You are on page 1of 149

E l s ő

E l s ő zalai gyümölcsészkönyv
Tájban az ember
Kiadja
a Göcsej Természetvédelmi Alapítvány
2010.
Szerkesztette:
LázárPéter
A k ü l s ő borító fotóit
Kusztor Dávid és Lantos Tamás
készítették
További fotók:
Darázsi Zsolt
Kovács Gyula
Kis Attila Sándor
Lantos Tamás
Lázár Péter
ISBN 978-963-08-0608-4
F e l e l ő s kiadó:
Darázsi Zsolt
Ziegler-nyomda
Keszthely
Tartalom j egyzék
tc.-él az olvasóhoz .. . ....................................... 5
l Az alkalmazkodó gyümölcsészet alapvonásai ............... 9
(Lantos Tamás)
l. Mi a gyümölcsös . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . l O
2. Gyümölcsös típusok. .. .. ............................ 14
3. A gyümölcsös rendszere . . . . .. . ....... . .............. 17
4. Az alkalmazkodó gyümölcsészet ..................... 24
ő sajátosságai
5. A gyümölcsös kialakítása ........................ .... 38
6 A
.. •• t .. ' l t t ' 45
. gyumo csos e e ese ... . . . . .. . ... . . . . .. . ........ : ..
7. Az alkalmazkodó gyümölcsészet haszonvételei ........ 63
8. A gyümölcstermékek tárolása, . ... . . . ................ 64
feldolgozása és tartósítása
9. A gyümölcstermékek értékesítési ő ..... . .... . 67
10. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz ... . . . .. . . . ... . . ... 69
II. A Göcsej gyümölcsészeti hagyománya ..... .. . . ... . . . . .... 77
(Kovács Gyula)
III. Madárbarát gyümölcsös ... . . ... .. .................. .. .. 97
(Darázsi Zsolt)
IV. Aszalás az önfenntartó gazdaságban .................. .. . 107
(Dáka László)
V. Kertészeti növények tájfajtáinak \<iskertes ...... .. ........ 131
ő és magfogási praktikái
(Bócsó Renáta és Juhász Attila)
Kapcsolatok, ő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147
- 3 -
Kedves Olvasó!
Egy olyan könyvecskét tartasz a kezedben, amely ebben a
kaotikus, kilátástalan ő ő korban - az emeberemlékezet ő
tudáshoz visszanyúlva - az új Föld megteremtésének reménységével
ajándékoz meg.
Könyvünk egy "táj- és embervédelmi" program (hivatalosan:
" Fenntartható ő a háztájiban - Alkalmazkodó gyümölcsészel
bevezetése zalai aprófalvakban") eredményeképp született, a Norvég
Civil Támogatási Alap felbecsülhetetlen segítségéveL
Amikor ez év márciusában ő alkalommal találkoztunk a
résztveválckel - fiatalok és ő kisgyerekes családok és
magányosan gazdálkodók, ő és ő -, azonnal
világossá vált, hogy nem egy szokványos "kertészeti tanfolyam"
ő leszünk, hanem ő együttgondolkodásé,
amelynek fókuszában az ember és természet viszonya áll, s amelyben
minden kapott vagy szerzett tudás, tapasztalat és szemléletmód
ő értéknek számít.
Ez a gazdag, számtalan egymásba fonódó ő álló program
megmutatta számunkra egy tiszta lelkiismerettel járható út
ő és a hazatalálás örömével ajándékozott meg bennünket.
Olyan felismerések tudatosultak bennünk, amelyeket mindig is
tudtunk, de még magunknak sem mertünk kimondani, mert azt
hittük, hOgJJ társtalan "másként gondolkodók" E
könyvecskén keresztül nem tudjuk mindazt átadni Neked, ami
velünk, illetve bennünk történt, de azt gondoljuk, hogy a sarok között
át fog sütni az a melegség - a hit, a remény és a szeretet melegsége -,
ami kísérte és kísérni fogja.
Kiadványunk az ő zalai gyümölcsészkönyv" címet viseli.
ő azért, mert hamarosan követni fogja egy új abb kötet. Az
ő a természeti adottságok és az abban ő ő feló1 közelíti
meg az alkalmazkodó gyümölcsészetet (Tájban az ember), a
másodikban (Ember a tájban) olyan, a gyümölcsészel szerves részét
ő témákkal foglalkozunk majd, amelyek a résztól azaz a
tájalkotó ember ő közelítenek az egész felé. (Ilyen témák pl. a
fenntartható otthon, közösségépítés, függetlenedés a ő
(fenn)tarthatatlan ő az alkalmazkodó gyümölcsészel
etikai vonatkozásai.)
"Zalai" azért, mert a két zalai civil szervezet (a Göcsej
Természetvédelmi Alapítvány és a Táltos Szabad Színházi és
Humanisztikus Pedagógiai Egyesület) által meghirdetett
programnak két kis zalai falu, Almásháza és Tilaj adott otthont, és az
ő ő is zalai tájakról érkeztek. A zalai helyszín azért bír
nagt; ő mert itt - egy csodálatos, mozaikos ű
tájba ágyazottan - még ő a gyümölcsészel ő és tovább
ő hagyománya a szervesen hozzá tartozó tájfajtákkal és
változatokkal együtt. A gyümölcsészetet nem kell egy lélektelen,
holdbéli tájon a ő kezdeni, mert itt még hatalmas - pénzben
kifejezhetetlen ű természetes tó'ke áll rendelkezésünkre!
,
Es "Gyümölcsészkönyv" azért, mert középpontjában az önellátó
gazdálkodás legösszetettebb formája, a gyümölcsészet, és annak is az
újragondolt, szelíden gondoskodó és alkalmazkodó változata áll.
A könyvben olvasható öt írást, akárcsak a gyümölcsészetet, a
sokféleség (idegen szávai "diverzitás") jellemzi. Az írások nemcsak
abban különböznek, hogy a gyümölcsészet rendszerének ő
szintjén álló elemeit tárgyalják, hanem abban is, hogy ő a
megközelítésük. Ne ő meg tehát Kedves Olvasó, ha egy
gondolati, modellközpontú közelítés után egt; élményközpontúval, a
könyv végén pedig egy technológiai ű találkozol. Az
alkalmazkodó gyümölcsészet egyik nagt; erénye éppen az, hogy ezt a
fajta sokféleséget is magába fogadja és a rendszer szerves részévé
teszi. (Szemben a nagyüzemi gazdálkodással, amelyben kizárólag a
profitorientált, pénzközpontú szemlélet érvényesülhet.)
-6-
Mindemellett a ő van egy nagyon fontos közös
h1lajdonsága. Valamennyien "hiteles" emberek, úgy élnek és
dolgoznak ahogy gondolkodnak, mégpedig (egy kivétellel) falun, az
elméleti tudásukat gyakorlatra váltva. Az írásokat a ő rövid
bemutatásával szerelném a figyelmedbe ajánlani:
Az ő tanulmány az alkalmazkodó gyümölcsészel elméleti
alapköve, mely átfogja az egész, ű gondolati
modellt. Két hasonló tartalmú publikáció után ebben a formában és
terjedelemben itt kerül ő közlésre. ő Lantos Tamás,
agrármérnök, szociológus. Az általa megalkotott modell gyakorlatba
ő átültetését több mint két évtizeddel ő kezdte meg
Európa egyik - statisztikai megközelítés szerint - leghátrányosabb,
de valaha évszázadokon keresztül az egyik legfejlettebb
gazdálkodásával ő térségében, az Ormánságban.
A helyi hagyomány ő a máig fennmaradt és
.
ő értékekre Kovács Gyula saját élményanyagból
táplálkozó, szenvedélyes hangú írása hívja fel a figyelmet. A ő
foglalkozását tekintve erdész, elhivatottságát tekintve pedig régi
tüzek gondos és rendíthetetlen ő ő Saját ű több
mint ezer(!) régi gyümölcsfajtát és változatot ő Tevékenységéért
,
2010. januárjában átvehette "Az Ev Zalai Embere" címet.
Szeptemberben 27-én Medesen ünnepélyes keretek közöttelkészítette
az "új idó'k" ő szabad ő ű pálinkáját.
A madarak jelenléte és tevékenysége a gyümölcsösben ő
ő bír, ezért is kapott helyet Darázsi Zsolt írása a kötetben.
A ő végzettségeszerint gépész és vadgazdálkodó. ő azaz
alapításától kezdve tagja a Magyar Madártani Egyesületnek. 30 éve
titkára a zalai helyi csoportnak. Négytagú családjávalszinte minden
élelmiszert maga állít ő a kertjében. A Göcsej Természetvédelmi
Alapítvány motorjaként több komplex - a fenntartható ő
szolgáló -programot bonyolított le.
-7 -
Nem is olyan régen az aszalás a zalai önfenntartó
gtjümölcsészetek legfontosabb tartósítási, feldolgozási eljárása, s
egyben jövedelmet biztosító tevékenysége volt. Ezért is tartottuk
fontosnak, hogy Dóka László jó néhány évig asztalfiókban ő
kézirata végre nyomtatott formában. is rendelkezésre álljon. A ő
kertészmérnök, Zalaszentgróton él és folyamatosan keresi a
kisgazdaságok kreatív fejlesztésének ő
Az ötödik tanulmány az ő ő hasonlóan kis ű
kézikönyvként is f elfogható. A tanulmány rávilágít a gyümölcsös
gyepszintjében ő zöldségfélék tájfajtáiban ő genetikai
örökségre. A ő - Bócsó Renáta és Juhász Attila - a jégbezárt
kincs helyett annak ő ő és gyarapítását, az ehhez
kapcsolódó feladatok társadalmasítását ű ki célul. Mindketten
agrármérnökök. ő munkahelyük a Tápiószelei Agrobotanikai
Intézet volt. 2007 óta a Tolna megtjei Nagyszékelyen élnek, ahol
családjukkal és a környezetükben ő hasonló gondolkodású
emberekkel ű a közösségi önellátás megvalósításán
dolgoznak.
A Kozmikus Evangélium ő részletével kívánok
gondolatokban és élményekben gazdag kalandozást a könyvben:
., A vér, meiy bennünk lakozik, Föld-Anyánk ő születék. Föld-Anyánk
vére hullik a ő szökken a fold ő csörgedez a hegyi
patakokban. Hömpölyög a síkok folyóiban, nyugszik az álló Javakban,
háborog a viharos tengereken. A ő melyet belélegzünk, Föld-Anyánk
ő születék. Föld-Anyánk lehellete kéklik a ő és a
magasságokban, süvölt a hegyek ormain, susog az ő lombjaiban.
Hullámzik a búzamezök felett, alszik a méfy völgyekben és izzik a pusztán ...
Aki pediglen megtartja az ő Anyjának törvényeit, azt az Anyja is megtartja.
Meggyógyítja az ő minden nyavalyáiból, úgy, hogy soha beteg nem /es·z. "
Almásháza, 2010. december 12.
Lázár Péter
-8-
Az alkalmazkodó gyümölcsészet alapvonásai
Lantos Tamás
A tájhoz alkalmazkodó gazdálkodás, vagy röviden a tájgazdálkodás
magában foglalja az adott tájban ő valamennyi ökológiai
rendszerrel való gazdálkodást. E gazdálkodás célja a gazdálkodó
közösség szükségleteinek minél teljesebb kielégítése, és ű a
táj fönntartása, ő ő A táj fönntartása nélkül
a gazdálkodó közösség ő saját ellátását sem tudná
biztosítani.
A tájgazdálkodás közvetlen terméke az ökológiai rendszerek által
termelt, emberi haszonvételre alkalmas biomassza, amely a Kárpát-
medencében ő képes kielégíteni a lakosság élelmiszer- és
ű e'nergia igényét, és igaz ez bizonyos ipari nyersanyagokra is.
Olyan ű fölösleg termelésére is adottak a feltételek, hogy
az értékesítésükkel szerzett piaci bevétel ő ő lehet
núnden olyan termék megvásárlására, amely nem állítható ő
helyben. Azért kell ezt a gazdagságot hangsúlyoznunk, hogy ne
uralkedhasson el az a téves nézet, miszerint hátrányos ű
és fejletlenek vagyunk, ezért mindenképpen mások (a
"fejlettebbek") segítségére szorulunk. Annak ellenére, hogy nem
szorulunk ő segítségre, jelenleg az adottságainknak csak a
töredékét használjuk ki.
A saját lábunkra kell állni, saját forrásainkból kell kiépíteni a
bennünket fönntartó-ellátó tájainkat Minden ő segítségnek
(különösen a pénztámogatásnak) komoly ára van, éspedig általában
éppen az, hogy adjuk föl érte a helyi gazdaságunk függetlcnségét, és
bérmunkát ő engedelmes adózó és fogyasztó polgárokként
kapcsolódjunk rá a globális hálóza tra. E hálózat elemei többek között
a globális piac, anyag- és energiaellátás, technológia, fogyasztási
-9-
kultúra stb. Segítség igénybevétele helyett olyan gazdálkodást keJI
folytatnunk, amely a megmaradt ő is ő és
amely hosszútávon képes regenerálni leromlott tájunkat, beleértve
saját magunkat és közösségeinket is. Az alkalmazkodó gazdálkodás,
és azon belül az alkalmazkodó gyümölcsészet éppen erre alkalmas.
Az al kalmazkodó ő esetünkben a tájhoz való alkalmazkodást
jelenti, aminek természetes velejárója, hogy lemondunk a globális
hálózat elemeihez való egyoldalú alkalmazkodásróL
A ő a gyümölcsészet példáján mutatjuk be a tájhoz
alkalmazkodó gazdálkodási módot. Hozzá kell azonban tennünk,
hogy ha nem szakadt volna meg a falvakban folyó gazdálkodás
történelmi folyamata, akkor szinte minden, amit leírunk, magától
ő ő lenne. Nem mondunk tehát túl sok újat, csupán
megfogalmazzuk azt, amit a régebbi ő nem volt szükséges
megfogalmazni, mert táj és ember harmonikus kapcsolata enélkül is
ű
•• ••
l . MI A GYUMOLCS?
A gyümölcsöt általában e fogalom kategóriájába sorolt növényi
,
termékek fölsorolásával szakták meghatározni. Igy gyümölcs a
körte, alma, birs, berkenye, naspolya, szilva, ő barack, kajszi,
cseresznye, meggy, dió, mogyoró, mandula, ribiszke, egres, eper,
málna, szeder, hecsedli, galagonya, stb. Vannak határesetek, mint pl.
a paprika, paradicsom, dinnye, uborka, fekete és gyalog bodza, tölgy
és bükkmakk. A fölsorolás többé-kevésbé azokat a terméseket
tartalmazza, amelyek emberi fogyasztásra alkalmasak. A
gyümölcsök ízletessége és gazdag táplálkozási értéke ű
szarosan összefügg azzal, hogy az ökológiai rendszerekben a
termések fogyasztása általában ő a magok, és ezzel a
ő növények terjedését. A magok terjedhetnek az
állatok (szajkó, seregély, sárgarigó, nyest ... ) ő csatamájának
megjárása után az ürülékkel (eperfa, cseresznye, meggy, galagonya
... ), véletlen elpotyogtatással (dió, tölgymakk ... ), ember általi
- 10 -
.szétszórással véletlenül (pl. utak mentén ő "köpevények") vagy
. .;zandékosan (vetés). A gyümölcsöt tehát a növény azért hozza létre,
felkínálja fogyasztásra. A fogyasztó a gyümölcs fogyasztásával
o;egíti az adott ő növény populációjának terjedését és
:oruunaradását.
Ha abból indulunk ki, hogy a gyümölcs az a növényi termék,
amelyet a populáció mások általi elfogyasztásra állított ő akkor a
foga lom sokkal tágabb értelmezéséhez jutunk. Az érett ökológiai
:endszerek (klimax társulások) elemei a szukcessziós folyamatban
lezajlott hosszú igazodás után nagyrészt a helyükre kerültek. Az
alacsonyabban ő rendszerekben az igazodás folyamata
állandó versengéssel jár, mindaddig, amíg valamennyi populáció el
nem foglalja a neki ő helyet.. KHmax társulásbaJl a versengés
es ű aránya ő eltolódik az ű
felé, hiszen a helyükre került alrendszerek (populációk) már nem
akarják más populációk helyét elfoglalni Egyre ő lesznek
egymásra utalva, és fönnmaradásuk valamint helyük ő
érdekében ű kényszerülnek. Versengés ugyanis
mindig a hasonló ű populációk között folyik akkor, ha az
általuk elfoglalni kivánt funkcionális tér (ökológiai niche) nem tudja
ezek mindegyi két befogadni.
A róka és az általa üldözött nyúl esete nem versengés, hanem
ragadozó-préda viszony, amely az ő és az üldözött populációja
közötti szoros ű jele lehet. Ugyanakkor komoly
versengés alakulhat ki róka és róka vagy róka és aranysakál
populáció között mindaddig, amíg be nem áll az az egyensúly,
amikor mindkét populáció ő táplálékhoz jut, részben éppen a
nyúl populációkkal való ű eredményeként. Minél
szervezettebb tehát egy ökológiai rendszer és minél több populáció
foglalta el benne a helyét , annál kevésbé ő a populációk közti
versengés, és annál ő a köztük ő együttrn{íködés.
Egy ökológiai rendszer alapstruktúráját az adáson és
elfogadáson (input-output kapcsolatokon) alapuló körfolyamatok
- 11 -
adják. E körfolyamatok egymásba kapcsolódó bonyolult struktúrája
más ő rendszerekre is ő pl. a biokémiai vagy a
kommunikációs rendszerekre. A körfolyamat egyes elemei az ő
ő ő ő átveszik az általuk fölkínált termékeket,
bevonják azokat ő folyamataikba, majd valamilyen más terméket
bocsátanak ki. Ezt a körfolyamat ő eleme veszi ő át, és
így tovább. Ha valamelyik elem nem bocsát ki a ő elem
számára hasznosítható terméket, vagy nem veszi át az ő ő elem
neki szánt termékét, akkor- megszakítva a körfolyamatot-gátolja
az ő rendszer ű
A továbbiakban abból indultunk ki, hogy a gyümölcs az a növényi
termék, amelyet a ő növényi populáció más ő
általi fogyasztásra állított ő Ha tehát az ő rendszerek
alapstruktúráját az egymásba kapcsolódó körfolyamatok adják, és e
körfolyamatokat - nagyon ű - az elemeik közötti adás-
elfogadás ű akkor minden olyan termék, amelyet egy-egy
elem a ő elem számára kibocsát, gyümölcsnek ő A
gyümölcsös ökológiai rendszerében gyümölcs a réten ő fü, amely
a ő állatok tápláléka; a fában ő ő lárva, amelyet madarak
fogyasztanak el; vagy gyümölcs a rovarok által szívogatott nektár.
Ebben az értelmezésben egy ökológiai rendszer gyümölcse minden
olyan termék, amely a körfolyamatokban kering: egyik elem kiadja
(fölkínálja), a ő elem pedig átveszi és hasznosítja. A
rendszer ő képessége (fajlagos, pl. területegységre
vetített hozama) pedig annál nagyobb, minél nagyobb ű
anyagot keringtetnek a rendszer körfolyamatainak elemei. A
ő képesség összefügg az ökológiai rendszer
szervezettségével és stabilitásával, hiszen mindegyik alapfeltétele az
egymásba kapcsolódó körfolyamatok összetettsége.
ő a ő egyenesen következik, hogy két
legyet ütünk egy csapásra akkor, ha arra törekszünk, hogy
gyümölcsösünk a szukcessziós folyamatban minél ő
állapotba (szukcessziós stádiumba) kerüljön, mert a folyamat során a
- 12 -
!- -=:::"!&ölcsösünk stabilitása együtt növekszik a ő

a kiterjesztett gyümölcsértelmezés a gyümölcsös fogalmát is
a·:estelmezi: Eszerint gyümölcsös az az emberi gondozás alatt álló és
baszonvételre alkalmas ökológiai egység, amely nemcsak almát,
;-'Tlét, szilvát stb., hanem a rendszer körfolyamataiban ő
bi:Jill,asszát is terem. t A gyümölcsös gondozásakor ez az összefüggés
leD, hogy meghatározza minden egyes ő beavatkozásunkat
Ezen értelmezés alapján nem nevezhetjük gyümölcsösnek az
ű ű gyümölcsültetvényeket, hiszen ű
alapvonása az ökológiai körfolyamatok blokkolása és a szukcessziós
folyamat megrekesztése egy alacsony ű stádiumban.
A gyümölcs fogalmának átértelmezésénél ügyelnünk kell arra, hogy
ne távolodjunk el túlzottan a szó ma érvényes használatától, hisz
amikor gyümölcsöst gondoz valaki, akkor ezt azért teszi mert -
többek között - a ű értelembe véve gyümölcsnek nevezett finom
táplálékot, piacon eladható terméket akar ő
Az alkalmazkodó gyümölcsészemek egyebek mellett ehhez az
elváráshoz is alkalmazkodnia kell a ő szempontok ű
érvényesítésével:
• Legyen a gyümölcsös a szukcessziós folyamat minél
ő stádiumában;
1 A magyar nyelv szófejtésével is hasonló eredményre jutunk. A jön szó
egyik változata a gyün. ő származtatható a gyüvés is, ami a ő
kijött (kigyütt) gyökérsarjak, vagy fiatal magoncok elnevezése, illetve a
gyom is, ami pedig a ő ő (kigyütt) lágyszárú növényeket jelenti, és
ide sorolható a gyümölcs is, ami ugyancsak a "gyütt", a rendszer másik
ő ő és a rendelkezésre álló javakat jelenti. (A gyom fenti
értelmezésével megsz(ínik a gyomnövények negatív szerepe, hiszen egy
ökológiai rendszer szükséges részét képezi.)
- 13 -
• Rendelkezzen az egymásba kapcsolódó körfolyamatok minél
összetettebb rendszerével;
• Legyen a körfolyamatokban intenzív a biomassza
áramJása/áramoltatása;
• A körfolyamatokban termelt biomassza ő része legyen a
ű értelmezett gyümölcs.
Ezek a szempontok olymértékben összefüggenek, hogy csak
egyszerre érvényesülhetnek.
2. GYÜMÖLCSÖS TÍPUSOK
A gyümölcs ő helyszíne több típusba sorolható.
Viszonyítási alapnak a gyümölcsöst tekintjük, és ő kiindulva
különböztetjük meg a gyümölcsöst a ő és
beszélünk átmeneti formákról, ő a gyümölcsös
vonatkozásában ..
2.1. GYÜMÖLCSÜLTETVÉNY
Az ember által kialakított és fönntartott ő növények
homogén csoportja, amelynek egyetlen vagy ő célja a
jövedelemszerzés, ezért meghatározó mértékben a piac irányítása
alatt áll. Az ember által hasznosított egyetlen terméke a gyümölcs. A
gyümölcsültetvény önállóan nem képez rendszert, csak annak a
magasabb fokozatú gazdasági rendszemek a része, amelynek az
ültetvényt létrehozó és fönntartó ember is egy rendszereleme. Mivel
nem önálló rendszer, az ember ű ő beavatkozásá nak
ű rövid ő belül összeomlik. ű valamelyik
ű technológiával történik. Hivatalos nyilvántartásban
ő (elismert) fajtákat tartalmaz. (1.kép)
2.2. GYÜMÖLCSÖS (GYÜMÖLCSÖSKERT)
Az ember hozzájárulásával kialakított és fönntartott ökológiai
termelési rendszer, amelynek ő (karakter) növényei a szlílkcn
értelmezett ő növények. ő terméke a gyümölcs,
- 14 -
amely mellett számos más haszonvételre alkalmas terméket is
ő Önellátást és árutermelést egyaránt szolgál. Rendszerint
határozottan elkülönül a ő sok esetben mesterségesen
(kerítéssel, sövénnyel, árokkal, füves sávval stb.) elhatárolva.
ű általában családi, közösségi ű alapul és
nem igényel bérmunkát. A közösségi gyümölcsészet ő
gyümölcsészeti intézményrendszert is kitermel magából. 2
ÁTMENETI FORMÁK
2.2.1. Gyümölcsény ő
Olyan ökológiai termelési rendszer, amelyet az emberi beavatkozás
az ő ő ő természetes szukcesszió folyamatától csak
annyira térített el, hogy bizonyos gyümölcs haszonvételt biztosítson
számára. ő (karakter) növényei a ű értelmezett
ő növények, de számos terméke között a gyümölcs
nem ő Gyümölcsei között ő hányadot képviselnek a
vad (nemesítetlen) gyümölcsök is. Nem árutermelés a célja, de
termelhet ő - nemcsak gyümölcs - javakat. ű
általában családi vagy közösségi ű igényel.
2.2.2. Gyümölcsfás ő ő
Olyan fás ő amelynek egyedülálló fái ő
ő növények (szilva, cseresznye, alma, dió, eperfa stb.),
sok esetben nemes fajták Szegélytársulásában is megtalálhatók a
ő növények, így a ő gyümölcs haszonvétel re is
alkalmas, de a gyümölcs csak a másodiagos terméke.
2 Lásd pl. a fokgazdálkodás intézrnényrendszerét. Andrásfalvy Bertalan:
Duna mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az
ármentesítés befejezéséig. Tanulmányok tolna megye ő Yli., 252-
254., 257-258., 270. oldal
- 15 -
2.2.3. ő gyümölcsösök ő
Azok a területek tartoznak ide, amelyekben a sírok gyümölcsfák
között vannak. Lehet gyümölcsösbe helyezett sír, vagy gyümölcsfát
tartalmazó ő Az utóbbi esetben a gyümölcs haszonvétel nem
cél, a gyümölcsfáknak spirituáUs vagy esztétikai ő van.
GYÜMÖLCSÖS TÖREDÉKEK
Ide soroljuk azokat a tájelerneket, amelyek valamilyen
meghatározott funkció betöltése rnellett gyümölcs haszonvételre is
alkalmasak, és az ernber folyamatos ű tarja fönn ő Önálló
ő rendszert nem képeznek.
2.2.4. Magányos (szoliter) fák
Parkokban, gyepekben, ritkábban szántókban egyedül álló fák.
ő ő ő funkciójuk lehet: esztétikai
(parkok), tudományos (botanikus kertek), ő A ő
egyedül álló gyümölcsfái is idetartoznak, amelyek ha meghatározzák
a ő karakterét, akkor együttesen gyümölcsfás ő alkotnak.
(2.kép)
2.2.5. Gyümölcsös sövények
Parcellákat elválasztó (és ökológiailag ő fajokban igen
gazdag, ő növényeket is tartalmazó hosszanti
növénytársulás. Lehet természetes sövény, de vetéssei illetve
ültetéssel, valarnint rnetszéssel ő befolyásolható. Ökológiai
szerepe az ő de ő képessége is ő
lehet. (3.kép)
2.2.6. Gyümölcsfasorok és -sávok
Utak és árkok mentén, vagy parcellák határvonalán álló
gyümölcsfák kaszált gyeppel, vagy kaszálatlanul, cserjékkel
ő (Az utóbbi átmenetet képez a sövény és a fasáv között.)
-16-
ő szerepük lehet régi fajták ő és spontán
kialakuló új változatok megjelenésében, illetve a helyi klima
javításában (szél mérséklése, ő ... ) (4.kép)
2.2.7. Gyümölcsfa csoportok
Gyümölcsfák olyan csoportja, amely nem éri el a gyümölcsös
méretét, így nem rendelkezik a gyümölcsös ő
Gyepek vagy szántók sarkaiban, szegélyében fordul ő
Hagyományosan hozzátartozik egyes tájak képéhez (pl. Ormánság),
ahol a mozaikos tájszerkezet és az ökológiai hálózat fontos eleme; és
a gyümölcs haszonvétel mellett esztétikai és ő szerepe is
van.
2.2.8. Kiskerti gyümölcsösök
Olyan gyümölcsfa csoportok, amelyek lakóházak mellett helyezked-
nek el, ő gondozásban részesülnek, (általában vegycsen) a
legjobb fajtájú ő növényeket tartalmazzák.
3. A GYÜMÖLCSÖS RENDSZERE
Az alkalmazkodó gyümölcsészet eredményét (alkalmazkodó)
gyümölcsösnek nevezzük az ő ő meghatározott értelemben.
Tehát gyümölcsös alatt nem a "gyümölcsültetvényt" értjük, amely
ő vagy kizárólag az ő gyümölcstermesztést
szolgálja, és a ő ő ő ű kemizált,
gépesített, "intenzív", konvencionális, monokultúrás, high-input stb.
A hagyományos gyümölcstermesztés hagyományos gyümölcsösben,
az alkalmazkodó gyümölcsészet pedig alkalmazkodóban zajlik. A
ő között az az ő kiUönbség, hogy az alkalmazkodó
gyümöksészetben a hagyományos eljárásokat részben javítjuk,
részben pedig kiegészítjük, továbbfejlesztjük a legC1jabb ő
ökológiai) ismereteink szerint. Ezt a gazdálkodási rnódot azért
- 17 -
nevezzük "alkalmazkodó" -nak, mert ő ő a tájhoz, a
természeti adottságokhoz ő alkalmazkodás.
Az alkalmazkodó gyümölcsészet eredménye - a haszonvételre
alkalmas javakon kívül- az "alkalmazkodó gyümölcsös", amely a táj
szerves része, ő alrendszere. A természetes vegetációkhoz
hasonlóan mozaikos ű és szintekre tagozódik.
'
Allományában a vegyes fajú és fajtájú, illetve vegyes korú,
"állékony" gyümölcsfák dominálnak. Folyamatos gondozást igényel,
és nagyfokú, változatos emberi haszonvételre nyújt ő A
ű haszonvétel feltétele, hogy a gondozó, vagyis a
gyümölcsész helyben, a gyümölcsösével szeros kapcsolatban éljen,
így folyamatosan érzékelje a ő ő visszajelzéseket,
amelyek jó irányba terelik vise.lkedését.
A gyümölcsösök fajgazdagsága közel áll az igen változatos
természetes ő gazdagságához. (5.kép) Számos hazai
megfigyelés is bizonyítja, hogy " ... a kertekben jóval több madarat
láthatunk és hallhatunk, mint az ő azonos darabkáján. A madarak
kedvelik a változatos, ű ű is kevert, bokrosokkal, füves tisztásokkal
tarkállt ő és az ő láncot alkotó természetközeli kertek,
éppen ezt kínálják számukra. "
3
Az ember a gyümölcsös berendezésével
olyan rendszer vázát hozza létre, amellyel ő helyet
(funkcionális teret) biztosít önmagának (az emberi haszonvételnek és
alkotó munkának), ugyanakkor nem sérti a táj ő ű
rendjét, hanem alkalmazkodik hozzá. Igazodás hiányában a
gyümölcsész ő a gyümölcsös
gyümölcsültetvénnyé alakulna át, amelyek következtében a táj
egésze károsodna.
A régi fajtáinkat ő ő régi gyümölcsösök és a gyümölcsösökbe
burkolózó falvaink sokasága is jelzi, hogy a Kárpát-medencei tájak
gyümölcsészetre és ű önellátásra igen alkalmasak, és
3 Schmidt Egon: Állatok a kertben. Anno Kiadó, 2001., ll oldal
- 18 -
l . kép
Gyümölcsültetvény az Ormánságban
3. kép
Gyümölcsös sövény
-19 -
2. kép
Egyedülálló vadkörtefa (Székelydálya)
4. kép
Parcellákat elhatáro ló szilvafasor
5. kép
Ligetes gyümölcsös
7. kép
Gyümölcsösbe ágyazódó szánt{)
(pityókaföld)
- 20 -
'
6. kép
Arok töltésén kialakított sövény
(Botykapeterd)
ő jövedelmet nyújthatnak. A gyümölcs ma is meghatározó
·-vedelemforrás lehet, arnennyiben a gyümölcsészet ő
feltételei ő A gyümölcsös azonban nemcsak ő
üzem, hanem - az embemek nyújtott sokféle terméke révén- a tájak
ő ő is.
3.1. A GYÜMÖLCSÖS SZERKEZETE
A természetes tájak rnindig többé-kevésbé tagoltak, a tájelemek
igazodnak a környezeti ő térbeli változatosságához. A
Kárpát-medencében csak ott találunk azonos környezeti ő
nagyobb területre ő (homogén környezet), ahol az ember a
nagyobb termelési és gazdasági hatékonyság érdekében ezt az
azonosságot szándékosan ő és fönntartja. Így jönnek létre - a
természetes mintázat ellenében - a ő és fatermesztési
monokultúrák.
A gyümölcsös- mint egy karakteres és egységes egészként ű ő
tájelem - hozzájárul a táj tagolódásához. De maga a gyümölcsös is
további kisebb egységekre tagolódik, amely ő ránézésre ligetes
szerkezetként ő Ott, ahol a táj természetes ő
érvényesül, a tagoltság magától, emberi beavatkozás nélkül jön létre.
A gyümölcsösben viszont az ember (is) tudatosan és ű
tagolja a teret. Fák és más ő telepítésével, valamint mesterséges
építményekkel kialakítja a gyümölcsös "természeti-társadalmi
vázát", amely a vadon ő ő spontán betelepülésével és az
ember térfoglalásával kel életre és teljesedik ki egy ő tagolt,
"beérett" gyümölcsös képében.
A ligetes szerkezetet ő egységek ű mozaikos
elrendezése nyújtja:
• Facsoportok, sarjtelepek, fás-cserjés egységek
• Egyedül álló (szoliter) fák (2.kép)
• Kaszált, legeltetett, vagy magára hagyott gyepek
- 21-
'
• ő elhatároló elemek: sövények, fasávok és fasorok, cihatároló
gyepek (6.kép)
• "Ipari" nyersanyag területe ű cirok, ű ő stb.)
• Vizes ő vízfolyások, tavak, pocsolyák, nedves rétck
• Gabonaféléket, zöldséget, gyógy-, ű és dísznövényeket
ő területek. (7.kép)
• Mesterséges építmények: kerítés, kapu, út, kút, karám, támasztó
berendezés, ő kerti bútor, épület, méhkaptár, ő -
itató és -odú stb.
A gyümölcsös egységei közül egyesek ő önállósággal
(autonómiával), ő rendszerekkel és elhatároló-
ő elemekkel (határral, mezsgyével) ő alrendszerek.
May szerint "... egy komplex ökoszisztéma modell relative ellenálló
minden típusú hatással szemben, ha (a) olyan alrendszerek egljÜltese,
amelyek mindeglJike önszabályozó, és (b) ha a teljes rendszer viszonylatában
az alrerzdszerek közölti kölcsönhatások glJöngébbek, mint az önszabályozó
kölcsönhatások az alrendszereken belül. "
4
Az egységeknek, mint a
gyümölcsös alrendszereinek autonómiája eszerint jánll hozzá az
egész gyümölcsös stabili tásához.
A ligetes, mozaikos szerkezet számos ő nyújt ő
Tudományos vizsgálat nélkül is nyilvánvaló, hogy a gyümölcsös
biológiai diverzitása igen nagy. Rengeteg faj (növény, állat, gomba és
mikroorganizmus) találja meg benne a helyét.
3.2. A Ő NÖVÉNYEK HELYE
A GYÜMÖLCSÖSBEN
Gyümölcsösben a ű értel mezett gyümölcs a facsoportok,
sarjtelepek, fás-cserjés egységek, egyedül álló (szoliter) fák és az ő
4 May, R. M.: The structure and dynamics of ecoJogical communlti cs. l n.
Anderson et al. 1979 ., 397 oldal
- 22 -
elhatároló elemek (sövények, fasávok és fasorok) egységeiben terem.
Az itt kialakuló növényegyüttesek valamennyi tagja funkcióval
rendelkezik és gazdag táplálékhálózat alapját képezi. Ebben az
ertelemben a káros és hasznos ő fogalma elveszíti az értelmét,
mert minden ő teszi a dolgát, betölti a funkcióját, és minél
gazdagabb (változatosabb) a rendszer, annál stabilabb. Azok az
ő amelyek a külvilág zavarai miatt ő ő
bontják meg az egység ű összhangját, kivételt képeznek,
és káros ő kaphatnak. Ilyenek például az ő
ő ellenálló (gyom)növények ű seprence, süntök,
gombvirág); az általában jövevény (adventív), a természeti rendszer
szabályozó hatása alól kibúvó, és ezáltal "ellenállóvá" vált
mikroorganizmusok és ízeltlábúak (burgonyavész, t(ízelhalás,
monília, burgonyabogár, ű (8,kép) stb.); vagy akár maga, a
"konvencionális" ű technológiával kárt okozó ember.
A gyümölcsös emberi haszonvétel szempontjából ő (karakter)
növényei a ő növények. Bár a gyümölcsös ökológiai
tulajdonságait, szerkezeti és ű sajátosságait, biomassza
termelését nemcsak a ő növények határozzák meg,
ő a ő növények szerepe az, hogy a helyi
társadalmat a gyümölcsösbe, mint helyi természeti egységbe
integrálja.
A ő növények csak akkor képesek megmaradni a
gyürnölcsösben, ha abban túlélésre és ő haszon termelésére
képesek. Ha nem bizonyulnak elég hasznosnak, akkor a szelekciós
ő az ember (a gyümölcsész) lesz, aki eltávolítja ő a
ő Ha a "természetközeli" körülményeket nem bírják,
akkor a gyümölcsös maga fog gondoskodni a kiszelektálódásukról.
Az alkalmazkodó gyümölcsösben ő a "tájfaj ta" gyümölcsök
képesek a túlélésre, amelyek hosszú ő alatt a táj ő
viszonyai között alakultak ki, és az ember is hasznukat vette. Azok a
ő növények, amelyeket a piaci igények szeri nt és
intenzí v gondoskodást feltételezve nemesítettek, nagy
ű ő ű a ő
-23-
4. AZ ALKALMAZKODÓ GYÜMÖLCSÉSZET Ő
, ,
SAJATOSSAGAI
4.1. Ő
A gyümölcsészet megtérülési ideje, vagyis az az ő amikor a
gyümölcsösnek már ő haszonvétele lehet (önellátás és
jövedelemszerzés), igen hosszú. Egyes gyümölcsfák ő
fordulásak ideje önmagában nagyon hosszú (dió, házi berkenye
stb.), de a gyümölcsös teljes rendszerének kiépülése még ennél is
több ő (évtizedeket) igényel. A rendszer kiépülését lehet
gyorsítani, de nem korlátlan mértékben. A tájgazdálkodásra
ő ő beavatkozásokkal úgy lehet gyorsítani a
gyümölcsös kiépülését, hogy a cselekvésünk hatására a gyü-
mölcsös olyan struktúrája jön létre, amilyen nélkülünk is létrejött
volna, de a rendszerbe más elemek is beépülnek, más folyamatok
is kialakulnak. A fá k (nemcsak gyümölcsfák) jól ő
helyre ő vet ésével pl. Azok megtelepülését gyorsíthatjuk, és
egyúttal a fajok és fajták összetételét is befolyásolhatjuk Persze
csak bizonyos mértékig, mert az elvetett, de gyengén ő vagy
ő fák kiszelektálódnak, és csak az ő ű
és ellenállóbbak maradnak meg. Bizonyos ő
kialakításával is gyorsítani lehet a biológiai változatosság
(biodiverzitás) kialakulását. (Pl. ű ű cserjés-fás részek kialakítása
magvetéssei és a spontán ő növények - magoncok, gyökér-
sarjak, sarjtelepek - meghagyása, vizes ő kialakítása, ma-
dárodúk kihelyezése stb).
A ő magatartás azon lényegi sajátossága, hogy csak a
beavatkozás nélkül is ő folyamatot gyorsítjuk föl, nem azt
jelenti, hogy a gyümölcsös minden részlete csak a természetes
folyamat szerint jöhet létre, hanem azt, hogy a gyümölcsösnek, mint
egésznek a struktúrája, illetve a ő folyamatának trendje
nem vá ltozik a beavatkozások hatására. A trend a spontán ő
a kjalakuló struktúra pedig pl. A gyümölcsös ligetes szerkezete,
vagy a ő biológiai diverzitás. Ha tehát az ő vagy a
-24 -
diverzitás kialakulását gyorsítjuk, akkor nem változtatjuk meg az
ő szukcessziós folyamatát, és az annak eredményeképpen
icialakuló struktúrát sem.
A kiépített struktúrára már ráépülnek azok a részletek, amelyek a
gyümölcsös szerves ő az elemek lassú összeérését
eredményezik. Az elemek beépülése és az érés is befolyásolható sok
apró beavatkozással, amelyet azonba csak a helyi ernber képes
mindennapi tevékenységgel ő elvégezni.
A gyümölcsös lassú kialakulása ellenére már az ő ő kezdve
is várható több haszonvétel, és ő kezdve rninden évben ő a
termékek mennyisége és választéka. A teljes haszonvétel elérése több
évtizedes folyamat.
4.2. MUNKA
Az alkalmazkodó gyümölcsészet egyik ő erénye az, hogy kicsi
a faj lagos (mind a területegységre, mind pedig a termékmennyiségre
vonatkoztatott) ő Annak ellenére kicsi, hogy kicsi a
gép- és vegyszer használata, amely az emberi fizikai munkát hivatott
helyettesíteni. Az alkalmazkodó gyümölcsészeméi nem a gépek,
hanern a gyümölcsös rendszere, a természet dolgozik ő az
embemek csak itt-ott kell beavatkoznia a nélküle is ő
folyamatba. A gyümölcsös rendszerének kiépítésekor viszont
ő lehet az emberi beavatkozás igénye. Ekkor olyan eszközök,
gépek használata is szükségessé válhat, amelyek a ű ő
rendszerben már feleslegessk. A kiépülés fázisában különösen nagy
ő van a közösségi ű ami a háztartási
ű ő ő csökkentheti. Hosszú távon a
kiépülés fázisa ki is esik, hiszen a gyümölcsös élete átível az emberi
generációkon, így a ő generációk ű ő gyümölcsösöket
örökölhetnek A kiépítés fáradtsága az ő terheli.
A bérmunka, a napszámosok foglalkoztatása csak különleges
esetekben fogadható el az alkalmazkodó gyümölcsészetben. A
fizetett ő azonnali kifizetésekre és súlyos adók elviselésére
-25-
kényszeríti a gazdálkodót, ami pedig gyors jövedelemszerzési
kényszert idéz ő A gyümölcsészet alkalmazkodó sajátossága egy
ilyen pénzügyi présben nem tartható fönn, ő utóbb ő
gyümölcsterrnesztéssé alakul. A bérrnunkástól - alkalmazotti hely-
ő fakadóan - amúgy sem várható ő munka.
Ugyanakkor a társas (ajándéknak ő ő vagy kaláka) munkák, a
helyi munkamegosztásból származó kölcsönös kisegítések,
cserekapcsolatok rendszere Oobb esetben intézménye) a
gyümölcsészet igen lényeges eleme. A jól ű ő közösségi
munkavégzés eredménye az, ha maga a közösség (mint egész) a
gyümölcsész. Ez utóbbi esetben a családok gondozzák a saját
gyümölcsösüket, de egyes gyümölcsészeti munkák olyan mértékben
összehangoltak az érintett közösségi intézmények segítségéve!, hogy
végeredményében a közösség egy egységként végzi azokat.Számos
gyümölcsészeti tevékenység közösségi szinten ő a
legeredményesebben (föl dolgozás, betakarítás, faiskolai szaporítás
stb.), így ha ez a szint kiesik a ő akkor ő a családi
ű fajlagos munkaráfordítás. Hasonló a helyzet azokban a
faluközösségekben, amelyek tagjaj a ő ő valójában külön-
külön ű a ő ő mégis a ő ő egésze egy egységes
ő ő alkot, a családok pedig egy közösségként müvelik azt. (A
ő ő is gyümölcs, és a ő ő olyan gyümölcsös, amelyben a
ő ő kiemeit ő van.)
A gyümölcsészet millden embernek képes értelmes munkát nyújta ru,
a család vagy a közösség bármely tagját valamilyen mértékben
foglalkoztatni, legyen az férfi, ő ő gyerek, ő beteg vagy
fogyatékos. Mai szóhasználattal élve a gyürnölcsészet fontos
feladatokat lát el aszociális foglalkoztatásban és a gyereknevelésben.
A gyümölcsészethen a munka nemcsak a jövedelemszerzés eszköze,
hanem az élet szerves és elhagyhatatlan része, amely hozzájárul a
munkát ő ember személyiségének ő és az élet
élvezéséhez (a tartós boldogsághoz). A gyürnölcsészet tehát
átértelmezi a munka fogalmát és feje tetejére állílja a munka jelenlegi
szerepét: Nem az az ő célja, hogy ahhoz a jövedelemhez
-26-
juttassa a ő amelyet majd a fogyasztása kielégítése
érdekében elkölt, hanem az, hogy maga a munka váljon a fogyasztási
javak egyik legfontosabbikává. (A munka ebben az értelmezésben
ugyanolyan helyet foglal el az ember tevékenységei között, mint egy
színházlátogatás, egy tengerparti nyaralás, vagy esti iszogatás a
kocsmában.) A munka ilyen értelmezésében nem a gyümölcsészel
munkaigényének a csökkentése a cél, hanem a munka ő
"fogyasztási" értékének, ő hatásának fokozása. A
munka mennyísége akkor ő ha nem túl sok és nem túl
kevés, ha ő nyújt a komótos, ütemes tevékenykedésre, a
tennivalóknaknak mindig a ő ő való elvégzésére,
a munka közbeni tanulásra, a gyümölcsös élvezetére, ő - paradox
módon - az aktív pihenésre.
,
4.3. PENZ
A gyümölcsészel egyik ő erénye az, hogy igen kis ő
beindítható és fönntartha tó, de ennek a gyümölcsös lassú kíépülése
és csak fokozatosan kialakuló haszonvételek az ára. Amennyíben a
szükséges természetbeni ő rendelkezésre állnak, egy
szerény ű háztartás is bátran belevághat a gyümölcsészetbe.
ő helyett a rendelkezésére álló természetbeni ő használja,
és egyúttal meg is ő azt. Használja, és ű ő az ő
talajt, igazodik a helyi klímához, tájfajta növényeket alkalmaz,
fölhasználja a rendelkezésre álló helyi tudást, eszközöket, anyagokat,
gazdasági épületeket és energiaforrást
A haszonvételi ő kialakulása ő az érintett háztartás a
munkára fordított ő miatt elesik a bérmunkával ő
ő Ennek a jövedelemkiesésnek a kompenzálásával a
gy ü mölcsészet kiinduló anyagi feltételei megterem ő letmének.
A gyümölcsészet folytonossága, generációról-generációra ő
hagyományozódása miatt a lassú kiépi.ilés problémája az újabb
generációknál már nem jelentkezik.
- 27 -
A gyürnölcsészet pénzügyí vonatkozásai ellentétesek a jelenlegi
trenddel, amely az egyének esetében a mínél nagyobb jövedelem, a
minél nagyobb adófizetés, a közszolgáltatások ő
igénybevétele és a minél intenzívebb vásárlás (a jövedelem elköltése)
felé mutat. A vállalkozások esetében a trend a mínél nagyobb
ő mínél nagyobb hozam reményében. Ez sok esetben
eladósodáshoz vezet. Az alkalmazkodó gyümölcsészet viszonya a
pénzhez és ő nem illik ebbe a trendbe, és így esetenként nem
illeszkedik az ezt a trendet szolgáló szokásokhoz és jogszabályokhoz
sem. Az alkalmazkodó ű ő eredményes ű tehát
jogszabálymódosításokat igényel.
Az alkalmazkodó gyürnölcsészet nem jövedelem maximalizáló
vállalkozás. ő a gyümölcsész háztartás vagy közösség saját
fogyasztási javait szolgáJtalja, vagyis a gyümölcsész háztartás
közvetlen ellátására törekszik (önellátás). A háztartás a saját
fogyasztás kielégítése után megmaradó fölösleg értékesítésével
juthat jövedelemhez, ami ő a pénz helyi körforgásában vesz
részt, mert a nagybani piacon szinte értékesithetetlen gyürnölcsészeti
'
tennékek ő többsége helyben kerül piacra. Igy viszont közösségi
szinten piaci értékesítés esetén is önellátás történik. Nem is beszélve
arról, hogy az alkalmazkodó gyümölcsészet életre hívhatja azokat a
hagyományos intézményeket, amelyek a helyi termékek elosztását
végzik közösségen belül: a helyi piacot, a termékcserét (barter
kapcsolat), az ajándékozások ű ű hálózatát (reciprocitás), illetve a
társas munkák, kölcsönös segitségek, kalákák rendszerét.
A gyümölcsészet tehát csökkenti a pénzforgást, de növeli a
fogyasztási javak helyi körforgását, miközbem maximalizálja a
közösség ellátásának komplexitását és a fogyasztási javak ő
Ezzel az a - legalábbis a mai körülmények között - paradox helyzet
alaku1 ki, hogy a pénzforgalom ő csökkenésével (kevesebb
bevétel, kevesebb kiadás) ő a megélhetés biztonsága, javulnak a
gyümölcsészethen ő boldogu1ásának feltétclci.
- 28-
'
4A. MERET
Az alkalmazkodó gyümö1csészet, számos ő alapján, csak kis
(legföljebb helyi közössé g ű "üzemméretben" valósítható
meg. Emiatt jellemezheti a kis ő a családi-közösségi
ő való alapozás, az ő az önellátás ő
szerepe, a nagybani piac kerülése stb. A kis üzemméret és az
önellátásra törekvés a technikai eszközök kis méretét és
ű igényli. Ma, amikor a piac a nagy üzemméretet
kényszeríti ki, a modem technikai eszközöket is a nagy méretre
szabják. Hiányzik tehát az a tudományos-technikai háttér, amely az
alkalmazkodó gyümölcsészet korszeru ű szükséges
lenne.
" A tiszta tudomány eredményeinek gyakorlati alkalmazása közben a
Jel találók és technikusok arra törekedtek, hogy nagy érdekeltségeket ldssanak
el a tömegtermelés és nagybani szétosztás költséges eszközeivel, és nem arra
volt gondjuk, hogy egyéneket és kisebb munkaközösségeket lássanak el a
helyi piac szükségleteit szolgáló olcsó és ű termelési eszközökkel. " 5
Azóta, hogy Huxley ezt a mondatot 63 évvel ő leírta, a nagy
még nagyobb lett, a kicsi pedig még magára hagyatottabb, így a
érvényessége is ő Mivel a feltalálók és technikusok
munkáját nem a gyümölcsészek finanszírozzák, nem is számíthatnak
a szolgálataíkra. Ez az egyik oka annak, hogy a kis méret és az
önellátásra való berendezkedés a hagyományos tudás használatára
szorul, és törekszik olyan ű eszközöket alkalmazni, amelyek
helyi tudással és helyi anyagokból közösségi szinten (helyben)
ő ő ű ő
A gyümölcsészet sok kis üzeme viszont egymással egységet alkotva
meghatározó lehet a tájak ő az ökológiai hálózat
kiépítésében, a vidéki ember megélhetésében, a vidék-város
cserekapcsolatok ő A hagyományos gazdálkodástól
5 Aldous Huxley: Tudomány, szabadság, béke Franklill Társulat, Budapest,
1947 l 5. oldal
-29 -
egyáltalán nem idegenek a sok kicsi üzem által kialakított nagyobb
egységek. A hajdani sok kicsi "parcella" ű ő egyesült
meghatározó ű egységbe- és ez a rendszer jól ű
4.5. HELYI KÖZÖSSÉG ÉS A GYÜMÖLCSÉSZ
Az alkalmazkodó gyümölcsészkedéshez a tájról szerzett közvetlen
tapasztalatok (akció-reakció típusú kommunikáció, megfigyelés), és
a helyi kultúrába ágyazódott - gyümölcsészetre vonatkozó - helyi
cselekvési modellek szükségesek. A gyümölcsészeti cselekvési
modellek alatt azokat a gyümölcsészeti technológiákat értjük,
amelyeket a gyümölcsész a gyümölcsösökben zajló folyamatok
általános rendjére vonatkozó szakmai ismeretei alapján dolgoz ki
magának (nem készen kapott "recept"). Az alkalmazkodó
gyümölcsészet teljes köre - mint a tájgazdálkodás szerves része -
elválaszthatatlan egységet képez a gyümölcsész személyévet
családjával, közösségévet ezért csak ő életmóddal és
fogyaszttási mintázattal társítva, illetve közösségi rend érvényesülése
mellett lehetséges. Az alkalmazkodó ő tágabban értelmezve azt
is jelenti, hogy nemcsak a gyi.i mölcsöst kell a piaci és az emberi
fogyasztási igényekhez igazítani, hanem a piacnak, az érintett
közösségeknek, háztartásoknak és egyéneknek is igazodniuk kell a
gyümölcsösükhöz, és azon keresztül a tájukhoz. Ehhez ő
feltételek szükségesek, amelyek egyben az érintett közösségek illetve
egyének ismérvei is:
Személyiség: A gyümölcsész a gyümölcsösével közvetlen
kommunikációra képes és ő érzékenyen,
ő és figyelemmel fordul a gyümölcsös és a táj felé.
(Nem ő tehát a magas ű szakmai tudás és vállalkozói
képesség.)
Tudás: A gyümölcsész rendelkezik az érintett (számos) szakmai
területen ő elméleti és gyakorlati tudássat amely alapján a
konkrét helyzet függvényében képes magának kidolgozni a
ő gyümölcsészen modelleket és eljárásokat. A konkrét
- 30 -
helyzet ismeretéhez és megértéséhez az ő ő pontban említett
személyiség jegyek szükségesek.
Alkalmazkodás: A gazdálkodási, gyümölcsészeti modellek
dinamikusak, mert azok ő feltétele a modell és a
tapasztalt konkrét valóság folyamatos egybevetése. Ez maga az
alkalmazkodás, ami szemben áll a modellek recept-, illetve
ő ű alkalmazásával.
Jelenlét : A gyümölcsésznek abban a tájban kell élnie, amelynek a
gyümölcsös is része, rendszereleme. A gyümölcsész közvetlen
ő és ő kapcsolatot tart fönn a táj egészével, illetve
a gyümölcsösset amely során közvetlen tapasztalatokat szerez róluk,
és amelyek alapján képes alávetni cselekedeteit a táj ő és a
ő ő irányításnak. A jelenlét módszertani
ő többek között az is következik, hogy ő
gyümölcsészet nem lehetséges akkor, ha a gyümölcsészetet olyan
alkalmazottak végzik, akiket "szakemberek", vállalkozók, netalán
hivatalnokok ő irányítanak. A gyümölcsészeti ő
szóló döntéseket mindig a gyümölcsésznek, a ő kell
meghoznia (ez a szubszidiaritás egyféle érvényesülését jelenti).
A tájnak a gyümölcsész jelenlétével járó irányító képessége a
ű gyakorlati feladatok megoldásában is
nélkülözhetetlen. A gyümölcsészet folyamatos szabályozást kis
ő beavatkozásokat, javításokat, karbantartásokat igényel.
Ezek ű esetén a ő ő a ő
beavatkozások történhetnek, amivel igen ű válik az élet, és
töredékére csökken a szükséges mwlkavégzés meru1yisége. Szinte
végtelen számú, egészen ű példával lehet illusztrálni a
jelenlét ő fontosságát, amelyek- éppen számosságuknál fogva -
meghatározó ő ű Ha pl. az eltörött ő azonnal
kicseréljük, sok munkát és pénzt ő kárt ő meg. Ha a
pince ajtaját az alma betárolása után minden hideg éjszakán kitárjuk,
és amint melegszik a ő becsukjuk, akkor megvédjük
gyümölcsünket attól, hogy tönkremenjen. A növényeink és állataink
rendszeres figyelésével betegségeiket, elpusztulásukat ő
meg. Stb., stb. Ezt a sok kis beavatkozást csak az tudja ő
- 31 -
elvégezni, aki helyben van, a gyümölcsöséért ő érez, és
saját ő érzi minden elhibázott cselekvés kárát. Ez az ember nem
lehet alkalmazott, csak a gazdálkodó maga.
,
Eletmód: A tájgazdálkodó az életmódját, fogyasztási szerkezetét a
táj kínálatához (tájhoz alkalmazkodó életmód). Ha a
tájgazdálkodó és családja, közössége képes olyan fogyasztási
szerkezet kialakítására, hogy fogyasztását ő mértékben a
rendelkezésére álló helyi javakból elégíti ki, akkor az életszínvonala
nem csökken, hanem ő A (tájnak) ő fogyasztási szerkezet
kialakulása az egyének és közösségek olyan ű szellemi
autonómiáját feltételezi, hogy azok ki tudják válogatni a
rendelkezésre álló fogyasztási javak közül a számukra valóban
szükségeseket. (Ez más szavakkal annyit jelent, hogy ellen tudnak
állni a piacon kínált ámk "zajos" marketinggel támogatott hamis
csábításának.) A már említett jelenlét is lényeges életmódelern. Az
alkalmazkodó gyümölcsészet tehát radikális életmódváltást követel,
és azon belül is egy ő fogyasztási szerkezetváltást. Ez a
szerkezetváltás azonban nem kisebb, hanem más fogyasztást jelent,
amely a megélhetést és boldogulást ő nem korlátozza,
hanem javítja.
Miért jár a fent említett fogyasztási szerkezetváltás az ő
javulásával? Ha a fogyasztó (család) azt ami eleve a
rendelkezésére áll, és azt termeli, amit valóban igényel, akkor a
ő ő élvezi:
• Fogyasztási javainak ő nem kell különösebb
ő tennie (pl. A a tája szépségét élvezve nem kell
pénzt keresnie ahhoz, hogy másutt vásárolhassa meg a hasonló
ű szépséget).
• A saját maga által ő termékek, amelyek a család által
fogyasztott javak ő de akár ő hányadát is kitehetik,
pontosan azok és olyanok, amelyeket a család kíván. A
használati érték rovására nem kell teljiesíteniük egyetlen piaci
,
kritériumot sem (pl. Eretlen állapotban való leszedés,
-32-
ű szállíthatóság stb.), és nem kell megfelelniük
semmiféle szabványnak. PL A család fogyaszthatja a szutyósodó
körtét, számos "nem piacos" szilvafajtát stb.
• em elhanyagolható a saját teljesítmény öröme a fogyasztási
javak ő amely elmarad a javak vásárlása kor.
• A saját ő mindig egyediek. Maga az egyediség, az,
hogy a család fogyasztása minden más családtól különbözik,
önmagában érték. Ugyanúgy igaz ez az otthon tervezett és varrt
egyeeli ruhára, mint ahogyan az egyedi ételekre, az egyedi
szerszámokra, bútorokra stb.
• Sokat emel a család ő a biztonság növekedése.
Minél több saját ő vagy helyben ő
rendelkezésére álló javat fogyaszt, annál kevésbé kiszolgáltatott
egyrészt a ő szolgáltatóknak, másrészt a pénznek. Az
önellátásra ő család háztartásában igen kicsi a
pénzforgalom (kjcsi a bevétel és kicsi a kiadás). Az ő
javakhoz való hozzáférés tehát nem függ másoktól, és nem függ
ő mert igen kicsi a jövedelem iránti igény. A
biztonság ugyanakkor csökken is az olyan csaláeli "katasztrófák"
esetén, amikor ő általában pénzbe ő ő segitségre
szorul a család (pl. Egy súlyos betegség esetén). Ez a kockázat
azonban a ő két bekezdésben írtak mjatt nagyon kksi.
• A fogyasztás egésze, a ő kksi mértéke, a nemcsak
materiális igények magas ű kielégítettsége (pl. Alacsony
ű stressz, szorongásmentcsség, a közösséghez tarlOZé:lS
érzése, a feladattudat stb.) ő csökkenti a betegség
kockázatát. A fogyasztási szerkezetváltás tehát ő
ő hatást is gyakorol.
• A közösségi szinten megvalósuló fogyasztási szerkezetváltás
a közösség biztonságát nyújtja minden családnak. Ha pl. Baj van
(akár családi katasztrófa), a közösség tagjai kisegitik egymást. Pl.
Kaláka munkában fölépítik a .leégett házat, összedobják a pénzt a
beteg gyermek gyógykezelésére stb. Gyakorlatilag a biztosító
intézményeket pótolja a közösség, csak itt nem kell bíztosítási díjat
-33-
fizetni, sem pedig bürokratikus eljárásokban résztvenni, és senki
nincs kiszolgáltatva a ő elrejtett csapdáknak
Szinte az összes fent jelzett ő ő következik a talán legfontosabb:
a hasznosság, a szükségesség tudata (a funkció- vagy feladattudat).
A gyümölcsész család az általa gondozott - bármilyen kicsi -
területért ő annak az állapota ő mértékben függ ő Van
értelme az életének, hisz tudja és érzi, hogy minden tevékenységével
hozzájárul a táj, a bioszféra, az élet fönnmaradásához. Ebben a
boldogító tudatban a család minden tagja részesülhet, mert
mindenkinek van feladata.
Piac: A gyümölcsészeti termékek piaci rendszerének megszervezését
a termékek sokféleségére, változékonyságára (minden évben más a
termékösszetétel), gazdag táplálkozási értékére, ő
szerepére, eszmei értékére Qárulékos hatásai a táj gazdagodását
szolgálják) stb. kell építeni. A kis tételek miatt közösségi
ű alapuló piacszervezés ő a hitelesség,
megbízhatóság; a helyi vagy regionális piacon való értékesítés az
árumozgatás csökkentése érdekében; a közvetlen ő
kapcsolatok; a fogyasztó és a ő bizalmi viszonya (pl. a formális
"ökológiai" ő helyett); a földolgozott termékek nagy aránya
a nagy ű hullott gyümölcs hasznosításának
következtében.
A fenti, többé-kevésbé magától ő ő ismérvek rögzítése azért
fontos, mert - bár valóban maguktól ő ő és ezért nem
szarulnak különösebb bizonyításra - a jelenlegi gyümölcstermesztési
gyakorlatban mégsem érvényesülnek.
A ő ű helyi ember és a jól strukturált helyi
közösség a tájgazdálkodásnak ugyanúgy ő mint pl. az
ő a talajadottságok, vagy a genetikai állomány. Védclmük,
rekonstrukciójuk és ő legalább annyira nélkülözhetetlen,
mint a tájfaj ták, a hagyományos gyümölcsészeti tudás, vagy a táj
vízrendszerének védelme.
- 34 -
4.6. INTENZÍV V AGY EXTENZÍV?
. apjainkban a gazdálkodás megbecsültségét, társadalmi és szakmai
értékét ő befolyásolja, hogy extenzívnek vagy intenzívnek
ő A hagyományos gazdálkodás értékcsökkenésének egyik
ő oka éppen az, hogy mind a szakmai, mind a laikus közvélemény
eleve extenzívnek tekinti. Mind a hagyományos gazdálkodás, mind
pedig az alkalmazkodó gyümölcsészet rangjának emelése érdekében
néhány gondolat erejéig érdemes kitérnünk erre a problémára.
A gazdálkodás intenzív vagy extenzív jellegének elemzéséhez
induljunk ki abból az állításból, hogy a hajdan volt fokgazdálkodás
minden szakmai és közvélekedés ellenére intenzív gazdálkodás volt
- amennyiben a gazdálkodás intenzitása alatt a területegységre
vonatkoztatott, emberi haszonvételre alkalmas (fajlagos) biomassza
hozamot értjük. Ha viszont a területegységre ő befektetett munkát,
fosszilis energiát, vegyszert, gépi munkát vagy ő értjük intenzitás
alatt, akkor a fokgazdálkodás extenzív volt, hiszen ezek mennyisége
igen alacsony volt.
A ő leírások a Duna menti fokgazdálkodás - az emberi
haszonvételre alkalmas termékeinek fajlagos hozamára vonatkozó -
intenzitását mutatják. "Az ártérbó1 ő az ártéri gazdálkodás
viszonylagos szabadsága idején, a XVIII. Század végéig, egyes helyeken még
késóöbi ő is, ő és vagyonos jobbágyok voltak és eleinte nem Le;
maradtak el vagyon és fogyasztás tekintetében a földmüvelést ő
ő és így nagyobb területet ő jobbágt;okkal szemben. ( .. .)
azok a jobbágyok, akiket telkesként tüntettek fel, alig ű egy-két hold
Jóldet a XVIII. Század elején. A telek eszményi volt, a jobbágyok
adózóképességél tükrözte és nem az általuk ű föld nagyságát."
A Duna menti ártéri gyümölcstermesztés ő szolgáltatott
gyümölcsöt piacra is, ami ő jövedelemforrás volt; nem is
beszélve az árterek közismerten nagy halhozamáróL "(. .. ) különösen a
gyümölcsfákkal borított kertek áldásdúsak ő lakóira nézve.
'
Evenként több ezer forintra ő pénzért adatik el részint az Ország
ő Pesten, részint Baján és más városokban a Szigetben
- 35 -
termesztett különféle ű alma, körtvély, szilva az itteni lakók által. "6 A
ő csak egy idézettel illusztráljuk "Gyakran lehetett látni és
még most is látható, hogy ha a Duna, Tisza, Temes, Dráva és más nagy
folyók áradásai után a víz Lefolyik, a partok mélyedéseiben igen nagy számú
hal marad vissza, s ez a sertések tápláléka lesz. "
7
A hasonló tartalmú korabeli leírások sokasága jelzi, hogy a
gazdálkodás intenzitásának megítélésekor nem vagyunk elég
ő Az idézetekben emlitett gazdálkodás az ökológiai
rendszerek olyan nagy produktivitását tartotta fönn, hogy a
ő a lakosság fogyasztásán felül ő jutott piacra is.
Az intenzitás megítélésnél azonban valamennyi haszonvételre
alkalmas terméket figyelembe kell venni, és nem szabad csak egy-
egy termék hozamát számolni (mint a konvencionális gazdálkodás
monokultúráinál). (9.kép)
Ugyanakkor a gazdálkodás többi vonatkozásában a fokgazdálkodás
extenzív volt. A természettel összhangban végzett fajlagos ő és
munkaráfordításuk igen kicsi volt, fosszilis energiát, gépeket,
vegyszereket egyáltalán nem használtak, így ezek vonatkozásában
az intenzitás nem is ő A fokgazdálkodás éppen ezért a
ő legfönntarthatóbb volt, és - az ű (konvencionális)
gazdálkodáshoz képest - nagy termékintenzitással rendelkezett.
Ahhoz, hogy kiderüljön egy gazdálkodási struktúra igazi arca,
gazdasági-termelési értéke, a tájgazdálkodásnál, és azon belül az
6 Andrásfalvy Bertalan: Duna mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és
Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig. Tanulmányok Tolna megye
ő VII. (Szerk. K. Balog János), Szekszárd, 1975. 272. oldal
7 Balogh Margit: Oláh Miklós Hungariája. ű ő értekezések,
8. sz., 121-123. oldal In: Andrásfalvy Bertalan: Duna mente népének ártéri
gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig.
Tanulmányok Tolna megye ő VII. (Szerk. K. Balog János),
Szekszárd, 1975.180. oldal
-36-
alkalmazkodó gyürnölcsészetnél is hasonlóképpen kell értelmezni a
gazdálkodás intenzitását. Az alkalmazkodó gyürnölcsészet is jól
példázza, hogy az intenzitás rnértékének megítélése ő
kérdése. A gyümölcsösök sokoldalú haszonvételt tesznek ű
(lásd "Az alkalmazkodó gyürnölcsészet haszonvételei" részben.). Ha
vaJarnennyi fogyasztásra használt terméket együtt értékeljük, akkor
kiderül, hogy egységnyi területen igen nagy a fölhasználható
termékmennyiség, vagyis - ha a fajlagos hozam nagysága az intenzív
gazdálkodás kritériuma - az alkalmazkodó gyümölcsészel intenzív
gazdálkodás. Nem ő intenzívnek a gyürnölcsöst, ha csak
a gyümölcs haszonvétel alapján tennénk, és csak egy rövid ő
viszonylatában. A tájgazdálkodás egész gondolkodásrnódjával
ellenkezne azonban az, ha a gazdálkodás intenzív vagy extenzív
jellegét az egész és a tartarnosság helyett csak egy kiragadott részre
és/vagy csak rövid ő vonatkozóan ítélnénk meg
Az alkalmazkodó gazdálkodás intenziv más ű eredmények
tekintetében is. Abban pl., hogy ő vonatkoztatva
intenzíven, vagyis gyorsan fejleszti a gazdálkodó személyiségét,
szervezi a helyi közösséget, ő javítja a helyi kultúrát és al kotja
meg a tájat az ernber körüL Csak azért nem érdemes ebben az
esetben az intenzitás szót használni, mert az ű
gyümölcstermesztésnek egyáltalán nincsenek ilyen eredményei.
Nem az tehát a kérdés, hogy egyik vagy másik gyümölcsészeti mód
extenzív vagy intenzív, hanem az, hogy milyen eredményei vannak?
Amit a fokgazdálkodás termékintenzitásáról állítottunk, az igaz a
hagyományos gyürnölcsészetre is. Az alkalmazkodó gyümölcsészet
ennek továbbfejlesztése korunk ismereteinek fölhasználásával. A
fejlesztés hatására ő a biomasszában kifejezett termékintenzitás (a
fajlagos hozam), rniközben javulnak az emberi létfeltételek is. (Ez
utóbbira példa a táj és a közösség életben tartása, a györnölcsészettel
foglalkozó ernber szernélyiségének kiteljesítése, a jó ő ű
termékek ő Ugyanakkor az energia, a gépi és emberi
munka, a vegyszerezés és a ő igény extenzívebbé válik.
-37 -
Ma óriási, szinte fölmérhetetlen veszélyben vannak az általános
létfeltételeink (klímaváJtozás, energiatartalékaink kiürülése stb.),
akárcsak az emberi tudat és az emberi közösségek (uniformizálódó
fogyasztói kultúra témyerése, közösségek sorvadása, a ő és
az ő növekedése stb.). A ráforditásoknak, a termelés során
vállalt áldozatoknak és az okozott károknak az "extenzifikálása"
éppen azzal az eredménnyel jár, hogy csökkennek ezek a veszélyek.
5. A GYÜMÖLCSÖS KIALAKÍTÁSA
A gyümölcsös kialakítása gondos és ő munkát, ő
alapismereteket és személyiségjegyeket igényel a gy ü ő A
gyümölcsész ő a személyiségében, a szemléletében, a
tudásának tárgyában és a gazdálkodásának céljában, nem pedig a
tudásának méctékében tér el a ő ő A fák
ismeretén (élettan, morfológia, rendszertani és fajtaismeret stb.)
kívül tudnia kell azt is, hogy hogyan ű a gyümölcsös, és
annak minden, az egyed felettinél magasabb fokon ő
a lrendszere. Ezek az ismeretek azonban csak akkor alkalmazhatók,
ha az ember folyamatosan újít, kísérletezik, és a gyümölcsös minden
változását figyeli. A figyelem nemcsak a ő független "külvilág"
objektív megfigyelését jelenti, hanem egy aktív kommunikációt a
gyümölcsös egészével és elemeivel, ami feltételezi ezek tiszteletét,
megbecsülését, szeretetét. Bertalanffy szavait használva "alkotó
megismeréssel"S kell a gyümölcsös minden mozzanatát követni,
hogy azokra érzékenyen, ő és a ő
pillanatban tudjunk reagálni. A gyümölcsész hagyományos
tanulással ő tu.dása nagyon korlátozott, míg a
tapasztalatszerzési ő korlátlan. Nem kell mást tennie, mint
igazi ő "kérdezni" és a választ hordozó jelekre
ugyanilyen ő odafigyelni.
,
8 Ludwig von Bertalanffy: ... Am az ő semmit sem tudunk,
Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapes t, 1991 94. oldal
-38-
5.1. A RENDSZERÉPÍTÉS NEHÉZSÉGEI
A Kárpát-medence tájait nem is olyan régen még hagyományos
gyümölcsösök sokasága tette változatossá, mozaikos ű
Ezeknek csak töredéke maradt ránk és az is csak bizonyos tájakon,
ahol még értékelik és gondozzák is. A gondozás azonban általában
ű a gyep kaszálására, az elöregedett vagy beteg fák
eltávolítására, a száraz vagy letört ágak levágására, újabb fák
telepítésére és a termés betakarítására. Ezek is fontosak, de csak
töredékét képezik a gondoskodó gyürnöJcsészet teljes tevékenységi
körének.
A hagyományos gyümölcsészet újraélesztése, de méginkább annak
továbbfejlesztése alkalmazkodó gyümölcsészetté új rendszer
kiépítését teszi szükségessé. Jobb esetben leromlott, elöregedett
gyümölcsöst vagy gyümölcsültetvényt kell fölújítani, illetve
átalakítani; rosszabb esetben nulláról kell kezdeni. A rendszerépítés
mindig több ráfordítást igényel, mint a már kiépült rendszer
fönntartása. Aki tehát új gyümölcsös kialakítására vállalkozik, annak
a gyümölcsös fönntartásához képest sokkal nagyobb áldozatot kell
hoznia, ami általában az érintett gazdálkodó vagy család
túlterhelésével jár. A túlterhelés eredménye az lehet, hogy sok
szükséges beavatkozás nem történik meg ő vagy egyáltalán
meg sem történik, ami - a fajlagos munkaigény növekedésemiatt-
még tovább növeli a túlterheltséget (10.kép)
A gyümölcsös ő ő rendszerének megvan a maga kiépülési
üteme, amelyet nem lehet ő gyorsítani. (Az alkalmazkodó
gyümölcsészet többek között azért alkalmazkodó, mert
alkalmazkodik ehhez az üternhez.) Az el nem végzett vagy ő
végzett munkák azonban ő lassítják a rendszer kiépülését.
Egy bizonyos mértéken felül a rendszer épülése le is áll, vagy
visszaesik egy korábbi ő szintjére. Ezen a problémán
segíthet, ha a gyümölcsészek olyan ű gyümölcsöst választanak,
amit egy még ő ű túlterheléssei tudnak létrehozni.
Ugyancsak segíthet(ne) egy jól átgondolt támogatási rendszer, de
még többet jelent egy támogató (falu)közösség.
- 39-
5.2. A TERVEZÉS KORLÁTAI
A gyümölcsös kialakítása nem ő meg részletesen. A
tervezés ő akadálya az, hogy az alkalmazkodó gyümölcsészet
a gyümölcsös kialakulását a spontán folyamatokba való "igazodó"
beavatkozásokkal befolyásolja. Nem lehet, és nem is szükséges ő
részletesen leírni a célállapotot (részletes ő így hiányzik a
tervezés alapja. Bizonyos összefüggések ismerete és átfogó elvek
alkalmazása lehetséges és szükséges is ahhoz, hogy a gyümölcsész
minden pillanatban a konkrét helyzet mérlegelésével fölismerje a
ő beavatkozások módját. A gyümölcsös kialakítása tehát
ő lépésre történik, ahol minden ő az ő ő lépésre
kapott visszajelzések alapján lehet dönteni. A kialakuló gyümölcsös
képe bizonyos mértékig meglepetés. Ha ez nem találkozik a
gyümölcsész igényeivel, ő van arra, hogy bizonyos
változtatásokat tegyen rajta, de mindvégig igazodva a gyümölcsös
ő trendjéhez.
A részletes tervezés másik akadálya az, hogy a gyümölcsész csak a
gyümölcsös struktúráját állítja be többé-kevésbé a saját igényei
szerint, de azt már a gyümölcsösre bízza, hogy az így létrehozott
vázra hogyan épülnek rá a finom részletek, hogyan telik meg a
gyümölcsös élettel. Ebben is különbözik a ő
amelyben a ő arra törekszik, hogy minél több
részletet maga határozzon meg_ az ültetvény a ő legnagyobb
kontrollja érdekében és azért, hogy a gyümölcsfákon kívül ne legyen
más élet az ültetvényben. A gyümölcstermesztés esetében ez érthetö
is, hiszen csak ő megszabott és állandó ő ű gyümölcsöt
lehet a piacon értékesíteni.
5.3. A GYÜMÖLCSÖS LÉTREHOZÁSA
A gyümölcsös létrehozása - a gyümölcsültetvénnyel ellentétben -
egy hosszú folyamat, a többé-kevésbé "beérett" rendszer
kialakulásáig több évtized is eltelhet.
-40 -
8. kép
Vértetíí almafán
lO.kép
Kollektív telepítésíí alma ültetvény
ismételt gondozása, a rendszer
módosítása nélkül (Farcád)
- 41 -
9. kép
ű termés egy sóvári
almafa alatt
11. kép
ő ő ő (Drávakeresztúr)
12. kép
Cseresznyefás l e g e l ő elöregedett fákkal,
újulat nélkül (Farcád)
14. kép
Fiatal cseresznyeoltvány
- 42 -
13.kép
G y ó gym etszés
15.kép
Leveli béka
Az alkalmazkodó gyümölcsészet nem "tabula rasa"-val indul. A
gyümölcsültetvények telepítésekor az ő ő közé tartozik a
terület teljes "letisztítása", a talaj ő munkagépekkel, és
trágyával való föltöltése. Erre az ökológiai értelemben ,)enullázott"
területre telepítik a piacképes gyümölcsöt ő ű
oltványokat Ezzel szemben a gyümölcsös kialakítása a terület
kiinduló állapotától ő A gyümölcsész hosszasan ő a
ő gyümölcsös helyén, és megfigyeli azokat a kezdeményeket,
amelyekre a további tevékenysége épülhet. Ilyen pl. A spontán
betelepült növények fajösszetétele, a ő növények
növekedési erélye, egészségi állapota; az oltásra alkalmas sarjak
vagy magoncok jelenléte; az ű megfigyeléssei is ő
ő és a terület ő sokfélesége stb. Természetesen
minden attól függ, hogy milyen a terület kiinduló állapota. Ha ő
akkor irtással kellene kezdeni, de az ő szegény területeinken
kár lenne az ő gyümölcsössé átalakítani - inkább állandó
ő ű ("éltetésére") kellene átállni.
Ha szántó, rét vagy ő a terület kiindulási állapota, akkor
biztosan számíthatunk természetes úton (madárral, széllel stb.) a
területre került magokkal, ő magától ő
a terület ő Figyelni kell a terület minden rezdülését. A
ő és az újabb ő ő
sokmindenre lehet következtetni. Nemcsak a növények ő
de a vitalitásukból, a növekedési ő az egészségi
állapotukból is. Ugyancsak tájékoztat a közeli környék növényzetei,
beleértve a környék gyümölcsöseit is. A gyümölcsész ezekre a
kezdeményekre építi tevékenységét, igazodva a megfigyelt változási
trendekhez. Ezt a "kommunikatív" viselkedésmódot meg kell, illetve
újra kell tanulni, a megtanulhatóság feltétele pedig a gyümölcsész és
a potenciális gyümölcsösének ő viszonya. (11.kép)
Egészen más belekezdeni egy ű ő vagy elhagyott, leromlott
gyümölcsös ű Itt az ő vagy beteg fák kezelésével, a
bozót mértékletes irtásával, kaszálással, a sövények rendberakásával
- 43 -
vagy kialakításával és fiatal fák telepítésével kell kezdeni a munát. A
további ő lényegüket tekintve hasonlóak az ő ő
említettekhez. (12.kép)
Az alkalmazkodó gyümölcsös létrehozásakor a ő
növények mellett a gyümölcsös környékén magukat jól ő (helyi)
fajok betelepülésének ő illetve betelepítése is szükséges. A
könnyen ő ő maguktól fogják benépesíteni a
gyümölcsöst Telepítéskor a gyümölcs fajokat és fajtákat mindig - a
gyümölcsös valamennyi ő figyelembe véve - a rendszer
egészéhez (és nemcsak a fogyasztási vagy piaci igényekhez) igazítva
kell kiválasztani és a térben elhelyezni. A nemes gyümölcsök és az
alanyok szaporító szerveit ő helyi ő szerez-
zük be.
A nagyobb ő ellenállóképesség és élettartam érdekében
ő részesítjük a magnemes fáknak, az oltványok alanyainak
vagy a sövények fáinak, bokrainak végleges helyre ő vetését.
Ez látszólagos hátrányokkal is jár. Bonyolultabb munkaszervezést és
több munkát igényel, jobban ki van téve a kártételeknek és
gyomosodásnak A megnövekedett munkaigény probléma, mert az
alkalmazkodó gyümölcsészet egyik ő éppen az, hogy az egyik
legnagyobb ő rendelkezésre álló ő az emberi
ő hasznosítja. Helyben vetésnél a haszonvételi ő
is hosszabb ő után nyílnak meg, viszont a befektetett ő
igen alacsony szintje (és az adósságmentesség) miatt a gyümölcsészt
nem sürgeti a jövedelemszerzési kényszer, így kivárhatja a
haszonvételi ő megindulását
A gyümölcsfajták ő és nagyobb változatosságának
föm\tartása érdekében a nemes fák alkalmankénti vetését azoknál a
gyümölcsöknél is alkalmazzuk, amelyeket a gyümöcstermesztésben
ma már csak vegetatívan szaporítanak (alma, körte, birs, ő
kajszi, málna stb.). Kis házi faiskola (saját célra szaporitott fák)
fönntartása több szempontból ő lehet: jó fajták leszaporítása
akkor is lehetséges, ha éppen nincsen a végleges helyén álló
ő alany; a gyümölcsös kialakításának legelején gyorsítani
-44 -
lehet a fák telepítését; szaporítási kísérleteket lehet végezni stb. A
házi faiskola növényeinek pontos nyilvántartása, térképvázlat
készítése és a fák jelölése igen fontos.
6. A GYÜMÖLCSÖS ÉLTETÉSE9
A fejezetcímben ő "éltetés" szó némi magyarázatra szorul. Az
éltetés szót az alkalmazkodó gyümölcsészettel rokon ű
ő vettük át, amelyet ő neveznek. Az ember
szerepe a gyümölcsösben is éltetés, amely során az ember engedi és
ő a gyümölcsöst abban, hogy ő egységgé ő és
ne csak gyümölcsfák sokasága, halmaza legyen, (mint a
gyümölcsültetvény), hanem ő ő ő ökológiai egység
(szupraindividuális organizáció). Ember és gyümölcsös kapcsolata-
ő kapcsolata az ő - sokkal ű mint a
ő ű és gazdasági kapcsolata az élettelen
gyümölcsill tetvényéve 1.
A gyümölcsöst ű is, mert az egy emberi (mesterséges,
ű alkotás, amelyet az ember a természet ő együtt hoz
létre. "Fönn is tartjuk" a gyümölcsöst, mert az az emberi beavatkozás
nélkül - a természetes ő során - elveszítené gyümölcsös
jellegét. De a ű és fönntartás szóban. nem hangsúlyozódik
eléggé a természet - egyébként meghatározó - szerepe, és az sem
derül ki, hogy a gyümölcsös és az ember kapcsolata egy személyes,
egymást kölcsönösen ő viszony. Gondozzuk is a gyümölcsöst,
hiszen azzal szoros személyes kapcsolatot tartva, figyelmet fordítva
rá, gondját viseljük a gyümölcsös egészének és minden olyan
elemének, amely a gondozásunkra szorul. De a gondozás szóból
nem derül ki a kölcsönösség, vagy1s az, hogy a gyümölcsös 1s
gondoz, ellát bennünket.
Az ember gyümölcsösben betöltött szerepére utaló, itt fölsorolt
szavak használata akkor helyes, ha annak egy-egy vonatkozását
9 Agócs József, Molnár Géza: ő Sopron, 1996. TILIA, Vol. II.
- 45-
akarjuk hangsúlyozni a többivel szemben. A lényeget azonban az
éltetés fejezi ki, különösen akkor, ha meg szeretnénk különböztetni a
gyümölcsészetet a ő a gyümölcsöst a
ő A konvencionális gyümölcstermesztés
ugyanis ű technológiával élettelen rendszereket ű A
gyümölcsös éltetésével visszaadjuk az élet rangját a gazdasági-
bürokratikus rend által irányított élettelen ő rendszerekkel
szemben.
A továbbiakban áttekintjük az éltetés egyes elemeit a gyümölcsészeti
szakirodalom "szokásos" csoportosításában, de azzal az általános
megjegyzéssel, hogy ezek egymástól csak az emberi gondolkodásban
különülnek el, a valóságban nem.
6.1. METSZÉS
A fák metszését az adott faj és fajta növekedési és alaki
jellegzetességeinek figyelembevételével, a legkisebb szükséges
beavatkozás elvének betartásával végezzük. Egyes fáknál - koronába
metszés után - hagyjuk a természetes koronaalakulást (török-
mogyoró, dió, házi berkenye stb.), másoknál koronába metszést.
ritkítást, fiatalítást vagy gyógyító metszést is végzünk. Az ő
ű mesterséges koronaforma is lehetséges, de csak ritkán és
különleges esetekben (pl. a házközeli ő A nem
ő fákon (pl. tölgy, ő gyertyán, akác) a faanyag
ő haszonvétele (pl. hosszabb és elágazásmentes törzs
kialakítása) érdekében is végezhetünk metszést. A metszések
melletti döntést- a hatékonyság és a piac figyelembe vételemellett -
ő a gyümölcsös igényei szerint hozzuk meg. A szépség,
amelyet metszéssel is fokozhatUJ\k, nemcsak önmagában érték.
hanem a gyümöksészeti turizmus egyik ő vonzereje, tehát ő
is (lásd a haszonvételeknél).
Számos esetben végzünk olyan metszést, amely a fa
ő való "rásegítés". A ritkító metszésnél pl. ő
azokat az ágakat vágjuk ki, amelyek fény hiányában ő utóbb
-46 -
amúgy is elszáradnának Az öreg fák fiatalításakor azokat az ágakat
vágjuk ő vissza, amelyek a ő terméskor, vagy
nagyobb szélviharoknál ő utóbb maguktól is letörnének
Ugyancsak gyakori a "gyógyító" metszés alkalmazása. (13.kép)
Számos betegséget metszéssel viszonylag eredményesen lehet
gyógyítani, pl. fagyönggyel vagy moníliával ő ágak levágása.
A ritkító és fiatalító metszés (és az azt ő sebkezelés) a sebek
gyógyulását sokkal gyorsabbá teszi, és nagyobb akadályokat gördít a
seben át ő ő elé.
ő bokroknál gyakori az, hogy a koronába metszés
idején rövid törzset alakítunk ki a könnyebb gondozás (további
metszés, kaszálás) és betakarítás miatt. Pl. a húsos som, naspolya,
vagy a birs esetében. Ez a forma csak fiatal korban hozható létre. Ha
ő bokrokat akarunk törzses fává alakítani, akkor számíthatunk
a gyökér- és ő illetve a törzs vízhajtásainak szinte
kiirthatatlan tömegére.
A levágott ágakat, nyesedéket a "szokásos" elégetés helyett
halmokba vagy sövénybe rakjuk, amelyek lassan a talajba
korhadnak Ezek a halmok kiváló menedéket nyújtanak számos
vadon ő állatnak (pl. az ökörszem ő helye, népes
verébcsapatok, menyétek, sik1ók, lábatlan gyíkok, sündisznók
kedvenc tartózkodási helye stb.). Csak az igen veszélyes és ellenálló
ő és kórokozókkal ő ő ágakat égetjük vagy
ássuk el (pl. ű ű monília stb.). A gyümölcsös
rendszerének kialakulása ő ő a kórokozók között beálina
egy viszonylagos egyensúly, a halmokba rakott és évekig korhadó-
komposztálódó ágkupacok ő ő ő gócok is lehetnek.
ő azonban ezek kórokozók és ő is hozzájárulnak a
gyümölcsös teljességéhez, a biológiai diverzitás növekedéséhez, a
betegségek és kártételek mérsékelt és kiegyenlített megjelenéséhez.(!) A
kupacokba vagy sövénybe rakott ágakkal csaknem azonos szerepe
van a helyben hagyott ő ő fáknak, amelyek a talé}jba lassan
belekorhad va járulnak hozzá a gyümölcsös sokféleségéhez ..
-47-
A kaszálás és a legelés is a metszés kategóriájába tartozik.
Kaszálással, vagyis a gyep metszésével nem egyedeket, hanem a
lágyszárú növények egységét (társulását), a rétet formáljuk a
szükséges mértékben. Ahogy a fák metszésénél cél lehet az, hogy ne
ő olyan magasra, hogy ne lehessen betakarítani a termést, úgy a
kaszálás esetében többek között az a cél, hogy ő maradjon
a gyep; illetve hogy ne ő be a gyümölcsös, megfelelo
fajösszetétel alakuljon ki vagy, hogy szép legyen stb. Kaszálásnál
ügyelni kell arra, hogy a rét ő csak a ő legkisebb
mértékben zavarjuk Nem árt, ha minden évben hagyunk kaszálatlan
foltokat.
Száraz ő a fák körül rövid gyepet kell hagyni, szükség
esetén ki kell tányérozni (kigyomlálni, fölkapálni), hogy a gyep
növényei a fával a vízért vetekedve ne gyöngítsék a fákat. A
kaszálásnál nagy gondossággal kell eljárni, mert számos esetben
találunk olyan növényt, amely meghagyásra érdemes gyökérsarj
(szilva, meggy, birs ... ), alanynak alkalmas magonc (cseresznye,
körte, galagonya, húsos som, ű ... ), vagy ő ű
nektár- és virágpor ő növény (kutyabenge, kányabangita,
kecskerágó, szöszös ökörfarkkóró, réti füzény, .fekete ő
mogyoró ... ), esetleg ű ő magonc vagy sarj (akác,
ű nyár, ... ). Legjobb ezeket még a gyümölcsös tavaszi bejárásánál
karéval megjelölni. Mind a hagyományos, mind pedig a7
alkalmazkodó gyümölcsösökben gyakori a ő
(polycormonokból) álló facsoport, amelyeket a hagyományos
gyümölcsész is ő kiritkítva és megmetszve hagyott
ő ő birs, meggy és szilva).
A kaszálás a gyümölcsös gyepének ő illetve rét haszonvétele
miatt is lényeges. ő kaszálással lehet a takarmánynak
ő növénytársulást kialakítani, és a legnagyobb
ű elérni. A ő és rét fajgazdag állománya növeli a
diverzitást, produktuma ő haszonvételt biztosít, ezért a
kiteljesedett gyümölcsösben a jelenléte elkerülhetetlen.
-48-
6.2. SZAPORODÁS/SZAPORÍT ÁS, BETELEPÜLÉS/TELEPÍTÉS
A gyümölcsösben számos ő szaporodik és települ be ő
Ezek a folyamatok biztosítják a gyümölcsös folytonos fejlödését, a
ő hibák javítását, a hiányok pótlását. A "szaporodás" és a
"betelepülés" részben természetes úton, részben az ember által
történhet. Ez utóbbi esetben beszélünk szaporításról és ő
A gyümölcstermesztésben csak szaporítás és telepítés történik,
hiszen a természetes folyamatokat a terrnesztési technológia teljesen
leállítja. A gyümölcsészethen azonban a természetes folyamatokon
alapszik a gyümölcsös éltetése. Szaporítani és telepíteni csak akkor
indokolt, ha magától nem, vagy nem elég gyorsan szaporodnak és
telepednek be a gyümölcsösbe a kivánt ő
Az ő csak akkor tudnak betelepüJni, ha a ő ő
rendelkezésre áll számukra. Az ő ugyancsak létrejöheh"'ek a
gyümölcsös természetes ő vagy rnesterségesen, az
ernber által. Az ő és ő viszonyának részlctezése
helyett a továbbiakban csak a ő növények
ő ő szó. (Az ő az
5.4. fejezetben tárgyaljuk.)
Az alkalmazkodó gyümölcsészethen a ő növények
szaporítása és telepítése nem elválasztható folyamat, a telepítésnek
része a szaporítás. (Ebben is kü1önbözik a ő
ő amelynek létrehozásában és fönntartásában az egyes
munkafolyamatok ű szakaszolva vam1ak, így a
szaporítás is teljes méctékben elkülönül a ő 1\ szaporítás
ő való teljes elválasztása nem lenne helyes. A részleges
szétválasztásuk (pl. A házi faiskolában) csak átmeneti megoldás
lehet annak érdekében, hogy ő bekövetkezzék a gyümölcs
haszonvétel ő .

