P. 1
Szakdolgozat szerkesztése

Szakdolgozat szerkesztése

|Views: 185|Likes:
Published by Csaba Jozsa

More info:

Published by: Csaba Jozsa on Mar 05, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as DOC, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

11/16/2012

pdf

text

original

KÁROLI GÁSPÁR REFORMÁTUS EGYETEM BTK Pszichológiai Intézet

Mentálhigiénés segítő Szakirányú Továbbképzési Szak

SZAKDOLGOZAT

„Hogyan szerkesszük meg a szakdolgozatunkat”

Témavezető:

Készítette: Józsa Csaba

2012.

2

Tartalomjegyzék
Bevezetés..............................................................................................................................................4 1. A dolgozat formai felépítése...............................................................................................................5 2. A dolgozat tartalmi/logikai felépítése.................................................................................................7 3. A szövegszerkesztés alapjai................................................................................................................9 4. A stílusok használata........................................................................................................................16 5. A dolgozat formába öntése...............................................................................................................23 6. Összegzés.........................................................................................................................................29 7. Irodalomjegyzék...............................................................................................................................30 1. Melléklet: Oldaltörés gyakorlat........................................................................................................32 2. Melléklet: A nem látható káosz........................................................................................................35 3. Melléklet: Néhány hasznos billentyűkombináció.............................................................................37

mennyire sikerült. hanem csupán formai szempontból. bemutatok néhány alapvető lépést. Nem tartalmi. Jól kiismerni magunkat benne az már komolyabb gyakorlást igényel. azok számára van néhány hasznos segítség a dokumentumban. akik már haladó szinten kezelik a Word-öt. és a másodrangú információkat kisebb betűvel és bennebb húzott bekezdésbe szedtem. Nem mindent lehet átvenni. Akiknek viszont nehézséget okoz a szövegszerkesztés.) Így jutottam tehát oda. hogy sokkal átfogóbban írjak a szakdolgozat megszerkesztéséről. különösen egy-egy kérdéses részre rákeresni. vagy csak átlapozhatják az egyes fejezeteket. Azokat is érdemes átlapozni. mert nincs angol Word a közelemben. Igény szerint folyamatban lesz a 2007-es és 2010-es Word is. Elsődleges célkitűzésem az volt. Hasznos tanulmányozást! 4 . hogy a stílusok használatát bemutassam. hogy az általános alapkövetelmények mellett egyetemenként is vannak eltérések. és ezzel a dolgozat végső szerkesztését könnyebbé tegyem. eszembe jutottak olyan esetek – személyes tapasztalatok –. hogy boldoguljanak a saját fordításukkal. nem is lehet elvárni. és súgok néhány tippet. (Nem tudom. és gyorsabbá tehetjük a Word-használatunkat. (A Word 2007 és 2010-ben én sem ismerem ki magam.) Ezen dokumentum mellé társítok még néhány segéd-. mert már nagyon rég használtam OOot. Tisztázok néhány fontos fogalmat. amikkel könnyebben eligazodunk a Word-ben. Azok. hogy otthonosan mozogjanak benne. Úgyszintén az OpenOffic. hogy megkönnyítsem az olvasást. azok sajnos el kell. A fontosabb részeket a főbekezdésekbe írtam. illetve forrásanyagot. Ez az útmutatás a magyar Word 2003-ast veszi alapul. Tudni kell. akik nem napi rendszerességgel használják a Word-öt. és nem ismerem ki magam olyan jól benne.org-ot használók is magukra vannak hagyva. Azoktól. nyugodtan átugorhatják. amikor néha sokkal alapvetőbb műveletek is komoly akadályt jelentenek. Akiknek angol Word-jük van.Bevezetés Jelen írásommal segítséget kívánok nyújtani a szakdolgozatok megírásához. De amikor elkezdtem a stílusok leírását.

a mentálhigiénés és személyes vonatkozásai. Mindezekről a későbbiekben bőven lesz szó. Fontosabb elemek A szakdolgozat az alábbi fontosabb részekből. A szövegben lévő közöknek (sorközök. hogy írásunk első ránézésre is lenyűgözze a célszemélyt. a képzéssel. de ha igényesebb munkát szeretnénk bemutatni. amely a szakdolgozat gerince. címek és a szöveg közti távolságok) kellően szellősnek kell lenni. Vö. Szakdolgozati tájékoztató. Szakdolgozati tájékoztató.1. elemekből áll:  Címlap (belső borító)– ezt külön kell kezelni az oldalszámozás miatt. 40–60 oldalnyi A4-es formátumú keményfedelű kötet lesz. tagoltsága a könnyű áttekinthetőséget kell.3 1 2 3 Emellett egy fűzött példányt és egy elektronikus példányt is le kell adni. A szövegszerkesztés alapszinten nem egy ördöngös művelet. hogyan kerültem kapcsolatba a mentálhigiénével. Egyes konzulensek szerint ezt nem kell túlzásba vinni. a „vörös fonal”. 5 . ami mentén megíródik. hogy szolgálja. A cél A szakdolgozat (egyik1) végeredménye egy kb. A dolgozat ekkor rögtön megkapja a „kellemes” vagy „zavaró” besorolást. illetve jelentősége a hivatásgyakorlás szempontjából (személyes motivációk)2  a munka célkitűzésének (esetenként előzetes hipotézis) megfogalmazása. vagyis egyfajta esztétikus élményt is nyújtson az olvasónak. mit hozott ez a két év képzés)  a téma választásának indokai. Nyilván arra törekszünk. old. 3. A dolgozat formai felépítése 1. A címek és a szövegtörzs elrendezése.  Tartalomjegyzék – a szövegszerkesztő automatikusan létrehozza a címsorok alapján (nem kell nekünk saját kezűleg begépelni a Word-be!!!)  Bevezető (2–4 oldal) –az alábbiakra részeket kell tartalmaznia:  bemutatkozás (szakmai múlt. hogy könnyebbé tegye az olvasást.2. 1. oldal Vö. akkor ahhoz egy-két szemponttal érdemes tisztában lenni. Kézbevételkor és átlapozáskor a külalak nyújtja az olvasónak – illetve az opponensnek – az első (nonverbális ) benyomást. 3.1.

 a dolgozat témájának. (Ez a dolgozat elméleti háttere. ismertetése. Ezt a kérdést inkább tisztázza mindenki a saját konzulensével! Vö. 6 . vélemények a szerző saját adataitól és véleményétől. 4 5 Vö. hogy szerepeljen az egyik beszélgetésük teljes jegyzőkönyve. kitekintés (2-5 oldal) – A szerző eredményeinek hasznosítási lehetőségei. Szakdolgozati tájékoztató.  Következtetések. egy kicsit zavaró számomra. hiszen a téma részletes kifejtésében szintén előkerül az általad felhasznált irodalom bemutatása. vagyis a törzsrész (10–30 oldal) – itt következnek a dolgozat nagyobb részegységei:5  A téma tartalmi sajátosságainak megfelelő tagolásban a témavezetővel való konzultáció alapján. ami megbontaná a dolgozat egységét. a felvetett kérdések szakirodalmi indoklása • a szakdolgozó által alkalmazott módszerek. old. táblázatok.  Irodalomjegyzék (1-4 oldal) – Az irodalom felsorolása dolgozat végén alfabetikus rendben. hogy ez kellően áttekinthető legyen. alfejezetek): • a téma irodalmi áttekintése eredmények időrendi felsorolása. és ahhoz. hivatkozások révén legyenek megkülönböztethetők az átvett adatok. A témával kapcsolatos teendők.) Amint látható. a változások irányai. old. a szakirodalmi közlés egyszerűsített szabályai szerint történjék. Bevallom. azoknak itt kell. 3. illetve a részek rövid bemutatása (1-2 bekezdés) – Miről és milyen felosztásban fogok írni?  Irodalmi áttekintés (5–15 oldal) – a témával foglalkozó hazai és külföldi szakirodalom jellemzői. (Akik SB-ből írják a dolgozatot. Személyes tapasztalatok.  Mellékletek (n oldal) – Képek.)  Ide kerülnek az alpontok és altémák (fejezetek. megakadások.4  A téma részletes kifejtése. 3. eredményeinek kifejtése. A szövegben jegyzetek. • a saját eredmények összevetése az irodalmi adatokkal. továbblépési lehetőségek. Szakdolgozati tájékoztató. a hipotézissel  Összegzés (5-10 oldal) – a munka eredményeinek összefoglalása. egy szakdolgozat elég sok részből tevődik össze. ha a törzsben szerepelne. ábrázolása és összegzése. hogy az irodalmi áttekintés itt miért külön részként jelenik meg. önreflexió. egyéb szemléltető dokumentáció. beszélgetés részletek • a saját munkájának. a címsor-stílusokat kell különösen következetesen használni. az irodalom és a saját munka alapján levont következtetések. javaslatok.

