy a
gazdálkodás intenzitásának megítélésekor nem vagyunk elég
ő Az idézetekben emlitett gazdálkodás az ökológiai
rendszerek olyan nagy produktivitását tartotta fönn, hogy a
ő a lakosság fogyasztásán felül ő jutott piacra is.
Az intenzitás megítélésnél azonban valamennyi haszonvételre
alkalmas terméket figyelembe kell venni, és nem szabad csak egy-
egy termék hozamát számolni (mint a konvencionális gazdálkodás
monokultúráinál). (9.kép)
Ugyanakkor a gazdálkodás többi vonatkozásában a fokgazdálkodás
extenzív volt. A természettel összhangban végzett fajlagos ő és
munkaráfordításuk igen kicsi volt, fosszilis energiát, gépeket,
vegyszereket egyáltalán nem használtak, így ezek vonatkozásában
az intenzitás nem is ő A fokgazdálkodás éppen ezért a
ő legfönntarthatóbb volt, és - az ű (konvencionális)
gazdálkodáshoz képest - nagy termékintenzitással rendelkezett.
Ahhoz, hogy kiderüljön egy gazdálkodási struktúra igazi arca,
gazdasági-termelési értéke, a tájgazdálkodásnál, és azon belül az
6 Andrásfalvy Bertalan: Duna mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és
Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig. Tanulmányok Tolna megye
ő VII. (Szerk. K. Balog János), Szekszárd, 1975. 272. oldal
7 Balogh Margit: Oláh Miklós Hungariája. ű ő értekezések,
8. sz., 121-123. oldal In: Andrásfalvy Bertalan: Duna mente népének ártéri
gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig.
Tanulmányok Tolna megye ő VII. (Szerk. K. Balog János),
Szekszárd, 1975.180. oldal
-36-
alkalmazkodó gyürnölcsészetnél is hasonlóképpen kell értelmezni a
gazdálkodás intenzitását. Az alkalmazkodó gyürnölcsészet is jól
példázza, hogy az intenzitás rnértékének megítélése ő
kérdése. A gyümölcsösök sokoldalú haszonvételt tesznek ű
(lásd "Az alkalmazkodó gyürnölcsészet haszonvételei" részben.). Ha
vaJarnennyi fogyasztásra használt terméket együtt értékeljük, akkor
kiderül, hogy egységnyi területen igen nagy a fölhasználható
termékmennyiség, vagyis - ha a fajlagos hozam nagysága az intenzív
gazdálkodás kritériuma - az alkalmazkodó gyümölcsészel intenzív
gazdálkodás. Nem ő intenzívnek a gyürnölcsöst, ha csak
a gyümölcs haszonvétel alapján tennénk, és csak egy rövid ő
viszonylatában. A tájgazdálkodás egész gondolkodásrnódjával
ellenkezne azonban az, ha a gazdálkodás intenzív vagy extenzív
jellegét az egész és a tartarnosság helyett csak egy kiragadott részre
és/vagy csak rövid ő vonatkozóan ítélnénk meg
Az alkalmazkodó gazdálkodás intenziv más ű eredmények
tekintetében is. Abban pl., hogy ő vonatkoztatva
intenzíven, vagyis gyorsan fejleszti a gazdálkodó személyiségét,
szervezi a helyi közösséget, ő javítja a helyi kultúrát és al kotja
meg a tájat az ernber körüL Csak azért nem érdemes ebben az
esetben az intenzitás szót használni, mert az ű
gyümölcstermesztésnek egyáltalán nincsenek ilyen eredményei.
Nem az tehát a kérdés, hogy egyik vagy másik gyümölcsészeti mód
extenzív vagy intenzív, hanem az, hogy milyen eredményei vannak?
Amit a fokgazdálkodás termékintenzitásáról állítottunk, az igaz a
hagyományos gyürnölcsészetre is. Az alkalmazkodó gyümölcsészet
ennek továbbfejlesztése korunk ismereteinek fölhasználásával. A
fejlesztés hatására ő a biomasszában kifejezett termékintenzitás (a
fajlagos hozam), rniközben javulnak az emberi létfeltételek is. (Ez
utóbbira példa a táj és a közösség életben tartása, a györnölcsészettel
foglalkozó ernber szernélyiségének kiteljesítése, a jó ő ű
termékek ő Ugyanakkor az energia, a gépi és emberi
munka, a vegyszerezés és a ő igény extenzívebbé válik.
-37 -
Ma óriási, szinte fölmérhetetlen veszélyben vannak az általános
létfeltételeink (klímaváJtozás, energiatartalékaink kiürülése stb.),
akárcsak az emberi tudat és az emberi közösségek (uniformizálódó
fogyasztói kultúra témyerése, közösségek sorvadása, a ő és
az ő növekedése stb.). A ráforditásoknak, a termelés során
vállalt áldozatoknak és az okozott károknak az "extenzifikálása"
éppen azzal az eredménnyel jár, hogy csökkennek ezek a veszélyek.
5. A GYÜMÖLCSÖS KIALAKÍTÁSA
A gyümölcsös kialakítása gondos és ő munkát, ő
alapismereteket és személyiségjegyeket igényel a gy ü ő A
gyümölcsész ő a személyiségében, a szemléletében, a
tudásának tárgyában és a gazdálkodásának céljában, nem pedig a
tudásának méctékében tér el a ő ő A fák
ismeretén (élettan, morfológia, rendszertani és fajtaismeret stb.)
kívül tudnia kell azt is, hogy hogyan ű a gyümölcsös, és
annak minden, az egyed felettinél magasabb fokon ő
a lrendszere. Ezek az ismeretek azonban csak akkor alkalmazhatók,
ha az ember folyamatosan újít, kísérletezik, és a gyümölcsös minden
változását figyeli. A figyelem nemcsak a ő független "külvilág"
objektív megfigyelését jelenti, hanem egy aktív kommunikációt a
gyümölcsös egészével és elemeivel, ami feltételezi ezek tiszteletét,
megbecsülését, szeretetét. Bertalanffy szavait használva "alkotó
megismeréssel"S kell a gyümölcsös minden mozzanatát követni,
hogy azokra érzékenyen, ő és a ő
pillanatban tudjunk reagálni. A gyümölcsész hagyományos
tanulással ő tu.dása nagyon korlátozott, míg a
tapasztalatszerzési ő korlátlan. Nem kell mást tennie, mint
igazi ő "kérdezni" és a választ hordozó jelekre
ugyanilyen ő odafigyelni.
,
8 Ludwig von Bertalanffy: ... Am az ő semmit sem tudunk,
Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapes t, 1991 94. oldal
-38-
5.1. A RENDSZERÉPÍTÉS NEHÉZSÉGEI
A Kárpát-medence tájait nem is olyan régen még hagyományos
gyümölcsösök sokasága tette változatossá, mozaikos ű
Ezeknek csak töredéke maradt ránk és az is csak bizonyos tájakon,
ahol még értékelik és gondozzák is. A gondozás azonban általában
ű a gyep kaszálására, az elöregedett vagy beteg fák
eltávolítására, a száraz vagy letört ágak levágására, újabb fák
telepítésére és a termés betakarítására. Ezek is fontosak, de csak
töredékét képezik a gondoskodó gyürnöJcsészet teljes tevékenységi
körének.
A hagyományos gyümölcsészet újraélesztése, de méginkább annak
továbbfejlesztése alkalmazkodó gyümölcsészetté új rendszer
kiépítését teszi szükségessé. Jobb esetben leromlott, elöregedett
gyümölcsöst vagy gyümölcsültetvényt kell fölújítani, illetve
átalakítani; rosszabb esetben nulláról kell kezdeni. A rendszerépítés
mindig több ráfordítást igényel, mint a már kiépült rendszer
fönntartása. Aki tehát új gyümölcsös kialakítására vállalkozik, annak
a gyümölcsös fönntartásához képest sokkal nagyobb áldozatot kell
hoznia, ami általában az érintett gazdálkodó vagy család
túlterhelésével jár. A túlterhelés eredménye az lehet, hogy sok
szükséges beavatkozás nem történik meg ő vagy egyáltalán
meg sem történik, ami - a fajlagos munkaigény növekedésemiatt-
még tovább növeli a túlterheltséget (10.kép)
A gyümölcsös ő ő rendszerének megvan a maga kiépülési
üteme, amelyet nem lehet ő gyorsítani. (Az alkalmazkodó
gyümölcsészet többek között azért alkalmazkodó, mert
alkalmazkodik ehhez az üternhez.) Az el nem végzett vagy ő
végzett munkák azonban ő lassítják a rendszer kiépülését.
Egy bizonyos mértéken felül a rendszer épülése le is áll, vagy
visszaesik egy korábbi ő szintjére. Ezen a problémán
segíthet, ha a gyümölcsészek olyan ű gyümölcsöst választanak,
amit egy még ő ű túlterheléssei tudnak létrehozni.
Ugyancsak segíthet(ne) egy jól átgondolt támogatási rendszer, de
még többet jelent egy támogató (falu)közösség.
- 39-
5.2. A TERVEZÉS KORLÁTAI
A gyümölcsös kialakítása nem ő meg részletesen. A
tervezés ő akadálya az, hogy az alkalmazkodó gyümölcsészet
a gyümölcsös kialakulását a spontán folyamatokba való "igazodó"
beavatkozásokkal befolyásolja. Nem lehet, és nem is szükséges ő
részletesen leírni a célállapotot (részletes ő így hiányzik a
tervezés alapja. Bizonyos összefüggések ismerete és átfogó elvek
alkalmazása lehetséges és szükséges is ahhoz, hogy a gyümölcsész
minden pillanatban a konkrét helyzet mérlegelésével fölismerje a
ő beavatkozások módját. A gyümölcsös kialakítása tehát
ő lépésre történik, ahol minden ő az ő ő lépésre
kapott visszajelzések alapján lehet dönteni. A kialakuló gyümölcsös
képe bizonyos mértékig meglepetés. Ha ez nem találkozik a
gyümölcsész igényeivel, ő van arra, hogy bizonyos
változtatásokat tegyen rajta, de mindvégig igazodva a gyümölcsös
ő trendjéhez.
A részletes tervezés másik akadálya az, hogy a gyümölcsész csak a
gyümölcsös struktúráját állítja be többé-kevésbé a saját igényei
szerint, de azt már a gyümölcsösre bízza, hogy az így létrehozott
vázra hogyan épülnek rá a finom részletek, hogyan telik meg a
gyümölcsös élettel. Ebben is különbözik a ő
amelyben a ő arra törekszik, hogy minél több
részletet maga határozzon meg_ az ültetvény a ő legnagyobb
kontrollja érdekében és azért, hogy a gyümölcsfákon kívül ne legyen
más élet az ültetvényben. A gyümölcstermesztés esetében ez érthetö
is, hiszen csak ő megszabott és állandó ő ű gyümölcsöt
lehet a piacon értékesíteni.
5.3. A GYÜMÖLCSÖS LÉTREHOZÁSA
A gyümölcsös létrehozása - a gyümölcsültetvénnyel ellentétben -
egy hosszú folyamat, a többé-kevésbé "beérett" rendszer
kialakulásáig több évtized is eltelhet.
-40 -
8. kép
Vértetíí almafán
lO.kép
Kollektív telepítésíí alma ültetvény
ismételt gondozása, a rendszer
módosítása nélkül (Farcád)
- 41 -
9. kép
ű termés egy sóvári
almafa alatt
11. kép
ő ő ő (Drávakeresztúr)
12. kép
Cseresznyefás l e g e l ő elöregedett fákkal,
újulat nélkül (Farcád)
14. kép
Fiatal cseresznyeoltvány
- 42 -
13.kép
G y ó gym etszés
15.kép
Leveli béka
Az alkalmazkodó gyümölcsészet nem "tabula rasa"-val indul. A
gyümölcsültetvények telepítésekor az ő ő közé tartozik a
terület teljes "letisztítása", a talaj ő munkagépekkel, és
trágyával való föltöltése. Erre az ökológiai értelemben ,)enullázott"
területre telepítik a piacképes gyümölcsöt ő ű
oltványokat Ezzel szemben a gyümölcsös kialakítása a terület
kiinduló állapotától ő A gyümölcsész hosszasan ő a
ő gyümölcsös helyén, és megfigyeli azokat a kezdeményeket,
amelyekre a további tevékenysége épülhet. Ilyen pl. A spontán
betelepült növények fajösszetétele, a ő növények
növekedési erélye, egészségi állapota; az oltásra alkalmas sarjak
vagy magoncok jelenléte; az ű megfigyeléssei is ő
ő és a terület ő sokfélesége stb. Természetesen
minden attól függ, hogy milyen a terület kiinduló állapota. Ha ő
akkor irtással kellene kezdeni, de az ő szegény területeinken
kár lenne az ő gyümölcsössé átalakítani - inkább állandó
ő ű ("éltetésére") kellene átállni.
Ha szántó, rét vagy ő a terület kiindulási állapota, akkor
biztosan számíthatunk természetes úton (madárral, széllel stb.) a
területre került magokkal, ő magától ő
a terület ő Figyelni kell a terület minden rezdülését. A
ő és az újabb ő ő
sokmindenre lehet következtetni. Nemcsak a növények ő
de a vitalitásukból, a növekedési ő az egészségi
állapotukból is. Ugyancsak tájékoztat a közeli környék növényzetei,
beleértve a környék gyümölcsöseit is. A gyümölcsész ezekre a
kezdeményekre építi tevékenységét, igazodva a megfigyelt változási
trendekhez. Ezt a "kommunikatív" viselkedésmódot meg kell, illetve
újra kell tanulni, a megtanulhatóság feltétele pedig a gyümölcsész és
a potenciális gyümölcsösének ő viszonya. (11.kép)
Egészen más belekezdeni egy ű ő vagy elhagyott, leromlott
gyümölcsös ű Itt az ő vagy beteg fák kezelésével, a
bozót mértékletes irtásával, kaszálással, a sövények rendberakásával
- 43 -
vagy kialakításával és fiatal fák telepítésével kell kezdeni a munát. A
további ő lényegüket tekintve hasonlóak az ő ő
említettekhez. (12.kép)
Az alkalmazkodó gyümölcsös létrehozásakor a ő
növények mellett a gyümölcsös környékén magukat jól ő (helyi)
fajok betelepülésének ő illetve betelepítése is szükséges. A
könnyen ő ő maguktól fogják benépesíteni a
gyümölcsöst Telepítéskor a gyümölcs fajokat és fajtákat mindig - a
gyümölcsös valamennyi ő figyelembe véve - a rendszer
egészéhez (és nemcsak a fogyasztási vagy piaci igényekhez) igazítva
kell kiválasztani és a térben elhelyezni. A nemes gyümölcsök és az
alanyok szaporító szerveit ő helyi ő szerez-
zük be.
A nagyobb ő ellenállóképesség és élettartam érdekében
ő részesítjük a magnemes fáknak, az oltványok alanyainak
vagy a sövények fáinak, bokrainak végleges helyre ő vetését.
Ez látszólagos hátrányokkal is jár. Bonyolultabb munkaszervezést és
több munkát igényel, jobban ki van téve a kártételeknek és
gyomosodásnak A megnövekedett munkaigény probléma, mert az
alkalmazkodó gyümölcsészet egyik ő éppen az, hogy az egyik
legnagyobb ő rendelkezésre álló ő az emberi
ő hasznosítja. Helyben vetésnél a haszonvételi ő
is hosszabb ő után nyílnak meg, viszont a befektetett ő
igen alacsony szintje (és az adósságmentesség) miatt a gyümölcsészt
nem sürgeti a jövedelemszerzési kényszer, így kivárhatja a
haszonvételi ő megindulását
A gyümölcsfajták ő és nagyobb változatosságának
föm\tartása érdekében a nemes fák alkalmankénti vetését azoknál a
gyümölcsöknél is alkalmazzuk, amelyeket a gyümöcstermesztésben
ma már csak vegetatívan szaporítanak (alma, körte, birs, ő
kajszi, málna stb.). Kis házi faiskola (saját célra szaporitott fák)
fönntartása több szempontból ő lehet: jó fajták leszaporítása
akkor is lehetséges, ha éppen nincsen a végleges helyén álló
ő alany; a gyümölcsös kialakításának legelején gyorsítani
-44 -
lehet a fák telepítését; szaporítási kísérleteket lehet végezni stb. A
házi faiskola növényeinek pontos nyilvántartása, térképvázlat
készítése és a fák jelölése igen fontos.
6. A GYÜMÖLCSÖS ÉLTETÉSE9
A fejezetcímben ő "éltetés" szó némi magyarázatra szorul. Az
éltetés szót az alkalmazkodó gyümölcsészettel rokon ű
ő vettük át, amelyet ő neveznek. Az ember
szerepe a gyümölcsösben is éltetés, amely során az ember engedi és
ő a gyümölcsöst abban, hogy ő egységgé ő és
ne csak gyümölcsfák sokasága, halmaza legyen, (mint a
gyümölcsültetvény), hanem ő ő ő ökológiai egység
(szupraindividuális organizáció). Ember és gyümölcsös kapcsolata-
ő kapcsolata az ő - sokkal ű mint a
ő ű és gazdasági kapcsolata az élettelen
gyümölcsill tetvényéve 1.
A gyümölcsöst ű is, mert az egy emberi (mesterséges,
ű alkotás, amelyet az ember a természet ő együtt hoz
létre. "Fönn is tartjuk" a gyümölcsöst, mert az az emberi beavatkozás
nélkül - a természetes ő során - elveszítené gyümölcsös
jellegét. De a ű és fönntartás szóban. nem hangsúlyozódik
eléggé a természet - egyébként meghatározó - szerepe, és az sem
derül ki, hogy a gyümölcsös és az ember kapcsolata egy személyes,
egymást kölcsönösen ő viszony. Gondozzuk is a gyümölcsöst,
hiszen azzal szoros személyes kapcsolatot tartva, figyelmet fordítva
rá, gondját viseljük a gyümölcsös egészének és minden olyan
elemének, amely a gondozásunkra szorul. De a gondozás szóból
nem derül ki a kölcsönösség, vagy1s az, hogy a gyümölcsös 1s
gondoz, ellát bennünket.
Az ember gyümölcsösben betöltött szerepére utaló, itt fölsorolt
szavak használata akkor helyes, ha annak egy-egy vonatkozását
9 Agócs József, Molnár Géza: ő Sopron, 1996. TILIA, Vol. II.
- 45-
akarjuk hangsúlyozni a többivel szemben. A lényeget azonban az
éltetés fejezi ki, különösen akkor, ha meg szeretnénk különböztetni a
gyümölcsészetet a ő a gyümölcsöst a
ő A konvencionális gyümölcstermesztés
ugyanis ű technológiával élettelen rendszereket ű A
gyümölcsös éltetésével visszaadjuk az élet rangját a gazdasági-
bürokratikus rend által irányított élettelen ő rendszerekkel
szemben.
A továbbiakban áttekintjük az éltetés egyes elemeit a gyümölcsészeti
szakirodalom "szokásos" csoportosításában, de azzal az általános
megjegyzéssel, hogy ezek egymástól csak az emberi gondolkodásban
különülnek el, a valóságban nem.
6.1. METSZÉS
A fák metszését az adott faj és fajta növekedési és alaki
jellegzetességeinek figyelembevételével, a legkisebb szükséges
beavatkozás elvének betartásával végezzük. Egyes fáknál - koronába
metszés után - hagyjuk a természetes koronaalakulást (török-
mogyoró, dió, házi berkenye stb.), másoknál koronába metszést.
ritkítást, fiatalítást vagy gyógyító metszést is végzünk. Az ő
ű mesterséges koronaforma is lehetséges, de csak ritkán és
különleges esetekben (pl. a házközeli ő A nem
ő fákon (pl. tölgy, ő gyertyán, akác) a faanyag
ő haszonvétele (pl. hosszabb és elágazásmentes törzs
kialakítása) érdekében is végezhetünk metszést. A metszések
melletti döntést- a hatékonyság és a piac figyelembe vételemellett -
ő a gyümölcsös igényei szerint hozzuk meg. A szépség,
amelyet metszéssel is fokozhatUJ\k, nemcsak önmagában érték.
hanem a gyümöksészeti turizmus egyik ő vonzereje, tehát ő
is (lásd a haszonvételeknél).
Számos esetben végzünk olyan metszést, amely a fa
ő való "rásegítés". A ritkító metszésnél pl. ő
azokat az ágakat vágjuk ki, amelyek fény hiányában ő utóbb
-46 -
amúgy is elszáradnának Az öreg fák fiatalításakor azokat az ágakat
vágjuk ő vissza, amelyek a ő terméskor, vagy
nagyobb szélviharoknál ő utóbb maguktól is letörnének
Ugyancsak gyakori a "gyógyító" metszés alkalmazása. (13.kép)
Számos betegséget metszéssel viszonylag eredményesen lehet
gyógyítani, pl. fagyönggyel vagy moníliával ő ágak levágása.
A ritkító és fiatalító metszés (és az azt ő sebkezelés) a sebek
gyógyulását sokkal gyorsabbá teszi, és nagyobb akadályokat gördít a
seben át ő ő elé.
ő bokroknál gyakori az, hogy a koronába metszés
idején rövid törzset alakítunk ki a könnyebb gondozás (további
metszés, kaszálás) és betakarítás miatt. Pl. a húsos som, naspolya,
vagy a birs esetében. Ez a forma csak fiatal korban hozható létre. Ha
ő bokrokat akarunk törzses fává alakítani, akkor számíthatunk
a gyökér- és ő illetve a törzs vízhajtásainak szinte
kiirthatatlan tömegére.
A levágott ágakat, nyesedéket a "szokásos" elégetés helyett
halmokba vagy sövénybe rakjuk, amelyek lassan a talajba
korhadnak Ezek a halmok kiváló menedéket nyújtanak számos
vadon ő állatnak (pl. az ökörszem ő helye, népes
verébcsapatok, menyétek, sik1ók, lábatlan gyíkok, sündisznók
kedvenc tartózkodási helye stb.). Csak az igen veszélyes és ellenálló
ő és kórokozókkal ő ő ágakat égetjük vagy
ássuk el (pl. ű ű monília stb.). A gyümölcsös
rendszerének kialakulása ő ő a kórokozók között beálina
egy viszonylagos egyensúly, a halmokba rakott és évekig korhadó-
komposztálódó ágkupacok ő ő ő gócok is lehetnek.
ő azonban ezek kórokozók és ő is hozzájárulnak a
gyümölcsös teljességéhez, a biológiai diverzitás növekedéséhez, a
betegségek és kártételek mérsékelt és kiegyenlített megjelenéséhez.(!) A
kupacokba vagy sövénybe rakott ágakkal csaknem azonos szerepe
van a helyben hagyott ő ő fáknak, amelyek a talé}jba lassan
belekorhad va járulnak hozzá a gyümölcsös sokféleségéhez ..
-47-
A kaszálás és a legelés is a metszés kategóriájába tartozik.
Kaszálással, vagyis a gyep metszésével nem egyedeket, hanem a
lágyszárú növények egységét (társulását), a rétet formáljuk a
szükséges mértékben. Ahogy a fák metszésénél cél lehet az, hogy ne
ő olyan magasra, hogy ne lehessen betakarítani a termést, úgy a
kaszálás esetében többek között az a cél, hogy ő maradjon
a gyep; illetve hogy ne ő be a gyümölcsös, megfelelo
fajösszetétel alakuljon ki vagy, hogy szép legyen stb. Kaszálásnál
ügyelni kell arra, hogy a rét ő csak a ő legkisebb
mértékben zavarjuk Nem árt, ha minden évben hagyunk kaszálatlan
foltokat.
Száraz ő a fák körül rövid gyepet kell hagyni, szükség
esetén ki kell tányérozni (kigyomlálni, fölkapálni), hogy a gyep
növényei a fával a vízért vetekedve ne gyöngítsék a fákat. A
kaszálásnál nagy gondossággal kell eljárni, mert számos esetben
találunk olyan növényt, amely meghagyásra érdemes gyökérsarj
(szilva, meggy, birs ... ), alanynak alkalmas magonc (cseresznye,
körte, galagonya, húsos som, ű ... ), vagy ő ű
nektár- és virágpor ő növény (kutyabenge, kányabangita,
kecskerágó, szöszös ökörfarkkóró, réti füzény, .fekete ő
mogyoró ... ), esetleg ű ő magonc vagy sarj (akác,
ű nyár, ... ). Legjobb ezeket még a gyümölcsös tavaszi bejárásánál
karéval megjelölni. Mind a hagyományos, mind pedig a7
alkalmazkodó gyümölcsösökben gyakori a ő
(polycormonokból) álló facsoport, amelyeket a hagyományos
gyümölcsész is ő kiritkítva és megmetszve hagyott
ő ő birs, meggy és szilva).
A kaszálás a gyümölcsös gyepének ő illetve rét haszonvétele
miatt is lényeges. ő kaszálással lehet a takarmánynak
ő növénytársulást kialakítani, és a legnagyobb
ű elérni. A ő és rét fajgazdag állománya növeli a
diverzitást, produktuma ő haszonvételt biztosít, ezért a
kiteljesedett gyümölcsösben a jelenléte elkerülhetetlen.
-48-
6.2. SZAPORODÁS/SZAPORÍT ÁS, BETELEPÜLÉS/TELEPÍTÉS
A gyümölcsösben számos ő szaporodik és települ be ő
Ezek a folyamatok biztosítják a gyümölcsös folytonos fejlödését, a
ő hibák javítását, a hiányok pótlását. A "szaporodás" és a
"betelepülés" részben természetes úton, részben az ember által
történhet. Ez utóbbi esetben beszélünk szaporításról és ő
A gyümölcstermesztésben csak szaporítás és telepítés történik,
hiszen a természetes folyamatokat a terrnesztési technológia teljesen
leállítja. A gyümölcsészethen azonban a természetes folyamatokon
alapszik a gyümölcsös éltetése. Szaporítani és telepíteni csak akkor
indokolt, ha magától nem, vagy nem elég gyorsan szaporodnak és
telepednek be a gyümölcsösbe a kivánt ő
Az ő csak akkor tudnak betelepüJni, ha a ő ő
rendelkezésre áll számukra. Az ő ugyancsak létrejöheh"'ek a
gyümölcsös természetes ő vagy rnesterségesen, az
ernber által. Az ő és ő viszonyának részlctezése
helyett a továbbiakban csak a ő növények
ő ő szó. (Az ő az
5.4. fejezetben tárgyaljuk.)
Az alkalmazkodó gyümölcsészethen a ő növények
szaporítása és telepítése nem elválasztható folyamat, a telepítésnek
része a szaporítás. (Ebben is kü1önbözik a ő
ő amelynek létrehozásában és fönntartásában az egyes
munkafolyamatok ű szakaszolva vam1ak, így a
szaporítás is teljes méctékben elkülönül a ő 1\ szaporítás
ő való teljes elválasztása nem lenne helyes. A részleges
szétválasztásuk (pl. A házi faiskolában) csak átmeneti megoldás
lehet annak érdekében, hogy ő bekövetkezzék a gyümölcs
haszonvétel ő .

- 49 -
6.2.1. ő növények szaporodása/szaporítása
A gyümölcsösben ő szaporodásra képes ő növények
maguktól is szaporodnak. Volt már szó a ő ő melynek
eredményeként sarjtelepek (polycormonok) jönnek létre (pl. Meggy,
szilva, birs, málna). Szárnos más vegetatív szaporodási mód mellett
sok olyan sarjra számíthatunk a gyümölcsösben, amely az
anyanövényével azonos tulajdonságú gyümölcsöt fog teremni.
Ezeket vagy meghagyjuk és gondozzuk, vagy - ha nem szánunk
számukra ő ő A sarjak ő különösen
akkor ő ha az anyanövény beteg, ő vagy meg van
csonkítva. Ekkor - érezve az élete megrövidülését vagy ő
végét - megpróbál sarjak növesztésével utódokról gondoskodni,
hogy pusztulása esetén az utódaiban élhessen tovább. Ha tehát
ő ő akarunk kiváltani, ő vissza
kell metszeni az anyanövényt, ami olyan ű is lehet, hogy
ő kivágjuk Ha viszont meg akarjuk menteni a ő fánkat,
akkor meg kell szabadítani akár a ő akár a gyökérsarjaitól, hogy
ezzel "tudassuk" vele: még sokáig szeretnénk, ha élne, szükségünk
van rá, még ne adja át életerejét az utódainak. (A ő
mellett, vagy helyett, a termésképzés is ő ha az anyafa a
halálának közeledését érzi, különösen azoknál a fáknál, amelyekre
nem ő a sarjképzés. Gyakran használják ki ezt a jelenséget az
ű gyümölcsültetvényekben a fák "gyötrésével" a gyorsabb
ő illetve a nagyobb, több vagy szebb gyümölcsök
érdekében.)
A ő növények természetes szaporodási módja az
ivaros úton, maggal való szaporodás is. A gyümölcsös arról is
gondoskodik, hogy a magoncok ő és arról is, hogy a nem
ő helyen ő vagy nem életképes magoncok elpusz-
tuljanak. (Csak néhány ő származó ő növény
nem képes a mi ő körülményeink között ivarosan
szaporodni, pl. Füge, fekete eperfa.) Mind az ivaros, mind az
ivartalan úton keletkezett fiatal növények - ha megfelelnek
igényeinknek és a gyümölcsös is ő környezetet nyújt
-50 -
számukra - oltással vagy oltás nélkül ő (Oltás esetén,
ha az ő ő származik, ő beszélünk.) A
maguktól ő magnemes vagy alanynak való növények a
többi növény hatására gyakran ő vagy alacsonyan elágaznak. Ez
az elágazás nem kedvez az ő növény kialakulásának. A
meghagyandó kis magoncok (vagy gyökérsarjak) némi metszéssel,
illetve körbegyomlálással könnyen ő ő
Ha a gyümölcsös ő folyamatai nem ő ő
szaporulatban, akkor válik szükségessé a szaporítás. A gyümölcsös
számára ő a ő növény magjának végleges
helyre vetése, majd a magonc meghagyása magnemes fának, vagy
beoltása nemes fajtájú növénnyeL Ugyancsak lehet valamelyik
vegetatív szaporítási módot alkalmazni. Ha valamilyen oknál fogva
nincs ő a végleges helyre vetésnek, akkor kényszerülünk a
faiskolai szaporításra. (14.kép)
Mind a magától ő fák meghagyása, mind a végleges helyükre
vetett fák ő zavartalan lehet, hiszen nem kell
elszenvedniük az átültetést. Ez a természetes folyamat, amely -
hosszútávon (lásd: 2.1. ő a legállékonyabb (legellenállóbb,
leghosszabb ű legjobban ő ő legszebb) növényt
eredményezi. Különösen igaz ez a ű fákra, amelyeknek
karógyökere az átültetés során általában megsérül (kényszer-
gyökérmetszés). Sekély ő ű jó tápanyag- és vízellátottságú
talajon viszont a karógyökér ő sokkal kisebb. ő
részletesebben lásd: "10. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz.")
Amennyiben a fákat faiskolában magvetéssei különös
figyelmet kell arra fordítani, hogy a szaporítási hely ő
ő minél jobban hasonlítsanak a végleges hely adottságaihoz
és hogy az átültetés során ne sérüljön a növény gyökere. A satnya
gyökérzet ő hátrányt jelent a fa egész életé.n kersztül.
A vegetatív szaporítás csak szükségmegoldás lehet, mert általában-
különösen tekntettel a klímaváltozára - nem eredményez eléggé
állékony növényeket. Mélyre hatoló gyökér csak egyes fajoknát
'
- 51 -
különleges esetben alakul ki. A végleges helyen ő szaporítás
ezért nem jelent ő a faiskolábót vagy természetes ő ő
való átültetéssei szemben.
6.2.2. ő növények betelepülése/betelepítése
ő a gyümölcsösbe hozott szaporítóanyaggal a növény
végleges helyén való szaporítás egyben telepítés is, ugyanúgy, mint
ahogy a maguktól ő alanyok beoltása ő származó
ő A gyümölcsfák magjainak terjedésére igen hatékony
módszerek alakultak ki a természetben, így ha a betelepülés feltételei
adottak, biztonsággal számíthatunk a ő növények
megjelenésére. Alapfeltétel , hogy legyenek pár száz méterre, esetleg
1-2 km-re ő gyümölcsfák, és hogy a gyümölcsös be tudja
fogadni a magokat (biztosítson ő magágyat). Ez utóbbi
mesterségesen is ő pl. A nagyon zárt gyep helyenkénti
megszaggatásával, csíkok beleszántásávaL A közeli ő fák
hiánya magok szétszórásával pótolható. Minél gazdagabb terület
talajlakó ő annál nagyobb esélye van a ő mag
megfoganásának. (Könnyen ő pl. Az, hogy a talaj
felszínére került dió milyen gyorsan - akár néhány nap alatt -
"süllyed" a talajba, ő a giliszták áldásos munkája révén.)
Ha a fenti módon nem telepüh1ek be ő növények a
gyümölcsösbe, akkor vagy a növények végleges helyrevetésével
vagy fiatal fák beültetésével lehet azt pótolni. Hátránya a nagyobb
mw1kaigény és a kisebb állékonyság; de ő ad a gyümölcsös
szerkezetének, faj és fajta összetételének tudatosabb kialakítására.
Fiatal fák ültetése setén a kiásott gödör alakjának .igazodnia kell a
ő fa gyökerének alakjához, illetve ahhoz az igényünkhöz,
hogy a gyökér minél mélyebbre hatoljon. A gyökér alakja jó esetben
ő megnyúlt, mert a fa gyökerét a kiásásánál nem a
szokásos 25-30 cm, hanem legalább 50 cm mélyen vágjuk el. Ez az
oka annak, hogy az üzemi gyümölcsültetvényekkel szemben nem
nagy ű de viszonylag sekély, hanem a viszonylag kis
ű de mélyebb gödör ásása a ő
-52 -
A gyümölcsös legjobb ű érdekében a telepítésnél
kialakítandó szerkezet az adott területen ő természetes
vegetáció szerkezetéhez hasonló legyen. Ez a vegetáció az egész
Kárpát-medence területén vagy ő vagy ő sztyepp. ő
tehát az ő jelleget mutató, ligetes, gyepekkel tarkított szerkezet
kialakítása.
Akár magától ő akár vetett vagy beültetett fáink vannak, hasznos
lehet az ökológiai "r" stratégiát követni. Ennek számunkra fontos
sajátossága az, hogy egyes ő azzal érik el ő számú utód
életben maradását (vagyis a populáció fennmaradását), hogy nagyon
sok utódot hoznak világra, számítva azok nagy részének
elpusztulására. A ő növények gyakorlatában ez azt
jelenti, hogy sokkal több magot kell elvetni, sokkal több magoncot
vagy sarjat kell meghagyni, illetve valamivel több fiatal fát kell
beültetni a gyümölcsösbe, mint amennyinek ő hely a
rendelkezésére fog állni kifejlett korukban. Ezzel biztosíthatjuk
ő számú ő növényünk fölnövekedését, hiszen
ha el is pusztul egy részük, a maradék megmarad. (Ha túl sok marad
meg, ő mi is megritkíthatjuk.) Ennek a stratégiának az is az
ő hogy- ivarosan szaporított, vagy ismeretlen ű fáknál-
ő nyílik a jobb változatok kiválasztására.
6.3. T ALAJÉL TETÉS
Az ő ő a talaj ő a cél, és
ennek a célnak lett alárendelve a talajélet, vagyis a talajban ő
ő gazdagsága, sokfélesége. Az alkalmazkodó gyümölcsészet
számára nem a talaj ő a fontos, hanem az ő talaj
(mint egész), amelyben magától ő ő gazdag, burjánzó az élet.
A talajt ő közegnek tekintjük, így nem az abban álló gyümölcsfa
táplálása a dolgunk, hanem a talajé azért, hogy azt minél nagyobb
ő tartsuk. A talajélet részese a gyökerét a talajba eresztö fa
is, annak ellenére, hogy hajtásával kinyúlik ő Az ő talaj
táplálja a ő módon a fáinkat, tehát a talaj éltetése a
- 53 -
dolgunielO A talaj ő szót abban az esetben használjuk,
ha az ő talajról a benne ő fák tápanyaggal való közvetlen
ellátásának vonatkozásában beszélünk.
A talaj ő beavatkozásokkal ő
1. A talaj életfeltételeinek javulását közvetlenül ő ő tevékenység.
2. A talaj életfeltételeit rontó ő hatások elhárítása.
3. A talaj fölkészítése arra, hogy képes legyen védekezni az ő ő
káros hatásokkal szemben.
6.3.1. A talaj életfeltételeinek javulását közvetlenül ő ő
tevékenységek
A gyümölcsösben a talajélet számára sokféleképpen tudunk ő
feltételeket teremteni. A talaj trágyázása, öntözése, kapálása (a fák
kitányérozása), ő növényegyüttesek telepítése (a gyökerek
talajra kifejtett hatása) stb.
A talaj életképességét meghatározza az, hogy az alkalmazkodó
gyümölcsösben nincs hulladék, így a ő ő anyagok többsége
bekerül a tápanyag helyi körforgásába. A gondozás során ő
szerves maradékok többsége (pl. nyesedék, kihúzott gyomok,
kaszáJék) legjobb, ha azonnal a végleges helyükre (a talajra)
kerülnek, mint ahogyan az a természetes ő és gyepeknél is
történik. Külön halmokba rakásuk csak ritkán indokolt. A
ő kivitt termékek által okozott tápanyaghiány nagy
részét a gyümölcsös képes pótolni. Ha mégis tápanyaghiányt
tapasztalunk, használhatunk táp-, vagy talajjavító anyagokat. Ezek
milyenségét ő az eredetük alapján érdemes megváJasztani.
A használt anyagok ő szerint természetes eredetlíek
legyenek, azon belül is helyben ő
10 Az éltetés szó az alkalmazkodó gyümölcsészet szemléletében sok más
ő tekintett rendszer kulcsszava, így beszélhetünk az ő gyümölcsös,
talaj, közösség, család stb. ő
-54-
Fák ültetésénél és vetésénél a kiásott gödörbe érett szerves trágyával
kevert földet szórjunk vissza. ő fák csurgója alá rétegezett szerves
trágya is sokat segít, különösen akkor, ha egészen sekélyen a talajba
forgatjuk, illetve ha kaszálékkal takarjuk.
A talajba mélyen hatoló karógyökér fontossága abban is
megmutatkozik, hogy a tápanyaget a mély ő is képes
fölvenni, ő - elérve a ő ő felszínét - gyökérsavaival
egyes elemeket kioldva és a talajfelszín fölé emelve (tápanyag-
pumpa) tápanyagokban gazdagítja a talajt. A gyümölcsös növényei-
nek sokfélesége azt is jelenti, hogy sokféle gyökéralak van jelen a
talajban, amely a talaj igen vastag rétegét kiegyenlítetten hálózza be.
Ezzel biztosítható a talaj tápanyagtartalmának legteljesebb
kihasználása. Ez a - ő és vízszintes irányban ő
"gyökérháló" fontos feladatokat lát el az ő talaj számára is: lazítja,
ő a talajt, megkönnyíti a víz behatolását, utat nyit a talaj
más ő bomlástermékei táplálják a ő
szimbionta kapcsolatban van számos mikroorganizmussal stb.
6.3.2. A talaj életfeltételeit rontó ő hatások elhárítása.
ő a talajt csak nagyon indokolt esetben forgatjuk, hogy
ne roncsoljuk el a természetes szerkezetét. Kerüljük a talaj
tömörödését okozó nehéz gépek használa tát, az eketal p betegséget
okozó szántást. A szél szárító hatását sövények, fasorok és -sávok
ültetésével, a párologtatást talajtakarással és kapálással
akadályozhatjuk meg. A talajtakarásnál vigyázni kell arra, hogy csak
a jól átnedvesedett talajt takarjuk, mert száraz talajnál nem ő a
vizet, hanem elzárja a talajt a csapadéktól. Ha mód van rá, akkor a
csapadékvíz visszatartásával (az elfolyás gátlásával) juttatjuk több
vízhez a talajt, esetleg emeljük a talajvíz szintjét.
- 55 -
6.3.3. A talaj fölkészítése arra, hogy képes legyen védekezni
az ő ő káros hatásokkal szemben.
Ez a talaj immunrendszerét ő ő ű magasabb
szintre ő tevékenységek köre. Nem adott káros hatást kell
kiküszöbölni, nem is adott "talajbetegséget" kell gyógyítani, hanem a
talaj ő ű kell javítani. A talaj életébe
beavatkozó minden korábban említett tevékenység szolgálja ezt a
célt.
Számos egyéb ő is lehet, amelyek közüJ csak néhány példát
sorolunk föl. Be kell állítani a szén-nitrogén arányt a talajban, hogy a
mikroorganizmusok számára ő arányban legyen jelen a
fehérjeszintézis alkotórésze (N) és az energiahordozó (C). Tehetjük
ezt pl. Szerves trágyával (N), vagy nagy cellulóz tartalmú
anyagokkal, mint pl. Komposztálódó kaszálék (C). Ha a talaj pH-ja
kileng a túl lúgos vagy a túl savas felé, azt is közelíteni kell a
semlegeshez, pl. Meszezéssel, hamu vagy vakolat talajba
keveréséveL Ha szükséges, javítani kell a talaj szerkezetét szerves
anyag hozzáadásával (pl. Zöldtrágya, szerves trágya), vagy
ő ű anyag hozzáadásával (pl. Homok, építési
törmelék). Szükség esetén hosszú ideig pihentetni kell a talajt, ami
ő azt jelenti, hogy nem szabad forgatással a szerkezetét
elroncsolni.
6.4. Ő KIALAKÍTÁSA