- 49 -
6.2.1. ő növények szaporodása/szaporítása
A gyümölcsösben ő szaporodásra képes ő növények
maguktól is szaporodnak. Volt már szó a ő ő melynek
eredményeként sarjtelepek (polycormonok) jönnek létre (pl. Meggy,
szilva, birs, málna). Szárnos más vegetatív szaporodási mód mellett
sok olyan sarjra számíthatunk a gyümölcsösben, amely az
anyanövényével azonos tulajdonságú gyümölcsöt fog teremni.
Ezeket vagy meghagyjuk és gondozzuk, vagy - ha nem szánunk
számukra ő ő A sarjak ő különösen
akkor ő ha az anyanövény beteg, ő vagy meg van
csonkítva. Ekkor - érezve az élete megrövidülését vagy ő
végét - megpróbál sarjak növesztésével utódokról gondoskodni,
hogy pusztulása esetén az utódaiban élhessen tovább. Ha tehát
ő ő akarunk kiváltani, ő vissza
kell metszeni az anyanövényt, ami olyan ű is lehet, hogy
ő kivágjuk Ha viszont meg akarjuk menteni a ő fánkat,
akkor meg kell szabadítani akár a ő akár a gyökérsarjaitól, hogy
ezzel "tudassuk" vele: még sokáig szeretnénk, ha élne, szükségünk
van rá, még ne adja át életerejét az utódainak. (A ő
mellett, vagy helyett, a termésképzés is ő ha az anyafa a
halálának közeledését érzi, különösen azoknál a fáknál, amelyekre
nem ő a sarjképzés. Gyakran használják ki ezt a jelenséget az
ű gyümölcsültetvényekben a fák "gyötrésével" a gyorsabb
ő illetve a nagyobb, több vagy szebb gyümölcsök
érdekében.)
A ő növények természetes szaporodási módja az
ivaros úton, maggal való szaporodás is. A gyümölcsös arról is
gondoskodik, hogy a magoncok ő és arról is, hogy a nem
ő helyen ő vagy nem életképes magoncok elpusz-
tuljanak. (Csak néhány ő származó ő növény
nem képes a mi ő körülményeink között ivarosan
szaporodni, pl. Füge, fekete eperfa.) Mind az ivaros, mind az
ivartalan úton keletkezett fiatal növények - ha megfelelnek
igényeinknek és a gyümölcsös is ő környezetet nyújt
-50 -
számukra - oltással vagy oltás nélkül ő (Oltás esetén,
ha az ő ő származik, ő beszélünk.) A
maguktól ő magnemes vagy alanynak való növények a
többi növény hatására gyakran ő vagy alacsonyan elágaznak. Ez
az elágazás nem kedvez az ő növény kialakulásának. A
meghagyandó kis magoncok (vagy gyökérsarjak) némi metszéssel,
illetve körbegyomlálással könnyen ő ő
Ha a gyümölcsös ő folyamatai nem ő ő
szaporulatban, akkor válik szükségessé a szaporítás. A gyümölcsös
számára ő a ő növény magjának végleges
helyre vetése, majd a magonc meghagyása magnemes fának, vagy
beoltása nemes fajtájú növénnyeL Ugyancsak lehet valamelyik
vegetatív szaporítási módot alkalmazni. Ha valamilyen oknál fogva
nincs ő a végleges helyre vetésnek, akkor kényszerülünk a
faiskolai szaporításra. (14.kép)
Mind a magától ő fák meghagyása, mind a végleges helyükre
vetett fák ő zavartalan lehet, hiszen nem kell
elszenvedniük az átültetést. Ez a természetes folyamat, amely -
hosszútávon (lásd: 2.1. ő a legállékonyabb (legellenállóbb,
leghosszabb ű legjobban ő ő legszebb) növényt
eredményezi. Különösen igaz ez a ű fákra, amelyeknek
karógyökere az átültetés során általában megsérül (kényszer-
gyökérmetszés). Sekély ő ű jó tápanyag- és vízellátottságú
talajon viszont a karógyökér ő sokkal kisebb. ő
részletesebben lásd: "10. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz.")
Amennyiben a fákat faiskolában magvetéssei különös
figyelmet kell arra fordítani, hogy a szaporítási hely ő
ő minél jobban hasonlítsanak a végleges hely adottságaihoz
és hogy az átültetés során ne sérüljön a növény gyökere. A satnya
gyökérzet ő hátrányt jelent a fa egész életé.n kersztül.
A vegetatív szaporítás csak szükségmegoldás lehet, mert általában-
különösen tekntettel a klímaváltozára - nem eredményez eléggé
állékony növényeket. Mélyre hatoló gyökér csak egyes fajoknát
'
- 51 -
különleges esetben alakul ki. A végleges helyen ő szaporítás
ezért nem jelent ő a faiskolábót vagy természetes ő ő
való átültetéssei szemben.
6.2.2. ő növények betelepülése/betelepítése
ő a gyümölcsösbe hozott szaporítóanyaggal a növény
végleges helyén való szaporítás egyben telepítés is, ugyanúgy, mint
ahogy a maguktól ő alanyok beoltása ő származó
ő A gyümölcsfák magjainak terjedésére igen hatékony
módszerek alakultak ki a természetben, így ha a betelepülés feltételei
adottak, biztonsággal számíthatunk a ő növények
megjelenésére. Alapfeltétel , hogy legyenek pár száz méterre, esetleg
1-2 km-re ő gyümölcsfák, és hogy a gyümölcsös be tudja
fogadni a magokat (biztosítson ő magágyat). Ez utóbbi
mesterségesen is ő pl. A nagyon zárt gyep helyenkénti
megszaggatásával, csíkok beleszántásávaL A közeli ő fák
hiánya magok szétszórásával pótolható. Minél gazdagabb terület
talajlakó ő annál nagyobb esélye van a ő mag
megfoganásának. (Könnyen ő pl. Az, hogy a talaj
felszínére került dió milyen gyorsan - akár néhány nap alatt -
"süllyed" a talajba, ő a giliszták áldásos munkája révén.)
Ha a fenti módon nem telepüh1ek be ő növények a
gyümölcsösbe, akkor vagy a növények végleges helyrevetésével
vagy fiatal fák beültetésével lehet azt pótolni. Hátránya a nagyobb
mw1kaigény és a kisebb állékonyság; de ő ad a gyümölcsös
szerkezetének, faj és fajta összetételének tudatosabb kialakítására.
Fiatal fák ültetése setén a kiásott gödör alakjának .igazodnia kell a
ő fa gyökerének alakjához, illetve ahhoz az igényünkhöz,
hogy a gyökér minél mélyebbre hatoljon. A gyökér alakja jó esetben
ő megnyúlt, mert a fa gyökerét a kiásásánál nem a
szokásos 25-30 cm, hanem legalább 50 cm mélyen vágjuk el. Ez az
oka annak, hogy az üzemi gyümölcsültetvényekkel szemben nem
nagy ű de viszonylag sekély, hanem a viszonylag kis
ű de mélyebb gödör ásása a ő
-52 -
A gyümölcsös legjobb ű érdekében a telepítésnél
kialakítandó szerkezet az adott területen ő természetes
vegetáció szerkezetéhez hasonló legyen. Ez a vegetáció az egész
Kárpát-medence területén vagy ő vagy ő sztyepp. ő
tehát az ő jelleget mutató, ligetes, gyepekkel tarkított szerkezet
kialakítása.
Akár magától ő akár vetett vagy beültetett fáink vannak, hasznos
lehet az ökológiai "r" stratégiát követni. Ennek számunkra fontos
sajátossága az, hogy egyes ő azzal érik el ő számú utód
életben maradását (vagyis a populáció fennmaradását), hogy nagyon
sok utódot hoznak világra, számítva azok nagy részének
elpusztulására. A ő növények gyakorlatában ez azt
jelenti, hogy sokkal több magot kell elvetni, sokkal több magoncot
vagy sarjat kell meghagyni, illetve valamivel több fiatal fát kell
beültetni a gyümölcsösbe, mint amennyinek ő hely a
rendelkezésére fog állni kifejlett korukban. Ezzel biztosíthatjuk
ő számú ő növényünk fölnövekedését, hiszen
ha el is pusztul egy részük, a maradék megmarad. (Ha túl sok marad
meg, ő mi is megritkíthatjuk.) Ennek a stratégiának az is az
ő hogy- ivarosan szaporított, vagy ismeretlen ű fáknál-
ő nyílik a jobb változatok kiválasztására.
6.3. T ALAJÉL TETÉS
Az ő ő a talaj ő a cél, és
ennek a célnak lett alárendelve a talajélet, vagyis a talajban ő
ő gazdagsága, sokfélesége. Az alkalmazkodó gyümölcsészet
számára nem a talaj ő a fontos, hanem az ő talaj
(mint egész), amelyben magától ő ő gazdag, burjánzó az élet.
A talajt ő közegnek tekintjük, így nem az abban álló gyümölcsfa
táplálása a dolgunk, hanem a talajé azért, hogy azt minél nagyobb
ő tartsuk. A talajélet részese a gyökerét a talajba eresztö fa
is, annak ellenére, hogy hajtásával kinyúlik ő Az ő talaj
táplálja a ő módon a fáinkat, tehát a talaj éltetése a
- 53 -
dolgunielO A talaj ő szót abban az esetben használjuk,
ha az ő talajról a benne ő fák tápanyaggal való közvetlen
ellátásának vonatkozásában beszélünk.
A talaj ő beavatkozásokkal ő
1. A talaj életfeltételeinek javulását közvetlenül ő ő tevékenység.
2. A talaj életfeltételeit rontó ő hatások elhárítása.
3. A talaj fölkészítése arra, hogy képes legyen védekezni az ő ő
káros hatásokkal szemben.
6.3.1. A talaj életfeltételeinek javulását közvetlenül ő ő
tevékenységek
A gyümölcsösben a talajélet számára sokféleképpen tudunk ő
feltételeket teremteni. A talaj trágyázása, öntözése, kapálása (a fák
kitányérozása), ő növényegyüttesek telepítése (a gyökerek
talajra kifejtett hatása) stb.
A talaj életképességét meghatározza az, hogy az alkalmazkodó
gyümölcsösben nincs hulladék, így a ő ő anyagok többsége
bekerül a tápanyag helyi körforgásába. A gondozás során ő
szerves maradékok többsége (pl. nyesedék, kihúzott gyomok,
kaszáJék) legjobb, ha azonnal a végleges helyükre (a talajra)
kerülnek, mint ahogyan az a természetes ő és gyepeknél is
történik. Külön halmokba rakásuk csak ritkán indokolt. A
ő kivitt termékek által okozott tápanyaghiány nagy
részét a gyümölcsös képes pótolni. Ha mégis tápanyaghiányt
tapasztalunk, használhatunk táp-, vagy talajjavító anyagokat. Ezek
milyenségét ő az eredetük alapján érdemes megváJasztani.
A használt anyagok ő szerint természetes eredetlíek
legyenek, azon belül is helyben ő
10 Az éltetés szó az alkalmazkodó gyümölcsészet szemléletében sok más
ő tekintett rendszer kulcsszava, így beszélhetünk az ő gyümölcsös,
talaj, közösség, család stb. ő
-54-
Fák ültetésénél és vetésénél a kiásott gödörbe érett szerves trágyával
kevert földet szórjunk vissza. ő fák csurgója alá rétegezett szerves
trágya is sokat segít, különösen akkor, ha egészen sekélyen a talajba
forgatjuk, illetve ha kaszálékkal takarjuk.
A talajba mélyen hatoló karógyökér fontossága abban is
megmutatkozik, hogy a tápanyaget a mély ő is képes
fölvenni, ő - elérve a ő ő felszínét - gyökérsavaival
egyes elemeket kioldva és a talajfelszín fölé emelve (tápanyag-
pumpa) tápanyagokban gazdagítja a talajt. A gyümölcsös növényei-
nek sokfélesége azt is jelenti, hogy sokféle gyökéralak van jelen a
talajban, amely a talaj igen vastag rétegét kiegyenlítetten hálózza be.
Ezzel biztosítható a talaj tápanyagtartalmának legteljesebb
kihasználása. Ez a - ő és vízszintes irányban ő
"gyökérháló" fontos feladatokat lát el az ő talaj számára is: lazítja,
ő a talajt, megkönnyíti a víz behatolását, utat nyit a talaj
más ő bomlástermékei táplálják a ő
szimbionta kapcsolatban van számos mikroorganizmussal stb.
6.3.2. A talaj életfeltételeit rontó ő hatások elhárítása.
ő a talajt csak nagyon indokolt esetben forgatjuk, hogy
ne roncsoljuk el a természetes szerkezetét. Kerüljük a talaj
tömörödését okozó nehéz gépek használa tát, az eketal p betegséget
okozó szántást. A szél szárító hatását sövények, fasorok és -sávok
ültetésével, a párologtatást talajtakarással és kapálással
akadályozhatjuk meg. A talajtakarásnál vigyázni kell arra, hogy csak
a jól átnedvesedett talajt takarjuk, mert száraz talajnál nem ő a
vizet, hanem elzárja a talajt a csapadéktól. Ha mód van rá, akkor a
csapadékvíz visszatartásával (az elfolyás gátlásával) juttatjuk több
vízhez a talajt, esetleg emeljük a talajvíz szintjét.
- 55 -
6.3.3. A talaj fölkészítése arra, hogy képes legyen védekezni
az ő ő káros hatásokkal szemben.
Ez a talaj immunrendszerét ő ő ű magasabb
szintre ő tevékenységek köre. Nem adott káros hatást kell
kiküszöbölni, nem is adott "talajbetegséget" kell gyógyítani, hanem a
talaj ő ű kell javítani. A talaj életébe
beavatkozó minden korábban említett tevékenység szolgálja ezt a
célt.
Számos egyéb ő is lehet, amelyek közüJ csak néhány példát
sorolunk föl. Be kell állítani a szén-nitrogén arányt a talajban, hogy a
mikroorganizmusok számára ő arányban legyen jelen a
fehérjeszintézis alkotórésze (N) és az energiahordozó (C). Tehetjük
ezt pl. Szerves trágyával (N), vagy nagy cellulóz tartalmú
anyagokkal, mint pl. Komposztálódó kaszálék (C). Ha a talaj pH-ja
kileng a túl lúgos vagy a túl savas felé, azt is közelíteni kell a
semlegeshez, pl. Meszezéssel, hamu vagy vakolat talajba
keveréséveL Ha szükséges, javítani kell a talaj szerkezetét szerves
anyag hozzáadásával (pl. Zöldtrágya, szerves trágya), vagy
ő ű anyag hozzáadásával (pl. Homok, építési
törmelék). Szükség esetén hosszú ideig pihentetni kell a talajt, ami
ő azt jelenti, hogy nem szabad forgatással a szerkezetét
elroncsolni.
6.4. Ő KIALAKÍTÁSA

