P. 1
Mátyás Flórián - Egy honfoglalás előtti magyar hadjárat Németországban és I. Endre, Kálmán királyaink halála évéröl (1898)

Mátyás Flórián - Egy honfoglalás előtti magyar hadjárat Németországban és I. Endre, Kálmán királyaink halála évéröl (1898)

|Views: 27|Likes:
Published by RhuaHun

More info:

Published by: RhuaHun on Feb 29, 2012
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

05/08/2013

pdf

text

original

i

IpliMiHiiíiaiaiaMl^^

Matyas, Flórian i|gy honforlalas eltti magyar hadjárat Nemetorszagban es I. iSndre, Kalman királyaink halála everol

»
d27
i-137

^d-^l

l
K U KÉ
V. I!

ÉRTEKEZÉSEK
TÖRTÉNETI
A
IT.

T U D O M Á iS Y O K

13

O L.

KI\n.TA A MAÜYAI! TFD.

AKAPÉMiA.

OSZT Á L Y RENDELET

Ö

\.

l'AüEli
KÖTET.

IMRE
8.

OSZTÁLtTITKÁIl.

XVII.

SZÁM.

EOY HONFOGLALÁS ELTTI

MAGYAR HADJÁRATRÓL NÉMETORSZÁ(iBAi\
ENDRE, KÁLMÁN KIRÁLYAINK HALÁLA

I.

EVÉRL

MÁTYÁS FLíJKlAX

(01v:istiilutt

Ak;Ml.'iiii;i

11.

osztálya 18!t«.

lípriiis

l-t'ii

larloll

illrséii.

BUDAPEST.
1898.

ÉRTEKEZÉSEK
A TÖKTÉNETI
I— X. I— V.
fvt 80 kr.

TUDOMÁNYOK KÖKÉBL.
3 frt 20 kr.

Els kötet. (1867-1870.) I-Xir.
1

— Második kötet.
2

(

1871— 1872.)

— Harmadik kötet. (1873—1874.) I— X.
I— VI.
3 frt 20 kr.

fi-t.

— Negye—

dik kötet. (1874—1875.)
3 frt
r,b

Ötödik kötet.
3

(187.^— 1876.)
frt 0?. kr.

kr.

Hatodik kötet. (1876—1877.) I— X. Hetedik kötet. (I877— 1S78.) I— x. 3 frt.
I.

Nyolczadik kötet.
40 kr.

A

helynevek

és a történelem.

Pesti/

Frigyestl.

II.

Erzsébet

Anglia királ3'nje és Ausztria.

1563—68. ^yertheimey

Edétl. 30

kr.

III.

A

királyi

könyvek a vegyes házakbeli királyok kor-

szakában. Kajnik Imrétl.

10 kr.

IV.

Az els hazai

hírlap.

1705

— 1710.
VII.

Thaly Kálmántól. 30
bO
kr.

kr.

V. Dobó István Egerben.

Gyárfás
10 kr.

Istvántól.

VI.

Szalay Ágoston emlékezete.
kr.

Deák

Farkastól.

Északnyugoti utam. R.ómer Flóristól. 10
tól.

VIII. Bél Mátyás. -Efaaw iíi/ps-

40 kr.

IX. Tata fénykora. (1412
és grófjai.
I.

— 1542.)

Wenzel Gusztávtól. 40
kr.

kr.

X.

A

körmöczi régi kamara

Krizskó Páltól. 40

Kilenczedik kötet.
Franczias

A

tervezett négyes szövetség Ausztria-, Orosz-.

Spanyolország közt. 1787
része.

— 1790.

Werth'mer Edétl. 50

kr.

11.

A

Limes Dacicus els

Torma

Károlytól. 9f kr.

III. Jelentés

a

gyula-

fehérvári káptalan levéltárában tett kutatásokról. Szilágyi Sándortól. 10 kr.

IV.

A

kalendáriumokról. .Jakab Elektl. 40 kr.
fele.


V.

Az aquincumi amphi-

theatrum északi

Torma

Károlytól,

l

frt.

VI.

A A

zámi

és

ohati

apál-

ságok. Balássy Ferencztöl. 30 kr.

VII. Nápolyi Péter.
kr.

Egy diplomata

a XVII.

század
és

elejérl.

Szilágyi Sándortól. 10

VIII.

Eenaissance kezdete

fejldése,

különös tekintettel hazánk mépitészetl emlékeire.

Myskovszky

Victortól. 40 kr.

IX. Marsigli élete és munkái. Beliczay Jónástól. 60 kr.
és

X. Az európai vasúti ügy fejleményei
pontjából.

eredményei a magyar magánjog szemXI.

Wenzel Gusztávtól.

50

kr.

A
a

paraszt vármegye.

Gyárfás

Istvántól 30 kr.

— XII. Adatok a helynevek történetéhez. Majláth Belátói. 20 kr.
I.

Tizedik kötet.
Sándortól. 20 kr.
Mihálytól. 30 kr.

Bethlen

Gábor

és

svéd

diplomáczia.

Szilágyi

II.

Az 1609-ki pozsonyi országgylés
Forgách
kr.

történetéhez. Zsilinszky

— III.

Ádám

és

Báthory Sófia ékszereinek történeté-

— IV. A Fuggerek jelentsége Magyarország történetében. Wenzel Gusztávtól. 40 kr. — V. A jászkúnok nyelve és nemzetisége. Gyárfás Istvántól. 50 kr. — VI. Mythologiai elemek a székely népköltészet- és népéletben. Kozma FerencztóT. 30 kr. — VII. A Hajdúk kibékitési kísérlete
bl. Majláth Bélatél. 20

Inánchon 1607-ben. Majláth Belátói. 20
nyelve.

kr.
I.

VIII.

A

Petrarka

Code.\;

kún

Gyárfás

Istvántól. 60 kr.

IX.

Eákóczy György els összeköttetései

m
EGY HONFOGLALÁS KLOTTl

MAGYAR HADJÁRATKOL XE)1ET0HSZA(;BAN
KS

I.

ENDRE,

KÁLMÁN KIRÁLYAINK HALÁLA ÉVÉRL

kLt^ ^^^^'

MÁTYÁS

I

I.OIMAN

(UlviistatuK a

-M.

Tud. Akai^jiít 11. osztillvH I89M.

április

t-ikúi

lailntl

i1lrsi-ii.l

BCDAPEST.
KIADJA A JIAGYAK TUDOMÁNYOS ^álri^j^A.

v\

;

ELOZMEÍ7YEK.
A
fúczéljn

kiváncsiság
az

megvan

úgy állatban mint emberben,
s

s

egyén

esetleges

sérelmét védelem vagy menekülés
tapasztalásból

által

megelzhetni.
szokott

A

jövjérl gondoskodó
helyzetre
is

tanulni

embernél a kiváncsiság

tudásvágygyá alakul

mert

még kényelmes
Innen van
az,

törekedik,

hogy szellemi

fejldése teljesülhessen.
hogy,
is

mióta az

emberi gondolat
olvasókört

szíjval,

írásban és sajtó lítján

közölhet,

széles

szerzett

a

kiváncsiság

a regényii-odalomnak

és

nagy kelendséget a
olvasgatni
régi

történeti

munkáknak.
is

Mi

élénk

vágygyal

szoktuk

mesés

krónikáink

után

a

tudósok
;i

szerkesztette

becsesebb történeti

müveket. Sokat tanultunk
de boszankodtunk
is

kritikai elmeéllel írt

munkákból:

olykor,

midn

irodalmi hazugságon fog-

tuk az
ságon.

írót.

Az

is

elfordult, hogy mosolyogtunk a képzeldési

hóborton vagy szánakoztunk a készületlenségre vnlló tudatlan-

és

tévedéseket

Következtek a birálatos megjegyzések: mert ferdítéseket kíméletbl vagy félelembl elhallgatni, felség-

sértési

bn

a história,
és

mint valódi tények tudománya,
pedig
s

elleD_

A

megrovás
az

helyreigazítás

felebaráti

kötelesség

teljesítése,

olvasó

közönség

a tanári eladásokat észbe

tartani kényszerült tanuló ifjúság iránt.

Megkülönböztetjük mi a szándékos hazugságokat, a fogyatékos Ítél tehetség

vagy naiv hiszékenység okozta tévedé-

sektl. Ily tévedések többnyire gyanús kútfi adatok
felhasználásából származnak. Példákat
is

könnyelm
fel.

hozhatunk

melyek
1*

óvatosságra intsék e tekintetben újabb történetíróinkat.
51.

TUD. AKAD. ÉRTEK. A TÜRT.-Tl

D.

KÖR. XVII. K. 8.

?Z.

iIATYAS

FMIKI

Némely kútfi gyújteniény

gyarlósága.

Számos tévedésekre adnak alkalmat a kútfi gyjteményekkel nyereségre spekuláló hanyag és tudatlan vállalkozók. Például szolgál a »Monumenta Arpadiana* czím, ííndlicher nevét bitorló gyjteményes munka 1849-böl. Hiányosak abban
nemcsak egyes oklevelek másolatai, hanem
a
teli

sajtóhibákkal

nyomdai

kiállítás

is.

Nem

is

tanácsos

annak

valamelyik

közleményére, kritikai felülvizsgálat nélkül.
bizonyítják.

Iiivatkozni.

Példák

A

IV. Béla

1267-diki

oklevélérl

az áll az .512. lapon,
(e

hogy az az országos levéltár példányáról vett másolat

mems

brana tabuiarii
vel,

regii).

De ha

összehasonlítjuk azt az eredeti-

azt látjuk,

hogy a tartalom egy része ki van hagyva,
áll

csak Fejér hibás és hiányos másolata

elttünk. (Cod.

dipl.

IV.

3.,

391—2.11.)
eredetiben:

Az

»dux

Ti'ansilvanus«,

e

másolatokban

»Transilvanie«.

A
:

VI. czikkben »possessiones eius non distra»possessiones et

hantur«, e helyett

hona
is

ipsius

medio tempore

non

distrahantur«,

A

többi

szöveg
és

egész végig hiányos és

töredékszer.

A

befejezést

keltezést

pedig

még Fejérbl
:

sem tudta a szerkeszt hibátlanul adni. Az
sigillis

eredeti

»Nostris

fecimus communiri«.

A

másolat: »consignari«.

Az

ere-

deti és Fejér:

»Datum anno

í/y»)fHí

MCCLXVII.«

Endlicher:

»Datum anno MCCLXVII.«
Különös balsors üldözi a magyar nemességnek adott ezen
kiváltságlevél

másolóit.

A

hibás

és

töredékes

közlések
s

után

végre hasonmását kaptuk a milléniumi díszmben,

mellékelve

van
ezt

hozzá a rövidítésekkel

írt

szöveg

nyomatott

átirata.

De

sem kaphattuk hibátlanul. Az eredeti »omnibus querelantibus satis/iat áll, az átiró
Pedig Fejér helyesen adta:
»satisfiat«.

14-dik

sorában:

»satisfaciat<^ olvas.

2.

Mulatságos qxi pro

(/iio-ra

adott

alkalmat a többször

említett Endlicher-féle megbizhatlan szöveg,

midn

a Sz.-László

els töi'véüyébeii felsorolt egyházi ünneijekröl így ír: »39. De sanctarum veneracione festivitatum. (Xuvemb.) Omnium Sanctorum. Sancti Hainrici, Saucti Maiu'icü, Sancti Andree.« Tehát
Móricz-napja, Imre és András iiinepei között.