A gyümölcsös egy olyan ő rendszer, amely számos viszonylag
önálló ő áll. Ezek mindegyike otthont nyújt valamilyen
ő vagyis azok ő Minél többféle ő alakul ki a
gyümölcsös rendszerében, annál több ő telepszik be, annál
összetettebb körfolyamatok jönnek létre, annál stabilabb a
gyümölcsös. A stabilitás egyik fontos tulajdonsága a kiegyenlítettség.
Pl. Kiegyenlített mikroklíma és vízellátás, az ő kiegyenlített
mennyisége (populáclónagysága). A növények haszonvétele
,
szempontjából kiegyenlítettek a kártételek és a betegségek. ő
- 56-
nagy száma és változatossága nélkül nem jöhet létre sokféleség, így a
sokféleség érdekében tett legfontosabb gyümölcsészeti beavatkozás
az ő létesítése.
,
ő maguktól is létesülnek, amelyeket meg kell becsülni, és
továbbfejleszteni. További gazdagításuk, illetve a gyorsabb
kialakulásuk érdekében számos ő van. Az ő
ő megmutatkozó kiegyenlítettség érdekében - ha az
még nem ő a gyümölcsösben- közvetlen beavatkozásokat is
tehetünk: elszaporítunk egyes ő vagy korlátozzuk a
szaporodásukat Ezek a beavatkozások azonban már a növényvéde-
lern közvetlen eszközei közé tartoznak (pl. Gyomlálás, ő
csapdák, hernyózás stb.).
A gyümölcsös ökológiai (természetvédelmi) értékét éppen az
ő adja. A gyümölcsösöknek a tájban való rnozaikos
ő esetén - az ő rniatt - a területi
arányuknál nagyobb ökológiai szerepük van.
A gyümölcsös minden, az adott tájban lehetséges ő
rendelkezhet: egyedül álló (szoliter) fa, facsoport, sövény, vizes
ő (nyílt víz, folyóvíz, macsár ... ), gyep, ű teriilet
(szántó vagy kapás növények Ezeken a nagy csoportokon
belül szárnos ő jöhet létre, illetve alakítható ki. A ő
nagy száma rniatt csak példákat mutatunk be. (15.kép)
6.4.1. Magányos (szoliter) fák
Egyedülálló fa nemcsak gyümölcsfa lehet. Terebélyes lombkoronája
a madarak számára ideális hely, vastag ágai ő utóbb több
madárfaj kedvelt ő lehet (pl. Búbos banka, holló, varjú,
sárgarigó). Árnyékukban a ő állatok h{ísölhetnek, amelyek
jelenléte, trágyája további ő alakít ki. Komoly esztétikai
értéke is van.
-57-
6.4.2. Facsoportok
A gyümölcsös egy csoportban ű ű álló ő ű foltjai, annak
ő zárt felülettel elhatárolt árnyékos és szélmentes ő
rész, magasabb relatív páratartalom, vizét sokáig ő avarral
borított talaj, ő ő növények (pl. Tavaszi
éve ő hóvirág, ő kankalin, májvirág, keltike ... ;
kosborfélék) és - nem utolsó sorban - ő viszonylag védett
ő A tavaszi madárzsongás ő forrása. Amíg csak fiatal
fákból áll, madár- és denevérodúkkal ezen állatok betelepülése
meggyorsítható.
6.4.3. Száradó és korhadó fák, ágkupacok, kaszálék
Az ő fákat, száraz ágakat meghagyva, a ő fák egy részét
helyben hagyva kapjuk a száradó, korhadó fákat. Ezek ő az
aprító és lebontó szervezetek ő A ő fák az ő néhány
évben szobor ű esztétikai ő kellemes látványt is
nyújtanak Az ágkupacok rágcsálóknak, kisragadozóknak (pl.
Menyét), sündisznónak, siklóknak fontos búvóhelyei, egyes madarak
ő (pl. Ökörszem). Az ágkupacok speciális esete az
ágakból összehordott sövény. A kaszálék is hasonló ő amely
egyúttal a talajt is védi. Komposztlódásakor számos talajlakó ő
szaporodik föl benne. Feladatát akkor látja el magas szinten, ha
biztosítani tudjuk az állandó nedvességét. (16.kép)
6.4.4. Gyep
Karbantartását a metszésnél leírtuk. Fontos ő és egyúttal
számos haszonvétele is van: ő ő kaszálórét,
gyógynövény és gomba ő egyes fajok (pillangósok)
ű ő stb.
6.4.5. Sövény, fasáv, fasor
Szerepük hasonló a facsoportokhoz. Igen ő a helyi klíma
kiegyenlítésében (a szárazságot, a túlzott napsütést és forróságot, a
- 58 -
viharos szeleket mérsékelik). Mindegyik hajlamos a spontán
kialakulásra, de kialakulása kis rásegítéssel meggyorsítható,
formálható. Magvetéssel, ültetésseJ gyorsítható a betelepülésük. A
sövény zártabbá ő egyes hajtásainak összefonásával, illetve
ő és gallyainak ő visszametszésével
6.4.6. Vizes ő
Kút, pocsolya, tó, magas ű területek, vízfolyások. Nemcsak a
vízben ő szervezetek számára teszik ő a betelepülést, de
számos szárazföldi faj szaporodásához is nélkülözhetetlenek (pl.
ő szúnyog, árvaszúnyog, béka .. . ). A legtöbb esetben mód
van mesterséges kialakításukra is. Minél változatosabbak, annál
hasznosabb szerepet töltenek be.
6.4.7. ű területfoltok
Ilyenek a fák között kialakított ő területek (csík ok,
foltok), zöldséges, ű dísznövény és gyógynövény
kertek. Viszonylag szegényes ő de olyan ő számára
nyújtanak otthont, amelyek másutt kevésbé találnak helyet maguk
számára. Egyes gyomok és állatok túlsúlyát meg kell akadályozni.
Ezen a területen lehetnek a háztartási hulladékból álló kom-
poszthalmok, amelyek további ő
Valamennyi ő számos kis beavatkozással lehet az
ő számára mesterséges táplálkozó-, itató-, ő
szaporodó, ő vagy búvóhelyet létesíteni. Madár- és
denevérodúk, "T" fák ragadozó madaraknak, korhadó fák,
gallykupacok, kaszálékhalmok, bozótos, pocsolya, madáritató és -
ő PVC ő az egerek számára, nádköteg a rovarok
szaporodásához, nektárt adó ő növények ültetése a
nektárszívogató rovaroknak, fészektartó vas a gólyáknak stb.
- 59-
6.5. NÖVÉNYVÉDELEM
Bár a gyümölcsös a betegségek és kártételek sokaságát tartalmazza
(kórokozó diverzitás, kártétel diverzitás), mégis alig igényel
védelmet a kórokozók és ő ellen. A kártételek és betegségek
bizonyos ő hatását az ember elviseli, a gyümölcsös
pedig igényli. Itt nincsenek olyan pénzügyi feltételek, amelyek
maximális hozamra vagy a termékek piaci ő kényszeríte-
nének bennünket. A biológiai és szerkezeU sokféleség következtében
a kártételek és betegségek miatti veszteségekre mindig megbíz-
hatóan lehet számítani, de annak stabilan beáll egy még ő
mértéke.
Az elveszett termés mennyisége ő ő a hullott
vagy hibás gyümölcsöt is hasznosító földolgozási eljárásokkal (pl.
aszalás, lekvár- és ő gyümölcslé nyerés, bor és
ecetkészítés, kandírozás). A termékek sokfélesége és a nem
ű betegségek állandó szinten tartják a lehetséges
haszonvétel mértékét, annak ellenére, hogy a haszonvételi módok és
termékek típusai ő évre változnak. A gyümölcsös, és az
összhaszonvétel tehát mindig ugyanaz, de az egyes termékek mindig
mások. Ez összhangban van a rendszerek azon lényegi
sajátosságával, hogy "( ... ) ő állandó változásban maradnak
fenn. Ez megmutatkozik m'inden szinten: kémiai ő ő a
sejtben, a sejteké a ű organizmusban, az individuumoké n
népességben stb. "
11
A gyümölcsösben a termékek összetételének ő
évre ő változása a gyümölcsös individuumainak változására
ő vissza. Nagy tehát egyrészt a termelési biztonság, és
másrészt a terméksokféleség és vállozékonyság. Ez utóbbi - a
gyümölcsös stabilitásán túl - kí.ilönösen táplálkozás-élettani
szempontból igen ő
'
1 l Ludwig von Bertalanffy: ... Am az ő semmit sem tudunk,
Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1991 79. oldal
- 60 -
.-\ betegségeknek alkalmanként ő is lehet. Az alma, körte és
szilvafákon ő hogy a "férges" vagy beteg gyümölcsök
hullásával egy természetes termésritkítás történik. Ezzel ő
az a metszetlen fáknál gyakori eset, hogy ágak, sok esetben a
vázágak hasadnak le a termések nagy súlya alatt. Néhány tapasztalat
azt sejteti, hogy a gyümölcsfák egyes "kórokozókkal" szimbiotikus
b pcsolatban vannak. Bármilyen idegen a mai fogyasztói
szokásoktól, de a gyümölcs felületén ő ártalmatlan gombafoltok
esztétikai értéket is képviselhetnek (pl. légypiszok foltosság). Nem
ismerjük ezeknek a gombáknak az élettani hatását, esetleges
táplálkozási értékét de érdemes lenne vizsgálni.
beavatkozások tehát csak különleges, egyedi
esetekben szükségesek. Pl. olyan ő esetén, amit a már
korábban emlitett ellenálló kórokozók és ő okoznak, vagy
ő ő gyomok gyérítése érdekében.
12
Akkor is
szükséges lehet a beavatkozás, ha különlegesen értékes ő
utolsó példányainak megmentése a cél (pL egyes gyümölcsfajták
utolsó fái, ritka növények, vagy igen nagy esztéti kai és eszmei
értéket ő öreg fák). A ház körüli "intenzívebben" ű
gyümölcsös rész is igényelhet alkalmanként vegyszeres növény-
védelmet, de csak lokálisan, pl. ő zöldségpalánták,
oltványok ő ő esetén.
A növényvédelmi eljárások során nem szabad nagyobb térben ható,
az ő széles körét károsító eljárást alkalmazni, akkor sem, ha
az viszon ylag "szelíd" módszer (pl. megfelel "ökológiai
gazdálkodás" szabályainak). Lokálisan viszont indokolt esetben ő
módszerek is ő lehetnek (pl. oltványok vegyszeres
védelme ún. vadászó permetezéssel). A vegyszerhasználatnál a
12 Az ellenállóságot illetve az ő nem a vegyszeres vagy
agrotechnikai növényvédelmi eljárások vonatkozásában értjük, hanem
abban az értelemben, hogy a kórokozók vagy ő mennyire fognak ki a
gyümölcsös saját ő rendszerén.
-61-
természeteshez minél közelebb álló és minél gyengébb hatásúak
ajánlottak, de kivételes és indokolt esetben ő és szintetikus szerek
is használhatók. Sokszor el kell viselni és hagyni kell azt - az
egyébként természetes - esetet, amikor a gyümölcsös egy-egy
ő elpusztul, vagy akár egy-egy gyümölcsfaj vagy -fajta
ű a kártételek vagy betegségek miatt. Ebben az esetben - bár
veszteség éri a gyümölcsöst - de ő a gyümölcsös egészének
stabilitása, ellenállóképessége.
A növényvédelmi beavatkozásoknál a fák egyedi kezelése nagy
hangsúlyt kap. Ennek ő az adja, hogy a fajlagos egyedszám
sokkal kisebb (legföljebb 100-150 fa hektáronként), mint egy
gyümölcsültetvényben. A gyümölcsész tehát egyenként ismeri a fáit,
azokkal szinte személyes viszonyban van (akár nevet is adhatna
mindegyiknek). Az egyedi gondozás gazdasági ű is
abból fakad, hogy a 100-150 m
2
területet elfoglaló fák (alma, dió,
török mogyoró stb.) védelme a gyümölcsültetvények - ugyanakkora
helyet elfogJaló - akár 20-40 gyümölcsfájának védelmével
ű Az egyedi kezelés az alkalmazkodó gyümölcsészet
szemléleti ő emberi oldalából is természetes módon
következik. Itt a növények nem ő eszközök, hanem
társak, amelyekért a gyümölcsész ő tartozik. Az egyedi
gondozás számos konkrét tevékenységben valósul meg, és ezek célja
nemcsak a hozam növelése, illetve a ő javítása, vagyis
közvetve a nagyobb jövedelem. A sérült, vagy ő fák az élet
védelme, a kor tisztelete alapján is gondozásban részesülnek. Az
ő fák a legtöbb esetben méltóságban, természetes módon halnak
meg, és esetenként a törzs is a gyümölcsösben hagyható, ahol
ő biztosít számos lebontó szervezetnek. Az alkalmazkodó
gyümölcsészetben- kivételes ő eltekintve- a fák élethosszig
tartó ápolása történik. A sérült fák gyógyítása is - ha van esély a
gyógyulásukra - az alkalmazkodó gyümölcsészet tevékenységei
közé tartozik. (17.kép)
-62 -
Ma szinte mindenütt komoly problérnát jelent a fák törzsét, gyökerét
rágó, lomblevéllel és hajtással táplálkozó vadak kártétele (rágcsálók,
ő szarvas, nyúl, medve). Az ellenük való védekezés hagyományos
vagy újabb egyedi védelemrnel csak részben oldható meg. Igazi
védelmet az ű vadgazdálkodás nyújthatna.
7. AZ ALKALMAZKODÓ GYÜMÖLCSÉSZET
HASZONVÉTELEI
A gyümölcsös - változatossága és változékonysága következtében -
sokféle közvetlen haszonvételre ad ő Valójában a helyi
fogyasztási igények ő része ő a ő
hiszen a mozaikos mintázata és a mintázati sokfélesége miatt szinte
minden, a háztartásban és a közösségben létfontosságú termék
ő lehetséges. Részletezése helyett csak azt rnutatjuk be, hogy
milyen sokféle terrnék állítható ő a gyürnölcsösben. A gyümölcsös
nem is azért kapja nevét a "gyümölcs" ő mert a gyümölcs a ő
terméke, hanem azért, mert a gyümölcsfák alkotják a gyümölcsös
ökológiai vázát, amelynek keretein belül szinte rninden, a komplex
paraszti gazdaságra ő termék ő
• Gyümölcs
• Ipari fa: kéziszerszám, épületfa, bútorfa, ű ő ő ű
nyersanyaga stb.
• ű
• Zöldség, ű és gyógynövény, ipari ő textil, fonásra
alkalmas) növény, dísznövény
• Méhészeti termékek
• Gomba
• Gabona és más szántóföldi növények
• A gyümölcsös karbantartását ő állatok termékei:
. ,
- tOJaS
- tej és tejtermékek
- hús, halhús
- egyéb alapanyagok (gyapjú, szarv, csont, ő ő toll stb.)
-63-
• Ló, szamár
A haszonvételek ő része általában "csak" önellátásra alkalmas
(pl. ű gomba, gabona). A termékfajták ő többsége (pl.
gyümölcs, méhészeti termékek, tojás) azonban olyan nagy
fölöslegben ő hogy eladásából komoly bevétel származhat,
vagy cserealapnak alkalmas. A ló annyiban a gyümölcsös terméke,
hogy a gyümölcsös képes számára helyet és a teljes
takarmányszükségletét biztosítani. A ló pedig a gyümölcsösben
alkalmanként szükséges ő tudja nyújtani, pl. talajmunk.ák,
gyomlálás, széna és ű behordás, illetve nem elhanyagolható
szerepe van a gyerekek nevelésében, az egészséges életrnódban
(lovaglás).
A közvetett haszonvételeket .itt nem részletezzük, de meg kell
említeni, hogy ezek közül a turizmus és az arra ő helyi
értékesítés jövedelemtermelése a háztartások szintjén is
meghaladhatja a közvetlen haszonvételekét.l3 Közösségi szinten
(település, térség) a közvetett haszonvételek a ű ő táj
lakosságmegtartó képességében és foglalkoztatásában, a közösségi
"szolgáltatások" újjáéledésében, a közösségi autonómia
növekedésében csúcsosodnak ki. Ezek mindegyike a közösség
számára pénzben ő megtakarítást is eredményez.
8. A GYÜMÖLCSÖS TERMÉKEINEK TÁROLÁSA,
FÖLDOLGOZÁSA, TARTÓSÍT ÁSA
A gyümölcsös sokoldalú ő következik, hogy a nyers
és azonnali fogyasztáson túl sokféle más ő is adódik. Nem
térünk itt ki ezeknek a ő a részletezésére, csak néhány
J 3 A közvetlen haszonvételt a közvetlen ül elfogyasztott javak ÚJ.1.
helyettesitési értékének kiszámításával lehet forintban kifejezni, így lesz
összehasonlítható a piaci bevételekkeL A helyettesitési érték azt a
pénzösszeget jelenti, amelyet akkor kellene kifizetnj, ha a közvctlcnül
elfogyasztott javakat a piacon kellene megvásárolni.
-64 -
általános szempontot említünk meg. Számos nem élelmiszer
terméket ("ipari" fa, dísznövény, propolisz, méhviasz ... ) vagy nem
gyümölcs ű élelmiszert (tej, tojás, méz ... ) szalgáltat a
gyümölcsös, amelyek földolgozásának tárgyalása nagyon messzire
vezetne, ezért maradunk csak a gyümölcsöknéL
A ű tárolás, földolgozás és tartósítás hagyományos
módszerei és eszközei ma is használhatók, de szükség lenne a
korszerü ismeretek alkalmazására is. Sajnos a kutatások és
fejlesztések ő nem ebben az irányban történnek. Huxley
már idézett gondolata ebben az esetben is érvényes; a katatásoknak
és fejlesztéseknek nem az alkalmazkodó gyümölcsészet és a családi-
közösségi ű földolgozás a ő területe. A ő
jelenleg nincsen fölszerelkezve olyan ismeretekkel és eszközökkel,
amelyek korszeru tudományos ismereteken alapulnak, és egyúttal az
alkalmazkodó gyümölcsészetnek is megfelelnek. Akár él
hagyományos, akár a mai technikai ismereteknek ő a
földolgozás, tárolás vagy tartósítás módja, illetve az alkalmazott
berendezés, mindenképp hasznos betartani az ű a helyi
anyagok és helyi energia használatának, a helyi elkészítésnek,
javításnak, karbantartásnak az elvét. Ezzel csökkenteni lehet a
gyümölcsészet ő függését.
Jó példa is van ő arra, amikor a ű gazdálkodás
központi segítésben részesülj. A M. Kir. Földmivelésügyi
Minisztérium 1930-as és 40-es években kiadott "Gazdasági
Szakkönyvek" sorozata a gazdálkodás széles területén adott hasznos
ismereteket. Ezek a kiadványok akkor olcsón, vagy díjtalanul
ő voltak.
14
A mai gazdasági-bürokratikus
14 Témánk szemponijából a sorozat három könyvét említem meg: (l) Sávoly
Sámuel: Termések téli eltartása, M. Kir. Földrnivelésügyi Minisztérium
Gazdasági Szakkönyvei, 8. sz., Budapest, 1930; (2) Horn János: Zöldség és
gyümölcs elraktározása, M. Kir. Földmívelésügyi Minisztérium Gazdasági
Szakkönyvei, ll. sz., Budapest, 1942; (3) Gyümölcsaszalás és zöldségsúrítás
házi la& M. Kir. Földmívelésügyi Minisztérium kiadványa, Budapest, 1943
- 65 -
körülmények nem ked ve znek a kis méretnek, így a gazdálkodók
nem is kapnak központi segítséget. ő az következik, hogy
magukon kell segíteniük: az élelmiszerek kezeléséhez ő a
háztartás vagy a közösség kell ő eszközöket a
hagyományos ismeretekre, a mindennapi tapasztalatokra és kreath·
ötletekre támaszkodva. Eközben érdemes lenne "kiverekedni" a
ű ismereteken alapuló módszerek és eszközök kidolgozását
.
IS.
Mivel éghajlatunkon a téli vegetáció nyugalmi állapotba kerül, erre
az ő helyi ő csak mesterséges (üvegházi, szobai )
körülmények között, vagy tárolással lehet friss (földolgozatlan)
gyümölcsöt biztosí tani. A tartósítás számtalan válfaja alkalmas az
élelmiszerek tárolására, amelyek sok esetben egyben földolgozásnak
is ő vagyis fogyasztásra ő állapotba hozzák a
terményt. (Almatárolás ő lásd hátsó ő borító)
Az alkalmazkodó gyümölcsészethez a ű tárolás és tartósítás
illik, amelyhez - a hagyományos módszereken túl - ű
módszerekre és eszközre is szükség lenne. Akármilyen mértékben is
jelennek meg a tudományos ismeretek a rnódszerekben és
eszközökben, a helyismeret, a helyi tudás sohasem ő A
tudomány nem tudja figyelembe venni a helyi adottságokat, a
konkrétnak az általánostól való eltéréseit, amelyek sokszor
meghatározóak lehetnek. Mind a földolgozásná_l, rnind a tárolásnál
energiatakarékos megoldások szükségesek, és a ő legkisebbre
csökkentett energia igényt is ő a ő kell
kielégíteni ű napkollektor, jégverem stb.).
A gyümölcsös élelmiszer termékeinek földolgozása igen sokrétü
ő hordoz magában, amelyek ő része
hagyományosan ismert, de már nem alkalmazott. A földolgozás sok
esetben egyúttal tartósítás is. Óriási területe van az újításoknak,
illetve a fölösleg piacképes termékké alakításának. Több olyan
gyümölcs van, amely csak földolgozva ő (fekete és gyalog
- 66 -
bodza, birs, japánbirs, ő ő stb.). A földolgozássai tehát
ő tágítható a fogyasztható gyümölcsök köre.
.. .. " ,. , ,, ,,,
9. A GYUMOLCSTERMEKEK ERTEKESITESI LEHETOSEGEI
A ma uralkodó szakmai és laikus szemlétet szerint nincs igazán
esélye annak, hogy a globális gazdaság által meghatározott,
ő bürokratikus eljárásokkal ű (pl. engedélyeztetés,
ő szabványok, adózási kötelezettségek stb.) értékesítési
ő kilépve új értékesítési rendszereket hozzunk létre és
ű azokat. Ez a hiedelem meg is gátolja az embereket
abban, hogy "másban" gondolkodjanak, így nem is próbálkoznak
ő értékesítési alternatívákkaL Ez a beállítódás csak akkor
fogadható el, ha a szokásos kritériumok alapján ítéljük meg az
árusítani kívánt termékeket, és ha elhanyagolhatónak tartjuk a
"másként fogyasztók" egyre ő ő körét.
A gyümölcsök értékesítésénél feltételezzük, hogy másféle ő
kritériumok alapján is ő a gyümölcs és a gyümölcsös többi
terméke értékes árunak (pl. kis méret, szokatlan alak vagy íz,
játékosság, egészségesség). Azt is feltételezzük, hogy ha a "másként
fogyasztók" aránya csak néhány % is, az abszolút számuk elég
magas ahhoz, hogy a helyi piacon is hosszú ideig ő
ő ő képezzenek. A tájfajta gyümölcsök
értékesítésének jelmondata: Különleges árut, különleges
fogyasztóknak. A piacszervezés alapja pedig a különleges ű
fogyaszták összehozása a nekik ő különleges termékekkeL
9.1. A Ő SZÁRMAZÓ GYÜMÖLCSÁRU
EGYEDI Ő
l. Sem ő sem "kosárban" nem biztosítható az ű
ő (mert azonos fajta esetén is ő
fajtaváltozatokról, és ő ő kitett fákról adódik
össze az áru).
- 67-
2. Egyszerre igen sok fajú és fajtájú gyümölcs vásárolható (igen
ő választék), és egy fajtából nincsen "kereskedelmi
mennyiség".
3. Ha szükséges, ökológiai ő el.
4. Fogyasztása igen egészséges, ő sok esetben gyógyítóhatású.
5. A gyümölcsök között sok a károsított (foltos, kukacos,
megrágott), a "szabvány" méretnek nem ő Ezek is
ő ezért sok ő kategória és fölhasználási rnód
(azonnali fogyasztás, téli tárolás, aszalás, lekvár stb.) szükséges.
A gyümölcs sokféle szempont szerint ő értékesnek:
® szépség (18. és 19. kép)
® kis vagy nagy méret (kicsi: mirabella, nagy: fontos alma, egyes
körték, szilvák, diók)
@ furcsa, szokatlan alak vagy szín (nyakas szilva, göcsörtös körte,
bárányfarkú körte (20.kép), kifli alakú som, piros ű körte,
ő dió)
® szokatlan íz (som, háziberkenye, birs) (21. és 22.kép)
® szokatlan állag (szotyósodó körte, puha háziberkenye és naspolya,
ű ő "robbanós" cseresznye)
®savanyúság (alma, pl. rákos betegek léböjtkúrája számára)
® egyedi földolgozhatóság (pl. különleges arornájú pálinka,
gyümölcssajt, gyümölcsecet stb.)
®játékosság ő hosszú kocsányú cseresznye)
®fagyálló, illetve fagy ál tal ízesedik (egyes almák, kökény)
@) télen is közvetlenül ő a fáról (naspolya, egyes galagonyák,
• körték) - ha a vásárló szedi a gyümölcsöt.
9.2. AZ EGYEDI Ő KIHASZNÁLÁSA
Gyümölcsáruink értékesítését azzal segíthetj ük, ha hangsúlyozzuk egyedi
értékeit, tulajdonságait, az egészségvédelmi és gyógyító szempontokat
(savanyú alma, ökológiai ő gazdag beltartalom, vál tozatosság) és a
sokféle fölhasznáJási ő
Csak közvetlen értékesítés jöhet szóba (a ő nem is
vállalnák a gyümölcsök ű
- 68 -
Közvetlen kiszállítás ő megrendelésre
e A fogyaszték bevonása a munkákba. A vásárlók - és ő a
gyerekeik - bevonhatók képzési programokba is ő
bevételek.)
®Helyszíni értékesítés (a ő a helyszínre jön)
,
e Allandó piaci asztal, illetve lerakat a ő városokban.
Fontos, hogy eljussunk speciális célcsoportokhoz, mint pl:
O'> Egyetemisták, tudatos vásárlók: egészség, ökológiai ő
(eszmei érték).
O'> Betegek: savanyú alma, körte.
Cl"J Turisták: tájjelleg, hagyományosság, "helyiség".
e Gyerekek: játékosság.
nagycsaládosok képzési programkínálat
ő házhozszállítás.
Amint a ő - statisztikai értelemben - biztonságossá
vált, megrendeléseket és ő lehet fölvenni.
A dömpingárura földolgozó karnpányokat lehet indítani.
10. ALKALMAZKODÁS A KLÍMA V ÁL TOZÁSHOZ
A gyümölcsészet tárgyalásának végére hagytuk a klímaváltozáshoz
való alkalmazkodást, de nem azért, mert ez a Jegkevésbé fontos,
hanern azért, rnert ez a ű probléma. A klímaváltozás
ő és a gazdálkodásban leghátrányosabb tulajdonsága a
ő ő nagy ű csapadékok;
hosszantartó aszály; hómentes telek; kiszáradó vízfolyások; a fák
épségét komolyan károsító szélviharok; olyan forróság, hogy a
gyümölcs - szó szerint - megsül a fán; olyan enyhe téli ő hogy a
"normális" viszonyok között kényszernyugalmi állapotban ő
növények idejekorán kihajtanak, majd elfagynak a ő hideg
ő ő illetve kiszámíthatatlan fagyok.
A legnagyobb bajt az okozza, hogy a Kárpát-medence hosszú
évezredek (vagy még hosszabb ő alatt kialakult növényzete,
- 69-
illetve a sok évszázad alatt kialakult gyümölcsfajtái nem tudnak
alkalmazkodni az ilyen hosszú ő képest hirtelen bekövetkezett
és ő klimatikus változáshoz. Ez a gyors változás katasztrófa
ű és az alkalmazkodásra képtelen növények
visszaszorulásához vagy kipusztulásához fog vezetni. Érvényes ez a
számunkra kitüntetett ő ű ő növényekre is.
Az ember szerepe "normális" klimatikus viszonyok között is igen
nagy a gyümölcsészetben, de a mai gyorsan változó klímában
különösen fontossá válik. Arra is számítanunk kell - és erre az
ő ű csak az ember képes - hogy a
klímaváltozás föl fog gyorsulni, szinkronban azzal, ahogy a Föld
globális szabályozó rendszerét az ember tönkreteszi. (Egy bizonyos
határon túl viszont már mi sem vagyunk képesek szinte semmit sem
tenni.)
Számos olyan beavatkozást tehetünk, (l) amellyel a ő
növényeinknek biztosíthaljuk az életben maradását, de ennél sokkal
fontosabb az, hogy (2) ő a gyorsabb alkalmazkodásukat,
amely nélkülünk sokkal lassúbb lenne. Ebben a fejezetben ezekre a
feladatokra hozunk föl példákat. Ebben a tevékenységben nem sokat
segít a hagyományos tudás, nem támaszkodhatunk ő
bölcsességére, mert az a "normális" klímához való ugyanolyan
hosszú alkalmazkodás során jött létre, mint a növényzeté.
A magunk helyi léptékében befolyásolhatjuk a globális
klímaváltozást is, ez azonban nem igényel külön beavatkozást -
pusztán végeznünk kell a gyümölcsészeti ő
10.1. Ő NÖVÉNYEINK
ÉLETKÉPESSÉGÉNEK FOKOZÁSA
Az a célunk hogy a ő klimatikus hatásoknak eHenálló
ő növényegyedek alakítsunk ki. Ez ő metszés-
sel, szaporítással/telepítéssel, és több más, kisebb beavatkozással.
-70-
A fák fizikai hatásokkal (szélviharral, illetve a nagy ő
szembeni erejét, ellenállását - bizonyos korlátok között - tudjuk
fokozni. A szélvihar letörheti az ágakat, illetve ő ő kifordíthatja a
fákat, különösen akkor, ha a vihar nagy ő alatt, vagy
közvetlen utána, fölázott talajon éri a területet.
10.1.1. A törések elleni ő
• Alacsonyabb és vastagabb törzs kialakítása: ő ő hajtások
következetes alkalmazása és a törzset vastagító metszés fiatal
korban (a koronába metszés idején).
• Vastag vázágak, és a vázágak legstabilabb elágazási módjának
kialakítása a koronába metszés idején (a ű könnyen
széthasadó elágazás kerülése)
• A fa központi tengelyéhez közel álló ő kialakítása, az
ágak fölkopaszodásának megakadályozása (kevésbé htd
belekapni a szél, illetve kisebb ő húzza a termés az
ágakat).
• A termésritkításra ő odafigyelés. A fajtarulajdonságok
között - a jelenlegi értékelési szempontokkal szemben - a kisebb
súlyú termést kell értéknek tekinteni.
10.1.2. A ő elleni ő
ő azt kell segíteni, hogy a fák minél mélyebbre hatoló
gyökeret növesszenek, illetve ő vastag oldalgyökereik legyenek.
Ehhez kerülni kell a csíranövények gyököcskéjének visszacsípését; a
karógyökeret ő fajok esetén a faiskolai szaporítást, hogy
átültetésnél ne kelljen a karógyökeret elvágni, illetve - ha a fa
ültetése nem ő el - a karógyökeret minél mélyebben kell
elvágni. Az átültetett növényeknél a karógyökér ő
érdekében fontos lenne kísérleteket végezni, eddig ugyanis nem
tekintették értékes rulajdonságnak a mélyre hatoló gyökeret, így
nincs is elég erre vonatkozó tapasztalat. A legfontosabb azonban az,
hogy a fákat - akár alan y ok, akár gyökérnemes magoncok - a
végleges helyükre vetéssei szaporítsuk. Ennek ő
-71-
szaporodási mód a magától ő magonc is. A gyökérsarjakról
való szaporítást kerülni kell. A magányos, maguktól ő sarjak
sem elég ő de a sarjtelepek fáinak egymással, vagy a sarjaknak
akár más fákkal összekapcsolódó gyökerei valószíníí.leg elég ő
alapot nyújtanak a ő ellen. Az egymásba kapaszkodó gyökerek
hálózata a természetes ökológiai rendszerekben természetes forma
(pl. ő hínártársulásokban), így ennek kialakítása, vagy
spontán kialakulásuknak segítése a természeti folyamatokhoz való
még teljesebb igazodást jelent. A gyümölcsösök ű ű álJó fái által
alkotott facsoportok, illetve a gyürnölcsények ő ű állapota
éppen ezt a gyökérszerkezetet segíti. (Az egymásba kapaszkodó
gyökerek a természetes rendszerekben az ő
ű szép példája.)
Bizonyos fák esetében a kisebb korona, amelybe kevésbé tud a szél
belekapaszkodni, ugyancsak nyújt némi védelmet a ő ő
ő ő környezet kialakítása történhet ő fasor, fasáv
vagy sövény telepítésével; illetve a gyengébb fák más fák vagy
facsoportok szélárnyékába ő ültetéséveL A gyökér védelme a
károsítóktól és ő szinté fontos beavatkozás. Számos
ő jöhet szóba, amelyek legtöbbjét a jelenlegi gyümölcs-
termesztés is alkalrnazza. Pl. a gyökér óvása a ő hogy
seben át ne ő ő a biológiai sokféleség magas fokának
biztosítása az ő ő leírt számos módszerrel, amely a gyökeret
károsító szervezeteket kordában tartja; telepítésnél a talajuntság
figyelembevétele.
10.1.3. Aszály elleni ő
• Mélyre hatoló gyökér biztosítása.
• A karógyökér minden ő klágazó oldalgyökerek, hogy a
fa képes legyen a talaj utolsó víztartalékainak hasznosítására
aszályos ő (Nem tudunk erre kipróbált módszert ajánlani.
Kísérletezése, kidolgozása fontos lenne.)
- 72-
• A talaj éltetése; ő és vízmegtartó képességének
növelése.
• A helyi pára visszatartása: A csapadék ő része harmat
formájában jut a talajra és növényekre. A növények a harmat
fölvételére a levelükön keresztül is képesek, így aszályos ő
a harmat ő lehet. A ű ű növényzet, ha
ő határfelülettel, segíti a vízpára visszatartását,
visszajuttatását a növényekhez.
• Helyi ű vízrendezés, amelynek számos ismert módja van.
Pl. dombvidéken teraszok, illetve árkok, ű ő mélyedések
kiépítése a szintvonalak mentén a víz elfolyásának
akadályozására.
• A táji vízkörforgás biztosítása vízvisszatartó vízgazdálkodással:
Azokon az árterületeken szükséges, ahol a természetes helyi
(táji) vízkörforgást korábbi oktalan beavatkozáso.kkal
tönkretették, és nem történt meg a helyreállása. Ez a feladat
meghaladja a családi vagy közösségi gyümölcsészet hatáskörét.
Az adott táj (települési) közösségeinek összefogása
elengedhetetlen.
• A szél szárító hatásának csökkentése.
10.2. Ő NÖVÉNYEK GYORSABB
ALKALMAZKODÁSÁNAK SEGÍTÉSE
Ezen a területen két ő ő van: (1) a ő növények
minél több új változatának ő és (2) az új változatok
szelekciója. Mindkét esetben az alkalmazkodó gyümölcsészet
ő elvét kell csak a gyakorlatba átültetni: a természetes
folyamatok követése, illetve rásegítés ezekre a folyamatokra.
,
10.2.1. Uj változatok ő ő
Új változat kétféleképpen jöhet létre: (a) ivaros szaporodással és (b) a
növény valamelyik szervében az ő anyagban ő
változással (leggyakrabban rügymutáció). Ezek a változatok a
természetes folyamatok során is kialakulnak, így pusztán
-73-
meghagyásukkal, életkörülményeik javításával hozzájárulunk a
klímaváltozást jobban ő új vál tozatok kialakulásához. Ehhez
adódnak hozzá az általunk vetett magokból nyert új változatok,
illetve a mutációval ő ő változatok fölismerésével és ivart alan
továbbszaporításával kapott új változatok.
A paraszti gazdálkodásban az új változatok ő a gazdálkodás
szerves része volt. (A legjobb gyümölcsfajtáink többségét a valahol,
valamilyen úton keletkezett - vagyis ismeretlen ű - magonc,
vagy a paraszti kertekben "fölfedezett" változatok ivartalan
továbbszaporításával ő változat.) Ma azonban, amikor az új
változatok létrehozását a tudományos ű és kutatóintézetek
hatáskörébe utalják, és ezzel ű a gyümölcstermesztök csak
vegetatívan szaporított (klónozott) fákat telepítenek ültetvényeikbe,
a gazdálkodó ő ű A gyümölcsészet ű során
sokkal hatékonyabb lehet az új változatok ő és egyúttal új,
ő szempontok is érvényesülhetnek
10.2.2. Az új változatok szelekciója
A legjobb, a klímaváltozást legjobban ű ő változatokat azzal
nyerhetjük, ha mind ivaros, mind ivartalan szaporítással a
ő növények legjobbnak bizonyult változatait tovább
,
szaporítjuk ő ez a gyökérnemes és az alanynak szánt
növényekre egyaránt. A gyümölcsésznek az a dolga, hogy vegye
észre a jó változatokat, és gondeskadjon azok ő
továbbszaporításáról, ő A jó változatok kiválasztásánál
óvatosan kell eljárni. ő ránézésre sok esetben nem lehet fölismerni
a ő tulajdonságokat, csak ő földolgozási, tartósítási,
tárolási, illetve termesztési tapasztalatok után derülnek ki a
gyümölcs jó tulajdonságai.
-74 -
16. kép
ő cseresznyefa helyben hagyott
korhadó törzse
lS. kép
Vérbarack
-- - !:> -
17.kép
Áthidaló oltás almafán
19.kép
Csontkörte ő
20. kép
Bárányfarkú körte
22. kép
Som termése
- 76 -
21.kép
Házi berkenye
23. kép
A hullott gyümölcs is értékes
gyümölcsészeli alapanyag
A Göcsej gyümölcsészeli hagyománya
Kovács Gyula
"Gyümölcs e vidéken nagyon sok terem. Régen még több volt." - írta
Gönczi Ferenc 1914-ben kiadott Göcsej cím(i monográfiájában. ő
tudjuk azt is, hogy az ezernyolcszázas évek végén még voltak
/
családok, közösségek, akiknek ő Szilveszter napjáig szinte
kizárólagos táplálékuk a gyümölcs volt. Ez persze nem azt jelenti,
hogy egy családnak ne lett volna tehene vagy egy-két disznója, de a
többgenerációs családoknál, ahol természetes volt a sok gyermek,
bizony a gyümölcs igen ő tápanyagforrásnak számított.
Ezt támasztják alá az utolsó gyümölcsfa számlálás adatai a
Göcsejben, melynek tanúságaszerint valamikor a XIX. század végén,
a XX. század elején 132 316 darab szilvafa, 49 794 alma, 31 206 körte,
16 333 cseresznye, 10 973 meggy, 26 887 ő és 4233 kajszi
díszlett e vidéken, és kínálta gyümölcsét gazdagnak, szegénynek.
Bort, ecetet, kompótot, aszalványt, pálinkát, no meg friss gyümölcsöt
adott. Globalizálódó világunk, mint annyi más értéket, ezt a
hatalmas kincsünket is szinte teljesen elpusztította!
Arnikor ő rácsodálkeztam erre a hatalmas gazdagságra, már
csak az ő ő említett gyümölcsfák töredéke dacolt az
elmúlássaL Megfogyatkoztak, csakúgy, mint azok az acélos akaratú,
konok göcseji parasztemberek és asszonyok, akik generációkon
keresztül létrehozták ezt a csodát. Abból a régi világból még
ismertem néhányat az utolsó hírmondók közül.
Az öreg Sifter, - akinek portáján olyan téli almák voltak,
amilyenekkel azóta sem találkeztam - amikor be kellett költöznie a
faluba, ő még naponta, aztán már csak hetente járt ki a
tanyájára. Nem volt ott már semmi, az ernlékeket kereste. Utoljára
-77-
néhai portájának kapujánál találtam. Tavasz volt, virágzott a
cseresznye. Az ő hangos volt a madarak ő Zokogott.
Aztán nagyokat hallgattunk. Amikor elköszönt még megjegyezte:
"Amikor a mátinkák eszik a cseresznyét, én már nem leszek. " A
máiinkákkal örök hadban állt, mert rendszeresen ő a
cseresznye szedése idején. Néhány hét rnúlva egy favágó hozta a
hírt, hogy meghalt az öreg. Nem volt beteg, a bánat vitte el.
Csatlós Gyuri bácsi közel nyolcvan éves volt, amikor még mindig
járt hozzám az ő csemetét ültetni. Panaszkodni nem hallottam,
legnagyobb bosszúsága az volt, hogy a térdén minden nadrág
tönkremegy. Történt pedig ez azért, mert Gyuri bácsinak valarnikor
eltörött a lába és a ű következményeként közel egy centis drót
lógott ki a ő Persze rég el kellett volna már távolítani, de
kijelentette, hogy egyszer volt már kórházban, többet oda nem megy,
magától pláne nem. Fogóval próbálta kihúzni a drótot, de nem
sikerült A drót maradt, a nadrág meg szakadt. Máig nem értem,
hogy tudott olyan ű ő bort termelni azon a vad agyagon.
Felesége, Irma néni mindig almával bocsátott utamra, melynek
fajtáját már sosem fogom megtudni.
Tarsoly Karcsi bácsi, akinek én voltam az egyik legjobb barátja, arról
volt híres, hogy a ő csak a pálinkát szerette jobban.
Mindent tudott, amit ezzel kapcsolatban tudni érdemes.
ő ő no meg a ő ő ő Persze nem az
elmélet, hanem a gyakorlat szintjén. A ő csak az volt, hogy
tudták ezt a fináncok is. ő meglátogatták Kari bácsit és
elvitték az apparátust, aminek következtében a család konyhájának
eszközállománya gyakran volt kritikus szint alatt.
És sorolhatnám tovább egy ű kor utolsó tanúit, ő már csak
elvétve akad hírmondó. Elmentek. Elmentek és elvitték magukkal
azt a tudást, amely generációról generációra, apáról fiúra szállt.
Magukkal vitték, mert nem kértünk sem a tartásukból, sem a
tudásukbóL Hagyományainknak hátat fordítottunk. Mindig annak
-78 -
hittünk, aki többet ígért. Problémáink megoldásában másra
hagyatkozunk, ahelyett, hogy végre kezünkbe vettük volna
sorsunkat. Ha nem változtatunk, úgy fogunk járni, mint a Göcsej
gyümölcsészete: Hol volt, hol nem volt ...
A hagyaték- régi fajták dicsérete
Az ő gyümölcsöt ő fajták a cseresznye korai változatai, a
Pünkösdi és a Májusi cseresznye voltak. Irigylésre méltó embernek
számított, akinek ilyen fa díszítette a portáját, de csak egy- két napig,
mert ezek a közvetlen utánuk ő Hólyagos és Korai ropogós cseresz-
nyéhez képest bizony íztelen gyümölcsnek számítottak. Különösen a
Hólyagos cseresznye volt kedvence azoknak, akik szerették az édes
gyümölcsöket.
Amikor elkezdett érni a Sárga cseresznye, B01·cseresznye, Szívcseresznye,
Tengeri, Fehér cseresznye, Fekete ropogós, akkorra már ontotta a Göcsej
gyümölcsbéli ajándékait.
A felhasználásuk - gondolok itt a kompótra vagy éppen a
süteményekre - az egyes közösségekben eltért, és ragaszkodtak az
általuk ismert és használt fajtákhoz. Nyilván ezeknek ismerték
pontosan a htlajdonságait. Példáttl nálunk ő egy ő
ropogós cseresznye fajtát használtak (nem gerrnersdorftt), a szomszédos
községben a Fehér cseresznyét tartották legjobbnak e cél ra.
Nagyanyám cseresznyés rétest csak abból a fekete cseresznyefajtából
készített, ami alig volt nagyobb a vadcseresznyénél, és amelynek az
íze semmilyen más fajtához nem volt hasonlítható. Ez a fajta jó ő
esetén a fán megaszalódott. Mára szinte teljesen ű a ő -
persze más fajtákból is alig akad hírmondó.
A meggynek nem tulajdonítottak nagy ő Ez abból is
látszik, hogy nem különböztettek meg fajtákat. Magról vagy sarjról
feljött az újulat, és ha szüksége volt rá a gazdának, meghagyta.
Termését felhasználták lekvárnak, kompótnak, a maradékból
gyümölcslét vagy pálinkát készítettek, mert sennni nem mehetett
- 79-
ő Azóta sem láttam akkora -30-40 cm vastag 10 méter
magas - meggyfákat, mint amik gyerekkoromban ontották a termést.
A kajszi a Göcsejnek inkább a ő részén volt honos. Nem
különitettek el fajtákat, legfeljebb ha nagyobb volt a termés,
Rózsakajszinak nevezték. A friss gyümölcs mellett ő lekvárt
készítettek ő a ő pálinka lett. A régi fajtákat mára
szinte teljesen elvitte az ő
A gyümölcsök közül az alma volt a legfontosabb. Gönczi Ferencet
idéztern, amint említi, hogy a XIX. század végén még voltak
közösségek, családok, melyeknek szinte kizárólagos tápláléka a
gyümölcs volt. Ezzel nyilván ő az alma ő kívánta
hangsúlyozni.
Az ő ű almáknak különösen nagy volt a ő Érdekes/
hogy ezeknek milyen sok fajtája, változata terjedt el a Göcsejben és
"
az Orségben. Tapasztalatom szerint ezek nagy részét másutt szinte
senki nem ismerte. A korai almák legismertebb, e vidéken
általánosan elterjedt fajtája a Szentiványi alma volt. Apró, zöldessárga,
majd sárga termését július ő fogyasztották Egyes
változatainak érése elhúzódott. Ismerek olyan fajtát, ő néha
szeptember közepén is van termés. A Piros szentiványi alma egy jó
héttel érett ő közepes nagyságú volt a gyümölcse. Ezt a fajtát
már süteményekbe is használták, de természetesen frissen
fagyasztva is ű volt. Az általam ismert utolsó példányát tíz
éve törte derékba egy vihar.
Néha közepesnél is nagyobbra ő a Jakab alma. Édes volt, gyorsan
romló, de gyakran és ő ő A Jó alm.a
1
amely a korai almák
közül egyedülálló ízvilággal rendelkezett, Kerkaialván díszlett. Mára
ez is csak az emlékekben maradt fenn. A faluban zömében
reformátusok laktak, és amikor gyermek született a családban,
szokás volt
1
hogy a rokonok, barátok feLkeresték a kismamát és
komakosarakkal ajándékozták meg. Ebbe ő ételt/ italt
- 80 -
raktak, célja pedig többek között az volt, hogy a kisroamát az ő
napokban segítsék. A komakosarakba - ha éppen érett Jó almát is
raktak, mert ő nem lett hasfájós az újszülött. Hasonlóan áldásos
hatása volt a viszáki Korai almának és a gombosszegi Fehéralmának.
A Cigányalma közepes vagy kisebb, bordó ű és savanykás ű
volt, egyes változatai kifejezetten fanyar gyümölcsöt érleltek Húsa
fehér volt, ami a héj mentén rózsaszínre ő
A ő sárga és piros változata is ő Közös volt
bennük, hogy a gyümölcsöt megrázva a magházban "csörög" a mag.
Rétesalmának ismerték leginkább azt a július ő ő sárgás ű
pirosan csíkozott közepes nagyságú fajtát. Valamennyi változatának
közös tulajdonsága a nagyon hosszú érési ő Egyes változatai július
ő szeptember végéig értek. Ismerték még Nyári csíkos almának,
Fahéjalmának, Lepényalmának és még sok más néven. Nevénél is több
volt változatainak száma. Roppanó kellemesen savas gyümölcsét a
háziasszonyok szívesen használták süteményekbe, ő voltak, akik
csak ezt használták Cukros szirupba, üvegekben tették el, mindig
annyit, hogy kitartson a ő évben a Rétesalmák éréséig.
A Tökalma nevét ő ő kapta. Kertemben van egy
olyan fajtája, amely 2009-ben 70-80 dkg-os almákat termett.
Gyümölcslé és ecet készítésére az egyik legfontosabb fajtának
számított. Tárolni nem lehetett, mert gyorsan romlott.
A gyümölcslé különös,en nyáron, aratás és betakarítás idején volt
fontos víz helyett. Készítésekor ő megtörték az almát, aztán
kipréselték. Pusztaapátiban például a Cseh almát, a Metétt almát és a
ő almát keverték ő arányban; a lányoknak,
asszonyoknak édesebb, a férfiaknak savanykásabbat levet
készítettek. Ami nem fogyott el frissen, azt hagyták almaborrá forrni
- aminek szintén nagy volt a keletje -, a bor egy ő pedig ecet
lett.
-81-
Aratás idején érett a Boralma is, melynek húsa pirosas, íze pedig
kellemesen savanykás volt. ő felhasználására a neve is utal.
A Fehér pogácsaalma nagy lapos volt és édes. A Piros édes alma szintén
édes volt, hamar megporhult, és gyorsan romlott. Tudomásom szerint
a Göcsejben egyetlen példánya él még, ha él.
A Porcogós édesalma-ahogy az itteni ember mondta- etette magát. A
Pécsalma, Szagosalma, Aszalóalma szintén ebben az ő érett.
Ezek a fajták tárolásra még nem voltak alkalmasak, de természetesen
annyi nem tudott teremni, hogy az utolsó szem gyümölcsöt is ne
hasznosították volna - nagy ő idején például állatok
takarmányozására.
Az ecet ő nem lehet túlbecsülni, hiszen ecet nélkül
évszázadokon át nem lehetett egy háztartást fenntartani. Használták
ő tartósításra, sebkezelésre. A népi gyógyászat egyik fontos
alapanyaga volt, pl. az állatok egyes nyavalyáinak kezelése
elképzelhetetlen volt ecet nélkül. Népi gyógyászatban járatos
barátaim egybehangzóan állítják, hogy ha meglennének a régi
eceteshordók és bizonyos problémáinkra a 3-4°/o-os gyümölcsecetet
használnánk, gyógyszerek tömege válna feleslegessé.
A gyümölcsecetet ű helyen, kamrában tárolták, ő
szerint soha sem egy helyiségben a borral. Tárolására speciális
tölgyfahordét használtak, melynek ű felénk általában 50-80
liter volt. Tetején úgynevezett ablak volt. Itt öntötték belé a
gyümölcslevet, és speciális fa ő ezen keresztül vételezték az
ecetet.
A bor készítésével ellentétben az ecetre mindig "rá öntöttek".
ő ű az egészet, és néha megtisztították a tetején
ő baktériumtenyészetet, amit az ecet fölének vagy más
néven ecetágynak hívtak. A tisztítás úgy történt, hogy az ablakon
keresztül kivették ezt a kocsonyás anyagot, langyos ruhával
- 82 -
áttörölték, majd visszahelyezték a hordóba. Az ecetágy az ecet
tetején teljesen elterült.
Ecet készítésére általában megvoltak a családoknak a saját alma-
vagy körtefajtáL Családunk régen ő csinálta az ecetet, de
kedvelt volt a vadkörte, Vasalma, Tökalma, Pogácsaalma is. Ha a
vártnál korábban fogyott el az ecet, ő gyümölcsfajták erjesztésével
pótolták a készletet.
Az ő elején ő almák már tárolhaták voltak. Ilyen volt például a
Mosolygó batur, vagy ahogy az utóbbi ő ismerték: a Batul.
Ennél a fajtánál álljunk meg egy szóra - megpróbálom ennek a
fajtának bemutatásával érzékelterni a tudomány és a népi
gyümölcsészet közötti különbséget.
Ez a régi magyar fajta, amit az 1300-as évekig vezetnek vissza, a
Kárpát-medence délkeleti részén a Batur ű apátságban
keletkezhetett. Ha egy szakkönyvet a kezünkbe veszünk, megtudjuk
ő a fajta pontos leírását a gyümölcs nagyságától a fa
'
ágazatrendszeréig. Es a tudomány kimondja a verdiktet: ez a Batul.
Eddigi kutatásaim során találkeztam már ő batullal,
Zöldbatullal, Sárga batullal, Apró batulla1, Piros batullal, Lapos batullal,
Mosolygó batullal és még sorolhatnám. Mindegyiknek ő volt
a gyümölcse és más-más célra használták ő Az egyik fajtát el
lehetett tartani akár ő évi gyümölcsérés idejéig, a másik
aszalni volt ő Volt, amit gyümölcslé készítésre használtak,
és olyan is, amely minden évben sokat termett, ezért sovány
ő a család, ő ő a jószág fogyasztotta
gyümölcsét. A felsorolt faj ták közül egyik sem az, amit a tudomány
Batulnak mond.
'
Es a tudomány után most lássuk a törvényt. A törvény kimondja,
hogy csak a regisztrált fajták szaporíthatók! A felsorolt fajták közül
egyik sincs regisztrálva, tehát szaporításuk tilos(!!!). Múltunk
gyümölcsészethez ő ő hagyományai, legendái, gasztronómiai
-83 -
értékei és az egész táj természeti gazdagsága e törvényi szabályozás
által végveszélybe került, ő része mára teljesen elveszett.
Abban az ő helyzetben vagyunk, nemzeti örökségünk
ápolását ő soron saját törvényeink tiltják. ő mindenki beszélt
ugyan az elmúlt években, de ez csak ócska fogás volt a köz felé.
Azok a pénzek, amelyeket papíron az örökség ő
fordítottak, nem a helyükre kerültek. Egyes látszatfesztiváloknak
több volt a káruk, mint a hasznuk. Ezeket a jelenségeket ahhoz az
ernberhez tudnám hasonlítani, aki egy rendezvényen megjelenik
öltönyben, ő de nincs rajta nadrág. Sok esetben az
alapok teljesen hiányoznak.
Az elmúlt évtizedek egyetlen radikál is, pozitív lépése - melynek
hatása eljutott a vidék emberéhez, és véleményern szerint
hagyományaink megtartását a ő években ő segíteni
fogja - a 2010. szeptember 27-én életbe lépett pálinkatörvény volt. És
nem a pálinka miatt. (Ezt a ő még kifejtem.)
De térjünk vissza a már töredékesen ő gyümölcsészeti hagyaték
számba vételéhez.
Az ő ő almákat lajstromba véve, vidékünkön a Batu[ mellett a
Piros pogácsaalma volt a leggyakoribb. Robusztus példányai jó termés
esetén több mázsa gyümölcsöt teremtek. Nagy, lapos, sárga vagy
pirosas alapon sújtásos gyümölcsét gabonában vagy pelyvában
tárolva tavasz végéig is el tudták tartani. Ecet és pálinka
alapanyagául is szolgált. Kezdetben kemény zöldes fehér húsa
ő megporhult. Ebben hasonlított a Kerek édesalmához és a Lapos
édesalmához csakúgy, mint fájának méretében. Nem voltak ritkák
azok a példányok, melyek törzsének ő meghaladta a 60 cm-t.
'
Az Edesalma kezdetben zöldessárga volt, ő megsárgult.
Kedvence volt az ő és akiknek foguk rossz volt, mert
egy ő után fogatlam1l is meg lehetett emú.
-84 -
A Citromalma nagysága és színe is hasonlított névadójára.
Kellemesen savas egyedi ízvilága miatt kedvelték- csakúgy, mint a
Kapitánya/mát, amely közepes gyümölcsöt érlelt, és volt 6szi és téli
változata is.
A Leánycsöcsa alma hosszúkás csúcsos volt, éretten pirosas alapon
pirosan sújtásos. Azok kedvelték inkább, akik nem szerctték a savas
almákat Tél végéig lehetett tárolni.
A Mosánszki közepes nagyságú, sárga ű jól tárolható fajta volt.
Egyes változatai a Batuihoz hasonlóan némely ő akár tél
közepéig fán maradtak, az ég madarainak nem kis örömére.
Sehol sincs még egy olyan hely ahol annyi Vasalma lett volna, mint
Malvin néni falujában az Ő peremén. Ennek több fajtáját
figyeltem meg itt, de a legérdekesebb Malvin néni "szelíd vasal mája"
volt. A Vasalmát - mivel íze fanyar, mondhatnám kesernyés -
ecetnek, pálinkának és a jószág takarmányozására használták.
Kivételt képezett Malvin néni fája. Gyümölcsében nyoma sem volt a
fajtára ő fanyarságnak, íze kellemesen savas volt. Ez az ő
asszony, aki közel járhat már a kilencvenedik évéhez, végig vezetett
a faluján és lexikális pontossággal mutatta be a régi
gyürnölcsfajtákat, egészen azok felhasználásáig és a
gyümölcsészettel kapcsolatos fortélyokig.
Itt bukkantam arra a fajtára is, amit az itteniek csak úgy hívtak:
Kovács Irma-féle alma. Ez a közepes nagyságú sárga színü alma ő
a ő érésig minden gond nélkü l eltartható volt. Héja
rendkívül viaszos, íze inkább édes. A helyiek közill az ő
még ismerték a hölgyet, akinek személyéhez az almát kötik.
Valarnikor a múlt század elején élt, és az ő portáján maradt fönn ez a
fajta. Hogy szelektálta-e, vagy hozta valahonnét, ezt már senki sem
tudta. Az ő eltemette a válaszokat-s talán már martaléka lett Irma
néni fája is ...
- 85-
Hosszú ideig el lehetett tartani a Téli aranypármint. Ez a közepes,
vagy annál kissé nagyobb, piros alapon sötétpirosan sújtásos alma
szabályos alakjával olyan, mintha a ő került volna ő Van
ennek korábban ő változata is, ami már augusztusban érleli ő
gyümölcseit, de nem ritkán még októberben is látni gyümölcsöt a
fán. Ez a .fajta narancssárga alapon sújtásos, egyik fele pirosabb.
Aranyalmának hívták a fentiekhez hasonló, de élénkebb ű faj tát.
Ha érés idején megvilágította az ő napsütés, olyan volt mintha
megannyi aranygömböt termett volna a fa.
A Karácsonyalma már augusztusban piros volt, de aki akkor
megkóstolta, annak elment ő a kedve. Ahogy az itteniek mondják:
savanyú volt akár a zsivány-ecet. Ki kellett várni az ő végét, tél
elejét, akkor vált fogyaszthatóvá. Addigra a héja sötét bordóra
változott, a húsa (különösen a héja alatt) enyhén pirosassá vált és
, H
megporhult. Ize egyedülálló. A Göcsej és az Orség egyes részein
egyebek mellett ezzel az almával díszítették a karácsonyfát.
A Baralmának ezen a vidéken sok változata fordul ő Kemény,
vastaghéjú, ű Egyes - különösen korábbi - változatainál
némi pirosság ő meg. Tartós alma. Gyakran még tavasszal
is tele volt a fák alja ép gyümölccsel. Ezt a fajtát hivják
tudományosan Parker pepinnek. A szakirodalom szerint Angliából
származik, és a XIX. században írták le ő (Hogy miképpen
alakulhatott ki ekkora változékonysága a ő Göcsejben két
évszázad alatt, arra eddig egyetlen tudós sem adott magyarázatot.
Én azt hiszem, tudom a választ - no nem tudományosan, csak úgy,
ű józan paraszti megfontolással.) Vannak falvak a Göcsejben,
ahol Koszosalmának is hívják ezt a fajtát, de a Koszosalma héja
vékonyabb, színe zöldes, ha felületét megdörzsöljük, tapasztalhatjuk,
hogy vékony foszló réteg
A Húsvéti rozmaring országszerte ismert és kedvelt faj ta. A Pünkösd
,
királya tavasz végén vált fogyasztha tóvá. (En csak egyetlen példányát
-86-
ismertem.) Az Egéralmát és a Mákalmát ő termésbiztonsága
és nagy ű termésemiatt kedvelték
Folytathatnám a felsorolást - hisz ű jelenleg több
száz fajtát ő -, de talán ezzel a rövid lajstrommal is sikerült
"
érzékeltetnem azt a csodát, amit a Göcsej és az Orség néhai
gyümölcsészei alkottak
Vidékünkön a körte egyedülálló fajtagazdagságban fordult ő Az
ő fajták már július elején értek. Az Árpával ő körte termése sárgás
és apró volt. Ezt követte a Búzás körte, a ő körte, Mézkörte és a
ő körte. Ezek az ő hasonlóan kicsi, gyorsan romló
gyümölcsök voltak.
A Hébérkörte alakja a hébértökhöz hasonlított, korai változatai
kicsinyek voltak. Egyes változatai képesek voltak a fa alatt félig
megaszalódni. Elég volt összeszedni és néhány órára kemencébe
tenni ezt a megbarnult gyümölcsöt, és akár több évre is tárolhatóvá
vált. Ennek nagy ő volt a család élelmezésében.
Hasonlóan kedvelt fajta volt aszalásra a Tüskéskörte, de ű ő ecetet
és pálinkát is készítettek ő
A korai apró körték után július végén, augusztus elején érett a
Lómonyú körte. A fáról lepottyanva szinte szétesett és romlásnak
indult. A Sárga- és Vöröskörte állaga már jobb volt, de egyik sem volt
tartós. Viszont ezeket a fajtákat frissen fogyasztották
A Vérköte vagy ű körte zöldérésben szedve kedvelt alapanyag
volt a kompótnak
Augusztus második felében kezdett érni a Sózókörte néhány
változata, amelyeket pálinkának szedtek össze az emberek.
Göcsej régen híres volt a pálinkájáról.
- 87 -
A szilvapálinkát eladták, vagy elcseréltek sóra és minden egyébre,
amire a háztartásnak szüksége volt. A göcseji szilvapálinkát a bécsi
udvarban is ismerték. A körtepálinkáját azonban a göcseji ember maga
fogyasztotta. A szó legnemesebb érte! mében vett gazdának védjegye
volt a saját pálinkája. A pálinka kizárólag egyetlen fajta ő
éspedig valamelyik apró, szotykosodó körtefajtából készült.
Szotykosodásnak azt nevezték, amikor a körte éretten vagy
féléretten lehullott a fáról és a gazda a fa alatt hagyta, amíg a
gyümölcs megbarnult -de nem rothadt! A gyümölcs íze, aromája
megváltozott Ekkor szedték fel és cefrézték Természetesen ehhez
kellett a vidék egyedülálló klímája és óriási fajtagazdagsága, amelyet
az itt ő ember kihasznált és használatát ű szintre fejlesztette.
Micsoda igényesség! (Ennek az igényességnek a nyomaival csak a
"
Göcsejben és azOrségben találkeztam az egész Kárpát-medencében.)
A göcseji körtepálinka ennek a tradíciónak ő került
uniós oltalom alá. De mit tettek vele? "A Bosc kobak körtefajta a
göcseji vidék legelterjedtebb és legnagyobb számban ő ő
körtefaj tája, így ennek, és beltartalmi ő ő
szolgál a Göcseji körtepálinka alapanyagául 50%-ban ... " - tudjuk
meg a termékleírásbóL A Bosc kobak francia ű fajta és a XIX.
'
század közepén írták le! Allítom, hogy ennek a körtének az 1920-as
évek ő ezen a vidéken még hírmondója sem volt. Ennek ékes
bizonyítéka, hogy sem Nemesnépi Zakály György az 1802-es
ő leírása ű ű (akkor még a franciák le sem írták),
sem Gönczi Göcsej ű monográfiájában nem szerepel.
Az uniós védelem ő göcseji körtefajtának véli még a Conferancet, a
Hardepont téli vajkörtét, a Clapp kedveltjét, a Packham's Triumph-ot, a
Nemes Krasszánt, a Fétel apátot. Csupa amerikai, belga, francia
ű faj ta! Az utóbbi ő ha ű során jósorsom
összehozott öreg gyömölcsészekkel - sajnos már csak hirmondóban
akad közülük néhány -, mindenkit megkérdeztem, hogy ismerik-e a
- 88-
Fétel apátot? S a válasz mindenütt hasonló volt: Nem. (Páran
biztattak, hogy kérdezzem meg a plébánost, ő bizonyára hallott róla.)
,
Es most jön a csattanó. A termékleírásból azt is megtudjuk, hogy a
Göcseji körtepálinka alkoholtartalma 38-43% között van. Igen ám, de a
korabeli desztillációs eljárások nem tették ő az 50% -nál
gyengébb pálinka készítését, mert az ital ő Ez azt
jelentette, hogy elvesztette tiszta átlátszó színét- megzavarosodott.
A tanulságokat levonva elmondhatjuk Legnemesebb, egyedülálló
hagyományainkat feláldozták a pénz oltárán. A rendeletben leírt
körték kivétel nélkül nagyüzemi termesztésbe vont, magas
termésátlagú fajták, ő nyilván lehet nagy mennyiséget
produkálni. Elgondolkodtató, hogy amikor egy ilyen anyaget
letesznek a magyar ő Brüsszelbe az Unió asztalára, vajon
mit gondolnak rólunk.
A már említett pálinkatörvény megjelenését ő sokat hallatták
hangj ukat a pálinkalovagok, mondván, hogy a pálinka ő
tradíciója nagy veszélybe került az új szabályozás miatt. Az aggályok
kapcsán érdemes tisztázni a hagyomány és a tradíció fogalmát. A
hagyományokat mindig is azoknak a gazdaszemlélettel megáldott
(de mondhatnám azt is hogy megvert, rnert az elmúlt ő ez
inkább büntetés volt) emberek konoksága, eltökéltsége tartotta fenn,
akik ebben a tájban éltek és dolgoztak. Az uniós Göcseji
körtepálinkához jelenleg egyetlen helyi embernek sincs köze, s ugyan-
így a hagyományainknak sem!
Visszatérve a göcseji körtéhez: Még mindig ő azoknak a
fajtáknak a száma, ő régi ő az itteni ember pálinkát
készített. A teljesség igénye nélkül egy kis ő azokból a faj tákból,
amit ismert az itteni ember:
A korán ő körték közül a Tüskéskörte, Búzakörte, Hébérkörte, Zabbal
ő Csibelábú körte, Mézkörte, Parasztkörte, Piroskörte, Bakszarkörte,
- 89-
Tojikörte, Sárgakörte, ]ancsikörte, Cukorkörte, Árpáskörte,
Nagt;asszonkörte, Nyári nagt;hébér, ű Aratásikörte, ő A
korai körtepálinkák íze még dúskál az illa tokban, benne van a tavasz
virágillata, a nyár melege.
Az ő fajták íze, arcmája egészen más. A Sózókörte pálinkája már-
már nem is egy ízvilágot, inkább egy hangulatot, egy érzést áraszt el
bennünk. Benne van a sárguló levél ű illata is. Az a pillanat,
amikor ő ő sétálunk lombhullás idején. De ezt csak az érti,
az értheti igazán, aki ezt megélte, és kóstolt igazi Sózókörte pálinkát.
A Feketekörte, Jancsikörte, Téli hébér, ő Zöldkörte,
Pityerkörte, Citromkörte, Kerekkörte, Csöbörkörte, Vastagszáru,
Fojtóskörte, Aszalókörte, Odvaskörte, ő is az ő gyümölcsei.
Ha számba vesszük a fenti fajtáknak sok-sok változatát, akkor
láthatjuk, hogy még núndig núlyen nagy gazdagságnak örvendhe-
tünk. A Tüskéskörte és a Sózókörte például ű
tucatnyi változatban fordul ő de ő még olyan fajtákat is,
melyeknek neveit már sírba vitték a göcseji öregek. ű
ményemben félszáznál több ilyen fajta és változat tanúskodik eleink
mesterségbeli tudásáról és ő a gyümölcsészet terén.
A szilva a lekvárnak és a pálinkának volt a legfontosabb alapanyaga,
de a legnagyobb ű aszalvány is ő a ő
készült.
Nagyváthy János Magyar házi gazdasszony ű 1820-ban kiadott
munkájában a pálinkáról szóló részt a Boldogasszony szilva
cefrézésével kezdi. Nem találtam a Göcsejben eddig olyan embert,
aki tudott volna mutatni ilyen fajtát. A Búzaszílva még gyakori e
vidéken, de a Kányaszilva, Feketeszílva, Fehér és Vörös picsaszilvának
már csak 1-2 egyede dacol néhány helyen az elmúlássaL
-90-

A duránci szilva nem magvaváló változataiból ő lekvárt
készítettek, de pálinkának is kiváló.
A szilvák közül legfontosabb a Hosszúszilva, vagy ahogy felénk
nevezték, "hosszisziva" volt. ő alapanyaga volt az
aszalásnak és a szilvapálinkának, de lekvárt és kompótot is
készítettek ő
Az aszalás nagy hagyománnyal bírt. A Göcsej ő részén minden
portához hozzá tartozott az aszaló kemence. Az aszalványt részben
értékesítették, de a család élelmezésében is fontos szerepet játszott.
Gyermekkorom falusi tollfosztóiban például aszalt szilvát, almát,
körtét, perecet, és bort kaptunk- persze az utóbbit mi gyerekek nem.
A Göcsej utolsó jó éve aszalvány szempontjából 1987 volt. Apám
több vagon aszalt gyümölcsöt, ő szilvát vásárolt fel. Ez
kivétel nélkül "hosszisziva" volt, a kert végében ő szilvafákról
származott. (Gönczi még úgy jellemezte ezeket a kertvégi
szilvásokat, hogy szinte ő alkotnak.) Idén, még az ő elején
megkért egy ő hogy szerezzek neki legalább 50 kilót ő
a fajta szilvából, de csak 30 kilónyit találtam.
Aszalványt ugyan még találunk a Göcsejben, de ezek már
agyonvegyszerezett világfajtákból készülnek. A mi Hosszúszilvánk
pedig csak azért nem veszett ki, mert minden elszáradt fa helyén
száz új sarj ő ki a ő
A naspolya, vagy ahogy felénk ismerték, a lasponya számban nem
volt ő Termését azután fogyasztották, hogy megcsípte a dér.
Pálinkája az ínyencek italának számított, csakúgy, mint a
birspálinka. A birs lekvárnak is ű ő
ő volt viszont a berkenye. (Házi berkenye) No nem a
gyümölcsfák számát tekintve, amely az elmúlt fél évszázadban
amúgy is a tizedére csökkent. Ez a vadkörtéhez hasonló, az egyik
- 91 -
felén piros, másik oldalán sárga vagy zöld gyümölcs vidékünkön az
egyik legfontosabb gyógynövény volt. Fosóberkenyének is hivták és
ő gyomorpanaszok enyhítésére volt hatásos. Szotykosodott
termését, aszalványát, lekvárját fogyasztották, a ő lepárolt nedíí.t
pedig a pálinkák pálinkájaként tisztelték.
A göcseji ő ő tavasszal rózsaszínbe ő
parasztbarackot, amit ő egyes helyeken durán.ci
baracknak is neveztek, nem oltotta az ember. Ha szükségét látta,
meghagyta azt, amj magról kelt. Szükségét pedig látta, hiszen a friss
gyümölcs mellett pálinkának sem volt utolsó. Ezért aztán akadtak
gazdák, akiknek ő ő tele volt barackfávaL A ő ő elhagyásával
ezek a barackfák is elpuszhtltak. Mintha csak szimbiózisban éltek
volna egymással. ..
Az ő ő megpróbáltam dióhéjban bemutatni annak a
,
térségnek a gyümölcsészetét, ahol eddigi életemet leéltem. Es tettem
mindezt úgy, hogy nem ez a tanult szakmám. Amit megismertem,
megtapasztaltam és leírtam, nem iskolapadban, tanároktól tanultam,
nem ő olvastam- de ez úgy gondolom, látszik is.
Tanítóírn azok az öreg parasztemberek és asszonyok voltak, akik
utolsó hírmondóként még birtokában voltak annak a tudásnak, ami
ezt a sokféleséget, ezt a páratlanul gazdag örökséget létrehozta.
A számbavétel után felmerül a kérdés: Miért lett úgy, ahogy lett? Nem
tudom van-e még egy olyan hely a világon, ahol a
gyümölcsfajtáknak ekkora fajtabéli gazdagsága alakult volna ki ilyen
kis területen. De olyan biztosan nincs, ahol néhány évtized alatt
ekkora pusztítást végzett az ember.
Amikor elkezdtem
gyümölcsfajtákhoz
ű a fajtáinkat és velük együtt az egyes
vagy akár gyümölcsfákhoz kapcsolódó
- 92 -
hagyományainkat, legeodáinkat és ezek gasztronómiai
vonatkozásait, ez a ű volt számomra a legnagyobb
meglepetés. Például egymástól pár kilométerre ő falvak adott
célra (aszalás, lekvár, gyümölcslé, ecet, pálinka készítéséhez) más-
más fajtát tartottak legjobbnak. ő akár a falvakon belül is voltak
ő alkalmazások. Ez természetesen abban is meg-
mutatkozott, hogy az egyes falvak gyümölcsfajtái nagymértékben
különböztek.
Mindennek kialakulásához nélkülözhetetlen volt egy hagyomá-
nyokon alapuló szakmai tudás- és persze egy különleges mentalitás.
Példaként ezt szoktam felhozni: Ha egy német kitalált valamit, akkor
egy év, tíz év, száz év múlva is ugyanazzal a pontossággal,
precizitással vette azt át mindenki. Ha egy magyar talált ki valamit,
akkor annak a szomszédja is megpróbálta azt újra kitalálni, de
ő másként. Az e fajta kreativitás és újító hozzáállás óriási
ő jelent, de gyakran okozta vesztünket is.
Ezek a tapasztalatok és megfontolások vezettek ahhoz a
felismeréshez, hogy a Göcsej gyümölcsészeti hagyományának
átmentése és felélesztése csak akkor lehetséges, ha a közösségek
újból kezükbe veszik ezt a romjaiban is csodálatos hagyatékot.
Számba veszik falujuk régi gyümölcsfajtáit, gyümölcsfáit, ő
az ő fennmaradt emlékeket, a gasztronómiai hagyományokat,
oltóágakat ű oltványokat készítenek, amelyeket a faJu
közterületeire kiültetve létrehozzák a közösség saját génbankját!
Az ő ilyen kertet Gombosszegen kezdtük létesíteni, amelyhez ő
adott Müller Imrének és feleségének a lelkesedése, valamint Török
Zoltán polgármester támogatása. A kert ő ő idén is
közel tucatnyi, a faluban ő régi gyümölcsfa került
beültetésre.
- 93-
Csonkahegyhát régi fajtái a falu ő ő díszlenek. Ezt a helyi
génbankot Horváth Péter erdész irányításával sikerült
megvalósítani.
Viszák ű vagy ahogy ő nevezik, a Viszáki Tündérkert
volt az ő amely az egész közösség bevonásával hozta létre a
gyürnölcsösét. A tündérkert elnevezés Szarvas József ű
"
ötlete volt, aki az Orség gyümölcsészetének egyik legelkötelezettebb
lúve. (Tündérkertnek egyébként még Móricz idejében a Felvidéket
lúvták, Erdélyt pedig Tündérországnak)
Viszák több szempontból is példaként szolgálhat a kistelepülések
számára. Az egymást ő ő rnit sem ő a
fejkvótával és a vonatkozó rendeletekkel - nem voltak hajlandók
bezárni az iskolát. Megtartották iskolájukat! Biczó Zoltán tanító úr
ötlete volt, hogy minden Viszákon ő régi gyümölcsfajta
kapjon egy kis gondnokot, aki gondozza a fát a ű és
'
megismeri a reá bízott régi fajtát. Evente megrendezik a Tündérkert
ünnepét, arnikor a falu új jövevényeinek, újszülötteinek a ő
ő azt a gyümölcsfát, amit majd a gondnokságukra
bíznak. Ezzel a közösség jelképesen befogadja a kis jövevényt. Egy
év alatt ez a kis falu hét csernetével gazdagodott!
A falu- és a ő testület Avas József polgármester vezetésével
- elkötelezte magát arra, hogy ezt a gondolatot közkinccsé teszi. A
tervek között szerepel egy tanösvény létrehozása, valamint
közösségi tér kialakítása a kertben egy kemencével, ami újabb
ő kínál. ő egy kiadvány gondolata. A
Tündérkert 2010-es ünnepére a ő falvak lakói is meghívást
kaptak. Számomra a viszáki tervezgetések azért voltak
ő mert nem a "Majd pályázunk!" szlogennel zárultak.
Ezekhez az ötletekhez mindenki hozzáadja saját támogatását,
munkáját, tehetségét! Ez a hozzáállás - és csakis ez - lehet a vidék
ő és a kistelepülések megmaradásának záloga!
-94-
Meg kell említenem néhány további kezdeményezést: Bázán,
Sweiczer Róbert íjász pályáján megtalálható a helyi fajtáknak több
tucat egyede. Magyarföld 2011-ben fogja elültetni ű
melynek oltványai már készen vannak. Oszkón szétosztották a
térségben ő fajták csemetéit. Nova ő ő
Weilandné Egyed Katalin és Németh József erdész vezetésével egy
adatbázist hoztak létre és a falu temploma körül alakítják ki
ű A régi göcseji gyümölcsfajtákból a zalaegerszegi
skanzenben találhatunk ötvenet, a szombathelyiek pedig
falumúzeumuk területén az erre a célra kialakított kertben ő
térségük régi fajtáit, a gyümölcsös névadójának korabeli instrukciói
szerint elrendezve.
A térség gyümölcsészeti hagyományait ő ő kezdeményezések
kivétel nélkül megszállott emberekhez, elkötelezett közösségekhez
//
ő Ok képesek arra, hogy környezetükben gátat vessenek a
további rombolásnak A ő a fiatalok bevonása ebbe a
munkába, ő minél ő Legfontosabb feladatnak azonban
azt tartom, hogy gyermekeinket már óvodás kortól megismertessük
hagyományainkkat ő vonjuk be ő ennek ápolásába.
Ezt a célt szolgálja Gyümölcsoltó Boldogasszony napjához ő ő
tradícióink felelevenítése is. A katolikus egyház Jézus születésének
hírüladását ünnepli ezen a napon. Valamikor dologtiltó nap volt.
Hagyományosan ezen a napon oltották be a gyümölcsfákat. Régen
az oltást szinte mindenki ismerte és gyakorolta. Mára ez a tudás is
teljesen feledésbe merült.
A gyümölcsoltó hagyományt felidézve ünnepeljük Gyümölcsoltó
Boldogasszony napját a ő iskolák tanulóit bevonásávaL A
gyerekek eljönnek a Medeshegyre, ismerkednek a gyömölcsészettel
és a gyümölcsoltás tudományával - persze életkortól ő
minden korosztály a maga ő oltványaikat ő
szerint saját környezetük, falujuk valamely régi gyümölcsfajtájáról
készítik, amit aztán eiültetnek otthon a Gyümölcsoltó
-95 -
ünnepünk után hatalmas az ő még a ő is
jelezték, hogy a ő jönni szeretnének.
Péter és Pál hetének szombatján a medesi borhoz keressük a legjobb
étket. Ezen a napon összejönnek a térség kis közösségei.
ő ő bográccsal és nem utolsó sorban a régi ő
megmaradt tudásával felszerelkezve készítik el nagyanyáink ételeit,
a böjti ételnek számitó aszalt szilvás tejfölös babtól a babos, répás
· füstölt csülökig. Nem ő ő ez, mert az ünnepi alkalom azt
szolgálja, hogy a töredékesen ő gasztronómiai tudásból
összerakjuk a nagy egészet - de legalábbis minél többet abból.
A gyümölcs ünnepén ő a térségünkben termett alma, körte
és egyéb gyümölcsök feldolgozásának bemutatása az ő cél.
,
Evszázados, többfunkciós ő vagy orsós préseken almalét,
gyümölcsbort, ecetet készítünk. Sózókörtét, Tüskéskörtét aszalunk,
és ismerkedünk a kapcsolódó népi hagyományokkal, mondákkal,
népdalokkal.
A szabad ő ő okán fontos lenne, hogy a
pálinkát ő ő ő ünnepén, Szent Miklós napján a
közösségek megtarthassák a maguk pálinka-mustráját.
A felsorolt példákból is látszik, bár sok minden elveszett, de még
nincs veszve minden. Talán azt is elmondhatjuk, hogy e válságos
ő a gyümölcsészet élen jár a kiút keresésében, és ez nem
véletlen.
Bereczki Máté, egyik legnagyobb magyar pomológuswlk azt
mondta: "A gyümölcsészet olyan mint a szeretet vallása, mely
megnemesíti az ember lelkét, ahogtj megnemesíti az átoltás a vad fát ... "
Adjon az Isten a ő sok-sok gyümölcsészt a Kárpát-
medencében, akik ő hagyományainkat, vigyázzák örökségü1lket
- mert aki múltját elveszíti annak ő nem lesz!
- 96 -
Madárbarát gyümölcsös
Gondoskodás a szelíd növényvédelem ő
Darázsi Zsolt
Ha vegyszer nincs, a madár is jó?
A gyümölcsültetvények a legintenzívebb hasznosítású
ő területek napjainkban. A ű almásokban
évente legalább tizenötször permeteznek ő vegyszerekkeL
De mi volt a kemikáliák korszaka ő Hogyan védte meg
gyümölcsészetét a gazda?
Már a múlt század elején megjelentek az intenzív ültetvények - és velük
együtt a ő soha nem látott tömege. Sok töprengés után a kutatók
észrevették, hogy az ültetvény ő határos részein sokkal kevesebb a
rovarok okozta kártétel, mint a terület belsejében. A problémára adott
volt a válasz; madarakat kell csalogatni a gyümölcsfák közé.
ő ő az odúlakó madarak betelepítése látszott.
Így indult el a kísérletezés ő típusú odúkkal.
Az ő ismert kísérletben egy 3 km hosszú almafasor egyik felét
látták el madárodúkkal, mivel a téli araszoló lepke hernyája ő
évre megsemmisítette a termést. Eredmény már az ő évben is
mutatkozott, a második évben pedig - a madaraknak ő
- hatszorosára emelkedett a termés. A madarak munkájának
eredményét a kihelyezett hernyócsapdák is igazolták A mentesített
fákon 50-szer (!) kevesebb téli araszelót találtak. Számítások szerint
egy széncinege pár és éves szaporulata kb. 80-120 kg rovart fogyaszt
el évente.
1
A további kísérletek is azt bizonyították, hogy ő
környezetben (ahol pl. ő ő és búvóhelyek találhatók)
a madarak hatékony védelmet nyújtanak a ő ellen.
1
Vertse Albert: Madárvédelem. 1955
-97-
Az induló, új ű gyümölcsészethen - ahol azonos
korcsoportú, fiatalabb fák alkotják a lombkoronaszintet- a harkályok
nem tudnak természetes odúkat készíteni az énekesmadarak
számára. A "hagyományos" öreg gyümölcsösökben sem jobb a
helyzet, mert ő is kivágják az ő rosszul ő fákat,
hogy a fiatalabbaknak életteret biztosítsanak. A harkályok az
ültetvény ű ő ("papírnyár", újabban ő
témyerése és a ő terilleteket elválasztó fasorok,
facsoportok fogyatkozása miatt sem képesek kiszolgálni az odúlakó
fajok igényeit. A természetes odúban ráadásul többnyire csak
egyszer költenek a madarak. (Ez igaz a mesterséges odúra is, ha nem
takarítjuk ki gondosan a röptetés után.) Az ő ő említett
kísérleti eredmények alapján ű belátni, hogy a zömében
rovarokkal táplálkozó odúlakó madarak megtelepedésének
ő az alkalmazkodó gyümölcsészetek egyik ő ő
beruházása.
Ember alkotta madárlakások
Gyümölcsösben ő a "B" típusú (3,2 cm ő ű röpnyílású, 15 x
15 x 30 cm-es) odúkból érdemes nagyobb mennyiséget kihelyezni
(hektáronként minimum 3-8 odút). Ezeket a széncinegén kívül a
nyaktekercs, a csúszka, valamint a költési ő szintén javarészt
rovarkoszton ő - így a növényvédelemben fontos szerepet játszó -
mezei veréb és házi veréb is használatba veszi.
- 98-
8
(.)
00
("·l
'
V\
N
l
. -
8
(.)
00
N
'
V\
N
l
l