A gyümölcsös egy olyan ő rendszer, amely számos viszonylag
önálló ő áll. Ezek mindegyike otthont nyújt valamilyen
ő vagyis azok ő Minél többféle ő alakul ki a
gyümölcsös rendszerében, annál több ő telepszik be, annál
összetettebb körfolyamatok jönnek létre, annál stabilabb a
gyümölcsös. A stabilitás egyik fontos tulajdonsága a kiegyenlítettség.
Pl. Kiegyenlített mikroklíma és vízellátás, az ő kiegyenlített
mennyisége (populáclónagysága). A növények haszonvétele
,
szempontjából kiegyenlítettek a kártételek és a betegségek. ő
- 56-
nagy száma és változatossága nélkül nem jöhet létre sokféleség, így a
sokféleség érdekében tett legfontosabb gyümölcsészeti beavatkozás
az ő létesítése.
,
ő maguktól is létesülnek, amelyeket meg kell becsülni, és
továbbfejleszteni. További gazdagításuk, illetve a gyorsabb
kialakulásuk érdekében számos ő van. Az ő
ő megmutatkozó kiegyenlítettség érdekében - ha az
még nem ő a gyümölcsösben- közvetlen beavatkozásokat is
tehetünk: elszaporítunk egyes ő vagy korlátozzuk a
szaporodásukat Ezek a beavatkozások azonban már a növényvéde-
lern közvetlen eszközei közé tartoznak (pl. Gyomlálás, ő
csapdák, hernyózás stb.).
A gyümölcsös ökológiai (természetvédelmi) értékét éppen az
ő adja. A gyümölcsösöknek a tájban való rnozaikos
ő esetén - az ő rniatt - a területi
arányuknál nagyobb ökológiai szerepük van.
A gyümölcsös minden, az adott tájban lehetséges ő
rendelkezhet: egyedül álló (szoliter) fa, facsoport, sövény, vizes
ő (nyílt víz, folyóvíz, macsár ... ), gyep, ű teriilet
(szántó vagy kapás növények Ezeken a nagy csoportokon
belül szárnos ő jöhet létre, illetve alakítható ki. A ő
nagy száma rniatt csak példákat mutatunk be. (15.kép)
6.4.1. Magányos (szoliter) fák
Egyedülálló fa nemcsak gyümölcsfa lehet. Terebélyes lombkoronája
a madarak számára ideális hely, vastag ágai ő utóbb több
madárfaj kedvelt ő lehet (pl. Búbos banka, holló, varjú,
sárgarigó). Árnyékukban a ő állatok h{ísölhetnek, amelyek
jelenléte, trágyája további ő alakít ki. Komoly esztétikai
értéke is van.
-57-
6.4.2. Facsoportok
A gyümölcsös egy csoportban ű ű álló ő ű foltjai, annak
ő zárt felülettel elhatárolt árnyékos és szélmentes ő
rész, magasabb relatív páratartalom, vizét sokáig ő avarral
borított talaj, ő ő növények (pl. Tavaszi
éve ő hóvirág, ő kankalin, májvirág, keltike ... ;
kosborfélék) és - nem utolsó sorban - ő viszonylag védett
ő A tavaszi madárzsongás ő forrása. Amíg csak fiatal
fákból áll, madár- és denevérodúkkal ezen állatok betelepülése
meggyorsítható.
6.4.3. Száradó és korhadó fák, ágkupacok, kaszálék
Az ő fákat, száraz ágakat meghagyva, a ő fák egy részét
helyben hagyva kapjuk a száradó, korhadó fákat. Ezek ő az
aprító és lebontó szervezetek ő A ő fák az ő néhány
évben szobor ű esztétikai ő kellemes látványt is
nyújtanak Az ágkupacok rágcsálóknak, kisragadozóknak (pl.
Menyét), sündisznónak, siklóknak fontos búvóhelyei, egyes madarak
ő (pl. Ökörszem). Az ágkupacok speciális esete az
ágakból összehordott sövény. A kaszálék is hasonló ő amely
egyúttal a talajt is védi. Komposztlódásakor számos talajlakó ő
szaporodik föl benne. Feladatát akkor látja el magas szinten, ha
biztosítani tudjuk az állandó nedvességét. (16.kép)
6.4.4. Gyep
Karbantartását a metszésnél leírtuk. Fontos ő és egyúttal
számos haszonvétele is van: ő ő kaszálórét,
gyógynövény és gomba ő egyes fajok (pillangósok)
ű ő stb.
6.4.5. Sövény, fasáv, fasor
Szerepük hasonló a facsoportokhoz. Igen ő a helyi klíma
kiegyenlítésében (a szárazságot, a túlzott napsütést és forróságot, a
- 58 -
viharos szeleket mérsékelik). Mindegyik hajlamos a spontán
kialakulásra, de kialakulása kis rásegítéssel meggyorsítható,
formálható. Magvetéssel, ültetésseJ gyorsítható a betelepülésük. A
sövény zártabbá ő egyes hajtásainak összefonásával, illetve
ő és gallyainak ő visszametszésével
6.4.6. Vizes ő
Kút, pocsolya, tó, magas ű területek, vízfolyások. Nemcsak a
vízben ő szervezetek számára teszik ő a betelepülést, de
számos szárazföldi faj szaporodásához is nélkülözhetetlenek (pl.
ő szúnyog, árvaszúnyog, béka .. . ). A legtöbb esetben mód
van mesterséges kialakításukra is. Minél változatosabbak, annál
hasznosabb szerepet töltenek be.
6.4.7. ű területfoltok
Ilyenek a fák között kialakított ő területek (csík ok,
foltok), zöldséges, ű dísznövény és gyógynövény
kertek. Viszonylag szegényes ő de olyan ő számára
nyújtanak otthont, amelyek másutt kevésbé találnak helyet maguk
számára. Egyes gyomok és állatok túlsúlyát meg kell akadályozni.
Ezen a területen lehetnek a háztartási hulladékból álló kom-
poszthalmok, amelyek további ő
Valamennyi ő számos kis beavatkozással lehet az
ő számára mesterséges táplálkozó-, itató-, ő
szaporodó, ő vagy búvóhelyet létesíteni. Madár- és
denevérodúk, "T" fák ragadozó madaraknak, korhadó fák,
gallykupacok, kaszálékhalmok, bozótos, pocsolya, madáritató és -
ő PVC ő az egerek számára, nádköteg a rovarok
szaporodásához, nektárt adó ő növények ültetése a
nektárszívogató rovaroknak, fészektartó vas a gólyáknak stb.
- 59-
6.5. NÖVÉNYVÉDELEM
Bár a gyümölcsös a betegségek és kártételek sokaságát tartalmazza
(kórokozó diverzitás, kártétel diverzitás), mégis alig igényel
védelmet a kórokozók és ő ellen. A kártételek és betegségek
bizonyos ő hatását az ember elviseli, a gyümölcsös
pedig igényli. Itt nincsenek olyan pénzügyi feltételek, amelyek
maximális hozamra vagy a termékek piaci ő kényszeríte-
nének bennünket. A biológiai és szerkezeU sokféleség következtében
a kártételek és betegségek miatti veszteségekre mindig megbíz-
hatóan lehet számítani, de annak stabilan beáll egy még ő
mértéke.
Az elveszett termés mennyisége ő ő a hullott
vagy hibás gyümölcsöt is hasznosító földolgozási eljárásokkal (pl.
aszalás, lekvár- és ő gyümölcslé nyerés, bor és
ecetkészítés, kandírozás). A termékek sokfélesége és a nem
ű betegségek állandó szinten tartják a lehetséges
haszonvétel mértékét, annak ellenére, hogy a haszonvételi módok és
termékek típusai ő évre változnak. A gyümölcsös, és az
összhaszonvétel tehát mindig ugyanaz, de az egyes termékek mindig
mások. Ez összhangban van a rendszerek azon lényegi
sajátosságával, hogy "( ... ) ő állandó változásban maradnak
fenn. Ez megmutatkozik m'inden szinten: kémiai ő ő a
sejtben, a sejteké a ű organizmusban, az individuumoké n
népességben stb. "
11
A gyümölcsösben a termékek összetételének ő
évre ő változása a gyümölcsös individuumainak változására
ő vissza. Nagy tehát egyrészt a termelési biztonság, és
másrészt a terméksokféleség és vállozékonyság. Ez utóbbi - a
gyümölcsös stabilitásán túl - kí.ilönösen táplálkozás-élettani
szempontból igen ő
'
1 l Ludwig von Bertalanffy: ... Am az ő semmit sem tudunk,
Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1991 79. oldal
- 60 -
.-\ betegségeknek alkalmanként ő is lehet. Az alma, körte és
szilvafákon ő hogy a "férges" vagy beteg gyümölcsök
hullásával egy természetes termésritkítás történik. Ezzel ő
az a metszetlen fáknál gyakori eset, hogy ágak, sok esetben a
vázágak hasadnak le a termések nagy súlya alatt. Néhány tapasztalat
azt sejteti, hogy a gyümölcsfák egyes "kórokozókkal" szimbiotikus
b pcsolatban vannak. Bármilyen idegen a mai fogyasztói
szokásoktól, de a gyümölcs felületén ő ártalmatlan gombafoltok
esztétikai értéket is képviselhetnek (pl. légypiszok foltosság). Nem
ismerjük ezeknek a gombáknak az élettani hatását, esetleges
táplálkozási értékét de érdemes lenne vizsgálni.
beavatkozások tehát csak különleges, egyedi
esetekben szükségesek. Pl. olyan ő esetén, amit a már
korábban emlitett ellenálló kórokozók és ő okoznak, vagy
ő ő gyomok gyérítése érdekében.
12
Akkor is
szükséges lehet a beavatkozás, ha különlegesen értékes ő
utolsó példányainak megmentése a cél (pL egyes gyümölcsfajták
utolsó fái, ritka növények, vagy igen nagy esztéti kai és eszmei
értéket ő öreg fák). A ház körüli "intenzívebben" ű
gyümölcsös rész is igényelhet alkalmanként vegyszeres növény-
védelmet, de csak lokálisan, pl. ő zöldségpalánták,
oltványok ő ő esetén.
A növényvédelmi eljárások során nem szabad nagyobb térben ható,
az ő széles körét károsító eljárást alkalmazni, akkor sem, ha
az viszon ylag "szelíd" módszer (pl. megfelel "ökológiai
gazdálkodás" szabályainak). Lokálisan viszont indokolt esetben ő
módszerek is ő lehetnek (pl. oltványok vegyszeres
védelme ún. vadászó permetezéssel). A vegyszerhasználatnál a
12 Az ellenállóságot illetve az ő nem a vegyszeres vagy
agrotechnikai növényvédelmi eljárások vonatkozásában értjük, hanem
abban az értelemben, hogy a kórokozók vagy ő mennyire fognak ki a
gyümölcsös saját ő rendszerén.
-61-
természeteshez minél közelebb álló és minél gyengébb hatásúak
ajánlottak, de kivételes és indokolt esetben ő és szintetikus szerek
is használhatók. Sokszor el kell viselni és hagyni kell azt - az
egyébként természetes - esetet, amikor a gyümölcsös egy-egy
ő elpusztul, vagy akár egy-egy gyümölcsfaj vagy -fajta
ű a kártételek vagy betegségek miatt. Ebben az esetben - bár
veszteség éri a gyümölcsöst - de ő a gyümölcsös egészének
stabilitása, ellenállóképessége.
A növényvédelmi beavatkozásoknál a fák egyedi kezelése nagy
hangsúlyt kap. Ennek ő az adja, hogy a fajlagos egyedszám
sokkal kisebb (legföljebb 100-150 fa hektáronként), mint egy
gyümölcsültetvényben. A gyümölcsész tehát egyenként ismeri a fáit,
azokkal szinte személyes viszonyban van (akár nevet is adhatna
mindegyiknek). Az egyedi gondozás gazdasági ű is
abból fakad, hogy a 100-150 m
2
területet elfoglaló fák (alma, dió,
török mogyoró stb.) védelme a gyümölcsültetvények - ugyanakkora
helyet elfogJaló - akár 20-40 gyümölcsfájának védelmével
ű Az egyedi kezelés az alkalmazkodó gyümölcsészet
szemléleti ő emberi oldalából is természetes módon
következik. Itt a növények nem ő eszközök, hanem
társak, amelyekért a gyümölcsész ő tartozik. Az egyedi
gondozás számos konkrét tevékenységben valósul meg, és ezek célja
nemcsak a hozam növelése, illetve a ő javítása, vagyis
közvetve a nagyobb jövedelem. A sérült, vagy ő fák az élet
védelme, a kor tisztelete alapján is gondozásban részesülnek. Az
ő fák a legtöbb esetben méltóságban, természetes módon halnak
meg, és esetenként a törzs is a gyümölcsösben hagyható, ahol
ő biztosít számos lebontó szervezetnek. Az alkalmazkodó
gyümölcsészetben- kivételes ő eltekintve- a fák élethosszig
tartó ápolása történik. A sérült fák gyógyítása is - ha van esély a
gyógyulásukra - az alkalmazkodó gyümölcsészet tevékenységei
közé tartozik. (17.kép)
-62 -
Ma szinte mindenütt komoly problérnát jelent a fák törzsét, gyökerét
rágó, lomblevéllel és hajtással táplálkozó vadak kártétele (rágcsálók,
ő szarvas, nyúl, medve). Az ellenük való védekezés hagyományos
vagy újabb egyedi védelemrnel csak részben oldható meg. Igazi
védelmet az ű vadgazdálkodás nyújthatna.
7. AZ ALKALMAZKODÓ GYÜMÖLCSÉSZET
HASZONVÉTELEI
A gyümölcsös - változatossága és változékonysága következtében -
sokféle közvetlen haszonvételre ad ő Valójában a helyi
fogyasztási igények ő része ő a ő
hiszen a mozaikos mintázata és a mintázati sokfélesége miatt szinte
minden, a háztartásban és a közösségben létfontosságú termék
ő lehetséges. Részletezése helyett csak azt rnutatjuk be, hogy
milyen sokféle terrnék állítható ő a gyürnölcsösben. A gyümölcsös
nem is azért kapja nevét a "gyümölcs" ő mert a gyümölcs a ő
terméke, hanem azért, mert a gyümölcsfák alkotják a gyümölcsös
ökológiai vázát, amelynek keretein belül szinte rninden, a komplex
paraszti gazdaságra ő termék ő
• Gyümölcs
• Ipari fa: kéziszerszám, épületfa, bútorfa, ű ő ő ű
nyersanyaga stb.
• ű
• Zöldség, ű és gyógynövény, ipari ő textil, fonásra
alkalmas) növény, dísznövény
• Méhészeti termékek
• Gomba
• Gabona és más szántóföldi növények
• A gyümölcsös karbantartását ő állatok termékei:
. ,
- tOJaS
- tej és tejtermékek
- hús, halhús
- egyéb alapanyagok (gyapjú, szarv, csont, ő ő toll stb.)
-63-
• Ló, szamár
A haszonvételek ő része általában "csak" önellátásra alkalmas
(pl. ű gomba, gabona). A termékfajták ő többsége (pl.
gyümölcs, méhészeti termékek, tojás) azonban olyan nagy
fölöslegben ő hogy eladásából komoly bevétel származhat,
vagy cserealapnak alkalmas. A ló annyiban a gyümölcsös terméke,
hogy a gyümölcsös képes számára helyet és a teljes
takarmányszükségletét biztosítani. A ló pedig a gyümölcsösben
alkalmanként szükséges ő tudja nyújtani, pl. talajmunk.ák,
gyomlálás, széna és ű behordás, illetve nem elhanyagolható
szerepe van a gyerekek nevelésében, az egészséges életrnódban
(lovaglás).
A közvetett haszonvételeket .itt nem részletezzük, de meg kell
említeni, hogy ezek közül a turizmus és az arra ő helyi
értékesítés jövedelemtermelése a háztartások szintjén is
meghaladhatja a közvetlen haszonvételekét.l3 Közösségi szinten
(település, térség) a közvetett haszonvételek a ű ő táj
lakosságmegtartó képességében és foglalkoztatásában, a közösségi
"szolgáltatások" újjáéledésében, a közösségi autonómia
növekedésében csúcsosodnak ki. Ezek mindegyike a közösség
számára pénzben ő megtakarítást is eredményez.
8. A GYÜMÖLCSÖS TERMÉKEINEK TÁROLÁSA,
FÖLDOLGOZÁSA, TARTÓSÍT ÁSA
A gyümölcsös sokoldalú ő következik, hogy a nyers
és azonnali fogyasztáson túl sokféle más ő is adódik. Nem
térünk itt ki ezeknek a ő a részletezésére, csak néhány
J 3 A közvetlen haszonvételt a közvetlen ül elfogyasztott javak ÚJ.1.
helyettesitési értékének kiszámításával lehet forintban kifejezni, így lesz
összehasonlítható a piaci bevételekkeL A helyettesitési érték azt a
pénzösszeget jelenti, amelyet akkor kellene kifizetnj, ha a közvctlcnül
elfogyasztott javakat a piacon kellene megvásárolni.
-64 -
általános szempontot említünk meg. Számos nem élelmiszer
terméket ("ipari" fa, dísznövény, propolisz, méhviasz ... ) vagy nem
gyümölcs ű élelmiszert (tej, tojás, méz ... ) szalgáltat a
gyümölcsös, amelyek földolgozásának tárgyalása nagyon messzire
vezetne, ezért maradunk csak a gyümölcsöknéL
A ű tárolás, földolgozás és tartósítás hagyományos
módszerei és eszközei ma is használhatók, de szükség lenne a
korszerü ismeretek alkalmazására is. Sajnos a kutatások és
fejlesztések ő nem ebben az irányban történnek. Huxley
már idézett gondolata ebben az esetben is érvényes; a katatásoknak
és fejlesztéseknek nem az alkalmazkodó gyümölcsészet és a családi-
közösségi ű földolgozás a ő területe. A ő
jelenleg nincsen fölszerelkezve olyan ismeretekkel és eszközökkel,
amelyek korszeru tudományos ismereteken alapulnak, és egyúttal az
alkalmazkodó gyümölcsészetnek is megfelelnek. Akár él
hagyományos, akár a mai technikai ismereteknek ő a
földolgozás, tárolás vagy tartósítás módja, illetve az alkalmazott
berendezés, mindenképp hasznos betartani az ű a helyi
anyagok és helyi energia használatának, a helyi elkészítésnek,
javításnak, karbantartásnak az elvét. Ezzel csökkenteni lehet a
gyümölcsészet ő függését.
Jó példa is van ő arra, amikor a ű gazdálkodás
központi segítésben részesülj. A M. Kir. Földmivelésügyi
Minisztérium 1930-as és 40-es években kiadott "Gazdasági
Szakkönyvek" sorozata a gazdálkodás széles területén adott hasznos
ismereteket. Ezek a kiadványok akkor olcsón, vagy díjtalanul
ő voltak.
14
A mai gazdasági-bürokratikus
14 Témánk szemponijából a sorozat három könyvét említem meg: (l) Sávoly
Sámuel: Termések téli eltartása, M. Kir. Földrnivelésügyi Minisztérium
Gazdasági Szakkönyvei, 8. sz., Budapest, 1930; (2) Horn János: Zöldség és
gyümölcs elraktározása, M. Kir. Földmívelésügyi Minisztérium Gazdasági
Szakkönyvei, ll. sz., Budapest, 1942; (3) Gyümölcsaszalás és zöldségsúrítás
házi la& M. Kir. Földmívelésügyi Minisztérium kiadványa, Budapest, 1943
- 65 -
körülmények nem ked ve znek a kis méretnek, így a gazdálkodók
nem is kapnak központi segítséget. ő az következik, hogy
magukon kell segíteniük: az élelmiszerek kezeléséhez ő a
háztartás vagy a közösség kell ő eszközöket a
hagyományos ismeretekre, a mindennapi tapasztalatokra és kreath·
ötletekre támaszkodva. Eközben érdemes lenne "kiverekedni" a
ű ismereteken alapuló módszerek és eszközök kidolgozását
.
IS.
Mivel éghajlatunkon a téli vegetáció nyugalmi állapotba kerül, erre
az ő helyi ő csak mesterséges (üvegházi, szobai )
körülmények között, vagy tárolással lehet friss (földolgozatlan)
gyümölcsöt biztosí tani. A tartósítás számtalan válfaja alkalmas az
élelmiszerek tárolására, amelyek sok esetben egyben földolgozásnak
is ő vagyis fogyasztásra ő állapotba hozzák a
terményt. (Almatárolás ő lásd hátsó ő borító)
Az alkalmazkodó gyümölcsészethez a ű tárolás és tartósítás
illik, amelyhez - a hagyományos módszereken túl - ű
módszerekre és eszközre is szükség lenne. Akármilyen mértékben is
jelennek meg a tudományos ismeretek a rnódszerekben és
eszközökben, a helyismeret, a helyi tudás sohasem ő A
tudomány nem tudja figyelembe venni a helyi adottságokat, a
konkrétnak az általánostól való eltéréseit, amelyek sokszor
meghatározóak lehetnek. Mind a földolgozásná_l, rnind a tárolásnál
energiatakarékos megoldások szükségesek, és a ő legkisebbre
csökkentett energia igényt is ő a ő kell
kielégíteni ű napkollektor, jégverem stb.).
A gyümölcsös élelmiszer termékeinek földolgozása igen sokrétü
ő hordoz magában, amelyek ő része
hagyományosan ismert, de már nem alkalmazott. A földolgozás sok
esetben egyúttal tartósítás is. Óriási területe van az újításoknak,
illetve a fölösleg piacképes termékké alakításának. Több olyan
gyümölcs van, amely csak földolgozva ő (fekete és gyalog
- 66 -
bodza, birs, japánbirs, ő ő stb.). A földolgozássai tehát
ő tágítható a fogyasztható gyümölcsök köre.
.. .. " ,. , ,, ,,,
9. A GYUMOLCSTERMEKEK ERTEKESITESI LEHETOSEGEI
A ma uralkodó szakmai és laikus szemlétet szerint nincs igazán
esélye annak, hogy a globális gazdaság által meghatározott,
ő bürokratikus eljárásokkal ű (pl. engedélyeztetés,
ő szabványok, adózási kötelezettségek stb.) értékesítési
ő kilépve új értékesítési rendszereket hozzunk létre és
ű azokat. Ez a hiedelem meg is gátolja az embereket
abban, hogy "másban" gondolkodjanak, így nem is próbálkoznak
ő értékesítési alternatívákkaL Ez a beállítódás csak akkor
fogadható el, ha a szokásos kritériumok alapján ítéljük meg az
árusítani kívánt termékeket, és ha elhanyagolhatónak tartjuk a
"másként fogyasztók" egyre ő ő körét.
A gyümölcsök értékesítésénél feltételezzük, hogy másféle ő
kritériumok alapján is ő a gyümölcs és a gyümölcsös többi
terméke értékes árunak (pl. kis méret, szokatlan alak vagy íz,
játékosság, egészségesség). Azt is feltételezzük, hogy ha a "másként
fogyasztók" aránya csak néhány % is, az abszolút számuk elég
magas ahhoz, hogy a helyi piacon is hosszú ideig ő
ő ő képezzenek. A tájfajta gyümölcsök
értékesítésének jelmondata: Különleges árut, különleges
fogyasztóknak. A piacszervezés alapja pedig a különleges ű
fogyaszták összehozása a nekik ő különleges termékekkeL
9.1. A Ő SZÁRMAZÓ GYÜMÖLCSÁRU
EGYEDI Ő
l. Sem ő sem "kosárban" nem biztosítható az ű
ő (mert azonos fajta esetén is ő
fajtaváltozatokról, és ő ő kitett fákról adódik
össze az áru).
- 67-
2. Egyszerre igen sok fajú és fajtájú gyümölcs vásárolható (igen
ő választék), és egy fajtából nincsen "kereskedelmi
mennyiség".
3. Ha szükséges, ökológiai ő el.
4. Fogyasztása igen egészséges, ő sok esetben gyógyítóhatású.
5. A gyümölcsök között sok a károsított (foltos, kukacos,
megrágott), a "szabvány" méretnek nem ő Ezek is
ő ezért sok ő kategória és fölhasználási rnód
(azonnali fogyasztás, téli tárolás, aszalás, lekvár stb.) szükséges.
A gyümölcs sokféle szempont szerint ő értékesnek:
® szépség (18. és 19. kép)
® kis vagy nagy méret (kicsi: mirabella, nagy: fontos alma, egyes
körték, szilvák, diók)
@ furcsa, szokatlan alak vagy szín (nyakas szilva, göcsörtös körte,
bárányfarkú körte (20.kép), kifli alakú som, piros ű körte,
ő dió)
® szokatlan íz (som, háziberkenye, birs) (21. és 22.kép)
® szokatlan állag (szotyósodó körte, puha háziberkenye és naspolya,
ű ő "robbanós" cseresznye)
®savanyúság (alma, pl. rákos betegek léböjtkúrája számára)
® egyedi földolgozhatóság (pl. különleges arornájú pálinka,
gyümölcssajt, gyümölcsecet stb.)
®játékosság ő hosszú kocsányú cseresznye)
®fagyálló, illetve fagy ál tal ízesedik (egyes almák, kökény)
@) télen is közvetlenül ő a fáról (naspolya, egyes galagonyák,
• körték) - ha a vásárló szedi a gyümölcsöt.
9.2. AZ EGYEDI Ő KIHASZNÁLÁSA
Gyümölcsáruink értékesítését azzal segíthetj ük, ha hangsúlyozzuk egyedi
értékeit, tulajdonságait, az egészségvédelmi és gyógyító szempontokat
(savanyú alma, ökológiai ő gazdag beltartalom, vál tozatosság) és a
sokféle fölhasznáJási ő
Csak közvetlen értékesítés jöhet szóba (a ő nem is
vállalnák a gyümölcsök ű
- 68 -
Közvetlen kiszállítás ő megrendelésre
e A fogyaszték bevonása a munkákba. A vásárlók - és ő a
gyerekeik - bevonhatók képzési programokba is ő
bevételek.)
®Helyszíni értékesítés (a ő a helyszínre jön)
,
e Allandó piaci asztal, illetve lerakat a ő városokban.
Fontos, hogy eljussunk speciális célcsoportokhoz, mint pl:
O'> Egyetemisták, tudatos vásárlók: egészség, ökológiai ő
(eszmei érték).
O'> Betegek: savanyú alma, körte.
Cl"J Turisták: tájjelleg, hagyományosság, "helyiség".
e Gyerekek: játékosság.
nagycsaládosok képzési programkínálat
ő házhozszállítás.
Amint a ő - statisztikai értelemben - biztonságossá
vált, megrendeléseket és ő lehet fölvenni.
A dömpingárura földolgozó karnpányokat lehet indítani.
10. ALKALMAZKODÁS A KLÍMA V ÁL TOZÁSHOZ
A gyümölcsészet tárgyalásának végére hagytuk a klímaváltozáshoz
való alkalmazkodást, de nem azért, mert ez a Jegkevésbé fontos,
hanern azért, rnert ez a ű probléma. A klímaváltozás
ő és a gazdálkodásban leghátrányosabb tulajdonsága a
ő ő nagy ű csapadékok;
hosszantartó aszály; hómentes telek; kiszáradó vízfolyások; a fák
épségét komolyan károsító szélviharok; olyan forróság, hogy a
gyümölcs - szó szerint - megsül a fán; olyan enyhe téli ő hogy a
"normális" viszonyok között kényszernyugalmi állapotban ő
növények idejekorán kihajtanak, majd elfagynak a ő hideg
ő ő illetve kiszámíthatatlan fagyok.
A legnagyobb bajt az okozza, hogy a Kárpát-medence hosszú
évezredek (vagy még hosszabb ő alatt kialakult növényzete,
- 69-
illetve a sok évszázad alatt kialakult gyümölcsfajtái nem tudnak
alkalmazkodni az ilyen hosszú ő képest hirtelen bekövetkezett
és ő klimatikus változáshoz. Ez a gyors változás katasztrófa
ű és az alkalmazkodásra képtelen növények
visszaszorulásához vagy kipusztulásához fog vezetni. Érvényes ez a
számunkra kitüntetett ő ű ő növényekre is.
Az ember szerepe "normális" klimatikus viszonyok között is igen
nagy a gyümölcsészetben, de a mai gyorsan változó klímában
különösen fontossá válik. Arra is számítanunk kell - és erre az
ő ű csak az ember képes - hogy a
klímaváltozás föl fog gyorsulni, szinkronban azzal, ahogy a Föld
globális szabályozó rendszerét az ember tönkreteszi. (Egy bizonyos
határon túl viszont már mi sem vagyunk képesek szinte semmit sem
tenni.)
Számos olyan beavatkozást tehetünk, (l) amellyel a ő
növényeinknek biztosíthaljuk az életben maradását, de ennél sokkal
fontosabb az, hogy (2) ő a gyorsabb alkalmazkodásukat,
amely nélkülünk sokkal lassúbb lenne. Ebben a fejezetben ezekre a
feladatokra hozunk föl példákat. Ebben a tevékenységben nem sokat
segít a hagyományos tudás, nem támaszkodhatunk ő
bölcsességére, mert az a "normális" klímához való ugyanolyan
hosszú alkalmazkodás során jött létre, mint a növényzeté.
A magunk helyi léptékében befolyásolhatjuk a globális
klímaváltozást is, ez azonban nem igényel külön beavatkozást -
pusztán végeznünk kell a gyümölcsészeti ő
10.1. Ő NÖVÉNYEINK
ÉLETKÉPESSÉGÉNEK FOKOZÁSA
Az a célunk hogy a ő klimatikus hatásoknak eHenálló
ő növényegyedek alakítsunk ki. Ez ő metszés-
sel, szaporítással/telepítéssel, és több más, kisebb beavatkozással.
-70-
A fák fizikai hatásokkal (szélviharral, illetve a nagy ő
szembeni erejét, ellenállását - bizonyos korlátok között - tudjuk
fokozni. A szélvihar letörheti az ágakat, illetve ő ő kifordíthatja a
fákat, különösen akkor, ha a vihar nagy ő alatt, vagy
közvetlen utána, fölázott talajon éri a területet.
10.1.1. A törések elleni ő
• Alacsonyabb és vastagabb törzs kialakítása: ő ő hajtások
következetes alkalmazása és a törzset vastagító metszés fiatal
korban (a koronába metszés idején).
• Vastag vázágak, és a vázágak legstabilabb elágazási módjának
kialakítása a koronába metszés idején (a ű könnyen
széthasadó elágazás kerülése)
• A fa központi tengelyéhez közel álló ő kialakítása, az
ágak fölkopaszodásának megakadályozása (kevésbé htd
belekapni a szél, illetve kisebb ő húzza a termés az
ágakat).
• A termésritkításra ő odafigyelés. A fajtarulajdonságok
között - a jelenlegi értékelési szempontokkal szemben - a kisebb
súlyú termést kell értéknek tekinteni.
10.1.2. A ő elleni ő
ő azt kell segíteni, hogy a fák minél mélyebbre hatoló
gyökeret növesszenek, illetve ő vastag oldalgyökereik legyenek.
Ehhez kerülni kell a csíranövények gyököcskéjének visszacsípését; a
karógyökeret ő fajok esetén a faiskolai szaporítást, hogy
átültetésnél ne kelljen a karógyökeret elvágni, illetve - ha a fa
ültetése nem ő el - a karógyökeret minél mélyebben kell
elvágni. Az átültetett növényeknél a karógyökér ő
érdekében fontos lenne kísérleteket végezni, eddig ugyanis nem
tekintették értékes rulajdonságnak a mélyre hatoló gyökeret, így
nincs is elég erre vonatkozó tapasztalat. A legfontosabb azonban az,
hogy a fákat - akár alan y ok, akár gyökérnemes magoncok - a
végleges helyükre vetéssei szaporítsuk. Ennek ő
-71-
szaporodási mód a magától ő magonc is. A gyökérsarjakról
való szaporítást kerülni kell. A magányos, maguktól ő sarjak
sem elég ő de a sarjtelepek fáinak egymással, vagy a sarjaknak
akár más fákkal összekapcsolódó gyökerei valószíníí.leg elég ő
alapot nyújtanak a ő ellen. Az egymásba kapaszkodó gyökerek
hálózata a természetes ökológiai rendszerekben természetes forma
(pl. ő hínártársulásokban), így ennek kialakítása, vagy
spontán kialakulásuknak segítése a természeti folyamatokhoz való
még teljesebb igazodást jelent. A gyümölcsösök ű ű álJó fái által
alkotott facsoportok, illetve a gyürnölcsények ő ű állapota
éppen ezt a gyökérszerkezetet segíti. (Az egymásba kapaszkodó
gyökerek a természetes rendszerekben az ő
ű szép példája.)
Bizonyos fák esetében a kisebb korona, amelybe kevésbé tud a szél
belekapaszkodni, ugyancsak nyújt némi védelmet a ő ő
ő ő környezet kialakítása történhet ő fasor, fasáv
vagy sövény telepítésével; illetve a gyengébb fák más fák vagy
facsoportok szélárnyékába ő ültetéséveL A gyökér védelme a
károsítóktól és ő szinté fontos beavatkozás. Számos
ő jöhet szóba, amelyek legtöbbjét a jelenlegi gyümölcs-
termesztés is alkalrnazza. Pl. a gyökér óvása a ő hogy
seben át ne ő ő a biológiai sokféleség magas fokának
biztosítása az ő ő leírt számos módszerrel, amely a gyökeret
károsító szervezeteket kordában tartja; telepítésnél a talajuntság
figyelembevétele.
10.1.3. Aszály elleni ő
• Mélyre hatoló gyökér biztosítása.
• A karógyökér minden ő klágazó oldalgyökerek, hogy a
fa képes legyen a talaj utolsó víztartalékainak hasznosítására
aszályos ő (Nem tudunk erre kipróbált módszert ajánlani.
Kísérletezése, kidolgozása fontos lenne.)
- 72-
• A talaj éltetése; ő és vízmegtartó képességének
növelése.
• A helyi pára visszatartása: A csapadék ő része harmat
formájában jut a talajra és növényekre. A növények a harmat
fölvételére a levelükön keresztül is képesek, így aszályos ő
a harmat ő lehet. A ű ű növényzet, ha
ő határfelülettel, segíti a vízpára visszatartását,
visszajuttatását a növényekhez.
• Helyi ű vízrendezés, amelynek számos ismert módja van.
Pl. dombvidéken teraszok, illetve árkok, ű ő mélyedések
kiépítése a szintvonalak mentén a víz elfolyásának
akadályozására.
• A táji vízkörforgás biztosítása vízvisszatartó vízgazdálkodással:
Azokon az árterületeken szükséges, ahol a természetes helyi
(táji) vízkörforgást korábbi oktalan beavatkozáso.kkal
tönkretették, és nem történt meg a helyreállása. Ez a feladat
meghaladja a családi vagy közösségi gyümölcsészet hatáskörét.
Az adott táj (települési) közösségeinek összefogása
elengedhetetlen.
• A szél szárító hatásának csökkentése.
10.2. Ő NÖVÉNYEK GYORSABB
ALKALMAZKODÁSÁNAK SEGÍTÉSE
Ezen a területen két ő ő van: (1) a ő növények
minél több új változatának ő és (2) az új változatok
szelekciója. Mindkét esetben az alkalmazkodó gyümölcsészet
ő elvét kell csak a gyakorlatba átültetni: a természetes
folyamatok követése, illetve rásegítés ezekre a folyamatokra.
,
10.2.1. Uj változatok ő ő
Új változat kétféleképpen jöhet létre: (a) ivaros szaporodással és (b) a
növény valamelyik szervében az ő anyagban ő
változással (leggyakrabban rügymutáció). Ezek a változatok a
természetes folyamatok során is kialakulnak, így pusztán
-73-
meghagyásukkal, életkörülményeik javításával hozzájárulunk a
klímaváltozást jobban ő új vál tozatok kialakulásához. Ehhez
adódnak hozzá az általunk vetett magokból nyert új változatok,
illetve a mutációval ő ő változatok fölismerésével és ivart alan
továbbszaporításával kapott új változatok.
A paraszti gazdálkodásban az új változatok ő a gazdálkodás
szerves része volt. (A legjobb gyümölcsfajtáink többségét a valahol,
valamilyen úton keletkezett - vagyis ismeretlen ű - magonc,
vagy a paraszti kertekben "fölfedezett" változatok ivartalan
továbbszaporításával ő változat.) Ma azonban, amikor az új
változatok létrehozását a tudományos ű és kutatóintézetek
hatáskörébe utalják, és ezzel ű a gyümölcstermesztök csak
vegetatívan szaporított (klónozott) fákat telepítenek ültetvényeikbe,
a gazdálkodó ő ű A gyümölcsészet ű során
sokkal hatékonyabb lehet az új változatok ő és egyúttal új,
ő szempontok is érvényesülhetnek
10.2.2. Az új változatok szelekciója
A legjobb, a klímaváltozást legjobban ű ő változatokat azzal
nyerhetjük, ha mind ivaros, mind ivartalan szaporítással a
ő növények legjobbnak bizonyult változatait tovább
,
szaporítjuk ő ez a gyökérnemes és az alanynak szánt
növényekre egyaránt. A gyümölcsésznek az a dolga, hogy vegye
észre a jó változatokat, és gondeskadjon azok ő
továbbszaporításáról, ő A jó változatok kiválasztásánál
óvatosan kell eljárni. ő ránézésre sok esetben nem lehet fölismerni
a ő tulajdonságokat, csak ő földolgozási, tartósítási,
tárolási, illetve termesztési tapasztalatok után derülnek ki a
gyümölcs jó tulajdonságai.
-74 -
16. kép
ő cseresznyefa helyben hagyott
korhadó törzse
lS. kép
Vérbarack
-- - !:> -
17.kép
Áthidaló oltás almafán
19.kép
Csontkörte ő
20. kép
Bárányfarkú körte
22. kép
Som termése
- 76 -
21.kép
Házi berkenye
23. kép
A hullott gyümölcs is értékes
gyümölcsészeli alapanyag
A Göcsej gyümölcsészeli hagyománya
Kovács Gyula
"Gyümölcs e vidéken nagyon sok terem. Régen még több volt." - írta
Gönczi Ferenc 1914-ben kiadott Göcsej cím(i monográfiájában. ő
tudjuk azt is, hogy az ezernyolcszázas évek végén még voltak
/
családok, közösségek, akiknek ő Szilveszter napjáig szinte
kizárólagos táplálékuk a gyümölcs volt. Ez persze nem azt jelenti,
hogy egy családnak ne lett volna tehene vagy egy-két disznója, de a
többgenerációs családoknál, ahol természetes volt a sok gyermek,
bizony a gyümölcs igen ő tápanyagforrásnak számított.
Ezt támasztják alá az utolsó gyümölcsfa számlálás adatai a
Göcsejben, melynek tanúságaszerint valamikor a XIX. század végén,
a XX. század elején 132 316 darab szilvafa, 49 794 alma, 31 206 körte,
16 333 cseresznye, 10 973 meggy, 26 887 ő és 4233 kajszi
díszlett e vidéken, és kínálta gyümölcsét gazdagnak, szegénynek.
Bort, ecetet, kompótot, aszalványt, pálinkát, no meg friss gyümölcsöt
adott. Globalizálódó világunk, mint annyi más értéket, ezt a
hatalmas kincsünket is szinte teljesen elpusztította!
Arnikor ő rácsodálkeztam erre a hatalmas gazdagságra, már
csak az ő ő említett gyümölcsfák töredéke dacolt az
elmúlássaL Megfogyatkoztak, csakúgy, mint azok az acélos akaratú,
konok göcseji parasztemberek és asszonyok, akik generációkon
keresztül létrehozták ezt a csodát. Abból a régi világból még
ismertem néhányat az utolsó hírmondók közül.
Az öreg Sifter, - akinek portáján olyan téli almák voltak,
amilyenekkel azóta sem találkeztam - amikor be kellett költöznie a
faluba, ő még naponta, aztán már csak hetente járt ki a
tanyájára. Nem volt ott már semmi, az ernlékeket kereste. Utoljára
-77-
néhai portájának kapujánál találtam. Tavasz volt, virágzott a
cseresznye. Az ő hangos volt a madarak ő Zokogott.
Aztán nagyokat hallgattunk. Amikor elköszönt még megjegyezte:
"Amikor a mátinkák eszik a cseresznyét, én már nem leszek. " A
máiinkákkal örök hadban állt, mert rendszeresen ő a
cseresznye szedése idején. Néhány hét rnúlva egy favágó hozta a
hírt, hogy meghalt az öreg. Nem volt beteg, a bánat vitte el.
Csatlós Gyuri bácsi közel nyolcvan éves volt, amikor még mindig
járt hozzám az ő csemetét ültetni. Panaszkodni nem hallottam,
legnagyobb bosszúsága az volt, hogy a térdén minden nadrág
tönkremegy. Történt pedig ez azért, mert Gyuri bácsinak valarnikor
eltörött a lába és a ű következményeként közel egy centis drót
lógott ki a ő Persze rég el kellett volna már távolítani, de
kijelentette, hogy egyszer volt már kórházban, többet oda nem megy,
magától pláne nem. Fogóval próbálta kihúzni a drótot, de nem
sikerült A drót maradt, a nadrág meg szakadt. Máig nem értem,
hogy tudott olyan ű ő bort termelni azon a vad agyagon.
Felesége, Irma néni mindig almával bocsátott utamra, melynek
fajtáját már sosem fogom megtudni.
Tarsoly Karcsi bácsi, akinek én voltam az egyik legjobb barátja, arról
volt híres, hogy a ő csak a pálinkát szerette jobban.
Mindent tudott, amit ezzel kapcsolatban tudni érdemes.
ő ő no meg a ő ő ő Persze nem az
elmélet, hanem a gyakorlat szintjén. A ő csak az volt, hogy
tudták ezt a fináncok is. ő meglátogatták Kari bácsit és
elvitték az apparátust, aminek következtében a család konyhájának
eszközállománya gyakran volt kritikus szint alatt.
És sorolhatnám tovább egy ű kor utolsó tanúit, ő már csak
elvétve akad hírmondó. Elmentek. Elmentek és elvitték magukkal
azt a tudást, amely generációról generációra, apáról fiúra szállt.
Magukkal vitték, mert nem kértünk sem a tartásukból, sem a
tudásukbóL Hagyományainknak hátat fordítottunk. Mindig annak
-78 -
hittünk, aki többet ígért. Problémáink megoldásában másra
hagyatkozunk, ahelyett, hogy végre kezünkbe vettük volna
sorsunkat. Ha nem változtatunk, úgy fogunk járni, mint a Göcsej
gyümölcsészete: Hol volt, hol nem volt ...
A hagyaték- régi fajták dicsérete
Az ő gyümölcsöt ő fajták a cseresznye korai változatai, a
Pünkösdi és a Májusi cseresznye voltak. Irigylésre méltó embernek
számított, akinek ilyen fa díszítette a portáját, de csak egy- két napig,
mert ezek a közvetlen utánuk ő Hólyagos és Korai ropogós cseresz-
nyéhez képest bizony íztelen gyümölcsnek számítottak. Különösen a
Hólyagos cseresznye volt kedvence azoknak, akik szerették az édes
gyümölcsöket.
Amikor elkezdett érni a Sárga cseresznye, B01·cseresznye, Szívcseresznye,
Tengeri, Fehér cseresznye, Fekete ropogós, akkorra már ontotta a Göcsej
gyümölcsbéli ajándékait.
A felhasználásuk - gondolok itt a kompótra vagy éppen a
süteményekre - az egyes közösségekben eltért, és ragaszkodtak az
általuk ismert és használt fajtákhoz. Nyilván ezeknek ismerték
pontosan a htlajdonságait. Példáttl nálunk ő egy ő
ropogós cseresznye fajtát használtak (nem gerrnersdorftt), a szomszédos
községben a Fehér cseresznyét tartották legjobbnak e cél ra.
Nagyanyám cseresznyés rétest csak abból a fekete cseresznyefajtából
készített, ami alig volt nagyobb a vadcseresznyénél, és amelynek az
íze semmilyen más fajtához nem volt hasonlítható. Ez a fajta jó ő
esetén a fán megaszalódott. Mára szinte teljesen ű a ő -
persze más fajtákból is alig akad hírmondó.
A meggynek nem tulajdonítottak nagy ő Ez abból is
látszik, hogy nem különböztettek meg fajtákat. Magról vagy sarjról
feljött az újulat, és ha szüksége volt rá a gazdának, meghagyta.
Termését felhasználták lekvárnak, kompótnak, a maradékból
gyümölcslét vagy pálinkát készítettek, mert sennni nem mehetett
- 79-
ő Azóta sem láttam akkora -30-40 cm vastag 10 méter
magas - meggyfákat, mint amik gyerekkoromban ontották a termést.
A kajszi a Göcsejnek inkább a ő részén volt honos. Nem
különitettek el fajtákat, legfeljebb ha nagyobb volt a termés,
Rózsakajszinak nevezték. A friss gyümölcs mellett ő lekvárt
készítettek ő a ő pálinka lett. A régi fajtákat mára
szinte teljesen elvitte az ő
A gyümölcsök közül az alma volt a legfontosabb. Gönczi Ferencet
idéztern, amint említi, hogy a XIX. század végén még voltak
közösségek, családok, melyeknek szinte kizárólagos tápláléka a
gyümölcs volt. Ezzel nyilván ő az alma ő kívánta
hangsúlyozni.
Az ő ű almáknak különösen nagy volt a ő Érdekes/
hogy ezeknek milyen sok fajtája, változata terjedt el a Göcsejben és
"
az Orségben. Tapasztalatom szerint ezek nagy részét másutt szinte
senki nem ismerte. A korai almák legismertebb, e vidéken
általánosan elterjedt fajtája a Szentiványi alma volt. Apró, zöldessárga,
majd sárga termését július ő fogyasztották Egyes
változatainak érése elhúzódott. Ismerek olyan fajtát, ő néha
szeptember közepén is van termés. A Piros szentiványi alma egy jó
héttel érett ő közepes nagyságú volt a gyümölcse. Ezt a fajtát
már süteményekbe is használták, de természetesen frissen
fagyasztva is ű volt. Az általam ismert utolsó példányát tíz
éve törte derékba egy vihar.
Néha közepesnél is nagyobbra ő a Jakab alma. Édes volt, gyorsan
romló, de gyakran és ő ő A Jó alm.a
1
amely a korai almák
közül egyedülálló ízvilággal rendelkezett, Kerkaialván díszlett. Mára
ez is csak az emlékekben maradt fenn. A faluban zömében
reformátusok laktak, és amikor gyermek született a családban,
szokás volt
1
hogy a rokonok, barátok feLkeresték a kismamát és
komakosarakkal ajándékozták meg. Ebbe ő ételt/ italt
- 80 -
raktak, célja pedig többek között az volt, hogy a kisroamát az ő
napokban segítsék. A komakosarakba - ha éppen érett Jó almát is
raktak, mert ő nem lett hasfájós az újszülött. Hasonlóan áldásos
hatása volt a viszáki Korai almának és a gombosszegi Fehéralmának.
A Cigányalma közepes vagy kisebb, bordó ű és savanykás ű
volt, egyes változatai kifejezetten fanyar gyümölcsöt érleltek Húsa
fehér volt, ami a héj mentén rózsaszínre ő
A ő sárga és piros változata is ő Közös volt
bennük, hogy a gyümölcsöt megrázva a magházban "csörög" a mag.
Rétesalmának ismerték leginkább azt a július ő ő sárgás ű
pirosan csíkozott közepes nagyságú fajtát. Valamennyi változatának
közös tulajdonsága a nagyon hosszú érési ő Egyes változatai július
ő szeptember végéig értek. Ismerték még Nyári csíkos almának,
Fahéjalmának, Lepényalmának és még sok más néven. Nevénél is több
volt változatainak száma. Roppanó kellemesen savas gyümölcsét a
háziasszonyok szívesen használták süteményekbe, ő voltak, akik
csak ezt használták Cukros szirupba, üvegekben tették el, mindig
annyit, hogy kitartson a ő évben a Rétesalmák éréséig.
A Tökalma nevét ő ő kapta. Kertemben van egy
olyan fajtája, amely 2009-ben 70-80 dkg-os almákat termett.
Gyümölcslé és ecet készítésére az egyik legfontosabb fajtának
számított. Tárolni nem lehetett, mert gyorsan romlott.
A gyümölcslé különös,en nyáron, aratás és betakarítás idején volt
fontos víz helyett. Készítésekor ő megtörték az almát, aztán
kipréselték. Pusztaapátiban például a Cseh almát, a Metétt almát és a
ő almát keverték ő arányban; a lányoknak,
asszonyoknak édesebb, a férfiaknak savanykásabbat levet
készítettek. Ami nem fogyott el frissen, azt hagyták almaborrá forrni
- aminek szintén nagy volt a keletje -, a bor egy ő pedig ecet
lett.
-81-
Aratás idején érett a Boralma is, melynek húsa pirosas, íze pedig
kellemesen savanykás volt. ő felhasználására a neve is utal.
A Fehér pogácsaalma nagy lapos volt és édes. A Piros édes alma szintén
édes volt, hamar megporhult, és gyorsan romlott. Tudomásom szerint
a Göcsejben egyetlen példánya él még, ha él.
A Porcogós édesalma-ahogy az itteni ember mondta- etette magát. A
Pécsalma, Szagosalma, Aszalóalma szintén ebben az ő érett.
Ezek a fajták tárolásra még nem voltak alkalmasak, de természetesen
annyi nem tudott teremni, hogy az utolsó szem gyümölcsöt is ne
hasznosították volna - nagy ő idején például állatok
takarmányozására.
Az ecet ő nem lehet túlbecsülni, hiszen ecet nélkül
évszázadokon át nem lehetett egy háztartást fenntartani. Használták
ő tartósításra, sebkezelésre. A népi gyógyászat egyik fontos
alapanyaga volt, pl. az állatok egyes nyavalyáinak kezelése
elképzelhetetlen volt ecet nélkül. Népi gyógyászatban járatos
barátaim egybehangzóan állítják, hogy ha meglennének a régi
eceteshordók és bizonyos problémáinkra a 3-4°/o-os gyümölcsecetet
használnánk, gyógyszerek tömege válna feleslegessé.
A gyümölcsecetet ű helyen, kamrában tárolták, ő
szerint soha sem egy helyiségben a borral. Tárolására speciális
tölgyfahordét használtak, melynek ű felénk általában 50-80
liter volt. Tetején úgynevezett ablak volt. Itt öntötték belé a
gyümölcslevet, és speciális fa ő ezen keresztül vételezték az
ecetet.
A bor készítésével ellentétben az ecetre mindig "rá öntöttek".
ő ű az egészet, és néha megtisztították a tetején
ő baktériumtenyészetet, amit az ecet fölének vagy más
néven ecetágynak hívtak. A tisztítás úgy történt, hogy az ablakon
keresztül kivették ezt a kocsonyás anyagot, langyos ruhával
- 82 -
áttörölték, majd visszahelyezték a hordóba. Az ecetágy az ecet
tetején teljesen elterült.
Ecet készítésére általában megvoltak a családoknak a saját alma-
vagy körtefajtáL Családunk régen ő csinálta az ecetet, de
kedvelt volt a vadkörte, Vasalma, Tökalma, Pogácsaalma is. Ha a
vártnál korábban fogyott el az ecet, ő gyümölcsfajták erjesztésével
pótolták a készletet.
Az ő elején ő almák már tárolhaták voltak. Ilyen volt például a
Mosolygó batur, vagy ahogy az utóbbi ő ismerték: a Batul.
Ennél a fajtánál álljunk meg egy szóra - megpróbálom ennek a
fajtának bemutatásával érzékelterni a tudomány és a népi
gyümölcsészet közötti különbséget.
Ez a régi magyar fajta, amit az 1300-as évekig vezetnek vissza, a
Kárpát-medence délkeleti részén a Batur ű apátságban
keletkezhetett. Ha egy szakkönyvet a kezünkbe veszünk, megtudjuk
ő a fajta pontos leírását a gyümölcs nagyságától a fa
'
ágazatrendszeréig. Es a tudomány kimondja a verdiktet: ez a Batul.
Eddigi kutatásaim során találkeztam már ő batullal,
Zöldbatullal, Sárga batullal, Apró batulla1, Piros batullal, Lapos batullal,
Mosolygó batullal és még sorolhatnám. Mindegyiknek ő volt
a gyümölcse és más-más célra használták ő Az egyik fajtát el
lehetett tartani akár ő évi gyümölcsérés idejéig, a másik
aszalni volt ő Volt, amit gyümölcslé készítésre használtak,
és olyan is, amely minden évben sokat termett, ezért sovány
ő a család, ő ő a jószág fogyasztotta
gyümölcsét. A felsorolt faj ták közül egyik sem az, amit a tudomány
Batulnak mond.
'
Es a tudomány után most lássuk a törvényt. A törvény kimondja,
hogy csak a regisztrált fajták szaporíthatók! A felsorolt fajták közül
egyik sincs regisztrálva, tehát szaporításuk tilos(!!!). Múltunk
gyümölcsészethez ő ő hagyományai, legendái, gasztronómiai
-83 -
értékei és az egész táj természeti gazdagsága e törvényi szabályozás
által végveszélybe került, ő része mára teljesen elveszett.
Abban az ő helyzetben vagyunk, nemzeti örökségünk
ápolását ő soron saját törvényeink tiltják. ő mindenki beszélt
ugyan az elmúlt években, de ez csak ócska fogás volt a köz felé.
Azok a pénzek, amelyeket papíron az örökség ő
fordítottak, nem a helyükre kerültek. Egyes látszatfesztiváloknak
több volt a káruk, mint a hasznuk. Ezeket a jelenségeket ahhoz az
ernberhez tudnám hasonlítani, aki egy rendezvényen megjelenik
öltönyben, ő de nincs rajta nadrág. Sok esetben az
alapok teljesen hiányoznak.
Az elmúlt évtizedek egyetlen radikál is, pozitív lépése - melynek
hatása eljutott a vidék emberéhez, és véleményern szerint
hagyományaink megtartását a ő években ő segíteni
fogja - a 2010. szeptember 27-én életbe lépett pálinkatörvény volt. És
nem a pálinka miatt. (Ezt a ő még kifejtem.)
De térjünk vissza a már töredékesen ő gyümölcsészeti hagyaték
számba vételéhez.
Az ő ő almákat lajstromba véve, vidékünkön a Batu[ mellett a
Piros pogácsaalma volt a leggyakoribb. Robusztus példányai jó termés
esetén több mázsa gyümölcsöt teremtek. Nagy, lapos, sárga vagy
pirosas alapon sújtásos gyümölcsét gabonában vagy pelyvában
tárolva tavasz végéig is el tudták tartani. Ecet és pálinka
alapanyagául is szolgált. Kezdetben kemény zöldes fehér húsa
ő megporhult. Ebben hasonlított a Kerek édesalmához és a Lapos
édesalmához csakúgy, mint fájának méretében. Nem voltak ritkák
azok a példányok, melyek törzsének ő meghaladta a 60 cm-t.
'
Az Edesalma kezdetben zöldessárga volt, ő megsárgult.
Kedvence volt az ő és akiknek foguk rossz volt, mert
egy ő után fogatlam1l is meg lehetett emú.
-84 -
A Citromalma nagysága és színe is hasonlított névadójára.
Kellemesen savas egyedi ízvilága miatt kedvelték- csakúgy, mint a
Kapitánya/mát, amely közepes gyümölcsöt érlelt, és volt 6szi és téli
változata is.
A Leánycsöcsa alma hosszúkás csúcsos volt, éretten pirosas alapon
pirosan sújtásos. Azok kedvelték inkább, akik nem szerctték a savas
almákat Tél végéig lehetett tárolni.
A Mosánszki közepes nagyságú, sárga ű jól tárolható fajta volt.
Egyes változatai a Batuihoz hasonlóan némely ő akár tél
közepéig fán maradtak, az ég madarainak nem kis örömére.
Sehol sincs még egy olyan hely ahol annyi Vasalma lett volna, mint
Malvin néni falujában az Ő peremén. Ennek több fajtáját
figyeltem meg itt, de a legérdekesebb Malvin néni "szelíd vasal mája"
volt. A Vasalmát - mivel íze fanyar, mondhatnám kesernyés -
ecetnek, pálinkának és a jószág takarmányozására használták.
Kivételt képezett Malvin néni fája. Gyümölcsében nyoma sem volt a
fajtára ő fanyarságnak, íze kellemesen savas volt. Ez az ő
asszony, aki közel járhat már a kilencvenedik évéhez, végig vezetett
a faluján és lexikális pontossággal mutatta be a régi
gyürnölcsfajtákat, egészen azok felhasználásáig és a
gyümölcsészettel kapcsolatos fortélyokig.
Itt bukkantam arra a fajtára is, amit az itteniek csak úgy hívtak:
Kovács Irma-féle alma. Ez a közepes nagyságú sárga színü alma ő
a ő érésig minden gond nélkü l eltartható volt. Héja
rendkívül viaszos, íze inkább édes. A helyiek közill az ő
még ismerték a hölgyet, akinek személyéhez az almát kötik.
Valarnikor a múlt század elején élt, és az ő portáján maradt fönn ez a
fajta. Hogy szelektálta-e, vagy hozta valahonnét, ezt már senki sem
tudta. Az ő eltemette a válaszokat-s talán már martaléka lett Irma
néni fája is ...
- 85-
Hosszú ideig el lehetett tartani a Téli aranypármint. Ez a közepes,
vagy annál kissé nagyobb, piros alapon sötétpirosan sújtásos alma
szabályos alakjával olyan, mintha a ő került volna ő Van
ennek korábban ő változata is, ami már augusztusban érleli ő
gyümölcseit, de nem ritkán még októberben is látni gyümölcsöt a
fán. Ez a .fajta narancssárga alapon sújtásos, egyik fele pirosabb.
Aranyalmának hívták a fentiekhez hasonló, de élénkebb ű faj tát.
Ha érés idején megvilágította az ő napsütés, olyan volt mintha
megannyi aranygömböt termett volna a fa.
A Karácsonyalma már augusztusban piros volt, de aki akkor
megkóstolta, annak elment ő a kedve. Ahogy az itteniek mondják:
savanyú volt akár a zsivány-ecet. Ki kellett várni az ő végét, tél
elejét, akkor vált fogyaszthatóvá. Addigra a héja sötét bordóra
változott, a húsa (különösen a héja alatt) enyhén pirosassá vált és
, H
megporhult. Ize egyedülálló. A Göcsej és az Orség egyes részein
egyebek mellett ezzel az almával díszítették a karácsonyfát.
A Baralmának ezen a vidéken sok változata fordul ő Kemény,
vastaghéjú, ű Egyes - különösen korábbi - változatainál
némi pirosság ő meg. Tartós alma. Gyakran még tavasszal
is tele volt a fák alja ép gyümölccsel. Ezt a fajtát hivják
tudományosan Parker pepinnek. A szakirodalom szerint Angliából
származik, és a XIX. században írták le ő (Hogy miképpen
alakulhatott ki ekkora változékonysága a ő Göcsejben két
évszázad alatt, arra eddig egyetlen tudós sem adott magyarázatot.
Én azt hiszem, tudom a választ - no nem tudományosan, csak úgy,
ű józan paraszti megfontolással.) Vannak falvak a Göcsejben,
ahol Koszosalmának is hívják ezt a fajtát, de a Koszosalma héja
vékonyabb, színe zöldes, ha felületét megdörzsöljük, tapasztalhatjuk,
hogy vékony foszló réteg
A Húsvéti rozmaring országszerte ismert és kedvelt faj ta. A Pünkösd
,
királya tavasz végén vált fogyasztha tóvá. (En csak egyetlen példányát
-86-
ismertem.) Az Egéralmát és a Mákalmát ő termésbiztonsága
és nagy ű termésemiatt kedvelték
Folytathatnám a felsorolást - hisz ű jelenleg több
száz fajtát ő -, de talán ezzel a rövid lajstrommal is sikerült
"
érzékeltetnem azt a csodát, amit a Göcsej és az Orség néhai
gyümölcsészei alkottak
Vidékünkön a körte egyedülálló fajtagazdagságban fordult ő Az
ő fajták már július elején értek. Az Árpával ő körte termése sárgás
és apró volt. Ezt követte a Búzás körte, a ő körte, Mézkörte és a
ő körte. Ezek az ő hasonlóan kicsi, gyorsan romló
gyümölcsök voltak.
A Hébérkörte alakja a hébértökhöz hasonlított, korai változatai
kicsinyek voltak. Egyes változatai képesek voltak a fa alatt félig
megaszalódni. Elég volt összeszedni és néhány órára kemencébe
tenni ezt a megbarnult gyümölcsöt, és akár több évre is tárolhatóvá
vált. Ennek nagy ő volt a család élelmezésében.
Hasonlóan kedvelt fajta volt aszalásra a Tüskéskörte, de ű ő ecetet
és pálinkát is készítettek ő
A korai apró körték után július végén, augusztus elején érett a
Lómonyú körte. A fáról lepottyanva szinte szétesett és romlásnak
indult. A Sárga- és Vöröskörte állaga már jobb volt, de egyik sem volt
tartós. Viszont ezeket a fajtákat frissen fogyasztották
A Vérköte vagy ű körte zöldérésben szedve kedvelt alapanyag
volt a kompótnak
Augusztus második felében kezdett érni a Sózókörte néhány
változata, amelyeket pálinkának szedtek össze az emberek.
Göcsej régen híres volt a pálinkájáról.
- 87 -
A szilvapálinkát eladták, vagy elcseréltek sóra és minden egyébre,
amire a háztartásnak szüksége volt. A göcseji szilvapálinkát a bécsi
udvarban is ismerték. A körtepálinkáját azonban a göcseji ember maga
fogyasztotta. A szó legnemesebb érte! mében vett gazdának védjegye
volt a saját pálinkája. A pálinka kizárólag egyetlen fajta ő
éspedig valamelyik apró, szotykosodó körtefajtából készült.
Szotykosodásnak azt nevezték, amikor a körte éretten vagy
féléretten lehullott a fáról és a gazda a fa alatt hagyta, amíg a
gyümölcs megbarnult -de nem rothadt! A gyümölcs íze, aromája
megváltozott Ekkor szedték fel és cefrézték Természetesen ehhez
kellett a vidék egyedülálló klímája és óriási fajtagazdagsága, amelyet
az itt ő ember kihasznált és használatát ű szintre fejlesztette.
Micsoda igényesség! (Ennek az igényességnek a nyomaival csak a
"
Göcsejben és azOrségben találkeztam az egész Kárpát-medencében.)
A göcseji körtepálinka ennek a tradíciónak ő került
uniós oltalom alá. De mit tettek vele? "A Bosc kobak körtefajta a
göcseji vidék legelterjedtebb és legnagyobb számban ő ő
körtefaj tája, így ennek, és beltartalmi ő ő
szolgál a Göcseji körtepálinka alapanyagául 50%-ban ... " - tudjuk
meg a termékleírásbóL A Bosc kobak francia ű fajta és a XIX.
'
század közepén írták le! Allítom, hogy ennek a körtének az 1920-as
évek ő ezen a vidéken még hírmondója sem volt. Ennek ékes
bizonyítéka, hogy sem Nemesnépi Zakály György az 1802-es
ő leírása ű ű (akkor még a franciák le sem írták),
sem Gönczi Göcsej ű monográfiájában nem szerepel.
Az uniós védelem ő göcseji körtefajtának véli még a Conferancet, a
Hardepont téli vajkörtét, a Clapp kedveltjét, a Packham's Triumph-ot, a
Nemes Krasszánt, a Fétel apátot. Csupa amerikai, belga, francia
ű faj ta! Az utóbbi ő ha ű során jósorsom
összehozott öreg gyömölcsészekkel - sajnos már csak hirmondóban
akad közülük néhány -, mindenkit megkérdeztem, hogy ismerik-e a
- 88-
Fétel apátot? S a válasz mindenütt hasonló volt: Nem. (Páran
biztattak, hogy kérdezzem meg a plébánost, ő bizonyára hallott róla.)
,
Es most jön a csattanó. A termékleírásból azt is megtudjuk, hogy a
Göcseji körtepálinka alkoholtartalma 38-43% között van. Igen ám, de a
korabeli desztillációs eljárások nem tették ő az 50% -nál
gyengébb pálinka készítését, mert az ital ő Ez azt
jelentette, hogy elvesztette tiszta átlátszó színét- megzavarosodott.
A tanulságokat levonva elmondhatjuk Legnemesebb, egyedülálló
hagyományainkat feláldozták a pénz oltárán. A rendeletben leírt
körték kivétel nélkül nagyüzemi termesztésbe vont, magas
termésátlagú fajták, ő nyilván lehet nagy mennyiséget
produkálni. Elgondolkodtató, hogy amikor egy ilyen anyaget
letesznek a magyar ő Brüsszelbe az Unió asztalára, vajon
mit gondolnak rólunk.
A már említett pálinkatörvény megjelenését ő sokat hallatták
hangj ukat a pálinkalovagok, mondván, hogy a pálinka ő
tradíciója nagy veszélybe került az új szabályozás miatt. Az aggályok
kapcsán érdemes tisztázni a hagyomány és a tradíció fogalmát. A
hagyományokat mindig is azoknak a gazdaszemlélettel megáldott
(de mondhatnám azt is hogy megvert, rnert az elmúlt ő ez
inkább büntetés volt) emberek konoksága, eltökéltsége tartotta fenn,
akik ebben a tájban éltek és dolgoztak. Az uniós Göcseji
körtepálinkához jelenleg egyetlen helyi embernek sincs köze, s ugyan-
így a hagyományainknak sem!
Visszatérve a göcseji körtéhez: Még mindig ő azoknak a
fajtáknak a száma, ő régi ő az itteni ember pálinkát
készített. A teljesség igénye nélkül egy kis ő azokból a faj tákból,
amit ismert az itteni ember:
A korán ő körték közül a Tüskéskörte, Búzakörte, Hébérkörte, Zabbal
ő Csibelábú körte, Mézkörte, Parasztkörte, Piroskörte, Bakszarkörte,
- 89-
Tojikörte, Sárgakörte, ]ancsikörte, Cukorkörte, Árpáskörte,
Nagt;asszonkörte, Nyári nagt;hébér, ű Aratásikörte, ő A
korai körtepálinkák íze még dúskál az illa tokban, benne van a tavasz
virágillata, a nyár melege.
Az ő fajták íze, arcmája egészen más. A Sózókörte pálinkája már-
már nem is egy ízvilágot, inkább egy hangulatot, egy érzést áraszt el
bennünk. Benne van a sárguló levél ű illata is. Az a pillanat,
amikor ő ő sétálunk lombhullás idején. De ezt csak az érti,
az értheti igazán, aki ezt megélte, és kóstolt igazi Sózókörte pálinkát.
A Feketekörte, Jancsikörte, Téli hébér, ő Zöldkörte,
Pityerkörte, Citromkörte, Kerekkörte, Csöbörkörte, Vastagszáru,
Fojtóskörte, Aszalókörte, Odvaskörte, ő is az ő gyümölcsei.
Ha számba vesszük a fenti fajtáknak sok-sok változatát, akkor
láthatjuk, hogy még núndig núlyen nagy gazdagságnak örvendhe-
tünk. A Tüskéskörte és a Sózókörte például ű
tucatnyi változatban fordul ő de ő még olyan fajtákat is,
melyeknek neveit már sírba vitték a göcseji öregek. ű
ményemben félszáznál több ilyen fajta és változat tanúskodik eleink
mesterségbeli tudásáról és ő a gyümölcsészet terén.
A szilva a lekvárnak és a pálinkának volt a legfontosabb alapanyaga,
de a legnagyobb ű aszalvány is ő a ő
készült.
Nagyváthy János Magyar házi gazdasszony ű 1820-ban kiadott
munkájában a pálinkáról szóló részt a Boldogasszony szilva
cefrézésével kezdi. Nem találtam a Göcsejben eddig olyan embert,
aki tudott volna mutatni ilyen fajtát. A Búzaszílva még gyakori e
vidéken, de a Kányaszilva, Feketeszílva, Fehér és Vörös picsaszilvának
már csak 1-2 egyede dacol néhány helyen az elmúlássaL
-90-

A duránci szilva nem magvaváló változataiból ő lekvárt
készítettek, de pálinkának is kiváló.
A szilvák közül legfontosabb a Hosszúszilva, vagy ahogy felénk
nevezték, "hosszisziva" volt. ő alapanyaga volt az
aszalásnak és a szilvapálinkának, de lekvárt és kompótot is
készítettek ő
Az aszalás nagy hagyománnyal bírt. A Göcsej ő részén minden
portához hozzá tartozott az aszaló kemence. Az aszalványt részben
értékesítették, de a család élelmezésében is fontos szerepet játszott.
Gyermekkorom falusi tollfosztóiban például aszalt szilvát, almát,
körtét, perecet, és bort kaptunk- persze az utóbbit mi gyerekek nem.
A Göcsej utolsó jó éve aszalvány szempontjából 1987 volt. Apám
több vagon aszalt gyümölcsöt, ő szilvát vásárolt fel. Ez
kivétel nélkül "hosszisziva" volt, a kert végében ő szilvafákról
származott. (Gönczi még úgy jellemezte ezeket a kertvégi
szilvásokat, hogy szinte ő alkotnak.) Idén, még az ő elején
megkért egy ő hogy szerezzek neki legalább 50 kilót ő
a fajta szilvából, de csak 30 kilónyit találtam.
Aszalványt ugyan még találunk a Göcsejben, de ezek már
agyonvegyszerezett világfajtákból készülnek. A mi Hosszúszilvánk
pedig csak azért nem veszett ki, mert minden elszáradt fa helyén
száz új sarj ő ki a ő
A naspolya, vagy ahogy felénk ismerték, a lasponya számban nem
volt ő Termését azután fogyasztották, hogy megcsípte a dér.
Pálinkája az ínyencek italának számított, csakúgy, mint a
birspálinka. A birs lekvárnak is ű ő
ő volt viszont a berkenye. (Házi berkenye) No nem a
gyümölcsfák számát tekintve, amely az elmúlt fél évszázadban
amúgy is a tizedére csökkent. Ez a vadkörtéhez hasonló, az egyik
- 91 -
felén piros, másik oldalán sárga vagy zöld gyümölcs vidékünkön az
egyik legfontosabb gyógynövény volt. Fosóberkenyének is hivták és
ő gyomorpanaszok enyhítésére volt hatásos. Szotykosodott
termését, aszalványát, lekvárját fogyasztották, a ő lepárolt nedíí.t
pedig a pálinkák pálinkájaként tisztelték.
A göcseji ő ő tavasszal rózsaszínbe ő
parasztbarackot, amit ő egyes helyeken durán.ci
baracknak is neveztek, nem oltotta az ember. Ha szükségét látta,
meghagyta azt, amj magról kelt. Szükségét pedig látta, hiszen a friss
gyümölcs mellett pálinkának sem volt utolsó. Ezért aztán akadtak
gazdák, akiknek ő ő tele volt barackfávaL A ő ő elhagyásával
ezek a barackfák is elpuszhtltak. Mintha csak szimbiózisban éltek
volna egymással. ..
Az ő ő megpróbáltam dióhéjban bemutatni annak a
,
térségnek a gyümölcsészetét, ahol eddigi életemet leéltem. Es tettem
mindezt úgy, hogy nem ez a tanult szakmám. Amit megismertem,
megtapasztaltam és leírtam, nem iskolapadban, tanároktól tanultam,
nem ő olvastam- de ez úgy gondolom, látszik is.
Tanítóírn azok az öreg parasztemberek és asszonyok voltak, akik
utolsó hírmondóként még birtokában voltak annak a tudásnak, ami
ezt a sokféleséget, ezt a páratlanul gazdag örökséget létrehozta.
A számbavétel után felmerül a kérdés: Miért lett úgy, ahogy lett? Nem
tudom van-e még egy olyan hely a világon, ahol a
gyümölcsfajtáknak ekkora fajtabéli gazdagsága alakult volna ki ilyen
kis területen. De olyan biztosan nincs, ahol néhány évtized alatt
ekkora pusztítást végzett az ember.
Amikor elkezdtem
gyümölcsfajtákhoz
ű a fajtáinkat és velük együtt az egyes
vagy akár gyümölcsfákhoz kapcsolódó
- 92 -
hagyományainkat, legeodáinkat és ezek gasztronómiai
vonatkozásait, ez a ű volt számomra a legnagyobb
meglepetés. Például egymástól pár kilométerre ő falvak adott
célra (aszalás, lekvár, gyümölcslé, ecet, pálinka készítéséhez) más-
más fajtát tartottak legjobbnak. ő akár a falvakon belül is voltak
ő alkalmazások. Ez természetesen abban is meg-
mutatkozott, hogy az egyes falvak gyümölcsfajtái nagymértékben
különböztek.
Mindennek kialakulásához nélkülözhetetlen volt egy hagyomá-
nyokon alapuló szakmai tudás- és persze egy különleges mentalitás.
Példaként ezt szoktam felhozni: Ha egy német kitalált valamit, akkor
egy év, tíz év, száz év múlva is ugyanazzal a pontossággal,
precizitással vette azt át mindenki. Ha egy magyar talált ki valamit,
akkor annak a szomszédja is megpróbálta azt újra kitalálni, de
ő másként. Az e fajta kreativitás és újító hozzáállás óriási
ő jelent, de gyakran okozta vesztünket is.
Ezek a tapasztalatok és megfontolások vezettek ahhoz a
felismeréshez, hogy a Göcsej gyümölcsészeti hagyományának
átmentése és felélesztése csak akkor lehetséges, ha a közösségek
újból kezükbe veszik ezt a romjaiban is csodálatos hagyatékot.
Számba veszik falujuk régi gyümölcsfajtáit, gyümölcsfáit, ő
az ő fennmaradt emlékeket, a gasztronómiai hagyományokat,
oltóágakat ű oltványokat készítenek, amelyeket a faJu
közterületeire kiültetve létrehozzák a közösség saját génbankját!
Az ő ilyen kertet Gombosszegen kezdtük létesíteni, amelyhez ő
adott Müller Imrének és feleségének a lelkesedése, valamint Török
Zoltán polgármester támogatása. A kert ő ő idén is
közel tucatnyi, a faluban ő régi gyümölcsfa került
beültetésre.
- 93-
Csonkahegyhát régi fajtái a falu ő ő díszlenek. Ezt a helyi
génbankot Horváth Péter erdész irányításával sikerült
megvalósítani.
Viszák ű vagy ahogy ő nevezik, a Viszáki Tündérkert
volt az ő amely az egész közösség bevonásával hozta létre a
gyürnölcsösét. A tündérkert elnevezés Szarvas József ű
"
ötlete volt, aki az Orség gyümölcsészetének egyik legelkötelezettebb
lúve. (Tündérkertnek egyébként még Móricz idejében a Felvidéket
lúvták, Erdélyt pedig Tündérországnak)
Viszák több szempontból is példaként szolgálhat a kistelepülések
számára. Az egymást ő ő rnit sem ő a
fejkvótával és a vonatkozó rendeletekkel - nem voltak hajlandók
bezárni az iskolát. Megtartották iskolájukat! Biczó Zoltán tanító úr
ötlete volt, hogy minden Viszákon ő régi gyümölcsfajta
kapjon egy kis gondnokot, aki gondozza a fát a ű és
'
megismeri a reá bízott régi fajtát. Evente megrendezik a Tündérkert
ünnepét, arnikor a falu új jövevényeinek, újszülötteinek a ő
ő azt a gyümölcsfát, amit majd a gondnokságukra
bíznak. Ezzel a közösség jelképesen befogadja a kis jövevényt. Egy
év alatt ez a kis falu hét csernetével gazdagodott!
A falu- és a ő testület Avas József polgármester vezetésével
- elkötelezte magát arra, hogy ezt a gondolatot közkinccsé teszi. A
tervek között szerepel egy tanösvény létrehozása, valamint
közösségi tér kialakítása a kertben egy kemencével, ami újabb
ő kínál. ő egy kiadvány gondolata. A
Tündérkert 2010-es ünnepére a ő falvak lakói is meghívást
kaptak. Számomra a viszáki tervezgetések azért voltak
ő mert nem a "Majd pályázunk!" szlogennel zárultak.
Ezekhez az ötletekhez mindenki hozzáadja saját támogatását,
munkáját, tehetségét! Ez a hozzáállás - és csakis ez - lehet a vidék
ő és a kistelepülések megmaradásának záloga!
-94-
Meg kell említenem néhány további kezdeményezést: Bázán,
Sweiczer Róbert íjász pályáján megtalálható a helyi fajtáknak több
tucat egyede. Magyarföld 2011-ben fogja elültetni ű
melynek oltványai már készen vannak. Oszkón szétosztották a
térségben ő fajták csemetéit. Nova ő ő
Weilandné Egyed Katalin és Németh József erdész vezetésével egy
adatbázist hoztak létre és a falu temploma körül alakítják ki
ű A régi göcseji gyümölcsfajtákból a zalaegerszegi
skanzenben találhatunk ötvenet, a szombathelyiek pedig
falumúzeumuk területén az erre a célra kialakított kertben ő
térségük régi fajtáit, a gyümölcsös névadójának korabeli instrukciói
szerint elrendezve.
A térség gyümölcsészeti hagyományait ő ő kezdeményezések
kivétel nélkül megszállott emberekhez, elkötelezett közösségekhez
//
ő Ok képesek arra, hogy környezetükben gátat vessenek a
további rombolásnak A ő a fiatalok bevonása ebbe a
munkába, ő minél ő Legfontosabb feladatnak azonban
azt tartom, hogy gyermekeinket már óvodás kortól megismertessük
hagyományainkkat ő vonjuk be ő ennek ápolásába.
Ezt a célt szolgálja Gyümölcsoltó Boldogasszony napjához ő ő
tradícióink felelevenítése is. A katolikus egyház Jézus születésének
hírüladását ünnepli ezen a napon. Valamikor dologtiltó nap volt.
Hagyományosan ezen a napon oltották be a gyümölcsfákat. Régen
az oltást szinte mindenki ismerte és gyakorolta. Mára ez a tudás is
teljesen feledésbe merült.
A gyümölcsoltó hagyományt felidézve ünnepeljük Gyümölcsoltó
Boldogasszony napját a ő iskolák tanulóit bevonásávaL A
gyerekek eljönnek a Medeshegyre, ismerkednek a gyömölcsészettel
és a gyümölcsoltás tudományával - persze életkortól ő
minden korosztály a maga ő oltványaikat ő
szerint saját környezetük, falujuk valamely régi gyümölcsfajtájáról
készítik, amit aztán eiültetnek otthon a Gyümölcsoltó
-95 -
ünnepünk után hatalmas az ő még a ő is
jelezték, hogy a ő jönni szeretnének.
Péter és Pál hetének szombatján a medesi borhoz keressük a legjobb
étket. Ezen a napon összejönnek a térség kis közösségei.
ő ő bográccsal és nem utolsó sorban a régi ő
megmaradt tudásával felszerelkezve készítik el nagyanyáink ételeit,
a böjti ételnek számitó aszalt szilvás tejfölös babtól a babos, répás
· füstölt csülökig. Nem ő ő ez, mert az ünnepi alkalom azt
szolgálja, hogy a töredékesen ő gasztronómiai tudásból
összerakjuk a nagy egészet - de legalábbis minél többet abból.
A gyümölcs ünnepén ő a térségünkben termett alma, körte
és egyéb gyümölcsök feldolgozásának bemutatása az ő cél.
,
Evszázados, többfunkciós ő vagy orsós préseken almalét,
gyümölcsbort, ecetet készítünk. Sózókörtét, Tüskéskörtét aszalunk,
és ismerkedünk a kapcsolódó népi hagyományokkal, mondákkal,
népdalokkal.
A szabad ő ő okán fontos lenne, hogy a
pálinkát ő ő ő ünnepén, Szent Miklós napján a
közösségek megtarthassák a maguk pálinka-mustráját.
A felsorolt példákból is látszik, bár sok minden elveszett, de még
nincs veszve minden. Talán azt is elmondhatjuk, hogy e válságos
ő a gyümölcsészet élen jár a kiút keresésében, és ez nem
véletlen.
Bereczki Máté, egyik legnagyobb magyar pomológuswlk azt
mondta: "A gyümölcsészet olyan mint a szeretet vallása, mely
megnemesíti az ember lelkét, ahogtj megnemesíti az átoltás a vad fát ... "
Adjon az Isten a ő sok-sok gyümölcsészt a Kárpát-
medencében, akik ő hagyományainkat, vigyázzák örökségü1lket
- mert aki múltját elveszíti annak ő nem lesz!
- 96 -
Madárbarát gyümölcsös
Gondoskodás a szelíd növényvédelem ő
Darázsi Zsolt
Ha vegyszer nincs, a madár is jó?
A gyümölcsültetvények a legintenzívebb hasznosítású
ő területek napjainkban. A ű almásokban
évente legalább tizenötször permeteznek ő vegyszerekkeL
De mi volt a kemikáliák korszaka ő Hogyan védte meg
gyümölcsészetét a gazda?
Már a múlt század elején megjelentek az intenzív ültetvények - és velük
együtt a ő soha nem látott tömege. Sok töprengés után a kutatók
észrevették, hogy az ültetvény ő határos részein sokkal kevesebb a
rovarok okozta kártétel, mint a terület belsejében. A problémára adott
volt a válasz; madarakat kell csalogatni a gyümölcsfák közé.
ő ő az odúlakó madarak betelepítése látszott.
Így indult el a kísérletezés ő típusú odúkkal.
Az ő ismert kísérletben egy 3 km hosszú almafasor egyik felét
látták el madárodúkkal, mivel a téli araszoló lepke hernyája ő
évre megsemmisítette a termést. Eredmény már az ő évben is
mutatkozott, a második évben pedig - a madaraknak ő
- hatszorosára emelkedett a termés. A madarak munkájának
eredményét a kihelyezett hernyócsapdák is igazolták A mentesített
fákon 50-szer (!) kevesebb téli araszelót találtak. Számítások szerint
egy széncinege pár és éves szaporulata kb. 80-120 kg rovart fogyaszt
el évente.
1
A további kísérletek is azt bizonyították, hogy ő
környezetben (ahol pl. ő ő és búvóhelyek találhatók)
a madarak hatékony védelmet nyújtanak a ő ellen.
1
Vertse Albert: Madárvédelem. 1955
-97-
Az induló, új ű gyümölcsészethen - ahol azonos
korcsoportú, fiatalabb fák alkotják a lombkoronaszintet- a harkályok
nem tudnak természetes odúkat készíteni az énekesmadarak
számára. A "hagyományos" öreg gyümölcsösökben sem jobb a
helyzet, mert ő is kivágják az ő rosszul ő fákat,
hogy a fiatalabbaknak életteret biztosítsanak. A harkályok az
ültetvény ű ő ("papírnyár", újabban ő
témyerése és a ő terilleteket elválasztó fasorok,
facsoportok fogyatkozása miatt sem képesek kiszolgálni az odúlakó
fajok igényeit. A természetes odúban ráadásul többnyire csak
egyszer költenek a madarak. (Ez igaz a mesterséges odúra is, ha nem
takarítjuk ki gondosan a röptetés után.) Az ő ő említett
kísérleti eredmények alapján ű belátni, hogy a zömében
rovarokkal táplálkozó odúlakó madarak megtelepedésének
ő az alkalmazkodó gyümölcsészetek egyik ő ő
beruházása.
Ember alkotta madárlakások
Gyümölcsösben ő a "B" típusú (3,2 cm ő ű röpnyílású, 15 x
15 x 30 cm-es) odúkból érdemes nagyobb mennyiséget kihelyezni
(hektáronként minimum 3-8 odút). Ezeket a széncinegén kívül a
nyaktekercs, a csúszka, valamint a költési ő szintén javarészt
rovarkoszton ő - így a növényvédelemben fontos szerepet játszó -
mezei veréb és házi veréb is használatba veszi.
- 98-
8
(.)
00
("·l
'
V\
N
l
. -
8
(.)
00
N
'
V\
N
l
l

tipusú madárodú széncinege részére
1- 17 cm -{ • 17 cm ----'
12 cm -j
12 cm -J
f- 23cm -J
l
'