Szemet szúrt ezen Novemberi Móricz Magyaroi-szág egyik
történetírójának. Mivel pedig történeti emlékirataink Sangalleni

kiadása Szabó Károly szerént »leghííbb és legpontosabb kiadás«.
historikusunk
kesztt,

nem akarta szövegrontással gyanúsítani a szerhanem csak sajtóhibának tekintette a Mauriciust,
szótag jutott volna
ki a szöveget:
»
ii

mintha
javította

ci

bet

helyett a szóba, és így
].),

Mindenszentek napja (nov.

Sz..5.),

Imre, vagy mint a szöveg nevezi, Sz.-Hainricus napja (nov.
Sz.-Míii(ri}ias na])ja (nov.
2.5.),

András napja

(nov.

.30). «

Jegy-

zetében

A

pedig így folytatja: »A szöveg Sz.-Mauriciust mond. híres thébai vértanúnak, kinek lándzsája oly nagy szerepet

játszik és ki egy magyarországi
lése
esik.

klastromnak patrónusa, ünnep-

nagyon megfelel

volna.

Csakhogy az

ünnepe

szept. 22-ére
el

—A

törvény egészen chronologiai rendben sorolja
5.)

az

ünnepeket kivétel nélkül: ezt pedig Sz.-Jmre (nov.

és Sz.-

András napja (nov. :in.) közt említi. Világos tehát, hogy november havában kell esnie. Ebbe pedig a hasonló nev szentek közt csak Maurinus apát napja esik, melyet egy XY. századi esztergomi breviarinn) meg is említ*. M. O. tört. 11.
149—1.50. lapokon.

Négy
vértanút
és

észrevételt
eltérés

teszünk

ezen

eladásra.

1.

Nyomatott

bi-eviáriumaink

nélkül november 25-dikén Sz.-lvatalin
ünnepelik.
2.

nem Maurinust

A

Velenczében
írem

1519-ben

nyomatott esztergomi

breviárium

ifaurinust

novemberben, hanem június 10-dikéu adja: »Maurini confessoris.« 3. Pedig tévedés van a czímezésben, mert a római Martyrologiumban Maurinus nem confessor, hanem mártir: ».Tuni
10.

Coloniae

S.

Maurini abbatis
a
svájczi

et

martyris.«

4.

Kár

volt

figyelemre

méltatni

szerkesztés

ezen

hibás

tételét.

Az
utat

országos

(ompilatió])ól kell kiírni,
s

ünnepek sorozatát nem. a Sangalleni értéktelen hanem, ha mellzni akarjuk a bécsi
megtekinteni
az

nem kívánjuk
valódi

lllosvay-codex

illet

lapját az udvari kÖTiyvtárban, a

Corpus

.lurisból kell

magunkat

a

szöveg

tartalmáríd biztosítani.

Ott pedig Sz.-László

!

6

MÁTYÁS Fr.ÓKIÁN

I.

törvénye

38-clik

fejezetében ezt olvassuk:

Sancti Rnierici

flucis,

Sancti Martini, sancti Andreáé*.

Hogy
hftlmi

lehet

oknyomoz()

történettudósnak

megfeledkezni

hazánkfiáról, a Szabáriában született Sz.-Mártonról. a pannon-

monostor védszentjéröl. Errare

humánum

est

Ezeket elóre bocsátva, kezdjük meg eladásunkat

egy

seinknek
teményeit,

tulajdonított

els hadjáratról nyugaton. Mióta a kül-

föld tudósai kiadták régi okleveleik és ókori történeteik

gyjés

tanulmányozták

azokat

hazai

történetíróink

kiigazították, a

mennyire tudták, ingatag chronológiánk több

téves

tételeit.

Ezen megállapítások ismeretét egy
Csak a megrendelésre dolgozó
'

szaktudós
és e

sem

nélkülözheti.

miatt

sietséggel

mköd

compilator

hiheti,

hogy

kútfi ismeretek

hiányát hivatalos tekintélyével pótolhatja.
Ily tekintélyes politikai kitnség volt a Svájczba menekésbb akadémiai ftitkár Szalay László, ki Geibel lipcsei kiadó megbízásából » Magyarország története* czímü munka
kült,

megírására
járatait
e

Tállalkozott,

a

nélkül

hogy els vezéreink hadvolna.

tüzetesb vizsgálat

tárgyává tette
volt

O
be

olvasóinak

tekintetben

csak

a

kéznél
elég

újabb

munkákból kivont
is

másolatokat

adta.
»

De

szinte

volt nyiltan

vallani

készületlenségét.

seink hadjáratainak
biztosabb

chronológiája

még

igen
is

zagyva. Pertz

Monumentáiuak gondos egybevetése egymaga
volna

hatalmas lépés
teljesen

chronotaxis

eszközlésére.

De

kielr'cíít

frcdrnéiiyokpt csak hazai
r.iiM'llirtiii.<r

tudományos

testü-

leteink közvi

titi'^.'ti.i

(T.

köt.

19. lap. 14. jegyzet.)

Mi nem
is

\ártu]; a tu;l'iiii;inyos testületek segítségét,

hanem

a rendelkezésünkre állott kútfi munkákból konstatáltuk elször
az idpontot,

melyben a magyar hadsereg elször lépte át

az új haza nyugati határát,

mi Arnulf császár

utolsó éve, 899
alá

eltt

nem

történhetett.

Csak ezután fogtuk beható birálat

a kósza hírt, mely szerint

egy Unr/ri hadsereg, már 37 évvel
:

elbb rabolt és pusztított a német tartományokban és abban késbb kori betoldást ismertünk fel. Ezen utóbbi eljárásunk eredményérl számolunk ma be
tudós tagtársainknak.
484

:

«

íY

HOXFOÍiLAr.AS

Et/ITTI

MAOTAK HAruÁRATROL.

Egy

IX. századi adat

magyar hadjáratról német
földön.

Egy
saink

század múlt

el

azóta, mióta

Katona kiadta

a

magyar

vezérek történetét (1778); de sem

, sem

ismertebb historiku-

utána nem emlegettek magyar hadjáratot német földön

az Árnulf császárt megelzött években. Csak napjainkban tart

komolynak,

st

fontosnak történetíróink egyik

kitnsége némi

Unyri néprl

szóló tudósítást 862-röl egy történeti díszmííben.

Kijegyeztük magunknak abból a következ szövegeket

»Egy belgiumi klastromban írták 890 körül azt a króNémet Lajos kormányához feljegyezte: » Eddig e jiép_ek eltt ismeretlen ellenség, a magyar kezdte Wrpdalmát pusítítani*. Ez a betörés a frank birodalomba igen valószín és természetes, ha a magyar akkor a mai Moldvában
nikáti^mely a 862. évhez.
lakott
sük.
:

de

szinte lehetetlen, ha hazáját messze keleten keres-

codexét Brüsszelben magara magyarok Ungrinak neveztetnek.* »Az ugor veugr, mibl unger és hungarus lett, réi/ihh sokkal a bejövetelnél. Már 862-ben így nevezik a magyarokat
Sithienses

Az Annales

hasonlítottam össze.

A

Nyugaton.
r ok

•í

»Nyugati Rurópában 862-beii hallották elször a magyanev ét. Akkor eltntek, pusztítottak és ismét visszamentek
vadonaikbii, Pusztításaikon kívül alig

maradt akkori

niegjelesorai.

nésöknek más emléke, mint a klastromi krónikíík néhány

M. 0.
tartott

tört.

I.

23.

104, 121. lapokon.
feltétesen valószintínek vagy lehetetlennek

A
rozottan

mit szerz
az

idézetek

állítja.

Hogy

els részében, azt a két utóbbiban hatát. i. a 862-ben emb'tett Ungrik csakés

ugyan

magyarok

voltak,

hogy ezek valóban eltntek és

pusztítottak

Német Lajos birodalmában.
hinnünk,

Azt
férfiú

kell

hogy becses újságnak tartja a tudós

ama
volt

krónikás adatot, mely megérdemelte a codex össze-

hasonlítása végett tett utazási fáradságot. Pedig köztudomású

dolog

ezen

adat

nálunk

1761

óta,

midn

azt

Pray

a

mostanitól eltér magyarázat kíséretében kiadta.

MATYAS FLÓRIAN

Nála

is

magyart

jelent

ugyan az Ungri

név. s ha,

úgy-

mond, az adat euykorú és iyaz, így képzeli a jelzett beütést. »Oseink a Dácziában maradt avarokkal társultak és onnan
ütöttek be a Lajos király uralma alatt álló keleti Pannóniába.

Ekkor már a magyarok
tak

kijöttek volt Ázsiából,
és

s

együtt tanyáz-

Dácziában

az

avarokkal,

ott

várták

be az alkalmat

Pannónia elfoglalására. « i) Pray ezen véleménye nem
igazításul a

válik be. Szolgáljanak helyre-

következk:

Midn

Pray

az

avarokat

862-ben

Dácziában

szemléli,

elkerülte figyelmét Konstantin bizánti császár azon nyilatkozata,

hogy munkája niegirásáig (950) csak 5.5 év telt el, mióta a besenyk kiszorították a magyarokat a^ Dneper. Prut és Szeret
melléki Etelköznek nevezett tartományból.-) háborúra következett idre mutat, 895 96-ra,

Ez

a

bolgár

megérkeztek a Körös-

és Tiszamelléki vidékre.

midn Nem

eldödink
lehettek

tehát 862-ben az avarokkal társulva a Tisza vidékén.

Azt sem
nóniában.

veszi

észre

Pray,

hogy Károly császár már
és

805-ben avarokat

telepített

(Jarnuntum
pedig

Sabaria közt Pan-

A

metzi

annálista

megjegyzi,

hogy egyik

pannóniai kagán arra kérte a császárt, helyezze

t

vissza régi

hatalma élvezetébe;
')

és kérése

teljesült.")

Pannónia tehát nem
'lU.iU

Vn I'raucuniMi

anualibír;

luima

uiiiuiiim

imriin muiLioria

Huugaronnu injecta e-t ab annalium Eertiuiauuruiii scripturc, qui ad aiimim DCCCLXJI. ita habét »Dam magnam regni eius (Ludovici) par:

tém

caedentes

et

igne

pojinli- ;ni'\|iirti. iiui
veritiiti
r.iM-i iitiiH M
Ili

sed et hostes, ante illis vastantes praedantur Ungri vocantur, i-egnum eius popiilantiir.« Ea res si pi-opter scriptoris forte synchroni ant sane proximí
;

anrlni

itit.

riiiM'iiila

est: ita. nisi fallor. accipi potest, ut hungari növi

avarniii in

Dacia

socii

repentiiiam

qiiamdam in orieutalem Pannoniam.
res suas interea

Ludovici regis imperío obnoxiam, incursioneni susceperint. Itaque egressos
antea ex Asia luuigaros in Pacia
bilissc avbitror.

cum Avaribus
se-r belli

constaet

ilnm

ii)ipnriniiiiii\

praedaeqne occasio daret,

ad Paiinoiiiani

iM('n|):ni<linii.

ia

cninpUiiiaretur. Annál, veter. liunn. avar.

