P. 1
szamoshati_1_G-K

szamoshati_1_G-K

|Views: 182|Likes:
Published by RRozsi

More info:

Published by: RRozsi on Mar 25, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

04/23/2015

pdf

text

original

318

íii\Hüilik füvelőüdik t n . i. ' t a p a d , fűződik'. Hi-jába rázom :, nem- hull ebbül ki a bál:ha, mjntha o-da lenne, fiivelöüdve : füventében füvenlébe, füvenlibe. hsz. 'fű k o r á b a n , zsenge á l l a p o t á b a n ' . Ledült ez a bu.za mék füvenlébe : íüventeg ~- m n . 'fű á l l a p o t b á n levő, s z á r b a n e m c s a p o t t ' ( b ú z a ) . Fü-venteg a bw.zu. ( B a d a l ó . ) füves ~ - m n . 'fűtől b e n ő t t ' (pl. h e l y ) . Füveskert Fiiveskért hn. (Sárközújlak). fűz — (-ák, -ol) t s . i. 1. ' r e i h e n ' (pl. d o h á n y t , p a p r i k á t < s t b . z s i n e g r e ) . 2 . ' e i n s c h n i i r e n ' (pl. szíjat fűz a b a k k a n c s b a ) . Sz. Bocskörl fűz ( = b o c s k o r t k é s z í t ) . Husz- krájcárér fűznek most egg bocs:kört. L. be-, felfűz, űz-fűz. füzér ~ , füzér f-t, -je) fn. 1. ' f o n á l r a , zsinegre f ű z ö t t h o l m i ' (pl. p a p r i k a , g o m b a , d o h á n y ) . — 2. ' f ü z é r n y i ' . Etg füzér paprika, dohány s t b . II. Füzér h n . ( L á z á r ) . Füzes ~ h n . ( R i c s e ) . fűzet ~ (-ek, -él) t s . i. ' k é s z í t t e t ' ( b o c s k o r t ) . Meny­ gyek, a sus-téréi jü-zetek egy bocskort magam:nak. fűzfa ficja fn. ' w e i d e n b a u m ' . fűzfahcrmőnikn ficfahérmóunika fn. 'a f i s z h á r m ó n i u m népetimológiás neve'. íűzíajövés ficjafövés fn. 'a fűzfa s a r j a d z á s a , fiatal veszs z e j e ' . \ r . A k ö s z v é n y e s e m b e r n e k fűzfajövést kell főzni a fürdővizébe. fűzfanadrág ficfanadrág fn. ' v é k o n y n y á r i nadrág", fűzfás fiefás fn. 'füzes, fűzfaerdő, füzfás hely". II. Fiefás hn. (Pusztadaróc). Fűzkert Füszkért hn. (Vetés). fűző fűzői) (-1, -je) fn. 'cipőfűző z s i n ó r ' . Ffizöldje Fűzöiiggye hn. (Oköritó).

G.
gahalyíl gabajit (-ok, -öl) t s . i. ' e g y lökéssel r á t e r í t ' . A kizs gu-bát a nya-kamba gabajitotlam : gabalyodik 1. ö s s z e g a b a l y o d i k . gabőgyál gaböugyáll (-állok, -ász) t s . i. ' o s t o b a s á g o k a t fecseg, e s z t e l e n s é g e k e t beszél'. Te-leissza ma:gát osz mjn-défélét összevissza gaböugyáll: gabőgyás gabóugyás mn. 'féleszű, bolondos*. (Vö. N y S z . kábolgyás, MTsz. gaborgyás.) gabona ~ (-át, -ája) fn. 1. ' r o z s ' ; a) ' m a g a a n ö v é n y ' ; b) ' a t e r m é s e ' . 2 . ' r o z s v e t é s ' . A hóuttestét a gabonába lökte. ( N d . ) Sz. Meg-érd gabonája az Isten:nek ( = e l a g g o t t , öreg ember).

319 gabonaasztag fn. 'rozskeresztből épített boglyaalakú rakás'. g a b o n a f ő gabonafü fn. ' r o z s k a l á s z ' . q n b o n a í ö l d gabona/óiul In. 'rozzsal b e v e t e t t s z á n t ó ­ föld'. gabonakenyér gabonakenyér fn. ' r o z s k e n y é r ' , gabonakereszl ~ fn. ' r o z s k é v é k b ő l r a k o t t kalangya*, g a b o n a k é v e gabonakéve fn. ' r o z s k é v e ' , g a h o n n p á l i n k n gabonapájigka fn. ' r o z s p á l i n k a ' , gabonaszalma gabonaszauna fn. ' k i c s é p e l t r o z s s z á r a k b ó l álló r a k á s ' . gabonaszár ~ fn. ' r o g g e n h n l m ' . gabonórium gabonóurium, gabonóuriom (-ot, -ja) fn. ' r o z s p á l i n k a ' . Áron Dávidnál be-véigugk vagy nyóuc liter gabonóuriu:mot. ( i á b o r n o k Gábörnok hn. ( K ö m ö r ő , F ü l e s d ) . (•áboró Gáboron l m . (Mezőgecse). ( i a e s á l y Gacsái ' f a l u n é v ' . X r . A g a c s á l y i a k r ó l a z t k ö l ­ t ö t t e a n é p h u m o r , hogy a r é t e n egy g ó l y a c s o p o r t o t t i l o s b a tévedt borjúknak néztek s utánuk indultak, hogy behajtsák őket ( = z á l o g b a n e l h a j t s á k ) . A z ó t a m o n d j á k r ó l u k , h o g y : Gacsáiba behajtották a góuját. gáesér (-1, -ja) fn. ' h í m k a c s a , h í m r u c a ' . V . ö. r u c a . g a c s i ~ (-1, -ja) fn. ' k a c s a , r u c a ' (az egész S z a m o s h á t o n s a T i s z a h á t o n is). Gacsoba — fn, ' t r é f á s n é v ' . Évelte Giesebe Gaesobát, As se tuggya kicsodál ( t r . l a k o d a l m i h í v o g a t ó b ó l ) . g a c s o l gaesöl, (-ólok, -ös:) t s . i. ' g a c s o s a n j á r ' . ( L . gacsos 2.) g a c s o s ~ m n . I. ' g i r b c - g u r b a ' (pl. fa). 2. ' g ö r b e l á b ú , ikszlábú*. g á d o r gátőr (-1) fn. 1. p i n c e g á d o r . g a g ó gagóu (I) fn. ' g ó l y a ' . (Mezőgecse, B e r e g v m . ) g á g o g ~ (-ott. -na. -jon) t n . i. ' g a c k e r n ' (a l ú d ) . K. E•rendésztem mán a vádat, ne- gágogjanak má : rám ( = n e zsémbeljenek). g a g y o g ~ (-ok, -ks:) t n . i. ' g ü g y ö g ' ( g y e r m e k ) . gaj I. gally. g á j a ~ fn. Sz. E-vitte mán a gá:ja • ( = e l v i t t e a m a n ó !) Lógd- e :, ji-jam, e • g g e meg a gá : j a ! Vi-gge el a gátja ! Tes-sék inni belöijkle. I -gyek a g á : j a, fi-jam, nem- iszom : én. Mi - a gája is vóut még ott? ( V ö . M T S z . gája.) g a j á f a ~ (-át, -ája) fn. ' k i s f a e d é n y , m e l y b e a j u h o k a t fejik'. g a j d o l gajdol (-ólok, -ősz) t n . i. 'részeg m ó d r a dalol, r ú t u l , o r d í t v a dalol', g á j l á b u l. d á j i á b ú .

:v20

Uiijinó gáimóu (-1, -ja) T n . k a m p ó , a h o t g ö r b e v é g e ' . (Mezőgeese). jpíjmós gájmöus m n . 1. ' k a m p ó s , görbevégű' ( b o t ) . (Mezőgeese). 2 . ' g i r b e - g u r b a ' (fa). jjála ~ (-át) fn. ' f é n y ű z é s , p o m p a " . Mos nagyon nagy gálát oisznek: Sz. Gálába teszi magát ( = kiöltözik, díszbe

öltözik).
nálad ~ m n . piszkos, s z a r o s ' . unládsáy galáeeság (-ot, -ja) fn. ' o c s m á n y s á g , piszok, szar". Bele ne lepj abba a galáeesáy.ba. galagonya gelegonya (-át, -ja) fn. c r a t a e g u s O x y a cantha L.'. (|alayyol galagyöl (-ólok, -ösz) Is. i. ' h e b e g v e , részeg m ó d r a beszél'. íjalamh (-ot, -ja) fn. 1. ' t a n b e ' . 2. ' g a l a m b a l a k r a s ü t ö t t tészta". K. Gyei- ide, galambom ! ( = k e d v e s e m ) . Sz. E•mehetünk a galambok árá:vál ( = z s e b r e t e h e t j ü k , amit k a p t u n k , g o n d o l k o z h a t u n k a k á r u n k , k u d a r c u n k felől). Ne- várt, hogy a süld galamb a szádba repüj:jön (--- ne v á r d ö l h e t e t t kézzel a j ó s z e r e n c s é t ) . Uty- szereti :, mint a galamb a búzát ( = i g a z á n , teljes szívből szereti). K m . Semrepüli a süld galamb az ember szájaiba ( = n e m j ö n a szerencsi' az embernek a helyébe). Galamhfcrtő Galampfértöij hn. ( A t y a ) . jialaiuhház galampház fn. ' t a u b e n s c h l a g ' . Galambos-erdő Galambos-erdöi) h n . (Csószló). Galanilios-cruc Galambos-erge = mocsár neve a Galam­ b o s - e r d ő b e n . (Császló). Galambszérü Galampszérü hn. (Kispalád). (jalambtojás galamptojás fn. ' t a u b e n e i ' . ualamhtoll galampUdlu fn. ' t a u b e n f e d e r ' . ipdaml ~ (-ot, galanygyu) fn. ' s z a l a g a l á n y o k h a j á b a n ' . yalázol galázöl (-ólok, -ösz) t s . i. gázol, t a p o s ' (füvet). L. legázol. yál-hét ~ fn. az a h é t , a m e l y r e Gál n a p j a ( o k t ó b e r 16-a) e s i k ' . A jö-vöü héten ne- vessetek:, mé gát-hét lessz: Xr. A régi g a z d á k s z e r i n t gól-héten n e m j ó búzái v e t n i , m e r t ü s z k ö s lesz. (jáliokö gáliekií fn. ' r é z - v . k é k g á l i c ' . Sz. Ab-bü se lez gálic:kü ( = n e m s i k e r ü l , s e m m i s e m lesz belőle). Gallacjó Gallagóu h n . (Csengerbagos). Gál-laposa Géd-lapossa h n . (Mikola). gallér ~ (-t, -ja) fn. ' k r a g e n ' . Sz. .SV- ingem, se- gallérom ( = n e m fűz h o z z á se r o k o n s á g , se b a r á t s á g ) . Njncs-ü nekem a galléromhoz vár:va ( = k ö n n y e n m e g v á l h a t o k tőle). V ö . n y a k 2 . yally gái (gajal, gajak, gaja) fn. ' á g h u l l a d é k , fáról letört száraz á g ' .

321 yalopp kalupp fn. ' v á g t a t á s ' (lóé). Ka-lubba ment a : lú ( = vágtatva). Gálos ~ ' t ó n é v ' ( K i s s z e k e r e s ) . Gálrekesz ~ h n . ( B o t p a l á d ) . galuska — (-át, -ája) fn. 1. ' k n ö d e l ' . V. ö. felvert g a l u s k a . 2. haluska (-ál, -ája) ' h o s s z ú k á s , s z a l a g f o r m á r a m e t é l t f ő t t t é s z t a ' . Turóus, lekváros, káposztás haluska. L. furulya­ galuska. gálya gája fn. Sz. Ojan nehéz :, mint a gá-ja : ( v m i t á r g y ) . g a m ó gamóu (-1, -ja) fn. 1. 'alul l á b m a n k ó v a l e l l á t o t t egy p á r hosszú b o t , m e l y r e föllépve g ó l y a l á b o n j á r n a k a gyermekek'. 2. 'kampósvégű b o t ' . 3 . '(görbe) l á b ' (gúnyos é r t . ) . Le-ütöm a gamóu:dat. Vö. gólyaláb. gamózik gamóuzik (-ok, -ól) t n . i. 1. ' g ó l y a l á b o n j á r , g a m ó n l é p e g e t ' . ( V ö . g a m ó 1. és g ó l y a l á b ) . 2 . ' g ö r b e v é g ű l a b d a ú t ö v e l l a p d á z i k ' . ( V ö . g a m ó 2.) ganaj, ganajlé 1. g a n é j , g a n é j l é . ganajlik ganáilik (-ok, -asz; -olt, -ana; ganajojjon) t n . i. ' s z a r i k ' (jószágról, t r . e m b e r r ő l ) . ganajos ~ m n . ' t r á g y á s , m e g t r á g y á z o t t ' ( s z á n t ó f ö l d ) . ganajoz ~ (-ok, -ól) t s . i. ' t r á g y á z ' ( s z á n t ó f ö l d e t ) . L. megganajoz. gáncs gáncs (-ol) fn. b i r k ó z á s k ö z b e n h a s z n á l t fortély az ellenfél e l e j t é s é r e ' (1. g á n c s o l ) . Gáncsol vét neki. gáncsol gáncsol (-ólok, -ösz) t n . i. ' b i r k ó z á s k ö z b e n l á b á t az ellenfél l á b a m ö g é v e t i , h o g y a z h á t r a b u k j é k ' . ganéj gané (-t, -ja, ganéját v . ganaját) fn. 1. ' n a g y o b b á l l a t o k s z a r a ' . Márhagané, leheggané, lúgané (de tyúk-, disznó-, liba-, kutya-, macska-, egér-, lélyszár). a) ' e m b e r i szar' ( e u p h . ) . Kendbe. magad ganéjával; meggyóiigyull: 2 . ' i s t á l l ó t r á g y a ' . Ma e-gész nab gwnét hordott a szezkér. Tguggané, libagané ( = a t y ú k , liba ó l á b a n ö s s z e g y ű l t t r á g y a ) . 3 . ' t r á g y a d o m b , s z e m é t d o m b ' . Lök- ki aszt a büdös to:jást a ga-néra : K . Gané ember vagy : ! ( = h i t v á n y , s e m m i ­ házi). Sz. Érd gané ( = m e g é r e t t , s o k á i g r a k á s o n á l l o t t , r o t h a d t t r á g y a ) . Megindul bennem a gané (— m e g i n d u l a s z é k e m , m e g h a j t ó d i k a h a s a m ) . Te-, ha rád- nézek, meg­ indul bennem a ga:né ! ( t . i. o l y a n r ú t v a g y ) . O-jany gyenge mán ez az : ing, mint a ga-né (— foszlik s z e r t e s z é t ) . Annyi itt a szikva, mini a gané : ( = s o k ) . Nr. H a s z o r u l á s o d ( = s z é k ­ r e k e d é s e d ) v a n , szőllőt egyél s m e g i n d u l b e n n e d a gané. L. liba-, ló-, m a r h a - , t y ú k g a n é j . ganéjlé ganélé fn. ' t r á g y á i é ' . ganél ganéll (ganéllok, ganélsz ; ganéllam, -nék, ganéj jak) t n . i. ' s z a r i k ' . L . lcganél. gang gang (-ot, -ja) fn. ' t o r n á c ' ( ú r i h á z a k n á l ) , gán-gáu géuj-géu) isz. 'a n a g y h a r a n g h a n g j á t u t á n z ó szó*.
C.sűry I
'.linii

: S/nniosliáti szótár I.

21

322

1. g a n g o s gangos m n . 1. ' h o r g a s ' . Ver-tünk a Túr fenekire há-rom gan-gos cöveket, oszt av-vál foktuk te az á.tást. — (-t, -sa) fn. 2 . ' s z é n a - v . s z a l m a t é p ő h o r o g ' . 2 . g a n g o s gangos (-onn) m n . ' b ü s z k e , h e t y k e ' . Gangosö jár. g á n n a ~ (-át, -ája) fn. ' v i b u r n u m o p u l u s L . \ Gánnás-ág ~ h n . ( E g r i ) . g á n n y a d t gánnyatt m n . 'vézna, beteges, v á n n y a d t ' . gányol gányöl (-ólok, -ösz) t s . i. ' t á k o l , i m i g y - a m ú g y m e g f o n ' ( s ö v é n y t ) . Le-hed belöiille ely kis rekezd gányökni. L. k ö r ü l g á n y o l . garad 1. g a r a t . garád ~ (-ot, garággya) fn. ' t ö v i s k e r í t é s ' ( B o t p a l á d ) . II. Garád h n . ( B o t p a l á d ) , garádics 1. g r á d i c s . garas — (-t, -sa) fn. ' g r o s c h e n ' ( k i h a l ó b a n ) . K. Szóusincs rukla, né-kem is fejemé a ga.ras ( = a p é n z ) . Sz. Fogához veri a gairast ( = t a k a r é k o s , n e h e z e n a d j a ki a p é n z t ) . Szii-kibe van a ga:ras ( = k e v é s a p é n z ) . Én- tettem le a ga:rast ( = r a j ­ t a m v a n a sor a s z ó l á s b a n , én k e z d t e m el a b e s z é d e t ) . Neugas ! nem- a tijéd a ga:ras ( k u t y á n a k m o n d j á k t r é f á s a n ) . K m . Jobb- a sürü garas, mint a ritka fo:rint (— j o b b a biztos kicsiny haszon g y a k r a n , m i n t a bizonytalan nagy ritkán). L. fagaras. garasos ~ m n . 1. ' g a r a s á r ú ' , fn. 2 . ' g a r a s é r t é k ű p é n z ' . Sz. An-nyit ér az ű sza:va, mjnt a ré-gi kédgarasos : (= n e m érvényes). garaszol, garaszolás 1. d a r a s z o l , d a r a s z o l á s . garat garad (-ot, garaggya) fn. ' a m a l o m k ő fölött levő n é g y s z ö g ű fatölcsér, m e l y b e a m e g ő r l e n d ő m a g o t feltöltik'. Fétőiit a garadra. Sz. Felönt a garadra ( = b e r ú g ) . V ö . m é g a s z ó r ó m a l o m részeit. garázdálkodik ~ (-ok, -öl) t n . i. ' c i v a k o d i k , k ö t e k e d i k ' (részeg e m b e r ) . garboncás gárboncás m n . ' v e s z e k e d é s , h á z s á r t o s ' . garboneáskodik gárboncáskodik (-ok, -öl) t n . i. 'vesze­ kedik, házsártoskodik'. gárd ~ (-ot, gárgya) fn. ' a k ú t k o r l á t j a , k á v á j a , k e r í t é s e ' . L. kiit. gárdolat — (-ot, -tga) fn. ' g á r d , k á v a , k e r í t é s ' (a k ú t n á l ) . gargarizál gargarizált (-ok, -zász) t s . i. ' g u r g e l n ' . Tim-sóus vizzé gargarizáltam a tör:kom, oszt ahasznált: garmada garmada (-át, -ája) fn. 1. ' a szakaszt á s u t á n a szérűn m a r a d t szóratlan gabonarakás'. 2. 'vám­ búza v. v á m t e n g e r i csomója a m a l o m b a n ' . A móynár be-lemerilette a köpécét a gár-madába, osz vár-ta a pat­ kányokat.

323

garnyászol gárnyászöl (-ólok, -ősz) t s . i. ' k a s z á l ' . Ki­ viszem: a ka-szát is:, legaláb gár-nyászolok etg kizs: gaszt. Gáspár ~ 'férfi s z e m é l y n é v ' . gát ~ (-at, -tya) fn. ' ú t t ö l t é s , u t a t feltöltő, földdel b e h á n y t rőzse'. II. Gát igen s á r o s ú t r é s z n e v e ( E g r i ) . Sz. U g yjárnak a rendeken kereszdCil, minta g á-to n n: Em-bér vagy a gádonn ! ( = e m b e r v a g y a t a l p a d o n ) . Ember vagy a gá:iom, mint a szar- a lapádonn ( = ironikus dicséret). Gátelcjc Gáteleji h n . (Mikola). Gátfarka Gátfárka h n . ( G a r b o l c ) . gátol gátál, gátol (-alok, v. -ólok, -asz, v. -ösz) t s . i. 1. 'feltölt, j á r h a t ó v á t e s z ' ( s z e k é r u t a t ) . 2. ' t ö l t é s s e l e l z á r ' (pl. á r k o t , v í z m e n é s t ) . L . b e g á t o l , e l g á t o l , m e g g á t o l . g á t ő r 1. g á d o r . g a t y a ~ (-ál, -ája) fn. 1. ' b ő s z á r ú v á s z o n l á b r a v a l ó ' (férfiak n y á r i ö l t ö z e t e ) . R é s z e i : a) a k é t szára; b) üllete ( = a k é t szár t a l á l k o z á s a az alfél a l a t t ) ; c) körca ( = a d e r é k o n levő szegélye, m e l y b e a m a d z a g o t h ú z z á k ) ; d) madzaga ( = k ö t ő s z a l a g j a ) ; e) röit ( = díszítés a k é t s z á r alsó szélén). 2. ' d ú s p i h é z e t a t y ú k l á b á n ' . K. A pan-tallóii job-bg járja, mint a gadya ( = a p a n t a l l ó s e m b e r j o b b a n t á n c o l , m i n t a g a t y á s ) . Sz. Jón- héire tette a gályáját (— g a z d a g o n n ő s ü l t ) . Tii-ri jé fele a gatya:ját ( m o n d j á k , m i k o r a rosszul s o d r o t t fonalszál szövés k ö z b e n a b o r d a j á r á s a n y o m á n felkoszlik). Ildik né:ki, mint a te-hennek a gadya (ir. = rosszul áll n e k i ) . K m . Sziig- gatya, nagy üllet, áb-ba van a becsüldet. L. szűkgatya, tyúk-gatya. gatyakore gatyakörc (gatyám körca, gatyát körca s t b . ) fn. ' a g a t y a szegélye a d e r é k o n , m e l y b e a m a d z a g o t h ú z z á k ' . gatyakötésig galyakölésig hsz. ' d e r é k i g ' , ö v i g ' . Ga-tyakötésig ért a: viz. gatyamadzag ~ fn. ' s z ő t t e s m a d z a g , m e l y e t a k o r c b a h ú z n a k s ú g y k ö t i k fel a g a t y á t ' . Sz. Szo-rittya a gatyamad:zag ( m o n d j á k t r é f á s a n az o l y a n e m b e r r e , a k i t o r k a s z a k a d t á b ó l é n e k e l j . An-nyit adok a világra, mint a ga-tyám madzagára ( = n e m t ö r ő d ö m a világgal). gatyamndzaghúzó galyamadzakluizóu fn. ' c s o n t v a g y fapálcika, m e l y n e k segítségével a g a t y a m a d z a g o t a k o r c b a húzzák'. g a t y á s ~ m n . ' g a t y á b a n j á r ó ' . Vö. g a t y a s z á r o s . gatyás-tyúk galyás-tyuk fn. ' o l y a n t y ú k , m e l y n e k a l á b á n végig dús tollpelyhezet v a n ' . • gatyaszár (gályám szára, gatyát szára s t b . ) fn. ' a g a t y á n a k az a része, m e l y b e az e m b e r a k é t l á b á t d u g j a ' . Galyaszárba jár ( = a g a t y á b a n j á r ) . gatyaszáros ~ m n . ' g a t y á b a ö l t ö z ö t t , g a t y á s ' . Gatya­ száros ember. Gatyaszárosö jár ( = g a t y á b a n j á r ) .
21*

324

jjatyaüllot ~ fn. 'a g a t y á n a k az a része, m e l y a k é t l á b k ö z é t s az ü l e p e t t a k a r j a ' . gavallér ~ (-t, -ja) fn. 1. ' u d v a r l ó , l á n y o k k ö r ü l forgo­ l ó d ó f i a t a l e m b e r ' . A Rüj-ti jányának sog- gavallérja van: — 2. 'bőkezű, a v e t t szolgálatot úriasan j u t a l m a z ó ' . Az ö-rek Térnyeji ga-vallér ember vóut: II. Gavallér k u t y a n é v . K m . Csak a:- a legéy gavallér, kineg zseb-jébe a tallér (= a z t hívják g.-nak, akinek pénze van). gavallérosan, gavallérosonn hsz. ' g a v a l l é r h o z illően, b ő ­ k e z ű e n , ú r i m ó d o n ' . Mek-jizettem ne:ki gmvallérosonn: Ga-vallérosonn ellátták: gavalléroskodik — (-ok, -öl) t n . i. ' b ő k e z ű s k ö d i k , úri m ó d o n fizet'. Osztán álkugy ve:le, negavalléroskoggy: gavar gavár (-t, gavarok) fn. 'legény, fiatalember". (Lázári.) gaz e w (gaszt, gazok) fn. 1. ' g y i m - g y o m ' . Az ö-kor mjn-dék csak kab-dosott a ga-zok utánn: 2 . 'szénafű, széna, t a k a r m á n y " . Jóu- kizs gaszt gárnyászötam a reg:gél. Tégy- az ökör elibe e kizs: gaszt. 3 . ' s z a l m a , a l o m n a k v a l ó ' . Lökj- e kizs gaszt a: ökör a:lá. Valami fe-neknek vilteg gaszt-, hogy jök.tem. \ . ' k o n ­ k o l y s e g y é b s z e m é t a k i c s é p e l t b ú z á b a n * . Sog- gaszt ki­ rostáltam én eb:büll. 5 . ' b ú z a a l j a , o c s ú ' . Ki- kém má szelelni aszt a kizs: gaszt abbull a tekenéni:büll. II. Gaz h n . (Övári). A h a g y o m á n y s z e r i n t v á r v o l t a h e l y é n . Sz. Fé-re bo-kor a gaz előüli! ( m o n d j á k t r é f á s a n , ha a g y e r e k a felnőtt e m b e r t k i t é r é s r e szólítja fel az ú t b ó l , v a g y o l y a n fenyegetésre, m e l y t ő l senki s e m fél). //• van a ji-lem mellett: ety kizs gaz-ba: ( t r é f á s ú t b a i g a z í t á s a n n a k , a k i v a l a m i t k e r e s ) . Gazon köijtt ( = t ö r v é n y t e l e n s z á r m a z á s ú ) . F-riggy iiv.nen, te töl-váj, ga-zoy köütt! Gaszt- lököt: rá ( = e l l o p t a ) . — K m . Az a-nyaföijdnek a gaz- az édezs gyérme.ke, a ve-temen csak mos-toha: ( = a gazzal nem t ö r ő d ü n k , mégis virul, a v e t e m é n y t meg u g y a n c s a k kell á p o l n i ) . L . k e s e r ű g a z , K é t r é t - g a z , K i s g a z , Méhesgaz, Nagygaz, Szébos-gaz, Valá-gazza, Varga-gaz. gazda ~ (-át, -ája) fn. 1. ' h á z i ú r , h á z i g a z d a ' . Sincsithunn a gaz-da ? 2 . ' f ö l d m ű v e s , f ö l d b i r t o k o s ' . 3 . ' u r a vkinek"; t u l a j d o n o s ' . Mom: meg gazdádnak, hoty ke-restem: Sz. Jám-börnak mgnygya a gaz.dát (= e l s z u n n y a d , elalszik). Se- gazda, seszívesség ( = t r é f á s p a n a s z k o d á s borközi á l l a p o t b a n : ' n é m szíves a g a z d a ' ) . K m . A gazda négy ököréi a natykapum be-hörgya, a gaz-dasszony a kö-tőüjével a kis- kaput] ki-hörgya ( = h i á b a n keres o t t a gazda, ahol pazarló a gazdasszony). Gazda szeme hizlajja a már:hát ( = a jó g a z d á n a k m i n d e n r e g o n d j á n a k kell l e n n i ) . Amijen az udvar, ojan a gaz:da ( = u d v a r á r ó l l e h e t m e g i s m e r n i a g a z d á t ) . Szárnak, kár-nak njndzsgazdá:ja (— a k á r t e v ő n e m s z o k o t t ö n k é n t j e l e n t ­ k e z n i ) . Az i-döi) a gaz:da ( = a f ö l d m í v e s n e k az i d ő j á r á s

325

p a r a n c s o l ) . Isten agaz:da, ember a szóirga ( = e m b e r t e r v e z , Isten végez). Roz- gazda az, aki a maga háza körül nem léi dóu:got (— a jó g a z d a m i n d i g t e s z - v e s z a h á z k ö r ü l ) . Sűrít gazda ritka guba:, rit-ka gazda sü-rü guba: ( = h a a cseléd gyakran v á l t o z t a t j a a g a z d á i t , r o n g y o s a n m a r a d ) . L. n a g y ­ gazda. gazdaember gazdaember fn. ' f ö l d m ű v e s , gazdálkodó ember'. gazdag ~ m n . 'reich, v e r m ö g l i c h ' . Sz. A - má nem- teszen gazdag-.gá ( = n e m o l y a n n a g y összeg). Hogy vagy? Mint s z-e g é ny ember gazdag v ár o zsb a ( = rosszul). — Km. Gazdag ember akkor eszik, mikor a-kár, a szegem, mikor van- (t. i., m i k o r v a n m i t e n n i e ) . A gazdák, ha bolond is, okosnak tártyák: ( s o k a t e l n é z n e k n e k i ) . A gazdagnak az e-gere is kövér: ( = a j ó m ó d c s e k é l y s é g e k b ő l is k i t e t s z i k ) . Sze-génnek szeg- a seggi:be, gazdagnag gaz- ( = a s z e g é n y e m b e r n e k s o k a t kell l ó t n i - f u t n i ) . Sze-géng ember csikóuja ha-már lú:, gazdag ember jánya hamar eladón: ( = a s z e g é n y h a m a r befogja a c s i k a j á t , a g a z d a g k ö n n y e n férjhez a d j a a l á n y á t ) . Ha mek-hal egy gazdag, mindenki odaballag:; ha mek-hal ety sze-géng, a-lig van egy le.gény ( = a g a z d a g n a k sok a b a r á t j a ) . gazdagság gazdakság (-ot, -a) fn. ' r e i c h t u m ' . gazdálkodás r w (-1, -a) fn. ' l a n d w i r t s c h a f t ' . gazdálkodik ~ (-ok, -öl) t n . i. 1. ' f ö l d m ű v e l é s t f o l y t a t ' . 2. ' b e o s z t á s s a l él, t a k a r é k o s k o d i k ' . ///• ez a had zság bu.za, gaz-dálkoggyatog belöiik.le. K. .4 Bodri a kony.hán gazdál­ kodik: ( = k u t a t , k á r t tesz). gazdálkodó gazdálkodóu (-1) fn. ' f ö l d m ű v e s , s z á n t ó v e t ő ' . gazdaság ~ (-ot, -a) fn. ' v a g y o n ' . Elégett a gazda:ság. gazdasszony ~ fn. 1. ' h á z i a s s z o n y ' . 2 . ' ú r n ő j e pl. a c s e l é d n e k ' . K m . A gazda négy ökorel a natg- kapum be-hörgya, a gaz-dasszony a kö-töüjével a kis- kaput] ki-hörgya ( = h i á b a n keres o t t a g a z d a , ahol p a z a r l ó a g a z d a s s z o n y ) . A szá-rasz ja a legjob gazdasszong: ( = k ö n n y ű a s z á r a z fával főzni, a főzők e m e n c e m e l e g é t s z a b á l y o z n i ) . Amijen a szo-ba, o-jan a gazdas:szong ( = a s z o b á r ó l lehet m e g i s m e r n i a j ó g a z d ­ asszonyt). gazdasszonykodik gazdasszonkodik (-ok, -öl) t n . i. ' v e z e t i a háztartást. gazduram ~ fn. ' g a z d á m , g a z d a u r a m ' , gazember gazember fn. ' s c h u r k e ' . gazi «si m n . ' t ö r v é n y t e l e n s z á r m a z á s ú , f a t t y ú ' . Gazi cigány. gazigyermek gaziggermek fn. ' z a b i g y e r e k , t ö r v é n y t e l e n g y e r m e k ' . Vö. gaz a l a t t : gazon költ. yazipulya gazipuja fn. ' z a b i g y e r e k ' .

320

gazol gazol (-ólok, -ösz) t n . i. 1. ' s z e m e t e l , s z e m e t e t h u l ­ l a t ' . 2 . ' v h o v á s z a r i k ' . 3 . ' g a z t szed, f ü v e t szed'. Nem- szabad a a máléba gazökni (értsd : m á l é b a n ) . 4. 'gyomlál' (Szamoskóród). gázol gázol (-ólok, -ösz) t n . i. ' w a t e n ' . L. kigázol. Gazoldal Gazóudál h n . ( V á m o s o r o s z i ) . gazos ~ m n . ' g a z t ó l f ö l v e r t , g y o m o s ' . Gazoskert Gazoskér h n . ( O l c s v a a p á t i ) . gé ~ (-t, -je) fn. ' a g b e t ű e g y i k n e v e ' . gebe ~ (-ét, -éje) fn. 'rossz, s o v á n y l ó ' . gebed gebbed (-ek, -él) 1. m e g g e b e d . gcbernusz gebérnnsz (-1) fn. ' p á l i n k a ' . ( S z á r a z b e r e k ) . Geo Gec f a l u n é v . Vö. N a g y - , K i s g é c . geei ~ (-t, -je) fn. ' o n d ó ' . Sz. Kiveri a gecit ( = o n a n i z á l ) . geeizik rw (-ek, -él) t n . i. ' o n a n i z á l ' . gédeleg gédeleg (gédélgett, gédelegne, gédelegjen) t n . i. ' p i s ­ l á k o l , h a l v á n y a n , f ü s t ö l v e é g ' ( l á m p a ) . Csag gé-deleg ez a lám:pa, tán nindzsbenne o-lái. gédélget gédélget, gédélget, (-ek, -él) t s . i. ' d é d e l g e t ' . Gedeon — 'férfi s z n ' . Gedi ~ 'a G e d e o n n é v becéző a l a k j a ' . gége ~ (-ét, -éje) fn. ' k e h l e ' . Gégértó Gégértóu h n . (Császló). geleb 1. k e b e l . gelcgonya 1. g a l a g o n y a . Gelényes Gelényes hn. (Vetés). A h a g y o m á n y szerint egy elpusztult helység neve. geliee 1. gerlice. Gelicepatak — p a t a k n é v . ( K i s s z e k e r e s ) . gelícetövis gelicelöviss fn. ' a s z é n a k ö z t t e r m ő t ö v i s e s gaz, m e l y n e k t ü s k é j e a j ó s z á g n y e l v e t ö v é b e f ú r ó d v a v e s z e ­ d e l m e s b a j t o k o z , ó n o n i s s p i n o s a L . ' . (Vö. N y S z . , MTsz. iglice). Gelinc ~ h n . ( R o z s á l y ) . g é m ~ (-et, -je) fn. 1. ' a r d e a c i n e r e a L . ' . 2 . 'a k ú t á g a s k é t á g a k ö z ö t t i t e n g e l y e n forgó k é t k a r ú e m e l ő ' . (V. ö. k ú t . ) L. kútgém, vasgém. gémberedik gémberedik, gimberedik 1. m e g g é m b e r e d i k . g é m í a r s a n g o s géfársángos fn. ' g é m n e k ö l t ö z ö t t farsangi álarcos'. gémfos géfos fn. Sz. ö-csém, a-gyagos ! Ti-jéd a gé-.jos (tréfás megszólítás). gémtollú gémtallu fn. ' a g é m n e k f a r k á b ó l , s z á r n y á b ó l kihullott tolla, m e l y e t a legények b o k r é t a k é n t h o r d a n a k a kalap mellett'. Gcncsidüllő Gen-csidüllöü hn. (Garbolc). genyedtség genyeccség (-et, -e) fn. ' g e n y ' ( s e b b e n ) .

327

georgina geörgona (-ál, -ája) fn. ' g e o r g i n e ' . georgona 1. g e o r g i n a . gép ~ , gép (-et, -je) fn. ' c s é p l ő g é p ' . L . v a r r ó g é p , gépel gépéi, gépéi (-elek, -ész) t s . i. ' c s é p l ő g é p p e l c s é p e l ' . L. elgépel. gépelés gépelés (-t, -e) fn. ' c s é p l ő g é p p e l v a l ó c s é p l é s ' . gépeléskor gépeléskör hsz. 'cséplés i d e j é n ' (július v é g é n , augusztusban). gépes ~ (-t, -ek) fn. ' c s é p l ő g é p m u n k á s ' . É l ü k ö n áll a gépész, e n n e k segéde a peckás (fűtő). V a n a z t á n zsákos, mázsás, kévehányóu, etetői), kévevágóu, faros, kisjukas, szálmahördó, pöjvahördóu, kazalrakóu v. kazlas. gépész ~ (-1, gépésszé) fn. ' c s é p l ő g é p k e z e l ő ' . gépkerék gépkerek f n. 'a c s é p l ő g é p n e k v. k a z á n n a k a k e r e k e ' . géprész géprész fn. 'a c s é p l ő g é p s z á m á r a f i z e t e t t s z á z a l é k a kicsépelt t e r m é n y b ő l ' . gépszíj gépszijj fn. ' a c s é p l ő g é p s z e r k e z e t é t f o r g a t ó s z í j ' . gérál géráll (gérált, gérálna, gérájjon) t n . i. 'gőzöl, p á r o ­ log'. Ne- had mán aszt a kolom­ pért abb'a tekenőijbe gérál:ni, ha­ nem tor-jed össze fe:le. gérázik v. gérádzik 1. begérázik. (".erőben. gereben gerebeny (gerebent, gerebennye) fn. ' h e c h e l ' . Sz. Az- é jóu Istenem legyen a gerebembe ! ( k á r o m k o d á s ) . ts. i. gcrebenez gerebenyez (-ek, -él) 'hecheln'. gereblye gerebje (-ét, -éje) fn. ' f a f o g a k k a l e l l á t o t t h o s s z ú n y e l ű s z e r s z á m , mellyel a r é ­ t e n az e l h u l l o t t s z é n á t ö s s z e k a p a r j á k ' . R é ­ szei : 1. nyele ; 2 — 3 . ina (a n y é l k é t á g a , m e l y a gereblye fejébe v a n e r ő s í t v e ) ; c) feje ( = fogakkal e l l á t o t t r é s z e ) ; a-b) fogai. Sz. Ojá száraz:, mint a ge-rebje ( = n a g y o n s o v á n y ) . Nr. H a v a l a k i le a k a r j a r á z n i a n y a k á r ó l a t e r h é r e v á l t s z e r e l m e s t és m e g a k a r j a m a g á ­ n a k n y e r n i a k ö z ö m b ö s s z e r e t ő t , fogjon e g y d e n e v é r t , t e g y e bele új c s u p o r b a , ássa el egy h a n g y a b o l y b a , d e fusson o n n é t , m e r t a z ember megsüketül a denevér visításától. Más­ napra a h a n g y á k csak a csontját hagyják Gereblye. a denevérnek. Van a denevér csontvázában egy v i l l a a l a k ú m e g e g y g e r e b l y e a l a k ú c s o n t . H a a terhére vált szeretőt a villával megérinti, sohasem a l k a l m a t l a n k o d i k t ö b b é . H a p e d i g a k ö z ö m b ö s s z e r e t ő t a g e r e b l y é v e l érinti, u t á n a bomlik. L. nagygereblye, vasgereblye.

328

gereblye ina gerebje ina fn. 'a g e r e b l y e n y é l k é t ága, m e l y a g e r e b l y e fejébe v a n e r ő s í t v e ' . L. g e r e b l y e . gereblyél gerebjéll (-ek, gerebjész) t s . i. 'gereblyével k a p a r ' (pl. s z é n á t ) . L . fel-, m e g g e r e b l y é l , összegereblyél. Gerebzse ~ h n . ( O l c s v a a p á t i ) . Gerecsékért Gerecsekert h n . ( Ö k ö r i t ó ) . gerenda ~ , gerenda ( S á r k ö z ) (-át, -ája) fn. ' b a l k e n ' . II. Gerenda h n . ( M á n d ) . Nr. E g y s z o b á b a n n e m s z a b a d két g e r e n d á n a k l e n n i , m e r t az ilyen s z o b á b a n k í s é r t e t j á r . H a m á s k é p n e m s e g í t h e t n e k , k r é t á v a l kell egy h a r m a d i k a t r a j ­ zolni. (Mezőgecse). Az i d ő e l ő t t i , k o r a i k a k a s s z ó (éjjel) a z t j e l e n t i , h o g y v a l a k i e l t é v e d t . I l y e n k o r h á r o m s z o r m e g kell v e r n i a m e s t e r g e r e n d á t s e z t m o n d a n i : „Aki téved, ne- tévegggen, sza-badiccsa meg az Is:ten." L. m e s t e r g e r e n d a , Sovány-gerenda. gerendely gerendéi (-t, -eje) fn. 1. ' a z eke r ú d j a , m e l y elől a t a l i g á h o z v a n k a p c s o l v a ' . 2 . ' a b o r o n á n a k az a része, m e l y b e a boronafogak v a n n a k verve'. gerezd gerezd (-et, gerézgye) fn. ' f ü r t ' (szőllő). Egg gerész szőülíőn. L. h á t g e r e z d . Gergely Gérgéi 'férfi s z n . ' Sz. Gér-géi ráz-za a szakáklát ( m o n d j á k a m á r c . 12-i, g e r g e l y n a p i z i m a n k ó s , h ó v i h a r o s i d ő r e ) . Nr. A n é p megfigyelése és h a g y o m á n y a s z e r i n t Ger­ gely n a p j á n z i m a n k ó s , h a v a s idő s z o k o t t lenni. gergelynapi idő gérgéinapi idői) fn. Sz. Mér-ges :, mint a gér-géinapi idői) : gerhes 1. g i r h e s . gerinc ~ (-et, -e) fn. ' r ü c k g r a t ' . Vö. h á t g e r e z d . gerjedezik gerjedezik t n . i. Sz. Ger-jedezik :, mint a ci-gány asszon dunnája a na:ponn ( = kezd i n d u l a t b a j ö n n i , t r . ) . gerjeszt gerjeszt (-ek, -el, -e/f; -ene; gerjesszen) t s . i. ' s z í t ' . Tüzed gerjeszt. gerjesztő gerjesztői) (-1, -je) fn. ' t ű z g y ú j t á s r a v a l ó for­ gács, aprófa'. gerliee gelice (-ét, -éje) fn. T u r t u r t u r t u r L . ' Sz. Utgszereti :, mint a ge-lice a pár:ját ( = i g a z á n , t i s z t a szívből szereti). gérokk ~ (-ol, -rokja) fn. 'úri k a b á t , úrias s z a b á s ú u j j a s ' . Akivél nekem ba-jö van, le-gye ráita gé-rokk, aszt- is letépem. Sz. Ne-sze, Pista, frakk-, ha nem teccik a gérokk ! ( = nesze n e k e d ! ezt m e g k a p t a d ! A d o r j á n ) . gersli gersli (-t, -je) fn. ' a p r ó s z e m ü , fehér v a g y pirosszínü c u k o r , m e l y b e n c i t f e r - m a g v a n ' (giliszta elleni o r v o s s á g ) . gerslicukor gérslieukör fn. = gersli. gesztenye ~ (-ét, -éje) fn. ' m a r o n e ' . gesztenyefa ~ fn. ' k a s t a n i e n b a u m ' . gesztenyehaj 1. g e s z t e n y e h é j .

320

jjesztenyohéj gesztenyeháj fn. ' k a s t a n i e n s c h a l e ' . gesztenyéstül geszienyeszin mn. 'kastanienbraun . gczemice ~ (-ét, -éje) fn. ' á g h u l l a d é k , s z á r a z g a l l y ' . Szeg-gyetek ety kizs gezemicét a tüz:re. gieses-gacsos gicsezs-gacsos m n . ' g i r b e - g u r b a ' . gioses-göcsös gicsezs-göcsös m n . 'göbös, girbe-gurba' <pl. fa, faág). (iidrán ~ lónév. gidres-güdrös gidrezs-gödrös m n . 'gödrös, egyenetlen'. gilimonyő gilimonyu mn. 'vékonyfaszú'. giliszta ~ (-át, -ája) fn. 1. ' r e g e n w u r m ' . 2 . ' s p u l w u r m ' . Nr. H a a giliszták a l y u k b ó l k i n y u j t ó z n a k , eső lesz. L. p á n t ­ likagiliszta. gilisztahugyozás ~ fn. ' g y o m o r s a v t ú l t e n g é s t ő l o k o z o t t hányásinger'. gilisztás ~ m n . ' b é l g i l i s z t á k t ó l g y ö t ö r t (pl. g y e r m e k ) . II. Gilisztás h n . ( H o m o k , V á m o s o r o s z i ) .
4

gimnasztika ~

(-át) fn. ' t e s t g y a k o r l á s ' .

gindár ~ m n . 1. ' v é k o n y , n y ú l á n k ; v é k o n y g y ö k e r ü ' (pl. p e t r e z s e l y e m , zeller). Be- gindár szálaji vannak ennek a szöiilláijnek ! 2 . ' s o v á n y , n a g y c s o n t ú ' ( ö k ö r ) . Be- fene gindár ez a marha ! Báiti is vet két gin:dárt. ginyeszár ~ m n . ' s o v á n y , v é z n a , g i r h e s ' ( e m b e r , á l l a t ) . gipsz ~ (-et) fn. ' g i p s ' . girhes gérhes m n . ' s o v á n y , g y ö n g e , b e t e g e s ' . Gérhes lú, macska. Giza ~ fn. a Gizella n é v becéző a l a k j a . Gizella ~ női s z n . giz-gaz ~ fn. ' m i n d e n f é l e g y o m ' . glaneos-kefe ~ fn. 'lószörkefe, mellyel a l á b b e l i r e k e n t f é n y m á z a t fényesre d ö r z s ö l i k ' . gléda ~ (-át) fn. ' r e i h e , glied'. glóeház gláucház fn. ' ü v e g h á z ' . glott ~ (-ot) fn. ' r u h a b é l l é s n e k v a l ó , olcsó, fekete s z ö v e t ' . Goda-düllö Goda-didlái) h n . ( D a b o l c ) . íiódaék Gémdaék h n . ( K i s a r ) . gódére góiidérc (-ot) fn. ' v é r e h u l l ó fecskefű' ( c h e l i d o n i u m m a i u s ) . Nr. A szemölcsöt a g ó d é r e n e d v é v e l kell b e ­ k e n e g e t n i s elmúlik tőle. gohér 7ímér (-t, -ja) fn. ' e g y szőllőfaj n e v e ' . (Mezőgeese). gőlinea góulinca (-át) fn. 'fű k ö z ü l f e l n y ú l ó d u d v a ' . Nincsot: fii, csak eggy-egy gáu-linca kerüli itt-ott a kasza a:lá. gólya góafa (-át) fn. ' s t o r c h ' . II. Gólya g ú n y n é v . ( Ó v á r i ) . K. Gáu-ját látok:! ( m o n d j á k a n n a k , a k i t először l á t n a k t a v a s s z a l m e z í t l á b ) . Sz. Tá-ri a borsot a góm.ja ( = k e l e p e l ) . E-vilte a ginija az ozson:nát ( = e l m e n t a g ó l y a , r ö v i d e b b e k a

330

n a p o k : m e g s z ű n t az u z s o n n a ) . Én-gem se a góuja köütött : ( t r . = é n is e m b e r v a g y o k , e n g e m is s z á m b a kell v e n n i ) . Xr. H a a g ó l y a t o l l a t a v a s s z a l szép fehér, s z á r a z n y á r lesz, h a b a r n á s , a k k o r esős. M i k o r t a v a s s z a l először l á t az e m b e r g ó l y á t , k e z d j e n el f u t n i s a k k o r egész n y á r o n s e r é n y lesz. A g ó l y á k S z e n t I s t v á n n a p j á n ( a u g . 20) k ö l t ö z n e k el. Mikor a g ó l y a z a b k e r e s z t r e száll, m á r k é s z ü l ő d i k az ú t j á r a . gólyafcszek góujajészek fn. ' s t o r c h n e s t ' . Sz. Jóuzsepházát] góujajészek; Minden ember láitga, Csak a vak nem láttga ( s z o k t á k g ú n y o s a n é n e k e l n i a g y e r e k e k , h a egyik t á r s u k n e m vesz észre v a l a m i ő t é r d e k l ő d o l g o t ) . Nr. A g ó l y a f é s z k e t nem szabad elrontani, m e r t tüzes üszköt hoz a ház tetejére a gólya. g ó l y a b ű g y góujahugy fn. ' d i p s a c u s f u l l o n u m L.'. A g ó l y a h ú g y t ö v é t k ö s z v é n y ellen o r v o s s á g n a k h a s z n á l j á k . A levelek t ö v é n m e g g y ű l t vizet, melyről a növény nevét n y e r t e , szeplő ellen v a l ó o r v o s s z e r n e k t a r t j á k . gólyaláb góujaláb fn. ' a l u l l á b k a m p ó v a l e l l á t o t t r ú d p á r , m e l y r e föllépve j á t é k b ó l j á r n a k a g y e r e k e k ' . Góujalábö jár. V. ö. g a m ó 1. gólyalába góujalábu m n . ' h o s s z ú , v é k o n y l á b ú ' . g ó l y a m o s ó - h ó góujamosóu-hóii fn. ' m á r c i u s i - h ó ' . gólyaorr góujaör fn. ' g e r á n i u m p r a t e n s e L.' Gólyáshirip Góujáshirip H i r i p falu t e l j e s e b b régi n e v e , gólyavirág góujavirág fn. ' c a p s e l l a p a s t o r i s L.' golyó gojóu (-t, -ja) fn. ' k u g e l ' . L. á g y ú - , kugli-, p u s k a ­ golyó, tök-golyója. golyva góiva (-át, -ája) fn. ' k r o p f . golyvás gőivás m n . ' k r ö p f i g ' . g o m b ~ (-ot, -ja) fn. ' k n o p f . V . ö. a b l a k g o m b j a , bölcső gombja. g o m b a ~ (-át, -ája) fn. 'pilz, s c h w a m m ' . Nr. H a a g o m b á t az e m b e r m e g n é z i a t ö v é n , n e m n ő t o v á b b . L. b o l o n d - , csirke-, d i s z n ó g o m b a , fül g o m b á j a , k é k h á t ú - , k e s e r ű - , picsirti-, szekfű-, t i n ó r i - , t ö r z s ö k g o m b a . Gombás ~ h n . ( E g r i , A r a n y o s m e g g y e s ) . ( R é g e n e r d ő v o l t . ) gombázik ~ (-ok, -öl) t n . i. ' g o m b á t szed'. gomblyuk gombjuk fn. ' k n o p f l o c h ' . gombol gombol (-ólok, -ösz) t s . i. ' k n ö p f e n ' . L. be-, k i rágombol. gomholyég gombajég (-ot, -ja) fn. ' k n a u e l ' . Egy gombajék jónál. g o m b o s t ű ~ fn. ' s t e c k n a d e l ' . g o m b o z i k ~ (-ok, -öl) t n . i. ' g o m b b a l j á t s z i k ' ( d o b ó s d i t ) . Gomoró Gomoróu fn. Sz. Mekszorült:, min Go-moróu véginn a guk.ta (Mezőgecse) ( = b a j b a n v a n ) . gond ~ (-ot, gonygya) fn. ' s o r g e ' . Sz. Eveti a gonygyát
r

331

( = m e g s z a b a d u l a g o n d j á t ó l , leveszi róla a g o n d j á t ) . Mi gondod vg rá? (= m i t t ö r ő d ö l v e l e ?) A ruhádnag g on y •g y át viseld: ( = vigyázz reá, óvd meg a romlástól). Még az- izs gondot át:, hoty ho-va ájjung be a szekéréi ( = törődést, gondot okoz). gondol gondol, gondul (Avasújváros, Józsefháza, Kisb á b o n y ) (-ólok, -ösz) t s . i. 1. ' d e n k e n ' . 2. ' v é l , h i s z ' . Eszt nemgondolta vóuna ruldad. Job-, mind gondöktam. 3. 'képzel, g y a n í t , sejt'. Gondolom ém má, hogg mijjér nem : jött. 4 . ' a u s d e n k e n ' . Gon-dojj ety szá-mot. t n . i. 5 . 'sich e r i n n e r n ' . A lelkem is keserű, ha ára a házra gondodok. Sz. Gondoló jörmgnn ( = t a l á l o m r a ) . L. el-, fel-, ki-, m e g - , r á g o n d o l . gondolkozik gondolkozik (-ok v . -om, -öl)tn. i. 1. ' n a c h d e n k e n ' . Gon-dökoszcsak, hát-ha eszedbe jut. 2 . ' g o n d o s k o d i k ' . Gon-dökoz magad.nak más- héirüll: Fá-rül kén gondölkoz.-ni. K. Eriggg a kovácsnál jede, ne- gond okozz : ( = ne h a b o z z á l , ne d é v á n k o z z ) . gondoskodik ~ (-ok, v . -om, -öl) t n . i. ' g o n d o l k o z i k ' . A-zor] gondoskodom ep-pé, hoty ki- is vóut a felesé:ge. gonosz ~ m n . ' bőse, s c h l i m m ' . Sz. Hete vannak :, mint a go-noszok : Gonyimonyú Gonyimonyú gúnynév. (Kispeleske). gordon gördony (-nt, -nnya) ín. 'nagybőgő', gordonos gördonyos (-1) fn. ' n a g y b ő g ő s , b ő g ő h e g e d ű s ' , gordonozik gördonyozik (-ok, -öl) t n . i. ' n a g y b ő g ő n játszik'. góré góuré (-1, -ja) fn. ' s ö v é n y - v a g y lécfalú, n é g y l á b o n álló é p í t m é n y , m e l y b e c s ö v e s t e n g e r i t r a k t á r o z n a k ' . gorone ~ (-ot) fn. ' f ö l d h á t , d o m b o s h e l y ' . gorond ~ (-ot) fn. ' d o m b o r u l a t , d o m b " . II. Gorond h n . ( Ö k ö r i t ó , S o n k á d ) . L. B i k k f á s g o r o n d , M a g a s g o r o n d . Goronderdö Gorondérdöü hn. (erdőnév) (Sonkád). Göröngy Goronggy h e g y n é v . ( D a b o l c ) . (•orzás Görzás h n . ( V e t é s ) . Gorzáshát Görzáshát h n . ( E g r i ) . gö ~ (-1, -je) fn. ' a g b e t ű e g y i k n e v e ' . gSb ~ (-öt, -je) fn. 1. ' b o g , c s o m ó ' (pl. a m a d z a g o n ) . 2. ' c s o m ó s o d á s , d a g a n a t ' (pl. az e m b e r n y a k á n ) . 3 . 'göcs a f á b a n ' . Sz. Min-dé jóul van-, csak egy nagy- göbje van ( = ez m i n d igaz, de v a n egy b ö k k e n ő ) . Be-kapta a gö:böt ( n ő s z e m é l y ről = m e g e s e t t ) . V. ö. g ö m . Göhhát Göphát h n . ( K i s b á b o n y ) . göbölödik 1. összegöbölődik. göbös ~ m n . ' g ö c s ö s ' (pl. fa); ' b o g o s , c s o m ó s ' (pl. t e s t r é s z ) , göböz ~ (-ök -ol) t s . i. ' b o g o z ' . L. összegöböz. gó'dény göűdény (-nt) fn. Sz. I-szik, mint a göű-dény ( = s o k a t iszik).

3:<2

gödör giidfir (gödort és gödröt, gödrök, gödorje és gödre 'grube'. <|ötlörtiáj gödorhái fn. ' v í z ' ( t r . ) . Gö-dorhájjál kentem meg a csizsmá:mat ( = v í z b e n j á r t a m vele), gödrös ~ m n . ' g r u b i g ' . Gőge Gőiige h n . ( V á m o s o r o s z i ) . gögiesél gőijgicséll (-llek, -sz) t n . i. Tallen'. g ö m ~ (-öt, -je) fn. ' b o g , g ö b ' . (Mezőgeese). gömbelyég 1. g ö m b ö l y e g . g ö m b ö c ~ (-öt, -ce) fn. 1. ' d i s z n ó b e n d ő ' . 2 . ' d i s z n ó v é r r e l s finom h ú s d a r a b o k k a l t ö l t ö t t d i s z n ó b e n d ő ' ( é t e l n e m ű ) . gömbölyeg gömbejég, gömböjög ( S z a t m á r h e g y ) m n . ' g ö m ­ bölyű, gömbalakú'. gömös m n . ' b o g o s , g ö b ö s ' . (Mezőgeese). göneöl-szekere göncol-szekere fn. 'a n a g y - m e d v e csillag­ csoport'. göndör göndör m n . ' k r a u s ' . göndörlinjú göndorhaju mn. 'kraushaarig'. gündörödik ~ (-öttj t n . i. 'sich k r á u s e l n ' . 1. göngyöl gönygyöl (-t) fn. 'göngyöleg, hosszúkás c s o m ó b a c s a v a r t szösz' ( a m e n n y i t e g y s z e r r e a g ú z s a y r a k ö t n e k ) . Egy gönygyöl szösz. Sz. A n • n y i ez a pir.ja, mint egy göny-gyol szösz ( = o l y a n kicsi). 2 . göngyöl gönygyöl (-ölök, -osz) t s . i. ' b u r k o l , t a k a r v a l a m i b e ' . L . b e g ö n g y ö l , összegöngyöl. gör gor (-t, -je) fn. 1. ' r ö g , g ö r ö n g y ' . 2 . ' l a b d á v á préselt, m e g s z á r í t o t t m a s s z a ' . Én te-szek még ebbe a vizbe kéd gor komlöuskör:pát. K m . Ha minden görhösz hozzárug az ember, é-kopik a csizsmá:ja ( = ne hajts minden apró m e n d e m o n ­ dára). görbe görbe (-énn) m n . ' k r u m m , b u c k e l i g ' . Sz. Görbe utonn ( = c s a l á r d s á g g a l , n e m b e c s ü l e t e s e n ) . Erigy, mé mondok egy gor:bét ( = m o n d o k egy csúfot). (íörbedszeg Gorbetszeg 1. h n . ( G ö r b e d ) . 2 . t a n y a n é v (Sárköz). görbelábú görbelábú m n . ' k r u m m b e i n i g ' . görbeorrú gorbeöru m n . ' k r u m m n a s i g ' . görbevas görbevas fn. ' a v é g é n m e g g ö r b í t e t t t ű z p i s z k á l ó vas'. görbevezér görbevezér fn. ' a z e k e t a l i g a r ú d j á t s z a b á l y o z ó görbe vas, c s á g a t t y ú ' (L. eke). görbít görbit (-ek, -él; -ett; -ne; gorbiccsen). L . be-, el-, meggörbít. görbül görbüli (-ök, gorbüsz) L . b e - , el-, m e g g ö r b ü l . görcs görcs (-öt, -e) fn. 1. ' b o g ' (pl. a m a d z a g o n ) . (Mező­ geese.) 2 . ' k r a m p f . Sz. Húzza a görcs a lá.bom ( = az i z m o k fájdalmasan összehúzódnak benne). Összekapta a görcs fn.

( = t a g j a i t h i r t e l e n ö s s z e h ú z t a a g ö r c s ) . Nr. A k i r e g ö r c s j á r, igyék l ó g a n é b ó l f a c s a r t l e v e t , m e g g y ó g y u l t ő l e . L á s d gyomorgörcs. görcsöl görcsöl (-ölök, -osz) t s . i. ' b i r k ó z á s k ö z b e n ökle h e g y é t az ellenfél h á t á b a fúrja (s ezzel veszi el az e r e j é t ) ' , görcsös görcsös m n . ' b o g o s , g ö b ö s ' . Gorcsözs bot. Göresösszeg GÖrcsöszszeg h n . ( F e r t ő s a l m á s ) . g ö r é n y görény (-nt, -ek) fn. ' i l t i s ' . Sz. O-jam büdös :, mini a gö-réng. görényszőllő görészőüllőü fn. egy szöllőfaj n e v e ( M e z ő ­ gecse). G ö r g ő d o m h Gorgőüdomb hn. (Tisztaberek). Görjös Gorjös h n . ( K i s b á b o n y , H a l m i ) , g ö r ö g d i n n y e ~ fn. ' w a s s e r m e l o n e ' . g ö r ö n c ö s ~ m n . ' e g y e n e t l e n felszínű, rögös, é r d e s ' . göröngyi-béka_flöröna"i/i-í>é/ra fn. ' v a r a n g y o s b é k a ' , (•örönjött Göröjöll g ú n y n é v ( Ó v á r i ) , görös ~ , m n . 'rögös, g ö r ö n g y ö s ' (pl. ú t ) , görlörés gorlörés fn. ' r ö g t ö r d e l é s , a b o r o n a u t á n é p e n m a r a d t göröngyök széttörése'. gőszöl 1. gőzöl. gőte gőijte (-ét) fn. ' t a r a j o s g ő t e , t r i t o n e r i s t a t u s ' . N r . A gőtéről a z t t a r t j á k , h o g y h a a z e m b e r m e g i s s z a , m e g n ő a hasában. göthös ~ m n . 1. ' b e t e g e s , k ö h ö g ő s , h ű l é s e s ' . 2 . ' b e t e g ­ ségokozó, j á r v á n y o s ' . Ojan göt-hös, e-gésséktelen idöü járt ak:kör. gőz göijz (göijszt, göüzi) fn. ' d a m p f , d u n s t ' . g ő z m a l o m göüzmalom fn. ' d a m p f m ü h l e ' . gözö 1. gözü. gőzöl gőüzol, gőijszöl (-t, -ne, göüzöjjön v. -szöjjön) t n . i. 'gőzt ereszt, gőzölög'. gőzös göüzös (-t, -ök) fn. ' v o n a t ' . A gőüzösöm ment Szakmára. gözü gözo ( B a d a l ó ) (-1) fn. ' v a k o n d o k ' . grácia grácija (-át) fn. ' k e g y e l e m ' . Ke-gyelem, grá-cija fejemznek ! ( m e s é b ő l ) . grádics ~ (-ol, -ccsa) fn. ' l é p c s ő ' . g r á d i c s k ó r ó grádicskóuróu fn. ' t a n a c e t u m v u l g a r e L . ' . grádiesos ~ (-onn) m n . ' b a r á z d á s , e g y e n e t l e n " . .Iái-, begrádicsosö váktad a haját annak a pújának ! g r á n á t é r o s ~ (-1, -ok) fn. ' g r á n á t o s ' ( k a t o n a ) . g r á n e r gránér (-t, gránerek) fn. ' f a m u n k á s , fürészelő munkás'. g r á n i e ~ (-ot) fn. ' o r s z á g h a t á r ' . g r a n n á r i o m grannárijom, grennárijom ( N a g y p a l á d ) (-ot) fn. az e g y h á z m a g t á r a ' .

331

ura—/.áll ~ (-ok, grasszász) t n . i. ' j á t s s z a az előkelőt', griz -~ (griszt) fn. 1. 'finom b ú z a d a r a ' . 2 . 'a belőle készült pép'. jjróí gróuf (-ot) fn. ' g r á f . Sz. Hogy vagy? M int a töb-bi g i• ó y / o k, p e z • néküli ( t r é f á s felelet). guba ~ (-át, -ája) fn. ' g y a p j ú b ó l k é s z ü l t , gallér nélküli, b ő , f ü r t ö s s u b a ' . Sz. O-jg fekete :, mint a gu-ba ( m o n d j á k a f o n á l r a , ha s z a p u l á s k o r n e m lesz szép szőke, ha keletien m a r a d ) . Lát-lam az apádat egy ronygyozs gubába ! (tréfás r á f ö r m e d é s ) . Illik ne:ki, mint a ci-gánnak a gu:ba (ir. = n e m illik r á ) . Kurta a gu:bám, kiláccik a pu:cám ( m o n d j á k t r . a k u r t a g u b á r ó l ) . Guba alatt ( = a l a t t o m b a n ) . K m . A szűrszii-ri :, a guba rekeszti:, a bun-da nem-ereszti: (t. i. a h i d e g e t . É r t e l m e az, h o g y a h á r o m f é l e felöltő k ö z t l e g m e l e g e b b a b u n d a ) . \ r . Az e g y s z e r ű falusi e m b e r e k k ö z t l e g e l t e r j e d t e b b téli felöltő n á l u n k a g u b a . V a n fehér, f e k e t e , s z ü r k e , d a r u ( = daruszín) guba. g u h a c s gubics (-ot, -ccsa) fn. ' t ö l g y f a g u b a c s , gallapfel'. gubadarab — fn. Sz. Csak nem- ettem gubadara.bot ! ( = csak nem b o l o n d u l t a m meg, nem e t t e m meszet). Gubabatár ~ h n . ( F e r t ő s a l m á s ) . guharáugatás gubaráygatás fn. Sz. E-gésszenn a marasztásig meg a gu-baráygatásig ot oóutál: ( t r . = oly sokáig maradtál ott, hogy már rád untak). g u b á s ~ (-1) fn. 1. ' g u b a k é s z í t ő m e s t e r ' , m n . 2. ' g u b á ­ ban járó'. Gubásföld Gubásfőijd hn. (Egri, Szárazberek), gubavarrő-tű gubnváróu-tü fn. '1 d m . h o s s z ú s á g ú , erős tű'. guház ~ (-ok, -öl) 1. k i g u b á z . guberál guberáll (-ok, guberász) t s . i. 'fizet'. L . k i g u b e r á l , gubics 1. g u b a c s . g u b ó bugán (-t, -fa) fn. ' a í í e r n y ó t o k j a , mellyel k ö r ü l ­ szövi m a g á t ' . L . s e l y e m b u g ó . V ö . b u n k ó . gubojodik ~ (-ok, -öl, -ott, -na, gubofoggyon) t n . i. 'gubbaszkodik'. L. összegubojodik. gubőzik bugóuzik (-ott, -na, -zon) t n . i. 'beszövi m a g á t ' (hernyó). Vö. bebunkóz. 1. gugg ~ 1. leguggol I I . 2- gugg 1. g u g g o n . guggol gugull (gugullok, gugűlsz) t n . i. ' k a u e r n ' . L. le­ guggol. ' g u g g o n guggonn h s z . ' g u g g o l ó h e l y z e t b e n ' . Vautofan tök kösz.de, mint éy gug.gonn. Guggonn ül ( = guggol). g u g u e ~ (-ot) fn. ' a p r ó e m b e r k e ' . Hogy- vaty, te kizs gu-guc? ( g y e r e k h e z i n t é z e t t k é r d é s ) . gugui 1. g u g g o l .

:Í:',:>

Gugyori ~ h a j d a n i k o r c s m a n é v ( E g r i ) , guliér 1. g o h é r . gulászta ~ (-át, -ája) fn. ' a m e g b o r j a d z o t t t e h é n első, felforralt s m e g t ú r ó s o d o t t t e j e ' . Nr. M i k o r a t e h é n megellik, a tejéből g u l á s z t á t f o r r a l n a k s a k i a b b ó l iszik ( i n k á b b a g y e r e k e k e t ) , s z e m k ö z t ö n t i k vízzel. A n é p h i t s z e r i n t e z t a z é r t teszik, h o g y a b o r j ú egészséges s a t e h é n j ó tejelő l e g y e n . gulya guja (-ál, -ája) fn. 1. ' i g á s m a r h á k b ó l álló n y á j , ö k r ö k v . t i n ó k f a l k á j a ' . 2 . ' g u l y á n y i ' . Nyájjuha vóut:, nyái- diszía:, meg gu-ja marhája az én apám.nak. Sz. Fé-re, púja, jön- a guja! ( = félre az ú t b ó l , g y e r e k e k ! ) L . ö k ö r - , tinógulya. guiyadéllő gujadéllöii fn. 'a g u l y a delelő h e l y e ' . gulyás gujás (-t, -sa) fn. ' ö k ö r - v . t i n ó n y á j a t őrző p á s z t o r ' . gulyásbojtár gujázsböitár fn. 'a g u l y á s s e g é d j e ' . gulyáshús gujáshus fn. ' a p r í t o t t m a r h a h ú s b ó l f ő z ö t t , igen zsíros h ú s l e v e s ' . g u m m i gumi (-1, -ja) fn. ' t ö r l ő g u m m i ' . K. Gu-mi az ő-rodra ( t r . = s z a r ) . L . k u t y a g u m m i . g u m m i p u s k a gumipuska fn. ' n y ú l ó g u m m i b ó l k é s z ü l t k a v i c s l ö v ő j á t é k s z e r , csujzli'. guminiz gumiz (-ok, -öl) t s . i. ' g u m m i v a l t ö r ö l ' (pl. í r á s t ) . L. k i g u m m i z . gúnár gunár (-1, -ok) fn. ' a l ú d h í m j e ' . gunnyaszt ~ (-ok, -öl; -ott; -ana; gunnyasszon) t n . i. 'kórnyadozik, beteg állapotban összegubbaszkodik' (kül. h á z i s z á r n y a s r ó l ) . K. e m b e r r ő l is ( = s z ó t l a n u l , s z o m o r ú a n ül). gurdaj gürdé, gárdái ( V e t é s ) (gürdét, gürdéja, gürdék) fn. 1. ' v a s t a g k ó r ó j ú d u d v a ' . Gyere- csak, tép-jük ki jele ezeket a gurdé:kat. 2. 'kórója, v a s t a g szára vmely d u d v á n a k ' . Mi-je vastag gürdéja van ennek az istentelem pa-rénak! gusztus < (-t, -sa) fn. 1. ' é t v á g y ' . Ha mek-kóusiojja, é-mety iülle a gusztus:sa. 2 . ' k e d v , v o n z a l o m ' . Né- vóud gusztu­ som g nóuták:hoz. 3 . 'ízlés'. Ha jóu- gusztussá véning, má lejuthatna itt a: viz. gutta guta (-át) fn. ' s z é l ü t é s , s z í v s z é l h ű d é s ' . Megütötte a guta. 2 . Gulta h n . ( H i r i p ) . Sz. Mekszorüll:, mkq Go-moróu véginn a gukta (Mezőgecse). guttaütés gutaütés fn. ' s z é l ü t é s , s z í v s z é l h ű d é s ' . yűzs gúzs (gust, guzzsa, gúzsok) fn. 1. ' r e k e t t y e v a g y tölgyfa vesszőbői c s a v a r t erős k ö t é l ' . 2 . ' a v ö d ö r n e k g ú z s b ó l v a g y f é l k ö r a l a k ú v a s p á l c á b ó l k é s z ü l t fogója v . k a r j a ' . ( L . h a n g a r é k ) . K. Hun- a guzsö vóutál? Hun- a guzsö van az a fiju? ( = hol a p o k o l b a ? hol az a k a s z t ó f á n '?) Nr. M i k o r a k o t l ó a fészken ül, n e m j ó g ú z s t t e n n i a t ű z r e , m e r t n y a k ­ t e k e r c s lesz a csirke. L . lőcsgúzs.

3.Í6

g u z s a l y gúzsai (guzsajat, guzsaja) fn. ' s p i n n r o c k e n ' . R é s z e i : 1. talpa ( m e l y b e a g u z s a l y p á l c a v a n e r ő s í t v e ) ; 2 . pacája ( m e l y r e a szöszt felkötik) ; 3 . madzaga ( = szalagja v a g y k ö t e l é k e , mellyel a szöszt fonás v é g e t t a g ú z s a l y r a k ö ­ t i k ) . F a j a i : tálpazs guzsáj (a), lör/köiizs gúzsai (b), székezs gúzsai (c), kerekezs guzsáj (d). Sz. Gu-zsajal kötött a mádé ( = k i h á n y t a a selymét). g u z s a l y m a d z a g guzsájmadzag fn. 'a g u z s a l y szalagja v . k ö t e l é k e , mellyel a szöszt a g u z s a l y r a k ö t i k ' . L . g u z s a l y .

Gu/.snly ; a) lalpus. b) tönküs, c) székes, ti) kerekes guzsaly.

g u z s a l y p á l c a guzsájpáca fn. 'a g u z s a l y n a k fölnyúló r ú d j a , m e l y r e a szöszt f e l k ö t i k ' . L . g u z s a l y . g u z s a l y t a l p guzsáijátp fn. ' a g u z s a l y n a k az a része, ' melybe a guzsalypálca v a n erősítve'. L. guzsaly. g ú z s o s guzsos m n . ' g ú z s s z e r ü , n e h e z e n r á g h a t ó , r á g ó s ' . Gu-zsos ez a zapszákmq, nem- eszi a jóu:szág. Gu-zsos mán ez a pukkammádé. gúzsosodik 1 . meggúzsosodik. g ü g y ö g ~ (-ölt) t n . i. 'gőgicsél, g a g y o g ' (a kis g y e r m e k ) , güriizdöl güriizdöl f-t) t s . i. 'reszel ( t o r k o t ) ' . Giirözdöli a torkát (pl. é n e k l é s e l ő t t , h o g y h a n g j a t i s z t á b b l e g y e n ) .

337

gyakor 1. S á r g y a k r a . Gyakoría Gyakörja h n . ( N a g y p a l á d ) . Gyakorszeg Gyakórszeg hn. (Sonkád). Gyakortölgyes Gyakörtöijgyes hn. (Egri), gyakorlat gyakoílat (-ra) fn. ' f e g y v e r g y a k o r l a t ' ( k a t o n a i műszó). gyaláz ~ (-ok, -öl) t s . i. ' s c h m a h e n ' . L. l e g y a l á z . gyalázat ~ (-ot) fn. ' s c h m a c h , s c h a n d e ' . gyalázatos ~ m n . ' u n v e r s c h á m t , frech, s c h a m l o s ' . gyallit 1. g y a r l í t . gyalog — hsz. 1. 'zu fuss'. — m n . 2 . ' g y a l o g j á r ó ' . Gyalog ember. Sz. Csag gya-log, mim Balog ( = n e m s z e k e r é n , n e m l ó h á t o n ) . K m . Akinek lo-va nincs, jár-jony gyalog ( = a k i n e k nincs m ó d j a , ne u r i z á l j o n ) . gyalogpaszuly gyalokpaszüi fn. ' b o k r o s p a s z u l y , n e m felfutó p a s z u l y ' . gyalogszék gyalokszék fn. ' a l a c s o n y , k a r a t l a n szék, k i s n é g y l á b ú szék'. gyalogszerben, gyalogszerrel gyalokszerbe, gyalokszerél hsz. ' g y a l o g o s a n , g y a l o g ' . gyalogszeres gyalokszeres fn. ' o l y a n s z e g é n y e m b e r , a k i rétről, erdőről a h á t á n h o r d j a h a z a a m i n d e n n a p i t ű z i f á t ' . Eszt a sok lomot a gya-lokszeresek hatiák : itt. gyalom ~ (gyálmot) fn. ' k e r í t ő h á l ó , m e l y e t c s ó n a k o n húznak". ( N a g y p a l á d ) . gyalu — (-t, -ja) fn. ' h o b e l ' . L. t ö k g y a l ú , k á p o s z t a gyalu. gyaluforgáes gyalujörgács fn. ' h o b e l s p a n ' . gyalul gyalult (-ok, gyalüsz) t s . i. ' h o b e l n ' . L. m e g ­ gyalul. gyalupad ~ fn. ' h o b e l b a n k ' . gyámhász 1. m e g g y á m b á s z . gyámoltalan gyámoltalan f-ull) mn. ' m a g á n s e g í t n i n e m tudó élhetetlen, ügyetlen'. gyámoltalansűg gyámöltaláság (-ot, -a) fn. ' é l h e t e t l e n s é g , ügyetlenség'. gyanakszik 1. e l g y a r l a k s z i k . gyanít 1. e l g y a r l í t . gyanta gycnla (-át, -ája) fn. ' h a r z ' . gyantáz gyentáz (-ok, -öl) t s . i. ' g y a n t á v a l dörzsöl, g y a n t á v a l b e k e n ' (pl. v o n ó t ) . K. Gyen-tázzunk: l (mondják múlatás közben = 'igyunk, hogy j o b b kedvvel daloljunk'). gyanú gyanú (-t, -ja) fn. ' a r g w o h n , v e r d a c h t ' . Sz. Kiveti
int : Szmnosliáli szótár I. 22

338

a gyanúját ( = v é g é r e j á r a g y a n í t á s á n a k , eloszlatja a k é t ­ ségét, elveti a gondját). gyapjú ~ (-t és gyapjat, gyapja) fn. 1. ' w o l l e ' . 2. ' s a r j ú , s a r j a d z á s ' ( t a k a r m á n y é ) . ( I s t v á n d i ) . Az elsői) ggapját is ü vákla a széná:nak. A hár-madig gyapját a tű-herének csak felébe kapja : K m . Rosz- ju az, aki a maga gyapját el nem bir:ja (1. a n n a k m o n d j á k , a k i n a g y m e l e g b e n m i n d j á r t s z a b a ­ d u l n i i g y e k s z i k f e l s ő r u h á j á t ó l ; 2 . o l y a n e m b e r r e is m o n d j á k , a k i k é n y e l e m b ő l v a g y t e h e t e t l e n s é g b ő l s z a b a d u l n i igyekszik b i r t o k a i e g y r é s z é t ő l ) . Láty pásztor alad gyap-jat szarik a far:kas ( = gyönge k o r m á n y z á s , erélytelen igazgatás alatt az erősek elnyomják a gyengéket). gyaporít I. g y a r a p í t . gyaporodás 1. g y a r a p o d á s . gj'áporodik 1. g y a r a p o d i k . gyár ~ (-at, -a) fn. ' f a b r i k ' . gyarapít gyaporit (-ok, -öl; -olt; -na ; gyaporiccsun) t s . i. ' v a g y o n t , j ó s z á g o t g y ú j t , s o k a s í t , n ö v e l ' . Az apja szereszte a va:gyont, ü ke-vesed ggaporitolt : 0- bizon nemsokad gyaporitott a pujájá:nak. gyarapodás gyaporodás (-t, -a) fn. ' l é p e s e d é s , v a g y o n o sodás'. gyarapodik gyaporodik (-ok, -öl) t n . i. ' v a g y o n o s o d i k , gazdagszik'. gyarlakszik 1. e l g y a r l a k s z i k . gyarlaszl 1. e l g y a r l a s z t . gyarlít gyárlit, gyallii t s . i. ' s z ü n t e t , c s ö k k e n t , csillapít' ( f á j d a l m a t ) . Teszek e kis limsóut ére a jájé>us jogam:ra, gyár-littya ety ki:csit. L . e l g y a r l í t . Gyarmati Gyármali c s a l á d n é v . Sz. Tull-estem rái:ta, miny Gyár-mati a lo:vánn ( A d o r j á n ) (rosszul v é g z ő d ö t t vállalkozásra). gyárt ~ (-ok, -öl) t s . i . ' m e s t e r s é g g e l , i p a r s z e r ü l e g k é s z í t ' . gyártó 1. k e r é k - , s z í j g y á r t ó . gyász -~ (-t, -a) fn. 1. ' f e k e t e r u h a , g y á s z ö l t ö z e t ' . Gyászt visel. Letelte a gyászt. 2 . ' g y á s z o l á s i i d ő ' (egy é v ) . Még le- se tőiitt a : gyász, má meg-esküttek: gvaszol gyászol (-ólok, -ösz) t n . i. 'siet, g v o r s a n szedi a lábát'! (Óvári). gyászol gyászol (-ólok, -ösz) t s . i. ' t r a u e r n , b e t r a u e r n ' . Sz. Mái- másszor, mikor a tyug- gyászol ( = m a j d h a fagy). gyászruha ~ fn. ' t r a u e r k l e i d ' . gyáva ~ m n . 1. 'feig'. 2 . ' é l h e t e t l e n , g y á m o l t a l a n ' . K m . Gyáva népnek nincs- hazá:ja ( = nem érdemli, hogy hazája legyen). gyáváskodik ~ (-ok, -öl) t n . i. ' é l h e t e t l e n k e d i k , s z e r é n v kedik'.

339

gyé ~ (-t, -je) fn. ' a gy b e t ű e g y i k n e v e ' . L. g y ö . gyehenna ~ (-ál) fn. 'a p o k o l t ü z e ' . Hun- a gyehennába jártál ? II. Gyehenna S z a t m á r o n e g y v á r o s r é s z n e v e , hol a b o r d é l y h á z v o l t . K. De csak- eröijlelte a vény gyehen:ng ( = a vén pokolra-való). gyék 1. g y í k . gyékény gyékény (-nt, -nnye) fn. ' g y é k é n y b ő l font o n y v a , t a k a r ó ' . Sz. Egy- gyékényenn árultunk: ( = egy a j ó b a n e v e z ü n k ) . Nr. Á g y é k é n y t h a s z n á l j á k ekhónak ( = s z e k é r f ö d é l n e k ) , v m i n e k a befödésére, s z á r í t a n a k rajta b ú z á t , a piaci á r u s o k á r u i k a t r a k j á k r e á . gyémánt gyémánt (-ot, gyémánytya) fn. ' d i a m a n t ' . K. Aranyom, ru-bintom, gyé-mánlom ! ( = drága kincsem!) gyenge gyeyge, geyge (-énn) m n . 1. ' p u h a , finom, g y ö n g é d ' . Nem messze van ide Pest; Fekügy mellém gyeyge test. ( N d . ) Az é róuzsám gyeyge szájács csóukölni. (Nd.) 2. ' é r z é k e n y ' . Nem- bántalak : ény, gyey-ge az é szi:vem. 3 . ' e r ő t ­ l e n ' . Má né- vaggog bedek, csak még gyey-ge vagyok : Jóu- lessz ez a kis le:ves abba a gyeyge gyomrockba. 4 . ' f i a t a l k o r ú , ifjú' ( e m b e r , á l l a t ) . Gyeyge bárány. Kis anygyalom, uty hallottam, kérnek; Éjelőijllem bátram mehec f érhez; Három esztendejig oda leszek, Hazajövög, gyeygébbet szeretek ( N d . ) . 5 . ' l á g y , s z é t f o l y ó ' ( t é s z t a ) . 6. 'zsengés, é r e t l e n ' (pl. t ö k , k u k o r i c a ) . Gyey-ge még ez a mádé. 7 . ' g y a r l ó , rossz, h i t v á n y ' . Mijeny gyeyge ez- a buza, kegyelmes Isten ! Sz. Gyey-ge, mint a hár-mat (pl. g y e r m e k , de t á r g y a k r ó l is). Gyeyge bürbe van: ( = rossz s z í n b e n , rossz b ő r b e n v a n ) . Hallok, Klá-ri l — Hallom aszt a gyeyge: s z ó u t (félig t r é f á s , félig gúnyos válasz). Gyengebárány Gyeygebárány gúnynév. (Adorján), gyengeíájú gyeygefáju mn. 'gyönge testi szervezetű'. Gyeygejáju gyermek. gyengéll gyeygéll (-cm, -ed, -i) t s . i. ' g y e n g é n e k v é l , gyengének ítél'. gyengemáié gyeygemálc fn. ' z s e n g é s k u k o r i c a , f ő z n i v a l ó tengeri'. gyengemeleg gyeygemeleg m n . ' l a n g y m e l e g ' . gyengepiros gyeygepiross mn. 'halványpiros'. Gyeygcpiross a róuzsám orcája ( N d . ) . gyenge-rózsaszín gyeyge-róuzsaszin m n . 'halvány rózsa­ szín'. gyengés gyeygés m n . 1. 'kissé g y ö n g e , g y ö n g é l k e d ő ' . Én- ojany gyeygés vagyok:, tug-gya az Istem, mi: léit. 2 . 'kissé rossz, kissé g y a r l ó ' . A mi- máléyg bizony gyey-gés a me:zői)nn. gyengesavanyú gyeygesavanyóu mn. 'savanykás, enyhén savanyú'.

E

22*

3

4

0

gyengeség gyengeség (-et, -e) fn. ' e r ő t l e n s é g ' . Sz. U-tóullerte a gyengeség (tr. = b e r ú g o t t ) . gyenge-természetű gyenge-térmészetü m n . 1. ' g y ö n g e szer­ vezetű'. 2. 'érzékeny idegzetű'. gyengít gyengít (-ek, -él) t s . i. ' g y e n g é v é tesz, e r ő t l e n í t ' . L. e l g y e n g í t . gyengül gyengüli (-ók, gyengűsz) t n . i. ' g y e n g é v é lesz, e r ő t l e n e d i k ' . L. e l g y e n g ü l . gyenta, - á z 1. g y a n t a , - á z . gyentel gyentél (-elek, -ész) t s . i. ' g y o m r o z , d ö g ö n y ö z ' . ( K o c s o r d ) . L. m e g g y e n t e l . gyep — (-et, -je) fn. ' r a s e n ' . Sz. A gyep- verje fel az udva:rod! ( á t o k = n e l e g y e n e k j ó s z á g a i d , légy k o l d u s ­ szegény). gyepei gyepéi (-t, -ne, gyepejjen) t n . i. ' g y e p e t eszik, f ü v e l g e t , legel'. gyeperész gyeperész (-etl, -ne, -szen) t n . i. ' f ü v e t eszeget, legelész, g y e p e l g e t ' . Ez a két- ökör od- gyeperészett: a ré-tenn : Ot- csak a kecs-kég gyeperésztek: gyepes ~ m n . ' g y e p p e l b e n ő t t ' . gyepesedik 1. b e g y e p e s e d i k . gyepjűz 1. k ö r ü l g y e p j ű z . gyeplő gyeplü (-t, -je) fn. 'kétfelől a ló k a n t á r j á h o z c s a t o l t hosszú szíj, m e l y n é l fogva a kocsis a l o v a k a t k o r ­ m á n y o z z a ' . Sz. Utánna löki a gyepiéit ( m e n t é r e h a g y j a a d o l g o t , leveszi róla a g o n d j á t ) . Lö k • j e utánna a g y e p : l ii t, nem- ér a : má sem-mit. (Szamosszeg). gyeplős gyeplüs (-t, -se) fn. ' n é g y e s lófogatnál az első p á r b a n a baloldali l ó ' . V. ö. szekér, négyellő. gyeplőszár gyeplüszár fn. ' a g y e p l ő hosszú szija, m e l y e t a kocsis k e z é b e n fog'. Gyeptelek ~ h n . ( B o t p a l á d , N a g y p a l á d ) . gyepű ~ , gyepű (-1, -je) fn. 1. ' a s z á n t ó f ö l d e k fenék­ barázdái közt vonuló fölszántatlan gyepszalag, mely a h a t á r t jelöli'. 2 . ' é l ő s ö v é n y , f á k b ó l , c s e r j e b o k r o k b ó l álló k e r í t é s ' . Gyepüköz Gyepűköz hn. (Kispalád). Gyepüszeg Gyepűszeg h n . ( K i s a r ) . gyere — ( t b . 2 . sz. gyérlek) h . t n . i. ' k o m m ' . Gyeride ~ ' k u t y a n é v ' . gyermek gyermek (-et, -e, -it; t b . -ek, Adorjánban: gyermekik) fn. ' k i n d ' . Sz. Ártatlam :, mint a maszületed gyermek : ( = n i n c s b e n n e b ű n ) . Mek-hóutl a gyér:mek, é-múlt a koma.ság (= e l m ú l t az é r d e k , e l m ú l t a b a r á t s á g ) . Km. Né-ma gyermeknek an-nya se érti a sza.-vát ( = h a n e m kérsz, h a n e m p a n a s z k o d o l , s e n k i sem segít r a j t a d ) . Nr. Mikor a k i s g y e r m e k e t fürösztik, a t e k e n ő n é g y szögletére h a m u t s z o k t a k h i n t e n i . F e d ő a l a t t n e m s z a b a d főzni a g y e r m e k

341

fürdővizét, m e r t n e m veszik észre a s z é p s é g é t m e g a j ó t u l a j ­ d o n s á g a i t . A kis g y e r m e k e t ' f a v i r á g o n ' ( = favirágz á s k o r ) n e m j ó e l v á l a s z t a n i , m e r t h a m a r fog ő s z ü l n i . A g y e r ­ meknek egyéves koráig nem szabad levágni a k ö r m é t , m e r t k ö r m ö s ( = t o l v a j ) lesz. A h a j á t s e m s z a b a d a d d i g l e v á g n i , m e r t szemfájós lesz. H a a c s e c s e m ő a n y j a v ö d ö r b ő l iszik és végigcsorog a szája szélén a v í z , n y á l a s ( = csorgó n y á l ú ) lesz a g y e r m e k . H a p e d i g t ö k ö t l o p a z a n y j a , k o p a s z lesz a gyermek. H a a gyermeken átlépnek, nem nő meg, csak, ha ugyanakkor visszalépnek rajta. H a a gyermek retteg á l m á ­ b a n , nap-és-éjt ( = m e l a m p y r u m n e m o r o s u m L.) t e s z n e k a p á r n á j a a l á . V a g y p e d i g k ö p n e k a n é g y v i l á g t á j felé, k ö z b e n p e d i g i m á d s á g o t m o n d a n a k . A k o r á n é r e t t , ú. n. o k o s g y e r ­ m e k r ő l a n é p a z t t a r t j a , h o g y n e m lesz h o s s z ú é l e t ű . H a a g y e r m e k n a g y o n m e g k í v á n v a l a m i e n n i v a l ó t , a d n i kell n e k i , m e r t n a g y b e t e g lesz. M i k o r fát ü l t e t n e k , g y e r m e k k e l t é t e t i k le a g ö d r é b e és s z ó r a t j á k be földdel a t ö v é t , m e r t a k k o r a fa s o k á i g él, m í g ha öreg e m b e r ü l t e t i el, k e v é s ideig él. G y e r ­ m e k n e k n e m j ó idős e m b e r r e l e g y á g y b a n h á l n i , m e r t a r r a száll á t belőle az é l e t e r ő . L . g a z i g y e r m e k . gyermekágy gyérmekágy fn. ' k i n d b e t t , wochenbett'. Sz. Gyérmekágyat fekszik ( = g y e r m e k s z ü l é s b e n , szülés u t á n i g y e n g e s é g b e n fekszik). gyermekágyas ggermekágyas m n . 'szülés m i a t t b e t e g ' . Gyermekágyas asszony. gyermekhalál gyermekhalál fn. 'ijesztésül h a s z n á l t n é v o l y a n ételre, m e l y b ő l a g y e r m e k n e k n e m a k a r n a k a d n i ' . gyermekruha gyermekruha fn. ' c s e c s e m ő r u h a , a c s e c s e m ő fehérneműje'. gyermekség gyermekség (-et) fn. 1. ' g y e r m e k k o r ' . 2. ' g y e r m e k b e s z é d , é r e t l e n b e s z é d ' . Ne- beszéjjeny gyermek­ séget ! gyertya gyertya (-át, -áfa) fn. ' k e r z e ' . Sz. Elóutom a gyertyáidul ( = k i o l t o m a z é l e t e d e t ) , gyertyámos 1. g y e r t y á n o s . gyertyánl'a gyertyája fn. ' h a g c b u c h c ' Xr. S z á d o k f a , g y e r t y á n f a és nyírfa g y ö k e r é t össze kell főzni, a l e v é t m e g i n n i s ' k i s a r j a d z i k ' tőle a z e m b e r b e t e g t ü d e j e . Gycrtyáiiíadomh Gyértyájadomb hn. (Halmi). gyertyános gyertyános, ggértyámos (-t, -sa) fn. g y e r t y á n f a e r d ő , g y e r t y á n f á s h e l y ' . II. Gyertyános, Gyertyámos {Kishódos) h n . ( E g r i , K i s h ó d o s , F e r t ö s a l m á s ) ; t a n y a n é v (Sárköz). Gyertyánosdülló' Gyertyánozsdüllöi) hn. (Kőszegremete). gyertyaszentelő gyertyaszentelői) fn. ' f e b r u á r h ó 2 . n a p ­ j á r a cső ünnep*. Xr. Ha gyer-tyaszentelöi) napfám mek •futa­ modik a lúszar az ur-eág ( = o l v a d á s v a n ) , gaz-da, rágd- el az

342

ézé:ket (t. i., i n e r t hosszú tél k ö v e t k e z i k ) . H a g y e r t y a s z e n t e l ő B o l d o g a s s z o n y n a p j á n a m e d v e m e g l á t j a az á r n y é k á t ( = n a p ­ f é n y e s idő v a n ) , hosszú t é l r e v a n k i l á t á s . gyertyatarló gyertyatartói} fn. ' l e u c h t e r ' . gyík gyek (-ot, -nak) fn. ' e i d e c h s e ' . Sz. így- jár a sze:me, mint a gyék-nak: ( = s z e m e s , m i n d e n t észrevesz). K m . Akit a csu-szóu mekcsip, a gyéktull is fél: ( = a k i n e k a k á s a m e g ­ é g e t t e a s z á j á t , a t ú r ó t is m e g f ú j j a ) . L . t o r o k g y í k . gyilkos gyilkos (-1, -sa) fn. ' m ö r d e r ' . K m . Ki- minek nemmestere, gyil-kossa az an:nak ( = a hozzá n e m é r t ő k á r t csinál). gyógyít gyóugyit (-ok, -öl) t s . i. ' h e i l e n ' . L . m e g g y ó g y í t . gyógyul gyóuggull (-ok, gyóugyüsz) t n . i. ' g e n e s e n ' . gyolcs gyóucs (-ot, -csa) fn. ' i e i n w a n d ' . gyolcs-ing gyóucs-iyg fn. 'gyolcsból k é s z ü l t i n g ' . gyomlál gyomláll (-ok, -ász) t s . i. ' g y o m t ó l , gaztól m e g ­ t i s z t í t ' (pl. k e r t e t , b ú z á t ) . L . k i g y o m l á l . gyomlálás gyomlállás (-t, -u) fn. ' j á t é n , a u s r o t t u n g ' . gyomor gyomor (gyomrot, gyomra) fn. ' m a g é n ' . Sz. Gyomrombull ulállom ( = szívemből utálom). E gyomöra ( = é t k e z é s e l ő t t pl. e n n i v . inni v m i t ) . gyomorégés gyomorégés fn. ' m a g e n b r e n n e n ' . g y o m o r é m e l y g é s gyomoréméigés fn. ' g y o m o r felkeveredése, u n d o r érzés'. gyomorerősítő* gyomoreröijssilőij fn. 'a g y o m o r m ű k ö d é s é t h e l y r e á l l í t ó o r v o s s á g ' (kül. k e s e r ű p á l i n k a ) . gyomorfájás gyomorfájás fn. ' m a g e n s c h m e r z ' . gyomorgörcs gyomorgörcs fn. ' m a g e n k r a m p f ' . gyomor-szája gyomorszája (gyomrom szája, -t szája s t b . ) fn. 'a g y o m o r k e z d e t e , n y í l á s a ' . gyomroz ~ (-ok, -öl) t s . i. ' d ö g ö n y ö z ' . L. m e g g y o m r o z . gyónik gyóunik (-ok, -sz) t n . i. ' b e i c h t e n ' . L . m e g g y ó n i k . gyóntat gyóuntat (-ok, -öl) t s . i. ' b e i c h t e h ö r e n ' . L. m e g ­ gyóntat. gyors n., 1. s e b e s . Gyorsvonat Gyorsvonat g ú n y n é v . ( A d o r j á n ) . gyö (-t, -je) fn. ' a gy b e t ű e g y i k n e v e ' . gyökér gijükér (-eret, -ere, -erit) fn. 1. ' w u r z e l ' . 2 . ' s z é t ­ á g a z ó e r e z e t (pl. m á j b a n ) , légcső s z é t á g a z á s a a t ü d ő b e n ' . Ezeket a gyü-kereket ne-héz éreszé:ni (t. i. a m e g a b á r o l t sertés­ t ü d ő b e n ) . Szive gyükére ( = a szív főére). Gyökös ~ ' c s a l á d n é v ' . Sz. Nemnesz se-mére, csak megyn e • k i, miny G y ö • k ö s a köd : nek ( = vak­ t á b a n , m e g g o n d o l a t l a n u l , ész n é l k ü l fog h o z z á ) . Nr. G y ö k ö s ről a z t beszéli a n é p i a n e k d o t a , h o g y a k ö d ö t v í z n e k n é z t e s nekiment, hogy megússza. gyömbér ~~ (-t) fn. ' i n g w c r ' . K m . Ne- valóu a disztóunag gyöm.bér. Nem- kell a disztóunag gyöm:bér, makiull is mek-

343

hízik : a (= k á r v a l a k i n e k o l y a t a d n i , a m i t n e m t u d kellő­ k é p p e n értékelni, h a s z o n r a f o r d í t a n i ) , gyömőcs 1 . g y ü m ö l c s . gyömör gyomor (-örök, -sz) t s . i. ' g y ű r ' (pl. r u h á t ) . L . öss/.egyömör. gyömörős gyömöröüs mn. 'gyűrött, vasalatlan'. O-jany gyömörőijs ez a keszke:nőü, mintha a kutya szájába járt vóuna : gyömöszöl 1. csömöszöl. gyönge 1. g y e n g e . gyöngy ggönygg (-öt, -e) fn. ' p e r l e ' . K. Gyönygyöm (nép­ d a l b a n = k i n c s e m 1, m e g s z ó l í t á s ) . gyöngyházgomh ggöngtyházgomb fn. ' g y ö n g y k a g y l ó b ó l készült g o m b ' . Gyöngyöllőhegy Ggönygyöllöijhegy 'hegynév'. (Szatmár­ hegy)gyöngyös gyönyggös m n . ' t a r k á s h a l v á n y s z ü r k e ' ( t y ú k ) . II. Gyöngyöt ' ö k ö r n é v ' . gyöii;iyöshurka gyönygyöshürka fn. 'a s e r t é s n e k p o r c o g ó s légzőcsője'. ( G ö m b ö c b e s z o k t á k t ö l t e n i ) . gyöngyözik ggönygyödzik (-ölt) t n . i. 'csillogó c s e p p e k ­ b e n foly' (izzadság). gyöngytyúk gyönytyuk fn. ' p e r l h u h n ' . Nr. A g y ö n g y t y ú k a z t k i a b á l j a : tokány, tokány ! v a g y : kovát, kovát ! gyöngyvirág gyönygyvirág fn. ' m a i b l u m e ' . K. Jányom, jánygm, gyönygyvirágom ! (Nd.) gyönyörködik gyönyörködik (-ök, -ol) t n . i. 'sich c r g ö t z e n ' . gyönyörű gyönyörű (-enn) m n . ' n a g y o n s z é p ' . Gyö­ nyörű esz néz:ni ! Sz. Szeb-, miny gyönyörű (ironikus dicséret). gyönyörűség ggöngörűség (-et, -e) fn. ' g y ö n y ö r k ö d é s , g y ö n y ö r ' . O-jg szép ez a bu:za, hogy gyö-nyörüség néz:ni. Nemsog gyönyörűsége van a pujájá-.ba. György György férfi szn. L. G y u r i , G y u r i c a . (ivörteleke Győrieteké fn. G y ö r g y t e l e k falu népi n e v e . győz gyöüz (-ök, -ol) t s . i. 1. ' s i e g e n ' . 2 . 'bír, k é p e s ' . Na-, eszi é- győüzöt hörda:ni ! ( = k e v é s ) . Nemgyöüszielek: má vár-ni: Ki- a jene győüzi mindek féllegelni ? ( N d . ) Nemgyöüszle ma.gál kialudni: 3 . ' e l l á t n i g y ő z , e l l á t n i b í r ' . Nemgyőijzöm eszt a fi:jut ruhával: Mán g nem- győüzi ma:gát é-tellél: Alig gyöüszlüg zsák-kai, o-jan árpa vóut: Sz. A-dok : én, csag gyöüz-zed a jejet kab-dosni ! ( = a d o k én, d e ü t é s t ) . K m . Sok- varjú lo-vad gyöüz ( = sok g y e n g e legyőz e g y e r ő s é t ) . L. legyőz. győződik 1. b e l e g y ő z ő d i k . gyufa ~ (-át, -ája) fn. ' z ü n d h ö l z c h e n ' . Sz. Ugy- állott ott az em:bér, mint a gguja a tokjá:ba ( = s ű r ű n , zsúfolva). qvufás-skatulva gyujás-kaluja fn. ' g y u f á s d o b o z , g y u f a ­ tok'.

:; 11

gvuíatartó gyufatártóu áll'.

fn. ' a s z t a l i készlet, m e l v b e n gvufa

gyújt gyút, ( T i s z a h á t : ) gyöt (-ok, -öl; -unk, -tok, -nak v. -anak; -ott; -ana; gyúccsál v . gyúccs) t s . i. 1. ' z ü n d e n , a n z ü n d e n ' . 2 . Tő, t ü z e l ' . O-da gyötök ne:ki ( B a d a l ó ) L. be-, fel-, m e g - , r á g y ú j t . gyújtás 1. l á m p a g y u j t á s k o r . gyújtó gyútóy. (-Í, -ja) fn. ' ö n g y ú j t ó ' . gyújtó-fű gyútóu-fű fn. Tinaria v u l g á r i s Mill'. gyújtogat gyútogat (-ok, -öl) t s . i. 1. m e g g y ú j t o g a t . gyűl — 1. m e g g y ú l , k i g y ú l . Gyula ~ férfi szn. gyulladás 1. t ü d ő g y u l l a d á s . gyúr — (gyúrok, -sz) t s . i. ' k n e t e n ' . Tésztád gyúr. Gyuri ~ 'a G y ö r g y n é v becéző a l a k j a ' . L . h a b r i n k a - g y u r i , pacuha-gyuri. Gyuriea ~ a G y ö r g y n é v becéző a l a k j a . g y ű r ó - t c k e n ő gyuróu-tekenöü fn. ' k i s e b b fajta g ö m b ö l y ű teknő, melyben tésztát gyúrnak'. Vö. dagasztó-tekenő. gyű ~ isz. l ó i n d í t ó és b i z t a t ó szó. gyűjt gyűl (-ök, -ol) t s . i. 1. ' z u s a m m e n s a m m e l n , z u s a m menháufen'. 2. 'szénát bukóz, szénát kalangyáz'. Menynyijyg gyüdenj:, mé meg-ázik a : rend. L . fel-, meg-, összegyűjt. gyűjtés gyütés (-1, -e.) fn. ' t a k a r m á n y n a k k a l a n g y á k b a , petrencékbe rakása a réten'. gyűjtő gyütöi) (-t, -je) fn. ' s z é n a g y ű j t é s s e l foglalkozó m u n k á s ' . Viszek a gyütőiik:nek e kis o-zsonnát: II. Gyűjtő hn. ( K i s a r ) . gyüker 1 . g y ö k é r . gyűl ~ (gyüliiyk) t n . i. 'sich s a m m e l n , sich h á u f e n , sich v e r s a m m e l n ' . Sz. Rony-gyony gyűlt, sze-meten nöiitt ! (szidal­ m a z ó szó = j ö t t - m e n t , r o n g y o n és s z e m e t é n v a g y o n o s o d o t t ) . L . b e - , m e g - , össze-, rá-, t e l e g y ű l . gyülekezik ~ (-ett, -ne, -zen) t n . i. 'sich v e r s a m m e l n ' . L. ö s s z e g y ü l e k e z i k . gyűlés gyiillés (-1) fn. ' t a n á c s k o z ó ü l é s ' . Meny-gyek a gyűllézsbe : gyüllés 1. g y ű l é s . gyűlöl gyűlöiil (ri.) (gyülöiili) t s . i. ' h a s s e n ' . gyűlölet gyülőület ( r i . ) f n . ' h a s s ' . Gyülöűledbe vette (= m e g ­ gyűlölte). Gyülvész Gyülvész h n . ( V e t é s ) . g y ü m ö l c s gyömőiics (-öt, -cse) fn. ' a l m a v . k ö r t e aszalv á n y ' . Ebbüll a sok kor-tébüll o-jay kevézs gyömöücs lesz :, mer összeaszik : Nr. Az a s z a l t g y ü m ö l c s ö t forró v í z b e n m e g ­ p u h í t v a téli c s e m e g é n e k , n a g y p é n t e k e n p e d i g b ő j t ö s ételnek h a s z n á l j á k (a k á l v i n i s t á k ) . — H a k a r á c s o n y első- v a g y

:;i;>

m á s o d n a p j á n m e g s ü t i a n a p a g y ü m ö l c s f á k a t , sok g y ü m ö l c s lesz j ö v ő r e . gyümölcsül ja-gaz gyömöiicsajja-gaz fn. 'stellaria m é d i a L . ' gyümölcsalja-fű gyömöiicsajja-fű fn. u a . Nr. A g y ü m ö l c s ­ alja-füvet m e g f o r r á z v a d a g a n a t r a s z o k t á k k ö t n i . gyümölcsoltó-Boldogasszony gyömöijcsóutöii-Iiöuldogaszszony fn. ' m á r c . 2 5 - i k e ' . Nr. H a g y ü m ö l c s o l t ó - B o l d o g a s s z o n y n a p j á n n a p k e l t e e l ő t t t i s z t a idő v a n , j ó e s z t e n d ő n e k a jele. jiyíír ~ (gyűrök, -sz) t s . i. ' s e b t i b e n ö s s z e t ü r , g o m o lyagba gyömör'. Gyűrefoka ~ h n . ( l a p á l y o s k a s z á l ó h e l y ) ( R i c s e ) . Gyürekert (iyürekér h n . ( O l c s v a a p á t i ) . gyürcmlik ~ (-ett) t n . i. ' t ű r ő d i k , g y ű r ő d i k ' . Alá gyűremlelt a lába. gyürköl gyürkol (-ölök, -osz) t s . i. ' n y o m k o d , g y ö m ö s z ö l ; gyomroz'. gyűrű gyűrű, gyűrű (-1, -je) fn. 1. ' r i n g ' . 2 . 'a d i s z n ó v é g ­ belének z á r ó i z m a ' ( t r . ) . Sz. Jegybe-gyürübe (= t é t l e n ü l ) . Nem- ülhetünk naphosszat j e g y b e - g y ü r ü : b e, hanem len-dileni is ke vala:mit. L . a r a n y - , jegy-, k a r i k a g y ű r ű . gyűrűgaz gyüriigaz fn. ' m a l v a s i l v e s t r i s ' . gyűrűs gyűrűs (-1) 'zsidó v á n d o r k e r e s k e d ö , ki r o n g y é r t , c s o n t é r t g v ű r ű k e t , csecsebecséket, j á t é k s z e r e k e t á r u l ' . II. Gyűrűs 1. ' e r d ő n é v ' ( m a m á r s z á n t ó f ö l d ) . ( N a g y k o l c s ) . 2 . h n . ( G a c s á l y , Ricse). Nr. A g y ű r ű s a falu u t c á j á n é l é n k h a n g ú sípjával hívja m a g á r a a figyelmet. A n é p h i t s z e r i n t : h a j á r a g y ű r ű s , j ó idő lesz. (iyűrűsalja Gyürüsajja hn. (Kisnamény). Gyűrűsföld Gyürűsföijd hn. (Szárazberek). gyiiszű gyiiszű (-1, -je) fn. ' f i n g e r h u t ' . gyüszűnyi ~ m n . ' e g y g y ü s z ű t a r t a l m ú , k i c s i n y t é r ­ f o g a t ú ' (pl. p o h á r ) . gyüszűszájű gyiiszüszáju m n . 'piciny szájú' (tr.).

II.
1. ha ~ hsz. 1. ' m i k o r ?' (Csak a r á o l v a s á s b a n :) E-jiy köijtt a nyelve:menn. — Ha- köiitl? —Makőijtt s t b . — k s z . 2 . ' m i k o r , m i d ő n ' . Né- fái e mindedig, de ha jái-, na-gyö fái : A lél-kem is keserű, ha ránézek ára a börnyir.ra. Májt-, ha fagy-! 3 . ' w e n n ' . Job- lenne :, ha meg-vakárnád aszt a lo:vat, mint it táncoltattad. Dére le-kaszáhaltad vaun aszt a kizs : gaszt, ha ember vény.nál. Ha- étörik, é-törik, én nem- tehetek rulda É inít- híitam :, de ha- eccé nem jön ! Ez az ár-pa a Ká-dáré vonna, ha vóu:na ( = n a g y o n g y a r l ó ) . í . ' a k á r . . . , a k á r ' . Min-dégg mán gn:nak,haéletei, ha- nem : Ha- hiszet, ha- nem,

346

mához két- hétre megellik a Nyakká. 5 . ' h o g y ' . Ma- este nem- tudom, ha é tudok-é menini. Nem- kerül sör mg gmiasztagwqk-ra ? — Nem- tudom, ha nem-é. 6 . ' h a b á r ' . Ha kőij-ti is, a ma-gájét köüti: Ha nyg-morékonn is, csak él:ne lega:lább. 7 . ' h a c s a k , nisi'. Mán csag gya-lok, ha é nem meny.gyek. Mos- má csak vo-natö, ha é nem é:ri. L . h o g y h a , m i n t h a , néha, soha, valaha. 2 . h a ~ k s z . ' h a n e m ' . Nem- Dara lakik:, ha Szakmáronn : ( Ó v á r i ) . 3 . h a ~ isz., h a l l g a t á s r a i n t ő szó. Ha- hogy dörög ! Ha- te! Mi- csorog ott? 1. h á ~ (-t) fn. ' a h b e t ű e g y i k n e v e ' . 2 . h á 1. 2 . h á t . h a b rs* (-ot, -ja) fn. ' t a j t é k ' . A leves habja. h a b a r habár (-árok, -éirsz) t s . i. 1. ' h a b a r á s s a l , t e j - é s l i s z t - k e v e r é k k e l k é s z í t ' ( é t e l t ) . Habartad a pa-szúit vagy rán-lot-tad? Habart paszüj ( = habarással készült paszuly). 2 . ' h a d a r , g y o r s a n , h a d a r v a beszél'. K m . Sze-gény ember viz-zé jöüz:, má-léliszté habár ( = s z e g é n y n e k az étele i s szegényes). L. kihabar. h a b a r á s ~ (-1) fn. ' t e j és b ú z a l i s z t k e v e r é k ' . Csi-náltam ety kis ha-barást a paszüi:ba. V . ö. r á n t á s . h a b a r é k habarék (-ot) fn. ' p o c s o l y a , híg s á r ' . h a b a r i c á l habaricáll (-ok, -cász) t s . i. ' h a b a r g a t , h a b a r á s t keverget'. h a b d a ~ (-át, -ája) fn. 1. ' c s i z m a s z á r b ó l k é s z ü l t l á b s z á r ­ v é d ő b o c s k o r h o z ' . 2 . 'igen b ő c s i z m a ' . Na-, te- ugyg vet-tél nekem eggy ojg hab:dát, hogy a há-szijárull izs bele ugörthatnék:. h a b l i h l á b <—' isz. t á n c s z ó b a n előforduló réja. Hablibláb, hablibláb 1 Télbe-nyárba mezítláb ! ( t á n c s z ó ) . h a b o n ~ (-ok, -ksz) t n . i. ' h e b e g , d a d o g , a k a d o z v a beszél'. b a b o n á s ~ (-1, -a) fn. ' h e b e g é s , d a d o g á s ' , b a b o n á s habogóus m n . ' h e b e g ő , d a d o g ó ' , h a h ó k habóiik (-ja) fn. 'szeszély, h ó b o r t ' . Fé-jött a habóuk:ja ( = rájött a bolondja, hóbortja). h a b ó k o s habóukos m n . ' h ó b o r t o s , b o l o n d o s ' , h á b o r o d i k 1. m e g h á b o r o d i k . háborodott ~ mn. 'bolond, elmeháborodott'. Uty kijábál:, mint ety háborodott : h á b o r ú ~ (id.), háború (-t, -ja) fn. ' k r i e g ' . h á b o r ú s á g háborúság (-ot, -a) fn. ' c i v a k o d á s , e g y e n e t l e n k e d é s ' . Az a vén- asszom meg min-dég a háboruságocs csinájja köszdök. h a b o s ~ m n . 1. ' h u l l á m o s a n k a l a p á l t , recés'. Ha-bos a kasza é:li. 2 . ' t a j t é k o s ' (pl. s z a p p a n ) .

347

hahréhab ~ isz. k u r j a n t á s t á n c k ö z b e n . habri ~ m n . ' g y o r s b e s z é d ű , h a d a r i ' . habrinka-gyuri habrinka-gyuri fn. ' g y o r s b e s z é d ű , h a d a r v a beszélő e m b e r ' ( t r . ) . habrinkál habrinkáll (-ok, -ász) t n . i. ' g y o r s a n beszél, hadar'. habzik ~ (habzott, habozna, habozzon) t n . i. ' t a j t é k z i k , habot hány'. habzsol habzsol (-ojja) t s . i. ' m o h ó n , zajjal eszik' (pl. disznó m o s l é k o t ) . hacacáré ~ isz. 1. t á n c k u r j a n t á s . fn. 2 . 'zajos m u l a t s á g ' . haeapacárézik ~ , lacapacárézik (-ok, -öl) t n . i. ' n e v e t géléssel, h a s z o n t a l a n fecsegessél l o p j a a n a p o t ' . L . e l h a c a pacáréz. haeáré — i s z . t á n c k u r j a n t á s . Hacáré happ! ( N a g y p e l e s k e ) . haeei ~ t s . i. ' a d d s z a , h o z d s z a ' . haeeide ~ t s . i. ' a d d s z a i d e ' . haeucáré ~ isz. t á n c k u r j a n t á s . Ha-cucáré cacuca ! hacuka ~ (-át, -ája) fn. ' k ö n n y ű r u h a , k ü l . k a b á t ' . Ved- rád aszt a hacu:kát. hacsak ~ hsz. 1. ' w o f e r n ' . Gyertek elesde, hacsak le.het. Hacsak vazs-búl vg, vág-ni ké ne.ki ( t . i. a k é s n e k ) . 2 . k i v é v e , h a . . . ' . Nincs- id bun:da, hacsak a gubát fé né ve-.szed. had 1. h a d d . hadar 1. h a b a r 2 . hadd had t s . i. ' h a g y d , h o g y . . .', e n g e d d , h o g y . . . ' . Nevidd : é, had- ájjon olt az a dé-.zsa. Had- járjon á.ra. Hadmgnygyák : ot, ne- törőijgy vél:le l Had lám- csak. Hal lámcsak ( = h a d d l á s s a m c s a k ) . Had nem : csak ( = h a d d n é z ­ zem csak), a) ( M ú l t idővel.) Had- atta : olt 1 Hadvitte: olt! Had- ment: ott! hadifogoly hadifogöi fn. ' k r i e g s g e f a n g e n e ' . hadifogság hadifokság fn. ' k r i e g s g e f a n g e n s c h a f t ' . O-da vóut az u:ra a ha-difokságba : hadinál hadináll (-ok, -ász) t n . i. ' h í m e z - h á m o z , ö t ö l h a t o l ' . V. ö. h i n o d á l . hadisegély hadisegéj fn. ' a h a d b a v o n u l t a k h o z z á t a r t o z ó i ­ n a k járó p é n z s e g é l y ' . hadnagy ~ f'-oZ, -gya) fn. ' l e u t n a n t ' . hadonászik ~ (-ok, -öl) t n . i. ' h a d a r á s z , i d e - o d a c s a p k o d ' . hág ~ (-ok, -öl v . -ksz) t n . i. 1. ' l é p , t a p o s ' . Vi-gyáz :, mer a léi- a lá-bodra hág : Valami tö-vizsbe háktam a lálpom:mál. 2. ' p á r o s o d i k , k a n o l ' (a c s ő d ö r ) . V. ö. h á g a t 2 . L . bele-, ráhág. hágat ~ (-ok, -öl) t s . i. 1. ' f e d e z t e t , k ö z ö s ü l t e t ' ( k a n c a ­ l o v a t csődörrel). t n . i. 2 . ' p á r o s o d i k , megtermékenyül' ( k a n c a ) . V. ö. h á g 2 .

3 18

hagy hágg (hagyok, hagyöl v . hacc) t s . i. 1. ' v e r l a s s e n , h i n t e r l a s s e n ' . Ot- hattam :, ahun tanáltam: 2. ' j u t t a t , elf o g y a s z t a t l a n , e l k ö l t e t l e n h a g y ' . Ne-ked is hattam e kic ciberét a csupör:ba. 3 . 'hagyományoz, örökségkép hagy'. A ta-got a két- fijára hattá : 4 . 'enged*. Mu-szái vóut ne.ki hagyni, hoty kivájja a sze:mil. Ne- hagy belehál:ni! Jái-, nehaggganak:, meg- akarnak : ol-ni: ! 5 . ' l e e n g e d ' ( á r a t ) . Kér-te egy Berekre valóu ember het-venö-tér, ény nyóuc-vgra hattam : 6. ' e r e s z t , n ö v e s z t ' (pl. b a j u s z t ) . Bajuccot hágy magárnak. Ha-gyot kétfe-.löiil sza-kált magárnak. 7. ' s z a b ' . A ka-zal ajját három ol szélesre hattuk: 8. 'felad' ( l e c k é t ) . Sz. Basszom, aki haggolt ( = t e r e m t e t t ) ére a világra ! ( k á r o m k o d á s ) . N e - had ma:gad ! Hát hagyod magad ? ( b á t o r í t ó szólások = ne e n g e d d m a g a d b á n t a n i ) . H a g g • b é kit annak a kutyának ! ( = h a g y j neki n y u g t o t , ne i n g e r e l d ) . V. ö. h a d d . L. el-, meg-, ráhagy. hajiyma ~ (-át, -ája) fn. ' z w i e b e l ' . R é s z e i : a) feje ( = g u m ó j a , g y ö k e r e ) ; b) szára; c) cinkóuja ( = m a g t o k j a ) . L. csúszóhagyma, fokhagyma, fordított hagyma, veres­ hagyma. h a g y m a í ő haggmafii fn. ' h a g y m a g u m ó ' . h a g y m a h a j hagymahái fn. ' a h a g y m á t b o r í t ó h á r t y á s héj'. h a g y m a m a g hagymgmag fn. ' z w i e b e l s a m e ' . h a g y m a m á r t á s hagymgmártás fn. ' v ö r ö s h a g y m á b ó l készí­ tett vastagétel'. h a g y m á s ~ m n . 1. ' h a g y m á v a l b e k e n t , b e h a g y m á z o t t ' . Hagymás vóut a : kés, az- érzik a kenye-.renn. 2 . ' h a g y m á v a l s ü t ö t t ' . Haggmázs zsír. Ilagymásgróf Hagymázsgrógf g ú n y n é v (Mezőgecse). hagymaszag ~ fn. 1. ' h a g y m a i l l a t ' . m n . 2 . ' h a g y m a ­ i l l a t ú ' . Mi-tüll ojg hagymaszag ez a kenyér? hagymaszár ~ fn. ' h a g y m a b ö r d ő ' . II. Hagymaszár gúnynév (Egri, Óvári). hagyogál hagyogáll (-ok, -gász) t s . i. ' h a g y o g a t , g y a k r a n h a g y v h o l ' . Még a pu-jáját is ot hagyogájja, ha émegyen othun:nen. hagyogat ~ (-ok, -öl) t s . i. ' h i e u n d d a lassen, öfter lassen'. L. elhagyogat. hagyni ( S z a m o s s z e g e n , a T i s z a h á t o n : hagyöl) 1. k i h a g y n i , hahó hahóu isz. l ó c s e n d e s í t ő szó. 1. haj 1. h a j - h a j . 2 . haj hái (hajat, -a) fn. ' h a a r ' . Sz. N in -csen annyi hajam szála, a h á s z o r ot jár.tam ( = sok­ szor j á r t a m o t t ) . Háiba :, mért a ruha drága : (tr. b i z t a t á s v e r e k e d ő g y e r m e k e k h e z = h a j b a r a g a d j a t o k ) . Xr. H a j a t v á g n i (nyírni) újhold péntekjén szabad. A levágott hajat

349

n e m s z a b a d k i s e p e r n i , m e r t a z e g é r v . a m a d á r fészket r a k belőle s lehull a z e m b e r h a j a . A l e v á g o t t h a j a t el kell é g e t n i . H a a haj a t ű z b e n erős sercegéssel és p a t t o g á s s a l é g e l , a n n a k a jele, h o g y a g a z d á j a i n d u l a t o s t e r m é s z e t ű e m b e r . A n ő k a h a j u k a t h á r o m á g b a s z o k t á k fonni. — A nyírfa o l d a l á t m e g c s a p o l j á k s a z o n n a n kifolyó n e d v e t h a j n ö v e s z t ő ­ nek h a s z n á l j á k . — A g y e r m e k n e k e g y é v e s k o r á i g n e m s z a b a d a h a j á t l e v á g n i , m e r t szemfájós lesz. — A l e á n y , h a el a k a r j a csábítani a legényt, a haját t ű b e húzza s a legény r u h á j á b a varrja. L. árvalányhaj. 3 . h a j háj (hajat, haja) fn. 1. ' h é j , k é r e g , h ü v e l y ' . Disznóu ment a zsidón pitvarába, Megette a kolompért hajába ( X d . ) . Ennek a pa-szüinak nagyö vastag a ha:ja. Hagyma, álma, diján, mogyoróu, gesztenye, dinnye, tök, málé, kenyér haja. 2. ' h u z a t ' . A párna haja. L . d i n n y e - , d i ó - , fa-, g e s z t e n y e - , hagyma-, kenyér-, párna-, paszuly-, t ö k h a j . háj hájj (-at, -a) fn. ' s c h m e r , f e t t ' . Hájjal keni a haját, csizsmáját, a szekeret. Sz. Meg itta a kocsis a hájj á:rát ( = n y i ­ k o r o g a s z e k é r k e r é k ) . K m . Ebre ké bizni a háj:jat, máj- meg­ eszi : a ( = t o l v a j r a ne bízd a p é n z e d e t ) . L . c s e p l e s z h á j , háj, zsöndörháj. hajadon-főn háidö-fiinn h s z . ' f e d e t l e n fővel'. Ne- jár ki háidö:-jiinn. hajai liajál (-alok, -ász) t s . i. ' h é j á t ó l m e g t i s z t í t ' ( n a p r a ­ forgó-magot, kölest, d i ó t ) . háj-alja hájj-ajja fn. 'a s e r t é s h á j a a l a t t i h ú s o s r é s z ' . hajaló hajaláu (-t, -ja) fn. ' h é j t i s z t í t ó g é p a m a l o m b a n ' . Hajas ~ lónév. I l á j a s r é t Hájjasrét hn. (Pálfalva). h á j a s t á s k a Inijjastáska fn. ' h á j j a l k é s z í t e t t l e k v á r o s s ü t e m é n y ' . Sz. Ojam piszkos előüttem ez a ru.dia, mjnt a háj-jastáska: ( = zsíros, k é r g e s a p i s z o k t ó l ) . h a j b ó k o l háibóuköl (-ólok, -ösz) t n . i. ' h a j l o n g ' . h a j e a - v i e a háica-vica fn. ' h a j s z a , h ű h ó , z ű r z a v a r ' . hajeavieál háicavicáll (-om, -od) t s . i. ' h a j s z o l , h a j k o r á s z , ide-oda k e r g e t ' ( j ó s z á g o t ) . h a j e ü h é háiciihé fn. ' h ű h ó , l á r m a ' . h a j d a n hajdan, hóidon h s z . ' e g y k o r , r é g e n ' . h a j d a n á b a n hajdanába hsz. 'egykor, régen'. H a j d á r Hájdár fn. ö k ö r n é v . h a j d i i i á r o m b a n háidináromba hsz. ' h a j d a n á b a n ' (tr.).
hnjdnii-ííiit 1. hajadon-főn.

h a j l ó n á l hajfonat fn. ' h a a r f l e c h t e ' . N r . H a a h a j f o n a t b ó l n é h á n y hajfürt v é l e t l e n ü l k i m a r a d , a b b ó l a z t j ó s o l j á k , h o g y rövidesen m e g h a l v a l a k i . h a j - h a j Iiái-hái isz. ' h e i ! a c h ! e h e u !' h a j h á s z háihász (-ok, -öl) t s . i. ' h a j s z o l , k e r g e l é s z ' .

350

Men-ngit hajhásszuk eszt a szegé jóuszágot! K. Most- is az az asszö hajhássza a Móur tehene-it ? ( — legelteti, g o n d o z z a ) . hajigál hajigált (-ok,-gász) t s . i. ' d o b á l ' . L . el-, ki-, m e g ­ hajigál! hajigálózik hajigállóuzik (-ok, -öl) t n . i. ' d o b á l ó z i k ' , bajingái hajiggáll (-ok, -gász) t s . i. ' d o b á l ' . ( V á r i ; tisza­ h á t i szó.) hajít hajit, hajét (-ok, -öl, hajitana, hajiccson) t s . i. ' w e r f e n ' . Sz. Po-fö hajétalak : ! ( t r . = a r c u l ü t l e k ) . L. be-, bele-, el-, ki-, m e g h a j í t . hajítás hajiléis (-1) fn. 1. ' d o b á s ' . 2. ' k ő d o b á s n y i t á v o l ­ s á g ' . Ety ha-jitás miliillügk a temp-.lom. hajító-ía hajitóu-ja fn. ' d o b á l á s r a , d i ó v e r é s r e h a s z n á l t fa'. Sz. Nem- ér: ety ha-jitóu-fát : ( = n e m ér s e m m i t ) . hajk háik (-ot) fn. 1. ' m é l y b e v á g á s a k i d ö n t e n d ő fa t ö r ­ zsébe a t ö v e felé'. 2. 'a k i d ö n ­ t e n d ő fa t ö r z s é b ő l k i v á g o t t d a ­ r a b ' . V. ö. h a j k o l . haj kai 1. h a l k k a l . hajkefe hajkefe fn. ' k e m é n y szőrű, hajsimító kefe'. hájkerület háikerüllet fn. ' h ú s o s rész a s e r t é s h á j a k ö r ü l ' . V . ö. háj-alja. hajkol háiköl (-ólok, -ösz) t s . i. ' k i d ö n t e n d ő fa t ö r z s é t m é ­ lyen bevágja, hajkot vág rá'. Ne-héz a fát háikökni. Vö. hajk. L . lehajkol. hajkolás háikolás (-t) fn. ' m é l y b e v á g á s a k i d ö n t e n d ő fa törzsébe'. hajkorász háikorász (-ok, -öl) t s . i. 'hajszol, i d e - o d a ű z ' ( j ó s z á g o t ) . L. b e h a j k o r á s z . llnjk. hajlás háilás (-t) fn. ' i z ü l e t ' (pl. t é r d b e n ) . hajlik haitik (-ott, -ana, hajojjon) t n . i. 'sich b e u g e n , sich h ű e k e n ' ( v m i t á r g y ) . Sz. Haitik- a vi.lág ( = v á l t o z i k a világ). L. hajol. hajlít hailit (-ok, -öl) 1. m e g h a j l í t . hajlókázik háilóukázik (-ok, -öl) t n . i. ' s o k s z o r lehajlik'. Ne- tessék hailóiikáz:ni, mái- fészedi a pu:ja. hajlós háilóus m n . ' h a j l é k o n y ' . Hajlós-láp Háilóus-láp hn. (Nagyhódos).