Bevett eljárás. Itt az elképzelésünket magunknak kell felépítenünk.2. ami alapján levezetjük a témával kapcsolatos főbb gondolati lépéseket. azaz fejezetekre fogjuk tagolni? Érdemes előbb egy vázlatot készíteni. Ezután az egyes részeket és alpontokat mindjárt át is alakíthatjuk címsor-stílusokra (ld. hogy ez alapján elkészíthetjük a tartalomjegyzéket. akkor ezt érdemes úgy. vagyis hány nagyobb egységből fog állni? A részeket hány és milyen alegységekre. A címek kezdeti megadása azt a célt szolgálja. fejezetek és egyebek Ha megvan a vázlatunk. problémafelvetéssel. 2. Ez után a mi konkrét gyakorlatunkat mutassuk be (projekt. még módosíthatunk rajtuk. fejezetet). a 4. A kialakuló vázlat-struktúra már egyben a címek és alcímek struktúráját is előrevetíti. A törzsrészben. Ehhez figyelembe kell vennünk a fentebb felsorolt dolgozati elemeket – hiszen ahhoz kell igazodni –. amit majd ki kell pótolni „hússal”. vagyis a megírandó szöveggel. ahogy az alá tartozó fejezetet megírtuk. Hány részből.1.1. hogy az általánostól haladunk a konkrét felé. Később. 7 .4. „Hogyan kezdjek hozzá?” Többféle munkastílus létezik. hogy pontosabban kifejezzék azt. vagyis a téma részletes kifejtésénél nagyobb a mozgásterünk. ami által meg is lesz a dolgozatunk „csontváza”. majd az összegzésben ismét egy „elméletibb szintről” reflektáljunk az elvégzett (és megírt) konkrét eseményekre. SB). és ott könnyen áttekinthetjük. a szakirodalomra való utalással közelítsük meg a témát. követhetjük a dolgozatunk (folyamatosan alakuló) struktúráját. A dolgozat tartalmi/logikai felépítése 2. Nem baj. hogy előbb egy elméleti felvezetéssel. hogy mielőtt a részletek kidolgozásának nekifognánk. Részek. ha a címek nem kapják meg mindjárt az elején a végleges formájukat. mégis számomra kézenfekvőnek tűnik. Ezért is kérik. és a gondolatainkat azokba az egységekbe csoportosítanunk. megfogalmazásukat.2. készítsünk előbb egy tervet a dolgozatunk egészéről. ahogy van – egymás alá pontokba szedve – begépelni egy üres dokumentumba.

Egy rész több fejezetet tartalmaz. Ez lesz a Címsor 1-es stílus. Ez lesz a Címsor 3 stílus. Ha a fejezeteket még tovább szeretnénk tagolni.6 (A rész tulajdonképpen összefog néhány fejezetet. Ehhez beiktatunk egy Címsor 4 stílust. Ezeket részeknek (vagy főfejezeteknek) nevezzük (ld. és egy számot kapnak a címük elé. fennebb). amit alcímekkel jelölünk. hogy iktassunk (al-alfejezetet). melyek két számot kapnak maguk elé (az első az adott rész száma. ahol a cím négy számot kapna elibe. Túlságosan felaprózná a szövegünket. A részeken belül fejezetekre bontjuk a mondanivalónkat. ha egy rész alá csak egy fejezet tartozik. 6 Ebben az esetben a fejezet feljebb léphet a ranglétrán. Két fejezetet mindenképpen.Egy átlagos szakdolgozat általában 4-5 (vagy akár több) nagyobb egységből áll. és „résszé” vagy főfejezetté válik 8 . akkor alfejezetekre bonthatjuk. de ez egy szakdolgozatban ritkán indokolt. ugyanis furcsán néz ki. akkor nem kell visszariadni ettől sem. Itt már három szám fog a cím előtt megjelenni.) A fejezeteket a fejezetcímek jelölik. Elképzelhető. Ez lesz a Címsor 2 stílus. hogy még egy újabb mélységet is be kell. és a négy szám a cím előtt már nem mutat olyan jól. De ha muszáj. a második a fejezeté).

Az a jó. írásjel. vagyis a nem látható karakterek összevisszaságától. (Gyakorlópéldát lásd a 1. A szöveg Még mielőtt a stílusok használatára térnék. Ha egy címet (vagy szöveget) mégis új oldalra szeretnénk vinni. hogy megkülönböztessük8:  Karakter – betű.3. A dupla szóköz minimum esztétikai. fontosnak tartom néhány elcsépeltnek tűnő fogalmat tisztázni. és nem kettő.doc-ban. Ugyanezt meg tudnánk tenni a Beszúrás  Töréspont  Oldaltörés parancsával is. 9 .pps).1. míg átugrik a következő oldalra. hogy a sornak vége legyen SHIFT+ENTER-t kell nyomni.  Sor – a program automatikusan új sort kezd. akkor ne az ENTER-t nyomogassuk egészen addig. A bekezdés végén bekezdésjel látható: ¶ (Ez csak akkor látszik. Azok csak a szóközök.). szóköz. Ezeket a Word meg tudja jeleníteni.) A szövegszerkesztőben megírt szövegünk tartalmaz „nem látható karaktereket”. szám. Ilyenkor elképzelhető. nem kell ENTERT ütni. akkor ne ijedjünk meg a szavak közötti pontoktól. Az egyes gombokra kattintva tudtok navigálni a bemutatóban. nem kell ahhoz ENTER-t nyomjunk. ha a szövegünk „nem úgy viselkedik”. tabulátorjel. Különösen olyankor hasznos ez. (Példát lásd 7 8 9 Ehhez a fejezethez figyelmetekbe ajánlom a mellékelt PowerPoint bemutatót (Szövegszerkesztés. oldaltörést szúr be. Részletesebb ismertetést a terminológiáról. amit az internetről töltöttem le: innen. (De ez nem új bekezdés!)  Bekezdés (Paragrafus) – két ENTER billentyű leütése közötti rész. ahogy mi szeretnénk. átugorhatják ezt a fejezetet. Ha a „Minden látszik” ikon be van kapcsolva. bekezdés vége. hogy valamilyen nem látható karakter miatt másképpen tolódik a szöveg. Ha szükséges. ha megjelenítjük. hanem nyomjunk egy CTRL+ENTER-t.9 Érdemes egyébként időnként átnézni a szövegünket és megtisztogatni a fölösleges szeméttől. stb. szimbólum. Mindenekelőtt az alábbi szöveg-egységeket kell. lentebb. szóköz. formázási jeleket is (pl. ugyanis sokszor tapasztaltam szövegszerkesztőt „rutinosan” használó személyeknél is nagyon sajátságos (= bizarr) megoldásokat. ez ún.)  Oldal – a lap alján a program automatikusan új oldalon fogja folytatni a szöveget. Akik ezzel tisztában vannak. és ne kezdjük el eszeveszetten törölgetni őket. Mellékletben. vagy ún. A szövegszerkesztés alapjai7 3. ha nem helyesírási hiba. Ld. működésről találsz a mellékelt A szövegszerkesztés alapjai. ha a szavak között csak egy ilyen pont van. ha az Eszköztárban az ikonra kattintunk.