')

Patzinacitae

— venientes
(950)

in terrani, quani

uuuc incolunt, iuveutis
ipsi suas Ibi

ibi

Turcis incolis, debellatos ejecerunt,

sedesque

posuerunt,
T)e

tenentque jam
imj).

hodie

aiinum qninquagesimnni qnintum.
petens

adm.
queni

cap. 37.
")

Altér

Caganus

sibi

JKinorcni

aiitiqnuni

dari,

48C

:

volt

;i

t'niiik

hiroilaloiü

kiegészít része ü IX-dik s;iázadban
feküdt.

a Morva-hódoltság

pedig a Duna-vidék északi részén

Orgrófok védték a német határt az Enus folyó
comites avarici limitis.

mentén, mint

a frank évkönyvek 826-ra említik. »Balderichum et Gerholtum

Affuerunt Balderichus et Gerholtus

comites pannoniéi limitis praefecti.« Pannónia tehát

nem

állott

Lajos király uralma alatt 862-bcn.

Az

idézett adat bveb'b ismertetése.
hiteles voltát
illeti,

A

mi azon adat
tartják,

a Pertz-féle kiadás-

ban olvassuk, hogy a 861

— 882-ig
fel

terjed részek szerzjéül
Figyelmeztetnünk
kell

Hinkmárt
az

a reims-i

érseket.')

azonban ezen szerzség pártolóit azon eshetségre, hogy, habár
érsek

híven

jegyezte

is

a napjaiban lefolyt események

sorozatát, mégis az elhJ)
tásairól
szóló

nem

fajiiifda'f

Uugri
ín'i

sei-egek pusztí-

adatot némely késlib-kori

függosztbettc az

érseki feljegyzés végéhez.
kell

Ezen állításunk megokolása eltt fel hoznunk a kérdéses adatot egész terjedelmében s hasoní;

tás végett az

egykorú

fuldai

krónikás jelentését Lajos király

ugyanazon

évi dolgairól.

»862. Lajos németországi király megliivá magához Maiuczba

unokaöcscsét Lothárt, és kére, hogy jöjjön hadi készülettel vele együtt
a

vind

népek

ellen,

kiket

abotritoknak

hívnak.

Lo-

thár ezt megigéré

ugyan, de utóbb megszegé

igéretét.

Lajos

.

hagyva Kái'oly fiát, ki csak a napokban nsült volt Erkangár gróf leányával, ifjabb fia Lajos kíséretében megtámadá a. vindeket. De elveszítvén néhány femberét az eredmeny telén ütközetekben, azon ürügy alatt, hogy az ellenség
otthon

hódolata jeléül túszokat adott, visszatér a méuusi

Frankfurt-

ban épült palotájába. rabolják országa nagy

A

dánok öldökléssel

és

gytíjtogatással
által elébl)

részét.

De még azon népek

Cagauus
praebuit,

ajjiid

Immiips Ijaberi'
fotius

snU'liiit.
r('i;i]i.

Ciijus |in'ciljiiN im|)er!it()i- as:
jn.\<a

et suiinuaiii

]irÍMniin

connii vituni

praecepit. Pertz SS.
')

III.
iiiilc

Aniialiiim Bortiniaiioruiii |iaiN Icrtia
Hfnu-ii'<i

ab anno SKl
Pertz SS.

us'
I.

ammin

882. auctoi-c Hinomarc.

archifiiiscciii,!.

nein taj)asztalt ellenségek
títják az ö országát.*
')

is,

kik Ungrinak

neveztetnek, pusz-

Hinkmár, mint
a

II. Lotliár pártemhei-e,

kárörömmel említi
tartott

hajdani

ellenfél
(nüiil
író,

a Fontenay-i
prospere
fuldai

gyz

sikertelennek

hadjáratát

gestis).

Ellenben
említésre

egy

német kor-

mánypárti

a

krónikás,

méltó

gyzelmi

tényül hirdeti a király azon hadjáratát.

Karlmann béke és szabad menet biztosításával megEegensburgba. Ígérvén, hogy tartózkodni fog minden gonosz cselszövéstl atyja jogos hatalma ellen. Karlmann ekkor
*8(32.

érkezik

visszavonul békével birtokára, a király pedig kiindulva Mainczból, kihallgatáson

fogadá unokaöccsét, Lothár királyt. Ugyanellen, és

azon esztendben hadat indíta a király az abotritok

azok

fellázadt

vezérét Tabomiuzlit engedelmességre

hajtá,

és

kényszeríté,

hogy tnszokul adjon

többeket

;

kik

közt volt a

vezér

fia

is.« -)

német földön történt azon egy esztendei eseményekrl közölt ketts tudósításban feltn, hogy mindkét tudósító megemlíti Kari vagy Karlmann herczeg visszatérését atyjához Lajoshoz továbbá Lothár király találkozását nevezett nagybátyjával végre, habár egymástól eltérleg a fellázadt

A

— —

')

Ludvicus rex (iermaniae Lotharium Bepotem suum apud Mogunpetit, ut

tiam accersens

cum

eu coiitra Winidos, qni
i^hii

appellantur Aboh-iti
pi-oinisit
;

cnin apparatu hostili pergat.
a promissione sua deficit.

^r

iniiimm iturum
in.iiiu
r..i)nti<

post

ver

Lu^lxiu-

relicto

in patria

filio

Carolo

riuoniam
filium

nuper nxorem Ercanjarii

filiam

duxerat,

suum ducens aggreditur Winidus. Uude

amissis

Ludvicum quibusdam prinio-

ribus, et nihil prospere gestis sub obtentu

tium super
caede
et

Moenum

fluvium (revertitur). Dani
praedantur.

obsidum ad Fraucofurd jjalamagnam regui ejus partém
antea
illis

igni

vastantes

Sed et hostes

populis
I.

inexperti, qui Ungri vocantur,
=)

regnum

ejus populantur. Pertz 8S.

458.

862.

Carlmanuus per sacrameuta pacis ac
veuit,
et reddita

securitatis suae,

ad

Reganesburgum

ratioue

convicit

adversarios, patrique

suo reconciliatur,

jiiramento confirmans, ne contra ejus potestatem dein-

ceps mente malitiosa macliinaretur. Et Carlmannus- quidem ad sua cum pace revertitur. Rex ver Moguntiam profectus occurrentem sibi ad colloquium uepotem suum suscepit Hlotarium regem. Eodem quoque anno rex ductó in Abotritos excrcitu, ducem eorum Tabomiuzlem rebellau-

tem dicto obedire.
HS.
I.

et filium

sunm cum
488

aliis

obsidibus dare eoegit. Pertz

374.

'

niRAI.AT

í-.',\

HONKOÍil.AÍ.AS

Kí.uTTI

HAia-AR

HArUAH

\TI!ill..

M

szlávok ellen viselt háburút.
ról

A

két íjdgány hadsereg imsztításai-

pedig

csak a külföldi érsek,

Lothár alattvalója bir tudo-

mással. Bajos azonban elhinni, hogy a dánokhoz közelebb lakó
í'idai szerzetes megfeledkezett volna a szomszéd

hamburgi

és

brémai egyházak híveit öldökl

és károsító

dán beütésrl, ha
történt volna.

az valóban az eladott eseményekkel egy

idben
;

Az uugriknak
Fuldától
híre
író

tulajdonított

rablóhadjárat
érintette

elsben

is

a

távolabb

es

bajor

földet
túl

mégis

eljutott

Lothár király Eénuson
eltt az eseuK'ny
is

fekv

ismeretlen.

országába, míg a német Ezen anomália ezer esztend

múlva

megérdemli, hogy az ideális szempontok által vezetett
a

történetbúvár
foglalkozzék.

szokatlan
az

jelenség
eljárást

megvitatásával

tüzetesen

Könnyíti
hír

a

két

néprl,

dánok

és

ungrikról

szóló

összefüggése

egymással.
:

Mivel ugyanis a

német
kajiott

író

mindkét népet hallgatással mellzi
hogy, mihelyt
az

ebbl

azt követ-

keztetjük,

egyik

néprl
is.

tett

állítás

légbl

voltát kimutattuk, valótlanságnak fog bizonyulni a vele

kapcsolatos
a

másikról

s/.i'ih)

állítás

Lássuk

tehát, intéztek-e
I/ajos
kiifily

dánok

és

hány
vcliik

ízl)i'ii

rablohadjáratot,

Német

idejében, a

határus keresztények ellen.

A

dánok IX. századi rablóbetörései a frank
birodalomba.
császár, mint udvari titkára

Nagy Károly
jegyzi.
3.H

Eginhárd meg-

esztendeig

háborúskodott

a

pogány szászokkal. Szö804-bcn az Elba melléki
költöztette,

vetségesei valának e közben

már

78()-ben az Abotriti szlávok.

Ki

is

tüntette

ket

a

császái",

midn

szászokat

családostul

Praucziaországba

földjeiket

pedig az Elba jobb partján az abotritiknek adományozta.

Nagy Károly püspökségeket
vidéken,
valóktól
s

is

állított fel

a meghódított
adót
az
alatt-

mint

alapító

-

leveleibl
követelt
:

kitnik,
csak

maga

részére

nem

a papi

tized beszol-

gáltatására utasította a híveket.M
')

A

brémai püspökség alapító
Wirniliain ecclesiam, ef

In

locu

Brcmon vocatu super
cathedram.

lliinicn

episcopalem

statiiimus


489

ÍJ

idus

.Julii

anno dominicae

in-

levele
volt,

788-baii

kelt

július

14-dikén.

Els püspöke
követett,

Willeháfl
s

kit két év niulva

790-ben Willerich
kijutott

nyozá a megyét 50 éven át

kormáKegyes Lajos haláláig 840-ben.

Mi
nak
lalja
lósa,
is

a dán betöréseket

illeti,

bven Nagy

Károly-

ezekbl. Godefrid dán fejedelem megtámadá a frankok

szövetségeseit, az abotritiket, s azzal fenyegetzék,

bogy
békét

elfog-

Achent
s

is,

a császári székvárost.
vezér

De

megölé

t

saját csat-

az

elhunyt

unokavére,

Hemming
w/.

köte

808-ban a császárral, moly jdkalomnial
ki elválasztó határul. 'j

Eider folyót tzték

Következik a hamburgi
Sz.-Anszgár
keresztény

érsekség

alapítása
és

832-ben,

és

kormányzása,
hitre.
I.

ki

dánokat
szent

svédeket

térített
is

Miklós pápa a brémai püspökséget
86.3-ban,
életét

az

megyéjéhez
865-ben.

csatolta

pedig bevégezte

Ennek

életében történhetett tehát a kérdéses 862-diki

dán

pusztítás.

Ezen két egyesült egyház történetébl, különösen pedig
Sz.-Anszgár életrajzából nyerhetünk hiteles tudósítást, a norvég
és

dán kalózok dulásairól a német északi tenger partvidékein. Ádám l)rémai kanonok megírta 1070 körül azon egyházak

történetét, hivatkozva évkönyvekre

életrajzokra,

— levéltári
írót száz év

oklevelekre

s

az öregebbek szóhagyományaira.

Ö

csak a tárgyi

igazságot tartá szeme eltt, és saját lépzeletéhöJ a nyert adatokat

nem

módosította.^) Idézik az igazságszeret

múlva Saxo Grammaticus Roschildi prépost Dánia történetében (História danica)
és

Helmold. az északi szlávok historikusa.
újabb
Ailaiui

Mi mellzhetjük
carnationis

e két

szerzt,

mert elég
e.lit.

felvilágosító

DCCXXXXVIII.
paceiii
cuiii

Brcui.

In-t.

Jlarlcii

1B07.

p.