MM

351
h a j n a l hájnál (-t, -a) fn. ' p i r k a d a t ' ( k e l e t e n ) . II. H a j n a l h n . ( S z a t m á r h e g y ) . Sz. Setét hájnál ( = k o r a h a j n a l ) . Fé-köütíün : mék se-tét hajnalba : Cigá Mindi (— kései i d ő , f é n y e s n a p p a l , r e s t e k h a j n a l a ) . A- hajnalodat ! A- hajnalát az apád­ nak ! ( k á r o m k o d á s ) . Nr. H a a h a j n a l felleges, eső lesz. H a a h a j n a l délre h ú z ó d i k , esés lesz. L . e s t h a j n a l . h a j n a l b a n hajnalba hsz. ' h a j n a l k o r , h a j n a l i d e j é n ' . Sz. Setét hennáiba ( = k o r a h a j n a l b a n ) . hajnalcsillag hajnalcsillag fn. ' m o r g e n s t e r n ' . hajnallik hajnallik (-ott) t n . i. ' v i r r a d , hajnalodik, pitymallik, pirkad'. h a j n a l t ö k háináltök fn. ' r ó z s a s z í n v . p i r o s h é j ú s ü t ő ­ tök'. H a j n a l u t c a Hájnál ucca fn. u t c a n é v , falurész n e v e (Szárazberek, Józsefháza). hajó hajáij (-t, -ja) fn. 'schiff'. Sz. 0 •/' an nagy ez a c s i z s : m g , mint ely h a j á n : ( = rendkívül bő). h a j ó k á z i k hajóukázik (-ok, v . -om, -öl) t n . i. ' m i n d e n f é l e vízi j á r m ű v ö n k ö z l e k e d i k ' . hajol hajull (hajlok v . hajullok, -IÍSZ, hajullunk, -tok, -nak; -tam; -nék; -jak) t n . i. 'sich b e u g e n ' . ( e m b e r r ő l ; t á r g y r ó l : hajlik). Hajúi bele job-ban abba a mozsdóutákba. L . lehajol. h a j r á hajrá isz. ' n o s z a , r a j t a ' . Hajrá, happ- ! ( t á n c k ö z ­ b e n h a s z n á l t isz.) Sz. Te-tejévél, háj-rá happ ! ( m o n d j á k ironikusan, ha valaki nagyon bőkezűen m é r v a l a m i t ) . hajsz hajsz isz. ' b a l r a ' ( ö k ö r t e r e l ő szó). Hajszide, Bim-bóu ! h a j s z r a háiszra hsz. ' b a l r a ' . Té-rizsd aszt az ök:röt hájsz-ra : h a j s z a 1. h a j c a - v i c a . 1. h a j t háit (-ok, -öl; -ott; -ana, hájcson) t s . i. 1. ' ű z , t e r e l ' (pl. j u h o t , t e h e n e t ) , a) ' i r á n y í t , k o r m á n y o z ' ( b e f o g o t t l o v a t , ö k r ö t ) . 2 . ' s a r j a d z i k ' . Nem- hájtól más ágat a kis r ó y zsa:ja. 3 . ' t ű r é s t , r á n c o t , f o d r o t v a r r ' ( r u h á n ) . Njncshova hajtani ebbúll a szoknyá.bül, hisz a- néküll is rövid : 4 . ' f o r g a t , m ű k ö d t e l ' ( g é p e t , s z ó r ó m a l m o t , k ö s z ö r ű t ) . Kend- meg a tenge:jét, mjny-ggá könnyebbé hajtod : ( s z ó r ó m a l m o t ) . 5 . ' s z é ­ k e t indít, h a s a t h a j t ' . Nem-'hájt ez a rici:nus. K m . Á-ra valáii az ö:rek, háj-csa a köszörükö:vet ( t r . = az ö r e g e m b e r is l e n ­ dítsen v a l a m i t a h á z k ö r ü l ) . Amék kutyád bol-tá hajtanak a nyul után, né- fogja az aszt: él ( = k i k é n y s z e r í t e t t m u n k a , segítség n e m s o k a t ér). L . be-, bele-, el-, fel-, k i - , le-, m e g - , össze-, v i s s z a h a j t . 2. h a j t háit (-ok, -öl) t s . i. ' h a j í t , d o b ' ( T ú r t e r e b e s ) . h a j t á s hajtás (-1, -a) fn. 1. ' s a r j a d z á s , s a r j , f a k a d á s ( n ö v é n y e n ) ' . Az ö-kor le-rágja azokat a gyeyge háitáso:kat. 2 . ' r ö v i d í t é s céljából v a l ó r á n c v a r r á s (pl. s z o k n y á n ) , r u h a

352

szélének f ö l t ü r é s e és v é g i g v a r r á s a ' . Sz. Ety hajtásra ( = ' a u f e i n e n z u g ' pl. m e g i n n i v m i t ) . L . b o l t h a j t á s , c s o r d a h a j t á s . hajtó hájtóu (-t, -ja) fn. ' f o r g a t t y ú ' (kézzel h a j t o t t g é p e k n é l ) . L. v i l l a h a j t ó . hajtogat hajtogat (-ok, -öl) t s . i. 'hajtogat*. Háitogattya a szél a tetejét ( f á n a k ) . L. ö s s z e h a j t o g a t . hajlós haitóus m n . ' l u s t a , a k i t (v. a m e l y e t ) folyton h a j t a n i , n ó g a t n i kell'. Haitóus léi. báj-töke hái-töki fn. 'a s e r t é s k é t h á t u l s ó l á b a k ö z t l e v ő háj'. hajtű háitü fn. ' h a a r n a d e l ' . hajul 1. hajol. h a j v á g á s hajvágás fn. ' h a j n y í r á s ' , hájvaj háivái fn. ' o l v a s z t o t t h á j , hájzsír', h á k k ~ (-ot) fn. ' f e l k ö h ö g ö t t n y á l k a , t u r h a ' ( S z a m o s ­ szeg). 1. hal hál (halat, hala) fn. 'fisch'. Sz. Hálgat :, mint a sfílt- hál: (— o s t o b á n h a l l g a t ) . Hogy vagy ? Mint a hala hárgonn ( = rosszul). K m . Fülül büdössödik a: hál ( = a h o l r o m l o t t a v e z e t ő s é g , m e g r o m l i k az egész i n t é z m é n y ) . X r . Ű r s z í n e v á l t o z á s á n a k n a p j á n ( a u g . 6-án) a h a l a k m e g ­ b o l o n d u l n a k és k i f e k ü s z n e k a p a r t r a . L . c i g á n v h a l , k ö r m ö s hal. 2 . hal hál (halok, hálsz; hóuttam ; hálnék ; hajjak) t n . i. ' s t e r b e n ' . Sz. Hammába hóutt ( = é l h e t e t l e n , g y á m o l t a l a n , g y á v a ) . Uty- kabdos :, mjnt a viz-be halóu : ( = fühöz-fához k a p ) . A-ratáskor a jég- alá hóutt az ap:ja ( = t ö r v é n y t e l e n s z á r m a z á s ú , f a t t y ú g y e r m e k ) . L . h o l t , m e g h a l , belehal, él-hal. hál ~ (-ok, -sz) t n . i. 1. ' ü b e r n a c h t e n , schlafen'. 2 . ' é j s z a k á t t ö l t ' ( t á r g y r ó l ) . Ki- hált ez a sze:ker az udvaronn : Alán uty- hál az a hászjaái:ióu fél-nyitva : Sz. Csak hál-ni jár bele a lé:lek ( = fél l á b a m á r a s í r b a n v a n , b e t e g e s ) . L. el-, meghál. hála ~ , hála (-ál, -ája) fn. ' d a n k ' . Sz. Hála legyen a jóu Istennek I Hála Istennek ! (Elisioval :) Hál Istennek ! ( = G o t t sei d a n k !) Nem- tudok elék hálát adni az Isteninek ( = nem t u d o m eléggé m e g k ö s z ö n n i az I s t e n n e k ) . halad ~ (-ok, -öl) t n . i. 1. ' m e g y é n , t á v o z i k ' . Ha-laggy a bóud-ba fele do-hányér ! Hatály ha-za fele ! Kap-jug be az ebé-del eggy- áncváira :, osz ha-laggyung dóu-gunkra : Semsokat nésztem jobra-bá:ra, hanem ha-lattam magam-.nak lo-vább : 2 . ' h a t o l v m e l y i r á n y b a ' . Jóul- ludad benne a : kés ( t ö k b e n ) . 3 . ' e l ő h a l a d á s t t e s z ' (pl. m u n k á b a n ) . Ha-latt a kaszéd:lás, hát hár-má vóulugk : \. h a l a s z t ó d i k , h a l o g a t ó d i k ' . Csak- halott a do-.log eg-ggik naprull a másikra : K. Ne- ájjugk mék : fel, hat- halaggyon e kicsit az e:béd ( = e m é s s z ü n k m é g e g y k i c s i t ) . Sz. Nem- nézi aszt, aki sza-.lad, In-kább addig

3

5

3

wtai haliul: (inniulja, a k i t p l . v m i j e l e n t é k t e l e n ö l t ö z k ö d é s i hibára f i g y e l m e z t e t n e k ) . L . bele-, el-, l e h a l a d . h á l á d a t l a n ~ m n . 1. ' u n d a n k b a r ' . 2 . ' a m i n e m éri m e g az á r á t , az u t á n j á r á s t s t b . ' Nagyö haladatig szövet ez a szür:ke. h á l á d a t o s ~ m n . I. ' d a n k b a r ' . 2 . ' a m i m e g é r i a z á r á t , a z u t á n j á r á s t s t b . ' Ez a posz-téni nem- széb :, de nagyö háládatos : Háládatos kis virág ez a bctóuni:ka. h a l a d - m a r a d ~ t n . i. ' h a l a s z t ó d i k , h a l o g a t ó d i k ' . Ad-dik halad-marad:, mik kimúlik az időü:büll. Ré-genn ígérgeti ü má, hogy éhoz:za, de min-détik halat-maratt : hála Isten fn. Sz. Nem- ér ety hála Isdent ( = n e m é r e g y fabatkát). halál ~ (-1, -a) fn. ' t o d ' . K . ' g y ö t r e l e m , b o s s z ú s á g ' . Nincs- nagyup halálom, mint ha ve-le eg-gyüt ké dóit-gozni. Az- az é haladom, hogy e mindég a bárt- kéri : Nincsannál nagyup halálom, mjnl mikor a pu-ja ké-nyeskedik. Nincsnagyup ha-lálom, midit ha főij-zök, osz va-laki dus-kál beivne. Sz. Jóu- vonnál hadainak : ( m o n d j á k a lassú, k é s v e j á r ó e m b e r ­ n e k ) . Haláig van ( = h a l d o k l i k ) . U-gat a halál kutya:ja ( m o n d ­ j á k , ha vki n a g y o n m é l y r ő l , t ü d ő v é s z e s e n k ö h ö g ) . O-jg sáppat:, mjnt a ha-lák K m . Min-denki adóus ety háláidul ( = a h a l á l t senki s e m k e r ü l h e t i el). Halál ellen njncsöroas:ság ( = c o n t r a v i m m o r t i s n u l l u m e s t m e d i c a m e n in h o r t i s ) . X r . H a a k u t y a fejét lefelé t a r t v a v o n í t , h a l á l t j e l e n t . A k i n e k a b l a k a a l a t t éjjel a k u t y a v o n í t , a z m e g h a l . L. g y e r m e k h a l á l . halálhói halálbull hsz. 'halálosan, nagy m é r t é k b e n ' . Halálbül szereli. h á l á l k o d i k ~ (-ok, -öl) t n . i. ' n a g y ö m l e n g é s s e l , hízel­ kedéssel m o n d k ö s z ö n e t e t ' . K . 1. ' ö r v e n d , l e l k e n d e z i k , ö r v e n d v e k é r d e z ő s k ö d i k ' (pl. régi i s m e r ő s ö k , h a t a l á l k o z n a k ) . Gyér-lek: má, ne- hálálkoggyatok egymásnak ojá so:kat. 2 . ' s z e r e l m e s k e d i k v k i v e l , ölelget őzik, c s ó k o l ó d i k ' . Ot- hálálkottak valami jcjjércseléd:del a kértvégibe. halálos ~ (-onn) m n . 1. h a l á l t o k o z ó , h a l á l h o z ó ' . Halálos méreg, betekség. 2. ' s z ö r n y ű , r e t t e n e t e s ' . Én- ojá lia-lálozs büdösséget még nem- eresztem : O-já halálos rossz ez a fi:ju, hogy njncs- pár:ja hat- vármegyébe : S z . Halálos ágy ( = a z a z á g y , m e l y b e n v k i m e g h a l ) . Halálos elléség ( = e n g e s z t e l ­ hetetlen). h a l á n y o s ~ (-1, -ok) fn. ' u l á n u s ' ( k a t o n a i m ű s z ó ) . H a l a s t ó Halastóit hn. (Egri, Józsefháza). h a l á s z ~ (-1, -ok) fn. 'fischer'. K m . llalász, vadász, madarász mjnd- éheykóurász : ( = k e v é s h a s z n o t h a j t ó m e s t e r ­ séget ű z ) . halászik ~ (-ok, -öl) t n . i. 'fischen, fischfang treiben*. L. kihalász.
Csüry Itiilinl : SzamosluUi szótár I. 23

351

halaszt ~ (-ok, -öl; -ott; -ana ; -asszon) t s . i. ' v e r z ö g e r n , aufschieben, verschieben'. L. elhalaszt. halcsont halcsont fn. ' r u h a d e r e k a k feszesen t a r t á s á r a v a l ó hosszú, lapos, hajlékony csont' (cethalé). balhatatlan halhatatlan mn. 'rettentő, szörnyű, irtózatos'. Mi-tiúl ojg halhatatlant büdöss ez a csupor ? V ö . halálos 2 . , holt, holt-halálos. halina ~ (-át, -ája) fn. ' v a s t a g s z ű r p o s z t ó ' . h a l i n a c s i z m a halinacsizsma fn. ' p o s z t ó c s i z m a ' . halk, h a l o k 1. h a j k . halkkal háikál h s z . 1. ' c s ö n d e s h a n g o n , l a s s a n ' . 2 . 'lassú t e m p ó b a n , n e m g y o r s a n ' . Csak hái-kál hánd a ké:vét, e-csém, mer é-romlik a ka:zál. hall ~ (-ok, -assz ; -oltam ; -anék ; hajjak) t s . i. 1. ' h ö r e n ' . 2 . ' m e g s z ó l í t ó s z ó c s k a ' ( j e l e n t ő m ó d jelen t á r g y a s r a g o z á s ú 2 . és 3 . s z e m é l y e ) a ) Jái-, hallod, be- é vaty pusztulva! (— rossz s z í n b e n v a g y ) . Hat-vankilenc. korona, a-, hallót, szép- pez: Bi-zö, hallod, a né- vóum bolon-.cság. Óucs-kullok: már én- is:, hallod, b) Ne- tréfájjom : má, haj-ja! Be- mindég jóu kedve vam magának, haj-ja ! Bi-zö, hajjá, eszt éviitek: c) Be- szép virág van it, haj-játok ! Hal- gassatok é: má, hajjá:tok! Na-, hajjátok, még i-jet se láttam, mijóuta kétágú va:gyok. d) Mégvalami sza-gát érzek én en:nek, haj-ják. Hát-, hajják, e- nekem nagyö rosszull esett:! Mi-jéllék magok, hajják? Sz. Csak fíkheggyé hallottam: ( = n e m t u d o m a d o l g o t a l a p o s a n , csak félfüflei h a l l o t t a m ) . Selát, sehal, ha aszt a könyvet a kézibe ve:szi ( = teljesen elmerül benne, nem tudja, mi t ö r t é n i k k ö r ü l ö t t e ) . Eg-gyik jilem bal-, a má-sik nem- hall ( = e g y i k fülemen be, a m á s i k o n k i e r e s z t e m ; fülem m e l l e t t e l e n g e d e m ) . So-se hallani: jóiit ! ( = t r é f á s c s o d á l k o z á s pl. g y e r e k e s d i c s e k v é s r e ) . Haj-ja a harank:szóut ( m o n d j á k az u d v a r o n v a g y kertben tenyésző növényekre, mert szebben, g a z d a g a b b a n fejlődnek, m i n t a m e z e i e k ) . L . m e g h a l l . hallás ~ (-t, -a) fn. ' g e h ö r ' . h a l l a t á r a h s z . Sz. File hallatára ( = ' v k i n e k j e l e n l é t é b e n ' pl. m o n d v m i t ) . hal-lé hál-lé fn. ' h a l m o s a d é k , o l y a n víz, m e l y b e n h a l a t mostak'. hallga halga isz. ' h a l l g a s s o d a ! no, csak hallgasd 1' (Avasújváros). hallgass hálgass fn. Sz. A te- nevet hál-gass ( = ne szólj a mások beszédébe). Hallgass-föld Hálgas-főüd hn. (Homok). hallgat halgát, hágat (-ok, -öl) t s . i. 1. ' a u f m e r k e n ' . E mgn-ta a mesél, a töb-bi mek hágatta. t n . i. 2 . ' g e h o r c h e n , a n g e h ö r e n ' . Mgn-tam, hogy ne hálgass ára a vég kötnivalów.ra. 3. ' c s ö n d b e n v a n , n e m beszél'. Hál-gas : má, ne- járjon a:

:c>.->
szád I Ha- ettél, itt- a kisz szék, üj- le osz hál-gass. K . Na- ha avval a szllkévél megeszik ety paszüjt, hát hál-gathat: ( = meg l e h e t elégedve). Sz. Halgát, mint a sült- hál ( = o s t o b á n h a l l ­ g a t ) . Háigat:, mint a szar- a fű:be ; mint a hu-gyóu disznóu:; mwt aki o-daszárt: ( = b ű n t u d a t a m i a t t h a l l g a t ) . Vóut- ott o j g zen-ge-zonga, ho c s csak h ál • g at n i kellett: ( = igen h a n g o s v e s z e k e d é s v o l t ) . K m . Job- jóullakva hálgatni, mwt éhese Uírmáz:ni ( = s e n k i n e k s e m k e l l e m e s a b é k é t l e n k e d é s , ha n i n c s r e á o k a ) . L . el-, m e g h a l l g a t . h a l l g a t á s hálgatás (-t, -a) fn. ' s c h w e i g e n , s t i l l s c h w e i g e n ' . Sz. Az-óula csak hál-gatázsba van a do:log ( = n e m beszél róla senki, feledésbe m e r ü l t ) . K m . Ot-hunnidés, hál­ gatás nem- kerül péz:be ( = a k i n e m m e r v m i v á l l a l k o z á s b a fogni, igaz, h o g y n e m k o c k á z t a t , d e n e m is n y e r h e t s e m m i t ) . h a l l g a t ó n ó t a hálgatóu nóuta fn. ' h a l l g a t n i v a l ó n ó t a , n e m t á n c n ó t a ' . L. u g r ó s . h a l l g a t ó z i k hálgatóuzik (-ok, v . -om, -öl) t n . i. ' h o r c h e n ' . hallik — (-ott, -ana) t n . i. 1. ' h a l l a t s z i k ' . E-gész nyá-rö hallott az ágyu:szóu 2 . ' é r z i k ' . Hal-lik mán a szaga a tók:nek (tr.). hallodék hallodék isz. ' 2 . s z e m é l y r e v o n a t k o z ó m e g s z ó l í t ó szócska, h a l l o d - e ' . (Vö. hall 2 . ) Nem- tudok: é, hallo:dék, semmit se ruklok. Jfi-, hallodék, nem- mgntam rul-lok se- fóut, se- rosszat: R- kén adni eszt az ök:röt, halló:dék, oszt az á-rábúl ven-ni kéne ety széke:ret. h a l ó halóu m n . Sz. Az Isten cd-gya meg : még a halói} porába is : (— m é g a s í r j á b a n is). L . v í z b e h a l ó . 1. h á l ó hálóu (-1, -ja) fn. ' n e t z , f i s c h e r g a r n ' . L . á g h e g y - , kaparó-, merítő-, pókháló. 2. h á l ó 1. k i n n h á l ó . h a l o g a t hallogat (-ok, -öl) t s . i. ' h a l a s z t g a t ' . h a l o t t ~ fn. ' t o t e , l e i c h e ' . Sz. Lássam, páter, a keresz:tél, szár-hatnék a hadott ( = l a s s a n a t e s t t e l , h á t r á b b az a g a ­ r a k k a l ) . Nr. A h a l o t t n a k k ö z v e t l e n a m e g h a l á s u t á n lefogják a s z e m é t és felkötik az á l l á t . M i e l ő t t k i t e r í t i k a h a l o t t a t , m e g ­ m o s s á k , ü n n e p l ő b e ö l t ö z t e t i k , e g y éjjel v i r r a s z t a n a k m e l ­ lette. A temetés u t á n t o r t ülnek. A halott szemfedelét a k o p o r s ó b a n a s z e m é n é l fölszakítják v a g y f ö l v á g j á k , h o g y a h a l o t t lelke lásson, m i k o r v i s s z a j á r . A h a l o t t o n a k o p o r s ó b a t é t e l k o r m e g kell o l d a n i a r u h á t , h o g y ö z v e g y e i s m é t férjhez m e h e s s e n , ill. m e g n ő s ü l h e s s e n . M i k o r h a l o t t v a n a h á z n á l , a t ü k r ö t m e g a k é p e k e t le kell t a k a r n i v a g y a fal felé f o r d í ­ tani, mert különben megszaporodik a halott a háznál. H a v a l a k i fél v a g y m e g i s z o n y o d i k a k o p o r s ó b a n k i t e r í t e t t h a l o t ­ tól, szorítsa m e g a h a l o t t l á b u j j á t . H a a t e m e t é s u t á n is fél tőle, nézzen h á r o m s z o r a k é m é n y b e . H a az e m b e r h a l o t t a l á l m o d i k folyton v i s s z a t é r ő , r é m e s á l m o t , az illető h a l o t t
23

356

r u h á j á b ó l szerezzen egy d a r a b o t , égesse el és a füstjével füs­ t ö l j e m e g m a g á t . A rossz á l o m m e g s z ű n i k . Aki a h a l o t t ó l fél, v a g y g y a k r a n á l m o d i k vele, a z t m e g kell füstölni a n n a k a k e n d ő n e k egy d a r a b j á v a l , mellyel a h a l o t t álla fel v o l t k ö t v e . A h a l o t t a s m e n e t e t n e m s z a b a d az a b l a k o n k e r e s z t ü l nézni, m e r t a k i nézi, a z is h a l o t t lesz. A p a t k á n y elűzésének egyik m ó d j a az, h o g y a h a l o t t a t s z a t y i n g g a l ( = k ö t ő s z a l a g g a l ) megmérik s a mértékül használt szatyingot a patkány lyukába teszik (Adorján). Vö. holt. L. prédikációs halott. h a l o t t k é m halolkém fn. ' h i v a t a l o s h a l o t t v i z s g á l ó ' . h a l p é n z hálpéz fn. ' h a l p i k k e l y ' . h a l s z á l k a hülszédka fn. ' f i s c h g r a t e ' . h a l u s k a 1. g a l u s k a . h a l v á n y halvány (-nt, -ok) fn. ' k i h a l t folyómeder, mély m o c s á r , t ó f e n é k ' . Ne- indujjalok ijen nagy écca:ka, még be-lehaitotok : valami hat-vámba : II. H a l v á n y h n . ( K i s a r , V á m o s oroszi).

Halványégre Hálvány-égre h n . (Mikola).
hályog hájog (-ot, -ja) fn. ' a u g e n s t a r ' . Hájog ereszkedett a szemire. Sz. Fagyott an.nyit, mint az olá szemjnn a hér.jog ( = f a g y o t t egy k e v e s e t ) . L. t y ú k h á l y o g . h á l y o g m c g g y hájogmeggy fn. ' n a g y s z e m ű m e g g y f a j t a ' . H á l y o g o s Hájogos h n . ( N a g y e c s e d ) . hám (-ot, -ja) fn. ' p f e r d e g e s c h i r r ' . Részei (1. a r a j z o t ) : 1. szügyellöü ( = a ló s z ü g y é t t a k a r ó erős s z í j ) ; 2. marszijj ( = a h á m k é t o l d a l á t a ló m a r ­ ján keresztül összekötő szíj) ; 3. seggitői) szijj ( = a vállszíjat a szügyellőhöz k ö t ő s z í j ) ; 1. válszijj (= a h á m k é t o l d a l á t a ló v á l ­ lán keresztül összekötő szíj) ; 5. hátszijj ( = a h á m k é t o l d a l á t a ló h á t á n k e ­ r e s z t ü l ö s s z e k ö t ő szíj) ; 6. haslém ( = a h á m k é t o l d a ­ l á t a ló h a s a a l a t t össze­ k ö t ő szíj) ; 7. hámtáska v. istrágkláska ( = e b b e v a n h ú z v a az i s t r á n g k ö t e l e , h o g y a ló o l d a l á t n e r o n t s a ) ; 8. istráng ; 9. jármalrigg ( = a h á m o t a ló f a r k a alá e r ő s í t ő szíj). A m a r s z í j , vállszíj és hátszíj e g y ü t t v é v e hámszijak. S z . Vé- lúra veres hám ( m o n d j á k pl., h a ö r e g a s s z o n y é l é n k s z í n ü r u h á b a ö l t ö z i k ) . Ki-vénült a hám:buli (öreg, n e m bír d o l g o z n i ) .

357

h á m á n hámány (-nt, -ok) fn. ' h á m á n n a p i zsidó f a r s a n g o s ' . (A h á m á n m i n d e n f é l e r i n g y - r o n g y b a kiöltözött zsidó, k i t a zsidó g y e r e k e k n a g y z s i v a j j a l , v a s t a g t r é f á k k í s é r e t é b e n ű z n e k végig a falun). S z . Asz- művelték ve:lem, mini a há-mánnyál.( = mindenféle g ú n y t , csintalanságot űztek velem). h á m á n - k a l á c s hámán-kalács fn. 'a z s i d ó k h á m á n n a p i s ü t e m é n y e ' . ( Ü n n e p u t á n a k e r e s z t y é n e k n e k is s z o k t a k vele kedveskedni.) I i á m á n - n a p hámán-nap fn. 'a zsidók parim ü n n e p e ' . h a m a r hamar (hamarább v . hamarébb, lekhamarább v. -hamarébb) hsz. 1. ' g y o r s a n , rövid idő a l a t t ' . Fuss-el a böud:ba, de ha-már járf : ! Hamar meguntad a kapáklást, hé- ! 2 . ' k ö n n y e n ' . Ika-már burull az ijen kis csw.pör. Öreg embernek hamar esig ba:ja. Sz. Hamar tárt ( = n e m t a r t ó s , n e m s o k á i g t a r t , pl. s z ö v e t ) . K m . Akinek hamar ütői) keze van, annak fi-zetöü erszénnyé legyen : ( = a v e r e k e d ő s e m b e r l e g y e n k é s z e n a pénzhírságra). hamarább, h a m a r é b b hamar. h a m a r j á b a n hamarfába hsz. 'sietve, f u t t á b a n ' . Nemtuttam neki hamárjába mit monda:ni. h a m a r o s a n hamarosonn hsz. ' g y o r s a n , r ö v i d i d ő a l a t t ' . hámfa háfa fn. ' t r i t t e l , z u g s e h e i t ' . Sz. Nem- töri el a há.fát ( = n e m s z o r g a l m a s , n e m e r ő l t e t i m e g m a g á t a m u n ­ k á v a l ) . Ki-rugolt a háfá:bull{— nagy dínom-dánomot csapott). h á m f a - t a s l i háfa-tasli fn. 'a h á m f a k ö z e p é n levő v a s a l á s , melyhez a hámfakarika v a n e r ő s í t v e ' . h a m i s hamiss (-ann) m n . 1. ' p a j k o s , h u n c u t ' (pl. g y e r ­ m e k ) . 2. v a d , szilaj'. Hamis kutya ( = h a r a p ó s ) . Hamis tehén. h á m l i k ~ (-ott, -ana) t n . i. 'foszlik, h á n t ó d i k ' ( p l . a b ő r ) . h a m m hamm isz. 'elnyeléssel, b e k a p á s s a l f e n y e g e t ő v a g y e l n y e l é s t , b e k a p á s t j e l e n t ő s z ó ' (a g y e r m e k n y e l v b e n ) . Hám-, be-kaplak !
1 .

hammahodtk, hammas 1. hamvahodik, h a m v a s .
h á m o s ~ m n . ' h ú z á s r a h a s z n á l t , i g á s ' (ló). Sz. Tud-lag, De-res, mije jön hámos: vagy! ( = h i á b a dicsekszel, j ó l t u d o m , h á n y p é n z t érsz). h á m o s - l ó hámos-lú fn. ' h ú z á s r a h a s z n á l t ( n e m h á t a s ) l ó ' . h á m o z ~ (-ok, -öl) t s . i. ' h é j á t ó l t i s z t í t ' (pl. k r u m p l i t , gyümölcsöt). L. meghámoz. h á m t á s k a ~ fn. ' a z i s t r á n g b ő r h ü v e l y e a h á m k é t o l d a ­ lán'. L. h á m . h a m u ~ (-1, hamma) fn. ' a s c h e ' . Vedd- el a lámpa ham:mát. Sz. As- se tuggya, a ha-muba takárja-é, vagy a parázsá:ba ( t r . = n a g y b e c s b e n t a r t j a , n e m t u d j a h o v a t e g y e , hol t a r t s a , h o g y a n k é n y e z t e s s e ) . A vén- asszö lelkendezel, hálál­ kodott. A s - se I u I • I a, hogy a ha-muba tegye n-é,

358

vagy a parazsa : b a. Ugy- örült a kis tyuk:nak, hogy as • se tut-ta, a ha - m ub a tegye-é, vagy a pa­ razsaiba. Hammába-hóutt ( = élhetetlen, gyámoltalan, ü g y e t l e n ) . El-alutt a: tüsz ham-mábull: ( = teljesen k i a l u d t , csak a h a m v a m a r a d t ) . A ha-mut veri a : larjg (tr. = k i a l u d t a t ű z ) . O-daadnám ety kötél hamu:jer ( = i n g y e n is o d a ­ a d n á m ) . — K m . Ha-mu alal lakik a : tüz ( = lassú víz p a r t o t m o s ) . — Nr. A c s e c s e m ő f ü r d e t é s e k o r a t e k e n ő n é g y s z ö g l e t é r e h a m u t s z o k t a k h i n t e n i , h o g y ne á r t s o n neki az igézet. H a fáj az e m b e r t o r k a , m e l e g h a m u t kell r á kötni. hamuféreg hamuféreg fn. 'a k á p o s z t a levelén levő s z ü r k e levéltetű, aphis brassicae L.' h a m u h u l l ó hamuhullóu fn. 1. ' f ű t ő - v. f ő z ő k e m e n c e h a m u t a r t ó fiókja, m e l y b e a h a m u h u l l ' . 2 . 'fűtő-, v . főző­ k e m e n c e rostélya, melyen át a h a m u a t a r t ó b a hull'. (Az u t ó b b i t rostélynak is h í v j á k ) . h a m u * ~ (-onn) m n . ' h a m u t ó l l e p e t t , h a m u t ó l p i s z k o s ' . h a m u s z í n hamuszín mn. 'hamvas szürke'. h a m v á b a - h o l t hammába-hóutt m n . 'gyámoltalan, élhe­ tetlen'. h a m v a h o d i k hammahodik (-ott, -na, -gyon) t n . i. ' h a m u v á lesz, h a m u v á v á l i k , h a m v a d ' . L . e l h a m v a h o d i k . h a m v a s hammas m n . 1. ' h a m u s z í n ű , h a m v a s s z ü r k e ' . Az e-nyém ( = t y ú k j a i m ) ojg sár-gák :, meg ojg ham-masok : fn. 2 . ' v a s t a g , d u r v a v á s z o n l e p e d ő , m e l y e t s z a p u l á s k o r h a m u ­ v a l m e g t ö l t v e a s z a p u l ó k á d b a n legfölül t e s z n e k s r a j t a k e r e s z ­ t ü l s z ű r i k a forró l ú g o t a s z a p u l ó r a ; m á s a l k a l o m m a l p e d i g h á t i t e r h e t (szénát, füvet, rőzsét) h o r d a n a k benne'. Hozzatok ety hammazs gaszt a tehen:nek. h a n c ú z i k hancuzik (-ok, -öl) t n . i. ' h a n c ú r o z i k , v k i v e l e g y ü t t u g r á n d o z i k , v i h á n c o l , b i r a k o z i k ' . Nehancuzzatok mé fé-kél édesapá:lok, oszt a seg-getekre vér : h á n c s 1. h á r s . handabandáz 1. e l h a n d a b a n d á z . Handal Handal fn. a k ö z s é g alsó felének a n e v e L á ­ záriban. handráz 1. e l h a n d r á z . h a n e m hanem k s z . ' s o n d e r n , a b e r ' . hang hang (-ot, -ja) fn. 1. ' t o n , l a u t , k l a n g , s t i m m e ' . 2 . ' d a l l a m ' . Próu-bálgatták a nóutá:kat, oszt ém meg mqn-tam neki:jek, hogy nem- ér sem-mit, nem- a hangjám megyén : A sza-vát tudom :, csak a hang-ját: nem (a n ó t á n a k ) . Nem- az ennek a nóutának a hangja. Sz. E-tévesztetted az ének hangját ( = h i b á z t á l , h i b á t k ö v e t t é l el). L . f é l h a n g . hangarék hangarék, hankarék, honkorék (Szamoskóród) (-ot, -ja) fn. 'a k ú t o s t o r v a s h o r g a , m e l y b e a v ö d r ö t a k a s z t -

359 j á k ' . A rajzon 1. a h a n g a r é k v é g z ő d é s e ; 2 . kóucs, m e l y m e g a k a d á l y o z z a a v ö d ö r le­ esését m e r í t é s k o r . h a n g i c s á l hangicsáll (-ok, -csász) t n . i. 'dalol, é n e k e l , t r i l l á z i k ' ( t r . ) . h a n g o l hangol (-ólok, -ösz) t n . i. ' h a n ­ g o s k o d i k , z s é m b e l , p ö r ö l ' . N e - hangojj : ! h a n g o s hangos (-onn) m n . 1. ' l a u t t ö n e n d ' . Be-széi hangosabbann : 2. ' h i d e g ' . O-daki na-gyö hangos a leve.gőü. ( C s a k i t t . ) h a n g y a hanygya (-át, -ája) fn. ' a m e i s e ' . Sz. Addig éjjem :, mig a hany-gya nem eszi a kezibüll a kenyeret (átkozódás). h a n g y a b o l y hanygyaböi fn. ' a m e i s e n h a u fen'. h a n g y a t o j á s hanygyalojás fn. ' a m e i s e n e i ' . h a n k a r é k 1. h a n g a r é k . H a n k a - r é t Banka-rét h n . (Mezőgecse). h a n t hont, hunt (Mikola) (-ot, honytya) fn. 1. ' g ö r ö n g y , g y e p e s g ö r ö n g y ' . Huz-zatok rá hondot ( k o p o r s ó r a ) . Hondok vannak a mezsgyéibe (== g y e p e s g ö r ö n g y ) . 2 . ' k i s f ö l d h á n y á s ' Az u-görkát hond-ba ültelik : h á n t ~ (-ok, -öl) t s . i. 1. ' k é r g é t ő l , h é j á t ó l m e g f o s z t , m e g t i s z t í t ' (pl. fát). 2. ' k u k o r i c á t foszt, h é j á t ó l m e g t i s z t í t ' . Gyertek es:te mi-nállugk hándani: L . fel-, le-, m e g h á n t . h á n t á s ~ (-t, -a) fn. ' a k u k o r i c a m e g t i s z t o g a t á s a a h é j á ­ tól'. h á n t ó hantán fn. ' k u k o r i c a f o s z t ó k a , o l y a n őszi esti összejövetel, a h o l k u k o r i c á t fosztanak*. Esde meny-gyek a hán-tóuba : h a n t o l hont öl (-ólok, -ösz) t s . i. ' p o r h a n y ó s f ö l d h á n y á s b a ü l t e t ' (pl. d i n n y é t , u g o r k á t ) . 1. h á n y ~ (-al, -ann) n m . ' w i e v i e l ' . Sz. Há- szélbe van ? ( = m i l y e n á l l a p o t b a n v a n ? ) Meg-nézem mán aszt a tallut a hász:já, hoty há- szélbe van: L. akárhány, egynéhány, valahány. 2. h á n y ~ (-ok, -öl) t s . i. 1. ' v e t e g e t , szór, d o b á l ' . Hánynyalok az osztagra e kisz szákmát. Hánnya a jarát (a ló) (fel-feldobálja). A csizsmámba nincsen ták, Mind- a paszüiba hanták. 2. ' d o b , v e t ' . Vidd- innen aszt a furu:ját, mer a tüz-re hányom : 3 . 'elszór, e l h a g y , elveszni h a g y ' . Ho-va hantátok innen aszt a kis pockot ? Ki- tuggya, hova hanta a pennát ? 4 . ' v e r ' . A seg-gedre hányok evvel a kasörnyá:vál. Sz. Hánnya magát ( = hetvenkedik). Vö. hánykódik. Szemire hány ( = s z e m é r e v e t ) . Szikrát hány (— s z i k r á z i k ) . Cigánkereket hány ( = k e z é n - l á b á n k e r é k m ó d r a forog). Hánnya a keresztet ( = e g y r e - m á s r a v e t i a k e r e s z t e t ) . Mikor eg-gyet-eggyet na-gyocs

360

csattant, az o-lá hán-ta magára a keresztet. liándijaiul van ? Nemnagyö hánny g ma : g át (szój. = n e m s o k v a n ) . H án d • az ö r o d alá az é: telt, osz mennyünk: ( = g y o r s a n e d d m e g ) . V ö . h á n y i k . L. be-, el-, fel-, k i - , le-, m e g - , össze-, r á - , s z é j j e l h á n y . bányadán hanyadánn h s z . 1. ' m i l y e n á l l a p o t b a n , h o g y a n ' . Meg-nézem : má, ha-nyadá van az a ruha hász:jánn. Ugy- meg­ ijedem :, hogy as- se tudom, ha-nyadá vagyok : 2. ' h á n y a d ­ r é s z é r t ? ' Ha-nyadá vágják a buzáto:kat ? — Ti-zennegyedénn ( = 14-edrészért). hányadik hányadik n m . 1. ' w i e v i e l t e r ' . 2. hányadika ' a h ó n a p h á n y a d i k n a p j a ' . Ha-nyadika vam ma ? h á n y a s ~ m n . 1. ' h á n y a t j e l e n t ő ' . Há-nyasz szá van a céduládra írva ? Az e-nyémre ha-tos van ír:va. 2 . ' m i l y e n s z á m ­ m a l j e l z e t t ' . Hányas cérna, pamut ? hányás ~ (-t, -a) fn. ' o k á d á s , r ó k á z á s ' . Előüvette a hányás. Eröijteti a hányás ( = h á n y á s i ingere v a n ) . hányasdihan hányazsdiba hsz. 'hányasával'. Hányazsdiba jogjuyk ? ( t . i. l o v a k a t a z e k é b e ) . V ö . h á r m a s d i , négyesdi, kettősebben. hányasi ~ m n . ' h á n y k o r i n d u l ó , h á n y ó r á s i ' . Há-nyasi vonat ? hanyatlik ~ (-olt) t n . i. 'ferdül, d ű l , hajlik (pl. é p ü l e t ) . L. e l h a n y a t l i k . hanyatt hanyott h s z . ' r ü c k l i n g s ' . Máj- hangolt estem : Ne- jeküty ha:nyott. hányféle hájéle n m . wie vielerlei'. h á n y f é l e k é p e n hájéleképpenn h s z . ' a u f wievielerlei a r t ' . hányik ~ (-ok, -öl v . -sz) t n . i. ' o k á d i k , r ó k á z i k ' . L. ráhányik, kihány. hánykódik háykóudik (-ok, -öl) t n . i. ' h á n y j a - v e t i m a g á t , h e t v e n k e d i k ' . Uty- háykóudik:, mintha Is-ten tuggya mijén nacs csomóu vóiy.na. h á n y k o l ó d i k háykolóudik (-ok, -ól) t n . i. ' h á n y j a m a g á t , forgolódik, i d e - o d a f e t r e n g ' . Nem- aluliam e-géssz éc-caka :, csak háy-kolóuttam az á.gyonn. bányában hányóuba h s z . Sz. Hányóuba van ( = h á n y ó d á s b a n v a n , h á n y j á k - v e t i k , pl. k ö n y v ) . hányódik hányóudik (-ott) t n . i. 1. ' h á n y ó d á s b a n v a n , i d e - o d a v e t ő d i k ' . Mit- hányóijdik ez a könyv az asztalaim ? 2. ' k a l l ó d i k , vész, t ű n i k ' . Ki- tuggya, hova hányóiidotl az a kis : tü ! 3 . ' b i z t o s állás, foglalkozás nélkül ide-oda v e t ő d v e é l ' . Nem- lom, hum-, mé-re hányóu:dik szegé vén em:bér. I.. elhányódik. hanyott 1. h a n y a t t . hányszor háször h s z . ' w i e oft, wie v i e l m a l ' . hánytat hántat (-ok, -öl) t s . i. ' e r b r e c h e n m a c h e n ' (pl.

361

o r v o s s á g ) . Sz. Ilántattya magát ( = h e t v e n k e d i k , d i c s e k s z i k ) . Azö hántaltya az eszit... ( = azon töri az e s z é t . . . ) L. meg­ hánytat. hányl-veletl liánl-vclett m n . ' h a s z n á l a t b ó l k i k e r ü l t , el­ n y ű t t , ide-oda h á n y ó d ó ' . Nincsa tekénteles úrnak valami hánt-velet nadrágja ? Ikánt-velet seprű, füsii. hány-vel liá-vét (hányö-vetem) t s . i. ' i d e - o d a d o b ' . Sz. A • z ö hánt a-vetette a f e : j i t, hogy- jöjjij haza fc:le { = a z o n t ö r t e a fejét). Ilánnya-veti magát í== h e t v e n k e d i k ) . Ot- hánt a - v etette m a : g át, hotyhát ki- vagyok, é vagyok, az é-gig látok : há|> ~ isz. 'a k a c s a h a n g j á t u t á n z ó s z ó ' . hápog ~ (-olt, -na, -jon) t n . i. 'háp háp h a n g o t a d ' (ruca). Vö. rápog. hápoyás ~ (-1, -a) fn. 'a k a c s a háp-háp kiáltása'. hápogó hápogóu (-t) fn. líi/.vessző l e h ú z o t t h é j á b ó l készült rekedthangú dudaféle'. happ 1. h o p p . happáré ~ isz. 1. ' v h o n n a n v a l ó l e u g r á s u t á n , a g y e r ­ m e k e k e m e l g e t é s e k ö z b e n v a g y elesésük a l k a l m á v a l m o n ­ d o t t szó'. — fn. 2 . ' n y a v a l y a t ö r é s ' ( t r . k á r o m k o d á s b a n ) . Törjön ki- a happáré ! Jöj-jo rád a happáré l hapták ~ isz. 1. v i g y á z z !' ( k a t o n a i v e z é n y s z ó ) fn. 2. ' v i g v á z z állás, k a t o n á s á l l á s ' . Haplágba áll. ( V ö . n é m . habi arld !) hara ~ fn. ' d u r v a p o k r ó c ' . Sz. Ojan éles ez a : szösz, mint a hara. harag ~ (-ot, -ja) fn. 1. ' z o r n ' . 2 . ' h a r a g o s v i s z o n y ' . Haragba vg vélle. Nem- szoktam é haragot lárta.-ni. Sz. Amit adot jémkedvibe, ve-gye vissza harayjá:ba ( = nem törődöm a h a r a g j á v a l , hiszen e d d i g s e m v o l t h o z z á m s e m m i j ó v a l ) . K m . A ha-rag árt- a szépség:nek ( l e g i n k á b b b o s s z a n t á s v é g e t t m o n d j á k a h a r a g o s k o d ó e m b e r n e k ) . Nagyvizegbe nalghalak, nagy- baráccság naty- harag ( = t ú l s á g o s n a g y b a r á t ­ s á g n a k n a g y h a r a g a vége). ( R i c s e ) . haragít 1. m e g h a r a g í t . haragos ~ m n . 1. 'böse, z o r n i g ' . Q- haragoson nézet réim ! ( = o l y a n h.) fn. 2 . 'ellenség'. Sok- haragossá van a faluiba. h a r a g s z i k harakszik (-om v. -ok, -öl; -uttam, -udott; -udnék; -udna ; -uggyak, -ugggon) t n . i. ' z ü r n e n ' . Sz. Haharakszik, huz-za le a esi:smá:ját, hán-nga széjjel a kapca ját ( = s e n k i se t ö r ő d i k a h a r a g j á v a l ) . Ha- harakszik;, te-gyé rulla v . haharakszik, máj- megbéküli: ( = nem törődünk a haragjával). K m . Aki harakszik, a- béküli: ( = h a h a r a g s z i k v a l a k i , m a j d m e g b é k ü l ) . A kutya is harakszik az örájér ( = a z é r z é k e n y s é r t é s m i n d e n k i t kihoz a s o d r á b ó l ) . Xr. Harakszom rád: egy t á r s a s j á t é k n e v e a b e n n e előforduló p á r b e s z é d r ő l . ( H a r a g -

362

s z o m r á d ! — M i é r t ? — M e r t pisze az o r r o d . — N e k e m az ú g y t e t s z i k . ) L. m e g h a r a g s z i k . haragtartó haraktártóu m n . ' s o k ideig h a r a g v ó , n e h e z e n békülő'. ha rák ~ (-ot, -ja) fn. ' f e l k r á k o g o t t v . f e l k ö h ö g ö t t k ö p e t , t u r h a ' . Odaköpött egy naty harákot. harákol haráköl (-ólok, -ösz) t n . i. ' m é l y e n fekvő n y á l k á t leiköhög, hákog, krákog'. Vö. hártyog, kártyog. harang harayg (-ol, -ja) fn. 1. ' g l o c k e ' . R é s z e i : kávája ( = k ö p ö n y e g e ) ; ütődje v . nyelve; koronája ( = sisakja a t e n g e l y f ö l ö t t ) ; teygeje; kötele; haraygláb. 2. ' k o l o m p az á l l a t o k n y a k á b a n ' 3. ' h a r a n g o z á s ' E-hatták a haray.got (csak e b b e n az e g y h a s z n á l a t b a n ) . Sz. össze jele húzzák a haray:gol ( = e g y s z e r r e h a r a n g o z n a k az összes h a r a n g o k k a l ) . Fére-verik a haraygot ( = a féloldalán h a r a n g o z n a k , pl. t ű z e s e t é n ) . Máj- megaggya a naty ha:rayg, a ki-csi meg rá-huzza : ( = ö r ö k k é e l v á r h a t s z , m í g m e g k a p o d a kölcsön a d o t t p é n ­ z e d e t ) . — Fé-vérte a csákvári haray.got (jóelőre elhíresztelte a d o l g o t ) . Nr. H a l l i k a m i k o l a i h a r a n g , eső lesz ( E g r i ) . A h a r a n g k o n g á s á t u t á n z ó s z a v a k : A n a g y h a r a n g közelről ezt k o n g j a : bóuvóuvóuvóu-bóuvóuvóuvóu ; t á v o l r ó l e z t : gái]-gáy, gángáy. A kis h a r a n g így s z ó l : ciygiliygi-eiygiliygi. Az egri h a r a n ­ g o k e z t k o n g j á k : „Bü-zakenyér, sóudörhus ! Bü-zakenyér sóudörhus / " — A ricsei h a r a n g e z t k o n g j a : „Gál Tóuni— Gál Jóuzsi." A s á r k ö z ú j l a k i g ö r ö g keleti t e m p l o m n a g y ­ h a r a n g j a i e z t m o n d j á k : „Bü-zakenyér, málékenyér." A kis h a r a n g p e d i g e z t feleli r á : „Akármijén, csak- legyen ! A-karmijen, csak- legyen .'" A d a r a i h a r a n g így p a n a s z k o d i k : „Da-rán nincs- kenyér! Da-rán nincs- kenyér / " Az ó v á r i h a r a n g e l l e n b e n a z z a l dicsekszik, a m i v e l az egri. A h a r a n g t a l á l ó s ­ m e s é j e : „Dombonn ülői) Demeternek kinn a löijdörgőüje." Vö. ladang, csatrang, pergő. harangláb haraygláb fn. 'a h a r a n g ( f e d e t t ) á l l v á n y a ' . harangos haraygos (-ok) fn. ' f ő k o l o m p o s , v e z e t ő ember*. harangozik (-ok, -öl) t n . i. T á u t e n ' . Sz. Ab-ba a templomba jár:, amégbe ü-veggé haraygoznak: ( = a korcsmába jár). Hallom, hoty haraygoz:nag, de nem- tudom, hoty hun- ( = s e j ­ t e m , rémlik előttem, de n e m t u d o m bizonyosan). Ha-raygoznak a pap kutyájá.nak ( = kinn csüng a gatyamadzagod). Nr. V a s á r n a p és ü n n e p n a p o n h á r m a s h a r a n g s z ó h í v o g a t a t e m p l o m b a . Mikor halott van a faluban, napjában három­ s z o r : a reggeli és esti i s t e n i t i s z t e l e t u t á n m e g d é l b e n h a r a n g ­ s z ó v a l g y á s z o l j á k s t e m e t é s k o r h a r a n g s z ó v a l k í s é r i k egész a temetőig. — Mondóka a harangozásról: „Haraygoznak, halat fognak, Két kráicárér hatot adnak. L . e l h a r a n g o z , k i ­ harangoz. h a r a n g o z ó haraygozóu (-1) fn. ' g l ö c k n e r ' . Sz. Az ö-rába

363

hörgya a harangozol} pé:zit ( = n e m s o k á r a k i k ö h ö g i a t ü d e j é t , nem húzza sokáig). harangszó harai]kszóu fn. ' g l o c k e n k l a n g ' . Nr. H a r a n g ­ szóval á l m o d n i h í r h a l l á s . Haj-ja a harank:szóut (mondják az udvaron vagy kertben tenyésző növényekre, m e r t szebben s k o r á b b a n fejlődnek, m i n t a m e z e i e k ) . harangütő haraggiitöi) fn. ' a h a r a n g n y e l v e ' . harangvirág harangvirág fn. c a m p a n u l a persicifolia L . ' harap — (-ok, -öl) t s . i. ' b e i s s e n ' . Sz. O-jam pör vg :, hoty ha-rapni lehet: L . bele-, el-, le-, m e g h a r a p . harapás ~ (-1, -a) fn. 1. ' b e i s s e n , b i s s ' . 2. ' h a r a p á s n y i , falat'. Aggg- ety harapás kenyeret. L. k u t y a h a r a p á s . harapdál harabdáll (-om, -od) t s . i. ' i t t - o t t m e g h a r a p ' (pl. a l m á t ) . harapnivaló harapnivalóu fn. ' e n n i v a l ó ' . Aggyalok valami harapnivadóut. harapófogó harapóufogóu fn. ' b e i s s z a n g e ' . Sz. Kii-lönös :, mint a harapóufogóu : ( = b a r á t s á g t a l a n , szeszélyes, b o g a r a s ember). harapós harapom m n . 'bissig, b ö s e ' (pl. k u t y a ) . K. Ha-rapóiis idöij van : ( = h i d e g , csípős). 1. Haraszt ~ h n . ( S i m a , P u s z t a d a r ó c ) . 2. haraszt ~ (-ot, harasztga) fn. ' p u h á r a font fehér v . színes g y a p j ú f o n á l ' . harasztkeszkenő haraszkeszkenőij fn. ' p u h a g y a p j ú f o n á l ­ ból k ö t ö t t n a g y k e n d ő ' (fejre, n y a k b a ) . harasztkesztyfi haraszkesztyü fn. ' p u h a g y a p j ú f o n á l b ó l kötött kesztyű'. harctér harctér fn. ' s c h l a c h t f e l d ' . harcsa harcsa (-át, -ája) fn. ' S i l u r u s G l a n i s L . ' Hargas Horgas hn. (Kőszegremete, Nagyhódos, Gar­ bolc). Vö. m é g horgas. Hargasfa Hárgasfa hn. (Gacsály). Hargaspatakhát Hárgaspatakhát hn. (Pusztadaróc). hargászik 1. h o r g á s z i k . hargos 1. h o r g o s . harieska ~ (-át, -ája) fn. ' h e i d e k o r n ' . haris harizs (harist, harizzsa) fn. ' c r e x p r a t e n s i s B e c h s t ' . Arokpártö szöuli a harizs ( N d . ) . harisnya n., 1. strimfli. '"J** hárít hárit (-ok, -öl) t s . i. 'félre s e p e r , ú t b ó l e l t o l ' . Harist fére a fülen:csét, oszt akkor i-hadz belőükle. harkály hurkái (-t, -a) fn. ' p i c u s m a i o r L . ' harmad hármad szn. (r.) ' h a r m a d i k ' . Hármad v. hármgn napra. Hármad részi. V ö . h a r m a d i k . harmadában harmadába hsz. ' h a r m a d r é s z é r t ' . A sze-gén nép mekkapáll eggy-e kis mádéi hármadá:ba.

364

hármat fű m n . ' h a r m a d é v e s , l i a r m a d i k é v é b e n l e v ő ' (csikó, b o r j ú ) . harmadik harmadik s z n . ' d r i t t e ' . Sz. Kei- fé: mán, az - óul a a kán - du s a hár - madi k faluba jár: ( = k é s ő v a n , r é g feljött a n a p ) . harmadikszor hármadikször hsz. 'harmadszor, drittens.' harmadnap hármgnnap hsz. ' h a r m a d i k napon'. Har­ madik keröij is jó hármgn.nap. harmadnapig hármadnapig, hármgnnapig hsz. ' h á r o m n a p i g , h á r o m n a p o n á t ' . Ot- vannak hármgnnapig. h a r m a d n a p o s hármgnnapos m n . ' h á r o m n a p i idős, m o s t h a r m a d i k n a p o s ' . Má szá-raz a kc:iujér, pedig mék csak hár­ mgnnapos : harmadnapos hideg hármgnnapos hideg fn. ' d r e i t á g i g e s fieber'. Xr. H a r m a d n a p o s h i d e g ellen o r v o s s á g : Az e m b e r v á g j a le kilenc k ö r m é t , n é h á n y h a j a s z á l á t . Vágjon el e g y fehér h a g y m á t k e r e s z t b e n . T e g y e k ö z é a k ö r m ö t és a h a j a t . K ö s s e a z e g é s z e t e g y r o n g y b a . F u s s o n le vele a k e r t egyik szélén s a r o n g y o t a k a s s z a e g y p a r l a g r ó z s a f á r a e z t m o n d v á n : „Róu-zsafa, róu-zsafa ! Éi]-gem h'ifnak az ordógök a la-kadalomba. De én nem- megyek :, hanem a hi-degemel küdöm hejjektem." M i k o r e z t e l m o n d t a , a k e r t m á s i k szélén fusson vissza s a hideg elhagyja. harmados harmados m n . ' f ö l d b é r k é n t f i z e t e t t h a r m a d ­ rész t e r m é s ' . Harmados málé, harmados kender. harmadrendű búza harmadrendű buza fn. 'cséplőgéptől kirostált hibásszemű, szemetes búza'. harmadszor n., 1. h a r m a d i k s z o r .
I I Ü I - I I I U I I Í Í Í

harmannap 1 . h a r m a d n a p .
hármas ~ m n . 1. ' d r e i f a c h ' . — fn. 2 . ' h á r m a t j e l e n t ő s z á m ' . .Ve- türuld le a hár:mast. 3 . ' a k o c k a j á t é k egyik figurája' (1. k o c k á z á s ) . h á r m a s á v a l hármassávál hsz. ' h á r m a n k i n t ' . hármasdi hármazsdi fn. ' h á r m a s f o g a t ' . Nem- bírja a lú kettőűzsdibe az ekét abba a kemé jóiukbe, hár-mazsdiba fogjatok : (Csak h a t á r o z ó a l a k b a n h a l l o t t a m . ) Hármashatárdomh ~ h n . ( R i c s e ) . harmat húrmid (-ot, -tya) fn. ' t a u ' . Leesett a hármat. Sz. Gyerpge, mjnt a hármat (kül. gyermekről, de ritkán tárgyak­ ról is). — Km. Lám-pavilágnál szé-pet, harmata jóu- füvet nem- ke néz:ni ( t . i., m e r t s z e b b n e k l á t s z i k a v a l ó n á l ) . Xr. N é m e l y e k a h a r m a t o t m e g s z e d i k , m e r t g y ó g y í t ó és szépítő h a t á s ú n a k t a r t j á k . A megszedése ú g y történik, hogy tiszta k e n d ő t h ú z g á l n a k a h a r m a t o s fűben s m i k o r t e l e i t t a m a g á t h a r m a t t a l , egy tiszta edénybe facsarják. — Aki Szent György n a p éjjelén m e z t e l e n ü l h a r m a t o t szed a zöld b ú z á r ó l , a b ú z a g a z d á j á n a k a t e h e n é t ő l elveszi a t e j e t .

305

l i á n n a l o s harmatos m n . ' b e t a u t , voll t a n ' . harmat száradtára harmat szárattára hsz. ' 8 — 9 órára, mikorra a h a r m a t felszárad' (értsd n y á r o n ) . harminc harminc, (öregek:) hármic (-at) s z á m n . ' d r e i s s i g ' . harmincad harmincad fn. Sz. Ak-kö leszel te kutyák hármincag-.gyánn ( = szorult helyzetben, n y o m o ­ rult állapotban). Harminc-öl Hárminc-ol h n . (Egri). harmincszor hármincör hsz. 'dreissigmal'. harmonika hermónnika (-át, -ája) fn. ' h a r m o n i k a ' (kézi). hármóuikás hermóunikás (-t) fn. ' k é z i h a r m o n i k á n j á t ­ szó z e n é s z ' . harmonikázik hermóunikázik (-ok, -öl) t n . i. 'kézi harmonikán játszik', harag 1. h o r o g . három ~w (hármat, hármgnn, hármát) s z á m n . ' d r e i \ Sz. Három az Isten igassá:ga ( = l e g y e n k e r e k e n h á r o m , m e r t a h á r o m szent s z á m ) . K m . A báj- meg- nem ál háro:mig. ( B a b o ­ n á s színezetű k ö z m o n d á s . A k k o r s z o k t á k m o n d a n i , m i k o r v a l a m e l y b a l e s e t e t , k á r t rövid időn belül m á s k ö v e t . ) Három dolog a legnehezebb ; vár-ni, nem- jönni; men-ni, nemhaladni; le-jekiidni, nem- aludni. három embernek való szilkc három embernek valóu szilke fn. ' a k k o r a szilke, m e l y b e h á r o m s z e m é l y e s adag étel j á r ' . Három-ér ~ h n . ( C s e n g e r b a g o s ) . háromfertály háröfértái s z á m n . ' h á r o m n e g y e d ' . Sz. Háröjérlái, nincs- egg röijf (--= félbolond, n e m é p e s z ű ) . lláromhohí Iláromhóud hn. (Fehérgyarmat). háromlábú háromlábú m n . 'dreifüssig' ( p l . s z é k ) . háromrét háromrét hsz. ' h á r o m r é t e s e n , háromba h a j t v a , h á r m a s á n t ű r v e ' . Ha- kétrét né jér, be-lclér három:rét. háromszor háromszőr h s z . ' d r e i m a l ' . háromszor-aunyi ~ m n . ' d r e i m a l so v i e l ' . három-ujjnyi három-unnyi m n . ' o l y a n v a s t a g v . széles, mint három kézujj'. hárpia hárpija (-át) fn. ' z s é m b e s , v e s z e k e d ő s s z e m é l y (kid. a s s z o n y ) ' . Ve- hárpija ! hárs ~ (-at, -a) fn. ' f a h á n c s ' . Hár-sál kötöszté jel a szőijl.-löijl. harsány ~ fn. ' g y é k é n y b ő l f o n t á g y ' , hársas ~ h n . ( S á r k ö z ) . hársfa ~ fn. ' l i n d e n b a u m ' . G y a k o r i b b n e v e : szádokja. hársfavirág ~ fn. ' l i n d e n b l ü t e ' . Nr. T h e á j a k ö h ö g é s , h u r u t ellen n é p s z e r ű o r v o s s á g . hártya ~ (-ál, -ája) fn. ' h á u t c h e n ' ( p l . t o j á s o n ) .

366

h á r t y á t l a n ~ m n . ' s z á l k á t l a n ' . Háríyátlam paszüi. hártyog (-ok, -sz v . -öl) t n . i. ' k r á k o g , h á k o g ' . V ö . kártyog. h a s — (-t, -a) fn. 1. ' b a u c h ' . a ) ' a n y a m é h ' . Az a-nijám hasába se vóut job dóu:gom. 2 . ' e d é n y ö b l e ' . Csupor, szilke, kancsóu hasa. — Sz. Ugy- fóullakot:, hoty fé-reáll a ha.sa (== n a g y o n j ó l l a k o t t ) . Ugy- jóiülaktam :, hogy bal-hát lehetne ölni a hasa:mgnn ( = c s a k ú g y feszül a h a s a m ) . Fái- a ha:sam. — M e • lek h a st kivan: (felelik r á ) ( = t r á g á r szólás, m e l y e t tréfásan a hasfájásról p a n a s z k o d ó n a k felelnek). Kei- fé : má ! A napa hasadra s ü t ö t t : ( = késón v a n ) . A hasamra esett ( = m e g f e k ü d t e a g y o m r o m a t , h a s ­ f á j á s t o k o z o t t ) . In-káp has- pukkannyom :, minthogy étéi marag-.gyon ( = a telhetetlen, nagybélű embert jellemző i r o n i k u s szólás). A ha-sa az Iste:ne ( = a h a s á n a k él). Bár­ sonyujjas, kö-rog a has ( = cifra n y o m o r ú s á g ) . E • c s a p j a a hasát a zsiros é:tél ( = h a s m e n é s t o k o z ) . Hasam legyen a kopörsóulok! ( = így s z i d j á k t r é f á s a n az a p r ó m a r í i á t ) . Ez- a- has ! E-zér hál meg az i:nas ! (tréfás r i m j á t é k ) . — K m . Kas-tos róukánag dobász a ha:sa ( = a k i dolgozik, az jól­ l a k i k ) . V ö . d o k h e s z . L. e g y h a s i , e l ő h a s ú n a g y h a s ú . h a s á b o s hasápos (-onn) m n . ' n a g y g ö r ö n g y ö k k é , h a s á ­ b o k k á t a p a d t ' ( á z o t t , n e d v e s föld s z á n t á s a l k a l m á v a l ) . Ha-sáposö számlik a : főüd. h a s a d — (hasatt, -na, -gyon) t n . i. 'sich s p a l t e n , zerreiss e n ' . L. b e - , el-, ki-, m e g h a s a d . h a s a d á s ~ (-t, -a) fn. 'riss, s p a l t ' . h a s a d ó - k ö s z v é n y hasadóu-köszvény fn. ' b ő r r e p e d e z é s a mezítlábas ember sarkán'. h a s a j ó 1. h a s a l ó . h a s a l hasal (-alok, -ász) t n . i. ' h a s o n fekszik'. L. le-, ráhasal. h a s a l ó hasajóu (-t, -ja) fn. ' a s z ö v ő s z é k k é t v é g é n levő h e n g e r , m e l y r e elül a k é s z v á s z n a t , h á t u l a f o n a l a t t e k e r i k ' . Elsői) hasajóu, hátülsóu hasajóg. L. az osztooáta r a j z á n . h a s á p o s 1. h a s á b o s . h a s a s ~ m n . 1. ' v e m h e s , fiadzós' ( á l l a t ) . Ha-sas a ko.ca. 2. ' ö b l ö s ' ( e d é n y ) . h a s f á j á s ~ fn. ' b a u c h s c h m e r z ' . h a s f á j ó s hasfájóus m n . ' h a s f á j á s t o k o z ó ' . Kür-ta, vas­ iak hasz-nálláiis, Hos-szu, vé-kö has-fájóy.s (a m u r o k r ó l szóló egészségi s z a b á l y ) . h a s g á l hazsgáll (-ok, -sz) t s . i. ' h a s í t g a t ' . h a s g a t hazsgat (-ok, -öl) t s . i. 1. ' a p r ó b b d a r a b o k r a h a s í t ' . Reg-gelibe hazs-gatott ety kis fát-. — 2 . ' h a s g a t ó fájást o k o z ' . Uty hazsgattya a fájás a feje:met 1 Hazs-gattya a lábom a kösz:vény. L. el-, f e l h a s g a t .

307

h a s g a t ő z i k hazsgatóíjzik (-ott) t n . i. ' n y i l a l d o s i k , ú g y fáj, m i n t h a h a s g a t n á k ' . A-ludni se tultam :, utyhazsgatóuzott a fc:jem. h a s g u z s hazsguzs fn. ' a s z e k é r b é r f á i t a l u l e g y m á s h o z erősítő, h e v e d e r s z e r ű g ú z s ' ( ú j a b b a n v a s b ó l ) . V ö . s z e k é r , rajz. h a s i g á l hasigáll (-ok, -sz) t s . i. ' h a s í t g a t ' . h a s í t hasit (-ok, -öl; hasiccsak) t s . i. ' s p a l t e n ' . L . b e - , el-, fel-, kétfelé-, ki-, le-, m e g h a s í t . h a s í t é k hasiték (-ot, -ja) fn. ' s c h l i t z , riss' ( r u h á n ) . h a s k ó haskóu (-1, -ja) fn. ' h a s a c s k a ' ( g y n y . ) . h a s l ő hasláii (-t, -ja) fn. 1. ' a ló h a s a a l a t t á t k ö t ö t t szíj, m e l y a h á m o t a ló h á t á h o z e r ő s i t i ' . V ö . h á m , r a j z . 2. ' h a s ­ gúzs a szekerén'. h a s m á n t hasmánt h s z . ' h a s o n , h a s o n f e k v e ' . h a s m e n é s hasmenés fn. ' h í g székelés, h a s f o l y á s ' . Nr. A h a s m e n é s egyik o r v o s s á g a a s z e n e s v í z . h a s o g á l hasogáll (-ok, -sz) t s . i. ' h a s í t g a t , h a s o g a t ' . V ö . h a s g a t , hasigál, h a s g á l . h a s o n l í t hasötit (-ok, -öl) t n . i. ' á h n l i c h s e i n ' ( v k i h e z ) . bősz, h á s z e n 1. h á t - h i s z e n . hászijn, h á s z j a 1. h á z - h í j a . h a s z n á l használt (-ok, hasznász) t n . i. 1. 'es n ü t z t , n ü t z l i e h ist'. Mjn-déjéle. orvosságot próubáltam, eggyik se 'használt, lka a szép- szán nem használ, ves-szőijt ne:ki. — t s . i. 2. 'élvez, h a s z n á t v e s z i ' . Az a-póussa birtokát hasznájja : z . Ez o-jan örvassák:, hoty hanem használ, nemis árt: ( = á r t a t l a n szer). Használt ne.ki, mjnt a ci-gá lovának a rakon:ca (ir., t . i. a r a k o n c á v a l v a l ó v e r é s ) . Hasznájjom :, mjnt a ci-gá lovának a rakonxa (tréfás j ó k í v á n s á g tánc után. Adorján). h a s z n á l á s használlóus m n . 'egészséges, j ó h a t á s ú ' . Hosszú, vé-kő has-jájóus, Kür-ta, vas-tok hasz-nállóus (egészségi s z a ­ bály a marokról). h a s z n o s ~ m n . ' n ü t z l i e h ' . K m . Szé-gyen a jw.tázs, de. hasz-nos: ( = a gyávaság tréfás indokolása). h a s z o n ~ (hasznot, haszna) fn. ' n u t z e n , v o r t e i l ' . S z . Használ veszi ( = b e n ü t z e n , g e b r a u c h e n ) . Ahogy dóu-gozik, ugy - veszi h a s z : n á t. Ne-ked névesszükma semmi hasz-nod? Mi haszna? (== h a s z t a l a n , h i á b a n ) . Mihaszna adom annak a kis fiygreszelőü zsidóunak ? Né- várja a : meg esztendejik se : Mihaszna indittyák el a vonatot, ha nem eresztenek rá seykit ? K m . Njncsojay kár, amibe haszon ne. len-.ne (== m i n d e n r o s s z b a n v a n v a l a m i j ó is). haszonélvezet ~ fn. ' n u t z n i e s s u n g ' ( f ö l d b i r t o k é ) , h a s z o n t a l a n ~ m n . 1. ' h a s z n a v e h e t e t l e n , é r t é k t e l e n ' .

368 Mics- csinájjak evvel a haszontalan írásokkal ? 2 . ' s e m m i r e k e l l ő ' (pl. k ö l y ö k ) . V ö . h a s z t a l a n . haszontalankodás haszonlalaijkodás (-t, -a) fn. 'rosszalkodás, pajkosság'. haszontalankodik haszonlalagkodik (-ok, -öl) t n . i. ' r o s s z a l k o d i k , p a j k o s k o d i k ' (pl. a g y e r e k ) . haszontalanság huszonlalgság (-ot, -a) fn. 'csekélység, a p r ó s á g , h i á b a v a l ó s á g ' . Nem- ké mindi- haszontalgságér sir:ni. Én nem- tudom soha, mi lesz vedvmk, ha mjn-dé haszonta­ lgságér ije sok pészl kell ad:ni. Ne- löijzsd az idöijt ojg haszontalgságok: kál. hasztalan ~ hsz. ' I n á b a n ' . Vádig bekitelte vóun ü-köd, de hasz-talan: hal ~- (-ot) szn. ' s e c h s . Sz. Nincs- ki a hátira ( = h i á n y ­ zik e g y k e r e k e , nincs teljes esze). Na- ég k i • vagyok vele a halira (ir. == m e g v a g y o k vele a k a d v a , nagy b a j b a n v a g y o k vele). Ugy- megyein, mint hal- ( = u g y a n c s a k m e g y pl. a d o l o g ; b ü s z k é n , k a t o n á s a n l é p k e d pl. a z e m b e r ) . Így dóugoznak i , mint hat- ( = erősen v . u g y a n c s a k d o l g o z n a k ) . 1. hát ~ (-at, -a) fn. 1. ' r ü c k e n ' . 2 . ' s z á n t ó f ö l d n e k k ö z é p s ő d o m b o s r é s z e ' . Mgn-tam, hogg a hálára szánesátok a jöijidet. Sz. Ak-kö lássam :, mikor a hátam közepii i ( = b á r s o h a s e l á t n á m ) . .VeA'í veti a hátát ( = neki t á m a s z t j a , neki feszíti). Sze-mibe di-cséri i , há-la meggel meg le­ gyalázza: ( = t á v o l l é t é b e n ) . Bi-róg hálán törték: ( - mond­ j á k a d a r a b o s , h a n y a g u l t ö r t b o r s r a , s ó r a ) . Csak nem- hagyom, hoty fát vágjanak a hálaimgnn ( = n e m leszek a v é g l e t e k i g t ü r e l m e s ) . .4 kis ö-rökséginek ely-keltöijre k i men l a há:tánn ( = e l p a z a r o l t a , c l g a z d á l k o d t a ) . Nincs- ije ros- púja több a f ő üt h á : t á nn ( = a v i l á g o n , a föld k e r e k s é g é n ) . Ilálá viszi a batyu:jád, bot- a paripája (== h á t á n h á z a , k e b e l é n k e n y e r e . A d o r j á n ) . Szij-jat hasitok a hátad:bull ! ( f e n y e g e t ő szólás). Az Isié háta mellett ( = n a g y o n messze és félreeső h e l y e n ) . Megél: a jék- hálánn is : ( = é l e t r e v a l ó ) . Nr. A n á t h a e g y i k o r v o s s á g a a z , h o g y a n á t h á s e m b e r m e g ­ csókolja v a l a k i n e k a h á t a k ö z e p é t . E z e s e t b e n a r r a a m á s i k r a megy át a betegnek a náthája. L. bogárhátú, Csűrhát, E r d ő ­ hát, Göbhát, Komorodhat, Kashát, Kocsorhát, Korong­ hát, Krasznahát, Lázhát, Réthát, sároshátú, Szárazhát, Tiszahát. 2. hát ~ , há k s z . 1. ' t e h á t ' . Ki- van az ut ad:va, hács csak menni kell: De az asszon nem- hagyod békit ne:ki, mig rá- nem let:, hogy jóu-, hát meg-mgnygya. Na jóu-, hál e-gyetek: ! Van-é hát valami hasz:na? Jár- az ember a sár-ba, hü, hát ki-ázik a lyuk:szem. Gye-re: hál! Jösz- hál- ? 2 . ' a k k o r ' . Na-, ha esz kilanállol, hát cm-bér leszel: Mikor é-fárat, hát te-üt a fo-jóu portyára. Ha a kis- fijunak valami ba-ja lesz
t

369

hát megverlek : Az énekkárba mikor fé- fele gyűlünk, hát atárt me:sét. Mék ha né- vette vaun is él sen-ki, hát ve-tet vóum magának vaty két faktyat, oszt élt- vóuna : 3. m e l l é k m o n d a t után következő tőmondat, vagy főmondat szakasz bevezető s z a v a . Még ez- a kasza, akit ideadott édesapám, hát jobbÉn- amennyi nóu-tál tuttam ré-gé, hát sok- vóut: Ami a pápistáknak pi-rozs betűvel van kdével a mappába, hát á-ra rá-szoréttyák az embert, hogy megiinnepej-.je ( T ú r t e r e b e s ) . 4. ' a z előző m o n d a t v . m o n d a t o k t a r t a l m á t m e g e r ő s í t ő feleletek b e v e z e t ő s z a v a ' . Ki- kém má hajtani a jóuszá:got. Hál ki- biz : a, hallod. — Ne, hát é-kopott ez a vas a küszö-bönn ? Hát él- biz: a. — A gu-bát is vigyük? Hát pér-sze ! — Hád- bizon ne-héz a szegény ember sör:ja. 5. ' p e r s z e , természetesen, hogyne' Pis-ta is ot- vóut ? Hát! — Hát i-hatnék a te-hen ? Hát! Mám meg-ihutt egy vidé.rél. — A csi-kóut is kihajtottad? Ki- hát- 1 — 6. ' t o v á b b f o l y t a t o t t k é r d é s b e v e z e t ő s z a v a ' . Nagy-apát hogy- van? Jóul-, hála Isteninek. Hát- nagyanyád e-géssé-ges? Hát' a lű e-lég nagy- vóut? — 7 . ' m e g l e p e t é s t , c s o d á l k o ­ z á s t j e l e n t ő szó' a) (közlő m o n d a t o k b a n ) . O-damegyek:, hát- látom, hogy vér- bugyog a mejjiibüll. Meg-nészték, hát él-. Tanáll ety korcsmát, oz bemegyen. Hát- ot- mulot ecs eso-móu kupec. Benyitok:, hát- az asszony ot- fekszik a hász- kózepinn : é-nyülva : Amint ott ül-, hát- a le-vegőübe valami beszé­ det halk — b) ( k é r d é s e k b e n ) . Hát hagyod magad ? Na-, hát fé-mosta mán g mosatlant ? Hát nem- jössz- ? Mosveszem az ölömbe eszt a pu.ját, hát má nem- ide hu-gyolt ? 3 . ' n o , nos, Hál hal-lom, hoty szép- ety tempóid tettek a cséplés:nél. Hát- csak jóid' tuggyátok az embert kunéroz:ni. 9. ' u g y a n b i z o n y , v á j j o n ' . No-, hát mit- akarsz? Hát- ezek vájom mii- akárná:nak? Hát- e ki- az annya picsája? L. hogyhát, nohát. h a t a l m a s hatalmas m n . ' m á c h t i g ' . K m . Aki e-röijssebb, az- a hatálma:sabb ( = az ököljog s o k s z o r g y ő z az i g a z s á g fölött). h a t a l o m ~ (-álmát, -álma) fn. ' m a c h t ' . h á t a pecsenyéje ~ fn. Sz. Leesett a háta pecsenyéje (farzsábája v a n ) . h a t á r ~ (-t,-ja\. -a) fn. 1. ' t e r m i n u s , g r c n z e ' . 2. ' a h a t á r ­ v o n a l a k t ó l k ö r ü l z á r t t e r ü l e t e egy f a l u n a k , v á r o s n a k * . A ha-tárö sincs annál külömb: zab. Hét- falu határja se terem annyi gabo:nát. Három határt vért el a : jég. h a t á r k ő határkű fn. ' g r e n z s t e i n ' . H a t á r l a p o s Halárlaposs hn. (Rozsály, Szárazberek). határos ~ mn. 'angrcnzend, nachbar'. h a t á r o z ~ (-ok, -öl) t n . i. ' s z á m í t , f o n t o s , t e s z v m i t , d ö n t , n y o m a l a t b a n ' . Hogy e ki-csit meg- vam pér-zsél-ve ? Nem- határoz: a semmit: A bu-za határosz so:kat. A - nekem
Csíiry liálinl : S/iinioshúti szótár I.

2\

370

nem- határosz:, hogy ü mit : mond. L. m e g h a t á r o z . V ö . végez. Határszeg ~ h n . ( K i s h ó d o s ) . hatás (-t, -a) ( r i t k a ) fn. ' w i r k u n g ' . E mek-teszia ha-.lást ( o r v o s s á g r ó l ) , hátas- vö. háti-. Hátaslag ~ h n . ( V á m o s o r o s z i ) . hátasló hátaslú fn. ' l o v a g l á s r a h a s z n á l t l ó ' . G y a k o r i b b : hátiló, 1. o t t . Hat-fa ~ h n . ( Z a j t a ) . hátgerezd hádgerizd ( S z á r a z b e r e k ) fn. ' r ü c k g r a t ' . Meg­ érzi a hádgerizdenn a föra:dást. hátha ~ h s z . ' d e n n v i e l l e i c h t ' . Nem- kén azokat a szer­ számokat elad:ni, hál-ha valamék fifu rávállana az apja mestérségire. Próubáld mek :, hát-ha használt. hathatós hathatóus (-onn) m n . ' k r á f t i g , e n e r g i s c h ' (szer, beszéd). hát-hiszen hászen, hász hsz. ' h i s z e n , d o c h , j a ' . Há-szen amit az etg-ház ránk szab, mik- is csak mekjizetlgük: aszt. Mi- csináltam- ? Hász van- nekem dóir.gom ne-kem is : HadIám : má, hász nem- eszem : meg. Hathold Halhóud h n . ( M é h t e l e k ) . háti-tliiff ~ fn. ' h á t b a ü t é s ököllel'. hátikas ~ fn. ' h á t o n h o r d o z h a t ó k a s , m e l y b e pl. a kofák a portékáikat hordják'. hátikosár ~ fn. = h á t i k a s . háti-ló háti-lú fn. ' l o v a g l á s r a h a s z n á l t ló, h á t a s - l ó . háti-tereh háti-tere fn. ' h á t o n v i t t k ö t e g ' (pl. fa). hatodikszor hatodikször hsz. ' s e c h s t e n s ' . hatos ~ fn. 1. ' s e c h s e r ' . 2 . ' s z á r a z m a l o m b a n a k ő t e n g e ­ lyét, s z ó r ó m a l o m b a n a vitorlát forgató fogaskerék szerkezet'. Hatossá ( c s a k s z e m é l y r a g o s a l a k b a n ) . II. Hatos hn. ( l ' a t ó háza). Vö. szórómalom. hátra ~ hsz. 1. ' z u r ü c k , r ü c k w á r t s ' . 2 . 'félre, az á r n y é k ­ s z é k r e , b a j á t v é g e z n i ' . Tanitóu úr, tessék halra ereszte:ni. Naty- Feri hát-ra ment : hátrább hátrébb hsz. ' m e h r z u r ü c k , w e i t e r h i n t e n ' . hátrafelé hátrafele h s z . ' r ü c k w á r t s ' . hátrál hátráll (-om, -od ; hátrált, -álla) t s . i. ' g á t o l , késlel­ t e t , h á t r á l t a t ' . E- csak min-dék hát-réijja az embert a démgá:ba. L . m e g h á t r á l . hátramaradás ~ fn. ' k á r , v e s z t e s é g , r ö v i d s é g , h á t r á n y ' . Későücské jöttem :, de azér né- vóut semmi hát-ramaradéis : hátramenés hátramenés fn. Sz. Rosszabb a hál-ramenésnél: ( = kellemetlen dolog). hátramozdító hálramozditóu fn. ' r e s t , ü g y e t l e n cseléd v. m u n k á s ' .

371 hátrébb 1. h á t r á b b . hatrétcscn hatrélesenn hsz. ' h a t s z o r o s a n , h a t b a t ű r v e ' , halszál-bajusz halszál-bajucc fn. ' r i t k á s , k e v é s s z á l b ó l álló b a j u s z ' . halszál-guba ~ fn. ' k o p o t t , v é k o n y r a n y ű t t g u b a ' , hálszíj hálszijj fn. 'a h á m k é t o l d a l á t a ló h á t á n k e r e s z t ü l ö s s z e k ö t ő s z í j ' . V ö . hám, rajz. hatszor haccör hsz. ' s e c h s m a l ' . hattyú hattyú (-t, -ja) fn. ' s c h w a n ' . II. Hattyú k u t y a n é v (fehérszínüeké). hátul hátúit hsz. 1. ' h i n t e n ' . — fn. 2. hátulja hátujja (hátujjom, -od) a) ' h á t s ó része, v é g e ' . A kert hátujja. A hász hátujja. b) ' f a r a ' . A múltkor ugy összedöjolte a löb:bi, hogy még most- is húzza a háluj:jál. Sz. Se- eleje, se- hátujja ( = for­ m á t l a n , idointalan, felismerhetetlen, pl. t á r g y ; értelmetlen, o s t o b a , pl. b e s z é d ) . hálulrunncn hátürunnen hsz. ' v o n h i n t e n ' . hátulsó luílCdsóu (ff. lekhátidsóu) mn. 'das hintere'. Iiálulsö-ház ludülsáu-ház fn. ' a z u d v a r felőli, h á t u l s ó s z o b a , a család r e n d e s t a r t ó z k o d á s i h e l y e ' . V ö . első-ház. L. ház. hatvan ~ (-1, -onn) s z á m n . ' s e c h z i g ' . Hatvani ~ h n . ( G a c s á l y ) . 1. havas ~ m n . ' h ó b o r t o s , b o l o n d o s ' . 2. havas ~ (-onn) m n . ' b e h a v a z o t t , h ó t ó l l e p e t t ' , havaz ~ (-ok, -ől) ts i. ' h ó g o l y ó v a l d o b á l ' . L . m e g h a v a z , havazás ~ (-1, -a) fn. ' h ó g o l y ó v a l d o b á l á s ' . havazik n. ( h e l y e t t e : esik a hó). havazódás haoazóuáás (-1, -a) fn. ' h ó g o l y ó z á s ' . havazódik havazöudik (-ok, -öl) t n . i. ' h ó g o l y ó v a l d o b á ­ lózik'. havihaj havibái fn. ' m e n s t r u a t i o n ' . V ö . h a v i - t i s z t u l á s . havi-tisztulás havi-tisztullás fn. 'menstruation'. Nr. A m e l y fára h a v i t i s z t u l á s s a l m á s z i k föl e g y l e á n y , az a fa kiszárad. havi-vak ~ m n . ' i d ő s z a k i s z e m g y u l a d á s b a n s z e n v e d ő ' < >' ház ~ (-al, -a) fn. 1. ' h a u s ' . 2 . ' l a k á s ' . E-jön dél-, mire kitakarittya a há:zat. An-nyi érkezésem sincs :, hogy a há-zat összeszeggyem : '.]. ' s z o b a ' . Vigyük a másik házba : 4 . ' e g y s z o b á r a v a l ó , e g y s z o b á t b e t ö l t ő ' . Ety ház bulör. 5 . ' h á z t a r t á s ' . Vettem a hász sziikségire, ami keklett. Naty házat visznek. € . 'a h á z h o z t a r t o z ó g a z d a s á g ' . Ára legaláb ne- köüccsüyk :, ami a hászlúl kiledik. Sz. Szeg-gye össze kend a motyöir.ját, osz pakojjon in:nen to-vább ety ház:zál ( = menjen t o v á b b isten hírével). Sok- hásztull él, ke-véstul böiüdogull ( m o n d j á k a h á z a k h o z b e j á r ó , m á s o k k e n y e r é n élő s z e g é n y
24*

372

a s s z o n y r ó l ) . Igyunk, uty-sincs há:zut]k ; ha lesz-, meg-ggúttyuk: ( t r é f á s szólás i v á s k ö z b e n k o c c i n t á s k o r ) . Mailefor­ dult a ház-, o-jan kegyetlen daliás tesznek: ( = m a j d n e m feldől, m a j d n e m l e o m l i k ) . Fc-fördittyák a házat ezek az istentelenek, mig oda le-.szek ( = fölforgatják a h á z b a n a r e n d e t ) . K m . Nem- tuggya az ember, mire lép ki a ház-.bull (== a v é l e t l e n b a j k ö n n y e n u t ó i é r i az e m b e r t ) . A jói}- fedél tártya a há:zat ( = a jól f ö d ö t t h á z t o v á b b t a r t ) . Ház- nem­ templom :, ember nem- gnygyál ( = h á z a s o k k ö z t megesik a s z ó v á l t á s ) . A- kijábál legjob-.bann, akinek a há-za ég: ( m o n d ­ j á k arról, aki legjobban t ü n t e t fölháborodásával, hogy a g y a n ú t m a g á r ó l e l h á r í t s a ) . Nem- öröm asz, ha a szomszét háza : ég (— m a n e k e m , h o l n a p n e k e d ) . Sok- ház ég be: lő ül, nem- láccik ki:vüll ( = sok c s a l á d b a n k í v ü l r ő l n e m is s e j t e t t belső e l l e n t é t e k , g y ű l ö l k ö d é s e k v a n n a k ) . Ahá ház-, an-nyi a szo.kás ( = k i n e k - k i n e k m á s a felfogása, ízlése s t b . ) — Nr. A ház vályogból, a m ó d o s a b b a k é téglából, a legszegényeb­ beké paticsból készült szalma-, zsúp- vagy nádfedelű épít­ m é n y . U j a b b a n m á r m i n d g y a k o r i b b a k a zsindelyfedelek. A h á z a k a t az u d v a r h o s s z á b a n é p í t i k véggel az u t c á r a . A b e ­ j á r a t a z u d v a r felől v a n . I n n e n először is a h á z k ö z é p p o n t ­ j á b a n levő p i t v a r b a l é p ü n k . I t t v a n a s ü t ő k e m e n c e s n y á r o n a k o n y h a . I n n e n j o b b r a és b a l r a e g y - e g y s z o b á b a j u t h a t u n k . A z u t c a felől eső s z o b a az első-ház ( S z a m o s s z e g e n , a T i s z a ­ h á t o n : felsőház), v a g y i s a t i s z t a s z o b a . I t t hál a v e n d é g , i t t v a n n a k az e l a d ó l á n y h o l m i j a i . I t t á l l a n a k a sifon-ban az ü n n e p l ő r u h á k . A p i t v a r o n t ú l az u d v a r felőli m á s i k s z o b a a hálulső-ház ( S z a m o s s z e g e n , a T i s z a h á t o n : alsó-ház). I t t él a c s a l á d . T é l e n i t t folyik a főzés is. N é h a v a l a m e l y i k n a g y o b b s z o b á b ó l közfallal m é g e g y k i s o l d a l s z o b á t is e l k e r í t e n e k k a m r a f é l é n e k . E z az oldalház. — M i n d e n h á z n á l v a n a f a l b a n ú g y n e v e z e t t fehér csúszó, m e l y n a g y o n szelíd á l l a t , n e m b á n t s e n k i t . E z t n e m s z a b a d m e g ö l n i , m e r t ez a ház áldása. M i n d e n h á z n á l v a n a n é p h i t s z e r i n t tarka menyét is. A z t s e m s z a b a d m e g ö l n i , m e r t az is á l d á s t hoz a h á z r a . L . első-ház, földes-ház, galamb-ház, hátulsó-ház, község-háza, oldalház. 1. h a z a ~ (-át, -ája) fn. ' v a t e r l a n d ' . K m . Gyá-va népnek nincshazá:ja ( = g y á v a nemzet n e m tudja megőrizni a hazáját). 2. h a z a ~ h s z . ' n a c h h a u s e ' . Sz. Ha- tele, ha-za vele ! ( = ' h a t e l e v a n , v i d d h a z a ' . A d o r j á n ) . Be- haza gondoltál l ( m o n d j á k a n n a k , a k i elfingja m a g á t ) . h a z a é r t n . i. ' n a c h h a u s e g e l a n g e n ' . h a z a f i a s hazafifas mn. 'patriotisch'. h a z á i n hazájig hsz. ' b i s n a c h h a u s e ' . h a z a j ö n ~ t n . i. ' n a c h h a u s e k o m m e n ' . h á z a j t ó házaitóu fn. ' h a u s t ü r ' .

373

hazaküld hazaküd t s . i. ' h e i m s c h i c k e n ' . hazamegyen <-w t n . i. ' h e i m g e h e n ' . házas ~ m n . ' n ő s ' . házasélet házasélet fn. ' n ő s á l l a p o t ' . házasember házasember fn. ' n ő s férfi'. házasít házasít (-ok, -öl) 1. e l h á z a s í t . házasodik ~ (-ok v . -om, -öl) t n . i. ' n ő s ü l ' . Sz. Balkézre házasodott ( = v a d h á z a s s á g b a n él v k i v e l ) . K m . Akármije ve legény, házasodik vöülegény; akármije vén asszony, férhez megyém menyasszony ( = v é n l e g é n y is l e h e t v ő l e g é n y , v é n ­ a s s z o n y is m e n y a s s z o n y ) . L. m e g h á z a s o d i k . házasság ~< (-ot, -a) fn. ' e h e , e h e s t a n d ' . K m . A házasság nem- kőücsön kenyér: ( = nem lehet visszaadni). A jóuházasságot hét- tél, hét- nyár választya : meg (— h é t é v a l a t t válik el, h o g y b o l d o g - e a h á z a s s á g ) . Nr. C s a k az a h á z a s s á g boldog, m e l y e t a t e m p l o m b a n k ö t n e k . hazaviszen ~ t s . i. ' n a c h h a u s e t r a g e n ' .
házbér n., 1. h á z t a k s a .

házfedél hászfedél fn. ' h a u s d a c h ' . házfüst-nézni hászfüst-nézni hsz. 'háztűznézésre, l e á n y ­ nézőbe'. ház-házhíja hász-hászija fn. ' h á z p a d l á s ' . h á z h í j a hászija, hászja (-át, -ája) fn. ' p a d l á s ' . Sz. Félhajiltga ( v k i n e k ) a csizsmáját a hászijára ( = túléli) Mekhóud Buga? — Meg- biz: a, Bugáné meg megént férhez ment: — Csak nem- tán : ! — Ne- fejjen tükle, fé-hajittya a még vaty kettő ü n ek a csizsmáját a h ás z i f á : r a. Ojan nagy ez a csizs:ma, hogy a há-szijárull izs beleugárthatnék: ( = t ú l s á g o s a n b ő ) . Hüvan anyád? — A há-szí fán, k ö r • p a vam b e n : n e (tréfás k i t é r ő v á l a s z , ha n e m a k a r j a m e g m o n d a n i , h o g y hol v a n , a k i t k e r e s ­ n e k ) . Ne- törd ugy ma:gad, mé mahóunap a hászijára kerüli a b ű : r ö d ( = m a h o l n a p m e g h a l s z ) . L. d i s z n ó ó l ­ házhíja, ház-házhíja, kamara-házhíja, ól-házhíja, tyiikólházhíja. házhíja-ajtó hászija-áitóu, hászja-aitóu fn. ' p a d l á s a j t ó * . házhíja-lyuk hászjajuk fn. ' p a d l á s r a v e z e t ő n y í l á s ' . házi ~ m n . 1. ' h á z n á l levő, o t t h o n i ' . 2 . ' h á z n á l k é s z ü l t , n e m b o l t i ' . Házi cérna. K m . U-ti cifra, há-zi rossz ( = a r o s s z h á z i a s s z o n y az u t c á n kicsípi m a g á t , d e o t t h o n r e n d e t l e n , piszkos). házicskó házicskóu (-1, -ja) fn. 'kis h á z , h á z i k ó ' . Apja kis házicskóujába be-köszön ü- is ( N a g y p a l á d ) , háztaksa hásztaksa fn. ' h á z b é r ' . hazudik — (-ok, -öl; hazudnék, hazudna; hazuggyak, hazuggy, hazugggon) t s . i. 'liigcn'. Sz. Ahányat szöuli-, annyit hazudik : ( = m i n d e n s z a v a h a z u g s á g ) . Uty- hazudik :, mintha

374

öl-vasná : ( = h i d e g v é r r e l , c i n i k u s a n h a z u d i k ) . Uty- hazudik :, csakuiy füsdöl az öra a:\att {— s z e m t e l e n ü l h a z u d i k ) . Vóut' ot:, hogy nehazuggyak, szá-zig valóu is : ( = h o g y se s o k a t , se k e v e s e t ne m o n d j a k ) . Igazat nem- luduy mon­ dani, hazudni meg nem- akarunk ( = tréfás felelet a r r a a k é r ­ d é s r e , h o g y m i é r t ül a t á r s a s á g o l y a n s z ó t l a n u l ) . K m . Mes-szirü jötnek szabat hazud:ni ( = sokat járt-kelt ember v. idegen b á t r a n h a z u d h a t i k , m e r t tudja, hogy állításának úgy sem j á r u n k u t á n a ) . L. lehazudik. hazudozás ~ (-1, -a) fn. ' f o l y t o n o s h a z u d á s ' . hazudozik ~ (-ok, -öl) t s . i. ' f o l y t o n h a z u d i k ' . Iiaznji ~ m n . 1. T ü g n e r i s c h ' ( e m b e r ) . 2 . ' n e m igaz, h a z u d o t t , k i t a l á l t ' ( b e s z é d ) . Sz. Hazug, mint a cigány ( = s z é g y e n t e l e n , s z e m t e l e n h a z u g ) . K m . Könnyebb utóullerni a hazug embert, mint a sánta kuAyál ( = m e n d a c e m o p o r t e t esse m e m o r e m ) . hazugság, hazukság (-ot, -a) fn. ' l ü g e ' . K. Mos- jöy ki a hazukság belöijkded ( m o n d j á k , m i k o r a p á l c á v a l a g y e r e k h á t á r a ü t n e k s a k a b á t n a g y o n p o r z i k ) . Sz. Hazukságba hágy ( = 1. ' m e g h a z u d t o l ' , 2 . ' n e m t a n ú s k o d i k v k i n e k igaz á l l í t á s a m e l l e t t ' ) . Nincs- hazukság nc-küll ? ( k é r d i k r a v a s z u l , ha v m e l y á l l í t á s b a n k é t e l k e d n e k . Az ü g y e t l e n e m b e r r e n d e s e n m e g ­ b o t l i k a feleletben : Nincs, tehát hazugság). hazulrunnen hazürunnen hsz. ' h a z u l r ó l ' . haziinnen hazunnen hsz. ' h a z u l r ó l ' . házvég házvég fn. 'a h á z e g y i k fele, egyik oldalon l e v ő s z o b á j a ' . Ely kis ház-végbe lakok: a sikátorba : Van- ety kis ház-végem a iúlsáu vé:genn. he hé isz. 1. 'szólj ! beszélj 1 nos !' Mijjér nem mgntat,

hé- ?— Pista ! — Hé- ! — Vágjál

ety kis : ját. 2 . ' m i t m o n d ­

t á l ? mi a z ? h o g y m o n d t a d ? ' Be-széít édesapám Karikás-sál ? — He- ? — Asz- kérdezem :, hogy be-szélt édesapám Karikás­ sál ? (Az 1. j e l e n t é s b e n a h a n g m e n e t e r e s z k e d ő , a 2. j e l e n t é s ­ b e n p e d i g e m e l k e d ő , m i n t az e l d ö n t e n d ő k é r d é s é ) . 1. hé ~ isz. '2. s z e m é l y r e v o n a t k o z ó b i z a l m a s megszólí­ t á s : h e u s ! h e ! ' Le-tapotod a ren:det, hé- ! Csak háj-kál hánd a kémét, hé-, nem- kél párjá.vál ! Mi- a, hé- ! Fog- mek- csak, hé- ! Áj-jatok mek, hé-, fi-juk! L . m é g : h é k á m , b é k á s . Vö. h e j . 2 . hé 1. h é v e l - l é h v e l .

hebeg ~

(-ek, -sz) t s . i. ' s t o t t e r n ' .

hébe-hóba hébe-hóuba hsz. ' o l y k o r - o l y k o r , n é h a - n é h a ' . hcesepees hecsepeccs (-et) fn. ' a v a d r ó z s a piros b o g y ó j a s a belőle f ő z ö t t l e k v á r ' . V ö . m é g : s e g g v a k a r c s . heesepeeslekvár ~ fn. 'a v a d r ó z s a piros b o g y ó j á b ó l főzött lekvár'. hcduvál heduváll (-ok, -vász) t n . i. T á r m á z , v e s z e k e d i k ' (Szamoskóród).

375hegedű hegedű (-t, -je) fn. 1. ' g e i g e ' . 2. ' h o s s z ú f o n o t t kalács' (tr.). Vö. muzsika. hegedül hegedüli (-ök, -üsz) t s . i. 1. 'geigen, auf d e r geige spielen'. 2. ' ü t , v á g ' ( t r . ) . Sári, ne- knlgáz :, mé szá-jö hegedül­ lek : ! Ojan tizenkettöüt hegedüllök a fenekeidé, hogg nyóuc-van esztendöüs korodba is megemlegeted : ! V ö . m u z s i k á l . L. el­ hegedül. hegedűs n., 1. m u z s i k u s . hegedűszó hegedüszóg fn. ' h e g e d ű h a n g , hegedűjáték'. Sz. Drá-ga, mint a he-gedüszóu : (t. i. a h e g e d ű s z ó p é n z b e k e r ü l , d e csak a d d i g a tiéd, m í g h a l l o d ) . hegy ~ (-et, -i) fn. 1. ' b e r g ' . 2 . ' s p i t z e ' . Ojan kicsi:, mint a tű- heggi : Sz. Hegyé, vőijlgyö lakadalom ( = dínom­ d á n o m , g o n d t a l a n m u l a t o z á s ) . Tűvel heggyel össze ( = fel­ váltva majd a tövével, majd a hegyével e g y m á s mellé. í g y r a k j á k a k e n d e r és l e n k é v é k e t az á t á s b a ) . Nr. K ö z e l l á t s z i k a hegy, eső lesz. F ü s t ö l ( = ködfelhős) a h e g y , eső lesz. L. fülhegy, k é s h e g y n y i , l á b u j j h e g y . hegyalja heggajja fn. 'a h e g y t ö v e , alsó r é s z e ' . II. Hegy­ alja h n . ( A v a s ú j v á r o s , H a l m i ) . hegyei heggél (-elek, -esz) t s . i. 1. 'fölpócol, m a g a s h e l y r e t e s z ' ( m a g á t ) . Pisla má jóu-elöüre oda hegyélte ma.gát a szekér telejire : t n . i. 2 . ' h e t y k é l k e d i k , r á t a r t i a n v i s e l k e d i k ' . Hoty- he-gyélt a tarka keszkenőü:be. hegyes hegyess (-enn) m n . 1. ' g e b i r g i g ' . 2 . ' s p i t z i g ' . 3 . ' h e t y k e , p e c k e s , b ü s z k e ' . A mostani hegyes jányok, Doháfábrikába járnak ( N d . ) . Em- meg itt- ülök naty hegyes:senn, ahejjet, hogg lendítenék vala:mit. Fcl-íillügk a sze-kér tetejire naty hegyes:senn ( = n a g y p e c k e s e n , e g y e n e s t a r t á s s a l ) . II. Hegyes ' t e h é n n é v ' . Sz. Hegyesset köp ( = n a g y í v b e n k ö p , sercent). hegyesía ~ fn. 'a k a z a l f ö d é l n e k k é t v é g é b e t ű z ö t t k a r ó , m e l y h e z az á r v a - p ó z n á t k ö t i k ' . hegyez ~_(-ck, -cl) t s . i. ' h e g y e s í t , h e g y e s s é t e s z ' (pl. c ö v e k e t ) . Sz. E-mehec: Kukulyimba : za-bot hegyezni ( = m e ­ h e t s z a s ó h i v a t a l b a , senki s e m t ö r ő d i k v e l e d ) . L. ki-, m e g ­ hegyez. hehé hehé- isz. 1. 'hej !' 2. ' h o h ó !' V ö . h e j . hehenlés hehenlés (-1, -e) fn. ' s i k l á s , g l i s s a n d o a z é n e k b e n ' , hej hé, héj isz. ' a c h , h e i ' . Hé-, jóu- gaz e ! Héj; jóu- vaty te ! Hé-, be- tuggya ! be- nagyon tuggya ! Vö. hé. 1. héj 1. héj. 2. héj n., 1. h a j . héja héjjá (-át) fn. ' a s t u r p a l u m b a r i u s L.' Sz. Rá-csap, mint a héj-ja a csirkére ( = m o h ó n e l r a g a d , e l k a p v m i t ) . Nr. Késsel n e m s z a b a d a f ő z ő k e m e n c e k a r i k á j á t a l y u k r a h ú z n i , m e r t elviszi a héja a c s i r k é t .

376

h é j a m a d á r héjjamadár fn. ' h é j a ' . hék ~ isz. ' j o b b r a !' ( ö k ö r t e r e l ő szó, r e n d e s e n a c s á r a s z ó v a l e g y ü t t . ) Hék- csá-ra, Ren-des ! Csára ide hék- ! ( N y ú j t v a énekelve ejtik). h é k á m ~ isz. ' 2 . s z e m é l y r e v o n a t k o z ó b i z a l m a s , k e d é l y e s m e g s z ó l í t á s ' . Gyere- csak, hékám ! Nem- ugy lessz : a, hékám ! h é k á s isz. ' 2 . s z e m é l y r e v o n a t k o z ó b i z a l m a s m e g s z ó l í t á s ' . Hogy- vaty, hékás ? Fog- mek csak a zsá-kot, hé-kás ! h e k t i k a heptika (-át, -ája) fn. ' t ü d ő v é s z , s o r v a d á s , t ü d ő b a j ' . Nr. A h e k t i k a n é p i g y ó g y s z e r e i : reszelt t o r m á t kell m é z z e l k e v e r v e n y e l e g e t n i ; frissen fejt t e j e t kell a z o n mele­ g e n i s z o g a t n i ; t e h é n i s t á l l ó g ő z é b e n kell m i n é l t ö b b e t t a r ­ t ó z k o d n i ; s z á d o k f a , g y e r t y á n f a és nyírfa g y ö k e r é t össze kell főzni, a z t i s z o g a t n i s „ k i s a r j a d z i k " t ő l e az e m b e r t ü d e j e . h e k t i k á s heptikás m n . ' t ü d ő v é s z e s ' . hellyel-hellycl hejjél-hejjél hsz. 'hellyel-közzel, e m i t t a m o t t ' . Bi-zö, hej-jél-hejjél még a gaz- is févérte : Ke-rüll abba hejjél-hej:jél még üszközs buza is : h e l y hejj (-et, -e) fn. 1. ' o r t , r a u m , p l a t z ' . Tón hejjenn állott ez a do.hány? Majd- ém még o-da viszem az é:télt hej-jedbe : .' Oda hoszták a zsá:kot hej-jembe : 2 . ' t a r t ó hely, v m i n e k illó h e l y e ' . Nem- az ágyö van annak a nadrágnak a hej:fe. Nincsit semmi hej-jed ! Pakojj innen ! — Njncsannak a pipának az aszta:lö semmi hejje : 3 . 'illő a l k a l o m ' . It nincs- hejje a dallás:nak. Nincs- mos sem-mi hejje az ojan ézetlem beszédekmek. 4 . ' n y o m ' . Ö-jat ütök: rát, hogy ot- marad a hej:je. Mire vis-szamentüy má hült- hejje vóut a zsák:nak. 5. ' v h o l v a l ó s z o l g á l a t ' . Klá-ri a la-vaji hejjire ment szóugák.ni Vam- má hej-jed ? ( = b e s z e g ő d t é l m á r ? ) Sz. Ott a hejjenn. ( 1 . = é p e n o t t , u g y a n o t t , u g y a n a z o n a h e l y e n ) . Kitettem a le-velet, hogy é-viszem a postára, oszt olt • a hej-je hal­ tam : Otta hejjé van: g most- is:, ahová tetted : (2. = ' r ö g t ö n , a z o n n a l , a z o n h e l y t ' . ) Csak eggyet ütöttem a feji.re, oszt otta he j • j e m megdöglött: Vóut- ott ety kut-, oz be-lement fi-ridni, oszt otta he j • j e m belefúlt: Most a hejjenn ( = é p e n m o s t , e b b e n a p i l l a n a t b a n ) . Mosta hej-jé láttam : Mosta hej-jem ment el innen egy : nyúl. — Ugy a hejjenn ( = 1. ' é p p e n ú g y ' . f Én ugya hejje haltam :, ahogy vóut: Ahoty kivitték, ugya hejjé hozom bé a cipőü:ket. Viszem én : eszt igy • a hejjen ki-, ahogy van- ( = 2 . ' a z o n n a l , r ö g t ö n ' ) . Ahogy mektöjt a tyu-kom, ugya hejjenn é-térpeszkedett, osz meg döglött. Mjn-dég monygy a :, ém meg ugy - a hejjenn éfeléjtem : Nem- leli hej:jét ( = n y u g t a l a n , i z g a t o t t , n e m t u d egy h e l y b e n m a r a d n i ) . //• leli hej:jét ( = i t t t a n y á z i k , m i n d ­ e g y r e ide t e l e p s z i k ) . Ez a nya-vajás kutya mjn-dég i t leli hej: j ét a konyhába: Énnye, ez a po-köra valón, macska

377

hát nem- az asztala leli h e j • j ét? Még a hej-jit is mekfüinám : Még a hej-jit is mektürulném : ( = 'a tenyeremen h o r d o z n á m , m e g b e c s ü l n é m ' . A szívesen l á t o t t v e n d é g n e k s z é k e t t ö r ü l n e k s ú g y ü l t e t i k le). Bas-szom a lelke hejje ! ( e n y h e k á r o m k o d á s ) . K m . Hivatta vendégnek ái-tóu mellett a hej-.je ( = n e m b á n n a k vele s z í v e s e n ) . Csedédnek, kutyának kinn- a hej:je ( = a j ó cseléd m i n d i g t a l á l k ü n n d o l g o t , n e m tolakodik a szobába). L. műhely, térhely, tűzhely. helybenhagy héibehágy t s . i. 1. ' h e l y e s e l ' . 2 . ' e l d ö n g e t , e l p á h o l ' ( t r . ) . Esz jógi- héibehatták : helyből héibitll hsz. ' á l l ó h e l y é b ő l ' . Héibitll á-talugrik szász- tű hosszát. helyében hejjébe m n . ' a n s t a t t , s t a t t ' . K m . Jóutét hejjébe jóut vári ( = j ó t j ó v a l v i s z o n o z n a k ) . helyes hejjes m n . Sz. Hejjes a bőü-gés, ji-jatal a már:ha ( g ú n y o s helyeslés). L . h i m l ő h e l y e s . helyett hejjett (-em, -ed, -e : -űnk, -etek, -ek) nu. ' a n s t a t t , statt'. helyheztet héihesztet (-ek, -él) t s . i. ' s t e l l e n , s e t z e n ' . L . elhelyheztet. helypénz héipez fn. ' r a k t á r p é n z ; o l y a n d í j , m e l y e t p l . csomagörzésért a vasúti r a k t á r n a k fizetnek'. helyre héjre, hére h s z . ' a u f seinen p l a t z ' . a) Here ne-l ( e szókkal terelik a z ö k r ö t , t e h e n e t a z ó l b a ) . helyreteszen héireteszen t s . i. ' h e l y r e n y o m k o d , h e l y r e ­ k e n , helyre i g a z g a t ' (pl. k i f i c a m o d o t t t e s t r é s z t ) . S z . Héjreteszi a derekát ( t r . = ellátja a b a j á t ) . helyrünnen héirünnen h s z . ' h e l y r ő l ' . Sok héjrünnen. helyrünnet héirünnet hsz. 'helyről'. helység héiség fn. ' h e l y ' . Ez a falu be szép héiség, Benne lakni ggöngörüség (Nd.). helyt kéjt h s z . ' h e l y e n , h e l y b e n ' . Ke-riúl osztán a két: héit. Héjt- vagyunk : ! L. h e l y t - h e l y t , h e l y ü t t . helytelen héitelen m n . 'rossz m a g a v i s e l e t ű , pajkos, illetlen' (pl. g y e r m e k ) . helytelenkedik héitelet]kedik (-ek, -él) t n . i. ' i l l e t l e n k e d i k , pajzánkodik, rosszalkodik'. helytelenség héiteléség (-et, -e) fn. ' i l l e t l e n k e d é s , p a j ­ zánság'. helyt-helyt héit-héit hsz. 'hellyel-közzel, i t t - o t t ' . A főülháta héit-héjt megdűlt e kicsit a bu:za. " helyütt hejjűtt, hejjett h s z . ' h e l y e n ' . Két hejjütt. Na-ggö jóu hejjet járnak: helyzet héizet (-et, -e) fn. ' á l l á s , foglalkozás, h i v a t a l ' . Héizetet is kap. ( L á z á r i ) . hemzseg ~ t n . i. 1. ' n y ü z s ö g ' . 2 . ' z s i b o n g , z s o n g ' . Otváncogot, hemzsegett a sog zsidót) a filem:be.

378

h c m z s e g é s hemzsegés (-t, -e) fn. 1. ' n y ü z s g é s ' . 2. ' z s i b o n ­ zsibaj'. h e n c e g ~ (-ek, -él v . -sz) t n . i. ' h e t v e n k e d i k ' . Hencida ~ t n . , m e s e b e l i h e l y n é v . Sz. Hencidárúl Boncidájik főit a sárga: lé ( m e s é b e n h a s z n á l t szólás = ' h é t o r s z á g r a szóló l a k o m á t c s a p t a k ' ) . h e n e s c r e g hencsereg (-érgek,-reksz; -érgihjk, -rektek, -reg­ nek; -reklem, -érgelt) t n . i. ' h e n t e r e g , f e k t é b e n ide-oda forog'. h e n d e r h u c k a hendérbucka fn. ' b u k f e n c , fejen k e r e s z t ü l b u c k á z á s ' . Hendérbuckát vét. h c n d c r h u c k á z i k hendérbuckázik (-ok, -öl) t n . i. ' b u k ­ fencezik'. hendcrcdik 1. henteredik. h c n d e r g c t 1. m e g h e n t e r g e t . h c n d c r g ő z i k 1. h e n t e r g ő z i k . h e n g e r heygér (-t, -je) fn. ' w a l z e ' . ( r ö g t ö r d e l ő e s z k ö z ) . F a j a i : 1. sima henger ( = s i m a f e l ü l e t ű ) ; 2 . tövisses heygér ( = m e l y n e k felülete erős v a s f o g a k k a l v a n k i v e r v e ) . h e n g e r b u c k a 1. h e n d é r b u c k a . h e n g e r e l hengeréi (-elek, -ész) t s . i. ' w a l z e n ' ( s z á n t ó ­ f ö l d e t ) . L. m e g h e n g e r e l . h e n g e r í t n., 1. h ö m b ö r í t . h e n g s z á l henkszál fn. 'a c s ü r s z a r u f a hegycröl a l á f ü g g ő g e r e n d a , m e l y a c s ű r m e s t e r g e r e n d á j á t felülről t a r t j a ' . h e n t e r e d i k henderedik (-ek, -él) t n . i. ' g ö r d ü l , g u r u l , h e m p e r e d i k ' . Sz. Ugy- a jöiithöz váglak:, hoty ha-tot kende­ redéi : Vö. h ö m b ö r ö d i k . h e n l e r g c t 1. m e g h e n t e r g e t . V ö . h ö m b ö r g e t . h e n t e r g ő z i k hendérgőiizik (-ök, -öl) t n . i. ' h e n t e r e g , f e t r e n g ' . L. b e l e h e n t e r g ő z i k . V ö . h ö m b ö r g ö z i k . h e n t e s ~ (-1) fn. ' f l e i s c h h a u e r ' . hepeiáskodik ~ (-ok, -öl) t n . i. ' b a k a f á n t o s k o d i k , kötekedik'. h c p p c n ~ (-ek, -ész) t n . i. ' t o p p a n , l i b b e n , v á r a t l a n u l o t t t e r e m ' . Be- jóu, hogy ide heppentel ! h e p p c n t 1. k i h e p p e n t . h e p t i k a 1. h e k t i k a . h e r b a t h c a herbaié (-tejet) fn. ' ( g y ó g y ) t h e a ' ( b o d z a v i r á g ­ ból, h á r s f a v i r á g b ó l s t b . ) . h e r c e - h u r c a hérce-hürca fn. ' v e s z ő d é s , b a j l ó d á s ' . h e r c e - h u r c á l hérce-hürcáll t s . i. ' i d e - o d a h u r c o l ' . h e r d á l hérdáll (-ok, -sz) t s . i. ' p a z a r o l , fecsérel, szór, k ö l t ' ( v a g y o n t ) . Mi- közi hozzá ? A ma-gamél hérdállom, ha hérdák.lom. L . e l h e r d á l . h e r e ~ (-ét, -éje) fn. 1. ' d r o h n e ' . 2 . ' h e n y e , d o l o g t a l a n , másokon élősködő ember'. herél heréli (-ek, -sz) t s . i. 1. ' h e r é j é t ő l , n e m z ő k é p e s s é g é gás,

379

tői megfoszt' (emlőst, d e m a d a r a t is). Csikóiit heréli. Kokast heréli. 2. 'leveleit i d ő n k i n t l e t é p i ' ( h o g y n a g y o b b r a n ő j j ö n ) . Zellert herélt. L. k i h e r é l , m e g h e r é l . herélő heréllőij (-t) fn. ' h á z i á l l a t o k herélésével foglal­ kozó e m b e r ' . herélt ~ fn. ' h e r é l t l ó ' . 1. hergel hergel (-elek, -ész) t s . i. ' r a j t a h e n t e r e g v e ö s s z e g y ü r k ö T (pl. á g y a t ) . L. le-, összehergel. 2 . hergel hergel (-elek, -esz) t s . i. ' i n g e r e l , b o s s z a n t ' (pl. k u t y á t ) . hering hering (-el) fn. "hering". Sz. O-já savangóg :, mint

a

hering:

h e r m á n hérnujn fn. (jelentése i s m e r e t l e n ) . Hermán, fodörmán, A nagg öijszi boszorkány stb. (gyermekvers). hermónika. -ázik I. h a r m o n i k a , -ázik. hernyó hlrnyóu (-1, -ja) fn. ' r a u p e ' . berreg hereg (héregelt) t n . i. I. lierr h a n g o t ad* (a k u t y a , m i k o r ingerlik). 2. ' h ö r ö g ' ( e m b e r ) . V ö . r ö g . herseg herseg (-elt) t n . i. 'hers h a n g o t a d ' (pl. az a l m a , m i k o r r á g j á k v. a fogak alá k e r ü l t h o m o k s z e m ) . hersegös hérsegőijs m n . "rágás k ö z b e n hers h a n g o t a d ó ' ( m i n t a fog alá k e r ü l t h o m o k s z e m ) . Kü-vágás utánn őijrték eszt a lisz.let, hér-segöijs lessz a kényeire. herlyeg hertyeg (-ek, -él, v. -ksz) t n . i. ' k r á k o g ' . V ö . hártyog. hervad hervad, hírvad ( T i s z a h á t ) (-ok, -öl) t n . i. welk e n , verwelken*. L. e l h e r v a d , hervaszt 1. e l h e r v a s z t . hess hess ( t b . hésselek) isz. ' s z á r n y a s á l l a t o t k e r g e t ő s z ó ' ( t y ú k o t , libát, legyet s t b . ) . Sz. Hes-, légy, ne- száj rá ! (mondják gúnyosan a kényeskedőre). 1. hét ~ (hetet, hetenn) s z á m n . 1. ' s i e b e n ' . 2 . ' r ó m a i V l l - e s s z á m m a l jelölt k á r t y a l a p " . Mak hét. Sz. Ugymegbántam:, mint amik kutya he-tet fijadzik : (= n a g y o n m e g b á n t a m ) . Yi-ggáz :, mé héd- báj lessz : ! ( = n a g y baj lesz). He-té vannak :, mint a go-noszok : ( m o n d j á k a h é t b ő l álló c s o p o r t r a ) . K m . .4 jóu- házasságid hét- tél, hét- nyár választya : meg ( = h é t é v dönti el, hogy boldog-e a h á z a s s á g ) . Xr. H a k a r á c s o n y i g h é t d a r a b fonalat fon a l e á n y , a f a r s a n g o n férjhez viszik. A hét b a b o n á s szerepéről 1. a megver a l a t t . 2. bét ~ (hetet, heti v. hete) fn. ' w o c h e ' . Sz. Se- heti, se- hava: ( = k e v é s ideje, r ö v i d idő ó t a ) . Mék seheti, sehava, hogy beáklotl. hétbeli hédbéli m n . '1907-beli, a k k o r r u k k o l t be*. Hédbéli örek csont ( = 1907-es öreg k a t o n a ) . ( K a s z á r n y a i kif.) hetedhét hitethet m n . Sz. Heteihét ország ellen ( m e s é b e n h a s z n á l t szólás = ' m e s s z e földre').

380

hetedik ~ (-et, -e) szn. 1. 'siebente'. — fn. 2 . hetedike ' a h ó n a p h e t e d i k n a p j a ' . Sz. A koldus mán a hetedik faluba jár ( = k é s ő n v a n m á r , ideje m á r fölkelni). hetedikszer hetedikszer hsz. 'hetedszer'. hetes ~ (-1) 1. m n . ' e g y h é t i g t a r t ó ; h e t i i d ő s ' . Hetes esői). Kéthetes csirke. — 2 . fn. ' h e t e t j e l e n t ő s z á m j e g y ' . 3. ' r ó m a i V l l - e s s z á m m a l jelölt k á r t y a l a p ' . Piros hetes. hélfő /ie7/íi (-1, -nn) fn. ' m o n t a g ' . Nr. K ö r m ö t v á g n i hétfői n a p o n kell, m e r t ez e s e t b e n elkerüli az e m b e r a fogfájást. heti ~ , héti m n . 1. ' w ö c h e n t l i c h ' . A mult héti esői). 2. ' h e t e n k i n t i ' . Mért nem mégy, mért nem mégy a héti vásárba ? (Gyermekvers.) hétköznap ~ fn. 1. ' w o c h e n t a g ' . — hsz. 2. ' w o c h e n t a g s , a m w o c h e n t a g ' . Ne sirassa hétköznap, csak vasárnap ( N d . ) . hétköznapi ~ m n . ' h é t k ö z n a p j á r a t o s ' (pl. é n e k ) . hétköznapló hétköznaplóu m n . ' h é t k ö z n a p viselt, viselő, d o l g o z ó ' . Hétköznaplóu ruha. V ö . v a s á r n a p l ó . hét számra ~ hsz. ' h e t e k e n á t , h e t e k i g ' . hétszer héccér h s z . ' s i e b e n m a l ' . Sz. Héc-cer a nyavaja l ( k á r o m k o d á s =a h é t s z e r t ö r j e ki a n y a v a j a . ) hétszerte héccérte hsz. ' h é t s z e r a n n y i r a ' . Héc-cérte nyomo­ rékabb : hét szűk esztendő hét sziik esztendői) fn. Sz. O-já fösvém :, mjnt a hét- szük esztendőd : ( = igen f ö s v é n y ) . hetven ~ (-t) s z á m n . 'siebzig'. hetvenedik ~ s z á m n . ' s i e b z i g s t e ' . hetvenhetedik hetvenhetedik szn. 'siebenundsiebzigste'. K. Le pocskon dij aszta : még a het-véhetedik nagyapját is : ( = legyalázta minden rokonságát). hetvenkedik hetvenkedik (-em v . -ek, -él) t n . i. 1. ' h e n c e g , d i c s e k s z i k ' . 2. ' é l e t é n e k h e t v e n e d i k é v é b e n j á r ' . Mán én- is hetvenkedem : ( t r . ) hetyeg ~ (-ek, -ksz) t n . i. ' p i t y e g , p i t y e r e g ' ( h a n g ­ u t á n z ó szó). heveder hevedér (-t, -je) fm. 1. ' g u r t , b a u c h g u r t , s a t t e l g u r t ' . 2. 'az ajtó deszkáit összetartó, keresztben ráerősített d e s z k a p á n t ' . 3 . ' a z a j t ó s a r o k n a k az a j t ó r a s z e g e z e t t p á n t j a ' . L. a j t ó , rajz. hével-léhvel hévél-lévél hsz. ' n a g y s i e t v e , l é l e k s z a k a d v a , n e k i b u z d u l v a ' . Sza-lat naty hévél-lé:vél, hát-ha utáullérné még az ap:ját. Nekifoktak naty hévél-lévél, oszt az-utá fél-behatták. hever hever (-erek, -érsz) t n . i. ' t é t l e n ü l , m u n k a n é l k ü l v a n ' ( e m b e r , j ó s z á g ) , ' h a s z n á l a t l a n u l áll' (pl. föld). heveredik ~ (-ek, -él) 1. l e h e v e r e d i k . heverészik heverészik (-ek, -él) t n . i. ' t é t l e n ü l fekszik'. heverő heverők) m n . ' h a s z n á l a t b a n n e m levő, fölös'. Njncs- ety heverőü kaszá-tok ?

381

h e v e r ő b e n heverőiibe hsz. ' h a s z n á l a t l a n u l , fölöslegben'. Nincs- ety sallóutok heveröü-be ? h e v e r t e t hevertet (-ek, -el) t s . i. ' p i h e n t e t ( j ó s z á g o t ) , m u n k á l a t l a n u l hagy (földet)'. h e v e s v é r ű hevesvérű m n . 1. ' h i d e g e t jól t ű r ő , n e m fázé­ kony'. 2. 'lobbanékony, indulatos'. h e v ü l hevüli (-ök, -sz) t n . i. ' m e l e g e v a n ' . Ti' tán nagyö hevültök ? hézag hizak (-ot, -ja) fn. ' e g y m á s m e l l e t t levő t á r g y a k k ö z ö t t i üreg, k ö z , r é s ' . 1. hí híi (hijok, hiisz, híjunk; híitam, híit: híinék; hijjak, híjjal) t s . i. 1. T u f e n ' . 2 . ' n e n n e n , h e i s s e n ' . 3 . ' a u s spielen' ( k á r t y á t ) . Mos te- hiisz ? Mit- híjtól ? Zőüd- álsöut ? — Sz. Esz nem- hijják semminek: ( = ez n e m ér s e m m i t ) . L . be-, el-, elő-, ki-, le-, m e g h í . 2 . hí 1. híja. hiában Injába hsz. I. ' h a s z t a l a n , ok n é l k ü l ' . Híjába beszész annak, meny-gyen : az a ma-ga bolont feje utánn : Nem- híjába monggyák, hogy aki siked, bolond is : a, mer úgy­ is van : a. 2 . ' m i n d a m e l l e t t , h o g y . . . ' , ' d a c á r a a n n a k , h o g y . . . ' , ' n o h a , á m b á r ' . Hull- u szem- is :, hi-jába : zőüd (t. i. a b ú z a ) . Maga töb- gombái tél:, hi-jába a fa tövénn : áll. Sz. . 1 ; az egyrosz tehene vóut, aszt- is évelte az Is.len. — Háthi-jába:! ( = f á j d a l m a s b e l e n y u g v á s t kifejező felelet). h i á n y o s s á g hijánosság (-ot, -a) fn. ' s z ü k s é g , f o g y a t k o z á s , v m i b e n v a l ó h i á n y ' . Nincsvalami hijánosságod ? Én- is ot vóulam :, hogy ne- legye sem-mi hi-jánosság. h i b a ~ (-át, -ája) fn. 1. ' f e h l e r ' . Sok- hiba van az hkád.ba. 2. ' h i b á z á s , v é t e k ' . Ol- tette meg a hi.bát, niikor a jánt- evetté : 3 . ' f o g y a t k o z á s , h i b á s o d á s , r o m l á s ' . Njncs- ennek a dinnyének sem-mi hibája a vilá:gonn. S z . Mi- a hi:ba Jánosi:ba ? ( t r . = h á t m i a baj ?) Örek hiba ( = s ú l y o s h i b a , n a g y v é t s é g ) . K m . Ki-csi hiba nem- nagy báj : ( = c s e k é l y s é g é r t n e m kell n a g y h ű h ó t csinálni). Nincsen ember hiba né.küll (— a leg­ t ö k é l e t e s e b b e m b e r n e k is v a n v a l a m i g y a r l ó s á g a ) . h i b á d z i k 1. m e g h i b á d z i k . h i b á s ~ m n . 1. ' s c h u l d i g ' . Hogy a tél-ket elatták, abba is a felesége vóijt a hi.bás. 2 . ' r o m l o t t , n e m egészséges'. Vi­ gyázz ár'a korté:re, mé hi-bás a fél óuda:la. h i b á z i k ~ (-ok, -öl; -nék, -nál, -na ; -zak, -z, -zon) t s . i. 1. ' h i b á t k ö v e t el'. Mit- hibázott a kis fiju ? Mán eygedélmet kérek, ha valamit hibásztam. Av-vá hibászlam :, hogy ak-kor oda nem attam öt forin.tér. t n . i. 2 . ' h i á n y z i k ' . A ré-tojának két- foga is hibázik: Mikor megolvastam, hibázod belőülle harminc krajcár. Sz. Vi-gyáz, ne- hibázz ! (— légy g o n d o s ) . Vö. meghibádzik. L. elhibáz. h i b á z t a t hibásztat (-ok, -öl) t s . i. ' h i b á s n a k m o n d , o k o l ' .

382

hihóka hibóuka (-át) fn. ' h í g sár, l a t y a k ' ( S z a m o s s z e g ) . híd hid (-at, higgya) fn. ' b r ü c k e ' . Sz. Ojg sürü ez a vá:szom, mint a hid- ( = k i t ű n ő v á s z o n ) . Tessék adni ety krái:cárt. — Máit-, ha l e l e k a j u •k a s h i d on n (— e l u t a s í t ó v á l a s z , h a a g y e r e k p é n z t k é r ) . h i d a s ~ (-t) fn. ' k o m p , d e r e g l y e ' . hideg ~ (-enn) m n . 1. ' k a i t ' . — fn. 2 . ' k á l t e , frost'. 3 . ' l á z , hideglelés, h i d e g b o r z o n g á s ' . Estére ér-zem : é, hogg engem bör-zogat a hi:deg. Esz-tendejik csag bőrt- ittam :, oszt at-tü hagyott el a hi:deg. Sz. E-kezd jái-gatni, hogy ü-tet na-ggö leli a hi:deg ( = g y ö t r i a láz). Fogja a hideg (Mező­ gecse = leli a h i d e g ) . Mgny-gya a kis: já, hogy a naggapját na-gyö rázza a hi: de g ( = b o r z o g a t j a a láz). — Járja még a h i d e g a vén as-szont? (= t a r t m é g a hideglelése ?) Mikor a hagg-ját hallom, má vé-gikfut a hátamgnn a hi:deg ( = b o r z a d o k , i r t ó z a t fog el). Ki-hánla a hideg a százját ( = láz m i a t t fclömlés v a n az a j k á n ) . Faluvégé van egg naty ház, Engem azér a hideg ráz ( N d . = forró v á g y e m é s z t ) . Hi-deg idői) lágy embér:nek ! ( m o n d j á k t r . , h a n a g y h i d e g v a n ; é r t s d hozzá : d e a k i l e g é n y , az n e m fázik). Hideg, mjnt a jég (pl. v a l a m i t e s t r é s z ) . Rak-jatok annak a fiju.nak jóg- tüzet:, mer ot meg-veszi az Isié hide.-ge ( = m e g f a g y ) . Nr. H a téli i d ő b e n erősen r o h o g a t ű z a k e m e n ­ c é b e n , a n n a k a jele, h o g y n a g y h i d e g lesz. H a téli é j s z a k á n „ m e r e s z t i k a s z e m ö k e t a c s i l l a g o k " ( = t i s z t á n , fénycsen r a g y o g n a k ) , erős h i d e g e t j e l e n t . H a t é l e n a s z o b á b a n u g r á n ­ d o z i k a m a c s k a , h i d e g k ö v e t k e z i k . L . forróhideg, t o l v a j hideg. ílidejijárda ~ fn. 'a k e g y e s r e n d i e k Hildegarde nevű s z a t m á r i kolostorának népetimológiás elnevezése'. Hidegkátyó Hidekkátgóu hn. (Sár), hideglelés hideglelés fn. ' H é b e r ' . hideglelős hideglelőüs m n . 1. ' f i e b e r k r a n k , fieberhaft'. 2 . ' h i d e g l e l é s t o k o z ó ' (pl. szilva), hidegrázás ~ fn. 'fieberfrost'. hidegvágó hidegvéigóu fn. ' v é s ő f o r m a erős a c é l s z e r s z á m , mellyel a kovács a tüzes v a s a t kettévágja'. hidegvizes ruha ~ fn. ' h i d e g v i z e s b o r o g a t á s ' . Sz. A tesvér is ojam :, mint a hi-degvizes ruha : (— g y ö n g e o r v o s s á g , gyönge segítség). hídláh hidláb fn. ' h í d - o s z l o p , h i d a t t a r t ó c ö l ö p ' . Hídláh-szeg Hidláp-szeg hn. (Kömörő). hídlás hid'lás (-t, -a) fn. ' i s t á l l ó n a k , ó l n a k alul üreges d e s z k a p a d l ó z a t a ' . Kis pej lovam rugja-vágja a hidlást ( N d . ) . Hídvég Hidvég h n . ( K i s b á b o n y ) . híg hig (-onn) m n . 'flüssig, fliessend, d ü n n , w e i c h ' (pl. sár, t o j á s ) .