internetböngészőt. Lehet.a 2. hogy mégis milyen szövegszerkesztőt használnak. de lényeg az.) Mint minden program. de én nehezen találtam a logikát az új dizájnban. szintén elterjedt szövegszerkesztő is: az OpenOffice.)  Formátumsor – itt látjuk. Az operációs rendszeren belül telepítünk különféle programokat.org részeként a Writer. a szövegszerkesztő is az alábbi fontosabb elemekből áll10:  Menüsor – innen minden parancsot el lehet érni. médialejátszót. Van egy másik.) A címet (vagy bármit) nem úgy kell a sor közepére helyezni. 2010 a neve. hogy előtte szóközt vagy tabulátort (Tab) nyomogatunk. és egérrel behívhatók. hogy itt minden létező parancs és beállítás elérhető. és akkor elfér egy sorban. nézet nagyítása. lentebb). és én megkérdem. és ezáltal nem fér ki az összes ikon. betűméret. akkor elég gyakran kapom azt a választ. a kis bigyók mozgatásával). Vigyázat! Egyes Word-ökben az Eszköztár és a Formátumsor egy sorban van. 3.2. vagy pedig ikon az Eszköztárban. hogy az éppen aktuális pozícióban a szövegünkre milyen fontosabb beállítások vannak érvényben (stílus. betűtípus. 2007. nem látható jelek megjelenítése. stb. szövegszerkesztőt. A bekezdés első sorát sem a tabulátorral visszük beljebb. 10 . de elvileg ott is minden menüpontot meg lehet találni. stb.  Eszköztár – a fontosabb műveletek ikon formában itt megtalálhatók. hanem erre van külön billentyűparancs (Ctrl+E). akkor ezt kell alaposabban átnézni. parancs visszavonása. hogy csak több lépésből. mint pl. (Ez egy ingyenesen letölthető irodai programcsomag. hogy: „Hát Windózt!” Tisztáznunk kell: a (Microsoft) Windows operációs rendszer. hanem bekezdésformázás  és első sor behúzása (vagy fent a vonalzó segítségével. A szövegszerkesztő program Amikor a kedves felhasználók szövegszerkesztői problémával fordulnak hozzám. Néhányszor próbáltam. vagy elindíthatók (nyomtatás. A program mindkét csoportból elhagy néhányat. aminek Microsoft Office 2003. Ezért érdemes a Testreszabással kivenni a nem használatos ikonokat (ld. mentés. A Microsoft cég a Windows mellett gyárt irodai programcsomagot is. Mellékletben.)11 10 11 A Word 2007 és 2010 nem így néz ki. A Word ennek a része (az Excel-lel és a PowerPoint-tal együtt). Ha nagyon nem találunk valamit. A legtöbben ezt használjuk. stb. vagyis ezzel működik a számítógépünk.

és ugyanazt a parancsot többféle módon végre lehet hajtani. ha az a megszokott fránya ikon éppen nincs ott (pl. és azt tanuljuk meg.3. Lehet. illetve a dokumentumra vonatkozó egyes beállításokról (pl. Tehát az egyszerűség fogalma relatív. amivel a kísérletező kedvűek leegyszerűsíthetik a több kattintásukat kevesebbre. és egy-két kattintással el is jutunk oda. A probléma akkor kezdődik.” – Ilyen sarkalatos problémával is szembesülhetünk. hogy hova kell kattintani. Erről egy külön dolgozatot kellene írni. ahova szeretnénk. és azt annyira megszokta. hogy a 2 lépéses megoldás neki bonyolultnak tűnik… Megtanultam: az emberi szabad akaratot és az egyéni logikát tiszteletben kell tartani. mindenkinek a saját logikájához viszonyítva. Számítógép-kezelésünkben megszokjuk. eltűnik az asztalról). Innentől már csak az a fontos. Tudjuk. hogy valaki megtanult egy feladatot 10 kattintásból megoldani. Pedig a tegnap még itt volt. hogy megtaláljuk a lehető legegyszerűbb formát. 11 . amivel eddig kivastagítottam a szöveget. de itt röviden csak a lényegét foglalom össze: Az informatikában ugyanazt a helyet többféle úton lehet elérni. eszköztár vagy gyorsbillentyű „Nem találom az ikont. hogy a helyesírás milyen nyelvre van állítva) 3. Ennek ellenére mégis bemutatok néhány trükköt. Menü. hogy egy adott feladatot mindig ugyanúgy végzünk el.Menüsor Eszköztá r Formátu msor Vonalzó Állapotso r Görgetős áv  Állapotsor – itt néhány információt látunk a dokumentumunkról.

ha felemeljük a kezünket. De nem mindent! Tudnunk kell. tekintetünkkel megtaláljuk az egérkurzort a képernyőn. neten böngészünk). és kattintunk. nem számít –. Megjelenik egy panel.3. Teremtsük az Eszköztárat saját képünkre és hasonlatosságunkra!  12 . Billentyűzet vagy egér? Ha valakinek a keze a billentyűzet fölött van. Lényeg. az Excel számolótábla beszúrását nem hiszem. amikor két apró betű közé kellene beszúrni  –. akkor célszerű a feladatot billentyűzetről megoldani. (Huhh. hogy napi rendszerességgel használnánk. az egérért nyúlunk. és a kategóriák a menük sorrendjét követik. Vegyük ki azokat az ikonokat. és tegyünk be olyanokat. akkor célszerű lehetőleg minél több feladatot egérrel megoldani. A parancsok kategóriákba vannak csoportosítva. Ha pedig egérrel dolgozunk (pl. hogy ne kelljen a kezünket ide-oda emelgetnünk. akkor időben és „munkavégzésben” is több.1. „Én egér!” Ha valaki az egérre esküszik – kézemelgetés ide vagy oda. mert – igazából nem is az emelgetéssel van a baj. hogy a szövegszerkesztőkben általában az Eszköztár testre szabható.2. ahová szeretnénk.3. odacélozzuk az ikonra – vagy legjobb. akkor ő az Eszköztárban megtalálhatja a fontosabb parancsokat. még leírni is sok!) Ha tehát a billentyűzeten dolgozunk. aztán vissza a kezünket a billentyűzetre és folytatjuk az írást. Ezt az Eszközök  Testreszabás menüpontban találjuk meg. mert éppen szöveget gépel. 3. amelyekre nincs szükségünk. Pl. amiben kiválasztjuk a megfelelő parancsot/ikont és egérrel felhúzzuk az Eszköztárba.3. hanem – a precíz mozdulatokat nehezebben találjuk el egy karlendítés után. megfogjuk. amiket gyakrabban használunk.

láthatjuk is az egyes parancsok mellett (pl. Ctrl+V „szentháromság”. Ha végignézzük a menüpontokat. a fentebb). arra a Word-ben létrehozhatunk mi magunk is az Eszközök  Testreszabás panelben (ld. Érdemes újabb és újabb gyorsbillentyű kombinációt megtanulni (ezt minden más programmal is megtehetjük). Ctrl+C. hiszen ezzel a másolás-beillesztésünk sokkal gyorsabb és precízebb lesz. és amire nincs billentyűparancs. gyorsbillentyű kombinációkat.3. Ha egy feladatot néhány alkalommal ilyen módon hajtunk végre.) Ha valóban gyakran használjuk őket.3. hogy az ALT billentyűt lenyomjuk (és nyomva tartjuk!). kialakulhat egy olyan reflexünk. Ctrl+P  Nyomtatás. Ezt mindenképpen jó tudni.3. Pl. Mellékletben. Alt+F  Fájl menü). Mit tudunk billentyűzetről megoldani? Mindent. a Word felkínál ún. ezt megtehetjük egérrel is az egyes menüpontokra kattintgatva – csak győzzük célozgatni az almenüpontokat –. (Néhány gyakori billentyűkombinációt lásd a 3. amit mégiscsak bonyolultabb.S = Mentés másként . De van néhány dolog. stb. mint egérrel. 13 . akkor – itt közben az ALT-ot már elengedhetjük! – lenyomjuk újból az aláhúzott betűt (pl. Ha ezen belül egy parancsot szeretnénk végrehajtani. Alt+F. de megtehetjük úgy is. „S” = Mentés másként… – legalábbis az én gépemen ). A fontosabb billentyűkombinációk gyűjteményét lásd az 1.) Az egyik leggyakoribb gyorsbillentyű csoport a Ctrl+X. és mellé az adott menüpontból az aláhúzott betűt is leütjük (pl.4. akkor ezeket érdemes meg is tanulni. 3.3. ha megtanulunk pusztán a billentyűzettel gyorsan mozogni a szövegben. Mivel azt írtam fentebb. különösen. hogy később akár a másodperc törtrésze alatt is elvégezhetünk egy beállítást. Ctrl+V  Beillesztés. A még gyorsabb billentyűzet A nagyon gyakran használt feladatokra. Mellékletben.O kombinációt villámgyorsan le lehet ütni. és máris a margóbeállításoknál vagyunk. Tehát a lépéskombinációt így írhatjuk le egy frappáns „egyenlettel”: Alt+F. hogy a Menüsorból a szövegszerkesztő (és igazából minden program) minden parancsa végrehajtható.