13— U.
')

Mux
De

iiupci'atnrc faciens Ki.iloraiii Iluviinu i-egni iBfI.

minum

accepit. Ailani. lib.
=)

c.

l-t.

his

qnae scribo aliyua per scheiiulas dispersa coUegi

ver
nihil

de

historiis

mutuavi

et privilegiis

romanorum

— multa

pleraqne orania

seniorum, quibus res nóta

est,

traditione didici, testem habens veritatem

de meo corde propalari
certis

— nihil
si

sum

roborabo testimoniis. ut

temere definiri. Sed quae positurus mihi non creditur, saltem auctoritati

tribuatur.«
;ti!atkezclést

A Liemár

érsekhez intézett elszó végén. Tanulhatnának ettl

iiyulczszász

esztend mnlva

is

ábrándos

és

bbeszcdü

histo-

rikusaiuk.

490

I

adatot találtunk a IX. századi eseményekhez a közelebb kor-

ban

élt

brémai kanonok egyháztörténetében.
az
apja, a

után,

Német Lajos király, még .36 esztendeig
felnyomultak a

hasonnev

császár halála

uralkodott u germán népeken. Ezen

id

alatt

Kenuson egyszer a dán kalózok

s

ostrom alá fogták Köln várost. Majd behatoltak az Elba torkolatánál

Hamburgba,
Rénuson

feldúlták és leégették azt.

Ádám

kanonor-

nok beszéli az esetet Sz.-Anszgár egykorú életrajzából.

»A

mannok
Elba

a

felnyomulva.,

ostrom

alá fogak Kölnt; az
felégették.
által.

torkolatánál

pedig

Hamburgot
és

Elpusztult

egészen a jeles

város
s

rablás

tzvész

Eomba dlt

a

templom, a kolostor
tött

könyvtár

is.

oda veszett a nagy szorgalommal gyjSz.-Anszgár pedig, mint írják, magához véve

a szent ereklyéket,

egyszer öltönyében menekült

el

onnan.«

Ez.

mint mondják,

I.

Lajos (császár) utolsó évében történt (840).')

dánok

Ezen rabló beütések miatt hadat indíta Német Lajos a ellen, s a háború oly békekötéssel végzdött, melyben
8 7 6-ig,

az ellenfelek esküvel Ígérték, hogy Lajos életében tartózkodnak

minden rablóbecsapástól birodalmába. Mit
király elhunyt, folytonosan

midn

a

meg

is

tartottak.

»A

frank história

szerént Szigafrid

és

Haldan testvérek uralkodtak (Dániában).

Ezek Lajos czézárnak ajándékokat küldtek, t. i. egész markolatig arany kardot és sok egyebet, mialatt békekötést kértek. Ekkor
meghatalmazott követeket küldött mind a két
békét esküvének egymásnak.^
fél

az Eydora

folyóhoz, hol nemzeti szokás szerént fegyvereikre téve kezöket.
*)

És alább Német Lajos
('Dloiiiiiin

halálá-

')

Nordmaiini

veru

Hammaburg

inceiulerunt.
Ibi ecclesia
est.

iiuenilio disperiit.

— pev Keimiii vecti oliseilerunt per AIIiímiu — Inclyta cívitas tota aut praeda aut — claustrum — bibliothoca sumnio
;

ibi

ibi

coUecta studio coiisumta
reliquiis

Sanctus autem Ansgarius, ut soribitur,

cuiii

sanctorum nudua

evasit.

Hoc

ut aiunt
21.

factum

est

anno Lutheteszi

vici senioris nóvissimo. Hist. ecol. I, cap.

A

szentek illusztrált legeníi4.'i-re

dája 185S-diki német kiadásában Sz.-Ánszgár életirója

Ham-

burg pusztulását a
-)

1.31

-dik lapon.

In

história

Francorum Sigafrid

cuni

fratre
:

legitur. qui

etiam mnnera Luthevico caesari miserunt
;

Haldan regnasse gladium videlicet

capulo tenus aureum, et alia multa

ad Eadoram
iuravtn-uiit.

fluviuni
lAb.
I.

niediatoribus.
;i:i

pacom rogantes. Et missis utrinque pacem (irmam ritu gentis per arma

o.

Aduin. Pcrtz SS. VII.
4a 1

;

ról:

»Luthewig, a nagy és kegyes Caesar, kimúlt.
népeket,

(J

adófizetkké
és

tette a szláv

a normannokat

pedig,

szövetséggel

fegyverrel

lekötve,

annyira

visszatartotta,

hogy,

midn

egész

Francziaországot

pusztították,

az

országának

legkevéshbé

sem ártottak.*

')

Azon körühuéuy, hogy a dáuok a haml.urgi diílás után birodalmát hékét kötve, Német Lajos életében 876-ig annak kétségbe többé nem háborgatták, oly hiteles, eddig senki által nem vont dolognak tnik fel, hogy ennek folytán a sithini
hanem a Lajos
valótlannak, krónikás dánokról szóló 862-diki adatát nemcsak király szláv háborújáról szóló hírhez késbbi
korba,n csatolt betoldásnál- kell tartanunk. Mivel tehát a dánok beütése a IX. század közepe táján
lehetetlen dolognak bizoa tengermelléki német tartományokba áttérhetünk az ungri-k betörésérl szóló ós az elbbivel
nyult,

kapcsolatos hír megbirálására.

111.

A

magyar hadjáratra vonatkozó anachronizmus
bírálata.

Miután kimutattuk a dánokról

s/ól.',

hír alaptalan

voltát,

szerzségét azon megjegyzést tehetné ellenünkben a Hinkmár azért akkor az föntartó tudósok egyike, hogy pusztíthattak
ungri-k,

ha nem
határos

is

nóniával
vidékén.

bajor

épen a tengermelléken; de mégis a Panvagy karantán tartományok valamely

Ily föltevésnek

azonban
ejus

ellent

mond maga

a vitás szöveg
seri

»Dani magnam regui
hostes

partém

antm

iUis popilis

inexperti
lehet

— praedantur; - Ungri - regnum
igyekezünk

et

ejus

populantur.*
egyes

Ezen nem
tüzetes

felületesen átsiklanunk,

hanem

kifejezések

méltatásával kell azt értelmeznünk.
felderíteni.
sorabos et

A

tényállást kérdések- és feleletekben
')

Luthevicus pius caesar magnus obiit. Ipse boemanos ut tributarios efficeret. Nordceteros Slavorum populos ita perdorauit, on modo retinuit, ut cuni m^nnos autem foederibus ac bellis compvessos imunerint. Adain. Franciam totam vastaverint, reg-iio ejus vei .„iniine
lib.
I. c.

34. Pertz SS. VII.

492

bírálat ROV HONKOOLAI.AS KI-OTTI MAdYAIÍ HADJÁRATRÓL.

I

O

1.

A
Az

dánok az

országa nagy részét prédálják. Kéi-dés:
:

Melyik

részét ?

Felelet

A

dánokkal

határos

hamburgi

és

brémai vidéket,
2.

ungri-k azeltt azon népeknél ismeretlenek voltak.

K. Mely népeknél? F. Azoknál, kiket a dánok bántalmaztak. .3. »Azeltt« (antea) voltak ismeretlenek. K. Mi eltt? F. A dánok beütése eltt.
Következik tehát, hogy az
egy
ungri-k
is

a dánokkal ugyan-

idben zsákmányoltak a hamburgi

és

brémai környéken.

Ezek folytán kétségtelen, hogy a kérdéses történeti adat írója mindkét nép pusztításait ugyanazon egy vidéken és egy idben
történt dolognak képzelte.

Nehogy pedig ezen értelmezést részrehajlónak avagy erltetettnek mondhassák, lássuk, mikép vélekedik a többször említett

brémai
egyházi

kanonok

e dolog felöl, s és

kérdezzük meg, talált-e
jelölt feljegyzésre

dán
az

vagy ungri néprl szóló
levéltárban.

évszámmal
talált

valóban

ilyesmire,

melybl

dán, szláv és ungri csapatok által együttesen végbe vitt pusztítást

említ

fel

az egyesült

egyházmegyében. Csak az évszám

különbözik.

Nem

862-ben,

a magyarok ungri nevezete,
tes volt.

hanem f)]-ben történt már nagyon fájdalom
!

az,
is

midn
ismere-

Hogy
garius

ezen

osztendoszáuihan

nem

esett tévedés, biztosít
éve.

minket Hoger hetedik hamburgi érsek halálozási
érsek kimúlt
évet
töltött

»Adal-

DCCCCIX. Május
az
érseki

IX-dikén. Utóda Ho-

ger

hét

széken.

Azon idben rettent
egyrészt

üldözés
szlávok,

nehezült

Szászországra,

midn

a

dánok
az

és

másrészrl a csehek

és ungri-k

fosztogatták

egy-

Ekkor a hamburgi megye a szlávok a brémai a magyarok rohama által pusztult el. Ez alatt isten confessora, Hoger elhunyt és temettetett Sz.-Mihály templomában, eldje mellé DCCCCXV-ben. Sírba tételét Deczember XX-dikán ünneházakat.
pelik. «

')

JMiaravit

ai-chiepiscopns

{Adalgarius)
sodit

anno domini
annos ^^I.

DCCCCIX.
illis

VII idus Mai.

Hogerus archiepiscopus
persecucio

In diebus

immanissima
sis

Saxoniam

oppressit,

cum

hinc Dani et Sclavi.

inde Behenii et X'ugri laniarent ecclesias. Tunc parrochia

Hammaburgenest.

aSclavis--et Eremeiisis Ungronim impptn demolita
493

Interea eou-

Ili

MÁTY\>;

KI.('>l:lÁN

^Vlagyar eldeink ezeu 915-diki hadjárata Szászországbau, hova Bréma is tartozott, oly nevezetes esemény, hogy megemlegették azt mint nagy dolgot a német krónikák; utánok pedig
feljegyezték,
jóllehet

késbbi

keltezéssel,

Ottó császár

idejére,

Anonymus nyomán Kézaival
oda
újra

együtt összes krónikásaink.

Szomorú vége ln azonban Brémában egy nem sokára betört magyar csapatnak mert Ádám kanonok az egyházi hagyomány nyomán a következ hírt közli felöle: »Reginward alig egy évig ült az érseki székben. Beszélik az napjaiban Brémában. utódok, hogy nagy csoda történt az
;

Az

ungri-k ugyanis felgyújták az egyházakat, leölék a papokat

az oltár eltt, öldösék és rabbá tevék az egyháziakat a néppel
együtt.
tet
is,

Ekkor meggyalázák
mely dühöngésök
isten

és csonkíták a

pogányok a keresz-

jelei

fönmaradtak napjainkig.

De

a

boszuló

nem hagyá

büntetlenül kínszenvedése gúnyalóit.
félig

Mert hirtelen csodás vihar keletkezett, mely felszakítá a
égett templomfödelek
zsindelyeit, s a

pogányok arczába vágá
kerültek.
ki

azokat,

kik,

midn

futásnak
kezei

eredtek vagy a folyóba vesztek,

vagy

a

városi

polgárok

közé
halála,

Ezt követé a
29-dikén
>)

letiport

hívek jó pásztorának

szeptember

temettetett eldei mellé a Sz. -Mihály egyháza Ijan.^

Történt

pedig ez 916-ban.
Dei Hogerus obiit et sepultus
ín ecclesia sancti Mykaelis

I'essor

est.

cuiii

ilecessore suo

anno doniini DCCCCXV. Deposicio ejus Xlll.
lib. 1.
c.

kai. Jiiuuarii

habetur.