383

hígnly higáj mn. 1. ' h í g , t a r t a l m a t l a n , lefölözött, z s i r a d é k t a l a n ' (tej). 2 . ' r i t k á s , v é k o n y s z ö v é s ű , l e n g e ' (pl. szövet). Vö. vigály. hígít 1. felhígít. hígul 1. m e g h í g u l . h i h e t ~ (-ek, -él) t s . i. ' e r k a n n g l a u b e n ' . Na-, maga hi-het neki:jek. l i i l m 1. h ű h ó . híja hijja ( v m i n e k ) fn. ' m a n g e l ' . Még a dél-be ety- hijja se vóut a cslrké:nek. Mék sok- hijja van a litér:nek. Szász­ forintot fizettem neki három hif:fánn. Sz. K i • c s i h i j j a, hogy le nem esdem ( = m a j d l e e s t e m , szinte l e e s t e m ) . Eg-gyik ti-zeykilenc, a másik ety- hijjá hiisz- ( = m i n d a k e t t ő e g y ­ f o r m a , egyik se ér t ö b b e t a m á s i k n á l ) . h í j a d é k hijjadék (-ot, -a) fn. ' r é s , ü r e s s é g ' . llili ~ g ú n y n é v ( Ó v á r i ) . I i i l l i - h u l l i ~ - m n . ' r i t k á s , csellengő' (pl. b ú z a ) . h i l m i - h o l m i himmi-hummj m n . 'inci-finci, a p r ó - c s e p r ő , a l a c s o n y r e n d ü , k ö z ö n s é g e s ' . Em- még ijé himmj-hummj ap-róii embereidül nem- ijedek: meg. Nem- állok szóuba mindéjéle himm i-humm i emberek:kél. h í m e s himes m n . 'színesre ( p i r o s r a , z ö l d r e , k é k r e , s á r g á r a , t a r k á r a ) f e s t e t t ' ( t o j á s ) . Himes tojás ( = h ú s v é t i , f e s t e t t t o j á s ) . Sz. Uty- ké vele bán:nj, mjnt a hi-mes tojássál: ( = kí­ méletesen, t a p i n t a t o s a n ) . Nr. A h í m e s t o j á s t k ü l ö n b ö z ő színű anilin festékkel m e g b e r z s e n n e l s z o k t á k festeni. S z o k ­ t á k a t o j á s t v ö r ö s h a g y m a h é j á b a n is főzni, h o g y v ö r ö s e s színt, t o v á b b á zöld b ú z á b a n , h o g y zöld s z í n t k a p j o n . h í m e z himez (-ek, -él; himezd) t s . i. 'színesre fest' (húsvéti tojást). Vö. hímzel. h i m l ő himlői) (-1, -je) fn. ' p o c k e n , b l a t t e r n ' . h i m l ő h e l y e s himlöühejjes mn. 'blatternarbig'. h i m l ö s himlöijs (-önn) m n . ' b l a t t e r i g ' . h i i u m i - h u m m i 1. h i l m i - h o l m i . hímzel himzél (-elek, -ész) t s . ' h í m e z ' ( r u h á t ) ( R i c s e ) . h i n e - h á n c ~ m n . 1. ' k ö z ö n s é g e s , j e l e n t é k t e l e n , k i s v a g y o n ú ' . 2. ' m e g b í z h a t a t l a n , a k i n e k a s z a v á r a n e m é p í t ­ h e t n i ' . Nem- ojá hine-hánc ember : a. hinnilál hinodáll (-ok, -sz) t n . i. ' h í m e z - h á m o z , ö t ö l h a t o l , k ö n t ö r f a l a z ' . Ak-kő se mgnla, mit a:kár, csak hi-nodált idébb-o:dább. h i n t ~ (-ek, -essz: -ett; -ene: kincsen) t s . i. ' s z ó r ' (pl. s z a l m á t , p o r t , c u k r o t ) . L. be-, e l h i n t . h i n t a ~ Csak e g y e r m e k m o n d ó k á b a n : Hin-ta, ba-linta. Szé-pé szöuli a pa-csirta ( = akkor mondogatják, mikor a g y e r m e k e t h i n t á z t a t j á k ) . Vö. h i r i n t a , h i r i n t á z i k . hinteget ~ (-ek, -él) t s . i. ' s z ó r o g a t ' (pl. c u k r o t ) .

384

hipp-hopp hip-hopp isz. ' u g r á l á s t kísérő f e l k i á l t á s ' . Hip-hopp! Ot- legyek, ahun a-karok ! ( m e s é b e n fordul elő). hír ~ (-t, hire) fn. ' g e r ü c h t , k u n d e , n a c h r i c h t ' . S z . Hóul hirét köütötték ( = azt a hírt terjesztették, hogy meg­ h a l t ) . Hire futamodik ( = h í r e t e r j e d ) . Hírit se hallotta (= a z t se t u d j a , m i fán t e r e m , n e m i s m e r i ) . Se- hire, se- hangja v. se- hire, se- hamma ( = e l t ű n t , o d a v a n , n e m t u d n i , h o v á l e t t ) . Az é • hir em, tuttom n c k ül sem-mit oda ne aggy a hászitull ( = a z é n t u d o m á s o m , m e g k é r d e z é s e m , a k a r a t o m n é l k ü l ) . K m . A rósz- hír szár-nyö jár : ( = a rossz hír h a m a r e l t e r j e d ) . Nr. H a v a l a k i n e k é l e t é b e n h o l t h í r é t k ö l t i k , az s o k á i g él. L . k ö z h í r . hirdet 1. k i h i r d e t . h í r e - h a m v a hire-hamma fn. ' h í r m o n d ó j a , í r m a g j a , n y o m a ' . Nem- látni: it hi-re-hammát se a gombáinak. híre-hangja hire-haggja fn. ' h í r e - h a m v a , í r m a g j a , nyoma*. Hi-re-hatjgja se vóut ot már a villáinak. hírei híréi (-elek, -ész) t s . i. ' h í r e s z t e l ' . Aszt- is hirelik :, hogy valami peszt- is etiópot vóun i L . elhírel. híres hires m n . ' b e r ü h m t , b e k a n n t * . híresztel híresztét (-elek, -ész) t s . i. ' v e r k ü n d e n , a u s sprengen'. hirinta ~ (-át, -ája) fn. ' h i n t a ' (függő). h i r i n t á z i k ~ (-ok, -öl) t n . i. ' h i n t á z i k ' . hirintó hirinlóu (-t, -ja) fn. ' f ü g g ő h i n t a ' . ( E g r i b e n ez a név gyakoribb, mint a hirinta.) hirintózik hirinlóuzik (-ok, -öl) t n . i. ' f ü g g ő h i n t á n h i n t á z i k ' . K . ' i n g , fityeg, l ó g ' . A-kazd a sarogjába aszt a lán.cot, ne- hirintóuzzon i ott. Hirip 1. G ó l y á s h i r i p . hírmondani hírmgndani hsz. ' m u t a t ó b a , h í r m o n d ó n a k ' . Nem- tanállam én gomibát mék hír-mgndani se : hírmondó hírmondói) fn. 'írmag*. Nem- maratt azö szlkva mék hir-mgndóunak se : h i r n y ő 1. h e r n y ó . hírtelen ~ m n . 1. ' l o b b a n é k o n y , i n d u l a t o s ' . Az- a baija, hogy ety kicsit hir-telen ember : — h s z . 2. ' h í r t e l e n ü l , v á r a t ­ l a n u l , g y o r s a n ' . A ka-lácsot hir-telen kapta a i tüz. Ne- kabd el ojg hírteilen. Sz. Ety ki-csit h í r t e l e n keze van: ( = hamar odaüt). hirtelenében hírtelennyébe hsz. ' h a m a r j á b a n ' . hírtelenkczű hírtelenkezü m n . ' h a m a r ü t ő természetű'. hirtelenszőke hírteleszőüke m n . ' e r ő s e n szőke, v ö r ö s e s szőke'. «• hirvad (Mezőgecse, T i s z a h á t ) 1. h e r v a d . 1. h i s z , hiszen ~ , 'sz. h s z . ' d o c h , j a ' . Ho-va mégy oda ? hisz nin-csennek azok otíhunn. 'Sz épp- az a : báj ! Sz. Má-

385

hisz i:gazánn : ! ( = az m á r igaz !) Nahiszen! téged é-kűthetlelek a vásá:ra ( = ' n o ! n o h á t 1' félig m e g b o t r á n ­ k o z v a , félig g ú n y o s a n ) . É le-ütöm aszt a dök ku:tyát. — Dehiszen:! csak asz- próubáld : meg ! (= f e n y e g e t ő é r t e l m ű felkiáltás). L. h á t - h i s z e n . 2. hisz hiszen (hiszek, -él; hittem, -él; hinnék, -él; higygyek, higgy v. higgyél) t s . i. 1. ' g l a u b e n , t r a u e n ' . Maga még az apjának se hi-szen ? Ne- higy né:ki ! 2. ' t a r t , vél, g o n d o l ' . So-kat hiszem magá:rull ( = s o k a t t a r t m a g a felől). Sz. Higgyed, bolond, ég- a Túr ( m o n d j á k a h i s z é k e n y , o s t o b a e m b e r n e k ) . Ak-kör hiszem :, ha látom ( = p u s z t a á l l í t á s r a , í g é r e t r e n e m h i s z e m ) . Hiszem is, nem- is ( = k é t e l k e d e m b e n n e ) . K m . Az asszonnak csak ak-kö lehet hin.ni, mikö liba gyepei a sír:jánn ( = m i n d i g csalfa, m í g él). L. el-, m e g h i s z e m hiszem ~ fn. Sz. Ha- nem hiszi, üj-jg jel a hiszem lovára ( = ha n e m hiszi, n e m t ö r ő d ö m v e l e ) . hit ~ , hát (-et, -i) fn. 1. ' e s k ü ' . Bu-gáné hüt-tel állittya, hogy ü vitte : él. Én nem- szoktam a hütemmél jácca:ni. a) ' h á z a s s á g i e s k ü ' . Jöjjenek el a hit-nek mek-hallására (vőfélyi h í v o g a t ó ) . A hit-nek mek-hálgalására... mek-hijja és élvárja mint jóu-akaróuját ( l a k o d a l m i h í v o g a t ó b ó l ) . Kis anygyalom, ha mással mégy a hütre, Buriccsom bé a jekete gyász tüze ( N d . ) . hiteget ~ (-ek, -él) t s . i. ' h a m i s í g é r e t e k k e l b i z t a t ' . hitel hitéi (-t, -ele) fn. ' k r e d i t ' . hitelbe hitélbe hsz. 'auf k r e d i t ' . hitet 1. e l h i t e t . hitetlen ~ , hütetlen 1. hsz. ' h á z a s s á g i e s k ü n é l k ü l , v a d ­ h á z a s s á g b a n ' . Hü-tetlen él a feleségi:vél. 2. m n . ' k é t e l k e d ő , n e m h í v ő ' . Sz. Hitetlen Tamás ( = k é t e l k e d ő e m b e r ) . hitvány ~ m n . ' s o v á n y ' ( O m b o d ) . hív 1. hí. hivat ~ (-ok, -öl) t s . i. 'rufen l a s s e n ' . hivatal hivatal (-t,-ala) fn. 1. ' h í v á s ' ( e l a v u l t ) . Jöjj el. Uram, jöjj el ety hivatalunkra (karácsonyi köszöntőversből). 2. ' á l l á s , foglalkozás'. hivatalos ~ m n . ' m e g h í v o t t ' . Ü ne- vóut hivatalos a lakadalom:ba. Hivatalos vagyok oda én is ( N d . ) . h í v a t l a n ~ m n . ' m e g n e m h í v o t t ' . K m . Hivatlö ven­ dégnek áj-lóu meggettahej:je ( = a tolakodónak megvető bánás­ mód a jutalma). hivóeskál hivóucskáll (-ok, -sz) t s . i. ' g y a k r a n hí, h í v o ­ gat'. Sose hivógcskáld; lá-tot, hogy nem : jön. hívogat ~ (-ok, -öl) t s . i. ' l a k o d a l o m r a i n v i t á l ' ( s z ó v a l ) . hívogató hívogatón (-t, -ja) fn. 1. ' l a k o d a l o m r a h í v o g a t ó vőfély'. //• járlak a hivoga:lóuk. ( R e n d e s e n k e t t e n . ) 2. ' l a k o ­ dalmi meghívó (vers v. próza)'. h i v ő hivöü (-t) fn. ' n a z a r é n u s * .
i'ilinl : S/amnsImti szótúr I.

386

hizak 1 . h é z a g . hízás hizás (-t, -a) fn. ' k ö v é r e d é s ' . Sz. Hízásnak indull ( = h í z n i kezd). hízeleg, hízelkedik n., 1. s z í n e s k e d i k , s z í n e s - m á z o s . hízik hizik f-ok, v . -om, -öl) t n . i. ' k ö v é r e d i k ' . Sz. Csontra hízik ( = s o v á n y o d i k ) . K m . Nem- tuggya az ember, mitfil hi.zik. L. bele-, el-, m e g h í z i k , k i h í z . hizlal hizlal (-alok, -asz) t s . i. ' m á s t e n , f e t t m a c h e n ' . L. meghizlal. h í z ó hizóu (-1, -ja) fn. ' h i z l a l á s r a f o g o t t s e r t é s ' . h m hm ( e m e l k e d ő h a n g m e n e t t e l ) c s o d á l k o z á s t kifejező i n d u l a t s z ó . Eszt a kor-tét mind- a zioör vérté : le. — ( F e l e l e t : ) Hm l Sz. Kicsi, de hm- ! ( = kicsi, d e s o k a t ér). 1. hó hóu isz. ö k ö r c s e n d e s í t ő és m e g á l l í t ó szó. Nr. I d e v o n a t k o z i k ez a s z ó j á t é k o n a l a p u l ó t a l á l ó s k é r d é s : Mikor vö lektöp hóu? F e l e l e t : N y á r o n , m e r t a k k o r k i á l t j á k l e g t ö b b ­ s z ö r az ö k ö r n e k , h o g y : hóu ! 2. h ó hóu (havat, hava) fn. ' s c h n e e ' . Sz. Esik a hóu ( = h a v a z i k ) . Ojá fejjér, mint a hóu- (pl. k e n y é r ) . Ki-marat:, mint a kutyaszar a hóu:bull (kárörvendő ért. = 'hoppon m a r a d t ' ) . Nr. H a t é l e n sok h ó esik, sok b ú z á t és j ó s z é n a t e r ­ m é s t r e m é l h e t a g a z d a . L. g ó l y a m o s ó h ó , m á r c i u s i h ó . 3 . [ h ó ] — hava fn. [1. ' m o n a t ' . V ö . Sz.] 2. 'szeszélye, h ó b o r t j a , b o l o n d s á g a v k i n e k ' . Néha o-jö hava jó, hogy é-kez da-nölni. Sz. Fé-jölt a ha:va ( = r á j ö t t a b o l o n d j a ) . Se- heti, se- hava ( = r ö v i d ideje). V ö . 1. h a v a s . hóbolygós hóuböigóus mn. 'hóbortos, bolondos'. Fene aszt a hóu-böjgóus fejedet! hóbolyog hóubojog f-öigok, -ojoksz ; -öjgott) t n . i. ' b o l o n ­ dozik, bolondoskodik*. hoeci, hoccide 1. hozd-szi, h o z d s z i - i d e . hodály hodáj (-1, -ja) fn. ' a k o l , j u h a k o l , j u h i s t á l l ó ' . H ó d o s ~ (-onn) fn. 1. ' p a t a k n é v ' . 2. ' f a l u n é v ' . Kis­ hódos, Natyhodos. Hodoshát ~ hn. (Szárazberek). Hodosrekettye ~ h n . ( S z á r a z b e r e k ) . Hófehérke Hóufejjérke t n . 'mesebeli hősnő neve'. h ó f ú v á s hóufuvás fn. 'széltől összefútt h ó h a l m a z , h ó r a k á s ' . Naty hóufuvás van az árogba ( N d . ) . h o g y ~ h s z . 1. ' w i e ? auf w e l c h e weise?' Hogyjöttél? Gya-log vaty szcke-renn ? a) Jóul- ereszt a bu-za ? — Mékh°9y- (— g y i k í g y , m á s i k ú g y ) . 2. ' m i é r t ? ' Hát- e hogy maratt it kaszállatlan ? Hogy- nem montad nagyapátoknak a tinóu sörját? 3 . ' m i l y á r o n ? m i l y d r á g á n ? ' Hogy vetted eszt a linóut ? Hogy mérik a húsnak kilóját ? Hogy- aggyá a káposz­ tát ? a) Hogy- ez a pár bakkancs ? (— mi á r u ? m i l y e n d r á g a ? ) k s z . 4 . ' d a s s ' . Mék sze-rencse :, hogy a fejemre nem esett:
e

387

Sog- bóuldok ka-rácsonyi ünnepeket kívánom, hogy éjje:nek. Már két hete, vagyis három, hogy a bojtárom nem látom ( N d . ) . Uty- tud: mek, hogy édöröm a lá.bot, ha még eccer ide: jössz. Aszt- a nóulát ffutak:, hogy „Be- harakszom ár' a szóura." a) c é l h a t á r o z ó . Vigyázzatok:, hoyy be-le ne haicsatok valami hálvám:ba. b) e l l i p t i k u s m o n d a t b a n . ») Na-, hogy ü nem- jön id<> töb-.bet (az b i z o n y o s ) . Na; hogyeso-se atijétek : $) Odajutok :, hogg mijjér sir a kis : jány. Odajön a kis fi.ju, hogy vágjak e kis fát-. De a legény ot- hattá a : jánt, hogy neki nem- kell ije rest: jány. 5 . ' m e r t . ' Nem- ásztatom meg a csizs:mám a-zér :, hogg összeszárad: Ű a-zér tud ojg sok nóudát, hogy né-ké vóuteggy ojag könyvem, oszt ellopta : A-zér szeretném :, hogy bisztosab vóun : ugy- ti. ' m i k o r ' . ///• alutt: a ta-jiga mellet:, hogy jöttem. A más-nap, hoty Szak-mára jártam, az ör-szágutö szem-bejö velem ety sze-kér. 7. 'so d a s s ' ( k ö v e t k e z m é n y e s m o n ­ d a t ) . Úgy- a föuthö váglak:, hoty ha-tot henderedél: Adot neki eggy o-jany ggürüt, hoty ha az uj-jába dukta, hát ü-tet nem látta sen-ki ( K ö m ö r ő ) . A-dot neki ety kö-penyeget, hoty ha magára vette, sem-miféle fegy-vér nem ártót ne:ki (Uo.) a) e l l i p t i k u s h a s z n á l a t b a n (a hogy mellől h i á n y z i k a h o z z á t a r ­ t o z ó m o n d a t ) . Köt az ojan kévé:ket, hogy ! Ojan dóugoszhatnék ez a : iá, hogy-! Ojan argszőürü lú led belőülde, hogy 1 Ugy- issza-, hoty hogy- l Na-, kö-pött eggy o-jat, hogy na-gyot. Ugy- é vagyok fárad:va, hogy, osztán azér mék-se jönnek haza­ fele. 8. p l c o n a s z t i k u s h a s z n á l a t b a n s z e r k e z e t v e g y ü l é s és analógia ú t j á n , a) r e l a t í v m o n d a t o k b a n . Van- o-jan, akinek hogy átdüvik az óuda:lát, mék-se hál: meg. Jóu- annak az asszonnak, akinek hogg ura : van, de nekem mindent magam­ nak kel végez:ni. Vóut- a : koszt sok- ojan :, aki hogy be-állot vóun eseléd:nek. Még á-ra serkenlek mos má má:sot, akik hogy iszkorál:nak, hogy ne- iggon : A ki-ráj őüjélsége akkor még avóut:, aki hogg rajta van a ré-gi pézekenn. h) mióta m e l l e t t . Hat- hete, hogg mijóuta esz hasznáj:juk. Három hete is vam, mijóula hogy nem láttam. Pusz-la hejj: ez, mijóuta hogy épusztull a szöiil:lőü. Sz. Hogy- vagy? ( = w i e g e h t es d i r ? ) F e l e l e t e k : Mint aki egy- lúvál szánt. Mint sze-gény ember gaz-dag vározsba. Frissem, mint az ön-töt saláta. Mint a lú-fasz a maga büribe. Mint a ku-tya a karóu koszt. Mint a hala hárgonn ( m i n d a h a t felelet = ' r o s s z u l ' ) . Még le-hetne ráitam seggile.ni. össze-vissza, mint a zab- a zságba ( = hol jól, hol rosszul, v e g y e s e n ) . Megvaggok: Hács- csak meg­ vagyok: (— r e n d e s e n ) Jóul- vaggok: Vö. h o g y h á t . L. a k á r ­ hogy, c s a k h o g y , d e h o g y , h o g y - h o g y , n e m - h o g y , v a l a h o g y , h o o y á n 1. s e h o g y a n . h o g y h a hotyha ksz. ' h a , w e n n ' . Holyha egy jóuvóung, minygyá más vóun' ez a mádé. h o g y h á t hotyhát k s z . ' h o g y ' . Nem- tudót, hotyhát
25*

esőü nem

388

szabad mos tarta-ni ? É sose montam, hoty hát igy vagy : ugy. A jóu-szák se eszi:, mer a-zér hotyhát pe-nyészes : Azdanöta az as:szö, hotyhát „R-ment az én uram..." At-tú függ a kaszál:lás, hotyhát hoty- hafittya bele az ember a kaszát a fü:be. a) p l e o n a s z t i k u s a n r e l a t i v u m o k b a n . Van- itt ojan em:ber, aki hotyhát ot- vóut: R-mentek a másik faluba, ahü hotyhács cso-pörtosö vóutak lega.lább. V ö . hogy 8. a ) . h o g y h o g y hotyhogy hsz. ' m i é r t ? ' Jaj- koma, nagy- báj van oUhunn ! — Hotyhogy ? — Borzasztói} lármázik az as.szony. Hoty-hogy né vitted még el eszt a vasat ? hogy-is-hívják hogy-is-hijják fn. ' m i n e k - h í v j á k , izé'. Ma-gamra veszem aszt a hogy-is-hijjá:kot, libéri.ját. h o g y - i s - n e ~ hsz. ' h i t e t l e n k e d é s s z a v a ' . V ö . hogyne 2 . h o g y - m i n t hogy-mjnt hsz. ' h o g y a n ' . Hogy-mint vattok othunn ? h o g y n e — hsz. 1. ' w i e d e n n a n d e r s ? freilich'. Vet-teteksóul ? — Hogy-ne vettüyk vóuna, pér-sze hogy vettüyk ! Hogyne búsulnék, mikor mi-jen naty kár ért. 2 . ' h i t e t l e n k e d é s s z a v a , h o g y is ne ! m é g m i t n e m ? ' Menygyüyk hónnap a Tür-ra : — Hogyne ! — I-gen, igen ! h ó h a hóuha isz. ' ö k ö r - v . t e h é n c s e n d e s í t ő szó'. hóhér hóuhér f-t, -ja, -ok) fn. ' h e n k e r , s c h a r f r i c h t e r ' . Sz. .4 hóu-hér mécsejje fel a zsírodat l ( s z i d a l o m ) . A hóu-hér kössg fel a neved napjánn ! ( á t o k ) 'Kas-szö fel az a nagy­ váradi ve-resnadrágos hóuhér ! ( á t o k ) . hohó 1 . hahó. hőjig 1. h ó l y a g . hók hónk fn. Sz. Hóukony nyomlak ( = fejbe v á g l a k , h o m l o k o n ü t l e k ) . Uty- hóukony nyomlak:, hogy elesel: Nekukráz ve:lem, mé hóu-kony nyomlak: h ó k a hóuka m n . 1. ' s z í n e h a g y o t t , m e g f a k u l t ' (pl. r u h a ) . 2 . ' s z í n t e l e n , h a l v á n y ' (pl. a r c ) . Na-gyö hóuka vaty: te, fi-fam. hőkál hóukáll (-ok, -om) t s . i. ' n a g y o n k i f a k u l t n a k t a r t ' (pl. keszkenőt). hókaorrú hóukaöru m n . 'fehérfoltos o r r ú ' (ló). hókul hóukull 1. m e g h ó k u l . hol hun h s z . 1. ' w o ' . Hun- a kis furu ? 2 . 's e g y e b ü t t , és m á s h o l ' . Jár- az ember a sár-ba, hü, hát ki-ázik a tyuk.szem. Sz. Hü- jársz itt ? ( = m i d o l o g b a n j á r s z i t t ? ) II. h o l . . . , hol hun..., hun h s z . ' e g y s z e r . . . , m á s k o r , m a j d . . . , m a j d ' . Hufédagat, hü- lelohad. A hé-tem min-dék kaszátok:, hummagoknak, hummásnak. 1. hold hóud f-at, -gya) fn. 1. ' m o n d ' . 2 . ' n a g y o b b fehér folt a ló h o m l o k á n ' . 3 . ' a z ó r a i n g á t l e n d í t ő k e r e k r é z l a p az i n g a v é g é n , az ó r a r ó z s á j a ' . Az óura hóuggya. Sz. Csörgóura áll a: hóud (= m i k o r a k é t s z a r v a lefelé g ö r b ü l ) . Vára van a hóud.nak ( = u d v a r a , k ö d k a r i k á j a ) . Nr. H a c s o r g ó r a áll a

389

hold, eső lesz. H a a hold s á r g a színű, v a g y v á r a , u d v a r a v a n , e s ő t jelez. H a a z o n b a n a h o l d t i s z t a , j ó idő lesz. A h o l d a t és c s i l l a g o k a t n e m s z a b a d ujjal m u t a t n i , m e r t k i s z ú r j u k a jó Isten szemét. A holdban kirajzolódó emberi alakról a z t t a r t ­ ják, hogy a hegedűlő Szent Dávid. L. újhold. 2 . hold hóud (-at, -gya) fn. ' j o c h , m o r g e n ' ( m é r t é k ) . holdas hóudas m n . 1. ' o l y a n (ló), m e l y n e k h o m l o k á n n a g y o b b a c s k a fehér folt v a n ' . 2 . ' h a l v á n y a r c ú ' ( e m b e r ) . holdasorrú hóudasöru m n . ' n a g y fehérfoltos o r r ú ( l ó ) ' . holdfogyatkozás hóijtfogyatkozás fn. ' m o n d e s f i n s t e r n i s ' . holdfogyta hóutfolyta fn. ' d i e a b n a h m e des m o n d e s ' . Sz. íl ónt folyta született ( = é l h e t e t l e n , g y á m o l t a l a n e m b e r ) . ríóut-jotytá születet, kö-tele hal: meg ( = ~ ) . Nr. A k i h o l d ­ f o g y t á n s z ü l e t i k , é l h e t e t l e n és r e s t e m b e r lesz, m i n d e n t ő l elkésik ; m i n d e n m u n k á j a s i k e r t e l e n , e r e d m é n y t e l e n . A h o l d ­ f o g y t á n k e l t csirke h a m a r o s a n e l p u s z t u l . H o l d f o g y t á n v á g o t t fa n e m s a r j a d z i k k i s n e m t e r e m m e g b e n n e a szú. I l y e n k o r kell é p ü l e t - és s z e r s z á m f á t v á g n i . H o l d f o g y t á n kell u g o r k á t , tököt, paszulyt, k r u m p l i t ültetni, hogy ne csak virágozzék, h a n e m t e r m ő is l e g y e n . A h á z a t m e s z e l n i h o l d f o g y t á n l e g ­ j o b b , m e r t a k k o r n e m s z a p o r o d i k el b e n n e a p ó k és e g y é b féreg. Vö. h o l d t ö l t e , újhold. holdjárása hóudjárása fn. ' m o n d l a u f . Az i-dőü mám ba-josö változik: meg ebb' a hóudjárásá:ba. holdkóros hóutkoros m n . és fn. ' l u n á t i k u s , a l v a j á r ó ' . holdtölte hóuttöütte fn. ' p l e n i l u n i u m , v o l l m o n d ' . Nr. A g y e r m e k születése a k k o r l e g s z e r e n c s é s e b b , h a h o l d t ö l t é r e esik, m e r t a k k o r lesz a g y e r m e k é l e t r e v a l ó , testileg-lelkileg d e r é k . A t y ú k o t is ú g y kell ü l t e t n i , h o g y a csirke h o l d t ö l t é r e keljen k i . V ö . h o l d f o g y t a , ú j h o l d , ú j s á g . holdvilág hóiidvilág fn. ' h o l d f é n y ' . Két nyárfa koszt fesiilött a hóiidvilág ( N d . ) . E-mehetünk csende:seny gyalog is a hóudvilá:gonn ( = a h o l d f é n y n é l ) . Sz. O'jg sáppat:, mint a hóiidvilág ( = halvány, beteges-színű). holdvilágos hóudvilágos mn. 'mondhell'. hólé hóulé fn. ' h ó o l v a d é k , h ó b ó l k i o l v a d t v í z ' . holihris ~ m n . ' r e n g e t e g ' . Ho libris pészt adott ezer a főüdér az a zsi.dóu ( P á t y o d ) . ( V ö . l a t . horribilis). hólinga hóglirjga m n . ' s z ó r v á n y o s a n előforduló, i t t - o t t f e l t ü n e d e z ő ' . Hóulinga gabona ( = b ú z a v e t é s b e n s z ó r v á n y o s a n előforduló rozs). holló hollóu (-t, -fa) fn. ' r a b e ' . Sz. Holdóuk vájják ki a szemed ! ( á t o k ) . Biróu, biróu, nagybégányi biróu, Két sze­ medet vájja ki a hollóu (Nd.). Hollós Ilollógs h n . ( R o z s á l y , K i s p a l á d ) . holmi hummi, hummi (-t, -ja) m n . 1. ' m i n d e n f é l e , i l y e n o l y a n ' . Bement a házba oszt összeszedet hummi eggyet.mást.

390

a) (csekélylő m e l l é k é r t e l e m m e l ) N e - hozzon ide hiunmi penyészesz szé:nát. 2 . ' s a t ö b b i , s t ö b b efféle, s m á s efféle'. Mig meg­ itattunk, mek-féitünk, hom-mi, addik sok- idői) étőütt: El­ lehet abba tartani : mék csuprokat, szil-kéket, hum-mit. Vóutott ojan ka-lamájka, ré-jállás, hummi. 3 . 'egyetmás, cókmók'. Szeggy- össze hum:mit, osz men-nyijnk: Összeszedem g hummi.mat, osz meny-gyek ha-za. Já-nos jóul- látta, hoty ho-va rakta a hom:mit. 4 . ' b ú t o r , h á z i fölszerelés'. Jár- mán a gyér-.mek hiimmj meklett ( = a b ú t o r o k b a f o g ó z k o d v a ) . L . h i l m i - h o l m i . holmicska hummicska (-át, -ája) fn. ' b ú t o r z a t , ingóság, h á z i fölszerelés'. Még az- izs gondot ád az emberinek, hoty ho-va tegye a kis hummicska:ját. holnap hóunap hsz. ' c r a s , m o r g e n ' . Sz. Tegyük é maguy:kat hóunapra: ( = f e k ü d j ü n k le). Hóunap is nap lessz : ( = n e a k a r j m i n d e n t m a m e g c s i n á l n i , h o l n a p r a is h a g y j á l ) . Mg meny-asszö, hóu-nap as-szö, hóu-naputáy ko-mámasszony ( m o n d j á k , m i k o r az e s k ü v ő u t á n h a m a r o s a n m e g s z ü l e t i k a g y e r e k ) . Hóu-nap lessz a nap:ja ( = n e m h a l a s z t ó m h o l n a p ­ n á l t o v á b b ) . K m . Hóunap, hóunap ! A sok hóu-nap utánn életed is lehalad: ( m o n d j á k az o l y a n e m b e r n e k , aki m i n d e n t h a l o g a t n i s z e r e t ) . A mát- megatlák, a hónnapot nem- Ígér­ ték : ( = n e m t u d n i , m i k o r j ö n el h a l á l u n k n a p j a ) . Amit mgmeklehec, ne- halaszt hóijnap:ra ( = a m u n k á t ne h a l o g a s d ) . holnapi hóunapi mn. 'morgig'. holnapután hóunaputánn hsz. 'übermorgen'. Hóunaputára ( = auf ü b e r m o r g e n ) . Sz. Hóu-naputáy kiskeddem, bör-nyuszopóu péntekenn ( = s o h a n a p j á n ) . Be- régen nem láttalak! — Igen ! Hóu-naputá lesz hárman n a p : j a ! (vagyis : m a m á r láttál). bolt hóutt (-onn, -at) m n . 1. ' t o t , g e s t o r b e n ' . Az uc-ca teli vóut hóutt- emberekkél. 2. 'állóvízzé v á l t ' (folyammeder). Ekásztattuk a kendért valami hóut Túr:ba. Hóut Szamos. 3. ' s z ö r n y ű , r e t t e n t ő ' . Eszt a vi-zel ki-hánnyák ebbüll a válu:búl, mer e hóud- büdöss : ! ( p a r a n c s ) . Hóul- sovány az a csizs:mg, mek- kén : asz ken-ni: Ho-va akarsz menni ije hóut piszkosonn ? Az in-ged is hóut ronygyos : Be- /ióy/ szegéség van itt ! Hóudbuta az a fi.ju. — fn. 4 . ' h a l o t t ' . Még a hóut-tat is mekkacaktatná : 5 . ' h a l á l ' . Bi-zon csak huncut ember vóut: ű, hóutta utá legyem mond:va. Sz. Hóut részeg ( = t ö k r é s z e g , m a g á v a l j ó t e h e t e t l e n ) . K m . A hóutrül vagy- jóut, vaty- semmit (t. i. beszélj). Hóulnakhóutt a barát.tya ( = a h a l o t t n a k nincs v é d e l m e z ő j e , m a g á t v é d e n i n e m t u d j a ) . Nr. H a e s t e h o l t r ó l ( = halottról) beszélgetnek, mindig hozzáteszik: „Véraggyon ott; ahü van-." V a g y p e d i g a z t m o n d j á k : „Ál-moggyö vele a rosz- rekesz. ' N é h a m e g e z t k é r d i k : „Mi-kor is vóut kará­ csony élsőü napja ? " ( T . i., h o g y az ijesztő t á r g y r ó l K r i s z ­ t u s r a fordítsák gondolatukat.) A holtról nem szabad rosz1

391 s z a t m o n d a n i . „ N e m s z a b a d a z t m á r í t é l n i . O t t v a n az m á r az ítélőbíró e l ő t t . Í t é l j e az í t é l e t . " A m i t a h o l t á l o m k ö z b e n m o n d , az igaz, igaz v o l t v a g y b e fog t e l j e s e d n i . A m i t p e d i g k í v á n ( á l o m b a n ) , a z t t e l j e s í t e n i kell. — A k i n e k h o l t h í r é t k ö l t i k , az s o k á i g fog élni. — H a v a l a k i m e g h a l s a h o z z á ­ t a r t o z ó k n a g y o n h e v e s e n j a j g a t n a k és s í r n a k , a h a l o t t a t fel­ sírják a h a l á l á b ó l . A h a l o t t n e m t u d a d d i g m e g h a l n i , m í g a k e s e r v e s sírás m e g n e m s z ű n i k , h a n e m a z a l a t t f o l y t o n h a l ó ­ dik. E g y l e á n y r ó l b e s z é l t é k , h o g y h a l á l o s á g y á n a r r a k é r t e az a n y j á t , h o g y ne sirassa o l y a n h e v e s e n , m e r t ott n e m a k a r j á k b e e r e s z t e n i s az a félig élő, félig h o l t á l l a p o t n a g y o n k í n o s r e á nézve. — A szánalom, sajnálat k ü l ö n b e n m i n d e n élőlényre ilyen h a t á s s a l v a n . P l . a t y ú k o t , m i k o r ölik, n e m s z a b a d s a j ­ nálni, m e r t a k k o r nehezebben döglik meg. L. h a m v á b a h o l t . holt-halálos hóut-halálos m n . ' s z ö r n y ű , r e t t e n e t e s ' . De ott o-jg hóul-halálozs büdösség vóut:, hogg nem- állotta az em:bér. holtig hóuttig hsz. ' h a l á l i g , élete v é g é i g ' . A sze-génnek so-ha sincs uj:jig ( = új b ú z á i g ) , még-is hóuttig kenyere van : Sz. Csak- hóuttig élsz: lés- is : ( = n e g y ú j t s a n n y i t , m i n t h a holtod u t á n is élni a k a r n á l ) . K m . Hóuttig él az em:bér ( = a d ­ dig élvezd az é l e t e t , m í g t e h e t e d ) . A jóu- pap hóut-lik tanull ( = tanulni soha sem késő). holtig-halálig hóuttik-halálig hsz. ' é l e t e f o g y t á i g , a sírig' ( e m p h a t i k u s n y o m a t é k k a l ) . Ilyszülettem, igymaradok hóut-tik-ha-tálig. holtra hantra h s z . 1. ' h a l á l r a , h a l á l o s a n ' . Hóutra ijett. Hóutra járati. 2 . ' t ú l s á g o s a n , n a g y o n i s ' . Mek-főütt e : má hóut-ra : Van- it má : sóu hóut-ra : Mekhűlt má az a kolompér hóut-ra : holtrészeg hóutrészeg mn. 'tökrészeg, magával jótehetetlen'. Iloltszamos Hóutszamos hn. (Udvari), holtszén hóutszén fn. ' k i a l u d t , n e m t ü z e s s z é n ' . V ö . eleven-szén. . holttest hóultest fn. ' h u l l a ' . holt tetem hóuttetem fn. 'a t e s t v m e l y r é s z é n t á m a d t é r z é k e t l e n , k e m é n y g ö b ' . Nr. A n é p h i t s z e r i n t a h a l o t t a l v a l ó é r i n t k e z é s k ö v e t k e z t é b e n k a p j a m e g az e m b e r , h a u t á n a m o s a t l a n kézzel eszik. hólyag hóujag, hóiijig (-ot, -ja) fn. 1. ' b l a s e ' . a) ' k ü l . a s e r t é s h ú g y h ó l y a g j a , m e l y e t feszesre fölfúva m e g s z á r í t a n a k és d o h á n y z a c s k ó t k é s z í t e n e k b e l ő l e ' . 2 . ' f ö l h ó l y a g z á s v m e l y t e s t r é s z e n ' (pl. égés m i a t t ) . 3 . ' p o r c e l l á n b ó l v a g y h o m á l y o s ü v e g b ő l k é s z ü l t l á m p a e r n y ő ' . E-tort a lámpa hóujag.ja. Sz. Nem- hóujag : e, hocs csak féfuj:juk ( = j ó m u n k á r a idő k e l l ) . hólyagpapiros hógjikpappiross fn. ' b e f ő t t e s ü v e g r e v a l ó lantorna papiros'.

392

h ó l y a g z i k hóujagzik (-gzott, -gzana, -gozzon) t n . i. ' h ó l y a g o s o d i k ' (pl. m e g é g e t t t e s t r é s z ) . L . felhólyagzik. hólyig 1. h ó l y a g . h o m á l y homái m n . ' s z í n t e l e n a r c ú , h a l o v á n y , s á p a d t ' . Be- homái ez a Szász jánya ! Be- homái vaty, fijam ! h o m á l y o s a n homájosonn hsz. 'nem világosan, halvá­ n y a n , n e m t i s z t á n ' . Evvé na-gyö homájosö látok : ( p á p a s z e m ­ m e l ) . Em-lékszek rá homájo-.sonn. h o m á l y o s o d i k 1. e l h o m á l y o s o d i k . hombár f-t, -ja) fn. ' d e s z k á b ó l k é s z ü l t , fedeles g a b o n a ­ t a r t ó szuszék'. (Krassó). h o m l o k ~ (-ot, -a) fn. ' s t i r n ' . K m . Sey-kinek sincs a homlokára írva, hogy meddig: él ( = n e m l e h e t k i s z á m í t a n i az é l e t e v é g é t ) . h o m l u l 1. e l h o m l u l . h o m m i 1. h o l m i . homok (-ot, -ja) fn. ' s a n d ' . II. H o m o k a) f a l u n é v . S z . Homok, Ott a jányok mjnd lomok. ( = H . - o n a l á n y o k l o m p o s ö l t ö z e t ű e k . I n g e r k e d ő szólás), b) h n . (Józsefháza, Kisnamény). h o m o k o s ~ m n . ' s a n d i g ' . II. H o m o k o s h n . ( P á l f a l v a ) . h o m o k o s g ö d ö r homokozsgödor fn. ' s a n d g r u b e ' . II. H o m o ­ kosgödör hn. (Egri). H o m o r ó d h á t Homoróuthát hn. (Szamosszeg). h o n hun (-t, -nya) fn. ' o t t h o n , h á z ' . Az éngnyámad bántót- te, aki ne-ket hunt- ha-gyot, hoty ke-véjkeggyél ben-ne? Vö. honja. L. itthon, otthon. h ő n hóun (-a) fn. ' a c h s e l , a c h s e l h ö h l e ' . Hóun alatt. Hornom alatt. Hóunod alá. h ó n a l j hóunajj fn. ' a c h s e l h ö h l e ' . Né- vág ez it hóunöj-ba? ( k a b á t r ó l ) . h ó n a p hóunap fn. ' m o n a t ' . h ó n a p o s hóunapos m n . 'hónapig t a r t ó ; hónapi idős'. Az én- kis jánygm hat- hóunapos : h ó n a p o s r e t e k hóunapos retek fn. ' a p r ó n y á r i r e t e k , monatrettig'. h ó n a p o s r ó z s a hóunapos róuzsa fn. ' r o s a D a m a s c e n a L . ' . h ó n a p s z á m o s hóunapszámos m n . ' h a v i folyásos'. A szak­ mán mestérjányok Kilenc szoknyát vesznek rajok: Három ronygyos, hárö fodros, Három pedig hóunapszámos (Nd.). h o n c s o k Iwncsok (-ot, -ja) fn. 1. ' z s o m b é k , k á k a g y ö k é r t ő l v . g y e p t ő l ö s s z e t a r t o t t f ö l d h a n t (lápos h e l y e n ) ' . 2 . ' v a k a n d túrás'. h o n c s o k o s honcsokos mn. 'zsombékos ; vakondtúrásos'. II. H o n c s o k o s h n . ( K i s h ó d o s , P á l f a l v a ) . h o n j a h u n n y a (-át, -ája) fn. ' o t t h o n , h á z ' . Azé-hunnyámba ne-kem sen-ki se parancsol:

393

h o n k o r é k 1. h a n g a r é k . h o n n a n hunnen hsz. 1. ' w o h e r ? v o n w a n n e n ?' 2. ' m i é r t , m i o k b ó l ' . Hunnem mondod eszt? h o n n é t hunnét, hunnet, honnét ( K ö m ö r ő ) hsz. ' w o h e r ? v o n w a n n e n ?' h o n t 1. h a n t . h o n v é d hövéd (-et) fn. ' l a n d w e h r m a n n ' . h o p c i h é r ~ , hupcihér fn. ' j ö t t m e n t , t e k e r g ő , s e m m i r e ­ k e l l ő ' . Vö. k u p c i h é r . h ó n e h e h k r u m p l i hóupehéikolompér fn. ' f i n o m m i n ő s é g ű k r u m p l i f a j ' (bele h ó f e h é r és p a r á z s ) . h o p p happ isz. 1. ' e s é s t , u g r á s t k í s é r ő f e l k i á l t á s ' . 2. ' t á n c s z ó ' . Haeáré happ ! Sz. Te-tejévél, haj-rá happ 1 ( m o n d j á k ironikusan, ha vki nagyon bőkezűen bánik valamivel). Ec-cér hop; másszor kopp ( = m i k o r v a n , a k k o r dőzsöl, m i k o r elfogy, k o p l a l ) . K m . Ak-kör mgnygyál hap:pot, mikor át-ugroltad az ár:kot ( = n e i g y á l előre a m e d v e bőrére). h o p s á l i n k a hopsálinka isz. r é j a . Hopsálinka t Sári, Linka ! Söügy gyere véltem Ety pár-táncra (Nd.). hord hord (-ok, -öl, -unk, hörtok v . hordotok, -anak; hörtam) t s . i. 1. ' t r a g e n , f ü h r e n ' . a) ' b ú z á t , k a l á s z o s t e r m é n y t a lógerbe ( r a k o d ó b a ) g y ű j t ' . 2. ' v i s e l ' ( r u h á t ) . Sok-kájik hörtam eszi a ru:hát. Sz. Fé hörgya az örát ( = b ü s z k e ) . L . be-, el-, le-, m e g h o r d . h o r d á s hordás (-t, -a) fn. ' k a l á s z o s t e r m é n y e k ( k ü l . b ú z a ) beszállítása a r a k o d ó b a ' . Hordáskor ( = hordás idején). L. búzahordás, zabhordás. bordó hordói) (-t, -ja) m n . 1. ' t r a g e n d ' . fn. 2. ' f a s s ' . K. Hömborgeti Szem Péter a hórdóukat az ég:be ( m o n d j á k tréfásan mennydörgéskor). h o r d ó d i k 1. b e h o r d ó d i k . hordófedő k a s hördóujedöü kas fn. ' h o r d ó befedésére, r o s t a alá és k o m l ó s k o r p a s z á r í t á s r a is h a s z n á l t , k a r i m á s szélű, k e r e k g y é k é n y k a s ' . V ö . k a r n y a . h o r d ó í z hördóuéz m n . ' h o r d ó j á t ó l í z t k a p o t t , h o r d ó í z ű ' . Hőr-dóuéz ez a : bör. h o r d ó s hördóus m n . 1. ' n e m s z a b á l y o s t o j á s d a d , h a n e m v a s t a g h e g y ű , h o r d ó v . ellipszis a l a k ú ' ( t o j á s ) . Ha hör-dóus a tojás, ne- tedd a tyúk a.lá. 2. ' h o r d ó b a n e l r a k o t t , h o r d ó b a n s a v a n y í t o t t ' . Hördóus káposzta. h o r d ó s z a g hördógszag m n . ' h o r d ó s z a g ú ' (pl. b o r ) . h o r g a s hárgas mn. 'hakenförmig, gebogen, k r u m m ' . II. H o r g a s t ó n é v ( K i s s z e k e r e s ) . L . H a r g a s . V ö . h o r g o s . H o r g a s é r Hörgasér h n . ( Ó v á r i ) . h o r g a s í n hárgasin fn. 'a t é r d a l a t t a l á b s z á r a t h a j l í t ó é s m o z g a t ó i z o m ' . Be-leragatt a kw.tya a hár-gasinába :

•J94

h o r g á s z i k horgászik (rok, -öl) t s . i. ' h o r o g g a l h a l á s z i k ' . K . Ne- csak a húsát horgászt:, hanem a le-vét is egyed: h o r g o l hörgői (-ólok, -ösz) t s . i. ' h á k e l n ' . ( A t v . a k ö z ­ nyelvből.) h o r g o l ó t ű hörgolóutű fn. ' h á k e l n a d e l * . ( Á t v é t e l a - k ö z n y . ből.) h o r g o s hárgos m n . 1. ' h o r o g g a l e l l á t o t t , h o r g o s v é g ű (pl. r ú d ) . — fn. 2 . ' s z a l m a v . s z é n a t é p ő h o r o g ' . V ö . g a n g o s , h o r g o s - s z e g hárgosz-szeg fn. ' k a m p ó s v é g ű , erős v a s s z e g ' , h o r k o l horkol (-ólok, -ösz) t n . i. ' s c h n a r c h e n ' . h o r k o l á s horkolás fn. ' s c h n a r c h e n ' . h o r o g harog (-rgot, harogja v. -rga) fn. 1. 'fa- v a g y v a s ­ h o r o g , m e l l y e l s z a l m á t v . s z é n á t t é p n e k a k a z a l b ó l ' . 2. ' h a l á ­ szó h o r o g , a n g e l ' . Sz. Ugy él.; mint a hal- a hár:gonn ( = ir. jó dolga v a n , m i n t a k u t y á n a k a karó közt). h o r p a d , -aszt n., 1. h u p p a d , - a s z t és h u r k á d . h o r p a s z hörpasz (-om, -od, -sza) fn. 1. ' n é g y l á b ú állat h a s á ­ n a k a k é t h á t u l s ó l á b t ö v é n é l levő r é s z e ' . 2 . ' a z e m b e r h a s á n a k a z a része, m e l y a m e d e n c e elejével é r i n t k e z i k ' . Uty- fái it két óíjdált a hörpaszom ! h o r r o g hörög (-ok, -ksz v . -öl) t n . i. ' h o r k o l ' (Mező­ geese). h o r t y o g hortyog (-ok, -öl) t n . i. ' h o r k o l ' . h o r t y o g á s hortyogás (-1, -a) fn. ' h o r k o l á s ' . h o r z s a hörzsa (-ál) fn. ' m o r z s a , s z i l á n k ' . ( S z a m o s s z e g ) . h o s s z a ~ (-át; c s a k e g y e s 3 . sz.-ü b i r t . sz.-raggal) fn. ' h o s s z ú s á g a , eius l o n g i t u d o ' . Megmérem a hos:szát. Más-fél röiif a hos:sza. Sz. Széle hossza eggy : ( = o l y a n széles, m i n t a m i l y e n h o s s z ú ; k ü l . k ö v é r és a l a c s o n y s z e m é l y r ő l ) . Á-lalugrana szász tü hos-.szát ( = j ó e r ő b e n v a n ) . Se* vége, sehossza ( = v é g t e l e n ) . h o s s z á b a n hosszába h s z . 'a h o s s z ú s á g i r á n y á b a n , hoszs z a n t i i r á n y b a n ' . Nemhosszába vitték a réto:ját, hanem ke rézbe : h o s s z a b b a e s k a ~ m n . 'kissé h o s s z a b b ' , h o s s z a b b o d i k ~ t n . i. ' h o s s z a b b á lesz' (pl. a n a p ) , hosszall - (-om, -ollam) t s . i. ' h o s s z ú n a k v é l ' . L. még hosszúik h o s s z a s ~ m n . ' h o s s z a n t a r t ó ' . Pász-más esői) hosszas esői) : h o s s z a s a n hosszasonn h s z . ' h o s s z a n , r é s z l e t e s e n ' . Eb-be má nem- ige van ö hossza.sonn (könyvben) ( = olyan hossza­ san.) h o s s z a t ~ h s z . ' h o s s z á i g ' . Vártam ot vagy négy ö y r a hos:szat. Nem- álhatuyk it nap hos:szat. h o s s z ú hosszú (-ann; -abb) m n . ' l a n g ' ( t á r g y , idő, e l j á r á s ) . H o s s z ú h n . ( P u s z t a d a r ó c , K i s a r ) . Sz. A; barátom.

395

h o s s z ú n ó u t a : ( = h o s s z a d a l m a s dolog). Ojg hosszú :, mjnt a szenl-iványj ének : ( h o s s z a d a l m a s szóbeli e l ő a d á s r ó l ) . Hosszú hördóu ( = k ú t ) . I-gyugk:, vam- még a hosszú h ö r d ó u : b a. Hosszú a keze ( = m e s s z e elér a b e f o l y á s a ) . Hosszú a ngélve ( = s o k r a ér a szája, s o k a t p l e t y k á l ) . II o sz — szu b ű tt y e lessz en:nek ( = k ö n n y e l m ű k ö l t e k e z é s n e k m e g a d j a az e m b e r az á r á t ) . K m . Nincs- ojg hosszú, aminek eccér vége ne vóu:na ( = j ó s o r s n a k is, rossz s o r s n a k is v é g e v a n egyszer). Hosszú háj, rövid ész ( = a f e h é r n é p n e k rövid az esze). Minél hosszabb, an-nál rosszabb (t. i. a z e m b e r ) . Vö. m é g kis és kurta c í m s z a v a k a l a t t . L . n y u r g a . Hosszűág Hosszuág h n . ( J ó z s e f h á z a ) . Hosszúdiillő Hosszudüllöü hn. (Garbolc). Hosszűéner Ilosszuégér hn. (Nagypalád, Botpalád). hosszúéletű hosszuéletii mn. 'langlebig'. Hosszúerdő Hosszuérdöü hn. (Gacsály). Hosszúcrdü-nlja Hosszuérdöüajja hn. (Kisnamény). Hosszúhát Hosszúhát hegynév (Dabolc). hosszú-ina hosszu-ing fn. ' p e n d e l y , női és g y e r e k i n g ' . hosszúlábú hosszúlábú m n . ' l a n g b e i n i g ' . Nr. H a az o r s ó ­ ról lecsüng a fonál ( , m c r t v i g y á z a t l a n u l t e k e r t é k föl), a n n a k a jele, h o g y h o s s z ú l á b ú e m b e r j ö n a h á z h o z . Hosszúláz Hosszúláz hn. (Kisbábony). Hosszúliget Hosszuliget hn. (Mikola). hosszull ~ (-om, -ottam) t s . i. ' h o s s z ú n a k v é l ' . Hos-szullom eszt a pipaszárát. L . hosszall is. H o s s z ú m e z ő Hosszumezőü hn. (Fertősalmás). Hosszúrekettye Hosszurekettye hn. (Ombod, Lázári). Hosszúrét Hosszúrét h n . ( E g r i ) . Hosszúsor Ilosszusör hn. (Botpalád, Nagyhódos). hosszúszárú hosszúszárú m n . ' m i t einer l a n g e n r ö h r c verseken' (pl. p i p a ) . Hosszúszer Hosszuszér hn. (Nagypalád, Atya). hosszú-villa hosszu-villa fn. ' h o s s z ú n y e l ű villa, m e l y e t magas kazlak mellett használnak'. hová ~ , hova hsz. 1. ' w o h i n ?' 2 . ' h o l ?' Hova jártál? (Csak i l t l ) 0 - r f n jártam: Ra-tizra : 3 . ' m i r e ? m i é r t ? ' Ho-va kőüttél mék jel ? Hova kell ennél jop széna ? 4 . 's m á s h o v á ' . Asztizs dugdoslak óulhászjára, hová :, oszt ugy- menekedet: meg. Sz. Hova, ho-va ? ( = h o v a m é g y ? v . h o v a m e g y é n ?) Micscsináj-jak, ho-va l e • g y e k? ( = m i h e z fogjak ? m i t t e g y e k ? ) Ho-va lett innen a kosár ? ( = h o v a t ű n t el ?) hóvilág hóuvilág fn. ' h ó b ó l s u g á r z ó d e r e n g é s téli éjjel'. Ilóu-világ vam : mos, nem- ké lám:pás. hoz ~ (-ok, -öl; hozzál) t s . i. ' b r i n g e n , t r a g e n , h o l e n ' . Sz. Szagra hoz ( = m e g s z ó l a l t a t , b e s z é l g e t é s r e b í r ) . Az ö-reget nem- lehetet s zó u • r a hozni: Ha- jöszlök, lesz-lek, Ha-

390

hosztok, esz-tek ( t r é f á s m e g h í v á s v e n d é g s é g r e ) . Rendbe hoz v . rémbe hoz ( = e l r e n d e z , eligazít, elintéz). L . be-, el-, elő-, fel-, ki-, le-, m e g - , v i s s z a h o z . h o z a t < ' (-ok, -öl) t s . i. ' h o l e n l a s s e n ' . L . e l h o z a t , m e g ­ — hozat'. h o z d - s z i hocci t s . i. ' h o z d s z a i d e ' . Hocci esak aszt a csuprot. hozdszi-ide hocc-ide, hoc-ide t s . i. ' h o z d s z a ide, hozd ide*. Hocc-ide aszt a pácát. h o z ó d i k 1. f e l h o z ó d i k . h o z z á a d hozzáad t s . i. 1. ' h o z z á s z á m í t ' (pl. egy összeget egy m á s i k h o z ) . 2 . ' n ő ü l a d v k i h e z ' ( l á n y á t ) . h o z z á é r hozzáér t n . i. ' h o z z á n y ú l ' . Hozzá se érdem, mégis sír : hozzáfog ~ t n . i. ' h o z z á k e z d , n e k i k e z d ' . Ha a- hozzá­ fog, megdszik ety kis hördóu.val. h o z z á k e n ő z i k hozzákenőüzik t n . i. ' h o z z á d ö r z s ö l i m a g á t , h o z z á f e n ő d i k ' . Ha a fér-fijak a barna ruhájokkal hoz-zákenöüznek a kákhosz, frkete lessz a fo-.n&l. h o z z á k o c c a n t ~ t s . i. 'koc h a n g g a l h o z z á é r i n t ' (pl. kancsót a tányérhoz). h o z z á m e g y hozzámenygyen t n . i. ' n ő ü l m e g y vkihez*. Hák osz nem- bánta meg az ujj asszö, hoty hozzáment az urá­ hoz? Hoty- tudott az a szép já hozzámenni ahoz a csúnya emberhez ? h o z z á n y ú l ~ t n . i. ' h o z z á é r ' . K. Asz- mgnygyák, hoty hoz-zá nyúlt vóun a kös-sék pezihez ( = s i k k a s z t o t t ) K m . Nem tuc hozzá, ne nyúi hozzá ( = a m i h e z n e m é r t e s z , a h h o z n e fogj). h o z z á s z o k i k ~ t n . i. 'sich g e w ö h n e n (an e t w . ) ' . h o z z á t a r t o z ó hozzátártozóu fn. 'rokon*. h ö ~ (-1) fn. ' a h b e t ű e g y i k n e v e ' . h ő 1. h é v e l - l é h v e l , h e v ü l , h é b e - h ó b a . h o c hőüc isz., m e l y e t a k k o r m o n d o g a t n a k , m i k o r a g y e r m e k e t t é r d e n l o v a g o l t a t j á k . Höüc, höüdz! Bányára, Tarka kutya hátára I Zabot aduyk a lúnak, Cukrot a kis kocsisnak. (Mondóka térden lovagoltatás közben.) h ő c ö g t e t liőijcáktet (-ek, -él) t s . i. ' ü t e m b e n le s fel r i n g a t ( t é r d e n a g y e r m e k e t , a futó ló az e m b e r t ) , d ö c ö g t e t (rögös u t o n a szekér)'. h ő k hőük isz. ' h á t r a ! vissza !' ( ö k r ö t h á t r a l é p t e t ő szó). Höuk- te, Mozsár ! h ő k í t hőiikit (-ek, -él, -ettem, hőkiccsen) t s . i. ' h ő k ö l t e t , h á t r a léptet' (ökröt). Vö. curukkoltat. L. meghőkít. h ö k k e n hőiikken 1. m e g h ö k k e n . h ö k k e n 1. h ö k k e n . h ő k ö l höijköl t n . i. ' h á t r á l , h á t r a farol, h á t r a l é p ' (ökör, tehén). Vö. curukkol.

397 hömbörget hömbörget (-ek, -él) t s . i. ' g u r í t g a t , g ö r g e t , h e n g e r g e t ' . K. Hömborgetik a hör:dóul ( t r . = m e n n y d ö r ö g ) . L. m e g h ö m b ö r g e t . hömhörgőzik hömborgőuzik (-ök, -ol) t n . i. ' h e n t e r e g , h e m p e r g ő z i k , fekve g u r u l ' . L . b e l e h ö m b ö r g ő z i k . hömbörít hömbörit (-ek, -él) t s . i. ' h e n g e r í t , g u r í t , gördít'. hömhörödik <~ (-ök, -ol) t n . i . ' g u r u l , g ö r d ü l , h e m p e r e ­ d i k ' . L. bele-, e l h ö m b ö r ö d i k , l e h ö m b ö r ö d i k . hömbörög ~ (-orgök, -röksz; -orgüyk; -Örgött) t n . i. ' h e m ­ p e r e g , g u r u l , g ö r d ü l ' . A go-jóu hömbörög:, nem- én : Héi, az én életem nem igény gyönyörű, Piros két örcámö hömbörög a könnyű. (Nd.) hörhöj horboi (-t) fn. ' l e v e s ' ( K i s b á b o n y ) . hörhöl horbol, hőrbül ( K i s b á b o n y ) (-ölök, -osz) t n . i. ' h ö r p ö l , szörpül, hörp-hörp h a n g o t a d v a eszik'. L . f e l h ö r h ö l . hörcsög hörcsög, horcsök (-öt) fn. ' h a m s t e r ' . K. Te-, kis hor-csög ! ( m o n d j á k a m é r g e s t e r m é s z e t ű g y e r m e k n e k ) . S z . Mérges, mint a hörcsög. hörpent horpent, hörpint (-ek, -él) t s . i. ' e g y e t n y e l , e g y e t k o r t y i n t ' ( b o r b ó l , v í z b ő l ) . Sz. örvendek, mikor hörpentek ( b e m u t a t k o z á s k o r m o n d o t t t r é f á s r í m j á t é k ) . L . fel­ hörpint. hörpöl 1. h ö r b ö l . hörrög héreg (-ek, -ksz) t n . i. ' r ö c h e l n ( e m b e r , m é r g e s kutya). húg hng (-om, -od, -a; -unk, -ótok, -ok; c s a k s z . - r a g g a l ) fn. ' j ü n g e r e s c h w e s t e r ' . H u g a t ~ hn., d o m b o s fekvésű határrészek neve Ugocsáb a n és S z a t m á r b a n ( R o z s á l y , D a b o l c ) . L . N a g y h u g a t , P a l á d hugat. Ilugatdomh Ilugaddomb hn. (Nagypalád). Hugaterdő Hugatérdői) hn. (Nagypalád). Hugatlapos Hugatlaposs hn. (Nagypalád). hűgy hugy (-ot, -gya) fn. ' v i z e l e t ' . Nr. H a s á r g a s á g o d v a n , vizelj p a r a s z t ( = m á z a t l a n ) c s u p o r b a s a k a s z d a f ü s t r e . Mire a h ú g y elpárolog, a s á r g a s á g is m e g s z ű n i k . h a g y h a t n é k hutyhatnék (-nám, -nál) t n . i. ' v i z e l n i k í v á n , v i z e l h e t n é k j e v a n ' . í g y is : Hutyhatná vagyok, hutyhatnál vagy, hutyhatnék stb. húgyik hugyik (-ok, -öl, -ott; -na; -gyon) t n . i. 'vizel, pesel'. Nr. G y e r m e k n e k n e m s z a b a d a t ű z z e l j á t s z a n i , m e r t á l m á b a n az á g y b a h ú g y i k . V ö . pisil. L . b e l e h ú g y i k , l e h ú g y , odahúgyik. h a g y ó hugyóu m n . 'vizelő, h u g y o z ó ' . Sz. Höl-gat:, mint a hu-gyóu disznóu : ( h a l l g a t , m e r t érzi, h o g y b ű n ö s ) . húgyókázik hugyóukázik (-ott) t n . i. 'kilövell, felszökell,

398

f e l b u g y o g ' ( v é r , v í z ) . Ugy- belevágott a nyakába avval a kis kóucs jörmá:vál, hogy még messze hugyógkázott a vé:ri. Ugy évákta a ke:zit, hocs csakuty hu-gyóukázolt a vér belőukle. h ú g y o s hugyos m n . 1. ' b u g g y a l b e s z e n n y e z e t t ' ( r u h a ) . 2. ' á g y b a v i z e l ő ' . Sz. Hugyos kanca ( n ő k e t s z i d a l m a z ó kifejezés). Hugyos kanta ( = í g y csúfolják a z t , a k i a z á g y b a vizel). húgyos 1. v é r h u g y ó s . hugyozik huggozik (-ok, -öl) t n . i. ' h a r n e n ' . ( K ö z ö n s é g e ­ s e b b kif. : hugyik). Nr. A t ű z b e n e m s z a b a d beleliúgyozni, m e r t a k i a t ű z b e hugyozik, a n n a k kisebesedik a hugyozó szerszámja. h ú g y v a - s z a r v a huggva-szárva hsz. ' a p r á n k i n t ' . Hugy-vaszárva megint éköütöttün két ökör á:rát. huholgat huhölgat t n . i. ' h u h o g ' ( b a g o l y ) . (Mezőgecse). hujj ~ isz. s e r t é s h a j t ó szó. Huj] él! ( K r a s s ó ) . huíi ~ isz., s e r t é s k e r g e t ő szó. hull ~ (-anak; -ott) t n . i. 1. 'fallen, h c r a b f a l l e n ' (pl. a levél, a g y ü m ö l c s a fáról). 2 . ' s ű r ű n döglik' (mindenféle j ó s z á g ) . Hnllot marha ( = d ö g l ö t t j ó s z á g ) . L . el-, ki-, lehull. hulladék hulladék (-ot, -a) fn. ' a b f a l l ' . hullat 1. e l h u l l a t . hulló hullái) (-ja, -ját) fn. 'frissen r a k o t t b o g l y a v . szekér s z é n a o l d a l á r ó l l e h u l l a n i k é s z ü l ő s z á l a k ' . Ka-párjátok le a hullóu-.ját a bogjámak. h u m m i , h u m m i c s k a 1. h o l m i , h o l m i c s k a . 1. h u n 1. hol. 2. h u n 1. h o n . 3 . h u n 1. h u n y . huncut ~ (-u'll) m n . 1. ' s p i t z b ü b i s c h ' . 2 . ' p a j k o s , k ó p é ' ( g y e r e k ) . Sz. Nincs ety huncut krajcárom se ( = e g y á r v a fillé­ r e m sincs). K m . Két- huncut ember van a vilá:gonn, eggyik, aki a másét él-veszi, a másik, aki a magájél haggya ( = az is hibás, aki gondatlanságával, v a g y gyámoltalanságával alkal­ m a t ad rá, hogy megkárosítsák). h u n c u t k a ~ (-át, -ája) fn. ' h a l á n t é k f r i z u r a , h a l á n t é k r a csüngő hajfürt (nőknél), pájesz, halántékcopf (zsidóknál)'. huncutkodik ~ (-ok, -öl) t n . i. ' p a j z á n k o d i k , h a m i s kodik, dévajkodik'. huncutság huncuccság (-ot, -a) fn. 1. ' s p i t z b ü b e r e i ' . 2. 'dévajság, pajkosság, kópéság'. h u n n e n 1. h o n n a n . h u n n e t 1. h o n n a t . hunt 1. h a n t . huny hun (hunom, hunnya, huntam, hund) t s . i. 1. b e ­

huny.
h u n y á z 1. m e g h u n y á z . h u n y o r hunyor (-1) fn. ' h e l l e b o r u s p u r p u r a s c e n s W . e t K . '

399

hupcihér 1. h o p c i h é r , k u p c i h é r . hupikék hupikék mn. 'kék, m i n t a vert testrész, verés m i a t t k é k ' . Mai- veszek neket szép- ruhát, hu-pikéket, vértveresset ( t r . = m a j d jól e l v e r l e k ) . huppad ~ , hoppad ( S z a m o s s z e g ) (-tt) t n . i. ' h o r p a d * . Az a huppat tetejű, pi-ros csutkáju a prajll mádé. L . b e huppad. huppan ~ (-1) t n . i. 1. ' z u p p a n . p u f f a n ' . O-janokat huppant az alma a háta:mqnn ! 2 . 'esik'. L. b e l e h u p p a n , lehuppan. Vö. kuppan, hüppen. huppaszt 1. b e h u p p a s z t . húr <-w f-t, -ja, hurok) fn. 1. ' s e r t é s v é k o n y b e l e , m e l y b e a k o l b á s z t t ö l t i k ' . 2 . ' s a i t e ' . Sz. Mind- ety húrom pendüjjön ! ( = m i n d így s i k e r ü l j ö n ) . Ety- húrom pendülnek e:zek ( = e g y i k sem j o b b a D e á k n é v á s z n á n á l ) . hureaháló hürcahálóu fn. ' o l y a n h á l ó , m e l y e t a v í z b e n kikötnek s melyből a hal, ha belement, nem t u d kijönni' (a v a r s a egy n e m e ) . hurcol hürcöl f-olok, -ösz) t s . i. 1. ' h o r d o z , i d e - o d a v i s z ' . 2. 'sokáig visel' ( r u h á t ) . hureolász hürcolász f-ok, -öl) t s . i. ' h o r d o z g a t , i d e - o d a hordoz, hurcolgat'. hurineál hurincáll f-ok, -cász) t s . i. 1. ' h u r c o l g a t , i d e o d a h o r d o z ' . 2 . ' k í m é l e t l e n ü l visel, n y ű ' ( r u h á t ) . hurka hurka f-át, -ája) fn. 1. ' b é l ' ( e m b e r i és á l l a t i ) . Jái-, be- fái a hurkám ! a) K ü l . 'a s e r t é s v a s t a g a b b bélrészei, melyekbe a h u r k á t töltik'. 2. 'a sertés vastagbele a p r í t o t t és fűszerezett h ú s s a l , r i z s k á s á v a l k e v e r t t ü d ő - , ill. m á j r e szelékkel v a g y p e d i g v é r r e l m e g t ö l t v e ' . ( T ö l t é s u t á n megfőzik, evés e l ő t t m e g s ü t i k . A v é r e s t a z o n b a n c s a k főve eszik). 3 . ' ü t é s h e l y é n n ő t t d a g a n a t ' . O-jg hfirkák vannak a sóudo:rám, mint az uj-jom : 4 . ' v a s t a g a b b , rosszul s o d r o t t rész a f o n a l b a n ' . Sz. Fo-rog, mint a kásás hfirka a fazog:ba ( = l á b a l a t t ireg-forog). Nr. H a a szösz s o k á i g áll a g u z s a l y o n , h u r k a t e r e m b e n n e . L. fodros-, g y ö n g y ö s - , m á j a s - , seggvég-, t ü d ő s - , véreshurka. h u r k á d hürkad f-lt, -na, -ggon) t n . i. ' h o r p a d , l o h a d , v á n n y a d , oldala beesik, h a s a m e g a p a d ' ( j ó s z á g n a k é h s é g v . b e t e g s é g m i a t t ) . Nem- adok a tehénnek esdik, halhürkaggyon ety ki:csit. hurkadt hurkait f-onn) mn. 'horpadt hasú, beesett oldalú, v á n n y a d t ' (jószág, rossz t a r t á s v. b e t e g s é g m i a t t ) . Be- hürkattö jö haza ez a szegem marha 3ru.ll a legelöijrüll! Na-ggö hurkait a li:nóu, nem- tom, nem lessz-é valami ba:ja. hurkás hürkás m n . 'rosszul s o d r o t t , hellyel-közzel v a s ­ t a g a b b ' (fonál). Vö. h u r k a 4 . hurkatöltő hürkalöiitőü fn. ' w u r s t s p r i t z e ' .

400

hurkol húrköl (-ólok, -ösz) t s . i. ' s c h l i n g e n , s c h l i n g e m a c h e n ' L. r á h u r k o l . hurok ~ (hurkot, hurokja) fn. ' z s i n e g e n , szíjon, k ö t e l é n előre e l k é s z í t e t t c s o m ó , m e l y e t v m e l y t á r g y r a r á t e s z n e k s rajta szorosra h ú z n a k ' . (Pl. az ostor nyaklóját hurokkal kötik a n y é l r e ) . S z . Nem- adnég belőükle, ha [a s z e •m e t h u r k o n csüngene se: ( = a nagy kívánság m i a t t a szemed ki­ f o r d u l n a s e ) . Hurkot vét a kötélre ( = h u r k o t k ö t ) . — Nr. A h u r o k így k é s z ü l : a k ö t é l , zsineg v a g y szíj v é g é n v a n e g y s z e m , v a g y karika, vagy egyszerűen egy v á g o t t nyílás (szíjban) s ebbe a szembe, karikába vagy nyílásba bele­ h ú z z u k a k ö t é l , zsineg v a g y szíj m á s i k v é g é t s v a l a m i r e (pl. nyélre, állat n y a k á r a ) ráhúzzuk, ráhurkoljuk. L. molnár­ hurok. hóról huröl (-ólok, -ösz) t s . i. ' k é s f o k á v a l v a k a r , t i s z t i t ' (a s e r t é s v é k o n y b e l é t ) . L . m e g h ú r o l . h u r u t 1. b é l h u r u t . h u r u z s v á l huruzsváll (-ok, -vász) t s . i. ' h o r z s o l ' . L. m e g huruzsvál. h ú s hus (-t, -a) fn. 1. 'fleisch'. 2 . 'szilva, b a r a c k e h e t ő r é s z e ' . K . Hus- is van a levezs:be ( m o n d j á k , h a légy esik bele). Sz. Ki-aludná a puszüibull a : hust ( = jól t u d s szeret a l u d n i ) . Killóudik, mjnt a káposzta hus- nékull ( t r . = alig t e n g - l e n g , n e h e z e n él, n e h e z e n m ű k ö d i k ; élőlényről is, t á r g y r ó l is, pl. l á m p á r ó l ) . Hus- a scg:get, ta-pogazsd : ( m o n d j á k félig t r é f á s a n a g y e r e k n e k , h a ö r ö k k é a h ú s t kéri). Jóu huzsba van ( = k ö v é r ) . Komámasszom, mijjér ojam bus ? mij-jér né veret magába hust ? ( t r é f á s k é r d e z ő szólás ; A d o r j á n ) K m . Á ke-nyér mellé hust- is kell ad:ni ( = a d d m e g k i n e k - k i n e k a megillető c í m é t , n e c s a k a n e v é n n e v e z d ) . Óy-csóy húsnak hig- a le:ve ( = a m i olcsó, a z s i l á n y s z o k o t t l e n n i ) . Nr. A füstölt h ú s t n e m j ó ú j s á g o n ( = ú j h o l d idején) s z e d n i le a p a d l á s r ó l , m e r t m e g férgesedik. L. borjú-, d i s z n ó - , fog-, j u h - , k á p o s z t á s , l i b a h ú s , m a d á r h ú s ú , marha-, nyúl-, t y ú k h ú s . h u s á n g n., 1. s u h á n g . h ú s h a g y ó k e d d hushagyóukedd fn. ' a f a r s a n g u t o l s ó n a p j a , h a m v a z ó s z e r d a e l ő t t i n a p ' . Nr. H ú s h a g y ó k k e d d e n este a l e g é n y e k o s t o r p a t t o g t a t á s k ö z b e n v é g i g v o n u l n a k a falun. A vénleányok ablaka a l a t t megállnak, kiabálnak, ostorral k o n g ó z n a k , g ú n y o s és t r á g á r d a l o k a t é n e k e l n e k . P l . „Akinek vö szűz leánya, Hájcsa ki a szűz gujára. (Kispalád).
11

401

liii-látó huslátóu fn. ' h i v a t a l o s h ú s v i z s g á l ó , a k i e n g e d é l y t ad a levágott állatok húsának kimérésére'. húsleves husieves fn. ' f l e i s c h s u p p e ' . h ú s o s húsos m n . 1. ' i z m o s , k ö v é r ' ( e m b e r ) . 2 . ' t e l t , v a s k o s b e l ő ' (szilva, b a r a c k ) . h ú s o s - z s á k husozs-zsák fn. 'női i n g ' ( t r . ) . h ú s s z o r hússzor h s z . ' z w a n z i g m a l ' . h ú s t a r t ó huslartóu m n . ' h ú s o s , i z m o s , k ö v é r ' . Mer én ojg szé-libe-szabot, jóu- huslartóu já vágtam : h ú s v á g ó húsvágói) m n . ' h ú s a p r í t ó , h ú s d a r a b o l ó ' (bárd, kés). h ú s v é t húsvét (-ot, -Iga) fn. ' o s t e r n ' . N r . Fekete karácsö fejjér húsvét, fejjér karácsö fekete húsvét ( = h a k a r á c s o n y hideg, h a v a s , h ú s v é t r a e s ő t , l á g y i d ő t v á r h a t u n k , d e h a k a r á c s o n y esős, a tél h ú s v é t r a is k i n y ú l i k ) . H a h ú s v é t n a p j á n esik, p ü n k ö s t i g t ö b b n y i r e esős v a s á r n a p o k a t v á r h a t u n k . H a h ú s v é t k o r n e m esik, s o v á n y lesz a b ú z a . „Karácsomba kalá­ csot, husvédba hust, pünközsbe csak kenyeret, aszt is csak utg, ha lehet , m o n d j a a népi s z a b á l y az ü n n e p i é t e l e k r ő l , a r r a célozva, h o g y p ü n k ö s d k o r a s z e g é n y e m b e r n e k ú g y elfogy a lisztje, h o g y n e m t e l i k k a l á c s r a . — H ú s v é t m á s o d n a p j á n j á r n a k a l e g é n y e k a l e á n y o k h o z locsolódni s k a p n a k t ő l ü k egy-egy p á r h í m e s t o j á s t . A k i s e b b g y e r m e k e k i l y e n k o r k á n ­ t á l n a k , v a g y i s verses h ú s v é t i k ö s z ö n t ő t m o n d a n a k s ők is megkapják a pár tojásukat. H a a k á n t á l ó csak egy tojást k a p , n e m pedig egy p á r a t , b ú c s ú z ó u l e z t m o n d j a : „Nénémasszom, máskör sok málét aggyon a tyúknak, Hoty töp tojás tojjon az ije suhanc fijuknak." Azt tartják, hogy húsvét h a r m a d n a p ­ j á n a l e á n y o k n a k kell visszalocsolni a l e g é n y e k e t . D e e z t n e m igen g y a k o r o l j á k . h ú s v é t i húsvéti m n . ' ö s t e r l i c h ' . h ú s z husz (-at, -ann) s z á m n . ' z w a n z i g ' . Sz. "Eg-gyik ti-zenkilenc, a má-sik ety- hijjá husz- ( = e g y i k se j o b b a m á s i k ­ nál). huszadik ~ számn. 'zwanzigste'. h u s z a d i k s z o r huszadikször hsz. ' z w a n z i g s t e n s ' . huszár < (-t, -ja, -ok) fn. ' h u s a r ' . II. H u s z á r l ó - é s ökörnév. h u s z á r k á p l á r ~ fn. ' h u s a r e n k o r p o r a l ' . huszáros ~ m n . 'husarisch'. h u s z á r ö r m e s t e r huszáröijrmestér fn. ' w a c h t m e i s t e r ' . h u s z á r z s í r ~ fn. ' k é n e s ő k e n ő c s , u n g v . h y d r a r g y r i c i n e r e u m ' ( l a p o s t e t ű ellen). h ú s z a s ~ fn. 1. ' h ú s z a t jelölő s z á m j e g y ' . 2 . ' z w a n z i g e r ' (pénz). Zürgetik a kóucsot, peszt akarnak adni; Ha húszast nem adnak, el se fogö venni ( K á n t á l ó v e r s b ő l ) . h ú s z e s z t e n d ő s huszesztendöüs mn. 'zwanzigjáhrig'.
,>

402

h ú s z l e j e s huszlejes, huszlájos m n . ' h ú s z lej é r t é k ű p é n z ­ darab'. h u s z o n e g y e s huszoneggyes fn. 1. ' h u s z o n e g y e t jelölő s z á m j e g y ' . 2 . ' e g y k á r t y a j á t é k n e v e ' (a f ö l v e t t k á r t y á k össze­ g é n e k h u s z o n e g y n e k kell l e n n i , h o g y a z e m b e r n y e r j e n b e n n e ) . h u s z o n ö t ~ s z á m n . 1. ' f ü n f u n d z w a n z i g ' . fn. 2 . ' h u s z o n ö t p á l c a - v a g y k o r b á c s ü t é s ' . Huszonötöt ké verni a feneki:re. H ú s z t ó Husztóu h n . (Csaholc). h u t a ~ (-át, -ája) fn. ' h ü t t e , h ü t t e n w e r k ' . h ú z huz (-ok, -ól) t s . i. 1. ' v o n ' . Mi-csoda cérnát, vagy mit huzöl magad utánn ? Cérnái huz a tűbe. Göbre húzza a mad­ zagot. Ráfot huz a kerekre. 2 . ' m a g á r a ö l t , v m e l y t e s t r é s z é r e v o n ' . Bi-zon nem tudom : é. so-ha, hogy mit húzunk : rárjk, ha ijen drága lessz a ru:ha. Húzzál magadra vala:mit, mé mekjázöl: Husz-tál vóuna: csizs-mát: ! (mondják tr. a macská­ n a k , m i k o r a l á b á r a l é p n e k s a m a c s k a n a g y o t visít). 3 . ' h e g e d ü l ' . Vé-ge a vig:nak, szo-morut húznak: 4. 'ver, kongat' ( h a r a n g o t ) . Ha-nyadikat húzzák? Fé-re fele húzzák a haran:got. 5 . ' k ú t b ó l m e r í t ' . Hu-zok ety kis vizet ebbe a válu.ba. 6 . ' v o n , r a j z o l ' . Vonalat huz a táblára. 7 . ' v m i l y e n i r á n y b a n ás, é p í t s t b . ' Árkot, barázdát, palánkost, falat huz. 8 . ' ü t ' . O-jat húzott a vállam:ra, hogy még most- is fái : 9 . ' s z a g g a t r á n g a t , g y ö t ö r ' . Jaj-, hoty húzza a görcs a bál lábomat! t n . i. 10. ' h a s o n l í t ' . Gyuri az ap-jáhosz huz iy.káp, csak a sze-me az anngá:jé. Hát a szi-ne husz- hoz-.zá. 11. ' v o n z ó d i k ' . Pom­ pás kecs cseléd lessz az eg:gyüt, na-gyö húznak eggyö.ve. — Sz. Nem- akarok én üvélle ujjat huz : ni ( = kikötni, ö s s z e t ű z n i ) . Szi-vesem:, mjntha a fo-gam húznák (ir. = n e m s z í v e s e n ) . A mült-kor ugy összedöfolte a többi eszt az ök:röt, hogy még most- is húzza a hátuj-.ját ( = a hátulsó l á b á v a l k e s e r v e s e n l é p ) . Njncs- ennek lá:ba, csak az i • n át húzza: ( = keservesen lépked). Utyhuszták:, mint a d ö : g öt az uccá vé.gig ( = m a g á n k í v ü l , e s z m é l e t ­ l e n ü l , r é s z e g e n v o n s z o l t á k ) . Nem- sokkájik húzza ( = n e m s o k á i g él). N e - huzd:, mer északad: ( = 1. ' n e t ú l o z z , ne n a g y í t s ' ; 2 . ' n e e r ő l t e s d a d o l g o t ' ) . Ugy- járod:, ahogy el­ húzza : ( = a z ő a k a r a t á h o z v a g y k ö t v e , a z ő t e t s z é s é t k e ­ r e s e d ) . 17- húzza a kür:tát ( = ő k a p k i , ő j á r p ó r u l ) . Csóuk-ra húzza az ember szá.jál ( = s a v a n y ú , pl. a v a d a l m a ) . Huz-za a csen:dcst ( = alszik). A zsi-dóu is aszt a lovát üti:, amék job-bá huz: ( = a figyelem a felé s z o k o t t fordulni, a k i t ő l r e m é l ü n k v a l a m i t ) . Hasznot huz ( = k a p , b e v e s z ) . Nyilat huz ( = s o r s o t v e t ; o s z t o z á s k o r ) . K m . Sze-géng embert az ág- is húzza :, az eb- is megugattya : ( = a s z e g é n y n e k a szerencséje is s z e g é n y ) . L . b e - , bele-, el-, fel-, k i - , le-, m e g - , össze-, rá-, széjjel-, t e l e h ú z . huzakodik ~ (-ok, -öl) t n . i. 1. ' h ú z á s - v o n á s s a l fárasztja

103

m a g á t . ' Ot- huzakodik azokkal a ne-héz zsákokkal. — 2. 'bir­ kózik, d u l a k o d i k ' . Ne- huzakogggatok .; mer elosztom a kon:cot. húzás húzás (-1, -a) fn. 1. ' z i e h e n ' . 2 . 'írószerrel h ú z o t t v o n a l ' . Nem- tom, mifélle húzások ezek itt a pappír szé.linn. húzat huz<d (-ok, -öl) t s . i. 1. ' v o n t a t ' ( t e r h e t pl. ö k ö r r e l ) . 2 . " h e g e d ű k e t ' ( n ó t á t ) . L. b e - , el-, ki-, m e g h ú z a t . h u z e n t r á k ~ (-ot, -ja) fn. ' n a d r á g t a r t ó , h ó z e n t r á g e r ' . húzgál huzgáll (-ok, -gász) t s . i. 1. ' h ú z o g a t ' . 2 . ' f o l y t o n visel, k í m é l e t l e n ü l n y ű ' . Mi-jóuta huzgállom magamona eszi a rossz uj:jast, osz mégis tárt: L. fel-, k i h ú z g á l . húz-halaszt husz-halaszt t s . i. ' h a l o g a t * . Nem- tom, még meddik huzza-halasztga a dóu:got. h ú z ó huzóg (-1, -ja) fn. 1. ' a z a j t ó k ö z e p é r e s z e g e z e t t szíj v a g y f o g a n t y ú , m e l y n é l fogva a z a j t ó t b e h ú z z á k ' . 2 . ' k é t ­ felől a c s i z m a s z á r r a v a r r t b ő r s z a l a g o c s k a , m e l y n e k s e g í t ­ ségével a c s i z m á t f ö l h ú z z á k ' . 3 . ' a f ü r g e t t y ű t f o r g a t ó z s i n e g ' . L. csizma-, d u g ó h ú z ó . h ú z ó d i k huzóudik (-ok, -öl) t n . i. 1. ' v o n ó d i k ' . Göb-re huzóudott a gatgamad:zag. A kö-tél na-gyonn a derekamra huzóudott: 2 . ' v o n j a m a g á t , v o n u l , l a p u l ' . Hu-zöuggyunk i-de a bo-kör mellé:, ne. Hu-zóuggyunk: a ja- alá :, mer it megázugk : Huzóuggy árébb in:nen. A te-rebesi hegynek huzóudott az a setét fel.-leg. 3 . 'félrevonul, e l z á r k ó z i k ' . Üty hu-zóudott a többi:tüll. L. be-, el-, le-, m e g - , össze-, r á h ú z ó d i k . húzódozik huzóudozik (-ok, -öl) t n . i. ' v o n a k o d i k ' . Pedig Me-nyus vá-tik huzóudozott a jőüdvétéktüll. b u z o g ~ (-ok, -ksz; -tam, -ott; -na ; -jon) t s . i. ' h ú z g á l , h ú z o g a t ' . ( B a d a l ó , Ricse, B o t p a l á d , Mezőgecse s így a z egész Tiszaháton). húzós huzógs (-onn) m n . 'feszes, m e g f e s z í t e t t ' . Hu-zóuson tárzsd a madza:got. Hu-zóusonn áll a kö:tél. húz-von huz-von t s . i. ' g y a k r a n h ú z , cipel, v o n s z o l ' . L. e l h ú z - v o n . 1. h ü m n . ( = t r e u ) , a n é p n e m h a s z n á l j a . V ö . h ű s é g e s . 2. hű rw isz. ' e j n y e 1 t y h ű ! ' Hü-, baszszörkángossát! Hát nem- idehu-gyott? Sz. Hű- bele, Ba-lázs ! Lo-vat ád az Isten ! ( s z o k t á k k i á l t a n i v a l a m i h e b e h u r g y a c s e l e k e d e t r e ) . h ű h ó hihóu (-t) fn. ' l á r m a ' . Hoz-zákesztek naty hihóu:val, oszt an nyiba hatták : hűl ~ (hűlök, hűsz) t n . i. ' k a i t w e r d e n , e r k a l t e n ' . Nemtuc várni, hoty hat hüjjön e kicsit az a fóron é-lél ? L. m e g h ű l . h ü l e m e d i k 1. e l h ü l e m e d i k . hűltszájú hűllszáju m n . 1. ' a k i n e k m i n d e g y r e kialszik a szájában a pipa'. 2. ' b a m b a , mafla, hülye, málészájú'. Vö. szájahült. hülye m n . , a n é p n e m h a s z n á l j a . V ö . b a m b u c , m u t a , málészájú, m u r m u s z .
26*

404

hiiniiyüi) ~ (-ök, -sz) t n . i. ' o r r h a n g o n beszél, d ü n n y ö g ' . h ü p ö g ~ (-ök, -sz) t n . i. 1. ' h ü p - h ü p h a n g o t a d ' (pl. a b ő c s i z m a j á r á s k ö z b e n ) . Nem- szerelem én eszt a ci:pőüt, mer e na-gyö hüpög: 2 . ' z o k o g , hüp-hüp h a n g o n , s z i p o g v a sír'. h ü p p e n (-1) t n . i. ' h u p p a n , d ü b b e n , esés v . ü t ő d é s k ö v e t k e z t é b e n hüp h a n g o t a d ' . O-janokat hüppen ez a nagy rosz csizs:mg, mikö lépég ben-.ne ! h ü p p e n t y ű hüppenylyü (-t, -je) fn. ' n a g y , bő c s i z m a ' . ( J á r á s k ö z b e n h ü p p e n ő h a n g o t a d . ) Nem- huzö fé többet eszt a hüppeny.tyüt. V ö . h ü p p e n 1. h ű s é g hűség (-et, -e) fn. ' t r e u e ' . h ű s é g e s hűséges m n . ' h ű , r a g a s z k o d ó , o d a a d ó ' . h ű s é g e s e n hüségesenn hsz. ' h í v e n , g o n d o s a n , o d a a d á s s a l , e n g e d e l m e s e n ' . Vitte naty hüségesenn a ko:sárt utánnok fele : h ű s é g t e l e n hűséktelen m n . ' h ű t e l e n , n e m h ű s é g e s ' (pl. cseléd). h ű t 1. h i t . h ű t ~ (-ök, -ol; -ött; -ne; hűccsön) t s . i. ' k ü h l e n , e r k ü h l e n ' L. m e g h ű t . h ű t e l e n n., 1. h ű s é g t e l e n . h ü t ő z i k hütöüzik (-ök, -Öl) t n . i. 'sich k ü h l e n ' . h ü v e l y n., 1. h a j ( n ö v é n y n é l ) , t o k , k a r d t o k ( k a r d n á l ) . h ü v e l y k hüvéik (-et, -e, -it) fn. ' d a u m e n ' . Sz. Hüvéjk Matyi ( = Dáumling). h ü v e l y k u j j hüoéjkujj fn. ' d a u m e n * . h ű v ö s hűvös m n . 1. ' k ü h l , frisch'. Vet- fel a nagyujtjast, mé hűvös az i:döi). Mg nagyö hűvös van. Mije jóu hűvös van itt! fn. 2 . ' h ű v ö s h e l y , árnyék*. It- csak meg-jár ül-ni a hü-vösönn. h ű v ö s ö d i k hűvösödik (-ött) t n . i. ' h ű v ö s e b b lesz' (az i d ő ) .

I. 1.
1. i ~ (-t, -je) fn. ' a z i b e t ű neve*. 2 . i isz. ' n i , la, é'. Hé-, jöj-jetek i-de i-! ( A v a s ú j v á r o s . ) iá ~ isz. ' s z a m á r o r d í t á s t u t á n z ó s z ó ' . S z . Iá, naty szamár ! Két jilivél kalapáll. (Csúfolódó g y e r m e k m o n d ó k a . ) ibolya iboja (-át) fnn. ' v e i l c h e n ' . i b o l y a s z í n ibojaszin mn. 'ibolyakék'. i b r i k ~ (-et, -je) fn. 'födeles ( f e k e t e k á v é s ) k a n n á c s k a ' . Kávés ibrik ( S z a t m á r n é m e t i ) . icce ~ (-ét) fn. ' h a l b e ' . iccés ~ m n . 1. ' i c c é n y i , icce t a r t a l m ú ' , fn. 2 . ' h a l b e ' . Hun- az iccés? ice-fice ~ fn. C s a k e t a l á l ó s m e s é b e n : Élőül megyén ice-fice, Szóuróulapát a seggibe. (Megfejtése : hal.)

405

Icig leik t n . , zsidó s z e m é l y n é v . ieinkó-picinkó iciykóu-piciykóu m n . 'igen kicsi, icipici', icipici ~ m n . 'igen kicsi'. iciri-piciri ~ m n . 'igen kicsi, icipici'. Vóut- eccer eggy i-ciri-piciri kis macska. icitólla-motólla icitóulla-motóulla isz. ' r é j a e g y n d . - b a n ' . icki-vicki ~ m n . ' h e t y k e , h á n y i v e t i ' . icu ~ isz. ' u c c u ' ( c s a k e n d . - b a n ) A szakmári vásártérenn, Icu, te l ere gyere, galambom ! Leángvásár lessz a hétenn. Icu, te ! s t b . icurka-picurka icürka-picürka m n . 'igen kicsi, p a r á n y i ' . Ida ~ női szn. idáig ~ hsz. ' e d d i g , bis h i e h e r ' . ide ~ (idébb) hsz. 1. ' h i e h e r ' . Gyér' ide. Mosveszem az ölömbe eszt a pir.ját, hát má nem- ide hugyott ? 2 . ' o l d a l r a , félre' ( ö k ö r t e r e l ő szó). I-de Csákóu ! Csár-' ide, Fic-kóu ! Ne-, ide, ne- ! 3 . ' i n n e n ' . Csen-gér még jóu- stációu i:de. Nem­ macskaugrás ide Debre.ceny. Sz. I-de ké biz:ni ( = r á m kell bízni). Az a néhán krajcár má seide, seo d a : ( = nem számít). idehh-odább ~ hsz. 1. ' h i n u n d h e r ' . Otlőüdorgött idébb-o.dább. 2 . 'így m e g a m ú g y , e r r ű l is t ú l i s ' . Csak hi-nodált idébb-o:dább. idegen idegeny m n . 'fremd, a u s l á n d i s c h ' ( e m b e r , föld). K m . I-degen kutyának lába koszt a fár:ka ( = szerényen, m e g h u n y á s z k o d v a v i s e l k e d i k az e m b e r , m í g i d e g e n ) . idei ideji m n . 'ez évi, a z i d é n l e t t v . t e r m e t t ' , (pl. b ú z a , borjú). idejében idejébe hsz. 1. 'a kellő i d ő b e n ' . Má fé-vetette a jelit a : té, é- nem szűrtem idejé:be. 2 . ' k o r á n , j ó k o r ' . Reg-gé jóu-kör fékéinek :, hogy i-dejébe ot legyenek a vásá:ronn. Fekügy le i-dejébe, kéj- fel i-dejébe. ideki 1. i d e k i n n . idekinn ~ , írfeA'i hsz. ' h i e r a u s s e n ' . E-rigy be-, idekim mekfázól: Talán nem is tudót, ki van ideki ( N d ) . Csiga­ biga, gyere ki, Ég a házad ideki ( M o n d ó k a ) . idén idénn hsz. Sz. Eggyik idénn ( = v a l a m e l y i k e l m ú l t e s z t e n d ő b e n ) . Tudva tudom, hogy fár-tuyk vóut ott eggyik i: dén n. Ugy- ne járjak:, mint eggyik idénn a tinóu:vál. Az idénn ( = a m o s t folyó é v b e n ) . Nemlessz az idé s á r : j u. Ity- csörgött ez a z örök i:dém min­ dennap : idestova ~ hsz. ' n e m s o k á r a ' . Ez- is eskolába jár : mán i-destova : idétlen ~ m n . 1. ' k o r a s z ü l ö t t , s z ö r n y s z ü l ö t t ' ( g y e r m e k ) . 2 . ' o s t o b a , é r e t l e n , e s z t e l e n ' (pl. t r é f a ) . Nr. H a a t e r h e s a s s z o n y v a l a m i t m e g c s u d á l , i d é t l e n t szül.

406

idétlen-puja idétlem-puja fn. ' k e r e s z t e l e t l e n ü l e l t e m e t e t t ( h a l v a s z ü l e t e t t ) g y e r m e k ' . Nr. Az i d é t l e n - p u j a ha r u h á t l a n u l t e m e t i k el, m i n d e n h e t e d i k é v b e n éjfélkor kiszáll a sírjából s a s í r d o m b r a fölállva r u h á é r t k i a b á l . idevaló idevalóu m n . ' i t t e n i illetőségű, i t t l a k ó ' . Nem idevalóu a szeretőüm (Nd). idevalósi idevalóíjsi m n . = idevaló. I d o m á n Idomán hn. (Pusztadaróc). idő időü, üdőü f-t, ideje) fn. 1. 'zeit*. Nincs- mán ár' ü:dőü, hogy a vonathosz kimennye.tek. Ot- vóut: ü darab idejig: 2. 'élet, é l e t i d ő ' . E-hájtogattam az időüt ére-a:ra. Még nem- tó ült e tülle az ü:döü ( = m é g j a v a k o r b a n v a n ) . Még nem- múltam ki az idöü:büll ( = javakorban vagyok). 3 . ' w i t t e r u n g , w e t t e r ' . E- ne indujjatok ebbe a rossz időw.be. Lett- a:zonn elég buza az idöühösz kép.pest. ös-szeszették: aszt jóu- időübe : Csak áldana fel az i:dőü ! ( = d e r ü l n e ki) a ) 'jó i d ő ' . Hóu-nap, ha i-dőü lesz, fé-gyűttyük aszt a kis sár:jut. b) ' v i h a r ' . Jön- az i:dőü 1 jön- g nagy i:döü l 4 . 'bőség, b ő t e r m é s , é v a d j a , szezonja v m i n e k ' . Na-, az i-dén né- vóut ideje a szllvá-.nak (== k e v é s t e r m e t t ) . Mikor ideje van a szil­ vának, an-nyi terem:, hogy mái- letöri az á:gat. Njncsmost ideje az esőü:nek. Mikor az esőünek i-deje van, e-sik: az a csillagos égbütl is : S z . Szük időü ( = ínséges i d ő s z a k ) . Csuda, hogy él- az em:ber ebb' a szük ü d ö ü : b e . E-zér járnak most ijen nehéz i:dőük ! ( m o n d j á k r o s s z a l ó l a g a m ó d j á n felül c i f r á l k o d ó s z e m é l y l á t t á r a ) . Éccakának idejénn ( = é j s z a k a ) . Csak nemkezdél tán éc-cakónak ideje föüz:ni. Mek-hálni sincs i:dőüm ( = rengeteg dolgom van, nagyon el v a g y o k foglalva). Nagy időü, nehéz időü ( = o r k á n , v i h a r , j é g e s ő ) . Tőüti az időüt ( = l o p j a a n a p o t , p a z a r o l j a az i d ő t ) . Nagy időü vam : má ( = k é s ő v a n m á r ) . Az én időümbe ( = az é n f i a t a l k o r o m b a n ) . Időüt tőül ( = s z ó r a k o z i k ) . Kártyázung, beszélgetünk, i • d ö üt t ő üt ün k. Idejét ájja ( = a m a g a t e r m é s z e t e s lefolyási i d e j é t k i t ö l t i ) . E-múlik: a, ha idejét áj:ja ( m o n d j á k pl. m a g á t ó l g y ó g y u l ó b e t e g ­ s é g r e ) . Időü múlva ( = i d ő m u l t á v a l ) Mai- megláccik időü múbva, Mire hull a széngmür:va ( = m e g v á l i k idővel, h o v a d ő l a d o l o g ) . Ejön az ideje ( = elérkezik a h a l á l a ó r á j a ) . Hát; akinek é - j ön az ideje, az ab-ba a perdz-be odamegyen :, ahü rendelve van neki a halá:la. K m . Telik az i:döü, mú­ lik az eszten:dőü ( = az idő e l j á r ) . Az i-dőü a gaz:da, az em­ ber a szóu-ga : ( = a f ö l d m ű v e s g a z d á n a k az i d ő j á r á s p a r a n ­ csol). Eg-gyik időü eilesége a másik:nak ( = v á l t o z n a k az i d ő k s v e l ü k a z á l l a p o t o k ) . Jóu- munkára i-dőü kell: (= h a m a r i m u n k a n e m s o k a t ér). N r . N é p i e s időjelölések : a) a n a p részei : setét hajnalba, hajnalba, csördahaitáskör ( k o r a reggel), reggél, friistök fele, früstökkör, hármat szárattára ( = m i k o r r a

407

a h a r m a t felszárad), féldélbe, delelő ült, délbe, délutánn, ebéd előütt, ebéd utánn, etetéskor, ozsonna tájba, itatáskör, itatás utánn, csördahájtáskör ( a l k o n y a t k o r ) , lámpagyútáskör, alkonyodat­ kör, este, éfélbe, éfel utánn ; b) időjelölések az e s z t e n d ő b e n : disznóuöléskör, kapálláskör, aratáskör, buzahőrdáskör, gépe­ léskör, kaszálláskör, málészedéskör, szüretkor. — Időjárásra vonatkozó jóslások : H a a méhek kinn ülnek a k a s szájá­ b a n , jó idő lesz. J á r a g y ű r ű s , j ó i d ő lesz. H a a n a p p a l j á r a szél ( = m i n d i g a n a p i r á n y á b ó l fú), j ó i d ő n e k a j e l e . V i s s z a n é z e t t a n a p ( = a l k o n y a t k o r felhő alól v i s s z a s ü t ö t t ) , eső lesz. Csorgóra áll a h o l d ( = a k é t s z a r v a lefelé áll), eső lesz. V á r a v a n a h o l d n a k ( = k ö d k a r i k á j a ) , eső lesz. S ű r ű csillagos az ég, eső lesz. A n a p l e m e n t n a g y o n v e r e s , szél lesz h o l n a p . S á r g a a hold, m e g v á l t o z i k az i d ő . T i s z t a a h o l d , jó idő lesz. A h a j n a l felleges, eső lesz. V ö . m é g : j ö v e n d ő l é s . L. idén. időelőtt n., 1. i d ő n a p e l ő t t . időjárás idöüjárás fn. ' w i t t e r u n g ' . V ö . idő 3 . és N r . idő-kor időü-kör fn. ' i d ő t á j ' . Abb'- az időükörba osztá szüdeielt ety fi-jacskája. (Nagypalád.) időnap előtt időijnap előütt hsz. ' k o r á n , idő e l ő t t ' . Le­ verték aszt a szihvát még időünap előütt: Na; az i-dőünap előüt férhez atta a já.nyát. időre-midőre idöüre-midőüre hsz. 'idő m u l t á v a l , jó sok idő m ú l v a ' . I-dőüre-midőijre ugy dél- fele osz felébred a kirái is: idős időüs, üdőüs m n . 1. ' a l t , b e j a h r t ' . 2. ' j a h r e alt*. Men-nyi időüs ez a kis fattyú ? An-nyi időüs, mint Pista. időtöltés idöütöiilés fn. ' z e i t v e r t r e i b ' . időváltozás idöüváltozás fn. ' w i t t e r u n g s w e c h s e l ' . idővel időüvél hsz. ' i d ő m u l t á v a l * . idővel-midővel idöüvél-midőüvél hsz. ' i d ő m u l t á v a l , i d ő múlva*. időzik időüzik (-ök, -ol) t n . i. ' i d ő t t ö l t ' . idres-bodros idrezs-bodros m n . 'fodros, fodrokkal-bodr o k k a l f e l c i c o m á z o t t ' (pl. f ő k ö t ő ) . ifiasszony ifijasszony fn. ' t e k i n t é l y e s e b b birtokosok feleségének c í m e ' . Kádamé ifijasszony. Hosztam az ifijasszon:nak ety kizs gom-bát. Harakszik a zsidóyasszony, Hogy nem mondom ifijasszony ( N d . ) . S z . I-fijasszon csüyga: ronygy, Hádull a natyfene: konyty(= fenn a z e r n y ő , n i n ­ csen k a s ) . Vö. n a g y a s s z o n y . ifiú ifiju m n . ' f i a t a l ' . C s a k a k ö v . s z ó l á s b a n : Ez- a fi:ju, mig ifi:ful ( = ez á m a l e g é n y 1) ifrikál ifrikáll, iprikáll (-ok, -sz) t n . i. 'fosik'. igás-ló igás-lú fn. ' t e h e r s z á l l í t á s r a , s z á n t á s r a h a s z n á l t ló*. igavoníság ~ (-ot, -a) fn. ' n e h é z , f á r a s z t ó m u n k a v . életmód'.

408

igaz — m n . 1. ' w a h r ' . 2 . ' t ö r v é n y e s , j o g o s , igaz ú t o n

s z e r z e t t ' . Az a ház- nekem i-gasz keresményem : 3 . ' w a h r h e i t ' . E- mgnta meg az iga:zat! Sz. Igazat lát ( = igazságot

s z o l g á l t a t ) . Én Istenem láss igazat; Verd meg az álnok hamissal ( N d . ) Neki esett, osz m i n • d e n i • g az oknékül nya-konn ütötte ( = teljesen ok nélkül, á r t a t l a n u l ) .

Ne-kem
ju-tott

bizony,
(=

az

i • g a zat
szólva, a

megválva,
hibámat

eszembe

se

őszintén

beismerve).

I-gazat Alussza

nem- tudun mondani,
az igazak álmát ( =

ha-zudni meg nem- akarunk (— felelet
i s t e n i g a z á b a n alszik). Nem igaz utö jár

arra a kérdésre, hogy miért ülnek olyan csendben).

( = g ö r b e ú t o n , h a m i s s á g b a n j á r ) . K m . Szójj- igazad, be­ törik a fejed ( = a z e m b e r e k h a r a g u s z n a k az őszinte s z ó é r t ) .

I-gaz jóuszág né- vész: él ( = t ö r v é n y e s t u l a j d o n m e g s z o k o t t
kerülni). igazán igazánn hsz. 1. ' v a l ó b a n , c s a k u g y a n ' . 2 . ' h e l y e ­

sen, o k o s a n , t a l á l ó a n ' . I-gazám mondod : aszt. Hé- ! be- iga­

zam mgnta az a pap a templomba ! Sz. Má- hisz igazánn !
( = a z m á r igaz 1) Annyi itt a: lom, hoty két- nap se tuggguk

összeszed:ni.

M á • hisz

i •gazánn!
vesz-nek eggg

igazándi ~ m n . 'igazi, v a l ó d i ' . Ne-ké i-gazándi óurát: (t. i. n e m j á t é k ó r á t ) .

igazgat ~ (-ok, -öl) t s . i. ' r i c h t e n , h e r r i c h t e n ' (pl. sze­ k e r e t ) . L . el-, m e g i g a z g a t . igazít igazit, igazét (-ok, -öl) t s . i. 1. ' j a v í t ' (pl. ó r á t ) .

2 . ' i r á n y í t , ú t b a i g a z í t ' . Ke-reste ü, hoty hü lakik a sus:tér,

de nem- tutta sen-ki igazita:ni. 3 . ' a l a k í t ' . Nem- jógi vágja a rendet a ken kaszája. — Nem-, mé zab-ra van igazét.va.
L . el-, ki-, m e g i g a z í t . igazkodik 1. e l i g a z k o d i k .

igazmondás igazmondás in. ' w a h r e r e d e ' . K m . I-gazmgndás
nemembérszóullás ( = az e m b e r s z ó l á s n e m v é t e k , h a igaz).

igazodik ~ (-ott) t n . i. ' j a v u l ' . Most-, hogg i-gazodik ety ki:csii a lú-here is : L . eligazodik.
igazság igasság (-ot, -a)

megázott,

fn. 1. ' g e r e c h t i g k e i t , biliigkeit'.

Az i-gasság nem lehet ket-.töü, csak eggy- A nem- igassák:, hogy ennek a kicsinek semmit se aktok. 2 . ' w a h r h e i t ' . Á - mgnta ki az igassá.got. 3 . ' r e c h t ' . Ab-ba neki is vóut valami kis
igassá:ga. 4. 'igaz biz a ! m o s t j u t e s z e m b e ! ' I-gassák: !

Hiszem még nekem is vg husz krajcárom se vóuna igassák
(= aller g u t e n dinge sind drei). i g a z s á g o s igasságos (-onn) m n . ige ~

! Sz. Igassák szerint
jussa

( = j o g , t ö r v é n y , m é l t á n y o s s á g s z e r i n t ) . Ehez neki még

s z e : r i n t. Három az Isten igassá:ga
'gerecht, biliig'. Ozd-

el i-gasságosonn : !
(-ét) fn. ' h á r o m szál fonál a m o t ó l á n v a g y a v e t ő n ' .

Tcn-nap meg mg- negyven

igét fontam :

400

igen ~ , égen hsz. 1. ' n a g y o n ' (nem t a g a d ó s z ó v a l ) . Nap-pá nem- ige jött: Nem- igen tuttam alud:ni. 2 . ' k ö r ü l ­ belül, m a j d n e m ' . Igen etyformák ezek a ru:cák. A bér-ki ember is igen ugy ejti a : szóut, mjm mi-felénk : 3 . n y o m a ­ t é k o s í t ó szó. Nem- bánom : én, igen ! Minek üti bele az örát mindembe ? — Igen ! (az e l ő b b i k é r d é s t m e g e r ő s í t ő válasz). 4 . 'igaz is 1 m o s t j u t e s z e m b e !' I-gen 1 Te Róu-za ! Mit- mondót neket Sándorul Kóusáné ! ? 5 . 'persze I t e r m é ­ szetesen 1' Csak-ugyan ület láttad? — Igen i-gen t ( k e t t ő s igen). igencsak igencsak h s z . ' k ö r ü l b e l ü l , v a l ó s z í n ű l e g ' . Tgencsak levágjuk a hélenn a bw.zát. Akkorára mán i-gencsak ithű leszek: Igencsak émegyüyk szeredá Szakmá:ra. Tgencsak etyformák: ük. igény ~ fn. Sz. Tgémbe se vettem ( = ü g y b e se v e t t e m , figyelembe se v e t t e m ) . igénylő igélői) (-1) fn. 'földigénylő, a k i a f ö l d o s z t á s n á l i g é n y t t a r t m á s o k t ó l e l v e t t földre' (a k o m m u n i s t a v i l á g és a román megszállás óta). ígér igér (-ek, -sz) t s . i. 1. ' v e r s p r e c h e n , verheissen*. 2 . ' b i e t e n ' ( á r a t ) . A mült- szeredám mán i-gértek érte száznyóucua.nad, de nem- atta : K m . A mát- meg-atták, a hóunapol nem- Ígérték: ( = b i z o n y t a l a n a halál ó r á j a ) . L . m e g ­ ígér. ígéret ígéret (-et, -e v . -i) fn. ' v e r s p r e c h e n , v e r h e i s s u n g ' . K m . Az ígéret szép- szóu :, ha meg-aggyák ugy- jóu : (— k ö n n y ű ígérni, nehéz m e g t a r t a n i ) . ígérkezik ígérkezik (-ek v . -em, -él) t n . i. 'ígéri m a g á t , ígérettel lekötelezi m a g á t ' ( p l . s e g í t s é g ü l , m u n k á r a s t b . ) . L . elígérkezik. igéz 1. megigéz, v ö . m e g v e r . igézet < ' (-et) fn. ' b e z a u b e r u n g , z a u b e r e i ' . Nr. A z igé­ — zetet o l t o t t vízzel ( = o l y a n vízzel, m e l y b e t ü z e s szenet oltottak) gyógyítják bizonyos szertartások kíséreté­ b e n ( v ö . szenes v í z ) . — R á o l v a s á s igézet ellen : „A más szeme vérté meg, a mi kis kutyánk harapja meg." — A k i s d e d e k ­ n e k piros s z a l a g o t s z o k t a k fűzni a r u h a u j j u k b a , h o g y n e fogja az igézet. Vannak olyan emberek, akiknek „ r o s s z " a s z e m ü k , v a g y i s h a a k i s g y e r m e k e t ( v . á l l a t o t is) s o k á i g nézik, „ m e g v e r i k s z e m m e l " v a g y i s m e g i g é z i k . E z é r t a kis g y e r m e k e t n e m s z a b a d s o k á i g n é z n i . D e h a m á r v a l a k i e l k ö v e t t e e z t a f i g y e l m e t l e n s é g e t , ellenszerül p ö k d ö s s e a r c o n a csecsemőt e s z a v a k k í s é r e t é b e n : ,,Igézet ne fogja !" V ö . m é g : megver Nr. Ignác ~ férfi s z n . V ö . N á c i . így így h s z . 1. ' s o , auf diese a r t ' . 2 . ' i l y e n n e k ' . Ityszülettem, így- maradok hóuttik-halálig. 3 . ' i l y e n k o r ' . Ity-

410

ta-vasz fele mindég
gelesé van ety kis

mekszeplőüsödik
i:döüm.

az ör:cám.

így-

regígy

( U t á n a m i n d i g i d ő h a t . ) . Sz.

a hcjjenn ( = é p p e n így). Viszem én : eszt i g y • a he. j j en ki; ahogy van- így... ugy, igy meg amúgy ( = s t b . ) E-kezdet ká-ronkodni, hogy az Isten igy; hogy az Isten ugy; De- igy meg amúgy, ere meg a m ár a, az üdóugába ne- szóujjom beile ! ( r e n d e s e n e l h a l l g a t o t t k á r o m k o ­ d á s h e l y é n áll). Hászen igyis, ugy is az ű küjévél
fenem : ( = m i n d e n k é p p e n , a k á r h o g y is). V ö . i g y s e - ú g y s e . igyekezet ~ (-et) fn. ' s t r e b e n , b e s t r e b u n g , fleiss'. K.

Ugyá

föd belő ülte az igyeke:zet (— u g y a n c s a k r ó k á z o t t v .

okádott). igyekező igyekezöü m n . ' s z o r g a l m a s , i p a r k o d ó ' .

igyekszik ~ (-ek v . -em, -él, -ünk, igyekesztek, igyekez­ nek ; igyekesztem, igyekeznék, igyekezzek) t n . i. 1. ' t ö r e k s z i k ,

i p a r k o d i k ' . Abba iggekezet:, hogy a vendéglöust leitassa. Ár-' igyekesz:, hogg é-ne maraggy a többi:tüll. 2 . 'siet'. Ho-vd igyekeznek katona ura-.mék ? Ta-nitóu ur is ugyan igyekezett: Na-, ho-va igyekszel ?
igyel 1. ü g y e l . ígysc-úgyse ityse-utyse hsz. ' s e h o g y s e , s e m m i k é p isz., vidámságot kifejező sem'. szó.

A - má ityse-utyse
ihaj-esuhaj

jg vis:sza. V ö . így Sz. a l a t t : így is, úgy is.
ihái-csuhái

Élőül megy a masinisla, Iháj-csuháj ! ki a gőüzöst igazittya ( N d . ) . Ihái, még az éjfél, csuhaj, még az éjjel Kimulatom
magamat (Nd.).
ihas ~ m n . ' s z o m j a s ' ( r i t k á n és t r é f á b ó l ) . i n a l n á m vagyok 1. i h a t n é k .

ihatnék
ihatnának; S z . Ojan

~

(ihatnám,

ihatnál,

ihatnóugk,

ihatnátok,

e g y é b a l a k b a n n e m fordul elő) t n . i. 'szomjas*. ihatna vagyok! ( = szomjas vagyok).

Ihatnál nátok

vagy, ihatnóunk v ag g un k, ihat­ v a ttok ; ihatna vágtam, vágtál,vóut
n j ' / E-hü van: nj'/ meg-

stb. Vö. e h e t n é m vagyok. ihol ehun, ehin, ihén (ez u t ó b b i : Ricse, T i s z a h á t ) h s z .

' i t t , í m e i t t , e h o l ' . E-hi szalad:
«j 1. ily-

ijed - w , ijjed (-ek, -él) t n . i. ' e r s c h r e c k e n ' . Ugy-i ijettél ? De hogy i-jettem ! L . el-, megijed.

ijedelem ~ (-elmet) fn. ' s c h r e c k ' . ijedezik ~ (-ek, -él) t n . i. ' m e g - m e g i j e d ' . ijedős ijedőus m n . 'félénk, k ö n n y e n m e g i j e d ő ' (kül. ló).

ijedség ijeccség (-et, -e) fn. ' s c h r e c k e n ' . Sz. Igyunk eggyet ére a nagg ijeccség.re (tréfás felszólítás p o h a r a z á s r a ) .
Nr. I j e d s é g ellen a g y e r m e k k e l h i d e g v i z e t i t a t n a k . H a n a g y ­ fokú a z ijedség v . r é m ü l e t , szenes vízzel o r v o s o l j á k . ijedt- ijett- (csak s z e m é l y r a g g a l s l e g i n k á b b á l l a p o t -

411

h a t á r o z ó k é n t ) fn. 'ijedés, r é m ü l e t ' . Mai- nyavajássá lettem ijettem:be. ijen 1. ilyen. ijeszt ~ , ijjeszt (-ek, -él) t s . i . ' e r s c h r e c k e n ' ( t r a n s . ) . Hóutra ijeszt. L . el-, m e g i j e s z t . ijesztés ijesztés (-1) fn. ' e r s c h r e c k u n g ' . N r . A e s u k l á s g y ó g y í t á s á n a k egyik m ó d j a az ijesztés. A k i c s u k l i k , a z t v a l a m i m ó d o n m e g i j e s z t i k , m e g r e t t e n t i k , h o g y álljon el a csuklása. ijesztget ijezget (-ek, -él) t s . i. w i e d e r h o l t s c h r e c k e n ' . Sz. Te- vagy az, akivel anyád a többit ijezget-te ? ( m o n d j á k tr. a r ú t v . r ú t n a k t a r t o t t g y e r e k n e k ) . ijesztgetőzik ijezgetőijzik (-ök, -ol) t n . i. rémítget másokat'. ijesztő ijesztői) (-1) fn. ' m a d á r i j e s z t ő ' . Ojá vagy abb' a ruháiba, mint eggy ijesztői) : ikeg ~ (-ek, -sz) t n . i. 1. ' f u l d o k o l , l e v e g ő u t á n k a p ­ k o d ' . Mikorára az Aklos csárdához ért a csapatuyk, ak-kör má csak ikektüyk: 2 . ' f u l d o k o l v a sír, z o k o g ' . iker n., 1. e g y h a s i . iksz iks (-et) fn. ' a z x b e t ű n e v e ' S z . Né-ki se tudom, rávágják-é a három ikset a fütivalóufájá:ra ( = kétes, hogy megéri-e a h a r m i n c a d i k é l e t é v e t ) . Ilgő ligán h n . ( B o t p a l á d ) V ö . I r g ó . I l k a Ilka fn. ' a z Ilona n é v becéző alakja*. illeget ~ (-em, -ed, -i) S z . Illegeti magát ( = k e l l e t i magát, kényesen mozog v. jár). illik ~ (-ett, -ene) t n . i. ' p a s s e n , es s t e h t g u t ' . S z . Ildik ne:ki, mint a ci-gánnak a gu-.ba ; mjnt a tehénnek a ga:tya ; mint a kutya szájába a to:jás ; mjnt a kutya szájába a tallusep-rü (ir. = n e m illik, rosszul illik). L . felülik. Illyés Ijés fn. 'férfi s z e m é l y n é v ' . N r . „Ijézs belenyútotta az ujját', m o n d j á k n y á r u t ó j á n a folyók h ű v ö s ö d ő v i z é r e ; v a g y i s n e m elég meleg, n e m j ó b e n n e f ü r ö d n i . Mivel n y á r u t ó j á n az u g o r k a k ö z e p e m e g v i z e n y ő s ö d i k , a z t m o n d j á k r á : „Belelmgyotl Ijés." Illyés n a p j a j ú l i u s 2 0 - á r a esik. I l o n a ~ női szn. V ö . I l k a , I l o n k a , I l u s . I l o n a g ö d r e « h n . ( E g r i ) Nr. A h a g y o m á n y s z e r i n t i t t — fogták és r a b o l t á k el a t a t á r o k a G a a l József r e g é n y é b ő l ismert Szirmay Ilonát. Vö. m é g : Szirmay Antal : S z a t h m á r v á r m e g y e I, 6 4 . ilonea ~ (-át) fn. ' g y ü m ö l c s b e e s e t t féreg, n y ű ' . I l o n k a Iloyka fn. ' a z I l o n a n é v b e c é z ő a l a k j a ' . Ilus ~ fn. ' a z I l o n a n é v becéző a l a k j a ' . ily // m u t . n m . Csak e g y e s s z á m ú t á r g y e s e t e h a s z n á l a t o s : ijet ' t a l e m ' . ilyen ijen (ijet; ijenek, ijeneket) m u t . n m . ' s o l c h e r ' .

412

ilyenforma ijéförma m u t . n m . ' d e r g l e i c h e n ' . ilyenkor ijenkor hsz. 'zu solcher zeit, u m diese zeit'. Tavaj ijerjkór, jövöü ijenkör ( = m o s t e g y é v e ; m o s t a n h o z e g y é v r e ) . Sz. Hogy- vagy ijenkör? ( = h o g y v a g y ? T a l á l k o z á s alkalmával föltett kérdés forma). imádkozatlan imátkozatlan hsz. ' i m á d k o z á s n é l k ü l ' . Le­ ne feküggg imátkozatdan ! imádkozik imátkozik (-om, v . -ok, -öl) t n . i. ' b e t e n ' . K. Ne- imátkoz ne:ki, hanem üs-set, ha né fogat: szóut! ( = ne k é r d szép s z ó v a l ) . Sz. Jógi imátkozott ( = szerenesés, r a j t a v a n az I s t e n á l d á s a ) . imádság imáccság (-ot, -a) fn. ' g e b é t ' . Sz. Csak az i-mácscsák tártya: ( = igen g y ö n g e , k e v é s híja, h o g y össze n e m dül, el n e m s z a k a d , pl. é p ü l e t , e l n y ű t t k ö t é l s t b . ) . Eszt a góu-rét is má csak az i-máccsák tártya: imholvog imbojog (-öigok, -joksz; -joktam) t n . i. ' s e l m á n ­ kén*. Imhre 1. I m r e . imely 1. é m e l y . i m é n t imént hsz. ' v o r k u r z e r zeit, e b e n v o r h e r ' . V ö . elébb 2. imide emide hsz. ' h i e h e r ' . i m í g y - a m ű g y emigy-amugy h s z . 'jól-rosszul, felületesen*. Törd- meg be-csülletesen :, ne- csak emigy-amugy : i m i t t - a m o t t emilt-amoll hsz. 'hie u n d d a ' . Csak e-mitlamot van abba eggy-ety szál ken:dér. Imre ~ , Imbre, £mre ( A v a s ú j v á r o s ) férfi szn. ín in (-at, -a) fn. 1. ' é r a t e s t b e n ' . 2 . ' m o z g a t ó izom ( k ü l . a t é r d h a j l á s b a n ) . Nem- bírja az i:na. Lefosla az i:nát. Gyegge mán az ima az öregmek. 3 . ' f u t ó n ö v é n y i n d á j a , s z á r a , vesszeje*. Tög, dinnye, paszüi, komlóg, szeder, fulágk stb. ina. 4 . ' s z e r s z á m , é p í t m é n y ö s s z e k ö t ő és t a r t ó v á z a ' . A rétoja ina ( = a k é t á g a ) , a motóulla ina ( = r ú d j a , p á l c á j a ) , a vetőü ina ( = v á z a ) , a berena ina ( = a b o r o n a g e r e b l y é i t kétfelől k e r e s z t b e n ö s s z e k ö t ő k é t fa), az abora ina ( = az a n é g y oszlop, m e l y a z a b o r a fedelét t a r t j a ) , a bördahaj ina ( = a b o r d a h é j a t függőlegesen t a r t ó k é t l a p o s fa). 5 . 'a n y ü s t p á l c á k o n v é g i g f u t ó v a s t a g zsineg, m e l y r e a n y ü s t fonalszálait k ö t i k ' . Sz. Fon-nya az imát ( = csípejét c s ó v á l g a t v a , nehéz­ k e s e n j á r ) . Ugg- megütötte a másnap a lá:bát, hogg még most- is fonnya az i: n át. Nincsennek az ökörnek lá:ba, csak az i • n át húzza: ( = v á n s z o r o g ) . Fé7-ri az imát ( = félti a z i r h á j á t ) . Vi-szi az imát ( = s z a l a d ) , ös-szefosta az i:nát(= összefosta m a g á t ) . Az i-ngmba van a hatvan eszten:döü (— m e g g y e n g ü l t e m a h a t v a n e s z t e n d ő m m i a t t ) . Az i-nába szállott a bátőrsá:ga ( = m e g i j e d t ) . L . a b o r a i n , b o r d a ina, gereblye ina, horgasin, n y ü s t ina.

413

inal 1. elinal. inális-kanális isz. réja. Inális-kanális ! Szeret a babám is ! (Nd.). 1. inas ~ m n . ' n e r v i g , flechsig, s e h n i g ' . 2. inas ~ (-1, -ok, -sa) fn. ' i p a r o s v . k e r e s k e d ő - t a n o n c ' . Szój. Te cson-tos-inas ! ( É r t e l m e : 1. ' c s o n t k e r e s k e d ő t a n o n c ' , 2. ' c s o n t o s - i z m o s ' ) . L . b o l t o s i n a s , c s i z m a d i a i n a s , k a l a p o s - , kovács-, lakatos-, perecesinas. Inazat — h n . ( O m b o d ) . inci-finei ~ m n . ' c i n g á r , v é z n a , n y á p i c ' . inda n., 1. in 3 . i n d é . . . ondé ~ Sz. Vagy- indé, vagy- ondé ( = a k á r í g y , a k á r ú g y ) . Vagy indé, vagy ondé, nekem bizom pesz kell, Diribizs-darabis kalács nekem nem kell ( k a r á c s o n y i r i g m u s ) . Akar indé, akar ondé. Mindéfele csupa ronyggé ( N d . ) . ( L a t . inde... unde ?) indít indit (-ok, -öl) t s . i. ' a b s c h i c k e n , a b s e n d e n ' . Indí­ tom levelem egy gyenge virágnak ( s z e r e l m e s levél k e z d e t e ) . L . el-, m e g i n d í t . indóház indóuház fn. ' v a s ú t i állomás*. (A m ú l t s z á z a d 8 0 — 9 0 - e s é v e i b e n á l t a l á n o s a n h a s z n á l t á k . Ma m á r a z állomás kiszorította.) indul indull (indultok, indúsz) t n . i. 'sich b e w c g e n , sich a u f m a c h e n , sich in b e w e g u n g s e t z e n ' . Na-, ho-va indütál ? Ne- indujjaiok ifen nagy éeca:ka. Naty- szél indült az erdői) fe.lőüll. Sz. In-düj bun-da, lóu-düj zsák-! ( = t r é f á s n ó g a t á s i n d u l á s r a ) . Te-, zsi-vánnak ind ült! ( = gonosz, e l v e t e m ü l t ) . L . el-, m e g i n d u l . indulás 1. f ö l d i n d u l á s . ing ing (-et, -e) fn. ' h e m d ' . R é s z e i : 1. a k é t ujj, 2 . a nyak ( = gallér), 3 . a kézelői) ( = az ú . n. m a n c s e t t a ) , 4. a z eleje, 5. a hátujja, 6. a válla. Sz. Félti az ingit ( = félti az i r h á j á t ) . Ugy- néz: rám, mjnt a vé-res ingre : ( = h a r a g o s a n n é z ) . Aki­ nek nem- inge, ne- vegye magá:ra ( = a k i t n e m illet a m e g r o v á s , ne s é r t ő d j é k m e g ) . Se- ingem, se- gallérom : ( = se r o k o n o m , se b a r á t o m ; n e m é r d e k e l a d o l g a ) . Viszi az ingit ( = viszi a z i r h á j á t ) . A fi-jalal asszont az él-sőij ingibe ke megvér:ni ( t r . = m á r az első h é t e n m e g kell v e r n i ) . i n g e l ö ingelöi) fn. 'a férfi i n g n e k a m e l l e t födő, d u p l á n varrott, betétes része'. ingcs-gatyás ingezs-gatyás m n . ' e g y i n g b e n s g a t y á b a n j á r ó ' . ingeskedik iygeskedik (-ek v . -em, -él) t n . i. ' e g y i n g b e n j á r , i n g b e n u g r á l ' ( p l . a g y e r e k , m i k o r a z á g y b ó l fölkél). N e jygeskegy: má, hanem őü-tösz fé- fele : ingnyak iygnyak fn. ' i n g g a l l é r ' . ingtijj iygüj fn. ' h e m d á r m e l ' . ingyen inygyenn, ingenn ( S z á r a z b e r e k ) h s z . 1. ' u m s o n s t .

414

u n e n t g c l t l i c h ' . Én nem- dóugozok neki iny:gyenn. A kadujáját ing-gyenn attak: m n . 2 . ' u n e n t g e l t l i c h ' . ínygyem murjka. Nem ké nékünk senki inygyem bora ( N d . ) . S z . Nem- aggyák aszt iny.gyenn ( = m e g kell a z é r t fizetni v . s z e n v e d n i ) . Inygyé se kén ( = é r t é k t e l e n , h a s z n a v e h e t e t l e n ) . A Krisz-tus kopórsógját se őüriszték iny.gyenn ( = s e m m i t se a d n a k i n g y e n ) . Vö. potya. i n g y e n b e n inygyembe h s z . S z . Az a te-lek iny-gyembe van ne: ki ( = n e m k e r ü l t p é n z é b e ) . i n g v c n é l é s inygyennélés fn. ' m u n k a n é l k ü l m á s o k n y a k á n élés'. i n g v e n é l ő inygyennélöü m n . ' m u n k a nélkül m á s o k n y a k á n élő'. inistál 1. i n s t á l . i n k á b b h]kább h s z . 'lieber, eher, m e h r ' . V ö . j o b b a n . i n k u e o r o d á s inkucorodás fn. ' i n z s u g o r o d á s , mozgató izom összezsugorodása'. i n n e k s ö inneksőü, ineksőü m n . ' i n n e n s ő , e r r ű l s ő ' . ( < i n netső). i n n e n innen, innen, innét, innét h s z . ' v o n hier, d a h e r ' . S z . An-nyi neki onnen i:de, mint ne-kem innen oda : ( = kezdje 6 a l á t o g a t á s t ) . V ö . erről 2 . i n n e n s ő , i n n e t s ő 1. i n n e k s ö . V ö . e r r ű l s ő . í n n y u j t ó - f ü innyútóu-fü fn. ' l y s i m a c h i a n u m m u l a r i a L . ' N r . Az í n n y u j t ó - f ű k ö s z v é n y és i n z s u g o r o d á s ellen h a s z n á l t gyógynövény. í n n y u j t ó - g a z innyútóu-gaz fn. = í n n y u j t ó - f ű . í n p ó k , í n p ó k o s 1. p ó k 2 . , p ó k o s . i n s t á l inistáll, istáll (-om) t s . i. ' k é r v e k é r , unszol, alá­ z a t o s a n k é r ' . E megyén : ü, nem- kell íítet ojg sokat inistál:ni. Sose inisláld I Ha- nem jöm marad I int ~ (-ek, -él) t n . i. ' w i n k e n ' . i n t e g e t ~ (-ek, -él) t n . i. 'oft w i n k e n ' . íny Íny (-em, -ed, -i) fn. ' f o g h ú s belül a fogsoron'. i p r i k á l 1. ifrikál. ipszilon (-t) fn. ' a z y b e t ű n e v e ' . 1. ír ~ firoA-, írsz) t s . i. 1. ' s c h r e i b e n ' . 2 . ' l e v é l b e n t u d a t ' . Sándor aszt írta .; hoty ka-rácsöra ha-zajön : Sz. Eszt írd- az ö-rodra : ! ( = j e g y e z d m e g , h o g y e z t m é g m e g e m l e g e t e d 1) L. b e - , fel-, le-, m e g í r . 2 . ír <~ (irat) 1. v i a s z í r . i r a m o d i k ~ (-ok, -öl) t n . i. ' s z a l a d n i k e z d , futni k e z d ' . A- ha neki iramodik, nem- ál mek hazá:jig. i r á n t ~ n u . 1. ' i n d e r r i c h t u n g , g e g e n ' . Meg-állottunk az u-tonn a hid- iránt. E-re látta jut-.ni a ka-pu iránt: Tár-cson e-gyenesenn a kut- iránt. 2 . ' é r t , m i a t t ' . Felségednek nagybánattya lessz: a fa i:ránt.