mert egy adott szót. a sortávolság 1. (Egy cím is. vagy akár egy üres sor is bekezdésnek számít!!!) És mivel a bekezdés is szavakból. élőláb). ajánlom. A szöveg (jól) megszerkesztése Mit jelent a szöveg szerkesztése? – Röviden azt. hogy ellenőrizzétek le az Oldalbeállításnál (Fájl  Oldalbeállítás). Azért kell mégis megkülönböztetnünk. Ugyanis sok Word-öt láttam. térközök). míg végül úgy nem néz ki. Az alábbi szerkesztés-szinteket kell megkülönböztetnünk:  karakterszintű szerkesztés  bekezdésszintű szerkesztés  dokumentumszintű szerkesztés Emlékszünk. behúzás. A dokumentumszintű szerkesztés magába foglalja az oldalbeállítás paramétereit: margók. Az oldalbeállításokkal kapcsolatban fel kell hívnom a figyelmeteket egy fontos dologra. a bekezdések után van 6 pontnyi (vagyis félsornyi) térköz. szavakat.3. A Letter egy kicsit alacsonyabb és valamivel szélesebb. vagy akár külön karaktereket is megformázhatunk a környezetéhez (a bekezdéshez) képest eltérő módon. ezért ez magába foglalja a karakter-szerkesztést. ezáltal kiemelhetünk egy szót vagy mondatrészt.5-ös. mint az A4-es lap. amire alapértelmezettként a Letter méret van beállítva. Egy bekezdés formázása tehát áll a betűtípus beállításából (itt: Times New Roman és 12 pontos méret) és a bekezdés bekalibrálásából (igazítás. papírméret és egyéb elrendezések (élőfej. a bekezdés ENTER-től ENTER-ig tart. karakterekből áll. Ha nem az általam előkészített dokumentumot veszitek alapul. Egy dolgozatban (vagy egy hétköznapi írásban) általában a bekezdéseket egységesen formázzuk meg. ami az amerikai szabványnak felel meg.4. ahogy mi szeretnénk. Itt a bekezdés sorkizárt (vagyis a bal és jobb margó egyenes). 14 . Ez nyomtatáskor némi furcsaságokat eredményezhet. hogy a papírméret A4esre van-e beállítva. hogy addig alkalmazunk rajta különféle beállításokat.

Így máris két példányunk lesz. Ments! Ments! Ments! Egy olyan nagy munkánál. hogy készítsünk verziókövetést. amit akartunk. hogy mit hol módosítottunk. Fontos szabály. (Érdemes létrehozni egy Archív almappát. Ha sikerül. akkor abban folytatjuk az írást. és oda bemásolni a korábbi verziókat. Egy nagyon hasznos tipp. Vagyis: dolgozatunk első változatát nevezzük Dolgozat 1-nek. címeket megbuherálni. bizonyos stílust átalakítani. egyszer csak odalesz.3. hogy mindig a legfrissebb verziójú (nagyobb számmal rendelkező) dokumentumba írjunk. akkor visszatérhetünk a Dolgozat 1-re. és az új változatot nevezzük el Dolgozat 2-nek. és amikor olyan részhez érkeztünk.5. pl. attól még nincs teljes biztonságban az írásunk. 15 . és újabb Mentés másként-tel próbálkozhatunk. ha dolgozatunkat nem egyetlen dokumentum formájában tároljuk. mint a szakdolgozat borzasztó kellemetlenül tud érinteni. mert a különben nem fogjuk tudni. Ha mindig ugyanazt a dokumentumot mentjük.) A verziókövető mentés különösen a dolgozat vége felé ajánlatos. vagy megnyomjuk a Ctrl+S kombinációt. és a Word-nek vannak olyan rejtélyes megnyilvánulásai. ha 10–20 oldalnyi szövegünk. azelőtt hajtsunk végre egy Mentés másként-et. hogy időnként felkattintsunk az Eszköztár (Mentés) ikonjára. ha szokásunkká válik. és nem tévesztjük el. Készítsünk biztonsági másolatot a számítógép más mappájába vagy a pendrive-unkra is. viszont biztonságban megvannak. és valami úgy elállítódik. Ha nem sikerül. ahol a nagy szöveggel való műveletek során könnyen elállítódhat valami. Ugyancsak ajánlatos. hogy valami nagyobb műveletet szeretnénk végrehajtani. így nem lesznek útban. oldalszámokat. Fölöttébb ajánlatos. hogy nem tudjuk visszaállítani még a korábbi állapotot sem. hogy emberi ész számára felfoghatatlan. és nyugodtan kísérletezhetünk a Dolgozat 2ben. amit vért izzadva írtunk meg.

Mi az. „Nekem jó a stílusom” Nem arra kell törekedni. hanem egy adott stílus nevére kattintva abban a bekezdésben. A stílusok használata 4. törzsszöveg. Egy viszonylag homogén szöveg esetében tehát nincs szükségünk feltétlenül a stílusok használatára. alcím. és a szövegszerkesztő azt fogja alkalmazni a soron következő bekezdésekre (amikor nyomogatjuk az ENTER-t). Ha ránéz egy címre. A szükséges minimalizmusra kell törekedni. hogy az egy párbeszéd (pl. de ne annyiféleképpen. Ezeknek mind máshogy kell kinézniük. stb. mert a szövegünk eléggé tagolt: cím. Az olvasóban első ránézésre ki kell alakulnia a szöveg hierarchiájának. ahány felsorolás van a dolgozatunkban.1. mit lát. Vagyis: aminek másképpen kell látszódnia (pl. karakter. megint alcím. a segítőbeszélgetés jegyzőkönyvünkből). A szakdolgozat azért más. felsorolás.. amíg nem változtatunk valamelyik beállításon. hogy az éppen milyen rangú/szintű fejezet. hogy stílus? És mire jó? Egy stílus magában foglalja az adott bekezdés összes beállítását. mert nem kell minden bekezdésben külön beállítgatnunk a betűtípust. alcímek nélkül. hogy ha egy hosszú levelet írunk. térközt. betűméretet. hogy most éppen hol jár. felsorolás).4. behúzást. Tehát az a jó stílus-összeállítás. Ha ránéz egy szövegrészre. hogy minél több és minél csicsásabb stílust használjunk egy dolgozatban.2. és 50 oldalon keresztül ezeket mind egyenként beállítani… Hát… Jó szórakozást kívánok! 4. Ez azért praktikus. megint törzsszöveg. fejezetcím. amikor a szöveg formája elég egyértelműen közli az olvasóval. akkor elég az első bekezdést beállítanunk. mindaddig. az látszódjon másképpen.és bekezdésbeállításokat egyaránt. Varázslatos! Természetesen. 16 . sorigazítást. látnia kell. ahol éppen vagyunk (vagy amiket kijelöltünk) alkalmazza az előre beállított összes formátumot. stb. látnia kell.