tipusú madárodú széncinege részére
1- 17 cm -{ • 17 cm ----'
12 cm -j
12 cm -J
f- 23cm -J
l
'

u
: {
""'
N
l
l
r
6
o
N
-
Hogy a kékcinegék és barátcinegék se legyenek hátrányban a
nagyobb ű fajokkal szemben, "A" típusú (2,8 cm röpnyílású, 15 x
15 x 30 cm-es) odúból is érdemes kihelyezni néhányat. Számuk ne
legyen több a "B" típusúak 10-20%-ánál.
Ha cserjés szigetek vagy szegélyek vannak a gyümölcsösbcn, akkor
"C" típusú odú kihelyezése is szóba jöhet rozsdafarkúak számára.
(Mérete 15 x 15 x 25 cm, négyzetlakú röpnyilása oldalfal ű
Ezeket a ő szürke légykapók, ő esetleg
vöröshegyek és ökörszemek is elfoglalhatják.
Öregebb ő közelében érdemes lehet spccü1lis,
fakuszfajok megtelepítésére alkalmas mesterségcs odúkat is
- 99 -
kihelyezni. (Két összeszegezett, farepedést utánzó 10 x 30 cm-es
deszkalap, röpnyílással ellátva.) A fakuszok_ olyan táplálékon élnek-
fakéreg repedéseiben tanyázó bábok, peték -, amelynek a biológiai
növényvédelemben ő szerepe van.
Talán ő hat, de a gyümölcsösben érdemes a seregélyek
ő is gondoskodni "D" típusú odúkkaL A seregélyek
költési ő ő olyan talajon és talajban ő rovarokkal
,
táplálkoznak, amelyeket más madarak nemigen fogyasztanak. Igy
komoly részt vállalnak a talaj ő A 4,6 cm-es
röpnyílású, 15 x 15 x 35 cm-es "D" típusú odúban költhet még a
búbosbanka és a füleskuvik is
Egyéb berendezésekkel
ő kiegészítve
ő változtatják a
, ,
szamara.
(fészekanyag ű ő itató- és téli
a mesterséges madárodúk ő
gyümölcsösöket az odúlakó madarak
Jótanácsok odútelepítöknek
Az odúk mindig száraz anyagból (legjobb a ő
készüljenek. Ha felületüket kívül lekezeljük (környezetbarát módon
pl: lenolaj keneével vagy használt étolajjal), megnövelhetjük
élettartam ukat. Ezzel együtt is fontos az odúk karbantartása. A sérült
odút minél ő (de ő a költés befejezését megvárva) ki kell
javítani. Az esetlegesen ő nedvesség rniatt ű az aljára
egy 4-5 mm-es lyukat fúrni.
Fontos, hogy az odú tetejét le lehessen emelni, mert így az elhasznált
fészek eltávolítható. Az énekesmadarak egy fészket csak egyszer
használnak, viszont általában évente többször is költenek. Az
odúlakók néha az ő ő fészek fölé építik a másodikat, esetleg
továbbiakat, de egy ő után az odú "betelik" és a fiókák részére
veszélyessé válik. Az ilyen fészekben elszaporodnak a paraziták,
-100-
amelyek a fiókák pusztulását okozhaqák, ezért az elhasznált
fészekanyaget érdemes megsemmisíteni. Az ő az ő
a legalkalmasabb. Ilyenkor már nem költenek a madarak és a
gyümölcsészetben is jórészt ekkor zajlanak munkák. A kitakarított
odúk a téli ő ő éjszakázó helyet biztosítanak a
kisebb csapatokban összebújó madaraknak.
A ő ő mellett annak stabil ő is fontos,
így sem ragadozó, sem ő nem tesz kárt a kotló madárban ill. a
ő ő fiókákban (zsanér, biztosító kapocs).
Az odú kihelyezésekor érdemes a függesztést választani (kivéve a "D"
típusút, vagy annál nagyobb ű Így gyorsabban lehet
ő javítani és a fában sem tesz kárt, hiszen nincs szögelés vagy
ottfelejtett drót. A szélben mozgó odú, ha nem ő ágakhoz vagy a
fatörzshöz, nem zavarja a ő ő ő vagy a fiókákat.
A kihelyezett odú ő árnyékban legyen, ő ne
északra nézzen és ne lógjanak elé ágak.
Az énekesmadarak többsége költési ő revírt tart (saját
területet birtokol), így az odúkat ű a területen többé-kevésbé
egyenletesen elosztva kitenni. A ő típusokat keverten
helyezzük ki.
A kihelyezési magasságot gyakran a fák fejlettsége adja meg, de
érdemes tudni, hogy a leggyakoribb ő számító széncinege
akár másfélméteres magasságban is költ, a többi faj szívesebben rak
fészket magasabb odúkban. A magasságot minden esetben úgy kell
meghatározni, hogy ragadozó állat ne férjen hozzá az odúhoz.
A kihelyezésre az ő a legjobb ő mert így megszakják az
odút a madarak és téli éjszakázásra is tudják már használni.
ő március elejére azonban mindenképpen végezzünk az
odútelepítéssel.
- 101-
A fészeképítés nehéz munkáját megkönnyíthetjük a cinegék
számára, ha fészekanyagnak való mohát, gyapjút, ő kötözünk a
fák ágaira. A kotlás és fiókanevelés ideje alatt ne háborgassuk a
madarakat. A kertben sétálgató, dolgozó embert megszokják, nem
zavarja ő de azért tartsuk be a három lépés távolságot a ő
Akiknek nem kell fedél a fejük fölé
A gyümölcsészethen - akárcsak a természetes ő - az
elszórtan álló fák között ő cserjék, bokrok és változatos
aljnövényzet található. Így az odúlakókon kívül a bokrok adta
ő kiliasználva fekete rigó, énekes rigó, barátposzáta, kis
poszáta, fülemüle, csicsörke is tanyát verhet nálunk. Ha bokrainkat
metsszük, alakitjuk, hagyjunk ő villás ágat és egy ű ű
részt a fészeképítéshez.
A kaszáláskor kihagyott pár négyzetméteres területeken
megjelenhet néhány földön ő faj is, mint pl. a citromsármány,
a csilp-csalp füzike vagy a fácán.
A ő fajok száma nagyban függ a birtok nagyságától és a
ő ő ő
N em mind madár, ami segít
A madarakon kívül ne feledkezzünk meg éjszakai légi vadászainkról
sem, hiszen számos károsító lepkefaj ekkor repül és szaporodik.
ő a ő denevérfajok veszik ki részüket a lepkék,
cserebogarak fogyasztásábóL Az ő nyári megtelepülésüket speciális
odúkkal segíthetjük. Ezek két db 30 x 40 cm-es deszkalapból állnak,
amelyeket 3 cm-es távtartókkal ő össze. Az odúkat úgy
függesszük fel nagyobb fák koronájába vagy más árnyas, magas
- 102-
helyre, hogy aljuk szabadon maradjon. Nappal a denevérek a
deszkák közötti résben alszanak. Az odú alatt ű denevér
ürülék arról tanúskodik, hogy éjszakai lepkevadászaink birtokba
vették azt.
Másik éjszakai barátunk a földön mozog és ő meztelen csigákat,
rovarokat keres. Neki megteszi egy deszkából szegeit süngarázs
vagy egy kevésbé bolygatott ő is.
Egy sokféle ő biztosító, alkalmazkodó módon gondozott
gyümölcsészetben telepítés nélkül is otthonra találnak ő
gyík, béka és kígyó fajok. Az ő szaporodásukat és áttelelésüket egy-
egy ő homok kupaccal, vagy kisebb tókával segíthetjük.
A gyümölcsösünknek még sok-sok lakója lehet - parányi talajlakó
ő ő a poszméheken át a területünkön vadászó ölyvig vagy
gyöngybagolyig - ő itt nem tettünk említést. Ezek az
"önkéntesek" helyettünk dolgoznak és sokszor csak a gyakorlott
szem veszi észre tevékenységüket. Az igazi gyümölcsész azonban
együtt él a természettel, figyeli annak minden rezdülését és
gyümölcseit megosztja azokkal, akik segítettek neki abban, hogy ő
termést szüreteljen.
-103-
24. kép
Pár napos szénci nege fiókák
26. kép
Hegyi fakusz
- 10-l -
25. kép
B típusu deszkaodú
27. kép
Seregély tojások
28. kép
Fekete rigó
29. kép
Fatüzelésíí aszaló
31. kép
Aszalódó gyümölcsök
- 105-
30. kép
Állványos aszaló
32. kép
Feldolgozásra ű almák
ő
Aszalás az önfenntartó gazdaságban
DákaLászló
A Paradicsomból ű ember ő ő óta igyekezett a nem ő
évszakokra élelmiszert tartalékolni. A XX. század közepéig nem volt
ez másképpen a nagyrészt önellátásra ő magyar
parasztságnál sem. E tartalékolást csak úgy tudta megvalósítani,
hogy ő tartósítási eljárásokat eszelt ki, melyek ő
tették, hogy a nyáron és ő megtermelt zöldség- és
gyümölcsféléket télen is tudja fogyasztani, a téli vágásból származó
hús pedig nyáron is rendelkezésre álljon.
Jelenleg a tartósítóipar rengeteg jó ő ű terméket hoz
forgalomba, mégis érdemes a házi tartósítással foglalkozni, mert így
a háztáji gazdaság terményei nem mennek ő Ráadásul a
késztermék sokkal olcsóbban ő mintha boltban
vásárolnánk, és saját ízlésünkhöz is jobban alkalmazkodhatunk
A legismertebb tartósítási eljárások közül e kiadvány keretében a
szárítással és az aszalással foglalkozunk. Mindkét eljárás lényege a
vízelvonás.
Szárítmánynak azokat a termékeket nevezzük, amelyeket -
többnyire meleg ő áramoltatásával - csontszárazra szádtunk
Nedvességtartalmuk igen alacsony, zúzhatók, ő ő ő
Az aszalványok technikai szempontból az ő hasonlóan
készülnek. Víztartalmuk magasabb, de maximum 65-67%.
Tapintásuk gumis, összenyomva nem engednek levet.
Szárítással és aszalással szinte valamennyi zöldség és gyümölcs,
vadon ű ő gyógy- és ű valamint több gombafaj jól
és gazdaságosan tartósítható. A reformétkezésben fontos szerepet
-107-
ő ő szintén kiváló szárítmány ő Az
aszalványok és szárítmányok sütéshez, ő étkezéshez
könnyen és gyorsan konyhakésszé tehetök.
Nem érdemes aszalrU azokat a zöldségeket és gyümölcsöket,
amelyek nyersen is jól tárolhatók, vagy ű technológiával nem
adnak ő aszalványt (káposztafélék, burgonya, egyes
almafaj ták), valarnint azokat a gyógynövényeket, amelyek szárítva
elvesztik hatóanyagaikat (pl. a galajfélék).
Szárítással tartósítható zöldségfélék: Zöldborsó (hüvelyes és
szemes), zöldbab (hüvelyes és fejtett), káposztafélék, karalábé,
vöröshagyma, póréhagyma, sárgarépa, fokhagyma, karfiol,
petrezselyem, pasztinák, spenót, sóska, paprika, paradicsom, zeller,
cékla, tök, petrezselyemlevél, lestyánlevél, majoránna, kapor,
tárkony, ű
SzárítássaL aszalással tartósítható gyümölcsfélék: Alma, körte, birs,
cseresznye, meggy, kajszi, szilva, ő és a bogyósok
(ribizlifélék, szamóca, bodza, ő ő csipkebogyó, kökény).
Szárítható gombák: vargányák, galambicák, ű
tuskógomba, ő pöfeteg-gombák, laskagombák.
A gyógynövények felismeréséhez, ű termeléséhez,
szárításához komoly szaktudás szükséges. Annak, aki ezzel szeretne
foglalkozni, hasznos segítsége a "Gyógyító növények" ű könyv
(Rápóti-Romváry, Medidna 1980), amelyben kb. 250 hazai
gyógynövényfaj alaktani leírása, tájelnevezése, rendszertani csopor-
tosítása is megtalálható. ő a ő az ő megismer-
hetik az ő és ő gyógynövény-kincsét, ő
valamint azt, hogy mikor, hogyan és melyik szervüket kell ű
hogyan kell azokat megszárítani, tárolni, csomagolni és szállítani. A
könyv jó néhány teakeverék összetételét is tartalmazza.
- 108-
Hogyan szárítsunk, aszaljunk?
A szárításnáJ, aszalásnál ő feltétel a helyiségek, eszközök
épsége, tisztasága és a munkát ő személyek higiéniája.
Általános szabálynak tekinthetjük, hogy a ő okozó
oxidáció elkerülése érdekében a szárítást minél alacsonyabb ő
és minél rövidebb ő alatt kell végezni. Egyes alapanyagoknál a kis
ő anyagok megóvása érdekében a szárító ő
ő nem szabad 30-40 °C-nál magasabbra emelni. Egyes
gyümölcsök és zöldségfélék alacsony és magas ő
egyaránt aszalhatók, attól ő hogy mi a célunk a tartósítással,
(pl. szilvánál a ő íz elérése, vagy a teljes beltartalmi érték
megóvása).
Az aszaló tálcákra, az un. cserényekre mindig csak atmyi terrnényt
rakjunk fel (többnyire egy rétegben), amennyit 24 óra alatt le tudunk
szárítani. Nem szabad, hogy a termény befülledjen, erjedésnek
induljon, esetleg bepenészedjen, mert így az aszalóba rakott telj es
mennyiség használhatatlanná válhat. Ha a termény megszáradt, ill.
megaszalódott, azonnal ki kell venni az aszalóból, mert
ő következhet be.
Néhány terményt az aszalás vagy szárítás ő lehet ő vagy
ő ő Ennek hatására a szövetek fellazulnak, a termék kevesebb
energiával és gyorsabban szárítható, aszalható. Általában azokat a
zöldségféléket készítjük így ő amelyek szárítás és tárolás után ő
vagy sült formában kerülnek fogyasztásra.
Az aszalványok, ill szárítmányok nagy része közvetlenül az
aszalóból ő kiszedés után nagyon törékeny, nehezen
csomagolható, ezért a terméket árnyékos helyen pihentetni kell. Az
aszalvány egy-két óra alatt a ő ő vizet vesz fel, hajlékonnyá,
rugalmassá válik. Ebben az állapotban már károsodás nélkül
csornagolha tó.
-109 -
Az egyes gyümölcsfélék aszalása
Aszalásra minden gyümölcsféle alkalmas, de pl. a málnát vagy a
szamócát érdemesebb dzsemként, lekvárként, szörpként tartósítani.
(Kivéve, ha teakeverékeinket, vagy csíranövények szárítmányait
akarjuk ezekkel az aszalt finomságokkal színezni, ízesíteni.)
Az aszalt gyümölcsfélék között megkülönböztetünk durva és finom
aszalvány t.
Du rva aszalvány készítésekor a gyümölcsök minimális ő
(mosás) után hámozatlanul, magozatlanul, darabolatlanul kerülnek
az aszalóba. (PL: egyes ű nyári körték, kajszi, ő
szilva.)
Finom aszalvány esetében a gyümölcsöt az aszalás ő vagy
közben meghámozzuk, a magját, magházát eltávolítjuk,
egyenletesen felszeleteljük ill. feldaraboljuk Ilyen aszalvány pl. a
hámozott almakarika, a felezett kajszi és a prunella.
A finom aszalványokból kandírozással
1
, valamint cukor- vagy
csokoládémázzal ő bevonással különleges ő aszalvány
készíthetünk Különlegesnek számít a nagy ű magzott
szilvából készült töltött aszalvány is.
Az alma aszalása
A XX. sz. ő felében, amikor még majdnem minden parasztportán
megvoltak a kenyérsütéshez használt kemencék - és rendszeresen
sütöttek is benne kenyeret-, a házi aszalást ezekben a kemencékben
végezték. Az éppen ő gyümölcsöt a kenyér után rakták be a
1
A kandírozás lényege, hogy a nyers, vagy már félig aszalt gyümölcsöt
tömény cukoroldatba mát1juk, lecsöpögtetjük és úgy aszaljuk tovább. Az
így elöállított aszalvány szép fényes ű lesz és kevésbé zsugorodik.
- 110-
kemencébe. Ha nem aszalódott meg teljesen, a csikó-, vagy a rakott
ű ő rácsain és a ő ő fölé helyezett rácsokon
aszalták tovább.
A család aszalt-alma szükségletét ő a teljes érés körüli
ő ű elkészíteni, mert igazán értékes aszalvány csak
érett, egészséges, a fajtára ő ű és zamatú almából
ő
Minden almafajta alkalmas aszalásra, de a fehér húsú, kemény
húsállománnyal ő savas fajtákból lehet igazán szép
aszalványt készíteni. Régi fajták aszalásra különösen alkalmas a
Batul, a Parker pepin ő a Húsvéti rozmaring, a Sóvári, a
Budai Domonkos, a Pogácsa alma, stb.
Durva aszalványt maximum 50-60 mm ő ű almából
készíthetünk Az almát méret szerint gondosan szétválogaljuk, majd
alaposan megmossuk
-A 40 mm alattiakat kettévágjuk, a magházat eltávolítjuk, majd a
felezett almát cserényekre rakjuk, ügyelve arra, hogy egy-egy
cserényre csak közel azonos ű felezett alma kerüljön. Az almát
egy rétegben rakjuk a cserényekre, így egyenletesen aszalódik.
- A 40-50 mm közötti almát ű negyedekre vágni, de egy-egy
cserényre ő csak 40-45-ös, ill. 45-50-es alma negyedrésze
kerüljön. Az alma negyedelését ű az erre a célra rozsdamentes
acélból készített ő végezni, amivel egyúttal a magházat is
,
eltávolíljuk. Igy biztosított az egyforma szeletnagyság is, és gyorsabb
az ő is.
-Az 50 mm-nél nagyobb ő ű almát ű 6, ill. 8 gerezdre
vágni. Az 55-60 mm-es ő ű almából ő durva
almakarika is.
Finom aszalvány készítésénél az alma méret szerinti szétválogatását
és mosását az ő végezzük. Mosás után az almát ű
meghámozni, ő készülékkel 6-8 gerezdre felvágni, majd
-111-
ezután aszalni. Itt is ügyelni kell arra, hogy egy-egy cserényen csak
azonos ű gerezdek legyenek.
Ha piacra is dolgozunk, az almagerezd helyett almakarikát ű
készíteni, mert ez jobban eladható. Az almakarika készítése a
hámozásig megegyezik a finom almagerezd készítésével. Hámozás
után egy magház-eltávolító ő eltávolítjuk az alma közepét Ezt
ő az almát szép egyenletesen 4-6 mm vastag szeletekre
vágjuk úgy, hogy a szelet közepén legyen egy lyuk. Az
almakarikákat egyenletesen szét kell teríteni a cserényen, ügyelve
arra, hogy ne sérüljenek, ne törjenek. Nagyság szerinti válogatástik
nem indokolt, mert e nél.kül is szép egyenletesen aszalódnak,
különösen akkor, ha egy rétegben vannak szétterítve. Az
almagerezden és almakarikán kívül aszalhatunk még alma hasábot,
vagy almakockát is. Ennek ő csak a darabolás módjában
tér el az ő ő ő
Az alma aszalás ő redukálása, fehéritése
Mint ahogy arról már szó esett, az almát a teljes érettség
ő vagy pár nappal ő célszerü aszalni, mert ilyenkor a
legnagyobb a fajsúlya, magas a savtartalma, még sok benne a pektin
és a ő Az érés ő csökken a szénhidrátok és a
savak mennyisége. Amíg az alma ép és egészséges, oxidáció, azaz
légzés megy benne végbe, míg végül felemészti önmagát. Az
energiát szolgáltató anyagok elfogynak, és a sejtek elhalnak. Ha nem
a teljes érettség ő hanem utána, az un. hanyatló
ő aszalunk, szükség van az aszalás ő redukálásra
(savazásra), mert e nélkül az aszalvány megbarnul és az íze is
romlik.
Redukáló anyag csak a természetben is megtalálható, étkezési célra
felhasználható anyag lehet. Ilyen a kereskedelmi forgalomból is
ő kristályos alrnasav, citromsav és ő keverékének
1 %-os oldata kiegészítve 2-3 dkg/100 liter piroszulfáttal, azaz
- 112-
borkénneL Ha az aszalványt csak tésztafélék, sütemények, torták
készítéséhez akarjuk felhasználni, megfelel a 2-3 %-os konyhasó-
oldat is. Ügyeljünk arra, hogy a hámozás és darabolás után az alma
azonnal a savazálébe kerüljön. Fajtától és ő ő pár
ő fél óráig hagyjuk az almát a Iében, majd ű ő
kiszedjük, ő tálcára, cserényre rakjuk, és minél rövidebb
ő belül megkezdjük az aszalást.
Az alma-aszalás menete napkollektoros aszalóban
Az ő ő szó volt arról, hogy annál jobb és szebb aszalványt
kapunk, minél gyorsabban történik meg a vízelvonás, tehát az
aszalás 24 órán belül végbemegy. A folyamat annál gyorsabb, minél
magasabb a szárító ő ő minél alacsonyabb a
páratartalma és minél nagyobb az áramlási sebessége. A ő
áramló ő páratartalmát nem tudjuk befolyásolni, ő
és áramlási sebessége viszont bizonyos határok között jól
szabályozható, s ez éppen elég ahhoz, hogy jó aszalványt tudjunk
készíteni.
A napkollektoros aszalónál semmi probléma nem fordulhat ő
akkor, ha a cserényeket egy rétegben töltöttük meg, süt a nap és jó az
aszaló ő Csupán arra kell ügyeli, hogy az aszaló feltöltése
kora reggel történjen. Ha este még nem jó az aszalvány és van
ventiliáter az aszalóban, a ő a ő kezdetéig
ű kell. Ekkor a ventillációt abba kell hagyni, és másnap
reggel folytatni .
A már kész, kiszedett cserényeket a ő ő és
páratartalomtól ő 1-2 órán át pihentetjük, majd
megkezdhetjük a csomagolást. A kész aszalvány tárolását ő
árnyékos, ő ő rágcsáJóktól mentes helyen rekeszekben,
papír- vagy tüllzsákban végezzük. A kész aszalvány víztartalma 10-
14 %, néhány nap állás után elérheti a 17-19 %-ot. Ennél a
nedvességtartalomnál már minden szelet rugalmas, jól hajlítható. Az
-113-
aszalvány ő felhasználható levesek, kompótok, sütemények,
torták készítésére, ill. ízesítésére. Felhasználás ő az almát
ű ő folyóvíz alatt le kell mosní, majd langyos vízben kell
, .
aztati11.
A csontszárazra aszalt és porrá ő almaszelet vagy almakocka
ű ő használható tea és joghurt ízesítésére.
Körte aszalása
Többféle módon aszalhatunk körtét. A kisebb nyári körtéket
aszalhatjuk teljes érettségben, "szotyósan". A teljes érettség ő
leszedett körtéket ő vagy ő megpuhítjuk, azután
hámozottan, vagy hámozatlanul, feJezve, vagy anélkül aszaljuk
Ugyanilyen módon aszalhatjuk a nyári apró körtefajtákat, mint pl. az
Arabikát, Búzával ő körtét, Sózó körtét, Hébér körtét, Tiiskéskörtét,
Szentiváni körtét (tájnevek).
Az ő ő körtéket a barnulás megakadályozására ő ill.
hámozás után azonnal 1-2 %-os sóoldatba, vagy 0,2 %-os
nátriumbiszulfit, vagy káliumbiszulfitos oldatba mártjuk, és azután
aszaljuk
Az egészben, vagy felezetten aszalt nyári ő készíthetünk
lapított aszalványt is a ő módon: A félig megaszalt - már
ráncos, zsugorodott, de belül még ű ő ő - körtét
kézzel vagy vágódeszkával meglapítjuk, majd tovább aszaljuk
Lapítás hatására a belsejében ő cukros lé kijön a gyümölcs
fel színére, ő fényes lesz a felülete, és fogyasztáskor is
édesebbnek hat.
A ő ő és téli nagyobb ű körtefajtákat, mint a
Vilmos, Hardi, Alexander, Bosck, Díel Vajkört, Papkörte, stb. általában
ő ő hámozva, szeletelve, gerezdekre vágva, sós vagy
biszillfitos mártás után aszaljuk (A magház eltávolítása csak akkor
szükséges, ha körülötte a hús nagyon kövecses.)
-114 -
ő ű ő 80-90°C-on gyorsan aszalva igen szép
és ízletes aszalványt nyerhetünk Az aszalvány tárolása és
felhasználása az almánálleírtak szerint történik.
A kajszi aszalása
Erre a célra a rózsabarack-Jélék a legalkalmasabbak. A kajszi akkor
érett az aszalásra, amikor már sárga, esetleg a köldök-részen még
kissé zöld, de a húsa még kemény. A gyümölcsöt megmossuk
ű ő szitába tesszük , és 2-3 percre forró vízbe mártjuk Forrázás
után a héja könnyen eltávolítható. A meghámozott kajszit
megfelezzük, a magot kivesszük, majd a felezett gyümölcsöt 1 %-os
citromsavas ő helyezzük. Ezután ű ő lecsöpögtetjük,
majd cserényekre terítjük, és megkezdjük az aszalást.
Az aszalást kétfélemódon
l , Meleg aszalás ű ű aszalóval lehetséges. A
megtöltött aszaló minden nyílását lezárjuk, 3-5 óra alatt lassan
70°C-ra ű majd kinyitjuk a ő ő és lassan
visszaengedjük a ő 50°C körülire és az aszalás
befejezéséig ezen a ő tartjuk. Ha az aszalónk
folyamatosan ű 2-2,5 óránként az aszalványt ő
kell. Ezen a ő 20-24 óra alatt aszalódik meg a
gyümölcsünk, ami azt jelenti, hogy 4-5 óránként vehetünk ki
ő egy adag aszalványt, a többit át kell rakni, majd a ő
helyére nyers gyümölcsöt kell tenni.
2, Hideg aszalás - napkoHektoros, vagy fütött aszalóval is
ő Az aszalás 30-45 °C-os ő történik. Igazán
szép árut csak ventillátorral ellátott aszalóban készíthetünk,
vagyis alacsony ő ű ő átfuvatásával
aszalunk Hosszabb ideig tart az ő ő de értékesebb árut
kapunk, hiszen az íz- és zamatanyagok, valamint a vitaminok
szinte teljes mennyisége megmarad.
- 115 -
Cseresznye és meggy aszalása
Minden cseresznye- és meggyfajta aszalható, de csak a nagy szem ű
keményhúsú fajtákból ő 10% körüli finom aszalvány. Durva
- magos-aszalványtakkor készítünk, ha a cseresznyét és meggyet
kompótok, levesek készítésére kívánjuk a ő felhasználni.
A finom aszalványhoz a gyümölcsöt ki kell magozni és azután
aszalni.
A magozást végezhetjük kézzel, egy pálcikára kötözött dróthuzal
vagy vékony ő csat segítségével úgy, hogy a kocsány ő részen
bedugjuk a hurkot, és a magot a keletkezett lyukon kirántjuk A
másik ő a kézi magozó használata. Ebben az esetben a
gyümölcsszemek jobban sérülnek, de a magozás sokkal gyorsabban
ő
A cseresznyét és a meggyet teljes érésben szedjük, mert ekkor adja a
legértékesebb aszalványt. Egyes száraz években a fán hagyott termés
el kezd aszalódni, és utána hullik csak le. ő is készíthetünk
aszalványt, de csak durvát. Ennek a ő messze elmarad a
teljesen éretten aszaltétóL
Ezek a gyümölcsök napon is aszalhatóak úgy, hogy ű
kiterítjük egy asztalra. 2-3 nap alatt így is megaszalódhat, hiszen a
cseresznye és a meggy érésének idején általában tombol a nyár.
ő azonban az aszalóban és a napon ő aszalást
kombinálni. A meggy és cseresznye aszalását - hasonlóan a
szilváéhoz - kezdetben alacsony ő majd magasabbon, a
befejezéskor ismét alacsony ő végezzük. Az ő és az utolsó
,
szakaszt végezhetjük napon, a ő viszont aszalóban. Igy az
aszalás kapacitását 2-2,5-szeresére növelhetjük
Az aszalvány tárolását az almánál leírtak szerint végezhetjük. A
finom aszalvány felhasználható süteménye, torták ízesítésére,
díszítésére, italok ízesítésére. Használhatjuk mazsola helyett,
valamint teák, csírák, joghurtok ízesítésére.
- 116-
Aszaláskor érdemes ű és megszárítani a cseresznye és a
meggy kocsányát. A már elített "Gyógyító növények" címlí
könyvben a ő olvashatjuk a cseresznye és a meggy
száráról: "A drogok (Pruni avi és a Pruni Cerasitipet) nyákoldó,
vizelethajtó, ű ő stb. hatású anyagokat
tartalmaznak. A valódi tea pótszereként is fogyasztják A meggy- és
cseresznye kocsánynak fogyasztó, elzsírosodást gátló hatását is
ismerik."
ű aszalása
Régebben a ű (szamóca, málna, ribizlifélék,
szeder, áfonya, bodza, stb.) aszalásával nemigen foglalkoztak. Ma
azonban a természetes íz, szín és illatanyagoknak ő a
mindennapi étkezésben betöltött szerepe. A ő
teakeverékek, ő müzlik nagy hányada természetes íz és
színanyagokat tartalmaznak, de a modern háziasszony háztartása
sem nélkülözheti ezeket.
Aszalásukról, ill. szárításukról tudni kell azt, hogy igen értékes
anyagokat - szín, illat, zamat, vitaminok, stb. - tartalmaznak,
amiknek egy része magas ő hatására károsodik. Aszalásukat, ill.
szárításukat ezért alacsony ő nagy ű ő
felhasználásával végezhetjük. Az aszalást addig folytatjuk, amíg a
szemek összenyomva még rugalmasak, de már nem eresztenek levet.
A ribizliféléket, áfonyát, jostát, bodzát a minél kisebb sérülések
érdekében érdemes fürttel, ő kocsánnyal együtt aszalni,
majd annak befejeztével ezeket eltávolítani. A fekete ő és a
bodzából csonttá szárítás után ő is készíthetünk, amit
ő lehet felhasználni. A szamóca és málna illatosabb
fajtái nemcsak ő hanem ő is felhasználhatók. Az
alacsony ő ő aszalvány ő C-vitamin
forrás a téli hónapokban.
-117-
A szilva aszalása
A XIX. század végén, a XX. század elején Magyarországon több
szilvát aszaltak, mint amit az országban értékesíteni lehetett, így a
magyar aszalt szilva a ki.ilhoni piacokon is ismert és keresett termék
volt. A hazai piacon többnyire a durva aszalványt értékesítették, de
gyáttottak különleges aszalványokat .is, amelyek igen finom
csemegének számítottak. A Kárpát-medencében található
szilvafajták, a nem magvaválókat (pl. Duránci szilva) kivéve mind
aszalhatók, ennek ellenére régebben eladásra csaknem kizárólag a
Besztercei szilvát aszalták ő a többi fajtával szemben a
viszonylag magas hús-, cukor- és szárazanyag-tartalom, és az ő
adódó jó kihozatal.
A szilvát teljes érettségében, vagy túléretten, un. ő aszaljuk
A fáról ponyvára lerázott szilva közül eltávolítjuk a leveleket,
ágakat. A kocsányt kiszedjük, majd egy rétegben cserényekre
terítjük, az aszalóba rakjuk, és megkezdjük az aszaló ű
A szilvát ő alacsony, majd magas, befejezéskor ismét alacsony
ő aszaljuk Aszalás közben a magas ő
szakaszban többször is kivesszük a cserényeket az aszalóból a
hidegebb ő percre, majd újra visszarakjuk a melegre. A
gyors ű ill. felmelegedés és mozgatás hatására a szilva
felületére kiválik a cukros lé. A szilva ekkor kapja meg a szép fényes
felületét. A szilvát addig kell aszalni, amíg a víztartalma 30-33 %
közé csökken, azaz a marokba fogva nem enged levet. A jól aszalt,
érett, vagy túlérett szilva 20-30 ora alatt megaszalódik Felülete
fényes, fekete és száraz lesz, tapintása gumis, íze édes ő szilvaíz
lesz. Az éretlen szilvából csak savanyú, kemény, matt ű
aszalványt nyerhetünk
Az aszalóból kiszedett szilvát a szabad ő pihentetjük,
azután ládába vagy zsákba rakva tároljuk. Mint a többi aszalványt,
ezt is száraz, ű árnyékos, ő ő mentes helyen tároljuk. A
-118-
hosszú ideig tárolt szilvát havonta, másfél havonta át kell
ő ő Ha a szilva kicukrosodott vagy
molyosodás tapasztalható, etüválni kell. Ezt a ű úgy
végezzük, hogy a szilvát kemencében vagy aszalóban kiterítve 110 C
fokra hevítjük, ahol 10 perctg hagyjuk, azután kiterítjük a hideg
ő majd újra csomagoljuk
Magozott aszalt szilva készítésénél a szilva ő ugyanúgy
történik, mint a durva aszalvány esetében az aszalás menete is
azonos az ő ő leírtakkal egészen addig, míg a szilva ráncos
nem lesz. A ráncos, de nyomásra még levet ő szilvából a mag
nagyon könnyen eltávolítható. Ezt ő a szilvát készre
aszalj uk.
Nagy ű szilvából érdemes prunellát készíteni oly módon, hogy
a szilvát 1-2 percig forró vízbe mártjuk Így a héja könnyen
eltávolítható. Ezután úgy kell aszalni, mint a magozott szilvát.
ő kivesszük az aszalóból, meglapítjuk, majd készre aszaljuk.
Töltött szilvát vagy töltött prunellát úgy készítünk, hogy ő a
mag helyére diót, sárgabarack-, ő cseresznye-, meggy-
vagy szilva aszalványt, ill. mindezeknek mézezett, cukrozott, vagy
csokoládéba mártott változatait töltjük. A töltést ő készre
aszaljuk a szilvát.
Vadon ő gyümölcsfélék szárítása
Ezek közül a gyümölcsök közül a bodzát, valamint a
gyógynövényként is ismert csipkebogyót és kökényt érdemes
említenünk. A csipkebogyónak nagyon magas C-vitamin tartalma.
(4-5 kg bogyóból ő l kg csipkehús, ami egy ő ember 30-
40 napi C-vitamin szükségletét tartalmazza.) Gyomor-, bél-, és
hólyaghurut elleni anyagokat is tartalmaz. Egészben vagy felezve, a
magokat eltávolítva szárítjuk. A felezéshez rozsdamentes acélból
készült eszközt használjunk. .Szedése akkor ő ű arnikor
- 119-
sárgából pirosba hajlik a színe. A csipkét és a kökényt 30 C fok alatti
ő szárítjuk, így ő teljes C-vitamin tar talmukat.
A zöldségfélék szárítása ill. aszalása
Itt is érvényes az a szabály, hogy csak azokat a zöldségféléket
tartósítsuk szárítással, aszalással, vagy bármilyen más módon, amit
nyersen nem tudunk betároini télire. Csak jó ő ű terményt
aszal junk!
Az összes tartósítási eljárás közül a szárítás a legolcsóbb és a
termény i.s így tárolható ű A szárítás technológiáját
ahhoz kell igazítani, hogy az adott ő mit akarunk
ő és a szárítmányt mire akarjuk használni. A legtöbb
zöldségfélét ugyanis többféle módon is száríthatjuk.
,
Altalában ő ő vagy ő után aszaljuk a ő
zöldségféléket: zöldborsó, zöldbab, kelkáposzta, vöröskáposzta,
bimbóskel, karalábé, karfiol, zeller, cékla, ő ő Nyersen is és
ő ő is aszalhatjuk a fejeskáposztát, sárgarépát és petrezselymet.
ő ő nélkül nyersen aszalandók, ill. száritandék a ű
termesztett növények: vöröshagyma, póréhagyma, fokhagyma,
paprika, paradicsom, petrezselyemzöld, zellerzöld, lestyánlevél,
kapor, majoranna, tárkony, ű Ezen növények mindegyike
értékes íz- és zamatanyagokat tartalmaz, többnyire illóolaj
formájában, ezért - a hagymaféléket, a paprikát és a paradicsomat
kivéve - ne száríts uk ő 35 oC-nál magasabb ő A
zöldség- és ű általában csontszárazra szárítjuk.
Az ismertetett alapelvek betartása mellett természetesen olyan
zöldség- és ű aszalásával, szárításával is
próbálkozhatunk, ő itt nem tettünk említést.
- 120-
Mivel a zöldségféléket csontszárazra szárítjuk, ű tárolni
ő mint az aszalt gyümölcsöket. ő ő zsákban,
ládában, dunsztosüvegben tárolhatunk szárítmányokat, akár több
' o o
ev1g 1s.
A gombafélék szárítása, aszalása
A gombaféléket ő elzárt, ő száraz helyen (pl. padláson),
vagy szárító, aszaló berendezésben ű szárítani. Mivel a
gombák az ő párás ő termékei, a padJáson való szárítás nagy
kockázattal jár.
A réten, ő vagy ő ő gombákat kosárba szedjük.
(Nem míí.anyag szatyorba vagy zsákba, mert abban megtöredezik és
befülled) A friss, egészséges és ő gombákat szedjük csak össze,
és ő a kosárba rakjuk, tisztítsuk meg ő ő Amelyik
gombának ő ízletes tönkje van, azt a tönkkel együtt szedjük fel.
ő a kosárba tesszük, a kalapot a ő szét kell választani. A
kalapot a lemezes, vagy csöves részévellefelé helyezzük kosárba.
Ha a szedést szépen, ő nélkül végeztük, akkor a gombát
szárítás ő nem szükséges megmosni, elég egy nedves szivaccsal
áttörölni a kalap felszínét és a tönköket A napon fél-egy óra alatt
megszikkasztjuk, majd a kalapokat és a tönköt is szép egyenletesre
felszeleteljük. Ezután tiszta csomagolópapírra vagy hullámpapírra
kiterítve naptól védett ő helyre tesszük, vagy cserényekre rakva
aszalóban szárítjuk.
A nyálkás ű gombák ő ű ű tuskógomba, stb.)
nehezen száradnak, ezért azokat tisztítás után és szeletelés ő 5-10
percre forró vízbe mártjuk.
PadJáson nem mindig sikerül csontszárazra szárítani a gombát.
Ilyenkor jól zárható dunsztosüvegbe rakjuk a száraz, de még
lapítható gombát, 2-3 cm-es rétegenként sóval megterítjük, majd az
üveget lezárjuk. Az aszalóban készült, teljesen kiszárított gomba a
-121-
zöldségszáríhnányokhoz hasonlóan, sózás nélkül tárolható. A jól
szárított és ő tárolt gombát bármilyen gombás étel
készítéséhez fel lehet használni.
A ő és a töredezett ő port készíthetünk, ami 2-4
%-nyi sóval dunsztosüvegben évekig eltartható. A gombaport
töltelékek, mártások ű
- 122-
NAPKOLLEKTOROS GYÜMÖLCSASZALÓK
Ha olcsón akarunk az ízletes aszalványhoz jutni, az aszaláshoz
érdemes a napenergiát felhasználmmk, hisz ez ingyen áll
rendelkezésünkre.
Kollektoros aszalásnál figyelembe kell venni a napsütéses órák
számának évszakos változását: A napfényes órák száma tavasszal
(április-májusban) átlagosan kb. napi 7 óra, nyáron kb. 9 óra,
szeptember-októberben pedig 6,5 óra.
A jó hatásfok eléréséhez arra kell törekednünk, hogy az abszorberre
ő ő felületre) ő napsugarak átlagos beesési szöge minél
közelebb legyen a ő Ezért - figyelembe véve a nyári
napjárást - legjobb az abszorbert 45!2 és 60Q közötti szögbe állítani (1.
ábra), az aszalót pedig Délre tájolni, vagy - ha - a Nap
pályáját követve forgatni (2. ábra).
l.ábra Az abszorber helyes dó1ésszöge

E
K
.D
2.ábra Az aszaló elhelyezése a nap mindenkori pályájának ő
- 123 -
Az aszaló kapacitásának helyes kihasználásához végig kell
gondolnunk, hogy az adott alapanyagokból mekkora mennyiséget
szeretnénk aszalni az ehhez rendelkezésre álló ő alatt. Az aszaló
típusát és méretét ennek ő kell megválasztanunk.
Néhány alapadat a szárnításokhoz:
18-25 kg alapanyag megaszalásához 1,75 m
2
ű aszalácserényre
van szükség, ez 3 db, egyenként 0,7 m x 0,8 m-es cserény t jelent..
Az nagyobb ű 0,75 m x 11.,94 m-es, 1,45 m
2
-es ű
abszorberrel ő állványes aszaló maximális besugárzás
esetén párologtató kapacitása ideális körülmények esetén 1250g vizet
képes elpárologtatni óránként. Tehát a párologtatási kapacitása
ideális esetben 864 g/ m
2