41. >

r

irányában iránnyába h s z . ' i r á n t ' . Od- boncolták a disz.nóut a kul- iránnyába. Nem- sok jóuvöl vóul irányom:ba. Sz. Torony iránnyába ( = k e r e s z t ü l k a s u l , á r k o n - b o k r o n á t ) . irányos — m n . ' a l k a l m a t o s , ü g y e s , t a l p r a e s e t t ' . I-rányos kis ember vóut: a. ( K i s p e l e s k e ) . irányoz ~ (-ok, -öl) t s . i. 'zielen, r i c h t e n ' ( p u s k á t v m i r e ) . írás irás (-t, -a) fn. 1. ' s c h r e i b e n ' . 2 . ' s c h r i f t ' . S z . ől-vassa maga, én nem - tudok i:rást ( = nem t u d o k olvasni). öreg irás, ve firkállás ( = 1 . ' h a s z o n t a l a n , é r t é k t e l e n régi tárgy'. 2. 'elaggott, hasznavehetetlen ember'.) írástudatlan írástudatlan m n . ' a n a l f a b é t a , í r n i - o l v a s n i nem tudó'. írástudó írástudói} m n . 1. 'írni-olvasni t u d ó ' . 2 . ' n a g y o k o s , t u d á k o s ' . Hi-szé Zsóu-fi nénéd nagy- irástudóu : l Iratvány ~ h n . ( M é h t e l e k ) . V ö . I r o t v á n y . ireg-forog irek-forog t n . i. 'forgolódik', irégy 1. i r i g y , irem 1. ü r ö m . irgalmas irgalmas m n . ' b a r m h e r z i g ' . K m . Ir-gálmazs börbéja az ember magárnak ( = kelést, s e b e t n e m t u d t i s z ­ t o g a t n i , kezelni az e m b e r m a g á n a k ) . irgalmatlan irgalmatlan m n . ' i r d a t l a n , r e n g e t e g , r o p p a n t ' . Irgalmatlan nagy. irgalmaz irgalmaz (-ok, -öl) t n . i. ' k e g y e l m e z ' . Nemirgalmaznék én ne:ki, hanem kihúzatnám (fogat). irgalom irgalom (-álmát, -alma) fn. ' g n a d e , b a r m h e r zigkeit*. irgelödik-forgolódik irgelőudik-förgolóudik t n . i. 'iregforog'. Irgó Irgóu h n . ( K i s n a m é n y ) . irigy irégy m n . ' n e i d i s c h ' . K m . Jop-, ha száz irégyed vam, mint egy mekszá:nóud ( = s o k k a l i n k á b b irigyeljenek, m i n t szánjanak). irigykedik irétykedik (-ek, -él) t n . i. ' n e i d i s c h sein, neid hegen'. irigység irétység (-et, -e) fn. ' n e i d ' . Sz. Még az irétysék se léi benne hi:bát ( = teljesen h i b á t l a n ) , irka irka (-át, -ája) fn. ' s c h r e i b h e f t ' . irka-firka Irka-firka fn. ' r e n d e t l e n , csúful í r o t t i r k a ' , irkál írkáll (-ok, -sz) t s . i. ' i r o g a t , s o k á i g v . g y a k r a n í r . ' irkálás irkállás (-t, -a) fn. ' i r o g a t á s , g y a k o r i í r á s ' , irmes 1. ü r m ö s . irogál irogáll (-ok, -sz) t s . i. ' g y a k r a n ír, i r o g a t ' . iromány iromány (-mánt, -mánnya) fn. ' i r a t ' . iromba ~ m n . ' t a r k á s s z ü r k e , p e t t y e g e t e t t v. s á v o s s z ü r k e ' . Nr. A k i n e k m é h e v a n , n e t a r t s o n i r o m b a t y ú k o t , m e r t n e m lesz szerencséje a m é h h e z .

416 Irotvány ~ hn. (Kisnamény). Vö. I r a t v á n y . i r t irt (-ok, -öl) t s . i. 1. ' r o d e n , r e u t e n ' . 2. ' a szövőszék egymáshoz t a p a d t fonalrétegeit szétválasztja, egymástól e l t é p i ' . L . fel-, k i i r t . i r t á s irtás (-t, -a) t s . i. 1. ' a k i v á g o t t fa g y ö k e r e i n e k k i ­ szedése, k i á s á s a ' . 2. ' i r t o t t h e l y , a f a g y ö k e r e k kiszedése á l t a l s z á n t h a t ó v á t e t t hely'. II. Irtás hn. (Pálfalva). L. Nagyirtás. I r t á s a i j a Irtásajja hn. (Pusztadaróc). i r t o g a t irtogat (-ok, -öl) t s . i. ' l a s s a n k i n t i r t ' . L . k i i r t o g a t . i r t ó k a p a irtóukapa fn. ' e r ő s , c s á k á n y f o r m a k a p a , m e l y a fa g y ö k e r e i t is e l v á g j a , g y ö k é r v á g ó k a p a ' . irtós irtóus m n . ' t a p a d ó s , szöszös, k ö n n y e n s z a k a d ó ' . Naggonn Irtóus ez a jo:nál, ba-jos esz szú:ni (a s z ö v ő s z é k e n ) . irtózik irtóuzik (-ok v . -om, -öl) t n . i. ' b o r z a d , i s z o n y o ­ dik'. L. elirtózik. is ~ k s z . ' a u c h ' . a ) Ag-ggatok: a kicsinek is : Na; tésis it- vagy ? ( = t e is?) b) Mondanám is, nem- is. c) Jobb- is :, ha le-üsz magad.nak. Be- sose is hitte vógna, hogy ity jördujjék a sorom ! Az É-gérhátom mind- ledült; dehát nagy- is vóut: ot roppant a bu.za. Mit- is tudót vóum más csinálni, szegem púja ? d) Mi-kor is vóut karácsony élsőü napja ? Hogy is fújták az asszont ? Mit- is mgntál ? e) Nem- bánom, ha meg- is harakszik, ém megmondom : f) Még na-gyonn is meksütötted eszt a szalon:nát. Sok- is lesz: mái g) Men-ni is kém- má, hajjá.tok, haza jele : Me-gyek is : má, mé na-gyö sokat ültem : A kis-sebbiket o-da is adom neked, h ) Jóg- is vóuna : ! Hé-, be- szép időük is vágtak azok 1 iskola eskola, oskola (-át, -ája) fn. 1. ' s c h u l e ' . 2. ' t a n í t á s ' . Hóu-nap nem- lessz esko:la. Hétfünn es-kola lessz : S z . -Sze­ re/né : ez az eskodád be-kenni hájjal, hogy vi-gye el a ku:tya ( m o n d j á k az i s k o l a k e r ü l ő g y e r m e k r e ) . Csak mel-lelte járt az eskolá.nak ( = nem tanult, nem j á r t iskolába). i s k o l a k e r ü l ö eskolakerüllőü fn. ' c s a v a r g ó , h a n y a g , o k nélkül iskolát m u l a s z t ó g y e r m e k ' . i s k o l á r é eskoláré isz. Éskoláré fáré ! Kell-é pukkammálé ? ( t r é f á s v e r s , mellyel az i s k o l á s g y e r m e k e k e t csúfolják). iskolási éskolási m n . ' i s k o l á b a j á r ó , i s k o l á s ' . Dél- vam : má, jönnek az éskolási pu:ják hazafele : A - van ebb' a köny.be, amit az es-kolási puják tanulnak: i s k o l á z i k eskolázik (-ok, -öl) t n . i. ' i s k o l á b a j á r ' . ( N a g y ­ p a l á d ) . De és-kolázni csak ety fél- évig eskolásztam : i s m e r esmér, esmér, esmér, esmér (-merek, -sz) t s . i. 'kennen, erkennen' L. megismer. i s m e r e t s é g esmereccség, esmereccseg (-et, -e) f n . ' b e k a n n t s c h a f t ' . Ne- vagg vélle esmereccség-be ? i s m e r k e d i k esmérkedik, esmérkedik (-ek, -él) t n . i. ' i s m e r e t ­ séget k ö t vkivel'. L. megismerkedik.

417

i s m e r ő s ésmeröüs, esmerőijs (-1, -se) fn. ' b e k a n n t e ' . ismerszik 1. m e g i s m e r s z i k . ismét n., 1. m e g i n t , ú j r a , ú j f e n t . ispán espán (-1, -nya) fn. ' v e r w a l t e r , s c h a f f n e r ' . ispotály espotáj (-t) fn. ' k ó r h á z ' . istálló istállőu, éstállóu (-t, -ja) ' l o v a k ó l a ' . I s t e n ~ (-t, -e, -it) fn. ' G o t t ' . J e l z ő i : teremtői), élői), jóu, kegyelmes, szent, szencséges, bóuldog, öreg, alyaságos, menybéli, atya. K. Az Isteny gyöüzné esz nadrág:gál 1 ( = n e m l e h e t g y ő z n i ) . Az Is de se vészé rajta két krajcár é:rőüt l ( = n e m l e h e t r a j t a m e g v e n n i ) . Hogy én- od bos-szarjkoggyaít ve-le ? Bos-szaykog-gyon az- Isten:! Né- váruyk még ely fél öu-rát ? Vár-jon az- Isten: ! ( i n d . besz. = é n n e m b o s s z a n k o d o m , é n n e m v á r o k !) K' az- Isté látta ? ( i n d . besz. = é n n e m l á t t a m !) Tug-gy' az Is-ten v . tug-gy' a jóu- Isten! (ind. besz. = én n e m t u d o m . ) Tug-gyaaz Is-tem, mikö nagyoy kén az ijenek, hát nem- jut eszibe az embér.-nek ( = I s t e n t u d j a , h o g y l e h e t ) . Sz. Ke-rüjj a kezem közzé:, tudom, hogy megemlegeted a magyarok Istenét ( = m e g l a k o l s z ) . Tett- az ojan csa-torál, hogy az Is-ten ö ii-r i z z e n t ü 1:1 e ! ( = I s t e n m e n t s e n , I s t e n ó v j o n ) . Áll- Istennek, áll; áll; álk ! ( m i k o r a kis b a b á t állani t a n í t j á k , e z t m o n d o g a t j á k ) . HáV Istennek ! Hála legyen a jóit Istennek ! ( = ö r ö m kifejezése v m e l y ó h a j ­ t o t t e s e m é n y b e k ö v e t k e z é s é n ) . Háször megbántott ü éy.gem, gnnak csak a jóm Isten g m e g m o n t h a t ó u:j a ! (— ki se l e h e t m o n d a n i , h á n y s z o r ) . Gye-re má hamarább:, az Isten álg y o m: m e g ! ( = f é l i g - m e d d i g k á r o m l á s ) . Szorizsd jobbann, az I s • t e m m e gá l d: ( i n d u l a t o s b e s z é d b e n ) . Uszka, Bökém, Magosliget Az Istent üli ébillegett ( = ' a z I s t e n h á t a m ö g ö t t v a n ' ; t r . k o l d u s n ó t á b ó l ) . Az annya Istene körüljár: ( = az anyja Istenét emlegeti, káromolja). Isten elle v aló u vétek vóun eszt ára a rosz legelőüre, hajtatni. Isten elle valóu vélek eggy ijé szép kényért leten.ni ( = n a g y k á r , h i b a , v é t e k ) . Ugy- állatok.; mjnt az Is-tem búzája: ( = összevissza, r e n d e t l e n ü l á l l t o k ) . Beg- oja vagy, mint akilüll az Isten őijrizzen ! ( = félbolond v a g y ) . Na-, e kinöütt az Istem márká.bull ( = magas termetű, hórihorgas szál e m b e r ) . Máj- mektudot: tés- is:, hány az Isten Terebe.senn ( = m a j d m e g e m l e g e t e d a m a g y a r o k I s t e n é t ) . A ha-sa az Iste:ne (— a h a s á n a k él). Mos- cseppent az Istem márká:ba ( = m o s t k e r ü l t j ó h e l y z e t b e ) . Isté fija ( = h u s z á r ) . Isté számába hágy ( = g o n d v i s e l é s , felügyelet n é l k ü l h a g y v m i t ) . Ot- hatták, amijek: vóut I s-té számába: Ad- meg, uram Isten, de mos- miny-gyár ! (ezt várja Istentől a türelmetlen hívő). Elereszti, mini az Isten a legyet ( = s z a b a d j á r a e r e s z t i , n e m t ö r ő d i k vele, hol j á r , m i t csinál p l . g y e r m e k e t , j ó s z á g o t ) . Az Istem bocsássa meg a bűnömet (mondja a beszélő, ha
Csflry Bálllll : S/.nniosháli szótár I.

418

b e s z é d é b e n v a l a m e l y k i j e l e n t é s t b ű n n e k v é l ) . Az Istem panaszképpen ne vegye I (az e l ő b b i h e z h a s o n l ó é r t e l m ű szólás). Á-ra lakik vala-.hun az Isté háta mellett: ( = igen m e s s z e , félreeső h e l y e n ) . Ki: leli mek, ha éviszitek az I s te háta mellé? Ád- az Isten, gmit: ád ! ( = lesz, a m i lesz ! I s t e n n e k i ! ) Isten nevébe ( = i n g y e n , fizetés nélkül). Nemathattguk oda Isten ne v é:b e. E-hörták: má, kitpézér, kik Isten nevébe. Ha Isten nevébe várnák, se kén az ijen csizs:ma. E-kukorékolhat: ott Is - te világ med d i g: ( = e l v á r h a t o t t ö r ö k i d ő k i g ) . Is-ten ne-ki ! ( = nos, h á t l e g y e n ! v e s s ü k el a k o c k á t ! ) Isten ne-ki, fakereszt! Haétörik, a- se lessz ! ( = u . az) E-lőüll Isten, köz-bul kirái, Há-tull a nagy lom-pos cigány ! (a m e n é s k ö z b e n m i n d e g y r e h á t u l m a r a d ó g y e r m e k e t csúfoló t r é f á s szólás). F e l k i á l t á s o k : Mi-jé rempelés tett az: ott, élöü I s-t e n ! Mi-jen nagggazdák lettek a:zok, uram Isten! Mi-jeny ggegge ez- a buza, k e-g y é l m e s Isten! T e-r e m t őü szent Isten! Midül lettem én ije sáros? ( = c s o d á l k o z á s t , s z ö r n y ü l k ö d é s t j e l e n t ő f e l k i á l t á s o k ) . Te-remtöü szent szilva! Be-sok Isié van a fánn ! ( t r é f á s c s o d á l k o z á s ; S z á r a z b e r e k ) . Ha tud-nát, hoty kk vagyok én, t u -d o m Istenem, hogg nem ütnél: rám ( = b i z o n y o s a n t u d o m ) . Amint ott állok, hátlelkem Istenem, má jön- is hozzá fele valami feketeség ! ( = k é t s é g ­ b e e s é s t , r é m ü l e t e t jelölő felkiáltás). Hát- e m i- az Isten csudája a fejedenn? ( = m i a m a n ó ? mi a p a t v a r ? ) . Én nem- tom, mi Isten csudája tutta azt a tehenei lékni: B i-zo ny I s-t e n ! ( e s k ü ) . Be-fogd a szá:dal, mért — Is-ten az a:t y ám 1 — uty- hóukong nyomlak:, hogg örül kógdülsz: ( = eskü-féle i n d u l a t o s b e s z é d b e n ) . Én- Iste­ nem uram ! Én- Istenem, ne- haggy él! (felsóhajtások). K ö ­ s z ö n é s f o r m á i Aggyon v . a-ggon Isté jóu- napol! v . jóu-reg­ gélt: ! v. jóg- estél: ! T á v o z á s k o r : Mindé jóul aggon Is:ten ! Is­ ten áigya meg mago-.kat! Jóg- éccakát aggon Is:ten ! Á l d á ­ s o k : Az Isten álgya meg, ahun eggyet lép- ! Az Isten ákgya meg még a lába nyomát is:! Az Is-ten ál-gya meg- még a halóu porába is: ! ( s z e r e t e t t v . t i s z t e l t h a l o t t r ó l ) . Édesanyám, az I steny n y uktassa meg, más-képpé föüszte: eszt. Be- sokat haragudott érte, szegény, az- I ste ny ny uk­ tassa meg! (halott említésével kapcsolatosan mondják). Ag-gyon Isten, g-mi nincsen ! ( p o h á r k ö s z ö n t é s k o r ) . Ag-ggon az Isten neket száz- óuíat, meg ety koszos malacot! (tréfás áldás, farsangosok mondása). K á r o m k o d á s o k , á t k o k Az Is-ten i-téjje meg! Az Isié szen-lejjem meg ! Hogg- az Islen aszajja meg! Az Isté szarjö le! Az Is-té vakiccsa meg! Hoggaz é jóu Is-tenem a nyavaját hoz-za rá ! Az Is-ten le-gyen a villahöitógba ! Az Isten a dö-göt hoz-za rá ! Az Is-té ro-gyassza rád az eget! Az- é jóu Istenem tegyen a gerebembe ! Az- Isié-

119

fáját neki! Az- Isté-louá]át (sic) neki I Is-té lova f. .a ! Az Isteni Paliját neki ! (félig tréfás). S z i d a l m a k , g y a l á z á s o k : Té-, Istem bagja ! ( = ü g y e t l e n , m a m l a s z ) . Áj- meg: mán, te kis Is-ten ostora, áj- meg: mán! ( = Isten csapása, I s t e n á t k a ) . Té; Is-teny gyámöltalannya 1 ( = leggyámolt a l a n a b b t e r e m t m é n y ) . Az Is-ten é-fáratt, mikö téget terem.tetl { = t ö k é l e t l e n , testileg-lelkileg n y o m o r é k v a g y ) . Á t k o k : Az Is-té so-hase álgya: meg ! Az- Isté- szomoriccsom meg I Az Isté sij-jesszen él ! K m . Ha az Istem meg- akarja vér-ni az embert, e-lébb az eszit veszi: el ( = n i n c s n a g y o b b i s t e n c s a p á s a z o k t a l a n s á g n á l ) . Isten a gaz:da, em-ber a szów.ga ( = e m b e r t e r v e z , I s t e n végez). Ahun njncs; ott az Is-té se vészen: ( = a h o l nincs, o t t ne keress). A jóu- Istenné nem- lehet ujjat huz:ni ( = n e m á l l h a t s z vele v i t á b a ) . Ha az Is-ten akarja, a sep-rünyél is ésül: ( = I s t e n m i n d e n h a t ó ) . Az Is-ten egy- rosszér százjóul is megver:, egy- jóuér száz- rosszat is megáld: ( = I s t e n n a ­ g y o n t u d á l d a n i és b ü n t e t n i ) . Az Is-ten gn-nak aggyá a sárkanytgus csizs:mát, aki nem- tuggya összevér:ni ( = néha annak ad szerencsét, a k i n e m t u d élni vele). Há-rom az Isten igassá:ga (— aller g u t e n d i n g e s i n d d r e i ) . Jobb- az Isté szász­ papnál: ( = legjobban tudja, mi válik j a v u n k r a ) . Tuggya az Isten, kinek a magvát kél kipusztita:ni (mondják egy g y ű l ö l t v. gonosz c s a l á d m a g v a s z a k a d á s a k o r ) . Tug-gya az Is.ley, kinek kell a naty féj:sze ( = k i n e k a k e z é b e a d j a a h a t a l m a t ) . Fenn- az Is:tem meg a mey:köii, mekfizet: a mind- a kettőd: ( = I s t e n h a r a g j a se n e m siet, se n e m késik). Isten né- vér boUtal ( = s z á m t a l a n m ó d o n v e r h e t i az e m b e r t , n e m c s u p á n l á t h a t ó f o r m á b a n ) . Az Is-tem min-nyájuykál szabad: ( = m i n d n y á j a n az ő k e g y é t ő l füg­ günk, mindnyájunkat érhet csapás). Mig Is-té lesz kenyér is lesz:, mik ki-rái lesz, pez- is lessz: ( = b í z z u n k I s t e n b e n ) . Nr. A h o l d a t és c s i l l a g o k a t n e m s z a b a d újjal m u t a t n i , mert kiszúrjuk a jó Isten szemét. L. Atyaisten, Úristen. i s t e n - a d t a isten-atta mn. 'szegény, szánalomra méltó'. Ag-gyatok egy darap szalonnát az isten-attá:nak. i s t e n - á l d á s a ~ fn. 1. ' á l d á s , I s t e n a j á n d é k a ' . Hát- nagy­ isten-áldása is az a te:hen. 2. ' k e n y é r ' . Te-, ne- lögd el az istenáldá:sát. K . Mi- az isten-áldása akatt az éy kölőiimbe? ( = mi a m a n ó ? mi a p a t v a r ? ) I s t e n baglya Isteni bagja fn. ' ü g y e t l e n , b a m b a ' . E-rigy: má, te Istem bagja ! istenei 1. félistenei. istenes ~ m n . ' t ű r h e t ő , m e g j á r j a ' . Még- most is-tenezs:, de a más-nap nem- lehetet lülle meglen:ni. Sz. .Vevóut annyi i s-t e n e s lelkem, hoty fényomtg vóun a zsá:kot ( n e m v o l t a n n y i e r ő m , k é p e s s é g e m ) . Nincsannyi 27 •

420

is -1 ene s lel -ke m, hogy evvel a pu-jávál bevétessem az or­ vosságot ( = n e m t u d o k a n n y i r a m e n n i ) . istenesen istenesenn hsz. 'jó erősen, a l a p o s a n , i s t e n ­ i g a z á b a n ' . Na-, e be- van köt:ve istenesenn: ! Mek-fokta a két karját istenesenn: ! Ne- simogast:, hanem üs- rá istenesenn: ! Na; magád behuszta az a zsi:dóg istenesenn: l istenez ~ t n . i. ' j a j v e s z é k e l v e I s t e n t e m l e g e t i , a z t m o n ­ d o g a t j a : ' I s t e n e m !' Ne- istenez: má ! isten-gyalulta tök isteng-ggalülta tök fn. ' o l y a n főzőtök, m e l y n e k s z á l k á s a h ú s a , m e l y e t g y a l u l n i s e m kell, c u c u r b i t a melanosperma'. Istenke Istenke (-ét) fn. ' I s t e n ' ( g y n y . ) . Áll- a buba Is-tenkének ! áll; áll; áll 1 ( m i k o r a b a b a állani t a n u l , e z t mondogatják). i s t e n k c d i k istenkcdik (-ek, -él) t n . i. ' r i m á n k o d i k , ese­ d e z i k , k ö n y ö r ö g ' . Hi-jába istenkettem né:ki, nem- akart haza­ jönni. isten-lova isté-lova fn. ' o s t o b a , b u t a ' . Ho-va nézel má, te is-té-tova ? I-de nézz: ! i s t e n - n y i l a isteny-nyila fn. ' v i l l á m , m e n n y k ő ' . i s t e n - ö k r e ~ fn. ' s z a r v o r r ú b o g á r , o r y c t e s n a s i c o r n i s ' . istenség isteség (-it) fn. ' I s t e n ' . Sz. Az- istéségit neki ! (káromkodás). istentelen ~ m n . 1. ' g o n o s z , v á s o t t , h u n c u t ' . Mék ki-kapot raida ez a sok istentelen kö:jök. Hát néféfördiiotia ez az istentelem macska eszt a kosár kör-pát 1 Mosteresztem ki az ógkbül, mán a kért- alatt ál: meg ez az istentelem madac. 2. ' á t k o z o t t ' . Vág-ngm eszt a kizs bu.zád, de fé-vérte ez az istentelen csor:möü. 3. ' é k t e l e n ' . Mi-csoda istentelen nagg rudat hoz ez ide jele ? istentelenkcdik istentelenkedik (-ek, -él) t n . i. 'rosszal­ k o d i k , c s í n y e k e t k ö v e t el, r o s s z b a n j á r ' . istentelenség isienteléség (-et, -e) fn. 'gonosz csíny, vásottság'. Isten világ meddig Isté_ világ meddig hsz. 'világ v é g e ­ z e t é i g , n a g y o n s o k á i g ' . El-ülne az: ott Is-te világ meddig: istráng istráng, estrárjg (-ot, -ja) fn. ' s t r a n g ' . Vö. h á m (rajz). istrángtáska islránktáska fn. ' a z i s t r á n g l a p o s b ő r t o k j a a ló k é t o l d a l á n ' . V ö . h á m (rajz). István ~ , Estván, Esván férfi szn. iszamós iszamóus m n . 'síkos, csúszós' (pl. ú t ) . iszap ~ (-ot, -ja) fn. ' s c h l a m m ' . iszapos ~ m n . ' s c h l a m m i g ' . iszik ~ (-ok v . -om, -öl; ittam, ihutt; igyak, igyon; innék, inna; innom, innod, innya - i n n i a , i n n i ; innyok — i n n i u k ) t s . i. ' t r i n k e n ' . O-da járnag: bor- innya: Aggy-

421

innya annak a pujá:nak. Ihut mán a- lú ? a) ' b o r t , szeszes i t a l t iszik, r é s z e g e s k e d i k ' . E-lek, te megint ittál: ! Sz. Mán- a töb-b et ihut, mint k e 11 e t: v ó y n ( = részeg). I-gyunk:, uty sincs há:zunk I Ha lesz-, meg-ggúttyuk: ( t r é f á s szólás k o c c i n t á s k o r ) . I-szik, mint a gőiydény v . mint a bu-vár { = s o k a t iszik). K m . Ki- mit eszik, i-szik: rá ( = k i k i viselje t e t t é n e k k ö v e t k e z m é n y e i t ) . Ha nem- tudót, ki fija, aggginnya, mái-megmgnygga, ki fi:ja (a részeg e m b e r b ő l k i ü t k ö z i k az igazi t e r m é s z e t ) . L . be-, bele-, el-, le-, m e g i s z i k . iszkol iszkol (-ólok, -ösz) t n . i. ' s z a l a d , k o t r ó d i k , k e r e k e t o l d ' . L. eliszkol. iszkorál iszkoráll (-ok, -ász) t n . i . ' i s z o g a t ( s z e s z e s i t a l t ' . ) iszogat ~ (-ok, -öl) t s . i. ' i d d o g á l ' . iszom 1. e s z e m - i s z o m . iszonyodik — (-ok v . -om, -öl) t n . i. ' b o r z a d ' . L . m e g ­ iszonyodik. iszos ~ m n . 'részeges, i s z á k o s ' , isztikél 1. ö s z t ö k é l . ital Hál (-1 és Halat, -ala) fn. 1. ' i v á s ' . Se- étele, se- itala ( = s e n e m eszik, se n e m iszik). 2 . ' e g y i v á s r a v a l ó , e g y szerre m e g i h a t ó ' . Aggg- eggy ital vi.zet. 3 . ' i n n i v a l ó , a m i t a z e m b e r iszik, g e t r á n k ' . Csak az étel, itál tártya: 4 . 'szeszes ital (bor, p á l i n k a ) ' . Eszt az Eleket az itál tette uty tögk:re. Sz. Óu; be betek szegény ! Csak az é-tel, itál tártya: ( i r o n i k u s s a j n á l k o z á s = n e m h i s z e m , h o g y b e t e g ) . Meg-rágja az i:táll (Mezőgecse) ( = ó v a t o s a n iszik, h o g y m e g n e á r t s o n ) . italos ~ m n . ' i t a l s z e r e t ő , részeges, i s z á k o s ' . itat — (-ok, -öl) t s . i. ' t r á n k e n ' . Sz. / / a tt y a < magát pl. a b o r ( = k í v á n a t o s , k e l l e m e s í z ü ) . L. le-, m e g i t a t . i t a t á s ~ (-1, -a) fn. ' t r á n k e n ' . itatáskor itatáskör hsz. 'estefelé ( v a g y k o r a reggel) a jószág itatása idején'. itató-vályú itatóu-válu fn. ' h o s s z ú v á l y ú , m e l y e n a j ó ­ szágot, nyájat itatják'. ítél itéll (-ek, -sz) t s . i. 1. ' u r t e i l e n ' . 2 . ' z u e r k e n n e n ' . K m . Ki- hogg ék, ugy itéll: ( = gonoszlelkű e m b e r m á s r ó l is r o s s z a t tesz fel). L. m e g í t é l . ítélet itéllel (-et, -e, v . -i) fn. ' é g i h á b o r ú , v i h a r , o r k á n , i s t e n - í t é l e t ' . Jaj; nagy- itéllet vóut itt a más.nap. Fussunk:, hajjá.tok, haza fele:, mér jön- az iték.let. K. Áj- fé: mán, na-, te kis itéllet! ( = t e I s t e n Ítélete, á t k a , o s t o r a 1 ) ítélet-idő itéllet-időü fn. ' é g i h á b o r ú , o r k á n ' . E-huzóudott az az iléllel-i:döü é-re Berek fele: ítéletnapig itélletnapig hsz. ' ö r ö k k é , a v é g t e l e n s é g i g ' . E-várhatod: aszt i-télletnapig is: itkányos ~ m n . 'iszákos, részeges' (tr.). itóka ilógka (-át, -áfa) fn. ' i t a l ' (bor, p á l i n k a ) .

422

itong-fitong itoyk-fitoyg t n . i. ' m o z o g , lóg, l a z á n á l l ' (pl. szeg a f a l b a n , a s z t a l l á b ) . Vér- be eszt a sze-.get, me na-gyonn itoyk-fitoyg: itt ~ h s z . 1. ' h i e r ' . Jóu-kizs gaz vóut: itt, ezenn a ré:tenn. a) n y o m a t é k o s í t ó szó: Ha- meggyúl, meg-gyúl; én- né- fuvóucskállom: itt. 2 . ' e k k o r ' . It- megént, hogy é-csendesedik a kisasszö, János új-fent melléhuzóudik: 3 . 'itt helyben, r ö g t ö n , a z o n n a l ' . A vi-lágér ne- danojj: ! It- megolneg bennijrj-köt. Sz. / / / • a hej-jé hattam : ( = é p p e n i t t ) . ittas ~ m n . ' b e t r u n k e n , b e r a u s c h t ' . ittasodik 1. l e i t t a s o d i k . itthon ilhunn h s z . ' h i e r z u h a u s e ' . itthonjáhan ithunnyába hsz. ' i t t h o n k ö r ü l , a h á z k ö r ­ n y é k é n ' . Fé:hasogatnám eszt a: fát, mikor ugy ithunnyába va:gyok. itthonnan ithunnen hsz. ' i t t h o n r ó l , h a z u l r ó l ' . itt-ott ~ h s z . 1. ' n é h á n y h e l y e n , hie u n d d a ' . 2 . ' k ö r ü l ­ belül, v a l ó s z í n ű l e g ' . Ez itt-ot megvan ety félli-.tér. Mán az-óyta ilt-ot hazajöttek: Itt-ot vg három óyrája, hogy it vá:rok. ivás ~ (-t, -a) fn. ' t r i n k e n ' . Nr. I v á s e l ő t t az i v ó e d é n y b ő l e g y k e v e s e t ki s z o k t a k l o c c s a n t a n i a földre. E z t a z é r t teszik, hogy m e g ne igyák a s z e r e l m é t a n n a k , aki a z e l ő t t i v o t t az e d é n y b ő l . ivás vivás f-t, -a) fn. Taichen ( h a l é ) ' . iveg 1. ü v e g . ívik vivik (vívnak, vívtak) t n . i. 'sich l a i c h e n ' (hal), ivós-moslék ivóus-moslek fn. ' i n n i v a l ó , híg sertés-eleség'. ivós-orvosság ivóus-orvosság fn. ' h í g , k a n a l a s o r v o s s á g ' . 1. íz iz (izem) fn. ' u j j p e r c , az u j j n a k e g y i k hajtástól a m á s i k i g t e r j e d ő r é s z e ' . O-fan kiesi, mint az i-zem. 2 . íz éz (-1, -i) fn. 1. ' g e s c h m a c k ' . Valami észt- érzek én ezenn a ká:sánn. 2 . ' k e d v ' . Njncs- é:zem öl-vasni se: Njncsmost ézem danöbni. Ne- vóut má ézem tennap vágni a za:bot abb' az esöii:be. Az ijé széb- búzát jobb- ézi van az embernek vág.ni. Mos- má megadott az Isten ety krajcárig valóu éze:met. Sz. Se- ézi, se- bűzi ( = se íze, se s z a g a ) . Rossz- a szám é:zi ( = rossz í z ű n e k é r z e m az é t e l t p l . g y o m o r b e t e g s é g m i a t t ) . E má nem- esett az ü szája ézi s z e : r i n t ( = kedve s z e r i n t ) . Baszom a szája ézit! ( = k á r o m k o d á s ) . E-veszem a szája é:zit ! ( = e l r o n t o m a k e d v é t ) . L . b o r í z ű , fűíz, hordóíz, vasíz. Izák ~ , Izsák h n . ( J ó z s e f h á z a ) . izé ~ (-1, -je) fn. ' a z o n s z e m é l y v . dolog n e v é t p ó t l ó szó, a k i n e k v . a m i n e k a n e v e n e m j u t eszünkbe*. I-zé beszélte:, ez a hogy- is hijják Jóuska: Pa-szüi vóud ben:ne, meg len-cse, meg i-zé. Mi- is csak? L . m i z é . izék ézék (-et, -je.) fn. ' t a k a r m á n y h u l l a d é k , k ü l . k u k o r i c a -

423

kóró a j ó s z á g j á s z l á b a n , m e l y r ő l a j ó s z á g m á r m i n d e n e h e t ő t (levelet) l e r á g o t t ' . K. Ne- haggy ézé:ket ( m o n d j á k t r . , h a v k i étkezés u t á n o t t h a g y egy k i s k e n y é r d a r a b o t ) . L . k ó r ó í z é k . izél izéli (-ek, -sz) t s . i. ' o l y a n c s e l e k v é s t v é g e z , a m e l y ­ nek a n e v e n e m j u t e s z ü n k b e ' . Még izélt is a kezi-.vél, mint a papok. Sz. Ne- izéi: mg, mé na-gyö lessz: ( m o n d j á k g ú n y o s a n a dicsekvőnck). izeledik 1. beleízeledik. ízelít 1. megízelít. ízelilő ézelitöü (-1) fn. 'a s z á j n a k jó í z t a d ó h o l m i , k ó s ­ toló, csemege.'. L. szájízelítő. izélő* izéllőijs m n . ' m ó k á s , t r é f á l k o z ó ' . izés ~ m n . ' o l y a n m i n ő s é g ű , s z a b á s ú , m e l y n e k n e v e n e m j u t e s z ü n k b e ' . Fé- ne vet többet eszt az izész szok:nyát. ízetlen ézetlen m n . 1. ' g e s c h m a c k l o s ' (pl. g y ü m ö l c s ) . 2 . ' i d é t l e n , k e l l e m e t l e n , o t r o m b a ' (beszéd, t r é f a ) . ízetlenkedik ézetlenkedik (-ek, -él) t n . i. 1. ' i d é t l e n k e d i k , o s t o b á s k o d i k ' . 2 . ' k e l l e m e t l e n k e d i k , c i v a k o d i k ' . Énnemézetlenkedek ot vékle. ízctlenség ézelléség (-et, -e) fn. ' k e l l e m e t l e n s é g , c i v ó d á s ' . izgága ~ m n . 1. ' k ö t e k e d ő , c i v a k o d ó t e r m é s z e t ű ' . A fe-ne látott ijen izgága em.bérl. fn. 2 . ' p ö r p a t v a r , v e s z e k e d é s , c i v ó d á s ' . A vénasszon esinájja kosztok az izgá:gát. izgágáskodik ~ (-ok, -öl) t n . i. ' k ö t e k e d i k , c i v ó d á s t idéz e l ő ' . Izgét ~ h n . (Csenger). izget-mozgat ~ t s . i. ' f o l y t o n m o z g a t ' . Nemhasználl az an:nak, ha ojg sokat izgetik-mozgal:tyák. íziben ézibe hsz. ' g y o r s a n , s z a p o r á n ' . Szedd- össze é'zibe aszt a kötelet. izromban izromba hsz. ' í z b e n ' . Több izromba. izzad ~ (-ok, -öl) t n . i. ' s c h w i t z e n ' . Sz. Me-lege van:, csakúgy iz-zad a nyékve (ir. = fázik). L . m e g i z z a d . izzadság izzaccság (-ot, -a) fn. ' s c h w e i s s ' . Nr. H a a l e á n y a saját izzadságát pogácsába süti s a legénnyel megéteti, a legény h a l á l o s a n beleszeret. izzasztó izzaszlóg (-1, -ja) fn. ' a ló h á m j á n a vállszíj a l á v a r r t p u h a béllés'.

,1.
Jáhos <-~ h n . (erdő) ( E g r i ) . jaj jajj isz. ' w e h ' . Sz. Jái- ne:ked ! ( = l a k o l n i fogsz 1) Jái- lesz mind- a kettőütöknek: ! ( = m i n d k e t t e n l a k o l n i fog­ t o k !) L. j a j a j , jajajaj". Í í jújj ' - ' u n d o r o d á s t , u t á l a t o t kifejező s z ó ' . Jái, le-köpted magad !
a s z

424

jajaj jajai isz. 'csodálkozást, b á m u l a t o t kifejező szó'. Tett- az a doktor évelem ojan dóu.got, hogy ja-jaj- ! jajajaj jajajaj isz. 'csodálkozást, b á m u l a t o t kifejező szó'. Jajajaj' 1 Mi- vóut: ott! Ha maga asz látta vóu:na ! jajgat jajgat (-ok, -öl) t n . i. 1. 'wehklagen, jammern'. t s . i. 2. 'jajszóval sirat'. Sári néni siratta, Guszti bácsi jajgatta ( g y e r m e k v e r s b ő l ) . — K. 'panaszkodik, sopánkodik'. Mosmám meg a-zö jajgat:, hogy na-gyonn is sok az e:sői). jajgatás jajgatás (-t, -a) fn. 'wehklagen, jammergeschrei'. jajkeserű jájkeserü m n . 'nagyon keserves'. Ha mekhal anyátok, ak-kö lesz nektek jájkese:rü. jajkeserves jájkesérves m n . = jajkeserű. Ne veres már éygein többet az Istennél, Jaikesérves annak, akit az Isté vér (Népball.). jaj-levél jaj-levél fn. Sz. Ha- jái, te-gyé rá tü-rgjüvet, jaj-levelet ( = tűrjed s jajgass). jajság jájság fn. 'vesződség, nyomorúság, siralom'. Jái-ság az é.let. jajszó jajszóu fn. 'wehgeschrei, wehrufen'. J a k a b ~ , Jákóub férfi szn. (zsidóknál). Csúfoló versike : Ja-kab ! Seg-gembe a nyakad l v . Tor-jöy ki a nyakad ! jakab-íekete jakap-fekete fn. 'egy szőllőfaj neve (oportó)'. (Mezőgeese). jakab-nap ~ fn. 'dáridó'. Jakab-napocs csinált. jakbec ~ (-et) fn. 'zsidó' (tr.) Fogjuk meg a jakhe.cet! jámbor jámbor (-t) m n . 'szelid' (kül. ökör, ló). II. Jámbor fn. 'ökör és t e h é n n é v ' , a) ' g ú n y n é v ' (Adorján) Sz. Jámbor­ nak monygya a gaz:dát ( — elalszik). Mony-gyuk jámbornak a gaz-.dát ( = feküdjünk le). Jancsi Jancsi 'a J á n o s n é v kicsinyített formája'. L . paprika-jancsi, puliszka-jancsi. janesi-bankó jancsi-baykóu fn. Sz. J ancsi-baykóuvál fizet ( m o n d j á k Mezőgecsén arra, akin n e m lehet felhajtani a tar­ tozást). J a n i ~ s z n . 'a J á n o s n é v k i c s i n y í t e t t formája'. J á n k i - ű t Jáyki-ut hn. (Ricse). » J a n k ó Jankóu férfi s z n . 'a J á n o s n é v becéző formája'. L. p a s z u l y - j a n k ó . J á n o s ~ férfi s z n . V ö . Jancsi, Jani, J a n k ó . J á n o s - d i á k - d o m b Jánozs-dijág-domb hn. (Avasújváros). János-fővétele János-füvétele fn. 'aug. 29. napja'. Nr. J á n o s - f ő v é t e l e napján n e m szabad tálból enni. Jánosi ~ hn. (Csenger). J á n o t a ~ hn. ( S o n k á d ) . január ~ , januvár (-1, -ba) fn. 'az é v első hónapja', jár (-ok, -sz) t n . i. 1. 'megy, közlekedik'. Jár- mán a pujá-tok? ( = t u d m á r járni?) Ho-va jártál? O-da jártam :

425

g me-zőüre: A vásárra jártam: a) 'gyakran jön, megy'. So-kat jártam ety tájba ezenn az u:tonn. A ve-tés koszt ne- jár­ jatok : Haragusznak rám a jángok, Hogy az asszonyokhoz járok ( N d . ) . Be- csúf, szeles időü jár mostanába ! Jár- a : méi, jóu- időü lessz : b) h a l a d á s k ö z b e n v h o l t a r t ' . A oo-nat azóuta Badisz jele jár : Oüsz- fele v. öüsz-re jár az i:dőü. A könyvnek mán a vé-ge fele járok : 2 . ' m e g f o r d u l , v a n v h o l ' . Régen nem jártam a Ngire.senn. Sohase járt puska a kezem:be. a ) ' v m i célból v a n v h o l ' . Hü- jár itt ez a csizsma? ( = m i célból v a n i t t ? ) Hü- jársz : it, hallod? ( = miért jöttél?) 3 . 'vmely kor­ b a n v a n ' . Feb-ruárba multam tizenöt esztendőüs, mos- járok a ti-zéhalodigba. 4 . ' m o z o g ' . Ne- járjon a : szád ! Ugy- jár a ke:ze, mint a csép-, a ) ' m o z g a t h a t ó , h ú z h a t ó , t o l h a t ó ' . Hát hogy- jár ez az asztálfija, hogy e nem akár kijönni ? Ez az ái-tóu mi-nek jár ijé szorossann ? Ne-hezé jár a csizs:mám. b) ' m ű k ö d é s b e n v a n ' . Jár az ógra, a malom, a gép. Rosszul jár az ógra. Tiz- ógra il-mült:, ti-zeneggre jár : 5. 'es e r g e h t m i r ' . Ládd-, ém má jártam uty, hogg leváktam a csizsmám órát a kaszá.vál. Igg- még nem- jártam, mijógla a fogam kiha.satl. Jóul- járt: ü, szegé, hogg mekhóutl: 6. ' f á r a d , b a j l ó d i k , foglalkozik v m i v e l ' . Hozok Észtér néni:nek ety kis hür-kát: — Óu; hallod, ne- jár ve:le. Nem- járok most a köny.vél, mé ZSÍTOS a ke:zem. Né- fogom : meg, mé lisz-té jártam : Ki- járt evvel a lakattal? Mi- jóuba jársz? Most- is abba jár:, hoty ki-békiccse ü.köt. Dógga utá jár. 7. ' v m i e r e d m é n y r e j u t , j á r á ­ s á v a l v m i t k i v i s z ' . Mi-re jártál Mikolába ? Nem- sokra jár­ tam :, mé né- vóut othunn a jed.zőü. 8. ' e g y b e v a n k ö t v e , e g y ü t t j á r ' . A ház-épités sog- gondál-bajjá jár: Ijen embernek nem­ sok haszonná jár a kupecke:dés. 9. ' v i s e l e t b e n , ö l t ö z k ö d é s b e n v m i l y e n d i v a t o t , s z o k á s t k ö v e t ' . Kalap nékid, gatgaszárba, mezitláp, cifra jár. Csákjába jár a barát ( N d . ) . 1 0 . ' z u k o m m e n , a u s g e z a h l l w e r d e n ' . Kb-bü ne-kem mék husz- forint jár : t s . i. 1 1 . ' k e r e s z t ü l - k a s u l j á r ; g y a k r a n fölkeres'. E-gész nap jártuk az ér:döüt, mék-se leltük: meg. Mindétig a vásárt járja: a ) ' l á t o g a t , m e g - m e g l e p ' ( b e t e g s é g ) . Három esztendejig járta a hideg a vénas.-szont. Járja még a nyavaja a Svarcné pujáját? Akire a görcs- jár, az i-gyö lú-ganébúl facsart levet. 1 2 . ' á t h a t ' . Keménny a főijd, még az eke se járja ( N d . ) . Nemjárja a kés aszl a szárasz kenyeret. Akazd a szeg-re, had- járja a szél aszt a vizes ru:hát. Fékötöm a ké-membe :, had- járja e kicsit a : füst. Ggey-ge tököt válasszon :, gméket járja a kor-.me. Nem- járja eszt a poszAógt még az ár- se :, o-jag keménny : 1 3 . ' t á n c o l ' . Reggelig jártuk a csár.dást. A pantallóg job-bü járja, mint a gadya. — szt. i. 1 4 . ' é r v é n y e s , h a s z n á l a t b a n v a n ' . Mi-fitté péz e ? Hisz e- má nem- jár : Nem- jár a fogadás, mos- fogaggyugk. K nem- jár, mi csaltál: ( t . i. a j á t é k ) . 1 5 . ' s o r o n v a n , folyik'. Már harmadik örsóum járja, Szivem a

4

2

6

szivedet várja ( N d . ) . Ot- mos csak a di-nom-dánom járja : 16. 'illik, i g a z s á g o s , m é l t á n y o s ' . E- má mékse járja:! Hát az jár-ja, amit te csináltál évéi lem ? 17. ' v e z e t , fut, ágazik*. It há-röfele is jár az: ut. Sz. Csusságra jár vele ( = csúfot űz belőle). Ugy- jár:, mjnt ajürf- ( = frissen j á r ) . Ot- még a madár se jár : ( = e m b e r n e m j á r t a h e l y ) . Ugy- jár :, mjnt akit a szél­ megüt : ( = n e h é z k e s e n , m a g á t v o n s z o l v a j á r ) . Sokra jár ( = s o k r a s z a p o r o d i k ) . Messzi jár tülle ( = m e g sem közelíti, s o k k a l s i l á n y a b b ) . Az a főüd- me s • s zi jár az enyém:tüll. iskolába jár ( = iskolázik, i s k o l á b a n t a n u l ) . Csak it-hü jártam e s k o l á : b a. Ugy- jár :, mjnt akineg bod-zaturóu van a seggi:be ( = alá s fel s z a l a d g á l ) . Hálni jár bele a lé:lek ( = g y ö n g e , b e t e g e s ) . Ugy- járod :, ahogy ü- húzza : ( = a z ő a k a r a t á h o z v a g y k ö t v e ) . Kedvibe jár (== k e d v é t k e r e s i , t e t s z é s é t i g y e k s z i k m e g n y e r n i ) . A ven-déglőüs k ed •végbe járt:, mé tutla, hoty pézes emberek. Az annya Istene körül jár ( = az a n y j a I s t e n é t e m l e g e t i , k á r o m o l j a ) . A végit járja ( = a z u t o l s ó k o n v a n , h a l d o k l i k ) . Végire jár ( = 1. ' e l k ö l t , e l p a z a r o l ) . Ha-marosö végire járt a vagyon:nak. ( = 2 . ' k i d e r í t , t i s z t á b a h o z ' ) . Májvégire járok é, hoty hű van az igas:ság. Eszedé jár% : •' ( = térj észre ! ne b o l o n d o z z !) Ém- még az ö-rek tanitóu elibe jár­ tam: ( = ő t a n í t o t t az i s k o l á b a n ) . A magad lába jár% : 1 ( = 1. ' t ö r e k e d j é l ö n á l l ó s á g r a ' . 2. ' n e lépj a l á b a m r a ' ) . Járja a bolonygyát ( = e s z t e l e n k e d i k , b o l o n d o k a t csinál). Járja a proseccijóut ( t r . = j á r j a a z á r n y é k s z é k e t ) . Kéj- jé: mán, a z•ó u t a a kóy • dus a hár-madik faluba jár: ( = k é s ő v a n , rég feljött a n a p ) . L ' / d n n a fár(— 1. 'kiszolgálja, k é n y e z t e t i ' . 2 . ' k i d e r í t , t i s z t á b a h o z ' ) . Innen oda nem- jár a : szóu, Te-hozzád a kutya se szöuli: ( = haragszom rád ! ne szólj h o z z á m !) Jóul- jár az az óy-ra ? — Jobbá járt, aki elaUta a 4 / b . és 5. j e l e n t é s cseréjén a l a p u l ó s z ó j á t é k ) . Szép-re v. jingosra jár a: füst ( m o n d j á k t r é f á s a n , h a s z a l o n n a s ü t é s k o r a t á r s a s á g v m e l y i k t a g j a felé h a j t j a a szél a f ü s t ö t ) . Km. Pe-zél járják a bű:csut (== m i n d e n h e z p é n z kell, a m i h e z fog az e m b e r ) . Ad-dig jár a körsóu a kukra, mig nya-ka szakad : ( = a sok i s t e n k í s é r t ő , v a k m e r ő c s e l e k e d e t e n egyszer r a j t a v e s z í t az e m b e r ) . Ki-csi ember nagy- bottal jár : ( = kicsi, d e erős, n a g y h a t a l m ú , t e k i n t é l y e s ; m o n d j á k kicsiny, d e é l é n k n e m i é l e t e t f o l y t a t ó e m b e r r e is). A rosz- hir szár-nyö jár : ( = a rossz h í r h a m a r t e r j e d ) . L . be-, el-, ki-, le-, meg-, össze-, rá-, u t á n a - , v i s s z a j á r . járás ~ (-t, -a) fn. 1. ' g e h e n , g a n g ' . 2 . ' v m i n e k ú t j a , m o z g á s i p á l y á j a ' . Áj' férébb a kezem járásá:bull. Ne- üjj a köp járásá:ba. Sz. Tuggya itt a já:rást ( = i s m e r i az u t a t , i s m e r ő s a hellyel). L. búcsújárás, hold-járása, időjárás, jövés-járás, szava-járása, u t á n a való járás.

427

járáshíró járázsbiróg fn. ' b e z i r k s r i c h t e r ' .
járásbíróság járázsbirógsdg fn. ' b e z i r k s g e r i c h t ' . járásdi járázsdi fn. Sz. Esőü járázsdibull ( = első í z b e n , előszörre). Ne- rakjatok sokat esőü járázsdi:bull azokra a rosz tinóuk:ra. járás-kelés járás-kelés fn. ' h e r u m g e h e n ' . 1. járat ~ fn. Sz. E-mgnygga, mi j ár a db a : van ( = miben fáradozik, miért j ö t t ) . 2 . járat ~ (-ok, -öl) t s . i. 1 . ' h a g y j a , h o g y j á r j o n , f á r a d ­ j o n ' . N e - járás magad u:tánn. 2 . ' k o m m e n l a s s e n ' ( ú j s á g o t ) . Sz. Eskolába járat ( = i s k o l á b a n t a n í t t a t ) . Áprilist járat vele ( = b e u g r a t v m i t r é f á b a , k ü l . április 1-én). L. le-, m e g j á r a t . járatlan ~ m n . ' t a p a s z t a l a t l a n , g y a k o r l a t l a n , t u d a t l a n ' . Vö. j á r t a s . járatos ~ m n . ' v h o v á g y a k r a n j á r ó ' . Né- vaggok oda járados. járda ~ (-át, -ája) fn. ' g y a l o g j á r ó ( k ő v . aszfalt). járdovány ~ fn. ' e g y szőllőfaj n e v e ' . (Mezőgecse). járkál járkált (-ok, -sz) t n . i. I. 'herumgehen, auf und abgehen'. 2. ' m e g y ' . En- nemjárkáltok azér Mikolá:ba. járkálás járkállás (-1, -a) fn. ' h e r ­ umgehen'.

járni os-vályú
jármos-védu fn. 'ser­ tésólak o l d a l á b a el­ helyezett födeles vályú, melyhez az ólban levő sertések j á r o m s z e r ü l e g készí­ t e t t rács egyes n y í l á ­ sain f é r h e t n e k h o z jármos-váiyú. zá'. járó járói) (-1, -ja) m n . 1. ' b e j á r h a t ó ' . Egy napi járón jöijd. fn. 2 . ' j á r n i v a l ó , j á r á s k ö z b e n e l i n t é z n i v a l ó d o l o g ' . E•jártam a járóg:mat. L. f i n á n c j á r ó , l e j á r ó . járogat ~ (-ok, -öl) t n . i. 'oft g e h e n ' . járó-jószág járóu-jóuszág fn. ' i g a v o n ó j ó s z á g ' (ökör, l ó ) . járom ~ (jármot, járma) fn. 1. ' j o c h ' . R é s z e i : 1. járöjü v. ngakfa ( = a j á r o m n a k a z ö k ö r n y a k á r a feszülő felső fája) ; 2 — 3 . bélja ( = függőlegesen álló k é t l a p o s fa, m e l y a n y a k f á t és az aljfát e g y m á s h o z k ö t i ) ; 4 . ajja ( = a n y a k f á v a l p á r -

428

h u z a m o s fa a j á r o m a l j á n , m e l y alulról z á r j a b e az ö k r ö k n y a k á t ) ; 5 — 6 . járomszeg ( = k é t erős p á l c a , m e l y kétfelől a n y a k f á n és aljfán á t d u g v a az ö k r ö k n y a k á t a j á r o m b a z á r j a ) ; 7. köszszeg ( é r t s d : k ö z - s z e g = erős vasszeg, m e l y a j á r m o t a rúdfőhöz köti). 2. 'a k ú t g é m tengelyszerkezete'.

Járom.

A kudgém járma. Jármot vés. K m . Er-dőijre áj-tóut, li-bára jármot ( = d ö g l ö t t l ó r a p a t k ó t n e m kell v e r n i ) . L. n y i t o t t - , vésett-járom. j á r o m f ő járöfü fn. 'a j á r o m n a k az ö k ö r n y a k á r a feszülő felső f á j a ' . V ö . j á r o m . j á r o m s z e g ~ fn. ' k é t erős p á l c a , m e l y kétfelől a n y a k f á n és aljfán á t d u g v a az ö k r ö k n y a k á t a j á r o m b a z á r j a ' . V ö . járom. j á r t a ~ fjártom, -od) fn. ' j á r á s a ' . Meg-láthattad vóun ok jártadba aszt a kör:sóut. j á r t a - k e l t e járla-kőütte fn. ' j á r á s - k e l é s e ' . Néz- rá ot jártodba-kőiitlödbe ára a két lú:ra. j á r t á n y i ~ m n . 'a járáshoz szükséges, a m e n n y i a járás­ hoz k e l l ' . Jártányi erőüm sincs. jártas ~ mn. 'tapasztalt, ügyes'. j á r t a s - k e l t é s jártas-kőüttes mn. 'tapasztalt, sokat járt­ kelt'. j á r t a t ~ (-ok, -öl) t s . i. ' l é p é s b e n v e z e t , l é p é s b e n l o v a ­ gol' ( l o v a t , pl. h a a ló b e t e g , v a g y erős n y a r g a l á s u t á n , h o g y l a s s a n h ű l j ö n le). L . m e g j á r t a t . j á r v á n y - b e t e g s é g járvám-betekség fn. ' e p i d é m i a , r a g á l y o s betegség'. j á s z o l jászol (jászlat, jászla) fn. ' k r i p p e ' . j á t é k játék (-ot, -a) fn. 1. ' s p i e l ' . 2 . ' v m e l y ingó v . forgó t e s t m o z g á s i p á l y á j a ' . Nagy- játéka van eggy ije haraygütői):nek. j á t é k o s játékos m n . 'játszani szerető, pajkos'. Nemhamiss az a ku:lya, csak e ki-csil já-tékos : j á t s z h a t n é k jáchatnék (-nám, -nál s t b . , csak j e l e n b e n ) t n . i. 1. ' k e d v e v a n j á t s z a n i , szeretne játszani'. -.

429

'tréfálni, g y e r e k e s k e d n i v a l ó k e d v é b e n v a n ' . Add- ide aszt a ko:sárt, mé nem- jáchatnám : ! játszik jáccik (-ok v. -om, -öl; -ottam ; -anék ; -ak) t s . i. 1. 'spielen'. Jác-cunk cic-cet. Te-vélled nem- jáccok: 2. ' m u t a t , l á t s z a t á t k e l t i v m i n e k ' . Ű- is jáccaná még az w.rat, ha móuggya vóu hoz:zá. Mék szint- jáccik mán ez a te ujja:sod, o-jan óucska : 3 . 'tréfál, é v ő d i k ' . Ne- jác ve:lem, mé hoz-zád vágom eszt a ke:fét. Sz. Tünöücskét jáccik a : nap ( = hol e l r e j t ő z i k , hol e l ő b ú v i k ) . Aki e-hesz hoz-zányul, az é - telivé jáccik: ( = az é l e t é t k o c k á z t a t j a ) . K m . Aki ku-tyáva jáccig, bot­ legyen a kezi:be ( = ó v a k o d j a r a v a s z , m e g b í z h a t a t l a n , g o n o s z e m b e r e k t ő l ) . L. el-, k i j á t s z i k . j á t s z ó jáccóu (-1, -ja) fn. ' j á t é k s z e r ' . Ki-hozom a jáccóu:mal osz jác-cunk : java 1. j ó . javában jovába hsz. 'a l e g j o b b a n , teljes erővel, teljes l e n ­ dületben'. javall jovall (-om,-od, -jja) t s . i. ' j ó n a k vél, j ó n a k m o n d ' . javít jovit (-ok, -öl) t s . i. ' v e r h e s s e m ' , a) ' t r á g y á z á s s a l t e r m ő k b e tesz' (földet), b) ' h i z l a l ' ( j ó s z á g o t ) . L . m e g j a v í t . j a v í t á s jovitás (-t, -a) fn. ' f i z e t é s j a v í t á s , b é r e m e l é s ' . Az i-dén tessék valami jovitást ad:ni. j a v u l jovull (-ok, jovüsz) t n . i. 'sich b e s s e r n , b e s s e r w e r d e n ' . L. ki-, m e g j a v u l . j á z — fn. ' h a l n é v , s q u a l i u s d o b u l a ' ( R i c s e ) . j á z m i n 1. j é z a m e n t o m . jé ~ (-1) fn. 'a / b e t ű e g y i k n e v e ' . jég ~ (jegel, -e) fn. 1. ' e i s ' . 2 . ' h a g e l ' . Te-rebesé jég- vóut ten:nap. Sz. E-mehec Ná-rittyembe je-get aszalni: ( = mehetsz a s ó h i v a t a l b a , senki s e m t ö r ő d i k v e l e d ) . A-ratáskor a jég- alá hóutt az ap.ja ( = f a t t y ú , z a b i g y e r e k ) . Ojá hideg a lá:bod, mint a jég-! (rendesen testrészről mondják). Meg-él: a jék- hátánn is : ( = é l e t r e v a l ó ) . jégcsap jékcsap fn. ' e i s z a p f e n ' . jegenyefa — fn. ' p l a t á n f a ' . j e g e n y e n y á r f a jegenyenyárfa fn. ' p o p u l u s p y r a m i d a l i s L . ! jeges ~ m n . ' j e g e t t a r t a l m a z ó , jéggel v e g y e s ' (pl. eső), jégeső jégesői) fn. ' h a g e l ' . jégtörő Mátyás jéktöröi) Mátyás fn. ' f e b r u á r 2 4 . n a p j a ' . Nr. J é g t ö r ő M á t y á s , h a j e g e t t a l á l , e l r o n t j a , v a g y i s e l o l v a s z t j a , ha p e d i g n e m t a l á l , a k k o r j e g e t csinál, v a g y i s f a g y o s i d ő t hoz. jégverem ~ fn. ' e i s g r u b e ' . jégvirág ~ fn. 1. 'az a b l a k o n t á m a d t n ö v é n y a l a k ú f a g y ­ k r i s t á l y ' . 2. ' m e s e m b r y a n t h e m u m c r y s t a l l i n u m L . ' jegy ~ (-et, -e, -it) fn. 1. ' b i z o n y í t ó v . i s m e r t e t ő j e l ' . 2. ' k a r t e , biliét' ( v a s ú t i ) . 3 . ' j e g y a j á n d é k , m e l y e t a j e g y e s e k

430

kézfogó a l k a l m á v a l e g y m á s n a k a d n a k ' ( k e s z k e n ő , z s e b ­ k e n d ő , g y ű r ű ) . Sz. Jegybe járnak ( = j e g y e s e k ) . Jegyet vát ( = 1. e i n e k a r t e lösen ; 2 . sich v e r l o b e n ) . jegyben-gyürűben jeggbe-gyürübe hsz. ' t é t l e n ü l ' ( m i n t a z e s k ü v ő r e v á r ó m e n y a s s z o n y ) . Ém- meg itt- ülök jegybegyürü:be, ahejjet hogy lendítnék vala:mit. jegyes ~ (se, -ek) fn. ' v e r l o b t e ' . jegyez ~ (-ezek, -ezél; -ezem, -ezed, -ezi) t s . i. 'jeggyel e l l á t (pl. d i n n y é t ) ' L . el-, m e g j e g y e z . jegygyűrű jegygyűrű fn. ' b r a u t r i n g * . jegylyukasztó jeggjukasztóg fn. 'schaffner'. V ö . k a l a u z , konduktor. jegyváltás jegyvátás fn. ' v e r l o b u n g ' . j e g y z ő jedzőü (-t, -je) fn. ' d o r f n o t a r ' . L. segédjegyző. j e g y z ő k ö n y v n., 1. p r o t o k o l l u m . jelenben jelembe h s z . ' g e g e n w á r t i g ' . Ni- sem-mi baja mos jelem:be. jelvény jelvény (-nt, -nye) fn. ' k o k á r d a ' . J e n ő Jenőü férfi s z n . jer 1. j e r e . jérce ~ (-ét, -éje) fn. ' n é m e l y h á z i s z á r n y a s n ő s t é n y é n e k neve' (leginkább fiatal t y ú k , mely m o s t kezd tojni, aztán g a l a m b és l ú d is). jere gyere ( e l i z i ó v a l : gyér, t b . 2 . s z e m . : gyertek) t n . i. ' j ö v e l , j ö j j , j ö s z t e ' . Gyere- csak ! Gyér' ide ! Gyertek élői), já-nyok ! Sz. Asz- mondom, gyere : be I ( = i r o n i k u s felelet vmely ostoba, k o m o l y a n nem v e t t beszédre). jerke jerke (-ét, -je) fn. ' n ő s t é n y k e c s k e ' . jertek 1. j e r e . Jeruzsálem Jeruzsálem fn. ' J e r u s a l e m ' . j é z a m e n t o m jézamentom (-ot, -ja) fn. ' j á z m i n ' . J é z u s ~ (-t, -sa) fn. ' I s t e n fia, a M e g v á l t ó ' . Jelzői: az Űr Jézus, a kis Jézus ( = a g y e r m e k J é z u s ) , a bárány Úr Jézus ( k ö s z ö n t ő v e r s b e n ) . K. Bán-mf a Jé-zus ! (== b á n o m is én 1) Mi- a Jézusnak tetted aszt oda? (— m i n e k t e t t e d o d a ? ) Sz. Meg-vérte aszt a pátyodi Jé:zus l ( = n e m é r az m á r s e m m i t 1 A d o r j á n ) . A- Jézussát neki ! A- Jézusodat l ( k á r o m k o d á s o k ) . Hopp 1 a Jézus csizmája Bokájig ér a sárba l ( t á n c s z ó ) . Jé-zus, M á • r i j a 1 Mi- csinátál a ruháddal ? (felkiáltás). K m . Ndn-csen ojan Krisztus, aki Jézussál ne ianálkoz:na ( é r t e l m e ? A d o r j á n ) . Nr. A n é p h i t s z e r i n t a k á r m i l y e n esős idő j á r , e g y h é t e n l e g a l á b b e g y n a p i g j ó i d ő n e k kell lenni, h o g y Szűz Mária megszáraszthassa a kis J é z u s pellenkáját. J é z u s Krisztus ~ fn. ' a M e g v á l t ó teljes n e v e ' . Sz. Jé-zus Krisztus ! Káposztás hus ! ( t r é f á s felkiáltás). Jéz-us Krisz-tus ! Tül-lem ne- fuss ! Én- Istenem, ne- haggy él, Nem- is maradok én : él! ( T r é f á s f e l k i á l t á s o k . )

431

jézusszív ~ fn. ' d i c l i t r a s p e c t a b i l i s ' . Nr. F ű z é r e s v i r á g a i t e g y e n k i n t t é p d e s v e u g y a n o l y a n j ó s l á s o k a t v é g e z n e k vele, m i n t a m i l y e n e k e t az a k á c f a l e v é l n é l l e ü t a m . jezsavita 1. j e z s u i t a . jezsohita 1. j e z s u i t a . jezsuita jézsuhila, jezsohita, jezsavita (Kispeleske) (-át) fn. ' j e s u i t ' . K. Nagy jézsuhita : az ! ( = s z e n t e s k e d ő á l n o k , m a g á t j á m b o r n a k m u t a t ó csalárd). jó jóu (-t, jova) m n . 1. ' g u t ' . Jóu ruha, jóu ember, jóg bór. Be- jóu vógng mekfiridni ! a) ' a l k a l m a s , h e l y e s , megfelelő, k e l l ő ' . Se- nem szük, se- nem bü, hanem éppé jóu- ( r u h á r ó l ) . Nem- jóg ágára akasztottad a fonalat a motóullá:nak. Ak-kö látom, hogg nem jóu hejjé járok, b) ' s z ü k s é g e s , f e l h a s z n á l h a t ó ' . E-hantátok valahová aszt a kis üve:get, pedig jóg - let vógn g: még. Ak csak ide aszt a pat-kóut, jóu- lessz a ne:kem. c) ' b i z a l m a s , m e g h i t t , b e n s ő ' . A-pád is jóg emberé vógt: E-hlita a jóg(smeröüsseit. d) ' d e r é k , s z é p ' . Jóg- két ökor: ! Jóu- lovai vógt: ! A Nyiresenn e-lég jóg a bu:za. e) ' t e r m é k e n y ' . Hé-, jóuföüde.k vannak ára ! í) ' b i z t o s , j ö v e d e l m e z ő , n e m k o c k á z a t o s ' . Jóg- péz: az, amit neki at:tál! g) ' h a s z n o s , h a t é k o n y ' . Ez a viz- jóg- széjájás-.tull. 2 . 'elég, m e g l e h e t ő s ' . Mozs- meg jóubü- vizbe. Hosz-tam egg jóg- tere fát-. Beletettem jóueny-höüs vizbe. Meg-vette jóg- óu-csóug, kit- husz forintér, kithuszonötér. Jóu- lesz : má, ne- töücs töb:bet. Jóu- kövér, jóghustártóu jóuszág ez a Gguri-.jé. Jóu- messzi van g még i:de. Jóg erőüss. Jóu magass. 3 . ' n a g y , j ó k o r a ' . Aluliam egg jógt-. Jóuthuzot: rá. Vár-tam egg jóu- óu-rájig. Ag-ggá neki egg jóu darap kenyeret, a) ' k o r a i ' . Fékőijllüyk jóg- hajnalba, b) ' k é s ő , ö r e g ' . Maj- kimegyügk jóu délu:tánn osz fé-gyüttyük: 4. 'ide­ gen, i s m e r e t l e n e m b e r e k m e g s z ó l í t á s a k o r h a s z n á l t j e l z ő ' . Mit' keres maga, jóg ember ? Hová valóu maga, jóg ember ? 5 . 'szegény, boldogtalan' (szánakozó, vagy lesajnáló értelemben). Ne- kacaktazs ma:gad, jóu fi.ju ! E-riggy in:né, jóg as:szom, mik szé-pé vagy : ! E-takaroggy in:né, jóg macs:ka, mik fe­ nem rúglak: ! E-rigg magad.nak, jóu pu:ja, ne- nézezs meg magadat véklem ! Csak ma-ratg te magad:nak, jóg: jány. Nem- kellesz ne:kem, jóu em.ber, a ma-gat kengeré se : 6. 'jól v a n , á m l e g y e n , m e g e n g e d e m ' (beleegyezést kifejező s z ó c s k a ) . Na jóg-, hát e-gyetek: De az asszon nem- hagyod békit ne:ki, mig rá- nem let:, hogy jóu-, hát meg-mgnygya. Visszajövet szógj- be Sándor: hoz. — Jóu-, jón-! Ü- bisztatta : rá! — Jóu-, jóu-, de ne- hálgatot vau : rá. — fn. 7. ' w o l d ' . Tudom, hogg jovomat akár:ja. 8. ' v m i n c k legjobb része'. A jo-vát kvválogattga, a rosszát ot- haggya. 9 . ' g u t ' . Nem- sok jóul tanülsz: ott. K. Na-, te- is jóuvál fogóusztál: (ironikusan). Sz. Nem érzi jovát ( = n e m jól érzi m a g á t , b e t e g ) . Má len-nap nemeresztem j o u o : m at, el- is akartam men:ni az

432

ör-vashoz: Jóu- dóuga van : ( = es g e h t i h m g u t ) . Jóu- huzsba van : ( = elég j ó k ö v é r ) . Njndzs-bele jóu:vá ( = n e m j ö t t m a g á ­ h o z ) . Az a kis- ruca még mos- sindzs bele jóuvá, hogy a viz alá duk.tam. Á- nem jóuját neki ! ( k á r o m k o d á s ) . Fen'- egye meg aszt a jóu lelkedet! ( k á r o m k o d á s ) . O-jg jóu :, hoty ha job- vóuna é- ké rontani: ( = most a legjobb, nagyon j ó ) . Be- sose hallani jóut ! Kivált igy es-te fele ( m o n d j á k g ú n y o s a n a h e t v e n k e d ő b e s z é d r e ) . Jóu-véribe van : f = r é s z e g ) . Mi- jóuba jársz? ( u d v a r i a s k é r d é s = m i b e n f á r a d s z ? ) Mi jóut hosztál? ( u d v a r i a s k é r d é s = m i t h o s z t á l ?) J ó y - kézbe van : ! ( u d v a r i a s szólás, m i k o r a p á l i n k á s ü v e g e t k í n á l g a t j á k = ' i g y é k e l ő b b , é n m a j d a z u t á n ' ) . Jóu firma l Jóu mag ! Jóu massza l Jóu pipa ! ( = g o n o s z firma, jóféle, j ó m a d á r . ) Jóy- még ez a kaílap. ( F e l e l e t . ) Jóu-, ménem - káró nk o d i k : (— n e m v a l a m i j ó ) . Jóm fiju : e, mikor akszik l (ir. = d e é b r e n rossz). J ó y - vaty : te, csak az or-dög vóut: rosz, hogy é- né vitt: (ir. = rossz v a g y ) . Jói} félbe van ( = részeg). J ó y - szívvél: ( = szívesen). Na- még i-dájig ne- vágd beteg a kis fi:ju, jóu aurába legyem mond:va ( = szerencsés ó r á b a n legyen m o n d v a ; ne okozzon bajt a dicsekvés. Ilyenkor a b a b o n á s a b b a k a z a s z t a l t is m e g k o p o g t a t j á k ) . O-jg jóu :, mint a fa-lat kenyér: ( = szelíd, j á m b o r ) . K m . A jói}- pap hóul-tik tanull ( n é h a h o z z á t e s z i k : még-is tanullatig hál : meg) ( = t a n u l n i s o h a s e m k é s ő ) . Az Is-ten egyrosszér száz- jóul is megver :, egy- jóuér száz- rosszat is megáld: ( = a rosszat nagyon bünteti, a jót nagyon megjutalmazza). Bo-lonnak fa-péz is jóu : ( = az o s t o b a e m b e r t k ö n n y ű m e g ­ csalni v a g y k i e l é g í t e n i ) . V ö . j o b b , jól, l e g j o b b . j ó a k a r a t jóuakaral fn. ' w o h l w o l l e n ' . j ó a k a r ó jóuakaróu m n . 1. ' w o l h w o l l e n d ' . fn. 2 . ' g ö n n e r , wohltater'. . . . mek-hijja és él-várja mint jóu-akaróuját (lakodalmi hívogatóból). j ó á l l á s ú jóuállásu m n . 'jó t e r m e t ű , h e l y e s a l a k ú ' (kül. j ó s z á g ) . Jóuállásu kis tehé vóut: a. De-hiszé: jóu-állásu kis ökör : e ! j o b b ~ (-ann) m n . 1. ' b e s s e r ' (jó kf.-a). 2. 'recht' (pl. k é z ) . V ö . j o b b a n , j o b b r a , j o b b i k , j o b b a c s k a ~ m n . 'kissé j o b b ' . j o b b a o k á n jobbacskánn hsz. 1 . 'kissé j o b b a n ' . Mg- má job-bacská vagyok: 2 . ' i n k á b b ' . Ha e kizs bőrt- iszom, job­ bacskánn eszembe jut a nói}:ta. j o b b a d á n jobbadánn hsz. ' j o b b á r a , t ö b b n y i r e ' . Uty hál a ruca jobba-.dán, csi-nálatlan az ájta:ja. Ami még a já-nyájé let vóun, aszt- is eladogatta jobba.dánn. A fe-kele sárgaságba job-badánn é-pusztull az em:bér. j o b b a n jobbann hsz. 1. ' b e s s e r ' . Estére ely kicsit jobbá lett: 2. ' e r ő s e b h e n ' . Job-bann üssed, még- jobbann ! A vér-

433 csak még- jobbá fájt: 3 . ' i n k á b b ' . Men-tül léi-tegebb a fóud, annál jobbam mekjagyod benne a bu:za. Jobban köt tülle az ugör.ka. Ak-kör még jobba szomorú vóut: 4. ' g y o r s a b b a n * . Gye re : má jobban:, ne- sandalokí : ! S z . Uty- szájba vért, ha csúnyát mgn:tam, hogy j ob • b ö se kellett: ( = alaposan, ugyancsak szájba v e r t ) . j o h h a n - j o h h a n jobbá-jobbann hsz. 'egyre erősebben, i n k á b b é s i n k á b b ' . Egy-re jobbg-jobbg jöd bele fele a fá:jás. j o b h í e l ő l r ü n n c n jopfelöürünnen hsz. 'jobbról'. jobbik ~ m n . 'két v. t ö b b személy v. tárgy közül a j o b b ' . A jobbik csizmádat husz: fél. K. • 'rossz, r o s s z a b b i k ' (ir.). Gye-re: má, te jobbik 1 Héj, de bezzeg rátanáltam egy jobbikra, Kivel még le sem ülhetek ely honcsokra (Nd.). j o b b k é z jopkéz fn. ' d i e r e c h t e h a n d ' . S z . Megverte a jopke.ze ( = r é s z e g ) . Jopkész fele ( = j o b b f e l é ) . Jopkész felőiill ( = jobbfelől). j o h b k o r a b b fopkorabb h s z . ' k o r á b b a n , j ó k o r á b b ' ( L á z á r i ) , j o h h n y i r a jobnyira hsz. ' j o b b á r a , j o b b a d á n ' , jobhpárt joppárt fn. ' k o r m á n y p á r t ' , j o b b r a jobra hsz. ' r e c h t s ' . j o b b r a - b a l r a jobra-bára h s z . ' ö s s z e - v i s s z a ' . Nehazudozz il jobra-bá.ra. j o b b r ó l - b a l r ó l jobrú-bárull h s z . ' i n n e n is, o n n a n is, e r r ü l is t ú l i s ' . Mekförgalot, mekkupoktatot jobrú-bárull (az o r v o s ) .
. l ó h e r é k Jöuberek hn. (Vámosoroszi).

j o d o í o r m judapör f-t) fn. ' j o d o f o r m ' . j ó dolojj jóu dolog fn. S z . Vá- jóu dóu-god? ( = v a n j ó z a n eszed ? bolond v a g y ? ) . Legyen ety kis jóu dóu.god ! ( = l e g y e n egy k i s eszed !) j ó e l ő r e jóuelöüre h s z . ' i d ő e l ő t t , i d e j e k o r á n ' . Pisla má jóu-elöúre oda hegyélte magái a szekér teleji:re, hogy ü-tet Uhun ne haggyák: Maga mám be-ül jóu-elöúre a templom.-ba, még nem- is ha-raygosztak : Megmontam én : asz jóu-elöúre, hogy igy : lessz. j ó e m b e r jóuembér fn. ' b a r á t , j ó a k a r ó , j ó v i s z o n y b a n l e v ő e m b e r ' . Máj- seggitenek rajtam a jóuembere:jim. Összeösszehíjtama jóuemberejimet i-döiit lőiiteni. Becsülletem nincsen, Jóuemberem sincsen ( N d . ) . j ó f é l b e n jóu jelbe h s z . S z . Jóu félbe van ( = b e c s í p e t t , ittas). j ó f é l e jóiiféle m n . 1 . 'finom, n e m e s f a j ú ' . Jóuféle sáfrány. Jóuféle gyönygy. a ) ' j ó , szelíd'. Héj, nem- jóuféle egy jány : e, ne! ( = n a g y k ó p é ) . 2 . ' j ó m a d á r , g y ö n y ö r ű s é g e s m á k v i r á g ' (ir.). //• jóm : mán az a má-sik jóuféle is : Be-ment Szakmára lak:ni, oszl é-vett ot valami jóu-félét ( = k u r v á t ) . S z . Ki-csi kell eb:bül, mjnt a jóu-jéle paprikábull: (mondják tr. pl. a rossz b o r r a ) .
Csüry H a l i u l : Szamosnál! szótár I.

3 8

434

jó feleseljlartó jóu feleséklártóg m n . ' o l y a n (férj), aki feleségét m e g b e c s ü l i , m e g k í m é l i ' . J o h a n k a Juhágka női szn. 'a J o h a n n a név k i c s i n y í t e t t alakja'. jóízű jóuézü m n . " s c h m a c k h a f f . jókedv jóukedv fn. ' l u s t , f r o h s i n n ' . Sz. Amit adot jóukedvibe, 've-gye vissza. haragjá:ba ( = n e m t ö r ő d ö m a h a r a g j á ­ v a l , e d d i g se v o l t h o z z á m s e m m i j ó v a l ) . K m . Jóu-kedvnek si-rás a vé:ge ( g y e r m e k e k n e k s z o k t á k m o n d a n i , ha n e m bírnak a jókedvükkel), jókedvű jóukedoü mn. 'vidám'. jó-kezefojjásű jóu-kezefogásu m n . 'ügyeskezű, jó-dolgú'. jókor jogkör h s z . 1. 'zu r e c h t e r zeit'. 2 . ' k o r á n , i d ő . előtt'. jókor érő jogkor érői) m n . ' k o r á n é r ő ' (pl. k ö r t e ) . jőkori jóukori m n . ' k o r a i ' (pl. c s e r e s z n y e ) . jőkoroll jóukoroll (-om, -od, -ja) t s . i. ' k o r a i n a k vél v . m o n d ' . Még jóu-korollom az időüt az indull<is:ra. jól jóul hsz. 1. ' g u t ' . 2 . ' e r ő s e n ' . Ilázsd- meg jóuk aszt a köledet, ne- sajnáld : A másik óudárull is jóul- pofö vákla. 3 . 'jó á r o n ' . Elég jóul éköütt a Szűcs linóu:ja. Jóuleláttam az ökrö.met. 4 . 'jó s o k á i g ' . Az én- uram jóul- megül a sóugorék:nál. 5 . ' h e l y e s i r á n y b a n ' . Jóul- megyek id Daróuc fe-le ? — E-re nem- jóul megyém:, bá-ra térjen : 6. 'elég'. Jóul- lesz : má, nem- ké : több. K. Jóulféi:, l é l - k e m, mér meg is esztek, ha közeleb : fösz ( i r o n i k u s a n = ne félj, nem eszlek m e g ) . Sz. Jóul esik ( = t e t s z i k , kellemes). Jóul beszéli ( = h e l y e s e n , i g a z a t beszél). E- má nem- jóul jóg : ki ( = illet­ len, v i s s z a t e t s z ő , b á n t ó ) . Jóul inuítkozotl ( = szerencsés). K m . Aki jóul- köt, jóul- óud : az ( = aki jól kezd, jól végez). Vö. jóllakik, jóltart. jóllakás jöullakás fn. ' s a t t i g u n g ' . E-heteit : ot jóullakásig : min'denki: jóllakik jógilakik t n . i. 'sich s a t t e s s e n ' . Sz. Kutya- ba-ja ha jóulla-.kik ( = n e m igazi b e t e g ) . Ugy- jóullaktam :, hoty fé-re áll a hasam ( = igen s o k a t e t t e m ) . Xr. T ö b b ízben hal­ l o t t a m , e k é r d é s r e : „Jóullaklál ? " ezt a feleletet : „Nem jóullaktam. hanem csak megelégeltem. Aki jóullakotl, annak haraggozni kell". jóltart jóultárt t s . i. ' j ó l l a k a t , ellát, jól m e g e t e t - i t a t ' . Zsu-zsi nénéd jóul-türtod bennügköd dinngézvél. jómadár jóumadár fn. ' g a z / k ó p é , jó f i r m a ' . J ó n á s Jóunás szn. Xr. B á r m i l y hosszas eső j á r , a h é t e g y n a p j á n j ó i d ő n e k kell lenni, h o g y „ J ó n á s m e g s z á r a s s z a a g a t y á j á t " (értsd : J ó n á s próféta). Más a d a t s z e r i n t : szom­ b a t o n h o s s z a s e s ő z é s k o r is j ó idő s z o k o t t l e n n i , h o g y „ a J ó n á s gatyája megszáradjon vasárnapra".

J ó n é p - é g r e Jóuncp-égre hn. (Nagypalád). jó ó r a jóu ónra fn. 'szerencsés i d ő , s z e r e n c s é s p i l l a n a t ' . Még né vóutam az idém mekhül:ve, jón aurába legyem mond:va. Na; e jón óuréiba születeti: ( = szerencsés). Nr. H a v k i ' dicsekszik a szerencséjével, t e g y e h o z z á : „ J ó ó r á b a l e g y e n m o n d v a " s m é g a z a s z t a l t is k o p o g t a s s a m e g , n e h o g y b a l r a forduljon a szerencséje. j o r d á n jördán ín. ' z s i d ó ' . lóság ji'iuság (-ol, -a) fn. ' g ü t c , b r a v h e i t ' , J ó s k a Jóuska szn. 'a .lózsef d e i n i n u t i v u m a ' , Sz. Jóuska, Jóuska tojóuska ! Uárámbürbül vadmacska ( i n g e r k e d ő v e r s i k e ) . jószág jóuszág (-ol, -a) fn. I. ' h o l m i ' . Mi-rc küggyüyk éretté jóuszágot? 2. ' j á r ó j ó s z á g , b a r o m ' . Máid- évész a jóuszág azonn a lcgc:löijnn. K m . Igaz jóuszág né- vész : él ( = j o g o s t u l a j d o n megszokott kerülni), ll-bül gyűlt jóuszágnak e-bül kell évesz:ni (= m a l e p á r t a m a l e d i l a b u n t u r ) . j ó s z á g a jóuszagu m n . 'kellemes illatú'. jószántából jóuszánlábull h s z . . ' s a j á t a k a r a t á b ó l , f i g y e l m e z ­ t e t é s n é l k ü l ' . Még aszl a bár-nyul se Hatod meg a magad jóuszánlá:bull. júszcrrel jóuszéril hsz. ' j ó f o r m á n ' . Mék széj-jél se tultam. nézni jáuszé.-rcl, mám mc-gént lecsúsztam rukla. Még a ne-vedet se tudom jáuszé:rél. Mék ha-za se jg jóuszé:rél, mán a ka-punál ékezdi a veszeke:désl. Mék k\- se vontak: az ud-varö se jóu szé.rél. Még as- se nésztem meg jóuszé:rél, hogy jijuvóut-é, mi vóut:-é. jószívű jóuszivii m n . 'gutherzig, mildherzig'. jóláll jóutáll t n . i. ' k e z e s k e d i k , felelősséget vállal' (vnúért). j ó t a r l á s jóutárlás fn. ' j ó e l l á t á s , g o n d o z á s ' (jószágé). Az a két- lú se lesz többet ojá jóulártázsba, min nálluyk : vóut. j ő l e h e t e t l e n jóutchctctlcn m n . S z . Magávéil jóutehetetlen ( = m a g á n segíteni n e m t u d ó , t e s t i l e g , lelkileg g y á m o l t a l a n , g y ö n g e , pl. b e t e g , ö r e g v . részeg e m b e r ) . j ó l e r m é s z e l ű jóulermészelii m n . ' t ü r e l m e s , szelíd, c s e n d e s ' . jótét jóutét fn. ' w o h l t a t ' . K m . Jóutél hejjébe jóul vár% ( = a jótett m e g t e r m i a m a g a g y ü m ö l c s é t ) . jótétemény jótétemény fn. ' w o h l t a t ' . K m . Jóulélcményidcr jóut véirí ( = a j ó t e t t m e g t e r m i a . m a g a g y ü m ö l c s é t ) . ( M e s é b e n gyakori közmondás.) j o v a 1. j ó . jovall 1. j a v a i k jó vér jóu vér fn. S z . Jóu véribe van ( = b e v a n c s í p v e , ittas). jovit 1. j a v í t . j ó - v o l t a jóu-vóulla fn. ' j ó s á g a , k e g y e l m e ' . Sose éltem én az ü jóu-vóullá:bull.
28*

436

J ó z a Jóuza h n . ( A r a n y o s m e g g y e s ) . j ó z a n jóuzan (-gnn) fn. ' n ü c h t e r n ' . józanodik jóuzanodik (-ok, -öl) t n . i. ' n ü c h t e r n werden*. L. k i - , m e g j ó z a n o d i k . józanság jóuzgság (-ot, -a) fn. ' n ü c h t e r n h e i t ' . József Jóuzsep, Jógzsef férfi szn. ' J o s e f . L. J ó s k a , Józsi. Józsefháza Jóuzsepháza, Jógzsipháza fn. f a l u n é v . Sz# Jóuzsepházán góujajészek: Minden ember láttya, Csak a vak nem láttya (ezt s z o k t á k a g y e r m e k e k g ú n y o s a n é n e k e l n i , h a e g y i k t á r s u k n e m v e s z észre v a l a m i ő t é r d e k l ő d o l g o t ) . Józsefmajor Jóuzsefmajör jn. ' t a n y a n é v ' ( S á r k ö z ) . Józsefnap Jóuzsepnap, Jóuzsejnap fn. ' m á r c i u s 19. n a p j a ' . Nr. Jógzsepnap után kalapáccsal se lehetne visszaverni a fü:vet ( = e k k o r m á r f e l t a r t ó z t a t h a t l a n u l m e g i n d u l a fü növése). Ezzel szemben vö. Szent Mihály napját. Józsi Jógzsi s z n . ' J ó z s e f d e m i n u t i v u m a ' . Józsipháza 1. J ó z s e f h á z a . j ö M (-1) fn. ' a / b e t ű e g y i k n e v e ' . jön ~ , jün ( A v a s ú j v á r o s ) (jövök, jössz, jövi'njk, jöszlök jönnek ; jöttem ; jönnék; jöjjek) t n . i. 1. ' k o m m e n ' . 2 . ' n y ú l i k , t e r j e d ' . Ára jele jö véggel az ü főüg:gye. 3. 'helyezendő, i l l e s z t e n d ő ' . Az ádmárijom ide jön : a sze-geledbe : 4 . ' n e k i ­ ü t ő d i k ' . Vi-gyáz: má, ne-kem ne jöjj: ! 5 . ' n e k i t á m a d ' . Ne-kem jön nagy mérgezsé, hogy én iitet ne- kissebbiccsem : Sz. Ugy- jöm :, mjntha men-ne: ( = esetlenül jár). Magához jön ( = m a g á h o z t é r ) . Jön a joga ( = k i f a k a d , k i h a s a d a foga p l . a k i s g y e r m e k n e k ) . Sze-kerem mend, gyalog jött ( = s z e ­ g é n y s é g r e j u t o t t ) . L. be-, bele-, el-, elő-, fel-, ki-, m e g - , össze-, r á j ö n , v i s s z a j ö n . j ö n - m e g y e n jöm-megyen t n . i. ' j á r - k é l ' . fin- ebbe az é-ledbe so-kal jöttem-mentem : Rátámad a vendég.-löijs, hoty hun- a guzsö jöm-megyen. jött- ~ (-öm, -öd, -e v . -i) fn. ' j ö v é s ' . Hoszt- haza jöttödbe a csorosz.ját. jött-ment jöt-ment mn. 'sehonnai, gyülevész'. jövedelem ~ (-elmet, -élme) fn. ' e i n k o m m e n , e r t r a g ' . jövendő jövendői) (-1, -je) fn. ' z u k u n f t ' . jövendőben jövendőube h s z . 'a j ö v ő é v b e n , j ö v ő i l y e n k o r ' . Máj- job buza lesz jövendöi):be. Jövendőube mán és-koléiba jár :, ha az Istem mektár.tga. jövendői jövendőiül (-ök, -sz) t s . i. 'jósol'. jövendölés jövendőüllés (-1, -e) fn. ' j ó s l á s ' . Nr. I d ő j á r á s r a v o n a t k o z ó j ö v e n d ő l é s e k : a) Az e m b e r testi álla­ p o t á b ó l : á l m o s s á g , t y ú k s z e m f á j á s , k ö s z v é n y fáj d a l o m e s ő t , i d ő v á l t o z á s t j e l e n t . A b l a k o s ( = ü v e g e s t ó t ) j á r a falu­ b a n , j ó idő lesz ; h a d r ó t o s ( = d r ó t o s t ó t ) j á r , esőt jelez.
r

437

b) A z á l l a t o k m a g a v i s e l e t é b ő l : bőg a szamár, j á t s z i k a m a c s k a , lenn r ö p k ö d a fecske, a z u t c a v . u d v a r közepén sürög a sok szárnyas, cikázik a bolha az e m b e r e n : m i n d e z esőt j e l e n t . H a a m é h k i n n ül a k a s s z á j á b a n , j ó i d ő lesz. c) L é g k ö r i t ü n e m é n y e k b ő l : hallik a s z o m ­ széd falu h a r a n g j a , közel l á t s z i k v . füstöl ( = ködfelhős) a h e g y , v i s s z a s ü t a felleg alól a n a p , a k é m é n y b ő l l e c s a p ó d i k a füst, s á r g a a hold, v á r a v . u d v a r a v a n a h o l d n a k : eső lesz. V ö r ö s e n m e n t le a n a p , szél lesz h o l n a p . „ V i s s z a n é z e t t a n a p " ( a l k o n y a t k o r a felleg alól v i s s z a s ü t ö t t ) , esős, v a g y v á l t o z ó idő lesz h o l n a p . M e r e s z t i k a s z e m ü k e t a csillagok ( = f é n y e s e n r a g y o g n a k ) , n a g y h i d e g lesz ( t é l e n ) . R o h o g a t ü z (a k á l y h á ­ b a n ) , h i d e g lesz. j ö v e n d ő m o n d á s jövendő ümgndás fn. ' j ó s l á s ' . j ö v e n d ő m o n d ó jövendőümgndóu fn. ' j ó s ' . jövés jövés (-t, -e) fn. ' s a r j a d z á s , h a j t á s ' (a f á n ) . A kecs-kék mind- lecsibdeslék innen a jövése-.ket. Ojg szép jris jövések vannak a róuzsa-.fánn ! jövés-járás jövés-járás fn. ' j á r á s k e l é s ' . Eccér jövésébej árasába abba a vározsba ment: j ö v é s - m e n é s jövés-menés fn. 1. ' j á r á s k e l é s ' . Jö-vésibemenésibe mektanáll a me-zöijnn egg li bapásztörjánt. 2. 'sür­ gés, n y ü z s g é s ' . Vóut- olt ojg jövés-me:nés, hogy nem- lehetet vögn: ott é-menni : jövcszl 1. lejöveszt. jövet ~ hsz. ' v i s s z a j ö v e t e l k o r , v i s s z a t é r é s k o r ' . Jö-vet hozd- é naggapátlull a vé-.kát. jövetel jövetéi f-t, -ele) fn. ' k o m m e n ' . Vissza fele jövelelenn Egy zsidóul megöltem ( N d . ) . jövő jövöi) m n . 1. 'a k ö v e t k e z ő ' . Jövöi) vasárnap. A jövőii keddenn. A jövöi) hóunabba. — fn. 2 . ' z u k u n f t ' . K m . Ha az em-ber a jö-vöijt tudná, so-se vallana : kárt ( = n e m t u d h a t j a az e m b e r a j ö v ő t k i s z á m í t a n i , t e h á t a z e m i a t t b e k ö v e t k e z ő k á r o n ne s z o m o r k o d j é k ) . j u d a p o r 1. j o d o f o r m . J ú d á s ~ fn. 'Jézus á r u l ó t a n í t v á n y á n a k a n e v e ' . K . Te-, á-rullóg Júdás ! j u h fa, jií (juhot, juha, ji'inak) fn. 1. ' s c h a f . 2 . ' j u h n y á j ' . Moz-dizsd a ju.hol, Pé-tér ! 3 . ' l ó s z e k e r e n a n y ú j t ó a l a t t a z első t e n g e l y m ö g é n y ú l ó r ú d á g a k a t ö s s z e k ö t ő k e r e s z t f a , m e l y így a lószekér r ú d j á t e g y e n e s e n , v í z s z i n t e s e n f e n n ­ t a r t j a ' ( v ö . szekér). S z . Ugy- néz:, mint a ju-; ugy- néz:, mint a dőg-löl ju : ( = o s t o b á n b á m u l ) . Rosz- jií az, aki a maga gyapját él nem bír:ja ( = 1. 'rossz g a z d a az, a k i k é n y e l m i szempontból eladja f ö l d b i r t o k a e g y részét, h o g y így k e v e s e b b g o n d j a l e g y e n ' ; 2 . légy e d z e t t a hőség i r á n t , ne d o b á l d le e g y - k e t t ő r e a r u h á i d a t ) . Jú-ho', te- ! ( k u t y a k e r g e t ő s z ó ) .

438

J u h á n k a Juhánka női s z n . ' J o h a n n a ' . j u h a r f a juharfa fn. ' a c e r p s e u d o p l a t a n u s L . ' . j u h á s z ~ f-t, -ok, -sza) fn. ' s c h á f e r ' . S z . Ugy beszel ve:le, mjnl a ju-hász a böjtárjá:vül ( = g o r o m b á n ) . Csak for­ gattyú a ka:nált, mjnt a ju-hász a bokdyát ( = látszik, hogy n e m é h e s ) . Vá-logat:, mjnt a ju-hász a pérgöi):bc ( t r . = ' j ó d o l g a v a n , v a n m i b e n v á l o g a t n i a ) . N r . Az I s t e n m e g s a j n á l t a a j u h á s z t , h o g y k e v é s a fizetése. H o g y t ö b b legyen a j u h á s z fizetése, a z é r t t e r e m t e t t e a j u h f a a r ü h e t . j u h á s z b o j t á r juházbájlár fn. 'a j u h p á s z t o r segédje'. j u h á s z b u n d a juházbunda fn. ' b i r k a b ő r b ő l készült b u n d a ' . j u h á s z k u t y a ~ fn. 'fehér g y a p j a s s z ő r ű k u t y a , m e l y e t a j u h n y á j összeterelése és v é d e l m e v é g e t t t a r t a j u h á s z ' . j u h á z i k juhádzik (-ok, -öl, -ott) t n . i. 'csillapul, l e h i g g a d ' (pl. a h a r a g o s e m b e r ) . j u h á z í t juházit (-ok, -ál) t s . i. 'csillapít, c s e n d e s í t ' (pl. h a r a g v ó e m b e r t ) . L . m e g j u h á z í t . j u h b ő r júbtír fn. 'schaffell'. J u h f ü r ö s z t ö Jujirisztői), Jújirisztői) hn. (Szárazberek). j u h h ú s július fn. 'schaffleisch'. j u h n y á j junyáj, júnyáj fn. ' s c h a f h c r d e ' . j u h n y í r ó olló júnyiróu ollón fn. ' g y a p j ú - n y í r ó olló". J u h s z e m Juszem fn. ' g ú n y n é v ' . ( S á r ) . J u l a ~ szn. 'a Juliánná d e m i n u t i v u m a ' . (Csak e t á n c m o n d ó k á b a n :) Héj, Jula, Jula, Jula ! Szóull a duda, duda, duda. J u l c s a Julcsa Sin. 1. 'a J u l i á n n á n é v becéző a l a k j a ' , á l l a t n . 2. lónév. J u l c s i Julcsi szn. 'a J u l i á n n á név deminutivuma' (parasztos). J u l i ~~ s z n . 1. 'a J u l i á n n á n é v d e m i n u t i v u m a ' ( p a ­ rasztos, durva). 2. 'lónév'. J u l i á n n á ~ fn. ' n ő i s z e m é l y n é v ' . V ö . J u l a , J u l c s a , Julcsi, Juli, Julis, Juliska, Julka. J u l i s ~ s z n . ' a J u l i á n n á n é v becéző a l a k j a ' . J u l i s k a ~ s z n . ' a J u l i á n n á n é v becéző a l a k j a ' . j ú l i u s július (-1) fn. ' a 7. h ó n a p n e v e ' . J u l k a Julka s z n . 'a J u l i á n n á n é v becéző a l a k j a ' ( m a m á r kihalt). j ú n i u s június (-1) fn. 'a 6. h ó n a p n e v e ' . j u s s ~ (jusl, -a) fn. 1. ' r e c h t ' . Nem- haggya a jus:sát. Nincs hozzá jussod t Sok- mindent éhörtak sóugörság jus:sánn 2 . ' ö r ö k s é g ' . Ne-ked mos má jóu- dongod lesz:, csag beleülsz a juzs-ba ( = elfoglalod az ö r ö k s é g e t ) . Kivette a jussát ( = a z ő t illető r é s z t a z ö r ö k s é g b ő l ) . K m . Ro-kont illet a: juss ( = a z ö r ö k s é g legelsőben a r o k o n s á g o t illeti m e g ) . Jus fuss ( = k ö n n y e n k e r ü l t ö r ö k s é g k ö n n y e n elkel).
L

439

jjussol jussal (-ólok, -ösz) ts. i. "örököl . jut ~ (-ok, -öl: -ollóm; -nék; jussak) t n . i. 1. ' é r , érkezik'. Dév jele vóut:, mire én az áilóuig julokiam. 2. 'zu teil w e r d e n , z u f a l l e n ' . Jut- eb-bíil min-döijtöknek : Sz. Filibe jut ( = m e g h a l l j a v a l a k i t ő l ) . Nem- tuggya az ember, mire: jut ( = minő sorsba, állapotba kerül). Kógduzsbotra jut ( = k o l d u s s á lesz). Jut- is, ma-rad is ( = v a n elég). Vgg- észongtgolodol:, mint akinek nem- jutod dinnye:jöud (g. = elereszti f ü l é t - f a r k á t , m i n t a k i n e k az o r r a v é r e foly). Nem- akarok a kölörtcös kutya dijjára jut:ni ( = n e m a k a r o k öregségemre a m á s o k i r g a l m á r a t á m a s z k o d n i ) . Eszibe jut ( = e m l é k e z e t é b e ö t l i k ) . Eszedbe jut az é sza.vam ( = meg­ e m l e g e t e d a t a n á c s o m a t , de m á r k é s ő n ) . L . e l j u t . j u t t a t ~ (-ok, -öl) t s . i. 1. ' z u k o m m e n lassen, k o m m e n l a s s e n ' . Juttast hozzám. 2 . ' a d ' ( v a l a m i b ő l ) . Jullas nekem izs belöijkle. Sz. Eszibe juttat ( = e m l é k e z t e t reá v a l a k i t ) . jün 1. j ö n . K. ká ~ (-t, -ja) fn. ' a k b e t ű e g y i k n e v e ' . Kaha ~ - fn. Sz. Rend-be vam:, min Ka-ba az árog:ba ( i r o n i k u s helyeslés). Vö. K a b a i Sz. kahai kabaji m n . ' K á b á r a v a l ó ' . II. Kahai fn. ' c s a l á d n é v ' . Sz. Mit- mondóit a kabaji asszony ? ( m u l a t o z á s k ö z b e n i v á s r a buzdító kérdés. A kabai asszony ugyanis azt m o n d t a : Igyunk eggyel komámasszony !) Spe-kulál:, mjg Kabaji az árog:ba (mondják humorosan a b a j b a j u t o t t e m b e r r ő l . K a b a i része­ gen az á r o k b a e s e t t s m i k o r k é r ­ d e z t é k tőle, h o g y m i t csinál o t t , a z t felelte : „ S p e k u l á l o k , h o g y le­ hetne innen kimászni".) kabala 1. k a b o l a . kabát < ' (-ot, -lya) fn. 'felső­ — s z o k n y a v a g y fehér v á s z o n b ó l k é ­ szült alsószoknya'. kábít, kábul n., 1. b ó d í t , b ó d u l . kabla 1. k a b o l a . kabola ~ (-ál, -ája) fn. ' k é t ­ ágú fa, m e l y e n ú t k ö z b e n az e k é t csúsztatják'. kabolaút kabolaut fn. ' d ü l l ő ú t , a szántóföldek közt fennhagyott Kaboin. keskeny szekérút'. kacabajka kacabáika (-át) fn. ' d u r v a s z ö v e t b ő l k é s z ü l t , i d o m t a l a n , l o m p o s r u h a ' . Magára huzot valami kaeabáj:kát.

1

440

k a c a g ~ (-ok, -öl) t s . 1. i. ' l a u t l a c h e n ' . 2 . ' h a r s o g , r o p o g a kés n y o m á n , olyan h a n g o t ad, m i n t mikor a gyolcsot tépik' (a s ü t ő t ö k ) . E jóu- tök lesz:, mé ka-cag, mikö sze:lik. Sz. Vissza­ fele kacag ( = sír). Uty- kacaktam:, hogy majdéngúltam. Nyúkva vóutunk rai:la, uty- kacaktunk: Májmekszakatlam, uty- kacaktam: ( = m a j d e l d ő l t e m n e v e t t e m b e n ) . L . el-, kikacag. k a c a g á s ~ (-t, -a) fn. í . T a u t e s l a c h e n ' . 2 . tréfa, n e v e t ­ ség, k a c a g n i v a l ó d o l o g ' . Nem- kacagás: a, meg- lehetne azon compojodni: k a c a g t a t kacaktat (-ok, -öl) t s . i. ' k a c a g á s r a ingerel, h a n g o s n e v e t é s r e k é s z t e t ' . Sz. Kacaktattya magát ( = n e v e t s é g t á r g y á v á teszi m a g á t ) . U-gyan, ne- kacaktazs m a:g a d, jóu as:szony ! L . k i k a c a g t a t . k a c a h a j kacahai (-t, -ja) fn. ' r ö h e j , k a c a j ' . Aszmonla natg kacaháj.jál, hogy ük- is ékérgetik a pa:pol. k a c á r o z i k ~ (-ok, -öl) t n . i. ' v i h o r á s z i k , k a c a r á s z , folyton k a c a g ' . A más- este is ot kacározott: a le-géngekkél: k á e c ~ isz. m a c s k a k e r g e t ő szó. Kácc- innen ! k a c c a n t ~ (-ok, -öl; -ottam; -anék, -csak) t n . i. ' e g y e t kacag'. k a e é r n ó kacérnöi) fn. ' p é n z t á r o s n ő , k a s s z í r n ő (a k á v é ­ házban)'. k a c o r kacür (-t, -ja) fn. ' s a r l ó s p e n g é j ű szőllőmetsző kés, g ö r b e p e n g é j ű erős z s e b k é s ' , kacur 1. kacor. k a c s Aocs (-ot, -csa) fn. 1. 'szőllő, d o h á n y f a t t y ú h a j t á s a ' . 2 . 'a l e v e l e t k e t t é o s z t ó v a s t a g ér, a levél főére'. 3 . 'a l ú d t o l l n a k ( m a d á r t o l l n a k ) áz a része, m e l y b ő l kétfelöl a p e l y h e k szép s o r b a n k i n ő t t e k ' . 4 . ' m á s o d r e n d ű szösz'. V ö . k a c s k a , kacsol, kacsoz. k a c s a n., 1. gacsi, r u c a . k á c s i ~ (-t, -ja) fn. ( g y e r m e k n y e l v i szó) 1. '(egy karéj) kalács'. 2. 'hold' (mert hasonlít a karéj kalácshoz). k a c s i n g a t kacsingat (-ok, -öl) t n . i. ' l i e h a u g e l n ' ( v k i r e ) . K. Ugyan kacsingatott a körtére fe.le ( = á h í t o z v a n é z e t t ) . k á c s i n g ó z i k kcicsingóuzik (-ok, -öl) t n . i. ' á h í t o z v a b á m u l ' . A pu-ja mind- ot kácsingóuzott: az ál-maja körüli: k a c s i n t -~ (-ok, -öl; -ott; -ana; -cson) t n . i. 1. ' j o b b s z e m é v e l j e l a d á s v é g e t t h u n y o r í t ' (pl., a z t jelzi t i t o k b a n , hogy a m i t m o n d , csak tréfa). 2. 'pajkosságból jobbszemével h u n y o r í t ' (fiú a l e á n y r a v . l e á n y a fiúra). L. r á k a c s i n t . k a c s k a kocska m n . 'félkezű, h i b á s félkezű'. k a c s k a n virgós 1. k a c s k a r i n g ó s . k a c s k a r i n g ó s kacskangirgóus m n . 1. ' g i r b e - g u r b a ' (pl. ú t ) . 2 . ' g ö r b e v o n a l a k k a l felcifrázott ( b e t ű ) . Be- fene kacskanyírgóusonn írsz !

441

kacsó kacsóu f-t, -ja) fn. ( g y e r m e k n y e l v i szó) ' k e z e c s k e , kis kéz'. kacsol kocsöl f-olok, -ösz) t s . i. 1. ' t o r z s á j á t ó l m e g ­ t i s z t í t ' ( k á p o s z t á t h o r d ó b a r a k á s e l ő t t ) . 2 . 'levelez s a levél vastag kacsát levágja' (savanyított káposztát, mielőtt meg­ töltené). k a c s o z kocsoz f-ok, -öl) t s . i. 1. ' f a t t y ú h a j t á s a i t ó l m e g ­ t i s z t í t ' ( d o h á n y t , szőllőt). 2 . ' c i k á j á t ó l , t o r z s á j á t ó l m e g ­ t i s z t í t ' ( k á p o s z t á t h o r d ó b a r a k á s e l ő t t ) . 3 . 'levelez s a levél vastag kacsát levágja' (savanyított káposztát, mielőtt meg­ töltené). kacsozás kocsozás f-t, -a) fn. ' a f a t t y ú h a j t á s o k l e t ö r d e l é s e a dohánypalántról'. kaesutos ~ m n . ' k e m é n y , n e h e z e n s z á n t h a t ó ' ( s z á n t ó ­ föld). (Ricse.) kád ~ f-at, kággga) fn. ' b o t t i c h , k u f e ' . Sz. Ojag kövér:, mint a ke-veritet kád: L. s z a p u l ó - k á d . Kádár ~ fn. c s a l á d n é v . kádár-mesterember kádár-mesterembér fn. ' b ö t t c h e r ' . kádár-mesterség kádár-mestérség fn. ' b ö t t c h e r e i ' . kádláb ~ fn. ' a s z a p u l ó k á d a t t a r t ó a l a c s o n y s z é k e c s k e v . fatönk'. káfol 1. m e g k á f o l . kaftár 1. k a p t á r . kagyma ~ m n . 'összevissza, z a g y v a ' (pl. b e s z é d ) . ( M e z ő ­ gecse). kagymál kaggmáll f-ok, -sz) t s . i. ' ö s s z e k e v e r , össze­ z a g y v á l ' . (Mezőgecse.) kahol kohol f-olok, -ösz) t n . i. ' k ö h ö g , k ö h é c s e l ' . V ö . k e h e i . kajabál kajabáll f-ok, -sz) t s . i. ( t r . ) ' k i a b á l , k i á l t o z ' . k a j á é - ~ m n . ' g ö r b e , f e r d e ' (pl. az e d é n y széle, a v á s z o n széle, ha n e m a s z á l á n v á g j á k ) . kajcsos v ö . gacsos. kajdász kájdás: f-ok, -öl) t s . i. 1. ' n é z , f ü r k é s z ' . 2 . ' k u t a t , keres'. kajel 1. bckajel. kajiba I. k a l i b a , kajicka I. k a l i t k a . kajkós kájkógs mn. 'görbe, kajsza'. kajla káilamn. ' g ö r b e , lefelé k o n y u l ó ' ( s z a r v , b a j u s z , fül). kajmó 1. g a m ó . kajsza káisza m n . ' h a j l o t t , ferde, g ö r b e ' (pl. a b o t , a villa nyele s t b . ) . kajszinbarack kájszimbarack fn. ' a p r i k o s e ' . kajszid 1. clkajszul. kajtárkodik káilárkodik f-ok, -öl) t n . i. ' k u t a t v a k á r t t e s z ' (pl. m a c s k a az é t e l n e m ü e k k ö z t ) .

442

k a j l a ' kupai (-ok, -öl; -lam ; -nék; kajtassak) t s . i. ' k u t a t , k e r e s g é l ' . L . fel-, ö s s z e k a j t a t . k a k a ~ (-át, -ája) fn. ( g y e r m e k n y e l v i szó) 1. ' s z a r ' ( e u p h . ) . 2 . ' s z a r h a t n á m ' (igei é r t e l e m b e n ) . S z . Nem- szár, hanem ka-ka ( = a l é n y e g u g y a n a z , c s a k e n y h é b b e n v a n megnevezve). k á k a ~ (-át, -ája) fn. 1. ' t y p h a latifolia L ' . 2 . ' s c i r p u s palustris L'. 3 . 'juncus arvensis L'. k á k a b é l ű kákabélű m n . ' k é n y e s g y o m r ú , k e v é s é t ú ' . k á k a b o t ~ fn. ' a t y p h a latifolia vesszeje, m e l y e n a bunkós termés van'. K á k á k ~ hn. (Sárköz). k a k á l kakáll (-ok, kakász) t n . i. ( g y e r m e k n y e l v b e n és eurémisztikus értelemben) 'szarik'. L. lekakál. k a k a s kakas (-1, -ok, -sa) fn. 1. ' b a b n , b ü b n e r b a h n ' . 2. ' m i n d e n f é l e m a d á r h í m j e ' . 3 . 'a p u s k a r a v a s z a ' . 4 . 'egészen k i p a t t a n t p a t t o g a t o t t k u k o r i c a ' . Mjm- megették a kokas:sát, esak e kic ci-pöuja maratt: a ko-sár jenekinn: ( V ö . cipó, p u k kant-málé). 4. 'ütés nyomán keletkezett mogyoró nagyságú d a g a n a t ' . Ugy- megütötték:, hoty ko-kas nöiitt a je.jinn. Km. Mjn-dey kokas ur a maga szemel:tyinn ( = mindenki úr a m a g a h á z á n á l ) . Nem- jöm be a kokas a ház:ba, ha njncs nyitna az áj.döu ( = n e m esik m e g a l e á n y , h a n e m a d r e á a l k a l m a t ) . Nr. H a a z t a k a r j a v a l a k i , h o g y sok k a k a s a legyen, t y ú k ­ ü l t e t é s k o r (férfi-) k a l a p b ó l ö n t s e a t o j á s t a fészekre. H a a k a k a s éjfél e l ő t t k o r á n megszólal, l á g y ( v . esős) időt j ó s o l n a k belőle. H a a k a k a s n e m a r e n d e s i d ő b e n , h a n e m k o r á b b a n szólal m e g , a z t kell k i á l t a n i : „ I d e g e n b o s z o r k á n y j á r a f a l u b a n !" A z u t á n p e d i g a t ű z h e l y r ő l e g y d a r a b t ü z e s s z e n e t a szoba k ö z e p é r e kell d o b n i , h o g y a b o s z o r k á n y n e s z a b a d u l h a s s o n , h a n e m megbotránkozzék b e n n e . N é m e l y e k s z e r i n t az i d ő e l ő l t i k a k a s s z ó azt jelenti, hogy valaki eltévedt. Ilyenkor háromszor megverik a m e s t e r g e r e n d á t , e z t m o n d v á n : „ A k i t é v e d , ne t é v e d j e n ; S z a b a d í t s a m e g a z I s t e n " . — M i k o r a k a k a s petéli a t y ú k o t , a k k o r v á m o t vesz a t o j á s b ó l . A t o j á s t o m p a végéből ez a k i v e t t v á m h i á n y z i k . L. p u l y k a k a k a s , b á b a k a k a s . k u k á s ~ m n . ( g y e r m e k n y e l v i szó) i. ' s z a r o s ' . 2 . ' r ú t , piszkos'. Kakás ~ h n . (Mezőgeese, S z a m o s k ó r ó d ) . k a k a s a l m a kokasálma fn. 'a g a l a g o n y a piros színű bogyója'. ( H a a d é r megcsípi, a gyermekek csemegézni szokták.) K a k a s d o m b Kokazsdomb hn. (Avasújváros). k a k a s - s a r k a n t y ú kokas-sárkamjlyu fn. 'a k a k a s l á b á n h á t u l fölfelé g ö r b ü l ő h e g y e s k a r o m ' . k a k a s t a r é j kokastaré fn. 1. ' h a h n e n k a m m ' . 2 . ' v ö r ö s fürtü kerti díszparaj, amarantus caudatus L \

I

(3

k a k a s t e j kokasté fn. ( t r . ) ' v í z ' . Ko-kasléjjel várju-vajjál sülöt kenyér ( = k ö z ö n s é g e s b a r n a k e n y é r ) . k a k a s l o l l u kokastrtUu fn. ' h a h n e n f e d e r ' . S z . Kokaslallu nem bokréta. Gazember, aki hordozza (csendőröket gúnyoló mondóka). kakasiilő kokasühhj fn. 'a s z a r u f a k é t á g á t ö s s z e t a r t ó k e r e s z t g e r e n d a a padláson*, k a k á t 1. k o k a t s z e g . k á k ó kákóu (-1, -ja) fn. 'a s z e r b i a f á h o z e r ő s í t e t t h o r g a s fa, m e l y n e k h o r g á r a s z á r i I á s v é g e t t a d o h á n y f ü z é r e k e t k ö t i k ' . k a k t u s z kaptusz (-1, -sza) fn. ' k a k t u s ' . k a k u k kakukk (-ot, -ja) fn. ' k u c k u c k ' ( c u c u l u s c a norus L.). k a k u k m a d á r kukukmadár fn. ' k u c k u c k ' . N r . A kukukmailétr, ha cse-resznyemaggá jóullakik, meg-némull: ( = cse­ resznyeérés u t á n e l h a l l g a t ) . A ku:kukmadár, mikor az él-sői) bogját megláttya, meg-némull: ( = szénacsinálás után m á r nem szól t ö b b é ) . H a m á r c i u s b a n e l ő b b szólal m e g a k a k u k m a d á r , mint a szőllő f a k a d , j ó e s z t e n d ő n e k a jele. V ö . k a k u k k s z ó . k a k u k n a p k o r kukuknapkör hsz. 'soha napján, soha' ( t r . ) . Maid- ehozza kukuknap:kör. k a k u k o l kukukköl f-t)) fn. ' a z t k i á l t j a : kukukk'. k a k u k s z ó kukukszóu fn. 'a k a k u k m a d á r k i á l t á s a ' . S z . Ü-tes se tudom, hág kukukszául ér: meg v . hászor éri meg a kukuk.-szóul ( = n e m t u d o m , él-e m é g n é h á n y é v e t ) . Nr. A k a k u k megjósolja, h á n y évig él a z e m b e r . A k a k u k madárhoz a k ö v e t k e z ő k é r d é s t kell i n t é z n i : „Kukukmadár, mikor lesz ngár, hány esztendejig élek én ? " A h á n y a t szól a k a k u k , a n n y i é v e t él a z e m b e r . k a l a h a l a ~ fn. ' t i t k o s í r á s ' . ( E g y e t l e n e g y s z e r h a l ­ l o t t a m az öreg Miski Z s i g m o n d t ó l . ) k a l á c s ~ (-ot, -csa) fn. 1. ' k u c h e n , m i l c h b r o t ' . 2. ' a z a t é s z t a , m e l y b ő l a k a l á c s lesz, k a l á c s t é s z t a ' . Még én nemdagasztottam meg a kalá:csot. Nem- tom, minek nem kél ez a ka:lács. Sz. Adnak taná:csod, de nem- adnak kalá:csot ( = t a n á ­ csot a d n a k , d e segítséget n e m ) . Ugy- megeszi eszt a szénát a jóu:szág, mjnt a ka-láesol: ( = j ó í z ű e n , szívesen megeszi). — Xr. A k a l á c s a n é p ü n n e p i eledele. H ó f e h é r lisztből tejjel k e v e r i k fel és élesztővel kelesztik m e g . T e s z n e k bele c u k r o t , v a n í l i á t , m a z s o l a s z ő l l ő t s e g y é b fűszert. A k e m e n c é b e r a k á s előtt a k a l á c s t e t e j é t t o j á s fehérjével b e k e n i k , h o g y szép fényes legyen. K a r á c s o n y k o r , h ú s v é t k o r , p ü n k ö s t k o r s az a r a t á s befejezésének ü n n e p é r e k a l á c s o t s z o k t a k s ü t n i . L. k ü r t ő s k a l á c s , t é r d - k a l á c s a . Kalaesi I. K a l o c s a i . kalácstészta kaUícstészta fn. tejjel d a g a s z t o t t t é s z t a , m e l y b ő l a kalácsot s ü t i k ' .

444 k a l a i i t y á l kalafityáll (-állok, -ász) t s . i. 'fecseg, locsog, mindent össze-visszakaratyol'. k a l a h u z 1. k a l a u z . kaláka ~ (-át) fn. ' k ö z ö s e r ő v e l , b a r á t s á g b ó l v é g z e t t i n g y e n m u n k a s az a z t k ö v e t ő v e n d é g s é g ' . Nr. K a l á k a leg­ i n k á b b v a s á r n a p s z o k o t t lenni. K a l á k á b a n s z o k t á k l e a r a t n i e g y e s e k n e k a b ú z á j á t , l e k a s z á l n i a s z é n á j á t s t b . I l y e n k o r jól ellátják a m u n k á s o k a t kaláccsal, pálinkával. A gazda néha m e g f o g a d j a a h e g e d ű s ö k e t is. A m u n k a h e g e d ű s z ó m e l l e t t folyik. A v e n d é g s é g v i d á m és zajos s z o k o t t lenni. Í m e egy t r é f á s k a l á k á i p o h á r k ö s z ö n t ő a k a l á k á b a n l e k a s z á l t szénáról : Aggyon Isté vaty két. nap rá jóu Azutánn ety kis esőijt, Vaty két napik csendesenn, Ety hétig mek sebessenn. Vaty két hétig buroygjon, Azutáy kividujjon. időijt,

kalakánc ~ (-ot) fn. ' g y e r m e k l á n c f ű , t a r a x a c u m offici­ n á i é ' . Nr. S z á r á b ó l a g y e r m e k e k t a v a s s z a l l á n c o t fűznek. H a v a l a m e l y g y e r m e k e g y fúvással le t u d j a fúni a k a l a k á n c pihés termését, abból p a p o t jövendőinek. k a l a m a j k a kalamajka (-át) fn. 'felfordulás, r e n d e t l e n s é g , zűrzavar'. kalamáris kalamárizs (-st, -zsa) fn. ' t i n t a t a r t ó ' , kalamol kalamöl (-ólok, -ösz) t n . i. 'zörög, z a k a t o l , c s ö r ö m p ö l ' . Ne- kalamöjjatok ott ! kalandáriom 1. k a l e n d á r i o m . kalap i«w (-ot, -ja) fn. 1. ' h u t ' . Szel-tem éy kordét ety kadappál: 2. ' k a l a p n y i , a m e n n y i egy k a l a p b a fér'. A-dot nagy a: pám ety kalab dkjöut. 3 . 'a p e t r ó l e u m l á m p a lángfogó r é z k u p a k j a ' . A lámpa kalapja. 4 . ' a s ü t ő t ö k n e k a fenekén levő d ú c a ' . A tök kalapja. Sz. Az as-szö viseli a háznál a kahr.pot ( = ő p a r a n c s o l , ő az ú r a h á z n á l ) . Meg-lálnát, ha kalap vaun a feji:be ( = ' h a l e g é n y v o l n a ' , m o n d j á k t r é f á s a n a l á n y n a k , ha v m i t k e r e s és n e m t a l á l j a ) . Kalabba van ( = k a l a ­ p o s á n , f e l t e t t k a l a p p a l v a n v h o l ) . Tán a fejedbe vá sze-gezve az a ka.lap ? ( m o n d j á k , h a a g y e r m e k f e l t e t t k a l a p p a l j ö n a s z o b á b a ) . Gynri bácsi mám me-génl f ér e csapta a k a l a:p o t ( = részeg). Le-veszem elöijtte a kala:pot ( = m e g ­ h a j l o k az é r d e m e i e l ő t t ) . K m . Ki-nek mijey ka-lapja van, o-jannál köszön: ( = m i n d e n k i ú g y t á n c o l , a h o g y t u d ) . Nr. Az a s z t a l r a n e m s z a b a d t e n n i a k a l a p o t , m e r t sok v a k a n d t ú r á s lesz a r é t e n . H a a z t a k a r j a a g a z d a s s z o n y , h o g y csirkéi k ö z t s o k k a k a s l e g y e n , ü l t e t é s k o r k a l a p b ó l ö n t s e a fészekre a t o j á s t . A k i a s z e m é r e h ú z v a viseli a k a l a p o t , a z t n e m t a r t j á k becsü­ l e t e s , e g y e n e s e m b e r n e k . H a az e m b e r f o r d í t v a teszi fejére

445-

a k a l a p o t (az elejét h á t r a ) , az a n n a k a jele, h o g y az i l l e t ő éhes. — M i k o r a férfiak m i f e l é n k a t e m p l o m b a b e m e n n e k , a p a d b a n leülés e l ő t t r ö v i d i m á t m o n d a n a k m a g u k b a n s imájuk alatt arcukat a kalapjukkal eltakarják. kalapács — (-ot, -csa) fn. ' h a m m e r ' . kalapáesnyél ~ fn. ' h a m m e r s t i e l ' . Sz. Eszárlad a kalapácsnye:let ( = eljátszottad a becsületet). kalapál kalapált (-ok, -ász) t s . i. 1. ' k a l a p á c c s a l v e r ; k.-csal z a j t ü t ' . 2 . ' k a l a p á c c s a l élez' ( k a s z á t ) . L . m e g k a l a p á l . kalapérozik ~ (-ok, -öl) t n . i. ' l á b a l a t t u g r á l , f o r g o ­ l ó d i k ' . Ne- kalapérozz itt elöi)l:tem, mé ki-ütöd a kezembüll eszt a tá:lat. ( V ö . n é m . g a l o p p i e r e n ) . . kalapos ~ m n . I. ' k a l a p o t viselő, k a l a p b a n j á r ó ' . Mi­ csoda kalapos kisassző lelt ab:bull! — fn. 2 . ' h u t m a c h e r ' . kalaposán kalaposonn h s z . 1. ' f e l t e t t k a l a p p a l ' . 2 . ' n ő i kalapviseletben'. kalaposinas ~ fn. ' k a l a p o s t a n o n c ' . Sz. Vaty- szár, vaty kalaposinas! ( = legyen vége a k é t s é g n e k ! v a g y j o b b r a v a g y b a l r a !) kalapos-tök ~ fn. ' a f e n e k é n d ú c o s s ü t ő t ö k ' . kalarábé karalábé (-t, -ja) fn. ' k o h l r a b i ' . Sz. Nagymint a karalábé kétrét ( t r . = k u r t a , t ö r p e pl. e m b e r ) . kalarábéleves karalábéleves fn. ' o l y a n l e v e s , m e l y b e n apróra metélt kalarábékocka főtt'. kalarábépalánt karalábépalánt fn. ' m e l e g á g y b ó l s z é t ­ ü l t e t e t t fiatal k a l a r á b é " . kaláris kalárizs (-st, -zsa) fn. 1. ' k l á r i s , n y a k b a v a l ó ü v e g g y ö n g y s o r v . k o r a l l - f ű z é r ' . 2 . ' s z ú r ó s ö r v az ö k ö r n y a k á n a járomban'. kalász n e m h a s z n á l a t o s , h e l y e t t e : fő, b ú z a f ő , g a b o n a f ö s t b . kalatyol 1. k a r a t y o l . kalauz ~ , kalahuz (-ol, v.-szt) in. ' v a s ú t i j e g y e l l e n ő r ' . Vö. konduktor, jegylyukasztó. kalemláriom kalandárijom (-ot, -ja) fn. ' n a p t á r ' , kalésza ~ (-át) fn. ' r u c a k e t r e c ' . kaliba kajiba (-át, -ája) fn. ' p á s z t o r k u n y h ó , j u h á s z s á t o r ' . Nr. A k a l i b a r e n d s z e r i n t egy h o r d o z h a t ó z s ú p f e d é l , m e l y e t egyik o l d a l á n ágassal f ö l t á m a s z t a n a k . Szél és eső ellen t e t s z é s szerint körbeforgatható. kalicka 1. k a l i t k a . . kalimpázik káujimpázik (-olt) t n . i. ' k a l i m p á l , forog' (pl. a felhajított b o t a l e v e g ő b e n ) . kaliii(|yál kalinygyáll (-ok, -sz) t n . i. ' k ó b o r o l , k ó s z á l ' . ( T i s z a h á t i szó, Mezőgeese). Vö. k ó r i n g y á l . kalitka kalicka, kajicka (-át, -ája) fn. 1. ' k á f e r , b a u e r ' . 2 . 'ráccsal e l l á t o t t a n y a k ö n y v i h i r d e t ő t á b l a ' . Esz:ti meg Gguirí. má ki- vannak lé:ve a kalickába:

44JS
kállai-kettős kállaji-keltöüs fn. ' e g y feledésbe m e n t t á n c , m e l y n e k csak a n e v e é l ' . Sz. E-járná g még a kállaji-kel:tőijst ( = j ó e r ő b e n v a n ) . kallik 1. k a n l i k . Kallós Kallőus, fn. ' c s a l á d n é v ' ; K á l m á n Kálmány fn, férfi s z e m é l y n é v . Kalocsai Kaíacsi fn, ' c s a l á d n é v ' ( V e t é s ) . kaloda -v (-át, -ája) fn. ' s t o c k , strafklolz". kalupp 1. g a l o p p . kálvinista ~ (-ál) n i n . 1. ' c a l v i n i s c h ' . fn. 2 . ' c a l v i n i s t ' . Sz. Isién öü-rizzen a kál i> i n i s t a b ü 1:1 ii 11 ( = éhezéstől, k o p l a l á s t ó l ) . Kálvinista búesu ( = a t ű z v é s z ) . K m . A kálvi­ nista búesü vas-villa az alelu:ja, vi-der a Sziiz Mári:ja (Adorján) (— a t ű z o l t á s o n a v a s v i l l á b a n m e g a v ö d ö r b e n v a n a r e ­ ménység). kályha káiha (-át, -ája) fn. 'ofen'. V ö . f ű t ő . kályha lelke káiha léiké fn. 'a k á l y h a belsejében a l á n g o t felfogó v a s l a p ' . kamara kamora (-át, -ája) fn. ' s p e i s e k a m m e r ' . a) ' m a g t á r ' . K m . l'-res kamoránag bo-lond a kóitcsár:ja ( = üres k a m a r a mellett nem lehet gazdasszonykodni). kamaraajtó kamoraáitóu fn. ' k a m m e r t ü r ' . knmnrnházhija kanwraluíszija fn. 'a k a m r a padlása*. kamarakiilcs kamorakóucs fn. ' a k a m r a a j t ó k u l c s a ' . kamasz ~ (-1, -ok) fn. ' n y u r g a , t á r s a i t n ö v é s b e n e l h a g y o t t s rossz s z o k á s o k a t f ö l v e t t g y e r e k ' . N.agff' diesőijsség ijen naty kamasznak aszt a kiesit megver:ni I II. Kamasz h n . (Gacsály). kamat ~ (-ot, -tga) fn. 'zinsen, i n t e r e s s e n ' . kamatozik ~ (-ott, -zon) t n . i. 'zinsen t r a g e n ' . kámfor kájör (-t, -ja) fn. ' k a m p f e r ' . Sz. Káforrá vállolt ( = é s z r e v é t l e n ü l e l t ű n t , e l p á r o l g o t t ) . Ugy- étiint :, mint a ká-för : ( = é s z r e v é t l e n ü l e l t ű n t ) . kámfori|olyó kájörgojóu fn. ' k á m f o r p i l u l a , kámforgömböcske'. Sz. Az o r b á n c legjobb o r v o s ­ s á g a a z , h o g y k e n j ü k be k á m f o r g o l y ó v a l és p i p á z ­ z u n k á r v a c s a l á n levelét. kámforos káforos m n . 'kámforral kevert'. Kájoros viz ( s z e m o r v o s s á g ) . Kájoros piritus ( = k á m ­ forral k e v e r t szesz ; r á n d u l á s o k n á l , r c u m á s , kösz­ v é n y e s bánhalmáknál b e d ö r z s ö l é s r e h a s z n á l j á k ) . kamora 1. k a m a r a . kámpicsorodik 1. e l k á m p i c s o r o d i k . kampó kompon, kumpóg (-t, -ja) fn. ' h o r o g ( g ö r b e v . szögletes), h o r g a s botfej ( k ü l . a j u h á s z ­ bot végén). Kampó Kámpóu hn. (Lázári). Kampó kampós kompóus, kumpóus m n . ' h o r g a s , (görbe ' " í g é í í
a
0 1

447

V. szögletes)

horoggal

ellátott'

(pl. b o t ,

juhászbot).