Ha a mező jobb oldalán lévő kis lefelé-nyílra kattintunk. ahol azt írja. a szövegünk a helyén marad. úgy ahogy mi beállítottuk. akkor az a mező lesz. Még a hajára is! Ne tépje ki fölöslegesen. akkor meg is jelenik egy kis szövegbuborék. de ha nem. Azt lehet vinni bármilyen gépre. (Ehhez kijelölhetünk egy szövegrészt. a Word által előre definiált stílust. Képzeljük el a dolgozatunkat címek és alcímek nélkül… (Vigyáznunk kell olvasónk testi épségére. A Word alapértelmezett stílusbeállítása a Normál stílus. Ha még nem műveltünk ilyent. de aki valamit is ad a kinézetre. de célszerűbb mégis saját stílusokat létrehozni. illetve az első bekezdés megírásakor. Azért.) A Word előre beállított stílusait is használhatjuk a szövegünkhöz (sőt.3. Ugyanígy a címeket is. hogy Stílus. amiben szintén láthatjuk az elérhető stílusokat. akkor az éppen aktuális bekezdést fogja átalakítani. és valamiért átvisszük egy másikra (mert pl. át is lehet alakítani igényünknek megfelelően). hogy „Normál”. de ahhoz érdemes megtanulni a szövegben való gyorsabb mozgáshoz és kijelöléshez a gyorsbillentyűket. Hogyan „stílusozzam” be a szövegemet? Az a legegyszerűbb. Ez alapján tájékozódunk a szövegben (no meg az oldalszámok alapján). onnan tudjuk kinyomtatni).13 Az általunk elnevezett stílusok viszont megmaradnak. Ez után. munkaablak. ha mindjárt a szövegünk megírása előtt. mert ha – tegyük fel – megírjuk a szövegünket egy számítógépen. 12 13 A már többoldalnyi megírt szöveget is könnyen be lehet „stílusozni”. Ezekre kattintgatva kipróbálhatunk néhányat. és így minden beállításunk szépen odalesz. és előbb pdf formátumba nyomtatjuk. vagy ha az egeret fölé visszük.Ez a szöveg „metakommunikációja”.) A stílusokat meg lehet jeleníteni másképpen is: a Formátum  Stílusok és formázás… menüpontra kattintva jobboldalt jelenik meg egy ún. akkor csak alkalmazzuk a megfelelő stílust. akkor a Word a saját stílusait az új gép szerintire fogja beállítani. 17 . Ezt persze másképpen is ki lehet védeni. ) 4.12 A stílus beállítását a Formátumsorban lehet megtenni. hogy hogyan is működik a stílus alkalmazása. és megkereszteljük azt egy stílusnévvel. az mindenképpen kimozdul ebből. ahol írja. ha bármikor ebben a formában akarjuk a szövegünket írni. rögtön elvégezzük rajta a szükséges beállításokat. pl. akkor láthatunk néhány. hogy az általunk választott betűtípus meg legyen a másik gépen is. (Feltétel. úgy hogy telepítünk egy virtuális pdf-nyomtatót.

ha a dolgozatunk munka közben nem néz ki tökéletesen. A legördülő menüben a stílus beállításait módosíthatjuk a Módosítás parancsra kattintva. amit szeretnénk. ami ezt a stílusnevet viseli. az rajtunk is múlik: rá kell kattintani lent a Megjelenítés mezőre. Szintén a munkaablak segítségével tudunk a stílusokon különféle módosításokat is végrehajtani. az érvényes lesz az egész dokumentum összes szövegére. Lássuk a medvét! 18 . különben a sok formátum között nem fogunk tudni eligazodni. Ez esetben a stílus neve melletti – miután fölé vittük az egeret! – kis lefelé mutató nyílra kell kattintani.Illetve. Ez a második eljárás azért jobb. Elég. ha a stílusok csak nagyjából néznek úgy ki. Berci stílusú) – ahol már ugye érvényben vannak bizonyos beállítások – alakítsuk át másmilyenre. A munkaablakban a stílus nevére kattintva átalakítja az éppen aktív bekezdést az adott stílusra. mert itt előbb beállítjuk a bekezdést olyanra. növeljük meg a sorok közti távolságot vagy döntsük meg a szöveget. 5. akkor kell nekiállni finombeállításoknak és a végső formázásnak (ld. és kész a dolgozat. – de nem muszáj. Itt átkeresztelhetjük a stílusunkat pl. Egyik (bármelyik) bekezdésünket (pl. Éppen ezért nem kell félni attól sem. és a legördülő menüből a Frissítés a kijelölés formátumára… Ezúton ugyanúgy frissíti az összes Berci nevű stílusunkat az új beállításra. Pl. 4. viszont a kurzor mindenképpen legyen a bekezdésben! –. Majd amikor az utolsó karaktert is leütöttük. Ezután kijelölhetjük a bekezdést. ahogy szeretnénk. és csak aztán frissítjük az egész stílust. és kattintsunk a munkaablakban a Berci stílus melletti kisnyílra. és kiválasztani. Tudnunk kell. és ez nagyon megnehezíti a munkánkat. stb. sorköz. amilyenre szeretnénk. „Berciről” „Pityura”. rész). hogy amit itt állítunk be. Létezik egy másik – talán egyszerűbb – módja is a stílusbeállítások módosításának. hogy mit szeretnénk itt látni. ami kiad egy legördülő menüt.4. De egyéb beállításmódosításokat is el lehet végezni: betűtípus. illetve az „Egyéni…” beállítást. Javaslom az „Elérhető stílusokat”.

amilyenre szeretnénk. Macintosh. Címsor 1. hogy a nemrég elhunyt Steve Jobs. kalligráfiával is foglalkozott.Most pedig bemutatom – no mégsem a medvét .14 14 Vannak hozzá hasonló betűtípusok. az 5. stb.).2 fejezetet). hanem – a stílusokat. Palatino Linotype. Úgy tudom. iPad. stb. A Times New Roman nagyon szép betűtípus. és mégis sokkal szebb esztétikai élményt nyújtanak (Garamond. akkor fent a stílusmezőben látjátok. Ezt azért tesszük. amiknek csak egy nagyon picit más az ívük. három számmal előtte Ha ebben az írásban a kurzort a különböző címekre viszitek.4.  Címsor 1 – a dolgozatunk (nagy) részeinek címei (főcímek). mert ez alapján a Word automatikusan létre tudja hozni a tartalomjegyzéket. melyeket a szakdolgozatban használni fogunk. Viszont a tudományos szakirodalom általában ezt használja. Tulajdonképpen neki köszönhető a különböző betűtípusok elterjedése. és egy szám van előtte. és újakat lehet hozzáadni.4. A címek stílusa A címsor stílusok esetében alapul vesszük a Word által felkínáltakat: Cím. (Legalábbis én mindenképpen . az Apple alapítója (iPhone.1. Sok érdekességet olvashatsz a betűtípusokról itt. 19 . 4. A szövegek stílusa Tudomásom szerint a dolgozat formai követelményei közt szerepel. Természetesen a címsor stílusokat olyanra állítjuk át. Talán már meg is tették. hogy melyik milyen rangú címsornak van beállítva. két számmal előtte  Címsor 3 – az alfejezetek.  Címsor 2 – a fejezetcímek. 3. Neki volt mániája az esztétikus betűtípus. Ezeket figyelembe véve állítottam be a törzsszöveg stílusát. csak a gyakorisága miatt kissé elcsépelt. Át lehet őket alakítani. Egyébként a betűtípusok sokféleségéről és azok esztétikájáról külön pszichológiai tanulmányokat is lehetne írni. hogy 12 pontos Times New Roman betűtípussal és másfeles sorközzel kell megírni a szöveget.2. 4. Sylfaen. de elő lehet hívni.1.) Ezekből nem szükséges mindent használni. A Címsor 4-et nem tartottam szükségesnek ezért nem aktiváltam. 2. és így nem kell vele sokat bíbelődni (ld. stb).

hogy a Word ennek ellenére is problémázik. és a megjelenő panelben a Számozott fülben. Ezt akkor használjuk. ha egy hosszabb. A bekezdések elé számot tesz. 20 . Ha valakinek nem tetszenek az elnevezések. Ezen nem sokat lehet változtatni. akkor alapértelmezésben a második (és a többi) helyen folytatódni fog az első számozás. S2f számozott2 névvel.  F3 felsorolás3 – Egy harmadik szintű felsorolás. (Általában szövegelemzői dolgozatokban használják. mint a számozott. 3 – szintén a jegyzethez tartozó alpontok. itt lehet. és a bekezdésre függő behúzásban lett alkalmazva.  B1f függő bek. de éppen nincs időm kidolgozni. több helyen használjuk. kis négyzet-pontokkal a bekezdés elején. Ugyanis a fentebb leírt egérrel 15 Elképzelhető. a válasz: a gyorsabb elérés és kezelés miatt. csak betűk vannak helyette. mert a követelmények szerint van beállítva. gondolatok vázlatszerű beszúrására szoktam használni. Aztán majd kifejtem és akkor B1e… stílusnevet adok neki  Q2 jegyz. alul a Számozás újrakezdése opciót kiválasztani.) – Ez a segítőbeszélgetés jegyzőkönyvek párbeszédéhez egy javaslat. még bennebb húzva. hogy miért adtam ilyen furcsa neveket a stílusoknak.fels 1 – ez egy zöldes színű felsorolás. akkor nyugodtan átnevezheti őket a saját ízlésének megfelelően. akkor elállítja a stílust.A dolgozat törzsszövegére alkalmazandó fontosabb stílusok:  B1e első sor behúzva – Ez az alapbekezdés. és egy kissé jobban behúzva. vagy mégsem akarja újrakezdeni a számozást. vagy: ha egy könyvből/cikkből hosszabb szövegrészt szeretnénk egyben idézni. Ezeken kívül még van néhány általam használt stílus:  Q1 jegyz. Ekkor azt javaslom. pl. hogy nem lesz rá szükség.  F2 felsorolás2 – Ez a második szintű felsorolás. akkor a megfelelő helyre beszúrok egy ilyet.15  Sa betűzött függő – ugyanaz. Ha nem szeretnék valamit elfelejteni.  B2e kisbekezdés – Ezt a bekezdés-stílust akkor használjuk. balról egy kissé bennebb húzva.fels 2. Jegyzeteléshez. (párbesz.)  F1 felsorolás1 – Ez az első szintű felsorolás. Itt a következő problémára kell figyelni: Ha a dolgozatunkban egymástól távolabb. Ilyenkor rá kell kattintani az első bekezdésre és a menüből Formátum  Felsorolás és számozásra menni. Pl. ha az első szintű felsorolás alá alpontokat szeretnénk bevinni. hogy hozzunk létre egy teljesen új stílust. de a szövegünktől valamelyest eltérő gondolatot szeretnénk oda beszúrni. Kérdezhetitek.  S1f számozott függő – Ez számozott felsorolású bekezdés.