Nézzünk egy példát! Ha 20 kg alapanyagat 18 % víztartalomig
akarunk aszalni, akkor a friss gyümölcs átlagos víztartalmával
számolva ehhez optimális esetben 13 órára szüksége az aszalónak.
Figyelembe véve azt, hogy nem számolhatunk ideális
körülményekkel, és hogy az egyes gyümölcsök vízleadási sebessége
is nagyon ő lehet - de a szabad vízfelület párolgási sebességénél
mindenképpen kisebb - az aszalás évszaktól ő 1,5-2 (max. 3)
napot vehet igénybe.
Az aszaló megépítésekor és rendszeres tisztításakor figyelembe kell
venni, hogy a gyümölcsöt meg kell óvnunk a ő rovaroktóL
A NAPKOLLEKTOROS GYÜMÖLCSASZALÓ ELKÉSZÍTÉSE
A legegyszeriíbb gyümölcsaszalóhoz csak a napfény segítségére és
egy árnyas fára van szükségünk. A gondosan ő
aszalnivalót selyempapírra fektetjük az árnyékba állított asztalra. Az
- 124 -
aszalásnak ez a módja nem kíván komoly beruházást. Hátránya
viszont, hogy az aszalódás csak a ő kifejezetten meleg
napokon megy végbe ő valamint az, hogy a rovarok,
rágcsáJók kárt tehetnek az aszalványban. Ha ezt az aszalási formát
választjuk, az aszalvány gondosan védjük meg a direkt ő
Jó eredményt érhetünk el a padJáson ő aszalássaL Régebben
ehhez az aszalási formához helyenként külön aszalécserényt fontak
ű ő ő vagy ő Ez a cserény egy malomkerék
ű alacsony ű készség volt.
Abszorberes aszalót több elképzelés szerint építhetünk A
legegyszerííbb a ű fektetett, üveglappal fedett abszorber, mely
maga az aszalócserény is (3. ábra). Nagy ő hogy olcsó és
ű Hátrány viszont, hogy az aszalnivaló az abszorber
felszínén fekve rontja annak hatásfokát, elszennyezheti felszínét.
Ebben a típusban ő túlzott felmelegedés, ami árt az
a sza lványnak.
l
l
' o l
3.ábrn ű re fektetett ű abszorberes aszaló
- 125-
Az abszorberes aszalók ű és bonyolultabb változatban is
készülhetnek A ő akkor tudjuk kiválasztani, ha
eldöntöttük, hogy számunkra mely szempontok a legfontosabbak
(alacsony költség, gyorsaság, egyenletes ő nagy kapacitás,
stb.)
Két ajánlott aszalótípus részletes bemutatása
Az ő tipus ű fogva érdemel figyelmet. Ezt az
aszalót .. kis" aszalónak nevezzük. Ennek megépítéséhez nem kell
más, csak egy darab alumínium lemez feketére festve, egy kicsi vel
nagyobb üveglap, fémlemez, néhány deszka, csavarok, fém
ő és szegek.
Ez a kollektoros gyümölcsaszaló ő egy család számára
szükséges aszalványt képes ő a kertben ő
ő folyamatosan, mindig az éppen ő aszalva.
Nagyon olcsó szerkezet, és mindenki elkészítheti akár otthon is.
A kollektor ű fakeretes készülék, melyben a fény ő
alakítását egy fekete matt festékkel (ideális esetben szolár lakk)
vékonyan lefestett alumínium lemez végzi. Mivel a ő ő ő
hideg ő s nem víz melegítésére használjuk, nem kell értékesebb
anyagat (pl. vörösréz) alkalmaznunk Az alumínium lemez két
oldalát a keret belsejéhez rögzítjük, ill. a ő részét a 4. ábrán
látható módon, vagy ű fa alátétekkel merevítjük. A
napkollektor építésével kapcsolatosan a legfontosabb dolog, hogy az
abszorber-felszín és a hátsó ő ő réteg között minimum 2 cm,
maximum 3 cm távolság legyen. Ugyanez igaz a ő burkoló
üveglap és az abszorber-felszín közötti távolságra is. Ez biztosítja a
kéményhatás miatt áramló ő ő legnagyobb felmelegedését
és gyors áramlását. Abszorberként használható az ű fekete
fóli a, vagy a fekete ű ű ű textília is. (Kapható direkt erre a
célra gyártott anyag is.)
- 126-
A ű esetben nem használunk fakeretet, hanem az
abszorber-felszín alatt ő meleg ő használjuk fel. Ekkor
az abszorber két hosszanti oldalának lefelé hajló peremet készítünk,
hogy az ő ő ő minél többet hasznosíthassunk.
Ilyen esetben az abszorber-felszín méretét érdemes többszörösére
növelni.
v.
-1+1"- ta.. v Í borda.
W\iG níJ :Cii\hítdl
l !
. l
1. ,
s:z::c g <Z c: cz. l CZ-.5
4. ábra Az abszorber (levegó'kollektor) kialakítása
Az aszalócserény kialakításának ű módja a ő
fakeret közé szerelt tüllháló, vagy szúnyogháló, mely viszonylag
olcsó és könnyen ő Bonyolultabb, de a természethez
közelebb álló megoldás , ha ű ő ő és spárgából készítünk
feneket az aszalókeretbe. (Ennél a megoldásnál ügyelni kell arra,
hogy a spárgát néhány helyen csomózzuk végig a ű ő
így azok nem tudnak elmozdulni egymás ő
- 127-
'
5. ábra Tüllhálós duplakeretes, ill. ő ő és spárgából font keretes
aszalócserény
Az állványos aszaló, mint az a ő is sejlik, kivitelezésében és,
költségeiben is egy komolyabb alkotmány (30. kép). Egyszerre
nagyobb ű aszalvány elkészítésére alkalmas. Cserényei
könnyen ő így a különféle ű aszalványhoz mindig a
ő cserényt lehet berakni.
Az aszalás során az elpárolgó nedvesség hatására az aszaló
belsejében a ő víztartalom szempontjából telítetté válhat, és
hidegebb pontokon páralecsapódással kell számolni. Ennek kétféle
módon lehet elejét venni. Egyik módszer az, hogy a faszerkezet
összeállításánál nem használunk ő így ő a fa
száradása során keletkezett hézagokon keresztül az aszalónak
'
ő légkeringése is lesz. Igy ugyan csökken az aszalónk
hatásfoka, azonban nem kell költséges, és általában nem
környezetbarát ő felhasználni.
-128 -
Ha aszalánk falát párazáróvá tesszük szigetelés alkalmazásával,
számítanunk kell arra, hogy a sarkokban és a ő ő falán
páralecsapódás indulhat meg. Ebben az esetben gondoskodnunk kell
a hidegpontok fokozottabb ő ő (Ügyeljünk arra, hogy a
ő ne ő legyen, mert az ő ő
apróbb szálak az egészségre károsak lehetnek.) Az állványes
aszalónál külön "kéményt" is építhetünk armak legmagasabb
. '
ponqara.
Ha a faszerkezet keményfából készült, és ügyelünk arra, hogy ő
esetén letakarj uk az aszalót, akkor nincs szükségünk tartósítószerre.
Így egyúttal ő nyerünk az aszaláshoz, hiszen az aszalónak nem
kell kiszárítania saját magát. Ha azonban a faszerkezetet várhatóan
gyakran éri majd csapadék, vagy puhafából készült, akkor tanácsos
konzerválni, különösen az aszaló tartóvázának talajjal ő
részét. E célra használhatunk lenolajkencét.
Néhány szó a ű aszalókról
A ű ő aszalóban (29. Kép) egy kicsit
bonyolultabb az aszalás, de ha betarljuk a szabályokat, itt is igen
szép áru ő
Ha megtörtént a feltöltött cserények berakása a már ű
aszalóba, és az összes nyílást lezártuk, beleértve az alsó és ő
ő ő nyílásokat is, be kell helyezni a ő ő A
ő ő egészen addig zárva maradnak, amíg az aszaló
ő ő nem érte el a 40-45 "C-ot. Ha ez megtörtént, az
alsó és ő ő ő olyan mértékben nyissuk ki, ill. zárjuk el,
hogy az aszaló ő ne emelkedjen 50 oC fölé, de jobb, ha
40-45 oC között marad.
A ő egyenletes ű mellett a ő nyitásával és
'
zárásával szabályozzuk Igy egyenletes lesz a szárítás. Az aszalványt
-129 -
attól az ő ő ő hogy az aszaló elérte az adott
ő kétóránként ő Az aszalvány akkor lesz jó, ha
hajlításra eltörik ugyan a gerezd, vagy a szelet, de még nem roppan.
ő mindig a kéményhez legközelebbi, azaz a legalsó cserényen
aszalódik meg a termény, és a ő legtávolabbi, azaz a ő
cserényen a ő Ezért amikor a legalsó cserényen már jó az
aszalvány, akkor azt ki kell venni, az összes cserényt egy szinttel
lejjebb kell rakni, és az üresen maradt ő helyre friss
terrnénnyel töltött cserényt kell betenni.
-130-
Kertészeti növények tájfajtáinak
kiskertes ő és magfogási praktikái
Bócsó Renáta és Juhász Attila
A napjainkban is zajló gazdasági, társadalmi és természeti
változások hatására a régi és/vagy helyi fajták szinte teljesen
ű a ő Használatuk és ő azonban
még ma is ő ű mivel számos értékkel rendelkeznek.
A tájfajták kialakulása olyan agrárkörnyezetben zajlott, ahol még az
ű növénytermesztés nem hódított nagy teret. ő adódóan
vegyszermentes önellátó kiskertekben használva ő és
megbízható ű élelem ő alkalmasak.
Felhasználhatjuk ő akár közvetlenül, akár nemesítési
alapanyagként
Ezek a tájfajták magukban hordozzák a múltunkat. Rengeteg ember
apró tudásának, munkájának az eredményeként jöttek létre,
hagyományaink élnek bennük tovább, felbecsülhetetlen eszmei
ű nemzeti kincseink Ezt a munkát tovább kell vinnünk és át kell
adnunk az utánunk ő nemzedéknek. Ezért a tájfajták megismerése,
használata és ő kiemel t fontosságú a ő tekintve.
Az állami ő ő intézet jelenleg csekély mértékben foglalkozik
a tájban való ő (in situ ő A tájfajtákat mag
formájában ű tárolóban tartják, kiemelve eredeti ő ő
(ex situ ő Az éghajlatunk gyorsuló változása miatt a
tájfajták alkalmazkodó képességét viszont csak a tájban ő
rendszeres termesztéssei tudjuk fenntartani (On-farm ő
Ezen írásunkkal azoknak a kiskertes gazdáknak szeretnénk szakmai
segítséget nyújtani, akik felismerik a tájfajták ő és
szerepet vállalnának ebben az ő ő tevékenységben.
-131-
ő lépésben szeretnénk tisztázni, hogy mi is az a tájfajta, helyi fajta,
régi fajta és modem fajta.
• Tájfajtának nevezzük azt az ő típusú fajtát, mely ő
jegyekben eltér a modern fajtáktól, és a mai fogalmakkal
inkább .fajtakeverékként ő A tájfajták ő
tömegszelekciós úton (szebb ő szedett ő
továbbvitelével) kerültek a termesztésbe, és az adott helyen
stabilitásra törekednek A helyi emberek ismerik ezeket és
ő hozzájuk.
• A helyi fajta a tájfajta szinonimájaként használható, bár a
tájfajta egy tájegységre, a helyi fajta pedig egy ű
földrajzi egységre utal.
• A régi fajta nem teljesen egyezik meg a tájfajtával, mert
ő hogy a régi fajta a nemesítési módszerek
hatására már inkább átmenetet képez a tájfajta (mint
alapanyag) és a modem fajta között. Ha egy gazda hosszú
ideig (5-10 éven keresztül) termeszti, tájfajta jelleget vehet
fel. A fogalmak között sokszor nehéz élesen meghúzni a
határokat.
• A modern faj tákat leginkább ű nemesítési
eljárásokkal állítják ő (pl.: keresztezés, hibridizáció stb.), és
elismerésük törvényben szabályozott, szigont eljárási
folyamat (DUS-vizsgálat). Ezek a fajták a mai ű
növénytermesztés igényeihez lettek kialakítva, ezért kevésbé
alkalmasak vegyszermentes önellátó gazdálkodásra.
A továbbiakban már csak a tájfajták genetikai jellemvonásait
részletezzük, mivel ezek ismerete fontos ahhoz, hogy a fajták
ő ő szakmai alapossággal tudjuk elvégezni.
• Relatív ő ű de magas fokú ő diverzitás
jellemzi ő Mivel ezek a fajták ő genetikájú egyedek
ő épülnek fel (populatív jelleg), ezért
fenntartásuk érdekében igyekezzünk minél több jellegzetes
-132-
tulajdonságú egyed ő ű ő esetben a
fajta genetikai háttere ő ű
• A széles genetikai háttér teszi lehetövé, hogy a tájfajták az
ő évjáratok környezeti viszonyaihoz is képesek legyenek
alkalmazkodni. Használatukkal - amodern fajtákhoz képest
- relatíve alacsonyabb, de stabilabb termésátlagra és
ő ő ű termésre számíthatunk
• A tájfajták kialakulása a hagyományos paraszti gazdálkodás
korába nyúlik vissza, melynek módszereihez is
alkalmazkodtak a növények. Ennek a kornak az extenzív
termesztés volt a ő (pl.: kevesebb ű és
vegyszerhasználat), ezért a tájfajták fenntartása csak ilyen
agrotechnikai feltételek között eredményes.
• E fajták egyedei szabadon termékenyülhetnek egymással
(szabadelvirágzású fajták), ezért az ő
fajok esetében oda kell figyelnünk, hogy a ő fajták
ne keveredjenek össze. Ez izolációs módszerekkel és
szigetelési technikákkal oldható meg.
• ő tulajdonságaik, hogy a gazda saját maga tarthatja
fenn a fajtáit. Igényei alapján kiválogathat ő
szimpatikus egyedeket (pozitív szelekció), melyek
vegyszermentes háztáji kertben hálás fajtákká válhatnak.
A tájfajták kiszorulása a ő azért következett be, mert mai
szempontrendszer alapján nem voltak versenyképesek. Terméslik
nem ű nincs ő hozamuk, kevésbé reagálnak jól a
megváltozott agrotechnikára és ű Az olyan
ő szempontok, mint a beltartalmi érték és a zamat, háttérbe
szorultak a látványos megjelenéssei és a mennyiségi paraméterekkel
szemben. A vásárlók nem ismerik fel az és/vagy nem fizetik meg a
tájfajtákban ő értékeket. A piaci (szállíthatóság, ű
polcon tarthatóság stb.) és társadalmi igények megváltozása
ellehetetlenítették a tájfajták ű alkalmazását. A
fajtaelismerés kritériumainak szigorítása szintén hozzájárult a
ő ő kiszomlásukhoz.
-133-
Ma ő génbankokban és elvétve kiskertekben találhatjuk meg
ő Termesztésben ő ő gazdák ragaszkodnak a család jól
bevált fajtáihoz, de már az ő kertjeikben is csak csekély mértékben
ő fel.
Napjainkban ő alternatív gazdálkodási formákban (pl.:
permakultúra, vegyszermentes gazdaság, biogazdálkodás, stb.) van
ő a fennmaradásra, ahol olyan kisközösségek oltalmát
élvezhetik, melyek értékként tudják kezelnj a tájfajtában ő
genetikai örökséget. A tájban ő használat és ő
szempontjából elengedhetetlen egy civil ő ő hálózat
kialakítása, mely a fajtákkal együtt a velük kapcsolatos anyag- és
információ áramlást is képes fenntartani.
Ezeknek a fajtáknak ű ugyan a beszerzési forrásai, mégsem
lehetetlen szaporítóanyagokhoz jutni. Azok számára, akik
felhasználóként vagy fenntartóként szeretnének bekapcsolódni a
helyi és tájfajták ő a ő ő tudjuk
ajánlani:
ő mindenki nézzen körül saját környezetében. Mit
keresünk? Olyan fajtákat amelyek az adott tájban már régóta
(legalább 10 éve) termesztésben van. Ezek a mai kereskedelmi
forgalomban megtalálható fajtáktól eltérhetnek valamilyen fontosabb
htlajdonságot tekintve (pl.: a mag színe, alakja, stb.). Bármit ű
is be, a legfontosabb, hogy a mi kertünkben is jól teremjen, ezért
legalább 2-3 évig tartsuk termesztésben, hogy tapasztalatokat
gyiíjtsünk a fajtával kapcsolatosan. Csak azokat a faj tákat ű
megtartanunk, melyek számunkra ő hasznosíthatóak.
Az ő között a helyi ő gazdákat kérdezzük meg, hogy
használnak-e saját, régi fajtát. Ha használnak, annak azért van
ő mert a helyi fajtának már ő van a többivel szemben,
így nem kell éveket várni, hogy alkalmazkodjon az adott környezeti
feltételekhez. Becsüljük meg az ilyen ő hiszen
- 134 -
kapcsolataink ápolása közben nem csak magokhoz juthatunk hozzá.
Az ő szívesen mesélnek a régmúlttót a növény ő
ő ő ő és saját tapasztalataikról is.
Ugyanezt elmondhatjuk régiós szinten is. Hasznos lehet elmennünk
a környékbeli piacokra, és megnéznünk a saját terményeit árusító
kisgazdák kínálatát. Portékájuk között és kertjeikben még számos
,
helyi és régi fajta ő Erdemes felkutatnunk a környékben ő
hason1ó ő ű embereket, csoportokat, hátha valaki már
rendelkezik fontos információkkal vagy értékes szaporítóanyagokkaL
Tevékenységünket kiterjeszthetjük az ország egészére. Vannak olyan
civil ő és mozgalmak, melyek fontosnak tartják a
gyakorlati ő Ilyenek például a Magyar ő Hálózat,
vagy a. permakultúra és az alkalmazkodó gyümölcsészet megismer-
tetéséért munkálkodó közösségek.
,
Aliami szinten a kertészeti és szántóföldi tájfajták ű
fenntartását és ő a Tápiószelei Agrobotanikai Intézet
(hivatalosan jelenleg Növényi Diverzitás Központ) látja el. Az
ő minden magyar állampolgár ingyenes magmintákat kérhet
kipróbálás és használat céljára.
Nemzetközi szinten léteznek olyan - többségében civil - szervezetek
(pl. a francia Kokopelli, az osztrák Arche Noah vagy az angol
Organiic Gardening), melyek kereskedelmi alapon forgalmaznak régi
fajtákat (Keresési kulcsszavak: seed saving, heirZoom seeds) Sok esetben
azonban nem a Kápát-medence klímájához alkalmazkodott fajtákkal
foglalkoznak.
Mellékesen jegyeznénk csak meg, hogy olyan fajok esetében,
amelyek még nincsenek ő nemesítésbe vonva, a ő
vásárolt alapanyagból is kiindulhatunk Ezek még ő széles
genetikai háttérrel rendelkezhetnek ahhoz, hogy több éves
termesztés után a helyhez jól alkalmazkodó helyi fajtát alakítsunk ki
ő Ilyenek például a sárgarépa és a retek egyes fajtái.
- 135-
A fontosabb kertészeti fajok ő
praktikái
A tájfaj ták esetében nem ő hanem szaporítóanyagról
beszélünk, mivel a ő kifejezést hivatalosan csak olyan
bejelentett fajták magjaira használják, amelyeknek magmintái
megfelelnek a ő ő
A szaporítóanyag kifejezés ű ő mivel vannak olyan fajok,
melyeket magról, másokat pedig ő vegetatív úton szaporítunk
(pl.: fokhagyma, burgonya, csakroshagyma ).
A magról szaporított kertészeti fajok esetében a ű magfogás
szempontjából fontos ismernünk azok termékenyülési típusait. A
magról szaporított fajok ő része ő Ezeknél
a fajoknál-ha ugyanazon fajból több fajta is jelen van a környéken-
fontos a ő izolációs távolság betartása. Az ő
ő fajok esetében (pl.: tökfélék, paprika)
kiskertekben ő odafigyeléssel is csupán egy-két fajta tartható
fenn faj taazonosan.
Az ő növények csoportján belül két típus létezik,
a rovarmegporzású (pl.: sárgarépa, uborka) és a szélmegporzású (pl:
kukorica, spenót).
A rovarmegporzású, ő fajok esetében - ha nincs
elég teriiletünk a térbeli izoláció kivitelezésére - alkalmazhatunk
egyedi virágizolációt vagy izolációs sátrakat is. A virágizoláció
lényege, hogy nem a teljes növényt, hanem csak egyes virágait tarjuk
meghatározott körülmények között a termékenyülés idején. Ennek
célja, hogy a kiválasztott virágok vagy csak a saját virágporukkal,
vagy az adott fajta más ő szedett pollenkeverékkel
termékenyüljenek meg. A paprika esetében jól alkalmazható az
egyedi virágizolációs módszer, hogy a jól kifejlett bimbókat vékony
vattarétegbe burkoljuk, fonállal rögzítjük, majd néhány nap után
- 136 -
eltávolítjuk. A tökfélék esetében akkor történik a virágízoláció,
amikor kora hajnalban a virágok még nem nyíltak ki és még a
rovarok sem járnak. A kinyílás ő álló virágok (8-10 ő
egyeden ő virág) szirmait óvatosan széthúzva, a virágokat
egymás között termékenyítjük meg egy ecset segítségéveL Ezután a
szirmokat összezárjuk, és egy fonál vagy szalag segítségével
megakadályozzuk annak kinyilását. Az így kezelt virágok
kocsányait lássuk el jól látható, tartós jelöléssei (pl.: színes szalag,
fonál). A szaporítóanyag ő ő a szabályozottan
,
termékenyített ő oldjuk meg. Erdemes több virágot
kezelni, hogy még ezek magjaiból is válogathassunk ő
Egyes növényfajoknál (pl. hagymafélék, ő a ő
adódóan könnyen megoldható a teljes növény szigetelése izolációs
sátor használatáva1. Ez egy szúnyoghálóval vagy tüllhálóval bevont
váz, mely a légmozgást nem gátolja, de a rovarokat távol tartja a
virágoktóL A sátor vázának formája és anyaga ő lehet, a
növény ő a ő ő ő a ő fantáziájától és
a rendelkezésre álló anyagoktól ő Fontos, hogy könnyen
ő és teljesen zárt legyen. A sátrat a virágzási ő
ő a végéig (pár hétig) kell a növényeken hagyni. Mivel sátor
alkalmazása mellett a rovarok nem tudják elvégezni a virágok
megporzását, ezért ebben az esetben is nekünk kell a segítségükre
lennünk. Akár hajnalban, akár alkonyatkor, vagy olyan ő
viszonyok között, amikor a rovarok nem járnak, vegyük le a sátrat a
ő és egy ecset segítségével porozzuk be a kiválasztott
egyedeket egymás közt.
A szélbeporzású kukoricánál egy különleges módszert alkalmaznak,
mivel ennél a növénynél a hím (címer) és a ő (torzsa virágzat)
virág külön helyen van. Magfogás szempontjából a ő virágra
kell koncentrálnunk. Amikor a bibék (kukorica bajusz) kezdenek
megjelenni, onnantól kezdve kell szigetelni egyedileg minden
kiválasztott virágzatot. A szigetelés megkezdésekor a fajta éppen
virágzó hím ivarú virágzatáról pollenkeveréket ű és egy
- 137-
ecset segítségével felvisszük a bibére. Ezután papírzacskót húzunk a
,
ő virágokra, és odakötözzük. Igy csak a hibére kent polienek
tudják megtermékenyíteni a ő virágzatot. A zacskót a virágzás
végén- és csakis akkor - feltétlenül távolítsuk el.
Az ő ő ismertetett speciális módszerek rendszeres, nagyfokú
odafigyelés t és precíz munkát igényelnek.
Néhány magról szaporított faj ő vagyis egy adott
növény - általában ő adódóan - már a virág
kinyílása ő megtermékenyül, így nagyon kicsi az esélye az
idegentermékenyülésnek ő adódóan ezeknek a fajoknak több
fajtája is ő egymás mellett. A legismertebb kertészeti
növények között négy faj tartozik ide; a borsó, a közönséges bab, a
paradicsom és a saláta.
Hüvelyesek magfogása
A fenntartás szempontjából a hüvelyeseknél is két csoportot
különíthetünk el. ő a borsó, a közönséges bab, a lencse,
a csicseriborsó, homoki bab és a mungóbab. Ezeknél nem kell izolációs
távolságot tartani a fajták között, akár egymás mellé is ő
ő a hízbab, holdbab, lóbab, méteres bab, amelyek
termesztésénél 25-50 m-es izoládós távolságot kell tartanunk a
ő fajták között. A ő termékenyült, egészséges
hüvelyekben érett magvakat tegyük félre vetés céljára. A hüvelyesek
ő részénél felléphet a mag zsizsikesedése, ezért a magvakat
tárolás ő ű fagyasztással vagy gázosítással kezelni. A
magvakat ezután száraz, ű helyen akár 3-4 évig is tárolhatjuk
-138-
Hagymafélék magfogása
A fenntartás szempontjából három csoportba sorolhatjuk ezeket a
fajoka t.
Egyáltalán nem vagy csak csekély mértékben hoz magot a fokhagyma
és a csokroshagt;ma, ezért fenntartásuk vegetatív úton történik.
Szaporításra a szép, egészséges, jól fejlett hagymafejek gerezdjeit
használjuk.
A ő és a tatárhagt;ma ő minden évben hoznak
virágot, és érl elnek magot. Kevésbé ismert és elterjedt hagymafélék,
ezért sok esetben nem kell izolációt alkalmazni. Szaporításuk
ő magvetéssei történik, de a jól fejlett, ő töveket
ő is szaporíthatjuk
A vöröshagyma és a póréhagyma csak magból kiindulva szaporítható. A
vöröshagymánál létezik olyan termesztési mód (makói), amelynél az
ő évben csak dughagymát állitanak ő a második évben pedig a
dughagymából kifejlett fejeshagymát nevelnek. A másik termesztési
mód esetén a magból már az ő évben kifejlett fejeshagymát
nyerünk. Mindkét termesztési módnál ű száraz helyen
átteleltetünk legalább 4-5 fajtára ő hagymafejet, majd
tavasszal kiültetve összevirágoztatj uk ő Nyár végén a megérett
magokat begylíjtjük. ő ő tulajdonságuk
miatt a ő fajtáit ő távolságra (50-100 m) izoláljuk el,
vagy alkalmazzuk a már említett izolációs sátrat. A póréhagyma már
az ő évben kifejlett hagymát nevel magról. A hagymákból 4-5
egészséges, fejlett példányt a szabadban vagy pincében átteleltetünk,
majd a ő tavaszon kiültetve összevirágoztatjuk
A hagymafélék magjai csak rövid ideig, 1-2 évig ő meg
csíraképességüket
- 139 -
Libatopfélék magfogása
Ebbe a növénycsoportba tartozik a botspenót, a kerti spenót, a cékla és a
mángold. A termékenyülésükre általánosan ő hogy
ő szélmegporzásúak és csupán csekély
mértékben jelentkezhet náluk a rovarmegporzás. Az egyéves fajok
(ker ti spenót, botspenót) magfogása ű csupán a ő
távolságokat (25-50 m) kell megtartani a ő fajták között. A
kétéves fajoknál (cékla, mángold) át kell telelterni a kiválasztott 6-8
anyanövényt A cékla pincében, a mángold szabadföldben
ő át biztonságosan. A céklát a tavaszi fagyok után
kiültetjük és - az egyéveseknél említett távoJságot betartva -
összevirágoztatjuk Az elvirágzott növények általában nyár végére
megémek, elszáradnak. ilyenkor a magvakat a kóróval együtt
ű A magot a kóróról letisztítva száraz, ű helyen
tároljuk, ily módon 3-4 évig ő csírázóképességét.
Tökfélék magfogása
A ő általánosan elmondható, hogy ő
és rovarmegporzásúak, ezért minimum 50-100 méter izolációs
távolságot kell tartanunk a fajták közt. Ha csak kis terület áll
rendelkezésünkre, akkor az egyedi virágizoláció módszerét
alkalmazhatjuk. Az úritök fajhoz (Cucurbita pepo) tartozik a patiszon,
cukkini, spárgatök valamint a ő egyes fajtái (pl.: nagydobosi,
kiszombori). Ha ezek összeporzódnak, elveszítik fajtajellegü ket és
átmeneti formákat hoznak létre, amelyeknek magjai már nem
fajtaazonosak
Más tökfajok az úritökkel nem ő össze. Ilyen a
laskatök (istengyalulta tök) és a pézsmatök (kanadai típusú ő
Ezek fajtáit tehát akár 5-10 rnéterre is ültethetjük az ő
- 140-
Az uborka és a sárgadinnye is ő ő
izolációs távolságuk megegyezik a tökfélékéveL Egyes tapasztalatok
szerint a sárgadinnye uborka közelében pár év után elveszíti
sárgadinnye jellegét, ezért nem javasolt 50-100 méteren belül ültetni
ő
A szépen kifejlett, egészséges ő válogassunk ki a fajta
jellegét hordozó példányokat (4-5 termés). A ő
kiválasztásánál ezen kívül vegyük figyelembe a termés
tárolhatóságát és ízanyagait. A tökféléknél pár hét utáérlelés
ő kikaparhatjuk a magokat. ő egy újságpapírorr
megszántjuk a magokat, pár napig áztassuk vízbe, hogy a hús és a
magokat borító ő finom, higroszkópos hártya leázzon róluk. Ha
az áztatást kihagyjuk, a magon maradt hártya nedvességet vehet fel
a ő ő és a mag penészedésnek indulhat. A jól ő és
ő tárolt mag 3-6 évig csírázóképes.
Burgonyafélék fenntartó szaporitása
Európában a burgonya vegetatív úton ő szaporítás terjedt el.
ő adódóan az izolációnak nincs ő az egyes fajtákat pár
méterre is ültethetjük egymástól. A ő a ő ő
egészséges tövek alól szedjük, közülük is a tojás nagyságú méret az
optimális. A burgonyánál elterjedt betegség a vírusos leromlás,
melynek tünetei, hogy a tövek ő évre egyre kisebb gumókat
hoznak (elaprózódnak), és a leveleken ő sodrcsodás vagy
mozaikosodás jelentkezik. Ezen kívül a gumókan a fénycsírák
megnyúltak, törékenyek lesznek. Az ilyen ő ne
szaporítsunk tovább. ő esetén jól ő a
különbség. A napjainkban termesztésben ő fajták zöme a vírusos
leromlás miatt alkalmatlan a több éves termesztésre, ezért ő
vírusmentes vetógumót kell vásárolnunk Szerencsére számos tájfaj-
tánk (pl. : bakonyi kék, ő és számos szemes fajta stb.) nem hajlamos
a lerornlásra, ezért a háztáji gazdaságban éveken át fenntartható.
- 141-
A paradicsom ő ezért a kertben számos fajtája
könnyen fenntartható. A virág már a kinyílás ő megtermékenyüL
A jól kifejlett, érett, egészséges és ízletes ő (minimum 4-6
termés) egy pohárba kaparjuk ki a magokat, és engedjünk d vizet.
Pár napos áztatás hatására a magokat ő higroszkópos
nyálka lebomlik A magokat a természetben ez a nedvszívó közeg
segíti, hogy nedvesen maradjon a kritikus csírázási szakaszban, de a
tárolásnál a mag emiatt könnyen bepenészedhet. A jól tárolt mag 3-4
évig is ő csíraképességét.
A paprika és a padlizsán túlnyomórészt ő és
rovarmegporzású, ezért kiskertben csak 1-2 fajta ő oldható
meg egy ő belül A fajták közötti izolációs távolság
25-50 méter. Több fajta esetében csakis egyedi virágizoláció
alkalmazása mellett ajánljuk a szaporítóanyagok továbbvitelét a fajta
ő céljából. Legkevesebb 3-5 ő vegyünk jól fejlett,
érett, fajtára ő tulajdonságokat hordozó terméseket A
magokat a ő kiszedjük, átmossuk és rnegszárítjuk. A magok
3-4 évig csírázóképesek.
Keresztesek magfogása
A keresztesvirágúak családjába tartozó zöldségfélék kifejezetten
ő és rovarmegporzásúak, ezért
gondoskodnunk kell a térbeli (50-100 m), vagy speciális (sátorral
ő izolációróL Az egyéves fajok - retek, tarlórépa, rukkola -
tavaszi vetésset már nyáron felvirágoznak és magot érlelnek. A
nyárvégi, ő vetés esetén a virágzás és a magfogás a ő
évre ő át. Ebben az esetben gondoskodni kell a növények
biztonságos ő (pl.: ő és téli retek, tarlórépa). Minimurn
4-5 egyed szi.ikséges az összevirágoztatáshoz. A növények
magkórója nyár közepére elszárad és a magok beérnek. A kórókat
ű és a ő kinyerjük a magvakat.
-142 -
A káposztafélék magfogása nem ű feladat. A ő
káposztafélék összeporzódnak egymással, mert egy azon faj
változatai, ezért izolálni kell ő Az egyéves változatok - knrfiol,
brokkoli - nyár közepén kezdenek virágozni, klímánkra ilyenkor már
a légköri aszály a ő A virágok termékenyü léséhez magas
páratartalom szükséges, ami szabadföldön ritkán fordu l ő A
kétéves változatok - karalábé, káposzta, bimbóskel - esetében tovább
bonyolódik a magfogás, hiszen telelterni kell az anyanövényeket A
mi klímánkon csak üvegházban vagy fóliasátorban oldható meg a
magkötéshez szükséges környezeti feltételek biztosítása. Magjaik 3-4
évig csíraképesek.
Salátafélék magfogása
A saláta ő így a ő változatai -fejes, ő
ű jégsaláta stb. -egymás mellé is ő Ugyanez igaz az
endíviára is.
A cikória viszont ő rovarmegporzású. Itt ő a
vad rokonról, a katángkóróról ő beporzódást kell
megakadályoznunk, mert a növény vad jelleget ölthet magára. A
termesztett cikória a második évben virágzik, ezért ki kell
válogatnunk azokat a termesztésben nem kívánatos egyedek,
amelyek az ő évben magszárat hoznak. A szép, fejlett, fajtára
ő egyedeket (4-5 példányt) hagyjuk fel virágozni. A magokat a
sárguló kóréval ű be, mert teljesen száraz állapotban már
ő peregnek. Száraz, ű helyen tárolva a magok2-3 évig
csíraképesek
- 143-
ő magfogása
Az ő ő ő rovarmegporzásúak,
ezért ő fajták termesztése esetén nagy izolációs távolságot
50-100m) vagy izolációs sátrat kell alkalmaznunk
Magfogás szempontjából elkülöruthetünk egyéves és kétéves fajokat
Az egyévesek - koriander, kapor, ánizs - már az adott évben virágot
és magot hoznak. A kétéves gyökérzöldségek a második évben
virágoznak, ezért az ő év végén válasszunk ki fajtánként 4-6 db
jól fejlett gyökértestet és ezeket teleltessük át magfogás céljából. A
paszternák és a petrezselyem kint ő szabadföldben, ő
a kiválasztott egyedeiket érdemes közel ültetni egymáshoz. A
sárgarépát és a zellert pincében, nyirkos homokban kell teleltetni,
majd tavasszal a fagyok után kiültetni. A sárgarépánál a vadmurok,
a paszternáknál a vad paszternák jelenléte okozhat problémát a
virágzás évében, mivel ő gyakori gyomnövény, és
összeporzódásuk a fajta Jeromlását idézheti ő A magkórét ő
sárgulásakor ű be, majd teljes megszáradás után morzsoljuk
le róla a magokat. A magok 2-4 évig ő meg csírázóképességüket
ű és gyógynövények magfogása
A kiskertekben leginkább használt ű és gyógynövények az
ajakosok és a fészkesvirágúak családjába tartoznak, ezért most ő
róluk teszünk említést. A családok megnevezése ebben az esetben a
virág ill. virágzat szerkezetére utaL Nagyon dekoratív és illatos
növények, ezért a rovarokat ő vonzzák, rovarmegporzásúak.
Mindkét családnál vannak egyéves, kétéves és ő fajok, melyeket
magfogás szempontjából érdemes külön tárgyalni. Nem sok fajtát
nemesítettek ki ő ezért izoláci ójuk megoldására kevés fajnál
van szükség (pl. bazsalikom fajták esetében).
-144 -
Az egyéves növények az ő évben virágoznak és magot érlelnek Az
ajakosok közill egyéves a ű a bazsalikom, a ű és a
majoranna, a fészkesvirágzatú növények közül pedig a körömvirág, a
kamilla, a büdöske (bársonyVirág) és a sáfrányos szeklice.
A két éves növények az ő évben csak ő fej lesztenek,
majd a második évben virágoznak. Az ajakosok közill kétéves faj
például a muskotályzsálya, fészkeseknél pedig a máriatövis.
Sok ismert ő faj is szerepel ezekben a családokban. Ajakos például
a ű levendula, zsálya, ű ő borsika, izsóp, ő
majoranna. Fészkesvirágú ő a cickafark, tárkony, ürömfélék,
pipitérfélék, kasvirág, ű ő varádics. Ezek általában a második
ő virágoznak annyi éven át, amíg a növény él.
A magokat akkor ű amikor a virágzat majdnem teljesen
elszáradt. A kórót még kicsit utószárítjuk, majd kimorzsoljuk ő
a magokat. Csírázóképességüket ő tárolási ű
között 2-3 évig ő
Külön tennénk említést a ő melyek ő vegetatív
úton szaporodnak, tarackolilak Ha fejlesztenek is magot, azok
sokszor nem csíraképesek A mentákon kívül ismert még néhány faj,
melyeknél ű a vegetatív szaporítást alkalmazni (pl.:
néhány levendula faj).
A kukorica magfogása
A kereskedelemben ma kizárólag hibridek kaphatók. Ezek
hosszútávon nem tarthaták fenn, mert pár év alatt leromlanak.
Helyettük szabadelvirágzású helyi és/vagy tájfajtákat érdemes
használnunk, mert ezek ő populációméretben (minimum 80-100
egyed), ű válogatással hosszú ideig ő ő
-145 -
A kukorica ő ő szélmegporzású növény.
ő adódóan a térbeli izolációs távolság 100-150 m. Azonban
vannak olyan praktikák, melyek alkalmazásával egy kiskertben is
fenn tudunk tartani több fajtát egy adott évben. A térbeli izoláción és
egy már említett eljáráson, a ő virágzat elkülönítésén kívül
használható módszer az ő izoláció is. A fajtákat 3-4 hét
különbséggel el (április ő - június végéig), így a
virágzási idejük nem esik egybe. A vegetációs ő közepe felé
haladva már csak rövid ű (100-120 napos ő ű fajtát
érdemes vetni, hogy a termés még beérjen szeptember ő
október végéig ő ő
Kihasználhatjuk egy-egy fajta genetikai tulajdonságait is az
elkülönítésre. A recesszív magtulajdonságok (ilyen a mazsola jelleg és
a fehér magszín) bármilyen idegentermékenyülés esetén azormal
ű és így az érett ő ő a nem fajtaazonos szemeket külön
tudjuk válogatni.
A magfogáshoz válogassunk ki fajtánként mmunum 8-10 db, jól
fejlett, érett fajtára ő tulajdonságú, mindkét végén ő
termékenyült Qól ő csövet. Az utószárított ő csak a
ő ű szemeket tegyük el magnak. Száraz, ű jól
zárt tárolóedényben a magok 3-4 évig ő meg csírázóképességüket
Reméljük, hogy ez a szakmai segédlet hasznosnak bizonyul majd a
fajták kiskertes fenntartásában és ő Ha valaki szereme
jobban elmélyüini ebben a témában, annak szívesen adunk ő
szakmai tanácsot. ' Nyitottak vagyunk az együttmlíködésre,
kapcsolatok építésére. ő biztosítunk gazdaságunk
meglátogatására és - önkéntes munka formájában - a gyakorlat-
szerzésre is. Korlátozott mértékben, bizalmi alapon szaporítóanyaget
is tudunk adni Mindezek feltételeit a kapcsolatfel vétel során
tisztázzuk ű ő partnereinkkeL
1
ő többi ő együtt - a könyv végén található
-146 -
Kapcsolatok, ő
Bócsó Renáta és Juhász Attila
H-7085 Nagyszékely, Dózsa György u. 15.
+36 70/429-3843; +36 30/467-0676
neonata@freemail.hu
Darázsi Zsol t
Göcsej Természetvédelmi Alapítvány
H-8932 Pókaszepetk, Zala u. 9.
+36 30/520-5968
darazsizsolt@zelkanet.hu
www.gocsejta.hu
Dóka László
H-8790 Zalaszentgrót, Virág u. 2.
+36 30/399-5117
Kovács Gyula
H-8986 Pórszombat, ő u . 1/A
+36 30/235-1063
kovacskert@freemail.hu
Lantos Tamás
Ormánság Alapítvány
H-7967 Markóc, ő u. 14.
+36 20/347-2686; +36 73/352-333
ormansaga la pitvany@gmail.com
Lázár Péter
Táltos Szabad Színházi és
Humanisztikus Pedagógiai Egyesület
H-8935 Alm.ásháza, Kossuth u. 14.
+36 30/243-0739
holdbeli®gmail.com
- 147-

~
.• -".J!I'
. . ..
l l

Első

zalai gyümölcsészkönyv
Tájban az ember

Kiadja

a Göcsej Természetvédelmi Alapítvány
2010.

Szerkesztette: LázárPéter

A kül ső borító fo tóit Kusztor Dávid és Lantos Tamás készítették

További fotók: Darázsi Zsolt Kovács Gyula Kis Attila Sándor Lantos Tamás Lázár Péter

ISBN 978-963-08-0608-4
Fe lelős

kiad ó:

Darázsi Zsolt

Ziegler-nyomda Keszthely

. 10.. ....... ... ..... . 24 alapvető sajátosságai A gyümölcsös kialakítása .. 147 .. .. .. . .. 9 (Lantos Tamás) l.... .. . . . 38 .. .. . ..... 97 (Darázsi Zsolt) IV. . .. ... ...Tartalomj egyzék tc. .. ... . ... . .... . .... . 9. 63 A gyümölcstermékek tárolása. ' ' A gyumotcsos e lte t ese ... A Göcsej gyümölcsészeti hagyománya . 77 (Kovács Gyula) III.. .. 6.. .... 107 (Dáka László) V.... . . .. .... . .. . . . . ..... Mi a gyümölcsös .. .. . .. . . .. ... 3. . .... Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz . .... . . . . •• ....... .. ....... ... 69 II. . . .. . .... 5 l Az alkalmazkodó gyümölcsészet alapvonásai . . .. .... ......3- ............. Aszalás az önfenntartó gazdaságban . ...... .. ...... ... ...... ... ... 64 feldolgozása és tartósítása A gyümölcstermékek értékesítési tehe tőségei . l O Gyüm ölcsös típusok. ...... . 131 megőrzése és magfogási praktikái (Bócsó Renáta és Juhász Attila) elérhetőségek Kapcsolatok.. . Kertészeti növények tájfajtáinak \<iskertes ..... . . . .. .. .... 7..... .. 8.... ... ..... 4.. .. : .. ... 5... . ........... . . .. .. . ... 45 Az alkalmazkodó gyümölcsészet haszonvételei . .... ... . ....... ...... ... . .... .. ... 14 A gyümölcsös rendszere .. ..... .... . .... . . ......... ......-él az olvasóhoz .. .. . . 67 2.. .... . Madárbarát gyümölcsös ... . . . .. .. .. . .. 17 Az alkalmazkodó gyümölcsészet . .. .. . ......... .. ...... .. ..

amely ebben a kaotikus.Alkalmazkodó gyümölcsészel bevezetése zalai aprófalvakban") eredményeképp született. mert hamarosan követni fogja egy újabb kötet. kilátástalan jövőt sejtető korban . E könyvecskén keresztül nem tudjuk mindazt átadni Neked. a remény és a szeretet melegsége -. Olyan felismerések tudatosultak bennünk. ami velünk. hOgJJ társtalan "másként gondolkodók" vag~junk. hanem eg~j cselekvő együttgondolkodásé. ami eg~. hogy a sarok között át fog sütni az a melegség . kétkedők és reménykedők -. s amelyben minden kapott vagy szerzett tudás.Kedves Olvasó! Egy olyan könyvecskét tartasz a kezedben. kisgyerekes családok és magányosan gazdálkodók.üttléteinket kísérte és kísérni fogja. Kiadványunk az " Első zalai gyümölcsészkönyv" címet viseli. hogy nem egy szokványos "kertészeti tanfolyam " rész tvevői leszünk.az új Föld megteremtésének reménységével ajándékoz meg. de még magunknak sem mertünk kimondani.a hit. illetve bennünk történt.és embervédelmi" program (hivatalosan: " Fenntartható fejlődés a háztájiban .az emeberemlékezet előtti tudáshoz visszanyúlva . azonnal világossá vált. számtalan egymásba fonódó elemből álló program megmutatta számunkra egy tiszta lelkiismerettel járható út lehetőségét és a hazatalálás örömével ajándékozott meg bennünket.fiatalok és idősebbek. Könyvünk egy "táj. "Első" azért. amelynek fókuszában az ember és természet viszonya áll. Az első a természeti adottságok és az abban rejlő erőforrások feló1 közelíti meg az alkalmazkodó gyümölcsészetet (Tájban az ember). amelyeket mindig is tudtunk. mert azt hittük. de azt gondoljuk. a . a Norvég Civil Támogatási Alap felbecsülhetetlen segítségéveL Amikor ez év márciusában első alkalommal találkoztunk a résztveválckel . Ez a gazdag. tapasztalat és szemléletmód alapvető értéknek számít.

(Ilyen témák pl. a könyv végén pedig egy technológiai szemléletűvel találkozol. (Szemben a nagyüzemi gazdálkodással. ha egy gondolati. és annak is az újragondolt.) "Zalai" azért. amelyek a résztól azaz a tájalkotó ember felől közelítenek az egész felé. Ne lepődj meg tehát Kedves Olvasó. a fenntartható otthon. Es "Gyümölcsészkönyv" azért. modellközpontú közelítés után egt. Az alkalmazkodó gyümölcsészet egyik nagt. A könyvben olvasható öt írást. közösségépítés. A zalai helyszín azért bír nagt. hogy különböző a megközelítésük.) -6- . és az első részvevők is zalai tájakról érkeztek. mert középpontjában az önellátó gazdálkodás legösszetettebb formája. hogy ezt a fajta sokféleséget is magába fogadja és a rendszer szerves részévé teszi. hogy a gyümölcsészet rendszerének különböző szintjén álló elemeit tárgyalják. mert a két zalai civil szervezet (a Göcsej Természetvédelmi Alapítvány és a Táltos Szabad Színházi és Humanisztikus Pedagógiai Egyesület) által meghirdetett programnak két kis zalai falu. akárcsak a gyümölcsészetet. mert itt . az alkalmazkodó gyümölcsészel etikai vonatkozásai. a gyümölcsészel szerves részét képező témákkal foglalkozunk majd. Az írások nemcsak abban különböznek. mozaikos szerkezetű tájba ágyazottan . Almásháza és Tilaj adott otthont.egy csodálatos. élményközpon túval. erénye éppen az. hanem abban is. mert itt még hatalmas . holdbéli tájon a semmiből kezdeni.természetes tó'ke áll rendelkezésünkre! .még fellelhető a gyümölcsészel élő és tovább éltethető hagyománya a szervesen hozzá tartozó tájfajtákkal és változatokkal együtt. pénzközpontú szemlélet érvényesülhet. a gyümölcsészet.pénzben kifejezhetetlen értékű. jelentőséggel. függetlenedés a külső (fenn)tarthatatlan rendszerektől. A gyümölcsészetet nem kell egy lélektelen. szelíden gondoskodó és alkalmazkodó változata áll. a sokféleség (idegen szávai "diverzitás") jellemzi. amelyben kizárólag a profitorientált.másodikban (Ember a tájban) olyan.

mely átfogja az egész. agrármérnök. szociológus.leghátrányosabb. Az általa megalkotott modell gyakorlatba történő átültetését több mint két évtizeddel ezelőtt kezdte meg Európa egyik . Tevékenységéért . Szeptemberben 27-én Medesen ünnepélyes keretek közöttelkészítette az "új idó'k" első szabad főzésű pálinkáját. -7 - . 30 éve titkára a zalai helyi csoportnak. Két hasonló tartalmú publikáció után ebben a formában és terjedelemben itt kerül először közlésre. gondolati modellt. A Göcsej Természetvédelmi Alapítvány motorjaként több komplex . de valaha évszázadokon keresztül az egyik legfejlettebb gazdálkodásával rendelkező térségében. rendszerszemléletű.statisztikai megközelítés szerint . A szerző végzettségeszerint gépész és vadgazdálkodó. Az írásokat a szerzők rövid bemutatásával szerelném a figyelmedbe ajánlani: Az első tanulmány az alkalmazkodó gyümölcsészel elméleti alapköve. mégpedig (egy kivétellel) falun. Valamennyien "hiteles" emberek. az Ormánságban. úgy élnek és dolgoznak ahogy gondolkodnak. azaz alapításától kezdve tagja a Magyar Madártani Egyesületnek. Négytagú családjávalszinte minden élelmiszert maga állít elő a kertjében. az elméleti tudásukat gyakorlatra váltva. A madarak jelenléte és tevékenysége a gyümölcsösben kiemelkedő jelentőséggel bír. Saját giJűjteményében több mint ezer(!) régi gyümölcsfajtát és változatot őriz. A helyi hagyomány jelentőségére. Szerzője Lantos Tamás. elhivatottságát tekintve pedig régi tüzek gondos és rendíthetetlen őrizője.Mindemellett a szerzőknek van egy nagyon fontos közös h1lajdonsága. 1974-től. máig fennmaradt és megmentendő értékekre Kovács Gyula saját élményanyagból táplálkozó. 2010. januárjában átvehette "Az Ev Zalai Embere" címet. a.a fenntartható fejlődést szolgáló -programot bonyolított le. szenvedélyes hangú írása hívja fel a figyelmet. ezért is kapott helyet Darázsi Zsolt írása a kötetben. A szerző foglalkozását tekintve erdész.

. 2007 óta a Tolna megtjei Nagyszékelyen élnek. A tanulmány rávilágít a gyümölcsös gyepszintjében termeszthető zöldségfélék tájfajtáiban rejlő genetikai örökségre. Zalaszentgróton él és folyamatosan keresi a kisgazdaságok kreatív fejlesztésének lehetőségeit. Mindketten agrármérnökök. ahol családjukkal és a környezetükben élő.a jégbezárt kincs helyett annak élő megőrzését és gyarapítását. hogy soha beteg nem /es·z. Föld-Anyánk lehellete kéklik a levegőégben és a magasságokban. A szerzők . A vér. hogy Dóka László jó néhány évig asztalfiókban heverő kézirata végre nyomtatott formában. Aki pediglen megtartja az ő Anyjának törvényeit. Ezért is tartottuk fontosnak... feldolgozási eljárása. azt az Anyja is megtartja. " Almásháza. Hömpölyög a síkok folyóiban. A levegő. úgy. Lázár Péter -8- . Föld-Anyánk lehelletéből születék. Föld-Anyánk véréből születék. Föld-Anyánk vére hullik a fel/egekből. Az ötödik tanulmány az előzőhöz hasonlóan kis terjedelmű kézikönyvként is felfogható. süvölt a hegyek ormain. meiy bennünk lakozik. hasonló gondolkodású emberekkel együttműködve a közösségi önellátás megvalósításán dolgoznak. A Kozmikus Evangélium következő részletével kívánok gondolatokban és élményekben gazdag kalandozást a könyvben: . nyugszik az álló Javakban. Hullámzik a búzamezök felett. s egyben jövedelmet biztosító tevékenysége volt. az ehhez kapcsolódó feladatok társadalmasítását tűzték ki célul. december 12. is rendelkezésre álljon. 2010.Nem is olyan régen az aszalás a zalai önfenntartó gtjümölcsészetek legfontosabb tartósítási. háborog a viharos tengereken.Bócsó Renáta és Juhász Attila . A szerző kertészmérnök. csörgedez a hegyi patakokban. melyet belélegzünk. Meggyógyítja az ő minden nyavalyáiból. susog az erdő lombjaiban. Első munkahelyük a Tápiószelei Agrobotanikai Intézet volt. alszik a méfy völgyekben és izzik a pusztán . szökken a fold méhéből.

E gazdálkodás célja a gazdá lkodó közösség szükségleteinek minél teljesebb kielégítése. és igaz ez bizonyos ipari nyersanyagokra is. hogy ne uralkedhasson el az a téves nézet. fogyasztási -9- . jelenleg az adottságainknak csak a töredékét használjuk ki. saját forrásainkból kell kiépíteni a bennünket fönntartó-ellátó tájainkat Minden külső segítségnek (különösen a pénztámogatásnak) komoly ára van. amely a Kárpátmedencében bőségesen képes kielégíteni a lakosság élelmiszer. emberi haszonvételre alkalmas biomassza. engedelmes adózó és fogyasztó polgárokként kapcsolódjunk rá a globális há lóza tra.és fűtés i e'nergia igényét. ezért mindenképpen mások (a " fejlettebbek") segítségére szorulunk.Az alkalmazkodó gyümölcsészet alapvonásai Lantos Tamás A tájhoz alkalmazkodó gazdálkodás. Azért kell ezt a gazdagságot hangsúlyoznunk. Olyan mennyiségű fölösleg termelésére is adottak a feltételek. éspedig általában éppen az. hogy nem szorulunk külső segítségre. vagy röviden a tájgazdálkodás magában foglalja az adott tájban előforduló valamennyi ökológiai rendszerrel való gazdálkodást. E hálózat elemei többek között a globá lis piac. A tájgazdálkodás közvetlen terméke az ökológiai rendszerek által termelt. és bérmunkát végző. A saját lábunkra kell állni. hogy az értékesítésükkel szerzett piaci bevétel bőségesen elegendő lehet núnden olyan termék megvásárlására. A táj fönntartása nélkül a gazdálkodó közösség előlbb-utóbb saját ellátását sem tudná biztosítani. technológia. szerveződésének elősegítése. anyag. hogy adjuk föl érte a helyi gazdaságunk függetlcnségét. amely nem állítható elő helyben.és energiaellátás. és egyidejűleg a táj fönntartása. miszerint hátrányos helyzetűek és fejletlenek vagyunk. Annak ellenére.

galagonya. mandula.. l . hogy az ökológiai rendszerekben a termések fogyasztása általában elősegíti a magok. Nem mondunk tehát túl sok újat. amely a megmaradt erőforrásainkkal is elkezdhető. mint pl.. fekete és gyalog bodza. stb. Az alkalmazkodó gazdálkodás. sárgarigó. cseresznye. amit a régebbi időkben nem volt szükséges megfogalmazni. berkenye. seregély. ). mogyoró. cseresznye. őszi barack. A magok terjedhetnek az állatok (szajkó.kultúra stb. uborka. ribiszke. Az alkalmazkodó jelző esetünkben a tájhoz való alkalma zkodást jelenti. tölgy és bükkmakk. ) emész tő csatamájának megjárása után az ürülékkel (eperfa. galagonya . tölgymakk . és azon belül az alkalmazkodó gyümölcsészet éppen erre alkalmas. magától értetődő lenne. hogy ha nem szakadt volna meg a falvakban folyó gazdálkodás történelmi folyamata. Igy gyümölcs a körte. sorolt növényi termékek fölsorolásával szakták meghatározni. nyest .. és amely hosszútávon képes regenerálni leromlott tájunkat. amelyek emberi fogyasztásra alkalmasak. csupán megfogalmazzuk azt. kajszi. hogy lemondunk a globális hálózat elemeihez való egyoldalú alkalmazkodásróL A következőkben a gyümölcsészet példáján mutatjuk be a tájhoz alkalmazkodó gazdálkodási módot. paradicsom. dinnye.. eper. birs. mert táj és ember harmonikus kapcsolata enélkül is működött. ).. meggy.10 - . MI A GYUMOLCS? •• •• A gyümölcsöt általában e fogalom kategóriájába. és ezzel a gyümölcstermő növények terjedését. aminek természetes velejárója. A gyümölcsök ízletessége és gazdag táplálkozási értéke va lószínűleg szarosan összefügg azzal. dió. alma. naspolya. málna. Hozzá kell azonban tennünk.. Segítség igénybevétele helyett olyan gazdálkodást keJI folytatnunk. véletlen elpotyogtatással (dió. A fölsorolás többé-kevésbé azokat a terméseket tartalmazza. a paprika. hecsedli. Vannak határesetek. egres. meggy. szilva. akkor szinte minden. beleértve saját magunkat és közösségeinket is. szeder. ember általi . amit leírunk.

Ha abból indulunk ki. KHmax társulásbaJl a versengés es együttműködés aránya szélsőségesen eltolódik az együttműködés felé.egíti az adott gyümölcstermő növény populációjának terjedését és :oruunaradását. és annál jellemzőbb a köztük lévő együttrn{íködés.zandékosan (vetés). hiszen a helyükre került alrendszerek (populációk) már nem akarják más populációk helyét elfoglalni Egyre erősebben lesznek egymásra utalva. A fogyasztó a gyümölcs fogyasztásával o.11 - .. amelyet a populáció mások általi elfogyasztásra állított elő. annál kevésbé jellemző a populációk közti versengés. mindaddig. akkor a foga lom sokka l tágabb értelmezéséhez jutunk. Egy ökológiai rend szer alapstruktúráját az adáson és elfogadáson (input-outpu t kapcsolatokon) alapuló körfolyamatok . A róka és az általa üldözött nyúl esete nem versengés.. Az alacsonyabban szerveződött rendszerekben az igazodás folyamata állandó versengéssel jár. amikor mindkét populáció elegendő táplálékhoz jut. ~ felkínálja fogyasztásra. és fönnmaradásuk valamint helyük megőrzése érdekében együttműködésre kényszerülnek.szétszórással véletlenül (pl.. ha az általuk elfoglalni kivánt funkcionális tér (ökológiai niche) nem tudja ezek mindegyi két befogadni. A gyümölcsöt tehát a növény azért hozza létre.. Az érett ökológiai :endszerek (klimax társulások) elemei a szukcessziós folyamatban lezajlott hosszú igazodás után nagyrészt a helyükre kerültek. amíg valamennyi populáció el nem foglalja a neki megfelelő helyet. amíg be nem áll az az egyensúly. amely az üldöző és az üldözött populációja közötti szoros együttműködés jele lehet. Versengés ugyanis mindig a hasonló igényű populációk között folyik akkor. hogy a gyümölcs az a növényi termék. hanem ragadozó-préda viszony. Ugyanakkor komoly versengés alakulhat ki róka és róka vagy róka és aranysakál populáció között mindaddig. részben éppen a nyúl populációkkal való együttműködésük eredményeként. utak mentén növő "köpevények") vagy . Minél szervezettebb tehát egy ökológiai rendszer és minél több populáció foglalta el benne a helyét .

a biokémiai vagy a kommunikációs rendszerekre. A rendszer gyümölcstermő képessége (fajlagos. amely a körfolyamatokban kering: egyik elem kiadja (fölkínálja). amely a legelő állatok tápláléka. Ezt a körfolyamat következő eleme veszi tőlük át.megszakítva a körfolyamatot-gátolja az élő rendszer működését. a következő elem pedig átveszi és hasznosítja.nagyon leegyszerűsítve . ha arra törekszünk. vagy gyümölcs a rovarok által szívogatott nektár. akkor minden olyan termék. Ha valamelyik elem nem bocsát ki a következő elem számára hasznosítható terméket. amelyet egy-egy elem a következő elem számára kibocsát. amelyet madarak fogyasztanak el. és így tovább. A továbbiakban abból indultunk ki. vagy nem veszi át az előző elem neki szánt termékét. majd valamilyen más terméket bocsátanak ki. Ebből a gyümölcsértelmezésből egyenesen következik. területegységre vetített hozama) pedig annál nagyobb. gyümölcsnek tekinthető. A gyümölcstermő képesség összefügg az ökológiai rendszer szervezettségével és stabilitásával. Ha tehát az élő rendszerek alapstruktúráját az egymásba kapcsolódó körfolyamatok adják. akkor. amelyet a gyümölcstermő növényi populáció más élőlények általi fogyasztásra állított elő . A körfolyamat egyes elemei az őket megelőző elemektől átveszik az általuk fölkínált termékeket.adják. hogy gyümölcsösünk a szukcessziós folyamatban minél előrehaladottabb állapotba (szukcessziós stádiumba) kerüljön. pl.az elemeik közötti adáselfogadás működteti. mert a folyamat során a . Ebben az értelmezésben egy ökológiai rendszer gyümölcse minden olyan termék. hiszen mindegyik alapfeltétele az egymásba kapcsolódó körfolyamatok összetettsége. A gyümölcsös ökológiai rendszerében gyümölcs a réten növő fü. és e körfolyamatokat . hogy a gyümölcs az a növényi termék. hogy két legyet ütünk egy csapásra akkor. minél nagyobb mennyiségű anyagot keringtetnek a rendszer körfolyamatainak elemei.12 - . a fában élősködő lárva. E körfolyamatok egymásba kapcsolódó bonyolult struktúrája más élő rendszerekre is jellemző. pl. bevonják azokat belső folyamataikba.

!- -=:::"!&ölcsösünk stabilitása együtt növekszik a gyümölcstermő ~ggel. piacon eladható terméket akar előállítani. a kiterjesztett gyümölcsértelmezés a gyümölcsös fogalmát is a·:estelmezi: Eszerint gyümölcsös az az emberi gondozás alatt álló és baszonvételre alkalmas ökológiai egység.-'Tlét. A gyümölcs fogalmának átértelmezésénél ügyelnünk kell arra. amely nemcsak almát. vagy fiatal magoncok elnevezése.) . és ide sorolható a gyümölcs is. hanem a rendszer körfolyamataiban keringő bi:Jill. ami a földből kijött (kigyütt) gyökérsarjak. hiszen egy ökológiai rendszer szükséges részét képezi. ami ugyancsak a "gyütt".a szűk értelembe véve gyümölcsnek nevezett finom táplálékot. ami pedig a földből kinőtt (kigyütt) lágyszárú növényeket jelenti. akkor ezt azért teszi mert többek között . hogy meghatározza minden egyes segítő beavatkozásunkat Ezen értelmezés alapján nem nevezhetjük gyümölcsösnek az ~zerűen művelt gyümölcsültetvényeket. A jön szó egyik változata a gyün. illetve a gyom is. t A gyümölcsös gondozásakor ez az összefüggés leD.13 - .asszát is terem. a rendszer másik elemétől jövő és a rendelkezésre álló javakat jelenti.. Ebből származtatható a gyüvés is. szilvát stb. (A gyom fenti értelmezésével megsz(ínik a gyomnövények negatív szerepe. hiszen művelésük alapvonása az ökológiai körfolyamatok blokkolása és a szukcessziós folyamat megrekesztése egy alacsony szintű stádiumban. a folyamat minél 1 A magyar nyelv szófejtésével is hasonló eredményre jutunk. Az alkalmazkodó gyümölcsészemek egyebek mellett ehhez az elváráshoz is alkalmazkodnia kell a következő szempontok egyidejű érvényesítésével: ~ • Legyen gyümölcsös a szukcessziós előrehaladottabb stádiumában. hogy ne távolodjunk el túlzottan a szó m a érvényes használatától. hisz amikor gyümölcsöst gondoz valaki. .

Viszonyítási alapnak a gyümölcsöst tekintjük.• • • Rendelkezzen az egymásba kapcsolódó körfolyamatok minél összetettebb rendszerével. GYÜMÖLCSÖS TÍPUSOK A gyümölcs képződésének helyszíne több típusba sorolható. A körfolyamatokban termelt biomassza elegendő része legyen a szűken értelmezett gyümölcs.2. amelynek jellemző (karakter) növényei a szlílkcn értelmezett gyümölcstermő növények. amelynek az ültetvényt létrehozó és fönntartó ember is egy rendszereleme. ezért meghatározó mértékben a piac irányítása alatt áll. hogy csak egyszerre érvényesülhetnek. Hivatalos nyilvántartásban szereplő (elismert) fajtákat tarta lmaz. Az ember által hasznosított egyetlen terméke a gyümölcs. csak annak a magasabb fokozatú gazdasági rendszemek a része. . és ebből kiindulva különböztetjük meg a gyümölcsöst a gyümölcsültetvénytől.14 - . GYÜMÖLCSÖS (GYÜMÖLCSÖSKERT) Az embe r hozzájárulásával kialakított és fönntartott ökológiai termelési rendszer. az ember művelő beavatkozásá nak megszűnésével rövid időn belül összeomlik.. Fő terméke a gyümölcs. A gyümölcsültetvény önállóan nem képez rendszert.kép) 2. és beszélünk átmeneti formákról. Művelése valamelyik iparszerű technológiával történik. Legyen a körfolyamatokban intenzív a biomassza áramJása/áramoltatása. 2. töredékekről a gyümölcsös vonatkozásában. Mivel nem önálló rendszer. Ezek a szempontok olymértékben összefüggenek. GYÜMÖLCSÜLTETVÉNY Az ember által kialakított és fönntartott gyümölcstermő növények homogén csoportja. (1. 2. amelynek egyetlen vagy elsődleges célja a jövedelemszerzés.1.

sövénnyel. Nem árutermelés a célja. 252254. Andrásfalvy Bertalan: Duna mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig.. dió. 257-258.javakat. Gyümölcsény (gyümölcserdő) Olyan ökológiai termelési rendszer. Gyümölcsei között jelentős hányadot képviselnek a vad (nemesítetlen) gyümölcsök is. füves sávval stb. 2 Lásd pl. Művelése általában családi vagy közösségi együtbnűködést igényel. A közösségi gyümölcsészet megfelelő gyümölcsészeti intézményrendszert is kitermel magából.2. eperfa stb. de termelhet értékesíthe tő . árokkal.. 270.. így a legelő gyümölcs haszonvétel re is alkalmas. sok esetben mesterségesen (kerítéssel. de számos terméke között a gyümölcs nem fő termék.). 2. közösségi együttműködésen alapul és nem igényel bérmunkát. (gyümölcsös-legelő) amelynek egyedülálló fái jellemzően gyümölcstermő növények (szilva. J ellemző (karakter) növényei a szűken értelmezett gyüm ö l cstermő növények. cseresznye. a fokgazdálkodás intézrnényrendszerét. 2 ÁTMENETI FORMÁK 2. Gyümölcsfás l egelő Olyan fás legelő.1. Tanulmányok tolna megye történetéb ől Yli.nemcsak gyümölcs . hogy bizonyos gyümölcs haszonvételt biztosítson számára.amely mellett számos más haszonvételre alkalmas terméket is előállit Önellátást és árutermelést egyaránt szolgál. Rendszerint határozottan elkülönül a környezetétő l. oldal . de a gyümölcs csak a másodiagos terméke.2.15 - . amelyet az emberi beavatkozás az erdőben végződő természetes szukcesszió folyamatától csak annyira térített el. Művelése általában családi. alma.2.) elhatárolva. sok esetben nemes fajták Szegélytársulásában is megtalálhatók a gyümölcstermő növények.

és az ernber folyamatos rnűvelése tarja fönn őket. amelyek ha meghatározzák a legelő karakterét. valarnint rnetszéssel erősen befolyásolható. amelyek valamilyen meghatározott funkció betöltése rnellett gyümölcs haszonvételre is alkalmasak. Magányos (szoliter) fák Parkokban. de györnölcs termő képessége is számottevő lehet. (2 . Ökológiai szerepe az elsődleges.2. amelyekben a sírok gyümölcsfák között vannak. cserjékkel körülnő v e. vagy gyümölcsfát tartalmazó temető.) -16- . gyümölcstermő növényeket is tartalmazó hosszanti növénytársulás. de vetéssei illetve ültetéssel. GYÜMÖLCSÖS TÖREDÉKEK Ide soroljuk azokat a tájelerneket.6. Az utóbbi esetben a gyümölcs haszonvétel nem cél. (3. (Az utóbbi átmenetet képez a sövény és a fasáv között.3. Önálló gyümölcstermő rendszert nem képeznek. akkor együttesen gyümölcsfás legelőt alkotnak. A l egel ők egyed ül álló gyümölcsfái is idetartoznak. 2.2. vagy parcellák határvonalán álló gyümölcsfák kaszált gyeppel. gyümölcsterm ő. Gyümölcsfasorok és -sávok Utak és árkok mentén. Lehet gyümölcsösbe helyezett sír. tudományos (botanikus kertek).kép) 2. Temető gyümölcsösök (temető-gyümölcsös) Azok a területek tartoznak ide. gyepekben. a gyümölcsfáknak spirituáUs vagy esztétikai jelentősége van. Gyümölcsös sövények Parcellákat elválasztó (és ökológiailag összekötő). Lehet természetes sövény.2. ritkábban szántókban egyedül álló fák. fajokban igen gazdag.2.4.kép) 2. Előfordulásuktól függően különböző funkciójuk lehet: esztétikai (parkok). vagy kaszálatlanul.2.5.

így nem rendelkezik a gyü mölcsös rendsze rj ellemzőiveL Gyepek vagy szán tók sarkaiban. Gyümölcsfa csoportok Jelentős Gyümölcsfák olyan csoportja. gépesített. A GYÜMÖLCSÖS RENDSZERE Az alkalmazkodó gyümölcsészet eredményét (alkalmazkodó) gyümölcsösnek nevezzük az előzőekben meghatározott értelemben. illetve a helyi klima javításában (szél mérséklése.szerepük lehet régi fajták megőrzésében. és spontán kialakuló új vá ltozatok megjelenésében. és a gyümölcs haszonvétel mellett esztétikai és pihenőhely szerepe is van.2. amely elsőd l egesen vagy kizárólag az árutermelő gyümölcstermesztést szolgá lja. konvencionális. high-input stb. Ezt a gazdálkodási rnódot azért . (általában vegycsen) a legjobb fajtájú gyümölcstermő növényeket tartalmazzák. szegélyében fordul elő. A hagyományos gyümölcstermesztés hagyományos gyümölcsösben.. monokultúrás. ) (4. Ormánság). Kiskerti gyümölcsösök Olyan gyümölcsfa csoportok.kép) 2. az alka lmazkodó gyümölcsészet pedig alkalmazkodóban zajlik. "intenzív". ahol a mozaikos tájszerkezet és az ökológiai hálózat fontos eleme. továbbfejlesztjük a legC1jabb (el sősorban ökológiai) ismereteink szerint. amely nem éri el a gyümölcsös méretét. amelyek lakóházak mellett helyezked nek el. 2. A kettő között az az alapvető kiUönbség. erőteljes gondozásban részesü lnek. kemizált. 3. Hagyományosan hozzá tartozik egyes tájak képéhez (pl..2. hogy az alka lmazkodó gyümöksészetben a hagyományos eljárásokat részben javítjuk.17 - .7. Tehát gyümölcsös alatt nem a "gyümölcsültetvényt" é rtjü k.8. harmatképződés . részben pedig kiegészítjük. és a következő jelző kke l illethető: ip arsze rű.

a haszonvételre alkalmas javakon kívül. Az alkalmazkodó gyümölcsészet eredménye . 2001.kép) Szám os haza i megfigyelés is bizonyítja. (5. hogy a Kárpát-medencei tájak gyümölcsészetre és széleskörű önellátásra igen alkalmasak. "állékony" gyümölcsfák dominálnak. A madarak kedvelik a változatos.. Anno Kiadó. amely a táj szerves része. vagyis a gyümölcsész helyben. A természetes vegetációkhoz hasonlóan mozaikos sze rkezetű és szintekre tagozódik. és 3 Schmidt Egon: Állatok a kertben. hanem alkalmazkodik hozzá.az "alkalmazkodó gyümölcsös". tűlevelűekkel is kevert. illetve vegyes korú. a természeti adottságokhoz történő alkalmazkodás. így folyamatosan érzékelje a gyümölcsöséből érkező visszajelzéseket. A széleskörű haszonvétel feltétele. és nagyfokú. A régi fajtá inkat őrző régi gyümölcsösök és a gyümölcsösökbe burkolózó falvaink sokasága is jelzi. amelyek következtében a táj egésze károsodna. ll oldal . a gyümölcsös gyümölcsész gyümölcsültetvénnyé alakulna át. mert legfőbb jellemzője a tájhoz.. ugyanakkor nem sérti a táj fejlődési.18 - . hogy " . változatos emberi haszonvételre nyújt lehetőséget. éppen ezt kínálják számukra. amellyel jelentős helyet (funkcionális teret) biztosít önmagának (az emberi haszonvételnek és alkotó munkának). " 3 Az ember a gyümölcsös berendezésével olyan rendszer vázát hozza létre. építő alrendszere. Igazodás hiányában a gyümölcstermesztővé. a kertekben jóval több madarat láthatunk és hallhatunk. füves tisztásokkal tarkállt élőhelyeket és az összefüggő láncot alkotó természetközeli kertek. a gyümölcsösével szeros kapcsolatban éljen. amelyek jó irányba terelik vise. mint az erdő azonos darabkáján.lkedését. Folyamatos gondozást igényel. ' Allományában a vegyes fajú és fajtájú. működési rendjét. A gyümölcsösök fajgazdagsága közel áll az igen változatos természetes ligeterdők gazdagságához. hogy a gondozó.nevezzük " alkalmazkodó" -nak. bokrosokkal..

kép Egyedülálló vadkörtefa (Székelydálya) 4. kép Gyümölcsültetvény az Ormánságban 2. kép Parcellákat elhatáro ló szilvafasor 3. kép Gyümölcsös sövény -19 - .l .

kép Gyümölcsösbe ágyazódó szánt{) (pityókaföld) . kép Ligetes gyümölcsös 6. kép ' Arok töltésén kialakított sövény (Botykapeterd) 7.5.20 - .