Adam.

42— 4-t.

Pertz SS. tll. 303.

vix annum unum sedit. In diebu? illis grandé ') Eegiuwardus miraculum fertur a posteris Bremae contigisse, Ungros scilicet incensis
ecclesiis

sacerdotes -ante altaria trucidasse, clerum vulgo mixtum aut iinpune occisos, aut ductos in captivitatem. Tunc etiam cruces a paganis
;

truncatae, ludibrio habitae
tein duraverunt.

cujus

signa furoris usque ad nostram aetaibi derisa est, iucreduloa

Sed Deus zelotes, cujus passió

abire non passus est inultos.

Nam

snbita et mirabilis

orta

tempestas a

scmieremis ecclesiarum tectis scindulas elevavit, quas in faciem atque ora paganorum rotans, dum fugae praesidium querunt, aut ia fluvium praecipitai-i compulit aut in manus civium concludi. Nec mora, prostratuni

gregem növi pastoris occubitns secutus bris una cuni praedecessoribus suis in
niendatus
est.

est.

Qui depositus
S.
1.

III.

kai. Octo-

basilica

Miobaelis terrae

com-

Lib.

I.

c.

46. Pertz SS. VII. 303.

bírálat

F.C.Y

IIOXFOOI.ALÁS

eltti MACYAl;

llAI>.I.<I!ATIÍ('lI,.

17

Hogy megkönnyítsük
szóló értékeselih adatokat.

tíirténetlivárainknak a kútfi nyoés összehasonlítjuk itt a 915-re

mozás fáradalmait, felhozzuk

A
tott a

915-diki hadjáratról szóló kül- és belföldi adatok. 862-diki eseményeket
915-diekröl,

A

közl
0:5

fuldai krónikás

nem

írha-

mert ezek

évvel

késbben

történtek.

Regino prumi apát sem

írhatott,

mert épen ezen esztendl)en
incarnationis

hunyt

el.

Evkönyveinek folytatója azonban híven regisztrálja

a 915-diki dolgokat.
TTngarii totani

»Anno dominicae Alamanniam igne et
et

DCCCCXV.
;

gladio vastaverunt
et

scd

p,f

totam Thnringiam

Saxoniam pervaserunt,

usque Fuldam

monasterium pervenerunt.« Cont. Eegin. Pertz SS. I. 614. feljegyzésekben 91.') helyett késbbi vagy korábbi év-

A

számításra

is

találunk.

a liadjáratot:

»DCCCCXVI. Ungari

így a Quedlinburgi krónika 916-ra teszi Saxonia vastata, et cunctis

circumquaque direptis venerunt usque ad Fuldam.* Pertz SS.
TIT.

53.

Szigebert

már

két

év

kiilclnbséggel

adja

az eseményt:

»DCCCCXVII. Hungari Aleinanniam
Fuldam
perveniunt.«
is.

totani devastantes usque

Ezt olvassuk

szói-ól-szóra a

évkönyvekben
vek: sx915.

Nehogy pedig
totam

itt

az

magdeburgi Alemannia Saxonia
et gladio vasta«í

nélkül félreértést okozzon: kiegészítik azt az Einsiedelni évkönyTTngari
cf

Alemanniam igne
et

verunt:

xcd

tdtnm Thuringiam
!tl.

Saxoniam pervaserunt.
szövegekiien a

Pertz SS.

III.

.legyezzük

meg
itt

ezen
a

.W

rf

kapcsoló) kifejezést,

mely ügy
jelíil.

mint

8l)2-diki interjtolatifí-

ban egyidej eseményt

Hogy
nyítja

ezen betöréseket jelz 915 a

valikli

évszám,

bizo-

Ádám

kanonoknál Hoger érsek temetési ideje; továbbá

Regino
féle

folytat('ija

a

Hildesheimi, Weissenburgi és Lambertvastaiites oinni.i

krónikák:

i>915.

Ungari

venerunt

usijiie

ad Fuldam. Pertz SS. JII. 52.

Hazai krónikáink mind
Fuldát
ki
M. TUn.

Ottíí

idejében

említik

fel

a

is

érintett hadjáratot.
teszi

A
KI!
495

szerzket Anonymus
XVII. K. 8. SZ.

vezérli,

93 l-re

a Szászországban folytatott pusztításokat:
2

»Dux

AKAI). ÍKTKIÍ. A TÖRT.-TIH).

Zult;(

iiiiiio

(loiiiiuice

incarnationis anno

DCCCCXXXI

genuit

filium

quem nominavit Tocsun. Eodem anno

inimici Athonis

auxilium necem ejus macbinabantur bungarorum rogare ceperunt. Zulta misit exercitum magnum contra Atbonem regem. Qui cnm egressi essent a duce Zulta Bavariam Alemanniam et Saxoniam atque Thuringiani iu gladio percusserunt.« Font. TI. 48—9. Lásd Kézait és
regis theotonicorum, iu

a

Képes krónikát. Font.

II.

7.5.,

130.

11.

A
tílól)bre

mennyire
keltezi

bazai

krónikásaink

késleltetik,

annyival

magyar betörést a velk ugyanegy kör német krónikás, Márton minorita. (1280 1346.) () már nem Német Lajos, banem Arnulf idejébez, 885-böz csatolja a kérdéses ínagyar badjárat bírét. »Arnolf császár megveré 885-ben
ezen

a

óta pusztították.

normannok badseregét (89 l-ben történt), kik Grálliát 40 év Ekkor az ungri-k Szászországot és Tburingiát átszáguldva, megölék a tburingiai berczeget. Ugyanezek feldúlván Frankoniát és Szászországot, egészen Fuldáig jutottak.*
>)

Az

itt

felsorolt

adatokból

bizonyos, bogy a dánok

nem
s

zavarták többé a

Német

Lajossal 840 körül kötött békét,
is

a

velk együtt
betörés

képzelt ungrik badjárata

elmaradt. Megersíti

e következtetést

a dánok- és szlávokkal együtt történt magyar
Szászországba
915-l)en.

konstatálása

A

nénietföldi

magyar badjárat tebát 862-ben anacbronizmus. Ennyivel megelégednék a felületes munkáját végezni siet
krónikás.

Mi nem

mellékczélokért

töltjük életidnk in-yolil)

részét nemzeti bistóriánk szolgálatában.

Azért

tov.iMi.í

is

íi,\\-

tatjuk a bizonyítást a Hinkmár-féle
telés idétlen voltáról, és
lígy

adatboz

illesztett híresz-

kimutatjuk annak késbb kori

keltét,

az

»antea inexperti«

id

eltti

basználatából, valamint

azon körülménybl, bogy az ungri vagy bungari nevezetet bun
és

avar

népekre

is

szokták volt bosszabb

idn

át alkalmazni.

imperátor aimo ilomini 885 exercitum Normannorum Tunc Ungari Saxoniam et Thuringiam superantes ducem Tliuringiae occidenint. Item Saxoniam et Thuringiam devastaiites usqiie ad Fuldam perveneruiit. Eccardi. Corp. hist. I. 1612. 1. Ezen berczeget nem
')

Arnolfus

IM-DÜigavit.

a fuldai táborzáskoi- ölték

meg.

liaiiem

!)08-ban éf Bnrkliártnak

hívták.

Pertz ni. 94.

496

ÜIRAI.AT F.ia

Az

»antea inexperti« vagy »incogniti
íróknál.

mondat késbbi

Három szerzt
a nyugati hadi téren

ismerünk, kik a magyarokat,

midn

ezek

els ízben megjelentek, »az eltt hallatlan
ellenségnek nevezték;
é^s

ismeretlen

tíj«

pedig a 889 és

következ évre szóló adatokban. Regino apát él tanuja lehetett
]Mei't

a 862-diki

eseményeknek.

csak
és

23

évvel
fel

utána.
[uiimiai

.s8.5-ben, azt írja,

hogy
íí.

nyírta
Lotliár

meg

vette
fiát.« ')

a

kolostorba

Hugót,

király

Ekkor tehát Kegino 23
csak
889-bcii

évesnél jóval idsebi)
olvasóival,

lehetett;

mégis

tudatja

hogy

az

»ungarii« néprl azeltt Németországban hírt senki sem hallott,

még nevök
tizedik
nyeit,

is

ismeretlen
is

volt.*)

Liutpránd
század
azt
íi-ja,

a

páviai

diákon,

ki

szüleitl

tudhatta

a

közepén az els magyar-olasz

hadjárat eseméidejél)eii

hogy bölcs Leó és Arnulf császái-ok

ismeretlen nyugaton a Hungari nevet visel nemzet.^)

Ezek nyomán a XI. századi Herimán
nevezi
az
folyó

is

új ellenségnek

olaszokon

gyzedelmesked

s

a bajor

földet

is

az

Enns

mentén pusztító magyarokat.^)

korabeli
liostes

Naiv hiszékenység adhat tehát hitelt ama Német Lajos betoldott megjegyzésnek, hogy e mondat: »Ungi-i
autea
illis

pojjulis iue.\perti«

a nyugaton csak
és

jelentkezett

magyar

vitézekre

illik

;

hogy
mea

:

késbb »Már 862-ben
est.

')

S85. In l'ruinia iiioiiasteiio (Hugó) lufiuu

attousus

Erani
tustos.

onim tunc temporis
l'ertz SS. I. 59!).
-)

(lominici ovilis iinamvis

non

idiincus,

tamen

Gens uugiinoniiii irtrn untc
I.

servilis inauditii

qiiia iiec noininata.

l'fii-tz

SS.
')

590.

Hac
tunc

tempestati' l.c.

ri.i|iliyr"i;ciiitu>
iniporiiiiii

rjui

nnnc usque superost.
temporis
I.

ri'^diat

— l'iinstantiui hujus — Hiingarorum pens
.\nmlphn-!

patcr.
iiobis

oiiinibus

lialiobatur

iiicuonita.

principabatiir

SüNcnibus,
')

lib.

c.

2.

9fiO.

rngarii

liustcs

iiovi

Italiam niapua ex parte vastaverunt.
e.\

et conserto pruelio victores,

viginti niillia

Italis

una die pereiiieruut.

Itideni

e.xploratam

Baioai'iam
Iteni

invadentes

circa

Anesum

Hmen

pluri-

mas

praedas
llu.

abducuiit.

Pannonias

depopulatas

óccupant.

Pertz

SS. V.

20
így nevezik a
állítás

MÁTYÁS

FI.^ríIÁX

szabatos

magyarokat nyugaton. « Kifogást telictünk azon volta ellen is, hogy: »Nyugati Európában
elször az unger
I.

862-ben

hallottál:

és

hungarus (értsd magyar)

nevét.« (M. 0. tört.

104.,

121.

1.)

Mert elfordul
is

a>

hunga-

rus nevezet az V. századtól fogva a tizedikig, több ízben
és avar népre

hun

alkalmazva

;

és

megfordítva

tapasztaljuk, hogy
és

a

X. századi írók a magyaroknak adnak hun

avar elneve-

zést.

A

bizonvítékok következnek.

Hun. avar

és

ungár nevezetek váltakozó használata.
alatt egy

A
irat így

hunokat ungari nevezet

XVIII. században

fölfedezett

katakomba
:

falán lehetett olvasni Salzburgban.
doniini

A fel-

hangzik

»Anno

CCCCLXXVII.
et
sociis

Odoacer rex
hoc speleo

Eugiorum, Cepidi Grothi Ungari
Dei saevientes B.
habitantibus ab

Heruli contra ecclesiam

Maximum cum
fidei

LY

in

confessionem

trucidatos

praecipitarunt.