Kum-

póuzs bot.
k á m z s a ~ (-át, -ája) fn. 1. 'a h á l ó f a v á z a , m e l y r e r á ­ alkalmazzák a hálót'. 2. 'merítő háló'. k á m z s u h á l ő kámzsahálóu fn. ' m e r í t ő h á l ó , z s á k h á l ó ' . k a n ~ (-t, -nya) fn. 1. ' h í m s e r t é s , a p a s e r t é s ' , m n . 2 . ' h í m ' ( k u t y a , m a c s k a , egér, p a t k á n y , v e r é b , ö r d ö g ; d e e g y é b á l l a t o k n á l m á s - m á s n e v e v a n a h í m n e k és n ő s t é n y n e k ) . K . = ' n a g y ' . O-jan natyfene l«un hetükkel irSZ :, mint Ma-ris néném : Még mos- jón a kmr.nyg ! ( a nagyja, a java) Vö. szuka. k a n a ~ (-át, -dvál, -ája) fn. ' k a n á l ' ( B a d a l ó j K i s b á b o n y ) . K a n a á n - f ö l d j e Kanahá-jöiiggye fn. ' K a n a a n ' . K . Valóuságos kis Ka-nahá-jöüggye : ( = á l d o t t , t e r m é k e n y h a t á r v. határrész). kanal'ória kanajóurija (-ál, -ája) fn. ' o r v o s s á g , g y ó g y s z e r ' . k a n a í ó r i á z kanajóurija: (-ok, -öl) t s . i. ' o r v o s o l , g y ó g y í t , g y ó g y k e z e l ' . A fe-leségem a lá-bát kanajóurijászta a szes:szel. k a n á l ~ (-t, -ok, -ja) fn. I. 'löffel'. .1 gyürü a ka-náljáha akad. R é s z e i : feje. (mellyel az é t e l t m e r í t j ü k ) , nyele (fogója). 2. T ü z k a p a r ó és s z é n m e r í t ő v a s e s z k ö z , mellyel a p i p á b a szenet t e s z n e k ' . 3 . ' k a n á l f o r m a b o s s z ú n y e l ü faeszköz, mellvei a magot m e r i k föl a z s á k b a ' . \ . ' k a n á l n y i ' . Te-gyél bele kélkanál sóul- K. == ' k e v é s ' . E-gyél ely kanál le:vesl. Vár-já : má, had- igyak ity kanál: bőrt. Sz. Le-tette a ka:nált ( = m e g h a l t ) . Min-de szárba ety kanál: V. mjn-dé lébe. kanál: ( = mindenbe beleszól, m i n d e n b e b e l e á r t j a m a g á t s z ü k s é g t e l e n ü l ) . Bör-ca nénéd mos natykanállal e s z i k : ( = nagy vendég­ ségben v a n , n a g y ú r i l a k o m á n v e s z r é s z t ) . Mckföjtaná ety kanál vizbe ( h a l á l o s a n gyűlöli), lía te- né vonnál, meg a ka-nál, sok- lé megmaradna : (mondják gúnyosan a dicsekvő g y e r m e k n e k ) . Xr. E v é s k o r a k a n a l a t m e g a v i l l á t a j o b b k é z h ü v e l y k - és m u t a t ó u j j a k ö z é (s n e m m a r o k r a ) fogják. E . b á d o g - , e v ő , fa-, k á v é s - , kis-, m e r ő - , n a g y - , v a s k a n á l . kanál-feje ~ fn. ' a k a n á l n a k az a része, mellyel m e r í ­ tünk'. kanál-fiú kanál-jiju fn. ' e g y e t l e n k a n á l , egy fia k a n á l ' . (Nagypeleske). Ety ka-nál-fiju se veszett: él. Tudod mi ely kanáifi-ju? An-nyit se viszek el in.net. kanális ~ (-t, -sa) fn. ' v í z - l e v e z e t ő b a r á z d a ' ( r é t e n , mezőn). k a n á l - n y e l e ~ fn. 'löffelstiel'. k a n a l u n k é u l kanáloyként hsz. 'löffelweise'. k a n á l o s - k o s á r ~ fn. ' e v ő e s z k ö z t a r t ó k o s á r ' , kamuink 1. k a n o n o k . k a n a v á s z kanavác (-ot) fn. ' d u r v a , k e m é n y s ö t é t k é k színű szövet, c a n e v a s ' ( l e g i n k á b b k ö t é n y e k e t csinálnak belőle).

448

k a n c a ~ (-át, -ája) fn. ' s t u t e ' . K . = ' n ő k e t g y a l á z ó é s s z i d a l m a z ó s z ó ' . Be-fogd a szá.dat, te hugyos kanca ! k a n c a b o r j ú kancabörnyu fn. ' n ő s t é n y b o r j ú , üszőborjú* (Botpalád). k a n c a s z a m á r ~ fn. ' n ő s t é n y s z a m á r ' . k a n c s i kancsi (-nn) m n . ' s c h i e l e n d , s c h i e l a u g i g ' ( k a n c s a l ) . k a n c s i t kancsit (-ok, -öl; -ott; -ana) t n . i. ' k a n c s a l í t , k a n c s a l u l n é z ' . Kancsit a jop szemi:re. k a n c s ó kancsóg (-t, -ja) fn. ' k r u g ' . k a n d a ~ (-át) fn. ' j u h t e j s a v ó j á b ó l és t ú r ó j á b ó l t o j á s s a l k é s z ü l t h a b a r t é t e k ' ( n é h a t e h é n t ú r ó b ó l is k é s z í t i k ) . k a n d i k á l kandikáll (-ok, -kász) t s . i. ' k u k u c s k á l ' . k a n d ú r kandúr (-t, -ja) fn. ' h í m m a c s k a , k a n m a c s k a ' . Sz. Kür-tőüre, kandúr ! (mondják tréfásan, ha a gyermek k o p o g t a t az a j t ó n ) . k a n í a r ú kájaru m n . ' c s a p o t t , lehajlófarú' (ló). ka un ura kangura (-át, -ája) fn. ' k o n g n i a ' (Mezőgecse). k a n i ~ (-t, -ja) fn. ' k a n d i s z n ó , h í m s e r t é s ' . K . = ' s e r ­ d ü l ő l e g é n y e k t r é f á s m e g s z ó l í t á s a ' . Hogg- vaig, kani ! k á n i k u l a kánikulla (-át, -ája) fn. ' h u n d s t a g e ' . k a n i l kanil t n . i. ' p á r z i k (a k u t y a ) . (Szamosszeg). V ö . kanol. K a n i z s a i Kanizsa fn. c s a l á d n é v ( E g r i , V e t é s ) , k a n - j u l i ká-juli fn. 'férfi t e r m é s z e t ű n ő ' , k a n k kar]k (-ot) fn. Sz. Kankot vét( = m e g d ö g l i k , felfordul). Uty- pofg váklam ety karóuval a kutyáját, hoty kag-kot vetett: k a n k a l c k 1. h a n g a r é k . k a n k a r é k 1. k u t y a k a n k a r é k b a n . kaiikartiózik kankárgógzik (-ok, -öl) t n . i. ' c s i m p a l y gózik, l á b a i t fölemelve f ü g g e s z k e d i k ' . Nekagkárgóuzzatok a sarogjá.ra, le pu-ja ! L . bele-, fel-, r á k a n k a r g ó z i k . k a n k a r o d i k kagkarodik (-ok, -öl) t n . i. ' a k a s z k o d i k , f ü g g e s z k e d i k ' L , fel-, r á k a n k a r o d i k . k a n k á s z kagkász (-ok, -öl; -tam, -ott) t s . i. ' k a n d i k á l , n a g y f i g y e l e m m e l néz ; k e r e s , k u t a t ' . Mit- kagkászol azonn a fánn ojan nagyonn ? It- kankászom : a fa- tövébe : (a g o m b á t ) . K a n k e l l ő Kankellőii h n . (Mikola). kaiikó 1. s z ü r k a n k ó . k a n k u r i a kankurija (-át) fn. ' b u k f e n c ' . Ugy- a földhöz váklam, hoty kan-kuriját vetett: ( = b u k f e n c e t v e t e t t , fölh e n d e r e d e t t ) . Uty- féruglak :, hoty kag-kuriját hász : k a n k u r i á z i k kagkurijázik, kagkurijádzik (-ott) t n . i. b u k f e n c e z i k , k ö r b e n forog' (pl. a k é z b ő l k i ü t ö t t b o t ) . Ugy éhajilottam :, csakulg kagkurijázott : k a n l i k 1. m e g k a n l i k . k a n ó c kanóuc (-ot, -ca) fn. ' k é n n e l b e v o n t v á s z o n - s z a l a ­ g o c s k a , m e l l y e l a m é h e t ölik ősszel'.

449

k a n u l kanál (-1, -nojjon) t n . i. ' p á r z i k , k ö z ö s ü l ' ( p l . kutya). Vö. kanil. k a n o n o k kanonok (-ot) fn. ' d o m h e r r ' . kanosodik 1. m e g k a n o s o d i k . k a n p n s z u l y kampaszüj ín. ' p i r o s v i r á g ú , n a g y s z e m ű fajta paszuly'. k a n t a ~ (-át, -ája) fn. ' t ö b b l i t e r e s s z ű k s z á j ú v í z h o r d ó v a g y f o l y a d é k t a r t ó e d é n y ' . Vizes, olajos, ecetes kanta. K . Te; hu-gyos kanta ! ( á g y b a vizelő g y e r e k ) . K m . Meg leli zsák a fóut:lyál, ecetes kanta dugóu:ját ( = kiki megtalálja a hozzá­ illő t á r s á t ) . Csuka csu-kávál, lóu-ga lóu-gávál, e-celes kanta dugóujávál ( = m i n d e n k i a vele e g y s z ő r ü e m b e r e k t á r s a s á g á t keresse). k a n t a ~ (-át) fn. ' k á n t á l á s ' . Szabad a kárv.la. k á n t á l kántált (-ok, -ász) t s . i. ' é n e k l é s s e l , r i g m u s o k k a l ünnepet, névnapot köszönt s érte j u t a l m a t k a p ' . Kán-láltam hu-szonnyóuckrajcárt. K . Ne- kántáj : má ! ( m o n d j á k a g y e r e k n e k , m i k o r n a g y h a n g o n , e l n y ú j t v a sír). K m . Késői) karácsony utáy kániáuni ( = k é s ő eső u t á n k ö p e n y e g ) . N r . Ü n n e p ( h ú s v é t m á s o d n a p j a , k a r á c s o n y ) és n é v n a p e l ő e s t é j é n a nagyobb gyermekek s a serdülő legénykék házról-házra j á r n a k s az a b l a k a l a t t ü n n e p i é n e k e t é n e k e l n e k , u t á n a p e d i g verses k ö s z ö n t ő t m o n d a n a k . A k ö v e t k e z ő reggelen a g y e r ­ mekek házról-házra j á r v a verses köszöntővel üdvözlik a háziakat. A köszöntő elmondása u t á n különféle a j á n d é k o ­ k a t (diót, mogyorót, krajcárt, kalácsot, h ú s v é t b a n piros tojást) kapnak. L. meg-, összekántál. k á n t á l á s kánlállás (-t, -a) fn. ' ü n n e p k ö s z ö n t é s é n e k s z ó v a l vagy rigmussal'. k á n t á l ó kánlállóu (-1, -ja) fn. ' é n e k k e l v a g y v e r s s e l ü n n e ­ pet köszöntő s ezért ajándékot váró gyermek'. k a n t á r ~ (-t, -ja) fn. 1. ' z a b i á v a l és s z e m e l l e n z ő v e l el­ l á t o t t szíjból k é s z ü l t s z e r s z á m , m e l y e t a ló fejébe h ú z n a k , h o g y a k a n t á r s z á r segítségével k o r m á n y o z h a s s á k ' . 2 . ' c í m ­ szalag, k e r e s z t k ö t é s az ú j s á g o n ' . K m . Ahun a kan-tár van, ot- kerezsd: a lo-vat is : ( = n e m esik m e s s z e a l m a a f á j á t ó l ) . k a n t á r o z ~ (-ok, -öl; -sztam, -ott) t s . i. ' k a n t á r t a fejére h ú z , k a n t á r r a l f e l s z e r s z á m o z ' (pl. l o v a t ) . L . f e l k a n t á r o z . k a n t á r s z á r ~ fn. 'a ló z a b i á j á h o z kétfelől h o z z á k a p ­ csolódó szíj, m e l y n é l f o g v a a l o v a t a h á t á n ülő e m b e r k o r ­ mányozhatja'. k a n t i n ~ (-t, -timba) fn. ' k a s z á r n y a i é t e l - és i t a l k i m é r é s ' , k a n t i n o s n é ~ fn. ' k a s z á r n y a i k o r c s m á r o s n é ' , k á n t o r kántor (-1) fn. ' é n e k v e z é r ' . k á n t o r k o r c s m a kántörkörcsma fn. ' a z e g y h á z k o r c s m á j a ' . (Méhtelek).
C.síiry Bálint : .Szamosháti szótár I. 29

450

k a n t u s ~ f-t, -sa) fn. ' g y e r m e k k ö n t ö s , s z o k n y á j á v a l egybeszabott hátulgombolós gyermekblúz'. k á u l a - ~ f-t, -sa) fn. ' é n e k k a r , d a l á r d a ' . k a n v e r é b kgvcréb fn. ' v e r é b k a k a s ' . Sz. Csiribiri kgveréb ! A bolondot küdd odébb ( h i s z é k e n y e m b e r t g ú n y o l ó vers). k á n y a ~ f-át) fn. ' w e i h e ' . II. K á n y a h n . ( S o n k á d ) . Sz. Visit, mint a ká-nya (a k é n y e s g y e r m e k ) . k a i i v a r i j á t kanyargót f-om, -od, -lya ; -tam ; -nám ; -ssam) t s . i. 'cifráz, g ö r b e v o n a l a k k a l é k e s í t ( b e t ű t ) ; g l i s s a n d ó k k a l , cifrázva é n e k e l ' . L . k i k a n y a r g a t . k a p ~ f-ok, -öl; -tam, -otl; kap% v. kapjál) t s . i. 1. ' h i r ­ t e l e n vesz, fog'. Án-csi a hágna alá kapta a bibli.ját, oszt o-débb állított : Kapom a pus:kát, odagyútok ne.ki. De-rekog kapta a kis : jánt osz mek-jörgatta : 2. ' b e k o m m e n ' . A tanítón meg a pap Akkor iszik, mikor kap ( N d . ) . Az apja valami ngavaját kapott a bangába. Brandot kapott a lába. IJ. ' t a l á l , h o z z á j u t ' . A mült'vasárnap elindultam: napszámosér :, de nemkapni vóut akkor em:bért. Nem- tudnék li-bára kapni: 4. ' h a m a r o s a n eszik'. Kapjunk e ki:csit, osz halaggguyg : döu-gugkra jele : 5 . 'ér, é r i n t , p ö r k ö l ( l á n g v . égés)'. Nem­ éget : mek, esak kap-ta : 6. ' v e r é s t v . s z i d á s t ka])'. Ka-pöl: te, csak jöj-jö haza édesa:pám ! t n . i. 6. ' v á g y i k , t ö r e k s z i k r á , szívesen veszi, s z e r e t i ' . Mgntam, hogg vegge : meg, de nemigeg kapót ropta. Esik esői) a harasztonn. Nem kapok én a parasztonn ( N d . ) . Nem- kap ez a szerb a lökkáposz:lánn. A kisfattgu ka-pot ráj:ta, hogy é-mengggen ü o:da szi-vesenn : Nem­ kaptam se- a mesé, se- a nöglá, se- a kéirtgánn. 7. ' s z o k i k ' . Mán e-géssz a mi- udvarunkra kapott ez a te mala:cod. Hoggide kapott ez a kis jány ! i\. ' h i r t e l e n n y ú l v h o v a ' . A zse-bemhesz kapok:, hát- nincs- a bugyelláris ! 9 . ' k e z d , fog'. Aki sokmindembe kap, eg-gget se végez : él. Sz. Szemet kap a liba (ha l i b a t ö m é s k ö z b e n e g y szem k u k o r i c a a légzőcsövébc k e r ü l ) . Eröiire kap ( = m e g e r ő s ö d i k ) . Szá-jog kaplak:! ( = szájba c s a p l a k ) . Kapja magái ( = h i r t e l e n e l h a t á r o z z a m a g á t ) . Kapy/ rakta, pap- sájtga : ! ( = r a g a d d m e g az a l k a l m a t ) . K m . Kapaz, aki nem restel:li ( m o n d j á k a g y e r m e k n e k , ha r o s s z a l k o d á s á é r t m e g v e r i k ) . Aki so-kat kivág, kicsit se kap : ( m o n d j á k az ö n z ő , t e l h e t e t l e n g y e r m e k n e k ) . L . be-, bele-, el-, fel-, ki-, le-, m e g - , össze-, r á k a p , r a j t a k a p . k a p a ~ f-át, -ája) fn. ' h a c k e , h a u e ' . Sz. Ojan a szá-ja, mintha ka-pávát váklák vóun : él ( = csúf, nagy a szája). Kasza-kapa kerüllöü ( = d o l o g t a l a n ) . L. i r t ó k a p a . k á p a ~ f-át, -ája) fn. ' s a t t e l k o p f . k a p a f o g ~ fn. ' r ú t , széles, k a p a s z e r ű fog' ( e m b e r é ) . k a p a i o g ú kapajogu m n . ' n a g y , szélesfogú'. k a p á l kapáll f-ok, kapász) t s . i. 1. ' h a c k e n , h a u e n ' . 2. ' l á b a i v a l a földet k a p a r j a ' (ló, b i k a ) . L. el-, m e g k a p á l .

451

k a p á l á s kapállás f-t, -a) fn. ' h a c k u n g , h a u e n ' . k a p á l á s k o r kapálláskör hsz. ' k u k o r i c a k a p á l á s idején, tavasz utóján'. k a p á l a t l a n kapállatlan m n . 1. ' m e g n e m k a p á l t ' (pl. k r u m p l i ) , hsz. 2. ' m e g n e m k a p á l v a ' . A Ná-dasoy kapállatlam maratt a málé:ja. kapálnál kapágat f-ok, -öl; -gassak) t s . i. ' c s e n d e s e n , egyfolytában kapál'. kapálódzik kapállóudzik f-ok, -öl) t n . i. ' h a d o n á s z i k , rugdalózik'. k a p a n y é l ~ , kapanyél fn. ' d e r stiel d e r h a u e ' . Sz. Meleg neki a kapa.nyél ( = nem szeret dolgozni, kapálni). k a p a r kapar f-arok, -ársz) t s . i. 1. ' s c h a r r e n ' . 2. ' k r a t z e n ' . 3 . 'szérű v . cséplőgép k ö r ü l e l h u l l o t t b ú z a s z e m e k e t g y ű j t ' (kézzel, k ö r ö m m e l ) . 4 . ' g e r e b l y é l ' (pl. s z é n á t ) . K m . A máskezével esak lii-zet jóu kapar:ni (== a m a g a d d o l g á t n e b í z d m á s r a ) . Aki ji-jatéd korába nem kapar, vé-ségire ü-res tálat vakar: ( = aki ifjú k o r á b a n n e m g y ű j t , ö r e g s é g é b e n é h e z i k ) . Ka-parx kür-ta, ne-ked is lessz : ( = d o l g o z z á l s a k k o r n e k e d is lesz). L . fel-, k i k a p a r . k a p a r á s I. t y ú k k a p a r á s . k a p a r á s z ~ f-ok, -öl) t s . i. 1. ' h e r u m s e h a r r e n ' . 2 . ' k o t o ­ r á s z ' . L. b e k a p a r á s z . kaparék kaparék f-ot, -ja) fn. ' g e r e b l y é v e l ö s s z e k a p a r t c s o m ó ' (pl. s z é n a ) . k a p a r n á l kapargált, kapirgáll f-ok, -sz) t s . i. ' k ö r m e i v e l k o t o r g a t ' (pl. t y ú k a s z e m e t é n ) . kaparnál kapárgat f-ok, -öl; -tam ; -ssak) t s . i. ' g e r e b lyélget'. k a p a r i n t 1. el-, m e g k a p a r i n t . K a p a r ó Kaparöu fn. g ú n y n é v . ( Ó v á r i ) . L . ú t k a p a r ó . k a p a r ő h á l ő kaparóuhálóu fn. ' h ú z ó h á l ó , m e l y e t a v í z alatt húznak'. k a p á s ~ f-t, -sa) fn. ' h a u e r ' . Kapáscseréje ~ h n . ( K i s p a l á d ) . k a p a s z k o d i k ~ f-ok, -öl) t n . i. 'sich a n h a l t e n , sich k l a m m e r n ' . Sz. Ka-paszkodik:, mint a viz-behalöu : ( = f ű h ö z fához k a p , fordul s e g í t s é g é r t ) . L . b e l e k a p a s z k o d i k . k a p a s z k o d ó kapaszkodöu f-t, -ja) fn. ' m e r e d e k ú t , h á g ó ' . Vö. kaptató. k a p a t ~ f-om, -od, -tga; -nám; kapassam) t s . i. 1. 'rövid ideig e t e t ' . Ka-patluk ety kicsit a már-hát, osz megitattuk: Vö. k a p 4. 2 . ' s z o k t a t ' . Ne- kapazsd ojan nagyom ma­ gadra aszt a pw.jál, ne- hurcold mindétig az ölöd:be. Nekapas­ sátok ide eszt a sok pu:ját. L . el-, r á k a p a t . k a p a t o s ~ m n . 1. ' k a p ó s , k e l e n d ő ' . Kapatos jány : az 1 -. 'becsípett, ittas, pityókos'.
29 •

•152

k a p c a ~ (-át, -ája) fn. ' p u h a s z ö v e t d a r a b , mellyel e l ő b b a l á b f e j e t b e t e k e r i k s ú g y h ú z z á k fel a c s i z m á t ' . S z . Né- vagyok én neki lába kapca:ja ( = n i n c s j o g a v e l e m g o r o m b á n , d u r v á n b á n n i ) . Szorull a kapxa v . szo-rull a kapca: ja ( = s z o r u l t hely­ z e t b e n v a n , m e g v a n a k a d v a , n y a k á n a h u r o k ) . Föijzik a kapcá:ját ( = n e m t u d n y u g t o n ülni, e r ő v e l m e n n i a k a r , m i n d e n m a r a s z t á s ellenére t á v o z n i k é s z ü l ) . N r . H a v a l a k i t v a r á z s ­ l a t t a l elő a k a r n a k h í v n i , a k a p c á j á t e l ő k e r í t i k s új csuporban főzik. A k a p c a g a z d á j a á r k o n - b o k r o n k e r e s z t ü l o d a s i e t . A b a b o n a s z e r i n t a s z e r e l m e s l e á n y szerezze m e g v á l a s z t o t t ­ j á n a k a k a p c á j á t s m i k o r l á t n i ó h a j t j a , főzze e z t a k a p c á t s a k k o r a legény tüzön-vízen hozzásiet. k a p c á s k o d i k ~ (-ok, -öl) t n . i. ' a k a d é k o s k o d i k , k ö t ö l ö z ködik'. k a p c s o l 1. b e k a p c s o l . k a p c s o l ó d i k 1. k i k a p c s o l ó d i k . k a p d o s kabdos (-ok, -öl) t s . i. ' k a p k o d ' . Még a csizsmám ulá fele kabdosolt a szájá:vál (a k u t y a ) . L . e l k a p d o s . ka pírnál kapírgáll (-t, -na, -jjon) t s . i. ' k a p a r g á l ' ( t y ú k ) . k a p i t á n y ~ (-nt, -ok, -nya) fn. ' h a u p l m a n n ' . L . s z a r k a ­ pitány. k a p i t á n y o s ~ m n . ' k a t o n á s , szigorú, e r é l y e s ' . Kapi­ tányos asszony annak a felesé:ge. k á p l á n ~ (-1, -nya) fn. ' s e g é d p a p ' . k á p l á r ~ (-1, -ja) fn. ' k o r p o r a l ' . II. K á p l á r ö k ö r n é v . K a p l o n y ~ , Kapjon fn. f a l u n é v . k a p ó kapóg (-1) fn. 1. ' m e g k a p h a t ó ü t é s , a l a p d á n a k m a g a s r a ü t é s e ' . Kapóut ütött. 2 . ' a k o c k á z á s ö t ö d i k figurája, m e l y b e n a j á t é k o s a g o l y ó k a t a k é z h á t á n ö s s z e g y ű j t i s föl­ dobva megkapja'. k a p o c s ~ (kapcsot, kapcsa) fn. I. 'spange, heftel'. Egy bokor kapocs ( = e g y b e i l l ö p á r ) . 2 . ' k é t g e r e n d á t össze­ foglaló, m i n d k é t h e g y e s v é g é n d e r é k s z ö g r e h a j l í t o t t erős vasszeg'. k a p o e s k a ~ (-át, -ája) fn. ' t e k n ő v á j ó b á r d ' . ( O l y a n mint egy begörbített irtókapa). kaim ina 1. k á p o l n a . k á p o l n a kápolna, kápöina ( S z a t m á r h e g y ) (-ál, -ája) fn. 'kapelle'. k a p o n y a 1. k o p o n y a . k a p o r kapor (kaprot, kapörja) fn. 'dili, k a p e r ' . k a p ó s kapóus m n . ' k e l e n d ő ' ( p l . p o r t é k a , eladó l e á n y s t b . ) . Pis-ta leggek, ha bán.nám, hogg az én uram ojag kapóus vau, hogg más isz szeret:né. k á p o s z t a ~ (-át, -ája) fn. ' k r a u t ' . S z . Kildóudik :, mint a ká-poszia hus- néküll: ( = n i n c s l á t a t j a , sikere, e r e d m é n y e ) . A kecske is jóullakik, a káposzta is megmarad (= m i n d e n

4S3

é r d e k e t kielégítő m e g o l d á s ) . V ö . fős, h o r d ó s . L . l u c s k o s - , piros-, s a v a n y í t o t t - , t ö k - , t ö l t ö t t - k á p o s z t a . k á p o s z t á i n káposztája fn. ' k o h l k o p f ' . k á p o s z t u g y a l u ~ fn. ' f e j e s k á p o s z t á t a p r í t ó e s z k ö z ' . ( A k é t szélén h e r á m á z o t l d e s z k a , m e l y n e k k ö z e p é n éles k é s e k v a n n a k ferdén k e r e s z t b e n b e á g y a z v a . E z e k a p r í t j á k föl a rajtuk keresztül tologatott káposztát.) káposztáié fn. h o r d ó s k á p o s z t a s a v a n y k á s l e v e , m e ­ l y e t a h o r d ó b a n b e t a p o s o t t k á p o s z t a e r e s z t ' . K. Vér van émben.nem, nem- káposztáié: (= n e m v a g y o k én o l y a n é l h e ­ t e t l e n , g y á m o l t a l a n ) . E-re oszt ü-benne is megmozdult a ká­ posztádé ( — m e g p e z s d ü l t az a híg, g y á v a v é r e ) . káposztaleves ~ fn. "disznóhús z s í r j á b a n főtt a p r ó k á p o s z t a k i r á n t v a , f ő t t d i s z n ó h ú s bele a p r í t v a ' . káposzlalevél káposzlidcvél fn. ' k r a u t b l a t t ' . k á p o s z t a n y o m ö - k ö káposzlanygmóu-kü fn. ' k á p o s z t a ­ préselő kő a káposztáshordóban'. k á p o s z t a p a l á n t ~ fn. a m e l e g á g y b a n n e m r é g k i k e l t káposzta, melyet aztán a veteményes kertben szétültetnek'. k á p o s z t á s - g a l u s k a káposzlás-lialuska fn. ' k á p o s z t á s m e t é l t , p á r o l t k á p o s z t á v a l , j ó zsírosan, kissé m e g b o r s o l v a ' . k á p o s z t á s - h ú s káposztás-hus fn. ' s e r t é s h ú s s ü l v e , p á r o l t k á p o s z t á v a l ' . Sz. Jé-zus Kriszdus 1 Ká-poszlás-lius ! (tréfás felkiáltás). K m . Több- a becsültei, mint a káposztás:-hus ( — fon­ tosaid) a becsület, m i n t a z a n y a g i h a s z o n ) . k á p o s z t á s - k e r t káposztás-kért fn. ' k r a u t g a r t e n ' Sz. Káposztéis-kérbe néz ( = k a n c s a l í t ) . ( L á z á r i ) . k á p o s z t á s - l e p é n y káposztás-lepény fn. ' p á r o l t k á p o s z t á ­ v a l bélelt l e p é n y ' . k á p o s z t á s - r é t e s káposztás-rétes fn. ' p á r o l t k á p o s z t á v a l töltött rétes'. káppad I. m e g k á p p a d . k a p p a n ~ (-k -ok, -nya) fn. ' k a p a i i n ' . S z . Kappant herélt ( = k a k a s t n e m é t ő l m e g f o s z t ) . k a p p a n h a n g é kappáhaygu m n . 'vékonyhangú, erőtlen h a n g ú ' (férfi). k a p r á n fa virág kápráfaoirág fn. ' v a l a m i v i r á g ' ( k ö z e l e b b i meghatározása nem sikerült). Xr. Aki Szent G y ö r g y - n a p é j s z a k á j á n ( á p r i l i s ' 2 3 — 2 1 - i k e k ö z ö t t i éjjelen) meglesi a k á p r á n f a v i r á g v i r á g z á s á t és a v i r á g á t éjféli t i z e n k é t ó r a k o r l e ­ s z a k a s z t j a , az m i n d e n f é l e á l l a t n a k , fíinek-fának é r t i a b e s z é ­ dét. k á p r á z i k ~ (-ott, -zon) t n . i. Sz. Káprázik a szeme ( = e s flimmert i h m v o r d e n a u g e n ) . Kapron — hn. (mocsaras, n á d a s hely). (Egri). k a p r o s ~ m n . ' k a p o r r a l f ű s z e r e z e t t ' . Kapros rétes ( = k a p o r r a l fűszerezett t ú r ó s r é t e s ) .

454

kapszli ~ f-t, -ja) fn. ' k a p s e l ' . kapta ~ f-át, -ája) fn. 1. ' l e i s t e n , s c h u h l e i s t e n ' . 2 . ' a 16 bokáján képződött csomósodás'. Vö. kaptás. kaptafa ~ fn. ' l e i s t e n , s c h u h l e i s t e n ' . 1. kaptár kaftár f-t, -ok, -ja) fn. ' d e s z k á b ó l ö s s z e r ó t t , lépkeretes méhkas'. Vö. köpü, méhkas. 2. Kaptár ~- h n . ( A t y a ) . kaptás ~ m n . ' c s o m ó s b o k á j ú , v a s t a g b o k á j ú ' (ló), kaptató kaptatóu f-t) fn. ' m e r e d e k ú t r é s z , k a p a s z k o d ó ' , kaptusz 1. k a k t u s z . kapu ~ f-t, -ja) fn. ' t o r , p f o r t e ' . Sz. Bá- ! Új- kapu : I ( m o n d j á k g ú n y o s a n , h a v k i v m i t c s o d á l k o z v a néz). l'gybámujja :, mint a bör-nyu az új ka:put (g. = o s t o b á n b á m u l j a , c s o d á l j a ) . L. k e r t k a p u . kapufa ~ fn. ' t o r p f o s t e n ' . Geszti Jöuska bü gatyája Megakatt a kapujába, Nem a kapufa fokta meg, Karolina rágatta meg ( N d . ) . II. Kapufa h n . (Vári, Hcreg v m . ) . kapufélfa ~ fn. ' t o r p f o s t e n ' Sz. A ka-pufélfátúl ved bir.csut ( = b ú c s ú z á s n é l k ü l o d á b b á l l o t t ) . kapus ~ m n . ' c s o r b a , foghíjas, elől h i á n y o s fogú' (szarvasmarha). 1. kar kár f-t, -ja) fn. 1. ' a r m ' . 2 . ' t á m l a ' . A szék, dívány, láda karja. 3 . 'a s z ö v ő s z é k n e k a z a része, m e l y r e a n y ü s t m e g a b o r d a v a n felfüggesztve'. Az esztováta karja. 4 . ' a z á g y m a g a s o l d a l a a k é t v é g é n ' . Az ály- karjára akasztottam az ujjaso:dat. 2 . kar kár f-t) fn. ' t e m p l o m i e r k é l y ' (az o r g o n a , k á n ­ t o r s az é n e k k a r h e l y e ) . 3 . kar kár fn. Sz. Kárba van (jó á l l a p o t b a n v a n ) . A szőijllőijják e-gissigesek :, kárba vannak : ( S z a t m á r h e g y ) . Az épülleteket, főijdet kárba tartani ( g o n d o z n i , g o n d j á t viselni). Mi-jet] kárba vagy a jedzöüvel ? ( m i l y e n v i s z o n y b a n v a g y ?) kár ~ f-t, -a) fn. ' s c h a d e , v e r l u s t , n a c h t e i l ' . Natykár érd bennijg:köt, kél- tehenijgg döglöt: meg. Kár- vógt szóulla:ni. Derék eggy ökor: ! Kár-, hogy ojan csapák a szár:va. Sz, Kárt teszem magába ( = megöli m a g á t ) . Kárt- ne tétg ji-jamba vagy magamba ( m e s é b ő l = m e g ne öld f i a m a t s t b . ) . Se- bu, se- kár, csak a naty- sár ! ( = s e b a j !) Se- hasznom, se- károm belőijkle ( = n e m v a g y o k é r d e k e l t fél). A kárt- kár-rál pógtöltam : meg ( = a k á r t h e l y r e a k a r v á n hozni, ú j a b b k á r t t e t ­ t e m ) . Kárba meggen ( = k á r b a v é s z ) . Kárba van (pl. a j ó s z á g t i l o s b a m e n t ) . Natykárt vallottál: ( = k á r t szen­ v e d t é l ) . — K m . Maga kárán tanult az em.bér v . a maggar em.bér ( = mikor megtörtént a kár, akkor tudja már, h o g y a n k e l l e t t v o l n a e l k e r ü l n i ) . Njncsojai] kár, amibe haszon ne len.ne ( = m i n d e n r o s s z b a n v a n v a l a m i jó). Ké-söü kár utam bágköud:nj ( = ami megesett, azon úgysem változ-

455

t a t h a t u n k ) . Szár-nak, kárnak nincs- u.ra v . kárnak, szár-nak njndzsgazdá:ja ( = nem jelentkezik, aki csinálta). A kár- nem- ál mek háro:mig ( = a b a j s o h a s e m j á r e g y e d ü l ) . k a r á c s o n y ~ (-nt, -nnya) fn. ' w e i h n a c h t s f e s t ' . Kará­ csomba ( = k a r á c s o n y k o r ) . K . = 'jó sor, j ó d o l o g ' . Nesztek, e-gyetek ! Legyen nektek is eccé ka-rácsony. Km. Ké-sőij karácsony uláy kántál:ni ( m o n d j á k az i d e j é t m ú l t s e g í t s é g r e = késő eső u t á n k ö p ö n y e g ) . N r . K a r á c s o n y e l ő e s t é j é n j á r ­ n a k az é n e k e s k á n t á l o k s az a b l a k a l a t t é n e k e t és r i g m u s t m o n d a n a k . A k á n t á l á s r a e ravasz kérdéssel kérnek engedélyt : „ S z a b a d az I s t e n t dicsérni ? " M á s n a p reggel a k i s e b b fiúk járnak házról-házra kántálni, de nem énekelnek, hanem csak r i g m u s t m o n d a n a k és k a r á c s o n y t k ö s z ö n t e n e k . ( E z is „ k á n t á l á s " . ) A k á n t á l o k a j á n d é k o t is k a p n a k ( p é n z t , d i ó t , k a l á c s o t ) . K a t h o l i k u s h e l y e k e n bethlehemet is h o r d o z n a k betlehemes játék kíséretében. A kálvinisták azonban kará­ c s o n y f á t se g y ú j t a n a k , e z t is k a t h o l i k u s s z o k á s n a k t a r t j á k . K a r á c s o n y k o r az ü n n e p i s ü t e m é n y a k a l á c s ( p u s z t a k a l á c s , diós és l e k v á r o s k a l á c s , diós és l e k v á r o s kifli). Az ü n n e p i ételekről egy népi s z a b á l y a z t m o n d j a : Ka-rácsomba ka-lácsot, hus-védba hust; püy-közsbe csak ke-nyerel:, aszt- is csak uty-, ha le-het. — K é t k a r á c s o n y k ö z t (kis- és n a g y k a r á c s o n y v a g y m á s o k s z e r i n t k á l v i n i s t a és g ö r ö g k e l e t i k a r á c s o n y k ö z t ) n e m s z a b a d s z e m e s t (pl. p a s z u l y t v a g y k u k o r i c á t ) főzni és e n n i , m e r t p a t t a n á s o s lesz az e m b e r t ő l e . C é r n á t fonni k é t k a r á c s o n y k ö z t kell, a k k o r lesz j ó a c é r n a . — K a r á c s o n y és p ü n k ö s t első n a p j á n a g a z d a ne a l u d j é k n a p p a l i á l m o t , m e r t el fog ázni a s z é n a r e n d j e . — H a k a r á c s o n y h o l d t ö l t é r e esik, jó e s z t e n d ő n e k a jele, d e h a h o l d f o g y t á r a , rossz esz­ t e n d ő t v á r h a t s z . Ha Kataliy kúpok, karácsa locsog ( = h a K a t a l i n n a p j á n , n o v e m b e r 25-én fagy, k a r á c s o n y k o r l á g y idő lesz). — K a r á c s o n y é j s z a k á j á n a n é p h i t s z e r i n t m e g s z ó l a l ­ n a k az ö k r ö k . — K a r á c s o n y é j s z a k á j á n m e n j e n ki a l e á n y a f á s k a m r á b a , öleljen fel e g y c s o m ó fát s s z á m l á l j a meg. H a páros, akkor a jövő esztendőben megpárosodik. Rúgja m e g a d i s z n ó ó l a t s a h á n y a t röfög a d i s z n ó , a n n y i é v m ú l v a megy férjhez. R á z z a m e g a f á k a t s a k k o r j ó t e r m ő lesz. S z á m l á l j o n m e g a r e k e s z b e n k i l e n c k a r ó t . v i s s z a f e l é " (egy, n e m egy, k e t t ő , n e m k e t t ő s t b . ) s a m i l y e n a k i l e n c e d i k k a r ó olyan lesz a férje. — H a k a r á c s o n y i g h é t d a r a b f o n a l a t m e g ­ fon a l e á n y , a f a r s a n g o n férjhesz viszik. — Fekete karácsa fejjér húsvét, fejjér karácsa fekete húsvét ( = h a k a r á c s o n y h a v a lágy, a h ú s v é t lesz h i d e g és m e g f o r d í t v a ) . — H a k a r á ­ csony első- m e g m á s o d n a p j á n m e g s ü t i a n a p a g y ü m ö l c s ­ f á k a t , sok g y ü m ö l c s lesz j ö v ő r e . — K a r á c s o n y éjjelén n e m s z a b a d a p a d l á s o n r u h á t s z á r í t a n i , m e r t a j ö v ő é v b e n fel­ a k a s z t j a m a g á t v a l a k i a h á z n á l . K a r á c s o n y első n a p j á n n e m

450

j ó a s o r r a m e n n i ( = l á t o g a t ó b a j á r n i ) , m e r t soros ( = csa­ v a r g ó ) lesz a z e m b e r a j ö v ő e s z t e n d ő b e n . A m i l y e n az idő a L u c a n a p j á t ó l k a r á c s o n y i g v a l ó t i z e n k é t n a p o n , olyan lesz a z i d ő j á r á s e n a p o k s o r r e n d j e s z e r i n t a j ö v ő é v megfelelő h ó n a p j a i b a n . H a h a l o t t r ó l folyik e s t e a beszélgetés, a figyelm e t a k ö v e t k e z ő kérdéssel térítik m e g n y u g t a t ó b b t á r g y r a : „ M i k o r is v o l t k a r á c s o n y első n a p j a V" Karácsony-énre ~ hn. (Nagypalád). k a r á c s o n y - é j s z a k á j a karácsony-éccakája fn. ' c h r i s t n a c h t ' . k a r á c s o n y - e s t é j e ~ fn. ' a k a r á c s o n y i ü n n e p e l megelőző este'. k a r á c s o n y f a karácsöja fn. ' c h r i s t b a u m ' . k a r á c s o n y i ~ fn. ' w e i h n a c h t s - , w e i h n a c h t l i c h ' . k a r a j 1. k a r é j . Karajos ~ lm. (Egri). k á r á l káráll (kúrált) t n . i. ' k á r - k á r h a n g o t a d , g a e k e r n ' (a t o j ó s v . é h e s t y ú k ) . K m . A-inck lyuk so-kat kárál, ke-veset tojik: ( = a k i s o k a t beszél, k e v e s e t cselekszik). k a r a l á b é 1. k a l a r á b é . k a r á m ~ , korány (koránt v. karámot) fn. 'tövissel b e k e r í t e t t h e l y , m e l y b e a m é n e s t , g u l y á t terelik é j s z a k á r a ' . Vö. Karányalja. k a r a m a n k ó karamggkóu (-1, -ja) fn. ' m a k a r ó n i ' . K a r á n y a l j a Karányajja hn. (Kispeleske). Vö. karám. k á r á s z ~ (-/, -sza) fn. ' k a r a u s c h e ' . S z . Ojg sováin :, mint a ká-rász. K a r a s z n a 1. K i a s z n a . K á r á s z t ó Kárászlóg hn. (Nagypalád). k a r á t lati-szék karatlg-szék fn. ' o l y a n szék, m e l y n e k nincs t á m l á j a ' . k a r a t y o l karalgöl, kalatgól (-ólok, -ösz) t s . i. ' j á r a szája, fecseg, locsog'. V ö . g a l a g y o l . k a r b ó l kárbör (-1) fn. ' k a r b o l v í z , a q u a c a r b o l a t a ' (dezinficiáló s z e r ) . k a r b o l o s kárboros m n . ' k a r b o l v i z e s ' . k a r c o l kárcöl (-ólok, -ösz) t s . i. ' k r a t z e n ' . L . m e g - , rákarcol. k a r c o l á s karcolás (-1, -a) fn. ' k a r c o l t s e b (pl. az a r c o n ) , karcolt vonal (pl. az üvegen)'. k a r c s ú kárcsu m n . ' s c h l a n k ' (pl. d e r é k ) . k a r d kard (-ot, kárgya) fn. ' s c h w e r t ' . k a r d a l é s z á b a n kardalészába h s z . 'gondviseletlenül, b i t a n g ­ jában'. k a r d o s kardos (-onn) m n . ' k a r d d a l fölszerelt, k a r d v i s e l ő ' , k a r d t o k kárlok fn. ' k a r d h ü v e l y ' . k a r d v i r á g kardvirág fn. ' g l a d i o l u s G a n d a v e n s i s ' ( k e r t i virág).

•157

karéj karé (-1, -k, -ja) fn. ' f é l k ö r a l a k ú szelet, ( k e n y é r , g ö r ö g d i n n y e ) - Ety karé kenyér. karfa karja fn. ' a h á z n a k k ö n y ö k l ő v e l e l l á t o t t faoszlop s o r a ' (a t o r n á c m e n t é n ) . karfás karfás m n . ' f a o s z l o p o k k a l és k ö n y ö k l ő v e l ellá­ t o t t ' . Kárfás ház. karfiol 1. kártifiol. k n r h n j a p u l a k Kárhojapalak fn. p a t a k n é v ( K i s s z e k e r e s ) . k á r h o z i k ~ (-ok, -öl) t n . i. ' b ű n t k ö v e t e l ' . Kát'hozSl, ha ijet mgn.-dassz. L . e l k á r h o z i k . k á r h o z t a t kárhosztat (-ok, -öl; -olt, -na, -sson) t s . i. ' o k o l , h i b á s n a k m o n d ' . 0 mindek esak éy-gem kárhosztat:, hogy én- nem szoktattam jóul ü:köl. kariesál kariesáll (-ált, -ájjon) t n . i. 'kari-kari forma h a n g o n beszélget, é n e k e l , k á r á l ' (a t o j ó s t y ú k ) . k a r i k a ~ (-ál, -ája) fn. 1. ' g y e r m e k e k j á t é k a b r o n c s a ' . 2 . 'vasgyűrű, v a s p e r e c ' ( p l . a l á n c v é g é n , v a g y a szekerén azok a k a r i k á k , m e l y e k b e l á n c o t h ú z n a k ) , a ) ' s e r t é s o r r á b a h ú z o t t g y ű r ű , h o g y n e t ú r h a s s o n ' . 3 . 'a kézi orsó v é g é r e húzott vaskos fakarika'. 4. 'cérnaorsó, karimás végű v a s t a g facső, m e l y r e a c é r n a v a n f e l g o m b o l y í t v a ' . Véltem kétkarika fe-ketc eérnát. 5 . 'a f ő z ő k e m e n c e nyilasát födő és s z a á b lyozó lapos k a r i k a ' ( r e n d e s e n h á r o m ) . 6 . ' t á b l a ' . Be-tort a jég vaty két karika ahla:kot. 7. ' k ö r a l a k ú s z e l e t ' . Ve-reshagyma ka-rikára vágva. Karikára vágja a hagymát ( = keresztben szeleteli). Sz. Fábúl vas-karihi ( = paradoxon, önmagával ellenkező dolog, g o n d o l a t ) . L . a b l a k k a r i k a , c é r n a k a r i k a , orsókarika, plattkarika. k a r i k a c s a p á s ~ fn. Sz. Ugy' ment mjn-dem, mjnt a ka-rikaesapás ( = gyorsan, rendben, hiba nélkül). k a r i k a g y ű r ű karikagyűrű fn. 'reifring, t r a u r i n g ' . k n r i k a l á h ú karikalába m n . 'kifelé g ö r b ü l ő l á b ú ' . k a r i k á s ~ m n . 'kissé b e e s e t t , alul k é k g y ü r ű s ' ( s z e m ) . k a r i k á s - o s t o r karikás-oslör fn. 'a p á s z t o r o k r ö v i d n y e l ű h o s s z ú k ö t e l ü , bőrből font o s t o r a ' . k a r i k á z i k ~ (-ok, -öl) t n . i. ' j á t é k a b r o n c c s a l v . k o r o n g ­ gal j á t s z i k ' . k a r i k ó karikán (-ba) fn. ' k ö r ' . Üj-jetek ka-rikóuba osz mgny-gyuy mesét. k a r i m a ~ (-ál, -ája) fn. 'széle v m i n e k ' ( l e g i n k á b b k a ­ lapnak). k a r k a n l y u kárkanytyu ' é r t e l m e t l e n szó e g y g y e r m e k ­ v e r s i k é b e n ' . Fgyedelem-begyedelem kárkanytyu ! Né vagyok é félnyaku s t b . k á r m e n t ő kármentői) (-1, -je) fn. ' a b o r o s h o r d ó c s a p j a a l a t t t a r t o t t e d é n y , m e l y a z esetleg k i c s e p e g ő b o r t fel­ fogja'.

458

k a r m o l karmol (-ólok, -ösz) t s . i. ' k ö r ö m m e l m e g h a s í t ' . L. megkarmol. k a r m o l á s 1. m a c s k a k a r m o l á s . k a r m o l á s z 1. ö s s z e k a r m o l á s z . k a r n y a kárnya (-ál, -ája) fn. ' k e r e k , l a p o s , k a r i m á s s z é l ű g y é k é n y k a s ' . ( H a s z n á l j á k r o s t á l á s k o r a r o s t a alá, k o m l ó s k o r p a s z á r í t á s r a és h o r d ó f ö d é s r e . ) ( K i s b á b o n y . ) k a r ó karón (-1, -ja) fn. ' p f a h l ' . K . Eriggy in:nen, te naty karóu ! ( = t e n a g y k a m a s z ) . E-lég naty karóu vagy : má ! Hi-jába szidom eszt a naty karóu : járd. Sz. Jóu- dóuga vam : mjnt a ku-lyának a karóu : közt (ir. = rosszul m e g y a s o r j a ) . Ugy- megyém :, mintha ka-róut nyelt vóun : ( t r . = b ü s z k é n j á r ) . U-gyay kötötte az ebet a karóu.dioz ( = u g y a n c s a k f o g a d k o z o t t ) . Láttam ém máy karóu vár:jut; a vör-ju é-repiilt:, a ka-róii ok maratt: (— m o n d j á k az o l y a n n a g y h a n g ú f o g a d k o z á s r a , m e l y b e n n e m igen b í z n a k ; k ö n n y ű ígérni, a e h é z m e g t e n n i ) . Ojam büszke :, hogy ety sza-ros karóuvöl se lehetne az árát elér:ni ( = fenn h o r d j a az o r r á t ) . Nr. K a r á ­ c s o n y é j s z a k á j á n m e n j e n ki a l e á n y a r e k e s z h e z , s z á m l á l j o n m e g b e n n e k i l e n c k a r ó t „ v i s s z a f e l é " (egy, n e m egy, k e t t ő , n e m k e t t ő s t b . ) . A m i l y e n a k i l e n c e d i k k a r ó , o l y a n lesz a férje ( v é k o n y , s o v á n y , v a s k o s s t b . ) . V ö . p a s z u l y k a r ó . k á r o g ~ (-ott, -na, -jon) t n . i. 1. ' k r a c h z e n ' (a v a r j ú ) . 2 . ' z s é m b e l ' . Aszt a hi-dat mek- ké má csinálat:ni, ne- károg­ janak az embé:re. k a r o l karol (-ólom, -ólod) t s . i.l. ' p á r t o l , t á m o g a t , felkarol'. 2 . 'fog, c s á b í t ' . Ot- mrgyoy karojják a le:génl. K á r o l y Káröj (-1) fn. 1. 'férfi s z e m é l y n é v ' . 2 . ' N a g y ­ károly város közönséges neve'. K á r o l y - e s t é j e Károj-estéje fn. ' K á r o l y - n a p előestéjén t a r t o t t n é v n a p i v a c s o r a és m u l a t s á g ' . k á r o l y i károji m n . ' N a g y k á r o l y h o z t a r t o z ó , n a g y k á r o l y i ' . k á r o m k o d á s károykodás (-t, -a) fn. 'fluchen, s c h e l t e n ' . k á r o m k o d i k károykodik (-ok, -öl) t n . i. 'fluchen, s c h e l ­ t e n ' . Sz. Jóu - még ez a ka:lap. — Jóu-, mé nemk ár onk o dik : ( s z ó j á t é k = c s a k a n n v i b a n j ó , h o g y n e m k á r o m ­ kodik). k a r o n f o g v á s t karöfogvást hsz. ' e g y m á s t k a r o n fogva, kart karba öltve'. k a r o u - i i l o karonn-ülői) m n . ' ö l b e n ülő, ölbeli, a k i t m é g ö l b e n h o r d o z n a k ' ( g y e r m e k ) . Ez a Rozi még ojay ka-ronnülői) vóut ak.kör. karos ~ m n . ' t á m l á v a l , k a r r a l e l l á t o t t ' . L. k ö r ü l ­ karos. k á r o s ~ m n . ' k á r o s u l t , k á r t s z e n v e d e t t ' . Káros ember. k a r o s - l á d a ~ fn. ' t á m l á v a l e l l á t o t t hosszú l á d a ' , k a r o s n y a 1. k a s o r n y a .

459

karos-szán karosz-szán fn. ' t á m l á s s z á n k ó ' . karos-szék karosz-szék fn. ' o l y a n szék, m e l y n e k k a r j a , támlája van'. Vö. karatlan-szék, karszék. karóz karóuz f-ok, -öl) t s . i. ' m e l l é j e ü t ö t t k a r ó v a l ellát' (pl. p a s z u l y t , s z ő l ő t ) . L. f e l k a r ó z . karöltő karőijtőu fn. 'a k a b á t h ó n a l j a , u j j a t ö v e , a h o l a k a b á t u j j b e l e v a r r ó d i k a v á l l b a , m e g a h ó n a l j b a ' . Vág- ennek az ujjasnak a karöülöijje. kárpál kárpáll f-ok, -pász) t s . i. ' d o r g á l , p i r o n g a t . k o r hol' (Szamoskóród). karperec karperec fn. ' a r m b a n d ' . karszék kárszék fn. ' o l y a n szék, m e l y n e k k a r j a , t á m l á j a van'. kártékony kártékony m n . ' k á r t e v ő ' (pl. m a c s k a , féreg), kártevő kártevői) m n . ' k á r o k o z ó , k á r t é k o n y ' , kártifiol kártifiöl f-t, -ólok, -ja), kártifiola f-át) fn. ' k a r f i o l ' , karton kiírton f-t, -nya, -ok) fn. ' o l c s ó b b s z ö v e t f a j t a , kattun'. kártus ~ f-t, -ok, -sa) fn. 'félfülű h o s s z ú k á s , fölfelé szűkülő f a e d é n y , f a k a n n a ' . Hozzál ety kartus vi:zet. kártya f-át, -ája) fn. 1. ' k a r t e , s p i e l k a r t e ' . 2 . ' k á r t y a ­ j á t é k , k á r t y á z á s ' . A kár-lyát ne- tanuld: meg ! Sz. Kártgát vét ( = k á r t y á b ó l jósol). Jóul- jár a kártyája ( = jó k á r t y á k k e r ü l n e k hozzá j á t é k k ö z b e n ) . Kártyát ráz ( = k e v e r ) . K m . A kártya az or-dög bibliája: ( = rossz v é g e lesz a n n a k , aki a z t f o r g a t j a ) . kártyás ~ f-t, -ok) fn. ' k a r t e n s p i e l e r ' . kártyavetés kártgavetés f-t) fn. ' k á r t y á b ó l v a l ó j ó s l á s ' . kártyázik ~ f-ok, -öl) t s . i. ' k a r t e n s p i e l e n ' . L . el­ kártyáz. kártyoj) ~ f-ok, -ksz) t n . i. ' k r á k o g , kárty h a n g o t a d ' . Vö. hártyog. kas ~ f-t, -ok, -sa) fn. 1. ' g y é k é n y b ő l f o n t m é h k ö p ű ' . Ety kas méi. A méj-hekel a másik kazsba dobolom. Vittem le- jele a : kast, hogg a méj-hed befogjuk: 2 . ' v e s s z ő b ő l font szekérderék, mely a s z e k é r r e f ö l t e h e t ő s róla l e v e h e t ő ' . Tegyük fel a kast a szeké-re ? 3 . ' v e s s z ő b ő l font, h o s s z ú k á s , szánkóforma gyümölcsaszaló kas'. 4. 'a mellüreget körül­ z á r ó t e s t r é s z ' . Uty- fái a mejjem kassá ! Sz. O-jam piszkos vagyok: má, mjnt a kent- kas: ( = össze k e n t e m - f e n t e m a r u h á m a t ) . (Mikor a m é h e t b e a k a r j á k fogni, a k a s t belül b e k e n i k mézzel, h o g y a b e l e h u l l ó m é h m e g m a r a d j o n b e n n e . I n n e n j ö n a kent kas h a s o n l a t a . ) V ö . k a r n y a . L. a s z a l ó ­ k a s , há l i k a s , h o r d ó f e d ő k a s , m é h k a s , s z e k é r k a s , t e n g e r i k a s . kása ~ f-át, -ája) fn. 1. ' h é j á t ó l m e g t i s z t í t o t t köles". 2 . 'a köles m e g h a j a l t m a g v á b ó l f ő t t p é p zsírral l e ö n t v e , t e p e r t ő v e l m e g h i n t v e ' . 3 . ' f ő t t rizs zsírral l e ö n t v e , s z á r n y a s

11)11

a p r ó l é k k a l ' . Sz. Fújja a kását ( = n a g y szuszogással, n a g y o k a t fújva alszik). Lassan, ká-sa, ne- rolgokx : ! ( = h á t r á b b az a g a r a k k a l ! n e o l y a n f e n n y e n !) Sír-jál ety kis kásába vadául ! ( m o n d j á k g ú n y o s a n a z é r z é k e n y , k ö n n y e n síró g y e r m e k ­ n e k ) . Fél-, mé má sok-ször megégette a kása a szá:ját ( = s o k s z o r p ó r u l j á r t ) . Kty-formág kanárják a ká:sát ( = e g y k ö v e t f ú j n a k , u g y a n a b b a n s á n t i k á l n a k ) . K m . Kása nem- étel: ( = n e m l a k i k jól az e m b e r vele). Nr. A n é p s z e r i n t : a k i k á s á v a l j ó l l a k i k , csak a d d i g t a r t a h a s á ­ b a n , m í g e g y fehér l o v a t m e g l á t ( = r ö v i d ideig t a r t , h a m a r megéhezik u t á n a ) . L. köleskása, libáskása, rizskása, tejbe­ kása. kásapénz kásapéz fn. ' a l a k o d a l m i s z a k á c s a s s z o n y o k n a k j á r ó b o r r a v a l ó ' . Nr. A k á s a p é n z t á n y é r o z á s a t r é f á s f o r m á k közt történik. A lakodalom végén megjelennek b e k ö t ö t t kézzel, f ő z ő k a n á l l a l a s z a k á c s a s s z o n y o k s az ő n e v ü k b e n a vőfély a v e n d é g e k h e z f o r d u l , h o g y a d j a n a k nekik v a l a m i c s k e pénzt, mert megégette a kása a kezüket. kásás ~ m n . 1. ' f ő t t - k á s a s z e r ü , szemcsés és l á g y ' . Kásás a vaj ( m i k o r k ö p ü l é s k ö z b e n k e z d ö s s z e m e n n i ) . 2. 'omlós belű' (körte, alma). k á s á s h u r k a kásáshürka fn. ' k á s á v a l k é s z í t e t t h u r k a ' . S z . Sü-rök-jorog :, mint a ká-sáshürka a fazég:ba. k á s á s o d i k 1. m e g k á s á s o d i k . k á s a s z e m ~ fn. ' h é j a l t köles s z e m j e ' . kásaviráji ~ fn. ' p r i m u l a v e r i s ' . k á s á z i k ~ (-ott) t n . i. ' k á s á s o d i k , s z e m c s é s e d i k ' . Kásázik a vái. k a s f a r kasfür fn. ' a s z e k é r k a s n a k zárt h á t u l s ó v é g e ' . Ted- be aszt a tarisznyát a kas-fáiba : Kashát ~ hn. (Szamoskóród). k a s i t a ~ (-át, -ája) fn. ' k é t f ü l ű v e s s z ő k o s á r ' ( l e g i n k á b b fahordásra). k a s k a ~ (-ál, -ája) fn. 'kis k o s á r , k o s á r k a ' , a) ' h á t i k a s ' (Nagybánya). k a s m a t o l kasmatöl (-ólok, -ösz) t n . i. ' z a k a t o l v a keresgél, n a g y z a j j a l t e s z - v e s z ' . Ol- kutatott, ol- kasmatöll összevis:sza. Mit- kasmatösz abb' a ládafijába ? k a s m í r 1. k á z s m é r k e s z k e n ő . k a s m i t á s ~ (-1, -sa) fn. ' s z ű k helyiség, b ó d é ' . k a s o r n y a kasörnya, karosnya (Kisbábony, Avasújváros) (-ál, -ája) fn. ' f o n o t t m a d z a g b ó l k ö t ö t t e d é n y h o r d ó h á l ó ' . kast ~ (-ot, kastya) fn. ' á z o t t fűről, giz-gazról a r u h á r a c s a p ó d ó víz, l u c s o k ' . Ne- mennyetek most a kér:be, mé natykast van : olt. Tiszta ety kastvaggok. k a s t é l y kasté. (-t, kastégkal) fn. ' k a s t c l l , schloss'. k a s t o l kastői (-ólok, -ösz) t s . i. '(vizes n ö v é n y k ö z t )

461 n e d v e s s é t e s z ' (pl. s z o k n y á t ) . Minek mennél oda a ruhádat kastölni ? L . be-, e l k a s t o l . küstolödik kasloláudik (-ott, -na, -gyon) t n . i. 1. ' ( á z o t t fűtől) n e d v e s s é lesz' (pl. az e m b e r e n a r u h a ) . 2 . 'vizes h o l m i ­ v a l v. vizes n ö v é n y k ö z t d o l g o z i k ' . Én nem- kastolöudok ma lobbet avval a szupullöumál. kaslos ~ m n . ' ( á z o t t fűtől) vizes, s á r o s , c s a t a k o s ' . Kas-tos lett a ruhám a jí'r.be. Ki- ne menny az udvárull ijen kasto:sonn. K m . Kas-tos röukánag do-basz a ha.sa ( = a k i s o k a t dolgozik, lót-fut, a z j ó l l a k i k ) . k a s t o s k o d i k ~ (-ok, -öl) t n . i. ' á z o t t , s á r o s f ű b e n , k a s t b a n , l u c s o k b a n j á r ' . Mennyit kastoskodik az ember evvel a libával! k a s u l 1. keresztül-kasul. k a s z a ~ (-át, -ája) in. 1. ' s e n s e ' . R é s z e i : a) kaszanyél ( = a m e l y r e a k a s z a p e n g e v a n e r ő s í t v e ) ; a n y e l é n v a n 1. a nagymgijkáu ( = a nagyobbik, görbe fogantyú, melyet jobbkézzel fognak), 2. a kisntgijkóu ( = a kisebbik, szögletes fo­ gantyú, melyet bal­ kézzel fognak). 3 . a k a s z a vászna ( = p e n ­ géje), I. örmöuja ( = a k a s z a p e n g é r e r á h a j l í ­ t o t t foka), 5. öra ( = a k a s z a h e g y e ) , 6. mOkk-}& ( = a kasza n y a k á t a nyélbe erősítő v a s ­ pocok), 7. makkos karika v . szorétóu karika ( = lapos vaskarika, melyet a nyél végére h ú z n a k , hogy a n y a k a t jól a n y é l b e s z o r í t s a ) , 8. nadáj ( = a p e n g é t a n y é l h e z e r ő s í t ő és szi­ l á r d a n t a r t ó g ö r b e v a s p á n t ) , 9. a k a s z a nyaka ( = a p e n g é n e k lefelé g ö r b ü l ő n y e l e c s k é j e , melyet a kaszanyélbe erősítenek). 2. 'kasza­ p e n g e ' . //• járt ma a kaszás: tóut, vet-tem ti'dle ety ka-szál. K. ' k a s z á s ' . Eszt a ré-let le­ né vágja egy nap ely ka.-sza. Két- kasza le-vágja : Ely- kasza után nem- elég egy maroksze:döi). Sz. Kasza-kapa kerüllöi) ( = k a s z á l á s t - k a p á l á s t kerülő, d o l o g t a l a n ) . Nagyra áll a kasza ( n a g y szögel alkot a nyelével, eláll a n y e l é t ő l ) . (Ez e s e t b e n igen m é l y e n v á g a fűbe s n a g y e r ő t l\;o/;i. kíván.)

kássaesapé kaszaesapóu fn. ' h á r í t ó fölszerelés a k a s z á n , mely arra való, hogy a hosszúszárú kalászos n ö v é n y e k e t k a s z á l á s a l k a l m á v a l e g y o l d a l r a h á r í t s a ' (áll k é t g ö r b e v é g ű p á l c á b ó l : a kis és nagy csapó-bó\, melyek szétágazólag a kaszanyélhez v a n n a k erősítve s a szétágazó végükön erős

462

zsineggel v a n n a k e g y m á s h o z és a k a s z a n y é l v é g é h e z k ö t v e ) . R a j z á t 1. a csapó s z ó n á l . k a s z a k a l a p á c s — fn. ' k a s z a v e r ő , k a s z a é l e s i t ő k a l a p á c s ' . ( E g y i k v é g e l a p o s , m á s i k é l b e n v é g z ő d i k . Az élével k a l a p á l ­ ják a kaszát.) k a s z a k ő kaszákéi fn. ' k a s z a f e n ő - k ő ' . k a s z á l kaszáll (-ok, kaszász) t s . i. 1. ' m a h e n ' (szénát, zabot, á r p á t , b ü k k ö n y t , repcét, lóherét stb., de búzát, g a b o n á t arat). Na; ot mg nem- kaszáll: ( á l t . a l a n n y a l = o t t senki se v . e m b e r n e m k a s z á l ) . 2 . ' c s á m p á s a n , l á b a i v a l k i k a n y a í t v a l é p ' . 3 . ' v o n a g l i k ' (a p ó k k i h ú z o t t l á b a ) . E. lekaszál. k a s z á l á s kaszállás (-t, -a) fn. E ' m á h e n ' . Kaszálláskör ( = s z é n a k a s z á l á s i d e j é n ) . 2 . ' l e k a s z á l t t e r ü l e t ' . Rá- ne erezd az ökröt a kaszállás.ra ! k a s z á l a t l a n kaszállatlan mn. 'ungemáht'. k a s z á l ó kaszállóu (-1, -ja) fn. ' s z é n a t e r m ő hely, r é t ' . k á s z á l ó d i k kaszállóudik t n . ' k a s z á l t a t i k ' . Mi-kör kaszál­ lóudik a sárju ? L . l e k a s z á l ó d i k . k a s z a - m a k k ~ fn. 'a k a s z a n y a k á t a n y é l b e erősítő v a s - p e c e k ' . ( V ö . kasza, rajz 6.) k a s z a m á i é ~ fn. ' c s a l a m á d é , t a k a r m á n y n a k v a l ó , s ű r ű n vetett tengeri'. (Istvándi). k a s z a m a n k ó kaszamggkóg fn. 'a k a s z a n y é l k é t fogan­ t y ú j a ' . (Vö. kasza, rajz í — 2 ) . k a s z a - n y a k a ~ fn. 'a k a s z a p e n g e lefelé g ö r b ü l ő nyelecsk é j e , m e l y e t a k a s z a n y é l b e e r ő s í t e n e k ' . (Vö. kasza, rajz ().). k a s z a n y é l ~ , kaszanyel fn. ' e g y e n e s r ú d , m e l y n e k végérc a k a s z a p e n g e v a n e r ő s í t v e ' . (Vö. kasza, rajz a)). k a s z a o r m ó kaszaörmóu fn. ' a k a s z á n a k a p e n g é r e vissza­ h a j l í t o t t foka'. ( V ö . kasza, rajz 4.) k a s z á r n y a ~ (-ál, -ája) fn. ' k a s e r n e ' . k a s z á s ~ (-1, -ok, -sa) fn. ' k a s z á l ó m u n k á s ' . Sz. Elég lenne: ety kaszásnak is : v . ety kaszás is jóullakna ve:le ( m o n d j á k a n a g y k a r é j k e n y é r r e v . n a g y t á l ételre. T . i. a k a s z á l á s n e h é z m u n k a , a k a s z á s n a g y , erős e m b e r s é t v á g y a is n a g y ) . Ety kaszás tóul jóullakna a jélszemi:vél (mondják gúnyosan a kiálló- s nagyszemű emberről). kaszáscsillag ~ fn. ' a z O r i o n c s i l l a g k é p ' . k a s z á s l é ~ fn. ' f ü s t ö l t s e r t é s h ú s b ó l főtt lé tejföllel s a v a ­ n y í t v a ' (becsinált-féle). k a s z a t o k ~ fn. ' k a s z á h o z v a l ó s z a r u t o k , m e l y b e n a k a s z a f e n ő k ő áll félig v í z b e n ' . N r . A k a s z a t o k h o r o g g a l v a n e l l á t v a s h o r g á n á l fogva a g a t y a k o r c b a a k a s z t v a hordja a k a s z á s , h o g y m u n k a k ö z b e n m i n d i g k é z n é l l e g y e n a fenő k ő . k a s z a t ö m l ö c ~ fn. ' m é l y verem-féle, m e l y n e k falaiból éles k a s z á k á l l a n a k k i , h o g y a beléje v e t e t t e m b e r t össze­ k a s z a b o l j á k ' . ( N é p m e s é k b e n fordul elő).

463

kasza-ülő kasza-iilöi) fn. ' k a s z a k a l a p á l á s h o z v a l ó k i s d e d ülő f ö l d b e v e r h e t ő h e g y e s t ő k é j é v e l ' , kasza-vászna ~ fn. ' k a s z a p e n g e ' . kaszli ~ (-t, -ja) fn. ' k i h ú z h a t ó fiókos s z e k r é n y , k o m m ó d ' . Vö. n é m . k a s t e n . kaszlifia kaszlifija fn. 'kaszli, k o m m ó d k i h ú z h a t ó fiókja'. kaszliterítő kaszliteritői) fn. ' a kaszli h í m z e t t v . d í s z e s e n kivarrott takarója'. kászmálődik kászmállóudik (-ok, -öl) t n . i. ' l a s s a n k é s z ü ­ lődik, s z e d e l ő z k ö d i k ' . kászolődik kászolóudik (-ok, -öl) t n . i. ' l a s s a n k é s z ü l ő d i k , s z e d e l ő z k ö d i k ' . L . felkászolódik. kasztról kaszröj (-1, -ojok, -ja) fn. ' l á b o s ' ( R i c s e ) . Kata ~ fn., női szn., a K a t a l i n n é v becéző f o r m á j a . Sz. Könnyű Kalál lándzba vin:ni, ha neki is kedve : van ( = k e d v é r e v a n a d o l o g , h a színleg t a l á n v o n a k o d ­ n é k is). Katalin ~ fn. 1. női szn. 2 . ' n o v e m b e r 2 5 . n a p j á n a k s z e n t j e ' . Nr. Ha Katalin kúpok, ka-rácsö lo-csog : (= h a K a ­ t a l i n n a p j á n fagy, k a r á c s o n y k o r l á g y idő lesz). K a t a l i n n a p ­ j á n ( n o v . 25-én) a k a s z t j á k szegre jó s z á r a z h e l y e n a v á s z o n ­ zacskóba kötött apró h a g y m á t v a g y fordított h a g y m á t . Vö. Kata, Kati, Katica. katán;|kórő kidhujkóuróu fn. ' c i c h o r i u m i n t y b u s L . ' Nr. V i r á g á t v á g o t t s e b r e ( k a s z a - v . s a r l ó v á g á s r a ) k ö t i k . katedra kaiéira (-ál, -ája) fn. 1. ' t e m p l o m i s z ó s z é k ' . 2. 'a t a n í t ó ülőhelye az i s k o l á b a n ' . katholikus katholikus mn. 'katholisch'. Vö. pápista. Kati ~ fn., női szn., a K a t a l i n n é v becéző a l a k j a . Sz. Biszlos :, mit] Katiba a gye.rek (tréfás e r ő s í t é s e v m e l y állí­ t á s n a k ) . Ln b o r z o s k a t i . Katiea ~ fn., női szn. a K a t a l i n n é v b e c é z ő a l a k j a . L . fuskatica. kali-könyök ~ fn. 1. ' r ö v i d d i s z n ó b é l , m e l y b e h u r k á t t ö l t e n e k ' . 2 . ' g ö r b e a l a k ú , r ö v i d h u r k a , v . h u r k a v é g ' . .'1. 'fod­ r o s hurka". katlan ~ (-1, -ok, -nya) fn. ' h á r o m o l d a l á n v á l y o g f a l a c s k á v a l k ö r ü l z á r t hely, m e l y b e n s z a b a d o n ég a t ű z ' . Nr. A k a t ­ l a n t r e n d e s e n a k e m e n c e t e t e j é r e é p í t i k . Ma l e g i n k á b b ü s t ö t f o r r a l n a k a k a t l a n b a n . S z a p u l á s k o r i t t forralják az ü s t b e n a lúgot. Régen sütöttek-főztek rajta. katlankóró 1. k a t á n g k ó r ó . k a t l a n u l katlanai (-ólok, -ösz) t n . i. ' z ö r ö g , z a k a t o l ' . Mé-köijtök katlanai azonn a lálasonn ? katona ~ (-ál, -ája) fn. ' s ó i d a t ' . Sz. Meg-gyöugyül, mik katona le:szél (ezzel v i g a s z t a l j á k a g y e r e k e t , h a m e g ü t i v a l a ­ m i j é t ) . Anyámasszoy katonája (— g y á v a e m b e r ) . Á pendéj-

404

regemendbe vógt ü kato:na ( = s o h a s e m v o l t k a t o n a , c s a k otthon ült a suton). kalonahanda ~ fn. ' k a t o n a i z e n e k a r ' . katonadolog ~ fn. 'sebaj ! föl se v e d d !' Katonadolog ! (Ezt mondják vigasztalásul, ha a gyermek megüti magát). Katonaföld Katonafőüd hn. (Pálfalva). katonaló katonaló fn. ' s o l d a t e n p f e r d ' . katonaruha ~ fn. ' e g y e n r u h a , u n i f o r m i s ' ( k a t o n a i ) . katonás ~ (-onn) m n . 1 . ' s t r a m m ' (pl. j á r á s ) . 2 . 'szigorú, k a r d o s ' (férfi, a s s z o n y ) . katonaság ~ (-ot) fn. E ' a k a t o n á k ' . Ki-jött a ka-tonaság is, meg a tüz-óutöuk. 2 . ' m i l i t a r ' . Mai- mektanittyúk a kalonaság:nál. 3 . ' k a t o n a i s z o l g á l a t ' . Kapitáng úr, szérbuc alászolgája, Megjöttem ém már a katonaságra ( N d . ) . A katonaság né-kem la-kadalö vóut : katonásdi katonázsdi (-t) fn. ' k a t o n a i g y a k o r l a t o k a t utánzó gyermekjáték'. katonaliszt ~ fn. 'officier'. Sz. Fizet, mint ka-tonatiszt : ( = g a v a l l é r o s a n , u r a s á n , b ő v e n fizet). k a l r a e ~ (-ot) fn. ' s z e n n y t ő l , p i s z o k t ó l v a s t a g o n l e p e t t r u h a ' . Le-vetem má eszt a kalraeot magamirult. kattan ~ (-1) t n . i. 'katt h a n g o t a d , t o m p á n c s a t t a n ' (pl. a p u s k a r a v a s z a f e l h ú z á s k o r ) . kattog ~ (-ott, -na, -jon) t n . i. ' z a k a t o l , katl-katt h a n g o ­ k a t a d ' ( p l . a c s é p l ő g é p szíja). kalues ~ (-ot, -csa) fn. ' c s o k r o s b o g ; o l y a n bog, melynél a kötelék egyik á g a nincs k i h ú z v a a bogból s s z ü k s é g e s e t é n ennek visszahozásával a bog könnyen kioldható'. L. kettőskatucs. k a t u f r é k ~ (-ot, -ja) fn. ' e l n y ű t t , ócska hosszú felöltő' ( t r . ) . Vet- fel a katufré-.kot, mé he-gges szél füi: katuja 1. s k a t u l y a . kátyapotya < < m n . ' a t i t k o t k ö n n y e n kibeszélő, fecsegő, — p l e t y k á z ó ' . Nem- hitlem, hogy ijeg kátyapotya : léyy. Ojan ká-lgapotya : a, sze-gé, so-ha se áll annag be a szá:ja. ' kátyapotya] kátgapotyáll (-ok, -tyász) t s . i. 'fecseg, h a s z o n ­ t a l a n s á g o k a t ' b e s z é l , p l e t y k á l ' . Tuggy' a fe-ne, mit kályapo-.lyált. L . e l k á t y a p o t y á l . katvö kaigéni (-t, -fa) fn. 1. 'rosszul s i k e r ü l t ü t é s , m i k o r a l a p d a a l a c s o n y a n száll'. V ö . k a p ó 1. 2 . ' e l h i b á z o t t ü t é s a t e k é z é s n é l , m e l y e t a b e n n levő j á t é k o s n a k m é g joga v a n v i s s z a ü t n i , h o g y újból k e z d j e a z ü t é s t ' .

4C5

Kátyó Kátyún hn. (Pusztadaróc). L. Fövenykátyó, Hidegkátyó, Kiskátyó, Nyüaskátyó, Pósnékátyó. Vö. kátyú. Kátyús Kátyóiis h n . ( T i s z t a b e r e k ) . Kátyóshát Kátyáushát hn. (Egri). kátyú kályóu (-t, -ja) fn. 'vízzel t e l t m é l y e d é s , m é l y poeséta, vizes v . s á r o s g ö d ö r ' ( l e g i n k á b b a s z e k é r ú t o n ) . kaucsuk kóuesag (-ot, -ja) fn. ' k a u t s e h u k ' . káva ~ (-át, -ája) fn. 1. ' r o s t á n a k v a g y s z i t á n a k fa­ lemezből k é s z ü l t körfala, m e l y k ö z é a r o s t a v . s z i t a v á s z n a v a n k i f e s z í t v e ' . 2. ' a h a r a n g k ö p e n y e g e ' . 3 . ' a h á l ó r á m á j a , m e l y r e a háló v a n k ö t v e v . f e s z í t v e ' . kavar kavar (-varok, -vársz) t s . i. ' r ü h r e n , m i s c h e n ' (pl. é t e l t , f a z e k a t ) . L . fel-, m e g - , ö s s z e k a v a r . kavargat kavargat (-ok, -ól) t s . i. ' f o l y t o n k a v a r ' . kavaricál kavaricáll (-ok, -cász) t s . i. ' k a v a r g a t ' . k a v a r o d i k 1. n e k i k a v a r o d i k . Kávásvára ~ h e g y n é v ( H a l m i ) . kávé ~ (-1, -ja) fn. 'kaffee'. Sz. Be- is rántotta, ki- is ha-bárta, mint az ec-ceri asszony a ká:vét, mék-se jóu : ( A d o r ­ j á n ) ( t r . = i g y e k e z e t t s a v á t - b o r s á t m e g a d n i az é t e l n e k , m é g ­ s e m jó). L. f e k e t e - k á v é , p ó t k á v é . k á v é d a r á l ó kávédarállóu fn. ' k a f f e e m ü h l e ' . k á v é s k a n á l ~ fn. ' k á v é s c s é s z é h e z v a l ó k i s k a n á l ' . kávészín kávészin m n . ' k á v é b a r n a ' ( k a l a p , r u h a ) . kávézik — (-ok, -öl) t n . i. ' k á v é t iszik'. kavics, kavicsos n., 1. k ö v i c s , k ö v i c s e s . kavillál kavilláll (-ok, -lász) t n . i. ' k a n y a r o g v a j á r , i d e oda csapong'. kazal kazal (kazlat, kazlak, kazlann, kazalja v . kazla) fn. I. ' h o s s z ú k á s á n r a k o t t c s o m ó ' ( b ú z a - , g a b o n a - , á r p a - , z a b - , széna-, s z a l m a - k a z a l ) . V a n : szárvas kazal ( = n é g y ­ szögletes), bivajöru kazal ( = a k é t v é g e g ö m b ö l y ű ) . Készei : feneke, dereka, béli ( = bélelése), zsufja ( = eresze), fedele, teteje, töve. 2. ' e g y k a z a l m e n n y i s é g ű ' . Kél kazal buza, három kazcd széna. K m . Nem- a rakja a kazlat, aki fé: vg, hanem, aki lé- van : ( = a l u l r ó l m i n d e g y r e k ö r ü l kell n é z n i az é p ü l ő félben levő k a z l a t s u t a s í t a n i a k a z a l r a k ó t ) . L . s z a l m a - , széna-kazal. k a z a l f e n é k kazálfenek ín. 'a k a z a l alá r a k o t t s z a l m a r é t e g , m e l y e n az egész k a z a l áll'. kazallő kazállü fn. ' a k a z a l t ö v e , alja k ö r ö s k ö r ü l ' . Ot' van a réto:fa a ka-zállübe : kazán ~ (-1, -nya) fn. 'a c s é p l ő g é p m o z d o n y a ' . kazlas ~ (-t, -ok) fn. ' a c s é p l ő g é p m e l l e t t a z a m u n k á s , aki a szalmakazlat rakja'. kazup kazupp (-ot, -fa) fn. 1. ' m e g g y - , h á r s - v a g y f e n y ő f a k é r g é b ő l összefűzött z s á k o c s k a ' . 2. ' b ő s z á r ú , o t r o m b a c s i z m a ' .
Csüry Itülinl : S/.:miosháti szótár I.

30

l<i<;

Egg naty sá-ros kazupptd od be-állit. Leduizom má a lábomrull eszt a kazup:pot. Xr. A k a z u p h a h a j d a n á b a n s z ü r e t k o r szőllőt és g y ü m ö l c s ö t s z e d t e k . A m á r a m a r o s i oroszok p e d i g fenyő­ szurkot árultak kazupokban. V ö . kazupszurok. K a z u p k e r t Kazupkert hn. (Olcsvaapáti). k a z u p p o l kazuppöl (-ólok, -ösz) t n . i. ' b ő s z á r ú c s i z m á b a n n a g y zajjal, h ü p ö g v e j á r ' . k a z u p s z u r o k ~ fn. ' k a z u p o k b a n á r u l t f e n y ő s z u r o k ' . k á z s m é r k e s z k e n ö kázsmérkeszkenöi) fn. ' k á s m i r s z ö v e t ­ ből k é s z ü l t f e j k e n d ő ' . kebel keleb, geleb, (kelebet, kelebjibe, S z á r a z b e r c k : gclejibe) fn. ' r u h a a l a t t i h é z a g , r e j t e k h e l y a k e b e l k ö r ü l , az ö v ö n felül'. ( A p r ó b b t á r g y a k a t pl. g y ü m ö l c s ö t , a nők z s e b k e n d ő t ide r e j t e n e k ) , Be-letettem a kor tét a ke-Iebembe : Ide teszem n : pészt a geiebembe : Höud letette, nap féoette, Kirój gelebjébe tette ( = a h a r m a t t a l á l ó s m e s é j e ) . A vén-asszony a yelejibe be-nygmta a ha:jat ( S z á r a z b e r e k ) . Hozott a kelebji:be ecs cso-möu kordéi. kce ~ (-el, -ce) fn. 1. ' s z ü k félszer, egy-két d i s z n ó n a k v a l ó ö l a c s k a , k e t r e c ' . 2 . ' s z é n a t a r t ó ' (Mezőgecse). Sí.. Kec-re ne- ! ( = s e r t é s t ó l á b a t e r e l ő szólás). I.. disznó-kec, k u t y a - k e e . kecel keceli (kecelt, kecelne, kecéjjen) t n . i. 1. ' ü z e k e d i k , p e t é l ő d i k (állat, k ü l . s z á r n y a s ) . Keceli a ruca. 2. ' u g r á n d o z i k , v i c k á n d o z i k , ficánkol". U-gyag kecelnek a bolhák a dereka:mgm, mék tán e-sőü lessz : L . m e g k e c é l .

keemereg ~ {-irgek, -ereksz; -Srgeti;

-ne:

-jen)

t n . i.

'gubbaszkodik, tétlenül várakozik'. L. kikecmereg. k e c s k e ~ (-ét, -éje) fn. 'ziege'. Sz. Uty- szereli, mint a kecs-ke a kést- ( = n e m s z e r e t i ) . Kecske se menne a vásá:ra, de ülik a hátuj-.jál ( = n e m - a k a r á s n a k n y ö g é s a vége). Nebiszt kecskére a káposz:tát ( = ne bízd e b r e a h á j a t ) . A kecs-ke is jóutlakik, a káposzta is megmarad ( = minden érdeket k i e l é g í t ő m e g o l d á s ) . Ne- bassz:, várj- es-tét:, ak-kor is a kecs-két : ( = ne b o l o n d o z z ! ne figurázz !) (Mezőgecse). K m . A kecs-ke, ha csu-pa faggyú is csak kecske: ( = g y ö n g e , s i l á n y húsú) V ö . cap, jerke. L. bakkecske. K e c s k e b e r k e Kecskeheiké h n . (Császló). k e e s k e e s e e s u szollo kecskecsecsü sző üllői) fn. a kecske­ csecshez h a s o n l ó , h o s s z ú k á s h e g y e s s z e m ű , k é k v. piros­ s z í n ű szőllő'. ( C s e m e g e s z ő l l ö n e k való.) k e c s k e d a r á z s ~ fn. 'a k ö z ö n s é g e s d a r á z s n á l k i s e b b , hosszúkás sárga darázs, szőllödarázs'. k e c s k e - f a r s a n o o s kecske-fársággos fn. ' k e c s k é n e k ö l t ö ­ zött farsangi álarcos'. kecskefejo kecskefejöi) fn. ' c a p r i m u l g u s e u r o p a e u s L . ' keeskej|idó kecskegidóu fn. ' k e c s k e g ö d ö l y e ' . Keeskekosár ~ hn. (Méhtelek).

467
k e c s k e l á b ú a s z t a l kecskelábú asztál fn. ' X - l á b ú , h o s s z ú fenyőfaasztal' (korcsmai v. k o n y h a i bútor). k e c s k e r á g ó kecskerágón fn. ' e v o n y m u s e u r o p a e a L . ' K e c s k e r é t Kecskerét h n . ( F e h é r g y a r m a t , K i s p a l á d , C s e n ger). k e c s k e s z a k á l l ~ fn. ' a z áll h e g y é n n ö v e s z t e t t k i s h e g y e s szakáll'. kecsketej kecsketé fn. ' z i e g e n m i l c h ' . N r . A k e c s k e t e j e t k ö h ö g é s ellen o r v o s s á g n a k t a r t j á k . kedd ~ (-el, -enn) fn. ' d i e n s t a g ' . Sz. Ket-tül sze-redájig { = rövid ideig). Hóu-naputáy kis- keddem, bör-nyuszopóu péntekenn ( = s o h a n a p k o r ) . Nr. K e d d n a p o n kell a f o n á s h o z k e z d e n i , h o g y az e m b e r n e k k e d v e l e g y e n h o z z á . Kedron p a t a k j a Kedrom patakja fn. Sz. Uty- fájl abbull a : szóii, mint a Ked-rom patakja : (= s z ü n e t n é l k ü l b e s z é l t ) . kedv ~ (-et, -e) ín. 1. Tust, gefallen, w u n s c h ' . Mjn-dey kényéi-kedvéit betöüli : 2 . ' s l i m m u n g , l a u n e ' . Nem- lom, mijey kedvibe tanéd.lom. Njncsmán nékem kedvem a nóutá:hoz. Sz. Virágos kedve van ( = 1 . 'kissé b e c s í p e t t ' . 2 . ' t ú l s á g o s a n j ó k e d v ű ' . ) Kedvibe jár (= k e d v é t , t e t s z é s é t k e r e s i ) . A vendéglöijs ked-végbe járt:, mé tut-ta, hoty pezes embc:rek. E-vilte a góuja a ked:vit ( = n i n c s e n j ó k e d v e ) . Gye-re, gyere, e p • p é jó u- ked vembe tanálsz: (ir. = b o s s z ú s k e d v b e n v a g y o k ) . Hat- löijccse ked:vil ( = h a d d g y ö n y ö r k ö d ­ j é k b e n n e , m u l a s s o n vele). Ne- rözsd el a ked:vit ( = ne ked% etlenítsd el, ne szegd k e d v é t ) . L . j ó k e d v . kedvel kedvéi (-elem) t s . i. ' s z e r e t ' . Esz szeretem, esz kedve­ lem, Ez az én édes-kedvesem (Nd.). k e d v é r e - v a l ó kedvirc-vidóu m n . ' n e k i t e t s z ő ' . Sokvi­ déked bejáriam, de ked-vcmrc-valóu jánl nem- tanálam, csak tégedet. kedves ~ m n . 1. ' t e t s z ő , s z e r e t e t r e m é l t ó ' . A ji-jalalabbiknak na-gyoy kedvezs beszéggye. vóut. 2. ' s z e r e t e t t , k e d v e l t ' . E- vóut az ü kedves nóutá:ja. Ked-ves kis fi-jam ! II. K e d v e s ' l ó n é v ' . Sz. Ide ne joj, ha kedves az éle : led! ( = ide ne jöjj, m e r t meghalsz.) Kedveskedik ~ (-ek, -él) t n . i. ' k e d v é t k e r e s i ' ( a j á n d é k ­ kal, s z o l g á l a t t a l ) . Evvel akart kedveskedni az apjáinak ( t . i. pipát vett ajándékba). kedvetlen ~ (-üli) m n . ' r o s s z k e d v ű , k o m o r ' . k e d v e t l e n e d i k 1. e l k e d v e t l e n e d i k . kedvez ~ (-ek, -él; -zek) t n . i. 1. ' e l n é z ő i r á n t a , elfogul­ t a n jó v k i h e z ' . Mjn-dék csak a kis- jánnak kedvezeit : 2 . ' d o l ­ g á b a n elősegíti, jól szolgál' (pl. a s z e r e n c s e ) . S z . Ked-vez :, mjnt mos-tohaanya a gyermekéinek (ir. = m o s t o h a , r o s s z ­ indulatú iránta). kefe ~ (-cl, -éje) fn. 1. ' b ü r s t e ' . 2 . ' h e n g e r k e f e a c s é p l ő r

30*

•1(58

g é p b e n ' . S z . Ojan a bu:za, mjnt a kéje ( = e g y e n e s e n álló. n e m d ü l t le). L . b e k e n ő - , csizma-, fényesítő-, fog-, g l a n c o s - , h a j - , l ó - , r u h a - , s á r - , s u b i c k o s - , surolókefe. k e f e k ö t ő kefekötőit fn. ' b ü r s t e n b i n d e r ' . S z . Iszik, mint a ke-fekötői) ( = r é s z e g e s , i s z á k o s ) . kefél keféli (-ek, kefész) t s . i. ' b ü r s t e n ' . L . megkefél. kefélget ~ (-ek, -él) t s . i. ' h o s s z a n , s o k á i g kefél'.
k e f é l k ö z i U kefélkőijzik (-ök, -ol) t n . i. 'keféli magát'.

kefeseprü kefeseprű, fn. ' h o s s z ú n y é l r e e r ő s í t e t t n a g y ­ s z ő r ű kefe, m e l l y e l a f a l a t és p a d l á s t p o r o l j á k ' . kegyelein ~ (-elmei, -élme) fn. ' g n a d e ' . Ke-gyelem, grá-cija fejem:nek ! ( m e s é b ő l ) . L . ő k e l m e , k e n d . k e g y e l m e s keggéimes m n . ' i r g a l m a s " . Mi-jeng gyenge eza buza, ke-gyélmcs Isten ! kegyetlen ~ m n . 1. ' g r a u s a m , u n b a r m h e r z i g ' . 2 . ' r o p p a n t , r e t t e n t ő . ' Mai- fefördull a ház-, o-jag kegyetlen daliás tesznek : Kegyetlem pipás vógt: O-dahozolt ety ke-gyetle hossza rudat. Ke-ggetleny gyönyörű kis nóuta vóut : a. hsz. 3 . ' r o p p a n ­ t u l , s z ö r n y e n , s z e r f ö l ö t t , n a g y o n ' . Eszt a bocs-kört vetettem : le a lá-bomrúl:, mé ke-ggellé siklottam : Edies is vóut: kegyet­ len : Mekköszönte ne.ki ke-gyetle szépenn : A katona meg é-keszle ke-ggetlen di-esérni a : bórt. Élelmes ember : a kegyet­ len : Hanem Tóul- uram na-gyonn ingggé fizet a eselégggé-.nek, kegyetlen jngggenn : Me-gyen itt a dodok Kegyetlen :, nemcsak emigy-amugy: A fi-ju mek ke-gyetlé szálat ki- fele. Ki-csi: e kegyetlen : Öriit ne:ki kegyetlen •' A pa-pugknak pom-pász szavazattya van :, csak az- a : báj, hogy a mej-jét ke-ggetlé veri : ( = s z ö r n y e n gőgös). (Mezőgecse). k e h A T (kehei) fn. ' k ö h ö g é s b e n n y i l v á n u l ó á l l a t b e t e g s é g , k e h e s s é g ' . Be-leesett a : ke ( d i s z n ó b a ) . kehei kehéi (-helek, -hész) t n . i. ' k ö h é c s e l , s o k a t köhög*. kehelés kehelés (-1, -e) fn. 'köhécselés, folytonos k ö h ö g é s ' . kehes ~ m n . 'köhögős'. k e h í í í kejií (keféivel) fn. ' k e r t e k b e n t e n y é s z t e t t s az állatgyógyászatban nagy szerepet játszó gyógynövény'. (Vas­ t a g , k ö v é r levelei ujj a l a k b a n á g a z n a k s z é t ) . Nr. I la a d i s z n ó ­ n a k m e g d a g a d a t o r k a , a fiilébe h ú z z á k . L o v a k n a k kehesség ellen a d j á k . kék kék (-et) m n . ' b l a u ' S z . Májt; ha zőijd-rc virágzik, kék-re fagg ( = m a j d s o h a n a p j á n ) . Ugy- megverte, hogy ojg let:, mint a kék- posztóit. Kék; mint a kék- posztóu (test pl. a veréstől). L. égszínkék, hupikék, sötétkék, világoskék. k é k e l l i k kékellik (-etl) t n . i. ' k é k e n látszik, k é k s z i n t m u t a t ' . A-mot kékellik a terebesi: hegy, ne. kékes kékes m n . 'kissé k é k ' . k é k h á l ú - u o m h a kékhátu-gomba fn. ' r u s s u l a c v a n o x a n t h a Schff.

469

kékít 1 . megkékít. k é k í t ő kékilöij, kékétöij ( A d o r j á n ) (-t, -je) fn. ' w a s c h b l a u ' . N r . M o s á s k o r p á r c s e p p e t a m o s ó v í z b e ö n t e n e k belőle s e t t ő l a f e h é r n e m ű igen h a l v á n y k é k s z í n t k a p . k é k k ő kékkü fn. T é z g á l i c ' . N r . A k é k k ö v e t v í z b e n fel­ o l v a s z t v a jó o r v o s s á g n a k t a r t j á k , ha v i s z k e t a z e m b e r s z e m e . k é k n á r e i s kéknáreis fn. ' k é k j á c i n t ' ( h y a c i n t h u s o r i e n ­ t á l i s L. k e r t i v i r á g ) . II. K é k n á r e i s g n . ( A d o r j á n ) . k é k s z e m ű kékszemű mn. 'hluuüugig'. kékül 1. m e g k é k ü l . kel kél (kelek, kélsz; kőijttem ; kélnék; kéjjen) t n . i. 1. ' m e n j , e r e d j ' (csak fölszólító m ó d 2 . s z e m - . b e n h a s z n á l a t o s ) . Kéj- csak innen ! Kéj-jelek innetn, mé jön- a szekér ! 2 . 'aufs t e h e n ' (az á g y b ó l ) . Hóu-nap jóu-kör keliiyk : Kelek ém : má, nem- resteskedek it to:vább. 3 . ' a u f g e h e n ' (a n a p ) . Jóu-kör kél mán a : nap. 4 . ' c s i r á t h a j t , a föld alól e l ő b ú v i k ' . Gáspárnak szé-pen kél a zab:ja. Hit-kán köijtt a ken:dér. 5 . ' t o j á s b ó l k i ­ b ú v i k ' . Csaknyöuc csirke köijtt a húsz tojázs:bull. 6. 'gáhren, g e h e n ' . An-ng ! hász nem- kél ez a maga kovás:sza. Sok-kájik hattá kélni a kenye:ret. 7 . ' a b g e h e n , a b g a n g f i n d e n ' . Hoty- kél a buza '.' Nem- kél most a disz:nöu, nagyon kelletlen : Sz. Lába kél ( = ellopják). L á - b a k ő ijtt a gercbjé:nek. Av-vál kél, avval fekszik: ( = é j j e l - n a p p a l a z z a l f o g l a l k o z i k ) . L . el-, fel-, ki-, m e g k e l . kelek 1. k e b e l . kelepce ~ (-ét) fn. ' t y ú k b o r í t ó , m e l l y e l a t y ú k o t foglyul e j t i k ' . Sz. Ráteszik a kelepcét = 1. 'leölésre k i s z e m e l i k ' ( t y ú k r ó l ) . 2 . 'élete ellen t ö r n e k ' ( e m b e r r ő l ) . kelepel kelepéi (-t, -ne -fjen) t n . i. ' k l a p p e r n ' ( g ó l y a ) . kelepelés kelepelés (-t -e) fn. ' g c k l a p p c r ' ( g ó l y á é ) . kelés kelés (-1, -ek, -e) fn. 1. ' k e l e v é n y a t e s t e n ' . 2 . ' s z a p u l á s k o r a s z e n n y l e o l d ó d á s a a r u h á r ó l ' . Sz. El- ne jeléizsd a kedést, miid a já-nyok a jér-hezmenést ( m o n d j á k s z a p u l á s k o r a k á d b a n f ö l h a l m o z o t t ruhaneműnek. B a b o n á s szólás). L . v é r k e l é s . kelet ~ (-i) fn. 1. ' a b s a t z , a b g a n g ' . Nincs- most a búzá­ nak kelcdi. 2 . ' o s t , o s t e n ' . keleti ~ m n . 'östlich, o s t - ' (pl. szél). kelellen ~ m n . ' n i c h t g e g o h r e n , u n g e g a n g e n ' ( p l . k o v á s z , tészta, kenyér). kelevényes kelcvényes m n . 'keléses, p a t t a n á s o k k a l t e l t ' . Ké-nyes, kc-levényes ! (csúfolódó v e r s b ő l ) . kél-fekszik ~ t n . i. ' h o l felkél, hol lefekszik'. Valami változása vam :, mér mg még mjn-dék csak kőijt-fekiilt : kelines 1 . kilincs. kell ~ (-ek, -essz; kellelt; kéne v . kén; kejjen) t n . i. 1. ' b r a u c h e n , n ö t i g h a b é n , b e n ö t i g e n ' . Ké-ne, na-gyoy kén az e:sői). Nem ké nekem saláta, Csak az, aki gyomlálta (Nd.).

470

Nem- kellesz nekem. 2 . ' m ü s s e n , sollen'. Mek- ke bo-lomlíilni az embernek kösztedek ! E kéne indulni, Mek ké házasodni ( N d . ) . 3 . ' m ö g l i c h sein'. Má- valami ba-joknak ke lenini, ha mékse jön:nek. M á n utyk é neki len: n i , hogy ös-szetanákosztak: ( = a l k a l m a s i n t ú g y t ö r t é n t ) . Sz. Nem- ké setestemnek, se- lelkemnek (== ú t á l o m , g y ű l ö l ö m ) . Nem- kellesz ne:kem a ma-gat kenyéri se: ( = i n g y e n s e m kellesz). Uty száiba vért:, hogg j ob•b a se k e l l e t t : ( = u g y a n c s a k s z á j o n c s a p o t t ) . Kel-lelt e ne-ked? ( = m e g k a p t a d , a m i t n e m k e r e s t é l ) . Nem- ké né:kem, aggyák- csak; E- se venném, ngi'icscsák- csak ! ( t r . == s z e r e t n é m , h a i d e a d n á k ) . K m . Ha kell-, e-rigg ma-gat, ha nem- ké, kiígg- mást- ( = h a a z t a k a r o d , h o g y jól m e n j e n , m a g a d i n t é z d a d o l g o d a t ) . Jón- munkára i-dőü kell: ( = h a m a r i m u n k a n e m s o k a t é r ) . k e l l e m e s ~ m n . ' k e l l ő s ' . A nagy- országul ket-lemes közepébe (Szárazberek). k e l l e m k e d i k ~ (-ek, -él) t n . i. ' s z í n e s k c d i k , hízelkedik, színes-mázosnak mutatkozik'. 1. kellet ~ t s . i. Sz. Kelleti magát ( = t e t s z e n i a k a r , k e d ­ velted m a g á t ; kacérkodik). 2. kellet ~ fn. Sz. Kelleténél jóukorabb ( = k o r á b b a n , m i n t a h o g y kell). kelletik ~ (csak m u l t i d ő b e n : kelteiéit) t n . i. 1. ' h r a u c h e n , n ö t i g h a b é n , b e n ö t i g e n ' . De a faduba nem- kelletet seg-kinek. 2 . ' m ü s s e n , sollen'. Ma-risnak ha-za kelletel jön.ni. kelletlen ~ m n . ' n e m kellő, n e h e z e n e l a d h a t ó , n e m k a p ó s ' . Bu-zát is próubálnék elaikni, de kellellem most a bu:za kegyet­ len: kelletlenül kellellenüll h s z . ' n e m szívesen, rossz k e d v v e l ' , k e l l ő s - k ö z e p e kellöüs-közepi fn. ' l e g k ö z e p e v m i n e k ' . Odateszi a háznak a kel-löijs-közepire : V ö . kellemes. 1. k e l m e 1. ő k e l m e . 2 . k e l m e 1. m a t é r i a , kelt 1. k ö l t . k é m é i 1. k í m é l . k e m e n c e kemence (-ét, -éje) fn. 1. ' s p a r h e r d ' ( e l a v u l t j e l e n t é s ; csak a z i d ő s e b b e k n é l ) . 2 . ' b a c k o f e n ' . L . a rajzot, 4 7 1 . 1 . R é s z e i : a ) szája ( = n y í l á s a ) ; b ) pofája ( = a két belső szög­ l e t e e l ü l ) ; c) dobja ( = a k e m e n c e ü r e g e , a h o v á a k e n y e r e t b e v e t i k ) ; d ) kemencéjük ( = füstkivezető nyílás a kemence t e t e j é n ) ; e) tiiszhéj ( = a k e m e n c e szája e l ő t t k i u g r ó n é g y ­ szögű terecske, hová a tüzes h a m u t kaparják a k e m e n c é b ő l ) ; f) előiitőii ( = félkör a l a k ú v a s l e m e z , mellyel a k e m e n c e száját b e f ö d i k ) . 3 . ' s ü t e t n y i , e g y k e m e n c é r e v a l ó ' . Kélkemence kalácsot sütöttek azok karácsö:ra. k e m e n c e l y u k kemencéjük fn. ' f ü s t k i v e z e t ö nyílás a s ü t ő ­ kemence tetején'.

471

k e m e n c e - s z á j a kemence-szája fn. ' a k e m e n c e n y í l á s a , melyen át a kenyeret bevetik'. k e m é n y keménny f-enn) m n . 1. ' h a r t , fest'. 2 . ' h i d e g ' Kemény tél', keménny időü. Mek-fördull az i:dőü ke-menyre: 3 . ' e d z e t t , e r ő s ' . Keménny ember. V ö . l á g y .

Kemence.

k é m é n y kemény (-nt, -nye, -ek) fn. ' r a u c h f a n g \ N e m e i : 1. szabalkémény ( = a k o n y h a fölé b o l t o z a t o s á n é p ü l v e a s z a b a d b a nyílik s r a j t a k e r e s z t ü l l á t s z i k az é g b o l t ) ; 2 . kulinakémény ( = a falba é p í t v e n y ú l i k fölfelé s alul a s z o b á b a b e ­ mélyülő üreggé : kulinává bővül, m e l y régebben k o n y h a i t ű z h e l y v o l t s e g y ú t t a l a s z o b á t is b e m e l e g í t e t t e ) ; 3 . sipkémény ( = falba é p í t e t t k ö z ö n s é g e s k é m é n y ) . Sz. Ki-figgott a viták kémé-.nyjnn ( = m e g h a l t ) . Ki-füstöl a Krisztus kémé:nyinn ( = m e g h a l ) . Ki-fingunk a kémé-.nyenn ( = meghalunk). Na-, esz fé- kén ir.ni a ké-mémbe: ( m o n d j á k v m i s z o k a t l a n , r i t k a e s e m é n y r e , p l . r i t k a l á t o g a t á s r a ) . Nr. H a v a l a k i t e m e t é s u t á n fél, b o r z a d o z i k a h a l o t t ó l , n é z z e n h á r o m s z o r a k é m é n y b e . k e m é n y e d i k keménnyedik (-clt, -ne, -nnyeggyen) t n . i. ' k e m é n n y é lesz'. L . m e g k e m é n y e d i k . k e m é n y í t keménnyit (-ek, -él) t s . i. ' s t á r k e n , s t e i f e n ' (ruhát). L. kikeményít. k e m é n y í t ő keménnyitői) (-1, -je) fn. ' s t á r k e ' . k e m é n y i i i a u 1. k ö m é n y m a g .

472

keménység keméség (-el, -e) fn. ' k e m é n y e d é s ' (pl. a t e s ­ Valami ke-méséget érzek én itt a nyaka:monn. k é m é n y s e p r ő kéméseprőü fn. ' r a u c h f a n g k e h r e r ' . k e m é n y l ö k u kemcntökü m n . 'férfias, erős, teljes férfierő­ b e n l e v ő ' . Ke-méntökü fijuk ezek a kubiko:sok. k e n kén (kenek, kész; kentem; kennék; kennyek) t s . i. 1. ' s c h m i e r e n , s t r e i c h e n ' . 2 . ' m a s s i e r e n ' . 3 . ' v k i r e ráfog, r á h a z u d ' . Ha mek-lelted a hibát, legaláb ne- kend más:ra. K . Ugy- oda kente a főiikhösz, csakúgy nyek-kenl: ( = odavágta, o d a m á z o l t a ) . K m . A kerek is jobbá fórok, ha ke:nik ( = g y a k ­ r a n i g a z s á g o s ü g y is c s a k ú g y h a l a d előre, h a a bíró a j á n ­ d é k o t k a p v a g y h a a z ü g y v é d e t jól pénzeli a peres). L . b e - , el-, fel-, m e g - , r á k e n . 1. k é n n . , 1. b ü d ö s k ő . 2 . k é n 1. k e n . k e n d ~ (-et, t b . kentek) fn. T h r , S i e ' . k e n d e r kender (-1, kendere v . kenderje) fn. ' h a n f . Ken­ derüli attak meg a : szöszt. Sz. Bu-süj, seggem, njnespende:jem. Túrba veszett a kende:rem ( t r . , ir. = t ö b b is v e s z e t t M o h á c s n á l ) . Xr. M i k o r a k e n d e r t v e t i k , a k i ü r ü l t k e n d e r m a g o s z s á k o t m a g a s r a d o b j á k , h o g y a k e n d e r is o l y a n m a g a s r a nőjj ö n . A k e n d e r n y ö v é s é h e z a n é p h i t s z e r i n t p é n t e k n a p o n jó kezdeni. k e n d e r á t ő kenderédöii f n . ' o l y a n t ó , m e l y b e k e n d e r t á z t a t ­ n a k ' . II. K e n d e r á t ő ( E g r i , N a g y k o l c s , S i m a ) , K e n d e r á r t ó ( F e r t ő s a l m á s ) , K e n d e r á z t ő ( S z á r a z b e r e k ) , Kenderáztató ( L á ­ zári) h n . Kenderes ~ h n . (Nagypeleske, Csengerbagos, Pálfalva). K e n d e r e s k e r t Kendereskért hn. (Szárazberek). K e n d e r e s k e r t - t e r e (?) Kendereskértere hn. (Szamoskóród). k e n d e r f ö l d kendérföüd fn. ' h a n f a c k e r ' . K e n d e r h e l y Kendérhejj hn. (Fehérgyarmat). kenderkéve kendéikévé fn. ' h a n f g a r b e ' . Részei : hegyi ( = felső v é g e ) ; töve ( = alsó v é g e ) . kendermag kendermag fn. ' h a n f s a m e n ' . k e n d e r m a ( ) o l a j kendérmagoláj fn. ' k e n d e r m a g b ó l é g e t e t t k e l l e m e t l e n s z a g ú , s ö t é t s z í n ű olaj, mellyel az ö k r ö t s z o k t á k n y á r o n b e k e n n i , h o g y ne csípje a l é g y ' . kettdermagos kendérmagos m n . 'pettyes szürke, tarkás szürke' (tyúk). k e n d e r m u n k a kendérmuyka fn. ' a k e n d e r e l á z t a t á s a és törése'. k e n d e r m u r v a kendérmürva fn. 'a k e n d e r s z á r a z levelé­ n e k t ö r m e l é k e ' X r . Á z t a t á s e l ő t t a k e n d e r r ő l ledörzsölik a s z á r a z l e v e l e k e t s a z o k b ó l g y ű l össze a k e n d e r m u r v a . K e n d e r s o r Kendérsör hn. (Dabolc). k c n d e r s z á l kendérszál fn. ' h a n f h a l m ' . ten).

473

K e n d e n H ő Kendérvelőij hn. (Nagykolcs). kendő kendői) (-1, -je) fn. 1. ' t ö r ü l k ö z ő ' . 2 . ' k o n y h a i t ö r l ő r u h a ' . 3 . ' s z a r v a s m a r h a n y a k á n a k l e b e r n y e g e s e n le­ csüngő bőre'. L. asztalkendő, szakasztókendő, törülközőkendő, zsebkendő. keneget ~ (-vk, -él) t s . i. 1. 'oft s a l b e n ' . 2 . 'oft m a s siercn'. kenés kenés (-1, -e) fn. ' m a s s z í r o z á s ' . kéneső kéngesöi) (-1, -je) fn. ' h i g a n y ' . Sz. Ulg- fut:, m[nl a ké-ngesői) : (pl. a csirke ; n e m l e h e t n e ö s s z e t e r e l n i ) . kenetlen ~ m n . ' s z c k é r k e n ő c c s e l m e g n e m k e n t ' , ( s z e k é r ) . S z . Ugy nyikorog :, mint a kenetté szekér : ( = r ú t u l n y i k o r o g , p l . az a j t ó ) . Kenéz — h n . ( F e h é r g y a r m a t ) . < kengyel kenygyél (-t, -elek, -ele) fn. ' s t e i g b ü g e l ' . Kengyeles Kengggeles hn. (Gacsály). kpnyyvliulő kenygyélfutóutn, ' f u t á r , gyorsfutár* ( m e s é k b e n ) . kenő kenői) (-1, -je) fn. ' c s i r u ' (1. o t t ) . kenőcs kenöúes (-öt, -ese) fn. ' s a l b e ' . kenözik kenőűzik (-ök, -öl) t n . i. ' d ö r g ö l ő z i k ' . Ez a macs-ka miivdékke-nöijzik n: em-bérhesz fele : L. h o z z á k e n ő z i k . kent ~ (-el, kenglge) fn. ' a s z ö v ő s z é k e n a n y ü s t t ő l a h á t u l s ó hasajóig t e r j e d ő f o n a l h o s s z ú s á g , m e l y e t a c s i r u v a l e g y s z e r r e végig lehet k e n n i ' . Le-sziittem etg ken:tet ( m o n d j á k , m i k o r szövés k ö z b e n a c s é p k e a h á t u l s ó h a s a j ó t ó l l a s s a n k i n t leérkezik a n y ü s t i g , 111. a kölöncig). L. l ó g ó k e n t . kentefilél kentefitéll (-ek, -tész) t s . i. ' k e n - f e n , m á z o l ' . L. összckentefitél. kény kény (kényénn, kéngél v. kéngil) fn. ' k í v á n s á g , a k a ­ r a t , t e t s z é s ' . Ez az Esz-tér na-ggonn g magok kéngén neveli a pujája:it. A maga kénginn él. Mindég kényét-kedvéd betöijli az annak a pujá:nak. kényelem kényelem (-elmet, -élme.) fn. 'jóllét, ú r i m ó d ' . Naty- kényelembe, u-ri módba élnek a:zok. kényelmes n., 1. k o m ó t o s . kenyér kenyér, kenyér (-nyerel v . -nyert, -nyerek, -nyere v . -nyerje) fn. 1. ' b r o t ' . 2 . ' k e n y é r t é s z t a , a z a t é s z t a , m e l y b ő l a k e n y é r lesz". Mekköüt mán ez a ke:nyér hóut-ra : Ne-kem még a ke-nyérl is mek ké dagaszta-.ni. Be-veteltem a kenyezret. 3 . ' k o s z t ' . A kaszásnak nem- ké föi)z:ni, az a ma-ga kenyéri van : 4 . 'élelem'. Az i-dé szük- lessz a ké:nyér. 5 . ' k e n y é r a d ó h i v a t a l , foglalkozás'. A nagyabbiknak mátj ké-nyere vg :, hála Isteni­ nek. Jóul- mekkőszónle ne:ki, hoty kéngérbe tektc. 6 . ' k e s e r ­ n y é s ízü, s á r g á s , lisztszerű, m e g r o m l o t t m é z a l é p b e n ' . K. A nógtázás sose vóut kengezrem ( = s z o k á s o m , k e d v e l t fog­ l a l k o z á s o m ) . Nekem nem- naty kenyerem bámükni ( = nem s z e r e t e k bámészkodói). Sz. Ojg jóg ember :, mint a falat

474

kenyér (= szelíd, á r t a t l a n ) . Máj- mektanull a maga kénye:rénn ( = m i k o r a m a g a g a z d á j a lesz, a m a g a k á r á n ) . Ugy- áll a szá:ja, mint akinek é-vette a kutya a kenyesit ( = síróra g ö r b ü l t a s z á j a ) . Még a ké-nyérbúl se eszik ele.get ( = n a g y o n fösvény). Óu-ra fityeg a fa:lon, Nincs- kenyér az aszta:lonn ( = fenn az e r n y ő , n i n c s e n k a s ) . O-jg szép a ke-nyér, mint a puk-kanlóu ( = s z é p e n f ö l n ő t t , fölpuffadt a k e m e n c é b e n ) . Ha le- né vau­ nál, meg a pe-nyész, ki- enné meg a kenye:ret ? ( g ú n y o s szólás d i c s e k v ő g y e r m e k v . e m b e r b e s z é d é r e ) . Kóucs- a zse-bembe, ke-nyér a kredendzbe ; ak-kor egyél:, fi-jam, mikor kell- (fös­ v é n y e m b e r t v . g a z d a s s z o n y t g ú n y o l ó szólás). Kenyeret keres ( = 1. é l e l m e t s z e r e z ; 2 . élelmiszert t e r m e l ) . Észt a szege főijd-müvest sem-mibe se nézik :, pedig a k e r e s i a kénye :rel. Ha esz mek-teszed, mik - tovább etys á u t, e t y kenyeret nemeszünk ( = házastársi viszonyunkat f e l b o n t j u k , e l v á l u n k ) . Nem- jártam én az áilajára kenyeret kér:ni ( = k o l d u l n i , s e g í t s é g é t , t á m o g a t á s á t k é r n i ; n e m füg­ g ö k én ő t ő l e ) . Ojam, mjnt aki fo-násávál keresi kényesét ( = s o v á n y , s á p a d t , b e t e g e s ) . Nem - kellesz n e : kem, jóu em:ber, a ma-gat kenyéri se: ( = i n g y e n se kellesz n e k e m ) . Új kenyér ( = az idei t e r m é s b ő l először s ü t ö t t k e n y é r ) . Az i-dém po-pa lessz a ke:nyér ( = d r á g a s á g lesz). Lesz- mék szőüllőij, láty ke:nyér, lesz- még a kutyára : dér l ( = szorulsz t e m é g é n r á m ) . Máj- megbéküli a maga kenyeninn ( = m a j d c s a k m e g b é k ü l , én n e m k é r l e l e m m e g ) . Ettem piritot kenyeret, ittam rá hideg vizet (a k a t h o l i k u s s z e r t a r t á s egyik m o n d a t á t u t á n z ó s z ó l á s : et cum spirilu...) K m . A ke-nyér jóu- útitárs: ( = az ú t r a v a l ó t ó l ne s a j n á l d a f á r a d s á g o t ) . Nem­ nehéz a tarisznya, ha vam benne ke:nyér ( = az ü r e s t a r i s z n y a a l e g n e h e z e b b ) . A hus- mellé ke-nyér is kell : ( = m i n d e n k i n e k a d d m e g az ő t m e g i l l e t ő t i t u l u s t , n e c s a k a n e v é n n e v e z d ) . Éhes embernekke-nyeré jár az e.sze (= s o v á n y disznó m a k k a l á l m o d i k ) . A há-zasság nem- köücsöy kenyér: ( = n e m lehet v i s s z a a d n i , v i s s z a c s i n á l n i , m i k o r a k a r o d ) . Mig Is-té lesz, ke-nyér is lesz :, mik ki-ráj lesz, pez- is lessz : ( A d o r j á n = n e m s z a b a d k é t s é g b e e s n i ) . Ety- szántás ely- kenyér, két- szántás kétkenyér, há-rom szántás há-rom kenyér ( = a n n á l t ö b b e t t e r e m a föld, m i n é l j o b b a n m e g m ű v e l e d ) . Pa-naszos a más kénye.-.re. Édes vóut az anyám teje. Keserű a más kenyere ( N d . - b ó l l e t t szólás) ( = n e m j ó m á s o k e m b e r s é g é r e szorulni). Kóü-csörj kenyér visszajár ( = a k i b o t t a l köszön, a n n a k d o r o n g g a l felelnek). Nr. A k e n y e r e t az a s z t a l o n n e m j ó h á t t a l f o r d í t a n i a z e m b e r e k felé, m e r t elfordul t ő l ü k az I s t e n á l d á s a . Mikor a k e n y e r e t elteszed, nem szabad a h á t á r a fektetni, m e r t megfájul a h á t a a n n a k , a k i d a g a s z t o t t a . — Ű r n a p j á n n e m s z a b a d k e n y e r e t s ü t n i , m e r t v é r e s lesz a k e n y é r . B ú z a v e t é s k o r n e m s z a b a d k e n y e r e t p i r í t a n i , m e r t ü s z k ö s lesz a b ú z a . A l a n g a l ó t
m

475

( = l á n g o s t ) n e m s z a b a d késsel v á g n i , c s a k kézzel t ö r n i , m e r t e l h a s a d o z i k a k e n y é r a k e m e n c é b e n . T e j b e n e m s z a b a d késsel aprítani a kenyeret, mert kihasadozik a tehén tölgye. L. á r p a - , b a r n a - , b u n d á s - , b ú z a - , fehér-, g a b o n a - , m á l é - , s z e n t ­ jános-kenyér, vajas-, zsíroskenyér. kenyérbe" kenyérbél fn. ' b r o t k r u m e ' . k e n y é r - d ú c a ke nyer-ducc a fn. ' a k e n y é r n e k sülés k ö z b e n k i h a s a d t és f e l d u z z a d t r é s z e ' . * k e n y e r e s kenyeres m n . T n e g l i s z t e s e d e t l , romlott* ( m é z a l é p b e n ) . Kenyeres a méz. kenyeresedik 1. m e g k e n y e r e s e d i k . kenyeres-lófjcr kenyeres-lőugér fn. ' a z a b ú z a r a k o d ó , melybe olyanok hordanak, akiknek m á r elfogyott a tavalyi b ú z á j u k s m e l y r a k o d ó b a legelőször viszik a c s é p l ő g é p e t ' . kenyereden ~ m n . 'kenyérben szűkölködő'. Kenyeret­ lein Mikola, Éh§ hal olt a púja ( t r é f á s k o l d u s é n e k b ő l ) . k e n y é r h a j kenyérhaj fn. ' b r o t r i n d e , b r o l k r u s t e ' . N r . A k e n y é r h a j t ó l p i r o s lesz a z e m b e r o r c á j a , egészséges é t e l . A m e g h ű l t e m b e r s z á m á r a a h e r h a t h e á t k e n y é r b a j j a l szok­ t á k lefödni s ú g y forralják fel, h o g y h a s z n o s a b b l e g y e n . k e n y é r k e r e s ő kenyérkeresőü fn. ' c s a l á d f e n t a r t ó ' . K e n y é r m e z ő - m o c s á r Kenyérmezőij-mocsár h n . (Olcsvaapáti). kenyérmorzsa kenyérmorzsa fn. 1. ' b r o s a m e , brotk r ű m e h e n ' . 2. ' b o k r o s k e r t i v i r á g s ű r ű , a p r ó , fehér v i r á g o k k a l , melyek közepén a sok sárga porzó kerek, sárga foltot képez'. \ r . A m é z k ö r ü l n e m j ó k e n y é r r e l j á r n i , m e r t a beléje h u l l ó kenyérmorzsától a méz megkeseredik, megkenyeresedik. k c n y é r n c k - v a l ó kényérnek-valöu fn. ' b ú z a , r o z s , t e n g e r i közös n e v e ' ( = k e n y é r m a g ) . k e n y é r t é s z t a kcnyértészla fn. ' a z a t é s z t a , m e l y b ő l a k e ­ nyeret sütik'. k é n y e s kényes m n . 1. ' b e s z é d é b e n , m o d o r á b a n a f f e k t á l ó ' ( g y e r m e k ) . 2. ' t ú l s á g o s a n é r z é k e n y ' , kényesedik I. c l k é n y e s e d i k . k é n y e s k e d i k kényeskedik (-ek, -él) tn. i. ' a f f e k t á l ' ( g y e r ­ mek). k é n y e s ő 1. k é n e s ő . kényesség kényesség (-et, -e) fn. ' e l b i z a k o d o t t s á g , h á n y a veli és affektáló m o d o r ' ( g y e r m e k n é l ) . Az a kizs bé-ka jám mán as- se tuggya, mi- csinájjon a kény essék: tüll. kényeztet kenycsztet (-ek, -él) t s . i. ' h á t s c h e l n ' . L . el­ kényeztet. k é n y e - k e d v e kénye-kedve fn. ' k í v á n s á g a , a k a r a t a , t e t ­ szése'. Asz- szerciné :, hogy mjn-den az ü kénye-kedve szerint mennyen : Mjn-dey kényit-kedvid betejjesilem :, csak toj-jon : kényszeredik készeredik (-ek, -él) 1. e l k é n y s z e r e d i k .

476 kényszercg készereg (keszérgett, -regnc, -regjén) t n . i. ' g u n n y a s z t ' ( b e t e g á l l a t v . e m b e r ) . Az e-lébb ot- keszérgett: a: óul- tövibe a kizs betek cslr:ke. kényszergés keszérgés (-t, -e) fn. ' g u n n y a s z t á s ' . kényszerít n., 1. s z o r í t , fog v m i r e . kénytelen, kénytelenség n., 1. k é t e l e n , k é t e l e n s é g . kép kép (-et, -e, -it) fn. 1. ' b i l d ' . 2 . ' a n g e s i c h t ' . 3 . ' g e s t a l t ' . Oda jött a vém- boszorka farkas képibe. Sz. Ki- vag kékve a képi:büll (= d u l t az a r c a ) . Képé váglak, képé. hajitlak (pofon ü t l e k ) . Nem- szóul sem-mics, csak ál-, mint a ki-jeszitet kép : ( m i n t a feszület). L . f a k é p . képel 1. felképel. képes képpes m n . ' l e h e t ' . O'jg sár van : ot, hogg nem- képpes ot jár:ni. Nem- képpes haladni ettüll a vakondoklurás:lull. Nem- 'képpes vóud : be-nézni az ud-vára : Nem- képpes it jármi ettüll a sürján:tall. képeskönyv képeskönyv fn. ' b i l d e r b u c h ' . képest képpest m n . ' i m v c r g l e i c h , g e m a s s ' . Letta:zonn a-zonn is : elég buza : az idöühösz kép-.pest. képpes 1. k é p e s . képviselő n., 1. k ö v e t . kér kér (-ek, -sz) t s . i. ' b i t t e n ' . E-rilg, kér-jél keresztangáltull elg teke: nő üt. a ) ' v m e l y á r é r t e l a d á s r a k é r ' . Szászhatvanér kér-ve kérték a halmi vásá:ronn. Sz. Kn-ni kér a csizs:mám ( = l y u k a s ) . Mij-jér adnád mán é fele aszl a nyerget, hász nem - kér az e n : ni ( = n e m kerül k ö l t s é g b e a t a r t á s a ) . Kérve kér(n a g y o n k é r ) . L . el-, fel-, kölcsön-, meg-, visszakér. kérd ~ , /cérd (-ek, -él; -enék, kérggek) t s . i. ' f r a g é n ' . L. m e g k é r d . kérdés kérdés (-1, -e) fn. ' f r a g e ' . Sz. Nem- kérdés, há lé:pés, csak egg napi járás: ( = n e m az a k é r d é s ) . kérdez ~v, kérdez (-ek, -él) t s . i. ' f r a g e n ' . Sz. Ón-, hadd-él,neis kér-ilezd ! ( É s z ó k k a l v e z e t i k be v m e l y balul s i k e r ü l t dolog e l b e s z é l é s é t , h a v k i k é r d e z ő s k ö d i k u t á n a ) . K m . Töb-bet ér ety kérde:zem szász- kérésemnél: ( = o k o s a b b dolog k é r d e z ő s ­ k ö d n i , m i n t e r e d m é n y t e l e n kereséssel az i d ő t t ö l t e n i ) . L. m e g ­ kérdez. kérdezősködik kérdezöüsködik (-ök, -ol) t n . i. ' k é r d é s e k e t t e s z fel, t u d a k o z ó d i k ' . Kerecsetkert Kerecsetkért hn. (Olcsvaapáti). kéredzik kéröüdzik, kérőüzik (-ök, -öl) i n . i. ' k é r e z k e d i k , t á v o z á s r a e n g e d é l y t k é r ' . Ha-za kérőüdzött az eskolá:bull. L . b e - , el-, k i k é r e d z i k . kéreg kéreg (-rget, -rge) fn. 1. ' r i n d e ' . 2. ' a csizma v a g y c i p ő b e l s e j é b e n a s a r k á t és t a l p á t b o r í t ó s i m a b ő r ' . (Célja a z , h o g y a szegek h e g y e i ellen a l á b a t v é d j e ) . A csizsmám sarkába fé-vállotl a ké:reg, osz rony-tya a lá:bom. K. .4 fe-ne

477

rágja meg a kér-gedet! ( k á r o m k . = a b ő r ö d e t ) . Sz. A csizsmámba nincsen kéreg, Megélte a büdösféreg ! ( t á n c k u r j a n t á s ) . kéreget kéreget (-ek, -él) t s . i. ' k o l d u l , h á z r ó l - h á z r a j á r v a alamizsnát, pénzt kér'. kéregető kéregetői) (-t) fn. ' o l y a n k o l d u s , a k i n e m n y o m o ­ rék v o l t a m i a t t k o l d u l , h a n e m m e r t elemi c s a p á s m i a t t v a g y o ­ n á t v e s z t e t t e ' . Né vaggok én kóudus, csak ety kéregetői), Nincs nekem tarisznyám, csak eggy átálvelöü ( k o l d u s é n e k b ő l ) . 1. k e r e k ~ (-enn) m n . 1. ' k ö r a l a k ú ' . Ej-háj ! Kerek a kötöijm ! ( N d . ) . 2 . ' g ö m b ö l y ű ' . Kerek a káposzta, Burull a levele ( N d . ) . 3 . 'tízes, s z á z a s , ezres s t b . ' Kerek szám. Sz. Mek- ké neki mgn-dani kerek perec! (=őszintén, nyíltan, kereken). 2. kerek 1. k e r é k . kerék kerek (-et, -je) fn. ' r a d ' . R é s z e i : 1. agya ( = k ö z é p s ő része, a h o n n a n a k ü l l ő k s z é t á g a z n a k , l y u k a v a s c s ő v e l : a pcr.se/-jel v a n k i b é l e l v e , k í v ü l pedig a r á h ú z o t t alykarikával v a n m e g e r ő s í t v e ) ; 2 . kiivöijk ( = a t a l p a t a k e r é k ­ aggyal összekötő pálcák, kül­ lők) ; 3 . talp (— a k e r é k fala, kerülete, melyre a küllők t á ­ m a s z k o d n a k ) ; 4. ráj ( = a k e ­ r é k r e h ú z o t t erős v a s a b r o n c s ) . K. Jóu- kereke van annak a sovány asszon:nak ( = j ó l á b a v a n , j ó gyalogló). Sz. O-jü setét vá :, hogy a ke-féket hoz-zá le­ hetne támasztani : ( = korom­ sötétség v a n ) . Jóu-kereké van: ( = b e v a n csípve). Q-jankor az em:bér jóukereké v a m : , mikor az danöj:ja ( Ó v á r i ) . K m . A kerek is jobbá fórok, ha ke:nik ( = h a p ö r ö s ü g y e d e t m e g a k a r o d n y e r n i , n e s a j n á l d a p é n z t ) . Huy- kerek:, hun- talp : ( = a s z e r e n c s e hol fölemel, hol l e d o b ) . Fo-rog a ke:rek ( = a s z e r e n c s e f o r g a n d ó ) . Xr. A t ü c s ö k e l ű z é s é n e k g y a k o r o l t m ó d j a a z , h o g y a fész­ k é r e ócska k e r é k d a r a b o t t e s z n e k ( A d o r j á n ) . L . c i g á n y - , g é p - , m a l o m - , szekér-, t a l i g a k e r é k . Kerekág ~ h n . ( J ó z s e f h á z a , S á r k ö z ) . kerékagy kerekagy fn. ' n a b e , r a d n a b e ' . kerékagy-íúró kerekaty-furu fn. ' o l y a n á c s s z e r s z á m , m e l y lyel a k e r é k a g y a t k i f ú r j á k ' . kerekedik ~ (-ett) t n . i. ' k e l e t k e z i k , i n d u l ' (pl. s z é l ) , Sz. Táncra kerekettek ( = táncra perdültek). Kerekéger Kerekégér h n . ( K i s p a l á d ) . Kerekdomb Kcregdomb hn. (Egri).