'elentős jövedelmet nyújthatnak. A gyümölcsösben viszont az ember (is) tudatosan és tervszerűen tagolja a teret.a mezőgazdasági és fatermesztési monokultúrák. fás-cserjés egységek Egyedül álló (szoliter) fák (2 . valamint mesterséges építményekkel kialakítja a gyümölcsös "természeti-társadalmi vázát". A ligetes szerkezetet elrendezése nyújtja: • • • különböző egységek foltszerű. a tagoltság magától.1. hanem . ahol az ember a nagyobb termelési és gazdasági hatékonyság érdekében ezt az azonosságot szándékosan előidézi és fönntartja. Így jönnek létre . "beérett" gyümölcsös képében. emberi beavatkozás nélkül jön létre. sarjtelepek.az embemek nyújtott sokféle terméke révén. A gyümölcsös azonban nemcsak termelő üzem. amely első ránézésre ligetes szerkezetként észlelhető.a tájak ~ multifunkcionális" fejlődési tényezője is. amely a vadon élő élőlények spontán betelepülésével és az ember térfoglalásával kel életre és teljesedik ki egy erőteljesen tagolt. De maga a gyümölcsös is további kisebb egységekre tagolódik. Ott. A gyümölcs ma is meghatározó ·-vedelemforrás lehet. Fák és más évelők telepítésével. vagy magára hagyott gyepek . mozaikos Facsoportok.a természetes mintázat ellenében . A gyümölcsös.kép) Kaszált. legeltetett. arnennyiben a gyümölcsészet kedvező feltételei újrateremthetők. A Kárpát-medencében csak ott találunk azonos környezeti tényezőket nagyobb területre kiterjedően (homogén környezet). A GYÜMÖLCSÖS SZERKEZETE A természetes tájak rnindig többé-kevésbé tagoltak. 3.mint egy karakteres és egységes egészként működő tájelem .21- .hozzájárul a táj tagolódásához. ahol a táj természetes szerveződése érvényesül. a tájelemek igazodnak a környezeti tényezők térbeli változatosságához.

hogy a gyümölcsös biológiai diverzitása igen nagy. fás-cserjés egységek. 3. épület.kép) " Ipari" nyersanyag területe (tűzifa. lépcső.. itató és -odú stb.fogyasztó rendszerekkel és elhatárolóösszekö tő elemekkel (határral. gyógy-. ha (a) olyan alrendszerek egljÜltese. tavak. egy komplex ökoszisztéma modell relative ellenálló minden típusú hatással szemben.. gomba és mikroorganizmus) találja meg benne a helyét. Anderson et al.: The structure and dyn amics of ecoJogical communltics. amelyek mindeglJike önszabályozó. R. mint az önszabályozó kölcsönhatások az alrendszereken belül. 397 oldal . méhkaptár. madá rete tő. (7.• • • • • elhatároló elemek: sövények. kapu. l n. karám. zöldséget. mint a gyüm ölcsös alrendszereinek autonómiája eszerint jánll hozzá az egész gyümölcsös stabili tásához. kút. fasávok és fasorok. és (b) ha a teljes rendszer viszonylatában az alrerzdszerek közölti kölcsönhatások glJöngébbek. kerti bútor.22 - . te r m ő területek.. sarjtelepek. támasztó berendezés. M. állat.2. " 4 Az egységeknek. May szerint ". út. Rengeteg faj (növény. mezsgyével) rendelkező alrendszerek. fűzvessző Elő ' stb. mozaikos szerkezet szám os élőlénynek nyújt élőh el ye t Tudományos vizsgálat nélkül is nyilvánva ló. A gyümölcsös egységei közül egyesek jelentős önállósággal (autonómiával). 1979 . pocsolyák. termelő. cirok.kép) fűszer- és dísznövényeket Mesterséges építmények: kerítés. egyedül álló (szoliter) fák és az él ő 4 May. A ligetes. ned ves rétck Gabonaféléket. cihatároló gyepek (6. A GYÜMÖLCSTERMŐ NÖVÉNYEK HELYE A GYÜMÖLCSÖSBEN Gyümölcsösben a szűken értel mezett gyümölcs a facsoportok.) Vizes é l őhelyek vízfolyások.

nagy valószínűséggel el őbb-utóbb el tűnnek a gyümölcsösből. Ilyenek például az erőszakosan terjeszkedő ellenálló (gyom)növények (parlagfű. Azok az élő lények. vértetű (8. gombvirág). fasávok és fasorok) egységeiben terem. süntök. aki eltávolítja őket a gyümölcsösből. amelyek a külvilág zavarai miatt kívülről (erősza kkal) bontják meg az egység működésének összhangját. akkor a gyümölcsös maga fog gondoskodni a kiszelektálódásukról. az általában jövevény (adventív). betölti a funkcióját. a " konvencionális" művelési technológiával kárt okozó ember.). vagy akár maga. Ha nem bizonyulnak elég hasznosnak. Az itt kialakuló növényegyüttesek valamennyi tagja funkcióval rendelkezik és gazdag táplálékhálózat alapját képezi. és káros minősítést kaphatnak. ha abban túlélésre és elegendő haszon termelésére képesek. akkor a szelekciós tényező az ember (a gyümölcsész) lesz. és minél gazdagabb (változatosabb) a rendszer. és az ember is hasznukat vette. A gyümölcstermő növények csak akkor képesek megmaradni a gyürnölcsösben. Az alkalmazkodó gyümölcsösben elsősorban a "tájfaj ta" gyümölcsök képesek a túlélésre. seprence. amelyek hosszú idő alatt a táj termőhelyi viszonyai között alakultak ki. biomassza termelését nemcsak a gyümölcs termő növények határozzák meg. burgonyabogár. mert minden élő lény teszi a dolgát. szerkezeti és működési sajátosságait. t(ízelhalás. és ezáltal "ellenállóvá" vált mikroorganizmusok és ízeltlábúak (burgonyavész. Ebben az ertelemben a káros és hasznos élőlény fogalma elveszíti az értelmét. annál stabilabb. monília.elhatároló elemek (sövények. kivételt képeznek. elsősorban a gyümölcstermő növények szerepe az. Bár a gyümölcsös ökológiai tulajdonságait. amelyeket a piaci igények szeri nt és intenzí v gondoskodást feltételezve nemesítettek. a természeti rendszer szabályozó hatása alól kibúvó. mint helyi természeti egységbe integrálja. hogy a helyi társadalmat a gyümölcsösbe. A gyümölcsös emberi haszonvétel szempontjából jellemző (karakter) növényei a gyümölcstermő növények.kép) stb. Azok a gyümölcstermő növények. Ha a "természetközeli" körülményeket nem bírják. -23- .

vizes élőhelyek kialakítása. amilyen nélkülünk is létrejött voln a. illetve a szerveződési folyamatának trendje nem vá ltozik a beavatkozások hatására. SAJATOSSAGAI 4. A tájgazdálkodásra jellem ző rásegítő beavatkozásokkal úgy lehet gyorsítani a gyümölcsös kiépülését. más folyam atok is kialakulnak. A rásegítő magatartás azon lényegi sajátossága. hogy a gyümölcsös minden részlete csak a természetes folyamat szerint jöhet létre. . Egyes gyümölcsfák te rrnőre fordulásak ideje ö nmagában nagyon hosszú (dió. hogy a gyümölcsösnek.4. Azok megtelepülését gyorsíthatjuk. A fá k (nemcsak gyümölcsfá k) jól e l őkészí tett helyre történő vetésével pl.magoncok. de nem korlátlan m értékben. de gyengén kelő vagy növe kedő fá k kiszelektálódnak. mint egésznek a struktúrája. A trend a spontán erdősülés.). A rendszer kiépülését lehet gyorsítani. Ha tehát az erdősülést. vagy a növekvő biológiai diverzitás. sarjtelepek .1. IDŐ A gyümölcsészet megtérülési ideje. a kjalakuló stru ktúra pedig pl. igen hosszú. amikor a gyümölcsösnek már szá mottevő haszonvétele lehet (önellátás és jövedelemszerzés). A gyümölcsös ligetes szerkezete. és csak az er őteljes n öve kedésűek és ellenállóbbak maradnak meg. és egyúttal a fajok és fajták összetéte lét is befolyásolhatjuk Persze csak bizonyos mértékig. de a rendszerbe más elemek is beépülnek. hogy a cselekvésünk hatására a gyümölcsös olyan struktúrája jön létre. hanem azt. madárodúk kihelyezése stb). de a gyümölcsös teljes rendszerének kiépülése még ennél is több időt (évtizedeket) igényel. mert az elvetett. vagyis az az idő. nem azt jelenti. házi berkenye stb . Bizonyos élőhelyek kia lakításával is gyorsítani lehet a biológiai változatosság (biodiverzitás) kia lakulását. Sű rű cserjés-fás részek kialakítása magvetéssei és a spontán kinőtt növények . gyökérsarjak. vagy a -24 - . (Pl. AZ ALKALMAZKODÓ GYÜMÖLCSÉSZET ALAPVETŐ .meghagyása. hogy csak a beavatkozás nélkül is bekövetkező folyamatot gyorsítjuk föl.

az elemek lassú összeérését eredményezik. Az alkalmazkodó gyümölcsészeméi nem a gépek. amelyet azonba csak a helyi ernber képes mindennapi tevékenységgel megfelelően elvégezni. a napszámosok foglalkoztatása csak különleges esetekben fogadható el az alkalmazkodó gyümölcsészetben. gépek használata is szükségessé válhat. A bérmunka. Annak ellen ére kicsi. amelyek a működőképes rendszerben már feleslegessk.2. A teljes haszonvétel elérése több évtizedes folyamat. és ettől kezdve rninden évben bővül a termékek mennyisége és választéka. A kiépülés fázisában különösen nagy jelentősége van a közösségi együttműködésnek. A fizetett munkaerő azonnali kifizetésekre és súlyos adók elviselésére -25- . az embemek csak itt-ott kell beavatkoznia a nélküle is végbemenő folyamatba. hogy kicsi a faj lagos (mind a területegységre. Hosszú távon a kiépülés fázisa ki is esik. hanern a gyümölcsös rendszere. amelyek a gyümölcsös szerves fejlődését. hiszen a gyümölcsös élete átível az emberi generációkon. ami a háztartási szintű erőfeszítéseket jelentősen csökkentheti. mind pedig a termékmennyiségre vonatkoztatott) rnunkaerőigénye.diverzitás kialakulását gyorsítjuk. MUNKA Az alkalmazkodó gyümölcsészet egyik legfőbb erénye az.és vegyszer használata. így a fölnövekvő generációk működő gyümölcsösöket örökölhetnek A kiépítés fáradtsága az ú ttörőket terheli. hogy kicsi a gép. Az elemek beépülése és az érés is befolyásolható sok apró beavatkozással. Ekkor olyan eszközök. A kiépített struktúrára már ráépülnek azok a részletek. 4. a természet dolgozik elsősorban. A gyümölcsös lassú kialakulása ellenére már az első évektől kezdve is várható több haszonvétel. akkor nem változtatjuk meg az erdős ülés szukcessziós folyamatát. A gyümölcsös rendszerének kiépítésekor viszont jelentős lehet az emberi beavatkozás igénye. és az annak eredményeképpen icialakuló s truktúrát sem. amely az emberi fizikai munkát hivatott helyettesíteni.

kényszeríti a gazdálkodót. és a szől őhegy olyan gyümölcsös. Ez utóbbi esetben a családok gondozzák a saját gyümölcsösüket. beteg vagy fogyatékos. fajlagos munkaráfordítás. legyen az férfi. (A sző l ő is gyümölcs. sőt. nő.) A gyümölcsészet millden embernek képes értelmes munkát nyújta ru. hogy végeredményében a közösség egy egységként végzi azokat. Ugyanakkor a társas (ajándéknak minősülő vagy kaláka) munkák.alka lmazotti helyzetébő l fakadóan . idős. hogy ahhoz a jövedelemhez -26- .). A bérrnunkástól . A jól működő közösségi munkavégzés eredménye az. A gyümölcsészethen a munka nemcsak a jövedelemszerzés eszköze. Hasonló a helyzet azokban a faluközösségekben. amelyben a szőlőnek kiemeit jelentősége van. de egyes gyümölcsészeti munkák olyan mértékben összehangoltak az érintett közösségi intézmények segítségéve!. hanem az élet szerves és elhagyhatatlan része. mégis a szőlőhegy egésze egy egységes szől őt alkot. A gyürnölcsészet tehát átértelmezi a munka fogalmát és feje tetejére állílja a munka jelenlegi szerepét: Nem az az elsődleges célja. a családok pedig egy közösségként müvelik azt. amely hozzájárul a munkát végző ember személyiségének fejlődéséhez és az élet élvezéséhez (a tartós boldogsághoz).amúgy sem várható minőségi munka. előbb utóbb áru term elő gyümölcsterrnesztéssé alakul.Számos gyümölcsészeti tevékenység közösségi szinten végezhető a legeredményesebben (föl dolgozás. gyerek. Mai szóhasználattal élve a gyürnölcsészet fon tos feladatokat lát el aszociális foglalkoztatásban és a gyereknevelésben. cserekapcsolatok rendszere Oobb esetben intézménye) a gyümölcsészet igen lényeges eleme. amelyek tagjaj a szől őhegyen valójában különkülön művelik a szőlőjüket. a helyi munkamegosztásból származó kölcsönös kisegítések. ha maga a közösség (mint egész) a gyümölcsész. A gyümölcsészet alkalmazkodó sajátossága egy ilyen pénzügyi présben nem tartható fönn. betakarítás. a család vagy a közösség bármely tagját valamilyen mértékben foglalkoztatni. ami pedig gyors jövedelemszerzési kényszert idéz elő. akkor nő a családi szintű. így ha ez a szint kiesik a munkavégzésből. faiskolai szaporítás stb.

Használja. tájfajta növényeket alkalmaz. hanem a munka minőségének. PENZ A gyümölcsészel egyik legfőbb erénye az. fölhasználja a rendelkezésre álló helyi tudást. de ennek a gyümölcsös lassú kíépülése és csak fokozatosan kialakuló haszonvételek az ára. (A munka ebben az értelmezésben ugyanolyan helyet foglal el az ember tevékenységei között. anyagokat. egy szerény jövedelmű háztartás is bátran belevághat a gyümölcsészetbe. igazodik a helyi klímához. vagy esti iszogatás a kocsmában.) A munka ilyen értelmezésében nem a gyümölcsészel munkaigényének a csökkentése a cél. a gyümölcsös élvezetére. ha nem túl sok és nem túl kevés. Pénztőke helyett a rendelkezésére álló természetbeni tőkét használja.paradox mód on . mint egy színházlátogatás.3. a tennivalóknaknak mindig a legmegfe l e l őbb időben való elvégzésére. és egyidejűleg megőrzi az élő talajt.ilés problémája az újabb generációknál már nem jelentkezik. "fogyasztási" értékének. . . hogy maga a munka váljon a fogyasztási javak egyik legfontosabbikává. hanem az. személyiségfejlesz tő hatásának fokozása. ha lehetőséget nyújt a komótos. egy tengerparti nya ralás. és egyúttal meg is ő rzi azt. hogy igen kis pénztőkével beindítható és fönntartha tó. A munka mennyísége akkor megfelel ő.az aktív pihenésre.juttassa a munkavégzőt. ütemes tevékenykedésre. generációról-generációra történő hagyományozódása miatt a lassú kiépi.27 - . A gyümölcsészet folytonossága. Amennyíben a szükséges természetbeni erőforrások rendelkezésre állnak. 4. eszközöket. gazdasági épületeket és energiaforrást A haszonvételi leh etőségek kialakulása előtt az érintett háztartás a munkára fordított id ő miatt elesik a bérmunkával szerezhető jöved elmektőL Ennek a jövedelemkiesésnek a kompenzálásával a gy ü mölcsészet kiinduló anyagi feltételei megterem thetőek letmének. amelyet majd a fogyasztása kielégítése érdekében elkölt. a munka közbeni tanulásra. sőt .

a a közszolgáltatások növekvő minél nagyobb adófizetés. Ez sok esetben eladósodáshoz vezet.legalábbis a mai körülmények között . Az alkalmazkodó gyümölcsészet viszonya a pénzhez és időhöz nem illik ebbe a trendbe. Elsősorban a gyümölcsész háztartás vagy közösség saját fogyasztási javait szolgáJtalja. hogy a pénzforgalom erőteljes csökkenésével (kevesebb bevétel. mert a nagybani piacon szinte értékesithetetlen gyürnölcsészeti ' tennékek döntő többsége helyben kerül piacra.A gyürnölcsészet pénzügyí vonatkozásai ellentétesek a jelenlegi trenddel. kalákák rendszerét. de növeli a fogyasztá si javak helyi körforgását. az ajándékozások sűrű hálózatát (reciprocitás). javulnak a gyümölcsészethen résztvevők boldogu1ásának feltétclci. A vállalkozások esetében a trend a mínél nagyobb tőkebefektetés. és így esetenként nem illeszkedik az ezt a trendet szolgáló szokásokhoz és jogszabályokhoz sem. kevesebb kiadás) nő a megélhetés biztonsága. A háztartás a saját fogyasztás kielégítése után megmaradó fölösleg értékesítésével juthat jövedelemhez. kölcsönös segitségek. Nem is beszélve arról. illetve a társas munkák.paradox helyzet alaku1 ki. amely az egyének esetében a mínél nagyobb jövedelem. Az alkalmazkodó gyűmő. A gyümölcsészet tehát csökkenti a pénzforgást. igénybevétele és a minél intenzívebb vásárlás (a jövedelem elköltése) fe lé mutat. . mínél nagyobb hozam reményében. ami elsősorban a pénz helyi körforgásában vesz részt. Ezzel az a .lcsésze t eredményes műve l ése tehát jogszabálymódosításokat igényel. Az alkalmazkodó gyürnölcsészet nem jövedelem maximalizáló vállalkozás.28- . Igy viszont közösségi szinten piaci értékesítés esetén is önellátás történik. a termékcserét (barter kapcsolat). amelyek a helyi termékek elosztását végzik közösségen belül: a helyi piacot. vagyis a gyümölcsész háztartás közvetlen ellátására törekszik (önellátás). miközbem maximalizálja a közösség ellátásának komplexitását és a fogyasztási javak minőségét. hogy az alkalmazkodó gyümölcsészet életre hívhatja azokat a hagyományos intézményeket.

a kicsi pedig még magára hagyatottabb. szabadság. Budapest. " 5 Azóta. A hagyományos gazdálkodástól 5 Aldous Huxley: Tudomány. hogy Huxley ezt a mondatot 63 évvel ezelőtt leírta. így a megállapít~s érvényessége is nőtt. a családi-közösségi munkaerőre való alapozás. béke Franklill Társulat. Ez az egyik oka annak. a modem technikai eszközöket is a nagy méretre szabják. Mivel a feltalálók és technikusok munkáját nem a gyümölcsészek finanszírozzák. A kis üzemméret és az önellátásra törekvés a technikai eszközök kis méretét és egyszerűségét igényli. a vidék-város cserekapcsolatok erősödésében. a vidéki ember megélhetésében. az időigényessé& az önellátás jelentős szerepe. oldal -29 - .' 4A. amely az alkalmazkodó gyümölcsészet korszeru műveléséhez szükséges lenne. " A tiszta tudomány eredményeinek gyakorlati alkalmazása közben a Jeltalálók és technikusok arra törekedtek. és törekszik olyan egyszerű eszközöket alkalmazni. a nagy még nagyobb lett. az ökológiai hálózat kiépítésében. Hiányzik tehát az a tudományos-technikai háttér. Emiatt jellemezheti a kis tőkeigény. hogy nagy érdekeltségeket ldssanak el a tömegtermelés és nagybani szétosztás költséges eszközeivel. amikor a piac a nagy üzemméretet kényszeríti ki. amelyek helyi tudással és helyi anyagokból közösségi szinten (helyben) kifejleszthetők. MERET Az alkalmazkodó gyümö1csészet. a nagybani piac kerülése stb. hogy egyéneket és kisebb munkaközösségeket lássanak el a helyi piac szükségleteit szolgáló olcsó és egyszerű termelési eszközökkel. és nem arra volt gondjuk. elkészíthetőkés működtethetők. hogy a kis méret és az önellátásra való berendezkedés a hagyományos tudás használatára szorul. Ma. számos jellemzője alapján. csak kis (legföljebb helyi közössé g léptékű) "üzemméretben" valósítható meg. 1947 l 5. A gyümölcsészet sok kis üzeme viszont egymással egységet alkotva meghatározó lehet a tájak fejlődésében. nem is számíthatnak a szolgálataíkra.

háztartásoknak és egyéneknek is igazodniuk kell a gyümölcsösükhöz. Ehhez különböző feltételek szükségesek. hogy nemcsak a gyi. és a helyi kultúrába ágyazódott . közösségévet ezért csak megfelelő életmóddal és fogyaszttási mintázattal társítva. megfigyelés). Az alkalmazkodó gyümölcsészet teljes köre . és azon keresztül a tájukhoz. HELYI KÖZÖSSÉG ÉS A GYÜMÖLCSÉSZ Az alkalmazkodó gyümölcsészkedéshez a tájról szerzett közvetlen tapasztalatok (akció-reakció típusú kommunikáció. érzékenyen.30 - . Az alkalmazkodó jelző tágabban értelmezve azt is jelenti.egyáltalán nem idegenek a sok kicsi üzem á ltal kialakított nagyobb egységek. amelyek egyben az érintett közösségek illetve egyének ismérvei is: gyümölcsész a gyümölcsösével közvetlen érdeklődéssel.) Tudás: A gyümölcsész rendelkezik az érintett (számos) szakmai Személyiség: A kommunikációra területen m egfelelő elméleti és gyakorlati tudássat amely alapján a konkrét helyzet függvényében képes magának kidolgozni a legmegfelel őbb gyümölcsészen modelleket és eljárásokat. A konkrét .és ez a rendszer jól működö tt .mint a tájgazdálkodás szerves része elválaszthatatlan egységet képez a gyümölcsész személyévet családjával.5.helyi cselekvési modellek szükségesek. hanem a piacnak. az érintett közösségeknek. (Nem elegendő tehát a magas sz intű szakmai tudás és vállalkozói képesség. A hajdani sok kicsi "parcella" "dű l őkben" egyesült meghatározó méretű egységbe.gyümölcsészetre vonatkozó . A gyümölcsészeti cselekvési modellek alatt azokat a gyümölcsészeti technológiákat értjük.i mölcsöst kell a piaci és az emberi fogyasztási igényekhez igazítani. 4. amelyeket a gyümölcsész a gyümölcsösökben zajló folyama tok álta lános rendjére vonatkozó szakmai ismeretei alapján dolgoz ki magának (nem készen kapott " recept"). illetve közösségi rend érvényesülése mellett lehetséges. képes és felelősségtu dattal és figyelemmel fordul a gyümölcsös és a táj felé.

éppen számosságuknál fogva meghatározó jelentőségűek. egészen egyszerű példával lehet illusztrálni a jelenlét döntő fontosságát. és amelyek alapján képes alávetni cselekedeteit a táj egészéből és a gyü mölcsösből jövő irányításnak. illetve a gyümölcsösset amely során közvetlen tapasztalatokat szerez róluk. becsukjuk. A gyümölcsészet folyamatos szabályozást kis fejlesztő beavatkozásokat. Jelenlét : A gyümölcsésznek abban a tájban kell élnie. akiket "szakemberek". gyümölcsészeti modellek dinamikusak. amivel igen egyszerűvé válik az élet. Alkalmazkodás: A gazdálkodási. A tájnak a gyümölcsész jelenlétével járó irányító képessége a legegyszerűbb gyakorlati feladatok megoldásában is nélkülözhetetlen. javításokat. hogy megfelelő gyümölcsészet nem lehetséges akkor. vállalkozók. a cselekvőnek kell meghoznia (ez a szubszidiaritás egyféle érvényesülését jelenti). Ezek működése esetén a legkedvezőbb időben a legkedvezőbb beavatkozások történhetnek. ami szemben áll a modellek recept-. elpusztulásukat előzhetjük meg.. ha a gyümölcsészetet olyan alkalmazottak végzik. Ez maga az alkalmazkodás. akkor megvédjük gyümölcsünket attól. Szinte végtelen számú. Ha a pince ajtaját az alma betárolása után minden hideg éjszakán kitárjuk. mert azok megfelel őségének feltétele a modell és a tapasztalt konkrét valóság folyamatos egybevetése. Stb. netalán hivatalnokok kívülről irányítanak. karbantartásokat igényel. A gyümölcsész közvetlen (cselekvő és megfigyelő) kapcsolatot tart fönn a táj egészével. A növényeink és állataink rendszeres figyelésével betegségeiket. amelyek.31 - . az eltörött tetőcserepet azonnal kicseréljük.helyzet ismeretéhez és megértéséhez az előző pontban említett személyiség jegyek szükségesek. A jelenlét módszertani követelményéből többek között az is következik. rendszereleme. és töredékére csökken a szükséges mwlkavégzés meru1yisége. Ezt a sok kis beavatkozást csak az tudja megfelelően . és amint melegszik a levegő. amelynek a gyü mölcsös is része. stb. hogy tönkremenjen. sok munkát és pénzt fölemésztő kárt előzünk meg. A gyümölcsészeti cselekvésekről szóló döntéseket mindig a gyümölcsésznek. illetve előírásszerű alkalmazásával. Ha pl.

elvégezni, aki helyben van, a gyümölcsöséért felelősséget érez, és saját bőrén érzi minden elhibázott cselekvés kárát. Ez az ember nem lehet alkalmazott, csak a gazdálkodó maga.
,

Eletmód: A tájgazdálkodó az életmódját, fogyasztási szerkezetét a táj kínálatához igazí~a (tájhoz alkalmazkodó életmód). Ha a tájgazdálkodó és családja, közössége képes olyan fogyasztási szerkezet kialakítására, hogy fogyasztását döntő mértékben a rendelkezésére álló helyi javakból elégíti ki, akkor az életszínvonala nem csökken, hanem nő. A (tájnak) megfelelő fogyasztási szerkezet kialakulása az egyének és közösségek olyan mértékű szellemi autonómiáját feltételezi, hogy azok ki tudják válogatni a rendelkezésre álló fogyasztási javak közül a számukra valóban szükségeseket. (Ez más szavakkal annyit jelent, hogy ellen tudnak állni a piacon kínált ámk "zajos" marketinggel támogatott hamis csábításának.) A már említett jelenlét is lényeges életmódelern. Az alkalmazkodó gyümölcsészet tehát radikális életmódváltást követel, és azon belül is egy erőteljes fogyasztási szerkezetváltást. Ez a szerkezetváltás azonban nem kisebb, hanem más fogyasztást jelent, amely a megélhetést és boldogulást (életminősége t) nem korlátozza, hanem javítja.

Miért jár a fent említett fogyasztási szerkezetváltás az életminőség javulásával? Ha a fogyasztó (család) azt fogyasz~a, ami eleve a rendelkezésére áll, és azt termeli, amit valóban igényel, akkor a következő előnyöket élvezi: • Fogyasztási javainak előteremtéséhez nem kell különösebb erőfeszítést tennie (pl. A ker~e, a tája szépségét élvezve nem kell pénzt keresnie ahhoz, hogy másutt vásárolhassa meg a hasonló értékű szépséget). A saját maga által előállitott termékek, amelyek a család által fogyasztott javak jelentős, de akár döntő hányadát is kitehetik, pontosan azok és olyanok, amelyeket a csa lád kíván. A használati érték rovására ,nem kell teljiesíteniük egyetlen piaci kritériumot sem (pl. Eretlen állapotban való leszedés,
-32-

szállíthatóság stb.), és nem kell megfelelniük semmiféle szabványnak. PL A család fogyaszthatja a szutyósodó körtét, számos "nem piacos" szilvafajtát stb. • em elhanyagolható a saját teljesítmény öröme a fogya sztási javak előállitásakor, am ely elmarad a javak vásárlása kor. • A saját előállításújavak mindig egyediek. Maga az egyediség, az, hogy a család fogyasztása minden más családtól különbözik, önmagában érték. Ugyanúgy igaz ez az otthon tervezett és varrt egyeeli ruhára, mint ahogyan az egyedi ételekre, az egyedi szerszámokra, bútorokra stb. • Sokat emel a család életminőségén a biztonság növekedése. Minél több saját előállítású vagy helyben eredendően rendelkezésére álló javat fogyaszt, annál kevésbé kiszolgáltatott egyrészt a külső szolgáltatóknak, másrészt a pénznek. Az önellátásra berendezkedő család háztartásában igen kicsi a pénzforgalom (kjcsi a bevétel és kicsi a kiadás). Az al<:~pvető javakhoz való hozzáférés tehát nem függ másoktól, és nem fü gg munkahelytől, mert igen kicsi a jövedelem iránti igény. A biztonság ugyanakkor csökken is az olyan csaláeli "katasztrófák" esetén, amikor jelentős, általában pénzbe kerülő külső segitségre szorul a család (pl. Egy súlyos betegség esetén). Ez a kockázat azonban a következő két bekezdésben írtak mjatt nagyon kksi. • A fogyasztás egésze, a függőség kksi mértéke, a nemcsak m ateriális igények magas szintű kielégítettsége (pl. Alacsony szintű stressz, szorongásmentcsség, a közösséghez tarlOZé:lS érzése, a feladattudat stb.) jelentősen csökkenti a betegség kockázatát. A fogyasztási szerkezetváltás tehát jelentős egészségvédő hatást is gyakorol. • A közösségi szinten megvalósuló fogyasztási szerkezetváltás a közösség biztonságát nyújtja minden családnak. Ha pl. Baj van (akár családi katasztrófa), a közösség tagjai kisegitik egymást. Pl. Kaláka munkában fölépítik a .leégett házat, összedobják a pénzt a beteg gyermek gyógykezelésére stb. Gyakorlatilag a biztosító intézményeket pótolja a közösség, csak itt nem kell bíztosítási díjat

egyöntetűség,

-33-

fizetni, sem pedig bürokratikus eljárásokban résztvenni, és senki nincs kiszolgáltatva a szerződésekben elrejtett csapdáknak Szinte az összes fent jelzett el őn yből következik a talán legfontosabb: a hasznosság, a szükségesség tudata (a funkció- vagy feladattudat). A gyümölcsész család az általa gondozott - bármilyen kicsi területért fe lelős, annak az állapota jelentős mértékben függ tőle. Van értelme az életének, hisz tudja és érzi, hogy minden tevékenységével hozzájáru l a táj, a bioszféra, az élet fönnmaradásához. Ebben a boldogító tudatban a család minden tagja részesülhet, mert mindenkinek van feladata.
Piac: A gyümölcsészeti termékek piaci rendszerének megszervezését a termékek sokféleségére, vá ltozékonyságára (minden évben más a termékösszetétel), gazdag táplálkozási értékére, egészségvéd ő szerepére, eszmei értékére Qárulékos hatásai a táj gazdagodását szolgálják) stb. kell építeni. A kis tételek miatt közösségi együttműködésen alapuló piacszervezés jellemzői; a hitelesség, megbízhatóság; a helyi vagy regionális p iacon való értékesítés az árumozga tás csökkentése érdekében; a közvetlen termelő-fogyasztó kapcsolatok; a fogyasztó és a termelő bizalmi viszonya (pl. a formális "ökológiai" minősítés helyett); a földolgozott termékek nagy aránya nagy mennyiségű hullott gyümölcs hasznosításának a következtében.

A fen ti, többé-kevésbé magától értetőd ő ismérvek rögzítése azért fontos, mert - bár valóban maguktól értetődőek, és ezért nem szarulnak különösebb bizonyításra - a jelenlegi gyümölcstermesztési gyakorlatban mégsem érvényesülnek. A megfelelő személy iségű helyi ember és a jól strukturált helyi közösség a tájgazd álkodásnak ugyanúgy erőforrása, mint pl. az időjárás, a talajadottságok, vagy a genetikai állomány. Védclmük, rekonstrukciójuk és fejlődésük legalább annyira nélkülözhetetlen, mint a tájfajták, a hagyományos gyümölcsészeti tudás, vagy a táj vízrendszerének védelme.

- 34 -

akiket telkesként tüntettek fel. ami jelentős jövedelemforrás volt. . hogy a hajdan volt fokgazdálkodás mind en szakmai és közvélekedés ellenére intenzív gazdálkodás volt . Század elején. INTENZÍV V AGY EXTENZÍV? . . tehetős és vagyonos jobbágyok voltak és eleinte nem Le. (. mind a laikus közvélemény eleve extenzívnek tekinti. Mind a hagyományos gazdálkodás. A hagyományos gazdálkodás értékcsökkenésének egyik fő oka éppen az. gépi munkát vagy tőkét értjük intenzitás alatt.. ' Evenként több ezer forintra menő pénzért adatik el részint az Ország fővárosában Pesten. maradtak el vagyon és fogyasztás tekintetében a földmüvelést előnyben részesítő.az emberi haszonvételre alkalmas termékeinek fajlagos hozamára vonatkozó intenzitását mutatják. hiszen ezek mennyisége igen alacsony volt.okkal szemben. emberi haszonvételre alkalmas (fajlagos) biomassza hozamot értjük. A telek eszményi volt. apjainkban a gazdálkodás megbecsültségét. vegyszert. "Az ártérbó1 élők az ártéri gazdálkodás viszonylagos szabadsága idején. egyes helyeken még késóöbi időig is. ) különösen a gyümölcsfákkal borított kertek áldásdúsak Dunaszekcső lakóira nézve. A köve tkező leírások a Duna menti fokgazdálkodás . alig műveltek egy-két hold Jóldet a XVIII. Század végéig. a XVIII. fosszilis energiát. Ha viszont a területegységre eső befektetett munkát. hogy mind a szakmai." A Duna menti ártéri gyümölcstermesztés bőségesen szolgáltatott gyümölcsöt piacra is. a jobbágyok adózóképességél tükrözte és nem az általuk megművelt föld nagyságát.) azok a jobbágyok.6.35 - . hogy extenzívnek vagy intenzívnek minősül-e. részint Baján és más városokban a Szigetben .4. akkor a fokgazdálkodás extenzív volt.. nem is beszélve az árterek közismerten nagy halhozamáróL "(. A gazdálkodás intenzív vagy extenzív jellegének elemzéséhez induljunk ki abból az állításból. mind pedig az alkalmazkodó gyümölcsészet rangjának emelése érdekében néhány gondolat erejéig érdemes kitérnünk erre a problémára. és így nagyobb területet szántó-vető jobbágt. társadalmi és szakmai értékét jelentősen befolyásolja.amennyiben a gazdálkodás intenzitása alatt a területegységre vonatkoztatott.

" 7 A hasonló tartalmú korabeli leírások sokasága jelzi. Az intenzitás megítélésnél azonban valamennyi haszonvételre alkalmas terméket figyelembe kell venni. A fokgazdálkodás éppen ezért a lehető legfönntarthatóbb volt. Dráva és más nagy folyók áradásai után a víz Lefolyik.kép) Ugyanakkor a gazdálkodás többi vonatkozásában a fokgazdálkodás extenzív volt. így ezek vonatkozásában az intenzitás nem is értelmezhető. Balog János). oldal -36- . Szekszárd. Balog János). Temes. gazdasági-termelési értéke. K. Tisza. Tanulmányok Tolna megye történetéből VII. Tanulmányok Tolna megye történetéből VII. Művelődéstörténeti értekezések. a partok mélyedéseiben igen nagy számú hal marad vissza.az iparszer ű (konvencionális) gazdálkodáshoz képest .. hogy ha a Duna.és munkaráfordításuk igen kicsi volt. hogy a termékekből a lakosság fogyasztásán felül bőségesen jutott piacra is.termesztett különféle nemű alma. hogy kiderüljön egy gazdálkodási struktúra igazi arca. és . 272.180. Az idézetekben emlitett gazdálkodás az ökológiai rendszerek olyan nagy produktivitását tartotta fönn. oldal 7 Balogh Margit: Oláh Miklós Hungariája. sz. és azon belül az 6 Andrásfalvy Bertalan: Duna mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig. Ahhoz. a tájgazdá lkodásnál. A természettel összhangban végzett fajlagos tőke. (Szerk. 1975. (Szerk. és nem szabad csak egyegy termék hozamát számolni (mint a konvencionális gazd álkodás monokultúráinál). Szekszárd. gépeket. "6 A halbőséget csak egy idézettel illusztráljuk "Gyakran lehetett látni és még most is látható. s ez a sertések tápláléka lesz. hogy a gazdálkodás intenzitásának megítélésekor nem vagyunk elég körültekintőek. szilva az itteni lakók által. 1975. 8. (9. oldal In: Andrásfalvy Bertalan: Duna mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig. vegyszereket egyáltalán nem használtak. fosszilis energiát. K. 121-123. körtvély.nagy termékintenzitással rendelkezett.

A fejlesztés hatására nő a biomasszában kifejezett termékintenzitás (a fajlagos hozam).alkalmazkodó gyürnölcsészetnél is hasonlóképpen kell értelmezni a gazdálkodás intenzitását. hogy időegységre vonatkoztatva intenzíven. hogy az intenzitás rnértékének megítélése nézőpont kérdése. rniközben javulnak az emberi létfeltételek is. Nem minősíthetnénk intenzívnek a gyürnölcsöst. Ha vaJarnennyi fogyasztásra használt terméket együtt értékeljük.ha a fajlagos hozam nagysága az intenzív gazdálkodás kritériuma . Nem az tehát a kérdés. szervezi a helyi közösséget. a jó minőségű termékek előállítása. hogy egységnyi területen igen nagy a fölhaszná lható termékmennyiség. vagyis gyorsan fejleszti a gazdálkodó személyiségét.az alkalmazkodó gyümölcsészel intenzív gazdálkodás. ha a gazdálkodás intenzív vagy extenzív jellegét az egész és a tartarnosság helyett csak egy kiragadott részre és/vagy csak rövid iciőszakra vonatkozóan ítélnénk meg Az alkalmazkodó gazdálkodás intenziv más jellegű eredmények tekintetében is.). Az alkalmazkodó gyürnölcsészet is jól példázza. hogy milyen eredményei vannak? Amit a fokgazdálkodás termékintenzitásáról állítottunk. (Ez utóbbira példa a táj és a közösség életben tartása. A tájgazdálkodás egész gondolkodásrnódjával ellenkezne azonban az. a vegyszerezés és a pénztőke igény extenzívebbé válik. bővíti. a györnölcsészettel foglalkozó ernber szernélyiségének kiteljesítése. -37 - . hogy egyik vagy másik gyümölcsészeti mód extenzív vagy intenzív. A gyümölcsösök sokoldalú haszonvételt tesznek lehetűvé (lásd "Az alkalmazkodó gyürnölcsészet haszonvételei" részben. mert az iparszerű gyümölcstermesztésnek egyáltalán nincsenek ilyen eredményei. akkor kiderül. Az alkalmazkodó gyümölcsészet ennek továbbfejlesztése korunk ismereteinek fölhasználásával. Abban pl.) Ugyanakkor az energia.. és csak egy rövid időszak viszonylatában. az igaz a hagyományos gyürnölcsészetre is. vagyis . ha csak a gyümölcs haszonvétel alapján tennénk. hanem az. a gépi és emberi munka. javítja a helyi kultúrát és al kotja meg a tájat az ernber körüL Csak azért nem érdemes ebben az esetben az intenzitás szót használni.

Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. míg a tapasztalatszerzési lehetősége korlátlan. Bertalanffy szavait használva "alkotó megismeréssel"S kell a gyümölcsös minden mozzanatát követni. a szemléletében. a termelés során vállalt áldozatoknak és az okozott károknak az "extenzifikálása" éppen azzal az eredménnyel jár. morfológia. a függőség és az erőszak növekedése stb.dása nagyon korlátozott. Am a z emberrő l semmit sem tudunk.). ha az em ber folyamatosan újít. 1991 94. energiatartalékaink kiürülése stb. szeretetét. és a gyümölcsös minden vá ltozását figyeli. az egyed felettinél magasabb fokon sze r veződött a lrendszere. A gyümölcsész elsősorban a személyiségében. A gyümölcsész hagyom ányos tanulással megszerezhető tu. Nem kell mást tennie. 8 Ludwig von Bertalanffy: . rendszertani és fajtaismeret stb.) kívül tudnia kell azt is. . oldal -38- . Budapes t. ami feltételezi ezek tiszteletét. és a n nak minden. A ráforditásoknak. Ezek az ismeretek azonban csak akkor alkalmazhatók. megfelelően és a legmegfelelőbb pillanatban tudjunk reagálni. a tudásának tárgyában és a gazdálkodásának céljában. hanem egy aktív kommunikációt a gyümölcsös egészével és elemeivel. 5. megfelelő alapismereteket és személyiségjegyeket igényel a gy ü mölcsésztől.). A figyelem nemcsak a tőlünk független "külvilág" objektív megfigyelését jelenti.Ma óriási. nem pedig a tudásának méctékében tér el a gyümölcstermesztőtőL A fák ismeretén (élettan. megbecsü lését. szinte fölmérhetetlen veszélyben vannak az általános létfeltételeink (klímaváJtozás. mint igazi érdeklődéssei "kérdezni" és a választ hordozó jelekre ugyanilyen érdeklődéssei odafigyelni... A GYÜMÖLCSÖS KIALAKÍTÁSA A gyümölcsös kialakítása gondos és felelős munkát. kísérletezik. hogy azokra érzékenyen. hogy csökkenn ek ezek a veszélyek. akárcsak az emberi tudat és az embe ri közösségek (uniformizálódó fogyasztó i kultúra témyerése. hogy hogyan működik a gyümölcsös. közösségek sorvadása.

illetve átalakítani. vagy egyáltalán meg sem történik. a száraz vagy letört ágak levágására.39- . elöregedett gyümölcsöst vagy gyümölcsültetvényt kell fölújítani. moza ikos szerkezetűvé. Aki tehát új gyümölcsös kialakítására vállalkozik.1. Ezek is fontosak. m int a már kiépült rendszer fönntartása. vagy visszaesik egy korábbi szerveződési szintjére. (Az alkalmazkodó gyümölcsészet többek között azért alkalmazkodó. A túlterhelés eredménye az lehet. ami .a fajlagos munkaigény növekedésemiattmég tovább növeli a túlterheltséget (10. de csak töredékét képezik a gondoskodó gyürnöJcsészet teljes tevékenységi körének. ami általában az érintett gazdálkodó vagy család túlterhelésével jár. Ugyancsak segíthet(ne) egy jól átgondolt támogatási rendszer. de méginkább annak továbbfejlesztése alkalmazkodó gyümölcsészetté új rendszer kiépítését teszi szükségessé. ahol még értékelik és gondozzák is. . de még többet jelent egy támogató (falu)közösség. mert alkalmazkodik ehhez az üternhez. Ezeknek csak töredéke maradt ránk és az is csak bizonyos tájakon. A gondozás azonban általában leegyszerűsödött a gyep kaszálására. rosszabb esetben nulláról kell kezdeni. az elöregedett vagy beteg fák eltávolítására.kép) A gyümölcsös szerveződő rendszerének megvan a maga kiépülési üteme. hogy sok szükséges beavatkozás nem történik meg időben. annak a gyümölcsös fönntartásához képest sokkal nagyobb áldozatot kell hoznia. Jobb esetben leromlott. újabb fák telepítésére és a termés betakarítására. A RENDSZERÉPÍTÉS N EHÉZSÉGEI A Kárpát-medence tájait nem is olyan régen még hagyományos gyümölcsösök sokasága tette változatossá. A hagyományos gyümölcsészet újraélesztése. amelyet nem lehet jelen tősen gyorsítani. ha a gyümölcsészek olyan méretű gyümölcsöst választanak. A rendszerépítés mindig több ráfordítást igényel.) Az el nem végzett vagy későn végzett munkák azonban jelentősen lassítják a rendszer kiépülését.5. Ezen a problémán segíthet. amit egy még elviselhe tő mértékű túlterheléssei tudnak létrehozni. Egy bizonyos mértéken felül a rendszer épülése le is áll.

5. hogy minél több részletet maga határozzon meg_ az ültetvény a lehető legnagyobb kontrollja érdekében és azért. A gyümölcstermesztés esetében ez érthetö is. hogy bizonyos változtatásokat tegyen rajta. hogy az így létrehozott vázra hogyan épülnek rá a finom részletek. a többé-kevésbé "beérett" rendszer kialakulásáig több évtized is eltelhet. de azt már a gyümölcsösre bízza. amelyben a gyümölcstermesztő arra törekszik. hogy a gyümölcsfákon kívül ne legyen m ás élet az ültetvényben. hogy a gyü mölcsész csak a gyümölcsös struktúráját állítja be többé-kevésbé a saját igényei szerint. A gyümölcsös kialakítása tehát lépésről lépésre történik. Ha ez nem találkozik a gyümölcsész igényeivel. l ehetősége van arra. -40 - .a gyümölcsültetvénnyel ellentétben egy hosszú folyamat. ahol minden lépésről az e lőző lépésre kapott visszajelzések alapján lehet dönteni.3. A részletes tervezés másik akadálya az. hogya n telik meg a gyü mölcsös élettel. hiszen csak előre megszabott és állandó minőségű gyümölcsöt lehet a piacon értékesíteni.2. A tervezés legfőbb akadálya az. és nem is szükséges el őre részletesen leírni a célállapotot (részletes jövőképet). A GYÜMÖLCSÖS LÉTREHOZÁSA A gyümölcsös létrehozása . Bizonyos összefüggések ismerete és átfogó elvek alkalmazása lehetséges és szükséges is ahhoz. 5. Ebben is különbözik a gyüm ö l cs ültetvén ytől. így hiányzik a tervezés alapja . de mindvégig igazodva a gyümölcsös fejl ődési trendjéhez. hogy a gyümölcsész minden pillanatban a konkrét helyzet mérlegelésével fölisme rje a megfelelő beavatkozások módját. A kialakuló gyümölcsös képe bizonyos mértékig meglepetés. Nem lehet. hogy az alkalmazkodó gyümölcsészet a gyümölcsös kialakulását a spontán folyamatokba va ló "igazodó" beavatkozásokkal befolyásolja. A TERVEZÉS KORLÁTAI A gyümölcsös kialakítása nem tervezhető meg részletesen.

a rendszer módosítása nélkül (Farcád) Erdősülő 11.8. kép Vértetíí almafán 9.41 - .kép Kollektív telepítésíí alma ültetvény ismételt gondozása. kép legelő (Drávakeresztúr) . kép Nagytömegű termés egy sóvári almafa alatt lO.

újulat nélkül (Farcád) 13.42 - . kép Cseresznyefás legelő elöregedett fákkal.kép G yó gym etszés 15.12.kép Leveli béka 14. kép Fiatal cseresznyeoltvány .

A gyümölcsész ezekre a kezdeményekre építi tevékenységét. leromlott gyümölcsös művelésébe. Ha szántó. és trágyával való föltöltése. illetve újra kell tanulni.Az alkalmazkodó gyümölcsészet nem "tabula rasa"-val indul. Nemcsak a növények jelenlétéről. A gyümölcsültetvények telepítésekor az első teendők közé tartozik a terület teljes "letisztítása". de a vitalitásukból. és a terület élőlényeinek sokfélesége stb. és megfigyeli azokat a kezdeményeket.43 - . A spontán betelepült növények fajösszetétele. A meglévő és az újabb növényekből. társulás-töredékekből sokmindenre lehet következtetni. Ugyancsak tájékoztat a közeli környék növényzetei. akkor irtással kellene kezdeni.inkább állandó erdőborítású művelésére ("éltetésére") kellene átállni. kaszálással. Ezt a "kommunikatív" viselkedésmódot meg kell. Itt az idős vagy beteg fák kezelésével. de az erdőben szegény területeinken kár lenne az erdőt gyümölcsössé átalakítani . akkor biztosan számíthatunk természetes úton (madárral. Természetesen minden attól függ. a sövények rendberakásával . Figyelni kell a terület minden rezdülését.) a területre került magokkal. igazodva a megfigyelt változási trendekhez. rét vagy legelő a terület kiindulási állapota. egészségi állapota. az egyszerű megfigyeléssei is ész lelhető élőhelyek. amelyekbőlláthatóan magától elkezdődik a terület erdősülése . a talaj előkészítése munkagépekkel. az egészségi állapotukból is. beleértve a környék gyümölcsöseit is. széllel stb. Ilyen pl. hogy milyen a terület kiinduló állapota. Ha erdő.kép) Egészen más belekezdeni egy működő vagy elhagyott.)enullázott" területre telepítik a piacképes gyümölcsöt termő egyöntetű oltványokat Ezzel szemben a gyümölcsös kialakítása a terület kiinduló állapotától kezdődik. a bozót mértékletes irtásával. Erre az ökológiai értelemben . (11. a megtanulhatóság feltétele pedig a gyümölcsész és a potenciális gyümölcsösének megfelelő viszonya. amelyekre a további tevékenysége épülhet. a növekedési erélyükből. A gyümölcsész hosszasan időzik a leendő gyümölcsös helyén. az oltásra alkalmas sarjak vagy magoncok jelenléte. a gyümölcstermő növények növekedési erélye.

Ez látszólagos hátrányokkal is jár. így kivárhatja a haszonvételi lehetőségek megindulását A gyümölcsfajták fejlődésének és nagyobb változatosságának föm\tartása érdekében a nemes fák alkalmankénti vetését azoknál a gyümölcsöknél is alkalmazzuk.a gyümölcsös valamennyi élőlényét figyelembe véve . őszibarack.kép) Az alkalmazkodó gyümölcsös létrehozásakor a gyümölcstermő növények mellett a gyümölcsös környékén magukat jól érző (helyi) fajok betelepülésének elősegítése illetve betelepítése is szükséges. A nemes gyümölcsök és az alanyok szaporító szerveit lehetőleg helyi anyanövényektől szerezzük be. bokrainak végleges helyre történő vetését. (12. málna stb. birs. ellenállóképesség és élettartam érdekében előnyben részesítjük a magnemes fáknak. viszont a befektetett pénztőke igen alacsony szintje (és az adósságmentesség) miatt a gyümölcsészt nem sürgeti a jövedelemszerzési kényszer. Helyben vetésnél a haszonvételi lehetőségek is hosszabb idő után nyílnak meg. az emberi munkaerőt hasznosítja.). a gyümölcsös kialakításának legelején gyorsítani -44 - . A könnyen betelepülő élőlények maguktól fogják benépesíteni a gyümölcsöst Telepítéskor a gyümölcs fajokat és fajtákat mindig . körte. Bonyolultabb munkaszervezést és több munkát igényel. az oltványok alanyainak vagy a sövények fáinak. A további teendők lényegüket tekintve hasonlóak az előzőekben említettekhez. amelyeket a gyümöcstermesztésben ma már csak vegetatívan szaporítanak (alma. A nagyobb életerő. hogy az egyik legnagyobb bőségben rendelkezésre álló erőforrás t. mert az alkalmazkodó gyümölcsészet egyik előnye éppen az. jobban ki van téve a kártételeknek és gyomosodásnak A megnövekedett munkaigény probléma. kajszi.vagy kialakításával és fiatal fák telepítésével kell kezdeni a munát. ha éppen nincsen a végleges helyén álló megfelelő alany.a rendszer egészéhez (és nemcsak a fogyasztási vagy piaci igényekhez) igazítva kell kiválasztani és a térben elhelyezni. Kis házi faiskola (saját célra szaporitott fák) fönntartása több szempontból előnyös lehet: jó fajták leszaporítása akkor is lehetséges.

szaporítási kísérleteket lehet végezni stb. és az sem derül ki. 6. mint a gyümölcstermesztő haszonelvű és gazdasági kapcsolata az élettelen gyümölcsilltetvényéve1. amely a gondozásunkra szorul. Az éltetés szót az alkalmazkodó gyümölcsészettel rokon szemléletű erdészetből vettük át. térképvázlat készítése és a fák jelölése igen fontos. Vol. Gondozzuk is a gyümölcsöst. Az ember gyümölcsösben betöltött szerepére utaló. mert az az emberi beavatkozás nélkül . "művi") alkotás. De a művelés és fönntartás szóban. és ne csak gyümölcsfák sokasága. 1996.lehet a fák telepítését. gondját viseljük a gyümölcsös egészének és minden olyan elemének. A GYÜMÖLCSÖS ÉLTETÉSE9 A fejezetcímben szereplő "éltetés" szó némi magyarázatra szorul. . (mint a gyümölcsültetvény). hogy a gyümölcsös 1s gondoz. A házi faiskola növényeinek pontos nyilvántartása. amelyet az ember a természet erőivel együtt hoz létre.sokkal magasabbrendű. vagy1s az. TILIA. hogy a gyümölcsös és az ember kapcsolata egy személyes. hogy élő egységgé szerveződjön. De a gondozás szóból nem derül ki a kölcsönösség. itt fölsorolt szavak használata akkor helyes. hanem élőlénnyé szerveződő ökológiai egység (szupraindividuális organizáció). A gyümölcsöst "műveljük'' is.45- . Ember és gyümölcsös kapcsolataélő kapcsolata az élővel . "Fönn is tartjuk" a gyümölcsöst. Molnár Géza: Erdőéltetés. figyelmet fordítva rá. halmaza legyen. egymást kölcsönösen segítő viszony. Sopron. hiszen azzal szoros személyes kapcsolatot tartva. Az ember szerepe a gyümölcsösben is éltetés.elveszítené gyümölcsös jellegét. nem hangsúlyozódik eléggé a természet . II. amelyet "erdőéltetésnek" neveznek. amely során az ember engedi és elősegíti a gyümölcsöst abban. ha annak egy-egy vonatkozását 9 Agócs József.szerepe.a természetes szerveződés során . mert az egy emberi (mesterséges. ellát bennünket.egyébként meghatározó .

Az erőteljes metszésű mesterséges koronaforma is lehetséges. Egyes fáknál . főleg azokat az ágakat vágjuk ki. tehát erőforrás is (lásd a haszonvételeknél). különösen akkor.koronába metszés után . hogy ezek egymástól csak az emberi gondolkodásban különülnek el. amely a fa egyedfejlődésére való "rásegítés". A továbbiakban áttekintjük az éltetés egyes elemeit a gyümölcsészeti szakirodalom "szokásos" csoportosításában. másoknál koronába metszést.1.akarjuk hangsúlyozni a többivel szemben. A gyümölcsös éltetésével visszaadjuk az élet rangját a gazdaságibürokratikus rend által irányított élettelen termelő rend szerekkel szemben. tölgy. esetben végzünk olyan metszést. A metszések melletti döntést. a legkisebb szükséges beavatkozás elvének betartásával végezzük. hosszabb és elágazásmentes törzs kialakítása) érdekében is végezhetünk metszést. A lényeget azonban az éltetés fejezi ki. házi berkenye stb. 6. dió. amelyet metszéssel is fokozhatUJ\k.). A szépség. hanem a gyümöksészeti turizmus egyik fő vonzereje. de azzal az általános megjegyzéssel. A ritkító metszésnél pl. METSZÉS A fá k metszését az adott faj és fajta növekedési és alaki jellegzetességeinek figyelembevételével. amelyek fény hiányában előbb utóbb -46 - Számos . de csak ritkán és különleges esetekben (pl. ritkítást.hagyjuk a természetes koronaalakulást (törökmogyoró. a valóságban nem.a hatékonyság és a piac figyelembe vételemellett el sősorban a gyümölcsös igényei szerint h ozzuk meg. kőris. a házközeli őszibarackfákon). gyertyán. ha meg szeretnénk különböztetni a gyümölcsészetet a gyümölcstermesztéstől. fiatalítást vagy gyógyító metszést is végzünk. akác) a faanyag kedvezőbb haszonvétele (pl. nemcsak önmagában érték. a gyümölcsöst a gyümölcsültetvénytőL A konvencionális gyümölcstermesztés ugyanis iparszerű technológiával élettelen rendszereket művel. A nem gyümölcstermő fákon (pl.

amúgy is elszáradnának Az öreg fák fiatalításakor azokat az ágakat vágjuk erőteljesen vissza, amelyek a bőséges terméskor, vagy nagyobb szélviharoknál előbb utóbb maguktól is letörnének Ugyancsak gyakori a "gyógyító" metszés alkalmazása. (13.kép) Számos betegséget metszéssel viszonylag eredményesen lehet gyógyítani, pl. fagyönggyel vagy moníliával fertőzött ágak levágása. A ritkító és fiatalító metszés (és az azt kísérő sebkezelés) a sebek gyógyulását sokkal gyorsabbá teszi, és nagyobb akadályokat gördít a seben át történő fertőzések elé. Gyümölcstermő bokroknál gyakori az, hogy a koronába metszés idején rövid törzset alakítunk ki a könnyebb gondozás (további metszés, kaszálás) és betakarítás miatt. Pl. a húsos som, naspolya, vagy a birs esetében. Ez a forma csak fiatal korban hozható létre. Ha idősebb bokrokat akarunk törzses fává alakítani, akkor számíthatunk a gyökér- és tősarjak, illetve a törzs vízhajtásainak szinte kiirthatatlan tömegére. A levágott ágakat, nyesedéket a "szokásos" elégetés helyett halmokba vagy sövénybe rakjuk, amelyek lassan a talajba korhadnak Ezek a halmok kiváló menedéket nyújtanak számos vadon élő állatnak (pl. az ökörszem fészkelő helye, népes verébcsapatok, menyétek, sik1ók, lábatlan gyíkok, sündisznók kedvenc tartózkodási helye stb.). Csak az igen veszélyes és ellenálló kártevőkkel és kórokozókkal erősen fertőzött ágakat égetjük vagy ássuk el (pl. vértetű, tűzelhalás, monília stb.). A gyümölcsös rendszerének kialakulása előtt, mielőtt a kórokozók között beálina egy viszonylagos egyensúly, a halmokba rakott és évekig korhadókomposztálódó ágkupacok jelentős fertőző gócok is lehetnek. Később azonban ezek kórokozók és kártevők is hozzájárulnak a gyümölcsös teljességéhez, a biológiai diverzitás növekedéséhez, a betegségek és kártételek mérsékelt és kiegyenlített megjelenéséhez.(!) A kupacokba vagy sövénybe rakott ágakkal csaknem azonos szerepe van a helyben hagyott kidőlt idős fáknak, amelyek a talé}jba lassan belekorhadva járulnak hozzá a gyümölcsös sokféleségéhez..

-47-

A kaszálás és a legelés is a metszés kategóriájába tartozik. Kaszálással, vagyis a gyep metszésével nem egyedeket, hanem a lágyszárú növények egységét (társulását), a rétet formáljuk a szükséges mértékben. Ahogy a fák metszésénél cél lehet az, hogy ne nőjön olyan magasra, hogy ne lehessen betakarítani a termést, úgy a kaszálás esetében többek között az a cél, hogy "kezelh e tő" maradjon a gyep; illetve hogy ne erdősüljön be a gyümölcsös, megfelelo fajösszetétel alakuljon ki vagy, hogy szép legyen stb. Kaszálásnál ügyelni kell arra, hogy a rét élőlényeit csak a lehető legkisebb mértékben zavarjuk Nem árt, ha minden évben hagyunk kaszálatlan foltokat. Száraz időszako kban a fák körül rövid gyepet kell hagyni, szükség esetén ki kell tányérozni (kigyomlálni, fölkapálni), hogy a gyep növényei a fával a vízért vetekedve ne gyöngítsék a fákat. A kaszálásnál nagy gondossággal kell eljárni, mert számos esetben találunk olyan növényt, amely meghagyásra érdemes gyökérsa rj (szilva, meggy, birs ... ), alanynak alkalmas magonc (cseresznye, körte, galagonya, húsos som, gyepűrózsa ... ), vagy díszítő értékű, nektár- és virágpor termelő növény (kutyabenge, kányabangita, kecskerágó, szöszös ökörfarkkóró, réti füzény, .fekete nadál ytő, mogyoró ... ), esetleg tűzifának nevelh ető magonc vagy sarj (akác, fűz, nyár, ... ). Legjobb ezeket még a gyümölcsös tavaszi bejárásánál karéval megjelölni. Mind a hagyományos, mind pedig a7 alkalmazkodó gyümölcsösökben gyakori a sarjtelepekből (polycormonokból) álló facsoport, amelyeket a hagyományos gyümölcsész is kellőképpen kiritkítva és megmetszve hagyott feln ő ni Qellemzően birs, meggy és szilva). A kaszálás a gyümölcsös gyepének l egelő illetve rét haszonvétele m iatt is lényeges. Megfelelő kaszálással lehet a takarmánynak legkedvezőbb növénytársulást kialakítani, és a legnagyobb fűhozamot elérn i. A legelő és rét fajgazdag állománya növeli a diverzitást, produktuma jelentős haszonvételt biztosít, ezért a kiteljesedett gyümölcsösben a jelenléte elkerülhetetlen.
-48-

6.2. SZAPORODÁS/SZAPORÍTÁS, BETELEPÜLÉS/TELEPÍTÉS A gyümölcsösben számos élőlény szaporodik és telepü l be kívülről. Ezek a folyamatok biztosítják a gyümölcsös fo lytonos fejlödését, a szerveződési hibák javítását, a hiányok pótlását. A "szaporodás" és a "betelepülés" részben természetes úton, részben az ember által történhet. Ez utóbbi esetben beszélünk szaporításról és telepítésrőL A gyümölcstermesztésben csak szaporítás és telepítés történik, hiszen a természetes folyamatokat a terrnesztési technológia teljesen leállítja. A gyümölcsészethen azonban a természetes folya matokon alapszik a gyümölcsös éltetése. Szaporítani és telepíteni csak akkor indokolt, ha magától nem, vagy nem elég gyorsan szaporodnak és telepednek be a gyümölcsösbe a kivánt élőlények. Az élőlények csak akkor tudnak betelepüJni, ha a megfelelő é lőhel y rendelkezésre áll számukra. Az élőhe lyek ugyancsak létrejöheh"'ek a gyümölcsös természetes szerveződésében, vagy rnesterségesen, az ernber által. Az élőhelyek és é lő l ények viszonyának részlctezése helyett a továbbiakban csak a gyümölcstermő növények betelepüléséről/betelepítésérőllesz szó. (Az élőhelyek -kialakítá sát az 5.4. fejezetben tárgyaljuk.) Az alkalmazkodó gyümölcsészethen a gyümölcstermő növények szaporítása és telepítése nem elválasztható folyamat, a telepítésnek része a szaporítás. (Ebben is kü1önbözik a gyümölcs termesztő ültetvényé től, amelyn ek létrehozásában és fön n tartásában az egyes munkafolyamatok projektszerűen szakaszolva vam1ak, így a szaporítás is teljes méctékben elkülönül a telepítéstől.) 1\ szaporítás tel ep ítéstő l való teljes elválasztása nem lenne helyes. A részleges szétválasztásuk (pl. A h ázi faiskolában) csak átmeneti megoldás lehet annak érdekében, hogy el őbb bekövetkezzék a gyümölcs h aszonvétel l ehetősége.

- 49 -

erőteljesen vissza kell metszeni az anyanövényt. melynek eredményeként sarjtelepek (polycormonok) jönnek létre (pl. (A sarjképződés mellett.) A gyümölcstermő növények természetes szaporodási módja az ivaros úton. Ha tehát erőteljes gyökérsarj-képződést akarunk kiváltani. akkor meg kell szabadítani akár a tő-. még ne adja át életerejét az utódainak. Szárnos más vegetatív szaporodási mód mellett sok olyan sarjra számíthatunk a gyümölcsösben. pl. idős vagy meg van csonkítva. szükségünk van rá. amely az anyanövényével azonos tulajdonságú gyümölcsöt fog teremni. vagy . málna). amelyekre nem jellemző a sarjképzés. vagy nem életképes magoncok elpusztuljanak. hogy tőben kivágjuk Ha viszont meg akarjuk menteni a sarjképző fánkat. és arról is. fekete eperfa. ha az anyanövény beteg. maggal való szaporodás is.6. Gyümölcstermő növények szaporodása/szaporítása A gyümölcsösben élő. ha élne. A gyümölcsös arról is gondoskodik. ami olyan mértékű is lehet. hogy ezzel "tudassuk" vele: még sokáig szeretnénk. Meggy. ha az anyafa a halálának közeledését érzi. szilva.1. akár a gyökérsarjaitól. Volt már szó a sarj képződésről. hogy pusztulása esetén az utódaiban élhessen tovább.ha nem szánunk számukra élőhelyet-kivágjuk őket. (Csak néhány idegenből származó gyümölcstermő növény nem képes a mi termőhelyi körülményeink között ivarosan szaporodni. illetve a nagyobb.2. különösen azoknál a fáknál. mind az ivartalan úton keletkezett fiatal növények . Ekkor . több vagy szebb gyümölcsök érdekében.ha megfelelnek igényeinknek és a gyümölcsös is megfelelő környezetet nyújt -50 - .) Mind az ivaros. Gyakran használják ki ezt a jelenséget az iparszerű gyümölcsültetvényekben a fák "gyötrésével" a gyorsabb termőrefordulás. a termésképzés is fölerősödik. Füge.érezve az élete megrövidülését vagy közelgő végét . birs. szaporodásra képes gyümölcstermő növények maguktól is szaporodnak. hogy a magoncok fölnőjenek. hogy a nem megfelelő helyen nőtt. Ezeket vagy meghagyjuk és gondozzuk. A sarjak képződése különösen akkor erőteljes.megpróbál sarjak növesztésével utódokról gondoskodni. vagy helyett.