Hansiz Germ.

sacra. T. I.«
illeti,

Mi

az

avarok ungarus nevét

a 744-beu elhunyt

Liutpránd longobárd király sírkövén olvashatni azt Páviában.

Elmondja róla Pál diákon, hogy nagy gondot
avarokkal.')

fordított a király

a béke föntartására mindkét szomszédjával, a frankokkal és az

Ezen szöveghez
feliratot,

tett jegyzetében felhozza a

komolvasáll.*)

mentátor, Orazio Bianchi, a király sirkövén

még mindig

ható verses

melyben az avar helyett ungarus

Toursi Gergely a VI. és Pál diákon a VIII. században
az avarokat hilnoknak nevezik,

midn

megemlítik a Szigebert

frank király
így ír:

gyzelmet .570-ben. Az elbbi »Post mortem Chlotarii regis Chuni Gallias appetunt.
által

rajtok vett

Contra quos Sigebertus exercitum
hello vicit et fugavit.«

dirigit.
2.3.

et gesto contra eos

Lib. IV.

c

Pál diákon két nevet ad azon

avaroknak:

»Eo quoque
Fraiirnrnlii

')

sLiutprand rex Laniíobardorum inaxiraa somper cura
custndieus.o Lib. VI.
regis
:

Avarumque pacem
')

c.

.'íS.

Liutpraiidi

tumulus
grata

in

basiliiia S. Pciri

in

Cnelu
lioc,

aiireo,

cum hac epigraphe
col.

»Lympraiidus rex
degebaiit

T'ngarus a soIu
pace.«

adiutus

Franous et omues Viciui
670.

Gesta

Ijangobardorum

:

niKÁLAT KCY

1I(I.\I'01ILAI,.\S

ELTTI

.MA<.iYAl;

II Ali.l

ÁliA

I

Uill,.

21

tenípdi'c

compLTta Hiuini

(^iii

ct Aviires
irnuiiit.

iiKirte

('lilntai-ii illu
iii

regis

super Sigebertuiii eius

filiiini

(^uilms

Tlairin-

gia occurrens eos juxta, Albini Huviuiu poteiitissime siiperavit.*

Lib. II.

c.

10.

XII. században már mind a három nevezet közös liasználatú. így Anonyniusunk kor- és kartársa Viterbói Clotfrid császári

A

jegyz, ki 1186-ig
így

viszi

versben és prózában

írt

krónikáját,

adja

a

hírt a Szigeberttel

hadakozó avarok

vereségérl: ».570. Eodeni tempore Avares, qui et

Hunni

sivc

Ungari audita uiorte regis Chlotarii, super
bertuni

filiuni

eius 8igi-

arma convertunt.«

Pistor. SS. II. 308.

níl

azt Regensburgi

Ugyan Gotfrid, Berthát, Nagy Kái'oly anyját, mint Uiiíja(nem magyart értünk alatta) mutatja be olvasóinak. Idézi András is: »Cronica Godefridi Viterbiensis,
imperialis

íjuondam
versum.

curiae

capellani
cui

et

notarii,
fit

ponit

iuinc

Nascitur Ingelnheim,
hist.
I.

Bertha

Ungara

niater.«:

Eccard. Corp.

204-t.
illeti,

Mi

a iiiaf/i/arohd

IX.

és

X.

századi

írók

ket

majd Huni. majd Avares néven
vek 896-ra.
í'acientes.«

említik.

A

Fuldai évköny-

»Pacem Greci
Pertz
I.

cuni Avaris qui dicuntur

Ungari

412.

Widukind

a

magyarok
illius

mind

a

három nevezetét
ferre

ismeri.

»Dalamanci impetum

(Henriéi)

non valentes, conduxerunt adversus eum Avares quos

modo Ungarios vocamus. Avares autem, ut quidam putant, reliquiae erant Hunorum.* Pertz III. 425. Így emlegeti ket még Ditmár is: 9.54. »Ecce iterum Avares, id est Ungari adversus nos arma commoverant.« Pertz III. 7.39. Végre mellzvén a keleten szokásos Türk nevezetet, nyugaton magyart
illet agárén jelzvel
»9.3.3.
1.

is

találkozunk;

Annales "NVeingartenses
Idus
Jíartii.«

Heinricus
1.

Aekaronos

intcrt'oeit

Pertz

67.

El

kell

még hoznunk

ez

alkalommal a középkori

tör-

ténetírók tájékozatlanságát az események chronológiai

megha-

tározásában, így nagy esemény számba ment hajdan Sz.-Istváu
király

megkeresztelése,

melynek

idejérl

hazai történetíróink

különböz véleményeket

nyilvánítottak.

Külföldi

krónikások

a középkorban röviden határoznak ezen ügyben.
499

Az

egyik

83H-ra.ij a másik 84:í-ra,2) a haniiadik Ho-ve'^) teszi a szeut

király megkeresztelését.

soló

is,

Ezekhez hasonló évszámító lehetett azou ismeretku máki a ciánok és magyarok 9]5-(liki hadjáratát a 862-diki

események közé betoldotta.
Hunnonmi,
Ungari

')

83b.

idcst

effectus et bajitizatus. ('hrun. S. Aeufidii
=)

Ungariorum rex ötepliaiius diristianus apud Leibnitz. SS. III. SfiO.
suo
hist.

843.

cum

rege

Stephano
T.

ad

fidem conversi sünt.

Martinus Fuldensis. Eceard. Corp.
")

1663.
filius

853. Lotharius

imperátor Ludovici

in

Prumicnsi monasterio.
regni

Eo tempore
Siffi-idus

rorum Stephanus uomine christianus
tibus et populo
Pistor. SS.
I.

sui.

monachus efficitur Hunnorum, ide.st Ungaeffectus baptizatus est cum magnai>resbyter. Epitome historiar. apud
(855) rex

lo:)I.

BEFEJEZÉSÜL.
Cliionul(Jgiai értekezésben az

idszámítás biztosítására

irá-

nyul minden igyekezet, és alig nyilik alkalom elmés megjegyzések tételére, melyek a hallgatóság lankadozó figyelmét élénkíthetnék.
halálidejét

Azért

még tizenegyedik
hozunk
fel

századi
és

két

királyunk

jelz

adatokat

bevégezzük eladá-

sunkat.

I.

Endre kü'ály halálozási
története*
czíniíí

éve.

»Magyarürszág
hogy
év
kiváló
I.

díszniiil)en

(ilvas^uk.

Endre

király 1060-ban

hunyt

el

és öcscse,

Béla azon

Sz.-Miklós

napján

koronáztatott

meg.

»A német
nagy

udvar
és

vitézeket

küldött a magyar

királylioz

kísérettel.

Eberhard
Bütót,
szerencse

szász zeitzi inispököt,
fiát

Vilmos thüringiai i-grófot
Annál. Altah.
az

a bajor palotagróf
egyszerre

(1060).

A

hadi .Még
Sz.-

urává

tette

Hélát

orsz:ii:nak.

magát királynak Kejérváron. Miklós napján (deczember 6.). Mugh-n Keniik kn'>nikája
1060-ban megkoronáztatta
totta fenn.« Idézett

m

tar-

II.

66.

1.

Nem
elejét

vette észre a tudós szerz.

Iiogy az .iltahi

évköny-

vek chronológiai czélokra
a fuldai,
hersfeldi

nem alkalmas
és

tekintély.

A

krónika

hildesheimi

évkönyvekbl szede-

gették:

1033-tóI pedig 1076-ig ismeretlen

nev

szerzetes írta

megbízhatlan

kútfkbl

és

sok

egyéni

képzelgéssel.

Adatai

olykor két évvel elre keltek;

például:

Sz.-Imre halála 10.33

(1031) és Konrád herczegsége Karintiában-1038, 1036 helyett. Máskor késnek egy évvel például Salamon berezeg és Judit herczegn eljegyzése 1058. 5Í) és Endre király halála l«i6u.
: :

24
61
liolyctt.
lug;it;i.g

MÁTYÁS

Fl.íMxIÁN

jjcdig

iiciiicsak

(;vszálm't;l^^a,

lianuiii

a maa

gyar belliáborról
ságnak,
így,

szóltj

feljegj'zései

sem

felelnek

meg

való-

miután

Eppo

iDÜspök,

Vilmos rgr(5f

és a bajor ellen

hadsereg

Endréhez megérkeztek, nem a lázadók

küldi

ket

a király,

hanem

szökni

akar az

kiséretökben nejével,

üával és menyével együtt bajor földre.

A

segélyére jött néme-

tek pedig csak akkor harczolnak olyan vitézül,

midn

Béla a

szökevényeket üldözbe

veszi.i)

Ellenben hazai krónikáink
taiból

bizonyos,

és külföldi egykorú irók adahogy Endre a német hadcsapatokkal sietett

meglepni és
családját

elfizni

Bélát,

s

csak a Tisza melléki vereség után

vonult vissza vitézeivel a bajor

határ

felé.

Kincseit pedig és
volt

még

a

segédhadak megérkezte eltt elküldte

Tietbald gróf kíséretében Mölkbe. Lásd Laml)ertet, Berthoklot
és a

magdeburgi évkönyveket.") A hadi események évszámát már krónikáink adataiból
lehet alapítani,

meg

kiegyenlítését.

Meg

is

ha megkiséreljük az ellenmondásos tételek tették ezt már a múlt században, elbb

Tur()czi László, utána

Katona

István.

Mi

az eljárást

következ

módon

ismételjük:

Többféle adattal birunk Endre els és utolsó uralkodási
éve megjelölésére.

A

kezdetre nézve Sz.-István halálától Endre
és

trónra lépéséig

1 1

évet

4 hónapot számítanak.
ki-cínikák

Kézai

és a

budai csoporthoz
')

tartnzé)

részletezik

is

a számítást

In TJngariam

iiiittiintur

ex latere regis Eppo de Civitatc Citiza,
alii

inarchio Saxonicus, marchio Baioaricus, et

quamplurimi.

Igitur post

pauGOS dies adventus eorum in Ungariain rex Andreas jam aperte cognoiceus conjurationem fratris advci'sus se factaiii, adsuiiiens

luirumque,

conlectaque

reginam filiiini non parva multitudino principuiu gentis suae.

simul cuni uostratibus in liaiuariaiu voluit oxire
in ipsis faucibus vianiiii.
l'ertz Hü.
=)
i|ii;i';

niieni fráter

— subito

jjc.rtam rcgni vooaiit a toron adgreditur.

XX.

810,
iluces

Willelnuis ot Potli

theutonicorum,
transiernnt,

furore

concitati ciim

agminibus suis festinauter Tysciam
utraquo parte fortiter
est,

et comniisso prelio

ab

Képes kr Font. II. 105. Marchio et episcopus priores Uiigariam ingressi non exspeotato duce Boenioi'uiii, cmn Bele signa ooutulerunt, at(jue inlinitam multitudinem UngariDniiii Deinde videntes missi regis peremerunt tantae multitudiiii so

pugnatum.

numero

et viribus iuipares esse finibus

hostium cxcedere volebnnt. Lam-

bert Pertznél V.

101.

;

HlKAl.AT

KciV

llll.MiiM,AI,AS

KLillTI

MAliVAU IIAUJ AÜATHi II,.