-178 kereken kerekenn h s z . 1. ' k ö r b e n , k ö r a l a k b a n ' . A szé-li ke-reke vi-rágokká vógt kivár:va. 2 . ' ő s z i n t é n , n y í l t a n , k e r t e l é s n é l k ü l ' . Meg-mgnta neki az iga:zat kerekenn : kerekesguzsaly kerekezsguzsái fn. ' k e r é k segítségével h a j ­ tott guzsaly . Vö. guzsaly. kerékgyártó kereg-ggártág fn. ' w a g n e r , r a d m a c h e r ' . Kerekmező' Kerekmezői) hn. (Kispalád). Kereknyíres Kerekngires lm. (Avasújváros). Kerekrekettye ~ h n . ( G a r b o l c , S z á r a z b e r e k ) . kerekség kerekség fn. Sz. Nincs több ije : rossz a j ö üt kerekséginn: ( = a világon). Kerekszeg ~ h n . ( K i s h ó d o s ) . Kerekláhla ~ h n . ( H o m o k ) . k e r é k t a l p kereklálp fn. ' a k e r é k fala, m e l y r e a küllők támaszkodnak'. Vö. kerék. Kerekliszadomh ~ h n . ( H o m o k ) . Kerektó Kerektőg h n . (Csenger, N a g y k o l c s ) . Kereklölgyes Kereklőügges hn. (Botpalád). Kerekszomoga ~ r é t n é v ( E g r i , M é h t e l e k ) . kerékvágás kerekvágás fn. ' k e r é k n y o m ' . kérelem kérelem (-elmei) fn. ' b i t t é ' . nem-parancsöhatugk:, csak ké-relem a do-.log. ( R i t k a szó). keres ~ (-ek, -él) t s . i. 1. ' s u c h e n , forschen'. 2. ' v e r d i e n e n , v e r s c h a f f e n ' ( p é n z t , v a g y o n t , k e n y e r e t ) . 3 . ' v m i célból v a n v h o l ' . Mit- keres nállad az a kés ? Sz. Kedvit keresi ( ~ k e d ­ v é b e n j á r ) . Meg-lélte, amit kere:sett (— m e g k a p t a , a m i t érde­ m e l t ) . K m . Rong-ggozsba keresik a : jóul ( = é r t s d : a j ó és szép r u h á t ) . Ahun nincs-, ot ne- keress : ( = szegény e m b e r t ő l h i á b a k é r s z p é n z t ) . Ve-res nadrág a kutyáinak, ma-ga kereste magá.nak (mondják a gyermeknek, ha rosszalkodásáért v e r é s t k a p ) . L . k i - , m e g k e r e s , összekeres. kérés kérés (-1, -e) fn. ' b i t t e n ' . keresés keresés (-1, -ire) fn. ' s u c h e n ' . Mind- émenlügk a keresési-.re, mékse létük : meg. kereset ~ (-et, -e, v.-i) fn. 1 . ' k e r e s n i v a l ó ' . / / n(ncssem-mi ke-reseted ! 2 . ' m u n k á v a l s z e r z e t t p é n z ' . Hamar rjogy a kere-.set. keresetlen ~ m n . ' i d o m t a l a n , gicses-gacsos, g i r b e - g u r b a ' . Biz- az ém- botom csak ojag ke-resellé fábúl van : ( = a m i l y e t k e r e s é s n é l k ü l is t a l á l a z e m b e r ) . keresgél kerezsgéll (-ek, -gész) t s . i. ' b e r u m s u c h e n ' . kereskedés n., 1. b o l t . kereskedik ~ (-ek, -él) t n . i. 'keresgél, k u t a t ' . N e - kereskegggetek abba a fijőug.-ba. Az é- ládámba ne- kereskeggg : kereskedő kereskedői) fn. ' k a u f m a n n ' . (Csak a z a l á b b i két s z ó l á s b a n h a s z n á l a t o s ) . Sz. Mindég jár:, mint a jénr kereskedői) : ( = ö r ö k k é j ö n - m e g y ) . Sfir-gölöüdik, mint a jóg-

17!)

kereskedői) az ürezs bómkba (ir. == s ü r g ö l ő d i k , de n i n c s l á t a t j a , e r e d m é n y e a d o l g á n a k ) . A kereskedő k ö z ö n s é g e s n e v e : boltos, 1. o t t . k e r e s m é n y keresmény (-ment, -mennye) fn. ' e r w e r b , verdienst'. kérész kérész (-t, -ek) fn. ' t i s z a v i r á g ' . kereszt ~ (-et, -szlye) fn. 1. ' k r e u z ' . 2 . ' k a l a n g y a , k é v é k ­ ből k e r e s z t a l a k b a r a k o t t c s o m ó ' . ( E g y k e r e s z t = 18 k é v e ; a legfelső k é v e a pap). Ety kerez buza, gabona, árpa, zab. Én a búzát ke-rcsztidl adom az aratóukznak ( = k e r e s z t k é n t , n e m pedig kicsépelve, m a g k é n t ) . 3 . ' h i b a a m o t ó l á l á s b a n , m e l y a k k o r t á m a d , h a az e m b e r a s z á l a t a m o t ó l á n a k n e m a helyes á g á r a a k a s z t j a ' . ( E z e s e t b e n a k e r e s z t i g az e g é s z e t le kell b o n t a n i s ismét m o t ó l á l n i ) . II. K e r e s z t h n . ( K i s a r ) Sz. Keresztet vét ( = sich h e k r e u z e n , ein k r e u z s c h l a g e n ) . Keresztet hány (— e g y r e - m á s r a v e t i a k e r e s z t e t ) . Mikor eg-gyet^eggyel na-gyocs csattant, az olá hán • t a a k e r e s z : t e t. Á ra má ke-resz­ tet vethetünk: ( = az m á r o d a v a n , e l v e s z e t t ) . Né- vét rá keresz:tel ( = szívcsen megissza a b o r t , szeszes i t a l t ) . K m . Ritka kérészi sii-rii véka :. SÜTŐ kereszt ril-ka véka : ( = a h o l n a g y k é v é k e t k ö t az a r a t ó , r i t k a u g y a n a k e r e s z t , de t ö b b v é k á t is ereszt s m e g f o r d í t v a ) . N r . M i k o r k o v á s z t t e s z n e k , a k o v á s z ­ hoz v a l ó vízbe h á r o m d a r a b r a t ö r t t ü z e s s z e n e t s z o k t a k t e n n i , majd a szilke s z á j á r a , m e l y b e n a víz v a n . a k i n y ú j t o t t kéz élével k e r e s z t e t v e t n e k s a t e n y é r r e l befödik. H a s o n l ó eljárást l á t u n k az igézés elleni k u r u z s l á s n á l (lásd megver a l a t t ) . K e r e s z t e t s z o k á s m é g v e t n i a z árpa e l m u l a s z t á s á r a a l k a l m a z o t t k u r u z s l á s k o r (lásd árpa X r . ) . A v i s z k e t ő p a t t a ­ n á s t n e m s z a b a d e l v a k a r n i , h a n e m a k ö r ö m h e g y é v e l egy k e r e s z t e t kell belé n y o m n i s a k k o r e l m ú l i k . K e r e s z t b e n ( n é g y e m b e r n e k ) n e m j ó k e z e t fogni, v a l a m i baj k ö v e t k e z i k belőle. L . á r p a - , b ú z a - , fa-, g a b o n a - , v í z - , z a b k e r e s z t . k e r e s z t a n y a ~ fn. ' t a u f p a t i n ' . k e r e s z t a p a ~ fn. ' t a u f p a t e ' . keresztbe keretbe hsz. ' k e ­ reszt a l a k b a , a h o s s z ú s á g g a l merőleges i r á n y b a ' . Sz. Ety szál-maszálat se teszey kerez:be ( = t é t l e n ü l ül, n e m d o l g o z i k ) . Vö. keresztben. k e r e s z l b é k 1 y ó kerezbékjóu fn. 'a b é k l y ó felkötésének o l y m ó d j a , h o g y k é t l o v a t a k é t első b a l - v. j o b b - l á b u k n á l fogva b é k ­ l y ó z n a k össze'. X r . A k e r e s z t b é k l y ó b a t e t t l o v a k n e h e z e b b e n járhatnak, mint a szabad-béklyót hordó lovak. L. szabadbéklyó.

480

keresztben kerezbe hsz. 'a m á s i k ( h o s s z a n t i ) i r á n n y a l m e r ő ­ legesen, a h a l a d á s i r á n y á t k e r e s z t e z v e ' . A paládiak ke-rezbe vitték az érdöünn a réto:ját. Sz. Ke-rezbe áll a szezme ( = 1 . részeg ; 2 . á l m o s ) . keresztcsík kereszcsik fn. 'a v á s z o n b a k e r e s z t b e n s z ő t t csík'. keresztel keresztéi (-elek, -ész) t s . i. 1. ' t a u f e n ' . — t n .i. 2 . ' k e r e s z t e t r a k ' (a b ú z a l e a r a t á s a és k é v é k b e k ö t ö z é s e u t á n ) . Hör-ggátok össze fele a ké:vét, mé ke-reszleliujk : V ö . k e r e s z t 2 . L . el-, m e g k e r e s z t e l . keresztelő keresztelői) (-1, -je) fn. ' t a u f e , t a u f e n ' . Nr. H a az esküvő napján a t e m p l o m b a n keresztelő v a n , szeren­ csét h o z a z új h á z a s p á r r a , h a t e m e t é s , r o s s z a t j e l e n t . Kereszténypalaka Keresztémpataka hn. (Sonkád). keresztes ~ (-1, -se) fn. 'a lószekér Hídfejéhez r a g a s z t o t t k e t t ő s h á m f a , m e l y h e z n é g y e s f o g a t o k n á l a z első p á r l o v a t fogják, n é g y e l l ő ' . L . négyellő, rajz. II. Keresztes h n . ( S z a m o s kórod). Keresztes-ág ~ h n . ( S á r k ö z ) . keresztfa fn. 1. 'a m é h k a s o n k e r e s z t ü l s z ú r t pálca, m e l y a l é p e k e t a k a s b a n f e n t a r t j a ' . 2 . ' h o r d á s k o r a szekér b é r f á i n , a lőcsöknél k e r e s z t ü l f e k t e t e t t k é t r ú d , m e l y k í v ü l kétfelől a z o l d a l r u d a k a t t a r t j a ' . 3 . 'feszület'. keresztiül keresztjiju fn. ' t á u f l i n g ' . keresztgerenda kerezgerenda fn. 'a p a d l á s t és az eges/, h á z f e d e l e t t a r t ó g e r e n d á k e g y i k e ' . (A k e r e s z t g e r e n d á k a t támasztja középen a mestergerenda.) kereszlkoma kereszkoma fn. ' g e v a t t e r ' . Egész Egri kereszkomgm ( N d . ) . keresztlány keresztjáng fn. ' p a t e n k i n d , p a t i n ' . Keresztlevél keresztével fn. ' t a u f s c h e i n ' . keresztnév ~ fn. ' t a u f n a m e ' . keresztöltés keresztőütés fn. ' k e r e s z t a l a k ú a n c s i n á l t ö l t é s ' , kcresztpalló kereszpallóu fn. ' d e s z k a g y a l o g j á r ó a z u t c á n keresztül'. keresztszám keresz-szám fn. ' e g y k e r e s z t n e k megfelelő (18 k é v é b ő l álló) k é v e c s o p o r t ' , Ilör-ggéttok a kévéket ke-reszszámba jele ! V ö . b u k ó s z á m . keresztút keresztút fn. ' k r e u z w e g ' . II. Keresztút h n . (Szárazberck, Garbolc). keresztül keresztiül h s z . , n u . 'durcb, hindureh, in d i e quere'. keresztülér keresztitllér t n . i. ' á t n y ú l i k v m i n ' . Váktam ojan cserepesé:pet, hotg ke-rcsztüllér a Tu-.ronn. keresztül-kasul keresztül-kasull hsz. ' ü b e r k r e u z u n d q u e r ' . Sz. Keresztül-kasul ment rajta ( = l e g y a l á z t a , m i n d e n r o s s z n a k e l m o n d t a ) . Megyén az emberét] ke-resztül-ka-sül,

481

mjnt a gátonn ( = l e g y a l á z z a , m i n d e n r o s s z n a k e l m o n d j a az embert). kcresztüTölt keresztüllő üt t s . i. ' k e r e s z t ü l s z ú r ' . Én nem­ in egyek in:nét, ha ke-resztüllöiitenek se : keresztülvág keresztülvág t n . i. ' ú t t a l a n h e l y e n , k e r ü l é s n é l k ü l á t m e g y ' . Csak tessék it keresztülvágni a ré-tenn, oszt ol- kaszáll: ü. II- vágjiiyk ke­ resztiül, nekanyaroggyuyk az uknak. kereszt vágó fűrész keresztvágóu firész fn. ' k é t e m b e r n e k v a l ó , t ő k e ­ v á g ó fűrész' (vele a s z á l f á t k e r e s z t ­ b e n fűrészelik el). keresztvas ~ fn. ' o l y a n r a b Keresztvágó fűrész, lánc, m e l y a j o b b k e z e t a b a l ­ l á b b a l , a b a l k e z e t a j o b b l á b b a l l á n c o l j a össze'. Kezét, lábát, nyakát kereszlvazsba lőtték ( N é p b a l k , N a g y p a l á d ) . keresztvíz keresztvíz fn. Sz. Nem- halta rajta a kereszt­ vizet ( = l e m o c s k o l t a , l e s z i d t a , l e g y a l á z t a ) . keresztyén keresztyén m n . ' K r i s z t u s - h í v ő , K r i s z t u s h i t é t követő'. kerge kérge, (-énn) m n . ' k e r i n g ő s , k e r g e s é g b e n s z e n v e d ő ' (juh). kergéi 1. m e g k é r g e l . kergelész kérgeiész (-ek, -él) t s . i. ' h a j k o r á s z , i d e - o d a kerget'. kcrgclözik kérgelőüzik (-ök, -ol) t n . i. ' k e r g e t ő z i k , k é t v a g y t ö b b pl. s z e m é l y e g y m á s t k e r g e t i ' . Még zsen-dicévél se laktam jóid belöülle az i:dé, hi-jába kérgelöijszié ve.le (a j u h v a l ) . kérges kérges m n . ' r á s z á r a d t s á r t ó l , m i e g y é b t ő l m e g ­ k e m é n y e d e t t ' (pl. k a p c a , r u h a ) . kergeség kérgeség (-et, -e) fn. ' k e r i n g ő s s é g , szédelgéssel járó juhbetegség, mely a juh a g y á b a n tenyésző kergeféregtől támad'. kerget kérget (-ek, -él) t s . i. ' ű z , h a j s z o l ' . Fel-ült a sárkány a lú-ra, osz kér-getle ke-gyetlen. L. el-, m e g - , v i s s z a k e r g e t . kergetőzik kérgelőüzik (-ök, -ol) t n . i. ' e g y i k a m á s i k a t kergeti'. kergül 1. m e g k e r g ü l . k e r i m l i á l i ő kerimbábóu (-1) fn. ' g y e r e k e k k ö r b e n forgó játéka'. kerimbáhőzik kerimbáböuzik (-ott) t n . i. ' k ö r b e n forog, kering'. kering keriyg (-etl) t n . i. ' k ö r b e n r e p ü l , n a g y k ö r ö k e t leírva r e p ü l ' . keringős kcriygőijs mn. 'megkergült, körben forgó, kergeségben szenvedő' (juh).
Csüry liálinl : Szamoshát' szótár I .

482

kerít kerít, keret (-ek, -el) t s . i. 1. ' k e r e s t e t , h i v a t ' . A nöu-tárust o-du keríti magához. 2 . 'szerez, s z e r t tesz v a l a ­ m i r e ' . Kericcsetek valuhunnen egy lé:eet. Sz. Mái- sört kerí­ tek : á ( = ú g y i n t é z e m , h o g y s o r r a k e r ü l j ö n , a z t is s o r r a v e s z e m ) . Naty feneket kerít ( = n a g y előkészületet lesz v m i e g y s z e r ű d o l o g h o z ) . 1.. b e - , el-, elő-, m e g k e r í t . kerítés kerítés (-1, -e) fn. ' d e s z k a p a l á n k ' . kérő A-é'rőü (-t, -je) fn. 'freier'. Nr. H a a l e á n y az e n n i v i v é s b ő l h a z a j ő v e a k a s o r n y á b a n b e k ö t v e felejti a z e d é n y t , o t t felejtik a k é r ő k . kérődzik 1. k é r e d z i k és k é r ő z i k . kérőipiz kéröijgaz fn. ' g a l i u m Schultesii V e s t ' . 1. kérőzik 1. k é r e d z i k . 2. kérőzik kérődzik, kérőijdzik (-ött, -zön, -ne) t n . i. ' a f e l b ö f ö g ö t t t a k a r m á n y t ismét m e g r á g j a ' (jószág). Méktám be-teg ez a Gyimy.gyös, hogy nem kéröi):zik. K. = r á g ó d i k , f o l y t o n eszik ( e m b e r r ő l ) . E- még e-gész nap eg-gyet kérődzőit : oszt azér még-is éhes : k é n e k é i kérsekéll (-ek, -kész) ts. i. ' g y a k r a n k é r , k é r e g e t ' . Vettem eggy üs-löt, ne- kejjem mindég mástul kérsekékni. kérsekélés kérsekéllés (-1. -e) i n . ' g y a k o r i k é r é s ' . Má meg-untam a sok kérsekéklésl, nem- kérsekéllern töb:bet. kert kért (-et, kértye) fn. ' g a r t e n ' . Meny-gyek le- ide a kér-rc. Sz. A kért alall ( = 1. a k e r t m ö g ö t t ; 2 . n e m messze, közel). / / • vam mán ujjeszlen:döü a kért - alatt: Farkosi emlegetnek :, oszt a kért- alal jár : ( m o n d j á k arról, a k i é p p e n , a k k o r l é p b e a z a j t ó n , m i k o r róla beszélnek). L . B á k á n y - , Fotós-, Gazos-, Gyüre-, káposztás-, Kazupp-, K e r e c s e t - , K e r t é s z - , k i s - , K ó p i s - , L ó - , Major-, m é h - , paradi­ csom-, Szállás-, v e t e m é n y e s k e r t . kertajtó kérláilöu fn. ' g a r t e n l ü r ' . kertalja kertajju fn. 'a k e r t e k m ö g ö t t i h e l y ' . II. Kertalja h n . (Pusztadaróc, S z a m o s k ó r ó d ) . kertaljai kérlajjai m n . a k e r t a l a t t i , a k. a l a t t t e r m e t t ' . Mek-pipéiszluk a kértajjai do-.luint. Kerterét Kérlerél hn. (Józsefháza). kertész kértész (-1, -sze) fn. ' g a r t n e r ' . kertészkedik kertészkedik (-ek, -él) t n . i. ' k e r t é s z f o g l a l k o ­ zást végez, kertet ápol'. Kertészkert Kértészkért hn. (Egri). kerti kerti m n . ' k e r t b e n t e n y é s z ő , k e r t b e n levő' (pl. virág, ház stb.). kertkapu kért kapu fn. ' g a r t e n t o r ' . k e r ü l kerüli (-ök, -riísz), kerol ( S z a m o s s z e g , T i s z a ­ h á t ) t s . i. 1. ' k e r ü l ő t t e s z , k e r ü l ő v e l j u t v a l a h o v a ' . lC-zcnn az uton na-gyot kerüllüyk:; van- gn.nak rö-videbb ullya is: 2 . ' m a g á t ó l t á v o l t a r t , ó v a k o d i k , ő r i z k e d i k t ő l e ' . Csak a pel-lekedést kc-rüjjétek. t n . i. 3 . ' a k a d ' . Szé-na is csak kerüli:

-183

itt. Kerüli azok koszt a fák : koszt eggg-egg gerendának valón is : Kerüli ott még elg-két szem szikva. Ke-rülnc it még valami ronyggozs: zsák. \ . ' m e g e s i k , t ö r t é n i k ' . Ugy- is kerühet:, hoty hasznát venné az em:bér. Ha uty- kerül, hoty kap- eggy-e kizs ilohánt, hát pi-pétzik : Yis-szaadom a seggiccséget, ha uty kerüli. 5 . ' j u t ' . Yi-ggázz, a kezembe ne kerüjj : ! Mosmá tán terád is sín- kerüli : (!. 'felügyelő k ö r ú t r a m e g y ' (csősz). E-ment Jóuzsi bá:csi kerülni : V ö . k e r ü l ő . 7 . ' k o s t e n ' . Sok- pé-zibe került, mik ki tudót szabadul:ni. Sz. Ne- busüi :, m i n • n e k kerüli annak p a p : j a ( = kerül a n n a k g a z d á j a , e l t u l a j d o n i t n j a ) . L. be-, bele-, el-, elő-, fel-, ki-, le-, meg-, össze-, v i s s z a k e r ü l . kcrül-fordul kerül-jördull t n . i. ' e g y e t - k e t t ő t f o r d u l ' . E- csak kerül-főrdull:, osz mjny.gyár eszik : kerülgel kerüget (-ek, -el; -gessek) t s . i. 1. ' e l - e l k e r ü l , g y a k r a n k i k e r ü l ' , 'ke-gyük férc eszt az asz:tált, ne- kerügessük : Hl. '1. ' v á g y a k o z v a k ö r ü l - k ö r ü l j á r ' . Addik kerügette aszt a kisz szikvál. mig Óz u-téniját is charta : Kék a kötöüm kerülleli, Barna légin kerügeti ( N d . ) . 3. ' c é l o z g a t r e á , d e n e m m o n d j a ki n y í l t a n ' . Ne- kerügessük :. hal-lot, hanem mong-gguk meg, ahogy van-. Sz. Kerügeti :. nüjit a macs-ka a föróg ká:sát ( = célozgat reá, d e n e m m e r v e l e e l ő r u k k o l n i ) . kerülő krrüllőij (-1. -je.) fn. I. ' m e z ő ő r , csősz'. Vö. kenil 6. — '1. Sz. Kasza-kapa kerüllőü (== d o l o g t a l a n , k a s z á l á s t - k a p á l á s t kerülő). L . d o l o g k e r ü l ő , e r d ő k e r ü l ő . kés — (-1, -ek, -i) fn. ' m e s s e r ' . Sz. Ojan életlen ez a : kés, mint a bot- ( = t o m p a - é l ű ) . Uédzs-bc bot- a pár:ja ennek a kés:nek (-= életlen). Szereti :, mint a kecs-ke a kést- ( = n e m szereti). Kist', ne.ki, tekenöüt ! ( = le kell m á r ölni a s e r t é s t ) . Be-léd niíirlom eszi a: kést! ( = beléd s z ú r o m ) . K m . Pu-jéinak kés-, hogy bc-leessen (^= á r t a l m a s e s z k ö z t ne a d j g y e r m e k v a g y éretlen e m b e r k e z é b e ) . Xr. Késsel n e m j ó a f ő z ő k e m e n c e k a r i k á j á t ( „ p l a t t k a r i k á t " ) a l y u k r a b ú z n i , m e r t elviszi a sas a csirkét. V a j a s k e n y e r e t s e m j ó késsel s z e l e t e l v e e n n i , m e r t k i r e p e d e z i k a t e h é n csecse. A v a j a s k e n y e r e t h a r a p n i kell. I.. b é k a n y ú z ó , disznóölő-, k é t n y e l ü - , kis-, n a g y - , p e n e cilus-, v o n ó k é s . késefa I. kisefa. kései kései m n . 1. ' k é s ő n v e t e t t ' . Kései málé. 2 . ' k é s ő n j ö v ő ' . Le-förászta a leveleit ez a kései : fagy. kesely kesri m n . I. ' s a r g á s v ö r ö s (pl. á l l a t s z ő r ) , h i r t e l e n ­ s z ő k e ' ( e m b e r ) . 2 . ' k e s e l y l á b ú , félig fehér l á b ú , e g y e b ü t t mássziníí' (ló). Ha felülök kis pri lovam hátéira. Rátekintek, keséi mind a négy hiba, Keséi lába, csillagos a homloka ( N d . ) . II. Kesely 'ló- és k u t y a n é v ' . Keselymezö Keseimczöi) hn. (Nagyhódos). keselysas keséisas fn. ' k e s e l y ű , s a s k e s e l y ű ' . késér 1. kísér.
31*

484

keseredik 1 . el-, m e g k e s e r e d i k . kesereg ~~(-érgek, -reksz, -érgiiyk, -rcktek ; -érgett; -regiu\ -regjen) t n i. ' s í r d o g á l ' . Én utánngm senki ne keseregjen (Nd.), K. Egész nap kesergett az i:dői) ( v . az e:söü) ( = c s e p e r g e t t , s z i t á l t , m e g - m e g i n d u l t a z e s ő ) . Kesereg a lámpa (== pislákol, g y ö n g é n ég). keserít keserít (-ek, -él, -ettem) t s . i. ' s z o m o r í t , b ú s í t ' . L. megkeserít. kesernyés kesernyés m n . 'kissé k e s e r ű ' . kesernyésség kesérnyésség (-et, -e) fn. ' n é m i keserű íz'. Vam e kis kesérnyéssé:ge. keserű keserű m n . ' b i t t é r ' . Sz. O-jan keserű :, mint az epe ( = igen k e s e r ű í z ű ) . K m . Aki a ke-seriit nem kóustölta, nem* tuggya, mi az é:des ( = a k i n e m s z e n v e d e t t , n e m t u d j a mi a boldogság). L. jajkeserű. keserű-gaz keserű-gaz fn. ' P o l y g o n u m P e r s i c a r i a L . ' . Nr. A k e s e r ü g a z levele s e b r e jó g y ó g y í t ó szer. keserű-gomba keserű-gomba fn. ' A g a r i c u s p i p e r a l u s ' . Sz. Ojam mán ez az éy kala:pom, mjnt ety ke-serűgomba : ( = k i m e n t a formájából). keserül 1 . m e g k e s e r ü l . keserű-lapú keserű-lapu fn. 'lappá m i n o r ' . keserűség keserűség (-et, -e) fn. ' s z o m o r ú s á g , b á n a t , elkeseredés'. keserű-só keserü-söu fn. ' b i t t e r s a l z ' . keserű-víz keserü-viz fn. ' b i t t e r w a s s e r ' . keserv keserv (-e) fn. Sz. Az a-nyát ke-sérve ! ( k á r o m k . = a z a n y á d k í n j a ! ) Étül' az annya kesérvibe ran ez a köjök? ( = h o l a p o k o l b a n ? hol a g u t t á b a n ?) keserves keserves (-t, -enn) m n . 1. ' k e s e r ű , k í n o s , fajdal* m a s , s z o m o r ú ' . Sírt- ke-sérvesenn. Ke-sérvesem panaszkodott a más-.nap az öreg as:szö. Jaj-, be- keservesé jái) a fejem ! 2 . ' b a j o s , f á r a d s á g o s , n e h é z ' . Ke-sérves kezemunkájánál kereste az aszt a : pészt. Ke-ves ke-sérves keresménnyit a kóu-dusnak atla. Kibújtam oszt alóulla valami naty kesérne:senn. K. Majd- iszuyk akkor ely kesér:vest ( = i s z u n k egy n a g y o t ) . keshed ~ (keshelt, kesheggyen) t n . i. ' k o p i k , vásik" (ruha). L. kikcshed. keshedés keshedés (-t, -e) fn. ' k o p á s á l t a l k e l e t k e z e t t lyuk' (ruhán). keshedt keshelt m n . ' k o p o t t ' ( r u h a ) . késhegynyi ~ m n . ' a n n y i , a m e n n y i a k é s h e g y é n a k a d ' (pl. só, b o r s , p a p r i k a ) . késik késik (-ek, -él; -ett, -ne, -sen) t n . i. 1. 'sich v e r s p a t e n , s a u m e n ' . — t s . i. a) Ez a mádé kés-te a kapáklást. — t n . i. 2 . ' g e h t s p á t ' . Há-röfértáj aurát késik az óii:ra. K m . Ami ké-sik, nem- múlik : ( = a z é r t , h o g y késik, e l h a l a s z t ó d i k v a l a m i , n e m k ö v e t k e z i k , h o g y el is m a r a d ) .

485

k e s k e n y ~ m n . ' s c h m a l , e n g ' ( ú t , palló, csík a k e n d ő ­ b e n ) . Sz. Kes-keny neki az uc:ca ( = részeg, d ü l ö n g ő z v e j á r ) . K e s k c n y é g e r Keskenyégér hn. (Nagypalád). Keskenysor Keskésör h n . ( M é h t e l e k ) . Keskenyszcji Kesk§szég h n . ( S z á r a z b e r e k ) . kés-kélelen kés-kételen hsz. ' k é n y t e l e n - k e l l e t l e n , a k a r v a nem akarva'. késíí késői) (-nn) m n . ' s p á t ' . Késői) éccaka. Késői) pam : má. K m . Késői) karácsong utág kántákni ( = k é s ő eső u t á n k ö p ö n y e g ) . Késői) kár utám bát]kóud:ni ( = ami meg­ esett, a z o n m á r ú g y s e m v á l t o z t a t h a t u n k ) . Késői) vetet kölesnek ve-rebek örülnek: ( = n e m érik b e , a v e r e b e k eszik meg). későbben késöijbben h s z . ' s p á t e r ' . későbbet késöijbbet hsz. ' k é s ő b b , k é s ő b b e n ' . Késöubbet mentek oszztán löb-benn is : késöcskén késöijcskénn hsz. 'kissé k é s ő n ' . Későn-jött Késöü-jölt g ú n y n é v (Sár), későre későéire hsz. ' s p á t ' . kész kész (-1) m n . 1. ' h a j l a n d ó ' . Kész- vóun az a:zér a tüz:be menni : 2. ' f e r t i g ' . Kész- az e:béd. Mán cg-gedélmet kérek, ha valamit liibász:tam. — Kész- az eggededem, Jöu-zsi. 3 . ' v a l ó s á g o s ' . Kész- veszedelem ahoz : mék szóul-lani is : — Fn. 't. ' m e g l e v ő , a m i u t á n n e m kell j á r n i , a m i é r t n e m kell dolgozni'. A- kén ezeknek a cigángok:nak, a kész- ! A készthordanák ezek é je:le min-détig : K m . Sok- kész ha-már kész : ( = sok m u n k á s h a m a r végez a d o l o g g a l ) . keszeg ~ (-et, -je) fn 'weissfisch'. K . K-gye le a fene aszt -a kis keszeg óudaladat ! ( k á r o m k o d á s = s o v á n y ) . S z . O'jg sovám :, mint a keszeg. Lapos, mint a keszeg. (Mind­ kettőt sovány emberről, gyermekről.) készen készenn hsz. ' b é r e i t , fertig'. készít készít (-ek, -él; -eltem ; -nék, -esek) t s . i. ' b e r e i t e n , v e r f e r t i g e n ' . Készizsd oda a ruhá:mat, mér menyggek a temp­ lomba : L . elkészít. k e s z k e n ő keszkenői) (-1, -je) fn. 1. ' z s e b k e n d ő ' (régicsen). 2 . 'fejre v a l ó k e n d ő ' . L. h a r a s z t k e s z k e n ő , n a g y k e s z k e n ő . készpénz készpéz fn. ' b a r e s g e l d ' . készség késség (-et, -e) fn. 'készlet, fölszerelés, e s z k ö z ' . Jón- kizs darállóu késség: ez. L. p i p a k é s z s é g . késztet kisztet (-ek, -él; -ett, -ne, -tessen) t s . i. ' v a l a k i ellen lázít, b i z t a t , ingerel, b u j t o g a t , ö s z t ö k é l ' . Ara kisztette a fi:jut, hogg ne- fogagggö: szóul. L . felkésztet, r á k é s z t e t . kesztyű keszlgii (-t, -je) fn. ' h a n d s e h u h ' . Sz. Mek-tanilalak kesztyűbe fiityökni! ( = móresre tanítalak). L. harasztkesztyű. készül készéül (-ök, -szusz) t n . i. 1. 'sich v o r b e r c i t e n ,

486 r ü s t e n ' . 2 . ' a k a r , s z á n d é k o z i k ' . 0 / 7 7 réget) készültök má mekesinálni aszt a kazput! L . elkészül. készülő készüllői) (-1) fn. Sz. Ve-ri a készüblőüt (— e r ő ­ s e n k é s z ü l ő d i k , s z á n d é k o z i k v h o v a m e n n i , pl. b á l b a ) . készülődés készüllöijdés (-t, -e) fn. ' z u r ü s t u n g , v o r bereilung'. készülődik készüllöijdik (-ök, -öl) t n . i. 'sich l a n g s a m vorbereiten, zurüsten'. k é l ~ ( c s a k r a g t a l a n a l a k b a n m i n t jelző) s z á m n . 'zwei'. S z . Két közbe van ( = n e m t u d d ö n t e n i , m i t t e g y e n ) . K i n . Kél- huncut ember van a vih'r.gonn, eg-ggik, aki a má-sét élveszi, a má-sik, aki a ma-gájél haggya ( = a z is h i b á s , aki gondatlanságával vagy gyámollalanságával alkalmat ad r á , h o g y m e g k á r o s í t s á k ) . Ne-hész két úrnak szóugákni ( = egy­ s z e r r e k é t p a r a n c s o t t e l j e s í t e n i ) . Tés- is többed dőugoznál két nap, mint egy: nap ( = r e s t , lassú v a g y ) . V ö . k e t t ő . kétámi kétágú m n . 'kétfelé á g a z ó , k é t ággal b í r ó ' (pl. f a , v i l l a ) . Sz. Ijet se láttam : még, mijóuta kétágú va:ggok ( = mióta k é t l á b o n j á r o k , m i ó t a élek). kétágú-fa kétágu-fa fn. ' s z o l g a f a ' . kétannyi ~ m n . ' z w e i m a l so v i e l ' . ( D e s z o k o t t a b h : kéccer-anngi.) kételen kételen m n . 1. ' k é n y t e l e n ' . Ké-lelé vóul a nóutárus ve:le ru-hács cserélni : Kételé vóulam : be-menni :, an-ngira jajgatott: Mektetlem :, mé ké-telc vóutá vékle. 2 . ' k e l l e t l e n ' . 0/7/17 ké-telen gn:nak mjn-den dóu-ga. L . k é s - k é t e l e n , k é v e kételen. kételenséji kételéség (-cl, -e) fn. ' k é n y t e l e n s é g , kellellens é g ' . Csak ké-teléségbül csinájja : ( = k é n y t e l e n s é g b ő l és kellet­ lenül). kételkedik kételkedik (-ek, -él) t n . i. 'zweifeln'. Kétel­ kedik a szavaiba. két embernek való szilke két embernek valóij szílke fn. ' a k k o r a szilke, m e l y b e n k é t e m b e r n e k elégséges é t e l a d a g f é r ' . kéleszlendős kétesztendöijs m n . 'zweijáhrig'. kétfelé kétfelé h s z . 1. ' k e t t é , k é t r é s z r e ' . 2 . ' k é t i r á n y b a , két oldalra'. kétféle ~ m n . ' z w e i e r l e i ' . kélíelé-hasíi kétjclc-hasil t s . i. ' e n t z w c i s p a l t e n ' . Ászmgnggga, netm mondaná : mek, ha kél-jele-hasilamík se : kétféleképen kéljéleképpenn h s z . ' a u f zweierlei a r t ' . kétfelé-vájj kétjele-vág t s . i. ' e n t z w e i h a u e n ' . Véig-juk két-fele, mer igg né- fér be:le. kétfelől kclfclöijll hsz. ' k é t o l d a l t , k é t o l d a l á n ' . Cso-rog annak a fedele kctfc:löi)ll. kétfelőlrünnen kcífelöijrünnen h s z . ' k é t o l d a l r ó l ' . Kékfelöürünnen is ömlik bele fele a : viz.

487

kétfcnckíí dob kétfenekü dob fn. S z . Ugymegraklak:, a két-fcnckü dobot: ! ( = a l a p o s a n e l p á h o l l a k ) . kctunrasos kédgarasos fn. ' k é t g a r a s é r t é k ű p é n z d a r a b a régi időben*. Sz. Kiment a mán a diixukbúl (v. le-járt:), mint a ré-gi kédgarasos : t r . = é r v é n v é t , t e k i n t é l y é t e l v e s z ­ tet le). k é t k e r e k ű kétkerekű m n . 'zweiráderig'. k é i k ü / . l i á l ó kétkőszhálóu fn. ' k é t k é z h á l ó , k é t e m b e r t ő l k ö z r e v e t t és v o n t h á l ó ' . ( N a g y p a l á d ) . k é t n y e l ű - k é s kélngelü-kés fn. ' a k é t v é g é n k é t nyéllel e l l á t o t t erős k é s , m e l y e k a k é s élére m e r ő l e g e s i r á n y b a n á l l a n a k ' . Xr. A k é l n v i l i i késsel faragják s i m á r a a v o n ó s z é k e n a nyélnek szánt r u d a k a t . kétnyüslös ~ m n . ' k é t nyüsttel szőtt, közönséges, egyszerű' (vászon). Vö. négynyüstös. k e t r e c ~ (-et, -ek, -ce) fn. 'léccel k e r í t e t t r e k e s z v a g y h á z i k ó , m e l y b e hizlalásra fogott házi s z á r n y a s o k a t z á r n a k ' . kétrét kétrét hsz. ' k e t t ő b e t ű r v e , k é i r é t e s e n , e g y b e ­ h a j t v a ' . Kétrét tűri a keszkenőül. Kétrét jeküllem ( = összeg u b b a s z k o d v a ) . Kétrét fogja az ostort. Sz. Hos-szu (v. nagg-J, mjnt a karalábé két-rél ( m o n d j á k i r o n i k u s a n pl. a k i s t e r m e t ű emberről). K é t r é t - n a z Kélréd-gaz h n . ( S z á r a z b e r e k ) . K é t r é l - k ö z e Kélrél-köze hn. (Szárazberek). kétsorosán kélsorosonn h s z . ' k e t t ő s s o r b a n , k é t s o r j á b a n " . Kétsorosa várja a gombol ( p l . a s z a b ó a r u h á r a ) . kétszem ~ fn. ' a z ász n e v e a k á r t y á b a n ' . 7'óA kétszem, mak kétszem. kétszer kéccér hsz. ' z w e i m a l ' . S z . Pap- se mgnt kéccer elg : színit ( m o n d j a , a k i n e m a k a r j a m o n d á s á t m e g i s m é t e l n i ) . L. egyszer-kétszer. k é t s z e r a n n y i kéccerannyi mn. 'kétannyi'. kétszeres kéceeres (-t, -ek,-se) fn. ' r o z z s a l k e v e r t b ú z a , fele b ú z a , fele r o z s ' . k é t s z e r - k e t t ő 1. e g y s z e r - e g y . kétszínű kétszínű m n . ' d o p p e l z ü n g i g ' . Sz. Ojan kétszínű :, mjnt a le-nyerem : ( szemben jónak m u t a t k o z ó , hát mögött rosszindulatú). ketté, - h a s í t , -vájj I. kétfelé, - h a s í t , - v á g . kcllcdik ~ s z á m n . , c s a k ö s s z e t é t e l e k b e n : t i z e n k e t t e d i k stb. Vö. második. k e t t e n kellemi h s z . ' z u z w e i e n ' . S z . Ha é-löröd a csuprot, a k k ö k r l • t é h á • r ö j el e szaladunk: (— a k k o r baj lesz, kikapsz). K i n . Aliiig ketté janiinknak, ott a har­ madik se marad ézlienn ( = a h o l k é t e m b e r n e k elég j u t , o t t egy h a r m a d i k a t is ki lehet s e g í t e n i ) . kettes ~ (-1) fn. ' a k e t t ő t jelölő s z á m j e g y ' . V ö . k e t t ő s . mijd
-

.188

kotU'sdilu-ii 1. k e t t ő s d i b e n . hsz. 'kettenként'. kettő keltői) (-t, -yket, -lüket) s z á m n . ' z w e i ' . Sz. Nemteszen egymásra kektőijt ( = t é t l e n ü l ül, t é t l e n k e d i k ) . Nelép kettőül egy nyom:ba ! ( = siess). Se- nem ety, se- nem kettői) ( = s o k ) . Ket-töijnn áll a vá:sár ( = k é t s z e m é l y t ő l függ a dolog : a t t ó l , a k i teszi s a t t ó l , a k i elnézi, h a g y j a ) . kettős kellőiis fn. ' a k o c k a j á t é k e g y figurája'. ( L . k o c ­ kázás.) Vö. dupla. L . kállai-kettős. kettősdiben keltöiizsdibe, keltezsdibe h s z . ' k e t t ő s f o g a t t a l , k é t l o v a t fogva b e ' . Nem- bírja a lú kettőüzsdibe az ekét abba a kemé fői)d:be, hár-mazsdiba fogjatok : kettös-katucs kettő Üs-katucs fn. ' o l y a n csokros b o g , m e l y n é l a k ö t e l é k n e k egyik á g a sincs végig á t h ú z v a a bogon s kibontás alkalmával mind­ két ág visszahúzható'. (Ilyen módon kötik m e g a csokros n y a k k e n d ő t , a n ő k a szálagot.)

kettesével kettessévei
1

kettős-rend

keltőijsrend

fn. ' e g y b e k a s z á l t k é t s z é n a ­ r e n d ' . Nr. O l y a n k o r t á m a d kettős-rend, mikor a kalász e g y r e n d v é g i g v á g á s a u t á n n e m elölről k e z d i a k ö v e t k e z ő r e n ­ d e t , h a n e m m e g f o r d u l v a visszafelé v e z e t ő i r á n y b a n kaszálja. kettős-vályú kellőijs-válu fn. ' k é t á g ú v á l y ú , k ö z é p e n közfallal e l v á l a s z t o t t v á l y ú ' . Nr. K ü l ö n ö s e n sertések s z á m á r a h a s z n á l j á k . E g y i k á g á b a ivós m o s l é k o t , a m á s i k b a k u k o r i c á t , árpát stb. öntenek. két-ujjnyi két-unnyi m n . ' o l y a n v a s t a g v . széles, m i n t k é t e g y m á s m e l l e t t i u j j ' ( r e n d e s e n a m u t a t ó és k ö z é p u j j ) . A sza-lonnája kétunnyi vasiak, ha : vőiit. k e t y e g ~ (-ett, -lek, -ne, -jen) t n . i. ' t i c k e n ' (óra). ketyegés ketyegés (-t, -e) fn. ' t i c k e n ' . kéve kéve (-ét, -ék, -éje) fn. 1. ' g a r b e ' ( b ú z a , rozs, á r p a , z a b , k e n d e r , l e n , k ó r ó ) . R é s z e i : 1. feje ( = a felső, k a l á s z o s r é s z e ) ; 2 . dereka ( = a z a része, a h o l m e g v a n k ö t v e ) ; 3 . seggi ( = a k ö t é s e n aluli része). 2 . ' k é v é n y i , k é v e m e n n y i s é g ű ' . Ety kéve buza, zab, árpa s t b . Nádat, róuzsám, nádat. Kilenc kéve nádat ( N d . ) . L . á r p a , - b ú z a - , g a b o n a - , z a b k é v e . kévehányó kévehányóu (-1) fn. ' a z a m u n k á s , a k i a cséplő­ gépre a kévéket villával feladogatja'. kéve-kételen kéve-kételen, kéve s kételen h s z . ' a k a r v a , nem a k a r v a ; kénytelen-kelletlen'. Vö. kés-kételen. kevélykedik kevéjkedik (-ett) t n . ' b ü s z k é l k e d i k ' . Az éngnyámad bántót- te, aki nékel hunt- a-dot, hoty ke-véikeggyél benne ?

•180 kever kever (-erek, -érsz) t s . i. ' a z u g a r f ö l d e t m á s o d ­ s z o r s z á n t j a , u g a r o l á s u t á n i s m é t s z á n t ' . L . el-, ö s s z e k e v e r . keveredik rw (-ek, -él) t n . i. ' v e g y ü l , v e t ő d i k , h á n y ó d i k " . Sz. Bájba keveredik ( = b a j b a s o d r ó d i k ) . Km. Aki kör-pa közzé keveredik, meg-eszi a disz-nóg ( = a k i rossz t á r s a s á g b a v e g y ü l , e l ő b b - u t ó b b á l d o z a t a lesz). L . f e l k e v e r e d i k . keverés keverés (-1, -e) fn. 'az u g a r m á s o d s z o r i fölszán­ t á s a ' . Km. Aki tiszta búzát akar aratni, Háromszor kell annak ugart szántani : Elsői) szántás, második a keverés, A harmadik az igazi elvetés (= a t i s z t a b ú z á n a k h á r o m s z o r kell m e g s z á n ­ t a n i a földet). k e v e r é s h á l r a keveréshédra hsz. Sz. Keveréshátra vél (pl. b ú z á t = a m á s o d s z o r s z á n t o t t földbe v e t ) . keverílő kád keverétöi) kád fn. Sz. O-jam :, mjnt etg ke-verétöi) kád: ( = k ö v é r , n a g y t e s l i i . t e r j e d e l m e s ) . ( A d o r j á n . ) kevés rv, kevés (-et, -enn) m n . ' w e n i g ' . Ke-ves ke-sérves keresménngit a köudusnak atta. Sz. Minél kevesebb ( = igen k e v é s ) . Szöijldöij m j • n é l k e v e s eb lessz az i:dénn. V ö . kicsi. kevés-heszédíí kevézs-beszédii mn. 'szűkszavú, szótalan'. kevés-élű kevés-étii m n . 'kevéssel b e é r ő , k e v e s e t e v ő ' . k é v c v á o ó kévevétgóu fn. 'női s e g é d m u n k á s , a k i a c s é p l ő ­ g é p fedélzetén az é t e t ő s z á m á r a s a r l ó j á v a l a k é v e k ö t e l é t átvágja'. kéz ~ (kezet, kezek, keze, kézit) fn. ' h a n d ' . Ne- fél kézzel fogjad aszl a kölezlet, honé fog- mek két- kézzel: Részei : feje ( m i t t e l h a n d ) ; esoklóuja ( = a kézfej i z ü l e t e ) ; szára { = u n t e r a r m ) . a) ' m a r o k ' . Te-lerepidt a ke.zem léggggél: Sz. Etukézre dóugozugk : ( = k ö z ö s haszonra). Kéz-zél-léib-bal iggekesztem :, hogg legyem meg esté: re { = m i n d e n e r ő m m e l ) . Yi-ggáz, ne-ki ne szalaggy a kezem : neki (fenyegetés = m e g t a l á l l a k ü t n i ! ) Yi-ggáz, nekerülj a kezem j ár ás á : b a ! ( f e n y e g e t é s == n e kerülj a k e z e m közé). A je-ne e-gge meg a ke-ze szárát ! ( á t o k ) . Se- keze, se-lába ( = 1 . keze sincs, l á b a sincs ; 2 . k e z e ­ l á b a n y o m o r é k ) . Se- keze, se- lába, Még-is felál ma-gába {tr. = penis). Készliill ád ( = s a j á t k e z é v e l k i m é r v e , k i s z a b v a , f ö s v é n y ü l a d ) . Még aszl a kis ké-nyért is késztüll aggyá: Jóu- kézbe van : ! ( = u d v a r i a s szólás, mellyel a p á l i n k á s ü v e g e t k í n á l g a t ó r a h á r í t j á k az i v á s elsőségét). Le-veszi rulla a ke.zit ( = leveszi róla a g o n d j á t , n e m t á m o g a t j a , n e m t ö r ő d i k vele). E-töri a kezed az a naty karé kemyér (mondják t r é f á s a n , ha a g y e r e k k e z é b e n n a g y k a r é j k e n y e r e t l á t n a k ) . Két- kézzel tapogottyá az u:tat ( = o l y a n részeg, h o g y c s a k n é g y k é z l á b t u d j á r n i ) . Né; járj a kezem al « / / / ( = n e j á r j az u t á n i b a n , a k e z e m j á r á s á b a n ) . Vidd- el a kezem a ló gl l eszt az okióul ( = a k e z e m ú t j á b ó l ) . Megverte a jop

•190

ke:ie

( = részeg; sokat üveget). Két kézzel

e m e l g e t t e jobbkézzel a p á l i n k á s ( = ö r ö m m e l , szívesen). Ment'

vóun u hozzá fe:le

két-

kézzel:,

csak vet-te

vóuna:

Kezet rá ! ( = a d j k e z e t ! k é z a d á s s a l erősítsd m e g í g é r e t e d e t ! )

Csak ke-riijj a kezembe : v . a kezem közzé: (— csak kerülj a
h a t a l m a m b a !) Ráteszi a ke.zit ( = ellopja, eltulajdonítja).

Szá-raggyon Amit

el a ke:zem, ha hozzányüklam

(eskü). Elütötték

a kczirüil ( = m e g f o s z t o t t á k a b í r á s á t ó l , a b í r á s r e m é n y é t ő l ) .

a sze-me meglát, nem- haggya ott a ke:ze ( = tolvaj).

Meg-mostmn tülle a keze.met (= m e g s z a b a d u l t a m a g o n d j á ­
t ó l ) . Meg var] kötve a keze ( = b i z o n y o s i r á n y b a n m á r í g é r e t e t

l e l t , l e k ö t ö t t e m a g á t ) . Ráj-ta halta a keze szen:ngil ( = r a j t a
h a g y t a a keze n y o m á t , vmi kárt, hibát t e t t benne). Nar

ezenn a vasalóit
nyit Nincs-

rái-ta

hattá

nénéd a k e z e s z e n y kézzél(= tétlenül).

( t . i. a h e g y é t

l e t ö r t e ) , ölbetet

Csak netm nézem o Ib e t e t kézzel,

hogy mázs dóijgn:zik.

mit fogjon a pufa a bál kezi:be ( = nincs k e n y é r a

h á z n á l ) . ///• a kezem, nem- disznóuláb ! (— k e z e m e t a d o m r á !) Kész koszt mos ( = n e m s z a p u l , h a n e m k é t kézzel, m o s ó t e k n ő b e n m o s ) . Ád a kezinn ( = n e m ellenkezik vele,

m e g h a g y j a a m a g a v é l t i g a z á b a n ) . Adni

kell az ijen ember­

nek a ke:zinn ( = r á kell h a g y n i az á l l í t á s á t , n e m kell vele

v i t a t k o z n i ) . Az Isten kézibe vagyunk: ( = a z I s t e n m i n d ­ n y á j u n k k a l s z a b a d ) . K m . Eg-gyik kéz a másikat mossa :
( = t e t t s z í v e s s é g e d é r t v i s z o n t szívességet, j ó t e t t e t v á r h a t s z ) .

Mjn-dé szentnek maga fele hájlik a ke:ze ( = m i n d e n k i a m a g a
h a s z n á t keresi). Akinek ha-mar iitöii keze van, annak ji-zetöu
erszénnyé legyen : ( = a k ö t e k e d ő , v e s z e k e d é s t e r m é s z e t ű e m b e r sokszor megadja az á r á t indulatosságának). Áldott a sok- kéz, átkozott a sok: száj ( = á l d á s a cselekvés, á t o k az ü r e s fecsegés). kézbeli, kezebeli ~ , ~ f-t, -ek, -je) in. 1. ' b o t , f ü t y k ö s , m i n d e n f é l e ü t ő v . v e r e k e d ő szerszám". Vóut- velem egy jóu-

kéz-beli is :, hát né- feliem : Nem- tudóit iikni, né- vóut luíkla
sem-miféle kezebeli : 2 . ' s z e r s z á m , m e s t e r s é g h e z v a l ó e s z k ö z ' .

El-látta az a há:zat mjn-déféle ke-zcbclivél: Mekkezdené a mestersé:ged, de njn-csé semmi ke-zebeli : Sok- jón kézbelift vóul szegéy Kálmán:nak. Nem- kén azokat elad.iü, hákha valamik fi ja rávállana az apja mestérségvre (a k e r é k g y á r t ó m e s t e r s é g r e ) . K . Ez- vóut a kézbcli:jek, hogy az országol meg­
vegyék ( = ez v o l t a z eszköz a r r a ) .

kezd
'kiköt Azoy

" i (-ek, -él;
civódást

kesztem ; kezdenék, kezgyek)
kezd'. a Gyuri- ! Ne- kezgy dolgot, a panaszt

t s . i.
ve:lem,

1. ' b e g i n n e n , a n f a n g e n ' . E- keszte a vereke:dést, ez az istentelen : ne. 2 . ' k ö l t , indít". Még náu-téd kesztek má rul-la. 3 .
vkivel, kezdem

mé megbánod:

Nem- jóu vele kezde:ni,
( = o t t kezdem

mé kár-mól:

Sz.
stb.).

491

A'Zon kezdem:, hogy én- ot még jár-va se jártam : A - z o rj kezdem:, hajjádók, hogy má nem- is ige van: ees rsebdarállás se ebbe a hördóg.-ba. A • zon kezdem:, hogy a zsi-runk is mahóuhap ifogy: K m . Aki kívtyávüi kezd, botleggen a kezi-.be ( = h a goromba emberrel k e z d e s z v i t a t k o z n i , m a g a d n a k is é r t e n i kell a g o r o m b a s á g h o z ) . L . el-, ki-, m e g ­ kezd. kezdet ~ f-i, -inn) fn. ' a n f a n g , b e g i n n ' . kezd-liaj|y keszl-liágy ts. i. 'hol elkezd, hol e l h a g y , i s m é t és i s m é t elmondogat'. De a csak' keszte-hatta :, hogy az ív tyúkja só-hase jár a szomszédba töj:ni. kezdődik kezdöijdik (-ölt, -ne, -döüggyön) t n . i. ' a n f a n gen, b e g i n n e n ' ( i n t r . ) kezeheli 1. kézbeli. kézelő kézelői) í n . ' m a n s c b e t t e ' . kézen-közön kézeg-közönn hsz. 'a sok kéz k ö z ö t t , a s o k k é z b e n ' . Mik hányóudik ez a könyv az asztalonn ? Még ös-szezsirozóudik it kézeg-kö:zönn. k e z e r a g a d ó kezeragadóu m n . 'enyyeskezű, t o l v a j , e s e n e g e t ö ' . A je-lesége na-ggog kezeragadóu : kezes ~ (-(, -sse) m n . I. 'szelíd' ( h á z i á l l a t ) . — fn. 2. ' j ó t á l l ó ' ( v á l t ó n ) . K m . Kezes fizess ( = a k i v á l t ó t ír a l á , legyen e l k é s z ü l v e r á , h o g y fizetni fog). keze ügyéhen keze Ügyibe hsz. ' k e z e j á r á s á b a n , j o b b k e z e k ö z e l é b e n ' . Slá-sik jetiiül ledd :, mer igy nincs- kezem üggi:bc. kéz-feje kész-feje (keze feje, kezel feje, keze feje) fn. 'millelhand'. kézikosár ~ fn. ' k a r o n h o r d h a t ó egyfülíi v e s s z ő k o s á r ' . kéz-szára késZ-SZÓra (kezem szára, kezet szára, keze szára) fn. ' u n t e r a r m ' . kéztülsö készlülsöi) m n . 'a s z e k é r r ú d b a l o l d a l á r a f o g o t t ' (ökör). 1. ki ~ (-1, -k, -je) n é v m . 1. ' w e r ' ? ' Nem- tudom ég, kinél vóut, kinél: nem. 2. ' k i - k i ' . Ki' mjnt ét-, ugy- itéll. Kimii lel. ii-zc. Min-degki estig bán-tolla, ki- ahoty lulta. Kimit keresett itt-, niekdanájfa olt- 3. k i . . . , ki ' e g y i k . . . , m á s i k ' . E-vitték a jányo:kat, kit- ere, kit- ára. Mjn-degki vit neki vala:mit, ki- ety kis lisztet, ki- ety kis paszüit. Mey-velte jóu óu:csóij)j. kit- husz fia-intér, kit- huszonidér. 4. "melyik'. Hogyaggyá a bécsi-tököt? Ki' mi'csodás : ( = m e l y i k m i l y e n ) . Sz. Ki-jc ez a menyasszonÁak? ( = minő rokona? minő atyja­ fia?) Kinek a pap, ki-nek a papné, ne-kem a jánya (— d e g u s t i b u s non est d í s p u t a n d u m ) . Nincs- kive beszékni (=- b o ­ l o n d d a l , o s t o b á v a l n e m é r d e m e s v i t a t k o z n i ) . Ki' vagyok, é vágyók, az é-gig látok : (a gőgös emberi e szidással j e l l e m z i k ) . L. aki, akárki, senki, valaki. 2. ki (kijjebb, lekkijjebb) hsz. I. ' h i n a u s , h e r a u s ' .

492

Ki- te, ki- ! (e k i á l t á s s a l h a j t j á k a j u h o k a t a fejőhelyre). Kij-jep te- ! ( ö k ö r t e r e l ő szó), a) (igekötő) ' a u s - , h i n a u s - , h e r v o r - ' . (L. az e g y e s ö s s z e t é t e l e k n é l : kiad, kiakaszt stb.) 2 . ' k i n n , k i n t ' . Van- nckiiyk frra ki- a ve-tési határ jele ety kis jöij-diiyk. Ki- vóuluyk : a he-yyem met-teni : ( A d o r j á n ) . E-géssz a-ra ki- van a hegy lábánál: A mi-jérjk még annál is kijjeb van : Sz. AT' van ( = h i á n y t a l a n , teljes). K v v a n a szász pey-göii ? — Nincski egés.szenn, hi-bázik három pey:göij. Nincs- ki egés:szenn ( = n e m é p e s z ű , b o l o n d ) . N i n c s ki a hakra ( = b o l o n d , féleszű). Ki- vagyok ve:le ! Ki- vagyok vele a hat:ra 1 ( = n a g y b a j b a n v a g y o k vele, m e g v a g y o k a k a d v a vele). kiabál kijábáll, ( t r . ) kajabáll (-ok, -sz) t s . i. 1. ' s c h r e i e n ' . 2 . ' e s e n g v e , s ü r g e t v e k é r ' . Eddig az e-sőijt kijábédtuk:, oszt e-hin né-, mos- meg mán nem- tudnóuy ki- jele térni belöükle. Ez a pwja mjn-dég a kalácsot kijábájja : 3 . ' s ű r ű n p a n a s z o l ' . Csak az é-ségct kijéibájja ez a vén as:szony. Sz. Ki-jábéd:, mini a daru: ( t r . = e r ő s e n d a l o l ) . K m . A- kijábál legjob:bann, akinek a há-za ég : ( = a b ű n ö s l e g j o b b a n t ü n t e t felháboro­ d á s á v a l , h o g y a g y a n ú t m a g á r ó l e l h á r í t s a ) . L. be-, e l ő k i a b á l , felkiabál. kiabálás kijábállás (-t, -a) fn. ' g e s c h r e i ' . kiad kiád t s . i. 1 . ' a u s g e b e n ' . Ki-attam én, ami az övé: vóud, becsüllclesenn : 2 . ' v e r m i e t e n ' . Kiatta a jöiig-gyél á-rendába : 3 . ' e l á r u l , fölfed, leleplez'. De ü magát nem- (dia: ki, hogy ii Piaci :<la. Kiatta magát a jársáy:gos. Krallá, hoty kivel lopták cl a lo.vat. Sz. Ki-allá'k az uktyát ( = e l b o c s á t o t t á k , a z t m o n d t á k , m e h e t ) . K i v un az u t a d : v a, hács csak men-ni kell : Ki-atta a mér:git ( = k i d ü h ö n g l e m a g á t ) . kiagyusztál kiugyusztáll t s . i. ' k i j a v í t , h e l y r e h o z ' ( k a t o ­ n a i n y e l v b ő l ) . K . Na- te ki- vagy agy úsztál: va isteneseim : ! Hál mi- lélle az orcádat ? — Fé-füita az ör-bánc. kiakad ~ t n . i. ' k i s z a b a d u l ' (pl. a s z o k n y a a b e l e a k a d t szegből). kiakaszt ~ t s . i. 1. ' a u s h á n g e n ' . Kiakasztom a ruhá.kal a iör-nácra szcl-löijzni : 2 . ' k i s z a b a d í t ' . Akusz ki mán a szok­ nyámat abbull a szeg.bidl. kiáll ~ t n . ,i. 1 . ' k i m e g y és m e g á l l ' . Édesanyám kiáltott a kapubn ( N d . ) . 2 . ' k i t é r , k i l é p ' . Asz- mgnygyu:, hogy in-kán kiáll a vallásábúl, mint hoty sováb le:gyen. 3 . ' h e r v o r r a g e n ' . Dugd- é jobbam, mé kiáll a he:gyi. \ . ' k i s z ü n i k ' . Ét-tű. kiáll a jejedbüll a já:jás. — t s . i. 5 . ' e l s z e n v e d , e l t ű r , k i b í r ' . Ojá föróu.; hogy nem- ájja ki az ember Iáiba, Ki- nem ál-hatom az ijen tesze-tosza embere.ket. kiállít kiállít t s . i. ' a u s s t e l l e n ' . Palit ki-állitották az eskolá:ba ( b ü n t e t é s b ő l ) . kialszik kialszik t n . i. ' a u s l ö s c h e n , e r l ö s c h e n ' . Sz. Ki-

493 alussza magát ( = eleget alszik, betelik az alvással). Ki-aludná a kolompért a föijd:bidl. Kialudna a féiszébüll a ngedet. Kialudna a paszüibull a hust- ( = m i n d a h á r o m szólás = á l m o s t e r m é s z e t ű , n a g y a l v ó ) . kiáll ki ját (-ok, -öl; -ollam ; -anék; kijáccsak) t s . i. 1. 'schreien, rufen'. Ki-ját neki az em:bér, hogg vi-gyázzon: 2 . ' k i á l t v a h í v , r i k o l t v a szólít'. Je-nőü, ki-ját édesa:pám ! Gge-re ki-játnak: lé-ged is:! L . b e - , "bele-, el-, k i - , m e g ­ kiált. k i á l t á s kijálás (-1, -a) fn. ' s c h r e i e n , s c h r e i ' . S z . Nemér eggg ir-yálmas kilátást: ( = nem ér semmit), k i á l t ó I. D a r u k i á l t ó . k i a p a d ~ t n . i. ' a u s t r o c k n e n , v e r s i e g e n ' ( p l . v í z , t ó ) , k i á r a d n., 1. k i o n t . k i á s -~ t s . i. ' a u s g r a b e n ' (pl. p é n z t , á r k o t ) . k i á t k o z ~ t s . i. S z . Ha mektuggya a vén asszö, hát k i • á t k o z a v i • l á g b u 11: ( = á t k á v a l m e g ö l ) . k i á z i k ~ t n . i. ' á z á s k ö v e t k e z t é b e n m e g p u h u l s k i v é s z ' . Jár az ember a sárba, hü, hát ki-ázik a tguk.szem ( t . i. m e z í t ­ láb). kiáztat kiásztat t s . i. ' v í z b e t é v e m e g p u h í t ' (pl. t y ú k ­ s z e m e t , sebet a l á b o n ) . kihajigál ~ t s . i. ' k i b e t ű z , k i s i l l a b i z á l ' . E-jön az es-te, mig én esz kibagga:lom. k i b a s z i k ~ t n . i. 1. ' k i k ö t v k i v e l ' . Ne- basz ki védem, mé meg-járod: 2 . 'ellátja a b a j á t ' . Ki-baszot vele a kapitány : úr. ( K a s z á r n y a i e r e d e t ű szó.) k i b é k é l kibékéll t n . i. ' k i b é k ü l ' . k i b é k í t kibékít t s . i. ' k i e n g e s z t e l ' . k i b é k ü l kibékült t n . i. 'sich a u s s ö h n e n ' . kibélel kibéllél t s . i. 'béléssel ellát ; k i t ö m ' , ( p l . r u h á t vattával). k i b e r e t v á l k o z i k kiberetvákozik t n . i. ' k i d e r ü l ' . Kiberetvákozott az i:döü. k i b e s z é l kibeszéli t s . i. 1. 'kifecseg' ( p l . t i t k o t ) . 2 . ' t ú l ­ beszél, agyonbeszél'. Ki-beszélne : a hat- papot is : S z . Kibeszéllik a fejibüll ( = e l t é r í t i k e r e d e t i g o n d o l a t á t ó l ) . k i b i g y e r e d i k ~ t n . i. ' k i f a k a d ' ( r ü g y , c s i r a ) . Ki-biggereilelt a rögzsa kis haitá.sa. kibír ~ t s . i. ' k i á l l ' . Vajon ki-bir még ez a csizsma ety telet ? kiboldngít kibóuldogit t s . i. ' k i s e g í t ' . Tessék kibáuldogitani egy véka buzá:vál. k i b n l d o g u l kibóuldogull t n . i. ' k i s e g í t ő d i k , zöld á g r a v e r ­ gődik, k i j u t a b a j b ó l ' . Kibóuldogullok ém mán evvel a két köbSl buzá:vál. Vei-lem egg bog-ja szé-nál ; mos- mán csak ki­ bóuldogullok valaholy széna dóugá:bull.

491

kibomlik ~ t n . i. ' k i o l d ó d i k ' ( b o g , k ö t e l é k ) . kiboneirál kibonciráll t s . i. ' k i b o n t o g a t , k i o l d o z g a t ' (ruhát a varrásán, bogot). kibont ~ t s . i. 1. 'kiold, k i b o g o z ' ( b o g o t , csomót).- 2 . f o n a t á b ó l fölfejt' ( h a j a t , o s t o r t ) . 3 . ' b o r í t é k á b ó l kifejt' (pl. c s o m a g o t ) . Sz. Ez- bás: ki! ( = e z t fejtsd m e g ! e z t m a g y a r á z d m e g !) kiborít kiburit t s . i. 'földerítve k i o n t ' . A tyúkki-buritotta a vizet a tekenöü-.büll. kiborotválkozik 1 . kiberetválkozik. kiborul kiburull t n . i. 'feldőlt e d é n y b ő l k i g u r u l , k i ö m l i k ' . A kosár fe-diill, osz ki-burüld belöiiUe a kolom:pér. kiböjtöl kibülöl t s . i. Sz. Ki-bütöllek a világ:bull ( rábőjtöléssel e l p u s z t í t o t t á k ) . kihuuáz ~ t s . i. ' k i c s é p e l , b u g á j á b ó l a m a g o t k i v e r i ' (lent, kendert). kihulló 1. k i b u k ó . kibújik 1. k i b ú v i k . kibukó kibukóu, kibugóu m n . 'a d e r é k o n k ö r ü l k i b u g g y a n ó ' ( p l . n ő i b l ú z , férfi i n g ) . kiburit, kiborul 1. k i b o r í t , k i b o r u l . kibúvik kibújik t n . i. ' h e r a u s s c h l ü p f e n , h e r a u s k r i e c h e n ' . K. Büjf- ki mán a ház:bulll ( = j ö j j k i ) . Kibújik n tojázsbull ( = kikél, pl. a csirke). kibíítöl 1. k i b ö j t ö l . kieeéz 1. m e g k i c c é z . kicibál kieibáll t s . i. ' e r ő s z a k o s a n k i h ú z g á l , k i r á n g a t ' . kicifráz ~ t s . i. 1. ' c i f r a s á g o k k a l , s a l l a n g o k k a l , díszítm é n y e k k e l felékesít'. 2 . ' c i g á n y o s a n , s o k c i c o m á v a l h e g e d ü l ' (nótát). kicsal kicsal t s . i. 'csellel k i c s á b í t v h o v a ' . kicsap ~ t s . i. I. ' h i r t e l e n , e r ő s z a k o s a n felszakít, k i n y i t ' ( p l . a szél a z a b l a k o t ) . Van nekem egy bicsakom. Ha akarom kicsapom ( k ö n n y e n nyíló, fanyelű bicskáról). 2. 'kiterel, ki­ h a j t ' . Csap- ki eszt az ök:rát az u-gára :, hal- szedegessen ely kixsit. — t n . i. 3 . ' k i o n t , m e d r é b ő l k i l é p ' . Kicsapolt a Tisza, kicsapolt a Duna messzire (Nd.). kicsapol kicsapol t s . i. ' c s a p j á n á t m e g n y i t ' ( h o r d ó t ) . A hör dóukat mii)- kicsapolta : egyrüll-eg-gyig. kicsatol kicsaltál t s . i. ' c s a t i j á b ó l kiold' (szíjat). kicsattan ~ t n . i. ' k i r e p e d ' . Ki-csattant az ajja.ka, ki-hánla a hi-deg. Sz. Ojam piros vóut az örcá:ja, máikicsat­ tant ( h i d e g t ő l , e g é s z s é g t ő l ) . kicsavar kicsavar t s . i. ' h e l y é b ő l k i f o r d í t , k i t e k e r ' . Ki­ csavarod a kár ját a gyermekinek. kicsény 1. k i c s i n y . kiesepeg ~ t n . i. ' c s e p e g v e k i f o l y ' .

195

kicsepegtet kicsepektet ts. i. . ' c s c p p c n k i n t k i h u l l a t ' , kicsépel kicsépel t s . i. ' a u s d r e s c h e n ' ( k a l á s z o s n ö v é n y t , napraforgót). kicsercpescclik ~ t n . i. ' k i r e p e d e z i k ' (pl. a j a k b ő r ) . Kicserepesedell az ajjaka. kiesi ~ (-1, -k, -je) n i n . 1. ' k l e i n ' Ki-csi vaty te: még. Ki-csi a járt, nagy- a csizma, a) 'szúk*. Ki-csi nekem ez a ka:lap. 2 . ' k e v é s ' . Be- kicsire halállal ! Ki-csi búzánk termett az i:dég ke-ggetlen : Kö-VÜnk is kicsi vóut : Ki-csil atlam én az ofanok: ra ( = keveset a d t a i n rá, n e m t ö r ő d t e m vele). Sz. Nemhallok kicsi: szóul ( = n a g y o t h a l l o k ) . Nijicsneki se- kicsi, se- nagy ( - nincs g y e r m e k e ) . Ki-csi kell eb-bi'il, mjid a nyi-lallúzsbull: v. a jóu-féle paprikábull: ( t r . = a sok m e g á r t ) . Naty szerű kicsi :be I ( g ú n y o s d i c s é r e t ) . Kicsire áll a kasza ( = kis szöget a l k o t a n y e l é v e l , közel h a j ­ lik a nyeléhez). [Ez e s e t b e n k e s k e n y e n v á g j a a f ü v e t s n e m lehet vele s z a p o r á n h a l a d n i . ] Kicsi:, delim'! ( = kicsi, de sokat ér). K l • C S É h i j j a, hogg e nem eileklem ( = m a j d e l e j t e t t e m ) . K m . At- öregnek ki-csi kell, ki-csit iszig, bu-kik fél- ( = az öreg e m b e r n e k h a m a r esik b a j a ) . Kicsi a : börzs, de e-rőijss: ( = n e m kell a k i c s i n y t l e b e c s ü l n i ) . A'iCSÍnek ki-csil, nagynak nagyot ( = g y e r m e k n e k k e v e s e t , fel­ n ő t t n e k s o k a t , pl. é t e l t ) . Sok- kicsi sok-ra megy : ( = sok k e v é s sokra g \ i i l ) . Ki-csi nem- ári, sok- nem- használt (tréfásan á r t a t l a n o r v o s s á g r ó l v a g y szerről). Kicsi ember nagy- bollíil jár (kicsiny, de é l é n k n e m i é l e t e t f o l y t a t ó e m b e r r ő l ) . Aki ki-csit jőiisz, ha-mar megeszi: ( = k e v é s s z e r z e m é n y h a m a r

elkel).
kicsihol kicsihol t n . i. ' t ü z e t ü t ki' (a k o v á b ó l acéllal). kiesi-kis ~ m n . ' k i c s i k e , p a r á n y i ' . Bak-lak ety ki-csi-kis asz-tagot Yar-lam rá ety ki-csi-kizs zse-bet. kicsikkan ~ t n . i. 'kisiklik, k i c s ú s z i k ' . Ki-csikkan az ember lá:ba, ha lelép ezenn a lép:csöi)nn. Vö. megcsikkan. kicsi koriban Air.si korába hsz. ' g y e r m e k korában'. kicsinál ~ Is. i. 1. 'kieszközöl, e l i n t é z ' . Kiisinálln, hogy mjn-de vásárnap tá-nálkozzanak eg:gyütt. 2. ' k i d o l g o z , k i ­ s z á m í t ' ( s z á m t a n i f e l a d a t o t ) . .\V//?- tudom kicsinálni a pél:dát. 3 . ' h é j á t ó l megtisztít* ( k ö l e s t ) . \ . ' l y u k a t , n y í l á s t sza­ b a d d á tesz'. CsvnáS. ki aszl az nblir.kot ( = h ú z d félre a füg­ g ö n y t ) . Ki-csinálom a fukat a plaklonn ( = leszedem a lyukfedő k a r i k á k a t ) . 5 . 'összeszerez, e l ő t e r e m t ' . Az a-dóusságot is ké fizet:ni, de még a ku-malot se tudom, mibíi csinálom : ki. kicsiny kicseng m n . ' k l e i n ' . Aggy e ki:csént néki is : (régies). kicsinyel kiesényel (-elek, -nyész ; kicséli) ts. i. ' k e v e s e l l , k e v é s n e k t a r t ' . Sán-dör ki-cséli a jizc:lést. kicsíp kicsíp t s . i. ' k i m a r , p i r o s r a csíp". Hoty kicsípte

1D6 az orcáját a hi.deg! Sz. Kicsípte magát ( = k i c s i n o s í t o t t a m a g á t , szépen kiöltözött). kicsipkéz ~ t s . i. ' c i k k - c a k k o s a n k i m e t s z ' (pl. papírt). kicsi rakás többel vár ~ fn. ' e g y g y e r m e k j á t é k n e v e , m e l y a b b ó l áll, h o g y e g y g y e r m e k e t a földre d o b n a k , reá e g y m á s i k a t , h a r m a d i k a t , m í g v é g ü l egész h a l o m g y e r e k fekszik e g y m á s h e g y é n - h á t á n ' . ( K ö z b e n folyton a j á t é k n e v é t kiabálják.) kicsírázik <~- (-ott, -na, -zon) t n . i. ' c s i r á t e r e s z t , c s i r á t h a j t ' . Sz. An-nyit alszik:, hogy az áu-dala is kicsirázig bc:le ( = álmos természetű). kicsiség kicsiség (-et, -e) fn. ' p o t o m s á g , a p r ó s á g , s e m m i ­ ség, h a s z o n t a l a n s á g ' . .S'o-.se köszönt, kicsiség az e-géssz. Nemké mindet] kicsiségét sír:ni. En-nek mjn-dey kicsiség az öránn akad : kicsiszol kicsiszol t s . i. ' d ö r z s ö l v e k i f é n y e s í t ' (pl. k a t o n a gombot). kicsit ~ h s z . 1. ' k i s ideig, k e v é s i d ő r e ' . Kicsit vóutál nák.luyk na-gyonn : Várjatok e ki:csit. Gyere átal ety ki:csit. 2 . 'kissé, kis m é r t é k b e n , k e v é s s é ' . Ki-csil vizess : e na-gyonn : Szorizsd ely ki:csit jobbann : kicsoda ~ 'ki'?' Sz. Ki-csodád neked éz az öreg ember? ( = m i n ő h o z z á t a r t o z ó d ? ) kicsorbít kicsörbit t s . i. ' é l é t k i t ö r i , szélét m e g c s o n k í t j a , csorbává teszi' (pl. kést, t á n y é r t ) . kicsorbul] kicsorbult t n . i. 'éle v . széle k i t ö r i k , c s o r b á v á lesz' (pl. k é s , t á n y é r ) . kicsóvál kicsóuváll t s . i. 'a c s ó v á t a b e l e r e j t e t t t ü z e s taplóval addig csóválja, míg lángra nem lobban'. Kicsóuvájja a tüzet. kicsóváz kicsóuváz t s . i. ' c s ó v á v a l , á g g a l kijelöl'. Dél­ után CSÓU-DáZZÓtok ki a részeseknek a kereszté:kel. kiesiicsorodás ~ (-t, -a) fn. 'csúcsos k i n ö v é s ' . Valami ki-csucsorodást érzek én a homloko:monn. kicsiicsorodik ~ t n . i. ' c s ú c s o s a n k i n ő ' . kicsúszik kicsúszik t n . i. ' k i s i k l i k ' (pl. a k é z b ő l ) . kidaraszol kigaraszöl t s . i. ' k a p á v a l fűtől, g y o m t ó l m e g ­ tisztít' (kerti útat). kiderül kiderült t n . i. ' k i v i d ü l , f e l h ő t l e n n é lesz' (az é g , az idő). kidobol kidobál t s . i. ' d o b s z ó v a l k i h i r d e t ' . kidöf ~ t s . i. ' k i s z ú r ' ( s z a r v á v a l ) . Vigyáz, mé ki-döfi a szemed az a ti:nóu. kidöföl kidöjol t s . i. ' n a g y j á b ó l (a v a s a l ó h e g y é v e l ) k i ­ v a s a l ' . Ki-döjölöm e kicsit eszt az iy.get. kidől 1. k i d ű l . kidőlt, kidönt 1. k i d ű j t .

197

kidörzsöl kidörzsöl t s . i. 1. 'dörzsöléssel k i t i s z t í t ' . (A h u r ­ kái, disznóbelet kukoricaszemekkel szokták vízben kidör­ zsölni.) 2 . dörzsöléssel k i f e j t ' (pl. k i d ö r z s ö l i a b ú z a f ő b ö l a s z e m e t ) . 3 . ' k i t ö r ö l ' . Dörzsöli ki mán az álmot a szemeckbüll. kidudorodás ~ (-t, -a) fn. ' k i n ö v é s , k i c s ú c s o s o d á s ' . kidudorodik ~ tn. i. ' k i n ő , k i c s ú c s o s o d i k ' . k i d . i n ~ t s . i. 1. ' k i t o l , k i n y ú j t ' . Ne- duk ki a paplan alóull a lá:bod. 2 . 'fölnyit, k i d u g a s z o l ' ( ü v e g e t ) . kidühed 1. kidülled, kidühcszt 1. k i d ü l l e s z t . kidííjt kidül ts. i. 1. ' u m s t ü r z e n ' . Kidütötte az ökör a ka:put. 2. ' k i b o r í t ' . Ez a nya-vajás macska nem- kidütötte a pa-szüjt? (ételt a t á l b ó l ) . kidül ~ t n . i. ' u m f a l l e n ' . kidülled kidühed t n . i. ' h e l y é b ő l k i d u z z a d , k i d o m b o r o d i k " . Ugy- nézel : rám, még a sze-me is kidühelt : kidiilleszt kidülieszt t s . i. ' k i d o m b o r í t , kifeszít'. Dü-hesz ki a mejjed ! kidűli liediili kidüld-bedült mn. 'verfallen'. A cigángok sátora, kidüld-bedüll óudala ( N d . ) . kié ki jé (-1, -k) fn. ' w e s s e n ' . Ki-jék ezek a marhák? ( = kiéi). kiég kiég t n . i. 'égés á l t a l k i l y u k a d ' . Két- hejjenn is ki­ égeti az ujja:som. Sz. Nem- ék ki a sze-med? ( = n e m s z é g y e l led m a g a d ? ) kiéget kiéget t s . i. 1. l y u k a t é g e t r e á ' . Ne- áj közel a iüsz:htiz, mé ki-égeted a kö:tőüd. 2 . ' k i s z á r í t , h e v é v e l k i p u s z t í t ' . Ez a fö-róusák ki-égetle. a legezlöüt. kiegyenesedik <~ t n . i. ' e g y e n e s s é lesz'. kiegyenesít kieggenesit ts. i. "egyenessé tesz". kiegyezik kieggyezik t n . i. ' p e r e s ü g y e t , e l l e n t é t e t b é k é s ú t o n eligazít'. kiejt kiéit t s . i. ' h i n a u s f a l l e n l a s s e n ' . Ha kiejtem a kezembüll eszt a tálat, te- leszel az o:ka. kielégít kielégít ts. i. ' k á r t a l a n í t , k á r p ó t o l ' . Mos- mán a má-sik fijál is kielégilette :, mé ne'ki halta a malmot. kienged kiegged t n . i. 1. ' k i e r e s z t ' . 2 . 'fölenged, o l v a d n i k e z d ' (fagy, f a g y o t t h o l m i ) . kiépül kiépüli t n . i. ' k i g y ó g y u l ' . kiér kiér t n . i. ' k i k e r ü l , k i j u t ' . E-jöd dél; mire kiértünk az érdöü:büll. kiereszt ~ t s . i. I. ' k i b o c s á t ' (pl. á l l a t v é r é t , m a l a c o k a t az ólból). 2 . ' b ő v e b b r e , s z é l e s e b b r e e n g e d , k i t á g í t , k i b ö v í t ' (pl. r u h á t . k a z l a t s t b . ) . A tíiksóg szélit na-ggog kieresztetted az asztag:nak. kiesik ~ t n . i. 1. ' h e r a u s f a l l e n ' . Ki-esett a jészegbüll ety to:jás 2. ' k i j j e b b fekszik, félrébb esik'. Rty ki-csit ki-esik az udbull a la.nya.
Clflry llálint : Sznmoslmli szótar I. 32

498

kieszen ~ t s . i. 1. ' k i m a r ' . Hoty- kiélte a mész a kezemet ? 2 . 'evéssel k i f o s z t ' . Kiélte a vagyonábull az a sok pu:ja. Sz. Sokez a vakondoklu.rás, egye ki a f e : n e ! (káromkodás). kifacsar kifacsar t s . i. a u s w i n d e n ' ( k i m o s o t t r u h á t ) . kifagy ~ t n . i. ' f a g y m i a t t k i v é s z ' . A dombossár) ki­ fagyott a bu.za. kifakad kifokad t n . i. ' a u f b r e e h e n , a u f g e h e n ' . Kifokad mán ez a pattá:nás ma-gátull is : kifakaszt kifokaszt t s . i. ' k i r e p e s z t , k i s z ú r , fölvág' (kelést, pattanást). kifarag ~ t s . i. ' a u s h a u e n , a u s s c h n i t z e n ' ( p l . g e r e n d á t , kapufélfát). kifaszol kifaszál t n . i. ' k i k a p , m e g l a k o l ' . Ki faszol ü még ezer az apjádull. kifeccsen ~ t n . i. ' a u s s p r i t z e n ' ( i n t r . ) kifeeesenl ~ t s . i. a u s s p r i t z e n ' ( t r a n s . ) kifecseg ~ t n . i. 1. ' a u s s p r i t z e n ' ( p l . a zsir). t s . i. 2 . 'ausschwatzen, ausplaudern'. ki fed kiféd t s . i. ' k i t a k a r , fedelét k i b o n t j a ' . Az éc-caka ki-fette a szél a kaz.lat. kifej kifej t s . i. ' a u s m e l k e n ' . K . A nadáit kifejni ( = a v é r t belőle fejő m o z d u l a t o k k a l k i p r é s e l n i ) . kifekszik ~ t n . i. 'sieh h i n a u s l e g e n ' . kifelé kifele h s z . ' a u s w á r t s , n a c h a u s s e n ' . kifelejt kifelejt t s . i. ' f e l e d é k e n y s é g b ő l k i h a g y ' . kifen kifen t s . i. ' w e t z e n , a u s e h l e i f e n ' . kifényesedik kifényesedik t n . i. ( ' n y ű v é s m i a t t ) fényes lesz' ( r u h a ) . kifényesít kifényesít t s . i. 'fényesre d ö r z s ö l ' ( g o m b o t , csizmát). kifér 1. k i t é r . kifeslik ~ t s . i. ' v a r r á s á n k i b o m l i k ' ( r u h a , c s i z m a ) . kifest ~ t s . i. ' a u s m a l e n , b e m a l e n ' . kifésül kifüsiill t s . i. 'fésűvel, v a k a r ó v a l a szálak közül k i k a p a r , k i s z e d ' . A ci-ru magvát a va-karóuvál füsiillik : ki. kifeszít kifeszít t s . i. 1. ' a n s p a n n e n ' . 2 . 'feszítéssel, feszítő­ v a s s a l k i n v i t ' ( a j t ó t ) . 3 . 'feszesen kinyújt, m e r e v e n t a r t ' (pl. lábát).' kificamodik ~ t n . i. ' k i m a r j u l , c s u k l ó j á b ó l k i m e g y ' ( t e s t r é s z ) . Kificamodott a lába. kifingik kifiygik t n . i. Sz. Ki-fiygott a viták kémiknyinn (== m e g h a l t ) . Ki-fi?]gik a Krisztus kémé.nyinn (=^meghal). Ki-fiygunk a kémenyenn ( = m e g h a l u n k ) . — t s . i. Ki-fiygották a fo:gát ( m o n d j á k t r . a h i á n y o s fogú g y e r m e k r ő l ) . kifizet ~ t s . i. 1. ' k i e g y e n l í t , l e r ó ' ( á r t , t a r t o z á s t , p é n z t ) . .Vfos nem- tudom kifizetni az á:rát. 2 . ' t a r t o z á s k i e g y e n l í t é s é ­ v e l kiefégít'. Fi-zes ki a kon-dásnét is :, ne- kuncorájjon gn:y-

199

nyit. Sz. Kádár a l á b l i z s e b b ú i kifizeti ű : t et e-gésszenn: ( = s o k k a l g a z d a g a b b ) . Kifizették aprógpézéi: ( = ö s s z e s z i d t á k , l e h o r d t á k ) . Kifizette a pesz.rát l ( m o n d j á k t r é f á s a n , h a a g y e r m e k v k i n e k az ö l é b e vizel v a g y odacsintalankodik). kifog — t s . i. 1. ' k i h a l á s z ' (vízből p l . h o l t t e s t e t ) . 2 . ' s z e k é r - v . e k e f o g a t b ó l s z a b a d o n b o c s á t ' , a) t s . i. Kifogom a négg ök:röt b) t n . i. Fog-játok ki-, mer es-te van : Sz. Néfok ki rajta az i:tál ( = n e m g y ő z e d e l m e s k e d i k ) . Meg-áj :, mé kifogok r á j : I ad! ( = t ú l j á r o k az e s z e d e n ) . kifogás -~ fn. ' g á n c s ' . K m . Slin-dé rosz puskéisnak van ety kifogása : ( = az ü g y e t l e n e m b e r m i n d i g m á s r a h á r í t j a h i b á j á t , m i n d i g t a l á l m e n t s é g e t ) . Az ördögnek is vóut kifogá.sa, mikor az annyát megmász-.ta ( A d o r j á n ) ( = a g o n o s z h a m a r talál ü r ü g y e t a g a z t e t t r e ) . kifogy ~ t n . i. 1. elkel, e l k ö l t ö d i k , e l h a s z n á l t a t i k ' (pl. p é n z az e r s z é n y b ő l , olaj a k a n t á b ó l ) . 2 . ' k i ü r ü l , v m i n é l k ü l m a r a d ' . Ki-fogyott a kissebbik hör:dóu. Kifoggugk az idöij:btíl, ha nem igyek:szügk. Ki-fogyott az u-lóulsöu kráj-rárjábull is: Sz. Ki-fogyot :, mint a já-di pap az imáecság.bull. (Adorján). kiíokad, kifokaszi 1. k i f a k a d , k i f a k a s z t . kiíoly kifőj t n . i. ' h e r a u s f l i e s s e n ' . kifordít kifordít t s . i. ' u m w e n d e n , a u s k e h r e n ' . Kifördittim, befordítom, Mégizs bunda a bunda ( N d . ) . kifordul kifordult t n . i. 'sich u m w e n d e n , sich u m k e h r e n ' . kiforgat kiforgat t s . i. Sz. Ki-forgattyú az apját a vagy 0n á:bull ( = kifosztja). kifő kijöijl t n . i. 1. ' a u s g e k o c h t w e r d e n , g a r w e r d e n ' . Gyertek haza, ki-főütt az e:béd. 2 . ' k i i z z a d , k i m e l e g s z i k , e r ő s e n f ö l h e v ü l ' . IJig- kifőijltem ebbe a förógság:ba, hogy még aga-Igám is vizess : kifőz kijöijz t s . i. ' a u s k o c h e n , a b k o c h e n ' (pl. a p a s z u l y t ) . a) t n . i. 'elvégzi a főzést'. Ém- má ki-föüsztem : ez-előijtt eggy óg-rávál : kihi kifúj Is. i. I. ' é r d e s r e , v ö r ö s r e fú' (pl. n e d v e s k e z e t ) . Kifújta a szél a keze:met ( v . szememet). 2. 'fúvással kitisz­ t í t ' . Fújt- ki az örod ! 3 . ' f ú v á s s a l l e s o d o r ' . Kifújta a szél a kalapot a fejem:büll. Sz. Vi-gyáz :, me ki-fujom az öro:dat! ( = m ó r e s r e t a n í t a l a k ! e l l á t o m a b a j o d a t ! ) Kifújja magát ( = kissé k i p i h e n i m a g á t ) . Áj-jin]k meg ety ki:csil, hatfúj­ ják ki magokat a lo.vak. kifundál kifundéill t s . i. ' k i e s z e l ' . kifúr *v t s . i. ' a u s b o h r e n ' . kifut ~ t n . i. 1. ' a u s l a u f e n ' . 2 . ' ü b e r k o c h e n , ü b e r l a u f c n ' (étel). Sifjessetek :, mé kifut a cibe:re. kiiülik -w, kifülik t n . i. ' m e g s z á r a d ' . Vam- biz ebb' a bogfá-.ba nyirkos izs :, de máj- kifülik a : mám ma-gátull is :
32*

500 kifüllcszt ~ Is. i. ' n y i r k o s í t á s s a l m e g p u h í t ' . Kiliilleszti a pöjvát ( = vízzel l e ö n t i , h o g y ö s s z e m e l e g e d v e m e g p u h u l ­ j o n s a j ó s z á g megellesse). kiíiinliil kiliirdiill t n . i. ' k ö n n y e n kiesik, k i h u l l , k i p a t ­ t a n ' . Be- ke sreg-ní eszt a ken:dőiit, me ki-fiirdüll a szélibüll a : szál. Mjnt- kiliirdiill a szem abbull a száraz biizd:bulk Kc-ceribe kiliirdiill a rándz:bull (a b o l h a ) . kifüröcskél kifiricskéll t s . i. ' b e n n e f ü r ö d v e kilocsol'. Ki-jiricskélle a ruca a vizet a válvubull. kiíiirüszt kijiriszt t s . i. 'kifoszt, v m i nélkül h a g y ' . Szépen kijiriszlette az apját a vagyoná:bull ( = e l p a z a r o l t a a v a g y o n á t ) . kifüstöl kifüstöl t n . i. Sz. Ki-fústól a Krisztus kéme:nyjnn ( = meghal). kiíüsül I. kifésül. kifut ~ t s . i. 1. ' k i m e l e g í t , m e g h e v í t ' ( s ü t ő k e m e n c é t ) . Nem- képpes eszt a kemen:cél ki-fűleni : 2 . ' t ú r ó v á h e v í t , m e g t ú r ó s í t ' . Krfűtám eszt az alulié:jet, osz főü-zök tu-róustészlál : kUpiraszol 1. k i d a r a s z o l . ki;|áznl kigázöl t n . i. ' k i g y ó g y u l , k i l á b o l ' Jáj; na-ggom beteg : a, de má kigázojja : Báját valami veszedelmes ko-högés ; a-lik tudod belőijllc ki-gázölni : k i m i m h o l kigombol t s . i. ' a u f k n ö p f e n ' . kigondol kigondol t s . i. ' a u s s i n n e n , e r f i n d e n ' . kiguház ~ t s . i. ' k i f i z e t ' ( p é n z t ) ( t r . ) . kiguherál kiguberáll t s . i. 'kifizet' ( p é n z t ) ( t r . ) . k i g u m m i z kigumiz t s . i. ' k i r a d í r o z ' ( í r á s t ) . kígyó kigyón (-t, -ja) fn. ' s c h l a n g e ' . (De g y a k o r i b b ; c s ú s z ó ) . II. Kígyó ' l ó n é v ' . Sz. Ki-gyóut meleygel u kelcbi:be ( = h á l á t l a n e m b e r t t á m o g a t ) . Ki-gyóud-békál rámgnlak: ( = m i n d e n r o s s z a t r á f o g t a k ) . K m . Né- felejti kigyóu járka vágá:sát ( = n e h e z e n felejti el az e m b e r a s é r e l m e i ) . \ r . K í g y ó v a l á l m o d n i : a z t j e l e n t i , h o g y a l a t t o m o s ellenséged v a n . A kígyók néha csoportosan összegyűlnek, összedugják k ö r b e n a f e j ü k e t és „ k ö v e t fújnak'", v a g y i s m é r g ü k e t , t a j t é k j u k a t k i f ú j j á k s e b b ő l kis g ö m b ö l y ű , e r e z e t e s , t a r k a k ö v e c s k e lesz. V ö . m é g : csúszó. kígyőharapta-gaz kigyóuharapta-gaz fn. 'plantago lanccolata L.' kigyomlál kigyomlált t s . i. ' a u s j á t e n , a u s r o t t e n ' . Kígyós Kigyóiis hn. (Gacsály, Nagykolcs, Homok, Garbolc). Kígyós-szeg Kigyóus-szeg hn. (Kishódos). kigyúl ~ t n . i. ' b e l ü l r ő l felgyúl' (pl. h á z , ól). kihahar kihabár t s . i. 1. ' h a b a r á s s a l k é s z í t ' ( é t e l t ) . Ki­ habarod a paszújl vaty ki-rán-lod ? 2 . ' b e l e ö n t i a h a b a r á s t ' . Ki-habárlam mán a pa.szüit, mjnygyá készé lessz : Sz. Be- is rántotta, ki- is habarta, mint az ec-ceri asszony a ká:vét, mékse

501

jóg : ( A d o r j á n ) ( m o n d j á k a t u d a t l a n , t a p a s z t a l a t l a n g a z d a s z szony munkájára). kihány kihagy t s . i. 1. ' a u s l a s s e n ' . 2 . ' f ö l a d ' ( l e c k é t ) . Mi- vg hónnapra kihagyva ? k i h a g y n i kihaggull I n . i. ' m e g f a k u l , s z í n é t v e s z t i ' ( r u h a ­ szövet). kihajigál kihajigál! t s . i. ' k i d o b á l ' , kihajít kihajil t s . i. ' k i d o b ' . kihajlik, kihajlik t n . i. 'sich h i n a u s b e u g e n ' (pl. faág). kihajol kihajull t n . i. 'sich h i n a u s b e u g e n ' (pl. e m b e r ) . kihajt kihajt ts. i. 1. ' k i h a j í t , k i d o b ' (pl. k ö v e t ) . ( T ú r t e r e b e s ) . 2 . 'kiűz, k i k e r g e t ' (pl. ö k r ö t a r é t r e ) . 3 . t n . i. ' k i s a r jadzik". . Í r idein niá ki- se hái:toll a kizs barack:fa, k i h a j l á s kihajlás fn. 'a j ó s z á g n a k a legelőre h a j t á s a t a v a s s z a l ' . Kihaltastul be-kőtésik so-se. vóut il.hunn. I . . b e k ö t é s . kihalász — t s . i. ' f o l y é k o n y h o l m i b ó l kifogdos, k i s z e d ' . Avvul a szü-róüvel ki-hulászod é-zibe n tepertőül a jnzog-.bull. kihallgat kihálgat t s . i. ' a j t ó n k e r e s z t ü l v. r e j t e k h e l y r ő l t i t o k b a n m e g h a l l g a t ' . Szóyrúl-szóura kihálgatta, mid beszéklek. kihallik ~ t n . ' k i h a l l a t s z i k ' . Nem danolok ém már nagyom, Mert kihallik az ublukonn (Nd.). K. Ki-hallik a szaga a tők:nek ( t r . = k i á r a d , kiérzik pl. a s z o b á b ó l a z u d v a r r a ) . k i h á n y ~ t s . i. 1. ' k i d o b á l , k i v e t e g e t ' . Ki-hantam a ganél a disznóuóukbull. Ki-hálák inném bennete:ket valamenngl val-tok. 2 . ' k i o k á d , k i r ó k á z ' . Amit szo-pik, asz mintkihánnyg : Sz. Ki-hánla a fejit a búzza (--- k a l á s z b a s z ö k k e n t ) . Ki-hanta a hideg a százját ( = láz m i a t t felömlött az a j k a ) . k i h a r a n g o z kihuraíjgoz ts. i. ' h a r a n g s z ó v a l k i k í s é r ' . Nr. H a k i h a r a n g o z z á k az e m b e r t a faluból ( v a g y i s , h a v é l e t l e n ü l h a r a n g o z á s közben indul ú t j á r a ) , s z e r e n c s é t l e n lesz az ú t j a . k i h a r g á s z , 1. k i h o r g á s z . k i h a s a d ~ t n . i. 'sich s p a l t e n , a u f s p r i n g e n ' . Sz. KUta­ sait a foga ( = k i b u j t , k i n ő t t ) . Még- igy nem- jártam, mijóuta a fogam kiha:satt ( = mióta fogam v a n , mióta az eszemet tudom). k i h a s í t kihasít, kihasét t s . i. ' n y í l á s t h a s í t r a j t a , h o s s z a n

fölhasít*. A sóu-doromat ki-hasétotta a

kés:sél.

kihegyez •»» Is. i. ' h e g y e s s é tesz, h e g y e s r e f a r a g ' ( p l . plajbászt). k i h e p p e n i ~ ts. i. 'kilök, k i d o b ' ( e m b e r t ) . kiherél kihcréll t s . i. ' h e r é j é t ő l megfoszt' (hímet). Ne- hunrulkotg:, le fi-fu, mé ki-heréllek : ! (tréfás f e n y e g e t é s ) . kihever kihever t s . i. ' m a g á h o z tér belőle' ( b e t e g s é g e t ) . ki hí kihíi t s . i. I. ' h e r a u s r u f e n ' . 2 . ' a u s s p i e l c n ' ( k á r t y á t ) . Ne- a zóiid-ülsóul lüit : ki. Most é- hijok : ki. kihirdet kihirdet t s . i. 1. . k u n d m a c h e n , v e r ö f f e n t l i c h e n ' . 2. ' a u f b i e t e n ' ( h á z a s u l a n d ó k a t ) .

502

kihízik hihizik t s . i. ' s z ű k k é hízik v i n i t , hízásával s z ű k k é t e s z ' ( r u h á t ) . Még jóu- lenne ez az uj:jazs, de má na-gyoi) kihisztam : kihord kihord t s . i. ' h i n a u s t r a g e n ' . kihorgász kilulrgász t s . i. ' k i h a l á s z , f o l y a d é k b ó l k i s z e d ' . Ne- csak a husál horgászt ki fele a tákbull! kihoz ~ t s . i. ' h e r a u s b r i n g e n ' . Sz. Kihozza a béketürézsbüll ( = megharagítja). kihull ~ t n . i. ' a u s f a l l e n ' ( p l . h a j ) . kihúz kihúz t s . i. I. ' a u s z i e h e n , h e r a u s z i e h e n ' (pl. szeget, fogat). 2 . ' e g é s z e n végigsiklik r a j t a , l á b á v a l végighúz'. Kihúzza a sikaykóut. Sz. A más- lábábúl ki-luizzu a lövis-.set, oszt a ma-gájéba üti : ( = m á s t k i h ú z a bajból, maga m e g n e m t ö r ő d ö m s é g e m i a t t b e l e k e r ü l ) . Kihúzza magát ( = 1 . fesze­ s e n , n y a l k á n j á r ; 2 . r e n d b e s z e d i , kicsinosítja m a g á t ) . Iluszki magát, ha magyar : vagy ! ( = j á r j e g y e n e s e n , e m e l t fővel). Husz- ki mu:gad, ne- üjj ugy azonn a lovam, mint a imteska a köszörűkö:venn ! Ki húzza ma-gát, mint a koszos malac a sár.bull (ir. szólás h e t v e n k e d ő , h e t y k e j á r á s ú e m b e r r e ) . Mái- kihuszták a ház-bull ( = e r ő l t e t t é k , u n s z o l t á k , n e m h a g y ­ t a k neki b é k é t ) . kihúzás kihúzás fn. ' t ö r l é s á t h ú z á s s a l ' ( í r á s b a n ) . kihúzat kihúzat t s . i. ' h e r a u s r e i s s e n l a s s e n ' (fogat). kihúzgál kihuzgáll t s . i. ' k i h ú z o g a t , k i t é p d e s , kiszaggat* (pl. g a z t a földből). kiigazít kiigazít v . -ét t s . i. 1. ' k i j a v í t ' (pl. írásbeli h i b á t ) . 2 . ' k i m e n t , k i s z a b a d í t " . Ad-dig killóudot :, hoty ki-iguzclotla a jiját a katonaság-.buli. kiirt kiírt t s . i. ' t ö r z s e s t ü l , g y ö k e r e s t ü l k i v á g ' ( e r d ő t , fát). kiirtogal kiirtottál t s . i. ' l a s s a n k i n t k i i r t ' ( e r d ő t ) . Nincsmán ére fár-kas, mijöulu kiírlogattéik az érdöüiket. kijár ~ t n . i. 1. ' k ö n n y e n kiesik, h e l y é r ő l k i v e h e t ő ' . Ne-te, hát ki-jár ez a szeg in-net? 2 . ' r e n d s z e r e s e n k i a d a t i k ' . Szénád, ab-rakod nem- jár- ki ? kijátszik kijáccik t s . i. Sz. Kijácca magát ( = eleget j á t s z i k , b e t e l i k a j á t é k k a l ) . Ne- zavard aszt a csi-.káut, hadjácco ki ma:gát. kijavul kijovull t n . i. ' k i g y ó g y u l ' . kijjebb ~ h s z . ' w e i t e r h i n a u s . Kij-jep, té-! ( ö k ö r t e r e l ő szó : 'lépj k i j j e b b ' ) . kijovul 1. k i j a v u l . kijózanodik kijáuzanodik t n . i. ' m á m o r á b ó l m a g á h o z tér'. kijön ~ t n . i. 1. ' h e r a u s k o m m e n ' . 2 . ' k i n y ú l i k , k i t e r j e d ' . Az ü- árpajőüggye az é- föijdemrc jáy ki végigél. 3 . ( s z e m é l y ­ t e l e n ü l ) ' t e t s z i k , l á t s z i k ; illik'. Ojá jür-csá jön nekünk

503

má : ki, hogy a le-metésen nem- mondanak sem-mi jele versek Jóul- jön ki neki a : tánc ( = illik). E- má nem- jóiil jöy : ki, hogy ely jijalal elibe ájjon az öregeb:nek. ki jövőre kijóvőijre fn. ' k i j ö v e t e l k o r ' . Eszténekeltük kijövöijre a templomiba. kijut ~ t n . i. 1. 'kiér, k i t a l á l ' (pl. az e r d ő b ő l ) . 2 . 'osz­ t á l y r é s z ü l jut*. kikacag ~ t s . i. ' k i n e v e t ' . kikacagtál kikacaktat t s . i. Sz. Nek a ca k tas k i ma.gad, jóu fi:ju ! ( = n e t e d d m a g a d n e v e t s é g , g ú n y tárgyává). kiknnyargal kikanyárgat t s . i. 'kieifráz, é k e s e n e l ő a d ' (pl. b e s z é d e t a p a p ) . kikap ~ t s . i. I. ' h i r t e l e n kivesz". Alik lullam kikapni a kezibiill a leve:lel. 2 . ' m e g v e r ő d i k , v e r é s t , b ü n t e t é s t , s z i d á s t k a p ' . Na- meg-ájj:, e-zér mék ki-kapöl, ha hazame.gyüyk. 3 . kifog v k i n , g ú n y t á r g y á v á t e s z ' . Ne- sirj ijen kicsisé:gér, mer a többijek ki-kapnak ráj:tad. kikapar kikapar t s . i. ' h e r a u s s e h a r r e n ' . K m . A lit-kol a tguk- is kikaparja: ( egy k i s v é l e t l e n is napfényre h o z ­ hatja). kikapesol kikapcsol t s . i. ' k a p c s á b ó l kifejt, kibont' (pl. blúzt, s z o k n y á t ) . kikapcsolódik kikapcsolóudik t n . i. ' k a p c s á b ó l v . k a p ­ csaiból k i a k a s z t ó d i k , k i b o m l i k ' . kikecmereg ~ t n . i. ' k i k á s z o l ó d i k , n a g y ü g g y e l - b a j j a l kivánszorog'. kikel Kikél t n . i. I. 'a földből k i b ú v i k , c s i r á j á t a földből kidugja' (vetés, m a g ) . 2 . 'a tojásból kibúvik, életre k é l ' (pl. csirke). 3 . 'kifogy'. Ki-köijtt a maktárbutl a bu:za. Sz. Ki vay kélve a kcpibiill ( = d u l t a z a r c a ) . kikeményít kikemennyit t s . i. ' s t a r k e n , s t e i f e n ' ( r u h á t ) . kikéredzik kikéröijdzik, kikéröüzik t n . i. ' k i b o c s á t á s á t keii (pl. g y e r e k a t a n t e r e m b ő l ) . kikeres ~ t s . i. ' a u s s u c h e n ' (pl. k ö n y v b e n v m i h e l y e t ) . Keressétek ki a huszonötödig zsóiitárl. kikerget kikerget t s . i. ' k i ű z , k i h a j t ' . kikerül kikerüli ts. i. I. ' k i t é r v e e l h a g y m a g a m e l l e t t ' . Került ki aszt a göikröt, neki ne hájcs : t n . i. 2 . ' a z i s k o l á t elvégzi'. En- izs beállok szöu-gálni, ha kikerüklök. 3. 'akad'. Kikéről valahogy ety kis pé.zcm. ( S z a m o s s z e g . ) Sz. Kikerüli az éskolábull ( = v é g e z , t a n u l á s á t befejezi). kikésér 1. kikísér. kikcshed ~ t n . i. ' k i k o p i k ' ( r u h a , c s i z m a ) . Ki-keshelt a könyöködönn az ujja:sod. kikezd ~ t s . i. I. ' k i k o p t a t , k i d ö r z s ö l , dörzsöléssel m e g s e b e z ' . Még má kikeszle a rud ennek a lúnak az óuda:-

504

tát. t n . i. 2 . ' k i k ö t , v e s z e k e d é s t k e z d ' . Ez a ki-csi meg a na-gyubbokkal is kikezd : k i k i ~ n é v m . ' j e d e r m a n n , ein jeder". Sz. Ki-ki magának mini a li-ba ( m o n d j á k a h a s z o n h a j h á s z ó , ö n z ő m u n k á r a ) . k i k i á l t kikiját t s . i. ' k i á l t v a k i m o n d , e l á r u l ' . Kikijállya, hü jártam az éccaka ( t . i. a k a k a s Nd.). Sz. A • v a n a faluba lekszeb jánnak kikiját:va ( = elismerve). kikiki ~ Sz. Nem- mindenki kikiki ; / ( m o n d j á k csúfo­ lódva a hencegő emberről). k i - k i k u k o r é k o l ki-kikukoréköl t s . i. ' k u k o r é k o l v a k i k i á l t , e l á r u l ' ( t r é f á s s z ó , c s a k k ö l t . ) . Mért a kakas kukorékol háinálba Ki-kikukorékojja hü jártam az éccaka ( N d . ) . k i Linda ~ falurész n e v e ( C s e n g e r b a g o s ) . k i - k i n é z ki-kiné: t n . i. ' g y a k r a n k i t e k i n t ' . k i k i r i c s ~ fn. (Csak k ö l t . - b e n . ) Héj, kikirics, kikirics ! Nekem többet ne viriccs ( N d . ) . k i k í s é r kikésér t s . i. ' h i n a u s g e l e i t e n , h i n a u s b e g l e i t e n ' . Késért ki nagyapáidat, k i - k i s ü l ~ t n . i. ' i d ő n k é n t k i s ü t ' (a n a p ) . k i k í v á n k o z i k kikivágkozik t n . i. Sz. Ki-kinágko:ig belöijllem az é:tél ( = f e l k e v e r e d e t t a g y o m r o m , r ó k á z h a t n á m ) . k i k o p á n c s o l ó d i k kikopáncsolöudik t n . i. 'kifejlődik, t e s t i ­ leg-lelkileg derekké lesz. Hoty- kikopáncsolóudotl cz a Varadi fiju. k i k o p i k ~ t n . i. ' k o p v a , n y í í v e k i l y u k a d ' ( r u h a pl. a k ö n y ö k n é l ) . Sz. Kikoptam a belekségbüü ( = l a s s a n k i n t ki­ gyógyultam). kikopom) kikopogóu fn. ' a b u j ó s d i j á t é k e g y i k n e m e ' . Xr. N e v é t o n n a n n y e r t e , h o g y a n n a k a g y e r m e k n e k , a k i k e r e s a fal felé kell f o r d u l n i a és k o p o g n i a pl, h a r m i n c i g . A t ö b b i a k o p o g á s ideje a l a t t e l b ú v i k . I la v a l a m e l y i k e t a b ú v ó h e l y é n fölfedezte, s z a l a d n a k e g y ü t t vissza a kopogó­ helyre s ha a keresőnek sikerült előbb megkopogtatni a falat, a k k o r a m á s i k lesz h e l y e t t e a k e r e s ő , d e h a a t á r s a ért e l ő b b a falhoz és k o p o g o t t , a k k o r a t á r s a m e n t v e v a n . k i k o s z l a t ~ t s . i. ' k i k o p t a t , k i r ó j t o s í t ' ( r u h a szélét). Ne- járj abba a l(dlóu:ba, mé ki-koszlattya a nadrágod aj:ját, k i k o s z l i k ~ t n . i. ' k i r o j t o s o d i k ' ( r u h a széle). Új- kém mán e hejjett a felsői) hej:jel, mé ki-kos:lolt a s:egé:je. k i k o t o r kikotor t s . i. 1. ' k o t o r á s s a l , k a p a r á s s a l k i t i s z t í t ' (pl. á r k o t , v á l y ú t ) . 2 . ' k i k a p a r ' ( p l . k e m e n c é b ő l a s z e n e t ) . 3 . ' k i k o t r ó d i k ' . Alikor eszt a zsi-dög mek-hallolta, ko-tört ki je:le rutull: K. Ko-tört ki a há.zal ( = s e p e r d k i ) . k i k o t t y a n t ~ t s . i. ' v i g y á z a t l a n s á g b ó l k i m o n d ' ( t i t k o t ) . k i k o t v f a d ~ t n . i. ' k i p á l l i k ' . Ki-kolyfall a zab a viz a-.latt. kiküli kikőijt t s . i. 1. ' a u s b r ü t e n ' . Husz- tojéizsbúl csak

505

• li-zéhalot köülöt ki a kotlóu. 2. ' á z t a t ó b ó l k i s z e d ' . Megázot mán az a ken:dér, ki- lehel asz má köi)le:ni. Sz. Tár) ki- akarót köij-lcni: ? ( m o n d j á k tr'., ha v k i ráül v a l a m i r e , v a g y s o k á i g m a g á n á l larl j a ) . , í / • fé már a k<dapom:rút ; tán kiaka­ rót k ö ii • t e n i : kiköltözik kikőütözik t n . i. ' k i h u r c o l k o d i k ' ( l a k á s b ó l ) . k i k ö n y ö k ö l kikönyököl t n . i. ' k ö n y ö k é r e t á m a s z k o d v a k i h a j l i k ' (az a b l a k o n ) . kiköp ~ t s . i. ' a u s s p u c k e n ' . Köp- ki a mag:vál. Sz. Ojam. mintha csak az ap-ja a szá-fáy köpte vóuy : ki ( = é p e n o l y a n , m i n t az a p j a ) . kiköszön - * Í t n . i. ' k i b ú c s ú z i k ' . Ki-köszön az eklézsijá:bulk

kiköszörül kiköszörüli t s . i. 'ausschleifen'.
kiköt ~ t s . i. ' h e l y r e k ö t , h e l y r e i g a z í t ' ( e b l á b a s a n fogdosott fonalszálat a s z ö v ő s z é k e n ) . Sz. Kiköti a kendőül ( = rojíját megköti). k i k u l h í t j ~ t n . i. k u l l o g v a k i j ő , k i s o m p o l y o g ' . A fár-kas kidtullogolt az crdöij:l>üll. kikuijiat kikürgat t s . i. ' k i k e r g e t ' . kikiirtöl kikürtol t s . i. 'kifecseg, d o b r a ü t ' ( t i t k o t , b i z a l ­ mas dolgot). kila ~ , lila (Mikola, V e t é s ) (-át, -ája) fn. ' k i l ó , kilo­ g r a m m ' , líozzál ety kila : sóut. k i l a m é t e r 1. k i l o m é t e r . kilányi ~ , tilányi (Mikola, V e t é s ) m n . ' e g y k i l o g r a m m súlyú, kilogrammnyi'. kilás ~ , liléis (Mikola, V e t é s ) m n . ' k i l o g r a m m o s ' ( p l . súly a m é r l e g e n ) . kilátszik kiláccik t n . i. T á t h a t ó , k i t e t s z i k ' . Ugy- ül:, hogy mjn-denc kiláccik : kilel kilel t s . i. ' k i t a l á l ' . Zsi-ga ki-leli, hogy mit mgnygyö: rá. Uty kileli czaz Im:re,o-já jóu fogásaji vannak an.nak ! Sz. Kiléte a hideg ( = láza v a n , láz t ö r t ki r a j t a ) . kilenc ~ (-et) s z á m n . 1. ' n e u n ' . fn. 2. ' r ó m a i I X s z á m m a l jelölt k á r t y a l a p ' . Piros kilenc. kilencedik ~ s z á m n . ' n e u n t e ' . kilencedikszer kilcneedikszér hsz. 'neuntens'. kilences ~ (-1, -se) fn. I. ' k i l e n c e t jelölő s z á m j e g y ' . 2. ' r ó m a i I X s z á m m a l jelölt k á r t y a l a p ' . 7'öA kilences. Kilenehold Kilcnchöud hn. (Atya). kilencszer kilcncér h s z . ' n e u m a l n ' . kiles kiles t s . i. ' a b p a s s e n , a b l a u e r n ' . kilevelezik kilcvelcdzi k t n . i. Tevelet h a j t ' . Annyit sírtam alatta, Kileveledzetl a fa ( X d . ) . kilincs kclincs (-et, -ek, -e) fn. ' k l i n k e , t ü r s c h n a l l e ' . S z . Beteltem az ajtóul kelincsibe ( = betettem rendesen,
-

ÖG O
ú g y h o g y a kilincs a z ü t k ö z ő b e b e l e c s a t t a n j o n , b e l e a k a d j o n ) . Vö. zár. k i l i n c s - n y o m ó kelincs-nyomóu fn. ' a z a j t ó k i l i n c s n e k a z á r f ö l ö t t k i á l l ó k a r j a , m e l y n e k l e n y o m á s á v a l a kilincs m á s i k k a r j á t a z ü t k ö z ő b ő l k i e m e l j ü k s ezzel a z a j t ó t k i n y i t ­ juk'. Vö. ajtózár. killat 1. k í n l a t . kiló 1. k i l a . kilohácsol kilobácsöl t s . i. 'kilocsol, k i l u b i c k o l ' ( v i z e t pl. a k á d b ó l ) . kiloccsan ~ t n . i. ' k i l ö t t y e n , h i r t e l e n k i ö m l i k ' . kiloccsant ~ t s . i. ' k i l ö t t y e n t , h i r t e l e n k i o n t ' . Locesgs ki csuk a mozsdóutálbull aszt a vvzet. kilóg kilóug t n . i. ' k i c s ü n g ' . kilogramm 1. k i l a . kilométer kilométer f-t) fn. ' k i l o m é t e r ' , kilop ~ t s . i. ' k i c s e n ' . Sz. Kilopja : az a sze-meteket is : ( = ügyes, kitanult tolvaj). kilő kilü t s . i. ' a u s s c h i e s s e n ' ( s z e m e t , fogat, a b l a k o t s t b . ) . kilök ~ t s . i. ' k i d o b ' , kilő I. kilő. kilyuggat kijuggat t s . i. ' l y u k a k a t csinál r á , k i l y u k a s z t g a t ' . kilyukad kijukad t n . i. ' l y u k a s lesz' ( p l . e d é n y ) . kilyukaszt kijukaszt t s . i. ' l y u k a t csinál r á ' . kimarad ~ t n . i. ' a u s b l c i b e n , a u s g e l a s s e n w e r d e n ' . Számöld mek csak még ec-cér, nem- marat ki belőijl-le ? S z . Ki-marat:, mint a ku-tyaszar a hóir.bull ( = h o p p o n m a ­ radt). kimarkolász kimárkolász t s . i. ' m a r o k k a l k i s z e d e g e t ' (pl. s z i l v á t a k o s á r b ó l ) . k i m a r t ~ t s . i. ' a u s t u n k e n ' . kimártogat ~ t s . i. ' n a c h u n d n a c h a u s t u n k e n ' . kimászik ~ t n . i. ' a u s k r i e c h e n ' . kimegyen r v , kimenyggen t n . i. ' a u s g e h e n ' . Sz. Kiment a jörmájábull ( = e l f o r m á t l a n o d o t t ) . Kiment a divadbull ( = m á r n e m d i v a t o s , d i v a t j a m ú l t ) . Ki-ment a háláim a vagyon:nak ( = e l p a z a r o l t a , e l p r é d á l t a ) . Ki-ment a lába a hejjé:riill ( = kificamodott, kimarjult a csuklójából). k í m é l kéméll (-ek, -mélsz) t s . i. ' s c h o n e n , s p a r e n ' . Üs-sed, ne- kéméld ! A ruhát ké-mélni kell: Sz. Ké-mélli a beszé-.del ( = k í m é l e t e s e n beszél). L. m e g k í m é l . kimelegszik kimelekszik t n . i. ' f ö l h e v ü l ' . O-jg föróg ez a lezves, hogg mék ki-melegeltem téikle. kímélet kéméllet (-et) fn. ' m i n d e n f é l e megtakarított h o l m i , k ü l . f é l r e t e t t é t e l m a r a d é k ' . K m . Eb- eszik kémélle-.tet ( = félre t e t t é t e l m a r a d é k n a k a z a sorsa, h o g y m e g r o m l i k s a k u t y á n a k kell a d n i ) .

f)07

kíméletlen kétnélletlen h s z . ' s c h o n u n g s l o s ' . N e - bány vele ojag kémélletden. kimenetel kimenetel fn. ' v é g , v é g z ő d é s ' . Mjn-dég mgntam, hogg ennek nem lesz jóg kimenetedé. kimer kimér t s . i. ' a u s s c h ö p f e n ' . a) p l . g a b o n á t a h o m ­ b á r b ó l ; h) p l . a tele h o m b á r t . kimér kimér t s . i. ' m e s s e n , b e m e s s e n , a u s m e s s e n ' . kimereget t s . i. ' k l e i n w e i s e a u s s c h ö p f e n ' . kiméi-eget kiméreget t s . i. ' k l e i n w e i s e a u s m e s s e n ' . kimerni ~ t n . i. ' m e g d e r m e d , m e g m e r e v e d i k a t e s t e ' . Uly síri a ggér:mek, mái- kimerteit: kimereszt ~ t s . i. 'kifeszít, m e r e v e n k i n y ú j t ' . N e * merezd ulg ki ma:gad. Sz. Kimereszti a szemit ( = k i t á g u l t pillákkal, mereven, erősen néz). kimericskél kimerieskéll t s . i. ' l a s s a n k i n t k i m e r í t g e t ' . kimeszel kimeszel t s . i. ' m é s s z e l kifest, fehérre fest' (falat, h á z a t ) . kimincsel kiminesél t s . i. ' t ö k m a g p é p b e n p u h í t á s céljá­ ból m e g g y ú r ' ( f o n a l a t ) . V ö . m i n c s . kimisol kimisöl t s . i. ' k i v i s z , t ö r v é n y t e l e n ú t o n k i e s z ­ közöl'. E-zek ki- tuggyák veűahogg misökni, hogg nem- kell odaadni a lo.vat. kimódol kimóudől t s . i. ' k i e s z k ö z ö l , m ó d j á t e j t i ' . Máikimóudojjuk valadwtg, hogg a gger-meknek is jusson eipöij.-re. kimond kimond t s . i. 1. 'kiejt*. Ojg furcsa neve vg :, hogg a-lig lehel ki-mqndani: 2 . ' k i j e l e n t ' . Asz ki- is mony-gga, amid goívdól. II. ' m e g á l l a p í t ' . Kimonta rá az ör:vas, hogy mrkliál: kimos ~ t s . i. ' a u s w a s c h e n , a u s s p ü l c n ' (pl. r u h á t ) , a) t n . i. 'elvégzi a m o s á s t ' . Ki-mostálmán '.' kimosóilik kimosóudik t n . i. ' w i r d a u s g e w a s e h e n ' . kimotozál kimotozáll t s . i. ' k i k e z d , k i k o p t a t ' ( p l . z s á k o t ) .

(Nagypalád.)
kimozdul kimozdult t n . i. ' k i m e g y , rövid időre e l t á v o z i k , kiieszi a l á b á t ' ( h á z á b ó l , o t t h o n á b ó l ) . kimúlik kimúlik t n . i. Sz. Még nem- médiám ki az időii:bíill ( = m é g n e m v a g y o k öreg, m é g j a v a k o r b a n v a g y o k ) . kimustrál kimustrált t s . i. ' k i s e l e j t e z ' . kimustrált ~ m n . ' k i s e l e j t e z e t t , selejtes . kimulat ~ t s . i. ' e l á r u l , b e b i z o n y í t ' (pl. b a r á t s á g á t , t u l a j d o n s á g á t ) . Sz. Kimutatta a foga jejjé:rit ( = elárulta v a l ó d i gonosz t e r m é s z e t é t ) . kín kin (-1, -ok, -nga) fn. ' p c i n ' . K. Csak kinnya ez a dinnyémek ( = n y o m o r u l t , s i l á n y , h i t v á n y d i n n y e ) . Sz. Csak kinnyába éri meg ez a kordé ( = férges v o l t a v . e g y é b h i b á j a m i a t t é r e t i m e g k o r á b b a n ) . Az a-nyát kin-nya ! ( m á s v é l e ­ m é n y é t m e g v e t ő , lebecsülő d u r v a szólás = a n a g y a p á d

508

füle ! a z eszed t o k j a !) Hun- az anyát kinnyába vontál ? ( = h o l a m a n ó b a n , hol a p o k o l b a n v o l t á l ?) Ki-állami g már az annya kin:nyál ( = e l a d ó m á r ez a l e á n y ) . k í n á l kínált (-ok, -nász) t s . i. ' a n t r a g e n , a n b i e t e n ' . Kínáld nagyapáidat abbull a fáyg.-bull. Száz-iilvenér ki-nálva kínálták a vásáriba ( l o v a t e l a d á s r a ) . K . Yá-lik kínaltom a szemeimet, mék'Se tudok é fele uludini ( = próbálnék aludni, de n e m sikerül). L. megkínál. k í n á l á s kinállás (-t, -a) fn. ' a n t r a g e n ' . N e - vár kinállást. k í n á l g a t kínálgat (-ok, -öl) t s . i. ' g y a k r a n k í n á l ' . k í n á l u a t ó z i k kinálgatóuzik (-ok, -öl) tn. i. ' e g y i k a m á s i ­ k a t k í n á l j a ' . Sz. Kinálgatáuznak.; mint a nű-kolaijak : (túlságos u d v a r i a s k o d á s r a m o n d j á k ) . Vö. mikolai. k i n a p o r kinupör fn. ' k i n i n ( e h i n i n ) ' ( o r v o s s á g ) . kineol kineöl (-ólok, -ösz) t s . i. ' k í n o z , g y ö t ö r ' , k i n c s kincs (-et, -e) fn. ' s c h a t z ' . Sz. Ugy vigyáz az áira, mini valami jél-tai) kincsre i (— f é l t v e v i g y á z r á ) . Nem­ adná az i aszt a vi-lág min-dey kin-cséjér se: ( = n e m a d n á s e m m i á r o n , s e m m i é r t s e m ) . Eköiitenctek: tik a Dárius kincsit is: ( = s o k a t s k ö n n y e n k ö l t ö t ö k ) . K m . Az- a legnagyup : kincs, akinek sem-mije sincs :, ha a ka-pufcljára teszi, ak-kör se viszik : el ( = t ö b b e t é r a n y u g a l m a s szegénység, m i n t a g o n d s z e r z ő v a g y o n ) . Xr. A n é p h i t s z e r i n t a z e l á s o t t k i n c s S z e n t g y ö r g y n a p éjjelén fel s z o k o t t l o b b a n n i s e/ért e z e n a z é j s z a k á n a k i n c s k e r e s ő k lesni s z o k t á k a l á n g o t . A k i n c s e t a z e l á s á s k o r b i k a v é r r e l , v a g y k a k a s vérével is m e g s z o k t á k ö n t ö z n i , h o g y a b i k a , v a g y a k a k a s védője legyen a k i n c s n e k . H a a z ilyen k i n c s e t á s n i k e z d i k , előugrik e g y t ü z e s b i k a , v a g y t ü z e s k a k a s és s z é t k e r g e t i a k i n c s k e r e s ő k e t . K i n c s e s Kincses fn. ' l ó n é v ' . k i n c s t á r kincstár fn. ' á l l a m k i n c s t á r , f i s k u s ' . A kincstár erdeje. kimlruc ~ (-ot) fn. ' f e n y ő k o r o m b ó l k é s z ü l t fekete f e s t é k ' (ném, kienrus). X r . E z z e l a f e s t é k k e l festik f e k e t é r e a fej f á k a t . k i n e v e z ~ t s . i. 'kicsúfol, c s ú f n e v e t r a g a s z t r e á ' . Nemszttbad mást kincvcz:ni. k i n é z kinéz t n . i. 1. ' k i t e k i n t ' ( p l . a z a b l a k o n ) . 2 . ' k i l á t ­ s z i k ' . Nem- nesz ki mugábúl, hogy ojan könnyem bírja a zsá:kot. t s . i. 3 . ' k i l á t v m i t v k i b ő l ' . /•.'// netm sok jóut nézek ki ebbüll a jánubull. 4 . ' k i v á l a s z t ' . Érmmá nészlem ki magam­ nak arébb egy jóu kis pácának vadául, t n . i. 5 . ' k i m e g y és szétnéz' (pl. a mezőre). kinjiyertya kinygyérlyu fn. z s í r m é c s ' . k i n i n 1. k i n a p o r . k í n l a l killai (-ok, -öl) t s . i. ' k í n o z ' ( p l . á l l a t o t ) , k í n l ó d i k kUóudik, killóudik (-ok, -öl) I n . i. I. ' s z e n v e d ' .