Mélyre hatoló gyökér csak egyes fajoknát ' . akkor válik szükségessé a szaporítás. hogy a szaporítási hely termőhelyi tényezői minél jobban hasonlítsanak a végleges hely adottságaihoz és hogy az átültetés során ne sérüljön a növény gyökere.kép) Mind a magától fölnőtt fák meghagyása. Ez a természetes folyamat.1. (14. illetve körbegyomlálással könnyen megerősíthetők. mert általábankülönösen tekntettel a klímaváltozára . vagy beoltása nemes fajtájú növénnyeL Ugyancsak lehet valamelyik vegetatív szaporítási módot alkalmazni. Sekély termőrétegű. akkor kényszerülünk a faiskolai szaporításra. legszebb) növényt eredményezi. mind a végleges helyükre vetett fák egyedfejlődése zavartalan lehet. amely hosszútávon (lásd: 2.és vízellátottságú talajon viszont a karógyökér jelentősége sokkal kisebb. Különösen igaz ez a karógyökerű fákra.") Amennyiben a fákat faiskolában magvetéssei szapori~uk.nem eredményez eléggé állékony növényeket. jó tápanyag. (Oltás esetén. amelyeknek karógyökere az átültetés során általában megsérül (kényszergyökérmetszés). Ha a gyümölcsös belső folyamatai nem végződnek megfelelő szaporulatban.számukra .) A maguktól növekedő magnemes vagy alanynak való növények a többi növény hatására gyakran tőben vagy alacsonyan elágaznak. legjobban termő. A satnya gyökérzet jelentős hátrányt jelent a fa egész életé. legerősebb. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz. A gyümölcsös számára legkedvezőbb a gyümölcstermő növény magjának végleges helyre vetése. (Erről részletesebben lásd: "10. Ez az elágazás nem kedvez az erőtelj es növény kialakulásának. hiszen nem kell elszenvedniük az átültetést. Idő) a legállékonyabb (legellenállóbb.oltással vagy oltás nélkül fölnevelhetők. különös figyelmet kell arra fordítani. A meghagyandó kis magoncok (vagy gyökérsarjak) némi metszéssel. majd a magonc meghagyása magnemes fának.51 - . A vegetatív szaporítás csak szükségmegoldás lehet.n kersztül. Ha valamilyen oknál fogva nincs lehetősége a végleges helyre vetésnek. leghosszabb életű. ha az oltóvessző kívülről származik. telepítésről beszélünk..

faj és fajta összetételének tudatosabb kialakítására. esetleg 1-2 km-re magtermő gyümölcsfák. hogy legyenek pár száz méterre. Ez u tóbbi mesterségesen is megteremthető. ugyanúgy. Hátránya a nagyobb mw1kaigény és a kisebb állékonyság. de mélyebb gödör ásása a kedvezőbb. és hogy a gyümölcsös be tudja fogadni a magokat (biztosítson megfe l elő magágyat). A gyökér alakja jó esetben függőlegesen megnyúlt. hanem a viszonylag kis alapterületű.2. de lehetőséget ad a gyümölcsös szerkezetének. Kívülről -52 - . Fiatal fák ültetése setén a kiásott gödör alakjának . annál nagyobb esélye van a bekerü l ő mag megfoganásának. biztonsággal számíthatunk a gyümölcstermő növények megjelenésére. mert a fa gyökerét a kiásásánál nem a szokásos 25-30 cm.igazodnia kell a beültetendő fa gyökerének alakjához. Minél gazdagabb terület talajlakó élőlényekben. A gyümölcsfák magjainak terjedésére igen hatékony módszerek alakultak ki a természetben. mint ahogy a maguktól fölnőtt alanyok beoltása kívülről származó vesszővel. 6. (Könnyen megfigyelhető pl. hogy az üzemi gyümölcsültetvényekkel szemben ne m nagy alapterü le tű. A nagyon zárt gyep helyenkénti megszaggatásával.2. Ez az oka annak. elsősorban a giliszták áldásos munkája révén. így ha a betelepülés feltételei adottak.akár néhány nap alatt "süllyed" a talajba. hanem legalább 50 cm mélyen vágjuk el. Gyümölcstermő növények betelepülése/betelepítése a gyümölcsösbe hozott szaporítóanyaggal a növény végleges helyén való szaporítás egyben telepítés is.különleges esetben alakul ki. pl.) Ha a fenti módon nem telepüh1ek be gyümölcstermő növények a gyümölcsösbe. Az. de viszonylag sekély. hogy a gyökér minél mélyebbre hatoljon . illetve ahhoz az igényünkhöz. Alapfeltétel . akkor vagy a növények végleges helyrevetésével vagy fiatal fák beültetésével lehet azt pótolni. A végleges helyen történő szaporítás ezért nem jelent előnyt a faiskolábót vagy természetes élőhelyről való átültetéssei szemben. hogy a talaj felszínére került dió milyen gyorsan . csíkok beleszántásávaL A közeli magtermő fák hiánya magok szétszórásával pótolható.

A gyümölcsös legjobb rendszerműködése érdekében a telepítésnél kialakítandó szerkezet az adott területen jellemző természetes vegetáció szerkezetéhez hasonló legyen. Ez a vegetáció az egész Kárpát-medence területén vagy erdő, vagy erdős sztyepp. Előnyös tehát az erdő jelleget mutató, ligetes, gyepekkel tarkított szerkezet kialakítása. Akár magától nőtt, akár vetett vagy beültetett fáink vannak, hasznos lehet az ökológiai "r" stratégiát követni. Ennek számunkra fontos sajátossága az, hogy egyes élőlények azzal érik el kellő számú utód életben maradását (vagyis a populáció fennmaradását), hogy nagyon sok utódot hoznak világra, számítva azok nagy részének elpusztulására. A gyümölcstermő növények gyakorlatában ez azt jelenti, hogy sokkal több magot kell elvetni, sokkal több magoncot vagy sarjat kell meghagyni, illetve valamivel több fiatal fát kell beültetni a gyümölcsösbe, mint amennyinek elegendő hely a rendelkezésére fog állni kifejlett korukban. Ezzel biztosíthatjuk elegendő számú gyümölcstermő növényünk fölnövekedését, hiszen ha el is pusztul egy részük, a maradék megmarad. (Ha túl sok marad meg, később mi is megritkíthatjuk.) Ennek a stratégiának az is az előnye, hogy- ivarosan szaporított, vagy ismeretlen eredetű fáknállehetőségünk nyílik a jobb változatok kiválasztására. 6.3. T ALAJÉL TETÉS Az árutermelő mezőgazdálkodásban a talaj termőképessége a cél, és ennek a célnak lett alárendelve a talajélet, vagyis a talajban élő élőlények gazdagsága, sokfélesége. Az alkalmazkodó gyümölcsészet számára nem a talaj termőképessége a fontos, hanem az élő talaj (mint egész), amelyben magától értetődően gazdag, burjánzó az élet. A talajt élő közegnek tekintjük, így nem az abban álló gyümölcsfa táplálása a dolgunk, hanem a talajé azért, hogy azt minél nagyobb életerőben tartsuk. A talajélet részese a gyökerét a talajba eresztö fa is, annak ellenére, hogy hajtásával kinyúlik belőle. Az élő talaj táplálja a legmegfelelőbb módon a fáinkat, tehát a talaj éltetése a

- 53 -

dolgunielOA talaj termőképessége szót abban az esetben használjuk, ha az élő talajról a benne növő fák tápanyaggal való közvetlen ellátásának vonatkozásában beszélünk. A talaj következő beavatkozásokkal éltethető : 1. 2. 3. A talaj életfeltételeinek javulását közvetlenül elősegítő tevékenység. A talaj életfeltételeit rontó (kü lső) hatások elhárítása. A talaj fölkészítése arra, hogy képes legyen védekezni az káros hatásokkal szemben.
őt érő

6.3.1.

A talaj életfeltételeinek javulását közvetlenül tevékenységek

elősegítő

A gyümölcsösben a talajélet számára sokféleképpen tudunk kedvező feltételeket teremteni. A talaj trágyázása, öntözése, kapálása (a fák kitányérozása), megfelel ő növén yegyüttesek telepítése (a gyökerek talajra kifejtett hatása) stb. A talaj é letképességét meghatározza az, hogy az alkalmazkodó gyümölcsösben nincs hulladék, így a képződő anyagok többsége bekerül a tápanyag helyi körforgásába. A gondozás során képződött szerves maradékok többsége (pl. nyesedék, kihúzott gyomok, kaszáJék) legjobb, ha azonnal a végleges helyükre (a talajra) kerülnek, mint ahogyan az a természetes erdőknél és gyepeknél is történik. Külön halmokba rakásuk csak ritkán indokolt. A gyümölcsösből kivitt termékek által okozott tápanyaghiány nagy részét a gyümölcsös képes pótolni. Ha mégis tápanyaghiányt tapasztalunk, használhatunk táp-, vagy talajjavító anyagokat. Ezek milyenségét elsősorban az eredetük alapján érdemes megváJasztani. A használt anyagok lehetőség szerint természetes eredetlíek legyenek, azon belül is helyben előállítottak.

10 Az éltetés szó az alkalmazkodó gyümölcsészet szemléletében sok más élőnek tekintett rendszer kulcsszava, így beszélhetünk az erdő, gyümölcsös, talaj, közösség, család stb. éltetésérőL

-54-

Fák ültetésénél és vetésénél a kiásott gödörbe érett szerves trágyával kevert földet szórjunk vissza. Idős fák csurgója alá rétegezett szerves trágya is sokat segít, különösen akkor, ha egészen sekélyen a talajba forgatjuk, illetve ha kaszálékkal takarjuk. A talajba mélyen hatoló karógyökér fontossága abban is megmutatkozik, hogy a tápanyaget a mély rétegekből is képes fölvenni, sőt - elérve a talajképző kőzet felszínét - gyökérsavaival egyes elemeket kioldva és a talajfelszín fölé emelve (tápanyagpumpa) tápanyagokban gazdagítja a talajt. A gyümölcsös növényeinek sokfélesége azt is jelenti, hogy sokféle gyökéralak van jelen a talajban, amely a talaj igen vastag rétegét kiegyenlítetten hálózza be. Ezzel biztosítható a talaj tápanyagtartalmának legteljesebb kihasználása. Ez a - függőleges és vízszintes irányban kiterjedő "gyökérháló" fontos felada tokat lát el az élő talaj számára is: lazítja, levegőzteti a talajt, megkönnyíti a víz behatolását, utat nyit a talaj más élőlényeinek, bomlástermékei táplálják a talajélőlényeke t, szimbionta kapcsolatban van számos mikroorganizmussal stb.

6.3.2.

A talaj életfeltételeit rontó

(kül ső)

hatások elhárítása.

a talajt csak nagyon indokolt esetben forgatjuk, hogy ne roncsoljuk el a természetes szerkezetét. Kerüljük a talaj tömörödését okozó nehéz gépek használa tát, az eketal p betegséget okozó szántást. A szél szárító hatását sövények, fasorok és -sávok ültetésével, a párologtatást talajtakarással és kapálással akadályozhatjuk meg. A talajtakarásnál vigyázni kell arra, hogy csak a jól átnedvesedett talajt takarjuk, mert száraz talajnál nem megőrzi a vizet, hanem elzárja a talajt a csapadéktól. Ha mód van rá, akkor a csapadékvíz visszatartásával (az elfolyás gátlásával) juttatjuk több vízhez a talajt, esetleg emeljük a talajvíz szintjét.

Mindenekelőtt

- 55 -

amelyek közüJ csak néhány példát sorolunk föl. Nem adott káros hatást kell kiküszöbölni. Be kell állítani a szén-nitrogén arányt a talajban. Komposztálódó kaszálék (C). Zöldtrágya.3. azt is közelíteni kell a semlegeshez. Pl. szempontjából kiegyenlítettek a kártételek és a betegségek. hogy nem szabad forgatással a szerkezetét elroncsolni. hogy a mikroorganizmusok számára megfelelő arányban legyen jelen a fehérjeszintézis alkotórésze (N) és az energiahordozó (C). Meszezéssel. vagy nagy cellulóz tartalmú anyagokkal. mint pl. rendszerműködésé t kell javítani. rendszerműködését magasabb szintre eme lő tevékenységek köre. A talaj életébe beavatkozó minden korábban említett tevékenység szolgálja ezt a célt.3.4. Szükség esetén hosszú ideig pihentetni kell a talajt. Minél többféle élőhe ly alakul ki a gyümölcsös rendszerében. Homok. szerves trágya). Szerves trágyával (N). annál összetettebb körfolyamatok jönnek létre.6. A talaj fölkészítése arra. hogy képes legyen védekezni az őt érő káros hatásokkal szemben. nem is adott "talajbetegséget" kell gyógyítani. Számos egyéb teend őnk is lehet. hamu vagy vakolat talajba keveréséveL Ha szükséges. Ez a talaj immunrendszerét erős í tő. vagyis azok élőhelye. Ezek mindegyike otthont nyújt valamilyen élőlénynek. Kiegyenlített mikroklíma és vízellátás. annál több élőlény telepszik be. Előhelyek . Ha a talaj pH-ja kileng a túl lúgos vagy a túl savas felé.56- . A növények h aszonvétele . az élőlények kiegyenlített menny isége (populáclónagysága). amely számos viszonylag önálló egységből áll. annál stabilabb a gyümölcsös. 6. ami elsősorban azt jelenti. építési törmelék). hanem a talaj szerveződését. javítani kell a talaj szerkezetét szerves anyag hozzáadásával (pl. Tehetjük ezt pl. pl. vagy megfelelő szemcséjű anyag h ozzáadásával (pl. ÉLŐHELYEK KIALAKÍTÁSA • A gyümölcsös egy olyan élő rendszer. A stabilitás egyik fontos tulajdonsága a kiegyenlítettség.

varjú. hernyózás stb. illetve a gyorsabb kialakulásuk érdekében számos lehetőségünk van.. amelyeket meg kell becsülni. trágyája további élőhelyeket alakít ki.ha az még nem megfelelő a gyümölcsösben. Árnyékukban a legelő állatok h{ísölhetnek.nagy száma és változatossága nélkül nem jöhet létre sokféleség. így a sokféleség érdekében tett legfontosabb gyümölcsészeti beavatkozás az élőhelyek létesítése.. holló. Terebélyes lombkoronája a madarak számára ideális hely. Az élőlények előfordulásában megmutatkozó kiegyenlítettség érdekében . vizes élőhelyek (nyílt víz. A gyümölcsösöknek a tájban való rnozaikos elrendeződése esetén .).az élőhelygazdagságuk rniatt . gyep. A lehetőségek nagy száma rniatt csak példákat mutatunk be. További gazdagításuk. A gyümölcsös ökológiai (természetvédelmi) értékét éppen az élőhelygazdagsága adja . Előhelyek .1.kép) 6. facsoport. sövény. amelyek jelenléte. sárgarigó).közvetlen beavatkozásokat is tehetünk: elszaporítunk egyes élőlényeket. Komoly esztétikai értéke is van. az adott tájban lehetséges élőhelyféleséggel rendelkezhet: egyedül álló (szoliter) fa. maguktól is létesülnek. és továbbfejleszteni. ).4. rnűvelt teriilet (szántó vagy kapás növények fol~ai). A gyümölcsös minden. Búbos banka. folyóvíz. -57- . vastag ágai előbb utóbb több madárfaj kedvelt fészkelőhelye lehet (pl. macsár . vagy korlátozzuk a szaporodásukat Ezek a beavatkozások azonban már a növényvédelern közvetlen eszközei közé tartoznak (pl. Ezeken a nagy csoportokon belül szárnos élőhely jöhet létre. (15.a területi arányuknál nagyobb ökológiai szerepük van. illetve alakítható ki. Gyomlálás. különböző csapdák. Magányos (szoliter) fák Egyedülálló fa nemcsak gyümölcsfa lehet.

nem utolsó sorban . siklóknak fontos búvóhelyei. keltike .4. a kid ől t fák egy részét helyben hagyva kapjuk a száradó. 6. egyes madarak fészkelőhelyei (pl. Igen jelentősek a helyi klíma kiegyenlítésében (a szárazságot. A kidőlt fák az első néhány évben szobor j elleg ű esztétikai képződmények. vizét sokáig megőrzö.4. fasáv. Az ágkupacok speciális esete az ágakból összehordott sövény.. Facsoportok A gyümölcsös egy csopo rtban sű rűn álló erdőszerű foltjai. kaszálék Az idős fákat. Menyét).4. gyógynövény és gomba termőhely.embertől viszonylag védett bensőség. betelepülő árnyékkedvelő növények (pl. Ko mposztlódásakor számos talajlakó élőlény szaporodik föl benne. (16.58 - . A tavaszi madárzsongás legfőbb forrása.3. és egyúttal számos haszonvétele is van: legelő. májvirág. kisragadozóknak (pl. madár. Fontos élőhel y. téltemető.6. Száradó és korhadó fák. Amíg csak fiatal fákból áll. egyes fajok (pillangósok) nitrogéngyűjtők stb. kaszálórét. . Tavaszi éve lők: hóvirág. Ezek főleg az aprító és lebontó szervezetek é lőhelyei. Feladatát akkor látja el magas szinten. kosborfélék) és . avarral borított talaj. magasabb relatív páratartalom.kép) 6. a . sündisznónak. kellemes látványt is nyújtanak Az ágkupacok rágcsálóknak. méhlegelő. annak előnyeivel: zárt felülettel elhatárolt árnyékos és szélmentes bel ső rész. fasor Szerepük hasonló a facsoportokhoz. Sövény.4.2. száraz ágakat meghagyva. 6.5. A kaszálék is hasonló élőhely.és denevérodúkkal ezen állatok betelepülése meggyorsítható.4. korhadó fákat. ágkupacok. a túlzott napsütést és forróságot. Gyep Karbantartását a metszésnél leírtuk. kankalin.. amely egyúttal a talajt is védi. Ökörszem). ha biztosítani tudjuk az állandó nedvességét.

itató-. annál hasznosabb szerepet töltenek be. nádköteg a rovarok szaporodásához. "T" fák ragadozó madaraknak.6. ültetésseJ gyorsítható a betelepülésük. magas talajvizű területek. zöldséges.. nektárt adó (mézelő) növények ültetése a nektárszívogató rovaroknak. béka .és denevérodúk. pocsolya. illetve vesszőinek és gallyainak erős visszametszésével 6. gallykupacok. foltok). korhadó fák. A legtöbb esetben mód van mesterséges kialakításukra is. Mindegyik hajlamos a spontán kialakulásra. Ezen a területen lehetnek a háztartási hulladékból álló komposzthalmok.viharos szeleket mérsékelik). Vizes élőhelyek Kút. kaszálékhalmok. árvaszúnyog. Magvetéssel. bozótos. formálható. Madár. szaporodó. Művelt területfoltok Ilyenek a fák között kialakított gabonatermő területek (csíkok. fűszemövény. madáritató és etető.59- .7.4. pocsolya.). dísznövény és gyógynövény kertek. vízfolyások. Minél változatosabbak. tó.. fészkelő-. 6. amelyek további élőhelyek Valamennyi élőhelyféleségnél számos kis beavatkozással lehet az élőlények számára mesterséges táplálkozó-. A sövény zártabbá tehető egyes hajtásainak összefonásával. PVC cső az egerek számára. amelyek másutt kevésbé találnak helyet maguk számára. Egyes gyomok és állatok túlsúlyát meg kell akadályozni. . pihenő vagy búvóhelyet létesíteni. Nemcsak a vízben élő szervezetek számára teszik lehetővé a betelepülést. szúnyog. de olyan élőlények számára nyújtanak otthont. szitakötő.4. Viszonylag szegényes élőhelyek. de kialakulása kis rásegítéssel meggyorsítható. de számos szárazföldi faj szaporodásához is nélkülözhetetlenek (pl. fészektartó vas a gólyáknak stb.

mégis alig igényel védelmet a kórokozók és kártevők ellen. aszalás. a hullott vagy hibás gyümö lcsöt is hasznosító földolgozási eljárásokkal (pl. a sejteké a soksejtű organizmusban. de az egyes termékek mindig mások. és az összhaszonvétel tehát mindig ugyanaz.. NÖVÉNYVÉDELEM Bár a gyümölcsös a betegségek és kártételek sokaságát tartalmazza (kórokozó diverzitás.és pálinkafőzés. amelyek maximális hozamra vagy a termékek piaci minőségére kényszerítenének bennünket. gyümölcslé nyerés. A kártételek és betegségek bizonyos termékcsökkentő hatását az ember elviseli.6. Nagy tehát egyrészt a termelési biztonság. Budapest. kandírozás). bor és ecetkészítés. Itt nincsenek olyan pénzügyi feltételek. és másrészt a terméksokféleség és vállozékonyság. 1991 79. A biológiai és szerkezeU sokféleség következtében a kártételek és betegségek miatti veszteségekre mindig megbízhatóan lehet számítani. kártétel diverzitás). Az elveszett termés mennyisége jelentősen csökkenthető ' 1l Ludwig von Bertalanffy: . Ez összhangban van a rendszerek azon lényegi sajátosságával. Ez utóbbi . hogy "( .60 - . lekvár.a gyümölcsös stabilitásán túl . A gyümölcsös..5. hogy a haszonvételi módok és termékek típusai évről évre változnak... A termékek sokfélesége és a nem járványszerű betegségek állandó szinten tartják a lehetséges haszonvétel mértékét.kí. de annak stabilan beáll egy még elviselhető mértéke. ) összetevőik állandó változásban maradnak fenn. annak ellenére.ilönösen táplálkozás-élettani szempontból igen előnyös. Ez megmutatkozik m'inden szinten: kémiai összetevők cserélődése a sejtben. a gyü mölcsös pedig igényli. Am az emberről semmit sem tudunk. oldal . az individuumoké n népességben stb. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. "11 A gyümölcsösben a termékek összetételének év ről évre történő változása a gyümölcsös individuumainak változására vezethető vissza.

az élőlé nyek széles körét károsító eljárást alkalmazni. hogy ágak. oltván yok erős fertőzése esetén. A növényvédelmi eljárások során nem szabad nagyobb térben ható. hogy a kórokozók vagy kártevők mennyire fognak ki a gyümölcsös saját védekező rendszerén. Az alma. sok esetben a vázágak hasadnak le a termések nagy súlya alatt. de a gyümölcs fe lületén é lő ártalmatlan gombafolto k esztétikai értéket is képviselhetnek (pl. pl. ha az viszon ylag "szelíd" módszer (pl. hanem abban az értelemben. Lokálisan viszont indokolt esetben erős módszerek is megfelel őek lehetnek (pl. esetleges táplálkozási értékét de érdemes lenne vizsgálni. egyedi esetekben szükségesek. megfelel a~ "ökológiai gazdálkodás" szabályainak). Ezzel elkerülhető az a metszetlen fáknál gyakori eset. A vegyszerhasználatnál a 12 Az ellenállóságot illetve az erőszakosságot nem a vegyszeres vagy agrotechnikai növényvédelmi eljárások vonatkozásában értjük. akkor sem. Bárm ilyen idegen a mai fogyasztói szokásoktól. Pl. A ház körüli "intenzívebben" művelt gyümölcsös rész is igényelhet alkalmanként vegyszeres növényvédelmet. vadászó permetezéssel). 12 Akkor is szükséges lehet a beavatkozás. oltványok vegyszeres véd elme ú n. körte és szilvafákon előfordulhat. ritka növények. ha különlegesen értékes élőlények utolsó példányainak megmentése a cél (pL egyes gyümölcsfajták utolsó fái. ~övényvédelmi -61- .. őszibarackfák. hogy a gyümölcsfák egyes "kórokozókkal" szimbiotikus b pcsolatban vannak. olyan fertőzés esetén. beavatkozások tehát csak különleges. vagy igen nagy esztétikai és eszmei értéket kép viselő öreg fá k). vagy erőszakosan terjedő gyomok gyérítése érdekében. hogy a "férges" vagy beteg gyümölcsök hullásával egy természetes termésritkítás történik. amit a már korábban emlitett ellen álló kórokozók és kártevők okoznak. légypiszok foltosság). zöldségpalánták. de csak lokálisan. Nem ismerjük ezeknek a gombáknak az élettani hatását. N éhány tapasztalat azt sejteti.-\ betegségeknek alkalmanként előnye is lehet.

bár veszteség éri a gyümölcsöst . Az alkalmazkodó gyümölcsészetben. Sokszor el kell viselni és hagyni kell azt . A növényvédelmi beavatkozásoknál a fák egyedi kezelése nagy hangsúlyt kap. Az idős fák a legtöbb esetben méltóságban. Az egyedi kezelés az alkalmazkodó gyümölcsészet szemléleti hátteréből. A sérült. de kivételes és indokolt esetben erős és szintetikus szerek is használhatók.akár 20-40 gyümölcsfájának védelmével egyenértékű. a kor tisztelete alapján is gondozásban részesülnek. Az egyedi gondozás számos konkrét tevékenységben valósul meg.az egyébként természetes . amelyekért a gyümölcsész felelősséggel tartozik. emberi oldalából is természetes módon következik.de nő a gyümölcsös egészének stabilitása. hogy a 100-150 m2 területet elfoglaló fák (alma.esetet. hanem társak. A sérült fák gyógyítása is . A gyümölcsész tehát egyenként ismeri a fáit.a fák élethosszig tartó ápolása történik. vagy akár egy-egy gyümölcsfaj vagy -fajta eltűnik a kártételek vagy betegségek miatt.kivételes esetektől eltekintve. Ennek lehetőségét az adja.ugyanakkora helyet elfogJaló . ahol élőhelyet biztosít számos lebontó szervezetnek. a zokkal szinte személyes viszonyban van (akár nevet is adhatna mindegyiknek).kép) -62 - . vagyis közvetve a nagyobb jövedelem. vagy idős fák az élet védelme.természeteshez minél közelebb álló és minél gyengébb hatásúak ajánlottak. török mogyoró stb. (17. hogy a fajlagos egyedszám sokkal kisebb (legföljebb 100-150 fa hektáronként). Az egyedi gondozás gazdasági szükségszerűsége is abból fakad.az alkalmazkodó gyümölcsészet tevékenységei közé tartozik. és ezek célja nemcsak a hozam növelése. természetes módon halnak meg. dió.) védelme a gyümölcsültetvények . Ebben az esetben . Itt a növények nem jövedelemtermelő eszközök. amikor a gyümölcsös egy-egy élőlénye elpusztul. illetve a termésminőség javítása. ellenállóképessége. mint egy gyümölcsültetvényben. és esetenként a törzs is a gyümölcsösben hagyható.ha van esély a gyógyulásukra .

tej és tejtermékek . lomblevéllel és hajtással táplálkozó vadak kártétele (rágcsálók.egyéb alapanyagok (gyapjú.) -63- . a háztartásban és a közösségben létfontosságú termék előállítása lehetséges. mert a gyümölcs a fő terméke. Igazi védelmet az éssze rű vad gazdálkodás nyújthatna.. fonásra alkalmas) növény.hú s. nyersanyaga stb. szőr. Részletezése helyett csak azt rnutatjuk be. A gyümölcsös nem is azért kapja nevét a "gyümölcs" -ről.tOJaS . . ipari (festő. dísznövény Méhészeti termékek Gomba Gabona és más szántóföldi növények A gyümölcsös karbantartását végző állatok termékei: . nyúl. AZ ALKALMAZKODÓ GYÜMÖLCSÉSZET HASZONVÉTELEI A gyümölcsös . fűszer.változatossága és változékonysága következtében sokféle közvetlen haszonvételre ad lehetőséget. sza rv. halhús .Ma szinte mindenütt komoly problérnát jelent a fák törzsét. hiszen a mozaikos mintázata és a mintázati sokfélesége miatt szinte minden. Az ellenük való védekezés hagyományos vagy újabb egyedi védelemrnel csak részben oldható meg. mert a gyümölcsfák alkotják a gyümölcsös ökológiai vázát. szarvas. 7. Valójában a helyi fogyasztási igények jelentős része kielégíthető a gyümölcsösből. toll stb. hogy milyen sokféle terrnék állítható elő a gyürnölcsösben. őz. bútorfa. Tűzifa fűzvessző. épületfa. textil.és gyógynövény. hanem azért. gyökerét rágó. bőr. amelynek keretein belül szinte rninden. csont. vesszősep rű Zöldség. a komplex paraszti gazdaságra jellemző termék előállítható: • • • • • • • • Gyümölcs Ipari fa: kéziszerszám. medve).

TARTÓSÍTÁSA A gyümölcsös sokoldalú haszonvételéből következik. illetve nem elhanyagolható szerepe van a gyerekek nevelésében. -64 - .itt nem részletezzük. helyettesitési értékének kiszámításával lehet forintban kifejezni. vagy cserealapnak alkalmas.• Ló. gomba. hogy a gyümölcsös képes számára helyet és a teljes takarmányszükségletét biztosítani. 8. hogy ezek közül a turizmus és az arra épülő helyi értékesítés jövedelemtermelése a háztartások szintjén is meghaladhatja a közvetlen haszonvételekét. A termékfajták döntő többsége (pl. az egészséges életrnódban (lovaglás). A ló annyiban a gyümölcsös terméke. tojás) azonban olyan nagy fölöslegben termelődik.l3 Közösségi szinten (település. hogy a nyers és azonnali fogyasztáson túl sokféle más lehetőség is adódik. amelyet akkor kellene kifizetnj. de meg kell említeni. hogy eladásából komoly bevétel származhat. csak néhány J 3 A közvetlen haszonvételt a közvetlenül elfogyasztott javak ÚJ. gabona). gyomlálás.ák. térség) a közvetett haszonvételek a működő táj lakosságmegtartó képességében és foglalkoztatásában. A ló pedig a gyümölcsösben alkalmanként szükséges "vonóerőt" tudja nyújtani. a közösségi "szolgáltatások" újjáéledésében.1. Ezek mindegyike a közösség számára pénzben kifejezhető megtakarítást is eredményez. FÖLDOLGOZÁSA. gyümölcs. Nem térünk itt ki ezeknek a lehetőségeknek a részletezésére. pl. talajmunk. szamár A haszonvételek jelentős része általában "csak" önellátásra alkalmas (pl. A közvetett haszonvételeket . a közösségi autonómia növekedésében csúcsosodnak ki. A GYÜMÖLCSÖS TERMÉKEINEK TÁROLÁSA. széna és tűzifa behordás. így lesz összehasonlítható a piaci bevételekkeL A helyettesitési érték azt a pénzösszeget jelenti. méhészeti termékek. ha a közvctlcnül elfogyasztott javakat a piacon kellene megvásárolni. tűzi fa.

amelyek korszeru tudományos ismereteken alapulnak. propolisz.65 - . Sajnos a kutatások és fejlesztések elsősorban nem ebben az irányban történnek. 1942. Kir. sz. illetve az alkalmazott berendezés. Huxley már idézett gondolata ebben az esetben is érvényes. Kir. M. tárolás vagy tartósítás módja. A M. ) vagy nem gyümölcs jellegű élelmiszert (tej. tojás. Kir. Budapest. javításnak.. akár a mai technikai ismereteknek megfelelő a földolgozás. 1943 .. Földrnivelésügyi Minisztérium Gazdasági Szakkönyvei. sz. méhviasz . 8. de szükség lenne a korszerü ismeretek alkalmazására is. vagy díjtalanul megszerezhetők voltak. a katatásoknak és fejlesztéseknek nem az alkalmazkodó gyümölcsészet és a családiközösségi méretű földolgozás a legfőbb területe. földolgozás és tartósítás hagyományos módszerei és eszközei ma is használhatók.. Jó példa is van előttünk arra. (2) Horn János: Zöldség és gyümölcs elraktározása. (3) Gyümölcsaszalás és zöldségsúrítás házila& M. 14 A mai gazdasági-bürokratikus 14 Témánk szemponijából a sorozat három könyvét említem meg: (l) Sávoly Sámuel: Termések téli eltartása. karbantartásnak az elvét. 1930. Budapest. Földmívelésügyi Minisztérium kiadványa. amelyek földolgozásának tárgyalása nagyon messzire vezetne. M. Ezzel csökkenteni lehet a gyümölcsészet külső függését. mindenképp hasznos betartani az egyszerűség. Földmivelésügyi Minisztérium 1930-as és 40-es években kiadott "Gazdasági Szakkönyvek" sorozata a gazdálkodás széles területén adott hasznos ismereteket.. amikor a kisléptékű gazdálkodás központi segítésben részesülj. a helyi anyagok és helyi energia használatának. és egyúttal az alkalmazkodó gyümölcsészetnek is megfelelnek. méz . A kistermelő jelenleg nincsen fölszerelkezve olyan ismeretekkel és eszközökkel. Földmívelésügyi Minisztérium Gazdasági Szakkönyvei.. Akár él hagyományos. Budapest.általános szempontot említünk meg. ll. a helyi elkészítésnek.. dísznövény. Kir. ) szalgáltat a gyümölcsös. Ezek a kiadványok akkor olcsón. ezért maradunk csak a gyümölcsöknéL A kisléptékű tárolás. Számos nem élelmiszer terméket ("ipari" fa.

jégverem stb. napkollektor.körülmények nem ked ve znek a kis méretnek. A földolgozás sok esetben egyúttal tartósítás is. Több olyan gyümölcs van. Eközben érdemes lenne "kiverekedni" a korszerű ismereteken alapuló módszerek és eszközök kidolgozását . hogy magukon kell segíteniük: az élelmiszerek kezeléséhez lehetőleg a háztartás vagy a közösség szin~én kell előállitani eszközöket a hagyományos ismeretekre. szobai ) körülmények között.korszerű módszerekre és eszközre is szükség lenne. IS. amelyek sok esetben egyben földolgozásnak is minősülnek. a helyismeret. amely csak földolgozva élvezhető (fekete és gyalog . a konkrétnak az általánostól való eltéréseit. A tartósítás számtalan válfaja alkalmas az élelmiszerek tárolására. (Alma tárolás ászokban(Sükő) lásd hátsó belső borító) Az alkalmazkodó gyümölcsészethez a kislép tékű tárolás és tartósítás illik. Akármilyen mértékben is jelennek meg a tudományos ismeretek a rnódszerekben és eszközökben. A gyümölcsös élelmiszer termékeinek földolgozása igen sokrétü lehetősége ket hordoz magában. amelyek jelentős része hagyományosan ismert. Ebből az következik.66 - .). így a gazdálkodók nem is kapnak központi segítséget. erre az iciőszakra helyi termékből csak mesterséges (üvegházi. és a lehető legkisebbre csökkentett energia igényt is lehetőleg a gyümölcsösből kell kielégíteni (tűzifa.a hagyományos módszereken túl . rnind a tárolásnál energiatakarékos m egoldások szükségesek. vagy tárolással lehet friss (földolgozatlan) gyümölcsöt biztosí tani. de már nem alkalmazott. Mivel éghajlatunkon a téli vegetáció nyugalmi állapotba kerül. amelyhez . a helyi tudás sohasem nélkülözhető . amelyek sokszor meghatá rozóak lehetnek. Óriási területe van az újításoknak. Mind a földolgozásná_l. illetve a fölösleg piacképes termékké alakításának. A tudomány nem tudja figyelembe venni a helyi adottságokat. a mindennapi tapasztalatokra és kreath · ötletekre támaszkodva. vagyis fogyasztásra kedvezőbb állapotba hozzák a terményt.

) értékesítési rendszerből kilépve új értékesítési rendszereket hozzunk létre és működtessük azokat. hogy másféle minőségi kritériumok alapján is minősülhet a gyümölcs és a gyümölcsös többi terméke értékes árunak (pl.67 - .1. A GYÜMÖLCSÉSZETBŐL SZÁRMAZÓ GYÜMÖLCSÁRU EGYEDI JELLEMZŐI sem "kosárban" nem biztosítható az egyöntetű fajtaminőség (mert azonos fajta esetén is különböző fajtaváltozatokról. Sem időben. ha a szokásos kritériumok alapján ítéljük meg az árusítani kívánt termékeket. japánbirs. így nem is próbálkoznak különböző értékesítési alternatívákkaL Ez a beállítódás csak akkor fogadható el. engedélyeztetés. A tájfajta gyümölcsök értékesítésének jelmondata: Különleges árut. . Azt is feltételezzük. hogy a globális gazdaság által meghatározott.). megfelelő bürokratikus eljárásokkal teletűzdelt (pl. " . az abszolút számuk elég magas ahhoz.bodza. . A ma uralkodó szakmai és laikus szemlétet szerint nincs igazán esélye annak. és különböző termőhelynek kitett fákról adódik össze az áru). hogy a helyi piacon is hosszú ideig elegendő fizetőképes vásárlóerőt képezzenek. A GYUMOLCSTERMEKEK ERTEKESITESI LEHETOSEGEI .. . Ez a hiedelem meg is gátolja az embereket abban. és ha elhanyagolhatónak tartjuk a "másként fogyasztók" egyre bővülő körét. l. különleges fogyasztóknak. szabványok. szokatlan alak vagy íz. . 9. A gyümölcsök értékesítésénél feltételezzü k. A piacszervezés alapja pedig a különleges igényű fogyaszták összehozása a nekik megfelelő különleges termékekkeL 9. A földolgozássai tehát jelentősen tágítható a fogyasztható gyümölcsök köre. hogy "másban" gondolkodjanak. adózási kötelezettségek stb. kis méret... játékosság. birs. hogy ha a "másként fogyasztók" aránya csak néhány % is. .. főzőkörte stb.. minősíttetés.. egészségesség).

kifli alakú som. A gyü mölcs sokféle szempont szerint ítélhető értékesnek: ® 2. 3. különleges arornájú pálinka. megrágott). és 22. pl. kereskedők Csak közvetlen értékesítés jöhet szóba (a vállalnák a gyümölcsök újszerűségét). sőt. és egy fajtából nincsen "kereskedelmi mennyiség". dió) ® szokatlan íz (som. Ha szükséges. piros bélű körte.kép). téli tárolás. a "szabvány" méretnek nem megfelelő. kukacos.2. gazdag beltartalom. Fogyasztása igen egészséges. • körték) . rákos betegek léböjtkúrája számára) ® egyedi földolgozhatóság (pl. szépség (18. 4. ezért sok m inőségi kategória és fölhasználási rnód (azonnali fogyasztás.) szükséges. egyes galagonyák. . Ezek is értékesítendők. gyümölcssajt. ökológiai minőség. 9.ha a vásárló szedi a gyümölcsöt. ökológiai minősítéssellátható el.68 - nem is .kép) ® szokatlan állag (szotyósodó körte. tulajdonságait. bárányfarkú körte (20. AZ EGYEDI JELLEMZŐK KIHASZNÁLÁSA Gyümölcsáruink értékesítését azzal segíthetj ük. szokatlan alak vagy szín (nyakas szilva. ha hangsúlyozzuk egyedi értékeit. őszibarack. háziberkenye. gyümölcsecet stb. illetve fagy ál tal ízesedik (egyes almák. puha háziberkenye és naspolya. lekvár stb. változatosság) és a sokféle fölhasznáJási lehetőséget. diók) @ fu rcsa.) ®játékosság (csörgőa lma. gumiszerű őszibarack. kökény) @) télen is közvetlenül szed hető a fáról (naspolya. egyes körték. A gyümölcsök között sok a károsított (foltos. "robbanós" cseresznye) ®savanyúság (alma. aszalás. az egészségvédelmi és gyógyító szempontokat (savanyú alma. és 19. szilvák. 5. birs) (21. göcsörtös körte.Egyszerre igen sok fajú és fajtájú gyümölcs vásárolható (igen bőséges választék). nagy: fontos alma. sok esetben gyógyítóhatású. kép) ® kis vagy nagy méret (kicsi: mirabella. hosszú kocsányú cseresznye) ®fagyálló.

A klímaváltozás legjellemzőbb és a gazdálkodásban leghátrányosabb tulajdonsága a szélsőségesség: Szél sőségesen nagy (özönvízszerű) csapadékok. késői. majd elfagynak a következő hideg időszakban. hogy a "normális" viszonyok között kényszernyugalmi állapotban lévő növények idejekorán kihajtanak.és főleg a gyerekeik . "helyiség". ökológiai (eszmei érték). hagyományosság. nagycsaládosok képzési programkínálat ~ "Otthonülők": házhozszállítás. olyan enyhe téli idő. A dömpingárura földolgozó karnpányokat lehet indítani.szó szerint .megsül a fán. A legnagyobb bajt az okozza. hogy a Kárpát-medence hosszú évezredek (vagy még hosszabb időszak) alatt kialakult növényzete.bevonhatók képzési programokba is (kiegészítő bevételek. e Allandó piaci asztal. Cl"J Turisták: tájjelleg. . hanern azért. de nem azért. Amint a termékelőállítás . mint pl: O'> ~ Egyetemisták. e Gyerekek: játékosság. kiszáradó vízfolyások.) ®Helyszíni értékesítés (a vevő a helyszínre jön) . megrendeléseket és előlegeket lehet fölvenni. a fák épségét komolyan károsító szélviharok. Fontos. ~ Városiak. körte. rnert ez a legújszerűbb probléma.69- . illetve kiszámíthatatlan fagyok. tudatos vásárlók: egészség. hosszantartó aszály. ALKALMAZKODÁS A KLÍMA V ÁLTOZÁSHOZ A gyümölcsészet tárgyalásának végére hagytuk a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást. 10. olyan forróság. illetve lerakat a környező városokban. O'> megfelelőség Betegek: savanyú alma. A vásárlók .biztonságossá vált.Közvetlen kiszállítás előzetes megrendelésre e A fogyaszték bevonása a munkákba.statisztikai értelemben . mert ez a Jegkevésbé fontos. hogy eljussunk speciális célcsoportokhoz. hómentes telek. hogy a gyümölcs .

GYÜMÖLCSTERMŐ NÖVÉNYEINK ÉLETKÉPESSÉGÉNEK FOKOZÁSA Az a célunk hogy a szélsőséges klimatikus hatásoknak eHenálló gyümölcstermő növényegyedek alakítsunk ki. mint a növényzeté. ahogy a Föld globális szabályozó rendszerét az ember tönkreteszi.1. szinkronban azzal. (l) amellyel a gyümölcstermő növényeinknek biztosíthaljuk az életben maradását. A magunk helyi léptékében befolyásolhatjuk a globális klímaváltozást is. Ebben a fejezetben ezekre a feladatokra hozunk föl példákat. Arra is számítanunk kell . Érvényes ez a számunkra kitüntetett jelentőségű gyümölcstermő növényekre is. amely nélkülünk sokkal lassúbb lenne. de a mai gyorsan változó klímában különösen fontossá válik. -70- . szaporítással/telepítéssel. ez azonban nem igényel külön beavatkozást pusztán végeznünk kell a gyümölcsészeti teendőinket. kisebb beavatkozással. (Egy bizonyos határon túl viszont már mi sem vagyunk képesek szinte semmit sem tenni. Ez elérhető metszéssel. és az alkalmazkodásra képtelen növények visszaszorulásához vagy kipusztulásához fog vezetni. mert az a "normális" klímához való ugyanolyan hosszú alkalmazkodás során jött létre. 10. de ennél sokkal fontosabb az. Ebben a tevékenységben nem sokat segít a hagyományos tudás. hogy (2) elősegítsük a gyorsabb alkalmazkodásukat. Az ember szerepe "normális" klimatikus viszonyok között is igen nagy a gyümölcsészetben.illetve a sok évszázad alatt kialakult gyümölcsfajtái nem tudnak alkalmazkodni az ilyen hosszú időhöz képest hirtelen bekövetkezett és jelentős klimatikus változáshoz. nem támaszkodhatunk őseink bölcsességére. Ez a gyors változás katasztrófa jellegű. és több más.és erre az előrelátásra valószínűleg csak az ember képes hogy a klímaváltozás föl fog gyorsulni.) Számos olyan beavatkozást tehetünk.

ellenállását . fölázott talajon éri a területet. 10. A termésritkításra történő odafigyelés. vagy közvetlen utána.a jelenlegi értékelési szempontokkal szemben . ha a vihar nagy esőzések alatt. Ehhez kerülni kell a csíranövények gyököcskéjének visszacsípését.1.bizonyos korlátok között . Az átültetett növényeknél a karógyökér megőrzése érdekében fontos lenne kísérleteket végezni. illetve erős. A kidőlés elleni teendők azt kell segíteni.a kisebb súlyú termést kell értéknek tekinteni.1.akár alany ok. illetve a nagy esőzésekkel) szembeni erejét.a karógyökeret minél mélyebben kell elvágni. illetve . különösen akkor. illetve tőből kifordíthatja a fákat. és a vázágak legstabilabb elágazási módjának kialakítása a koronába metszés idején (a hegyesszögű. illetve kisebb erőkaron húzza a termés az ágakat).tudjuk fokozni.1. így nincs is elég erre vonatkozó tapasztalat.a végleges helyükre vetéssei szaporítsuk. könnyen széthasadó elágazás kerülése) A fa központi tengelyéhez közel álló termőfelület kialakítása. vastag oldalgyökereik legyenek.A fák fizikai hatásokkal (szélviharral. a karógyökeret növesztő fajok esetén a faiskolai szaporítást. hogy átültetésnél ne kelljen a karógyökeret elvágni. az ágak fölkopaszodásának megakadályozása (kevésbé htd belekapni a szél. A legfontosabb azonban az. Ennek megfelelő -71- Mindenekelőtt . A szélvihar letörheti az ágakat.ha a fa ültetése nem kerülhető el .2. hogy a fákat . Vastag vázágak. hogy a fák minél mélyebbre hatoló gyökeret növesszenek. eddig ugyanis nem tekintették értékes rulajdonságnak a mélyre hatoló gyökeret. • • • 10. akár gyökérnemes magoncok . A törések elleni teendők • Alacsonyabb és vastagabb törzs kialakítása: törzserősítő hajtások következetes alkalmazása és a törzset vastagító metszés fiatal korban (a koronába metszés idején). A fajtarulajdonságok között .

3.szaporodási mód a magától fölnőtt magonc is. Az egymásba kapaszkodó gyökerek hálózata a természetes ökológiai rendszerekben természetes forma (pl. A gyümölcsösök sűrűn álJó fái által alkotott facsoportok. (Nem tudunk erre kipróbált módszert ajánlani. vagy a sarjaknak akár más fákkal összekapcsolódó gyökerei valószíníí. de a sarjtelepek fáinak egymással.72- . illetve a gyürnölcsények erdőszerű állapota éppen ezt a gyökérszerkezetet segíti. amelybe kevésbé tud a szél belekapaszkodni. Aszály elleni teendők • • Mélyre hatoló gyökér biztosítása.leg elég erős alapot nyújtanak a kidőlés ellen. kidolgozása fontos lenne.) Bizonyos fák esetében a kisebb korona. erdőkben. illetve a gyengébb fák más fák vagy facsoportok szélárnyékába történő ültetéséveL A gyökér védelme a károsítóktól és betegségektől szinté fontos beavatkozás. Kísérletezése. a biológiai sokféleség magas fokának biztosítása az előzőekben leírt számos módszerrel. A gyökérsarjakról való szaporítást kerülni kell. a gyökér óvása a sérülésektől. 10. hínártársulásokban). A karógyökér minden szintjéről klágazó oldalgyökerek. amely a gyökeret károsító szervezeteket kordában tartja. amelyek legtöbbjét a jelenlegi gyümölcstermesztés is alkalrnazza. maguktól fölnövő sarjak sem elég erősek.) . hogy seben át ne fertőződhessen.1. Számos lehetőség jöhet szóba. ugyancsak nyújt némi védelmet a kidőléstőL Széltől védő környezet kialakítása történhet szélvédő fasor. telepítésnél a talajuntság figyelembevétele. Pl. így ennek kialakítása. hogy a fa képes legyen a talaj utolsó víztartalékainak hasznosítására aszályos időben. fasáv vagy sövény telepítésével. A magányos. (Az egymásba kapaszkodó gyökerek a természetes rendszerekben az élőlények együttműködésének szép példája. vagy spontán kialakulásuknak segítése a természeti folyamatokhoz való még teljesebb igazodást jelent.

Helyi szintű vízrendezés. A táji vízkörforgás biztosítása vízvisszatartó vízgazdálkodással: Azokon az árterületeken szükséges. visszajuttatását a növényekhez. illetve árkok. növény valamelyik szervében az örökítő anyagban bekövetkező változással (leggyakrabban rügymutáció). és (2) az új változatok szelekciója. Pl.kkal tönkretették. A helyi pára visszatartása: A csapadék számottevő része harmat formájában jut a talajra és növényekre. illetve rásegítés ezekre a folyamatokra. ALKALMAZKODÁSÁNAK SEGÍTÉSE Ezen a területen két fő teendőnk van: (1) a gyümölcstermő növények minél több új változatának "előállítása". vízfölvevő és vízmegtartó képességének növelése. ahol a természetes helyi (táji) vízkörforgást korábbi oktalan beavatkozáso. így aszályos időben a harmat életmentő lehet. dombvidéken teraszok. Uj változatok képződésének elősegítése Új változat kétféleképpen jöhet létre: (a) ivaros szaporodással és (b) a .• • • • • A talaj éltetése. A sűrű növényzet. Ez a fe ladat meghaladja a családi vagy közösségi gyümölcsészet hatáskörét. Mindkét esetben az alkalmazkodó gyümölcsészet alapvető elvét kell csak a gyakorlatba átültetni: a természetes folyamatok követése. segíti a vízpára visszatartását. így pusztán -73- . 10. és nem történt meg a helyreállása. amelynek számos ismert módja van. A növények a harmat fölvételére a levelükön keresztül is képesek. Az adott táj (települési) közösségeinek összefogása elengedhetetlen.1. vízgyűjtő mélyedések kiépítése a szintvonalak mentén a víz elfolyásának akadályozására.2. Ezek a változatok a természetes folyamatok során is kialakulnak. A szél szárító hatásának csökkentése.2. GYÜMÖLCSTERMŐ NÖVÉNYEK GYORSABB 10. ha rendelke~ik megfelelő határfelülettel.

illetve a mutációval képződő változatok fölismerésével és ivartalan továbbszaporításával kapott új változatok. A paraszti gazdálkodásban az új változatok előállítása a gazdálkodás szerves része volt. mind ivartalan szaporítással a gyümölcstermő növények legjobbnak bizonyult változatait tovább . és egyúttal új. életkörülményeik javításával hozzájárulunk a klímaváltozást jobban elviselő új vál tozatok kialakulásához. csak különböző földolgozási. illetve termesztési tapasztalatok után derülnek ki a gyümölcs jó tulajdonságai. Az új változatok szelekciója A legjobb.2.) Ma azonban. a klímaváltozást legjobban tűrő változatokat azzal nyerhetjük. -74 - .vagyis ismeretlen e redetű . és gondeskadjon azok megfelelő továbbszaporításáról.2. tárolási.magonc. A gyümölcsésznek az a dolga. vagy a paraszti kertekben "fölfed ezett" változatok ivartalan továbbszaporításával megő rzött változat. megfelelőbb szempontok is érvényesülhetnek 10. Első ránézésre sok esetben nem lehet fölismerni a kedvező tulajdonságokat. tartósítási. ha mind ivaros. amikor az új változatok létrehozását a tudományos műhelyek és kutatóintézetek hatáskörébe utaljá k. A gyümölcsészet m űvelése során sokkal hatékonyabb lehet az új változatok előállítása. Ehhez adódnak hozzá az általunk vetett magokból nyert új változatok. és ezzel egyidejűleg a gyümölcstermesztök csak vegetatívan szaporított (klónozott) fákat telepítenek ültetvényeikbe. hogy vegye észre a jó változatokat. elterjedésérőL A jó változatok kiválasztásánál óvatosan kell eljárni. (A legjobb gyümölcsfajtáink többségét a valahol. a gazdálkodó felelőssége eltűnik.meghagyásukkal. szaporítjuk Ertendő ez a gyökérnemes és az alanynak szánt növényekre egyaránt. valamilyen úton keletkezett .

kép Áthidaló oltás almafán lS.!:> - -- .16. kép Kidőlt cseresznyefa helyben hagy ott korhadó törzse 17. kép Vérbarack 19.kép Csontkörte (Sükő) .

kép A hullott gyümölcs is értékes gyümölcsészeli alapanyag . kép Som termése 23. kép Bárányfarkú körte 21.76 - .kép Házi berkenye 22.20.

hogy egy családnak ne lett volna tehene vagy egy-két disznója. 31 206 körte. ezt a hatalmas kincsünket is szinte teljesen elpusztította! Arnikor először rácsodálkeztam erre a hatalmas gazdagságra. Abból a régi világból még ismertem néhányat az utolsó hírmondók közül. csakúgy. no meg friss gyümölcsöt adott. Tőle tudjuk azt is. Az öreg Sifter. bizony a gyümölcs igen jelentős tápanyagforrásnak számított. Nem volt ott már semmi. század végén. hogy az ezernyolcszázas évek végén még voltak családok. ahol természetes volt a sok gyermek. a XX. század elején 132 316 darab szilvafa. ecetet. szegénynek. . akiknek Ujévtől Szilveszter napjáig szinte kizárólagos táplálékuk a gyümölcs volt.írta Gönczi Ferenc 1914-ben kiadott Göcsej cím(i monográfiájában. Bort. 10 973 meggy. kompótot. pálinkát. de a többgenerációs családoknál. már csak az előzőekben említett gyümölcsfák töredéke dacolt az elmúlássaL Megfogyatkoztak. aztán már csak hetente járt ki a tanyájára. az ernlékeket kereste. akik generációkon keresztül létrehozták ezt a csodát. mint annyi más értéket." . és kínálta gyümölcsét gazdagnak. amilyenekkel azóta sem találkeztam . / Ezt támasztják alá az utolsó gyümölcsfa számlálás adatai a Göcsejben. Régen még több volt.akinek portáján olyan téli almák voltak. 16 333 cseresznye. Globalizálódó világunk. közösségek. Ez persze nem azt jelenti. melynek tanúságaszerint valamikor a XIX. Utoljára -77 - . 49 794 alma. aszalványt. először még naponta.amikor be kellett költöznie a faluba. konok göcseji parasztemberek és asszonyok. mint azok az acélos akaratú. 26 887 őszibarack és 4233 kajszi díszlett e vidéken.A Göcsej gyümölcsészeli hagyománya Kovács Gyula "Gyümölcs e vidéken nagyon sok terem.

Zokogott. Mindent tudott. Néhány hét rnúlva egy favágó hozta a hírt. Panaszkodni nem hallottam. Elmentek. Tavasz volt. És sorolhatnám tovább egy letűnt kor utolsó tanúit. arról volt híres. hanem a gyakorlat szintjén. Aztán nagyokat hallgattunk. hogy meghalt az öreg. magától pláne nem. mert nem kértünk sem a tartásukból. apáról fiúra szállt. Csatlós Gyuri bácsi közel nyolcvan éves volt. Irma néni mindig almával bocsátott utamra. Magukkal vitték. Tarsoly Karcsi bácsi. legnagyobb bosszúsága az volt. amikor még mindig járt hozzám az erdőre csemetét ültetni. aminek következtében a család konyhájának eszközállománya gyakran volt kritikus szint alatt. Elmentek és elvitték magukkal azt a tudást. Nem volt beteg. Történt pedig ez azért. a bánat vitte el.néhai portájának kapujánál találtam. Mindig annak -78 - . mert Gyuri bácsinak valarnikor eltörött a lába és a műtét következményeként közel egy centis drót lógott ki a térdébőL Persze rég el kellett volna már távolítani. A bökkenő csak az volt. no meg a pálinkafőzőrőL Persze nem az elmélet. Gyümölcsrőt cefréről. én már nem leszek. hogy tudott olyan kitűnő bort termelni azon a vad agyagon. a nadrág meg szakadt. amely generációról generációra. hogy a pálinkafőzésnél csak a pálinkát szerette jobban. Máig nem értem. " A máiinkákkal örök hadban állt. Fogóval próbálta kihúzni a drótot. virágzott a cseresznye. mert rendszeresen megelőzték a cseresznye szedése idején. többet oda nem megy. de kijelentette. amit ezzel kapcsolatban tudni érdemes. hogy a térdén minden nadrág tönkremegy. Időnként meglátogatták Kari bácsit és elvitték az apparátust. sem a tudásukbóL Hagyományainknak hátat fordítottunk. Felesége. akikből már csak elvétve akad hírmondó. hogy tudták ezt a fináncok is. akinek én voltam az egyik legjobb barátja. melynek fajtáját már sosem fogom megtudni. de nem sikerült A drót maradt. hogy egyszer volt már kórházban. Amikor elköszönt még megjegyezte: "Amikor a mátinkák eszik a cseresznyét. Az erdő hangos volt a madarak énekétől.

Amikor elkezdett érni a Sárga cseresznye.hittünk. B01·cseresznye. kompótnak. Ez abból is látszik. a maradékból gyümölcslét vagy pálinkát készítettek. Fekete ropogós. ahelyett. és ragaszkodtak az általuk ismert és használt fajtákhoz. akkorra már ontotta a Göcsej gyümölcsbéli ajándékait. hogy nem különböztettek meg fajtákat. a Pünkösdi és a Májusi cseresznye voltak. Problémáink megoldásában másra hagyatkozunk. A felhasználásuk . Mára szinte teljesen eltűnt a térségből persze más fajtákból is alig akad hírmondó.79- . Példáttl nálunk befőttnek egy Késői ropogós cseresznye fajtát használtak (nem gerrnersdorftt). de csak egy. Fehér cseresznye. és ha szüksége volt rá a gazdának. hogy végre kezünkbe vettük volna sorsunkat. a szomszédos községben a Fehér cseresznyét tartották legjobbnak e cél ra.régi fajták dicsérete Az első gyümölcsöt érlelő fajták a cseresznye korai változatai. mert ezek a közvetlen utánuk érő Hólyagos és Korai ropogós cseresznyéhez képest bizony íztelen gyümölcsnek számítottak. Ha nem változtatunk. Nyilván ezeknek ismerték pontosan a htlajdonságait. meghagyta. A meggynek nem tulajdonítottak nagy jelentőséget. Szívcseresznye. Ez a fajta jó idő esetén a fán megaszalódott... Magról vagy sarjról feljött az újulat. Termését felhasználták lekvárnak. Tengeri.az egyes közösségekben eltért. A hagyaték. akik szerették az édes gyümölcsöket.két napig. hol nem volt. Irigylésre méltó embernek számított. Különösen a Hólyagos cseresznye volt kedvence azoknak. aki többet ígért. ami alig volt nagyobb a vadcseresznyénél.gondolok itt a kompótra vagy éppen a süteményekre . és amelynek az íze semmilyen más fajtához nem volt hasonlítható. Nagyanyám cseresznyés rétest csak abból a fekete cseresznyefajtából készített. úgy fogunk járni. akinek ilyen fa díszítette a portáját. mert sennni nem mehetett . mint a Göcsej gyümölcsészete: Hol volt.

Ebbe elsősorban ételt/ italt 1 1 . Ismerek olyan fajtát. Rózsakajszinak nevezték. de természetesen frissen fagyasztva is népszerű volt. a fölöslegből pálinka lett. Az első érésű almáknak különösen nagy volt a jelentősége. Mára ez is csak az emlékekben maradt fenn. mint amik gyerekkoromban ontották a termést.80 - . A korai almák legismertebb. melyeknek szinte kizárólagos tápláléka a gyümölcs volt. Édes volt. közepes nagyságú volt a gyümölcse. gyorsan romló. Nem különitettek el fajtákat. hogy a XIX. változata terjedt el a Göcsejben és " az Orségben. A friss gyümölcs mellett elsősorban lekvárt készítettek belőle. barátok feLkeresték a kismamát és komakosarakkal ajándékozták meg. amint említi. A Piros szentiványi alma egy jó héttel érett később.Azóta sem láttam akkora -30-40 cm vastag 10 méter magas . legfeljebb ha nagyobb volt a termés. A faluban zömében reformátusok laktak. század végén még voltak közösségek. zöldessárga. Érdekes/ hogy ezeknek milyen sok fajtája. Az általam ismert utolsó példányát tíz éve törte derékba egy vihar. A régi fajtákat mára szinte teljesen elvitte az idő. e vidéken általánosan elterjedt fajtája a Szentiványi alma volt. A gyümölcsök közül az alma volt a legfontosabb. amelyből néha szeptember közepén is van termés. A kajszi a Göcsejnek inkább a belső részén volt honos. Néha közepesnél is nagyobbra nőtt a Jakab alma. veszendőbe. Ezt a fajtát már süteményekbe is használták. majd sárga termését július közepétől fogyasztották Egyes változatainak érése elhúzódott. családok. de gyakran és bőven termő. szokás volt hogy a rokonok. Tapasztalatom szerint ezek nagy részét másutt szinte senki nem ismerte. Ezzel nyilván elsősorban az alma jelentőségét kívánta hangsúlyozni.meggyfákat.a amely a korai almák közül egyedülálló ízvilággal rendelkezett. Kerkaialván díszlett. és am ikor gyermek született a családban. Gönczi Ferencet idéztern. Apró. A Jó alm.

a bor egy részéből pedig ecet lett. Ismerték még Nyári csíkos almának. sőt voltak. egyes változatai kifejezetten fanyar gyümölcsöt érleltek Húsa fehér volt. Roppanó kellemesen savas gyümölcsét a háziasszonyok szívesen használták süteményekbe.raktak. ami a héj mentén rózsaszínre színeződött. bordó színű és savanykás ízű volt. mindig annyit. Hasonlóan áldásos hatása volt a viszáki Korai almának és a gombosszegi Fehéralmának. Nevénél is több volt változatainak száma. aztán kipréselték. azt hagyták almaborrá forrni . üvegekben tették el. Fahéjalmának.e n nyáron. Egyes változatai július végétől szeptember végéig értek. amely 2009-ben 70-80 dkg-os almákat termett. Lepényalmának és még sok más néven. hogy a gyümölcsöt megrázva a magházban "csörög" a mag. Tárolni nem lehetett. aratás és betakarítás idején volt fontos víz helyett. a Metétt almát és a Lőrinc almát keverték különböző arányban. Pusztaapátiban például a Cseh almát. A Csörgőalmának sárga és piros változata is előfordult. akik csak ezt használták Cukros szirupba. A komakosarakba .ha éppen érett Jó almát is raktak. Készítésekor először megtörték az almát. Valamennyi változatának közös tulajdonsága a nagyon hosszú érési idő. -81- . Gyümölcslé és ecet készítésére az egyik legfontosabb fajtának számított. célja pedig többek között az volt. Ami nem fogyott el frissen. A Cigányalma közepes vagy kisebb. mert ettől nem lett hasfájós az újszülött. a lányoknak.aminek szintén nagy volt a keletje -. A Tökalma nevét feltehetően méretéről kapta. hogy kitartson a következő évben a Rétesalmák éréséig. hogy a kisroamát az első napokban segítsék. asszonyoknak édesebb. Kertemben van egy olyan fajtája. Közös volt bennük. mert gyorsan romlott. A gyümölcslé különös. a férfiaknak savanykásabbat levet készítettek. Rétesalmának ismerték leginkább azt a július végétől érő sárgás színű pirosan csíkozott közepes nagyságú fajtát.