u
: {
""'
N
l
l
r
6
o
N
-
Hogy a kékcinegék és barátcinegék se legyenek hátrányban a
nagyobb ű fajokkal szemben, "A" típusú (2,8 cm röpnyílású, 15 x
15 x 30 cm-es) odúból is érdemes kihelyezni néhányat. Számuk ne
legyen több a "B" típusúak 10-20%-ánál.
Ha cserjés szigetek vagy szegélyek vannak a gyümölcsösbcn, akkor
"C" típusú odú kihelyezése is szóba jöhet rozsdafarkúak számára.
(Mérete 15 x 15 x 25 cm, négyzetlakú röpnyilása oldalfal ű
Ezeket a ő szürke légykapók, ő esetleg
vöröshegyek és ökörszemek is elfoglalhatják.
Öregebb ő közelében érdemes lehet spccü1lis,
fakuszfajok megtelepítésére alkalmas mesterségcs odúkat is
- 99 -
kihelyezni. (Két összeszegezett, farepedést utánzó 10 x 30 cm-es
deszkalap, röpnyílással ellátva.) A fakuszok_ olyan táplálékon élnek-
fakéreg repedéseiben tanyázó bábok, peték -, amelynek a biológiai
növényvédelemben ő szerepe van.
Talán ő hat, de a gyümölcsösben érdemes a seregélyek
ő is gondoskodni "D" típusú odúkkaL A seregélyek
költési ő ő olyan talajon és talajban ő rovarokkal
,
táplálkoznak, amelyeket más madarak nemigen fogyasztanak. Igy
komoly részt vállalnak a talaj ő A 4,6 cm-es
röpnyílású, 15 x 15 x 35 cm-es "D" típusú odúban költhet még a
búbosbanka és a füleskuvik is
Egyéb berendezésekkel
ő kiegészítve
ő változtatják a
, ,
szamara.
(fészekanyag ű ő itató- és téli
a mesterséges madárodúk ő
gyümölcsösöket az odúlakó madarak
Jótanácsok odútelepítöknek
Az odúk mindig száraz anyagból (legjobb a ő
készüljenek. Ha felületüket kívül lekezeljük (környezetbarát módon
pl: lenolaj keneével vagy használt étolajjal), megnövelhetjük
élettartam ukat. Ezzel együtt is fontos az odúk karbantartása. A sérült
odút minél ő (de ő a költés befejezését megvárva) ki kell
javítani. Az esetlegesen ő nedvesség rniatt ű az aljára
egy 4-5 mm-es lyukat fúrni.
Fontos, hogy az odú tetejét le lehessen emelni, mert így az elhasznált
fészek eltávolítható. Az énekesmadarak egy fészket csak egyszer
használnak, viszont általában évente többször is költenek. Az
odúlakók néha az ő ő fészek fölé építik a másodikat, esetleg
továbbiakat, de egy ő után az odú "betelik" és a fiókák részére
veszélyessé válik. Az ilyen fészekben elszaporodnak a paraziták,
-100-
amelyek a fiókák pusztulását okozhaqák, ezért az elhasznált
fészekanyaget érdemes megsemmisíteni. Az ő az ő
a legalkalmasabb. Ilyenkor már nem költenek a madarak és a
gyümölcsészetben is jórészt ekkor zajlanak munkák. A kitakarított
odúk a téli ő ő éjszakázó helyet biztosítanak a
kisebb csapatokban összebújó madaraknak.
A ő ő mellett annak stabil ő is fontos,
így sem ragadozó, sem ő nem tesz kárt a kotló madárban ill. a
ő ő fiókákban (zsanér, biztosító kapocs).
Az odú kihelyezésekor érdemes a függesztést választani (kivéve a "D"
típusút, vagy annál nagyobb ű Így gyorsabban lehet
ő javítani és a fában sem tesz kárt, hiszen nincs szögelés vagy
ottfelejtett drót. A szélben mozgó odú, ha nem ő ágakhoz vagy a
fatörzshöz, nem zavarja a ő ő ő vagy a fiókákat.
A kihelyezett odú ő árnyékban legyen, ő ne
északra nézzen és ne lógjanak elé ágak.
Az énekesmadarak többsége költési ő revírt tart (saját
területet birtokol), így az odúkat ű a területen többé-kevésbé
egyenletesen elosztva kitenni. A ő típusokat keverten
helyezzük ki.
A kihelyezési magasságot gyakran a fák fejlettsége adja meg, de
érdemes tudni, hogy a leggyakoribb ő számító széncinege
akár másfélméteres magasságban is költ, a többi faj szívesebben rak
fészket magasabb odúkban. A magasságot minden esetben úgy kell
meghatározni, hogy ragadozó állat ne férjen hozzá az odúhoz.
A kihelyezésre az ő a legjobb ő mert így megszakják az
odút a madarak és téli éjszakázásra is tudják már használni.
ő március elejére azonban mindenképpen végezzünk az
odútelepítéssel.
- 101-
A fészeképítés nehéz munkáját megkönnyíthetjük a cinegék
számára, ha fészekanyagnak való mohát, gyapjút, ő kötözünk a
fák ágaira. A kotlás és fiókanevelés ideje alatt ne háborgassuk a
madarakat. A kertben sétálgató, dolgozó embert megszokják, nem
zavarja ő de azért tartsuk be a három lépés távolságot a ő
Akiknek nem kell fedél a fejük fölé
A gyümölcsészethen - akárcsak a természetes ő - az
elszórtan álló fák között ő cserjék, bokrok és változatos
aljnövényzet található. Így az odúlakókon kívül a bokrok adta
ő kiliasználva fekete rigó, énekes rigó, barátposzáta, kis
poszáta, fülemüle, csicsörke is tanyát verhet nálunk. Ha bokrainkat
metsszük, alakitjuk, hagyjunk ő villás ágat és egy ű ű
részt a fészeképítéshez.
A kaszáláskor kihagyott pár négyzetméteres területeken
megjelenhet néhány földön ő faj is, mint pl. a citromsármány,
a csilp-csalp füzike vagy a fácán.
A ő fajok száma nagyban függ a birtok nagyságától és a
ő ő ő
N em mind madár, ami segít
A madarakon kívül ne feledkezzünk meg éjszakai légi vadászainkról
sem, hiszen számos károsító lepkefaj ekkor repül és szaporodik.
ő a ő denevérfajok veszik ki részüket a lepkék,
cserebogarak fogyasztásábóL Az ő nyári megtelepülésüket speciális
odúkkal segíthetjük. Ezek két db 30 x 40 cm-es deszkalapból állnak,
amelyeket 3 cm-es távtartókkal ő össze. Az odúkat úgy
függesszük fel nagyobb fák koronájába vagy más árnyas, magas
- 102-
helyre, hogy aljuk szabadon maradjon. Nappal a denevérek a
deszkák közötti résben alszanak. Az odú alatt ű denevér
ürülék arról tanúskodik, hogy éjszakai lepkevadászaink birtokba
vették azt.
Másik éjszakai barátunk a földön mozog és ő meztelen csigákat,
rovarokat keres. Neki megteszi egy deszkából szegeit süngarázs
vagy egy kevésbé bolygatott ő is.
Egy sokféle ő biztosító, alkalmazkodó módon gondozott
gyümölcsészetben telepítés nélkül is otthonra találnak ő
gyík, béka és kígyó fajok. Az ő szaporodásukat és áttelelésüket egy-
egy ő homok kupaccal, vagy kisebb tókával segíthetjük.
A gyümölcsösünknek még sok-sok lakója lehet - parányi talajlakó
ő ő a poszméheken át a területünkön vadászó ölyvig vagy
gyöngybagolyig - ő itt nem tettünk említést. Ezek az
"önkéntesek" helyettünk dolgoznak és sokszor csak a gyakorlott
szem veszi észre tevékenységüket. Az igazi gyümölcsész azonban
együtt él a természettel, figyeli annak minden rezdülését és
gyümölcseit megosztja azokkal, akik segítettek neki abban, hogy ő
termést szüreteljen.
-103-
24. kép
Pár napos szénci nege fiókák
26. kép
Hegyi fakusz
- 10-l -
25. kép
B típusu deszkaodú
27. kép
Seregély tojások
28. kép
Fekete rigó
29. kép
Fatüzelésíí aszaló
31. kép
Aszalódó gyümölcsök
- 105-
30. kép
Állványos aszaló
32. kép
Feldolgozásra ű almák
ő
Aszalás az önfenntartó gazdaságban
DákaLászló
A Paradicsomból ű ember ő ő óta igyekezett a nem ő
évszakokra élelmiszert tartalékolni. A XX. század közepéig nem volt
ez másképpen a nagyrészt önellátásra ő magyar
parasztságnál sem. E tartalékolást csak úgy tudta megvalósítani,
hogy ő tartósítási eljárásokat eszelt ki, melyek ő
tették, hogy a nyáron és ő megtermelt zöldség- és
gyümölcsféléket télen is tudja fogyasztani, a téli vágásból származó
hús pedig nyáron is rendelkezésre álljon.
Jelenleg a tartósítóipar rengeteg jó ő ű terméket hoz
forgalomba, mégis érdemes a házi tartósítással foglalkozni, mert így
a háztáji gazdaság terményei nem mennek ő Ráadásul a
késztermék sokkal olcsóbban ő mintha boltban
vásárolnánk, és saját ízlésünkhöz is jobban alkalmazkodhatunk
A legismertebb tartósítási eljárások közül e kiadvány keretében a
szárítással és az aszalással foglalkozunk. Mindkét eljárás lényege a
vízelvonás.
Szárítmánynak azokat a termékeket nevezzük, amelyeket -
többnyire meleg ő áramoltatásával - csontszárazra szádtunk
Nedvességtartalmuk igen alacsony, zúzhatók, ő ő ő
Az aszalványok technikai szempontból az ő hasonlóan
készülnek. Víztartalmuk magasabb, de maximum 65-67%.
Tapintásuk gumis, összenyomva nem engednek levet.
Szárítással és aszalással szinte valamennyi zöldség és gyümölcs,
vadon ű ő gyógy- és ű valamint több gombafaj jól
és gazdaságosan tartósítható. A reformétkezésben fontos szerepet
-107-
ő ő szintén kiváló szárítmány ő Az
aszalványok és szárítmányok sütéshez, ő étkezéshez
könnyen és gyorsan konyhakésszé tehetök.
Nem érdemes aszalrU azokat a zöldségeket és gyümölcsöket,
amelyek nyersen is jól tárolhatók, vagy ű technológiával nem
adnak ő aszalványt (káposztafélék, burgonya, egyes
almafaj ták), valarnint azokat a gyógynövényeket, amelyek szárítva
elvesztik hatóanyagaikat (pl. a galajfélék).
Szárítással tartósítható zöldségfélék: Zöldborsó (hüvelyes és
szemes), zöldbab (hüvelyes és fejtett), káposztafélék, karalábé,
vöröshagyma, póréhagyma, sárgarépa, fokhagyma, karfiol,
petrezselyem, pasztinák, spenót, sóska, paprika, paradicsom, zeller,
cékla, tök, petrezselyemlevél, lestyánlevél, majoránna, kapor,
tárkony, ű
SzárítássaL aszalással tartósítható gyümölcsfélék: Alma, körte, birs,
cseresznye, meggy, kajszi, szilva, ő és a bogyósok
(ribizlifélék, szamóca, bodza, ő ő csipkebogyó, kökény).
Szárítható gombák: vargányák, galambicák, ű
tuskógomba, ő pöfeteg-gombák, laskagombák.
A gyógynövények felismeréséhez, ű termeléséhez,
szárításához komoly szaktudás szükséges. Annak, aki ezzel szeretne
foglalkozni, hasznos segítsége a "Gyógyító növények" ű könyv
(Rápóti-Romváry, Medidna 1980), amelyben kb. 250 hazai
gyógynövényfaj alaktani leírása, tájelnevezése, rendszertani csopor-
tosítása is megtalálható. ő a ő az ő megismer-
hetik az ő és ő gyógynövény-kincsét, ő
valamint azt, hogy mikor, hogyan és melyik szervüket kell ű
hogyan kell azokat megszárítani, tárolni, csomagolni és szállítani. A
könyv jó néhány teakeverék összetételét is tartalmazza.
- 108-
Hogyan szárítsunk, aszaljunk?
A szárításnáJ, aszalásnál ő feltétel a helyiségek, eszközök
épsége, tisztasága és a munkát ő személyek higiéniája.
Általános szabálynak tekinthetjük, hogy a ő okozó
oxidáció elkerülése érdekében a szárítást minél alacsonyabb ő
és minél rövidebb ő alatt kell végezni. Egyes alapanyagoknál a kis
ő anyagok megóvása érdekében a szárító ő
ő nem szabad 30-40 °C-nál magasabbra emelni. Egyes
gyümölcsök és zöldségfélék alacsony és magas ő
egyaránt aszalhatók, attól ő hogy mi a célunk a tartósítással,
(pl. szilvánál a ő íz elérése, vagy a teljes beltartalmi érték
megóvása).
Az aszaló tálcákra, az un. cserényekre mindig csak atmyi terrnényt
rakjunk fel (többnyire egy rétegben), amennyit 24 óra alatt le tudunk
szárítani. Nem szabad, hogy a termény befülledjen, erjedésnek
induljon, esetleg bepenészedjen, mert így az aszalóba rakott telj es
mennyiség használhatatlanná válhat. Ha a termény megszáradt, ill.
megaszalódott, azonnal ki kell venni az aszalóból, mert
ő következhet be.
Néhány terményt az aszalás vagy szárítás ő lehet ő vagy
ő ő Ennek hatására a szövetek fellazulnak, a termék kevesebb
energiával és gyorsabban szárítható, aszalható. Általában azokat a
zöldségféléket készítjük így ő amelyek szárítás és tárolás után ő
vagy sült formában kerülnek fogyasztásra.
Az aszalványok, ill szárítmányok nagy része közvetlenül az
aszalóból ő kiszedés után nagyon törékeny, nehezen
csomagolható, ezért a terméket árnyékos helyen pihentetni kell. Az
aszalvány egy-két óra alatt a ő ő vizet vesz fel, hajlékonnyá,
rugalmassá válik. Ebben az állapotban már károsodás nélkül
csornagolha tó.
-109 -
Az egyes gyümölcsfélék aszalása
Aszalásra minden gyümölcsféle alkalmas, de pl. a málnát vagy a
szamócát érdemesebb dzsemként, lekvárként, szörpként tartósítani.
(Kivéve, ha teakeverékeinket, vagy csíranövények szárítmányait
akarjuk ezekkel az aszalt finomságokkal színezni, ízesíteni.)
Az aszalt gyümölcsfélék között megkülönböztetünk durva és finom
aszalvány t.
Du rva aszalvány készítésekor a gyümölcsök minimális ő
(mosás) után hámozatlanul, magozatlanul, darabolatlanul kerülnek
az aszalóba. (PL: egyes ű nyári körték, kajszi, ő
szilva.)
Finom aszalvány esetében a gyümölcsöt az aszalás ő vagy
közben meghámozzuk, a magját, magházát eltávolítjuk,
egyenletesen felszeleteljük ill. feldaraboljuk Ilyen aszalvány pl. a
hámozott almakarika, a felezett kajszi és a prunella.
A finom aszalványokból kandírozással
1
, valamint cukor- vagy
csokoládémázzal ő bevonással különleges ő aszalvány
készíthetünk Különlegesnek számít a nagy ű magzott
szilvából készült töltött aszalvány is.
Az alma aszalása
A XX. sz. ő felében, amikor még majdnem minden parasztportán
megvoltak a kenyérsütéshez használt kemencék - és rendszeresen
sütöttek is benne kenyeret-, a házi aszalást ezekben a kemencékben
végezték. Az éppen ő gyümölcsöt a kenyér után rakták be a
1
A kandírozás lényege, hogy a nyers, vagy már félig aszalt gyümölcsöt
tömény cukoroldatba mát1juk, lecsöpögtetjük és úgy aszaljuk tovább. Az
így elöállított aszalvány szép fényes ű lesz és kevésbé zsugorodik.
- 110-
kemencébe. Ha nem aszalódott meg teljesen, a csikó-, vagy a rakott
ű ő rácsain és a ő ő fölé helyezett rácsokon
aszalták tovább.
A család aszalt-alma szükségletét ő a teljes érés körüli
ő ű elkészíteni, mert igazán értékes aszalvány csak
érett, egészséges, a fajtára ő ű és zamatú almából
ő
Minden almafajta alkalmas aszalásra, de a fehér húsú, kemény
húsállománnyal ő savas fajtákból lehet igazán szép
aszalványt készíteni. Régi fajták aszalásra különösen alkalmas a
Batul, a Parker pepin ő a Húsvéti rozmaring, a Sóvári, a
Budai Domonkos, a Pogácsa alma, stb.
Durva aszalványt maximum 50-60 mm ő ű almából
készíthetünk Az almát méret szerint gondosan szétválogaljuk, majd
alaposan megmossuk
-A 40 mm alattiakat kettévágjuk, a magházat eltávolítjuk, majd a
felezett almát cserényekre rakjuk, ügyelve arra, hogy egy-egy
cserényre csak közel azonos ű felezett alma kerüljön. Az almát
egy rétegben rakjuk a cserényekre, így egyenletesen aszalódik.
- A 40-50 mm közötti almát ű negyedekre vágni, de egy-egy
cserényre ő csak 40-45-ös, ill. 45-50-es alma negyedrésze
kerüljön. Az alma negyedelését ű az erre a célra rozsdamentes
acélból készített ő végezni, amivel egyúttal a magházat is
,
eltávolíljuk. Igy biztosított az egyforma szeletnagyság is, és gyorsabb
az ő is.
-Az 50 mm-nél nagyobb ő ű almát ű 6, ill. 8 gerezdre
vágni. Az 55-60 mm-es ő ű almából ő durva
almakarika is.
Finom aszalvány készítésénél az alma méret szerinti szétválogatását
és mosását az ő végezzük. Mosás után az almát ű
meghámozni, ő készülékkel 6-8 gerezdre felvágni, majd
-111-
ezután aszalni. Itt is ügyelni kell arra, hogy egy-egy cserényen csak
azonos ű gerezdek legyenek.
Ha piacra is dolgozunk, az almagerezd helyett almakarikát ű
készíteni, mert ez jobban eladható. Az almakarika készítése a
hámozásig megegyezik a finom almagerezd készítésével. Hámozás
után egy magház-eltávolító ő eltávolítjuk az alma közepét Ezt
ő az almát szép egyenletesen 4-6 mm vastag szeletekre
vágjuk úgy, hogy a szelet közepén legyen egy lyuk. Az
almakarikákat egyenletesen szét kell teríteni a cserényen, ügyelve
arra, hogy ne sérüljenek, ne törjenek. Nagyság szerinti válogatástik
nem indokolt, mert e nél.kül is szép egyenletesen aszalódnak,
különösen akkor, ha egy rétegben vannak szétterítve. Az
almagerezden és almakarikán kívül aszalhatunk még alma hasábot,
vagy almakockát is. Ennek ő csak a darabolás módjában
tér el az ő ő ő
Az alma aszalás ő redukálása, fehéritése
Mint ahogy arról már szó esett, az almát a teljes érettség
ő vagy pár nappal ő célszerü aszalni, mert ilyenkor a
legnagyobb a fajsúlya, magas a savtartalma, még sok benne a pektin
és a ő Az érés ő csökken a szénhidrátok és a
savak mennyisége. Amíg az alma ép és egészséges, oxidáció, azaz
légzés megy benne végbe, míg végül felemészti önmagát. Az
energiát szolgáltató anyagok elfogynak, és a sejtek elhalnak. Ha nem
a teljes érettség ő hanem utána, az un. hanyatló
ő aszalunk, szükség van az aszalás ő redukálásra
(savazásra), mert e nélkül az aszalvány megbarnul és az íze is
romlik.
Redukáló anyag csak a természetben is megtalálható, étkezési célra
felhasználható anyag lehet. Ilyen a kereskedelmi forgalomból is
ő kristályos alrnasav, citromsav és ő keverékének
1 %-os oldata kiegészítve 2-3 dkg/100 liter piroszulfáttal, azaz
- 112-
borkénneL Ha az aszalványt csak tésztafélék, sütemények, torták
készítéséhez akarjuk felhasználni, megfelel a 2-3 %-os konyhasó-
oldat is. Ügyeljünk arra, hogy a hámozás és darabolás után az alma
azonnal a savazálébe kerüljön. Fajtától és ő ő pár
ő fél óráig hagyjuk az almát a Iében, majd ű ő
kiszedjük, ő tálcára, cserényre rakjuk, és minél rövidebb
ő belül megkezdjük az aszalást.
Az alma-aszalás menete napkollektoros aszalóban
Az ő ő szó volt arról, hogy annál jobb és szebb aszalványt
kapunk, minél gyorsabban történik meg a vízelvonás, tehát az
aszalás 24 órán belül végbemegy. A folyamat annál gyorsabb, minél
magasabb a szárító ő ő minél alacsonyabb a
páratartalma és minél nagyobb az áramlási sebessége. A ő
áramló ő páratartalmát nem tudjuk befolyásolni, ő
és áramlási sebessége viszont bizonyos határok között jól
szabályozható, s ez éppen elég ahhoz, hogy jó aszalványt tudjunk
készíteni.
A napkollektoros aszalónál semmi probléma nem fordulhat ő
akkor, ha a cserényeket egy rétegben töltöttük meg, süt a nap és jó az
aszaló ő Csupán arra kell ügyeli, hogy az aszaló feltöltése
kora reggel történjen. Ha este még nem jó az aszalvány és van
ventiliáter az aszalóban, a ő a ő kezdetéig
ű kell. Ekkor a ventillációt abba kell hagyni, és másnap
reggel folytatni .
A már kész, kiszedett cserényeket a ő ő és
páratartalomtól ő 1-2 órán át pihentetjük, majd
megkezdhetjük a csomagolást. A kész aszalvány tárolását ő
árnyékos, ő ő rágcsáJóktól mentes helyen rekeszekben,
papír- vagy tüllzsákban végezzük. A kész aszalvány víztartalma 10-
14 %, néhány nap állás után elérheti a 17-19 %-ot. Ennél a
nedvességtartalomnál már minden szelet rugalmas, jól hajlítható. Az
-113-
aszalvány ő felhasználható levesek, kompótok, sütemények,
torták készítésére, ill. ízesítésére. Felhasználás ő az almát
ű ő folyóvíz alatt le kell mosní, majd langyos vízben kell
, .
aztati11.
A csontszárazra aszalt és porrá ő almaszelet vagy almakocka
ű ő használható tea és joghurt ízesítésére.
Körte aszalása
Többféle módon aszalhatunk körtét. A kisebb nyári körtéket
aszalhatjuk teljes érettségben, "szotyósan". A teljes érettség ő
leszedett körtéket ő vagy ő megpuhítjuk, azután
hámozottan, vagy hámozatlanul, feJezve, vagy anélkül aszaljuk
Ugyanilyen módon aszalhatjuk a nyári apró körtefajtákat, mint pl. az
Arabikát, Búzával ő körtét, Sózó körtét, Hébér körtét, Tiiskéskörtét,
Szentiváni körtét (tájnevek).
Az ő ő körtéket a barnulás megakadályozására ő ill.
hámozás után azonnal 1-2 %-os sóoldatba, vagy 0,2 %-os
nátriumbiszulfit, vagy káliumbiszulfitos oldatba mártjuk, és azután
aszaljuk
Az egészben, vagy felezetten aszalt nyári ő készíthetünk
lapított aszalványt is a ő módon: A félig megaszalt - már
ráncos, zsugorodott, de belül még ű ő ő - körtét
kézzel vagy vágódeszkával meglapítjuk, majd tovább aszaljuk
Lapítás hatására a belsejében ő cukros lé kijön a gyümölcs
fel színére, ő fényes lesz a felülete, és fogyasztáskor is
édesebbnek hat.
A ő ő és téli nagyobb ű körtefajtákat, mint a
Vilmos, Hardi, Alexander, Bosck, Díel Vajkört, Papkörte, stb. általában
ő ő hámozva, szeletelve, gerezdekre vágva, sós vagy
biszillfitos mártás után aszaljuk (A magház eltávolítása csak akkor
szükséges, ha körülötte a hús nagyon kövecses.)
-114 -
ő ű ő 80-90°C-on gyorsan aszalva igen szép
és ízletes aszalványt nyerhetünk Az aszalvány tárolása és
felhasználása az almánálleírtak szerint történik.
A kajszi aszalása
Erre a célra a rózsabarack-Jélék a legalkalmasabbak. A kajszi akkor
érett az aszalásra, amikor már sárga, esetleg a köldök-részen még
kissé zöld, de a húsa még kemény. A gyümölcsöt megmossuk
ű ő szitába tesszük , és 2-3 percre forró vízbe mártjuk Forrázás
után a héja könnyen eltávolítható. A meghámozott kajszit
megfelezzük, a magot kivesszük, majd a felezett gyümölcsöt 1 %-os
citromsavas ő helyezzük. Ezután ű ő lecsöpögtetjük,
majd cserényekre terítjük, és megkezdjük az aszalást.
Az aszalást kétfélemódon
l , Meleg aszalás ű ű aszalóval lehetséges. A
megtöltött aszaló minden nyílását lezárjuk, 3-5 óra alatt lassan
70°C-ra ű majd kinyitjuk a ő ő és lassan
visszaengedjük a ő 50°C körülire és az aszalás
befejezéséig ezen a ő tartjuk. Ha az aszalónk
folyamatosan ű 2-2,5 óránként az aszalványt ő
kell. Ezen a ő 20-24 óra alatt aszalódik meg a
gyümölcsünk, ami azt jelenti, hogy 4-5 óránként vehetünk ki
ő egy adag aszalványt, a többit át kell rakni, majd a ő
helyére nyers gyümölcsöt kell tenni.
2, Hideg aszalás - napkoHektoros, vagy fütött aszalóval is
ő Az aszalás 30-45 °C-os ő történik. Igazán
szép árut csak ventillátorral ellátott aszalóban készíthetünk,
vagyis alacsony ő ű ő átfuvatásával
aszalunk Hosszabb ideig tart az ő ő de értékesebb árut
kapunk, hiszen az íz- és zamatanyagok, valamint a vitaminok
szinte teljes mennyisége megmarad.
- 115 -
Cseresznye és meggy aszalása
Minden cseresznye- és meggyfajta aszalható, de csak a nagy szem ű
keményhúsú fajtákból ő 10% körüli finom aszalvány. Durva
- magos-aszalványtakkor készítünk, ha a cseresznyét és meggyet
kompótok, levesek készítésére kívánjuk a ő felhasználni.
A finom aszalványhoz a gyümölcsöt ki kell magozni és azután
aszalni.
A magozást végezhetjük kézzel, egy pálcikára kötözött dróthuzal
vagy vékony ő csat segítségével úgy, hogy a kocsány ő részen
bedugjuk a hurkot, és a magot a keletkezett lyukon kirántjuk A
másik ő a kézi magozó használata. Ebben az esetben a
gyümölcsszemek jobban sérülnek, de a magozás sokkal gyorsabban
ő
A cseresznyét és a meggyet teljes érésben szedjük, mert ekkor adja a
legértékesebb aszalványt. Egyes száraz években a fán hagyott termés
el kezd aszalódni, és utána hullik csak le. ő is készíthetünk
aszalványt, de csak durvát. Ennek a ő messze elmarad a
teljesen éretten aszaltétóL
Ezek a gyümölcsök napon is aszalhatóak úgy, hogy ű
kiterítjük egy asztalra. 2-3 nap alatt így is megaszalódhat, hiszen a
cseresznye és a meggy érésének idején általában tombol a nyár.
ő azonban az aszalóban és a napon ő aszalást
kombinálni. A meggy és cseresznye aszalását - hasonlóan a
szilváéhoz - kezdetben alacsony ő majd magasabbon, a
befejezéskor ismét alacsony ő végezzük. Az ő és az utolsó
,
szakaszt végezhetjük napon, a ő viszont aszalóban. Igy az
aszalás kapacitását 2-2,5-szeresére növelhetjük
Az aszalvány tárolását az almánál leírtak szerint végezhetjük. A
finom aszalvány felhasználható süteménye, torták ízesítésére,
díszítésére, italok ízesítésére. Használhatjuk mazsola helyett,
valamint teák, csírák, joghurtok ízesítésére.
- 116-
Aszaláskor érdemes ű és megszárítani a cseresznye és a
meggy kocsányát. A már elített "Gyógyító növények" címlí
könyvben a ő olvashatjuk a cseresznye és a meggy
száráról: "A drogok (Pruni avi és a Pruni Cerasitipet) nyákoldó,
vizelethajtó, ű ő stb. hatású anyagokat
tartalmaznak. A valódi tea pótszereként is fogyasztják A meggy- és
cseresznye kocsánynak fogyasztó, elzsírosodást gátló hatását is
ismerik."
ű aszalása
Régebben a ű (szamóca, málna, ribizlifélék,
szeder, áfonya, bodza, stb.) aszalásával nemigen foglalkoztak. Ma
azonban a természetes íz, szín és illatanyagoknak ő a
mindennapi étkezésben betöltött szerepe. A ő
teakeverékek, ő müzlik nagy hányada természetes íz és
színanyagokat tartalmaznak, de a modern háziasszony háztartása
sem nélkülözheti ezeket.
Aszalásukról, ill. szárításukról tudni kell azt, hogy igen értékes
anyagokat - szín, illat, zamat, vitaminok, stb. - tartalmaznak,
amiknek egy része magas ő hatására károsodik. Aszalásukat, ill.
szárításukat ezért alacsony ő nagy ű ő
felhasználásával végezhetjük. Az aszalást addig folytatjuk, amíg a
szemek összenyomva még rugalmasak, de már nem eresztenek levet.
A ribizliféléket, áfonyát, jostát, bodzát a minél kisebb sérülések
érdekében érdemes fürttel, ő kocsánnyal együtt aszalni,
majd annak befejeztével ezeket eltávolítani. A fekete ő és a
bodzából csonttá szárítás után ő is készíthetünk, amit
ő lehet felhasználni. A szamóca és málna illatosabb
fajtái nemcsak ő hanem ő is felhasználhatók. Az
alacsony ő ő aszalvány ő C-vitamin
forrás a téli hónapokban.
-117-
A szilva aszalása
A XIX. század végén, a XX. század elején Magyarországon több
szilvát aszaltak, mint amit az országban értékesíteni lehetett, így a
magyar aszalt szilva a ki.ilhoni piacokon is ismert és keresett termék
volt. A hazai piacon többnyire a durva aszalványt értékesítették, de
gyáttottak különleges aszalványokat .is, amelyek igen finom
csemegének számítottak. A Kárpát-medencében található
szilvafajták, a nem magvaválókat (pl. Duránci szilva) kivéve mind
aszalhatók, ennek ellenére régebben eladásra csaknem kizárólag a
Besztercei szilvát aszalták ő a többi fajtával szemben a
viszonylag magas hús-, cukor- és szárazanyag-tartalom, és az ő
adódó jó kihozatal.
A szilvát teljes érettségében, vagy túléretten, un. ő aszaljuk
A fáról ponyvára lerázott szilva közül eltávolítjuk a leveleket,
ágakat. A kocsányt kiszedjük, majd egy rétegben cserényekre
terítjük, az aszalóba rakjuk, és megkezdjük az aszaló ű
A szilvát ő alacsony, majd magas, befejezéskor ismét alacsony
ő aszaljuk Aszalás közben a magas ő
szakaszban többször is kivesszük a cserényeket az aszalóból a
hidegebb ő percre, majd újra visszarakjuk a melegre. A
gyors ű ill. felmelegedés és mozgatás hatására a szilva
felületére kiválik a cukros lé. A szilva ekkor kapja meg a szép fényes
felületét. A szilvát addig kell aszalni, amíg a víztartalma 30-33 %
közé csökken, azaz a marokba fogva nem enged levet. A jól aszalt,
érett, vagy túlérett szilva 20-30 ora alatt megaszalódik Felülete
fényes, fekete és száraz lesz, tapintása gumis, íze édes ő szilvaíz
lesz. Az éretlen szilvából csak savanyú, kemény, matt ű
aszalványt nyerhetünk
Az aszalóból kiszedett szilvát a szabad ő pihentetjük,
azután ládába vagy zsákba rakva tároljuk. Mint a többi aszalványt,
ezt is száraz, ű árnyékos, ő ő mentes helyen tároljuk. A
-118-
hosszú ideig tárolt szilvát havonta, másfél havonta át kell
ő ő Ha a szilva kicukrosodott vagy
molyosodás tapasztalható, etüválni kell. Ezt a ű úgy
végezzük, hogy a szilvát kemencében vagy aszalóban kiterítve 110 C
fokra hevítjük, ahol 10 perctg hagyjuk, azután kiterítjük a hideg
ő majd újra csomagoljuk
Magozott aszalt szilva készítésénél a szilva ő ugyanúgy
történik, mint a durva aszalvány esetében az aszalás menete is
azonos az ő ő leírtakkal egészen addig, míg a szilva ráncos
nem lesz. A ráncos, de nyomásra még levet ő szilvából a mag
nagyon könnyen eltávolítható. Ezt ő a szilvát készre
aszalj uk.
Nagy ű szilvából érdemes prunellát készíteni oly módon, hogy
a szilvát 1-2 percig forró vízbe mártjuk Így a héja könnyen
eltávolítható. Ezután úgy kell aszalni, mint a magozott szilvát.
ő kivesszük az aszalóból, meglapítjuk, majd készre aszaljuk.
Töltött szilvát vagy töltött prunellát úgy készítünk, hogy ő a
mag helyére diót, sárgabarack-, ő cseresznye-, meggy-
vagy szilva aszalványt, ill. mindezeknek mézezett, cukrozott, vagy
csokoládéba mártott változatait töltjük. A töltést ő készre
aszaljuk a szilvát.
Vadon ő gyümölcsfélék szárítása
Ezek közül a gyümölcsök közül a bodzát, valamint a
gyógynövényként is ismert csipkebogyót és kökényt érdemes
említenünk. A csipkebogyónak nagyon magas C-vitamin tartalma.
(4-5 kg bogyóból ő l kg csipkehús, ami egy ő ember 30-
40 napi C-vitamin szükségletét tartalmazza.) Gyomor-, bél-, és
hólyaghurut elleni anyagokat is tartalmaz. Egészben vagy felezve, a
magokat eltávolítva szárítjuk. A felezéshez rozsdamentes acélból
készült eszközt használjunk. .Szedése akkor ő ű arnikor
- 119-
sárgából pirosba hajlik a színe. A csipkét és a kökényt 30 C fok alatti
ő szárítjuk, így ő teljes C-vitamin tar talmukat.
A zöldségfélék szárítása ill. aszalása
Itt is érvényes az a szabály, hogy csak azokat a zöldségféléket
tartósítsuk szárítással, aszalással, vagy bármilyen más módon, amit
nyersen nem tudunk betároini télire. Csak jó ő ű terményt
aszal junk!
Az összes tartósítási eljárás közül a szárítás a legolcsóbb és a
termény i.s így tárolható ű A szárítás technológiáját
ahhoz kell igazítani, hogy az adott ő mit akarunk
ő és a szárítmányt mire akarjuk használni. A legtöbb
zöldségfélét ugyanis többféle módon is száríthatjuk.
,
Altalában ő ő vagy ő után aszaljuk a ő
zöldségféléket: zöldborsó, zöldbab, kelkáposzta, vöröskáposzta,
bimbóskel, karalábé, karfiol, zeller, cékla, ő ő Nyersen is és
ő ő is aszalhatjuk a fejeskáposztát, sárgarépát és petrezselymet.
ő ő nélkül nyersen aszalandók, ill. száritandék a ű
termesztett növények: vöröshagyma, póréhagyma, fokhagyma,
paprika, paradicsom, petrezselyemzöld, zellerzöld, lestyánlevél,
kapor, majoranna, tárkony, ű Ezen növények mindegyike
értékes íz- és zamatanyagokat tartalmaz, többnyire illóolaj
formájában, ezért - a hagymaféléket, a paprikát és a paradicsomat
kivéve - ne száríts uk ő 35 oC-nál magasabb ő A
zöldség- és ű általában csontszárazra szárítjuk.
Az ismertetett alapelvek betartása mellett természetesen olyan
zöldség- és ű aszalásával, szárításával is
próbálkozhatunk, ő itt nem tettünk említést.
- 120-
Mivel a zöldségféléket csontszárazra szárítjuk, ű tárolni
ő mint az aszalt gyümölcsöket. ő ő zsákban,
ládában, dunsztosüvegben tárolhatunk szárítmányokat, akár több
' o o
ev1g 1s.
A gombafélék szárítása, aszalása
A gombaféléket ő elzárt, ő száraz helyen (pl. padláson),
vagy szárító, aszaló berendezésben ű szárítani. Mivel a
gombák az ő párás ő termékei, a padJáson való szárítás nagy
kockázattal jár.
A réten, ő vagy ő ő gombákat kosárba szedjük.
(Nem míí.anyag szatyorba vagy zsákba, mert abban megtöredezik és
befülled) A friss, egészséges és ő gombákat szedjük csak össze,
és ő a kosárba rakjuk, tisztítsuk meg ő ő Amelyik
gombának ő ízletes tönkje van, azt a tönkkel együtt szedjük fel.
ő a kosárba tesszük, a kalapot a ő szét kell választani. A
kalapot a lemezes, vagy csöves részévellefelé helyezzük kosárba.
Ha a szedést szépen, ő nélkül végeztük, akkor a gombát
szárítás ő nem szükséges megmosni, elég egy nedves szivaccsal
áttörölni a kalap felszínét és a tönköket A napon fél-egy óra alatt
megszikkasztjuk, majd a kalapokat és a tönköt is szép egyenletesre
felszeleteljük. Ezután tiszta csomagolópapírra vagy hullámpapírra
kiterítve naptól védett ő helyre tesszük, vagy cserényekre rakva
aszalóban szárítjuk.
A nyálkás ű gombák ő ű ű tuskógomba, stb.)
nehezen száradnak, ezért azokat tisztítás után és szeletelés ő 5-10
percre forró vízbe mártjuk.
PadJáson nem mindig sikerül csontszárazra szárítani a gombát.
Ilyenkor jól zárható dunsztosüvegbe rakjuk a száraz, de még
lapítható gombát, 2-3 cm-es rétegenként sóval megterítjük, majd az
üveget lezárjuk. Az aszalóban készült, teljesen kiszárított gomba a
-121-
zöldségszáríhnányokhoz hasonlóan, sózás nélkül tárolható. A jól
szárított és ő tárolt gombát bármilyen gombás étel
készítéséhez fel lehet használni.
A ő és a töredezett ő port készíthetünk, ami 2-4
%-nyi sóval dunsztosüvegben évekig eltartható. A gombaport
töltelékek, mártások ű
- 122-
NAPKOLLEKTOROS GYÜMÖLCSASZALÓK
Ha olcsón akarunk az ízletes aszalványhoz jutni, az aszaláshoz
érdemes a napenergiát felhasználmmk, hisz ez ingyen áll
rendelkezésünkre.
Kollektoros aszalásnál figyelembe kell venni a napsütéses órák
számának évszakos változását: A napfényes órák száma tavasszal
(április-májusban) átlagosan kb. napi 7 óra, nyáron kb. 9 óra,
szeptember-októberben pedig 6,5 óra.
A jó hatásfok eléréséhez arra kell törekednünk, hogy az abszorberre
ő ő felületre) ő napsugarak átlagos beesési szöge minél
közelebb legyen a ő Ezért - figyelembe véve a nyári
napjárást - legjobb az abszorbert 45!2 és 60Q közötti szögbe állítani (1.
ábra), az aszalót pedig Délre tájolni, vagy - ha - a Nap
pályáját követve forgatni (2. ábra).
l.ábra Az abszorber helyes dó1ésszöge

E
K
.D
2.ábra Az aszaló elhelyezése a nap mindenkori pályájának ő
- 123 -
Az aszaló kapacitásának helyes kihasználásához végig kell
gondolnunk, hogy az adott alapanyagokból mekkora mennyiséget
szeretnénk aszalni az ehhez rendelkezésre álló ő alatt. Az aszaló
típusát és méretét ennek ő kell megválasztanunk.
Néhány alapadat a szárnításokhoz:
18-25 kg alapanyag megaszalásához 1,75 m
2
ű aszalácserényre
van szükség, ez 3 db, egyenként 0,7 m x 0,8 m-es cserény t jelent..
Az nagyobb ű 0,75 m x 11.,94 m-es, 1,45 m
2
-es ű
abszorberrel ő állványes aszaló maximális besugárzás
esetén párologtató kapacitása ideális körülmények esetén 1250g vizet
képes elpárologtatni óránként. Tehát a párologtatási kapacitása
ideális esetben 864 g/ m
2

Nézzünk egy példát! Ha 20 kg alapanyagat 18 % víztartalomig
akarunk aszalni, akkor a friss gyümölcs átlagos víztartalmával
számolva ehhez optimális esetben 13 órára szüksége az aszalónak.
Figyelembe véve azt, hogy nem számolhatunk ideális
körülményekkel, és hogy az egyes gyümölcsök vízleadási sebessége
is nagyon ő lehet - de a szabad vízfelület párolgási sebességénél
mindenképpen kisebb - az aszalás évszaktól ő 1,5-2 (max. 3)
napot vehet igénybe.
Az aszaló megépítésekor és rendszeres tisztításakor figyelembe kell
venni, hogy a gyümölcsöt meg kell óvnunk a ő rovaroktóL
A NAPKOLLEKTOROS GYÜMÖLCSASZALÓ ELKÉSZÍTÉSE
A legegyszeriíbb gyümölcsaszalóhoz csak a napfény segítségére és
egy árnyas fára van szükségünk. A gondosan ő
aszalnivalót selyempapírra fektetjük az árnyékba állított asztalra. Az
- 124 -
aszalásnak ez a módja nem kíván komoly beruházást. Hátránya
viszont, hogy az aszalódás csak a ő kifejezetten meleg
napokon megy végbe ő valamint az, hogy a rovarok,
rágcsáJók kárt tehetnek az aszalványban. Ha ezt az aszalási formát
választjuk, az aszalvány gondosan védjük meg a direkt ő
Jó eredményt érhetünk el a padJáson ő aszalássaL Régebben
ehhez az aszalási formához helyenként külön aszalécserényt fontak
ű ő ő vagy ő Ez a cserény egy malomkerék
ű alacsony ű készség volt.
Abszorberes aszalót több elképzelés szerint építhetünk A
legegyszerííbb a ű fektetett, üveglappal fedett abszorber, mely
maga az aszalócserény is (3. ábra). Nagy ő hogy olcsó és
ű Hátrány viszont, hogy az aszalnivaló az abszorber
felszínén fekve rontja annak hatásfokát, elszennyezheti felszínét.
Ebben a típusban ő túlzott felmelegedés, ami árt az
a sza lványnak.
l
l
' o l
3.ábrn ű re fektetett ű abszorberes aszaló
- 125-
Az abszorberes aszalók ű és bonyolultabb változatban is
készülhetnek A ő akkor tudjuk kiválasztani, ha
eldöntöttük, hogy számunkra mely szempontok a legfontosabbak
(alacsony költség, gyorsaság, egyenletes ő nagy kapacitás,
stb.)
Két ajánlott aszalótípus részletes bemutatása
Az ő tipus ű fogva érdemel figyelmet. Ezt az
aszalót .. kis" aszalónak nevezzük. Ennek megépítéséhez nem kell
más, csak egy darab alumínium lemez feketére festve, egy kicsi vel
nagyobb üveglap, fémlemez, néhány deszka, csavarok, fém
ő és szegek.
Ez a kollektoros gyümölcsaszaló ő egy család számára
szükséges aszalványt képes ő a kertben ő
ő folyamatosan, mindig az éppen ő aszalva.
Nagyon olcsó szerkezet, és mindenki elkészítheti akár otthon is.
A kollektor ű fakeretes készülék, melyben a fény ő
alakítását egy fekete matt festékkel (ideális esetben szolár lakk)
vékonyan lefestett alumínium lemez végzi. Mivel a ő ő ő
hideg ő s nem víz melegítésére használjuk, nem kell értékesebb
anyagat (pl. vörösréz) alkalmaznunk Az alumínium lemez két
oldalát a keret belsejéhez rögzítjük, ill. a ő részét a 4. ábrán
látható módon, vagy ű fa alátétekkel merevítjük. A
napkollektor építésével kapcsolatosan a legfontosabb dolog, hogy az
abszorber-felszín és a hátsó ő ő réteg között minimum 2 cm,
maximum 3 cm távolság legyen. Ugyanez igaz a ő burkoló
üveglap és az abszorber-felszín közötti távolságra is. Ez biztosítja a
kéményhatás miatt áramló ő ő legnagyobb felmelegedését
és gyors áramlását. Abszorberként használható az ű fekete
fóli a, vagy a fekete ű ű ű textília is. (Kapható direkt erre a
célra gyártott anyag is.)
- 126-
A ű esetben nem használunk fakeretet, hanem az
abszorber-felszín alatt ő meleg ő használjuk fel. Ekkor
az abszorber két hosszanti oldalának lefelé hajló peremet készítünk,
hogy az ő ő ő minél többet hasznosíthassunk.
Ilyen esetben az abszorber-felszín méretét érdemes többszörösére
növelni.
v.
-1+1"- ta.. v Í borda.
W\iG níJ :Cii\hítdl
l !
. l
1. ,
s:z::c g <Z c: cz. l CZ-.5
4. ábra Az abszorber (levegó'kollektor) kialakítása
Az aszalócserény kialakításának ű módja a ő
fakeret közé szerelt tüllháló, vagy szúnyogháló, mely viszonylag
olcsó és könnyen ő Bonyolultabb, de a természethez
közelebb álló megoldás , ha ű ő ő és spárgából készítünk
feneket az aszalókeretbe. (Ennél a megoldásnál ügyelni kell arra,
hogy a spárgát néhány helyen csomózzuk végig a ű ő
így azok nem tudnak elmozdulni egymás ő
- 127-
'
5. ábra Tüllhálós duplakeretes, ill. ő ő és spárgából font keretes
aszalócserény
Az állványos aszaló, mint az a ő is sejlik, kivitelezésében és,
költségeiben is egy komolyabb alkotmány (30. kép). Egyszerre
nagyobb ű aszalvány elkészítésére alkalmas. Cserényei
könnyen ő így a különféle ű aszalványhoz mindig a
ő cserényt lehet berakni.
Az aszalás során az elpárolgó nedvesség hatására az aszaló
belsejében a ő víztartalom szempontjából telítetté válhat, és
hidegebb pontokon páralecsapódással kell számolni. Ennek kétféle
módon lehet elejét venni. Egyik módszer az, hogy a faszerkezet
összeállításánál nem használunk ő így ő a fa
száradása során keletkezett hézagokon keresztül az aszalónak
'
ő légkeringése is lesz. Igy ugyan csökken az aszalónk
hatásfoka, azonban nem kell költséges, és általában nem
környezetbarát ő felhasználni.
-128 -
Ha aszalánk falát párazáróvá tesszük szigetelés alkalmazásával,
számítanunk kell arra, hogy a sarkokban és a ő ő falán
páralecsapódás indulhat meg. Ebben az esetben gondoskodnunk kell
a hidegpontok fokozottabb ő ő (Ügyeljünk arra, hogy a
ő ne ő legyen, mert az ő ő
apróbb szálak az egészségre károsak lehetnek.) Az állványes
aszalónál külön "kéményt" is építhetünk armak legmagasabb
. '
ponqara.
Ha a faszerkezet keményfából készült, és ügyelünk arra, hogy ő
esetén letakarj uk az aszalót, akkor nincs szükségünk tartósítószerre.
Így egyúttal ő nyerünk az aszaláshoz, hiszen az aszalónak nem
kell kiszárítania saját magát. Ha azonban a faszerkezetet várhatóan
gyakran éri majd csapadék, vagy puhafából készült, akkor tanácsos
konzerválni, különösen az aszaló tartóvázának talajjal ő
részét. E célra használhatunk lenolajkencét.
Néhány szó a ű aszalókról
A ű ő aszalóban (29. Kép) egy kicsit
bonyolultabb az aszalás, de ha betarljuk a szabályokat, itt is igen
szép áru ő
Ha megtörtént a feltöltött cserények berakása a már ű
aszalóba, és az összes nyílást lezártuk, beleértve az alsó és ő
ő ő nyílásokat is, be kell helyezni a ő ő A
ő ő egészen addig zárva maradnak, amíg az aszaló
ő ő nem érte el a 40-45 "C-ot. Ha ez megtörtént, az
alsó és ő ő ő olyan mértékben nyissuk ki, ill. zárjuk el,
hogy az aszaló ő ne emelkedjen 50 oC fölé, de jobb, ha
40-45 oC között marad.
A ő egyenletes ű mellett a ő nyitásával és
'
zárásával szabályozzuk Igy egyenletes lesz a szárítás. Az aszalványt
-129 -
attól az ő ő ő hogy az aszaló elérte az adott
ő kétóránként ő Az aszalvány akkor lesz jó, ha
hajlításra eltörik ugyan a gerezd, vagy a szelet, de még nem roppan.
ő mindig a kéményhez legközelebbi, azaz a legalsó cserényen
aszalódik meg a termény, és a ő legtávolabbi, azaz a ő
cserényen a ő Ezért amikor a legalsó cserényen már jó az
aszalvány, akkor azt ki kell venni, az összes cserényt egy szinttel
lejjebb kell rakni, és az üresen maradt ő helyre friss
terrnénnyel töltött cserényt kell betenni.
-130-
Kertészeti növények tájfajtáinak
kiskertes ő és magfogási praktikái
Bócsó Renáta és Juhász Attila
A napjainkban is zajló gazdasági, társadalmi és természeti
változások hatására a régi és/vagy helyi fajták szinte teljesen
ű a ő Használatuk és ő azonban
még ma is ő ű mivel számos értékkel rendelkeznek.
A tájfajták kialakulása olyan agrárkörnyezetben zajlott, ahol még az
ű növénytermesztés nem hódított nagy teret. ő adódóan
vegyszermentes önellátó kiskertekben használva ő és
megbízható ű élelem ő alkalmasak.
Felhasználhatjuk ő akár közvetlenül, akár nemesítési
alapanyagként
Ezek a tájfajták magukban hordozzák a múltunkat. Rengeteg ember
apró tudásának, munkájának az eredményeként jöttek létre,
hagyományaink élnek bennük tovább, felbecsülhetetlen eszmei
ű nemzeti kincseink Ezt a munkát tovább kell vinnünk és át kell
adnunk az utánunk ő nemzedéknek. Ezért a tájfajták megismerése,
használata és ő kiemel t fontosságú a ő tekintve.
Az állami ő ő intézet jelenleg csekély mértékben foglalkozik
a tájban való ő (in situ ő A tájfajtákat mag
formájában ű tárolóban tartják, kiemelve eredeti ő ő
(ex situ ő Az éghajlatunk gyorsuló változása miatt a
tájfajták alkalmazkodó képességét viszont csak a tájban ő
rendszeres termesztéssei tudjuk fenntartani (On-farm ő
Ezen írásunkkal azoknak a kiskertes gazdáknak szeretnénk szakmai
segítséget nyújtani, akik felismerik a tájfajták ő és
szerepet vállalnának ebben az ő ő tevékenységben.
-131-
ő lépésben szeretnénk tisztázni, hogy mi is az a tájfajta, helyi fajta,
régi fajta és modem fajta.
• Tájfajtának nevezzük azt az ő típusú fajtát, mely ő
jegyekben eltér a modern fajtáktól, és a mai fogalmakkal
inkább .fajtakeverékként ő A tájfajták ő
tömegszelekciós úton (szebb ő szedett ő
továbbvitelével) kerültek a termesztésbe, és az adott helyen
stabilitásra törekednek A helyi emberek ismerik ezeket és
ő hozzájuk.
• A helyi fajta a tájfajta szinonimájaként használható, bár a
tájfajta egy tájegységre, a helyi fajta pedig egy ű
földrajzi egységre utal.
• A régi fajta nem teljesen egyezik meg a tájfajtával, mert
ő hogy a régi fajta a nemesítési módszerek
hatására már inkább átmenetet képez a tájfajta (mint
alapanyag) és a modem fajta között. Ha egy gazda hosszú
ideig (5-10 éven keresztül) termeszti, tájfajta jelleget vehet
fel. A fogalmak között sokszor nehéz élesen meghúzni a
határokat.
• A modern faj tákat leginkább ű nemesítési
eljárásokkal állítják ő (pl.: keresztezés, hibridizáció stb.), és
elismerésük törvényben szabályozott, szigont eljárási
folyamat (DUS-vizsgálat). Ezek a fajták a mai ű
növénytermesztés igényeihez lettek kialakítva, ezért kevésbé
alkalmasak vegyszermentes önellátó gazdálkodásra.
A továbbiakban már csak a tájfajták genetikai jellemvonásait
részletezzük, mivel ezek ismerete fontos ahhoz, hogy a fajták
ő ő szakmai alapossággal tudjuk elvégezni.
• Relatív ő ű de magas fokú ő diverzitás
jellemzi ő Mivel ezek a fajták ő genetikájú egyedek
ő épülnek fel (populatív jelleg), ezért
fenntartásuk érdekében igyekezzünk minél több jellegzetes
-132-
tulajdonságú egyed ő ű ő esetben a
fajta genetikai háttere ő ű
• A széles genetikai háttér teszi lehetövé, hogy a tájfajták az
ő évjáratok környezeti viszonyaihoz is képesek legyenek
alkalmazkodni. Használatukkal - amodern fajtákhoz képest
- relatíve alacsonyabb, de stabilabb termésátlagra és
ő ő ű termésre számíthatunk
• A tájfajták kialakulása a hagyományos paraszti gazdálkodás
korába nyúlik vissza, melynek módszereihez is
alkalmazkodtak a növények. Ennek a kornak az extenzív
termesztés volt a ő (pl.: kevesebb ű és
vegyszerhasználat), ezért a tájfajták fenntartása csak ilyen
agrotechnikai feltételek között eredményes.
• E fajták egyedei szabadon termékenyülhetnek egymással
(szabadelvirágzású fajták), ezért az ő
fajok esetében oda kell figyelnünk, hogy a ő fajták
ne keveredjenek össze. Ez izolációs módszerekkel és
szigetelési technikákkal oldható meg.
• ő tulajdonságaik, hogy a gazda saját maga tarthatja
fenn a fajtáit. Igényei alapján kiválogathat ő
szimpatikus egyedeket (pozitív szelekció), melyek
vegyszermentes háztáji kertben hálás fajtákká válhatnak.
A tájfajták kiszorulása a ő azért következett be, mert mai
szempontrendszer alapján nem voltak versenyképesek. Terméslik
nem ű nincs ő hozamuk, kevésbé reagálnak jól a
megváltozott agrotechnikára és ű Az olyan
ő szempontok, mint a beltartalmi érték és a zamat, háttérbe
szorultak a látványos megjelenéssei és a mennyiségi paraméterekkel
szemben. A vásárlók nem ismerik fel az és/vagy nem fizetik meg a
tájfajtákban ő értékeket. A piaci (szállíthatóság, ű
polcon tarthatóság stb.) és társadalmi igények megváltozása
ellehetetlenítették a tájfajták ű alkalmazását. A
fajtaelismerés kritériumainak szigorítása szintén hozzájárult a
ő ő kiszomlásukhoz.
-133-
Ma ő génbankokban és elvétve kiskertekben találhatjuk meg
ő Termesztésben ő ő gazdák ragaszkodnak a család jól
bevált fajtáihoz, de már az ő kertjeikben is csak csekély mértékben
ő fel.
Napjainkban ő alternatív gazdálkodási formákban (pl.:
permakultúra, vegyszermentes gazdaság, biogazdálkodás, stb.) van
ő a fennmaradásra, ahol olyan kisközösségek oltalmát
élvezhetik, melyek értékként tudják kezelnj a tájfajtában ő
genetikai örökséget. A tájban ő használat és ő
szempontjából elengedhetetlen egy civil ő ő hálózat
kialakítása, mely a fajtákkal együtt a velük kapcsolatos anyag- és
információ áramlást is képes fenntartani.
Ezeknek a fajtáknak ű ugyan a beszerzési forrásai, mégsem
lehetetlen szaporítóanyagokhoz jutni. Azok számára, akik
felhasználóként vagy fenntartóként szeretnének bekapcsolódni a
helyi és tájfajták ő a ő ő tudjuk
ajánlani:
ő mindenki nézzen körül saját környezetében. Mit
keresünk? Olyan fajtákat amelyek az adott tájban már régóta
(legalább 10 éve) termesztésben van. Ezek a mai kereskedelmi
forgalomban megtalálható fajtáktól eltérhetnek valamilyen fontosabb
htlajdonságot tekintve (pl.: a mag színe, alakja, stb.). Bármit ű
is be, a legfontosabb, hogy a mi kertünkben is jól teremjen, ezért
legalább 2-3 évig tartsuk termesztésben, hogy tapasztalatokat
gyiíjtsünk a fajtával kapcsolatosan. Csak azokat a faj tákat ű
megtartanunk, melyek számunkra ő hasznosíthatóak.
Az ő között a helyi ő gazdákat kérdezzük meg, hogy
használnak-e saját, régi fajtát. Ha használnak, annak azért van
ő mert a helyi fajtának már ő van a többivel szemben,
így nem kell éveket várni, hogy alkalmazkodjon az adott környezeti
feltételekhez. Becsüljük meg az ilyen ő hiszen
- 134 -
kapcsolataink ápolása közben nem csak magokhoz juthatunk hozzá.
Az ő szívesen mesélnek a régmúlttót a növény ő
ő ő ő és saját tapasztalataikról is.
Ugyanezt elmondhatjuk régiós szinten is. Hasznos lehet elmennünk
a környékbeli piacokra, és megnéznünk a saját terményeit árusító
kisgazdák kínálatát. Portékájuk között és kertjeikben még számos
,
helyi és régi fajta ő Erdemes felkutatnunk a környékben ő
hason1ó ő ű embereket, csoportokat, hátha valaki már
rendelkezik fontos információkkal vagy értékes szaporítóanyagokkaL
Tevékenységünket kiterjeszthetjük az ország egészére. Vannak olyan
civil ő és mozgalmak, melyek fontosnak tartják a
gyakorlati ő Ilyenek például a Magyar ő Hálózat,
vagy a. permakultúra és az alkalmazkodó gyümölcsészet megismer-
tetéséért munkálkodó közösségek.
,
Aliami szinten a kertészeti és szántóföldi tájfajták ű
fenntartását és ő a Tápiószelei Agrobotanikai Intézet
(hivatalosan jelenleg Növényi Diverzitás Központ) látja el. Az
ő minden magyar állampolgár ingyenes magmintákat kérhet
kipróbálás és használat céljára.
Nemzetközi szinten léteznek olyan - többségében civil - szervezetek
(pl. a francia Kokopelli, az osztrák Arche Noah vagy az angol
Organiic Gardening), melyek kereskedelmi alapon forgalmaznak régi
fajtákat (Keresési kulcsszavak: seed saving, heirZoom seeds) Sok esetben
azonban nem a Kápát-medence klímájához alkalmazkodott fajtákkal
foglalkoznak.
Mellékesen jegyeznénk csak meg, hogy olyan fajok esetében,
amelyek még nincsenek ő nemesítésbe vonva, a ő
vásárolt alapanyagból is kiindulhatunk Ezek még ő széles
genetikai háttérrel rendelkezhetnek ahhoz, hogy több éves
termesztés után a helyhez jól alkalmazkodó helyi fajtát alakítsunk ki
ő Ilyenek például a sárgarépa és a retek egyes fajtái.
- 135-
A fontosabb kertészeti fajok ő
praktikái
A tájfaj ták esetében nem ő hanem szaporítóanyagról
beszélünk, mivel a ő kifejezést hivatalosan csak olyan
bejelentett fajták magjaira használják, amelyeknek magmintái
megfelelnek a ő ő
A szaporítóanyag kifejezés ű ő mivel vannak olyan fajok,
melyeket magról, másokat pedig ő vegetatív úton szaporítunk
(pl.: fokhagyma, burgonya, csakroshagyma ).
A magról szaporított kertészeti fajok esetében a ű magfogás
szempontjából fontos ismernünk azok termékenyülési típusait. A
magról szaporított fajok ő része ő Ezeknél
a fajoknál-ha ugyanazon fajból több fajta is jelen van a környéken-
fontos a ő izolációs távolság betartása. Az ő
ő fajok esetében (pl.: tökfélék, paprika)
kiskertekben ő odafigyeléssel is csupán egy-két fajta tartható
fenn faj taazonosan.
Az ő növények csoportján belül két típus létezik,
a rovarmegporzású (pl.: sárgarépa, uborka) és a szélmegporzású (pl:
kukorica, spenót).
A rovarmegporzású, ő fajok esetében - ha nincs
elég teriiletünk a térbeli izoláció kivitelezésére - alkalmazhatunk
egyedi virágizolációt vagy izolációs sátrakat is. A virágizoláció
lényege, hogy nem a teljes növényt, hanem csak egyes virágait tarjuk
meghatározott körülmények között a termékenyülés idején. Ennek
célja, hogy a kiválasztott virágok vagy csak a saját virágporukkal,
vagy az adott fajta más ő szedett pollenkeverékkel
termékenyüljenek meg. A paprika esetében jól alkalmazható az
egyedi virágizolációs módszer, hogy a jól kifejlett bimbókat vékony
vattarétegbe burkoljuk, fonállal rögzítjük, majd néhány nap után
- 136 -
eltávolítjuk. A tökfélék esetében akkor történik a virágízoláció,
amikor kora hajnalban a virágok még nem nyíltak ki és még a
rovarok sem járnak. A kinyílás ő álló virágok (8-10 ő
egyeden ő virág) szirmait óvatosan széthúzva, a virágokat
egymás között termékenyítjük meg egy ecset segítségéveL Ezután a
szirmokat összezárjuk, és egy fonál vagy szalag segítségével
megakadályozzuk annak kinyilását. Az így kezelt virágok
kocsányait lássuk el jól látható, tartós jelöléssei (pl.: színes szalag,
fonál). A szaporítóanyag ő ő a szabályozottan
,
termékenyített ő oldjuk meg. Erdemes több virágot
kezelni, hogy még ezek magjaiból is válogathassunk ő
Egyes növényfajoknál (pl. hagymafélék, ő a ő
adódóan könnyen megoldható a teljes növény szigetelése izolációs
sátor használatáva1. Ez egy szúnyoghálóval vagy tüllhálóval bevont
váz, mely a légmozgást nem gátolja, de a rovarokat távol tartja a
virágoktóL A sátor vázának formája és anyaga ő lehet, a
növény ő a ő ő ő a ő fantáziájától és
a rendelkezésre álló anyagoktól ő Fontos, hogy könnyen
ő és teljesen zárt legyen. A sátrat a virágzási ő
ő a végéig (pár hétig) kell a növényeken hagyni. Mivel sátor
alkalmazása mellett a rovarok nem tudják elvégezni a virágok
megporzását, ezért ebben az esetben is nekünk kell a segítségükre
lennünk. Akár hajnalban, akár alkonyatkor, vagy olyan ő
viszonyok között, amikor a rovarok nem járnak, vegyük le a sátrat a
ő és egy ecset segítségével porozzuk be a kiválasztott
egyedeket egymás közt.
A szélbeporzású kukoricánál egy különleges módszert alkalmaznak,
mivel ennél a növénynél a hím (címer) és a ő (torzsa virágzat)
virág külön helyen van. Magfogás szempontjából a ő virágra
kell koncentrálnunk. Amikor a bibék (kukorica bajusz) kezdenek
megjelenni, onnantól kezdve kell szigetelni egyedileg minden
kiválasztott virágzatot. A szigetelés megkezdésekor a fajta éppen
virágzó hím ivarú virágzatáról pollenkeveréket ű és egy
- 137-
ecset segítségével felvisszük a bibére. Ezután papírzacskót húzunk a
,
ő virágokra, és odakötözzük. Igy csak a hibére kent polienek
tudják megtermékenyíteni a ő virágzatot. A zacskót a virágzás
végén- és csakis akkor - feltétlenül távolítsuk el.
Az ő ő ismertetett speciális módszerek rendszeres, nagyfokú
odafigyelés t és precíz munkát igényelnek.
Néhány magról szaporított faj ő vagyis egy adott
növény - általában ő adódóan - már a virág
kinyílása ő megtermékenyül, így nagyon kicsi az esélye az
idegentermékenyülésnek ő adódóan ezeknek a fajoknak több
fajtája is ő egymás mellett. A legismertebb kertészeti
növények között négy faj tartozik ide; a borsó, a közönséges bab, a
paradicsom és a saláta.
Hüvelyesek magfogása
A fenntartás szempontjából a hüvelyeseknél is két csoportot
különíthetünk el. ő a borsó, a közönséges bab, a lencse,
a csicseriborsó, homoki bab és a mungóbab. Ezeknél nem kell izolációs
távolságot tartani a fajták között, akár egymás mellé is ő
ő a hízbab, holdbab, lóbab, méteres bab, amelyek
termesztésénél 25-50 m-es izoládós távolságot kell tartanunk a
ő fajták között. A ő termékenyült, egészséges
hüvelyekben érett magvakat tegyük félre vetés céljára. A hüvelyesek
ő részénél felléphet a mag zsizsikesedése, ezért a magvakat
tárolás ő ű fagyasztással vagy gázosítással kezelni. A
magvakat ezután száraz, ű helyen akár 3-4 évig is tárolhatjuk
-138-
Hagymafélék magfogása
A fenntartás szempontjából három csoportba sorolhatjuk ezeket a
fajoka t.
Egyáltalán nem vagy csak csekély mértékben hoz magot a fokhagyma
és a csokroshagt;ma, ezért fenntartásuk vegetatív úton történik.
Szaporításra a szép, egészséges, jól fejlett hagymafejek gerezdjeit
használjuk.
A ő és a tatárhagt;ma ő minden évben hoznak
virágot, és érl elnek magot. Kevésbé ismert és elterjedt hagymafélék,
ezért sok esetben nem kell izolációt alkalmazni. Szaporításuk
ő magvetéssei történik, de a jól fejlett, ő töveket
ő is szaporíthatjuk
A vöröshagyma és a póréhagyma csak magból kiindulva szaporítható. A
vöröshagymánál létezik olyan termesztési mód (makói), amelynél az
ő évben csak dughagymát állitanak ő a második évben pedig a
dughagymából kifejlett fejeshagymát nevelnek. A másik termesztési
mód esetén a magból már az ő évben kifejlett fejeshagymát
nyerünk. Mindkét termesztési módnál ű száraz helyen
átteleltetünk legalább 4-5 fajtára ő hagymafejet, majd
tavasszal kiültetve összevirágoztatj uk ő Nyár végén a megérett
magokat begylíjtjük. ő ő tulajdonságuk
miatt a ő fajtáit ő távolságra (50-100 m) izoláljuk el,
vagy alkalmazzuk a már említett izolációs sátrat. A póréhagyma már
az ő évben kifejlett hagymát nevel magról. A hagymákból 4-5
egészséges, fejlett példányt a szabadban vagy pincében átteleltetünk,
majd a ő tavaszon kiültetve összevirágoztatjuk
A hagymafélék magjai csak rövid ideig, 1-2 évig ő meg
csíraképességüket
- 139 -
Libatopfélék magfogása
Ebbe a növénycsoportba tartozik a botspenót, a kerti spenót, a cékla és a
mángold. A termékenyülésükre általánosan ő hogy
ő szélmegporzásúak és csupán csekély
mértékben jelentkezhet náluk a rovarmegporzás. Az egyéves fajok
(ker ti spenót, botspenót) magfogása ű csupán a ő
távolságokat (25-50 m) kell megtartani a ő fajták között. A
kétéves fajoknál (cékla, mángold) át kell telelterni a kiválasztott 6-8
anyanövényt A cékla pincében, a mángold szabadföldben
ő át biztonságosan. A céklát a tavaszi fagyok után
kiültetjük és - az egyéveseknél említett távoJságot betartva -
összevirágoztatjuk Az elvirágzott növények általában nyár végére
megémek, elszáradnak. ilyenkor a magvakat a kóróval együtt
ű A magot a kóróról letisztítva száraz, ű helyen
tároljuk, ily módon 3-4 évig ő csírázóképességét.
Tökfélék magfogása
A ő általánosan elmondható, hogy ő
és rovarmegporzásúak, ezért minimum 50-100 méter izolációs
távolságot kell tartanunk a fajták közt. Ha csak kis terület áll
rendelkezésünkre, akkor az egyedi virágizoláció módszerét
alkalmazhatjuk. Az úritök fajhoz (Cucurbita pepo) tartozik a patiszon,
cukkini, spárgatök valamint a ő egyes fajtái (pl.: nagydobosi,
kiszombori). Ha ezek összeporzódnak, elveszítik fajtajellegü ket és
átmeneti formákat hoznak létre, amelyeknek magjai már nem
fajtaazonosak
Más tökfajok az úritökkel nem ő össze. Ilyen a
laskatök (istengyalulta tök) és a pézsmatök (kanadai típusú ő
Ezek fajtáit tehát akár 5-10 rnéterre is ültethetjük az ő
- 140-
Az uborka és a sárgadinnye is ő ő
izolációs távolságuk megegyezik a tökfélékéveL Egyes tapasztalatok
szerint a sárgadinnye uborka közelében pár év után elveszíti
sárgadinnye jellegét, ezért nem javasolt 50-100 méteren belül ültetni
ő
A szépen kifejlett, egészséges ő válogassunk ki a fajta
jellegét hordozó példányokat (4-5 termés). A ő
kiválasztásánál ezen kívül vegyük figyelembe a termés
tárolhatóságát és ízanyagait. A tökféléknél pár hét utáérlelés
ő kikaparhatjuk a magokat. ő egy újságpapírorr
megszántjuk a magokat, pár napig áztassuk vízbe, hogy a hús és a
magokat borító ő finom, higroszkópos hártya leázzon róluk. Ha
az áztatást kihagyjuk, a magon maradt hártya nedvességet vehet fel
a ő ő és a mag penészedésnek indulhat. A jól ő és
ő tárolt mag 3-6 évig csírázóképes.
Burgonyafélék fenntartó szaporitása
Európában a burgonya vegetatív úton ő szaporítás terjedt el.
ő adódóan az izolációnak nincs ő az egyes fajtákat pár
méterre is ültethetjük egymástól. A ő a ő ő
egészséges tövek alól szedjük, közülük is a tojás nagyságú méret az
optimális. A burgonyánál elterjedt betegség a vírusos leromlás,
melynek tünetei, hogy a tövek ő évre egyre kisebb gumókat
hoznak (elaprózódnak), és a leveleken ő sodrcsodás vagy
mozaikosodás jelentkezik. Ezen kívül a gumókan a fénycsírák
megnyúltak, törékenyek lesznek. Az ilyen ő ne
szaporítsunk tovább. ő esetén jól ő a
különbség. A napjainkban termesztésben ő fajták zöme a vírusos
leromlás miatt alkalmatlan a több éves termesztésre, ezért ő
vírusmentes vetógumót kell vásárolnunk Szerencsére számos tájfaj-
tánk (pl. : bakonyi kék, ő és számos szemes fajta stb.) nem hajlamos
a lerornlásra, ezért a háztáji gazdaságban éveken át fenntartható.
- 141-
A paradicsom ő ezért a kertben számos fajtája
könnyen fenntartható. A virág már a kinyílás ő megtermékenyüL
A jól kifejlett, érett, egészséges és ízletes ő (minimum 4-6
termés) egy pohárba kaparjuk ki a magokat, és engedjünk d vizet.
Pár napos áztatás hatására a magokat ő higroszkópos
nyálka lebomlik A magokat a természetben ez a nedvszívó közeg
segíti, hogy nedvesen maradjon a kritikus csírázási szakaszban, de a
tárolásnál a mag emiatt könnyen bepenészedhet. A jól tárolt mag 3-4
évig is ő csíraképességét.
A paprika és a padlizsán túlnyomórészt ő és
rovarmegporzású, ezért kiskertben csak 1-2 fajta ő oldható
meg egy ő belül A fajták közötti izolációs távolság
25-50 méter. Több fajta esetében csakis egyedi virágizoláció
alkalmazása mellett ajánljuk a szaporítóanyagok továbbvitelét a fajta
ő céljából. Legkevesebb 3-5 ő vegyünk jól fejlett,
érett, fajtára ő tulajdonságokat hordozó terméseket A
magokat a ő kiszedjük, átmossuk és rnegszárítjuk. A magok
3-4 évig csírázóképesek.
Keresztesek magfogása
A keresztesvirágúak családjába tartozó zöldségfélék kifejezetten
ő és rovarmegporzásúak, ezért
gondoskodnunk kell a térbeli (50-100 m), vagy speciális (sátorral
ő izolációróL Az egyéves fajok - retek, tarlórépa, rukkola -
tavaszi vetésset már nyáron felvirágoznak és magot érlelnek. A
nyárvégi, ő vetés esetén a virágzás és a magfogás a ő
évre ő át. Ebben az esetben gondoskodni kell a növények
biztonságos ő (pl.: ő és téli retek, tarlórépa). Minimurn
4-5 egyed szi.ikséges az összevirágoztatáshoz. A növények
magkórója nyár közepére elszárad és a magok beérnek. A kórókat
ű és a ő kinyerjük a magvakat.
-142 -
A káposztafélék magfogása nem ű feladat. A ő
káposztafélék összeporzódnak egymással, mert egy azon faj
változatai, ezért izolálni kell ő Az egyéves változatok - knrfiol,
brokkoli - nyár közepén kezdenek virágozni, klímánkra ilyenkor már
a légköri aszály a ő A virágok termékenyü léséhez magas
páratartalom szükséges, ami szabadföldön ritkán fordu l ő A
kétéves változatok - karalábé, káposzta, bimbóskel - esetében tovább
bonyolódik a magfogás, hiszen telelterni kell az anyanövényeket A
mi klímánkon csak üvegházban vagy fóliasátorban oldható meg a
magkötéshez szükséges környezeti feltételek biztosítása. Magjaik 3-4
évig csíraképesek.
Salátafélék magfogása
A saláta ő így a ő változatai -fejes, ő
ű jégsaláta stb. -egymás mellé is ő Ugyanez igaz az
endíviára is.
A cikória viszont ő rovarmegporzású. Itt ő a
vad rokonról, a katángkóróról ő beporzódást kell
megakadályoznunk, mert a növény vad jelleget ölthet magára. A
termesztett cikória a második évben virágzik, ezért ki kell
válogatnunk azokat a termesztésben nem kívánatos egyedek,
amelyek az ő évben magszárat hoznak. A szép, fejlett, fajtára
ő egyedeket (4-5 példányt) hagyjuk fel virágozni. A magokat a
sárguló kóréval ű be, mert teljesen száraz állapotban már
ő peregnek. Száraz, ű helyen tárolva a magok2-3 évig
csíraképesek
- 143-
ő magfogása
Az ő ő ő rovarmegporzásúak,
ezért ő fajták termesztése esetén nagy izolációs távolságot
50-100m) vagy izolációs sátrat kell alkalmaznunk
Magfogás szempontjából elkülöruthetünk egyéves és kétéves fajokat
Az egyévesek - koriander, kapor, ánizs - már az adott évben virágot
és magot hoznak. A kétéves gyökérzöldségek a második évben
virágoznak, ezért az ő év végén válasszunk ki fajtánként 4-6 db
jól fejlett gyökértestet és ezeket teleltessük át magfogás céljából. A
paszternák és a petrezselyem kint ő szabadföldben, ő
a kiválasztott egyedeiket érdemes közel ültetni egymáshoz. A
sárgarépát és a zellert pincében, nyirkos homokban kell teleltetni,
majd tavasszal a fagyok után kiültetni. A sárgarépánál a vadmurok,
a paszternáknál a vad paszternák jelenléte okozhat problémát a
virágzás évében, mivel ő gyakori gyomnövény, és
összeporzódásuk a fajta Jeromlását idézheti ő A magkórét ő
sárgulásakor ű be, majd teljes megszáradás után morzsoljuk
le róla a magokat. A magok 2-4 évig ő meg csírázóképességüket
ű és gyógynövények magfogása
A kiskertekben leginkább használt ű és gyógynövények az
ajakosok és a fészkesvirágúak családjába tartoznak, ezért most ő
róluk teszünk említést. A családok megnevezése ebben az esetben a
virág ill. virágzat szerkezetére utaL Nagyon dekoratív és illatos
növények, ezért a rovarokat ő vonzzák, rovarmegporzásúak.
Mindkét családnál vannak egyéves, kétéves és ő fajok, melyeket
magfogás szempontjából érdemes külön tárgyalni. Nem sok fajtát
nemesítettek ki ő ezért izoláci ójuk megoldására kevés fajnál
van szükség (pl. bazsalikom fajták esetében).
-144 -
Az egyéves növények az ő évben virágoznak és magot érlelnek Az
ajakosok közill egyéves a ű a bazsalikom, a ű és a
majoranna, a fészkesvirágzatú növények közül pedig a körömvirág, a
kamilla, a büdöske (bársonyVirág) és a sáfrányos szeklice.
A két éves növények az ő évben csak ő fej lesztenek,
majd a második évben virágoznak. Az ajakosok közill kétéves faj
például a muskotályzsálya, fészkeseknél pedig a máriatövis.
Sok ismert ő faj is szerepel ezekben a családokban. Ajakos például
a ű levendula, zsálya, ű ő borsika, izsóp, ő
majoranna. Fészkesvirágú ő a cickafark, tárkony, ürömfélék,
pipitérfélék, kasvirág, ű ő varádics. Ezek általában a második
ő virágoznak annyi éven át, amíg a növény él.
A magokat akkor ű amikor a virágzat majdnem teljesen
elszáradt. A kórót még kicsit utószárítjuk, majd kimorzsoljuk ő
a magokat. Csírázóképességüket ő tárolási ű
között 2-3 évig ő
Külön tennénk említést a ő melyek ő vegetatív
úton szaporodnak, tarackolilak Ha fejlesztenek is magot, azok
sokszor nem csíraképesek A mentákon kívül ismert még néhány faj,
melyeknél ű a vegetatív szaporítást alkalmazni (pl.:
néhány levendula faj).
A kukorica magfogása
A kereskedelemben ma kizárólag hibridek kaphatók. Ezek
hosszútávon nem tarthaták fenn, mert pár év alatt leromlanak.
Helyettük szabadelvirágzású helyi és/vagy tájfajtákat érdemes
használnunk, mert ezek ő populációméretben (minimum 80-100
egyed), ű válogatással hosszú ideig ő ő
-145 -
A kukorica ő ő szélmegporzású növény.
ő adódóan a térbeli izolációs távolság 100-150 m. Azonban
vannak olyan praktikák, melyek alkalmazásával egy kiskertben is
fenn tudunk tartani több fajtát egy adott évben. A térbeli izoláción és
egy már említett eljáráson, a ő virágzat elkülönítésén kívül
használható módszer az ő izoláció is. A fajtákat 3-4 hét
különbséggel el (április ő - június végéig), így a
virágzási idejük nem esik egybe. A vegetációs ő közepe felé
haladva már csak rövid ű (100-120 napos ő ű fajtát
érdemes vetni, hogy a termés még beérjen szeptember ő
október végéig ő ő
Kihasználhatjuk egy-egy fajta genetikai tulajdonságait is az
elkülönítésre. A recesszív magtulajdonságok (ilyen a mazsola jelleg és
a fehér magszín) bármilyen idegentermékenyülés esetén azormal
ű és így az érett ő ő a nem fajtaazonos szemeket külön
tudjuk válogatni.
A magfogáshoz válogassunk ki fajtánként mmunum 8-10 db, jól
fejlett, érett fajtára ő tulajdonságú, mindkét végén ő
termékenyült Qól ő csövet. Az utószárított ő csak a
ő ű szemeket tegyük el magnak. Száraz, ű jól
zárt tárolóedényben a magok 3-4 évig ő meg csírázóképességüket
Reméljük, hogy ez a szakmai segédlet hasznosnak bizonyul majd a
fajták kiskertes fenntartásában és ő Ha valaki szereme
jobban elmélyüini ebben a témában, annak szívesen adunk ő
szakmai tanácsot. ' Nyitottak vagyunk az együttmlíködésre,
kapcsolatok építésére. ő biztosítunk gazdaságunk
meglátogatására és - önkéntes munka formájában - a gyakorlat-
szerzésre is. Korlátozott mértékben, bizalmi alapon szaporítóanyaget
is tudunk adni Mindezek feltételeit a kapcsolatfel vétel során
tisztázzuk ű ő partnereinkkeL
1
ő többi ő együtt - a könyv végén található
-146 -
Kapcsolatok, ő
Bócsó Renáta és Juhász Attila
H-7085 Nagyszékely, Dózsa György u. 15.
+36 70/429-3843; +36 30/467-0676
neonata@freemail.hu
Darázsi Zsol t
Göcsej Természetvédelmi Alapítvány
H-8932 Pókaszepetk, Zala u. 9.
+36 30/520-5968
darazsizsolt@zelkanet.hu
www.gocsejta.hu
Dóka László
H-8790 Zalaszentgrót, Virág u. 2.
+36 30/399-5117
Kovács Gyula
H-8986 Pórszombat, ő u . 1/A
+36 30/235-1063
kovacskert@freemail.hu
Lantos Tamás
Ormánság Alapítvány
H-7967 Markóc, ő u. 14.
+36 20/347-2686; +36 73/352-333
ormansaga la pitvany@gmail.com
Lázár Péter
Táltos Szabad Színházi és
Humanisztikus Pedagógiai Egyesület
H-8935 Alm.ásháza, Kossuth u. 14.
+36 30/243-0739
holdbeli®gmail.com
- 147-

~
.• -".J!I'
. . ..
l l

Első

zalai gyümölcsészkönyv
Tájban az ember

Kiadja

a Göcsej Természetvédelmi Alapítvány
2010.

Szerkesztette: LázárPéter

A kül ső borító fo tóit Kusztor Dávid és Lantos Tamás készítették

További fotók: Darázsi Zsolt Kovács Gyula Kis Attila Sándor Lantos Tamás Lázár Péter

ISBN 978-963-08-0608-4
Fe lelős

kiad ó:

Darázsi Zsolt

Ziegler-nyomda Keszthely

.. . . .. 24 alapvető sajátosságai A gyümölcsös kialakítása .. . ..... . Mi a gyümölcsös .... . .... . 14 A gyümölcsös rendszere . . . . .... . ...... 9 (Lantos Tamás) l... 147 .. ... . . .. . ... . . . ... . ....... Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz .. ........ . .... ... . •• .. .. ... . 4. . 9.... 5.. 45 Az alkalmazkodó gyümölcsészet haszonvételei .. ... 131 megőrzése és magfogási praktikái (Bócsó Renáta és Juhász Attila) elérhetőségek Kapcsolatok.. .. . .. ... . ... 5 l Az alkalmazkodó gyümölcsészet alapvonásai . .... .... ..3- ... .. ... .. .....Tartalomj egyzék tc..... ... . . . 8... 77 (Kovács Gyula) III........... .... . 107 (Dáka László) V. ..... . 67 2. ..... . .. ..... .. .... . 10. ... .. ..... ..... : . . . . .... . ... .. ' ' A gyumotcsos e lte t ese . .. ....... A Göcsej gyümölcsészeti hagyománya . ....... . . .... . 6. . l O Gyüm ölcsös típusok... . . .. .... .. .. 64 feldolgozása és tartósítása A gyümölcstermékek értékesítési tehe tőségei . ........ .. .. . . ... . .. ...... ... . 7. Madárbarát gyümölcsös . .. .......... .. . . ............ ........... 38 ... . ....... ..-él az olvasóhoz ... . . .... .. . .. . ..... . 97 (Darázsi Zsolt) IV. ...... Kertészeti növények tájfajtáinak \<iskertes . . ... .. .. Aszalás az önfenntartó gazdaságban .... .... 63 A gyümölcstermékek tárolása.... .... .... 17 Az alkalmazkodó gyümölcsészet .. . . ... .. . . .. 3... 69 II.

de még magunknak sem mertünk kimondani. Könyvünk egy "táj. azonnal világossá vált.Kedves Olvasó! Egy olyan könyvecskét tartasz a kezedben. "Első" azért. hOgJJ társtalan "másként gondolkodók" vag~junk. számtalan egymásba fonódó elemből álló program megmutatta számunkra egy tiszta lelkiismerettel járható út lehetőségét és a hazatalálás örömével ajándékozott meg bennünket. amely ebben a kaotikus. amelynek fókuszában az ember és természet viszonya áll.üttléteinket kísérte és kísérni fogja.a hit.az új Föld megteremtésének reménységével ajándékoz meg. a Norvég Civil Támogatási Alap felbecsülhetetlen segítségéveL Amikor ez év márciusában első alkalommal találkoztunk a résztveválckel . mert azt hittük. Ez a gazdag. Az első a természeti adottságok és az abban rejlő erőforrások feló1 közelíti meg az alkalmazkodó gyümölcsészetet (Tájban az ember). Kiadványunk az " Első zalai gyümölcsészkönyv" címet viseli. kétkedők és reménykedők -. a remény és a szeretet melegsége -. de azt gondoljuk. s amelyben minden kapott vagy szerzett tudás. hogy nem egy szokványos "kertészeti tanfolyam " rész tvevői leszünk. illetve bennünk történt. a . E könyvecskén keresztül nem tudjuk mindazt átadni Neked. hogy a sarok között át fog sütni az a melegség . tapasztalat és szemléletmód alapvető értéknek számít.Alkalmazkodó gyümölcsészel bevezetése zalai aprófalvakban") eredményeképp született. kilátástalan jövőt sejtető korban . mert hamarosan követni fogja egy újabb kötet. ami velünk. amelyeket mindig is tudtunk.és embervédelmi" program (hivatalosan: " Fenntartható fejlődés a háztájiban . ami eg~. kisgyerekes családok és magányosan gazdálkodók.az emeberemlékezet előtti tudáshoz visszanyúlva .fiatalok és idősebbek. Olyan felismerések tudatosultak bennünk. hanem eg~j cselekvő együttgondolkodásé.