509

Csak az ts-tc venné nuujáhosz:, hogy ne- killóudna sóikat. 2. ' k ü s z k ö d i k , b a j l ó d i k , v e s z ő d i k . N e - k'ilóuggy avval a mad­ zagigái, mai- kióuggga An:ng. K. N e m - ég ez a fa a lü:zön, csak killóudik : ( = s u s t o r o g v a s e n y v e d ) . S z . Csak kil-lóudik, mint a ká-poszta hus- nekiül ( = n e m h a l a d előre a d o l o g ) . k i n n ~ h s z . 1 . ' a u s s e n , d r a n s s e n ' . 2 . 'a v e s z t e s p á r t h e l y é n ' (tekezés v . l a p d á z á s a l k a l m á v a l ) . Ti löb-bet vágtatok kim, mijn : mi. Sz. Kivan a láb o m a lopágká:bull_ ( = k i l á t s z i k , t . i. m e r t r o n g y o s a c i p ő ) . Mindem péze ki van : ( = ki v a n a d v a k a m a t r a ) . Kin - tá-gasab :, be- szo-rossabb ! ( k i á l t j á k a h í v a t l a n k o p o g t a t ó n a k == m a r a d j k i n n ) . Nevagyok se- ki, se- benn ( = n e m jól v a n a s o r o m , a h e l y z e t e m ) . L. ide-, o d a k i n n . k i n n h á l ó kihálóu m n . 'legelőn é l ő ' ( j ó s z á g ) . Az esde ha-zaháilollák a legelőürüli a kihalón jőuszá:gol, méhed njnesneki mii en:ni. kinő kinőijl t n . i. 1 . ' a u s w a c h s e n ' . t s . i. 2 . ' k u r t á v á é s s z ű k k é n ő ' ( r u h á t ) . S z . E kinöütt a sár-.bull v . kinőült az Islcm márká:bull ( = m a g a s t e r m e t ű , n a g y szál e m b e r ) . kinyal kingál t s . i. ' a u s l e e k e n ' ( p l . t á n y é r t , f a z o k a t ) . Sz. Hoty- k i nyállá mayái a vém Pőii:ti ! ( = k i c s í p t e , kicsinosította magát, nyalkán kiöltözött). kinyílik kinyilik t n . i. 'sich öffnen'. Sz. Kinyilik az időü ( = megenyhül, kitavaszodik). Vö. kinyitik. kinyit ~ t s . i. 1 . ' k i t á r , s z é t t á r ' . 2 . ' k i k u l c s o l ' ( a j t ó t , zárat). kinyitik ~ t n . i. ' a u f b l ü h e n ' ( v i r á g ) . Kinyitott a kis rénrzsa. k i n y o m kinyom t s . i. 1 . ' k i p r é s e l , n y o m á s s a l k i f a k a s z t ' . Kinyomja a pattanást. 2 . ' k i e m e l , fölfelé e m e l ' . Fél-kézzél ki-nyomok ety husz kiilást. kinvíí kinyü t s . i. 'földből k i h ú z g á l , k i t é p ' ( k e n d e r t , lent). k i n y ú j t kinyúl t s . i. ' a u s s t r e c k e n ' . kinyujtózik kinyúlóuzik t n . i. 'sich a u s s t r e c k e n ' . k i n y ú j t ó z t a t kinyútóusztat t s . i. ' k i t e r í t , t a g j a i t k i e g y e n e ­ sítve lefektet' (halottat)." kinvíí 1. k i n y ő . kiocsul kiocsull t n . i. ' m a g á h o z t é r , f ö l l á b a d , k i g y ó g y u l ' ( b e t e g s é g b ő l ) . Ki-ocsüll mán abbull a bajá:bull (Kisbábony). k i ó k u m l á l kióukumláll t s . i. ' k i s ü t , kieszel, k i k ö v e t k e z t e t ' . kiold kióud t s . i. ' l o s b i n d e n , a u f l ö s e n ' . Kióutta a zsá:kot. kioldik kióudik t n . i. ' k i o l d ó d i k , k i b o m l i k ' ( p l . a m e g k ö t ö t t b o g , a b e k ö t ö t t z s á k ) . Kióudott a zsák szá:ja. kioldódik kióudóudik t n . i. ' k i b o m l i k ' ( p l . a m e g k ö t ö t t b o g , a z s á k szája). kiolt kióul t s . i. Sz. Kióullga az életit ( = megöli m a g á t ) .
4

510

kiolvas kiolvas t s . i. ' k ö n y v b ő l k i l e s ' . A-zér lulla oja: mé kiolvasta : kiolvaszt kiolvaszt t s . i. ' a u s l a s s c n , a u s s c h m e l z e n ' . a) [ s z a l o n n á t , h á j a t ] , b) [zsírt a s z a l o n n á b ó l ] . k i o n t ~ t s . i. ' k i ö m l e s z t ' . C s a k a k ö v . a d a t b a n : Kionylya a bélit. kiosont kiossanl t n . i. ' h i r t e l e n k i l o p ó z i k , é s z r e v é t l e n ü l kifut, kioson'. kiöhlint ~ t s . i. ' b e l é ö n t ö t t v í z r á z o g a t á s á v a l kimos". öblh ki csak eszt a csuprot. Kióblintem a szómat. kiöblít ~ t s . i. 1. ' b e l é ö n t ö t t v í z r á z o g a t á s á v a l k i m o s ' ( p l . csuprot, ü v e g e t , z s a j t á r t ) . 2 . 'a m á r e g y s z e r s z a p p a n n a l k i m o s o t t r u h á t tiszta, hideg vízben mégegyszer átmossa". Má ki-moslam :, de még nem- értem rá a kulitól kiöblilemi. [Ez azért szükséges, hogy a szappant a kiöblítés által mossák ki a ruhából. | kiölt kidül t s . i. ' k i n y ú j t ' ( n y e l v e t ) . Mék ki-öülötle rám g ngél:vit. kiöltözik kióijlözik t n . i. 'díszes, ü n n e p i r u h á t ö l t , kicsípi m a g á t ' . S z . Uty kiőijtözöt:, mjnt az ár-vu malac a sár.dxt ( = feltűnően piszkos, rongyos r u h á b a öltözött). kiömlik ~ t n . i. a u s s t r ö m e n , sich e r g i e s s e n ' . kiont ~ t s . i. 1. ' a u s g i e s s e n , a u s s c h ü t l e n ' . — t n . i. 2. ' k i á r a d ' (folyó). Kiöntött a Tisza. kipállik ~ t n . i. I. 'kifülled, k i v é s z ' . Ki-pállik a vetés ez alatt a nagy dók hóu a.latt. 2. ' n e d v e s s é g és h ő k ö v e t k e z t é ­ b e n kireped s meglobosodik' (pl. a test hajlásúiban a vékony b ő r ) . Ki-pállolt a kis hóiinajja a gyérmek:nek. Kipállott a szá.ja (láz m i a t t ) . kipányváz ~~ t s . i. ' p á n y v á r a , h o s s z ú k ö t é l r e kiköt (pl. l o v a t ) , h o g y k ö r b e n m o z o g h a s s o n , legelhessen, d e el ne b i t a n g o l jon". kiparancsol kiparancsol t s . i. ' k i r e n d e l , e l r e n d e l , e l i n t é z ' . Kiparancsojja a jóu Is:lé, lá-tod, mindenkinek kiparancsojja : jóul,
k i p á r l i k I. k i p á l l i k .

kipattan ~ t n . i. 1. ' h e l y é b ő l k i u g r i k , k i f o r d u l ' . Jóultárzsd az e:két, mé ki-pattan : 2 . ' e g y e t p a t t a n v a k i u g r i k ' ( s z i k r a ) . 3 . ' k i p a t t o g z i k , p a t t a n á s k e l e t k e z i k r a j t a ' . AT'- vam palláva a lá:bom. kipalto(|zik ~ t n . i. ' k i r e p e d e z i k , fölcserepesedik, k i p a t t a n á s o s o d i k ' . Kipatlogzott az ajjaka. kipeder kipedér t s . i. 'ujjai k ö z t g ö n d ö r r e s h e g y e s r e sodor' (bajuszt). kipenderít kipenderil t s . i. ' k i d o b , k i h a j í t ' . Ki-penderitelek az áj:lóunn. kipereg ~ t n . i. ' e g y e n k i n t k i h u l l ' ( p l . k a l á s z szemje).

511
kipcszkcdik-kapaszkodik ~ t n . i. ' i d e is, o d a is k a p a s z kodik'. kipilien ~ t s . i. ' a u s r u h e n ' . Sz. Kipiheni magát ( = e r m i i t sich a u s ) . kipirnsít kipirossil t s . i. 'kifest, p i r o s r a fest' ( p l . a r c o t ) . kipiszkál kijiiszkált t s . i. ' h e r a u s s t o c h e r n ' . kip-kap ~ t n . i. ' k a p k o d , ide is, o d a is k a p ' . Ak-kör kipelkapot : má, mikor a ei-gáng a ja-lu határánn is lül járt : l\í-s:ujjü)jk :, ne- akkö kipjeg-kapjon a: ember, mikö be vg jog-.va. kiplanéroz " » t s . i. 'kiegyenget, sima felszínüvé t e s z ' * (földet, t a l a j t ) . ( K e r t é s z e t i m ű s z ó . ) kiporeióz kipöreijóuz t s . i. ' a d a g o k r a , r é s z e k r e o s z t ' ( p l . s z a l o n n á l az a r a t ó k n a k ) . kiporoz ->*. t s . i. ' a u s k l o p f e n ' ( r u h á t ) . kipótol kipóutöl t s . i. V i s e l z e n , e r g á n z e n , v e r g ü t e n ' . kipottyan ~ t n . i. ' a u s f a l l e n ' . kipottyant ~ t s . i. I. ' k i e j t ' . 2 . ' v é l e t l e n ü l , v i g y á z a t ­ lanságból k i m o n d , kibeszél'. kipréilikál kiprédikáll t s . i. ' e g y h á z i b e s z é d e t r á a l k a l m a z v k i r c , vkit b e s z é d b e n k i p é c é z ' . kipróbál kipróubáll t s . i. ' e r p r o b e n , a u s p r o b i e r e n ' . kipucol kipucol t s . i. k i t i s z t í t , k i f é n y e s í t ' ( k a s z á r n y a i s z ó ) . A kardomnak márkolidlga be rozsdás ! Jön októubér, kipueöjja a bundás ( N d . ) . kipukkan ~ t n . i. ' p l a t z e n , z e r p l a t z e n ' . Sz. Utgkacaklam máj- kipuk-kantam : ( = majd eldűltem n e v e t t e m b e n ) . kipusztít kipusztít t s . i. ' a u s r o t t e n ' . K m . Tug-gga az Isleg, kinek a magvát kel kipuszlita:ni (mondják egy gonosz, v a g y gyűlölt család m a g v a s z a k a d á s a k o r ) . kipusztul kipusztult t n . i. 1. ' k i v é s z ' ( p l . e r d ő ) . 2 . ' v a l a ­ m i b ő l kifogy'. Mé§ a mag-vábull is kipusztultunk az idénn g máiéinak. kirág ~ t s . i. 'ausfressen, a u s n a g e n ' ( p l . z s á k o t ) . Sz. Ojg savangóu, mai- kirág-ja a béliem ( p l . a v a d a l m a ) , i kiragaszt ~ t s . i. ' ú g y fog k i , h o g y a l o v o n a s z e r s z á m o t , az ö k r ö n a j á r m o t rajta h a g y j a , h o g y , h a kell, h a m a r o s a n i s m é t b e f o g h a s s o n ' . Né- jogom ki egésszenn a lo:vat, csak ki-ragasztöm : kirak ~ t s . i. 1. ' a u s p a c k e n , a u s k r a m e n ' ( p l . l á d á b ó l h o l m i t ) . 2 . ' k i k ö v e z ' . Ez az ucea bánat ucea, Bánat kíívél vag kirakva ( N d . ) . Sz. U-gganesak kirakja atán:eot ( = kicifrázza, minden figurájával e g y ü t t kijárja, v á l t o z a t o s a n táncolja). kirakodik ~ t n . i. ' á r u j á t k i r a k j a ' ( p l . a f a z e k a s ) . Sz. Ki-rakodolt az iive:ges ( = t a k n y o s v a g y ) . király kiráj (-1, -ok, -a) fn. 1. ' k ö n i g ' . 2 . 'a k u g l i b á b o k k ö z t a l e g m a g a s a b b i k , m e l y e t k ö z é p r e á l l í t a n a k ' . 3. 'a n é g y

5 fa
királyt ábrázoló képes kártya a magyar kártyák közt', PÍTOS kiráj, lök kiráj s t b . II. K i r á l y c s a l á d n é v . Sz. Hun-né vetle a kirái a várát ! ( k i t é r ő v á l a s z a r r a a k é r d é s r e , h o n n a n s z e r e z t e az illető e z t , v a g y a z t a h o l m i j á t ) . Előáll Isten, közbül kirái, Hátull a nagy lompos cigány (a m e n é s k ö z b e n m i n d e g y r e h á t u l m a r a d ó g y e r m e k e t csúfoló és sietésre ö s z t ö n z ő t r é f á s szólás). K m . Mig Isté lesz ke-nyér is lesz:, mik kirái lesz, pez- is lessz: ( = b í z z u n k I s t e n b e n , ne c s ü g g e d j ü n k el). ( A d o r j á n . ) K i r á l v b á k á n y Kiráibákány hn. (Kisnamény). király-dohány kiráj-doluíny i n . egy d o h á n y f a j neve (Mezőgeese). királyfi kiráifi fn. ' k ö n i g s s o h n ' . Királyfo;|ás Kiráijogás hn. (Kishódos). k i r á l y k i s a s s z o n y kiráikisasszony In. ' k ö n i g s t o c h t e r ' . k i r á l y n é kiráiné (-t, -ja) fn. 1. ' k ö n i g i n ' . 2 . ' a n y a m é h . (De gyakoribb : anya v. a n y a m é h ) . Király-pallója Kiráj-pallöuja hn. (Daholc). k i r á l y s á g kiráiság (-ot, -a) fn. 1. ' k i r á l y i m é l t ó s á g ' . 2 . 'a k i r á l y h a t a l m a a l a t t l e v ő o r s z á g ' . Aki é-pusztiltya a há-rom hollóid, fe-le kiráiságát, szép- eladöu-jányétt annak aggyá. Sz. Ad-dik tárt: a, mint a püy-kösti kiráiság: (rövid ideig t a r t ó u r a s á g r ó l ) . Királyát Kirájut h n . ( K i s b á b o n y ) . k i r á n c i g á l kiráneigáll t s . i. ' h o s s z a s r á n g a t á s s a l k i h ú z ' , k i r á n d u l kirándult t n . i. ' k i f i c a m o d i k ' . Kirándult a bo:kám a hejjé:rüll. 1. kiránt ~ t s . i. ' h i r t e l e n k i h ú z ' . Sz. Kirántottam a tövissel a lábá.bull ( = kisegítettem a bajból). 2 . k i r á n t ~ t s . i. ' r á n t á s t ö n t bele, r á n t á s s a l k é s z í t ' . Kiránytya a paszüjt, a kolompérlevcst. k i r á z ~ t s . i. 1. ' r á z a s s á l tisztít*. Rázzátok ki jóul- a zsáko'kal (liszttől). 2 . ' r á z a s s á l k i h u l l a t ' . Ki-rázom a bálhát a szoknyá:bull. 3 . 'kilel, k i b o r z o g a t ' . Mán es-tére ki-rászta a hi:deg. Sz. A l él • k et is kirázza 'b e lő ij 11 ün k ez a sze:kér ( = n a g y o n d ö c ö g ) . kirháj klrbái (-t, -onn) fn. ' n é p ü n n e p p e l e g y b e k ö t ö t t búcsú a szatmármegyei sváboknál' ( < n é m . kirchweihe). kirekeszt ~ t s . i. ' z á r ó j e l b e t e s z , k i h ú z ' ( k ö n y v b ő l ) . k i r e k l a m á l kireklomáll t s . i. ' f ö l m e n t e t , kieszközli, h o g y f ö l m e n t s é k ' ( k a t o n a s á g alól). kircpwrál kireperáll t s . i. ' k i j a v í t ' (ócska h o l m i t ) . kireszel kireszel t s . i. 'reszelővel kiélez' (fürészt). Kiricce ~ h n . ( K i s a r ) . Kirice ~ h n . ( O l c s v a a p á t i ) . Kericeszeg ~ h n . ( P a n y o l a ) . kirimincs kirimincs ( c i g á n y szó) Sz. Ojan nincs, mjnt a cigáy kirimjnes ( = azt már nem!)
-

513

kirojtosndik kiröjtosodik t n . i. ' k o p á s m i a t t a szálai a szélén k i b o m l a d o z n a k ' ( r u h a ) . Ki-röitosodott a nadrá:god. k i r o n t ~ t n . i. 1. ' k i t ö r ' . Kirontott a bika a karám:bull t s . i. 2 . 'feltör, felsebez'. Kirontotta a farát a nyereg. Sz. A nyavaja roncsa ki ! Hogg- a nagg ngavaja roncsa ki ! A ngavaja héc-cér roncsot]: ki ! ( Á t k o z ó d á s o k . ) k i r u d a l kirudál t s . i. ' r ú d d a l k i k e r g e t ' . kirúji kirúg 1. t s . i. ' r ú g á s s a l k i ü t (pl. f o g a t ) . 2 . t n . i. 'a h á m b ó l k i r ú g , egyik h á t u l s ó l á b á t az i s t r á n g o n k í v ü l r ú g j a ' . Ez a rudas sok-ször kirúg :, esz ne- jogjátok mozs : be. Sz. Kirúg a háfábuil ( = nagyot mulat). kirúj|ú(!ilv kirugóudik t n . i. ' m a g á t ó l k i s i m u l ' (össze­ gyűrődött ruha). k i r u k k o l kirukkol t n . i. ' a u s r ü c k e n ' ( k a s z á r n y a i szó). kis ~ (kissebb, lekkissebb) ( c s a k jelző) m n . 1 . ' k l e i n ' . Ju-hánka, a kis- fiju a kél- szemed legyen : ! 2 . ' k e v é s ' . At-tál vóum még annak a disztöunak e kis ár:pát. A menyasszonnak is csak vóut é kis léhendéje. Hoz-zál csak, jánygm, e kizs- bórt. Más-kör ha-zahozot lek-kissebbcl hat- szekéréi. 3 . 'leg-' F é vágtam a fá-nak a kis- tetejébe : ( = a l e g t e t e j é b e n ) . Csak a kisvégi vag kinn a maddzag:nak ( = a l e g v é g e ) . Üi- fel a to-ronnak a kis- hegyibe ( = a l e g h e g y é b e ) . Az asz-tálnak éppenn a kiszszé-lire tetted a tány.-gyért ( = a legszélére). Csak a kisfe-lüje lesz piross ( = a legfelső része). 4 . ' e r ő s í t ő , fokozó szó, m e l y a h o z z á t a r t o z ó j e l z ő n e k n é h a b i z o n y o s é r z e l m i h á t t e r e t is a d ' . Jóu- kizs gaz veröijdött ezenn a ré:lenn. Ü-gyes kis ember : a. Ak-kurátos kizs bállá vóun : e. I-gyekezöü kis vén ember ez a György bájcsi. Kegyetlet] kedves kis nóutám e né:ke.m. A ke­ zemre repült ety ki-csi-kizs bo-gár. Be- rövit kis ngél van ebbe a baltába ! 5 . ' b e c é z ő jelző k ü l . n é p d a l b a n ' . Kis anyggalom, uty hallattam, kérnek ( N d . ) . Kökészemü csárdás kis anyyyalom ( N d . ) . V ö . k i s l á n y . Sz. Fen - egye meg a kisz szemedet ! Fe-ne a kizs bokáját ! K-gge le a fene aszt a kis ke-szeg óudaladat ! ( á t k o z ó d á s o k g y e r e k e k r e ) . K m . Mi-nél kissebb, annál fris­ sebb (t. i. az e m b e r ) . V ö . hosszú, k u r t a . kisafa 1. kisefa. Kisaföldje Kisaföijggye hn. (Jánk). kisajtó kisajtolt fn. ' u t c a a j t ó , u t c á r a n y í l ó a j t ó a k e r í ­ tésen a k a p u mellett'. kisajtol kisájtóull t s . i. ' h e r a u s p r e s s e n ' . kisarjadzik kisarjaddzik t n . i. ' s a r j a t h a j t , kisarjad' ( l e v á g o t t fa, l e k a s z á l t fű). K . Szá-dokfa, gyér-tyáfa, nyir-fa gyükerét ös-sze ké föüz-ni, a hep-tikás emberei vtalni, kisar­ jaddzik lülle az ember tüdeje ( = m e g g y ó g y u l , r o m l o t t l é g c s ö v e i kiújulnak). kisasszony ~ fn. ' f r a u l e i n ' . Sz. Kis-asszon, Kiszarik az ab-lakonn (csúfolódó szólás). N r . T y ú k o t k é t a s s z o n y k ö z t
-

Csűry Bálint: Szamosháti szótár I.

33

511

l e g j o b b ü l t e t n i : B o l d o g a s s z o n y és K i s a s s z o n y n a p j a , m á r c i u s 2 5 . és s z e p t e m b e r 8. k ö z t . k i s a s s z o n y í ő k ö t ő kisasszöfükötői) fn. ' i m p a t i e n s b a l samina L.' (kerti virág). (Tisztaberek). K i s a s s z o n y - n a p j a Kisasszon-napja fn. ' s z e p t . 8.' V ö . kisasszony Nr. K i s b á k á n y Kizsbákány 'falurész n e v e ' . ( O l c s v a a p á t i ) . k i s b í r ó kizsbiróu fn. ' k ö z s é g szolgája, b a k t e r ' . k i s b o r j ú kizsbörnyu fn. ' s z o p ó s b o r j ú ' . k i s b o r j ú s - t c j kizsbörnyus-té fn. ' k i s b o r j a s t e h é n t e j e , r i t k á b b , k e v é s b b é zsíros t e j ' . V ö . t i n ó s - t e j . Kiscsere ~ hn. (Adorján). k i s c s i r k e kiscsirke fn. ' t o j á s b ó l k i k e l t , v . egészen fiatal csirke'. kisebbik kissebbik fn. ' d e r k l e i n e r e ' . kisebbít kissebbil (-ek, -él; -ett; -ene ; -csen) t s . i. ' b e c s m é ­ rel, g y a l á z , leszól'. A-zok csak kissebbiteni iuggyák az em.bért. kisebbség kissepség (-et, -e) fn. ' h á t r á n y ; g y a l á z a t , s z é g y e n ' . Né- vállik az az embernek kissepségi.re, ha mektanuj:ja. Mék kissepségére járnak az emberinek. kisebesedik kisebessedik t n . i. ' w u n d w e r d e n ' . Kisecsed — hn. (Nagyecsed). kisefa , késefa fn. ' n é g y e l l ő , a n é g y e s f o g a t k é t első l o v á n a k h á m f á j a ' . A késefát meg a la-katol es-te hoszt-haza : (Mikola) Vö. négyellő. K i s é g e r Kisegér h n . ( F e r t ő s a l m á s ) . kisegílség kiseggiccség fn. ' k i s e g í t é s ' (egyszer h a l l o t t a m ) , kiseper kisepér t s . i. ' a u s k e h r e n ' . a ) [a h á z a t ] , b) [a sze­ metet]. k i s e p r e g e t ~ t s . i. ' a h á z s ö p r é s é t , t a k a r í t á s á t elvégzi'. Se- ki nem sepregetel, se- ágyat né vetett. kísér késér ('-ek, -sz) t s . i. 1. ' b e g l e i t e n ' . 2 . ' e s c o r t i e r e n ' . Bereg Nánit had zsandár késéri. Sz. Szemmel késér ( = s z e m m e l t a r t ) . L . b e - , el-, k i k í s é r . Kiserdő' Kisérdői) hn. (Egri, Méhtelek, Szamosbecs, Pusztadaróc). k í s é r g e t késérget (-ek, -él; -tem ; -nék; -gessek) t s . i. ' f o l y t o n K ö v e t ' , M i j - j é r késérgetet te azokat, jijam? k i s e r k e d e z i k kisérkedezik t n . i. 'a b ő r alól k i f a k a d o z i k , k i s z i v á r o g ' . Ugy- mekhuruzsválta a burám a ködéi, hogy a véris kisérkedezett után.na. k í s é r t e t késértet (-et) fn. ' g e s p e n s t , geist, s p u k ' N r . E g y s z o b á b a n n e m s z a b a d k é t g e r e n d á n a k lenni, m e r t az ilyen s z o b á b a n k í s é r t e t j á r . H a m á s k é p n e m l e h e t segíteni, k r é t á ­ v a l kell e g y h a r m a d i k g e r e n d á t r a j z o l n i . (Mezőgeese). Kisfolyár Kisfojár p a t a k n é v . (Garbolc). K i s f o r d u l ó Kisfördullóu hn. (Kisar).

515

K i s f o r n y o s Kisförnyos hn. (Ricse). Kisgaz Kizsgaz h n . ( F e h é r g y a r m a t ) . kishold kishóud fn. ' ú j h o l d , h o l d ú j s á g ' . kisikerit kisikerit t s . i. 'kieszközöl, e l ő t e r e m t , k i t e r e m t ' . Ki-sikeritem aszt a kis pészt vala.hogy. kisikerül kisikeriill t n . i. ' ö s s z e k e r ü l , i n n e n - o n n a n össze­ g y ű l ' . Mék körülbelőül kisikerül kilencver) ke:reszt. kisiklik ~ t n . i. 'kicsúszik v h o n n a n ' . kisimít kisimít t s . i. ' s i m á v á t e s z ' (pl. d o h á n y l e v e l e t a simításkor). k i s i m u l kisimult t n . i. ' s i m á v á lesz' (pl. r u h a s z ö v e t e ) . kisír ~ t s . i. 1. ' v ö r ö s r e sír' ( s z e m e t ) . A mezei kis pacsirta Mind a két szemét kisírta ( N d . ) . — t n . i. 2 . 'kirí belőle, n e m illik b e l e ' . Kisír a kezébüll a szér:szám. ( K o n k r é t e b b az i r o ­ d a l m i kirí igénél. S z í n r e n e m a l k a l m a z z á k ) . kiskanál ~ fn. ' h o s s z ú n y e l ű t ű z k a p a r ó vaskanál'. ( E z z e l t e s z n e k a p i p á b a is s z e n e t . ) Kiskapus ~ hn. (Fertősalmás). K i s k á l y ó Kiskályóu hn. (Fertősalmás). kis-kedd ~ fn. Sz. Hóu-naputáy, kis-keddem, börnyunyúzém péntekenn ( = soha n a p j á n ) . K i s k e r e k e r d ő Kiskerekérdőii erdőnév (Ricse). K i s k c r c k l ő Kiskerektóii h n . (Csenger). kiskert kiskért fn. ' v i r á g o s k e r t ' . Kiskerület Kiskerüllel hn. (Fertősalmás). kiskés ~ fn. ' k i s e b b fajta k o n y h a k é s ' . Sz. Akiskésit neki ! ( t r . k á r o m k o d á s ) . V ö . b i c s a k , p e n e c i l u s . k i s k e s z k e n o kiskeszkenöii fn. ' z s e b k e n d ő ' . kisköhlös ~ m n . ' 1 2 0 0 n é g y z e t ö l n a g y s á g ú ' (föld). K i s k ö p ő d é k Kisköpőiidék hn. (Szárazberek). kisláluijj ~ fn. 'a l á b k i s u j j a , az ö t ö d i k ujj a l á b o n ' . kislány kisjány fn. 'ifjú l e á n y , s z e r e t ő n e k v a l ó l á n y ' ( l e g i n k á b b k ö l t . - b e n ) . Gyere kisjány a szekerem utánn ( N d . ) . Hová mély te barna kisjány ? ( N d . ) . Sir a kisjány a Balatom pártyánn, Mért éhatta szeretődje csálfánn ( N d . ) . Ez a kisjá hamis kis jány ( N d . ) . Ez a kisjá várja a jársáygol ( N d . ) . Kisláp ~ h n . ( K i s p a l á d ) . Kisláz ~ h n . ( F e r t ő s a l m á s ) . kisliha ~ fn. T ú d - f i ó k a ' . k i s l y u k a s kisjukass fn. ' a c s é p l ő g é p n é l a z a m u n k á s l á n y , a k i a g é p t ő l k i h u l l a t o t t p o l y v á t s e p r i össze'. ( N e v é t o n n a n nyerte, hogy míg a szalma a cséplőgép „ n a g y l y u k á " - b ó l , a p o l y v a a „ k i s l y u k " - b ó l hull k i ) . k i s m a l a c ~ fn. ' s z o p ó s m a l a c ' . K i s m a l o m p a l l ó Kismalompallóu hn. (Fertősalmás). k i s m a n k ó kismgykóu fn. ' a k a s z a n y e l e n a k i s e b b i k (szögletes) f o g a n t y ú , m e l y e t b a l k é z z e l f o g n a k ' . V ö . k a s z a .
33*

516 K i s m e z ő Kismezöij hn. (Nagypalád, Fehérgyarmat, Homok). Kismezöszcg Kismezőüszeg hn. (Kisar). kismiska ~ fn. ' c s e k é l y s é g ' . E- csak kismiska a:hoz, amit ém muta:tok. Kisördöngös Kisördöngös hn. (Pusztadaróc). Kisözhát Kisöüszhát hn. (Kisbábony). Kispalád ~ f a l u n é v Nr. K i s p a l á d o t azzal csúfolják a k ö r n y é k e n , h o g y o t t a falu b i k á j á t a t o r o n y b a h ú z t á k . F ü n ő t t a t o r n y o n s m i n t k ö z t u l a j d o n t a falu b i k á j á v a l a k a r t á k l e l e g e l t e t n i . M i k o r a k ö t e l é n fuldokló b i k a k i v e t e t t e a n y e l v é t , az e g y i k e m b e r így k i á l t o t t : „Ngéil'tga mán g nyílóit a fü:rc, komám /" kispap ~ fn. ' p a p n ö v e n d é k a k a t h o l i k u s o k n á l ' . kispekulál kispekulált t$. i. ' k i s z á m í t , e l t e r v e z ' . Kispeleske -~ f a l u n é v . kispeleskei kispeleski m n . 'Kispeleskére való, Kispeleskéhez tartozó'. kispulya kispuja fn. ' k i s d e d , c s e c s e m ő ' . Nr. K i s p u l y á v a l á l m o d n i : a z t j e l e n t i , h o g y p l e t y k á b a k e v e r e d i k az e m b e r . kisrauozna ~ p a t a k n é v . (Kisszekeres). Kisrckesz ~ h n . ( K i s s z e k e r e s , S o n k á d ) . Kisrét Kisrét h n . ( P á l f a l v a ) . kisrófol kislógjöl t s . i. ' a u s s e h r a u b e n ' ( c s a v a r t ) . Kissárköz rw lin. ( R i c s e ) . Kis-szeg Kisz-szeg hn. (Kisar). kis-szék kisz-szék fn. ' a l a c s o n y , n é g y l á b ú szék, g y a l o g ­ s z é k ' . Sz. Magára venné: az g kisz-széket is: ( = s z e r e t cifrán ö l t ö z k ö d n i ) . kis-szekér kisz-szekér fn. ' s z e m é l y s z á l l í t á s r a v a l ó , v e n ­ dégüléses, k ö n n y ű szekér'. Kis-szekeres Kisz-szekeres falunév. kisláhla ~ fn. ' k b . 2 0 — 2 5 c m . szélességű 4 0 — 4 5 c m . h o s s z ú s á g ú d e s z k a l a p , m e l y e n l a s k á t m e t é l n e k ' . II. K i s tálda h n . ( A p a ) . Kistag ~ h n . ( R o z s á l y , V á m o s o r o s z i , Mikola). Kistelek ~ h n . ( S z á r a z b e r e k , M i k o l a ) . Kistelekdomh Kistelegdomb lm. (Mikola). Kistelekhát « h n . ( M é h t e l e k ) . — kisteteje ~ fn. ' l e g t e t e j e v m i n e k ' . Néz-zet te- ! Mán a kistelejibe jár annak a naty fámák. Kistúrszeg < hn. (Fertősalmás). kisuhickol kisubieköl t s . i. ' k i v i k s z o l , k i f é n y e s í t ' ( l á b ­ belit). kisujj />< fn. 'a k é z l e g k i s e b b i k , legszélső, ö t ö d i k u j j a ' . Sz. Kacagd el a kisujjo:mal (mondják a könnyen nevető g y e r m e k n e k a k i s u j j a t f e l t a r t v a ) . A kisujját se mozdittya

517 ér:te ( = e g y lépést se t e s z a z é r d e k é b e n ) . E- nekem a kisujjómba van ( = e b b e n én igen g y a k o r l o t t v . t u d ó s v a g y o k ) . Neki a kis-ujjába több ész vam :, mjnt ne-ked a fe-jedbe. ( = 6 s o k k a l eszesebb, m i n t t e ) . Meksuktá a kisiijjom (mondják a g y e r e k n e k , ha c s o d á l k o z i k , h o n n a n t u d t á k m e g v a l a m e l y

csínyét).
kisulykol kisüjkől t s . i. ' s u l y o k k a l k i v e r ' ( n e d v e s r u h á t t s . i. ' a u s r e i b e n ' ( p l . p a d l ó t , g v ú r ó t á b -

szapuláskor).
k i s ú r o l kisurull

lát stb.).
K i s u t e a Kisucea falurész ( Ö k ö r i t ó ) . kisül kisül t n . i. 1. ' g c h a c k e n w e r d e n ' ( k e n y é r , k a l á c s ) . Ki'SÜlt a kalá:csom. 2 . ' a z erős h ő m i a t t k i v é s z ' ( p l . v e t é s ) . 3 . ' k i d e r ü l , k i t u d ó d i k ' . E_-lébb-utóup kisül az igas:ság. Kisüli a lürpis-.ság. Sz. Nem- sül ki a sze-med ? ( = n e m szégyelled m a g a d ?) Ki • sülne a s z e • m e m, ha nekem ojat mondaná:nak ( = nagyon szégyellném m a g a m ) . Kukuricabence ! Kisült a kemence ( m o n d j á k a g y e r e k e k , m i k o r m e g s ü l t a kemencében a kenyér s megkapják a perecüket). kisüt ~ t s . i. 1. ' k i é g e t ' . Vi-gyáz :, mé kisüti a sze:med. t n . i. 2 . 'felragyog, r a g y o g n i k e z d , e l ő v i l á g i t ' ( n a p , h o l d ) . Kisváros ~ falurész ( C s e n g e r b a g o s ) , Kisváru ~ hn. (Szárazberek). Kisvéji Kisvég u t c a n é v (Szárazberek). Kis-zsidó Kizs-zsidóu gúnynév (Egri). kiszab ~ t s . i. ' z u s c h n e i d e n ' ( r u h á t ) . Sz. Ki-szapta a szabón a ruhójá:bull ( = igen s z ű k r e s z a b t a n e k i a r u h á t ) . kiszabadít kiszabadít t s . i. 'hefreien, crlösen, e r r e t t e n ' . kiszabadul kiszabadul! t n . i. 'frei w e r d e n , sich hefreien'. k i s z a k a d ~ t n . i. ' e l n y ő v i k és k i l y u k a d ' . Ki-szakatt a csizs:mám, nem- ggöüzöm kap-cávül. Sz. Ki-szakatt az nnyggidog dunnd:ja ( m o n d j á k , m i k o r esik a h ó ) . k i s z a k a s z t ~ t s . i. 1. ' l y u k a t t é p r á , e l s z a k í t ' ( p l . a szeg a r u h á t ) . 2 . ' a u s w i r k e n ' ( k e n y é r t é s z t á b ó l k e n y e r e t ) . kiszalad ~ t n . i. ' a u s l a u f e n ' .

kiszálkolődik, kiszálkolóudik

tn. i. 'szélein

kihomladoz.ik,

szála kifeslik' ( s z ö v e t r ő l ) . Ki-szdlkolóudik, ha be nem sze:ged, ez a ken:döü. kiszáll ~ t n . i. 1. ' k i r e p ü l ' . 2 . ' a u s s t e i g e n ' . kiszámít kiszámít t s . i. ' a u s r e c h n e n , b e r e c h n e n ' . k i s z á m o l kiszámol t s . i. ' k i o l v a s , l e s z á m l á l ' . Számöj ki csak az asztára hatvanöt pen-göüt. kiszappanoz kiszappanyoz t s . i. ' k é z k ö z t s z a p p a n n a l kimos' (ruhát). kiszapul kiszapull t s . i. 'forró lúggal k á d b a n k i t i s z t í t és kimos' (ruhát, fonalat). kiszár kiszár t s . i., k i s z a r i k ~ t n . i. ' a u s s c h e i s s e n '

518 (pl. a l e n y e l t k r a j c á r t ) . Sz. Kiszúrta magát ( = eleget s z a r t ) . Kis-asszon, Ki-szarik az ab-lakonn ( = k i s a s s z o n y k o d ó leá­ n y o k a t g ú n y o l ó szólás). k i s z á r a d ~ t n . i. 1. ' s z á r a z z á lesz' (pl. a n y e r s fű). A-zér fái, ládd, a fe:jed, mé nyers-, ha kiszáradna né- fájna : Vógt két krajcárom, elástam ; Kiszárait a törköm, kiástam ( N d . ) . 2 . ' e l s z á r a d v a k i v é s z ' (pl. élőfa). Ki-szárott az álma:ja. k i s z a r i k 1. k i s z a r . kiszed kiszed ts. i. 1. ' e g y e n k i n t k i v e s z ' (pl. k e n y e r e t a k e m e n c é b ő l ) . 2 . ' ( t o j á s a i t ó l ) kifoszt'. Kiszedi a madárfészket. kiszelel kiszelél t s . i. 'széllel k i f u v a t , szél segítségével k i t i s z t í t ' ( k i c s é p e l t , e l n y o m t a t o t t t e r m é n y t ) . Ki- kém má szelelni aszt a kizs : gaszt abbull a tekenöikbúll. kiszélesedik kiszélesedik t n . i. 'sich a u s b r e i t e n ' . kiszellőztet kiszellöijsztet t s . i. 'a szélre k i a k a s z t , friss levegőre kitesz' (ruhát). kiszív Aíszíi t s . i. ' a u s s a u g e n ' . kiszivárog ~ t n . i. ' a u s s i c k e r n ' . kiszivattyúz kiszivattyúz t s . i. ' a u s p u m p e n ' . kiszól kiszóull t n . i. ' h i n a u s r u f e n ' . kiszólnál kiszóugáll t n . i. ' s z o l g á l a t á t elvégezi, f e l a d a t á t b e t ö l t i ' . Na-, e kiszóugált.; ez a vén ka:lap. kiszolgáltál kiszénigáltat t s . i. Sz. Kiszóugáltattya magái ( = sokat járat maga után). kiszop ~ t s . i. ' a u s s a u g e n ' . kiszór kiszóur t s . i. ' a u s s t r e u e n , v e r s t r e u e n ' . kiszorít kiszorít, kiszorét t s . i. I. ' k i p r é s e l ' . A kübíill is tudna vizet kiszorétami. Ütülle is kiszorítottam ötveg krái:cárt. 2 . ' h e l y é b ő l k i n y o m , k i t o l ' . Ki-szoréttya a marhát az óukbull. kiszorul kiszorull t n . i. ' h i n a u s g e d r á n g t werden". Émmá ki szorultam a pad-.bull. kiszökik ~ t n . i. 1. ' e n t s c h l ü p f e n , e n t w i s c h e n ' . 2 . ' k i ­ ü t k ö z i k ' ( b a j u s z ) . Sz. Ki-szökött a bajuc:ca, csak a szeme híjjá : ( t r . = c s a k a z a h í j j á , h o g y a s z e m e is kiszökjék). kisztet 1. k é s z t e t . kiszúr ~ t s . i. 1. ' a u s s t e c h e n ' (pl. s z e m e t ) . 2 . ' s z ú r á s s a l k i l y u k a s z t ' . Ne- üjj a tallóu:ba, mé kiszúrja a nadrágo.dal. Sz. Ki-szúrták a sze:mil hárö forin.tál ( = szem­ s z ú r á s b ó l a d t a k n e k i is csekély h á r o m f o r i n t o t ) . Májkisziirja a sze.med ! ( = é p e n a s z e m e d e l ő t t v a n , a m i t keresel). kiszíínik kiszünik t n . i. 'kiáll, m e g s z ű n i k ' . Kisziint a fejembúll a fá:jás. kita ~ (-át, -ája) fn. 1. ' h ú s z k é v é b ő l álló m e n n y i s é g ' ( k e n d e r , l e n ) . Az i-dén nem-termet: csak kél- kila kenderem : 2 . ' h ú s z főből álló m e n n y i s é g ' (teljesen e l k é s z í t e t t szösz). Mikor étortük, nem- let löp három kila szösz:nél.

519

kitagad ~ t s . i. ' c s a l á d j á b ó l k i z á r ' ( p l . fiút), kitágít kitágít t s . i. ' l o c k e r n ' (pl. k ö t e l é k e t ) , kitágul kitágult t n . i. 'sich l o c k e r n , n a c h l a s s e n ' ( p l . kötelék). kitakar kitakar t s . i. ' t a k a r ó j á t leveszi, kiföd' ( p l . v a l a k i t az á g y b a n ) . kitakarít kitakarít t s . i. ' k i t i s z t í t ' ( p l . c s i z m á t , h á z a t ) . kitakarodik ~ t n . i. 1. ' k i k o t r ó d i k ' . Kitakaroggy a házam.butl. 2 . ' k i t i s z t u l ' . Csak takarodna ki a hasa attull a a roz ganéztull ! kitakarózik kitakaróuzik t n . i. ' t a k a r ó j á t fölhajtja v . félretolja'. kitalál kilanáll t s . i. 1. ' e r r a t e n ' . Tanált ki, háng- eszlendőijs vagyok. 2 . ' e r f i n d e n ' . Hoty tucc ijern bolondokat kitanulni ? A fe-ne egye meg még, aki ki- is la-nátta aszt a pi:pál. Vajoy ki tanália asz ki, Holg vasutat kel csinálni ? ( N d . ) kitálal kiláttál t s . i. ' t á l b a k i m e r , t á l b a t e s z ' ( é t e l t ) . K. Nincse:béd, mé Zsuzsi el-esetl:, osz kitállálta a paiszüit ( = elejt, földre ö n t ) .
L i l á n á l 1. k i t a l á l .

kitanul kitanult t s . i. 1. ' v é g i g t a n u l , e l s a j á t í t , j á r t a s s á ­ got szerez b e n n e ' . Eg-gyik fija kitanulta a ko-vácsmesterséget. Rejártam Á'zsiát, Afrikát, Kitanultam a fi-legóurifát (Betlehemes j á t é k b ó l ) , t n . i. 2 . ' k i s z o k i k belőle, kijő a g y a k o r ­ l a t á b ó l ' . Ki-lanültam ém mán az ijeneg-.biül. Kitanult íi mán ebbiill a mi mestérségi'ujg:biill. kitanult kitanult m n . 'ravasz, furfangos'. kitapasztal kitapasztal t s . i. ' k i i s m e r ' . Kn-nek ki- se lehel ta-pasztülni az e:szit. kilapot Is. i. ' t a p o s á s s a l k i p r é s e l , l á b b a l r a j t a t a p o s v a k i n y o m ' . Kitapolom a béld belőükled ! ( F e n y e g e t é s . ) kitart kitárt t s . i. ' h e r a u s h a l t e n ' . Ki- tudnád esz fél kézzé tartani? Sz. Kilártga az árábull ( = igen d r á g á n , á r á n felül á r u l j a ) . Kitártya magát ( = ö n é r z e t e s , b ü s z k e ) . Ha iirvagyunk, hál k i • ké m a g un k o t tárt a : n i. kitartás kitartás fn. ' ö n é r z e t , b ü s z k e s é g ' . Le-gyen ety kis kilártázs beiv.ned, ne- ájf össze mindenki-.vél. kitartó kitartón m n . ' b ü s z k e , gőgös, r á t a r t i ' . Nagyog kitárlóu : a, csak az u-rakká barátkozik : Régen nem- ojan naty kitárlóu vóut: a szóu-gabiróu se, mjn : ma. kitartás kilíutóus m n . ' b ü s z k e , gőgös, r á t a r t i ' . kitaszít kitaszít t s . i. ' k i t o l ' (pl. s z e k e r e t a s z í n b ő l ) . kiteker kiteker t s . i. ' k i c s a v a r ' . Te-, amék a palánkra mászik, kitekerem g nya-kát! kilelel kitelél t n . i. ' ü b e r w i n t e r n , a u s w i n t e r n ' . kitelik ~ t n . i. 1. ' j u t , k i f u t j a ' . Kn-nyibííl nem-telik ki Pistának egg ru:ha. Még ma-ralhatugk :, ki-telik az idöir.biill.

520

Á-ra legaláb ne- kőüccsüyk :, ami a hásztúl kile:lik. 2 . 'elmúlik, eltelik, l e j á r ' . Mán- akkor osz ki-löiitt az esztendeje. Ki-telik : mán az én- idöiim is : 3 . ' e l v á r h a t ó , m e g t e h e t ő ' . Ne- kiváng tülle löb.bet, mjnt amennyi eggy ijeny gyermekiül kitedik. 4 . ' k i s ü l ' . Mék ki-telil< tükle, hogy cl-aggya a csizsma:ját. Et-tül kitelik :, amijem bodond. Sz. Ki-telik a maga jáullyá:bull (ezzel v i g a s z t a l j á k a g y e r m e k e t , ha v m e l y t e s t r é s z e meg­ sérül = m a g á t ó l b e f o r r a d , b e h e g e d ) . k i l é p kitép t s . i. ' a u s r u p f e n , a u s r e i s s e n ' . Szár-ka a járkál ki-tépte. kilér ~ t n . i. 1. ' v k i n e k ú t j á b ó l félremegy, félreáll'. Térf- ki a nagyabb ember edöiill. 2 . 'kiáll, á t t é r ' . ly-káp kitérek a val-léisombull: 3 . 'abbanhagy, m á s r a t é r , k i b o n t a ­ k o z i k , k i r a g a d j a m a g á t v h o n n a n ' . Ha eccér be-lcdugja az árát abba a Jankai könyvibe, hát nem- tudna kitérni belöülde. Ugy- beleézeledelt az álvázs:ba, hogy nem- tudna ki-lérni belöülde. Eddig az esőül kijéibidtuk :, oszt, e-hin ne; mos- meg mán nem- tudnóuyk ki- jele térni belöülde ( = n e m a k a r az eső m e g s z ű n n i ) . 4 . 'kifér'. Ki- nem tér az ájtöunn ez az uszdál. Sz. Ugy- ördil :, ahogy a tőr-kár) kilér: ( = t o r k a s z a k a d t á b ó l o r d í t ) . K m . Krisz-ius uruyk is kiiért a részeg ember edöiill ( = a részeggel n e állj perbe). kitereget ~ t s . i. ' n a c h u n d n a c h a u s b r e i t e n ' (pl. k i ­ mosott ruhaneműt a napra). kiterít kiterít t s . i. I. ' a u s b r e i t e n ' . Te-ris ki a ruhát szá-radni : 2 . ' f e l r a v a t a l o z ' ( h a l o t t a t ) . Mekhalok az éccaka, Kiterilnek hájnára (Xd.). kiteszen ~ t s . i. h i n a u s s e t z e n , h i n a u s l e g e n ' . Ee-eakára ki-teszem ezeket a macskáikat. Kileli a: asz-lára elg ki-la sza-lonnát. Sz. Ha a lel-kél kiieszi. se... ( = semmi módon, a k á r m i t csinál is vele). Nem- akar e jöük.ni, ha a l e l ­ kemet kiteszem se: Kiteszem mugájér ( = kitünteti m a g á t , k i v á l ó a n végzi d o l g á t ) . Kiteszi a lábát ( = kilép v h o n n a n ) . A lik teszem ki a láb o: mai, mjnygyá összeverekednek ezek az istentelen koj:kök. Kiteszik a szárit ( = kidobják, eltávolítják). kitetszik kiteceik t n . i. ' k i t ű n i k , k i l á t s z i k ' . Hu-marosoy kiteccett a beszéggyibül, hoty hunné juj u : szél. kitilol kitilöl t s . i. ' a k e n d e r t i l ó segítségével p o z d o r j á j á t ó l m e g t i s z t í t ' (szöszt). kilincsel kilincsét t s . i. ' a s z ö v ő s z é k e n a m e g s z a k a d t f o n a l s z á l a t f o l y t a t á s á n a k p ó t l á s á r a új fonalszálhoz k i k ö t i ' . Ki-tincselem, mig elöükerüll a száda. Xr. A kis fácskára t e k e r t tincs, v a g y i s f o n a l t e k e r c s a h á t u l s ó hasajóról lóg alá m i n d ­ a d d i g , m í g az e l v e s z e t t szál elő n e m k e r ü l . kitisztul kilisztáll t s . i. 'kifizet, l e t ö r l e s z t ' ( a d ó t , a d ó s ­ ságot). (Olcsva, Szamosszeg.)

521

kitisztul kitisztult t n . i. ' k i d e r ü l ' (az i d ő ) . kiili f-t, -je) In. I. ' n ő i b l ú z ' . Vászon kitti. 2 . ' m e l l é n y ' (Mezőgecse). ( V ö . n é m . kittel.) kitold kilóiul t s . i. ' v m i n e k hozzáfiiggesztésével m e g ­ n a g y o b b í t , m c g b ő v í t ' ( p l . a k u r t a i n g u j j a t ) . S z . Kilóíjggga a fejit a Iának ( = a b r a k o s t a r i s z n y á t h ú z a fejére, a b r a kolja, jól t a r t j a ) . Nem- bírja ez a ló a szekeret, ki - kén i é> u • (1 a n i a f e : j i t. kilosz.il 1. k i t a s z í t . kitölt kilóul ts. i. I. ' k i o n t ' ( p l . l i s z t e t a z s á k b ó l ) . 2 . ' k i t ö m , t e l e t ö m ' . Nem- elég ez a taklu, nem- tőijti ki eszt a naty hatjai ( é r t s d : p á r n a h a j á t ) . S z . Kilöüti rajta a bosszúját v . haragját ( egész d ü h é t ellene fordítja, r a j t a csillapítja). kitör kitör t s . i. 'ausschlagen, ausbrechen, b r e c h e n ' . Ki-töröd az abla:kol. A zi-vár ki'tSrte az ákác:fát. Ki-töri a lábát a jóuszág ezenn a rosz hiulonn. S z . Kitörte a ngavaja ( = r á j ö t t a n y a v a l y a t ö r é s ) . Ki-törte esz mán g ngava-.ja ! ( = vége m á r e n n e k ! ) A nga-vaja lor-jög ki ben-neteket ! (átkozödás.) kitördelözik kitördelnüzik t n . i. ' l a s s a n k i n t k i t ö r i k ' . kitöredezik ~ t n . i. ' l a s s a n k i n t k i t ö r i k ' ( p l . a fésű foga). kitörik t n . i. 'ausbrechen, z e r b r e c h e n ' ( a b l a k , l á b s t b . ) . Ki-tört a dijóufa a naty székbe. kitöröl kitürüli Is. i. ' a u s w i s c h e n ' ( p l . p o h a r a t ) . S z . Tü-rűll ki a csipát a szemed.biill ( = 1 . é b r e d j föl ; 2 . nézd meg jobban). k i t r á n s z p o r á l kilráneporáll t s . i. ' k i t é r i n g e t , k i r e n d e l , k i h a j t ' . Máj- kitránrporállom én üköt a mezöü-.re. kitud <w t s . i. ' j o g t a l a n u l k i z á r , k i s e m m i z ' . Ki-tutta az becsit a vaggom-.bull. kitudódik kiludóudik t n . i. ' k i d e r ü l , n a p f é n y r e j ö n ' . kitiilajdonít kituláidonit t s . i. ' k i s e m m i z , k i z á r ' . K í -

tulüjdonitották

a

vagyoná:bull.

k i t ú r ew t s . i. ' k i m a r , kiszorít v h o n n a n ' ( p l . á l l á s b ó l ) . k i i ö k r ö - ö d i k -i< t n . i. 'kifényesedik' ( r u h a ) . k i t ű n i k kitűnik t n . i. ' k i d e r ü l , k i v i l á g l i k ' . Kitűnt ősz­ iem a beszéggyé.'bül, liogg még-is csak szeretné mektártani a kis háizal. k i t t y - k o t t y kily-kolty isz. 'a t y ú k k o t y o g á s á t u t á n z ó s z ó ' . Tyúkom mgnygya kity-koty, kitg-kottg (Nd.). kiugrik -v, k ugrik t n . i. ' k i s z ö k i k ' . KMg-rott az abla:konn. Ulg- pófg váglak :, hoty kiugrik a sze:med. kiül kiül t n . i. 'sich h i n a u s s e t z e n ' . Sz. Kiüli magát ( = kipiheni m a g á t pl. a t y ú k , m i u t á n m e g t o j t ) . kiürít kiürít t s . i. ' e n t l e e r e n , a u s l e e r e n ' ( p l . z s á k o t ) . kiürül kiürüli t n . i. 'leér w e r d e n ' . kiül ~ , k'üt t s . i. 1. ' a u s s c h l a g e n , h e r a u s s e h l a g e n ' . Uty-

5 2 2

kiütöm aszt a botot a kezed:bül, hocs csakugy repült : K'ü-töm a sze.med ! 2. ' k i s a j t o l ' (olajat, o l a j m a g o t ) , t n . i. 3 . 'kicsihol, t ü z e t c s i h o l ' . Legaláb mos má ki- tudunk ütni hennákba, nem- kell a szomszédba menni tü:zér. 4 . ' k i t ö r ' . Kiütött a háború. Sz. A nya-vaja üs-sön ki- ! ( = t ö r j ö n k i ! ) k i ü t é s kiütés fn. ' a u s s c h l a g ( b ő r ö n ) . kivájj ~ t s . i. 1. ' k i m e t s z ' . Kivágom a rothatlgát az álmáinak. Valami támadás vóut a láibánn, oszt az ör-vas ki'Oákta : 2. ' f e j s z e c s a p á s o k k a l k i d ö n t ' . Kivágom eszt a körtéifát. 3 . ' k i ü t ' . Vák- ki a sze-mit, aki hozzád : nyúl. 4 . ' k i ­ d o b , kihajít". Ne- bőijgj annyit a filemibe, mé ki-váglak ininet. Mekfoktam g nyakát, Kiváklam a hóura (a t e t ü t ) (versből), t n . i. 5 . 'illik'. Ng-, e nem-jóul vák: ki. Bundához a bocs­ kor nem- jóul vák: ki. Sz. Kivákla magát ( = k i m e n t e t t e m a g á t ) . Kivágja a re:zet ( = k i t e s z m a g á é r t ) . k i v á g á s ~ fn. ' k i v á g o t t r é s z ' (pl. r u h á n ) . k i v a g d a l kivagdal t s . i. ' e g y m á s u t á n k i v á g ' (pl. c s o p o r t fát). k i v á g ó d i k kivágóudik t n . i. 1. 'kiesik'. Kivétgóudolt az eszembüll. 2. ' k i v á g a t i k ' . Ez a ja- inney kvvágóudik : kiváj kiváj t s . i. 1. ' k i á s ' ( p l . g ö d r ö t , k r u m p l i t ) . 2 . ' k i ­ k a p a r ' . Kivájnám a szemit, aki nekem ojat mondu:na. 3. ' k i e r ő s z a k o l , k i p r é s e l ' . Nem- tultam ety szóijt- se kivájni belöülde. k i v a k a r kivakár t s . i. ' k é s h e g g y e l k i k a p a r ' (írást, t i n t a ­ foltot). kiválaszt ~ t s . i. ' a u s w a h l e n , wahlen". kiválasztás ~ (-1, -a) fn. ' k ü l ö n b s é g ' . Njncsazok koszt kiválaszdás. kiválik kivállik t n . i. ' k i t ű n i k ' (pl. a t ö b b i k ö z ü l ) . kivall ~ t s . i. ' b e k e n n e n , g e s t e h e n ' ( b ü n t ) . kivallat ~ t s . i. 1. ' k i h a l l g a t ( b ű n ö s t ) , v a l l o m á s r a k é n y ­ s z e r í t ' . 2 . ' a p r ó r a k i k é r d e z v m i felől'. kivállik 1. k i v á l i k . kiválogat ~ t s . i. ' a u s w a h l e n ' . Ki-védogatlák ennek már a jo:vál. kivált ~ hsz. 'besonders, vorzugsweise'. k i v a n ~ t n . i. 'kész v a n , m e g v a n ' . Mjn-dék kivan nekijek eggy esztendeji kenye:rek. k í v á n kivan (-ok, -sz) t s . i. 1. ' w ü n s c h c n ' . Na-ggoy kívánna ety kis tu-róustésztál. 2. 'begehren, verlangen'. Ne- kivány tülle töb:bet, mjnt amennyi eggy ijeny gyermekiül kitedik. 3 . ' a k a r , szívesen t e s z ' ( t a g a d ó m . - k b a n ) . Öl- jársz: c min-dennap :, oszt azér nem- kiváz benézni lwz:zá. Egy vikla szénát se kíván odép ten:ni. Sz. Csak a sze-me kivánnya : ( = n e m é h e s m á r , c s a k n y a l a k o d n i s z e r e t n e ) . Csak a mej-je kivánnya : ( = k í v á n j a a n ő t , d e m á r n e m t u d megfelelni neki). Szivesey

523 kivánom( = s z í v e m b ő l k í v á n o m . F e l k ö s z ö n t ő v e r s e k befejezése). K ö s z ö n t é s e k : J ó y - napot v . jóu- reggelt v . jóir estét kivá:nok. T á v o z á s k o r n a p p a l : Mindé jóut kivá:nok. Este: J ó u - éccakát v . nyugodalmas jóuéeeakát kivárnak. L . b e - , el-, m e g k í v á n . k í v á n a t kivánat fn. ' k í v á n s á g ' . Sz. Kivánat ránézni:, o-jg szép : (pl. g y ü m ö l c s ) . k í v á n a t o s kívánatos m n . ' é t v á g y g e r j e s z t ő , í n y c s i k l a n d o z ó ' (ételnemű). kíváncsi kíváncsi m n . ' n y a l á n k , é t e l k í v á n ó , a k i m i n d e n t m e g k í v á n , a m i t e n n i l á t ' ( g y e r m e k ) . Sz. Kíváncsi, Két kis kutya ráncsoy ki ( k í v á n c s i g y e r m e k e t csúfoló m o n d ó k a ) . k í v á n c s i s k o d i k kíváncsiskodik (-ok,-öl) t n . i . 'étel u t á n ácsingózik, m i n d e n t m e g k í v á n , a m i t e n n i l á t ' ( g y e r e k r ő l ) . Ag-ggalog belöülde ennek a pújának is :, ne- kiváncsiskoggyon : HÍ. kívánság kiváság (-ot, -a) fn. ' ó h a j t á s , v á g y ' . Mjn-dey ki-váságád bélejjesilem :, csak toj-jon : kívánságtól kivásáktult hsz. 'kóstolóul, m u t a t ó b a ' . Alig vay ki-vásáktull ety kisz szil:va. k í v á n t a t kivontat t s . i. Sz. Ki-vánlattya ma:gát (pl. e g y szép g y ü m ö l c s = k í v á n a t o s ) . L . m e g k í v á n t a t . kivár ~ t s . i. ' v k i t m e g v á r , m í g k i j ő ' . Az Isteny gyöijzné : esz kkvárni, ha valahova bemegyen. k i v a r r kivár t s . i. ' a u s n a h e n , s t i c k e n ' . kivasal kivasal t s . i. 1. ' a u s b ü g e l n ' . 2 . ' k i e r ő s z a k o l , kiprésel'. Nem- tuttam belöülde ely szóul- se kivasákni. kivénül kivénüli t n . i. Sz. Kivénült a hámibull (öreg, n e m bír dolgozni). kiver kiver t s . i. 1. ' k i ü t ' . Kiverem asze:med ! 2 . ' k i c s é p e l ' . A mi- búzánkat ha-marosoy kiverte a : gép. 3 . 'veréssel kiűz". Ak-korára má ki-vértiik a muszká:kat. 4. 'kiüt rajta'. Ki-vérle az izzac:cság. ií. ' t e n y é r h e z üt ügetéssel k i t i s z t í t ' ( h a m u t ó l , h á g ó t ó l a p i p á t ) . Tessék kiverni aszt a pi-.pát, mer é-rolhad a jene:ke. Sz. Ennek az én- kalapomnak is kiverte mán az ág a sze.mit ( = nagyon elnyűtt, használhatatlanná v á l t ) . A nyavaja vér-jen ki ! ( á t o k ) . Kiverték az eszibüll ( = elhatározásától eltérítették). kiveret ~ t s . i. ' k i c s é p e l t é l ' ( p l . b ú z á t ) . kivés kivés t s . i. 'véséssel k i a l a k í t ' (pl. sírfeliratot a fej fán). kiveszen ~ t s . i. 1. ' h e r a u s n e h m e n ' . Kiveszem mán a vattát a jileimbüll. 2 . ' k i t i s z t í t , k i s z e d ' ( r u h á b ó l foltot). Nem­ lom ém, mi cseppeni i:de, még a szap-pá se veszi esz : ki. 3 . 'érzékeivel (szemével, fülével) felfog'. Nemtuttam jóul kivenni, kutya vóut-é, ju vóul:-é, mé nagyom messzi vóut :. 4 . ' é r t e l m e z , k i é r t , k i k ö v e t k e z t e t ' . Ugy- vettem ki a szavá:búl

521

hogg a fi-ja is kosztok vóut: Sz. Kivette az o.s-/co/áöu//(= k i ­ l é p t e t t e ) . Kiveszem a sőr:ját ennek a kés:nek ( = e l t ü n t e t e m a s o r j á t ) . A tip-pan k i v e s z i a kasza é: l i t . A fö-róu visz k i - v e s z i a kés é:lit ( = kitompítja, megéletleníti). kivet kivét t s . i. Sz. Kiveti a gyanúját ( = végére jár a g y a n í t á s á n a k , eloszlatja a k é t s é g é t ) . kivctni-való kivelni-valóu m n . 'gáncsolni való, hibázt a t á s t é r d e m l ő ' . Sincs émbennem semmi kivetni-valóu (Nd.). kividul kiviilull t n . i. ' k i d e r ü l ' (az i d ő ) . kivirágzik ~ t n . i. ' a u f b l ü h e n ' . ki\ iráijosodik — t n . i. ' b o r v i r á g o t , p e n é s z t k a p ' (a rosz< szul e l z á r t b o r ) . kiviszen < t s . i. 1. ' h i n a u s t r a g e n , h i n a u s f ü h r e n ' . 2 . — ' k i t ö r , k i s o d o r ' . Uty- szálat kije:le, mái- kivitte a ka:put. kívül kivédi, kéividl (Mezőgecse) hsz. 1. ' a u s s e n ' . n u . 2 . ' a u s s e r , a u s s e r h a l b ' . fn. 3 . ' k ü l s e j e v m i n e k ' . A ki-viijje má tisz-laaház:nak, csag belőijl ké mék kimesze:ni. kívülöttem kividlöttem (-ed, -e) n u . ' r a j t a m k í v ü l ' . Ne szeres, ne szeress Énkividlöttem mást ( N d . ) . kívülről kiviiridl, küvíirüll ( K ö m ö r ő ) hsz. ' v o n a u s s e n ' . János pedig kíi-viírídl úi-jcnd bekerült: kívülrünnen kivíírünnen hsz. ' k i v i d r ő l ' . kizaholáz ~~ t s . i. ' a z a b l á t kiveszi a szájából, z a b i á j á ­ t ó l m e g s z a b a d í t ' . Zabolász ki a lo.vat, osz lök-jél elibe egy villa sár:jut. kizár ~ t s . i. ' a u s s c h l i e s s e n , a u s s p e r r e n ' . kizavar kizavar t s . i. ' k i k e r g e t , k i h a j t ' . Gye-recsag, za-várt ki eszt a tyúkot in:nét. kizöldül kizöijdüll t n . i. ' a u f g r ü n e n , e r g r ü n e n , g r ü n wer­ den'. kizúdul kizúdult t n . i. ' z ú g v a k i á r a d ' (pl. n a g y t ö m e g víz). Klára ~ n ö n é v . L. K l á r i . Klári ~ n ö n é v , a Klára n é v s z o k o t t a b b v á l t o z a t a , k l a r i n é t ~ (-ot, -lya) fn. ' c l a r i n e t t e ' . klárinétoz ~ t n . i. ' k l a r i n é t o n j á t s z i k ' , kláris kalárizs (-st, -ok, -zsa) fn. ' n y a k b a v a l ó füzér színes, k ü l . p i r o s g y ö n g y ö k b ő l ' ( k o r a l l b ó l ) . klasszis ~ (-1, -sa) fn. ' i s k o l a ' ( N a g y p a l á d , k i h a l ó b a n ) . Klastrom ~ h n . ( K i s h ó d o s ) . kloftcrfa klofterfa fn. ' h a s á b f a , h a s á b o k b a v á g o t t (s ölbe r a k o t t ) t ű z i f a ' . kóhorál kóuboráll (-ok, -sz) t n . i. ' k ó b o r o l ' . kóhorászik kóuborászik (-ok, -öl) t n . i. k ó b o r o l ' . kóhoruó kóubörgóu mn. 'csavargó, csatangoló'. kóhori kóubori m n . ' k ó b o r t e r m é s z e t ű , c s a v a r g ó , csa­ t a n g o l ó ' . Megölöm eszt a kóubori ru.cát.

525

kóhori-víz kóubori-inz fn. ' n e m á l l a n d ó a n folyó, m e l l é k e r e k b ő l s z á r m a z ó víz a f ö l d b e n ' . Nr. A k ú t á s á s a k o r v i g y á z n i kell, h o g y h o l m i k ó b o r i - v í z n é l m e g n e álljon az e m b e r , h a n e m ásson jó m é l y r e , m í g az igazi j ó viz e r é r e t a l á l . kóborlón \ U ö kóiibörlöii-meykü fn. ' o l y a n m e n n y k ő , m e l y a n é p h i t s z e r i n t n e m e g y e n e s i r á n y b a n s u j t , h a n e m az ablakon át a házba j u t v a ide-oda csavarog s úgy csap le'. kóborol köiiboröl (-rolók, -rösz; -röltam ; -rölnék; -röjjak) t n . i. 'kószál, c s a v a r o g , c s a t a n g o l ' . koboz ~ (-ok, -öl; -boszlam ;-nék, -zak) t s . i. ' k e r e s , k u t a t ' . Mit kobozol abba a fijóugba? koca ~ (-át, -ája) f n . ' n ő s t é n y d i s z n ó , e m s e , fias s e r t é s ' . L. magkoca. koeapipás ~ fn. ' n e m á l l a n d ó p i p á s , a k i csak n é h a - n é h a dohányzik'. kocától kocától (-ólok, -ösz) t n . i. ' k o c o g , k ó t o g , k a l a p á l ' . Ety hör-dóiim mjn-dég ol kocátált :, mikor a templomba i>óu:lak. koccan ~ t n . i. ' ö s s z e ü t ő d v e koc h a n g o t a d ' (pl. f é k e z é s ­ kor a teke). koccant ~ (-ok, -öl; -ottam ; -anék : -csak) t s . i. ' z u sammenstossen'. L. hozzákoccant. koccint ~ (-ok, -öl; -ottam; -anék; -csak) t s . i. ' a n stossen'. kocka ~ (-át, -ája) fn. 1. ' w ü r f e l ' . 2 . k o c k á n y i , k o c k a m e n n y i s é g ű ' . Két kocka cukor. 3 . ' n é g y z e t , n é g y z e t a l a k ú m i n t a ' (pl. s z ö v e t b e n ) . Nem- szeretem a keszkenöijmbe eze­ ket a náty sárga kockáikat. 4. 'gömbölyű kavics, mellyel k o c k á z á s ( k a p ó s d i j á t é k ) k ö z b e n j á t s z a n a k ' . L. k o c k á z á s . Vö. MTSz. 3 . koca. kockacukor kockacukor fn. ' w ü r f e l z u c k e r ' . kockás ~ m n . ' n é g y z e t a l a k o k k a l ( k o c k á k k a l ) d í s z í t e t t ' (pl. s z ö v e t ) . Aszt a je-kelekockás keszkenőimül hosz : ki. kockázás ~ (-t, -a) fn. ' g ö m b ö l y ű k a v i c s o k k a l v a l ó k n p ő s d i j á t é k , k a p ó z á s ' . Nr. A k o c k á z á s h o z ö t g ö m b ö l y ű k a v i c s s z ü k s é g e s . H a t figurája v a n : 1. élsöij-eggg : a földre v a g y a s z t a l r a s z ó r t k o c k á k e g y i k é t föl kell v e n n i s a l e v e g ő b e d o b á l á s a k ö z b e n ú g y e l k a p d o s n i , h o g y e g y i d e j ű l e g a földön h e v e r ő k o c k á k k ö z ü l is e g y e t - e g y e t m i n d i g fölszedjen a j á t é k o s ; 2 . kettöijs : a földre s z ó r t k o c k á k a t az e l ő b b i m ó d o n m o s t m á r k e t t ő n k i n t kell f ö l s z e d n i ; 3 . hármas: ugyanolyan m ó d o n kell fölkapni e g y s z e r r e h á r m a t s a n e g y e d i k e t k ü l ö n ; 4. lecsapó^ : egy k o c k á t föl kell d o b n i , u g y a n a k k o r n é g y e t a földre c s a p n i , d c ú g y , h o g y m é g legyen idő a f e l d o b o t t k o c k á t is e l k a p n i , m a j d i s m é t fel kell d o b n i s a m á s o d i k földobás a l a t t fölseperni a l e c s a p o t t n é g y k o c k á t s u t á n a a f e l d o b o t t k o c k á t ü g y e s e n el kell k a p n i ; 5. ötös-eggy: u g y a n o l y a n , m i n t az első-egy ; 6. kapóu : m i n d az ö t k o c k á t

526

ú g y kell f e l d o b n i , h o g y az egész c s o m ó a k i n y ú j t o t t j o b b k é z h á t á r a essék s o n n a n i s m é t f e l d o b v a , a l e v e g ő b e n el kell k a p n i az egészet, h o g y egy k o c k a se essék a földre. K é t faja v a n : 1. v e s z t é s r e j á t s z a n i : ez e s e t b e n a k k o r veszíti el a j á t s z ó g y e r m e k a j á t é k o t , h a v a l a m e l y i k k o c k á t kiejti a kezéből, v a g y eltéveszti a figurák s o r r e n d j é t ; 2 . moccanásra j á t s z a n i : ez e s e t b e n elég a v e s z t é s h e z az is, h a a földön heverő kockák egyike valamely kézmozdulat következtében h e l y é r ő l e l m o c c a n . A j á t s z ó t az ellenfél a k ö v e t k e z ő m o n d á s ­ sal i g y e k s z i k b e l e z a v a r n i a f i g u r á k s o r r e n d j é b e : „Babona tiücsköüre, Vidd él Peleskére / " H a a j á t é k o s e l t é v e s z t i a s o r r e n d e t , az ellenfél e z t m o n d j a n e k i : „Felejtés nagyvesztés / " A k o c k á z á s k ü l ö n ö s e n l e á n y g y e r m e k e k n e k k e d v e s játéka. Egyszerre csak ketten játszhatják. kockázik — (-ok, -öl) t n . i. ' g ö m b ö l y ű k ö v e c s k é k k e l kapósdit játszik'. Vö. kockázás. kocogtat kocoktat t s . i. ' k e m é n y t á r g g y a l egy m á s i k kemény tárgyat ütöget'. kocs 1. k a c s . kóes 1. k u l c s és K o l c s . E kócsag kóucsag (-ot, -ja) fn. ' a r d e a a l b a L . ' 2 . kócsag 1. k a u c s u k . kocsány csokány (-kánt, -kányok, -kánnya) fn. ' k u k o r i c a ­ cső k o c c s a v . c s u t k á j a , m e l y r ő l a s z e m e t m á r l e f e j t e t t é k ' . Csokánl teggetek a tűzre, mer a fa- alatt elalszik a : szén. V ö . csutka 3. kocsi ~ (-1, -k, -ja) fn. I. ' h i n t ó , fiáker'. 2 . ' v a s ú t i kocsi, v á g ó n ' . K m . Ne- a kocsirull üjj a szekéré, hanem a sze-kérűll a kocsira ( = ne ú r i m ó d b ó l c s ö p p e n j s z e g é n y s é g b e , h a n e m s z e g é n y b ő l légy g a z d a g g á ) . L . szekér. Koesidomh ~ h n . ( M é h t e l e k ) . kocsikázik ~ (-ok, -öl) t n . i. ' s é t a k o c s i z á s t t e s z ' . kocsikerék kocsikerek fn. ' k u t s c h e n r a d ' . kocsiláda fn. kétfelől lefelé k e s k e n y e d ő , a s z e k é r d e r e k á b a illő l á d a ' . kocsilámpa ~ fn. ' k u t s c h e n l a t e r n e ' . kocsis ~ (-1, -ok, -sa) fn. ' a l o v a k a t és k o c s i t g o n d o z ó szolga a g a z d a s á g b a n ' . Sz. Jukas kocsis! ( m o n d j á k , h a nő h a j t j a a l o v a k a t ) . Meg-ilta a kocsis a háj árát ( t r . = n y i k o ­ r o g a s z e k é r k e r é k ) . K m . Bo-lont kocsisnak részeg a lo:va ( = ahol ostoba a kormányzás, veszettül m e n n e k a dolgok). kocsisgöb kocsizsgöb fn. Kocsisgöb. 'díszes b o g a s z í j o s t o r o n ' .

5 2 7

kocsislegény kocsislegény fn. 'kocsis s z o l g á l a t o k a t t e l j e ­ s í t ő szolga'. kocska 1. k a c s k a , kocsma 1. k o r c s m a . Kocsmamla Kocsmgnda lm. ( N a g y p e l e c s k e ) . Kocsoja ~ h n . ( S z á r a z b e r e k , A v a s ú j v á r o s ) , kocsol 1. kacsol. kőcsolat 1. kolcsolat. kocsonya ~ (-át, -ája) fn. ' s u l z e ' . Sz. Reszket, mint a kocsonya : (pl. a h i d e g m i a t t ) . Kocsorhál Kocsörhát hn. (Szamosszeg), koesoz I. k a c s o z . kodácsol kodácsól t n . i. ' g a c k e r n ' . (A m e g t o j t t y ú k h a n g j á t u t á n z ó ige.) V ö . k o t k o d á c s o l . kodácsolás ~ (-1, -a) fn. ' g a c k e r n ' . kódi-kődi kénidi-káudi g y e r m e k n y e l v i szó 1. ' k o l d u l j ' . 2 . ' k o l d u l á s ' . Kénidi-kénidi kis kosárba ( g y e r m e k i m o n d ó k a ) . Vö. kódu-kódu. kódu-kőriu kóudu-kóudu g y e r m e k n y e l v i szó 1. ' k o l d u l j ' . 2 . ' k o l d u l á s ' . Kóudu-kóudu kis kosárba, Aki nem ál, kalodába ! ( G y e r m e k i m o n d ó k a , m e l y e t k o s á r r a l a k e z ü k b e n , féllábon ugrálva mondanak.) kofa ~ (-ál, -ák) fn. ' p i a c i á r u s n ő ' . koffer kufer (-1, -je) fn. 'koffer'. kójimpázik 1. k a l i m p á z i k . kojtol kőitől f-olok, -ösz) t n . i. ' e r ő s e n füstöl, p i p á z i k ' . kókál kóukáll (-állok, -ász) t s . i. 'rúddal kerget, zavar' (pl. t y ú k o k a t ) . (Panyola). kokárda ~ (-át, -ája) fn. ' n e m z e t i - s z í n szalagból készített rózsa'. kokas 1. k a k a s . Kokasmocsár ~ hn. Szamoskóród). kokatszeg ~ fn. 'a hátulsó sémelyen Kokatszeg. és a f ü r g e t t y ü n levő e r ő s g ö r b e szeg, m e l y a r á h ú z o t t s a s n á l fogva a s z e k é r b é r f á i t ( o l d a l a i t ) alul s z i l á r d a n t a r t j a ' . kókler kóuplér fn. ' k ó p é , s z e m f é n y v e s z t ő ' . kókus kóukus (-1) fn. ' k é p z e l e t b e l i s z ö r n y e t e g , mellyel a g y e r m e k e k e t ijesztik'. Jön- a kóu:kus ! E-uiszen a kóg:kus ! kolbász kolbász (-t, -sza) fn. 'a s e r t é s v é k o n y b e l e a p r ó r a

Ő28

v a g d a l t s f ű s z e r e z e t t s e r t é s h ú s s a l t ö l t v e ' . Fokhagymás kol­ bász ( = f o k h a g y m á v a l f ű s z e r e z e t t ) . Szárasz kolbász ( = füs­ t ö n s z á r í t o t t , n y e r s e n e h e t ő k o l b á s z ) . Füstölt kolbász ( = füs­ töléssel k o n z e r v á l t k o l b á s z ) . Sz. Tán asz- tudót :, hogy ot kől-bázbúl f o n n y á k a r e : k e s z t ( = hogy o t t d o l o g n é l k ü l is e l é l h e t s z , o t t E l d o r á d ó v a n ) . K m . Ilos-szu kolbász, rö-vit prédikácijóu (ez a l e g j o b b , m o n d j á k t r é f á s a n ) . Töb- nap, mint kökbász ( = t a k a r é k o s a n , b e o s z t á s s a l kell élni). 1. kolcs 1. k u l c s . 2 . Köles Kóucs f a l u n é v . Kiskóucs, Natykóijes (szatmármegyei faluk). kolesi kóucsi m n . ' K o l c s r a v a l ó ' . Láccik a kóucsi to:rony. kolcsolat kóucsolal (-ot, -ok) fn. ' a m o t ó l á r ó l l e v e t t f o n a l c s o m ó b u r k o l á s a , e g y m á s b a f o n t h u r o k ' . A fo-nalat a mo-lóullárul leszedik, összefonnyák ap-róii kóu-esolatogba, a kél- végit pász-mgmuddzuggal összekötik. Eszi- hijják egy dur<ip jo-nálnak. koldul köudull (kóudüsz) t n . i. ' b e t t e l n ' . Sz. Árúi káudull ( = a m i a t t lesz n y o m o r é k k á ) . Ugy öudálbu váglak:, hogy úrid kóudüsz : Uty- hóukony nyomlak :, hogy árú kóíjdüsz : Vö. kódu-kódu. koldus kóudus (-1, -ok, -sa) fn. 1 . ' n y o m o r é k s á g , t e s t i f o g y a t k o z á s , g y ö n g e s é g m i a t t k o l d u l ó e m b e r ' . (Vö. k é r e g e t ő ) . Énekes kóudus ( = a k i é n e k e t é n e k e l v e k o l d u l ) . mn. 2. ' n y o m o r é k ' . Kóudussá lettem ( = n y o m o r é k k á ) . Kóudus ez a : lú. Nem- lom mekfogni evvel a kóudus kezem.mél. Sz. Kéifé : mái A kóudus (v. a sán-ta köudus) uz-öula a hetedik ( v . a hár-madik) faluba jár : ( = kelj lel m á r ! későn v a n m á r 1 a k o l d u s r é g e l i n d u l t k o l d u l n i ! ) Ma- is annak vagyok a kóudus:sa ( = a m i a t t v a g y o k s z e r e n c s é t l e n ) . K m . Sze-mérmes kóudusnuk ü-ress a tarisznya:ja ( = a k i szégyell a m a g a é r d e ­ k é b e n k é r n i , p a n a s z k o d n i , felszólalni, a z mellőzést, h á t r á n y t , k á r t s z e n v e d ) . Xr. H a a g y e r m e k l á b a n y o m o r é k , a k o l d u s botjával kell megverni s meggyógyul. koldusernyő kóudusérnyöi) fn. ' t y ú k v . m á s s z á r n y a s h ú s á n a k o l d a l b o r d á s r é s z e a g e r i n c c e l ' . Neked a kóudusérnyőüjét adom : koldusláb kóudusláb fn. ' e l f e r d ü l t b o g l y á t t á m a s z t ó fadorong'. koldusodik 1. c l k o l d u s o d i k . Koldussor Kóíjdussör hn. (Egri). koldusszar kóuduszszár fn. Sz. Ve-gyes, mint a kóu-duszszár : ( m o n d j á k o l y a n d o l o g r a , a m i b e n v a n j ó is, rossz is. T . i. a k o l d u s sokféle h á z t ó l s o k n e m ű é t e l t k a p . ) kolédiom 1. k o l l é g i u m . kolera korela, korella (-át) fn. ' c h o l e r a ' .

529

kolérás hordás, korellás m n . 1. ' c h o l e r a k r a n k ' . 2 . ' k o l e r á t o k o z ó ' (pl. s z i l v a ) . káli ka kóujika (-át, -ája) im ' s z é l g ö r c s a h a s b a n ' . Ne edd aszt a zöijl s:Jl:vál, mé be déd áll a kóuji:ka. Sz. Hag-gyátok él: mán a kán-jikába : ! (— a f e n é b e , a n y a v a l y á b a !) kólikás kóujikéis m n . ' h a s a f á j ó , s z é l g ö r c s b e n s z e n v e d ő ' . kőlint kantint, kollint (-ok, -öl; kollineson) t s . i. 'üt, koppant, puff int'. Féltem :, hoty fűbe kollint a botlgá:val. kollancs 1. k u l l a n c s .

kottát 1. k o r l á t .
kollégia kollégija fn. ' k o l l é g i u m ' . Amaz azéróuzsám gma kég dolinámba. Levelel ír nekem a kollégijába ( N d . ) . kollégium kolégyiom, kolédijom (-ot) fn. ' c o l l e g i u m , g i m n á z i u m és főiskola e g y ü t t ' L. t e t ü k o l l é g i u m . kollint 1. k ő l i n t . kolomp n . , 1. h a r a n g , l a d a n g , c s a t r a n g , p e r g ő . kolompál kolompdll (-ok, -ász) t n . i. ' k a l a p á l , k ó t o g , ütögetéssel zajt csap'. kolompár ~ , kolompér, korompér ( A v a s ú j v á r o s ) (-t, -ok, -ja) fn. ' b u r g o n y a , k r u m p l i ' . Kolompéri ültet ( = v e t ) . Kolom­ pért váj ( = kiszedi a földből). K. 'olcsófajta, rosszul j á r ó zsebóra, régi rossz z s e b ó r a ' . Csap- jőüthöz aszt a kolom.pért, hisz nem- jóul jár : a ! A- járt: jóul, aki el-atta : Sz. Ki-aludná ako-lompérta föüd-biill(= a l u s z é k o n y , a l u d n i s z e r e t ő ) . Gyarapoggyalok, sza-porogyyalok, mint a ra-kamazi kolompér (tréfás á l d á s ; A d o r j á n ) . L. h ó p e h e l y k o l o m p é r , r ó z s a k o l o m p é r . kolompérföíd kolompérjöiid fn. ' k r u m p l i v a l b e ü l t e t e t t szántóföld*. K. ' c s o r d á t ó l j á r t ú t , m e l y e n a s z e k é r ú g y d ö c ö g , mintha krumplisorokon j á r n a ' . kolompérhaj kolompérhái fn. ' b u r g o n y a h é j a ' . kolompérlcvcs ~ fn. ' b u r g o n y a f ő z e l é k k i h a b a r v a v a g y kirántva'. kolompcrszcdcs kolompérszedés fn. ' k r u m p l i s z ü r e t , a k r u m p l i betakarítása'. kolompértokány ~ fn. ' f ő t t k r u m p l i p u h á r a t ö r v e , z s í r r a l , sült hagymával, töpörtővel leöntve' (ételnév). kolonc ~ (-ot, -a) fn. 'a k ú t g é m v é g é r e f ü g g e s z t e t t s ú l y , mely megkönnyíti a vödör felhúzását'. Vö. kölönc. kolotyol 1. m e g k o l o t y o l . kolozsvári ~ fn. ' p o f o n , n y a k l e v e s ' . Miny-gyár adok ety kolozsvázrit! kolozsvári-íükütő kolozsvári-fűkölőü fn. ' p o f o n , n y a k ­ leves'. Aggyá neki ety kolozsvári fúkö:tőüt. Kőlló Kénüléni h n . ( K ő s z e g r e m e t e ) , kólyika 1. kólika. koma ~ (-át, -ája) fn. ' g e v a t t e r , p a t e ' . L . k e r e s z t k o m a . komacsésze ~ fn. ' é t e l h o r d ó e d é n y , m e l y b e n a j ó i s m e r ő Csűry Uálinl : Szamoshati szótár I. 34

530

sök, k o m á n é k a g y e r m e k á g y a s a s s z o n y n a k mindenféle j ó étellel k e d v e s k e d n e k ' . k o m a u y ü j l ü komagyúlóij fn. ' a férfi n e m z ő t a g j a ' ( t r . ) . k o m á m a s s z o n y komámasszony fn. ' k o m a a s s z o n y o m ' . Sz. Ritka vam, mint a ko-mámusszon tánca : k o m á n é kománé fn. ' k o m a a s s z o i y ' . k o m á s ~ (-ok) fn. ' p a j t á s , b a r á t ' . Naty- komások vóytuyk eg:gyiit fijatál koruyg:ba. k o m a s á j j ~ (-ot, -a) fn. ' k o m á i v i s z o n y ' . K m . Sóu-gorsák, komuság nem- nagy atyafiság : ( = n e m o l y a n k ö t e l e z ő r o k o n i v i s z o n y , m i n t p l . a közeli v é r r o k o n s á g ) . Mek-hóult a gyer­ mek, é-mült a koma.ság ( = elmúlt az érdek, elmúlt a barát­ ság). k o m á z i k <~ (-ok, -ol) t n . i. ' t r é l á l k o z i k , b i z a l m a s k o d i k ' . komédia ~ (-ál) fn. ' v á n d o r k o m é d i á s o k előadása'. Mennyihjk a komédiába. k o m é d i á s ~ (-ok) m n . Taluról-faliira v á n d o r l ó a r t i s t a ' . k o m é d i á z i k ~ (-ok, -ól) t n . i. ' t r é f á l , h u n c u t k o d i k ' . k o m e n e i ó komencijóu (-1, -ja) fn. 1 . 'szolgálati szerződés' ( p l . g a z d a és cseléd k ö z t ) . De még a két- ol fa izs benne van a komencijóu.ba. 2 . ' s z e r z ő d é s b e n megállapított, természetben k i s z o l g á l t a t o t t fizetés, c s e l é d b é r ' . Ki-mértem én neki a komenci:jóut ren-desenn : Mjnt- kivette a komenci.jóul. Xr. A k o n i e n c i ó b a n ilyen t e r m é s z e t b e l i j á r a n d ó s á g o k v a n n a k : b ú z a , t e n g e r i , főzelék, só, t ű z i f a , l a k á s . K o m e n c i ó s fizetése v a n a c s e l é d n e k , a p á s z t o r o k n a k , a h a r a n g o z ó n a k , k e r ü l ő n e k . Vö. lat. conventio. k o m e n c i ó - l e v é l komencijém-levél fn. 'díjlevél, szolgálati s z e r z ő d é s ' (pl. g a z d a és cseléd k ö z t ) . k o m e n c i ó s komencijóus m n . ' t e r m é s z e t b e l i fizetést h ú z ó , t e r m é s z e t b e n f i z e t e t t ' . Komencijóus cseléd. X r . A k o m e n c i ó s c s e l é d m e g l e t t , c s a l á d o s e m b e r . E z z e l ellentétben a b e n n k o s z t o s cseléd l e g é n y e m b e r , a g a z d a h á z á n á l l a k i k s a z o t t k a p o t t k o s z t é r t , p é n z f i z e t é s é r t , r u h á z a t é r t szolgál. k o m e n d á l komendédl (-ok, -dász) t s . i. 1. a j á n l , j a v a s o l ' . Sey-kinek se komendállom, hogy az én apámat kissebbic:cse ! ( f e n y e g e t é s . ) Ez a sze-gé Zsi-góuné komendáta esz ne:kem. Mindennek asz komendáílom, Szerelemnél jobb az álom ( N d . ) . 2 . ' o r v o s i l a g r e n d e l ' . Ki-nupört komendédt néki az ár:vas. Az ör-vas is komendájja : aszt hasjájéis.lulk Vö. lat. cominendo. k o m e n d ú n s komendás m n . 'parancsnokló, vezénylő' (pl. őrmester, k a t o n a t i s z t , megkülönböztetésül pl. a gazdasági tisztektől). Vö. lat. commandans, ném. commandant. k o m e n d é r o z komendéroz (-ok, -öl) t s . i. 1 . ' v e z é n y e l ' (pl. a tiszt a k a t o n á k n á l ) . 2. 'rendel, parancsol'. Muujgyá haza komendérozom én a pu.ját. Vö. ném. commandicren.

531
k o m c n d ó komendóu f-t, -ra) fn. 1 . ' p a r a n c s n o k s á g ' (katonai). 2 . ' v e z é n y s z ó ' . V ö . n é m . c o m m a n d o . komisz ~ m n . 1. ' k i n c s t á r i , á l l a m i ' ( p l . r u h a , k e n y é r a k a s z á r n y á k b a n ) . Ád nékem a császár ruhái, Komisz inget, komiz gatyát ( N d . ) . 2 . ' h i t v á n y , d u r v a ' ( e m b e r , t á r g y , k ü l . étel, ital). Sz. Még mekdúzott a komisz kenye:renn ( = a kaszárnyai koszton). k o m l ó komlón (-t, -ja) fn. ' h o p f e n ' . k o m l ó - k o r p a komlóuskörpa fn. ' k o m l ó v i r á g g a l v e g y í t e t t és erjesztett korpa, mellyel a k e n y é r h e z való kovászt kelesztik". koinlóviráj) komlóuvirág fn. ' h o p f e n b l ü t e ' . k o m m u n i s t a komgnisla, komhnyisla (-ál) fn. ' k o m m u n i s t ' . Olt- is jel akarták akasztani a jejesebjeit ezek a komgnis:lák. k o m ó c s i n komóucsin (-t, -ok) fn. ' p h l e u m p r a t e n s e L . ' komoly komái (-ojann) m n . ' k o m o r , rideg, tréfát, v i d á m ­ s á g o t n e m k e d v e l ő . ' At-lú jelt:, hogy ojan ko-moj embel lessz az u:ra. komól koméiul m n . 1. ' k é n y e l m e s ' . Mos- na-gyog komágt a csizs-.mám. h s z . 2 . ' k é n y e l m e s e n ' . Nem- kell ott ülni ojan ko:móut. k o m ó t o s komóutos (-onn) m n . 'kényelmes' (pl. r u h a , h á z ) . Az ö-reg úr mán csak ül- ko-móutosonn a kár-szegbe, osz pi-pázik : k o m p 1. négyellő. Kompár ~ hn. (Rozsály). K o m p á r a l j a Kompárajja hn. (Rozsály). k o m p ó . - ó s 1. k a m p ó , - ó s . kompótli kompóudi m n . Sz. Ugy- ülök it jegybe-gyürü:be, mjnt a kom-póudi menyasszony : v . a kom-póudi nemesasszony : ( = tétlenül ülök). Kompos ~ lm. (Szatmárhegy). k o n c I M (-ot, -a) fn. ' v a s t a g , v e l ő s c s o n t Sz. Ugy- mara­ kodnak rái:la, mint a ku-tyéik a kon:conn. Ne- verekeggyelek :, mer el-osztom a kon: col ( = m i n d k é t fél k i k a p ) . k o m i á r é ~ ( k i o l v a s ó v e r s e k b e n ) Á bé cé dé kondoré, Mekhénül a vég kondásné. 11a mekhóut, Nem kell a seggire fóut. ( M á s v á l t o z a t ) Á bé cédé kondáré, Kürlascggü móunárné, Fogd a farkad, rázsd elé. koutlás ~ (-1, -ok, -sa) fn. ' k a n á s z , d i s z n ó p á s z t o r ' . S z . Ugg- beszél ve:lem, mini a kon-dás a böitárjtv.vál ( = g o r o m b á n , durván). kontláshojlár kondázsböilár fn. ' a d i s z n ó p á s z t o r s e g é d j e ' . S z . Uty- károgkodik :, mint ety kon-dázsböilár : ( = veszettülj csúnyán káromkodik). k o n d á s n é ~ fn. 'a k a n á s z felesége'.
34'

532

kondér ~ (-1, -ok, -ja) fn. ' n a g y v a s f a z é k ' . Vampa:szujj e-lék, jöijsz-lem ety kondérál: kondít kondit (-ok, -öl; -ottam; -anék, -esak) t s . i. 1. 'a harangütővel egyet üt, egyet kongat'. 2. 'kongatni, haran­ g o z n i k e z d ' . Kon-diccson :, Imre bácsi ! Indulnak a halok tál. 3 . ' h a n g o s a t c s ö r d í t , n a g y o t c s a t t a n t . ' O-janokal kondítot­ tam az ostö:rál, mjnt a pus-ka. 4 . ' ü t ' . Óiidálba kondik Fűbe kondította. L. m e g k o n d í t . kondoktor 1. k o n d u k t o r . Kondor Kondor fn. c s a l á d n é v . konduktor kondoktor (-t, -orok) fn. ' v a s ú t i j e g y e l l e n ő r , k a l a u z ' . ( Ú j a b b a n a kalauz k e z d i k i s z o r í t a n i . ) k o n d u l 1. m e g k o n d u l . konfirmáció köjirmácijóu (-1, -ja) fn. ' g y e r m e k e k k ö z ­ v i z s g á l a t a a h i t á g a z a t o k h ó i első ú r v a c s o r a v é t e l ü k e l ő t t ' . konfirmál köjirmédl (-ok, -mász) t n . i. 'a g y ü l e k e z e t előtt a hitágazatokhói vizsgálatot tesz'. kong kong (-anak; -olt; -ana; -jon) t n . i. ' s c h a l l e n , klingen'. konjjús kotjgás (-t, -a) fn. ' s c h a l l e n , e r t ö n e n ' . konyát kongat (-ok, -öl; -ott; -na; -gasson) t s . i. 1. 'schallen m a c h e n , ertönen m a c h e n ' . 2. 'az ostorral hangosakat p a t t a n t ' . Mentaz ök-rök utánn oszt az os-törál na-gyokal kongatott. kongesz kongesz (-1) fn. ' p a p b é r k é n t a d o t t b o r f i z e t é s ' . (Adorján). kongó kongón. (-1, -ja) fn. ' k o l o m p , n a g y h a r a n g a j ó s z á g n y a k á b a n ' . Sz. Ha- jékölötted a kongóul, hát ráz-zad : ( = h a n a g y h ű h ó v a l m e g í g é r t e d s e l k e z d t e d , h á t v é g e z d is b e ) . kongó/. 1. b e k o n g ó z . konkoly konköi J-t, -ojok) fn. ' A g r o s t e m m a G i t h a g o L . ' K. E- kosztok a koy.köi ( = gonosz), koukoryós 1. k u n k o r g ó s , kunkorodik 1. k u n k o r o d i k , konskriliál 1. m e g k o n s k r i b á l . konsihál kásibáll (-ok, -bász) t s . i. ' s z á m b a vesz, össze­ s z e d , összeír'. Kásibájják a jóuszá:got. Vö. l a t . c o n s e r i b o , konskribál. konsfálter köstábér (-t, -erek) f n . ' r e n d ő r ' . k a n t a ~ m n . ' c s o n k a , k u r t a , l e v á g o t t ' (pl. a t y ú k f a r k a ) . k o i i t a l ' a r k ú kontajárku mn. 'kurtafarkú, csonkafarkú'. Bé- vóut a kis hos-szujárku csirke is, meg a kon-lajürku is. koiitafülü kontafilü m n . 'csonkafülíí, l e v á g o t t fülű' (pl. malac). kontegnáció 1. k o n t i g n á c i ó . kontijpiáció kontegnácijáu (-1) fn. ' e m e l e t ' . ( R é g i e s ; ú j a b b a n az emelet h á t t é r b e s z o r í t o t t a . )

533

kontif'iiációs konlegnácijóus m n . 'emeletes'. (Régies ; m a m á r g y a k o r i b b : emeletes.) kontó kontóu (~U -ja) fn. ' s z á m l a ' . Na-ggom megnöijtt a komlón. Sz. Kontógra vészen ( = h i t e l b e v á s á r o l ) . kontózik kontóuzik (-ok, -öl) t n . i. ' k o n t ó r a , h i t e l b e vásárol, bolti adósságot csinál'. koutrahontra ~ (-át) fn. ' c i v a k o d á s , v e s z e k e d é s , k o n t r a ­ b o n t ' . O-jan natg kontrabonlrács csinált itt ez az as-szö, hogy i-de csöüdült a fél: vég. kontraktus kontrcklus (-t, -ok, -sa) fn. ' ( a d á s - v é t e l i ) s z e r z ő d é s ' . A hár-madik ol fa nin-csem benne a konlrektuzs:ba. Vö. k o m e n c i ó . kontrás ~ (-1, -ok) fn. ' m á s o d h e g e d ű s , a k i a z e n e k a r ­ ban a kontrát játssza'. konirá/ik ~ (-ok, -öl) t n . i. 'másodhegedűt j á t s z i k , k o n t r á t h e g e d ü l a z e n e k a r b a n ' . K. A- meg nem- hoty hákgattatla vágna :, hanem mék kont-rázot ne.ki ( = p á r t j á r a á l l t , vele e g y ü t t z s é m b e l t , s e g í t e t t s z i d n i v a l a k i t ) . kontrcklus I. k o n t r a k t u s . konty kongta (-ot, -ok, -a) fn. ' a h a j f o n a t o k n a k k ü l ö n ­ böző módon való elrendezése, felrakása a fejen' (nőknél). Sz. Férakja a konglgát ( = elkészíti). Juli néni ma- is a kong tg alá tő ütött: ( = becsípett; asszonyról). Fé-re csapta a kong.-lyál ( = l e r é s z e g e d e t t , b e c s í p e t t ; a s s z o n y ­ ról). I.. f ü l c s - k o n t y , k o s z o r ú - k o n t y , p a c s i r t a - k o n t y , z s u z s i konty. konty alá való konyly alá valóu fn. ' é d e s b o r , a s s z o n y o k ­ n a k való b o r (v. pálinka)', kontyol 1. m e g k o n t y o l . kontyoló konytyolóu (-t, -ja) fn. ' a l a k o d a l o m m á s o d i k v . fő n a p j a ' . Hél-jü vóut a si-ratóu, keddé vóut a konytyolóu. (Garbolc)'. konvenció 1. k o m e n c i ó . konya ~ m n . ' l e k o n y u l t , k a j l a ' ( p l . fül, k a l a p ) . konyha ~ (-ál, -ája) fn. ' k ü c h e ' . Sz. Nem- sokat hoz a konyhá.-ra ( = n e m s o k h a s z n o t h a j t ) . kon\linkemlü konyhakendői) fn. ' d u r v a v á s z o n k e n d ő , mellyel a k o n y h a i e d é n y e k e t t ö r ü l g e t i k ' . konyhás ~ m n . 'a k o n y h á b a b e s z o k o t t , k o n y h á b a n t a r t ó z k o d n i s z e r e t ő ' (pl. m a l a c ) . konyít konyít (-ok, -öl; -ottam ; -anék ; -csak) t n . i. ' e g y kicsit é r t h o z z á ' . konyul 1. l e k o n y u l . fkop] I M (kopra) fn. Sz. Kopra se jut ( = e g y n e k - e g y n e k alig j u t v a l a m i ) . Ha min-degkinek akarsz futtatni a kölbázbiíl, ko p • r a se jutVö. kopp. kopács v ö . k o p á n c s .

53 I
kopácsol kopácsol (-ólok, -ösz) t s . i. 1. ' k o c o g t a t , k a l a p á l , n a g y z a j j a l ü t ö g e t ' (pl. f á t ) . 2 . ' a p r í t , v á g ' . Ko-páesolok clij kis: fái. E-riggyetek ha-za, osz ko-pácsojjalok ety kis: fát. kopáncs kopáncs (-ot, -ok, -a) fn. 1. dió v. g e s z t e n y e zöld b u r k a ' . 2 . ' a t ö l g y f a m a k k csészéje, m e l y b e n a m a k k ü l ' . K. A - l i g eset ki a kopáncsá:búl ( = alig s e r d ü l t fel), mán a jányok utá futkos : kopáncsol kopáncsöl (-ólok, -ösz) t s . i. ' b u r k á b ó l , t o k j á ­ ból kifejt' (diót, g e s z t e n y é t , m a k k o t ) . kopáncsolódik 1. k i k o p á n c s o l ó d i k . kopárog ~ (kopárgolt) t n . i. ' k o p á r földön legel, é h e z i k ' . It- kopárog ez a szegén disz:nóu az e-géssz ál-dot nyároy keresz­ tüli : ezenn az u-garonn : kopás ~ (-1, -a) fn. ' a b w e t z u n g ' . Sz. Nem- az ü körme kopása : ( = n e m ő c s i n á l t a , n e m 6 d o l g o z o t t r a j t a ) . kopasz ~ (-onn) m n . ' k a h l , k a h l k ö p f i g ' . Sz. Nem- éred él haja.soy, Ko-paszonn izs bujosonn : ( = n e m é r e d el e b b e n az életben). kopasz-búza kopaz-buza fn. ' t a r b ú z a , s z á l k a t l a n k a l á s z ú búza'. kopaszfejü-bűza kopaszfefü-buza fn. = k o p a s z - b ú z a . k o p a s z - k á k ó kopasz-kákóu mn. 'rövidre nyírt hajú, k o p a s z r a n y í r t ' . Sz. Kopasz-kákóu ! Szárba vájóu ! ( m o n d j á k t r é f á s a n a frissen n y í r t g y e r m e k n e k ) . kopaszodik 1. m e g k o p a s z o d i k . kopaszt 1. k o p p a s z t . kopasztcr kopaszlér (-1,-erek, -je) fn. ' a k a t o n á k k a s z á r ­ nyai párnája'. Vö. ném. kopípolster. kop-eibér 1. h o p c i h é r , k u p c i h é r . k ó p e r l a kóupérta (-át, -ája) fn. T e v é i b o r í t é k ' . kópicskál kóupicskáll (-kállok, -kász) t s . i. ' k o c o g t a t , vereget, gyöngén ütöget'. kopik ~ (-olt; -na ; -jon, v . -jék) t n . i. ' z e r r i e b e n w e r d e n , sich a b w e t z e n ' . L . el-, m e g k o p i k . Kópiskert Kóupiskérl hn. (Ülcsvaapáti). kúp lei- 1. k ó k l e r . kopó kopóu (-1, -ja) fn. ' j a g d h u n d ' . kopog ~ (-ok, -ksz) t n . i. 1. ' k l o p f e n ' (az a j t ó n ) . — kupog 2 . kup-kup h a n g o t a d ' (pl. a c s i z m a a f a g y o n ) , (^sakuty kupogott a jég a zsinde.jenn. kopogtat 1. m e g k o p o g t a t . koponya koponya (-át, -ája) fn. ' s c h á d e l ' . koporsó koporsóit (~U -ja) fn. 1. ' s a r g ' . 2 . ' a p r ó r a t ö r t g r á n i t k ő r a k á s az o r s z á g u t a k m e n t é n ' ( a l a k j a a k o p o r s ó ­ f ö d é l h e z h a s o n l í t ) . Sz. Hasam legyen a kopörsóiilok ! (házi s z á r n y a s o k t r é f á s s z i d á s a ) . K m . A Krisz-lus kopörsóuját se

öiuiszték iny:gyenn ( = ne kívánj senkitől ingyen m u n k á t , fáradságot). koporsótétel koporsóul éléi fn. 1. ' e l ő k e l ő b b h a l o t t k o p o r ­ sóba t é t e l e k o r t a r t o t t ü n n e p i s z e r t a r t á s h a j d a n ' ( h a r a n g , é n e k ­ szó, r ö v i d p a p i b ú c s ú z t a t ó a h a l o t t h o z ) . 2 . ' a g ö r ö g k e l e t i e k temetésén a temetési menet megállapodása az utcán, míg a p a p rövid i m á t m o n d ' . (Minél e l ő k e l ő b b , g a z d a g a b b a h a l o t t , annál több 'koporsótétel' van.) kopószar kopéüiszár fn. ' v é r e s h u r k a m e g m a r a d t t ö l t e ­ léke, m e l y e t t ö l t e t l e n ü l s ü t n e k m e g és f o g y a s z t a n a k e l ' . kopott ~ m n . ' v i s e l t e s ' ( r u h a ) . kopp ~ isz. Sz. Eccér hop-, más-ször kopp- ( = m i k o r v a n valamijük, h a m a r o s a n e l k ö l t i k , a z u t á n m e g é h e z n e k ) . V ö . k o p . koppan kappan (-1, -nygn) t n . i. ' k e m é n y ü t é s t ő l kup h a n g o t a d ' . Ugy- a fejemre ütöl:, csakuly kup-punl: ígyodapéiffentellem a keze-.met, hocs csakuly kup-punl : koppant kappant ~ (-ok, -öl; -olt; -ana ; -ncson) t n . i. ' ú g y ü t , h o g y Koppanjon' ( k ö r m é r e , fejére). koppantó koppanlóg (-1, -ja) fn. ' a g y e r t y a h a m v á t lecsípő e s z k ö z ' ( e l a v u l t ) . koppaszt kopaszt (-ok,-öl; -ott; -ana; kopasszon) t s . i. 'szőrétől, t o l l á t ó l megfoszt, m e g t i s z t í t , k o p a s s z á t e s z ' . Sz. Ne- kopazd clöijre a vere:bet ( = n e igyál előre a m e d v e b ő r é r e , h a n e m e l ő b b lődd m e g ) . kopra 1. k o p . kopré ~ m n . , g y n y . ( t r . ) ' k o p a s z r a n y í r o t t ' ( g y e r m e k ) . koptat ~ (-ok, -öl; -tam : -nék, -lássak) t s . i. ' z e r r e i b e n , a b w e t z e n ' . Sz. Nem- sokat koptattam a küszöbjét ( = nem s o k a t j á r t a m n á l a ) . Koplaltya a nyelvit ( = p l e t y k á l , s o k a t fecseg). kor kör (-t, korába) fn. 1. ' i d ő ' . Megém megyén ety kis korig ( K i s a r ) . Ott- fiit ety kevés korig ( S z a m o s s z e g ) . 2 . ' é l e t k o r ' . Én is ugy atlam oda Tizenngóuc esztendőüs koromba ( N d . ) . 3 . ' á l l a p o t ' . Mendikás koromba Ültem a kucigba ( m o n d ó k a ) . Katona koromba, Biróu koromba. Sz. A ki-rájji mikor má körtért, az- a kivásága lelt:... ( = mikor felserdült). L. i d ő k o r , k i c s i - k o r á b a n . k o r a ~ h s z . ' j ó k o r , k o r á n ' . Másnap reggél ko-ra é-mentek a ki-réűfinak a meg-nézésire. (Lázári). Korajos ~ h n . ( L á z á r i ) . korál kóuráll (-ok, -álsz) t n . i. ' k ó s z á l , kóborol, csavarog'. korántom-se ~ h s z . ' k o r á n t s e m ' . Nem- kavargatták azok a bu:zát ko-ránlom-se : korású korásu m n . ' e g y i d ő s , e g y e n l ő k o r ú ' . Az a Bogár fijuép-pen ko-rásu vógt ve:lem. Ojatj ko-rásu vógt ve.-lem, ok körül járt : ű- is :

536 kórászik kóurászik (-ok, -öl) t n . i. ' k ó s z á l , c s a t a n g o l , k ó d o r o g ' . Ot- kóurászlg fél-délig, de nem- tanállam : ém még mag-vát, példáját, mék hírmgndani se: korc Aörc (-ot, -a) fn. 1 . ' s z o k n y á n a k , g a t y á n a k r á n c o s s z e g é l y e a d e r é k o n ' . Fokiam egy naty pétikulát A galyiun köreába ( t r é f á s m o n d ó k á b ó l ) . 2 . ' z s ú p , v a g y n á d f e d é l beszegése, b e k ö t é s e a h á z t e t ő g e r i n c é n ' . korcol körcöl (-ólok, -ösz) t s . i. 1. ' a g a t y a k o r c á t , felső szegélyét szabályos redőkbe, ráncokba szedi'. 2. 'zsúp- vagy nádfedést a h á z t e t ő gerincén, beköt, beszeg'. korcsma korcsma (-át, -ája) fn. ' w i r t s h a u s , s c h e n k e ' . korcsmáros korcsmáros (-t, -ok) fn. ' w i r t ' . korcsmárosné korcsmárosné fn. ' w i r t i n ' . korcsolya körcsoja (-át, -ája) fn. 1. 'a k é t v é g ü k ö n keresztfákkal párhuzamosan egymáshoz rótt két gerenda, melyen hordót c s ú s z t a t n a k ' (szekérre, pincébe). 2. 'schlittschuh'. korcsolyázik körcsojázik (-ok, -öl) t n . i. ' s c h l i t t s c h u h laufen'. kordában kordába h s z . Sz. Kordába tárt ( = s z i g o r ú a n fog, s z o r o s f e g y e l e m a l a t t , r ö v i d p ó r á z o n t a r t ) . kordéra kordéra h s z . Sz. Kordéra eyged ( = s z a b a d j á r a , gondviseletlenül, veszendőbe enged). kordován kördooány (-Dánt) fn. ' k o r d u a n l e d e r ' . Sz. O-jg fekete a nya.kad, m j n I a k ö r -d o v á n y : ( = a piszoktól fekete). kordován-csizma kördován-csizsma fn. 'korduanstiefel'. Bereg Náni kördooán-csizsmája ( N d . ) . Sz. Ojan g nyazkad, mjnt a kör-dooán-c.sizsma : ( = a p i s z o k t ó l fekete). korela, korelás 1. k o l e r a , k o l e r á s . korhad 1. e l k o r h a d . korhadt körhalt m n . ' m o r s c h , v e r f a u l t , v e r w i t t e r t ' . kórház korház fn. ' k r a n k e n h a u s , s p i t a l ' . D e ispotálg is a. o t t ) . • kóricái kóuricáll (-ok, -ász) t n . i. ' k ó s z á l , c s a t a n g o l , csavarog'. kóringyál kóiirinyggéill (-ok, -ász) t n . i. 'kószál, csavarog, kóborol'. Korjos Körjos h n . ( K i s h ó d o s ) . korlát kollát (-ot, -tya) fn. ' d e s z k a k e r í t é s ' ( S z a m o s k ó r ó d ) . II. Kollát h n . ( S z á r a z b e r e k ) . k o r m á n y kormány (-mánt, -monyok, -mánnya) fn. 'görbe vaslap az eke h á t u l j á n , mely az ekevastól fölhasított földet fölfordítja'. k o r m á n y d e s z k a körmándeszka fn. 'a f a e k e f ö l d f o r g a t ó alkatrésze'. Kormímyföld Körmáfőüd fn. h n . ( K i s a r ) .

537

k o r m o s körmos m n . ' r u s s i g ' . k o r m o s - a l m a körmos-álma fn. ' l e d e r a p f e l ' . k o r m o z 1. b e - , ö s s z e k o r m o z . k o r n y á c s o l környácsöl (-1, -csojjon) t n . i. ' n y á v o g ' (macska ; hangút.). k ó r n y a i o z i k kóurnyadozik, környadozik (-ok, -öl) t n . i. ' g y ö n g é l k e d i k , b e t e g e s k e d i k ' . Én- az ö-rök idém mindek kógrnyadosztam : k o r n y a u környau isz. ' a m a c s k a n y á v o g á s t u t á n z ó s z ó ' . kornyiesol környicsöl (-1, -csojjon) t n . i. 1. 'csúful nyávog' (macska). 2. 'csúnyán énekel' (ember). k o r n y i k á l környikáll (-ok, -ász) t n . i. ' f ü l s é r t ő e n énekel'. k ó r ó kóiiráii (-1, -ja) fn. ' d ü r r e r s t e n g e l ' . a) ' n a p r a f o r g ó s z á r a ' , b) ' k u k o r i c a s z á r a ' . Sz. Ojg száraz:, mint a kóg-róg : ( = s o v á n y e m b e r r ő l ) . L. k a t a n g k ó r ó , m á l é k ó r ó , n a p r a f o r g ó ­

kon).
K ó r o d Kóuróugg falunév, Szamoskóród neve. kiM(ii| 1. k o r r o g .

Kóröyy 1. Kórod.
K ó r ó ' i y h á t Kóuróutghát hn. (Szamosszeg), kórő-ízék köiiróu-ézék fn. 'a j á s z o l b ó l k i h á n y t k u k o r i c a k ó r ó , m e l y r ő l a j ó s z á g m á r m i n d e n e h e t ő t (levelet) l e r á g o t t ' , k o r o m ~ (körmöl, koromja) fn. ' r u s s ' . k o r o m hát ~ h n . ( H a l m i , H o m o k ) , k o r o m p é r 1. k o l o m p é r . k o r o n a ~ (-át, -ája) fn. 1. ' k r o n e ' . 2 . ' s z á z filléres p é n z d a r a b ' . (Csak t e r j e d ő b e n v o l t az i s k o l á z o t t a k k ö z t , de a krajcár és forint, pengő s z á m í t á s t n e m t u d t a t e l j e s e n k i ­ szorítani.) K o r o m j h á t Korogkhál hn. (Kökönyösd). körószál kóuröuszál fn. ' d ü r r e r s t e n g e l ' . Sz. Ojg sovám :, mint ety köu-röuszál : k o r p a korpa (-át, -ája) fn. I. k l e i e ' . 2 . ' s c b u p p c n ' ( a f e j b ő r ö n ) . Sz. Ugg- léhok :, hogy e-jüjna ety kosár kőr.pát ( m o n d j á k t r é f á s a n a f á r a d s á g t ó l p i h e g ő e m b e r r e ) . Hüvan anyád ? — A h á • s z i j á n, k ö r • p a vam ben : he ( t r é f á s k i t é r ő v á l a s z ) . K m . A-kad ep körpá:ra v . kap-ni ebet körpá.ra ( = a n y a g i haszonért mindenféle m u n k á r a , nehéz f e l a d a t r a is a k a d v á l l a l k o z ó ) . Aki korpa közzé keveredik, meg-eszi a disz:nóu ( = v á l o g a s d meg, k i k k e l b a r á t k o z o l ) . k o r p a c i h e r e körpacibere. fn. 1. ' k o v á s s z a l s a v a n y k á s s á e r j e s z t e t t korpáié*. ( F o r r ó n y á r i m e l e g b e n v í z h e l l y e t t isszák a mezőn m i n t s a v a n y k á s , kellemes ü d í t ő italt.) 2. 'a fenti léből h a b a r á s s a l és t o j á s s a l f ő z ö t t híg é t e k ' . k o r p a k ö l é l körpakötel fn. ' k o r p á b ó l s o d r o t t k ö t é l ' ( t r é ­ fás m e s é b e n ) .

538 k o r p á s kórpás m n . 1. ' k i é i i g ' . 2 . ' s c h u p p i g ' (fejbőr), k u r r o g A'örofl (korogott, -rogna, -rogjon) t n . i. ' k n u r r e n ' (gyomor). Vö. kurrog. k o r s ó körsóu, kossóu ( U g o c s á b a n é s a Tiszaháton, pl. Kisbábony, Avasúj­ v á r o s , N a g y p a l á d ) (-1, -ja) fn. 1. ' s z ű r ő s s z á j j a l , s z o p ó k á s (eseeses) füllel e l l á t o t t v í z t a r t ó c s e r é p e d é n y ' . R é s z e i : 1. a szája, vagyis szűrővel ellátott nyilasa ; 2. a nyaki v a g y i s f e n t a száját a z ö b l é v e l össze­ k ö t ő ö s s z e s z ű k ü l t része ; 3 . file, v a g y i s fogója ; 1 c s e c s / : kis s z o p ó k á j a a fülén, m e l y e n á t vizet lehet belőle s z o p n i ; 5.talpa; Q.hasa, v a g y i s a z ö b l e , m e l y b e n • " > a v í z á l l . 2 . ' k o r s ó n y i ' . Ety körsóu i>iz. Sz. Korsó. E-törla kis kör:sóu(mondják Mezőgecsén, m i k o r a g y e r m e k v m i é r t e l k e z d i a s í r á s t ) . K m . Addig jár a körsóu a kut:ra, mig nya-ka szukád : v . élörik: Addig megyén a körsóu a vizem, mig ec-cér esak é-meriill: (jelen­ tésük : a v a k m e r ő vagy a rosszban járó ember rajta veszt egyszer). L. pálinkás-korsó. k o r s ó t ö k körsóutök fn. ' c u c u r b i t a lagenaria L . ' . V ö , nyakastök. k o r t e s körtés (-1, -ek, -se) fn. ' p a r t e i w e r b e r ' . k o r t y korty (-ol, - a ) fn. I. ' s c h l u c k ' . 2 . ' k o r t y n y i , e g y nyelésnyi, k o r t y m e n n y i s é g ű ; c s e k é l y ' . Igyál ely korty pájirpkát. Njncsmá abba a körsóu:ba ety korty- visz se : k o r t y i n t kortyint (-ok, -öl; -ott; - i m a ; -incson) t n . i. 'nyelint, egyet nyel'. L. felkortyint. kortyiiitűs körlyintás (-1, -a) fn. ' k o r t y , n y e l é s ' . Eszt meg-iszom ety kör-tyintásra : kortyol 1. felkortyol. k o r t y o s körlyos m n . ' r é s z e g e s , i s z á k o s ' . k o r t y u k kortyuk (-ot, -ja) fn. ' n e h e z e n g y ó g y u l ó fekély a s z a r v a s m a r h a nyelve tövén, melyet a szénában lappangó i g l i c e t ö v i s (gelice-tövis) s z ú r á s a o k o z ' . Mék táy kör-lyukja van a Lombár-.nak, a-zér nem eszik: k ö r l y u k o s körlyukos m n . ' k o r t y u k n e v ű fekély m i a t t s í n y l ő d ő , k o r t y u k b e t e g s é g b e n s z e n v e d ő ' . Körlyukos tehén. Vö. k o r t y u k . kos ~ (-1, -ok, -sa) fn. ' w i d d e r ' . Sz. Okos :, mjnt a tördaji kos :, seg-gé megyén a vúlu:ra ( m o n d j á k a z o s t o b a , b u g y u t a emberről). Vö. cap, bak, k a n . K o s á n l á z Kosáláz h n . ( K ö k ö n y ö s d ) . < kosár ~ (kosárt, kosárok, kosárja) fn. 1. ' k o r b ' . a ) ' k o s á r n y i ' . Ety kosár korpa. — 2 . 'tüskesövénnyel, t ü s k é s g y e p ű v e l k e r í t e t t éjjeli t a n y a g u l y a , m é n e s , v . s e r t é s n y á j

*

589 s z á m á r a ' . Nap-leszállottára a sértések mint- kosára mentek : II. K o s á r h n . ( N a g y p e l e s k e ) . L . D i s z n ó - , f a h o r d ó - , f á s füles-, h á t i - , K e c s k e - , kézi-, r u h á s - , s z a k a s z t ó - , v e s s z ő ­ kosár. Kosár alatt ~ hn. (Nagypeleske). Kosárdomb ~ hn. (Egri). kopárjával kosárjéwál hsz. ' k o s á r s z á m r a ' . Ko-sárjéwál körtük haza jele a din:nyét. Kosáros ~ családnév (Szatmárnémeti). kóser kémsér m n . ' k o s c h e r ' . K . Nem kóuser ember ( = n e m megbízható, nem tisztességes). koslat ~ (-ott, -na, -lásson) t n . i. ' p á r z i k , ü z e k e d i k " (kutya). k o s l a t á s ~ (-1, -a) fn. ' ü z e k e d é s , p á r z á s ' ( k u t y á k é ) . K o s m o n l a Kosmqnta hn. (Atya). k o s o n c é r o z i k ~ (-ok, -öl) t n . i. ' f a r s a n g o l , k u t y a g o l , hasztalan jár'. Oda kosoneéroszlam : Szakmára : (Egyszer hallottam.) kossó I. k o r s ó . Kossuth Kosul a n a g y s z a b a d s á g h ő s . Sz. Ko-sutlál gyere vis:sza ! ( = soha ne j ö j j v i s s z a ) . k o s s u t h - s z a k á l l kosut-szakáll fn. ' k ö r s z a k á l l ' . kóstál kóustáll (-Iáit, -tálna) t n . i. ' k e r ü l ' . Mibe kóustátl ez a pár csizsma ? kóstol kóuslöl, kóuslül ( K i s b á b o n y , .lózsefháza, A v a s ú j v á r o s s t b . , ugocsai n y j . ) (-tolok, -tösz; -tötam) t s . i. 'ízlel' (ételt, i t a l t ) , a ) Dohánt kógslöl ( = p i p á b a n megízleli a füst­ j é t ) . L. m e g k ó s t o l . kóstolgat kóustölgat (-ok, -öl) t s . i. ' í z l e l g e t ' . kóstoló kóustolóu (-t)fn. ' í z e l í t ő n e k k ü l d ö t t é t e l ' . ( D i s z n ó ­ ölés u t á n a s z o m s z é d o k n a k , a t y a f i a k n a k k ü l d ö t t k o l b á s z , h u r k a stb.) kóstolóban kóustoléniba hsz. ' í z e l í t ő n e k , k ó s t o l ó u l ' . Hosztam ety kis ál-mát kóustolóu:ba. k o s t ö k z a c s k ó kostögzacskáu fn. ' b o c k s b e u t e l , t a b a k s bcutel. kosz ~ (-1) fn. 1. ' s z e n n y , p i s z o k ' (kitt. a t e s t e n ) . Megmozsd a nga:kad ! Még vas-tagö vg ráita a : kosz ! 2 . ' s z e n n y m i a t t k e l e t k e z e t t r a g á l y o s k i ü t é s a b ő r ö n ' . Sz. Meg-eszi ií:köt a kosz- (= n a g y o n p i s z k o s a k ) . Ragad, mint a kosz(tolakodó emberre). kószál kóuszáll (-ok, -szász) t n . i. ' c s a v a r o g , k ó b o r o l ' . koszlat, v ö . k i k o s z l a t . koszlik ~ (koszlolt, koszlana, koszojjon) t n . i. ' k o p á s nyiivés k ö v e t k e z t é b e n v á s i k , foszlik, b o m l i k , r o j t o s o d i k ' (ruha széle). L. kikoszlik. Koszlohaj Koszlobái h n . ( K ő s z e g r e m e t e ) .
r

540 k o s z m ó koszmóu (-t, -ja) in. 'a n e m elég t i s z t á n t a r t o t t csecsemő hajszálai közt m e g t e r m ő kosz, v a r ' . k o s z m ó s koszmóus m n . 'hajszálai közt varas, koszos' ( c s e c s e m ő ) . Kosz-móus a fe:je ennek a pujá.nak. k o s z m ó s o u i k , 1. m e g k o s z m ó s o d i k . k o s z o l ó d i k , 1. b e k o s z o l ó d i k . k o s z o r ú köszönni (-1, -ja) fn. 1. ' k r a n z ' . Koszorógt köt. 2 . ' ( h a g y m á b ó l k ö t ö t t ) f o n a t ' . Vettem ety ko-szoröu hagymát. 3 . 'a ház falaira fektetett gerendázat, melyre a szarufák t á m a s z k o d n a k ' . Tennap má jé-tetlük az új házra a koszo:róiit. k o s z o r ú - k o n t y koszoru-konyly, koszoróu-konyly fn. ' a h a j ­ f o n a t o k n a k a fejen k o s z o r ú m ó d j á r a v a l ó elrendezése, fel­ r a k á s a ' (fiatal l e á n y o k h a j v i s e l e t e ) . k o s z o s ~ m n . 1. ' s z e n n y e s , p i s z k o s ' . Jáj; mijey koszos a lábod ! E- ne menny abba a koszos ing:be ! 2 . ' s z e n n y m i a t t k i ü t é s e s ' ( b ő r ) . Sz. Aggyon az Isté száz- áulal meg ety koszos malacot l ( t r é f á s á l d á s ) . K m . Mj-nél koszosabb, an-nál va-karógsabb ( m o n d j á k a z u g o r k a í á r a felkapaszkodott gőgös emberről). k o s z p i t o l koszpitöl (-ólok, -ösz) t s . i. ' k o p t a t , dörzsöl, n y ő ' . Nem- sokat koszpilolom a küszöb:jit ( = n e m sokszor látogatom). Vö. koszpitöl, kuszpitol. 1. k o s z t ~ (-ot, -lya) fn. ' k o s t ' . 2 . k o s z t ~ (-ok, -öl; -ott; -ana ; kosszon) t s . i. 1. ' á g a i ­ t ó l , g a l l y a i t ó l m e g t i s z t í t ' ( f á t ) . 2 . 'a fáról l e v a g d a l , lefoszt' ( á g a t , g a l l y a t ) . V ö . foszt. L . le-, m e g k o s z t . k o s z t o s ~ (-1, -ok, -sa) fn. ' k o s t g á n g e r , k o s t s t u d e n t ' . k o s z v á j ó koszvájóu fn. ' b o r b é l y ' ( t r . ) . k o t a ~ (-ál) isz. 1. ' t y ú k h i v o g a t ó s z ó ' . 2 . egy d a l b a n e l ő f o r d u l ó r é j a . Megy a kisjány a templomba, kota ! ( N d . ) — fn. 3 . ' t y ú k ' ( g y n y . ) . Be- ne erezd a ko:tát! k ó t a kógta (-át, -ája) fn. 1. ' l e j e g y z e t t d a l l a m ' . 2 . 'hangjegyfüzet'. K ó t é Köglé h n . ( R i c s e ) . kótics 1. k ó t i s . k ó t i s káulics (-ot, -csa) fn. 1. 'fából k é s z ü l t v e r ő sulyok, mellyel a lent törik, kótolják'. 2. 'karhosszúságú, gömbölyű, sima rudacska, melyre a fonalat gombolyítják'. k o t k o d á c s o l kotkodácsol (-1) t n . i. ' g a c k e r n ' (a t y ú k , mikor megtojik). k o t l i k ~ (kotlott, kotlana, kotojjon) tn. i 'brüten'. K. = ' t é t l e n ü l ü l ' . Áj- jé: má, ne- kotojj azonn a szé:kenn. E min­ dek csak ot-huy kotlik : L . m e g k o t l i k . k o t l ó kotlán (-t, -ja) ín. ' g l u c k h e n n e , b r u t h e n n e ' . N r . M i k o r a k o t l ó a fészken ül, n e m j ó g ú z s t t e n n i a t ű z r e , m e r t n y a k t e k e r c s lesz a c s i r k e . M i k o r a k o t l ó ü l ( = k ö l t a fész­ k e n ) , n e m s z a b a d k ö r ü l ö t t e sípolni, m e r t belcjul a kis-csirke

541
( = belefullad a t o j á s á b a , n e m kel k i ) . H a a k o t l ó t o j n i k e z d , meg kell főzni a t o j á s á t s f ö l a p r ó z v a eléje s z ó r n i , h o g y csirkéivel e g y ü t t e g y e m e g s a k k o r n e m fogja e l h a g y n i a c s i r k é k e t . A k o t l ó h a n g j á n a k megjelölései : kotyog ( h a a fiait h í v j a ) , vártyog ( h a n y u g t a l a n ) , vértyog ( h a h a r a g í t j á k ) , kodácsöl ( h a m e g v a n ijedve). kotlóalja kotlóuajja m n . ' e g y k ö l t é s , e g y fészek, e g y k o t l ó t ó l egy ülésre k ö l t ö t t ' . Ely kotlóuajja tojás, ety kotlóu­ ajja csirke ( 2 0 — 2 5 d r b ) . kotlós kotlóus n m . ' e l z á p u l t , k o t y o g ó s , r o m l o t t ' ( t o j á s ) . Vö. k o t y ó s . kotlósodik 1. m e g k o t l ó s o d i k . kotlós-tojás szag v . szagú kotlóus-tojás szag v . szagú mn. 'kénes, kénszagú' (ásványvíz). kotlószar kotlóuszár fn. ' k o t l ó p i s z o k ' . kólog kóulog (-ok, -sz) t n . i. ' ü t ö g e t é s s e l z a j t ü t , k o p á ­ csol, k a l a p á l ' . kólol kóutöl (-ólok, -ösz) t s . i. ' s u l y o k k a l , k ó t i s s a l tilol, z ú z á s s a l a l e n s z á l a k h ó i a s z ö s z t k i v á l a s z t j a ' . Lent kóutöl. kotor kotor (kotrók, kotorsz; kölnink, kotortok; kotortam v . kotrottam; kotranék; kotorjak) t s . i. 1 . ' k a p a r , k a p a r á s s a l t i s z t í t ' . — t n . i. 2 . (kotorok, kotorunk; kotortam; kotornék) ' k o t r ó d i k , s i e t ' . U-gyan kotortam hazafede. De bez-zeg reggel osz ko-lörtam utánna je:lc. L . e l k o t o r , k i k o t o r . kotorász ~ (-ok, -öl) t n . i. ' k e z é v e l t a p o g a t v a k e r e s g é l ' (pl. a l á d a f i á b a n ) . kotoz ~ (-ok, -öl) t s . i. ' k u t a t , k o t o r á s z , k e r e s g é l ' . kotty ~ isz. ' t a l á l t a ' ( l a p d a ü t ő a l a p d á t ) . Cé-mér se kotty, bisz- se kotty, tér- se kotty. ( M o n d j á k a c é m e r e z é s n é l , h a egyszer se t a l á l j á k el a l a p d á t . ) kottyan ~ (-1) t n . i. ' kotty h a n g o t a d ' ( p l . v í z b e d o b o t t k ő ) . L . el-, m e g k o t t y a n . kottyanó kotlyanóu (-1) fn. 1 . 'vízzel t e l t g ö d ö r , k á t y ú , m é l y p o c s o l y a (a s z e k é r ú t o n ) ' . 2 . . m é l y s é g , ö r v é n y e s h e l y (a f o l y ó v í z b e n ) , m e l y b e n e l m e r ü l az e m b e r ' . Be-lekerült valami kol-tyanóuba oszt ot- meklióutt : kottyant 1. e l k o t t y a n t , k i k o t t y a n t . kólyalagos ~ m n . 1 . ' r é s z e g e s ' . 2. ' h i b á s eszű (a s o k ivástól), h ó b o r t o s , k e v é s e s z ű ' . V ö . k ó t y ó s . kótyavetyél 1. e l k ó t y a v e t y é l . kotyesz ~ (-t, -ek, -sze) fn. ' s z ű k ó l a c s k a , rossz félszer, k e t r e c ' . Zár- be mán aszt a disznóut abb' a kotyez:be. V ö . oláh cotej. kotyfad ~ (-jatt) t n . i. L . k i k o t y f a d . kotyfadt kolyjalt m n . ' k o t y ó s , r o m l o t t , r o t h a d n i k e z d ő ' . Koly-jatt ez a cseresz:nyc. kotyfaszt 1. k o t y v a s z t .