Ha csak egy bekezdést kell átalakítani (pl. és készen is van az új stílusunk. mint pl.történő stílus-alkalmazás mellett természetesen ennek is megvan a gyorsbillentyűs változata (amit én preferálok). ha a mezőbe ugorva a C-t nyomom. akkor kijelölöd az egymás mellett lévőket. Kétféle módot ajánlok: 1. máris behozza azt. aztán felkattintasz a Stílus mező melletti kis lefelé háromszögre. Általában a Word-ben a Shift+Ctrl+S billentyűkombinációval aktiváljuk a Formátumsorban lévő Stílus mezőt. Címsor). máris beállítottuk a bekezdésünket vagy a kijelölt szövegünket a B1e… stílusra. ha beütjük a B-t máris ezt a nevet adja ki (hiszen így az abc-sorrenben is első helyre került). amit szeretnénk (betűtípus. aztán alkalmazzuk rajta az összes beállítást. hogy mik az adott stílus főbb tulajdonságai: B = bekezdés. Ha nem alkalmaztatok stílusokat. igazítás. majd szintén kattintással 21 . 1 = alap. A stílusnevek egy bizonyos kóddal kezdődnek. A B1e alapbekezdés stílusa esetében ez azért is fontos. és rögtön ENTER-t nyomva. 4.4. ha több bekezdést kell (pl. akkor a Formátumsorban a Stílus mezőre kattintva (vagy: Shift+Ctrl+S) írjunk be egy új. szövegtörzs vagy felsorolás). ami röviden el is mondja. akkor csak rákattintasz a bekezdésre (pl. De azért odaírtam néhány szóval is.4. Új stílus létrehozása Elképzelhető. betűméret. mert ha a Shift+Ctrl+S-el odaugrunk. ami rögtön ki is jelöli az ott lévő stílusnevet.3.) Ha megvagyunk. 4. vagy valami újfajta felsorolást vagy behúzást kell beilleszteni. akkor az alábbi módon kezdjetek neki. B1e. stb. hanem a Normál stílusban dolgoztatok. görgetsz. keresel. A címsor stílusoknál nekem az vált be. és aztán a lefelé nyíllal lépkedek a megfelelő címsor-szintig. hogy már megírtátok a dolgozatotok nagy részét (vagy már kész is van ). vagyis leggyakrabban használt. hogy egyik stílus sem felel meg az igényünknek. Ekkor elég elkezdeni begépelni a kívánt stílus nevét. Az új stílus létrehozása is pofonegyszerű. hogy egyértelműbb legyen. e = első sor behúzva. címre). és egy ENTER-t nyomva rögtön alkalmazza is a szövegünkre. behúzások. A már megírt szöveg „átstílusozása” Valószínűleg legtöbben abban a helyzetben találtattok.4. elég. Egér-zsonglörködés – egérrel kell ide-oda kattintgatni. Írjuk meg a bekezdés néhány sorát. tetszőlegesen választott nevet.

de mégis át szeretnétek állítani azokat ezekre. Ctrl+). 2. Ezután válaszd ki azt a stílust. és kész is van. Stílusok importálása Ha már megírtad a dolgozatod nagy részét – remélem –. Ezt ismételd meg a többi stílussal is. aztán jelölgeted lefelé a bekezdéseket. Jelenítsd meg a Stílusok és formázás munkaablakot jobb oldalt (Menü: Formátum  Stílusok és formázás…). Ekkor a szövegedben fekete háttérrel fognak megjelenni az adott stílus bekezdései. Válaszd ki az egyik általad definiált stílust. 4. elkezded begépelni a kívánt stílust. és stílusokat is alkalmaztál. Vagy ugyanezt megteheted az oldalt megjelenített stílus-munkaablakkal (Formátum  Stílusok és formázás… menüpont): görgetsz és választasz. A legördülő menüből válaszd ki „Az összes előfordulás kijelölése” parancsot. És végül a medve se maradjon el: 22 . hogy ne zavarjanak. akkor Enter-t nyomsz. akkor a következőképpen fogj hozzá: Másold be a te szövegedet a Stílus-sablon dokumentumba. amire át szeretnéd alakítani.4.5. és kattints rá. Ezek után a nem használatos stílusokat ki is lehet törölni. és amikor már megjelent. Billentyűzet-zsonglörködés – az első mellékletből megtanulod a szövegen belüli mozgás gyorsbillentyűit (pl.választasz. és Shift+Ctrl+Sel a Stílus mezőbe ugrasz. Átteszi abba. majd kattints a mellette lévő kis lefelé-háromszögre.

és hogy a számozás 0-sal kezdődjön. Ezt úgy lehet elérni. hogy a címlap aljára beszúrunk egy szakasztörést (Beszúrás  Töréspont  Szakasztörés. hogy a törzsszöveg oldalszámai megfelelően következzenek. ami rendben van. Az a legegyszerűbb. Az oldalszámoknál is be kell állítani. betűméretet és a sorigazítást. A Címlapot a szakdolgozatban érdemes külön szakaszba tenni.1. ha ez is megjelenne a tartalomjegyzékben. A dolgozat fontosabb elemei ismét Itt ismét áttekintjük a dolgozat fontosabb elemeit. A címlap Címlap a mi esetünkben most a belső borítót jelenti. A sorok között pedig ENTER-t nyomogatunk. 5. itt mégsem alkalmazunk semmiféle címsor stílust. akkor az első számozott oldal a Tartalomjegyzék utáni oldal lesz. akkor érdemesebb a címlapot külön dokumentumba tenni. Hasznos. A külső borítót mindenképpen tegyük külön dokumentumba. Új oldal). de most elsősorban a formai szempontokra figyelünk. mert csak így lehet megoldani. 23 . ugyanis nem szeretnénk. hogy nem mutassa az oldalszámot az első oldalon. és külön beállítgatjuk a betűtípust.1. és külön kinyomtatni. ha ezt az oldalt Normál stílusban hagyjuk. Amint a neve is mondja. A dolgozat formába öntése 5.5. Ha ezt beállítjuk a címlapon is és a fő részben is.1. Ha nem szeretnénk külön szakasz beszúrásával bíbelődni. a címlapon a dolgozatunk címe szerepel.