82 - . pl. Népi gyógyászatban járatos barátaim egybehangzóan állítják.nagy gyümölcsbőség idején például állatok takarmányozására. Szagosalma. íze pedig kellemesen savanykás volt. hiszen ecet nélkül évszázadokon át nem lehetett egy háztartást fenntartani. A Fehér pogácsaalma nagy lapos volt és édes. hogy az ablakon keresztül kivették ezt a kocsonyás anyagot. Ezek a fajták tárolásra még nem voltak alkalmasak. sebkezelésre. Itt öntötték belé a gyümölcslevet. Az ecet jelentőségél nem lehet túlbecsülni. lehetőség szerint soha sem egy helyiségben a borral. A gyümölcsecetet hűvös helyen. Tárolására speciális tölgyfahordét használtak. A bor készítésével ellentétben az ecetre mindig "rá öntöttek". amit az ecet fölének vagy más néven ecetágynak hívtak. de természetesen annyi nem tudott teremni. Tudomásom szerint a Göcsejben egyetlen példánya él még. gyógyszerek tömege válna feleslegessé. hogy ha meglennének a régi eceteshordók és bizonyos problémáinkra a 3-4°/o-os gyümölcsecetet használnánk. A Pécsalma. Aszalóalma szintén ebben az időszakban érett. kamrában tárolták. Elsődleges felhasználására a neve is utal. melynek húsa pirosas. A Porcogós édesalma-ahogy az itteni ember mondta.etette magát. Időnként leszűrték az egészet. A népi gyógyászat egyik fontos alapanyaga volt. A tisztítás úgy történt. és speciális fa merítővel ezen keresztül vételezték az ecetet. hogy az utolsó szem gyümölcsöt is ne hasznosították volna . hamar megporhult. Használták főzéshez. az állatok egyes nyavalyáinak kezelése elképzelhetetlen volt ecet nélkül. langyos ruhával . és néha megtisztították a tetején képződött baktériumtenyészetet. ha él. A Piros édes alma szintén édes volt.Aratás idején érett a Boralma is. melynek űrtartalma felénk általában 50-80 liter volt. Tetején úgynevezett ablak volt. és gyorsan romlott. tartósításra.

Mindegyiknek különböző volt a gyümölcse és más-más célra használták őket. Mosolygó batullal és még sorolhatnám. megtudjuk belőle a fajta pontos leírását a gyümölcs nagyságától a fa ' ágazatrendszeréig. Tökalma. Ha a vártnál korábban fogyott el az ecet. Lapos batullal. legendái. Az ecetágy az ecet tetején teljesen elterült. vagy ahogy az utóbbi időkben ismerték: a Batul. amely minden évben sokat termett. A törvény kimondja. Vasalma. Ennél a fajtánál álljunk meg egy szóra . a másik aszalni volt elsőrangú. Volt. Ez a régi magyar fajta. és olyan is. Az egyik fajtát el lehetett tartani akár következő évi gyümölcsérés idejéig. bő esztendőben a jószág fogyasztotta gyümölcsét.megpróbálom ennek a fajtának bemutatásával érzékelterni a tudomány és a népi gyümölcsészet közötti különbséget. Eddigi kutatásaim során találkeztam már Csüngő batullal. A felsorolt faj ták közül egyik sem az. Piros batullal. Sárga batullal. érő gyümölcsfajták erjesztésével pótolták a készletet. Es a tudomány kimondja a verdiktet: ez a Batul. gasztronómiai -83 - .áttörölték. tehát szaporításuk tilos(!!!). de kedvelt volt a vadkörte. amit az 1300-as évekig vezetnek vissza. Zöldbatullal. Ecet készítésére általában megvoltak a családoknak a saját almavagy körtefajtáL Családunk régen Sózókörteből csinálta az ecetet. ezért sovány esztendőkben a család. Apró batulla1. a Kárpát-medence délkeleti részén a Batur nevű apátságban keletkezhetett. Ilyen volt például a Mosolygó batur. Múltunk gyümölcsészethez kötődő hagyományai. Pogácsaalma is. ' Es a tudomány után most lássuk a törvényt. amit gyümölcslé készítésre használtak. majd visszahelyezték a hordóba. hogy csak a regisztrált fajták szaporíthatók! A felsorolt fajták közül egyik sincs regisztrálva. Ha egy szakkönyvet a kezünkbe veszünk. amit a tudomány Batulnak mond. Az ősz elején érő almák már tárolhaták voltak.

mert egy idő után fogatlam1l is meg lehetett emú. Abban az elképesztő helyzetben vagyunk.értékei és az egész táj természeti gazdagsága e törvényi szabályozás által végveszélybe került. Egyes látszatfesztiváloknak több volt a káruk. később megsárgult. Kedvence volt az idősebbeknek. és véleményern szerint hagyományaink megtartását a következő években döntően segíteni fogja . nyakkendőben. Sok esetben az alapok teljesen hiányoznak. de ez csak ócska fogás volt a köz felé. ' Az Edesalma kezdetben zöldessárga volt. mint a hasznuk. de nincs rajta nadrág. Ebben hasonlított a Kerek édesalmához és a Lapos édesalmához csakúgy. -84 - . létező gyümölcsészeti hagyaték Az ősszel érő almákat lajstromba véve.a 2010. melyek törzsének átmérője meghaladta a 60 cm-t. szeptember 27-én életbe lépett pálinkatörvény volt. mint fájának méretében. Azok a pénzek. Az elmúlt évtizedek egyetlen radikál is. aki egy rendezvényen megjelenik öltönyben. Erről mindenki beszélt ugyan az elmúlt években. lapos. Robusztus példányai jó termés esetén több mázsa gyümölcsöt teremtek. vidékünkön a Batu[ mellett a Piros pogácsaalma volt a leggyakoribb. Ezeket a jelenségeket ahhoz az ernberhez tudnám hasonlítani. nemzeti örökségünk ápolását végső soron saját törvényeink tiltják. sárga vagy pirosas alapon sújtásos gyümölcsét gabonában vagy pelyvában tárolva tavasz végéig is el tudták tartani. Nem voltak ritkák azok a példányok. És nem a pálinka miatt.melynek hatása eljutott a vidék emberéhez. Ecet és pálinka alapanyagául is szolgált.) De térjünk vissza a már töredékesen számba vételéhez. (Ezt a későbbiekben még kifejtem. pozitív lépése . és akiknek foguk rossz volt. jelentős része mára teljesen elveszett. Kezdetben kemény zöldes fehér húsa idővel megporhult. amelyeket papíron az örökség megőrzésére fordítottak. Nagy. nem a helyükre kerültek.

A Leánycsöcsa alma hosszúkás csúcsos volt. Kellemesen savas egyedi ízvilága miatt kedvelték. egészen azok felhasználásáig és a gyümölcsészettel kapcsolatos fortélyokig. Héja rendkívül viaszos. végig vezetett a faluján és lexikális pontossággal mutatta be a régi gyürnölcsfajtákat. mondhatnám kesernyés ecetnek. Gyümölcsében nyoma sem volt a fajtára jellemző fanyarságnak. és az ő portáján maradt fönn ez a fajta. az ég madarainak nem kis örömére. Ennek több fajtáját figyeltem meg itt. íze inkább édes. mint Malvin néni falujában az Őrség peremén. Ez az idős asszony. és volt 6szi és téli változata is.. Itt bukkantam arra a fajtára is..mivel íze fanyar. amit az itteniek csak úgy hívtak: Kovács Irma-féle alma. éretten pirosas alapon pirosan sújtásos. A Vasalmát . sárga színű jól tárolható fajta volt. pálinkának és a jószág takarmányozására használták. A Mosánszki közepes nagyságú. Valarnikor a múlt század elején élt. amely közepes gyümölcsöt érlelt. Kivételt képezett Malvin néni fája. akik nem szerctték a savas almákat Tél végéig lehetett tárolni. aki közel járhat már a kilencvenedik évéhez. Hogy szelektálta-e. . Egyes változatai a Batuihoz hasonlóan némely esztendőkben akár tél közepéig fán maradtak. ezt már senki sem tudta.csakúgy. akinek személyéhez az almát kötik. Sehol sincs még egy olyan hely ahol annyi Vasalma lett volna. íze kellemesen savas volt. vagy hozta valahonnét. Azok kedvelték inkább. Az idő eltemette a válaszokat-s talán már martaléka lett Irma néni fája is . de a legérdekesebb Malvin néni "szelíd vasal mája" volt. Ez a közepes nagyságú sárga színü alma éréstől a következő érésig minden gond nélkü l eltartható volt. A helyiek közill az idősebbek még ismerték a hölgyet. mint a Kapitánya/mát.A Citromalma nagysága és színe is hasonlított névadójára.85- .

de élénkebb színű faj tát.különösen korábbi . században írták le először. p iros alapon sötétpirosan sújtásos alma szabályos alakjával olyan. ha fe lületét megdörzsöljük. Ha érés idején megvilágította az őszi napsütés. de aki akkor megkóstolta. tapasztalhatjuk.no nem tudományosan. csak úgy. (Hogy miképpen alakulhatott ki ekkora változékonysága a belső Göcsejben két évszázad alatt. ahol Koszosalmának is hívják ezt a fajtát. olyan volt mintha megannyi aranygömböt termett volna a fa. Ize egyedülálló. de a Koszosalma héja vékonyabb. Ez a . Aranyalmának hívták a fentiekhez hasonló. arra eddig egyetlen tudós sem adott magya rázatot.Hosszú ideig el lehetett tartani a Téli aranypármint. bronzszínű. A Húsvéti rozmaring országszerte ismert és kedvelt faj ta. Van ennek korábban termő változata is. Kemény. H A Baralmának ezen a vidéken sok változata fordul elő. A Karácsonyalma már augusztusban piros volt. ami már augusztusban érleli első gyümölcseit. Tartós alma. A Pünkösd . (En csak egyetlen példányát -86- . hogy vékony foszló réteg borí~a. Egyes . vastaghéjú. akkor vált fogyaszthatóvá.) Vannak falvak a Göcsejben. Addigra a héja sötét bordóra változott. annak elment tőle a kedve. tudom a választ . egyszerű józan paraszti megfontolással.változatainál némi pirosság figyelhető meg. de nem ritkán még októberben is látni gyümölcsöt a fán. Ki kellett várni az ősz végét. . színe zöldes. Ezt a fajtát hivják tudományosan Parker pepinnek. Ahogy az itteniek mondják: savanyú volt akár a zsivány-ecet. A szakirodalom szerint Angliából származik. és a XIX. vagy annál kissé nagyobb.fajta narancssárga alapon sújtásos. Ez a közepes. A Göcsej és az Orség egyes részein egyebek mellett ezzel az almával díszítették a karácsonyfát. tél elejét. Gyakran még tavasszal is tele volt a fák alja ép gyümölccsel. mintha a mesékből került volna elő . királya tavasz végén vált fogyasztha tóvá. a húsa (különösen a héja alatt) enyhén pirosassá vált és megporhult. Én azt hiszem. egyik fele pirosabb.

A Sárga.ismertem. Ennek nagy jelentősége volt a család élelmezésében.) Az Egéralmát és a Mákalmát elsősorban termésbiztonsága és nagy mennyiségű termésemiatt kedvelték Folytathatnám a felsorolást . amelyeket pálinkának szedtek össze az emberek. de talán ezzel a rövid lajstrommal is sikerült " érzékeltetnem azt a csodát. és akár több évre is tárolhatóvá vált. a Zabérő körte. amit a Göcsej és az Orség néhai gyümölcsészei alkottak Vidékünkön a körte egyedülálló fajtagazdagságban fordult elő.87 - .és Vöröskörte állaga már jobb volt. Ezt követte a Búzás körte. Hasonlóan kedvelt fajta volt aszalásra a Tüskéskörte. A fáról lepottyanva szinte szétesett és romlásnak indult. kitűnő ecetet A korai apró körték után július végén.hisz gyűjteményemben jelenleg több száz fajtát őrzök -. A Hébérkörte alakja a hébértökhöz hasonlított. Az Árpával érő körte termése sárgás és apró volt. Ezek az előbbihez hasonlóan kicsi. . Az első fajták már július elején értek. Mézkörte és a Rozsérő körte. Egyes változatai képesek voltak a fa alatt félig megaszalódni. korai vá ltozatai kicsinyek voltak. de és pálinkát is készítettek be lőle. Viszont ezeket a fajtákat frissen fogyasztották A Vérköte vagy Pirosbélű körte zöldérésben szedve kedvelt alapanyag volt a kompótnak Augusztus második felében kezdett érni a Sózókörte néhány változata. Göcsej régen híres volt a pálinkájáról. Elég volt összeszedni és néhány órára kemencébe tenni ezt a megbarnult gyümölcsöt. de egyik sem volt tartós. gyorsan romló gyümölcsök voltak. augusztus elején érett a Lómonyú körte.

. ha gyűj téseim során jósorsom összehozott öreg gyömölcsészekkel . amire a háztartásnak szüksége volt.. A göcseji szilvapálinkát a bécsi udvarban is ismerték. francia eredetű fajta! Az utóbbi időben. a Packham's Triumph-ot.sajnos már csak hirmondóban akad közülü k néhány -. mindenkit megkérdeztem. " . amíg a gyümölcs megbarnult -de nem rothadt! A gyümölcs íze. aromája megváltozott Ekkor szedték fel és cefrézték Term észetesen ehhez kellett a vidék egyedülálló klímája és óriási fajtagazdagsága. éspedig valamelyik apró. amikor a körte éretten vagy féléretten lehullott a fáról és a gazda a fa alatt hagyta. szotykosodó körtefajtából készült. De mit tettek vele? "A Bosc kobak körtefajta a göcseji vidék legelterjedtebb és legnagyobb számban előforduló ősi körtefajtája. hogy ismerik-e a . Az uniós védelem ősi göcseji körtefajtának véli még a Conferancet. és beltartalmi jellemzőinek köszönhetően szolgál a Göcseji körtepálinka alapanyagául 50%-ban .A szilvapálinkát eladták. A körtepálinkáját azonban a göcseji ember maga fogyasztotta. a Clapp kedveltjét. a Hardepont téli vajkörtét. vagy elcseréltek sóra és minden egyébre. hogy sem Nemesnépi Zakály György az 1802-es Eőrséghnek leírása című művében (akkor még a franciák le sem írták). sem Gönczi Göcsej című monográfiájában nem szerepel. ' század közepén írták le! Allítom. amelyet az itt élő ember kihasznált és használatát művészi szintre fejlesztette. Csupa amerikai. Szotykosodásnak azt nevezték. hogy ennek a körtének az 1920-as évek előtt ezen a vidéken még hírmondója sem volt.tudjuk meg a termékleírásbóL A Bosc kobak francia eredetű fajta és a XIX. a Fétel apátot. A szó legnemesebb érte! mében vett gazdának védjegye volt a saját pálinkája. A pálinka kizárólag egyetlen fajta gyümölcsből. Micsoda igényesség! (Ennek az igényességnek a nyomaival csak a " Göcsejben és azOrségben találkeztam az egész Kárpát-medencében. Ennek ékes bizonyítéka. belga. így ennek. a Nemes Krasszánt.) A göcseji körtepálinka ennek a tradíciónak köszönhetően került uniós oltalom alá.88- .

A már em lített pálinkatörvény megjelenését követően sokat hallatták hangjukat a pálinkalovagok. amelyekből régi időkben az itteni ember pálinkát készített. magas termésátlagú fajták. s ugyanígy a hagyományainknak sem! Visszatérve a göcseji körtéhez: Még mindig jel en tős azoknak a fajtáknak a száma. eltökéltsége tartotta fenn. Piroskörte. egyedülálló hagyományainkat feláldozták a pénz oltárán. akik ebben a tájban éltek és dolgoztak. . A rendeletben leírt körték kivétel nélkül nagyüzemi termesztésbe vont. de a korabeli desztillációs eljárások nem tették lehetővé az 50% -nál gyengébb pálinka készítését. hogy amikor egy ilyen anyage t letesznek a magyar képvi selők Brüsszelbe az Unió asztalára. vajon mit gondolnak rólunk. Elgondolkodtató. Csibelábú körte. Bakszarkörte. Búzakörte. hogy elvesztette tiszta átlátszó színét. Igen ám. Az aggályok kapcsán érdemes tisztázni a hagyomány és a tradíció fogalmát. A termékleírásból azt is megtudjuk. hogy a Göcseji körtepálinka alkoholtartalma 38-43% között van. hogy kérdezzem meg a plébánost. rnert az elmúlt időben ez inkább büntetés volt) emberek konoksága. Ez azt jelentette. Az uniós Göcseji körtepálinkához jelenleg egyetlen helyi embernek sincs köze. Mézkörte. Parasztkörte. hogy a pálinka minősége. tradíciója nagy veszélybe került az új szabályozás miatt. melyekből nyilván lehet nagy mennyiséget produkálni. Hébérkörte.) .89 - . A hagyományokat mindig is azoknak a gazdaszemlélettel megáldott (de mondhatnám azt is hogy megvert. Zabbal érő. (Páran biztattak. amit ismert az itteni ember: A korán érő körték közül a Tüskéskörte. A teljesség igénye nélkül egy kis ízelítő azokból a faj tákból. mert az ita l "megszőkül t" . A tanulságokat levonva elmondhatjuk Legnemesebb. ő bizonyára hallott róla.Fétel apátot? S a válasz mindenütt hasonló volt: Nem. Es most jön a csattanó. mondván.megzavarosodott.

de a Kányaszilva. A szilva a lekvárnak és a pálinkának volt a legfontosabb alapanyaga. A Sózókörte pálinkája mármár nem is egy ízvilágot. Vastagszáru. akkor láthatjuk. Téli hébér. Fojtóskörte. Aszalókörte. benne van a tavasz virágillata. Az őszi fajták íze. Odvaskörte. A Búzaszílva még gyakori e vidéken. de őrzök még olyan fajtákat is. Csöngetőkörte. Kerekkörte. és kóstolt igazi Sózókörte pálinkát. Az a pillanat. Csöbörkörte. a nyár melege. aki ezt megélte. arcmája egészen más. Benne van a sárguló levél kese rű illata is. Árpáskörte. Feketeszílva. hogy még núndig núlyen nagy gazdagságnak örvendhetünk. inkább egy hangulatot. De ezt csak az érti. de a legnagyobb mennyiségű aszalvány is ebből a gyümölcsből készült. Vérbélű.asszonkörte. Nem találtam a Göcsejben eddig olyan embert. melyeknek neveit már sírba vitték a göcseji öregek. Rozsérő. Jancsikörte.Tojikörte. Bőrkörte is az ősz gyümölcsei. Pityerkörte. A Feketekörte. az értheti igazán. A Tüskéskörte és a Sózókörte például gyűjteményemben tucatnyi változatban fordul elő. Fehér és Vörös picsaszilvának már csak 1-2 egyede dacol néhány helyen az elmúlássaL -90• . aki tudott volna mutatni ilyen fajtát. am ikor őszi erdőben sétálunk lombhullás idején. Cukorkörte. Nagt. Nagyváthy János Magya r házi gazdasszony ómű 1820-ban kiadott munkájában a pálinkáról szóló részt a Boldogasszony szilva cefrézésével kezdi. egy érzést áraszt el bennünk. Gyűjte­ ményemben félszáznál több ilyen fajta és változat tanúskodik eleink mesterségbeli tudásáról és igényességéről a gyümölcsészet terén. Ha számba vesszük a fenti fajtáknak sok-sok változatát. Aratásikörte. Zöldkörte. Nyári nagt. A korai körtepálinkák íze még dúskál az illa tokban.hébér. Citromkörte. Sárgakörte. ]ancsikörte.

mint a birspálinka. de a család élelmezésében is fontos szerepet játszott. hogy megcsípte a dér.persze az utóbbit mi gyerekek nem. A mi Hosszúszilvánk pedig csak azért nem veszett ki. Jelentős volt viszont a berkenye. elsőso rban szilvát vásárolt fel. de pálinkának is kiváló. még az ősz elején megkért egy ismerősöm. amely az elmúlt fél évszázadban amúgy is a tizedére csökkent. és bort kaptunk. a lasponya számban nem volt jel entős. Aszalványt ugyan még találunk a Göcsejben. elsősorban lekvárt A szilvák közül legfontosabb a Hosszúszilva. (Gönczi még úgy jellemezte ezeket a kertvégi szilvásokat. Elsőszá mú alapanyaga volt az aszalásnak és a szilvapálinkának. vagy ahogy felénk ismerték. hogy szinte erdőt alkotnak. hogy szerezzek neki legalább 50 kilót ebből a fajta szilvából. Termését azután fogyasztották. de lekvárt és kompótot is készítettek belőle. a kert végében lévő szilvafákról származott.A duránci szilva nem magvaváló változataiból készítettek.) Idén. de csak 30 kilónyit találtam. de ezek már agyonvegyszerezett világfajtákból készülnek. Ez a vadkörtéhez hasonló. A birs lekvárnak is kitűnő. A Göcsej utolsó jó éve aszalvány szempontjából 1987 volt. Ez kivétel nélkül "hosszisziva" volt. Pálinkája az ínyencek italának számított. Az aszalványt részben értékesítették. (Házi berkenye) No nem a gyümölcsfák számát tekintve. Az aszalás nagy hagyománnyal bírt. mert minden elszáradt fa helyén száz új sarj nő ki a földből. az egyik . almát. Gyermekkorom falusi tollfosztóiban például aszalt szilvát. A Göcsej belső részén minden portához hozzá tartozott az aszaló kemence. csakúgy. "hosszisziva" volt. perecet. A naspolya. körtét. vagy ahogy felénk nevezték. Apám több vagon aszalt gyümölcsöt.91 - .

. Amikor elkezdtem gyümölcsfajtákhoz gyűj tern vagy a fajtáinkat és velük együtt az egyes akár gyümölcsfákhoz kapcsolódó . hogy nem ez a tanult szakmám. hiszen a friss gyümölcs mellett pálinkának sem volt utolsó. ami ezt a sokféleséget. ezt a páratlanul gazdag örökséget létrehozta. ahol néhány évtized alatt ekkora pusztítást végzett az ember.92 - . Ha szükségét látta. Szükségét pedig látta. a belőle lepárolt nedíí. Ezért aztán akadtak gazdák. amit őszibaracknak. amj magról kelt. aszalványát. Es tettem mindezt úgy. lekvárját fogyasztották. akiknek szőlője tele volt barackfávaL A szőlők elhagyásával ezek a barackfák is elpuszhtltak. Tanítóírn azok az öreg parasztemberek és asszonyok voltak.t pedig a pálinkák pálinkájaként tisztelték. megtapasztaltam és leírtam. meghagyta azt. rózsaszínbe öltöztető parasztbarackot. ahogy lett? Nem tudom van-e még egy olyan hely a világon. akik utolsó hírmondóként még birtokában voltak annak a tudásnak. ahol a gyümölcsfajtáknak ekkora fajtabéli gazdagsága alakult volna ki ilyen kis területen. nem iskolapadban.felén piros. másik oldalán sárga vagy zöld gyümölcs vidékünkön az egyik legfontosabb gyógynövény volt. De olyan biztosan nincs. Mintha csak szimbiózisban éltek volna egymással. Szotykosodott termését.de ez úgy gondolom. nem oltotta az ember. egyes helyeken durán. tanároktól tanultam. térségnek a gyümölcsészetét. Fosóberkenyének is hivták és elsősorban gyomorpanaszok enyhítésére volt hatásos. nem könyvekből olvastam . ahol eddigi életemet leéltem. Amit megismertem. A számbavétel után felmerül a kérdés: Miért lett úgy. látszik is..ci baracknak is neveztek. A göcseji tavasszal szőlőhegyeket Az előzőekben megpróbáltam dióhéjban bemutatni annak a .

93- . precizitással vette azt át mindenki. de lehetőleg másként. oltóágakat gyűjtenek. ecet. Például egymástól pár kilométerre fekvő falvak adott célra (aszalás. megőrzik az ezekről fennmaradt emlékeket. Ezek a tapasztalatok és megfontolások vezettek ah hoz a felis meréshez. lekvár. . valamint Török Zoltán polgármester támogatása. Mindennek kialakulásához nélkülözhetetlen volt egy hagyományokon alapuló szakmai tudás. Ha egy magyar talált ki valamit. akkor annak a szomszédja is megpróbálta azt újra kitalálni. de gyakran okozta vesztünket is. legeodáinkat és ezek gasztronómiai vonatkozásait. pálinka készítéséhez) másmás fajtát tartottak legjobbnak. tíz év. ha a közösségek újból kezükbe veszik ezt a romjaiban is csodálatos hagyatékot. gyümölcslé. idén is közel tucatnyi. Az e fajta kreativitás és újító hozzáállás óriási előnyt jelent.hagyományainkat. Számba veszik falujuk régi gyümölcsfajtáit. gyümölcsfáit. amelyeket a faJu közterületeire kiültetve létrehozzák a közösség saját génbankját! Az első ilyen kertet Gombosszegen kezdtük létesíteni. akkor egy év. száz év múlva is ugyanazzal a pontossággal. Ez természetesen abban is megmutatkozott. a faluban előforduló régi gyümölcsfa került beültetésre. oltványokat készítenek. a gasztronómiai hagyományokat. hogy az egyes falvak gyümölcsfajtái nagymértékben különböztek. A kert évről-évre bővül. Példaként ezt szoktam felhozni: Ha egy német kitalált valamit. ez a sokszínűség volt számomra a legnagyobb meglepetés. Sőt akár a falvakon belül is voltak különböző alkalmazások. hogy a Göcsej gyümölcsészeti hagyományának átmentése és felélesztése csak akkor lehetséges. amelyhez erőt adott Müller Imrének és feleségének a lelkesedése.és persze egy különleges mentalitás.

lehet a vidék fejlődésének és a kistelepülések megmaradásának zá loga! -94- . tehetségét! Ez a hozzáállás . aki az Orség gyümölcsészetének egyik legelkötelezettebb lúve. ami újabb lehetőségeket kínál. arnikor a falu új jövevényeinek. újszülötteinek a szülők. valamint közösségi tér kialakítása a kertben egy kemencével.rnit sem törődve a fejkvótával és a vonatkozó rendeletekkel . Viszák gyűjteménye. munkáját. aki gondozza a fát a gyűjteményben és ' megismeri a reá bízott régi fajtát. vagy ahogy ők nevezik.és a képviselő testület Avas József polgármester vezetésével . A tervek között szerepel egy tanösvény létrehozása.elkötelezte magát arra. hogy minden Viszákon előforduló régi gyümölcsfajta kapjon egy kis gondnokot. Ezt a helyi génbankot Horváth Péter erdész irányításával sikerült megvalósítani. Ezekhez az ötletekhez mindenki hozzáadja saját támogatását. (Tündérkertnek egyébként még Móricz idejében a Felvidéket lúvták.és csakis ez . Egy év alatt ez a kis falu hét csernetével gazdagodott! A falu.Csonkahegyhát régi fajtái a falu szőlőhegyén díszlenek. a Viszáki Tündérkert volt az első. A Tündérkert 2010-es ünnepére a környező falvak lakói is meghívást kaptak. nagyszülőkelü ltetik azt a gyümölcsfát. hogy ezt a gondolatot közkinccsé teszi. amely az egész közösség bevonásával hozta létre a gyürnölcsösét. Az egymást követő képviselőtestületek . mert nem a "Majd pályázunk!" szlogennel zárultak. A tündérkert elnevezés Szarvas József színművész " ötlete volt. Ezzel a közösség jelképesen befogadja a kis jövevényt. Evente megrendezik a Tündérkert ünnepét. Felvetődött egy kiadvány gondolata. Számomra a viszáki tervezgetések azért voltak szívmelengetők. Megtartották iskolájukat! Biczó Zoltán tanító úr ötlete volt. amit majd a gondnokságukra bíznak. Erdélyt pedig Tündérországnak) Viszák több szempontból is példaként szolgálhat a kistelepülések számára.nem voltak hajlandók bezárni az iskolát.

Gyümölcsoltó -95 - . hogy gyermekeinket már óvodás kortól megismertessük hagyományainkkat sőt vonjuk be tevőlegesen ennek ápolásába. // Ezt a célt szolgálja Gyümölcsoltó Boldogasszony napjához kötődő tradícióink felelevenítése is. Legfontosabb feladatnak azonban azt tartom. Valamikor dologtiltó nap volt. Régen az oltást szinte mindenki ismerte és gyakorolta. A katolikus egyház Jézus születésének hírüladását ünnepli ezen a napon. lehetőleg minél előbb. Sweiczer Róbert íjász pályáján megtalálható a helyi fajtáknak több tucat egyede. Nova hagyományőrzői Weilandné Egyed Katalin és Németh József erdész vezetésével egy adatbázist hoztak létre és a falu temploma körül alakítják ki gyűjteményüket. elkötelezett közösségekhez kötődnek. amit aztán eiültetnek otthon a ker~ükben. Oszkón szétosztották a térségben előforduló fajták csemetéit. ismerkednek a gyömölcsészettel és a gyümölcsoltás tudományával .persze életkortól függően minden korosztály a maga szin~én. Hagyományosan ezen a napon oltották be a gyümölcsfákat. Magyarföld 2011-ben fogja elültetni gyűjteményét. hogy környezetükben gátat vessenek a további rombolásnak A jövő ú~a a fiatalok bevonása ebbe a munkába. melynek oltványai már készen vannak. Első oltványaikat lehetőség szerint saját környezetük. a gyümölcsös névadójának korabeli instrukciói szerint elrendezve. A gyümölcsoltó hagyományt felidézve ünnepeljük Gyümölcsoltó Boldogasszony napját a környező iskolák tanulóit bevonásávaL A gyerekek eljönnek a Medeshegyre. Mára ez a tudás is teljesen feledésbe merült. A térség gyümölcsészeti hagyományait megőrző kezdeményezések kivétel nélkül megszállott emberekhez. a szombathelyiek pedig falumúzeumuk területén az erre a célra kialakított kertben őrzik térségük régi fajtáit.Meg kell említenem néhány további kezdeményezést: Bázán. A régi göcseji gyümölcsfajtákból a zalaegerszegi skanzenben találhatunk ötvenet. falujuk valamely régi gyümölcsfajtájáról készítik. Ok képesek arra.

Evszázados. hogy a töredékesen őrzött gasztronómiai tudásból összerakjuk a nagy egészet . A gyümölcs ünnepén e lsőso rban a térségünkben termett alma. . bográccsal és nem utolsó sorban a régi idők megmaradt tudásával fe lszerelkezve készítik el nagyanyáink ételeit. Szent Miklós napján a közösségek megtarthassák a maguk pálinka-mustráját. mert az ünnepi alkalom azt szolgálja. és ismerkedünk a kapcsolódó népi hagyományokkal. Ezen a napon összejönnek a térség kis közösségei. mely megnemesíti az ember lelkét. Főzőkan állal. Felvidékről is Péter és Pál hetének szombatján a medesi borhoz keressük a legjobb étket. mondákkal. körte és egyéb gyümölcsök feldolgozásának bemutatása az elsőd leges cél. " Adjon az Isten a jövőben sok-sok gyümölcsészt a Kárpátmedencében. és ez nem véletlen.de legalábbis minél többet abból. többfunkciós főfás vagy orsós préseken almalét. hogy a következőre jönni szeretnének. Sózókörtét. répás · füstölt csülökig. hogy a pálinkát főzők védőszentjének ünnepén..ünnepünk után hatalmas az érdeklődés. egyik legnagyobb magyar pomológuswlk azt mondta: "A gyümölcsészet olyan mint a szeretet vallása.96 - . Bereczki Máté. A szabad pálinkafőzés lehetőségének okán fontos lenne. hogy e válságos id őben a gyümölcsészet élen jár a kiút keresésében. ahogtj megnemesíti az átoltás a vad fát . népdalokkal. akik őrzik hagyományainkat. Nem főzőverseny ez. A felsorolt példákból is látszik. Talán azt is elmondhatjuk. a böjti ételnek számitó aszalt szilvás tejfölös babtól a babos. ecetet készítünk. még a jelezték. Tüskéskörtét aszalunk. vigyázzák örökségü1lket .mert aki múltját elveszíti annak jövője nem lesz! . bár sok minden elveszett. gyümölcsbort. de még nincs veszve minden..

különböző fészkelő és búvóhelyek találhatók) a madarak hatékony védelmet nyújtanak a rovarkártevők ellen. 1 A Vertse Albert: Madárvédelem. madarakat kell csalogatni a gyümölcsfák közé. Számítások szerint egy széncinege pár és éves szaporulata kb. Az első ismert kísérletben egy 3 km hosszú almafasor egyik felét látták el madárodúkkal. 1955 -97- . A problémára adott volt a válasz. Sok töprengés után a kutatók észrevették. a madár is jó? gyümölcsültetvények a legintenzívebb hasznosítású mezőgazdasági területek napjainkban. 1 A további kísérletek is azt bizonyították. mivel a téli araszoló lepke hernyája évről évre megsemmisítette a termést. Így indult el a kísérletezés különböző típusú odúkkal.a madaraknak köl:>zönhetően . 80-120 kg rovart fogyaszt el évente. A "korszerű" almásokban évente legalább tizenötször permeteznek különböző vegyszerekkeL De mi volt a kemikáliák korszaka előtt? H ogyan védte meg gyümölcsészetét a gazda? Már a múlt század elején megjelentek az intenzív ültetvények . A madarak munkájának eredményét a kihelyezett hernyócsapdák is igazolták A mentesített fákon 50-szer (!) kevesebb téli araszelót találtak. mint a terület belsejében. hogy megfelelő környezetben (ahol pl.hatszorosára emelkedett a termés. hogy az ültetvény erdővel határos részein sokkal kevesebb a rovarok okozta kártétel. a második évben p edig .és velük együtt a kártevők soha nem látott tömege.Madárbarát gyümölcsös Gondoskodás a szelíd növényvédelem önkénteseiről Darázsi Zsolt Ha vegyszer nincs. Eredmény már az első évben is mutatkozott. Legkézenfekvőbb lehetőségnek az odúlakó madarak betelepítése látszott.

Ezeket a széncinegén kívül a nyaktekercs.a harkályok nem tudnak természetes odúkat készíteni az énekesmadarak számára. ha nem takarítjuk ki gondosan a röptetés után. . újabban "energia erdő" ) témyerése és a mezőgazdasági terilleteket elválasztó fasorok. a csúszka.így a növényvédelemben fontos szerepet játszó mezei veréb és házi veréb is használatba veszi. A természetes odúban ráadásul többnyire csak egyszer költenek a madarak. A "hagyományos" öreg gyümölcsösökben sem jobb a helyzet.2 cm átmérőjű röpnyílású. fiatalabb fák alkotják a lombkoronaszintet.) Az előzőekben említett kísérleti eredmények alapján könnyű belátni. (Ez igaz a mesterséges odúra is. hogy a fiatalabbaknak életteret biztosítsanak. új telepítésű gyümölcsészethen .98- . valamint a költési időben szintén javarészt rovarkoszton élő . A harkályok az ültetvény jellegű erdők ("papírnyár". hogy a zömében rovarokkal táplálkozó odúlakó madarak megtelepedésének elősegítése az alkalmazkodó gyümölcsészetek egyik legkifizetődőbb beruházása. 15 x 15 x 30 cm-es) odúkból érdemes nagyobb mennyiséget kihelyezni (hektáronként minimum 3-8 odút). facsoportok fogyatkozása miatt sem képesek kiszolgálni az odúlakó fajok igényeit.ahol azonos korcsoportú.Az induló. Ember alkotta madárlakások Gyümölcsösben főleg a "B" típusú (3. rosszul termő fákat. mert ezekből is kivágják az öregedő.

Ha cserjés szigetek vagy szegélyek vannak a gyümölcsösbcn.) Ezeket a költőhelyeket szürke légykapók. Számuk ne legyen több a "B" típusúak 10-20%-ánál.8 cm röpnyílású. akkor "C" típusú odú kihelyezése is szóba jöhet rozsdafarkúak számára.1 ~ 11 tipusú madárodú széncinege részére • 17 cm ----' 18 V\ N 17 cm -{ (.12 cm - 6 o -J f- 23cm -J l ~ 8 00 N V\ N (. fakuszfajok megtelepítésére alkalmas mesterségcs odúkat is . esetleg vöröshegyek és ökörszemek is elfoglalhatják. (Mérete 15 x 15 x 25 cm. négyzetlakú röpnyilása oldalfal szélességű .) ' ': Feti~Uip { ~ l l u N ~ ""' l Hogy a kékcinegék és barátcinegék se legyenek hátrányban a nagyobb testű fajokkal szemben. barázdabillegctők. 15 x 15 x 30 cm-es) odúból is érdemes kihelyezni néhányat. Öregebb erdőá llományok közelében érdemes lehet spccü1lis.99 - l .) 00 ("·l ~ 12 cm -j ' r N l . "A" típusú (2.

Fontos. amelyeket más madarak nemigen fogyasztanak. hat. Az énekesmadarak egy fészket csak egyszer használnak.kihelyezni. Ha felületüket kívül lekezeljük (környezetbarát módon pl: lenolaj keneével vagy használt étolajjal). farepedést utánzó 10 x 30 cm-es deszkalap. hogy az odú tetejét le lehessen emelni. A 4. de a gyümölcsösben érdemes a seregélyek megtelepítéséről is gondoskodni "D" típusú odúkkaL A seregélyek költési időszakban főleg olyan talajon és talajban élő rovarokkal . Az esetlegesen bekerülő nedvesség rniatt célszerű az aljára egy 4-5 mm-es lyukat fúrni. . Egyéb meglepően Jótanácsok odútelepítöknek Az odúk mindig száraz anyagból (legjobb a fenyődeszka) készüljenek. szamara.) A fakuszok_olyan táplálékon élnekfakéreg repedéseiben tanyázó bábok. A sérült odút minél előbb (de lehetőleg a költés befejezését megvárva) ki kell javítani. megnövelhetjük élettartam ukat. itató.6 cm-es röpnyílású. peték -. de egy idő után az odú "betelik" és a fiókák részére veszélyessé válik. viszont általában évente többször is költenek. -100- .és téli etetőhelyek) kiegészítve a mesterséges madárodúk megfelelő élőhellyé változtatják a gyümölcsösöket az odúlakó madarak . 15 x 15 x 35 cm-es "D" típusú odúban költhet még a búbosbanka és a füleskuvik is Talán berendezésekkel (fészekanyag gyűjtő. Az ilyen fészekben elszaporodnak a paraziták. (Két összeszegezett. esetleg továbbiakat. táplálkoznak. Ezzel együtt is fontos az odúk karbantartása. mert így az elhasznált fészek eltávolítható. Igy komoly részt vállalnak a talaj fertőtlenítésében. röpnyílással ellátva. Az odúlakók néha az előző fészek fölé építik a másodikat. amelynek a biológiai növényvédelemben kiemelkedő szerepe van.

hogy ragadozó állat ne férjen hozzá az odúhoz. nem zavarja a fészkelő. A tető lee melhetősége mellett annak stabil rögzíthetősége is fontos. Legkésőbb március elejére azonban mindenképpen végezzünk az odútelepítéssel. így sem ragadozó. A kihelyezésre az ősz a legjobb időszak. repülőnyílása ellenőrizni. etető szülőket vagy a fiókákat. mert így megszakják az odút a madarak és téli éjszakázásra is tudják már használni. A szélben mozgó odú. A különböző típusokat keverten helyezzük ki. A magasságot minden esetben úgy kell meghatározni. Az odú kihelyezésekor érdemes a függesztést választani (kivéve a "D" típusút. . A kitakarított odúk a téli időszakban megfelelő éjszakázó helyet biztosítanak a kisebb csapatokban összebújó madaraknak. A kihelyezett odú lehetőleg árnyékban legyen. ne Az énekesmadarak többsége költési időszakban revírt tart (saját területet birtokol). a fejlődő fiókákba n (zsanér. de érdemes tudni. hiszen nincs szögelés vagy ottfelejtett drót. a többi faj szívesebben rak fészket magasabb odúkban. ezért az elhasznált fészekanyaget érdemes megsemmisíteni. sem időjárás nem tesz kárt a kotló madárban ill. így az odúkat célszerű a területen többé-kevésbé egyenletesen elosztva kitenni. Ilyenkor már nem költenek a madarak és a gyümölcsészetben is jórészt ekkor zajlanak munkák. A kihelyezési magasságot gyakran a fák fejlettsége adja meg. vagy annál nagyobb méretűeket). ha nem ütődik ágakhoz vagy a fatörzshöz.amelyek a fiókák pusztulását okozhaqák. Az odúellenőrzésre az ősz a legalkalmasabb. hogy a leggyakoribb költőfajnak számító széncinege akár másfélméteres magasságban is költ. Így gyorsabban lehet javítani és a fában sem tesz kárt. biztosító kapocs). északra nézzen és ne lógjanak elé ágak.101- .

ha fészekanyagnak való mohát. magas .akárcsak a természetes erdőkben - fajok száma nagyban függ a birtok nagyságától és a környező élőhelyektőL N em mind madár. cserebogarak fogyasztásábóL Az ő nyári megtelepülésüket speciális odúkkal segíthetjük. dolgozó embert megszokják. Ha bokrainkat metsszük. amelyeket 3 cm-es távtartókkal erősítünk össze. A kaszáláskor kihagyott pár négyzetméteres területeken megjelenhet néhány földön fészkelő faj is. a citromsármány. barátposzáta.102- . mint pl. de azért tartsuk be a három lépés távolságot a fészektőL A Akiknek nem kell fedél a fejük fölé az elszórtan álló fák között különböző cserjék. ami segít A madarakon kívül ne feledkezzünk meg éjszakai légi vadászainkról sem. hiszen számos károsító lepkefaj ekkor repül és szaporodik. kis poszáta. gyapjút. a csilp-csalp füzike vagy a fácán. Ezek két db 30 x 40 cm-es deszkalapból állnak. alakitjuk. A betelepülő A gyümölcsészethen . énekes rigó. csicsörke is tanyát verhet nálunk. Elsősorban a különböző denevérfajok veszik ki részüket a lepkék. nem zavarja őket. Így az odúlakókon kívül a bokrok adta lehetőségeket kiliasználva fekete rigó. fülemü le. hagyjunk megfelelő villás ágat és egy sűrűbb részt a fészeképítéshez. Az odúkat úgy függesszük fel nagyobb fák koronájába vagy más árnyas. bokrok és változatos aljnövényzet található. szőrt kötözünk a fák ágaira. A kertben sétálgató.fészeképítés nehéz munkáját megkönnyíthetjük a cinegék számára. A kotlás és fiókanevelés ideje alatt ne háborgassuk a madarakat.

helyre. alkalmazkodó módon gondozott gyümölcsészetben telepítés nélkül is otthonra találnak különböző gyík. Másik éjszakai barátunk a földön mozog és főként meztelen csigákat. Az ő szaporodásukat és áttelelésüket egyegy kőrakással. Ezek az "önkéntesek" helyettünk dolgoznak és sokszor csak a gyakorlott szem veszi észre tevékenységüket. figyeli annak minden rezdülését és gyümölcseit megosztja azokkal. Az igazi gyümölcsész azonban együtt él a természettel.parányi talajlakó élőlényektől a poszméheken át a területünkön vadászó ölyvig vagy gyöngybagolyig . akik segítettek neki abban. rovarokat keres. Neki megteszi egy deszkából szegeit süngarázs vagy egy kevésbé bolygatott rőzserakás is. -103 - . hogy éjszakai lepkevadászaink birtokba vették azt.akikről itt nem tettünk említést. vagy kisebb tókával segíthetjük. hogy bő termést szüreteljen. homok kupaccal. Egy sokféle élőhelyet biztosító. hogy aljuk szabadon maradjon. Nappal a denevérek a deszkák közötti résben alszanak. A gyümölcsösünknek még sok-sok lakója lehet . béka és kígyó fajok. Az odú alatt összegyűlt denevér ürülék arról tanúskodik.

kép Pár napos széncinege fiókák 25.24. kép B típusu deszkaodú 27. kép Hegyi faku sz 28. kép Seregély tojások 26. kép Fekete rigó .10-l - .

kép Fatüzelésíí aszaló 30. kép Aszalódó gyümölcsök .29. kép Állványos aszaló 32.105- . kép Feldolgozásra összegyűjtött almák (Sükő) 31.

.

Szárítással és aszalással szinte valamennyi zöldség és gyümölcs. Víztartalmuk magasabb. és saját ízlésünkhöz is jobban alkalmazkodhatunk A legismertebb tartósítási eljárások közül e kiadvány keretében a szárítással és az aszalással foglalkozunk. melyek lehetővé tették. század közepéig nem volt ez másképpen a nagyrészt önellátásra berendezkedő magyar parasztságnál sem. törhetőkés őrölhetők. Jelenleg a tartósítóipar rengeteg jó minőségű terméket hoz forgalomba. A reformétkezésben fontos szerepet -107- . a téli vágásból származó hús pedig nyáron is rendelkezésre álljon. hogy a nyáron és ősszel megtermelt zöldség. hogy különböző tartósítási eljárásokat eszelt ki. mintha boltban vásárolnánk. vadon gyűjthető gyógy. Tapintásuk gumis. Az aszalványok technikai szempontból az előbbihez hasonlóan készülnek. valamint több gombafaj jól és gazdaságosan tartósítható.és fűszernövény. összenyomva nem engednek levet. Ráadásul a késztermék sokkal olcsóbban előállítható. de maximum 65-67%.csontszárazra szádtunk Nedvességtartalmuk igen alacsony.és gyümölcsféléket télen is tudja fogyasztani. mégis érdemes a házi tartósítással foglalkozni. Szárítmánynak azokat a termékeket nevezzük. Mindkét eljárás lényege a vízelvonás. A XX. zúzhatók. mert így a háztáji gazdaság terményei nem mennek veszendőbe .Aszalás az önfenntartó gazdaságban DákaLászló A Paradicsomból kiűzetett ember ősidők óta igyekezett a nem termő évszakokra élelmiszert tartalékolni. E tartalékolást csak úgy tudta megvalósítani. amelyeket többnyire meleg levegő áramoltatásával .

gyűjtéséhez. burgonya. aki ezzel szeretne foglalkozni. valamint azt. Medidna 1980). fokhagyma. A gyógynövények felismeréséhez. őszibarack. sóska. körte. csipkebogyó. kapor. őzlá bgomba. Az aszalványok és szárítmányok sütéshez. karalábé. paradicsom. szőlő. csomagolni és szállítani. amelyben kb. zöldbab (hüvelyes és fejtett). tárolni. 250 hazai gyógynövényfaj alaktani leírása. kajszi. vagy egyszerű technológiával nem adnak élvezhető aszalványt (káposztafélék. valarnint azokat a gyógynövényeket. Nem érdemes aszalrU azokat a zöldségeket és gyümölcsöket. laskagombák. a galajfélék). termeléséhez. káposztafélék. A könyv jó néhány teakeverék összetételét is tartalmazza. tök. Annak. étkezéshez könnyen és gyorsan konyhakésszé tehetök.108- . birs. szilva. spenót. amelyek szárítva elvesztik hatóanyagaikat (pl. hogyan kell azokat megszárítani. tuskógomba. cékla. szárításához komoly szaktudás szükséges. bodza. hasznos segítsége a "Gyógyító növények" című könyv (Rápóti-Romváry. SzárítássaL aszalással tartósítható gyümölcsfélék: Alma. egyes almafajták). petrezselyem. amelyek nyersen is jól tárolhatók. Szárítható gombák: vargányák.szintén kiváló szárítmány készíthető. meggy. főzéshez. betöl tő csíranövényekből . lestyánlevél. hogy mikor. rendszertani csoportosítása is megtalálható. pöfeteg-gombák. és a bogyósok (ribizlifélék. sárgarépa. zeller. póréhagyma. Szárítással tartósítható zöldségfélék: Zöldborsó (hüvelyes és szemes). kakukkfű. petrezselyemlevél. Ebből a könyvből az érdeklődök megismerhetik az erdők és mezők gyógynövény-kincsét. szamóca. hogyan és melyik szervüket kell gyűjteni. pasztinák. galambicák. cseresznye. szegfűgomba. kökény). tájelnevezése. paprika. karfiol. tárkony. majoránna. termőhelyüket. vöröshagyma.

hogy a termény befülledjen. Nem szabad. Egyes gyümölcsök és zöldségfélék alacsony és magas hőmérsékleten egyaránt aszalhatók. megaszalódott. az un. azonnal ki kell venni az aszalóból. Ha a termény megszáradt. erjedésnek induljon. vagy a teljes beltartalmi érték megóvása). mert így az aszalóba rakott teljes mennyiség használhatatlanná válhat. Egyes alapanyagoknál a kis hőstabilitású anyagok megóvása érdekében a szárító levegő hőmérsékletét nem szabad 30-40 °C-nál magasabbra emelni. Általában azokat a zöldségféléket készítjük így elő. Az aszalványok. amennyit 24 óra alatt le tudunk szárítani. Néhány terményt az aszalás vagy szárítás előtt lehet gőzölni vagy előfőzni. Az aszaló tálcákra. hogy a minőségromlást okozó oxidáció elkerülése érdekében a szárítást minél alacsonyabb hőfokon és minél rövidebb idő alatt kell végezni. Ebben az állapotban már károsodás nélkül csornagolha tó.Hogyan szárítsunk. mert minőségromlás következhet be. hajlékonnyá. -109 - . tisztasága és a munkát végző személyek higiéniája. cserényekre mindig csak atmyi terrnényt rakjunk fel (többnyire egy rétegben). szilvánál a főtt íz elérése. a termék kevesebb energiával és gyorsabban szárítható. hogy mi a célunk a tartósítással. ezért a terméket árnyékos helyen pihentetni kell. eszközök épsége. Ennek hatására a szövetek fellazulnak. aszalásnál alapvető feltétel a helyiségek. (pl. attól függően. rugalmassá válik. ill szárítmányok nagy része közvetlenül az aszalóból történő kiszedés után nagyon törékeny. nehezen csomagolható. amelyek szárítás és tárolás után főtt vagy sült formában kerülnek fogyasztásra. Általános szabálynak tekinthetjük. esetleg bepenészedjen. ill. aszalható. aszaljunk? A szárításnáJ. Az aszalvány egy-két óra alatt a levegőből vizet vesz fel.

lekvárként.) Az aszalt gyümölcsfélék között megkülönböztetünk durva és finom aszalvány t. szilva. feldaraboljuk Ilyen aszalvány pl. ízesíteni. hogy a nyers. lecsöpögtetjük és úgy aszaljuk tovább. vagy csíranövények szárítmányait akarjuk ezekkel az aszalt finomságokkal színezni. magházát eltávolítjuk.vagy csokoládémázzal történ ő bevonással különleges minőségii aszalvány készíthetünk Különlegesnek számít a nagy szemű. sz. (Kivéve. darabolatlanul kerülnek az aszalóba. de pl.Az egyes gyümölcsfélék aszalása Aszalásra minden gyümölcsféle alkalmas. kajszi. őszibarack. ha teakeverékeinket. egyenletesen felszeleteljük ill.110- 1 . a magját. valamint cukor. . (PL: egyes kistömegű n yári körték. Az éppen érő gyümölcsöt a kenyér után rakták be a A kandírozás lényege. amikor még majdnem minden parasztportán megvoltak a kenyérsütéshez használt kemencék . a fe lezett kajszi és a prunella. magozatlanul.és rendszeresen sütöttek is benne kenyeret-. Az így elöállított aszalvány szép fényes fe lületű lesz és kevésbé zsugorodik. A finom aszalványokból kandírozással 1. a málnát vagy a szamócát érdemesebb d zsemként.) Finom aszalvány esetében a gyümölcsöt az aszalás előtt vagy közben meghámozzuk. szörpként tartósítani. magzott szilvából készült töltött aszalvány is. Az alma aszalása A XX. első felében. a házi aszalást ezekben a kemen cékben végezték. vagy már félig aszalt gyümölcsöt tömény cukoroldatba mát1juk. Du rva aszalvány készítésekor a gyümölcsök minimális e lőkészítés (mosás) után hámozatlanul. a hámozott almakarika.

a magházat eltávolítjuk. szeletelő készülékkel 6-8 gerezdre felvágni. Igy biztosított az egyforma szeletnagyság is. de a fehér húsú. a Budai Domonkos. ill. 45-50-es alma negyedrésze kerüljön. mert igazán értékes aszalvány csak érett. ill. vagy a rakott tűzhely sütőjének rácsain és a főzőlap fölé helyezett rácsokon aszalták tovább. 8 gerezdre vágni. Az alma negyedelését célsze rű. eltávolíljuk. a teljes érés körüli időpontban célszerű elkészíteni. Minden almafajta alkalmas aszalásra. Mosás után az almát cél szerű meghámozni. a csikó-. majd alaposan megmossuk -A 40 mm alattiakat kettévágjuk. a fajtára jellemző színű és zamatú almából készíthető. a Parker pepin (bőralma). a Húsvéti rozmaring. majd -111- . Ha nem aszalódott meg teljesen. stb.A 40-50 mm közötti almát célszerű negyedekre vágni. savas fajtákból lehet igazán szép aszalványt készíteni. A család aszalt-alma szükségletét ősszel. d e egy-egy cserényre lehetőleg csak 40-45-ös. Régi fajták aszalásra különösen alkalmas a Batul. Finom aszalvány készítésénél az alma méret szerinti szétválogatásá t és mosását az előbbimódon végezzük. kemény húsállománnyal rendelkező. Durva aszalványt maximum 50-60 mm átmérőjű almából készíthetünk Az almát méret szerin t gondosan szétválogaljuk. -Az 50 mm-nél nagyobb átmérőjű almát célszerű 6. amivel egyúttal a magházat is . egészséges. . és gyorsabb az előkészítés is. a Sóvári. hogy egy-egy cserényre csak közel azonos méretű felezett alma kerüljön.kemencébe. Az 55-60 mm-es átmérőjű almából készíthető durva almakarika is. Az almát egy rétegben rakjuk a cserényekre. így egyenletesen aszalódik. az erre a célra rozsdamentes acélból készített szeletelővel végezni. ügyelve arra. majd a felezett almát cserényekre rakjuk. a Pogácsa alma.

és a sejtek elhalnak. különösen akkor.kül is szép egyenletesen aszalódnak. ne törjenek. Ha nem a teljes érettség időszakában. étkezési célra fe lhasználható anyag lehet. Az almakarika készítése a hámozásig megegyezik a finom almagerezd készítésével. hanyatló időszakban aszalunk. mert ilyenkor a legnagyobb a fajsúlya. szükség van az aszalás elő tti redukálásra (savazásra). magas a savtartalma. ügyelve arra. Az energiát szolgáltató anyagok elfogynak. azaz . mert e nélkül az aszalvány megbarnul és az íze is romlik. Ha piacra is dolgozunk. az almát a teljes érettség időszakában. Amíg az alma ép és egészséges. vagy pár nappal előtte célszerü aszalni. Redukáló anyag csak a természetben is megtalálható. Hámozás után egy magház-eltávolító csővel eltávolítjuk az alma közepét Ezt követően az almát szép egyenletesen 4-6 mm vastag szeletekre vágjuk úgy.ezután aszalni. Az almagerezden és almakarikán kívül aszalhatunk még alma hasábot. hanem utána. Az érés elő rehaladtával csökken a szénhidrátok és a savak mennyisége. fehéritése Mint ahogy arról már szó esett. Ennek előkészítése csak a darabolás módjában tér el az előzőektőL Az alma aszalás e lőtti redukálása. ha egy rétegben vannak szétterítve. még sok benne a pektin és a keményítő. az un. az a lmagerezd helyett almakarikát célszerű készíteni. Itt is ügyelni kell arra.112- . Nagyság szerinti válogatástik nem indokolt. hogy ne sérüljenek. hogy a szelet közepén legyen egy lyuk. Az almakarikákat egyenletesen szét kell teríteni a cserényen. azaz légzés megy benne végbe. Ilyen a kereskedelmi forgalomból is besze rezhető kristályos alrnasav. mert ez jobban eladható. hogy egy-egy cserényen csak azonos méretű gerezdek legyenek. vagy almakockát is. mert e nél. oxidáció. citromsav és borkősav keverékének 1 %-os oldata kiegészítve 2-3 dkg/100 liter piroszulfáttal. míg végül felemészti önmagát.

sütemények. minél magasabb a szárító levegő hőmérséklete. hogy annál jobb és szebb aszalványt kapunk. jól hajlítható. A kész aszalvány tárolását szellős. Ügyeljünk arra. és másnap reggel folytatni. tehát az aszalás 24 órán belül végbemegy. majd szűrőkanállal kiszedjük. Ekkor a ventillációt abba kell hagyni. megfelel a 2-3 %-os konyhasóoldat is. Fajtától és érettségtől függően pár perctől fél óráig hagyjuk az almát a Iében. hogy jó aszalványt tudjunk készíteni. majd megkezdhetjük a csomagolást. A már kész. és minél rövidebb időn belül megkezdjük az aszalást. ha a cserényeket egy rétegben töltöttük meg. Ha este még nem jó az aszalvány és van ventiliáter az aszalóban. kiszedett cserényeket a hőmérséklettől és páratartalomtól függően 1-2 órán át pihentetjük. néhány nap állás után elérheti a 17-19 %-ot. s ez éppen elég ahhoz. A folyamat annál gyorsabb.vagy tüllzsákban végezzük. papír. hogy a hámozás és darabolás után az alma azonnal a savazálébe kerüljön. Ennél a nedvességtartalomnál már minden szelet rugalmas. rágcsáJóktól mentes helyen rekeszekben. kártevőktől. árnyékos. minél gyorsabban történik meg a vízelvonás. Az -113- . torták készítéséhez akarjuk felhasználni. csepegtető tálcára.borkénneL Ha az aszalványt csak tésztafélék. hogy az aszaló feltöltése kora reggel történjen. Csupán arra kell ügyeli. a szellőztetést a harmatképződés kezdetéig működetni kell. A kívülről áramló levegő páratartalmát nem tudjuk befolyásolni. minél alacsonyabb a páratartalma és minél nagyobb az áramlási sebessége. Az alma-aszalás menete napkollektoros aszalóban Az előzőekben szó volt arról. cserényre rakjuk. hőmérséklete és áramlási sebessége viszont bizonyos határok között jól szabályozható. A napkollektoros aszalónál semmi probléma nem fordulhat elő akkor. süt a nap és jó az aszaló szellőzése. A kész aszalvány víztartalma 1014 %.

vagy 0. őszi és téli nagyobb gyümölcsű körtefajtákat. vagy felezetten aszalt nyári körtékből készíthetünk lapított aszalványt is a következő módon: A félig megaszalt . Körte aszalása Többféle módon aszalhatunk körtét. vagy hámozatlanul. mint pl. A koraőszi.2 %-os nátriumbiszulfit. hámozás után azonnal 1-2 %-os sóoldatba.körtét kézzel vagy vágódeszkával meglapítjuk. Tiiskéskörtét. gerezdekre vágva. ha körülötte a hús nagyon kövecses. A teljes érettség előtt leszedett körtéket gőzölésset vagy főzéssei megpuhítjuk.) -114 - . feJezve. majd langyos vízben kell . sós vagy biszillfitos mártás után aszaljuk (A magház eltávolítása csak akkor szükséges. általában előfőzve. Hardi. Sózó körtét. Felhasználás előtt az almát szű rőtálban folyóvíz alatt le kell mosní. Díel Vajkört. Papkörte. stb. . "szotyósan". amitől fényes lesz a felülete. zsugorodott. hámozva. és fogya sztáskor is édesebbnek hat. A csontszárazra aszalt és porrá őrölt almaszelet vagy almakocka kitűnően használható tea és joghurt ízesítésére.már ráncos. Az előfőzött körtéket a barnulás megakadályozására főzés. ill.aszalvány később felhasználható levesek. vagy káliumbiszulfitos oldatba mártjuk. Bosck. de belül még lekvárszerűen kenődő . sütemények. ízesítésére. szeletelve. vagy anélkül aszaljuk Ugyanilyen módon aszalhatjuk a nyári apró körtefajtákat. mint a Vilmos. Alexander. majd tovább aszaljuk Lapítás hatására a belsejében levő cukros lé kijön a gyümölcs felszínére. az Arabikát. Szentiváni körtét (tájnevek). Búzával érő körtét. ill. kompótok. Hébér körtét. aztati11. és azután aszaljuk Az egészben. torták készítésére. azután hámozottan. A kisebb nyári körtéket aszalhatjuk teljes érettségben.

vagyis alacsony hőfokú. Az aszalás 30-45 °C-os levegővel történik. A kajszi aszalása Erre a célra a rózsabarack-Jélék a legalkalmasabbak. Ezen a hőmérsékleten 20-24 óra alatt aszalódik m eg a gyümölcsünk. 2-2. majd cserényekre terítjük. Megfelelő érettségű körtéből . Ha az aszalónk folyamatosan működik. nagytö megű levegő átfuvatásával aszalunk H osszabb ideig ta rt az e l őzőnél. A meghámozott kajszit m egfelezzük. hogy 4-5 óránként vehetünk ki belőle egy adag aszalványt.napkoHektoros. Meleg aszalás fűtö tt rend szerű aszalóval lehe tséges. de értékesebb árut kapunk. 3-5 óra alatt lassan 70°C-ra felfűtjük. Az asza lást ké tfélemódon végezhe tjük~ l . és megkezdjük az aszalást. valamint a vitaminok szinte teljes mennyisége megmarad. szitába tesszük . vagy fütött aszalóval is kivite lezhe tő. A megtöltött aszaló minden nyílásá t lezárjuk.80-90°C-on gyorsan aszalva igen szép és ízletes aszalványt nyerhetünk Az aszalvány tárolása és felhasználása az almánálleírtak szerin t történik. d e a húsa még kemény. majd a felezett gyümölcsöt 1 %-os citromsavas fürdőbe helyezzük.115 - .5 óránkén t az aszalványt ellenőrizni kell. A kajszi akkor érett az aszalásra. A gyümölcsöt megmossuk szűrőbe. majd kinyitjuk a szellőzőket és lassan visszaengedjük a hőmérsékle tet 50°C körülire és az aszalás befejezéséig ezen a hőmérsékle ten tartjuk. 2. Ezután szűrőtálon lecsöpögte tjük. és 2-3 percre forró vízbe mártjuk Forrázás után a h éja könnyen eltávolítható. esetleg a köldök-része n még kissé zöld. Hideg aszalás . amikor már sárga.és zamatanyagok. hiszen az íz. a magot kivesszük. a többit át kell rakni. ami azt jelenti. Igazán szép árut csak ventillátorral ellátott aszalóban készíthetünk. majd a legfe lső helyére nyers gyümölcsöt kell tenni.