542 kotyiol kolyjöl (-ólok, -ösz) t s . i. ' k o t y v a s z t , ízetlen, rosz é t e l t főz, rosszul főz". kotyka ~ (-ál) fn. ' k á t y ú , m é l y , híg s á r a s z e k é r ú t o n ' . Agyig vágóit a szekér a kotykáy.ba. koivkás ~ m n . ' k á t y ú s , p o e s é t á s ' . Bizom még most- is kotykás az : ut, kivált ott- az á-kácják koszt : kotyó kotyog, kalyóg (-1) fn. ' h i b á s , a l a c s o n y ü t é s ' . Kotyáut ütött. A loptál kotyóura ütötte. ( L a p d á z á s k ö z b e n h a s z n á l t kifejezés, h a v k i ú g y ü t i m e g a l a p d á t , h o g y n e h e z e n l e h e t m e g k a p n i , kifogni.) Vö. katyót is. kotyog ~ (-olt, -na, -jon) t n . i. 1. ' z a k a t o l , k ó t o g , z ö k ö g ' (a v a s t e n g e l y ü s z e k é r m e n e t k ö z b e n ) . 2 . ' l ö t y ö g ' ( a félig ü r e s k u l a c s , a k o t l ó s v . z á p t o j á s ) . 3 . 'koty-koly han­ g o t a d ' (a k o t l ó s t y ú k , m i k o r k o t l a n i k e z d v a g y a fiait m a g a u t á n h í v j a ) . í . 'fecseg, locsog' ( e m b e r ) . 5 . ' l a z á n áll, fityeg' ( p l . a leesni k é s z ü l ő p a t k ó ) . Kotyog ráita a : nyel (a villán). kotyog-íityeg kotyok-jityeg t n . i. ' k o t y o g , kolg-kolg h a n g o t a d ' (a k o t l a n i k e z d ő t y ú k ) . K-gész nap it- kotyokfityeget :, má létl-tam, hogg mekkoklik. kotyogósodik. 1. m e g k o t y o g ó s o d i k . kotyós kolgóus mn. túlérés m i a t t ellágyult, törődött, e r j e d n i k e z d ő ' ( g y ü m ö l c s , k ü l . s z i l v a ) . Ne- edd aszt a kotyogsz szilv:át, mé beléd ál tülle a kógji.ka. kótyós kóulyóus m n . 'bolondos, hóbortos'. L. félkótyós. kotyősodik I. el-, m e g k o t y ó s o d i k . kotyvalék kolyvalék (-ot, -ja) fn. 'rosszul k é s z í t e t t , ízetlen étel'. kotyvaszt kolyjászt (-ok, -öl; -ott; -ana; -jasszon) t s . i. ' h o z z á é r t é s n é l k ü l , rosszul főz". Yö. k o t y f o l , k o t y f a d . kova ~~ (-<(/, -ája) fn. ' k i e s e l s t e i n , feuerstein". L. fakova. kovács ~ (-ot, -ok, -csa) fn. ' s c h m i e d ' . Xr. A falusi k o v á c s n a k a mesterségén kívül értenie kell az állatgyógyá­ s z a t h o z , f o g h ú z á s h o z is. Kovácsdomh Kovádzsdomb hn. (Fertősalmás). Kovácsfok ~ h n . ( S z á r a z b e r e k ) . kovácsház ~ fn. ' a falu k o v á c s á n a k a l a k á s a ' ( r e n d e ­ sen a f a l u v é g e n ) . II. K o v á e s h á z h n . ( G a r b o l c ) . kovácsinas ~ fn. ' k o v á c s m e s t e r s é g e t t a n u l ó t a n o n c ' . Sz. Ko-vácsinas, kö-rog a has ( = k o v á c s i n a s o k n a k m o n d o t t i n g e r k e d ő , t r é f á s szólás). kovácslegény kovácslegény fn. 'a k o v á c s m e s t e r segédje'. kóvályog kóuvéijog (kóváigotl) t n . i. ' k e r i n g ' (a l e v e g ő b e n ) . koványi ~ m n . ' d a r a b k a , o l y a n p i c i n y d a r a b , m i n t egy k o v a ' . Aggyá neki ety koványi szalon:nát (Szárazberek). kővárié 1. k v á r t é l y . K o v á s d o m h Kovázsdomb h n . (hol ?)

543 kovász ~ (-1, -szu) fn. ' s a u e r t e i g ' . K. Te- vóiitál ennek a kovás:sza ( = i n d í t ó j a , s u g a l m a z ó j a , é r t e l m i szerzője). Sz. O-jg lágy:, mint a ko-vász ( e l h í g í t o t t k e n y é r t é s z t á r a m o n d j á k ) . Kovászt teszen ( = k o v á s z t k é s z í t a k e n y é r t é s z t á ­ hoz). Nr. M i k o r kovászt lesznek, a kovászhoz való vízbe h á r o m d a r a b r a t ö r t t ü z e s s z e n e t o l t a n a k , a szilke s z á j á r a p e d i g , m e l y b e n a víz á l l , a k i n y ú j t o t t k é z élével k e r e s z t e t v e t n e k s e z u t á n a t e n y é r r e l befödik. — A k o v á s z t a l á l ó s meséje : Öklömnyi falul fut. kovás/fa ~ fn. k é t á g ú fa, m e l y e t a k o v á s z f ö l ö t t a dagasztótekenőn keresztül fektetnek, hogy a kovászra t a k a r t k e n d ő t és v á n k o s t t a r t s a ' . kovászos ~ mn. 'kovásszal savanyított'. Kovászos ugorka. Vö. eeetes 1. kozma ~ (-ál, -áfa) fn. 1. ' a z e d é n y f e n e k é h e z , falá­ h o z o d a é g e l t tej v . é t e l ' . 2 . 'a p i p a f a l á h o z é g e t t b a g ó m o c s o k ' . 3 . ' é g e t t íz a lejen v. é t e l e n ' . kozmás ~ m n . 1. ' k o z m á v a l l e p e t t , k o z m á t ó l f ö d ö t t ' ( e d é n y feneke, fala). Kozmás lábos, kozmás pipa. 2 . ' é g e t t ízü, k o z m a izü'. Kozmás éléi. koziuásodik I. bele-, m e g - , o d a k o z m á s o d i k . kö ~ (-1, -je) fn. 'a A b e t ű e g y i k n e v e ' . kő kü (követ, kövek, köveim : kiije, künek, künél, kühöz, külüll, küvél, kübe, kűbüll s t b . ) fn. 1. ' s t e i n ' . 2 . ' s ú l y a kézi m é r l e g e n ' . V ö . f o n t o s , k ö r t e 2 . 3 . ' f e n ő k ő ' . Hászen igy- is, ugy is az ü kííjévél jenem : \ . ' m a l o m k ő ' . Ha-, hotykalapált a móunár, hogy- vágja a követ! Sima a kü, máj megvágattalom (Nd.). 5. 'a p a t t a n á s genyedésének sürü, k e m é n y a l j a ' . Sz. Ré-gem még a kü- is lágy vóut : ( m o n d j á k t r é f á s a n a n n a k , a k i f o l y t o n a régi i d ő k e t dicséri). Ely kövei ffiinak : ( = u g y a n a z o n g o n o s z s á g o n t ö r i k a f e j ü k e t ) . Mjndey követ megmozgat : = m i n d e n t e l k ö v e t , m i n d e n e s z k ö z t f e l h a s z n á l ) . Mind-eggy a-kar a fejemet a kühöz, a-kar a követ a fejemhez ( = mindkét eljárás v . választás egyformán k á r o s ) . Kü-bül van a je:jc ( = n e m j u t eszébe s e m m i ) ( Ó v á r i ) . O-jg szerencsés:, hogy a kü- is aranynak vedlik a kezi.be. Ojá szerencsétl§ :, hogy az a-rany is künek vállik a kezűbe. K m . Ame'A" kö-vel so-kal forgatnak, so-hase mohosodik: meg ( = a k i s o k a t változtatja a foglalkozását, állását, helyét s t b . , n e m g a z d a g o d i k m e g ) . Egy- bolond be-lelöki a kudba a kömet, száz- okos se húzza : ki ( = e g y e m b e r o k t a l a n , o s t o b a cse­ lekedetét néha semmi fáradsággal, j ó a k a r a t t a l n e m lehet j ó v á t e n n i ) . Nem- lehel annak küvel hajigálni, <iki üvekházba la:kik ( = a k i n e k t ö r t cserepei v a n n a k , n e l é p j e n a z fel e r k ö l c s b í r ó n a k ) ( A d o r j á n ) . Ha mjn-dey kühösz hozzárug az ember, é-kopik a csizsmá:ja = n e m kell m i n d e n s e m m i s é g e t a szívedre v e n n i , belőle n a g y h ű h ó t csinálni ; ne h a j t s m i n -

54

I

d e n a p r ó m e n d e m o n d á r a ) . Nr. K ühö z legyem mérve v a g y neki legyem mérve. E z t kell m o n d a n i o l y a n k o r , m i k o r a z e m b e r v a l a m i s e b , fekély, d a g a n a t n a g y s á g á t , helyét a saját testén m u t a t j a meg. E babonás mondás elűzi, t á v o l t a r t j a (a k ő r e h á r í t j a ) az illetőtől a s z ó b a n levő b a j t . L . alsó m a l o m k ő , b ü d ö s k ő , fenkő, g á l i c k ő , h a t á r k ő , kaszakő, kékkő, malomkő, márványkő, mennykő, terméskő. kőbálvány kiíbédvány í n . ' s t e i n s a u l e ' . Ne legyen a szivet kiibálvány (Nd.). köblös ~ m n . 1. ' a k k o r a t e r ü l e t ű ( s z á n t ó i o l d ) , m e l y b e egy k ö b ö l (4 v é k a ) v e t ő m a g kell.' — fn. 2. ' k b . 16 liter t a r t a l m ú , k é t f ü l ü s z ü r e t e l ő d é z s a ' ( m á s n é v e n sáfli) (Szat­ márhegy). köböl köböl (köblöt) fn. 1. ' n é g y v é k á n y i ű r m é r t é k , n é g y v é k a m e n n y i s é g ' . Két köböl búza. 2. 'egy k ö b l ö s v e t é s ' . Kértem alat van ety köböl köles, Az éccaka réiila hált a ménes (Nd.). köee <~ (-ét, -éje) fn. 'színes b ő r s z a l a g o k k a l c i f r á z o t t b á r á n y b ő r b e k e c s ' ( k ü l . j u h á s z o k viselik). köd ~ (-öt) fn. ' n e b e l ' . Köd van. Éfujja a szél a ködöt. Sz. Bedepte a köd a sze:mit ( = részeg). Nem- nesz se-mére, csak megyne-ki, miny G y ö •k ö s a k ö d : nek ( = v a k t á b a n , ész n é l k ü l fog h o z z á ) . Nr. A p a l á d i a k a t a k ö r n y e z ő f a l v a k a z z a l csúfolják, h o g y m e g ú s z t á k a k ö d ö t . Maguk előtt látva a mindent elborító ködöt, víznek nézték és n e k i v e t k e z t e k , h o g y m e g ú s s z á k . - - H a a k ö d felszáll, esős v a g y l e g a l á b b i s felhős idő lesz, de h a lehull a földre, j ú idő lesz. ködös ~ m n . ' n e b e l i g ' (idő). kőfal kííjál fn. ' m a u e r ' . Sz. Ugy áll a Inv.za, mint a kii-jál ( = s z é p e g y e n e s e n , m e g n e m d ő l v e ) . köhécsel köhécsel (-elek, -ész) t n . i. ' h a l k a n , kis m é r ­ t é k b e n , de folyton köhög'. köhint ~ (-ek, -él) t n . i. ' e g y e t k ö h ö g ' . köhög « (-ök, -ksz v . -ol) t n . i. ' h u s t e n ' . Sz. Még' mán — a te-tü is köhög : ( m o n d j á k g ú n y o s a n a módja fölött cifráikodóra, vagy arra, aki többnek akar látszani, mint ami). L . felköhög. Vö. kehei, keh, kehes. köhögés köhögés (-1, -e) fn. ' h u s t e n ' . Ö-li a mej.jét ez a köhö:gés. K m . A sze-géséget meg a kö-högést nem- lehet étitköl:ni ( = m i n d k e t t ő h a m a r kiviláglik, k i ü t i m a g á t ) . k ö h ö s - b ö h ö s köhözs-böhös m n . 'köhögős, köhécselős'. (Szárazberek.) k ö k é n y kökény (kőként) fn. ' a k ö k é n y f a t e r m é s e , s c h l c h e ' . II. K ö k é n y ' l ó - és k u t y a n é v ' . Kökénycibcrc Kökéncibere fn., g ú n y n é v ( A d o r j á n ) , kökényfa kökéfa fn. ' s c h l e h e n b a u m , s c h l e h e n b u s c h ' .

545

kökényszeiníí kökészemü mn. 'sötétkék szemű' (költe­ ményekben). Kőkori Kükért h n . ( G a c s á l y ) . K ö k ö n y ü s d Kökönyözsd falunév (Szatmár m.). k ö k ö r c s i n kökorcsény (-csent, -csények, -csínnyé) fn. 'colcbicum a u t u m n a l e L . ' N r . K ö k ö r c s i n b ő l k é s z ü l t fejmosó víz elpusztítja a t e t ü t . köláh küláb (-ol, -ja) fn. ' h á z o s z l o p , a h á z t o r n á c á n a k oszlopa* ( k ő b ő l v. t é g l á b ó l ) . k ő l á h a s - h á z kiihíbos-ház fn. ' o s z l o p o s t o r n á c c a l e l l á t o t t ház*. kölcsön kőiiesön, köüccsön h s z . 1. Teihweise, zu l e i h e n ' . Tessék adni ety fél liter olajai köiic:csön : hóu-nap mek hoz­ zuk : 2 . 'geliehen . Köücsöm péz. Sz. Visszaalla neki a köij:csöni ( megtorolta a sértést, visszaadta a tréfát). K m . Aly- köij-csö, ha aszt akarót, hogy rosszembered le-.gyen ( = a z a d ó s o d rendesen h a r a g o s o d lesz). Köü-csöy kenyér visszajár: ( = a k i b o t t a l k ö s z ö n , a n n a k d o r o n g g a l felelnek ; a m i l y e n a j ó n a p o t , o l y a n a fogadj I s t e n ) . A há-zasság nem- köijcsöij kenyér ( = n e m l e h e t v i s s z a a d n i , v i s s z a c s i n á l n i , m i k o r a k a r o d ) . k ü l c s ü u l i c köijcsömbe hsz. Teihweise'. k ö l c s ö n k é r kŐÜCSÖnkir t s . i. ' e n t l c h n e n ' . k ö l c s ö n k é r é s köijcsáykérés fn. ' e n t l e h n u n g * . Sz. Ojam, mjnt a kőij-csöykérés: Kos-szabb a kóü'csöykérésnél: (emberről = barátságtalan, mogorva, fagyos, n e m nyájas). köldök káiidák (-át, -c) fn. 1. ' n a h e l ' . 2 , ' a z e k e g e r e n d e l y é n e k végén a földig n y ú l ó széles, l a p o s v a s , m e l y e n a z eke csúszik*. köles ~ (-1, -ek, -se) fn. 1. ' h i r s e ' (a n ö v é n y , a m a g j a ) . 2 . ' k ö l e s v e t é s ' , lie-szalall a lu:zok a kölezsbe : Sz. Fi-zet, mint a ká-les ( = s o k a t fizet). K m . Késői) vetet kölesnek ve-rebek örülnék : ( = n e m érik b e , a z m á r a v e r é b é lesz). köleskása — In. I. h é j á t ó l m e g t i s z t í t o t t k ö l e s s z e m v . s z e m e k b ő l álló rakás". 2 . ' m e g h é j a l t k ö l e s s z e m e k b ő l f ő z ö t t é t e l ' . Nr. A k ö l e s k á s a a p u l i s z k á h o z h a s o n l ó l á g y é t e k . T e j j e l ö n t i k le, m i n t a t e j e s p u l i s z k á t v a g y p e d i g zsírral jól l e ö n t v e , t e p e r t ő v e l eszik. — A kis c s i r k é n e k legelső é t k e z é s r e k ö l e s ­ k á s a s z e m e k e t s z o k t a k a d n i , h o g y m i k o r felnő, j ó t o j ó l e g y e n . köles-szem ~ fn. ' h i r s e k o r n ' . K u l c s t a r t ó Kölestártóu h n . ( S i m a ) . kölömöl kölömöl (-ölök, -osz) t n . i. ' z a k a t o l , zörög, k a l a mol*. ( L á z á r i ) . kölönc ~ (-öt, -ök, -e) fn. 1. ' u h r g e h a n g e , u h r g e w i c h t ' ( i n g a ó r á n ) . 2 . 'a k ú t g é m v é g é r e f ü g g e s z t e t t s ú l y , m e l y k ö n y n y í t i a v ö d ö r f e l h ú z á s á t ' (1. k ú t ) . 3 . ' a k u t y a n y a k á r ó l l e c s ü n g ő f a d a r a b , mely a k a d á l y o z z a a f u t á s b a n ' . 4 . ' a z o s z t o v á t á n a nyüst mögött a hosszanti fonalrétcgen keresztülfektetett
Csüry I tál int : Sznmosliíiti szótár I. 35

546

p á l c a , m e l y egy k ö z e p é r ő l l e c s ü n g ő súly segítségével a fonalr é t e g e t v í z s z i n t e s e n és e g y e n s ú l y b a n t a r t j a ' . Vö. o s z t o v á t a . K. iVe- hozd oda eszt a púját kölönc:nek ( = a l k a l m a t l a n t e h e r ­ n e k , ki m i n d i g a n y a k a d o n c s ü n g ) . L . ó r a k ö l ö n c . kölöncös-kutya ~ fn. 'a n y a k á b a n kölönccel j á r ó k u t y a ' . ( K ü l ö n ö s e n j u h á s z k u t y á r a k ö t n e k k ö l ö n c ö t , h o g y a n y á j tói el n e k ó d o r o g j o n . ) Sz. Nemakarom, hogy véségemre a kölöncös-kutya Útijára j u s : s a k ( = h o g y öreg koromra úgy b á n j a n a k velem, m i n t a k u t y á v a l ) . költ kőül (-ök, -ol; -öltem: -ették v . -nék; kőijecsek) t s . i. 1. ' é b r e s z t ' ( á l m á b ó l ) . Köüccsélek mán aszl a : jánt. 2 . ' k i a d , f o r d í t v m i r e ' (pl. p é n z t ) . Ha- köiflöm, g magaméi kő ütöm : 3 . ' k o h o l ' . A jóg- Isten tudná, mii nem kőütöttek, ára a szege jg:ra. Hónt- hiril kőütöttek : 4 . ' b r ü t e n ' . Nem- akar ez a kollóu köi)le:ni. Ros-szül kő ütött a koklöu, je-le be-lejült : 5 . ' a z á z t a t ó b ó l k i s z e d ' ( k e n d e r t , l e n t ) . ///• a látög, luhrnap lehet kőijleni a ken:dert. Sz. Sirógba köijt ( = m e g r í k a t , k ö n y n y e k r e f a k a s z t ) . Mozgázsba kőütöttek ( = m o z g á s b a h o z t á k ) . \ r . A k i n e k holt h í r é t k ö l t i k , az s o k á i g fog élni. L. belé-, el-, fel-, ki-, r á k ö l t . költekezik köülekezik (-ek, -él) t n . i. 'sok p é n z t k ö l t ' . költemény köijlteméng (-ment) fn. ' k o h o l m á n y , k i t a l á l á s , v a l ó t l a n s á g ' . ( S á r k ö z u j l a k ) . .4- csak kőül-temény : ! költés kőüttes m n . ' é l e s z t ő v e l k é s z ü l t ' ( t é s z t a , sütemény). költés köütés (-t, -e) fn. ' b r ü t e n ' . k ö l t ő köütöü m n . ' k ö l t e n i v a l ó , k o t l ó alá v a l ó ' . A kö-tésire vi-gyázz. Ha meg-van, akkor jög- köütöü tojás. költöget köülöget (-ek, -él) t s . i. ' á l m á b ó l é b r e s z t g e t ' . költözik kőijtözik (-ök v . -öm, -ol, -ik) t n . i. ' h u r c o l k o d i k , l a k á s t cserél'. L. el-, k i k ö l t ö z i k . költöztet köütösztet (-ek, -él) t s . i. ' v k i n e k i n g ó s á g á t új l a k á s b a s z á l l í t j a ' . L. e l k ö l t ö z t e t . költséj) köüecség (-el, -e) fn. ' k o s i é n , u n k o s t e n , s p e s e n ' . Ennek a pújának is kén a csizs:ma, de nines- rá köüe.eség. L. perköltség. költséges kőüccséges m n . ' k o s t s p i e l i g , kost bar". kölyök kojök [kojköl, kojke) fn. ' f r a t z ' . Dögöjjetek má le­ fele, te koi-kök ! E-kérgezsd innen ezekéi a kojkö:ket! Ebatta köike ! a) (félig dicsérő m e l l é k é r t e l e m m e l ) A- köjök napját! Hotg- felugrott ár' a túra ! kölyökcsizma köjökcsizsma fn. ' b a k k a n e s , cipő' ( t r . ) . k ö m é n y m a g körnémmag, kemémmag fn. ' k ü m m e l ' . k ö m é n y i n a g o s - l e v e s kömémmagos-, kemémmagos-leues fn. 'kümmelsuppe'. k ő m ű v e s kümüues fn. ' m a u r e r ' . könny 1. k ö n n y ű . könnycsepp köncsepp fn. ' z á h r e , t r á n e ' .

547 könnyebb ~ (-enn) m n . 1. T e i c h t e r ' . 2 . ' g y ó g y u l t a b b , f á j d a l o m t ó l e n y h ü l t e b b ' . Most- ety ki-csit könnyebbenn érzi ma:gál (a b e t e g ) . Hervadok, hervadok, Jái, de nagyom beteg vagyok : Ha megölel a babám, Mjnygyá könnyeb vagyok ( N d . ) . Sz. Könnyeb végit fogja a dolog:nak ( = felületesen v é g z i ) . Kön-nyebb a lelki ín éli, ha üthet rajta eg:gyet { = j o b b a n esik n e k i . . . ) . könnyekbedik I. megkönnyebbedik. könnyebbít I. m e g k ö n n y e b b í t . könnyebbség könny épség fn. ' e r l e i e h t e r u n g ' . Natykönynyepsék, ha van a: embernek, kit küdözni ide-o:da. könnyedén könnyedénn hsz. 'könnyű, vékony r u h á b a n ' . Könnyedénn őijtözik. könnyen könnyeim h s z . T e i e h l ' . Innen nemszabadul ki kön:ny§nn. Sz. Kön-nyem meglehel: ( = könnyen megtör­ t é n h e t i k ) . Könnyé jár az asztalfija ( = t á g o n j á r , k ö n y n y e u k i h ú z h a t ó s b e t o l h a t ó ) . Könnyem beszéli ( = k ö n n y ű neki beszélni, nincs b a j b a n ) . Könnyé veszi a dóugot ( = n e m a g g a s z t j a , n e m b á n t j a a dolog). Könnyenn ál nálla a sirás ( = k i c s i n y s é g é r t e l p i t y e r e d i k ) . K m . Könnyé jöt, könnyem ment ( = f á r a d s á g nélkül j u t o t t h o z z á , h a m a r el is t é k o z o l t a ) . könnyes ~ , könyves ( S z á r a z b e r e k ) n m . ' t r á n e n v o l l ' . könnyezik ~ , könyveddzik (-ek, -él) t n . i. ' k ö n n y e t h u l l a t , k ö n n y e i áraszt*. K. Könnyezik az e:söii ( = lassú c s e p p e k b e n hull)." könnyít könny il (-ek, -él ; -ett: -ne v . -ene ; -csen) t n . i. 'erleichtern*. könnyű könnyű (könnyük) n m . 1. ' l e i c h t ' . 2 . ' k ö n n y e n emészthető*. Könnyű étét. Sz. Könnyű héjre tedd ( = k ö n n y e n hozzáférhető helyre, hogy h a m a r megtalálhassuk). Könnyű, mint a tal-lu ( = csekély s ú l y ú ) . Könnyű nezked, de nehéz a becsülletes embér:nek (tréfás, d e s é r t ő szólás). K m . Könnyű gn:nak, akinek nem ne:héz (== a k i n i n c s h a j b a n , k ö n n y e n adja a bölcs t a n á c s o k a t ) . Könnyű a szegént kicsufökni, de ne-hész fémház:ni ( = h a m a r a b b kicsúfolják, m i n t m e g s e g í t i k ) . Könnyű beszél:ni, nehéz mekten:ni ( = a szó k ö n n y ű , a t e t t nehéz). Kön-nyü Katit tándzba vitt:ni, ha neki is kedve : van ( = k ö n n y ű vkit o l y a n r a r á v e n n i , a m i t m a g a is ó h a j t ) . V ö . könnyebb, könnyen. könnyűeszü könnyüeszü m n . ' k ö n n y e l m ű , felületes, m e g ­ gondolatlan". könnyű-gondolkozású könnyii-gondölkozásii mn. 'könynyelmű'. könnyűség könnyiiség fn. ' k ö n n y ű d o l o g ' . Jáj; mi-jey könnyüség ! Mék-se tuggya : ! köntörködik kontárkodik (-ök, -ol) t n . i. ' s e t t e n k e d i k , forgolódik'. A nagy- macska csak- ot köntorködöl körüllöklem.
3 5 »

518

könyök ~ (-öt, -e) fn. ' e l l b o g e n ' . Sz. Ugy igyekszik:, mai- lejön a könyökirüll a : bűr ( t r . = n e m i g y e k s z i k ) . Uty széggellem ma.gam, csakulg pi-rull a könyö:köm (tr. = n e m s z é g y e l l e m m a g a m ) . An-nyil hallottam :, hogy mán a kö-nyökömö jön : ki ( = n a g y o n u n o m ) . k ö n y ö k ö l könyököl (-ölök, -osz) t n . i. ' k ö n y ö k é v e l v h o v á t á m a s z k o d i k ' . L . bele-, k i - , le-, r á k ö n y ö k ö l . k ö n y ö k ö s - e s á k ó könyökös-csákóg m n . 'kissé s z é t s a k ö z e ­ pén hátragörbülő' (szarv). könyörög ~ (-örgött) t n . i . ' n a g y b e t e g f e l g y ó g y u l á s á é r t a g y ü l e k e z e t b e n i m á d k o z i k ' . O-jam beteg vógt:, hogg mán kirnyöröklek is ér.te. Vajor) kkjér könyöröktek ma a temp­ lomba ? Nr. A n é p h i t s z e r i n t a k ö n y ö r g é s n e k d ö n t ő h a t á s a v a n a nagybeteg sorsára. U t á n a vagy meggyógyul a beteg, v a g y a halál h a m a r o s a n megszabadítja szenvedéseitől. könyörül könyörült (-rüll, -rüjjön) t n . i. 'sich e r b a r m e n , m i t l e i d h a b é n ' . Hajlam még a jóu Isié se könyörüli ( N d . ) . L. megkönyörül. könyü könnyű (könnyül v. -nyit; könnye v. könyve) fn. ' t r a n e ' . Piros két örcámö hömbörög a könnyű (Nd.). könyv ~ (-et, -e) fn. ' b u c h ' . Beírták a nevemet a naty kömbe, Három évig nem húzzák ki belőijlle ( N d . ) . könyvtár könylár fn. ' b i b l i o t h e k ' . 1. köp ~ (-öt, -je) fn. ' k i k ö p ö t t n y á l , k ö p e t ' . Tü-rül le a köpöt a hátam:rull. 2. köp ~ (-ök, -sz v . -ol) t s . i. ' s p u c k e n , speien'. Sz. Lapossal köp ( = széleset, n a g y o t , locsogását k ö p ) . Hegyessel köp ( = n a g y í v b e n k ö p ) . Hosszul köp ( = r ó k á z i k ) . Véri köp ( = v é r e s a k ö p e t e ) . Köp-jél eg-gget oszt iii- rá : ! ( m o n d j á k t r . , h a a g y e r m e k a r r ó l p a n a s z k o d i k , h o g y n i n c s , h o v a üljön). U-gyancsak köpte a máizkát ( = ugyancsak fogadkozott, k ö t ö t t e a z e b e t a k a r ó h o z ) . Se- nem köp-heti, se- nem nyél-heti ( = n e m t u d j a , h o g y s z a b a d u l j o n tőle ; s z e r e t n e m á r tőle m e n e k e d n i ) . Nr. T ű z b e n e m s z a b a d k ö p n i , m e r t k i s e b e s e d i k az e m b e r szája. — H a a g y e r m e k r e t t e g á l m á b a n , ú g y orvosol­ j á k , h o g y é s z a k , k e l e t , dél és n y u g a t felé k ö p n e k , k ö z b e n pedig i m á d s á g o t m o n d a n a k . — H a attól t a r t valaki, hogy nézésével a g y e r m e k e t megigézte, ráköpköd a gyermek arcára. H a a kofa (apró) p é n z t k a p a vevőtől, ráköpköd a pénzre s e s z a v a k k a l t e s z i el : „Apád, anyád idejöjjön / " — M i k o r a szapulni való fonalat a szapulókádba rakják, ráköpdösnek s a z t m o n d j á k : „A szomszédba szapulnak :, mik- mek jej-jér fonalat mosunk . " V a g y p e d i g e z t : „El- ne jeléizsd a ke:Iést, mjnt a já-nyok a férhezmenést :, az asszonyok a mekszóullást: / " L . k i - , le-, m e g k ö p . 3 . köp 1. b e k ö p . köpcös ~ m n . ' z ö m ö k , v a s k o s ' .

fi 49

köpdös köbdös (-ök, -ol) t s . i. ' k ö p k ö d ' . K . Köb-dös a hür:ka ( = p a t t o g a zsírja, m i k o r s ü l ) . küpdösődik köbdösöüdik (-ök, -öl) t n . i. ' m á s t k ö p k ö d ' . Xr. Aki k ö p d ö s ő d i k , a m á s v i l á g o n t ü z e s t á n y é r t n y a l . ( E z z e l ijesztik a k ö p k ö d ő g y e r m e k e t . ) köpéee ~ (-él,-éje) fn. ' e g y n e g y e d r é s z v é k á s félfülű faedény'. (Eredetileg n e m dongás faedény volt, h a n e m falemezből v o l t g ö r b í t v e a k á v á j a . ) köpedelem ~ fn. ' u t á l a t , ú t á l s á g ' . O-jam piszkos a lá.bot, hoty kö-pedelem rá-nézni : köpenyen ~ (-et, -je) fn. ' m a n t e l ' . Sz. Fordítok a köpe­ nyeseim ( = v á l t o z t a t o k a h e l y z e t e m e n ) . IIa- így nem tudom aszt a pcszt kicsinálni, hát jör-dilok a köpenyeigenn. Km. E-nudt esöiinek nem- kél köpenyeg ( = késő a k k o r védekezni, m i k o r m á r m e g e s e t t a b a j ) . Xr. A z ö r e g d i s z n ó , m i k o r a h ű v ö s , k o r a t a v a s s z a l k i h a j t j á k a legelőre, h a z a j ö v e t e z t m o n d o g a t j a : „Ha én esztel tullá vöiina. Köpenyeget vette vóuna." A k i s m a l a c r á f e l e l i : „Én is! En is! Én is!" Köpődék Köpöijdék h n . ( K ö l e s e ) . ( Á l l í t ó l a g r é g e n m o c s a ­ ras hely volt.) L . K i s - , N a g y k ö p ő d é k . köpöláda köpöüláda fn. ' s p u c k k a s t e n ' . köpörcül köpörcol (-cölök, -cosz) t s . i. ' k a p a r g á l , v a k a r ­ c s a i ' (pl. üres l á d a f e n e k é t , ü r e s e d é n y t s t b . ) . Mit köporcotök olt ? Vagy a macs-ka köpörcöl- ot valami fa-zo-kat ? köppöly köpii (köpül) fn. ' s c h r ö p f g l a s ' . V ö . p o h á r . köppölyöz köpüjöz (köpiijözi, köpüjöszle) t s . i. ' s c h r ö p f e n ' . köppölyöztel I. m e g k ö p p ö l y ö z t e t . 1. köpii I . k ö p p ö l y . 2 . köpii —, kapd (az ö r e g e k b e s z é d é b e n ) (-1, -k, -je) fn. 1. 'belül k i v á j t f a d e r é k b ó l k é s z ü l t m é h k a p t á r ' . 2 . ' v i l l á n a k , á s ó n a k cső f o r m a része, m e l y b e a n y e l e t e r ő s í t i k ' . L . á s ó . köpül köpüli (köpültök, köpüsz) t s . i. ' v e r , k a v a r á s s a l k é s z í t ' ( v a j a t ) . Ely kis vajat szeretnék má köpükni, de nem tudok rámen:ni. köpülő n., 1. z ü r h ö l ö . körről körcöl (-ölök, -osz) t s . i. ' k a r c o l , k a r m o l ' . körfésii kor/üsii fn. ' g ö r b e fésű a h a j ö s s z e t a r t á s á r a ' (kis l e á n y o k n á l ) . k ö r h a j körháj fn. ' h á t u l l e c s ü n g ő és a n y a k fölött k ö r ü l n y í r t h a j ' (kis l e á n y o k n á l ) . Köri ~ fn., kutyanév. (A Körös d e m i n u t i v u m a . ) kőrisluMjár köiirözsbogár fn. ' c a n t h a r i s v e s i c a t o r i a ' . X r . A k ő r i s b o g á r b ó l k é s z ü l t f ő z e t e t v e s z e t t s é g ellen h a s z n o s ital­ nak tartják. — Ha a leány a kőrisbogarat pogácsába süti s a legénnyel m e g é t e t i , a l e g é n y u t á n a b o l o n d u l . köri-fa köürösja fn. ' e s c h e n b a u m ' . Xr. E g y i k e a f a l u b a n d i v a t o s d í s z f á k n a k . U d v a r o k b a n , u t c a m e l l é k é n díszlik.

550

körmendi bojtár körmendi bojtár í n . Sz. Az öt- körmendi böilár a ngakadi pusztán esnkuty té-riggetle a nyájat (tetves, vakaródzó emberről). körmöl kormot (-ölök, -osz) t s . i. ' k a r m o l , k ö r m é v e l k a r c o l , s e b e z ' . K. Körmöl a szaruja ( é p í t k e z é s n é l használt kifejezés) ( = n e m a t a l p á n áll, h a n e m a t a l p a hegyén : a körmén). Körmömli Körmöndi tn., családnév. körmös körmös (-1) fn. I. 'pálcaütés a kéz összefogott k ö r m e i r e ' (iskolai b ü n t e t é s ) . Kor-mösl kapöl: ! 2. ' t o l v a j , enyveskezíi'. körmös-csuka kormös-csuka fn. ' b é k a ' ( t r . ) . körmös-hal körmös-hát fn. ' b é k a ' ( t r . ) . Sz. KÖrmös-hál legyen a szerencséje ! (rossz k í v á n s á g h a l á s z o k n a k ) . körmösködik kormösködik (-ök, -ol) t n . i. 'igyekszik, i p a r k o d i k ' . A-kárhoty körmösködüijk, igyekezünk, lá-lom, még-is a mijétjk lessz a varjú (= k u d a r c o t v a l l u n k ) . Yö. körömködik. környedes-körül környedes-körüll hsz. 'mindenfelől körül, minden oldalról'. környék környék (-et) fn. ' u m g e b u n g , u m g e g e n d ' . környékez környékez (-etl) t s . i. ' k e r ü l g e t , közel j á r h o z z á ' . Az á-sitás környékezett: Ez nem- is kör-nyékezi az én tinóu.mat ( = m e g s e m közelíti, n e m olv s z é p ) . ! - , m e g k ö r n y é ­ kez. k ö m y ö s - k ö r ü l környös-körüll, kornyös-kiirüll (Yetés) hsz. ' k e r e k e n k ö r ü l , m i n d e n felöl k ö r ü l ' , körorvos körörvas fn. ' k r e i s a r z t ' . köröm ~ (körmöt, körme, körmit) fn. 1. ' n a g e l ' . '2. k l a u e , k r a l l e ' . 3 . ' p a t a ' (lóé). \ . ' a l á b n á l k i s e b b legelőrész'. \ ' a m mék két- köröm (legelő), asz jé- se tessék ven:ni. V ö . l á b ti. ( S z a m o s s z e g ) . 5 . ' c s ö p p , p a r á n y i , k e v é s ' . Nem- alattam : ety kor-möl se : ( K i s a r ) . Sz. Köröm közzé vette ( = e l t u l a j d o n í ­ t o t t a , e l l o p t a , e l c s e n t e ) . Annyit se adot:', mint a kör-mg jeketéje : ( = e g y c s ö p p e t se a d o t t ) . Lehuszták a husz kíirmi:rüll ( = l e f e k t e t t é k s e l p á h o l t á k ) . A körme alá néz ( szigo­ r ú a n ellenőrzi, h o g y v m i t el ne l o p j o n ) . A körmire égett a dolog v, a körmire hattá égni a dóggol (= addig h a l o g a t t a , h o g y m o s t m á r n e m t u d j a idejére elvégezni). Midbánnga ií, ha étentázza is a kaszliterilöijt ! Nem • az ü körme kopása: ( = n e m a z ő keze m u n k á j a ) . K m . Este ö-römmel, reggé kö-römméi : ( = a v a c s o r á i m o s a t l a n felmosását ne h a l a s z d reggelre, m e r t k ö r ö m m e l kell l e k a p a r n o d ) . Xr. A g y e r m e k n e k e g y é v e s k o r á i g n e m s z a b a d a k ö r m é t levágni, m e r t körmös ( a z a z : t o l v a j ) lesz. E g y é v e s k o r á i g a z é d e s a n y a a fogával rágja le a g y e r m e k k ö r m é t . K ö r m ö t vágni h é t f ő napon kell, m e r t a k k o r i n k á b b n e m fajul m e g az ember

551 foga. A l e v á g o t t k ö r m ö l n e m s z a b a d k i s e p e r n i , m e r t a m á s ­ v i l á g o n a t ű z b ő l kell m a j d a g a z d á j á n a k ö s s z e s z e d n i . L e g j o b b a l e v á g o t t k ö r m ö t az e m b e r n e k a k e b e l é b e h á n y n i ( o t t leg­ h a m a r a b b megkapja a túlvilágon), vagy pedig a tűzbe dobni. A l e v á g o t t k ö r m ö k b ő l a l a k u l az a s í p , mellyel S z e n t P é t e r az. e m b e r t a f e l t á m a d á s k o r felsípolja. L. ö k ö r - k ö r ö m . k ü r ü m e i p ő körömcipöi) fn. ' n ő i félcipő, m e l y c s a k a l á b u j j a k a t s a l á b széleit födi el'. k ö r ö m f á j á s köröfájás fn. ' k l a u e n s e u c h e ' . k ö r ö m feketéje körö feketéje fn. 'a k ö r ö m b e g y e ( m e l y o l y k o r fekete az alája k e r ü l t p i s z o k t ó l ) ' . Sz. Né- vóut ab:ba annyi zsir se :, mjnt a kormö feketéje: ( = egy csöpp zsír s e m ) . k ö r ö m h á z ~ fn. 'a k ö r m ö t befoglaló b ő r az u j j a k v é g é n ' . köröm-liejiye köröm-hegyi (körmöm hegyi, körmöt hegyi s t b . ) fn. ' a z e m b e r k ö r m é n e k a z é l e ' . k ö r ö m k ö d i k ~ (-ök, -ol) t n . i. ' i p a r k o d i k , s e r é n y k e d i k ' . Csak kö-römköggyetek:, fifa:fim, ha élni akartok ezenn a vilá:gonn. körömmére<| körömméreg fn. ' n a g e l g e s c h w ü r ' . Sz. Ez- a le­ gény a tál:pánn ! Kö-römméreg a sár:kánn. (Tréfás dicséret.) k ö r ö m z s ö l könimzsöl (-ölök, -Ösz) t s . i. ' k ö r m ö l g e t , karmolász, k ö r m é v e l v a k a r g a t ' . L . megkörömzsöl. K ö r ö s ~ fn., k u t y a n é v . V ö . K ö r i . Kőrösáji Köijrösag fn., e r d ő n é v ( E g r i ) ; h n . ( M i k o l a ) . Köröshojp'ir Köürözsbogár fn., g ú n y n é v ( A d o r j á n ) . L. kőrisbogár. k ö r ö s í a 1. kőrisfa. körösi szentelt víz köijrösi szenteli viz fn. Sz. Annyit ér : a, mint a köü-rösi szentélt viz : ( o r v o s s á g r ó l = h a t á s t a l a n , se nem h a s z n á l , se n e m á r t ) . k ö r ö s k ö r ü l 1. k ö r n y ö s k ö r ü l . k ö r t e , k ö r t é e s u t k a . körtefa 1. kort vély, k ö r t v é l y c s u t k a , körtvélyfa. Körtélyes Köriéjes fn., p a t a k n é v ( E g r i ) ; h n . ( K i s p a l á d , Garbolc, S i m a ) . körtvély korié (-1, -k, -yk, -je) fn. 1. ' b i r n e ' . 2 . ' m á z s á l ó mérleghez való s ú l y ' . K m . Mikor megérik a korté, be-leesik : a szárba is .; mikor még é-reilen, asz- mgnygya : „Sejemkötőijbe pottyanok . " ( = a n a g y o n v á l o g a t ó s v a g y v é n l e á n y végül azzal elégszik m e g , a k i é p p e n feleségül veszi). L . birs-, bivaly-, b ú z á v a l é r ő , e p e r r e l é r ő , f o n t o s , m é z - , m u s k o t á l y - , pirosbélű, r ú d d a l érő, téli, v a d k ö r t e . k ö r t v é l y c s u t k a körtéesutka fn. 'a k ö r t e m a g t o k j a v a g y i s azon része, m e l y a m a g v a k a t m a g á b a n r e j t i ' . körtvélyfa körtefa fn. ' b i r n b a u m ' . körül körüli, kürüll n u . 1. ' u m ' . Legaláp esinász valamit

a hász kö.riill. Nem- tom, mit jártok a kertéi) körül mek kö:rüll( = e g y m á s u t á n t ö b b s z ö r a k e r t e n k ö r ü l ) . 2 . 'felé, t á j á n ' . Mán- azáuta Batisz körül járnak : Dél- körültig ill-ot jészántom : Sz. Sokat járt a vénasszog kö:rüll ( = járt utána, f á r a d o z o t t k ö r ü l ö t t e ) . Az apja Istene körül jár: ( = az a p j a I s t e n é t szidja). L . k ö r n y e d e s - k ö r ü l , k ö r n y ö s - k ö r ü l . körükül körüliéül t s . i. ' u m s t e h e n ' . k ö r ü l h é körülbé hsz. 'körülbelül*. ( T a t á r f a l v a . ) k ö r ü l b e l ü l körülbelöijll hsz. 1. 'a közelben, a k ö r n y é k e n ' . Né- vetettek ot körülbe:löi)l sehüse tö:köt. Mindenéit mekpocsékölta a jég it körülbejlöüll. 2 . 'beiláufig'. k ö r ü l e s í k o s körülesikos m n . ' m i n d a n é g y szélén csíkos' (pl. k e n d ő ) . k ö r ü l í o l y körülföj t s . i. ' k ö r ü l f u t , k ö r ö s k ö r ü l b e f u t ' . Háza léijéü körüljojja a szekfü ( N d . ) . köriilgűnyol körülgángöl t s . i. ' k ö r ü l f o n , k ö r ü l r e k e s z t ' . Azokat az óu-lovángokal lö-vissel gámjöllam kikriül, aggmaratlak : meg. kiiniljoe|»jíiz körülggepjűz t s . i. ' g y e p ű v e l , é l ő s ö v é n n y e l körülkerít' (Nagypalád). k ö r ü l j á r körüljár t s . i. ' u m g e h e n ' . k ö r ü l k a r o s körülkaros m n . ' h á t u l t á m l á s és k é t oldalt k a r o s ' (szék). k ö r ü l - k ö r ü l körül-körül hsz. ' k ö r ü l b e l ü l ' (Szamosszeg). k ö r ü l n é z körülnéz t n . i. 'sich u m s e h e n , u m h e r b l i c k e n ' . k ö r ü l ö t t e köriillötte f-m, -d s t b . ) hsz. ' k ö z e l é b e n , k ö r ü l e , k ö r é b e n , vele, m e l l e t t e ' . Asz- szeretné :, hogg miirdeng gyer­ meke ol- leggeg kö-riillötle. k ö r ü l s e p e r körülseper t s . i. ' u m k e h r e n ' . Nr. H a k ö r ü l s e p r i k a l e á n y t (pl. a m i n t a h á z - s ö p r ö g e t é s k ö z b e n széken ül), n e m viszik férjhez ; ha p e d i g a l e g é n y t s e p r i k k ö r ü l , nem házasodik meg. K ö r ü l s z a r o s Körülszaros fn., g ú n y n é v ( K i s p e l e s k e ) . k ö r ü l ü l körüliül t s . i. ' u m s i t z e n ' (pl. a s z t a l t ) . k ö s m ö l k ö s m o l (-ölök, -osz) t s . i. ' k a r m o l ' ( S z a t m á r h e g y ) . k ő s ó küsóg fn. ' e r e d e t i , k i b á n y á s z o t t f o r m á j á b a n levő konyhasó, őröletlen só'. Vö. lágy-só. Kőszeg Küszeg h n . ( O l c s v a ) . k ő s z i k l a küszikla fn. 'fels'. k ö s z k ö p ü 1. k ö z k ö p ű . k ö s z m é t e ~ (-ét, -éje) fn. ' s t a c h e l b e e r e ' . Nr. A g y e r m e k e t azzal ijesztik a zöld, é r e t l e n k ö s z m é t e e v é s é t ő l , h o g y b é k a n ő tőle a h a s á b a n . k ö s z m é t é i n ~ fn. ' s t a c h e l b e e r s t r a u c h ' . k ö s z m é l e m á r t á s ~ fn. ' k ö s z m é t é b ő l k é s z ü l t v a s t a g é t e l ' . k ö s z m é t é s - é t e l köszmétés-étél fn. ' k ö s z m é t e főzelék, k ö s z ­ météből készült h a b a r t étel'.

553
köszön ~ (-Ők, -osz) t s . i. 1 . ' g r ü s s e n ' . Köszöny nagy­ apádnak egy /ón-reg:gélt. 2. 'dank sagen'. 3 . 'tulajdonít'. Köszöni :, hogy nagyapádnak szóullitottál:, mér máskülömbem be-kaptalak vonna : Sz. K ö s z ö n ő s z ó l á s o k : Köszö­ nöm alá:sonn. Köszönöm szé.penn. Köszönöm, mig mekszóugáklom. Ag-gyon az Is:ten e-zerannyil : T r é f á s a n : Köszö­ nöm, mig visszadöjö-.löm. Gyereknek a felnőtt így köszön m e g v a l a m i t : Nagyot nöijjj : ! F e l e l e t e k a k ö s z ö n ő s z a v a k r a : J ó y szivvél : Szi-vesenn : Szívesem :, máskor is, ha ugy e:sik. Nincs, mit. Van is mit! Ne- köszöni:, hanem e-gyél: G y e r m e ­ k e k n e k : Na-gyot nöijjj : T r é f á s és i r o n i k u s feleletek : J ó y szivvél, mily sir:va, más-kor is nagy mörtyog:va. Szívesem :, mintha esak a jo-gum húznák. L. be-, ki-, meg-, rá-, vissza­ köszön. köszönés köszönés (-1, -e) fn. ' g r ü s s e n , g r u s s ' . Sz. A k ö s z ö ­ nés f o r m á i : 1. é r k e z é s k o r : J ó y - reggélt, jóu- napot, jóuestét kivá:nok. Jóu- reggélt, jón- napol, jóu- estét aggyon Is:len. Sze-rencsés jóu- reggelt, napol, estét kivá.nok. 2 . Távozáskor : a) b á r m i l y i d ő b e n : Mjn-dé jóul aggyon Is.ten. Mjn-dé jóut kivárnak. Isten ál-gya meg mago:kat. b) E s t e : J ó y - éccakát aggyon Is:len. Jón- éccakát kivá:nok. 3 A köszönés viszon­ zása u g y a n a z o k k a l a f o r m á k k a l t ö r t é n i k , m i n t a k ö s z ö n é s . R ö v i d e b b forma m i n d e n i k e s e t b e n : Ag-gyon Isten v . ag-gyon Isten ne-ked is. Xr. A s z o k á s s z e r i n t az u t c á n e l m e n ő k k ö s z ö n ­ n e k be a g a z d á n a k a p o r t á n . A p o r t á j á n álló n e m t a r t o z i k előre k ö s z ö n n i , ő c s a k fogadja a k ö s z ö n é s t . köszönet (-et) fn. 1 . ' h á l a ' . A sok nyiig-lőijdésemér ez- a kÖszőmet. 2 . ' m e g k ö s z ö n n i v a l ó , h á l á r a m é l t ó ' . Utyszántotta : mek, hogy nin-csem benne köszö:net. Mek-táncóltatom én üdét, hogy nem- lez benne köszö:nel. Mék köszönet:, hogy visszaáll a : köszönget köszönget (-ek, -él) t s . i. 1 . ' g y a k r a n k ö s z ö n ' . 2 . ' ( v k i r e á l d o m á s t m o n d v a ) i s z o g a t ' . Alig, alig, alig várja az estét. IIoly párjávéd köszöngesse az iccést ( N d . ) . K. = 1. 'ritmikusan i n g ' . Köst- fejjcbb aszt a kölön:cöt, neköszöygessen : otl. 2 . = 'fejét i n g a t v a s á n t í t ' . Ez- ugyay kö-szöyget :, szege : lú. köszöni ~ (-ök, -ol) t s . i. ' i v á s k ö z b e n v k i r e á l d á s t , j ó k i v á n s á g o t m o n d ' . Csaplárosné, gyönygy vijolám ! Köszöncsön eggy icce börl rám ( N d . ) . L . felköszöni, r á k ö s z ö n t . k ö s z ö r ű k ő köszörűkéi fn. 1 . ' k o r o n g a l a k ú homokkő, melyen kést élesítenek'. 2. 'forgatható köszörülő koronggal fölszerelt g é p ' . Sz. Ugy- fisz azonn a lo:vam, mint a macs-ka a köszöriikömenn ( = előre g ö r b ü l v e ) . K m . Ára valóu az ö:rek, hoty háj-csa a köszörükömet ( = a z ö r e g n e k is kell v m i h a s z n á t v e n n i ) . V ö . fenkő. köszörül köszörüli (-ök, -rüsz) ts. i. 'schleifen'

551

( k ö s z ö r ü k ö v e n ) . K . Köszörülli a lürkát (= köhögésszerű m ó d o n h a n g j á t t i s z t í t j a , élesíti pl. é n e k l é s e l ő t t ) . Vö. fen. L. k i k ö s z ö r ü l . köszörűs 1. slájl'eres. köszpilöl köszpilöl (-ölök, -ösz) t s . i. ' k o p t a t , n y ő ' (ruhát). Vö. koszpitol. köszvény köszvény (-vént, -vénnyé) fn. ' p o d a g r a , g i c h t ' . Na-ggö hazsgat a kösz:vé, valami i-dői)változás lessz : köszvényes köszvényes mn. 'gichtkrank, giehtbrüchig'. köt ~ (-ök, -Öl ; -ötlem ; -né/f; kössek) t s . i. 1. ' b i n d e n , k n ü p f e n " . a ) ' k é v é b e k ö t ' . Dél-ulám meggeg za-bot kötni: 2. ' s t r i c k e n , f l e c h t e n ' (pl. s t r i m f l i l , k o s z o r ú t ) , t n . i. 3 . ' t e r m ő r ü g y e t , t e r m é s t h a j t ' . Nem- köt a paszujj ebbe a száraz idői):be. Sz. Es-te virágzik a : tök, reg-gél köt- ( m o n d j á k g ú n y o s a n , h a v k i estefelé n a g y o n kicsípi m a g á t pl. l á t o g a t á s i s z á n d é k b ó l ) . Nem- kötöm az örod:ra ( = n e m á r u l o m el, n e m közlöm veted a t i t k o m a t ) . U-gganesak kötötte az ebet a karóg:lwz ( = u g y a n ­ c s a k f o g a d k o z o t t , h o g y m e g t e s z i ) . Köt-ve hiszem : ( = n e m h i s z e m ) . Guzsajat kötött a mádé ( = k i h á n y t a a s e l y m é t ) . K m . Aki jógi- köt, jóul- ógd : ( = a k i jól kezdi jól végez, d i n i i d i u m í a c t i , q u i b e n c c o e p i t , h a b é t ) . L. be-, bele-, fel-, ki-, m e g - , r á k ö t . köt kőül t s . i. Sz. Hátid kőijtöm (így !) a sárko:dat ! ( t r é f á s f e n y e g e t é s ) . ( V ö . K e r t é s z : S z o k á s m o n d á s o k , 237). kötél kötél (-elet, -ele, -elenn) fn. I. ' s t r i c k , seil'. Ógdle a kötelet a járom.rull. a) ' s z é n a h o r d ó k ö t é l a szénásszekér­ h e z ' . Szeg-gyetek össze a kötedet. b) ' r u h a s z á r í t ó k ö t é l ' . Lesze­ dem mán a ruhát a köté:rüll. c) ' s z a l m á b ó l , s z é n á b ó l s o d o r t k ö t é l pl. p ó z n á n a k a boglyához", d) ' z s ú p b ó l k é s z í t e t t kötél a k é v é k b e k ö t é s é h e z ' . Még it van- ety keresztre valóu ködét. 2. ' a n n y i ( s z a l m a v . s z é n a ) , a m e n n y i egy s z a l m a h o r d ó k ö t é l b e fér, e g y k ö t e g ' . Hoz-zál a lógyérbüU ety kötél szák­ mát. Sz. Kötelet vér ( = a k ö t é l s o d r ó g é p e n szöszből k ö t e l e t s o d o r ) . Kötelet vét ( = z s ú p b ó l k é v e k ö t e l e t k é s z í t ) . Odaadnám etg kötél hanur.jér (— i n g y e n , s e m m i é r t is o d a a d n á m . A h a m u t u. i. n e m l e h e t k ö t é l b e k ö t n i , m i n t a s z a l m á t ) . Hun- a kötelén tud lenni ? ( = hol a p o k o l b a n ? hol a m a n ó ­ b a n ? hol az a k a s z t ó f á n l e h e t ?) Hóut-joggtá születet :, kö-telé hál : meg ( = s z e r e n c s é t l e n ) . Burogba születtél.; kö-lelé hálsz : meg ( = n a g y o n is szerencsés v a g y , a k a s z t ó f á n halsz meg). K m . Nagg- a vármegye kölede, messzi elér: a ( = a h a t ó s á ­ g o k k e z é t , h a t a l m á t n e h é z e l k e r ü l n i ) . Ot- szakad el a ködel, ahü ley-véknyabb : ( = o t t t ö r t é n i k l e g h a m a r a b b b a j , ahol l e g g y ö n g é b b a v é d e l e m ) . L. k o r p a k ö t é l , r u h a s z á r í t ó kötél, szalmakötél, szénahordó kötél, zabkötél. kötelék kölőülék (-et, -je) fn. ' b a n d , b i n d e ' (pl. s e b e n ) . kötelesséfj kötelesség (-et, -e) fn. ' p l í i e h t ' . Sz. Tártozóu

kötelesség ( = szoros kötelesség). Mig az ura a me-zöüre jár, addig neki l a r • I o z ó u kö-télessége a házra ügyelni. kötelez ~ (-em, -lesztem) t s . i. ' v e r p f l i c h t e n ' . kölelezvény kötelezvény (-vént, -vénnyé) fn. ' s c h u l d schein, o b l i g a t i o n ' . Kötélhál Kötelhál h n . ( N a g y p e l e s k e ) . kötélre-való kötére-valóu mn. 'akasztani való, akasztó­ fára v a l ó , huncut'. Most- is a jobbik csizsmájál huszta jel a véy kötére-vadóu. Mám me-gént a korcsma vóut ez a kőtére-vadóu. Asz- monygya rá ez a kötére-valóu Zsi:ga : „Tes-sék hát a nya­ kamba akaszla.ni." kötélverő kötelveröi) fn. 'seiler'. k ö t é n y n., 1. k ö t ő , s u r e . k ö t é s kötés (-1, -ek, -e) fn. 1. ,'stricken* ( h a r i s n y a k ö t é s ) . Le-teszem e kicsit a kö-tést. 2. ' t e r m ő r ü g y ' (pl. u g o r k á n , d i n y n y é n , t ö k ö n , p a s z u l y o n ) . Ojá szép kötések vannak a paszujjonn l 3 . 'a v i l á g o s s á g felé t a r t o t t t o j á s t o m p a v é g é n észlel­ h e t ő k r a j c á r f o r m a k e r e k folt v . üres t é r ' . A lo-jásnak a kö-tésire vi-gyázz. Ha megvan, akkor jóy kőijtőij tojás. 4 . 'a v e t ő keresztfája, v a g y küllőfája, m e l y a v e t ő i n a k a t s z é t t a r t j a ' . L. v e t ő . 5 . 'a r o s t a s z ö v e t e a l a t t k e r e s z t b e n á t h ú z o t t k é t erős d r ó t , mely a r o s t a s z ö v e t é t v í z s z i n t e s e n t a r t j a ' . 6. ' g e r e n d á k e g y b e - r o v á s a , e r e s z t é k e ' . 7 . 'a f e d é l z s ú p n a k d r ó t t a l a lécelés­ hez való e r ő s í t é s e ' . 8. 'a d e r é k o n az a h e l y , ahol a r u h á t m e g ­ k ö t i k ' . Kö-tésig ért a : viz, vaty kötésnél is jejjebb : 9. k ö t e g ' . Ety kölézs dohány ( = 8—10 levélből álló ö s s z e k ö t ö t t c s o m ó ) . k ö t n i v a l ó kötnivalöu mn. 'akasztani való, akasztófára való, h u n c u t , g a z e m b e r ' . V ö . k ö t é l r e - v a l ó . kötő kötői) (-1, -je) fn. ' k ö t é n y ' . L . f ő k ö t ő . kötődik kölöijdik (-ök, -Öl) t n . i. 1. ' i n g e r k e d i k , k ö t e k e ­ d i k ' . En-nye ! Ne- kötőügy má védem, mé mek-harakszom : 2. n y ű g ö s k ö d i k , z s é m b e s k e d i k , s i r á n k o z i k ' (pl. a b e t e g g y e r ­ m e k ) . Na-gyö sokat kölőijdöl ma ez a kis fiija ; nem- tom. nem beteg:-é. kötőfék kölöüjék fn. 'a ló fejére h ú z o t t , k ö t é l b ő l k é s z ü l t k a n t á r , m e l y e n nincs z a b o l a ' . K m . Dög-löt lúnak nem- kél kőt6ti:fék ( = késő eső u t á n k ö p e n y e g ) . kölőfékszár kötőiijékszár fn. 'a k ö t ő f é k k ö t e l e , m e l y e t a ló h á t á n ülő e m b e r a k e z é b e n t a r t ' . kötőlék 1. k ö t e l é k . kötölőzködik kölölöijszködik (-ök, -öl) t n . i. ' a k a d é k o s ­ kodik, g á n c s o s k o d i k ' . Mám- meg a szé-nába kötölöiiszködik :, hoty pe-nyeszes : k ö t ö t t - l a s k a kölöt-laska fn. ' b o g r a h u r k o l t laskából k é s z ü l t leves'. k ö t ő t ű kölöijlü fn. ' s t r i c k n a d e l ' . kötöz < < (-ök, -Öl) t s . i. I. ' m a r k o k b a s z e d e t t k a l á s z o s —

556 n ö v é n y e k b ő l k é v é k e t k ö t ' . Sándor oda oá za-bot kötözni : g Nádasonn : 2 . ' k a r ó j á h o z k ö t ö g e t ' . Szőüllöűt kötöz. L . be-, fel-, le-, m e g - , ö s s z e k ö t ö z . kötöző kötözőü (-t, -je) fn. ' a z a m u n k á s , ki a m a r k o k b a gyűjtött kalászokat kévékbe köti'. kőváuás kűvágás fn. 'a m e g k o p o t t m a l o m k ő n e k érdes f e l ü l e t ű v é k a l a p á l á s a ' (t. i., h o g y j o b b a n őröljön). Kűvágás utánn őijrték eszt a lisz:tet, hér-segöüs lessz a kénge:re. kővár küvár fn. ' f e l s e n b u r g ' s z . Abbéd má ne- vésziig küvá.rat ( = az o l y a n c s e k é l y összeg, h o g y n e m leszünk vele gazdagabbak). kövecs, kövecses 1. k ö v i c s , k ö v i c s e s . kövér ~ m n . 1. ' f e t t , d i c k ' ( h ú s , e m b e r ) . Sze-retem a kövé.ril ( = a zsíros r é s z é t ) . 2 . ' t e r m é k e n y ' . Kö-vér föijggye van gnnak az örszág:nak. 3. 'termékenyítő, termékenységet o k o z ó ' . Kövér idői). Sz. Ojag kövér :, mini a puk-kantóg : ( j ó s z á g r ó l , pl. h í z o t t m a r h á r ó l ) . kövérség kövérség (-et, -e) fn. ' f e t t i g k e i t ; d i c k e ' . köves ~ m n . 1. ' k a v i c s o z o t t ' ( ú t ) . 2 . ' k e m é n y , d a g a d t ' ( e m l ő , t ő g y ) . Kö-ves a tehén löi):ggi. kövesedik 1. m e g k ö v e s e d i k . Kövespatak ~ - h e g y n é v ( H a l m i ) . 1. követ Sz. Szokását követi ( = ú g y cselekszik, a m i n t szokott). L. elkövet. 2 . követ ~ (-et, -űgk ) fn. ' k é p v i s e l ő ' . Domahidi lesz követünk ( k o r t e s n ó t á b ó l ) . követel követel (-elek, -ész) t s . i. ' f o r d e r n ' . követelés követelés (-t, -e) fn. ' f o r d e r u n g , a n s p r u c h ' . követelőzik követelőiiddzik (-ök, -ol) t n . i. ' f o r d e r n , beanspruchen'. következés következés fn. ' f o l g e r u n g , s c h l u s s ' . Azér hoty tu-dakolóuzol, nem- következés, hogg meg is akarja ven:ni. következik ~ (-ek, -él) t n . i. 'folgen, erfolgen, n a c h f o l g e n ' . követség köveccség fn. ' m e g k ö v e t é s , e n g e d e l e m k é r é s , b o c s á n a t k é r é s ' . Ük-röndösztem, mek — kö-veccséggél legyem mondva — mék hántam is. követválasztás ~ fn. ' k é p v i s e l ő v á l a s z t á s ' . kövics köviccs (-et, -e) fn. ' k a v i c s ' . kövicses köviecses m n . ' k a v i c s o s ' . II. Köviccses h n . ( A v a s ­ ú j v á r o s , S á r k ö z ) ; a T ú r e g y i k s z a k a s z a Ricse m e l l e t t . K ö v i e s e s m e z ő Köviecsesmezöü hn. (Dabolc). k ő v ő köijvőij ' k e l j é l ' . Kőijvőü, kovász, köijvöi) ! ( k o v á s z kavaráskor énekelt gyermeki mondóka). köz ~ (-szt,-ök) fn. 1 . ' r é s , n y í l á s , h a s a d é k ' . Ojan naty köz van az ájlóu meg az éntóujélja : koszt, hogg az ujjom be-lefér: 2 . ' v m i k ö z ö t t levő h e l y ' . Megnézem a lába kö:zil. 3 . ' v k i n e k beleszólása v m i b e , b a j a , dolga v m i v e l ' . Miközöt

:,:,7

hozzá, hogy mire köiitöm a pézem ? Mi közi vele ? Sz. Két közbe van ( = n e m t u d j a , h o g y a n d ö n t s ö n ) . L . b o r k ö z i á l l a p o t , VízkÖz. közbaka ~ fn. ' g y a l o g o s k ö z l e g é n y ' . közben közbe h s z . ' z w i s c h e n , i n z w i s e h e n , w á h r e n d " . Kin. k'.-vés közbe jöm meg az ét:vágy ( = a siker m i n d t ö h h r e ösztönöz). közhen-közhen közbe-közbe hsz. 'egyszer-egyszer, néhanéha, o l y k o r - o l y k o r ' . közbül közbüll hsz. k ö z é p ü t t , k ö z é p e n ' . E46Üli Is-ten, köz-biíl ki-rái. há-tull a nagy lom-posz cigány. közbülső közbülsőit m n . ' k ö z é p s ő , k ö z é p e n l e v ő ' . II. Közbölsö Közbülsői) h n . ( S z a m o s s z e g ) . közé közzé (-yk, -tek, -jek) n u . ' z w i s c h e n ' . Aki kör-pa közzé keveredik, meg-eszi a disz-náu. Sz. A szeme közzé néz ( = a s z e m é b e ) . A nyaka közzé vág ( = a n y a k á r a ) . A keze közzé kap ( = a k e z é b e ) . közel közéi, kőzzél ( N a g y p a l á d , T i s z a h á t ) h s z . ' n a h e ' . Sz. A te- börnyut kö zél se jár az enyém: hez ( = m e g sem közelíti, nincs o l y a n s z é p ) . közelebb ~ , közelebb (lek^) hsz. 'náher'. közelesen közelesenn h s z . 1. ' a k ö z e l b e n ' ( t é r ) . Nemlakolt ot kovács közele:senn. 2 . 'a közeli i d ő b e n , a közel j ö v ő ­ b e n ' . Ha mos kö-zelesé'Szak-mára mennég, be-vinném eszt a rossz áu:rák közelít közelii (-ek, -él) t n . i. ' k ö z e l e d i k , közel j ő ' . Nemszerelek én lchoz:zát kö-zeliteni se:, mé na-gyoy kár-mösz (macskához). közelrünnen közéritnnen hsz. 'közelről'. közép közép (-et, -enn, -i) fn. ' m i t t e ' . Ott- ál kö-zepenn. 'kedd- i-de kö-zepre a tá.lal. Sirassátok a kél végit, fim mek esak ill a közepil (tréfás h a l o t t s i r a t ó b ó l ) . N e - áj ki vele az ucca közepi.re. L . kellemes (kellemes k ö z e p i ) , k e l l ő s - k ö z e p e , szárközép. közepében közepibe, közzepibe ( P u s z t a d a r ó c ) h s z . 'in d e r mitte*. Erdői), erdői), közepibe töiityja, Jáj, be sokat megásztam ididla ( N d . ) . közepes ~ m n . ' k ö z é p s z e r ű ' . középidejíí középidejét m n . k ö z é p k o r ú , m e g l e t t ' ( e m b e r ) . Középösvény Középösveny hn. (Homok), középső középsői) m n . ' k ö z é p e n l e v ő ' , középtermetű középtermetű m n . 'se n e m m a g a s , se n e m alacsony'. középujj ~ fn. ' m i l t e l f i n g e r ' . közévái) közzévág t s . i. I. ' k ö z é j e a p r í t ' . Wág-ját ety kis répát is köz:zé a kolompér.nak. t n . i. 2 . ' k ö z é c s a p k o d , e g y i k r e is, m á s i k r a is r á c s a p d o s ' . Vák- közzé annak az ökormek, had-

558

mennyen : Sz. Közzéoágol :, mint a zsi-dénj az egu Iáinak, v. közzévágot :, mint a zsidón a mialgárjk.nak ( = hamarosan, kurtán-furcsán elintézte). köziül köszfál fn. 'zvvischenwand, seheidewand*. Sz. A fe-ne rágja ki az ö-rábull a kösz-falat ! ( á t k o z ó d á s ) . kö/.föhl köszföüd fn. ' t e r ü l e t , j á r ó f ö l d ' . Natyköszföijded bejártunk : II. Közföld lm. ( V á m o s o r o s z i ) . k ö z h í r köszhir fn. ' k ö z t u d o m á s ' . Kász-hiré tétetik (== m i n ­ d e n k i n e k t u d t á r a a d a t i k ) . (A b a k t e r h i r d e t é s é i b e v e z e t ő hivatalos formula.) k ö z h u s z á r köszhuszár fn. ' h u s z á r k ö z l e g é n y ' . küzkn-tonn köszkaiona fn. 'legénységi á l l o m á n y b a n levő katona'. k ö z k ö p ü köszköpii fn. ' p l e t y k a h o r d ó , hírhordó', k ö z l e g é n y közlegény fn. ' k ö z k a t o n a , k ö z e m b e r ' , közöl 1. m e g k ö z ö l . k ö z ö n s é g e s közöséges m n . e g y s z e r ű , a l s ó b b r e n d ű " . közös ~ (-önn) m n . 1. ' g e m e i n s a m , gemcinschui'ilich, g é m e i n ' (pl. k ú t , s z e r z e m é n y s t b . ) . — (-1, -ök) fn. 2 . közös h a d s e r e g b e l i k a t o n a a régi o s z t r á k - m a g y a r m o n a r c h i á b a n ' . A bát-tya a kö-zösöknél szóugáll : között n., 1. k ö z t . közpéhlabeszéd köszgéldabeszéd fn. ' k ö z m o n d á s ' . / / it g • kerék:, huntalp:, asz- mgiu/gga ára a köszpéldabe-.széd. község kösség (-et, -e) fn. ' g e m e i n d e ' . Sz. O-szöj, kös-ség, nincs- vendek:ség (= e s z a v a k k a l o s z l a t j á k szél a b á m é s z k o d ó gyerekcsapatot). k ö z s é g h á z a kössékluíza fn. g é m e i n d e h a u s ' . községi a d ó kösségi adóu fn. 'a falu k ö z t e r h e i n e k fedezése céljából a l a k o s s á g r a k i v e t e t t a d ó ' . közszeg kösszeg fn. 'a j á r m o t a rúdföhöz erősítő erős v a s p á l c a ' . Vö. j á r o m . közi köszl (-em, -ed, -e ; -ügk, -etek, -ök) nu. 'zwisehen, u n t e r , i n m i t t e n ' . Nincsazok koszt kiválaszdás különb­ ség), mint- szép: a. Aki cm-berek köszl né- forog, az é-marad a vilák.tull. Sz. Szög- kösz-liu) maragggon : v. kösziinjk legyem mgnd.va (— a m i t m o n d t a m , m a r a d j o n k e t t ő n k t i t k a ) . k ö z ü l közzüll (-ünk, -etek, -ök) n u . ' a u s , a u s d e r m i t t e , von'. k ö z ü l - a k a r a l u l köziill-akaratull hsz. ' k ö z a k a r a t t a l , közös e r ő v e l ' . Iloz-ni kén a hászjára ety kisz szé.nát közüll-akaradull. k r a j c á r krajcár (-t, -ok, -ja) fn. 1. ' k r e u z e r ' . 2 . ' p é n z ' . Nem- ige van krajcár a ház.nál. K m . Aki a krajcárt nem becsülli, a fo-rinlot nem- érdemli : ( = a k i a k i s é r t é k ü dolgot n e m becsüli, n e m é r d e m l i , h o g y v a g y o n a legyen). Kráj-cárbul lessz a fo:rint ( = a p r á n k é n t g y ú l a v a g y o n ) .

559

k r a j c á r o s krajcáros (-t, -ok) m n . I. ' k r a j c á r é r t é k ű , k r a j c á r á r u ' . Néty krüicáros pakli ( d o h á n y ) . — fn. 2. ' k r a j c á r é r t é k ű p é n z d a r a b ' . Ölkrájcáros, tiszkráicáros. — m n . 3 . 'fösv é n y k e d ő , csekély m e n n y i s é g é r t s o k á i g a l k u d o z ó , r i m á n ­ k o d v a , c i g á n y k o d v a a l k u v ó ' . Fene krüicáros ember: ez a Laci is : Osz nem- lom kineg gyü.ti. k r a j e á r o s k o d i k krájcároskodik (-ok, -öl, -ik) t n . i. 'kicsi­ nyesen f ö s v é n y k e d i k , a p r ó ö s s z e g e k é r t e r ő s e n a l k u s z i k ' . k r á k o g n., 1. h á r t y o g , k á r t y o g , h a r á k o l . krassi ~ m n . ' k r a s s a i , k r a s s ó i ' . K r a s s ó Krassói} fn., f a l u n é v . K r a s z n a Karaszna 'folyónév'. (Szamosszeg). Krasznahát ~ hn. (Szamosszeg). krci krci isz. ' s e r t é s t e r e l ő s z ó ' . Krci ! Ne-, kani, ne< ! Krá szőijke, krci barna, Mái levág a kondázsbálta ! (így i s : Krici szőijke, krici barna... Nd.) k r e d e n c — (-cl, -ek, -e) fn. ' k o n y h a s z e k r é n y , e b é d l ő ­ s z e k r é n y , m e l y b e n a k e n y é r s az e v ő e s z k ö z ö k á l l a n a k ' . Sz. Kóucs- a zsebembe, ke-nyér a kre-dcndzbc; ak-kor egyél:, fi'jam, mikor kell- (fösvény e m b e r t g ú n y o l ó szólás). k r é l a ~ (-ál, -ája) fn. ' k r e i d e ' . k r é l á s ~~ m n . 'liléidig'. k r é l á z 1. b e k r é t á z . krici 1. krci. krinolin krinalin (-1, -ok, -nya) fn. ' k á v á s s z o k n y a , c r i n o l i n e ' . A kisasszom Pozsomba, Krinalimba, Séjmet lopoll a bóiulba ( N d . ) . kripiii ~ (-ál, -ája) fn. ' s í r b o l t ' . kristály krisláj (-1, -líjok) fn. ' k r i s t a l l ' . Sz. Tisz-ta, mjnt a kris-láj (vízről). Krisztus (-1, -sa) fn. ' C h r i s t u s ' . Krisztus urunk. Jézus Krisztus. Sz. Megrázlak :, mini Krisz-lus a vár:gát ! ( F e n y e g e t ő z é s . ) A- Krisztussá! neki ! ( K á r o m k o d á s . ) Énértem is mekhöutl a Kriszdus ! ( — e n g e m s e m a g ó l y a k ö l t ö t t ! e n g e m is s z á m b a kell v e n n i I) Ki-füstöt a Krisztus kémé:nyjnn ( = m e g h a l ) . Ki-jiygott a Krisztus ( v . a vilák) kémé:nyinn (— m e g h a l t ) . Ellopná a Krisz-tus palástyárull a csat-toi ( = e l v e l e m ü l t t o l v a j ) . K m . Krisztus urunk is kitért a részeg ember edöiill ( = a részeg e m b e r r e l ne állj v i t á b a ) . A Krisztus koporsómat se öijriszlék iny:gyenn (— n e k í v á n j s e n k i t ő l i n g y e n f á r a d s á g o t ) . Nincsen ojay Krisztus, aki Jézussal ne tanálkoz:na ( é r t e l m e ? A d o r j á n ) . Akinek Krisz-tus a barátytya, nem- kárhozik az: él ( = boldogul az, a k i n e k m a g a s pártfogója v a n ) . k r ó n i k á z i k kráunikázik (-ok, -öl) t n . i. 'beszélgetéssel t ö l t i az i d ő t ' . Mos nem- érek rá kröunikáz.ni. k r u m p l i n., 1. k o l o m p é r .

kii *w (-1, -ja) fn. 'a q b e t ű n e v e ' , kubikos ~ (-1, -ok) fn. ' f ö l d m u n k á s ' ( á r o k v á j ó , ú t fellöltő). kueik ~y (-ot, -ja) fn. ' k e m e n c e m e l l e t t i zug, a boglyak e m e n c e és a fal k ö z ö t t i m e l e g z u g ' . Mendikás koromba Ültem a kucigba ( t r é f á s v e r s ) . k u c k ó kuckóg, kucskóu ( N a g y p e l e s k e ) (-1, -ja) fn. 1. 'zug a szobában, kucik'. 2. 'viskó, k u n y h ó ' . kucorít kucoril (-ok, -öl; -olt, -na, -riceson) t s . i. 'görbíti hajlít, h ú z ' . Ma-gam alá kucoritotlam a lábo.mal. L. fel-, összekucorit. kucorodik ~ (-ok, -öl) t n . i. I. ' k u p o r o d i k , h ú z ó d i k ' . Ec-ceribe a jám mellé kueorodott : 2 . ' v h o v á k u p o r o d v a sza­ rik". Maga meg ide kucoro-dik a rekesz adá ? Nemtud másfele menni? L . be-, le-, ö s s z e k u c o r o d i k . kucorog ~ (kucorgók, kucoroksz, kucörgugk, kucoroktok; kueoroktam, kucorgott ; kucorognék : kucorogjak) t n . i. g u g ­ gol, k u p o r o g , z s u g o r o g , ö s s z e h ú z ó d v a ü l ' . kucu ~ isz. m a l a c h i v o g a t ó szó. kiicuri 1. d i d i r i - k u c u r i . kucskó 1. k u c k ó . k u d i n a - k é m é n y kudina-kémény fn. ' s ö v é n y k é m é n y , \ v s z szöből font k é m é n y ' . V ö . k u l i n a - k é m é n v . kufer 1. koffer. kul'erccs kuférces m n . ' f á r a s z t ó , nehéz, f á r a d s á g o s ' . Mindég az ijei) ku-fércezs dongókká szeretel ny övéked: ni. Kuférces mugka. kul'la. kiiflálkodik 1. k u k t a , k u k t á l k o d i k . kugli ~ (-1, -ja) fn. 1. ' t e k e j á t é k ' . 2 . ' t e k e p á l y a ' . k u g l i b a n ~ fn. ' a t e k e p á l y á n l e ü t é s v é g e t t felállított ligura'. k u g l i g o l y ó kugligojóg fn. ' k u g l i j á t é k h o z való fagolyó'. kuglizik ~ (-ok, -öl) t n . i. 'kegel spielen, kegeln'. kujj ~ isz. s e r t é s k e r g e t ő szó. Kujj- innen ! kuk kukk (-ol, kukja) fn. 'a tél fagya ellen s z a l m á v a l b e t a k a r t és beföldelt k ú p , k u p a c , h a l o m (répa, k r u m p l i ) ' . liúu-nap kibongtguk a kuk:kot. Eszt a ko-lompért a kugbétl hosztam : Xr. A m e l y h á z n á l nincs pince v a g y v e r e m , o t t így r a k j á k el télire a k r u m p l i t , zöldséget, r é p á t . 1. kukk ~ isz., r e j t e k h e l v r ő l v a l ó k u k u c s k á l á s t kísérő szó. Kukk- ! Látlak : t 2 . kukk ~ (-ol) fn. ' m u k k , m u k k a n á s ' . Az Islenér, ety kukkot se szóujj : ! Ety kukkot se hajiak : ! Ety kuk-kot se tudott a lecké.büll. (Csak t á r g y e s e t b e n h a l l o t t a m . ) 3 . kukk ~ m n . ' m a g a s ' . Ugy- odavákta :, hogg mék kukra ugrott : Mi-jen kukkö vóut a sár:kány ! V ö . k u k k o s . 4. k u k k , 1. k u k .

k u k k a u >. (-ok, -asz) t n . i. ' m u k k a n , m e g s z ó l a l ' . L . m e g kukkan. k u k k o s ~ m n . ' m a g a s ' . Ém- mék tenállad is kukkosabra hajítottam : O-iat szóujjom, mint a vár-megye puskája, meg­ unnál is kuk-kosubbát, hay-gosabbat l ( p u k k a n t ó z á s k ö z b e n m o n d o t t szólás). k u k o r é k o l kukorékol (-1, -na, -öjjon) t n . i . ' k r a h e n ' . K . Ne- kukorékojjom má annyit a jilem.be ( s i r á n k o z v a , j a j g a t v a panaszkodó vénasszonynak mondták). Vö. kukurikú. L. elkukorékolhat. k u k o r é k o l á s kukorékolás (-1, -a) fn. ' k r á h e n ' . kukorica n., 1. m á l é . V ö . 2 . k u k u r i c a . k u k r á z i k ~~ (-ok, -ól) t n . i. ' t r é f á l , b o l o n d o z i k , t r é f á t űz v k i v e l ' . Ne- kukráz védem, mé hóukony nyomlak : ! kuksol kuksol (-ólok, -ősz) t n . i. ' k u p o r o g , g u g g o l v a , t é t l e n ü l ül". Egész lé-len bey kuksolt uz ó:reg a fii lói) melleit : k u k t a kujia (-át, -ája) fn. ' s z a k á c s l e g é n y ' . Nincs- az a kuj-la a világonn, gmék jobbá jóijz, mjnt : én. K . E-riggy innen, nem- kél nekem kujda ( = k é r e t l e n s z a k á c s , k o n y h á b a n lábatlankodó, nyalakodó gyerek). k u k t á l k o d i k kujlálkodik (-ok, -ól) t n . i. 'a k o n y h á n kotnyeleskedik, nyalakodik ; ennivalók közt k u t a t ' . k u k a c a ~- (-át, -ája) fn. ' k e n y é r s ü t é s k o r a g y e r m e k e k számára sütött perec'. Vö. kukuri. k u k u c s k á l kukucskált (-ok, -kász) t n . i. ' g u c k c n , I n g e n ' . R u k u j - m a l o m Kuküi-mulom hn. (Apa.) 1. k u k u k k 1. k a k u k k . 2. k a k u k k ~ isz., a k a k u k k m a d á r s z ó l á s á t u t á n z ó s z ó . .1. k u k u k k ~ isz. ' k u k k !' (lesést, k u k u c s k á l á s t kísérő szó), k u k u k k m a d á r 1. kakukkmadár. K u k u k k m n l o m Kukukmalom hn. (Sárköz), k u k u k k n a p k o r I. kakukknapkor. k u k u r i is- (-t, -ja) fn. ' s ü t é s k o r a d a g a s z t ó - t c k e n ő o l d a ­ láról l e v a k a r t t é s z t á b ó l s ü t ö t t p e r e c ' ( g y e r e k c s e m e g e ) . 1. k u k u r i c a ~ (-át, -ája) fn. ' v a k a r é k - t é s z t á b ó l a g y e r m e ­ k e k s z á m á r a s ü t ö t t p e r e c ' . Kukurica Bence ! Kisült a kemen:ce ( m o n d j á k a g y e r e k e k a p e r e c l y u k á n f é l s z e m m e l átkukucskálva). 2. k u k u r i c a ~ t e n g e r i , k u k o r i c a ' ( c s a k k ö l t . ) . Zabot vittem g malomba, Asz hittem, hoty kukurica (Nd.). k u k u r i k ú ~ isz., a k a k a s s z ó l á s á t u t á n z ó s z ó . K u k u l y i n ~ fn., k ö l t ö t t , t r é f á s h e l y n é v . S z . E-mehec : Kukutyimba : zabot hegyezni : (= e l m e h e t s z a v a s l ő c s á r á ­ val, odább állhatsz a kudarccal). Vö. N á r i t t y e n . kulacs — (-ol, -ccsa) fn. "fából k é s z ü l t , l a p o s , k e r e k , u t a z á s h o z való borosedény'. kulcs kóucs (-ot, -ccsa) fn. 1. ' s c h l ü s s e l ' . R é s z e i : 1.
CMIIV

Bálint: Szamosháli szótár I.

36

I

502

jogóu-'yA ( = m e l y e t a k é z b e f o g u n k s mellyel fordítjuk) ; 2. szára ; 3 . talla ( = t a r é j a , m e l y e t a k u l c s l y u k b a d u g u n k ) ; 2 . ' c s a v a r k u l c s , c s a v a r f o r g a t ó , c s a v a r f o g ó ' (pl. az e k é n ) . 3 . 'a k ú t o s t o r v é g é n a h o r g o t , v a g y i s h a n g a r é k o t elzáró k u l c s f o r m a v a s e s z k ö z ' . V ö . h a n g a r é k . Sz. Kóucs- a zse­ bembe, ke-ngér a kre-dendzbe, akkor egyél:, ji-jam, mikor kell- ( f ö s v é n y e m b e r t v . g a z d a s s z o n y t g ú n y o l ó szólás). Beatta a meny ország ké>gc:csát ( = m e g h a l t ) . Az e-resz alall a : kóges ( = h i b á z i k e g y k e r e k e , n e m é p e s z ű ) . Eveszelt az eresz alógll a : kóges ( = f é l k ó t y a , n e m é p e s z ű ) . V ö . Kolcs. L. b é k l y ó - , e k e - , k a m a r a k u l c s , m e n n y o r s z á g - k u l c s a . kulcsár kógesár (-ja) fn. ' ú r i h á z n á l az é l é s k a m r a és p i n c e felügyelője'. K m . f?-rcs kamoránag bolond a kógcsár:ja ( = üres k a m a r a mellett nem lehet gazdasszonykodni ; a h o l n i n c s , o t t ne k e r e s s ) . kulcslyuk kógesjuk fn. ' s c h l ü s s e l l o c h ' . kulcsol kóucsöl f-olok, -ösz) ts. i. ' ( e g y m á s b a ) fon, csatol, k a p c s o l ' . A két kézit a jejjére kóucsojja ( N d . ) . L. bekulcsol. kulcsolat. 1. k o l c s o l a t . kulimász ~ f-t, -ssza) fn. ' s z e k é r k e n ő k á t r á n y ' . Sz. Vidágos :, mint a kulimász : (ir. = v i l á g o s , m i n t a v a k a b l a k ) . kuli na ~ f-át, -ája) fn. 'a falba é p í t e t t k é m é n y n e k alul k i t á g u l ó , t e r j e d e l m e s ü r e g e , m e l y b e t é l e n a k o n y h a felöl r a k j á k a t ü z e t , d e a s z o b á t is b e m e l e g í t i ' . k u l i n a k é m é n y kulinakéméng fn. 'a falba é p í t e t t s alul kulinává bővülő kémény'. kulipintyó kulipinytyóu f-t, -ja) fn. ' v i t y i l l ó , viskó, kunyhószerű házikó'. kullancs kollancs f-ot, -a) fn. ' s c h a f z c c k e ' . kullog ~ f-ok, -ksz) t n . i. ' l a s s a n l é p k e d , l u s t á n b a l l a g ' . L. k i k u l l o g . . k u m m a ~ f-át) m n . ' e g y c s ö p p , s z e m e r n y i ' . Mozsdani akarnék:, osz nindzsbenn : ety kumma oisz se : Nemaluttam ety kummál se: kiinipö. k u m p ó s 1. k a m p ó , k a m p ó s . kuné 1. k u n s z t . kuncog ~ f-ok, -sz) t n . i. 1 . ' p a n a s z o s a n szűköl, vincog (a k u t y a ) ; k u n k o g , ü m m ö g (a b é k a ) ' . 2 . ' k é n y e s k e d v e , n y a f o g v a sír, h a l k a n s i r á n k o z i k ' ( g y e r m e k ) , t s . i. 3 . 'sírva k u n y o r á l , s i r á n k o z v a k é r ' . Sz. Engedelmet kuncogok, Többet nem hunculkodok (tréfás bocsánatkérés). kuncorál kuncoráll f-ok, -rász) t s . i. ' k u n y o r á l , s o k s z o r k é r ' . Fkzes ki a kondásnét is:, ne- kuncorájjon gn:ngit. kuncsorog kuncsorog, koncsorog (-csörgők, -csoroksz; -csörgunk; -csörgotl) t n . i. 1 . ' v á r a k o z v a egy h e l y b e n k u p o ­ r o g ' . 2 . ' á c s o r o g , l é z e n g ' . Mindég ot kuncsorog:, uhun az an:nya van :

.563

kunéroz -w (-ok, -öl) t s . i. ' g ú n y o l , csúfol, k i f i g u r á z ' . Még ü- kunérozza az em.bért, a nyava:jás. Jóul- tullok mást kunéroz: ni. kunérozós kunérozóus m n . 'gúnyolódó, m á s t kicsúfoló'. kunkorgós kunkárgáus, konkörgóus m n . 'göndör, sodrós, c s a v a r o s , fölfelé k u n k o r o d ó ' ( p l . b a j u s z ) . Valamennyi gácsér ruca, Minnek konkörgóus a farka ( N d . ) . kuiikor;|őzik kutjkörgóuzik, koykörgóuzik (-ok, -öl) t n . i. ' c s a v a r s z e r ü e n g ö n d ö r ö d i k ' . L. f e l k u n k o r g ó z i k . kunkorodik kunkorodik, konkorodik (-ok, -öl) t n . i. ' c s a v a r s z e r ü e n g ö n d ö r ö d i k , c s a v a r o d i k ' . L. f e l k u n k o r o d i k . kunkiiruc-madár kiujkuruc-madár fn. ' f i n g ' ( t r . ) . kunszt kuné fn. ' m u t a t v á n y , m e s t e r s é g ' . E nem- naty kuné : l k u n y h ó kungháu, kungáu ( S z á r a z b e r e k ) (-t, -ja) ' h i r t e n haus, hiitte'. kunyhóeska kungháucska, kungáucsku ( S z á r a z b e r e k ) (-át, -ája) fn. ' h ü t t l e i n ' . kunyorál kunyorált (-ok, -rász) t n . i. ' r i m á n k o d i k , siránkozva kér'. kúp n., 1. k u k . kupa ~ fn. ' f ő ' . Sz. Uty- kupa váglak :, hogy észédúsz : { = ú g y fejen v. főbe ü t l e k ) . k u p a k ~ (-ol, -ja) fn. ' p i p a f e d é l ' . kupás-eserép kupás-eserep fn. 'a h á z t e t ő g e r i n c é r e v a l ó görbe cserépzsindely'. kupás-marokvas ~ fn. ' o l y a n m a r o k v a s , m e l y e t a t e n ­ gely v é g é r e h ú z o t t öblös v a s ( k u p a ) e r ő s í t a t e n g e l y h e z ' . Vö. marokvas. kiiprihér ~ , hupcihér m n . jött-ment, semmirekellő, s z é l h á m o s ' . Ne- légy ojag köiiteke:zöü, ji-jam, mjnt eggyikmá:sik ; mjnt ezek a kupeihér urak, akinek semmije sincs, oszl é-mulatná a vilák kincsil is a:zér. kupé «w (-1, -k, -ba) fn. ' s z e m é l y k o c s i a v a s ú t i s z e r e l ­ v é n y b e n ' . V ö . n é m . (fr.) coupé. kupec ~ (-et, -ek, -ce) fn. ' j ó s z á g k e r e s k e d ő ' . L. d i s z n ó - , ló-, m a r h a k u p e c . k n p e e h o i kupedzbot fn. ' v a s t a g k a m p ó s b o t , a m i l y e n a j ószágkereskedőké'. kupeces ~ m n . ' k u p e c - d i v a t ú ; o l y a n , a m i l y e t a k u p e ­ cek v i s e l n e k ' . Kupeces kalapot veszek, Mellé rozmaringot teszek ( N d . ) . kupeckcdés kupeckedés (-1, -e) fn. ' j ó s z á g g a l v a l ó ü z é r ­ kedés'. kupeckedik — (-ek, -él) t n . i. ' j ó s z á g o k k a l ü z é r k e d i k ' . kupi ~ (-t, -ba) fn. ' b o r d é l y h á z ' . kupica ~ (-ál, -ája) fn. ' p á l i n k á s p o h á r k a ' . . 9b*

564

kupleráj kupleráj (A, -b<i) fn. ' b o r d é l y h á z ' . V ö . néni kupplerei. kapeg l. k o p o g . kupola kopula (-át, -ája) fn. 'klippel* (ri.). kuporékos kuporékos m n . ' t a k a r é k o s ' . Nem- tudom, hogg az ura ojam pag-golóus-é, valg pedig valami ku-porékos. kuporgat kuporgat (-ok, -öl) t s . i. ' z s u g o r g a t , a p r á n k i n t f é l r e r a k ' (pl. p é n z t ) . L. m e g k u p o r g a t . kupori ~ m n . ' z s u g o r i , f ö s v é n y ' . kuporodik — (-ok, -öl) t n . i. 'guggol, lábait m a g a a l á s z e d v e ü l ' . C- meg a jám- mellé kuporodott : l.. l e k u p o r o d i k . kuporog (-örgok, -roksz; -örgolt ; -rágjon, -rogna) t n . i. ' k u c o r o g , g u g g o l , l á b a i t m a g a alá s z e d v e ü l ' . kuppan 1. k o p p a n . kurázsi ~ (-1, -ja) fn. ' m e r é s z s é g , m e r s z ' . kurgat kürgat (-ok, -öl) t s . i. ' n a g y l á r m á v a l k e r g e t , h a j t ' ( k ü l . á l l a t o t ) . L. el-, k i k u r g a t . kurjant kurjant (-ok, -öl) t n . i. ' n a g y o t kiált, rikolt". L. elkurjant. kurjantás kurjantás (-1, -a) fn. 'erős k i á l t á s ' . kurjongat kurjongat (-ok, -öl) t n . i. I. 'kirúgat' (a d a r u ) . Magassá repüli a daru, nagyokat is kurjongat ( N d . ) . 2. g y a k ­ r a n felkiált, e g y r e - m á s r a r i k o l t ' . Sz. Uty- kurjongat:, mint a da-ru ( m o n d j á k t r . a részegről, ha erősen dalol). kurkász kürkász (-ok, -öl) t s . i. 'keresgél, k u t a t , fürkész". Nincs- ojan nap, hogy ne kürkásznák eszt a : ját ( t . i. a g y ü m ö l ­ c s é r t ) . L. l e k u r k á s z . kurrens kurrés (-el, -ek) fn. ' k ö r ö z ő levél'. .1 ki-rái kur-résed bocsát mjn-déjele. kurrog ~ (-ott) t n . i. ' k u r r - k u r r h a n g o l a d ' (a disznó). kurta kurta m n . 1. ' k u r z ' ( p l . s z o k n y a ) . 2. ' k e v é s ' (Szat­ m á r h e g y ) . Hizon na-ggo)] kurta bírt mírtek ne:kem. Miszína terem ott ? Kür-ta az ety tehén-.nek (Szatmárhegy). Sz. Ű- húzza a kür:tát ( = ő h ú z z a a r ö v i d e b b e t , ő k a p ki, ő j á r r o s s z u l ) . Minél kurtább, an-néü jür-csább ( t r . a l a c s o n y , k u r t a e m b e r r ő l ) . K m . Ka-pár kür-ta, ne-ked is lessz : ( = dol­ gozzál s n e k e d is lesz). kurtán-fiircsáii kürtá-fürcsáni} h s z . 'felületesen, h a m a r és r o s s z u l ' . kurlaseggíí kürlaseggü m n . Á, bé, cé, dé, kondáré. Kurtaseggü móunárné (gyermekvers). kurtavas kürtavas fn. ' k é z n e k és l á b n a k (pl. j o b b k é z n e k és b a l l á b n a k ) b ü n t e t é s b ő l e g y m á s h o z l á n c o l á s a ' ( k a s z á r n y a i büntetés). Kuruc ~ fn., l ó n é v . kuruc-világ <~ fn. ' v e s z e d e l e m , h é t b a j ' ( t r . ) . N e lármázzatok, pu-ja, mé kuruc-világ lessz : !

565

kiirucska ~

(-ál, -ája)

fn. ' c s ó n a k v o n ó c s á k l y a ' ( K i s a r ,

Szamosszeg).
kuruttyol kuruttyol (-1) t n . i. ' q u a k c n ' . L . e l k u r u t t y o l h a t . kurutlyolns ~ (-t, -a) fn. ' q u a k c n ' . kurva kürna (-át, -ája) fn. 1. ' h u r e ' . 2 . ' á s z a k á r t y á b a n ' (öregektől hallottam). kurvás küruás m n . ' k u r v á k k a l b a r á t k o z ó , k u r v á k u t á n járó'. kurváz kürnáz (-ok, -öt) t s . i. ' k u r v á n a k s z i d ' . L . m e g kurváz. kuss ~ isz., s e r t é s k e r g e l ő szó. Kuzs- bé ! Kuss- innen ! Kus- te ! kustoroij ~ (-örgok, -roksz ; -örgott ; -rogjon) t n . i. ' g u b ­ baszt, k u c o r o g , ö s s z e h ú z ó d v a á c s o r o g ' . Men-nyijyk haza, ne- kuslorogjuyk : itt ebbe 01 esöiy.be. kusz 1. k u s z - k u s z . kuszár ~ m n . ' n y u r g a , hosszú, s u d á r ' . Ojay kuszár suliimé vóut : ne, mjnt ez a Fe-ri. Meg-ájj :, egye meg a jene aszi a kuszár dereka:dal ! Nagy-, magas, kuszár fák. kúszik kúszik (-ok, -öl) t n . i. ' k l e t t e r n ' . 1.. felkúszik. kuszkuria kuszkurija (-át, -ája) ín. házikó, viskó, vityilló'. kusz-kusz ~ isz. ( g y n y . ) I. a k k o r m o n d j á k , m i k o r a kis g y e r m e k e t a z álla a l a t t c s i k l a n d o z z á k . 2 . ' k ö p d ki !' 3 . 'fog a g y e r m e k s z á j á b a n ' . kiiszpitol kuszpitöl (-ólok, -ösz) t s . i. ' k o p t a t ' . V ö . k o s z ­ pitöl, koszpitöl. kút kut (-al,-ak, -tya)fn.'brunnen'. L . a köv.lapon. Hészei: 1. éigas ( = e r e d e t i l e g k é t á g ú faoszlop, m e l y a t e n g e l y e n forgó g é m e t t a r t j a ) ; 2. gém ( = az á g a s t e n g e l y é n forgó k é t k a r ú emelő, m e l y n e k h á t s ó , r ö v i d e b b k a r j á r ó l a k ö l ö n c , h o s s z a b b i k k a r j á r ó l a k ú t o s t o r c s ü n g a l á ) ; 3 . ostor ( — a g é m h o s s z a b b i k k a r j á n a k v é g é r e l á n c c a l v a g y g ú z z s a l k ö t ö t t hosszú f a r ú d , mely a v ö d ö r r e l lejár a k ú t b a ) ; 1. haygarék ( = a k ú t o s t o r alsó végére e r ő s í t e t t , kulccsal z á r h a t ó h o r o g , m e l y r e a v ö d ­ röt a k a s z t j á k ) ; 5. gárd v . gárdolat ( = a k ú t k á v á j a , k e r í t é s e ) ; 6. bodony ( = a k ú t ü r e g fala, m e l y e t r é g e b b e n ü r e g e s n a g y szálfából v á j t a k ) ; 7. sijjesztöi) ( = a k ú t v i z é n e k c ö l ö p ö k k e l v a l ó körülgátlása a b o d o n a l a t t ) ; 8. kölöne v . kolone ( = a gém r ö v i d e b b i k , v a s t a g a b b i k k a r j á r a a k a s z t o t t s ú l y , m e l y k ö n n y i l i a v ö d ö r f e l h ú z á s á t ) . K . Nem- eszik ez a disztóu a i>álu:búl, hanem o-da áll.; osz tur- ely kutat jele: ( = m é l y g ö d r ö t ) . Sz. Ugy- járnak : rá, mjnt a jóu- kútra : ( = v i l á g (lámája, n a g y k u r v a ) . K m . Addig jár a körsóu a kukra, mig nyaka szakad: v . é-törik : ( = a v a k m e r ő v . r o s s z b a n j á r ó e m b e r r a j t a v e s z t e g y s z e r ) . Nr. Kudba estem, ki husz ki? egy társasjáték n e v e ( z á l o g k i v á l t á s s a l j á r ) . L . Belső-, b o r - ,

566

Ó-, s z i v a t t y ú s - , s z ö k ő k ú t . V ö . n y i t o t t j á r o m , v é s e t t j á r o m , hangarék. kútágas kútágas fn. 'a k ú t n a k e r e d e t i l e g k é t á g b a n v é g -

Kúl.

z ő d ő f a o s z l o p a , m e l y a t e n g e l y e n forgó g é m e t t a r t j a ' . L. kút részei 1. Sz. Mekfeji a kútágast ( = v i z e t ö n t a t e j b e ) . Kiitasdomb Kutazsdomb h n . (Mikola). kutat ~ (-ok, -öl) t s . i. ' m i n d e n t f e l h á n y v a k e r e s ' . kiithodon kudbodong fn. ' a k ú t ü r e g fala, m e l y e t r é g e b b e n ü r e g e s n a g y szálfából v á j t a k ' . L . kút, részei 4. II. Külhonon h n . (Vári).' K ú l - e r g é j e Kul-érgéje hn. (Atya). kútgánl kudgárd í n . 'a k ú t k á v á j a , g á r d o l a t a ' . L. k ú t gárdja. kút-gnrilja kud-gárgga fn. ' n é g y s z ö g ű v . k ö r a l a k ú v é d ő ­ k e r í t é s a g é m e s k ú t s z á j á n á l ' . L . kút részei 5. Nr. Csinálják faderékból, deszkából, fonják vesszőből. k ú t g é m kudgém fn. ' a k ú t á g a s t e n g e l y é n forgó k é t k a r ú

567 emelő, melynek hosszabbik karjáról a k ú t o s t o r csüng a l á ' . V ö . kiíl, részei 2 . k ű l k ö l ö n c kutkölönc fn. 'a k ú t g é m r ö v i d e b b i k k a r j á r a a k a s z t o t t s ú l y , m e l y k ö n n y í t i a v ö d ö r f e l h ú z á s á t ' . V ö . kút, részei 8. k ú t o s l o r kulostór fn. 'a k ú t g é m h o s s z a b b i k k a r j á n a k végéről lefüggő hosszú p ó z n a , m e l y a v ö d ö r r e l lejár a k ú t b a ' . V ö . kút, részei 3 . Sz. Fészalatt a kulosAör ( = e l k é s e t t a g a z d ­ a s s z o n y a főzéssel). kiiiio'i ~w (-ok, -ksz V . -öl) t n . i. 1. ' k u l l o g ' . Nem- sijjet: e, csak mjn-dék há-tül kullog : 2 . ' g u b b a s z t , g u n n y a s z t ' , Benkullog : ez c-gés: nap u házba : Fen- kuttoktam : én ti-zenket ögrájig is : 3 . 'lappang, r e j t ő z k ö d i k ' . Mig más- a harctéré járt, ü ol- kullogott: a kőurházagba érébb-ér.rább. k ú t v á p a - d ü l ü Kutvápa-düllöi) hn. (Szárazberek). kútvíz kulviz fn. ' b r u n n e n v v a s s e r ' . k u t y a ~ (-ál, -ája) fn. 1. ' h u n d ' . 2 . 'a s z ö v ő s z é k fogas­ k e r e k é b e k a p a s z k o d ó k a m p ó s fa'. L. osztováta, rajz. 3 . 'rossz t e r m é s z e t , k u t y a s á g , r o s s z a s á g ' . Mán ebbe a ki-esibe izs benne van a kuAya. Ku-tgávál vaty teAi ! 4 . ' s z ö r n y ű , r e t t e n t ő ' . Be- kutga rossz eszt a főijdet szántani ! Kutya rossz ökrök ezek ! Hü- ! be- kutga büdös van itt ! 5 . ' k u t y a f é l e , rosszféle'. Kutga biróu, te jártál végemre ! ( N d . ) . K. Gge-rc má, te szárász kutga, le- I ( = s o v á n y g y e r e k ) . Te- veszet kutga ! ( = v e s z e kedös). Innen oda nem jár a szóu, Tehozzád a kutya se. szöuli ( = senki se szól h o z z á d ) . Sz. Bört igyunk : rá ( p l . a s e r t é s p e c s e n y é r e ) , nem g n y g y a , hogg a kut y a elte: meg ( t . i. a k u t y a a h ú s u t á n v i z e t iszik, n e m b o r t , m á r p e d i g a s e r t é s h ú s b o r t é r d e m e l ) . Nem- lessz an:nak k u t g a baja se: (^= s e m m i b a j a ) . Kutya ba-ja, ha jóulla:kik ( = nincs s e m m i b a j a , egészséges). K l y • kutya: az akar eggyik:, a-kár másik : ( = m i n d e g y ) . Etykutya: az a-kárméket küdöm : ( = m i n d e g y , e g y i k s e m j o b b a m á s i k n á l ) . O-jan idői) vá-, hogy a ku-lyál is kár kiverni a ház:bull ( = z i m a n kós). E-ggyik kutya, másik eb- ( = e g y i k se j o b b a m á s i k n á l ) . Te-, eb- vaty kutya ! ( = t e ez v a g y az.) De hogg mek-kérdezné tüllem, hogg na- te, eb- vaty k u • t y a, njncsszükséged valamire, nincs- valami hijánosságod ? So-hase : a! — De jussál: ! [Fel. :] F (7 s • s o n a f w IÓUS kutya : ! ( = én n e m futok !) Iréty kutya ( irigy e m b e r ) . Kutya mosogallga fel az edén:nyit ( = rest gazdasszony, a k u t y a nyaldossa a m o s a t l a n á t ) . Ugy- vannak egymás-.sál, mjnt a kutya meg a macs-ka ( = folyton v e s z e k e d n e k , h a r a g b a n v a n n a k ) . Veresnadrág a kutyü:nak, maga kereste magá.nak (mondják a gyermeknek, ha r o s s z a l k o d á s á é r t v e r é s t k a p ) . Leszmék szöüllöi), látg ke:nyér, lesz- még a kutyára : dér ( = lesz m é g o l y a n idő, hogy r á m szorulsz). Ott- az : ut, ahun a ku-tga fut: !

568

( = le is ú t , fel is ú t !) Téli kutya, nyá-ri menyasszony ely- se jóu : ( s z o k t á k m o n d a n i n y á r k ö z e p é n t a r t o t t l a k o d a l o m k o r ) . Nem- szégyellett magad a kutyd-tull ? ( = szegyeid m a g a d ! ) Haraygoznak a pap kutyájá:nak ( m o n d j á k tr., ha v k i n e k k i n n c s ü n g a g a t y a m a d z a g a ) . Ak-kö leszel le kutya k h á rm in cag :gy án n ( = m o s t o h a s o r s b a n , szorult h e l y z e t b e n ) . U-galji halál kutyá:ja ( m o n d j á k , ha v k i n a g y o n m é l y r ő l k ö h ö g ) . E-kapod, amittidt a kutya t>i:sit ( = v e r é s t k a p s z ) . Kutya utó szoklág belenni az áktóut ( = sértés a v e n ­ d é g u t á n a z a j t ó t b e t e n n i ) . Be-kenné háj-jal az éskodál, hogy vi-gye el a kú'Ayq ( = i s k o l a k e r ü l ő ) . Es- se kutya : ! ( = ez is v a l a m i , e z t is f i g y e l e m b e kell v e n n i ) . A ku-lyáditak paranesösz :, nem- nekem : (felelik a fölényes, p a r a n c s o l ó h a n g a). Nem- ety-két kutya rúgja a szemete domb:ját ( = g a z d a g e m b e r ) . ( A d o r j á n ) . A kutya se ugat ulán:na (= n i n c s h o z z á t a r t o z ó j a , s e n k i se s i r a t j a m e g h a l á l a u t á n ) . Nem- akarom, hogy veségemre a k á • l ö n e ö s kutya di j j á r a j u s : s a k ( = könyöradományból éljek', hulladékokon tengődjek). Ku-tya is harakszik az árá:ér ( = é r z é k e n y s é g é t s e n k i n e k se b á n t s d ) . V-gyes, mint a si-ket kutya :, é-re hijják, oszt á-ra szalad (ir. = ü g y e t l e n ) . Ugy- megbánta :, mjnt amék ku-tya ki-lencet fijuddzik: ( = keservesen megbánta). Ma-rakodmik, mjnt a ku-tyák ( = csúful c i v ó d n a k ) . Ve-szekedőijs, mjnl a ku-tya ( = m i n d e n k i b e b e l e k ö t ) . O-jam }>iszkos az ör:cád, mjnlha ku-lyál szoptál vóiina : ( = m o c s k o s a szájad k ö r n y é k e ) . J ó y - dóuga ram :, mint a ku-tyánuk a karóu : koszt (ir. = rossz d o l g a v a n ) . Hogy vagy ? — M jnt a k u t y a a k a r ó u koszt ( = r o s s z u l ) . Ugy- é vagyok fáraikva, mjnl a lütkutya: ( h o l t - f á r a d t v a g y o k ) . Annyi vóut ott a ci:gám, mint a kutyába a bákha ( = sok v o l t ) . Annyi finánc vóut : at, hoty ha az em:bér kutyát akart vóum mekhajitani, ak-kor is fináncot tanált vaun : ( = s o k v o l t a finánc). Ugy- áll a szálfa, mjnt akinek é-velle a kutya á kényc:rit ( = "síróra áll a s z á j a ) . Ildik ne.ki, mjnt a kutya szájába a to:jás, v . mint a kutya szájába a lallusep:rii (ir. = rosszul illik). Ugy- aggyá :, mint a ku-tyának: ( = n e m szépen adja, hanem dobja). A kar a ku-tyánag beszélnék :, akár ne:ki ( = n e m h a l l g a t r á m , n e m fogad s z ó t ) . Ö-dóyy :, mint a ku-tya seggibe a sa:vóu ( = l á b a t l a n k o d i k a l á s fel). O-janokat mgnt :, hogy a ku-tya se enné: meg ( = s ü l e t l e n s é g e k e t beszél). O-janokat mgnt:, hogy a ku-lyu is hasra esne tükle ( = o s t o b a s á g o k a t beszél). J ó y - dóuga vam .; mjnl a Székéj kutya jártuk : ( = rosszul v a n d o l g a ) ( S z á r a z b e r e k ) . Ugy- megbántam :, mjnl amék ku-tya he-tct jijaddzott:, osz njncs- mivel tartami ( = k e s e r v e s e n m e g ­ b á n t a m ) . Marakodik :, mjnt a veszet kutya : ( = m i n d e n ­ k i b e b e l e k ö t ) . Kutya legyek, ha nem i:gaz ! Ku-tya legyek, ha laktam ! ( E s k ü d ö z é s e k . ) Ku-tyák nyajják jel a véred !

.-,(•,'.1

( á t o k ) . .\- kutya' mindenit neki ! A- kutyafáját neki ! ( k á r o m ­ k o d á s o k . ) K m . l-degeg kutyának lába köszl a fár:ka ( = s z e r é ­ n y e n , m e g h u n n y á s z k o d v a v i s e l k e d i k az e m b e r , m í g i d e g e n ) . Veres kutya, ve-res lón. Veress ember ety- se jóg ( m o n d j á k a v e r e s h a j ú e m b e r r ő l ) . Aki ku-lyái>ál kezd, bot- leggen a kezi.be ( = ne bízzál a k u t y a e m b e r s é g é b e n ) . Had- ugasson a ku:tya, csak meg- ne harapjon : ( m o n d j á k a n a g y h a n g ú f e n y e g e t ő ­ zésre). Dög-löt kutyának árok a hej:je ( g y a k r a n c i t á l j á k a c s a l á d t a l a n a g g l e g é n y s o r s á r a v o n a t k o z t a t v a ) . Nemcsak ety tarka kutya van a vilá:gonn ( m o n d j á k pl. a g y e r m e k n e k , ha v m e l y h a s o n l ó t á r g y r ó l , á l l a t r ó l s t b . a z t hiszi, h o g y az ö v é k ) . Nem- jöm be a kutya a pitvarba, ha beteszik az ai:tógt ( = n e m esik m e g a l e á n n y a l a s z é g y e n , h a m a g a is n e m a d r á a l k a l ­ m a t ) . Felkél a kutya, ha megéhezik ( = m e g t a n í t a n y o m o r ú ­ s á g dolgozni). Ak-kör vész meg a ku:tya, mikor legjob dóugu van : ( m o n d j á k , ha v k i j ó h e l y z e t b e k e r ü l , d e n e m t u d j a m e g ­ becsülni). Cse-lédnek, kutgának kinn- a hej-.je (— a c s e l é d e t n e e n g e d d be c s a l á d i k ö r ö d b e ) . A kutya is hust enne, ha péZe vénr.na ( - csak az a ha ne v o l n a !) Ku-tyábúl so-se lesz szalon:ng ( = n a t u r a m e x p e l l a s furea, t a m e n u s q u e r c c u r r c t , gonosz e m b e r b ő l s o h a se lesz j ó e m b e r ) . Addig nem úszik a ku:tya, mig a fár-kál nem éri a : viz ( = a s z ü k s é g n a g y e r ő ­ feszítésre k é s z t e t i az embert). Kutyának kutya az ember­ séggé ( = a k i k u t y á v a l j á t s z i k , b o t l e g y e n a k e z é b e n ) . Aki didik kutya, délulánn is kutya : (== k u t y á b ó l n e m lesz s z a ­ l o n n a ) . Könnyebb ulóullérni a hazug embert, mint a sánta ku.tgát ( = a h a z u g e m b e r t k ö n n y e n r a j t a f o g j á k a h a z u g ­ s á g o n ) . Kölönce van a kutgá:nak. Maga kereste magárnak ( = m a g a szerezte m a g á n a k a b a j t , h á t viselje). Kutgának kinn- a hejje ( = n e m kell m e g t ű r n i a s z o b á b a n ) . Ha a kirtyát el- akarják pusztítani, veszet hírit köijtik : ( m o n d j á k a z á r t a t ­ l a n u l m e g r á g a l m a z o t t emberről). Rósz- kutya az, améked botlál ké hajtanj g ngul u.téinn ( = n i n c s k ö s z ö n e t a k e d v e t l e n s e r ő s z a k o l t m u n k á b a n ) . N r . A k u t y a h a n g j á t u t á n z ó igék : ugat, vonil, nyivákol, vinnyog, vincog, kuncog, vakog, vakkant, nyekeg, prüszköl, kéreg. A k u t v a , ha idegen e m b e r t l á t , a z t u g a t j a : „llglakik'kent? Hun? Hun? Hun?" Ha a k u t y á t valamivel m e g d o b j á k , ezt k i a b á l j a : „Favék ! javég !" A k u t y á t f o l y ó n é v r e a z é r t keresztelik (pl. Szarni, Bodri, Tisza, Duna, Rajna, Köri, Sajó, Száva s t b . ) , m e r t a z t t a r t ­ j á k , hogy a k k o r n e m vész m e g . — H a új fésűt vesz a z e m b e r , e l ő b b a k u t y á t v a g y a m a c s k á t kell vele megfésülni s a k k o r n e m hull el az e m b e r h a j a . Az új r u h á t , i n g e t először a k u ­ t y á r a v. m a c s k á r a kell r á a d n i , h o g y a r r a szálljon a b e t e g s é g . H a a k u t y á t r o s t á n m e g r o s t á l j á k , n e m nő t o v á b b , kicsinek m a r a d . A k i n e k a b l a k a a l a t t éjjel a k u t y a v o n í t , a z r ö v i d e s e n m e g h a l . A k u t y a v o n í t á s a p u s z t u l á s t jósol. H a k i ü l a h í d r a

és fejét az ég felé t a r t v a v o n í t , t ü z e t , t ű z v é s z t j e l e n t ; h a fejét lefelé t a r t v a v o n í t , h a l á l t j e l e n t . K u t y á v a l á l m o d n i a z t j e l e n t i , h o g y a l a t t o m o s ellenséged v a n . L . f a k u t y a , j u h á s z ­ kutya, pumikutya, pulikutya. kutyabarátság kutyabaráccság fn. 'szívesség' ( t r . ) . Aszhittem :, mekteszed nekem aszt a kutyabaráeesá.got. kutyabőr kutyabür fn. ' h u n d s l e d e r , h u n d s f e l l ' . kutyafa ~ fn. ' r a m n u s f r a n g u l a L . ' kutya-fasza ~ fn. ' a k u t y a n e m z ő vesszeje'. Sz. Kutyafa-sza ! ( v m i t t a g a d ó v a g y s e m m i b e v e v ő i n d u l a t o s felkiál­ t á s ) . Hun- a kutya-faszába fariatok ? ( i n d u l a t o s b e s z é d b e n = hol j á r t a t o k ? ) ' kutyafejű kutyafejű m n . 'hundköpfig*. Kutyafejű latárok ( h a g y o m á n y b a n és m e s é b e n ) . kutyaféle ~ m n . 'rosszféle, g o n o s z , v á s o t t ' . Kul-tyaféle kojkök vallok : ? Hogy- nem unnyg meg azokkal a kutyaféle rosz kojkökkel nyövekedni ? kutyafuttában kutyafuttába hsz. ' h e v e n y é s z v e , sietve, f e l ü l e t e s e n ' (pl. csinál v . m e g n é z v m i t ) . kutyafuttából kutyafuttábúlt hsz. = k u t y a f u t t á b a n . k u l y a - y u m m i kutya-gumi fn. ' k u t y a s z a r ' ( t r . ) . kutyaharapás ~ fn. ' e b m a r á s ' . K m . Ku-tyaharapást szöű-rivé ke, gyóugyita:ni ( = szeget szeggel, h a s o n l ó t h a s o n ­ l ó v a l ) . Xr. A v e s z e t t v . a k ö z ö n s é g e s k u t y a h a r a p á s t is azzal g y ó g y í t j a ill. f e r t ő t l e n í t i a n é p , h o g y a k u t y a szőréből lenyír egy c s o m ó t , m e g t ü z e s í t e t t l a p á t o n m e g é g e t i és a l á n g j á r a rátartja a sebet, hogy pörkölődjék meg. kulyaházi ~ m n . ' h i t v á n y , s e m m i r e k e l l ő , huncut* ( s z i d a l m a z ó szó). kiilyakankarékban kutyakaykarégba hsz. ' k u p o r g ó hely­ z e t b e n , ö s s z e g u b h a s z k o d v a ' . Az e-géssz uloy ku-tyakaykarégba ültem a szeke:renn. E-géssz éc-eaka kutyakaykarégba fekütlcm :, uty- fájt a ha:sam. kutyakapor kutyakapör fn. ' a n t h e m i s a r v e n s i s L . ' kutyakee ~ fn. ' k u t y a ó l , k u t y a k e t r e c ' . kutyálkodik kutyákodik (-ok, -öl) t n . i. ' h a m i s k o d i k , dévajkodik'. Vö. kutyázik. kutyánnk-való kutyának-valóu mn. 'semmirekellő, pok o l r a - v a l ó ' ( s z i d a l m a z ó szó). Ez a két kutyának-valáu sü-gér, at-h(dmjuyk an:nak pástétomot is :, nem- kell an:nak. kutyánszki kutyászki m n . ' k u t y a h á z i ' (tr.). kutyapeeér ~ fn. 1. ' k u t y á k k a l j á t s z a n i s z e r e t ő gyerek*. 2 . ' v a l a m i n ö v é n y ' . Xr. H a v a l a k i t a h i d e g léi, h ú z z o n a csiz­ májába kutyapecért. kutyaporció kidyapöreijóu fn. ' v e r é s ' . Mek-kapod a kutyupörei:jóut.

571

k u t y á s ~ m n . ' v e s z e t t , rossz t e r m é s z e t ű ' . Még az a mék kutgásabb : kutyasintér ~ fn. ' s c h i n d e r ' . kutyásul kulgásull h s z . ' v e s z e t t ü l , k u t y á u l , fene m ó d o n ' . Be- kutyásul fái a bál sógdorom ! Jái-, be- kutyásul belenyilal­ lott a derekamba ! kutyaszar kutyaszar fn. ' h u n d s d r e c k ' . Sz. Megette a fejjérkutya:szárt (= szerencsés). Ki-marat:, mint a kutyaszar a hóu:bull ( = e l k é s e t t , e l e s e t t v m i t ő l ) . K m . Fogadattam prénikátörnak ku-lgaszar a fizeté:se ( = nincs s z ü k s é g h i v a t lan szószólóra). Nr. A k i megeszi a f e h é r k u t y a s z a r t ( = a fehér k u t y a s z a r á t ) , s z e r e n c s é s lesz. kutyaszorító kutyaszorítón fn. ' z s á k u t c a , s z ű k h e l y ' . kulyaszőllő kutyaszöüllöi) fn. ' s o l a n u m d u l c a m a r a L . ' kutyateremtette ~ isz. ' e b a d t a !' ( k á r o m k o d ó s z ó ) . kutyátor kutyatár fn. ' a k u r á t o r t r . , i n g e r k e d ő n e v e ' . L . ebházfi. másik

kutyaugatás — fn. ' h u n d e g e b e l l ' .

Km.

Kutyaugatás,

sza-nuirböijgés nem- hallik a mcnyörszág:ba ( = okos e m b e r n e m vesz k o m o l y a n m i n d e n f é l e s z ó b e s z é d e t ) . kiilyázik ~ f-ok, -öl) t n . i. ' k u t y á l k o d i k ' . Sári, nekutyáz:, mé szá-jö hegedüllek: ( = szájba váglak). kutyavilág ~ fn. ' v e s z e d e l e m , b a j ' . Miny-ggá kutyavilág lessz: ! ( = m i n d j á r t k i k a p s z . ) kű 1. k ő . Kiijük-alja Küjök-ajja hn. (Kőszegremete). küld küd (-ök, -öl; küttem ; küdenék, kügggek) t s . i. ' s c h i c k e n ' . L. el-, l c k ü l d . küldött-patkány küdöl-palkány fn. ' v a r á z s l á s s a l ű z ö t t p a t k á n y ' . Nr. H a j d a n a T ú r o n a vízi m o l n á r o k v a r á z s l á s s a l a szomszéd v í z i m a l o m b a t u d t á k k ü l d e n i a z e l s z a p o r o d o t t p a t k á n y o k a t . H a azonban a molnár ügyes volt, idejében é s z r e v e t t e a vizén úszó p a t k á n y s e r e g e t és v i s s z a t é r í t e t t e őket ilymódon: Telemerítette a köpécét (negyedrészes v é k á t ) k u k o r i c á v a l , kiállt a m a l o m h í d r a s m i k o r m á r közel voltak a p a t k á n y o k , varázsige m o n d o g a t á s közben eléjük öntötte a T ú r vizébe a köpéce tengerit. Erre a p a t k á n y o k v i s s z a f o r d u l t a k és v i s s z a ú s z t a k a b b a a m a l o m b a , a h o n n a n elűzték őket. küldöz küdöz (-ök, -ol) t s . i. 'oft s c h i c k e n ' . küllő ki'wöü (-1, -je) fn. ' r a d s p e i c h e ' . küllőiéi kiwöüfél fn. 'a k e r é k k ü l l ő k ö z e p e ' . Kü-vöüjélig jár a kerek a sár:ba. küllőfélezik 1. elküllőfélezik. Küllős Küllöijs h n . ( A v a s i i j v á r o s ) . külön ~ hsz. ' b e s o n d e r s . különb külömb (ff. lekkülömb) mn. 'jobb, derekabb".

572 különben I . máskülönben. különbféle kiilömpféle m n . ' j o b b n á l j o b b ' . Válogatlya a .séjmeket, külömnél külömpjéléket (Nd.). k ü l ö n b ö z i k 1. ö s s z e k ü l ö n b ö z i k . különítsél) kiilömpség (-et, -e) fn. ' u n t e r s c h i e d ' . k ü l ö n - k ü l ö n külön-külön hsz. 'besonders'. k ü l ö n ö s ~ m n . 'szeszélyes, k i s z á m í t h a t a t l a n t e r m é ­ s z e t ű ' . Sz. Kü-lönös :, mint a ha-rapóujogóii : (szeszélyes, bogaras, összeférhetetlen emberről). k ü l s ő külsői) m n . ' a u s s e r l i c h ' . K ü l s ő l á z Külsöüláz hn. (Kispalád). Ivülsöpiitru Külsöijpiitru hn. (Pálfalva). kiirt kűri (-öt, -tye) fn. ' h ó r a , b l a s e h o r n ' . k ü r t ő kürtői) (-1, -je) In. ' f ü s t v e z e t ő b á d o g c s ő ' . Sz. Kür-töüre, kandúr ! ( m o n d j á k t r é f á s a n , ha a gyermek p a j ­ kosságból az ajtón kopogtat). k ü r t ő d i i u ő kürtöijdugiiu fn. ' ö s s z e g ö n g y ö l t r o n g y c s o m ó , mellyel n y á r o n a n e m h a s z n á l t k ü r t ő l y u k a t a faiban be s z o k t á k d u g n i ' . Sz. Ojam piszkos vagy :, mjnt ety kürtöijdugöu : ( = igen p i s z k o s a r u h á d ) . k ü r t ö l kürtöl (-ölök, -ösz) t n . i. I. ' b l a s e n , h o r n e n ' . 2 . ' b ő g , o r d í t v a s í r ' ( p l . a g y e r m e k ) . 3 . ' h i r d e t ' . Mán az új-ságogba is kürtölik: 4 . ' p i p á z á s k ö z b e n n a g y füstöket e r e g e t ' . L. kikürtöl. k ü r t ö l y u k kürlöijjuk fn. 'falba v á g o t t l y u k , m e l y e n á t a k ü r t ő b ő l k i t ó d u l ó füst a k é m é n y b e j u t ' . k i i r t ő s f á n k kürtöijsfáyk fn. ' d o r o n g f á n k , d o r o n g r a t e k e r t tészta megsütve'. k ü r t ő s k n l á e s kiiríöijskalács fn. = k i i r t ő s f á n k . Kürlőszcu. Kürlöiiszeg hn. (Botpalád). k ü r ü l 1. k ö r ü l . k ü r ü s z p ö l kürüszpol (-ölök, -ösz) t s . i. 1. 'zajjal hor­ zsol' ( v m i ü r e s t á r g y f e n e k é t ) . A bá-do'g mán a dé-zsa fenekit kiirüszpöli : 2 . csizmája s a r k á v a l a földet h o r z s o l v a j á r ' . Ne- kurüszpöjjetek ojan mr.yyom, mé. ráyk- szalad a kuAya. K ü s s z e j ) Kiisz-szeg hn. (Olcsvaapáti). k ü s z ö b -v, (-öt, -je) fn. ' s c h w e l l e ' . Sz. Modiosoggyom be a küszö:böd ! ( á t o k , A d o r j á n ) Nem- sokat koszpitolom a kiiszöb:jit ( = n e m s o k a t l á t o g a t o m ) . küzköilik küszködik (-ök, -Öl) t n . i. ' b a j l ó d i k ' . Hogy- vá, hogy- van, ta-nitöu úr ? — Küszködök : Ne- küszköggy avval a szekézrél, máj-, héjre toszitom : én. k ü z k ö d é s küszködés (-1, -e) fn. ' b a j l ó d á s , v e s z ő d é s ' . k ü v ö 1. küllő. k i i v ü l 1. k i v i d . k v á r t é l y kovárté (-1, -ja, -yk, -tok) fn. 'szállás, l a k á s ' . Hü- vattok kovártéba '.' IIusz- peygöübül nem- ál ki a koszt meg a kováidé.

HIBAIGAZÍTÁS. ajak címszó 2. s o r á b a n findzsa h e l y e s e n findzsa. | ajtó 1. s o r á b a n üttóu h. áitóu. | amilyen 3 . s. sak* h. csak. \ Ánj|li 2. s. o r g a t j a * h. f o r g a t j a . | Aranycsődör 1. s. Arancsöüdör h. Arancsöüdor. | árpa 0. s. fejjér h. fejjér. | árvacsalán 4. s. é * h. és. | bab 2. s. röj/a h. r d / í a . J barlang 1. s. bailang h. ballagg. | 6 3 . 1. alulról 3 . s. félisteneit h. félistenéit. | becsinál 4. s. kertéij.dénjt h. kérlái:lóut. | 72. 1. 4 . s. békalencse h . fréAfllencse. | 101. I. alulról 3 . s. b o s s z ó s a n h . b o s s z ú s a n . | 102. 1. 11. s. s á-zacs* h. szá'zacs. | u o . a l u l r ó l a 7. s. -ö * li. -ó7. | 115. 1. alulról 6. s. Gyér ek* h. Gyertek. | búza 6. s. harmad­ rendű h. harmadrendű. | cigányhajnal 2. s. Gigabájnál h. Cigáháinál. | csak 9. s. odr* li. "/(/ar. | csapás 2. s. I s t e n = h. = I s t e n . | csáva 3 . s. csáva ba* h . csáváiba. | csecs 2. s. L k a c s k a * h. l i k a c s k a . | csepp 7. s. E'fogyott h. E'fogyott. | csereg 2. s. csergőüs h. csergőüs. | csúnya 1. s. csúnya h. csúnya. | 111. I. alulról 2. s. csík a n d o z z á k * h. c s i k l a n d o z z á k . | csúsztató 1. s. esu ztatöu* h. csuszlatöu. | csutka 5. s. c.su :Art/* h. csut:kát. | dicsekszik 1. s. dicsekedő h. dicsekedőü. | díj 2. s. / * h. ís. | dirib-darab 1. s. dirab- h. dirib-. | 175. 1. 13. s. .vor/a h. sör/a. | 170. 1. 5. s. re b e n * h. r e i b e n . | 1 8 1 . 1. 2. s. elöűl: e* h. elöükle. \ 183. 1. 4 . s. diiff nt* h. düf-fent. \ egyenesen 5. s. Ment* h. Ment'. \ e g y e t m á s 2. s. pirítás­ sal hu piritussál. | elherdá 1 h. elherdál. | elhúz 7. s. héma:pig h. hőuna-.pig. \ elkerül 1. s. ékerűl * h. ekerüll. | felvirrad 2. s. szomorúságra, h. szomorúságra. \ folyog 2 . s. fotyogj h. jotyokf. \ füttyentgeti h. füttyentget. | jegyző 1. s. jedzöii h. jeddzőii. j borjadzik 1. s. börnyadzik h. börnyaddzik. \ dögödzik 1. s. ~ és dögödzik h. dögöddzik. | edz 1. s. <~ h. eddr, 2. s. ed-zeni h. eddzeni. \ fiadzás. -ik. - ó s 1. ill. 2. s. fijadzás s t b . h. fijaddzás, -ddzik, -ddzon, -ddzöus. \ bebőrödzik 1. s. bebűrödzik h. bebüröddzik. | juliázik 1. s. juhádzik li. juháddzik. | katholikus 1. s. kathölikus h. kalhöulikus. \ 1/0. 1. 2. s. A"éne indulni h. Aéne indülni. | kéredzik és 2. kérőzik 1. s. kéröüdzik h. kérőüddzik, 2. s. kérőüdzött h. kéröüddzött. \ kérelem 1. s. parancsah. parancsa-. \ kerít 4. s. ó* h. rá. | 486. 1. u t o l s ó s. ömfift h. öm/í'ff. | ki 0. s. menyaszszonnak h. menyasszonnak. \ kiíű 4. s. és 5 0 0 . 1. 5. s. me h . mé. | kilencszer 1. s. n e u m a l n h. n e u n m a l . | 5 0 7 . 1. 12. s. h . ne. | kiragaszt 4. s. kiragasztom h. kiragasztom. A * - g a l jelölt nyomdatechnikai h i b a , v a g y i s e g y - e g y helyének üresen maradása n e m minden példányban, h a n e m
a p é l d á n y o k e g y r é s z é b e n fordul elő.
betű csak

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->