akkor ismét ki kell írni a szerző nevét és a címet. vagy pedig az „Ibid. Ezután kattintsunk egyet a jobb egérgombbal. semmi egyébnek. A Címsor 1. A lábjegyzetben elég. Semmiképpen sem kell kézzel újra begépelni a fejezetcímeket. Odavisszük a kurzort. és az egész utána lévő szöveg továbbugrik. old. hogy az az irodalomjegyzékben beazonosítható legyen. Ott a baloldali kis ablakban látjuk. Ezzel kijelöljük a tartalomjegyzéket. A menüsorban kiválasztjuk a Beszúrás  Hivatkozás  Tárgymutató és tartalomjegyzék… Ekkor megjelenik egy panel. Uo.3. akkor írogathatjuk be újból az összes oldalszámot. és minden adata az Irodalomjegyzékben szerepel.1. (Pl. Tartalomjegyzéket a következőképpen hozzuk létre.” (= ugyanott).” (=ibidem) rövidítésével utalunk rá (pl. és ezzel máris újra a reális képet mutatja a tartalomjegyzék. Lábjegyzetek.). 5. 38. Gipsz Jakab: Patafizikai értekezések. ahol kiválasztjuk a Tartalomjegyzék fület.1. A Tartalomjegyzék ekkor automatikusan összegyűjti a Címsorokat a dolgozatunkból. A felhasznált irodalom teljes listája. 2. Ha később módosítunk valamelyik fejezeten vagy címeken. ha egy „Uo. A tartalomjegyzék Sokaknak talán fejtörést okoz a tartalomjegyzék létrehozása. elég.). 3-nak kell ott lennie. ha utólag módosítunk valamelyik oldalon. utalások. Minden forrásunkat le kell hivatkozni. és kattintsunk rá valamelyik sorára (valószínűleg beszürkül a háttér). Majd OK. ahová be szeretnénk szúrni a tartalomjegyzéket (feltehetően a címlap utáni üres oldalra). 24 . Ezt a frissítést gyakran ismételjük meg. Különösen. 36. a következő kis panelen pedig a Teljes jegyzék frissítése opciót. Ha mindez rendben van. ha csak annyi adattal utalunk a címre. o. és mellé az oldalszámokat. nem gond. majd válasszuk ki a megjelenő menüből a Mezőfrissítést. hivatkozások A szakdolgozatban elkerülhetetlen. ugyanis így tudjuk áttekinteni a dolgozatunk logikai felépítését. Ha közbeékelődik egy másfajta lábjegyzet. hogy mely címsorok fognak szerepelni a tartalomjegyzékben.5. és mellé beszúrja az oldalszámot is. akkor leokézzuk a panelt.2. hogy ne használjunk a lábjegyzetet. Ha több egymás utáni lábjegyzet hivatkozik ugyanarra a műre. Időnként menjünk vissza a tartalomjegyzékre.

2004).A szövegtörzsben is utalhatunk szerzőre és művére. pl. akkor: (Kiss. Az irodalomjegyzék Az irodalomjegyzék egy külön rész.) Az internetes hivatkozás esetében a szerző neve és a cikk címe után beszúrjuk az elérhetőséget. Ha oldalszámot is akarunk jelezni. 2004). In: Egyetemi merengések. 2012/2.). cikkek jegyzékét az alábbi formák szerint kell feltűntetni: Gipsz Jakab: Patafizikai értekezések. hivatkozás felt kell tüntetni.. vagyis egyszerűen kimásoljuk a böngésző címsorából az ún. 2004. nem érheti el a felhasznált irodalom egyharmad arányát. 2001). 2004). Budapest. url-címet: Lapp Andor: A földigiliszták magánélete. (Ha jól tudom. Ugyanúgy le kell hivatkozni az internetről gyűjtött adatot is. a szerző nevét álló. Ha többen írták. akkor (Kiss és mtsi. akkor a mű címét tesszük zárójelbe.asp? channel=PUBLICISZTIKA063 16 Részletesebb leírást a hivatkozásokról itt találsz. csak számozás és előjel nélkül. míg a könyv címét kurzív (= dőlt) betűvel írjuk.hu/pd/display. 77.tes. 25 . bár szakdolgozatban kerülni kell a túl sok internetes forrást. 2000.1.16 Amint látható.. A magyar helyesírás szerint a könyvek. Példa Kiadó. pl: (Pszichológiai Lexikon. Itt szintén egy egyedi stílust alkalmazunk (Ij irodalomjegyzék). kiadványok. Ha olyan művet idézünk.4. Budapest. http://www. 5. (Kiss. vagy (Kiss et al. Itt csak a szerző vezetéknevét és az idézett kiadványának megjelenési évét jelenítjük meg zárójelbe téve. old. ahol a dolgozatunkban használt összes forrás. ISBN-szám (ha van) Gépíró Dániel: A szakdolgozatírás gyötrelmei. aminek nincs szerzője. Ez is egyfajta felsorolás.

és zölddel a nyelvhelyesség szempontjából kérdéses helyeket. vessző.1. módosítunk rajta. mégis egy teljesen külön részt alkotnak a mellékletek. ( Helytelen ) (Helyes) 26 .5. táblázat.5.” Helyes: „… mondat vége. egy saját „címlappal” elkülönülve. Néhány helyesírási javaslat Itt nem szeretném leírni a magyar helyesírás szabályait – nem is vagyok kompetens benne –. A Word pirossal húzza alá az általa helytelennek talált szót. nem kell törődnünk azzal. helytelen: „… mondat vége . A mellékleteket meg kell számozni. Inkább utána kell nézni egy helyesírási kézikönyvben.”  Nyitó zárójel után és záró zárójel előtt nincs szóköz! pl. mind tartalmilag nagyon megtörnék a dolgozatunk szerkezetét.) visszük „hátra”. hogy hányadik melléklet.2. stb. Úgyis többször visszatérünk az első fejezetekre. A számozást van. ábrákat. amit a Word mond. csupán néhány tipográfiai szempontból gyakran előforduló hibára szeretném felhívni a figyelmeteket. kiegészítjük. pontosvessző. A mellékletekbe az olyan nagyobb (egy vagy több oldalnyi) szövegegységeket. hogy egyes cím/szöveg átlóg ide vagy oda. felkiáltójel előtt nincs szóköz! (pl. A mellékletek A dolgozathoz tartozik. Mielőtt azonban tördelést elkezdenénk. A végső tördelés Amíg írjuk a dolgozatunkat.1. Emiatt a szöveg többi része is folyamatosan mozog. saját (újrakezdett) oldalszámozással. 5. kérdőjel.2. 5. szemléltetőeszközöket (pl. van ahol külön felső indexben jelölik. és a szövegben az alapján hivatkozunk rájuk. újraolvassuk. amik mind formailag. Mindennek a végén következik. programtervezet. stb. ahol a címbe szúrják. még egyszer nézzük át a dolgozatunkat helyesírási szempontból. Nem kell mindenben elhinni.  A központozás: pont.

és nem szimpla kötőjellel. Miután megírtuk a dolgozatunkat. a „Csere erre” mezőbe viszont a helyes részt (pl. A mondatba beékelt gondolatot/megjegyzést gondolatjellel (pontosabban: szóközgondolatjel-szóközzel) választjuk el. ha nem. két szóközt nyomunk. csak egy szóköz kell. helyes: „a mondat – amit mondok – példa. vagy vessző.amit mondok .példa”. egy szóköz. Helytelen: „a mondat . vagy pont.).). Ha biztosak vagyunk a dolgunkban akkor megnyomhatjuk „Az összes cseréje” gombot. A gondolatjel hosszabb.)  Töröljük a dupla szóközöket! Két szó között. akkor inkább csak a „Csere” gombbal menjünk végig egyenként.” (A Word alapbeállításban ezeket automatikusan gondolatjelre változtatja. amit keresünk (pl. stb. A megjelenő panelben a „Keresett szöveghez” be kell írni a hibás változatot. vagy szóköz-pont. érdemes végigfuttatni az egész dokumentumon a Csere műveletet (Szerkeszt  Csere). 27 . stb. mint a kötőjel. vagy szóköz-vessző.