JD

Péter

és

Aba

éveivel,

5

és fél

meg

liároiii

=

&^'.,

eszteudvel

a koronázás idejét pedig 1047-re
és váradi

teszik.
ki.sehl)

Endre végérl csak a pozsonyi
krónika nyilatkozik,

ineg a zágrábi

midn

1060-t

jelöl.

Végre Kézai,

Miigelni Henrik és a kisebb krónikák

Endre uralkodása egész
kezdetét a végérl
10.38
és

tartamát 15 esztendben határozzák meg.

Mérjük

össze

elször

is

az

uialoni

szóló adattal. Sz.-István

1038-ban múlt ki;

+11=
és

1049.

Ez sok; mert 1047-ben koronázták. Péter
tel

Aba
év

évei 8 és 6

év.

1038.

augusztus

15-tl
és

számított

8

hónap

1047. febr. lo-dikére esik,

15 év múlva

1062-höz jutunk,

mi ismét igen
4 hónap pedig

sok.

Vegyük

H hó helyett tehát a 11 év négy

hónapját, és ekkor a 8-dik év 1046. aug. 15-dikén telik be, a
decz.

15-dikén végzdik. Endre tehát 1046-ban
hét
is

kezdi uralkodását és pár

múlva,

1047-ben,
:

koronáztatik

meg. Egykorit Lambert
1046-ra. Pertz V. 160.

ezt bizonyltja

»Petrus rex Uuga-

riorum ab Andrea propinquo suo dolo circumventus caecatur.«
Herinián
is:

»]04(i.

Andreám regem
évet
is.

constituunt.« Pertz V. 126.

Most már nem nehéz meglelni

az

utulsó

1046.

deczember 15-dikétl 15 évet számítva, eljutunk
1

1061. decz.

5-dikéig. Béla koronázása pedig csak
6.),

í)

nappal történt elbl),

Sz.-Miklós napján (decz.
világból.

Nem

király vége és

mikor Endre már kimúlt volt e hanem 1061-re esik tehát Endre Béla koronázása. És ezen eredmény |)ontosan
l060-ra,

egyezik az egy- és közeikorú írók adataival.
Bernold,^) a

Lásd Lambert,')
*)

Magdeburgi
Aiuhi'iis

évkönyek,=*) az Alberik-féle krónika

)

lUUl.

iMiuu

l'm-to

(;.\cussiis

iiiií;riiiiitilllii

jieilibus

est

CMUcalcatus. Pei-tz. V. 162.

Audreas rex Pauuouiai'ura cum fratre suo regnum sibi circumquaiiue vastante multas inj úrias perpessus fuisset taudeiu febrc
')

lOUl.

ii

;

pulsatus

omnes thesauros suos

in castrtim

MedilUeka,

ncciion et Hliuiii
I.

Hem-ico regi per Tliietbaldiiin comiteni transmisit.

Pistor.

299.

Peitz

V. 428. Ez a Bertliold-codex eyyik variánsa Pistorinál.
")

MLXI. Heinricus

rex Willelielnium niarchionem Thuriugorum et

K|ipi)nem Cicensem episcopum, cuni duce Boeniioruui et exercitu bawarieo

nsit

in
')

Ungariani ad ferenduni auxilinm regi Andreáé. Pertz XVI.
liKil.

174..

In

Fngaria rognavit

Bela

Pugil

annis cjuatuor.

IT.

99.

Edit. ItiOH.

adatait és Aunalista Saxo tudósítását Vilmos

rgróf

Eppo

püspök

és

a

bajor

hadsereg küldetésérl

Magyarországba.')

Lambert mini pontos évszámító nagy becsben áll. 2) Nem. ingathatja meg e számítás helyes voltát hazai krónikáink azon hire, hogy Béla három teljes éven át uralkodott. Mert Kézai megírta, hogy királysága két és fél évig tartott:'*)
a zágrábi krónika pedig elhunyta napját, szeptember
is
1

l-dikét

jelöli.*)

Megjegyzend

egyébiránt,

hogy,

midn

n

születési

évet
szaki,

és

a hivatíilos vagy

másnem mködés
illesztjük,

tartamát a korszerint

epochális

számításra

közszokás

csak

kerek számot használunk, dünk.
(lesar

a törtszámok

említésétl

idegenke-

Például

Julián

császárságát
császárrá

idézzük.

Juliánt,

mint

czím

trónörököst,

kiáltja ki és paizsOn fel-

emelteti a hadsereg Galliában.

Ekkor

még

csak trónkövetel.

Constancius i-ás/.ár meghalt

november 3-dikán. Ekkor kezddik .hili.in (sászársága. Megölik t a persa hadjáratban 363. június j!6-(likán. Uralkodása tehát két évig sem tartott
.361. évi
ír)
;

(Orosius egy évet és 8 hónapot

mégis,
is

a kik

nem
is,

veszik

számba a napokat,
korszaki

a felezett éveket

egészül tekintve,

császársági évét említik.

így Béla királyságára nézve
tekintjük,

három ha a

1061

— 1063-at
1063.

hármat

számlálhatnak a

nem teljeseket. Ha csupán csak a fhatalom tartamát veszszük, még Kézai két évét is soknak találjuk. 1061.
krónikák, de
decz.

6-dikától
telt
el.

szept.

11-dikig csak egy év és

kilencz

hónap

Azon
évkönyvek,

tekintélyekre

liivatkozás

sem

válik

Ix'.

hogy az

egykorú külföldiek, mint Konstánczi Berthold
»szabatosan«
ellenében.

és

az Altaichi

adják

az

1060-diki

évet

Lambert
saját

1061-dike
1)

Mert Berthdld eltér adata
iiiiin/l.iuiiei]i

vagy

1061. Heinrii-us rex WillelK-liiiinii

Hliuni Willehtíliui
et

(le

Whiijnare, et Epiionem Cicensem eiiiscoiium

cum dme Bopiuiorum

exercitus bawarico misit iu TTngai'iam ad fevendniii aiixiliiim rc^i Andreáé.

Annaliata Eccarduál Covp.
")

bist. I.

492.

Equidem

iiiii-or

in

seculo

tam burbam

tantam Uuiuinis in

teniporum putatiune solertiam fuisse nt in chronologis nostri tempoi-is pudorem aliqueni exprimere possit, si aliquem sensnm barum reruni
haberent. Scaliger.
")

')

De emendat. teiuporum. Begnavit duobus annis et in tercio iiiigi-avit a seculo. Funt. H. Obiit MLXfTT. tPvtio Idus 8opfciubris. F.uit, 111. J.-.4.

8fi.

BIHAI.AT K(jY

IIOXFOdl.AI. \S

EMITTI MAIJYAI! HADJÁRATRÓL.

'J I

másolója

szórakozottságából

származhatott,

s

a hibát

helyrealtaichi

igazítja szerzetes társa,

ugyan Konstánczi Beruold. Az

szerzetes évszámítása

sem kifogástalan, és ellensúlyozza azt a Magdeburgi évkönyvek helyesebb adata. Végre Annalista Saxo
krónika döntenek a kérdéses ügyben,
Ijajm-

és az Alberik-féle

midn

Béla királysága kezdetét, illetleg a
sét

hadsereg ide érkezé-

1061-re teszik.

lesz ezen

megállai)ítást

is.

mint
kinek,

Katona

javasolja,')

Turóczi László nevére regisztrálni,
letekkel foglalkozott,

midn
Erdeme

az elkészü-

nem

állott volt

még

rendelkezésére annyi
tehát annál

kútfi adat, mint nekünk mostnnság.
nagyobb.


;

Megjegyezzük

luéu'.

hogy

a/,

idézett

díszmüljen

EpjMj

püspököt Eberhard néven endíti a szerz

egykorú Landjertnél
helyes volta fell a

Eppo
vitás

=

Ekbert.2)

Elmondtuk okainkat az 1061-dik év
ügyben,
de

nem támogatjuk
s

írói

tekintélyünkkel azon

év

feltétlen

fentartását,

kijelentjük,

hogy készséggel
is,

meg-

hódolunk a velünk
czáfolat

ellenkez

nézetnek

mihelyt a tárgyias

következetes voltáról

meggyzdtünk.

Két egykorú

tau

Káluiáu király halálozási évérl.

Alii H-dik
111.'l-re

esztend,

melyben

Kálmán

király elhunyt,

meg van már diplomái adatokkal
utaló

állajiítva.

Nehogy mégis egy
tehesse,

külön

vélemény

a

v.ihU

kérdéssé

ime

két egykorú szerz taniísága.

Prágai Kozma, ki 11-2.5-ban végezi krónikáját, megendíti
llltí-ban II. István találkozását a cseh herczeggel. azon zéi-

bl, hogy a régi béke
Regis Colomanni post

és

b.initsMg köztök fentartassék

:

sllKí.
duceiii

oliitiini.

inineipes ejus mittunt

.id

')

Optimo Tm-otzius
sic

ct ujus c;untiuuiilor
:

Amh-eae regis
«)

consignat

tam iuitiuiu quam exitum sAnilreas eligitur anno 1040, seqiienti corocrit.

natur.x Obiit anno
Kkbcrti\s,

MLXI.
qui
et

Hist.

reg.

II.

151.

Kiijm

aliha^

Kiililensis

XV.

kai.

Oee. nbiit.

I(i58-rii.

Lanihevt P.Mtziiól V. n;o.

Wladislauni, (|u;itcuu8
renovaret
et

cum

rege

iiord/o

iiomiiif
ct

Steplianu

corroboraret

auti({iiaiii

pacein

aiiiicitiani.«

Pertznél IX. 122.

Magáévá
lista

teszi ezen

idszámítást az ugyan egykorú Anuanovello noniine Stepliano occu-

Saxo: »1116. Qiio etiam anno principes Ungarie mortuo
suo, ciim rege

Colomanno rege

rerunt AYladizlao

duci

Boemie ad corroborandam antiquara

paceni et amicitiani.« Pertznél VI. 754.

Ezen ketts bizonyítékra két ellenvetést tehetne valaki. Els, hogy azok egyikél)en sincs meghatározva a kérdéses esz-

tend

;

a mit
:

itt

olvasunk, az csak a béke föntartását

illeti.

Felelet

évszám utáu mindketten Kálmán király megtörtént halálát teszik. A mi Kozmánál »post obitum« statini
nélkül határozatlannak látszik, azt az annalista elég világosan

Az

adja: 1116 mortuo Colomanno rege

=

rex anno 1116 mortuus

est.

Egy

i'ij

király

Postquam Colonianniis sem szokta ok nélkésbbkori

kül a béke megersítését évek multáig halasztani.

A
másoló,

másik kifogásra, hogy
ki

t.

i.

az Annalista

Kozmától

veszi

adatát, tehát

tagadólag válaszolhatunk. Igaz, hogy
írja,

de ekkor már aggastyán lehetett.

nem külön tanú munkáját egész 1152-ig Mert maga említi, hogy
1116-ban tehát
eos,

1101-ben jeruzsálemi zarándokságot végezett,

már meglett ember
das
attigimus.«

volt,

»1101. Nos quoque inter

qui se

salo eredére presumserunt,

Joppen portum post sex hebdomaCorp.
hist.
I.

Eccardi

593.

Mi

a

másolást

illeti,

a két tudósítás

némely mondata azonos ugyan, de a

szókötés egymástól különbözik és nehéz eldönteni,
csönzött-e a névtelen krónikástól vagy ez amattól.