(Ilyen témák pl. Ne lepődj meg tehát Kedves Olvasó. Az írások nemcsak abban különböznek.) "Zalai" azért. a gyümölcsészel szerves részét képező témákkal foglalkozunk majd.egy csodálatos.még fellelhető a gyümölcsészel élő és tovább éltethető hagyománya a szervesen hozzá tartozó tájfajtákkal és változatokkal együtt. Almásháza és Tilaj adott otthont. Es "Gyümölcsészkönyv" azért.természetes tó'ke áll rendelkezésünkre! . élményközpon túval. közösségépítés. hogy ezt a fajta sokféleséget is magába fogadja és a rendszer szerves részévé teszi.másodikban (Ember a tájban) olyan. a könyv végén pedig egy technológiai szemléletűvel találkozol. hanem abban is. a sokféleség (idegen szávai "diverzitás") jellemzi. amelyben kizárólag a profitorientált. mert itt . a fenntartható otthon. mozaikos szerkezetű tájba ágyazottan . és az első részvevők is zalai tájakról érkeztek. szelíden gondoskodó és alkalmazkodó változata áll.) -6- . Az alkalmazkodó gyümölcsészet egyik nagt. A gyümölcsészetet nem kell egy lélektelen. hogy a gyümölcsészet rendszerének különböző szintjén álló elemeit tárgyalják.pénzben kifejezhetetlen értékű. függetlenedés a külső (fenn)tarthatatlan rendszerektől. jelentőséggel. A könyvben olvasható öt írást. erénye éppen az. az alkalmazkodó gyümölcsészel etikai vonatkozásai. (Szemben a nagyüzemi gazdálkodással. holdbéli tájon a semmiből kezdeni. A zalai helyszín azért bír nagt. a gyümölcsészet. mert középpontjában az önellátó gazdálkodás legösszetettebb formája. és annak is az újragondolt. hogy különböző a megközelítésük. mert itt még hatalmas . amelyek a résztól azaz a tájalkotó ember felől közelítenek az egész felé. ha egy gondolati. mert a két zalai civil szervezet (a Göcsej Természetvédelmi Alapítvány és a Táltos Szabad Színházi és Humanisztikus Pedagógiai Egyesület) által meghirdetett programnak két kis zalai falu. modellközpontú közelítés után egt. pénzközpontú szemlélet érvényesülhet. akárcsak a gyümölcsészetet.

januárjában átvehette "Az Ev Zalai Embere" címet. Valamennyien "hiteles" emberek. Két hasonló tartalmú publikáció után ebben a formában és terjedelemben itt kerül először közlésre. A helyi hagyomány jelentőségére. -7 - . 30 éve titkára a zalai helyi csoportnak. Az írásokat a szerzők rövid bemutatásával szerelném a figyelmedbe ajánlani: Az első tanulmány az alkalmazkodó gyümölcsészel elméleti alapköve. úgy élnek és dolgoznak ahogy gondolkodnak. rendszerszemléletű. 2010. A szerző foglalkozását tekintve erdész. szociológus. mégpedig (egy kivétellel) falun.Mindemellett a szerzőknek van egy nagyon fontos közös h1lajdonsága. szenvedélyes hangú írása hívja fel a figyelmet. A szerző végzettségeszerint gépész és vadgazdálkodó.statisztikai megközelítés szerint . A madarak jelenléte és tevékenysége a gyümölcsösben kiemelkedő jelentőséggel bír. agrármérnök. 1974-től. de valaha évszázadokon keresztül az egyik legfejlettebb gazdálkodásával rendelkező térségében. A Göcsej Természetvédelmi Alapítvány motorjaként több komplex . máig fennmaradt és megmentendő értékekre Kovács Gyula saját élményanyagból táplálkozó. a. az Ormánságban. ezért is kapott helyet Darázsi Zsolt írása a kötetben. elhivatottságát tekintve pedig régi tüzek gondos és rendíthetetlen őrizője. Tevékenységéért . gondolati modellt. Négytagú családjávalszinte minden élelmiszert maga állít elő a kertjében. mely átfogja az egész. Szeptemberben 27-én Medesen ünnepélyes keretek közöttelkészítette az "új idó'k" első szabad főzésű pálinkáját.a fenntartható fejlődést szolgáló -programot bonyolított le. Saját giJűjteményében több mint ezer(!) régi gyümölcsfajtát és változatot őriz.leghátrányosabb. azaz alapításától kezdve tagja a Magyar Madártani Egyesületnek. az elméleti tudásukat gyakorlatra váltva. Az általa megalkotott modell gyakorlatba történő átültetését több mint két évtizeddel ezelőtt kezdte meg Európa egyik . Szerzője Lantos Tamás.

Föld-Anyánk lehellete kéklik a levegőégben és a magasságokban. Zalaszentgróton él és folyamatosan keresi a kisgazdaságok kreatív fejlesztésének lehetőségeit. alszik a méfy völgyekben és izzik a pusztán . melyet belélegzünk. s egyben jövedelmet biztosító tevékenysége volt. susog az erdő lombjaiban. hogy soha beteg nem /es·z.. Hömpölyög a síkok folyóiban. ahol családjukkal és a környezetükben élő. " Almásháza. azt az Anyja is megtartja.. Aki pediglen megtartja az ő Anyjának törvényeit. hasonló gondolkodású emberekkel együttműködve a közösségi önellátás megvalósításán dolgoznak.Bócsó Renáta és Juhász Attila . Első munkahelyük a Tápiószelei Agrobotanikai Intézet volt. A levegő.Nem is olyan régen az aszalás a zalai önfenntartó gtjümölcsészetek legfontosabb tartósítási. az ehhez kapcsolódó feladatok társadalmasítását tűzték ki célul. is rendelkezésre álljon. Mindketten agrármérnökök. A vér. meiy bennünk lakozik. Föld-Anyánk vére hullik a fel/egekből. háborog a viharos tengereken. nyugszik az álló Javakban. hogy Dóka László jó néhány évig asztalfiókban heverő kézirata végre nyomtatott formában. Föld-Anyánk véréből születék. csörgedez a hegyi patakokban. 2007 óta a Tolna megtjei Nagyszékelyen élnek. Föld-Anyánk lehelletéből születék. 2010.. A tanulmány rávilágít a gyümölcsös gyepszintjében termeszthető zöldségfélék tájfajtáiban rejlő genetikai örökségre. süvölt a hegyek ormain. A szerzők . A szerző kertészmérnök. feldolgozási eljárása. Meggyógyítja az ő minden nyavalyáiból. A Kozmikus Evangélium következő részletével kívánok gondolatokban és élményekben gazdag kalandozást a könyvben: . Hullámzik a búzamezök felett. Lázár Péter -8- . úgy. december 12. Az ötödik tanulmány az előzőhöz hasonlóan kis terjedelmű kézikönyvként is felfogható.a jégbezárt kincs helyett annak élő megőrzését és gyarapítását. szökken a fold méhéből. Ezért is tartottuk fontosnak.

fogyasztási -9- . A saját lábunkra kell állni. és bérmunkát végző. hogy ne uralkedhasson el az a téves nézet. Azért kell ezt a gazdagságot hangsúlyoznunk. E gazdálkodás célja a gazdá lkodó közösség szükségleteinek minél teljesebb kielégítése. éspedig általában éppen az. szerveződésének elősegítése. miszerint hátrányos helyzetűek és fejletlenek vagyunk. hogy nem szorulunk külső segítségre. ezért mindenképpen mások (a " fejlettebbek") segítségére szorulunk. Olyan mennyiségű fölösleg termelésére is adottak a feltételek. Annak ellenére. vagy röviden a tájgazdálkodás magában foglalja az adott tájban előforduló valamennyi ökológiai rendszerrel való gazdálkodást.és fűtés i e'nergia igényét.Az alkalmazkodó gyümölcsészet alapvonásai Lantos Tamás A tájhoz alkalmazkodó gazdálkodás. A táj fönntartása nélkül a gazdálkodó közösség előlbb-utóbb saját ellátását sem tudná biztosítani. A tájgazdálkodás közvetlen terméke az ökológiai rendszerek által termelt. és igaz ez bizonyos ipari nyersanyagokra is. amely a Kárpátmedencében bőségesen képes kielégíteni a lakosság élelmiszer. hogy az értékesítésükkel szerzett piaci bevétel bőségesen elegendő lehet núnden olyan termék megvásárlására. engedelmes adózó és fogyasztó polgárokként kapcsolódjunk rá a globális há lóza tra. amely nem állítható elő helyben. anyag. saját forrásainkból kell kiépíteni a bennünket fönntartó-ellátó tájainkat Minden külső segítségnek (különösen a pénztámogatásnak) komoly ára van. hogy adjuk föl érte a helyi gazdaságunk függetlcnségét. jelenleg az adottságainknak csak a töredékét használjuk ki. technológia. és egyidejűleg a táj fönntartása. E hálózat elemei többek között a globá lis piac. emberi haszonvételre alkalmas biomassza.és energiaellátás.

). berkenye. kajszi. dió. ember általi . Igy gyümölcs a körte. A magok terjedhetnek az állatok (szajkó. magától értetődő lenne. A gyümölcsök ízletessége és gazdag táplálkozási értéke va lószínűleg szarosan összefügg azzal. amelyek emberi fogyasztásra alkalmasak. málna. beleértve saját magunkat és közösségeinket is.10 - . paradicsom.. MI A GYUMOLCS? •• •• A gyümölcsöt általában e fogalom kategóriájába. hogy az ökológiai rendszerekben a termések fogyasztása általában elősegíti a magok. akkor szinte minden. mogyoró.. uborka. mert táj és ember harmonikus kapcsolata enélkül is működött. amit a régebbi időkben nem volt szükséges megfogalmazni. Segítség igénybevétele helyett olyan gazdálkodást keJI folytatnunk. csupán megfogalmazzuk azt. nyest . hogy lemondunk a globális hálózat elemeihez való egyoldalú alkalmazkodásróL A következőkben a gyümölcsészet példáján mutatjuk be a tájhoz alkalmazkodó gazdálkodási módot. Hozzá kell azonban tennünk. véletlen elpotyogtatással (dió. ) emész tő csatamájának megjárása után az ürülékkel (eperfa. ). naspolya. meggy. galagonya .. A fölsorolás többé-kevésbé azokat a terméseket tartalmazza. fekete és gyalog bodza.. Az alkalmazkodó jelző esetünkben a tájhoz való alkalma zkodást jelenti. aminek természetes velejárója. seregély. l . galagonya. egres. tölgy és bükkmakk. szilva. birs. meggy. és amely hosszútávon képes regenerálni leromlott tájunkat. hogy ha nem szakadt volna meg a falvakban folyó gazdálkodás történelmi folyamata. tölgymakk . hecsedli. Vannak határesetek.kultúra stb. cseresznye. és ezzel a gyümölcstermő növények terjedését. sorolt növényi termékek fölsorolásával szakták meghatározni. mint pl. Nem mondunk tehát túl sok újat. a paprika.. ribiszke. dinnye. eper. Az alkalmazkodó gazdálkodás. stb. cseresznye. őszi barack. amely a megmaradt erőforrásainkkal is elkezdhető. amit leírunk.. mandula. szeder. alma. sárgarigó. és azon belül az alkalmazkodó gyümölcsészet éppen erre alkalmas.

. mindaddig.11 - . ha az általuk elfoglalni kivánt funkcionális tér (ökológiai niche) nem tudja ezek mindegyi két befogadni. A róka és az általa üldözött nyúl esete nem versengés. amikor mindkét populáció elegendő táplálékhoz jut. Versengés ugyanis mindig a hasonló igényű populációk között folyik akkor. Az alacsonyabban szerveződött rendszerekben az igazodás folyamata állandó versengéssel jár. Ha abból indulunk ki. Egy ökológiai rend szer alapstruktúráját az adáson és elfogadáson (input-outpu t kapcsolatokon) alapuló körfolyamatok . Az érett ökológiai :endszerek (klimax társulások) elemei a szukcessziós folyamatban lezajlott hosszú igazodás után nagyrészt a helyükre kerültek... hanem ragadozó-préda viszony. és annál jellemzőbb a köztük lévő együttrn{íködés. hiszen a helyükre került alrendszerek (populációk) már nem akarják más populációk helyét elfoglalni Egyre erősebben lesznek egymásra utalva.egíti az adott gyümölcstermő növény populációjának terjedését és :oruunaradását. ~ felkínálja fogyasztásra. és fönnmaradásuk valamint helyük megőrzése érdekében együttműködésre kényszerülnek. részben éppen a nyúl populációkkal való együttműködésük eredményeként. A fogyasztó a gyümölcs fogyasztásával o. KHmax társulásbaJl a versengés es együttműködés aránya szélsőségesen eltolódik az együttműködés felé. Ugyanakkor komoly versengés alakulhat ki róka és róka vagy róka és aranysakál populáció között mindaddig.szétszórással véletlenül (pl.zandékosan (vetés). amíg valamennyi populáció el nem foglalja a neki megfelelő helyet. annál kevésbé jellemző a populációk közti versengés.. Minél szervezettebb tehát egy ökológiai rendszer és minél több populáció foglalta el benne a helyét . amíg be nem áll az az egyensúly. utak mentén növő "köpevények") vagy . amely az üldöző és az üldözött populációja közötti szoros együttműködés jele lehet. A gyümölcsöt tehát a növény azért hozza létre. akkor a foga lom sokka l tágabb értelmezéséhez jutunk. hogy a gyümölcs az a növényi termék. amelyet a populáció mások általi elfogyasztásra állított elő.

amely a körfolyamatokban kering: egyik elem kiadja (fölkínálja). amely a legelő állatok tápláléka. a fában élősködő lárva. Ebben az értelmezésben egy ökológiai rendszer gyümölcse minden olyan termék. A gyümölcstermő képesség összefügg az ökológiai rendszer szervezettségével és stabilitásával. Ha tehát az élő rendszerek alapstruktúráját az egymásba kapcsolódó körfolyamatok adják. minél nagyobb mennyiségű anyagot keringtetnek a rendszer körfolyamatainak elemei. Ezt a körfolyamat következő eleme veszi tőlük át. hogy a gyümölcs az a növényi termék. hogy gyümölcsösünk a szukcessziós folyamatban minél előrehaladottabb állapotba (szukcessziós stádiumba) kerüljön. mert a folyamat során a . amelyet egy-egy elem a következő elem számára kibocsát. E körfolyamatok egymásba kapcsolódó bonyolult struktúrája más élő rendszerekre is jellemző. A rendszer gyümölcstermő képessége (fajlagos. gyümölcsnek tekinthető. amelyet madarak fogyasztanak el. bevonják azokat belső folyamataikba.adják. a következő elem pedig átveszi és hasznosítja. akkor. vagy gyümölcs a rovarok által szívogatott nektár.nagyon leegyszerűsítve . A továbbiakban abból indultunk ki. pl. majd valamilyen más terméket bocsátanak ki. Ha valamelyik elem nem bocsát ki a következő elem számára hasznosítható terméket. vagy nem veszi át az előző elem neki szánt termékét.az elemeik közötti adáselfogadás működteti. és így tovább. hogy két legyet ütünk egy csapásra akkor. akkor minden olyan termék. A körfolyamat egyes elemei az őket megelőző elemektől átveszik az általuk fölkínált termékeket. hiszen mindegyik alapfeltétele az egymásba kapcsolódó körfolyamatok összetettsége. területegységre vetített hozama) pedig annál nagyobb. ha arra törekszünk. A gyümölcsös ökológiai rendszerében gyümölcs a réten növő fü. amelyet a gyümölcstermő növényi populáció más élőlények általi fogyasztásra állított elő .megszakítva a körfolyamatot-gátolja az élő rendszer működését.12 - . és e körfolyamatokat . a biokémiai vagy a kommunikációs rendszerekre. pl. Ebből a gyümölcsértelmezésből egyenesen következik.

asszát is terem. a kiterjesztett gyümölcsértelmezés a gyümölcsös fogalmát is a·:estelmezi: Eszerint gyümölcsös az az emberi gondozás alatt álló és baszonvételre alkalmas ökológiai egység. illetve a gyom is. hiszen művelésük alapvonása az ökológiai körfolyamatok blokkolása és a szukcessziós folyamat megrekesztése egy alacsony szintű stádiumban..) .-'Tlét. hanem a rendszer körfolyamataiban keringő bi:Jill.!- -=:::"!&ölcsösünk stabilitása együtt növekszik a gyümölcstermő ~ggel. hogy meghatározza minden egyes segítő beavatkozásunkat Ezen értelmezés alapján nem nevezhetjük gyümölcsösnek az ~zerűen művelt gyümölcsültetvényeket. a folyamat minél 1 A magyar nyelv szófejtésével is hasonló eredményre jutunk. ami a földből kijött (kigyütt) gyökérsarjak. ami pedig a földből kinőtt (kigyütt) lágyszárú növényeket jelenti.13 - . ami ugyancsak a "gyütt". . és ide sorolható a gyümölcs is. amely nemcsak almát. A gyümölcs fogalmának átértelmezésénél ügyelnünk kell arra.a szűk értelembe véve gyümölcsnek nevezett finom táplálékot. hiszen egy ökológiai rendszer szükséges részét képezi. akkor ezt azért teszi mert többek között . (A gyom fenti értelmezésével megsz(ínik a gyomnövények negatív szerepe. hogy ne távolodjunk el túlzottan a szó m a érvényes használatától. hisz amikor gyümölcsöst gondoz valaki. Ebből származtatható a gyüvés is. t A gyümölcsös gondozásakor ez az összefüggés leD. szilvát stb. Az alkalmazkodó gyümölcsészemek egyebek mellett ehhez az elváráshoz is alkalmazkodnia kell a következő szempontok egyidejű érvényesítésével: ~ • Legyen gyümölcsös a szukcessziós előrehaladottabb stádiumában. vagy fiatal magoncok elnevezése. A jön szó egyik változata a gyün. piacon eladható terméket akar előállítani. a rendszer másik elemétől jövő és a rendelkezésre álló javakat jelenti.

ezért meghatározó mértékben a piac irányítása alatt áll. GYÜMÖLCSÜLTETVÉNY Az ember által kialakított és fönntartott gyümölcstermő növények homogén csoportja. 2. amelynek jellemző (karakter) növényei a szlílkcn értelmezett gyümölcstermő növények. . Az ember által hasznosított egyetlen terméke a gyümölcs. GYÜMÖLCSÖS TÍPUSOK A gyümölcs képződésének helyszíne több típusba sorolható. amelynek egyetlen vagy elsődleges célja a jövedelemszerzés. amelynek az ültetvényt létrehozó és fönntartó ember is egy rendszereleme. Művelése valamelyik iparszerű technológiával történik. Hivatalos nyilvántartásban szereplő (elismert) fajtákat tarta lmaz.. A gyümölcsültetvény önállóan nem képez rendszert. 2. A körfolyamatokban termelt biomassza elegendő része legyen a szűken értelmezett gyümölcs. és beszélünk átmeneti formákról.• • • Rendelkezzen az egymásba kapcsolódó körfolyamatok minél összetettebb rendszerével. Viszonyítási alapnak a gyümölcsöst tekintjük. Legyen a körfolyamatokban intenzív a biomassza áramJása/áramoltatása. Fő terméke a gyümölcs. (1.1.kép) 2. GYÜMÖLCSÖS (GYÜMÖLCSÖSKERT) Az embe r hozzájárulásával kialakított és fönntartott ökológiai termelési rendszer. hogy csak egyszerre érvényesülhetnek. csak annak a magasabb fokozatú gazdasági rendszemek a része.14 - .2. és ebből kiindulva különböztetjük meg a gyümölcsöst a gyümölcsültetvénytől. az ember művelő beavatkozásá nak megszűnésével rövid időn belül összeomlik. Ezek a szempontok olymértékben összefüggenek. töredékekről a gyümölcsös vonatkozásában. Mivel nem önálló rendszer.

) elhatárolva. Andrásfalvy Bertalan: Duna mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig.1. így a legelő gyümölcs haszonvétel re is alkalmas.2. dió. Gyümölcsény (gyümölcserdő) Olyan ökológiai termelési rendszer. A közösségi gyümölcsészet megfelelő gyümölcsészeti intézményrendszert is kitermel magából. (gyümölcsös-legelő) amelynek egyedülálló fái jellemzően gyümölcstermő növények (szilva. Tanulmányok tolna megye történetéb ől Yli. de a gyümölcs csak a másodiagos terméke... J ellemző (karakter) növényei a szűken értelmezett gyüm ö l cstermő növények. 257-258. de számos terméke között a gyümölcs nem fő termék. Művelése általában családi vagy közösségi együtbnűködést igényel. hogy bizonyos gyümölcs haszonvételt biztosítson számára.2. cseresznye. 252254. alma. sok esetben nemes fajták Szegélytársulásában is megtalálhatók a gyümölcstermő növények. Gyümölcsei között jelentős hányadot képviselnek a vad (nemesítetlen) gyümölcsök is.javakat.).. 270. 2. füves sávval stb. sövénnyel. Gyümölcsfás l egelő Olyan fás legelő.amely mellett számos más haszonvételre alkalmas terméket is előállit Önellátást és árutermelést egyaránt szolgál. árokkal. 2 Lásd pl.2. Rendszerint határozottan elkülönül a környezetétő l. amelyet az emberi beavatkozás az erdőben végződő természetes szukcesszió folyamatától csak annyira térített el. közösségi együttműködésen alapul és nem igényel bérmunkát. Nem árutermelés a célja. 2 ÁTMENETI FORMÁK 2. a fokgazdálkodás intézrnényrendszerét. sok esetben mesterségesen (kerítéssel. Művelése általában családi. de termelhet értékesíthe tő .nemcsak gyümölcs . eperfa stb.15 - . oldal .

amelyek valamilyen meghatározott funkció betöltése rnellett gyümölcs haszonvételre is alkalmasak. de györnölcs termő képessége is számottevő lehet. vagy parcellák határvonalán álló gyümölcsfák kaszált gyeppel.2. a gyümölcsfáknak spirituáUs vagy esztétikai jelentősége van. amelyek ha meghatározzák a legelő karakterét.3.) -16- . A l egel ők egyed ül álló gyümölcsfái is idetartoznak. ritkábban szántókban egyedül álló fák. vagy kaszálatlanul. gyümölcstermő növényeket is tartalmazó hosszanti növénytársulás. Az utóbbi esetben a gyümölcs haszonvétel nem cél. gyümölcsterm ő. és az ernber folyamatos rnűvelése tarja fönn őket. (2 .2.2.4. amelyekben a sírok gyümölcsfák között vannak.kép) 2. Lehet természetes sövény. Lehet gyümölcsösbe helyezett sír. akkor együttesen gyümölcsfás legelőt alkotnak. (Az utóbbi átmenetet képez a sövény és a fasáv között. (3. Ökológiai szerepe az elsődleges. GYÜMÖLCSÖS TÖREDÉKEK Ide soroljuk azokat a tájelerneket.5.6.kép) 2. Temető gyümölcsösök (temető-gyümölcsös) Azok a területek tartoznak ide. vagy gyümölcsfát tartalmazó temető. gyepekben. de vetéssei illetve ültetéssel. cserjékkel körülnő v e. fajokban igen gazdag. Gyümölcsös sövények Parcellákat elválasztó (és ökológiailag összekötő). Magányos (szoliter) fák Parkokban. tudományos (botanikus kertek).2.2. Önálló gyümölcstermő rendszert nem képeznek. 2. Gyümölcsfasorok és -sávok Utak és árkok mentén. Előfordulásuktól függően különböző funkciójuk lehet: esztétikai (parkok). valarnint rnetszéssel erősen befolyásolható.

szerepük lehet régi fajták megőrzésében. erőteljes gondozásban részesü lnek.. ahol a mozaikos tájszerkezet és az ökológiai hálózat fontos eleme.kép) 2. Gyümölcsfa csoportok Jelentős Gyümölcsfák olyan csoportja. Kiskerti gyümölcsösök Olyan gyümölcsfa csoportok. konvencionális. monokultúrás.17 - . kemizált. 2. (általában vegycsen) a legjobb fajtájú gyümölcstermő növényeket tartalmazzák. amelyek lakóházak mellett helyezked nek el.. illetve a helyi klima javításában (szél mérséklése. ) (4. részben pedig kiegészítjük. Tehát gyümölcsös alatt nem a "gyümölcsültetvényt" é rtjü k. hogy az alka lmazkodó gyümöksészetben a hagyományos eljárásokat részben javítjuk. továbbfejlesztjük a legC1jabb (el sősorban ökológiai) ismereteink szerint. és a gyümölcs haszonvétel mellett esztétikai és pihenőhely szerepe is van. A GYÜMÖLCSÖS RENDSZERE Az alkalmazkodó gyümölcsészet eredményét (alkalmazkodó) gyümölcsösnek nevezzük az előzőekben meghatározott értelemben. Ormánság). 3. amely nem éri el a gyümölcsös méretét. harmatképződés . és spontán kialakuló új vá ltozatok megjelenésében.8.2. high-input stb. Hagyományosan hozzá tartozik egyes tájak képéhez (pl.2. gépesített. szegélyében fordul elő. amely elsőd l egesen vagy kizárólag az árutermelő gyümölcstermesztést szolgá lja. így nem rendelkezik a gyü mölcsös rendsze rj ellemzőiveL Gyepek vagy szán tók sarkaiban. Ezt a gazdálkodási rnódot azért .7. A hagyományos gyümölcstermesztés hagyományos gyümölcsösben. az alka lmazkodó gyümölcsészet pedig alkalmazkodóban zajlik. A kettő között az az alapvető kiUönbség. és a következő jelző kke l illethető: ip arsze rű. "intenzív".

nevezzük " alkalmazkodó" -nak. Anno Kiadó. A régi fajtá inkat őrző régi gyümölcsösök és a gyümölcsösökbe burkolózó falvaink sokasága is jelzi. mint az erdő azonos darabkáján. a természeti adottságokhoz történő alkalmazkodás.18 - . A széleskörű haszonvétel feltétele. és nagyfokú.a haszonvételre alkalmas javakon kívül. bokrosokkal.az "alkalmazkodó gyümölcsös". éppen ezt kínálják számukra. ' Allományában a vegyes fajú és fajtájú. hogy a Kárpát-medencei tájak gyümölcsészetre és széleskörű önellátásra igen alkalmasak. és 3 Schmidt Egon: Állatok a kertben... amelyek következtében a táj egésze károsodna. építő alrendszere. a gyümölcsösével szeros kapcsolatban éljen. amelyek jó irányba terelik vise. A természetes vegetációkhoz hasonlóan mozaikos sze rkezetű és szintekre tagozódik. működési rendjét. a kertekben jóval több madarat láthatunk és hallhatunk. mert legfőbb jellemzője a tájhoz. A gyümölcsösök fajgazdagsága közel áll az igen változatos természetes ligeterdők gazdagságához. változatos emberi haszonvételre nyújt lehetőséget. Folyamatos gondozást igényel. hanem alkalmazkodik hozzá. 2001. hogy " . amellyel jelentős helyet (funkcionális teret) biztosít önmagának (az emberi haszonvételnek és alkotó munkának). "állékony" gyümölcsfák dominálnak. hogy a gondozó. " 3 Az ember a gyümölcsös berendezésével olyan rendszer vázát hozza létre. füves tisztásokkal tarkállt élőhelyeket és az összefüggő láncot alkotó természetközeli kertek. tűlevelűekkel is kevert. ll oldal .. így folyamatosan érzékelje a gyümölcsöséből érkező visszajelzéseket. A madarak kedvelik a változatos. a gyümölcsös gyümölcsész gyümölcsültetvénnyé alakulna át.lkedését. vagyis a gyümölcsész helyben. Az alkalmazkodó gyümölcsészet eredménye . Igazodás hiányában a gyümölcstermesztővé. (5. illetve vegyes korú. amely a táj szerves része. ugyanakkor nem sérti a táj fejlődési.kép) Szám os haza i megfigyelés is bizonyítja.

kép Gyümölcsös sövény -19 - . kép Egyedülálló vadkörtefa (Székelydálya) 4. kép Parcellákat elhatáro ló szilvafasor 3.l . kép Gyümölcsültetvény az Ormánságban 2.

5. kép ' Arok töltésén kialakított sövény (Botykapeterd) 7.20 - . kép Ligetes gyümölcsös 6. kép Gyümölcsösbe ágyazódó szánt{) (pityókaföld) .

kép) Kaszált. De maga a gyümölcsös is további kisebb egységekre tagolódik. hanem . ahol az ember a nagyobb termelési és gazdasági hatékonyság érdekében ezt az azonosságot szándékosan előidézi és fönntartja. a tájelemek igazodnak a környezeti tényezők térbeli változatosságához. amely első ránézésre ligetes szerkezetként észlelhető. A Kárpát-medencében csak ott találunk azonos környezeti tényezőket nagyobb területre kiterjedően (homogén környezet). Fák és más évelők telepítésével. a tagoltság magától. arnennyiben a gyümölcsészet kedvező feltételei újrateremthetők.21- .'elentős jövedelmet nyújthatnak.hozzájárul a táj tagolódásához. Ott. mozaikos Facsoportok. A GYÜMÖLCSÖS SZERKEZETE A természetes tájak rnindig többé-kevésbé tagoltak. ahol a táj természetes szerveződése érvényesül. fás-cserjés egységek Egyedül álló (szoliter) fák (2 . amely a vadon élő élőlények spontán betelepülésével és az ember térfoglalásával kel életre és teljesedik ki egy erőteljesen tagolt. emberi beavatkozás nélkül jön létre. sarjtelepek.1. "beérett" gyümölcsös képében. A gyümölcsös.a természetes mintázat ellenében . vagy magára hagyott gyepek . A gyümölcs ma is meghatározó ·-vedelemforrás lehet.az embemek nyújtott sokféle terméke révén. valamint mesterséges építményekkel kialakítja a gyümölcsös "természeti-társadalmi vázát". Így jönnek létre . 3. legeltetett. A ligetes szerkezetet elrendezése nyújtja: • • • különböző egységek foltszerű.mint egy karakteres és egységes egészként működő tájelem .a tájak ~ multifunkcionális" fejlődési tényezője is. A gyümölcsösben viszont az ember (is) tudatosan és tervszerűen tagolja a teret. A gyümölcsös azonban nemcsak termelő üzem.a mezőgazdasági és fatermesztési monokultúrák.

állat. Rengeteg faj (növény. l n. karám. mint a gyüm ölcsös alrendszereinek autonómiája eszerint jánll hozzá az egész gyümölcsös stabili tásához. gomba és mikroorganizmus) találja meg benne a helyét. 397 oldal . támasztó berendezés. termelő.kép) " Ipari" nyersanyag területe (tűzifa. 3. cirok. mozaikos szerkezet szám os élőlénynek nyújt élőh el ye t Tudományos vizsgálat nélkül is nyilvánva ló. fasávok és fasorok.) Vizes é l őhelyek vízfolyások. cihatároló gyepek (6.. egy komplex ökoszisztéma modell relative ellenálló minden típusú hatással szemben.2. " 4 Az egységeknek. A ligetes. zöldséget. itató és -odú stb. madá rete tő. R. fás-cserjés egységek. amelyek mindeglJike önszabályozó. A GYÜMÖLCSTERMŐ NÖVÉNYEK HELYE A GYÜMÖLCSÖSBEN Gyümölcsösben a szűken értel mezett gyümölcs a facsoportok. út.: The structure and dyn amics of ecoJogical communltics.. te r m ő területek. és (b) ha a teljes rendszer viszonylatában az alrerzdszerek közölti kölcsönhatások glJöngébbek. tavak.fogyasztó rendszerekkel és elhatárolóösszekö tő elemekkel (határral. mint az önszabályozó kölcsönhatások az alrendszereken belül. sarjtelepek. épület. lépcső. (7. kerti bútor. egyedül álló (szoliter) fák és az él ő 4 May.kép) fűszer- és dísznövényeket Mesterséges építmények: kerítés. May szerint ". gyógy-. kapu. pocsolyák. M. ned ves rétck Gabonaféléket. ha (a) olyan alrendszerek egljÜltese. Anderson et al. hogy a gyümölcsös biológiai diverzitása igen nagy. mezsgyével) rendelkező alrendszerek.. A gyümölcsös egységei közül egyesek jelentős önállósággal (autonómiával). fűzvessző Elő ' stb.• • • • • elhatároló elemek: sövények. méhkaptár. 1979 . kút.22 - .

Az itt kialakuló növényegyüttesek valamennyi tagja funkcióval rendelkezik és gazdag táplálékhálózat alapját képezi. Ha a "természetközeli" körülményeket nem bírják. Ha nem bizonyulnak elég hasznosnak. mert minden élő lény teszi a dolgát. Azok az élő lények. süntök. fasávok és fasorok) egységeiben terem. vértetű (8. akkor a gyümölcsös maga fog gondoskodni a kiszelektálódásukról. A gyümölcstermő növények csak akkor képesek megmaradni a gyürnölcsösben. a " konvencionális" művelési technológiával kárt okozó ember. Ilyenek például az erőszakosan terjeszkedő ellenálló (gyom)növények (parlagfű. amelyeket a piaci igények szeri nt és intenzí v gondoskodást feltételezve nemesítettek. a természeti rendszer szabályozó hatása alól kibúvó.kép) stb. biomassza termelését nemcsak a gyümölcs termő növények határozzák meg. Bár a gyümölcsös ökológiai tulajdonságait. elsősorban a gyümölcstermő növények szerepe az. az általában jövevény (adventív). ha abban túlélésre és elegendő haszon termelésére képesek. amelyek a külvilág zavarai miatt kívülről (erősza kkal) bontják meg az egység működésének összhangját. hogy a helyi társadalmat a gyümölcsösbe. amelyek hosszú idő alatt a táj termőhelyi viszonyai között alakultak ki.). -23- . szerkezeti és működési sajátosságait. Azok a gyümölcstermő növények. kivételt képeznek. A gyümölcsös emberi haszonvétel szempontjából jellemző (karakter) növényei a gyümölcstermő növények. aki eltávolítja őket a gyümölcsösből. t(ízelhalás. monília. gombvirág). vagy akár maga. seprence. Az alkalmazkodó gyümölcsösben elsősorban a "tájfaj ta" gyümölcsök képesek a túlélésre.elhatároló elemek (sövények. mint helyi természeti egységbe integrálja. és ezáltal "ellenállóvá" vált mikroorganizmusok és ízeltlábúak (burgonyavész. annál stabilabb. és minél gazdagabb (változatosabb) a rendszer. betölti a funkcióját. és az ember is hasznukat vette. nagy valószínűséggel el őbb-utóbb el tűnnek a gyümölcsösből. és káros minősítést kaphatnak. akkor a szelekciós tényező az ember (a gyümölcsész) lesz. Ebben az ertelemben a káros és hasznos élőlény fogalma elveszíti az értelmét. burgonyabogár.

mint egésznek a struktúrája. vizes élőhelyek kialakítása. A tájgazdálkodásra jellem ző rásegítő beavatkozásokkal úgy lehet gyorsítani a gyümölcsös kiépülését. Azok megtelepülését gyorsíthatjuk. mert az elvetett. A gyümölcsös ligetes szerkezete. vagy a növekvő biológiai diverzitás. de gyengén kelő vagy növe kedő fá k kiszelektálódnak. igen hosszú. hogy csak a beavatkozás nélkül is bekövetkező folyamatot gyorsítjuk föl. vagy a -24 - . de nem korlátlan m értékben. hogy a cselekvésünk hatására a gyümölcsös olyan struktúrája jön létre. madárodúk kihelyezése stb). hogy a gyümölcsösnek. hogy a gyümölcsös minden részlete csak a természetes folyamat szerint jöhet létre. A rásegítő magatartás azon lényegi sajátossága. a kjalakuló stru ktúra pedig pl. Bizonyos élőhelyek kia lakításával is gyorsítani lehet a biológiai változatosság (biodiverzitás) kia lakulását. amikor a gyümölcsösnek már szá mottevő haszonvétele lehet (önellátás és jövedelemszerzés). illetve a szerveződési folyamatának trendje nem vá ltozik a beavatkozások hatására. vagyis az az idő. amilyen nélkülünk is létrejött voln a. Egyes gyümölcsfák te rrnőre fordulásak ideje ö nmagában nagyon hosszú (dió. és csak az er őteljes n öve kedésűek és ellenállóbbak maradnak meg. (Pl.). hanem azt.meghagyása. SAJATOSSAGAI 4. házi berkenye stb . de a gyümölcsös teljes rendszerének kiépülése még ennél is több időt (évtizedeket) igényel.1. sarjtelepek . más folyam atok is kialakulnak. és egyúttal a fajok és fajták összetéte lét is befolyásolhatjuk Persze csak bizonyos mértékig. IDŐ A gyümölcsészet megtérülési ideje.4. AZ ALKALMAZKODÓ GYÜMÖLCSÉSZET ALAPVETŐ . de a rendszerbe más elemek is beépülnek. A trend a spontán erdősülés. A fá k (nemcsak gyümölcsfá k) jól e l őkészí tett helyre történő vetésével pl. A rendszer kiépülését lehet gyorsítani. nem azt jelenti.magoncok. Sű rű cserjés-fás részek kialakítása magvetéssei és a spontán kinőtt növények . gyökérsarjak. . Ha tehát az erdősülést.

a természet dolgozik elsősorban. gépek használata is szükségessé válhat. akkor nem változtatjuk meg az erdős ülés szukcessziós folyamatát. hanern a gyümölcsös rendszere. A fizetett munkaerő azonnali kifizetésekre és súlyos adók elviselésére -25- .diverzitás kialakulását gyorsítjuk. Annak ellen ére kicsi. az elemek lassú összeérését eredményezik. hiszen a gyümölcsös élete átível az emberi generációkon. mind pedig a termékmennyiségre vonatkoztatott) rnunkaerőigénye. A kiépülés fázisában különösen nagy jelentősége van a közösségi együttműködésnek. ami a háztartási szintű erőfeszítéseket jelentősen csökkentheti. amelyet azonba csak a helyi ernber képes mindennapi tevékenységgel megfelelően elvégezni. MUNKA Az alkalmazkodó gyümölcsészet egyik legfőbb erénye az. A gyümölcsös lassú kialakulása ellenére már az első évektől kezdve is várható több haszonvétel. Az alkalmazkodó gyümölcsészeméi nem a gépek. A gyümölcsös rendszerének kiépítésekor viszont jelentős lehet az emberi beavatkozás igénye. a napszámosok foglalkoztatása csak különleges esetekben fogadható el az alkalmazkodó gyümölcsészetben. hogy kicsi a faj lagos (mind a területegységre. az embemek csak itt-ott kell beavatkoznia a nélküle is végbemenő folyamatba. így a fölnövekvő generációk működő gyümölcsösöket örökölhetnek A kiépítés fáradtsága az ú ttörőket terheli. A teljes haszonvétel elérése több évtizedes folyamat. Az elemek beépülése és az érés is befolyásolható sok apró beavatkozással.2. hogy kicsi a gép. amely az emberi fizikai munkát hivatott helyettesíteni. 4. amelyek a gyümölcsös szerves fejlődését. A bérmunka. Ekkor olyan eszközök. és ettől kezdve rninden évben bővül a termékek mennyisége és választéka. és az annak eredményeképpen icialakuló s truktúrát sem. amelyek a működőképes rendszerben már feleslegessk. A kiépített struktúrára már ráépülnek azok a részletek. Hosszú távon a kiépülés fázisa ki is esik.és vegyszer használata.

A bérrnunkástól . akkor nő a családi szintű. A jól működő közösségi munkavégzés eredménye az. a család vagy a közösség bármely tagját valamilyen mértékben foglalkoztatni. A gyümölcsészethen a munka nemcsak a jövedelemszerzés eszköze. betakarítás. nő. amelyek tagjaj a szől őhegyen valójában különkülön művelik a szőlőjüket. hogy végeredményében a közösség egy egységként végzi azokat. faiskolai szaporítás stb. így ha ez a szint kiesik a munkavégzésből. beteg vagy fogyatékos. (A sző l ő is gyümölcs. ami pedig gyors jövedelemszerzési kényszert idéz elő.kényszeríti a gazdálkodót. Mai szóhasználattal élve a gyürnölcsészet fon tos feladatokat lát el aszociális foglalkoztatásban és a gyereknevelésben.amúgy sem várható minőségi munka. Hasonló a helyzet azokban a faluközösségekben. a családok pedig egy közösségként müvelik azt. előbb utóbb áru term elő gyümölcsterrnesztéssé alakul. és a szől őhegy olyan gyümölcsös. hogy ahhoz a jövedelemhez -26- . legyen az férfi. amelyben a szőlőnek kiemeit jelentősége van. Ugyanakkor a társas (ajándéknak minősülő vagy kaláka) munkák.alka lmazotti helyzetébő l fakadóan . A gyürnölcsészet tehát átértelmezi a munka fogalmát és feje tetejére állílja a munka jelenlegi szerepét: Nem az az elsődleges célja. Ez utóbbi esetben a családok gondozzák a saját gyümölcsösüket. amely hozzájárul a munkát végző ember személyiségének fejlődéséhez és az élet élvezéséhez (a tartós boldogsághoz). sőt.) A gyümölcsészet millden embernek képes értelmes munkát nyújta ru. idős. ha maga a közösség (mint egész) a gyümölcsész. gyerek. mégis a szőlőhegy egésze egy egységes szől őt alkot.). cserekapcsolatok rendszere Oobb esetben intézménye) a gyümölcsészet igen lényeges eleme. fajlagos munkaráfordítás. hanem az élet szerves és elhagyhatatlan része. a helyi munkamegosztásból származó kölcsönös kisegítések.Számos gyümölcsészeti tevékenység közösségi szinten végezhető a legeredményesebben (föl dolgozás. de egyes gyümölcsészeti munkák olyan mértékben összehangoltak az érintett közösségi intézmények segítségéve!. A gyümölcsészet alkalmazkodó sajátossága egy ilyen pénzügyi présben nem tartható fönn.

ha lehetőséget nyújt a komótos. a gyümölcsös élvezetére. A gyümölcsészet folytonossága. A munka mennyísége akkor megfelel ő.ilés problémája az újabb generációknál már nem jelentkezik. gazdasági épületeket és energiaforrást A haszonvételi leh etőségek kialakulása előtt az érintett háztartás a munkára fordított id ő miatt elesik a bérmunkával szerezhető jöved elmektőL Ennek a jövedelemkiesésnek a kompenzálásával a gy ü mölcsészet kiinduló anyagi feltételei megterem thetőek letmének.juttassa a munkavégzőt. . fölhasználja a rendelkezésre álló helyi tudást. 4. ha nem túl sok és nem túl kevés. igazodik a helyi klímához. eszközöket. a munka közbeni tanulásra. egy szerény jövedelmű háztartás is bátran belevághat a gyümölcsészetbe. ütemes tevékenykedésre.3. hanem a munka minőségének. és egyúttal meg is ő rzi azt. (A munka ebben az értelmezésben ugyanolyan helyet foglal el az ember tevékenységei között. tájfajta növényeket alkalmaz. mint egy színházlátogatás.az aktív pihenésre.paradox mód on . . anyagokat. "fogyasztási" értékének. PENZ A gyümölcsészel egyik legfőbb erénye az. sőt .) A munka ilyen értelmezésében nem a gyümölcsészel munkaigényének a csökkentése a cél. Amennyíben a szükséges természetbeni erőforrások rendelkezésre állnak. személyiségfejlesz tő hatásának fokozása. hogy maga a munka váljon a fogyasztási javak egyik legfontosabbikává. és egyidejűleg megőrzi az élő talajt. a tennivalóknaknak mindig a legmegfe l e l őbb időben való elvégzésére. hanem az. de ennek a gyümölcsös lassú kíépülése és csak fokozatosan kialakuló haszonvételek az ára. hogy igen kis pénztőkével beindítható és fönntartha tó.27 - . Pénztőke helyett a rendelkezésére álló természetbeni tőkét használja. vagy esti iszogatás a kocsmában. amelyet majd a fogyasztása kielégítése érdekében elkölt. generációról-generációra történő hagyományozódása miatt a lassú kiépi. Használja. egy tengerparti nya ralás.

Ez sok esetben eladósodáshoz vezet. és így esetenként nem illeszkedik az ezt a trendet szolgáló szokásokhoz és jogszabályokhoz sem. amelyek a helyi termékek elosztását végzik közösségen belül: a helyi piacot. Elsősorban a gyümölcsész háztartás vagy közösség saját fogyasztási javait szolgáJtalja. Igy viszont közösségi szinten piaci értékesítés esetén is önellátás történik. miközbem maximalizálja a közösség ellátásának komplexitását és a fogyasztási javak minőségét.lcsésze t eredményes műve l ése tehát jogszabálymódosításokat igényel. hogy a pénzforgalom erőteljes csökkenésével (kevesebb bevétel. A vállalkozások esetében a trend a mínél nagyobb tőkebefektetés. vagyis a gyümölcsész háztartás közvetlen ellátására törekszik (önellátás). kevesebb kiadás) nő a megélhetés biztonsága. javulnak a gyümölcsészethen résztvevők boldogu1ásának feltétclci. ami elsősorban a pénz helyi körforgásában vesz részt. Az alkalmazkodó gyűmő.paradox helyzet alaku1 ki.A gyürnölcsészet pénzügyí vonatkozásai ellentétesek a jelenlegi trenddel. mert a nagybani piacon szinte értékesithetetlen gyürnölcsészeti ' tennékek döntő többsége helyben kerül piacra. amely az egyének esetében a mínél nagyobb jövedelem. Nem is beszélve arról. a a közszolgáltatások növekvő minél nagyobb adófizetés. Az alkalmazkodó gyümölcsészet viszonya a pénzhez és időhöz nem illik ebbe a trendbe. Az alkalmazkodó gyürnölcsészet nem jövedelem maximalizáló vállalkozás. a termékcserét (barter kapcsolat). kalákák rendszerét. A háztartás a saját fogyasztás kielégítése után megmaradó fölösleg értékesítésével juthat jövedelemhez. kölcsönös segitségek.28- . de növeli a fogyasztá si javak helyi körforgását. illetve a társas munkák. . hogy az alkalmazkodó gyümölcsészet életre hívhatja azokat a hagyományos intézményeket. A gyümölcsészet tehát csökkenti a pénzforgást. az ajándékozások sűrű hálózatát (reciprocitás). igénybevétele és a minél intenzívebb vásárlás (a jövedelem elköltése) fe lé mutat. Ezzel az a . mínél nagyobb hozam reményében.legalábbis a mai körülmények között .

a nagybani piac kerülése stb. hogy Huxley ezt a mondatot 63 évvel ezelőtt leírta. A hagyományos gazdálkodástól 5 Aldous Huxley: Tudomány. Mivel a feltalálók és technikusok munkáját nem a gyümölcsészek finanszírozzák. szabadság. elkészíthetőkés működtethetők. az ökológiai hálózat kiépítésében. MERET Az alkalmazkodó gyümö1csészet. Ma. a modem technikai eszközöket is a nagy méretre szabják. Hiányzik tehát az a tudományos-technikai háttér. Emiatt jellemezheti a kis tőkeigény. oldal -29 - . a vidéki ember megélhetésében. 1947 l 5. számos jellemzője alapján. Ez az egyik oka annak. az időigényessé& az önellátás jelentős szerepe. hogy a kis méret és az önellátásra való berendezkedés a hagyományos tudás használatára szorul. A kis üzemméret és az önellátásra törekvés a technikai eszközök kis méretét és egyszerűségét igényli. a vidék-város cserekapcsolatok erősödésében. hogy nagy érdekeltségeket ldssanak el a tömegtermelés és nagybani szétosztás költséges eszközeivel. a családi-közösségi munkaerőre való alapozás. hogy egyéneket és kisebb munkaközösségeket lássanak el a helyi piac szükségleteit szolgáló olcsó és egyszerű termelési eszközökkel. " A tiszta tudomány eredményeinek gyakorlati alkalmazása közben a Jeltalálók és technikusok arra törekedtek. béke Franklill Társulat. nem is számíthatnak a szolgálataíkra. amikor a piac a nagy üzemméretet kényszeríti ki. amelyek helyi tudással és helyi anyagokból közösségi szinten (helyben) kifejleszthetők.' 4A. és nem arra volt gondjuk. " 5 Azóta. így a megállapít~s érvényessége is nőtt. a nagy még nagyobb lett. A gyümölcsészet sok kis üzeme viszont egymással egységet alkotva meghatározó lehet a tájak fejlődésében. csak kis (legföljebb helyi közössé g léptékű) "üzemméretben" valósítható meg. és törekszik olyan egyszerű eszközöket alkalmazni. Budapest. amely az alkalmazkodó gyümölcsészet korszeru műveléséhez szükséges lenne. a kicsi pedig még magára hagyatottabb.

Ehhez különböző feltételek szükségesek. A hajdani sok kicsi "parcella" "dű l őkben" egyesült meghatározó méretű egységbe. közösségévet ezért csak megfelelő életmóddal és fogyaszttási mintázattal társítva. A gyümölcsészeti cselekvési modellek alatt azokat a gyümölcsészeti technológiákat értjük.i mölcsöst kell a piaci és az emberi fogyasztási igényekhez igazítani.mint a tájgazdálkodás szerves része elválaszthatatlan egységet képez a gyümölcsész személyévet családjával. (Nem elegendő tehát a magas sz intű szakmai tudás és vállalkozói képesség. amelyeket a gyümölcsész a gyümölcsösökben zajló folyama tok álta lános rendjére vonatkozó szakmai ismeretei alapján dolgoz ki magának (nem készen kapott " recept").egyáltalán nem idegenek a sok kicsi üzem á ltal kialakított nagyobb egységek. HELYI KÖZÖSSÉG ÉS A GYÜMÖLCSÉSZ Az alkalmazkodó gyümölcsészkedéshez a tájról szerzett közvetlen tapasztalatok (akció-reakció típusú kommunikáció.helyi cselekvési modellek szükségesek.30 - . 4. képes és felelősségtu dattal és figyelemmel fordul a gyümölcsös és a táj felé. Az alkalmazkodó jelző tágabban értelmezve azt is jelenti. és azon keresztül a tájukhoz. az érintett közösségeknek. illetve közösségi rend érvényesülése mellett lehetséges. Az alkalmazkodó gyümölcsészet teljes köre . és a helyi kultúrába ágyazódott .gyümölcsészetre vonatkozó . érzékenyen. hanem a piacnak.és ez a rendszer jól működö tt . amelyek egyben az érintett közösségek illetve egyének ismérvei is: gyümölcsész a gyümölcsösével közvetlen érdeklődéssel. A konkrét .) Tudás: A gyümölcsész rendelkezik az érintett (számos) szakmai Személyiség: A kommunikációra területen m egfelelő elméleti és gyakorlati tudássat amely alapján a konkrét helyzet függvényében képes magának kidolgozni a legmegfelel őbb gyümölcsészen modelleket és eljárásokat. háztartásoknak és egyéneknek is igazodniuk kell a gyümölcsösükhöz.5. hogy nemcsak a gyi. megfigyelés).

A tájnak a gyümölcsész jelenlétével járó irányító képessége a legegyszerűbb gyakorlati feladatok megoldásában is nélkülözhetetlen. akiket "szakemberek". amelynek a gyü mölcsös is része. illetve a gyümölcsösset amely során közvetlen tapasztalatokat szerez róluk. elpusztulásukat előzhetjük meg. és amint melegszik a levegő. stb.helyzet ismeretéhez és megértéséhez az előző pontban említett személyiség jegyek szükségesek. rendszereleme. netalán hivatalnokok kívülről irányítanak. Ha a pince ajtaját az alma betárolása után minden hideg éjszakán kitárjuk. a cselekvőnek kell meghoznia (ez a szubszidiaritás egyféle érvényesülését jelenti). A növényeink és állataink rendszeres figyelésével betegségeiket. Stb. gyümölcsészeti modellek dinamikusak. és amelyek alapján képes alávetni cselekedeteit a táj egészéből és a gyü mölcsösből jövő irányításnak. hogy tönkremenjen. A gyümölcsészet folyamatos szabályozást kis fejlesztő beavatkozásokat. Alkalmazkodás: A gazdálkodási. A gyümölcsész közvetlen (cselekvő és megfigyelő) kapcsolatot tart fönn a táj egészével. egészen egyszerű példával lehet illusztrálni a jelenlét döntő fontosságát. amelyek. javításokat. karbantartásokat igényel.. Ez maga az alkalmazkodás. Ezt a sok kis beavatkozást csak az tudja megfelelően . mert azok megfelel őségének feltétele a modell és a tapasztalt konkrét valóság folyamatos egybevetése. Jelenlét : A gyümölcsésznek abban a tájban kell élnie. Szinte végtelen számú. vállalkozók. A jelenlét módszertani követelményéből többek között az is következik.31 - . ami szemben áll a modellek recept-. hogy megfelelő gyümölcsészet nem lehetséges akkor. illetve előírásszerű alkalmazásával. ha a gyümölcsészetet olyan alkalmazottak végzik. az eltörött tetőcserepet azonnal kicseréljük.éppen számosságuknál fogva meghatározó jelentőségűek. Ezek működése esetén a legkedvezőbb időben a legkedvezőbb beavatkozások történhetnek. sok munkát és pénzt fölemésztő kárt előzünk meg. becsukjuk. A gyümölcsészeti cselekvésekről szóló döntéseket mindig a gyümölcsésznek. amivel igen egyszerűvé válik az élet. akkor megvédjük gyümölcsünket attól. és töredékére csökken a szükséges mwlkavégzés meru1yisége. Ha pl.

elvégezni, aki helyben van, a gyümölcsöséért felelősséget érez, és saját bőrén érzi minden elhibázott cselekvés kárát. Ez az ember nem lehet alkalmazott, csak a gazdálkodó maga.
,

Eletmód: A tájgazdálkodó az életmódját, fogyasztási szerkezetét a táj kínálatához igazí~a (tájhoz alkalmazkodó életmód). Ha a tájgazdálkodó és családja, közössége képes olyan fogyasztási szerkezet kialakítására, hogy fogyasztását döntő mértékben a rendelkezésére álló helyi javakból elégíti ki, akkor az életszínvonala nem csökken, hanem nő. A (tájnak) megfelelő fogyasztási szerkezet kialakulása az egyének és közösségek olyan mértékű szellemi autonómiáját feltételezi, hogy azok ki tudják válogatni a rendelkezésre álló fogyasztási javak közül a számukra valóban szükségeseket. (Ez más szavakkal annyit jelent, hogy ellen tudnak állni a piacon kínált ámk "zajos" marketinggel támogatott hamis csábításának.) A már említett jelenlét is lényeges életmódelern. Az alkalmazkodó gyümölcsészet tehát radikális életmódváltást követel, és azon belül is egy erőteljes fogyasztási szerkezetváltást. Ez a szerkezetváltás azonban nem kisebb, hanem más fogyasztást jelent, amely a megélhetést és boldogulást (életminősége t) nem korlátozza, hanem javítja.

Miért jár a fent említett fogyasztási szerkezetváltás az életminőség javulásával? Ha a fogyasztó (család) azt fogyasz~a, ami eleve a rendelkezésére áll, és azt termeli, amit valóban igényel, akkor a következő előnyöket élvezi: • Fogyasztási javainak előteremtéséhez nem kell különösebb erőfeszítést tennie (pl. A ker~e, a tája szépségét élvezve nem kell pénzt keresnie ahhoz, hogy másutt vásárolhassa meg a hasonló értékű szépséget). A saját maga által előállitott termékek, amelyek a család által fogyasztott javak jelentős, de akár döntő hányadát is kitehetik, pontosan azok és olyanok, amelyeket a csa lád kíván. A használati érték rovására ,nem kell teljiesíteniük egyetlen piaci kritériumot sem (pl. Eretlen állapotban való leszedés,
-32-

szállíthatóság stb.), és nem kell megfelelniük semmiféle szabványnak. PL A család fogyaszthatja a szutyósodó körtét, számos "nem piacos" szilvafajtát stb. • em elhanyagolható a saját teljesítmény öröme a fogya sztási javak előállitásakor, am ely elmarad a javak vásárlása kor. • A saját előállításújavak mindig egyediek. Maga az egyediség, az, hogy a család fogyasztása minden más családtól különbözik, önmagában érték. Ugyanúgy igaz ez az otthon tervezett és varrt egyeeli ruhára, mint ahogyan az egyedi ételekre, az egyedi szerszámokra, bútorokra stb. • Sokat emel a család életminőségén a biztonság növekedése. Minél több saját előállítású vagy helyben eredendően rendelkezésére álló javat fogyaszt, annál kevésbé kiszolgáltatott egyrészt a külső szolgáltatóknak, másrészt a pénznek. Az önellátásra berendezkedő család háztartásában igen kicsi a pénzforgalom (kjcsi a bevétel és kicsi a kiadás). Az al<:~pvető javakhoz való hozzáférés tehát nem függ másoktól, és nem fü gg munkahelytől, mert igen kicsi a jövedelem iránti igény. A biztonság ugyanakkor csökken is az olyan csaláeli "katasztrófák" esetén, amikor jelentős, általában pénzbe kerülő külső segitségre szorul a család (pl. Egy súlyos betegség esetén). Ez a kockázat azonban a következő két bekezdésben írtak mjatt nagyon kksi. • A fogyasztás egésze, a függőség kksi mértéke, a nemcsak m ateriális igények magas szintű kielégítettsége (pl. Alacsony szintű stressz, szorongásmentcsség, a közösséghez tarlOZé:lS érzése, a feladattudat stb.) jelentősen csökkenti a betegség kockázatát. A fogyasztási szerkezetváltás tehát jelentős egészségvédő hatást is gyakorol. • A közösségi szinten megvalósuló fogyasztási szerkezetváltás a közösség biztonságát nyújtja minden családnak. Ha pl. Baj van (akár családi katasztrófa), a közösség tagjai kisegitik egymást. Pl. Kaláka munkában fölépítik a .leégett házat, összedobják a pénzt a beteg gyermek gyógykezelésére stb. Gyakorlatilag a biztosító intézményeket pótolja a közösség, csak itt nem kell bíztosítási díjat

egyöntetűség,

-33-

fizetni, sem pedig bürokratikus eljárásokban résztvenni, és senki nincs kiszolgáltatva a szerződésekben elrejtett csapdáknak Szinte az összes fent jelzett el őn yből következik a talán legfontosabb: a hasznosság, a szükségesség tudata (a funkció- vagy feladattudat). A gyümölcsész család az általa gondozott - bármilyen kicsi területért fe lelős, annak az állapota jelentős mértékben függ tőle. Van értelme az életének, hisz tudja és érzi, hogy minden tevékenységével hozzájáru l a táj, a bioszféra, az élet fönnmaradásához. Ebben a boldogító tudatban a család minden tagja részesülhet, mert mindenkinek van feladata.
Piac: A gyümölcsészeti termékek piaci rendszerének megszervezését a termékek sokféleségére, vá ltozékonyságára (minden évben más a termékösszetétel), gazdag táplálkozási értékére, egészségvéd ő szerepére, eszmei értékére Qárulékos hatásai a táj gazdagodását szolgálják) stb. kell építeni. A kis tételek miatt közösségi együttműködésen alapuló piacszervezés jellemzői; a hitelesség, megbízhatóság; a helyi vagy regionális p iacon való értékesítés az árumozga tás csökkentése érdekében; a közvetlen termelő-fogyasztó kapcsolatok; a fogyasztó és a termelő bizalmi viszonya (pl. a formális "ökológiai" minősítés helyett); a földolgozott termékek nagy aránya nagy mennyiségű hullott gyümölcs hasznosításának a következtében.

A fen ti, többé-kevésbé magától értetőd ő ismérvek rögzítése azért fontos, mert - bár valóban maguktól értetődőek, és ezért nem szarulnak különösebb bizonyításra - a jelenlegi gyümölcstermesztési gyakorlatban mégsem érvényesülnek. A megfelelő személy iségű helyi ember és a jól strukturált helyi közösség a tájgazd álkodásnak ugyanúgy erőforrása, mint pl. az időjárás, a talajadottságok, vagy a genetikai állomány. Védclmük, rekonstrukciójuk és fejlődésük legalább annyira nélkülözhetetlen, mint a tájfajták, a hagyományos gyümölcsészeti tudás, vagy a táj vízrendszerének védelme.

- 34 -

társadalmi és szakmai értékét jelentősen befolyásolja. A gazdálkodás intenzív vagy extenzív jellegének elemzéséhez induljunk ki abból az állításból. A telek eszményi volt.. ' Evenként több ezer forintra menő pénzért adatik el részint az Ország fővárosában Pesten. apjainkban a gazdálkodás megbecsültségét.amennyiben a gazdálkodás intenzitása alatt a területegységre vonatkoztatott. a jobbágyok adózóképességél tükrözte és nem az általuk megművelt föld nagyságát. (. akkor a fokgazdálkodás extenzív volt. ami jelentős jövedelemforrás volt. A hagyományos gazdálkodás értékcsökkenésének egyik fő oka éppen az. hogy a hajdan volt fokgazdálkodás mind en szakmai és közvélekedés ellenére intenzív gazdálkodás volt . gépi munkát vagy tőkét értjük intenzitás alatt. mind pedig az alkalmazkodó gyümölcsészet rangjának emelése érdekében néhány gondolat erejéig érdemes kitérnünk erre a problémára.35 - . hogy extenzívnek vagy intenzívnek minősül-e. és így nagyobb területet szántó-vető jobbágt.4. mind a laikus közvélemény eleve extenzívnek tekinti. Század elején. Század végéig.az emberi haszonvételre alkalmas termékeinek fajlagos hozamára vonatkozó intenzitását mutatják. . INTENZÍV V AGY EXTENZÍV? .) azok a jobbágyok. . vegyszert. fosszilis energiát.6. nem is beszélve az árterek közismerten nagy halhozamáróL "(. maradtak el vagyon és fogyasztás tekintetében a földmüvelést előnyben részesítő. a XVIII. A köve tkező leírások a Duna menti fokgazdálkodás . hogy mind a szakmai. emberi haszonvételre alkalmas (fajlagos) biomassza hozamot értjük. Ha viszont a területegységre eső befektetett munkát. részint Baján és más városokban a Szigetben . hiszen ezek mennyisége igen alacsony volt.okkal szemben.. egyes helyeken még késóöbi időig is. tehetős és vagyonos jobbágyok voltak és eleinte nem Le. "Az ártérbó1 élők az ártéri gazdálkodás viszonylagos szabadsága idején. Mind a hagyományos gazdálkodás. ) különösen a gyümölcsfákkal borított kertek áldásdúsak Dunaszekcső lakóira nézve. alig műveltek egy-két hold Jóldet a XVIII. akiket telkesként tüntettek fel." A Duna menti ártéri gyümölcstermesztés bőségesen szolgáltatott gyümölcsöt piacra is.

így ezek vonatkozásában az intenzitás nem is értelmezhető. A fokgazdálkodás éppen ezért a lehető legfönntarthatóbb volt. Temes. 1975. Ahhoz. gépeket. 121-123. Az idézetekben emlitett gazdálkodás az ökológiai rendszerek olyan nagy produktivitását tartotta fönn.nagy termékintenzitással rendelkezett. fosszilis energiát.. hogy a termékekből a lakosság fogyasztásán felül bőségesen jutott piacra is. K. vegyszereket egyáltalán nem használtak. sz. hogy ha a Duna. (Szerk. (9. s ez a sertések tápláléka lesz. oldal -36- .és munkaráfordításuk igen kicsi volt. Az intenzitás megítélésnél azonban valamennyi haszonvételre alkalmas terméket figyelembe kell venni. "6 A halbőséget csak egy idézettel illusztráljuk "Gyakran lehetett látni és még most is látható. Dráva és más nagy folyók áradásai után a víz Lefolyik. " 7 A hasonló tartalmú korabeli leírások sokasága jelzi. Szekszárd. Művelődéstörténeti értekezések. és azon belül az 6 Andrásfalvy Bertalan: Duna mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig. hogy kiderüljön egy gazdálkodási struktúra igazi arca. gazdasági-termelési értéke.az iparszer ű (konvencionális) gazdálkodáshoz képest . 272. K. Tanulmányok Tolna megye történetéből VII. (Szerk.termesztett különféle nemű alma. Balog János). körtvély. és nem szabad csak egyegy termék hozamát számolni (mint a konvencionális gazd álkodás monokultúráinál). Szekszárd.180. a tájgazdá lkodásnál. 1975. a partok mélyedéseiben igen nagy számú hal marad vissza. oldal In: Andrásfalvy Bertalan: Duna mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig. szilva az itteni lakók által. A természettel összhangban végzett fajlagos tőke.kép) Ugyanakkor a gazdálkodás többi vonatkozásában a fokgazdálkodás extenzív volt. oldal 7 Balogh Margit: Oláh Miklós Hungariája. hogy a gazdálkodás intenzitásának megítélésekor nem vagyunk elég körültekintőek. Tisza. Balog János). 8. Tanulmányok Tolna megye történetéből VII. és .

hogy egyik vagy másik gyümölcsészeti mód extenzív vagy intenzív. akkor kiderül. A fejlesztés hatására nő a biomasszában kifejezett termékintenzitás (a fajlagos hozam). hogy az intenzitás rnértékének megítélése nézőpont kérdése. javítja a helyi kultúrát és al kotja meg a tájat az ernber körüL Csak azért nem érdemes ebben az esetben az intenzitás szót használni. Az alkalmazkodó gyürnölcsészet is jól példázza. -37 - . hanem az.) Ugyanakkor az energia. Ha vaJarnennyi fogyasztásra használt terméket együtt értékeljük. a jó minőségű termékek előállítása. hogy egységnyi területen igen nagy a fölhaszná lható termékmennyiség. vagyis . mert az iparszerű gyümölcstermesztésnek egyáltalán nincsenek ilyen eredményei. a gépi és emberi munka. a vegyszerezés és a pénztőke igény extenzívebbé válik. Az alkalmazkodó gyümölcsészet ennek továbbfejlesztése korunk ismereteinek fölhasználásával.). A gyümölcsösök sokoldalú haszonvételt tesznek lehetűvé (lásd "Az alkalmazkodó gyürnölcsészet haszonvételei" részben.ha a fajlagos hozam nagysága az intenzív gazdálkodás kritériuma . (Ez utóbbira példa a táj és a közösség életben tartása. bővíti.az alkalmazkodó gyümölcsészel intenzív gazdálkodás. A tájgazdálkodás egész gondolkodásrnódjával ellenkezne azonban az. hogy milyen eredményei vannak? Amit a fokgazdálkodás termékintenzitásáról állítottunk.. ha a gazdálkodás intenzív vagy extenzív jellegét az egész és a tartarnosság helyett csak egy kiragadott részre és/vagy csak rövid iciőszakra vonatkozóan ítélnénk meg Az alkalmazkodó gazdálkodás intenziv más jellegű eredmények tekintetében is. és csak egy rövid időszak viszonylatában. szervezi a helyi közösséget.alkalmazkodó gyürnölcsészetnél is hasonlóképpen kell értelmezni a gazdálkodás intenzitását. a györnölcsészettel foglalkozó ernber szernélyiségének kiteljesítése. rniközben javulnak az emberi létfeltételek is. hogy időegységre vonatkoztatva intenzíven. Abban pl. vagyis gyorsan fejleszti a gazdálkodó személyiségét. az igaz a hagyományos gyürnölcsészetre is. Nem minősíthetnénk intenzívnek a gyürnölcsöst. Nem az tehát a kérdés. ha csak a gyümölcs haszonvétel alapján tennénk.

hogy csökkenn ek ezek a veszélyek. akárcsak az emberi tudat és az embe ri közösségek (uniformizálódó fogyasztó i kultúra témyerése. . megfelelő alapismereteket és személyiségjegyeket igényel a gy ü mölcsésztől. 5.dása nagyon korlátozott. Bertalanffy szavait használva "alkotó megismeréssel"S kell a gyümölcsös minden mozzanatát követni. ami feltételezi ezek tiszteletét. mint igazi érdeklődéssei "kérdezni" és a választ hordozó jelekre ugyanilyen érdeklődéssei odafigyelni. hanem egy aktív kommunikációt a gyümölcsös egészével és elemeivel. közösségek sorvadása. Am a z emberrő l semmit sem tudunk. hogy azokra érzékenyen. megbecsü lését. a szemléletében. Nem kell mást tennie. A gyümölcsész elsősorban a személyiségében. míg a tapasztalatszerzési lehetősége korlátlan. energiatartalékaink kiürülése stb. Budapes t.. szinte fölmérhetetlen veszélyben vannak az általános létfeltételeink (klímaváJtozás. a tudásának tárgyában és a gazdálkodásának céljában. a függőség és az erőszak növekedése stb. az egyed felettinél magasabb fokon sze r veződött a lrendszere. A gyümölcsész hagyom ányos tanulással megszerezhető tu. szeretetét. ha az em ber folyamatosan újít. A GYÜMÖLCSÖS KIALAKÍTÁSA A gyümölcsös kialakítása gondos és felelős munkát.Ma óriási. A figyelem nemcsak a tőlünk független "külvilág" objektív megfigyelését jelenti. rendszertani és fajtaismeret stb. Ezek az ismeretek azonban csak akkor alkalmazhatók. megfelelően és a legmegfelelőbb pillanatban tudjunk reagálni.) kívül tudnia kell azt is. és a n nak minden.). kísérletezik. 1991 94. és a gyümölcsös minden vá ltozását figyeli. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó..). A ráforditásoknak. morfológia. hogy hogyan működik a gyümölcsös. 8 Ludwig von Bertalanffy: . nem pedig a tudásának méctékében tér el a gyümölcstermesztőtőL A fák ismeretén (élettan. oldal -38- . a termelés során vállalt áldozatoknak és az okozott károknak az "extenzifikálása" éppen azzal az eredménnyel jár.