Miután mindennel kész vagyunk.) Oldalról oldalra. Ezt pedig a szöveg elején kell kezdeni. és a hozzá tartozó szöveg már az új oldalon. Itt már ne a szöveget olvassuk. ami zavaró? Van cím az oldal alján?. és megadni a kívánt méretet)..2. Ha egy cím az oldal alján van. vagy éppen csak két sor van a címmel együtt az oldal alján. nekifoghatunk a végső formába öntésnek. bekezdésről bekezdésre haladjunk végig a dolgozatunkon. Ilyen kérdések segíthetnek: Minden a helyén van? Jól néz ki? Nincs valami zavaró? Nem túl nagy a címek közt a távolság? Vagy nem mászik rá nagyon a szöveg? Nem lóg ki/be ez/az túlságosan? A margók rendben vannak? Nem ugrik ki fölöslegesen a szövegből valamilyen szó. 28 .2. és a következő pedig már az új oldalon kezdő új részt. Utolsó simítások Miután az utolsó betű is a helyére került. Ilyenkor a cím első betűje elé kell vinni a kurzort és beszúrni egy oldaltörést (Ctrl+Enter). ha egy új oldalra a fejezet utolsó bekezdésének utolsó két sora lóg át. akkor a szöveg első részének a beállításakor elmozdul az is. Ugyanúgy zavaró lehet.. Ugyanis kinyomtatva sokkal könnyebben észrevesszük a hibákat és a furcsaságokat. sőt olvastassuk is át másvalakivel is. (Ugyanis ha valahol hátrébb kezdjük. jel. amit már beállítottunk. Ilyenkor megpróbálhatjuk az előző fejezetben az egyes térközöket egy picit lekicsinyíteni (Formátum  Bekezdés  Behúzás és térköz  Térköz  Előtte / Utána. Biztos. hogy fogunk találni még benne hibát . hanem képileg nézzünk rá az oldalra. stb.. akkor nyomtassuk ki a dolgozatunkat piszkozatban és olvassuk át betűről betűre.5. ez zavaró lehet.

Összegzés Jó munkát! 29 .6.

beregszaszi-debr.hu/tantargy/info/  Szövegszerkesztés (Sulinet) A magyar helyesírás szabályai (Word dokumentum). Irodalomjegyzék Szakkönyvek Itt most nem használtam szakkönyvet.oszk. Internet http://szakdolgozatiras.elte.hu/letoltes  Szövegszerkesztés A szövegszerkesztés alapjai (PDF dokumentum).hu/szabadbolcseszet/index.7.pps (PowerPoint prezentáció) – Forrás: http://arpadsokk.ewk.hu/01500/01547/index. Forrás: http://mek.sulinet.phtml 30 . Forrás: http://www.php?option=com_tanelem&id_tanelem=355&tip=0 Mellékelt fájlok Szövegszerkesztés.php http://mmi.hu/index.

Mellékletek .

amíg a kívánt cím az új oldalra kerül. Lássuk. azt fogja tenni. Melléklet: Oldaltörés gyakorlat Tegyük fel. 32 .1. Pont a tetejére! Nem az oldal közepére. Aki nem ismeri az oldaltörés funkciót. hogy ez után a bekezdés után addig nyomogatja az ENTER-t. nem is pár sorral lennebb. és nem is ennek az oldalnak az aljára. hogy itt írunk egy-két bekezdésnyi szöveget és utána szeretnénk a következő címet átvinni a következő oldal tetejére.

és megnézhetnénk. hogy akkor mi történik. De akár ki is törölhetnénk az előző oldalról egy bekezdést. ha nem jutna eszünkbe. Van ennél egy sokkal egyszerűbb és biztonságosabb módszer: Ctrl+Enter (vagyis: oldaltörés). hogy az előző oldalon még ki kellene egészíteni a szövegünket néhány sorral. a második bekezdés alá). Most próbáljuk ki. illetve a „deletelgetést”.Ennek a címnek az oldal tetején kellene lenni Látszólag a cím átkerült a kívánt oldal tetejére. hogy ugyanazt a fenti címet a következő oldalra tesszük. oldalon kell valami komolyabbat javítani. Valószínűleg kezdhetnénk elölről az egész „enterezgetést”. ahol szeretnénk. hogy az „Ennek a címnek az oldal tetején kellene lenni” valóban ott van-e. és aztán a 2. immár a Ctrl+Enter segítségével. És utána nézzük meg. 33 . másoljuk le és szúrjuk be ugyanoda (pl. amíg minden cím a helyére nem kerül. Mi történik akkor? Kísérletképpen jelöljük ki az előző oldalon az egyik bekezdést. egy újabb bekezdésként. és minden rendben van. különösen akkor. ha 40 oldalnyi szöveget becentizgettünk az ENTER-rel. Szóval ez a fenti megoldás nem a legbiztonságosabb. Rendben lenne.

akkor észrevesszük.  34 . hogy ez a cím akkor is a helyén marad.Ennek a címnek is az oldal tetején kell lenni Látszólag semmi különbség nincs az előző megoldásunkhoz képest. de ha elvégezzük a fenti teszt-műveleteket az ez előtt lévő oldalon. hogy már átér a szöveg erre az oldalra. mert ezt a címet akkor a következő oldalra fogja ugratni. Feladat megoldva. Ha netán annyi bekezdést szúrnánk be (ki is próbálhatjuk). Oldaltörés megtanulva. akkor se lesz semmi.

(majdnem) üres oldal. 35 . hogy mit takar a szépség.2. De ha látni szeretnénk. egy látszólag szép tiszta. akkor kattintsunk az Eszköztárban a (Minden látszik) ikonra. Melléklet: A nem látható káosz Íme.

középre zárt… szóval minden van. Ehelyett egy csomó tabulátor. Na. szóköz. különféle stílusok. maradt volna a B1e stílusban). Láttam már hasonlókat és… elszörnyülködtem. hogy nagyobb távolságot érjünk el két bekezdés között. ez az. Ha az volt a szándékunk.Hogy mit láthattunk az előző oldalon? Bizony a fenti káosz nem áll messze a valóságtól. 36 . akkor azt ugyebár az oldaltöréssel kellett volna megoldani. balra zárt. amit lehetőleg el kell kerülni. Ha csak néhány sort szerettünk volna beszúrni. hogy átjöjjünk erre az oldalra. akkor azt simán néhány ENTER-rel megtehettük volna (vsz.

 Ctrl+. fennebb) Pl.  soronként Home sor elejére End sor végére PageUp (PgUp) lapozás fölfelé (féloldalanként) PageDown (PgDn) lapozás lefelé (féloldalanként) Ctrl+. Meg kell találni a megfelelőt. Melléklet: Néhány hasznos billentyűkombináció A billentyűkombinációk eltérhetnek számítógépenként vagy szövegszerkesztőnként. Amiket itt felsoroltam. azok nem nagyon szoktak változni. következő bekezdés elejére) Ctrl+Home dokumentum legelejére Ctrl+End dokumentum legvégére Ctrl+PageUp előző oldal teteje Ctrl+PageDown következő oldal teteje Kijelölés Shift + a billentyűmozgások kombinációja (ld.  szavanként bekezdésenként (előző v. Műveletek programokkal Alt+TAB ugrás programok között (amíg az Alt-ot nyomva tartjuk. dokumentum) bezárása Shift+Ctrl+End a teljes szöveg kijelölése (ha a szöveg elején van a kurzor) Shift+Ctrl+ a bekezdés kijelölése (ha a kurzor a bekezdést elején van) Alt+F4 Ctrl+F4 Dokumentum Ctrl+O dokumentum megnyitása Ctrl+Sdokumentum mentése (gyorsmentés) Ctrl+F4 dokumentum bezárása Mozgás a szövegen belül .3.: 37 . addig a TAB-bal lépegetünk) program bezárása ablak (v.  karakterenként (betűnként) .

Szerkesztés Ctrl+Z Ctrl+Y Ctrl+X Ctrl+C Ctrl+V utolsó művelet visszavonása visszavonás visszavonása kijelölt szöveg kivágása („olló”) kijelölt szöveg mentése („copy”) kivágott/mentett szöveg beszúrása („ék”) Ctrl+I (vagy K)keresés a szövegben Ctrl+H csere Ctrl+G ugrás (oldalra. bekapcsolása Beszúrás Shift+Enter sortörés Ctrl+Enter oldaltörés Shift+Ctrl+F lábjegyzet Formátum (kijelölt szövegre) Shift+Ctrl+B betűtípus változtatása a Formátumsorból Ctrl+B betűtípus változtatása panelből Shift+Ctrl+P betűméret Ctrl+Ffélkövér Ctrl+D dőlt Ctrl+U aláhúzott (U.V vonalzó ki-. képernyő Shift+Ctrl+N a szöveg képernyőn való nagyítása (fent a mezőbe be lehet írni a kívánt méretet) Alt+N.) Nézet. stb. mint Underline) Ctrl+Lbalra zárt (bekezdés) Ctrl+R jobbra zárt Ctrl+Eközépre zárt Ctrl+J sorkizárt („kétmargós”) 38 . szakaszra.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->