Kozma

köl-

Bevégezhetjük tehát elmélkedésünket a honfoglalás eltti,

nyugatra intézett magyar hadjárat

valószinütlenségérl,

vala-

mint Endre

és

tett halálozási

Kálmán királyaink kimutatott vagy megersíéveikrl. Azon év meghatározását, melyen seink
munkaképesebb tagtársainkra bízzuk. hogy hazai fel,

hadserege elször lépte át hazánk nyugati és délnyugati határát, ifjabb

és

Még
trhetbbé

egy indítványuyal lépünk

történet-

írásunk kezdetleges állapotát rendszercscbl) akadémiai eljárással
tehessük.

Nem

volna-e

czélszerií

dolog,

a

nyilt

j)ály:i/,at

helyett

RTRÁLAT EOY HOXFOGLALÁS ELTTI JtAOYAR HADJÁRATRÓT,.

29
sor-

egyes

ismert

szakemljereket
pln-íinológia

íelszólítaui.

vállalkozzanak

rendhen a helyes

megállapítására ligy keleti mint

nyugati hadjáratainkról a vezérek koraiján.

A

módozatra nézve

lehetnének a fejtegetések értekezések vagy terjedelmesebb derék

munkák. Ezt óhajtotta egykor néhai Szalay László ftitkár
is.

Következhetnék azután
meghatározása
díjat.

feladatni Vajk-István

keresztelési

idejének

stb.

Nem

is

kellene

munkára határozott
becsült

Megkimélnk

ez által a
;

kitznünk ily magát túltörténe-

mkedvelt

a haszontalan irkafirkától

a bírálót pedig

az olvasás

unalmától.

így tisztázhatnék fokozatosan

tünk

vitás

eseményeit és szkebbre szoríthatnók a hivatalos
a számadatok kezelése az algebrai feladatok

tekintélyi! conjecturák uralmát.

Hasonlik
a
ez,

itt

fejtegetéséhez, s az eljárási
zettel

módozatok közlése nem sok

élve-

jár

mulatság

mkedvel olvasó vagy hallgató részére. Olyas mint midn politizáló közönségnek a matbem.Tti-

kui analysis részleteivel kedveskedünk.

a svédekkel. Szilágyi Sándortól. 10 kr.

X. Francziaország magatartása

II.

József fsászárnak

II. Fi-igye.s

porosz királylyal történt találkozásaival szemlien.

Wertheimer Edétl.

2

kr.
I.

Tizenegyedik kötet. Ignácz. lo kr. — II. Az 1681-ki
Mihálytúl. 50
kr.

Masolino

olasz

képíró

mvei.

Irta

Vais:

soproni országgylés történetéhez. Zsilinszky


III.

A magyar

alkotmány felfüggesztése 1673-ban. Dr.
1683-ki

Károlyi Árpádtól. 40
Kálmántól. 30
kr.

kr.

— —

IV.

Az

táborozás történetéhez.

Thaly

V. Kritikai tanulmányok a Frangepán család történetéhez.
kr.

Wenzel Gusztávtól. 40
pitványai.

VI. Bethlen Gábor fehérvári

síremléke és
állítólagos

ala-

Szilágyi

Sándoriól.

Ára 10

kr.

VII.

Egy

római

mediterrán-út Pannoniában. Dr. Ortvay Tivadartól. 50 kr.
dobogói sirmezö. Lipp Vilmostól. 10 kr.
iratai

VIII.

A

keszthely-

IX. Gróf Pálffy Miklós fkanczellár
kr.

Magyarország kormányzásáról. Marczali Henriktl. 40

X. Erdély

katonai védereje átalakulása a XVIII. században. Jakab Elektl. 60 kr.

Tizenkettedik kötet.
korában.

I.

Adalék Pannónia történetéhez Antoninus Pius

Hampel

Józseftl. 20 kr.

II.

Szabolcs vármegye alakulása.

Kamira

Kabostól. 30 kr

III.

Az

1637/38-íkí

pozsonyi

országgylés
a

történetéhez.

Zsilin.izky Mihúhjtól. 30 kr.
pitója.


kr.

IV.

Mabillon
V.

János

diplomatika megállaszönyi

Horvát Árpádtól. 30
Majláth
Bélától.

Az
VI.

1642-ik

évi

békekötés

tör-

ténete.

70
kr.

kr.


VII.

A mai Nagyvárad
és

megalapítása.
a

Bunyitay

Vinczétöl.

20

Összehasonlító vizsgálatok
eredete
régisége
fele.

hazai

és

északeurópai praehistorikus keszközök

körül.

Els
kr.

fele.

Ortvay Tivadartól. 40

kr.

-

VIII.

Ugyanaz. Második

60


A

IX.
becs-

Az 1646-ki

tokaji tanácskozmány. Zsilinszky Mihálytól. 40 kr.

X.

kerekí vár. Szcntkláray

Jentl. 30
I.

kr.

Tizenharmadik kötet.
tauácsközniány.
1

Lónyay Zsigmond

és a

nagyszombati békeII.

B44

— 45-ben.

Zsilinszky Mihálytól. 40 kr.

A Praehistoi-íkus

keszközök

régiségi jellegeirl.

Ortvay Tivadartól. 30

legények strikeja 1573-ban és 1676-ban.

Deák
Deák

— III. A kolozsvári ötvesFarkaitól. 40 kr. — IV. Trös
kr.

János szerepe a linczi békekötésben. 1645.
észrevételek

Zsilinszky Mihálytól.

V. Bövid

Kemény János

önéletirásáról.

Farkastól.

VI. Szilágyraegye

középkori memlékei. Bunyitay Vinczétöl. 30 kr.

mány

1647/48-ban. Zsilinszky Mihálytól. 40 kr.

— VII. Az eperjesi tanácskoz— VIII. Rosztizlaw galiczíai

herczeg IV. Béla magyar királynak veje. Wenzel

Criisztávtól. 10 kr.

— IX. A SzékeX. Az örökös

lyek származásáról és intézményeirl. Orbán Balázstól. 20 kr.


kr.

föispánság a

magyar alkotmánytörténetben. Hajnik Imrétl. 60

— XI.

1

708-ki

pozsonyi országgylés történetéhez. Zsilinszky Mihálytól. 60 kr.
Ciábor diplomácziai összeköttetéseibl.

XII. Bethlen

váry

Lipóttól. 50 kr.

Tizennegyedik kötet.
emlékeirl. Fulszky
Ferencztöl.

I.

Tanulmányok a népvándorlás

korának

20 kr.

II.

Duka Tivadar Körösi Csorna

Sántlorról.

Jakab Ehldol. 4u

kr.

III.

A magyar

jobbágyuépessé"

száii;

A mohácsi vész után. Acsády Ignácztól. 30 kr.

IV. Carvajal János bibornq
Yilmostól.

magyarországi követségei 1448— 1461-ben. Fraknói

50

kr.

i

Tanulmányok a népvándorlás korának emlékeirl. Pulszky Ferencztöl. 40 i — VI. Tanulmányok a rómaiak dáciai aranybányászatáról. Téglás Gábort^
40
1

kr.
frt

VII.

A

czéhek

történetérl Magyarországon.

Szádeczhj

Lajost^

40 kr.

VIII.

A

pécsi

egyházmegye alapítása

és

els

határai. Ortv^
a

Tivadartól. 80 kr.
vész után.

IX.

A

magyar nemesség
kr.

és

birtokviszonyai

mohád

Acsády Ignácztól. 80

X.

A magyar

pogány

sírleletek. Pulszl
!

Ferencztöl. 20 kr.

Tizenötödik
tárói.

lEÖtet.

I.

Tanulmányok a rómaiak

dáciai

aranybányása
Deinl

Téglás Gábortól. 90 kr.

II.

Oláhok költöztetése Délmagyarországí

a múlt

században.
kr.

Szentkláray .Jentl. 20 kr.

III.

A

szepesi

jog.

Kálmántól. 40

IV.

A

király bírósági személyes jelenléte és ennek hel;

tartója a vegyesházakbeli királyok korszakában. Hajnik Imrétl. 20 kr.

i

Kálmán
oláhjai
s

király oklevelei. Fejérpataky Lászlótól. 90 kr.

VI. Bihar vármegj

a vallásunió.

Bunyitay Vinczétl.
75

T.'>

kr.


IX.

VII.

Szerémi

Györj

élete és emlékirata.

Szádeczky Lajostól.

kr. kr.

kiadásának hiányai. Szádeczky Lajostól.
király viszonya

45

— —

VIII.

Szerémi emlékirái

Giannino

di

Gruccio

fi-auczia

trónkövetelhöz.

Nagy Lajos magyj Pór Antam

30 kr. 45 kr.
;i

— —

X.

A

Pécz nemzetség örökösödési pere 1425
90 kr.

XI. Péró lázadása. Márki Sándortól.

— 1433. Xagy ImréU — XIT. Körös meg^

XV.

.században. Csánki

Dezstl. Ára

2 íorint.

Tizenliatodik kötet. I. A magyar Anjouk eredete. Úváry LipótU Balássy Ferencztöl. 30 kr. — iJ II. A megye és a várispánság. 30 kr. IV. Oklevelek 1 Régi magyar birtokviszonyok. Acsády Ignácztól. 60 kr.

István kirá-ly korából. Fejérpataky Lászlótól. 80 kr.

V. Taine Hippolyt

Adc

mint

történetiró.

Zsilinszky

Mihálytól.
kr.

40

kr.

VI.

Ujabb

tanulmánya

a rézkorról.

Hampel
frt

Józseftl. 60


A

Komáromy
Ignácztól.
1

Andrústól. 45 kr.
20 kr.

VIII.

vn. ügocsa vármegye keletkezéé jobbágy-adózás 1577— 97-bén. Ácsit
s

IX. Lengyelországi adalékok hazánk

fleg Érdé
X.

XVI—XVIII.

századi történetéhez.

Veress

Endrétl.

45

kr.

Törtem

egyezések és tévedések. Mátyás Flóriántól. 30 kr.
kori iskolázása Parisban. Békefi,

Remigtl. 80

kr.

— XI. A czisztercziek közé — XII. A ronianismus Illyi
Székfogla:

cumban. Uéthy Lászlótól. 25

kr.
I.

Tizenhetedik kötet.
Karácsonyi
tói.

A
II.

pusztaszeri monostor kegyurai.

.lánostól.
III.

75 kr.

Pogány szokások seinknél. Mátyás Flriá
a
kr.

30 kr.

Tanulmányok
l

bosnyák-djakovári püspökség történetébj

Dr.

Hodinka

Antaltól,

frt

20


frt.

IV. Nápolyi László trónköveteléséni

külföldi vonatkozásai. Székfoglaló Schönherr Gyulától. 30 kr.
és Dalmáczia. Marczali Henriktl.
1

V.

Az Ái-pád

VI.

A

szabad hajdúk történeti

vonatkozó levéltári kutatások.

Komáromy

Andrástól. 80 kr.

VII. Karai Lásí

budai

prépost,

a

könyvnyomtatás

meghonositója

Jíagyarországon.

Frakr

Vilmostól. 30 kr.
Bad.^pest, 1S9S.

Az .VrHEN.AEÜM

PLEASE DO NOT REMOVE CARDS OR SLIPS FROM THIS POCKET
UNIVERSITY OF

TORONTO LIBRARY

.^rtfctr^

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->