újabb fák telepítésére és a termés betakarítására. amelyet nem lehet jelen tősen gyorsítani. az elöregedett vagy beteg fák eltávolítására. vagy egyáltalán meg sem történik. vagy visszaesik egy korábbi szerveződési szintjére.) Az el nem végzett vagy későn végzett munkák azonban jelentősen lassítják a rendszer kiépülését. ami . rosszabb esetben nulláról kell kezdeni. hogy sok szükséges beavatkozás nem történik meg időben. A gondozás azonban általában leegyszerűsödött a gyep kaszálására. elöregedett gyümölcsöst vagy gyümölcsültetvényt kell fölújítani. mert alkalmazkodik ehhez az üternhez. Ugyancsak segíthet(ne) egy jól átgondolt támogatási rendszer.a fajlagos munkaigény növekedésemiattmég tovább növeli a túlterheltséget (10. Egy bizonyos mértéken felül a rendszer épülése le is áll. Ezeknek csak töredéke maradt ránk és az is csak bizonyos tájakon. A rendszerépítés mindig több ráfordítást igényel. . Ezek is fontosak. Ezen a problémán segíthet. m int a már kiépült rendszer fönntartása. ahol még értékelik és gondozzák is. A hagyományos gyümölcsészet újraélesztése. A túlterhelés eredménye az lehet. (Az alkalmazkodó gyümölcsészet többek között azért alkalmazkodó.kép) A gyümölcsös szerveződő rendszerének megvan a maga kiépülési üteme. de csak töredékét képezik a gondoskodó gyürnöJcsészet teljes tevékenységi körének. annak a gyümölcsös fönntartásához képest sokkal nagyobb áldozatot kell hoznia. illetve átalakítani.1. de méginkább annak továbbfejlesztése alkalmazkodó gyümölcsészetté új rendszer kiépítését teszi szükségessé.39- . Jobb esetben leromlott. Aki tehát új gyümölcsös kialakítására vállalkozik. amit egy még elviselhe tő mértékű túlterheléssei tudnak létrehozni. ha a gyümölcsészek olyan méretű gyümölcsöst választanak.5. moza ikos szerkezetűvé. a száraz vagy letört ágak levágására. de még többet jelent egy támogató (falu)közösség. ami általában az érintett gazdálkodó vagy család túlterhelésével jár. A RENDSZERÉPÍTÉS N EHÉZSÉGEI A Kárpát-medence tájait nem is olyan régen még hagyományos gyümölcsösök sokasága tette változatossá.

és nem is szükséges el őre részletesen leírni a célállapotot (részletes jövőképet). hogy bizonyos változtatásokat tegyen rajta. A gyümölcstermesztés esetében ez érthetö is.5. Bizonyos összefüggések ismerete és átfogó elvek alkalmazása lehetséges és szükséges is ahhoz. A részletes tervezés másik akadálya az. hogy minél több részletet maga határozzon meg_ az ültetvény a lehető legnagyobb kontrollja érdekében és azért. hogy a gyü mölcsész csak a gyümölcsös struktúráját állítja be többé-kevésbé a saját igényei szerint. A GYÜMÖLCSÖS LÉTREHOZÁSA A gyümölcsös létrehozása .2.3. l ehetősége van arra. de azt már a gyümölcsösre bízza. hogy a gyümölcsfákon kívül ne legyen m ás élet az ültetvényben. Ha ez nem találkozik a gyümölcsész igényeivel. a többé-kevésbé "beérett" rendszer kialakulásáig több évtized is eltelhet. amelyben a gyümölcstermesztő arra törekszik.a gyümölcsültetvénnyel ellentétben egy hosszú folyamat. Nem lehet. -40 - . A gyümölcsös kialakítása tehát lépésről lépésre történik. hiszen csak előre megszabott és állandó minőségű gyümölcsöt lehet a piacon értékesíteni. A kialakuló gyümölcsös képe bizonyos mértékig meglepetés. hogy az alkalmazkodó gyümölcsészet a gyümölcsös kialakulását a spontán folyamatokba va ló "igazodó" beavatkozásokkal befolyásolja. A TERVEZÉS KORLÁTAI A gyümölcsös kialakítása nem tervezhető meg részletesen. A tervezés legfőbb akadálya az. de mindvégig igazodva a gyümölcsös fejl ődési trendjéhez. hogy a gyümölcsész minden pillanatban a konkrét helyzet mérlegelésével fölisme rje a megfelelő beavatkozások módját. így hiányzik a tervezés alapja . Ebben is különbözik a gyüm ö l cs ültetvén ytől. hogya n telik meg a gyü mölcsös élettel. hogy az így létrehozott vázra hogyan épülnek rá a finom részletek. ahol minden lépésről az e lőző lépésre kapott visszajelzések alapján lehet dönteni. 5.

kép Vértetíí almafán 9.41 - .8. kép legelő (Drávakeresztúr) . a rendszer módosítása nélkül (Farcád) Erdősülő 11.kép Kollektív telepítésíí alma ültetvény ismételt gondozása. kép Nagytömegű termés egy sóvári almafa alatt lO.

42 - . kép Fiatal cseresznyeoltvány .12. kép Cseresznyefás legelő elöregedett fákkal.kép Leveli béka 14.kép G yó gym etszés 15. újulat nélkül (Farcád) 13.

a gyümölcstermő növények növekedési erélye.kép) Egészen más belekezdeni egy működő vagy elhagyott. rét vagy legelő a terület kiindulási állapota. kaszálással. az egyszerű megfigyeléssei is ész lelhető élőhelyek. Nemcsak a növények jelenlétéről. a talaj előkészítése munkagépekkel.Az alkalmazkodó gyümölcsészet nem "tabula rasa"-val indul. társulás-töredékekből sokmindenre lehet következtetni. a megtanulhatóság feltétele pedig a gyümölcsész és a potenciális gyümölcsösének megfelelő viszonya.) a területre került magokkal. akkor biztosan számíthatunk természetes úton (madárral. A gyümölcsültetvények telepítésekor az első teendők közé tartozik a terület teljes "letisztítása". igazodva a megfigyelt változási trendekhez.)enullázott" területre telepítik a piacképes gyümölcsöt termő egyöntetű oltványokat Ezzel szemben a gyümölcsös kialakítása a terület kiinduló állapotától kezdődik. Figyelni kell a terület minden rezdülését. Ezt a "kommunikatív" viselkedésmódot meg kell. A meglévő és az újabb növényekből. a sövények rendberakásával .43 - . leromlott gyümölcsös művelésébe. Ilyen pl. egészségi állapota. Erre az ökológiai értelemben . Természetesen minden attól függ. Itt az idős vagy beteg fák kezelésével. de az erdőben szegény területeinken kár lenne az erdőt gyümölcsössé átalakítani . illetve újra kell tanulni.inkább állandó erdőborítású művelésére ("éltetésére") kellene átállni. amelyekre a további tevékenysége épülhet. beleértve a környék gyümölcsöseit is. széllel stb. és megfigyeli azokat a kezdeményeket. és trágyával való föltöltése. a bozót mértékletes irtásával. A gyümölcsész ezekre a kezdeményekre építi tevékenységét. Ha erdő. hogy milyen a terület kiinduló állapota. az oltásra alkalmas sarjak vagy magoncok jelenléte. a növekedési erélyükből. (11. és a terület élőlényeinek sokfélesége stb. de a vitalitásukból. akkor irtással kellene kezdeni. Ugyancsak tájékoztat a közeli környék növényzetei. az egészségi állapotukból is. amelyekbőlláthatóan magától elkezdődik a terület erdősülése . A spontán betelepült növények fajösszetétele. Ha szántó. A gyümölcsész hosszasan időzik a leendő gyümölcsös helyén.

birs. (12. kajszi. málna stb. bokrainak végleges helyre történő vetését. Ez látszólagos hátrányokkal is jár.a rendszer egészéhez (és nemcsak a fogyasztási vagy piaci igényekhez) igazítva kell kiválasztani és a térben elhelyezni. körte. az emberi munkaerőt hasznosítja. ha éppen nincsen a végleges helyén álló megfelelő alany. mert az alkalmazkodó gyümölcsészet egyik előnye éppen az. amelyeket a gyümöcstermesztésben ma már csak vegetatívan szaporítanak (alma.vagy kialakításával és fiatal fák telepítésével kell kezdeni a munát. ellenállóképesség és élettartam érdekében előnyben részesítjük a magnemes fáknak. A nemes gyümölcsök és az alanyok szaporító szerveit lehetőleg helyi anyanövényektől szerezzük be. az oltványok alanyainak vagy a sövények fáinak.kép) Az alkalmazkodó gyümölcsös létrehozásakor a gyümölcstermő növények mellett a gyümölcsös környékén magukat jól érző (helyi) fajok betelepülésének elősegítése illetve betelepítése is szükséges. A könnyen betelepülő élőlények maguktól fogják benépesíteni a gyümölcsöst Telepítéskor a gyümölcs fajokat és fajtákat mindig . őszibarack.a gyümölcsös valamennyi élőlényét figyelembe véve . a gyümölcsös kialakításának legelején gyorsítani -44 - . Bonyolultabb munkaszervezést és több munkát igényel. jobban ki van téve a kártételeknek és gyomosodásnak A megnövekedett munkaigény probléma. A nagyobb életerő. viszont a befektetett pénztőke igen alacsony szintje (és az adósságmentesség) miatt a gyümölcsészt nem sürgeti a jövedelemszerzési kényszer. hogy az egyik legnagyobb bőségben rendelkezésre álló erőforrás t. A további teendők lényegüket tekintve hasonlóak az előzőekben említettekhez. így kivárhatja a haszonvételi lehetőségek megindulását A gyümölcsfajták fejlődésének és nagyobb változatosságának föm\tartása érdekében a nemes fák alkalmankénti vetését azoknál a gyümölcsöknél is alkalmazzuk. Helyben vetésnél a haszonvételi lehetőségek is hosszabb idő után nyílnak meg.). Kis házi faiskola (saját célra szaporitott fák) fönntartása több szempontból előnyös lehet: jó fajták leszaporítása akkor is lehetséges.

amely a gondozásunkra szorul. Molnár Géza: Erdőéltetés. itt fölsorolt szavak használata akkor helyes. térképvázlat készítése és a fák jelölése igen fontos. hanem élőlénnyé szerveződő ökológiai egység (szupraindividuális organizáció). szaporítási kísérleteket lehet végezni stb.szerepe. hogy a gyümölcsös és az ember kapcsolata egy személyes. Vol. vagy1s az. amelyet "erdőéltetésnek" neveznek. 6. amely során az ember engedi és elősegíti a gyümölcsöst abban. (mint a gyümölcsültetvény). hogy a gyümölcsös 1s gondoz. hiszen azzal szoros személyes kapcsolatot tartva. hogy élő egységgé szerveződjön. "Fönn is tartjuk" a gyümölcsöst. De a gondozás szóból nem derül ki a kölcsönösség. és az sem derül ki. Az éltetés szót az alkalmazkodó gyümölcsészettel rokon szemléletű erdészetből vettük át.45- .sokkal magasabbrendű. . Az ember szerepe a gyümölcsösben is éltetés. mint a gyümölcstermesztő haszonelvű és gazdasági kapcsolata az élettelen gyümölcsilltetvényéve1. A gyümölcsöst "műveljük'' is. ha annak egy-egy vonatkozását 9 Agócs József.egyébként meghatározó . ellát bennünket.a természetes szerveződés során . nem hangsúlyozódik eléggé a természet . A házi faiskola növényeinek pontos nyilvántartása. De a művelés és fönntartás szóban. figyelmet fordítva rá. A GYÜMÖLCSÖS ÉLTETÉSE9 A fejezetcímben szereplő "éltetés" szó némi magyarázatra szorul. egymást kölcsönösen segítő viszony. Sopron. és ne csak gyümölcsfák sokasága. TILIA. halmaza legyen. Gondozzuk is a gyümölcsöst. Az ember gyümölcsösben betöltött szerepére utaló. II.lehet a fák telepítését. amelyet az ember a természet erőivel együtt hoz létre. "művi") alkotás. mert az egy emberi (mesterséges.elveszítené gyümölcsös jellegét. mert az az emberi beavatkozás nélkül . gondját viseljük a gyümölcsös egészének és minden olyan elemének. 1996. Ember és gyümölcsös kapcsolataélő kapcsolata az élővel .

hosszabb és elágazásmentes törzs kialakítása) érdekében is végezhetünk metszést. dió. hogy ezek egymástól csak az emberi gondolkodásban különülnek el. METSZÉS A fá k metszését az adott faj és fajta növekedési és alaki jellegzetességeinek figyelembevételével. fiatalítást vagy gyógyító metszést is végzünk. tehát erőforrás is (lásd a haszonvételeknél). másoknál koronába metszést. de azzal az általános megjegyzéssel. amelyek fény hiányában előbb utóbb -46 - Számos . 6.). kőris. Az erőteljes metszésű mesterséges koronaforma is lehetséges. A ritkító metszésnél pl. a gyümölcsöst a gyümölcsültetvénytőL A konvencionális gyümölcstermesztés ugyanis iparszerű technológiával élettelen rendszereket művel.akarjuk hangsúlyozni a többivel szemben. a házközeli őszibarackfákon). főleg azokat az ágakat vágjuk ki. gyertyán. akác) a faanyag kedvezőbb haszonvétele (pl. a legkisebb szükséges beavatkozás elvének betartásával végezzük. amelyet metszéssel is fokozhatUJ\k. a valóságban nem. Egyes fáknál . A továbbiakban áttekintjük az éltetés egyes elemeit a gyümölcsészeti szakirodalom "szokásos" csoportosításában. különösen akkor. A lényeget azonban az éltetés fejezi ki. nemcsak önmagában érték. A szépség. hanem a gyümöksészeti turizmus egyik fő vonzereje. de csak ritkán és különleges esetekben (pl.a hatékonyság és a piac figyelembe vételemellett el sősorban a gyümölcsös igényei szerint h ozzuk meg. tölgy. A metszések melletti döntést. házi berkenye stb. esetben végzünk olyan metszést.koronába metszés után . amely a fa egyedfejlődésére való "rásegítés". ha meg szeretnénk különböztetni a gyümölcsészetet a gyümölcstermesztéstől. A gyümölcsös éltetésével visszaadjuk az élet rangját a gazdaságibürokratikus rend által irányított élettelen termelő rend szerekkel szemben.hagyjuk a természetes koronaalakulást (törökmogyoró.1. ritkítást. A nem gyümölcstermő fákon (pl.

amúgy is elszáradnának Az öreg fák fiatalításakor azokat az ágakat vágjuk erőteljesen vissza, amelyek a bőséges terméskor, vagy nagyobb szélviharoknál előbb utóbb maguktól is letörnének Ugyancsak gyakori a "gyógyító" metszés alkalmazása. (13.kép) Számos betegséget metszéssel viszonylag eredményesen lehet gyógyítani, pl. fagyönggyel vagy moníliával fertőzött ágak levágása. A ritkító és fiatalító metszés (és az azt kísérő sebkezelés) a sebek gyógyulását sokkal gyorsabbá teszi, és nagyobb akadályokat gördít a seben át történő fertőzések elé. Gyümölcstermő bokroknál gyakori az, hogy a koronába metszés idején rövid törzset alakítunk ki a könnyebb gondozás (további metszés, kaszálás) és betakarítás miatt. Pl. a húsos som, naspolya, vagy a birs esetében. Ez a forma csak fiatal korban hozható létre. Ha idősebb bokrokat akarunk törzses fává alakítani, akkor számíthatunk a gyökér- és tősarjak, illetve a törzs vízhajtásainak szinte kiirthatatlan tömegére. A levágott ágakat, nyesedéket a "szokásos" elégetés helyett halmokba vagy sövénybe rakjuk, amelyek lassan a talajba korhadnak Ezek a halmok kiváló menedéket nyújtanak számos vadon élő állatnak (pl. az ökörszem fészkelő helye, népes verébcsapatok, menyétek, sik1ók, lábatlan gyíkok, sündisznók kedvenc tartózkodási helye stb.). Csak az igen veszélyes és ellenálló kártevőkkel és kórokozókkal erősen fertőzött ágakat égetjük vagy ássuk el (pl. vértetű, tűzelhalás, monília stb.). A gyümölcsös rendszerének kialakulása előtt, mielőtt a kórokozók között beálina egy viszonylagos egyensúly, a halmokba rakott és évekig korhadókomposztálódó ágkupacok jelentős fertőző gócok is lehetnek. Később azonban ezek kórokozók és kártevők is hozzájárulnak a gyümölcsös teljességéhez, a biológiai diverzitás növekedéséhez, a betegségek és kártételek mérsékelt és kiegyenlített megjelenéséhez.(!) A kupacokba vagy sövénybe rakott ágakkal csaknem azonos szerepe van a helyben hagyott kidőlt idős fáknak, amelyek a talé}jba lassan belekorhadva járulnak hozzá a gyümölcsös sokféleségéhez..

-47-

A kaszálás és a legelés is a metszés kategóriájába tartozik. Kaszálással, vagyis a gyep metszésével nem egyedeket, hanem a lágyszárú növények egységét (társulását), a rétet formáljuk a szükséges mértékben. Ahogy a fák metszésénél cél lehet az, hogy ne nőjön olyan magasra, hogy ne lehessen betakarítani a termést, úgy a kaszálás esetében többek között az a cél, hogy "kezelh e tő" maradjon a gyep; illetve hogy ne erdősüljön be a gyümölcsös, megfelelo fajösszetétel alakuljon ki vagy, hogy szép legyen stb. Kaszálásnál ügyelni kell arra, hogy a rét élőlényeit csak a lehető legkisebb mértékben zavarjuk Nem árt, ha minden évben hagyunk kaszálatlan foltokat. Száraz időszako kban a fák körül rövid gyepet kell hagyni, szükség esetén ki kell tányérozni (kigyomlálni, fölkapálni), hogy a gyep növényei a fával a vízért vetekedve ne gyöngítsék a fákat. A kaszálásnál nagy gondossággal kell eljárni, mert számos esetben találunk olyan növényt, amely meghagyásra érdemes gyökérsa rj (szilva, meggy, birs ... ), alanynak alkalmas magonc (cseresznye, körte, galagonya, húsos som, gyepűrózsa ... ), vagy díszítő értékű, nektár- és virágpor termelő növény (kutyabenge, kányabangita, kecskerágó, szöszös ökörfarkkóró, réti füzény, .fekete nadál ytő, mogyoró ... ), esetleg tűzifának nevelh ető magonc vagy sarj (akác, fűz, nyár, ... ). Legjobb ezeket még a gyümölcsös tavaszi bejárásánál karéval megjelölni. Mind a hagyományos, mind pedig a7 alkalmazkodó gyümölcsösökben gyakori a sarjtelepekből (polycormonokból) álló facsoport, amelyeket a hagyományos gyümölcsész is kellőképpen kiritkítva és megmetszve hagyott feln ő ni Qellemzően birs, meggy és szilva). A kaszálás a gyümölcsös gyepének l egelő illetve rét haszonvétele m iatt is lényeges. Megfelelő kaszálással lehet a takarmánynak legkedvezőbb növénytársulást kialakítani, és a legnagyobb fűhozamot elérn i. A legelő és rét fajgazdag állománya növeli a diverzitást, produktuma jelentős haszonvételt biztosít, ezért a kiteljesedett gyümölcsösben a jelenléte elkerülhetetlen.
-48-

6.2. SZAPORODÁS/SZAPORÍTÁS, BETELEPÜLÉS/TELEPÍTÉS A gyümölcsösben számos élőlény szaporodik és telepü l be kívülről. Ezek a folyamatok biztosítják a gyümölcsös fo lytonos fejlödését, a szerveződési hibák javítását, a hiányok pótlását. A "szaporodás" és a "betelepülés" részben természetes úton, részben az ember által történhet. Ez utóbbi esetben beszélünk szaporításról és telepítésrőL A gyümölcstermesztésben csak szaporítás és telepítés történik, hiszen a természetes folyamatokat a terrnesztési technológia teljesen leállítja. A gyümölcsészethen azonban a természetes folya matokon alapszik a gyümölcsös éltetése. Szaporítani és telepíteni csak akkor indokolt, ha magától nem, vagy nem elég gyorsan szaporodnak és telepednek be a gyümölcsösbe a kivánt élőlények. Az élőlények csak akkor tudnak betelepüJni, ha a megfelelő é lőhel y rendelkezésre áll számukra. Az élőhe lyek ugyancsak létrejöheh"'ek a gyümölcsös természetes szerveződésében, vagy rnesterségesen, az ernber által. Az élőhelyek és é lő l ények viszonyának részlctezése helyett a továbbiakban csak a gyümölcstermő növények betelepüléséről/betelepítésérőllesz szó. (Az élőhelyek -kialakítá sát az 5.4. fejezetben tárgyaljuk.) Az alkalmazkodó gyümölcsészethen a gyümölcstermő növények szaporítása és telepítése nem elválasztható folyamat, a telepítésnek része a szaporítás. (Ebben is kü1önbözik a gyümölcs termesztő ültetvényé től, amelyn ek létrehozásában és fön n tartásában az egyes munkafolyamatok projektszerűen szakaszolva vam1ak, így a szaporítás is teljes méctékben elkülönül a telepítéstől.) 1\ szaporítás tel ep ítéstő l való teljes elválasztása nem lenne helyes. A részleges szétválasztásuk (pl. A h ázi faiskolában) csak átmeneti megoldás lehet annak érdekében, hogy el őbb bekövetkezzék a gyümölcs h aszonvétel l ehetősége.

- 49 -

) Mind az ivaros. szilva. amely az anyanövényével azonos tulajdonságú gyümölcsöt fog teremni. hogy pusztulása esetén az utódaiban élhessen tovább.2. maggal való szaporodás is. Szárnos más vegetatív szaporodási mód mellett sok olyan sarjra számíthatunk a gyümölcsösben. A gyümölcsös arról is gondoskodik. hogy a nem megfelelő helyen nőtt.6. pl. amelyekre nem jellemző a sarjképzés. Ha tehát erőteljes gyökérsarj-képződést akarunk kiváltani.ha nem szánunk számukra élőhelyet-kivágjuk őket. még ne adja át életerejét az utódainak. Ekkor . melynek eredményeként sarjtelepek (polycormonok) jönnek létre (pl. vagy . és arról is.) A gyümölcstermő növények természetes szaporodási módja az ivaros úton. akkor meg kell szabadítani akár a tő-. Füge. erőteljesen vissza kell metszeni az anyanövényt. Gyümölcstermő növények szaporodása/szaporítása A gyümölcsösben élő. A sarjak képződése különösen akkor erőteljes. hogy tőben kivágjuk Ha viszont meg akarjuk menteni a sarjképző fánkat. Volt már szó a sarj képződésről.ha megfelelnek igényeinknek és a gyümölcsös is megfelelő környezetet nyújt -50 - . Gyakran használják ki ezt a jelenséget az iparszerű gyümölcsültetvényekben a fák "gyötrésével" a gyorsabb termőrefordulás. málna). birs. ha az anyafa a halálának közeledését érzi. vagy nem életképes magoncok elpusztuljanak. a termésképzés is fölerősödik.megpróbál sarjak növesztésével utódokról gondoskodni. vagy helyett. mind az ivartalan úton keletkezett fiatal növények . ha élne. akár a gyökérsarjaitól. Ezeket vagy meghagyjuk és gondozzuk. (Csak néhány idegenből származó gyümölcstermő növény nem képes a mi termőhelyi körülményeink között ivarosan szaporodni.érezve az élete megrövidülését vagy közelgő végét . fekete eperfa. Meggy. különösen azoknál a fáknál. szaporodásra képes gyümölcstermő növények maguktól is szaporodnak. szükségünk van rá. ami olyan mértékű is lehet.1. hogy a magoncok fölnőjenek. több vagy szebb gyümölcsök érdekében. illetve a nagyobb. hogy ezzel "tudassuk" vele: még sokáig szeretnénk. (A sarjképződés mellett. ha az anyanövény beteg. idős vagy meg van csonkítva.

és vízellátottságú talajon viszont a karógyökér jelentősége sokkal kisebb. Idő) a legállékonyabb (legellenállóbb. hiszen nem kell elszenvedniük az átültetést. legszebb) növényt eredményezi. vagy beoltása nemes fajtájú növénnyeL Ugyancsak lehet valamelyik vegetatív szaporítási módot alkalmazni. telepítésről beszélünk.számukra . Ez az elágazás nem kedvez az erőtelj es növény kialakulásának. A gyümölcsös számára legkedvezőbb a gyümölcstermő növény magjának végleges helyre vetése. amely hosszútávon (lásd: 2.1.51 - . különös figyelmet kell arra fordítani. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz. Ez a természetes folyamat. hogy a szaporítási hely termőhelyi tényezői minél jobban hasonlítsanak a végleges hely adottságaihoz és hogy az átültetés során ne sérüljön a növény gyökere. akkor kényszerülünk a faiskolai szaporításra. mert általábankülönösen tekntettel a klímaváltozára . majd a magonc meghagyása magnemes fának. Ha valamilyen oknál fogva nincs lehetősége a végleges helyre vetésnek. Különösen igaz ez a karógyökerű fákra.kép) Mind a magától fölnőtt fák meghagyása.") Amennyiben a fákat faiskolában magvetéssei szapori~uk.n kersztül.) A maguktól növekedő magnemes vagy alanynak való növények a többi növény hatására gyakran tőben vagy alacsonyan elágaznak. ha az oltóvessző kívülről származik.nem eredményez eléggé állékony növényeket. mind a végleges helyükre vetett fák egyedfejlődése zavartalan lehet. A vegetatív szaporítás csak szükségmegoldás lehet.oltással vagy oltás nélkül fölnevelhetők. legjobban termő. (Oltás esetén. A satnya gyökérzet jelentős hátrányt jelent a fa egész életé. jó tápanyag.. amelyeknek karógyökere az átültetés során általában megsérül (kényszergyökérmetszés). (Erről részletesebben lásd: "10. (14. legerősebb. Sekély termőrétegű. illetve körbegyomlálással könnyen megerősíthetők. leghosszabb életű. Ha a gyümölcsös belső folyamatai nem végződnek megfelelő szaporulatban. Mélyre hatoló gyökér csak egyes fajoknát ' . akkor válik szükségessé a szaporítás. A meghagyandó kis magoncok (vagy gyökérsarjak) némi metszéssel.

Kívülről -52 - .2. A végleges helyen történő szaporítás ezért nem jelent előnyt a faiskolábót vagy természetes élőhelyről való átültetéssei szemben. és hogy a gyümölcsös be tudja fogadni a magokat (biztosítson megfe l elő magágyat). (Könnyen megfigyelhető pl. illetve ahhoz az igényünkhöz. faj és fajta összetételének tudatosabb kialakítására. A nagyon zárt gyep helyenkénti megszaggatásával. Ez u tóbbi mesterségesen is megteremthető. hogy az üzemi gyümölcsültetvényekkel szemben ne m nagy alapterü le tű. de viszonylag sekély. esetleg 1-2 km-re magtermő gyümölcsfák. de lehetőséget ad a gyümölcsös szerkezetének. Fiatal fák ültetése setén a kiásott gödör alakjának . Az.2.) Ha a fenti módon nem telepüh1ek be gyümölcstermő növények a gyümölcsösbe. ugyanúgy. csíkok beleszántásávaL A közeli magtermő fák hiánya magok szétszórásával pótolható. Minél gazdagabb terület talajlakó élőlényekben. biztonsággal számíthatunk a gyümölcstermő növények megjelenésére. hanem a viszonylag kis alapterületű. A gyökér alakja jó esetben függőlegesen megnyúlt.igazodnia kell a beültetendő fa gyökerének alakjához. mint ahogy a maguktól fölnőtt alanyok beoltása kívülről származó vesszővel. hanem legalább 50 cm mélyen vágjuk el.akár néhány nap alatt "süllyed" a talajba. Hátránya a nagyobb mw1kaigény és a kisebb állékonyság. hogy a gyökér minél mélyebbre hatoljon . hogy legyenek pár száz méterre. így ha a betelepülés feltételei adottak. de mélyebb gödör ásása a kedvezőbb. pl. Alapfeltétel .különleges esetben alakul ki. Gyümölcstermő növények betelepülése/betelepítése a gyümölcsösbe hozott szaporítóanyaggal a növény végleges helyén való szaporítás egyben telepítés is. hogy a talaj felszínére került dió milyen gyorsan . elsősorban a giliszták áldásos munkája révén. mert a fa gyökerét a kiásásánál nem a szokásos 25-30 cm. Ez az oka annak. annál nagyobb esélye van a bekerü l ő mag megfoganásának. A gyümölcsfák magjainak terjedésére igen hatékony módszerek alakultak ki a természetben. 6. akkor vagy a növények végleges helyrevetésével vagy fiatal fák beültetésével lehet azt pótolni.

A gyümölcsös legjobb rendszerműködése érdekében a telepítésnél kialakítandó szerkezet az adott területen jellemző természetes vegetáció szerkezetéhez hasonló legyen. Ez a vegetáció az egész Kárpát-medence területén vagy erdő, vagy erdős sztyepp. Előnyös tehát az erdő jelleget mutató, ligetes, gyepekkel tarkított szerkezet kialakítása. Akár magától nőtt, akár vetett vagy beültetett fáink vannak, hasznos lehet az ökológiai "r" stratégiát követni. Ennek számunkra fontos sajátossága az, hogy egyes élőlények azzal érik el kellő számú utód életben maradását (vagyis a populáció fennmaradását), hogy nagyon sok utódot hoznak világra, számítva azok nagy részének elpusztulására. A gyümölcstermő növények gyakorlatában ez azt jelenti, hogy sokkal több magot kell elvetni, sokkal több magoncot vagy sarjat kell meghagyni, illetve valamivel több fiatal fát kell beültetni a gyümölcsösbe, mint amennyinek elegendő hely a rendelkezésére fog állni kifejlett korukban. Ezzel biztosíthatjuk elegendő számú gyümölcstermő növényünk fölnövekedését, hiszen ha el is pusztul egy részük, a maradék megmarad. (Ha túl sok marad meg, később mi is megritkíthatjuk.) Ennek a stratégiának az is az előnye, hogy- ivarosan szaporított, vagy ismeretlen eredetű fáknállehetőségünk nyílik a jobb változatok kiválasztására. 6.3. T ALAJÉL TETÉS Az árutermelő mezőgazdálkodásban a talaj termőképessége a cél, és ennek a célnak lett alárendelve a talajélet, vagyis a talajban élő élőlények gazdagsága, sokfélesége. Az alkalmazkodó gyümölcsészet számára nem a talaj termőképessége a fontos, hanem az élő talaj (mint egész), amelyben magától értetődően gazdag, burjánzó az élet. A talajt élő közegnek tekintjük, így nem az abban álló gyümölcsfa táplálása a dolgunk, hanem a talajé azért, hogy azt minél nagyobb életerőben tartsuk. A talajélet részese a gyökerét a talajba eresztö fa is, annak ellenére, hogy hajtásával kinyúlik belőle. Az élő talaj táplálja a legmegfelelőbb módon a fáinkat, tehát a talaj éltetése a

- 53 -

dolgunielOA talaj termőképessége szót abban az esetben használjuk, ha az élő talajról a benne növő fák tápanyaggal való közvetlen ellátásának vonatkozásában beszélünk. A talaj következő beavatkozásokkal éltethető : 1. 2. 3. A talaj életfeltételeinek javulását közvetlenül elősegítő tevékenység. A talaj életfeltételeit rontó (kü lső) hatások elhárítása. A talaj fölkészítése arra, hogy képes legyen védekezni az káros hatásokkal szemben.
őt érő

6.3.1.

A talaj életfeltételeinek javulását közvetlenül tevékenységek

elősegítő

A gyümölcsösben a talajélet számára sokféleképpen tudunk kedvező feltételeket teremteni. A talaj trágyázása, öntözése, kapálása (a fák kitányérozása), megfelel ő növén yegyüttesek telepítése (a gyökerek talajra kifejtett hatása) stb. A talaj é letképességét meghatározza az, hogy az alkalmazkodó gyümölcsösben nincs hulladék, így a képződő anyagok többsége bekerül a tápanyag helyi körforgásába. A gondozás során képződött szerves maradékok többsége (pl. nyesedék, kihúzott gyomok, kaszáJék) legjobb, ha azonnal a végleges helyükre (a talajra) kerülnek, mint ahogyan az a természetes erdőknél és gyepeknél is történik. Külön halmokba rakásuk csak ritkán indokolt. A gyümölcsösből kivitt termékek által okozott tápanyaghiány nagy részét a gyümölcsös képes pótolni. Ha mégis tápanyaghiányt tapasztalunk, használhatunk táp-, vagy talajjavító anyagokat. Ezek milyenségét elsősorban az eredetük alapján érdemes megváJasztani. A használt anyagok lehetőség szerint természetes eredetlíek legyenek, azon belül is helyben előállítottak.

10 Az éltetés szó az alkalmazkodó gyümölcsészet szemléletében sok más élőnek tekintett rendszer kulcsszava, így beszélhetünk az erdő, gyümölcsös, talaj, közösség, család stb. éltetésérőL

-54-

Fák ültetésénél és vetésénél a kiásott gödörbe érett szerves trágyával kevert földet szórjunk vissza. Idős fák csurgója alá rétegezett szerves trágya is sokat segít, különösen akkor, ha egészen sekélyen a talajba forgatjuk, illetve ha kaszálékkal takarjuk. A talajba mélyen hatoló karógyökér fontossága abban is megmutatkozik, hogy a tápanyaget a mély rétegekből is képes fölvenni, sőt - elérve a talajképző kőzet felszínét - gyökérsavaival egyes elemeket kioldva és a talajfelszín fölé emelve (tápanyagpumpa) tápanyagokban gazdagítja a talajt. A gyümölcsös növényeinek sokfélesége azt is jelenti, hogy sokféle gyökéralak van jelen a talajban, amely a talaj igen vastag rétegét kiegyenlítetten hálózza be. Ezzel biztosítható a talaj tápanyagtartalmának legteljesebb kihasználása. Ez a - függőleges és vízszintes irányban kiterjedő "gyökérháló" fontos felada tokat lát el az élő talaj számára is: lazítja, levegőzteti a talajt, megkönnyíti a víz behatolását, utat nyit a talaj más élőlényeinek, bomlástermékei táplálják a talajélőlényeke t, szimbionta kapcsolatban van számos mikroorganizmussal stb.

6.3.2.

A talaj életfeltételeit rontó

(kül ső)

hatások elhárítása.

a talajt csak nagyon indokolt esetben forgatjuk, hogy ne roncsoljuk el a természetes szerkezetét. Kerüljük a talaj tömörödését okozó nehéz gépek használa tát, az eketal p betegséget okozó szántást. A szél szárító hatását sövények, fasorok és -sávok ültetésével, a párologtatást talajtakarással és kapálással akadályozhatjuk meg. A talajtakarásnál vigyázni kell arra, hogy csak a jól átnedvesedett talajt takarjuk, mert száraz talajnál nem megőrzi a vizet, hanem elzárja a talajt a csapadéktól. Ha mód van rá, akkor a csapadékvíz visszatartásával (az elfolyás gátlásával) juttatjuk több vízhez a talajt, esetleg emeljük a talajvíz szintjét.

Mindenekelőtt

- 55 -

Meszezéssel.56- . rendszerműködését magasabb szintre eme lő tevékenységek köre. azt is közelíteni kell a semlegeshez. Szükség esetén hosszú ideig pihentetni kell a talajt. Előhelyek . A talaj fölkészítése arra. nem is adott "talajbetegséget" kell gyógyítani. annál több élőlény telepszik be. 6. szerves trágya).6. ÉLŐHELYEK KIALAKÍTÁSA • A gyümölcsös egy olyan élő rendszer. A stabilitás egyik fontos tulajdonsága a kiegyenlítettség. javítani kell a talaj szerkezetét szerves anyag hozzáadásával (pl. amelyek közüJ csak néhány példát sorolunk föl. annál összetettebb körfolyamatok jönnek létre. A talaj életébe beavatkozó minden korábban említett tevékenység szolgálja ezt a célt. Minél többféle élőhe ly alakul ki a gyümölcsös rendszerében. Tehetjük ezt pl. pl. Zöldtrágya. vagy nagy cellulóz tartalmú anyagokkal. Ezek mindegyike otthont nyújt valamilyen élőlénynek. Pl. Szerves trágyával (N). hamu vagy vakolat talajba keveréséveL Ha szükséges. annál stabilabb a gyümölcsös. A növények h aszonvétele . az élőlények kiegyenlített menny isége (populáclónagysága). építési törmelék). vagy megfelelő szemcséjű anyag h ozzáadásával (pl.3. Be kell állítani a szén-nitrogén arányt a talajban. Homok. Nem adott káros hatást kell kiküszöbölni. hogy képes legyen védekezni az őt érő káros hatásokkal szemben. szempontjából kiegyenlítettek a kártételek és a betegségek. Ha a talaj pH-ja kileng a túl lúgos vagy a túl savas felé. mint pl.4. hogy nem szabad forgatással a szerkezetét elroncsolni. vagyis azok élőhelye. Ez a talaj immunrendszerét erős í tő. hogy a mikroorganizmusok számára megfelelő arányban legyen jelen a fehérjeszintézis alkotórésze (N) és az energiahordozó (C). Komposztálódó kaszálék (C).3. hanem a talaj szerveződését. amely számos viszonylag önálló egységből áll. rendszerműködésé t kell javítani. ami elsősorban azt jelenti. Kiegyenlített mikroklíma és vízellátás. Számos egyéb teend őnk is lehet.

különböző csapdák. illetve alakítható ki.1. További gazdagításuk.közvetlen beavatkozásokat is tehetünk: elszaporítunk egyes élőlényeket. hernyózás stb.4.kép) 6. folyóvíz. sövény. amelyek jelenléte. A gyümölcsösöknek a tájban való rnozaikos elrendeződése esetén . rnűvelt teriilet (szántó vagy kapás növények fol~ai). macsár .. holló. így a sokféleség érdekében tett legfontosabb gyümölcsészeti beavatkozás az élőhelyek létesítése. Magányos (szoliter) fák Egyedülálló fa nemcsak gyümölcsfa lehet. gyep. A gyümölcsös minden. (15. ). varjú. illetve a gyorsabb kialakulásuk érdekében számos lehetőségünk van. Ezeken a nagy csoportokon belül szárnos élőhely jöhet létre. vastag ágai előbb utóbb több madárfaj kedvelt fészkelőhelye lehet (pl.az élőhelygazdagságuk rniatt . Búbos banka. Az élőlények előfordulásában megmutatkozó kiegyenlítettség érdekében . trágyája további élőhelyeket alakít ki. A lehetőségek nagy száma rniatt csak példákat mutatunk be. vizes élőhelyek (nyílt víz.. és továbbfejleszteni. az adott tájban lehetséges élőhelyféleséggel rendelkezhet: egyedül álló (szoliter) fa. maguktól is létesülnek.ha az még nem megfelelő a gyümölcsösben. -57- . sárgarigó).). vagy korlátozzuk a szaporodásukat Ezek a beavatkozások azonban már a növényvédelern közvetlen eszközei közé tartoznak (pl. A gyümölcsös ökológiai (természetvédelmi) értékét éppen az élőhelygazdagsága adja . Terebélyes lombkoronája a madarak számára ideális hely. facsoport.nagy száma és változatossága nélkül nem jöhet létre sokféleség.a területi arányuknál nagyobb ökológiai szerepük van. Előhelyek . Gyomlálás. amelyeket meg kell becsülni. Árnyékukban a legelő állatok h{ísölhetnek. Komoly esztétikai értéke is van.

a túlzott napsütést és forróságot. egyes fajok (pillangósok) nitrogéngyűjtők stb. májvirág. Az ágkupacok speciális esete az ágakból összehordott sövény. siklóknak fontos búvóhelyei. Száradó és korhadó fák. korhadó fákat.. fasor Szerepük hasonló a facsoportokhoz.. Sövény. Ökörszem). ha biztosítani tudjuk az állandó nedvességét.embertől viszonylag védett bensőség.4. Igen jelentősek a helyi klíma kiegyenlítésében (a szárazságot. a kid ől t fák egy részét helyben hagyva kapjuk a száradó.4. Feladatát akkor látja el magas szinten. gyógynövény és gomba termőhely. A kidőlt fák az első néhány évben szobor j elleg ű esztétikai képződmények. Menyét). kosborfélék) és . magasabb relatív páratartalom. avarral borított talaj. Facsoportok A gyümölcsös egy csopo rtban sű rűn álló erdőszerű foltjai. kisragadozóknak (pl.és denevérodúkkal ezen állatok betelepülése meggyorsítható. kaszálórét. Fontos élőhel y. A tavaszi madárzsongás legfőbb forrása. Ko mposztlódásakor számos talajlakó élőlény szaporodik föl benne. ágkupacok. téltemető. fasáv.4.kép) 6. A kaszálék is hasonló élőhely. Gyep Karbantartását a metszésnél leírtuk. Tavaszi éve lők: hóvirág. és egyúttal számos haszonvétele is van: legelő. vizét sokáig megőrzö.58 - .2. 6. kaszálék Az idős fákat.nem utolsó sorban . a .5. kellemes látványt is nyújtanak Az ágkupacok rágcsálóknak.3. méhlegelő. száraz ágakat meghagyva.4.6. amely egyúttal a talajt is védi. Ezek főleg az aprító és lebontó szervezetek é lőhelyei. sündisznónak. egyes madarak fészkelőhelyei (pl. 6. kankalin. . Amíg csak fiatal fákból áll. (16. madár.4. keltike . annak előnyeivel: zárt felülettel elhatárolt árnyékos és szélmentes bel ső rész. betelepülő árnyékkedvelő növények (pl.

korhadó fák.59- . árvaszúnyog.6. de számos szárazföldi faj szaporodásához is nélkülözhetetlenek (pl. A legtöbb esetben mód van mesterséges kialakításukra is. annál hasznosabb szerepet töltenek be. tó. Egyes gyomok és állatok túlsúlyát meg kell akadályozni. PVC cső az egerek számára. Minél változatosabbak. pocsolya.). kaszálékhalmok. A sövény zártabbá tehető egyes hajtásainak összefonásával.és denevérodúk. gallykupacok.. szúnyog. Magvetéssel. nektárt adó (mézelő) növények ültetése a nektárszívogató rovaroknak.4. Madár. madáritató és etető. pihenő vagy búvóhelyet létesíteni. szitakötő. Mindegyik hajlamos a spontán kialakulásra. Vizes élőhelyek Kút. fészektartó vas a gólyáknak stb. de kialakulása kis rásegítéssel meggyorsítható.. béka . itató-. Viszonylag szegényes élőhelyek. fűszemövény. Nemcsak a vízben élő szervezetek számára teszik lehetővé a betelepülést. amelyek további élőhelyek Valamennyi élőhelyféleségnél számos kis beavatkozással lehet az élőlények számára mesterséges táplálkozó-. magas talajvizű területek. Ezen a területen lehetnek a háztartási hulladékból álló komposzthalmok.7.4. bozótos. fészkelő-. nádköteg a rovarok szaporodásához. "T" fák ragadozó madaraknak. szaporodó. amelyek másutt kevésbé találnak helyet maguk számára. foltok). ültetésseJ gyorsítható a betelepülésük. illetve vesszőinek és gallyainak erős visszametszésével 6. . vízfolyások.viharos szeleket mérsékelik). dísznövény és gyógynövény kertek. 6. zöldséges. formálható. Művelt területfoltok Ilyenek a fák között kialakított gabonatermő területek (csíkok. de olyan élőlények számára nyújtanak otthont. pocsolya.

de annak stabilan beáll egy még elviselhető mértéke.. A termékek sokfélesége és a nem járványszerű betegségek állandó szinten tartják a lehetséges haszonvétel mértékét. a hullott vagy hibás gyümö lcsöt is hasznosító földolgozási eljárásokkal (pl. Am az emberről semmit sem tudunk. Ez megmutatkozik m'inden szinten: kémiai összetevők cserélődése a sejtben.ilönösen táplálkozás-élettani szempontból igen előnyös. kandírozás). oldal . a gyü mölcsös pedig igényli. hogy a haszonvételi módok és termékek típusai évről évre változnak.. hogy "( . aszalás.. A gyümölcsös. A kártételek és betegségek bizonyos termékcsökkentő hatását az ember elviseli. amelyek maximális hozamra vagy a termékek piaci minőségére kényszerítenének bennünket.és pálinkafőzés. gyümölcslé nyerés. az individuumoké n népességben stb.kí. A biológiai és szerkezeU sokféleség következtében a kártételek és betegségek miatti veszteségekre mindig megbízhatóan lehet számítani. mégis alig igényel védelmet a kórokozók és kártevők ellen. Az elveszett termés mennyisége jelentősen csökkenthető ' 1l Ludwig von Bertalanffy: . Ez utóbbi . annak ellenére.6. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. lekvár. Budapest. Itt nincsenek olyan pénzügyi feltételek. bor és ecetkészítés. "11 A gyümölcsösben a termékek összetételének év ről évre történő változása a gyümölcsös individuumainak változására vezethető vissza.. NÖVÉNYVÉDELEM Bár a gyümölcsös a betegségek és kártételek sokaságát tartalmazza (kórokozó diverzitás. Nagy tehát egyrészt a termelési biztonság. de az egyes termékek mindig mások. és az összhaszonvétel tehát mindig ugyanaz. kártétel diverzitás). 1991 79. a sejteké a soksejtű organizmusban.60 - .5. és másrészt a terméksokféleség és vállozékonyság.a gyümölcsös stabilitásán túl . Ez összhangban van a rendszerek azon lényegi sajátosságával. ) összetevőik állandó változásban maradnak fenn.

oltványok vegyszeres véd elme ú n. oltván yok erős fertőzése esetén. akkor sem. vagy erőszakosan terjedő gyomok gyérítése érdekében. A növényvédelmi eljárások során nem szabad nagyobb térben ható. az élőlé nyek széles körét károsító eljárást alkalmazni. Ezzel elkerülhető az a metszetlen fáknál gyakori eset. sok esetben a vázágak hasadnak le a termések nagy súlya alatt. Lokálisan viszont indokolt esetben erős módszerek is megfelel őek lehetnek (pl. hogy a "férges" vagy beteg gyümölcsök hullásával egy természetes termésritkítás történik. hogy a kórokozók vagy kártevők mennyire fognak ki a gyümölcsös saját védekező rendszerén. őszibarackfák. de csak lokálisan. A ház körüli "intenzívebben" művelt gyümölcsös rész is igényelhet alkalmanként vegyszeres növényvédelmet. körte és szilvafákon előfordulhat. esetleges táplálkozási értékét de érdemes lenne vizsgálni. zöldségpalánták. egyedi esetekben szükségesek. Bárm ilyen idegen a mai fogyasztói szokásoktól. N éhány tapasztalat azt sejteti. ~övényvédelmi -61- . légypiszok foltosság). vagy igen nagy esztétikai és eszmei értéket kép viselő öreg fá k). Az alma. de a gyümölcs fe lületén é lő ártalmatlan gombafolto k esztétikai értéket is képviselhetnek (pl. olyan fertőzés esetén. megfelel a~ "ökológiai gazdálkodás" szabályainak). hogy a gyümölcsfák egyes "kórokozókkal" szimbiotikus b pcsolatban vannak. 12 Akkor is szükséges lehet a beavatkozás. amit a már korábban emlitett ellen álló kórokozók és kártevők okoznak. ritka növények. ha különlegesen értékes élőlények utolsó példányainak megmentése a cél (pL egyes gyümölcsfajták utolsó fái. ha az viszon ylag "szelíd" módszer (pl. pl.-\ betegségeknek alkalmanként előnye is lehet. hogy ágak. Pl.. Nem ismerjük ezeknek a gombáknak az élettani hatását. hanem abban az értelemben. A vegyszerhasználatnál a 12 Az ellenállóságot illetve az erőszakosságot nem a vegyszeres vagy agrotechnikai növényvédelmi eljárások vonatkozásában értjük. beavatkozások tehát csak különleges. vadászó permetezéssel).

) védelme a gyümölcsültetvények . ahol élőhelyet biztosít számos lebontó szervezetnek. Az egyedi gondozás számos konkrét tevékenységben valósul meg. de kivételes és indokolt esetben erős és szintetikus szerek is használhatók. amelyekért a gyümölcsész felelősséggel tartozik.ugyanakkora helyet elfogJaló .de nő a gyümölcsös egészének stabilitása. és esetenként a törzs is a gyümölcsösben hagyható. Az egyedi kezelés az alkalmazkodó gyümölcsészet szemléleti hátteréből. emberi oldalából is természetes módon következik. Ebben az esetben . vagy idős fák az élet védelme.kivételes esetektől eltekintve. Az alkalmazkodó gyümölcsészetben. illetve a termésminőség javítása. A sérült.ha van esély a gyógyulásukra . Az idős fák a legtöbb esetben méltóságban.természeteshez minél közelebb álló és minél gyengébb hatásúak ajánlottak. A gyümölcsész tehát egyenként ismeri a fáit. A növényvédelmi beavatkozásoknál a fák egyedi kezelése nagy hangsúlyt kap.a fák élethosszig tartó ápolása történik.az alkalmazkodó gyümölcsészet tevékenységei közé tartozik. Ennek lehetőségét az adja. vagyis közvetve a nagyobb jövedelem. mint egy gyümölcsültetvényben. A sérült fák gyógyítása is .akár 20-40 gyümölcsfájának védelmével egyenértékű. és ezek célja nemcsak a hozam növelése. amikor a gyümölcsös egy-egy élőlénye elpusztul. török mogyoró stb. vagy akár egy-egy gyümölcsfaj vagy -fajta eltűnik a kártételek vagy betegségek miatt. természetes módon halnak meg.az egyébként természetes . a zokkal szinte személyes viszonyban van (akár nevet is adhatna mindegyiknek). (17. Az egyedi gondozás gazdasági szükségszerűsége is abból fakad.bár veszteség éri a gyümölcsöst . hogy a fajlagos egyedszám sokkal kisebb (legföljebb 100-150 fa hektáronként). a kor tisztelete alapján is gondozásban részesülnek. Itt a növények nem jövedelemtermelő eszközök. hogy a 100-150 m2 területet elfoglaló fák (alma. dió.kép) -62 - .esetet. hanem társak. Sokszor el kell viselni és hagyni kell azt . ellenállóképessége.

épületfa.Ma szinte mindenütt komoly problérnát jelent a fák törzsét. AZ ALKALMAZKODÓ GYÜMÖLCSÉSZET HASZONVÉTELEI A gyümölcsös . Valójában a helyi fogyasztási igények jelentős része kielégíthető a gyümölcsösből. mert a gyümölcs a fő terméke. amelynek keretein belül szinte rninden. hiszen a mozaikos mintázata és a mintázati sokfélesége miatt szinte minden. mert a gyümölcsfák alkotják a gyümölcsös ökológiai vázát.egyéb alapanyagok (gyapjú. halhús . toll stb. bútorfa. szarvas. dísznövény Méhészeti termékek Gomba Gabona és más szántóföldi növények A gyümölcsös karbantartását végző állatok termékei: . 7. fűszer.és gyógynövény. lomblevéllel és hajtással táplálkozó vadak kártétele (rágcsálók. Részletezése helyett csak azt rnutatjuk be. bőr. őz. .hú s. medve). Az ellenük való védekezés hagyományos vagy újabb egyedi védelemrnel csak részben oldható meg. fonásra alkalmas) növény. szőr. textil.változatossága és változékonysága következtében sokféle közvetlen haszonvételre ad lehetőséget.tOJaS . hanem azért. A gyümölcsös nem is azért kapja nevét a "gyümölcs" -ről. nyersanyaga stb. a háztartásban és a közösségben létfontosságú termék előállítása lehetséges. hogy milyen sokféle terrnék állítható elő a gyürnölcsösben. gyökerét rágó. nyúl. a komplex paraszti gazdaságra jellemző termék előállítható: • • • • • • • • Gyümölcs Ipari fa: kéziszerszám. ipari (festő. vesszősep rű Zöldség. csont. sza rv.) -63- .tej és tejtermékek .. Tűzifa fűzvessző. Igazi védelmet az éssze rű vad gazdálkodás nyújthatna.

A közvetett haszonvételeket . pl. Ezek mindegyike a közösség számára pénzben kifejezhető megtakarítást is eredményez.• Ló. -64 - . gomba. hogy ezek közül a turizmus és az arra épülő helyi értékesítés jövedelemtermelése a háztartások szintjén is meghaladhatja a közvetlen haszonvételekét. az egészséges életrnódban (lovaglás). A ló annyiban a gyümölcsös terméke. ha a közvctlcnül elfogyasztott javakat a piacon kellene megvásárolni. széna és tűzifa behordás. illetve nem elhanyagolható szerepe van a gyerekek nevelésében. 8. hogy a nyers és azonnali fogyasztáson túl sokféle más lehetőség is adódik. TARTÓSÍTÁSA A gyümölcsös sokoldalú haszonvételéből következik. de meg kell említeni.itt nem részletezzük. gyümölcs. vagy cserealapnak alkalmas. helyettesitési értékének kiszámításával lehet forintban kifejezni. csak néhány J 3 A közvetlen haszonvételt a közvetlenül elfogyasztott javak ÚJ. A GYÜMÖLCSÖS TERMÉKEINEK TÁROLÁSA. amelyet akkor kellene kifizetnj. FÖLDOLGOZÁSA. hogy a gyümölcsös képes számára helyet és a teljes takarmányszükségletét biztosítani. Nem térünk itt ki ezeknek a lehetőségeknek a részletezésére.1. gyomlálás.ák. A termékfajták döntő többsége (pl.l3 Közösségi szinten (település. térség) a közvetett haszonvételek a működő táj lakosságmegtartó képességében és foglalkoztatásában. a közösségi autonómia növekedésében csúcsosodnak ki. gabona). tojás) azonban olyan nagy fölöslegben termelődik. méhészeti termékek. A ló pedig a gyümölcsösben alkalmanként szükséges "vonóerőt" tudja nyújtani. a közösségi "szolgáltatások" újjáéledésében. hogy eladásából komoly bevétel származhat. tűzi fa. talajmunk. így lesz összehasonlítható a piaci bevételekkeL A helyettesitési érték azt a pénzösszeget jelenti. szamár A haszonvételek jelentős része általában "csak" önellátásra alkalmas (pl.

Kir. karbantartásnak az elvét. amelyek korszeru tudományos ismereteken alapulnak. Budapest. dísznövény. földolgozás és tartósítás hagyományos módszerei és eszközei ma is használhatók.65 - . Akár él hagyományos.. (2) Horn János: Zöldség és gyümölcs elraktározása. M. illetve az alkalmazott berendezés. Kir. tojás.általános szempontot említünk meg. (3) Gyümölcsaszalás és zöldségsúrítás házila& M. méhviasz . a katatásoknak és fejlesztéseknek nem az alkalmazkodó gyümölcsészet és a családiközösségi méretű földolgozás a legfőbb területe. Ezek a kiadványok akkor olcsón. de szükség lenne a korszerü ismeretek alkalmazására is. méz . javításnak. Huxley már idézett gondolata ebben az esetben is érvényes. vagy díjtalanul megszerezhetők voltak. 1943 . Ezzel csökkenteni lehet a gyümölcsészet külső függését.. ) vagy nem gyümölcs jellegű élelmiszert (tej. akár a mai technikai ismereteknek megfelelő a földolgozás. Számos nem élelmiszer terméket ("ipari" fa. ) szalgáltat a gyümölcsös. sz.. A M. tárolás vagy tartósítás módja. a helyi anyagok és helyi energia használatának. 8. amikor a kisléptékű gazdálkodás központi segítésben részesülj. A kistermelő jelenleg nincsen fölszerelkezve olyan ismeretekkel és eszközökkel. Földmívelésügyi Minisztérium kiadványa. a helyi elkészítésnek.. Sajnos a kutatások és fejlesztések elsősorban nem ebben az irányban történnek. Budapest.. Jó példa is van előttünk arra. ll. amelyek földolgozásának tárgyalása nagyon messzire vezetne. Budapest. és egyúttal az alkalmazkodó gyümölcsészetnek is megfelelnek.. Földmívelésügyi Minisztérium Gazdasági Szakkönyvei. sz. mindenképp hasznos betartani az egyszerűség. M. 14 A mai gazdasági-bürokratikus 14 Témánk szemponijából a sorozat három könyvét említem meg: (l) Sávoly Sámuel: Termések téli eltartása. Földmivelésügyi Minisztérium 1930-as és 40-es években kiadott "Gazdasági Szakkönyvek" sorozata a gazdálkodás széles területén adott hasznos ismereteket. propolisz. Kir. Földrnivelésügyi Minisztérium Gazdasági Szakkönyvei. 1942. 1930. Kir. ezért maradunk csak a gyümölcsöknéL A kisléptékű tárolás.

vagyis fogyasztásra kedvezőbb állapotba hozzák a terményt.66 - . Mind a földolgozásná_l. Ebből az következik. a konkrétnak az általánostól való eltéréseit. vagy tárolással lehet friss (földolgozatlan) gyümölcsöt biztosí tani. A gyümölcsös élelmiszer termékeinek földolgozása igen sokrétü lehetősége ket hordoz magában. de már nem alkalmazott. amely csak földolgozva élvezhető (fekete és gyalog . erre az iciőszakra helyi termékből csak mesterséges (üvegházi. amelyek sok esetben egyben földolgozásnak is minősülnek. a helyi tudás sohasem nélkülözhető . illetve a fölösleg piacképes termékké alakításának. IS. így a gazdálkodók nem is kapnak központi segítséget. Eközben érdemes lenne "kiverekedni" a korszerű ismereteken alapuló módszerek és eszközök kidolgozását .korszerű módszerekre és eszközre is szükség lenne. A tudomány nem tudja figyelembe venni a helyi adottságokat. és a lehető legkisebbre csökkentett energia igényt is lehetőleg a gyümölcsösből kell kielégíteni (tűzifa. (Alma tárolás ászokban(Sükő) lásd hátsó belső borító) Az alkalmazkodó gyümölcsészethez a kislép tékű tárolás és tartósítás illik. amelyek sokszor meghatá rozóak lehetnek. Több olyan gyümölcs van. a mindennapi tapasztalatokra és kreath · ötletekre támaszkodva. Akármilyen mértékben is jelennek meg a tudományos ismeretek a rnódszerekben és eszközökben. A tartósítás számtalan válfaja alkalmas az élelmiszerek tárolására. A földolgozás sok esetben egyúttal tartósítás is. amelyek jelentős része hagyományosan ismert. hogy magukon kell segíteniük: az élelmiszerek kezeléséhez lehetőleg a háztartás vagy a közösség szin~én kell előállitani eszközöket a hagyományos ismeretekre. rnind a tárolásnál energiatakarékos m egoldások szükségesek. szobai ) körülmények között. amelyhez . napkollektor.).körülmények nem ked ve znek a kis méretnek. Mivel éghajlatunkon a téli vegetáció nyugalmi állapotba kerül. Óriási területe van az újításoknak. a helyismeret. jégverem stb.a hagyományos módszereken túl .

szokatlan alak vagy íz. adózási kötelezettségek stb. . " . A földolgozássai tehát jelentősen tágítható a fogyasztható gyümölcsök köre. l. A GYUMOLCSTERMEKEK ERTEKESITESI LEHETOSEGEI . és ha elhanyagolhatónak tartjuk a "másként fogyasztók" egyre bővülő körét. Azt is feltételezzük. ha a szokásos kritériumok alapján ítéljük meg az árusítani kívánt termékeket.). A tájfajta gyümölcsök értékesítésének jelmondata: Különleges árut.67 - ... játékosság. különleges fogyasztóknak. hogy ha a "másként fogyasztók" aránya csak néhány % is.. hogy a helyi piacon is hosszú ideig elegendő fizetőképes vásárlóerőt képezzenek.bodza.1. birs. kis méret. 9. japánbirs.) értékesítési rendszerből kilépve új értékesítési rendszereket hozzunk létre és működtessük azokat. az abszolút számuk elég magas ahhoz. .. . hogy másféle minőségi kritériumok alapján is minősülhet a gyümölcs és a gyümölcsös többi terméke értékes árunak (pl. engedélyeztetés. egészségesség). . hogy a globális gazdaság által meghatározott. . Ez a hiedelem meg is gátolja az embereket abban. és különböző termőhelynek kitett fákról adódik össze az áru). szabványok. hogy "másban" gondolkodjanak.. A GYÜMÖLCSÉSZETBŐL SZÁRMAZÓ GYÜMÖLCSÁRU EGYEDI JELLEMZŐI sem "kosárban" nem biztosítható az egyöntetű fajtaminőség (mert azonos fajta esetén is különböző fajtaváltozatokról. főzőkörte stb. A piacszervezés alapja pedig a különleges igényű fogyaszták összehozása a nekik megfelelő különleges termékekkeL 9. megfelelő bürokratikus eljárásokkal teletűzdelt (pl. A ma uralkodó szakmai és laikus szemlétet szerint nincs igazán esélye annak.. minősíttetés. Sem időben. így nem is próbálkoznak különböző értékesítési alternatívákkaL Ez a beállítódás csak akkor fogadható el. A gyümölcsök értékesítésénél feltételezzü k.

nagy: fontos alma.kép) ® szokatlan állag (szotyósodó körte.) szükséges. diók) @ fu rcsa. megrágott). kukacos. ha hangsúlyozzuk egyedi értékeit. rákos betegek léböjtkúrája számára) ® egyedi földolgozhatóság (pl. sőt. és 19. 3. göcsörtös körte. illetve fagy ál tal ízesedik (egyes almák.) ®játékosság (csörgőa lma. aszalás. kifli alakú som. "robbanós" cseresznye) ®savanyúság (alma. téli tárolás. bárányfarkú körte (20. őszibarack. gyümölcsecet stb. puha háziberkenye és naspolya. háziberkenye. A gyü mölcs sokféle szempont szerint ítélhető értékesnek: ® 2. szilvák. hosszú kocsányú cseresznye) ®fagyálló. Ha szükséges. egyes galagonyák. birs) (21. • körték) .kép).2. ezért sok m inőségi kategória és fölhasználási rnód (azonnali fogyasztás. AZ EGYEDI JELLEMZŐK KIHASZNÁLÁSA Gyümölcsáruink értékesítését azzal segíthetj ük. gazdag beltartalom. és egy fajtából nincsen "kereskedelmi mennyiség". különleges arornájú pálinka. gumiszerű őszibarack. sok esetben gyógyítóhatású. szokatlan alak vagy szín (nyakas szilva. Ezek is értékesítendők. egyes körték. kökény) @) télen is közvetlenül szed hető a fáról (naspolya. lekvár stb. gyümölcssajt. az egészségvédelmi és gyógyító szempontokat (savanyú alma. pl. A gyümölcsök között sok a károsított (foltos. szépség (18.68 - nem is .ha a vásárló szedi a gyümölcsöt. 5. Fogyasztása igen egészséges. 4. . és 22.Egyszerre igen sok fajú és fajtájú gyümölcs vásárolható (igen bőséges választék). piros bélű körte. 9. a "szabvány" méretnek nem megfelelő. kép) ® kis vagy nagy méret (kicsi: mirabella. kereskedők Csak közvetlen értékesítés jöhet szóba (a vállalnák a gyümölcsök újszerűségét). dió) ® szokatlan íz (som. tulajdonságait. ökológiai minősítéssellátható el. ökológiai minőség. változatosság) és a sokféle fölhasznáJási lehetőséget.

.bevonhatók képzési programokba is (kiegészítő bevételek. olyan enyhe téli idő. tudatos vásárlók: egészség. hogy a gyümölcs . "helyiség".) ®Helyszíni értékesítés (a vevő a helyszínre jön) . mint pl: O'> ~ Egyetemisták. hogy a Kárpát-medence hosszú évezredek (vagy még hosszabb időszak) alatt kialakult növényzete. hanern azért.Közvetlen kiszállítás előzetes megrendelésre e A fogyaszték bevonása a munkákba.megsül a fán. Cl"J Turisták: tájjelleg.szó szerint . ökológiai (eszmei érték). Amint a termékelőállítás . a fák épségét komolyan károsító szélviharok. e Allandó piaci asztal. rnert ez a legújszerűbb probléma. majd elfagynak a következő hideg időszakban. Fontos. illetve lerakat a környező városokban. körte. nagycsaládosok képzési programkínálat ~ "Otthonülők": házhozszállítás. mert ez a Jegkevésbé fontos. hómentes telek. A vásárlók . A legnagyobb bajt az okozza. illetve kiszámíthatatlan fagyok. hogy eljussunk speciális célcsoportokhoz. hosszantartó aszály. ALKALMAZKODÁS A KLÍMA V ÁLTOZÁSHOZ A gyümölcsészet tárgyalásának végére hagytuk a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást. e Gyerekek: játékosság. de nem azért. 10. ~ Városiak. kiszáradó vízfolyások. késői.69- .és főleg a gyerekeik . olyan forróság. megrendeléseket és előlegeket lehet fölvenni. hogy a "normális" viszonyok között kényszernyugalmi állapotban lévő növények idejekorán kihajtanak. hagyományosság.biztonságossá vált.statisztikai értelemben . A dömpingárura földolgozó karnpányokat lehet indítani. O'> megfelelőség Betegek: savanyú alma. A klímaváltozás legjellemzőbb és a gazdálkodásban leghátrányosabb tulajdonsága a szélsőségesség: Szél sőségesen nagy (özönvízszerű) csapadékok.

és erre az előrelátásra valószínűleg csak az ember képes hogy a klímaváltozás föl fog gyorsulni.1. Ebben a tevékenységben nem sokat segít a hagyományos tudás. GYÜMÖLCSTERMŐ NÖVÉNYEINK ÉLETKÉPESSÉGÉNEK FOKOZÁSA Az a célunk hogy a szélsőséges klimatikus hatásoknak eHenálló gyümölcstermő növényegyedek alakítsunk ki. Érvényes ez a számunkra kitüntetett jelentőségű gyümölcstermő növényekre is. és több más. nem támaszkodhatunk őseink bölcsességére. (Egy bizonyos határon túl viszont már mi sem vagyunk képesek szinte semmit sem tenni. Arra is számítanunk kell . de ennél sokkal fontosabb az. szinkronban azzal.illetve a sok évszázad alatt kialakult gyümölcsfajtái nem tudnak alkalmazkodni az ilyen hosszú időhöz képest hirtelen bekövetkezett és jelentős klimatikus változáshoz. Az ember szerepe "normális" klimatikus viszonyok között is igen nagy a gyümölcsészetben. szaporítással/telepítéssel. ez azonban nem igényel külön beavatkozást pusztán végeznünk kell a gyümölcsészeti teendőinket. hogy (2) elősegítsük a gyorsabb alkalmazkodásukat. amely nélkülünk sokkal lassúbb lenne. Ebben a fejezetben ezekre a feladatokra hozunk föl példákat. A magunk helyi léptékében befolyásolhatjuk a globális klímaváltozást is. és az alkalmazkodásra képtelen növények visszaszorulásához vagy kipusztulásához fog vezetni. ahogy a Föld globális szabályozó rendszerét az ember tönkreteszi. Ez a gyors változás katasztrófa jellegű. (l) amellyel a gyümölcstermő növényeinknek biztosíthaljuk az életben maradását. de a mai gyorsan változó klímában különösen fontossá válik. Ez elérhető metszéssel.) Számos olyan beavatkozást tehetünk. mert az a "normális" klímához való ugyanolyan hosszú alkalmazkodás során jött létre. kisebb beavatkozással. 10. -70- . mint a növényzeté.

tudjuk fokozni.A fák fizikai hatásokkal (szélviharral. hogy a fákat . Ennek megfelelő -71- Mindenekelőtt . Az átültetett növényeknél a karógyökér megőrzése érdekében fontos lenne kísérleteket végezni. illetve erős.ha a fa ültetése nem kerülhető el . így nincs is elég erre vonatkozó tapasztalat. A szélvihar letörheti az ágakat.a karógyökeret minél mélyebben kell elvágni. Ehhez kerülni kell a csíranövények gyököcskéjének visszacsípését. ha a vihar nagy esőzések alatt.1. fölázott talajon éri a területet. és a vázágak legstabilabb elágazási módjának kialakítása a koronába metszés idején (a hegyesszögű. 10.a végleges helyükre vetéssei szaporítsuk. vastag oldalgyökereik legyenek. A törések elleni teendők • Alacsonyabb és vastagabb törzs kialakítása: törzserősítő hajtások következetes alkalmazása és a törzset vastagító metszés fiatal korban (a koronába metszés idején).bizonyos korlátok között . • • • 10.1. hogy átültetésnél ne kelljen a karógyökeret elvágni.2. hogy a fák minél mélyebbre hatoló gyökeret növesszenek. könnyen széthasadó elágazás kerülése) A fa központi tengelyéhez közel álló termőfelület kialakítása.a kisebb súlyú termést kell értéknek tekinteni. A legfontosabb azonban az. A kidőlés elleni teendők azt kell segíteni. a karógyökeret növesztő fajok esetén a faiskolai szaporítást. az ágak fölkopaszodásának megakadályozása (kevésbé htd belekapni a szél. vagy közvetlen utána. illetve kisebb erőkaron húzza a termés az ágakat). illetve a nagy esőzésekkel) szembeni erejét. A termésritkításra történő odafigyelés. különösen akkor. Vastag vázágak. illetve .a jelenlegi értékelési szempontokkal szemben . A fajtarulajdonságok között . akár gyökérnemes magoncok .akár alany ok. ellenállását .1. illetve tőből kifordíthatja a fákat. eddig ugyanis nem tekintették értékes rulajdonságnak a mélyre hatoló gyökeret.

amelybe kevésbé tud a szél belekapaszkodni. vagy a sarjaknak akár más fákkal összekapcsolódó gyökerei valószíníí. hogy seben át ne fertőződhessen.leg elég erős alapot nyújtanak a kidőlés ellen. vagy spontán kialakulásuknak segítése a természeti folyamatokhoz való még teljesebb igazodást jelent. A magányos. így ennek kialakítása. illetve a gyengébb fák más fák vagy facsoportok szélárnyékába történő ültetéséveL A gyökér védelme a károsítóktól és betegségektől szinté fontos beavatkozás. 10. Aszály elleni teendők • • Mélyre hatoló gyökér biztosítása. a gyökér óvása a sérülésektől. A gyökérsarjakról való szaporítást kerülni kell. kidolgozása fontos lenne. ugyancsak nyújt némi védelmet a kidőléstőL Széltől védő környezet kialakítása történhet szélvédő fasor. Számos lehetőség jöhet szóba. illetve a gyürnölcsények erdőszerű állapota éppen ezt a gyökérszerkezetet segíti. erdőkben. amelyek legtöbbjét a jelenlegi gyümölcstermesztés is alkalrnazza. A karógyökér minden szintjéről klágazó oldalgyökerek. Az egymásba kapaszkodó gyökerek hálózata a természetes ökológiai rendszerekben természetes forma (pl. maguktól fölnövő sarjak sem elég erősek.) Bizonyos fák esetében a kisebb korona. a biológiai sokféleség magas fokának biztosítása az előzőekben leírt számos módszerrel.1. Kísérletezése. amely a gyökeret károsító szervezeteket kordában tartja. telepítésnél a talajuntság figyelembevétele. fasáv vagy sövény telepítésével. hínártársulásokban). (Az egymásba kapaszkodó gyökerek a természetes rendszerekben az élőlények együttműködésének szép példája. A gyümölcsösök sűrűn álJó fái által alkotott facsoportok.) . hogy a fa képes legyen a talaj utolsó víztartalékainak hasznosítására aszályos időben.3. Pl. de a sarjtelepek fáinak egymással.72- .szaporodási mód a magától fölnőtt magonc is. (Nem tudunk erre kipróbált módszert ajánlani.

2. A helyi pára visszatartása: A csapadék számottevő része harmat formájában jut a talajra és növényekre.1.kkal tönkretették. illetve árkok. növény valamelyik szervében az örökítő anyagban bekövetkező változással (leggyakrabban rügymutáció). visszajuttatását a növényekhez. Mindkét esetben az alkalmazkodó gyümölcsészet alapvető elvét kell csak a gyakorlatba átültetni: a természetes folyamatok követése. és (2) az új változatok szelekciója. Uj változatok képződésének elősegítése Új változat kétféleképpen jöhet létre: (a) ivaros szaporodással és (b) a .2. A táji vízkörforgás biztosítása vízvisszatartó vízgazdálkodással: Azokon az árterületeken szükséges. Pl. A növények a harmat fölvételére a levelükön keresztül is képesek. amelynek számos ismert módja van. vízfölvevő és vízmegtartó képességének növelése. ha rendelke~ik megfelelő határfelülettel. vízgyűjtő mélyedések kiépítése a szintvonalak mentén a víz elfolyásának akadályozására. 10.• • • • • A talaj éltetése. A sűrű növényzet. Helyi szintű vízrendezés. Ez a fe ladat meghaladja a családi vagy közösségi gyümölcsészet hatáskörét. Az adott táj (települési) közösségeinek összefogása elengedhetetlen. A szél szárító hatásának csökkentése. ahol a természetes helyi (táji) vízkörforgást korábbi oktalan beavatkozáso. így aszályos időben a harmat életmentő lehet. és nem történt meg a helyreállása. illetve rásegítés ezekre a folyamatokra. segíti a vízpára visszatartását. így pusztán -73- . Ezek a változatok a természetes folyamatok során is kialakulnak. dombvidéken teraszok. GYÜMÖLCSTERMŐ NÖVÉNYEK GYORSABB 10. ALKALMAZKODÁSÁNAK SEGÍTÉSE Ezen a területen két fő teendőnk van: (1) a gyümölcstermő növények minél több új változatának "előállítása".

tartósítási.2. megfelelőbb szempontok is érvényesülhetnek 10. amikor az új változatok létrehozását a tudományos műhelyek és kutatóintézetek hatáskörébe utaljá k. elterjedésérőL A jó változatok kiválasztásánál óvatosan kell eljárni.2. hogy vegye észre a jó változatokat. csak különböző földolgozási. a klímaváltozást legjobban tűrő változatokat azzal nyerhetjük. A gyümölcsésznek az a dolga.meghagyásukkal.vagyis ismeretlen e redetű . tárolási.magonc. Első ránézésre sok esetben nem lehet fölismerni a kedvező tulajdonságokat. Az új változatok szelekciója A legjobb. A gyümölcsészet m űvelése során sokkal hatékonyabb lehet az új változatok előállítása. ha mind ivaros. szaporítjuk Ertendő ez a gyökérnemes és az alanynak szánt növényekre egyaránt. A paraszti gazdálkodásban az új változatok előállítása a gazdálkodás szerves része volt. illetve a mutációval képződő változatok fölismerésével és ivartalan továbbszaporításával kapott új változatok. Ehhez adódnak hozzá az általunk vetett magokból nyert új változatok. illetve termesztési tapasztalatok után derülnek ki a gyümölcs jó tulajdonságai. valamilyen úton keletkezett . életkörülményeik javításával hozzájárulunk a klímaváltozást jobban elviselő új vál tozatok kialakulásához. és egyúttal új. a gazdálkodó felelőssége eltűnik. (A legjobb gyümölcsfajtáink többségét a valahol. mind ivartalan szaporítással a gyümölcstermő növények legjobbnak bizonyult változatait tovább .) Ma azonban. és ezzel egyidejűleg a gyümölcstermesztök csak vegetatívan szaporított (klónozott) fákat telepítenek ültetvényeikbe. -74 - . vagy a paraszti kertekben "fölfed ezett" változatok ivartalan továbbszaporításával megő rzött változat. és gondeskadjon azok megfelelő továbbszaporításáról.

kép Áthidaló oltás almafán lS.!:> - -- . kép Kidőlt cseresznyefa helyben hagy ott korhadó törzse 17. kép Vérbarack 19.16.kép Csontkörte (Sükő) .

kép Som termése 23.kép Házi berkenye 22. kép Bárányfarkú körte 21.20.76 - . kép A hullott gyümölcs is értékes gyümölcsészeli alapanyag .

az ernlékeket kereste. a XX. csakúgy. század elején 132 316 darab szilvafa. 31 206 körte. akiknek Ujévtől Szilveszter napjáig szinte kizárólagos táplálékuk a gyümölcs volt. század végén. ezt a hatalmas kincsünket is szinte teljesen elpusztította! Arnikor először rácsodálkeztam erre a hatalmas gazdagságra. 26 887 őszibarack és 4233 kajszi díszlett e vidéken. ecetet. Régen még több volt. de a többgenerációs családoknál. aztán már csak hetente járt ki a tanyájára. szegénynek. 10 973 meggy. konok göcseji parasztemberek és asszonyok. 49 794 alma. kompótot. és kínálta gyümölcsét gazdagnak. bizony a gyümölcs igen jelentős tápanyagforrásnak számított. Bort.akinek portáján olyan téli almák voltak. melynek tanúságaszerint valamikor a XIX. pálinkát. Nem volt ott már semmi.írta Gönczi Ferenc 1914-ben kiadott Göcsej cím(i monográfiájában. 16 333 cseresznye. Abból a régi világból még ismertem néhányat az utolsó hírmondók közül. hogy egy családnak ne lett volna tehene vagy egy-két disznója. Utoljára -77 - . mint annyi más értéket. Ez persze nem azt jelenti. aszalványt. Az öreg Sifter." . / Ezt támasztják alá az utolsó gyümölcsfa számlálás adatai a Göcsejben. amilyenekkel azóta sem találkeztam . ahol természetes volt a sok gyermek. Globalizálódó világunk. mint azok az acélos akaratú. akik generációkon keresztül létrehozták ezt a csodát. közösségek.A Göcsej gyümölcsészeli hagyománya Kovács Gyula "Gyümölcs e vidéken nagyon sok terem. már csak az előzőekben említett gyümölcsfák töredéke dacolt az elmúlássaL Megfogyatkoztak. Tőle tudjuk azt is. . no meg friss gyümölcsöt adott. először még naponta. hogy az ezernyolcszázas évek végén még voltak családok.amikor be kellett költöznie a faluba.

néhai portájának kapujánál találtam. Gyümölcsrőt cefréről. Mindig annak -78 - . " A máiinkákkal örök hadban állt. hogy tudták ezt a fináncok is. de nem sikerült A drót maradt. Zokogott. Felesége. Amikor elköszönt még megjegyezte: "Amikor a mátinkák eszik a cseresznyét. mert Gyuri bácsinak valarnikor eltörött a lába és a műtét következményeként közel egy centis drót lógott ki a térdébőL Persze rég el kellett volna már távolítani. sem a tudásukbóL Hagyományainknak hátat fordítottunk. Időnként meglátogatták Kari bácsit és elvitték az apparátust. Aztán nagyokat hallgattunk. A bökkenő csak az volt. Elmentek és elvitték magukkal azt a tudást. Elmentek. És sorolhatnám tovább egy letűnt kor utolsó tanúit. Mindent tudott. amikor még mindig járt hozzám az erdőre csemetét ültetni. Fogóval próbálta kihúzni a drótot. de kijelentette. virágzott a cseresznye. többet oda nem megy. amely generációról generációra. magától pláne nem. Nem volt beteg. mert rendszeresen megelőzték a cseresznye szedése idején. mert nem kértünk sem a tartásukból. apáról fiúra szállt. hogy egyszer volt már kórházban. amit ezzel kapcsolatban tudni érdemes. Tavasz volt. Csatlós Gyuri bácsi közel nyolcvan éves volt. melynek fajtáját már sosem fogom megtudni. aminek következtében a család konyhájának eszközállománya gyakran volt kritikus szint alatt. hogy a térdén minden nadrág tönkremegy. én már nem leszek. Az erdő hangos volt a madarak énekétől. Máig nem értem. a nadrág meg szakadt. Irma néni mindig almával bocsátott utamra. Panaszkodni nem hallottam. arról volt híres. hogy meghalt az öreg. a bánat vitte el. Tarsoly Karcsi bácsi. hogy a pálinkafőzésnél csak a pálinkát szerette jobban. akinek én voltam az egyik legjobb barátja. hogy tudott olyan kitűnő bort termelni azon a vad agyagon. Magukkal vitték. legnagyobb bosszúsága az volt. hanem a gyakorlat szintjén. akikből már csak elvétve akad hírmondó. Történt pedig ez azért. no meg a pálinkafőzőrőL Persze nem az elmélet. Néhány hét rnúlva egy favágó hozta a hírt.

mert ezek a közvetlen utánuk érő Hólyagos és Korai ropogós cseresznyéhez képest bizony íztelen gyümölcsnek számítottak. akinek ilyen fa díszítette a portáját. meghagyta. Amikor elkezdett érni a Sárga cseresznye. és amelynek az íze semmilyen más fajtához nem volt hasonlítható. ami alig volt nagyobb a vadcseresznyénél.. Ez abból is látszik. Nyilván ezeknek ismerték pontosan a htlajdonságait. mint a Göcsej gyümölcsészete: Hol volt. Ez a fajta jó idő esetén a fán megaszalódott.az egyes közösségekben eltért. Szívcseresznye. hol nem volt.hittünk. hogy nem különböztettek meg fajtákat.. A meggynek nem tulajdonítottak nagy jelentőséget. Különösen a Hólyagos cseresznye volt kedvence azoknak. kompótnak. Magról vagy sarjról feljött az újulat. de csak egy. Problémáink megoldásában másra hagyatkozunk. B01·cseresznye. hogy végre kezünkbe vettük volna sorsunkat.két napig. A felhasználásuk . a Pünkösdi és a Májusi cseresznye voltak. Fehér cseresznye. A hagyaték. Termését felhasználták lekvárnak. Példáttl nálunk befőttnek egy Késői ropogós cseresznye fajtát használtak (nem gerrnersdorftt). Mára szinte teljesen eltűnt a térségből persze más fajtákból is alig akad hírmondó. Irigylésre méltó embernek számított. aki többet ígért. ahelyett.79- . Nagyanyám cseresznyés rétest csak abból a fekete cseresznyefajtából készített. a szomszédos községben a Fehér cseresznyét tartották legjobbnak e cél ra. mert sennni nem mehetett . a maradékból gyümölcslét vagy pálinkát készítettek. és ragaszkodtak az általuk ismert és használt fajtákhoz. úgy fogunk járni. akkorra már ontotta a Göcsej gyümölcsbéli ajándékait. és ha szüksége volt rá a gazdának. Fekete ropogós. Tengeri.régi fajták dicsérete Az első gyümölcsöt érlelő fajták a cseresznye korai változatai.gondolok itt a kompótra vagy éppen a süteményekre . akik szerették az édes gyümölcsöket. Ha nem változtatunk.

A Piros szentiványi alma egy jó héttel érett később. század végén még voltak közösségek. Nem különitettek el fajtákat. Az általam ismert utolsó példányát tíz éve törte derékba egy vihar. Ezt a fajtát már süteményekbe is használták. Tapasztalatom szerint ezek nagy részét másutt szinte senki nem ismerte. A friss gyümölcs mellett elsősorban lekvárt készítettek belőle. A régi fajtákat mára szinte teljesen elvitte az idő. A faluban zömében reformátusok laktak. változata terjedt el a Göcsejben és " az Orségben. A kajszi a Göcsejnek inkább a belső részén volt honos. melyeknek szinte kizárólagos tápláléka a gyümölcs volt. gyorsan romló. szokás volt hogy a rokonok. de gyakran és bőven termő. Ezzel nyilván elsősorban az alma jelentőségét kívánta hangsúlyozni. Érdekes/ hogy ezeknek milyen sok fajtája. Gönczi Ferencet idéztern. és am ikor gyermek született a családban. amint említi. e vidéken általánosan elterjedt fajtája a Szentiványi alma volt. Az első érésű almáknak különösen nagy volt a jelentősége. Apró. hogy a XIX. Néha közepesnél is nagyobbra nőtt a Jakab alma. amelyből néha szeptember közepén is van termés. barátok feLkeresték a kismamát és komakosarakkal ajándékozták meg. majd sárga termését július közepétől fogyasztották Egyes változatainak érése elhúzódott. Rózsakajszinak nevezték. Ismerek olyan fajtát. de természetesen frissen fagyasztva is népszerű volt. A Jó alm.a amely a korai almák közül egyedülálló ízvilággal rendelkezett. zöldessárga. Édes volt. mint amik gyerekkoromban ontották a termést.Azóta sem láttam akkora -30-40 cm vastag 10 méter magas . Mára ez is csak az emlékekben maradt fenn. a fölöslegből pálinka lett. Kerkaialván díszlett. A gyümölcsök közül az alma volt a legfontosabb. Ebbe elsősorban ételt/ italt 1 1 .meggyfákat. legfeljebb ha nagyobb volt a termés.80 - . családok. A korai almák legismertebb. közepes nagyságú volt a gyümölcse. veszendőbe.

Fahéjalmának. Pusztaapátiban például a Cseh almát. a bor egy részéből pedig ecet lett. egyes változatai kifejezetten fanyar gyümölcsöt érleltek Húsa fehér volt. aratás és betakarítás idején volt fontos víz helyett. Egyes változatai július végétől szeptember végéig értek. azt hagyták almaborrá forrni . Közös volt bennük. Ami nem fogyott el frissen. A Tökalma nevét feltehetően méretéről kapta. Készítésekor először megtörték az almát. Ismerték még Nyári csíkos almának. Kertemben van egy olyan fajtája. asszonyoknak édesebb. mert ettől nem lett hasfájós az újszülött. Rétesalmának ismerték leginkább azt a július végétől érő sárgás színű pirosan csíkozott közepes nagyságú fajtát.e n nyáron. mindig annyit. Hasonlóan áldásos hatása volt a viszáki Korai almának és a gombosszegi Fehéralmának. A Csörgőalmának sárga és piros változata is előfordult. Nevénél is több volt változatainak száma. A Cigányalma közepes vagy kisebb. mert gyorsan romlott. amely 2009-ben 70-80 dkg-os almákat termett. akik csak ezt használták Cukros szirupba. Gyümölcslé és ecet készítésére az egyik legfontosabb fajtának számított. A gyümölcslé különös. bordó színű és savanykás ízű volt. hogy a kisroamát az első napokban segítsék. A komakosarakba . ami a héj mentén rózsaszínre színeződött. a lányoknak. aztán kipréselték. -81- . sőt voltak. a férfiaknak savanykásabbat levet készítettek. Valamennyi változatának közös tulajdonsága a nagyon hosszú érési idő. Roppanó kellemesen savas gyümölcsét a háziasszonyok szívesen használták süteményekbe. célja pedig többek között az volt. hogy kitartson a következő évben a Rétesalmák éréséig.raktak.aminek szintén nagy volt a keletje -. Tárolni nem lehetett. a Metétt almát és a Lőrinc almát keverték különböző arányban. hogy a gyümölcsöt megrázva a magházban "csörög" a mag. Lepényalmának és még sok más néven.ha éppen érett Jó almát is raktak. üvegekben tették el.

az állatok egyes nyavalyáinak kezelése elképzelhetetlen volt ecet nélkül. A Fehér pogácsaalma nagy lapos volt és édes. és néha megtisztították a tetején képződött baktériumtenyészetet. Használták főzéshez. hamar megporhult. de természetesen annyi nem tudott teremni. Tárolására speciális tölgyfahordét használtak. A Pécsalma. Népi gyógyászatban járatos barátaim egybehangzóan állítják. A Porcogós édesalma-ahogy az itteni ember mondta. Az ecet jelentőségél nem lehet túlbecsülni.Aratás idején érett a Boralma is. gyógyszerek tömege válna feleslegessé. pl. Szagosalma. A népi gyógyászat egyik fontos alapanyaga volt.nagy gyümölcsbőség idején például állatok takarmányozására. sebkezelésre. A Piros édes alma szintén édes volt. Tudomásom szerint a Göcsejben egyetlen példánya él még. hogy ha meglennének a régi eceteshordók és bizonyos problémáinkra a 3-4°/o-os gyümölcsecetet használnánk. A tisztítás úgy történt. melynek húsa pirosas. Aszalóalma szintén ebben az időszakban érett. Itt öntötték belé a gyümölcslevet. Tetején úgynevezett ablak volt. Ezek a fajták tárolásra még nem voltak alkalmasak. kamrában tárolták. lehetőség szerint soha sem egy helyiségben a borral. A gyümölcsecetet hűvös helyen. melynek űrtartalma felénk általában 50-80 liter volt.etette magát. íze pedig kellemesen savanykás volt.82 - . Időnként leszűrték az egészet. hiszen ecet nélkül évszázadokon át nem lehetett egy háztartást fenntartani. ha él. és gyorsan romlott. amit az ecet fölének vagy más néven ecetágynak hívtak. A bor készítésével ellentétben az ecetre mindig "rá öntöttek". langyos ruhával . és speciális fa merítővel ezen keresztül vételezték az ecetet. tartósításra. hogy az ablakon keresztül kivették ezt a kocsonyás anyagot. hogy az utolsó szem gyümölcsöt is ne hasznosították volna . Elsődleges felhasználására a neve is utal.

Ecet készítésére általában megvoltak a családoknak a saját almavagy körtefajtáL Családunk régen Sózókörteből csinálta az ecetet. bő esztendőben a jószág fogyasztotta gyümölcsét. Tökalma. Apró batulla1. érő gyümölcsfajták erjesztésével pótolták a készletet. a Kárpát-medence délkeleti részén a Batur nevű apátságban keletkezhetett. amit az 1300-as évekig vezetnek vissza. Es a tudomány kimondja a verdiktet: ez a Batul. ' Es a tudomány után most lássuk a törvényt. és olyan is. gasztronómiai -83 - . Múltunk gyümölcsészethez kötődő hagyományai. Az ecetágy az ecet tetején teljesen elterült. de kedvelt volt a vadkörte. Az egyik fajtát el lehetett tartani akár következő évi gyümölcsérés idejéig. legendái. amely minden évben sokat termett. Ha egy szakkönyvet a kezünkbe veszünk. Pogácsaalma is.áttörölték. vagy ahogy az utóbbi időkben ismerték: a Batul. amit a tudomány Batulnak mond.megpróbálom ennek a fajtának bemutatásával érzékelterni a tudomány és a népi gyümölcsészet közötti különbséget. tehát szaporításuk tilos(!!!). Ez a régi magyar fajta. Ilyen volt például a Mosolygó batur. A törvény kimondja. ezért sovány esztendőkben a család. a másik aszalni volt elsőrangú. Piros batullal. hogy csak a regisztrált fajták szaporíthatók! A felsorolt fajták közül egyik sincs regisztrálva. Mindegyiknek különböző volt a gyümölcse és más-más célra használták őket. Vasalma. Ennél a fajtánál álljunk meg egy szóra . Az ősz elején érő almák már tárolhaták voltak. amit gyümölcslé készítésre használtak. majd visszahelyezték a hordóba. Volt. Ha a vártnál korábban fogyott el az ecet. Sárga batullal. megtudjuk belőle a fajta pontos leírását a gyümölcs nagyságától a fa ' ágazatrendszeréig. Lapos batullal. Mosolygó batullal és még sorolhatnám. Zöldbatullal. A felsorolt faj ták közül egyik sem az. Eddigi kutatásaim során találkeztam már Csüngő batullal.

nyakkendőben.) De térjünk vissza a már töredékesen számba vételéhez. lapos. később megsárgult.melynek hatása eljutott a vidék emberéhez. -84 - . létező gyümölcsészeti hagyaték Az ősszel érő almákat lajstromba véve.értékei és az egész táj természeti gazdagsága e törvényi szabályozás által végveszélybe került. Ezeket a jelenségeket ahhoz az ernberhez tudnám hasonlítani. pozitív lépése . nemzeti örökségünk ápolását végső soron saját törvényeink tiltják. Robusztus példányai jó termés esetén több mázsa gyümölcsöt teremtek. de ez csak ócska fogás volt a köz felé. (Ezt a későbbiekben még kifejtem. Kedvence volt az idősebbeknek. vidékünkön a Batu[ mellett a Piros pogácsaalma volt a leggyakoribb.a 2010. mert egy idő után fogatlam1l is meg lehetett emú. aki egy rendezvényen megjelenik öltönyben. és akiknek foguk rossz volt. mint fájának méretében. Egyes látszatfesztiváloknak több volt a káruk. mint a hasznuk. de nincs rajta nadrág. sárga vagy pirosas alapon sújtásos gyümölcsét gabonában vagy pelyvában tárolva tavasz végéig is el tudták tartani. Ebben hasonlított a Kerek édesalmához és a Lapos édesalmához csakúgy. Nem voltak ritkák azok a példányok. ' Az Edesalma kezdetben zöldessárga volt. Sok esetben az alapok teljesen hiányoznak. Az elmúlt évtizedek egyetlen radikál is. melyek törzsének átmérője meghaladta a 60 cm-t. és véleményern szerint hagyományaink megtartását a következő években döntően segíteni fogja . Ecet és pálinka alapanyagául is szolgált. amelyeket papíron az örökség megőrzésére fordítottak. Erről mindenki beszélt ugyan az elmúlt években. szeptember 27-én életbe lépett pálinkatörvény volt. Azok a pénzek. Kezdetben kemény zöldes fehér húsa idővel megporhult. És nem a pálinka miatt. nem a helyükre kerültek. Nagy. jelentős része mára teljesen elveszett. Abban az elképesztő helyzetben vagyunk.

amit az itteniek csak úgy hívtak: Kovács Irma-féle alma. . A Vasalmát . A Leánycsöcsa alma hosszúkás csúcsos volt. Héja rendkívül viaszos. Ez a közepes nagyságú sárga színü alma éréstől a következő érésig minden gond nélkü l eltartható volt. egészen azok felhasználásáig és a gyümölcsészettel kapcsolatos fortélyokig. sárga színű jól tárolható fajta volt. de a legérdekesebb Malvin néni "szelíd vasal mája" volt. Az idő eltemette a válaszokat-s talán már martaléka lett Irma néni fája is . vagy hozta valahonnét. Hogy szelektálta-e. Azok kedvelték inkább. mint Malvin néni falujában az Őrség peremén.csakúgy. íze inkább édes.mivel íze fanyar. A Mosánszki közepes nagyságú. és volt 6szi és téli változata is. végig vezetett a faluján és lexikális pontossággal mutatta be a régi gyürnölcsfajtákat.. Egyes változatai a Batuihoz hasonlóan némely esztendőkben akár tél közepéig fán maradtak. mondhatnám kesernyés ecetnek. Sehol sincs még egy olyan hely ahol annyi Vasalma lett volna. akik nem szerctték a savas almákat Tél végéig lehetett tárolni. akinek személyéhez az almát kötik. mint a Kapitánya/mát. Gyümölcsében nyoma sem volt a fajtára jellemző fanyarságnak. Valarnikor a múlt század elején élt. Itt bukkantam arra a fajtára is. amely közepes gyümölcsöt érlelt. Ennek több fajtáját figyeltem meg itt. éretten pirosas alapon pirosan sújtásos.85- . aki közel járhat már a kilencvenedik évéhez.. pálinkának és a jószág takarmányozására használták. Kellemesen savas egyedi ízvilága miatt kedvelték. és az ő portáján maradt fönn ez a fajta. íze kellemesen savas volt. Ez az idős asszony. A helyiek közill az idősebbek még ismerték a hölgyet.A Citromalma nagysága és színe is hasonlított névadójára. Kivételt képezett Malvin néni fája. ezt már senki sem tudta. az ég madarainak nem kis örömére.

egyik fele pirosabb. és a XIX. Aranyalmának hívták a fentiekhez hasonló. p iros alapon sötétpirosan sújtásos alma szabályos alakjával olyan. színe zöldes. A Pünkösd . királya tavasz végén vált fogyasztha tóvá. tél elejét. de nem ritkán még októberben is látni gyümölcsöt a fán. Ki kellett várni az ősz végét. Van ennek korábban termő változata is. Tartós alma. Ahogy az itteniek mondják: savanyú volt akár a zsivány-ecet. hogy vékony foszló réteg borí~a. de aki akkor megkóstolta. tudom a választ . században írták le először. tapasztalhatjuk. (En csak egyetlen példányát -86- . Egyes . . csak úgy. de a Koszosalma héja vékonyabb. A Karácsonyalma már augusztusban piros volt.no nem tudományosan.) Vannak falvak a Göcsejben. arra eddig egyetlen tudós sem adott magya rázatot. Gyakran még tavasszal is tele volt a fák alja ép gyümölccsel. Ha érés idején megvilágította az őszi napsütés. Én azt hiszem. bronzszínű. mintha a mesékből került volna elő . H A Baralmának ezen a vidéken sok változata fordul elő. egyszerű józan paraszti megfontolással. ami már augusztusban érleli első gyümölcseit. akkor vált fogyaszthatóvá. (Hogy miképpen alakulhatott ki ekkora változékonysága a belső Göcsejben két évszázad alatt. A Húsvéti rozmaring országszerte ismert és kedvelt faj ta. olyan volt mintha megannyi aranygömböt termett volna a fa. vagy annál kissé nagyobb.fajta narancssárga alapon sújtásos.különösen korábbi .változatainál némi pirosság figyelhető meg. vastaghéjú. Addigra a héja sötét bordóra változott. Ize egyedülálló. Ez a . Ezt a fajtát hivják tudományosan Parker pepinnek. Ez a közepes.Hosszú ideig el lehetett tartani a Téli aranypármint. a húsa (különösen a héja alatt) enyhén pirosassá vált és megporhult. Kemény. annak elment tőle a kedve. A szakirodalom szerint Angliából származik. de élénkebb színű faj tát. ahol Koszosalmának is hívják ezt a fajtát. A Göcsej és az Orség egyes részein egyebek mellett ezzel az almával díszítették a karácsonyfát. ha fe lületét megdörzsöljük.

de és pálinkát is készítettek be lőle. a Zabérő körte. A fáról lepottyanva szinte szétesett és romlásnak indult. Ennek nagy jelentősége volt a család élelmezésében.ismertem. Hasonlóan kedvelt fajta volt aszalásra a Tüskéskörte. Az első fajták már július elején értek. augusztus elején érett a Lómonyú körte.87 - . kitűnő ecetet A korai apró körték után július végén. Az Árpával érő körte termése sárgás és apró volt. Elég volt összeszedni és néhány órára kemencébe tenni ezt a megbarnult gyümölcsöt. Egyes változatai képesek voltak a fa alatt félig megaszalódni. amit a Göcsej és az Orség néhai gyümölcsészei alkottak Vidékünkön a körte egyedülálló fajtagazdagságban fordult elő. A Hébérkörte alakja a hébértökhöz hasonlított.hisz gyűjteményemben jelenleg több száz fajtát őrzök -. amelyeket pálinkának szedtek össze az emberek. és akár több évre is tárolhatóvá vált.és Vöröskörte állaga már jobb volt. de egyik sem volt tartós. A Sárga. Viszont ezeket a fajtákat frissen fogyasztották A Vérköte vagy Pirosbélű körte zöldérésben szedve kedvelt alapanyag volt a kompótnak Augusztus második felében kezdett érni a Sózókörte néhány változata. korai vá ltozatai kicsinyek voltak. Ezek az előbbihez hasonlóan kicsi. Göcsej régen híres volt a pálinkájáról. . Ezt követte a Búzás körte. de talán ezzel a rövid lajstrommal is sikerült " érzékeltetnem azt a csodát. Mézkörte és a Rozsérő körte. gyorsan romló gyümölcsök voltak.) Az Egéralmát és a Mákalmát elsősorban termésbiztonsága és nagy mennyiségű termésemiatt kedvelték Folytathatnám a felsorolást .

Ennek ékes bizonyítéka. belga. amelyet az itt élő ember kihasznált és használatát művészi szintre fejlesztette. Micsoda igényesség! (Ennek az igényességnek a nyomaival csak a " Göcsejben és azOrségben találkeztam az egész Kárpát-medencében. vagy elcseréltek sóra és minden egyébre. A pálinka kizárólag egyetlen fajta gyümölcsből. amikor a körte éretten vagy féléretten lehullott a fáról és a gazda a fa alatt hagyta. hogy ennek a körtének az 1920-as évek előtt ezen a vidéken még hírmondója sem volt. Csupa amerikai.tudjuk meg a termékleírásbóL A Bosc kobak francia eredetű fajta és a XIX. Szotykosodásnak azt nevezték.) A göcseji körtepálinka ennek a tradíciónak köszönhetően került uniós oltalom alá. De mit tettek vele? "A Bosc kobak körtefajta a göcseji vidék legelterjedtebb és legnagyobb számban előforduló ősi körtefajtája.. A göcseji szilvapálinkát a bécsi udvarban is ismerték. a Fétel apátot. amíg a gyümölcs megbarnult -de nem rothadt! A gyümölcs íze. francia eredetű fajta! Az utóbbi időben. a Packham's Triumph-ot. a Nemes Krasszánt.A szilvapálinkát eladták.. ' század közepén írták le! Allítom. a Hardepont téli vajkörtét. sem Gönczi Göcsej című monográfiájában nem szerepel. hogy sem Nemesnépi Zakály György az 1802-es Eőrséghnek leírása című művében (akkor még a franciák le sem írták). Az uniós védelem ősi göcseji körtefajtának véli még a Conferancet. hogy ismerik-e a . aromája megváltozott Ekkor szedték fel és cefrézték Term észetesen ehhez kellett a vidék egyedülálló klímája és óriási fajtagazdagsága. A szó legnemesebb érte! mében vett gazdának védjegye volt a saját pálinkája. éspedig valamelyik apró. mindenkit megkérdeztem. így ennek. " . ha gyűj téseim során jósorsom összehozott öreg gyömölcsészekkel .88- .sajnos már csak hirmondóban akad közülü k néhány -. és beltartalmi jellemzőinek köszönhetően szolgál a Göcseji körtepálinka alapanyagául 50%-ban . amire a háztartásnak szüksége volt. szotykosodó körtefajtából készült. A körtepálinkáját azonban a göcseji ember maga fogyasztotta. a Clapp kedveltjét.

Elgondolkodtató. melyekből nyilván lehet nagy mennyiséget produkálni. vajon mit gondolnak rólunk. ő bizonyára hallott róla. Hébérkörte. mert az ita l "megszőkül t" . hogy a pálinka minősége. Csibelábú körte. A tanulságokat levonva elmondhatjuk Legnemesebb. Zabbal érő.) . Az uniós Göcseji körtepálinkához jelenleg egyetlen helyi embernek sincs köze.megzavarosodott.89 - . A hagyományokat mindig is azoknak a gazdaszemlélettel megáldott (de mondhatnám azt is hogy megvert. magas termésátlagú fajták. eltökéltsége tartotta fenn. mondván. akik ebben a tájban éltek és dolgoztak. Piroskörte. amit ismert az itteni ember: A korán érő körték közül a Tüskéskörte. Bakszarkörte. A termékleírásból azt is megtudjuk. hogy kérdezzem meg a plébánost. de a korabeli desztillációs eljárások nem tették lehetővé az 50% -nál gyengébb pálinka készítését. hogy a Göcseji körtepálinka alkoholtartalma 38-43% között van.Fétel apátot? S a válasz mindenütt hasonló volt: Nem. . Búzakörte. egyedülálló hagyományainkat feláldozták a pénz oltárán. rnert az elmúlt időben ez inkább büntetés volt) emberek konoksága. A már em lített pálinkatörvény megjelenését követően sokat hallatták hangjukat a pálinkalovagok. Mézkörte. amelyekből régi időkben az itteni ember pálinkát készített. hogy amikor egy ilyen anyage t letesznek a magyar képvi selők Brüsszelbe az Unió asztalára. A rendeletben leírt körték kivétel nélkül nagyüzemi termesztésbe vont. A teljesség igénye nélkül egy kis ízelítő azokból a faj tákból. Az aggályok kapcsán érdemes tisztázni a hagyomány és a tradíció fogalmát. Es most jön a csattanó. tradíciója nagy veszélybe került az új szabályozás miatt. Ez azt jelentette. Igen ám. hogy elvesztette tiszta átlátszó színét. Parasztkörte. s ugyanígy a hagyományainknak sem! Visszatérve a göcseji körtéhez: Még mindig jel en tős azoknak a fajtáknak a száma. (Páran biztattak.

A Búzaszílva még gyakori e vidéken. egy érzést áraszt el bennünk. Vastagszáru. Sárgakörte. és kóstolt igazi Sózókörte pálinkát. Odvaskörte. de őrzök még olyan fajtákat is. am ikor őszi erdőben sétálunk lombhullás idején. Ha számba vesszük a fenti fajtáknak sok-sok változatát. Az őszi fajták íze. A Sózókörte pálinkája mármár nem is egy ízvilágot. Fehér és Vörös picsaszilvának már csak 1-2 egyede dacol néhány helyen az elmúlássaL -90• . inkább egy hangulatot. Pityerkörte. Árpáskörte. Csöbörkörte.Tojikörte. aki ezt megélte. Kerekkörte. Cukorkörte. de a Kányaszilva. Vérbélű. A Feketekörte. De ezt csak az érti. melyeknek neveit már sírba vitték a göcseji öregek. arcmája egészen más. Nyári nagt.hébér. Jancsikörte. a nyár melege. ]ancsikörte. Bőrkörte is az ősz gyümölcsei. Feketeszílva.asszonkörte. A Tüskéskörte és a Sózókörte például gyűjteményemben tucatnyi változatban fordul elő. benne van a tavasz virágillata. Az a pillanat. az értheti igazán. Aszalókörte. Aratásikörte. akkor láthatjuk. Nagyváthy János Magya r házi gazdasszony ómű 1820-ban kiadott munkájában a pálinkáról szóló részt a Boldogasszony szilva cefrézésével kezdi. de a legnagyobb mennyiségű aszalvány is ebből a gyümölcsből készült. Zöldkörte. aki tudott volna mutatni ilyen fajtát. hogy még núndig núlyen nagy gazdagságnak örvendhetünk. A szilva a lekvárnak és a pálinkának volt a legfontosabb alapanyaga. Nem találtam a Göcsejben eddig olyan embert. Téli hébér. Nagt. Csöngetőkörte. Fojtóskörte. Citromkörte. Benne van a sárguló levél kese rű illata is. A korai körtepálinkák íze még dúskál az illa tokban. Gyűjte­ ményemben félszáznál több ilyen fajta és változat tanúskodik eleink mesterségbeli tudásáról és igényességéről a gyümölcsészet terén. Rozsérő.

hogy szinte erdőt alkotnak. mert minden elszáradt fa helyén száz új sarj nő ki a földből. (Gönczi még úgy jellemezte ezeket a kertvégi szilvásokat. amely az elmúlt fél évszázadban amúgy is a tizedére csökkent. hogy szerezzek neki legalább 50 kilót ebből a fajta szilvából. Elsőszá mú alapanyaga volt az aszalásnak és a szilvapálinkának. A mi Hosszúszilvánk pedig csak azért nem veszett ki. vagy ahogy felénk nevezték. almát. Pálinkája az ínyencek italának számított.) Idén. Termését azután fogyasztották. hogy megcsípte a dér. vagy ahogy felénk ismerték. Ez a vadkörtéhez hasonló. elsőso rban szilvát vásárolt fel. de lekvárt és kompótot is készítettek belőle. még az ősz elején megkért egy ismerősöm. a lasponya számban nem volt jel entős.A duránci szilva nem magvaváló változataiból készítettek. A birs lekvárnak is kitűnő. körtét. Ez kivétel nélkül "hosszisziva" volt. A Göcsej utolsó jó éve aszalvány szempontjából 1987 volt. Jelentős volt viszont a berkenye. Aszalványt ugyan még találunk a Göcsejben. perecet. de ezek már agyonvegyszerezett világfajtákból készülnek. és bort kaptunk. "hosszisziva" volt. Az aszalás nagy hagyománnyal bírt. csakúgy. elsősorban lekvárt A szilvák közül legfontosabb a Hosszúszilva. de a család élelmezésében is fontos szerepet játszott. Gyermekkorom falusi tollfosztóiban például aszalt szilvát. Apám több vagon aszalt gyümölcsöt. de csak 30 kilónyit találtam. az egyik . A naspolya.persze az utóbbit mi gyerekek nem. a kert végében lévő szilvafákról származott. Az aszalványt részben értékesítették. A Göcsej belső részén minden portához hozzá tartozott az aszaló kemence. de pálinkának is kiváló. (Házi berkenye) No nem a gyümölcsfák számát tekintve.91 - . mint a birspálinka.

ci baracknak is neveztek. ahol néhány évtized alatt ekkora pusztítást végzett az ember. ezt a páratlanul gazdag örökséget létrehozta. Amikor elkezdtem gyümölcsfajtákhoz gyűj tern vagy a fajtáinkat és velük együtt az egyes akár gyümölcsfákhoz kapcsolódó .felén piros. ahol eddigi életemet leéltem. . akik utolsó hírmondóként még birtokában voltak annak a tudásnak. amit őszibaracknak. másik oldalán sárga vagy zöld gyümölcs vidékünkön az egyik legfontosabb gyógynövény volt. Fosóberkenyének is hivták és elsősorban gyomorpanaszok enyhítésére volt hatásos. megtapasztaltam és leírtam. tanároktól tanultam. akiknek szőlője tele volt barackfávaL A szőlők elhagyásával ezek a barackfák is elpuszhtltak. nem oltotta az ember. ahogy lett? Nem tudom van-e még egy olyan hely a világon. nem iskolapadban. ahol a gyümölcsfajtáknak ekkora fajtabéli gazdagsága alakult volna ki ilyen kis területen. De olyan biztosan nincs. Ezért aztán akadtak gazdák. A számbavétel után felmerül a kérdés: Miért lett úgy.. Tanítóírn azok az öreg parasztemberek és asszonyok voltak. nem könyvekből olvastam . Ha szükségét látta. ami ezt a sokféleséget. Mintha csak szimbiózisban éltek volna egymással.de ez úgy gondolom. térségnek a gyümölcsészetét. a belőle lepárolt nedíí. egyes helyeken durán. meghagyta azt. rózsaszínbe öltöztető parasztbarackot. lekvárját fogyasztották. A göcseji tavasszal szőlőhegyeket Az előzőekben megpróbáltam dióhéjban bemutatni annak a . Szotykosodott termését.t pedig a pálinkák pálinkájaként tisztelték. Es tettem mindezt úgy. hogy nem ez a tanult szakmám. hiszen a friss gyümölcs mellett pálinkának sem volt utolsó. Szükségét pedig látta. Amit megismertem.92 - . amj magról kelt. látszik is. aszalványát.

legeodáinkat és ezek gasztronómiai vonatkozásait. lekvár.és persze egy különleges mentalitás. amelyhez erőt adott Müller Imrének és feleségének a lelkesedése. idén is közel tucatnyi. ecet. de lehetőleg másként. ez a sokszínűség volt számomra a legnagyobb meglepetés. tíz év.hagyományainkat. precizitással vette azt át mindenki. de gyakran okozta vesztünket is. Példaként ezt szoktam felhozni: Ha egy német kitalált valamit. oltóágakat gyűjtenek. Sőt akár a falvakon belül is voltak különböző alkalmazások. száz év múlva is ugyanazzal a pontossággal. ha a közösségek újból kezükbe veszik ezt a romjaiban is csodálatos hagyatékot.93- . hogy a Göcsej gyümölcsészeti hagyományának átmentése és felélesztése csak akkor lehetséges. Mindennek kialakulásához nélkülözhetetlen volt egy hagyományokon alapuló szakmai tudás. gyümölcsfáit. valamint Török Zoltán polgármester támogatása. Például egymástól pár kilométerre fekvő falvak adott célra (aszalás. Ezek a tapasztalatok és megfontolások vezettek ah hoz a felis meréshez. pálinka készítéséhez) másmás fajtát tartottak legjobbnak. amelyeket a faJu közterületeire kiültetve létrehozzák a közösség saját génbankját! Az első ilyen kertet Gombosszegen kezdtük létesíteni. a gasztronómiai hagyományokat. megőrzik az ezekről fennmaradt emlékeket. Az e fajta kreativitás és újító hozzáállás óriási előnyt jelent. hogy az egyes falvak gyümölcsfajtái nagymértékben különböztek. Ez természetesen abban is megmutatkozott. . Ha egy magyar talált ki valamit. A kert évről-évre bővül. akkor annak a szomszédja is megpróbálta azt újra kitalálni. oltványokat készítenek. gyümölcslé. akkor egy év. Számba veszik falujuk régi gyümölcsfajtáit. a faluban előforduló régi gyümölcsfa került beültetésre.

Evente megrendezik a Tündérkert ünnepét.nem voltak hajlandók bezárni az iskolát. vagy ahogy ők nevezik. nagyszülőkelü ltetik azt a gyümölcsfát. ami újabb lehetőségeket kínál.Csonkahegyhát régi fajtái a falu szőlőhegyén díszlenek.és a képviselő testület Avas József polgármester vezetésével . A tervek között szerepel egy tanösvény létrehozása. a Viszáki Tündérkert volt az első. Felvetődött egy kiadvány gondolata. Viszák gyűjteménye. amit majd a gondnokságukra bíznak. Számomra a viszáki tervezgetések azért voltak szívmelengetők. Megtartották iskolájukat! Biczó Zoltán tanító úr ötlete volt.elkötelezte magát arra. Ezzel a közösség jelképesen befogadja a kis jövevényt. A tündérkert elnevezés Szarvas József színművész " ötlete volt. Erdélyt pedig Tündérországnak) Viszák több szempontból is példaként szolgálhat a kistelepülések számára. Ezt a helyi génbankot Horváth Péter erdész irányításával sikerült megvalósítani. hogy minden Viszákon előforduló régi gyümölcsfajta kapjon egy kis gondnokot. tehetségét! Ez a hozzáállás . valamint közösségi tér kialakítása a kertben egy kemencével. munkáját. aki gondozza a fát a gyűjteményben és ' megismeri a reá bízott régi fajtát. arnikor a falu új jövevényeinek. hogy ezt a gondolatot közkinccsé teszi. Egy év alatt ez a kis falu hét csernetével gazdagodott! A falu.lehet a vidék fejlődésének és a kistelepülések megmaradásának zá loga! -94- . újszülötteinek a szülők. (Tündérkertnek egyébként még Móricz idejében a Felvidéket lúvták. A Tündérkert 2010-es ünnepére a környező falvak lakói is meghívást kaptak.és csakis ez . aki az Orség gyümölcsészetének egyik legelkötelezettebb lúve. mert nem a "Majd pályázunk!" szlogennel zárultak.rnit sem törődve a fejkvótával és a vonatkozó rendeletekkel . Az egymást követő képviselőtestületek . amely az egész közösség bevonásával hozta létre a gyürnölcsösét. Ezekhez az ötletekhez mindenki hozzáadja saját támogatását.

Első oltványaikat lehetőség szerint saját környezetük. A katolikus egyház Jézus születésének hírüladását ünnepli ezen a napon.Meg kell említenem néhány további kezdeményezést: Bázán. falujuk valamely régi gyümölcsfajtájáról készítik. Mára ez a tudás is teljesen feledésbe merült. // Ezt a célt szolgálja Gyümölcsoltó Boldogasszony napjához kötődő tradícióink felelevenítése is. Ok képesek arra. Sweiczer Róbert íjász pályáján megtalálható a helyi fajtáknak több tucat egyede. amit aztán eiültetnek otthon a ker~ükben. A gyümölcsoltó hagyományt felidézve ünnepeljük Gyümölcsoltó Boldogasszony napját a környező iskolák tanulóit bevonásávaL A gyerekek eljönnek a Medeshegyre. Nova hagyományőrzői Weilandné Egyed Katalin és Németh József erdész vezetésével egy adatbázist hoztak létre és a falu temploma körül alakítják ki gyűjteményüket. a gyümölcsös névadójának korabeli instrukciói szerint elrendezve. lehetőleg minél előbb. Gyümölcsoltó -95 - . ismerkednek a gyömölcsészettel és a gyümölcsoltás tudományával . a szombathelyiek pedig falumúzeumuk területén az erre a célra kialakított kertben őrzik térségük régi fajtáit. melynek oltványai már készen vannak. Magyarföld 2011-ben fogja elültetni gyűjteményét. Legfontosabb feladatnak azonban azt tartom. elkötelezett közösségekhez kötődnek.persze életkortól függően minden korosztály a maga szin~én. hogy gyermekeinket már óvodás kortól megismertessük hagyományainkkat sőt vonjuk be tevőlegesen ennek ápolásába. Hagyományosan ezen a napon oltották be a gyümölcsfákat. Régen az oltást szinte mindenki ismerte és gyakorolta. Valamikor dologtiltó nap volt. A térség gyümölcsészeti hagyományait megőrző kezdeményezések kivétel nélkül megszállott emberekhez. hogy környezetükben gátat vessenek a további rombolásnak A jövő ú~a a fiatalok bevonása ebbe a munkába. Oszkón szétosztották a térségben előforduló fajták csemetéit. A régi göcseji gyümölcsfajtákból a zalaegerszegi skanzenben találhatunk ötvenet.

akik őrzik hagyományainkat. mondákkal. mert az ünnepi alkalom azt szolgálja. Evszázados. egyik legnagyobb magyar pomológuswlk azt mondta: "A gyümölcsészet olyan mint a szeretet vallása. vigyázzák örökségü1lket . ahogtj megnemesíti az átoltás a vad fát . körte és egyéb gyümölcsök feldolgozásának bemutatása az elsőd leges cél. hogy a következőre jönni szeretnének. Szent Miklós napján a közösségek megtarthassák a maguk pálinka-mustráját.ünnepünk után hatalmas az érdeklődés. Tüskéskörtét aszalunk. de még nincs veszve minden. " Adjon az Isten a jövőben sok-sok gyümölcsészt a Kárpátmedencében..mert aki múltját elveszíti annak jövője nem lesz! . A gyümölcs ünnepén e lsőso rban a térségünkben termett alma. Bereczki Máté. többfunkciós főfás vagy orsós préseken almalét. és ismerkedünk a kapcsolódó népi hagyományokkal. a böjti ételnek számitó aszalt szilvás tejfölös babtól a babos. gyümölcsbort. bográccsal és nem utolsó sorban a régi idők megmaradt tudásával fe lszerelkezve készítik el nagyanyáink ételeit. répás · füstölt csülökig. Sózókörtét. mely megnemesíti az ember lelkét. és ez nem véletlen. Nem főzőverseny ez. még a jelezték.96 - .de legalábbis minél többet abból. ecetet készítünk. hogy a töredékesen őrzött gasztronómiai tudásból összerakjuk a nagy egészet . Felvidékről is Péter és Pál hetének szombatján a medesi borhoz keressük a legjobb étket.. népdalokkal. A felsorolt példákból is látszik. Főzőkan állal. bár sok minden elveszett. . Talán azt is elmondhatjuk. hogy a pálinkát főzők védőszentjének ünnepén. A szabad pálinkafőzés lehetőségének okán fontos lenne. Ezen a napon összejönnek a térség kis közösségei. hogy e válságos id őben a gyümölcsészet élen jár a kiút keresésében.

hatszorosára emelkedett a termés. Legkézenfekvőbb lehetőségnek az odúlakó madarak betelepítése látszott. hogy megfelelő környezetben (ahol pl.és velük együtt a kártevők soha nem látott tömege. a második évben p edig .a madaraknak köl:>zönhetően . Számítások szerint egy széncinege pár és éves szaporulata kb.Madárbarát gyümölcsös Gondoskodás a szelíd növényvédelem önkénteseiről Darázsi Zsolt Ha vegyszer nincs. A "korszerű" almásokban évente legalább tizenötször permeteznek különböző vegyszerekkeL De mi volt a kemikáliák korszaka előtt? H ogyan védte meg gyümölcsészetét a gazda? Már a múlt század elején megjelentek az intenzív ültetvények . 1 A további kísérletek is azt bizonyították. A problémára adott volt a válasz. mint a terület belsejében. hogy az ültetvény erdővel határos részein sokkal kevesebb a rovarok okozta kártétel. madarakat kell csalogatni a gyümölcsfák közé. 1 A Vertse Albert: Madárvédelem. 1955 -97- . Az első ismert kísérletben egy 3 km hosszú almafasor egyik felét látták el madárodúkkal. Sok töprengés után a kutatók észrevették. különböző fészkelő és búvóhelyek találhatók) a madarak hatékony védelmet nyújtanak a rovarkártevők ellen. Így indult el a kísérletezés különböző típusú odúkkal. 80-120 kg rovart fogyaszt el évente. A madarak munkájának eredményét a kihelyezett hernyócsapdák is igazolták A mentesített fákon 50-szer (!) kevesebb téli araszelót találtak. Eredmény már az első évben is mutatkozott. a madár is jó? gyümölcsültetvények a legintenzívebb hasznosítású mezőgazdasági területek napjainkban. mivel a téli araszoló lepke hernyája évről évre megsemmisítette a termést.

. ha nem takarítjuk ki gondosan a röptetés után.2 cm átmérőjű röpnyílású.így a növényvédelemben fontos szerepet játszó mezei veréb és házi veréb is használatba veszi. valamint a költési időben szintén javarészt rovarkoszton élő . A harkályok az ültetvény jellegű erdők ("papírnyár".98- . új telepítésű gyümölcsészethen . A természetes odúban ráadásul többnyire csak egyszer költenek a madarak.Az induló.a harkályok nem tudnak természetes odúkat készíteni az énekesmadarak számára. facsoportok fogyatkozása miatt sem képesek kiszolgálni az odúlakó fajok igényeit. újabban "energia erdő" ) témyerése és a mezőgazdasági terilleteket elválasztó fasorok. hogy a fiatalabbaknak életteret biztosítsanak. rosszul termő fákat. Ember alkotta madárlakások Gyümölcsösben főleg a "B" típusú (3.ahol azonos korcsoportú. hogy a zömében rovarokkal táplálkozó odúlakó madarak megtelepedésének elősegítése az alkalmazkodó gyümölcsészetek egyik legkifizetődőbb beruházása.) Az előzőekben említett kísérleti eredmények alapján könnyű belátni. (Ez igaz a mesterséges odúra is. fiatalabb fák alkotják a lombkoronaszintet. A "hagyományos" öreg gyümölcsösökben sem jobb a helyzet. mert ezekből is kivágják az öregedő. Ezeket a széncinegén kívül a nyaktekercs. 15 x 15 x 30 cm-es) odúkból érdemes nagyobb mennyiséget kihelyezni (hektáronként minimum 3-8 odút). a csúszka.

1 ~ 11 tipusú madárodú széncinege részére • 17 cm ----' 18 V\ N 17 cm -{ (. barázdabillegctők. esetleg vöröshegyek és ökörszemek is elfoglalhatják. 15 x 15 x 30 cm-es) odúból is érdemes kihelyezni néhányat. fakuszfajok megtelepítésére alkalmas mesterségcs odúkat is .) ' ': Feti~Uip { ~ l l u N ~ ""' l Hogy a kékcinegék és barátcinegék se legyenek hátrányban a nagyobb testű fajokkal szemben.) 00 ("·l ~ 12 cm -j ' r N l . négyzetlakú röpnyilása oldalfal szélességű . Öregebb erdőá llományok közelében érdemes lehet spccü1lis. "A" típusú (2.12 cm - 6 o -J f- 23cm -J l ~ 8 00 N V\ N (. akkor "C" típusú odú kihelyezése is szóba jöhet rozsdafarkúak számára. Számuk ne legyen több a "B" típusúak 10-20%-ánál. (Mérete 15 x 15 x 25 cm. Ha cserjés szigetek vagy szegélyek vannak a gyümölcsösbcn.) Ezeket a költőhelyeket szürke légykapók.99 - l .8 cm röpnyílású.

szamara.és téli etetőhelyek) kiegészítve a mesterséges madárodúk megfelelő élőhellyé változtatják a gyümölcsösöket az odúlakó madarak . Az énekesmadarak egy fészket csak egyszer használnak. hogy az odú tetejét le lehessen emelni. Ezzel együtt is fontos az odúk karbantartása. Egyéb meglepően Jótanácsok odútelepítöknek Az odúk mindig száraz anyagból (legjobb a fenyődeszka) készüljenek. A sérült odút minél előbb (de lehetőleg a költés befejezését megvárva) ki kell javítani. amelynek a biológiai növényvédelemben kiemelkedő szerepe van. mert így az elhasznált fészek eltávolítható. Ha felületüket kívül lekezeljük (környezetbarát módon pl: lenolaj keneével vagy használt étolajjal). peték -. röpnyílással ellátva. Az esetlegesen bekerülő nedvesség rniatt célszerű az aljára egy 4-5 mm-es lyukat fúrni. Fontos. A 4. viszont általában évente többször is költenek. Az odúlakók néha az előző fészek fölé építik a másodikat. de a gyümölcsösben érdemes a seregélyek megtelepítéséről is gondoskodni "D" típusú odúkkaL A seregélyek költési időszakban főleg olyan talajon és talajban élő rovarokkal . táplálkoznak. (Két összeszegezett. . esetleg továbbiakat. de egy idő után az odú "betelik" és a fiókák részére veszélyessé válik.) A fakuszok_olyan táplálékon élnekfakéreg repedéseiben tanyázó bábok. hat. itató. Az ilyen fészekben elszaporodnak a paraziták. amelyeket más madarak nemigen fogyasztanak. 15 x 15 x 35 cm-es "D" típusú odúban költhet még a búbosbanka és a füleskuvik is Talán berendezésekkel (fészekanyag gyűjtő. megnövelhetjük élettartam ukat. -100- . farepedést utánzó 10 x 30 cm-es deszkalap.kihelyezni. Igy komoly részt vállalnak a talaj fertőtlenítésében.6 cm-es röpnyílású.

Így gyorsabban lehet javítani és a fában sem tesz kárt. hogy ragadozó állat ne férjen hozzá az odúhoz. . a többi faj szívesebben rak fészket magasabb odúkban. Ilyenkor már nem költenek a madarak és a gyümölcsészetben is jórészt ekkor zajlanak munkák. biztosító kapocs). nem zavarja a fészkelő. Az odúellenőrzésre az ősz a legalkalmasabb. ha nem ütődik ágakhoz vagy a fatörzshöz. sem időjárás nem tesz kárt a kotló madárban ill. A kitakarított odúk a téli időszakban megfelelő éjszakázó helyet biztosítanak a kisebb csapatokban összebújó madaraknak. ne Az énekesmadarak többsége költési időszakban revírt tart (saját területet birtokol). A kihelyezési magasságot gyakran a fák fejlettsége adja meg. etető szülőket vagy a fiókákat. így sem ragadozó. A tető lee melhetősége mellett annak stabil rögzíthetősége is fontos. mert így megszakják az odút a madarak és téli éjszakázásra is tudják már használni. így az odúkat célszerű a területen többé-kevésbé egyenletesen elosztva kitenni. hiszen nincs szögelés vagy ottfelejtett drót.amelyek a fiókák pusztulását okozhaqák. vagy annál nagyobb méretűeket). Legkésőbb március elejére azonban mindenképpen végezzünk az odútelepítéssel. Az odú kihelyezésekor érdemes a függesztést választani (kivéve a "D" típusút. repülőnyílása ellenőrizni. de érdemes tudni. A kihelyezésre az ősz a legjobb időszak.101- . A szélben mozgó odú. A kihelyezett odú lehetőleg árnyékban legyen. ezért az elhasznált fészekanyaget érdemes megsemmisíteni. A különböző típusokat keverten helyezzük ki. hogy a leggyakoribb költőfajnak számító széncinege akár másfélméteres magasságban is költ. A magasságot minden esetben úgy kell meghatározni. a fejlődő fiókákba n (zsanér. északra nézzen és ne lógjanak elé ágak.

csicsörke is tanyát verhet nálunk. A kertben sétálgató. barátposzáta. énekes rigó. nem zavarja őket. hiszen számos károsító lepkefaj ekkor repül és szaporodik. ha fészekanyagnak való mohát. A betelepülő A gyümölcsészethen . alakitjuk. a citromsármány. A kaszáláskor kihagyott pár négyzetméteres területeken megjelenhet néhány földön fészkelő faj is.102- . a csilp-csalp füzike vagy a fácán. kis poszáta. Így az odúlakókon kívül a bokrok adta lehetőségeket kiliasználva fekete rigó. cserebogarak fogyasztásábóL Az ő nyári megtelepülésüket speciális odúkkal segíthetjük. de azért tartsuk be a három lépés távolságot a fészektőL A Akiknek nem kell fedél a fejük fölé az elszórtan álló fák között különböző cserjék. szőrt kötözünk a fák ágaira. bokrok és változatos aljnövényzet található. Ezek két db 30 x 40 cm-es deszkalapból állnak. fülemü le. magas . Ha bokrainkat metsszük. ami segít A madarakon kívül ne feledkezzünk meg éjszakai légi vadászainkról sem. Elsősorban a különböző denevérfajok veszik ki részüket a lepkék. Az odúkat úgy függesszük fel nagyobb fák koronájába vagy más árnyas. gyapjút.akárcsak a természetes erdőkben - fajok száma nagyban függ a birtok nagyságától és a környező élőhelyektőL N em mind madár. hagyjunk megfelelő villás ágat és egy sűrűbb részt a fészeképítéshez. mint pl. amelyeket 3 cm-es távtartókkal erősítünk össze. A kotlás és fiókanevelés ideje alatt ne háborgassuk a madarakat.fészeképítés nehéz munkáját megkönnyíthetjük a cinegék számára. dolgozó embert megszokják.

béka és kígyó fajok. vagy kisebb tókával segíthetjük.helyre. rovarokat keres. homok kupaccal. hogy aljuk szabadon maradjon. hogy bő termést szüreteljen. alkalmazkodó módon gondozott gyümölcsészetben telepítés nélkül is otthonra találnak különböző gyík.akikről itt nem tettünk említést. A gyümölcsösünknek még sok-sok lakója lehet . Ezek az "önkéntesek" helyettünk dolgoznak és sokszor csak a gyakorlott szem veszi észre tevékenységüket. Neki megteszi egy deszkából szegeit süngarázs vagy egy kevésbé bolygatott rőzserakás is.parányi talajlakó élőlényektől a poszméheken át a területünkön vadászó ölyvig vagy gyöngybagolyig . Nappal a denevérek a deszkák közötti résben alszanak. hogy éjszakai lepkevadászaink birtokba vették azt. -103 - . Az ő szaporodásukat és áttelelésüket egyegy kőrakással. akik segítettek neki abban. figyeli annak minden rezdülését és gyümölcseit megosztja azokkal. Az odú alatt összegyűlt denevér ürülék arról tanúskodik. Az igazi gyümölcsész azonban együtt él a természettel. Másik éjszakai barátunk a földön mozog és főként meztelen csigákat. Egy sokféle élőhelyet biztosító.

kép Pár napos széncinege fiókák 25. kép Hegyi faku sz 28.10-l - . kép Fekete rigó . kép B típusu deszkaodú 27.24. kép Seregély tojások 26.

105- .29. kép Feldolgozásra összegyűjtött almák (Sükő) 31. kép Fatüzelésíí aszaló 30. kép Aszalódó gyümölcsök . kép Állványos aszaló 32.

.

vadon gyűjthető gyógy. Az aszalványok technikai szempontból az előbbihez hasonlóan készülnek. zúzhatók. E tartalékolást csak úgy tudta megvalósítani. A reformétkezésben fontos szerepet -107- . hogy különböző tartósítási eljárásokat eszelt ki. melyek lehetővé tették. mintha boltban vásárolnánk. hogy a nyáron és ősszel megtermelt zöldség. Szárítmánynak azokat a termékeket nevezzük. mert így a háztáji gazdaság terményei nem mennek veszendőbe .és gyümölcsféléket télen is tudja fogyasztani. a téli vágásból származó hús pedig nyáron is rendelkezésre álljon. de maximum 65-67%. valamint több gombafaj jól és gazdaságosan tartósítható. Víztartalmuk magasabb.és fűszernövény. Szárítással és aszalással szinte valamennyi zöldség és gyümölcs. század közepéig nem volt ez másképpen a nagyrészt önellátásra berendezkedő magyar parasztságnál sem. Ráadásul a késztermék sokkal olcsóbban előállítható. Tapintásuk gumis. A XX.Aszalás az önfenntartó gazdaságban DákaLászló A Paradicsomból kiűzetett ember ősidők óta igyekezett a nem termő évszakokra élelmiszert tartalékolni. mégis érdemes a házi tartósítással foglalkozni. összenyomva nem engednek levet. és saját ízlésünkhöz is jobban alkalmazkodhatunk A legismertebb tartósítási eljárások közül e kiadvány keretében a szárítással és az aszalással foglalkozunk.csontszárazra szádtunk Nedvességtartalmuk igen alacsony. törhetőkés őrölhetők. Jelenleg a tartósítóipar rengeteg jó minőségű terméket hoz forgalomba. amelyeket többnyire meleg levegő áramoltatásával . Mindkét eljárás lényege a vízelvonás.

termőhelyüket. burgonya. Annak. kakukkfű. fokhagyma. petrezselyemlevél. gyűjtéséhez.szintén kiváló szárítmány készíthető. csipkebogyó.108- . póréhagyma. tájelnevezése. A könyv jó néhány teakeverék összetételét is tartalmazza. cseresznye. hogyan és melyik szervüket kell gyűjteni. kajszi. meggy. rendszertani csoportosítása is megtalálható. Medidna 1980). betöl tő csíranövényekből . vöröshagyma. laskagombák. sárgarépa. SzárítássaL aszalással tartósítható gyümölcsfélék: Alma. amelyben kb. szárításához komoly szaktudás szükséges. lestyánlevél. zeller. hogy mikor. étkezéshez könnyen és gyorsan konyhakésszé tehetök. tuskógomba. 250 hazai gyógynövényfaj alaktani leírása. karfiol. Szárítással tartósítható zöldségfélék: Zöldborsó (hüvelyes és szemes). cékla. hasznos segítsége a "Gyógyító növények" című könyv (Rápóti-Romváry. valamint azt. tök. szőlő. tárolni. a galajfélék). aki ezzel szeretne foglalkozni. sóska. birs. Szárítható gombák: vargányák. valarnint azokat a gyógynövényeket. őszibarack. szegfűgomba. karalábé. termeléséhez. szilva. zöldbab (hüvelyes és fejtett). pöfeteg-gombák. egyes almafajták). őzlá bgomba. amelyek szárítva elvesztik hatóanyagaikat (pl. hogyan kell azokat megszárítani. tárkony. amelyek nyersen is jól tárolhatók. pasztinák. szamóca. bodza. főzéshez. kökény). kapor. Az aszalványok és szárítmányok sütéshez. Nem érdemes aszalrU azokat a zöldségeket és gyümölcsöket. galambicák. káposztafélék. paradicsom. A gyógynövények felismeréséhez. majoránna. körte. csomagolni és szállítani. és a bogyósok (ribizlifélék. spenót. paprika. Ebből a könyvből az érdeklődök megismerhetik az erdők és mezők gyógynövény-kincsét. petrezselyem. vagy egyszerű technológiával nem adnak élvezhető aszalványt (káposztafélék.

Az aszaló tálcákra. aszalható. hogy a minőségromlást okozó oxidáció elkerülése érdekében a szárítást minél alacsonyabb hőfokon és minél rövidebb idő alatt kell végezni. cserényekre mindig csak atmyi terrnényt rakjunk fel (többnyire egy rétegben). ill szárítmányok nagy része közvetlenül az aszalóból történő kiszedés után nagyon törékeny. vagy a teljes beltartalmi érték megóvása). nehezen csomagolható.Hogyan szárítsunk. Az aszalványok. (pl. Egyes alapanyagoknál a kis hőstabilitású anyagok megóvása érdekében a szárító levegő hőmérsékletét nem szabad 30-40 °C-nál magasabbra emelni. Néhány terményt az aszalás vagy szárítás előtt lehet gőzölni vagy előfőzni. aszalásnál alapvető feltétel a helyiségek. -109 - . a termék kevesebb energiával és gyorsabban szárítható. amennyit 24 óra alatt le tudunk szárítani. az un. Ennek hatására a szövetek fellazulnak. hogy a termény befülledjen. eszközök épsége. szilvánál a főtt íz elérése. attól függően. rugalmassá válik. Nem szabad. ezért a terméket árnyékos helyen pihentetni kell. hogy mi a célunk a tartósítással. Egyes gyümölcsök és zöldségfélék alacsony és magas hőmérsékleten egyaránt aszalhatók. amelyek szárítás és tárolás után főtt vagy sült formában kerülnek fogyasztásra. esetleg bepenészedjen. Az aszalvány egy-két óra alatt a levegőből vizet vesz fel. tisztasága és a munkát végző személyek higiéniája. mert így az aszalóba rakott teljes mennyiség használhatatlanná válhat. ill. Ebben az állapotban már károsodás nélkül csornagolha tó. mert minőségromlás következhet be. Általános szabálynak tekinthetjük. azonnal ki kell venni az aszalóból. erjedésnek induljon. hajlékonnyá. megaszalódott. Ha a termény megszáradt. aszaljunk? A szárításnáJ. Általában azokat a zöldségféléket készítjük így elő.

vagy már félig aszalt gyümölcsöt tömény cukoroldatba mát1juk. a házi aszalást ezekben a kemen cékben végezték. ízesíteni.Az egyes gyümölcsfélék aszalása Aszalásra minden gyümölcsféle alkalmas. vagy csíranövények szárítmányait akarjuk ezekkel az aszalt finomságokkal színezni. a hámozott almakarika. ha teakeverékeinket. Az éppen érő gyümölcsöt a kenyér után rakták be a A kandírozás lényege. Az alma aszalása A XX. őszibarack. amikor még majdnem minden parasztportán megvoltak a kenyérsütéshez használt kemencék .) Finom aszalvány esetében a gyümölcsöt az aszalás előtt vagy közben meghámozzuk. (PL: egyes kistömegű n yári körték. . Az így elöállított aszalvány szép fényes fe lületű lesz és kevésbé zsugorodik. lecsöpögtetjük és úgy aszaljuk tovább. szilva. a magját. magzott szilvából készült töltött aszalvány is. kajszi. magozatlanul. sz.vagy csokoládémázzal történ ő bevonással különleges minőségii aszalvány készíthetünk Különlegesnek számít a nagy szemű. A finom aszalványokból kandírozással 1. hogy a nyers. lekvárként. a fe lezett kajszi és a prunella. valamint cukor. a málnát vagy a szamócát érdemesebb d zsemként. darabolatlanul kerülnek az aszalóba. magházát eltávolítjuk. de pl.) Az aszalt gyümölcsfélék között megkülönböztetünk durva és finom aszalvány t. egyenletesen felszeleteljük ill. szörpként tartósítani.110- 1 . feldaraboljuk Ilyen aszalvány pl.és rendszeresen sütöttek is benne kenyeret-. Du rva aszalvány készítésekor a gyümölcsök minimális e lőkészítés (mosás) után hámozatlanul. (Kivéve. első felében.

Minden almafajta alkalmas aszalásra. ill. kemény húsállománnyal rendelkező. majd -111- . szeletelő készülékkel 6-8 gerezdre felvágni. Durva aszalványt maximum 50-60 mm átmérőjű almából készíthetünk Az almát méret szerin t gondosan szétválogaljuk. .A 40-50 mm közötti almát célszerű negyedekre vágni. a fajtára jellemző színű és zamatú almából készíthető. az erre a célra rozsdamentes acélból készített szeletelővel végezni. a Budai Domonkos. Az 55-60 mm-es átmérőjű almából készíthető durva almakarika is. a Húsvéti rozmaring. eltávolíljuk. ügyelve arra. d e egy-egy cserényre lehetőleg csak 40-45-ös. Mosás után az almát cél szerű meghámozni. savas fajtákból lehet igazán szép aszalványt készíteni. a teljes érés körüli időpontban célszerű elkészíteni. Finom aszalvány készítésénél az alma méret szerinti szétválogatásá t és mosását az előbbimódon végezzük. mert igazán értékes aszalvány csak érett. -Az 50 mm-nél nagyobb átmérőjű almát célszerű 6. ill. 45-50-es alma negyedrésze kerüljön. Igy biztosított az egyforma szeletnagyság is. a csikó-. a magházat eltávolítjuk. stb. 8 gerezdre vágni. így egyenletesen aszalódik. és gyorsabb az előkészítés is. a Pogácsa alma. hogy egy-egy cserényre csak közel azonos méretű felezett alma kerüljön. de a fehér húsú. Az almát egy rétegben rakjuk a cserényekre. vagy a rakott tűzhely sütőjének rácsain és a főzőlap fölé helyezett rácsokon aszalták tovább. majd alaposan megmossuk -A 40 mm alattiakat kettévágjuk. a Parker pepin (bőralma). a Sóvári. egészséges. amivel egyúttal a magházat is . Ha nem aszalódott meg teljesen. A család aszalt-alma szükségletét ősszel. Régi fajták aszalásra különösen alkalmas a Batul. majd a felezett almát cserényekre rakjuk. Az alma negyedelését célsze rű.kemencébe.

ha egy rétegben vannak szétterítve. még sok benne a pektin és a keményítő. fehéritése Mint ahogy arról már szó esett. Itt is ügyelni kell arra. Az almakarika készítése a hámozásig megegyezik a finom almagerezd készítésével. az almát a teljes érettség időszakában. Ilyen a kereskedelmi forgalomból is besze rezhető kristályos alrnasav. ügyelve arra. hogy a szelet közepén legyen egy lyuk. oxidáció. Ha piacra is dolgozunk. mert e nélkül az aszalvány megbarnul és az íze is romlik. hogy ne sérüljenek.112- . magas a savtartalma. hanyatló időszakban aszalunk. vagy almakockát is. az a lmagerezd helyett almakarikát célszerű készíteni. Redukáló anyag csak a természetben is megtalálható. Az almagerezden és almakarikán kívül aszalhatunk még alma hasábot. Ha nem a teljes érettség időszakában. hogy egy-egy cserényen csak azonos méretű gerezdek legyenek. hanem utána. ne törjenek. Az almakarikákat egyenletesen szét kell teríteni a cserényen. Hámozás után egy magház-eltávolító csővel eltávolítjuk az alma közepét Ezt követően az almát szép egyenletesen 4-6 mm vastag szeletekre vágjuk úgy. Ennek előkészítése csak a darabolás módjában tér el az előzőektőL Az alma aszalás e lőtti redukálása. azaz légzés megy benne végbe. és a sejtek elhalnak.kül is szép egyenletesen aszalódnak. Amíg az alma ép és egészséges. az un. mert e nél. mert ez jobban eladható. Az energiát szolgáltató anyagok elfogynak. azaz . Nagyság szerinti válogatástik nem indokolt. mert ilyenkor a legnagyobb a fajsúlya. Az érés elő rehaladtával csökken a szénhidrátok és a savak mennyisége.ezután aszalni. citromsav és borkősav keverékének 1 %-os oldata kiegészítve 2-3 dkg/100 liter piroszulfáttal. vagy pár nappal előtte célszerü aszalni. szükség van az aszalás elő tti redukálásra (savazásra). különösen akkor. míg végül felemészti önmagát. étkezési célra fe lhasználható anyag lehet.

cserényre rakjuk. Az alma-aszalás menete napkollektoros aszalóban Az előzőekben szó volt arról. hőmérséklete és áramlási sebessége viszont bizonyos határok között jól szabályozható. majd szűrőkanállal kiszedjük. Ekkor a ventillációt abba kell hagyni. minél magasabb a szárító levegő hőmérséklete. megfelel a 2-3 %-os konyhasóoldat is. A kívülről áramló levegő páratartalmát nem tudjuk befolyásolni. kártevőktől. Az -113- . kiszedett cserényeket a hőmérséklettől és páratartalomtól függően 1-2 órán át pihentetjük. A kész aszalvány víztartalma 1014 %. Csupán arra kell ügyeli. néhány nap állás után elérheti a 17-19 %-ot. süt a nap és jó az aszaló szellőzése. Ügyeljünk arra. torták készítéséhez akarjuk felhasználni. és minél rövidebb időn belül megkezdjük az aszalást. hogy annál jobb és szebb aszalványt kapunk. a szellőztetést a harmatképződés kezdetéig működetni kell. papír. ha a cserényeket egy rétegben töltöttük meg. minél gyorsabban történik meg a vízelvonás. Fajtától és érettségtől függően pár perctől fél óráig hagyjuk az almát a Iében. sütemények. jól hajlítható. hogy az aszaló feltöltése kora reggel történjen. A kész aszalvány tárolását szellős. Ennél a nedvességtartalomnál már minden szelet rugalmas. Ha este még nem jó az aszalvány és van ventiliáter az aszalóban. A napkollektoros aszalónál semmi probléma nem fordulhat elő akkor. majd megkezdhetjük a csomagolást. A már kész.vagy tüllzsákban végezzük. tehát az aszalás 24 órán belül végbemegy. s ez éppen elég ahhoz.borkénneL Ha az aszalványt csak tésztafélék. csepegtető tálcára. árnyékos. A folyamat annál gyorsabb. minél alacsonyabb a páratartalma és minél nagyobb az áramlási sebessége. hogy jó aszalványt tudjunk készíteni. és másnap reggel folytatni. rágcsáJóktól mentes helyen rekeszekben. hogy a hámozás és darabolás után az alma azonnal a savazálébe kerüljön.

Búzával érő körtét. Sózó körtét. az Arabikát. vagy 0. A csontszárazra aszalt és porrá őrölt almaszelet vagy almakocka kitűnően használható tea és joghurt ízesítésére. és fogya sztáskor is édesebbnek hat. zsugorodott.aszalvány később felhasználható levesek. Felhasználás előtt az almát szű rőtálban folyóvíz alatt le kell mosní. Az előfőzött körtéket a barnulás megakadályozására főzés. Hébér körtét. szeletelve.2 %-os nátriumbiszulfit. amitől fényes lesz a felülete. Tiiskéskörtét. hámozva. azután hámozottan. sós vagy biszillfitos mártás után aszaljuk (A magház eltávolítása csak akkor szükséges. Körte aszalása Többféle módon aszalhatunk körtét. aztati11. ill. de belül még lekvárszerűen kenődő . vagy anélkül aszaljuk Ugyanilyen módon aszalhatjuk a nyári apró körtefajtákat.) -114 - . ill. feJezve. vagy hámozatlanul. kompótok. ízesítésére. "szotyósan". Díel Vajkört. Hardi. torták készítésére. hámozás után azonnal 1-2 %-os sóoldatba. Papkörte. általában előfőzve. gerezdekre vágva. majd tovább aszaljuk Lapítás hatására a belsejében levő cukros lé kijön a gyümölcs felszínére. A teljes érettség előtt leszedett körtéket gőzölésset vagy főzéssei megpuhítjuk. A kisebb nyári körtéket aszalhatjuk teljes érettségben.már ráncos. vagy káliumbiszulfitos oldatba mártjuk. majd langyos vízben kell . A koraőszi. stb. Alexander. és azután aszaljuk Az egészben. vagy felezetten aszalt nyári körtékből készíthetünk lapított aszalványt is a következő módon: A félig megaszalt . mint pl. . mint a Vilmos.körtét kézzel vagy vágódeszkával meglapítjuk. Bosck. őszi és téli nagyobb gyümölcsű körtefajtákat. Szentiváni körtét (tájnevek). ha körülötte a hús nagyon kövecses. sütemények.

Az aszalás 30-45 °C-os levegővel történik. Megfelelő érettségű körtéből . d e a húsa még kemény. és megkezdjük az aszalást. Ezen a hőmérsékleten 20-24 óra alatt aszalódik m eg a gyümölcsünk.80-90°C-on gyorsan aszalva igen szép és ízletes aszalványt nyerhetünk Az aszalvány tárolása és felhasználása az almánálleírtak szerin t történik. Ezután szűrőtálon lecsöpögte tjük. de értékesebb árut kapunk. majd kinyitjuk a szellőzőket és lassan visszaengedjük a hőmérsékle tet 50°C körülire és az aszalás befejezéséig ezen a hőmérsékle ten tartjuk. Ha az aszalónk folyamatosan működik.115 - . A megtöltött aszaló minden nyílásá t lezárjuk.és zamatanyagok.5 óránkén t az aszalványt ellenőrizni kell. Meleg aszalás fűtö tt rend szerű aszalóval lehe tséges. A gyümölcsöt megmossuk szűrőbe. majd a felezett gyümölcsöt 1 %-os citromsavas fürdőbe helyezzük. A kajszi akkor érett az aszalásra. A kajszi aszalása Erre a célra a rózsabarack-Jélék a legalkalmasabbak. szitába tesszük . majd cserényekre terítjük. Igazán szép árut csak ventillátorral ellátott aszalóban készíthetünk. és 2-3 percre forró vízbe mártjuk Forrázás után a h éja könnyen eltávolítható. a többit át kell rakni. Hideg aszalás . vagy fütött aszalóval is kivite lezhe tő. hiszen az íz. 3-5 óra alatt lassan 70°C-ra felfűtjük. amikor már sárga. a magot kivesszük.napkoHektoros. majd a legfe lső helyére nyers gyümölcsöt kell tenni. nagytö megű levegő átfuvatásával aszalunk H osszabb ideig ta rt az e l őzőnél. hogy 4-5 óránként vehetünk ki belőle egy adag aszalványt. 2-2. esetleg a köldök-része n még kissé zöld. valamint a vitaminok szinte teljes mennyisége megmarad. 2. ami azt jelenti. A meghámozott kajszit m egfelezzük. vagyis alacsony hőfokú. Az asza lást ké tfélemódon végezhe tjük~ l .

a befejezéskor ismét alacsony hőfokon végezzük.kezdetben alacsony hőfokon. joghurtok ízesítésére.116- . A magozást végezhetjük kézzel. csírák. hogy a kocsány felőli részen bedugjuk a hurkot. Ennek a minősége messze elmarad a teljesen éretten aszaltétóL Ezek a gyümölcsök napon is aszalhatóak úgy. a középsőt viszont aszalóban. italok ízesítésére. de a magozás sokkal gyorsabban elvégezhető. Ebből is készíthetünk aszalványt. A finom aszalvány felhasználható süteménye.és meggyfajta aszalható. hiszen a cseresznye és a meggy érésének idején általában tombol a nyár. A meggy és cseresznye aszalását .5-szeresére növelhetjük Az aszalvány tárolását az almánál leírtak szerint végezhetjük. 2-3 nap alatt így is megaszalódhat. de csak durvát. Egyes száraz években a fán hagyott termés el kezd aszalódni. keményhúsú fajtákból nyerhető 10% körüli finom aszalvány. A cseresznyét és a meggyet teljes érésben szedjük. Az első és az . majd magasabbon.Cseresznye és meggy aszalása Minden cseresznye. Igy az aszalás kapacitását 2-2. ha a cseresznyét és meggyet kompótok. . Használhatjuk mazsola helyett. és utána hullik csak le. de csak a nagy szem ű. Durva . díszítésére.magos-aszalványtakkor készítünk.utolsó szakaszt végezhetjük napon. Ebben az esetben a gyümölcsszemek jobban sérülnek. Célravezetőbb azonban az aszalóban és a napon történő aszalást kombinálni. és a magot a keletkezett lyukon kirántjuk A másik lehetőség a kézi magozó használata. hogy egyszerűen kiterítjük egy asztalra. mert ekkor adja a legértékesebb aszalványt. torták ízesítésére.hasonlóan a szilváéhoz . valamint teák. A finom aszalványhoz a gyümölcsöt ki kell magozni és azután aszalni. egy pálcikára kötözött dróthuzal vagy vékony női csat segítségével úgy. levesek készítésére kívánjuk a későbbiekben felhasználni.

majd annak befejeztével ezeket eltávolítani.) aszalásával nemigen foglalkoztak. de a modern háziasszony háztartása sem nélkülözheti ezeket. amiknek egy része magas hő hatására károsodik. A szamóca és málna illatosabb fajtái nemcsak színezőként. A már elített "Gyógyító növények" címlí könyvben a következőt olvashatjuk a cseresznye és a meggy száráról: "A drogok (Pruni avi és a Pruni Cerasitipet) nyákoldó. szín és illatanyagoknak megnőtt a mindennapi étkezésben betöltött szerepe. ill. Az alacsony hőmérsékleten előállított aszalvány jelentős C-vitamin forrás a téli hónapokban. ribizlifélék. Az aszalást addig folytatjuk. ill. vizelethajtó. stb.Aszaláskor érdemes összegyűjteni és megszárítani a cseresznye és a meggy kocsányát. müzlik nagy hányada természetes íz és színanyagokat tartalmaznak. illat. amíg a szemek összenyomva még rugalmasak. üdítőitalok. de már nem eresztenek levet.szín. Aszalásukról. bodzát a minél kisebb sérülések érdekében érdemes fürttel. elzsírosodást gátló hatását is ismerik. szárításukat ezért alacsony hőfokon. . hanem ízesítőként is felhasználhatók. málna. szeder. jostát. vitaminok. stb.és cseresznye kocsánynak fogyasztó. hogy igen értékes anyagokat . bodza. áfonyát. Ma azonban a természetes íz. ernyővel. A különböző teakeverékek. áfonya. nagy tömegű levegő felhasználásával végezhetjük. zamat. -117- . A valódi tea pótszereként is fogyasztják A meggy.tartalmaznak. A fekete ribizliből és a bodzából csonttá szárítás után őrleményt is készíthetünk. szívműködést serkentő stb. A ribizliféléket. szárításukról tudni kell azt. Aszalásukat. hatású anyagokat tartalmaznak." Bogyósgyümölcsűek aszalása Régebben a bogyósgyümölcsűek (szamóca. amit ételszínezőként lehet felhasználni. kocsánnyal együtt aszalni.

kemény. A kocsányt kiszedjük. A szilvát addig kell aszalni. a nem magvaválókat (pl. Duránci szilva) kivéve mind aszalhatók. ágakat. kártevőktől mentes helyen tároljuk. A -118- A szilvát először . majd egy rétegben cserényekre terítjük. matt színű aszalványt nyerhetünk Az aszalóból kiszedett szilvát a szabad levegőnelterítve pihentetjük. vagy túlérett szilva 20-30 ora alatt megaszalódik Felülete fényes. amelyek igen finom i csemegének számítottak. amíg a víztartalma 30-33 % közé csökken. un.A szilva aszalása A XIX. ezt is száraz.és szárazanyag-tartalom. majd magas. és megkezdjük az aszaló felfűtését alacsony. majd újra visszarakjuk a melegre. hűvös. cukor. Az éretlen szilvából csak savanyú. A hazai piacon többnyire a durva aszalványt értékesítették. íze édes főtt szilvaíz lesz. befejezéskor ismét alacsony hőmérsékleten aszaljuk Aszalás közben a magas hőmérsékleti szakaszban többször is kivesszük a cserényeket az aszalóból a hidegebb levegőrel-2 percre. ennek ellenére régebben eladásra csaknem kizárólag a Besztercei szilvát aszalták Előnye a többi fajtával szemben a viszonylag magas hús-. a XX. de gyáttottak különleges aszalványokat . érett. árnyékos. fütyülősen aszaljuk A fáról ponyvára lerázott szilva közül eltávolítjuk a leveleket. azaz a marokba fogva nem enged levet. A Kárpát-medencében található szilvafajták. A gyors lehűlés ill.ilhoni piacokon is ismert és keresett termék volt. tapintása gumis. fekete és száraz lesz. vagy túléretten. felmelegedés és mozgatás hatására a szilva felületére kiválik a cukros lé. mint amit az országban értékesíteni lehetett. század végén. A jól aszalt. így a magyar aszalt szilva a ki. azután ládába vagy zsákba rakva tároljuk.s. A szilvát teljes érettségében. és az ebből adódó jó kihozatal. az aszalóba rakjuk. Mint a többi aszalványt. A szilva ekkor kapja meg a szép fényes felületét. század elején Magyarországon több szilvát aszaltak.

cseresznye-. másfél havonta át kell szellőztetni. Ezt a műveletet úgy végezzük. meggyvagy szilva aszalványt. ahol 10 perctg hagyjuk. azután kiterítjük a hideg levegőre.) Gyomor-. ill.119- . ami egy felnőtt ember 3040 napi C-vitamin szükségletét tartalmazza. hogy félidőben a mag helyére diót. hogy a szilvát kemencében vagy aszalóban kiterítve 110 C fokra hevítjük. de nyomásra még levet engedő szilvából a mag nagyon könnyen eltávolítható. Ezt követően a szilvát készre aszalj uk. mindezeknek mézezett. (4-5 kg bogyóból nyerhető l kg csipkehús. Egészben vagy felezve. Nagy szemű szilvából érdemes prunellát készíteni oly módon. levegőztetni. arnikor . Ezután úgy kell aszalni. Vadon termő gyümölcsfélék szárítása Ezek közül a gyümölcsök közül a bodzát. és hólyaghurut elleni anyagokat is tartalmaz. bél-. Félidőben kivesszük az aszalóból. . A ráncos. etüválni kell. a magokat eltávolítva szárítjuk.Szedése akkor időszerű. sárgabarack-. Ha a szilva kicukrosodott vagy molyosodás tapasztalható. vagy csokoládéba mártott változatait töltjük. mint a magozott szilvát. A csipkebogyónak nagyon magas C-vitamin tartalma. A töltést követően készre aszaljuk a szilvát. őszibarack-. Töltött szilvát vagy töltött prunellát úgy készítünk. míg a szilva ráncos nem lesz. majd készre aszaljuk.hosszú ideig tárolt szilvát havonta. hogy a szilvát 1-2 percig forró vízbe mártjuk Így a héja könnyen eltávolítható. A felezéshez rozsdamentes acélból készült eszközt használjunk. cukrozott. meglapítjuk. mint a durva aszalvány esetében az aszalás menete is azonos az előzőekben leírtakkal egészen addig. majd újra csomagoljuk Magozott aszalt szilva készítésénél a szilva előkészítése ugyanúgy történik. valamint a gyógynövényként is ismert csipkebogyót és kökényt érdemes említenünk.

a hagymaféléket. sárgarépát és petrezselymet.és fűszerféléket általában csontszárazra szárítjuk. Nyersen is és előfőzve is aszalhatjuk a fejeskáposztát. zeller. kapor. lestyánlevél. A zöldség.és zamatanyagokat tartalmaz. amit nyersen nem tudunk betároini télire. vagy gőzölés után aszaljuk a következő zöldségféléket: zöldborsó. száritandék a fűszerként termesztett növények: vöröshagyma. Az ismertetett alapelvek betartása mellett természetesen olyan zöldségés fűszernövény aszalásával. bimbós kel.ne száríts u k őket 35 oC-nál magasabb hőmérsékleten. vöröskáposzta. cékla. aszalással. Altalában előfőzés. így megőrzik teljes C-vitamin tar talmukat. A szárítás technológiáját ahhoz kell igazítani.120- . paprika. paradicsom. . póréhagyma. . amelyekről itt nem tettünk említést. petrezselyemzöld. Csak jó minőségű terményt aszaljunk! Az összes tartósítási eljárás közül a szárítás a legolcsóbb és a termény i. Előfőzés nélkül nyersen aszalandók. majoranna.sárgából pirosba hajlik a színe. tárkony. A csipkét és a kökényt 30 C fok alatti hőmérsékleten szárítjuk. ezért . vagy bá rmilyen más módon. A legtöbb zöldségfélét ugyanis többféle módon is száríthatjuk. karalábé. A zöldségfélék szárítása ill. szárításával is próbálkozhatunk. hogy az adott terményből mit akarunk előállítani és a szárítmányt mire akarjuk használni. karfiol. Ezen növények mindegyike értékes íz. kakukkfű. zöldbab. zellerzöld. főzőtök. kelkáposzta. hogy csak azokat a zöldségféléket tartósítsuk szárítással. fokhagyma. a paprikát és a paradicsomat kivéve .s így tárolható legegyszerűbben. többnyire illóolaj formájában. ill. aszalása Itt is érvényes az a szabály.

mint az aszalt gyümölcsöket. A kalapot a lemezes. aszalása A gombaféléket fénytő l elzárt. (Nem míí. Mivel a gombák az erősen párás idő termékei. Ezután tiszta csomagolópapírra vagy hullámpapírra kiterítve naptól védett sze llős helyre tesszük. egészséges és ehető(!) gombákat szedjük csak össze. teljesen kiszárított gomba a -121- . és rnielőtt a kosárba rakjuk. tisztítsuk meg szennyeződés től. a padJáson való szárítás nagy kockázattal jár. Ilyenkor jól zárható dunsztosüvegbe rakjuk a száraz. Ha a szedést szépen. A nyálkás felületű gombák (fenyőtinóm. elég egy nedves szivaccsal áttörölni a kalap felszínét és a tönköket A napon fél-egy óra alatt megszikkasztjuk. gyűrűs tuskógomba. Mielőtt a kosárba tesszük. vagy cserényekre rakva aszalóban szárítjuk. száraz helyen (pl. vagy csöves részévellefelé helyezzük kosárba. szellős. azt a tönkkel együtt szedjük fel.anyag szatyorba vagy zsákba. ládában. a kalapot a tönktől szét kell választani. Amennyiség től függően zsákban. akár több ev1g 1s. majd az üveget lezárjuk.) nehezen száradnak. padláson). ezért azokat tisztítás után és szeletelés e lőtt 5-10 percre forró vízbe mártjuk. 2-3 cm-es rétegenként sóval megterítjük. szennyeződés nélkül végeztük. majd a kalapokat és a tönköt is szép egyenletesre felszeleteljük. ízletes tönkje van. ' o o A gombafélék szárítása. stb. A réten. vagy szárító. egyszerűbb tárolni őket. mert abban megtöredezik és befülled) A friss. Az aszalóban készült. akkor a gombát szárítás előtt nem szükséges megmosni. PadJáson nem mindig sikerül csontszárazra szárítani a gombát.Mivel a zöldségféléket csontszárazra szárítjuk. Amelyik gombának ehető. aszaló berendezésben célszerű szárítani. de még lapítható gombát. dunsztosüvegben tárolhatunk szárítmányokat. mezőn vagy erdőben termő gombákat kosárba szedjük.

122- . mártások fűszerezésére használha~uk . A jól szárított és megfelelően tárolt gombát bármilyen gombás étel készítéséhez fel lehet használni.zöldségszáríhnányokhoz hasonlóan. A tönkbő l és a töredezett kalapszeletekből port készíthetünk. A gombaport töltelékek. sózás nélkül tárolható. ami 2-4 %-nyi sóval dunsztosüvegben évekig eltartható. .

vagy . 9 óra. Kollektoros aszalásnál figyelembe kell venni a napsütéses órák számának évszakos változását: A napfényes órák száma tavasszal (április-májusban) átlagosan kb. l. ábra). hisz ez ingyen áll rendelkezésünkre.ábra Az aszaló elhelyezése a nap mindenkori pályájának megfelelően . szeptember-októberben pedig 6.D 2.figyelembe véve a nyári napjárást .ábra Az abszorber helyes dó1ésszöge E • K . nyáron kb. A jó hatásfok eléréséhez arra kell törekednünk. Ezért . az aszalót pedig Délre tájolni.NAPKOLLEKTOROS GYÜMÖLCSASZALÓK Ha olcsón akarunk az ízletes aszalványhoz jutni. az aszaláshoz érdemes a napenergiát felhasználmmk. hogy az abszorberre (hőelnyelő felületre) érkező napsugarak átlagos beesési szöge minél közelebb legyen a merőlegeshez. napi 7 óra.ha tehe~ ük .a Nap pályáját követve forgatni (2.legjobb az abszorbert 45!2 és 60Qközötti szögbe állítani (1. ábra).5 óra.123 - .

Tehát a párologtatási kapacitása ideális esetben 864 g/ m 2• Nézzünk egy példát! Ha 20 kg alapanyagat 18 % víztartalomig akarunk aszalni. hogy nem számolhatunk ideális körülményekkel. hogy a gyümölcsöt meg kell óvnunk a kártevő rovaroktóL A NAPKOLLEKTOROS GYÜMÖLCSASZALÓ ELKÉSZÍTÉSE A legegyszeriíbb gyümölcsaszalóhoz csak a napfény segítségére és egy árnyas fára van szükségünk..45 m 2-es felületű abszorberrel rendelkező. 3) napot vehet igénybe.8 m-es cserény t jelent. hogy az adott alapanyagokból mekkora mennyiséget szeretnénk aszalni az ehhez rendelkezésre álló idő alatt. akkor a friss gyümölcs átlagos víztartalmával számolva ehhez optimális esetben 13 órára szüksége az aszalónak.94 m-es. Néhány alapadat a szárnításokhoz: 18-25 kg alapanyag megaszalásához 1.7 m x 0.75 m 2 felületű aszalácserényre van szükség. Az . Figyelembe véve azt.. 0.az aszalás évszaktól függően 1.75 m x 11. és hogy az egyes gyümölcsök vízleadási sebessége is nagyon eltérő lehet . A gondosan előkészített aszalnivalót selyempapírra fektetjük az árnyékba állított asztalra.5-2 (max.124 - . Az nagyobb teljesítményű. egyenként 0. Az aszaló megépítésekor és rendszeres tisztításakor figyelembe kell venni. Az aszaló típusát és méretét ennek megfelelően kell megválasztanunk. állványes aszaló maximális besugárzás esetén párologtató kapacitása ideális körülmények esetén 1250g vizet képes elpárologtatni óránként. ez 3 db. 1.de a szabad vízfelület párolgási sebességénél mindenképpen kisebb .Az aszaló kapacitásának helyes kihasználásához végig kell gondolnunk.

hogy az aszalódás csak a verőfényes. rágcsáJók kárt tehetnek az aszalván yban. az aszalvány gondosan védjük meg a direkt napsütéstől! Jó eredményt érhetünk el a padJáson történő aszalássaL Régebben ehhez az aszalási formához helyenként külön aszalécserényt fontak fűzvesszőből vagy gyékényből. ábra).ábrn Földrézsűre fektetett egyszerű abszorberes aszaló . üveglappal fedett abszorber. hogy az aszalnivaló az abszorber felszínén fekve rontja annak hatásfokát. Hátrány viszont. Hátránya viszont. elszennyezheti felszínét. Ez a cserény egy malomkerék méretű. hogy olcsó és egyszerű. Ebben a típusban előfordulhat túlzott felmelegedés.125- . hogy a rovarok. Nagy előnye. kifejezetten meleg napokon megy végbe megfelelően. l l o ' l 3. mely maga az aszalócserény is (3. ami árt az a sza lványnak. Abszorberes aszalót több elképzelés szerint építhetünk A legegyszerííbb a rézsűre fekte tett.aszalásnak ez a módja nem kíván komoly beruházást. alacsony peremű készség volt. Ha ezt az aszalási formát választjuk. valamint az.

csak egy darab alumínium lemez feketére festve. maximum 3 cm távolság legyen. Ennek megépítéséhez nem kell más. vagy a fekete sűrű szövésű textília is. A kollektor egyszerű fakeretes készülék. gyorsaság. ha eldöntöttük. vörösréz) alka lmaznunk Az alumínium lemez két oldalát a keret belsejéhez rögzítjük. egy kicsivel nagyobb üveglap. stb.Az abszorberes aszalók egyszerűbb és bonyolultabb változatban is készülhetnek A megfelelőt akkor tudjuk kiválasztani. vagy egyszerű fa alátétekkel merevítjük. (Kapható direkt erre a célra gyártott anyag is. nagy kapacitás. hogy számunkra mely szempontok a legfontosabbak (alacsony költség. Mivel a képződő hőt hideg levegő. Ezt az aszalót . ábrán látható m ódon. a középső részét a 4. egyenletes minőség. Ez a kollektoros gyümölcsaszaló hozzávetőleg egy család számára szükséges aszalványt képes előállítani a kertben növekv ő terményekből folyamatosan..) . Ugyanez igaz a felső burkoló üveglap és az abszorber-felszín közötti távolságra is. mindig az éppen érőket aszalva.kis" aszalónak nevezzük. melyben a fény hővé alakítását egy fe kete matt festékkel (ideális esetben szolár lakk) vékonyan lefestett alum ín ium lemez végzi. fémlemez. és mindenki elkészítheti akár otthon is. nem kell értékesebb anyagat (pl. A napkollektor építésével kapcsolatosan a legfontosabb dolog. s nem víz melegítésére használjuk. néhány deszka. hogy az abszorber-felszín és a hátsó hőszigetelő réteg között minimum 2 cm. csavarok. ill.) Két ajánlott aszalótípus részletes bemutatása Az első tipus egyszerűségénél fogva érdemel figyelmet.126- . Abszorberként használható az egyszerű fekete fóli a. Nagyon olcsó szerkezet. fém rögzítőszalag és szegek. Ez biztosítja a kéményha tás miatt áramló levegő lehető legnagyobb felmelegedését és gyors áramlását.

5 1. W\iG níJ :Cii\hítdl -.U~"""-::.ta. p~ika:rloottá.t ~ó -1+1".) .R-r-o:. hogy az előmelegített levegőből minél többet hasznosíthassunk.A legegyszerűbb esetben nem használunk fakeretet. Ekkor az abszorber két hosszanti oldalának lefelé hajló peremet készítünk. ha fűzfavesszőkből és spárgából készítünk feneket az aszalókeretbe. l CZ-.. Bonyolultabb. de a természethez közelebb álló megoldás . hanem az abszorber-felszín alatt képződött meleg levegőt használjuk fel. . v .. ! l s:z::cg<Z c: cz. hogy a spárgát néhány helyen csomózzuk végig a fűzfavesszőkön. l. 4.. mely viszonylag olcsó és könnyen kezelhető . Ilyen esetben az abszorber-felszín méretét érdemes többszörösére növelni.127- . vagy szúnyogháló. így azok nem tudnak elmozdulni egymás mellől. (Ennél a megoldásnál ügyelni kell arra.v Í ~Ó borda. ábra Az abszorber (levegó'kollektor) kialakítása Az aszalócserény kialakításának legegyszerűbb módja a kettős fakeret közé szerelt tüllháló.

így a különféle méretű aszalványhoz mindig a megfelelő cserényt lehet berakni. Ennek kétféle módon lehet elejét venni. Az aszalás során az elpárolgó nedvesség hatására az aszaló belsejében a levegő víztartalom szempontjából telítetté válhat. Cserényei könnyen cserélhetők. ábra Tüllhálós duplakeretes. Egyszerre nagyobb mennyiségű aszalvány elkészítésére alkalmas. így később a fa száradása során keletkezett hézagokon keresztül az aszalónak ' kiegészítő légkeringése is lesz. és általában nem környezetbarát szigetelőanyagokat felhasználni. -128 - . mint az a nevéből is sejlik. aszalócserény Jüzvesszőből és spárgából font keretes Az állványos aszaló. Igy ugyan csökken az aszalónk hatásfoka.' 5. azonban nem kell költséges. Egyik módszer az. költségeiben is egy komolyabb alkotmány (30. ill. kivitelezésében és. kép). hogy a faszerkezet összeállításánál nem használunk szigetelőanyagot. és hidegebb pontokon páralecsapódással kell számolni.

számítanunk kell arra. és ügyelünk arra. de ha betarljuk a szabályokat.Ha aszalánk falát párazáróvá tesszük szigetelés alkalmazásával. Kép) egy kicsit bonyolultabb az aszalás. Ha a faszerkezet keményfából készült. hogy a sarkokban és a fedőrész belső falán páralecsapódás indulhat meg. hiszen az aszalónak nem kell kiszárítania saját magát. be kell helyezni a hőmérőket A szellőzőnyílások egészen addig zárva maradnak. Az aszalványt -129 - . akkor nincs szükségünk tartósítószerre. zárjuk el. Ha azonban a faszerkezetet várhatóan gyakran éri majd csapadék. hogy az aszaló hőmérséklete n e emelk edjen 50 oC fölé. és az összes nyílást lezártuk.' ponqara. vagy puhafából készült. Ebben az esetben gondoskodnunk kell a hidegpon tok fokozottabb hőszigetelésérőL (Ügyeljünk arra. hogy a szigetelőanyag ne kőzetgyapot legyen. Ha ez meg történt. Ha megtörtént a feltöltött cserények berakása a már felfűtött aszalóba. beleértve az alsó és felső szellőző nyílásokat is. ill. hogy eső esetén letakarjuk az aszalót. mert az ezekből letörcdező apróbb szálak az egészségre károsak lehetnek. Néhány szó a fatüzelésű aszalókról A fatüzelésű fekvőkérnényes aszalóban (29. itt is igen szép áru készíthető. különösen az aszaló tartóvázának talajjal é rintkező részét.) Az állványes aszalónál külön "kéményt" is építhetünk armak legmagasabb . de jobb. A hőmé rsékletet egyenletes fűtés mellett a szellőzök nyitásával és ' zárásával szabályozzuk Igy egyenletes lesz a szárítás. az alsó és felső szellőzőket olyan mértékben n yissuk ki. amíg az aszaló belső hőmérséklete nem érte el a 40-45 "C-ot. Így egyúttal időt nyerünk az aszaláshoz. E célra használhatunk lenolajkencét. akkor tanácsos konzerválni. ha 40-45 oC között marad.

azaz a legalsó cserényen aszalódik meg a termény.hogy az aszaló elérte az adott hőfokot. mindig a kéményhez legközelebbi. azaz a felső cserényen a legkésőbb. és az üresen maradt legfelső helyre friss terrnénnyel töltött cserényt kell betenni. ha hajlításra eltörik ugyan a gerezd. Először attól az időponttól kezdődően. kétóránként ellenőrizzük. és a hőforrástól legtávolabbi. -130- . vagy a szelet. de még nem roppan. Ezért amikor a legalsó cserényen már jó az aszalvány. Az aszalvány akkor lesz jó. az összes cserényt egy szinttel lejjebb kell rakni. akkor azt ki kell venni.

A tájfajták kialakulása olyan agrárkörnyezetben zajlott. -131- .Kertészeti növények tájfajtáinak kiskertes megőrzése és magfogási praktikái Bócsó Renáta és Juhász Attila A napjainkban is zajló gazdasági. Ebből adódóan vegyszermentes önellátó kiskertekben használva minőségi és megbízható mennyiségű élelem előállítására alkalmasak. Felhasználhatjuk őket akár közvetlenül. Az éghajlatunk gyorsuló változása miatt a tájfajták alkalmazkodó képességét viszont csak a tájban történő rendszeres termesztéssei tudjuk fenntartani (On-farm megőrzés). mivel számos értékkel rendelkeznek. akik felismerik a tájfajták jelentőségét. használata és megőrzése kiemel t fontosságú a jövőnket tekintve. kiemelve eredeti élőhelyükről (ex situ megőrzés). hagyományaink élnek bennük tovább. Ezért a tájfajták megismerése. felbecsülhetetlen eszmei értékű nemzeti kincseink Ezt a munkát tovább kell vinnünk és át kell adnunk az utánunk jövő nemzedéknek. A tájfajtákat mag formájában hűtött tárolóban tartják. és szerepet vállalnának ebben az é rtékmegőrző tevékenységben. akár nemesítési alapanyagként Ezek a tájfajták magukban hordozzák a múltunkat. Az állami génmegőrző intézet jelenleg csekély mértékben foglalkozik a tájban való megőrzéssei (in situ megőrzés) . Rengeteg ember apró tudásának. ahol még az iparszerű növénytermesztés nem hódított nagy teret. munkájának az eredményeként jöttek létre. társadalmi és természeti változások hatására a régi és/vagy helyi fajták szinte teljesen eltűnnek a termesztésbőL Használatuk és megőrzésük azonban még ma is időszerű. Ezen írásunkkal azoknak a kiskertes gazdáknak szeretnénk szakmai segítséget nyújtani.

és az adott helyen stabilitásra törekednek A helyi emberek ismerik ezeket és kötődnek hozzájuk. hibridizáció stb. ezért kevésbé alkalmasak vegyszermentes önellátó gazdálkodásra. mely külső jegyekben eltér a modern fajtáktól. hogy mi is az a tájfajta. A tájfajták elsősorban tömegszelekciós úton (szebb egyedekről szedett vetőmag továbbvitelével) kerültek a termesztésbe. és a mai fogalmakkal inkább . és elismerésük törvényben szabályozott. bár a tájfajta egy tájegységre. A fogalmak között sokszor nehéz élesen meghúzni a határokat. helyi fajta. • Tájfajtának nevezzük azt az ősi típusú fajtát. régi fajta és modem fajta. szigont eljárási folyamat (DUS-vizsgálat). • A helyi fajta a tájfajta szinonimájaként használható. ezért fenn tartásuk érdekében igyekezzünk minél több jellegzetes El ső -132- . de magas fokú belső diverzitás jellemzi őket.fajtakeverékként értelmezhető. mivel ezek ismerete fontos ahhoz. Mivel ezek a fajták eltérő genetikájú egyedek összességéből épülnek fel (populatív jelleg). A továbbiakban már csak a tájfajták genetikai jellemvonásait részletezzük.). • A modern faj tákat leginkább korszerű nemesítési eljárásokkal állítják elő (pl. Ha egy gazda hosszú ideig (5-10 éven keresztül) termeszti. a helyi fajta pedig egy szűkebb földrajzi egységre utal. mert előfordulhat.: keresztezés.lépésben szeretnénk tisztázni. tájfajta jelleget vehet fel. • Relatív külső egyöntetűség. Ezek a fajták a mai iparszerű növénytermesztés igényeihez lettek kialakítva. • A régi fajta nem teljesen egyezik meg a tájfajtával. hogy a fajták megőrzését kellő szakmai alapossággal tudjuk elvégezni. hogy a régi fajta a nemesítési módszerek hatására már inkább átmenetet képez a tájfajta (mint alapanyag) és a modem fajta között.

háttérbe szorultak a látványos megjelenéssei és a mennyiségi paraméterekkel szemben. A tájfajták kiszorulása a termesz tésből azért következett be. hogy a gazda saját maga tarthatja fenn a fajtáit.• • • • tulajdonságú egyed vetőmagját begyűjteni. de stabilabb termésátlagra és megfelelő minőségű termésre számíthatunk A tájfajták kialakulása a hagyományos paraszti gazdálkodás korába nyúlik vissza. Ennek a kornak az extenzív termesztés volt a jellemzője (pl. Előnyös tulajdonságaik. Használatukkal . egyöntetűség. mert mai szempontrendszer alapján nem voltak versenyképesek. kevésbé reagálnak jól a megváltozott agrotechnikára és műtrágya-használatra. Ez izolációs módszerekkel és szigetelési technikákkal oldható meg. mint a beltartalmi érték és a zamat.és vegyszerhasználat). Igényei alapján kiválogathat belőle szimpatikus egyedeket (pozitív szelekció). hogy a különböző fajták ne keveredjenek össze. A vásárlók nem ismerik fel az és/vagy nem fizetik meg a tájfajtákban rejlő értékeket.: kevesebb műtrágya. Eltérő esetben a fajta genetikai háttere erősen beszűkülhet A széles genetikai háttér teszi lehetövé.relatíve alacsonyabb. ezért az idegentermékenyülő fajok esetében oda kell figyelnünk. hogy a tájfajták az eltérő évjáratok környezeti viszonyaihoz is képesek legyenek alkalmazkodni. -133- . melyek vegyszermentes háztáji kertben hálás fajtákká válhatnak.amodern fajtákhoz képest . ezért a tájfajták fenntartása csak ilyen agrotechnikai feltételek között eredményes. Terméslik nem egyöntetű. Az olyan minőségi szempontok. nincs kiemelkedő hozamuk. E fajták egyedei szabadon termékenyülhetnek egymással (szabadelvirágzású fajták).) és társadalmi igények megváltozása ellehetetlenítették a tájfajták széleskörű alkalmazását. melynek módszereihez is alkalmazkodtak a növények. polcon tarthatóság stb. A piaci (szállíthatóság. A fajtaelismerés kritériumainak szigorítása szintén hozzájárult a termesztésből történő kiszomlásukhoz.

Bármit gyűjtünk is be. Csak azokat a fajtákat célszer ű megtartanunk. biogazdálkodás. melyek számunkra megfelelően hasznosíthatóak.) van lehetőségük a fennmaradásra. hogy alkalmazkodjon az adott környezeti feltételekhez. ahol olyan kisközösségek oltalmát élvezhetik. Mit keresünk? Olyan fajtákat amelyek az adott tájban már régóta (legalább 10 éve) termesztésben van. Ezek a mai kereskedelmi forgalomban megtalálható fajtáktól eltérhetnek valamilyen fontosabb htlajdonságot tekintve (pl. mégsem lehetetlen szaporítóanyagokhoz jutni. ezért legalább 2-3 évig tartsuk termesztésben.: permakultúra. stb.: a mag színe. mely a fajtákkal együtt a velük kapcsolatos anyag. Az elsők között a helyi id ős gazdákat kérdezzük meg. Ezeknek a fajtáknak szűkösek ugyan a beszerzési forrásai. de már az ő kertjeikben is csak csekély mértékben lelhe tők fel. a legfontosabb. régi fajtát. főleg Napjainkban különböző alternatív gazdálkodási formá kban (pl. stb. alakja. a következő lehetőségeket tudjuk ajánlani: mindenki nézzen körül saját környezetében. A tájban történő használat és megőrzés szem pontjából elengedhetetlen egy civil tájfajta-megőrző hálózat kialakítása. Ha használnak. így nem kell éveket várni. hogy a mi kertünkben is jól teremjen. hogy tapasztalatokat gyiíjtsünk a fajtával kapcsolatosan.Ma génbankokban és elvétve kiskertekben találhatjuk meg őket. annak azért van jelentősége.és információ áramlást is képes fenntartani. vegyszermentes gazdaság.). mert a helyi fajtának már előnye van a többivel szemben.134 - Elsősorban . Becsüljük meg az ilyen lehetőségeket. melyek értékként tudják kezelnj a tájfajtában rej lő genetikai örökséget. akik felhasználóként vagy fenntartóként szeretnének bekapcsolódni a helyi és tájfajták megőrzésébe. hiszen . hogy használnak-e saját. Termesztésben főleg id ős gazdák ragaszkod nak a család jól bevált fajtáihoz. Azok számára.

hogy olyan fajok esetében. Ilyenek például a sárgarépa és a retek egyes fajtái. Portékájuk között és kertjeikben még számos . a vetőmagboltban vásárolt alapanyagból is kiindulhatunk Ezek még kellően széles genetikai háttérrel rendelkezhetnek ahhoz. helyi és régi fajta fellelhető. csoportokat. heirZoom seeds) Sok esetben azonban nem a Kápát-medence klímájához alkalmazkodott fajtákkal foglalkoznak. melyek fontosnak tartják a gyakorlati fajtamegőrzést. Hasznos lehet elmennünk a környékbeli piacokra.kapcsolataink ápolása közben nem csak magokhoz juthatunk hozzá. Ugyanezt elmondhatjuk régiós szinten is. Az idősek szívesen mesélnek a régmúlttót a növény szerepéről. a francia Kokopelli. . amelyek még nincsenek erős nemesítésbe vonva. Aliami szinten a kertészeti és szántóföldi tájfajták begyűj tését. az osztrák Arche Noah vagy az angol Organiic Gardening). Ilyenek például a Magyar Élőfalu Hálózat. jelentőségéről. permakultúra és az alkalmazkodó gyümölcsészet megismertetéséért munkálkodó közösségek. és megnéznünk a saját terményeit árusító kisgazdák kínálatát. termesztéséről és saját tapasztalataikról is.135- . hogy több éves termesztés után a helyhez jól alkalmazkodó helyi fajtát alakítsunk ki belőlük. Mellékesen jegyeznénk csak meg. fenntartását és megőrzését a Tápiószelei Agrobotanikai Intézet (hivatalosan jelenleg Növényi Diverzitás Központ) látja el. Nemzetközi szinten léteznek olyan . Erdemes felkutatnunk a környékben élő. hátha valaki már rendelkezik fontos információkkal vagy értékes szaporítóanyagokkaL Tevékenységünket kiterjeszthetjük az ország egészére. .szervezetek (pl. vagy a. Az intézettől minden magyar állampolgár ingyenes magmintákat kérhet kipróbálás és használat céljára.többségében civil . Vannak olyan civil szerveződések és mozgalmak. hason1ó érdeklődésű embereket. melyek kereskedelmi alapon forgalmaznak régi fajtákat (Keresési kulcsszavak: seed saving.

másokat pedig fő l eg veg etatív úton szaporítunk (pl. A virágizoláció lényege. hogy a jól kifejlett bimbókat vékony vattarétegbe burkoljuk. csakroshagyma ). paprika) kiskertekben megfelelő odafigyeléssel is csupán egy-két fajta tartható fenn fajtaazonosan. vagy az adott fajta más egyedei ről szedett pollenkeverékkel termékenyüljenek meg. uborka) és a szélmegporzású (pl: kukorica. A rovarmegporzású. A magról szaporított fajok jelentős része i degentermékenyülő. melyeket magról.ha nincs elég teriiletünk a térbeli izoláció kivitelezésére . A magról szaporított kertészeti fajok esetében a szakszerű magfogás szempontjából fontos ismernünk azok termékenyülési típusait. spenót). hogy a kiválasztott virágok vagy csak a saját virágporukkal. mivel a ve tőmag kifejezést hivatalosan csak olyan bejelentett fajták magjaira használják. A szaporítóanyag kifejezés gyűjtőfoga lom. hanem csak egyes virágait tarjuk meghatározott körülmények között a termékenyülés idején.: tökfélék.A fontosabb kertészeti fajok praktikái szaporítóanyag-előállítás ának A tájfajták esetében nem vetőmagról. Az idegentermékenyülő növények csoportján belül két típus létezik. Ezeknél a fajoknál-ha ugyanazon fajból több fajta is jelen van a környékenfontos a megfele l ő izolációs távolság betartása.alkalmazhatunk egyedi virágizolációt vagy izolációs sátrakat is.136 - . fonállal rögzítjük. mivel vannak olyan fajok. hogy nem a teljes növényt. Ennek célja. Az erősen idegentermékenyülő fajok esetében (pl. A paprika esetében jól alkalmazható az egyedi virágizolációs módszer. burgonya.: fokhagyma. hanem szaporítóanyagról beszélünk.: sárgarépa. majd néhány nap után . amelyeknek magmintái megfelelnek a vetőmagszabványok előírásainak. idegentermékenyülő fajok esetében . a rovarmegporzású (pl.

fonál). a növény méretétől. Ez egy szúnyoghálóval vagy tüllhálóval bevont váz. és egy fonál vagy szalag segítségével megakadályozzuk annak kinyilását. és egy . a készítő fantáziájától és a rendelkezésre álló anyagoktól függően. ernyősök) a méretükből adódóan könnyen megoldható a teljes növény szigetelése izolációs sátor használatáva1. Magfogás szempontjából a nőivarú virágra kell koncentrálnunk. Egyes növényfajoknál (pl. hogy könnyen kezelhető és teljesen zárt legyen. tartós jelöléssei (pl. Fontos. Amikor a bibék (kukorica bajusz) kezdenek megjelenni. mivel ennél a növénynél a hím (címer) és a nőivarú (torzsa virágzat) virág külön helyen van. A kinyílás e l őtt álló virágok (8-10 kü lönböző egyeden lévő virág) szirmait óvatosan széthúzva. A szélbeporzású kukoricánál egy különleges módszert alkalmaznak. hogy még ezek magjaiból is válogathassunk később . amikor kora hajnalban a virágok még nem nyíltak ki és még a rovarok sem járnak. és egy ecset segítségével porozzuk be a kiválasztott egyedeket egymás közt. A szaporítóanyag megőrzését ezekből a szabályozottan . vagy olyan időjárási viszonyok között. mely a légmozgást nem gátolja. termékenyített termésekből oldjuk meg.137- . A tökfélék esetében akkor történik a virágízoláció. Erdemes több virágot kezelni. de a rovarokat távol tartja a virágoktóL A sátor vázának formája és anyaga különböző lehet. Mivel sátor alkalmazása mellett a rovarok nem tudják elvégezni a virágok megporzását. Az így kezelt virágok kocsányait lássuk el jól látható. amikor a rovarok nem járnak. a termőhely jellemzőitől.eltávolítjuk. hagymafélék. ezért ebben az esetben is nekünk kell a segítségükre lennünk.: színes szalag. onnantól kezdve kell szigetelni egyedileg minden kiválasztott virágzatot. a virágokat egymás között termékenyítjük meg egy ecset segítségéveL Ezután a szirmokat összezárjuk. akár alkonyatkor. A szigetelés megkezdésekor a fajta éppen virágzó hím ivarú virágzatáról pollenkeveréket gyűjtünk. A sátrat a virágzási időszak kezdetétől a végéig (pár hétig) kell a növényeken hagyni. vegyük le a sátrat a növényekről. Akár hajnalban.

A megfel elően termékenyült. A zacskót a virágzás végén. egészséges hüvelyekben érett magvakat tegyük félre vetés céljára. amelyek termesztésénél 25-50 m-es izoládós távolságot kell tartanunk a különböző fajták között. lóbab.általában virágszerkezetéből adódóan .feltétlenül távolítsuk el. A magvakat ezután száraz. A legismertebb kertészeti növények között négy faj tartozik ide. holdbab. női virágokra. és odakötözzük. nagyfokú odafigyelést és precíz munkát igényelnek. a borsó. Igy csa k a hibére kent polienek tudják megtermékenyíteni a nőivarú virágza tot. a közönséges bab. a csicseriborsó. ezért a magvakat tárolás előtt célszerű fagyasztással vagy gázosítással kezelni. akár egymás mellé is ve thetők a hízbab. hűvös helyen akár 3-4 évig is tárolha tjuk Idegentermékenyülők -138- . Ezután papírzacskót húzunk a . Ezeknél nem kell izolációs távolságot tartani a fajták között. a lencse. a közönséges bab. Néhány magról szaporított faj önterm ékenyülő. vagyis egy adott növény . homoki bab és a mungóbab. Az előzőekben ismertetett speciális m ódszerek rendszeres. Öntermékenyülők a borsó.és csakis akkor . méteres bab. a paradicsom és a saláta.már a virág kinyílása előtt megtermékenyül. A hüvelyesek jelen tős részénél felléphet a mag zsizsikesedése.ecset segítségével felvisszük a bibére. Hüvelyesek magfogása A fenntartás szempontjából a hüvelyeseknél is két csoportot különíthetünk el. így nagyon kicsi az esélye az idegentermékenyülésnek Ebből adódóan ezeknek a fajoknak több fajtája is termeszthető egymás mellett.

jól fejlett hagymafejek gerezdjeit használjuk. egészséges.ma. Szaporításuk legfőképp magvetéssei történik. Mindkét termesztési módnál hűvös. száraz helyen átteleltetünk legalább 4-5 fajtá ra jellemző hagymafejet. A póréhagyma már az első évben kifejlett hagymát nevel magról. majd tavasszal kiültetve összevirágoztatjuk őket. A vöröshagymánál létezik olyan termesztési mód (makói). A másik termesztési mód esetén a magból már az első évben kifejlett fejeshagymát nyerünk.ma évelők. és érlelnek magot. Nyár végén a megérett magokat begylíjtjük. 1-2 évig csíraképességüket őrzik meg . majd a következő tavaszon kiültetve összevirágoztatjuk A hagymafélék magjai csak rövid ideig.Hagymafélék magfogása A fenntartás szempontjából három csoportba sorolhatjuk ezeket a fajoka t. Szaporítás ra a szép. A hagymákból 4-5 egészséges. Kevésbé is mert és elterjedt hagymafélék. idősebb töveket tőosztással is szaporíthatjuk A vöröshagyma és a póréhagyma csak magból kiindulva szaporítható. fejlett példány t a szabadban vagy pincében átteleltetünk. minden évben hoznak virágot. ezért sok esetben nem kell izolációt alkalmazni. a második évben pedig a dughagymábó l kifejlett fejeshagy mát nevelnek. vagy alkalmazzuk a már említett izolációs sátra t. A metélőhagyma és a tatárhagt. Egyáltalán nem vagy csak csekély mértékben hoz magot a fokhagyma és a csokroshagt. amelynél az első évben csak dughagymát állitanak elő. ezért fenntartásuk vegetatív úton történik.139 - . d e a jól fejlett. Erősen i d egentermékenyülő tulajdonságuk miatt a különböző fajtáit megfelelő távolságra (50-100 m) izoláljuk el.

amelyeknek magjai már nem fajtaazonosak Más tökfajok az úritökkel nem kereszteződnek össze. elszáradnak.140- . botspenót) magfogása egyszerű.Libatopfélék magfogása Ebbe a növénycsoportba tartozik a botspenót. csupán a megfelelő távolságokat (25-50 m) kell megtartani a kölönböző fajták között. Az egyéves fajok (ker ti spenót.: nagydobosi. Az úritök fajh oz (Cucurbita pepo) tartozik a patiszon. A termékenyülésükre általánosan jellemző. elveszítik fajtajellegü ket és átmeneti formákat hoznak létre. Ha ezek összeporzódnak. Ezek fajtáit tehát akár 5-10 rnéterre is ültethetjük az úritöktő L . ilyenkor a magvakat a kóróval együtt begyűjtjük. mángold) át kell telelterni a kiválasztott 6-8 anyanövényt A cékla pincében. a kerti spenót. H a csak kis terület áll rendelkezésünkre. spárgatök valamint a sütőtök egyes fajtái (pl. szélmegporzásúak és csupán csekély mértékben jelentkezhet náluk a rovarmegporzás. hogy i degentermékenyülő k és rovarmegporzásúak. ezért minimum 50-100 méter izolációs távolságot kell tartanunk a fajták közt. ily módon 3-4 évig megőrzi csírázóképességét. a cékla és a mángold. A céklát a tavaszi fagyok után kiültetjük és . kiszombori). hűvös helyen tároljuk. cukkini. Tökfélék magfogása A tökfélékről általánosan elmondható. A magot a kóróról letisztítva száraz. Ilyen a laskatök (istengyalulta tök) és a pézsmatök (kanadai típusú sütőtök). A kétéves fajoknál (cékla. a mángold szabadföldben teleltethető át biztonságosan. hogy ide genterm ékenyül ők.az egyéveseknél említett távoJságot betartva összevirágoztatjuk Az elvirágzott növények általában nyár végére megémek. akkor az egyedi virágizoláció módszerét alkalmazh atjuk.

A burgonyánál elterjedt betegség a vírusos leromlás. Burgonyafélék fenntartó szaporitása Európában a burgonya vegetatív úton történő szaporítás terjedt el. melynek tünetei. A napjainkban termesztésben lévő fajták zöme a vírusos leromlás miatt alkalmatlan a több éves termesztésre. izolációs távolságuk megegyezik a tökfélékéveL Egyes tapasztalatok szerint a sárgadinnye uborka közelében pár év után elveszíti sárgadinnye jellegét. a magon maradt hártya nedvességet vehet fel a levegőből és a mag penészedésnek indulhat. Ebből adódóan az izolációnak nincs jelentősége. törékenyek lesznek. Előhajtatás esetén jól megfigyelhető a különbség. egészséges tövek alól szedjük. A vetőgumókat a bőven termő. A tökféléknél pár hét utáérlelés követően kikaparhatjuk a magokat. pár napig áztassuk vízbe.Az uborka és a sárgadinnye is erősen i degenterméken yülők.) nem hajlamos a lerornlásra. egészséges termésekből válogassunk ki a fajta jellegét hordozó példányokat (4-5 termés). ezért nem javasolt 50-100 méteren belü l ültetni őket. A sütőtökök kiválasztásánál ezen kívül vegyük figyelembe a termés tárolhatóságát és ízanyagait. Az ilyen egyedekből ne szaporítsunk tovább. és a leveleken kü l ön böző sodrcsodás vagy mozaikosodás jelentkezik. az egyes fajtákat pár méterre is ültethetjük egymástól. őrségi és számos szemes fajta stb. ezért a háztáji gazdaságban éveken át fenntartható. hogy a tövek évről évre egyre kisebb gumókat hoznak (elaprózódnak). Mielőtt egy újságpapírorr megszántjuk a magokat. A szépen kifejlett. higroszkópos hártya leázzon róluk.: bakonyi kék. hogy a hús és a magokat borító lévő finom. közülük is a tojás nagyságú méret az optimális. Ezen kívül a gumókan a fénycsírák megnyúltak.141- . Ha az áztatást kihagyjuk. ezért évről-évre vírusmentes vetógumót kell vásárolnunk Szerencsére számos tájfajtánk (pl. . A jól előkészített és m egfelelően tárolt mag 3-6 évig csírázóképes.

ezért gondoskodnunk kell a térbeli (50-100 m). érett. ezért a kertben számos fajtája könnyen fenntartható. Pár napos áztatás hatására a magokat körülvevő higroszkópos nyálka lebomlik A magokat a természetben ez a nedvszívó közeg segíti. fajtára jellemző tulajdonságokat hordozó terméseket A magokat a termésből kiszedjük. és a becó1cékből kinyerjük a magvakat. átmossuk és rnegszárítjuk. érett. A magok 3-4 évig csírázóképesek. hogy nedvesen maradjon a kritikus csírázási szakaszban. ezért kiskertben csak 1-2 fajta megőrzése oldható meg egy tenyészidőszakon belül A fajták közötti izolációs távolság 25-50 méter. Minimurn 4-5 egyed szi. -142 - . A jól tárolt mag 3-4 évig is megőrzi csíraképességét. rukkola tavaszi vetésset már nyáron felvirágoznak és magot érlelnek. Keresztesek magfogása A keresztesvirágúak családjába tartozó zöldségfélék kifejezetten idegentermékenyülők és rovarmegporzásúak. A növények magkórója nyár közepére elszárad és a magok beérnek. egészséges és ízletes termésekből (minimum 4-6 termés) egy pohárba kaparjuk ki a magokat. A nyárvégi.ikséges az összevirágoztatáshoz. vagy speciális (sátorral történő) izolációróL Az egyéves fajok . őszi vetés esetén a virágzás és a magfogás a következő évre tevődik át. és engedjünk d vizet. A kórókat begyűjtjük. A paprika és a padlizsán túlnyomórészt idegentermékenyülő és rovarmegporzású.retek.: őszi és téli retek. de a tárolásnál a mag emiatt könnyen bepenészedhet. A virág már a kinyílás előtt megtermékenyüL A jól kifejlett. Legkevesebb 3-5 egyedről vegyünk jól fejlett. tarlórépa). Ebben az esetben gondoskodni kell a növények biztonságos átteleléséről (pl. tarlórépa. Több fajta esetében csakis egyedi virágizoláció alkalmazása mellett ajánljuk a szaporítóanyagok továbbvitelét a fajta megőrzése céljából.A paradicsom öntermékenyülő.

knrfiol. ami szabadföldön ritkán fordu l e lő .levelű. A cikória viszont idegentermékenyülő. fajtára jellemző egyedeket (4-5 példányt) hagyjuk felvirágozni. A magokat a sárguló kóréval gyűj~ük be. tölgJ. ezért izolálni kell őket. mert a növény vad jelleget ölthet magára. Az egyéves változatok . klímánkra ilyenkor már a légköri aszály a jellemző.nyár közepén kezdenek virágozni. brokkoli . Száraz. A kétéves változatok . Magjaik 3-4 évig csíraképesek.esetében tovább bonyolódik a magfogás. mert egy azon faj változatai. hűvös helyen tárolva a magok2-3 évig csíraképesek A saláta öntermékenyülő. ezért ki kell válogatnunk azokat a termesztésben nem kívánatos egyedek. Ugyanez igaz az endíviára is. Salátafélék magfogása így a különböző változatai -fejes. A különböző káposztafélék összeporzódnak egymással. rovarmegporzású. amelyek az első évben magszárat hoznak. . tépő-. fejlett. káposzta. -egymás mellé is ültethetők. mert teljesen száraz állapotban már erősen peregnek.A káposztafélék m agfogása nem egyszerű feladat. a katángkóróról történő beporzódást kell megakadályoznunk. A szép.karalábé. hiszen telelterni kell az anyanövényeket A mi klímánkon csak ü vegházban vagy fóliasátorban oldható meg a magkötéshez szükséges környezeti feltételek biztosítása. Itt főleg a vad rokonról. A virágok termékenyü léséhez magas pá ratartalom szükséges. bimbóskel .143- . A termesztett cikória a második évben virágzik. jégsaláta stb.

ánizs . nyirkos homokban kell teleltetni. ezért izoláci ójuk megoldására kevés fajnál van szü kség (pl. A sárga répánál a vad murok. A magok 2-4 évig őrzik meg csírázóképességüket Fűszer- és gyógynövények magfogása A kiskertekben leginkább használt fűszer. rovarmegporzásúak. ezért az első év végén válasszunk ki fajtánként 4-6 db jól fejlett gyökértestet és ezeket teleltessük át magfogás céljából. Mindkét családnál vannak egyéves. ezért különböző fajták termesztése esetén nagy izolációs távolságot 50-100m) vagy izolációs sátrat kell alkalmaznunk Magfogás szempontjából elkülöruthetünk egyéves és kétéves fajokat Az egyévesek . ezért most főleg róluk teszünk említést. kapor. A kétéves gyökérzöldségek a második évben virágoznak. A magkórét e rős sárgulásakor gyűjtsük be. melyeket magfogás szempontjából érdemes külön tárgyalni.koriander. ezért a rovarokat erősen vonzzák. A családok megnevezése ebben az esetben a virág ill. kétéves és évelő fajok. és összeporzódásuk a fajta Jeromlását idézheti elő. majd tavasszal a fagyok után kiültetni. -144 - . a paszternáknál a vad paszternák jelenléte okozhat problémát a virágzás évében. Nem sok fajtát nemesítettek ki belőlük. rovarmegporzásúak. mivel mindkettő gyakori gyomnövény. bazsalikom fajták esetében).és gyógynövények az ajakosok és a fészkesvirágúak családjába tartoznak.már az adott évben virágot és magot hoznak. virágzat szerkezetére utaL Nagyon dekoratív és illatos növények. A sárgarépát és a zellert pincében. őssze l a kiválasztott egyedeiket érdemes közel ültetni egymáshoz. A paszternák és a petrezselyem kint teleltethető szabadföldben. majd teljes megszáradás után morzsoljuk le róla a magokat.Ernyősök magfogása Az ernyősök erősen idegentennékenyillők.

a bazsalikom.: néhány levendula faj). A két éves növények az e lső évben csak tőlevélrózsát fej lesztenek. izsóp. amikor a virágzat majdnem teljesen elszáradt. Külön tennénk említést a mentafélékről. kasvirág. A magokat akkor gyűjtjük. majd kimorzsoljuk belőle a magoka t. tárkony. levendula. Sok ismert évelő faj is szerepel ezekben a családokban. Ezek h osszútávon nem tarthaták fenn. évelő majoranna. fészkeseknél pedig a máriatövis. szurokfű. tarackolilak Ha fejlesztenek is magot. a büdöske (bársonyVirág) és a sáfrányos szeklice. és a majoranna. Fészkesvirágú évelő a cickafark. évelő borsika. -145 - . azok sokszor nem csíraképesek A mentákon kívül ismert még néhány faj. a sárkányfű. Ajakos például a citromfű. amíg a növény él. ürömfélék.Az egyéves növények az első évben virágoznak és magot érlelnek Az ajakosok közill egyéves a borsikafű. mert ezek kellő populációméretben (minimum 80-100 egyed). pipitérfélék. Ezek általában a második évtől virágoznak annyi éven át. Helyettük szabadelvirágzású helyi és/vagy tájfajtákat érdemes használnunk. mert pár év alatt leromlanak. Az ajakosok közill kétéves faj például a muskotályzsálya. zsá lya. A kukorica magfogása A kereskedelemben ma kizárólag hibridek kaphatók. melyek erősen vegetatív úton szaporodnak. a fészkesvirágzatú növények közül pedig a körömvirág. melyeknél egyszerűbb a vegetatív szaporítást alkalmazni (pl. Csírázóképességüket megfel el ő tárolási körűlmények között 2-3 évig megőrzik. szakszerű válogatással hosszú ideig megőrizhetők. gi lisztaűző varádics. a kamilla. majd a második évben virágoznak. A kórót még kicsit utószárítjuk.

június végéig). egyöntetű szemeket tegyük el magnak.a könyv végén található -146 - . melyek alkalmazásával egy kiskertben is fenn tudunk tartani több fajtát egy adott évben. a nőivarú virágzat elkülönítésén kívül használható módszer az időbeli izoláció is. bizalmi alapon szaporítóanyaget is tudunk adni Mindezek feltételeit a kapcsolatfel vétel során tisztázzuk együttműködő partnereinkkeL 1 Elérhetőségünk .a többi szerzőével együtt . hűvös. annak szívesen adunk bővebb szakmai tanácsot. Ebből adódóan a térbeli izolációs távolság 100-150 m. mindkét végén megfelelően termékenyült Qól benőtt) csövet. Azonban vannak olyan praktikák. A recesszív magtulajdonságok (ilyen a mazsola jelleg és a fehér magszín) bármilyen idegentermékenyülés esetén azormal eltűnnek.a gyakorlatszerzésre is. jól fejlett. A vegetációs időszak közepe felé haladva már csak rövid tenyészidejű (100-120 napos fejlődésű) fajtát érdemes vetni. Ha valaki szereme jobban elmélyüini ebben a témában. kapcsolatok építésére.önkéntes munka formájában . A magfogáshoz válogassunk ki fajtánként mmunum 8-10 db. így a virágzási idejük nem esik egybe.A kukorica erősen idegentermékenyülő. A fajtákat 3-4 hét különbséggel ve~ük el (április elejétől . Lehetőséget biztosítunk gazdaságunk meglátogatására és . Korlátozott mértékben. és így az érett csőről a nem fajtaazonos szemeket külön tudjuk válogatni. érett fajtára jellemző tulajdonságú. Az utószárított csövekről csak a középső. hogy a termés még beérjen szeptember végétől október végéig terjedő időszakban . hogy ez a szakmai segédlet hasznosnak bizonyul majd a fajták kiskertes fenntartásában és megőrzésében. Kihasználhatjuk egy-egy fajta genetikai tulajdonságait is az elkülönítésre. szélmegporzású növény. A térbeli izoláción és egy már említett eljáráson. jól zárt tárolóedényben a magok 3-4 évig őrzik meg csírázóképességüket Reméljük. Száraz. ' Nyitottak vagyunk az együttmlíködésre.

+36 73/352-333 ormans aga la pitvany@gmail. 14.hu Darázsi Zsol t Göcsej Természetvédelmi Alapítvány H-8932 Pókaszepetk. Petőfi u . +36 30/243-0739 holdbeli®gm ail.hu www.á sháza. 9. 1/A +36 30/235-1063 kovacskert@ freemail. +36 30/520-5968 darazsizsolt@zelkanet.gocsejta. elérhetőségek Bócsó Renáta és Juhász Attila H-7085 Nagyszékely. 14. Fő u. +36 30/399-5117 Kovács Gyula H -8986 Pórszombat.com Lázár Péter Táltos Szabad Színházi és Humanisztikus Pedagógiai Egyesület H-8935 Alm. 15. +36 70/429-3843. 2. Zala u.147- . +36 30/467-0676 neona ta@ freemail.hu Dóka László H -8790 Zalaszentgrót. +36 20/347-2686.hu Lantos Tamás Ormánság Alapítvány H-7967 Markóc. Kossuth u.com . Virág u. Dózsa György u.Kapcsolatok.

.

-"..• .J!I' • . l l .~ ..