és meggyfajta aszalható.Cseresznye és meggy aszalása Minden cseresznye.magos-aszalványtakkor készítünk. . keményhúsú fajtákból nyerhető 10% körüli finom aszalvány. a befejezéskor ismét alacsony hőfokon végezzük. A meggy és cseresznye aszalását . Ebben az esetben a gyümölcsszemek jobban sérülnek. ha a cseresznyét és meggyet kompótok. torták ízesítésére. valamint teák. A finom aszalványhoz a gyümölcsöt ki kell magozni és azután aszalni. Használhatjuk mazsola helyett. levesek készítésére kívánjuk a későbbiekben felhasználni. A magozást végezhetjük kézzel. hogy egyszerűen kiterítjük egy asztalra. Az első és az .5-szeresére növelhetjük Az aszalvány tárolását az almánál leírtak szerint végezhetjük.116- . hogy a kocsány felőli részen bedugjuk a hurkot. Durva . Ennek a minősége messze elmarad a teljesen éretten aszaltétóL Ezek a gyümölcsök napon is aszalhatóak úgy. A cseresznyét és a meggyet teljes érésben szedjük.hasonlóan a szilváéhoz . joghurtok ízesítésére. a középsőt viszont aszalóban. egy pálcikára kötözött dróthuzal vagy vékony női csat segítségével úgy. Igy az aszalás kapacitását 2-2. mert ekkor adja a legértékesebb aszalványt.kezdetben alacsony hőfokon. Célravezetőbb azonban az aszalóban és a napon történő aszalást kombinálni. Ebből is készíthetünk aszalványt. Egyes száraz években a fán hagyott termés el kezd aszalódni. italok ízesítésére. csírák. de csak durvát.utolsó szakaszt végezhetjük napon. de a magozás sokkal gyorsabban elvégezhető. hiszen a cseresznye és a meggy érésének idején általában tombol a nyár. 2-3 nap alatt így is megaszalódhat. de csak a nagy szem ű. és utána hullik csak le. majd magasabbon. A finom aszalvány felhasználható süteménye. díszítésére. és a magot a keletkezett lyukon kirántjuk A másik lehetőség a kézi magozó használata.

tartalmaznak. majd annak befejeztével ezeket eltávolítani. amiknek egy része magas hő hatására károsodik. szárításukat ezért alacsony hőfokon. üdítőitalok. . A különböző teakeverékek. bodza. Aszalásukat. ill.szín. A ribizliféléket. ernyővel. ribizlifélék. -117- . illat. elzsírosodást gátló hatását is ismerik.és cseresznye kocsánynak fogyasztó.Aszaláskor érdemes összegyűjteni és megszárítani a cseresznye és a meggy kocsányát. bodzát a minél kisebb sérülések érdekében érdemes fürttel. stb. szín és illatanyagoknak megnőtt a mindennapi étkezésben betöltött szerepe. hatású anyagokat tartalmaznak. amíg a szemek összenyomva még rugalmasak. szeder. nagy tömegű levegő felhasználásával végezhetjük. müzlik nagy hányada természetes íz és színanyagokat tartalmaznak. áfonya. hogy igen értékes anyagokat . A valódi tea pótszereként is fogyasztják A meggy. ill. zamat. kocsánnyal együtt aszalni. de a modern háziasszony háztartása sem nélkülözheti ezeket. A szamóca és málna illatosabb fajtái nemcsak színezőként. hanem ízesítőként is felhasználhatók. A fekete ribizliből és a bodzából csonttá szárítás után őrleményt is készíthetünk." Bogyósgyümölcsűek aszalása Régebben a bogyósgyümölcsűek (szamóca. málna. áfonyát. szárításukról tudni kell azt. vitaminok. Aszalásukról. jostát. Ma azonban a természetes íz. A már elített "Gyógyító növények" címlí könyvben a következőt olvashatjuk a cseresznye és a meggy száráról: "A drogok (Pruni avi és a Pruni Cerasitipet) nyákoldó. vizelethajtó. Az aszalást addig folytatjuk.) aszalásával nemigen foglalkoztak. amit ételszínezőként lehet felhasználni. de már nem eresztenek levet. stb. szívműködést serkentő stb. Az alacsony hőmérsékleten előállított aszalvány jelentős C-vitamin forrás a téli hónapokban.

fütyülősen aszaljuk A fáról ponyvára lerázott szilva közül eltávolítjuk a leveleket. és az ebből adódó jó kihozatal. így a magyar aszalt szilva a ki. tapintása gumis. század elején Magyarországon több szilvát aszaltak. matt színű aszalványt nyerhetünk Az aszalóból kiszedett szilvát a szabad levegőnelterítve pihentetjük. vagy túlérett szilva 20-30 ora alatt megaszalódik Felülete fényes. A kocsányt kiszedjük. Duránci szilva) kivéve mind aszalhatók. befejezéskor ismét alacsony hőmérsékleten aszaljuk Aszalás közben a magas hőmérsékleti szakaszban többször is kivesszük a cserényeket az aszalóból a hidegebb levegőrel-2 percre. az aszalóba rakjuk. mint amit az országban értékesíteni lehetett. Az éretlen szilvából csak savanyú. A szilvát teljes érettségében. felmelegedés és mozgatás hatására a szilva felületére kiválik a cukros lé. íze édes főtt szilvaíz lesz.A szilva aszalása A XIX. A szilvát addig kell aszalni. kemény. ennek ellenére régebben eladásra csaknem kizárólag a Besztercei szilvát aszalták Előnye a többi fajtával szemben a viszonylag magas hús-. a nem magvaválókat (pl. vagy túléretten. amíg a víztartalma 30-33 % közé csökken. fekete és száraz lesz. és megkezdjük az aszaló felfűtését alacsony. hűvös. cukor. Mint a többi aszalványt. A gyors lehűlés ill. azaz a marokba fogva nem enged levet. majd magas. kártevőktől mentes helyen tároljuk. A hazai piacon többnyire a durva aszalványt értékesítették. a XX. de gyáttottak különleges aszalványokat . árnyékos. század végén.ilhoni piacokon is ismert és keresett termék volt.s. érett. ezt is száraz. A jól aszalt. azután ládába vagy zsákba rakva tároljuk. majd újra visszarakjuk a melegre. A szilva ekkor kapja meg a szép fényes felületét. un.és szárazanyag-tartalom. amelyek igen finom i csemegének számítottak. A Kárpát-medencében található szilvafajták. majd egy rétegben cserényekre terítjük. ágakat. A -118- A szilvát először .

Ha a szilva kicukrosodott vagy molyosodás tapasztalható. Ezt a műveletet úgy végezzük. meggyvagy szilva aszalványt. Vadon termő gyümölcsfélék szárítása Ezek közül a gyümölcsök közül a bodzát. sárgabarack-.) Gyomor-. és hólyaghurut elleni anyagokat is tartalmaz. A töltést követően készre aszaljuk a szilvát. a magokat eltávolítva szárítjuk. bél-. cseresznye-. ami egy felnőtt ember 3040 napi C-vitamin szükségletét tartalmazza. levegőztetni. Nagy szemű szilvából érdemes prunellát készíteni oly módon. majd újra csomagoljuk Magozott aszalt szilva készítésénél a szilva előkészítése ugyanúgy történik. hogy a szilvát 1-2 percig forró vízbe mártjuk Így a héja könnyen eltávolítható. ill. azután kiterítjük a hideg levegőre. míg a szilva ráncos nem lesz. de nyomásra még levet engedő szilvából a mag nagyon könnyen eltávolítható. valamint a gyógynövényként is ismert csipkebogyót és kökényt érdemes említenünk.Szedése akkor időszerű. ahol 10 perctg hagyjuk. etüválni kell. meglapítjuk. hogy félidőben a mag helyére diót. A felezéshez rozsdamentes acélból készült eszközt használjunk. Félidőben kivesszük az aszalóból.hosszú ideig tárolt szilvát havonta. Töltött szilvát vagy töltött prunellát úgy készítünk. (4-5 kg bogyóból nyerhető l kg csipkehús. hogy a szilvát kemencében vagy aszalóban kiterítve 110 C fokra hevítjük. majd készre aszaljuk. arnikor . . Ezután úgy kell aszalni. cukrozott. mint a durva aszalvány esetében az aszalás menete is azonos az előzőekben leírtakkal egészen addig. mindezeknek mézezett. mint a magozott szilvát. A ráncos. vagy csokoládéba mártott változatait töltjük. másfél havonta át kell szellőztetni.119- . A csipkebogyónak nagyon magas C-vitamin tartalma. Egészben vagy felezve. őszibarack-. Ezt követően a szilvát készre aszalj uk.

cékla. paradicsom. lestyánlevél.és zamatanyagokat tartalmaz.és fűszerféléket általában csontszárazra szárítjuk. vagy gőzölés után aszaljuk a következő zöldségféléket: zöldborsó. főzőtök. vöröskáposzta. A szárítás technológiáját ahhoz kell igazítani. ill. tárkony. A csipkét és a kökényt 30 C fok alatti hőmérsékleten szárítjuk. többnyire illóolaj formájában. zöldbab. a paprikát és a paradicsomat kivéve . .s így tárolható legegyszerűbben. amit nyersen nem tudunk betároini télire. zeller. ezért . fokhagyma. majoranna. így megőrzik teljes C-vitamin tar talmukat. petrezselyemzöld. kapor. vagy bá rmilyen más módon. hogy csak azokat a zöldségféléket tartósítsuk szárítással. sárgarépát és petrezselymet. . kakukkfű. aszalása Itt is érvényes az a szabály. amelyekről itt nem tettünk említést. bimbós kel. paprika. szárításával is próbálkozhatunk. A legtöbb zöldségfélét ugyanis többféle módon is száríthatjuk. Előfőzés nélkül nyersen aszalandók. hogy az adott terményből mit akarunk előállítani és a szárítmányt mire akarjuk használni. Nyersen is és előfőzve is aszalhatjuk a fejeskáposztát. póréhagyma. karfiol.a hagymaféléket. karalábé. Ezen növények mindegyike értékes íz. száritandék a fűszerként termesztett növények: vöröshagyma. kelkáposzta. aszalással.120- . A zöldségfélék szárítása ill. zellerzöld. Az ismertetett alapelvek betartása mellett természetesen olyan zöldségés fűszernövény aszalásával. A zöldség.sárgából pirosba hajlik a színe. Altalában előfőzés. Csak jó minőségű terményt aszaljunk! Az összes tartósítási eljárás közül a szárítás a legolcsóbb és a termény i.ne száríts u k őket 35 oC-nál magasabb hőmérsékleten.

ízletes tönkje van. egyszerűbb tárolni őket. elég egy nedves szivaccsal áttörölni a kalap felszínét és a tönköket A napon fél-egy óra alatt megszikkasztjuk. majd az üveget lezárjuk.anyag szatyorba vagy zsákba. mert abban megtöredezik és befülled) A friss. száraz helyen (pl. szellős. egészséges és ehető(!) gombákat szedjük csak össze. A kalapot a lemezes. vagy csöves részévellefelé helyezzük kosárba. Amelyik gombának ehető. tisztítsuk meg szennyeződés től. majd a kalapokat és a tönköt is szép egyenletesre felszeleteljük. PadJáson nem mindig sikerül csontszárazra szárítani a gombát. ládában. (Nem míí. mint az aszalt gyümölcsöket. akár több ev1g 1s. Mielőtt a kosárba tesszük. Ilyenkor jól zárható dunsztosüvegbe rakjuk a száraz. akkor a gombát szárítás előtt nem szükséges megmosni. A réten. de még lapítható gombát.) nehezen száradnak. Ha a szedést szépen. mezőn vagy erdőben termő gombákat kosárba szedjük.Mivel a zöldségféléket csontszárazra szárítjuk. és rnielőtt a kosárba rakjuk. a kalapot a tönktől szét kell választani. szennyeződés nélkül végeztük. Amennyiség től függően zsákban. 2-3 cm-es rétegenként sóval megterítjük. dunsztosüvegben tárolhatunk szárítmányokat. stb. ezért azokat tisztítás után és szeletelés e lőtt 5-10 percre forró vízbe mártjuk. A nyálkás felületű gombák (fenyőtinóm. teljesen kiszárított gomba a -121- . gyűrűs tuskógomba. vagy szárító. Az aszalóban készült. Ezután tiszta csomagolópapírra vagy hullámpapírra kiterítve naptól védett sze llős helyre tesszük. vagy cserényekre rakva aszalóban szárítjuk. a padJáson való szárítás nagy kockázattal jár. aszalása A gombaféléket fénytő l elzárt. aszaló berendezésben célszerű szárítani. ' o o A gombafélék szárítása. azt a tönkkel együtt szedjük fel. Mivel a gombák az erősen párás idő termékei. padláson).

sózás nélkül tárolható. A tönkbő l és a töredezett kalapszeletekből port készíthetünk.zöldségszáríhnányokhoz hasonlóan. A jól szárított és megfelelően tárolt gombát bármilyen gombás étel készítéséhez fel lehet használni. . mártások fűszerezésére használha~uk .122- . A gombaport töltelékek. ami 2-4 %-nyi sóval dunsztosüvegben évekig eltartható.

napi 7 óra.legjobb az abszorbert 45!2 és 60Qközötti szögbe állítani (1. az aszalót pedig Délre tájolni. A jó hatásfok eléréséhez arra kell törekednünk. l. szeptember-októberben pedig 6.5 óra. 9 óra.a Nap pályáját követve forgatni (2.ábra Az aszaló elhelyezése a nap mindenkori pályájának megfelelően .D 2. hisz ez ingyen áll rendelkezésünkre.NAPKOLLEKTOROS GYÜMÖLCSASZALÓK Ha olcsón akarunk az ízletes aszalványhoz jutni.ábra Az abszorber helyes dó1ésszöge E • K . vagy . ábra). Kollektoros aszalásnál figyelembe kell venni a napsütéses órák számának évszakos változását: A napfényes órák száma tavasszal (április-májusban) átlagosan kb. Ezért . hogy az abszorberre (hőelnyelő felületre) érkező napsugarak átlagos beesési szöge minél közelebb legyen a merőlegeshez. nyáron kb. az aszaláshoz érdemes a napenergiát felhasználmmk.ha tehe~ ük .123 - .figyelembe véve a nyári napjárást . ábra).

. Az aszaló típusát és méretét ennek megfelelően kell megválasztanunk. hogy nem számolhatunk ideális körülményekkel. Az . Az nagyobb teljesítményű. hogy az adott alapanyagokból mekkora mennyiséget szeretnénk aszalni az ehhez rendelkezésre álló idő alatt.az aszalás évszaktól függően 1. hogy a gyümölcsöt meg kell óvnunk a kártevő rovaroktóL A NAPKOLLEKTOROS GYÜMÖLCSASZALÓ ELKÉSZÍTÉSE A legegyszeriíbb gyümölcsaszalóhoz csak a napfény segítségére és egy árnyas fára van szükségünk.5-2 (max. 1. A gondosan előkészített aszalnivalót selyempapírra fektetjük az árnyékba állított asztalra. 0.8 m-es cserény t jelent.de a szabad vízfelület párolgási sebességénél mindenképpen kisebb . Az aszaló megépítésekor és rendszeres tisztításakor figyelembe kell venni. akkor a friss gyümölcs átlagos víztartalmával számolva ehhez optimális esetben 13 órára szüksége az aszalónak.94 m-es.75 m 2 felületű aszalácserényre van szükség. Figyelembe véve azt. egyenként 0. ez 3 db. Tehát a párologtatási kapacitása ideális esetben 864 g/ m 2• Nézzünk egy példát! Ha 20 kg alapanyagat 18 % víztartalomig akarunk aszalni.45 m 2-es felületű abszorberrel rendelkező.7 m x 0.124 - . és hogy az egyes gyümölcsök vízleadási sebessége is nagyon eltérő lehet ..Az aszaló kapacitásának helyes kihasználásához végig kell gondolnunk. 3) napot vehet igénybe.75 m x 11. Néhány alapadat a szárnításokhoz: 18-25 kg alapanyag megaszalásához 1. állványes aszaló maximális besugárzás esetén párologtató kapacitása ideális körülmények esetén 1250g vizet képes elpárologtatni óránként.

Ez a cserény egy malomkerék méretű.125- . hogy a rovarok. ábra). l l o ' l 3. az aszalvány gondosan védjük meg a direkt napsütéstől! Jó eredményt érhetünk el a padJáson történő aszalássaL Régebben ehhez az aszalási formához helyenként külön aszalécserényt fontak fűzvesszőből vagy gyékényből. elszennyezheti felszínét. hogy az aszalódás csak a verőfényes. ami árt az a sza lványnak. Nagy előnye. Hátránya viszont.ábrn Földrézsűre fektetett egyszerű abszorberes aszaló .aszalásnak ez a módja nem kíván komoly beruházást. Abszorberes aszalót több elképzelés szerint építhetünk A legegyszerííbb a rézsűre fekte tett. kifejezetten meleg napokon megy végbe megfelelően. rágcsáJók kárt tehetnek az aszalván yban. valamint az. üveglappal fedett abszorber. mely maga az aszalócserény is (3. alacsony peremű készség volt. Ha ezt az aszalási formát választjuk. hogy az aszalnivaló az abszorber felszínén fekve rontja annak hatásfokát. Hátrány viszont. hogy olcsó és egyszerű. Ebben a típusban előfordulhat túlzott felmelegedés.

és mindenki elkészítheti akár otthon is. csak egy darab alumínium lemez feketére festve. gyorsaság. Abszorberként használható az egyszerű fekete fóli a. stb. vagy a fekete sűrű szövésű textília is. csavarok. Ez a kollektoros gyümölcsaszaló hozzávetőleg egy család számára szükséges aszalványt képes előállítani a kertben növekv ő terményekből folyamatosan. (Kapható direkt erre a célra gyártott anyag is. ha eldöntöttük. mindig az éppen érőket aszalva..) . néhány deszka. vörösréz) alka lmaznunk Az alumínium lemez két oldalát a keret belsejéhez rögzítjük. hogy számunkra mely szempontok a legfontosabbak (alacsony költség. s nem víz melegítésére használjuk. A kollektor egyszerű fakeretes készülék. melyben a fény hővé alakítását egy fe kete matt festékkel (ideális esetben szolár lakk) vékonyan lefestett alum ín ium lemez végzi. egy kicsivel nagyobb üveglap. vagy egyszerű fa alátétekkel merevítjük. Mivel a képződő hőt hideg levegő. fém rögzítőszalag és szegek. nagy kapacitás.) Két ajánlott aszalótípus részletes bemutatása Az első tipus egyszerűségénél fogva érdemel figyelmet. Ugyanez igaz a felső burkoló üveglap és az abszorber-felszín közötti távolságra is. fémlemez. Ennek megépítéséhez nem kell más.126- . a középső részét a 4. Nagyon olcsó szerkezet. maximum 3 cm távolság legyen. ábrán látható m ódon. nem kell értékesebb anyagat (pl. Ezt az aszalót .kis" aszalónak nevezzük. ill. hogy az abszorber-felszín és a hátsó hőszigetelő réteg között minimum 2 cm. egyenletes minőség. Ez biztosítja a kéményha tás miatt áramló levegő lehető legnagyobb felmelegedését és gyors áramlását.Az abszorberes aszalók egyszerűbb és bonyolultabb változatban is készülhetnek A megfelelőt akkor tudjuk kiválasztani. A napkollektor építésével kapcsolatosan a legfontosabb dolog.

t ~ó -1+1"..R-r-o:. Ekkor az abszorber két hosszanti oldalának lefelé hajló peremet készítünk. ha fűzfavesszőkből és spárgából készítünk feneket az aszalókeretbe.127- . v .) .ta. (Ennél a megoldásnál ügyelni kell arra. l CZ-. Ilyen esetben az abszorber-felszín méretét érdemes többszörösére növelni.U~"""-::. l. hogy a spárgát néhány helyen csomózzuk végig a fűzfavesszőkön. vagy szúnyogháló. 4. de a természethez közelebb álló megoldás . hanem az abszorber-felszín alatt képződött meleg levegőt használjuk fel. Bonyolultabb. p~ika:rloottá.A legegyszerűbb esetben nem használunk fakeretet. ! l s:z::cg<Z c: cz. .. W\iG níJ :Cii\hítdl -. hogy az előmelegített levegőből minél többet hasznosíthassunk. ábra Az abszorber (levegó'kollektor) kialakítása Az aszalócserény kialakításának legegyszerűbb módja a kettős fakeret közé szerelt tüllháló. mely viszonylag olcsó és könnyen kezelhető .v Í ~Ó borda.5 1.. így azok nem tudnak elmozdulni egymás mellől.

kivitelezésében és. aszalócserény Jüzvesszőből és spárgából font keretes Az állványos aszaló. és általában nem környezetbarát szigetelőanyagokat felhasználni. Cserényei könnyen cserélhetők. és hidegebb pontokon páralecsapódással kell számolni. így a különféle méretű aszalványhoz mindig a megfelelő cserényt lehet berakni. Igy ugyan csökken az aszalónk hatásfoka. mint az a nevéből is sejlik.' 5. így később a fa száradása során keletkezett hézagokon keresztül az aszalónak ' kiegészítő légkeringése is lesz. -128 - . Egyszerre nagyobb mennyiségű aszalvány elkészítésére alkalmas. ábra Tüllhálós duplakeretes. Ennek kétféle módon lehet elejét venni. költségeiben is egy komolyabb alkotmány (30. Egyik módszer az. azonban nem kell költséges. kép). ill. Az aszalás során az elpárolgó nedvesség hatására az aszaló belsejében a levegő víztartalom szempontjából telítetté válhat. hogy a faszerkezet összeállításánál nem használunk szigetelőanyagot.

vagy puhafából készült. Ebben az esetben gondoskodnunk kell a hidegpon tok fokozottabb hőszigetelésérőL (Ügyeljünk arra. Így egyúttal időt nyerünk az aszaláshoz. akkor nincs szükségünk tartósítószerre. hiszen az aszalónak nem kell kiszárítania saját magát. akkor tanácsos konzerválni. be kell helyezni a hőmérőket A szellőzőnyílások egészen addig zárva maradnak. hogy az aszaló hőmérséklete n e emelk edjen 50 oC fölé. ha 40-45 oC között marad. hogy a szigetelőanyag ne kőzetgyapot legyen. és ügyelünk arra. Ha megtörtént a feltöltött cserények berakása a már felfűtött aszalóba.) Az állványes aszalónál külön "kéményt" is építhetünk armak legmagasabb . de jobb. hogy eső esetén letakarjuk az aszalót. zárjuk el.' ponqara. különösen az aszaló tartóvázának talajjal é rintkező részét. Ha azonban a faszerkezetet várhatóan gyakran éri majd csapadék. A hőmé rsékletet egyenletes fűtés mellett a szellőzök nyitásával és ' zárásával szabályozzuk Igy egyenletes lesz a szárítás. hogy a sarkokban és a fedőrész belső falán páralecsapódás indulhat meg. amíg az aszaló belső hőmérséklete nem érte el a 40-45 "C-ot.Ha aszalánk falát párazáróvá tesszük szigetelés alkalmazásával. Néhány szó a fatüzelésű aszalókról A fatüzelésű fekvőkérnényes aszalóban (29. és az összes nyílást lezártuk. Kép) egy kicsit bonyolultabb az aszalás. ill. beleértve az alsó és felső szellőző nyílásokat is. E célra használhatunk lenolajkencét. mert az ezekből letörcdező apróbb szálak az egészségre károsak lehetnek. itt is igen szép áru készíthető. az alsó és felső szellőzőket olyan mértékben n yissuk ki. Az aszalványt -129 - . Ha a faszerkezet keményfából készült. számítanunk kell arra. Ha ez meg történt. de ha betarljuk a szabályokat.

vagy a szelet. és az üresen maradt legfelső helyre friss terrnénnyel töltött cserényt kell betenni. Ezért amikor a legalsó cserényen már jó az aszalvány. de még nem roppan. Először attól az időponttól kezdődően. azaz a felső cserényen a legkésőbb. akkor azt ki kell venni. kétóránként ellenőrizzük. és a hőforrástól legtávolabbi. ha hajlításra eltörik ugyan a gerezd. Az aszalvány akkor lesz jó.hogy az aszaló elérte az adott hőfokot. azaz a legalsó cserényen aszalódik meg a termény. mindig a kéményhez legközelebbi. az összes cserényt egy szinttel lejjebb kell rakni. -130- .

A tájfajták kialakulása olyan agrárkörnyezetben zajlott. Az állami génmegőrző intézet jelenleg csekély mértékben foglalkozik a tájban való megőrzéssei (in situ megőrzés) . felbecsülhetetlen eszmei értékű nemzeti kincseink Ezt a munkát tovább kell vinnünk és át kell adnunk az utánunk jövő nemzedéknek. használata és megőrzése kiemel t fontosságú a jövőnket tekintve. Ezért a tájfajták megismerése. Rengeteg ember apró tudásának. mivel számos értékkel rendelkeznek. és szerepet vállalnának ebben az é rtékmegőrző tevékenységben. akik felismerik a tájfajták jelentőségét. hagyományaink élnek bennük tovább. munkájának az eredményeként jöttek létre. Ebből adódóan vegyszermentes önellátó kiskertekben használva minőségi és megbízható mennyiségű élelem előállítására alkalmasak. ahol még az iparszerű növénytermesztés nem hódított nagy teret. Felhasználhatjuk őket akár közvetlenül. Ezen írásunkkal azoknak a kiskertes gazdáknak szeretnénk szakmai segítséget nyújtani. kiemelve eredeti élőhelyükről (ex situ megőrzés). Az éghajlatunk gyorsuló változása miatt a tájfajták alkalmazkodó képességét viszont csak a tájban történő rendszeres termesztéssei tudjuk fenntartani (On-farm megőrzés). társadalmi és természeti változások hatására a régi és/vagy helyi fajták szinte teljesen eltűnnek a termesztésbőL Használatuk és megőrzésük azonban még ma is időszerű. -131- .Kertészeti növények tájfajtáinak kiskertes megőrzése és magfogási praktikái Bócsó Renáta és Juhász Attila A napjainkban is zajló gazdasági. A tájfajtákat mag formájában hűtött tárolóban tartják. akár nemesítési alapanyagként Ezek a tájfajták magukban hordozzák a múltunkat.

mert előfordulhat. ezért kevésbé alkalmasak vegyszermentes önellátó gazdálkodásra. helyi fajta. bár a tájfajta egy tájegységre.fajtakeverékként értelmezhető. szigont eljárási folyamat (DUS-vizsgálat). hogy a fajták megőrzését kellő szakmai alapossággal tudjuk elvégezni. a helyi fajta pedig egy szűkebb földrajzi egységre utal.). tájfajta jelleget vehet fel. régi fajta és modem fajta. ezért fenn tartásuk érdekében igyekezzünk minél több jellegzetes El ső -132- . és a mai fogalmakkal inkább . mely külső jegyekben eltér a modern fajtáktól. • Relatív külső egyöntetűség. A tájfajták elsősorban tömegszelekciós úton (szebb egyedekről szedett vetőmag továbbvitelével) kerültek a termesztésbe. • A modern faj tákat leginkább korszerű nemesítési eljárásokkal állítják elő (pl. de magas fokú belső diverzitás jellemzi őket. A továbbiakban már csak a tájfajták genetikai jellemvonásait részletezzük. és elismerésük törvényben szabályozott. Ezek a fajták a mai iparszerű növénytermesztés igényeihez lettek kialakítva. mivel ezek ismerete fontos ahhoz. hogy mi is az a tájfajta. és az adott helyen stabilitásra törekednek A helyi emberek ismerik ezeket és kötődnek hozzájuk. • A régi fajta nem teljesen egyezik meg a tájfajtával.: keresztezés. Mivel ezek a fajták eltérő genetikájú egyedek összességéből épülnek fel (populatív jelleg). Ha egy gazda hosszú ideig (5-10 éven keresztül) termeszti.lépésben szeretnénk tisztázni. • Tájfajtának nevezzük azt az ősi típusú fajtát. A fogalmak között sokszor nehéz élesen meghúzni a határokat. hogy a régi fajta a nemesítési módszerek hatására már inkább átmenetet képez a tájfajta (mint alapanyag) és a modem fajta között. hibridizáció stb. • A helyi fajta a tájfajta szinonimájaként használható.

de stabilabb termésátlagra és megfelelő minőségű termésre számíthatunk A tájfajták kialakulása a hagyományos paraszti gazdálkodás korába nyúlik vissza. egyöntetűség. Eltérő esetben a fajta genetikai háttere erősen beszűkülhet A széles genetikai háttér teszi lehetövé. A piaci (szállíthatóság.relatíve alacsonyabb. hogy a tájfajták az eltérő évjáratok környezeti viszonyaihoz is képesek legyenek alkalmazkodni.amodern fajtákhoz képest . melynek módszereihez is alkalmazkodtak a növények. nincs kiemelkedő hozamuk.• • • • tulajdonságú egyed vetőmagját begyűjteni. melyek vegyszermentes háztáji kertben hálás fajtákká válhatnak.) és társadalmi igények megváltozása ellehetetlenítették a tájfajták széleskörű alkalmazását.: kevesebb műtrágya. Előnyös tulajdonságaik. ezért a tájfajták fenntartása csak ilyen agrotechnikai feltételek között eredményes.és vegyszerhasználat). Ennek a kornak az extenzív termesztés volt a jellemzője (pl. Igényei alapján kiválogathat belőle szimpatikus egyedeket (pozitív szelekció). A vásárlók nem ismerik fel az és/vagy nem fizetik meg a tájfajtákban rejlő értékeket. A tájfajták kiszorulása a termesz tésből azért következett be. mert mai szempontrendszer alapján nem voltak versenyképesek. háttérbe szorultak a látványos megjelenéssei és a mennyiségi paraméterekkel szemben. Terméslik nem egyöntetű. E fajták egyedei szabadon termékenyülhetnek egymással (szabadelvirágzású fajták). A fajtaelismerés kritériumainak szigorítása szintén hozzájárult a termesztésből történő kiszomlásukhoz. ezért az idegentermékenyülő fajok esetében oda kell figyelnünk. Az olyan minőségi szempontok. mint a beltartalmi érték és a zamat. Ez izolációs módszerekkel és szigetelési technikákkal oldható meg. -133- . kevésbé reagálnak jól a megváltozott agrotechnikára és műtrágya-használatra. hogy a gazda saját maga tarthatja fenn a fajtáit. hogy a különböző fajták ne keveredjenek össze. Használatukkal . polcon tarthatóság stb.

így nem kell éveket várni. melyek számunkra megfelelően hasznosíthatóak. hogy tapasztalatokat gyiíjtsünk a fajtával kapcsolatosan. Azok számára. mert a helyi fajtának már előnye van a többivel szemben. mégsem lehetetlen szaporítóanyagokhoz jutni.). stb. Ezek a mai kereskedelmi forgalomban megtalálható fajtáktól eltérhetnek valamilyen fontosabb htlajdonságot tekintve (pl.: permakultúra. főleg Napjainkban különböző alternatív gazdálkodási formá kban (pl. mely a fajtákkal együtt a velük kapcsolatos anyag. ahol olyan kisközösségek oltalmát élvezhetik. Ha használnak. Mit keresünk? Olyan fajtákat amelyek az adott tájban már régóta (legalább 10 éve) termesztésben van. Termesztésben főleg id ős gazdák ragaszkod nak a család jól bevált fajtáihoz. Bármit gyűjtünk is be. hogy alkalmazkodjon az adott környezeti feltételekhez.134 - Elsősorban .: a mag színe.és információ áramlást is képes fenntartani. stb. de már az ő kertjeikben is csak csekély mértékben lelhe tők fel. a következő lehetőségeket tudjuk ajánlani: mindenki nézzen körül saját környezetében. A tájban történő használat és megőrzés szem pontjából elengedhetetlen egy civil tájfajta-megőrző hálózat kialakítása. Ezeknek a fajtáknak szűkösek ugyan a beszerzési forrásai. annak azért van jelentősége. alakja. Csak azokat a fajtákat célszer ű megtartanunk.Ma génbankokban és elvétve kiskertekben találhatjuk meg őket. hiszen . a legfontosabb. Az elsők között a helyi id ős gazdákat kérdezzük meg. hogy a mi kertünkben is jól teremjen. vegyszermentes gazdaság. régi fajtát. ezért legalább 2-3 évig tartsuk termesztésben. akik felhasználóként vagy fenntartóként szeretnének bekapcsolódni a helyi és tájfajták megőrzésébe. biogazdálkodás. melyek értékként tudják kezelnj a tájfajtában rej lő genetikai örökséget. Becsüljük meg az ilyen lehetőségeket. hogy használnak-e saját.) van lehetőségük a fennmaradásra.

heirZoom seeds) Sok esetben azonban nem a Kápát-medence klímájához alkalmazkodott fajtákkal foglalkoznak. Portékájuk között és kertjeikben még számos .szervezetek (pl. Erdemes felkutatnunk a környékben élő. Ilyenek például a sárgarépa és a retek egyes fajtái. melyek kereskedelmi alapon forgalmaznak régi fajtákat (Keresési kulcsszavak: seed saving.többségében civil . melyek fontosnak tartják a gyakorlati fajtamegőrzést. amelyek még nincsenek erős nemesítésbe vonva. hason1ó érdeklődésű embereket. a vetőmagboltban vásárolt alapanyagból is kiindulhatunk Ezek még kellően széles genetikai háttérrel rendelkezhetnek ahhoz. és megnéznünk a saját terményeit árusító kisgazdák kínálatát. Az idősek szívesen mesélnek a régmúlttót a növény szerepéről. jelentőségéről. helyi és régi fajta fellelhető. csoportokat.135- . Az intézettől minden magyar állampolgár ingyenes magmintákat kérhet kipróbálás és használat céljára. hogy több éves termesztés után a helyhez jól alkalmazkodó helyi fajtát alakítsunk ki belőlük. hogy olyan fajok esetében. fenntartását és megőrzését a Tápiószelei Agrobotanikai Intézet (hivatalosan jelenleg Növényi Diverzitás Központ) látja el. . Hasznos lehet elmennünk a környékbeli piacokra.kapcsolataink ápolása közben nem csak magokhoz juthatunk hozzá. Mellékesen jegyeznénk csak meg. vagy a. Ilyenek például a Magyar Élőfalu Hálózat. Ugyanezt elmondhatjuk régiós szinten is. . Aliami szinten a kertészeti és szántóföldi tájfajták begyűj tését. permakultúra és az alkalmazkodó gyümölcsészet megismertetéséért munkálkodó közösségek. hátha valaki már rendelkezik fontos információkkal vagy értékes szaporítóanyagokkaL Tevékenységünket kiterjeszthetjük az ország egészére. Nemzetközi szinten léteznek olyan . termesztéséről és saját tapasztalataikról is. az osztrák Arche Noah vagy az angol Organiic Gardening). Vannak olyan civil szerveződések és mozgalmak. a francia Kokopelli.

hanem szaporítóanyagról beszélünk. mivel a ve tőmag kifejezést hivatalosan csak olyan bejelentett fajták magjaira használják. spenót). hogy a kiválasztott virágok vagy csak a saját virágporukkal. Ennek célja. csakroshagyma ). A magról szaporított kertészeti fajok esetében a szakszerű magfogás szempontjából fontos ismernünk azok termékenyülési típusait. Ezeknél a fajoknál-ha ugyanazon fajból több fajta is jelen van a környékenfontos a megfele l ő izolációs távolság betartása. Az idegentermékenyülő növények csoportján belül két típus létezik. hogy a jól kifejlett bimbókat vékony vattarétegbe burkoljuk.ha nincs elég teriiletünk a térbeli izoláció kivitelezésére . mivel vannak olyan fajok. uborka) és a szélmegporzású (pl: kukorica.alkalmazhatunk egyedi virágizolációt vagy izolációs sátrakat is.136 - . amelyeknek magmintái megfelelnek a vetőmagszabványok előírásainak. A paprika esetében jól alkalmazható az egyedi virágizolációs módszer. vagy az adott fajta más egyedei ről szedett pollenkeverékkel termékenyüljenek meg. melyeket magról. másokat pedig fő l eg veg etatív úton szaporítunk (pl. paprika) kiskertekben megfelelő odafigyeléssel is csupán egy-két fajta tartható fenn fajtaazonosan. burgonya. idegentermékenyülő fajok esetében . hogy nem a teljes növényt. Az erősen idegentermékenyülő fajok esetében (pl. a rovarmegporzású (pl.: sárgarépa.A fontosabb kertészeti fajok praktikái szaporítóanyag-előállítás ának A tájfajták esetében nem vetőmagról.: tökfélék. majd néhány nap után .: fokhagyma. hanem csak egyes virágait tarjuk meghatározott körülmények között a termékenyülés idején. A szaporítóanyag kifejezés gyűjtőfoga lom. A magról szaporított fajok jelentős része i degentermékenyülő. A rovarmegporzású. A virágizoláció lényege. fonállal rögzítjük.

Amikor a bibék (kukorica bajusz) kezdenek megjelenni. hagymafélék. termékenyített termésekből oldjuk meg. A szaporítóanyag megőrzését ezekből a szabályozottan . Az így kezelt virágok kocsányait lássuk el jól látható. Egyes növényfajoknál (pl.: színes szalag. vagy olyan időjárási viszonyok között. fonál). ernyősök) a méretükből adódóan könnyen megoldható a teljes növény szigetelése izolációs sátor használatáva1. és egy fonál vagy szalag segítségével megakadályozzuk annak kinyilását. hogy könnyen kezelhető és teljesen zárt legyen. a növény méretétől. vegyük le a sátrat a növényekről. és egy . a készítő fantáziájától és a rendelkezésre álló anyagoktól függően. Mivel sátor alkalmazása mellett a rovarok nem tudják elvégezni a virágok megporzását. A szigetelés megkezdésekor a fajta éppen virágzó hím ivarú virágzatáról pollenkeveréket gyűjtünk. hogy még ezek magjaiból is válogathassunk később . mely a légmozgást nem gátolja.eltávolítjuk. A tökfélék esetében akkor történik a virágízoláció. és egy ecset segítségével porozzuk be a kiválasztott egyedeket egymás közt. amikor kora hajnalban a virágok még nem nyíltak ki és még a rovarok sem járnak. mivel ennél a növénynél a hím (címer) és a nőivarú (torzsa virágzat) virág külön helyen van. A szélbeporzású kukoricánál egy különleges módszert alkalmaznak. Magfogás szempontjából a nőivarú virágra kell koncentrálnunk. Akár hajnalban.137- . Ez egy szúnyoghálóval vagy tüllhálóval bevont váz. Fontos. a virágokat egymás között termékenyítjük meg egy ecset segítségéveL Ezután a szirmokat összezárjuk. Erdemes több virágot kezelni. A sátrat a virágzási időszak kezdetétől a végéig (pár hétig) kell a növényeken hagyni. akár alkonyatkor. ezért ebben az esetben is nekünk kell a segítségükre lennünk. a termőhely jellemzőitől. onnantól kezdve kell szigetelni egyedileg minden kiválasztott virágzatot. A kinyílás e l őtt álló virágok (8-10 kü lönböző egyeden lévő virág) szirmait óvatosan széthúzva. tartós jelöléssei (pl. amikor a rovarok nem járnak. de a rovarokat távol tartja a virágoktóL A sátor vázának formája és anyaga különböző lehet.

a közönséges bab. A megfel elően termékenyült. így nagyon kicsi az esélye az idegentermékenyülésnek Ebből adódóan ezeknek a fajoknak több fajtája is termeszthető egymás mellett. Hüvelyesek magfogása A fenntartás szempontjából a hüvelyeseknél is két csoportot különíthetünk el. hűvös helyen akár 3-4 évig is tárolha tjuk Idegentermékenyülők -138- . A zacskót a virágzás végén.ecset segítségével felvisszük a bibére. A hüvelyesek jelen tős részénél felléphet a mag zsizsikesedése. a csicseriborsó. Ezeknél nem kell izolációs távolságot tartani a fajták között. a közönséges bab. Néhány magról szaporított faj önterm ékenyülő. a borsó. Öntermékenyülők a borsó.és csakis akkor . egészséges hüvelyekben érett magvakat tegyük félre vetés céljára. A legismertebb kertészeti növények között négy faj tartozik ide. A magvakat ezután száraz. méteres bab. nagyfokú odafigyelést és precíz munkát igényelnek. a lencse. vagyis egy adott növény . lóbab. Ezután papírzacskót húzunk a . ezért a magvakat tárolás előtt célszerű fagyasztással vagy gázosítással kezelni. a paradicsom és a saláta. Az előzőekben ismertetett speciális m ódszerek rendszeres. homoki bab és a mungóbab.általában virágszerkezetéből adódóan . női virágokra. Igy csa k a hibére kent polienek tudják megtermékenyíteni a nőivarú virágza tot. és odakötözzük. akár egymás mellé is ve thetők a hízbab.feltétlenül távolítsuk el. holdbab. amelyek termesztésénél 25-50 m-es izoládós távolságot kell tartanunk a különböző fajták között.már a virág kinyílása előtt megtermékenyül.

idősebb töveket tőosztással is szaporíthatjuk A vöröshagyma és a póréhagyma csak magból kiindulva szaporítható. minden évben hoznak virágot. majd a következő tavaszon kiültetve összevirágoztatjuk A hagymafélék magjai csak rövid ideig.139 - . Kevésbé is mert és elterjedt hagymafélék. Mindkét termesztési módnál hűvös. A vöröshagymánál létezik olyan termesztési mód (makói). vagy alkalmazzuk a már említett izolációs sátra t. 1-2 évig csíraképességüket őrzik meg .ma évelők. egészséges. d e a jól fejlett. Nyár végén a megérett magokat begylíjtjük. és érlelnek magot. száraz helyen átteleltetünk legalább 4-5 fajtá ra jellemző hagymafejet. fejlett példány t a szabadban vagy pincében átteleltetünk. A hagymákból 4-5 egészséges. Erősen i d egentermékenyülő tulajdonságuk miatt a különböző fajtáit megfelelő távolságra (50-100 m) izoláljuk el. amelynél az első évben csak dughagymát állitanak elő.Hagymafélék magfogása A fenntartás szempontjából három csoportba sorolhatjuk ezeket a fajoka t. ezért sok esetben nem kell izolációt alkalmazni. Szaporításuk legfőképp magvetéssei történik. jól fejlett hagymafejek gerezdjeit használjuk. a második évben pedig a dughagymábó l kifejlett fejeshagy mát nevelnek. Szaporítás ra a szép. A póréhagyma már az első évben kifejlett hagymát nevel magról. majd tavasszal kiültetve összevirágoztatjuk őket. Egyáltalán nem vagy csak csekély mértékben hoz magot a fokhagyma és a csokroshagt. A másik termesztési mód esetén a magból már az első évben kifejlett fejeshagymát nyerünk. A metélőhagyma és a tatárhagt. ezért fenntartásuk vegetatív úton történik.ma.

A céklát a tavaszi fagyok után kiültetjük és . cukkini. ily módon 3-4 évig megőrzi csírázóképességét. H a csak kis terület áll rendelkezésünkre. Az egyéves fajok (ker ti spenót. hűvös helyen tároljuk. akkor az egyedi virágizoláció módszerét alkalmazh atjuk. Tökfélék magfogása A tökfélékről általánosan elmondható. elveszítik fajtajellegü ket és átmeneti formákat hoznak létre. A magot a kóróról letisztítva száraz. A kétéves fajoknál (cékla. szélmegporzásúak és csupán csekély mértékben jelentkezhet náluk a rovarmegporzás. amelyeknek magjai már nem fajtaazonosak Más tökfajok az úritökkel nem kereszteződnek össze.Libatopfélék magfogása Ebbe a növénycsoportba tartozik a botspenót. ezért minimum 50-100 méter izolációs távolságot kell tartanunk a fajták közt. hogy i degentermékenyülő k és rovarmegporzásúak.: nagydobosi. mángold) át kell telelterni a kiválasztott 6-8 anyanövényt A cékla pincében. elszáradnak. spárgatök valamint a sütőtök egyes fajtái (pl. a mángold szabadföldben teleltethető át biztonságosan. Az úritök fajh oz (Cucurbita pepo) tartozik a patiszon.az egyéveseknél említett távoJságot betartva összevirágoztatjuk Az elvirágzott növények általában nyár végére megémek. kiszombori). a kerti spenót. Ilyen a laskatök (istengyalulta tök) és a pézsmatök (kanadai típusú sütőtök). botspenót) magfogása egyszerű. A termékenyülésükre általánosan jellemző. csupán a megfelelő távolságokat (25-50 m) kell megtartani a kölönböző fajták között. a cékla és a mángold. Ha ezek összeporzódnak. ilyenkor a magvakat a kóróval együtt begyűjtjük. hogy ide genterm ékenyül ők. Ezek fajtáit tehát akár 5-10 rnéterre is ültethetjük az úritöktő L .140- .

a magon maradt hártya nedvességet vehet fel a levegőből és a mag penészedésnek indulhat. izolációs távolságuk megegyezik a tökfélékéveL Egyes tapasztalatok szerint a sárgadinnye uborka közelében pár év után elveszíti sárgadinnye jellegét. A napjainkban termesztésben lévő fajták zöme a vírusos leromlás miatt alkalmatlan a több éves termesztésre. pár napig áztassuk vízbe. közülük is a tojás nagyságú méret az optimális. ezért nem javasolt 50-100 méteren belü l ültetni őket.) nem hajlamos a lerornlásra. hogy a hús és a magokat borító lévő finom. hogy a tövek évről évre egyre kisebb gumókat hoznak (elaprózódnak). A szépen kifejlett. törékenyek lesznek. Ebből adódóan az izolációnak nincs jelentősége.141- . Előhajtatás esetén jól megfigyelhető a különbség. az egyes fajtákat pár méterre is ültethetjük egymástól. Ha az áztatást kihagyjuk. őrségi és számos szemes fajta stb. melynek tünetei. Ezen kívül a gumókan a fénycsírák megnyúltak. A vetőgumókat a bőven termő. egészséges termésekből válogassunk ki a fajta jellegét hordozó példányokat (4-5 termés). A jól előkészített és m egfelelően tárolt mag 3-6 évig csírázóképes. ezért évről-évre vírusmentes vetógumót kell vásárolnunk Szerencsére számos tájfajtánk (pl.Az uborka és a sárgadinnye is erősen i degenterméken yülők. A sütőtökök kiválasztásánál ezen kívül vegyük figyelembe a termés tárolhatóságát és ízanyagait. Az ilyen egyedekből ne szaporítsunk tovább. Burgonyafélék fenntartó szaporitása Európában a burgonya vegetatív úton történő szaporítás terjedt el. A tökféléknél pár hét utáérlelés követően kikaparhatjuk a magokat.: bakonyi kék. higroszkópos hártya leázzon róluk. Mielőtt egy újságpapírorr megszántjuk a magokat. egészséges tövek alól szedjük. . ezért a háztáji gazdaságban éveken át fenntartható. A burgonyánál elterjedt betegség a vírusos leromlás. és a leveleken kü l ön böző sodrcsodás vagy mozaikosodás jelentkezik.

-142 - . Ebben az esetben gondoskodni kell a növények biztonságos átteleléséről (pl. de a tárolásnál a mag emiatt könnyen bepenészedhet. ezért a kertben számos fajtája könnyen fenntartható. A növények magkórója nyár közepére elszárad és a magok beérnek. tarlórépa). Több fajta esetében csakis egyedi virágizoláció alkalmazása mellett ajánljuk a szaporítóanyagok továbbvitelét a fajta megőrzése céljából. érett. Legkevesebb 3-5 egyedről vegyünk jól fejlett.A paradicsom öntermékenyülő. őszi vetés esetén a virágzás és a magfogás a következő évre tevődik át. és a becó1cékből kinyerjük a magvakat. A kórókat begyűjtjük. A jól tárolt mag 3-4 évig is megőrzi csíraképességét. egészséges és ízletes termésekből (minimum 4-6 termés) egy pohárba kaparjuk ki a magokat. A nyárvégi. Keresztesek magfogása A keresztesvirágúak családjába tartozó zöldségfélék kifejezetten idegentermékenyülők és rovarmegporzásúak. ezért kiskertben csak 1-2 fajta megőrzése oldható meg egy tenyészidőszakon belül A fajták közötti izolációs távolság 25-50 méter. Pár napos áztatás hatására a magokat körülvevő higroszkópos nyálka lebomlik A magokat a természetben ez a nedvszívó közeg segíti. fajtára jellemző tulajdonságokat hordozó terméseket A magokat a termésből kiszedjük. Minimurn 4-5 egyed szi. rukkola tavaszi vetésset már nyáron felvirágoznak és magot érlelnek. A magok 3-4 évig csírázóképesek. tarlórépa. és engedjünk d vizet.retek. A paprika és a padlizsán túlnyomórészt idegentermékenyülő és rovarmegporzású. vagy speciális (sátorral történő) izolációróL Az egyéves fajok . átmossuk és rnegszárítjuk.: őszi és téli retek. A virág már a kinyílás előtt megtermékenyüL A jól kifejlett.ikséges az összevirágoztatáshoz. ezért gondoskodnunk kell a térbeli (50-100 m). érett. hogy nedvesen maradjon a kritikus csírázási szakaszban.

fajtára jellemző egyedeket (4-5 példányt) hagyjuk felvirágozni.A káposztafélék m agfogása nem egyszerű feladat. -egymás mellé is ültethetők. klímánkra ilyenkor már a légköri aszály a jellemző. káposzta. bimbóskel . Magjaik 3-4 évig csíraképesek. Száraz. ezért izolálni kell őket. rovarmegporzású.levelű. hűvös helyen tárolva a magok2-3 évig csíraképesek A saláta öntermékenyülő. A cikória viszont idegentermékenyülő. A kétéves változatok . ami szabadföldön ritkán fordu l e lő . Az egyéves változatok .143- . mert egy azon faj változatai. tölgJ. jégsaláta stb. ezért ki kell válogatnunk azokat a termesztésben nem kívánatos egyedek.karalábé. amelyek az első évben magszárat hoznak. tépő-. brokkoli .nyár közepén kezdenek virágozni. Itt főleg a vad rokonról. A szép.knrfiol. fejlett. a katángkóróról történő beporzódást kell megakadályoznunk. mert teljesen száraz állapotban már erősen peregnek. . A magokat a sárguló kóréval gyűj~ük be. hiszen telelterni kell az anyanövényeket A mi klímánkon csak ü vegházban vagy fóliasátorban oldható meg a magkötéshez szükséges környezeti feltételek biztosítása. mert a növény vad jelleget ölthet magára.esetében tovább bonyolódik a magfogás. Salátafélék magfogása így a különböző változatai -fejes. A termesztett cikória a második évben virágzik. A virágok termékenyü léséhez magas pá ratartalom szükséges. Ugyanez igaz az endíviára is. A különböző káposztafélék összeporzódnak egymással.

ezért az első év végén válasszunk ki fajtánként 4-6 db jól fejlett gyökértestet és ezeket teleltessük át magfogás céljából. A magok 2-4 évig őrzik meg csírázóképességüket Fűszer- és gyógynövények magfogása A kiskertekben leginkább használt fűszer.Ernyősök magfogása Az ernyősök erősen idegentennékenyillők.már az adott évben virágot és magot hoznak. a paszternáknál a vad paszternák jelenléte okozhat problémát a virágzás évében. rovarmegporzásúak. virágzat szerkezetére utaL Nagyon dekoratív és illatos növények. melyeket magfogás szempontjából érdemes külön tárgyalni. ánizs . majd tavasszal a fagyok után kiültetni. ezért izoláci ójuk megoldására kevés fajnál van szü kség (pl. A kétéves gyökérzöldségek a második évben virágoznak. A paszternák és a petrezselyem kint teleltethető szabadföldben. kétéves és évelő fajok. Nem sok fajtát nemesítettek ki belőlük. A magkórét e rős sárgulásakor gyűjtsük be. -144 - . A sárgarépát és a zellert pincében. és összeporzódásuk a fajta Jeromlását idézheti elő.koriander. A sárga répánál a vad murok. ezért most főleg róluk teszünk említést. Mindkét családnál vannak egyéves. ezért a rovarokat erősen vonzzák. A családok megnevezése ebben az esetben a virág ill. kapor. bazsalikom fajták esetében). őssze l a kiválasztott egyedeiket érdemes közel ültetni egymáshoz. mivel mindkettő gyakori gyomnövény. rovarmegporzásúak. majd teljes megszáradás után morzsoljuk le róla a magokat. nyirkos homokban kell teleltetni. ezért különböző fajták termesztése esetén nagy izolációs távolságot 50-100m) vagy izolációs sátrat kell alkalmaznunk Magfogás szempontjából elkülöruthetünk egyéves és kétéves fajokat Az egyévesek .és gyógynövények az ajakosok és a fészkesvirágúak családjába tartoznak.

A két éves növények az e lső évben csak tőlevélrózsát fej lesztenek. évelő majoranna. Ajakos például a citromfű. pipitérfélék. Az ajakosok közill kétéves faj például a muskotályzsálya.Az egyéves növények az első évben virágoznak és magot érlelnek Az ajakosok közill egyéves a borsikafű. mert ezek kellő populációméretben (minimum 80-100 egyed). Külön tennénk említést a mentafélékről. Fészkesvirágú évelő a cickafark. ürömfélék. Sok ismert évelő faj is szerepel ezekben a családokban. szurokfű. azok sokszor nem csíraképesek A mentákon kívül ismert még néhány faj. A magokat akkor gyűjtjük. melyeknél egyszerűbb a vegetatív szaporítást alkalmazni (pl. amikor a virágzat majdnem teljesen elszáradt. a bazsalikom. A kórót még kicsit utószárítjuk. A kukorica magfogása A kereskedelemben ma kizárólag hibridek kaphatók. levendula. majd a második évben virágoznak. mert pár év alatt leromlanak. és a majoranna. izsóp. fészkeseknél pedig a máriatövis. kasvirág. melyek erősen vegetatív úton szaporodnak. évelő borsika. -145 - . tarackolilak Ha fejlesztenek is magot. Ezek h osszútávon nem tarthaták fenn. Helyettük szabadelvirágzású helyi és/vagy tájfajtákat érdemes használnunk. a fészkesvirágzatú növények közül pedig a körömvirág. a büdöske (bársonyVirág) és a sáfrányos szeklice. a kamilla. majd kimorzsoljuk belőle a magoka t. Ezek általában a második évtől virágoznak annyi éven át. Csírázóképességüket megfel el ő tárolási körűlmények között 2-3 évig megőrzik. a sárkányfű. zsá lya. tárkony. amíg a növény él. szakszerű válogatással hosszú ideig megőrizhetők. gi lisztaűző varádics.: néhány levendula faj).

Ebből adódóan a térbeli izolációs távolság 100-150 m. Lehetőséget biztosítunk gazdaságunk meglátogatására és . Azonban vannak olyan praktikák. a nőivarú virágzat elkülönítésén kívül használható módszer az időbeli izoláció is.június végéig). A fajtákat 3-4 hét különbséggel ve~ük el (április elejétől . hogy ez a szakmai segédlet hasznosnak bizonyul majd a fajták kiskertes fenntartásában és megőrzésében. hűvös. jól zárt tárolóedényben a magok 3-4 évig őrzik meg csírázóképességüket Reméljük. szélmegporzású növény. hogy a termés még beérjen szeptember végétől október végéig terjedő időszakban . annak szívesen adunk bővebb szakmai tanácsot. jól fejlett. A recesszív magtulajdonságok (ilyen a mazsola jelleg és a fehér magszín) bármilyen idegentermékenyülés esetén azormal eltűnnek.A kukorica erősen idegentermékenyülő. Száraz. Ha valaki szereme jobban elmélyüini ebben a témában. így a virágzási idejük nem esik egybe. Az utószárított csövekről csak a középső. érett fajtára jellemző tulajdonságú. egyöntetű szemeket tegyük el magnak. kapcsolatok építésére.a többi szerzőével együtt . A magfogáshoz válogassunk ki fajtánként mmunum 8-10 db.önkéntes munka formájában . A térbeli izoláción és egy már említett eljáráson. A vegetációs időszak közepe felé haladva már csak rövid tenyészidejű (100-120 napos fejlődésű) fajtát érdemes vetni. Kihasználhatjuk egy-egy fajta genetikai tulajdonságait is az elkülönítésre. mindkét végén megfelelően termékenyült Qól benőtt) csövet. és így az érett csőről a nem fajtaazonos szemeket külön tudjuk válogatni.a gyakorlatszerzésre is. bizalmi alapon szaporítóanyaget is tudunk adni Mindezek feltételeit a kapcsolatfel vétel során tisztázzuk együttműködő partnereinkkeL 1 Elérhetőségünk . ' Nyitottak vagyunk az együttmlíködésre. Korlátozott mértékben. melyek alkalmazásával egy kiskertben is fenn tudunk tartani több fajtát egy adott évben.a könyv végén található -146 - .

gocsejta.com Lázár Péter Táltos Szabad Színházi és Humanisztikus Pedagógiai Egyesület H-8935 Alm. elérhetőségek Bócsó Renáta és Juhász Attila H-7085 Nagyszékely.hu www. +36 30/399-5117 Kovács Gyula H -8986 Pórszombat. +36 30/467-0676 neona ta@ freemail. Kossuth u. 9. +36 30/243-0739 holdbeli®gm ail.hu Lantos Tamás Ormánság Alapítvány H-7967 Markóc. Virág u.Kapcsolatok. +36 70/429-3843. 14.com . Dózsa György u. +36 30/520-5968 darazsizsolt@zelkanet.hu Dóka László H -8790 Zalaszentgrót. 14. +36 73/352-333 ormans aga la pitvany@gmail.á sháza. 2. +36 20/347-2686. Zala u. Fő u. 15. 1/A +36 30/235-1063 kovacskert@ freemail.147- .hu Darázsi Zsol t Göcsej Természetvédelmi Alapítvány H-8932 Pókaszepetk. Petőfi u .

.

• .. -". l l .~ .J!I' • ..

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful